Ikt.sz.:I/128-29/2013/1 JEGYZŐKÖNYV Készült:
Az ülés helye:
Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 24-én tartott nyílt üléséről. Városháza nagytanácskozó terme
Jelenlévő képviselők:
Molnár Sándor polgármester Szabó Gézáné alpolgármester Berke Lóránd képviselő Csicsó László képviselő Karakas Anikó képviselő
Távolmaradást jelentett be:Dráguly Sándor képviselő Dr. Halasiné Dr. Kirizs Ildikó képviselő Dr. Tabi László képviselő Dr. Mike László képviselő A Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal részéről: Dr. Petri Béla jegyző, Czibrik Zsófia Márta csoportvezető, Dr. Kiss Mihály vezető főtanácsos, Kéri Viola jegyzőkönyvvezető Jelenlévő meghívottak: Csányi Istvánné intézményvezető, Csősz Ferenc intézményvezető, Détárné Molnár Andrea járási hivatalvezető, Farkas János intézményvezető, Parais Adrienn a Kábel Elektro Kft. képviseletében, Magyari Barna újságíró, Csüllög László a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt képviselője, Bondár Lajos a Békés-Manifest Kft. ügyvezető igazgatója, Hunyadi György vésztői lakos Molnár Sándor polgármester: Tisztelettel köszöntöm a megjelenteket és a televíziónézőket. A mai testületi ülés napirendjeire a kiküldött anyagnak megfelelően tennék javaslatot. Nyílt ülés 1. A Békés Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. beszámolója a kötelező közszolgáltatás tapasztalatairól Előadó: Molnár Sándor polgármester 2. A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás működése kapcsán szükséges döntés meghozatala Előadó: Molnár Sándor polgármester 3. Vésztő Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetéséről szóló 6/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: dr. Petri Béla jegyző 4. Helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásának 2013. évi igénylése Előadó: Molnár Sándor polgármester
1
5. Bélmegyer Község szennyvíz befogadás iránti kérelme Előadó: Molnár Sándor polgármester 6. Ingyenesen átruházott állami ingatlan használata Előadó: Molnár Sándor polgármester 7. A Klebersberg Intézményfenntartó Központtal történő személyszállítási vállalkozási szerződés megkötése Előadó: Molnár Sándor polgármester 8. A Vésztőért Közalapítvány jövőbeli működésével kapcsolatos döntések meghozatala Előadó: Molnár Sándor polgármester 9. Helyi települési értéktár létrehozása Előadó: Molnár Sándor polgármester 10. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójához való csatlakozás Előadó: Molnár Sándor polgármester 11. Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat egyéb tagi támogatás iránti kérelme Előadó: Molnár Sándor polgármester 12. A polgármester szóbeli tájékoztatója a két ülés között végzett munkáról Előadó: Molnár Sándor polgármester Zárt ülés 1. „Vésztőért” és „Vésztő Közszolgálatáért” kitüntetés adományozása Előadó: Molnár Sándor polgármester 2. A Danckai záportározó jövőbeni hasznosítása Előadó: Molnár Sándor polgármester 3. „A MÁV Zrt. 127-es számú Körösnagyharsány – Vésztő – Gyoma vasútvonal fejlesztése a „Magyarország - Románia határon átnyúló együttműködési program„ keretében kiírt HURO 1001 pályázati felhívás keretében – tervezési szolgáltatás nyújtása” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének elfogadása Előadó: Molnár Sándor polgármester
Molnár Sándor polgármester: A napirendi pontokkal kapcsolatban észrevétel? Amennyiben nincs, akkor szavazásra tenném föl. Aki ezekkel a napirendi pontokkal egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot, aki nem, a nemet, vagy tartózkodjon. Szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal –ellenszavazat és tartózkodás nélkül – az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 179/2013. (IX. 24.) számú KT határozata A képviselő-testület 2013. szeptember 24. napján tartott ülésén tárgyalandó napirendi pontok elfogadásáról Nyílt ülés 1. A Békés Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. beszámolója a kötelező közszolgáltatás tapasztalatairól 2. A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás működése kapcsán szükséges döntés meghozatala
2
3. Vésztő Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetéséről szóló 6/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosítása 4. Helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásának 2013. évi igénylése 5. Bélmegyer Község szennyvíz befogadás iránti kérelme 6. Ingyenesen átruházott állami ingatlan használata 7. A Klebersberg Intézményfenntartó Központtal történő személyszállítási vállalkozási szerződés megkötése 8. A Vésztőért Közalapítvány jövőbeli működésével kapcsolatos döntések meghozatala 9. Helyi települési értéktár létrehozása 10. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójához való csatlakozás 11. Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat egyéb tagi támogatás iránti kérelme 12. A polgármester szóbeli tájékoztatója a két ülés között végzett munkáról Zárt ülés 1. „Vésztőért” és „Vésztő Közszolgálatáért” kitüntetés adományozása 2. A Danckai záportározó jövőbeni hasznosítása 3. „A MÁV Zrt. 127-es számú Körösnagyharsány – Vésztő – Gyoma vasútvonal fejlesztése a „Magyarország - Románia határon átnyúló együttműködési program„ keretében kiírt HURO 1001 pályázati felhívás keretében – tervezési szolgáltatás nyújtása” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének elfogadása Felelős: Molnár Sándor polgármester Határidő: azonnal
1. napirend: A Békés Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. beszámolója a kötelező közszolgáltatás tapasztalatairól Előadó: Molnár Sándor polgármester 2. napirend: A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás működése kapcsán szükséges döntés meghozatala Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: Rátérnénk az 1. napirendi pontra, a Békés Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. ezévi beszámolójára. Szeretettel köszöntöm Bondár Lajos ügyvezető urat, akit megkérek, hogy röviden foglalja össze ennek az évnek a tapasztalatait. Ugye korábban nem a Békés-Manifesten keresztül és nem vele szerződésben hajtottuk végre ezt a közszolgáltatást, így január 1-jétől több változás is történt, jogszabályi változás is, illetve szolgáltatóbeli változás is, kérem, hogy ezt röviden foglalja össze. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr! Tisztelt képviselő-testület! Köszönöm szépen a meghívást, a meghívásnak nagy örömmel tettem eleget. Ahogy polgármester úr a bevezetőjében elmondta, a január 1-jei nap igen nagy változást hozott a hulladékgazdálkodás életében. Hatályba lépett egy új hulladékról szóló törvény, ami gyakorlatilag gyökereiben változtatta meg a korábbi hulladékgazdálkodást. A törvény teljesen EU-kompatibilis, minden egyes rendelkezésében az EU-irányelveket követi, ennek az elfogadása és hatályba léptetése már tovább nem volt
3
húzható. Ami miatt Önöknek, illetve Vésztő városának döntenie kellett a Békés-Manifestbe történő belépéssel kapcsolatosan a tavalyi év végén, azt éppen a törvény hatálybalépése tette szükségessé. A törvény úgy fogalmazza meg a közszolgáltatói jogviszonyt, hogy csak az a gazdasági társaság lehet egy település közszolgáltatója, amelyben az állam, vagy önkormányzat többségi tulajdonnal bír, és ez a kft. nonprofit jelleggel működik. A BékésManifest Kft. ennek a törvényi feltételnek maximálisan megfelel, mivel ebben a pillanatban, amikor itt beszélgetünk, a Békés-Manifest Kft.-nek 49 önkormányzati tulajdonosa van, 100 %-ban önkormányzati társulásról beszélünk. Elsőszámú célja az volt a társulás létrehozásának, hogy megoldja és megszervezze a lakossági szilárd hulladékgyűjtést, szállítást, és annak a hulladéknak az ártalommentes elhelyezését. Nem könnyű feladat ez a mai időkben, főleg nem annak tekintetében, hogy milyen kötelezettségeket rónak a közszolgáltatókra, milyen díjakkal kell szembesülnünk akár a lerakást illetőleg. Akár a különböző járulékokat is sorolhatnám itt tételesen fölfele. Csak hogy a legdurvábbat emeljem ki, az idei évtől kötelezően fizetendő díj volt a hulladéklerakási járulék, aminek 3000 Ft+ÁFA/tonnában határozták meg a mértékét, s a törvényben úgy szerepel, hogy ez a lerakási járulék az elkövetkező években folyamatosan emelkedik, és 4 év elteltével 12000 Ft/tonna mértékűre fog emelkedni. Épp ezért nem volt könnyű a január 1-jei díjakat kikalkulálni, s egy olyan szintre hozni, hogy az mindenki számára kezelhető legyen, úgy az önkormányzat, úgy a lakosság számára, mint a közszolgáltató számára. Ennek ellenére én azt mondom, hogy az összes jogszabály figyelembevételével kerültek meghatározásra az árak, ezalatt értem az ürítési gyakoriságtól kezdve a szelektív gyűjtést, minden-mindent. Olyan árakat sikerült kalkulálni és alkalmazni január 1-jétől Vésztő városában, ami a Békés-Manifest Kft. működési területén az öt legjobb ár között tudható. Joggal merül fel Önökben a kérdés, hogy mért nem a legjobb helyen és mért nem a legjobb áron. Ennek a legeslegkézenfekvőbb magyarázata az, hogy január 1-jétől a hulladékszállítás díjait a testület döntése értelmében, és követve a törvény elvét, a szennyező fizet elvet követve, a lakosság fizeti meg közvetlenül a közszolgáltatónak. Értelemszerűen itt számadási többletköltségek merülnek föl, amit a hulladékszállítás díjaiban kell érvényesíteni. Ennek ellenére én mégis azt mondom, hogy egy relatíve jó árat sikerült kikalkulálni. A beszámolónkba én leírtam, hogy a szolgáltatás gyakorlati teendőit a korábbi szolgáltatón keresztül látjuk el, a Békési Hulladékgyűjtő Kft.-n keresztül, ez volt a legkézenfekvőbb megoldás. Lakossági reklamációt inkább a kezdeti időszakban tapasztaltunk, és inkább itt az volt a fő hangsúly, vagy a nagyobb probléma talán abban volt, hogy nehéz volt a lakosságnak elfogadni a kötelező fizetés tényét, ez egy kötelező közszolgáltatás, és kötelezően igénybe kell venni. Sok testületi ülésen megfordulok, sok képviselőben, polgármesterben felvetődik a kérdés, hogy miért is kell tulajdonképpen fizetni annak, aki csak minden második héten teszi ki a szemetét. Ez alól nem igazán tudunk kibújni, mert egy hatályos kormányrendelet pontosan szabályozza azt, hogy azt a kommunális hulladékot, amely szerves hulladékot is tartalmaz, azt falusi-kisvárosi övezetben heti gyakorisággal, nagyvárosi-lakótelepi övezetben heti két alkalommal kötelező leüríteni. Tehát aki nem így teszi, az valószínű, hogy a törvény előírásait nem tartja be maradéktalanul. Vésztő városa nem így tett. Ők mindent betartanak, rendeletüket a hatályos jogszabályok alapján alkották meg és használjuk a mai napig is. Sok képviselőben felvetődik a kérdés, hogy mért nem lehet súly alapján fizetni, miért nincsenek felszerelve a kukásautók mérleggel. Az ötlet jó, csak kivitelezni nagyon nehéz. Gondoljanak bele jobban egy kicsit, hogy ez nem úgy működik, mint a boltba bemegy az ember és kér 20 dkg felvágottat, és a másik oldalon látja a mérlegen, hogy 20 dkg. Önök reggel megmérik, hogy mennyi hulladékjuk van az edényben, kiteszik az edényt, elmennek otthonról dolgozni, az autó valamikor majd érkezik, felakasztja, lemérlegeli, akármilyen hiteles mérleggel, korántsem biztos, hogy a mi mérési eredményeink az Önök mérési eredményeivel egyezni fognak. Ebben egy folyamatos vita kreálódna csak. Mindenre van megoldás, technikai megoldás,
4
létezik ilyen technikai megoldás, de sehol sem tudják alkalmazni. Próbajelleggel működnek már ilyen rendszerek, egyedi azonosítókkal ellátott edények, chip-rendszerek. Mi is gondolkodunk ilyenben. És ha megengedik ehhez kapcsolódóan kell egy kicsit most a 2. ponthoz is szólnom, a DAREH-rendszerhez kapcsolódóan, mert épp itt kerülhet képbe, és itt lehet a DAREH-rendszeren keresztül megoldást találni erre a problémára. Felvezetésképpen annyit mondanék, hogy a Békés-Manifest Kft. legutolsó taggyűlése arról döntött, hogy közös koncepciót fog kialakítani a DAREH Társulással, és a Békés-Manifest Kft. aktív része szeretne lenni a későbbi rendszer működtetésének. Ennek mentén kezdtünk el dolgozni, a DAREH Társulás elnöke megkeresett minden olyan önkormányzatot, aki a társulás tagja, de nem tulajdonosa a Békés-Manifest Kft.-nek, hogy lehetőség szerint próbáljanak a BékésManifest Kft.-ben tulajdonrészt szerezni, hogy a tulajdonosi átfedés 100%-os legyen. Az a cél, hogy a Békés-Manifest Kft.-nek is 94 tulajdonosa legyen, mint amennyi jelen pillanatban a DAREH Társulás taglétszáma. Egy úgynevezett vegyes modell kialakítása mellett döntött a DAREH taggyűlése, ezt támogatják, és erre is kérik a tagtelepülések képviselőit, hogy ugyanezt a vegyes modellt támogassák. A vegyes modell pedig úgy nézne ki, hogy a közszolgáltatás jogosultja a Békés-Manifest Kft.-nél minden településen, mind a 94 településen, és a településeken igénybe vennének alvállalkozókat a feladat ellátására, hasonlóképpen, mint ahogy itt most tesszük ezt Vésztőn, ugyanígy történt meg minden településen, gyakorlatilag minden településen az lenne a szolgáltató, aki jelen pillanatban is van. Ez a legkézenfekvőbb megoldás, hogy lehetőség szerint a lakosság csak a legjobb részt érezze ebből, gyakorlatilag a változást. A DAREH koncepciója a rendszer kijavítására vonatkozólag egy fő elemből áll, és arra épül, ez pedig egy központi válogatómű megépítése Békéscsabán. Azért Békéscsabán, mert Békéscsabán van a lerakóhely, nyilván a maradék hulladék elhelyezését ne kelljen szállítani a lehető legkisebb távolságon, a lerakó mellett egy 4 hektáros területet jelölt ki a DAREH Társulás arra, hogy ott építi meg a központi válogatóművet. A központi válogatómű európai szintű, magas színvonalú technikai berendezés, képes a települési hulladékot 80%-os szintre szétválogatni. A 80% azt jelenti, hogy 80% haszonanyagot képes kinyerni a települési kevert hulladékból. Ez nagyon szép szám. Gondoljanak bele, hogy mennyivel kevesebb hulladékot kell majd leraknunk! A jelenlegi 100 kilóval szemben, ha megvalósul a beruházás, akkor nem kell, csak 20-at. Értelemszerűen a központi válogatóhely mellett, amint mondtam, a központi lerakóhely is biztosított, és ennek alapján kerültek a koncepción belül meghatározásra az átrakóállomások, a komposztálók, a kisebb válogatólétesítmények megépítése a Délkelet-Alföldi régióban. A szolgáltatási struktúra lényege az pedig abból áll, hogy minden egyes ingatlantulajdonos kap egy 240 literes hulladékgyűjtő edényt, ami egyedi azonosítóval van ellátva, ebben saját ingatlanján belül gyűjtheti elkülönítve a jelenleg még szelektív hulladéknak nevezett hulladékainkat, a papírt, a műanyagot, illetve az üveget. Amiért a közszolgáltató és a segédje házhoz megy, ezt a szolgáltatást a lakosság térítésmentesen kapná. Második eleme a struktúrának az pedig a szerves hulladék külön gyűjtése, s ennek lehetősége, amiért szintén a szolgáltató házhoz megy. Hogyha ez a két hulladékfrakció térítésmentesen kerül szolgáltatásra, akkor a maradék hulladék tekintetében azoknál a tulajdonosoknál, akik mind a két lehetőséggel élnek, nyilván a differenciálásról is kell, hogy beszéljünk. Az nyilvánvaló, jelenlegi ismereteink alapján, hogy aki igénybe veszi a szelektív hulladékgyűjtést és a saját ingatlanján belül teszi, akkor nem sok maradék hulladék marad. Akkor a jelenlegi 120 l-es űrtartalommal szemben a maradék hulladékra az abszurdum 40 liter is elég. S itt lehet a díjak alapján már akkor differenciálni. Értelemszerűen, aki igénybe veszi a szolgáltatást, az egy alacsonyabb díjat fizet, aki nem veszi igénybe, az meg egy magasabb díjat. Talán én ennyit szerettem volna így első körben, és akkor hogyha van kérdés, nagyon szívesen válaszolok rá.
