Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat
JEGYZŐKÖNYV készült a képviselő-testület 2012. április 4-én 18.00 órakor kezdődő nyilvános üléséről Helye: XV. kerületi Polgármesteri Hivatal (1153 Bp., Bocskai u. 1-3.) Díszterem Jelen vannak: 15 fő képviselő (Báder György, dr. Balázs Zoltán, dr. Balogh András, Bárdosi György, Báthory Erzsi, Bencsics Lászlóné, Bitvai Nándor, Dárdai Árpádné, Donga Árpádné, Gyurkovics Miklós, László Tamás, Major Sándor, dr. Novák Ágnes, dr. Pintér Gábor, Vizér Klára) Meghívottként jelen van: Juhászné dr. Baráth Márta jegyző, dr. Herczeg Julianna aljegyző, dr. Paor Emőke a Jegyzői Titkárság vezetője, dr. Sárosi Magdolna a Polgármesteri Kabinet mb. vezetője, Aradi Gizella a Pénzügyi Iroda vezetője, Kovácsné Márkus Éva a Szociális és Egészségügyi Iroda vezetője, Németh Tibor a Városgazdálkodási Iroda vezetője, dr. Trinn Miklós jogtanácsos, dr. Kovács Imre a Gazdasági Működtetési Központ ügyvezető igazgatója, Soha Péter a Gazdasági Működtetési Központ gazdasági vezetője A képviselő-testület ülésén részt vett Lukács Lászlóné, Paulusz Katalin és Gulyásné Végh Katalin jegyzőkönyvvezetők. László Tamás: Köszönti a képviselő-testületi ülésen megjelent képviselőket, a hivatal munkatársait, a megjelent érdeklődőket, az internetes közvetítés és a kábeltelevízió nézőit, akiket a 2012. március 30-án, határozatképtelenség miatt félbeszakadt testületi ülés érdekel. Ilyen esetben a napirend újbóli elfogadására nincs szükség, hanem azt a napirendet kell elölről tárgyalni, ami félbeszakadt. Megállapítja, hogy a testület 15 fő képviselővel határozatképes. A 2012. március 30-i ülésen elhangzott javaslatok alapján módosítás készült, amely hatására véleménye szerint el lehet fogadni a Gazdasági Működtetési Központ fejlesztését. Decemberben döntést hozott a testület a GMK továbbfejlesztéséről. Az 1154/2011. (XII.21.) ök. számú határozat szerint valamennyi önkormányzati intézmény létesítmény-működtetését a GMK-nak kell ellátnia 2012. szeptember 1-jétől. Az ezt megelőző határidő 2012. július 1., amikor azon intézményeket kell bevonni, amelyek még nincsenek a Gazdasági Működtetési Központ körében. Önállóan működő költségvetési intézményként kell bevonni a Hubay Jenő Zeneiskolát, a szociális intézményeket, a bölcsődéket, az Egyesített Szociális Intézményt, az Ifjúsági és Sportközpontot, a Csokonai Művelődési Központot. Olyan lépés történik a határozati javaslat szerint, aminek előkészítését szolgálja az előterjesztés. A GMK-ról szóló vita annak jövőjéről szól. Arról, hogy a megkezdett út tovább folytatható-e, vagy meg kell szakítani a folyamatot. Ha nem nyer támogatást az előterjesztés, annak beláthatatlan következményei lesznek. A
2 Gazdasági Működtetési Központnak már eddig is nagyon jelentős gazdasági hatékonyság javító és hasonló eredményei vannak. A tavaly elkezdett lépéssorozatban 2011. július 1-jén létrejött a GMK, bevonva a köznevelési intézmények gazdálkodását, 2011. szeptemberében kiteljesedett ez a folyamat, most folytatódna a további szervezetfejlesztés és a központ kialakítása. A vitának három nagy csomópontja volt. Az egyik a szervezetfejlesztésben a bértábla kialakítása során polémia alakult ki a számítási módszerek és egyéb megközelítések mentén. A GMK vezetésével, valamint a hivatal szakigazgatási szerveivel néhány olyan döntést hoztak, amelyek részben kisebb hibákat korrigáltak, részben pedig a bértábla egy korlátozottabb használatára ösztönzik a Gazdasági Működtetési Központ vezetőjét. Az eredetileg betervezett szervezetfejlesztés szerinti bértömeg legfeljebb 85 %-os kihasználására tesznek javaslatot. A vezető azt a szabadságot kapja meg, hogy a 15 %-os csökkentés nem egységesen, hanem személyre szabottan történik, a felelősségvállalástól függően. Vita alakult ki azon, hogy jókor hozzák-e meg ezt a döntést. Szeptember 1-jével rendelkezésre kell állnia a teljes GMK-nak a teljes szervezetével, informatikával, kapcsolatrendszerrel, mindazzal a lépéssorozattal, amelynek révén az intézmény képes a kerületben működő 103 telephellyel rendelkező intézményhálózat gazdálkodását és működtetését szolgálni. A GMK egy szolgáltató egység, a gazdálkodás klasszikus ágazatait, a pénzügyet, számvitelt, bér- és munkaügyet, illetve a költségvetés tervezést foglalja magában. A működtetésben olyan szolgáltatásokat nyújt az intézményeknek, amelyek azt biztosítják, hogy az egyes intézmények vezetői felelősségi körüket nem csorbítva, kizárólag az alapküldetésükre figyeljenek és teljesítsék: a köznevelési intézményekben a nevelés-oktatás feladatait, a szociális intézményekben a szociális gondoskodást, az egészségügyi intézményekben a gyógyítást, a bölcsődében a gyermekekről való gondoskodást, a közművelődés terén a helyi közművelődés bonyolítását, programok szervezését stb. A Gazdasági Működtetési Központtal egy olyan rendkívül hatékonyan működő szervezetet hoznak létre, amely a maga rendszerével, minőségbiztosításával, és hatékonyság javító lépésekkel szolgálja a nagy intézményhálózatot. A folyamat 2011-ben kezdődött el, melynek folytatása a kerület egész életében az egyik legjelentősebb lépés, mert az intézményhálózat továbbfejlődését fogják szolgálni azzal, hogy minden megtakarítást, ami ezen lépéssorozat keretében elérhető, az intézményhálózat fejlesztésére fordítják. A számítások alapján már a fél éves működéssel is jelentős szabad pénzmaradvány érzékelhető, ami a GMK létrejötte nélkül nem lenne, mert az intézmények biztosan felhasználták volna. Belelátnak az intézmények működésébe, jobban látják, mely intézmény működik hatékonyan, mely kevésbé, milyen szolgáltatást milyen módszerrel látnak el. A módszerek között jelentős különbségek vannak. Igyekeznek mind a gazdálkodás, mind a működtetés terén olyan módszereket találni, amelyek az adott alapfunkciót a lehető legjobban szolgálják. A szeptember 1-jei dátum illeszkedik a köznevelési intézmények iskolakezdéséhez, akkorra kellene a teljes működtetési rendszert – az épületszolgáltatást, karbantartást, hibajavítást, közétkeztetést, logisztikát, felújítást – beépíteni a rendszerbe. A köznevelési intézmények közül a nagyobb intézményfenntartó települések megmaradnak működtetőként, a fenntartás funkcióit veszi át az állam, létrehozva egy külön fenntartói hivatal, amely három jelentős feladatot fog vállalni: a Nemzeti Alaptanterv biztosítását, az irányítás megjelölését, az ellenőrzés jogát. Ezen kívül minden feladat a kerületben marad. A feladatoknak edukációs, oktatási-nevelési szerepük is van, legyen szó energetikáról, közétkeztetésről, épülethigiéniáról stb. Ugyanezeket sorolhatják fel a közművelődési intézmények, a szociális intézmények, egészségügyi intézmények hálózata esetén. Jelentős átvilágítások történtek az intézményekben az elmúlt időszakban. Azt látták, hogy az intézmények kellő hatékonyság és ellenőrzés nélkül működtek, és nem biztosították a helyi társadalom számára azt a hatékony és gazdaságos működést, amire szükség van. Nem megtakarítás centrikus a gondolkodásuk, hanem alapvetően hatékonyság centrikus. A gazdálkodás és működés terén hatékonyabb működést akarnak elérni. Ez fog jelentős
