JEGYZŐKÖNYV Készült 2014. január 29. napján a Mecseki Bányászati Klaszter ülésén. Jelen vannak:
a mellékelt jelenléti íven felsoroltak
Polics József köszöntötte a megjelenteket a klaszter második ülésén. A 2013. december 12-iki alakuló ülésen résztvevők 24-en voltak. Jelenleg 16 szervezet képviselteti magát, tehát a taggyűlés határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőnek Széplábi Andrást javasolta, akinek személyét a taggyűlés kézfeltartással egyhangúlag elfogadta. Javasolt napirendi pontok: 1.) A klaszter szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, 2.) A klaszter elnökségi tagjainak megválasztása, 3.) Egyebek napirendi pontban javasolta tárgyalni az idei főbb programok elfogadását. A napirendeket a megjelentek kézfeltartással egyhangúlag elfogadták. 1. A klaszter szervezeti és működési szabályzatának elfogadása Polics József vitaindítóként az alábbiakat adta elő. A kamara volt segítségére a kiküldött anyag összeállításában. Az alakuló ülésen abban állapodtak meg, hogy a teljes közreműködői szervezet és az azzal kapcsolatos teendők a polgármesteri hivatalban jelennek meg. A kollégákkal való egyeztetés során kiderült különböző problémák miatt került javaslatba, hogy a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő Fűtőerőmű Zrt.-n keresztül történne a pénzügyi gazdasági rész adminisztrációs teendőinek ellátása. Hosszú távon ennek a nem jogi szerveződésnek a működtetésére majd célszerű lesz létrehozni egy olyan szervezetet, amelyben ugyanazok a tagok, csak egy másik működési formában. Az elindulásig azonban szükség van egy elnökségre, és mintegy mankóként az szmsz-re. Elsők lévén ebben az országban, nincs egy minta, amit át lehetne venni. Fontos, hogy minél előbb biztosítsák a klaszter felállását és a működéséhez szükséges feltételeket, mert csak így lehet majd élni az adódó pályázati és egyéb lehetőségekkel. A működéshez elengedhetetlen, hogy felálljon az a háttérszervezet, ami ezt a munkát segíti. Dr. Hüse István az alábbi módosításokat javasolta: • A 4/c ponthoz: Regisztrációs díj szerepel a tagdíj mellett, nem érti miért. • 4/d ponthoz: az oktatási intézményeknél elfogadná az 50 %-os tagdíjat, az önkormányzatokkal kapcsolatban nem teljesen ért egyet ezzel. Ez egyben felveti a kérdést, hogy az 50 %-os tagdíj egyben 50 %-os szavazatot is jelent? A gazdasági társaságok befizetik a 100 ezer Ft-ot. Ez további kérdéseket vet fel és a klaszter irányára is hatással lehet, ha a gazdasági 1
• • • •
•
•
• • •
szféra irányába, vagy az önkormányzatok által felvethető kérdések felé megy el. Javaslata, hogy egységes tagdíj legyen, nyitva hagyva azt a lehetőséget, hogy akár egy önkormányzat, akár egy oktatási intézmény a jövőben fordulhasson a taggyűléshez, és mondhassa azt, hogy kevesebbet szeretne fizetni. Ezt a taggyűlés egyedileg tárgyalja meg, hogy elfogadja vagy sem. Az oktatási intézmények esetében kifejezett cél, hogy a tagok közt legyenek. 4/h ponthoz: csak az önkormányzatok és az oktatási intézmények kérhessék írásban a tagdíj mérséklését. 6/c ponthoz: Elképzelhető olyan klaszter rendezvény, amely a tagok számára nem nyitott? III. fejezet 1. bekezdés e) pont: Úgy gondolja, hogy az elnökség, bármely tagja tehessen javaslatot. 2.) pont 2. bekezdés: A „költségtérítés” szóval javasolja kiegészíteni. Helyesen: „Az elnökség tagjai tevékenységüket díjazás és költségtérítés nélkül látják el.” 2.) pont (Az elnökségi tagság megszűnik): „a) az elnökségi tagot delegáló klaszter tag tagviszonyának megszűnésével,” Javasolt kiegészítés: kivéve, ha az elnökség megerősíti a tagságot. Nyitva kellene hagyni azt a lehetőséget, hogy az elkezdett projektet befejezhessék. Ne legyen automatikus, hiszen egy státuszváltozás miatt már elvégzett munkát dobnának ki a pozíció automatikus megszűnésével. c) ponthoz: Véleménye szerint negyedévente praktikus egy elnökségnek összeülni. A féléves időtartam nagyon eltávolítja a tagságot és az elnökséget is a tényleges működéstől. d) ponthoz: Egy „jelenlévő” elnökségi tag hitelesítsen. Az elnökség feladatai, h.) pont szerint csak azokat a napirendeket tárgyalhatják, amit a klaszter menedzsment előterjeszt. 8. oldalon „A klasztermenedzser feladata” fölötti bekezdésben: elírás történt a menedzser szóban.
