JEGYZİKÖNY
Készült: Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 2003. április 24-én 16 órai kezdettel megtartott nyilvános ülésérıl
Jelen vannak: -
Csikós János polgármester Tóth Tibor alpolgármester Kriskó Jánosné jegyzı Greksza János képviselı Domonyi Károly képviselı Nagy János képviselı Polgárné Czerjak Judit képviselı Bencze László képviselı Tóthné Mátrai Edit képviselı Gajdos Zoltán képviselı Pintér Erzsébet képviselı Bánhegyi Ferenc képviselı Vereb Sándorné képviselı Misi József képviselı Mala Ferenc képviselı Szabó Márton képviselı Imecs László képviselı Molnárné Bártfai Andrea képviselı
- Tanyi József könyvvizsgáló - Kovács Gyula, FKGP helyi szervezet elnöke - Bahil Lajosné, az Ált. és Zeneiskola igazgatója - Soltész Józsefné mb. pénzügyi irodavezetı - Pap Tibor mőszaki irodavezetı - Soproni László, a Gerje Forrás Kht. ügyvezetı igazgatója - Csapó Attila, a Gerje Forrás Kht. fımérnöke - Steller János, a Favorit-Hírös Kft. üv. igazgatója - Kocsis Györgyné jegyzıkönyvvezetı Csikós János polgármester: Köszönti a megjelenteket és a Kábel TV-n keresztül Pilis nagyközség lakosságát. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes, mivel mind a 17 testületi tag jelen van. Javaslatot tesz a meghívón szereplı napirendi pontok módosítására, majd megkérdezi van-e egyéb javaslat. Egyéb napirendi javaslat nem hangzott el.
2 A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı napirendet fogadta el tárgyalási alapul.
N A P I R E N D: A napirendi pontok megtárgyalása elıtt a polgármester beszámol a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról és az elızı ülés óta eltelt idıben tett fontosabb intézkedésekrıl 1./ SZMSZ-ról szóló önkormányzati rendelet alkotása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı 2./ Iskola felújítási pályázattal kapcsolatos elıszerzıdés Elıadó: Csikós János polgármester 3./ Az Önkormányzat 2002-2006 évig szóló gazdasági program tervezetének megvitatása Elıadó: Csikós János polgármester 4./ Zárszámadási beszámoló az Önkormányzat 2002 évi gazdálkodásáról Elıadó: Csikós János polgármester 5./ Települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önk. rendelet módosítása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı 6./ Piac beruházás és mőködés vizsgálatáról beszámoló Elıadó: Szabó Márton, a Gazdasági Bizottság elnöke 7./ Parlagfő irtásról rendelet alkotás Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı 8./ E g y e b e k a./ Támogatási igények elbírálása Elıadó: Csikós János polgármester b./ Számítógépes programokra ajánlat Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı c./ Honlap készítésre ajánlat Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı d./ Notebookok az önk. képviselıknek – ajánlat Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı e./ Szennyvíz beruházás finanszírozásával megtárgyalása Elıadó: Csikós János polgármester
kapcsolatos
problémák
Csikós János polgármester: Beszámol a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról a következık szerint:
3
-
37/2003. (III. 12.) sz. önk. határozatban arról döntött a Képviselı-testület, hogy a Gazdasági Bizottság elnökének kérésére a piac beruházás és mőködés vizsgálatával kapcsolatos határozat határidejét 2003. március 31-ig meghosszabbítja. Terveink szerint a bizottság elnöke a mai ülésen beszámol a vizsgálat eredményérıl.
-
38/2003. (III.12.) sz. önk. határozat alapján a Pilis, Vágóhíd utcai 731/1 hrsz-ú 111 m2 területő belterületi ingatlan értékesítésére vonatkozóan az adásvételi jogügylet lebonyolítása megtörtént.
-
40/2003. (III.31.) sz. önk. határozat alapján a Nagyközségi Könyvtár székhelyének bıvítésére, a meglévı épület beázásának megszüntetése érdekében az épület felújítására és bıvítésére, továbbá a könyvtárhoz tartozó Közösségi Ház bıvítésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához a pályázatot a Polgármesteri Hivatal benyújtotta.
-
Tájékoztatja a Képviselı-testületet és a Kábel TV-n keresztül Pilis nagyközség lakosságát, hogy április 27-én szombaton tavaszi nagytakarítás lesz a településen, reggel 8 órakor lesz a találkozás a Községházán. Kéri, hogy minél többen vegyenek részt ebben az akcióban.
Megkérdezi elfogadják-e a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót.
1./ SZMSZ-ról szóló önkormányzati rendelet alkotása Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az írásban elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás.
kiküldött
Kriskó Jánosné jegyzı: A Képviselı-testület korábban megtárgyalta és elfogadta az SZMSZ elsı hat fejezetét, így most a VII. fejezettıl kezdıdıen kell megvitatni, melyet minden bizottság megtárgyalt. A bizottságok javaslatait is figyelembe véve ismerteti az elıterjesztésre vonatkozó módosító javaslatokat, melyekrıl a testületnek kell dönteni. A 37. §. /7/ bekezdésre vonatkozóan az Európai Uniós, Regionális Bizottság javasolja tevékenységi körüket kommunikációs témával is kiegészíteni, ennek megfelelıen a bizottság új neve: Európai Uniós, Regionális és Kommunikációs Bizottság lenne. A Képviselı-testület egyhangúlag egyetért a javaslattal.
4
A /8/ bekezdés kimarad, mert a /3/ bekezdés ugyanezt tartalmazza, ennek megfelelıen a további bekezdések száma módosul. A 37. §. utolsó bekezdésével kapcsolatban az egyik bizottság azt javasolta, hogy az Oktatási Bizottságot, míg másik bizottság azt javasolta, hogy mindig az adott témával kapcsolatban létrehozandó ideiglenes bizottságot bízza meg a Képviselı-testület az összeférhetetlenség kivizsgálására. A két javaslat közül kell eldönteni, hogy melyiket fogadják el. Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Mindig az adott helyzettel, témával kapcsolatban javasol ideiglenes bizottságot létrehozni összeférhetetlenségi kérdésben. A Képviselı-testület egyhangúlag egyetért az elhangzott javaslattal. Kriskó Jánosné jegyzı: A 38. §. /2/ bekezdésével kapcsolatban a bizottságok azt javasolják, hogy a bizottsági ülések meghívóját legalább 8 nappal, az elıterjesztéseket pedig legalább 5 nappal az ülés elıtt kapják kézhez az érintettek. A Képviselı-testület egyhangúlag egyetért az elhangzott javaslattal. Kriskó Jánosné jegyzı: A VIII. fejezet 40. §. /6/ pontjában meg kell jelölni, hogy a polgármester esetében az összeférhetetlenség vizsgálatára kit bíz meg Képviselı-testület. Volt olyan javaslat, hogy az Oktatási Bizottságot, más javaslat szerint ideiglenesen létrehozásra kerülı bizottságot kell megbízni a vizsgálattal. A Képviselı-testület egyhangúlag az ideiglenesen bizottságra vonatkozó javaslatot fogadta el.
létrehozásra
kerülı
Kriskó Jánosné jegyzı: A 42. §. /1/ bekezdésénél „minısített többséggel” kifejezést tartják helyesnek, ezért javasolja a „szó” kihagyását. Az /5/ bekezdést i./ ponttal javasolja kiegészíteni, melynek szövege a következı: „A jegyzı ellátja a Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv, operatív gazdálkodásának feladatait.” A Képviselı-testület egyhangúlag egyetért a javaslattal. Kriskó Jánosné jegyzı: A XI. fejezet, 45. §-ának /1/ pontját a Gazdasági Bizottság javasolja úgy módosítani, hogy évente legalább két alkalommal kell közmeghallgatást tartani. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: A bizottság javasolja évente legalább két közmeghallgatás összehívását szabályozni. Vereb Sándorné közmeghallgatást.
képviselı:
Javasolja
legalább
kétszer
tartani
évente
5 A Képviselı-testület 14 szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett egyetért azzal a javaslattal, hogy évente legalább két közmeghallgatás tartását szabályozzák az SZMSZ-ben. Kriskó Jánosné jegyzı: Az elıterjesztés 45. §. /6/ bekezdésében 5 perces idıkorlátozás van megfogalmazva a kérdésekre, vélemény nyilvánításokra. A bizottságok részérıl különbözı vélemények fogalmazódtak meg ezzel kapcsolatban, ezért kéri a bizottsági elnököket ismertessék javaslataikat. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság egyetért az elıterjesztés szerinti 5 perces idıkorlátozással. Pintér Erzsébet a Kult. Biz. elnöke: A Kult. Bizottság is egyetért az elıterjesztés szerinti idıkorlátozás szabályozásával. Nagy János a Szoc. Biz. elnöke: A Szoc. és Eü. Bizottság egyetért az 5 perces korlátozással. A Képviselı-testület 10 szavazattal, 4 ellenszavazat és 3 tartózkodás mellett egyetért az elıterjesztés szerinti 5 perces idıkorlátozással. Kriskó Jánosné jegyzı: A 47. §. /8/ bekezdését javasolja úgy módosítani, hogy az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítása céljából munkabér hitelt vehet fel, a jegyzı ellenjegyzésével. A Pénzügyi Bizottság azt javasolta, hogy a munkabér hitel 25 millió forintban legyen maximálva. A /9/ bekezdésben meghatározott összegeket több bizottság javasolta módosítani. Kéri a bizottsági elnököket ismertessék javaslatukat. Nagy János a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottság javasolja, hogy a polgármester 1 millió Ft-ig önállóan, a Pénzügyi Bizottság elnökének elızetes állásfoglalása alapján 1,5 millió Ft-ig vállalhasson kötelezettséget a tervben nem szereplı feladatok végrehajtására. A Képviselı-testület a /8/ bekezdésre vonatkozó javaslatot egyhangúlag, míg a /9/ bekezdésre vonatkozó javaslatot 13 szavazattal, 4 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül az írásos elıterjesztés szerint elfogadta. Kriskó Jánosné jegyzı: A polgármester átruházott hatásköreire vonatkozó mellékletbıl kimaradt, hogy temetési és rendkívüli segélyt a két ülés közötti idıszakban a polgármester megállapíthat. Ezt a hatáskört eddig is gyakorolta a polgármester a szociális törvény megjelenése óta. A Képviselı-testület az elhangzott kiegészítéssel együtt egyhangúlag elfogadta a képviselı-testület polgármesterre átruházott hatásköreire vonatkozó mellékletet. Kriskó Jánosné jegyzı: A Képviselı-testület bizottságainak feladat és hatáskörére vonatkozó melléklet Európai Uniós Bizottsággal kapcsolatos része helyett a mai ülést megelızıen kiadásra került 5. oldalt javasolja elfogadásra, mely az EU. Bizottság véleményének megfelelıen készült el.
6 A Pénzügyi Bizottság hatásköreit a bizottság javaslata alapján ki kell egészíteni azzal, hogy nem csak a belsı ellenırzés megállapításait, hanem a költségvetési szervek gazdálkodását és a belsı ellenırzés megállapításait is figyelemmel kíséri a bizottság. Ugyancsak a Pénzügyi Bizottság hatáskörei között kell felsorolni a polgármester és a képviselık vagyonnyilatkozatának ellenırzését. A Képviselı-testület az egyhangúlag elfogadja.
elhangzott
kiegészítéseket
és
módosításokat
Nagy János a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottság javasolja a 38. §. /4/ bekezdését úgy módosítani, hogy amennyiben a bizottság nem képviselı tagja 6 hónapig a bizottsági ülések 50 %-án nem vesz részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselı-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetésérıl. A Képviselı-testület a módosító javaslatot egyhangúlag elfogadta. Csikós János polgármester: A közeljövıben szükség lesz az Európai Uniós Bizottság kiegészítésére, mert Illaniczné Keveházi Klára lemondott bizottsági tagságáról, valamint a Széchenyi Iskola részérıl szeretnének az Oktatási Bizottság munkájában részt venni. Ezen kívül Imecs László képviselı jelezte, hogy a Településfejlesztési Bizottságban szeretne tevékenykedni. Kriskó Jánosné jegyzı: Véleménye szerint most kellene dönteni arról, ha a Képviselı-testület valamelyik bizottság létszámát szeretné megemelni. Misi József képviselı: Miután az Oktatási Bizottság már most is 11 fıvel mőködik, így nem tartaná helyesnek a bizottság létszámát tovább növelni. Lehet, hogy a Széchenyi Iskola részérıl az EU-s bizottságban külsı tagként szívesen tevékenykednének, de errıl beszélni kell velük. Tóthné Mátrai Edit az EU-s Bizottság elnöke: Illaniczné Keveházi Klára megnövekedett munkahelyi elfoglaltsága miatt mondott le bizottsági tagságáról. Ezúton is megköszöni a bizottságban végzett aktív tevékenységét. A bizottság még nem beszélt új külsı tag megválasztásáról, egyeztetés után megfontolandó a Széchenyi Iskola kérése is. Tóth Tibor alpolgármester: Véleménye szerint az iskolák úgy a bizottsági, mint a testületi üléseken képviseltetik magukat, hiszen állandó meghívottak az intézményvezetık. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Nem látja akadályát annak, hogy a bizottság létszámát megemeljék 9 fıre annak érdekében, hogy Imecs László képviselı részt vehessen a bizottságban. A Képviselı-testület 16 szavazattal, 1 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül egyetért azzal a javaslattal, hogy a Településfejlesztési Bizottság létszáma 9 fı legyen.
7 Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadják-e a Szervezeti és Mőködési Szabályzatot.
A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2003. (V.09.) sz. önk. r e n d e l e t e A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL szóló 8/2002. (VI. 05.), 17/2002. (X. 01.), 18/2002. (XI. 28.) sz. önk. rendelettel módosított 12/2001. (XI. 01.) sz. önk. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról
Pilis Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete /továbbiakban: képviselı-testület/ a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 199o. évi LXV. törvény /továbbiakban: Ötv./ 18. §./1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szervezeti és mőködési rendjére a következı rendeletet alkotja:
I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.§. A Képviselı-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti mőködési írásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2.§. /1/Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilis Nagyközség Önkormányzata /2/ Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szerve: Pilis Nagyközség Önkormányzati Képviselı-testülete
8
/3/Az önkormányzat illetékességi területe: Pilis nagyközség közigazgatási területe.
/4/Az önkormányzat székhelye: Pilis, Kossuth L. út 47. Telefonszáma: 29/498-o9o Fax.száma: 29/498- 113 /5/ A képviselı-testület hivatalának megnevezése: Pilis Nagyközség Polgármesteri Hivatala
3.§. Az önkormányzat jelképei /1/ Pilis nagyközségi címere: /1.sz. melléklet/ Álló kerektalpú pajzs, felsıvörös – mezejében ezüst színő kastély. Az alsó- zöld – mezıben arany szılıfürt. A két mezıt ezüst színő, hullámos pólya választja el. /2/ A felsı mezıben lévı kastély Pilis község egyik legrégebbi, történelmi szempontjából jelentıs és múltját is jelképezı épületét, a Beleznay-Nyáry kastélyt ábrázolja. Az alsó- zöld mezıben lévı szılıfürt utal a község mezıgazdasági jellegére több évszázada jelentıs szerepet betöltı szılı mővelés hagyományaira. A két mezıt elválasztó, ezüst színő pólya a Pilis községben eredı Gerje patakot jeleníti meg. /3/ Pilis nagyközség zászlója: /2.sz. melléklet/ fekvı téglalap alakú 5:4 arányú ezüst /fehér/ lobogó közép tengelyében Pilis címere, pajzs tartóként zöld leveles szılıágakkal övezve. A sisak dísz helyén zöld Pilis felirat. A zászló négy oldalán váltakozva vörös és zöld lángnyelvek. A vízszintes oldalakon kilenc- kilenc, a függıleges oldalakon hét- hét lángnyelv.
4.§. /1/ A helyi címer – és zászló alkotásról, használatáról, a díszpolgári cím és az önkormányzat által adományozható egyéb kitüntetésekrıl, elismerésekrıl külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
9
/2/ A község címer és zászló használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
5.§. A képviselı-testület, a polgármester és a jegyzı hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következı felirat található: Pilis Nagyközség Önkormányzati Képviselı-testülete Pilis Nagyközség Polgármestere Pilis Nagyközség Polgármesteri Hivatal jegyzıje 6.§. /1/ Az önkormányzati tevékenység minél szélesebb körő megismertetése céljából önkormányzati hivatalos lapot a HIRNÖK-öt jelentet meg. /2/ A képviselı-testület az önkormányzat mőködésével kapcsolatos lakossági tájékoztatás érdekében médiafelelıs személyt bíz meg. /3/ Pilis nagyközség természeti, gazdasági, társadalmi helyzetének ismertetését a világhálón szükségesnek tartja, ezért Pilis nagyközség honlapját meg kell alkotni, frissíteni és színvonalát megırizni. E feladat ellátására szakképzett személyt jelöl ki. 7.§. /1/ Az önkormányzat nemzetközi hivatalos kapcsolatot tart fenn: az olaszországi Piazza al Serchio városával. /2/ A külföldi önkormányzattal való további együttmőködésrıl szóló megállapodás megkötése a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. 8.§. Pilis Nagyközség Önkormányzata tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének.
10
II. FEJEZET Az önkormányzati jogok 9.§. /1/”A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkezı lakosok /továbbiakban: választópolgárok / közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselıik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.”/Ötv.5.§./ /2/„ A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetıleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.” /Ötv. 1.§ / 3/ 10.§. /1/ „önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelezı önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésébıl gondoskodik. Saját felelısségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítı állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı települési önkormányzat.” /Ötv. 1 §. /6/ /2/A helyi önkormányzat – saját felelısségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelıen: a./ Közvetlenül vesz részt a vállalkozásokban, azonban ezt megelızıen szakértıi véleményt kér, illetıleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztet, melyet a napirend tárgyalásakor az elıterjesztéshez csatolni kell. b./ A helyi önkormányzati politikával, illetıleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival /helyi adópolitikával, telek és ingatlan
11
értékesítéssel, stb./ vállalkozásélénkítı, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c./ Az önkormányzat vagyonhasznosítás, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
11.§.
A képviselı-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintı ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szorosan kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára- a képviselı- testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
12.§.
A képviselı- testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervezı munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttmőködik a Pest megyei Önkormányzattal, a regionális szervekkel. Koordináció keretében közvetlen cél a megyei és regionális fejlesztési tervek, koncepciók elképzelések kidolgozásában közvetlen részvétel, valamint egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyzı közremőködésével- a polgármester feladata.
13.§. Pilis Önkormányzat együttmőködik: - Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati társulással a térség fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, tervek kidolgozásában - Albertirsai Önkormányzattal, szemétbánya közös fenntartása, mőködtetése érdekében - Cegléd Város Önkormányzatával a regionális szeméttelep kialakítása, fenntartása, mőködtetése ügyében.
12
III.FEJEZET Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 14.§. /1/A helyi önkormányzati feladat és hatáskörök a Képviselı-testületet illetik meg. /2/ A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: - településfejlesztés - településrendezés - épített és természeti környezet védelme - lakásgazdálkodás - a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés - csatornázás - köztemetı-fenntartás - helyi közutak és közterületek fenntartása- helyi tömegközlekedés - köztisztaság és településtisztaság biztosítása - gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl - gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól - közremőködés a helyi energia-szolgáltatásban - közremőködés a foglalkoztatás megoldásában, - az óvodáról, az alapfokú oktatásról, nevelésrıl, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás, - a közösségi tér biztosítása - közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása, - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése
13
/3/”A /2/ bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.” /Ötv.8 § /2/bek./
15.§. /1/”Az önkormányzat köteles gondoskodni: -az egészséges ivóvízellátásról -az óvodai nevelésrıl -a bölcsıdei ellátásról -az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl -az egészségügyi és szociális alapellátásról -az idısek átmeneti elhelyezésére szolgáló éjszakai ellátás biztosításáról -a közvilágításról -a helyi közutak fenntartásáról -köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.” /Ötv. 8 §./4/.bek./
16.§. /1/Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körére vonatkozó kimutatást a rendelet 3. számú melléklet tartalmazza: a.- az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítı, kiegészítı tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését b.- az alaptevékenységek forrásait c.- az alaptevékenység feladatmutatóit. /2/ Az önkormányzat a község üzemeltetésére, valamint a közmővek mőködtetésére, teljesen önkormányzati tulajdonú egyszemélyes Közhasznú társaságot hozott létre, Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédı, Mőemlékvédı Közhasznú szervezet néven. /3/A KHT. alapítására, tevékenységére, annak forrásaira, vonatkozó feladatok felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza.
14
/4/ Az önkormányzat önként vállalt feladatok felsorolását, azok forrásait az 5. sz. melléklet tartalmazza. /5/ Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. /6/” Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat – és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. A képviselı-testületet a polgármester képviseli.” /Ötv. 9.§ /.bek./ /7/ Az önkormányzati feladatokat a képviselı-testület és szervei látják el: - polgármester - képviselı-testület bizottságai - képviselı-testület hivatala. /8/ A képviselı-testület egyes hatásköreit átruházhatja: -
polgármesterre, bizottságaira helyi kisebbségi önkormányzat testületére társulásra /törvényben meghatározottak szerint/
(A képviselı-testület polgármesterre átruházott hatásköri jegyzékét 6. sz. melléklet tartalmazza. /9/ A képviselı-testület a hatáskörgyakorlás gyakorlásához utasítást adhat, és a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja. A képviselı-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. /10/ A képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetıiket. /11/A képviselı-testület hatáskörébıl nem ruházható át: a- rendeletalkotás b- szervezetének kialakítása és mőködésének meghatározása, továbbá a a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás c- a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása, használatuk szabályozása,
15
díszpolgári cím adományozása d- a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselıtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása e- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás f- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás g- intézmény alapítás h- közterület elnevezése, emlékmő állítás i- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál j- a bírósági népi ülnökeinek megválasztása k- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérıl, megszüntetésérıl, ellátási, szolgáltatási körzeteirıl, ha a szolgáltatás a települést is érinti l- a települési képviselı, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a fıállású polgármesternek az Ötv. 33/A § /2/.bekezdésében meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés m- vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés n- amit a törvény a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. /12/ A képviselı-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.
16
/13/ A polgármester, valamint a képviselı-testület bizottságának, önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselıtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. /14/ A képviselı-testületnek a /12/ bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétıl számított 3o napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
IV. FEJEZET A képviselı-testület mőködése 17. §. Képviselı-testület ciklusprogramja /1/ A polgármester a képviselı-testület megalakulását követı elsı pénzügyi terv tárgyalását követıen elkészíti az önkormányzat ciklusprogramját, mely meghatározza a képviselı-testület tevékenységének irányvonalát, az elsıbbséget élvezı célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciókat. 18. §. Képviselı-testület alakuló ülése /1/ A képviselı-testület alakuló ülését a választást követı 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti az ülést a polgármester eskütételéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselık esküt tesznek. A polgármester a képviselı-testület elıtt, míg a képviselık a helyi Választási Bizottság elıtt tesznek esküt. Az eskütételt követıen a korelnök átadja a szót a polgármesternek. /2/Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester illetményérıl /3/Az önkormányzat egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ titkos szavazással, majd megállapítja tiszteletdíját. 19.§. Képviselı-testület üléseinek száma és összehívása
/1/ A képviselı-testület szükség szerint, de évente legalább alkalommal ülésezik, és legalább két közmeghallgatást tart.
tizenegy
17
/2/ A képviselı-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszüneteket minden év július 1. napjától augusztus 20. napjáig állapítja meg. /3/ A képviselı-testület összehívását a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıje, valamint a népi kezdeményezés is indítványozhatja. /4/Kisebbségi csoportot érintı ügyekben a helyi kisebbségi önkormányzat is kezdeményezheti a képviselı-testület összehívását. /5/ A képviselı-testület a testületi tagok egynegyedének, vagy bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára össze kell hívni. Ilyen sürgıs esetekben az ülés idıpontja elıtt pár órával is kiküldhetı a meghívó, azonban a sürgısség okát közölni kell. /6/ A testületi ülést minden hó utolsó szerdai napjára hívja össze a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy akadályoztatása esetén a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke. /7/A testületi ülés meghívóját 12 nappal, az elıterjesztéseket 8 nappal az ülés elıtt kell kiküldeni. Azoknál a napirendi pontoknál, amelyeknél az elıterjesztés valamely elfogadható indoknál fogva nem készült el, a meghívót követıen az elıterjesztést a képviselıknek pótlólag ki kell küldeni. /8/ A tanácskozási joggal meghívottaknak azt az írásbeli anyagot kell megküldeni, amely napirend tárgyalásához meghívták. /9/ A testületi ülések idıpontját és napirendi pontjait a helyi kábel televízióban közzé kell tenni. A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláján és a községben több helyen. /10/ A polgármester sürgıs, halasztást nem tőrı esetekben rendkívüli testületi ülést köteles összehívni. Az ilyen sürgıs, halasztást nem tőrı esetekben az ülés elıtt 6 órával is kiküldhetı a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehetı, el lehet tekinteni az írásbeliségtıl is, azonban a sürgısség okát mindenképpen közölni kell.
18
Képviselı-testület ülésére meghívottak 20. §.
/1/ A képviselı-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási jog illeti meg: a./ Minden napirendi pont tárgyalásakor: - kisebbségi önkormányzat elnökét - az önkormányzat díszpolgárait - a polgármesteri hivatal napirend tárgya szerinti belsı szervezeti egységeinek vezetıit - minden önkormányzati intézményvezetıt.
-
b./ A közszolgáltatások, a területfejlesztésben, a kultúra, sport közbiztonság napirend tárgyalásakor: Monor és Térsége Területfejlesztési Társulás elnökét, Gerje-menti Kistérségi Önkormányzati Társulás elnökét, Pilisi Ipartestület elnökét, Pilisi Polgárır Egyesület elnökét, Pilisi Hírközlési Egyesület elnökét, Sportkör elnökét
21. §. Képviselı-testület munkaterve
/1/ A képviselı-testület éves munkatervét – a polgármester irányításával – a jegyzı állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselıtestület elé. Ezt megelızıen gondosodik arról, hogy a képviselı-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen. A munkatervtıl a képviselı-testület eltérhet. /2/ A munkaterv fıbb tartalmi elemei: - a képviselı-testületi ülések tervezett idıpontjai, napirendjei - napirendi pontok elıterjesztıjének megjelölését - tanácskozási joggal meghívottak - a képviselı-testületi ülés összehívójának megnevezését.
19
/3/ A képviselı-testületi ülésre állandó meghívottak: -
bizottságok külsı tagjai helyi pártok vezetıi országgyőlési képviselı helyi rendırırs parancsnoka helyi társadalmi szervek vezetıi, amelyek együttmőködési megállapodást kötöttek az önkormányzattal 22. §. Képviselı-testület ülése
/1/ A képviselı-testület zárt ülést tart:
-
a./ Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele /a meghívó kiküldése elıtt, vagy ha arra nem volt mód a napirend megkezdése elıtt/ nyilatkoztatni kell: választás kinevezés felmentés vezetıi megbízás adása, illetıleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor b./ önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
/2/ A képviselı-testület bármely tagjának indítványára, minısített többségő szavazással zárt ülés rendelhet el – üzleti érdekek védelme céljából – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor. /3/A zárt ülés elrendelésérıl az /1/ bek-ben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezetı személynek kell a napirend közlésével egyidejőleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi elıírásra. /4/ A zárt ülésen a képviselı-testület tagjai, a külsı bizottsági tagok, a jegyzı, továbbá megívás esetén az érintett és a szakértı vesz részt. Törvény elıírhatja, mely esetekben kötelezı az érintett meghívása. /5/ A zárt ülés elrendeléséhez minısített többségő szavazás szükséges.
20
23. §. A képviselı-testületi ülés vezetési szabályai /1/ Ha a képviselı-testület ülése nyilvános, arról hang, videofelvétel készíthetı. /2/ A képviselı-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettı távolléte esetén a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elnöke. /3/ Polgármester a testületi ülés vezetése során: a.- megállapítja a képviselı-testület határozatképességét, mely határozatképességet az ülés teljes ideje alatt köteles ellenırizni. A képviselı-testület tagjainak száma 17 fı. (A képviselı-testületi tagok névsorát a 7.sz. melléklet tartalmazza) A Képviselı-testület határozatképes ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselıknek több mint a fele – legalább 10 fı - jelen van. b.- napirend elıterjesztése során a polgármester és képviselık javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. c.- az ülés jellegét – nyílt, zárt – megítéli, a zárt ülés tényét bejelenti, d.- elıterjeszti a sürgısségi indítványt, a sürgısség tényének rövid indokolásával. e.- Napirend elıtt a polgármester beszámol a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról és a két képviselı-testületi ülés között tett intézkedésekrıl. f.- napirendenként: - a napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés elızheti meg. - a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, a szó megadása - vita összefoglalása - - módosító javaslat szavazásra való feltevése - - a határozati javaslatok szavaztatása - - a szavazás eredményének megállapítása
21
/4/ Ha a képviselı-testületi ülés határozatképességéhez szükséges l0 fı nem jelent meg, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. 24.§. Sürgısségi indítvány /1/ Halaszthatatlan döntést igénylı ügyekben – legkésıbb az ülést megelızı munkanap 16 óráig - a sürgısség tényének indoklásával, határozati javaslatot is tartalmazó sürgısségi indítvány nyújtható be a polgármesternél. Sürgısségi indítványt az terjeszthet be, aki elıterjesztésre jogosult. /2/ Ha a testület helyt ad a sürgısségi indítványnak, úgy az elsı napirendként tárgyalja meg. /3/ Ha a képviselı-testület nem ismeri el a sürgısséget, úgy az indítványt egyszerő napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendi pontként tárgyalják.