3 megtakarítást eredményezni. Meggyőződésük, hogy a rendszer megújítására belső erőforrásokat kell keresni és biztosítani. A Gazdasági Működtetési Központ a belső források megtalálásában kap nagyon fontos szerepet. Eddig is ezt csinálta, a jövőben is ezt fogja tenni kiteljesedett formában. Szeptember 1-jén fel kell állnia a kiteljesedett GMK-nak, amihez helyet kell biztosítani, ami egy olyan építés-felújítási folyamat, aminek megfelelő állomásai vannak, melyeket az előterjesztés kiegészítéseképpen pontosan bemutatnak, és érzékeltetik, hogy nagyon feszes ritmusban képzelhető csak el, hogy a GMK központi helyeként a helyszín kialakítható legyen. Beruházási alapokmány szükséges, amit el kell fogadni, tendertervet kell készíteni, az ajánlattételi felhívást jóvá kell hagyni, a pályázatot meg kell hirdetni stb. A legkevesebb idő a kivitelezésre marad. Minden egyes késedelem a szeptemberi munkakezdést teszi lehetetlenné. Az 1154/2011. (XII.21.) ök. számú határozatban foglaltakat akarják megvalósítani, amit 14 igen szavazattal szavazott meg a testület. Ahhoz, hogy a szervezetfejlesztés is megtörténjen, komoly lépéssorozatot állapított meg az előterjesztés, valamint a kiegészítés is. Pontos ütemtervvel rendelkeznek, mely tartalmazza, hogy mely intézménnyel mikor, miért, milyen elvárt eredménnyel kell tárgyalni ahhoz, hogy a júliusi és szeptemberi határidők betarthatóak legyenek. Május 1-jével a szervezetfejlesztésben egy műszaki és szolgáltatási, illetve egy szervezési vezetőt kell felvenni. Július 1-jével 9,5 fő álláshely betöltésével folytatódik a szervezetfejlesztés. 2012. szeptember 1-jével a GMK mind a 63 fővel rendelkezésre állna. Eközben a meglévő személyzetnek le kell folytatni tárgyalásokat a 103 telephelyen működő intézménnyel, hogy a gazdálkodást és működtetést áttekintsék, és az intézmények minden egyes életjelenségére olyan megoldásokat javasoljanak, amelyek a leghatékonyabb működést és gazdálkodást teszik lehetővé. A meglévő személyzet is csak megfeszített munkával képes az időrendet betartani a szeptemberi véghatáridő betartása érdekében. Jelentős polémia alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hol legyen a helye a Gazdasági Működtetési Központnak. Alapvetően két fő szempontot kellett figyelembe venni. Az egyik az időrend, a szeptember 1-jei teljes rendelkezésre állás, a másik az, hogy az épület alkalmas legyen arra, hogy az intézményt teljes körűen befogadja. A kiválasztott épület kapcsán felmerült a kérdés, hogy más lehetőségeket megvizsgáltak-e. Szóba került a Polgármesteri Hivatal Bácska utcai részlege. A múlt héten benyújtott járásokról szóló törvény alapján ehhez az épülethez már nem lehet hozzányúlni, nem lehet hozzátenni további funkciókat, amelyek ennek az épületnek más célú használatát biztosítanák. A Bácska utcai épületet alkalmasnak tartják arra, hogy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának és a leendő Járási Hivatalnak az ésszerű különállását biztosítsa. Felmerült a Széchenyi tér 4/b. sz. alatti épületben való elhelyezési lehetőség, amely épület nincs az önkormányzat tulajdonában. A főépítészi szakvélemény szerint az épület nem alkalmas a GMK befogadására, valamint időrenddel sem rendelkeznek. Az Észak-Pesti Kórház is elhangzott javaslatként. Az épületek túlnyomó többsége félig romos állapotú. Az épületek csak óriási ráfordítással alkalmasak bármilyen tevékenység befogadására. A Fővárossal való tárgyalások a tulajdonrész megvásárlására vonatkozóan nem teszik lehetővé azt, hogy olyan költségvetési intézményközpontot helyezzenek el a területre, amely a kerület összes intézményét irányítja. Ütemezési tervvel ezen épület esetén sem rendelkeznek. Az önkormányzat egy szabad rendelkezésű épülettel bír, amelyben a GMK egy vázlatterv alapján elhelyezhető, illetve az épület alkalmas arra, hogy befogadja a Központot. Az irodák kialakítása megegyezik az európai hasonló rendeltetésű épületek területigényével. A vázlatterv igazolja, hogy a Gazdasági Működtetési Központ jelen állapot szerint csak az Ady Endre u. 33-35. sz. alatti épületben helyezhető el. Kéri, hogy az előterjesztés azon módosításait is vegyék figyelembe a tárgyalás során, amelyeket a kiegészítésben írtak le, és azokat a mellékleteket, amelyek a csökkentett bértáblát tartalmazzák, valamint az időrendet, amely a GMK központjának kialakítására, illetve a tervezett tevékenységre vonatkozik. A kiegészítő határozati javaslatok közül a 4. és 7. arról szól, hogy a 85 %-ra való mérséklést
4 vegyék figyelembe. Nem helytálló az a gondolat, hogy a GMK a bérmegtakarításból szabad pénzmaradványt fog keletkeztetni. Amint megtörténik a szervezetfejlesztés, rögzíteni fogják azon a ponton a Központ bér és járulék kiadásait. Akik jelenleg a Gazdasági Működtetési Központban dolgoznak nagy felelősséget viseltetnek az intézményhálózattal kapcsolatban, és amit kellő motivációval lehet csak végezni, amit biztosítani kell. Kéri az előterjesztés és a kiegészítés támogatását. Vizér Klára: Dr. Balázs Zoltán bizottsági elnöknek ad szót. Dr. Balázs Zoltán: Értelmezésük szerint a kiosztott határozati javaslatok nem kiegészítők, hanem módosítók, amelyeket 3 igen szavazattal támogatott a Pénzügyi és Jogi Bizottság. Vizér Klára: Kéri a kérdéseket a napirenddel kapcsolatban. Dr. Balogh András: Az egészségügyi intézmények egy önálló gazdálkodási intézménybe való bevitele nem jogszabályellenes? Ha később kiderül, hogy mégis az, nem okoznak több problémát az integrálással, mintha nem integrálnák az egészségügyi intézményeket? Major Sándor: Továbbra is játszani fog a KoMa Színház az Ady Endre utcai iskolában? Van terv azzal kapcsolatban, hogy más intézmények is a volt szakközépiskola épületébe kerüljenek, vagy hogy a Színház más helyre kerüljön? Dr. Novák Ágnes: Sokadszorra van előttük a téma, már nagy tanulmányozója az előterjesztésnek. Most vette azonban észre, hogy a részben irányított szolgáltatások kifejtését nem találta meg a 200 oldalas anyagban. A korábbi előterjesztés tartalmazza az irányított szolgáltatás leírását, de a részben irányítottét nem. László Tamás: Az egészségügyi intézménnyel kapcsolatos felvetést a jogászok vizsgálják. Az a paragrafus, amely az államháztartási törvényben az egészségügyi intézményekre vonatkozik, nem teszi lehetetlenné, hogy bekerüljenek az integrációba. Az eszközigény az a kritérium, amelyikkel eldől a dolog. Véleménye szerint azonban minden intézmény eszközigényes. Ebből a szempontból nem lát különbséget a háziorvosi szolgálat, illetve a köznevelési intézmény között. Ez a megkülönböztetés nem írja felül azt az elhatározatást, hogy az egészségügyi intézmény gazdálkodását és működtetését is bevonják a GMK-ba. Az Ady Endre utcai épületben működik jelenleg a KoMa Színház. A Gazdasági Működtetési Központ nem igényli a társulat által használt területet, ezért véleménye szerint az épületben maradhat a KoMa is. Ezzel a megoldással a Színháznak az elmúlt 1 éves munkáját is meg lehet becsülni. Aki jelen volt a februári testületi ülésen, láthatta, hogy a fiatalság milyen kitörő örömmel és erővel állt ki a KoMa Színház mellett. A társulatnak igenis létjogosultsága van a kerületben, és biztosítani kell a továbbfejlődésüket is. A részben irányított modell jelentése szerepel az anyagok között. A részben irányított modellre néhány példát sorol fel: amikor a Csokonai Művelődési Központ vezetőjét megkérdezte, szeretne-e foglalkozni az energetikai kérdésekkel, a közművekre kötött szerződésekkel, akkor a válasza nem volt. A GMK ezen szolgáltatások ellátásával jól fogja segíteni a Csokonai Művelődési Központot. A Központ telephelyein valamennyi helyiséget egész nap néhány órás váltással használnak. A takarításnak, mint szolgáltatásnak és a takarítónak helyben kell lennie. Olyan megoldást kell találni a szolgáltatásnyújtásra, amely figyelembe veszi ezt a sajátosságot. Sok funkciója, életjelensége van az intézményeknek, amelyek esetében meg kell vizsgálni, az
