Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése 52-6/2015. JEGYZŐKÖNYV Készült: Győrött, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés 2015. február 13-án tartott üléséről. Az ülés kezdődött: 10.00 órakor, véget ért 12.48 órakor Jelen vannak: Bognár Sándor, Grubits Ferenc, Dr. Gulyás Zoltán, Hámori György, Hegyi Zoltán, Ivanics Ferenc, Kránitz László, Lipovits Máté, Mák Ferenc, Méri Attila, Molnár Rita Noémi, Dr. Nagy Gergely, Németh Zoltán, Dr. Pető Péter, Szabó Gyuláné, Szabó Zoltán, Szalay Imre, Szemerits Szabolcs, Szmik Lajos, Török Katalin, Valiczkó Mihály. Részt vesznek még a közgyűlésen: Dr. Kovács Béla megyei főjegyző, dr. Kovács Krisztián aljegyző, Veres Csilla, a SzlovákiaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárság munkatársa, dr. Veöres András egyetemi docens, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság tagja, Debreczeniné Pócza Márta, az Önkormányzati és Jogi Iroda vezetője, S. Encsyné dr. Nánási Ágnes, a Területfejlesztési és Területrendezési Iroda vezetője, Babosné Nagy Klára, a Pénzügyi Iroda vezetője, Szanyiné dr. Vitinger Mónika, az Önkormányzati és Jogi Iroda vezetője-helyettese, meghívottak, a sajtó képviselői és érdeklődők. AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Köszöntötte a közgyűlés tagjait, a meghívottakat és minden résztvevőt. A közgyűlésen 21 fő képviselő van jelen, tehát a közgyűlés határozatképes. A megjelent képviselők száma alapján az egyszerű szótöbbségi szavazáshoz legalább 11 szavazat és a minősített többséghez is legalább 11 szavazat szükséges. A parkolással kapcsolatosan elmondta, hogy hallotta, az elmúlt időszakban több képviselő jelezte a parkolási igényét a Győri Polgármesteri Hivatal munkatársainál olyan időpontokban is, amikor arra nem volt joga. A megyei önkormányzatnak nincs parkolója. Nincs kötelezettsége az önkormányzatnak arra, hogy biztosítsa a parkolást. Az, hogy a Városháza saját parkolójába a megyei közgyűlés képviselői bemehetnek a közgyűlési napokon, egy hallgatólagosan elfogadott rendszer. Ez a rendszer az évi 6 rendes közgyűlés napjain működik, ezeken a napokon a képviselők a megyei önkormányzati hivatal által előzetesen leadott rendszámok alapján állhatnak be a parkolóba. Ez nem vonatkozik a rendkívüli közgyűlésekre és a bizottsági ülések időpontjára. A polgármesteri hivataltól tehát szívességet kap a megyei önkormányzat a parkolással kapcsoltban, ezért kéri, hogy mindenki tartsa be ezt a rendszert és ne kockáztassák ezt a jó viszonyt a két szervezet között. A 6 alkalommal a vendégparkolókat lehet használni. Ezekért a parkoló helyekért egyébként az ott dolgozók fizetnek és ezeken a napokon ők a megyei közgyűlési képviselők miatt nem tudják ezeket a helyeket használni.
1
Az ülésre javasolt napirendi pontokat tartalmazó meghívót a képviselők megkapták. Javasolta a közgyűlésnek, hogy vegye fel a napirendi javaslatok közé a 9. napirendi pontnak „A megyei útdíjakat szabályozó rendelet módosítására tett indítvány” c. előterjesztést. Megkérdezte, hogy van-e még valakinek napirendet módosító javaslata. Napirendet módosító egyéb javaslat nem hangzott el. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta „A megyei útdíjakat szabályozó rendelet módosítására tett indítvány” c. előterjesztés napirendre történő felvételét 9. napirendi pontként. A közgyűlés 20 igen szavazattal és 1 ellenszavazattal felvette napirendjére „A megyei útdíjakat szabályozó rendelet módosítására tett indítvány” c. előterjesztést 9. napirendi pontként. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a napirendi javaslatot az elfogadott módosítással együtt. A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el: 1.
Tájékoztató a határon átnyúló együttműködési programokról. Előadó: HU-SK CBC Program Közös Technikai Titkársága AT-HU CBC Program Közös Technikai Titkársága
2.
Beszámoló a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság 2014. II. félévi munkájáról. Előadó: Dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke
3.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetésének módosítása. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke
4.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat adósságszolgálati középtávú terve. Előadó: Dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző
5.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének elfogadása. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke
6.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke
7.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke nyelvvizsgapótlékának megállapítása. Előadó: Dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző
8.
Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke
9.
A megyei útdíjakat szabályozó rendelet módosítására tett indítvány.
10.
Interpellációk, kérdések. 2
11. Tájékoztatók. dr. Gulyás Zoltán képviselő A Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság megvizsgálta a képviselők által leadott vagyonnyilatkozatokat és megállapította, hogy a vagyonnyilatkozatok leadása a jogszabályban előírtak szerint történt meg. Kisebb javításokra került csak sor, melyeket a képviselők még aznap megtettek. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Ennek alapján minden képviselő gyakorolhatja a jogait. NAPIREND TÁRGYALÁSA 1. napirendi pont Tájékoztató a határon átnyúló együttműködési programokról. Előadó: HU-SK CBC Program Közös Technikai Titkársága AT-HU CBC Program Közös Technikai Titkársága Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Köszöntötte Veres Csillát, a Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárság munkatársát. Az előterjesztést a Területfejlesztési Bizottság megtárgyalta és változtatás nélkül javasolta a közgyűlés elé terjesztését. Veres Csilla, a Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárság munkatársa Megköszönte a meghívást, a lehetőséget, hogy programjuk jelenéről és jövőjéről beszélhet. Számos futó projektünk van, a mostani programozási periódusban közel 300 támogatott projekt, ezek közül 100 még megvalósítás alatt. Bemutatott egy rövid filmet, ami a főbb eredményeiket és néhány projektet foglal össze. Azt, hogy az elmúlt két évben milyen fejlesztéseket valósítottak meg, és ez nagyjából prognosztizálja azt, hogy milyen típusú együttműködések várhatóak a jövőben. Elmondta, hogy ezeknek a projekteknek, melyek még megvalósítás alatt állnak, ez év június 30-ig be kell fejeződniük, utána a program zárása következik. Céljuk, hogy ilyen kisfilmek mellett összegyűjtsék az összes projekt eredményt, ezt elérhetővé és láthatóvá is tegyék. Hasonló típusú fejlesztéseket szeretnének a következő időszakban is elérni. Ezek azonban – a videóban foglaltakkal ellentétben – az európai uniós előírások miatt nem feltétlenül ilyen széles skálában fognak mozogni, mivel az uniós előírásoknak megfelelően most tematikus célkitűzéseket kell meghatározni. 14 ilyen tematikus célkitűzés közül lehet kiválasztani néhányat, ami köré az operatív programot, a határon átnyúló együttműködési programot szervezni lehet. Ez a munka már nagyon régen elkezdődött, 2013-ban egy közbeszerzési eljárás eredményeként kiválasztásra került egy konzorcium, egy tervező konzorcium és egy előzetes értékelést végző konzorcium, akik segítik a programozó bizottsági ülés munkáját, amelyben az érintett régió minden képviselője, így a megyei önkormányzat képviselői is részt vesznek. A munka elkezdődött, számos programozó bizottsági ülésen illetve számos, a szélesebb nyilvánosságot is magába ölelő műhelymegbeszélésen vannak túl. Igazából körvonalazódott az a program, amely tartalmazza már azokat a fejlesztési célkitűzéseket, amelyek a következő időszakban reményeik szerint elérhetőek lesznek a pályázóink számára. 3
A tervek szerint a határ régió, határ térség ugyanúgy változatlanul marad, tehát a határ térségben székhellyel rendelkezők pályázhatnak a megjelölt tematikus célkitűzésekre. Négy ilyen tematikus célkitűzést választottak ki most a programozó bizottsági ülés tagjai. A legnagyobb allokációval rendelkező a természetvédelmi és környezetvédelmi célkitűzésük. Erre a teljes rendelkezésre álló forrásnak, összesen 155 millió eurónak közel 40 %-a fordítódik majd a tervek szerint. A második ilyen nagy fejlesztési prioritás a közösségi közlekedés fejlesztését segíti elő. A harmadik a munkaerőpiaci akciókat segíti, a negyedik pedig a közigazgatási intézmények közötti együttműködést támogatja. Nagyban befolyásolja a kialakult programot az a tény, hogy Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke aláírt megállapodást arról, milyen új fejlesztéseket kívánnak megvalósítani a jövőben a határtérségben. Ennek figyelembe vételével készült ez a program. A programozó bizottság ezt a programot elfogadta a jelenlegi formájában. Ezt követően mind Magyarország, mind Szlovákia kormányai megerősítették az együttműködési szándékukat és elfogadták kormányzati szinten ezt a programot, amely aztán 2014. november végén az Európai Bizottság számára benyújtásra került. A nem hivatalos észrevételek a bizottságtól a programmal kapcsolatban megérkeztek, és éppen február végén hívják majd össze a Programozó Bizottsági Ülést, hogy megvitassák ezeket az észrevételeket. Az operatív programmal kapcsolatban arra törekednek mindig, hogy az eddigi eredményeket fölhasználják és zökkenőmentesen térjenek át az új programozási periódusra. Ugyanakkor intézményi változások is vannak a programban. Ez azt jelenti, hogy az irányító hatósági funkciót Magyarországtól Szlovákia veszi át. Pozsonyban a Mezőgazdasági és Fejlesztési Minisztérium lesz a program gazdája. Ez meghatározza azt is, hogy az irányító hatóság országában kell lennie az auditot végző hatóságnak, illetve a kifizetést végző hatóságnak is. A tervek szerint az operatív feladatokat végző közös szakmai titkárság továbbra is Budapesten marad. Ez biztosítaná azt a folytonosságot, amivel a projektpartnerek továbbra is elérik a titkárságukat, és a továbbiakban is igyekeznek ezt az információs vonalat fönntartani. Megköszönte, hogy a megyei önkormányzat is aktívan részt vesz a munkában a delegáltjaik által. A program aktuális verzióját a honlapukon is mindig elérhetővé teszik. Ha ebben az ütemben tudnak haladni, akkor ősszel pályázati felhívást tudnak megjelentetni. Ennek számos egyeztetési fórumon túl kell esnie, de ezek szerepelnek a mostani terveikben. Megkérdezte, van-e kérdés, hozzászólás. Valiczkó Mihály képviselő Megkérdezte, hogy milyen elérhetőségen kaphat további információt a programról. Veres Csilla, a Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárság munkatársa A honlapnak és a titkárságnak a címét írásban rendelkezésre bocsátják majd a megyei önkormányzat illetékes munkatársának a segítségével. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Említésre került, hogy idén ősszel a programok indulhatnak. Megkérdezte, hogy véleményezés a brüsszeliek részéről informális véleményformálás volt-e és a tényleges jóváhagyást mikorra várják. Veres Csilla, a Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárság munkatársa Hivatalosan nem érkeztek meg ezek az észrevételek, de a munka elkezdődött, tovább folytatódott, várhatóan még egy ilyen véleményezési kör lesz, márciusra-májusra az operatív 4
