MŰSZAKI LEÍRÁS „Ivóvízminőség-javító beruházás Balkány településen Balkány-Abapuszta, Balkány-Perkedpuszta és Ordas telep távvezetékes vízellátásának VÍZJOGI LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYES TERVÉHEZ 1. ELŐZMÉNYEK: A város a címben szereplő településrészei jelenleg önálló vízművel rendelkeznek. A vízművek által szolgáltatott víz több komponense jelentősen túllépi az ivóvíz szabvány határértékét. Az Ötlet-Lánc Kft elvállalta az „Ivóvízminőség-javító beruházás Balkány településen” tárgyú KEOP - 7.1.0/11-2011-0061 számú projekt tervezési munkáit. 2. AZ IVÓVÍZMINŐSÉG - JAVÍTÁS KONCEPCIONÁLIS VIZSGÁLATA A Balkány-Abapuszta, Balkány-Perkedpuszta és Ordas telep vízellátására vonatkozóan több koncepciót megvizsgáltunk. Ehhez a település mintegy 20 kilométeres körzetében lévő települések vízműveit, azok lekötött és szabad kapacitásait tekintettük át. A vízművek megfelelő minőségű alábbi lekötött és szabad kapacitásai az alábbiak. Település megnevezése: Balkány – Szakoly Balkány-Abapuszta Balkány-Perkepuszta Geszteréd-Bököny Biri Nagykálló Kállósemjén Máriapócs-Pócspetri Kisléta Nyírbogát Nyírgelse-Nyírmihálydi Nyírlugos Nyíradony Nyíradony-Aradványpuszta Nyíradony-Tamásipuszta
3
Lekötött/Szabad kapacitás m /d: 1370/874 50/90 51/76 4932/3868 82/318 1644/1956 452/496 534/2346 233/267 616/34 411/289 370/950 877/1196 110/220 15/73
Előzetes vizsgálatunk az alábbi alternatívákra terjedt ki: 1.) A két külterületi lakott hely és Ordastelep vízellátása a Balkány városi vízművéről távvezetékeken. 2.) Balkány-Abapuszta és Balkány-Perkedpuszta önálló vízbázisára víztisztító technológia kiépítése. 3.) Balkány-Abapuszta és Balkány-Perkedpuszta vízellátása a szomszédos Geszteréd település állami vízművéről 4.) Balkány-Abapuszta vízellátása a szomszédos Nyíradony település vízművéről és BalkányPerkedpuszta vízellátása a szomszédos Kállósemjén település vízművéről 3. A VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE: Balkány város külterületi lakott helyei (Abapuszta, Perkedpuszta, Ordastelep) nem rendelkeznek egészséges ivóvíz ellátással. Az önálló vízművel rendelkező Abapusztán és Perkedpusztán üzemel víztisztító technológia, de nem alkalmas a nyersvízben lévő szennyező komponensek kiszűrésére. A kisvízműveket a városi vízművet üzemeltető Balkányi Településgazdálkodási, Gazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Nonprofit Kft üzemelteti. Előzetesen négy alternatívát vizsgáltunk. Részletesebb vizsgálat alá két koncepcionális megoldást vontunk. Az egyik a város közigazgatási területén lévő külterületi lakott helyeket a kiváló minőségű vizet szolgáltató, megfelelő szabad kapacitással rendelkező balkányi vízműről távvezetéken való ellátást tartalmazza. A másik megoldás a jelenlegi kisvízművek teljes felújítását, új víztisztító technológia beépítését tartalmazza. A III. fejezetben lévő részletes értékelés szerint mind üzemeltetési, mind üzembiztonsági szempontból kedvezőbb az 1.) alternatívában szereplő