Dr. Síkfői Tamás javasolta, hogy a regisztrációs díjat a többi klaszter példájára hagyják benn a csatlakozási szándék igazolására, az összeg csekélységére tekintettel. Széplábi András előadta, hogy ő pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat, csak a KLIK. Kérdésként felvetette, hogy majdnem minden megyei iskola ugyanahhoz a megyei KLIK-hez tartozik. Ebben az esetben hányszor fizet be tagdíjat a KLIK és ez hány szavazati jogot jelent? Úgy tudja, hogy az alapító okiratot a KLIK írta alá. Ezzel minden oktatási intézmény benne van? Ebben az esetben milyen formában jelenik meg a képviselet? A KLIK most nincs jelen, szóban kapott csak felhatalmazást. Azzal tisztában van, hogy egy-egy alkalommal lehet 2
megbízással szavazni. A KLIK-nek személyében itt kell-e lenni? Az intézmények hogyan képviseltetik magukat? Ez mennyi szavazati jogot jelent? Polics József válaszul elmondta, hogy az alapító okiratot a szakiskola írta alá, mint intézmény. Dr. Síkfői Tamás átmeneti időre, amíg a KLIK körüli ügyek nem rendeződnek el, pártoló tagságot kellene a szakiskolák számára megállapítani, ami nem járna pénzzel. Pecze Gábor polgármester kollégái nevében is szólva kifejtette, hogy értik a tagdíj kapcsán elhangzott aggályokat. A lehetőségeik azonban behatároltak, ezért örülnének a tagdíjban megmutatkozó megkülönböztetésnek. Úgy gondolják, hogy egy önkormányzat azon a területen, ahol a több száz tonna szén található, nem teheti meg, hogy ennek a klaszternek ne legyen a tagja. Azok az önkormányzatok, amelyek itt képviselve vannak, eddig is kifizettek pénzeket, mert úgy gondolták, hogy a jövőbe fektetik. A fő feladatukhoz akkor érnek majd ez ügyben, amikor a lakosságot kell meggyőzni, amikor a konkrét fejlesztési terveikbe kell azokat beilleszteni a klaszter tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Akkor nem fogják azt várni, hogy a klaszter tagjai nyúljanak bele a zsebükbe és pl. a rendezés tervmódosításban vagy egyéb mást feladatban segítsenek. Ami az egyik oldalon könnyebbség, a másik oldalon inkább anyagi nehézséget fog jelenteni. Konkrét megvalósulás esetén egyetlen érintett település sem fogja elvárni, hogy helyette más tegye be azt a pénzt, amit neki kell. Elfogadja, hogy az önkormányzatok kapják meg az 50 %-os csökkentést. Senkinek sem szeretné a szemére vetni, de már eddig is több százezer forintjukba került a cél támogatása. Bék János szerint bármennyi klaszter alakul is a térségben, minden önkormányzatnak kötelessége belépni, azonban az ilyen célra befizetett költségek nagymértékben terhelik a költségvetésüket, valamint a támogatott vállalkozások miatti adóbevétel kiesés is jelentős. Polics József felvetette, mi a véleményük a fele pénz, fele szavazatról? Pecze Gábor ezt egy kicsit bizalmatlanságnak érzi, azonban muszáj belemenni, ha a többiek ezt elfogadják. Reméli, hogy pár év múlva jobb helyzetben lesznek. Czéh-Tóth Imre véleménye szerint annak semmi realitása nincs, hogy túl sok klaszter alakuljon, a térségben már ez lesz a harmadik. A bányanyitáshoz nem az önkormányzatnak kell befektetnie, hanem a vállalkozónak, aki előkészíti a területet, környezetvédelmi hatástanulmányokat készíttet. A befektetéssel csak egy lehetőséget vesznek, amelynek a kimenetele nem biztos. Az 3
önkormányzatnak áttételesen származik hozadéka az adók kapcsán. Ha az önkormányzatoknak a befizetés gondot okoz, akkor csatlakozzon később, amikor a konkrét bányanyitás indul. A tanintézeteknek javasolja, hogy a pártoló tagsággal lépjenek túl a befizetési nehézségeken, mert az iskolák szakmaiságára, szellemiségére szükség van. Eckl László a befizetésekről való vita hallatán kérdezte, hogy mennyire kell ragaszkodni a 100 ezer forinthoz? Javasolta, hogy maradjon a 10 ezer forint regisztrációs díj és mindenkinek legyen 50 ezer forintos tagdíja, ezzel zárják le a vitát. Nem lehet megengedni, hogy akár a polgármesteri hivatal, akár az iskola, amely már megszerezte az OKJ-s oktatás lehetőségét, ne rendelkezzen szavazati joggal. Kalmár István szerint az szmsz később is megváltoztatható, ahogy a vállalkozók és az önkormányzat dönt. A mostani vita korlátozódjon inkább csak az alapok lerakására. A klasztert nem kell senkire ráerőltetni, azonban cél, hogy az önkormányzat együttműködjön a vállalkozókkal, az oktatással, és az egész térségi politika egy felé tendáljon és megteremtődjön a konszenzus. Egyelőre a haladás irányát kell kijelölni, és hogy kinek mit kell ehhez tenni, valamint ha erőforrások érkeznek a rendszerbe, mi a további tennivaló. Dr. Fedor Ferenc