25.§. Az elıterjesztés /1/ Elıterjesztésnek minısül a munkatervbe felvett napirendi pont, a képviselı-testület bizottsága által elızetesen véleményezett és javasolt rendelet tervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató. /2/ A képviselı-testület elé kerülı elıterjesztések fıbb fajtái: a.- rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylı javaslat b.- beszámoló valamely feladat elvégzésérıl, valamely szerv tevékenységérıl. /3/ Az elıterjesztésnek tartalmaznia kell: - a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerő bemutatását - az elızményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket - jogszabályi kereteket
22
- több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket valamint várható következményeket - határozati javaslatot, vagy rendelettervezetet /4/ A testületi ülésre az elıterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt elıterjesztésnek, a határozati javaslatnak az ülésen történı kiosztását. /5/ Írásos elıterjesztést kell készíteni: - képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben - Ptk-bıl eredı jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben - a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények tevékenységével kapcsolatos beszámoláskor - KHT. beszámolásakor /6/ A munkatervben elıterjesztésre kötelezett az ülés elıtt legalább 20 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az elıterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt. /7/ A polgármester – különleges szakértelmet igénylı ügyekben – szakértıt is felkérhet az elıterjesztés, a döntési javaslat összeállítására. Az elıterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyzı észrevételezi. /8/ Elıterjesztésre jogosultak: -
a polgármester a bizottsági elnökök, a képviselık, a jegyzı.
/9/ Az elıterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottságok, véleményének, valamint a jegyzı jogszerőségi észrevételeinek ismeretében tőzhetı napirendre.
/10/ Egyszerőbb döntést igénylı ügyekben, döntést nem igénylı tájékoztató esetében, vagy sürgısségi indítvánnyal a képviselı-testület elé kerülı ügyekben, valamint azokban az esetekben, melyek megtárgyalásának szükségessége a meghívó kibocsátása után merül fel, a polgármester engedélyt adhat a szóbeli elıterjesztésre.
23
26.§. Napirend elıtti felszólalások /1/ Napirend elıtt felszólalásra a polgármestertıl bármely képviselı szót kérhet. Ha a felszólaló olyan ügyben kért szót, amelynek tárgya képviselı-testület hatáskörébe tartozik és a képviselı-testület intézkedést tart szükségesnek, napirenden kívül határozatot hozhat. /2/ Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendi pontok befejezését követıen közérdeket érintı ügyekben – a képviselı-testülethez, polgármesterhez, jegyzıhöz – 2 percben kérdést intézhetnek. Amennyiben a választópolgár nem közérdekő ügyet terjeszt elı, a polgármester a kérdést elıterjesztı személytıl megvonja a szót, amennyiben az állampolgár ezt nem fogadja el, a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel határoz a feltett kérdés minısítése ügyében. 27.§. Tanácskozás rendje /1/ A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden elıterjesztés felett külön vitát nyit, melynek során: a.- az elıadó a napirendhez a vita elıtt szóban kiegészítést tehet b.- a napirendi vita megkezdése elıtt, amennyiben az elıterjesztést bizottság megtárgyalta a bizottság elnöke ismerteti a bizottsági álláspontot, a határozati javaslatot. A bizottság bármely elıterjesztéshez, az ezekhez benyújtott határozati javaslatokhoz módosító javaslatokat nyújthat be a képviselı-testülethez. c.- Az elıterjesztı a javaslatot, illetve a bizottság, a képviselı módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha az elıterjesztı, a bizottság, a képviselı a módosító javaslatát megváltoztatja, és annak bizottság által történı megvitatása szükséges, a polgármester azt újabb véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja ismételt megtárgyalásra.
24
d.- Az elıadóhoz a képviselı-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevık kérdéseket tehetnek fel, amelyre az elıadó köteles röviden válaszolni. e.- A napirendet, vagy a tárgyalt napirendi pontot érintıen bármelyik képviselı, bármikor egy percben ügyrendi javaslatot tehet. A képviselıtestület a javaslatról vita nélkül határoz. f.- Az elıterjesztı, illetve a polgármester javasolhatja a napirendi pont elnapolását. Errıl a képviselı-testület vita nélkül határoz. g.- A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás idıtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és további hozzászólását 2 percben korlátozhatja. Az idı túllépése miatt az ülés vezetıje megvonja szót a felszólalótól, és ugyan ebben a vitában nem kaphat további felszólalási lehetıséget. Az elhúzódott napirend feletti vita lezárására, a hozzászólások idıtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A bizottsági ülésekre ezek a szabályok nem vonatkoznak. h.- A polgármester bármely képviselı kérésére legfeljebb 10 perces tárgyalási szünetet rendelhet el. A tárgyalási szünet elrendelésének kezdeményezésére jogosult a napirend tárgyalása során csak egy alkalommal élhet ezen jogával. i.- Személyes érintettség okán történı hozzászólást tehet legfeljebb két perces idıtartamban a vita lezárása után, de még a szavazás elıtt az a képviselı, vagy elıterjesztı, a tanácskozási joggal résztvevı, aki a vita során az ıt ért - megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni. j.- A személyes megjegyzésre az azt kiváltó személy legfeljebb két percben viszontválasszal élhet, melyet követıen a polgármester az ezzel kapcsolatos vitát lezárja. k.- Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva, miután a napirendhez több képviselıi hozzászólás nincs – a szavazás elıtt – kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak két percben.
25
l.- Ha az ügyben lényeges kérdésre az elıadó nem tud kielégítı választ adni, az elıterjesztést érdemi vita nélkül kiegészítésre vissza lehet adni az ügy elıadójának, vagy az illetékes bizottságnak, ha a jelenlévı képviselık szótöbbséggel ezzel egyetértenek. m.- A vita lezárása után a határozathozatal elıtt a jegyzınek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetıen észrevételt kíván tenni. n.- A polgármester a vitát akkor zárja le, ha napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, majd az elıterjesztésben szereplı és a vitában elhangzottakat összefoglalja, a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elıször a módosító és kiegészítı indítványokról dönt a testület -elhangzásuk sorrendjében - majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetıleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt indokolt,- elrendelheti a szavazás megismétlését.
28.§. Szavazás /1/A képviselı-testület szavazati arányok rögzítésével – alakszerő határozat nélkül - dönt: a.- a feladat meghatározást nem tartalmazó elıterjesztések elfogadásáról b.- ügyrendi kérdésekrıl c.- információs jelentések tudomásul vételérıl d.- interpellációra adott válasz elfogadásáról e.- zárt ülésre vonatkozó döntések esetén, amikor a képviselı-testület hatósági, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozat tételi eljárás, kitüntetési ügyekben dönt /SZMSZ. 22. §./1/bek. a.b. pontjai/ /2/ A képviselı-testület döntéseit /rendelet, határozat/ általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. /3/Egyszerő többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévı képviselık több mint a felének szavazata szükséges. /4/ A képviselı-testületi döntésbıl kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselı köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
26
A kizárásról – az érintett települési képviselı kezdeményezésére vagy bármely települési képviselı javaslatára - a képviselı-testület minısített többséggel dönt. A döntésbıl kizárt képviselı a tanácskozásban részt vehet. A kizárt települési képviselıt határozatképesség szempontjából jelenlevınek kell tekinteni. /5/ Minısített többség / a megválasztott települési képviselık több, mint a felének/ /l0 fınek/ igen szavazata szükséges az alábbi ügyekben: a.- rendeletalkotás b.- az önkormányzat szervezetének kialakításához és mőködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utal választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz és annak visszavonásához. c.- a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása d.- külföldi önkormányzattal való együttmőködést rögzítı megállapodáshoz e.- intézmény alapításához f.- a képviselı kizárásához g.- zárt ülés elrendeléséhez h.- a képviselı-testület megbízatásának lejárta elıtti feloszlatásához i.- polgármester elleni kereset benyújtásához j.- munkáltatói jogkörben eljárva fegyelmi eljárás megindításához k.- alapítvány létrehozásához l.- hitelfelvételhez m.- önkormányzati vállalkozásban való részvételhez. /6/ a képviselı-testület döntéseit – határozatot, vagy rendeletet – nyilvános szavazással hozza meg. /7/ Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben , amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazásra a képviselı-testület bármely tagja, vagy a jegyzı tehet indítványt. a.- A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. b.- A titkos szavazás eredményérıl a bizottság külön jegyzıkönyvet készít. Ezt a jegyzıkönyvet csatolni kell a képviselı-testületi ülés jegyzıkönyvéhez.
27
c.- A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazat leadás titkosságának biztosításával történik. /8/ A zárt ülésen hozott határozatot, a képviselı-testület által meghatározott esetekben és mértékben a polgármester nyilvános ülésen ismerteti. /9/ Név szerinti szavazást kell elrendelni: a.- ha azt törvény elıírja b.- a képviselı-testület megbízatásának lejárta elıtt, minısített többségő döntéssel, kimondhatja a feloszlatását c.- a képviselık ¼ /5 fı/ indítványozza d.- a polgármester, vagy a bizottsági elnökök többsége kéri. /10/ Ügyrendi kérdésekben névszerinti szavazást tartani nem lehet. /11/ Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyzı felolvassa a tagok nevét, és a jelenlévı tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen” ,vagy „nem” –mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. /12/ A név szerinti szavazást az ülésrıl készült jegyzıkönyvben kell rögzíteni. /13/A szavazatok összeszámlálásáról a levezetı elnök gondoskodik, Ha a szavazás eredménye felıl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselı kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni. /14/ Amennyiben a javaslat nem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot /függetlenül a nem és tartózkodás arányától/ akkor a javaslatot elutasította a képviselı-testület. /15/ Az önkormányzat hatósági ügyekben hozott határozat tartalmi elemeire az államigazgatási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni. /Határozat, indokolással/ /16/ A képviselı-testület határozatait külön – külön naptári év elejétıl kezdıdıen folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következık szerint: Pilis Nagyközség Önkormányzatának …../200..(…hó…nap) sz. önk. határozata
28
/17/ A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betőrendes és határidıs nyilvántartást vezet. /18/ A határozatot a jegyzıkönyv elkészítését követı 3 napon belül el kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelıs személynek és szerveknek. /19/ A polgármester a következı képviselı-testületi ülésen napirend elıtt beszámol a határozatok végrehajtásáról. 29.§. Kérdések, interpellációk /1/ Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, mőködési, döntési, elıkészítési jellegő felvetés vagy tudakozódás, mely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik a megtárgyalt napirendi pontokhoz. /2/A kérdésre a képviselı-testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselı-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdezı nem fogadta el a válaszadást. /3/ Interpelláció: Érdemi önkormányzati ügyekre vonatkozó kérdés felvetés, problémákra, mulasztásokra, helytelen magatartásokra történı felhívás. A képviselı-testület ülésén a napirendek lezárása után a a.- polgármestertıl b.- bizottság elnökétıl c.- a jegyzıtıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésıbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni, mely választ minden képviselınek meg kell küldeni és a következı ülésen az elfogadásáról dönteni kell. /4/ Ha az interpelláció benyújtására a képviselı-testület ülését megelızıen legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. /5/ Amennyiben a képviselı-testületi ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját elıterjeszteni nem lehet. /6/ Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselıt is be kell vonni. A képviselı-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet,
29
ezzel megbízhatja a polgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét, vagy a vizsgálatra ideiglenes bizottságot hozhat létre. /7/ A képviselı-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról elıször az elıterjesztı nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra. 30.§. Tanácskozás rendjének fenntartása /1/A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a.- Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illı, sértı kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követıen megvonja tıle a szót. Amennyiben a fenti intézkedés eredményre nem vezet a polgármester felfüggesztheti az ülést, vagy a polgármester az üléstermet elhagyja, ezzel félbeszakítja az ülést, melynek következménye az ülés elnapolása. b.- A polgármester rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. 31.§. A jegyzıkönyv /1/ „ A képviselı-testület ülésérıl szerkesztett jegyzıkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselık és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerő eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzıkönyv elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. „/Ötv.17.§/1/bek./
/2/ A jegyzıkönyv tartalmazza: a.- az ülés helyét, idıpontját, annak befejezését b.- megjelent képviselık nevét, távolmaradt képviselık névsorát, igazolt és igazolatlan távollét jelzésével c.-az ülésen tanácskozási joggal résztvevık nevét
30
d.-a képviselı-testület határozatképességének a megállapítását, e.- elfogadott napirendet f.- napirendenként az elıadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, válaszokat és a hozzászólások lényegét g.- határozathozatal módját h.-a szavazás eredményét és a határozat szövegét, i.- a polgármester esetleges intézkedéseit, a fontosabb eseményeket j.- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat. k.- jegyzıkönyvvezetı nevét
/3/ A képviselı-testület valamely tagja kérésére a jegyzı köteles a képviselı által elmondottakat szó szerint jegyzıkönyvbe venni.
/4/ A testületi ülésrıl négy példányban kell jegyzıkönyvet készíteni. Ebbıl: a.- eredeti példányt a jegyzı kezeli, melyet mellékleteivel együtt évente beköttet. /mellékletek: meghívó, az elfogadott rendeletek, elıterjesztések, azok mellékletei, jelenléti ív, a képviselı kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólás, jegyzıi észrevétel./ b.- a jegyzıkönyv egyik példányát 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetıjének. c.- A nyilvános ülésrıl készült jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a könyvtárnak, lakossági tájékoztatás céljából. d.- a polgármester és jegyzı munkapéldánya, melynek alapján a szükséges intézkedéseket megteszik. /5/ A választópolgárok – a z árt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselı-testület elıterjesztésébe és ülésének a jegyzıkönyvébe. /6/ A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyvet kell készíteni. /7/ A képviselı-testület ülésének a jegyzıkönyvét a polgármester és a jegyzı írja alá.
31
V. FEJEZET Az önkormányzat rendeletalkotása 32.§. /1/ „A képviselıtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”/Ötv. 16. § /1/bek./ /2/ A rendeletalkotási eljárás fıbb szabályai: Elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi, gazdasági viszonyokat, a szabályozás várható hatását. Helyi nagyobb jelentıségő rendelet tervezetet társadalmi vitára kell bocsátani. Társadalmi vitát igénylı rendeletek: - településrendezési terv - köztisztaságról, környezetvédelemrıl
Rendeletalkotás kezdeményezése megilleti: - települési képviselıt - bizottságok elnökeit - polgármestert, jegyzıt, - kisebbségi önkormányzat elnökét - a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetıit /3/ A rendelet tervezet elkészítése: A rendelet tervezetet a jegyzı készíti el. Megbízható azonban az elıkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külsı szakértı is. A szakértı bevonására a jegyzı tesz javaslatot. A jegyzı köteles részt venni az elıkészítésben, akkor is, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértı készíti el. /4/ Az elkészített rendelet tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság véleményezi. Azokban az esetekben, mely tartalmi vonatkozásban egyik bizottsághoz sem tartozik, úgy azt a tervezetet a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság elé kell terjeszteni.
32
/5/ A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot, az éves pénzügyi rendelet tervezetet minden bizottságnak véleményezni kell. Kivételt képez, ha ezen rendelet tervezet csak egyes paragrafusok módosítására vonatkozik. /6/ A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyzı szerkeszti meg, melyet a polgármester és jegyzı ír alá. /7/ Az önkormányzati ciklusban a képviselı-testület ülésének napirendjére kell tőzni a helyi rendeletek alkalmazásának hatását, fel kell tárni az érvényre jutást gátló körülményeket, a megfelelı eredményeket. /8/Az önkormányzati rendeleteket évenként l-tıl kezdıdıen folyamatos sorszámmal kell ellátni és feltüntetni az évszámot. Az évszámot követıen zárójelben a kihirdetés hónapját /római számmal / napját /arab számmal/ fel kell tüntetni. Az önkormányzati rendelet jelölése: Pilis Nagyközség Önkormányzatának …./…./hó ,nap/ sz. önk. rendelete. /9/Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele: a.- A rendeletet az elfogadását követı naptól számított 15 napra a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláján ki kell függeszteni. A kifüggesztés levételének napjától válik érvényessé a rendelet. b.- A rendelet közzétételérıl a jegyzı gondoskodik. A rendeletet megküldi a községi intézmények számára. Kifüggeszti a község hirdetıtábláin. c.- A kihirdetett rendeletet a Hírnök újságban közzé kell tenni. /10/ A jegyzı ciklusonként gondoskodik a rendeletek felülvizsgálatáról.
VI. FEJEZET A települési képviselı 33.§. /1/A települési képviselı megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek. /2/ A települési képviselı a képviselı-testület alakuló ülésén a megbízólevél átvételét követıen a Helyi Választási Bizottság elıtt esküt tesz. /3/ A képviselı az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.
33
/4/ A képviselı a megbízólevelének átvételétıl számított 30 napon belül, majd azt követıen minden év január l-tıl számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselı saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élı házas, vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát. /5/ A /4/bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselıi jogait nem gyakorolhatja, és képviselıi megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet. /6/ A képviselı feladata: a település egészéért vállalt felelısséggel képviseli választóinak érdekeit részt vehet a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenırzésében. /7/ A települési képviselık névsorát a 7. számú melléklet tartalmazza. /8/ A képviselı- önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
34. §. Képviselı jogai és kötelességei /1/ Minden települési képviselınek azonosak a jogai és kötelességei. Jogai különösen: a.- a képviselı-testület ülésén a polgármestertıl, alpolgármestertıl, a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésıbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni. b.- a települési képviselı kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzıkönyvhöz kell mellékelni, illetıleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzıkönyvben.
c.- tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.
34
d.- kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselı-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését. e.- megbízás alapján képviselheti a képviselı-testületet f.- a képviselı-testület hivatalától igényelheti a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést. g.- közérdekő ügyben kezdeményezheti a képviselı-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. /2/ Képviselı kötelességei: a.- köteles részt venni a képviselı-testület munkájában b.- lehetıség szerint elıre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni. /3/ A települési képviselı jogai és kötelezettségei a megbízatás megszőnésével szőnnek meg.
35. §. Képviselıi megbízatás megszőnése
/1/ A képviselı megbízatása megszőnik: a.- a megválasztását követı helyi önkormányzati általános választás napján b.- választójogának elvesztésével c.- az összeférhetetlenség kimondásával d.- lemondással e.- ha az önkormányzati képviselı egy éven át nem vesz részt a képviselı-testület ülésén. f.- a képviselı-testület feloszlatásával g- a képviselı-testület feloszlása esetén h- a képviselı halálával
/2/ Az önkormányzati képviselı lemondhat: a.- a lemondás tényének képviselı-testületi ülésen való bejelentésével. /a lemondás tényét az ülés jegyzıkönyvében rögzíteni kell/
35
b.- a képviselı-testülethez intézett írásos nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. /Az írásbeli nyilatkozatot a képviselı-testület következı ülésén ismertetni kell./ /3/ A képviselı lemondását nem vonhatja vissza. /4/ A képviselıi megbízatás megszőnését a testület határozatban állapítja meg: a.- a képviselı összeférhetetlenségének kimondása eseténb.- ha a megbízatást azért kell megszüntetni, mert a képviselı egy éven át nem vesz részt a képviselı-testület ülésén.
36.§. Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás
/1/A települési képviselı nem lehet: a.- központi államigazgatási szerv köztisztviselıje b.- közigazgatási hivatal vezetıje, köztisztviselıje, továbbá olyan államigazgatási szervnek a köztisztviselıje, melynek feladatkörébe az adott önkormányzatra is kiterjed. c.- a jegyzı, aljegyzı, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıje. d.- a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója. e.-aki illetve akinek a személyes közremőködésével mőködı gazdasági társaság önkormányzati feladatot – a képviselı-testülettel vagy a képviselı-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerzıdés vagy munkaszerzıdés alapján lát el, f.- kuratóriumi tagság kivételével a képviselı-testület által létrehozott közalapítvány kezelı szervének tisztségviselıje. g.- a képviselı-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vezetı testületének tagja. h.- az önkormányzati tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetıje.
36
i.- az önkormányzati tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vezetı testületének tagja. j.- helyi és körzeti mősorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztı vezetıje, vezetı testületének tagja, ügyvezetıje, ezek vezetı állású alkalmazottja.
/2/ A képviselı tiszteletdíjat, más járandóságot –a költségtérítés kivételével nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.
/3/ A képviselı a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek, és az összeférhetetlenség keletkezésétıl számított 3o napon belül az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Az összeférhetetlenséggel érintett tisztségrıl való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek.
/4/ Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést átadja az e célból létrehozott ideiglenes bizottságnak. A bizottság elıterjesztése alapján a képviselı-testület a következı ülésén, legkésıbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követı 3o napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségrıl.
/5/ A képviselı az összeférhetetlenségét megállapító, illetıleg a megbízatása megszőnését – a képviselı-testületi ülésekrıl egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselıi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.
/6/ A megyei közigazgatási hivatal vezetıje a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselı összeférhetetlenségének kimondását, ha képviselı-testület nem dönt az összeférhetetlenségrıl vagy döntése jogszabálysértı.
37
VII. F EJ E Z E T A képviselı-testület bizottságai 37. §. /1/” A bizottság –feladatkörében – elıkészíti a képviselıtestület döntéseit, szervezi és ellenırzi a döntések végrehajtását. A képviselıtestület határozza meg azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely elıterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselıtestületnek.” /Ötv. 23.§ /1/ bek./ /2/ A képviselı-testület állandó, ideiglenes, vagy albizottságot hozhat létre. /3/ Az ideiglenes bizottságot meghatározott idıre, vagy feladat elvégzésére hozhat létre, amely ezt követıen megszőnik. /4/ Albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottság létszámát, és elnöke csak képviselı lehet. /5/ A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. /6/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselık közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselı-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke. /7/ A képviselı-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: -. Szociális- Egészségügyi Bizottság 7 fıvel -. Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság 11 fıvel -. Pénzügyi Bizottság 7 fıvel -. Gazdasági Bizottság 7 fıvel -. Európai Uniós, Regionális és Kommunikációs Bizottság 7 fıvel -. Településfejlesztési, Építési, Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság 9 fıvel /8/ A képviselı-testület a bizottságok feladatkörérıl, elnevezésérıl, létszámáról, összetételérıl a megalakításkor dönt. E döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselı indítványozhatja.
38
/9/ Minden bizottság abban a feladatkörében jár el, amelyet a képviselıtestület az SZMSZ.-ben meghatároz számára. E feladatkörben eljárva elıkészítheti a képviselı-testület döntéseit, majd szervezi és ellenırzi a döntések végrehajtását. A bizottság feladatkörébe tartozó témákban elıterjesztéseket, javaslatokat, elızetesen megtárgyalják és véleményükrıl tájékoztatják a döntéshozó képviselı-testületet. A képviselı-testület felhatalmazhatja bármely bizottságát konkrét elıterjesztések készítésére, valamint meghatározhatja azon tárgyköröket, melyek csak elızetes bizottsági véleményezéssel nyújthatók be a képviselıtestületnek. /10/ A bizottságok képviselı és nem képviselıi tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság mőködéssel összefüggésben azonosak. /11/ A bizottságok nem képviselı tagjai a megválasztásukat követı képviselı-testületi ülésen esküt tesznek. /12/ A képviselı testületi tagok összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásra a témával kapcsolatban létrehozandó ideiglenes bizottságot bízza meg.
38. §. Bizottságok összehívása, mőködése /1/A képviselı-testületi tagok, a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartására és ellenırzésére a Pénzügyi Bizottságot bízza meg. /2/ Az ülést a bizottság elnöke hívja össze, úgy hogy a meghívót legalább 8 nappal, az elıterjesztéseket 5 nappal az ülést megelızıen kézhez kapják az érintettek. A bizottságot 10 napon belüli idıpontra össze kell hívni, ha a polgármester kezdeményezi a bizottság összehívását. /3/ Több bizottság feladatkörét érintı ügy napirendre tőzésekor, a bizottság elnökök dönthetnek arról, hogy együttes ülésen tárgyalják meg az adott napirendet. Az ülés levezetése a bizottsági elnökök megállapodása szerint történik. A határozatképességet mindkét bizottság esetén külön – külön kell megállapítani. A határozati javaslatot, mindkét bizottságnak külön kell megszavazni.
39
/4/ A bizottsági tag a bizottsági ülésen köteles részt venni. Amennyiben a bizottság nem képviselı tagja 6 hónapig a bizottsági ülések 5o %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselı-testület állást foglal a bizottsági tagság megszüntetésérıl. /5/ Bizottsági ülések idıpontjáról, a tárgyalandó napirendrıl a polgármestert és az alpolgármestert, a jegyzıt, valamint minden képviselıt értesíteni kell. /6/ Az állandó bizottságok - a munkatervben meghatározott idıpontban két évente beszámolnak az eltelt idıszakban végzett munkájukról. /7/ A bizottság éves munkaterv alapján mőködik, melyet a képviselı-testület munkaterve alapján készít el. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze. Az üléseket az elnök vezeti. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselıtestület zárt ülésekre vonatkozó szabályaival megegyeznek.
39. §. Bizottság döntései /1/ A bizottság a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hoz. /2/ „” A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.” /ötv. 26. §./ /3/ Bizottság döntései: - Átruházott hatáskör gyakorlása során döntést hoz. - A Képviselı-testület feladat és hatáskörébe tartozó téma elıkészítésekor /javaslattétel, véleményezés/ állásfoglalást alakít ki. /4/ A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy. /5/ A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá mőködésükhöz szükséges szakmai, technikai, adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyzı – a hivatal útján- gondoskodik.
40
/6/ Bizottsági állásfoglalással lehet csak benyújtani a képviselı-testület ülésére a rendelettervezeteket, intézményvezetık kinevezését, intézmény alapítását, hitelfelvételt, településfejlesztési, önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos ügyeket, közoktatással kapcsolatos ügyeket. /7/ A bizottság ülésérıl hangfelvétel és ennek alapján jegyzıkönyv készül, a javaslattételrıl szóló jegyzıkönyvi kivonatot 3 napon belül, míg a végleges jegyzıkönyvet az ülést követı 3o napon belül el kell készíteni. /8/ A bizottságok feladat és hatáskörét a 8 sz. melléklet tartalmazza. /9/ A Képviselı-testület által bizottságokra átruházott hatásköröket a 9 sz. melléklet tartalmazza. /
VIII. FE J E Z E T A polgármester, az alpolgármester, jegyzı és az aljegyzı 40.§. Polgármester /1/ A polgármester a választópolgárok által megválasztott, fıállású munkaviszonyban álló tisztségviselı. /2/ A polgármester a megválasztását követıen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. A polgármester tagja a képviselı-testületnek, a képviselı testület határozatképessége, döntéshozatala, mőködése szempontjából települési képviselınek tekinthetı. /3/ A polgármester tekintetében a képviselı-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelıs. /4/ A polgármester összeférhetetlenségi szabályait az Ötv.33/A. §-a tartalmazza.
41
/5/ A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétıl számított harminc napon belül köteles megszüntetni. /6/ Ha a polgármester az /5/ bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselı indítványára – a képviselı -testület kivizsgálás céljából átadja az összeférhetetlenséget vizsgáló – ideiglenesen létrehozásra kerülı - bizottságnak. A bizottság javaslata alapján a képviselı-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetıleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetıvé teszi. A képviselıtestület határozatát az ülést követı munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. /7/ A polgármester az összeférhetetlenségét, illetıleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselı-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. /8/ A polgármester megválasztásakor, majd azt követıen évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselık vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /9/ A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselı-testület hivatalának közremőködésével látja el. (A polgármester feladat- és hatásköreit a rendelet 11. sz. mellékletet tartalmazza.) /10/A polgármester a képviselı-testület döntései szerint és saját jogkörében irányítja a hivatalt. a.- A jegyzı javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában. b.- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja c.-a jegyzı javaslatára elıterjesztést nyújt be a képviselı-testületnek a hivatal belsı szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására
42
d.- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét e.- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyzı és az intézményvezetık és mindazon személyek tekintetében, akiket a képviselıtestület nevez ki f.- segíti a képviselı-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját g.- meghatározza a jegyzı képviselı-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait h.- képviseli az önkormányzatot i.- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervekkel /11/.- fogadóórát tart, melynek idıpontját a 10.sz. melléklet tartalmazza. /12/ A polgármester, ha a képviselı-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértınek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követı 3 napon belül nyújthatja be, a képviselı-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. /13/ A polgármester bérfejlesztését – az éves költségvetési terv elfogadásakor – a képviselı-testület állapítja meg a három fıvel létrehozott ideiglenes bizottság javaslatára. Az éves jutalmazására is háromtagú bizottság tesz javaslatot a képviselı-testületnek. 41. §. Az alpolgármester /1/A képviselı-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. /2/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. /3/ A polgármesternek az alpolgármesterre átruházott feladatait és hatásköreit a 12. sz. melléklet tartalmazza.
43
42. §. A jegyzı, aljegyzı /1/ A képviselı-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelı jegyzıt nevez ki, minısített szótöbbséggel, titkos szavazással, határozatlan idıre. /2/ A jegyzı javaslatára – a jegyzıre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet aljegyzıt a jegyzı helyettesítésére, a jegyzı által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyzı belsı szervezeti egységet is vezethet. A kinevezés határozatlan idıre szól. /3/ A jegyzı gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselıi, és a hivatal állományába tartozó – munkatörvénykönyv hatálya alatt álló – ügyviteli és egyéb feladatot ellátó dolgozók tekintetében. /4/A jegyzı általi kinevezéshez, vezetıi megbízáshoz, felmentéshez, vezetıi megbízás visszavonásához, jutalmazásához a polgármester egyetértése szükséges. /5/ A jegyzı: a.- gondoskodik az önkormányzat mőködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. b.- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. c.- döntésre elıkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. d.- tanácskozási joggal vesz részt a képviselı-testület, a képviselı-testület bizottságainak ülésén. e.- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. f.- kiemelt feladata , hogy elıkészíti a képviselı-testületi ülés és a bizottságok elé kerülı elıterjesztéseket, ellátja a testület, valamint a
44
bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a testületi ülés jegyzıkönyvének elkészítésérıl, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselı-testületet az önkormányzat munkáját érintı új vagy módosított jogszabályokról. g.- A jegyzı köteles jelezni a képviselı-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. h./ A jegyzı ellátja a Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodásának feladatait.
IX.F E J E Z E T A képviselı testület hivatala 43. § /1/” A képviselıtestület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel- az önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.” /Ötv. 38. § /1/ bek./
/2/ A polgármesteri hivatal belsı tagozódása: a.- Polgármesteri iroda b.- Igazgatási-hatósági iroda c.- Gazdálkodási iroda d.- Adóügyi iroda f.- Építéshatósági és mőszaki iroda
/3/ Polgármesteri hivatal munkarendje: Hétfı: 8 órától 18 óráig Kedd, szerda, csütörtök: 8 órától 16,3o-ig Péntek: 8 órától 12,3o –ig.