távvezetékes vízellátás. A becsült beruházási költségek szempontjából kis mértékben, az üzemeltetői költségek vonatkozásában pedig jelentősen kedvezőbb az 1.) alternatíva. 4. A MEGVALÓSÍTÁSRA JAVASOLT MEGOLDÁS MŰSZAKI ISMERTETÉSE: Balkány-Abapuszta, Balkány-Perkedpuszta és Ordastelep vízellátása Balkány város vízművéről (vízhálózatáról) távvezetékeken keresztül. 4.1 Tervezés: A tervezést megelőzően a területet geodéziailag felmértük, és arról M = 1:1000 léptékű helyszínrajzot készítettünk. A tervezés során a vonatkozó előírásokat, a magassági és vízszintes vonalvezetésnél, minimális földtakarás biztosításánál a közműtávolságok betartásánál, a szerelvények elhelyezésénél igyekeztünk maradéktalanul betartani. A vízvezetékben az üzemeltetés fontos műveleteit, légtelenítés, fertőtlenítés, mosatás, leürítés, vízkormányzás, kutak, tolózárak, tűzcsapok biztosítják, továbbá a lakossági rákötések, a légtelenítést illetően. A vezetékek fémszerelvényeit, csőanyagait, a korrózió ellen védőbevonattal kell ellátni beépítés előtt. 4.2 Közműkeresztezések: A tervezett vízvezetékek nyomvonala, más közmű vezetékeket közelíthet meg. A kivitelezés megkezdése előtt, a tervezett nyomvonal környezetét, a csatolt közmű-egyeztetési jegyzőkönyvekben foglaltak figyelembe vételével, érintettség esetén kutató gödörrel fel kell tárni, szakfelügyeletet kell kérni, nyomvonal pontosítása, kitűzése után a tervezett vízvezeték végleges helyét a pontos közmű ismeretében esetleg módosítani kell. Módosítást csak a tervező hozzájárulásával lehet alkalmazni! A kivitelezéskor a közműtulajdonosok előírásait, valamint a közműkeresztezésekre vonatkozó szabványokat szigorúan be kell tartani! A keresztező közművek védelméről gondoskodni kell a közmű védőcsőbe helyezésével. A közművezetékek közelében gépi földmunkát végezni TILOS, csak kézi földmunka végezhető fokozott figyelemmel és óvatossággal. A keresztezett, megközelített közművezetékeket be kell védeni szabvány szerint, illetve szükség esetén ki kell váltani. A kiváltást csak a közműtulajdonos végezheti! A meglévő közművek helye, nyomvonala tájékoztató jellegű! A tervezet vezeték nyomvonala és a meglévő közművek közötti védőtávolság minden esetben betartandó. 4.3 Balkány város közüzemi vízművének főbb adatai: Balkány város és a szomszédos Szakoly községet a balkányi vízműről látják el közüzemi ivóvízzel. Ellátott lakos szám (Balkány és Szakoly): 9862 fő A lekötött éves vízigény: 500.000 m3/év 2011 évi víztermelés. 412.900 m3/év A vízellátást biztosító kutak adatai: A települések vízellátását a vízmű közelében létesített 4., 5., és 6. számú kút biztosítja. A kutak mértékadó vízhozama: 102 m3/ Vízkezelési technológia: A kutakból búvárszivattyúk emelik ki a vizet és nyomják a gáztalanítón ás az 50 m3-es nyersvíz medencébe. Onnan szivattyúk nyomják a vizet a két db 3150 mm átmérőjű kétrétegű vas-mangántalanító szűrőn át a tisztavíz medencébe. A hálózati szivattyúk a tisztavíz medencéből juttatják el a vizet az elosztó hálózatba és a 365 m3-es 44 m magas tározóba. A hálózati víz valamennyi komponense kielégíti az ivóvíz szabvány határértékeit, az arzén tartalom 7,1-7,9 µg/l között változik. A vízmű mértékadó kapacitása 1650 m3/d, ebből lekötött 1370 m3/d, tehát megfelelő szabad
kapacitással rendelkezik Balkány-Abapuszta és Balkány-Perkedpuszta, közigazgatási területén lévő Ordastelep vízellátására.