5
Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. És akkor az első félévi tapasztalatokról, hogy volt-e olyan helyi speciális egyedi probléma, ami beszéltük, hogy az időszakban volt, és mégis mik voltak úgy alapvetően, illetve hogy most hol tart körülbelül a díjfizetési hajlandóság. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Hát voltak problémák az átállásnál, mivel hogy nem megy semmi zökkenőmentesen. Nem tudom, hogy tettem-e említést, az volt a legnagyobb probléma, hogy megkapták a lakosok a számlát és nem igazán tudták azt, hogy ezt ki kell fizetni. Sokan nem tudják még a mai napig sem, hogy ezt ki kell fizetni. Volt némi félreértés, kavarodás a sáros utcákkal kapcsolatban, de ezt időközben sikerült korrigálnunk. Nyilván aki ott is az edényt átveszi, az megkapja a szolgáltatást. A fizetési morál nem azt mondom, hogy átlagos, hanem inkább azt, hogy átlagon aluli. Tehát 65-66% jelen pillanatban a fizetési arány. Ami azt jelenti, hogy 35% igénybe veszi a szolgáltatást, viszont nem fizet érte. A hatályos jogszabályok értelmében ezeket a hátralékokat a NAV behajtja adók módjára, mint köztartozás, és higgyék el, én ki fogom küldetni minden hátralékosnak a felszólító levelet, és hogyha a felszólító levél hatására nem rendezi a hátralékát, én kénytelen vagyok átadni a NAV-nak, mert ha nem teszem, akkor a működésünket veszélyeztetem. Tehát én nem tehetem meg azt, hogy egy ekkora cég vezetőjeként szemet hunyjak egy ilyen kötelezettség felett. Tehát nem csak Vésztőnek a hulladékszállításáról kell gondoskodnom, hanem másik 39 településnek is, és nemcsak Vésztővel teszem ezt, hanem teszem minden településsel, mert ha nem teszem ezt, akkor itt komoly gondok lehetnek. Gondoljanak bele, hogy 3 hónapot nekünk már így is előre kell finanszírozni, s ha 3 hónap múlva sem kapjuk meg a hulladékszállítás díját az ügyfelektől, és 6 hónapon keresztül sem, és 9 hónapon keresztül sem, akkor miből fogjuk a működést finanszírozni? Várhatóan többletköltségek jelentkeznek még januártól újra, amit nekünk kell majd kitermelni, és én nem gondolnám azt, hogy a tulajdonosi önkormányzatok dalolva és tapsolva fizetnének működési hozzájárulást a társaságnak csak azért, hogy a társaság tovább fennálljon és el tudja látni a feladatot. Kötelező feladat, ezt muszáj megoldanunk, rajta vagyunk mindenféleképpen. Még annyit szeretnék elmondani, hogy az általam már említett hulladéktörvény július hónapban változott. Önök bizonyára tudják, hogy július 1-jétől a hulladékszállítás díjaiban is alkalmazni kell a rezsicsökkentést, 10%-ot. Úgy szól a törvény, hogy a 2012. április 14-én hatályos díjakat emelhetjük meg 4,2%-ban, és ebből kell adjuk a 10% rezsidíj-csökkentést. Ezek az októberi számlában kerülnek először érvényesítésre, mivel július 1-jétől hatályos a törvény. A hulladékszállítási számlákon nem szerepel az októberi számlákon a hulladéklerakási járulék, vagy hulladékdíj, vagy ilyen hulladéklerakási járulékként volt akkor aposztrofálva, ezeket nem szerepeltetjük október 1-jétől a számlákban, hanem csak a díjat. Aranysárga mezőben a számla alján törvény szerint ki kell emeljük, hogy ebben a számlában mennyi az ügyfél megtakarítása, és göngyölített formában, hogy mennyi a megtakarítás 2013. július 1-je után. Az első számla kötelező melléklete egy lakossági tájékoztató, ami pontosan le fogja írni a rezsicsökkentésnek a törvényi hátterét és módját. Jelenleg a díjak kalkulációja folyik, hogy pontosan mennyi, most ne haragudjanak, de ezt nem tudom pontosan megmondani, hogy mennyi lesz pontosan egy ürítési díj, de az biztos, hogy már eleve az nyereség, hogy a lerakási járulék, mint költségelem nem fog szerepelni a számlákban. A beszámolónkban leírtam, hogy tehát 2 darab reklamáció volt, az egyik az, hogy nem végeztünk ürítést egy ingatlan előtt, mint utólag kiderült, mikor visszanéztük a GPS-adatokat, az ügyfél kéthetente tette ki a gyűjtőedényét, és a második nem került ürítésre. A másik eset, amit leírtam a beszámolóba, az pedig az, hogy sáros utcákba nem mentek be a hulladékgyűjtő járművek esős időben. De ez korábban is ez gyakorlat volt, hogy akik felvették a sáros utcán a hulladékgyűjtő edényt, azok vállalták, hogy a járművekből a
6
legközelebbi szilárd útburkolattal fedett útig kihúzzák a gyűjtőedény, ez nem így történt, s azért nem került ürítésre. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? Csicsó László Csicsó László képviselő: Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntök minden jelenlévőt, külön köszöntöm a kedves TV-nézőket. A Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság is tárgyalta a napirendi pont tájékoztatóját. Mint az elmúlt hónapokban is tapasztalhattuk, bizottsági ülésen is elég nagy vitát váltott ki a beszámoló kapcsán felmerülő szemétszállítási díj mértéke. Végül a bizottság a beszámolót, tájékoztatót elfogadásra javasolja, és próbáltunk egy olyan megoldást találni, hogy miben lehetne ezt a díjat csökkenteni. Végül a csökkentésre jelenleg nem tud a bizottság megnyugtató választ ajánlani, tehát nem tudunk olyan választ adni, hogy hol lehetne esetleg csökkenteni. Fölvetődött a bizottsági ülésen, amire én most választ is kaptam, a súlymérés kapcsán is, amit hát most azt mondom, hogy tényleg ez nem egy megoldható, vagy ez nem egy díjcsökkentő tétel jelenleg. Szintén a kisebb edények alkalmazására is választ kaptam, a jövő évben, ha jól értettem lesz erre lehetőség, és ez befolyással fog bírni a díjakra is. A bizottság jelenleg azt a dolgot látja megoldhatónak, illetve a díj csökkentését elképzelhetőnek, hogy a szelektív hulladék mennyiségét ha növelnénk, akkor maga a hulladékgyűjtésnek az össztonna mennyisége éves szinten csökkenne, tehát csökkenne a lerakás utáni járulék összege, és nőne a hasznosítható hulladéknak a mennyisége, ami valamennyi bevételt is hozna a vállalkozásnak. Tehát jelenleg ennyit szerettem volna elmondani, a bizottsági véleményt, majd még utána néhány gondolatot majd még fogok mondani. Köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Karakas Anikó. Karakas Anikó képviselő: Köszönöm szépen. Nyilván ez mindenki számára köztudott, hogy nyilván én is azon az oldalon álltam, aki sokallottam nyilván ezt a díjat és próbált ellene harcolni, de nyilván ezt is tudomásul kell venni, hogy ugye a törvényeket be kell tartani. Most ennek kapcsán azért nyugtalanít a dolog, és internetes oldalon próbáltam bogarászni, hogy az ország melyik városaiban hogy vannak ezek a dolgok, testületi üléseknek az anyagaiban, ami interneten megtalálhatóvolt, beleolvastam, illetve találtam egy statisztikát, ami az országban több városnak, illetve helységnek a szemétszállítási díjait hasonlítja össze. Hát teljesen meglepő volt számomra, mert való igaz, hogy 240 forint volt a legolcsóbb és 677 forint volt a legmagasabb ár. Tehát elfogadom azt, hogy gyakorlatilag a top 5-ös listában lévő ár gyakorlatilag a mi áfával növelt értékeinknek körülbelül a 300 Ft/ürítése, tehát a másik oldalon mondjuk azt mondom, hogy hajjaj, akkor mi még most jók is vagyunk ebben a tekintetben, de ennek kapcsán azért fölmerül bennem a kérdés, amit nem értek, hogy ugye korábbi üléseken mindig arról volt szó, hogy az önkormányzatnak nincs ármegállapító szerepe. Hogy akkor hogy van ez, hogy most az országban 240 forinttól 677 forintig különböző árakat alkalmaznak? Tehát ez az, ami kérdésem lenne, mert ez érthetetlen számomra. Amit igazából a lakosság megnyugtatására költségcsökkentésként találtam, és ezt felvetésképpen szeretném mondani, illetve kérdezni, Gyomaendrődnek egy 2012-es cikkében olvastam, hogy tehát náluk működik a chipes módszer, és kiskukák és nagykukák vannak. Ez alapján ugye a kiskukák, nem tudom, hogy hány literesek, de 180 Ft/ürítésre lehet gyakorlatilag a szemétszállítási díjat kihozni. Azt nem tudom, hogy Gyomaendrőd ide tartozik-e, hogy erről esetleg tud-e valamit mondani, mert az, amit a tájékoztatójában elmondott, hogy ugye a kiskukák az arra az esetre vonatkozna a jövő évtől, hogyha ez a szelektív hulladékgyűjtéses dolog beindulna, de ha az nem, hogy akkor esetleg nem lehetséges-e, hogy idősebb korúaknak vagy kisebb háztartásoknak kisebb kukát alkalmazni
7
és akkor nyilván az ár is kevesebb lenne. Azt tény és való, olvastam, de nyilván eddig is hihető volt, hogy hiába voltam ugye én is mellette, hogy akkor kéthetente ürítsünk szemetet, a törvény ellen nincs mit tenni, ha hetente, akkor hetente kell üríteni. A másik dolog, amit találtam, és most már nem emlékszem ebben a többtárgyalásos „zűrzavarban”, hogy ugye a szociális alapon való juttatást, tehát a 70 év fölöttiek vagy alacsony nyugdíjasoknak ugye a kedvezményt nyújtani ugye az önkormányzat részéről, tehát igazából hosszas önmagam győzködése mellett, és csak erre a két megoldásra jutottam, de ez a kis hulladékgyűjtős és gyomai példa ez érdekelne, ha erről tudna valamit mondani. Köszönöm. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Végigmenjünk és majd egyszerre vagy dönteni is fogunk? Van még. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Akkor ha lehet akkor inkább kettesével megválaszolnám és két kérdés után én kapnék szót. Molnár Sándor polgármester: Jó, de egyébként a kedvezményrendszer ugye máris működik nálunk, hiszen a 65 év felett lévők most is kapnak 50% kedvezményt. Tehát ez a kedvezményrendszer most is működik Vésztőn, illetve a sáros utcákban is működik a kedvezmény. Karakas Anikó képviselő: A sárosra arra emlékeztem, csak az idősre nem. Molnár Sándor polgármester: Mind a kettő kedvezménylehetőség Vésztőn adott, és akkor átadnám a szót. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Köszönöm szépen. Akkor én képviselő úrnak a véleményéhez kapcsolódóan azt szeretném elmondani, hogy valóban az jó megoldás lenne, ha a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken a szelektív hulladék mennyiségét növelnénk, de ezzel nem biztos, hogy csökkentenénk a lerakott hulladék mennyiségét, a térfogatát igen, de a mennyiségét nem és pont könnyű frakciókat gyűjtjük külön a szelektív ponton, a műanyagot meg a papírt. Valamennyit biztos, hogy csökkentene azon a mennyiségen, csak nem olyan jelentőset, mint amennyit várnánk ettől az eredménytől. Képviselő asszonynak válaszolnám a díjakkal kapcsolatban, hogy miért is ilyen szétszórt az országban, miért van 240-től 670 forintig. Én tudok 850-eset is, ez a budapesti ár. Nyilván azért, mert mindenütt más a közszolgáltató, és minden közszolgáltatási díj más összetevőből áll. Tehát nem mindegy az, hogy egy általunk képviselt régión belül képzünk egy díjat, vagy pedig egy olyan országrészen, ahol már működnek uniós forrásból megvalósult projektek, és vannak komoly beruházások, épül többmilliárdért lerakó, válogatóművek, stb., és ezzel kapcsolatban az önkormányzatoknak kell kötelezettséget vállalni a megtérülés tekintetében, tehát vállalták ott a társulási szerződés megállapodás aláírását, akkor ugye a mindenkori amortizációs költségeket a díjakban kötelezően érvényesítik. Nyilván minél nagyobb a beruházás, annál nagyobb ez az amortizációs költség, amit értelemszerűen az ügyfelein keresztül kíván a társulás megtéríteni. Nálunk nincsenek ilyen működő rendszerek, tehát mi az alapszolgáltatást nyújtjuk Békés megyében szinte mindenütt. Ennél a díjnál gyakorlatilag már lejjebb nem tudunk menni, csak a szolgáltatás rovására tudnánk ebből a díjból csökkenteni, de az meg gondolom nem cél. Tehát én azt gondolom, hogy bármilyen is jelen pillanatban a gazdasági helyzet az országban, igyekezzünk legalább szinten tartani, már ha javítani nem áll módunkban ezen a jelenlegi rendszeren. Gyomaendrőddel kapcsolatban valóban működik Gyomaendrődön egy vonalkódos azonosító rendszer, tudomásom szerint nem chipes rendszer, ami a vonalkódhoz társítja az ügyfelet, ezt úgy oldották meg
8
Gyomaendrődön, hogy egy úgynevezett kéttényezős díjtételt alkalmaznak, tehát minden lakos attól függetlenül fizet egy alapdíjat, hogy igénybe veszi-e a szolgáltatást vagy sem. Nem tudom, hogy a 180 forintos díj, amit tetszett említeni, az a komplett hulladékszállítás díja, vagy csak az ürítési díj, mert nem mindegy. Karakas Anikó képviselő: Egy újságcikkben olvastam, tehát azért mondom, hogy nem tudom. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Én nem tudom, hogy ez mennyire hatékony és mennyire nem, az biztos, hogy az ürítési időt az megnöveli nagyon, azért, mert a gyomaendrődi technológia az úgy néz ki, hogy a hulladékgyűjtő edény tetejébe belülről van felragasztva egy vonalkódos azonosító, amit az egyik rakodó egy kézi leolvasóval azonosít be, s ennek alapján regisztrálják az ürítésszámot. Én a magam részéről azt gondolom, hogy ez jó megoldás, de még az is lehet, hogy az emberek igazságérzetén javít, de hogy nem jogszerű, az is biztos, ezt ki merem jelenteni. Tehát amíg a 16/2012-es EÜM. rendelet hatályos, ami pontosan szabályozza azt, hogy mikor kell üríteni és hányszor egy adott településen, addig ilyet lehet csinálni, csak nem jogszerű. Tehát csak akkor, ahogy már említettem, és hogyha komposztálható hulladék külön gyűjtésre kerül és a lakosságnak a lehetőségével él, akkor azt vélelmezhetjük, hogy a maradék hulladékban nincs szerves anyag, kvázi azt nem kell hetente üríteni. A szociális kedvezményre vonatkozóan pedig polgármester úr megadta a választ. Karakas Anikó képviselő: És akkor ki állapítja meg az árakat gyakorlatilag? Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: 2011. december 30-án megjelent egy salátatörvény, ami gyakorlatilag az első negyedévet befagyasztotta ’12-be, a hulladékszállítás díjait. A hulladékszállítás díjait 2012. április 15-étől lehetett megemelni és lehetett alkalmazni az új díjakat. Amikor a hulladéktörvény hatályba lépett, az egyértelműen a környezetvédelemért felelős miniszter hatáskörébe utalta a díjmegállapítást. '12. december 31-gyel az önkormányzatok díjmegállapító hatásköre megszűnt a hulladékszállítási díj tekintetében, és törvény szabályozza jelen pillanatban a hulladékszállítás díjainak megállapítását. Mivel a későbbiek folyamán a Magyar Energia Központ lesz az, aki a díjakat felügyeli és megállapítja, de míg ez nincs meg, addig az új hulladékos törvény, s annak végrehajtási rendeletei, illetve átmeneti rendelkezései szabályozzák a díjképzést. Amiről már tettem említést, hogy júliusban volt egy módosítás, ami pontosan meghatározta, hogy milyen díjakat lehet alkalmazni, s az a '12. április 14-én hatályos helyi rendelet szerinti díj, ez emelhető meg 4,2%-kal és ebből kell adnunk a 10% rezsidíj-csökkentést. S ezeket a díjakat kell alkalmazzuk egészen '14. december 31-ig. Ettől csak akkor van lehetőségünk eltérni ettől a díjtól, hogyha erre külön a Magyar Energia Központ engedélyt ad. '15. január 1-jétől pedig kormányrendelet fogja szabályozni vagy a díjképzés metodikáját, vagy a díjakat, bár én szakmai szempontból nem tudom el sem képzelni, hogy lehet személyre szabottan díjat megállapítani egy adott településen, tehát valami szisztéma szerint kerül megállapításra, de ez még nem ismeretes információink szerint, több szakember dolgozik azon, hogy ennek kidolgozzák a metodikáját. Karakas Anikó képviselő: Jó, köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Berke Lóránd.
9
Berke Lóránd képviselő: Tisztelettel köszöntök én is minden jelenlévőt, és otthon a tvnézőket. Kérdezném azt, hogy az országban hol találhatók olyan szolgáltatók, ahol mérik a hulladékot. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Én egyetlen egyről tudok, ez a Közép-Dunavölgyi Társulásnál volt 1-2 településen, ott is mondom, csak próbaüzem jelleggel. Név szerint most had ne mondjam meg, de ígérem, hogy utána nézek, akkor ezt írásban megadom Önnek. Berke Lóránd képviselő: Nem tud tapasztalatokat? Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Tehát annyira gyerekcipőben van, ami tudok én, Ausztriában tettek erre próbálkozásokat, be is vezették, de abba is hagyták. Még a polgári peres vitákból adódóan ellehetetlenült maga a szolgáltatás. Hát csak gondoljon bele abba, hogy ha van itt haragosa, hát Ön 8 kilót mér otthon reggel, a haragosa meg beletesz két kockakövet. Most csak egy durva extrém példát mondtam, de akkor a mi mérlegünk, tehát lehet akármilyen hiteles, meg akármilyen modern, mi már 26-ot fogunk mérni. Berke Lóránd képviselő: Akkor nem jellemző sehol Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Nem. De épp emiatt, hogy tehát hogy nem a klasszikus szolgáltatás-ellenszolgáltatás esete áll fönn, mivel a mérlegelés időpontjában nincs jelen az ügyfél. Nem úgy, mint az összes többi más fogyasztónál, ahol gyakorlatilag mérhető adat alapján történik az elszámolás, itt akár víz, vagy áram, vagy gázról beszéljünk, bármiről. Ennek ellenére magyarok is próbálkoznak vele, tehát tudomásom szerint egy barcsi cég kísérletezik azzal, hogy prizmás rendszerű mérleget alakítsanak ki, hát nem egyszerű, mert egyszer meg kell mérni a bruttót, edényt be kell azonosítani, ki kell üríteni, aztán visszamérni a nettót, és azt társítani az ügyfélhez. Jelen pillanatban ott tartanak, hogy rájöttek, hogy ez a mérőszerkezet nem kialakítható, prizmás mérőrendszert próbálnak kialakítani, maga az alváz, a segédalváz és a felépítmény között. Na most gondoljunk bele, hogy milyen prizmás rendszert kellene beépíteni, ami egyrészt kibírja azt a súlyt, másrészt pedig ezeket az utakat, a harmadik pedig az, ami megint egy érdekes dolog, a pontossága. Ezek az autók 16-28 tonna összteherbírású autók. Önök biztosan ismerik a hídmérlegeket, a hídmérlegeknek a pontossága 20 kiló. Itt nálunk dekás pontosságot várnak el az ügyfelek, már hogyha mérünk, akkor mérjünk dekára, ne 5 kilós pontossággal, meg 10 kilós pontossággal. Tehát nem könnyű a feladat. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Egyébként a barcsi példát megnéztük személyesen, azon gondolkozok, hogy volt-e itt akkor valaki közülünk. Kistérségi szinten mentünk akkor pont emiatt egy komposztáló telepet, egy válogatóművet, és ezt az új rendszert próbáltuk megvizsgálni, valóban ott is ezzel küszködtek. Tehát magát a feldolgozást azt szépen kitalálták, annak volt egy rendszere, tegyük hozzá, hogy nem olcsó rendszere. És ami el is hangzott itt is, hogy ezeknek a hulladék feldolgozó rendszereknek ugyan megvan az az előnye, hogy kevesebb kerül a lerakása, ezért olcsósítja a szemétszállítási díját, viszont pont ezeknek a rendszereknek a beruházási költségének az amortizációját viszont be kell építeni a szemétszállítás díjába, tehát amit nyerünk a réven, azt lehet, hogy elveszítjük a vámon. Tehát nagyon óvatosan kell az ilyen beruházásokkal bánni, akár a chipes rendszerrel, akár bármivel, lehet hogy drága pénzért megcsináljuk, aminek a díját be kell majd építeni a szemétszállítás díjába, s lehet, hogy amit nyerünk vele, nem fog
10
annyit hozni a konyhára. Tehát ezt mindenképpen előtte egyedi gazdasági számításon én azt gondolom, hogy akkor tudunk megfelelőképpen dönteni most már mint cégtulajdonosként az önkormányzat is, hogyha ennek valóban lesz a lakosság fele megtakarítása, mert ha nem, akkor gyakorlatilag saját magunknak teszünk vele többlet feladatot, de a lakosság nem fog jobban járni vele. Szabó Gézáné alpolgármester: Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel köszöntök én is mindenkit, és a kedves vendégünket is, kérdésem lenne Önhöz. A beszámolóban olvastam, hogy ügyfélszolgálati irodát működtetnek, azt szeretném kérdezni, hogy hol van, vagy hol lesz ez az ügyfélszolgálati iroda, ahol a lakosság a mindennapos problémáival fölkeresheti. A másik kérdésem pedig, a régi szolgáltatónál volt egy olyan rendszer, hogy lehetett igényelni zsákokat, és ezt a kukaürítéssel megfelelő kondícióval ürítették, tehát elvitték. Ilyen feliratos volt. Lesz-e erre lehetőség, akinek erre igénye lenne? A következő kérdésem pedig, olvasható volt, hogy a szelektív hulladékgyűjtés igaz, hogy nem nagy arányban, de azért mégis számottevő. Szeretném kérdezni, hogy Vésztőn milyen tisztán kapják a konténerekből a hulladékot, tehát milyen a hulladékgyűjtési morál. Molnár Sándor polgármester: A szelektívben? Szabó Gézáné alpolgármester: A szelektívben, igen. Tehát hogy milyen tisztán kapják a hulladékot innen a hulladékgyűjtő szigetekről, és mit tettek annak érdekében, hogy a lakosságot tájékoztassák arról, hogy mennyire érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot és komposztálni, ami nem oda való, azt ne tegyék bele a kukába? Köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm. És akkor még egy kérdést beletennénk. Berke Lóránd képviselő: A szelektív hulladéktárolók mennyire telnek meg mikor szállítják őket, ürítik, tehát teli vannak, vagy nincsenek teli? Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Köszönöm szépen a kérdést. Ügyfélszolgálati irodát januártól egy közös megállapodás keretén belül üzemeltetünk a városban, ez pedig a Városüzemeltetési Iroda, ahova ugyanúgy mehetnek az ügyfelek, s akkor Jánosék mindenkinek a kérdésére megadják a választ, akinek tudják. Amikor nem, nyilván akkor rajtunk keresztül a Jánosék tudnak kommunikálni a lakossággal. De amennyiben nyilatkozik erre igény, akkor nyitottak vagyunk. Tehát hogyha Önök úgy gondolják, hogy ez az itteni képviselet nem elég, vagy kevés, akkor beszélhetünk róla. Tehát ez törvényi kötelezettségünk, a szolgáltatást biztosítanunk kell a településen. Molnár Sándor polgármester: Most ehhez kapcsolódóan azért el kell mondani, hogy most már nemcsak a hulladékszolgáltatónak van ez a kötelezettsége meg, hanem gyakorlatilag minden közműszolgáltatónak. Ezek a közműszolgáltatók most átkerülnek a volt Vízügy épületébe, a Kossuth 37. szám alá, a rendőrség mellé, tehát ott lesz a szemétszállításnak is az ügyfélszolgálati irodája, ott lesz a Démásznak, a Dégáznak is az ügyfélszolgálati irodája, tehát oda lehet majd fordulni. A Démász és Dégáz esetében meghatározott napokon, az ki lesz függesztve, hogy mikor, a hulladékszolgáltatással kapcsolatosan pedig minden nap. Ez csak kiegészítés. Köszönöm. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Tehát a logós zsák, mint intézmény, az most is működik, tehát ugyanúgy kapható a tudomásom szerint logós zsák.