program elfogadott verziója előáll, ezt várják. A nyarat már abban a tudatban szeretnék kezdeni, hogy az operatív program rendelkezésükre áll. Valiczkó Mihály képviselő Az ő településüknek van egy 30 éves, szlovákiai településsel kapcsolatuk és szeretnék felkeresni a Titkárságot, ha erre lehetőség van. Megkérdezte, hogy május után kaphatnának-e még egy tájékoztatót erről a témáról a közgyűlés keretén belül. Veres Csilla, a Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárság munkatársa Nagyon szívesen adnak tájékoztatást az aktuális információkról. Ha a program olyan fázisba kerül, szélesebb nyilvánossággal információs napokat is szerveznek. Mindig a honlapukon fognak erről tájékoztatást adni. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Nincs akadálya annak sem, hogy ha a végső döntés megszületik, a májusi, júniusi közgyűlésen erről a témáról egy újabb tájékoztatót kapjanak. Utána indulnak azok a pályázatok, amik - összhangban a megyei fejlesztési elképzelésekkel - remélhetőleg sikerre vezetnek. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 1/2015. (II. 13.) KH A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése a határon átnyúló együttműködési programokról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Határidő: 2015. február 13. Felelős: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke
2. napirendi pont Beszámoló a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság 2014. II. félévi munkájáról. Előadó: Dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Köszöntötte dr. Veöreös András egyetemi docens urat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság tagját Az előterjesztést a Területfejlesztési Bizottság megtárgyalta és változtatás nélkül javasolta a közgyűlés elé terjesztését. dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke A beszámoló 2014. év második félévét érinti ugyan, de tágabban értelmezve mégis ezen túlnyúlik. Tavalyi évben 2 bizottsági ülés volt, ahol alapvetően értékek felvételére került sor. Először négyre, majd a mostani ciklus alatt még 13-ra. Decemberi ülésükön elfogadtak egy szakmai programot, amihez készítettek egy támogatási szerződést, amit a Földművelésügyi Minisztérium, mint támogató és a Megyei Közgyűlés, mint támogatott kötött meg. Ennek a programnak a végrehajtása zajlik. Volt egy megyei ünnepség, ahol a kulturális tagozat díjait 5
adták át, volt Téten egy komplett szakmai rendezvényük. Várhatóan a március 15-i megyei ünnepséghez kapcsolódóan is lesz megyei értéktári rendezvény Agyagosszergényben. Sopronban, Mosonmagyaróváron, Győrben rendezvényeik a második negyedévben kerülnek megrendezésre. Ez több lesz, mint az értékek felvétele. Egy másik feladatnak is megpróbál megfelelni a bizottság. Amellett, hogy felveszi az értéktárba az értékeket, megpróbál helyi értéktárakat generálni megyeszerte. A mostani ciklus előtt 46 értéktár működött, most 50 feletti a számuk. Emellett a helyi értéktárak szakmai felügyeletét is ellátják. Bízik abban, hogy a 7 hónapos program végére sok új helyi értéket és jól működő helyi értéktárakat láthatnak. Véleménye szerint ez túlmutat a pártpolitikán. Arra biztatja a képviselőket, hogy vegyenek részt a szakmai napokon, saját környezetükben zajló rendezvényeken, segítsék a civil szervezeteket. A Kisalföld népi építészete pont az a témakör, amit az új értéktár bizottság vett fel az új 13 érték közé. Elkülönítettek egy kisebb összeget is, hogy a Kisalföld népi építészetének virtuális értéktára fel tudjon épülni. Hiszen ez nemcsak a tájegységekre jellemző, a Kisalföld népi építészete meghatározza az egész megye arculatát. dr. Veöreös András egyetemi docens Mielőtt mélyebben belemennének a Kisalföld népi építészetébe, szeretné elmondani, miért fontos az értékek védelme. Elmondta, hogy velük lakik a felesége édesanyja és a 101 éves nagymamája is. Bemutatott egy képet, melyen lekvárok láthatók, melyeket még a nagymama édesanyja tett el, közel 50 éve. Ezeknek a materiális értéke, illetve a gasztronómiai értéke valószínűleg nulla, az a tudat viszont, hogy azokat egy meghalt ősük, rokonuk készítette, felbecsülhetetlen értéket ad ezeknek a lekvároknak. Látja a gyerekeit, hogyan nőnek bele a családba, hogyan élnek együtt a 101 éves dédnagymamával, az őt körülvevő tárgyaival és mekkora szükségük van erre ahhoz, hogy egészséges lelkületük legyen. Ugyanez társadalmi szinten is megvalósul. A társadalomnak is szüksége van arra, hogy a múltját átélje, benne legyen és továbbörökítse. Az, hogy értéket védenek, az önmagában nem egy cél. A műemlékvédelem sem arról szól, hogy téglákat, nádszálakat, cserepeket őrizzenek meg, hanem arról szól, hogy akik látják ezeket az épületeket, amik a múltuk tárgyi bizonyítékai, azoknak egészséges lelkülete legyen, a társadalomnak egészséges identitása legyen. Ha azt akarja, hogy a gyerekei itt nőjenek fel, itt járjanak egyetemre és itt dolgozzanak, akkor szükségük van ezekre a gyökerekre. Tehát a jövők építésének eszköze a kézzel fogható, materiális, épített örökség. A Kisalföld népi építészetével kapcsolatban elmondta, a magyar népi építészet teljesen egyedi dolog a világon, ezen belül a Kisalföld népi építészete is teljesen egyedi dolog a megyében, ilyen sehol máshol nincs. Csak a megyében lévő részét tudták figyelembe venni, de földrajzilag sokkal tágabb, hiszen a Kisalföld népi építészete Burgenlandtól a Vértesaljáig, Csallóköztől a Bakony aljáig terjedt, az előző napirendi pontban tárgyalt nemzetközi, határ menti programhoz is kapcsolódhat. A Kisalföldön belül tovább lehet osztani a népi építészetet, ha a lakóházak típusait vizsgálják. Három típus különböztethető meg. Ha valaki a Fertő vidéken jár, alapvetően gazdagabb típusú épületekkel találkozik, melyek téglából épültek, boltíves tornácaik vannak, cseréptető fedi őket. Jellemző a fűrészfogas beépítés. Ezt a példát Fertőszéplakon skanzenként védik is. Ugyanez a háztípus az egész Fertő parton megtalálható. A másik egy jóval szegényesebb háztípus, ezzel találkozhatnak a Rábaközben és a Bakonyalján. Ez földfalú, nádtetős épület, jóval kevesebb maradt meg belőle. A 100 évvel ezelőtti, falvakról készült fényképeken csak ilyen épületek láthatók. A harmadik típus egy gazdagabb, polgárosodó háztípus, az eklektika idejében fogant, amikor az utcai szoba mellé beépül egy másik szoba. Ekkor alakultak ki a városias utcaképek. Sok helyen találkozhatnak gazdagabban díszített homlokzatú épületekkel is. A népi építészet nemcsak a lakóházakat foglalja magába, hanem ehhez hozzátartoznak a gazdasági épületek, a kukoricagórék, a disznóólak, a pajták, a csűrök. Ezen kívül sok szakrális kis emléket is 6
beletartozik a Kisalföld népi építészetébe, útmenti szobrok, kőkereszt, kápolna. Vannak települések, ahol ezek nagyon szépen össze vannak gyűjtve, a Fertő vidékről készült is egy összefoglaló tanulmány nemrégen. Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy a megyében mennyi ilyen van. Ezen épületek, szakrális emlékek védelmének 3 nagyon fontos oka van. Az egyik, hogy az az életforma, ami létrehozta ezeket az épületeket, már megszűnt. A háztáji gazdálkodás mint életforma ma már nincsen. Így nagyon nehéz ezen épületek fenntartása. A lakóházak használhatóak, a pajtákból is lehet pl. garázst csinálni, viszont az istállókkal nem tudnak semmit sem kezdeni. A második ok a gyökértelenség, amit viszont lehetne kezelni. A falvak lakossága változik, folyamatosan csökken. A falvak rendezési terveinek véleményezői ugyan prognosztizálnak a jövőben egy jelentős növekedést, mivel véleményük szerint a szomszéd falvakból fognak majd átköltözni az emberek. A polgármesterek ezt elhiszik, hiszen nem tudják, hogy a szomszéd faluban ugyanezt fordítva mondja a tervező. Egyik faluból a másikba ritkán költöznek, városból faluba költöznek ki, de ez is a nagyobb települések körüli agglomerációt érinti csak. Akik városból a faluba kiköltöznek, azok viszont nem ott járatják iskolába a gyereket, nem ott járnak bevásárolni,este hazamennek a faluba, reggel visszamennek a városba. Nem érdekli őket a falu arculata, a falu kulturális, szellemi élete. Olyan épületek épülnek a Kisalföldön, aminek semmi köze a Kisalföldhöz. A kockaház típusú ház ma már védendő érték. Nem kell szeretni, de egy egységes és rendezett faluképet ad. Ettől különbözött a 80-as évek épülettípusa. Ma pedig divatos a mediterrán ház, ami Toszkánában gyönyörű, de ugyanúgy nem való a Kisalföldre, ahogy egy székely kapu sem. Ez az a pont, ahol szabályozással lehet befolyásolni a dolgokat. Sajnos kevés önkormányzat teszi ezt meg. A harmadik ok, probléma, ami miatt veszélyeztetve vannak ezek az épületek, az a jogszabályi védettség hiánya vagy éppen megszűnése. Ezek közül az épületek közül nagyon kevés az, ami műemléki védettséget élvez. A műemléki épületek jelenleg 3 kategóriában vannak nyilvántartva. Most változott meg az örökségvédelmi törvény, ami az összes hármas kategóriás műemlék épületet nyilvántartott műemléki érték kategóriába sorolja és jóval enyhébb szabályozást ír elő rájuk, kevesebb kötelezettséggel. A megyében jelenleg kb. 1500 körüli a műemlékeknek a száma, ezzel a megye az első-második az országban. Ebből az 1500-ból 1200 épület harmadik kategóriás, ami azt jelenti, hogy 2016. januártól - ha nem változik a jogszabályi rendelkezés - az 1500-ból csak 300 műemlékük marad. A házak közül sok áll helyi védettség alatt. A helyi védettséget az önkormányzat mondja ki vagy törli. A gyakorlatban azt tapasztalja, hogy a helyi védettség semmit nem ér. Amíg az önkormányzatnak érdeke, hogy védett legyen az épület, addig védett, de amikor valamilyen magánérdek ezzel szemben áll, abban a pillanatban leveszi a védettséget az épületről. Ez a népi építészet, ami a helyi anyagokból, helyi szerkezetből, helyi tudással épül fel, egy nagyon környezetbarát és környezettudatos építészet. Anyagait tekintve nagyon esendő építészet, hiszen sárból, fából, nádból, legfeljebb téglából vannak a házak. Ha nem gondoznak egy ilyen házat, akkor 20 év alatt egyé válik a természettel. De ezek a háztípusok évszázados fejlődésnek is az eredményei, tehát a helyi közösségek gyökerei ezekben az épületekben benne vannak. Építészeti szempontból egy nagyon logikus, funkcionális szemléletmódot mutatnak ezek az épületek. A tornác azért van a déli oldalon például, hogy nyáron ne süssön be nagyon melegen a nap, télen viszont, ha alacsonyabban süt a nap, bemelegítse a szobát. Fontos az is, hogy olyan építőanyagot használjanak, ami helyben van, pl. ha Fertőszéplakon van egy téglagyár, ott fertőszéplaki téglából kell építeni. A Kisalföld népi építészetével rengeteg cikk, könyv foglalkozik, ezeket összeírta. Véleménye szerint az Értéktár Bizottság is ezt értékelte, amikor felvette az értéktárba a Kisalföld népi építészetét. A jövő generációja tanulhat ezekből az épületekből, ezért kell rájuk vigyázni.