valamint
Balkány
4.4 Balkány-Abapuszta távvezetékes vízellátása: 4.4.1 Vízigények: A településrész lakosainak száma Önkormányzati előrejelzések szerint várhatóan a távlatokban sem növekszik, így az ellátandó lakos számot a jelenlegi adatokkal vettük figyelembe. - Lakosság száma: 410 fő 3 - Átlagos napi vízigény: 410fő x 80 l/fő, nap = 32.800 l/nap = 32,8 m /d 3 - Napi csúcs vízigény: 2,0x32,8 = 65,6 m /d 3 - Óracsúcs: 0,1x65,6 = 6,6 m /h. 4.4.2 Tervezett távvezeték leírása: Kiépített távvezeték látja el közüzemi ivóvízzel a Balkány közigazgatási területén lévő Béke telepet és Petri tanyát. A D 200-as távvezeték alkalmas a térségben lévő lakosság vízellátásán túl Abapuszta ellátására is. Abapuszta vízhálózata, így a településrész ivóvíz ellátása a meglévő távvezetékről önkormányzati tulajdonban lévő út mellett tervezett új D 90 PE nyomó vezeték kiépítésével megoldható. A vezeték mélységi elrendezését úgy terveztük, hogy jelentős iránytörések ne legyenek, nagy fektetési mélység ne adódjon, de a vezeték a fagyhatár alatt legyen fektetve, hálózati szerelvények elhelyezése vízellátási és üzemeltetési szempontból kedvező legyen. A fektetési mélység - csőtető - általában 1,20 - 1,50 m között változik, a tervezett végleges földfeltöltést is figyelembe véve. A vízvezeték építés a vonatkozó V-4, V-5 jelű részletes helyszínrajznak megfelelő nyomvonalon, az adott hosszban és átmérővel került megtervezésre: V- 2 jelű vezeték: 2.760 m D 90 PE nyomócső Elhelyezett szerelvények: Tolózár: 2 db NA 80 Föld feletti tűzcsap: 4 db NA 80 Ejektoros közkifolyó: 4 db (gerincről megcsapoló-hiddal, ϕ 25 PE vezetékkel történő lecsatlakozással) BELVÍZELVEZETŐ CSATORNÁK KERESZTEZÉSE: K-4 jelű csomópont: A Vecserilaposi szivárgó csatorna keresztezése: Kezelője: Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat, Nyíregyháza. K-5 jelű csomópont: A Bay szivárgó csatorna keresztezése: Kezelője: Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat, Nyíregyháza. Az Abapuszta ivóvíz ellátására tervezett D 90 PE vezeték nyomvonala a K-4 és a K-5 jelű csomópontokban a fentiek alapján nyíltfelszínű belvízelvezető csatornákat, annak út alatti áteresze alatt keresztez. A belvízelvezető csatorna keresztezését mindkét esetben a vonatkozó tervek szerint, az átfolyási szelvény érintése nélkül irányított furással tervezzük megoldani, az áteresz alatti átvezetéssel, védőcsöves védelemmel. A védőcső felső szintje és a csatorna nyilvántartott fenékszintje közötti takarási mélység - távolság 1,0 m. 4.5 Balkány - Perkedpuszta távvezetékes vízellátása: 4.5.1 Vízigények: A településrész lakosainak száma Önkormányzati előrejelzések szerint várhatóan a távlatokban sem
növekszik, így az ellátandó lakos számot a jelenlegi adatokkal vettük figyelembe. - Lakosság száma: 298 fő 3 - Átlagos napi vízigény: 298 fő x 80 l/fő, nap = 23.840 l/nap = 23,84 m /d 3 - Napi csúcs vízigény: 2,0 x 23,84 = 47,68 m /d 3 - Óracsúcs: 0,1x47,68 = 4,8 m /h 4.5.2 Tervezett távvezeték leírása: Balkány belterületi, a szennyvíz telepig kiépített gerincvezetékéről leágazva a Magyar Közút kezelésében lévő összekötő út mellett tervezett távvezetékkel érhető el Perkedpuszta ivóvíz hálózata. A vezeték mélységi elrendezését úgy terveztük, hogy jelentős iránytörések ne legyenek, nagy fektetési mélység ne adódjon, de a vezeték a fagyhatár alatt legyen fektetve, hálózati szerelvények elhelyezése vízellátási és üzemeltetési szempontból kedvező legyen. A fektetési mélység - csőtető - általában 1,20 - 1,60 m között változik, a tervezett végleges földfeltöltést is figyelembe véve. A vízvezeték építés a vonatkozó V-1, V-2, V-3, jelű részletes helyszínrajznak megfelelő nyomvonalon, az adott hosszban és átmérővel került