11
Szabó Gézáné alpolgármester: Nem, nem kapható egyébként, én ma érdeklődtem. Molnár Sándor polgármester: Városüzemnél a logós zsák az kapható most? Farkas János intézményvezető: Nem, elfogyott. Nem rendelkezünk jelenleg vele. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Ha elfogyott, bocsánatot kérünk, ezt pótoljuk természetesen. Tehát most ha kifogyott, tehát elég nehéz kiszámítani a fogyását. Tehát gyakorlatilag a logós zsák a többlethulladék elszállíttatására és kezelésére szolgál, a rendszeres ürítés keretén belül, ezek a zsákok nem alkalmazhatóak közszolgáltatás tekintetében, csak a többlethulladékok kezelésére, de ez lesz. A szelektív gyűjtőpontokat a telítődés függvényében ürítjük, ezt megint olyan nehéz kiszámolni, nyilván nyáron, amikor a műanyag mennyisége nagyobb, mert a PET-palackkal megtelik, akkor sűrűbben kell, téli időszakban nyilván kevesebbet. Tiszták a szigetek, de mindenféleképpen utóválogatást igényelnek, tehát így önmagában nem választható és nem adható át hasznosítónak, nekünk is az a célunk hogy minél nagyobb hasznosítási %-ot és ún. hasznot hozzunk ebből ki, s mi annál többet kapunk érte. Tehát minél jobban szét van ez típusonként válogatva, műanyag típusonként, bocsánat, ez fontos. Sőt, a PET-palackot színre, zárógyűrű nélkül, kupak nélkül, mert az kétfajta műanyag. És a műanyag az általában csak önmagával keverhető, tehát a hőre lágyulót a hőre keményedővel nem lehet, abból semmi nem lesz. A PET-palackból csak PET-palackot, meg műszálat lehet előállítani. Abba meg idegen anyag, PVC, abszolút nem kerülhet bele, csak a polietilén és abból is egy kicsi. Egyébként úgy néz ki, hogy ez a rendszer, ez az ún. figyelős rendszer, amit mi most alkalmazunk a szelektív gyűjtésre vonatkozólag, illetve gyűjtésre vonatkozólag, ez beválik. Mert a személyzetnek kutyakötelessége ürítési napokon megnézni, hogy a szelektív gyűjtési pontok hogy állnak, tehát ők ellenőrzik, és amikor 3/4-es telítettségi állapotban vannak, akkor szervezünk mi rá körgyűjtő-járatot, és akkor kerül leürítésre. Mert tehát nincs akkora mennyiség, hogy érdemes legyen rendszeres gyűjtés keretén belül megszervezni, itt a környéken összevonva sem. Tessék belegondolni, ha viszünk 8 m3 PET-palackot, az 100 kg és 8 m3 levegő. Tehát a mai árak mellett azért nagyon észnél kell lenni, főleg úgy, hogy az útdíjak is megterheltek bennünket július 1-je után, tehát mi az alól sem kaptunk mentességet, de most nem akarok itt panaszkodni, hogy mit kell még ezen kívül pluszba kifizetnünk, amit a korábbi évek folyamán nem volt és új költségelemként itt van, emellé párosul még a rezsicsökkentés, amit muszáj megcsinálnunk. Szóval nem könnyű a helyzetünk. Nem igazán jut pénzünk reklámra, és lakossági tájékoztatásra, hogy válaszoljak az utolsó feltett kérdésére, hogy mit tettünk annak érdekében, megmondom őszintén, hogy nem sokat. Badarság lenne. Molnár Sándor polgármester: Azt fel tudom ajánlani, hogy a helyi újságban, ha lesz egy ilyen összeszedett, cikkszerű anyag, akkor ezt szívesen díjtalanul megjelentetjük. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Nagyon szépen köszönjük a lehetőséget, fogunk is vele élni. Molnár Sándor polgármester: További kérdés, észrevétel? Berke Lóránd. Berke Lóránd képviselő: Olyan érzésem van, mintha meg lenne kötve a kezem, tehát mindannyian azt akarjuk, hogy csökkenjen a díj, de úgy érzem, hogy nem tudunk. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Sajnos én is úgy érzem, hogy nem tudjuk megoldani, mert a miénk is kötve van. Tehát hogyha meg akarunk felelni az
12
összes törvény szabályozásának, már pedig azt gondolom, hogy mindenki meg akar, Ön is, meg mi is, én meg főleg. Berke Lóránd képviselő: Leginkább azt akarom, hogy csökkenjen a díj. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Elhiszem. Tehát én is szeretném, tehát én most relatíve itt nem látok megoldást, hogy ezeket a díjakat csökkenteni tudjuk, jobban mondva lehet, tehát a képviselő-testületnek az a jogköre még mindig megvan, hogy a lakosság irányába alacsonyabb díjat hirdessen ki és alkalmazzon, mint a jelenleg használatos díjak, de a kettő közötti különbözetet kompenzációként meg kell fizetni a közszolgáltatónak. Tehát nem tudom, hogy a költségvetés mit enged és mit nem, ez nem az én kompetenciám. Köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Magyarul, ha kifizetjük a lakosság helyett, akkor tudnánk további kedvezményt és árcsökkentést elérni. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Így van. Ez az Önök döntése. Molnár Sándor polgármester: Igen, ugye ez nehéz kérdés és dilemma, csak akkor, ha innen folytatjuk, akkor ugyanezt megtehetnénk a vízdíjnál, mert ugye ott is megtehetjük, ha a Vízműnek kifizetjük a különbözetet, nyugodtan megállapíthatnánk, hogy átvállalhatnánk a lakosságtól a vízdíjrészt is, vagy szólhatnék a többi közszolgáltatóról is. Gondolkoztam én is ezen, mert ha a helyi adóval együtt kiszámoljuk, hogy mennyit kell fizessen a lakos a kommunális adójával együtt meg a szemétszállítás, az durván 1500 Ft-ra jön ki egy hónapban. És bennem az vetődött fel, hogy amikor bevezették a vízdíjnál az alapdíjat, 560 Ft., majdnem 600 Ft., amikor bevezették az áramszolgáltatónál az alapdíjat, amikor bevezették a gázszolgáltatónál az alapdíjat, ez a három tétel közel annyi, mint maga a kommunális adó és a szemétszállítási díj összesen. A három alapdíj tekintetében még senki nem gyűjtött aláírást, senki nem verte az asztalt, hogy szüntessék meg az alapdíjat, mert maga az alapdíj az nem fogyasztásarányos. Tehát nekem az a furcsa, hogy ezeknél a közszolgáltatóknál egyszerűen elfogadták, hogy ennek a szolgáltatásnak ez a díja, és senki nem problémázott azon, hogy igazából mire is szedik be azt az alapdíjat. Ugye a múlt ülésen elmondtuk, meg már annak idején, mikor sokszor tárgyaltunk erről, hogy Vésztőn 1000 tonna lakossági szemét keletkezik évente. Ezt az 1000 tonna lakossági szemetet hetente össze kell gyűjteni és hetente el kell szállítani 35 km távolságra. Ezt akárhogy osztjuk-szorozzuk, ennek vannak kalkulált díjai, ami annyiba kerül. Itt igazából azon lehet gondolkozni, hogy az így kikalkulált díjat hogyan osztjuk szét. Lakosságszám-arányosan vagy bevétel-arányosan vagy lakott ingatlanoknál az ott lakók számának arányában, vagy jövedelmi viszonyok alapján, vagy súlymérés alapján, ezeken lehet gondolkozni, és mint mondom, ezen lehetne jobb megoldásokat találni, de mint az elmúlt, hát most már mondom több, mint egy évben, folyamatosan kerestük azokat a példákat, hogy hogyan működik jól ez a rendszer. És én köszönöm, hogy ezt elmondta a szolgáltató is, mert úgy látszik, nekem nem hittek eddig soha, amikor azt mondtam, hogy nagyon jól működő rendszert én még nem tudok. Tehát vagy az van, amikor azt mondjuk, hogy a szolgáltatásnál van egy alapdíj, amiért a kocsi mindig körbejár, ennek van egy fix díja. Ezt az alapdíjat kifizeti a lakos minden hónapban vagy minden ürítés, vagy minden éves szinten, és ahányszor kiteszi a kukáját, azután pedig az ürítés-számnak megfelelő többletszolgáltatás díjat fizet ki, ahol ilyen rendszer működik, megnéztük, összességében drágább a szolgáltatás, ilyen működik Eleken, ahol egyébként saját szolgáltató működik az önkormányzat alapításában, és még jó néhánypár településen.
13
És azt is ugye az alapdíj, az megint kérdéses, hogy akkor most jogos, vagy nem jogos, mikor ő nem teszi ki a kukáját. A másik ilyen rendszer, amikor kisebb és nagyobb kukákat teszünk ki, ilyen működik pl. Gyomán. Ott az a gond, hogy ott ugye meg kell szabni azt, hogy ki kaphat kisebb kukát, hiszen azt tegyük hozzá, hogy mivel súlyarányosan történik minden, akár a hulladék ártalmatlanítása, vagy bármi egyéb, vagy az illeték kifizetése, ezért a 80 literes kukába is be lehet taposni 20 kilót, meg 25 kilót, meg a 120 literes kukába is lehet csak 5 kilónyi szemét. Tehát ez megint nem a súlyát fogja a szemétnek szétválasztani, hogy ki mennyi szemetet termel, hanem hogy ki mennyire ügyes és lehet, hogy majd a szolgáltató fog minket szidni, mikor a 80 literes kukából kell gereblyével kikaparni a beletaposott és beletömörített szemetet, tehát ott mindenképpen azt kell meghatározni, hogy egyáltalán ki lehet jogosult a 80 literes kukának a használatára, magyarul, hogy ki fizessen kevesebbet. De én meg azt gondolom, hogy ehhez nem kell kukát cseréljünk, mert ha egyszer meghatároztuk, hogy az egyedül élő, 65 év feletti használhat csak 80 literes kukát, akkor egyszerűbb, ha direktbe odaadjuk neki a kedvezményt, és ugyanabba a kukába fogja üríteni,ami most rendelkezésre áll, tehát nem kell feleslegesen új kukákat vásárolni. A harmadik rendszer ugye pedig a díjméréses rendszer, ami utána olvastunk mi is, nyugaton egy időben nagyon divat volt, és ott próbálták előrébb haladva ezt a lépést megtenni, tegyük hozzá, hogy ott azért talán az emberek gondolkozási módja is egy kicsit másképp működik, és ott sem tudták ezt megvalósítani, ott is voltak jogi viták, és egy-egy ilyen jogi vita ugye az egész rendszer működőképességét megkérdőjelezi. Míg a víznél, gáznál, villanynál egzakt zárt rendszerben levő mérési rendszer működik, ezért ott fel sem merül az emberben, hogy amit elfogyasztott, az tényleg annyi volt-e vagy nem. Itt, amikor reggel kiteszi az ember a kukáját és majd valamikor délelőtt vagy délután jön érte a kukás kocsi és hogy annyi súly marad-e benne, vagy tényleg annyi-e a mérés eredménye, mint amennyit majd a szolgáltató közöl, ez azért nagyon nagy kétségeket és vitákat eredményezhet. Hiszen mint ahogy elhangzott, a szomszéd haragjába bele lehet tenni a vasbetontömböt, vagy egyszerűen csak a szomszéd átborítja az enyémbe az ő szemetét, hogy legegyszerűbb legyen, de ne feltételezzünk ilyen rosszindulatú dolgokat, lehet, hogy egyszerűen csak az embereknél a mérés tisztasága nem egyértelmű. Ugye a húsos pultnál, mikor az ember felvágottat kér, látja, hogy ráteszi, látja, hogy a hitelesített mérleg az annyit mér, tehát ott van a vásárló, a szolgáltatást igénylő vevő, aki le tudja ellenőrizni. Itt ebben ez a folyamatosság nincs meg, ugye ez azért vet fel problémákat. Az, hogy most chipekkel lássuk el a kukákat, hogy be lehessen azonosítani, az ugye arra szolgálna, hogy tudjuk, hogy ki az, akinek valóban, hivatalos szemétkukája van, tehát nem ilyen piacon vett kuka, illetve ezzel lehet azonosítani, hogy ki az, aki kifizette a szolgáltatási díjat. De azért tegyük hozzá, hogy ez nekem azért volt kétséges, mert ha valaki nem fizeti ki a szolgáltatás díját, attól még a törvényi kötelezettség megvan, hogy a szemetet el kell szállítani, hiszen kötelező közszolgáltatás. Nem azt mondja a törvény, hogy aki nem fizet, attól nem kell elvinni, hanem azt mondja a törvény, hogy aki nem fizet, attól majd az APEH behajtja. Tehát maga a szolgáltatási kötelezettség az ugyanúgy megmarad, az EÜM rendelet szerint ebben a kisvárosi vagy falusi környezetben hetente legalább egyszer. Tehát én mindenféleképpen azon gondolkoznék inkább, hogy hogyan lehet azt a hulladék mennyiségét csökkenteni, amiért fizetni kell, és ebben valóban egyedüli kiútként látom magát a szelektív hulladékgyűjtést, és ezen belül is fontos az, hogy a másodnyersanyagként használható szemetet, a papírt, az üveget, a fémet, a műanyagot külön tudjuk gyűjteni. De azt is hozzá kell tenni, mint ahogy az el is hangzott, hogy súlyát tekintve nem ez határozza meg a kukák súlyát, hanem főként a szerves anyag, a nyírt fű, a lomb, a konyhai hulladék, hiszen ezeknek van nagy víztartalma, ezek nyomják a kuka súlyát, s ezért is fontos és ezért is harcoltunk a DAREH-nél, hogy Vésztőn itt helyben komposztáló telep legyen, és gyakorlatilag a komposztálható hulladékot még itt helyben fel is dolgozzuk, hogy még azt se kelljen elszállítani. Hiszen most már a szállítási költség akár az útdíjra gondolok,
14
akár a növekvő üzemanyagárakra, vagy a gépkopásra, mind olyan tételek, amik azért jelentős összeget tesznek ki a szemétszállítási díj összértékéhez képest. És ugye nem is beszéltem arról, hogy a lerakási illeték, mint ahogy hallottuk, négy év alatt 3000-ről 12000 forint/tonnára fog nőni. Tehát magyarul, amit szelektív válogatás nélkül helyezünk el, azokra a díj rárakódik, tehát nagyon nagy növekedést jelent majd a kiadási oldalon. Amikor mi utoljára tárgyaltuk és még volt ármegállapító hatósági jogköre az önkormányzatnak, akkor ugye azt néztük meg, hogy mi az a legminimálisabb önköltségi ár, amiért a szolgáltató ezt tudja vállalni. Így jött ki ez a 218 Ft 43 fillér, ha jól emlékszem, amiben semmi tartalék nincs benne. És még itt tegyük hozzá, hogy ott a nem fizetők arányát sokkal kisebb %-ra számoltuk, ilyen 10-15 %-ra, mint a mostani állapot. Tehát én attól tartok, hogyha ez az állapot továbbra is fennmarad és ennyi lesz a nemfizetők aránya, illetve további rezsicsökkentés most ugye hatályba lépett, félek, hogy nem lesz szolgáltató, aki ezért a díjért el fogja látni. Vagy ha meg is próbálja, akkor előbb-utóbb csődbe megy. Tehát ennek ugye tudjuk, hogy azért józan paraszti ésszel is van egy önköltségi elem, amit ha nem teszünk bele, akkor a szolgáltatás egy idő után sajnos be fog csődölni. Ugye most elhangzott, hogy mivel most több, mint 40 településen szolgáltat már a Békés-Manifest, most ebben mi lavírozhatunk, hogy a mi mínuszunkat majd a másik település kitermeli, de azt azért hosszú távon nem lehet, ugyanez volt a Békés Megyei Vízműveknél, amikor még benne volt Békéscsabának a Csaba Fürdője, hogy annak a mínuszát az összes többi település vízdíjába építették be, ez ugye megszűnt néhány évvel ezelőtt. Itt is azt mondom, hogy nem lehet, nem várható el a többi településtől, hogy ahol magasabb a szemétszállítási díj, azok finanszírozzák azon településeknek a szolgáltatási díját, ahol alacsonyabb vagy mesterségesen alacsony szinten tartották. Nyilván a mi érdekünk a lakosság felé az, hogy a lehető legalacsonyabb díjszolgáltatási szintet tudjuk elérni, de úgy, hogy a szolgáltatás biztonsága azért meglegyen. Tehát senki nem örülne annak, hogyha itt három vagy négy hétig azt mondaná a szolgáltató, hogy csődbe mentem, nem tudok üzemanyagot venni az autókba, leállt a szolgáltatás. Ezt nem szabad, hogy akár mi is az előidézői legyünk. És valóban, ami el is hangzott, a szolgáltató cég településein mi vagyunk, én ahogy néztem a 3. legolcsóbb település, tehát én azt gondolom, hogy egy olyan szinten vagyunk, ami valóban nem sok. Itt, ami problémát jelenthet az az, hogy korábban az önkormányzat tartotta mesterségesen alacsony szinten azt, amit a lakosnak kellett fizetni. Ez abba került nekünk, hogy egy ideig, amíg az önkormányzat bírta mellétett ennek a szolgáltatásnak és saját költségvetése terhére kiegészítette a lakos terheit, amit már az új finanszírozásban, amit most az önkormányzatoknál alkalmaznak, a feladatalapú finanszírozást, egyszerűen nincs rá forrási lehetőség, nincs annyi iparűzési adó bevételünk, hogy ezt mellé tudjuk tenni ennek a szolgáltatásnak. Az is hozzá tartozik, hogy 2012. év elején mikor elfogadtuk a szemétszállítási díj összegét, és korábbi években is ez ugye úgy lett ki kalkulálva, hogy volt egy normál ürítési díj, ami tegyük hozzá, hogy 256 forint 60 fillér volt, a mostani 218-cal szemben, tehát másfél évvel ezelőtt drágább volt a szemétszállítás alapdíja. Az, hogy utána ebből az önkormányzat kedvezményt adott, közel 80%-ot - és azért is kellett csak háromezerpárszáz forintot fizetni a lakosnak - ez a saját döntésünkön alapult, és a különbözetet egyrészt megpróbáltuk kommunális adó módjára beszedni, és ezzel pótolni a hiányt, másrészt pedig ugye maga a tevékenységet, amit a Városüzemeltetési Iroda végzett, az egy mínuszos tevékenység volt, tehát a különbözetet még továbbra is bele kellett tenni. Ezt ugye az utolsó ár-megállapítási rendeletünkben tettük helyre olyan szinten, hogy valóban lecsontoztuk és valóban csak a minimális alapköltségeket számoltuk le és az önköltségi árat, és így jött ki a 218 forint 43 fillér, amivel a szolgáltató elkezdte az új rendszerben a szolgáltatást pontosan azért, hogy a későbbiekben gyakorlatilag ez a díj került úgymond bebetonozásra a rendelet alapján. Tehát próbáltuk azt a legalacsonyabb szintet megtalálni, amivel még a szolgáltatás színvonala ellátható. A 10%-os rezsicsökkentés az valóban nagyon jó, és azt gondolom, hogy
15
ezt kell is alkalmazni és a kormány ezt jól tette. Egy probléma van, hogy azoknál a helyeknél, ahol önkormányzati tulajdonú cégek működnek, - és nincs benne extra profit, mint a külföldi érdekeltségű közszolgáltatóknál - ott ez gyakorlatilag ezeknek az önkormányzati alapítású, önköltségen szolgáltató cégeknek a rezsicsökkentés az gyakorlatilag a működés ellehetetlenítését is okozhatja. Tehát én ebben mindenképpen remélem azt, hogy a kormány bölcs döntést fog hozni, és azoknál, akiknek nem volt extra profit a tevékenysége során most itt beszélhetnék a gáz- vagy az áramszolgáltatókról, hanem mint pl. a Vízmű, ahol önkormányzati tulajdonú volt meg az is a többsége a cégnek, vagy a szemétszállításnál is ott ugye az extra profitot nem is engedték a tagi önkormányzatok, hogy képződjön, hanem mindig az volt a cél, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsa a lakosságra rótt terheket, tehát a lakossági díjakat a legalacsonyabb szinten működtesse. Reméljük, hogy ez meg fog oldódni és valóban az ilyen önkormányzati cégek tovább tudnak biztonsággal működni és valóban tudják ezt az alacsony szolgáltatási szintet nyújtani, amit mondom még egyszer, Vésztőn sajnos, ez egy speciális eset, amikor is az önkormányzat finanszírozási lehetőségei miatt ki kellett szálljon ebből a rendszerből, és nem tudta már a lakosság mellé odatenni ezt a fajta támogatást. Hogy a mostani rendszerben hogyan tudnánk még jobban igazságosan elosztani ezt a költséget, amit mondom, települési szinten kell kezelni, ebben valóban gondolkozhatunk tovább. Én még egyszer mondom, a DAREH pályázatától várom azt, hogy itt a szelektív hulladékgyűjtésen keresztül lehessen majd az önköltséget csökkenteni, zárójelben teszem hozzá és azért egy kicsi félelmem nekem is van, hogy pont a beruházás értéke miatt amortizáció felszámítása miatt azért még bennem még bennem van a „félsz", hogy nehogy ez a nagy beruházás díjemelkedéssel is járjon. Hiszen a mostani 2. napirendi pont, amibe azért belevágtunk egy kicsit, ugye elmondja, hogy milyen szolgáltatási lehetőségek lennének meg hogyan működnének, de igazából a díjképzésre olyan részletezettséggel, mint korábban ezt beszéltük a DAREH üléseken, én nem kaptam választ. Nyilván pont azért, mert központilag fogják szabályozni a díjakat, de azt tudjuk, hogy ez egy közel tízmilliárdos pályázat, és ha ezt visszaosztjuk az amortizációs költségét egy lakosra, vagy egy tonnára vagy egy ürítésre, azért ez is egy olyan többletköltséget jelent, ami eddig nem volt benne a rendszerben. Nyilván a másik oldala: a lerakási illetéket, a hulladéklerakási díjat, ezt mind csökkenteni fogja, mert nem kerül annyi hulladék lerakásra, tehát engem az érdekelne és most már belefogunk a 2. napirendi pontba, hogy van-e már olyan számítás, hogy ez a két többletköltség és költségcsökkenés fogja egymást kompenzálni, vagy merre billen el a mérleg nyelve. Magyarul, hogy a rendszer beindítása után olcsóbb lesz a szemétszállítás, mert hogy annyival kevesebb hulladékot helyezünk lerakóba és annyival csökken ez a fajta kiadás, vagy drágább lesz, mert olyan magas szintű lesz az amortizáció, hogy ezt a megtakarítást nem fogja fedezni. Ez egy kérdés, szerintem most már a két napirendet szinte tárgyalhatjuk egybe is és majd külön határozatokat hozunk, mert nyilván ezek a kérdések mind összefüggnek. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Jelenlegi ismereteim alapján el tudom mondani azt, hogy a DAREH most hogy is áll tulajdonképpen. Én amit tudok, a pályázat beadásával párhuzamosan el kellett készíteni a CBA-kat és a CBA számításokat, amik el is készültek. Amikor ezek a számítások készültek, akkor még szó nem volt rezsicsökkentésről, szó nem volt járulékról, az akkori számítások azt támasztották alá, hogy a hulladékszállítás jövőbeli díjai szinten maradnak vagy csökkennek, semmi esetre sem nőnek. Én ennél újabb CBA számítást nem láttam. Azt, amit tudok a DAREH bekerülési költsége 11 és fél milliárd forintnál áll most, legutóbbi információim szerint, ami augusztus közepe fele tehető időben az az, hogy a DAREH át fogja dolgozni a koncepció műszaki tartalmát. Az okát nem tudom, hogy miért, és hogy miben fog változni, nyilván a mi koncepciónk is a DAREH és a Manifest koncepciója is elképzelhetően ennek alapján fog változni. Hallottam
16
