J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 10-én, 14:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti üléséről. Az ülés helye: Községháza Sajóivánka Sajóivánka, Kossuth u.38. Jelen vannak: 4 képviselő-testületi tag: Seszták Pintér Hényel Kissné

Ottó Sándor Judit Gyenes Borbála

polgármester alpolgármester képviselő képviselő

Okolicsányi

Zsolt

képviselő

Távol maradt:

Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak: - az ülés egész tartamára: Dr. Herczeg Tibor -

jegyző, címzetes főjegyző

- jegyzőkönyvvezető: Orbánné Boros

Henriett

adminisztrációs kisegítő

Seszták Ottó polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait, a meghívottakat. Megállapította, hogy a képviselő-testület 4 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület az ülés napirendjét egyhangú (4 igen) szavazattal elfogadta: NAPIREND : Napirend sorszáma

1.

Napirend tárgya

Előterjesztő

Előterjesztés módja

Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás

Seszták Ottó polgármester

írásban

2.

3.

Javaslat a szociális tűzifa támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás.


írásban

Javaslat a Sajóivánka községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermekszociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak 2015. évi megállapítására.


írásban

4.

Javaslat a 2015. évi ellenőrzési tervre.

5.

Javaslat az önkormányzat 2015. évi költségvetési koncepciójára.

Seszták Ottó polgármester Seszták Ottó polgármester

6.

Javaslat együttműködési megállapodás felülvizsgálatára a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal.


írásban

7.

Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás működéséhez kapcsolódó döntések meghozatalára


írásban


szóban

írásban írásban

Indítványok, javaslatok: 8.1. Javaslat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez közfoglalkoztatási program megvalósítása érdekében benyújtott vagyonkezelési igény alapján, vagyonkezelési szerződés megkötésére. 8.

8.2. Javaslat állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzésére 8.3. Javaslat közterület elnevezésre 8.4. Javaslat folyószámla hitelkeret igénylésére

I. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.06.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Seszták Ottó polgármester javasolta, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjainak létszámát bővítse ki a testület 5 főre, 2 fő nem képviselő bizottsági tag bevonásával. A javaslatát azzal indokolta, hogy az önkormányzat működésébe szeretné, ha a lakosság közvetlen módon is be tudna kapcsolódni, melynek ez lehet az egyik formája. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. 2

A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet módosításáról Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

1.§ (1) A Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 24.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74.§ (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76.§ d.)pontja szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A Rendelet) 32.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

32.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (3) A Rendelet) 32.§-a (4) bekezdéssel egészül ki, az alábbiak szerint:

32.§ (4) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával a.) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti, b.) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti, c.) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja. (4) A Rendelet) 34.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

34.§ (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 35.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (5) A Rendelet) 35.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

35.§ (1) A képviselő az Mötv. 39.§ (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (6) A Rendelet) 37.§ (3) bekezdés b.) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

37.§ (3) b.) A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő. (7) A Rendelet) 45.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 3

45.§ (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72.§-a állapítja meg. (8) A Rendelet) 48.§-a (1a) és (2a) bekezdésekkel egészül ki, az alábbiak szerint:

48.§ (1a) A Szuhakállói Közös Önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatokhoz, a megállapodás módosításával csatlakozott Dédestapolcsány község Önkormányzata. (2a) A nem hivatali székhely településen – Dédestapolcsány – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. 2.§ (1) Hatályát veszti a Rendelet 32.§ (3) és 45.§ (2) bekezdése. (2) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A rendelet 1.§ (8) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba


Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

Seszták Ottó polgármester ismertette a képviselő-testülettel Vörös-Szendrei Mariann levelét, melyben 2014. november 17-ei hatállyal lemondott képviselői megbízatásáról. A 2014. évi önkormányzati képviselők választásán, soron következő legtöbb szavazatot kapott képviselőjelölt Kissné Gyenes Borbála volt. Mandátumszerzését, a Helyi Választási Bizottság megállapította, a választási eljárásról szóló 2013.évi XXXVI. törvény alapján. A képviselő az Mötv-ben előírt esküt a 2014. december 3-ai együtteses ülésen letette. Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy Vörös-Szendrei Mariann képviselőt lemondása miatt, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöki tisztségét be kell tölteni. A tisztségre javasolta Kissné Gyenes Borbála képviselőt. A Bizottság külsős tagjainak Mucsicska Istvánné és Juhászné Nagy Emília sajóivánkai képviselőket javasolta. A jelölt személyek a megbízatást nyilatkozatuk szerint elvállalják megválasztásuk esetén és egyiken sem kérték a választás zárt ülés keretei között történő lebonyolítását. Seszták Ottó polgármester a Szociális és Egészségügyi Bizottságba javasolt személyek nevét egyenként tette fel szavazásra a képviselő-testületnek. A döntéshozatali eljárásban 4 fő vett részt. A képviselő-testület valamennyi jelölt esetében egyhangú (4 igen) szavazattal szavazott és ilyen arányban az alábbi határozatot hozta: 5 9 / 2 0 1 4 . ( X I I . 1 0 .) H A T Á R O Z A T A S z o c i á l i s É s E g é s z s é g ü g y i B i z o t t s á g e l n ök é n ek é s t a g j a in a k m e gv á l a s z t á s á r ól . 1. Sajóivánka községi Önkormányzat képviselő-testülete a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökévé megválasztja Kissné Gyenes Borbála képviselőt. 4

2. Sajóivánka községi Önkormányzat képviselő-testülete a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem képviselő tagjaivá megválasztja Mucsicska Istvánné és Juhászné Nagy Emília sajóivánkai lakosokat. Felelős: Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai Határidő: értelemszerűen

II. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a szociális tűzifa támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás. Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy az önkormányzat második alkalommal foglalkozik szociális tüzelőanyag támogatás nyújtásával. Elmondta még, hogy 75 m3 fára nyújtotta be a pályázatot az önkormányzat, de 39 m3 fára kapta meg a támogatást, melyhez 49.550.- Ft önrészt kell biztosítani. Kissné Gyenes Borbála képviselő elmondta, hogy február közepéig ki kell szállítani a fát. Kérdezte, hogy ha ilyen csapadékos lesz, az idő hogyan fogják tudni megoldani ezt. Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy abban az esetben is meg kell oldani a szállítást. Pintér Sándor képviselő erdészet?

kérdezte, hogy nincs más lehetőség a beszerzésre, csak a nagybarcai

Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy állami cégtől kell a fát megrendelni, az önkormányzat az Észekerdő Zrt.-től fogja. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy erdőgazdálkodótól lehet, aki az erdőfelügyelőségnél nyilvántartott erdőgazdálkodók között szerepel. Az adatbázisból a nyilvántartott erdőgazdálkodók lekérhetők. Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy a rendeletben szabályozni kell, mennyi fát kapnak a kérelmezők. Kissné Gyenes Borbála képviselő kérdezte, hogy állapítják meg a mennyiséget ha nem tudják mennyi kérelmező lesz? Pintér Sándor képviselő

kérdezte, mi lesz ha nem lesz 39 kérelmező?

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a múlt évben is 2 alkalommal lett meghirdetve a szociális tűzifa támogatás lehetősége, így elég kérelmező nyújtotta be a kérelmet. Ha nem lesz elég kérelmező, akkor a ki nem osztott fának az értékét vissza kell fizetni vagy a rendeletet kell módosítani. Seszták Ottó képviselő 26 családot jelent.

javasolta, hogy határozzanak meg 1,5 m3 osztható mennyiséget, az

Kissné Gyenes Borbála képviselő elmondta, legyen inkább a rendelettervezetben szereplő 1 m3. 5

Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, ha több kérelem érkezik, a feltételek alapján kell eldönteni, ki részesüljön tűzifa támogatásban. Rangsorolni kell a kérelmezőket, az előnybenrészesítési feltételek alapján. Seszták Ottó polgármester javasolta, hogy minderre tekintettel, maradjon 1 m3 osztható mennyiség kérelmezőnként, melyet február 15-ig kiosztanak. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi rendeletet alkotta: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatásról Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdése alapján, továbbá, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet foglaltakra, a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Sajóivánka Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező állampolgárokra. (2) A rendelet alkalmazásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. 2. A támogatás feltételei 2.§ (1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatásként térítésmentes tűzifa támogatást állapíthat meg annak az igénylőnek akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíteni aki a) lakásfenntartási támogatásra jogosult vagy b) aktív korúak ellátására, vagy c) időskorúak járadékára jogosult vagy d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíthető aki e) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy f) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas,

6

(4) A jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik. (6) A rendelkezésre álló tűzifa mennyiséget meghaladó támogatási igény beérkezése esetén a támogatás megítélésénél a 2. § (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén, a szociális rászorultság elvét érvényre juttatva kell a sorrendet felállítani, melynek során a családban az egy főre eső jövedelem nagysága szerint kell a jogosultsági sorrendet meghatározni. 3.§ (1) A tűzifa támogatás mennyisége 1 m3 háztartásonként. 4.§ A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során környezettanulmány végezhető. 5.§ (1) A rendelet 2. §-ában meghatározott feltételek teljesülésétől függetlenül nem állapítható meg tűzifa támogatás a) azon igénylő részére, aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, vagy ilyen tevékenységből jövedelmet vagy tűzifát szerzett, b) azon ingatlan tulajdonosa vagy használója részére, aki igénylését üresen álló, vagy életvitelszerűen nem lakott ingatlan vonatkozásában nyújtja be, c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető. (2) A tűzifa támogatásban részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelmében megjelölt ingatlanon használhatja fel. (3) Amennyiben az ellátásban részesülő a (2) bekezdésben meghatározottakat megszegi, vele szemben alkalmazni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének Szt. 17. §-a szerinti előírásait. 3. A támogatás igénylésének menete 6. § (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás a rendelet 1. melléklete szerinti kérelemre indul. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell: a.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat. (3) Az ellátás iránti kérelmeket 2015. január 9. napjáig lehet benyújtani a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Vadnai Kirendeltségén. (4) A Képviselő-testület a tűzifa támogatás iránti kérelmek elbírálásának hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. A tűzifa támogatásra való jogosultságról a Bizottság határozattal dönt. (4) A döntést követő 10 munkanapon belül, a polgármester gondoskodik a tűzifa kiszállításáról. (5) A tűzifa átvételét a jogosult a rendelet 2. mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja. 7. § A támogatás kizárólagos forrása az Önkormányzat számára megállapított állami támogatás. A forrás felhasználását követően további tűzifa támogatási iránti igények kielégítésére nincs lehetőség

7

4. Záró rendelkezések 8. § A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba és 2015. március 31-én hatályát veszeti.

Seszták Ottó sk. polgármester

Dr. Herczeg Tibor sk. jegyző címzetes főjegyző

III. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a Sajóivánka községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermek- szociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak 2015. évi megállapítására. Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy 2015 január 1-jével a gyermekétkeztetés terén, jelentősen változtak a közétkeztetés szabályai. Az EMMI rendelet eredetileg 2014. szeptember 1jével lépett volna hatályba, de az előkészületekre nem volt elegendő idő. Még a nyár folyamán elküldte az élelmezésvezetőnek tanulmányozásra, illetve felkészülésre a rendeletet, hogy időben megismerhesse milyen szakmai normáknak kell a gyermekétkeztetés során megfelelni. Széles körben az a vélemény, hogy drágább lesz az étkeztetés az egészségesebb, korszerűbb alapanyagok miatt. Véleménye szerint, amikor az élelmezésvezető megtette a javaslatot a normára nem kalkulálta a változtatásokból adódó többletköltségeket. Január és február hónapot követően a tapasztalatait az élelmezésvezetőt jelezni fogja, akkor kaphatnak képet arról, hogy a megváltozott szabályok miatt belefér-e a most megállapítandó norma kereteibe. A gyermekétkeztetés és a szociális étkeztetés vonatkozásában, a normától eltérően kisebb összegben, bármilyen térítési díjat megállapíthat a képviselő testület, azzal, hogy a térítési díjból be nem folyó bevételt, az önkormányzat saját költségvetéséből kell finanszíroznia . A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 6 0 / 2 0 1 4 . ( X I I . 1 0 . ) H a t á r o z a t a Sajóivánka községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermek- alkalmazottiszociális és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak 2015. évi megállapításáról. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az Önkormányzat által fenntartott Óvodai Konyha által biztosított gyermek- szociális- és vendégéteztetésre 8

vonatkozó nyersanyagnormát az alábbiak szerint határozza meg, 2015. január 1-jei hatállyal: a.) Óvodai gyermek étkeztetés napi nyersanyag normája 251 Ft, melyből: tízórai: 62 Ft ebéd: 140 Ft uzsonna:49 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. b.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből: ebéd: 354 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. c.) Vendégétkeztetés, alkalmazotti étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből: ebéd: 354 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. d) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban állók térítési díja: 354.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. e) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban nem állók (vendégétkezők) térítési díja: 455.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. Felelős: polgármester, jegyző, élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen

IV. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a 2015. évi ellenőrzési tervre. Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy az ellenőrzés tárgyát a jegyző javasolta, mely a házi pénztári pénzkezelés lesz. Az ellenőrzést a Kistérségi Társulás tagjai végzik, 2 fő. Létszámarányosan ezért az önkormányzat tagdíjat fizet, melynek összege 70 ezer Ft. Dr. Herczeg Tibor jegyző elmondta, hogy a közös hivatalban is a házi pénztár lesz az ellenőrzés tárgya. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

9

61/ 2014( XII.10.) Hat ározat

A 2015. évi ellenőrzési t ervről

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat ellenőrzési tervét 2015. évre, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

V. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2015. évi költségvetési koncepciójára. Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselőket, hogy 2015. január 1-jével az önkormányzati hivatalban az üres ügyintézői álláshelyek betöltésre kerülnek, az eddig közfoglalkoztatottként alkalmazott 3 kolléga, köztisztviselői státuszba kerül. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 6 2 / 2 0 1 4 . ( X I I . 1 0 . ) H A T Á R O Z A T Az költségvetési koncepciójáról

önkormányzat

2015.