7
Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke A települések is a szabályozásaik során sokszor éppen a napi megfontolások miatt nem teszik lehetővé az olyan típusú tiltásokat, mint amire a rossz példákat láthatták. Ha a települések egy része azzal küzd, hogy ne néptelenedjen el, akkor minden eszközzel segíteni szokták azokat, akik a falvakba akarnak betelepülni. Ez egy széleskörű probléma, ugyanakkor nekik feladatunk védeni azokat az értékeket, amik - a megyei önkormányzat önként vállalt feladatai között - az Értéktár Bizottság működtetésével is kapcsolatosak. Megköszönte azt a munkát, amit ez a bizottság végez, és megköszönte dr. Veöreös Andrásnak is a küldetéstudattal végzett munkáját. Szalay Imre képviselő A települések önkormányzatai és a civil szervezetek is igyekeznek ezeket az értékeket megtartani. Az ő településükön következő napon lesz a hagyományos disznóölés felélesztését célzó rendezvény. Ennek célja az, hogy az 5 éves gyerek is láthassa, hogyan működött ez 40 évvel ezelőtt. A gyerekek sokszor azt hiszik, hogy a hús a hűtőszekrényből jön elő. Az ilyen rendezvényekkel bemutatható, hogy pl. a szalmával pörzsölés milyen szakmai tudást igényel. A népi építészet a szakmája is kicsit, hiszen építőmérnök végzettségű. A településük már a 90-es években felismerte ennek fontosságát, hiszen akkor vásárolták meg az utolsó nádas házat a településen. Újra megcsinálták a föld falat, helyreállították, újra nádaztatták, és most falumúzeumot rendeztek be benne, hogy a vendégeik, gyerekeik is láthassák, hogyan éltek őseik. Ennek jelentőségét sokan felismerték, mert egyre több rábaközi település vásárolja fel ezeket a régi házakat és próbál ilyen múzeumot berendezni benne. Szabó Zoltán képviselő Már az alakuló ülésen és a munkaterv elfogadásakor is kifejtette azon elkötelezettségüket, hogy a jövő és az örökségük szorosan összefügg egymással. A múltukra tudják építeni csak a jövőjüket. Ezzel minden képviselőtársa egyetérthet. Az, hogy milyen jövőképet képzelnek el, az már természetesen legyen vita tárgya. Már csak azért is, mert azok az értékek, amiket az értéktár bizottság és az ezzel kapcsolatos törvény védeni akar, az előttünk élő generáció küzdelme, tapasztalata, veszteségének és nyereségének az esszenciája, az, hogy hogyan lehet adott környezetben hatékonyan élni, hogyan lehet megfelelő körülményeket teremteni. Nekik, a gyerekeiknek és az utánuk jövő generációnak is ez lesz a feladata. Ebben nagy találmány nincs. Fel kell viszont hívnia a figyelmet az Örökségvédelmi Hivatal és a hozzá tartozó szigorú szabályozás megszűnésére. Az ezzel kapcsolatos jogszabályi változásokat Németh Zoltán elnök úr is megtapasztalhatta a győri Dunakapu téri mélygarázs építésének projektje során. Példaként említette, hogy a Széchenyi téren lévő reneszánsz emlék meglétét is csak az ott létesített vendéglátóipari egység látogatása során lehet megtapasztalni. Vannak tehát olyan tettek az elmúlt évekből, amivel nagyon nehezen tudnak majd elszámolni unokáik felé. Ennek a felelősségnek a tudatában szeretné felszólítani a képviselőtársait arra, hogy a hétköznapi tetteikkel a törvényszabályozási gyengeséget próbálják ellensúlyozni. Lehet mondani, hogy ez nem a feladatuk, de ő kötelességének érzi és képviselni fogja ezt minden fórumon. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Ő nem felszólítana, hanem inkább kérne vagy megfontolásra javasolna. A személyeskedő megjegyzéseket is kihagyná ebből. Nem érti Szabó Zoltán hozzászólásában, hogy neki mi köze van a Széchenyi téri vendéglátóipari egységhez vagy a Loyd épületéhez, ez amúgy sem a közgyűlés ülésének tárgya. Ismét megkérdezte dr. Veöreös Andrástól, hogy a harmadik kategóriás műemlékekkel mi fog történni a jogszabályi változás folytán.
8
dr. Veöreös András egyetemi docens A kulturális örökségvédelemről szóló törvény változott meg. Ennek alapján az örökségvédelmi hivatal egyik utódszervezeteként működő szervezet felülvizsgálja a hármas kategóriás műemlékeket aszerint, hogy azokat lehet-e egyes vagy kettes kategóriába sorolni. Azok az objektumok, amik nem kerülnek át egyes vagy kettes kategóriába, műemlékek helyett nyilvántartott műemléki érték státuszba kerülnek. Mivel a végrehajtási rendelet még nem született meg, ezért nem tudják, hogy ezekre milyen szabályozás fog vonatkozni, ugyanakkor az egyik államtitkár azt mondta, hogy Magyarország gazdasága nem bír el 11000 műemléket. Ebből azt feltételezi, hogy ezeknek műemléki védettsége gyakorlatilag megszűnik. Összehasonlításképpen Ausztriában 35000, Bajorországban 30-40000, Csehországban 30000, Bulgáriában 30000 a műemlékek száma. Ivanics Ferenc, a közgyűlés alelnöke Az értéktár jelentősége leginkább abban rejlik, hogy észrevegyék a körülöttük lévő értékeket. Ez lehet bármi, egy üveg lekvártól kezdődően bármilyen nagy kastélyig. Ezt azért fontos megemlíteni, mert például Ausztriában vagy Németországban sokszor csak apró értékeket mutatnak meg büszkén az embernek, ők pedig ott állnak és tudják, hogy ugyanilyen értékből nekik otthon van nyolc is. Igazság szerint az a legfontosabb ennek az egész értéktár folyamatnak az elindításában, hogy vegyék észre ezeket az értékeket. Lehet, hogy az csak egy pici valami, de azt gyűjtsék be. Aztán később még mindig lesz idő arra, hogy szortírozzák. Javasolta, a környezetében mindenki hívja fel akár a településvezetők, akár civil szervezetek figyelmét arra, hogy vegyék ezt komolyan, mert ezeket számon kell tartani, hiszen múlandó dolgokról van szó. A népi építészettel kapcsolatosan elmondta, a Fertő táj világörökségben foglalkoznak ezzel az értékmegőrzéssel. Azt szokták mondani, hogy ha majd az alpesi üdülőkben lesznek Fertőparti parasztházak, akkor szívesen építenek a Fertő-partra is alpesi üdülőket. Fontosnak tartják az építészeti hagyományok erősödését azon a tíz településen, ami a világörökség területén található. Ez a tíz település működtetett egy világörökségi tanácsot, amely az évek során igyekezett egy egységes arculatot kialakítani, nem engedve szabadjára az őrült építészeti ötleteket. Az építészek sem értették először a folyamatot. Volt olyan építészeti terv, ahol 2x2es hálószobát terveztek, aminek az ajtaja egyébként a garázsra nyílt. Amikor a tervtanács visszaadta és meghatározta azokat a momentumokat, amik a Fertő-parti építészetben meghatározóak lehetnek, akkor ezek alapján az építészek is megértették, hogy mi az, amit tervezni kell. Tehát nem mindig a megrendelővel van a baj, néha a szakma is egészen mellémegy ennek a dolognak. Azonban az évek hosszú során mindezeket rendezni lehet. Nyilván a változó építészeti szabályzatok nem mindig támogatják ezt, hiszen az sem lehetséges, hogy ezek az épületek évtizedekig romosak maradjanak. Ez egy „róka fogta csuka”, ha ezt el lehet indítani az értékmegőrzés mellett, akkor talán előbbre jutnak. Sok szép példája van a környezetükben, hogyan lehet a régi épületeket méltón megőrizni úgy, hogy közben még korszerűek is maradjanak a XXI. században. dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke Az Értéktár Bizottságnak a múlt értékeinek az összegyűjtése mellett a jelen értékeit is figyelembe kell vennie, és egy egységes megyei rendet kell létrehoznia. Valóban nehéz, hiszen Győr-Moson-Sopron megye 3 történelmi vármegyéből épül fel, a lakosság hagyományai így eltérnek egymástól. Például a Kisalföld népi építészetéhez képest a Szigetköz népi építészete kicsit más. A jelenben a Györkőc fesztiváltól a Fröccs fesztiválig minden megtalálható, tehát nemcsak a múlt értékeihez kell visszanyúlniuk, hanem arra kell figyelniük, hogy maguk is értéket teremtenek. Véleménye szerint fontos ez a fajta értékőrzés, ugyanakkor a települési önkormányzatok, civil szervezetek mindennapi tevékenységében oda 9
kell figyelni arra is, hogy ma is értéket teremtenek, és majd a következő generáció erre is, mint a múlt értékeire fog tekinteni. Véleménye szerint vannak jó példák is a szabályozásra. Lehet egész városrészeket is különböző védettség alá helyezni. Mosonmagyaróvár esetében mindkét történelmi városrész, a Mosoni és a Magyaróvári is egységesen áll védelem alatt. Ez a lehetőség a mostani törvénymódosítás után is fennmarad. Az való igaz, hogy ennek a törvénymódosításnak a végrehajtási rendelete még nem jött ki. Eddig az országos védettség automatikusan kiváltotta a helyi védettséget, most viszont szükséges, hogy a települési önkormányzatok helyi védett értékké nyilvánítsák ezeket az épületeket. Ha lehetőségük lesz a helyi önkormányzatoknak, akkor a hármas kategóriás épületeket továbbra is védhetik. Nyilván mindenkinek a saját környezetében egyfajta erkölcsi kötelessége lesz, hogy a települési önkormányzatokat ösztönözze az érintett épületek helyi védett értékké nyilvánítására. Lipovits Máté képviselő Örül, hogy felmerült a szakrális emlékek védelme is. Veöreös András említette, hogy a megyében ezek az értékek nincsenek feltérképezve, csak helyi szinten, önkormányzatoknál van egy adott adatbázis. Kérte, hogy maguk indítsák el ezt a folyamatot. Javasolta, az Értéktár Bizottság bízzon meg szakembereket arra, hogy feltérképezzék ezeket a helyi kis szakrális emlékeket, legyen az akár a mezőgazdasági területek szélén, vagy akár a településen belül egy kisebb kápolna. Indítsák meg ezt a folyamatot ebben a ciklusban. Ivanics Ferenc, a közgyűlés alelnöke Több mint tíz évvel ezelőtt a Közútkezelő Kht. kiadott egy olyan könyvet, ami az út menti szakrális emlékeket összegyűjtötte. Azt nem tudja, hogy ez a kiadvány a kápolnákat tartalmazza-e, de számára egy megdöbbentő számadatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy mennyi ilyen szakrális emlék van az utak mentén. Tehát erről már van egy gyűjtemény, ami összefoglalja ezt. dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke Az összefoglalójában elmondta, hogy a Kisalföld népi építészetét nemcsak, hogy felvették megyei értékként, hanem egy 200.000 Ft összegű támogatást is biztosítottak kifejezetten arra, hogy ez kidolgozásra kerüljön és egy külön lista elkészüljön. Ennek része lesz az egyházi szakrális emlékek felsorolása is. Igyekeznek tehát ezt a feladatot elindítani. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 20 igen szavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 2/2015. (II. 13.) KH A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság 2014. II. félévében végzett munkájáról” szóló beszámolót megismerte és elfogadja. Határidő: 2015. február 13. Felelős : Dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke
10
3. napirendi pont A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2014. évi költségvetésének módosítása. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták és változtatás nélkül javasolták a közgyűlés elé terjesztését. Megkérdezte, van-e kérdés, hozzászólás. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetet. A közgyűlés 16 igen szavazattal és 4 tartózkodással megalkotta az 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendeletet. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva).