szerint a klaszter alapvetően üzleti és gazdasági társulás. A gazdasági társulásban vannak azok, akik a pénzügyi erőt fogják beletenni. A bányászati tevékenységnek a legnagyobb haszonélvezője egyrészt az adott önkormányzat azzal, hogy a munkanélküliség kisebb mértékű, azzal, hogy elég komoly járadékot fizetnek neki a bányák. Bátaapáti példáját említette, ahol igen komoly pénzeket kaptak az elmúlt időszakban, ahol a legnagyobb haszonélvező az önkormányzat volt, közvetve és közvetlenül egyaránt. Másrészt a legnagyobb haszonélvező az oktatási intézmény, de ha nincsen hol elhelyezni, akkor hiába oktatták a vájárokat. A gazdasági közösségnek kell megmondani, milyen jellegű oktatásra van szükség az adott tevékenységhez. A gazdasági közösségben azoknak kell dönteniük, akik ebbe az erőforrásokat befektetik. Példaként említette náluk létrejött földtudományi klasztert, ahol lehetőséget adtak az önkormányzatoknak és a különböző szervezeteknek is a belépésre, amelyek meghatározhatták, hogy milyen mértékben lépnek be, ehhez mérten számítják ki a tagdíjat, tehát a szavazataik nem lesznek ilyen szempontból egyenértékűek. Ezt mindenki el is fogadta. A regisztrációs díjjal nem ért egyet, mert a szabályzat szerint 8 napon belül ki kell fizetni a számlát a 100 ezer forintról. Nem látja az szmsz-ből, hogyan lehet majd a menedzsment költségeit fedezni. Számításai szerint a befizetésekből kb. 120 ezres fizetést lehet adni egy teljes munkaidőben dolgozónak, amely nem elegendő. Dr. Síkfői Tamás előadta, hogy a klaszter nem egy érdekvédelmi szervezet. 4
nem egy egyesület, hanem egy profit orientált üzleti célú egyesülés, olyan társulás, amely Magyarországon nem jogi személy, amelyben a tag cégek egymás tudását, kompetenciáját technológiáját összeteszik és így versenyképesebbek a piacon. Ebből a szempontból a különböző iskolák, felsőoktatási intézmények, kutatóintézmények tagsága értelmezhető, hiszen azok ehhez a profitorientált tevékenységhez kapcsolódni tudnak. Az önkormányzatok tagsága mesterséges dolog. Szembe kell nézni azzal, hogy ez az egész bánya klaszter, ill. a bányanyitás jelenleg lobbi stádiumban van, ahol az önkormányzat és más szervezetek részvétele nem nélkülözhető. A későbbiekben, a működőképesség érdekében célszerűnek tartja az egyesület megalakulását. Az egy tágabb kategória, elvégezheti a háttér lobbi tevékenységet, viszont nem minden egyesületi tag lesz klaszter tag, de minden klaszter tag egyesületi tag lesz. Türelmet kért mindenkitől az átmeneti időszakban. Elfogadhatónak tartja, hogy a későbbiekben kérhetnek 50 %-ot, azt is, hogy automatikusan kapjanak 50 %-ot, vagy azt is, hogy nem kapnak. Majd később, ahogy a gazdasági, technológiai szükségszerűség igényli, át kell rendezni a szabályokat. Dr. Hüse István véleménye szerint a klaszter működéséhez három dolog kell: elsősorban idő, a hely szelleme és a tagok véleménye. Itt nincs ellenzék, csak a közös cél, a többség dönt. A bányászat beindítása bonyolult dolog, kell hozzá az önkormányzat és az oktatási intézmény egyaránt és az, aki anyagilag finanszírozni tudja. A közös célok meghatározásában odáig kell eljutni, hogy megvalósuljon az együtt gondolkodás az összetett cél érdekében. A vállalkozóknak is valahonnan el kell venniük azt a pénzt, amit ide betesznek, de azt is remélik, hogy lesz hasznuk belőle, és a közösség is gyarapodik általa. A vitákban meg kell ismerniük a mások véleményét, de a döntésekben pártatlannak kell lenni. Széplábi András egyetért abban, hogy egy szakiskolánál a termelés felől, a cégek felől kell, hogy érkezzen az igény. Ezt jelenti egyébként a duális képzés. Kijelentheti, hogy azon iskolák egyikéhez tartoznak, ahol előre tudják szervezni milyen szakmába hány főt iskoláznak be. Azzal is egyetért, hogy a bányászati tevékenységből a komlói szakiskola csak profitálni tud. Egy bányász munkahely négyet generál. Nem a szándék hiányzik, szakiskola igazgatójával és a főigazgatójával együtt bármikor befizetnék a díjat, csak nincsenek abban a helyzetben, hogy erről a döntést meghozzák, hiányzik a jogi lehetőség. Pecze Gábor elmondta, hogy az alakuló ülésen tetszett a hozzáállás, amit tanúsítottak a jelenlévők. Büszke arra, hogy a testületükben van vállalkozó is, mivel ez másfajta színezetet hoz az önkormányzati életben is. Sajnos a lehetőségeik behatároltak, ezért a továbblépés érdekében elfogadják, hogy a fél tagdíjért fél szavazat jár, mert dolgozni szeretnének az ügy érdekében, és érdekeltek, abban, hogy a bányászati klaszter és a vállalkozók segítségével a 5