évi

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2015. évi koncepcióját a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen.

VI. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat együttműködési megállapodás felülvizsgálatára a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal. Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A képviselő-testület az előterjesztésben foglaltakkal egyetértett. 10

A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 63/2014.(XII.10.)Határozat A Sajóivánka Roma Nemzet iségi Önkormányzatával együttműködési megállapodásról

K özség való

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat és a Sajóivánka Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata közötti felülvizsgált együttműködési megállapodást, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

VII. N A P I R E N D Tárgy: Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás működéséhez kapcsolódó döntések meghozatalára Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet. Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: Seszták Ottó polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy a Társulás ülésén felmerült annak az igénye, hogy a delegált akadályoztatása esetére, ne egy hanem 2 helyettesítő személynek adjon megbízást a képviselő-testület. Javasolta a 2. személynek Hényel Judit képviselőt. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 64/ 2014.( XII.10.) Hat ározat A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önk ormán yzati Társulásba t áru lási t an ácsáb a tört én ő d elegálásról, d elegált t ag h elyett esít éséről. 1. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába tagként delegálja Seszták Ottó polgármestert. 2. A Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába delegált

11

Seszták Ottó polgármester akadályoztatása esetén, a Társulási Tanácsban Pintér Sándor alpolgármester helyettesíti. 3. A Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába a határozat 1. és 2. pontja szerint delegáltakat, együttes akadályoztatásuk esetén, a Társulási Tanácsban Hényel Judit képviselő helyettesíti. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen VIII. N A P I R E N D Tárgy: Indítványok, javaslatok: Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester 8.1. Javaslat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez közfoglalkoztatási program megvalósítása érdekében benyújtott vagyonkezelési igény alapján, vagyonkezelési szerződés megkötésére. Seszták Ottó polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából egyes Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok önkormányzatok részére történő ingyenes vagyonkezelésbe adásáról szóló 1718/2014. (XII. 5.) Korm. határozat szerint, Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket kapott az önkormányzat – igénybejelentés alapján közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából ingyenesen 15 évre vagyonkezelésbe kapja. Az alábbi sajóivánkai ingatlanok igénylésére került sor. Melyet a Kormány döntése nyomán a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel kötendő vagyonkezelési szerződés alapján kaphat az önkormányzat vagyonkezelésbe. Helyrajzi szám 047/11 047/14 047/7 051/12 051/4 051/5 051/9 06/19 06/20

Művelési ág legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő szántó szántó

Terület (ha) 0,7484 1,0207 0,6170 0,0917 0,2263 0,5253 0,5086 2,1526 2,6137

(AK) 2,10 2,86 1,73 0,26 0,63 1,47 1,42 50,01 52,00

Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

12

65/ 201 4. (XII.1 0.) Határozat megköt éséről

Vagyonkezelési

szerződ és

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez közfoglalkoztatási program megvalósítása érdekében benyújtott vagyonkezelési igény alapján, az önkormányzati vagyonkezelésbe adás céljából, az érintett termőföldek vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas vagyonkezelési szerződés megkötésére a polgármestert és a jegyzőt felhatalmazza. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen 8.2. Javaslat állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzésére Seszták Ottó polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzeti Vagyonkezelő Szervezettel, a Sajóivánka külterületén található 05/16-05/21 és 05/23. hrsz-ú ingatlanok, térítésmentes tulajdonba, vagy kezelésbe vételéről. Az ingatlanokat az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás során lehetne használni. Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szigorú kritériumokat fogalmaz meg, a nemzeti vagyonnak minősülő, állmi tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházása esetében. A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek: 

nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.



nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;



az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis. Az Mötv. kötelező feladatként, illetve közfeladatként határozza meg a szociális ellátást, melynek része a közfoglalkoztatás. Az önkormányzat ezen közfeladat ellátásáról, az ellátás biztosítása érdekében megállapodhat a Nemzeti Vagyonkezelővel, majd ezen megállapodás alapján dönthet a közfeladat ellátására szolgáló önkormányzati ingatlan tulajdonjogának ingyenes átvételéről. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

13

66/ 201 4. (XII.1 0.) Határozat Állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának megs zerzésére irányuló kezdeményezésről Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – tekintettel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházására vonatkozó rendelkezéseire – a Magyar Állam tulajdonát képező, Sajóivánka külterületi tulajdoni lapon 06/16 - 05/21 és 05/23. hrsz alatti ingatlanok tulajdonjogának térítésmentes átadását kezdeményezi a Nemzeti Vagyonkezelő Szervezetnél. Az ingatlanok tulajdonjogát közfeladat – szociális ellátás, közfoglalkoztatás szervezése - ellátása érdekében kívánja az önkormányzat megszerezni. A képviselő-testület a polgármestert felhatalmazza a tulajdonjog ingyenes térítésmentes megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: értelemszerűen 8.3. Javaslat közterület elnevezésre Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselőket, a hatóságához 2014. október 28-án érkezett kezdeményezésről, melyben Sajóivánka 1236. hrsz. ingatlanhoz kapcsolódóan közterületi elnevezést (lakcím) kezdeményezett az ingatlan tulajdonosa. A kezdeményezést a képviselő-testülete elé terjesztette, mivel a közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 7/2014.(VIII.29.) önkormányzati rendelet értelmében, a közterület elnevezés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A képviselő-testület a tárgyban kialakult vita után, egyhangúan úgy foglalt állást, hogy az a kezdeményező által is lakott ingatlanhoz kapcsolódó 1233. és 1238/4. hrsz. ingatlanok (út) közterületi elnevezése - azok külterületi jellegére tekintettel - nem indokolt. A kezdeményezésben foglalt indok a lakcím létesítésének lehetősége volt, azonban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. és végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet alapján lakcím, hrsz-mal megjelölt ingatlanra is létesíthető. Az elhangzottakkal kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el: A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az elhangzottak alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 67/ 201 4. (XII.1 0.) Határozat

Közterület eln evezéséről

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Sajóivánka 1236. hrsz. ingatlanhoz kapcsolódó közterületi elnevezésre irányuló kezdeményezést megismerte, és úgy döntött, hogy a Sajóivánka 1233. és 1238/4. hrsz. ingatlanok (út) közterületi elnevezése - azok külterületi jellegére tekintettel - nem indokolt. felelős: polgármester, jegyző határidő: értelemszerűen 14

8.4. Javaslat folyószámla hitelkeret igénylésére Seszták Ottó polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a működőképesség megőrzésére benyújtott támogatási igényre az önkormányzat 2.5 M Ft támogatásban részesült, mely kisebb összeg a vártnál és nem oldja meg az önkormányzat finanszírozási problémát. Az önkormányzat likviditásának megőrzése érdekében szükséges a folyószámla-hitelkeret 2015. évi igénylése. A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta. A döntéshozatali eljárásban 4 fő képviselő vett részt. A képviselő-testület az előterjesztés alapján egyhangú (4 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta: 68/ 201 4.( XI I .1 0.) H A T Á R O Z A T Folyószámla-hitel felvételéről 1./ Sajóivánka községi Önkormányzat képviselő-testülete a Sajóvölgye Takarékszövetkezettől 3.000.000.- Ft likvid hitel – folyószámlahitel-keret - felvételével egyetért. A képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel futamidejének időtartama alatt a kért hitel törlesztését és járulékainak megfizetését - a felhalmozási és tőke jellegű kiadásokat megelőzően - a költségvetésbe betervezi és jóváhagyja. A futamidő vonatkozásában a testület úgy nyilatkozik, hogy a kért hitelt 2015. év január 5. napjától kívánja igénybe venni és 2015. év december 31. napjáig visszafizeti. 2./ A kért hitel fedezetéül a képviselő-testület az alábbi jogi biztosítéko(ka)t ajánlja fel: Az Önkormányzat 11/2013. (IV. 23.) számú vagyonrendelete alapján, a törzsvagyonhoz nem tartozó, forgalomképes ingatlanokra jelzálogjog bejegyzés. A felajánlott ingatlanok per-, igény- és tehermentesek, más jogügylethez lekötve nincsenek, és nem képezte apport tárgyát sem. Az ingatlanok a hatósági- és az alapvető lakossági szolgáltatások ellátásában nem vesznek részt. A felajánlott ingatlan forgalomképesség szempontjából megfelel a Nemzeti Vagyonról szóló CXCVI. törvény rendelkezéseinek. A testület hozzájárul az ingatlanoknak a Sajóvölgye Takarékszövetkezet javára szóló, a hitel és járulékai mértékéig terjedő jelzáloggal történő megterheléséhez, első helyi zálogjogi ranghelyen. Az ingatlanok adatai a következők: Ingatlan Ingatlan címe megnevezése Beépítetlen Sajóivánka terület belterület Beépítetlen Sajóivánka terület belterület

Helyrajzi szám

Tulajdoni hányad

241/62

1/1

241/63

1/1

Forgalmi érték eFt ingatlanforgalmi értékbecslés szerint ingatlanforgalmi értékbecslés szerint

Az önkormányzat a felajánlott ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosításból eredő jogokat a Sajóvölgye Takarékszövetkezet e engedményezi, annak pénzügyi teljesítéséről a pénzintézetet évente legalább egyszer írásban tájékoztatja. 3./A képviselő-testület nyilatkozik arról, hogy a hitelfelvételnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében törvényi akadálya nincs, kormányzati engedélyhez nem kötött. 15

A képviselő-testület nyilatkozik arról, az Önkormányzat hitelfelvétele megfelel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10.§-ában foglaltaknak. A testület felhatalmazza a polgármestert a hitelszerződés aláírására. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

Dr. Herczeg Tibor jegyző tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a 2014.évi költségvetés végrehajtása során, a települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz jogcímen kapott állami támogatással 2015. év folyamán el kell számolni. Az elszámolás feltétele a kiadások megfelelő kormányzati funkción való szerepeltetése. Az intézményi étkeztetési feladatok ellátásában bekövetkezett változás (óvodai intézményi étkeztetés saját költségvetésen belüli feladatellátással történik) az önkormányzatnál új kormányzati funkció megnyitása szükséges. Minderre tekintettel az önkormányzatnál, az alábbi, új kormányzati funkciók megnyitása szükséges, melyhez a törzskönyvi nyilvántartásban a változások átvezetését kell kezdeményezni, a Magyar Államkincstárnál. 69/ 201 4.( XI I .9. ) Ha t á roza t A z ön k ormá n yza t n yilv á n t a rt á s áb a n k ormá n yza t i fu nk ció k ezd emén y ezés e. Sajóivánka Községi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában a

Képviselő-testülete

az

t örzs k ön yv i felv ét elén ek Önkormányzat

082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli ellátások 900020 önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről (munkahelyi étkeztetés, vendégétkezés) 091140 óvodai ellátás működtetési feladatai kormányzati funkciók felvételét kezdeményezi. Felelős: jegyző Határidő: 8 napon belül Mivel további indítvány, javaslat nem volt a polgármester a képviselő-testület ülését bezárta. k. m. f.


Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 16

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

SAJÓIVÁNKA község

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 10-én megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének: a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 59; 60; 61; 62; 63; 64; 65; 66; 67; 68; 69 d./ rendelete: 9, 10 e./ meghívója TÁRGYSOROZAT: Napirend sorszáma

1.

2.

3.

Napirend tárgya

Előterjesztő


Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára.Rendeletalkotás


írásban



írásban



írásban

4.


5.



6.



írásban

7.



írásban


szóban

írásban írásban


8.2. Javaslat állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzésére 8.3. Javaslat közterület elnevezésre 8.4. Javaslat folyószámla hitelkeret igénylésére

Sajóivánka, 2015. január 12. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

ELŐTERJESZTÉS SAJÓIVÁNKA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2014. DECEMBER 11-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 2014-2/2014./V.

MELLÉKLETEK SZÁMA: 1 DB

I. NAPIREND Tárgy: Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás


Előterjesztő: Előterjesztést készítette: Melléklet:

Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Rendelet-tervezet

A döntés formája: rendelet

Szavazás módja: Minősített többség

Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 43.§ (3) bekezdése értelmében: „ A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét…” A képviselő-testület a 13/2013.(VI.10.) önkormányzati rendeletével állapízotta meg a szervezetére- és működésére vonatkozó szabályokat, mely rendeletet a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 3/2014. (III.25.) önkormányzati rendelet módosította. A rendelet felülvizsgálatára a hatáylos jogszabályi környezet előírásain megfelelően került sor. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI RÉSZ 1. Várható társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2014. október 12-én és 2014. november 26-án hatályba lépett módosításaira tekintettel a képviselőtestület szervezetének és működésének keretei, a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazodóan kerülnek meghatározásra. A szükséges változások átvezetésével. 2. Várható környezeti és egészségi következmények: Környezeti és egészségi következmények nem várhatók.