4. napirendi pont A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat adósságszolgálati középtávú terve. Előadó: Dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták és változtatás nélkül javasolták a közgyűlés elé terjesztését. dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző Ez az anyag az államháztartási törvény kötelező rendelkezése szerint került összeállításra. A bevétel vonatkozásában a központi költségvetésből származó támogatások összege a következő 3 évre még nem ismert, emiatt a tervezésnél a jelenlegi helyzetből indultak ki. Az önkormányzatnak van központi költségvetési támogatása és saját bevétele is. A saját bevételnél próbáltak olyan változtatást tenni, mely esetlegesen az infláció tervezhető mértékű növekedését is megmutatja a bevételek körében. A megyei önkormányzatnak hitelfelvételi lehetősége nincs. Fejlesztési hitel felvétele külön kormányzati engedéllyel lehetséges. Likviditási hitel felvételére, kötvénykibocsátásra nincs lehetőség. Ezeket a szempontokat vették figyelembe az előterjesztés készítésénél. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Megkérdezte, van-e kérdés, hozzászólás. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 15 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a következő határozatot hozta:
11
3/2015. (II. 13.) KH Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése az Áht. 29/A. §-ában foglalt kötelezettség alapján a megyei önkormányzat saját bevételei összegét, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek három évre vonatkozó összegét a határozat 1. sz. mellékletében foglaltak szerint határozza meg. Határidő: 2015. február 13. Felelős: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke
5. napirendi pont A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének elfogadása. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták. A közgyűlés ülése előtt a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a képviselőknek kiosztott anyag szerinti pontosításokkal javasolta az előterjesztés elfogadását. A képviselők az ülés előtt megkapták „A rendelet megalkotásával és hatályosulásával összefüggésben várható jogalkalmazási gyakorlat várható hatásai” c. függeléket. Megkérdezte, van-e kérdés, hozzászólás. Molnár Rita, a Pénzügyi Bizottság elnöke A Pénzügyi Bizottság a rendes bizottsági ülésen kérte a hivatalt a költségvetés bizonyos részeinek pontosítására. Ez megtörtént. Így a Pénzügyi Bizottság rendkívüli ülésén ezt elfogadta és javasolta a közgyűlésnek is elfogadásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetését. Hegyi Zoltán képviselő Véleménye szerint a megyei önkormányzat rendkívüli mértékben alulfinanszírozott. Komoly feladatok állnak előttük, de a költségvetés sajnos nem ad lehetőséget olyan, általa gondolt megyei feladatok finanszírozására, melyek szükségesek lennének. Pályázni természetesen fognak, de ezen kívül nem tudja, hogy mit lehetne tenni ez ellen. Három éve változatlan a központi költségvetési támogatás, ebből nehéz gazdálkodni. Kránitz László képviselő Hegyi Zoltán képviselő azt mondta hozzászólásában, hogy alulfinanszírozott a megyei önkormányzat, pedig komoly feladatai lennének. Ezzel szemben ő azt mondja, hogy túlfinanszírozott és semmilyen komoly feladata nincs és nem is lesz az elkövetkező időszakban. Az önkormányzat bevételeinek döntő része néhány ember juttatását szolgálja, többek között az övét is. Emiatt ilyen formában nincs szükség ezekre a megyei közgyűlésekre. Ez a törvényalkotók problémája. Ennek így semmi értelme, emiatt nem fogja megszavazni a költségvetést. Persze találhatnának komoly feladatokat a közgyűlésnél, de a kormány ezeket a feladatokat elvonta. Szabó Zoltán képviselő A költségvetés a valódi működés helyett a személyi és intézményi működésre tud koncentrálni. A helytelen törvényi szabályozás miatt a költségvetés teljes függésbe helyezi
12
magát a központi költségvetéstől. Nem a saját lábukon állnak. E helyzet elleni tiltakozásul a költségvetést nem tudja támogatni. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Lehetnek ellentétes vélemények atekintetben, hogy van-e vagy nincs feladat. Ő úgy látja, hogy nagyon komoly feladatai vannak a megyei önkormányzatoknak. Véleménye szerint a korábbi időszakhoz képest jóval jelentősebb a feladat. Nyilván szubjektív annak megítélése, hogy ki mit tart fontos feladatnak. Lehet, hogy valakinek fontosabb feladatnak tűntek a korábbi hatáskörök, pl. ötévente a megyei múzeumigazgató kinevezése vagy a levéltár éves munkatervének az elfogadása, de számára a területfejlesztési célok összefoglalását, a határon átnyúló programoknak a megyei fejlesztési elképzelésekbe való beillesztését tartalmazó feladatkör jóval súlyosabb, ő ezt fontosabbnak tartja. Ha lehetnek választani, hogy a korábbi vagy a mostani közgyűlésben szeretne elnök lenni, akkor ő a mostanit választaná, mivel ezt a típusú feladatot fontosabbnak tartja. Nem érti, ha ennyire nincs feladata a megyei közgyűlésnek, akkor Kránitz László képviselő miért jelöltette magát a megyei listán a választásokon. Kránitz László képviselő Mert „parkoló pályán” van. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Nyilván függ a megyei önkormányzat az állami költségvetéstől. A költségvetés tartalmazza azt a többletet is, mely a jövőben várhatóan megnövekedő feladatok ellátásához szükséges. Ilyen szempontból akár alulfinanszírozottá is válhatnak, hiszen most van kialakulófélben a munkafolyamat. Idén valószínűleg rendkívüli ülésből is több lehet, hiszen olyan döntéseket kell majd meghozni, melyek a területfejlesztési operatív programmal kapcsolatos fejlesztési források kezelését érintik. Ennek módszertanát még pontosan nem ismerik, mivel Brüsszel még nem hagyta azt jóvá. Amikor ezek az útmutatók aktiválásra kerülnek, onnantól kezdve komoly tervezési feladatokat kell majd elvégezniük. További kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a Pénzügyi Bizottságnak a rendelet-tervezethez tett pontosító javaslatát, mely a rendelet-tervezet 6. §-át érinti. A közgyűlés a Pénzügyi Bizottságnak a rendelet-tervezethez tett, a 6. §-t érintő pontosító javaslatát 15 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással elfogadta. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke A rendelet-tervezetről címenként kell a közgyűlésnek szavaznia. Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetben „Az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek főösszege” címet. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadta „Az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek főösszege” címet.