megtervezésre: V- 1 jelű vezeték: 4.770 m D 90 PE nyomócső Elhelyezett szerelvények: Tolózár: 2 db NA 80 Föld feletti tűzcsap: 3 db NA 80 Ejektoros közkifolyó: 1 db (gerincről megcsapoló-hiddal, ϕ 25 PE vezetékkel történő lecsatlakozással) BELVÍZELVEZETŐ CSATORNÁK KERESZTEZÉSE: K-1 jelű csomópont: A VII/3-3 oldalág belvízelvezető csatorna keresztezése: Kezelője: Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat, Nyíregyháza. K-2 jelű csomópont: A VII/6 mellékág belvízelvezető csatorna keresztezése: Kezelője: Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat, Nyíregyháza. K-3 jelű csomópont: A Kállai főfolyás keresztezése: Kezelője: FETIVIZIG Nyíregyháza. A Perkedpuszta ivóvíz ellátására tervezett D 90 PE vezeték nyomvonala a K-1, K-2 és a K-3 jelű csomópontokban a fentiek alapján nyíltfelszínű belvízelvezető csatornákat keresztez, sem az átereszek, sem a mederburkolatok nem kerülnek megbontásra. A belvízelvezető csatorna keresztezését mindhárom esetben a vonatkozó tervek szerint, az átfolyási szelvény érintése nélkül irányított furással tervezzük megoldani, meder alatti átvezetéssel, védőcsöves védelemmel. A védőcső felső szintje és a csatorna nyilvántartott fenékszintje közötti takarási mélység - távolság 1,0 m. 4.6 Balkány - Ordas telep távvezetékes vízellátása: 4.6.1 Vízigények: A településrész lakosainak száma Önkormányzati előrejelzések szerint várhatóan a távlatokban sem növekszik, így az ellátandó lakos számot a jelenlegi adatokkal vettük figyelembe. - Lakosság száma: 80 fő - Átlagos napi vízigény: 80 fő x 80 l/fő, nap = 6.400 l/nap = 3 6,4 m /d 3 - Napi csúcs vízigény: 2,0 x 6,4 = 12,8 m /d 3 - Óracsúcs: 0,1x12,8 = 1,28 m /h
4.6.2 Tervezett távvezeték leírása: Balkány belterületi, a köztemetőig már kiépített gerincvezetékéről leágazva Önkormányzat tulajdonú út területére tervezett távvezetékkel érhető el az Ordas telep ivóvíz ellátása. A vezeték mélységi elrendezését úgy terveztük, hogy jelentős iránytörések ne legyenek, nagy fektetési mélység ne adódjon, de a vezeték a fagyhatár alatt legyen fektetve, hálózati szerelvények elhelyezése vízellátási és üzemeltetési szempontból kedvező legyen. A fektetési mélység - csőtető - általában 1,20 - 1,50 m között változik, a tervezett végleges földfeltöltést is figyelembe véve. A vízvezeték építés a vonatkozó V-6, V-7, jelű részletes helyszínrajznak megfelelő nyomvonalon, az adott hosszban és átmérővel került megtervezésre: V- 3 jelű vezeték: 1.957 m D 90 PE nyomócső Elhelyezett szerelvények: Tolózár: 1 db NA 80 Föld feletti tűzcsap: 3 db NA 80 Ejektoros közkifolyó: 3 db (gerincről megcsapoló-hiddal, ϕ 25 PE vezetékkel történő lecsatlakozással) 5. Kivitelezés: A tervezett vízhálózat bővítés PE csőrendszerből készül, a csőkötéseknél és a csomópontok kialakításánál hegesztett kötések alkalmazásával. A munkaárok nyitásánál gépi földmunkavégzés lehetséges, csaknem az egész vezeték nyomvonalán. Kézi földmunkát csak a meglévő vezetékekre történő csatlakozáskor, valamint az árok fenekén finomtükör vágásnál irányoztunk elő. Talajvízzel az érintett munkaterületen csapadékos időjárás esetén lehet számolni. Talajvízszint süllyesztést nem irányoztunk elő. Amennyiben mégis előfordulna, utólagos napló szerinti elszámolással történhet. A munkaárkot 0,8 m szélesre terveztük, vízszintes pallózású hézagos dúcolással. A munkaárkot mindkét oldalon korláttal kell ellátni. A földvisszatöltést rétegesen kell elvégezni, a vezeték mellett és felett 50 cm magasságig különös gonddal kell a tömörítést elvégezni. A földvisszatöltést szakaszosan kell megoldani, először a csőközepeket, majd a sikeres próbanyomás után a teljes visszatöltést elvégezni. A csomópontokba az iránytörésekhez kitámasztó