olyat, nem tudom, hogy ezt megerősíti-e valaha valaki, hogy a DAREH nagy projektté lesz minősítve, gyakorlatilag új létesítmények kerülnek műszaki tartalomba, s át fogja lépni a 15 milliárd forintot. Ezt hivatalosan még senki nem erősítette meg, ezt csak így kósza hírként hallottam, hogyha ez így lesz, akkor jó nagy projekt lesz. Én gondolom azt, hogyha a műszaki tartalmát átdolgozták, akkor egy új CBA számítás is feltétlen kell hozzá, mert csak akkor lehet Brüsszel felé kiküldeni és jóváhagyatni, s azok a CBA számítások már megválaszolják a polgármester úr kétségeit, hogy azokkal a díjakkal mi is lesz, mennyi amortizációs költségekkel kell számolni, hogyan és miként alakulnak majd ott a számok. De az mindegyik polgármesterben megfogalmazódott, hogy legalább az árakat szinten tartani, tehát ne emelkedjenek semmiféleképpen, hanem legalább szinten. Addig kell a műszaki tartalmon dolgozni, míg nem sikerül egy olyan technikai megoldást találni, hogy megmaradjon a jelenlegi árszint. Ezzel kapcsolatban azért másik ütemben is gondolkodik a DAREH, mégpedig azért, hogy tarthatók legyenek a hulladékszállítás díjai, ezek pedig a különválogatott szelektív hulladékok hasznosítására vonatkozó másodnyersanyagok vagy másod tüzelőanyagok, s ennek hasznosítási módszerei. Tudomásom szerint gondolkodnak másik ütemben is, tehát nem csak az a cél, hogy kiszedjük belőle, bebálázzuk és eladjuk, és abból árbevételünk legyen, hanem amit már kiválogattunk és igen nagy fűtőértékkel bíró éghető frakció van benne, akkor ezeket mért ne hasznosítsuk saját berkeinken belül. Én úgy érzem, hogy jó irányban haladnak, mert a lágyszárú komposztáló hulladékok felmontálásában gondolkodnak, illetve a fás szárúaknál az RDF-anyaggal, ami a papír meg a műanyag darált keveréke, ennek pedig másod tüzelőanyagként való hasznosítására irányuló projekteken gondolkodnak, ezt pedig úgy gondolják, hogy egy megfelelő frakcióméretre történő aprítás után pellettálnák, és a pelletet egy speciális elégető kazánba forgatnák vissza az önkormányzatoknak, hogy az intézményeknél is el tudják használni ezeket az anyagokat. Én a magam részéről üdvözlöm az elképzelést, remélem, hogy meg is tudjuk valósítani. Molnár Sándor polgármester: Egyéb kérdés? Karakas Anikó. Karakas Anikó képviselő: Köszönöm. Akkor, ha már a 2. napirendi pontot is tárgyaljuk, én megmondom őszintén, nekem a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan szakmai tudásom nem igazán van, tehát nyilván csak az előterjesztésekre tudok hagyatkozni. Megnéztem viszont az üzleti tervet, és nyilván ugye ennek az egész anyagnak az értékelését, ami azért elég kétséges számomra és érthetetlen. Tehát a pénzügyekhez értek, tehát nem beszéltünk erről, tehát én nem tudom, én ilyenkor megriadok, tehát hogyha 2014-es évnek 890 millió és 900 millió forint a forráshiánya, akkor egyáltalán hogy lehet ezt beüzemelni, vagy egyáltalán működésbe hozni? Tehát itt a forráshiány hiánykezelésének lehetőségében én nem látok ennyit. Tehát ebben rengeteg a bizonytalansági tényező, sőt, gyakorlatilag az 5 pontból mindegyik bizonytalan. Tehát egyiket sem látom, hogy akkor egyáltalán hogy lehet ennek az egész dolognak nekikezdeni, hogyha itt ekkora hiány van a rendszerben? Tehát ez számomra kérdéses, illetve a másik, amit már érintőlegesen beszéltünk, hogy én azt kizárt dolognak tartom, hogy ekkora beruházás gyakorlatilag azt megnéztem, tehát értékcsökkenés nincs a költségtervekbe beépítve, tehát a későbbi évekre se. Tehát akkor nyilvánvalóan ez a hiányt tovább növeli, amit viszont azt gondolom, hogy ekkora beruházásnál nem lehet másképp, csak a legnagyobb díjbevételből, tehát a lakossági hulladékszállításnak a díjából beszedni, és az akkor én is úgy gondolom, hogy növekedéssel jár, de ez csak az én józan paraszti számításom szerint van épp abból kifolyólag, hogy ezek a lehetőség mind nagyon-nagyon nagy bizonytalansági tényezők. További kérdésem ezzel kapcsolatban ugye, hogy itt a b) pontban: lakossági díjhátralékok csökkentése, tehát kérdés, hogy mit vállalnak fel az önkormányzatok a választás évében, tehát gyakorlatilag, hogyha nem az önkormányzat szedi be, akkor ehhez idézőjelesen, most ez mért került így megfogalmazásra? Tehát ez így
17
számomra kérdéses. A másik dolog pedig, hogy ezt nem gondolom, hogy választási ciklustól függővé kellene tenni, hogy most a hátralékot behajtjuk vagy nem. Tehát ez nem választási propaganda, hanem akkor nyilván egy törvényt kell betartani és nyilván ennek megfelelően kell gazdálkodni. De mondom, számomra ez a 890-900 millió forintos forráshiány ez kezelhetetlen idézőjelesen. Molnár Sándor polgármester: Igen, ezt mondanám én is kérdésként. Karakas Anikó képviselő: Tehát hogy szavazzunk erről? Molnár Sándor polgármester: Magáról a költség terén én azt gondolom, hogy nem lehet szavazni. Akkor is azért vettük le napirendről és azért vártam volna egy képviselőjét, nyilván a meglévő szolgáltató, aki lehet, hogy a DAREH-nak az egyik vagy az egyetlen szolgáltatójává is válhatna a tervek szerint, a Békés-Manifest képviselője itt van, én azt gondolom, hogy pl. ezt a költségtervet nem ő dolgozta ki, nem a cég készítette el, hanem erre volt egy külön felkért cég és ezekkel valóban nekem is voltak olyan problémáim, amiket már a DAREH üléseken is elmondtam, azt ígérték, hogy kidolgozottabb és jobban számszerűsített anyag lesz, ugye mindig azt vártuk, hogy majd lesz egy másik, mert erről volt szó. Én ebben ugyanazokat az elképzeléseket látom, mint a korábbi években, vagy a korábbi időszakban és nem adtak választ arra, ami az igazi kérdés lenne. Tehát ez csak egy része annak, amit tudni szeretnénk és nagyon képlékeny. Nyilván azért is vannak nehéz helyzetben ők is, mert valóban nem tudni, hogy akkor mi lesz a közszolgáltatási törvényi szabályozásával, a díjképzéssel, az ármegállapítással, az illetékekkel és hát nagyon sok mindennel, de ez minket nem igazán boldogít, mert ugye beadni a pályázatot most kell, most kell döntsön az önkormányzat is. Én azt látom, hogy ez alapján felelősen dönteni én nem tudtam és ezért vettem le az előző napirendi pontot, az előző testületi ülésen is. Szabó Gézáné alpolgármester: Nagyon szorosak a határidők. Karakas Anikó képviselő: Azon már túl is vagyunk. Molnár Sándor polgármester: Igen, túl vagyunk rajta. De más elfogadni nem tudta elfogadni, pont emiatt. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Köszönöm szépen, hogyha szólhatnék egy pár szót a napirendi ponthoz én is. n erre a CBA számításra, ami mint látom, szerepel az előterjesztésben is, ez a CBA számítás ez tavaly, emlékeim szerint május és június magasságában készült el. Hogy ezek után át lett-e dolgozva, vagy sem, én azt gondolnám, hogy nem. Tehát ez a CBA számítás került be a pályázatba, ezt támogatta az NFÜ és ennek alapján lett aláírva a támogatási szerződés novemberben. Az valóban az nekem is megütötte a szememet ez a 890-900 forintnyi forráshiány az első két évben. Ezt én is feltettem ezt a kérdést a DAREH elnökének, hogy hogyan gondolják akkor és hogyan fog itt működni a rendszer. Hát ekkora tartalék sehol nincs. Ők ezt úgy gondolják, akkor kezdem az elején, hogy mindenkinek világos legyen. Tehát a társulási megállapodásban úgy szerepel, hogy a szolgáltató a mindenkori amortizációnak megfelelő összeget a tulajdonosoknak, a társulás tagjainak évente megfizeti. Abból indulunk ki, hogy 11 milliárd forint a beruházás összköltsége, ennek az átlagos amortizációra számoljunk 5 %-ot, .. gépek, építmények átlagban 5%, ezt ki kellene fizetni a majdani közszolgáltatónak a társulásnak. Tehát azt kéri a DAREH, hogy a társulás tagjai az átmeneti két évben, mikor forráshiány jelentkezik a CBA szerint, erről mondjanak le. S ebből próbálják, mert nekem se volt teljesen világos, hogy
18
hogyan is működhet ez a rendszer máskülönben mikor már az első két évben forráshiánnyal terveznek. Én azt mondtam, én megmondom őszintén és nem szégyellem a tv előtt sem, egy józan eszű ember ilyenbe nem fog bele. Tehát én ügyvezetőként ilyet biztos, hogy nem tennék. Tehát én erre azt a választ kaptam, hogy a tulajdonosok, jobban mondva a társulás tagjai a két évre eső amortizációs költség megfizetése alól mentesítik a majdani üzemeltető szolgáltatót, hogy ezzel segítsék beindítani a rendszert. S azért a következő években a 800 millió forintot is elérheti, a CBA szerint a 3. évben forrja ki magát nullára maga az egész beruházás, akkorra indul be az egész rendszer és azért kéri a két év türelmi időt. Szabó Gézáné alpolgármester: 2015-re, 2016-tól megint növekszik a hiány. 5.3-as táblázat a 25. oldalon tehát növekszik majd eredmény, majd utána megint 90 millió forintos hiány. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Tehát ebből is látszik, itt a 6.2. b) pontjánál, ahogy a képviselőasszony is említett, hogy a díjhátralékok csökkentése 90%-ra, hogyan, amikor már nincsen díjmegállapító hatásköre és a jegyzőnek díjbehajtási jogköre a díjhátralékra vonatkozólag? Tehát ebből látszik, hogy nem aktualizálták magát az előterjesztést, és ebből is látszik, hogy a törvény előtt készült az anyag. Hát erre ez lehet a magyarázat. Molnár Sándor polgármester: Arról volt szó még korábban, hogy itt a szolgáltatásban gyakorlatilag a helyi szolgáltatók is beszállhatnak alvállalkozóként, akár önkormányzati cégek is, pont azért, hogy ha esetleg tudják ezt a szolgáltatást olcsón művelni, akkor a lakossági díjak is azon a településen kisebbek lesznek. Illetve felmerült az is, hogy mivel ez a DAREH pályázati vagyon ez egy közös vagyon, minden önkormányzatnak lesz résztulajdona, az így befolyt többlet bérleti díj, amit a szolgáltatóknak ad bérbe, azok a bérleti díjak a település fejlesztésére fordíthatók, akár környezetvédelmi beruházásokra is. Tehát ugye ez az első, mondjuk ezelőtt egy évvel hangzottak el ezek a tanulmánykészítések és ezek nagyon pozitívak voltak és nagyon jók, én most ebből az anyagból ezeket a pozitív oldalakat nem nagyon látom kicsengeni, és ami után ezt még jobban át kell dolgozni, tartok tőle, hogy a mostani helyzetben még kevesebb pozitívum marad majd benne, hiszen valamiből ezt a szolgáltatást finanszírozni kell és a díjak pedig be lesznek korlátozva. Tehát ezt majd meglátjuk. Tehát én most is abban a helyzetben vagyok a DAREH-os előterjesztéssel kapcsolatosan, hogy nem igazán látom, hogy miben tudnánk dönteni. Az az anyag, amit kiküldtek, az jelenleg nem aktuális, nem életszerű, nem a jelenlegi állapotot tükrözi. Az elvek, amik benne vannak, hogy hogyan lehetne működtetni, abban tudunk dönteni, de magát a mögötte levő pénzügyi számításokat én azt gondolom, hogy nem lehet ebben a formában elfogadni, hiszen nincs valóságalapja. Karakas Anikó képviselő: Köszönöm a szót. Nekem még az lenne a kérdésem, egy gyors számítást, hogyha tudnánk készíteni, tehát ez a 900 millió forint most durván akkor nyilván ugye az önkormányzatok, mint tulajdonosoknak kellene gyakorlatilag ezt a hiányt finanszírozni, hogy ez egy önkormányzatra vonatkozóan mennyi, tehát hány tagönkormányzat van, illetve várhatóan mennyi lenne? Molnár Sándor polgármester: Nehéz, mert ugye lakosságszám-arányosan is változhat, tehát nem átlagtelepülés. Átlagtelepülésre vissza lehet osztani, ez durván olyan, 900 millió forintról beszélünk? Karakas Anikó képviselő: Igen.
19
Molnár Sándor polgármester: Akkor ez egy olyan 10 millió forint. Karakas Anikó képviselő: Akkor ez gyakorlatilag két év múlva kezdene gyakorlatilag visszacsöpögni. A tervezet szerint két év alatt akkor. Molnár Sándor polgármester: Gyakorlatilag a bérleti díjról lemondunk, és majd utána fog talán visszafordulni. Karakas Anikó képviselő: Ha lesz eredménye nyilván a társaságnak, és lesz miből. Molnár Sándor polgármester: Igen, tehát sok mindentől függ, nagyon-nagyon soktényezős. Most hogy mi lesz 2016-ban, mennyi lesz egy liter gázolaj, mennyi lesz a minimálbér, mennyi lesz megállapítva a szemétszállítás hatósági díja, mennyi lesz, esetleg változik-e a hulladéklerakási-járulék, mennyiért lehet a hasznosított anyagot eladni, ezek mind olyan tényezők, amit most megmondani nagyon nehéz, és ez alapján üzleti tervet is készíteni ilyen időtávlatba én azt gondolom, hogy lehet, de hogy az mennyire lesz valósághű, vagy mennyire fogja majd a '16-os állapotot tükrözni, azt nem lehet megmondani. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Nem tudom, az nem hangzott el, hogy alapból az egész pályázat úgy indult, hogy az egész pályázat úgy indul, hogy az önkormányzatoknak 10% önerőt kell prezentálni maga a projekt mellé, az információm ezzel kapcsolatban az az, hogy a magyar állam magára vállalta az önerő megfinanszírozását, tehát gyakorlatilag az önkormányzatok, akik a társulás tagjai nem kerülne egy fillérjükbe sem a projekt, és épp ezért kéri a DAREH a türelmi időt, a két év türelmi időt, hogy mivel nem invesztál pénzeszközt be önerőként egyik önkormányzat sem, akkor ennek eredményeképpen tekintsen el, hogy szépen fogalmazzak, ettől a két évre eső bérleti díjtól, vagy a halasztott fizetéstől, hogy pontosan a CBA-ban hogy fog jelentkezni, én el tudom mind a kettőt képzelni a CBA számításnál akár lehet, hogy el is tekint tőle, akár a halasztott fizetést. Molnár Sándor polgármester: Igen, azt ugye már hallottuk, hogy először amiatt többek között át is kell dolgozni, hogy valószínűleg a települési kör is ki fog bővülni, ugye korábban Hódmezővásárhely ebből a rendszerből kilépett, én most úgy tudom, hogy a szándék szerint ő vissza fog lépni, ami azért megint kétpólusúvá teszi ezt az egész rendszert, és valószínű, hogy beruházási igényből szolgáltatásátszervezésben is másod lesz, tehát valószínű, hogy a 15 milliárdos projektméret az így valós is lesz. Tehát én azt gondolom, hogy ezek a számok és ezek az adatok, amik itt vannak, ezek az elképzelések, ezek már nem a mai állapotot tükrözik, tehát nagyjából működési elvet el tudunk fogadni, de hogy a mögöttes számításokat azt gondolom, hogy le kéne választani és azt kezeljük külön, mert ez, ami itt van, ez nem valós. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Valószínű, hogy egypólusú marad a DAREH-rendszer. Nem lehet kétpólusú, mivel a vásárhelyi lerakó az az ASA magántulajdonában lévő lerakó. A projekt nem számolhat, csak állami, vagy önkormányzati hulladéklerakóval, mint végponttal, ez pedig kizárólagosan csak a békéscsabai lehet. Én is hallottam, hogy Hódmezővásárhely városa visszalépett a DAREH Társulásba, és gondolom, hogy emiatt is szükséges a műszaki tartalom átdolgozása, de én azt gondolnám, hogy vásárhelyi lerakással a projekt nem fog számolni, hanem inkább én azt gondolnám, hogy szakmailag az lenne véleményem szerint jobban indokolt, hogy inkább még egy válogatómű, s inkább még egy átrakóállomás vagy több átrakóállomás kerüljön bele a projektbe. Szakmai
20
érvek ezt támasztanák inkább alá, hogyha valóban ez a válogatási arány elérhető a válogatóművel, akkor azt felesleges két végpontra tervezni magát a lerakását. Molnár Sándor polgármester: Tehát nekem már maga a válogató is egy végpont, mert gyakorlatilag ugye azt tervezzük most, hogy a hulladék nagy részét a válogatóban kiszűrjük. Lerakásra már csak egy töredéke marad, és valóban maga egy ilyen válogatómű olyan 4 milliárd bekerülési költséggel van, tehát mindjárt megvan a 15 milliárdos tervezett szám. Csicsó László képviselő: A bizottság sem tartja vagy tartotta kidolgozottnak ezt a tájékoztató anyagot, sok mindenre nem ad választ, tehát elvileg a vegyes modellt elfogadná a bizottság, de valami többet kell nyújtani, vagy naprakészebb anyaggal előrukkolni. Köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése, észrevétele a két napirendi ponttal kapcsolatosan? Tessék. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Tisztelt polgármester úr! Tisztelt képviselő-testület! Tisztelt Bondár úr! Napokban a települést járva, az emberekkel beszélgetve, ugye polgármester úr is tudja, aláírást gyűjtök népi kezdeményezésként a szemétszállítási díj csökkentéséért, nem is az is a lényeg, ahogy az emberekkel járva itt elmondanám a tapasztalataimat, tehát az érem másik oldalát, ahogy az emberek látják. Nem is az ürítési díjjal van problémájuk az embereknek, ahogy beszélgettem, hanem azt szeretnék elérni, hogy amennyiszer ürítenek, annyiszor fizessenek. Tehát amennyi munkát végeznek, annyit számlázzanak. Most az a kérdésem, hogy Önök megtudják-e. Azt hiszem, az a lakosság számára az megnyugtató volna, hogyha chipes, vagy vonalkódos, vagy valami ilyen rendszert betudnak-e Önök vezetni. Akkor én azt hiszem, hogy nem a súllyal foglalkozik a lakosság, hanem azzal, hogy ahányszor kiviszi a kukáját, annyit fizessen. Most van egy más jellegű kérdésem is, Ön elmondta, hogy a kukás autó 8 m3-es, ha most a lakosság ugye nem képez annyi szemetet, meg biztos vagyok, sose lehet kiszámolni, hogy ahányszor kijön a településre, az mindig dugig van. Van, mikor félig, van mikor negyedig, van, mikor háromnegyedig, mikor meddig. Az a kérdésem, hogy Önök tudnak-e ezzel lépést tartani, ezzel az igénnyel, mint ahogy a mezőgazdaságban is van, hogy van 8 méter széles vágóasztalú kombájn és legyen egy parcella kombájn, amivel a kisebb búzát is be lehet takarítani. Tehát gondolok itt áttételesen, hogy Önök is tudnak-e ezzel élni? Mert ugyanis egy nagy kombájnnak a fenntartási és üzemeltetési költsége nem ugyanaz, mint egy kicsié. Tehát hogy mobilak tudnak-e lenni, a feladat adott, és megnyugtatóan tudnak-e a lakosság felé olyan eszközt, berendezést, technikai megoldásokat találni, hogy ez megnyugtató legyen a lakosság számára? Ezt szerettem volna kérdezni. Köszönöm szépen. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Köszönöm szépen, akkor kezdeném az elsővel a válaszadásomat, ez pedig az ürítési gyakoriság, hogy csak annyiszor ürítsünk, ahányszor kirakják a lakosok az edényt. Tettem már utalást, és ezt tudom most is csak elmondani, hogy ameddig a 16/2002-es kormányrendelet hatályban van, addig ettől eltérő gyűjtési gyakoriságot nem lehet jogszerűen alkalmazni. Ugye ezt nem mi találjuk ki, és ehhez nem kell különösebben technikailag sem felkészülni, hogy ezt kivitelezzük, de amíg ez a kormányrendelet hatályos, és a DAREH-os rendszer nem indul el, és nem szedjük ki külön a biológiailag lebomló hulladékot abból a maradék hulladékból, addig kötelező heti gyakorisággal üríteni egy egészségügyi minisztériumi jogszabály alapján. Én valóban mondtam, hogy 8 m3-es kukásautókkal járunk, de én ezt a szelektív hulladékgyűjtésnél
21
említettem. Ezek az autók, amik a lakossági kommunális hulladékot gyűjtik, ezek 18, 19, 20 m3-es autók és tömörítve hordják a szemetet. Ön is említette, hogy nagyon nehéz kiszámolni azt, hogy hány kuka van kirakva. Mi azt vállaltuk a szerződésbe és ezt vállalta korábban is mindenki, hogy adott szolgáltatási napon adott területről elszállítjuk a hulladékot. A járattervek ez alapján készültek, mi azt modelleztük le, hogy egy adott területen mindenki él a lehetőséggel. Nem arra szerződtünk, hogy mi elvisszük a hulladékot, hanem arra szerződtünk, hogy a szállításon a helyi rendeletben meghatározott gyakorisággal és ürítési napon a lehetőséget teremtjük meg arra a hulladék termelőjének, hogy átadja számunkra az általa termelt hulladékot, s mi ennek az ártalommentes elhelyezéséről gondoskodunk, és közúti szállításáról. Egységnyi díjtételt alkalmazunk, ami ürítési díjban van kifejezve. Gyakorlatilag most mindenki azonos díjat fizet. Közös teherviselés, nem tudok most hirtelen erre más megfogalmazást kitalálni, és ennek a közös teherviselésnek a csillapítására alkalmazzuk a díjkedvezményeket, amiről polgármester úr már tett említést, a szilárd útburkolattal nem rendelkező utcáknál szintén a díjkedvezmény. Higgye el, hogy mi próbáljuk felvenni az iramot, meg felvenni a tempót, hogy amiket itt a kombájn példájával jött elő, mi is rajta vagyunk azon, hogy legyenek kisebb hulladékgyűjtő autók, de mint említettem, nem tudjuk kiszámolni előre, hogy hány ingatlan előtt van kirakva kuka. Amikor majd eljutunk arra a szintre, hogy egy ilyen komoly beruházást, mint amiről beszélgettünk, a DAREH megvalósul, akkor már lesz kalkulálható mennyiség, mert akkor előre tudjuk mindenkinek, hogy mikor teheti ki. Gondoljon bele, most itt volt szó a logós zsákról. Ha most Önnek ne adj isten, 20 logós zsákot ki kell tennie pluszban a szállítás napján, nekem azzal a mennyiséggel is kalkulálnom kell, hogy azt nem hagyhatom itt, azt el kell szállítani a szállítás napján. Tehát muszáj, hogy nagyobb autóval jöjjünk. Említettük már itt a költségeinket, hogy milyen költségek merülnek fel. Nem olcsó mulatság ma tényleg 35 kmről eljönni, odamenni, ne adj isten még egyszer elmenni, még egyszer visszajönni, ez egy kisebb kapacitású, teherbírású autóval jövünk, és még mindig itt marad, mert nem fért bele abba az autóba, akkor vissza kell jönnünk akár egy utca miatt is, vagy fél utca miatt is, mert azon a napon azt le kell szolgáltatni, mi ezt vállaltuk. A súlymérésről már ejtettünk szót. Ön szerint az reális lehet, hogy mi mérjük az autón a súlyt, a lakos is mérje, és akkor abból soha nem lesz vita? Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Nem a súlymérésről van szó, hanem az ürítési gyakoriságról. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Akkor csak az gyakorlatilag, hogy ahányszor ürít. És Ön azt gondolja, bocsánat már, hogy ezt most így kérdezem, hogy tehát hogyha ez a lehetőség adott lenne a lakosság számára, hogy annyit fizessen, ahányszor kirakja, hányszor rakná ki egy évben, Ön szerint? 52 hétből hányszor tenné ki a lakos, hogyha ezzel a lehetőséggel élhetne? Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Én a magam saját példájából ítélve annyiszor teszem ki, ahányszor muszáj, fölöslegesen nem csinálok hulladékot. Tehát most ha jön, azért valamit nem csináljak, hogy tele legyen, csak annyi, amennyi keletkezik. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Értem. Tehát mondjon egy számot, legyen szíves, hogy akkor hányszor. Az 52-ből 30-szor? Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Én szerintem én magamról, szerintem inkább 40-szer.