19

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Adminisztratív terheket befolyásoló hatások nem várhatók. 4. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei: Az Mötv. 43.§ (3) bekezdése rendeletalkotási kötelezettséget is ró a képviselő-testületre, melynek elmaradása a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárását és aktuspótlását vonhatja maga után. 5. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az alkalmazás személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételeket nem követel meg. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés melléklete szerinti rendelet-tervezet jóváhagyását. Sajóivánka, 2014. december 1. Seszták Ottó s.k. polgármester

19

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2014.(….) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet módosításáról

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

1.§ (1) A Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 24.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74.§ (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76.§ d.)pontja szerint titkos szavazással kerül sor. (2) A Rendelet) 32.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

32.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg. (3) A Rendelet) 32.§-a (4) bekezdéssel egészül ki, az alábbiak szerint:

32.§ (4) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával a.) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti, b.) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti, c.) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja. (4) A Rendelet) 34.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

34.§ (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 35.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (5) A Rendelet) 35.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

35.§ (1) A képviselő az Mötv. 39.§ (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza. (6) A Rendelet) 37.§ (3) bekezdés b.) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

37.§ (3) b.) A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjainak száma 5 fő. (7) A Rendelet) 45.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

45.§ (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72.§-a állapítja meg. (8) A Rendelet) 48.§-a (1a) és (2a) bekezdésekkel egészül ki, az alábbiak szerint:

21

48.§ (1a) A Szuhakállói Közös Önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatokhoz, a megállapodás módosításával csatlakozott Dédestapolcsány község Önkormányzata. (2a) A nem hivatali székhely településen – Dédestapolcsány – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltség biztosítja. A közös önkormányzati hivatal kirendeltségének címe: 3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor utca 21. 2.§ (1) Hatályát veszti a Rendelet 32.§ (2) és 45.§ (3) bekezdése. (2) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A rendelet 1.§ (8) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba


Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

21

1. függelék A képviselő-testület névsora

Seszták Ottó Pintér Sándor Okolicsányi Zsolt Hényel Judit Kissné Gyenes Borbála

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő


2014. DECEMBER 11-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 2014-3/2014./V.


II. NAPIREND Tárgy: Javaslat a szociális tűzifa támogatás helyi szabályainak meghatározására. Rendeletalkotás



Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Rendelet-tervezet

A döntés formája: rendelet


Tisztelt Képviselő-testület! A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet (továbbiakban: BM. rendelet) alapján az önkormányzat által benyújtott támogatási igényre (64 m3), a belügyminiszter 693.420 Ft támogatást biztosított, mely a 14.000 Ft/m3 +áfa fajlagos támogatást figyelmbe véve, legalább 39 m3 tűzifa beszerzését és szociális rászorultsági alapon történő kiosztását teszi lehetővé – illetve kötlezővé – az önkormányzat számára. Fenti mennyiséghez az önkormányzatnak költségvetése terhére 49.530 Ft önrészt kell biztosítania. A BM rendelet szerint a támogatást az a települési önkormányzat igényelheti, amelyik a) a szociális rászorultság és a 2014. évi igénylés részletes feltételeit – legkésőbb a tüzelőanyag megvásárlását követő 10. napon hatálybalépő – rendeletben szabályozza akként, hogy aa) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosult előnyt élvezzen, ab) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család élvezzen előnyt, és ac) háztartásonként legfeljebb 5 m 3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítására kerüljön sor, valamint b) vállalja, hogy a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

24

Az önkormányzati rendeletre az elszámolásban hivatkozni kell. A BM. rendeletben foglalt határidő betartására, amennyiben nem teljesül a rendeletalkotási kötelezettség, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. A hatáskör elsődleges címzettje a képviselő-testület. A képviselő-testület rendeletében szabályozott módon, élhet a hatáskör átruházásának a lehetőségével. A települési önkormányzat a szociális célú tűzifára való jogosultságról határozattal dönt. A támogatást a települési önkormányzat ±5% elfogadott tűréshatárú, átlagosan 100 cm hosszú, 535 cm átmérőjű tűzifának a fővárosi és a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságai által nyilvántartott erdőgazdálkodóktól (a továbbiakban: erdőgazdálkodó) történő megvásárlására fordíthatja. Kemény lombos vastag tűzifa esetében a megvásárolt tűzifa mennyiségének legfeljebb 5%-a lehet a nem kemény lombos fajokból származó fafajta. A BM.rendeletben meghatározott erdőgazdálkodóktól történő vásárlási kötelezettséget be kell tartani, amennyiben nem a BM.rendeletben meghatározott erdőgazdálkodóktól vásárolja meg az önkormányzat a tűzifát, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. Az önkormányzat kötelezettsége megbizonyosodni arról, hogy akitől vásárolják a tűzifát az a kormányhivatal által nyilvántartott erdőgazdálkodó. Az önkormányzat tűzifa esetében, a támogatott mennyiségnél többet is vásárolhat az erdőgazdálkodótól, ha a meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő tűzifát a meghatározott árnál kedvezőbb feltételekkel tudja beszerezni. A tűzifa szállításából származó költségek a települési önkormányzatot terhelik. Az önkormányzat a szociális célú tűzelőanyag juttatásban részesülőtől ellenszolgáltatást nem kérhet. A BM. rendelet alapján megvásárolt tüzelőanyagot az önkormányzatnak 2015. február 15-éig kell kiosztania a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása pedig legkésőbb 2015. március 31-éig történhet meg, azaz az erdőgazdaságok részére legkésőbb 2015. március 31-éig kell átutalni a megvásárolt tüzelőanyag árát. Amennyiben bármelyik határidőt részben nem tartja be az önkormányzat, az az elnyert támogatás részleges visszafizetését vonja maga után! A BM. rendelet alapján az önkormányzat a támogatás felhasználásáról 2015. április 15-éig az MÁK Igazgatóság felé számol el a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren, illetve papír alapon. Amennyiben a támogatásról a települési önkormányzat nem számol el a Rendeletben meghatározott határidőn belül, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után.

24

25

Előzetes hatásvizsgálat a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól szóló rendelet-tervezethez 1.Társadalmi hatások A rendelet-tervezet azokat a családokat támogatja, akiknek a téli tüzelő megvásárlása jelentős, akár létfenntartásukat is veszélyeztető anyagi terhet jelent. 2 Gazdasági, költségvetési hatások A rendelet-tervezetben gazdaságélénkítő hatása nincsen. A rendelet végrehajtása önkormányzati saját forrást igényel, és a kiszállítás költségei jelenhetnek meg az önkormányzat gazdálkodásában. 3. Környezeti következmények, hatások A tűzifa elégetése nem okoz akkora légszennyezettséget, mint az esetleg a szegényebb családok által használt anyagok 4. Egészségügyi következmények, hatások A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi következményei nincsenek. 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások A rendelet végrehajtása átmenetileg nagyobb munkaterhet ró a Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira a napi feladatok ellátása mellett. 6 A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A BM. rendeletben foglalt határidő betartására, amennyiben nem teljesül a rendeletalkotási kötelezettség, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. Amennyiben az önkormányzat a támogatási összeget a fenti célra nem, vagy csak részben tudja felhasználni, annak maradványát köteles visszafizetni a központi költségvetés részére. 7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjsztés melléklete szerinti rendelet-tervezet jóváhagyását. Sajóivánka, 2014. december 1. Seszták Ottó sk. polgármester

25

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (….) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatásról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdése alapján, továbbá, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, figyelemmel a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 46/2014. (IX. 25.) BM rendelet foglaltakra, a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Sajóivánka Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező állampolgárokra. (2) A rendelet alkalmazásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. 2. A támogatás feltételei 2.§ (1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatásként térítésmentes tűzifa támogatást állapíthat meg annak az igénylőnek akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíteni aki a) lakásfenntartási támogatásra jogosult vagy b) aktív korúak ellátására, vagy c) időskorúak járadékára jogosult vagy d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott igénylők közül előnyben kell részesíthető aki e) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy f) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, (4) A jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik. (6) A rendelkezésre álló tűzifa mennyiséget meghaladó támogatási igény beérkezése esetén a támogatás megítélésénél a 2. § (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén, a szociális rászorultság elvét érvényre juttatva kell a sorrendet felállítani, melynek során a családban az egy főre eső jövedelem nagysága szerint kell a jogosultsági sorrendet meghatározni. 3.§ (1) A tűzifa támogatás mennyisége 1 m3 háztartásonként.

27

4.§ A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során környezettanulmány végezhető. 5.§ (1) A rendelet 2. §-ában meghatározott feltételek teljesülésétől függetlenül nem állapítható meg tűzifa támogatás a) azon igénylő részére, aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, vagy ilyen tevékenységből jövedelmet vagy tűzifát szerzett, b) azon ingatlan tulajdonosa vagy használója részére, aki igénylését üresen álló, vagy életvitelszerűen nem lakott ingatlan vonatkozásában nyújtja be, c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető. (2) A tűzifa támogatásban részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, és csak a kérelmében megjelölt ingatlanon használhatja fel. (3) Amennyiben az ellátásban részesülő a (2) bekezdésben meghatározottakat megszegi, vele szemben alkalmazni kell a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének Szt. 17. §-a szerinti előírásait. 3. A támogatás igénylésének menete 6. § (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás a rendelet 1. melléklete szerinti kérelemre indul. (2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell: a.) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat. (3) Az ellátás iránti kérelmeket 2015. január 9. napjáig lehet benyújtani a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal Sajóivánkai Kirendeltségén. (4) A Képviselő-testület a tűzifa támogatás iránti kérelmek elbírálásának hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. A tűzifa támogatásra való jogosultságról a Bizottság határozattal dönt. (4) A döntést követő 10 munkanapon belül, a polgármester gondoskodik a tűzifa kiszállításáról. (5) A tűzifa átvételét a jogosult a rendelet 2. mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja. 7. § A támogatás kizárólagos forrása az Önkormányzat számára megállapított állami támogatás. A forrás felhasználását követően további tűzifa támogatási iránti igények kielégítésére nincs lehetőség 4. Záró rendelkezések 8. § A rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba és 2015. március 31-én hatályát veszeti.

Seszták Ottó sk. polgármester

Dr. Herczeg Tibor sk. jegyző címzetes főjegyző

27

1. melléklet a /2014. (XII….) önkormányzati rendelethez

A kérelem benyújtható: 2015. január 9-ig. K érele m szociális tűzifa támogatásra 1. Kérelmező neve:……………………………………………………………………………… 2. Kérelmező lakóhelye:…………………………………………………………………………. 3. Kérelmező tartózkodási helye:………………………………………………………………… 4. Kérelmező születési helye és ideje:……………………………………………………………. 5. Kérelmező édesanyja neve:…………………………………………………………………… 6. Kérelmező és a kérelmezővel egy háztartásban élő személyek adatai:* Név

Lakcím

Jövedelme

7. Az alábbi szociális ellátásban részesülök:* a) lakásfenntartási támogatás

□

b) aktív korúak ellátása

□

c) időskorúak járadéka:

□

d) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelek családomban:

□

8. A fenti ellátásokban nem részesülök, de szociálisan rászoruló vagyok az alábbi indokok alapján: a) családomban 3 vagy annál több gyermeket nevelek b) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas vagyok

□ □

*(A megfelelő helyre tegyen X; vagy + jelet.)

Sajóivánka, ………………… ………………………………………. kérelmező

2. melléklet a /2014. (XI…..) önkormányzati rendelethez

Átvételi elismervény

…………………...…..…….(név) Sajóivánka, …………………….u. ………..sz. alatti lakos aláírásommal elismerem, hogy a mai napon Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális tűzifa támogatásról szóló /2014. (XI…) önkormányzati rendelete alapján megállapított természetbeni juttatásként ……..…m3 mennyiségű tűzifát átvettem.

Sajóivánka, 2015 ........................................ hó .......nap

……………………………………..

……………………………………………

átadó

átvevő



IKT. SZ: 2014-4/2014./V.


III. NAPIREND Tárgy: Javaslat a Sajóivánka községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermek- szociális- és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak 2015. évi megállapítására Seszták Ottó polgármester


Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Határozati javaslat

A döntés formája: határozat

Szavazás módja: egyszerű többség

Tisztelt Képviselő-testület! I. Szociális étkezés Az Sztv 115. § (1) és (9) bekezdései szerint:

„115. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. ….. (9) A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni. Fentiek szerint a szociális étkezés 2015. évi térítési díja, a 2014. évi zárszámadás adatai rendelkezésre állását követően, 2015. április 1-jéig kerülhet felülvizsgálatra. II. Gyermek étkeztetés (gyermekek napközbeni ellátása: óvodai-, menzai és napközis étkeztetés) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiért fizetendő térítési díj megállapításának a szabályait.

