Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT 10. Aktualitások
Mit jelent (és mióta) az izraeli unilaterális politizálás? Milyen változásokon ment keresztül 2000 óta Izrael és a PNH/PFSZ kapcsolatrendszere? Mely években tárgyaltak, mikor egyáltalán nem? Milyen pozíciói vannak az egyes szereplőknek (Izrael, PFSZ, Hamász) a palesztín területek végső státuszával kapcsolatban? Mely téren (és mely belpolitikai szereplők) lennének kész kompromisszumot és mely kérdésekben merevek az álláspontok? Milyennek tűnik az Obama-adminisztráció közel-kelet politikája? Milyen változásokat hozhatnak az izraeli választások (kormányalakítás, 2009. március 31.) a következő hónapokban? Milyen belső feszültségek jellemzik a palesztín politikai, társadalmi életet? Milyen támogatottsága van a Fayyad-kormánynak, milyen az Abbász-vezette elnöki hivatanak? Milyen a Hamász és a Fatah viszonya, hogyan alakul(t)-változott népszerűségük 2000, 2005 szeptembere, 2007 nyara, és 2009 januárja után/óta? Milyen mutatókkal tudná jellemezni a palesztín területen élők helyzetét? Hogyan értékelné ezheket regionális összehasonlításban? Nevezzen meg néhány olyan izraeli szervezetet, amely fellép a palesztínok jogaiért, a megszállás befejezéséért? többit lásd: oslói folyamat kudarcánál
8-9. Nemzetközi összefüggések (április 8-15.) Egyesült Államok (és a hidegháborús évek) Hogyan viszonyult az Egyesült Államok a XX. század első felében (és a világháború alatt) a zsidó bevándorláshoz? Milyen elképzelései voltak az amerikai külügyi adminisztrációnak a palesztínai helyzet rendezésére (1945-1947)? Hogyan viszonyultak a felosztási határozathoz (UNGA Res 181) annak szavazásakor és hogyan az azt követő hónapokban? Mi jellemezte a Truman-adminisztráció Közel-Kelet politikáját? Milyen érdekeik voltak a térségben, hogyan illeszkedett ebbe az Izraelhez fűződő viszony? Milyen fontosabb események befolyásolják a térségbeli amerikai külpolitikát 1967 előtt? Miért és mennyiben jelent fordulópontot az amerikai-izraeli kapcsolatokban 1967 és az 1970-es évtized? Mivel mérhető a két állam közötti kapcsolatok alakulása, intenzitása? Mely politikusok a főszereplői ezen időszaknak? Mely államok tekinthetőek a Szovjetunió fő közel-keleti szövetségeseinek? Hogyan reagál a kommunista tömb az 1967-es háborúra? Milyen okokkal magyarázható, hogy az amerikai közvélemény és adminisztráció fogékonyabb az Izrael biztonságát jelentő érvekre, mint a palesztín állam létrehozásának szükségességét magyarázó érvekre? Mikor vette fel az Egyesült Államok a hivatalos kapcsolatokat a palesztín féllel először? Miért szakadt meg a kapcsolatfelvétel? Mikor és mi volt a Rogers-, Baker-tervek lényege? Mit tartalmaztak a Clinton-javaslatok? Milyen elképzelése volt az ifj. Bush-adminisztrációnak a közel-keleti helyzet (palesztín kérdés) rendezésére? Mennyi amerikai polgári és katonai segélyt kap Izrael évente, mióta és miért? Mely térségbeli államok kapnak hasonló nagyságrendű összeget? Mi a zsidó-lobbi (Izrael-lobbi), hogyan értékelhetjük amerikai külpolitikára gyakorolt hatását? Kik írtak a témáról és kik (milyen érvekkel) kapcsolódtak be a vitába az utóbbi években? Európa és Európai Unió Milyen lépéseken keresztül formálódott az európai integráció (EGK, EK) Közel-Kelet politikája 1993 (EU) előtt és óta? Mi volt az Euro-Arab párbeszéd lényege? Milyen álláspontot képviselt az EK a Camp David-i megállapodásokkal kapcsolatban? Mi jellemezte az EK-arab, EK-izraeli kapcsolatokat az 1980-as években? Mely európai államok és mikor kezdték „komolyan” venni a PFSZ-t? Miért nehéz egységes európai közel-kelet politikáról beszélni? Melyek és miért a palesztín kérdést illetően befolyásos európai (tag)államok? Hogyan reagált az EU az oslói Elvi Nyilatkozatra? Milyen szerepe volt a szervezetnek a madridi konferencia (1991) után meginduló regionális egyeztetésekben?
