ÚMFTB-3/2007. (ÚMFTB-3/2006-2010.)
J e g y z ı k ö n y v * az Országgyőlés Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelı eseti bizottságának 2007. február 27-én, kedden, 08 óra 08 perckor az Országház fıemelet 64. számú tanácstermében megtartott ülésérıl
Tartalomjegyzék Napirendi javaslat * Az ülés résztvevıi * A bizottság részérıl * Meghívottak részérıl * Elnöki megnyitó * A napirend elfogadása * Beszámoló az aktuális akciótervekrıl: a pályázatok kiírásának ütemezése a források megjelölésével, a pályázatok indikátorainak bemutatása * Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos elıterjesztése * Kérdések, válaszadás * Egyebek *
Napirendi javaslat 1. Beszámoló az aktuális akciótervekrıl - a pályázatok kiírásának ütemezése a források megjelölésével - a pályázatok indikátorainak bemutatása 2. Egyebek Az ülés résztvevıi A bizottság részérıl Megjelent Elnököl: Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP), a bizottság alelnöke Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság alelnöke Szőcs Erika (MSZP) Tóth Tiborné dr. (MSZP) Varju László (MSZP) Dr. Horváth Zsolt (Fidesz - Veszprém) Szatmáry Kristóf (Fidesz) Hock Zoltán (MDF) Helyettesítési megbízást adott Veress József (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP) Ágh Péter (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz) Dr. Latorcai János (KDNP) Szatmáry Kristófnak (Fidesz) Meghívottak részérıl Hozzászóló Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos
(Az ülés kezdetének idıpontja: 08 óra 08 perc) Elnöki megnyitó PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Köszönöm, hogy a bizottság tagjai és a meghívottak ilyen korai órában részt vesznek az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelı eseti bizottság munkájában. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és várjuk a képviselıket, akik úton vannak, ugyan a hó tegnaptól elolvadt, tehát kisebb a forgalmi akadály, mint volt. A napirend elfogadása Egy napirendi pontunk van, a kormánybiztos úr jelezte, hogy egy órát tud az idejébıl a bizottság rendelkezésére bocsátani. Ennek megfelelıen kérem majd a bizottság tagjait, hogy röviden és célratörıen fogalmazzák meg az észrevételeiket, a kormánybiztos urat pedig arra kérem, hogy szintén röviden foglalja össze elıterjesztıként a gondolatait. Ez a rövidség számomra azt jelenti, hogy három perc a rendelkezésre idıkeret képviselınként, és körülbelül öt perc a kormánybiztos úr számára. Nem érkezett módosító javaslat a napirendi pontok vonatkozásában, errıl a kettırıl fogunk szavazni. Kérem a bizottság tagjait, aki a napirenddel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatta a napirendet. Kormánybiztos úr, kérem, hogy a napirendhez kapcsolódóan tegye meg röviden az elıterjesztését. Beszámoló az aktuális akciótervekrıl: a pályázatok kiírásának ütemezése a források megjelölésével, a pályázatok indikátorainak bemutatása Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos elıterjesztése
BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen, én is tisztelettel köszöntöm önöket. Az akciótervek maradtak el a múltkor, arra nem volt idınk. Hadd mondjam el, pontosan milyen funkcióban szolgálnak ezek az akciótervek, és hogyan haladnak. A korábbi, az elsı fejlesztési terv idıszakában az Unió még elvárta az úgynevezett programkiegészítı dokumentumokat, amelyekben egy ország pontosan meghatározta, hogy milyen pályázatokat fog kiírni, hogyan halad elıre. Ezt most már kötelezettségként nem várja el az Unió. Tehát tulajdonképpen hétéves operatív programok alapján kellene haladni, de Magyarország úgy gondolta, hogy szükség van olyan rövidebb távú, folyamatos önkorrekciót lehetıvé tevı mechanizmusra, ahol a rövidtávú, konkrét tervezés megtörténik. Ezért ez nem uniós elvárás, hanem magyar, most már jogszabályi kötelezettség, hiszen a kormány errıl jogszabályt alkotott, hogy akcióterveket kell készítenünk, amelyek mindig kettı évre elıre megtervezik, hogy konkrétan melyik operatív programból milyen pályázati kiírások, milyen keretösszeggel, körülbelül mikor jelennek meg, milyen kedvezményezetti kör számára. Ennek az a célja, hogy lehetıvé tegye a leendı pályázók számára, hogy maguk is tervezni, készülni tudjanak, ne ötletszerően folyjon, vagy jelenjen meg számukra a fejlesztéspolitika. Ez a kormány számára is lehetıvé teszi, hogy a hét évet rövidebb idıszakokra bontsa, ráadásul ezeket a kétéves terveket minden évben felülvizsgáljuk, és mindig egy évre meghosszabbítjuk - mindig két évre elıre gondolkodva -, ez egyfajta gördülı tervezést jelent, amely azt is lehetıvé teszi, hogy a konkrét pályázati rendszereket mindig hozzáigazítsuk az élethez, illetve az addigi tapasztalatokhoz. Azt hiszem, az önkorrekció nélkül nem lehet sikeres egy ilyen terv, hiszen hét év alatt nagyon sokszor lesz szükség önkorrekciós mechanizmusokra. Azt is fontos elmondani, hogy nemcsak pályázatokról van szó, ilyen szempontból nem pontosan fogalmaztam eddig. Az akciótervben egyik oldalról megjelennek a pályázatok, a másik oldalról az úgynevezett egyedi, vagy kiemelt projektek, amelyek nem pályázatos formában kerülnek finanszírozásra, mindkettınek meg kell jelennie az akciótervben. Az akcióterveket a mindenkori kormánynak kell jóváhagyni, akkor válik érvényessé két évre. Az akciótervbe a javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség viszi be a kormány elé, de arra vonatkozóan, hogy egy akciótervbe milyen pályázati kiírások, illetve fıként, hogy milyen egyedi kiemelt projektek kerülhetnek be, csak szabályozott csatornán lehet javaslatot tenni. Vagy a regionális fejlesztési tanács által megszavazott egyedi programok kerülhetnek be az akciótervbe - ha a kormány jóváhagyja és az elızetes megvalósíthatósági tanulmányok alátámasztják a projekt jogosultságát -, vagy egy illetékes szaktárca, a miniszter aláírásával kezdeményezhet ilyen programot, illetve harmadikként a kiemelt kormányzati programok esetében maga a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Nincs más csatorna. Tehát azt nem akarjuk lehetıvé tenni, hogy bárki szabadon hozzon be anyagokat, hagyjon ott az asztalon, és aztán ne legyen világos legitimációja egy-egy programnak. Mindenütt méretıdjenek meg a forrásokért versengı projektek egymással. Ennyit talán elméleti bevezetıként, háttérként. Most hol tartunk? Az elsı olyan akcióterveket, amelyek átfogóan, egy-egy operatív program minden szeletét, minden intézkedését magukba foglalják, nyilvánvalóan akkor hagyhatja jóvá a kormány, ha ez a folyamat, amirıl most beszéltem, lezajlott egyik feltétel -, másik oldalról pedig, ha Brüsszel jóváhagyja az operatív programokat, hiszen akkor lehetünk biztosak abban, hogy már semmilyen kérdésben nincs vita, tehát teljes terjedelmében elindulhat egy ilyen akcióterv. Ezért mi most arra készülünk - ahogy korábban jeleztem, Brüsszellel már folynak a tárgyalások -, de az operatív programokról folyó érdemi tárgyalások valószínőleg március végén tudnak elkezdıdni, és várhatóan júniusra fejezıdnek be. Ebben lehet eltérés egyes operatív programonként - lehet, hogy elıbb vagy késıbb zárul le egy program -, de ezt a menetrendet egyeztettük Brüsszellel, ezért arra számítok, hogy az elsı teljes akciótervek valamikor májusjúniusban kerülhetnek elfogadásra a kormány által, amikor egy adott programot már Brüsszel jóváhagyott.