13
Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetben „A költségvetési előirányzatok változtatása” címet. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadta „A költségvetési előirányzatok változtatása” címet. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetben „A 2015. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések” címet. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadta „A 2015. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések” címet. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a 2015. évi költségvetésről szóló rendelet-tervezetet az elfogadott pontosítással, valamint a függelékkel együtt. A közgyűlés 14 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással megalkotta a 2/2015. (II.14.) önkormányzati rendeletét. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
6. napirendi pont A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Az előterjesztést a közgyűlés bizottságai megtárgyalták és módosításokkal egybefoglalt előterjesztést a képviselők megkapták. Megkérdezte, hogy van-e valakinek kérdése, hozzászólása. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a rendelet-tervezetet. A közgyűlés 15 igen szavazattal és 6 ellenszavazattal megalkotta a 3/2015. (II.14.) önkormányzati rendeletét. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
7. napirendi pont A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke nyelvvizsgapótlékának megállapítása. Előadó: Dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyes rendelkezéseit módosította az országgyűlés 2014. decemberében. Korábban az akkor hatályos, a polgármesteri tisztség 14
ellátásának egyes kérdéseiről és a képviselőket megillető juttatásokról szóló jogszabály szerint kellett eljárni. Most a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály kiterjesztette a közszolgálati törvény hatályát a választott tisztségviselőkre is. Eszerint a nyelvvizsga pótlék az illetmény része. A törvény választási lehetőséget nem ad, úgy rendelkezik, hogy aki az angol, német vagy francia nyelv közül valamelyikben a megfelelő nyelvvizsgával rendelkezik, annak alanyi jogon kell biztosítani a nyelvpótlékot. A közgyűlés elnöke vonatkozásában kell ezt most elfogadnia a testületnek, mivel az az illetmény része. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 19 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 4/2015. (II. 13.) KH A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Németh Zoltánnak, a közgyűlés elnökének 2014. december 12. napjától kezdődően havi 5800,- Ft, azaz Ötezer-nyolcszáz forint idegennyelv-tudási pótlékot állapít meg. Határidő: 2015. február 13. – elfogadásra 2015. február 16. - végrehajtásra Felelős: Dr. Kovács Béla megyei főjegyző
8. napirendi pont Tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Előadó: Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Megkérdezte, hogy van-e valakinek kérdése, hozzászólása. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 21 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 5/2015. (II. 13.) KH A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés a 101/2014. (XII.12.) KH, a 107/2014. (XII.12.) KH, 108/2014. (XII.12.) KH, 109/2014. (XII.12.) KH, 110/2014. (XII.12.) KH és a 113/2014. (XII.12.) KH számú lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
15
9. napirendi pont A megyei útdíjakat szabályozó rendelet módosítására tett indítvány. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Hat megyei képviselő kezdeményezte ennek a témának a tárgyalását. A 2015. február 5-én a közgyűlés határozatképtelensége miatt nem tárgyalt indítvány pótlólagos megtárgyalásáról van most szó. Megkérdezte, hogy van-e valakinek kérdése, hozzászólása. Szabó Zoltán képviselő Amikor ez a kérdés még tárgyalási szakaszban lett volna tavaly decemberében, akkor ez a kérés elutasításra került. Most már Győr Város Közgyűlése is támogatta azt a kezdeményezést, hogy a polgármester mozduljon meg abban az ügyben, miszerint Győr város lakosságának nem kötelessége az ilyen jogfosztás elfogadása. Az azóta a médiában megjelent statisztika azt mutatja, hogy több százezer emberrel vetettek meg egy 5000 Ft-os matricát olyanért, amit azelőtt alanyi jogon tudtak használni. Itt Győr-Moson-Sopron megyében ő 20 ezer emberre taksálja ezt a számot. Úgy gondolja, ennek a megyei közgyűlésnek is a feladata, hogy 20 ezer munkába járó, itt élő választópolgárának az érdekeiért kiálljon. Ez nem azt jelenti, hogy itt egy gomb megnyomásával ez törvénnyé vagy rendeletté válik. Azt jelenti, hogy érzékenyek a választóikkal történő dolgok iránt. Annak érdekében, hogy ezeket a véleményeket megjelenítsék, hajlandóak itt egymással vitázni. A múltkori rendkívüli közgyűlés meghiúsulása okán szembesült azzal a ténnyel, hogy az adott témával kapcsolatban a többségben lévő képviselőtársainak akkor nem nyílt lehetőségük vitába szállni. Továbbra is javasolja annak elfogadását, hogy a közgyűlés kérje fel elnökét a hatóságok felé történő fellépésre annak érdekében, hogy az útdíj rendeletet a következők szerint módosítsák: az M1es Győrt elkerülő szakasza, az M19-es bevezető szakasza és a Mosonmagyaróvár környéki M15-ös érintett szakasza ismét legyen ingyenes. Véleménye szerint, ha akarja valaki, akkor tartsa meg a megyei matricát. Ők elvi alapon tiltakoznak ellene, mivel úgy változtatta meg az egész rendszert, hogy alkalmassá vált egy külön adóbehajtásra. Azóta kiderült a sajtóból, hogy valóban adóbehajtási célokat szolgál, tehát nincs köze a szolgáltatáshoz. Az önmagában egy erkölcstelen álláspont, hogy aki a közteherviselés vagy a szolgáltatás elleni érdeket védi, azt hozzák nagyon nehéz helyzetbe. Kérte a képviselőktől a határozati javaslat támogatását. Lipovits Máté képviselő Egyetért azzal, hogy az elkerülők maradjanak ingyenesek, illetve a Hegyeshalomtól Rajkáig tartó autóút ingyenessége maradjon meg, hiszen miért fizetne az 5000 Ft-t, aki évente csak kétszer megy a pozsonyi reptérre hazahozni a rokonát. Vas megyében is kiharcolták azt, hogy február 1-től megmaradjon az ottani autóút ingyenessége. Komárom megyében is támogatták a kormánypártok ezzel kapcsolatosan egy nyilatkozat elfogadását. Ő ebben látja a megoldást. Fogadjon el a közgyűlés testületi szinten egy nyilatkozatot, melyet elküldenek a kormány felé annak érdekében, hogy a megyében az eddig ingyenes szakaszok ingyenesek maradnak és ezen felül a most épülő M85-ös Csornáig meglévő szakasza, amennyiben ez készen lesz, később ingyenes marad. Kránitz László képviselő Nem érti, miért került ma sor ennek az előterjesztésnek a tárgyalására és miért nem kerülhetett erre sor február 5-én. Kérte ennek megválaszolását. Ha ebben a kérdésben Komárom-Esztergom megyében, Pest megyében, Szombathelyen, Győrben, Miskolcon, tehát kormánypárti vezetés alatt álló testületekben sikerült konszenzusra jutni, akkor nem érti, miért voltak ilyen elutasítóak a megyei közgyűlésben. 16
Szalay Imre képviselő A frakció véleményét szeretné tolmácsolni hozzászólásában. Az álláspontjuk az, hogy ami nem megyei önkormányzati hatáskör, arra vonatkozóan teljesen felesleges rendkívüli közgyűlést összehívni. Emiatt bojkottálta a FIDESZ-KDNP frakció a rendkívüli közgyűlést, úgy ahogyan ezt a parlamentben már többször láthatták pont az ellenzék részéről. Álságosnak érzik a rendkívüli közgyűlés ellenzéki képviselők általi kezdeményezését, mivel ezzel az ellenzéki képviselők egy médiahullámot szeretnének meglovagolni akkor, amikor ezt a témát, mint sok más témát rendes közgyűlésen is megtárgyalhatnák. A megyei matrica bevezetése annyiban érinti a lakosságot, mint sok más kormányzati intézkedés. Ennyi erővel itt a megyei közgyűlésen vitatkozhatnának a rezsicsökkentésről, az önkormányzati adósságkonszolidációról, amik sokkal jobban érintették az embereket. Úgy érezték, kicsit felkészületlen volt a rendkívüli közgyűlés kezdeményezése. Mindig azt mondják, hogy a kis jövedelmű embereket sújtja a kormányzat ezzel az intézkedéssel. A számok alapján a megyei autósok 40 %-a vásárolt megyei matricát, ezek 20 %-ának lehet, hogy ez teher, de a másik 20 %-nak biztosan kedvezmény ez. Az autósok 60 %-a esetében pedig nem változott a helyzet. Ők ezt a kezdeményezést érzik megosztónak, ami az emberek 20 %-át a 80 %-kal próbálja meg összeugrasztani. Az M85-ös úttal kapcsolatban elmondta, már 2002-ben az akkor kormányzat megígérte, hogy 2006-ra megépül az M85-ös. Utána 2006-ban megígérték, hogy 2010-re épül meg. Az új kormánynak köszönhetően talán 2015-re már tudják használni az autóutat Csornáig. Talán az ellenzéki pártok itt a megyei közgyűlésen egy felsőbb utasítást hajtanak végre, annak érdekében, hogy a médiában ez a téma elhangozzék. A felterjesztésekre ott van a megyei közgyűlés rendes ülése. Aktuálpolitikai ügyek miatt a megyei közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását nem támogatják, ezért ezt a javaslatot a FIDESZ-KDNP frakciója elutasítja. dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke Mosonmagyaróvár környékéről jött képviselőként elmondta, hogy ez egy sokkal komplexebb kérdés. Szabó Zoltán képviselő Győr környékéről beszélt, Szalay Imre képviselő pedig Csorna környékéről. A mosonmagyaróváriaknak ez az intézkedés sokkal inkább pozitív, mint negatív. Lipovits Máté képviselőt arra biztatja, hogy ha Pozsony felé közlekedik, menjen inkább Mosonmagyaróvárnak, ekkor a 3 úton megspórolja egyébként az 5000 Ft árát. Mosonmagyaróvár és Jánossomorja környékéről is rengeteg az ingázó Győr és Ausztria irányába. Akik 42.900 Ft-ért nem vásárolták meg az éves matricát, azok most zavartalanul tudnak közlekedni mind a megyeszékhely, mind pedig Ausztria irányába. Szigetköznek végre megvan az olyan értelemben vett kapcsolata az autósztrádával, hogy Lébénynél már érdemes feljönni a pályára. Mosonmagyaróváron ráadásul csökkent a forgalom. Korábban péntekenként az ingázók óriási hada járt át a városon pont amiatt, mert nem akarták megvenni az éves autópálya matricát 42.900 Ft-os áron, ezért Ausztriából átjőve lejöttek az autópályáról. Most ezek a dugók megszűnni látszanak. Még a környék turizmusának is jót tett. Ő maga beszélt olyan osztrákokkal, akik gyakran járnak át a környékre és nekik már megéri az 5000 Ft-os díj, hogy ne kelljen lejönni a sztrádáról. Mosonmagyaróvár problémája ugyanis az volt, hogy az autópálya csak a rajkai lehajtó és Mosonmagyaróvár között volt díjmentes, tehát ha valaki Ausztriából akart jönni vagy oda akart menni, mindenképpen matricát kellett váltania. 5000 Ft-ért ez már az osztráknak is megéri és zömében a térségben élőknek is megéri. Ezt tehát egy összetett dolog. Ha Szabó Zoltán képviselő eljön Mosonmagyaróvárra, szívesen megmutatja neki, hogy nem nőtt a forgalom.