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT
Milyen eszközei vannak az EU-nak, milyen szerepekben (csatornákon) van jelen 1993/94 óta az izraeli-palesztín kérdésben? Melyek voltak azon főbb nyilatkozatok, dokumentumok, amelyekből kiolvasható az EU térségbeli helyezettel kapcsolatos hivatalos álláspontja? Mennyi segélyt nyújt az EU évente a békefolyamat támogatására, milyen mechanizmusokon keresztül, milyen szektoroknak és milyen feltételekkel (az 1990-es eleje óta)? Hogyan értékelik az EU és az US Közel-Kelet politikáját (és annak megvalósulását) a térségbeli szereplők (Izrael, palesztín fél, arab államok)?
Arab világ Hogyan reagált az arab világ az első arab-izraeli háború következményeire? Hogyan viszonyultak a palesztín menekültekhez? Hogyan alakul(t)ak a palesztín menekültek jogai és lehetőségei Libanonban, Szíriában, Jordániában? Milyen más államokban telepedtek le (nem menekültként) nagyobb számban palesztínok? Miért és milyen Izrael-ellenes retorikát követtek a térségbeli arab államok vezetői 1967 előtt? Volt-e szerepe az Izrael-ellenességnek, ha igen, milyen, az arab nacionalizmus (és a pánarabizmus) szempontjából? Milyen következményekkel járt az 1956-os, 1967-es, 1973-as arabizraeli háború az arab államokban? Milyen szerepe volt az Arab Ligának a PFSZ létrehozása szempontjából? A későbbiekben (az 1990-es évek elejéig) hogyan változott a PFSZ és egyes arab államok (Jordánia, Szíria, Libanon, Irak, Kuvait) viszonya? Milyen szerepe volt az első (második) Öböl-háborúnak a PFSZ „jövője” szempontjából? Hogyan viszonyultak az arab államok az oslói folyamathoz? Mely államok és milyen nagyságrendű pénzügyi támogatást nyújtanak (a nyugati államokhoz képest) a PNH-nak, milyet a PFSZ-nek, mit a Hamásznak? Mit jelent a „palesztín kérdés” az arab államok külpolitikai mozgástere szempontjából? Mit jelent belpolitikai, társadalmi összefüggésekben? Miért és mennyiben jelent kihívást a „demokrácia hiány” és az iszlamizmus jelensége” napjainkban?
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT 5-7. Az oslói békefolyamat és kudarca (március 17., 24., április 1.) Előzmények Milyen jellemezte az Izrael és a PFSZ közötti kapcsolatokat 1993 előtt? Hol töltötte a PFSZ az 1980-as éveket? Milyen kapcsolatuk volt a Közel-Kelet palesztín lakosságával? Milyen volt a palesztín területeken élők Izraellel (az izraeli adminisztrációval) való viszonya 1967-1987 között? Milyen politikai szerveződésre volt lehetőség? Miért tört ki az első intifáda (1987)? Milyen sajátosságai voltak, miben különbözött a második intifádától? Kik voltak a fő kezdeményezői, kik álltak a felkelés élén? Milyen szerepet játszott a PFSZ az intifáda során? Mi volt a Baker-terv és a Samír-terv lényege? Milyen érdekei fűződtek Izraelnek az arab államokkal való megbékéléshez az 1980-as évek végén? Hogyan változtak az arab államok érdekei, célja (pl. Jordánia)? A madridi konferencia (1991. október) Mely nemzetközi szereplők voltak a konferencia fő szervezői? Miért nem az ENSZ égisze alatt rendezték meg? Kik voltak a résztvevő államok? Mi volt a konferencia célja és fő működési elvei? Hogyan zárult a madridi konferencia? Mik voltak az ún. utókonferenciák? Mi jellemezte a bilaterális és multilaterális csatornákat (részt vevők, témák, helyszínek)? Mi jellemezte az izraeli-palesztín delegációk tárgyalásait? Milyen céljaik voltak? Kik képviselték az érintett társadalmakat? Az