5 bizonyul-e a legjobb megoldásnak, hogy helyben marad a feladat ellátása, és a GMK legfeljebb felügyeleti jogkört gyakorol. A szerződéskötésekkel kapcsolatban mind a Hubay Jenő Zeneiskola, mind a Csokonai Művelődési Központ úgy nyilatkozott, hogy számukra a célirányos működés azt jelenti, hogy akár rögtön szerződést tudjanak kötni egy művésszel, ebben a GMK ne nehezítse meg a munkájukat. A két intézmény számára rendkívül fontos az ilyen döntések helyben hagyása. Úgy gondolja, hogy ez egy akceptálható felvetés. Megkérdezte Tóth Lajos igazgató úrtól, hogy a hibajavítás és karbantartás vonatkozásában, szeretné-e, hogy ezek a szolgáltatások helyben történjenek, amire igazgató úr nemmel válaszolt. Számára megnyugtató megoldás, ha van egy meghatározott személy, akit fel lehet hívni, és meg fogja szüntetni a problémát. Ezért hozzák létre a Gazdasági Működtetési Központban azt a csoportot, amely az intézményekkel való kapcsolatot biztosítja. Azt szeretnék, hogy a GMK ne egy személytelen intézmény legyen, amely nem kereshető meg közvetlenül a kapcsolataiban az intézmények részéről. A csoport biztosítja azt, ha őket közvetlenül megkeresik, akkor azonnal intézkedjenek. Ezeket a pályákat kell kialakítani szeptember 1-jéig. A gondolatmenet azt igényli, hogy meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek az integráció mértékét, valamint azokat a megoldásokat határozzák meg, amelyekkel az egyes intézmények önálló működését biztosítják, a szerződéses viszonyokat kialakítják, a minőségbiztosítás rendszerét létrehozzák, a hatékonyság javítása érdekében számos eszközt bevetnek, amelyek révén az intézmények a jelenleginél is jobban működhessenek. Ennek érdekében a GMK szervezetfejlesztése, helybiztosítása nem tűr halasztást. Vizér Klára: Hozzászólások következnek. Donga Árpádné: Polgármester úr elmondta, hogy magas szintű, szakszerű, hozzáértő, felelősségteljes munka szükséges a Gazdasági Működtetési Központban. A többi közalkalmazott nem így dolgozik? Még sincsenek a bértábla 85 %-án a pedagógusok. A több évtizede becsületesen dolgozó pedagógus mellett szól. Dr. Novák Ágnes: Nem kapott megnyugtató választ a kérdésére. Egy testületi határozat alapján a képviselők elé kell kerülnie az átalakulással érintett intézmények alapító okiratainak az április végi ülésen. Az előterjesztésben az irányított és integrált szolgáltatásokról volt szó, a részben irányítottakról nem, pedig ezt egy együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Az irányított szolgáltatásokról már hoztak döntést, sok variáció már nem jöhet szóba. Ide tartozik a vagyongazdálkodás is. Tóth Lajos igazgató úr tehát úgy gondolja, hogy a vagyongazdálkodás valóban átmehet a GMK-ba. Idetartozik a szerződésmenedzsment is, amit viszont nem szeretne igazgató úr, hogy a GMK-ba kerüljön. Ide tartozik a közétkeztetés, amivel kapcsolatban nem tudja, mit szeretne az intézmény. Ide tartozik a rendezvényszervezés, amiről nem gondolja, hogy Tóth Lajos úr a GMK-n keresztül akarna vinni. A hibaelhárítást a Gazdasági Működtetési Központra hagyná, a takarítást pedig nem tudja, hogy intézné. Igazgató úr nem szeretne az energia beszerzéssel, nagy értékű beruházásokkal és épület felújítással foglalkozni. Ezek azonban nincsenek felsorolva az irányított szolgáltatások között. Jó lenne, ha kidolgoznának valamilyen szerkezetet a részben irányított modellre, amibe bekerülnek az új elemek. A most felállítandó műszaki láb nyilvánvalóan nagy felelősséggel jár, komoly szerepet vesz át a hivataltól, nagy felelősséget vesz le a Városgazdálkodási, valamint a Településfejlesztési, Értékvédelmi és Főépítészi Iroda válláról, a Rup-15 Kft-nek is kevesebb feladat fog jutni, mert a rekonstrukció is a Gazdasági Működtetési Központhoz kerül. Kikerülnek feladatok, így a döntési mechanizmust is át kell gondolni, mert az irodák és a gazdasági társaságok munkáját közvetlenebbül tudja befolyásolni a testület, mint egy önállóan gazdálkodó szervezet munkáját. Nem tudja, hogy
6 fog feloldódni az ellentmondás az irányított és a részben irányított szolgáltatás között, de a szerződéseknek a testület elé kell kerülniük az április végi testületi ülésen. Dr. Balogh András: Véleménye szerint nekik nem kell minősíteniük a Gazdasági Működtetési Központot, azt majd az intézmények dolgozói, vezetői, a kerület lakossága fogja a tapasztalatok alapján. Kíváncsian várja a véleményüket. Reméli nem úgy lesz, mint a TSZ-ekkel, amelyek végül nem váltak be. Dr. Balázs Zoltán: A kerületi intézményrendszer irányítása soha nem volt egyszerű. Nem mondhatják, hogy egy tökéletesen működő, a vezetőség által teljesen átlátható rendszer lett volna. Jelentős pénzmennyiség elköltésében a kerület vezetésének nem volt érdemi beleszólása. A centralizáltabb szervezeti modellnek az a célja, hogy a kerületi vezetés részéről egy megbízhatóbb és közvetlenül ellenőrizhető, átlátható irányítási modellt valósítsanak meg. A lényege az, hogy az eddig nem látott összefüggéseket a GMK-n, mint egyfajta nagyítón keresztül, jobban láthassák. Azt nem állítja, hogy ezért nem kell semmit tenni. Bizonyos fokig egy ismeretlen területre lépnek, azonban jó az elhatározás, hogy a korábbinál jobban működő, átláthatóbb rendszert hozzanak létre. A GMK-val kapcsolatos felügyelet, monitorozás, ellenőrzés módjának kitalálása, a költségvetés során való érvényesítése kulcsfeladata lesz a kerület vezetésének és a bizottságoknak. Azt nem várhatják el, hogy minden tökéletesen és hibátlanul működjön. Csak az nem hibázik, aki nem cselekszik. Az eddig felmerült jogi problémákat megnyugtatóan tudták kezelni. Látniuk kell, hogy a Gazdasági Működtetési Központon belül miként működik az integrált és irányított modell, és számos kérdést a gyakorlatban kell majd tisztázni. Részben megérti Donga Árpádné hozzászólását, de a GMK-ban dolgozókat nem feltétlenül a pedagógusi pályával kell párba állítani. Az eddig önállóan működő intézmények gazdasági vezetői jelentős bért kaptak, ami valószínűleg feszültséget okozott az intézményekben. Csodálkozna, ha nem volt így, mivel százezer forintos különbségek voltak a pedagógusok és a gazdasági vezetők fizetése között. A mostani előterjesztés a GMK-ba átvett munkatársak, és a felveendő munkatársak körében abban az irányban lépett tovább a korábbi hetekhez képest, hogy még szorosabb bérkereteket határoznak meg számukra. További csökkentés azért nem célszerű, mert meg kell bízniuk az intézmény vezetésében. A bizalmatlanság indokolatlan. A Gazdasági Működtetési Központtal egy olyan eszközt teremtenek, amellyel az átláthatóságot és az ellenőrzés hatékonyságát növelni próbálják. Kéri a képviselőket, segítsenek abban, hogy ezen az úton minél biztosabban végig tudjanak menni. Dr. Balogh András: Szerepel az előterjesztésben egy prognózis arra vonatkozóan, hogy a közüzemi díjak hogy fognak csökkenni. Szeretné, ha ennek egy számokkal alátámasztott igazolását is megkapnák a jövőben, ami alapján adatuk lenne arról, hogy a 103 intézménynek mennyi volt a közüzemi díj, és mennyi 1 évvel később. Az összehasonlítás alapján elképzelésük lehet arról, hogy valóban takarékosabb módon működnek-e az intézmények. Szeretné, ha igazgató úr adatokkal szolgálna erre vonatkozóan a jövőben. Gyurkovics Miklós: A dr. Balogh András által említett párhuzam kicsit túlzás a TSZ-ek és a GMK között. A TSZ-esítésről többnyire az erősen politikailag elfogult ideológiailag meghatározott embereket kivéve nem sok jót gondoltak az emberek. Reméli, jobb esélyeik vannak a Gazdasági Működtetési Központtal. A GMK nem egy helyi találmány, hanem országos tendencia. Ebben a modellben is lehet jól, kevésbé jól és rosszul dolgozni. Reméli, jól fognak dolgozni főleg akkor, ha a szándékok egy irányba mutatnak.