Máza-Váralja-dél programot beindítsák. Eben már nagyon sok munkájuk fekszik, ezért sajnálja, hogy ez a program, ami eddig úgy volt ismeretes, hogy Máza-Váralja-dél lassan kezd átalakulni Váralja-Máza-dél vagy váraljai szénmezővé. Lakics Péter úgy gondolja, hogy az elnökség tagjait és elnökét a 2. pontban foglaltak szerint nem célszerű egyéves időtartamra választani. Javaslata, hogy az elnököt és az elnökséget egy olyan időtartamra válasszák meg, ami valóban alkalmas arra, hogy stratégiában gondolkodhassanak, erre 3 évet javasol. Dr. Fedor Ferenc a rotációs elvvel nem ért egyet, mert ha minden normálisan működik, nem kéne rotálni. Ha beválik az elnök, miért ne maradhatna a következő ciklusra is akár. Dr. Hüse István szerint a rotációs elv nem zárja ki, hogy maradhasson. Második éve tagja a gépipari klaszternek, ott a rotációs elv nem ezt jelenti. Polics József kifejtette, hogy hisz abban, amit csinál, de tudja, hogy nem egy könnyű pálya, amire szövetkeztek. Lehet, hogy nem is a tagok lesznek a legnagyobb haszonélvezők a későbbiek során. Sajnálja, hogy nincsenek jelen például Tolnából. Nem biztos, hogy Komló lesz a legnagyobb haszonélvező, mégis egy cél hozta össze a klasztert, hogy segítsék egymás munkáját. Fontosnak tartja egymás széles körű tájékoztatását. Mint vállalkozó lett polgármester, így látja mindkét oldal korlátait és azt, hogy mit jelent egy oktatási intézmény és egy gazdasági társaság életében ez a feladat. Az oktatási intézményeknél nehézkes a döntési mechanizmus, de 100 %-osan szükség van rájuk a szervezetben. A községi önkormányzatok közül kettőnél több nem lesz a klaszterben. A 10 ezer forintos regisztrációs díj bevezetését azért javasolja, mert azt akkor kell befizetni, amikor jelentkeznek tagnak. Nem biztos, hogy a taggyűlés úgy fog dönteni, hogy fölveszi a jelentkezőt, de ez már egyfajta elhatározást jelent. Nem javasolja a támogatói tagságot, főleg az oktatási intézmények esetében. Véleménye szerint az alapszabály 4. pont h. pontja a 4. oldalon, ahol javasolták kivenni a kkv-t és a nonprofit szervezetet és helyette az oktatási intézmény és önkormányzatok esetében egyedi döntés lesz a taggyűlés hatáskörében, ez fölold minden előzőt. Lehetővé teszi az egységes tagdíjat, egységes szavazatot, annak bármilyen mértékét és kinyitja a kaput a nonprofit és a kkv szektor kivételével. A forintos dolgokban azt javasolja, hogy a d) pont eldöntésével, a h) pontnak ilyetén való szabályozásával ezt a kérdést máris megoldották, akkor nincs külön éves tagdíj az önkormányzatok részére, hanem egységes regisztrációs díj van. Az elnökség negyedévenkénti ülésezésének elfogadását javasolja. A menedzsment költségeire, pénzt kell szerezni, mert a tagdíjak nem fogják fedezni egy embernek a működéséhez szükséges költségeket. A klaszternek az ígéretek szerint lesz lehetősége működési forrást 6
megpályázni, ami megteremthetné az egész rendszer működési lehetőségét, de amíg ez nincs meg, az önkormányzat háttere lesz bevonva, a humán és egyéb erőforrás, amit meg tudnak mozdítani. Reméli, hogy ezzel a többség egyetért. Először szavazásra bocsátotta a módosító javaslatokat egyenként. 4.) pont: Tagsági viszony keletkezése, c.) alpont: Egyszeri regisztrációs díj összege nettó 10 ezer Ft. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés egy tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. A d.) pontnál maradjon ki: „Az éves tagdíj községi önkormányzatok és oktatási intézmények esetén 50.000.- Ft.” Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 1 ellenszavazattal, 14 igen szavazattal elfogadta. A h.) pontból kerüljön ki a „kkv-k és nonprofit szervezetek”. A helyes szöveg: „Oktatási intézmények és önkormányzatok esetében … „ Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. 6/c.) pont kerüljön törlésre. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. 6. oldal: A taggyűlés feladatai e.) pontban: ”az elnökség javaslata alapján, rotációs elv szerint, évente az elnök megválasztása. Maradjon-e a rotációs elv vagy ne? Szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, hogy az elnökségbármely tag javaslatára háromévente válasszon elnököt. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. Klaszter elnökség 2.1. pontjának második mondata az alábbi legyen: „Az elnökség tagjai tevékenységüket díjazás és költségtérítés nélkül látják el.” Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. 2.3.c) pont helyesen: „Üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja.” Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta.