oslói folyamat: az Elvi Nyilatkozattól a második intifádáig Miért pont Osló adott helyszínt a titokban zajló PFSZ-Izrael tárgyalásoknak? Hogyan került sor a kapcsolatfelvételre? Mely szereplők és menyiben/miért játszottak kritikus szerepet? Milyen céljai voltak a PFSZ/Fatahnak, milyen céljai az izraeli kormánynak? Miért zajlottak titokban a tárgyalások? Hogyan került sor a társadalmi (törvényhozási) megerősítésre palesztín és hogyan izraeli oldalon? Mit értünk az oslói folyamat filozófiáján? Mi volt az Elvi Nyilatkozat kitűzött célja? Hogyan hajtották azt végre? Melyek voltak végrehajtásról rendelkező kulcsfontosságú megállapodások? Mik voltak azok az ún. státuszkérdések? Mire utalt a „végső státusz” kifejezés? Milyen események történtek az 1994-1995-ös években? Mi jellemezte Simon Peresz és Jichak Rabin viszonyát? Miben változott, miben nem Rabin pozíciója Madrid és Osló között? Mit értett Simon Peresz „új Közel-Kelet” alatt? Melyik volt az oslói békefolyamat sikere (kudarca) szempontjából a legkritikusabb időszak? Hogyan került hatalomra a Likud 1996-ban? Milyen változásokat jelentett mindez az oslói békefolyamat, a megállapodások végrehajtása szempontjából (1996-1999)? Mi volt az átmeneti megállapodás (Osló II, 1995) lényege a Nyugati Part területére nézve? Miért szabályozták külön Hebron kérdését? Milyen együttműködési mechanizmust alakítottak ki az izraeli és palesztín hatóságok között? Mi jellemezte az együttműködést a biztonság terén? Hogyan alakult a PFSZ és a Palesztín (Nemzeti) Hatóság kapcsolata? Mi volt az egyik, mi a másik hatásköre? Milyen aggályok – és miért – merültek fel a PNH működésével kapcsolatban az 1990es évek második felében? Milyen szerepet játszottak az iszlamista mozgalmak az oslói folyamat időszakában? Miért és milyen alapon ellenezték az Izraellel való kiegyezést? Milyen eszközöket alkalmaztak céljaik elérése érdekében? Hogyan alakult a PFSZ-szel való viszonyuk? Hogyan változott támogatottságuk? Camp David (2000) kudarca és a második intifáda időszaka. A kudarc okai Hogyan alakult a palesztín területeken élők életszínvonala (az 1993-ban vízionált célokhoz) képest? Milyen volt a palesztín területek(en élők) gazdasági és demográfiai helyzete az ezredfordulón? Hogyan alakultak a palesztín választók pártpreferenciái az 1990-es évek folyamán? Miért vonakodott a palesztín vezetés részt venni a Camp David-i tárgyalásokon? Milyen okok miatt ösztönözte azok megrendezését az Egyesült Államok és Izrael mégis? Mennyiben magyarázza (magyarázza-e?) a Camp David-i diplomáciai kudarc az egész oslói folyamat kudarcát?
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT
Milyen (ellentmondásos) értelmezések láttak napvilágot a Camp Davidben történtekről? Mit jelentett a Barak által felajánlott „nagylelkű ajánlat”? Miért (nem) volt elvárható Arafattól, hogy kompromisszumot kössön? Mikor és milyen esemény kapcsán tört ki a második intifáda? Mi jellemezte a 2001-2001-es éveket? Milyen eszközökkel élt (védekezett, támadott) Izrael, milyenekkel a palesztín társadalom? Milyen megoldások születtek? Milyen szerepet próbált játszani a nemzetközi közösség? Hogyan reagált az izraeli kormány, mit jelent(ett) az unilateralizmus? Milyen belpolitikai változások (dezintegráció) következett be a palesztín politikai, társadalmi életben? Milyen új szereplők emelkedtek fel? Mely szereplők, miért és hogyan próbálták megreformálni a PNH-t?