7 Donga Árpádné: A GMK-ban dolgozóknak és a pedagógusoknak egyaránt közalkalmazotti bértáblájuk van. Ez nem képezi vita tárgyát. Soha nem jutott még eszébe senkinek, hogy egyetlen egyszer eltérjen a pedagógusok fizetése a bértáblától. Akkor térnek el kizárólag, ha valakit kineveznek tanácsosnak, illetve pótlékokat kaphat. Meg kellene nézni, hogy a kerületi pedagógusok hány százalékon állnak. Megérti, hogy nem pályakezdőket akarnak felvenni a Gazdasági Működtetési Központba, de ha kezdőt is felvesznek, ő sokkal többet fog keresni, mint egy kezdő pedagógus. Nem érti ezt a különbséget, hogy a most alakuló GMK-ba kerülő dolgozóknak miért kell a bértábla 85 %-át megállapítani. Lehet, hogy ő védi a pedagógusokat, de aki 30 éve a kerületben dolgozik pedagógusként, az sem fog annyi pénzt kapni, mint a GMK-ban dolgozók. Tóth Lajos: A vita során többször elhangzott a neve, és az intézmény, ahol dolgozik. Ennek az lehet az oka, hogy egyetlen intézményvezetőként van jelen a közművelődési intézmények közül. Gyurkovics Miklós képviselő úr szóba hozta az 50-es éveket. Divat volt ebben az időben a gyapotvetés is, az sem tartott sokáig. Gyenge érvnek tartja azt, hogy valami országosan divat. Megnyugtatóan hatott rá a részben irányított modell lehetősége, nem boldog tőle, de tudomásul veszi. Egyre gyakrabban hallja a vita során a felügyelet és irányított kifejezéseket. Nemrég még azt hallották, hogy az intézmény szolgáltató, adminisztratív feladatok ellátásra jött létre, ma már felügyel, irányít, igazgat, és még nem is működik 100 %-osan. Ha a felelősségeket eltolják bármilyen szintre, és az ellenőrzést átruházzák másokra, akkor semmivel nem látnak jobban rá a nagyobb távolságból arra, amire akarnak. Korábban a kis kincstár bevezetésének oka az volt, hogy lássa a hivatal, és a testület adatokat kapjon a pénzfelhasználásról. Sértőnek érzi, hogy azt kell hallania, hogy még a fűtésköltség is csökkeni fog, ha nem a kollégája felügyeli azt, és így érezhet más intézményvezető is. Ha Soha Péter gazdasági vezető csökkenteni tudja az iskolák fűtését, és ebből megtakarítás lesz, akkor megígéri, hogy ő fizeti a különbözetet. Nem gondolják komolyan, hogy egy közbeépített transzmisszió ilyen mélységben pozitív eredményeket tud hozni? A döntés felelőssége akkor ellenőrizhető a legjobban, ha ott történik, ahol a végrehajtás a legközelebb van. A Hubay Jenő Zeneiskola, az egészségügyi intézmények és a Csokonai Művelődési Központ esetén 10 %-ban sincs hasonlóság a többi intézményhez képest a tevékenységeikben. Arról kellene dönteni, miben kerülnek be a GMK-ba, és nem arról, hogy miben nem. Azoknak a szolgáltatásuknak kellene bekerülni, amiben hasonlóak a többi intézményhez képest, amelyek meghatározhatók: a nagyberuházások, a felújítások stb. 30 éve van ebben a munkában, amit 1,5 év alatt le lehet építeni ezekkel a jó szándékú tervekkel. Nem kétli a vezetés jó szándékát. Báthory Erzsi: Mennyit tudnak a Fővárosban, illetve az országban található GMK-król? Jó lenne tudni, hogy működnek, ha már elkezdtek működni. Major Sándor: Őt is az érdekli, hogy fog működni a Gazdasági Működtetési Központ. Tudomása szerint a Fidesz-KDNP megszavazta korábban a GMK-t, nem tudja, miért visszakoznak többen. Tényleg úgy fog működni a GMK, ahogy az előterjesztésben le van írva? Mi erre a biztosíték? Dr. Balogh András: Kovács igazgató úrtól kéri, figyeljen jobban a fogalmak használatára. Azt mondta, hogy minimálbérért nem lehet dolgozót felvenni. Ő tudja, hogy a bértábla szerinti minimális bérre gondolt, de a kettő nem ugyanaz. Aki kevésbé képzett, összekeverheti ezeket a fogalmakat.
8 Vizér Klára: Szó szerinti jegyzőkönyvezést kér. „Én egy olyan képviselőként szólok hozzá, aki egy olyan működéshez minden alkalommal hozzájárult, aminek az a lényege, hogy ez az új képviselő-testület megalakulása óta gyakorlatilag átlagban kéthetente ülésezik. Ez alatt az elmúlt szűk 1,5 év alatt több, mint 1600 határozatot hozott. Az átlagban kéthetente ülésező képviselő-testületben állandóan biztosítottuk a határozatképességet, és a több, mint ezer határozat esetében mindig biztosítottuk a szavazattöbbséget is. A GMK-val kapcsolatos eddigi határozatok esetében pedig a képviselőtársaimmal, tehát a Fidesz-KDNP frakció képviselői minden egyes határozatnál biztosították a 14 szavazatból álló szavazattöbbséget. Tehát ezt nagyon fontosnak tartottam elmondani, mert ez a tényszerűséghez és a tárgyszerűséghez tartozik. Néha előkerülnek olyan döntések, ilyen kis 5 milliárd forint fölött gazdálkodó költségvetési szerv kibontakozásakor, 2,5 milliárd forint kötvénykibocsátáskor. Tehát vannak olyan ügyeinek, egy-kettő egy évben, amikor muszáj egy kicsit az embernek saját magában jobban elmélyednie, vagy magába szállnia, ez a jó kifejezés, és egy kicsit a lelkiismeretét meg a felelősségtudatát még jobban helyzetbe hozni, vagy versenyállapotba hozni. Engem szomorúsággal tölt el, hogy ezt a kérdést nem más fórumokon tárgyaltuk ki sokkal alaposabban, hanem itt ilyen rendkívüli testületi ülések formájában, szinte frakcióülésszerűen, most ugyan kibővített frakció ülés van, mert a Jobbikos képviselőtársunk is itt van, meg persze a hivatal is, meg intézmények is, de mégiscsak ezeket a vitákat szerintem más körben kellene lefolytatnunk, és ennek azonban fontos feltétele és előfeltétele az, hogy ennek a testületnek most már ideje volna 1,5 év után úgy beállnia az SZMSZ-szerű működésre. Az nem SZMSZ-szerű működés, hogy kéthetente ülésezünk, az nem SZMSZ-szerű működés, hogy az előterjesztéseket – tisztelet a kivételnek – nem kapjuk meg időben, mert ilyen módon nincs lehetősége a bizottságoknak sem a normál működésre, és nincs lehetőség az egyéb politikai egyeztető fórumoknak a szakmai és a politikai vitát időben lefolytatni. Én biztos azért, mert nő vagyok, én nem vagyok a rohanásnak a híve, volt egy olyan GMK-s megbeszélés, előkészítés, ahol Czerny úr is jelen volt, én is ott voltam, és elmondtam, hogy én megértem azokat az erőfeszítéseket is, akik azt mondják, hogy rohanni kell, sietni kell, mert akkor a pazarlás minél hamarabb visszafogható, meg minden, meg az átlátható működés feltételei minél előbb megteremthetőek. De amikor én elmondtam, hogy én a fontolva haladásnak vagyok a híve, Czerny úr azt is mondta, hogy természetesen az is egy út, az is lehetséges út. Tehát én a fontolva haladók közül vagyok talán egy, és nekem ez az erőltetett tempó, ami most kezd kialakulni, ez számomra nagyon nehezen elfogadható. Amikor visszatérve a legelső, a 2011-es eredeti költségvetést eredményező tárgyalássorozatra, szerintem nem volt még olyan ebben a kerületben, hogy a város első számú vezetője, a polgármester ült le volna intézményekkel, és egyeztetett volna a költségvetési igényük tekintetében, de javítson ki valaki, aki már régebb óta itt ül, és ingatja a fejét a Pénzügyi Irodáról az egyik kedves kolléga, hogy valóban erre nem volt példa. Én már erre nagyon büszke vagyok, hogy polgármester úr élére állt ennek a dolognak, és minden egyes nevelési-oktatási központ vezetőjével és gazdasági vezetőjével leült, a költségvetési igényüket áttárgyalta. Ugyanez történt a többi intézménnyel kapcsolatban is. Én teljesen támogatható dolognak tartottam azt, hogy első körben az iskolák és az óvodák kerüljenek be ebbe a gazdálkodási központba, hiszen így az volt a feltételezés, hogy a gazdálkodásuk átláthatóvá válik. De ne felejtsük el, hogy a következő körben csoportosult intézményeink már egyesített intézmények. Ilyen a szociális intézményünk, ilyen az egészségügyi intézményünk, ilyen a Csokonai a több telephelyével, a Hubay lóg ki ilyen szempontból egy picit talán, és ilyen az ISK is. Több telephelyes intézmények, amelyeknek már egy egyesített gazdálkodása van. Ilyen értelemben nem ugyanolyan elbírálás alá kéne, hogy kerüljenek, mint a nevelési-oktatási központok, vagy most már iskolák és óvodák. Nekem, az én szájam íze szerint jobban való lett volna, ha az óvodák és iskolák működtetését tárgyaljuk ki, vonjuk be azt, ami ebből bevonható a GMK-ba, és marad kint, aminek kint kell maradnia, és utána ezt