17
Kránitz László képviselő Fel van háborodva a kérdésére adott válasz kapcsán. Szalay Imre frakcióvezető azt mondta, hogy felkészületlenek voltak, amikor ennek a rendkívüli közgyűlésnek az összehívását kezdeményezték. Nem érzi, hogy felkészületlenek lettek volna. Azt is mondta Szalay képviselő, hogy aktuálpolitikai kérdésekkel ne foglalkozzanak. Ezen szintén meg van döbbenve. Egészen eddig azt hitte, hogy ez egy politikai testület, ahol politikai pártok vesznek részt a közgyűlés munkájában, képviselők, akiket a pártjuk azzal bízott meg, hogy a pártjuk vagy a megyében élők érdekeit képviseljék. Az útdíj bevezetése egy aktuálpolitikai kérdés, melyet a kormány hirtelen, gyors mozdulattal terjesztett elő. Ő a decemberi közgyűlési ülésen tett egy megjegyzést erre vonatkozóan. Januárban nem volt rendes közgyűlés, melyen erről a témáról lehetett volna beszélni. Értelemszerűen az ellenzéki képviselő nem tud mást tenni, mint hogy javasolja egy rendkívüli közgyűlésnek az összehívását. Emiatt visszautasítja a felkészületlenségre tett megjegyzést. A kormánypárti képviselők most megpróbálják elmagyarázni, hogy milyen jó ez az útdíj rendszer, mennyire jó ez az 5000 Ft-os matrica. Ha valaki Kópházáról vagy Kapuvárról el szeretne menni a győri Metro áruházba vásárolni, eddig megtehette, hogy ingyen jön el, nyilván kifizette a benzint. Most ezt 5000 Ft megfizetésével teheti csak meg. Kérte, magyarázzák el neki, mitől jó ez, eddig nem kellett fizetni, most pedig 5000 Ft-t kell fizetni. A problémája tehát az, hogy amiért eddig nem kellett fizetni, azért most miért kell fizetni. Azt kérte volna a képviselőktől, hogy álljanak e kezdeményezés mellé, mint ahogy ezt KomáromEsztergom megyében, Pest megyében, Győr városában az ottani Fideszesek meg tudták tenni. Az itteni képviselők pedig még mindig makacsul azt állítják, hogy nem értenek vele egyet és letorkollják az ellenzéki képviselőket, hogy felkészületlenek és aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Egyébként örül, hogy egyáltalán a rendes közgyűlésen elmondhatja ezeket. Kérte, hogy gondolják át a véleményüket. Véleménye szerint – ha merik és nincsen félelmük a kormánnyal szemben - ennek az előterjesztésnek a határozati javaslatát a kormánypárti képviselők is elfogadhatnák. Emiatt biztosan nem éri a képviselőket retorzió. Szabó Zoltán képviselő Örül, hogy végre vitatkoznak, ez egy választott képviselőnek a kötelessége. Szalay Imre frakcióvezető hozzászólásában elhangzott, hogy a jövőben ne legyenek ilyen kezdeményezések. Reméli, hogy ez a vélemény nem annak az első fuvallata, hogy Magyarországon a véleménynyilvánítás szabadságát bezárták. Az ország miniszterelnöke elmondta, hogy a tettek beszélnek, és azt kell figyelni, nem azt, amit mondanak. A felső utasítással kapcsolatban elmondta, hogy 216.000 választópolgár él a megyében, melyből a megyei közgyűlésben lévőkre majdnem százezren szavaztak, nyilván különböző arányban. Az ő tiszteletük többet kell, hogy jelentsen bármilyen pártutasításnál. Sajnálja, hogy a megyei közgyűlés Fideszes tagjai először az elzárkózás mellett döntöttek. 2008-2009 között ő napi szinten járt Győr és Szombathely között. Látta azt, hogy 2007-től kezdve nagyon intenzíven elkezdődött a 86-os és 85-ös utaknak az építése, mivel az már akkor is EU-s pénzből volt finanszírozva. 2010-ben a választás napját követően megállt az építkezés és meg sem indult 2 éven keresztül. Csornánál nem lehetett eldönteni, hogy honnan kerüljön az út. Szombathely mellett a már épülő felüljáróknak a betonoszlopai éveken keresztül álltak, a bennük lévő vas pedig rozsdásodott. Amikor a FIDESZ hatalomra került, a legfontosabb célja az volt, hogy a beruházásokat átrendezze. Tehát az „elkészül az út” mondat dicsőségét lejjebb kell szorítaniuk. Nem beszélve a félmegoldásokról, Csornáig még valahogyan eljut az ember, Kópházáig meg majd lesz valami. Az időveszteség sokat jelent. A hatalomban lévő, felelősen döntő pártok képviselőinek igenis ki kell mondani, hogy az idő mindenkinek idő és a pénz mindenkinek pénz. Problémás, ha valaki azt gondolja, hogy 216.000 választópolgár és közöttük kb. 150.000 autós nem jelent tételt. 18
Lipovits Máté képviselő A JOBBIK-nak nem az az álláspontja, hogy a megyei matricák rosszak. Ez egy félreértés, a megyei matrica alapvetően ténylegesen jó. Ahogyan dr. Pető Péter alelnök is elmondta, Mosonmagyaróvár ezzel gyakorlatilag nyert. Ezzel szemben azonban nem lehet arra azt mondani, hogy nyereség, ha valaki a Rajkáig vezető gyorsforgalmi utat 5000 Ft-ért használhatja. Ráadásul, aki eddig Ausztriába járt, az az osztrák oldalon sem vette meg az autópálya matricát és ezután se fogja. Aki így jár ingázni, az eddig is a kishatáron lépte át a határt, tehát egyik oldalon sem vett matricát. A megyei matricával tényleg gyorsabban lehet haladni Mosonmagyaróvártól Győrig. Ezzel szemben az eddigi ingyenes elkerülők esetében még mindig nem adtak magyarázatot a fizetési kötelezettségre. Megkérdezte, mi indokolja azt, hogy annak is 5000 Ft-t kell fizetnie, aki csak egy 5 km-es vagy ennél is rövidebb szakaszt tesz meg a pályán. Kérte a képviselőket, hogy legyenek partnerek egy olyan nyilatkozat megfogalmazásában, mely szerint az eddigi elkerülők ingyenességét továbbra is tartsák fent. Ezt a nyilatkozatot továbbítsák a kormány felé kérés jelleggel. Dr. Gulyás Zoltán képviselő Szabó Zoltán képviselőnek elmondta, hogy 2002-ben, sőt 2001 végén elfogadott tervei voltak a csornai elkerülő útnak. 2002 májusában a 2002. évi költségvetésben még szerepelt 5 milliárd Ft a csornai elkerülő út lőszermentesítésére, kisajátítására és a régészeti munkákra. A Medgyesy kormány júliusban ezt az 5 milliárd Ft-t eltörölte, ezért nem kezdődhetett meg 2002-ben a munka. Nem úgy volt tehát, ahogyan Szabó Zoltán képviselő mondta. Személyesen hallotta, hogy 2006-ban a kampány során Csornán, a főtéren, a zenepavilonban Medgyesy Péter bejelentette, hogy 2010-re megépül az elkerülő út, ezért szavazzanak az MSZP jelöltjére. 2008-ban valóban elkezdődött valami, az újságban Molnár Csaba képviselő nyilatkozott, hogy a csornai elkerülő út egy szakaszát átadták. Ez az Enesét elkerülő 7 km-es szakasz volt, tehát semmi köze nem volt a csornai elkerülő úthoz. Szalay Imre képviselő Szabó Zoltán képviselő azt állította, hogy itt csak azt lehet megtárgyalni, amit a FIDESZKDNP frakció kíván. Szeretné megnyugtatni, hogy nem a közgyűlési napirendeket szeretnék ezzel korlátozni. Ők az eljárást, a rendszert helytelenítették. Havonta, kéthavonta tartanak közgyűlést. Ezek politikai témák, a politikai témák kedvéért nem fognak rendkívüli közgyűlést sem kezdeményezni, sem támogatni. Ezt meg lehet tárgyalni a közgyűlésen is, ahol lehet az érdekellentéteket ütköztetni. A megyében lévő emberek 20 %-ának teher a matrica, 80 %-ának viszont nem az, emiatt nem szabad összeugrasztó politikát folytatni. Aki gyakran Budapestre járt, megvett az éves matricát 42.980 Ft-ért, most viszont 15.000 Ft-ot fizet 3 megyei matrica megvételével. Ők tehát jobban járnak. Ezek tények, az embereknek a 80 %-a jobban jár a megyei matricával. Az elutasításuk tehát a most kialakulóban lévő rendszerre vonatkozott. dr. Pető Péter, a közgyűlés alelnöke Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezik arról, hogy a megyei önkormányzatnak mik a hatáskörei, ezekkel kapcsolatban előfordulhat számos alkalommal rendkívüli közgyűlés összehívása. Ha csak az a cél, hogy az országos politikát behozzák a közgyűlésre, akkor erre a pártoknak inkább a sajtótájékoztató lenne a megfelelőbb. Lipovits Máté képviselő félreértette a korábbi hozzászólását. Ha valaki megveszi a megyei matricát, akkor csak az osztrák határ után fog lehajtani az autósztrádáról és ezáltal nem csak Mosonmagyaróvárt, de Hegyeshalmot sem fogja terhelni a forgalommal. Ténykérdés tehát,
19
hogy ez a megyei matrica Mosonmagyaróvár városról, valamint Hegyeshalomról és Levél községekről veszi le a forgalmat. Szabó Zoltán képviselő Úgy gondolja, hogy a megye az ország része, ami a megyei embereket érinti előnyösen vagy hátrányosan, az az országot érinti előnyösen vagy hátrányosan. Dr. Gulyás Zoltán képviselő hozzászólásában említette, hogy Medgyesy Péter 2006-ban bejelentett valamit, abban az időben viszont Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök. Ő 2008-ban egy beruházást vezetett és a NIF-el napi szinten kapcsolatban volt. Emiatt első kézből tudta, hogy a csornai beruházást – mivel egy elszigetelt beruházás volt – áttették Győr-Szombathely viszonylatba. Valójában a Vas megyei képviselők küzdöttek azért keményen, hogy Vas megye Győrön keresztül Budapesttel összeköthető legyen. Ezért született az a döntés, hogy Győr felől is és Szombathely felől is elindítják a beruházást. Mivel az éves matricát közel 200.000 ember vette meg 2014-re. Idén is nagyjából 190.000 ember vette meg az éves matricát. Az az állítás tehát még vizsgálandó, hogy nagyon sokan jártak jól. Az tény, hogy 620.000 körüli volt a megyei matricát megvásárlók száma. Az időszaki matricákat (hétre, hónapra) az éves matricákon kívül nagyjából 3.100.000 esetben vették meg. Kéri tehát a javaslatuknak az elvi elutasítás ellenére az átgondolását. Azok az autósok, akiknek jó a megyei matrica, azt tartsák meg. Azokra is gondolni kell azonban, akik eddig is meg tudták oldani a munkába járásuknál, hogy ne kelljen még plusz terheket viselniük. Amikor egy 80.000 Ft-t érő Susukiban hárman mennek dolgozni reggel és este érnek haza, azoknak igenis megterhelő a plusz terhek viselése. Lipovits Máté képviselő Dr. Pető Péter alelnök hozzászólására reagálva elmondta, hogy ha valaki felmegy a magyar autópályára, akkor a határ után az osztrák pályán is rajta lesz, ezért az osztrák matricát is meg kell vennie. Aki eddig azon spórolt, hogy nem vett éves magyar autópálya matricát, az nem vett éves osztrák matricát sem. Ez utóbbi sem egy kis összeg. Aki a pályán megy, nyilván a pályán is marad, de aki Hegyeshalomnál átlép, és két faluval megy csak távolabb, az nyilván nem fog osztrák matricát venni. Kikéri magának azt az állítást, hogy ez országos ügy és nem megyei. Ez megyei pályaszakaszokat is érint, az eddigi ingyenes szakaszokat fizetőssé tette ez az intézkedés. Ez igenis megyei ügy. Ő személy szerint nem felsőbb utasításra cselekszik, senkivel sem egyeztetett erről. A saját, illetve a JOBBIK frakció véleménye, hogy őket nem a megyei matricák ténye zavarja, csak azt szeretnék, hogy az eddigi ingyenes elkerülők továbbra is maradjanak ingyenesek. Kérik, hogy ebben a képviselők legyenek partnerek, annak érdekében, hogy ne sarcoljanak meg 20 %-kal több embert ezzel az intézkedéssel. Kránitz László képviselő Megkérdezte, hogy az itteni kormánypárti képviselők az általuk elmondottak alapján hogyan ítélik meg a Komárom-Esztergom megyei, a Pest megyei, a szombathelyi vagy a győri Fideszes képviselőket. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Több hozzászólásban felmerült, hogy ami eddig volt, az most miért van máshogyan. A világ változik. 1990 előtt nem kellett adót fizetni. 1990 előtt ő a Loyd épületébe járt német órára, akkor ő egyetlen romot sem látott az épület alatt, most viszont lát itt műemléki értékeket, és örül annak, hogy ezt valaki a magánpénzéből felújíttatta. Régebben egyetlen útért sem kellett fizetni és nem is nagyon voltak utak. Sok minden változik a világban. Az nem lehet, hogy felvesznek tetszőlegesen egy státuszt, alapállapotot és mindent ehhez viszonyítanak. Az 20