Státuszkérdések 1. - Jeruzsálem Mikor, ki alapította Jeruzsálemet? Hogy lett az ókori és hogyan a modern Izrael fővárosa? Milyen volt a város helyzete 1948-1967 között? Hogyan és mikor foglalta el Izrael a keleti felét? Milyen változások következtek be a város (jogi) státuszában 1967 óta? Mit jelent, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa diplomáciai (jogi) szempontból? Hogyan reagált a fejleményekre a nemzetközi közösség és az ENSZ? Milyen a város lakosságának demográfiai helyzete? Hol húzódnak közigazgatási határai? Milyen fontosabb városrészei vannak, azokban kik laknak? Milyen fontosabb részei és nevezetességei vannak az óvárosnak? Milyen politikát folytat – az oslói folyamat tükrében – az izraeli kormány a várossal kapcsolatban? Hogyan tekintenek Jeruzsálemre az arabok? Mit jelent a „blue card,” kik rendelkeznek ilyennel? Mi az Orient House? Mit jelent a fal építése a város határai, a város arablakta részei és a Nyugati Part közötti kapcsolatok szempontjából? Státuszkérdések 2. - menekültek Kik a palesztín menekültek az UNRWA definíciója alapján és a palesztín identitás szempontjából? Mennyien hagyták el otthonukat (pontosan mely területeket) 1947-49 között, mennyien 1967-ben? Hol telepedtek le? Milyen a helyzetük, jogi státuszuk a szomszédos államokban? Milyen belső és milyen nemzetközi jogi védelmet élveznek? Mi az UNRWA szerepe, funkciója? Hol működnek UNRWA menekült-táborok? Mi a különbség regisztrált és nem-regisztrált menekültek között? Mi a visszatérési jog (right of return) követelésének alapja? Milyen politikai összefüggések miatt fontos az ahhoz való ragaszkodás a paleszítnok számára? Miért nem mondanak le róla? Hogyan tekint Izrael – a közvélemény és a mindenkori kormányok – erre a palesztín követelésre? Státuszkérdések 3. - telepek és telepesek Kik azok a telepesek? Mekkora méretűek a telepek és mikor kezdték el létrehozni őket? Hol találhatóak a nagyobb telepek? Kik a telepesek érdekképviselői? Hogyan változott a telepesek száma 1993-2000 között és 2000 óta? Milyen izraeli mozgalmak (pártok, civil szervezetek) ellenzik a telepes-mozgalmat? Milyen belpolitikai, társadalmi viharokat kavart a Gázai övezetbeli telepek felszámolása 2005 nyarán Izraelben? Mit jelentett, hogy a Saron-kormány „egyoldalúan” számolta fel ezeket a telepeket? Mi történt a telepesek hátrahagyott vagyonával (üzemek, üvegházak)? Mi a vallásos telepesek meggyőződése Izrael állam és Izrael földje kapcsán? Hogyan tekintenek az izraeli kormányra, mint legitimációs forrásra? Hogyan vélekednek a palesztínok földtulajdona kapcsán? Miért – milyen körülmények között – veszélyes álláspontjuk? Mit jelent a Nyugati Parton élő paleszínok számára a telepesek közelsége? Milyen előnyök és milyen károk származnak az szomszédságból? Státuszkérdések 4. – a palesztín állam területe és határai Hol húzódnak Izrael nemzetközi jogilag elismert határai? Mely államokkal rendezték azt (és mikor) békeszerződésben? Mely államokkal vitatott a határ és miért? Mit értünk Izrael és a palesztín területek közötti határon de facto és de jure szempontból? Hogyan változtak a „palesztín állam határai” 1947 őszéhez (UNGA RES 181) képest? Mit tekintettek Palesztínának előtte, mit 1949-ben, 1967-ben, 1988-ban, 1993-ban és mit 2000-ben Camp David-ben?
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT
Mit jelent a kétnemzetiségű állam, mikor fogalmazták meg először ezt az elképzelést? Mit a két állam – két nép koncepciója? Mit értünk „jordániai opció” alatt? Ez utóbbinak mely (belső és külső) politikai szereplők (voltak) hívei?