Jelenleg ezen akciótervek elıkészítése folyik, itt a régiós operatív programok vonatkozásában a regionális fejlesztési tanácsok velünk együttmőködve készítik elı ezeket az akcióterveket, illetve az egyes szaktárcák tervezik ezeket a programokat ezekben a bizonyos tárcaközi tervezıbizottságokban, amelyeket még korábban létrehoztunk, amelyek biztosítják a szaktárcák és az NFÜ együttmőködését. Ugyanúgy, ahogy az egyes operatív programokat, és elıtte az Új Magyarország fejlesztési tervet, ezeket az akcióterveket is szeretnénk majd társadalmi egyeztetésre is bocsátani, amikor már megfelelıen megtervezett állapotban vannak. (Varju László az ülésterembe érkezik.) Abban bízom, hogy április közepére az akciótervek el tudnak készülni tervezet formában, a kormány társadalmi vitára tudja ıket bocsátani, ezt követıen április közepe és május vége között egy társadalmi egyeztetést operatív programonként, akciótervenként le tudunk folytatni, és ezt követıen, ha megvan Brüsszel jóváhagyása, akkor kerülhet sor a végleges jóváhagyásra. Ez tehát az a menetrend, ami szerint most haladunk, ez a rendes akcióterv, és az az elképzelésünk, hogy a júniusban elfogadott akciótervek, amelyek két évre szólnak, már az idén novemberben a jövı évre és az azt követı évre ezzel a gördülı rendszerrel ismét kormány elé kerülnének, hogy felvegyük a rendes ritmust, amikor év vége felé mindig meg kell tervezni egy akciótervet a következı két évre. Ez az év ezért most nagyon sőrő lesz, hiszen itt most a brüsszeli jóváhagyások miatt egy éven belül kétszer kell akciótervrıl beszélni. Az volt a szándékunk ugyanakkor, érzékelve azt az éhséget, ami az országban egyébként jogosan van azzal kapcsolatban, hogy induljanak el az uniós források Magyarország felé, és azt a szükséget, amit a gazdaság szereplıi, az önkormányzatok oldaláról érzünk, hogy források kellenek ahhoz, hogy az ország szekere ismét gyorsuló pályán haladjon, növekedjen a gazdaság, ezért a kormány úgy döntött, hogy élve azzal a lehetıséggel, amit Brüsszel kínál nekünk, minél elıbb szeretne elindítani egyes programokat, olyan programokat, amelyekben nincs vita Brüsszellel, amelyeknek már volt elızményük, amelyek nem megkérdıjelezhetık. Ezért, ahogy önök is tudják, január 30-án megjelentek az elsı pályázati kiírások, elsısorban a gazdaságfejlesztés és a vállalati képzés területén, valamivel több, mint 30 milliárd forint összkerettel - ez több pályázatot takar, ezekrıl sokat írt a sajtó, most nem megyek bele a részleteibe. Döntött a kormány arról, hogy néhány olyan program is beindulhasson, amely elsısorban az államreformhoz kapcsolódik, és nem tőr halasztást, és az a szándékom, hogy a következı napokban kormány elé viszek egy újabb csomagot, amely a regionális operatív programokból indítandó egyes olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyek nem ütköznek szintén az Unió elképzeléseivel. Arra számítok, hogy ez a második kör, a regionális operatív programokból meghirdetett pályázatok köre valamikor március végére, április elejére hirdethetı meg. Ez most régiónként két-két intézkedést vagy pályázatot fog tartalmazni - tipikusan a helyi közlekedés, az akadálymentesítés, egy helyütt iskolafejlesztés, turizmushoz kapcsolódó témák, ilyenek lesznek ezekben -, régiónként eltérı, hogy melyik régió mit tartott fontosnak, hiszen mi komolyan vesszük azt, hogy a régióknak a saját sajátosságaiknak megfelelıen kell ezekben az ügyekben haladniuk. Ez az, ami március végéig várható, és attól függıen, hogy Brüsszellel hogy haladnak a tárgyalásaink, tervezzük, hogy tavasszal, még az operatív programok végleges elfogadása elıtt, amennyiben Brüsszellel megállapodunk, a vállalkozásfejlesztés és elsısorban a kutatás-fejlesztés, vállalati innováció terén hirdetnénk még meg pályázatokat, hiszen itt is nagyon nagy az igény, és Magyarországnak nagyon nagy K+F-ben a lemaradása az uniós mutatókhoz képest. Ezek azok a tervek, amelyeket elızetes pályázatként tervezünk, és eközben gızerıvel dolgozunk az akciótervek véglegesítésén. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, kormánybiztos úr. Az elıterjesztés nem tért ki a pályázat indikátorainak bemutatására, pedig megítélésem szerint vannak kulcsfontosságú dolgok. Az NFT I egyik nagy hibája volt, hogy a tervezés idıszakában nem határozták meg azokat az indikátorokat, amelyek alapján a cél teljesülése mérhetı lett volna. Úgy érzem, most is fordítva történik. Jelesül, megnézték, melyek azok az adatok, amelyek alapján indikátorokat, mutatószámokat lehet számítani, de nem tudjuk, hogy ez a célrendszerhez, a célhierarchiához hogyan köthetı. Ma sem tudjuk a 30 milliárdos pályázat kapcsán, hogy a kiírt
pályázatokhoz milyen indikátorok köthetık, és ezek hogyan fognak hozzájárulni a fı célhoz. Ez alapvetıhiba. Úgy érzem, ennek a hibának a kiküszöbölése nem történt meg. Legalábbis, semmiféle tudomásunk nincs róla, pedig fontos lenne, hogy ez a hiba, amely - még egyszer mondom - az NFT Inél bekövetkezett, itt az NFT II-nél még egyszer ne következhessen be. Ennek háttérrendszerének kell lenni, elıkészítı munkákat kellett volna már végezni, és úgy tőnik, mindez nem történt meg. Valójában, amit a kormánybiztos úr volt kedves felvázolni számunkra, egy dolgot azért megvilágított: azért történt ilyen, hogy azt mondjam, teminimisz-szabály szerinti pályázatkiírás, merthogy még az OP-k elfogadása után fog felállni valójában az intézményrendszer, az eljárásrend kidolgozásakor fog megtörténni az akcióterv véglegesítése, és ugye, ez 40 százalék körül szabályozta azt az EU-s részt, amely alapján itt ki lehet írni a pályázatokat. Tehát végén sok minden megvilágosodik. Kérem a képviselıtársakat, hogy tegyék fel a kérdéseket, és a hozzászólások sorrendjét szeretném rögzíteni. (Jelzések.) További hozzászólási sorrend? (Nincs jelzés.) Nincs. Elsıként Tóth Tiborné képviselıtársamnak adom meg a szót. Parancsolj! Kérdések, válaszadás TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Csatlakozva az elnök asszony által elmondott végszóhoz, szeretném feltenni a kérdésemet. Bevezetésképpen elmondanám, hogy tudjuk, az Új Magyarország fejlesztési terv elsıdleges, legfontosabb célja a gazdasági fejlıdés indukálása Magyarországon. Rendkívül fontos, hogy ezt minden egyes projekt kiírásánál és bonyolításánál szem elıtt kell tartanunk. Azt is tudjuk azonban - jómagam a humánszférát képviselem, az oktatásra, egészségügyre, szociális ágazatra, az esélyegyenlıség megteremtésére próbálok odafigyelni a hazai parlamenti és egyéb munkában, és úgy gondolom, itt is ezt fogom képviselni -, hogy ez egy távlati befektetés. Az, hogy az oktatásfejlesztést kisiskolás korban, a hátránykompenzálást óvodás kor végén kell elkezdeni, most már bizonyított tény. Az, hogy a roma népcsoport támogatása speciális dolog, de a gazdasági fejlıdésünk egyik kulcsa: hogy lesz-e belılük munkavállaló, avagy a további leszakadást indukáljuk a továbbiakban, ez is tény. Az is igaz, hogy ez nem jelenik meg közvetlenül a gazdaság fejlesztésében, és sorolhatnám tovább ezeket a példákat. Az egészségügyet sem szeretném kihagyni, az egészségtudatos magatartás fejlesztése, támogatása olyan cél, amely létfontosságú most Magyarországon, de a közvetlen gazdaságfejlesztésben csak a késıbbiekben fog megjelenni. Pontosan ez indukálja a következı kérdésemet, errıl szeretném megkérdezni a kormánybiztos urat. A mostani Új Magyarország fejlesztési tervnek erre a humánblokkra - tehát oktatás, egészségügy, szociális ágazat, esélyegyenlıség-teremtés, stb. - fordítható összegszerő ráfordítása milyen arányban van az NFT II teljes költségvetésével, milyen volt ez az NFT I-ben? Az NFT I volt a próbajárat a magyarországi támogatásrendszerben, és távolabbra mutatva milyen ez az arány a többi európai uniós országban? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormánybiztos úr, parancsoljon! BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen. Hadd reagáljak elıször az elnök asszony felvetéseire. Mivel öt percet kaptam, nem akartam részletesen beszélni az indikátorokról. Szívesen eljuttatom a bizottság tagjaihoz azt a táblázatot, amely tartalmazza a most kiírt gazdaságfejlesztési operatív programnak azon indikátorait, amelyeket a döntés elıkészítésekor már figyelembe vettünk. Minden egyes döntésünknél ragaszkodunk ahhoz, hogy mindig indikátorok alapján dolgozzunk. Ezt tükrözi az Új Magyarország fejlesztési terv is, amely a fı indikátorokat jelzi, azokat az alapvetı indikátorokat, amelyek stratégiai szinten számítanak. Ezt követıen a hierarchiában
lefelé haladva minden egyes operatív programnak megvan a maga indikátorrendszere, és minden egyes intézkedéshez kapcsolunk indikátorokat. Való igaz, hogy nem minden olyan célhoz álltak rendelkezésre bázisadatok, amelyeket mi mérni szeretnénk. Azt gondolom, ez a magyar statisztikai rendszernek egy fejlettségi állapota, amely még talán nem kielégítı, ezért amennyire lehet, megpróbáltunk a KSH-val egyeztetve elıállítani ilyen indikátorokat, vagy beszerezni bázisadatokat, illetve olyan célokat kitőzni, amelyek a terv jó mérhetıségét segítik. Ebben nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodtunk, megnéztük, hogy más országok hogyan csinálták ezt. De azt mindenképpen pontosítanunk kell, hogy minden intézkedéshez, így a most kiírtakhoz is kapcsolódnak indikátorok, ezek táblázatát eljuttatjuk önökhöz. ELNÖK: Köszönettel vesszük, és továbbítom a bizottság tagjainak. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: A másik megjegyzésével arra vonatkozóan, hogy az operatív programok elfogadása után állna fel az intézményrendszer, nem tudom, mire gondol, hiszen az operatív programok elfogadása - ahogyan mondtam - valószínőleg májusjúniusra várható, az felálltak az intézményrendszer azon elemei, amelyek már most foglalkoznak pályázat bonyolítással, aláírt szerzıdésük van. Tehát a gazdaságfejlesztést bonyolító MAG Zrt., amely az MFB leányvállalata, aláírt szerzıdéssel rendelkezik. A humán vállalati képzési programot biztosító, bonyolító ESZA Kht. szintén aláírt szerzıdéssel rendelkezik, és a többi, a regionális programok kiírását megelızıen a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve a VÁTI, amely ezekben közremőködı szervezet lesz, ık is megfelelı miniszteri kijelölést és aláírt szerzıdést fognak kapni. Tehát ilyen értelemben azt hiszem, ez a vélemény talán nem állja meg a helyét, és ezt majd bizonyítani tudjuk, remélem pozitívan. Az intézményrendszer egyéb elemei, tehát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az irányító hatóságok pedig már jó ideje mőködnek, és együttmőködnek a kormányzat többi részével. Ebben ütemesen haladunk, amikor egy program elindul, csak úgy indulhat el, ha elıtte felállított szervezet van. Itt egyeztetünk a különbözı tárcákkal ebben a vonatkozásban. A 40 százalékos megjegyzését nem pontosan értettem, mire gondol, ha esetleg pontosítaná, arra is szívesen válaszolok. Tóthné képviselı asszony kérdéseire: mi is úgy gondoljuk, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv talán legfontosabb intézkedéscsoportja a humán szférára irányuló intézkedéscsoport. Ráadásul úgy gondoljuk, ezek azok az intézkedések, amelyeknek a társadalmi hatásai nem rövidtávon mérhetık. Ezek nem négyéves, nem is hétéves programok. Most kell elkezdenünk nagyon tudatosan, nagyon sok pénzt költeni arra, hogy a romák, a gyerekek, a mély szegénységben élık, az egészségügyi állapotuk, a tartós munkanélküliségben lévık kitörhessenek ebbıl a rossz helyzetbıl, de nemcsak errıl szól a program. Azokról is szól, akiknek ma van állásuk, de ha nem tudják magukat folyamatosan képezni, akkor késıbb veszélybe kerülhet a foglalkoztatásuk. Számukra is vállalati képzési, átképzési, továbbképzési programot szeretnénk indítani. Vannak olyan általános mutatók, mint például az idegen nyelvek beszélt aránya Magyarországon, amely 25 százalék körül van, az Unió sereghajtói között vagyunk ezzel. Talán csak az angolok vannak még ilyen alacsony szinten, de nekik könnyebb, mert az ı nyelvüket beszéli szinte mindenki más. Szóval, kiemelten fontos az ilyen problémákat kezelı programok indítása is. Azt gondoljuk, hogy a korábbi ágazati tárcalogikát meghaladva, egyszerre kell alkalmaznunk az emberek képzésével, foglalkoztatásával foglalkozó Európai Szociális Alap és az ezek infrastruktúráját szolgáló Európai Regionális Fejlesztési Alap intézkedéseit, mert látjuk, hogy a kórházrendszer alapvetıen megújításra szorul, a most létrejövı racionálisabb kórházi struktúra jelentıs befektetéseket igényel, hogy a most kialakuló kórházi rendszerben olyan modern technológia legyen, amely valóban esélyt ad a gyógyulásra.