45
/4/ a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadása: hétfı: 8- 12 – 13- 18 óráig Kedd: nincs ügyfélfogadás Szerda: 8- 12 óráig Csütörtök: 8- 12 óráig Péntek: nincs ügyfélfogadás Polgármester ügyfélfogadása: minden hétfın 13-15 óráig Jegyzı ügyfélfogadása: a hivatal ügyfélfogadásával megegyezik. /5/ A hivatal a jegyzı által elkészített ügyrend szerint mőködik, amely részletezi a hivatal feladatait és belsı munkamegosztását. (Ügyrend az SZMSZ 10. sz. melléklete.) /6/A szervezeti egységek élén a jegyzı által megbízott vezetı beosztású dolgozók, irodavezetık állnak. /7/A szerv szervezeti felépítését meghatározó leírást a 13.számú melléklet tartalmazza. /8/ A hivatal létszámát és bérkeretét minden évben az éves költségvetés elfogadása során határozza meg a képviselı-testület. /9/A polgármesteri hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ. 14.sz. melléklet tartalmazza.
X. F E J E Z E T Önkormányzati társulás 44. §. /1/ A települési önkormányzatok képviselı-testületei hatékonyabb, célszerőbb megoldására szabadon társulhatnak.
feladataik
/2/ A képviselı-testület a rendelkezésére álló, szellemi, anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.
46
/3/ A képviselı-testületek egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerő intézésére hatósági társulást hozhatnak létre. /4/ Az érdekelt képviselı-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetıleg várost és községet ellátó, egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérı megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselıtestületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.
XI. F E J E Z E T Közmeghallgatás 45.§. /1/A képviselı-testület szükség szerint, de legalább évente két alkalommal közmeghallgatást tart. /2/ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen mőködı társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, települési képviselıhöz, jegyzıhöz illetıleg közérdekő javaslatokat tehetnek. /3/A közmeghallgatás pontos idıpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejőleg terjeszti a képviselı-testület elé. A képviselı-testület határozza meg a közmeghallgatás napirendjét. /4/A közmeghallgatás helyérıl, idejérıl a tárgykörökrıl a helyben szokásos módon, tájékoztatni kell a lakosságot, a rendezvény elıtt 3o nappal. /5/A közmeghallgatást a polgármester vezeti, megadja a szót a kérdések javaslatok elhangzására, valamint a válaszadásra. /6/A választópolgárok a kérdéseket, a vélemény nyilvánítást legfeljebb 5 percben mondhatják el. Az idı leteltével a közmeghallgatást levezetı polgármester a szót megvonja, amennyiben a választópolgár azt nem fogadja el, a képviselı-testület tagjai egyszerő többségi szavazatával a polgármester az állampolgártól a szót megvonja.
47
/7/ A képviselı-testület a lakosságot érintı fontosabb kérdések eldöntéséhez falugyőlést, lakossági fórumot szervezhet. Ezek a fórumok a fontosabb döntések elıkészítésébe való bevonást szolgálják.
XII. F E J E Z E T Az önkormányzat vagyona 46.§. /1/ A képviselı-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat, a vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetıleg más célú hasznosítására vonatkozó elıírásokat, külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell meghatározni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, a vagyonrész elidegenítése, megterhelése más célú hasznosítására vonatkozó elıírásokat.
XIII.F E J E Z E T Az önkormányzat gazdálkodása 47. §. /1/ A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselıtestület, a gazdálkodás szabályszerőségéért a polgármester a felelıs. /Ötv. 90.§./1/.bek./ /2/ A Képviselı-testület az éves költségvetési koncepció elıtt megtárgyalja és döntést hoz azokban az ügyekben, amelyek a következı költségvetési évben a pénzügyi bevételi forrásokat meghatározzák. /3/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik: a./ Az elsı fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. A jegyzı áttekinti az önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következı évre vonatkozó feladatait. A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzati
48
alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok: - Fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bıvítési lehetıségeit, - Számba kell venni a kiadási szükségleteket, - El kell végezni a döntések hatásvizsgálatát, - Meg kell állapítani a feladatellátás sorrendjét. b./ A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása. A rendelet tervezet javaslat formában kerül a Képviselıtestület elé, mely tartalmazza: - a bevételi forrásokat, - önálló költségvetési szervenként a mőködési és fenntartási kiadásokat, - felújítási elıirányzatokat célonként, - fejlesztési kiadásokat feladatonként és külön tételekben, - általános és céltartalékot. A jegyzı a költségvetési rendelet tervezetet a költségvetési szervek vezetıivel egyezteti, kikéri az önálló költségvetési szervek érdekképviseleti szerve vezetıjének véleményét, írásban rögzítve a rendelet mellé csatolja. Ezt követıen az önkormányzat minden bizottsága véleményezi és a bizottságok véleményezésével együtt a polgármester beterjeszti a Képviselıtestület elé. /4/A képviselı-testület rendeletet alkot: - az önkormányzat költségvetésérıl - a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról /zárszámadásról/ /5/ Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi elıírások alapján a polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen: - A költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által elıírt módon és határidıre. - Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemlélető kettıs könyvvitelének szabályszerő vezetését. (A gazdasági szervezet által ellátandó pénzügyi gazdálkodási feladatokat a rendelet 15. sz. melléklete tartalmazza) /6/ Az önkormányzat által létesített és fenntartott, önálló gazdálkodási tevékenységet folytató intézménye: - Általános és Zeneiskola, Pilis, Kossuth L. u.28. - Óvoda Intézménye, Pilis, Rákóczi út 42.
49
- Széchenyi István Általános és Szakközépiskola, Pilis, Széchenyi u. 28.sz. /7 /Részben önálló intézmények: - Családsegítı Központ, Pilis, Kossuth L. u. 49. - Községi Könyvtár, Pilis, Kávai u. 1. - Védınıi Szolgálat, Pilis, Rákóczi u. 40. A részben önálló gazdálkodási tevékenységet folytató intézmények pénzügyi gazdálkodását a polgármesteri hivatal végzi. A gazdálkodási tevékenységre vonatkozó feladat megosztási megállapodás külön szabályzatot képez. /8/Az önálló és részben önálló gazdasági intézmények pénzeszközeiket kizárólag csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselı-testület csökkentheti, illetıleg vonhatja el. /9/ Az intézmény vezetıje egy személyben felelıs az intézmény gazdálkodásáért, a jegyzı gazdálkodásra vonatkozó utasításának végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a képviselı-testület felhatalmazása alapján - kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért. /10/Az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítása céljából, munkabérhitelt vehet fel, a jegyzı ellenjegyzésével. A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitel felvétele képviselı-testületi hatáskör. /11/ A polgármester, az önkormányzat nevében, a gazdálkodás folyamatossága érdekében rendkívüli esetben, esetenként 5oo.ooo Ft. összeg erejéig önállóan, a Pénzügyi Bizottság elnökének elızetes állásfoglalása alapján 1.000.000 Ft. összeg erejéig, a két ülés közötti idıszakban kötelezettséget vállalhat a tervben nem szereplı feladatok végrehajtására. Ezekrıl a kötelezettségvállalásokról a képviselı-testületet soron következı ülésen tájékoztatni kell. /12/ A kötelezettségvállalások , azok ellenjegyzésére, utalványozás és azok ellenjegyzésére vonatkozó szabályozás külön szabályzatban kerül megfogalmazásra.
50
Önkormányzat ellenırzése 48. §. /1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi. /2/Az önkormányzat saját intézményeinek pénzügyi ellenırzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik a gazdálkodásának belsı ellenırzésérıl, jogszabályban meghatározott képesítéső ellenır útján. /3/ Az önkormányzat képviselı-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni. E törvényi kötelezettségbıl fakadóan a könyvvizsgáló feladata különösen a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselı-testület nyilvános és zárt ülésén. Köteles megvizsgálni a képviselı-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve jogszabályi elıírásoknak megfelelnek-e.
XIV. F E J E Z E T A helyi önkormányzat képviselı-testülete és a kisebbségi önkormányzat együttmőködése. 49. §. /1/ A képviselı-testület és a kisebbségi önkormányzat együttmőködésére, a pénzügyi gazdálkodás szabályozására, együttmőködési megállapodást kötött.
/2/ A képviselı-testület a kisebbségi önkormányzat mőködéséhez biztosítja a Polgármesteri Hivatal épületében, a Mikes Kelemen utcai bejáratú iroda és kiszolgáló helyiséget, mely helyiségek főtés, világítási, vezetékes ivóvíz és szennyvíz kibocsátással járó költségeit magára vállalja.
51
XV. F E J E Z E T Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok 50. §. /1/ A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenırzi. /2/ A képviselı /beleértve a polgármestert is/ vagyonnyilatkozata – az ellenırzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. /3/ A képviselı hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a ellenırzı bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenırzés céljából. /4/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot nyilvántartó pénzügyi bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményérıl az ellenırzı bizottság tájékoztatja a soron következı ülésen a képviselı-testületet. /5/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenırzı bizottság felhívására a képviselı köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követı nyolc napon belül törölni kell. /6/ A vagyonnyilatkozatot nyilvántartó pénzügyi bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenırzésére vonatkozóan részletes belsı szabályokat állapíthat meg.
XVI. F E J E Z E T Záró rendelkezések
51.§. /1/ Ezen rendelet a kihirdetésétıl számított 15 napot követı napon lép hatályba. /2/E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályukat vesztik a 12/2001. (XI. 01.), 8/2002. (VI. 05.), 17/2002. (X. 01.), 18/2002. (XI.28.) sz. önk. rendeletek.
52
1. sz. melléklet a rendelet 3. §. /1/ bekezdéséhez
PILIS NAGYKÖZSÉG CÍMERE
53
2. sz. melléklet a rendelet 3. §. /3/ bekezdéséhez
PILIS NAGYKÖZSÉG ZÁSZLÓJA
3. számú melléklet.
54
Az alaptevékenységek körére vonatkozó melléklet – a rendelet 16. § (1) bekezdéséhez Alaptevékenység
Száma
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Neve
01101-1
Növénytermelés és kertészet
termék bevétele
01401-2
szolgált
01521-7
Növénytermelési, kertészeti szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Mesterséges megtermékenyítés Kisegítı mezıgazdasági parkosítás, zöldterületek szolgáltatás gondozása, közterület füvesítés, faápolás Vadászati szolgáltatás
02021-5
Erdıgazdálkodási szolgáltatás
45201-4
Mélyépítıipar
45202-5
Helyi közutak, hidak, létesítése, felújítása
45401-8
Épületfenntartás és korszerősítés
01402-3 01403-4
szolgált bevétele szolgált
Utak, vasutak, hidak, vízi építmények, alagutak, föld alatti építmények kivitelezése és fenntartása alagutak Helyi közutak, hidak, alagutak Ötv. létesítése, felújítása
Alaptevékenység
Száma
Neve
55136-0
Otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét
55137-1
szolgált szolgált
Mőemlékvédelmi helyreállítás
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény
a fenntartá bevétele egyéb k a felújítás bevétele pályázat a korszerő támogat
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
55 55141-4
Üdültetés
Táboroztatás, hétvégi házak üdültetési célú felhasználása
55231-2
Óvodai intézményi étkeztetés
55232-3
Iskolai intézményi étkeztetés
55232-4
Kollégiumi intézményi étkeztetés
55241-1
Munkahelyi vendéglátás
60241-7
Menetrendszerő személyszállítás
közúti,
büfé, étterem üzemeltetése helyi
Alaptevékenység
Száma
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
Közutak, hidak, üzemeltetése, fenntartása
64202-4
Városi és kábeltelevíziós rendszerek üzemeltetése
70101-5
Saját vagy hasznosítása
72901-7
Ötv., térítési d Okt. törvény normatí támogat Ötv., térítési d Okt. törvény normatí támogat Ötv., térítési d Okt. törvény normatí támogat üzemelt kapcsola Ötv. bérletek kapcsoló
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Neve
63121-1
70201-2
üdülteté bevétele
bérelt
alagutak Közut fenntartás, híd Ötv. fenntartás, alagút fenntartás, autóbusz végállomások, buszmegállók fenntartása
ingatlan ingatlan adás-vétel, ingatlan bérlet, ingatlan üzemeltetés, kezelés Ingatlankezelés-, forgalmazás-, ingatlanok kölcsönzése, közvetítés-, becslés (megbízásos értékbecslés, ingatlanok adásaalapon) vétele Egyéb számítástechnikai tevékenység
pályázat és belsı
kábeltel díjai, re stb. bérleti d
kölcsön vételbıl nyereség a tevéke
56 74222-3 74231-1
Földmérési és térképészeti szolgáltatás Mőszaki elemzés és tesztelés
a szolgá
74991-4
Máshová nem sorolt gazdasági fordítás, tolmácsolás tevékenységet segítı szolgáltatás
75115-3
Önkormányzatok tevékenysége
igazgatási hivatal, hatósági igazgatási Ötv, társulás tevékenysége Hatásköri törvény,
Alaptevékenység
Száma
Neve
75116-4
Helyi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
a tevéken fordításé tolmács díj bevé igazgatá
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Ötv., Hatásköri törvény Gazdasági és pénzügyi ellenırzı belsı ellenırzési, felügyeleti Ötv., szervek tevékenysége ellenırzési tevékenység Hatásköri törvény
igazgatá
75166-9
Tőzvédelem, katasztrófa elhárítás
támogat
75167-0
Polgári védelmi tevékenység
75171-3
Államigazgatási célú szolgáltatás
75172-4
Igazgatási célú intézmények ellátó, kisegítı szolgálatai Hatósági, (fı) felügyeleti, szakmai irányítási tevékenység Önkormányzati intézmények ellátó, kisegítı szolgálatai Intézményi vagyon mőködtetése vagyon üzemeltetés, pénzügyiszámviteli tevékenység, gondnoki tevékenység, takarítás, karbantartás, gépjármő üzemeltetés, szállítás, raktározás, Szakmai tevékenységet irányító és kisegítı szolgáltatás Máshová nem sorolható szervek tevékenysége
75123-0
75173-5 75175-7 75176-8
75177-9 75179-1
Tőzoltás, tőz elleni védekezés, Ötv. mőszaki mentés, katasztrófa elhárítás elemi csapás elhárítása 1993. évi CX. tv. Államig. eljárási töv.
ellenırz szolgált díj, hozzájár
támogat
szolgált és egyéb a szolgá
hatósági
a szolgá
a tevék meglévı kihaszná kapcsola bérleti d stb. a szolgá
a tevéke
57 75183-4
Vízkárelhárítás
vízkárrendezés, belvízvédelem, tószabályozás
Alaptevékenység
Száma
Városés szolgáltatás
75185-6
Települési vízellátás és vízminıségvédelem Köztemetı fenntartási feladatok
75187-8 75192-2 75196-6 75198-8 80111-5 80112-6
80121-4
80122-5
80123-6 80131-3 80221-1
80222-2
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
és Ötv. és
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
támogat pályázat forrás,
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Neve
75184-5
75186-7
árvíz folyó
községgazdálkodás helyi közlekedés, piaci vásári Ötv. tevékenység, egyéb város és községgazdálkodási tevékenység
Közvilágítási feladatok Önkormányzatok elszámolása Önkormányzatok feladatra nem tervezhetı elszámolása Korszerő munkavédelem és munkabiztonság Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás Fogyatékos tanulók nappali rendszerő, általános mőveltségét megalapozó iskolai oktatása Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő felnıttoktatás Alapfokú mővészet-oktatás Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás Fogyatékos tanulók nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása
Ötv. Ötv. Ötv.
piaccal, tevéken kapcsola (bérleti jegyek) vízdíjak
sírhely saját bev más sajá jogszabá jogszabá
kapcsola illetve m Ötv., normatí Okt. törvény más, saj Ötv., normatí Okt. törvény más, saj
Ötv., normatí Okt. törvény más, saj
Ötv., normatí Okt. törvény más, saj Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény Ötv., Okt. törvény
normatí más, saj normatí más, saj normatí más, saj
Ötv., normatí Okt. törvény más, saj
58 80223-3
Szakképesítés felkészítı felnıttoktatás
megszerzésére iskolarendszerő
Alaptevékenység
Száma
Neve
80403-9
Megváltozott munkaképességőek rehabilitációs képzése Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás
80511-3
80521-2
Pedagógiai szolgálat
80541-0
Pedagógiai szakmai szolgáltatás
80591-5
Oktatási célok és egyéb feladatok
85121-9
Háziorvosi szolgálat
85123-0
Kisegítı alapellátási szolgáltatások Alaptevékenység
Ötv., normatí Okt. törvény más, saj Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Ötv., támogat Okt. törvény Ötv., állami Okt. törvény más, egy gyógypedagógiai tanácsadás, Okt. törv., korai fejlesztés, gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás pályaválasztási tanácsadás stb. Okt. törv.,
állami más. egy
állami más. egy
a felada bevétele
Ötv. fizikoterápia, kislabor Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
OEP fin
OEP fin Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Száma
Neve
85124-2
OEP fin
85125-3
Járóbetegek gondozóintézeti ellátása Foglalkozás-egészségügyi ellátás
85126-4 85127-5
Házi szakápolás Járóbetegek szakorvosi ellátása
OEP fin OEP fin
OEP fin
59 85128-6
Fogorvosi ellátás
OEP fin
85129-7 85131-8
OEP fin OEP fin
85192-3
Védınıi szolgálat Ötv. Közegészségügyi és járványügyi járványok megelızése ellátás Mentıszolgálat életmentési tevékenysége Betegszállítás és orvosi rendelvényre történı halott-szállítás Vérellátás Anya-, gyermekés anyavédelem, csecsemıvédelem gyermekvédelem, csecsemıvédelem, szakorvosi szolgálat, iskola egészségügyi tevékenység Gyógyító célú foglalkoztatás
85193-4
Pályaalkalmassági vizsgálatok
85194-5 85195-6
Egészségnevelési feladatok Módszertani szakirányítási feladatok Egészségügyi ellátás egyéb feladatai Állategészségügyi tevékenység Állatorvos, állategészségügyi személyzet tevékenysége
85141-7 85142-8 85151-6 85191-2
85196-7 85201-8
Alaptevékenység
Száma
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
OEP fin
OEP fin OEP fin
a létrejött szolgált értékesí a kapcsola illetve forrás saját for saját for
saját for
az á szolgált illetve m Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Neve
85313-6
Gyermekfeladatai
85317-0
Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások
85318-1
OEP fin
és
ifjúságvédelem
Gyermekv. tv.
saját for
Szoc. tv.
állami egyéb sa térítési d állami saját for
Szoc. tv.
60 85319-2
Egyéb szociális szállásnyújtással
ellátás
85321-3
Bölcsıdei ellátás
Szoc. tv.
85322-4
Házi segítségnyújtás
Ötv.
85323-5
Családsegítés
85324-6
Szociális étkeztetés
Ötv., Szoc. tv.
85325-7
Nappali szociális ellátás
Szoc. tv.
85326-8
Szociális foglalkoztatás
Szoc. tv.
családsegítı szolgálat, családsegítı központ, gyermekjóléti szolgálat, falugondnoki szolgálat
Alaptevékenység
Száma
Szoc. tv.
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
Ötv., Szoc. tv.
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
térítési d állami saját for térítési d állami saját for térítési d állami saját for térítési d állami saját for térítési d állami saját for térítési d állami saját for térítési d és saját
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
Neve
85327-9
Rendszeres pénzbeli ellátások
85328-0
Eseti pénzbeli ellátások
85329-1
Egyéb szociális szolgáltatás
90111-6
Szennyvízelvezetés és kezelés
gyermeknevelési támogatás, kiegészítı családi pótlék, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, ápolási díj, rendszeres lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, rendszeres nevelési segély, eseti lakásfenntartási támogatás, temetési segély, átmeneti segély, közgyógyellátási igazolvány utáni TB, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása
Ötv., Szoc. tv.
állami saját for
Ötv. Szoc. tv.
állami saját for
Ötv., állami Szoc. tv. saját for szennyvíz elvezetés, Ötv. a tevéke szennyvíz tisztítás, 2000. évi csapadékvíz győjtése, LXIII elvezetése
61 90121-5
90211-3
92181-5
Településtisztasági szolgáltatás
Ötv. 2000. LXIII Települési hulladékok kezelése, szilárd hulladék győjtése, Ötv. köztisztasági tevékenység elszállítása, tárolása, 2000. ártalmatlanítása, elhelyezése, XLIII hasznosítása, lombtalanítás, közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítés Mővelıdési központok, házak Ötv., tevékenysége 1997. CXI tv. Alaptevékenység
Alaptevékenységen belül a kisegítı, kiegészítı tevékenység megnevezése
Száma
Neve
92192-5
Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység
92312-7
Közmővelıdési tevékenység
92342-4
Védett természeti gondozása, bemutatása
92401-4
Sportintézmények, sportlétesítmények mőködtetése
92404-7
Sportcélok és feladatok
92601-8
Máshová nem sorolt kulturális tevékenység Máshová nem sorolt sporttevékenység Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás
92602-9 93031-6
szennyvízrendszerhez nem tartozó csatornák, csatornarendszerek tisztítása, települési folyékony hulladék győjtése, szállítása, ártalmatlanítása
könyvtári
a tevéke évi
a tevéke évi
bérleti évi hasznos
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabály*
Az ala
(Ha a forrá saját forrás
a tevék (bérleti belépıje könyvtá bevétele bevétele
Ötv.
értékek
belépıje támogat más, saj
bérleti belépıje reklámd saját bev pályázat saját bev pályázat saját bev pályázat saját bev szolgált
Ötv.
Ötv., 1999. XLIII
évi
62 93092-1 93093-2
Családi ünnepek szervezése Máshová nem sorolt szolgáltatás
egyéb
*A megjelölt oszlopban található jogszabályok: - Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. - Okt. törvény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. - Hatásköri törvény: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségő szervek feladat- és hatásköreirıl, - 1993. évi CX. tv.: a honvédelemrıl szóló 1993. évi CX. tv., - Államig. eljárási tv.: az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv., - Gyermekv. tv.: a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. tv., - 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. - 1999. évi XLIII. tv. a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló 1999. évi XLIII. tv.
a tevéke a tevéke más sajá
63
64
65
66
67
68 4. sz. melléklet A KHT alapítására, tevékenységére, annak forrására vonatkozó feladatok felsorolására vonatkozó melléklet a rendelet 16 §. (3) bekezdéséhez
GERJE-FORRÁS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ALAPADATAI
Székhelye:
2721 Pilis, Kossuth L.u. 47.
Alapító okirat száma:
73/2000. (VII.11.) sz. önk.hat. Cg. 13-14-000067
Alapító okirat kelte:
Pilis, 2000. július 11.
Alapító (tulajdonos):
Pilis Nagyközség Önkormányzata 2721 Pilis, Kossuth L.u.47.
A KHT törzstıkéje:
3.000.000.- Ft, azaz Hárommillió Forint készpénz.
A KHT tevékenységi köre:
A KHT FELADATA: - Az önkormányzat Képviselı-testülete megbízta a társaságot az önkormányzati kötelezı alapfeladatok közül az alábbiakkal: - víztermelés, kezelés, elosztás A feladat forrása: a tevékenység bevétele, és önkormányzati kiegészítés - település tisztasági szolgáltatás A feladat forrása: a tevékenység bevétele és önkormányzati kiegészítés - helyi közutak fenntartása A feladat forrása: teljes egészében önkormányzati forrás
69
- Az önkormányzat Képviselı-testülete megbízta a társaságot az önkormányzat által önként vállalt feladatok közül az alábbiakkal: - szennyvíz elvezetés - kezelés A feladat forrása: a tevékenység bevétele és önkormányzati kiegészítés
- ingatlan karbantartás A feladat forrása: teljes egészében önkormányzati forrás
- park és helyi védettségő terület karbantartása A feladat forrása: teljes egészében önkormányzati forrás
- közhasznú és közcélú foglakoztatás munkaszervezése és dologi kiadásai A tevékenység forrása: teljes egészében önkormányzati forrás
- piac és vásártartás A feladat forrása: a tevékenység bevétele
- homokbánya kezelés A feladat forrása: a tevékenység bevétele
- az önkormányzat fejlesztési és felújítási feladatai A feladatok forrása: önkormányzati forrás
A társaság Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság által bejegyzett teljes tevékenységi körét, a tevékenység TEAOR számával együtt a társaság Alapító Okirata tartalmazza.
A fenti tevékenységeknek feladatmutatója nincs.
70
A társaság szervezeti felépítése: A társaságnál a taggyőlés jogait az alapító (önkormányzat) gyakorolja. Határozatait írásban közli a társaság ügyvezetıjével. A társaság szervei: - ügyvezetı - felügyelı bizottság - könyvvizsgáló A társaság alapítójának és a társaság szerveinek jogait és kötelezettségeit részletesen a közhasznú társaság Alapító Okirata tartalmazza. A társaság pénzforgalmi számlái: OTP Bank Rt. Pilisi Fiók: 11742238-20004855 11742238-20005492 A társaság alanya az általános forgalmi adónak. Adószáma: 20182072-2-13 A társasághoz nem tartozik részben önálló szervezeti egység. A társaságnál a számviteli szolgáltatást a HUNIKONT KFT Pilis, Kármán u. 6. végzi. A társaság az alapító önkormányzattal együttmőködési megállapodást kötött, mely részletesen tartalmazza a költségvetés tervezésével és végrehajtásával, valamint a beszámolással kapcsolatos feladatokat mindkét fél számára. A társaság vezetése A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét az ügyvezetı végzi.
71
5.számú melléklet Az önkormányzat önként vállalt feladataira vonatkozó melléklet - a rendelet 16 §. (4) bekezdéséhez
Az önkormányzat önként vállalt feladatai a./ Az egészségügy területén Szakorvosi ellátás - szemészet - fül- orr- gégészet - reumatológia - sebészet - laboratórium (mintavételezés) Az egészségügy területén az önkormányzat által önként vállalt feladatok forrásául az önkormányzati saját bevételek szolgálnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak az egészségügyi alapellátás feladataihoz járul hozzá. b./ A közoktatás területén - az alapfokú oktatás keretében gyógypedagógiai feladatok ellátásának biztosítása A tevékenység forrása: állami normatíva és önkormányzati kiegészítés A tevékenységi feladatmutató: tanulók száma - napközis ellátás A tevékenység forrása: állami normatíva és önkormányzati kiegészítés A tevékenységi feladatmutató: ellátottak száma - tanulók menzás étkeztetése A tevékenység forrása: állami normatíva és önkormányzati kiegészítés A tevékenységi feladatmutató: ellátottak száma - alapfokú mővészeti oktatás, zeneoktatás biztosítása A tevékenység forrása: a tevékenység bevétele, állami normatíva és önkormányzati kiegészítés - szakiskolai feladatok ellátása A tevékenység forrása: állami normatíva és önkormányzati kiegészítés Tevékenységi feladatmutató: tanulók száma.
72
6. sz. melléklet
A képviselı-testület polgármesterre átruházott hatásköreire vonatkozó melléklet a rendelet 15 .§. (8) bekezdéséhez A képviselı-testület polgármesterre átruházott hatáskörei Feladat/Hatáskör
Jogszabály
I.Az önkormányzat mőködésével összefüggı feladat- és hatáskörök Kisebbségi önkormányzattal kapcsolatos feladatés hatáskörök Megbízza azt a személyt, aki a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása elıtt áttekinti a helyi kisebbségi önkormányzat következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait.
Beszerzi a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét a helyi önkormányzat költségvetési koncepciótervezetérıl.
Tájékoztatja a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzásra vonatkozó részérıl a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.
Biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzat kérésére (az önkormányzati hivatala költségei között) a helyi kisebbségi önkormányzat testületi mőködésének feltételeit, ellátja az ezzel kapcsolatos teendıket, így különösen a kisebbségi önkormányzat testületi mőködése rendjéhez igazodó helyiséghasználat, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásának költségeit.
II.Belügyi ágazat
217/1998.(XII.30.) Korm.rend. 28.§ (5), (7)
217/1998.(XII.30.) Korm.rend. 28.§ (5)
217/1998.(XII.30.) Korm.rend. 28.§ (6)
217/1998.(XII.30.) Korm.rend. 57.§ (6)
73 Tőzvédelemmel, polgári védelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Biztosítja a településen az oltóvíznyerési lehetıségeket.
1996.évi XXXI.tv.29.§ (1)
Részt vesz a lakosság tőzvédelmi felvilágosításában, a tőzvédelmi propagandában.
1996.évi XXXI.tv.29.§ (3)
Képviselı-testület tulajdonában lévı lakások és helyiségek bérletével és elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök Gondoskodik az ideiglenes elhelyezésrıl, ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetıleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlı (használó) elhelyezésérıl maga vagy a lakással rendelkezı szerv nem tud gondoskodni.1993.évi XXVIII.tv.23.§(4) Menekültekkel, menedékjoggal és az ideiglenes menedéket élvezıkkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Szerzıdést köthet a Menekültügyi és Migrációs Hivatallal a helyi önkormányzat által nyújtott ellátások és azok költségei megtérítési tárgyában.
129/1996.(VII.31.) Korm.rend.3. § (1)
Megállapodhat a Menekültügyi és Migrációs Hivatallal a jogosultak ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezete megelılegezésérıl.
129/1996. (VII.31.) Korm.rend.23.§ (5)
Együttmőködik a befogadó állomásokkal.
1997.évi CXXXIX.tv.26.§
A jogszabályok keretei között együttmőködik a menekültügyi hatóságokkal.
1997.évi CXXXIX.tv.28.§ (1)
IV.Egészségügyi ágazat Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Biztosítja a 73.§ (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását.
1997.évi CLIV.tv.153.§ (1)
Köteles a beteg panaszát kivizsgálni, és ennek eredményérıl a beteget 10 munkanapon belül írásban értesíteni.
1997.évi CLIV.tv.29.§ (2)
74
Finanszírozási szerzıdést köt az OEP-pel – mint egészségügyi szolgáltató – az 1991.évi XX.törvény 129. §-a értelmében a települési önkormányzatok kötelezı feladatát képezı egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások (háziorvosi, házi gyermekorvosi, körzeti védınıi és fogorvosi ) tekintetében, amennyiben nem hozott létre a feladat ellátására önkormányzati intézményt.
217/1997.(XII.1.) Korm.rend.14.§ (1)
Finanszírozási szerzıdést köt az OEP-pel a területi ellátási kötelezettséggel mőködı háziorvosi szolgálatok esetében, amennyiben a feladatot nem egészségügyi intézménye látja el, illetve a feladatot átadta a háziorvosi szolgáltatásra jogosult egészségügyi szolgáltatónak.