22
Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: 40-szer. Rendben van. Tételezzük fel, hogy más másképp gondolkozik, mint Ön. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Természetesen. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Ő azt gondolja, hogy van ilyen lehetőségem, hogy az 52 helyett csak 40-szer teszem ki, vagy ahányszor csak akarom, nem teszem én ki egyszer se, hogy ne kelljen fizetnem. Inkább beteszem az autómba és kiviszem, és valahol a határban szétszórom. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Szerintem az is költség az illetőnek, hogy ő most elkocsikázzon, vagy elmenjen, vagy idő. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Az lehet. De fogja érdekelni, hogy az költség. Az a mi költségünk lesz, a képviselő-testületé, meg a mienk, hogy felszámoljuk azt az illegális lerakót. S az a baj, hogy ahol megjelenik két zsák, ott higgye el nekem, ott egy héten belül megjelenik 12. S ha azt csírájában nem folytjuk el egy éven belül, ott több 100 m3 is képes termelődni. Tehát nem véletlen hozta a törvényalkotó ezt a jogszabályt, hogy kötelezően előírta az igénybevételt. Tehát ez nem egy szabadon választott műfaj, én mindig példálózok azzal, hogy a magyar jogban két ilyen van a kötelező igénybevételre vonatkozóan. Egyik a kéményseprő-ipari szolgáltatás, és a másik pedig a hulladékszállítási közszolgáltatás. A kéményseprő-iparit igénybe kell venni életvédelmi szempontból, a szemetet pedig közegészségügyi szempontból. Én, ha tudom azt, hogy 35%-a nem fizet Vésztőnek szemétszállítási díjat a lakosoknak, én mondhatnám azt Ön szerint, hogy 35%-tól nem viszem el a szemetet, hanem ott hagyom? Nem, hát mi elvisszük. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Én csak azt mondom, hogy valahol harmonizálni kellene a lakossági igénnyel. Tehát amit én, mondom, gyakorlatból tudom, felmértem, nem voltam rest, elmentem több száz emberhez, beszéltem velük, ez az igényük. Én azt hiszem, hogy a szolgáltató és a lakosság igényét valahol közös nevezőre kellene hozni, ennek megfelelni. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Én ezt el tudom fogadni, amit Ön mond, és én is támogatom ezt, hogy össze kellene ezt valahogy hozni, de a mi kezünk meg van kötve. Tehát én azért, hogy az igényeket közelítsem, én nem követhetek el szabálysértést vagy jogsértést. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Ez természetes. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Tehát hogyha mi, mint felelős választott képviselők, polgármester úr, a jogszabályok mentén jár el, akkor nem tud mást tenni, mert muszáj neki azt alkalmazni, bármennyire szeretné azt, hogy az Ön által felvázolt közelítés az megszülessen. Tehát szerintem a polgármester úr sem lenne ellene ennek a megoldásnak, de nem tehetjük meg, mert jogszabályok közé vagyunk szorítva. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: De vannak olyan települések, ahol működik, hogy vonalkóddal lehúzzák, mondták emberek nekem, hogy volt, ahol sérült volt, jött a kukás autó, tett rá másik vonalkódot, jegyzőkönyvezte, hogy itt megváltozott a kód, mert sérült volt. Tehát számolták azt, hogy ki hányszor. Azt nem nézték
23
meg természetesen, hogy mennyi van benne, mert az már az embereknek a dolga, a lakosságé, hogy teleteszem, vagy félig, hanem az ürítési számot kellett jegyezni. Tehát nem kellett, tehát itt több helyen, én ahogy beszélgettem az emberekkel, nem abba gondolkodnak az emberek, hogy most itt a mérlegre tegyük és súlyozzuk, hanem ahányszor kiviszi, annyit fizet, amennyi munkát elvégeznek, ez bármely fele is van, annyit számlázzanak le. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Akkor még egy kérdésem van, és akkor Ön szerint a kéményseprő-ipari szolgáltatásért a lakosság mennyit fizet? Ahány kéménye kint van, ugye? Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Az a helyzet, hogy én ezt nem… Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Hány kéményt használ egy lakos? Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: A kéményseprésbe még annyira nem foglalkoztam, tehát én majd ebbe is utána fogok nézni. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Nézzen utána, mert megéri. Tehát a kötelező közszolgáltatásnak ez a lényege. Tehát kötelező igénybe venni, és ez sajnos, nem szabadon választott. Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Én most csak egyelőre a szemétszállítással, evvel foglalkoztam, és ezt a véleményt szeretném Önnel megosztani, annak érdekében, hogy tisztább és megfelelőbb képet lásson, a másik oldalról is lássa a dolgokat, ne csak egyik oldalról, hanem amit a lakosság elvár, és annak az irányába próbáljanak elmozdulni, természetesen a törvény adta lehetőségek között. Köszönöm szépen. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Én is köszönöm. Molnár Sándor polgármester: Hadd reagáljak én is. Ugye azt már korábban beszéltük, hogy maga a gyűjtés gyakoriságát jogszabály nekünk előírja, tehát hetente a kocsinak végig kell menni. Ennek lesz egy díja, ahol így működik, ott úgy működik, hogy van egy alapdíj, és alapdíjon fölül pedig annyit fizet a lakos, ahányszor kiteszi, mondom, szerintem ez is egyébként jogszabály-ellenes, mert ha a lakostól minden héten ki kellene, hogy tegye és el kellene, hogy vigye, hiszen akkor felel meg az EÜM rendeletnek. Tehát a heti gyakoriságú ürítés az nem csak a járműre vonatkozik, hogy el kell, hogy menjen a jármű a lakás előtt, hanem a lakosra is, hogy ki kell, hogy tegye. És egyébként a szolgáltatónak is egyszerűbb lenne, ha tudna kalkulálni, hogy minden héten mindenki kiteszi és egyenletesebb lenne a terheltsége a járműnek is. Meg lehetne tenni, tehát van, ahol működik így a településeken, mi is beszéltünk róla, hogy esetleg téli időszakban ritkítanánk és kéthetente lenne, ezt rögtön le is lőtték, a kormányhivatal, ha jól tudom, akkor mostanában küld ki a településeknek olyan értesítőt, ahol kétheti ürítés van, hogy szüntessék meg a jogszabálysértést, hiszen heti gyakorisággal kell üríteni a kukát. Tehát mondom, ki lehet így is számolni, a hulladék mennyisége a településről elszállított össztonna súlya ettől nem fog változni. Tehát ugyanúgy 1000 tonna a településről ki fog menni, ennek a visszaosztott költsége nagyjából ugyanannyi lesz. Az autó által megtett km ugyanannyi lesz, hiszen hetente nekünk, minden kocsinak, minden utcába be kell menni, a km költsége ugyanannyi lesz. Tehát, ha én ezt visszaosztom és visszarendezem, lehet, hogy lesznek eltérítések egyes ingatlanoknál minimális mértékben,
24
mert mondom, a km-díjat ugyanúgy le kell vetíteni az alapdíjba, de ezzel maximum megbonyolítjuk a szolgáltatót, hogy mérjen, lassabb lesz a rendszer, tovább tart, több költséget fog jelenteni, hogy olyan hathatós költségcsökkentést, tegyük hozzá, hogy nem fog jelenti, mert mondtam már, hogy amivel számolnunk kell, hogy a településről egy évben 1000 tonna így is, úgy is ki fog menni, az autónak azt a napi 35 km-t, plusz a belterületi 70 km-t ugyanúgy meg kell tenni, tehát nem lesz az összköltsége alacsonyabb. És valóban azon el kell gondolkozni, hogy hányszor tesszük ki, hogy az mennyire lesz reális, tehát hogyha én megtömöm a kukát, mert megtömhetném én is, és úgy megtaposom, hogy csak kéthavonta egyszer teszem ki, attól ugyanúgy nem azt a heti 8 kilót, ami az átlag a településen, annyit rakok ki, hanem kiteszek egy hónapba 24 vagy 32 kilót egyszerre. Maga a szolgáltatás összköltségén ez nem változtat. Tehát nem változik meg attól, hogy én ritkábban teszem ki ugyanazt a mennyiséget, mert ezzel nem lesz a költség alacsonyabb. Az lenne az igazságosabb, hogyha a súlyát tudnánk megkülönböztetni, de erre most jelenleg jogi és technikai feltétel nincs meg, hiszen akkor lenne valóban reális, hogy ki mennyit szemetelt, mennyi súlyt termelt. Azt, hogy én ritkábban teszem ki ugyanazt a mennyiséget, nem lesz olcsóbb a szolgáltatás, mert az autó ugyanúgy végigmegy, az 1000 tonna ugyanúgy megkeletkezik egy évben Vésztőn. Tehát nem látom az értelmét, mert nem olcsósítja a rendszert, nem lesz kevesebb a kifizetendő összdíj azért, mert én ritkábban teszem ki és nagyobb súlyt teszek ki egyszerre. Mondom és mégegyszer a szolgáltatónak is rosszabb. Egyébként visszatérve én ha jól tudom, egy autó általában egy ürítésre nem is szokott elég lenni, tehát a településre kétszer vissza kell jöjjön, főleg nyári időszakban a kukásautó. Tehát nagyon nehéz, ezt mi is annyiszor átrágtuk és szeretnénk rajta változtatni, de ezt valahol vagy jogszabályi szinten kell ezeket még másképp szabályozni, vagy pedig ki kell rá valamilyen zárt rendszert találni. Én is ezt a DAREH-os megoldást tartanám jónak, hogy a komposztálhatót azt mindig elvinni és lehetőleg helyben komposztálni, ez megint csak díjcsökkentő tétel, illetve ami újrahasznosítható, az megint csak ingyen elvihető, mert annak bevétele is van a hasznosítható anyagból, és tényleg az a maradék, ami már nagyon kevés mennyiség lesz, az a sehova máshova nem tehető hulladék, azért meg már tényleg olyan keveset kellene fizetni, hogy az lenne igazán segítség a lakosoknak és nem ez, hogy hányszor teszi ki. Nyilván hallottam én is erről az aláírásgyűjtésről, nekem azért lenne egy kérdésem, ami most el lehet dönteni, hogy igaz volt, vagy nem volt igaz, és szeretném szemtől-szembe feltenni, én hallottam ilyet, hogy a lakosoknak olyan hangzott el az elnök úr szájából is, hogy itt az önkormányzat tett zsebre 7000 forintot a szemétszállítás díjának megemelkedéséből. Ez igaz, vagy valaki csak félreértette ezt a fajta kijelentést? Tehát hallottam olyan kijelentést az aláírásgyűjtés során az elnök úr szájából, nyilván lakos mondta vissza, hogy Ön azt jelentette ki, hogy az önkormányzat tett zsebre 7000 forintot a megemelt szemétszállítási díjak kapcsán, hogy ez így hangzott el valóban, vagy ezt valaki félreétette? Csüllög László Jobbik Magyarországért Mozgalom párt képviselője: Éntőlem ilyen nem hangzott el. Molnár Sándor polgármester: Tehát Ön nem mondott ilyet. Jó. Köszönöm szépen. Karakas Anikó Karakas Anikó képviselő: A véleményemet én jóval korábban megmondtam, és igazából el is hangzott az, amit én mondani akartam, hogy azt, amit ugye Csüllög László felvetett, az ürítéseket, tehát ezzel nincs mit tenni, gyakorlatilag a lakosoknak ezt meg kell érteni, ugye olyan jogállamban élünk, ahol a törvényt tisztelni kell és be kell tartani, tehát hetente kell a szemetet elszállítani és ezt tudomásul kell venni. Tehát ezen szerintem nincs mit tárgyalni, vagy agyalni, hogyha ki kell tenni, akkor ki kell tenni. Köszönöm.
25
Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Berke Lóránd Berke Lóránd képviselő: Én csak megkérdezném, hogy jövőre, 2014. január 1-től teszt jelleggel nem lehetne például 100 ingatlant kiválasztani, és vonalkódot rárakni a hulladéktárolóra, felmérni, hogy hogyan alakul a szállítói rakják ki. Csak teszt jelleggel. Tehát nem hiszem, hogy ez olyan nagy beruházás lenne, hogy. Tudom, hogy mindenképpen ki kell rakni, de aki nem rakja ki, felmérni egy teszttel. Molnár Sándor polgármester: Mi a célja a tesztnek? Berke Lóránd képviselő: Az, hogy bebizonyosodjon, hogy hányszor rakják ki. Csak teszt jelleggel. Molnár Sándor polgármester: Szerintem ehhez még vonalkód sem kell, mert a közterületfelügyelők végigszaladnak. Berke Lóránd képviselő: Jó, de akkor meg lehet csinálni? Molnár Sándor polgármester: Meg lehet csinálni, csak nem látom a célját a felmérésnek, mert nem ettől fog függni, hogy hogyan alakítjuk ki a díjpolitikát. Berke Lóránd képviselő: Igen, csak elhangzott az, hogy sokan nem rakják ki. Mérjük fel három hónapon keresztül pl. Molnár Sándor polgármester: Nem ez fogja befolyásolni a hulladék mennyiségét. Berke Lóránd képviselő: Tehát tudom, hogy nem befolyásolja, csak hogy ki rakják-e vagy nem rakják ki. Molnár Sándor polgármester: Jó, ezt felmérjük. Berke Lóránd képviselő: Jó, köszönöm. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Én annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy több önkormányzat és képviselő-testület gondolkodik hasonlóban. Ahol bevezetésre került a kisebb űrtartalom igénybevételének lehetősége is, ott is vannak negatív tapasztalatok. Tehát ahogy polgármester úr is mondta, nem attól függ, hogy milyen edénybe meg hányszor teszi ki, hanem attól, hogy az a hulladék megtermelődik, az a hulladék valahogy valahova eljut. Vagy rajtunk keresztül az összes hulladékmennyiség a lerakóba, vagy annak egy része rajtunk keresztül a lerakóba, a másik része pedig a település határába. Ebből azt akartam kihozni, hogy ahol nyilván kétféle díjtétel kerül alkalmazásra az eltérő űrtartalom miatt, beszéljünk példaképpen 80 literről meg 120 literről, nyilván a magyar ember olyan, hogyha van egy olcsóbb díjtétel, akkor az olcsóbbat választja. Mindenkinek a kisebbik űrtartalom kellene, s megpróbálják beletaposni abba a kisebb űrtartalmúba a korábban megszokott űrtartalmat, és nem változik gyakorlatilag a hulladékszállítás kalkuláció végeredménye, mert a hulladékmennyiség megmarad a szállítási költség, nem változik meg semmi, eltérés nincs egy 80 literes edény ürítése és a 120 literes edény ürítése között költségben. Ugyanaz a jármű végzi, ugyanazzal a géppel, ugyanazzal a
26
technológiával. Tehát lehet igazságérzetén az embernek javítani, de igazságos rendszert jelen pillanatban nem tudunk. Molnár Sándor polgármester: Mondom én azt látom a 80 literesnél is meg kéne szabni azt a kört, aki kaphat 80 literest, mert ha mindenkinek 80 literest adunk, akkor ugyanott leszünk, csak kisebb kukából lehetne kitaposni ugyanazt a mennyiséget, tehát nem vagyunk előrébb, csak vettünk 2300 darab 80 literes kukát plusz pénzért. Azt meg, mint ahogy már mondtam is, egy kedvezményre adna lehetőséget, a kedvezményt 80 literes kuka nélkül is oda tudjuk adni a lakosnak, tehát ez nem a kuka méretén múlik, hanem a jogosultsági alapon. A jogosultsági alapot pedig kuka nélkül is meg lehet szabni és meg lehet határozni úgy a díját, és ugyanúgy használhat 120 literest kevesebb díjért, mint ahogy most is van az egyedül élő 65 év felettieknél, illetve a sáros utak mellett élőknél. Köszönöm szépen. Még Hunyadi Györgynek volt hozzászólása. Hunyadi György vésztői lakos: Néhány dologgal szeretnék hozzájárulni ehhez a vitához, amit egyébként nagy érdeklődéssel hallgattam és az eddigi tapasztalatból én lényegében azt a következtetést vonom le, hogy a képviselő-testületet és a kft.-t is nyilvánvalóan egyetlen dolog motiválja, hogy a likviditása ennek a szállító cégnek meglegyen, a lakosság meg kötelező, hogy befizesse a szállítási díjat és az összes többi az századlagos kérdés. Én ezt nemes egyszerűséggel így tudnám megfogalmazni. A 80-100 literes kukával kapcsolatban is egyébként ezt törvény írja elő, hogy kétfajta méretű kukát kellene biztosítani a lakosságnak, az egy teljesen más kérdés, hogy ha kisebb kukát vesz igénybe a lakos, akkor nyilvánvaló, hogy értelemszerűen kisebb szállítási költség is tartozna hozzá. A másik része a dolognak, hogy a vésztői lakos ott van óriási hátrányban, hogy ugye amit egyébként előír a törvény, hogy 2012. április 14-ét megelőző díj alapján kell kiszámolni a 2013. július 1-jétől hatályos szállítási díjat, azt se tudjuk, hogy mennyi. Tehát mi az önkormányzat mulasztásából kerültünk olyan helyzetbe, hogy 10 éven keresztül fogalmunk sem volt, hogy eredetileg a szállítási díj mennyi. A vésztői lakosság ott került tudathasadásos állapotba, amikor 2013. január 1-jétől azzal kellett szembesülni, hogy az éves szállítási díj 16000 Ft lesz, és ezt kell négy egyenlő részletben befizetni. S az egy teljesen más kérdés, hogy a lakosság, amit egyébként visszatükröz a fizetési morál, ezt hogy fogadta. Tehát az döbbenet, hogy 34% ezt nem fizeti ki. És azt hozzáteszem, hogy ha ezt valóban mérnénk és úgy fizetnénk, lehet, hogy nem lennénk kevesebben, hanem lehet, hogy többen lennénk, akik ezt az összeget befizetik. Szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban én azt gondolom, hogy annak lenne realitása, ha Vésztő Önkormányzat megszervezné Vésztő hulladékának a szelektív hulladékgyűjtését, és gyakorlatilag a szelektív hulladék-értékesítésből, ami befolyt összeg, azt visszaforgatná valamilyen szinten, akár költségcsökkentés címszó alatt is. Mert azzal nem vagyunk kisegítve, hogy a szelektív hulladékot elviszik Békéscsabára, annak az árát valaki zsebre teszi. Ebből Vésztő város nem profitál. És egyébként is, az, ami az interneten is olvasható, hogy 5%-ot nem éri el a szelektív hulladékgyűjtés, én azt gondolom, hogy ebben azért van, mit tenni, és igazából itt se domborodott ki hangsúlyosan, hogy ezt valamilyen szinten az önkormányzatnak és a városgazdálkodásnak ebben lenne feladata. Mert ez nem csak a hulladékszállító feladata lenne, hogy a szelektív hulladékgyűjtés gördülékenyen, nagyobb volumenbe menjen a területünkön. Szóba került a díjelszámolás is. Én legutóbb, mikor itt voltam a képviselő-testületi ülésen, és megígérem, hogy most vagyok itt utoljára, én akkor is elmondtam, hogy nekünk alapvetően nem a hulladékszállítási díjjal van problémánk, és én nem értek egyet a napirendi pont előadójával, persze ez az én véleményem, hogy a lakosságnak mindenképpen fizetnie kell, akár igénybe veszi a szolgáltatást, akár nem veszi igénybe. Egyébként ez nem a térség problémája, nem a vállalat problémája, ez országosan nincs lerendezve Magyarországon a hulladékszállítás, és én most ünnepélyesen,
27
jegyzőkönyvbe megígérem Önöknek, hogy a következő fejezet: ombudsmannak fogok írni levelet, hogy a fogyasztásvédelmet kérje föl, hogy vizsgálja meg, hogy Magyarországon a hulladékszállítás törvényes vagy nem törvényes. Uram! Én pontosan megmondom Önnek dátum szerint, négyszer tettem ki a kukát ebben az évben: február 26-án, május 28-án, július 23-án és szeptember 3-án. Meg lehet nézni, hogy ez mind keddre esik. Uram! A fölkerekített költség, amit nekem egy szállítási díjként ki kell fizetnem 1200 Ft., kifizettem 8200 forintot. 7000 forintot mire számoltak el? Én is föltehetném a kérdést, mert itt, a lakosság oldaláról nagyon kevés dolog hangzott el, amivel próbálnának kompenzálni azon, hogy ennek a szegény embernek, akik egyedül élnek, meg másodmagával él,hogy nem tudja megtölteni a 60 literes kukát, ahogy elmondta, nem is kell, mert ki kell tenni, de ha igaz az a számítás, amit egyébként szintén interneten olvastam, hogy egy felnőtt lakos egy hét alatt átlagban 20 liter hulladékot állít elő, akkor vissza lehet szorozni vagy osztani, hogy egy 120 literes kuka mikor telik meg. És még egyszer mondom, egy kertes családi házban, ahol esetleg vegyes tüzelésű kazán is van, viszonylag kevés szerves anyag képződik, hogy tényleg nem kell nekik kitenni a kukát. De itt, most, mindenki arról beszél, hogy az állampolgárnak a kukát kötelező kitenni. Következésképpen kötelező kifizetni a szállítási díjat, akár elvitte a kuka, akár nem. Az egy aranyos történet volt, amikor itt Farkas úr megfogalmazta az egyik állampolgárnak, hogy nekünk akkor is fizetni kell a Kossuth utcánál szállítási díjat, hogyha nem tesszük ki, mert a kukásautó elmegy előttünk. Egyébként ez tényleg igaz. És örülünk is neki, hogy ott zörög előttünk. A következő dolog, amivel én azt gondolom, hogy az önkormányzatnak megint csak kiemelten kellene foglalkozni a szállító kft.-vel karöltve, tehát azzal valamit kezdeni kellene, hogy 34 vagy 35%-a a lakosságnak nem fizet egyáltalán. Gyakorlatilag ebből én azt a következtetést vonom le, hogy az a tisztességes, jogkövető állampolgár, köztük vagyok én is, aki idáig befizettem az utolsó fillérig a szállítási díjat, 7000 forintot átutaltam annak, aki egyébként idáig egy vasat nem fizetett be. Én erről se hallottam, hogy ennek hogy lehetne elébe menni. Mert az, hogy az ingatlanjára jelzálogként ráteszik, és 100 év múlva, mikor kihalnak belőle, mert egyébként nem tudja eladni jelzáloggal, majd akkor valamikor a kft. érvényesíteni fogja a kintlévőségét. Ez megmosolyogtatnivaló. Tehát ezekben kellene gondolkozni, de én ezekről igazából megmondom őszintén, nem hallottam. És amit megfogalmaztam korábban is, és megfogalmazott Csüllög úr is, hogy a lakosság ezt nehezen veszi tudomásul, mert itt elmondta polgármester úr is a víznek, meg a gáznak, meg a villanynak a díját meg a készenléti díját, de hát azok folyamatosan szolgáltatnak. Folyamatosan szolgáltatnak. Hogyha én nem teszem ki a kukát, az én olvasatomba a szállító cégnek költsége nem képződik. Az egy teljesen más kérdés, hogy el kell neki jönni Békésről vagy Békéscsabáról, de annyival több költség nem lesz, mint ahányan nem teszik ki a kukát. Megfordítva nem azért van nagy költsége, mert 1500 vagy 2500 lakásból kell kukát üríteni, hanem egyébként mennyit fogyaszt neki a motorja. Tehát én azt kérem tisztelettel, hogy ne adja fel az önkormányzat se, tehát azon változatlanul gondolkozni kellene, hogy ezt az egész hulladékszállítási díjat hogy lehetne igazságosabbá tenni. Mert így, idáig akárhány ülésen még itt voltam, ebben a témában egymáshoz a lakosság érdeke a szolgáltatónak az érdeke, az önkormányzat képviselő-testülete nem közeledett egymáshoz, vagy legalábbis a lakosság fele nem. És ez a lakosságot, még egyszer mondom, kőkeményen foglalkoztatja és irritálja, mert irreálisan magas, nekünk meg, vésztőieknek pláne, mert a korábbi években nem ennyit fizettünk. És én még egyszer felelősen kijelentem, hogy én ezt az egészet, amit itt idáig ebben a témában tapasztaltam a képviselő-testületi üléseken is, én az ombudsmannak ezt leírom, és még egyszer mondom, fölkérem, hogy vizsgálják ki ne a vésztőit, vizsgálja ki az egész országban, hogy az a hulladékszállítás törvényes-e vagy nem törvényes. Köszönöm, hogy meghallgattak.
