IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT

A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP-2009-1.3.0



MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT.

FŐVÁROSI MÉRNÖKI TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT.

2011. április

00027



Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ .........................................................................................................8 1.1. MEGOLDANDÓ PROBLÉMA ...........................................................................8 1.2. MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÉS A VÁLTOZATELEMZÉS EREDMÉNYEI 11 1.3. KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT BEMUTATÁSA.............................................14 1.4. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEI..........................................23 1.5. A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁNAK JAVASOLT ÜTEM- ÉS INTÉZKEDÉSI TERV ..........................................................................................25 1.6. AZ EDDIG ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA ..........................................................................................25 1.6.1. 1.6.2.

Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről ...................................... 25 Összefoglaló a köztes RMT és a végleges RMT eltéréseiről ....................... 26

2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ......................................................................27 2.1. JOGI STÁTUSZ..................................................................................................27 2.2. A HORIZONTÁLIS POLITIKA BEMUTATÁSA............................................34 2.2.1. 2.2.2.

Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére vonatkozó esélyegyenlőségi szempont(ok) érvényesítésének bemutatása ............................................... 34 Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére vonatkozó fenntarthatósági szempont(ok) érvényesítésének bemutatása ............................................... 35

3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET .............................................................................................39 3.1. AZ ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA.............................39 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3.

A terület közigazgatási lehatárolása .............................................................. 39 A terület természeti környezete ...................................................................... 40 Jellemző településszerkezet ........................................................................... 42

3.2. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET BEMUTATÁSA...........................42 3.2.1. 3.2.2.

Demográfiai helyzet, tendenciák..................................................................... 42 Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák ................................................ 52

4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE ........................62 4.1. A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA ..........62 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3.

Helyzetértékelés ............................................................................................... 63 Keresleti igények jellemzése........................................................................... 95 Fejlesztési igény ............................................................................................. 104

4.2. CÉLKITŰZÉSEK ..............................................................................................106 4.2.1. 4.2.2.

A célkitűzések meghatározása ..................................................................... 106 Eredményindikátorok..................................................................................... 106

5. VÁLTOZATELEMZÉS ..............................................................................................107 5.1. ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN......................................................................................................107 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3.

A már elvégzett változatelemzések bemutatása ......................................... 108 Koncepcionális változatok összehasonlítása ............................................. 109 Koncepcionális változat elemzés ................................................................. 110

00028

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 5.1.4.


A végső változatelemzés változatai.............................................................. 114

5.2. A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE .........................................115 5.3. A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA .....................................................115 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.3.4.

Műszaki leírás ................................................................................................. 115 Költségek, bevételek és hasznok becslése ................................................. 119 Üzemeltetők által alkalmazott díjpolitika ..................................................... 131 Egyéb releváns szempontok ......................................................................... 131

5.4. „A” VÁLTOZAT ...............................................................................................132 5.4.1. 5.4.2. 5.4.3. 5.4.4.

A változat leírása, műszaki ismertetése....................................................... 132 A tervezett technológiai folyamat ................................................................. 134 Költségek becslése ........................................................................................ 136 További értékelési szempontok szerinti leírás............................................ 144

5.5. „B” VÁLTOZAT ..............................................................................................145 5.5.1. 5.5.2. 5.5.3.

A változat leírása, műszaki ismertetése....................................................... 145 Költségek becslése ........................................................................................ 156 További értékelési szempontok szerinti leírás............................................ 164

5.6. A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA..........................................................................................165 5.6.1. 5.6.2.

Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás................................... 165 További összehasonlítás ............................................................................... 169

6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE .......................170 6.1. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS .......................................................170 6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4.

Műszaki leírás ................................................................................................. 170 Egyéb releváns szempontok ......................................................................... 210 A kiválasztott változat bemutatása............................................................... 212 Outputindikátorok .......................................................................................... 217

6.2. INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS.................231 6.2.1. 6.2.2.

A beruházás tulajdonjogi kérdései ............................................................... 231 Működtetés, üzemeltetés ............................................................................... 233

6.3. A PROJEKT HATÁSAI ...................................................................................234 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3.

A projekt jelentős hatásai .............................................................................. 234 A projekt környezeti fenntarthatósága......................................................... 234 Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások .................................................... 235

7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGHASZON ELEMZÉSE...............................................................................................236 7.1. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI..236 7.2. PÉNZÜGYI ELEMZÉS ....................................................................................237 7.2.1. 7.2.2. 7.2.3. 7.2.4. 7.2.5.

Pénzügyi költségek becslése........................................................................ 237 Pénzügyi bevételek becslése ........................................................................ 248 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ...................................................... 258 A megítélhető támogatási összeg meghatározása ..................................... 260 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ........................................................... 260

7.3. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS..................................264 7.3.1.

A projekt közgazdasági költségeinek becslése .......................................... 264

00029

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 7.3.2. 7.3.3.


A projekt hasznainak becslése ..................................................................... 265 Közgazdasági teljesítménymutatók.............................................................. 268

7.4. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS .......................269 7.4.1. 7.4.2.

Érzékenységvizsgálat .................................................................................... 269 Kockázatelemzés............................................................................................ 271

8. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA ...............................273 8.1. A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA ...............................................273 8.1.1. 8.1.2.

A projektmenedzsment szervezeti felépítése .............................................. 273 A projektmenedzsment működése ............................................................... 275

8.2. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV.........................................279 8.2.1. 8.2.2. 8.2.3.

Ingatlanszerzés, tulajdonjog ......................................................................... 282 Egyéb feladatok .............................................................................................. 282 Kommunikációs terv ...................................................................................... 282

8.3. KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA............................................................286 8.4. KÖZBESZERZÉSI / BESZERZÉSI TERV ...................................................287 8.5. ÜTEMTERVEK .................................................................................................289 8.5.1. 8.5.2.

Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv ........................ 289 Kifizetési ütemterv.......................................................................................... 290

8.6. FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 292 9. RÖVIDÍTÉSEK ...........................................................................................................293 10.A TANULMÁNY MELLÉKLETEI ............................................................................294

00030



Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Főbb adatok .......................................................................................................................8 2. táblázat: Javítandó komponensek ....................................................................................................8 3. táblázat: A végső változatelemzés változatai .................................................................................12 4. táblázat: A változatelemzés eredménye .........................................................................................13 5. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök .......................................15 6. táblázat: A fajlagos beruházási költségek bemutatása projekt esetén............................................21 7. táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén...............22 8. táblázat: A kiválasztott változat tervezett beruházási költsége, Ft ..................................................23 9. táblázat: A támogatás számítása....................................................................................................24 3 10. táblázat: A lakossági díjak alakulása településenként projekt esetén (Ft/m ) ................................24 11. táblázat: A megvalósítás ütemezése..............................................................................................25 12. táblázat: Tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatai: ...........................................................34 13. táblázat: Tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatai:.............................................................36 14. táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok ................................................................................37 15. táblázat: A társulásban résztvevő települések közigazgatási behatárolása ...................................39 16. táblázat: A népességszám, lakásszám, ill. a vízbekötések száma a társulás településein 2010. január elsején .........................................................................................................................................42 17. táblázat: A társulás településeinek népessége 1990 és 2010 között .............................................44 18. táblázat: Természetes szaporodás a Társulás településein, 2005-2009........................................48 19. táblázat: A Társulás településeinek vándorlási egyenlege, 2005-2009..........................................48 20. táblázat: Korösszetétel a társulás településein ..............................................................................51 21. táblázat: Térségi munkanélküliségi ráta összehasonlító táblázat, 2006-2010................................53 22. táblázat: Munkanélküliségi ráta a társulás településein, 2006-2010* .............................................53 23. táblázat: Térségi szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2004-2008 ........................54 24. táblázat: Térségi szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2004-2008 ........................55 25. táblázat: Települési szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2004-2008....................55 26. táblázat: A lakások számának alakulása a Társulás településein 1990 és 2010 között .................56 27. táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2006 ........................................................................................................................60 28. táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2007 ........................................................................................................................60 29. táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2008 ........................................................................................................................60 30. táblázat: A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2009 ........................................................................................................................60 31. táblázat: Javítandó komponensek ..................................................................................................63 32. táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Deszk......................................65 33. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás – Deszk.......................................................................................66 34. táblázat: Kutak adatai - Deszk........................................................................................................67 35. táblázat: Kutak vízminősége - Deszk .............................................................................................67 36. táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Deszk..................................................................................67 37. táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Deszk......................................................................68 38. táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai ...................................................................69 39. táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Kübekháza..............................71 40. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás - Kübekháza ...............................................................................72 41. táblázat: Kutak adatai - Kübekháza................................................................................................73 42. táblázat: Kutak vízminősége - Kübekháza .....................................................................................73 43. táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Kübekháza..........................................................................73 44. táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Kübekháza..............................................................74 45. táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai ...................................................................75 46. táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök -Röszke.....................................77 47. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás – Röszke.....................................................................................78 48. táblázat: Kutak adatai - Röszke......................................................................................................79 49. táblázat: Kutak vízminősége - Röszke ...........................................................................................79 50. táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Röszke................................................................................79 51. táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Röszke....................................................................80 52. táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai ...................................................................81 53. táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Zsombó...................................82 54. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás – Zsombó....................................................................................82 55. táblázat: Kutak adatai - Zsombó.....................................................................................................84 56. táblázat: Kutak vízminősége - Zsombó ..........................................................................................84 57. táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Zsombó...............................................................................84 58. táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Zsombó...................................................................85 59. táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai ...................................................................86 60. táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Tiszasziget..............................88 61. táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Újszentiván .............................88

00031



62. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás – Tiszasziget...............................................................................89 63. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás – Újszentiván ..............................................................................89 64. táblázat: Kutak adatai - Tiszasziget................................................................................................91 65. táblázat: Kút adatai - Újszentiván ...................................................................................................91 66. táblázat: Kutak vízminősége - Tiszasziget .....................................................................................91 67. táblázat: Kutak vízminősége - Újszentiván.....................................................................................92 68. táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Tiszasziget..........................................................................92 69. táblázat: Szolgáltatott víz minősége - Újszentiván .........................................................................92 70. táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Tiszasziget..............................................................93 71. táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Újszentiván .............................................................93 72. táblázat: Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai ...................................................................94 73. táblázat: Keresleti igények Deszk...................................................................................................98 74. táblázat: Keresleti igények Kübekháza...........................................................................................98 75. táblázat: Keresleti igények Tiszasziget...........................................................................................99 76. táblázat: Keresleti igények Újszentiván ..........................................................................................99 77. táblázat: Keresleti igények Röszke...............................................................................................100 78. táblázat: Keresleti igények Zsombó..............................................................................................100 79. táblázat: Napi átlagos és csúcsfogyasztások települési bontásban és a Társulás egészében ....101 80. táblázat: Lakossági vízdíjak alakulása 2008-2010 .......................................................................102 81. táblázat: Lakossági szennyvízdíjak alakulása 2008-2010 ............................................................102 82. táblázat: Az érintett településeken élők jövedelmi helyzete 2007. évben .....................................103 83. táblázat: A mutatók megnevezése ...............................................................................................106 84. táblázat: Az EMT-ben EVET szinten továbbtervezésre javasolt műszaki megoldások ................109 85. táblázat: A végleges PS után megmaradó műszaki megoldások .................................................110 86. táblázat: MCA pontozási rendszere..............................................................................................113 87. táblázat: A végső változatelemzés műszaki megoldásai..............................................................114 88. táblázat: A végső változatelemzés változatai ...............................................................................114 89. táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása a projekt nélküli változatban .......................................................................................................................................120 90. táblázat: Az üzemeltetési költségek becslésének eredményei a projekt nélküli változatban településenként (Ft) ...............................................................................................................................120 91. táblázat: A projekt nélküli eset költségeinek összegzése .............................................................123 92. táblázat: Jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként a projekt nélküli változatban településenként (Ft) ............................................................................................................124 93. táblázat: A várható vízfogyasztás és a költségek becslésének eredményei a projekt nélküli 3 változatban a projekt egész területén (m , Ft)........................................................................................126 3 94. táblázat: Fogyasztásfüggő és alapdíjak a projekt nélküli változatban (Ft/m , Ft/hó/bekötés).......128 95. táblázat: Pénzügyi bevételek a projekt nélküli változatban (Ft/év) ...............................................129 96. táblázat: Üzemeltetők Cash-Flow kimutatása (Ft/év) ...................................................................130 97. táblázat: Méretezési vízigények – Deszk központ, Kübekháza, Tiszasziget-Újszentiván kistérségi rendszer 133 98. táblázat: „A” projektváltozat bemutatása ......................................................................................135 99. táblázat: Az „A” változat beruházási költsége (Ft) ........................................................................136 100. táblázat: Az „A” változat üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft) ........................................138 101. táblázat: A jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként az „A” változatban (Ft) 140 102. táblázat: Az „A” változat maradványértéke (Ft) ..........................................................................142 103. táblázat: A költségek becslésének eredményei - „A” változat (Ft) ..............................................143 104. táblázat: Méretezési vízigények - Deszk ....................................................................................146 105. táblázat: Méretezési vízigények – Kübekháza ...........................................................................148 106. táblázat: Méretezési vízigények – Tiszasziget-Újszentiván........................................................151 107. táblázat: A „B” változat beruházási költsége (Ft) ........................................................................156 108. táblázat: A „B” változat üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft) ..........................................158 109. táblázat: Jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként a „B” változatban (Ft) 160 110. táblázat: A „B” változat maradványértéke (Ft) ............................................................................162 111. táblázat: A költségek becslésének eredményei - „B” változat (Ft) ..............................................163 112. táblázat: A több szempontú elemzés eredménye.......................................................................166 113. táblázat: A változatelemzés eredménye.....................................................................................168 114. táblázat: Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén ..................................................169 115. táblázat: Méretezési vízigények – Deszk ...................................................................................171 116. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Deszk .................................................175 117. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Deszk ........................................176 118. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Deszk..............................................................176 119. táblázat: Méretezési vízigények - Kübekháza ............................................................................177 120. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Kübekháza..........................................183 121. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Kübekháza ................................183 122. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Kübekháza..........................................183

00032



123. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Kübekháza......................................................184 124. táblázat: Méretezési vízigények - Röszke ..................................................................................185 125. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Röszke................................................190 126. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Röszke ......................................191 127. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Röszke ...............................................191 128. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Röszke............................................................192 129. táblázat: Méretezési vízigények – Tiszasziget-Újszentiván........................................................194 130. táblázat: Mosató csomópontok, Tiszasziget...............................................................................200 131. táblázat: Mosató csomópontok, Újszentiván ..............................................................................200 132. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Újszentiván................................201 133. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Újszentiván .........................................201 134. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Újszentiván .....................................................202 135. táblázat: Méretezési vízigények – Zsombó ................................................................................203 136. táblázat: Mosató csomópontok, Zsombó....................................................................................208 137. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Zsombó .....................................208 138. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Zsombó...........................................................209 139. táblázat: A kiválasztott változat bemutatása...............................................................................212 140. táblázat: Outputindikátorok – Deszk önálló ................................................................................219 141. táblázat: Outputindikátorok – Kübekháza önálló ........................................................................221 142. táblázat: Outputindikátorok – Röszke önálló ..............................................................................223 143. táblázat: Outputindikátorok – Tiszasziget-Újszentiván önálló.....................................................225 144. táblázat: Outputindikátorok – Zsombó önálló .............................................................................227 145. táblázat: Outputindikátorok – Zsombó Projektcsoport ................................................................229 146. táblázat: Ivóvízminőség-javítási projekt beruházási költsége .....................................................238 147. táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén ..........240 148. táblázat: Az üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén..........................................241 149. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költség – fejlesztési különbözet ...................................243 150. táblázat: Jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként .....................243 151. táblázat: Maradványérték ...........................................................................................................245 152. táblázat: Hasznos élettartamok részletezése a beruházási költségtételek alapján ....................246 153. táblázat: fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése..............................................247 3 154. táblázat: Díjak előrejelzése (Ft/m , Ft/hó/bekötés) .....................................................................249 155. táblázat: Az ivóvíz és szennyvíz kiadások aránya az átlagos háztartási nettó jövedelmekhez (2010. évi árszinten) ..............................................................................................................................251 3 156. táblázat: Számlázott ivóvízmennyiség projekt esetén (m /év)....................................................254 157. táblázat: Pénzügyi bevételek projekt esetén (Ft)........................................................................255 158. táblázat: Pénzügyi bevételek projekt esetén - fejlesztési különbözet (Ft)...................................256 159. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek ..................................................................256 160. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben.................................................258 161. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás mellett ..............................................................259 162. táblázat: A támogatás számítása ...............................................................................................260 163. táblázat: A projekt finanszírozási forrásai ...................................................................................261 164. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága ..............................................................................262 165. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága a fizetési fegyelem figyelembe vétele mellett........263 166. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei ...................................................264 167. táblázat: A vízminőségi problémák összefoglalása ....................................................................266 168. táblázat: Az egészségügyi hasznok számszerűsítése................................................................267 169. táblázat: A hasznok összegzése (Ft)..........................................................................................268 170. táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók .............................................................................268 171. táblázat: Az érzékenységvizsgálat eredményei..........................................................................269 172. táblázat: A forgatókönyv elemzés eredményei ...........................................................................270 173. táblázat: A vizsgált változók küszöbértékei ................................................................................270 174. táblázat: A Monte Carlo szimuláció eredményei.........................................................................271 175. táblázat: Projektmenedzsment szervezet...................................................................................273 176. táblázat: Projektszervezet kompetencia-táblázata (a kiválasztás értékelési szempontrendszere) ... .....................................................................................................................................275 177. táblázat: Projektirányítási folyamatok .........................................................................................277 178. táblázat: Tervek, engedélyek .....................................................................................................279 179. táblázat: Kommunikációs ütemterv.............................................................................................284 180. táblázat: Kommunikációs pénzügyi terv .....................................................................................285 181. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv ....................................................................................288 182. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv ....................................................................................289 183. táblázat: Kifizetési ütemterv - beszállító (Ft)...............................................................................290 184. táblázat: Kifizetési ütemterv - támogatás (Ft) .............................................................................291 185. táblázat: Fajlagos beruházási költségek, vízminőségi paraméterek összefoglaló táblázata ......292

00033



1. ÖSSZEFOGLALÓ 1. táblázat:

Főbb adatok Zsombó és Térsége Ivóvízminőség-javító Projekt

A projekt címe: Projektgazda neve:

Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

Projektgazda székhelye:

6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.

ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem)

Igen

Érintett települések száma (db)

6

Érintett lakosság (ezer fő)

15,402

A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó)

2011. április

A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó)

2013. december

Összes beruházási költség (Ft)

1 145 575 781

Elszámolható beruházási költség

1 143 490 512

Nem elszámolható beruházási költség

2 085 269

A projekt előkészítés kezdete (év, hó)

2007. augusztus

A projekt előkészítés tervezett befejezése (év, hó)

2011. április

1.1. MEGOLDANDÓ PROBLÉMA Hazánk Európai Uniós csatlakozása során vállalta, hogy átveszi az érvényben lévő európai uniós szabályozásokat. A szolgáltatott vezetékes ivóvíz területén számos eltérés volt tapasztalható a hazai, illetve az uniós előírások között. Hazánk európai uniós csatlakozási szerződésében derogációt, mentességet kapott 98/83 EU Direktívában foglaltak alól 2006. december 31-ig, illetve 2009. december 31-ig, jelen projekt a csatlakozási szerződésben vállaltak teljesítését szolgálja. Ennek megfelelően Magyarország azt vállalta, hogy 2006. december 25-ig műszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke magasabb a megengedettnél, 2009. december 25-ig vállalta továbbá az ammónium, valamint a 10 µg/l-nél magasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is. A fenti célok elérése érdekében Magyarország ivóvízminőség-javító programot dolgozott ki először országos szinten, majd régiós szinten, ill. ezek kialakítása folyamatban van. Az adatok értékelése alapján jelen projekt részeként az alábbi településeken, ill. az alábbi komponensekre vonatkozóan szükséges vízminőség-javító fejlesztéseket előirányozni: 2. táblázat: Település Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsombó

Javítandó komponensek

47/2005. (III. 11.) + As, NH4 + As, NH4 , Fe + As, NH4 , Fe, + NH4 , Fe, + As, NH4 , + NH4 , Fe,

8

65/2009 (III.31.) + As, NH4 + As, NH4 , Fe, Mn, + As, NH4 + As, NH4 , + As, NH4 , + NH4 , Fe,

00034



Deszk Község vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén és ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 60%-os, az ammónium határérték túllépés 84 %, a vas tartalom túllépés 15 %. A településen víztisztító berendezés nem üzemel A szolgáltatott vízben az ammónium, arzén és vas koncentrációja határérték feletti. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Kübekháza község település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, vas, valamint ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 80%-os. Az ammónium koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 154 %-os, a vas koncentrációja határérték felett 2 % a túllépés. Mangán tartalom határérték alatti. A településen víztisztító berendezés nem üzemel. A szolgáltatott vízben az ammónium, arzén, vas koncentrációja - függetlenül a kutak üzemrendjétől – minden esetben meghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Röszke község település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, valamint ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 250 %-os. Az ammónium koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 36 %-os. A településen víztisztító berendezés nem üzemel. A szolgáltatott vízben az ammónium, arzén koncentrációja - függetlenül a kutak üzemrendjétől – minden esetben meghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Tiszasziget község település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, valamint ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 50 %-os. Az ammónium koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 96 %-os A településen víztisztító berendezés nem üzemel. A szolgáltatott vízben az ammónium, arzén koncentrációja - függetlenül a kutak üzemrendjétől – minden esetben meghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. Újszentiván község település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, valamint ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 50 %-os. Az ammónium koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 96 %-os. A településen víztisztító berendezés nem üzemel. A szolgáltatott vízben az ammónium, arzén koncentrációja - függetlenül a kutak üzemrendjétől – minden esetben meghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra.

9

00035



Zsombó község település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium és vas tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. Ammónium tekintetében a határérték túllépés mintegy 48 %-os, vas koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 45 %-os. A településen víztisztító berendezés nem üzemel. A szolgáltatott vízben az ammónium, arzén koncentrációja - függetlenül a kutak üzemrendjétől – minden esetben meghaladja a határértéket. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető, ennek érdekében üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra.

10

00036



1.2. MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÉS A VÁLTOZATELEMZÉS EREDMÉNYEI A Társulás településeire vonatkozóan a többéves feltáró, elemző munka, valamit az egyes műszaki megoldások ellehetetlenülése után a 6. fejezetben részletesen bemutatott műszaki megoldás jelenik meg, mint az ivóvízminőség-javítás lehetséges megoldása. A megoldási javaslatok keresése során az alábbiakra törekedtünk: – minden megvalósítható alternatívát számba vegyünk; – az érintettek bevonása döntéshozatalba; – ne alakuljanak ki úgynevezett. „fehér foltok“, a fejlesztésből kimaradó területek. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány: Az előkészítő munka első fázisaiban tehát széles információs bázisra alapozva kerültek műszaki szempontból megvalósíthatónak minősített megoldási változatok bemutatásra, azonban további fontos feladatot jelentett annak mérlegelése, hogy a műszaki szempontból egyébként megfelelőnek minősíthető megoldások pénzügyi – gazdasági szempontból is reálisnak, célszerűnek minősíthetők-e. A változatok értékelése során megtörtént a műszakilag célszerűnek minősített változatok pénzügyi – gazdasági szempontok alapján történő elemzése, annak érdekében, hogy továbbtervezésre javasolt változatokként a valóban célszerűnek tűnő, és reálisan megvalósíthatónak tartott megoldási lehetőségek kerüljenek kiválasztásra, és e változatok további, részletesebb kidolgozása tegye lehetővé a további munkavégzés során – a részletes megvalósíthatósági tanulmányok készítésének munkafázisában – az összességében legkedvezőbb változat kiválasztását. A projektcsoportban részt vevő települések esetében felmerült műszaki megoldásokat és az EMT végeredményeként továbbtervezésre javasolt és elfogadott műszaki megoldások közül az Alsó Tisza Vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács javaslata értelmében kizárólag a meglévő önálló rendszer fejlesztése maradt, mint továbbtervezendő, reálisan megvalósítható műszaki megoldás. Projektstruktúra javaslat: Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány végeredményeként és az elvi vízjogi engedélyes terv szinten kidolgozandó műszaki megoldások ismeretében egy úgynevezett projektstruktúra javaslat készült (PSJ). Olyan többváltozatú Projekt Struktúra Javaslat készült (továbbiakban: PSJ), amelyre alapozva az érintettek láthatták azt, hogy mely szempontokat kell figyelembe venni, milyen feladatokat kell még elvégezni, mely döntések meghozása kell ahhoz, hogy kialakulhassanak a végleges, pályázatokat benyújtó kedvezményezetti körök, melyek ezután a pályázatok sikeres véghezvitelében, majd a beruházások megindításában már társulási formában működnek együtt tovább. Az elkészült tanulmány egy javaslat, amely összefoglalja azokat az ismereteket és szempontokat, amelyek befolyásolhatják a projektcsoportok kialakítását, véglegesítését. A vázolt, lehetséges projektcsoportosítási javaslatokat a jogszabályok, pályázati előírások és egyéb szakmai szempontok együttes vizsgálatával alakítottuk ki, de természetesen ez csak az az alap, amely alapján a végleges pályázói köröket, csoportokat az érintetteknek a közeljövőben ki kell alakítani. Multi-kritéria analízis (MCA) A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program esetében a koncepcionális változatok, lehetséges műszaki megoldások korábban az EMT-ben kidolgozásra kerültek, majd az azokra vonatkozó Elvi engedélyes tervdokumentációk elkészültek. A felsorolt tényezők mentén vett, és esetünkben kidolgozásra került műszaki megoldások kombinációja jelentős számú megvalósítható projektváltozat felállításához vezethet, melyek részletes kidolgozását és elemzését elvetettük. Továbbá megállapításra került, hogy a célok elérése a projekt területen úgy valósítható meg, hogy a projektet további önálló, független egységekre tudjuk osztani (vízellátó rendszerek, műszaki megoldások), ezért a koncepcionális változatok szűrését egységenként végeztük el. 11

00037



A pályázati és módszertani útmutatók alapján, a koncepcionális változatok összehasonlítására több szempontú elemzést (Multi Criteria Analysis – MCA) lehet alkalmazni. Ennek megfelelően a Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programban értelmezhető, releváns módszertant dolgoztunk ki. Az ivóvízminőség-javító program kitűzött célja kizárólag a társadalmi, intézményi kontextus figyelembe vételével érhető el. A műszaki megoldás változatok értékelésénél, esetleges kizárásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az intézményi, működtetési kockázatokat, illetve az egyes alternatívák önkormányzati megítélését. Az elemzés célja a műszaki megoldások szűrése volt az aktuális terv-fázison. Ezzel kívántuk elérni, hogy részletes kidolgozásra már csak a megvalósítható legjobb műszaki megoldások kerüljenek. Megfelelő előkészítéssel olyan döntéshez kellett hozzásegítenünk az érintett önkormányzatokat, mely lehetővé tette a projekt szintű végső változatanalízist a megvalósításból kizárható műszaki megoldások továbbtervezése nélkül. A végső változatelemzés változatai tehát a megmaradó műszaki megoldások kombinációiban a következők: 3. táblázat:

Település

A végső változatelemzés változatai

„A” változat

Deszk

Kübekháza

Tiszasziget

„B” változat

Deszk önálló Kistérségi Vízellátó Rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza Tiszasziget Újszentiván településekre

Újszentiván

Kübekháza önálló

TiszaszigetÚjszentiván önálló (Tiszasziget központtal, vízátadás Újszentivánra)

Röszke

Röszke önálló

Röszke önálló

Zsombó

Zsombó önálló

Zsombó önálló

A végső változatelemzés módszere azonos a koncepcionális változatok szűrésére használt módszertannal, tehát ez esetben is a több szempontú elemzést (Multi Criteria Analysis – MCA) alkalmaztuk. Mindemellett nettó jelenérték számításunkat egy magasabb előkészítettség mellett, részletesen kidolgozott költségvetés és üzemköltség becslés segítségével készítettük el. A több szempontú elemzés kidolgozott kritérium rendszerének megfelelően, a műszaki adatok, szakmai ismereteink és az önkormányzati, üzemeltetői egyeztetések alapján a meghatározott szempontok értékelése megtörtént minden műszaki megoldás esetében. Az érintett lakosszámmal

12

00038



súlyozva a kapott hasznossági pontértéket kiszámoltuk a hasznosságra jutó költséget, mely lehetővé tette a műszaki megoldások sorba rendezését. Az eredményt az alábbi táblázat szemlélteti. 4. táblázat:

A változatelemzés eredménye

Változatelemzés a költsé gek nettó jelenértéke és több szempontú értékelés segítségével 2010. évi árszinten (műszaki költségek hálzatrekonstrukció és járulékos költségek nélkül) Vízellátó rendszer Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Röszke Zsombó NPV Súlyozott hasznossági pontszám Átlagos ha sznossági pontszám Hasznosságra jutó k öltség Helyezés

Projektváltozatok A 832 410 897

B 217 531 283 119 636 734 153 108 691

267 698 478 314 526 411 1 41 4 635 786 11 390 809 732 1 931 936 2

267 698 478 314 526 411 1 072 501 596 12 629 144 812 1 321 072 1

Az elemzés alapján elmondható, hogy az „A” változat költéségnek nettó jelenértéke mintegy 30%-kal magasabb a „B” változaténál és hasznossági pontszámában is kedvezőbb megoldás a „B” változat. A felvázolt beruházási változatok közül a „B“ alternatíva mind társadalmi hasznosság, mind összköltség nettó jelenértéke terén a kedvezőbb, így természetesen az egységnyi hasznosságra jutó költség terén is a kedvezőbb változat. Mindezek alapján: a „B“ változatot javasoljuk megvalósításra.

13

00039



1.3. KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT BEMUTATÁSA A változatelemzés eredményeként a „B” projektváltozat került kiválasztásra. Ebben a változatban a műszaki megoldás az, hogy négy településnél a saját vízbázisára alapozott úgynevezett önálló megoldás, amelyben, a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba, míg a másik két településnél, mely eddig is hasonlóként üzemelt, olyan kistérségi rendszer megvalósítására, amelyben az egyik településen a jobb adottságok kihasználásával előállítjuk az előírt minőségű vizet, melyet távvezetéken juttatunk el a másik településre, ahol megteremtjük a víz fogadásának szakszerű feltételeit. A projekt részét képező vízműveknél az eltávolítandó szennyező anyagok, a határérték feletti vízkémiai paraméterek esetenként eltérőek, így az eltávolításuk módja is eltérő lehet. A megfelelő vízminőség biztosításához szükséges vízkezelési technológia minden település számára előirányzásra került, a részletek ismertetését - vízellátó rendszerenként - a 6. fejezet tartalmazza. A projektváltozatot felépítő műszaki megoldások: -

Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a tervezett víztároló medencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és az új víztoronyba.

-

Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a tervezett víztároló medencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és az új hidroglóbuszba.

-

Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a meglévő víztároló medencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a hidroglóbuszba.

-

Tiszasziget-Újszentiván meglévő vízellátó rendszerének, Tiszaszigeti vízmű önálló fejlesztése: meglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a meglévő és tervezett víztároló medencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a hidroglóbuszba, majd Újszentivánra.

-

Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése: meglévő vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítástechnológia kiépítésével hozzuk a vizet előírás szerinti állapotba és juttatjuk a tervezett víztároló medencékbe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a hidroglóbuszba.