217/1997.(XII.1.) Korm.rend.17.§ (1)
Mint egészségügyi szolgáltató, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerzıdés alapján fix díj és/vagy teljesítménydíj illeti meg. 43/1999.(III.3.)Korm.rend. 6.§, 52.§(6) Mint egészségügyi szolgáltató, elızetesen egyeztet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötendı finanszírozási szerzıdés, annak módosítása tervezetének megkötését megelızı 30 napon belül a tervezetnek a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részérıl. 43/1999.(III.3.)Korm.rend. 3. §. Mint egészségügyi szolgáltató, elızetesen egyeztet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötendı finanszírozási szerzıdés, annak módosítása tervezetének felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részérıl
Mint egészségügyi szolgáltató, a háziorvosi szolgálat által nyújtott ellátásra kötendı szerzıdéshez a 43/1999. (III. 3.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti adatokat írásban közli a pénztárral, és nyilatkozik arról, hogy a szolgálat orvosa a 7.§. (2) bekezdésben foglalt feltételekkel vállalja a folyamatos ellátást.
A területileg illetékes önkormányzat vagy egészségügyi intézménye, illetve az, akivel az önkormányzat feladat-
43/1999. (III. 3.) Korm. rend. 52. §. (3)
43/1999. (III.3.) Korm. rend. 7. §. (1)
75 átadási, - átvállalási szerzıdést kötött az OEP-pel, az ügyeleti szolgáltatás finanszírozására szerzıdést köt.
Mint egészségügyi szolgáltató, az összlakosságszám alapján jogosult az ügyeleti ellátás díjazására.
21/2000. (III. 3.) Korm. rend. 13. §. (1)
43/1999. (III. 3.) Korm. rend. 19. §. (2)
VI. Földmővelésügyi ágazat Hegyközségi szervezetekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Együttmőködik a hegyközségi szervekkel, valamint megadja e szervek tevékenységéhez szükséges tájékoztatást.
Helyiséget biztosít az elıkészítı bizottság megalakítására, valamint az alakuló közgyőlés megtartása céljára.
1994.évi CII.tv.51.§.(1)
1994.évi CII.tv.60.§.(2)
Állategészségüggyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Gondoskodik(hat) a területén lévı nıivarú állatok termékenyítéséhez szükséges apaállatigény felmérésérıl, beszerzésérıl, tartásának megszervezésérıl, vagy a nıivarú egyedek minısített apaállattal, illetve szaporítóanyaggal
1993.évi CXIV.tv.10.§.(4)
történı termékenyítése feltételeirıl Állami támogatást igényel az apaállat beszerzéséhez
1993.évi CXIV.tv.10.§.(5)
Gondoskodik az állati hulladék ártalmatlanná tételérıl
1995.évi XCI.tv.9.§.(1)
Kötelezı feladatként gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, ırzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
Az állattartásról szóló önk. rendeletben foglalt hatósági ügyek
Gondoskodik az emberre egészségügyi szempontból veszélyes,
1995.évi XCI.tv.42.§.(2) b. Többszörösen mód. 17/1997.(X.7.) ör.
76 valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetı betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról
Kötelezı feladatként gondoskodik az ebek veszettség elleni
1995.évi XCI.tv.42.§.(2) b. 1995.évi XCI.tv.42.§.(2) c),
kötelezı védıoltásának megszervezésérıl a kerületi fıállatorvos 41/1997.(V.28.) FM. rend. 213. §. (5) közremőködésével, nyilvántartás és összeírás alapján. Szerzıdést köthet az állati hulladék ártalmatlanná tételére az engedéllyel rendelkezı nyilvántartási számmal ellátott vállalkozóval.
41/1997. (V.28.) FM.r.45.§.
Köteles ıriztetni egyéb szállítási mód esetén a szállítmányból
1995.évi XCI.tv.9.§.(2)
elhullott, illetve kényszervágás miatt ártalmatlanításra kerülı
41/1997.(V.28.) FM.rend. 81. §. (2)
állat vizsgálatának befejezéséig a rakományt.
Köteles kiirtatni – kártalanítás nélkül – a védıoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztetı beteg vagy betegségre gyanús ebet.
Értékesítheti vagy kiirthatja a befogott, tizennégy napig -
az állattartó által – ki nem váltott, veszettség ellen FM.rend. igazoltan oltott ebeket. Köteles intézkedni az ebzárlat idején szabadon talált kutya XCI.tv.42.§.(2)b/, és macska befogása és állami kártalanítás mellızésével FM.rend. történı leölése iránt.
41/1997.(V.28.) FM.rend. 212. §. (12)
1995.évi XCI.tv.42.§.(2) b/. 41/1997. (V.28.) 397. §. (2) 1995.évi 41/1997.(V.28.) 425. §. (4)
Köteles elımozdítani az oktatás és ismeretterjesztés 1998.évi XXVIII.tv.46.§. eszközeivel az állatokkal szembeni megfelelı magatartásra, (1), (2) gondoskodásra nevelést, valamint az állatok megismerését.
Növényvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
77 Gondoskodik a település belterületén meghatározott egyes
1991.évi XX.tv.40.§.d/, 1988.évi 2. tvr., 5/1988.(IV.26.) MÉM.r.3.§.
növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenırzésérıl
VII. Igazgatási ágazat Általános feladat- és hatáskörök Továbbítja az önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozat elleni bírósági felülvizsgálatot kérı keresetlevelet – az ügy irataival együtt – az illetékes bírósághoz a beérkezéstıl számított nyolc napon belül
1952.é.III.tv.330.§.(1) 1990.é.LXV.tv.11.§.
Állami tulajdonban lévı vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök Vagyonát a jogszabályban meghatározott módon nyilvántartja, értékeli, és teljesíti az elıírt adatszolgáltatást. 1991.é.XXXIII.tv.42.§.
IX. Környezetvédelmi ágazat Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Törvényben meghatározott esetben helyiséget biztosít a környezetvédelmi közmeghallgatás számára
1995.é.LIII.tv.93.§.(2)
Közzététel útján értesíti a település lakosságát a közmeghallgatás helyérıl, idejérıl és arról, hogy a részletes környezeti hatástanulmány hol tekinthetı meg.
1995.é.LIII.tv.93.§.(3)
Közremőködik a környezeti ismeretek terjesztésében és fejlesztésében Környezetvédelemrıl, a közterületek és ingatlanok, a település tisztaságáról és a zöldterületek védelmérıl szóló önk. rendeletben foglalt hatósági ügyek
1995.é.LIII.tv.54.§.(2) a.) Többszörösen módosított 26/1997.(XII.30.) önk.rend.
X. Közlekedési, hírközlési, vízügyi ágazat
78 Közlekedési igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Elvégezheti vagy elvégeztetheti – a közút kezelıje, a kötelezett költségére és veszélyére – a közlekedési hatóság rendelkezése alapján a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezett olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés eltávolítását, amely alkalmas arra, hogy a közlekedık figyelmét elterelje vagy a közlekedést veszélyeztesse 1988.é. I.tv. 12. §. (3)-(5) El kell bontania – mint az út kezelıjének – azt az utat, amelynek megszüntetését engedélyezték és más célra nem használható
1988.é. I.tv. 29. §. (4)
Gondoskodik a közút tisztán tartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésrıl
1988.é.I.tv.34.§. (5)
Hozzájárulást adhat – közútkezelıként – a közút mőtárgyának minısülı burkolt árokba, csatornába, vagy más vízelvezetı létesítménybe a közút területén kívüli területrıl származó vizek bevezetéséhez
1988.é.I.tv.42.§.(3)
Elhelyezhet vagy fenntarthat a közút kezelıje a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerő módon közúti jelzést, mozgatható hóvédmővet, illetıleg – kártalanítás ellenében – azon, az alatt vagy felett mőtárgyat.
1988.é.I.tv.43. §. (1)
Hozzájárul, mint a közút kezelıje a 40 t össztömeget, vagy a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, illetve lánctalpas jármő helyi közúton való közlekedéséhez
10/1988.(XI.24.) IKM. rend. 3. §. (1)
Szabályozza a helyi utak forgalmát, elhelyezi, fenntartja, üzemelteti, eltávolítja a közúti jelzéseket.
20/1984.(XII.21.) KM. rend. 2. §. (1)
Hozzájárul a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez és megállapítja az igénybevételért fizetendı díj 19/1994.(V. 31.)KHVM. összegét. rend. 6. §. Gondoskodik a fenntartási feladatok során, különösen - a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, - kapubejárók alatti csıátereszek tisztántartásáról, - tározótér feliszapolódásának eltávolításáról
XI. Közoktatási ágazat
120/1999.(VIII.6.) Korm.r.10.§.(2)
79 Közoktatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a beiratkozási idıszakot.
1993. évi LXXIX. Tv. 66. §. (4)
Egyetértést gyakorol, ha az iskola a meghatározott tanítási szünetek mellett más idıpontban is szünetet rendel el.
20/1997.(V.8.) MKM.r. 4. §. (3)
Meghirdeti azt az idıpontot, amikor a szülı köteles gyermekét az állandó lakóhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola elsı évfolyamára beíratni.
20/1997. (V.8.) MKM.r. 6. §. (1)
A közszolgálat halottjává nyilvánítja az elhunyt köztisztviselıt.
1992.évi XXIII. Tv. 49/M.§. (1)
XII. Munkaügyi ágazat Polgármester, jegyzı illetményével kapcsolatos feladat- és hatáskörök Részben vagy egészben átvállalja a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit.
1992. XXIII. Tv. 49/M. §. (3)
Foglalkoztatás elısegítésével és a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök Vállalja a munkaügyi központtal kötött meghatározott megállapodásban, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról
1991.évi IV.tv.51/A.§.(5)
XV. Pénzügyi ágazat Költségvetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Nyolc napon belül írásban nyilatkozik a TÁH adatszolgáltatással kapcsolatos megkeresésére vonatkozó felhívására
1992.évi XXXVIII. Tv. 64/A. §. (1)
Nyolc munkanapon belül gondoskodik egy eredeti 9/1998.(I.23.) Korm.rend.1.§. és két hitelesített másolati példányon a TÁH (3), 3. §. (2) 10.§. (3), 27.§. (2)
80 hiánypótlásra történı felhívása teljesítésére
37. §. (1) megállapította: 24/2001.(XII.15.) Korm.r.1.§. 1.§,6.§, 16.§, 21.§.
Felhatalmazza azt a személyt, aki a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása elıtt áttekinti a helyi kisebbségi önkormányzat következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait.
217/1998.(XII.30.) Korm.r.28.§.(5)
Tájékoztatja a helyi kisebbségi önk. elnökét az önk. költségvetési koncepciójának helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részérıl
217/1998.(XII.30.) Korm.r.28.§. (6)
Felhatalmazza azt a személyt, aki a helyi önk. költségvetési rendelet-tervezete elıkészítése során lefolytatja az egyeztetést a helyi kisebbégi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan
217/1998.(XII.30.) Korm.r.28.§. (7)
Írásban záradékolja a TÁH jegyzıkönyvet 15 napon belül – a polgármester és a jegyzı aláírásával -, amelyben jogcímenként nyilatkozik a TÁH javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. A TÁH javaslatának elfogadásával az felhatalmazza a TÁH-ot, hogy év közben a következı elıirányzatmódosítási lehetıségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítsa. Amennyiben év közben elıirányzat-módosítási lehetıség már nincsen, és a TÁH javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles a TÁH javaslatát figyelembe venni.
217/1998.(XII.30.) Korm.r.52/A.§.(8)
Ha az Áht.64/B.§-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülı TÁH jegyzıkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzıkönyv záradékában a TÁH javaslatát elfogadja, és egyidejőleg a TÁH által jogosulatlannak tartott támogatás(rész)rıl lemond. Kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály elıírásai az irányadóak.
217/1998.(XII.30.) Korm.r.52/B.§.(5)
Áht. 64/D. §-ában szabályozott jegyzıkönyv megállapításaira tett – a polgármester és a jegyzı által aláírtészrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerőségét.
217/1998.(XII.30.) Korm.r.52/C.§.(4)
Ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségét
81 - választása alapján – befizetéssel teljesíti, akkor a TÁH értesítését követı nyolc napon belül megküldi a TÁH-nak a visszafizetés teljesítésérıl szóló pénzintézeti igazolást. Megküldi a TÁH-hoz a 217/1998.(XII.30.) Korm. r. 11. sz. mellékletének megfelelı – a költségvetési szerveket is magában foglaló – önkormányzati szintre összesítve összeállított idıközi költségvetési jelentést a tárgyév I-III. hónapjáról április 15. napjáig, az I-V. hónapjáról június 15. napjáig, az I-IX. hónapjáról október 15. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követı év január 15. napjáig.
217/1998. (XII.30.) Korm. r. 119. §. (13)
217/1998. (XII.30.) Korm.r.144.§. (1)
Meghatározza költségvetési szervei részére az elemi beszámolók vonatkozásában és az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határidejét, kitőzi a felülvizsgálat idıpontját a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget szabályozó jogszabályok alapján. Elıírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes – a szakmai feladatok és a költségvetési teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintı jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével. Megküldi – a központilag elıírt nyomtatványokon túl – a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, felügyeleti hatáskörben elrendelt, a számszaki és szöveges beszámolók további mellékle217/1998. (XII.30.) tét képezı adatszolgáltatás őrlapjait. Korm.r.149.§.(2) Az elıirányzott költségvetési létszámkeretek és elıirányzatok között átcsoportosítást engedélyezhet. A költségvetési év végét követıen a költségvetési törvény elıírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartási alrendszerétıl kapott támogatásokkal. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok, valamint ahol a lakosságszám a beszámolási idıszak január 1-jét a 10000 fıt meghaladja külön kormányrendeletben meghatározott tartalmú összevont egyszerősített pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, eredménykimutatást,
továbbá az állami támogatások cél és címzett támoga-
1997.évi CXLVI.tv.76.§.(28)
1999.évi CXXV.tv.62.§.(15)
82 tások, valamint a mőködési forráshiány-támogatás elszámolásra vonatkozó okmányokat hitelesítteti és a könyvvizsgálatról szóló jelentést minden év június 30-ig az Állami Számvevıszéknek megküldi.
1999.évi CXXV.tv.62.§.(15)
XVII. Szociális és gyámügyi ágazat Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Az ideiglenes intézkedésrıl haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkezı illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejőleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
1993. évi III.tv.7.§.(2)
Ha rendszeres szociális segélyben részesülı személynek van olyan ingatlan vagyona, amelybıl az ellátás egészében vagy részben fedezhetı, a rendeletében meghatározott esetekben a folyósított támogatás összegét a jogosult halálakor hagyatéki teherként az illetékes közjegyzınél bejelentheti. Errıl a támogatás megállapí- 1993.évi III. tv. 32/A.§. tásáról szóló határozatban rendelkezni kell.
Költségvetési térítést igényelhet, ha a közhasznú munkavégzés keretében olyan munkanélküli, hajléktalan munkanélküli személyt foglalkoztat, aki részére korábban jövedelempótló támogatást állapított meg.
Az ellátást igénybe vevı által az Szt.17.§-a alapján visszafizetett munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, a rendszeres szociális segélynek, az idıskorúak járadékának, az Szt. 41.§-ának (1) bekezdése aAlapján megállapított ápolási díjnak, az Szt. 38.§-ának (4) bekezdése szerint megállapított lakásfenntartási támogatásnak és az adósságcsökkentési támogatásnak - a kifizetés idıpontjában hatályos rendelkezéseknek megfelelıen – a központi költségvetés által megtérített 30/1993.(II.17.) Korm.rend. aránya szerinti összeget vissza kell térítenie oly módon, 7.§. (5) hogy a visszafizetett összeggel csökkenteni kell a tárgy- módosította: hónapra jutó elıleg összegét. 313/2002.(XII.29.) korm.rend.3.§.(3) Hatályba lép: 2003.jan.1.
83
Foglalkoztatást szervez az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerı-piaci helyzetének javítása érdekében, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmezı igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani.
A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthetı.
1993.III.tv.37/A.§. (6)
1993.III.tv.37/A.§.(6)
Legalább 30 munkanap idıtartamra foglalkoztatást szervez.
1993.III.tv.37/A.(6)
A foglalkoztatás megszervezését más szerv útján is elvégezheti.
1993.III.tv.37/A. (6)
Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minısülı állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésérıl – jogszabály alapján – a települési önkormányzat gondoskodik.
1993.III.tv.37/A.§.(7)
Közcélú munka keretében foglalkoztathatja a/ a rendszeres szociális segélyt kérelmezı igényjogosultat, b/ a rendszeres szociális segélyben részesülıt, c/ a (3) bekezdés b/ pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttmőködı aktív korú nem foglalkoztatott személyt.
1993.III.tv.37/A.§.(8)
Köteles rendszeres szociális segély megállapítása elıtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetıségét megvizsgálni.
1993.III.tv.37/A.§.(9)
Ha a kérelmezı foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti idıtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének idıarányos része jár.
1993.III.tv.37/A.§.(9)
84 Ha a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmezı foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtásának idıpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.
1993.III.tv.37/A.§.(9)
Gondoskodnia kell az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl, ha a/ nincs vagy nem lelhetı fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b/ az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik.
1993.III.tv.48.§. (1)
Az elhunyt személy elhalálozása idıpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1)bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. a megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétıl számított 60 napon belül kell bejelenteni.
1993.III.tv.48.§.(2)
Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat a/ a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzınél bejelenti, vagy b/ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
1993.III.tv.48.§.(3)
Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselı önkormányzat a/ a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzınél bejelenti, vagy b/ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
1993.III.tv.48.§.(4)
Térítést fizet az 1993. évi III. törvény 50.§.(2) bekezdése alapján kiállított igazolvány után.
1993.III.tv.53.§.(1)
Tételes egészségügyi hozzájárulást fizet a munkanélküliek jövedelempótló támogatása után.
1998.évi LXVI.tv.6.§.(5)
85
Az 1996 évi LXXXVIII. Tv. rendelkezéseinek megfelelıen teljesíti az 1998.december 31. napján hatályos rendelkezések szerinti munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülı személyek utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét.
1998.évi LXVI.tv.12.§.(1)
Visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét, ha a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követıen fél éven belül meghal, vagy jogosultságát elveszti.
1993.évi III. tv.53.§.(3)
Két bizottsági ülés között, sürgıs esetben rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartását veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére
1993.évi III.tv. 45. §.(1)
Két bizottsági ülés között, sürgıs esetben temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. 1993.évi III.tv.46.§.(1)
Gyámügyi igazgatással, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök A mőködési engedély kiadása iránti kérelméhez - intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén – csatolnia kell - az intézmény szakmai vezetıjének szakképesítését bizonyító irat hiteles másolatát, - három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, valamint: - a szakmai vezetı nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok. 259/2002.(XII.18.) Korm.r.4.§.(1) a/ Hatályba lép:2003.január 1.
A mőködési engedély kiadása iránti kérelméhez – intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése Esetén – csatolnia kell az intézmény fenntartójának és szakmai vezetıjének együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan,
86 hogy - a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel: - büntetlen elıéletőek és 259/2002. (XII.18.) - nem állnak fenn velük szemben a Gyvt.15.§-ának (8) Korm.r.4.§.(1) b/ Hatályba lép:2003.január 1. bekezdésében meghatározott kizáró okok. A mőködési engedély kiadása iránti kérelméhez – intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén- 259/2002.(XII.18.) csatolnia kell a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, Korm.r.4.§.(1) b/ módszereit tartalmazó szakmai programot. Hatályba lép: 2003.január 1. A mőködési engedély kiadása iránti kérelméhez – intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése eseténcsatolnia kell az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épület- 259/2002.(XII.18.) rész) használati jogcímét bizonyító okiratot. Korm.r.4.§.(1) e) Hatályba lép: 2003.január 1.
A mőködési engedély kiadása iránti kérelméhez – intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése eseténcsatolnia kell az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozóan - az ÁNTSZ – az intézmény székhelye, illetıleg telephelye, valamint területi irodájának helye szerint illetékes – városi (fıvárosi kerületi) intézetének a közegészségügyi követelmények; - az intézmény székhelye, illetıleg telephelye, valamint a területi irodájának helye szerint illetékes tőzoltóparancsnokságnak a tőzvédelmi elıírások; - az intézmény székhelye, illetıleg telephelye, valamint a területi irodájának helye szerint illetékes építésügyi hatóságnak az építés- 259/2002.(XII.18.) Korm.r. hatósági követelmények teljesítését igazoló szakvéleményét. 4.§.(1) d) Hatályba lép: 2003.január 1.
87
7. sz. melléklet Képviselı-testületi tagok névsorára vonatkozó melléklet a rendelet 23. §. /3/ bek. a. pontjához Csikós János polgármester Greksza János képviselı Domonyi Károly képviselı Nagy János képviselı Polgárné Czerjak Judit képviselı Bencze László képviselı Tóth Tibor alpolgármester Tóthné Mátrai Edit képviselı Gajdos Zoltán képviselı Pintér Erzsébet képviselı Bánhegyi Ferenc képviselı Vereb Sándorné képviselı Misi József képviselı Mala Ferenc képviselı Szabó Márton képviselı Imecs László képviselı Molnárné Bártfai Andrea képviselı
88
8. sz. melléklet a rendelet 39. §. (8) bekezdéséhez Képviselı-testület Bizottságainak feladat és hatásköre A bizottság ,kezdeményezheti, hogy a testület tárgyaljon képviselı-testület „” A bizottság - a feladatkörében – elıkészíti a képviselıtestület döntéseit, szervezi és ellenırzi a döntések végrehajtását. A képviselıtestület határozza meg azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely elıterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testületnek.” /Ötv. 23. § /1/ bek. / Szociális-Egészségügyi bizottság Javaslattevı, véleményezı és ellenırzı hatáskörében eljárva: - Véleményezi a képviselı-testület egészségügyi alapellátással kapcsolatos elıterjesztéseket. - Véleményezi az egészségügy területén önként vállalt feladatok ellátásával kapcsolatos képviselı-testületi elıterjesztéseket. - Véleményezi az egészségügy mőszerezettségével kapcsolatos feladatokat - Véleményezi az egészségügyi intézmény fejlesztését, felújítási feladatokat. - Véleményt nyilvánít az egészségügy területén történı álláspályázatok elbírálásánál. Szociális ágazatban - Véleményezi a szociális igazgatással kapcsolatos önkormányzati rendeletek elıterjesztését. - Véleményezi a Családsegítı központ beszámolóját - Véleményezi a szociális intézményvezetı pályáztatási eljárásával kapcsolatos feladatokat, a pályázat elbírálását. - Véleményezi a szociális intézmények mőködési szabályzatát - Véleményezi a szociális intézmények fejlesztésének, felújításának feladatait.
Véleményezi mindazokat az egészségügyi, szociális ágazatot érintı beszámolókat, elıterjesztéseket, melyek a képviselı-testület hatáskörébe tartozik.
89
Pénzügyi Bizottság - Véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit. - Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját - Véleményezi az önkormányzat az önkormányzat bevételeinek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre. - Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és a gazdasági megalapozottságát, - Ellenırizteti a pénzkezelési szabályzat megtartását, bizonylati rend és fegyelem megtartását. - Véleményezi az általános és céltartalékok felhasználását - Véleményezi a költségvetési rendeletmódosítási javaslatokat. - Véleményezi a költségvetési szervek, illetve az önkormányzat által létrehozott KHT. Átszervezésérıl és megszüntetésével kapcsolatos elıterjesztéseket. - Véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos elıterjesztéseket, rendelet tervezetét. - Figyelemmel kíséri a költségvetési szervek gazdálkodását és a belsı ellenırzés megállapításait. - Adósságrendezési eljárás során a helyi önkormányzat kötelezıen ellátandó feladatának és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos gazdasági kérdések elızetes véleményezése. - Nyilvántartja és ellenırzi a polgármester és a képviselık vagyonnyilatkozatát. - Javaslatot tehet helyi adó bevezetésére. - Véleményezi mindazokat a pénzügyi elıterjesztéseket, beszámolókat, melyek képviselı-testület hatáskörébe tartoznak.
90
Gazdasági Bizottság - Elızetesen véleményezi és vizsgálja az önkormányzat vagyonváltozás alakulását, értékeli az elıidézı okokat. - Véleményezi az önkormányzati tulajdonban lévı lakások bérleti díját - Javaslatot tesz mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet. - Véleményezi az önkormányzati tulajdon értékesítésével kapcsolatos feladatokat. - Véleményezi a intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés gazdasági vonatkozásait. - Közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladatokat.
Véleményezi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos mindazokat az elıterjesztéseket, beszámolókat melyek a képviselı-testület hatáskörébe tartozik.
Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság
- Véleményezi az intézményvezetıi állás pályáztatásával kapcsolatos - elıterjesztéseket. - Véleményezi az oktatási, nevelési intézmények éves költségvetési rendelet-tervezet alkotásáról, azok módosításáról szóló beszámolót - Véleményezi az oktatási, nevelési intézmények beszámolóit - Javaslatot tehet az intézmények fejlesztési, beruházási, felújítási feladatok ellátására. - Véleményt nyilvánít az óvoda nyitvatartásáról. - Véleményt nyilvánít az önkormányzat önként vállalt feladatainak végrehajtásáról szóló beszámolóról. - Közmővelıdés területén: - Véleményezi a közmővelıdési, közgyőjteményi és mővészeti tevékenységeket , valamint a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenırzési feladatokat.
91
- Javaslatot tesz, illetve támogatja a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a mővelıdésre, társas életre szervezıdı közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósulását. - Véleményezi az önkormányzati fenntartású könyvtárak mőködésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását. - Véleményezi a díszpolgári cím és a Pilis Községért Emlékérem adományozására vonatkozó elıterjesztéseket. Sport és Ifjúság területén: - Véleményezi a gyermek és ifjúsági jogok érvényesülését - Véleményezi a sporttörvénybıl adódó testnevelési és sportszervezési feladatokat. Véleményezi az oktatás, mővelıdés, sport és ifjúság körében mindazon elıterjesztéseket, beszámolókat amelyek a képviselı-testület hatáskörébe tartozik.
Településfejlesztési, Építési, Mezıgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság
- Véleményt nyilvánít a településfejlesztési tervek elıkészítésénél, e feladat ellátással kapcsolatos rendeletalkotásról. - Javaslatot tesz a képviselı-testületnek az éves pénzügyi tervben meghatározott összeg erejéig településfejlesztési célokra történı felhasználásra. - Véleményezi a hulladékgazdálkodással kapcsolatos községi feladatokat - Véleményezi a víziközmő üzemeltetéssel kapcsolatos elıterjesztéseket - Véleményezi a településfejlesztéssel, köztisztasággal, állattartással, környezetvédelemmel kapcsolatos rendelet tervezetek. - Véleményezi a képviselı-testület környezetvédelmi hatáskörébe tartozó feladatokat. Véleményezi a településfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos mindazon elıterjesztéseket, beszámolókat, amelyek a képviselı-testület hatáskörébe tartoznak.
92
Európai Uniós, Regionális és Kommunikációs Bizottság -
Figyelemmel kíséri az Európai Unióhoz való csatlakozást elısegítı dokumentumokat, eseményeket, értékeli az önkormányzat mőködése szempontjából fontos eseményeket, javaslatot tesz és elıkészíti a szükséges intézkedések megtételét.
-
Figyelemmel kíséri a regionális és nemzetközi lehetıségeket, kezdeményezi az azokban való részvételt.
-
Véleményez valamennyi önkormányzati regionális együttmőködési javaslatot, illetve kezdeményezést.
-
Véleményezi az önkormányzathoz érkezett regionális szervezetek beszámolóit, tájékoztatóit.
-
Javaslatot tesz, illetve kezdeményezi az önkormányzat regionális programokban való részvételét.
-
Javaslatot tesz, szervezi és ellenırzi az önkormányzat nemzetközi testvérvárosi kapcsolatait, illetve kapcsolatot tart az ezekben résztvevı szervezetekkel.
-
Véleményezi az önkormányzat tájékoztatási és kommunikációs stratégiáját.
-
Javaslatot tesz és véleményezi az önkormányzat területén létrejövı idegenforgalmi célú fejlesztéseket és kezdeményezéseket.
-
Véleményezi mindazon elıterjesztéseket, beszámolókat, melyek az Európai Unió tevékenységébıl eredıen a képviselıtestületre hárulnak.
pályázati
93
9. sz. melléklet
A képviselı-testület bizottságokra átruházott hatásköreire vonatkozó melléklet a rendelet 39 .§. (9) bekezdéséhez PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
Feladat/Hatáskör
Jogszabály
- Az Önkormányzat vagyonrendeletének 7. §-a alapján a kis értékő tárgyi eszközök értékesítése - Vagyonbevallások kezelése
SZOCIÁLIS-EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK Feladat/Hatáskör
Jogszabály
XVII. Szociális és gyámügyi ágazat Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Köteles –tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani az arra rászorulóknak, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. 1993.é.III.tv.7.§.(1)
Rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó ellátásoknál a nyilatkozat és igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait, valamint a jövedelemszámítás- 1993.é.III.tv.10.§.(1) nál irányadó idıszakot.
94
Ha a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát elrendelte, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez a felhívástól számított 8 napon belül csatolni kell a 6. számú melléklet szerinti vagyonnyi- 149/1997.(IX.10.) latkozatot. Korm. rend. 65.§.(4)
Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozat - ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik, - jármőre, gépi meghajtású termelı- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értéket, akkor az értéket a jármő, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használt- 149/1997.(IX.10.) sága mértékének figyelembevételével állapítja meg. Korm.r.65.§.(3)
Megszünteti az 1993.évi III. törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybe vevıt az 1993 évi III. törvény-1993.évi III.tv.17.§.(1) ben meghatározottak szerint a megtérítésre.
Megtérítésre kötelezi azt a személyt, akinek a részére munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább 3 hónapig folyósított átmeneti segély folyósításának idıtartama alatt visszamenılegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem volna jogosult, vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie. 1993.évi III.tv.17.§.(2)
Azonnali végrehajtást elrendelı határozattal dönt a Szociális ellátás folyósításának megszüntetésérıl Vagy az ellátás összegének megváltoztatásáról és az 1993. évi III. törvény szerint megtérítendı szociális 1993.évi III.tv.17.§.(7) ellátás összegérıl 1997.évi LXXXIV.tv.3.§.
Méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el.