Gazdasági kapcsolatok• Hogyan alakultak 1967-1993 között a palesztín-izraeli gazdasági kapcsolatok? Milyen változásokra került sor 1994-ben? Mi volt a párizsi jegyzőkönyv lényege, fő céljai? Milyen jogai voltak a Palesztín Hatóságnak gazdasági, pénzügyi értelemben? Milyen – az izraeli biztonsági igényekkel összefüggésbe hozható – intézkedések (veszélyek) rejlettek a párizsi protokollban? Milyen sajátosságai vannak a palesztín kereskedelmi mérlegnek? Hogyan alakult a palesztín költségvetés, melyek voltak a főbb forrásai? Miért mondhatjuk, hogy a PNH Izrael „kliens-állama” lett az 1990-es évek végére? Mit jelent(ett) a PNH nagyarányú nemzetközi segélyekkel történő támogatása politikai gazdaságtani szempontból? Mennyi fejlesztési segélyt kaptak a palesztínok nemzetközi összehasonlításban 2000 előtt és után? Mennyit abszolút értékben, és mennyit a költségvetéshez, mennyit a GDP-hez viszonyítva?
•
http://www.diplomacia.hu/fileDb/CPYBTD/az%20osloi%20folyamat%20gazdasagi%20osszefuggesei.pdf
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT 4. Palesztína társadalmi és politikai berendezkedése (2009. március 10.) A palesztín identitás régi és új elemei; társadalmi összefüggések (napjainkig) Mit jelent palesztínnak lenni? Kik a palesztínok, honnan származnak? Milyen egyéb elemei vannak a palesztín identitásnak (Rashid Khalidi alapján)? Ezek hogyan, milyen események, összefüggések mentén formálódtak? Milyen szerepet játszik a vallás a palesztín (nemzeti) identitás szempontjából? Hogyan változott az évek, évtizedek folyamán? Milyen a (hagyományos) arab család? Milyen szerepe van politikai-társadalmi szempontból? A brit mandátum időszaka és az első arab-izraeli háború palesztín percepciói Mit jelentett a Balfour-nyilatkozat a palesztínai arabok számára? Hogyan értelmezik azt (máig)? Hogyan fogadták a helyiek a zsidó bevándorlókat? Milyen volt a viszony zsidók, arabok és az angol adminisztráció között az 1920-30-as években? Melyek voltak a legbefolyásosabb korabeli arab családok? Milyen korai arab törekvéseket ismerünk, amelyek politikailag rendezni kívánták a palesztínai arabok sorsát (akár a szomszédos arab országok, különösen Szíria és Jordánia relációjában)? Hogyan fogadták az arabok a felosztási terveket (1937, 1947)? Milyen összefüggések magyarázzák a palesztín állam létrehozását 1948 őszén? Mely állam(ok) ismerték el? Hogyan reagált a palesztínai arab lakosság az első arab-izraeli háborúra? Mennyien, milyen körülmények között kényszerültek otthonuk elhagyására? Hova mentek? Hogyan élték meg a történteket? Mit jelent a nakba kifejezés? Az arab nacionalizmus gyökerei, a palesztín nemzeti identitás (ki)alakulása Kik voltak az első arabok, akik nemzet(állam)okban gondolkodtak a Közel-Keleten? Mely államok (politikai elitjei) lettek az arab nacionalizmus vezetői a második világháború után? Mit jelentett az „arab állam” létrehozásának elmaradása (1947-49) az arab nép (nemzet) egysége, illetve az Arab Liga politikai programja szempontjából? Milyen szlogeneket fogalmazott meg Nasszer (és más arab vezetők), amelyek az „arab nemzet” palesztín kérdéshez és Izraelhez való hozzáállását tükrözték? Hogyan változtatott ezen a hatnapos háború (1967)? Az arab nacionalizmus és a palesztín politikai élet újjáéledése (1948-1974) Mivel voltak elfoglalva a palesztín politikai, gazdasági elitek az 1950-es években? Hol, milyen helyszíneken, mely vezetők részvételével kezdték újjászervezni a politikai életet? Milyen volt az új generáció és az 1920-40-es évek hatalmi erőinek egymáshoz való viszonya? Melyek voltak az első palesztín politikai szervezetek? Milyen szerepe volt az Arab Ligának a Palesztínai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) létrehozásában (1964)? Milyen célkitűzései voltak a PFSZ-nek? Ki volt Jasszer Arafat? Milyen szerepe volt a PFSZ-ben? Milyen eszközökkel próbálta a PFSZ felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét a palesztín állam hiányára? Mi volt a PFSZ – nemzetközi közösség (ENSZ) részéről történt – elismerésének (1974) jelentősége? A PFSZ és formálódó ellenzéke (1974-1993) Mit jelent, hogy a PFSZ „ernyőszervezet”? Milyen tagszervezetei vannak a PFSZ-nek, azok milyen eltérő elképzelésekkel rendelkeztek a palesztín állam létrehozását illetően? Hogyan változott a PFSZ bázisa és politikája az 1967-es háború hatására? Milyen állomásai voltak az emigrációnak? Miért és hogyan változtak a PFSZ (céljai és) eszközei az 1970-es évektől? Melyek voltak azok az európai államok (és vezetőik), amelyek először fogadták hivatalos szinten Arafatot? Mit jelentett a palesztín területek izraeli megszállás alá kerülése (1967) az ottani politikai élet szempontjából? Mit jelentett a megszállás, hogyan (milyen intézményeken keresztül) igazgatta Izrael a területeket? Milyen volt az emigrációban lévő PFSZ és a palesztín területek kapcsolata 1970 és 1993-94 között? Hogyan (és mikor) vert gyökereket az iszlamizmus a palesztín területeken? Milyen befolyása volt a térségben a Muszlim Testvériségnek? Mikor jött létre a Hamász? Miben ragadhatóak meg a PFSZ és a Hamász közötti különbségek?
