MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2
Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében Tárgyszavak: számítógépes munka; izom- és csontrendszer; foglalkozási betegség; egérhasználat; ismétlődés.
Az adminisztráció és a kommunikáció okozta munkahelyi megbetegedések történeti áttekintése Már a XVII. század végén Bernardino Ramazzini leírta a titkárok és a gyorsírók munkavégzéssel kapcsolatos megbetegedéseit. Három fő veszélyforrást azonosított: a folyamatos ülést (amely a bél, a máj, a vese és a gyomor megbetegedését, keringési zavart és rossz tartást okoz), az írásra használt kéz folyamatos mozgását és a szellemi koncentrálást a hibák elkerülése érdekében. Az ajánlott gyógymód az ülés megszakítása, tornagyakorlatok végzése és megfelelő diéta tartása volt. 1977-ben leírták a munkavégzéssel kapcsolatos izom- és csontrendszeri megbetegedések többtényezős természetét és megállapították, hogy az akut fájdalmak és a kimerültség krónikus megbetegedések kialakulását okozhatják. Az 1910-es évek elején a londoni postahivatal jelentést készített a morze, Baudot vagy Hughes berendezéseken dolgozó távirászok kezén jelentkező görcsről. Ezen berendezések kezelésekor ugyanis állandóan azonos, finom mozgásokat végeznek a kézzel, ami a kéz görcsös összehúzódását vagy az idegek megbetegedését okozza. Kezdetben fájdalom vagy kellemetlen érzés keletkezik a készüléket működtető kézben vagy a karban, és amikor az operátor gépelni kezd, izomfáradtság jelentkezhet. A korai szakaszban az elektrofiziológiai és a klinikai vizsgálatok nem mutattak eltérést, a teljesen kifejlődött betegség során pedig az izmok fájdalmas összehúzódása és látható görcs jelentkezett. Megállapították, hogy a távirászok kezén jelentkező görcs a központi idegrendszer megbetegedése, amely a kéznek és/vagy a karnak a távíró berendezés kezelése közben jelentkező, szemmel is látható görcse, amely 6–28 éves munkavégzés során alakul ki. 148 megvizsgált, morzekészüléken dolgozó távirász közül 93 személynél jelentkezett kellemetlen érzés a munkavégzés során. 13 esetben diagnoszti-
zálták a távirászok görcsét, hatan pedig még csak a betegség korai fázisában voltak. Öten átváltottak a bal kezük használatára a munka során. Az írással járó munkavégzés során tapasztalható írók görcsét ebben az esetben sohasem diagnosztizálták. A gépelés sebessége a távirászoknál átlagosan 15 000 leütés/h volt, amely tapasztalt munkatársaknál csúcsidőben elérhette a 31 000 leütés/h értéket. A szerzők vizsgálatuk során a távirászok 70%-ánál regisztráltak izomés csontrendszeri megbetegedéseket, 9%-nál a görcsös tünetek is jelentkeztek. A morzekészülék kezelésekor nagyon pontos ütemezéssel kell a billentyűzetet lenyomni és felengedni. A készülék kezelése hasonlít a számítógép egerén végzett kettős kattintáshoz. A szerzők kizárták a periférikus idegrendszer megbetegedéseit és megállapították, hogy a görcs és az akaratlan mozgások központi idegi eredetűek. Megfigyelték a motorikus programozás zavarát is. A finom mozgásokkal már nem tudták működtetni a berendezést, durva mozgásokat kellett végezni a teljes végtaggal és a fájdalom azonnal jelentkezett. A korszerű számítógépeken a munkavégzés kevésbé igényli a gyors és ütemezett mozgásokat, de az egeret gyakran használóknál észlelhetők finomabb motorikus zavarok. Ausztráliában a morze készülékeket az 1950-es években kivonták a forgalomból, és a távirászok hagyományos billentyűzeten kezdtek el dolgozni. 1971-ben Ausztrália három városában 73 főnél (a vizsgált 516 személy 14%a) észlelték munkavégzés közben görcs, 26 főnél (5%) izomfájdalom jelentkezését. 