7
d.) pont helyesen: „az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető klasztermenedzser és a jegyzőkönyvvezető aláír, egy jelenlévő tag aláírásával hitelesít.” Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. Az elnökség feladatai 7. old. h.) pont helyesen: „az elnökségi ülések napirendjének meghatározása, elfogadása. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. Az elnökség feladatai k.) pont helyesen: „a klaszter elnökség rendszeresen működő munkacsoportokat hozhat létre, amelynek nem elnökségi tag klaszter tag is tagja lehet.” Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 2 tartózkodással, 1 ellenvéleménnyel, 13 igen szavazattal elfogadta. I/3.) pont 2. bekezdésében a taggá válással kapcsolatban titkos szavazást javasol. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 3 tartózkodással, 13 igen szavazattal elfogadta. 2.1. pontnál az elnökség tagjait három éves időtartamra javasolja megválasztani. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta. Fedor Ferenc elmondta, hogy a klaszter nevében csak az elnöke vagy a menedzsere nyilatkozhat. Egy etikai kódex jellegű, vagy valamilyen viselkedési szabályzatot célszerű lenne a menedzser feladatai közé bevenni annak érdekében, hogy érvényesüljön olyan szabály, amely szerint előnyt élveznének adott munka esetén azok a cégek, akik klaszteren belül vannak. Ezt nem mindenki tartja be, ezért esetleg kizárással is szankcionálhatnák. Dr. Hüse István szerint a tagság összetétele miatt nem írhatják le ezt. Dr. Síkfői Tamás javasolta, hogy ez a klaszter későbbi feladata legyen. Jelenleg ez csak egy problémafelvetés, nem kellene belevenni a szabályzatba csak akkor, ha a konkrét munkák elkezdődnek. Most inkább lobbi tevékenységgel kell foglalkozni. Polics József az szmsz-t csak egy alap szabályzatnak tartja, amin el kell indulni, ami bármikor ezen a szinten konszenzusos alapon kiegészíthető, bővíthető, törölhető belőle, nincs kőbe vésve, azonban az együttélési szabályokat mindenkinek be kell tartani. 8
Szavazásra bocsátotta az szmsz-t a módosításokkal. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: A MECSEKI BÁNYÁSZATI KLASZTER TAGGYŰLÉSÉNEK 1/2014. (I.29.) számú határozata A Mecseki Bányászati Klaszter Szervezeti és Működési Szabályzata A Mecseki Bányászati Klaszter taggyűlése megtárgyalta és elfogadta a melléklet szerint a klaszter szervezeti és működési szabályzatát. Széplábi András tartózkodását azzal magyarázta, hogy még jelenleg bizonytalan az itteni státusza. Nem tudható, hogy a KLIK-et képviselheti-e itt valamilyen formában. Amíg ez teljesen nem tisztázódik, és nincs írásbeli felhatalmazása, tartózkodik a szavazástól. 2. napirend: Klaszter elnökségi tagjainak és elnökének megválasztása. Polics József közvélemény-kutatást végzett, melynek alapján Kalmár Istvánt, dr. Síkfői Tamást, Merkl Istvánt és Áman Mihályt javasolta az elnökség tagjai sorába. Megkérdezte, kinek van még javaslata az elnökség tagjaira. Dr. Síkfői Tamás javasolta, hogy Polics Józsefet válasszák meg elnöknek, mivel ez a munka még jó darabig az ő személyét igényli, legalább amíg a konkrét technológiai és piaci munkák el nem kezdődnek. Polics József az elnöki javaslatot megköszönte és vállalja a tisztséget megválasztása esetén. Az elnökség tagjaira más jelölés nem volt, ezért szavazásra bocsátotta az elnökség tagjaira tett javaslatot, melyet a testület 2 tartózkodással, 14 igen szavazattal elfogadott. Dr. Hüse István szavazásra bocsátotta az elnök személyére tett javaslatot. Szavazás után megállapította, hogy azt a tagok 2 tartózkodással, 14 igen szavazattal elfogadták, és az alábbi határozatot hozták: A MECSEKI BÁNYÁSZATI KLASZTER TAGGYŰLÉSÉNEK 2/2014. (I.29.) számú határozata A Mecseki Bányászati Klaszter elnöke és elnöksége A
Mecseki
Bányászati
Klaszter
taggyűlése
a
taggyűlés
elnökének 9