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT
Kik álltak az első intifáda hátterében? Milyen eszközökkel és milyen célokért küzdöttek? Mit jelentett az első intifáda (1987) kitörése Izrael és palesztín területek kapcsolata szempontjából?
Rendezési tervek a palesztín területek sorsával kapcsolatban Milyen (nemzetközi) elképzelések láttak napvilágot az első felosztási terv(ek) óta, amelyek a palesztín kérdést megpróbálták megoldani? Mi volt a Camp David-i keretegyezmények jelentősége a későbbiek (oslói folyamat) szempontjából? Milyen összefüggések magyarázták, hogy Izrael és a PFSZ végül felvegye a hivatalos kapcsolatokat egymással (Madrid 1991, Osló 1993)? Melyek voltak a PFSZ/Fatah céljai és érdekei? Melyek Izraelé? Melyek voltak közös érdekeik? (további palesztín belpolitikai összefüggéseket lásd az oslói békefolyamat tükrében)
3. Izrael társadalmi és politikai berendezkedése (2009. február 18. – március 3.) A modern Izrael létrehozásának előzményei és körülményei Melyek voltak a bázeli program (1897) végrehajtásának fontosabb lépcsői? Melyek voltak a kompetens (és miben kompetens) szervezetek? Hogyan rendelkezett a népszövetségi mandátumszerződés a Balfour-nyilatkozatról, illetve a helyi, betelepülő zsidó közösség (kollektív) jogairól? Mi volt a Zsidó Ügynökség feladata és hatásköre? Mely téren ragaszkodtak palesztínai jogaikhoz a britek? Mi volt a Hisztadrut? Hogyan alakult zsidók és arabok viszonya, mely területeken érintkeztek? Milyen elképzelései voltak Herzl Tivadarnak és Martin Bubernek? Milyen fontosabb politikai irányvonalak jellemezték a két világháború közötti zsidó közösséget? Kik voltak az ún. revizionisták és mire vonatkozott követelésük? Hogyan kívánták megoldani a britek az 1930-as évekre egyre mélyülő arab-zsidó feszültségeket? Mi volt a Fehér Könyv (1939) legfontosabb pontja? Mi volt a Biltmore-program (1942) lényege és célja? Hogyan vett részt a palesztínai zsidóság a II. világháborúban? Hogyan rendelkeztek a britek a világháborút követően a zsidó bevándorlásról? Milyen szerepe volt Ciprusnak? Miért utalta London az ENSZ hatáskörébe a kérdést (1947. febr.)? Mi volt az UNSCOP? Hol és mit vizsgált? Milyen főbb törésvonalak jellemezték a palesztínai zsidó belpolitikai életet 1945-1947/48 között? Milyen körülmények között zajlott a fegyverkezés? Milyen fegyveres alakulatok léteztek? Mi volt a felosztási határozat (1947) célja és tartalma? Hogyan fogadták a palesztínai zsidók és arabok? Hogyan az Arab Liga? Mikor vonultak ki végül a britek? Mikor kiáltották ki Izrael államot? Mi volt a függetlenségi nyilatkozat fő üzenete? Hogyan alakult a két világháború között létrehozott politikai és (fél)katonai szervezetek sorsa Izrael létrehozását követően? Milyen kompromisszumok mentán jött létre az IDF? Mi volt a fő feladata? Ki volt Folke Bernadotte? Hogyan zajlott és hogyan zárult az első arab-izraeli háború? Történelmi narratívák Mi az „népnélküli föld – földnélküli nép” narratíva lényege? Mennyiben felel(t) meg a korabeli zsidó bevándorlók szemléletének? Mikor