útdíjakkal kapcsolatos vitát miért nem viszonyítják pl. 1996-hoz, amikor 1900 Ft-ba került egy darab út Győr és Mosonmagyaróvár között. Miért nem viszonyítják az osztrák helyzethez, ahol fél métert se mennek az autópályán és máris matricát kell venni. Nem lehet tehát egy állapotot pillanatnyi érdekek miatt kiragadni és erre hivatkozni. Elhivatott azzal kapcsolatban, hogy a közteherviselés értelmében az azonos kategóriájú utakért azonos díjat kell fizetni. Felmerülhet az is, hogy miért kell fizetni annak, aki megveszi az éves autópálya matricát az ország összes autópályájára, míg másnak nem kell fizetnie az azonos kategóriájú utak használatáért. Több út is említésre került. Például az M19-es út, ahol ő sokat járt. Ennek az útnak van egy kb. 4 km-es szakasza, ahova talán néhány kiskert tulajdonos megy hétvégente, de nagy forgalom nincsen rajta. Illetve ezen az úton arra az autópályára lehet eljutni, amiért már eddig is fizetni kellett, tehát az használja, aki az autópályára megy vagy onnan jött le. Érdemi változás tehát e téren nem következett be azon emberek számára, akik eddig ezt az utat használták. Nagyjából ugyanez lehet a helyzet a rajkai szakaszon is. Aki a pozsonyi reptérre megy, az ezen túl akár többször is mehet ezért az 5000 Ft-ért. Eddig az oda-vissza út kb. 3000 Ft-ba került az autópályán, mégse hallott aggódó hangokat azzal kapcsolatban, hogy milyen sokba kerül ez az út a sztrádán. Egyetért tehát azzal, hogy az azonos kategóriájú utak azonos használati díj mellett legyenek igénybe vehetők. Nem gondolja, hogy egy bevezető szakasznak az előállítása, karbantartása, üzemeltetése, jégmentesítése kevesebbe kerülne, mint más útszakaszénak. Nem értett azzal sem egyet, hogy eddig nem kellett fizetnie annak, aki Budaörsről az Auchan vagy az Ikea áruházakba ment el az autópályán, miközben másnak meg kellett vennie a 10 napos autópálya matricát annak érdekében, hogy oda eljusson. Az nem megy, hogy például mindenki kapjon 100.000 Ft-t havonta, de az adókat közben eltörlik, mivel régen sem volt adó. Úgy gondolja, hogy egy autó éves fenntartási költségeihez viszonyítva 5000 Ft nem jelentős összeg. Ezáltal az emberek jelentős részének az úthasználati költségét csökkentik, és sokaknak új lehetőséget biztosítanak, például itt Győr-Moson-Sopron megyében a megyei matricavásárlók nagy része eddig az 1-es úton és a Szigetközi úton közelítették meg Győrt, most viszont már vonzó alternatíva számukra a megyei matrica igénybevételével az autópálya szakaszok használata. Úgy gondolja tehát, hogy a nagy többségnek jó a matrica. Nyilván egy Vas megyei képviselő jogosnak találhatja azt, hogy egy még el nem készült út néhány kilométeres szakasza után átmenetileg – az út elkészültéig – ne kelljen díjat fizetnie. Nyilván hivatkozhatnak az enesei elkerülő 7 km-es szakaszára, melyhez a két csatlakozó út még nem épült meg, de ezeket így nem érdemes kiragadni. Ha majd elkészül a teljes útszakasz, akkor a díjfizetés már az egész útra fog vonatkozni. Ezen utak díja tehát – az általuk biztosított előnyök miatt – az éves autóhasználati költségekhez képest bőven méltányolható plusz kiadást jelent, hiszen használatukkal nyerni lehet, akár biztonság, üzemanyag vagy idő szempontjából is. Aki Kópházáról megy a győri Metro áruházba és csak emiatt használta ezt a pici szakaszt, annak nyilván rossz a matrica, de tágabb kitekintésben azt kell megvizsgálni, hogy a megyében élő 450.000 ember számára ez milyen előnyöket hozott. Nyilván más a véleménye erről a Komárom-Esztergom megyei, a Vas megyei, de akár a győri testületnek is, mert mindenki más szemüvegen keresztül nézi ezt a problémát. Azt látja, hogy Győr-Moson-Sopron megyében összességében ez több előnyt hozott annál, mint ami a korábbi rendszerben volt, és egyébként igazságosabb is, hiszen ez a közteherviselés lényege. Vitatkoztak a demokrácia felfogásokról is. Egyetért Szalay Imre frakcióvezetővel abban, hogy a rendkívüli közgyűlés határozatképtelensége valóban egy üzenet volt arra vonatkozóan, hogy ez nem egy eszköz olyan kérdések megvitatására, amihez a megyei közgyűlésnek semmi köze nincsen. Persze sok mindenről lehetne beszélgetni, pl. a gyesről is, csak nem érdemes, mert nincs hozzá hatáskörük. Véleménye szerint a rendkívüli közgyűlés lehetőségét tartsák meg a törvény által a megyei önkormányzathoz rendelt alapfeladatoknak a végzésére. A rendes 21
közgyűlésen nyilván lehet beszélni mindenféléről, amiről a politikusok beszélni szoktak. Emiatt került most felvételre ennek a témának a tárgyalása, bár sok értelmét nem látja, mivel nem tartozik a hatáskörükbe. Egyszerűbben is elintézhetnék ezt annál, mint hogy a megyei közgyűlést ilyen politikai megkereséseknek a színterévé teszik. Szabó Zoltán képviselő Győrszentivánon lakik 14.000 másik állampolgárral együtt, akik naponta reggel és este több százas nagyságrendben használták az M19-es utat. Vagyis az az állítás, hogy ezt a szakaszt csak néhány autó használja, nem állja meg a helyét. Németh Zoltán elnök kimondta a közteherviselés szót. Jól sejtette tehát, hogy ez egy adó jellegű intézkedés, ami „mindenkinek jó”. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Nem erre értette a közteherviselést, hanem az úthasználók közötti közteherviselésre gondolt, azaz ugyanannak a használatáért ugyanazt fizeti mindenki. Nem érti, hogy miért gondolt Szabó Zoltán képviselő az adójellegre. Nyilván aki nem használ autót, azt ez nem érinti. A lényeg tehát az, hogy az azonos szolgáltatást igénybe vevők azonos költségeket fizessenek. Aki nem vesz igénybe szolgáltatást, az nem fizet. Dr. Nagy Gergely képviselő Nem a megyei matrica ellen foglalnak állást, hanem azért, hogy az eddig ingyenesen használható utak ne legyenek fizetősek. Többször elhangzott ez, mégis úgy tűnik, mintha két malomban őrölnének és elbeszélnének egymás mellett. Az eljárás ellen is tiltakozik, ahogy a rendkívüli ülést levezetését intézték. Azt gondolta, hogy jól nevelt úriember módjára tudnak egymással beszélni a mindenki számára fontos kérdésekben. Ők a rendkívüli ülés napján a munkahelyükön szabadnapot vettek ki és eljöttek ide, de a kormánypárti képviselők nem tisztelték meg sem őket, sem pedig a választópolgárokat azzal, hogy részt vegyenek az ülésen, ezt nagyon sérelmezi. Lipovits Máté képviselő Határozati javaslatként javasolta egy nyilatkozat elfogadását, melyet elküldenének a kormányban. A nyilatkozatban az szerepelne, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően ingyenes útszakaszok használata továbbra is maradjon ingyenes. Kérte erről a szavazást. Szemerits Szabolcs képviselő Több közgyűlésen elhangzott már, hogy a felmerült témákban nincs hatásköre a közgyűlésnek. Megkérdezte, hogy akkor mire van hatáskörük. Ő fertődi lakos, az M85-ös úton jön Győrbe, amikor közgyűlésekre jön. Örömmel látja az építkezést, ami azonban sajnos csak Csornáig fog megtörténni. Vannak itt a közgyűlésben képviselők Kópházáról, Kapuvárról is, akik ismerik azt a mondatot Lázár Jánostól, hogy 2018-ig megépül a határig a négysávos autóút. Véleménye szerint az urnák kibontása után pár perccel ez már megváltozott, és marad ez kétszer kétsávos gyorsforgalmi út és tudják, hogy ebben a ciklusban ez nem is fog megvalósulni. Szeretné, ha ezért is lobbiznának itt a megyei közgyűlésben, bár tudja, azt mondják erre, hogy ez nem a megye hatásköre. Mindenki hasznára válna ennek az útnak a megépülése. Az M85-ös úton az M1-es körforgalomnál már ki van táblázva a Győr – Csorna irány és fel van tüntetve a matricahasználat. Az M86-os Szombathely felől jön Győr irányába és be fog csatlakozni az M85-ösbe. Az ottani Fideszes képviselők a lakosság nyomására úgy döntöttek, hogy kezdeményezik ennek az útnak az ingyenessé tételét február 1-től, addig, amíg az M85ös és az M86-os Csornánál össze nem csatlakozik. Ekkor újra fogják tárgyalni azt, hogy az 22
egész Szombathely – Csorna – Győr útszakaszt fizetőssé teszik. Ha jól tudja, az M85-ös 2015. júniusában átadásra fog kerülni. A Vas megyei gyakorlathoz mindenképpen jó lenne csatlakozni addig, amíg az M86-os el nem készül Csornáig. Az egész útszakasz 2016. év végéig fog elkészülni, addig jó lenne, ha az egész szakasz ingyenes lenne. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Az útdíj rendelet egy csomag, egyik eleme a másik nélkül nem működőképes. Hiába gondolkodnak abban, hogy jó lenne kapni is valamit és meg is tartani azt, ami korábban volt. Ez így nem megy. Nem lehet így szétválasztani tehát a népszerű részét és a kevésbé népszerű részét. Az M85-ös még nem készült el. Az emberek már nagyon várják, hogy közlekedjenek rajta. Ez az éves 5000 Ft-os matrica nyilván nem fogja őket megakadályozni abban, hogy ezt a szakaszt használják, ami által töredékére csökken a menetidő, a balesetveszély és az üzemanyag költség. Ha már javaslatokat fogalmaznak meg, azt is megfogalmazhatnák, hogy megköszönik a kormánynak, amiért döntött arról, hogy Sopronig kétszer két sávon megépíti hazai forrásból ezt az utat. Erről a beruházásról egy konkrét pénzügyi döntést tartalmazó kormányhatározat van. Uniós pénz erre nem költhető. Véleménye szerint tehát köszönetre méltó, hogy költségvetési forrásból ez a megye ekkora beruházást kaphat. Reméli, hogy ez az út – bár uniós pénzektől független – ebben az uniós ciklusban meg fog épülni. A rendkívüli ülés kezdeményezését Szabó Zoltán képviselő fogta össze. Az általuk benyújtott anyag jogilag nem tekinthető előterjesztésnek. Megkérdezte, hogy milyen határozati javaslat szavazása kerüljön a közgyűlés elé, illetve csatlakozik-e Szabó Zoltán képviselő a Lipovits Máté képviselő által elmondott határozati javaslathoz. Szabó Zoltán képviselő Ismertette az általuk beadott előterjesztésben szereplő határozati javaslatot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés nem ért egyet az M1 Győr elkerülő, M19 és M15 autóút utak fizetőssé tételével. A közgyűlés nem tartja elfogadhatónak, hogy vidéki, munkába járók közlekedési költségei és időszükséglete növekedjen a zsúfoltsággal, balesetveszéllyel együtt. Ezért javasolja az útdíj rendelet módosítását: a.) a 2014.12.31-ig díjmentes Győr-Moson-Sopron Megyei M19, M15 és M1 autópálya M19- és 85-ös úti csomópontjai és M1-Határátkelő-Mosonmagyaróvár 86-os útcsomópontja közötti útszakaszok újra díjmentesítését. b.) a megyei, területi hatályú matricarendszer a megmaradó fizetős szakaszokon éves matricaként történő elfogadását, de a teljes értékű vissza vagy átválthatóságát bármely időalapú díjra. Az átválthatóság biztosítását a rendelet módosítását követő 60 napig fenn kell tartani a lakosság ás vállalkozások számára, a megfelelő döntési helyzet biztosítása érdekében. A b.) pontban foglaltak részben megvalósultak, ezért erről nem kér szavazást a közgyűléstől. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Megkérdezte Lipovits Máté képviselőt, hogy csatlakozik-e ehhez a javaslathoz, mivel van átfedés a két javaslat között, vagy fenntartja a saját határozati javaslatát.