Ezért például csak erre a programra, részben a regionális programokból - járóbeteg-szakellátás szintjén, illetve a kórházakra a társadalmi infrastruktúra programból - több mint 400 milliárdot szeretnénk fordítani. Az egyetemek és a közoktatás infrastruktúrájára, és az ezekben folyó képzés tartalmi megújítására, ösztöndíjakra, tehetséggondozó programokra szintén nagyon jelentıs összegeket szeretnénk fordítani. Nagyon komoly, talán a legkomolyabb források a foglalkoztatás két területére koncentrálnak: az egyik, hogy akinek ma munkája van, ott javítsuk az ı alkalmazkodóképességét, hogy jobban tudja végezni a munkáját, ezzel segítsük a meglévı alkalmazóját, de hosszabb távon neki is munkamegtartási esélyt kínáljunk, másik oldalról pedig a tartósan inaktívak Magyarországon kiugróan magas arányát szeretnénk csökkenteni, ezért a tartósan munkanélkülieket szeretnénk visszavezetni a foglalkoztatás rendszerébe. Ez a foglalkoztatási programok fı célja. Jelentıs forrásokat szeretnénk szánni még a civil szféra erısítésére, és a társadalmi befogadás intézményeinek támogatására. Összességében, konkrét számokat kérdezett tılem, körülbelül 16001700 milliárd forint között van az az összeg, amelyet kifejezetten humán programokra szeretnénk fordítani ezekbıl a programokból. Ez úgy áll össze a mostani tervek szerint, mert hangsúlyozom, az Unióval még egyeztetés alatt vannak ezek a számok, hogy 933 milliárd forint található az Európai Szociális Alap által támogatott társadalmi megújulás programjában, körülbelül 40 milliárd forint van az államreform átképzéssel, átszervezéssel foglalkozó programjaiban, ez egy kicsi program - ez az a két program, amit az Európai Szociális Alap támogat -, körülbelül 530 milliárd forint van a társadalmi infrastruktúra programban - ez ugye felsıoktatással, egészségüggyel, szakképzéssel, szociális intézmények infrastrukturális beruházásaival foglalkozik. A regionális operatív programokban, ha összeadnánk, az egyes részelemek, amelyek a mindegyik programban önálló prioritásként megjelenı humán szférával foglalkoznak - ez kizárólag infrastruktúra, itt a járóbeteg-szakellátás, a helyi közoktatási intézmények, kisiskolák, általános iskolák és a helyi szociális intézmények rendbe tétele zajlik -, ami még körülbelül 250 milliárd forint lehet, ha a hét operatív programból összeadjuk, talán annál valamivel több is. Így áll össze az a szám, amit mondtam. Még egyet kérdezett, hogy az I. nemzeti fejlesztési tervhez képest hogy áll; ez jelentısen magasabb. Nem pont ilyen intézkedésstruktúra volt az I. nemzeti fejlesztési tervben, most több mindenre van lehetıségünk, hiszen több a pénzünk, úgyhogy így nem biztos, hogy fair az összehasonlítás, de összességében többet fordítunk a humán szférára. Köszönöm. ELNÖK: Gondolom, sokat segítene, ha írásban látná a képviselı asszony ezeket a dolgokat, akkor át tudná tekinteni, és rövidre is lehetne zárni ezeket a kérdéseket; az ı munkáját és mindannyiunk munkáját megkönnyíti ez. Képviselı asszony, parancsoljon. TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Az Európai Unió többi országához viszonyítva hogyan áll ez az arány - ez volt még a kiegészítı kérdésem. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Tudomásunk szerint még nem sokan adták le magát a nemzeti fejlesztési terv szintő stratégiai dokumentumukat sem; Magyarország negyedik volt ezen a téren, azóta még néhányan beadták, de ezeket a dokumentumokat hivatalosan nem ismerjük. Elnök asszony is kért tılem ilyen típusú információkat, amelyeket jelenleg próbálok beszereztetni a kollégáimmal, részben Brüsszelbıl, de ezek sokszor még nem hivatalos vagy nem nyilvános dokumentumok; Brüsszel is a saját tárgyalási pozícióit védi, nem akarja, hogy az országok könnyen összehasonlítsák, és ezzel érveljenek nála a programokat illetıen, ezért csak, mondjuk, hogy anekdotikus számokat tudok mondani. Az Európai Szociális Alapból finanszírozott intézkedéseket illetıen, amely az emberi fejekbe való pénzbefektetés, nem az infrastruktúra része, ami nálunk 933 milliárd forint a tervek szerint, de ezt még egyeztetjük az Unióval, 22,05 százaléka, fejbıl mondom, az összes strukturális alapnak, és 14 százaléka a vidékfejlesztésen kívüli - azt nem számítjuk ide - fejlesztési forrásoknak. Azt tudom
mondani, hogy beadás elıtti állapotban a cseh, lengyel és szlovák programokat megpróbáltuk így információszerzés szintjén megnézni: a lengyelek voltak nagyon picivel magasabbak, mint mi, körülbelül annyi, mint mi, a csehek és a szlovákok pedig nálunk kevesebbet terveztek fordítani ilyen, úgynevezett szociális intézkedésekre. Ha itt a szociális szót uniós értelemben vesszük, akkor abban minden benne van a foglalkoztatástól az oktatásig, tehát ez a bizonyos Európai Szociális Alap, úgyhogy a Visegrádi Négyek közül a második legmagasabb volt a miénk ezen a téren; nem zárom ki, hogy ez kismértékben még tovább emelkedhet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az írás sok mindent megkönnyít, mert láthatólag sokat tudunk egy témáról beszélni, mégis, a szó elszáll elve alapján, kormánybiztos úr, szeretnénk kérni, hogy akkor ezeket írásban is megkaphassuk, még egyszer ne térjünk vissza ugyanarra a kérdésre. Ami a válaszát, illetve megjegyzését illeti a mondandómra: nagyon örülök neki, hogy eljutottunk oda, hogy a MAG Zrt. akkor lassan megalakul, rendezıdik körülötte minden - én nem így látom. Január közepén, amikor társadalmi vitára megjelentek ezek a pályázatok, majd utána az elsı pályázatok kiírása is megtörtént egy olyan adatlappal, amit nem lehet elérni, én úgy látom, hogy nincs minden rendben. Azt gondolom, hogy a sajtóban is olyan hírek jelennek meg - és mibıl is tájékozódunk, hogyha nem kapunk más információt -, ami arról szól, hogy az RFÜ-k jogosítványa megszőnik, tehát ilyen véleményezgetı gittegyletté fog fajulni, hogy ha ez a folyamat úgy fog megtörténni, hogy kormányzati túlsúly ellenére is, bizony, amennyiben nem úgy dönt, ahogy az NFÜ azt elvárja tıle, bizonyos szankciókban fog részesülni, megkötbérezik, ne adj' isten, a közremőködı szervezet jogosítványát is elveszik. Szerintem ez nincs rendjén. Nincs rendben, hogy nem decentralizáltan történnek meg ezek az intézkedések. Számomra úgy tőnik, hogy itt erıs hiányosságok vannak, legalábbis ami a regionális operatív programokat illeti, másrészt pedig regionális operatív programokat úgy kiírni, hogy az RFÜ-kkel a szerzıdéskötés még nem végleges, és nemcsak nem végleges, hanem az ı szmsz-ükben nincs rendben, hogy ki mit csinál, szerintem a felelıtlenség irányába megy el. Ha már mindez megtörtént, és ez korrigálásra került, akkor azt örömmel veszem, és gondolom, ebbıl mindenki leszőri a tapasztalatait a jövıre nézve. Ami pedig az indikátorokat illeti, szintén nagyon örülök. Sajnos, nincs birtokomban, hogy ilyen szerkezet, hogy célérték és célösszefüggés szerint bírnánk az indikátorok listájával; sokat segített volna, valószínőleg a folyamatot is nagyon támogatta volna, ha ezek rendjén és idejében elkészülnek, de semmi nem késı, tehát ha most készülnek el, még akkor is idıben vagyunk. Praktikusan csak annyit tanácsolnék, amennyiben megenged egy tanácsot, hogy egy MTA Közgazdaságtudományi Intézetének véleményét, a szakma releváns képviselıinek véleményét szerintem ilyenkor figyelembe kell venni, és meg lehet köszönni, hogy véleményezték, és ık is elmondták az aggályaikat. Talán ık súlyosabban fogalmazták meg, mint ahogy én finomított formában itt megtettem, de még egyszer, örülök, ha rendjén van minden. (Dr. Eörsi Mátyás hozzászólásra jelentkezik.) Tessék! DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Elnök Asszony! Én magam is az európai bizottság elnökeként elıfordul, hogy néha egy rövid kommentárral vagy poénnal kommentálom a dolgokat, de akkor módosítsuk az ügyrendünket, és írjuk bele, hogy minden egyes képviselıi hozzászólás után az elnöknek jogában áll hosszú szózatban a kormányt letolni, vagy véleményének hangot adni, mert úgy érzem, hogy lehet, én nem kifogásolom, hogyha elnökként valamit kommentál, de most már második alkalommal minden képviselıi hozzászólás után egy szónoklat van elnök asszony részérıl. Pontosítsuk akkor az ügyrendünket, hogy elnök asszonynak joga van minden második felszólaláshoz hosszasan, és akkor én ezt támogatom, de akkor ezt vegyük bele az ügyrendbe. ELNÖK: Nagyon örülök az alelnök úr hozzászólásának és észrevételének; én magam is élni fogok ezzel Európai ügyek bizottsága tagjaként, amikor elnök úr eddigi gyakorlatának megfelelıen volt kedves napirend elıtt, közben és minden hozzászólás között kommentálni az eseményeket, és saját véleményét megfogalmazni. Köszönöm szépen. Alelnök úr, nézze el - biztos, hogy a nık többet beszélnek -, mertem egy perccel többet beszélni. Ha átlagoljuk az elızı két bizottsági ülésen elmondott véleményemet, akkor még mindig kevesebb, mint az öné, de megértem a hozzászólásának a