1960-ban a Volvo autógyárban alkalmaztak először elektromiográfot (az izmok elektromos tevékenységét mérő műszert) az adatbeviteli tevékenység során az izomfáradtság kialakulásának kimutatására. Az izomfáradtság azért jelentkezett, mert a nem megfelelően kialakított munkahely miatt a vállat fel kellett emelni, az alsó kar kicsavarodott, a csukló megnyúlt. A munkahelyek átalakításával az elektromiográf izomfáradtságra utaló jelei csaknem teljesen kiküszöbölhetők voltak. Az 1970-es években Japánban megnövekedett az izomfáradtságra, csont- és izomfájdalomra, alvászavarra és az ujjak kihűlésére panaszkodó betegek száma. A kártyalyukasztók körében munkavégzés után a bőr hajszálereinek a beszűkülését, alacsonyabb ujjhőmérsékletet és a lyukasztás csökkenő sebességét és nyomását figyelték meg. A betegek kezének fogó- és a szorítóereje jelentősen kisebb volt, mint a kontrollcsoportban, amit a kutatók a felső végtagok ismétlődő mozgása miatt bekövetkező fáradtsággal és egy megadott helyzetben való tartásával magyaráztak. Svédországban számológéppel dolgozók körében hasonló tüneteket észleltek. A számítógépes munkavégzéssel kapcsolatos izom- és csontrendszeri megbetegedéseket nehéz értékelni. Napjainkban a számítógépen végzett munka mindenütt jelen van. Miután a csont- és az izomrendszer megbetege-
dései lassan alakulnak ki, a számítógép-kezelők korábbi és újabb betegségekben szenvedhetnek.
Izompanaszok a számítógépen dolgozók körében Az Európai Közösség országaiban a munkavállalók több, mint a fele dolgozik számítógépen és számuk az elkövetkezendő években folyamatosan nő. A foglalkozás-egészségügyi statisztikák izombántalmak növekvő megjelenését jelezték a számítógépet használók körében, elsősorban a nyak, a váll és a felső végtagok területén jelentkező fájdalom formájában. A megbetegedések oka a helytelen testtartás, a munkahelyek és az adatbeviteli eszközök nem megfelelő kialakítása, de szerepet játszik a túlterhelés, a szoros határidők, és a monoton, egyhangú munkavégzés is. A krónikus izomfájdalom nemcsak a nagy biomechanikai terheléssel járó munkakörülmények esetén lehet gyakori, hanem kis izomaktivitást igénylő, de stresszhatással járó munkahelyeken is. 1991-ben dolgozták ki az ún. Cinderella-elméletet, amely szerint vannak kis küszöbértékű motorikus egységek, amelyek mozgása olyan gyorsan fokozódik, ahogy az izom aktiválódik és aktív marad az izom teljes lazulásáig. Hosszú idő eltelte, illetve a helyreállás hiánya esetén végbemehet a membrán metabolikus túlterhelése, amely sejtkárosodással, szövetelhalással és fájdalommal járó, degeneratív folyamatokat eredményez.
A PROCID ajánlásai a számítógépen dolgozók munkakörülményeinek javítására 1998-ban Európában elindították az ún. PROCID (Prevention of Muscular Disorders in Operation of Computer Input Devices) projektet a számítógépen dolgozók izomrendellenességei mechanizmusának feltárására és ajánlások kidolgozására, amelyek hozzájárulhatnak a számítógépet használók krónikus izomfájdalma csökkentéséhez. A 2001 márciusában lezárult projekt keretében vizsgálták, milyen körülmények között megy végbe az alacsony küszöbértékű motorikus egységek kedvezőtlen működése. Megállapították, hogy vannak motorikus egységek, amelyek pontosan kimutatják azokat a folyamatokat, amelyek az elmélet szerint meghatározott körülmények között megnövekedett kockázatot jelentenek. Figyelembe vették a fizikai terhelést, a mozgásokat és a szellemi stresszt. A vizsgálatok eredményeit és a PROCID projekt ajánlásai (1. táblázat) a Göteborgban 2001 márciusában megtartott konferencián ismertették. Az ajánlások fontosak mindazok számára, akik hosszú időt töltenek munkavégzésük során számítógép előtt.