31

„29. § (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. 146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. 147. § (1) A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. (2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. (3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. 151.§ (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni b) az óvodában, e) az általános iskolai….menzai ellátás keretében, nyújtott étkeztetésre. (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. A tényfelhasználások alapján az óvodai konyha élelmezésvezetője elvégezte az étkeztetési formákhoz kapcsolódó normaszámításokat, az alábbiak szerint:

31

32

2014. évi norma

2015. évre javasolt norma*

251

251

nyersanyag: 354 rezsi: 101

nyersanyag: 354 rezsi: 101

Önkormányzati alkalmazottak

354

354

Szociális étkeztetés

354

354

Óvodai gyermekétkeztetés Vendégétkeztetés

* fenti összegek az áfát nem tartalmazzák. Az élelmezésvezető javaslata szerint, 2015. évre nem szükséges az étkeztetési formák normájának az emelése. Fentiek szerint a gyermekétkeztetés 2015. évi térítési díja, a 2014. évi zárszámadás adatai rendelkezésre állását követően, 2015. április 1-jéig kerülhet felülvizsgálatra. Sajóivánka, 2014. december 1. Seszták Ottó sk. polgármester

32

33

1. sz.melléklet Határozati javaslat

../ 2014. ( XII.11.) Hat ározat a Sajóivánka községi Önkormányzat által fenntartott óvodai konyha által biztosított, gyermekalkalmazotti- szociális és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, térítési díjainak 2015. évi megállapításáról. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az Önkormányzat által fenntartott Óvodai Konyha által biztosított gyermek- szociális- és vendégéteztetésre vonatkozó nyersanyagnormát az alábbiak szerint határozza meg, 2015. január 1-jei hatállyal: a.) Óvodai gyermek étkeztetés napi nyersanyag normája 251 Ft, melyből: tízórai: 62 Ft ebéd: 140 Ft uzsonna:49 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. b.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből: ebéd: 354 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. c.) Vendégétkeztetés, alkalmazotti étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből: ebéd: 354 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza. d) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban állók térítési díja: 354.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. e) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban nem állók (vendégétkezők) térítési díja: 455.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. Felelős: polgármester, jegyző, élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen

33



IKT. SZ: 2014-5/2014./V.


IV. NAPIREND Tárgy: Javaslat a 2015. évi ellenőrzési tervre. Seszták Ottó polgármester


Dr. Herczeg Tibor címzetes főjegyző



1.sz. 2.sz.

Ellenőrzési terv Határozati javaslat

Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 119. § (4) bekezdése értelmében a jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről, mivel költségvetési szerv vezetője a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok esetében e tekintetben a jegyző (A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. Korm. rendelet 2. § nd) pont). Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 70. § (1) bek. értelmében az irányító szerv (helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet a költségvetési szerveinél, a költségvetési támogatások kedvezményezettjeinél és az irányítása alá tartozó A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá (Mötv. 119. § (5) bek.). A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően a jegyző javaslatai alapján Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda belső ellenőrzési csoportjának vezetője – mint belső ellenőrzési vezető - elkészítette egy 2015. évre vonatkozó ellenőrzési javaslat-csomagot. A Korm rendelet 3. §-a szerint a költségvetési szerv vezetője - jelen esetben a Korm. rendelet által meghatározottaknak megfelelően, helyi önkormányzat esetében, a jegyző, körjegyző felelős a belső kontrollrendszer keretében - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő a) kontrollkörnyezet, b) kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer, és

34

e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A javaslatban foglalt ellenőrzési témaköröket áttekintve, az előterjesztésben foglaltak szerint javasolja a jegyző meghatározni a 2015. évi ellenőrzések területeit. Fenti indokokra tekintettel javaslom az ellenőrzési terv előterjesztésben foglaltak szerinti jóváhagyását. Sajóivánka, 2014. december 1. Seszták Ottó sk. polgármester

35

JAVASLATOK A 2015. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ Javasolt ellenőrzés megnevezése Cafeteria juttatás ellenőrzése Céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásának vizsgálata Dologi kiadások ellenőrzése Egyes feladatellátáshoz kapcsolódó szakfeladatok bevételeinek és kiadásainak ellenőrzése Egyes önkormányzati fenntartású intézmények átfogó ellenőrzése Egyes támogatások és segélynemek megállapításának és kifizetésének vizsgálata Élelmezési tevékenység vizsgálata Házipénztári forgalom ellenőrzése Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság működése hatékonyságának ellenőrzése Gépjármű-üzemeltetés szabályosságának vizsgálata Helyi adók beszedésének vizsgálata. Iratkezelés-irattározás szabályosságának vizsgálata Karbantartási tevékenység vizsgálata

Ellenőrzés típusa pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés rendszerellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés rendszerellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés

pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés rendszerellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés Szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés; rendszerellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés behajtásának pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés

Készletgazdálkodás ellenőrzése Kintlévőségek nyilvántartásának és vizsgálata Kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének, bizonylatolásának ellenőrzése Kötelezettségvállalásokra vonatkozó nyilvántartás vizsgálata Köztisztviselők kinevezésének, besorolásának ellenőrzése A közfoglalkoztatási programok szabályszerűségének vizsgálata Közalkalmazottak kinevezésének, besorolásának ellenőrzése Közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenőrzése Leltározás szabályozottságának és végrehajtásának vizsgálata Mérleg leltárral történő alátámasztásának ellenőrzése Működés és gazdálkodás szabályozottságának vizsgálata Nemzetiségi önkormányzatok szabályszerű működésének és gazdálkodásának vizsgálata Pályázati pénzeszközök felhasználásának és elszámolásának vizsgálata Pénzgazdálkodás ellenőrzése Saját bevételek teljesítése Selejtezések szabályozottságának és végrehajtásának vizsgálata Tárgyi eszköz gazdálkodás vizsgálata Térítési díjak beszedésének vizsgálata Vagyongazdálkodási tevékenység ellenőrzése

pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés; rendszerellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés szabályszerűségi ellenőrzés

Ellenőrzési terv 2015. évre 1. Sajóivánka Községi Önkormányzat Az ellenőrzés tárgya: Sajóivánka község önkormányzatánál a pénzgazdálkodás – a házi pénztár kezelés – folyamatának vizsgálata, különös tekintettel az alábbi területekre: - házi pénztári forgalom szabályozása - pénztári pénzforgalom bevételei - pénztári pénzforgalom kiadásai - pénzforgalomhoz kapcsolódó utalványozás Az ellenőrzés célja: annak vizsgálata, hogy annak vizsgálata, hogy a házipénztár működése megfelelően szabályozott-e, a kiadások és bevételek bizonylatolása összhangban van-e az előírásokkal, illetve az elszámolt tételek a tevékenységhez kötődnek-e? Ellenőrzött időszak: 2014 év Ellenőrzés típusa: pénzügyi - szabályszerűségi ellenőrzés Ellenőrzés ütemezése: 2015. szeptember hónap Ellenőrzési kapacitás: szükséglet szerint

Határozati javaslat:

/2014.(…..)Határozat

A 2015. évi ellenőrzési t ervről

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat ellenőrzési tervét 2015. évre, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen




V. NAPIREND Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2015. évi költségvetési koncepciójára.






Tisztelt Képviselő-testület!

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (l) bekezdésének hatályon kívül helyezésével – jelenleg – nem egyértelműsíthető a következő évre vonatkozó költségvetési koncepció elkészítésének és képviselő-testület részére történő benyújtásának a kötelezettsége. Ugyanakkor az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 26. § (l) bekezdése értelmében a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze. (Áht. 13. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt.) Mindezt a kettősséget figyelembe véve, az önkormányzat 2015. évi költségvetési koncepciója a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló T/1794. számú törvényjavaslat figyelembe vételével készült.

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2015. ÉVBEN1

„A CSALÁD AZ ELSŐ Jövőre is családi adórendszerben adózunk, 240 milliárd forint marad a magyar családoknál. A kiskeresetű többgyermekes családoknak zsebében marad a teljes bruttó fizetése. 2016-tól kezdve 4 év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeljük a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét. Újdonság, hogy a házasságkötést is adókedvezménnyel ösztönözzük. A házasságkövetést követő 2 éven át havi 5 ezer, azaz évi 60 ezer forint adócsökkentést kapnak az első házasok. A gyed-extrát 2015-ben is folytatjuk, mert bebizonyította, hogy ösztönzi a gyermekvállalást és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását. 2016-ban új otthonteremtési programok indulnak, ennek törvényi feltételeit már 2015-ben megteremtjük. Mindezek mellett a banki elszámoltatásnak köszönhetően mintegy 1000 milliárd forint járhat vissza a magyar családoknak, a törlesztő részletek pedig akár25-30%-kal is csökkenhetnek. MUNKA MINDENKINEK A Kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek megfelelően 2015-ben még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. A jövő év folyamán a Kormány az eddigi 200 ezer felett további, több tízezer főnek teszi lehetővé, hogy részt vegyen a közmunka programban. Emellett folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a Munkahelyvédelmi Akció. Újdonság, hogy jövőre már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár adókedvezmény. A foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy az államnak kevesebbet kell majd költenie segélyekre és jövedelempótló támogatásokra. INGYEN TANKÖNYV ÉS PEDAGÓGUS BÉREMELÉS 2015-ben a köznevelés megújításának folytatása is kiemelt feladat. Minden eddiginél több gyermek jut ingyenesen tankönyvhöz. 2015 szeptemberétől a korai fejlesztés érdekében 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda. Mindezek mellett 2015-ben is folytatjuk a pedagógusbéremelést és a duális szakképzési rendszer bővítését. A Kormány már megkezdte a 2030-ig szóló felsőoktatási koncepció megalkotását is. TÖBB PÉNZ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A Kormány folytatja az egészségügy fejlesztését, az ágazat jövőre több pénzhez jut. Kiemelt cél a háziorvosi rendszer megerősítése, ennek megfelelően növeljük a háziorvosok juttatásait. Folytatjuk a fiatal orvosok itthon tartását ösztönző programokat, valamint a kórházak fejlesztését és az adósságaik rendezését. Az új egészségügyi rendszerben kiemelt szerepet játszik majd az egészségmegőrzés, valamint az előzetes szűrési rendszer megerősítése. A RENDVÉDELMI DOLGOZÓK MEGBECSÜLÉSE 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell. Az ebben az ágazatban dolgozók illetménye 2015 júliusában 30%-kal nő. 1

Az előterjesztés címe szó szerinti idézeteket tartalmaz a T/1794. számú törvényjavaslatból.

A jövő évi illetményemelést további bérnövekedések követhetik, a Kormány emellett kidolgozza a rendvédelmi dolgozók új lakástámogatási programját is. TÁMOGATÁS A GAZDÁKNAK A Kormány úgy alakítja át az agrártámogatási rendszert, hogy a forrásokat elsősorban a munkahelyeket teremtő mezőgazdasági ágazatok kapják. Mindezek mellett több adóváltozás is segíti a mezőgazdaságból élők életét. A mezőgazdasági termelői szektor beszerző és értékesítő szövetkezeteit mentesítjük a helyi iparűzési adó alól. Az élő és félsertés áfájához hasonlóan 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökken a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs. ÉRTÉKÁLLÓ NYUGDÍJAK 2015-ben is megőrizzük az időskori ellátások összegét, a nyugdíjak az infláció mértékével fognak növekedni. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a Kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer elindításával szeretné megőrizni. Folytatjuk a Nők 40 programot, amely a nők megbecsüléséről szól. A program lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba mehessenek. Eddig 135 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. TÖBB UNIÓS FORRÁS A korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a következő hét évben összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A Kormány célja, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa. Ez az elkötelezettség már a 2015-ös költségvetésben is jól tükröződik. A cél az, hogy Magyarország az összes rendelkezésre álló uniós forrást lehívja. Az eddigi eredmények jó alapot adnak a jövő évi költségvetési tervezéshez is. BÜROKRÁCIACSÖKKENTÉS Az ország gazdasági versenyképességének további javításához elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése. 2015-től tovább csökken az ügyintézési határidő a jelenlegi 21 napról, az általános 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal hosszabbítható. 2016-tól 2018-ig állami rezsicsökkentést hajtunk végre, azaz számos illeték és bírság csökken, vagy kivezetésre kerül, és számos szükségtelen szabályozás megszűnik. Jövőre 260-ra növeljük a kormányablakok számát, amelyeknek kiemelt szerepük lesz az új integrált ügyfélszolgálati rendszerben is. Jelentős fejlesztések várhatóak az IT-szektorban is: A Kormány célja, hogy 2018-ig minden háztartásban elérhető legyen szélessávú internet és a vállalkozások számára egyre nagyobb arányban legyen elérhető az elektronikus ügyintézés. Az állam működése hatékonyabbá és olcsóbbá válik, ezzel párhuzamosan 2016-ban elindul a közszolgálati életpályamodell. STABIL PÉNZÜGYEK, TARTÓS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A Kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. A 2015-ös költségvetés 2,5%-os gazdasági növekedéssel és 2,4%-os költségvetési hiánnyal számol.