28
Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Nyilván van egy pár kérdés, amire én fogok tudni válaszolni. 2012-es díjakat nem tudták, hogy valójában mennyibe kerül a díj. Minden egyes rendelet megállapításánál benne volt, hogy a 120 literes kukának a díja 240, 250 vagy 256 forint 60 fillér, mint legutoljára, és ebből hány % kedvezményt kapnak a vésztői lakosok, a családok. Legutoljára 80,3% volt, ha jól emlékszem, és így jött ki ez a háromezer-párszáz forintos költség, plusz a kommunális adó, amiből próbáltuk a hiányt pótolni, amit a kedvezményben ugye odaadtunk, és ezen felül még, amit hozzátett az önkormányzat, nyilván azt valóban a lakos lehet, hogy nem tudta, hogy ehhez még az önkormányzat mennyit tesz hozzá, holott minden esetben elmondtam városrészgyűlésen, amikor tárgyaltuk a témát, akkor is, hogy ehhez az önkormányzat még hozzá kell, hogy tegyen, mert nem jön ki a kommunális adóból sem, és amit a lakos befizet szemétszállítási díj címén, egy nevetséges összeget, az a 3000 forint, szerintem senki nem gondolta, hogy az valóban fedezi a díját, ezekből áll össze és hogy ez így tevődik össze. Ezt minden alkalommal a városrészgyűlésen is elmondtam, illetve a rendelet tárgyalásakor is elmondtam, és a rendelet a mai napig fent van a település honlapján, bárki megnézheti. Könyvtárban megnézheti, jegyző úrnál megnézheti. És mondom még egyszer, az utolsó rendelet alkotásakor mikor módosítottuk, még utoljára nekünk lehetett, akkor tényleg leülve a szolgáltatóval, lecsontoztuk annyira a szolgáltatás díját, ami tényleg a minimális alapszolgáltatáshoz szükséges önköltségi ár. Így jött ki az, hogy a 256 forint 60 fillérben megállapított korábbi ürítési díj levittük 218 forint 43 fillérre. Meg lehet nézni a rendeleteket sorba. És ez alapján vette át a szolgáltató, a Békés-Manifest a szolgáltatás díját, és ezzel a díjjal vitte utána tovább, nyilván utána már nem tudtunk kedvezményt adni, ezt pedig azzal próbáltuk kompenzálni, hogy az önkormányzat a kommunális adó mértékét jelentősen, közel egyharmadára, egynegyedére csökkentette. Tehát azért ezeket se felejtsük el, és ne mondjuk azt, hogy az önkormányzat nem tett meg mindent azért, hogy a lakosság érdekében tevékenykedjen. Ezeket a lépéseket tette azért, hogy a lakosság díja csak tényleg annyival emelkedjen, amennyi abból adódik, hogy amennyit az önkormányzat pluszba hozzá tett, azt nem tudja ezután hozzátenni. És gyakorlatilag ezt a fajta kedvezményt veszítette el a lakos, amit korábban az önkormányzat tett mellé. És mondom, ezzel próbáltuk kompenzálni, hogy a kommunális adót nagymértékben lecsökkentettük. A mérésre visszatérve, én mondom, bárhányszor, hogy egyébként nem foglalkoztunk a mai ülésen ezekkel a kérdésekkel, szerintem csak erről szólt, tehát azt, hogy a nem fizetőket azok fizetik ki, akik fizetnek, ez sem igaz, mert a NAV, az APEH be fogja hajtani. Itt most inkább likviditási kérdés van, hogy arra az időszakra, míg a NAV behajtja, hogyan fogja a szolgáltató túlélni ezt az időszakot, hiszen késve jut a pénzéhez. Azt csak zárójelben teszem meg, hogy egyébként minden közszolgáltató, a vizes, az áram, a gáz, mindenki beletesz a díjába egy 10-15 %-nyi nemfizetéses pótlékot, vagy tartalékot, inkább így mondom, mert ezzel számol már sajnos minden szolgáltató, hogy vagy be tudja hajtani, vagy nem. Nyilván előbb-utóbb valamilyen formában megpróbálja behajtani, de ez idő és pénz kérdése. Tehát nem az a lakos fogja kifizetni, aki fizet a 35%-ét, hanem majd az APEH be fogja hajtani, nyilván az ezután is fennmarad valahány %, amit nem tud majd behajtani, de ez a kockázati tényező benne van, mint minden más témában. Hogy más szolgáltatónál az alapdíj folyamatos szolgáltatást nyújt, hát azt gondolom, hogyha valaki nem kapcsolja fel a villanyt, vagy nem nyitja ki a csapot, akkor nem veszi igénybe ugyanúgy a szolgáltatást, mint aki nem teszi ki a kukáját. Az alapdíjat ott is akkor is ki kell fizetni, ha egy kilowatt óra áramot sem használ el, vagy egy csepp vizet ki nem enged a csapon, az alapdíjat ugyanúgy le fogja neki számlázni a szolgáltató, és itt jön be az a kérdés, hogy átmenjünk-e abba az irányba, hogy meghatározunk egy alapdíjat mi is kukánál, amiben csak az az önköltség lesz benne, amiért a kukásautó végigszalad a településen, és nem tesszük bele azt a költséget, ami a súly alapján lerakásra helyezett díj tétele. Meg lehet csinálni, és utána pedig majd ürítésenként szétdobni, én egy
29
dologtól félek, hogy utána valóban sokan ki fogják hordani a település szélére és ott majd a mi költségünk lesz, vagy a szolgáltatót felkérem, hogy ezt végezze el ezt a mentesítést, és akkor majd azt a díjat kell beépítsük a díjba, a szolgáltatási díjba, és ugyanott tartunk majd előbb-utóbb, mint ahol most. És mondom még egyszer, ezt is elmondtuk, hogy jogszabály kötelez minket. Nem tudom azt megtenni, hogy nem megy el a kukásautó minden héten. És a lakost is valamilyen szinten a jogszabály kötelezi, hogy tegye ki a kukáját minden héten. Az nem mindegy, hogy valóban tudjuk-e szelektíven gyűjteni. Hogy a település nem tett meg mindent a hulladék szelektív gyűjtéséért? 14 szelektívgyűjtő sziget van a településen, amit évek alatt bővítettünk fel, ennek a feldolgozása helyi szinten nem éri el azt a volument, amivel költséghatékonyan fel lehetne dolgozni. Mint ahogy el is hangzott, újra kell válogatni, a műanyagot is legalább 4, vagy 5, vagy 6-féle frakcióba szét kell szedni, ha papír van a műanyag flaskán, akkor azt le kell róla tépni, le kell áztatni, ha rajtamaradt a kis gyűrű meg a kupak, azt le kell róla venni, ez mind élőmunka-igényes és ezt vagy csinálja gépesítve földarálva és szétválogatva, amire a békéscsabai új nagy mű is épülni fog 4 milliárd forintban a DAREH-on belül, vagy elkezdik kézzel próbálkozni, aminek a kimenetele azért kétséges, hiszen annak a minősége az még mindig problémás lehet. Tehát ezt azt gondolom, hogy települési szinten elvégezni maximum egy előreválogatás szintjén lehetne, de kérdés, hogy ekkora tömegben érdemes-e, ami most jelenleg Vésztőn szelektív gyűjtésre kerül. Ha valóban átáll a lakosság, hogy a szemetének a 80%-át, vagy a lakosok 80 %-a szelektíven gyűjtene, akkor el lehetne gondolkozni azon, hogy itt helyben csinálunk egy szelektív válogatót. S egyébként ezzel kapcsolatban szinte minden évben megjelenik a helyi újságban is tájékoztató, hogy mit hova tegyenek, az iskolában ezzel kapcsolatos lakossági vagy gyerekeket erre próbálják nevelni, ilyen programok vannak, mindenféle akciók évente, amit országos szerveznek. Tehát azt gondolom, hogy ebben akinek van füle és hallani akarja, az meghallja, aki meg nem akarja meghallani, az mindegy, hogyha minden nap ott kopogtatok, akkor se fog szelektíven gyűjteni. Én magam is tudom, hogy nem keletkezik annyi, hogy a 120 literes konténer megteljen nálunk sem, mert én is mindent szelektíven kihordok, amikor megyek boltba, akkor is viszek egy csomagot a szelektív szeméttel, amikor meg jövök el a boltból, akkor meg a termékkel. És egyébként azt meg hogy ki hányszor teszi ki, még egyszer mondom, nem azon múlik, azt kell nézni, hogy a településről egy évben 1000 tonna szemét megy el. Hogy azt hányszor teszem ki, meg mekkora kukába, teljesen mindegy. Nem ezen fog múlni. Az a lényeg, hogy az 1000 tonnát kellene csökkenteni valami úton-módon. A kocsinak meg minden héten el kell járni, jogszabály írja elő. Ezen a két paraméteren most jelenleg én nem tudom, hogy hogyan tudnánk változtatni, azt, hogy hogyan osszuk szét ezt a díjat, mondom, lehet, de igazságos rendszert nagyon nehéz megtalálni. Bondár Lajos, a Békés Manifest Nonprofit Kft. ügyvezetője: Én csak annyit szeretnék mondani, hogy biztos vannak az országban olyan közszolgáltatók, akik törvénytelenül működnek és nem a törvények alapján végzik a feladatukat. Én meg szeretném Önöket nyugtatni, hogy a Békés-Manifest Kft. törvényesen működik és minden jogszabályi előírást betart. Meg tudom polgármester urat erősíteni abban, amit mondott az önkormányzati szelektív gyűjtés és válogatás kapcsán. Az összes megbeszélésünk alapján mi beszélgettünk erről a lehetőségről. Polgármester úr fejében is volt egy ilyen gondolat. Csak hogy hatályba lépett az új hulladékos törvény és olyan jogszabályi feltételek vannak magának a tevékenység végzésének, helyének, módjának, hogy higgye el nekem, drágább lenne a leves, mint a hús. Nem beszélve arról, hogyha a kiválogatott hulladékot sikerülne is jó áron értékesíteni egy hasznosítónak, a termékdíjhoz, amit az állam mellétesz ennek a hulladéktípusnak, nem tudná igénybe venni az önkormányzat, mert ennek az igénybevételére csak a közszolgáltatók jogosultak, egy országos hulladékgazdálkodási ügynökségen keresztül. Az Országos
30
Hulladékgazdálkodási Ügynökség az egy 100%-os állami nonprofit kft., aki '13. január 1-je óta koordinálja a termékdíjak szétosztását. Köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Mondom még egyszer, hogy higgyék el, hogy azért ülünk itt, és azért választottak minket, hogy a lakosság érdekeit messzemenőleg előtérbe helyezzük. Én nem a szolgáltató érdekeit nézem, de azt azért figyelnünk kell, hogy a szolgáltatásba a szolgáltató ne pusztuljon bele, mert utána kereshetünk másikat és bizonytalan lesz a szolgáltatás. Senki nem örülne neki, ha egy hónapig nem lenne szemétszállítás. Akkor meg azért vernék itt az ajtót, hogy mi az, hogy nem jött a kukásautó. Tehát azt az egészséges együttélést kell megtalálni, amikor is a legkedvezőbb feltételek, legkedvezőbb ár-érték arányban tudjuk a szolgáltatást a lakosságnak nyújtani, és ha megnézzük a 43 település díjait tartalmazó táblázatot, ezen Vésztő a 3. legolcsóbb. S még egyszer mondom, ez azért van, mert az utolsó pillanatban megpróbáltuk a díjat olyan alacsony szintre csökkenteni az átadás előtti pillanatban, hogy az még éppen a szolgáltató megéljen belőle, de a lehető legalacsonyabb szintet válasszuk ki. Nyilván azt nem vertük nagy dobra, mert ez nem olyan dolog, amit az ember kiragaszt, mert ha a szolgáltató azt mondja, ha ennyire levertétek az árat, én nem fogom elvállalni. Tehát én örültem annak idején, hogy le tudtuk vinni az árat, és a szolgáltató még ennek ellenére bevállalta. De tartok tőle, hogy ha ez tartós állapot lesz és nem fog kijönni a szolgáltatás abból, akkor azt fogja mondani, hogy gyerekek, én bedobtam a törölközőt, Vésztőn nem szolgáltatok tovább ennyiért. És mondom, még itt van, tehát a rezsicsökkentéssel még tovább csökken elvileg a szolgáltatás díja, hogy ezt most fogja-e tudni finanszírozni a szolgáltató, én nem tudom, nekem vannak kétségeim, de ez csak az én megérzésem, hogy ebből a díjból már a rezsicsökkentés után valószínű, hogy nem lehet kijönni. Ez csak az én magánvéleményem. De majd meglátjuk, hogy hogyan működik, maximum úgy és ezt zárójelben mondom és halkan, hogy a többi település ne hallja meg, hogy ahol többet szednek majd az ottani profitból fizetik a vésztői mínuszt. De ez nyilván éveken keresztül nem tartható. Maga a DAREH-es fejlesztés kapcsán elvileg a komposztáló telep, hogyha megépül, az néhány új munkahelyet hoz létre, arról is tárgyaltunk a DAREHnél, hogy a komposztálható hulladék helyi begyűjtésébe, mint alvállalkozó esetleg beszállhatunk, de mint ahogy elhangzott, itt azért nagyon komoly előírások, nagyon komoly engedélyeztetési eljárások van, tehát nagyon át kell gondolni, hogy azokat a költségeket, amik ezzel járnak, érdemes-e bevállalni az önkormányzatnak, mert lehet, hogy amit ráteszünk ilyen-olyan költséget, annyit bukunk rajta, hogy lehet hogy drágább lesz az önkormányzati szolgáltatás, mintha ezt egy nagyobb szolgáltató végezné. Meg kell nézni, most nem akarok településeket mondani, meg nem akartam, de mostmár mondok, Békés tavaly döntött úgy, hogy kiszáll és önállóan végzi a szolgáltatás rendszerét. Ott most az önkormányzati szolgáltatásra magasabb díjak vannak jóval, mint itt Vésztőn. Meg lehet próbálni, de nem vagyok benne biztos és nem vagyok meggyőzve arról, hogyha ezt az önkormányzat végezné, saját szolgáltató cégén keresztül. akkor ez a szolgáltatás olcsóbb lenne. Innentől kezdve megint azt mondom, hogy nekünk az az érdekünk, hogy a lakossági díj a lehető legalacsonyabb legyen, hogyha ezt nem önkormányzati céggel tudom elérni, hanem egy külső szolgáltatóval, akkor azt kell igénybe vegyük és azzal kell a lehető legjobb megállapodást megkötni, legalábbis erre volt lehetőségünk 2012-ben. Mostmár ugye ez megszűnt, tehát innentől kezdve a díjmegállapítás nem az önkormányzat kezében van, erre az önkormányzatnak ráhatása nincs, maximum a kedvezmények mértékét lehet valahogyan meghatározni, de hogyha kedvezményt adunk, azt nekünk a szolgáltató felé ki kell fizetni. Köszönöm szépen. Egyéb kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatosan van-e még? Amennyiben nincs, akkor másfél óra alatt két napirendi pontot azt gondolom, hogy elég széleskörűen és mélyrehatóan kitárgyaltuk, én remélem, hogy aki ezt végighallgatta, bocsánat, 2 és fél óra alatt, az nagyjából most már képben van, hogy ez a döntés nem volt egyszerű az
31
önkormányzatnak sem, és nem azt néztük, hogy most mi a szolgáltató érdeke, hogy mivel jár jobban az önkormányzat, nekünk ebből egy fillér hasznunk nincs, még egyszer hangsúlyozom, hogy ez a bevétel egy az egyben a szolgáltatót illeti, és ebből az önkormányzat nem kap vissza semmit A lehető legalacsonyabb díjra törekedtünk, úgy, hogy a szolgáltatás biztonsága még meglegyen, és kerestük azokat a megoldásokat, hogy hogyan lehetne igazságosan szétosztani. Ha lesz rá jogszabályi lehetőség, hogy ezeken túlléphessünk a mostani lehetőségek között, akkor meg fogjuk tenni és szétnézünk. Én akkor szavazásra tenném fel először az első napirendi pontot, ahol is a Békés-Manifest Kft. beszámolóját elfogadjuk, vagy nem fogadjuk el. Én a kiküldött határozati javaslatnak megfelelően a beszámoló elfogadását teszem fel szavazásra, aki ezzel egyetért, nyomja meg az igen gombot, aki nem, a nemet, vagy tartózkodjon. Szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 180/2013. (IX. 24.) számú KT határozata A Békés – Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. Vésztő településen végzett lakossági hulladékok szállításról szóló 2013. évi beszámolójának elfogadása Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadja a Békés – Manifest Közszolgáltató Nonprofit Kft. Vésztő településen végzett lakossági hulladékok szállításról szóló 2013. évi beszámolóját. Határidő: értelem szerint Felelős: Molnár Sándor polgármester
Molnár Sándor polgármester: A 2. napirendi pontként pedig a DAREH rendszernél nem vagyok okosabb, megmondom őszintén most sem, mint az előző testületi ülésen, tehát én egy olyan határozati javaslatot tennék fel szavazásra, hogy magával a vegyes üzemeltetési modellel alapvetően egyetért az önkormányzat, azonban a díjképzési politika meghatározása, illetve maga a díjkalkuláció és a CBA számítás bizonytalansága miatt csak ezzel az egy részével tudunk egyetérteni, a többi részét pedig kérjük kidolgozni a mai viszonyoknak megfelelően. Aki ezzel a határozati javaslattal egyetért, nyomja meg az igen gombot, aki nem, a nemet, vagy tartózkodjon. Szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 181/2013. (IX. 24.) számú KT határozata A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás működése kapcsán szükséges döntés meghozatala Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Taggyűlése által 16/2013. (VII. 10.) TGy. sz. határozattal elfogadott üzemeltetési koncepció és díjpolitika kapcsán az alábbi határozatot hozza:
32
A képviselő-testület a Társulás taggyűlése által elfogadott vegyes üzemeltetési modellel egyetért azzal, hogy a díjképzési politikában rögzített adatokat kéri kidolgozni a mai viszonyoknak megfelelően. Határidő: értelem szerint Felelős: Molnár Sándor polgármester
Karakas Anikó képviselő: Csak azért fogadtuk el magát a koncepció részt, és utána a másikat már csak tudomásul kell venni a pénzügyi részt? Molnár Sándor polgármester: Nem, tehát csak a felét fogadtuk el. Karakas Anikó képviselő: Jó, rendben. Molnár Sándor polgármester: Tehát a másikat kérjük kidolgozni, mert ebben a formában nem fogadható el. Karakas Anikó képviselő: Jó, csak ha kidolgozás után azt mondjuk, hogy ez számunkra nem megfelelő, mert mi nem tudunk mondjuk ilyen finanszírozást vállalni, akkor nyilván az első része is bukik a projektnek. Molnár Sándor polgármester: Maga a működtetési modell az azt gondolom, hogy külön van. Tehát maga az elképzelés, azzal egyet tudunk érteni. Karakas Anikó képviselő: Jó, de nem tudja kivitelezni, hogyha a finanszírozás oldala nem valósul meg. Molnár Sándor polgármester: Maga ezek a számok már nem igazak. Karakas Anikó képviselő: Jó. Molnár Sándor polgármester: Tehát azért nem lehet ebből kiindulni, mert annyi minden megváltozott, hogy ez már szerintem rég nem igaz. Tehát azt újra kell számolni és azt hozzák be, és akkor majd meglátjuk, hogy lesz-e olyan javaslatunk esetleg, hogy az másképp legyen Berke Lóránd képviselő: Akkor azt be tudjuk hozni következő testületi ülésre? Molnár Sándor polgármester: Ez a DAREH-on múlik, nem tudom. Illetve a tényezők sem fixálódtak még le, tehát most annyi minden változás alatt van, hogy azt nem tudom, hogy hogyan fogják tudni előkészíteni. Jó, tehát akkor ezzel a két napirendi ponttal végeztünk, én megköszönöm az előadónak a tájékoztatást, és akkor mielőtt rátérünk a 3. napirendi pontra, én szünetet rendelek el. 10 perc szünet.