1. táblázat A PROCID projekt ajánlásai a számítógépes munkahelyek egészségesebbé tétele érdekében Sorszám
Ajánlások
Kockázati tényezők
1.
Az operátoroknak korlátozniuk kell az ismétlődő ujjmozgásokat és a természetellenes testtartást. Olyan beviteli eszközöket kell alkalmazni, amelyekkel elkerülhető a kéz folyamatos mozgatása
a gyorsan ismétlődő ujjmozgások aktiválják az összehúzódásokat a felső végtagok és a nyak izmaiban, nincs változás a motorikus egységek aktiválásában
2.
Az operátoroknak el kell kerülniük a kettős kattintást
a gyors kattintás maximális izomterhelést indukál
3.
Ha a fájdalom már jelentkezett, nem szabad a fájdalom elkerülése érdekében a másik kézzel kezelni az egeret, hanem más beviteli eszközt kell alkalmazni
ellenkező oldali aktivitás jelentkezhet
4.
A számítógépes munkavégzés során gyakran a motorikus egységek nincsenek nyugalomban a munkavégzés során kell szünetet tartani, az agy és az izomzat felfrissítése érdekében
5.
Az operátorokat úgy kell betanítani, hogy a munkájukat a legjobb képességeik szerint végezzék el és figyeljenek a fáradtság, a fájdalom és/vagy a kellemetlen érzés tüneteire. A munkaadóknak szükség szerint át kell alakítaniuk a munkahelyeket
a fájdalom/kellemetlen érzés és/vagy a fáradtság önmagában nem előzi meg az izomaktivitást
6.
A munkaadóknak és az operátoroknak korlátozniuk kell a munkahelyen kialakuló stresszhatásokat
a szellemi terhelés, illetve a munka elvégzésére korlátozottan rendelkezésre álló időtartam növeli az izomaktivitást
A konferencián a Cinderella-elmélet ismertetése mellett az alábbi témakörökben hangzottak el beszámolók: – Az elektromiogramok (EMG) értékelésének módszertani alapjai. A trapézizom megbetegedéseinek vizsgálata – Adaptív algoritmusok kifejlesztése a trapéz- és a feszítő digitorum communis izmokból származó intramuszkuláris EMG-k értékelésére. A vizsgálatok szerint mindkét izomban vannak kis küszöbértékű motorikus egységek, amelyek a kismértékű izomaktivitás során csaknem folyamatosan aktívak. A vállban és az alkarban zajló motorikus folyamatok megfelelnek a Cinderella-hipotézisnek. – Élettani vizsgálatok a trapézizomban a számítógépen való munkavégzés során jelentkező fájdalom elemzésére. A izom véráramának mérése lézeres Doppler eljárással. A kis izomaktivitás során jelentős vérbő-
séget tapasztaltak a kézben, ami visszatükrözi a kismértékű aktivitás során jelentkező fájdalommal kapcsolatos mechanizmusokat. A beszámolók alapján érthető, hogy az izomfájdalom és az izomrendellenességek miért jönnek létre a számítógépnél végzett munka hatására, ami egyébként nem tűnik különösen veszélyesnek hagyományos biomechanikai szempontból. Epidemiológiai vizsgálatokkal tanulmányozhatók a hatás és a megbetegedés közötti kapcsolatok és a vizsgálatok alapul szolgálhatnak a megelőzés és rehabilitáció feladatainak kidolgozásához.