41

Változatlan cél az államadósság további csökkentése, a költségvetés 75,4%-os GDP-arányos szinttel számol. Mindezek mellett a 2015. évi költségvetés főbb célkitűzései a következők: − a bankok elszámoltatása, melynek következtében csökkennek a törlesztőrészletek, így több pénz marad a magyar családoknál: cél, hogy a lakosság kikerüljön az adósságcsapdából; − a pedagógus életpálya-program folytatása; − a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell keretében 30%-os bérfejlesztés július 1-től; − a feketegazdaság visszaszorítása, az eltitkolt, adózatlan jövedelmek arányának mérséklése; − az Államreform 2 keretében az állami feladatellátás rendszerének áttekintése, racionalizálása, a bürokrácia csökkentése és ennek révén megtakarítások elérése; − a foglakoztatás bővítése, ennek keretében minél több embert a munkaerőpiac felé kell terelni, melyben a képzésnek, illetve a szakképzésnek van nagy szerepe; − a „segély helyett munkát” elv keretében a közmunka-programokban foglalkoztatottak létszámának és a programok forrásának bővítése; − a szociális segélyezésben a helyi önkormányzatok szerepének erősítése a bevételi lehetőségeik bővítésével egyidejűleg; − a demográfiai helyzet (a társadalom elöregedésének) kezelése, melynek érdekében további, születésszámot támogató intézkedések bevezetése szükséges; − a vidék fejlesztése, különös tekintettel a mezőgazdaság élénkítésére, fejlesztésére, munkahelyteremtésére Új időszámítás a települések számára- Az új önkormányzati finanszírozás stabilizálása 2015 az önkormányzatok életében is új időszámítás. Ez lesz az első olyan év, hogy az önkormányzatok úgy láthatnak munkához, hogy végre már nem a terhekre, hanem a lehetőségekre koncentrálhatnak. A települések tiszta lappal indulnak. A nyomasztó adósság törlesztése helyett mostantól több pénz jut a munkahelyteremtésre, a gazdaságfejlesztésekre, az egészségügyre, a beruházásokra, a szociális programokra,a helyi közösségek számára fontos projektek megvalósítására. A kormányzati adósságrendezésnek köszönhetően összesen több mint 2000 település 1300 milliárd forintos tehertől szabadult meg. A helyi önkormányzatok 2015-ben várhatóan több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés 690,5 milliárd forintot biztosít. A helyi önkormányzatok központi finanszírozása 2015. évben is – a korábbi években kialakított – az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik. A struktúra megszilárdítása mellett, a részletek indokolt pontosítása az idei évben is folytatódik, továbbá a 2015. év fő feladata a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése a költségvetés lehetőségeihez mérten. A fenti célok elérése mellett kiemelt szerepet kap a gyermekek jövőbeli köznevelési majd foglalkoztatási lehetőségeinek szilárd alapokra helyezése, az eltérő élethelyzetből, környezetből származó gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése. Mindezek alapján 2015-től érdemben több forrás jut a gyermekek ellátásának intézményeire: emelt összegű támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, jelentős többlet jut a gyermekétkeztetési feladatokra és a gyermekek átmeneti ellátását biztosító intézmények fenntartására, illetve tovább javul a bölcsődék finanszírozása.

42

A rászorulók támogatásáról szóló döntések közelebb kerülnek az érintettekhez. A segélyezésről az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben helyben, a településeken születhet döntés. A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek és ez a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben az ő költségvetési felelősségük lesz. Ennek érdekében nő az önkormányzatok költségvetési mozgástere is, a helyi bevételeiket terheli. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához. A legfontosabb változás a Kormány azon intézkedése lesz, mely a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett bővülő közfoglalkoztatási programot kínál az embereknek. A Kormány jövőre a közfoglalkoztatásra 270 milliárd forintot szán, 35 milliárd forinttal többet az ideinél. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzatok működőképességét az eltérő saját bevételi lehetőségek a feladatalapú finanszírozás mellett is komolyan befolyásolják, így az is nyilvánvalóvá vált, hogy a központi költségvetésnek még erőteljesebben érvényesítenie kell a szolidaritás elvét. Ennek megfelelően 2015. évben fontos változás, hogy míg az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat 2015. évben is csökkenti az ún. „beszámítás” összege, ugyanakkor – a szolidaritás elvének fokozottabb érvényesülésével – az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészül a rendszer a pozitív „kiegyenlítés”-sel. Az alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések ilyen módon meghatározott százalékú kiegészítő forrásban részesülnek az alapfeladataik ellátása érdekében; a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben, az eddigiekhez képest is erőteljesebben terheli a beszámítás.” Az önkormányzat 2015. évi költségvetésének tervezésére, az önkormányzati működés finanszírozására vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. az alábbiak szerint határozza meg: „111.§ (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. (4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. 112. § (1) A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. (2) A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. 115. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. 117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok

43

a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembevételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. 118. § (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve – a központi költségvetésbe visszafizetni. A koncepció elfogadásához megfelelő támpontot adhatnak az alábbiak szerint bemutatott várható bevételek, kiadások tartalma:

44

BEVÉTELEK I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK 1. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ ÁTENGEDETT BEVÉTELEK A települési önkormányzatot illeti meg a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a, és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 2. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ EGYÉB BEVÉTELEK A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és A költségvetési törvény által meghatározott feladat-finanszírozáshoz kapcsolódó bevételekből az alábbi jogcímeken és tartalommal részesül az önkormányzat: 3. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult. Dédestapolcsány csatlakozásával a támogatás nagyságrendje ugyan növekszik, de értelemszerűen ahhoz megnövekedett kiadások is társulnak.

A támogatás nagyságrendje nem változik 2014. évhez képest. Előreláthatólag a társult önkormányzatoknak 2012-2013. évi szinten szükséges a közös hivatal működéséhez finanszírozást biztosítani. b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása A települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek alapján részesülnek támogatásban. ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG: 22 300 forint/hektár. bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg, a 2013. évi beszámoló alapján számított, átlagos egy kilométerre jutó nettó kiadások figyelembevételével. 10.001 fő alatti települések támogatása: 320.000 Ft/km bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2013. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadásai figyelembevételével. 10.001 fő alatti települések 69 Ft/m2, de legalább 100.000 Ft bd) Közutak fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2013. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő szakfeladatok alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével. 10.001 fő alatti települések 227 000 Ft/km c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 700 forint/fő, de a) az 1 000 fő lakosságszám alatti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerőképesség nem éri el a 20 000 forintot, településenként legalább 4 000 000 forint; a) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerőképesség nem éri el a 20 000 forintot, településenként legalább 5 000 000 forint c) egyéb településenként legalább 3 000 000 forint. A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára az Mötv. 13. §ában meghatározott egyes - az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített - feladatok ellátására.

46

4. A

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1. Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése A támogatás Szoctv.) 35. § (1) bekezdése alapján folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összegek, valamint a Szoctv. 2014. december 31-én hatályban lévő rendelkezései alapján, a Szoctv. 37.§ (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott ellátás 2014. december hónapra járó, 2015. január hónapban fizetendő összege 70%-ának, b) a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított, a 2014. december 31-én hatályos Szoctv. ba) 38. § (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra, bb) 55/A. § alapján járó adósságcsökkentési támogatásra kifizetett összegek 70%-ának, c) a Szoctv. 41.§ (1) bekezdése szerinti ápolási díjra, a 43. § szerinti kiemelt ápolási díjra, a 43/A. § (1) bekezdése szerinti emelt összegű ápolási díjra (a továbbiakban: ápolási díj), a 32/B. § (1) bekezdése alapján járó időskorúak járadékára 2015. február-december hónapokban kifizetett összegek 70%-ának, d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának igénylésére szolgál. igénylésére szolgál. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá. A támogatás - 60%-a az önkormányzatok által a III.1. a) alpontban szereplő ellátásokhoz 2014. február, június és szeptember hónapokban biztosított önrész, - 40%-a a települések lakosságszáma elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat. A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos arányok:

4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása b. Gyermekétkeztetés támogatása A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz.

47

a) A finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bértámogatása Dolgozók átlagbérének és közterheinek elismert összege: 1.632.000 forint/számított létszám/év. b) Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. 5. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KULTURÁLIS FELADATAINAK TÁMOGATÁSA a. Települési önkormányzatok támogatása a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz A települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a támogatás az Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához. FAJLAGOS ÖSSZEG: 1.140 forint/fő, de legalább 1.200.000 Ft. 6. BESZÁMÍTÁS A települési önkormányzatot a megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2013. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, differenciáltan. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a 3-12. kategóriákban 10 százalékponttal kisebb. Az önkormányzat 2014. június 30-ai állapot szerinti iparűzési adóerőképessége: 4.398.490 Ft Egy lakosra jutó adóerőképesség: 6.767 Ft.

II. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 48

A működési bevételek között az étkezési térítési díj, a bérleti díj, a továbbszámlázott közműdíjak, és az azokhoz kapcsolódó áfa bevételek szerepelnek. III. SAJÁT BEVÉTELEK A helyi adókból származó bevételek. 2013. évtől a beszedett gépjárműadó összegének csak a 40%-a illeti meg az önkormányzatot. Az iparűzési adóból származó bevételek ugyan teljességükben az önkormányzatot illetik meg, de az állami támogatás összege csökkentésre kerül a már ismertetett beszámítási összeggel. A képviselő-testületi 2015. évre adóemelésről nem döntött, ennek megfelelően a következő évre vonatkozó adómértékek ismeretében, viszonylag pontosan tervezhető az adóbevételek mértéke. Az adóbevételek növekedése szempontjából ismételten vizsgálni kell a hátralékok mértékét, és a hátralékok behajtására tett intézkedések lehetőségeit. IV. ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK A bevételi előirányzatok között az óvodai gyermek- és felnőtt étkeztetés kiszámlázandó költsége szerepel. A közös intézményfenntartás 2014. évi elszámolásának eredményeképp a Sajóivánkai Tagóvoda működéséből Sajóivánka önkormányzata felé számottevő maradvány nem várható. V. FELHALMOZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK A 2015. évben megvalósuló fejlesztésekhez, beruházásokhoz társuló bevételi források, melyek elsősorban pályázati támogatásokból realizálódhatnak. Ingatlanok értékesítéséből származó érdemi bevétel nem tervezhető 2015. év folyamán sem. VI. PÉNZMARADVÁNY A 2015. évi költségvetés tervezése során nem lehet számítani jelentősebb – szabad felhasználású – pénzmaradvánnyal. Az önkormányzat 2015. évi költségvetési bevételeinek eredeti előirányzatai nem tartalmaznak európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit. A pályázati támogatásból megvalósuló beruházások teljesülése esetén, év közben az előirányzat módosítása válik szükségessé. VII. ÁTHÚZÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK Az önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtását alapul véve, jelentős nagyságrendű áthúzódó kötelezettség nem kerül tervezésre. Áthúzódó kötelezettséget a működési jellegű szállítói tartozások, illetve a beruházásokhoz kapcsolódó támogatások lehívása, folyósításának elmaradása keletkeztethet.

KIADÁSOK 49

A kiadások tervezésénél és a gazdálkodás folyamatában kiemelt szempont továbbra is a takarékosság és a hatékonyság érvényesítése. Alapvető követelmény, hogy az Önkormányzat és költségvetési szerveinek zavartalan működését, a takarékosság figyelembe vételével biztosítsa a 2015. évi költségvetés.

I. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉS JÁRULÉKOK A tervezés a jogszabályi előírások és a hatályos önkormányzati szabályozás szerint történik. 2015 évben a kötelezően jogszabályból eredő kifizetésekkel – kötelező béremelés, minimálbér összegének változása, jubileumi jutalom, jogviszonyok esetleges megszűnésének következményei - nőhet az előirányzat. A szociális hozzájárulási adó összege a személyi juttatás előirányzathoz igazodik. II. DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK A dologi kiadásoknál legalább a 2014. évi költségvetési szinten javasolt a tervezés. A közmű költségek esetében a 2014. évi tényleges adatokat, az infláció hatásait figyelembe véve javasoljuk érvényesíteni. A dologi kiadások mértékének növekedésére a központi költségvetés forrást nem biztosít. A dologi kiadások növekedése valamennyi szakfeladaton várható. A kiszámítható üzemeltetés, fenntartás biztosítása bizonytalan. III. PÉNZESZKÖZ-ÁTADÁS A Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez az állami támogatást és az önkormányzati hozzájárulás, a tagdíjak és önkormányzat részéről biztosítandó támogatások jelentkezhetnek kiadásként. A tagóvoda 2015. évi működése önkormányzati finanszírozás szükségességét nem feltételezi. Egyéb pénzeszköz átadás jogszabályi- vagy szerződéses kötelezettségen alapulhat, illetve a helyi civil szervezetek működéséhez biztosított támogatásként jelentkezhet. IV. TÁMOGATÁSOK ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK A kiadások nagyságrendjét elsősorban ellátórendszer 2015. március 1-jei tervezett átalakítása. És a csökkenő állami támogatás mértéke befolyásolja. Várhatóan 2015 március 1-jével alakul át a szociális támogatási rendszer. A szociális támogatásoknak két formája lesz: 1. a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg 2. az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a "túléléshez", ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése. A - járásoktól kérhető - jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként.

50

Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély). A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra. Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen "települési támogatás" lesz; ebbe tartoznak majd bele a korábbi különböző átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek. A települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia. Jelezte: e támogatás felső határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta. Az államtitkár véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek. A szociális juttatások rendszerének átdolgozását már tartalmazta a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslat. V. FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK 2015-ben számottevő felhalmozási feladat pályázati források bevonásával valósulhat meg. FORRÁSHIÁNY A 2015. évi költségvetés működési célú forráshiánnyal nem tervezhető. A 2015. évi létszám-előirányzat Étkeztetési szakfeladatok engedélyezett létszáma 3 fő, betöltött létszáma: 2 fő. Közművelődési intézmények működésének támogatása szakfeladat engedélyezett létszáma 1 fő, betöltött létszáma 1 fő. A 2015. évi önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során, az alábbi prioritásokat kell szem előtt tartani: 

 

Az önkormányzat által fenntartott intézmények, a község üzemeltetése, a község lakosai, a szociális ellátásban részesülők – megváltozó feltételek között - nem szenvedhetnek hátrányt. A működtetés szilárd, megszorításokon nyugvó, naprakész gazdálkodási feltételekkel kell biztosítani. 2015-ben is, kihasználva a foglalkoztatáspolitika által nyújtott lehetőségeket, elsősorban az aktív korúak ellátására jogosult munkanélküliek részére, a Start-munkaprogram keretien belül biztosítani kell a közfoglalkoztatást.