lényegét: bár hosszan, ügyrendben javasolja az ügyrendünk módosítását, ha összefoglalhatom a javaslatát. Igaz? (Varju László: Csak ne most vitassuk meg.) Így van, köszönöm szépen. Lehet, hogy külön kell ezt megbeszélnünk, mert nem kapok szót saját magamtól, ha jól értem, úgyhogy lehet, hogy a lényeges kérdéseket majd ülés után fogjuk megbeszélni, mert sokak érdekével ellentétes, hogyha szólok. Parancsoljon, kormánybiztos úr, önnek megadom a szót. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Az intézményrendszert illetıen egyetértek a képviselı asszonnyal. Nem is írunk ki addig semmilyen olyan pályázatot, amíg nem áll fel az intézményrendszer. Tehát például, amit ön említett, a regionális fejlesztési ügynökségekkel már most meg fogjuk kötni a szerzıdéseket, és az elsı regionális pályázatok március végén jelennek meg. Tehát mindenképpen rendezett, tiszta viszony lesz a regionális fejlesztési ügynökségek, mint közremőködık és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között. Bıven azelıtt, hogy az elsı pályázatok megjelennének. ELNÖK: Akkor Közép-Magyarország vonatkozásában is, ugye? BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Igen, Közép-Magyarország vonatkozásában is. A másik pedig, hogy ami a MAG Zrt.-t illeti, a MAG Zrt. ısszel alakult meg, tehát ilyen értelemben nincs ilyen probléma. A MAG Zrt. pedig jóval azelıtt aláírta a szerzıdését, hogy az elsı pályázatokat be lehetne adni, hiszen március 1-jén lehet majd beadni az elsı pályázatokat. Tehát a MAG Zrt. készen áll arra, hogy fogadja ezeket a pályázatokat. Ezekre is, Közép-Magyarországra is igaz, hogy mielıtt pályázatot be lehetne adni, azelıtt már áll és mőködik az ügynökség. Az indikátorokat illetıen fontos felhívnom a bizottság figyelmét arra, hogy az összes indikátor szerepel az operatív programokban - mellékletben -, tehát eddig is megtekinthetı volt, ezt minden egyes konkrét pályázati intézkedés elıtt elıvesszük, megnézzük, és a konkrét pályázat hatását is megpróbáljuk megbecsülni az adott indikátoroknál. ELNÖK: Csak azt mondtam, hogy konkrét célokhoz nincs kötve, ami szerintem hiányosság. Menjünk tovább! Horváth Zsolt képviselıtársamé a szó. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Igyekszem rövid lenni. A kormánybiztos úr említette, illetve felvázolta a tervezés folyamatát, és azt gondolom, ezt nagyon sokan jó szemmel nézik, hogy itt kétéves akciótervek készülnek, amelyek egyfajta átláthatóságot és követhetıséget is biztosítanak. Azonban úgy látom, hogy az akciótervek el nem készülése miatt - most önök is használják ezt a fogalmat - ideiglenes akciótervek készülnek a végleges elfogadásig. Úgy látom, abszolút ellentmondás van a tervezhetıség, a kiszámíthatóság és az ideiglenes akciótervek futtatása, véleményezése, elfogadása között. Ez egyfajta bizonytalanságot is teremt, jómagam is látom a regionális operatív programok készülése során, hogy egyfajta bizonytalansági tényezı van ebben. A másik dolog, amit szeretnék megemlíteni az, hogy most már szinte biztos, hogy egy csúszási folyamat van egyrészt az operatív programok és ennek lebontásaként az akciótervek elfogadása között. Meglátásom szerint ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a 2007-ben egyébként felhasználható európai uniós források csökkenı tendenciát fognak mutatni, nyilván egy bázishoz képest. Erre irányulna a konkrét kérdésem. Az ön meglátása szerint ez mennyiben fogja befolyásolni a 2007-ben felhasználható forrásokat? Tud-e mondani olyan mérıszámot, hogy mi volt a kormány eredeti elképzelése, és mi lesz most, amikor ez a folyamat, az operatív programok véglegesítése így alakult?
Köszönöm szépen. ELNÖK: Parancsoljon, kormánybiztos úr! BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen a kérdést. Talán a képviselı úr is érzi azt az ellentmondást, amely az ön két kérdése között is feszül, és amely dilemmaként számunkra is megjelenik. Mert van abban a két kérdésben ellentmondás, amit mondott. Egyik oldalról a kapkodást kéri számon rajtunk, hogy ez bizonytalanságot okoz, merthogy ideiglenes akcióterveket írunk ki, másik oldalról meg csúszásról, késedelemrıl beszél. Mi is ezzel a dilemmával küzdünk. Egyik oldalról azt látjuk, hiába vagyunk az élen - negyedikként a 27 tagország között, aki leadja a programját -, hiába írjuk ki elsıként a pályázatokat, az Uniónak van egy menetrendje. İ azt tervezi, hogy júniusra állapodik meg velünk, és azt látom, hogy más országok október-november-szeptemberi tervlezárásokat, jóváhagyásokat egyeztetnek a Bizottsággal, ezt maga a Bizottság képviselıje mondta nekem. Tehát Magyarország élenjáró, miközben a hétéves óra ketyeg. Úgy tőnik, a Bizottság kényelmesebben halad, mint ahogyan mi gondolkodunk. Ezt az ellentmondást próbáljuk feloldani azzal, amit ön az elsı kérdésében megfogalmazott, hogy ideiglenes akcióterveket, ideiglenes intézkedéseket indítunk, mert azt mondjuk, hogy az ország ne szenvedjen hátrányt amiatt, hogy az Unió egyébként kényelmesen és mondjuk úgy, módszeresen halad ezekben az ügyekben. Nem érzem, hogy ez nagyon nagy bizonytalanságot keltene az emberekben. Amikor hivatalba léptem, a nyáron megfogalmaztam azt, hogy az a célunk, hogy decemberre beadjuk az operatív programokat, és már januárban legyenek kiírt pályázataink. Ezt tartjuk, január 30-án sikerült kiírnunk az elsı 6-7 pályázati kiírást, amelyet követett még kettı a következı héten. Úgyhogy azt gondolom, mi tartjuk azt az ütemtervet, amelyet ígértünk. Más kérdés, hogy a Bizottság lassabban halad. Ez nem Magyarország-specifikus, sıt, Magyarország a jobbak, a gyorsabbak közé tartozik ebben a vonatkozásban. Hogy ne legyen bizonytalanság a leendı kedvezményezettek körében, ezért bevezettünk egy új intézkedést, miszerint minden egyes pályázati kiírásunkat közzé tesszük még tervezett formában, és ezt lehetıség van kommentálni, és készülni rá a leendı kedvezményezetteknek. Így történt a gazdaságfejlesztési pályázatoknál, ahol körülbelül két hétig megtekinthetı volt a honlapon, és körülbelül tizenvalahány - közel húsz - szakmai, ágazati szervezetet felkértünk a véleményezésre, velük leültünk és meghallgattuk a véleményüket ezekrıl. Több helyen változtak is ezek a pályázati kiírások, mielıtt véglegesedtek volna. Ezen túl pedig egy hónapot adtunk a pályázati kiírás megjelenése - január 30. - és a pályázatok elsı lehetséges beadása - március 1-je - között, hogy ne érje versenyelıny azt, aki elıbb szerzett információt, legyen idı felkészülni. Ezért e hét végén lesz elıször beadható ez a pályázati kör a gazdaságfejlesztésben, és április, illetve május közepe a beadási határidı, pályázattípustól függıen. Ez talán csökkenti a bizonytalanságot, és kiszámíthatóbbá teszi a rendszert. De azt gondolom, a kérdésben megbúvó kritikára válaszolva, én inkább pozitívumként gondolnám értékelni - persze, a szerepem is diktálja ezt - azt, hogy Magyarország az elsıként írja ki az Unióban a pályázatokat, és azt, hogy Magyarország nem akarja megvárni az év második felét a pénzek lehívásának elindításával, hanem már most megpróbálja azokat igénybe venni, hiszen az országnak szüksége van ezekre a forrásokra. Ebbıl következıen csúszásról nem beszélnék, legalábbis, az Unió normáihoz, menetrendjéhez képest nincs csúszás. A mi vágyainkhoz, reményeinkhez, igényeinkhez képest viszont jó lenne, ha ezek a pénzek már teljes erıvel most is jönnének az országba. Ezen dolgozunk. Nem látom veszélyben a hétéves lehívandó forrásainkat e csúszás miatt, de nagyon markánsan képviseljük az Unió felé azt az álláspontot, hogy Magyarország nem akarja, hogy az Unió lassúsága miatt mélyen beleharapjon ez a folyamat a Magyarország rendelkezésére álló hét évbe. Márpedig ez a június azt jelenti, hogy addig sem tudunk mindent elindítani, emiatt sürgetjük ıket keményen, és köszönöm, ha önök is segítenek ebben.