9 kipróbálva már a GMK-nak létrehozva a működtetési részét, utána integráljuk a többi még kint maradt intézményt. De hát ez nem így történt, mindegy. Arra a megjegyzésre, amit polgármester úr mondott, hogy kitörő örömmel fogadták az itt ülő fiatalok, hogy a KoMa Színház van. Ők azt fogadták kitörő örömmel, nem azt, hogy az Ady Endre utcai épületben vannak, de hát javítson ki, hogy ha rosszul tudnám. Tehát nem annak szólt a taps, hanem a KoMa Színház jelenlétének és működésének. És akkor itt kapcsolódnék át, hogy hol helyezzük el a GMK-t. Én kb. 1 éve papolom itt azt, hogy a pestújhelyi Ady Endre utcai iskolát iskolaként kéne működtetni, vagy legalábbis valami oktatási célú intézményként. Én emellett ki fogok tartani az utolsó pillanatig, frakciófegyelem ide, frakciófegyelem oda, nekem ez az álláspontom, és ebből biztos, hogy nem fogok engedni. Különösen nem fogok engedni akkor, amikor ez az átalakítás iskolából a tulajdoni lapon mind a mai napig kivett szakközépiskolaként szerepel, ennek az intézménynek a funkcióváltásához, ami kb. 100 millió forintba kerül. Én ehhez nem tudok hozzájárulni. Különösen akkor nem, amikor adódnak más intézményeink, közintézményeink, amelyekben lötyögnek a gyerekek, lötyögnek a nem tudom mik, vagy esetleg üresen állnak. Tehát az, hogy végigmenve azokon az intézményeken, amelyekről polgármester úr beszélt röviden, a Bácska utcai jelenlegi Polgármesteri Hivatali épület, az, hogy az mi lesz, és hogy mi minek szánjunk, már mint hogy az önkormányzat, az nagyon szép és dicső, csak ez tárgyalások alapját képezi. Majd a Kormányhivatal is megmondja, hogy ő mire szánja. Tehát ez egy tárgyalásos alku lesz majd, és még nem is tartunk ott, el se kezdtük a tárgyalásokat. Azt hangoztatni, hogy a Bácska utcai épületet mi minek szánjuk, az egy szép dolog, de egyenlőre még szerintem kevés, és roppant bizonytalan ennek a kimenetele. A HM épületet meg kell venni. Ha le kell bontani a fanyúlványt, annál jobb, mert annál értéktelenebb az épület. Meg kell venni, mert fejlesztés előtt áll a városnak ez a része, és az, hogy a szabályozási terv hogy kerül ide, ezt egyszerűen, pláne egy építész szájából, nem is értem. Ezt az épületet meg kell venni, ha egy mód van rá. Minden vektor abba az irányba mutat, hogy ezt meg kell venni, szeretném, ha erről a testület minél előbb dönteni tudna. Hogy aztán mire használjuk, az majd lesz a következő kérdés. Az ÉPK épületállománya lehet, hogy 25 %-os állapotú, ezt a polgármester úr mint építész, biztos jobban tudja, a számok nagy embere, én nem fogok vele vitatkozni. Egyet azonban tudok. Én magam jártam az ÉPK 10. épületében, ez a második szecessziós épület a főbejárattól, ott nem 25 %-os állapotok vannak, 95 %-os állapotok. Szegény Pálházi úr a titkárnőjével minden nap ott csücsül. Hát gondolom kétségbe lenne esve, ha egy 25 %-os romhalmazban kellene ülnie, de jelentem, virul, nagyobb irodája van, mint nekem, és fehérek a falak, a linóleum jó állapotban van, és ennek a 10. épületnek a földszintje 95 %-ban kihasználatlan. Ez a ruszkik idején is, meg a rendszerváltás után is mindig gazdasági vezetői épület volt, intézmény irányítói. Mindig is irodáknak használták. Ez az épület, kérem szépen, ott áll kihasználatlanul, mondok valamit hasra ütve: 2 millió forintból ki lehet festeni meg mázolni, és beköltözhet a GMK működtetési része. Az a 35 ember, amit most polgármester úr meg akar a testülettel szavaztatni. A másik része pedig maradjon csak a Bácska utcában addig, amíg le nem vívjuk a meccset a Kormányhivatallal, mert nem tudom, hogy Pintér képviselő úr, Báder képviselő úr tudja-e, hogy mennyit költöttünk a GMK jelenlegi irodáinak a kialakítására? Tudja valaki? Bruttó 16 millió forintot. Ugye? Erre már egyszer ennyit költöttünk, most a bútort meg a számítógépet, meg az internetet meg ezeket nem veszem ide, mert ezt akárhova megy, vinni kell magával. De a kialakítását magát már egyszer kifizettük 16 millió forinttal. Én nem szeretném ezt csak úgy önként és dalolva most fölállni és elmenni máshova, és elkölteni 100 millió forintot az Ady iskola átalakítására. Bocsásson meg nekem polgármester úr, nem tiszteletlenség, nem hűtlenség, nem dezertálás, de én nem fogom tudni megszavazni az Ady Endre utcai szakközépiskola iskolaépületének a 100 millió forintos átalakítását akkor, amikor pár millió forintból pl. az ÉPK épületében már ott várják a GMK-t az irodák. A 16 milliós átalakítású irodákban meg egyenlőre csak maradjanak ott, és végezzék azt a kiváló minőségi
10 munkát, amit eddig is végeztek. Az, hogy polgármester úr dr. Bagdi Gáborral nem fog tudni megegyezni arról, hogy a 10. épületbe a Pálházi úr mellé még beköltözzön más 30 kiváló minőségi munkát végző szakember, azt nagyon nehezen tudom elhinni, hogy ezt ne tudná elérni. Ennyit kívántam mondani.” Dr. Pintér Gábor: A decemberi ülésen nagyon sok döntés született a GMK-val kapcsolatban. A mai napon napirenden lévő döntések a decemberi döntések végrehajtása. Elfogadja Tóth Lajos igazgató úr véleményét, de a döntések már decemberben megszülettek. Most ennek a döntésnek a végrehajtása zajlik. Túl azon, hogy az intézményekben lehet energetikai korszerűsítéseket végrehajtani, önmagában az áram központi beszerzése folytán olcsóbban tudják beszerezni az áramot az intézményeknek. Ugyanannyi kilowatt felhasználás esetén is előreláthatólag csökkeni fognak a költségek. Az a tény, hogy önmagában feszített tempóban működik a testület és adott esetben vannak rendkívüli testületi ülések, az nem azt jelenti, hogy azok nem SZMSZ-nek megfelelően lennének összehívva. Polgármester úr az SZMSZ minden betűjét pontosan betartva hívja össze a rendkívüli ülést. Amikor az előző ülés határozatképtelenné vált, pontosan az SZMSZ ide vonatkozó szabályai szerint néhány nap elteltével ismét megkísérlik folytatni. Azt lehet vitatni, hogy célszerű-e a hatékony működés szempontjából ilyen sűrűn ülésezni, de önmagában azt mondani, hogy nem SZMSZ-szerűen üléseznek, az felelőtlenség. Vizér Klára: Az előterjesztések képviselőkhöz való eljutása nem minden esetben felel meg az SZMSZ által előírtaknak. Báder György: Kéri, mérjék az idejét, mert a hozzászólási idő is rögzítve van az SZMSZ-ben. Mintha alpolgármester asszony nem venne arról tudomást, hogy az Észak-Pesti Kórház nem kizárólag a kerületé. Olyan határidőkkel hozták meg testületi döntéseket, amikkel ha most kezdenek alkudozni, akkor értelmetlenné válik a GMK működése, mert nem lesz képes működni. Sokat foglalkozott az utóbbi időben a kerületben lévő lehetőségekkel, és valóban nem tudja elképzelni, hogy hirtelen elő tudnak szedni bárhonnan egy ekkora területet, ami ilyen állapotban van. Tudja ő is, hogy az Ady Endre utcai épület iskola volt, de a jelenlegi iskolai paramétereknek nem felel meg. Ezt már legalább 4 éve tudják. Rengetek felesleges férőhely van a kerületi iskolákban. Ennek ellenére erőltetnek még egy iskolát? Országos probléma, hogy kevés a gyerek. Nem lehet talonba tenni az iskolát, hogy majd egyszer megtöltik. Rengeteg ötlet megvalósulhatna, de sok pénzre lenne szükség. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy iskolát fenn is kell tartani. Hiába spórolna meg rengeteg pénzt a GMK, ha egy felesleges intézményt tartanak fenn. Dr. Balogh András: Az árambeszerzés most is úgy történik, ahogy dr. Pintér Gábor elmondta, ezért elég nehéz lesz ebből spórolni. Az Észak-Pesti Kórházban eddig is kerületi intézmény működött, miért ne működhetne ezután is? Működhetne az épületben alapítványi iskola például. A GMK működéséről az intézmények vezetőivel nem tudja, történt-e egyeztetés, mert nem látta nyomát. Major Sándor: Úgy látja, nem a Gazdasági Működtetési Központtal van a probléma, erre utalt alpolgármester asszony is, hanem a helyiséggel. Felmerült a kérdés, hogy ha nem az Ady Endre utcába helyeznék a GMK-t, akkor támogatnák-e a döntést legalább egy ideiglenes áthelyezésről. Átköltözhetne a Központ az Ady Endre utcába, amíg nem találnak másik helyet, mint például a HM épületét. Ha nem a GMK-val van a probléma, csak az elhelyezéssel, akkor meg lehetne egyezni.
11 Vizér Klára: Báder Györgynek szeretne idézni egy 2011. március 30-i testületi jegyzőkönyvből. Képviselő úr azt mondta, hogy „le kell mondaniuk arról, hogy az iskolát valamilyen oktatási célra hasznosítsák? A pestújhelyi lakosok nagyon várják, hogy iskola legyen az ingatlanból.” Donga Árpádné: Szeretné Major képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy az elképzelhetetlen, hogy most 100 millió forintot költenek az Ady Endre utcai épület átalakításába, aztán valahova átköltöztetik a GMK-t. A Központ jelenlegi, Bácska utcai helyszínének kialakítása is 16 millió forintba került. Báder György képviselő úr szerint melyik kerületi iskola az, amely alkalmas iskolának? Egyetlen indokot kér, amitől a Petőfi Szakközépiskola 100 évig nem jól működött. László Tamás: Dr. Novák Ágnes alpolgármester asszony felvetette azt a kérdést, hogy mit jelent a részben irányított modell. Az integrált szolgáltatások körét a 2011. december 21-i ülésen kiosztott előterjesztésben határozták meg. A szolgáltatásokkal kapcsolatban feltételes módot alkalmaz, és a Csokonai Művelődési Házzal kapcsolatban felhozott példa nem helytálló. Valamennyi intézmény keretében meg kell vizsgálni azt, hogy a vagyongazdálkodás, a szerződés menedzsment, a közétkeztetés, a rendezvényszervezés, hibaelhárítás és a takarítás helyben végezhető el hatékonyabban, vagy központosítva. Tóth Lajos igazgató úr nehezményezi a felügyelet irányítást, de felügyelet irányítás jelenleg is van. Minden intézmény valamilyen módon ágazati felügyelet alatt áll, belső ellenőrzés mindenhol van. Az intézmény vezetője által vállalt feladatok ellenőrzésén felül az önkormányzat is folytat magasabb szintű irányítást és felügyeletet. Ezt nehezményezni nem helyes. A javasolt megoldás az, hogy az irányított szolgáltatások esetében szolgáltatásképpen, szerződés mintákkal és különböző módszerekkel segítik az adott szervezeteket, akik nem ismerik a vonatkozó épületműködtetési szabványokat. Ha az intézményvezetőkkel ismertetik ezeket a szabványokat, a minőségbiztosítás rendszerét, a hatékonyság javításának a módszereit, akkor sokkal több energiát tudnak fordítani az intézmény alaptevékenységének, alapküldetésének a biztosítására. Véleménye szerint a Csokonai Művelődési Központ vezetője és valamennyi dolgozója elmondhatja, hogy a kerületben, az elmúlt másfél évben annyi lehetőséget kapott a közművelődés, ami még Budapesten nem fordult elő. Ebben a vonatkozásban a félelmek alaptalanok, de a fűtési rendszerben a szabványok alkalmazásából adódó energiacsökkentéssel kapcsolatos kételyek is alaptalanok. Jelentős energia-megtakarítást kívánnak elérni. A kerület valamennyi iskolája túlfűtött, de ha egy fokkal sikerül egy tanterem hőmérsékletét csökkenteni és az egyéb tényezőket is megvizsgálják, az négy-hat százalékos energia megtakarítást eredményez. Alig van olyan intézmény, amelyben a radiátorokon a szabályozhatóságot biztosító szelep lenne, ami pár ezer forintos ráfordítással pótolható, de ezen kívül még számtalan esetet is tud sorolni. Bizonyíthatóan számtalan lehetőség van még, de az intézményvezetők az alapküldetés biztosításával vannak elfoglalva, ami helyes. Nem kell, hogy értsenek az energia megtakarítási eszközökhöz, erre a feladatra magasan képzett szakembereket kell biztosítani. Nem a helyi gondnoknak a feladata, hogy ezeket az eseteket megvizsgálja és megoldja. Donga Árpádné a pedagógusokkal hasonlította össze az GMK alkalmazottait. A 85 %-os bértömeg csökkentéssel kapcsolatban kéri, hogy a fogalmakat pontosan használják. A Pénzügyi és Jogi Bizottság ülésén pontosan elmondta, hogy miből áll össze egy fizetés. Van a bértábla, amit a Kjt. határoz meg, és ez a képzettség és gyakorlati idő alapján pontos adatot ad. Ez mellett van egy eltérítési lehetőség. Azokat az alkalmazottakat, akik sok éve dolgoztak a köznevelési intézményekben, az eltérítésekkel és a vezetői pótlékok elvonásával vették át. A jelenlegi bérezéssel tudták átvenni ezeket a személyeket, és adott esetekben a vezetői pótlékot elvonták. Az újonnan felvett emberek esetében oda figyelnek arra, hogy a bérezés arányos és megfelelő legyen. Elhangzott az, hogy a kerületben dolgozó