megválasztotta Polics Józsefet, Komló város polgármesterét, az elnökség tagjainak megválasztotta Kalmár Istvánt, dr. Síkfői Tamást, Merkl Istvánt és Áman Mihályt. Polics József javasolta, hogy még az egyebek napirend előtt tárgyaljanak az előzőleg kiküldött, ez évre vonatkozó programtervezet fő pontjairól. Megkérdezte, hogy a 6 programponttal kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. Az első a klaszter nevében benyújtható pályázatok felkutatása. Az 5. pont a vájárképzésre vonatkozik. A legutóbbi találkozásukkor rögzítésre került a vájárképzés, mint támogatott szakma, amelyről megjelent december 31én a kormányrendelet. Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara megbízta a szakmunkásképző intézményt azzal, hogy az oktatási modulhoz kapcsolódó különböző fejezeteket készítse el, ami január 16-án megtörtént és kis változtatással még azon a héten felterjesztésre is került. Rendelkeznek OKJ számmal, van modul, jelentkezési laphoz szükséges kód, csak még egy döntés kell, amely meghatározza a szakképzési támogatás mértékét, amire ígéretet kapott Czomba államtitkár úrtól. Ezután a kamara fog dönteni a hiányszakmává minősítésről. Az intézmény készíti a kiajánló anyagot, amit az általános iskolákhoz és különböző szervezetekhez fognak eljuttatni. Felvette a kapcsolatot az Országos Roma Önkormányzattal és a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal annak érdekében, hogy képzésre jelentkezőket szervezzenek. Kérte mindenki segítségét, hogy saját környezetükben is propagálják azt, mert legalább 12-15 fő kell egy csoport indításához. Kérte továbbá a segítséget a gyakorlati képzéshez. Véleménye szerint nem biztos, hogy minden részletet a nyilvánosság elé kell tárni, mert a különböző érdekek ütközhetnek. Pozsár Sándor megerősítette az elhangzottakat. Amennyire lehet, az információt belül kell tartani a rendszeren. Dr. Czéh-Tóth Márk megkérdezte, mit kell érteni vájárképzés alatt, hiszen a térségben nincs mélyművelésű bánya. A vájárképzésben speciális tanrend van. Mivel ők kőbányát művelnek, szükségük lenne szakképzett munkaerőre, oktatóhelyként is jelentkeznének. Miért kell vájárnak hívni az itt képzendő szakembereket? Klasszikus értelemben a vájár a mélyművelésű bányákhoz kötődik.
10
Kalmár István az 1-es ponttal egyetért. A 2. pontban a környezetvédelemről van szó, amire van javaslat, mit kéne megoldani, miért csinálják ezt a bánya klasztert. Mindenkinek más okból. Elsősorban azt kell megnézni, hogy Baranya megyében és környékén milyen nyersanyagok vannak a föld alatt, utána azt, hogy ezeknek a nyersanyagoknak a kibányászása jelenlegi körülmények között gazdaságos vagy nem, mi történt a múltban, hogy csinálják ezt másutt. Számításba vette, hogy mennyi a szénkészlet, mennyit lehet évente bányászni, hány bányász munkahelyet jelentene ez, egy munkahelynek a megteremtése mibe kerülne, mennyit hozna 1 fő egy évben. Számításai szerint 1500 munkahelyet lehetne létrehozni kb., ehhez kell fél millió euró munkahelyenként, ez az 1500 munkahely generálna 4 másikat, kb. 200 000 Euró bruttó termelési értéket tudna egy fő létrehozni. Ha ezt megszorozzuk 1500-zal, akár 60-80 millió forint árbevétel jön egy cég beruházási költségére. Ehhez képest kellenek az engedélyek az önkormányzatoktól, az infrastruktúra, az út, a vízgazdálkodás kialakítása, nagyobb térségfejlesztési dolgok, képzések, képzett emberek. Ez egy keretet ad annak, hogy egy bányászati klaszterben törekszenek arra, hogy a szenet kibányásszák, vagy a homokot, vagy együtt akarják hasznosítani a szénnel a biomasszát, a szénági metánt pl. Mik azok, amik ehhez szükségesek, vagy akár műtrágya felhasználás is lehetséges. Mit érdemes itt gyártani a szénből. Meg kellene nézni, ezeket a gépeket le tudja-e legyártani, melyik a szakma hiányzik, melyik van meg, melyik szakmát kell valahonnan importálni. Egy bányászati klaszternek létre kell hoznia egy olyan környezetvédelmi monitoring rendszert, ami megfelel a törvényeknek. Minden cég sokat fizet a környezetvédelemre a különböző szakcégeknek. Ezeket a pénzeket mozgósíthatnák és elindíthatnának egy bányászati klaszter, amelynek legfőbb érdeke, hogy a környezet rendben legyen. Széplábi András szerint nem elég, ha valami törvényes, azt is be kell bizonyítani, hogy környezetvédelmi szempontból a környezeti etikának megfelel-e. Teljesen jogos, hogy