10 perc szünet
3.napirend: Vésztő Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetéséről szóló 6/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosítása
33
Előadó: dr. Petri Béla jegyző Molnár Sándor polgármester: Folytatnánk a 3. napirendi ponttal, Vésztő Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosítása. Megkérem Czibrik Zsófia Mártát, hogy röviden foglalja össze. Czibrik Zsófia Márta pénzügyi csoportvezető: Módosításra 3. alkalommal kerül sor, ami a módosítást érinti egyrészt a Bartók Béla Nevelési Központ megszűnése miatti előirányzat zárolás, közfoglalkoztatás, szennyvíz beruházás és állami támogatás. A Bartók Béla Nevelési Központ megszűnése miatt a teljesítésnek megfelelően a bevételi és a kiadási irányzatok zárolásra kerültek, melynek kapcsán 94.689.000 Ft-tal csökkent a Nevelési Központ előirányzata, ez az előirányzat átkerült a két új intézményhez, az Óvodához, a Művelődési Központhoz, valamint az üzemeltetési kiadások, mint közüzemi díjak és karbantartás, javítás a Városüzemeltetési Irodához. A közfoglalkoztatás vonatkozásában 300.661.000 Ft támogatással számoltunk a Munkaügyi Központtal kötött szerződések alapján, amik ez évben be fognak folyni. Itt 3 nagy közmunkaprogram van 100%-os támogatottsággal, melynél a téli közmunka 50 fő foglalkoztatását biztosítja, a mezőgazdasági munka 81 fő foglalkoztatását, és van egy több programelemből álló közmunkaprogram, itt belvíz elvezetés, mezőgazdasági utak, illegális hulladék, útjavítás, itt összesen 205 fő foglalkoztatása történik meg. Ezeknek a közmunkáknak egy része áthúzódó a 2014-es évet is fogja érinteni. Itt, ami beállításra került a költségvetésben a 2013 évnek megfelelő támogatás, és ami ebből kifizetésre került bérek, járulékok, dologi kiadások és nagy értékű eszközbeszerzés. A szennyvízberuházással kapcsolatban szállítói finanszírozásról megkaptuk az értesítést, melyből adódóan mi 171.011.000 Ft összegben, mind a támogatás, mind pedig a beruházásra kerül előirányzat. Állami támogatás változása a rendeletmódosítással kapcsolatban, a szerkezetátalakítási tartalékból június 30-ig már kaptunk támogatást, mostmár megérkezett a pontos forintos kiértesítés a gyermekétkeztetési feladatok ellátására, a gyermekjóléti feladatokra, valamint az iparűzési adóból elvonásra került összeg visszapótlására, és ebből adódóan 22.837.000 Ft állami támogatással kapunk többet, mint amennyi a költségvetésben már beállításra került. Ezen kívül a közszféra kereset-kiegészítése jelenik meg, ami bérre és járulékra fordítandó. A Bartók Béla Nevelési Központ megszűnésével megszűnt a Körösújfalui Tagóvoda, ennek kapcsán 4.364.000 Ft állami támogatás kerül elvonásra a lemondás kapcsán, értelemszerűen itt is a Körösújfaluban dolgozó óvoda pedagógusok miatt a kiadásunk is ennyivel csökken, hiszen nem mi fogjuk a bérüket és a járulékukat fizetni. Az adósságkonszolidáció, mint már beszéltünk róla az elmúlt testületi ülésen is áthúzódik a második félévre. Tehát mi június 28án törlesztettük a kötvényből eredő tőkefizetési kötelezettségünket, és az adósságkonszolidáció ezt követően valósul meg, így mi a költségvetésbe év elején már azzal számoltunk, hogy a konszolidációval csökkentett rész után fogunk fizetni, ez nem így történt, így 6.592.000 Ft-tal fizettünk többet, mint amit beterveztünk. A rendeletmódosítás során az összes módosítás most 497.724 Ft-tal növelte meg a költségvetés fő összegét, mely ezek átvezetésével 1.757.608.000 Ft-ra változik. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Még rendeletmódosításunk és költségvetés módosításunk valószínű lesz még, ugye itt az intézmények megszűnése, újra szervezése kapcsán biztos, hogy lesznek még módosítások és finomítások, de nagyjából, most amit tudunk és aktualizálni lehetett, ebben a költségvetési módosításban az most helyére került. Van-e valakinek kérdése, észrevétele? Csicsó László. Csicsó Lászl óképviselő: A Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta a költségvetési rendelt módosítását, megállapította, hogy az időközbeni változások átvezetésre kerültek és így a
34
költségvetés fő összege 1.757.608.000 Ft kiadási és bevételi oldalra változott. A bizottság a rendelt módosítását javasolja, köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm. Karakas Anikó. Karakas Anikó képviselő: Köszönöm a szót, tehát a költségvetési rendelet módosításában elég nagy tételt jelent a közmunkaprogram előirányzatának módosítása. Ezzel kapcsolatosan a szünetben beszéltem a Városüzemeltetési Irodának a vezetőjével és mondta, hogy éppen most fognak elszámolni, mert engem érdekelne, hogy 227 ember azért átlagban ekkora költséggel azért mit csinál, vagy mi ennek a munkának az eredménye. Azt mondta, hogy az elszámolási időt követően jövő testületi ülésen be tud róla számolni, tehát így akkor aktuális is lesz. Szeretném kérni, hogy akkor vegyük fel napirendi pontra. Molnár Sándor polgármester: Szerintem az előző testületi ülésen beszéltünk róla. Karakas Anikó képviselő: Valamikor tavasszal beszéltünk róla. Molnár Sándor polgármester: Nem, most is legutoljára, az elmúlt testületi ülésen ugyan erről beszéltünk. Karakas Anikó képviselő: Jó, akkor az októberi testületi ülésen benne lesz, rendben köszönöm. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm én is. Egyéb kérdés, észrevétel? Amennyiben nincs, akkor, aki a rendeletmódosítással egyetért, kérem, nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotja: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX.25.) önkormányzati rendelete Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. évi költségvetéséről szóló 6/2013. (II. 27.) rendelet módosításáról
(A rendelet hatályos szövegét a jegyzőkönyv 1. számú melléklete tartalmazza.) 4. napirend: Helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásának 2013. évi igénylése Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: Következő napirendi pontunk a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásának 2013. évi igénylése. Erről már egyszer döntöttünk, amelyben közel 25 millió forint igénnyel léptünk, ugye ennyi hiányzik még a költségvetésünkbe a működőképességhez az előbb felsoroltak miatt. Ugye a 60 milliós év elei hiányt már gyakorlatilag ennyivel le tudtuk dolgozni, ami miatt változtatni kell, hogy ugye nem kalkuláltuk bele ezt az adósságkonszolidációból eredő féléves fizetési különbözetet, ami ugye néhány nap dátuma miatt mégis csak a nyakunkba maradt. Erre is igényelhető ez a fajta támogatás, így ezt mindenféleképpen beleépítenénk abba az igényelt támogatásba, ezért hoztuk be újra ezt a döntést. Tehát magyarán az első határozati javaslatba visszavonnánk az előző testületi ülésen hozott döntésünket és most pedig az új összeggel,
35
ezzel az adósságkonszolidációból kimaradt félévi törlesztés összegével növelten adnánk be. Ezzel kapcsolatban kérdés, észrevétel van-e? Csicsó László. Csicsó László képviselő: A bizottság is javasolja, és támogatja a 31.607.000 Ft összegű támogatási igényt nyújtsunk be, és a korábbi döntésünket vonjuk vissza. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen, akkor a két határozati javaslatot külön tenném fel szavazásra, hogy ha nincs más észrevétel. Aki az első határozati javaslattal egyetért, hogy visszavonjuk az előző döntést, az nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 182/2013. (IX. 24.) számú KT határozata A helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásának 2013. évi igényléséről szóló 153/2013. (VIII.27.) KT. határozat visszavonásáról Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásának 2013. évi igényléséről szóló 153/2013. (VIII.27.) KT. határozatát visszavonja. Felelős: Molnár Sándor polgármester Határidő: azonnal
Molnár Sándor polgármester: A 2. határozati javaslatot pedig az új összeggel fogadnánk el 31.607.000 Ft-tal, aki ezzel egyetért, nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 183/2013. (IX. 24.) számú KT határozata Helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásának 2013. évi igényléséről Vésztő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 4. melléklet 1. pont IV. alpontja alapján 31 607 eFt összegű támogatási igényt nyújt be az önkormányzati fejezeti tartalékból, a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásra. Felelős: Molnár Sándor polgármester Határidő: 2013. szeptember 30.
36
5. napirend: Bélmegyer Község szennyvíz befogadás iránti kérelme Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: A következő napirendi pont Bélmegyer Község szennyvíz befogadási kérelme. Ugye Bélmegyeren még nincs kiépítve a hálózat és nincs tisztítójuk sem, ezért a szippantott szennyvizet kérték még 2010-ben, hogy ide hordhassák a mi tisztítónkra. Azóta sem tudtak sokkal előrébb lépni, ezért kérik, hogy továbbra is ide hordhassák a szennyvizet a telepre. Én azt gondolom, hogy ha a telep kapacitása ezt lehetővé teszi, és csak akkor, ha ezt a szolgáltató, a Vízmű is, az Alföldvíz engedélyezi, akkor én nem látom akadályát annak, hogy ide hozzák, hiszen nem nagy településről van szó. Ezzel kapcsolatban kérdése, véleménye van-e valakinek? Berke Lóránd. Berke Lóránd képviselő: Köszönöm szépen. Az 1000 köbméterbe szerintem belefér ez a 40-50 köbméter. Molnár Sándor polgármester: Ha meg nem fér bele, akkor természetesen csak addig érvényes ez az áthordási lehetőség. Szabó Gézáné alpolgármester: Okánnyal kötöttünk szerződést? Molnár Sándor polgármester: Okánnyal is van ilyen megállapodásunk. Szabó Gézáné alpolgármester: És ő még hordja? Molnár Sándor polgármester: Még hordja, ugye ott az intézmények részéről van, Okányba viszont elindul a szennyvíz program, tehát ott előbb-utóbb ki fog futni. Bélmegyernél nem tudom, mikor jutnak el odáig, mondom ezzel a feltétellel fogadnánk el, hogy abban az esetben, és nem is biztos, hogy testületi hatáskörbe tenném a visszavonást, hiszen lehet olyan havaria intézkedés, csapadékos időszak, amikor nem lehet. Én azt gondolom, hogy az Alföldvíz, mint üzemeltetőnek a hatáskörébe kéne utaljuk, hogy amikor úgy látja, hogy a telep kapacitása nem teszi lehetővé a fogadást, akkor arra az időszakra felfüggessze. Ennyivel módosítanám magát a határozati javaslatot, hogy ezt plusz pontként bele tennénk, tehát a testület visszavonhatja egyéb esetekben, de egyébként meg az üzemeltető, az Alföldvíz szükség esetén felfüggeszthesse a befogadást. Aki ezzel a módosítással így egyetért, az nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 184/2013. (IX. 24.) számú KT határozata Bélmegyer Község szennyvíz befogadás iránti kérelméről Vésztő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, mint a helyi szennyvíztisztító telep tulajdonosa, hozzájárul ahhoz, hogy Bélmegyer község közigazgatási területéről származó, havi 40-50 m3 mennyiségű, települési folyékony hulladéknak minősülő szennyvíz a vésztői szennyvíz-tisztítóban elhelyezésre kerüljön. A hozzájárulás legfeljebb három évig érvényes, azt azonban a testület visszavonja, ha: a) az átszállított szennyvíz nem települési folyékony hulladéknak minősülne, b) a helyi hálózati fejlesztések és rákötések kapcsán a tisztító kapacitása nem tenné lehetővé
37
a további fogadást. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a szennyvízbefogadás tárgyában Bélmegyer Község Önkormányzatával megállapodást kössön, és hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a Bélmegyer Község Önkormányzatával megkötésre kerülő megállapodásba kerüljön beépítésre azon szerződéses kikötés, melynek értelmében, ha a szennyvíztisztító telep havária esemény kapcsán nem tudja befogadni a Bélmegyer településről érkező többlet szennyvizet, úgy az Alföldvíz Zrt. javaslata alapján szükség esetén a szennyvíz befogadása felfüggesztésre kerülhet. Határidő: értelem szerint Felelős: Molnár Sándor polgármester
6.napirend: Ingyenesen átruházott állami ingatlan használata Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: Következő napirendi pont ingyenes átruházott állami ingatlan használatáról szóló tájékoztatás, beszámoló. Itt ugye korábbi szerződés alapján átvettük a Könyvtár fölötti épület részben egy megszűnt szervezet kapcsán átkerült állami tulajdonba a tulajdonrész, a KISOSZ-nak a tulajdonrésze átkerült állami tulajdonba, majd az állam ingyenesen átruházta önkormányzati tulajdonba ezt a tulajdoni hányadot. Amiről nekünk minden évben be kell számolni, hogy az eredeti céloknak megfelelően használjuk közoktatási, és egyéb feladatokat végzünk el, ugye a Könyvtár és az egyéb feladatok továbbra is ott vannak, így ennek a követelménynek eleget teszünk, és erről jelentést kell, küldjünk, erről a határozatról kivonatot kell küldjünk az MNV Zrt.-nek szerződés szerint. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, véleménye? Szabó Gézáné alpolgármester: Mire tudjuk ezt használni? Molnár Sándor polgármester: Most is használjuk, tehát ez az ingatlan már itt van, csak minden évben jelenteni kell, hogy ezt használjuk, csak a jelentésről szól a határozat. Aki a jelentést elfogadja, az nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 185/2013. (IX. 24.) számú KT határozata Ingyenesen átruházott állami ingatlan használatáról Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testülete kijelenti, hogy az SZT-35960 számú állami vagyonba tartozó ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról szóló szerződésben foglalt céloknak megfelelően történik a Vésztő, Kossuth L. u. 49-51. szám alatti 41/1 hrsz.-ú, 2234 m2 területű ingatlan használata, illetve hasznosítása. A Képviselő-testülete megbízza a polgármestert, hogy a hivatkozott szerződés V/4 b.) pontja alapján a határozatot az MNV Zrt.-nek küldje meg.
38
Határidő: éretelem szerint Felelős: Molnár Sándor polgármester
7.napirend: A Klebersberg Intézményfenntartó Központtal történő személyszállítási vállalkozási szerződés megkötése Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: 7. napirendi pont Klebersberg Intézményfenntartó Központtal történő személyszállítási vállalkozási szerződés megkötése. Ugye itt csatoltuk a szerződés tervezetet, amit már feltöltöttünk adatokkal, itt alap adatokkal kellett kitölteni kapcsolattartóval, szerződő féllel, itt ugye a Városüzemeltetési Iroda örökölte meg a BBNK után a kisbusznak a működtetését és ő fogja, mint vállalkozó a Klebersberg Intézményfenntartó Központ felé kilométer alapú elszámolás alapján leszámlázni ennek az önköltségét. Mondom ezen hasznunk nincs, csak a buszsofőr bérét, a vizsgáztatást, a biztosítási díjat, illetve az üzemanyag díjakat számoltuk ki, és ez van 1 km-re visszavetítve. Továbbra is ugyan olyan feltételekkel fogja körösújfalui és a helyi diákokat szállítani, illetve igény esetén pedig értelemszerűen az óvodásokat saját költségükre, az Óvoda fenntartása az továbbra is önkormányzati feladat marad. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, véleménye? Az összeg ugye ez kilométerfüggő, és többféle kilométer került kikalkulálásra. Itt 3 féle változat van nálam, ha 10.260 km-t fut egy évben, csak a bejárást számoljuk, akkor 349 Ft+áfa az önköltsége kilométerenként, ugye azért ilyen magas mert nagyon sok a fix költség, biztosítás, személyi bér a sofőrnek, és a vizsgáztatásokat, azt minden esetben meg kell csinálni, ha akár 1 km-t fut, akkor is, tehát itt viszonylag ezért magas a díja. Ha az eddigi kilométerfutásnak megfelelően megy a gépjármű, akkor pedig ilyen 200 Ft-ban megáll a kilométer díja, itt ugye a futott kilométer és az annak megfelelő önköltségre eső kilométer díjat. A KLIK-kel fogunk megegyezni a holnapi napon, tehát ő megmondja, hogy hány kilométer és gyakorlatilag ezeket, a költségeket visszaosztjuk annyi kilométerre, így jön ki 250-260 Ft körül fog kijönni kilométerenként. Gondolom ez igazából, csak arról szól, hogy amibe nekünk kerül azt a megadott kilométerrel leosztva, visszaszámlázzuk nekik. Felmerült az is egyébként, hogy magát a buszt adnánk át, de aztán végül is emellett a verzió mellett döntöttünk. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, véleménye? Csicsó László. Csicsó László képviselő: A intézményfenntartó központtal.
bizottság
javasolja
a
szerződés
megkötését
az
Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen, aki a határozati javaslattal és a mellékletben szereplő szerződés aláírásával egyetért, az kérem, nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 186/2013. (IX. 24.) számú KT határozata A Klebersberg Intézményfenntartó Központtal történő személyszállítási vállalkozási szerződés megkötéséről
39
Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal megkötendő - a kötelező felvételt biztosító iskolába történő utazás biztosítására vonatkozó személyszállítási vállalkozási szerződést a határozat mellékletét képező formában elfogadja. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az üggyel kapcsolatos valamennyi szükséges intézkedés megtételére, és a szerződés aláírására. Felelős: Molnár Sándor polgármester Határidő: értelem szerint ( A határozat mellékletét a jegyzőkönyv 2. számú melléklete tartalmazza.)