Arra számítok - mivel az akcióterveket párhuzamosan elı tudjuk készíteni, amennyire lehet, amellett, hogy Brüsszel okoz némi bizonytalanságot a viták miatt az akciótervek belsı tartalmában -, hogy amint Brüsszelben megvan a jóváhagyás, rögtön elindulhatnak az akciótervek, így egyébként normális az, hogy egy ilyen tervnek van egy felfutási idıszaka, és majd a második-harmadik évtıl kezd tetızni a pénzek lehívása. Azt gondolom, hogy ezt az ütemet ennek ellenére tartani tudjuk, azt az összeget, amit az idei évben el kell köteleznünk, meg fogjuk próbálni, és el fogjuk kötelezni teljes nagyságrendben. ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselı úr! DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért én tapasztalom a bizonytalanságot meg a lebegtetést, pont emiatt az ideiglenes állapot miatt. Gondolom, önök is követik a sajtót, egyre több a jól értesült ember a közéletben, aki még a döntéshozóknál is elıbb értesül leendı pályázati kiírásokról: a kormány ezt fogja tenni, a regionális fejlesztési tanácsok ezeket a pályázatokat fogják kiírni. Az én meglátásom szerint ez komoly bizonytalanságot teremt az emberekben, afelé, hogy itt azért közpénzekrıl van szó, és szerintem a következı idıszakban mindent el kellene kerülni annak érdekében, hogy még véletlenül se kerüljön a felszínre és a nyilvánosságra, vagy beleívódjon az emberek fejébe az, hogy itt bizony néhány jól értesült miatt veszélybe kerül e pénzek felhasználásának átláthatósága. A másik, hogy azért én szívesen láttam vagy hallottam volna öntıl konkrét számokat - az én kérdésem is konkrét volt. Bizonyára volt egy tervezési idıszak, amelyben megtervezték azt, hogy 2007-ben mekkora forrást használnak fel. Ehhez képest ön most hogy látja, mekkora forrás használható fel ezekbıl 2007-ben? ELNÖK: Egy nagyon rövid viszontválasz: két szám. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Jól értesültek mindig lesznek minden témában. Azt gondolom, hogy nyilvánosan kommunikálunk, és a pályázatokra vonatkozó információkat, ahogy mondtam, még a pályázat kiírása elıtt közzétesszük, de a végleges akciótervek ezt meg fogják válaszolni, hiszen két évre elıre megmondjuk, hogy milyen pályázatok jelennek meg. Éppen erre találtuk ki ezt a rendszert, hogy kiszámítható, és tervezhetı legyen. Magyarországnak az uniós allokációs szabályok szerint körülbelül 800 milliárd forintnyi összeget kellene az idei évben allokálni, ez azt jeleni, hogy ennyi pénz sorsáról kellene dönteni - ebben benne vannak a nagy projektek, a nagy programok, az egyedi pályázatok, minden -, erre majd szívesen küldök egy pontos számot a bizottságnak, egy allokációs táblát. Ebben semmilyen titok nincs, most is megtekinthetı a honlapunkon, az Új Magyarország fejlesztési terv egyik mellékletében szerepel évre lebontva - most nagyságrendileg mondom ezt a számot -, úgyhogy az elsı kétéves akciótervünk már tervezni fogja, hiszen ott nagy egyedi projekteknek is meg kell jelenniük, tehát pályázati kiírásoknak, hogy hogyan tervezzük az elsı és második évben ezeket a forrásokat elkölteni. Igazából azt kell látni, és tényleg rövid próbálok lenni, hogy van egy úgynevezett n+3-as szabály, az a feladat, hogy az idei évre kiosztott összeget, ez az "n"-edik év, a mostantól számított negyedik év végére - így jön ki az n+3 - elköltsük, és el is számoljuk. Ez a lényeg. Nem az a fontos, hogy most mindent azonnal eldöntsünk; inkább hozzunk jó döntéseket, de olyanokat, hogy a mostantól számított negyedik év végére a beruházások is véget érnek, és a számlákat benyújtjuk az Uniónak. Ez a lényeg. Nekünk tehát fontos, hogy gyorsan döntsünk, de a gyorsaság mellett azért az is fontos, hogy jól megalapozott döntéseket hozzunk, ez pedig akkor fog kiderülni, amikor például a regionális fejlesztési tanácsoktól, amelyekre elnök asszony is utalt, és amelyeket mi nem gittegyletnek tartunk, hanem komolyan várjuk...
ELNÖK: İ tartja magát annak. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Az akkor a tanács hibája, ha magát annak tartja. ELNÖK: Nincs jogosítványa. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Szerintem van, mert például az a jogosítványa megvan, hogy javaslatot tegyen nekünk projektekre, és ezt most várjuk tılük; akkor tudjuk megnézni, hogy milyen készültségi állapotban vannak ezek a projektek, és mennyire alkalmasak arra, hogy mi befogadjuk a programba, mert onnantól elkezd ketyegni ez a bizonyos n+3as határidı, úgyhogy ezeket várjuk a tanácsoktól. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. A honlapon megtekintheti, képviselı úr, de lesz válasz is természetesen. Baráth Etele alelnök úr, parancsoljon. DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Egyrészt köszönöm szépen a kormánybiztos úr ismertetıjét. Azt gondolom, hogy az akcióterv fogalomban és annak tartalmában érdemes majd még tovább kutakodnunk; ez valóban egy legfontosabb eszköze a következı idıszakban a közös munkánknak is, hiszen ezen keresztül tudjuk figyelemmel kísérni, és mint ahogy elhangzott, rendkívül fontos az is, hogy ez a korrekciók lehetıségét is biztosítja. Itt minimálisan kilencéves folyamatról van szó, tehát azért ez egy hihetetlen jó eszköz, ugyanakkor kormánybiztos úr elmondta itt az elején, hogy ez végül is továbbfejlesztett változata a programkiegészítı dokumentumoknak. Azért akarok errıl a programkiegészítı dokumentumról beszélni, mert engem nagyon meglep az elnök asszony rendkívül kategorikus kijelentéseinek sorozata, amit itt az elején elmondott, és ebben érintette, tehát sajnos, szubjektív, amit én most mondok, az I. nemzeti fejlesztési tervet is azzal, hogy alapvetı hiba volt, hogy nem voltak indikátorok, és hogy nem történtek meg ezek az egyeztetések. Kedves Elnök Asszony! Azt gondolom, hogy kétfajta funkcióban ül itt mellettünk: az egyik, mint a bizottság elnöke, a másik, mint egy parlamenti képviselı, aki ellenzéki parlamenti képviselı. Ha mint bizottsági elnök mondja ezt, akkor én ezt nagyon hibásnak tartom, ha parlamenti képviselıként, akkor azt gondolom, hogy talán tájékozatlan. Nincs és nem volt indikátor nélkül semmilyen jellegő fejlesztés. Azt szeretném kérni a kormánybiztos úrtól, hogy miután márciusban sor kerül az I. NFT értékelésére a maga hibáival, problémáival, mindennel együtt, azért kérem szépen, hogy tájékoztassa a bizottságot, hogy küldje el azokat a tanulmányokat és elemzéseket, amelyek az I. fejlesztési terv megalapozását szolgálták, mondjuk, az úgynevezett ex-ante értékelést, amit független cég készített. Az ex-ante értékelés lényegében véve azon indikátorok elemzését jelenti, amelyek az egyes programkiegészítı dokumentumban megjelentı pályázati kiírások alapjául szolgálnak. Nem akarok a részletekbe menni, mert talán teljes mértékben unalmas, csak nagyon kategorikus volt az elnök asszony. Ha az ember utat épít, ott nyilvánvaló, hogy elıbb megjelenik, hogy milyen hosszan, mekkorát, mit épít; ha oktatási programban vesz részt, akkor természetesen benne volt, hogy hány, milyen célra, kiknek szolgál és így tovább. Csak azért, hogy ne tőnjek ennyire naivnak, mert pontosan tudom, hogy mi a különbség az adatmutató, az indikátor és ezek között, hiszen csak negyven évig foglalkoztam vele, ezért szíves figyelmébe ajánlom, mondjuk Losonczi Miklós úr által készített GDPelırejelzést, ami nem másról szólt, mint az ágazatközi kapcsolatok mérlege alapján 46 ágazat mélységében megvizsgálta azt, hogy ott egy adott intézkedésnek milyen foglalkoztatási, milyen termelési jellegő következménye van, és ebbıl számolta vissza azt, hogy milyen várható GDPnövekedési hatása lesz, mert a GDP-növekedés a legáltalánosabb indikátor, amit ezen számon lehet kérni. Szándékosan egy független elemzıt mondtam, nehogy félreértés legyen, de azt gondolom, hogy azt a több száz elemzést, ami elkészült, érdemes elıtte legalább címjegyzékében megnézni, mielıtt egy olyan kijelentés hangzik el, hogy alapvetı hiba.