betontömböket kell elhelyezni. Vízszintes és függőleges vonalvezetésre utasítást a vonatkozó tervek adnak. Betartandók a hossz-szelvényben előírtak, mivel az elhelyezésre kerülő szerelvények a vezeték légtelenítését és ürítését is hivatottak biztosítani. A lefektetett csővezeték a leterhelést követően szabályszerű nyomáspróbával ellenőrizendő. Nyomáspróba után a vezetéket fertőtleníteni kell. A beruházó köteles a 3/1979. ( Ép. Ért. 11. ) ÉVM számú utasításnak megfelelően a közmű nyilvántartást végző szervezetet a vízvezeték letakarítása előtt kellő időben értesíteni, a szükséges bemérések elvégzése céljából. 6. PE nyomócső fektetése: A földbe fektetett vezeték üregek, vezeték alatti laza kitöltések áthidalására, koncentrált vagy közel koncentrált terhelésekre és számottevő nyírásokra nem vehető igénybe. Ezért a vezeték folyamatos és egyenletes felfektetését biztosítani kell. Árokszint-képzés: Az árokfenék természetes állapotban is megfelelő ágyazat készítéséhez, ha - a talajvíz az árok fenékszintje alatt van,
- az árokfenék talajminősége és a csővezetékre ható igénybevételek vizsgálata azt eredményezi, hogy a cső falára olyan mértékű hatások nem irányulnak, amelyek a cső funkcióját károsan befolyásolják. Ha az árokfenék a fenti követelményeknek nem felel meg - pl. azon egyenetlenségek vannak vagy belőle kövek, szikladarabok állnak ki -, akkor kiegyenlítő réteg építése szükséges. A kiegyenlítő rétegben a legnagyobb szemcseátmérő 12 mm lehet, mely fagyott rögöt nem tartalmazhat. A kiegyenlítő réteg felszínét a cső hosszirányú lejtésének figyelembevételével simára kell kialakítani és az ágyazatra előírt egyenletes tömörségűre készíteni. Hasonló módon kell víztelenítés esetén a szivárgó réteget kialakítani. 7. Ágyazat építése: Az ágyazat feladata az egyenletes teherelosztás, a vezeték oldalirányú megtámasztása és a talajban lévő esetleges kiálló kövek, valamint egyéb egyenetlenségek együttes hatásainak kiküszöbölése. A csövet úgy kell az ágyazatban fektetni, hogy - a kellő tömörség mellett - a cső minden oldalról az előirt ágyazati rétegvastagsággal legyen körülvéve. A lefektetett csőnek az ágyazat érintkezési felületén teljes hosszúságban egyenletesen kell felfeküdnie. Az egyenletes felfekvést a csőszakasz csatlakozásainál is biztosítani kell. Az ágyazat késztésére a munkaárokból kitermelt anyag akkor alkalmazható, ha az szemcsés talaj, és - szerves anyagot nem tartalmaz, - max. 12 mm szemcse nagyságú, - a tervben előirt tömörségre tömöríthető (trg. = 90 %) Ha a munkaárokból kitermelt anyag ágyazat céljára nem felel meg, jól tömöríthető ágyazatkitöltő anyagot kell a helyszínre szállítani. Az ágyazat kialakításának és tömörítésének elsőrendű fontossága van a földbe fektetett csövek állékonysága és az előírt alakváltozási határokon belül való tartása szempontjából. Az ágyazat tömörítése közben meg kell akadályozni a cső függőleges elmozdulását, illetve felemelkedését. Az ágyazat tömörítését ugy kell végezni, hogy a tömörítés hatására a csőkeresztmetszetben a megengedettnél nagyobb alakváltozás ne következzék be. A csőkötések helyén az ágyazati anyag betöltésére és tömörítésére csak a vezetékszakasz sikeres nyomáspróbája után kerülhet sor. 8. A munkaárok betemetése: A betöltött és előirt tömörségű ágyazat fölé a munkaárokból kitermelt talaj visszatölthető, ha az megfelelő minőségű, ellenkező esetben talajcsere szükséges . A betemetésre felhasznált földanyagban idegen anyagok és nagyobb, 6 cm-t meghaladó kőzetdarabok nem lehetnek. Az árokba fektetett vezeték fölött a takarás vastagsága a felszíni terhek dinamikus hatása miatt legalább 1,2 m legyen. A munkaárokban gépi tömörítés csak a cső felett 1 m vastagságú réteg visszatöltése