lett a tudományos és hétköznapi diskurzus része Izraelben, hogy mi történt a palesztín településekkel az első háború előtt és alatt? Mit jelent az etnikai tisztogatás kifejezés? Miért van jelentősége? Mennyiben releváns a kérdés (i) Izrael önértékelése, illetve (ii) a két nép – két állam lehetősége szempontjából? Kiket nevezünk poszt-cionista gondolkodóknak? Milyen a cionizmushoz fűződő viszonyuk? Politikai rendszer és berendezkedés Melyek Izrael alaptörvényei? Miért nincs alkotmány? Milyen az állam politikai berendezkedése? Milyen sajátosságai vannak a választási rendszernek? Ennek milyen következményei vannak? Milyen feltételei vannak a politikai életben (választásokon) való részvételnek? Melyek a legfontosabb politikai pártok, azoknak milyen szavazói bázisa van? Mit jelent nagykoalíció és koalíció Izraelben, milyen példákat ismerünk? Milyen szerepe van a hadseregnek, illetve katonaságnak a politikai életben? Milyen a katonaság társadalmi beágyazottsága (szerepe)?
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT Állam és vallás kapcsolata Mi volt a (korabeli politikai) cionizmus judaizmussal való viszonya? A (mai) társadalom mekkora hányada vallásos? Egyáltalán, mit jelent (zsidóként) vallásosnak és szekulárisnak lenni? Milyen álláspontot képviselnek az ultraortodox pártok a modern Izraeli Államhoz hez (Medinat Izrael) és (az ókori) Izrael földjéhez (Erec Izrael) fűződő viszonyuk kapcsán? Mennyiben tekinthető Izrael teokratikus államnak? Mit jelent(ett) – és mivel volt magyarázható – a Ben Gurion és az ortodox rabbik által államalapításkor megkötött kompromisszum? Milyen a többi vallás – zsidó valláshoz viszonyított – érvényesülési lehetősége? Társadalmi rétegződés és multikulturalizmus Mikor, honnan érkeztek zsidók Izraelbe? Kik tekinthetőek askenázi, szefárd (mizrahi) zsidónak? Hogyan alakult a szovjetunióbeli zsidók kivándorlása – Izraelbe való bevándorlása – az 1970-es évektől és hogyan a Szovjetunió felbomlását követően? Mit jelent a „visszatérési jog” az alaptörvények szerint és mit a rabbinikus jog követelményei alapján? Milyen társadalmi feszültségeket szül a különböző értelmezés? Milyen hétköznapi, életmódbeli különbségek vannak a különböző helyről bevándorolt zsidó (közössége)k között? Milyen az izraeli zsidók Egyesült Államokhoz fűződő viszonya? A „zsidó és demokratikus állam” jelentése és az ennek kapcsán felmerülő dilemmák Hogyan jellemezhető az izraeli demokrácia? Mitől zsidó állam Izrael? Lehet-e bármely állam egyszerre demokratikus és etnikailag definiált? Milyen feszültségek (ellentmondások) húzódnak a „zsidó és demokratikus” öndefiníció mögött? Nemzetközi kapcsolatok és új antiszemitizmus Hogyan alakult Izrael államelismerése? Mit jelentett Izrael diplomáciai kapcsolatai szempontjából az 1967-es háború, a Camp David-i egyezmények (1978), hidegháború vége és az oslói folyamat? Mit jelent az antiszemitizmus? Mit jelent az „új antiszemitizmus”? Milyen szerepe van Izrael állam „zsidó” mivoltának (öndefiníciójának) az érvek és ellenévek sorában?