Kérdőíves vizsgálatok Dániában Dániában 1990-ben a munkavállalók 23%-a használt a munkája során számítógépet. Ez az érték 1999-ben már 60% volt. A számítógépes munkavégzés, valamint a csont- és izomrendszeri panaszok közötti kapcsolat meghatározására az ún. BIT eljárást (Behaviour in Information Technology = viselkedés az információtechnológiában) alkalmazták. Kérdőívet küldtek ki 11 dán vállalat és intézet 5033 alkalmazottjának. A válaszadók száma 3475 (69%) volt. Az 1. ábra a kérdőíven vizsgált témaköröket és összefüggéseiket mutatja be. A vizsgálatok a számítógépes munkavégzés, illetve az egérhasználat időtartama és a tünetek kialakulása közötti összefüggés meghatározására össz-
a számítógépes munka időtartama ismétlődés a munkahely kialakítása
teljesítményigények: mennyiségi érzékelési megértési
beviteli eszközök
hatások
a munkafeladat
szociális támogatás
egyéni tényezők
fejlődési lehetőségek
csont- és izomrendszeri tünetek
1. ábra A számítógépes munkavégzés és a csont- és izomrendszer megbetegedései közötti lehetséges kapcsolatok
pontosítottak. A vizsgált számítógépes tevékenységek az alábbiak voltak: adatbevitel, szövegszerkesztés, adatfeldolgozás, munkavégzés telefonközpontban, programozás, grafikai tervezés, sajtótevékenység, a számítógépek karbantartása, információfeldolgozás. Kiemelten vizsgáltak három munkakörnyezeti tényezőt: az ismétlődést, a mennyiségi követelményeket és a továbbfejlődés lehetőségét. Az eredmények értékelése során csak azon munkavállalók válaszait értékelték, akik hetente legalább 32–41 órán át dolgoztak számítógépen (N = 2579). A kapott eredményeket a 2. táblázat foglalja össze. A válaszadók közül 2310 nő, 1165 férfi volt. 2. táblázat A csont- és izomrendszer megbetegedéseinek gyakorisága a hetente legalább 32–41 órán át számítógépen dolgozók körében Változók
Nők
Férfiak
N
(%)
N
(%)
7 napnál hosszabb időn át jelentkező tünetek a nyakon (%)
906
53
221
27
7 napnál hosszabb időn át jelentkező tünetek a vállon (%)
716
42
185
23
7 napnál hosszabb időn át jelentkező tünetek a kézen/csuklón (%)
522
30
151
19
A vizsgálati eredmények értékelése során megállapították, hogy – A számítógépen végzett munka időtartama kedvezőtlenül befolyásolta a nők esetében a nyak és a váll, a férfiak esetében a kéz és a csukló megbetegedéseit. – Az egér használata a kéz/csukló megbetegedéseit befolyásolja. Az, hogy nem mutatható ki kapcsolat a nők esetében a számítógéphasználat és a kéz/csukló megbetegedése között, részben azzal magyarázható, hogy a vizsgálatban részt vevő, telefonközpontban dolgozó nők egérhasználat nélkül végezték a munkájukat a számítógépen. – A számítógépes munkavégzés időtartama kritikusnak tekinthető a csont- és izompanaszok kialakulásában, de a kézen/csuklón és a vállban ezen túlmenően jelentkező tünetek gyakoriságát az egér használata okozza. – A vizsgálati módszerek hiányossága, hogy a hatásbecslés olyan beszámolókon alapul, amelyek mesterségesen befolyásolják az összefüggést a tünetek és a számítógép-használat időtartama között. – A már megbetegedett munkavállalók áthelyezése kevésbé veszélyes munkára vagy teljesen más munkakörbe csökkenti a kapcsolat nagyságát a hatás és a tünetek között. Miután a megkérdezettek több éven át dolgoztak számítógépen, nem ismert, hogy a számítógép-használat időtartama hogyan változott a korábbi évek során.