14

00040


5. táblázat:


A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Deszk Vízellátó Rendszer Mennyiség mértékegysége

Mennyiség

Kapacitás mértékegysége

Kapacitás

Telepítés helyszíne

Vezetéképítés NA100

fm

19

-

-

Deszk vízműtelep


fm

170

-

-

Deszk vízműtelep

Új építésű épület

m2

50

-

-

Deszk vízműtelep

Víztároló medencék építése

m3

150

-

-

Deszk vízműtelep

Dekantáló, iszapsűrítő medence

m3

50

-

-

Deszk vízműtelep

Acélszerkezetes víztorony

m2

200

-

-

Deszk vízműtelep

Tolózárakna kialakítása

m2

6

-

-

Deszk vízműtelep

Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80

szett

2

-

-

Deszk vízműtelep


szett

6

-

-

Deszk vízműtelep

Gáztalanító

m3/d

1400

-

-

Deszk vízműtelep

Tisztítástechnológia

db

1

m3/h

64,0

Deszk vízműtelep

Hálózati szivattyúzás

egység

1

Nyersvíz szivattyúzás

egység

1

-

-

Deszk vízműtelep

Zagyvíz szivattyúzás

egység

1

-

-

Deszk vízműtelep

Irányítástechnika, vezérlés

egység

1

-

-

Deszk vízműtelep

Mechanikai hálózattisztítás

fm

27300

-

-

Deszk elosztóhálózat

Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA150

db

8

-

-


szett

2

-

-


szett

4

-

-


szett

6

-

-


szett

17

-

-


szett

2

-

-


fm

507

-

-


fm

440

-

-


Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80

db

-

-



db

1 2

-

-


Létesítmény, eszköz

15

Deszk vízműtelep

00041



Kübekháza Vízellátó Rendszer Létesítmény, eszköz

Vezetéképítés NA80 Vezetéképítés NA100 Vezetéképítés NA150 Épület felújítása Víztároló medencék építése Dekantáló, iszapsűrítő medence Acélszerkezetes víztorony Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Gáztalanító Tisztítástechnológia Hálózati szivattyúzás Nyersvíz szivattyúzás Irányítástechnika, vezérlés Mechanikai hálózattisztítás Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA100/100

Mennyiség mértékegysége

Mennyiség

fm

79

-

-

fm

62

-

-

fm

165

-

-

m2

80

-

-

m3

100

-

-

m3

20

-

-

m3

100

-

-

m2

6

-

-

szett

3

-

-

szett

6

-

-

m3/d

177

-

-

db

1

m /h

3

20

egység

1

-

-

egység

1

-

-

egység

1

-

-

fm

19265

-

-

db

8

-

-

szett

2

-

-

szett

4

-

-

szett

6

-

-

szett

17

-

-

szett

2

-

-

fm

636

-

-

db

1

-

-

db

2

-

-

16

Kapacitás mérték Kapacitás egysége

Telepítés helyszíne Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza Vízműtelep Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat Kübekháza elosztóhálózat

00042


Létesítmény, eszköz Ingatlanszerzés egyéb költsége

Mennyiség mértékegysége m2


Röszke Vízellátó Rendszer Kapacitás Mennyiség mértékegysége 3755 -

Kapacitás


-

Röszke vízműtelep

Lőszermentesítés

m2

3755

-

-

Rösze-külterület


fm

3755

-

-

Rösze-külterület


fm

142

-

-

Rösze vízműtelep

3/4"-os házibekötés

db

25

-

-

Rösze-külterület

Épület felújítása Víztároló medencék felújítása, átalakítása

m2

80

-

-


m3

90

-

-



m3

50

-

-


Tűzcsap NA100/100

db

1

-

-


Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150

m2

6

-

-


szett

8

-

-


m3/d

701

-

-



db

1

m3/h

55



egység

1

-

-



egység

1

Vízátadó szivattyúzás

egység

1

-

-



egység

1

-

-



egység

1

-

-



fm

38130

-

-

Röszke elosztóhálózat

Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA100/100

db

12

-

-


szett

39

-

-


szett

12

-

-


szett

6

-

-


szett

17

-

-


szett

13

-

-


szett

8

-

-


fm

400

-

-


fm

420

-

-


db

4

-

-


db

1

-

-


Gáztalanító


17

00043



Tiszasziget-Újszentiván önálló Létesítmény, eszköz

Mennyisé g mértékegysége

Mennyiség

Kapacitá s mérték egysége

Kapa citás

fm

35

-

-

fm

93

-

-

fm

71

-

-

m2

80

-

-

m3

100

-

-

m3

50

-

-

m3

55

-

-

db

1

-

-

m2

4

-

-

db

1

-

-

szett

2

-

-

szett

6

-

-

db

1

m3/h

55

egység

70

egység

1

egység

1

egység

1

egység

1

fm

40193

db

11

szett

21

szett

11

szett

2

db

6

szett

12

szett

4

szett

9

szett

9

Vezetéképítés NA80 Vezetéképítés NA100 Vezetéképítés NA150 Épület felújítása Víztároló medencék építése Víztároló medencék felújítása, átalakítása Dekantáló, iszapsűrítő medence Transzformátor állomás építése Tolózárakna kialakítása Zárkamra kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Gáztalanító Tisztítástechnológia Hálózati szivattyúzás Nyersvíz szivattyúzás Zagyvíz szivattyúzás Irányítástechnika, vezérlés Mechanikai hálózattisztítás Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100

18

Telepítés helyszíne Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Vízmű Tiszasziget Újszentiván elosztóhálózat Tiszasziget hálózat Tiszasziget elosztóhálózat Tiszasziget elosztóhálózat Tiszasziget elosztóhálózat Újszentiván elosztóhálózat Újszentiván elosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat

00044



Tiszasziget-Újszentiván önálló Létesítmény, eszköz

Mennyisé g mértékegysége

Mennyiség

szett

1

fm

706

db

4

db

1

Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA200 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/100

19

Kapacitá s mérték egysége

Kapa citás

Telepítés helyszíne Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat Újszentivánelosztóhálózat

00045



Zsombó Vízellátó Rendszer Létesítmény, eszköz

Mennyiség mértékegysége

Mennyiség

Kapacitás mérték egysége

Kapacitás


m2

3000

Zsombó – Vízmű

Régészeti feltárás

alkalom

1

Zsombó – Vízmű

Lőszermentesítés

m

3000

Zsombó – Vízmű


fm

23

Zsombó – Vízmű


fm

3042

Zsombó – Vízmű


fm

113

Zsombó – Vízmű


fm

84

Zsombó – Vízmű


fm

96

Zsombó – Vízmű

3/4"-os házibekötés

db

40

Zsombó – Vízmű

Kútfelújítás

db

1

Zsombó – Vízmű


m2

60

Zsombó – Vízmű

Ingatlanszerzés egyéb költsége

2

Útépítés

fm

77

Zsombó – Vízmű


m3

150

Zsombó – Vízmű


m3

3

Zsombó – Vízmű


m3

20

Zsombó – Vízmű

Tűzcsap NA100/100

db

5

Zsombó – Vízmű


m2

2

Zsombó – Vízmű

db

1

Zsombó – Vízmű


szett

1

Zsombó – Vízmű


szett

8

Zsombó – Vízmű


szett

2

Zsombó – Vízmű


szett

3

Zsombó – Vízmű

Zárkamra kialakítása


szett

2

Zsombó – Vízmű

Gáztalanító

m3/d

491

Zsombó – Vízmű


db

1


egység

1

Zsombó – Vízmű


egység

1

Zsombó – Vízmű

db

1

fm

24242

db

10

szett

9

szett

6

szett

22

szett

3

fm

1499

Zsombó – Vízmű Zsombó elosztóhálózat Zsombó elosztóhálózat Zsombó elosztóhálózat Zsombó elosztóhálózat Zsombó elosztóhálózat Zsombó elosztóhálózat Zsombó elosztóhálózat

Technológától független vegyszeradagolás Mechanikai hálózattisztítás Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100

20

m3/h

60

Zsombó – Vízmű

00046



A teljesség érdekében, a fentiekhez kapcsolódóan szükséges jelezni, hogy természetesen maguk a technológiai megoldások is hordoznak magukban bizonyos mértékű kockázatot. E megállapítás lényegében minden technológiára igaz, azonban napjainkra a vastalanítással, mangán - eltávolítással kapcsolatos tapasztalatok közismertté váltak, így az alábbiakban – a bemutatott technológiai megoldások jellegére való tekintettel - az arzénmenetesítéssel, ill. az ammónium koncentráció csökkentésével kapcsolatos kérdéseket foglaljuk vázlatosan össze. Az arzén-mentesítéssel összefüggésben maga a vegyszer-használat, ill. a megfelelő mennyiségű vegyszer adagolása hordoz magában bizonyos mértékű kockázatot. A kérdéskör kapcsán szükséges utalni arra is, hogy a kezelendő víz minősége az arzén-mentesítési folyamatok lejátszódását befolyásolja, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyersvíz minőségének esetleges változása (a leg-általánosabban vizsgált vízminőségi jellemzők közül pl. a pH, valamint a vas, és mangán-koncentráció változása) az adagolt vegyszerek mennyiségének módosítását tehetik szükségessé. Még összetettebb a kérdés az ammónium eltávolításának területén. Napjainkra elsősorban a törésponti klórozásra, ill. a biológiai folyamatok felhasználására alapozott technológiai megoldások terjedtek el, azonban bizonyos mértékű kockázatok e megoldások esetén is felmerülnek. A törésponti klórozással kapcsolatos nehézségek részeként kerülhet felvetésre, hogy az eljárás során meglehetősen bonyolult, több tényező befolyása alatt álló folyamatok játszódnak le, (a befolyásoló tényezők között lehet megemlíteni pl. a pH, a víz-hőmérséklet, és a vízben jelen lévő egyéb nitrogénvegyületek hatását.) Mindezek mellett felvetődnek a klórozáshoz kapcsolódó további következmények is, nevezetesen a klórozási melléktermékek, a klórozott vegyületek, ill. a THM (trihalometán) megjelenésének kérdésköre. A THM eltávolítását a szűrőkben lévő GAC töltetek ugyan biztosítják, de szorpciós kapacitásuk korlátozott, megfelelő működésük gondos üzemeltetést igényel. Az előzőekhez hasonlóan, nehézségek merülnek fel a biológiai ammónium-mentesítés esetében is. A biológiai ammónium ion mentesítés – a rendszer mikrobiológiai jellegéből adódóan – több, nehezebben befolyásolható, és viszonylag kevésbé ismert folyamatot tartalmaz. A kérdések részben abból adódnak, hogy a műtárgyakban kialakuló mikroorganizmus kultúra milyen mértékben, és milyen körülmények között lesz alkalmas az ammónium iont nitritté, majd nitráttá történő oxidálására. A lejátszódó folyamatokat a nyersvíz minősége, ill. a minőség változása ez esetben is igen nagy mértékben befolyásolja. A biológiai folyamatok megfelelő módon történő lejátszódásához ez a technológia is gondos üzemeltetést igényel. A megoldási lehetőségek összefoglalásaként kiemelésre kerülhet, hogy mindkét technológia megfelelő működtetése körültekintő üzemeltetést igényel, valamint az a körülmény, melyet egyébként már a technológiák megnevezése is jelez: az ammónium-koncentráció csökkentését a törésponti klórozásnál lényegében kémiai, míg a biológiai ammónium-mentesítésnél gyakorlatilag biológiai folyamatok teszik lehetővé. Fajlagos beruházási és üzemelési költségek 6. táblázat:

A fajlagos beruházási költségek bemutatása projekt esetén

1 lakosra jutó beruházás összege, Ft/fő (a fejlesztéssel közvetlenül érintett lakosok számára vonatkoztatva)*

88 818 Ft/fő

1 km új vezeték építésének költsége, Ft/km**

12 153 943 Ft/km

1 km vezetékre jutó rekonstrukciós költség, Ft/km***

34 577 531 Ft/km

3

Vízműtelep építés+rekonstrukció költsége, m /d kapacitásra vetítve**** Hálózatmosatás költsége, Ft/m

152 261 Ft/m3/d 206 Ft/fm

21

00047



Megjegyzés: * 2010. évi összes elszámolható költség / 2014. évben közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma ** A projektcsoportban építendő távvezetékek 2010. évi nettó összköltsége / építendő km *** A projektcsoportban rekonstrukció alá vont vezetékek 2010. évi nettó összköltsége / rekonstrukció alá vont vezetékek összes hossza km-ben **** Építés költsége + Eszközbeszerzés (Gépek és gépi berendezések) költsége - ( Tervezés és engedélyeztetés + Próbaüzem + Távvezeték költsége). 2010 évi nettó költségek 7. táblázat:

A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén

Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén Üzemeltetési költségek Változó költségek: Személyi jel legű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség Üzemi általános költségek Egyéb költség (arzéniszap ke zelési költség) Állandó költségek: Személyi jel legű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek (vízminőségellenőrzés) Üzemi általános költségek Karbantartási költségek*

Mé rtékegység

Deszk

Kübekháza

Tiszasziget és Újszentiván

Rös zke

Zs ombó

Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3

0,0 15,3 24,9 0,0 3,0

0,0 17,8 35,4 0,0 3,0

0,0 3 0,0 4 9,4 0,0 3,0

0,0 13,5 22,4 0,0 3,0

0,0 10,3 26,0 0,0 3,0

Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év

11 827 853 3 802 567 1 911 676 9 265 909 0 150 904

5 6 76 213 1 7 81 199 1 5 76 737 1 9 09 622 0 11 918

11 691 863 3 729 713 2 510 246 4 113 337 0 79 550

9 907 941 3 162 940 1 985 147 11 252 337 0 117 207

10 280 573 2 283 145 2 034 127 8 196 168 0 183 536

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Projekt_eset_költségek munkalap

22

00048



1.4. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS EREDMÉNYEI A beruházási költségek számbavétele a műszaki adatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak (fajlagos költségek) felhasználásával történt. Az előre nem látható kiadások fedezésére műszaki tartalékot képeztünk, mely a terület előkészítés és építés költségének 1,9%-a. A projekt teljes beruházási költségét 2010. évi áron az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 8. táblázat:

A kiválasztott változat tervezett beruházási költsége, Ft

A projekt költségei

2011

2012

2013

2014

összesen

Ingatla nszerzés

0

2 085 269

0

0

2 085 269

Területelőkészítés

0

0

6 5 000 000

0

65 000 0 00

Kivitelezés (tervezé s és építés) Vízbisztonsá gi tervek készítése

0 0

476 671 871 0

506 948 643 9 261 000

0 0

983 620 514 9 261 000

Hálózatreko nstrukciós intézkedési terv készítése

0

0

1 8 572 973

0

18 572 9 73

5 762 4 00 0 217 376 1 485 5 00 514 500 0

463 050 8 000 000 2 173 763 5 942 000 2 058 000 8 856 331

463 050 8 000 000 1 956 386 5 942 000 2 058 000 1 1 143 669

0 0 0 1 485 500 514 500 0

6 688 500 16 000 0 00 4 347 525 14 855 0 00 5 145 000 20 000 0 00

7 979 7 76

506 250 283

629 345 721

2 000 000

1 14 5 575 780

Közbeszerzés Mérnökfelügyele t PR Projekt menedzsment Könyvvizsgálat Műszaki tartalék összesen

Ütemezés_Zsombó.xls – Kifizetési ütemterv munkalap

A pénzügyi elemzés általános célja, a projekt cash-flow előrejelzésének segítségével a megfelelő pénzügyi megtérülési mutatók kiszámítása, a támogatási összeg meghatározása, valamint a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. A projekt támogatásra jogosult, mivel a költség-haszon elemzés bizonyította, hogy a támogatási feltételek maradéktalanul teljesülnek:  A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, belső megtérülési rátája a diszkontráta alatt marad. A pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túltámogatás nem történik.  A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosítható, a halmozott pénzügyi pénzáram egyetlen évben sem negatív. A szolgáltatás színvonala pénzügyileg fenntartható.  A projekt által generált díjtöbbletek nem jelentenek megfizethetetlen terhet a lakosság számára. Az előrejelzés szerint a díjak a fizetőképességi határon belül mozognak.  A projekt társadalmi hasznossága igazolható, a közgazdasági teljesítménymutatók az elvárt küszöbértékeket meghaladják. A beruházás jövedelemtermelő, ezért a támogatás összegének meghatározásakor a pályázati feltételeknek megfelelően a finanszírozási hiány ráta számítás módszerét alkalmaztuk. A finanszírozási hiány és a támogatási összeg kiszámítását az alábbi táblázatban mutatjuk be. A kalkuláció alapján a projekt finanszírozási hiánya 84,97%, tehát a kedvezményezett a beruházás költségének 15,03%-át biztosítja, összesen 171 830 190 Ft-ot. Ezt a hat önkormányzat EU Önerő Alap támogatásból (100%) és önkormányzati saját forrásból (nem elszámólható költségek) tervezi finanszírozni.