8.napirend: A Vésztőért Közalapítvány jövőbeli működésével kapcsolatos döntések meghozatala Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: 8. napirendi pont Vésztőért Közalapítvány jövőbeli működésével kapcsolatos döntések meghozatala. Ugye ezt régebben hozta, még 1998-ban, hozta léte a képviselő-testület településfejlesztés, település kultúrájának, közösségi életének fejlesztése, helyi foglalkoztatás elősegítése és támogatása céljából. Az utóbbi időben nem nagyon volt tevékenység ebben az alapítványban, illetve ezt újra kell, gondoljuk. Csüllög Róbert a korábbi kuratórium elnöke tisztségéről október 1-jei hatállyal lemondott, ezért valamilyen döntést hoznunk kell, vagy azt, hogy megszűntetjük a közalapítványt, vagy azt, hogy kinevezünk egy új elnököt a kuratóriumra, és ezt átgondoljuk, hogy ezt hogyan vihetjük tovább, milyen célokat tudna megvalósítani. Jelenleg olyan 2 millió forint körüli összeg van számláján az alapítványnak, ebben kellene most döntést hozzunk. Csicsó lászló. Csicsó László képviselő: Ha megszűntetnénk most, akkor az összeget át tudnánk tenni valamilyen elkülönített számlára? Annak idején a sportcsarnok építésére fordítanánk ezt az összeget. Molnár Sándor polgármester: Igen, ezt majd a jegyző elmondja, hogyan működik ennek a része, illetve maga a megszűntetése sem olyan egyszerű, mint korábban. Többféle lehetőség van valóban, ugye azt tudjuk most már a médiából, hogy azért a mindennapos testnevelésóra bevezetésével az iskolák részére azért valamilyen tornatermet, sportcsarnokot biztosítani kell majd a településeken, hiszen erre nem volt felkészülve egy település sem. Illetve, hogy most Hoffman Róza volt múlt csütörtökön Békéscsabán és az a kijelentés is elhangzott, hogy a tanuszodai oktatást is szeretnék erősíteni és ehhez szükséges infrastruktúrát támogatni. Én bízok benne, ha nem is egy lépcsőben, de akár megoldható lenne, a jelenlegi tervei alapján a Sportcsarnok és Tanuszoda egy épületkomplexumként van megtervezve, megmondom őszintén ennek a jelenlegi bekerülési költsége olyan 700 millió forint körül van legalább. Erre nem látok túl nagy esélyt, hogy egy összegben ennyit ilyen célra meg lehessen majd pályázni, ezért mindenképpen azt szorgalmaznám, hogy a testület elé ezt vissza fogjuk hozni döntésre, hogy terveztessük újra, vagy terveztessük át a jelenlegi komplexumot úgy, hogy két ütemben megvalósítható legyen. Ezzel kapcsolatosan megint szerveznénk egy ilyen körutat, hogy a megyében hol milyen tapasztalatok vannak, hasonló méretű településeken ennek a közüzemeltetésére, illetve a kivitelezésére, megvalósítására és ezek alapján tudnánk akkor dönteni, hogy ez hogyan menne tovább. A közalapítványban levő pénz például a betervezési
40
díja részben, vagy egészben én nem tudom, hogy mennyiben jönne ki ennek a tervezése, ennek a fedezésére lehetne használni, vagy ha más tevékenységet mondunk, ugye elég sok minden benne van a közalapítvány tevékenységi körébe, akkor arra lehetne felhasználni. Ha a megszűnés mellett döntünk jegyző úr elmondja hogyan lehet, de mondom az is lehetséges, hogy új vezetőt választunk és akkor megy még tovább, lesz időnk eldönteni hogyan is tovább. Dr. Petri Béla jegyző: Tehát a közalapítvány megszűnése esetén az alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, így rendelkezik a jogszabály. Ez tulajdonképpen azt takarja, hogy nem használhatja fel a testület úgy a pénzt, ahogy ő szeretné, egy szármára áthelyezés, és majd elkölti, hanem egy olyan szervezetnek kell a rendelkezésére bocsátani, amely a megszűnt szervezetével hasonló tevékenységet folytat, vagy lát el. Amennyiben a közalapítvány megszűntetése mellett döntene a képviselő-testület úgy a gazdasági társaságok megszűnésével hasonló módon kell eljárni, tehát nem olyan egyszerűen működik, mint korábban hoztunk egy döntést és kimondtuk a megszűnést és a bíróság törölte, hanem végelszámolást kell lefolytatni, amelynek a költségét az alapítónak kell viselni, ez egy olyan 100.000 Ft körüli tételt takar, és egy hosszadalmasabb eljárást. Ha a megszűnés mellett döntünk, akkor ki kell jelölni egy másik szervezetet, akinek ezt az összeget a rendelkezésére bocsátja a testület. Köszönöm. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Berke Lóránd. Berke Lóránd képviselő: Én nem javaslom, hogy megszűntessük, amiatt is, mert ha a következő évekbe az lesz a tendencia, hogy Sportcsarnokra, vagy Tanuszodára lesz kiírva önkormányzat részére pályázat, akkor amilyen céllal alakult ez az alapítvány mindenféleképpen ne szűntessük meg. Ezt az összeget, ami eddig összegyűlt hátha fel tudjuk valamikor használni egyszer egy Sportcsarnokra, ami reméljük pár éven belül meg fog valósulni. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm, én is azt javaslom, hogy egyelőre még ne szűntessük meg, meglátjuk, hogyan tudjuk ezt tovább gondolni. Berke Lóránd képviselő: Találjuk meg a megfelelő vezetőt. Molnár Sándor polgármester: Akkor viszont egy megfelelő vezető kell, én tennék is egy javaslatot erre a területre is alkalmas, legalábbis a területhez kapcsolódó személyben, ugye képviselő-testület tagja nem lehet, ebből a körből kizárja őket, én Csősz Ferenc személyében tennék javaslatot a Sinka István Művelődési Központ vezetőjeként. Valamilyen szinten közösségi élet fejlesztése, településfejlesztés, település kultúrájának fejlesztése ez kötődik is a munkájához, és azt gondolom, hogy ebben ő megfelelő személyként tudja ezt tovább vinni. Van-e valakinek más javaslata esetleg, észrevétele? Megkérdezem egyáltalán, ha oda kerül a dolog, akkor vállalná-e ezt a tisztséget? Csősz Ferenc: Úgy gondolom, hogy igen vállalnám, és próbálnám tovább irányítani a célnak megfelelően. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Van-e más javaslat esetleg? Akkor én most ezt tenném fel javaslatnak, hogy akkor Csősz Ferenc személyében Vésztő, Eötvös utca 4/2. szám alatti lakost választanánk meg és értelemszerűen ezzel módosítanánk a bejegyzést,
41
aki ezzel egyetért, nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 187/2013. (IX. 24.) számú KT határozata A Vésztőért Közalapítvány jövőbeli működésével kapcsolatos döntések meghozataláról Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testülete tudomásul veszi Csüllög Róbert 5530 Vésztő Táncsics u. 3. szám alatti lakos lemondását a Vésztőért Közalapítvány kuratóriumának elnöki tisztségéről. A képviselő-testület a kuratórium elnökének 2013. október 1. napjától Csősz Ferenc 5530 Vésztő, Eötvös u. 4/2. szám alatti lakost választja meg. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratban történő módosítás átvezetésére, és az egységes szerkezetű alapító okirat aláírására, továbbá a Gyulai Törvényszék felé történő intézkedések megtételére. Felelős: Molnár Sándor polgármester dr. Petri Béla jegyző Határidő: azonnal
9.napirend: Helyi települési értéktár létrehozása
Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: Helyi települési értéktár létrehozása a következő napirendi pont. Az országgyűlés áprilisban döntött a hungaricum törvényről, ebben van lehetőség arra, hogy helyi értékek tárát létrehozzuk és ezt egy bizottság kezelje. Ennek fényében van úgynevezett megyei bizottság is, és értelemszerűen országos is, és ezeket az értékeket így felmenő rendszerben gyűjtenénk össze. Ugye megvan a jogszabályban, hogy ki tehet javaslatot ennek az értéktárban szereplő értékeknek az eldöntésére, mindenféleképpen fontosnak tartom, hiszen nem kizárt, hogy bizonyos pályázatoknál kitétel lesz, hogy csak azok az ingatlanok, vagy azok a fejlesztési ötletek támogathatók, amiknek a kapcsán a fejlesztendő érték az szerepel a helyi értéktárban. Sorolhatnánk, nagyon sok ilyen van Vésztőn is, Vésztő-Mágortól a Bagolyváron át nagyon sok helyi értékünk van. Én azt gondolom, hogy mindenképpen ezt a fajta döntést meg kell hozzuk. Ezzel kapcsolatban kérdés? Berke Lóránd. Berke Lóránd képviselő: A Szociális, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság támogatja a helyi értéktár létrehozását, és bizottságunk vállalná a felügyeletét. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Csicsó László. Csicsó László képviselő: A bizottságunk is javasolja és támogatja a települési értéktár létrehozását és a meglévő bizottsághoz, a Szociális Bizottsághoz telepítését.
42
Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen. Amennyiben más észrevétel nincs, akkor az 1. számú határozati javaslatot tenném fel szavazásra, ami a Szociális, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságot bízná meg ennek a feladatoknak az ellátásával, aki ezzel egyetért, nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazzunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 188/2013. (IX. 24.) számú KT határozata Helyi települési értéktár létrehozásáról Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1. Vésztő Város Önkormányzata helyi települési értéktár kialakítását határozza el. 2. A Képviselő-testület külön Települési Értéktár Bizottságot nem alakít, a bizottsági teendők ellátásával a Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot bízza meg. 3. A Képviselő-testület a helyi települési értéktár megalakításával és működésével kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozóan a határozat mellékletét képező működési szabályzatot elfogadja. 4. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a testület döntéséről a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét tájékoztassa. 5. A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a szervezeti és működési szabályzat szükségessé váló módosítását készítse el. Határidő: azonnal Felelős: Molnár Sándor polgármester dr. Petri Béla jegyző ( A határozat mellékletét a jegyzőkönyv 3. számú melléklete tartalmazza.) Molnár Sándor polgármester: És értelemszerűen ennek a bizottságnak kell benyújtania azokat a javaslatokat, hogy milyen helyi értékeket lenne célszerű ebbe a helyi értéktárba felvenni.
10.napirend: A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójához való csatlakozás Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: Következő napirendi pontunk Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójához való csatlakozás. 2005 óta gyakorlatilag folyamatosan tagja vagyunk ennek a pályázati rendszernek, eltérő számban tudtunk támogatni továbbtanuló diákokat, volt amelyik évben 14 fő, volt amikor 10, átlagban olyan 10-11 főt minden évben tudtunk támogatni. Ugye ez úgy működik, hogy amennyit ad a település, ugyanannyi pénz ad hozzá az állam is. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, észrevétel, véleménye? Meg kellene, határozzuk azt, hogy mekkora lesz ez az összeg. Berke Lóránd.
43
Berke Lóránd képviselő: A bizottságunk mindenféleképpen javasolja, hogy csatlakozzunk a Bursa Hungarica pályázathoz és az összeget az előterjesztésnek megfelelően 750.000 Ft-ra javasolja. Mint képviselő szeretném, hogy az összeget, amire be lehetett nyújtani a pályázatot minimális összeg, hogy feltolódjon 50.000 Ft-ra, hogy több tanuló is részt tudjon benne venni. Ne zárjunk ki egy-két tanulót például 1000 Ft híján nem tudta beadni a pályázatot, ez csak az én véleményem, köszönöm. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm. Ezt megtehetjük, mert jogszabályi korlátja van? Dr. Kiss Mihály vezető-főtanácsos: Tisztelt képviselő-testület, tisztelt polgármester úr, tisztelt tévénézők. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer helyi szabályzatát, vagyis azt a szempont rendszer, ami alapján a települési önkormányzat a helyi szociális paraméterek figyelembevétel meghatározza az ösztöndíj odaítélhetőségét, ezt a képviselőtestület határozhatja meg a központi kiírás, illetve az általános szerződési feltételekkel összhangban. Tehát van is itt az előterjesztés mellékleteként egy szabályzat, amely időálló akar lenni, minden évben eddig külön el volt fogadva és ki van hagyva annak 11. pontjában az a bizonyos összeg, amiről Berke Lóránd képviselő úr beszélt, ezt a képviselő-testületnek kell meghatároznia milyen legyen az a plafon, ameddig az 1 főre jutó jövedelem alapján egyáltalán a pályázat elbírálható eredményesen. Most ha abból indul ki a gondolatmenet, , hogy tavaly 4-5 ember esett ki, azért mert tavaly azt hiszem 150% volt a nyugdíj minimumnak az 1 főre jutó plafon, amit meghatározott a képviselő-testület. 5 ember esett ki amiatt, mert 44-46-49.000 Ft volt az 1 főre jutó, de ugyanakkor a keret megmaradt. Viszont ugyanakkor ellenérvként felhozható az, ha az elmúlt évek átlagát meghaladóan nagyobb számú pályázat érkezik, akkor nem feltétlenül kaphatja meg mindenki a maximális 5000 Ftot. Hanem esetleg az 1 személynek odaítélhető ösztöndíj mértékét kell csökkenteni, ha mindenki eredményes pályázatot nyújt be, magyarán 4000-3000, vagy éppen a keret engedte összeget, hiszen a 750.000 Ft-ot ha a képviselőtestület ha eldönti, azt nem lépheti túl a bizottság függetlenül attól, hogy hány eredményes pályázatot nyújtanak be. Molnár Sándor polgármester: Valakinek megadja a teljes 5000 Ft-ot, valakinek pedig nem ad egy fillért sem? Dr. Kiss Mihály vezető-főtanácsos: 1000 Ft a minimum, és 5000 Ft a maximum, lehet súlyozni prioritásokat meghatározni és javasolnám ezt is figyelembe venni a szabályzat 12. pontjában fölsoroltunk prioritásokat. Ezeket lehet még bővíteni, vagy szűkíteni, ha valamit kihagytunk volna belőle, hogy melyik az a kör, amit preferálni szeretne a tisztelt képviselőtestület a pályázat odaítélésekor, illetve a nyertes pályázatok meghatározásakor, mint helyi szempontot. Ezeket önöknek kell meghatározni, és ezzel lehet súlyozni, ezek azok a helyi prioritások, amiket megenged a központi pályázati kiírás, mert attól eltérni nem lehet, csak ennyiben, hogy a helyi viszonyokhoz igazítjuk. Molnár Sándor polgármester: Ugye mindenképpen kimondottan szociális helyzetre utalnak ezek a tételek, én beépíteném akkor azt, hogy előnyt élvez az, akinek alacsonyabb a jövedelme, mert ez most nincs benne. Plusz pontként felvenném ide az elbírálásnál, hogy előnyt élvezzen az, akinek alacsonyabb a jövedelme. Hiszen az alacsonyabb jövedelműnek lehet magasabbat adni, a magasabb jövedelműeknek pedig kevesebbet adni. Dr. Kiss Mihály vezető-főtanácsos: Ez a döntési jogkörbe benne van és a központi pályázati kiírásban, azt nem ismételhetjük meg, ami benne van az SZMSZ-ben.
44
Molnár Sándor polgármester: Illetve a másik, ami eszembe jutott, hogy azért én nem feltétlenül csak szociális alapon ítélném oda, hanem beletenném például valamilyen korábbi tanulmányi eredményt is. Dr. Kiss Mihály vezető-főtanácsos: Nem lehet, kizárja a pályázati kiírás. Az általános szerződési feltételek, itt mellé csatoltuk kizárja, csak is kizárólag szociális szempontok alapján lehet mérlegelni, sem tanulmányi eredmény, sem egyéb más paraméter alapján nem lehet a pályázatokat elbírálni. Molnár Sándor polgármester: Hát akkor az ösztöndíjrendszerből az ösztön szót nem igazán értem. Dr. Kiss Mihály vezető-főtanácsos: Az a célja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét megteremtse. Molnár Sándor polgármester: De ez akkor nem ösztöndíjrendszer, ez szociális támogatás. Ha ösztöndíj, akkor szerettem volna, vagy esetleg úgy lenne célszerű, hogy akkor a tanulmányra is ösztönözzön. Szabó Gézáné alpolgármester: Szerintem ezek a tételek alkalmasak arra, hogy szelektáljanak. Molnár Sándor polgármester: Jó és akkor gyakorlatilag 50.000 Ft-ra tennénk az 1 főre jutó összeget. Berke Lóránd képviselő: Igen, mert tavaly 4, vagy 5 tanuló pont emiatt nem zártunk ki, hanem sajnos nem tudtunk megadni, mert nem fértek bele az összegbe és nagyon szomorúak voltunk, mikor valaki 1000 Ft miatt nem fért bele. Molnár Sándor polgármester: Most is lesz határ, ha felemeljük, akkor is. Berke Lóránd képviselő: Tudom, de hátha így 3-4 tanulón tudunk segíteni és az 5000 Ft én is voltam főiskolás, tudom, hogy nagyon jól jön, és így tudunk segíteni plusz 3-4 tanulónak. Molnár Sándor polgármester: Jó, rendben. Dr. Kiss Mihály vezető-főtanácsos: Akkor számoljuk ki, hogy hány százalék a nyugdíjminimumnak. Molnár Sándor polgármester: Azt majd beírjátok xy százalék 50.000 Ft. Akkor két döntést kellene hozzunk, először a csatlakozásról és, hogy mennyit különítünk el erre. Továbbra is azt mondom, hogy ezt a jövő évi költségvetést terheli, és nem tudjuk még igazán, hogyan alakul, hiszen azért tegyük hozzá, hogy most a pedagógus béremelés kapcsán az óvodai dolgozók bérkompenzációnál az állam nem adta ide azt az összeget, amivel nőtt a bérteher. Szabó Gézáné alpolgármester: Milyen összeg ez? Molnár Sándor polgármester: 1/4 évre olyan 700.000 Ft, ez egész évre tekintve olyan 3.000.000 Ft, ha így marad minden, nem tudjuk még, hogy a jövő évi költségvetésbe ezt kompenzálják-e. Én azt gondolom, ha tudjuk tartani a szinten az elkülönített forrást én annak
45
is nagyon örülnék. Akkor első körben legyen 750.000 Ft az elkülönített ez lenne az egyik döntés, a másik az, hogy akkor fölemelnénk 50.000 Ft-ra az 1 főre jutó korlátot, és elfogadnánk a szabályzatot. Egyben teszem föl, aki ezzel így egyetért, nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 189/2013. (IX. 24.) számú KT határozata A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójához való csatlakozásról Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1. Vésztő Város Önkormányzata csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójához. 2. Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testülete a felsőoktatási hallgatók számára, valamint a felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok részére kiírandó Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeit elfogadja, és kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatok kiírása, elbírálása és folyósítása során maradéktalanul az Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően jár el. 3. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a Csatlakozási Nyilatkozatot az önkormányzat nevében aláírja és a határidők figyelembevételével az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz történő eljuttatása érdekében szükséges intézkedéseket megtegye. 4. Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális helyzetük miatt rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatók, továbbá felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok támogatását biztosító Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat elbírálásának „Szabályzat”-át a határozat mellékletét képező formában jóváhagyja. 5. A pályázatokat a Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság bírálja el. 6. A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a megadott határidők figyelembevételével gondoskodjon az „A” és „B” típusú pályázatok kiírásáról, a pályázati eljárás lebonyolításáról. 7. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiről szóló rendelkezéseiben meghatározott határidőkig gondoskodjon az önkormányzati támogatások átutalásáról. 8. A Képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetésében a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat céljára 750.000,-Ft összeget különít el, mely keretet a Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság nem léphet túl. Határidő: az 1-4. pontok tekintetében azonnal, az 5-7. pontok tekintetében Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2014. évi fordulójának kiírása szerint, a 8. pont tekintetében a 2014. évi költségvetés elkészítésének határideje. Felelős: Molnár Sándor polgármester Dr. Petri Béla jegyző ( A határozat mellékletét a jegyzőkönyv 4. számú melléklete tartalmazza.)
46
11.napirend: Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat egyéb tagi támogatás iránti kérelme Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat kérelme. Egyéb tagi támogatásra szeretnének támogatási igényt benyújtani 806.300 Ft összegben. Itt a súlyos anyagi helyzetükre, az elvégzett feladatokra hivatkozva kérnek, mint tagtól, az önkormányzattól támogatást. Tavaly is volt ilyen megkeresésük, akkor sem tudtuk támogatni, most is, amíg nem tudjuk kapunk-e kiegészítő támogatást én azt gondolom, hogy közel majdnem 1 millióval növelni a kiadást az elég veszélyes, hiszen a működés területéről vonna el forrásokat. Egyéb kérdés, észrevétel, vélemény? Akkor én a 2. a határozati javaslatot tenném fel szavazásra, melyben elutasítjuk a kérelmét működési hiányunk miatt, aki ezzel egyetért, nyomja meg az igen gombot, aki nem a nemet, vagy tartózkodjon, szavazunk. A képviselő-testület 5 képviselőből 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozza: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 190/2013. (IX. 24.) számú KT határozata Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat egyéb tagi támogatás iránti kérelméről Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat egyéb tagi támogatás fizetésére irányuló kérelmet elutasítja. Határidő: értelem szerint Felelős: Molnár Sándor polgármester
12.napirend: A polgármester szóbeli tájékoztatója a két ülés között végzett munkáról Előadó: Molnár Sándor polgármester Molnár Sándor polgármester: A mai nyílt ülés napirendjei elfogytak, most pedig bejelentések, hozzászólások következnek. Szüreti Bál lesz most hétvégén 3 napos péntek, szombat, vasárnap, hiszen csatlakoztunk, a „Szeretlek Magyarország” Országos Programrendezéshez, így vasárnap is lesz közös összekovácsoló rendezvény a Tájházban. Szombaton a szokásos felvonulás és este a bál, pénteken pedig a szüreti mulatság, illetve ehhez kapcsolódóan társul még egy rendezvény arra pedig Berke Lórándot kérném fel, hogy ismertesse. Berke Lóránd képviselő: Szeretném bejelenteni, hogy a Szabó Pál Általános Iskola udvarán található kézilabda pályát Kiss József és Szegedi Elek pedagógusokról és nagyszerű sportemberekről lesznek elnevezve. A pályák mellé emléktáblák lesznek kihelyezve, az emléktáblák avatási ideje szeptember 28-a szombat 10 óra, helyszíne pedig a Szabó Pál Általános Iskola sportudvara, köszönöm szépen. Molnár Sándor polgármester: Köszönöm szépen én is. Szociális szövetkezet alakult itt Vésztőn, ennek egy tagja Vésztő Város Önkormányzata, ezt az előző rendkívüli testületi ülésen hoztuk meg. Most a pályázat benyújtását október 1-jéig kell benyújtsuk, ehhez egy közel 50 millió forintos, akár 50 millió forintos támogatási igényre is lehet pályázni, mely az első időszakok működését és az eszközök beszerzését támogatná. Ebben elsődlegesen a
47
mezőgazdasági célú termékek feldolgozását valósítanánk meg, illetve mély és magasépítési feladatokat, tehát szép lassan átfordítanánk a jelenlegi önkormányzati tulajdonban levő Városfejlesztő Kft. tevékenységi körét, hiszen itt kedvezőbb feltételekkel lehet ezt a tevékenységet tovább folytatni. Igazfalván volt falunap, amelyre a testvér településeket is meghívták, illetve Deszket, mint új testvér települést fogadták örökbe és kötötték meg ezt a szerződést. Illetve a vésztői kitelepülés 120. évfordulója alkalmából a templomkertben egy vésztői kaput, Díszkaput avattak, ennek történt meg a felszentelése. E hét csütörtökön Megyei Közmunka Kiállítás lesz Békéscsabán a városközpontban a Városháza előtt, amelyen minden település az ő adott közmunkájával megvalósított tevékenységéről tart egy kis bemutatót, egy kis kiállítást, erre várunk mindenkit szeretettel. A hétvégén és hét közben holnaptól svéd vendégeink érkeznek a településre, Harida településről, amely egy lehetséges testvér-települési kapcsolat kiépítésére, illetve következő Koméniusz Régió Együttműködési pályázat alapjait teremtheti meg a kulturális tevékenység és a zene és művészeti oktatás terén. Ennek lesz most az előzetes látogatása, itt a svéd vendégek nálunk tájékozódnak majd, hogy ha ez a program beindulhat, és a pályázat nyer, akkor pedig kölcsönösen fognak oda-vissza utazni és tanulmányokat szervezni a résztvevők Európai Uniós támogatásból. Nálam a bejelenteni valók elfogytak, bocsánat még egy bejelenteni való, ezt majd még képviselő-testületi ülésen kell majd tárgyaljuk. Tegnap, ugye a Sinka Napok keretén belül Sinka Zoli bácsi tartott előadást itt a Művelődési Központban, és a beszélgetés kapcsán felmerült, hogy nagyon sok olyan kézirat került még elő, olyan versei, olyan levelezése, amit még nyomtatott formában nem adtak ki, ezért elképzelhető, hogy ezt Zoli bácsiék vállalnák, hogy összerendezik, gépre viszik, és a kiadásban kérnek majd tőlünk segítséget. Én azt gondolom, hogy ez Vésztőnek kötelezettsége is, illetve felmerült az is, hogy Sinka István hamvait visszahoznák Vésztőre Budapestről. Ebben is még a család beszélget, de Zoli bácsi részéről ez a szándék megvan, így majd erről kell, hogy döntsünk, ha valóban ilyen döntés születik a családon belül ezt méltóképpen megrendezzük. Részemről ennyi a bejelenteni való. Valakinek van-e még bejelentenivalója, kérdése, észrevétele? Amennyiben nincs, akkor megköszönöm mindenki türelmét és a nyílt ülést ezzel bazárom, és rögtön ezt követően zárt ülést rendelek el. Köszönöm szépen a türelmet és a tévénézők kitartását.
Kmf. Jegyzőkönyvbe foglalás dátuma: 2013. október 7.
Dr. Petri Béla jegyző Vésztő, 2013. október 7.
Molnár Sándor polgármester
48