után végezhető. A földbe fektetett vezeték üregek, vezeték alatti laza kitöltések áthidalására, koncentrált vagy közel koncentrált terhelésekre és számottevő nyírásokra nem vehető igénybe. Ezért a vezeték folyamatos és egyenletes felfektetését biztosítani kell. 9. Nyomáspróba A nyomáspróba megkezdése előtt a vízvezetéket földdel le kell terhelni úgy, hogy az egymást követő csöveknél tengelyirányú eltérések, a nyomáspróba alatt a vezeték esésében változás ne történjék, de a csőkötések szabadon maradjanak. A vízvezeték magas pontján a légtelenítésről ( általában az ejektoros közkutakkal vagy házi bekötésekkel, gondoskodni kell ) A vezeték feltöltése után a vizet 4 óráig állni kell hagyni a levegőkiválás és a telítődés céljából, majd a vízveszteséget pótolni. A nyomáspróbát az üzemi nyomás 1,5 szörösén + 1 bar nyomáson azaz, ( 4,0 bar ) x 1,5 +1,0 bar = 7,0 bar nyomással kell végrehajtani.
A nyomás értékét legalább 30 percig, illetve addig kell tartani, amíg az összes csőkötést, illetve szerelvényt megvizsgálják. Szivárgás csöveken, csőkötéseknél, szerelvényeknél nem lehet. A vizsgálat időtartama, illetve 30 percig a vizet utántölteni nem szabad. A nyomáspróba alatt mutatkozó hibákat, szivárgásokat meg kell jelölni és a nyomás fokozatos leengedése után ki kell javítani. A javítás elvégzése után a nyomás próbát meg kell ismételni. Ha a részvezetékek eredményes kipróbálása megtörtént, az egész vezetéket ki kell próbálni az üzemnyomás +1 bar nyomással. A nyomáspróbához legalább 0,1 bar leolvasási pontosságú érvényes hitelesítésű nyomásérőt kell használni. Az elvégzett próbanyomásról - az építési napló mellékletét képező - jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a vizsgált csőszakasz hosszát, anyagát, -jét - a vezeték töltési idejét - a vizsgálat alatt tartott nyomást és idejét, a megengedett és tényleges veszteségeket és a nyomásesést - ismételt nyomáspróba esetén az előzetes nyomáspróbát, az észlelt hibákat - az ismételt próbanyomás körülményeit. 10. A fertőtlenítés: Sikeres nyomáspróba után, fertőtlenítés előtt a vezetéket jól át kell öblíteni. A vezeték öblítését addig kell folytatni, míg a vezeték végén tiszta víz nem folyik. A kiáramló öblítővíz elvezetéséről a legközelebbi csapadék-vízelvezető árokig gondoskodni kell. 3 Eredményes öblítés után 30 gr/m szabad klórtartalmú fertőtlenítőszert kell a nyomással áramló vízbe adagolni, amíg a vezetékszakasz végeken a klóros víz meg nem jelenik. A klóros víz megjelenése után a vezetékvégeket le kell zárni és a behatási idő biztosítása érdekében 12 óráig állni hagyni, majd tiszta vízzel a vezetékeket ki kell öblíteni míg a klór szaga el nem tűnik. Ezt követően az ejektoros kutakról a vízmintavételezést el lehet végezni. Amennyiben a klórgáz helyett a 0,5 - 1,5 %-os klórmész oldatot, vagy nátrium-hypokloritot adagolnak, az állási, illetve behatási időt 24 órára kell növelni. 11. Forgalomtechnikai előírások: 11.1 Magyar Közút Kht. kezelésében lévő utak érintettségekor (Perkedpusztai távvezeték nyomvonala közúttal párhuzamos vezetéssel érinti, Abapusztai tervezett vezeték Béke telepi leágazásánál közút keresztezéssel érinti) a kezelői hozzájárulást 3 pld-ban elkészített ideiglenes forgalomszabályozási terv becsatolásával kell megkérni. Kivitelezés során a forgalomszabályozási terv előírásait szigorúan be kell tartani. 11.2 Önkormányzati tulajdonú utak: A vízvezeték - építés kivitelezésének megkezdésekor a vonatkozó forgalomtechnikai előírásoknak megfelelően kell az érintett szakaszokra a táblákat elhelyezni. Amennyiben a munkaterület elejétől mérve lakott területen kívül, 100 m-en belül útcsatlakozás van, úgy a kereszteződés után a szükséges jelzőtáblákat meg kell ismételni, s azokat kiegészítő táblákkal kell ellátni a tényleges távolságok megjelölésével. Az építési munka befejezésekor a közút padkáját az építés előtti állapotnak megfelelően helyre kell állítani. A munkaterületet éjszakára és korlátozott látási viszonyok között folyamatos piros vagy villogó sárgafényű lámpával kell ellátni. A tervezett jelzőlámpák fényvisszaverő felületűek és normál méretűek legyenek. Az elkorlátozási elemek feleljenek meg az MSZ 11318-76. szabvány előírásainak. A forgalomterelés, - korlátozás során be kell tartani:
- az 1/1979. (VIII.12.) KPM-BM számú, valamint a 2/1984. (I.29.) KM-BM számú rendeletekkel módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ-ben), továbbá - az utak forgalomszabályozásáról szóló és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.21.) KM sz. rendeletben és annak mellékletét képező "Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat"-ban, - az építési munkahelyek elkorlátozására vonatkozó 765.116/1967. KPM Közúti Főosztályi utasításban és - a vonatkozó közúti szabványokban foglaltakat. Munkavédelem: A közúton munkát végző dolgozók { forgalomirányítást végző közúti jelzőőrök } feltűnő színű narancspíros - szabványos - védőmellényt kötelesek viselni. A közúti jelzőőröket KRESZ- tárcsával kell felszerelni. A kivitelező a közút területén munkát végző dolgozóit a munka megkezdése előtt kimutathatóan köteles oktatni : az alkalmazott technológiával, a közúti munkavégzéssel kapcsolatos forgalomkorlátozási, forgalomirányítási és forgalomterelési feladatokról, valamint a közúton tanúsítandó magatartásról. 12. Környezetvédelmi tervfejezet: Az építési munkák befejezése után építési törmelék, bontott anyag a munkaterületen nem maradhat. Az újrahasznosítható anyagot a Megbízó által kijelölt, engedéllyel rendelkező lerakóhelyen kell elhelyezni. Tűz- és robbanásveszélyes anyagok (üzemanyag stb.) csak a tűzrendészeti szabályok 35/1996. (XII. 29) BM rendelet betartásával tárolhatók. A tervezési területen be kell tartani a 12/1983. (V. 12.) MT. rendelet, zaj- és rezgésvédelmi határértékeit. A bontási anyagok hulladékok felsorolása, EWC kódok szerint. 17 05 Föld (ideértve az építési területekről származó kitermelt földet , kövek és kotrási meddő: 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól E bontási anyagok elhelyezése, szállítása és ártalmatlanítása során be kell tartani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényhez kapcsolódó, 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet (a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről), valamint a 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet (A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.) és a 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet (A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.) rendeletek tárgyi vonatkozású előírásait. Bontott anyafok elhelyezése: A munkavégzés során az alábbi bontott anyagok elhelyezése szükséges. Földanyag: (EWC kód: 17 01 04) Az ágyazat készítés miatt kiszoruló földanyag, amely nem szennyezett, ezért nem szükséges engedéllyel rendelkező lerakó helyre szállítani, elhelyezhető a helyi építési hatóság által kijelölendő mély fekvésű területeken. 13. Az építés során fellépő környezeti hatások: 13.1 Levegőre: Az építési munkák végzése során légszennyezéssel nem kell számolni, feltételezve azt hogy az alkalmazott munkagépek üzemanyag fogyasztása kellően beállított. A szállításoknál a por keletkezése időjárásfüggő, illetve szükség szerint locsolással megelőzhető 13.2 Talajra és vízre: Az építés során a fenti építési technológia alkalmazása mellett vízszennyezést okozó anyag használata nem szükséges, vízminőséget károsító hatás nem várható.