– Korábbi vizsgálatokkal ellentétben nem találtak viszont összefüggést a számítógép-használat, ill. a csont- és izomrendszer megbetegedései között a számítógépet használók és nem használók összehasonlítása során. – Az egér használatának vizsgálatakor megállapították, hogy megnőtt a gyakorisága az izom- és csontrendszeri megbetegedéseknek a CAD tervezést végzők körében. – Blatter és Bongers megerősítette a kapcsolatot a csont- és izomrendszeri megbetegedések és a számítógép használatának az időtartama között: a nyak és a váll megbetegedései a nőknél gyakoribbak és súlyosabbak voltak, mint a férfiaknál, ami megerősítette a dán vizsgálati eredményeket. Ugyanakkor a könyök, a kar és a kéz/csukló tekintetében az eredmények eltérőek voltak, mert nem mutattak ki kapcsolatot a számítógép-használat időtartamával. Egyértelmű különbségek mutatkoztak viszont a nők és a férfiak megbetegedése között, amit az eltérő jellegű munkával magyaráztak. – Ha a telefonközpontban dolgozók válaszait nem értékelték, jóval szorosabb kapcsolat mutatkozott az egér használata és a kéz/csukló megbetegedései között, mert az ott dolgozók nem használtak egeret. – A telefonközpontok munkatársainak megbetegedését elsősorban pszicho-szociális és/vagy fizikai tényezők okozzák. A munkájuk jelentősen eltér a többi, számítógépet használó munkavállalóétól, mert gyakoribb az ismétlődés és kisebbek a továbbfejlődés lehetőségei. A vizsgálati eredmények értékelésekor tehát figyelembe kell venni a speciális területeken, jelentősen eltérő körülmények között végzett munkát. – A multimédiás kiadás és a számítógépek karbantartása során nagyok a mennyiségi követelmények. Az izom- és csontrendszeri megbetegedések gyakorisága nagy, a pszicho-szociális tényezők (pl. a munkahelyi előremenetel lehetősége) hatása jelentős. Nem ismert azonban még, hogyan befolyásolják a fizikai és a pszicho-szociális tényezők az izomés csontrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. – Csaknem mindegyik, számítógépen végzett munka ismétlődőnek tekinthető a nem számítógépen végzett irodai munkához képest, ezért nehéz összefüggést találni a hatás és a lehetséges kockázati tényezők között, ezért szükséges az ismétlődés hatásának további vizsgálata. A tünetek előfordulási gyakorisága nőtt a hatás időtartamának a növekedésével. A vizsgálatok a nemek közötti eltérésekre összpontosítottak és megállapították, hogy a nők esetében kevésbé változnak a munkafeladatok, valamint a nők nagyobb megerőltetésnek vannak kitéve. A tünetek gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál. A naponta hat óránál többet számítógépen dolgozó nők esetében az izom- és a csontrendszeri megbetegedések az egész testre kiterjedtek. Napi négy órai számítógépes munkavégzés esetén a tünetek mérsékeltebbek voltak. Epidemiológiai vizsgálatokkal megerősítették, hogy a
számítógépen hosszú ideig tartó munkavégzés növeli az izom- és csontrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, és a nők veszélyeztetettsége nagyobb, mint a férfiaké. Ezen túlmenően a fizikai és a pszicho-szociális hatásokat is figyelembe kell venni a számítógépes munkavégzés egészségi kockázatainak meghatározása során. A kutatás kiemelt területe volt a tünetek gyakoriságát csökkentő munkahelyi megelőző intézkedések (pl. olyan egér alkalmazása, amely biztosítja a kéz semlegesebb helyzetben tartását), illetve a megelőző intézkedések hoszszú távú hatásainak 3 éves követési vizsgálatokkal történő értékelése. A munkahelyek foglalkozás-egészségügyi szempontból megfelelő kialakítása kedvezően befolyásolja a tünetek többségét. A számítógépen dolgozóknál gyakran jelentkeznek hát- és nyakfájdalmak. Ezek tüneti kezelésére vizsgáltak egy új módszert, az izom nyugalmi helyzetének hiányán alapuló bio-visszacsatolás stratégiájának alkalmazhatóságát, egy új, az EMG jelek feldolgozására szolgáló elektronikai egységből és egy vibrátorból álló eszköz segítségével. Megállapították, hogy ez a típusú izom-visszacsatolás segít csökkenteni a számítógépen dolgozók izomzatán jelentkező megbetegedéseket. (Regősné Knoska Judit) Kadefors, R.; Läubli, T.: Muscular disorders in computer users: introduction. = International Journal of Industrial Ergonomics, 30. k. 4/5. sz. 2002. okt./nov. p. 203–210. Jensen, C.; Finsen, L. stb.: Musculoskeletal symptoms and duration of computer and mouse use. = International Journal of Industrial Ergonomics, 30. k. 4/5. sz. 2002. okt./nov. p. 265– 275. Karlqvist, L.; Bernmark, E. stb.: Computer mouse and trackball operation: similarities and differences in posture, muscular load and perceived excertion. = International Journal of Industrial Medicine, 23. k. 2. sz. 1999. p. 157–169.