1993.III.tv.17.§.(8)
95
Évente megvizsgálja a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát az intézményvezetı megkeresésének alapján abban az esetben, ha az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg.
Törli a nyilvántartásból az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül, illetve megszőnik.
1993.évi III.tv.20/A.§.(3)
1993.évi III.tv.20/A.§.(4)
Szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára idıskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg az 1993 évi III. törvényben, valamint rendeletében meghatározott feltételek szerint. 1993.évi III. tv. 25.§.(3)
Az idıskorúak járadékában részesülı személy esetében bejelenti hagyatéki teherként a folyósított járadék összegét a területileg illetékes közjegyzınél. A bejelentés tényérıl a járadék megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell. 1993.évi III.tv.32/A.§.
Idıskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, a/ akinek a havi jövedelme, valamint b/ saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. 1993.évi III.tv.32/B.§.(1)
Nem állapítható meg idıskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a/ elızetes letartóztatásban van, elzárás, illetıleg szabadságvesztés-büntetését tölti;
1993.évi III.tv.32/B.§.(3), (4) módosította: 2001 évi LXXIX.tv.3.§.(1)
b/ három hónapot meghaladó idıtartamban külföldön Megállapította: tartózkodik; 2001.évi LXXIX.tv.3.§.(2) c/ lakóhelyét egy másik államnak a területére helyezi át,hatályba lép: a Magyar Közés ott életvitelszerően letelepedik. társaságnak az EU-hoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napján
96
Felülvizsgálja kétévente legalább egyszer az idıskorúak 1993.évi III. tv.32/C.§. járadékára való jogosultság feltételeit. (2), (4)
1997. december 31-ig megvizsgálja a rendszeres szociális segélyben részesülı idıskorúak járadékára való jogosultságát, és ha a személy az 1993.évi III.törvény 32/B. §-ában foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel, úgy számára 1998. január 1-jétıl idıskorúak járadékát állapítja meg.
1997.évi LXXXIV.tv. 13.§.(3)
Szünetelteti a munkanélküli jövedelempótló támogatásának folyósítását, ha a jogosult kéri az Alkalmi munkavállalói könyv kiállítását, és alkalmi foglalkoztatása során keresete az 1993.évi III.tv.34.§.(3) bekezdése d/ pontjában meghatározott összeget eléri.
1997.évi LXXIV.tv. 9. §. (3)
Megállapítja annak a munkanélkülinek a jövedelempótló Támogatását – a 2000. április 30-án hatályban lévı jogSzabályok alapján-, akinek jövedelempótló támogatásra Való jogosultsága 2000. május 1-jét megelızıen keletKezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2000. április 30-ig benyújtja.
1999.évi CXXII.tv. 56. §. (1)
Rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67 %-ában elvesztette, ill. vakok személyi járadékában fogyatékossági támogatásban részesül és létfenntartását biztosító vagyona sem neki, 1993.évi III.tv. sem családjának nincs. 37/A. §. (1) a./
Szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetıleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a/ a személynek, aki aa/ egyéb rendszeres pénzellátásban részesül a /4.§. (1) bekezdés i) pont/, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. §. (1) bekezdésének a/ pontjában megjelölt személy esetében a 80 %-át, a 37/A. §. (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70 %-át,
1993. évi III. tv. 37/A. §. (1) b/
97 ab/ elızetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, ill. szabadságvesztés büntetését tölti; b/ aki az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki ba/ a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen folyósított jövedelempótló támogatásának idıtartama alatt az önkormányzattal, illetıleg a munkaügyi központtal nem mőködött együtt.
1993.évi III. tv. 37/B. §. (1)
Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstıl számított 36 hónapon belül – ide nem értve az /1/ bekezdés bb/ pontja szerinti megszüntetési esetet – ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmezı munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei /37/A. §. (2) bek. b.) pont/ egyébként fennállnak.
1993. évi III.tv. 37/B. §. (2)
Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történı foglalkoztatást.
1993. évi III. tv. 37/C. §.
Ha vitatja a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelt vagyonnyilatkozat a)ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása, b)jármőre, gépi meghajtású termelı- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét, ha vámés pénzügyırség által alkalmazott vámérték megál- 32/1993. (II.17.) Korm. lapítása iránt intézkedik. r. 8/A. §. (5)
Szünetelteti a rendszeres szociális segély folyósítását, ha a jogosult kéri az Alkalmi munkavállalói könyv kiállítását és alkalmi foglalkoztatása során keresete az 1993. évi III. tv. 34. §. (3) bek. d) pontjában meghatározott összeget eléri.
1997.évi LXXIV. tv. 9. §. (3)
Elıírhatja az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a családsegítı szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttmőködési kötelezettséget, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel.
1993. évi III. tv. 37/C. §. (1)
98
Szabályozza az együttmőködés eljárási szabályait, az együttmőködési programok típusait és az együttmőködési kötelezettség megszegésének következményeit.
1993. évi III. tv. 37/D. §. (8)
Nyilvántartásba veszi az együttmőködı aktív korú nem foglalkoztatott személyt.
1993.évi III. tv. 37/D. (2) a)
Az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülı személy számára abban az esetben írhat elı a munkaügyi központ kirendeltségével történı – a 37/D. §. (2) bekezdés c) pontja szerinti – együttmőködési kötelezettséget, ha errıl megállapodott a munkaügyi központtal.
1993. évi III. tv. 37/D. §. (4)
Rendelkeznie kell a segélyt megállapító határozatban, vagy a segély felülvizsgálata során arról, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülı személyt a munkaügyi központ kirendeltségével történı együttmőködésre kötelezi.
1993. évi III. tv. 37/D. §. (5)
Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a)a családsegítı szolgálattal, vagy b)a kijelölt szociális intézménnyel, vagy c) a munkaügyi központ kirendeltségével való – 37/D. §. (2) bek. d) pontja szerinti – együttmőködési kötelezettséget írhat elı, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel, illetıleg a c) pontban megjelölt esetben a munkaügyi központtal errıl megállapodást kötött.
1993. évi III. tv. 37/D. §. (6)
Szabályozza a 37/D. §. (2) bekezdésének d)pontja szerinti együttmőködés eljárási szabályait, továbbá az együttmőködési programok típusait és az együttmőködési kötelezettség megszegésének következményeit.
1993.évi III. tv. 37/D. §. (8)
Ha a rendszeres szociális segélyben részesülık együttmőködési kötelezettségének tárgyában önkormányzati rendeletet alkotott, köteles a rendeletét 2000. június 1-jéig felülvizsgálni.
1993. évi III. tv. 138. §.
99
Csökkenti a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének idıtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével.
1993. évi III. tv. 37/E. §. (3)
A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja.
1993. évi III. tv. 37/E. §. (3)
Évente felülvizsgálja a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit.
1993. évi III. tv. 37/F. §. (1)
Tovább folyósítja a rendszeres szociális segélyt, ha a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata nyomán megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha – az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett – a 37/D. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen a települési önkormányzattal, illetıleg az általa kijelölt szervvel együttmőködött.
1993. évi III. tv. 37/F. §.
Megküldi a fıjegyzınek a hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az errıl rendelkezı határozat egy példányát.
1993. évi III. tv. 37/G. §. (1)
Dönt a szociális segélyben részesülı hajléktalanok ellátása fenntartásáról, illetve megszüntetésérıl, ha a segély folyósítását a fıjegyzı szünetelteti és errıl a tényrıl a segélyt megállapító önkormányzatot tájékoztatja.
1993. évi III. tv. 37/G. §. (2)
Felülvizsgálja az 1997. január 1-je elıtt megállapított rendszeres szociális segélyeket 1997. április 30-áig.
1996. évi CXXVIII.tv. 27. §. (6)
Lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és – minıséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.
1993. évi III. tv. 38. §. (1)
100
Ápolási díjat állapít meg – a jegyes kivételével – a hozzátartozónak /Ptk. 685. §.b) pont/, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a)súlyosan fogyatékos, vagy b)tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
1993. évi III. tv. 41. §. (1)
Ápolási díjat állapít meg e törvénye feltételek mellett 1993. évi III. tv. a)az Európai Gazdasági Térség állampolgára, 41. §. (2) b)az Európai Gazdasági Térség állampolgárát Módosította: ápoló hozzátartozó számára. 2001.évi LXXIX. Tv. 7. §. Hatályba lép: a MK-nak az EU-hoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napján
Rendeletben meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi.
Dönt az ápolási díjról
Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot, ha a)az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b)az ápolást végzı személy a kötelezettségét nem teljesíti, c)az ápolt személy meghal, e)az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
1993. évi III. tv. 41. §. (5)
1993. évi III. tv. 41. §. (5)
1993. évi III. tv. 42. §. (2)
Meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot, 1993. évi III. tv. 42. §. (2) ha: Módosította: d)az ápolást végzı személy vagy az ápolt személy 2001. évi LXXIX.tv.8.§.(2) lakóhelyét egy másik állam területére helyezi át és Hatályba lép: a Magyar Közott életvitelszerően letelepedik. Társaság EU-hoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı tv. hatálybalépésének napján
101
Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál idıpontját követı harmadik hónap elsı napjával kell megszüntetni.
1993. évi III. tv. 42. §. (3)
Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének tisztifıorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtıl kérheti
1993. évi III. tv. 42. §. (2)
Köteles az ápolási díj idıtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíj-biztosítási ágazatára jutó járulékot fizetni.
1993. évi III. tv. 44. §. (3)
Köteles az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felülvizsgálni.
1993. évi III. tv. 42. §. (4)
Rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére.
1993. évi III. tv. 45. §. (1)
Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítı támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rende- 1993. évi III. tv. letében meghatározott ellátási formaként is nyújtható. 45. §. (2) Temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
1993. évi III. tv. 46. §. (1)
Dönt arról, hogy a pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátást nyújt az 1993. évi III. törvényben megha- 1993. évi III. tv. tározott esetekben. 47. §. (1)
Megállapítja a közgyógyellátására való jogosultságát az 1993. évi III. tv. 50. §. (1) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül annak is, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
1993. évi III. tv. 50. §. (2)
102 Az alapellátás megszervezésével segítséget nyújt a 1993. évi III. tv.59.§.(1) szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és laMódosította: kókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, 2001.évi LXXIX.tv. 16.§. valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból hatályba lép: 2003. január 1. vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapellátás keretében gondoskodik különösen az idısKorúak, a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek, A szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan személyek Ellátásának megszervezésérıl. Az együttmőködı intéz-1993. évi III. tv.59.§.(2) Mények tevékenységének összehangolása a szolgáltamódosította: Tást igénybe vevı személy szociális ellátása érdekében2001.évi LXXIX.tv.16.§. - ha gondozási központ nem mőködik – a feladata. Hatályba lép:2003.jan.1. Lehetıséget kell biztosítania az étkeztetés igénybevé-1993. évi III. tv.62.§.(3) telére, illetve segítséget kell nyújtania a saját lakóhemódosította: lyükön történı étkezés biztosítására a településen élı 2001. évi LXXIX. tv.18.§. fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktaHatályba lép:2003.jan.1. lan személyek vagy szenvedélybetegek részére. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodnia a)azokról az idıskorú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, b)azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek 1993. évi III. tv. 63.§.(6) c)azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló szemódosította: mélyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve 2001.évi LXXIX.tv.19.§. Hatályba lép:2003.jan.1. bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. Határozattal dönt a személyes gondoskodást nyújtó 1993.évi III.tv. 94.§.(1) a) szociális ellátás igénybevételére. Határozata a szociális intézményi jogviszony keletkezését alapozza meg. 1993. évi III. tv.94.§.a) Határozattal dönt a beutalás kérdésérıl, ha az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje az intézmény vezetıjének döntését vitatja, és az arról szóló értesítés kéz-1993.évi III.tv.94/A.§.(3) hezvételétıl számított 8 napon belül hozzá fordul.
Rendeletben foglaltak szerint a személyi térítési díj összege csökkenthetı, illetve elengedhetı, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.
1993.évi III.tv.115.§.(3)
103
Határozattal dönt a személyi térítési díj összegérıl, ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, 1993.évi III.tv.115.§.(4) vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri. Felülvizsgálhatja és megváltoztathatja a megállapítás idıpontjáról függetlenül a személyi térítési díj összegét évente két alkalommal, kivéve, ha a kötelezett jövedelme a)olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítésdíj-fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1993.évi III.tv.115.§.(5) 25 %-át meghaladó mértékben növekedett. A felülvizsgálat eredményeként – a felülvizsgálatot követı harmadik hónap elsı napjától – az ápolási díjat megszün- 2001.évi LXXIX.tv.58.§.(5) teti vagy összegét csökkenti. Megállapítja a társadalmi gondozók, valamint az idısek klubjában orvosi munkát végzık díjazását. 1991.évi XX.tv.135.§.o)
Rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósít a Gyvt., valamint a települési önkormányzat rendelete 1997.évi XXXI.tv.18.§.(1) szerint.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít a Gyvt., valamint a települési önkormányzat rendelete szerint. 1997.évi XXXI.tv.18.§.(1)
A Gyvt.-ben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, továbbá más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és a fiatal felnıtt szociális rászorult- 1997.évi XXXI.tv.18.§.(2) ságára tekintettel.
Rendszeres támogatásban részesíti a gyermeket, ha a családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a családban történı nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önk. rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19.§.1997.évi XXXI.tv.19.§.(2) (7) bekezdésében meghatározott értéket.
104
Az egy fıre jutó jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelızı hat hónap havi átlagát kell figyelembe vennie a 131.§.(2) bekezdését kell alkalmaznia. Ettıl akkor térhet el, ha
1997.évi XXXI.tv.19.§.(3)
módosította: a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós 2002.évi IX.tv.11.§. romlás vélelmezhetı. Hatályba lép: 2003.január 1.
Jogosultság elbírálásánál a vagyoni helyzet vizsgálatát akkor írhatja elı, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a 1997.évi XXXI. Tv. 19.§.(5) gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplı adatoknak.
Elutasítja a rendszeres támogatás iránti kérelmet, ha a (6) bekezdésben megjelölt személyek együttesen, vagy külön-külön a Gyvt.19.§. (7) bekezdésében meg-1997.évi XXXI.tv.19.§.(8) határozott értékő vagyonnal rendelkeznek.
Évente legalább egyszer felülvizsgálja – a 19. §-ban meghatározottak alapulvételével – a kiegészítı családi pótlékra való jogosultság feltételeit. A folyósítás idıtartama a feltételek fennállásáig tart. Amennyiben rendeletében kedvezıbb feltételeket nem állapít meg, a kiegészítı családi pótlékra való jogosultság megszőnése esetén az a jogosultság megszőnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszőnés a)a tárgyhónap 15-éig következik be, a támogatás 50 %-át, b)a tárgyhónap 15-ét követıen következik be, a támogatás teljes összegét 1997.évi XXXI.tv.20.§.(4) kell kifizetnie. Hatályba lép:2003.január 1. A feltételek fennállása esetén a kiegészítı családi pótlékot a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapíthatja, illetve a már megállapított támogatást tovább folyósíthatja addig az idıpontig, ameddig a 1997.évi XXXI.tv.20.§.(5) gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmegállapította: mányokat folytat, de legfeljebb 23. évének betöltéséig.2002.évi IX.tv.12.§.(2) Hatályba lép:2003.január 1.
Ha a gyermek nagykorúvá válása elıtt is részesült kiegészítı családi pótlékban, azt a gyermek nagykorúvá válása után is tovább folyósíthatja, ill. egy éven belül 1997.évi XXXI.tv.20.§.(6) ismételten megállapíthatja, ha a jogosult felsıfokú megállapította: iskola nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még 2002.évi IX.tv.12.§.(2) Hatályba lép:2003.január 1. nem töltötte be.
105
Rendeletben meghatározott mértékő rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha a család idıszakos létfenntartási gondokkal küzd vagy 1997. évi XXXI.tv.21.§.(1) létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került.
A tárgyév augusztus 10-éig a rendszeres gyermekvédelmi támogatás egyszeri kiegészítését (egyszeri támogatás) határozattal állapítja meg a)azon gyermek után, aki tanulói, vagy hallgatói jogvi149/1997.(IX.10.) szonyban áll Korm.r.66/B.§.(1),(4) b)akire tekintettel folyósítható. A tárgyév augusztus 10-éig a kiegészítı családi pótlékot határozattal állapítja meg a)azon gyermek után, aki tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban áll b)akire tekintettel kiegészítı családi pótlék folyósítható.
271/2000.(XII.26.) Korm.r.5.§.(2) b)
A tárgyév augusztus 10-ig a kiegészítı családi pótlékot határozattal állapítja meg azon gyermek után a)aki tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, 271/2000.(XII.26.) b)akire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatást Korm.r.5.§.(2) a) folyósítanak.
Az egyszeri támogatás összege – gyermekenként – a kiegészítı családi pótlék havi összegével azonos.
271/2000.(XII.26.) Korm.r.2.§.(1)
Ha a tanuló vagy a hallgatói jogviszony fennállása csak a tárgyév augusztus 10. napját követıen állapítható meg, a települési önkormányzat az egyszeri támogatást megállapító határozatot kivételesen a tárgyév október hónapjának 271/2000.(XII.26.) 10. napjáig hozza meg. Korm.r.2.§.(1) Ha a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonya a tanítási év, illetıleg a vizsgaidıszak utolsó napján megszőnik, azonban az új oktatási év kezdetén a gyermek ismét tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az idıszakra, amely alatt nem állt tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, utólag kell a kiegészítı családi pótlékot megállapítani.
271/2000.(XII.26.) Korm.r.1.§.
106
Döntése alapján a kiegészítı családi pótlék és a rend-1997.évi XXXI.tv.28.§.(1) kívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellámódosította: tás formájában is adható. A védelembe vett gyermek 2002.évi IX.tv.18.§. számára a támogatást természetben kell nyújtani. Hatályba lép:2003.január 1. A tárgyhónapra esedékes teljes összegét a tárgyhónapot követı hónap 5. napjáig kell – utólag – folyósítani. Az egyszeri támogatás összegét a szeptember hónapban esedékes folyósításával egyidejőleg kell kifizetni.
A tárgyhónapra esedékes kiegészítı családi pótlék teljes összegét a tárgyhónapot követı hónap 5. napjáig kell – utólag – folyósítani. Az egyszeri támogatás összegét a szeptember hónapban esedékes kiegészítı családi pótlék folyósításával egyidejőleg kell kifizetni.
149/1997.(IX.10.) Korm.r.67.§.(1)
271/2000. (XII.26.) Korm.r. 5.§.(2) a)
Az egyszeri támogatás a települési önkormányzat döntése alapján természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatásaként.
149/1997.(IX.10.) Korm.r. 67.§. (2)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege - ha az önkormányzat rendelete eltérıen nem rendelkezik – a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított támogatás a)teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelızıen nyújtották be; b)összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követıen nyújtották be.
30/1993.(II.17.) Korm.r.1.§.(1) 149/1997.(IX.10.) Korm.r. 67.§. (3)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának megszüntetésérıl határozatot kell hozni. Ha a jogosultság a tárgyhónap 16-át megelızıen szőnik meg -az önkormányzat eltérı rendelkezésének hiányábana megállapított támogatás összegének 50 %-át, egyéb esetben a megállapított támogatás havi teljes összegét kell folyósítani.
30/1993.(II.17.) Korm.r.5.§.(1) 149/1997.(IX.10.) Korm.r.67.§.(3)
107
KULTURÁLIS, OKTATÁSI, SPORT ÉS IFJÚSÁGI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK Feladat/Hatáskör
Jogszabály
Közoktatási ágazat Közoktatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Egy-egy képviselıt delegálhat az iskolaszékbe
1993.évi LXXIX.tv.60.§.(3)
Bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre, ha az óvodába jelentkezık száma meghaladja 1993.évi LXXIX.tv.65.§.(2) a felvehetı gyermekek számát.
Mővelıdési ágazat Közmővelıdéssel és közgyőjteménnyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Pénzügyi támogatásban részesítheti a közmővelıdési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közmővelıdési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását. 1997.évi CXL.tv.80.§.
Pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök Az éves költségvetési tervben meghatározott összeg felosztása a helyi egyházak, alapítványok, intézmények, társadalmi önszervezıdések kérelmezıi között kulturális, ifjúsági és sport közösségi célokra.
Szerzıdést köt a közcélú feladat ellátására és annak pénzügyi támogatására, az elszámolás rendjére. Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíjpályázatok Elbírálása
108
10. sz. melléklet a rendelet 40. §. (1) és 43. §. (10) bekezdéséhez
PILIS NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYRENDJE A Képviselı-testület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatalelnevezéssel, az önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésére és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
Pilis Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala székhelye: Pilis, Kossuth L. u. 47. Telefonszámai 29-es körzet: Központ: 498-o9o. 498-113 fax szám Polgármester Jegyzı Aljegyzı Titkárság
498-142 498-143 696-311 496-826
Polgármesteri Hivatal munkarendje: Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek: Péntek:
8-18 óráig 8-16,3o óráig 8- 16,3o óráig 8- 16,3o óráig 8-12,3o- óráig 8-12,3o óráig
Munkaidın belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A hivatal ügyfélfogadási rendje: Hétfı Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8-12, és 13-18 óráig nincs ügyfélfogadás 8-12 óráig 8-12 óráig nincs ügyfélfogadás
A Polgármester minden hét hétfıjén 13 órától 15 óráig fogadja az ügyfeleket. Jegyzı a hivatal ügyfélfogadási idejében fogadja az ügyfeleket.
109
Pénztári kifizetési napok: hétfı és csütörtök 9-12 óráig szerdán 9-18 óráig A hatósági jellegő szolgáltatásokat /házasságkötéseket/ a helyben szokásos módon munkaidın túl is el kell végezni.
A hivatal dolgozóját, amennyiben munkaidején túl, elrendelten részt vesz a képviselı-testületi, vagy bizottsági ülésen, külön szabályozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a részvétel idejére megfelelı mértékő szabadidı illeti meg. A jegyzıkönyvvezetıi feladatok ellátására szabadidı átalány is megállapítható.
A jegyzı munkavégzéssel kapcsolatban írásban túlmunkát rendelhet el, mely túlmunka megváltása elsısorban szabadidı biztosításával történhet,- a dolgozó kérésének megfelelıen-, amennyiben a szabadidı a munkaköri kötelezettségének ellátását veszélyeztetné, a jegyzınek gondoskodnia kell a szabadidı pénzbeli ellátásáról. Az irodavezetıknek a Képviselı-testületi ülésen kötelezı részt venni. A hivatal engedélyezett köztisztviselıi létszáma az éves költségvetési tervben kerül meghatározásra. Az ügyviteli feladatokat ellátók és a kisegítı állományban tartozó személyek a munkatörvénykönyv hatálya alá tartoznak. Azonban megilletik mindazok a jogok, melyeket külön szabályzatban a munkáltató rögzített. 2003. január 1. napjával az alábbi köztisztviselıi állománnyal rendelkezünk, a hivatal tagozódása alapján. Polgármesteri titkárság:
1 fı irodavezetı 2 fı ügyintézı
Igazgatási- hatósági iroda:
1 fı aljegyzı egyben irodavezetı 5 ügyintézı
Gazdasági iroda:
1 fı irodavezetı 5 ügyintézı 5 fı ügyintézı
Építéshatósági, mőszaki ioda:
1 fı irodavezetı 2 fı ügyintézı 1 közterület felügyelı
Adóügyi iroda:
1 irodavezetı 4 ügyintézı
110
Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozó személyek: Igazgatási-hatósági irodánál
1 fı ügykezelı 1 fı kézbesítı
Épitéshatósági, mőszaki iroda:
1 fı ügykezelı 1 fı gépkocsivezetı 1 fı takarító
Gazdasági iroda: A hivatal összlétszáma: 31 fı
A Polgármesteri Hivatal jogi személy. A hivatal saját költségvetési elıirányzata körében mőködik költségvetési szervként. A hivatal a polgármester, a képviselı-testület döntései szerint saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt, ennek keretében - a jegyzı javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatai az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések elıkészítésében és azok végrehajtásában. - A jegyzı javaslatára elıterjesztést nyújt be a hivatal belsı szervezeti tagozódásának munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyzı tekintetében Hivatal vezetése: a hivatal vezetıje a jegyzı, aki vezetıi jogkörében - gyakorolja a munkáltatói jogkört a köztisztivselık és az egyéb munkavállalók tekintetében. - gondoskodik a hivatal munkájának megszervezésérıl, melynek során utasíthatja a hivatal dolgozóit. - koordinálja és ellenırzi a hivatal belsı szervezeti egységeiben folyó munkát. - gondoskodik a hivatal létszámának feltöltésérıl a köztisztviselık továbbképzésérıl. - biztosítja a közszolgálati nyilvántartás vezetését és a személyi adtok védelmét. - javaslatot tesz a polgármesternek a hivatal belsı szervezeti tagozódására, hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére. a hivatal egységes mőködésére tekintettel, a hivatali feladatok hatékonyabb ellátása érdekében végleges, vagy ideiglenes átcsoportosítást hajthat végre a belsı szervezeti egységek között, s ennek során a hivatal köztisztviselıi számár a munkaköri leírásokban nem szereplı egyéb többletfeladatokat is megállapíthat. - A testületi munka hatékonysága érdekében együttmőködik a bizottságok elnökeivel. - gondoskodik a belsı ellenırzésrıl. Munkáltatói jogkör gyakorlása
111
A jegyzı: - az aljegyzı tekintetében az egyéb munkáltatói jogot - a hivatal köztisztviselıi tekintetében munkáltatói jogot gyakorol, melynek során dönt: - a köztisztviselık kinevezeésérıl - aközszolgálati jogviszony megszüntetésérıl - anyagi és fegyelmi felelısség megvállapításáról - továbbtanulásról, tanfolyami részvételrıl - egyéb munkavállalókkal munkaszerzıdést köt - polgármester egyetértésével dönt a jutalmazásról, az önkormányzati rendeletben meghatározott egyéb juttatásokról - fizetés nélküli szabadság engedélyezésérıl. - köztisztviselık teljesítmény értékelés Új dolgozó felvétele, határozott vagy határozatlan idıre történı alkalmazása esetén csak a polgármester egyetértésével történhet. Vezetıi munkamódszerek: A beérkezett napi postát a jegyzı bontja és szignálja. A Polgármester nem tart igényt a napi posta áttekintésére. A két vezetı között a munkamegbeszélés szükség szerint történik. A hivatal ágazati vezetıi az irodavezetık. A módosított köztisztviselıi törvény szerint irodavezetıi feladatokat csak felsıfokú végzettséggel rendelkezı személy láthat el, illetve nevezhetı ki. A belsı szervezeti egységek vezetıi ellátják: - az ágazaton belül gondoskodnak a munka megszervezésérıl. - Biztosítják a kiadott feladatok határidıre történı szakszerő és törvényes Végrehajtását. - a testületi munka hatékonysága érdekében részt vesznek a képviselıtestület és az illetékes bizottsági ülésen. - gondoskodik az adott ágazathoz tartozó bizottság munkájának segítésében, az ügyviteli feladatok ellátásában. - elkészítik az ágazati dolgozók munkaköri leírását, és a helyettesítés rendjét.
Hivatali munkaértekezletet évente két alkalommal kell tartani, melyrıl feljegyzést kell készíteni.. Ágazati irodavezetıkkel kéthetente tartunk munkamegbeszélést- július, augusztus hónapok kivételével. Az ügyintézık ügyintézıi munkakönyvét minden hó 10 napjáig zárja le és adja át az aljegyzınek, aki megvizsgálja a harmincnapos ügyintézési határidı betartását.
112 Intézményvezetıivel munkamegbeszélést negyedévenként, illetve szükség szerint kell tartani. H e l y e t t e s í t é s: A hivatal vezetıje a jegyzı, helyettese az aljegyzı, aki a jegyzı távollétében megilletik és terhelik mindazon jogok és kötelezettségek amelyek a jegyzıt az Ötv., valamint az SZMSZ. alapján gyakorol, kivételt képez a munkáltatói jogkör gyakorlása. Az ágazaton belüli helyettesítés az irodavezetı által szabályozott módon történik, melyet a munkaköri leírásban rögzíteni kell. . A hivatal kiadmányozási és utalványozási rendjét a jegyzı külön utasításban szabályozta. Túlmunkavégzés: A hivatali túlmunkát a jegyzı rendeli el. A túlmunka idıtartamáról nyilvántartást kell vezetni a köztisztviselıi szabályzatban foglaltak alapján. k Amennyiben a szabadság kiadása az elvégzendı munkaköri feladatot ellátását veszélyezteti, a szabadidıt meg kell váltani. Szabadság engedélyezése: A hivatal dolgozói szabadságát az ágazati vezetı véleményezésével a jegyzı engedélyezi., melynek nyilvántartása a köztisztviselıi szabályzat alapján történik. A hivatal munkaidejében a dolgozók csak jegyzıi engedéllyel távozhatnak a hivatalból, munkavégzés céljából történı távozást a Titkárságon elhelyezett távozási füzetbe kell bejegyezni. A hivatal köztisztviselıi számára lapvetı rendelkezéseket a köztisztviselıi szabályzat tartalmazza. Jelen ügyrendet 2003 április 1. napjától kell alkalmazni.
113
11. sz. melléklet a rendelet 40. §. /9/ bekezdéséhez A POLGÁRMESTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
12. sz. melléklet a rendelet 41. §. /3/ bekezdéséhez A POLGÁRMESTER ALPOLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
151
13. sz. melléklet a rendelet 43. §. /7/ bekezdéséhez A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS MŐKÖDÉSÉNEK RENDSZERE
A hivatal 2000 év óta engedélyezett létszáma 31 fı. 1.-Legfelsıbb vezetıi szint: 2.- Magasabb vezetıi szint: 3.- Középvezetıi szint:
jegyzı aljegyzı irodavezetı
Megjegyzés: 10.000 feletti lakosú települési önkormányzat polgármesteri hivatalnál osztályvezetıi megbízás adható. Egyes vezetıi szintekhez tartozó munkakörök és munkakörökben foglalkoztatható létszám: Vezetıi szinthez tartozó beosztások
Jegyzı
Aljegyzı
Vezetınek közvetlenül munkakörben alárendelt munkakör foglalkoztatható létszám
aljegyzı Polgármesteri irodavez. Gazdasági irodavezetı Adóügyi irodavezetı Építési-mőszaki irodavez.