ELNÖK: A kérdésének a további részében is hozzám kíván kérdést intézni vagy kormánybiztos úrhoz, mert akkor megválaszolom. DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Kérdést egyáltalán nem intéztem, hanem megpróbáltam elmondani, hogy általában egy fejlesztési tervezés, ami most is folyik, természetszerően alakul az indikátorokra, bár az ügyrendünk szerint az sincs benne, hogy az elnök asszony engem megszakít. Ha viszont már itt tartunk, akkor nagymértékben szeretném kérni az elnök asszonytól azt, ha a bizottság nevében adatokat, információkat kér - ezt múltkor is kértem -, akkor lenne olyan drága, és azt megküldené számunkra is, ha már a bizottság nevében küldi ezeket a kérdéseket, vagy esetleg elıtte megkérdezni, hogy ezt kellene-e kérdezni, mert ezek a legfontosabbak-e a bizottság számára. Az más dolog, ha az önök számára valami fontos, de ha a bizottság számára, akkor szeretném, ha mi is részt vehetnénk e kérdések megfogalmazásában, tartalmi kidolgozásában. Összességében, azt szeretném mondani, hogy köszönöm szépen ezt a tájékoztatást. Szerintem nagyon-nagyon jól mutatta azt, hogy a mi bizottságunknak milyen kiváló feladata lesz a következı idıben: az akciótervek kialakulását, tartalmát és megvalósulását ellenırizni, mindenkor természetesen konkrét indikátorok, illetve konkrét történetek alapján. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormánybiztos úr, úgy érzem, hogy ezt most nekem kell megválaszolni, hozzám intézıdött a felvetés. Alelnök Úr! Nincs személyiségzavarom, tehát elnökként és képviselıként is ugyanazt mondom, és határozottan állítom is. Ha jól emlékszem, de ön sokkal jobban tudja, hiszen miniszterként felügyelte az NFT I.-et, az egyik legfontosabb célkitőzése a területi különbségek kiegyenlítése volt. Tessék nekem megmondani azt, hogy milyen mértékben sikerült ez! Milyen indikátorokkal lehet mérni ennek a sikerét? Próbáltam ehhez mutatókat keresni, sajnos, nem érte el a célját, ha ilyen célt megfogalmaztak. Másrészt nem én mondom, hanem a kormány is ezt mondja: az NFT II-ben megfogalmazták azt, hogy bizony, az NFT I-nek nem volt meg az indikátorlistája. Ezt is el lehet olvasni, és akkor nincs probléma, hogy elnökként vagy képviselıként mondom-e ezt. Másrészt pedig volt egy másik mérése is, ami a szegénységgel kapcsolatos. Tehát elindulhatunk egy ilyen vitában, ami szerintem nem fog 9 órára befejezıdni. De megtettem azt, hogy írtam minden bizottsági tagnak a tekintetben, hogy adjon javaslatot a munkatervhez, a napirendi pontokhoz. Sokan megtették, ön nem tette meg. Az elmúlt bizottsági ülésen hasonló ötlettel jött elı. Arra kérem önt tisztelettel, ne a bizottsági ülésen jöjjön elı ezekkel az ötletekkel, hanem keressen meg! Rendelkezésére állok, a titkárságon rendelkezésére állnak. Amennyiben nincs ideje, e-mail formájában is szívesen várom a javaslatait, és annak megfelelıen napirendre fogjuk tőzni ezeket a javaslatokat. Maga a kormánybiztos úr is javasolta egyébként a munkatervhez - amit úgy gondolom, támogatni is szükséges -, hogy beszéljünk az NFT I-rıl. Nem azért, mert kritikával kell illetni, hanem azért, mert tanulni kell a hibájából. Hogyan is mondta a képviselı asszony? Próbajárat volt. Így van. Arra szolgált, hogy valamiféleképpen képbe kerüljünk, megnézzük a lehetıségeket, és kiküszöböljük azokat a hibákat, amelyeket ott elkövettünk. Sok mindenbıl lehet tanulni. Ez nem azt jelenti, hogy ön rosszul végezte a munkáját. Egyáltalán nem azt jelenti. Azt jelenti, hogy tanulni kell az ott elkövetett hibákból, és ez lehet, hogy fájdalommal fog fájni, de a jövıre nézve ez nem lesz fájdalom. A másik, hogy kinek írok levelet. Senki olyannak nem írok levelet, amely ellentétes lenne a Házszabállyal. Úgyhogy, ezt másodszor mondja, az elmúlt ülésen is elhangzott, tisztelettel kérem, hogy ne tegye. Nem lépem túl a jogkörömet és a lehetıségeimet sem. Egyébként pedig köszönettel veszem az észrevételeit, és arra kérem, hogy beszéljük meg egymás között ezeket a felvetéseket, és minekutána nem tartozik a napirendi ponthoz, ne terheljük ezzel a bizottság tagjait. Köszönöm.
Sorrendben... (Dr. Baráth Etele: Élve azzal a joggal, hogy még egyszer...) Igen, ön következik a válaszával. DR. BARÁTH ETELE (MSZP): A múlt héten is elmondtuk, hogy a munkatervbe nem kívántunk többletjavaslatokat tenni, mert egyetértettünk a munkatervvel. Tehát azt ne kérje tılünk, egyetértettünk vele. Erre utaltam, hogy az elsı fejlesztési tervrıl lesz szó a jövı héten. Nem szeretnék leragadni amellett, hogy valaminek a hibájából lehet tanulni, természetesen valaminek az erényeibıl is lehet tanulni, az iskolában az ember megszokta, hogyha vannak jó tanulók, akkor esetleg azokat is lehet követni, nemcsak a hibák kijavításáról van szó. Az én hozzászólásom lényege az volt, hogy állítom, voltak indikátorok, és ezek az indikátorok alkalmasak arra, hogy ennek a tervnek az eredményét - vagy eredménytelenségét, hibáit és elınyeit meg lehessen mérni vele. Az, amit ön mondott a területi kiegyenlítéssel kapcsolatban, természetesen a tervezet szintjén az indikátorokból követhetı, hogy a különbözı fejlettségő régióknak és azon belül a kisebb térségeknek milyen mértékő támogatás, milyen arányban jutott, azonban ennek az eredménye leghamarabb 2009 végén, 2010-ben lesz mérhetı, egyszerően azért, mert akkorra fejezıdik be, másrészt addigra lesznek olyan statisztikai adatok, amelyekkel mérhetı. Tehát ezekkel kapcsolatban ma semmilyen jellegő kijelentést nem lehet tenni. Az utolsó, ami teljesen ügyrendi dolog. Továbbra is azt szeretném kérni, hogy láthassam mint a bizottság egyik tagja - azt, hogyha a bizottság nevében információkat kér az elnök asszony, melyek ezek az információk, amelyeket kér, egyszerően azért, mert hátha tudunk abban segíteni - bár a tökéletesség kritériuma nyilván felmerülhet az elnök asszony esetében -, hogy mégiscsak legyen valamivel pontosabb vagy jobb az a kérdés, hogy mindenki megelégedésére történhessen. ELNÖK: Alelnök úr, a javaslatát, észrevételét köszönöm. Amennyiben vannak javaslatai, hogy kitıl, milyen formában kérjen a bizottság információt, kivel levelezzen, továbbra is szívesen veszem. Fenntartom magamnak azt a jogot, hogy bizottsági elnökként saját magam fogalmazzam meg azokat a leveleket, amelyek segítik a bizottság munkáját, és korántsem ellentétesek. Ezzel kapcsolatos észrevételt leghamarabb az tehet, akinek a levelet címzem, hogy úgy érzi, túllépem az ilyen irányú hatáskörömet. Tájékoztatom alelnök urat, hogy ilyen észrevétel nem történt, a legnagyobb egyetértésben történik meg a levélváltás. Amennyiben a napirendi pontok háttéranyagát szolgálja, ezeket a leveleket természetesen a bizottság tagjainak továbbítom. A munkatervet nem fogadtuk el, nem tárgyaltuk még, jelenleg javaslatgyőjtési szakaszban vagyunk, és a következı bizottsági ülésen a tervezett napirendi pont szerint az intézményrendszer lesz a bizottsági ülés tárgya, de amennyiben az NFT I-et is ehhez szeretnénk venni, akkor úgy gondolom, kicsit hosszabb idıtartamú bizottsági ülésre kell felkészülni. Másrészt úgy gondolom, az NFT I elıkészítése ilyen szinten nem történt meg, sem levélváltás, sem információgyőjtés szintjén nem állunk ott, hogy ez elıkészített legyen. Köszönöm szépen. Láttam, hogy jelentkezések történtek. Ügyrendi? (Jelzésre.) Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Kedves elnök asszony, értelemszerően könnyő lenne kapcsolódni ehhez a vitához, de én mégsem ezt tenném, hanem a legutóbbi bizottsági ülésünkön felmerült az a javaslat, hogy tulajdonképpen a munkamódszerünkre, munkastílusunkra vonatkozóan kellene egy informális beszélgetést tartani a bizottság tagjainak. Kérdezem, lesz-e ilyen típusú javaslat. ELNÖK: Igen. VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Akkor azt majd meghallgatnám, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyeztetés alatt van az idıpont és a helyszín. (Jelzésre.) Parancsoljon! SZŐCS ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én is egy javaslattal szeretnék élni, mert az elızı bizottsági ülésen és most is kiderült, hogy tulajdonképpen fel kellene építeni a rajtvonalat, hogy egyenszilárdságú legyen az informáltsági szintünk, és onnantól közösen tudunk lépni. Itt szóba került az allokációs terv, az indikátorok kérdése, szeretném kérni, hogy - noha tényleg az NFÜ honlapján megjelennek a pályázati kiírások - akkor a kiíráskor jelenjen meg, és akkor, ha a pályázati kiírás, indikátor, intézményrendszer kérdése szóba kerül, legközelebb errıl beszélünk. Azt gondolom, amit a mostani helyzetrıl írásba lehet foglalni, próbáljuk meg, hiszen mindig elıkerül ez a dolog. Mert ha megvan ez az egyenszilárdság, akkor könnyebb beszélni, hiszen az elnök asszony mondandójában engem személy szerint az zavart meg, hogy van egy általános kijelentés, majd kiderül, hogy mögötte van egy konkrét probléma, tehát az RFÜ-k ügyében, hogy az RFÜ ilyen-olyan, aztán kiderül, hogy valamelyik RFÜ-ben úgy érzik, hogy ık tulajdonképpen pályán kívülre vannak lökve, és bele lehet szólni a dolgaikba, meg lehet ıket mondjuk, például szankcionálni, ha valamit nem tesznek. Én meg nagyon egyetértek azzal az NFT I végrehajtása kapcsán, hogy a közremőködı szervezeteknek abban az értelemben legyen nagyon mérve a teljesítménye, hogy megcsinálja azt, amit kel, mert tudnék rémtörténeteket mondani. Tehát azért mondom, hogy próbáljuk meg kialakítani a legfontosabb információknak egy struktúráját, és onnantól kezdve talán ezek a problémák már elkerülhetık lesznek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát jó az írás. Összefoglalva, amint a képviselı asszony a legelsı hozzászólásával ezt mondja, szerintem is úgy jó nekünk, hiszen eltérı szintrıl, eltérı megközelítésbıl indulunk. Azokat, amelyekrıl kormánybiztos úr úgy érzi, hogy az eseti bizottság elé hozható, talán függetlenül - azt kell mondanom - napirendi pontoktól, de segítheti a munkánkat, kapjuk idırıl idıre, és megfelelı gyakorisággal is. Köszönöm ezeket a felvetéseket. További hozzászólásra jelentkezett Szatmáry Kristóf, és úgy látom, nincs több hozzászólás, úgyhogy az utolsó hozzászólásra kerül sor. SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Igazság szerint két körrel készültem a kérdéseimmel, mert két különbözı terület, de nem visszaélve a kormánybiztos úr idejével, megpróbálom egy dologban elmondani. Az elsı azzal kapcsolatban lenne, hogy itt a bevezetıjében hallhattuk azt a rövid- és középtávú elképzelést az akciótervekrıl, illetve az április-májusi pályázatkiírásokról, említett a regionális operatív programokban néhány pályázatot, illetve vállalatfejlesztési, innovációs pályázatokat. Ez az elmondás, illetve az a tény, hogy itt a közlekedési operatív programot nem említette kormánybiztos úr, nekem igazából megerısíti azokat az újságban megjelent cikkeket, ami február közepén volt olvasható, amiben igazából a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felé komoly kritikát fogalmazott meg többek között az energetika, a közlekedés területén a közutak burkolatának megerısítése, illetve a megújuló energiák és egyéb problémák tekintetében. Ha jól értettem, akkor az ön áttételesen elmondott programja némiképpen megerısíti azt a véleményt, hogy ezen a területen - és a közlekedési operatív program azért lényeges terület, mert az összes uniós forrás körülbelül 25 százaléka erre a területre jönne - korántsem mindegy, hogy ennek az akciótervnek az elıkészítettsége és felhasználhatósága konkrétan hogyan alakul.