2. Történeti és társadalmi kontextus (2009. február 11.) Történeti fejlődés mérföldkövei Igazolt-e (tudományosan) Ábrahám, fiai, gyermekei, Izsák feláldozása, Kánaán, egyiptomi fogság, kivonulás, bírák kora? Ki kapja a kőtáblákat? Bibliai és történeti források közötti különbség? Mikortól van történelme a Közel-Keletnek? Kik dokumentálják először? Melyek a főbb mérföldkövek? Mi a jelentősége a babiloni fogságnak? A Perzsa Birodalomnak? A Maszada-történet lényege és tanulsága? A Római Birodalom szerepe? Népek, identitások Milyen az élet a zsidó királyságok korában? Mennyiben egységes az ókori Izrael állam? Értelmezhető-e zsidó biblia és keresztény biblia? Mi a különbség? Zsidóság és (korai) kereszténység viszonya? Elnevezések (héber, zsidó, izraelita) közötti különbég? Hogyan alakul társdalom és főhatalom viszonya az arab terjeszkedés idején? Török Birodalom időszakában? Milyen kötődései vannak az itt élőknek a XIX. századig, az azt megelőző évszázadokban? Vallás (judaizmus, iszlám ismérvei) Melyek az elsődleges írásos források? Szövegmagyarázatok szerepe? Mi a „kiválasztottság” lényege? Mit a zsidók különleges felelősségének tartalma, annak alapja? Miben hasonlít iszlám és judaizmus egymáshoz (a keresztény vallásokkal szemben)? Vallás – közösség – egyén viszonya? Mi a legtágabb identitást formáló közösség egyik és másik vallásban? Hogyan értelmezik a társadalmi rendet? Mi az emberi élet fő célja? Isten és ember(iség) közötti viszony lényege? Hogyan értelmezhetjük az egyházi intézményrendszert? Melyek a saria’a és a halacha közötti azonosságok? Milyen ezek „ember által alkotott” joggal való viszonya? Miért fontos a vallási elöljárók közötti „konszenzus”?
Izrael és/vagy Palesztína?
óravázlatok és vizsgakérdések
IZRPA_SZNKT
Mi az „állam” szerepe és természete a vallás(i források) szerint az iszlámban, mi a judaizmusban? Mi a szuverenitás lényege és a föld szerepe? Értelmezhető-e, ha igen, hogy a szekularizáció akár a zsidó, akár az iszlám vallásban?
Cionizmus A diaszpórát követően hogyan alakul a zsidóság sorsa? Hol telepszenek le? Ibériai-félsziget története miért különleges? Milyen jogaik vannak (nincsenek) a XVIII-XIX. századig Európa szerte? Hogyan illeszkednek a „többségi” társadalmakhoz? Mit jelent a zsidóság számára a felvilágosodás (Nyugat-Európában)? Hogyan élik meg az emancipációt? Mi a haszkala? Kik az első cionista gondolkodók? Milyen jelentősége van annak, hogy Kelet-Közép-Európában késve megy végbe a felvilágosodás? Hogyan élnek a zsidók az Orosz Birodalomban? Hogyan nyugaton? Mi mindent jelent a zsidóság számára a nemzet(állam)ok megszilárdulása? Hogyan születik meg az antiszemitizmus fogalma? Mire utal? Mi mozgatja Herzl Tivadart? Mi a bázeli program lényege és víziója? Hogyan történik annak végrehajtása, milyen lépéseken, kezdeményezéseken keresztül? Korai arab nacionalizmus A térségbeli arabság önmeghatározása? Hogyan jut „eszükbe” a nacionalizmus? Kik (vallás, származás) az első teoretikusok? Milyen a helyiek viszonya a Török Birodalommal? Hogyan igazgatja a Török Birodalom a birodalmat? Mi a vilejetek és szandzsákok közötti különbség? Földtulajdon, földbirtokosok. Regisztráció. Egyéb gazdasági tevékenység? Mi a szerepe a Mohamed Ali vezette Egyiptomnak (1830-40-es évek)? Melyek a következmények? A XX. század első felének eseménytörténete Mi térségbeli arab uralkodó rétegek szerepe az első világháború idején? Viszonyuk Törökországgal? Németországgal? Az angolokkal? Milyen háború alatti érdekek és (párhuzamos) egyezkedéseket ismerünk? Mi áll a Balfournyilatkozat és mi a Huszein-McMahon levelezés hátterében? Hogy kerülnek ide a britek? Hogyan alakul ki a mandátumrendszer? Transzjordánia leválasztása miért annyira fájdalmas (és elsősorban kinek)?
1. Óramegbeszélés