1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı
gépkocsivezetı:
1 fı
Hatósági-igazgatási i.vez. Ügyvitel ellátó iktató
Megjegyzés
heti 3o óra munkaidı
1 fı l fı
Hatósági-igazgatási iroda vezetı:……………………4 fı ügyintézı 1 fı kézbesítı Polgármesteri irodavezetı: 2 fı……….ügyintézı Gazdasági irodavezetı : 5 fı ügyintézı 1 fı fizikai áll. Adóügyi irodavezetı: 4 fı ügyintézı Építési-mőszaki irodavezetı: 2 fı ügyintézı 1 fı közter.felügy. 1 fı ügyvitelellátó Ágazaton belül alá és fölérendeltségi viszony, míg az azonos szinten mellérendeltségi viszonyban állnak a dolgozók. Í
152
14. sz. melléklet a rendelet 43. §. /9/ bekezdéséhez
Polgármesteri Hivatal köztisztviselıinek vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségérıl
Hatósági-igazgatási iroda: Gábrisch Lászlóné Kifutné Szerencsi Ildikó
Gazdasági iroda: Soltész Józsefné Kurucz Valéria
Építéshatósági-mőszaki iroda: Pap Tibor Kelen László
Adóügyi iroda: Jenei Yvette Varga Sándor Németh Istvánné
153
15. sz. melléklet a rendelet 47. §. /5/ bekezdéséhez
Gazdasági szervezet által ellátandó pénzügyi gazdálkodási feladatok 1.-Tervezés: A költségvetési szerv ellátja a költségvetés tervezéssel kapcsolatos feladatokat, ezen belül: -
-
-
az éves költségvetési koncepciót a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának figyelembevételével a jegyzı készíti el. Az összeállítás elıtt a jegyzı áttekinti az önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következı költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetési koncepciót. A helyi kisebbségi önkormányzat vonatkozásában a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével egyezteti a bevételi forrásokat és tervezi meg a kiadásokat. A koncepciót a képviselı-testület bizottságai ágazati feladatok szerint megtárgyalják, pénzügyi bizottság a teljes koncepciót tárgyalja, és azt követıen kerül a képviselı-testület elé.
-
A költségvetési koncepció tárgyalásakor a képviselı-testületnek napirendjére kell tőzni azokat az önkormányzati rendeleteket, melyek lakossági szolgáltatások térítési díjait tartalmazzák, mely döntések befolyásolják a következı évi költségvetés bevételi forrásait.
-
A költségvetési koncepció meghatározza a következı évi várható fejlesztési, felújítási, nagyobb karbantartási feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzati tulajdonú Gerje Forrás Közhasznú Társaság számára. A feladat meghatározását követıen a KHT. árajánlatokat kér a költségvetés II. fordulójára.
-
A költségvetési törvényben meghatározott és az önkormányzatot megilletı egyéb bevételi forrásokat összesíti a jegyzı és elkészíti a polgármesteri hivatal és az általa koordinált feladatok tételes költségvetési kiadásai tervezetét.
-
A részben önálló intézmények vezetıivel együttesen megtervezik az intézmény bevételi és kiadási tervét.
-
Az önálló intézmények – oktatási, nevelési intézmények- éves költségvetési terve feladatfinanszírozású, egységes számítógépes programmal készül.
-
A polgármester minden képviselı-testületi bizottsággal véleményezteti a tervezetet és ezt követıen terjeszti a képviselı-testület elé.
154 -
A költségvetési rendelet elfogadása a képviselı-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el.
-
I. forduló
-
A költségvetési törvényben foglaltak alapján számba veszi az önkormányzatot megilletı Állami normatívákat, támogatásokat átengedett bevételeket saját mőködési bevételeit helyi adókból származó bevételeit Irányelveket dolgoz ki az önkormányzati hivatal, és intézményei számára a bérköltségre, egyéb juttatásokra, a képviselıi tiszteletdíjak kifizetésére.
-
II. forduló: -
A megadott irányelvek alapján kidolgozza az önkormányzati hivatal és általa koordinált feladatok mőködési kiadási tervezetét, a felújítási, fejlesztési célokat.
-
A felügyelete alá tartozó részben önálló intézmények vezetıivel együttesen elkészíti az intézmények mőködési kiadás tervezetét. Az önálló gazdálkodási intézmények önállóan készítik el az éves költségvetési tervet. A polgármester a képviselı-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett tervezetet. Csatolja a tervezethez a könyvvizsgáló írásos véleményét is. A képviselı-testület II. fordulóban részletesen megvitatja a polgármester által benyújtott költségvetési rendelet tervezetet, és azt az érvényben lévı jogszabályi szerkezetbe fogadja el.
-
-
2.-Elıirányzat felhasználás:
-
Az elıirányzat felhasználás körében a szerv feladatai közé tartozik: Számlaszám mélységő eredeti elıirányzatok meghatározása. Az eredeti elıirányzatok alapján az elıirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv elkészítése. Az elıirányzat-felhasználás során a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése. Az elıirányzat felhasználás során a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés jogkörének külön belsı szabályzat szerinti bonyolítása.
155
3.-Saját hatáskörő elıirányzat módosítása: A szerv a saját hatáskörő elıirányzat- módosítási feladatok körében köteles ellátni az alábbi részfeladatokat: - a saját hatáskörő elıirányzat módosítása érdekében /ha szükséges/ elıirányzat-módosítási javaslat kidolgozás, - költségvetési rendelet módosítás megfogalmazása, ehhez szükséges elıterjesztés készítése.
4.- Üzemeltetés, fenntartás, mőködtetés A szerv az üzemeltetési, fenntartási, mőködtetési feladatai között az alábbi kiemelt feladatokat látja el: - tervezi az üzemeltetési, fenntartási, mőködtetési kiadásokat - javaslatot tesz a kiadások ésszerősítésére, és költségtakarékos mőködtetésre törekszik. - Az épületek, gépek jármővek karbantartása érdekében éves karbantartási tervet készít - Több éves felújítási javaslatot készít, megjelölve a saját erıbıl, illetve más egyéb módon megoldható felújítási feladatokat.
5.-Beruházás
-
A szerv a beruházásokkal kapcsolatos feladatai során ellátja következı teendıket: kidolgozza a hosszú, közép, és rövid távú fejlesztési elképzeléseket adott beruházásokkal kapcsolatban beruházási számításokat végez. Adott beruházással kapcsolatban alternatívákat dolgoz ki Beszerzi a beruházással kapcsolatos elızetes ajánlatokat, költségvetéseket Lebonyolítja a vagyonrendelet szerinti, a beruházás megkezdése elıtti eljárást, illetve közbeszerzési törvény szerint jár el. A beruházást tervezi az adott évi költségvetésben. A beruházással kapcsolatos kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi Gondoskodik a beruházás pénzügyi lebonyolításáról a pénzügyi teljesítés elıtt gondoskodik arról, hogy a beruházás teljesítését megfelelı szakember a szerv részérıl igazolja /teljesítési igazolás/ az elkészült beruházást üzembe helyezi / üzembehelyezési okmányt állít ki/ az elkészült beruházást a kettıs könyvvitel rendszerében nyilvántartja /fıkönyvi számlán, és analitikus nyilvántartásban
6.- Vagyonhasználat, hasznosítás
A Polgármesteri Hivatal vonatkozásában a vagyonhasználat, hasznosítás részletes szabályait a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg.
156
A szerv feladata e tárgykörben, hogy - az önkormányzat vagyonát nyilvántartsa a fıkönyvi könyvelésben, illetve annak részletezéseképpen az analitikus nyilvántartásban teljes körően szerepeltesse mennyiségben és értékben. - meglévı vagyonról naprakészen vezesse az ingatlankatasztert, - közremőködjön az éves vagyonmérleg elkészítésében, mely tartalmazza a forgalomképtelen törzsvagyon, a korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyont, valamint a forgalomképes egyéb vagyont.
7.-Munkaerı-gazdálkodás Szervezetnél a munkaerı-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során az alábbi részfeladatok adódnak: -
-
Munkaviszony létesítésével kapcsolatos feladatok Egyes juttatások, jogosultságok biztosítása Étkezési hozzájárulás nyilvántartása, kiadása, Munkaruha hozzájárulás nyilvántartása, kiadása Ruházati költségtérítés Munkaviszony szüneteltetésével kapcsolatos nyilvántartási feladatok Munkaviszony módosításával kapcsolatos feladatok. A feladatellátáshoz igazodó létszámszükséglet folyamatos figyelemmel kisérése, a tapasztalatok alapján a létszámigénynek megfelelı tervezés a költségvetési tervjavaslat összeállításakor. Személyi juttatások és a létszám elıirányzattal való gazdálkodás a jogszabályi korlátozások, és a belsı rendelkezések figyelembevételével. Pénzmaradvány személyi juttatások maradványa kidolgozása, és felhasználási javaslat adása.
8.- Készpénzkezelés -
A szervnél a készpénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a szerv házipénztár és pénzkezelési szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.
9.- Könyvvezetés és beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás A szervre vonatkozóan a könyvvezetési feladatok között el kell látni: - a kettıs könyvelést az elıirányzat számlák, valamint a teljesítés számlák vonatkozásában az analitikus könyvelést. A könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget a szerv a Számviteli szabályzataiban rögzített részletes szabályok szerint köteles teljesíteni.
157
2./ Iskola felújítási pályázattal kapcsolatos elıszerzıdés Elıadó: Csikós János polgármester Szóbeli elıterjesztés.w
Csikós János polgármester: A képviselık kézhez kapták a Favorit-Hírös Kft. árajánlatait, melyek közül az egyik a sporttelepi iskola belsı felújítási és festésmázolási munkáira, a másik a Szabadság téri iskola tetıtér beépítésének felújítására, lapostetı szigetelésére, vizesblokk javítására, az udvar vízelvezetésének kialakítására vonatkozik. Ezeknek a munkáknak a finanszírozásához szükség van pályázat benyújtására, melynek feltétele a kivitelezıvel elıszerzıdés megkötése. Az elıszerzıdés tervezetet szintén kézhez kapták a képviselık. Felkéri Pap Tibor mőszaki irodavezetıt, hogy adjon részletes tájékoztatást e két pályázattal kapcsolatban.
Pap Tibor mőszaki irodavezetı: A Szabadság téri és a Sporttelepi iskolát a Településfejlesztési, valamint a Gazdasági Bizottság helyszínen megtekintette. Részletesen ismerteti a bizottság megállapításait és a felmerült problémák megoldására vonatkozó javaslatukat. A bizottság által megfogalmazott tárgyban 5 ajánlatot kért be a hivatal olyan vállalkozóktól, akik megfelelı referenciával rendelkeznek. Ezek közül 3 cég adott be pályázatot, melyeket a Településfejlesztési Bizottság megtárgyalt, a bizottság elnöke ismerteti javaslatukat.
Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: A két bizottság együttes ülésén tárgyalt a benyújtott ajánlatokról, melyek a munkálatok más-más csoportosítása miatt nem voltak teljesen összevethetık, ezért azt az ajánlatot, amely összegszerőségében lényegesen meghaladta a másik kettıt azt nem vették figyelembe. Így maradt két ajánlat, melyeket különbözı módszerekkel próbáltak összevetni, majd a két vállalkozó közül az egyik visszalépett, így maradt a Favorit-Hírös Kft. két ajánlata, melyek alapján a két iskolaépületre vonatkozóan közösen kell pályázni. A pályázathoz mellékelni kell a vállalkozóval megkötött elıszerzıdést, majd a pályázat elnyerése esetén kell a végleges kivitelezésre szerzıdést kötni. Nagyon sajnálatosnak tartják, hogy csak egy pilisi vállalkozó adott be ajánlatot lényegesen nagyobb összegben, így azt nem tudták a bizottságok figyelembe venni.
Domonyi Károly képviselı: Az elıszerzıdés formai hiányossága, hogy nem tartalmazza annak érvényességét, ezzel javasolja kiegészíteni.
158 Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A sporttelepi épületnél pontatlannak tartja azt a megfogalmazást, hogy a „meglévı ablaktokba megfelelı ablakszárny készítése, üvegezése” Pontosítani kell az árajánlatban szereplı összegbıl az anyagbeszerzésre fordítandó kifizetés idıpontját is, valamint a vizet és mellékhelységet nem a dolgozóknak, hanem a kivitelezınek biztosítja az önkormányzat. A felmerülı jogi problémákban a Monori Városi Bíróság illetékességét kellene kikötni, nem a Nagykırösi Városi Bíróságét. Pap Tibor mőszaki irodavezetı: Minden kivitelezıtıl minimál programra kért ajánlatot, az ablakok esetében is csak felújításra. Ma készült a kiadott elıszerzıdés tervezet, melynek lehetnek formai hiányosságai, amelyeket most közösen korrigálni lehet. Kriskó Jánosné jegyzı: A Képviselı-testületnek az iskolák nyílászáróinak cseréjére is van határozata, azonban miután most megjelent egy főtéskorszerősítésre vonatkozó ajánlat is, így azzal együtt idıszerő majd pályázni. A LINDAB tetıcserére is van testületi döntés, azonban a most tárgyalt pályázattal együtt nem lehet pályázni a tetıcserére is. Soproni László a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatója: Semmiképpen nem javasolja anyagra elıleget adni a vállalkozónak, hanem az anyagbeszerzést fel kell vállalni, mert pl. a LINDAB KFT-nél 15 %-os árengedményt tud elérni. Simon János a Favorit Hírös Kft. ügyvezetı igazgatója: A meglévı ablaktokba a mostanihoz hasonló ablakszárny készítése, üvegezése van az ajánlatban. A LINDAB árengedmény nem jelentıs tétel az ajánlatban, azonban elfogadhatónak tartja, hogy megrendelı részérıl történjen az anyagbeszerzés. Pintér Erzsébet az Oktatási Bizottság elnöke: Megkérdezi, hogy mikor kezdenék el a munkát és az elıszerzıdésben vállalt 70 napos határidıt tartani tudják-e, mert a nyári szünetben összesen 92 nap áll rendelkezésre, így nagyon szőkös a lehetıség. Vállalja-e kivitelezı az esetleges csúszással járó kötbérezést? Pap Tibor mőszaki irodavezetı: A pályázati kiírásban határidık vannak kikötve, melyeket felolvas. Ezek a határidık kötöttek, a pályázat elnyerése esetén ezeket mindenképpen tartani kell, a kivitelezıi szerzıdés megkötése a pályázat kedvezı elbírálását követıen lehetséges. Simon János a Favorit Hírös Kft. üv. igazgatója: Az elıszerzıdés szerinti határidı csak iránymutatást jelent, természetesen a kivitelezı a lehetı legrövidebb idın belül szeretné a munkálatokat elvégezni. Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Miután a piactéri iskolában a beázást mindenképpen meg kell szüntetni, ezért úgy kell készülni a vállalkozónak, hogy ha nem jár eredménnyel a pályázat, akkor is el kell végezni bizonyos munkálatokat a tanévkezdésig. A sporttelepi iskolában végzendı munkálatok a tanítást nem zavarnák.
159
Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Az emeletes iskolában nagyon rossz állapotban vannak a nyílászárók, azokat mindenképpen fel kell újítani, jó lenne, ha a vállalkozó beépítené az ajánlatába az ezzel kapcsolatos költségeket is. Amennyiben van energiatakarékosságra vonatkozó pályázati kiírás is, akkor talán elınyösebb lenne ezt a pályázatot benyújtani.
Simon János a Favorit Hírös Kft. ügyvezetı igazgatója: Tudomása szerint lehetıség van felújításra és főtéskorszerősítésre is pályázni. Kriskó Jánosné jegyzı: Két pályázatról van szó, az egyik energiatakarékossági, a másik felújítási pályázat. Az egyiket a Gazdasági Minisztérium, míg a másikat az Oktatási Minisztérium írta ki. Lehetıség van mindkét pályázat benyújtására, és elnyerése esetén a kedvezıbbet választaná az Önkormányzat. Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Véleménye szerint nem ebben a formában és nem itt kell megbeszélésre kerülni. Van egy nagy pályázat, ami három részbıl áll: a piactéri iskola tetıcseréjére, a sporttelepi iskola tornaterem felújítására, valamint az emeletes iskola nyílászárók cseréjére vonatkozik. Ettıl függetlenül van egy másik pályázat, ami csak a nyílászárók cseréjére, főtéskorszerősítésére vonatkozik. Erre vonatkozóan kellene döntést hozni a testületnek. Kriskó Jánosné jegyzı: Az egyik pályázat határideje április 30, a másik – az energia megtakarításra vonatkozó – pályázat folyamatosan benyújtható. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Amennyiben egyik pályázaton sem nyerne az Önkormányzat, akkor is vannak olyan felújítási feladatok, amelyeket minden körülmények között – még hitel felvételével is - el kell végezni, így a vizesblokk feletti felújítást, ami 2.750 eFt. Az elıszerzıdésben úgy kell rögzíteni, hogy az árajánlatban szereplı összeg anyagárát megrendelı az anyag beszállításakor, míg a fennmaradó összeget a munka elvégzése után, de 15 napon belül készpénzben, vagy átutalással kifizeti megrendelınek. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Mindenképpen rögzíteni kell az elıszerzıdésben, hogy a vállalkozási szerzıdés elıszerzıdés alapján történı megkötésére az Önkormányzat által benyújtandó pályázat elnyerése esetén kerülhet sor. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az elhangzott módosításokkal együtt elfogadják-e az elıszerzıdés tervezetet, egyetértenek-e a Gerje Forrás Kht. üv. igazgatójának megbízásával, hogy a LINDAB KFT-vel vegye fel a kapcsolatot kedvezményes anyagbeszerzés érdekében, valamint azzal, hogy a Településfejlesztési Bizottság javaslatának megfelelıen az iskola vizesblokk feletti felújítását 2.750 eFt. értékben mindenképpen el kell végezni. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı határozatot hozza:
160
49/2003. (IV. 24.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Szabadság téri Ált. Iskola felújítási munkáival, a Sporttelepi iskola épület belsı felújítási munkáival kapcsolatban a Favorit-Hírök Kft.-vel kötendı – mellékelt - elıszerzıdést elfogadja. Felhatalmazza a Polgármestert az elıszerzıdés aláírására. 2./ A Képviselı-testület megbízza a Gerje-Forrás Kht. ügyvezetı igazgatóját, hogy szükség esetén a LINDAB Kft-vel vegye fel a kapcsolatot kedvezményes áru anyagvásárlás érdekében. 3./ A Képviselı-testület egyetért azzal, hogy a pályázat elutasítása esetén – hitel felvételével is - el kell végezni a Szabadság téri iskola vizesblokk feletti épületrész felújítását 2.750 eFt. összegben. Határidı: 2003. augusztus 15. Felelıs: 1, 3./ pontra: Csikós János polgármester 2./ pontra: Soproni László Gerje-Forrás Kht.üv.ig. Bahil Lajosné Ált. és Zeneiskola igazgató: Megköszöni a Képviselı-testület iskola felújítással kapcsolatos döntését. Az iskolának mindenképpen szüksége van a sporttelepi tornaszobára is a gyermekek mozgásának biztosítása érdekében. Most folyik az elsı osztályosok beíratása, valószínőleg egy osztállyal többet kell indítani, szabad tanterem egyáltalán nincs. Tudomásukra jutott, hogy az emeletes iskola melletti egyik szolgálati lakás megüresedik, melyre az iskola mindenképpen igényt tart.
3./ Az Önkormányzat 2002-2006 évig szóló gazdasági program tervezetének megvitatása Elıadó: Csikós János polgármester Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Kivonatos tájékoztatást ad a gazdasági program tervezet tartalmáról, majd megkérdezi van-e kérdés, hozzászólás. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Az anyag értékeit elismerve a Pénzügyi Bizottság kéri a hivatalt, hogy a gazdasági program
161 tervezetet küldje meg a helyi társadalmi szervezeteknek azzal, hogy május 31-ig juttassák el észrevételeiket a hivatalhoz. Javasolja továbbá a bizottság a Képviselı-testületnek, hogy hatalmazza fel bizottságait, hogy saját témájukat részletesen tárgyalják meg és egészítsék ki május 31-ig és utána tárgyalja meg a Képviselı-testület. Domonyi Károly képviselı: Véleménye szerint nem csak a gazdasági programot kellene véleményeztetni, hanem kérni kellene azt is, hogy a most készülı területrendezési tervre vonatkozóan is tegyenek javaslatokat. Fontosnak tartaná a településen kerékpárutak tervezését és kialakítását is. Nagy János a Szociális-Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottság tárgyalta a gazdasági program tervezetet és javasolja kiegészíteni a következıkkel: „a 4.sz. fıút mellett lévı Gerje Fogadót az Önkormányzat tekintse meg és vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy milyen módon, mennyiért lehetne megvásárolni. A bizottság a Gerje Fogadót többféle szempontból is alkalmas épületnek találja, pl: közkonyha létesítésére, óvoda kialakítására, idısek átmeneti elhelyezésére. Javasolják továbbá a piac mőködésével kapcsolatos feladatokat, a piacfelügyelı alkalmazását, valamint a homokbánya üzemeltetését önkormányzati hatáskörben ellátni. A két feladatot egy fı önkormányzati alkalmazottal javasolják ellátni. A Képviselı-testület vizsgálja meg ennek lehetıségét, készítsen pénzügyi tervet ezek megoldására. Kriskó Jánosné jegyzı: Miután program tervezetrıl van szó, örülni kell annak, ha a bizottságok kibıvítik, módosítják. A program készítését megelızıen bizottsági elnökökkel alaposan megtárgyalták, hogy mit kell a program tervezetbe belefoglalni, így a kiküldött tervezetben minden bizottsági elnök véleménye benne van. Bizottsági üléseken jó javaslatok, vélemények hangzottak el, melyekkel a tervezet kiegészíthetı. A Pénzügyi Bizottság véleményével ellentétben javasolja, hogy a Képviselı-testület a kiküldött anyagot vegye alapul, fogadja el és ha jónak látja, akkor egészítse ki az elhangzott bizottsági javaslatokkal, majd ezt követıen a program végrehajtása érdekében minden bizottság dolgozzon ki egy program kiegészítı anyagot. Véleménye szerint a testület döntésétıl függıen évente, vagy félévente napirendre lehetne tőzni a gazdasági programot és értékelni annak megvalósítását, illetve vizsgálni azt, hogy milyen anyagi erık szükségesek a megvalósításhoz. Misi József képviselı: Miután a gazdasági programot a választást követı 6 hónapon belül el kell fogadni, ezért most mindenképpen javasolja elfogadásra és ezt követıen idıközönként értékelni a végrehajtását. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: A bizottság megtárgyalta a gazdasági program tervezetet, ami igazából cselekvési programnak mondható. Javasolják elfogadásra, majd idıközönként visszatérni a program végrehajtásának vizsgálatára. Jónak tartaná a gazdasági programot témánként folyamatosan megjelentetni a Hírnökben annak érdekében, hogy a lakosság javaslatait is megismerje a Képviselı-testület.
162 Pintér Erzsébet a Kulturális Bizottság elnöke: A bizottság megtárgyalta a gazdasági program tervezetet, komplexen átgondolta és a Településfejlesztési Bizottságnak is tettek javaslatot. Javasolják egy 5-6 fıs team létrehozását, akik vállalnák, hogy a tanítási év végéig megfogalmazzák az új iskola építésével kapcsolatos elképzeléseket, terveket. Javasolja a bizottság a Képviselıtestületnek, hogy mérje fel a településen található játszótereket, illetve az erre alkalmas tereket és próbálja meg ezeket az EU. szabályoknak megfelelıen kialakítani, illetve átalakítani, az ezzel kapcsolatos pályázati lehetıségeket kihasználni. A bizottság javasolja a járdaépítéssel kapcsolatban az utcák pályáztatását. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a még meglévı faluház önkormányzati tulajdonba kerüljön, hiszen a község tárgyi emlékeit itt lehetne kiállítani. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: A bizottság a gazdasági program tervezetet elfogadásra javasolja. Ezt követıen szükségesnek tartják, hogy a bizottságok szakterületüknek megfelelıen ismételten foglalkozzanak a gazdasági programmal. A Gazdasági Bizottság fontosnak tartja a munkahelyteremtést, a település terveinek végrehajtását, azonban ezeket a bizottságok folyamatosan szem elıtt tudják tartani. Kriskó Jánosné jegyzı: A Képviselı-testület felhatalmazta a Településfejlesztési Bizottságot, hogy mérje fel a község útjait, készítsen sorrendiséget az útépítésre, útjavításra. A lakosság tájékoztatása érdekében ismerteti a gazdasági program utakkal kapcsolatos elképzeléseit. Tóthné Mátrai Edit az EU. Bizottság elnöke: Javasolja a program elfogadását, azonban nagyon fontosnak tartja, hogy a bizottságok dolgozzanak ki a saját területükre vonatkozóan cselekvési programot. Tóth Tibor alpolgármester: Javasolja a gazdasági program elfogadását és szükség esetén a bizottságok javaslatára ki lehet majd egészíteni. Csikós János polgármester: Összefoglalva az elhangzottakat egyértelmően látható, hogy a képviselık, bizottságok azonosulnak a gazdasági program tervezettel, melyet természetesen folyamatosan ki lehet majd egészíteni, konkretizálni lehet. A bizottságoknak nagyon komoly feladata lesz a továbbiakban a gazdasági programmal kapcsolatban, ezen kívül a helyi önszervezıdı közösségek véleményének kikérése is nagyon fontos. Az elképzelések végrehajtása érdekében minden pályázati lehetıséget ki kell használni. Javasolja a gazdasági program tervezet elfogadását azzal, hogy annak kiegészítésére folyamatosan lehetıség van úgy a bizottságok, mint az önszervezıdések és a lakosság részérıl is. Megkérdezi ki ért egyet a Pénzügyi Bizottság elnökének azon javaslatával, hogy az elıterjesztett gazdasági program ne kerüljön elfogadásra, hanem más szisztéma szerint készüljön egy új program. Megállapítja, hogy a Képviselı-testület részérıl a Pénzügyi Bizottság elnökének javaslatára 2 igen szavazat, és 15 ellenszavazat történt, így a testület elutasította ezt az indítványt.
163
Megkérdezi ki ért egyet a gazdasági program tervezet bizottsági kiegészítésekkel együtt történı elfogadásával, valamint azzal, hogy a bizottságok dolgozzanak ki a saját területükre vonatkozóan cselekvési programot és a Hírnök újságon keresztül kerüljön sok a lakosság tájékoztatására és véleményének, javaslatának kikérésére 2003. június 30-ig. A Képviselı-testület 15 szavazattal, 2 ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül a következı határozatot hozza:
50/2003. (IV. 24.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete az Önkormányzat 2002. évtıl 2006. évig szóló gazdasági program tervezetét a bizottságok javaslatával kiegészítve elfogadja. 2./ A Képviselı-testület felkéri a bizottságokat, hogy dolgozzanak ki saját területükre vonatkozóan cselekvési programot. 3./ A Hírnök c. önkormányzati lapban a gazdasági programról tájékoztatni kell a lakosságot, véleményük, javaslatuk kikérése érdekében. Határidı: 2003. június 30. Felelıs:
4./ Zárszámadási gazdálkodásáról
Csikós János polgármester Bizottságok elnökök
beszámoló
az
Önkormányzat
2002
évi
Elıadó: Csikós János polgármester A beszámoló a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy a beszámolóval kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Tanyi József könyvvizsgáló: Az írásban kiküldött könyvvizsgálói jelentés részletesen tartalmazza mindazokat a megállapításokat, amelyeket az önkormányzat és intézményeinek egyszerősített éves beszámoló készítésekor tapasztalt. Kivonatosan ismerteti a jelentés, a mérleg tartalmát, a vizsgálat során tapasztaltakat, az önkormányzat jelenlegi pénzügyi és vagyoni helyzetét. Megállapítható, hogy az önkormányzat és intézményei az egyszerősített éves beszámolót és mérleget az érvényben lévı jogszabályok alapján állították össze,
164 így javasolja a Képviselı-testületnek a beszámoló és a zárszámadásról szóló önk. rendelet tervezet elfogadását. Csikós János polgármester: Miután több hozzászólás nem hangzott el, megkérdezi elfogadják-e a beszámolót és az önkormányzat 2002 évi zárszámadásáról szóló rendelet tervezetet. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 10/2003. (V.09.) sz. Önk. rendelete az önkormányzat 2002. évi zárszámadásáról
Az önkormányzat Képviselı-testülete az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 82. §-ában meghatározott jogkörében eljárva 2002. évi zárszámadásáról a következı rendeletet alkotja: 1. §. Az önkormányzat bevételei (1) Az önkormányzat Képviselı-testülete az önkormányzat 2002. évben befolyt költségvetési bevételeinek fıösszegét 1,311.282 eFt-ban, azaz Egymilliárd-háromszáztizenegymillió-kettıszáznyolcvankettıezer forintban állapította meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegbıl a Polgármesteri Hivatal és az általa koordinált feladatok által beszedett bevétel 1,309.460 eFt. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegbıl az Általános és Zeneiskola által beszedett saját bevétel 1.763 eFt (4) Az (1) bekezdésben meghatározott összegbıl az Óvodai Intézmény által beszedett saját bevétel 59 eFt. 2. §. Az önkormányzat kiadásai (1) Az önkormányzat Képviselı-testülete az önkormányzat 2002. évben teljesített költségvetési kiadásait 1,314.328 eFt-ban, azaz Egymilliárdháromszáztizennégymillió-háromszázhuszonnyolcezer forintban állapította meg.
165
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegbıl a Képviselı-testület az önkormányzat teljesített mőködési kiadásait 1,087.149 eFt összegben állapította meg. Önállóan gazdálkodó költségvetési intézményenként a mőködési kiadások az alábbiak szerint alakultak: a., Polgármesteri Hivatal és általa koordinált feladatok 839.725 eFt b., Általános és Zeneiskola 145.274 eFt c., Óvodai Intézmény 102.150 eFt (3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegbıl a Képviselı-testület az önkormányzat teljesített felhalmozási kiadásait 227.179 eFt-ban állapította meg. A felhalmozási kiadások önállóan gazdálkodó intézményenként az alábbiak szerint alakultak: a., Polgármesteri Hivatal és általa koordinált feladatok 225.998 eFt b., Általános és Zeneiskola 672 eFt c., Óvodai Intézmény 509 eFt
3. §. Az önkormányzat tartaléka (1) A Képviselı-testület az önkormányzat 2002. évi költségvetési tartalékát - 6.399 eFt-ban állapította meg. Önállóan gazdálkodó intézményenként az önkormányzat tartaléka az alábbiak szerint alakult: a., Polgármesteri Hivatal és általa koordinált feladatok - 9.376 eFt b., Általános és Zeneiskola + 2.382 eFt c., Óvodai Intézmény + 595 eFt
4. §.