51

  

A térítésmentes, ingyenes vagyonátadásnak minden esetben közfeladat ellátáshoz kell kapcsolódnia. A meglévő önkormányzati vagyon folyamatos karbantartásáról, felújításáról gondoskodni szükséges. Az önkormányzati vagyon megőrzése biztosítani kell. Új fejlesztési, felhalmozási feladat megvalósítására pályázati támogatásból kerüljön sor.

Szuhakálló, Sajóivánka, Sajóivánka és Sajógalgóc községi Önkormányzatok Képviselőtestületeinek határozatai alapján, döntésének megfelelően 2013. január 1-jével létrejött a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), melyhez 2015. január 1-jei hatállyal csatlakozik Dédestapolcsány önkormányzata. A Közös Hivatal 2015. évi költségvetése tervezésének irányait, elveit az alábbi indoklással terjesztem a képviselő-testület elé: A 2015. évi létszám-előirányzat A Hivatal Megállapodásban rögzített álláshelyeinek száma (szakmai létszáma) 17 fő, melyből 1 fő jegyző, 1 fő aljegyző 14 fő ügyintéző, 1 fő ügykezelő. Összes létszám

Székhelyen

Gazdálkodási, költségvetési ügyintéző

5,5

1,5

2

2

Adóügyi ügyintéző*

2,5

0,5

1

1

Igazgatási ügyintéző

6

2

2

2

Ügykezelő

1

1

0

0

5

6

Munkakör

Sajóivánkai Dédestapolcsányi Kirendeltségen Kirendeltségen

Jegyző

1

Aljegyző

1

Összesen

17

6

* 1 fő adóügyi ügyintéző megosztott munkaidőben dolgozik a kirendeltségen és a székhelyen A Hivatalban foglalkoztatottak a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők.

BEVÉTELEK A Hivatal 2015. évi bevételi előirányzatát, az állami költségvetési támogatás és a fenntartó önkormányzatok hozzájárulása jelenti.

I. ÁLLAMI TÁMOGATÁS 52

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84.§ (4) bekezdése szerint: „A hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott arányban – finanszírozza, amelyet a székhely település … e célra elkülönített számlájára folyósít.” A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. A támogatás nagyságrendje nem változik 2014. évhez képest. Az elismert hivatali létszám nem alkalmazási korlátot, vagy szabályt jelent. A Hivatal engedélyezett létszámát a Hivatalhoz tartozó települések önkormányzatainak Képviselő-testületi szabadon határozzák meg, a jogszabályi előírások, az elvégzendő feladatok függvényében, az állami finanszírozás mértékétől és az Önkormányzatok költségvetési teherbírásától függően. Állami támogatás várható összege: Fajlagos összeg

4580000 Ft/fő

SZAL=

11,61 SZAL=számított alaplétszám

ÖL=

Szk

Vadna

4204

1039

Sivánka 642

650

Kieg.szab. 3.a) a b c d

3001 5000 8 14

EHL=

13,47 EHL=Elismert hivatali létszám

Kieg.szab. 3.ba)bb)bc Ka Kb Kc 2015.évi

SZAL=c+(ÖL-a)/(b-a)*(d-c)

Támogatás

2014. évi Támogatás

Sgalgóc Dédes ÖL=önkormányzatok lakosságszáma 375 1498

EHL=SZAL*(1+Ka+Kb+Kc)

0,12 0,04 -

61685887 38517800

A közös hivatal várható összkiadása: 69-70 M Ft (Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal 2014. évi kiadása 45 M Ft, Dédestapolcsányi Hivatal: 24 M Ft) II. ÖNKORMÁNYZATOK HOZZÁJÁRULÁSA: A Megállapodás 9.2. pontja szerint: „A közös önkormányzati hivatal állami finanszírozással le nem fedett működési költségeit, a Társuló Önkormányzatok lakosságarányosan biztosítják, éves költségvetésük terhére. A Társuló Önkormányzatok a finanszírozást havi egyenlő részletekben utalják, tárgyhó 1. napjáig a közös önkormányzati hivatal számlájára.” A Hivatal 2015. évi működéséhez – változatlan szervezeti- és személyi feltételek mellett, hasonló állami finanszírozás mellett - önkormányzati kiegészítés válik szükségessé.

53

KIADÁSOK 1. A kiadási oldalon a legtekintélyesebb tétel, a személyi juttatások összege és azok járulékai. 2015. évben bérpolitikai intézkedésre nem kerül sor. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerinti illetményalap a 2015. évben 38 650 forint. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2015. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot. Az előirányzat a Hivatal köztisztviselőinek személyi jellegű kiadásait tartalmazza. Jubileumi jutalomra (25 éves) 2015. évben egy fő köztisztviselő válik jogosulttá. 2. A szociális hozzájárulási adó összege a személyi juttatás előirányzathoz igazodik. 3. A dologi kiadások előirányzatának megtervezésére, a Hivatal 2014-ban teljesített kiadásai alapul vételével kerül sor. A Hivatal dologi, működési kiadásai a Megállapodás vonatkozó pontjai értelmében - az állami finanszírozás 2015. évi szinten maradása esetén - csak azokat az előirányzatokat fogják tartalmazni, amelyek a közös feladat-ellátást szolgálják. Az egy-egy önkormányzathoz társítható kiadások (pl. honlapok üzemeltetése, közmű díjak, pénzügyi szolgáltatások díja, stb.) az adott önkormányzat kiadási előirányzatai között kerülnek tervezésre. A Hivatal működési célú előirányzatainak a meghatározásánál a biztonságos üzemeltetéshez, fenntartáshoz a szükséges elégséges előirányzatokat kerülnek tervezésre. 4. Felhalmozási kiadásként elsősorban irodatechnikai és informatikai berendezések, eszközök, alkalmazások beszerzése, felújítása, cseréje válhat szükségessé. A Hivatali feladatellátás zökkenőmentességéhez elengedhetetlen lesz a társult önkormányzatok szoros, határidőket és finanszírozási szabályokat betartó együttműködése. Fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a 2015. évi költségvetési koncepció megvitatására és a határozati javaslat elfogadására. Sajóivánka, 2014. december 1. Seszták Ottó sk. polgármester

54

Határozat i javaslat:

/ 2 0 1 4 . ( … . ) H A T Á R O Z A T : Az önkormányzat 2015. évi költségvetési koncepciójáról Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2015. évi koncepcióját a jkv. melléklete szerint elfogadja. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen. .



IKT. SZ: 2014-7/2014./V.


VI. NAPIREND Tárgy: Javaslat együttműködési megállapodás felülvizsgálatára a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal. Seszták Ottó polgármester


Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző 1. sz. Határozati javaslat 2. sz. Megállapodás



Tisztelt Képviselő-testület! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-ában foglaltak értelmében a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén -biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az együttműködési megállapodás kötelező tartalmi elemeit a Njtv. 80, § (1) és (3)-(4) bekezdése tartalmazza. „ 80. § (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;

gazdálkodásával kapcsolatos

f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket, d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket. (4) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. (5) Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27.§-ának rendelkezései szerint: „27. § (2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.”

57

Az együttműködési megállapodás érvényességéhez mindkét képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Fenti indokokra tekintettel javaslom az ellenőrzési terv előterjesztésben foglaltak szerinti jóváhagyását. Sajóivánka, 2014. december 1. Seszták Ottó sk. polgármester

58


/2014.(…..)Határozat A Sajóivánka nemzetiségi Önkormányzatával való megállapodásról

község Roma együ tt műk öd ési

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat és a Sajóivánka Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata közötti felülvizsgált együttműködési megállapodást, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja. Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. §-a és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján Sajóivánka községi Önkormányzat (képviseletében: Seszták Ottó polgármester) és a Sajóivánka Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata (képviseletében: Dávid Lászlóné elnök) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik. A megállapodás szabályainak kialakítása    

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht), a nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban:Njtv.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Ávr.).  az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet Az Njtv. 80. § (1). és (3)-(4) bekezdése rögzíti a megállapodás tartalmi elemeit. Ennek megfelelően a megállapodásnak ki kell terjednie a -

helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére,

-

a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőkre és együttműködési kötelezettségekre;

-

a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályaira, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre,

-

a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolási feladatokra, a felelősök konkrét megjelölésével,

-

a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeire és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaira, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjére, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokra, feltételekre.

A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról a Hivatal gondoskodik. A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosíthat.

A nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (4) bekezdése értelmében megállapodásban kell rögzíteni, hogy a jegyző, vagy annak megbízottja (aki a jegyzővel azonos képesítéssel rendelkezik) a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje 1.1. A költségvetési koncepció elkészítése A helyi nemzetiségi önkormányzat önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat – Ötvös Béláné gazdálkodási ügyintéző (továbbiakban: ügyintéző) – végzi el. Az ügyintéző a jegyző útmutatásai alapján, minden év november 15-ig a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével a helyi nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezően a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegére vonatkozó bevételeket. A jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig – kell benyújtani a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének. A koncepciót a testület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. 1.2. A nemzetiségi önkormányzat rendelettervezetének elkészítése

költségvetési

határozatának,

az

önkormányzat

költségvetési

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után az ügyintéző a jegyző útmutatásai alapján egyeztetést folytat le az elnökkel, ennek keretében haladéktalanul az elnök rendelkezésére bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzat tárgyévi költségvetésének tervezésére vonatkozó adatokat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 30 napon belül kell lefolytatni. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének elkészítésére, annak tartalmára, a határidőkre az Áht 23-25 §-aiban foglaltakat kell alkalmazni, az Áht 26.§-a szerinti eltérésekkel. Az Áht szabályai alapján: A helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetését határozatban állapítja meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetése tartalmazza: -

költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

61

-

az általa irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

-

a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,

-

a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve az Áht. 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

-

a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

-

a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

-

a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

-

a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4)bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint az Áht. 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

A költségvetési határozatban elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. A jegyző, a költségvetési határozat-tervezetet az Áht 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell. A jegyző előkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és d) Az Áht. a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait. Ha a költségvetési határozatot a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról határozatot hoz, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.

62

A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére az Ávr. 24. és 26-28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az Ávr. 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. Az Áht. 28.§ (3) bekezdése értelmében, nemzetiségi önkormányzat határozatában megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. Az elemi költségvetést az ügyintéző készíti el. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá. 2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a helyi nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetéséről szóló határozatát. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt átcsoportosításra a nemzetiségi önkormányzat testülete jogosult.

előirányzatai

közötti

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy - az elnök - jogosult. A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók, e módosításokat az ügyintéző átvezeti a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási és bevételi előirányzatain. 3. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 3.1. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje Az Áht. 108. § (2) bekezdése alapján, a költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára. Az időközi költségvetési jelentés egységes rovatrend rovatai eredeti és módosított előirányzatait, valamint azok teljesítését mutatja be. Az Ávr. rendelkezései értelmében, a nemzetiségi önkormányzat az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-éig az Igazgatóságnak küldi meg. Az időközi mérlegjelentést az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni. Az időközi mérlegjelentést az Ávr. rendelkezései értelmében a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani. Az irányító szerv az időközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést öt munkanapon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak. 63

Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást juttatnak el az irányító szervhez. Az irányító szerv öt napon belül továbbítja az adatokat feldolgozásra a Kincstárhoz, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. A helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke beszámol a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről (féléves, éves beszámoló) A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz. A zárszámadási határozat-tervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul az Áht. szerinti mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a.) Az Áht. a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni, b) a nemzetiségi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, és d) a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. A helyi nemzetiségi önkormányzat beszámolóit (időközi költségvetési jelentést, az időközi mérlegjelentést és a zárszámadási határozat-tervezetet ) az ügyintéző készíti el és továbbítja határidőben a Magyar Államkincstár felé. A képviselő-testületi döntést igénylő beszámolókat az ülés tervezett időpontja előtt, legalább 5 nappal, előterjesztéssel együtt az elnök rendelkezésére kell bocsátani. 4. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje 4.1. A költségvetés végrehajtása A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzati hivatal (Hivatal) látja el. a./ Kötelezettségvállalás rendje A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.

64

b./ Pénzügyi ellenjegyzés Az Áht. 37. § (1) bekezdésének megfelelően kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó adatokat. A pénzügyi ellenjegyző a feladat ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg fentieknek, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Az Ávr. 55. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 55. § (2) g) pontja értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetén, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó, megfelelő képesítési feltétellel rendelkező köztisztviselő írásban jogosult. A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi ellenjegyzésére Ötvös Béláné ügyintéző jogosult. c./ Teljesítés igazolása Az Ávr. 57. § szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magába foglaló kötelezettségvállalás esetén – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A teljesítés igazolására jogosult személyeket a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a teljesítés igazolására az elnök, vagy az elnök-helyettes jogosult.