23

00049



9. táblázat: A támogatás számítása

Megnevezés

%

Ft

Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási kö ltség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi be véte l (DNR = a-b-c+d)

994 422 345 414 614 551 259 452 692 69 587 625 63 855 760 149 429 994

Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR)

844 992 351

Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) Elszámolható költség (EC) Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de n em lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximáli s támoga tási aránynál 90 %) Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max CRpa) Ebből EU tá mogatás (=DA*max CRpa) Központi költségvetés hozzájárulása Kedvezményezett hozzájárulá sa

84,97%

1 143 490 512 971 660 322

85%

15,03%

825 911 274 145 749 048 171 830 190

CBA_Ivóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Támogatás munkalap

A projekt jövedelemtermelő jellegű, saját bevételt generál a szolgáltatást igénybevevőktől. Külön kalkuláltuk az egyes fogyasztói csoportoktól származó bevételeket. A projekt megvalósulását követően az érintett településeken továbbra is az eddigi szolgáltatók üzemeltetnek. Az üzemeltető szervezetek jelenleg településenként egyedi díjpolitikát alkalmaznak, melyet a projekt megvalósulását követően is fenn kívánnak tartani. Ennek megfelelően a projekt által generált többlet terheket településenként külön határoztuk meg és képeztünk rá fedezetet a vízdíj növekmény formájában. A jelenlegi és a tervezett változó, nettó, lakossági reál díjakat mutatjuk be a projekt megvalósulása esetén településenként a következő táblázatban: 10. táblázat:

3

A lakossági díjak alakulása településenként projekt esetén (Ft/m )

A szolgáltatás becsült nettó, reál változó lakossá gi díja projekt esetén (Ft/m3) Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Röszke Zsombó

2010

20 14

2040

163,0 180,0 181,0 181,0 155,0 153,0

229,0 265,0 243,0 251,0 216,0 224,0

281,0 378,0 290,0 298,0 274,0 299,0

CBA_Ivóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Vízdíjak munkalap

24

00050



1.5. A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁNAK JAVASOLT ÜTEM- ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Az alábbi táblázatban bemutatjuk a projekt lebonyolításának tervezett ütem és intézkedési tervét. 11. táblázat: Tevéke nység Területelőkészítés (régészeti felügyele t, lőszermentesítés) Közbeszerzés Tájékoztatás, nyilvánosság Projektmenedzsment Könyvvizsgálat Mérnök felügyelet Kivitelezés (tervezé ssel együtt) Egyéb te rvek készíté se (vízbiztonság, hálózat rek. Összes e lszámolható int.) költs ég tartalék né lkül Tartalék Összes e lszámolható költs ég tartalékka l Ingatla n és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése (értékbe csléssel eg yütt) Összes k öltség

A megvalósítás ütemezése

Elszámolható költség, Ft

Kezdete

Vége

65 000 000

2012. május

2013. június

6 688 500 4 347 525 14 855 000 5 145 000 16 000 000 983 620 514 27 833 973

2011. augusztus 2011. d ecember 201 1. november 2011. d ecember 2012. január 2012. február 2013. április

2012. február 2013. dece mber 2014. március 2014. március 2013. dece mber 2013. dece mber 2013. szeptember

1 123 490 512

-

-

20 000 000

-

-

1 143 490 512

-

-

2 085 269

2012. január

2012. március

1 145 575 780

-

-


1.6. AZ EDDIG ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1.6.1.

Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről

Összefoglaló az EMT és a köztes RMT eltéréseiről Az EMT-ben bemutatott projektváltozatok koncepcionális alapokon kerültek kidolgozásra, egyebek mellett az érintett tulajdonosok, valamint üzemeltetők állásfoglalásait, javaslatait is szem előtt tartva. A fenti projektváltozatok közül azokra, melyek az önkormányzatok leginkább preferáltak, elvi vízjogi engedélyes tervdokumentációk kerültek kidolgozásra, ill. a megoldásokra az elvi vízjogi engedélyek is kiadásra kerültek. - Az RMT-ben a projektváltozatok közül azok kerültek bemutatásra, melyek engedélyes tervdokumentáció készült, az RMT-ben bemutatott műszaki lényegében az Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokumentáció.

esetében elvi vízjogi fejezetek alapja így

Az RMT-ben a műszaki tartalom résztelesebben kerül bemutatásra, mint az elvi vízjogi engedélyezési dokumentációkban, vagy az EMT.-ben, és az RMT kiegészült az egyes ivóvízminőség-javításhoz rendelt technológiák kockázatainak ismertetésével is. 25

00051



Különbségként jelenik meg a két dokumentációban az is, hogy bár mindkét dokumentáció ismerteti a különböző műszaki létesítményeket táblázatos formában is, az RMT munkarészei lényegesen több információt tartalmaznak: a táblázatok az egyes beruházási elemek fajlagos beruházási költségeit, továbbá tervezett élettartamát is bemutatják. Mindezek mellett az RMT-ben sor kerül az egyes vízellátó rendszereken végrehajtandó fejlesztéseknek az un. outputindikátor táblázatokban történő bemutatására is, melyek kidolgozásra kerülnek vízellátó rendszerenkénti bontásban és projektcsoport szintű összesítésben is. Egyes esetekben elkerülhetetlenné vált a műszaki tartalom változtatása is, mely változások azonban a tervezési fázis előrehaladtával az EMT-ben már nem kerültek megjelenítésre/átvezetésre. (Ezek a változások, valamint a változások okai természetesen csak az RMT-ben kerülhettek végleges formájukban bemutatásra.) További változásokat eredményezett az RMT -k minőségbiztosítása is, ami esetenként az Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokumentációban rögzített műszaki tartalom módosítását / módosulását is eredményez így az EMT-ben és az alapján készített Elvi Vízjogi Engedélyes Tervdokumentációban bemutatott műszaki tartalomtól az RMT-ben eltérések tapasztalhatók. Mindezek mellett eltérést eredményez az is, hogy a változatok pénzügyi /gazdasági / műszaki elemzése az RMT -ben lényegesen részletesebb, mint az EMT -ben.

1.6.2.

Összefoglaló a köztes RMT és a végleges RMT eltéréseiről

Az 1. fejezetben javítottuk a Főbb adatok című táblázatot mivel némileg csökkent az összes elszámolható költség. A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalását módosítottuk a javított elemzés alapján. A 2. fejezetben javítottuk az elnök személyét, mivel az a köztes RMT-ben tévesen került feltüntetésre. Az együttműködésre vonatkozó adatok között az önerő mértékét a változásoknak megfelelően javítottuk. A 3. fejezetben az adatok frissítését, korrigálását elvégeztük. A 6. fejezetben a hálózatrekonstrukció javítását végeztük, hálózatrekonstrukcióra jutó 20%-os összeg kerüljön felhasználásra.

hogy

minden

településen

a

A 7. fejezetben a projekt nélküli esetben csökkentettük a vízdíjnövelést. Röszke településen a javaslatnak megfelelően 0,5%-os mérsékelt népeségszám növekedést állítottunk be. Az üzemeltetővel való egyeztetés alapján 2010. évtől kezdve a fogyasztást felosztottuk a három fogyasztói csoport között. Megindokoltuk a változatelemzés “B” változata és a kiválasztott változat beruházás költségei közötti eltérést. Részleteztük a beruházás finanszírozásához szükséges önrész forrásait. A fent összefoglalt főbb módosításokon felül a szükséges adatpótlásokat, korrigálásokat, hibajavításokat a tanulmány egészére vonatkozóan elvégeztük. A 8. fejezetben az ütemtervek aktualizálásra kerültek.

26

00052



2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1. JOGI STÁTUSZ A KEOP-2009-1.3.0 Ivóvízminőség-javító konstrukció általános célja a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján, egyedi ivóvízminőség-javító projektek keretében, mely a kifogásolt ivóvízparaméterekkel jellemezhető településeknek kötelezően előírt feladat. A fent leírt cél elérésére, azaz a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátására a Csongrád megyei csoportban hat település (Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó) társulásával jött létre jelen projektcsoport. A projektgazda a 2010. 05. 05-én megalakult a Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás, mely a pályázati kiírásban a pályázók körének meghatározása alapján jogosult pályázni. A Társulás székhelyéül Zsombó község önkormányzatát választotta (címe: Zsombó község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 6792. Zsombó, Alkotmány u. 3. Zsombó község önkormányzata közjogi testületként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XV. törvény alapján látja el feladatait. A Társulás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja és a 15. § (3) bekezdése szerint az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, a 14. § (1) bekezdés b) pontja alapján részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Társulás működési területe a társult önkormányzatok közigazgatási területe. Feladat- és hatáskörök A Társulás tagjai, a tagönkormányzatok az egészséges ivóvíz biztosítás, mint közfel-adat ellátásáért felelős szervek vállalják, hogy együttesen a következő köz- és egyéb feladatokat valósítják meg, illetve, az alábbi kötelezettségeket teljesítik együttesen: - A tagönkormányzatok határidőben meghozzák a Társulással kapcsolatos döntéseket és végrehajtják azokat. - Együttműködnek egymással és a projektben közreműködő egyéb szervekkel, szervezetekkel a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program tervezési szakaszának jog-szerű befejezésében, a pályázatuk előkészítésében, benyújtásában, a Támogatási szerződés és abban megszabott feladatok végrehajtásában, a beruházás működtetésében. - Költségvetésük keretében biztosítják a Program megvalósításhoz szükséges saját forrást. - Költségvetésük keretében biztosítják és garantálják az egészséges ivóvíz szolgáltatás hosszú távú, fenntartható működtetésének és fejlesztésének személyi, intézményi, pénzügyi és gazdasági feltételeit. - Gondoskodnak a Program keretében megvalósuló eszközrendszer szabályszerű működtetéséről és a kapcsolódó közfeladatok, közszolgáltatások ellátásáról. - Helyi rendeletalkotási jogkörükben eljárva, a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban, biztosítják a projekt működtetésének helyi jogszabályi feltételeit. - A Társulás, illetve, a Társulás keretében a tagönkormányzatok vállalják, hogy a 2007-2013. közötti programozási időszakra vonatkozó hatályos támogatás-felhasználási és eljárási szabályoknak megfelelően járnak el, alkalmazzák az Európai Unió vonatkozó irányelveinek megfelelően a KEOP pályázatok által előírt Üzemeltetési Működési Kézikönyvben meghatározottakat, biztosítják a projekt megvalósítását szolgáló ingatlanokat, megteremtik ezek jogtiszta helyzetét. Közös szervezeti, jogi feladatok: - a Társulás jogszerű működésének biztosítása; - Projekt Megvalósító Egység (PME) kiválasztása a hatályos közbeszerzési törvény betartásával; - lakosságbarát tájékoztatók, fórumok szervezése, a többirányú információáramlás megfelelő, elérhető biztosítása, dokumentálása;

27

00053

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY -


egyes civil szervezetek, lakossági szerveződések bevonása a kommunikációs tevékenységbe, a helyi feladatok végrehajtásába a Program lakosság általi önkéntes, jogkövető elfogadtatásának elősegítése céljából; a rendszer megvalósításához szükséges saját források (önkormányzati és külső pénzeszköz, mint hitel, egyéb tőkebevonás stb.) biztosítása; a társulási célok és feladatok mentén a tagönkormányzati helyi jogalkotás és döntéshozatal tervszerű, de egyben rugalmas végrehajtása; a hazai és EU-s beruházási és önerőalapos forrásokra kiírt pályázatokon való rész-vétel; a közbeszerzési pályázatok kiírása, a pályázati eljárások lefolytatása; szakértői, építési, közbeszerzési stb. szerződések megkötése; a minőségbiztosítás követelményeinek érvényre juttatása; a projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek, egyéb társulási közös költségek megelőlegezése, vagy viselése (ha az nem támogatható pályázati forrásból vagy kötelező a megelőlegezése); a működtetés szervezeti és gazdasági feltételrendszerének folyamatos biztosítása, fenntartása; monitoring tevékenység a projekt megvalósítása során; az aktiválásban folyamatos együttműködés.

Műszaki feladatok: - a projekt megvalósításához rendelkezésre álló dokumentációk, tanulmányok kivitelezésre történő megismerése és megismertetése az érdekeltekkel, beleértve a környezetvédelmi tervek, elvi vízjogi engedélyezési tervek, építési engedélyezési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, költségtervek, elemzések, környezeti hatások – nem műszaki – összefoglalója, valamint egyéb dokumentációk, amelyek szükségesek a benyújtandó pályázatokhoz szakmai háttértanulmányokként; - a helyszínek előkészítése; - építési, kivitelezési, megvalósítási, üzemeltetési feladatok folyamataiban való részvétel; - műszaki munkálatok, átadás-átvételek felügyelete; - a projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel; - a projekt megvalósulása után a projekt által kialakított rendszer érdekeltek általi átadás-átvétele, üzemeltetésének biztosítása. A Társulás és szervei működése A Társulás általános működési elvei -

-

-

A Társulás - az Európai Unió által biztosított fejlesztési forrásokból és a központi költségvetésből támogatott, jövedelemtermelő környezetvédelmi projektek támogatási címzettje (kedvezményezettje) lehet – a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásáért felelős önálló jogi személy, amelynek tagjai a társult helyi önkormányzatok. A kedvezményezett fogalma alatt a Társulást, tagönkormányzatok alatt azokat a helyi önkormányzatokat értjük, akik a projektben:  az adott közfeladat ellátásáért törvényi előírások alapján, mint felelős szervezetek vesznek részt;  az EU és a központi költségvetés által nyújtott támogatás jogosultjai;  a projekt során megvalósuló eszközrendszer tulajdonosai lesznek;  a hatályos hazai jogszabályok alapján jogi személyként létrehozható helyi önkormányzati társulások, e szerepkörben a projektgazdai feladatokat látják el, főszabályként a projekt lebonyolítását végzik;  azt figyelembe véve, hogy a projekt jellegénél fogva, a helyi önkormányzatok társulásainak működési időtartama legalább a projekt beruházási szakaszának lezárásáig tart – a Társulási Megállapodásban vállalt kötelezettség szerint. A társult önkormányzatok a megvalósítási és a Támogatási szerződés szerinti kötelező időszakra elfogadják a 2008. január 1-i KSH által rögzített lakosságszámot, minden, a lakosságszám szerint számítandó adat alapjaként. Az önkormányzati társulás tagjai rögzítik, hogy a társulásnak a szervezeti, működési feladatait a Társulási Tanács döntése szerint látják el (akár közalkalmazottja vagy munkaszervezete útján),

28

00054


-

-

-

-

-


míg az ivóvízminőség-javító projekt végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Projekt Megvalósítási Egységet (PME) hoznak létre. A Társulás a hatályos jogszabályok, különösen a 2008. évi CV. törvény, az államház-tartásra vonatkozó külön szabályok rendelkezései szerint gazdálkodik. A Társulás a bevételeit és kiadásait az erre elkülönített számlán köteles nyilvántartani. Az Elnök a Tagok részére a számláról évente legalább egyszer – az éves költségvetési beszámoló keretében – köteles tájékoztatást adni, egyébként betekintést biztosítani. A Tagok kötelezettséget vállalnak a projekt megvalósításához szükséges adatok – elsődlegesen területi, lakossági stb. – szolgáltatására, továbbá a már meglévő üzemeltetési és közszolgáltatási szerződéseik a Társulás számára való rendelkezésre bocsátására. A Társulás érdekkörébe tartozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében a Tagok nem hivatkozhatnak településük érdekeire, mint üzleti titokra. A Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a program megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azok bizalmasan kezelendők, nem érintettek részére csak a szükséges mértékben, korlátozottan, felhatalmazás alapján, a Társulás írásbeli engedélyével adhatják ki, kivéve a közérdekű adatokat, melyekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló hatályos jogszabályok szerint járnak el. A társulás tagjai megállapodtak, hogy valamennyi döntés érvényességéhez mindkét tag egybehangzó szavazata szükséges. A Társulás a hatályos jogszabályok, különösen az Áht. és Ámt., illetve, a költségvetési szervek jogállását rendező 2008. évi CV. törvény alapján gazdálkodik. Költségvetését és annak végrehajtását a Társulási Tanács határozatban állapítja meg. A Tagok tudomásul veszik és kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a Társulásnak jogellenes (szándékos vagy gondatlan) magatartásukkal kárt, többletköltséget okoznak, e magatartásukért felelősséggel tartoznak, és ezért a Társulási Tanács őket az okozott kár, többletköltség megtérítésére kötelezheti. A társulási megállapodást felmondani – a társulás tagjainak ellenkező döntése hiányában – a naptári év utolsó napjával lehet úgy, hogy a felmondásról szóló minősített többségű szavazataránnyal hozott döntést a képviselő-testület legalább a tárgy év június 30. napjáig köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni. A tagönkormányzatok megállapodnak, hogy a PME kiválasztásáig az önkormányzati társulás munkaszervezeti feladatait a Zsombói Többcélú Kistérségi Társulás Munka-szervezete látja el tényleges költségei elszámolása fejében. A polgármester – a Munkaszervezet írásbeli tájékoztatója alapján – legalább évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. A Társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését (a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.)Korm. rend.. szerint). A Társulás a Zsombói Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete belső ellenőrzésre kötött megbízási szerződésében foglalt módon kerül ellenőrzésre. A Társulás együttműködik a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatallal és a Magyar Államkincstárral. Az ellenőrzésére, a tagönkormányzatok képviselő-testületei jogosultak. A Társulási Tanács a Társulási Megállapodásban létrehozza saját ellenző szervét. A Társulást, mint költségvetési szervet jogosultak ellenőrizni az Államháztartási törvény és egyéb jogszabályok szerinti szervek, a KEOP pályázat eredményessége esetén az Irányító Hatóság (NFÜ) és a Közreműködő Szervezet (KvVM FI), illetve a Támogatási szerződés szerinti szervek.