12 közalkalmazottak díjazása átlagban 200 000 forint. A 2012. július 1. és szeptember 1-je között felvehető 13 fő esetében 200 000 forint bért határoztak meg átlagban, ami pontosan annyi, mint az átlag, annak ellenére, hogy ezeknek az embereknek a felelőssége lényegesen magasabb, mint egy pedagógusnak, aki egy osztályért felelős. Alapvetően az a probléma, hogy mindenkinek alacsony a fizetése. A vitát a bérezés irányába vitték el, és már két ülésen keresztül 4 millió forintról vitatkoztak, igaz, ez az összeg éves szinten már magasabb. Dr. Balogh András felvetette az energia megtakarítást, mellyel kapcsolatban az előterjesztésben pontos számok szerepelnek. Az éves energia költség az összes intézmény esetében 630 millió forint + Áfa, ez 2,5 év alatt 1 600 000 000 forint. Az előterjesztésben szereplő 260270 000 000 forintos megtakarítás 2014-ig 16-17 %-os megtakarítást jelent, ami jelentősebb beruházások nélkül elérhető. Természetesen nagyobb beruházásokra is szükség van. A Városgazdálkodási Iroda az intézményekre vonatkozóan elkészítette az energetikai auditot annak érdekében, hogy az energia háztartásokat jelentős mértékben javíthassák. Ez alapvető feladata a Gazdasági Működtetési Központnak, melyet az intézmények egyedül nem tudnak megoldani. Összevontan, a hatékonyság javításból eredő tőkéből ezt meg tudják oldani, és ha ehhez még kormányzati vagy európai uniós forrásokat tudnak hozzátenni, az intézmények jövőjét még inkább kedvezőbbé és megalapozottabbá tudja tenni. Báthory Erzsi képviselő kérdezte, hogy mennyi információjuk van más Gazdasági Működtetési Központokról. Ilyen jellegű központ létrehozása az országban több helyen zajlik, többek között a II. kerületben is. Ez nem az a bizonyos GAMESZ, aminek a működését megkérdőjelezték. Pejoratívan hangzott el, de számára pozitív kijelentés az egyik képviselő társától, hogy a GMK hasonlít a szállodaláncok működtetésére. Reméli, hogy sikerül az intézményeket hasonló hatékonysággal működtetni, mint a minden egyes elemre és működtetési mozzanatra odafigyelő szállodalánc. Komoly lépések előtt állnak. A GMK úgy fog működni, amilyen mértékben tudják motiválni. Az alapvető döntések megszülettek, ennek ellenére a korábbi és a jelenlegi ülésen több elbizonytalanító tényező merült fel, ami a működés hatékonyságát rontja. A képviselő-testületnek alapvető feladata az, hogy ezt az alakulóban lévő költségvetési intézményt támogassa, figyeljen rá, és ha kell, a hibákra hívja fel a figyelmet. Folyamatosan motiválni kell a szervezetet és érzékeltetni a segítő szándékot. A felelősség különösen azoké, akik a Gazdasági Működtetési Központot vezetik, és akik ott dolgoznak, de a tisztségviselőké is. Ha nem vállalják fel az átalakítással kapcsolatos felelősséget, a működés romlani fog. Azt szeretné, hogy ez ne következzen be, ezért magából és néhány társából hihetetlen energiákat mozgatott meg azért, hogy a Gazdasági Működtetési Központtal kapcsolatos lépések a lehető leghatékonyabbak legyenek. Ezt a figyelmet, a jelenlétet, a támogatást, a motiválást, és ha kell, a hibák észrevételét és javítását kéri mindenkitől, ezért nagyon köszöni Dr. Novák Ágnesnek a bérezéssel kapcsolatos észrevételét, melyet a képviselő-testület kijavított. Dr. Balogh András a bértáblákkal kapcsolatban kérdezett, de erről már sokat beszéltek. Vizér Klára alpolgármester asszony gondolataira reagálva az SZMSZ-ben előírtak szerinti ülésekkel kapcsolatos észrevételre Dr. Pintér Gábor képviselő úr választ adott. A Gazdasági Működtetési Központ további fejlesztését szolgáló lépésekről a 2011. december 21-i képviselő-testületi üléseken döntöttek. Gyakorlatilag minden olyan döntés, ami a GMK jövőjét meghatározza, rendelkezésre áll. Ezek közbeeső döntések, amelyeket ha nem szavaznak meg, a GMK létét kérdőjelezik meg. Szeptember 1-jére fel kell állnia annak a csapatnak, hihetetlenül megfeszített munka árán, akik az összes intézményt be tudják vonni. Ez egy erőltetett tempó, de amilyen állapotban a kerületet átvették, erre a hajtásra van szükség. A Gazdasági Működtetési Központtal kapcsolatban a viták már másfél éve tartanak. Gyakorlatilag a 2011. év eleje óta rendkívüli erőket mozgósított a hivatal és a kerület vezetése is annak érdekében, hogy a GMK egy újszerű felépítéssel és kialakítással működhessen. Nem igaz, hogy van olyan téma, amit ilyen mértékben megvitattak volna, ezért az a gondolat, hogy ez nem történt meg, nem felel meg a valóságnak. A köznevelésért felelős alpolgármester
13 javaslatát, hogy új iskolát létesítsenek, helyteleníti. A kerületben 2 200 üres általános iskolai férőhely van. Tárgyalt az egyházzal, más olyan szervezetekkel, akik esetlegesen iskolát hoznának létre, de a kerületnek célszerű lenne leginkább a szakképzés irányába elmozdulni. Olyan kerületben élnek, ahol a szakképzésre nagy szükség van és nincs egy ilyen intézményük se. A köznevelési intézményrendszer átalakítása során egyetlen iskolát sem akarnak bezárni, a feladatuk az, hogy szakképző intézményt hozzanak létre és másokat is erre bíztassanak. Arra, hogy az egyházak vegyék át az intézményt, a meglévő intézmény struktúrán belül kell megoldást találni. Az Ady Endre utcai épület jelenleg nem iskola, ezért ekkora kapacitásfelesleg esetén nem lehet és nem szabad új iskolát létrehozni. Az alpolgármester asszony által képviselt javaslat, a pedagógusok számára vonzó lehet, de intézményfenntartóként nem helyes. Kéri, hogy az előterjesztés határozati javaslatait a módosító indítványokkal szavazzák meg. A Bácska utcai épülettel kapcsolatban a járások kialakításáról szóló törvény világosan fogalmaz, az állam és a Kormányhivatal barátságtalan lépésnek tartaná azt, hogy ide egy költségvetési szervezetet behelyeznének. A tervezett törvény 2. § kimondja, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyonértékű joga, továbbiakban vagyonleltár szerint, amelyek a jogszabály szerint meghatározott átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január 1-jétől térítésmentesen a Magyar Állam tulajdonába kerül. De már most vannak korlátozó intézkedések, amelyekben a rövidesen hatályba lépő törvény szerint már nem lehet lépni. A Bácska utcai épületet a törvény szelleme alapján a járási hivatal számára kell fenntartani. A Kormányhivatal mindazon épületről tudomással bír, amelyeket jelenleg hivatali célra használnak. Ebből a szempontból mindenféle módosítást és ellenirányú tevékenységet a Magyar Állam, a vagyonkezelés a lehető legbarátságtalanabb lépésként fog kezelni. Az önkormányzati törvényt és a járási hivatalokról szóló törvényt is, törvénytisztelő emberként végre akarják hajtani. Szilvágyi László képviselő módosító indítványában, az Ady Endre utcai épületben, egy művésztelepet kíván létrehozni. Nem javasolja, mert az épületnek a fenntartása a művészek számára lehetetlen. A művészeket másképp támogatják, Bernecebarátiban minden évben nemzetközi művésztábort szerveznek, a Csokonai Művelődési Központ olyan programokat szervez a Rákospalotai Múzeum udvarán, ahol jelentős számú művész jelenik meg. Rengeteg más olyan program is van, amelyekkel a művészek számára lehetőségeket biztosítanak.A gondolat nagyon kedves, de az Ady Endre utcai épületben nem javasolja a művésztelep elhelyezését. Vizér Klára: Ismerteti a szavazás menetét. Egyenként szavaznak az előterjesztés szerinti határozati javaslatokról, kivétel a 4. és 7. javaslatot, melyeket felülírnak a kiegészítésben kiosztott határozati javaslatok. A 9. határozati javaslathoz érkezett Szilvágyi László képviselő úrtól módosító javaslat, arról szavaznak előbb, majd az eredeti 9. határozati javaslatról. László Tamás: Az 1-2. határozati javaslat határideje 2012. április 4. A többi dátum nem változik. Vizér Klára: Szavazást kér az előterjesztés szerinti 1. határozati javaslatról a módosított határidő figyelembevételével.