65

d./ Érvényesítés Az Ávr. 58. § szerint kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Ávr. és a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Ha az érvényesítő a fenti jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az érvényesítésre, az érvényesítő köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. Az érvényesítés az utalványozás előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi. Az érvényesítés a teljesítés igazolásán alapul. A kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés és a teljesítés igazolásának rendje és a feladatok ellátására jogosultak megnevezése az Ávr. 52-60. §-ában előírtakkal összhangban külön szabályzatban kerül rögzítésre, meghatározásra. Az Ávr. 58. § (4) bekezdése értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadásai esetén érvényesítésre a jegyző által írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. a nemzetiségi önkormányzat kiadásainak érvényesítésére Ötvös Béláné ügyintéző jogosult.

e./ Utalványozás A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa meghatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. f./ Az összeférhetetlenség szabályai A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

azonos

a

Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

66

4.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlát vezet. Sajóivánka község Roma Nemzetiségi Önkormányzata számlaszáma: 55400273-11034122 Sajóivánka község Roma Nemzetiségi Önkormányzata adószáma: 15796291-1-05 A nemzetiségi önkormányzat számlája feletti rendelkezés jogát az elnök határozza meg, tekintettel a banki elektronikus terminál használatára. Az ügyintéző a nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájához második helyen nevesített aláírási jogosultsággal rendelkezek, mely jogát csak az első helyen aláíró nemzetiségi önkormányzati taggal együttesen gyakorlohatja. 4.3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje A Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait (könyvelés; költségvetés, -beszámoló elkészítése) a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti. Sajóivánka község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának készpénzforgalma az erre a célra kialakított házipénztárban elkülönítetten történik. Sajóivánka község Roma Nemzetiségi Önkormányzata működéséhez szükséges készpénz forgalmának lebonyolítása és megőrzése elkülönítetten, a Hivatalban (Vadna, Kassai u.25.) a pénzügyi irodában történik. A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörben készpénzforgalmat nem bonyolít, házipénztárat nem kezel. A nemzetiségi önkormányzat bankszámlájáról kizáróan a nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezhet kifizetéseket. A bankszámláról felvett készpénz a nemzetiségi önkormányzat házipénztárába bevételezésre kerül, ahonnan elszámolásra kiadott előlegként kerül kiadásra. Az elszámolásra kiadott előleggel 30 napon belül kell elszámolni. Bankszámláról történő kifizetések esetében az utalás megtörténte előtt a szükséges aláírások megléte (pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő) és a könyveléshez alkalmazandó utalványrendelet elkészítése miatt a nemzetiségi önkormányzat köteles a számlát a helyi önkormányzat gazdálkodási osztályára leadni. A számla késedelmes leadása esetén az Ávr. 54. § (3) és (4) bekezdéseinek értelmében a pénzügyi ellenjegyzés nem történik meg, melynek tényéről a pénzügyi ellenjegyző írásban tájékoztatja a kötelezettségvállalót. Ha a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A számla késedelmes leadása esetén az Ávr. 58. § (2) bekezdésének értelmében az érvényesítés nem történik meg, melynek tényéről a pénzügyi ellenjegyző írásban tájékoztatja az utalványozót. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. E tényről az érvényesítő az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban köteles értesíteni.

67

5. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés A Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző a felelős. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat. A helyi nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését végző szerv megnevezése: Kazincbarcika és Vonzáskörzete Önkormányzati Kistérségi Társulás Belső Ellen őrzési Csoportja. 5.1. Belső szabályzatok Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 10. § (5) bekezdése értelmében: „A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.” Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)13.§ (2) bekezdése szerint: „A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével -, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, g) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét. A Hivatal belső szabályzatainak – az azokban megjelöltek szerint - hatálya a fentieken túl kiterjed a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. §-a, jelen megállapodás alapján Sajóivánka Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatára is. A Szabályzatok elérhetők a www.szuhakallo.hu honlapon, melyek megismerésére a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselői kötelezettséget vállalnak.

68

6. Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása és az azzal kapcsolatos végrehajtási feladatok. 6.1. Helyiséghasználat: A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez igazodó, a testületi működéshez szükséges helyiséghasználatot, havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában; havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatával, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével. A használatba adott helyiség Sajóivánka Községháza (3720 Sajóivánka Kossuth u.38.) épületének földszintjén található 12 m2 nagyságú iroda-helyiség 6.1.1.A helyiséghasználattal biztosítandó testületi működés: 6.1.1.2. Testületi működéshez szükséges helyiséghasználat biztosítása A nemzetiségi önkormányzat alakuló, rendes és rendkívüli üléseit az SZMSZ-ében rögzített módon a fenti helyiségben tartja. A nemzetiségi önkormányzat közmeghallgatást tart.

testülete

az

Njtv.

szerint

évente

legalább

egyszer

Amennyiben az RNÖ testületi működéséhez fentiek szerint biztosított helyiség – tekintettel mértére, és a közmeghallgatáson megjelenhető személyek számára - nem megfelelő, a közmeghallgatás lebonyolítására igénybe vehető a Községháza nagyterme. Az erre irányuló igényt, a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal korábban írásban jelezni kell a polgármester felé, aki a fenti helyiséghasználatot engedélyezi. Az RNÖ elnöke – az RNÖ által kialakított rend szerint – fogadóórákat tart, tarthat. A fogadóórák alkalmára a fentiek szerint biztosítja a helyiséghasználatot a képviselő-testület. 6.1.1.3. A használati jogra, az átadás rendjére, a használatra vonatkozó szabályok. A használat joga Az Njtv. 80.§ (1) bekezdése a nemzetiségi önkormányzat javára szóló ingyenes helyiséghasználat biztosításáról rendelkezik, a törvényben meghatározott korlátokkal, feltételekkel. A helyiséghasználatnak a nemzetiségi önkormányzat Njtv. 80.§ (5) bekezdése szerinti önkormányzati működését kell biztosítania havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, továbbá az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, a helyiséghez; a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselésével. A használat időtartama a nemzetiségi önkormányzat megszűnéséig tart, tekintettel a jogutódlásra. A Községháza céljára szolgáló épület - melyben az RNÖ részére, a testületi működéshez biztosított helyiség található – használatának időtartamához igazodó nyitását-zárását a polgármester engedélye alapján, az épület fenntartásában közreműködő kisegítő végzi.

69

A helyiségét a települési önkormányzat ingyenesen adja a nemzetiségi önkormányzat használatába, a testületi működéshez, átadáskori műszaki állapot szerint. A nemzetiségi önkormányzat csak az Njtv-ben megjelölt és jelen megállapodásban rögzített célok érdekében használhatja a helyiséget. A nemzetiségi önkormányzat a helyiséget sem ingyenesen, sem visszterhesen más célra nem hasznosíthatja, annak használatát harmadik személynek vagy szervezetnek nem engedheti, nem ruházhatja át. A nemzetiségi önkormányzat a használat jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A helyiség fenntartásával – átadáskori műszaki paraméterek közötti (közműköltségek: víz, szennyvíz,villany, fűtés) járó terheket, csakúgy mint a rendes és a rendkívüli javítások és helyreállítások, az állagmegóvás költségeit a tulajdonos önkormányzat viseli, mindaddig amíg a használat során a nemzetiségi önkormányzat az elvárható, a jó gazda gondossága szerint jár el. A nemzetiségi önkormányzat köteles a tulajdonos önkormányzatot a helyiséget fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha a nemzetiségi önkormányzatot harmadik személy a használat gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Amennyiben az értesítési és tűrési kötelezettségének a nemzetiségi önkormányzat nem tesz eleget, viseli a mindebből eredő kár teljes költségét. A nemzetiségi önkormányzat vagyonával felel a helyiségben bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. Nem elvárható eljárás különösen: a fentiek szerint nem megfelelő módon történő használat, a szándékos rongálás. Ha a helyiségnek helyet adó ingatlan egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos önkormányzat nem köteles azt helyreállítani. A tulajdonos önkormányzat jogosult a használat gyakorlását ellenőrizni. A helyiséghasználat során az RNÖ a helyiségben a saját vagyonába tartozó ingóságokat állandóvagy ideiglenes jelleggel elhelyezhet, oda harmadik személytől, vagy szervezettől használatba kapott vagyontárgyakat bevihet. Az RNÖ által, a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére beszerzendő és a helyiségben elhelyezett vagyontárgyak meglétéért, állagának megóvásáért, az esetleges leltárhiányért az általános szabályok szerint az RNÖ elnöke felel. 6.1.1.4. A nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén a vagyon ideiglenes kezelése. A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat az Njtv. 138.§ (1) bek-e szerint. A megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának tulajdonába kerül azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni. Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül. /Njtv. 138.§ (2)-(3)/

70

A települési nemzetiségi önkormányzat működése során keletkező, megszűnése során fennálló bárminemű tartozásaiért, kötelezettségvállalásaiért a helyi önkormányzat semminemű felelősséget nem vállal. 6.2. A testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladatés hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. Szuhakálló, Vadna, Sajógalgóc, Sajóivánka községi önkormányzatok képviselő-testületei 2013. januáér 1. napjával hozták létre a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalt, melyhez 2015. január 1-jei hatállyal csatlakozott Dédestapolcsány község önkormányzata. A Hivatalt a jegyző vezeti. Az Mötv-ben megállapított feladat- és hatáskörei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. Mindebből következően a konkrét munkaszervezési utasításokat, feladatokat a jegyző adja ki a hivatal dolgozóinak. A Hivatal működési rendjét, munkarendjét, kapcsolatait önkormányzaton belüli és kívüli intézményekkel, szervekkel, a Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg részletesen. A nemzetiségi önkormányzat testületének tagjaival a kapcsolattartás, a Hivatalra a törvény által nevesített végrehajtói feladatok, ezen szabályzók rendjébe illeszkedve történnek. A nemzetiségi önkormányzat testületének tagjai a jegyző révén igényelhetik a képviselői munkájukhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal munkatársaitól. A Hivatal köztisztviselői a munkakörüknek és foglalkoztatási jogviszonyuknak megfelelően, kellő körültekintéssel, alapossággal, udvariasan látják el ezen teendőket. Amennyiben a felmerülő kérdésékre azonnal nem tudnak válaszolni, úgy a jegyző révén 8 napon belül írásban kell azt az RNÖ elnöke részére megküldeni, aki gondoskodik az érintett nemzetiségi képviselő részére történő továbbításról. Minden esetben írásba kell foglalni a választ, felvilágosítást, ha azt a nemzetiségi önkormányzat tagja így kéri. A nemzetiségi önkormányzat tagjai közérdekben és közérdekből nyilvános ügyben kezdeményezhetik a Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal képviseletében a jegyző tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. A nemzetiségi önkormányzat testülete a Njtv. szerint hatósági ügyben hatáskörrel nem rendelkezik, így harmadik személy egyedi hatósági ügyében a nemzetiségi önkormányzat tagjai nem járhatnak el, csak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény képviseletre vonatkozó szabályai szerint (de ebben ez esetben nem nemzetiségi képviselői minőségükben). A nemzetiségi önkormányzat általános működésével kapcsolatban elsősorban az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes illetve a helyettesítés rendje szerinti nemzetiségi önkormányzati képviselő jár el a Hivatalban. A jegyző hivatali teendőihez és a hivatali munkarendhez igazodva a nemzetiségi önkormányzat elnökének rendelkezésére áll a nemzetiségi önkormányzat működését érintő ügyekben,

71

kérdésekben, hivatali időben. Célszerű az elnök részéről előzetes időpont egyeztetést kezdeményezni a személyes megbeszélések előtt. A Hivatal köztisztviselőit – az általános működési rend szerint – a nemzetiségi önkormányzat tagjai, elnöke nem utasíthatják, nem kérhetik számon sem a nemzetiségi önkormányzat részére ellátott ügyviteli feladatok végrehajtásával, sem az általános önkormányzati működéssel kapcsolatban. A Hivatal köztisztviselői által ellátandó – a nemzetiségi önkormányzat működését segítő – tevékenységet a jegyző engedélyezi, arra ő utasítja az alkalmazottakat. A köztisztviselők által, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatban ellátott feladatokkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő bárminemű problémával a jegyzőhöz kell fordulni. A jegyzőt távolléte, akadályoztatása, vagy a jegyzői állás betöltetlensége esetén az aljegyző helyettesíti, a Hivatal SZMSZ-ében foglalt szabályok szerint. 6.3. A testületi ülések előkészítése, ügyviteli teendők 6.3.1. a testületi ülések előkészítése, testületi ülésekhez kapcsolódó ügyviteli teendők A Hivatal ellátja nemzetiségi önkormányzat ülésének összehívásával, jegyzőkönyvének elkészítésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat az alábbiak szerint: Az RNÖ elnöke –tekintettel a nemzetiségi önkormányzat ülésének összehívási szabályaira, a meghívó tartalmára, kiküldésének időpontjára – a meghívó kiküldése előtt legalább 5 munkanappal kéziratban átadja a meghívót, testületi előterjesztéseket, megjelölve az elkészítendő példányszámot. A legépelt meghívót, előterjesztéseket megfelelő példányszámban, elkészültük napján a hivatalsegéd az RNÖ elnöke részére kézbesíti, aki gondoskodik az ülés összehívásáról. Erre irányuló, előre bejelentett igény esetén a nemzetiségi önkormányzat ülésére szóló meghívót a hivatal kézbesíti. Az elnöknek ebben az esetben meg kell határoznia a meghívandók nevét és címét. Az RNÖ ülésén a jegyzőkönyvvezetéséről, a jegyzőkönyv előkészítéséről a jegyző gondoskodik, az alábbiak szerint: A kizárólag magyar nyelven készült jegyzőkönyvet az elnök kéziratban adja át a Hivatalnak gépelésre, az ülést követő 5 napon belül. A jegyzőkönyv legépeltetéséről a jegyző gondoskodik, a kézirat Hivatalba történt leadását követő 5 napon belül. A gépelés során a jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv megfelelő formai és tartalmi kialakításáról. A kézirat lényegi tartalmától azonban a legépelt jegyzőkönyv nem térhet el. A legépelt jegyzőkönyvet az elnök részére haladéktalanul meg kell küldeni, aki azt általa és a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő által aláírtan 3 napon belül megküldi a jegyzőnek. A legépelt jegyzőkönyvek 2 példányban készülnek el (1 pld Hivatal, 1pld nemzetiségi önkormányzat). A jegyzőkönyv kézirati példánya a Hivatalban megőrzött jegyzőkönyv melléklete. A jegyzőkönyv kéziratának átadásánál, a gépelésnél, és a jegyző részére történő visszaküldésnél be kell tartani az Njtv alábbi szabályozását: „A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a