Az önkormányzat hosszú és rövid lejáratú kötelezettség állománya 2002. december 31-én (1) Az önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségeinek állománya 2002. december 31-én 89.458 eFt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegbıl a fejlesztési célú hitelek állománya fejlesztési célonként az alábbi:
166
a., szennyvízberuházás hitel állománya b., tornaterem építés hitel állománya c., közvilágítás korszerősítés hitel állománya d., piac építés hitel állománya e., TOYOTA kisteherautó hitel állománya f., fogászati kezelıegységek hitel állománya g., RENAULT szgk. hitel állománya
33.120 eFt 4.499 eFt 21.810 eFt 25.668 eFt 73 eFt 2.990 eFt 1.298 eFt
(3) Az önkormányzat rövid lejáratú kötelezettség állománya 2002. december 31-én: a., likvid hitel 17.500 eFt b., munkabérhitel 25.500 eFt c., ÁFA KAC meghitelezése 57.010 eFt d., szállítói követelés 165 eFt 100.175 eFt
5. §. Az önkormányzat mérlege és pénzforgalmi jelentése
(1) A Képviselı-testület az önkormányzat 2002. évi egyszerősített mérlegét e rendelet 1. sz. melléklete szerint hagyta jóvá. (2) A Képviselı-testület az önkormányzat 2002. évi egyszerősített pénzforgalmi jelentését e rendelet 2. sz. melléklete szerint hagyta jóvá. (3) A Képviselı-testület az önkormányzat 2002. évi egyszerősített pénzmaradvány kimutatását e rendelet 3. sz. melléklete szerint hagyta jóvá.
6. §.
E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
167
1. sz. melléklet Pilis Nagyközség Önkormányzata Egyszerősített mérleg 2002. év m.e.: eFt Eszközök
Elızı évi ktgvet.besz. záró adatai
I. Immat. javak II. Tárgyi eszk. III. Befekt. Pü. eszközök. IV. Üzem. átad. eszközök A) Befekt. Eszk. összesen I. Készletek II. Követelések III. Értékpapír IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív. pü. elszámolások B) Forgóeszköz összesen Eszközök össz. Források I. Induló tıke II. Tıkevált. D) Saját tıke összesen I. Ktgvet. tartal. II. Váll. tartal. E) Tartalékok összesen I. Hosszú lejáratú kötelezettség II. Rövid lejáratú kötelezettség III. E. passz. pü. elszámolások F) Kötelezettség összesen Források össz.
Auditálási eltérések (+ -)
156 614.166 4.558
Elızı évi auditált egysz. besz. záró adatai
Tárgyévi ktgvet. besz. záró adatai
156 614.166 4.558
Auditálási eltérések (+ -)
55 3,354.724 4.475
Tárgyévi auditált egysz. besz. záró adatai 55 3,354.724 4.475
408.439 618.800
618.800
3,767.693
3,767.693
15.441
15.441
8.211
8.211
6.746 22.681
6.746 22.681
19.982 32.040
19.982 32.040
44.868
44.868
60.233
60.233
663.748
663.748
3,827.926
3,827.926
81.261 409.724 490.985
81.261 409.724 490.985
81.261 3,505.010 3,586.271
81.261 3,505.010 3,586.271
- 3.353
- 3.353
- 6.399
- 6.399
- 3.353
- 3.353
- 6.399
- 6.399
119.587
119.587
89.458
89.458
23.749
23.749
100.175
100.175
32.780
32.780
58.421
58.421
176.116
176.116
248.054
248.054
663.748
663.748
3,827.926
3,827.926
2. sz. melléklet Pilis Nagyközség Önkormányzata Egyszerősített pénzforgalmi jelentés 2002. év m.e.: eFt Sorszám 01
Megnevezés Személyi juttatások
Eredeti elıirányzat 275.224
Módosított elıirányzat 307.350
Teljesítés 309.151
168 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Társadalombiztosítási járulék Dologi kiadások Pénzeszközátadás, egyéb támogatás Ellátottak juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Hitelek kiadásai Értékpapírok kiadásai Pénzforgalmi kiadások (01+...+09) Pénzforgalom nélküli kiadások Kiegyenlítı, függı, átfutó kiadások összesen Kiadások összesen (10+11+12) Intézményi mőködési bevételek Önkormányzatok sajátos mőködési bevételei Felhalmozási és tıke jellegő bevételek 16-ból önk. sajátos felhalmozási és tıkebevételei Támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök 18-ból önk. költségvetési támogatása Hitelek bevételei Értékpapírok bevételei Pénzforgalmi bevételek (14+15+16+18+20+21) Pénzforgalom nélküli bevételek Kiegyenlítı, függı, átfutó bevételek összesen Bevételek összesen (22+23+24)
98.868 155.656 123.340
106.584 160.476 196.804
108.995 163.567 160.940
80.750 28.677
5.599 91.239 267.964
9.612 217.567 344.496
762.515 338
1,136.016 1.989
1,314.328
762.853 36.551 301.165 26.000
1,138.005 66.196 303.950 47.000
9.359 1,323.687 61.813 307.402 39.653
399.137 381.042
462.305 416.939 258.554
510.716 410.083 391.698
762.853
1,138.005
762.853
1,138.005
1,311.282 385 25.641 1,337.308
3. sz. melléklet Pilis Nagyközség Önkormányzata Egyszerősített pénzmaradvány-kimutatás 2002. évi m.e.:eFt Sorszám
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11
Megnevezés
Záró pénzkészlet Egyéb akt. és passz. pü. elsz. összevont záró egyenlege (+ -) Elızı év(ek)ben képzett tartalékok maradványa ( - ) Váll. tev. pénzforgalmi eredménye ( - ) Tárgyévi helyesbített pénzmaradv. (1+-2-3-4) Finanszírozásból származó korrekciók (+ -) Pénzmaradványt terhelı elvonások (+ -) A váll. tev. eredm. alaptev. ellát. felh. összeg Ktgvet. pénzmar. Külön jogsz. alapján mód. tétel (+ -) Módosított pénzmaradvány (5+-6+-7+8+-9) A 10. Sorból az Eg.bizt Alapból folyósított pénzeszk. maradv.
Elızı évi ktgvetési besz. záró adatai
Auditálási eltérések (+ -)
Elızı évi auditált egysz besz. záró adatai
TárgyAudiTárgyévi évi ktgvet. tálási auditált besz. záró eltéré-sek egysz. besz. adatai (+ -) záró adatai
6.270 - 9.623
6.270 - 9.623
19.506 - 25.905
19.506 - 25.905
- 7.982
- 7.982
1.107
1.107
4.629
4.629
- 7.506
- 7.506
4.629
4.629
- 7.506
-7.506
169
170
5./ Települési folyékony hulladék szállításáról ártalmatlanításáról szóló önk. rendelet módosítása
és
Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az írásos elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Kriskó Jánosné jegyzı: Az elıterjesztést a Gerje-Forrás Kht. készítette, melyet az illetékes bizottságok megtárgyaltak és megfogalmazták javaslatukat a Képviselı-testület felé. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: A bizottság sokféle szemszögbıl vizsgálta az elıterjesztést. Miután kötelezı közszolgáltatás lett a települési folyékony hulladék szállítás és ártalmatlanítás, meg kell határozni ezen közszolgáltatás díját. A Gerje-Forrás Kht. által javasolt önköltségi ár 1.180.Ft/m3 (ÁFA-val), ebbıl 650.-Ft/m3 a szállítási költség, 404.-Ft/m3 az ártalmatlanítási költség. A bizottság egy része úgy foglalt állást, hogy ezt az árat csak akkor lehet elfogadni, ha a szennyvízcsatornára való rákötésre már lehetısége lenne a lakosnak. Ezért javasolja a bizottság egyik fele, hogy 2003ban 800.-Ft/m3+12 % ÁFA=896.-Ft/m3 legyen a közszolgáltatás teljes költsége és ebbıl az összegbıl a szállítási költség 650.-Ft/m3-nél nem lehet több. A bizottsági tagok másik fele azt javasolja, hogy az elıterjesztésben szereplı 404.Ft/m3 legyen az ártalmatlanítási8 költség, 650.-Ft/m3 a szállítási költség, összesen 1.054.-Ft/m3 + 12 % ÁFA= 1.180-Ft/m3 legyen a közszolgáltatás teljes költsége. Tehát a bizottság egyenlı szavazati arány miatt nem tud javaslatot tenni a Képviselı-testületnek. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: A Településfejlesztési Bizottság a Gazdasági Bizottsággal közösen tartotta ülését és mindkét bizottság részérıl megoszlottak a vélemények és a szavazatok. A Gerje Forrás Kht. által javasolt ártalmatlanítási költség önköltségi árat tartalmaz, azonban ha ezt az árat alkalmazná az Önkormányzat, nagyon drasztikus áremelést jelentene a mostani díjhoz viszonyítva, és lehet, hogy a lakosság nem venné igénybe ezt a szolgáltatást, hanem a környezetet szennyezné. Véleménye szerint most a 800.Ft/m3-es árat kellene alkalmazni, és amikor majd mindenki számára lehetıség lesz a csatornahálózatra csatlakozni, akkor ezt az árat tovább lehetne emelni. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal azt javasolja, hogy az eddigi 200.-Ft/m3-es tisztítási költség maradjon, a 650.-Ft-os szállítási költséget el kell fogadni, tehát 850.Ft+12 % ÁFA. összegben javasolják megállapítani a közszolgáltatási árat. A Pénzügyi Bizottság javaslatának kialakítását az is indokolta, hogy ebben az esetben pótfinanszírozásra nem tart igényt a Kht.
171 Domonyi Károly képviselı: Javasolja Pénzügyi Bizottság elıterjesztésének elfogadását, azonban a szabálysértési bírság díját a duplára kellene emelni, mert azt nem lehet eltőrni, hogy valaki szennyezze a környezetet.
Kriskó Jánosné jegyzı: A szabálysértési bírságot a szabálysértési törvény szabályozza, attól nem lehet eltérni, így magasabb bírságot nem lehet kiszabni.
Misi József képviselı: Szeretné pontosítani a Pénzügyi Bizottság javaslatát. Tehát úgy értendı, hogy a 200.-Ft/m3-es tisztítási költség megállapítása esetén a Gerje Forrás Kht. nem tart igényt a tényleges ártalmatlanítási költség és a megállapított díj közötti különbségre?
Soproni László a Gerje Forrás Kht. ügyvezetı igazgatója: A bevételi oldalon 2 millió Ft. szerepel a költségvetésben ártalmatlanítási díjból. A Pénzügyi Bizottság javaslatának elfogadása esetén 1.300 eFt. bevételre lehet számítani, a 700 eFt. bevétel kiesést a Kht. kigazdálkodja.
Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Miután elızı évben 200.-Ft. volt az ártalmatlanítási díj, a Kht. 2003-ra is ezzel az összeggel tervezett, így a költségvetését nem érinti, ha ilyen díjat állapít meg az Önkormányzat. Kriskó Jánosné jegyzı: A lakosságnak tudnia kell, hogy az általuk fizetendı 200.-Ft/m3-es ártalmatlanítási díjat az önkormányzatnak ki kell egészíteni, hiszen az ártalmatlanítás bekerülési költsége 404.-Ft/m3. Nagy János a Szociális-Egészségügyi Bizottság elnöke: Jelenleg ez fuvar szennyvíz szippantása 3.000.-Ft-ba kerül, a Pénzügyi Bizottság javaslatának elfogadása esetén ez az összeg 6.000.-Ft. lenne, ez óriási áremelést jelentene a lakosság részére, ezért ezt az áremelést nem támogatja mindaddig, amíg a csatornahálózatra csatlakozás a lakosság részére nem biztosított. Jelenleg is sokan búvárszivattyúval ürítik a szennyvizet, nem szállíttatják el, így szennyezik a környezetet. Javasolja, hogy a Polgármesteri Hivatal a polgárırség segítségével derítse ki, hogy hol történik ilyen módon a szennyvíz ürítése és szigorúan büntesse meg ezeket a lakosokat.
Misi József képviselı: Gondolkodni kell azon is, hogy a lakosság terheit hogyan lehet csökkenteni, azonban mindenki elıtt ismert az önkormányzat költségvetése, az önkormányzat gazdasági programja, és ha a lakosság nem fizeti a szolgáltatási díjakat és a megállapított adókat, akkor a gazdasági programot az önkormányzat nem tudja végrehajtani.
172 Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: A Pénzügyi Bizottság javaslatának elfogadásával a költségvetés pénzügyi egyensúlya fenntartható. Nem az Önkormányzat találta ki, hogy a szippantós vállalkozás nem mehet úgy tovább, mint ahogyan eddig ment. A szippantással foglalkozó vállalkozók csak közszolgáltatók lehetnek, akik számlakötelesek, az önkormányzatnak ez nem jelent többletbevételt. A Pénzügyi Bizottság javaslatának elfogadása esetén nem 6.000.-Ft. lesz egy fuvar szennyvíz, hanem 4.760.-Ft. lesz ÁFA-val együtt 5 m3 szennyvíz elszállítása és ártalmatlanítása a lakosság számára. Az Önkormányzatnak ebbıl nem lesz több bevétele, mint az áremelés elıtt.
Greksza János képviselı: A Pénzügyi Bizottság által javasolt díj megállapítását csak 2004-tıl javasolja, mert igazságtalannak tartaná, hogy azok az állampolgárok, akiknek még nincs lehetıségük a csatornahálózat igénybevételére, hátrányos helyzetbe kerüljenek. Ez a döntés ahhoz fog vezetni hogy a környezetet szennyezik majd a lakosok a keletkezett szennyvízzel.
Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Egyetért az elızı hozzászólással, viszont jelenleg az Önkormányzat nem engedheti meg magának azt, hogy az év hátralévı szakában a lakosság helyett finanszírozzon szolgáltatásokat. A bevételek növelése érdekében jónak tartaná, ha a Településfejlesztési, a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság megvizsgálná a jelenleg érvényben lévı víz- és csatornahasználati díjakat, mert véleménye szerint nagyon alacsonyak és itt is az önkormányzat támogatja a szolgáltatást. A szippantott szennyvíz szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó díjat 2003. május 1-tıl javasolja bevezetni.
Kriskó Jánosné jegyzı: A most megállapítandó díjak a rendelet kihirdetését követıen léphetnek érvénybe, így javasolja május 15-tıl megállapítani.
Csikós János polgármester: Az Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a jelenleg folyó szennyvízberuházás kivitelezése kellı idıben, megfelelı minıségben történjen. A csatornahálózat üzemeltetése várhatóan akkor válik rentábilissá, amikor a hálózat teljesen kiépül. Megkérdezi ki ért egyet a Pénzügyi Bizottság javaslatával.
A Képviselı-testület 13 szavazattal, 2 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett a következı rendeletet alkotja:
173
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2003. (V. 09) sz. önk. rendelete a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló 7/2003. (III.27.) sz. önk. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. Tv. 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló /továbbiakban Hgt./ 23. §-ában biztosított felhatalmazás alapján a következı rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések 1. §. /1/ E rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, melyet biztosítják a nagyközség területén keletkezett települési folyékony hulladék elszállítására és ártalmatlanításával összefüggı feladatok eredményes végrehajtását a fenti közszolgáltatások ellátásának az igénybevételének rendjét.
A rendelet hatálya 2. §. /1/ E rendelet hatálya Pilis Nagyközség közigazgatási területén lévı ingatlanok (belterületi és külterületi) tulajdonosaira, használóira, természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre (továbbiakban tulajdonos) terjed ki, akiknek az ingatlanán keletkezı települési folyékony hulladék elszállítása és ártalommentes elhelyezése szennyvízcsatorna hálózat útján nem megoldott.
/2/ Pilis Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén a keletkezı települési folyékony hulladék elszállítását és ártalommentes elhelyezését szervezett helyi közszolgáltatás útján biztosítja.
/3/ A fenti közszolgáltatással ellátott területen lévı ingatlan tulajdonosa az ingatlanon keletkezı folyékony hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról a jelen rendeletben meghatározott módon a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha a jogszabály vagy hatósági határozat eltérıen nem rendelkezik.
174 /4/ Pilis nagyközség területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítésére az a szolgáltató szerez jogosultságot, amelyet, vagy akit a Képviselı-testület a rendelet pályázati szabályai szerint kiválaszt (továbbiakban: közszolgáltató). /5/ Azokon az ingatlanokon, ahol az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó közterületen a szennyvízcsatorna hálózat kiépült, a szennyvizet csak elvezetni azon keresztül szabad. Azok az ingatlantulajdonosok, akik elıtt a szennyvízhálózat már megépült, e rendelet hatálybalépését követı egy éven belül kötelesek a szennyvízcsatorna hálózatra csatlakozni. Azok az ingatlantulajdonosok, akik elıtt a szennyvízhálózat megépítése folyamatban van, úgy azok a tulajdonosok is a megépítést követı egy éven belül köteles a szennyvíz hálózatra rácsatlakozni. A szennyvízcsatorna hálózatra való rácsatlakozás megtörténtéig az ingatlan tulajdonosa az ingatlanán keletkezı szennyvíz elszállításáról a jelen rendeletben foglaltak szerint köteles gondoskodni. /6/ Települési folyékony hulladék győjtését és ideiglenes tárolását az ingatlan tulajdonosa köteles oly módon végezni, hogy az közegészségügyi elıírásokat ne sértsen, másoknak kárt ne okozzon.
A folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási munkák ellátása, a szolgáltató kötelezettségei 3. §. /1/ A folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás – a tevékenység tartalmában – az alábbiakra terjed ki: Az ingatlanon győjtött, a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló közmőpótló létesítmény kiürítése és a Képviselıtestület által kijelölt leürítı helyen történı elhelyezése.
/2/ A Képviselı-testület szennyvízelhelyezı és tisztítómőve: Pilis nagyközség külterületén a 4-es fıúttól északra a 0201/6 hrsz-ú ingatlan területén lévı, hatósági engedéllyel rendelkezı telephely. /3/ A közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a környezetvédelmi és egyéb jogszabályi elıírások megtartásával az ingatlan tulajdonosok megrendelését a bejelentéstıl számított 48 órán belül teljesíteni, kivétel a pénteki bejelentés, tekintettel arra, hogy a hétvégén nincs beszállítási lehetıség a szennyvíztisztító mőbe. /4/ Települési folyékony hulladék szippantását, szállítását csak a közszolgáltatás ellátására kiírt pályázat útján jogosultságot nyert szakvállalkozó végezheti.
175
/5/ A közszolgáltatás végzésének további feltétele, hogy a szakvállalkozó és az Önkormányzat között a közszolgáltatásra vonatkozó hatályos szerzıdés legyen.
4. §. /1/ A Képviselı-testület a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására megbízza a teljes önkormányzati tulajdonú GERJEFORRÁS Kht-t. /2/ A Képviselı-testület felhatalmazza a GERJE-FORRÁS Kht-t., hogy a közszolgáltatásra vonatkozóan évenként készítsen díjkalkulációt és azt terjessze az árhatósággal rendelkezı Képviselı-testület elé. /3/ A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos feladatok ellátására a GERJEFORRÁS Kht. készítsen üzemeltetési, kárelhárítási tervet.
A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díja 5. §. /1/ A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlan tulajdonosa díjat köteles fizetni. A közszolgáltatás díja 850.-Ft+12 % ÁFA=952.-Ft/m3, melybıl szállítási díj 650.Ft+12 % ÁFA=728.-Ft/m3, tisztítási díj 200.-Ft+12 % ÁFA=224.-Ft. /2/ Az egységnyi díjtétel a közszolgáltató által elszállításra, ártalmatlanításra átvett folyékony hulladék 1 m3-ére vonatkozik, és az elszállított folyékony hulladék mennyiségének a szorzata alapján kell megállapítani a fizetendı díjat. A települési hulladékkezelési közszolgáltatás legmagasabb egységnyi díját az Önkormányzat Képviselı-testülete állapítja meg (a mindenkor érvényben lévı általános forgalmi adóval növelten). /3/ A szennyvízelhelyezı telep üzemeltetıjének a települési folyékony hulladék szállítását végzı szakvállalkozó köteles a Képviselı-testület által meghatározott közszolgáltatási díjat beszedni, a díjfizetésrıl szóló bizonylatokat 5 évig megırizni, ellenırzés esetén azokat a Polgármesteri Hivatal képviselıjének bemutatni. 6. §. A jegyzı rendszeresen ellenırizteti, hogy a szennyvízcsatorna hálózatba be nem kapcsolt ingatlan tulajdonosa a keletkezett szennyvíz elszállításáról gondoskodik-e, a szállítást e rendeletben megjelölt szakvállalkozóval végeztetie, továbbá a szakvállalkozó a szennyvizet e rendeletben kijelölt szennyvízelhelyezı telephelyre szállítja-e.
176
Szabálysértések 7. §. /1/ A külön jogszabályban meghatározott köztisztasági szabálysértésen túl szabálysértést követ és 30.000.- Ft-ig terjedhetı pénzbírsággal sújtható, aki: a.- a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy nem a szolgáltató által nyújtott szolgáltatást veszi igénybe. b.- a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. c.- a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatást jogosulatlanul végez. d.- a települési folyékony hulladékot nem a kijelölt leürítı helyre üríti le. /2/ Az /1/. bek. a. b. c. pontjában meghatározott szabálysértések esetében helyszíni bírság is kiszabható. /3/ A szabálysértési eljárás lefolytatására Pilis Nagyközség jegyzıje jogosult.
Záró rendelkezések 8. §. /1/ Ezen önkormányzati rendelet 2003. május 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejőleg hatályát veszti a 7/2003. (III.27.) sz. önk. rendelet. /2/ A rendelet kihirdetésérıl az SZMSZ-ben meghatározott módon a jegyzı gondoskodik.
6./ Piac beruházás és mőködés vizsgálatáról beszámoló Elıadó: Szabó Márton, a Gazdasági Bizottság elnöke Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az írásban kiadott jelentéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: Szó szerint felolvassa a jelentést és annak mellékleteit, majd kéri a Képviselı-testületet, hogy a jelentést fogadják el.
177
Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: A jelentés nem tér ki arra, hogy a piac beruházás utolsó lépései között szerepelt, nem szorosan a beruházáshoz kapcsolódóan a piac körüli utak építése, ezzel együtt történt a piactér útjainak kiépítése is, tehát ennek a bekerülési költsége nem szerepelhet a piac beruházás költségei között. 2001-ben az utolsó lépéseknél már összefoglalóan ír a Gazdasági Bizottság, melyek között nem szerepel a reklámtáblákból befolyt összeg, valamint néhány önkormányzati forrás, így a piactér világításának kérdése, ezeket még érdemes lenne megvizsgálni. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: Az útépítéssel kapcsolatos problémákról tudomása van a bizottságnak, a számításokban nem szerepel, hiszen ez más pályázati pénzbıl készült el. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Véleménye szerint alapos vizsgálatot folytatott a Gazdasági Bizottság, a jelentés alapján megismerhetı a piacépítés egész folyamata. Javasolja a jelentés elfogadását és a tanulságok levonását a képviselık számára, hiszen az elızı testületben többször elhangzott, hogy ez a beruházás az önkormányzat számára kifejezetten káros és rossz, ennek ellenére folyamatosan megszavaztak minden elıterjesztett összeget. Misi József képviselı: Megkérdezi, hogy a bizottság vizsgálta-e, vizsgálhatta-e a számlák valóságtartalmát. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: A bizottság sok számlát megvizsgált, de nem vizsgálta a számlák valóságtartalmát, hiszen ez szakértıi feladat lenne, erre se képesítése, se lehetısége nem volt a bizottságnak. Imecs László képviselı: A jelentést nagyon jónak, alaposnak tartja és elfogadásra javasolja, bár a jelentés szerkezetét illetıen lenne néhány kifogása. Greksza János képviselı: A jelentést elfogadásra javasolja. Felhívja a Képviselı-testület figyelmét arra, hogy a sorrendiséget mindig tartsa be és ne utólag döntsenek dolgokról. A számlák valóságtartalmának vizsgálatát fontosnak tartja, ezt szakértı valószínőleg meg is fogja tenni. A piacberuházás során az önkormányzat kiszolgáltatott volt, hiszen nem rendelkezett pénzzel, ezt a vállalkozók egy része kihasználta. Soproni László a Gerje Forrás Kht. ügyvezetı igazgatója: Tájékoztatásként elmondja, hogy ÁFA visszaigénylés kapcsán az APEH kétszer végzett tételes számlavizsgálatot, mindössze egy 1.170.-Ft-os hibát talált. Ettıl függetlenül szívesen várja a szakértıket, az átvilágítókat, a vizsgálatot követıen mindenki megnyugodhat. Csikós János polgármester: Megköszöni a Gazdasági Bizottság munkáját, a Kht. átvilágítására a szakértı cég megbízása megtörtént, akik valószínőleg vizsgálni fogják a számlák valóságtartalmát is.
178 A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúan tudomásul vette a Gazdasági Bizottság piac beruházással és üzemeltetéssel kapcsolatos jelentését.
7./ Parlagfő irtásról rendeletalkotás Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı A rendelet tervezet a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy az írásban elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás.
kiküldött
Kriskó Jánosné jegyzı: A rendelet tervezetet a Szociális-Egészségügyi Bizottság megtárgyalta. A bizottság a közeljövıben ismételten ülésezni fog a rendelet végrehajtása ügyében. Errıl a bizottság elnöke valószínőleg bıvebben tájékoztatni fogja a Képviselı-testületet. Nagy János a Szociális-Egészségügyi Bizottság elnöke: A bizottság a rendelet tervezetet részletesen megtárgyalta. Javasolják a 3.§. (3) bekezdését a következıképpen módosítani: „/3/ A területen található parlagfő gyomirtását el kell végezni. /mechanikusan, vegyszeres gyomirtással engedélyezett készítményekkel/.” A bizottság javasolja a Képviselı-testületnek, hogy bízza meg a Környezetvédelmi Bizottságot, hogy dolgozza ki a parlagfő irtás menetének részleteit. Pap Tibor mőszaki irodavezetı: Tájékoztatásként elmondja, hogy az elızı évben több száz parlagfő irtással kapcsolatos intézkedés történt a közterület felügyelı bevonásával a lakosság irányába. Sajnos több lakos azt jelezte vissza, hogy az önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok esetében is szükség lenne a parlagfő irtására. Kriskó Jánosné jegyzı: Természetesen oda kell figyelni arra is, hogy az önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok parlagfő mentesítése is megtörténjen. Sajnos a külterületen nincs hatásköre a hivatalnak intézkedéseket tenni, így a zártkerti ingatlanok esetében a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás felé történik intézkedés, akik helyszíni szemlét tartanak és szükség esetén bírságolnak is. Pintér Erzsébet a Kulturális Bizottság elnöke: Elsısorban meg kellene ismertetni az emberekkel a parlagfüvet, mert tapasztalata szerint sokan nem is tudják, hogy milyen. Azután elıször az önkormányzati tulajdonban lévı területeket rendbe tenni és utána lehet elvárni a lakosoktól is ugyanezt. Domonyi Károly képviselı: Tájékoztatásként elmondja, hogy téves nézet az, hogy a parlagfő felelıs az allergiás betegségek kialakulásáért, hiszen ennek a növénynek a pollenjére lerakódó, levegıben lévı szennyezı anyagok, amelyek bejutnak a szervezetünkbe és a gyengébb immunrendszerő embereknél allergiás megbetegedést okoznak.
179
Csikós János polgármester: Elmondja, hogy tudomása szerint a parlagfő irtással kapcsolatban pályázat benyújtására is lehetıség lesz a közeljövıben. Megkérdezi, hogy a Szociális-Egészségügyi Bizottság módosító javaslatával együtt elfogadják-e a rendelet tervezetet. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı rendeletet alkotja:
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2003. (V.09.) sz. önk. r e n d e l e t e a parlagfő irtásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 16. §. /1/ bek.-ben kapott felhatalmazás alapján a Képviselı-testület az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja 1.§. A rendelet célja a parlagfő okozta allergiás betegségek csökkentése érdekében községünk közigazgatási területén elszaporodott parlagfő irtása. A rendelet hatálya 2.§. A rendelet hatálya kiterjed a nagyközség közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre. Parlagfő irtás szabályai 3.§. /1/ Pilis nagyközség közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, és más szervezetek tulajdonában álló, vagy általuk kezelt, vagy bérelt ingatlanon kötelesek a virágzó parlagfő irtásáról gondoskodni, a területüket parlagfőtıl mentesen tartani. /2/ A parlagfő – virágzás elıtti - irtásáról az idıjárástól, a parlagfő nagyságától függı gyakorisággal kell gondoskodni. /3/ A területen található parlagfő gyomirtását el kell végezni. /mechanikusan, vegyszeres gyomirtással engedélyezett készítményekkel/.
180 /4/ A parlagfő vegyszeres gyomirtása esetén a Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. 4.§. A parlagfő felismerésének elısegítésérıl, elıfordulási helyérıl, irtásáról, továbbá a parlagfő okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, a lakosság körében történı tudatosításáról az önkormányzat szórólapok útján, valamint hangosító berendezés igénybevételével gondoskodik. Szabálysértési rendelkezés 5.§. /1/ Szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható az, aki a parlagfő irtás szabályairól szóló – a jelen rendelet 3. §-ában megállapított – rendelkezéseket megszegi. /2/ Az /1/ bekezdésben megállapított szabálysértés esetén a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki. Záró rendelkezések 6.§. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésérıl az SZMSZ-ben meghatározott módon a jegyzı gondoskodik.
8./ E g y e b e k a./ Támogatási igények elbírálása Elıadó: Csikós János polgármester Kérelmek a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve vannak. Csikós János polgármester: A képviselık fénymásolatban valamennyi támogatási kérelmet megkaptak, a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a kérelmeket. Kéri a bizottság elnökét: ismertesse a bizottság javaslatát. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Tájékoztatásként elmondja, hogy a 2003 évi költségvetésben 4 millió Ft. áll rendelkezésre a különbözı támogatásokra, ebbıl 3 millió Ft-tal a Kulturális Bizottság rendelkezik, 1 millió Ft-ot a Képviselı-testület biztosít támogatásként. A bizottság megtárgyalta a testület hatáskörébe tartozó támogatási kérelmeket és elsısorban a területen ténylegesen mőködı szervezeteket kívánja támogatni. Javasolják a ceglédi kórház EUBA Alapítványának 10 eFt-ot, a Magyar Katasztrófakutyákért Alapítványnak 10 eFt-ot, a Peter Cerny Alapítványnak 30 eFt-ot, a TUMOR Alapítványnak 30 eFt-ot, a Pilisi Református Egyházközségnek
181 a készülı harangtorony befejezéséhez 250 eFt-ot, a Pilisi Polgárır Egyesületnek 300 eFt. támogatás megszavazását.