A Társulási Tanács - A Társulás legfőbb döntéshozó szerve a Tagok polgármestereiből álló Társulási Tanács. - A Társulási Tanács tagjainak megbízatása az önkormányzati ciklus idejéig tart. Az Elnök (vagy Elnökhelyettes) az önkormányzati választást követően a Tanács új tagjainak hivatalba lépéséig csak ügyvivői (pl. iratkezelés, átadás-átvétel, meghívó ki-küldés, stb.) intézkedéseket jogosult és köteles ellátni, kötelezettséget nem vállalhat, személyi kérdésben nem dönthet. - A Társulási Tanács dönt a Társulási Megállapodásban meghatározott és a Tagok által átruházott önkormányzati társulási közös feladat- és hatáskörökben. - A Tagok megállapodnak, hogy jelen Megállapodással létrehozott társulásukban a Társulási Tanács valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. 29

00055


-

-

-


A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti, továbbá, a tagönkormányzat képviselő-testülete más választott képviselőt delegálhat a Társulási Tanácsba. A megbízás a polgármesteri, illetve képviselői megbízatás fennállásáig tart. Az alkalmi helyettesítés előtt a tagönkormányzat nevében adott szabályszerű meghatalmazást át kell adni a Tanács Elnökének. A Társulási Tanács a Társulási Megállapodás, valamint határozatai és esetleges egyéb szabályzatai szerint működik – a hatályos jogszabályok alapján. A Társulási Tanács határozatait nyílt szavazással, minden esetben mindkét tag egyhangú szavazatával hozza. A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de minimum évente két alkalommal tartja. A Társulási Tanács üléseit a Társulás Elnöke, (vagy a Társulási Tanács által erre felhatalmazott képviselő) hívja össze és vezeti. Az alakuló ülést a Társulás Elnökének megválasztásáig a polgármesterek közül az alakulás helyszíne szerinti önkormányzat polgármestere vezeti, és ő látja el a társulás létrejöttéig az elnöki feladatokat. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni a Társulási Megállapodásban, a hatályos jogszabályokban, illetve a Társulási Tanács határozatában meghatározott időpontban. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni bármely tag vagy a tagönkormányzatok Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi Bizottsága napirendet is tartalmazó írásbeli kérelmére. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai jelen vannak (két tag). Az összehívás csak akkor szabályos és érvényes, ha az ülésre tanácskozási joggal a PME vezetője és a társulás területén érintett valamennyi ivóvíz szolgáltató vezetője is meghívást kapott. A Társulási Tanács határozatait – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: „… sorszám/….. év (… hónap…nap) TT. számú határozat”. A Társulási Tanács által hozott határozat minden Tagra kötelező. A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:  a Társulás Elnökének, a bizottságok tagjainak megválasztása. az ideiglenes és végleges PME megalakítása, vezetőjének kinevezése, visszahívása, felmentése tekintetében, a vezetője fölött a munkáltatói jogok gyakorlása;  a Társulás költségvetésének és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása;  döntés vagyonkezelői jogviszony létesítéséről, módosításáról vagy megszüntetéséről;  intézmény vagy költségvetési szerv alapítása, vezetőjének kinevezése;  gazdasági társaság létrehozása vagy abban való részvétel;  a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása;  a Tagok által fizetendő hozzájárulások mértékének meghatározása, módosítása, vagy – minősített szavazattöbbséggel hozott határozattal – elengedése;  döntés ingatlan, bruttó 500 eFt értéket meghaladó ingó vagyon vásárlása, eladása, a társulási vagyon megterhelése kérdésében;  döntés bruttó 500 eFt értéket meghaladó kötelezettségvállalás kérdésében. A Tanács ülésén amennyiben a döntést igénylő kérdésben nem születik elfogadó döntés, a határozatot elvetettnek kell tekinteni. A Társulási Tanács üléseiről az önkormányzati törvény képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a Társulás Elnöke és a Társulási Tanács által hitelesítésre választott Tag írja alá. A Társulási Tanács üléseit nyilvánosan tartja, de dönthet úgy, hogy az ülése zárt legyen. A Társulási Tanács egyszerű szavazattöbbséggel titkos szavazást rendelhet el. A Társulási Tanácsi meghívó, a tagoknak, meghívottaknak küldendő írásbeli anyagok, közlemények e-mailben, faxon, postán és kézbesítéssel is kiküldhetők, kivéve, ha ettől eltérő határozat szerint azt csak ajánlott, tértivevényes postai küldemény-ként lehet megküldeni. A meghívónak a napirendet és lehetőleg az előterjesztést is tartalmaznia kell; a ki-küldésnek legalább 5 munkanappal az ülés előtt kell megtörténni, kivételes esetben lehet ennél rövidebb a kiértesítést megelőző időtartam.

A Társulás Elnöke - A Társulás Elnöke a Zsombói jegyző az önkormányzati választási ciklus idejére választja – a Társulási Megállapodás szerinti hatáskörrel. Az Elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A Társulás Elnökének megválasztásához a Társulási Tanács jelenlévő tagjainak egyszerű szavazattöbbsége szükséges. 30

00056



A Társulás Elnöke képviseli a Társulást. Az Elnök minden olyan kérdésben jogosult intézkedni, ami nem tartozik a Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe.

A Társulás Bizottságai - A Társulási Tanács egy vagy több konkrétan meghatározott feladatának előkészítésére és végrehajtására eseti vagy határozatlan idejű munkabizottságo(ka)t hozhat létre. A munkabizottság feladatát, tagjainak számát, összetételét a Társulási Tanács határozza meg, tagjaira a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A munkabizottság elnöki feladatait csak a Bizottság tagjainak sorából e feladatra megválasztott tag láthatja el, aki a munkabizottság véleményéről és javaslatáról a Társulási Tanácsot, két ülés között az Elnököt írásban tájékoztatja. - A munkabizottságban szavazati joggal csak társulási képviselő rendelkezhet. A Társulási Tanács kérheti a munkabizottság elnökétől a Társulási ülésen való beszámolást. - A munkabizottság a Társulási Tanács által megszabott keretek között, azon belül saját munkaterve és ügyrendje szerint működik.

PROJEKTGAZDA Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás (6792. Zsombó, Alkotmány u. 3.) (Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó )

Társulási Tanács Elnök: Gyuris Zsolt polgármester (Zsombó)

Projekt Megvalósítási Egység

Székhely Önkormányzat Zsombó község Polgármesteri Hivatala 6792. Zsombó, Alkotmány u. 3.)

1. ábra: A Projektgazda szervezeti struktúrája A projektgazda és a projektmenedzsment-szervezet közötti kapcsolatot a 8.1.2. fejezetben részletezzük. A Társulás vagyona -

A társulásnak, mint önálló jogi személynek a tagönkormányzatok által leltár szerint bevitt, később szerzett, és ezek hozadékaként keletkezett saját tulajdonú vagyona van a záró rendelkezések 1. pontja szerinti rendelkezés figyelembe vételével. A Társulás által pályázati úton létrehozott vagyon a Társulás osztatlan közös tulajdonú vagyona, amely – a tagok ellenkező megállapodása hiányában – a tagok vagyoni hozzájárulása arányában képezi a tagönkormányzatok eszmei tulajdoni hányadát – a hatályos Ptk. szabályai szerint.

31

00057


-

-

-

-

-

-


A Társulásnak keletkezhet olyan vagyontárgya, amely közös tulajdonában állhat a Társulásnak és valamely tagjának, vagy esetleg az államnak (például közmű). Az ilyen vagyontárgyak használatára, illetve vagyongyarapodására stb. vonatkozóan a Társulás a tulajdonossal (tulajdonosokkal) külön megállapodást köthet. Ellenkező megállapodás hiányában a Társulás olyan arányban jogosult részesedni a közös vagyonból, vagy annak hasznából, illetve, olyan mértékben köteles viselni annak terheit, költségeit és ezek járulékait, amilyen mértékben a Társulás hozzájárult a közös vagyon létrejöttéhez, illetve, amilyen mértékben tulajdoni hányadra tett szert a keletkezett közös vagyonban. A különtulajdonú, társulásba bevitt vagyon, illetve, a később keletkezett külön- és magántulajdonú hányadok elkülönítése, kezdettől pontos nyilvántartása érdekében a társulásba bevitt vagyontömeg tulajdoni, használati viszonyait, fennálló vagyoni értékű jogokat (szolgalom, jelzálogjog stb.) a jogosultaknak, kötelezetteknek közölni kell, s nyilvántartásba kell venni. A vagyon- vagy vagyoni értékű jog, kötelezettség, teher értékét – amennyiben a társult felek azt minősített szavazattöbbséggel elfogadják – a nyilvántartási értéken kell számításba venni, ennek hiányában adó- és értékbizonyítvány kiadásával, vagy közösen megrendelt értékbecsléssel (igazságügyi szakértő által készítve) kell megállapítani. Ha a külön költséget igénylő értékbecslés kisebbségben maradt tagok kívánságára történik, ők kötelesek lélekszámuk vagy vagyoni hányaduk (vagyoni hozzájárulásuk) arányában megelőlegezni a költségeket. Ha indokolatlannak minősül az így felmerülő költség, a kisebbségben szavazók terhe marad. A vagyonnal való rendelkezési jogot a Társulási Tanács gyakorolja a Társulási Megállapodásban rögzítettek szerint. A Tag által (esetleg harmadik személy által) a társulás használatába adott vagyonra nézve – külön megállapodás alapján – használati díjat kell fizetni, vagy egyéb elszámolást készíteni. A használati díjfizetési és mindenkori elszámolási kötelezettség akkor is fennmarad, ha a tag bármely módon kilép, s a Társulás a bennmaradó vagyonát nem tudja, vagy csak a Társulás, vagy a működtetett vagyonnal biztosított szolgáltatás, egyéb működés ellehetetlenülésével vagy aránytalan költségével tudná pótolni. A Tagok e Társulási Megállapodás aláírásával hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a Társulás – céljainak megvalósítása érdekében – többségi részesedésével (vagy együttesen több költségvetési szerv többségi részesedésével) létrejövő gazdasági társaság alapításában részt vegyen, illetve abba belépjen. A tagok által bevitt és önerőként biztosított, illetve hazai és EU-s támogatás keretében elnyert vagyon: a) a tagok bevitt vagyona, amely lehet: bevitt saját tulajdonú, bevitt vegyes tulajdonú, a Társulás fennállása alatt keletkezett, részben vagy egészében társulási tulajdonú, egyéb vegyes tulajdonú, stb. b) a tagok által az alapításhoz, majd megalakulás után biztosított vagyon és hozadékai: az alapítói vagyon, a tagok beruházási hozzájárulásai, a tagok működési hozzájárulásai, a tagok egyéb hozzájárulásai, lehetséges önkormányzati önerős támogatások, egyéb tárgyi vagyon vagy vagyoni értékű jog (pl. a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium vagyonából a társulást vagy a tagokat megillető tulajdoni hányad vagy vagyoni értékű jog), egyéb vagyon vagy bevétel (pl. kamat). c) a projekt legjelentősebb mértékű külső pénzforrását képezi: a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás, amely megegyezik az Európai Unió SA/KA forrásával, valamint a nemzeti hozzájárulás. A Tagok vállalják, hogy az alapítói hozzájárulást az 1. számú mellékletben szereplő táblázat szerint, és a költségvetésük keretében biztosítják: A Tagok az általuk vállalt alapítói vagyon összegét a kincstári bejegyzést követően 30 napon belül kötelesek befizetni a Társulás által megnyitott bankszámlára. A Tagok szükség esetén a jelen Megállapodásban alkalmazott elvek szerint felülvizsgálják hozzájárulásaik arányát és mértékét. Amennyiben a Társulás működési költségei előreláthatóan meghaladják a rendelkezésre álló összeget, a Társulási Tanács – az Elnök javaslatára – a Tagok előzetes értesítését követően költségmérséklő intézkedést hozhat, szükség esetén a működési hozzájárulás befizetését határozhatja el. A minősített szavazati aránnyal elfogadott többletfizetési kötelezettséget a kisebbséggel ellenszavazó Tagok a legközelebbi költségvetésükbe kötelesek beépíteni és annak elfogadásától számítva 60 napon belül befizetni a Társulás számlájára.

32

00058



Felmondás, kizárás, a Társulás megszűnése A megállapodás felmondása: - A Társulási Megállapodás a beruházási és kötelező működtetési időtartam alatt rendes felmondással nem szüntethető meg. - Társulási Megállapodásban, a Támogatási szerződésben vagy ezekhez kapcsolódó szerződésben, határozatban vállalt kötelezettségek teljesítése alól jogszerűen csak a kilépni szándékozó tagönkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott határozata és a Társulási Tanács minősített többséggel hozott jóváhagyása mellett, a Támogató előzetes írásbeli hozzájárulásával, a társulás további működőképességének fenntartását biztosító megállapodás létrejöttével lehet – a hatályos, különösen a költségvetési szervekre, az önkormányzatokra és társulásaikra vonatkozó jogszabályok betartásával. A tagönkormányzat kizárása: - A Társulási Tanács minősített többséggel hozott határozatával, a naptári év utolsó napjával kizárhatja a társulásból azt a tagot, amely a Társulási Megállapodásban vagy a Társulás határozatban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra, határidőben nem tett eleget. - Kizárási oknak minősül különösen:  ha a Tag a megállapított pénzügyi vagy egyéb kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére, a felszólítás kézhezvételét követő 60 napon belül sem tesz eleget;  ha a Tag a Társulás működéséhez szükséges döntési vagy előzetes egyeztetési kötelezettségének nem tesz eleget;  ha a Tag a Társulás érdekei ellen cselekszik, vagy súlyosan veszélyezteti a hatékony együttműködést. - A kizárt Tag a Ptk. szerinti kártérítési felelősséggel tartozik a többi Tagnak a program megvalósításával összefüggésben a társulási tagsága megszűnésével felróhatóan okozott károkért, többletköltségekért. (Ide értendő többek között a beruházás átalakítási kényszere, módosított tervek, szervezet átalakítása, üzemeltetés költségeinek megnövekedése, beruházás elhúzódása, stb.) A társulás megszűnése: - A Társulás megszűnik a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről rendelkező hatályos jogszabályok szerint, és az abban meghatározott esetekben. - A Társulás tagönkormányzatai a Társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni – ellenkező megállapodás hiányában – a bevitt vagyonuk leltár szerinti értékének alapul vételével, és a Társulás számára teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában, a társulási osztatlan közös tulajdonú vagyonból az egyes tagönkormányzatokra jutó hányadok kiadásával. - A projekt során megvalósuló, a Társulás tagjainak közös tulajdonába kerülő eszközrendszer, illetve műszaki megoldás a közös tulajdon megszüntetése során – a tagok ellenkező megállapodása hiányában – annak megvalósulási helye szerinti önkormányzat tulajdonába kerül. A Társulás fennmaradása a kötelező időtartam letelte után: A Társulás kötelező fennmaradásának időtartamát követően a tagönkormányzat a bevitt vagyona és osztatlan közös tulajdonú vagyoni hányada kiadására a hatályos jogszabályok betartása szerint tarthat igényt annak figyelembe vételével, hogy annak kivitele nem veszélyeztetheti a Társulás közfeladatának ellátását. Egyéb esetben a Társulás volt tagját a Társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. A Társulási Megállapodás aláírásával minden Tag hozzájárulását adja, hogy kilépése esetén a tagi elszámolás keretében neki jutó vagyonból – külön nyilatkozata nélkül is – levonható a Társulást megillető, kilépésével keletkezett, jogszabály, a Támogatási szerződés, a Társulási Megállapodás, vagy a tagönkormányzat egyéb vállalása szerinti tartozása. Egyben a kilépő tag tartozása csökkenthető a társulásból ki nem vihető vagyonának maximum 2 évi bérleti díja beszámításával. A tagönkormányzatok kötelezik magukat, hogy amennyiben olyan társulási osztatlan tulajdonú közös vagyon keletkezik, amely nem kivihető, mert valamely tagönkormányzat(ok) számára az ivóvíz közszolgáltatás lehetetlenné válna, haladéktalanul rendelkeznek erről a Társulási Megállapodásban. Erre az esetre a tagönkormányzatok kijelentik, hogy a tulajdoni hányaduk természetben való kiadásától – használati díj fejében – határozatlan időtartamra eltekintenek, mivel a létrejött vagyon 33

00059



célvagyon, amelynek a lakosság egészséges ivóvíz-biztosítását kell szolgálnia. Az érintett önkormányzat vagyonának kiadását - akarata ellenére - sem lehet elhalasztani azonban a Ttv. 17. § (6) bekezdésében előírt 4 évnél hosszabb időtartamra. A Társulás által a Támogatási Megállapodásban közösen vállalt feladatok teljesítését és/vagy időtartamának leteltét követően a Társulási Megállapodás felmondását, a kilépést, vagy a megszüntetést bármely tag jogosult kezdeményezni – a Társulási Megállapodás, a társulási belső szabályzatok, valamint a hatályos jogszabályok, különösen az önkormányzati társulásokra, államháztartásra vonatkozóak betartásával. A Társulás Elnöke a Társulási Megállapodás teljesülése indokával, vagy a Társulási Megállapodás időtartamának leteltével – az elszámolás elfogadásra való előkészítésével és a tagönkormányzat egyetértő határozata alapján – a Társulás megszüntetéséről, vagy valamely tagönkormányzat felmondásáról, bármely tag kezdeményezése esetén, hat hónapon belül köteles a Társulási Tanácsot összehívni, és a megszüntetés kérdésében a döntést meghozatni. A tagönkormányzatok az elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a közfeladatot ellátó és/vagy átvállaló használati jogát, szükség esetén erre nézve külön megállapodást kötnek.