72

fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek.” A jegyzőkönyv továbbításáról a Nemzeti Jogszabálytárról szóló338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően a jegyző gondoskodik. 6.3.2. A testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása. A nemzetiségi önkormányzat teljes ügyiratforgalmának lebonyolításában – az egyedi ügyekben erre irányuló kezdeményezés alapján – a Hivatal, igény szerint közreműködik. A nemzetiségi önkormányzattól, annak elnökétől kimenő levelek, iratok gépelését és az iratkezelés szabályai szerinti (de legalább 3 példányú: 1 pld. Kimenő; 1 pld. Irattár és 1 pld. RNÖ elnök) vagy igény szerinti sokszorosítását, fénymásolás útján a Hivatal biztosítja. Minden nemzetiségi önkormányzattól, annak elnökétől kimenő iratot azonban kézirat formájában kell a Hivatalba benyújtani, gépelésre. A Hivatalban diktálásra nincs lehetőség. A Hivatal nyomdai tevékenységet nem végez. Nagy példányszámú, színes technikát igénylő nyomtatás útján történő sokszorosítást a Hivatal nem végez. Magáncélú sokszorosítást a Hivatal nem végez. A Hivatal biztosítja a kimenő iratok postai kézbesítését, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által meghatározott módon (sima levél, ajánlott küldemény, vagy tértivevényes küldemény). Postai kézbesítésre vonatkozó meghatározás hiányában minden esetben sima levélként kerülnek a küldemények feladásra. A község belterületén kézbesítendő küldeményeket,(leveleket, szóróanyagokat, stb.) a Hivatal kisegítője a szokásos módon, a kézbesítési igény illetve a küldemények átadását követően, a küldemények számától függően, legkésőbb 3 munkanapon belül kézbesíti. Sikertelen kézbesítés esetén (címzett nem tartózkodik otthon, nem veszi át a küldeményt, stb.)a küldemények azonnal postai feladásra kerülnek. Az RNÖ elnöke – kizárólag hivatalos, ebbéli minőségével összefüggő célra – használhatja a Hivatal titkárságán elhelyezett telefon és fax készüléket. A készülékek használatában a munkahelyen dolgozó köztisztviselő a rendelkezésére áll segítségképpen. A RNÖ elnökének kérésére – a webes elérhetőség megjelölése után – a Hivatal biztosítja internetes segédanyagok, pályázatok, nyomtatványok, stb. letöltését, hordozható eszközre (floppy, CD) történő mentését. Kispéldányszámú letöltött anyagok (50 oldalig) esetében biztosítja azok fekete-fehér kinyomtatását. Az RNÖ elnök kérésére a Hivatal biztosítja elektronikus levelek küldését és fogadását, kizárólag a Hivatal hivatalos elektronikus levelezési rendszerében. A továbbított és fogadott elektronikus levelek 1 példányban – iktatási, irattározási célra – kinyomtatásra kerülnek. A Hivatal mindezen tevékenységet napi munkarendjébe illeszkedő módon, legfeljebb sürgősségi jelzés miatt végzi kiemelten, egyébként az általános eljárás szerint. A Hivatal mindezen tevékenységeket saját, az éves önkormányzat költségvetésben biztosított működési kiadások terhére látja el, a nemzetiségi önkormányzattól anyagi hozzájárulást nem igényel.

73

6.4. Iratkezelési feladatok ellátása A nemzetiségi önkormányzat iratait a Hivatalnál kerülnek érkeztetést követően iktatásra, majd elintézést követően irattározásra, a Hivatal egyedi iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint. A Hivatal ügykezelője azokat az iratokat iktatja, irattározza melyeket részére az RNÖ elnöke ilyen céllal átad. Az iktatásra át nem adott iratokért a Hivatal, a jegyző semminemű felelősséget nem vállal. Az esetlegesen Hivatalhoz érkezett postai küldemények, az érkezés napján, felbontatlanul az RNÖ elnökéhez továbbításra kerülnek. Az RNÖ elnöke érkezteti ezen iratokat iktatásra a Hivatalhoz, szükség esetén kezelési feljegyzésekkel(ügyintéző, határidő, sürgősség,stb.). 6.5. A jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása A jelnyelv és speciális kommunikációs rendszer használatát a Hivatal a Ket. általános szabályai szerint köteles biztosítani, annak hatálya alá tartozó ügyekben. 6.6. A 6.1.-6.5. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek Az 6.1. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat saját költségvetése, míg a 6.2.-6.5. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat a Hivatal költségvetésébe építetten biztosítja. 6.7. A jegyző résztvétel a nemzetiségi önkormányzat testületének ülésein. Az. Njtv.80.§(4) bekezdése szerint a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából, és képviseletében a megállapodásban rögzítettek szerint, részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A jegyző megbízottjaként az aljegyző vehet részt a nemzetiségi önkormányzat ülésein. A nemzetiségi önkormányzat úgy állítja össze az éves munkatervét, az ülések időpontjait úgy határozzák meg, hogy azokon a jegyző vagy megbízottja részt tudjon venni, tekintettel a jegyzői, aljegyzői teendők ellátására is. Az ülések időpontjának meghatározásánál, a nemzetiségi önkormányzat elnöke figyelembe veszi, a Hivatal köztisztviselőinek munkarendjét. A nemzetiségi önkormányzat üléseit ennek megfelelően, munkaidőben lebonyolítható módon szervezi. A nemzetiségi önkormányzat üléseiről – az ülés összehívására vonatkozó szabályok szerinti – írásbeli meghívóval értesíti az elnök a jegyzőt, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal. 7. Törzskönyvi nyilvántartásba vétel és adószám igénylése Az általános önkormányzati választásokat követően a nemzetiségi önkormányzatok, valamint tárulásaik, továbbá az önkormányzati hivatalok adataiban bekövetkezett változások bejelentésére az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 167/C. §. (1) bekezdése 8 napon belüli bejelentési kötelezettséget ír elő.

74

7.1. Újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzatok bejegyzése Az újonnan alakuló – a törzskönyvi nyilvántartásban eddig be nem jegyzett – helyi nemzetiségi önkormányzatok bejegyzéséhez szükséges dokumentumokról és az eljárás menetéről az Ávr. 167/B. – 167/G. §-ok rendelkeznek. A bejegyzési eljárás a B103 – Bejegyzési kérelemmel kezdeményezhető, melynek mellékletét képezi az alakuló ülési jegyzőkönyv. A bejegyzési kérelemmel egyidőben a B205-ös adóalanyisággal összefüggő adatok bejelentése kérelemmel az adószámot is meg kell igényelni. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 38. §. (2) alapján az adószám kiadását követő 15 napon belül bankszámlát kell nyitni. Az ezt követő 8 napon belül a B207-es bankszámla változás-bejelentési kérelem és a mellékleteként csatolandó bankszámlaszerződés, valamint a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető felhatalmazó levelek megküldésével kell bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartás felé. 7.2. A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökének bejelentése A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, és az általános önkormányzati választásokat követően is továbbműködő nemzetiségi önkormányzatok esetében az önkormányzat elnöke az alakuló ülésen kerül megválasztásra. A megválasztott elnököt a törzskönyvi nyilvántartáshoz be kell jelenteni. A bejelentést akkor is el kell végezni, ha ismételten a korábbi elnököt választják meg. A megválasztott elnököt változás-bejelentési kérelem benyújtásával kell bejelenteni. A kérelemhez az alakuló ülési jegyzőkönyv másolatát vagy annak a változást érintő határozatot tartalmazó kivonatát kell mellékelni. Az előző választási ciklusban bejegyzett elnök törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését is el kell végezni. 7.3. Bejegyzett helyi és nemzetiségi önkormányzat adatainak változása A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, és az önkormányzati választásokat követően is tovább működő helyi és nemzetiségi önkormányzat amennyiben a megnevezése vagy székhelye módosításáról dönt, akkor azt a módosított SZMSZ csatolásával benyújtott B203 – változásbejelentési kérelem beadásával kérelmezheti (Ávr. 167/D. §. (1) bekezdés d) pont). A bevezetőben említett 8 napos határidő ebben az esetben az SZMSZ elfogadásától számítódik. A törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéshez, az adószám igényléséhez és a fizetési számla nyitásához kapcsolódó előkészítő munkálatokat az ügyintéző látja el, tekintettel az Ávr-ben szabályozott határidőkre. 8. Egyéb rendelkezések Az együttműködési megállapodást az érintett önkormányzatok – helyi és helyi nemzetiségi szükség szerint minden évben január 31-ig módosíthatják. A jegyző - a megállapodásra vonatkozó - jogszabályok változása miatti módosításának szükségességét a helyi és a helyi nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A helyi és a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosítja.

75

A felülvizsgált együttműködési megállapodást Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselőtestülete a …../2014. (XII.10.) képviselő-testületi határozatával, a Sajóivánka község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete a __/2014.( ) határozatával hagyta jóvá, amely 2014. alkalmazandó.

Sajóivánka, 2014. ____________________________ Dávid Lászlóné elnök

__________________________ Seszták Ottó polgármester

76




VII. NAPIREND Tárgy: Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás működéséhez kapcsolódó döntések meghozatalára Seszták Ottó polgármester





1. Javaslat a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás tárulási tanácsába képviselő delegálására, a delegált tag helyettesítésére. A Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 94. § (2) bekezdése a Társulási Tanács tagjait alkotó önkormányzatok képviseletét az alábbi módon szabályozza: „A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják,..." A Társulási Tanács tagjait alkotó önkormányzatok képviseletét általánosan ellátó polgármesterek képviseleti jogát a képviselő-testület határozatával szükséges megerősíteni – tekintettel a 2014. október 12-ei helyhatósági választásokra - , mivel az Mötv. szerint a polgármester általános képviseleti jogából nem vezethető le a társulási tanácsban való részt vétele. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ülésein a határozatképesség biztosítása érdekében a delegált helyettesítéséről is gondoskodni kell. A képviselő-testület a delegálásról és delegált tag helyettesítéséről a képviselő-testület határozatával dönt. A képviselő-testület a Társulási Tanácsba csak képviselő-testületi tagot delegálhat és a delegált tag helyettesítésre is ugyanezen szabályok vonatkoznak. A delegálás és a helyettesítő személy megbízása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre. Fentiekre tekintettel javaslom az előterjesztés melléklete szerinti határozati javaslat elfogadását. Sajóivánka, 2014. december 1. Seszták Ottó sk. polgármester


/ 2014.( …...) Hat ározat A Sajó-Bód va Völgye és Körn yék e Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásba tárulási t an ácsáb a t ört én ő d elegálásról, delegált tag h elyett esít éséről. 1. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába tagként delegálja Seszták Ottó polgármestert. 2. A Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Tárulási Tanácsába delegált Seszták Ottó polgármester akadályoztatása esetén, a Társulási Tanácsban Pintér Sándor alpolgármester helyettesíti. Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

78

Sajóivánka Községi Önkormányzat Polgármesterétől ======================================== Ikt. sz.: 2014/2014/V. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. december 10-én (szerdán) 14:00 órától munkaterv szerinti nyílt ülést tart, amelyre ezúton meghívom. Az ülés helye: Községháza tanácsterme Napirendi javaslat Napirend sorszáma

1.

2.

3.

Napirend tárgya

Előterjesztő


Javaslat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (VI.10.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára. Rendeletalkotás


írásban



írásban



írásban

4.


5.



6.



írásban

7.



írásban


8.2. Javaslat állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogának megszerzésére

írásban írásban


szóban

8.3. Javaslat közterület elnevezésre 8.4. Javaslat folyószámla hitelkeret igénylésére Sajóivánka, 2014. december 2. Seszták Ottó polgármester 79

JELENLÉTI ÍV Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 10-én 14:00 órai kezdettel megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésén megjelentekről. 1. KÉPVISELŐ-TESTÜLET

TAGJAI:

80

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Recommend Documents