14 256/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az 1155/2011. (XII. 21.) sz. határozata alapján a következő intézményeket, intézménycsoportokat az alábbi létesítmény-működtetési modell körébe sorolja: • részben irányított modell szerint működők körébe: Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat, Egészségügyi Intézmény részintézményei, Ifjúsági és Sportközpont intézményei, Csokonai Művelődési Központ intézményei, • integrált modell szerint működők körébe: köznevelési intézmények, Egyesített Szociális Intézmény, Egyesített Bölcsődék. Felelős : polgármester Határidő : 2012. április 4. (Szavazati arány: 13 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás) Vizér Klára: Szavazást kér az előterjesztés szerinti 2. határozati javaslatról a módosított határidő figyelembevételével. 257/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az 1157/2011. (XII. 21.) sz. határozat végrehajtásaképpen elfogadja a GMK bővítéséhez kapcsolódóan gazdasági és működtetési feladatainak ellátásával kapcsolatos végleges szervezeti felépítést a 117-101/2012. sz. előterjesztés melléklete szerinti tartalommal, a szükséges álláshelyek meghatározását az előterjesztés 1. melléklete szerinti tartalommal, a szükséges álláshelyek meghatározását az előterjesztés 2. melléklete szerinti tartalommal. Felelős : polgármester Határidő : 2012. április 4. (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXCV törvény, 1990. évi LXV. törvény)
(Szavazati arány: 13 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás) Vizér Klára: Szavazást kér az előterjesztés szerinti 3. határozati javaslatról. 258/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a GMK engedélyezett álláshelyeinek számát 2012. május 1-jei hatállyal 2 fővel (szervezési igazgatói, illetve műszaki és szolgáltatási igazgatói álláshellyel) mindösszesen 40,5 főre növeli. Felkéri a polgármestert, hogy a GMK szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé terjessze be. Felelős : polgármester Határidő : 2012. április 30. (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXCV törvény, 1990. évi LXV. törvény)
(Szavazati arány: 13 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás)
15 Vizér Klára: Szavazást kér a kiegészítésben szereplő 4. határozati javaslatról. 259/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy a 2012. május 1. napjától a 258/2012. (IV. 4.) számú határozatban szereplő 2 fő foglalkoztatásához a GMK költségvetésében a személyi juttatások előirányzatát 4.601 eFt-tal, a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát 1.231 eFt-tal, a dologi kiadások előirányzatát 901 eFt-tal, a beruházások előirányzatát 650 eFt-tal emelje meg az önkormányzat általános tartalékának 7.383 eFt-os csökkentése mellett a 2012. évi költségvetés soron következő módosításában. Felelős : polgármester Határidő : 2012. április 30. (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXCV törvény, 1990. évi LXV. törvény)
(Szavazati arány: 13 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás) Vizér Klára: Szavazást kér az előterjesztés szerinti 5. határozati javaslatról. 260/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a GMK engedélyezett álláshelyeinek számát 9,5 fővel (1-1 fő munkaügyi, pénzügyi, beszerzési, közétkeztetési, energetikus, felújítási és fejlesztési, hibaelhárítási, karbantartási ügyintézők, iktató-irattáros, belső ellenőr ½ álláshellyel) mindösszesen 50,0 főre növeli 2012. július 1-jei hatállyal. Felkéri a polgármestert, hogy a GMK szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás céljából terjessze be a képviselő-testület elé. Felelős : polgármester Határidő : 2012. június 30. (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXCV törvény, 1990. évi LXV. törvény)
(Szavazati arány: 13 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás) Vizér Klára: Szavazást kér az előterjesztés szerinti 6. határozati javaslatról. 261/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a GMK engedélyezett álláshelyeinek számát 2012. szeptember 1-jei hatállyal 13 fővel (2 fő logisztikai, 1 fő épületszolgáltatási, 1 fő intézményműködtetési, 2 fő minőségbiztosítási ügyintézői, 3 fő informatikus, 3 fő intézményi koordinátor, 1 fő jogtanácsos álláshellyel), mindösszesen 63 főre növeli. Felkéri a polgármestert, hogy a GMK szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás céljából terjessze be a képviselő-testület elé. Felelős : polgármester Határidő : 2012. június 30. (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXCV törvény, 1990. évi LXV. törvény)
(Szavazati arány: 14 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 1 tartózkodás)
16 Vizér Klára: Szavazást kér a kiegészítésben szereplő 7. határozati javaslatról. 262/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy a …/2012. (IV. 4.) és …/2012. (IV. 4.) számú határozatokban szereplő létszámbővítéshez a GMK költségvetésében szükséges 52 MFt kiadási előirányzatok forrását a 2012. évi költségvetés soron következő módosításában a GMK szervezetfejlesztésével összefüggésben várható 36 MFt intézményi energiaköltség megtakarítás és 16 MFt intézményi épületüzemeltetési költségcsökkenés terhére biztosítsa. Felelős : polgármester Határidő : 2012. június 30. (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXCV törvény, 1990. évi LXV. törvény)
(Szavazati arány: 13 igen szavazat, 0 ellenszavazat, 2 tartózkodás) Vizér Klára: Szavazást kér az előterjesztés szerinti 8. határozati javaslatról. 263/2012. (IV. 4.) ök. számú határozat Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy dolgoztassa ki a GMK-val az átalakítás helyzetértékelését az intézményfenntartás – gazdálkodás és működtetés – hatékonyabbá tételéből adódó további megtakarítási csomagot és terjessze be az októberi testületi ülésre. Felelős : polgármester Határidő : 2012. október 31. (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXCV törvény, 1990. évi LXV. törvény)
(Szavazati arány: 15 igen szavazat, egyhangú) Vizér Klára: Átadja az elnöklést polgármester úrnak. 19.50 órakor Vizér Klára alpolgármester, dr. Novák Ágnes alpolgármester, dr. Balogh András képviselő, Donga Árpádné képviselő, Báthory Erzsi képviselő távozott az ülésről. László Tamás: Szavazást kér Szilvágyi László módosító indítványáról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület a szavazás során határozatképtelenné vált, ezért az SZMSZ 43. § (3) bekezdése alapján 15 perc szünetet rendel el.
-SzünetLászló Tamás: Egy nagyon nehéz tárgyaláson vannak túl. A Gazdasági Működtetési Központtal kapcsolatban nem születtek meg azok a döntések, amelyek a jövőjét
17 biztosítanák, ezt sajnálatosnak tartja. Nem hangzott el a vita során olyan indok a GMK elhelyezése kapcsán, amely helytálló lett volna. A két alpolgármester és három a képviselő miatt a testület határozatképtelenné vált. A jogszabályban előírt 15 perc szünet letelt, a határozatképtelenség fennáll, ezért a képviselő-testületi ülést berekeszti. Tisztázni kell, hogy az ezt megelőző döntések érvényesek-e, mert valószínűleg újra kell majd kezdeni a napirend ismertetését is. Minden késedelem, amely a Gazdasági Működtetési Központnak a további létét akadályozza, nagyon nehéz helyzetbe hozza nemcsak a GMK vezetőit, hanem a hivatal azon dolgozóit is, akik szívvel-lélekkel az ügy mellett állnak. Ezt érzékelte a Pénzügyi és Jogi Bizottság ülésén is, ahol minden kérdést megvitattak, és nyolc irodavezető is jelen volt. A képviselő-testületi ülés 2012. április 11-én 18 órától folytatódik, ugyanennek a napirendi pontnak a tárgyalásával. Kéri a lakosságot, kísérjék figyelemmel a folyamatot, és kezeljék megfelelő higgadtsággal a történéseket. Olyan folyamatról van szó, amely mindenki számára nagyon jelentős. Akkor tudnak jó intézménystruktúrát fenntartani, ha a GMK továbbfejlesztését megvalósítják, a megkezdett folyamatot nem szakítják meg. Sajnos a törekvések ebbe az irányba tartanak. Külső erőforrások csekély mértékben állnak rendelkezésre az intézményhálózat megújítására, minden forrást a hálózatból, belülről lehet elérni, a hatékonyság növelésével, a megfelelő szolgáltatások biztosításával mind a gazdálkodás, mind a működtetés terén. A testületi ülés megszakadásával nagyon szomorú esemény történt. Bízik abban, hogy az alpolgármesterek és képviselők átgondolják azt, hogy mit tettek az ülésen, mert nem csak egy helyszín biztosítását szavazták le, mindent elölről kell kezdeniük. Sajnálja, hogy így történt, de reméli, hogy a tanulságot mindenki le fogja vonni. Megköszöni a részvételt, a munkát azoknak, akik az előterjesztésen dolgoztak. A határozatképtelenné válással ezt a munkát is megkérdőjelezték. Sajnálja, és elnézést kér a kivonult alpolgármesterek és képviselők nevében. Reméli, hogy az április 11-i ülésen az ügy kedvező fordulatot vesz. Áldott húsvéti ünnepeket, jó pihenést kíván mindenkinek.
K.m.f.
Juhászné dr. Baráth Márta jegyző
László Tamás polgármester