2.2. A HORIZONTÁLIS POLITIKA BEMUTATÁSA 2.2.1.

Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére szempont(ok) érvényesítésének bemutatása

vonatkozó

esélyegyenlőségi

Tisza-Maros Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulás a választható esélyegyenlőségi intézkedés közül az alábbiakat választja: Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása Ez az intézkedés a pályázó szervezet működésére vonatkozik. A hivatalos igazolást célzandó, a belső munkatárs jelenleg is esélyegyenlőségi feladatokat lát el. A funkció a projekt zárásáig és a fenntartásig folyamatosan élni fog. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte A Társulás önkormányzatai jelenleg is rendelkeznek Esélyegyenlőségi tervvel, amelynek célja a szervezeten belül a munkavállalók közötti esélyegyenlőség megteremtése és fejlesztése humán erőforrás menedzsment eszközökkel, illetve munkahelyi akadálymentesítéssel. Az ET tartalmazza a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó , az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket. 12. táblázat:

Tervezett fejlesztés esélyegyenlőségi alapadatai:

Indikátor neve Foglalkoztatottak száma (statisztikai állományi létszám) (fő) Nők száma a foglalkoztatottak közt (fő) A projekt által érintettek száma (fő) Nők száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő) Fogyatékos emberek száma a projekt által érintett célcsoportban (fő)

34

Benyújtáskor

Projekt – befejezéskor

Projekt fenntartás végén

24

24

24

17 15 458 7929

17 15 703 8055

17 15 949 8181

927

1130

1228

335

371

412

00060



Jogosultsági, azaz kötelezően vállalandó esélyegyenlőségi feltételek: A Társulás tudatában van a KEOP 1.3.0 Ivóvízminőség-javító konstrukció előírásainak az esélyegyenlőségre vonatkozó jogosultsági feltételek vonatkozásában, így: A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében a kialakításra kerülő, a projektet bemutatós saját honlap, az a W3C szabvány szerint infokommunikációsan akadálymentesen fog működni a projekt előkészítése és végrehajtása során. A projektgazda a fejlesztéshez kapcsolódó eseményeken, így a sajtó tájékoztatókon és a projekt-záró ünnepségen is esélytudatosságot kommunikál. Ennek keretében nem közvetít társadalmi kirekesztést, csökkenti a meglévő előítéleteket. A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét. 2.2.2.

Az adatlapon vállalt, a szervezet működésére szempont(ok) érvényesítésének bemutatása

vonatkozó

fenntarthatósági

Tisza-Maros Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulás a választható fenntarthatósági intézkedés közül az alábbiakat választja: Környezet szempontú tanúsítás szerint működik A Társulás területén lévő vízmű a pályázat benyújtásakor rendelkezik a nemzetközileg használt szabvány szerint- hitelesítő szervezet által tanúsított – ISO 14001 tanúsítással. A Társulás vállalja a LA 21 program „Fenntarthatóság helyi programja” elkészítését A Társulás települései vállalják, hogy elkészítik a Local Agenda 21 programot, mivel céljuk, hogy az önkormányzatok aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program elkészítése és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A Társulás tudatában van annak, hogy a dokumentumok elkészítése jelen pályázati konstrukció keretében nem elszámolható. A Támogatási szerződés aláírásától számított 12 hónapon belül rendelkezésre fog állni.

35

00061



13. táblázat: Tervezett fejlesztés fenntarthatósági alapadatai: Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok (jogosultsági feltétel)

a) Fajlagos vízfelhasználás mértéke

Mértékegység

teljes vízfelhasználás 3 2 termelés egysége (t, m , m , m, üzemóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, eFt, óra) teljes energiafelhasználás 3

3

41

fő

24

kWh

9113

fő

24

t

20,24

t

0,624

t

0,624

db

0

db

340

fő

23

fő

24

fő

0

fő

24

2

termelés egysége (t, m , m , m, üzemóra, db) v. szolgáltatás egysége (fő, eFt, óra) c) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra kerülő hulladék hulladék d1) arányának mértéke összes hulladék mennyisége újrahasznosított Újrahasznosított papírhasználat papírcsomag (500 lapos) d2) aránya összes felhasznált papírcsomag (500 lapos) kistérségben élő saját A kistérségben élők foglalkoztatottak száma e) foglalkoztatottságának mértéke saját foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztásban f) tudásmegosztáson részt vett résztvevők száma munkavállalók aránya össz munkavállalói létszám b) Fajlagos energiafelhasználás mértéke

m

Pályázat benyújtásakor érvényes érték

Jogosultsági, azaz kötelezően vállalandó fenntarthatósági feltételek: A Társulás tudatában van a KEOP 1.3.0 Ivóvízminőség-javító konstrukció előírásainak az fenntarthatóságra vonatkozó jogosultsági feltételek vonatkozásában, így:  Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelembe kell venni, és alkalmazni kell a környezeti szempontokat (zöld beszerzés).  A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságot kell, hogy tükrözzenek.  A másodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül.  A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan minimalizálni kell. A szempontot és érvényesülésének részleteit a kivitel tervezésében kell bemutatni, legalább a következő tartalommal: ideiglenes területfoglalás minimalizálása, anyagszállítási útvonal optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott hulladék stb. megelőzése érdekében.  Az új beruházás vagy felújítás eredményeként létrejövő közhasználatú építmények akadálymentesek kell, hogy legyenek. A Társulás vállalja, hogy mind az esélyegyenlőség, mind pedig a fenntartható fejlődés kapcsán eleget tesz az éves adatszolgáltatási kötelezettségének, mely szintén jogosultsági feltétel. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a Társulás összetételét és a projekthez szükséges pénzügyi hozzájárulás tagonkénti mértékét. A Társulás döntése szerint az önerőt a települések egymás között a beruházási költség arányában kérték felosztani.

36

00062



14. táblázat: Tagok neve

Önkormányzati társulás

Társulásban részt vevő önkormányzatok

1

Gesztor / Projektben résztvevő önkormányzatok

Lakosságszám**

Területi érintettség

Tulajdonjogot szerez

%

fő

igen/nem

igen/nem

1. Deszk

35 046,9

8,25%

3537

Igen

igen

2. Kübekháza

21 627,8

13,04%

1577

Igen

igen

3. Tiszasziget

12 670,7

5,20%

1771

Igen

igen

4. Újszentiván

16 044,3

26,10%

1649

Igen

igen

5. Röszke

35 971,8

3,89%

3364

Igen

igen

6. Zsombó

52 395,7

5,03%

3504

Igen

igen

173 757,2

100%

15 402

-

-

1. -

0

0

-

-

-

2. -

0

0

-

-

-

177 525,2

100%

15 402

-

-

6 db.

Összesen

1

Pénzügyi hozzájárulás mértéke* ezer Ft

Összesen

Projekten kívüli tagok

Együttműködésre vonatkozó adatok

6 db.

Jogi személyiség nélküli társulás esetén. 37

00063


Tagok neve

Konzorcium Konzorciumvezető Konzorciumi tagok Összesen


Pénzügyi hozzájárulás mértéke

Lakosságszám

Területi érintettség

Tulajdonjogot szerez

ezer Ft

%

fő

igen/nem

igen/nem

-

-

-

-

-

-

1.

-

-

-

-

-

2.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

- db.

*EU Önerő Alap támogatás és önkormányzati önerő együtt

38

00064



3. HÁTTÉR, KÖRNYEZET 3.1. AZ ÉRINTETT FÖLDRAJZI TERÜLET BEMUTATÁSA 3.1.1.

A terület közigazgatási lehatárolása

A deszki székhelyű Tisza-Maros Ivóvízminıség-javító Önkormányzati Társulás Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván és Zsombó településekből áll, amelyeknek közigazgatási területe nem alkot egybefüggő térséget. A vizsgált terület Csongrád-megye déli részén fekszik a Szegedi statisztikai kistérség területén, a jelenlegi magyar-román, ill. magyar-szerb határ mellett. A résztvevő települések mindegyike Szeged vonzáskörzetéhez tartozó község. 2. ábra: A Társulás településeinek elhelyezkedése Szeged környékén (pirossal körbekeretezve)

A vizsgált térség érintett települései teljes területükkel vesznek részt a Társulásban. A települések földrajzi elhelyezkedését a 3. mellékletben található térkép ábrázolja. 15. táblázat:

A társulásban résztvevő települések közigazgatási behatárolása

Település

Régió

Megye

Kistérség

Érintett KÖTEVIFE

Lakosságszám (2010. január 1.)

A Társulás központi települése: Deszk

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

Alsó-Tisza-vidéki

3 662

Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld Dél-Alföld

Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád

Szegedi Szegedi Szegedi Szegedi Szegedi

Alsó-Tisza-vidéki Alsó-Tisza-vidéki Alsó-Tisza-vidéki Alsó-Tisza-vidéki Alsó-Tisza-vidéki

1 537 3 296 1 779 1 671 3 513

A Társulás települései Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsombó

A 3. fejezet természetföldrajzi része Dövényi Zoltán (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere (MTA FKI, 2010) felhasználásával készült, a társadalmi és a gazdasági adatok a hozzáférhető KSH adatbázisokból, illetve a VÁTI TEIR adatbázisból származnak. Ezeken felül a vízrajzi és vízfogyasztási 39

00065



jellemzőkre, illetve néhány, speciális adatra (pl. működő vállalkozások száma, települési jövedelemadatok, civil szervezetek) vonatkozó információk önkormányzati adatközlés eredményeként állnak rendelkezésre. A fejezet megírásában segítséget nyújtottak még az érintett települések hivatalos honlapjai. 3.1.2.

A terület természeti környezete

A Társulásban résztvevő települések területe (vizsgált terület) a nagyobb részben Marosszög, ill. a DélTisza-völgy kistájakhoz, kis részben pedig (Zsombó) a Dorozsma – Majsai-homokhát kistájhoz tartozik. A vizsgált terület nagy része 78 és 91 m közötti tengerszintfeletti magasságú, ártéri szintű síkság, amelyet kisebb ármentes szigetek tagolnak. Ezeken a részeken a felszíni formák nagy része folyóvízi eredetű. A felszín nagy részét holocén időszaki üledékek (homokliszt, ártéri iszap, agyag) fedik, de Deszktől délre, a magasabb térszinteken folyóvízi erózióval kipreparálódott lösszel fedett magaslatok is találhatók. Zsombó település területe szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amelyet kisebb szikes laposok tagolnak. Vezetéképítés szempontjából a földtani viszonyok kedvezőek, hiszen a felszín közeli üledékek – száraz időjárás esetén – könnyen mozgathatók, és nem omlósak. Éghajlat A vizsgált terület éghajlata meleg száraz. Az évi napsütéses órák száma 2020 és 2050 között alakul, de a déli, a Tiszához közel eső részeken ennél valamivel elérheti a 2080-t is, amelyből a nyári hónapokra 800840 óra jut. A csapadék évi átlagos összege 520 és 550 mm között alakul, amelyből a vegetációs időszakban 320-340 mm hullik. A csapadék mennyisége keleti, északkeleti irányban növekszik. Az ariditási index 1,24 és 1,30 között alakul, de a terület délnyugati részén ennél valamivel magasabb (1,35) értéket is elérhet. A térségben az uralkodó szélirány az északnyugati, a déli és a délkeleti. Vízrajz Felszíni vizek A Társulásban résztvevő települések nagy része a Maros, ill. a Tisza mára nagyrészt mentesített árterén fekszik. Kivétel ez alól Zsombó település, amely már ármentes térszinten helyezkedik el. A területről összességében elmondhatjuk, hogy száraz vízhiányos terület. A vízhiányt elvileg pótolni tudnák a Tisza és a Maros árvizei, de a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat szerint az árvízi víztöbblet nem kerül megtartásra, hanem levezetésre kerül, ami terület szárazodását eredményezi. A vízháztartásra vonatkozó adatok a marosszögi részeken a következőképpen alakulnak: 2 Lf = 1,5 l/s.km Lt = 8 % Vh = 110 mm/év Ugyanezek az értékek Röszke, ill. Zsombó területén: 2 Lf = 0,5-1 l/s.km Lt = 3-5 % Vh = 130-160 mm/év A térséget érintő két nagy vízfolyás a Tisza és a Maros, amelyhez több kisebb mellékvízfolyás 3 csatlakozik. A Maros vízhozama (Makónál) kisvízkor 40, középvízkor 160, nagy vízkor pedig 1800 m /s, a 3 Tiszáé (Szegednél) kisvízkor 160, középvízkor 810, nagyvízkor pedig 4700 m /s. A vizsgált terület 2 legjelentősebb mellékvízfolyásai a Kiszombor – Ladányi-főcsatorna (7,5 km, 33 km ), a Deszk – Fehértói2 2 csatorna (7 km, 20 km ), a Szőreg – Deszk – Kübekházi-csatorna (20 km, 93 km ), az Ószentiváni2 2 főcsatorna (13 km, 26km ), a Matty-főcsatorna (21 km, 117 km ), a Paphalmi-főcsatorna (45 km, 318 2 2 km ), valamint a Dorozsma – Majsai-főcsatorna (43 km, 334 km ). A Tiszán és a Maroson a nagyvizek időszaka többnyire a kora nyári időszakokban jellemző, a csatornákon általában a hóolvadást követően. A területen több száz km hosszú belvíz-csatornahálózat vezeti le az időszakos víztöbbletet. A Tisza vízminősége II. a Marosé és a mellékvízfolyásoké III. osztályú. Az állóvizek száma csekély, ezek közül is a többség mesterséges kialakítású. A terület legjelentősebb állóvize a Gyálaréti-Holt-Tisza (116 ha). A térség folyóit végig árvízvédelmi töltések kísérik, így a folyók áradásai nem képesek pótolni a klimatikus viszonyokból adódó vízhiányt, ami a terület kiszáradását okozza. E kiszáradási folyamathoz járul hozzá a vizek levezetése a rövid, víztöbblettel rendelkező időszakokban.