Imecs László képviselı: A Képviselı-testületnek el kellene dönteni, hogy melyik szervezetet szeretné a továbbiakban életben tartani és figyelembe kellene venni ennek a szervezetnek az igényét. A Pilisi Polgárır Egyesület 2002-ben 467.842.Ft-ot költött üzemanyagra úgy, hogy sok polgárır nem is nyújtotta be a teljesített szolgálatokra vonatkozó üzemanyag számláját, sokan saját mobiltelefonjukat használják. Az Egyesület 2002-ben 300 eFt, 2003. januárban 100 eFt. támogatást kapott az Önkormányzattól, a most javasolt 300 eFt-os támogatásból nem tartja lehetségesnek a polgárırség fenntartását.
Bencze László képviselı: El kell dönteni, hogy Pilisen szükség van-e a polgárırség munkájára. A bőncselekmények számát tekintve nem vitatható, hogy szükség van a polgárırségre, ezért javasolja legalább 400 eFt. támogatás biztosítását.
Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság ülésén felmerült, hogy a polgárırségnek ebben az évben kedvezı pályázati lehetıségei vannak, errıl a lehetıségrıl jegyzı asszony értesítette az egyesület vezetését. Szeretné tudni, hogy ebben történt-e valami lépés, hiszen az önkormányzat is minden pályázati lehetıséget szeretne kihasználni.
Domonyi Károly képviselı: Javasolja, hogy a Képviselı-testület a rendırség és a polgárırség között ossza fel a fennálló támogatási keretet, hiszen Pilisen a betelepülı lakosság miatt nagyon rossz a közbiztonság, fıképpen a telepi községrészen.
Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Nagyon fontosnak tartja a civil szervezetek támogatását. Természetesen a pilisi rendırırs támogatását is javasolja a polgárırség mellett, azonban a többi fontos civil szervezetre is gondolni kell.
Tóth Tibor alpolgármester: Természetesen a rendırség és a polgárırség támogatását kiemelten kell kezelni, de a többi szervezet támogatását is fontosnak tartja.
Pintér Erzsébet a Kulturális Bizottság elnöke: Javasolja 600 eFt-ot a polgárırségnek, 300 eFt-ot a Református Egyháznak biztosítani és 100 eFt-ot különbözı egyesületek, alapítványok között felosztani, vagy tartalékba helyezni, mert nem tartaná jónak a rendelkezésre álló összeg szétaprózását.
182
Vereb Sándorné képviselı: Egyetért azzal, hogy a Polgárır Egyesületre nagy szükség van és támogatni kell, de nem szabad megfeledkezni pl. a Peter Cerny Alapítványról sem, aki a csecsemık mentésében igen komolyan részt vesz. Fontosnak tartja továbbá a rendırség támogatását is.
Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: Nagyon helyesnek tartja, hogy elsısorban a településhez kapcsolódó szervezeteket támogassa az önkormányzat. A rendırségen belül a pilisi rendırırs támogatását javasolja, a motoros rendıröket talán nem.
Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Javasolja, hogy a Pilisi Polgárır Egyesületnek 500 eFt, a Református Gyülekezetnek 250 eFt, a Pilisi Rendırırsnek 150 eFt, a Tumor Alapítványnak 20 eFt, 30 eFt-ot a Peter Cerny Alapítványnak, a Katasztrófakutyákért Alapítványnak 10 eFt, az EUBA Alapítványnak 40 eFt. támogatást javasol elfogadni.
Greksza János képviselı: Véleménye szerint az EUBA Alapítványnak az ultrahangos készülék vásárlásához nagyobb összegő támogatást kellene biztosítani. A Polgárırség magasabb összegő támogatásával egyetért, most 400 eFt. támogatást javasol, és ha év közben lesz rá lehetıség, akkor további összeget biztosítani számukra.
Imecs László képviselı: A Polgárırségnek vannak kötelezı feladatai, és ha már most erre elkölti a biztosított támogatást, akkor nem jut majd üzemanyag költségre, ami azzal jár, hogy kevesebb szolgálatot tudnak majd teljesíteni.
Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Azt nem javasolja, hogy év közben térjen vissza a Képviselı-testület a támogatási kérelmekre, ezért most javasolja a rendelkezésre álló keret felosztását.
Bencze László képviselı: Javasolja Tóthné Mátrai Edit által tett javaslat elfogadását.
Csikós János polgármester: Megkérdezi ki ért egyet azzal, hogy a Pilisi Polgárır Egyesületet 500 eFt-tal, a Református Gyülekezetet 250 eFt-tal, a Pilisi Rendırırsöt 150 eFt-tal, a Tumor Alapítványt 20 eFt-tal, a Peter Cerny Alapítványt 30 eFt-tal, a Katasztrófakutyákért Alapítványt 10 eFt-tal, a EUBA Alapítványt 40 eFt-tal támogassa az Önkormányzat. A Képviselı-testület 11 szavazattal, 1 ellenszavazat és 5 tartózkodás mellett a következı határozatot hozza:
183
51/2003. (IV. 24.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2003. évi költségvetésébıl a következı szervezeteket támogatja:
- Pilisi Rendırırs (üzemanyagköltségre) 150.000.-Ft. - Pilisi Polgárır Egyesület 500.000.-Ft. - Pilisi Református Gyülekezet (harangtorony építés befejezéséhez) 250.000.-Ft. - TUMOR Alapítvány 20.000.-Ft. - Peter Cerny Alapítvány 30.000.-Ft. - Katasztrófakutyákért Alapítvány 10.000.-Ft. - EUBA Alapítvány (hordozható ultrahang készülék beszerzésére 40.000.-Ft.
2./ A Képviselı-testület pénzügyi forrás hiányában a következı szervezetek kérelmét nem tudja támogatni: - Monori Rendırkapitányság - Turai Idısek Otthona - Szent Vitus Alapítvány - Bíborszív Alapítvány - Szívbeteg Csecsemıkért Alapítvány - „Tiszta Szívvel” Alapítvány - MEDICOPTER Alapítvány - Egészségügyi- és Gyermekintézmények Fejlesztéséért Alapítvány - Gyermekünk az Életünk Alapítvány - „Értelmes Életért” Alapítvány Határidı: 2003. szeptember 30. Felelıs: Csikós János polgármester
Pintér Mihály Pilis, Nyáry Pál út 37. sz. alatti lakos: A Pilisi Polgárır Egyesület nevében megköszöni a Képviselı-testület támogatását.
Pap Albert Pilis, Munkácsy M. u. 14. sz. alatti lakos: Szintén megköszöni a Polgárır Egyesületnek nyújtott támogatást, és kéri a Képviselı-testületet, hogy a következı években gondoljanak arra, hogy magasabb összegő támogatást nyújtsanak, hiszen a Polgárırség a faluért dolgozik és tudomása szerint más településeken sokkal nagyobb támogatást kapnak az Önkormányzattól.
184
Csikós János polgármester: Természetesen a Polgárırségre szükség van, remélhetıleg szervezeti értelemben is képes lesz majd ütıképesebbé válni. Javasolja, hogy a Polgárır Egyesület használja ki a pályázati lehetıségeket is, mert ebben az évben valószínőleg már nem tud további támogatást nyújtani az Önkormányzat, hiszen az elızı évihez képest jóval nagyobb összeggel emelkedett a támogatás, mint az inflációs ráta.
b./ Számítógépes programokra ajánlat Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Az ajánlat a jegyzıkönyvhöz mellékelve.
Csikós János polgármester: Megkérdezi, kapcsolatban van-e kérdés, hozzászólás.
hogy
a
kiküldött
ajánlattal
Kriskó Jánosné jegyzı: Minden képviselı elıtt ismert, hogy a Polgármesteri Hivatalban mőködı számítógépek nagy része nem rendelkezik jogtiszta programmal, ennek kiküszöbölése érdekében a rendszergazda elkészítette a kiküldött elıterjesztést két változat ismertetésével. A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az elıterjesztést, a bizottság elnöke ismertetni fogja javaslatukat.
Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Hangsúlyozza, hogy a kiküldött ajánlat nem árajánlat, hanem inkább egy konstrukciós ajánlat. A szoftvereket általában kötött áron árusítják. A bizottsági ülésen a számítástechnikához jobban értı bizottsági tagok problémákat láttak, ezért a Pénzügyi Bizottság úgy határozott, hogy 2 millió Ft. fedezetének elıteremtését javasolja elıirányozni az Önkormányzat költségvetésébıl és ebbıl a rendszergazda szaktudása és a beérkezı árajánlatok alapján hajtsa végre a Polgármesteri Hivatal a szoftverlegalizálást, valamint a hivatali dolgozók számítástechnikai oktatását. Domonyi Károly képviselı: A Pénzügyi Bizottság ülése óta a rendszergazdával egyeztették a mőszaki feltételeket, tisztázódtak a problémák, így javasolja a Képviselı-testületnek a Pénzügyi Bizottság javaslatának elfogadását. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy a Pénzügyi Bizottság által elıterjesztett határozati javaslatot elfogadják-e? A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı határozatot hozza:
185
52/2003. (IV. 24.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a Polgármesteri Hivatal által használt számítógépes programok jogtisztaságának elérésére, valamint a hivatali dolgozók számítástechnikai oktatására 2003 évi költségvetésébıl 2.000 eFt-ot biztosít úgy, hogy annak fedezetét meg kell teremteni. Határidı: 2003. július 31. Felelıs:
Csikós János polgármester Kriskó Jánosné jegyzı
c./ Honlap készítésre ajánlat Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Szóbeli elıterjesztés. Csikós János polgármester: A képviselık kézhez kapták Domonyi Károly képviselı elsıdleges domain név regisztráció és karbantartása tárgyú tájékoztatóját. Megkérdezi van-e kérdés, vélemény. Domonyi Károly képviselı: Tulajdonképpen nem honlap készítésre, hanem Pilis domain nevének karbantartására vonatkozik a tájékoztatás. Amennyiben rendelkezésére bocsátják Pilis nagyközség honlapjának jelenlegi adatait, akkor a regisztrált domain névre feltölti az új adatokat. Részletes tájékoztatást ad a tájékoztató tartalmáról. Szabó Márton a Gazdasági Bizottság elnöke: Nagyon fontosnak tartja, hogy az Interneten keresztül Pilis megfelelı formában jelenjen meg, ezért javasolja az elıterjesztés elfogadását. Imecs László képviselı: Egyetért az elıterjesztéssel, azonban arról is dönteni kellene, hogy az állandó karbantartásért ki lesz a felelıs és ezért mennyit fizet az Önkormányzat. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság megtárgyalta az elıterjesztést és javasolja az Önkormányzat új honlapjának közvetlen név alá helyezését és karbantartását az Axelero Rt-nél megrendelni 127.000.-Ft/év értékben. Csikós János polgármester: Megkérdezi egyetértenek-e a Pénzügyi Bizottság javaslatával.
186 A Képviselı-testület 16 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a következı határozatot hozza:
53/2003. (IV. 24.) sz. önk. h a t á r o z a t Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete Pilis Nagyközségi Önkormányzat elsıdleges domain név regisztrációjára és karbantartására vonatkozó elıterjesztést elfogadja és az Önkormányzat új honlapjának név alá helyezését és karbantartását az Axelero Rt-nél 127.000.Ft/év összegben megrendeli. Határidı: 2003. június 30. Felelıs:
Csikós János polgármester Domonyi Károly képviselı
d./ Notebookok az önk. képviselıknek – ajánlat Elıadó: Kriskó Jánosné jegyzı Az elıterjesztés a jegyzıkönyvhöz írásban mellékelve. Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy Domonyi Károly képviselı által készített elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés, kérdés, hozzászólás. Kriskó Jánosné jegyzı: A képviselık kézhez kapták Domonyi Károly képviselı elıterjesztését, valamint az ezzel kapcsolatos árajánlatot. A Pénzügyi Bizottság kialakította ezzel kapcsolatos véleményét, melyet a bizottság elnöke bizonyára ismertetni fog. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság levette napirendrıl az elıterjesztést, mert akkor még nem állt rendelkezésre árajánlat. Most az árak ismeretében személyes véleményét ismerteti. Több árajánlatot kellett volna beszerezni ahhoz, hogy dönteni lehessen. Nem látja az egész rendszer megvalósulásának a mechanizmusát, komplexen kellene kezelni ezt a kérdést és több variációt is megismerni.
Domonyi Károly képviselı: Véleménye szerint a notebookokra nagy szükség lenne, mert nagyon sok megtakarítást jelentene az Önkormányzatnak és segítséget jelentene a gyors információáramlásnál, a pályázati lehetıségek kihasználásánál.
Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Akkor lenne értelme a notebookok beszerzésének, ha azt az összes képviselı és önkormányzati alkalmazott tudja kezelni és legyen Internet hozzáférés.
187
Kriskó Jánosné jegyzı: Az Internetet majdnem az összes önkormányzati dolgozó tudja kezelni, ez nem jelentene akadályt.
Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: A modern technika használatát nagyon fontosnak tartja, azonban a jelenlegi pénzügyi helyzetben felelısséggel nem tudna a beszerzés mellett dönteni úgy, hogy minden képviselı tiszteletdíjban részesül. Azt elképzelhetınek tartja, hogy a képviselık a tiszteletdíjuk terhére jussanak hozzá ehhez a nagyon fontos eszközhöz. Kérdéses az is, hogy hány képviselı tudná jelenleg használni.
Bencze László képviselı: Egyetért az elızı véleménnyel, bár nagyon fontosnak tartja és tudja, hogy ez a jövı, de most nincs 5 millió forintja erre a célra az önkormányzatnak.
Imecs László képviselı: Véleménye szerint a bizottságok külsı tagjai részére is nagyon fontos lenne a számítógép, ezért keresni kellene egy kedvezıbb konstrukciót, esetleg részletfizetési lehetıséggel. Véleménye szerint 1 év alatt megtérülne a számítógépekre fordított összeg.
Pintér Erzsébet a Kulturális Bizottság elnöke: Pályázati lehetıséget kellene keresni a számítógépek vásárlásához, mert most nem tartja idıszerőnek, hogy közpénzbıl kerüljön beszerzésre. A maga részérıl a tiszteletdíja terhére vállalná a számítógép vásárlást.
Misi József képviselı: Amennyiben a késıbbiekben ismét szóba kerül ez a téma, akkor azon is el kell majd gondolkodni, hogy mennyi pénzt takarítana meg az önkormányzat a számítógépek használatával. Számítást kellene végezni arra nézve, hogy mennyibe kerül egy képviselı részére az a sok papír, energia, amit az elıterjesztések fénymásolásánál felhasználnak.
Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Miután egy számítógép 3 hónap alatt elamortizálódik a tulajdonlás kérdése is vitatott. Olyan lehetıséget kellene megvizsgálni, hogy minél kisebb részletfizetéssel juthassanak számítógéphez a képviselık, mint magánemberek, nem önkormányzati forrásból. A Képviselı-testületnek azután kellene dönteni arról, hogy hordozható számítógépet vásárol-e a képviselıknek vagy sem.
Tóth Tibor alpolgármester: Vitathatatlan, hogy a haladáshoz hozzátartozik ez a számítástechnikai eszköz, de most közpénzbıl nem tartaná jónak a beszerzést.
188
Vereb Sándorné képviselı: Részletfizetés esetén nagyon szívesen vásárolna saját pénzbıl notebookot. Azzal nem ért egyet, hogy a község pénzébıl vásároljanak a képviselıknek, a tiszteletdíj terhére viszont elfogadhatónak tartaná. Csikós János polgármester: Összefoglalja az elhangzottakat. Úgy tőnik, hogy pályázat mentén, vagy részletfizetési lehetıség mellett saját pénzbıl vásárolna a képviselık nagyobb része notebookot. Nagyon fontos lenne valamelyik variációban a beszerzés, hiszen az információáramlásnál szinte nélkülözhetetlen eszköz a számítógép.
Tóthné Mátrai Edit képviselı: Talán arról lehetne szavazni, hogy a képviselıtestület jó dolognak tartja a felvetést, a más módon történı megvalósítás módját meg kell vizsgálni és azután visszatérni erre a kérdésre. Domonyi Károly képviselı: Az lenne a legfontosabb, hogy a képviselık megtanulják jól használni a számítógépek, az Internetet és valószínőleg a késıbbiek folyamán a notebookok is kedvezıbb áron szerezhetık be. Csikós János polgármester: Megkérdezi ki ért egyet azzal, hogy az elıterjesztésen most túl kell lépni, helyette más megoldást kell keresni. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı határozatot hozza:
54/2003. (IV. 24.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete a „Notebookok az önkormányzati képviselıknek” tárgyú elıterjesztést nem fogadja el. 2./ A Képviselı-testület az önkormányzati képviselık notebook-kal történı ellátása érdekében más megoldást keres. Határidı: folyamatos Felelıs: Csikós János polgármester
e./ Szennyvíz beruházás problémák megtárgyalása Elıadó: Csikós János polgármester Szóbeli elıterjesztés.
finanszírozásával
kapcsolatos
189
Csikós János polgármester: Ennek a napirendi pontnak a tárgyalására azért került most sor, mert többekben felmerült, hogy törvénytelen az az állapot, hogy a Víziközmő Társuláshoz fizetik az állampolgárok a szennyvíz beruházással kapcsolatos LTP részleteket. A Pénzügyi Bizottság ülésén az a javaslat született, hogy a Fundamenta RT. vezetıivel tárgyalni kell a Fundamenta Rt. és az állampolgárok közötti szerzıdéses viszony módosításának és a költségek viselésének lehetıségérıl. Misi József képviselı: Miután bizottsági üléseken nem volt jelen, így rövid tájékoztatást kér ebben a kérdésben. Kriskó Jánosné jegyzı: Az Önkormányzat, a Fundamenta Rt. és a Viziközmő Társulat kötött egy megállapodást, melynek egyik része többek szerint törvénysértı, ugyanis azt tartalmazza, hogy nem a Fundamenta Rt. fogja beszedni az állampolgároktól az LTP részleteket, hanem a Viziközmő Társulat. Ennek módosítására van szükség úgy, hogy 2003. július 1-tıl kezdıdıen ismét a Fundamenta Rt. szedi be az LTP részleteken. Polgármester úr ügyvéd úrral együtt eljárnak ebben a kérdésben, azonban további probléma az is, hogy a Fundamenta Rt. az állampolgárokkal olyan szerzıdést kötött, hogy a szerzıdésekben azt kötötték ki, hogy átutalással fogja teljesíteni az állampolgár a havi kötelezettségét. Ennek ellenére az állampolgárok nem ezt teszik, hanem sárga csekken befizetik a részleteket, ez pedig befizetésenként 85-95.-Ft. külön költséget jelent, ami 96 hónapra vetítve 27 millió Ft-ot jelentene, amennyiben minden részletet postai úton adnak fel. Kérdés azt, hogy ezt a külön költséget ki fogja megfizetni: az állampolgár, a Fundamenta Rt., vagy az Önkormányzat? Az Önkormányzat azt szeretné, ha a Fundamenta Rt. viselné ezt a költséget, akik ettıl teljes mértékben elzárkóztak arra hivatkozással, hogy az állampolgárokkal átutalásra kötött szerzıdést. Fontos az is, hogy amennyiben az állampolgár befizeti havonta az 1.560.-Ft-os részletet, jogában áll-e a Fundamenta Rt-nek, hogy az általa felmerült költségeket önhatalmúlag ebbıl az összegbıl levonja és az állampolgárnak nem 1.560.-Ft-ot fog havonta elkönyveli, hanem abból levonja a 85-95.-Ft.-ot. Ha ez így történne, akkor az állami támogatás is csökkenne, akkor a kamat is kevesebb és 96 hónap után nem 27 millió Ft. lenne a hiány, hanem jóval több. Amennyiben a tárgyalások folyamán nem sikerül elıbbre lépni, akkor sem mondhatja az Önkormányzat az állampolgároknak, hogy havonta még 95.-Ft-tal fizessenek többet. Azt nem tartaná jónak, ha ezt az egész költséget a futamidı végén átvállalná az Önkormányzat, azonban a Fundamenta Rt. kimutatása alapján évente talán át tudná vállalni. Molnárné Bártfai Andrea a Pénzügyi Bizottság elnöke: Megdöbbenve tapasztalta, hogy a bizottsági ülésen az ügyvéd úr egyrészt nem volt tisztában a tényekkel, több dologról csak az ülésen szerzett tudomást. Február 25-én küldött egy faxot a Fundamenta Rt, amelyben mereven elzárkózik minden tárgyalási lehetıségtıl, azóta semmilyen intézkedés nem történt. Ugyanakkor július 1-tıl át kellene, hogy vegye a Fundamenta Rt. a befizetések nyilvántartását és elszámolását. Véleménye szerint a háromoldalú együttmőködési megállapodás nem rendezi a befizetéseket, ugyanis a pénztári befizetések engedményezése nem az effektív havi befizetésekrıl szól, hanem arról, hogy a végösszeget a
190 Viziközmő Társulatra, illetve az Önkormányzatra engedményezi a Fundamenta Rt. A bizottsági ülésen nagyon komoly vita alakult ki, felmerült a Szervezı Bizottság, a Pro-Vital 2000 Kft. felelıssége, akik nem tudtak magyarázatot adni arra, hogy a 95.-Ft-os befizetésenkénti költségrıl miért nem volt tudomásuk és miért nem világosítottak fel senkit. A Pénzügyi Bizottság azt az álláspontot alakította ki, hogy el kell járni a Fundamenta Rt. felé és mindenféle lehetséges jogi változatot ki kell dolgozni arra vonatkozóan, hogy ha július 1-tıl a Viziközmő Társulat nem szedi be a részleteket, akkor ki és hogyan fogja finanszírozni az esetlegesen felmerülı 95.-Ft/csekk havi költséget. Imecs László képviselı: Véleménye szerint a Fundamenta Rt. csak akkor könyvelhetne kevesebbet az LTP részletekre, ha az állampolgár és a Fundamenta Rt. között lenne erre vonatkozóan szerzıdés. Sajnos, ha a lakos aláírta azt a szerzıdést, hogy utalni fogja a részleteket, akkor az ezzel kapcsolatos költségeket állnia kell. Polgárné Czerjak Judit képviselı: Tapasztalata szerint a lakosság részérıl lett volna hajlandóság arra, hogy utalja a részleteket, de az OTP-ben azt mondták, hogy amíg nem rendezıdik a helyzet, addig ne utalják. Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: A Pénzügyi Bizottság ülésén nagyon sok megoldási javaslat merült fel, melynek alapvetıen az volt a lényege, hogy csökkentsük a kiadásainkat. Tulajdonképpen a Fundamenta Rt. megtévesztette az állampolgárokat, hogy azoknál is az átutalást jelölték be, akik nem rendelkeznek bankszámlával. Javasolja, hogy a Pénzügyi Bizottság jegyzıkönyvét küldjék ki azoknak a képviselıknek, akik nem voltak jelen az ülésen, hiszen ott ügyvéd úr hosszasan tárgyalta, hogy mit lehet tenni. Legfıbb cél az, hogy a beruházás befejezıdjön, ennek érdekében minden problémát meg kell oldani, a tanulságokat pedig le kell vonni. Németh István a Viziközmő Társulat elnöke: A Fundamenta Rt. álláspontja szerint részükrıl teljesen törvényes és megalapozott dologról van szó. Felettes hatóság véleménye szerint nem járható út az, hogy az állampolgár és a Fundamenta Rt. között létrejött szerzıdésbe egy harmadik fél beavatkozzon, mert ez tiltott banki tevékenységnek minısülne a Viziközmő Társulat részérıl. Ezért ezt rövid idın belül meg kell szüntetni, így csak 6 hónapra kaptak csekket az állampolgárok, hogy ne okozzon problémát, ha idıközben megváltozik a helyzet és a Fundamenta Rt-hez kell fizetniük. A Fundamenta Rt-vel összesen 2315 szerzıdést kötöttek az állampolgárok és mindegyiken banki átutalás van megjelölve, ami fizikai lehetetlenség, hiszen biztosan nincs minden szerzıdınek bankszámlája. A Viziközmő Társulat számlájára januárban kb. 150 átutalásos részlet érkezett, majd kérte az OTP-t, hogy átutalási megbízást ne fogadjanak el, hiszen mindenkinek ki lett küldve a csekk és így talán elkerülendı, hogy ha ismét a Fundamenta Rt. fogja a részleteket beszedni, akkor ismét átutalási megbízás módosítást kell majd az állampolgároknak adni a pénzintézet felé. Az OTP-vel tárgyaltak, hogy mennyibe kerülne egy bankszámlanyitás, ill. az átutalás, lényegesen rosszabbul jár az, aki csak erre az egy dologra nyit bankszámlát és másra nem is használja. Ennek a problémának gyorsan a végére kell járni, hiszen ha továbbra is a Társulás szedi be a részleteket, akkor meg kell rendelni a csekkeket és ki kell küldeni az állampolgároknak.
191
Domonyi Károly képviselı: Véleménye szerint túldramatizálják ezt a kérdést, egyszerőbb utat kellene választani. A 95.-Ft-ot nem tartja nagy összegnek, a lakosság részére be kellene jelenteni, hogy csekken fizessék és ennek az összegét fizessék meg, ezért a havi alacsony összegért nem fognak szólni. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Domonyi Károly képviselı javaslatát semmiképpen sem javasolja elfogadásra, mert ez a lakosság körében nagy problémát jelentene. Amennyiben az Önkormányzat fizeti meg ezt a költséget, akkor sem jelent ráfizetést. A Fundamenta Rt-vel kötni kellene egy külön szerzıdést, amelyben azt szerepelne, hogy az Önkormányzat megtéríti a Fundamenta Rt-nek azokat a költségeket, amelyeket ráterhelne a lakosságra, ez kb. 22 millió Ft akkor, ha senki nem teljesíti átutalással a részletfizetési kötelezettségét. Ezzel szemben az Önkormányzatnak 176 olyan bekötési lehetısége van, amelynél a lakosok a meglévı csatornahálózat mellett kötöttek szerzıdést és ezek a bekötések az Önkormányzatnak nem kerülnek pénzbe. Ha ezt a 176 bekötést felszorozzák 200 eFt-tal, az 35 millió Ft-ot jelent. Molnárné Bártfai Andra a Pénzügyi Bizottság elnöke: Véleménye szerint ennek az ügynek a megoldásához egy pénzügyi jogászt kellene bevonni, hiszen az Önkormányzatnak van vesztenivalója. Gregorits ügyvéd úr tapasztalata szerint polgárjogi ügyekben jártas és nem gazdasági ügyekben. Meg kellene vizsgálni a Pro-Vital 2000 Kft-vel kötött szerzıdést is, hiszen gondatlanságuk miatt van most ilyen helyzetben az Önkormányzat, illetve a Társulás, ezért kártérítési pert kellene indítani ellenük. A Fundamenta Rt. és az állampolgár között kötött szerzıdés alapján szinte mindegy, hogy az átutalást, vagy a postai befizetést választotta az állampolgár, hiszen nincs leszabályozva, hogy ezek milyen költséggel járnak. Németh István a Viziközmő Társulat elnöke: Örvendetesnek tartja, hogy Pilisen a csatornahálózatnál 91 %-os a fizetési hajlandóság, de ha az állampolgárokra ráterhelik a postai befizetéssel kapcsolatos havi 90-95.-Ft-os díjat is, akkor ez a fizetési hajlandóság biztosan csökkenni fog. Mindenképpen javasolja, hogy az Önkormányzat és a Fundamenta Rt. állapodjanak meg ennek a díjnak a rendezésében, illetve abban, hogy ki szedje be a jövıben a részleteket. Misi József képviselı: A Fundamenta Rt. az állampolgárral kötött szerzıdésen az átutalást jelölte meg fizetési módnak, ennek ellenére csekket adott, amit be kellett fizetni. Tóthné Mátrai Edit az EU. Biz. elnöke: Javasolja, hogy mindenki olvassa el a Pénzügyi Bizottság ülésérıl készült jegyzıkönyvet, ahol ezt a témát részletesen tárgyalták. Most el lehet dönteni, hogy július 1-tıl a Fundamenta Rt. szedje be a részleteket, majd ha már mindenki ismeri a jegyzıkönyv tartalmát, akkor a pénzügyi jogász megkérdezését követıen vissza lehet térni arra, hogy ki fizesse meg a postai befizetésekkel kapcsolatos díjakat. Mala Ferenc a Településfejlesztési Bizottság elnöke: Elınyösnek tőnt az a háromoldalú megállapodás, mely szerint a Társulás szedi be a részleteket, hiszen sokkal jobban figyelemmel lehet kísérni helyben a befizetéseket.
192
Csikós János polgármester: Véleménye szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az érintettek ne is vegyék észre, hogy ilyen probléma fennállt. Megkérdezi ki ért egyet azzal a határozati javaslattal, hogy 2003. július 1-tıl kezdıdıen ne a Viziközmő Társulás, hanem a Fundamenta Rt. szedje be az állampolgároktól a részleteket, valamint azzal, hogy ennek a problémának a rendezése érdekében pénzügyi jogászt kell bevonni. A Képviselı-testület 17 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag a következı határozatot hozza:
55/2003. (IV. 24.) sz. önk. h a t á r o z a t 1./ Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete elhatározza, hogy a szennyvíz beruházással kapcsolatos lakossági befizetések kezelését 2003. július 1-tıl kezdıdıen átadja a Fundamenta Rt-nek. 2./ A Képviselı-testület pénzügyi jogász bevonását tartja szükségesnek a szennyvíz beruházással kapcsolatban kötött szerzıdések jogszerőségének vizsgálata érdekében. Határidı: 2003. május 5. Felelıs:
Csikós János polgármester Kriskó Jánosné jegyzı
Csikós János polgármester: Megkérdezi, hogy van-e napirenden kívüli bejelentés. Bejelentés nem hangzott el, így megköszöni a megjelenést és az ülést 23 óra 10 perckor bezárja.
Kmf.
Csikós János polgármester
Kriskó Jánosné jegyzı