mindennek meg kell felelni. Az oktatási részre reagálva előadta, hogy 5 évvel ezelőtt megszűnt a vájár, mint szakma az iskolarendszerben, a 2012-es OKJ teljes egészében megszüntette pont akkor, amikor felvetődött, hogy esetleg foglalkoznának vele. Ami bányászati szakma megmaradt az az érettségi nélküli bányász ipari technikus, amelynek egyfajta rész szakképesítése volt egy elég bizonytalan besorolású bányaművelő megnevezésű szakképzés. A vájártól kezdve a robbantómesterig mindent be lehet vele tölteni, de ez olyan szakma, amelynek létezik egy nomenklatúrája. Nem ismer ilyet, hogy bányaművelő, ezzel nem tudnak sokszor mit kezdeni. Maga a felépítése sem volt tökéletesen megfelelő, mert a bányaipari technikusból lett leválasztva. Úgy kellett felépíteni, hogy annak a moduljai tananyagából álljon, de bizonyos ismeretek hiányoztak. Az OKJ iskolarendszeren kívül ismeri az un. külszíni bányászt. Két kérelmet adtak be. Kérték, hogy a külszíni bányászt ne csak iskolarendszeren kívül, hanem 11
iskolarendszerben is lehetséges legyen képezni, és átdolgozhassák két vagy háromévesre. A vájár 8. év után 3 év alatt megszerezhető szakma. A robbantómestert is megszüntette az OKJ. A robbantással kapcsolatos semmilyen ismeret nem kerülhet bele a vájárképzésbe. Az alapképzés gépészet szakmacsoportba sorolták be, gépészet, részben ács, részben kőműves jellegű alapképzést, döntően gépészeti alapképzést kap az első évben a gyakorlat szempontjából megtámogatva. Az első év iskolai tanműhelyben megoldható, utána célszerű kihelyezni gyakorlati helyre, a tanbányára. Ha lenne is mélyművelésű bánya ezen a területen, akkor sem küldenék oda a tanulót. Itt talán több olyan cég is van, ahol ki tudnak alakítani olyan területet, rendelkeznek azokkal a gépekkel, amit ez a program előír. Ha már szeptemberben el tudják indítani a vájárképzést, jövő évben, legkorábban ősszel kerülnének ki a tanulók gyakorlatra. Ezalatt kellene megteremteni annak a lehetőségét, hogy olyan gyakorlatot szerezzenek, amit aztán a mélyművelésben vájárként hasznosíthassanak. Abból kell elindulni, mi az a normatíva, amit lehívhat egy-egy cég egy-egy tanuló után. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gépészeti szakában elég magas ez a normatív szorzó. Nem lehet 9 fő alatti csoportokban ténylegesen gondolkodni. Ha tanbányáról van szó, 4 emberenként egy teljes értékű oktatót kell a gyerekek mellé rakni. A bérköltség stb. a céget terheli. Nem nagyon lehet arra számítani, hogy a tanuló ezt munkája során visszatermeli. A bányanyitást és a vájárképzést el kell választani. Most csakis a komlói iskolának van arra jogosultsága, a kormányrendelet biztosítja, hogy vájárokat iskolarendszerben képezzenek. Nem feltétlenül abban kell gondolkodni, hogy Komlón mélyművelésű bánya lesz. Akár Borsodból is jöhet tanuló. Nem ez a cél, de ez a szakma csakis kizárólag itt van az országban. Ennek lesz később több pozitív hozadéka. Pozsár Sándor földalatti bányászként kezdte, később külszínen folytatta, ezért mindkét területet jól ismeri, hogy a földalatti bányászat milyen speciális igényeket támaszt. A külszíni bányászat elsősorban gépészetből áll, a földalatti elsősorban építészet. A külszíni vájár megnevezést nem tartja helytállónak, mert ilyen szakma nincs. A vájárképzést azonban támogatja, amelynek egyik potenciális helye lehet a gyakorlati képzésben a kőszénbánya, ahol a dolgozóknak gépészeknek, építészeknek és ácsoknak kell lenni. Ezeket a szakmákat felnőttképzésben szerezték meg 3-5 éves szakmai gyakorlattal adott tevékenységi körökben. Fontosnak tartja, hogy ezek a szakmák visszakerüljenek az iskolarendszerbe, ahol annak idején ő is megszerezte a végzettségét, robbantómester és vájár lett. A vájárképzéshez nem elegendő egy pincét biztosítani gyakorlati helyként. Eckl László előadta, hogy annak idején a forgácsolást és a gépészképzést sikerült visszahozniuk Komlóra. Ebben érdekelt volt a Lakics Kft., az Uni System és az Elsom Kft., így hárman alakítottak klasztert. Egyik telephelyén 12