13.3 Megjegyzés: az építési területen munkagépjavítás, olajcsere nem történhet, a Vállalkozónak külön telephelyet kell erre kijelölni, ahol a feltételek ehhez biztosítottak, vagy a munka szakszervizben végzendő. Havária jellegű olaj, vagy hűtőfolyadék elfolyás esetén a szennyezett talaj a területről elszállítandó, a megfelelően kialakított fogadóhelyre erről a Vállalkozónak befogadó nyilatkozatot kell beszereznie. által kijelölendő mély fekvésű területekre történhet. 13.4 Zajszintek alakulása: Zajkibocsátó építőipari gépek. A többször módosított 12/1983 (V.12.) MT rendelet előírásait figyelembe véve (6.§), a kivitelezés során a 8/ 2002 (III. 22. ) KöM – EüM együttes rendelethez tartozó 2. sz. mellékletben meghatározott határértékek nem léphetők túl és az építés során a hivatkozott rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott határértékek is betartandók. 14. Biztonsági és egészségvédelmi védelmi tervfejezet: A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. paragrafusának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően kijelentjük, hogy ez a műszaki tervdokumentáció a tervezéskor érvényben lévő szabványok, szabályzatok és egyéb hatósági előírások figyelembevételével készült, s az azokban foglaltaknak megfelel. Ezzel egyidejűleg felhívjuk a kivitelező figyelmét, hogy a fent említett munkavédelmi törvényt a kivitelezés folyamán maradéktalanul és szigorúan tartsa be! Előírások: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, valamint a munkáltató által meghatározott munkavédelmi, tűzrendészeti előírások szerint kell a kivitelezési munkát irányító műszaki vezetők intézkedései alapján érvényre juttatni. A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényesítése a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy fentieket megtartotta. A tervekbe foglalt technológiák általános és sajátos biztonságtechnikai szabályait a 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról (ÉKBSZ), valamint a 19/1995. (XII.) KHVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról (VBSZ) tartalmazzák. Fenti rendeletek 1 sz. mellékleteiben kiadott szabályzatokban meghatározott biztonságtechnikai követelmények általános előírásait, valamint a különböző fajtájú munkavégzések egyedi előírásait teljes körűen minden esetben érvényesíteni kell és konkrétan írásban is rögzíteni kell az egyes munkatípusok sajátos balesetmegelőző szempontjait. A tervezett munkálatok kiemeltnek tekintett biztonságtechnikai vonatkozásaira az alábbiakban hívjuk fel a figyelmet. Földmunkák: A munkagödör kiemelési munkák megkezdése előtt a közmű-üzemeltetők előírásainak szigorú betartásával feltárást kell végezni. A feltárásnak ki kell terjednie a közmű gerinc és bekötő vezetékekre. A földmunka megkezdésének feltétele továbbá a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai szerinti előzetes feltárás. A kivitelezés csak jóváhagyott forgalomtechnikai terv szerint történhet. Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert stb.), vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha annak veszélytelenségéről meggyőződtek. Ehhez a műszaki ellenőr és szükség szerinti szakértő állásfoglalását ki kell kérni. Anyagmozgatás, tárolás: Az építés során felhasználásra kerülő anyagok tárolását, mozgatását a vonatkozó biztonsági szabályzat szigorú betartásával lehet végezni.