23
Lipovits Máté képviselő A saját határozati javaslatát visszavonja. Kérte a név szerinti szavazást. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke A szavazógép használatával természetesen megismerhető a képviselők számára, hogy ki hogyan szavazott. Megkérdezte, hogy ezt elegendőnek tartja-e vagy pedig fenntartja az indítványát. Lipovits Máté képviselő Ezt elegendőnek tartja. Ennek ismeretében nem kíván élni a korábbi indítványával. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyűlés 7 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással elutasította a határozati javaslatot.
10. napirendi pont Interpellációk, kérdések. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Interpelláció, kérdés az szmsz-ben megjelölt határidőig írásban nem érkezett. Kránitz László képviselő A Területfejlesztési Bizottság ülésén már megkérdezte és a közgyűlésen is szeretné megkérdezni a megyei főjegyzőtől, hogy az elnök és az alelnökök részére a közgyűlés által megállapított tiszteletdíjon felül milyen egyéb juttatás jár, és ezt mi szabályozza. Szeretné látni ezt a szabályzatot. Dr. Nagy Gergely képviselő Orvosként dolgozik és a kollégáitól sok mindent hall a megyei kórházzal kapcsolatosan, pénzügyi és személyi témákban. Megkérdezte a közgyűlés elnökétől, hogy mit lehet tudni a megyei kórházban zajlott építkezésről, a pénzügyi elszámolásról és a főigazgató helyzetéről. Lipovits Máté képviselő Megkérdezte, hogy a két főállású alelnöknek nem lenne-e kötelessége megjelenni egy rendkívüli közgyűlés ülésén. Ha erre nem a válasz, akkor kérte, számoljanak be arról, hogy mi csináltak a rendkívüli közgyűlés ideje alatt a munkaidejükben. Régebben volt olyan beszámoló minden közgyűlésen, melyben a tisztségviselők tájékoztatást adtak az általuk végzett munkáról. Megkérdezte, hogy a két alelnök milyen munkát végez. Megkérdezte továbbá, van-e mód arra, hogy a jövőben minden testületi ülésen legyen ilyen beszámoló. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke A két alelnök feletti munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, ezért neki kötelesen számot adni a munkájukról. Nem tartoznak tehát a képviselők felé beszámolással. A kórházzal kapcsolatban ő nem érzi magát érintettnek, nincs semmilyen jogi, közgazdasági kapcsolata a kórházzal, a főigazgatóval kapcsolatban sem tud nyilatkozni.
24
dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző Az elmúlt heti bizottsági ülésen is feltette a kérdését Kránitz László képviselő, ő pedig várta, hogy a képviselő jön hozzá és megnézi az általa említettekről szóló szabályzatot. A főjegyzői titkárságon természetesen bármikor megtekintheti az erre vonatkozó szabályzatot. A testület állapította meg a tisztségviselők illetményét, az elnök esetében ennek a része a mostani ülésen megállapított nyelvpótlék is. Ezt a közszolgálati jogviszonyról szóló törvény szabályozza. Ez a jogszabály határozta meg azt is, hogy a közszolgálati jogviszony mely elemei terjednek a közgyűlés tisztségviselőre. Ilyen a cafeteria juttatás is évente bruttó 200.000 Ft, nettó 150.000 Ft összegben, mely minden önkormányzatnál jár a tisztségviselőknek. Ezen kívül juttatás nem illeti meg őket, hanem használati jogosultságuk van a gépjárműhasználat vonatkozásában, ugyanúgy, mint minden más megyei és megyei jogú városi önkormányzatnál is. Ez eddig is így volt. Ennek szabályait egy belső szabályzat rendelkezései határozzák meg, melyet a képviselő megtekinthet. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Minden képviselőnek javasolja a 2015. január 1-től hatályos SZMSZ áttekintését, mely többek között szabályozza a kérdések feltevésének módját is. Ettől eltekintve azonban megadja a szót a még bejelentkezett képviselőknek. Lipovits Máté képviselő A közgyűlés elnökétől szeretne akkor tájékoztatást kérni arról, hogy milyen tényleges feladatokat látnak el a közgyűlés alelnökei, hiszen közpénzből kapják a fizetésüket. Szívesen olvasna erről egy részletes beszámolót. Kránitz László képviselő Neki nem a megyei főjegyzővel van vitája. A Területfejlesztési Bizottság ülésén is feltette ugyanezeket a kérdéseket, akkor azt a választ kapta, hogy majd a közgyűlés ülésén megtekintheti ezt a belső szabályzatot. Nem érti, miért nem hangzik el a közgyűlésen, hogy az alelnököknek személyi használatra jár egy Skoda Octavia személyautó és egy telefon. Nem azt kérdezte, hogy más önkormányzatoknál ez hogyan működik, illetve korábban hogyan működött. Őt az érdekli, hogy a mostani ciklusban milyen autót kap a közgyűlési elnök és az alelnökök, ezeket az autókat személyi használatra kapják-e, ki fizeti ezekre az útdíjat, az éves megyematricát, illetve hogy a telefonhasználatuk meddig terjed ki. Természetesen megnézi a szabályzatot a főjegyzői titkárságon. Dr. Gulyás Zoltán képviselő A megyei kórházzal kapcsolatos ügyek több mint két éve nem tartoznak a megyei önkormányzat hatáskörébe, mivel nem tulajdonosok. A főigazgató azonban azóta is több alkalommal adott tájékoztatás a közgyűlésnek a megyei kórház munkájáról. Beszámolási kötelezettsége tehát nincs, de tájékoztatás adhat. Erre meg is kérheti a közgyűlés elnöke a főigazgatót. A tájékoztatás adásához természetesen a tulajdonos GYEMSZI-nek a beleegyezése is szükséges, de ez eddig sem okozott problémát. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Fel fogják kérni a megyei kórház főigazgatóját tájékoztatás adására. Jelentős fejlesztések zajlottak a kórházban, ez a fejlesztés jelenleg is tart. Kevés kórházban van olyan jellegű fejlesztés, mint az itteni kórházban.
25
11. napirendi pont Tájékoztatók. Németh Zoltán, a közgyűlés elnöke Tájékoztatóként elmondta, hogy az Ügyrendi Bizottság a közgyűlés 2014. decemberi ülésén számára megtárgyalásra kiadott, az SZMSZ módosításával kapcsolatos két témakört megtárgyalta, melyekről a következő döntéseket hozta: Az Ügyrendi Bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 5/2015. (II.6.) ÜB A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Ügyrendi Bizottsága a közgyűlés felhatalmazása alapján megvizsgálta a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014. (XII.15.) rendelet 14. § (20) bekezdésében a módosító javaslat benyújtásának módját szabályozó rendelkezést, melynek szabályozását megfelelőnek tartja, ezért annak módosítását nem javasolja a közgyűlésnek. Az Ügyrendi Bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: 6/2015. (II.6.) ÜB A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Ügyrendi Bizottsága a közgyűlés felhatalmazása alapján megvizsgálta a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014. (XII.15.) rendeletben az azonnali kérdések feltevése lehetőségének szabályozását, melyet – mivel a képviselőknek valamennyi ülésen külön napirendi pontban lehetőségük van kérdések feltevésére – nem javasol a közgyűlésnek a rendeletbe történő beépítésre. Tájékoztatta továbbá a közgyűlést, hogy a március 15-i megemlékezést a megyei önkormányzat Agyagosszergényben tartja 2015. március 14-én 11 órai kezdettel, melyre a meghívót a képviselők a későbbiekben megkapják. A közgyűlés következő rendes ülése 2014. április 24-én lesz. Megköszönte a részvételt és az ülést bezárta. G y ő r, 2015. március 2.
Dr. Kovács Béla megyei c. főjegyző
Németh Zoltán a közgyűlés elnöke
26