működik a tanműhely, a másikon a gépészeti munkák és javítások folynak, a Lakics Kft. adja hozzá az üzemeltetési anyagot, munkát stb. Buktatót jelentett, hogy amikor már minden kész volt közölték, hogy amíg a forgácsoláshoz, a gépészethez kapcsolódó szerszámok, mérőeszközök, laborfelszerelések nincsenek, nem indulhat el a képzés. Ő maga szerezte be és adta át azokat az iskolának, így tudott elindulni a képzés. Tapasztalatai alapján külön kell választani a bányászatot meg az oktatást. Az oktatásból közvetlenül nem tud profitálni a város, de ha a tanulók az ország másik részeiből is jönnének, akkor igen. A biztosítandó eszközállomány nem veszne kárba, más szakmák számára is használható lenne. Széplábi András kifejtette, hogy az első évben az iskola, második-harmadik évben pedig a gyakorlati képzőhely felelős a képzésért. Az eszközállományt a három évben összesen kell megteremteni. Nem az iskola rendelkezésére kell, hogy álljon a teljes eszközállomány, ezért is adják ki gyakorlatra. A konkrét eszközlista rendelkezésre áll, meg lehet tekinteni. Eckl László az előzőekhez hozzátette, hogy cége pillanatnyilag bányaalkatrész gyártó. Gyártanak a kőbányának, spanyolországi, kínai, törökországi üzemeknek eszközöket. Tájékoztatásképpen elmondta, hogy Márkus hegyen még működik az egyetlen magyarországi mélyművelésű bánya 600 fővel. 75 milliárdba kerülne a bánya bezárása, amit 2014-ig meg kell tenniük. Anomáliát lát abban, hogy ugyanakkor tanulmány készült arról, hogy 75 milliárdba kerülne egy tisztaszén technológiával a termelés folytatása. Az ottani bánya mindennel fel van szerelve, ami a vájár szakmához tartozik, véleménye szerint ott lehetne ezt legjobban oktatni. Emiatt is rossz döntésnek ítéli a bányabezárást. Széplábi András hozzátette, hogy a most még meglévő bányászati képzések moduljaiból szeretnék felépíteni a max. 6 modulos képzést, amelynek része lenne a most is létező modulok közül a bányagépek működtetése, üzemeltetése és a termelési feladatok, ami mindent tartalmaz, amire szükség van. Az előírt feladatokból még egy évet lehetne halasztani, mert a felszíni művelési területen a bányagépek jó része mind rendelkezésre áll, ahol akár még egy évet eltölthet a tanuló úgy, hogy még a mélyműveléssel nem kell foglalkozni. Ez csak három év múlva lenne esedékes, addigra meg kell teremteni a mélyművelésű bányászati gyakorlati képzés lehetőséget. Polics József az ülés lezárásaként előadta, hogy a fő dolgokat megbeszélték, az elnökség felállt, elkezdődhet a munka, már csak élni kell az adott lehetőséggel. Sok ellenérdekű fél van, ezért nagyon oda kell figyelni a képzésre. Szavazásra bocsátotta a programot. Szavazás után megállapította, hogy azt a taggyűlés 1 tartózkodással, 15 igen szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta: 13
A MECSEKI BÁNYÁSZATI KLASZTER TAGGYŰLÉSÉNEK 3/2014. (I.29.) számú határozat A Mecseki Bányászati Klaszter 2014. évi programja A Mecseki Bányászati Klaszter taggyűlése megtárgyalta a klaszter 2014. évi programtervezetét. A Mecseki Bányászati Klaszter a 2014. évben programjául az alábbiakat tűzte ki: I. II. III. IV. V.
VI.
A klaszter nevében benyújtható pályázatok felkutatása. A benchmarking klub tervezése és bevezetése, amely 2014ben legalább 8 szakmai találkozást jelent a tagvállalatoknál/intézményeknél, tagvállalatokkal/intézményekkel. Klaszterportfólió elkészítése. Marketing anyagok elkészítése: web, arculat, nyomtatott portfólió A Kormány 562/2013. rendeletében megjelent 2014/15. évi szakmaszerkezeti döntés és OKJ módosítás. A 7. §-a alapján a 6. sz. melléklet tartalmazza az új OKJ-s szakma bevezetését 3454401 számmal a vájár benne van az OKJ-ben. Rendelet alapján a szakképzési rendszer felépítése és bevezetése Komlón szakiskolai háttérrel és a PTE bevonásával. MEH miniszterelnöki megbízott bevonásával lobbi kerekasztal a helyi és országos politikai és szakmai vezetőkkel.
Széplábi András egyebekben tájékoztatta a megjelenteket, hogy az iskola két héten belül az oktatással kapcsolatos kérdésekben az érdeklődők számára megbeszélést tart. Polics József elnök az ülést 17 óra 05 perckor bezárta. K. m. f.
Széplábi András jkv. hitelesítő
Polics József elnök
14