Részben ehhez kapcsolódik ugyancsak a sajtóból vett információ - ez a 4-es metró kérdése lenne, ebben elég nagy homály leledzik, a fejekben legalábbis -, amit az újságból ki lehet olvasni. Egyesek nyilatkoznak, ilyen forrásból, amolyan forrásból olvasni, hogy az Unió ezt nem támogatja, és hogy ez azért is lényeges, mert többen megijedtek attól a gondolattól, hogy itt 5-600 milliárd forintok repülnek a levegıbe a 4-es metró kapcsán, és ha ez bármelyik operatív programot egyként terhelné meg, az a többi pályázónak igen kellemetlen lenne, mert a források nagy részét elvinné. Még egy kérdést engedjen meg a végére. Ezt azért kell most feltennem, mert aktuális, már amiatt, hogy itt egyes pályázatoknál március 1-jével a beadás kapcsán már a bírálatok is elindulnak. A bírálóbizottságok összetételére vonatkozólag lehetett hallani, olvasni arról, hogy szakmai szervezeteket fognak felkérni tanácsadónak, illetve a bizottságokba tagoknak. Azt olvastam valahol, hogy február 28-áig várnák a szakmai szervezetektıl ezeket a javaslatokat. Én, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, egyeztettem az MKIK-val is, és jelen pillanatig, a köztestületekhez semmilyen szakértıi felkérés nem érkezett, hogy delegálnának, mi lenne a véleményük. A kérdésem az, hogy ennek az-e az oka, hogy csúszik a bírálóbizottságok felállítása, mert február 28-a a héten bekövetkezik, és ilyenek nem érkeztek, vagy pedig olyan szakmai bírálóbizottságok összeállítása van folyamatban, amelybıl esetleg az ilyen jelentıs köztestületek és gazdasági érdekérvényesítık kimaradnak. A kettı közül nem tudom, hogy melyik a valós. Lehet, hogy lett volna még jó pár kérdésem eljárásrenddel kapcsolatban, de azt talán majd valamikor legközelebb meg tudom kérdezni. Köszönöm. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen a kérdéseit, képviselı úr, megpróbálok ütemesen válaszolni rájuk. ELNÖK: Az ön idejébıl megy. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Nagyon fontos nekem a bizottság elégedettsége, úgyhogy mindent elkövetek. ELNÖK: Köszönjük szépen; megtisztelı. BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Részemrıl a szerencse. A közlekedési akciótervet illetıen, képviselı úr, én nem örültem neki, hogy ez a levél megjelent a sajtóban, nem arra volt szánva, de egyébként nincsen benne semmi titok. Az a feladata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hogy koordináljon különbözı tárcák között, nézze meg, folyamatosan kövesse figyelemmel, hogy a tárcák és általában a teljes intézményrendszer - hiszen az ennél is sokkal bonyolultabb, mint hogy csak minisztériumokról lenne szó - hogy halad, hogy állnak az elıkészületekben, és pont az a dolgunk, hogy sürgessük, ha valahol megakadást látunk. Bizonyára ön is, mint a kamara egyik képviselıje, sok olyan folyamatot menedzselt már, amelyben folyamatosan szők keresztmetszetek állnak elı: ha az egyik helyen megoldunk egy problémát, akkor továbbmegy a folyamat, és egy másik ilyen szők keresztmetszetbe ütközik - ezeket próbáljuk feloldani. Rengeteg ilyen levelet küldünk, mindig, amikor szükség van rá, különbözı intézményeknek, és egyébként a gazdasági tárca példás gyorsasággal válaszolt ezekre a felvetéseinkre. Személyes egyeztetést tartottunk Kóka miniszter úrral ebben a tárgyban, végigtekintettük az összes kérdést; jelentıs részük megoldódott azóta, másik részükre pedig konkrét intézkedési tervet, lépcsıket fogadtunk el, hogyan fogjuk feloldani ezeket a szők keresztmetszeteket. Ilyen értelemben nem látom veszélyben, hogy a közlekedési operatív program el tudjon indulni, azt azonban fontos elmondanom, hogy a közlekedési operatív programban szereplı intézkedések nem pályázatok, hanem egyedi programok, hiszen azt nehéz pályáztatni, hogy merre menjen az M3-as vagy a 86-os út, úgyhogy ott azért nem írunk most ki pályázatokat a közlekedési operatív program keretébıl, mert ennek a dolognak a közútépítési része nem pályázatos. Folyik az egyes közútfejlesztések elıkészítése, a tárcának van erre egy ütemterve, ami egyébként megjelent, és a GKM honlapjáról meg a miénkrıl is letölthetık a 2007-13. közötti közúti fejlesztések, amelyek részben uniós, részben nem uniós
forrásokból fognak megvalósulni. Ez már november óta ott van a tárca honlapján, amelybıl látszik, hogy mit terveznek. Ilyen értelemben keményen kell dolgozni, sokat kell koordinálni, idınként konfliktusokat is kell vállalni kifelé vagy befelé, de ezzel semmi baj nincs, ez a dolgunk, ha ez nem lenne, akkor nem lenne ránk szükség. Egyébként közlekedési jellegő pályázati csomagok kiírását a regionális operatív programok most tervezik, tehát a már említett március végi kiírások között jó néhány olyan található, amely három, négy, öt számjegyő utakat vagy kerékpárutakat egyes térségekben már most szeretne megpályáztatni. Ez a regionális operatív programok keretébıl megy, az ı ajánlásaik alapján; ez is mutatja, hogy ık nem gittegyletek, hanem olyan komoly testületek, akiknek joga van javaslatot tenni a kormánynak, és a kormány csak nagyon indokolt esetben vitatja ezeket. Ami a 4-es metrót illeti, azt gondolom, hogy nem bizonytalanság van, hanem tárgyalás. A 4-es metró helyzete ma is rendezett, hiszen már jó ideje van egy kormány és fıváros közötti szerzıdés, amely egyébként rendezett finanszírozást biztosít a 4-es metró számára. Most az merült fel, hogy nem célszerőbb-e uniós forrásból finanszírozni a 4-es metró beruházásait, errıl folynak tárgyalások és egyeztetések a fıvárossal, eléggé elırehaladott állapotban, de akkor szeretném kijelenteni, hogy megállapodtunk, amikor megállapodtunk, amikor ezt lezártuk. Egyébként párhuzamosan Brüsszellel is egyeztetünk, hiszen úgy szeretnénk megállapodni, hogy az utána Brüsszel számára is elfogadható legyen - ez a dolgunk, ez is koordinációs feladat. Úgy látom, hogy ez eléggé elırehaladott, de nem akarok bejelentést tenni addig, amíg ez nem zárult le; lehet, hogy a közeljövıben pontos, lezárt információkat tudok errıl mondani. Nyilvánvalóan érdekek egyeztetésérıl van szó, fıvárosi, kormányzati, büdzsé szintő érdekek és uniós szempontok egyeztetésérıl, de a 4-es metró egyébként nincs veszélyben, hiszen ma is rendezett finanszírozású háttere van. Ami a bírálóbizottságok összetételét illeti, ezt szabályozza az eljárásrend. (Dr. Baráth Etele: Pályázatot nem veszélyeztethet, hiszen az egyik a Kohéziós Alapból van. - Szatmáry Kristóf: Nem mondtam, hogy veszélyezteti.) Inkább az fontos, hogy nincsen bizonytalanság ebben, hiszen egy biztos, szerzıdéssel szabályozott, az Európai Beruházási Bank által finanszírozott, aláírt szerzıdés alapján zajlik a metró elıkészítése. Felmerült, hogy az ország és a fıváros szempontjából jobb megoldást is lehetne most már találni, és errıl tárgyalunk, szerintem elırehaladottan. Ennyit tudok most mondani, és természetesen részletes információt tudok adni, ha lezárul a megállapodás. Az utolsó kérdése a bírálóbizottságokra vonatkozott. A bírálóbizottságok tekintetében számos újítást hoztunk be, éppen az átláthatóság és a nyilvánosság növelése érdekében. Az egyik ilyen volt, amire ön is utalt, hogy azt mondtuk, hogy már a legkisebb, háromfıs bírálóbizottságokban és aztán a nagyobbakban is, mindenütt legyen legalább egy civil, ágazati érdekképviseletet képviselı szakértı, ezért azokra a pályázatokra, amiket most kiírtunk, és amiket majd várhatóan áprilisban kell legkorábban elkezdeni bírálni, hiszen akkorra zárul a pályázati lehetıség, fel kell állítanunk az elsı bírálóbizottságokat. Ezért most februárban már kiküldtünk leveleket az érintett civil és ágazati szervezeteknek, megkérve ıket, hogy delegáljanak szakértıket. Nem tudom megmondani fejbıl, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának küldtünk-e ilyen levelet, hiszen nagyon sok szervezetnek küldtünk, de nyilvánvaló, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy olyan jelentıségő gazdasági érdekképviselet, aki nem hagyható ki, tehát valószínősítem, hogy küldtünk neki ilyen levelet, hiszen nagyon sok szervezetnek küldtünk ilyen felkérı levelet. Amikor megkapjuk a szakértıkre vonatkozó javaslatot, megvizsgáljuk a szakértıket, mert persze, attól, hogy valakit egy civil szervezet delegál, még ugyanúgy meg kell felelnie részben összeférhetetlenségi, etikai, részben pedig szakmai normáknak. Ezért ezeket ugyanúgy megvizsgáljuk, és egyfajta kosárba tesszük a szakértık neveit, ahonnan egyes pályázatokhoz sorsolásos alapon kerülnek majd ki bírálóbizottsági tagként. Úgyhogy, azt gondolom, ez jó intézkedés, növeli a pályázatok átláthatóságát, és egyébként a Kereskedelmi és Iparkamara delegáltjaira is számítani fogunk ezekben a bírálóbizottságokban ugyanúgy, mint a többi legitim, jelentıs érdekeket képviselı szervezet szakértıire.
Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, kormánybiztos úr. Azt hiszem, volt egy olyan része a kérdésnek még, amely a közremőködı és kedvezményezett szervezetekre is vonatkozott a közlekedési projektekkel kapcsolatosan, amelyet a sajtóhírre vonatkozóan említett a képviselı úr. Munkamegosztás, mőködési feltétel, vagyonkezelés, gondolom késıbbi témakörök, vagy ezt hagyjuk a következı ülésre? (Jelzésre.) Jó. Viszontválaszra, képviselı úr! SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Az elsı kérdésre köszönöm a válaszát, nekem igazából arra irányult a kérdésem, hogy tudom, nem pályáztatják meg a közlekedési operatív programot, de a levélváltás következtében az eredeti tervek tarthatók-e. Erre irányult igazából a kérdésem. Ha ez így van, tehát a kormánybiztos úr azt mondja, hogy e levél tükrében is tartható az eredeti 2007-13 közötti közútfejlesztési program, akkor ez jó hír. A második kérdésnél, ami a metróra vonatkozott, nem arra gondoltam, hogy a metróberuházás van veszélyben, bár teszem hozzá, hogyha jól tudom, akkor a jelenlegi szerzıdések nem adnak fedezetet a 4-es metró teljes beruházására. Tehát itt 400-460 milliárd forint közötti összeget ír a sajtó sajnos, abból tudok én is csak dolgozni -, ehhez képest, ha jól tudom, a jelenlegi szerzıdések egyelıre olyan 130-150 milliárd forintra biztosítanak fedezetet. De ha nem így van, akkor ez is egy jó hír. Igazából, ami nekem - mint közép-magyarországi képviselınek is - a legfıbb kérdésem és gondom, hogy ez az egész projekt nehogy a közép-magyarországi operatív programot terhelje meg teljes egészében, mert ez azzal a bajjal járna, hogy lényegében a többi pályázó úgy, ahogy van, elfelejtheti a pályázatait, mert a pénzek jelentıs részét elviszi a 4-es metró. Ezt pedig sem a budapestiek, sem a Pest megyeiek nem nagyon szeretnék. A harmadik kérdésre, ha kérhetem - és nem húznám az idıt -, hogyha van az NFÜ-nél pontos lista, ha ez nem nagyon titkos, melyik bírálóbizottságban, milyen szakmai szervezetek vannak. Most nem a nevekre lennék kíváncsi, csak esetleg arra, hogy melyik bírálóbizottsághoz milyen szakmai szervezetektıl kértek be szakértıket. Ha ezt megkapnám, akkor a következı ülésre ebbıl már tájékozottabb lennék. Köszönöm. ELNÖK: Kormánybiztos úr, parancsoljon! BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikai kormánybiztos: Köszönöm szépen. Szívesen megmutatom azt a listát, elküldöm az elnök asszonynak azokról a civil szervezetekrıl, civil és ágazati érdekképviseletekrıl, amelyeknek kiküldtük a felkérést. Most természetesen még csak azoknak küldtünk, amelyek a mostani pályázatokban érintettek, tehát ez nem az összes leendı pályázat összes civil szervezete, de például a gazdaságiak érintettek. Közben a kollegáim utánanéztek, konkrétan Parragh László úrnak ment a felkérés. Tehát azt hiszem, megfelelı helyre küldtük a Kereskedelmi és Iparkamara vonatkozásában. Kérem, hogy ezt ellenırizze. A metróra vonatkozó kérdéseire vonatkozóan az ön által jelzett összegnél jóval nagyobb összegre vonatkozik ez a mai finanszírozási szerzıdés, összességében több mint 300 milliárd forintra vonatkozott a régebben megkötött, a fıváros és a kormány közötti metrófinanszírozási szerzıdés. Ennek a terhére zajlik most is a beruházások elıkészítése, és egyes szakaszainak bonyolítása. Az új szerzıdés is a teljes programot veszi figyelembe. Az ön által a sajtó kapcsán hivatkozott nagyságrend meghaladja azt az összeget, amirıl mi most tárgyalunk. Tehát ennél kevesebbrıl van szó, de hadd mondjak konkrét számot akkor, amikor ez lezárul.
Érthetı az az aggodalma, amely a közép-magyarországi program esetleges megterhelésére vonatkozik, de szerencsére ez nem így van, hiszen amennyiben a metró átkerül uniós finanszírozásba, a Kohéziós Alap terhére finanszíroznánk. A Kohéziós Alap forrásai nincsenek benne a középmagyarországi programban, hiszen az más logika szerint mőködı program. Lehetnek ennek a beruházásnak olyan pozitív értelemben vett mellékhatásai, hogy például városrehabilitációt kell vagy lehet megvalósítani azokon a környékeken, ahol a metró miatt megváltozik a forgalmi rend. Ezek a városrehabilitáció, a városi területfelújítási részek finanszírozhatók a közép-magyarországi programból, de nyilván akkor ez nem egyszerően metróberuházás, hanem arról van szó, hogy Budapest egyes részei megszépülhetnek. Ezek mértéke, aránya és jellege részét képezik ezeknek a tárgyalásoknak, de magunk is igyekszünk - együtt a fıvárossal - minimalizálni az ilyen típusú költséget, illetve maximalizálni azt a hasznot, amely nem metrójellegő, hanem a fıváros egészének a rendbetételét jelentheti. De maga a metróberuházás, amely kifejezetten a közlekedés megváltoztatását jelenti, a Kohéziós Alap terhére kerül finanszírozásra, ez a források elsı kötöttsége. ELNÖK: Köszönjük szépen. További hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Nincs, ezért a napirendi pontot lezárom. Két pillanatot kérek még a kormánybiztos úrtól, a 2. napirendi ponton belül a következı ülés idıpontjául 5-én 8 órát határozom meg. Ez keddi nap reggel 8 óra, és témájául javasolom az intézményrendszer kialakítását. (Közbeszólás: Kedd 6-a.) Köszönöm, tehát újrakezdem: 6-án, kedden reggel 8 órakor találkozunk. Oka van egyébként az 5-ének, csak nem ez, amit elmondtam az intézményrendszer vonatkozásában. Nagyon szeretném arra kérni a kormánybiztos urat, hogy olyan írásos elıterjesztést készítsen az ügynökség, amely alkalmas arra, hogy a bizottság tagjai képet kapjanak, hogy áll az intézményrendszer kialakítása a kiírt pályázatok vonatkozásában. Ezt segítendı a kollegám elkészített egy olyan tájékoztatót, amelyet a bizottság tagjainak kiküldök. A jelenlegi jogszabályok alapján milyen intézményrendszert kell kialakítani? Természetesen nem pályázathoz vagy operatív programhoz rendelten készült el ez a tájékoztató, hanem általánosságban. Önök viszont tudják, hogy ehhez képest az operatív programokon belül a kiírt pályázatokhoz az intézményrendszer felállt-e vagy nem. Miért tartom fontosnak ezt? Nagyon szerencsétlennek érzem, hogy a napilapokban így sem állunk túl fényesen - hogy is mondjam, lassan haladunk -, és olyan hírek kapnak szárnyra, hogy újrakezdıdik egy nem egyetértési folyamat tárcák között, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és minisztérium között. Volt már ilyenben részünk az elmúlt idıben, jelesül a KÖZOP-ról van szó, a közremőködı szervezetek, kedvezményezettek köre, egyáltalán, a pályázatok, amelyekrıl a képviselı úr is beszélt, hol tartanak. Ki fogja kezelni azt a projektet, ki lesz a vagyonkezelıje? Tehát kicsit gondoljunk már túl azon, ahol éppen tartunk, ha kezdeményezhetnék egy ilyen írásos elıterjesztést. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e további javaslatuk a következı heti napirendi pontra. (Szőcs Erika: Ez elég lesz.) Én is úgy gondolom, mélyen egyetértek a képviselı asszonnyal, hogy elég lesz ez a bizottsági ülésre. Egyebek A bizottság tagjait tájékoztatom 5-érıl. 5-én 18 órára szeretném a bizottság tagjait invitálni egy zártkörő munkamegbeszélésre - hol van a start vonal, milyen munkamódszereket alkalmazunk , amelynek helyérıl késıbb küldök tájékoztatást. DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Biztos, hogy nem tudok itt lenni. Az egyik, hogy a hétfıi nap vége mindig bizonytalan, a másik, hogy amikor vége az interpellációknak... ELNÖK: Az 17 óra. Ezért gondoltam a 18 órát.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): 15 óra körül szokott az interpellációknak vége lenni, fél 4 körül. ELNÖK: És akinek azonnali kérdése van és egyéb? Akkor az nem tud eljönni. (Dr. Baráth Etele: Ritkán szoktunk válaszolni azonnali kérdésre.) ELNÖK: De többen érintettek vagyunk. (Dr. Baráth Etele: Kedden nem folytathatjuk, ha akkor úgyis itt vagyunk?) Kinek jó a keddi idıpont, bizonytalan befejezés után? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy ennek háttéregyeztetésben kell megtörténnie: vagy hétfın megpróbálunk egy idıpontot keresni erre, vagy kedden, a bizottsági ülés után kerül sor erre a megbeszélésre. Arra kérem a frakciókat, hogy belsı egyeztetéseket folytassanak, és javaslattal jöjjenek az idıpontot illetıen. Tekintettel arra, hogy más bizottsági ülések is vannak, és kormánybiztos úr is nemcsak a mi bizottságunkat tiszteli meg, hanem még ezen kívül teszi a dolgát, ezért a keddi ülésre szintén egy 8-10 óráig terjedı idıtartamot tartok célszerőnek meghatározni. Tudom, hogy ez az idıkorlát behatárolja a lehetıségeinket is, de a kérdéseket úgy állítsuk össze, és írásos elıterjesztés mellett még konkrétumokat lehet kérdezni. Egyebekhez kapcsolódóan van-e még valakinek észrevétele, javaslata? (Nincs jelentkezı.) Amennyiben nincs, megköszönöm a bizottság tagjainak és a résztvevıknek, hogy megtisztelték a bizottsági ülésünket. Ezzel a bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen. (Az ülés befejezésének idıpontja: 9 óra 33 perc) Pelczné dr. Gáll Ildikó az albizottság elnöke Jegyzıkönyvvezetı: Ulrich Ferencné és Várszegi Krisztina