40

00066



Talajvíz A talajvíz 2 és 4 m között ingadozik a területen, mennyisége jelentéktelen. Kémiai jellegét tekintve a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus jellemző, keménysége 25 nk° körül alakul, de a települések környékén ennél valamivel magasabb. Rétegvíz 2 A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s.km . A kutak átlagos mélysége meghaladja a 200 m-t, de némelyek nagyobb mélységű fúrásokból táplálkoznak. A kutak vízhozama területenként változó, Röszke térségében eléri a 200 l/p-t. A kutakból, a geotermikus gradiens magas értéke miatt több helyen termálvíz jön fel. Az elmúlt évtizedek intenzív vízkivétele miatt a kutak vízhozama, ill. a víz hőmérséklete csökkent. A felszín alatti vizek esetében az 1. fejezetben részletezett problémák állnak fenn. A vízbázis a Dunai szerkezeti árok délkeleti részéhez, mint földtani egységhez tartozó területen található. A több száz méter vastag üledék sok helyen durva szemcséjű, magas homokszázalékú és igen jó vízadó képességű. A tágabb terület rétegvizeinek általános jellemzője a magas arzén és ammónia tartalom, illetve a geotermikus adottságoknak következményeként a magas hőmérséklet. Deszk vízbázis mind a két kútja, tehát mindkét mélységtartomány kitermelt vize, vízminőségi szempontból kifogás alá esik. A mindkét (227-279 és 371-400 méteres) mélységtartomány As, NH4, NO2, Fe és Mn komponensek tekintetében haladja meg a határértéket. A kiemelten vizsgált komponensek mellet a víz hőmérséklete nem felel meg az ivóvízellátás előírásainak. Kübekháza vízbázis termelő mindkét kútja, tehát a mélységtartomány kitermelt vize, vízminőségi szempontból kifogás alá esik. A termelt (211-293 méteres) mélységtartomány As, NH4 és alkalmanként Fe és Mn komponensek tekintetében haladja meg a határértéket. Röszke vízbázis mind a három kútja, tehát mind a három mélységtartomány kitermelt vize, vízminőségi szempontból kifogás alá esik. A sekélyebb (128-158 méteres) mélységtartomány As, NH4, Fe és Mn komponensek tekintetében haladja meg a határértéket. A két mélyebb (271-293 és 320-340 méteres) réteg kitermelt vize, As, NH4, és Fe komponenskörben haladja meg a határértéket. Tiszasziget vízbázis mind a két kútja, tehát mindkét mélységtartomány kitermelt vize, vízminőségi szempontból kifogás alá esik. A két vize közel azonosnak tekinthető, NH4 és alkalmanként Fe komponensek tekintetében haladja meg a határértéket. As csak a mélyebb szinten van mérési eredmény, ez kismértékű határérték túllépést mutat. Újszentiván vízbázis jelenleg termelő kútjának vize, vízminőségi szempontból kifogás alá esik. A vizsgált (226-291 méteres) mélységtartomány a mérések szerint As, NH4, Fe és Mn tekintetében haladja meg a határértéket. Zsombó vízbázis mind a három kútja, tehát mindkét mélységtartomány kitermelt vize, vízminőségi szempontból kifogás alá esik. A sekélyebb (171-345 méteres) mélységtartomány As, NH4 és Fe komponensek tekintetében haladja meg a határértéket. A 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet (Kormányrendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól) szerint a projekt területe a „Tisza bal part a Hármas-Körös torkolata és az országhatár közt” és a „Tisza jobb part a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt” tervezési részegységekhez tartozik. A kistáj települései közüzemi vízzel ellátottak, azonban csatornázás nem mindenhol van. Az ivóvízhálózat jelentős ipari és mezőgazdasági kapacitásokat nem lát el. Talajok, élővilág A vizsgált terület nagy részsén különböző öntés, ill. réti talajtípusok jellemzőek. A magasabban fekvő, ármentes részeken löszön kialakult csernozjom talajok jellemzőek. A Zsombó településhez tartozó részeken főleg homoktalajok fordulnak elő, de a mélyebb fekvésű részeken szikes talajtípusok is megtalálhatók. A Társulás nagyobbik része növényföldrajzi szempontból a Tiszántúli, a kisebbik – Zsombóhoz tartozó része – a Duna Tisza közi flórajáráshoz tartozik. Jellemző eredeti növénytársulásai a pusztai tölgyesek, homoki tölgyesek, borókás nyárasok, sziki tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek, a löszpuszta rétek és a

41

00067



szikes rétek, a mélyebb fekvésű részeken a tölgy-kőris-szil ligeterdők, különböző puhafás ligeterdők, ill. vizes élőhelyekre jellemző különböző lágyszárú társulások. Az eredeti növénytakaró, ill. élővilág mára erősen visszaszorult. A terület nagy részén intenzív szántóföldi művelés folyik (jellemző termesztett növények a búza, kukorica, lucerna, a vöröshagyma, ill. különböző olajos növények), ugyanakkor viszonylag nagyobb összefüggő foltokban maradtak meg gyepterületek. Az erdőműveléssel érintett területeken fenyő és különböző lágylombú fajok jellemzők. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi tájhasználat a vízháztartás, ill. a klimatikus szélsőségek szempontjából tovább rontja a táj adottságait. Natura 2000 A Társulásban több NATURA 2000 természet-megőrzési terület is érintett. Ezek a következők: Deszkigyepek (HUKM20005), Maros (HUKM20008), Dél-Homokhátság (HUKN20008).

3.1.3.

Jellemző településszerkezet

A Társulás települései közül Deszk, Kübekháza és Zsombó a Dél-Alföldre különösen jellemző – a tervszerű építést, vagy újjáépítést tükröző – sakktábla jellegű településszerkezet jellemzi. Ennek a szerkezetnek jellemzője a raszteres – egymással párhuzamos, ill. egymásra merőleges – utcák hálózata. Ehhez hasonló ún. sakktáblás- körutas szerkezet jellemző Tiszasziget településre. Röszke és Újszentiván régebbi részei az úti falvakra jellemző szerkezet szerint épültek, de az újabb településrészek már sakktáblás alaprajzúak. A települések térképeit, kül- és belterületi határait a 3. melléklet tartalmazza.

3.2. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZET BEMUTATÁSA 3.2.1.

Demográfiai helyzet, tendenciák

A Központi Statisztikai Hivatal Helységnévtára szerint a társulás településeinek össznépessége 2010. január elsején 15.458 fő volt. A résztvevő települések közül Deszk és Zsombó népessége haladja meg kevéssel a 3.500 főt, a többi település népességszáma 1.500 és 3.500 fő között alakul. A hat vizsgált 2 település közigazgatási területét alapul véve a népsűrűség 83,4 fő/km volt 2010-ben, amely a magyarországi átlag alatt van. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a hat település Szeged agglomerációjának részét alkotja, a Társulás népsűrűsége meghaladja a Dél-Alföld régió átlagát (72 2 fő/km ). 16. táblázat:

A népességszám, lakásszám, ill. a vízbekötések száma a társulás településein 2010. január elsején

Deszk

Központi belterületen

Lakosszám (fő) Lakások száma (db) Vízbekötések száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

3 624 1 233 1 213

Egyéb belterületen -

0

-

Kübekháza



1 537 591 578


0

-

42

Külterületen Összesen 38 19 6

3 662 1 252 1 219

0

0


1 537 593 578

0

0

00068



Röszke



2 646 1 032 1 020


0

-

Tiszasziget



1 697 574 567


1

-

Újszentiván



1 671 549 520


4

-

Zsombó



2 343 785 750


0

-


3 296 1 417 1 132

0

0


1 779 616 591

3

4


1 671 549 520

0

4

Külterületen Összesen 1 170 567 278

3 513 1 352 1 028

83

83

A projektben érintett települések népességi adatairól az alábbi források állnak rendelkezésre: a KSH 2001. évi népszámlálási adatai, a népesség-nyilvántartás 1990-2010. évi adatai, a KSH évente megjelenő statisztikai évkönyvei és az üzemeltető fogyasztási hely nyilvántartása. Az egyes települések népességszámának elmúlt két évtizedben bekövetkezett alakulását a következő táblázat, ill. diagramok tartalmazzák (a diagramok vízszintes tengelyén az évek, függőleges tengelyén a lakosságszám (fő) kerülnek megadásra).

43

00069


17. táblázat:


A társulás településeinek népessége 1990 és 2010 között

Deszk

Kübekháza

Röszke

Tiszasziget

Újszentiván

Zsombó

Összesen

1 990

2 755

1 455

2 979

1 567

1 330

2 225

12 311

1 991

2 742

1 471

3 010

1 592

1 341

2 335

12 491

1 992

2 781

1 398

2 922

1 587

1 381

2 417

12 486

1 993

2 794

1 399

2 920

1 567

1 378

2 520

12 578

1 994

2 817

1 393

2 888

1 578

1 385

2 602

12 663

1 995

2 965

1 429

2 922

1 578

1 447

2 756

13 097

1 996

3 016

1 484

2 958

1 641

1 495

2 901

13 495

1 997

3 082

1 472

2 971

1 657

1 479

2 939

13 600

1 998

3 082

1 451

3 010

1 656

1 479

3 016

13 694

1 999

3 109

1 440

3 033

1 639

1 492

3 097

13 810

2 000

3 113

1 453

3 058

1 659

1 496

3 117

13 896

2 001

3 294

1 568

3 274

1 724

1 572

3 237

14 669

2 002

3 307

1 603

3 303

1 726

1 578

3 331

14 848

2 003

3 392

1 615

3 299

1 751

1 588

3 368

15 013

2 004

3 419

1 641

3 310

1 761

1 636

3 441

15 208

2 005

3 439

1 639

3 317

1 766

1 669

3 458

15 288

2 006

3 467

1 617

3 321

1 759

1 627

3 477

15 268

2 007

3 478

1 592

3 308

1 738

1 649

3 504

15 269

2 008

3 537

1 577

3 364

1 771

1 649

3 504

15 402

2 009

3 584

1 561

3 269

1 767

1 657

3 475

15 313

2 010 2010. év az 1990. év %-ában

3 662

1 537

3 296

1 779

1 671

3 513

15 458

132,9

105,6

110,6

113,5

125,6

157,9

125,6

Forrás: KSH Helységnévtár, 2010. január 1.

3. ábra: Deszk település népességének alakulása 1990 és 2010 között

Deszk népessége az elmúlt két évtizedben folyamatos növekedést mutat, amely elsősorban a település pozitív vándorlási egyenlegének köszönhető. 44

00070



4. ábra: Kübekháza település népességének alakulása 1990 és 2010 között

Kübekháza népességszáma az elmúlt két évtizedben hullámzó tendenciát mutat. Az adatokban tapasztalható ugrás 2000-ről 2001-re a népszámlálás során tett kiigazítás eredménye. A település népességszáma 2005 óta csökken, amely a negatív természetes szaporulatnak, ill. – 2006 óta – a negatív vándorlási egyenlegnek köszönhető. 5. ábra: Röszke település népességének alakulása 1990 és 2010 között

Röszke népessége az elmúlt két évtizedben stagnált. Az adatokban tapasztalható 2000-ről 2001-re történő jelentősebb népességszám növekedés a népszámlálást követő korrekció következménye.

45

00071



6. ábra: Tiszasziget település népességének alakulása 1990 és 2010 között

Tiszasziget az elmúlt két évtzedben összességében kismértékű népességnövekedést könyvelhet el. A növekedés elsősorban a kismértékű vándorlási nyereség következménye. 7. ábra: Újszentiván település népességének alakulása 1990 és 2010 között

Újszentiván népességszáma, hullámzó ütemben ugyan, de növekedett az elmúlt két évtizedben. A növekedés elsősorban a település pozitív vándorlási egyenlegének köszönhető.

46

00072



8. ábra: Zsombó település népességének alakulása 1990 és 2010 között

Zsombó település népessége folyamatosan növekedett az elmúlt két évtizedben, amelynek hátterében a település pozitív vándorlási egyenlege áll. A növekedés üteme az elmúlt években lelassult. 9. ábra: A vizsgált települések össznépességének alakulása 1990 és 2010 között

A Társulás településeinek össznépessége az elmúlt két évtizedben növekvő tendenciát mutatott. A növekedés mértéke meghaladta a 20%-ot. A növekedés hátterében a települések vándorlási nyeresége áll, amely a Szeged környéki szuburbanizáció következménye. Az elmúlt években lassult a növekedés üteme, a népességszám stagnálóvá változott. A Társulás településeinek többségében az elmúlt években a halálozások száma meghaladta a születésekét, azaz a természetes szaporodás az országos trenddel megegyezően negatív volt.

47

00073


18. táblázat:


Természetes szaporodás a Társulás településein, 2005-2009

Deszk természetes szaporodása (fő)

Kübekháza természetes szaporodása (fő)

2005

Élve születések száma (fő) 33

2006

26

26

0

13

17

-4

2007

30

30

0

14

21

-7

2008

37

30

7

21

22

-1

2009

45

42

3

21

23

-2

Év

25

Természetes szaporodás (fő) 8

Élve születések száma (fő) 12

Halálozások száma (fő)

Röszke természetes szaporodása (fő)


Természetes szaporodás (fő)

30

-18

Tiszasziget természetes szaporodása (fő)

Év

Élve születések száma (fő)






2005

33

53

-20

14

20

-6

2006

31

38

-7

15

27

-12

2007

26

44

-18

18

13

5

2008

20

35

-15

17

22

-5

2009

27

38

-11

13

26

-13

Újszentiván természetes szaporodása (fő)

Zsombó természetes szaporodása (fő)

Év






Természetes szaporodás

2005

13

26

-13

24

30

-6

2006

18

20

-2

40

34

6

2007

16

26

-10

25

43

-18

2008

18

20

-2

25

24

1

2009

11

17

34

-7

-6 27 Forrás: VÁTI TEIR adatbázis

A vizsgált települések többsége az elmúlt években vándorlási nyereséget könyvelhet el. Ez a nyereség a Szeged környéki szuburbanizáció következménye. 19. táblázat:

A Társulás településeinek vándorlási egyenlege, 2005-2009

Deszk állandó vándorlási különbözete Év

Állandó Állandó Állandó vándorlási odavándorlás elvándorlás különbözet (fő) (fő) (fő)

Kübekháza állandó vándorlási különbözete Állandó odavándorlás (fő)

Állandó Állandó elvándorlás vándorlási (fő) különbözet (fő)

2005

98

69

29

53

52

1

2006

141

109

32

61

73

-12

2007

136

99

37

66

77

-11

2008

138

96

42

49

56

-7

2009

150

90

60

46

54

-8

48

00074


Év 2005


Röszke állandó vándorlási különbözete

Tiszasziget állandó vándorlási különbözete

Állandó Állandó Állandó vándorlási odavándorlás elvándorlás különbözet (fő) (fő) (fő)

Állandó odavándorlás (fő)


104

103

1

36

52

-16

2006

90

119

-29

67

61

6

2007

122

88

34

75

70

5

2008

73

103

-30

34

30

4

54

49

5

2009

Év

91 96 -5 Újszentiván állandó vándorlási különbözete Állandó Állandó Állandó vándorlási odavándorlás elvándorlás különbözet (fő) (fő) (fő)

Zsombó állandó vándorlási különbözete Állandó odavándorlás (fő)


2005

60

63

-3

119

75

44

2006

77

62

15

112

89

23

2007

76

58

18

106

102

4

2008

65

50

15

91

96

-5

2009

68

38

91

20

30 111 Forrás: VÁTI TEIR adatbázis

A 2005-2009 közötti időszakot vizsgálva a társulás települései közül Deszk, Újszentiván, Tiszasziget és Zsombó esetében vándorlási nyereségről, míg Kübekháza és Röszke esetében vándorlási veszteségről beszélhetünk. A természetes szaporodás és elvándorlás egyenlegeit az alábbi ábrasorozat szemlélteti. 10. ábra:

A természetes szaporodás és a vándorlási különbözet a Társulás településein 20052009

49

00075



Összességében elmondható, hogy a Társulás népessége a bevándorlási hullám hatására növekvő tendenciát mutat. A demográfiai folyamatok kedvező alakulása jelentős részben a térség jó gazdasági és szociális helyzetére vezethető vissza. A Társulás növekvő lakosságszám az ingatlanpiac élénkülését, a lakások számának növekedését vonja maga után. 2010-ben 5779 darab lakást regisztráltak a Társulás területén. A háztartások átlagos mérete 2,67 fő volt, amely kevéssel a magyarországi átlag (2,4) fellett van. Az átlagos háztartásméret Röszke kivételével mindegyik vizsgált településen magasabb, mint a hazai átlag. A legmagasabb átlagos háztartásmérettel Újszentiván település rendelkezik, ahol 3 fő fölötti értéket mértek 2010-ben. 11. ábra:

Az átlagos háztartásméret a társulás településein, 2010

50

00076



A települések, népesség-korösszetétel tekintetében kisebb különbségeket mutatnak. A gyermek- és fiatalkorúak (18 év alattiak) aránya Röszke kivételével mindegyik település esetében meghaladja az időskorúakét (60 év felettiek). A gyermek, ill. fiatalkorúak aránya Deszk, Újszentiván és Zsombó községeken magasabb, amiben szerepe van a már említett szuburbanizációs folyamatnak. A szuburbanizáció során a kiköltözések elsősorban a fiatalabb, gyermekes családokat érintik, így a befogadó települések esetében növekszik a gyermek-, és fiatalkorúak, ill. a felnőtt korú lakosság aránya. E településeken kevésbé jellemző az elöregedés folyamata. 20. táblázat: Település Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsombó

Korösszetétel a társulás településein

0-17 évesek (%) 22 20 19 19 23 25

18-59 évesek (%) 61 63 60 63 61 60

60 év felettiek (%) 17 17 21 18 16 15

Népsűrűség 2

A társulás egészének népsűrűsége 83 fő/km , ami elmarad a hazai átlagtól, de meghaladja a Dél-alföldi Régió átlagát. Az országos átlagtól való eltérés magyarázata elsősorban a történelmi és településmorfológiai háttértényezőkben keresendő. A vizsgált települések közül Újszentiván népsűrűsége a megyei átlagnál nagyobb, Zsombó népsűrűsége pedig a magyarországi átlagot is több mint 20%-kal felülmúlja. 12. ábra:

A Társulás településeinek népsűrűsége, 2010

A népességszám várható alakulása az elkövetkező 30 évben A vizsgált települések többségénél az elmúlt két évtizedben a népesség növekedése volt jellemző, ami azonban az utóbbi években mérséklődött, vagy megállt. Mégis, a települések többségénél a következő évtizedekben is számolhatunk némi további népességnövekedéssel. Ennek valószínűsége abból adódik, hogy a településen viszonylag magas a gyermek- és fiatalkorúak aránya. Az elmúlt évtizedben kiköltözött családok gyermekei az elkövetkező években, ill. évtizedben lépnek be a gyermekvállalási korba, emellett pedig egyes településeken – mint Deszk, Újszentiván és Zsombó – a következő években is számítani 51

00077



lehet kismértékű vándorlási nyereségre. A projekthez készült szakterületi feltételezések is – Kübekháza kivételével – a népesség növekedést prognosztizálják. 13. ábra:

A települések népességszámának alakulása 2040-ig, fő

Település

2010

2021

2040

Deszk

3662

4080

4802

Kübekháza

1537

1400

1200

Röszke

3296

3500

3839

Tiszasziget

1779

1799

1831

Újszentiván

1671

1702

1752

Zsombó

3513

3566

3651

3.2.2.

Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák

A társulás települései a Szegedi statisztikai kistérséghez tartoznak. A Szegedi kistérség Csongrád megye déli-délnyugati részén a jugoszláv határ mentén fekszik. Elérhetőségi paraméterei igen kedvezőek: távolsága Budapesttől 150 km autópályán, Budapest-Ferihegy repülőtértől 145 km. Az 5-ös számú (E75) és a 43-as számú (E68) nemzetközi főutak (IV-es és X/B helsinki korridorok), valamint a 47-es (Hódmezővásárhely, Békéscsaba) és az 55-ös főút (Baja) fontos összekötő az ország délkeleti és déli területei felé. Területén áthalad az M5-ös autópálya, amely Röszkénél éri el a jelenlegi magyar-szerb határt. Röszke egyben vasúti határátkelőhely is, Tiszaszigeten pedig további közúti határátkelőhely biztosít kapcsolatot a Délvidék, ill. a Balkán felé. Kitűnő vasúti kapcsolattal rendelkezik Budapest, Békéscsaba (Hódmezővásárhely) és Mezőhegyes (Makó) felé. A Tisza 1500 tonnás hajókkal hajózható (IV. osztályú vízi út), Szegeden korszerűsített medencés kikötővel. A szegedi füves repülőtér fejlett fénytechnikával ellátott, kisgépek nemzetközi forgalmát is biztosítja. A térség gazdasága dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben, a gazdasági aktivitás a megyében itt a legmagasabb, melyhez nagymértékben hozzájárul az, hogy Szeged az ország második legfontosabb oktatási és kutatási központja, továbbá a hazai átlagnál fejlettebb az ipar és az ipari munkakultúra. A dél-alföldi régió gazdasági szerkezetét is jelentős mértékben meghatározta a térség történelme és a természeti adottságok. A gazdaság szerkezete sokrétű, amelyből kiemelkedik a történelmi hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság, és az élelmiszeripar. A Szegedi kistérségben a foglalkoztatottak 11%-a mezőgazdaságban, 37% az iparban, 52%-a szolgáltatásban dolgozik, a városban természetesen alacsonyabb a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A mezőgazdaságot a szántóföldi növénytermesztés, zöldség-, hagyma- és fűszerpaprika termesztés, vetőmagtermelés, fólia alatti zöldséghajtatás és virágtermesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcs- és szőlőtermesztés jellemzi. Az állattenyésztésben jellemző a szarvasmarha, sertés és baromfi. Az ipar fő profiljai: élelmiszeripar, vegyipar, kőolaj és földgáz kitermelés, gépipar, textil-, ruházati-, bőr- és cipőipar, porcelángyártás, építőipar, mezőgazdasági termékfeldolgozás. Az ipari termelés döntő hányadát az 50 főnél nagyobb ipari szervezetek állítják elő. A térségben jelentős arányban van jelen a külföldi működő tőke, hiszen hatalmas a térség fejlődési potenciálja. A regionális, a határokon is átnyúló szerepkör az innováció- és technológiatranszfer tekintetében különösen jelentős. A város oktatási és kutatási bázisa kiemelkedő. A vasút helyben van, ami a logisztikai kapcsolattartás szempontjából igen kedvező. A térség logisztikai szolgáltatója a RO-LA Terminálnál és a vámhivatal is Szegeden található. A kistérség idegenforgalomi szempontból igen jó adottságokkal rendelkezik. Szeged városa kulturális központként kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt testesít meg. A művészeti kiállítások, színház események, irodalmi és zenei programok és nemzetközi sportesemények egész évben színes választékot nyújtanak az ide látogatóknak. Az infrastruktúra megyei szinten a Szegedi kistérségben a legfejlettebb. Az ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya 94%, a vezetékes gáz 91%, hulladékszállítás 100%, szennyvíz 55%, a csapadékvíz elvezetés megoldott. A térségben jelen vannak a jelentősebb Internet szolgáltatók, a kábel TV hálózata és az interaktív csatlakozás széles körben elérhető. Az információs társadalom kiépítésében az első lépéseket már megtette a kistérség. Egész területén modern kommunikációs hálózat áll a lakosság rendelkezésére. A digitalizáltság 100%-os, ami potenciálisan lehetővé teszi a magas szintű telematikai szolgáltatások kialakulását és igénybevételét. 52

00078



Foglalkoztatottság, munkanélküliség Regionális, sőt országos összehasonlításban is igen kedvező a Szegedi kistérség foglalkoztatási helyzete. A munkanélküliségi ráta a megyei, dél-alföldi és az országos átlagok alatt marad. Az alacsony munkanélküliséggel párhuzamosan magasabb a foglalkoztatottság szintje, a több jövedelem miatt erősebb a fizetőképes kereslet, s mindez a gazdaság működésének, és a jövőbeni fejlesztéseknek meghatározó pillére. A térség kedvező mezőgazdasági adottságai következtében viszonylag jelentősnek mondható az agrárszektor jelentősége. Ugyanakkor a települések lakosságának egy jelentős része ingázó, így a helyben foglalkoztatottak aránya viszonylag alacsony. Röszke esetében – a határmenti fekvés, ill. az autópálya melletti helyzet következtében – a logisztikai szolgáltatások szerepét érdemes még kiemelni. 21. táblázat:

Térségi munkanélküliségi ráta összehasonlító táblázat, 2006-2010

Év

Magyarország

Dél-alföldi régió

Csongrád megye

Szegedi kistérség

2006

7,45

8,64

7,43

5,67

2007

7,35

8,57

7,24

5,52

2008

7,81

9,2

8,15

6,31

2009

9,98

10,7

9,04

7,07

2010

11,43

11,41 Forrás: ÁFSZ

9,95

7,97

14. ábra:

Térségi szintű munkanélküliségi ráta, 2006-2010

A társulás települései közül a kistérség éves átlagához képest alacsonyabb, ill. az átlag körüli munkanélküliségi rátával rendelkezik a júniusi adatok szerint Röszke, Deszk, Újszentiván és Zsombó, a kistérségi átlaghoz képest magasabb munkanélküliség jellemzi Kübekháza és Tiszasziget településeket. 22. táblázat:

Munkanélküliségi ráta a társulás településein, 2006-2010*

53

00079


Település Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsombó

Munkanélkülis égi ráta 2006 3,77 6,8 4,05 6,4 4,26 3,92

15. ábra:


Munkanélkülis Munkanélkülis Munkanélkülis égi ráta 2007 égi ráta 2008 égi ráta 2009 3,09 4,35 5,25 6,22 7,42 8,75 4,32 5,21 5,85 5,18 4,98 7,07 3,93 4,79 7,45 4,46 4,11 5,61 *minden évben a június 20.-i állapot Forrás: ÁFSZ

Munkanélkülis égi ráta 2010 5,73 8,92 6,52 8,78 6,34 5,09

Munkanélküliségi ráta a társulás településein, 2006-2010

Vállalkozási környezete A Szegedi kistérségben magas az 1000 főre jutó vállalkozások száma (vállalkozássűrűség). A Dél-alföldi régió az országos átlaghoz képest alacsonyabb vállalkozássűrűséggel rendelkezik, azonban a Szegedi kistérség kiemelkedő adatokkal rendelkezik. Ez a kiemelt pozíció szoros kapcsolatba hozható a szegedi agglomeráció különleges gazdasági helyzetével. 23. táblázat:

Térségi szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2004-2008 Év 2004 2005 2006 2007 2008

DélCsongrád Szegedi Magyarország alföldi megye kistérség Régió 70 60 68 85 70 61 68 85 69 60 67 85 68 59 65 81 70 61 67 83

54

00080

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 24. táblázat:


Térségi szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2004-2008

A társulás településein az 1000 főre jutó működő vállalkozások aránya a települések többségénél az országos átlag alatti. 2008-ban viszonylag magas adatot Deszken mértek (80), az országos átlag körüli értékkel pedig Újszentiván (71) és Zsombó (70) rendelkezett. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma alacsonynak mondható Kübekházán (32), Röszkén (47), és Tiszaszigeten (50). Vállalkozási forma és létszám alapján azt mondhatjuk, hogy a térség vállalkozásai döntően mikro-, és kisvállalkozások. A 10 főt vagy annál több embert alkalmazó cégek száma 4% körül van. A vállalkozásokon belül az egyéni vállalkozások dominálnak, arányuk az összes vállalkozásból 45%. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok 95%-a bt. és kft. 25. táblázat:

Települési szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2004-2008

Év

Deszk

Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsombó

2004

80

25

45

51

60

69

2005

77

25

46

53

66

69

2006

76

24

47

49

64

68

2007

78

29

45

45

66

70

2008

80

32

47

50

71

70

55

00081



Települési szintű, 1000 főre jutó működő vállalkozások száma, 2004-2008

Lakásépítés, ingatlan-beruházások Amint a következő táblázatban és ábrán látható, az elmúlt két évtizedben a lakásépítési kedv meglehetősen élénk volt a vizsgált településeken. Mindez összefügg a jelentős bevándorlással, a jövedelmi viszonyokkal és a kedvező munkaerő-piaci helyzettel. A társulás településeinek lakásállománya 20 év alatt 1.059 darabbal nőtt, ami több mint 22,4%-os növekedést jelent. 27. táblázat:

A lakások számának alakulása a Társulás településein 1990 és 2010 között Deszk

Kübekháza

Röszke

Tiszasziget

Újszentiván

Zsombó

Összesen

1 990

978

567

1 310

566

460

839

4720

1 991

998

567

1 319

571

462

888

4805

1 992

1 011

568

1 326

572

470

912

4859

1 993

1 024

570

1 340

575

482

942

4933

1 994

1 039

570

1 352

576

487

960

4984

1 995

1 059

571

1 361

582

491

975

5039

1 996

1 080

574

1 374

585

498

1 009

5120

1 997

1 088

575

1 384

594

501

1 034

5176

1 998

1 098

575

1 392

597

506

1 051

5219

1 999

1 099

575

1 394

598

508

1 073

5247

2 000

1 103

575

1 400

598

509

1 088

5273

2 001

1 097

583

1 376

600

524

1 239

5419

2 002

1 101

584

1 377

600

524

1 252

5438

2 003

1 103

584

1 379

600

524

1 265

5455

2 004

1 141

584

1 384

602

525

1 287

5523

2 005

1 165

586

1 386

603

528

1 294

5562

2 006

1 188

588

1 385

607

531

1 312

5611

2 007

1 210

589

1 391

609

535

1 319

5653

2 008

1 219

590

1 399

611

539

1 329

5687

2 009 2 010 2010. év az 1990. év %-ában

1 233 1 252

592 593

1 410 1 417

614 616

542 549

1 340 1 352

5731 5779

128,02

104,59

108,17

108,83

119,35

161,14

122,44

56

00082

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 16. ábra:


A Társulás lakásállományának változása, 1990-2010

A vizsgált települések közül dinamikus lakásállomány bővülés tapasztalható Zsombó (61,1%) és Deszk (28%) településeken. Mérsékeltebb, de növekedés jellemzi Újszentivánt (19,4%), Tiszaszigetet (8,8%), Röszkét (8,2%) és Kübekházát (4,6%) is. A Társulás településein a következő évtizedekben a lakásszám további növekedése várható, ami minden bizonnyal befolyással lesz az ivóvíz-igényekre is. Ezért célszerű az ivóvízminőség-javító beruházás szakterületi elemzésében is növekvő lakásszámmal és vízigénnyel számolni. Ingatlanfejlesztés, intézményi nagyfogyasztók A társulás területén nem működnek jelentős nagyfogyasztók. Célzott ingatlanfejlesztés a jelenlegi információk szerint nem várható.

57

00083



Jövedelmi viszonyok A településekre vonatkozó jövedelmi adatokat a VÁTI-TEIR adatbázis szolgáltatta. A vizsgált települések egy főre jutó nettó jövedelmi adatai jellemzően az országos átlag (874 504 Ft) alatt vannak, a Társulás központja, Deszk, bár megközelíti, de mégsem éri el az átlagértéket. A régiós átlagnál Kübekháza és Röszke kivételével mindegyik település kedvezőbb helyzetben volt 2008-ban. 17. ábra:

Az egy főre jutó nettó jövedelem a társulás településein, 2008

A települések közötti összehasonlításban az egy főre jutó jövedelmekhez hasonlóan alakult az egy háztartásra jutó jövedelmek szintje is. A legalacsonyabb a mutató Röszkén és Kübekházán, míg Deszken és Újszentivánon a legmagasabb. A vizsgált mutató viszonylag magas Tiszaszigeten, és közel 2,6 millió Ft Deszken és Újszentivánon. 18. ábra:

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem, 2008

58

00084



Az adófizetők aránya kedvező, mindegyik vizsgált településen meghaladja a 40%-ot. A legkedvezőbb helyzet Deszk esetében tapasztalható, ezen a településeken az adófizetők aránya 45%. 19. ábra:

Adófizetők aránya a teljes népességből, 2008

A régió gazdasági növekedési lehetőségeit külföldi befektetők is stratégiai ismérvként kezelik, ami az eddigi trend folytatódása esetén a beruházások számának további növekedését hozhatja. Mindez jövedelmi szempontból hozzájárulhat a régió erősödéséhez, ugyanakkor tovább korlátozza a hosszú távú helyi gazdasági érdekek érvényesülését. A magas egy főre jutó jövedelem lehetővé teszi az ivóvízminőség-javító beruházás megtérülését, jelentős a településeken a fizetőképes kereslet nagysága. A lakosság díjfizető képességének és díjfizetési hajlandóságának részletes elemzését a tanulmány 4.1.3. fejezete tartalmazza.

59

00085



Idegenforgalom A Szegedi kistérség bővelkedik idegenforgalmi attrakciókban. A kistérségbe látogatók száma magasnak mondható, s ez a szám az utóbbi években még növekedett is. Maguk a társulás települései önmagukban nem rendelkeznek különösebb idegenforgalmi vonzerővel, ezért csak szerény mértékű látogatottságot könyvelhetnek el. 28. táblázat:

A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2006 Település, üdülőkörzet

összesen

30

114

22

1 608

41

42

638

–

1 059

–

153

797

337

1 362

646

–

20

–

609

–

36

106

12

547

76

Zsombó

A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2007 Település, üdülőkörzet

Vendég

Férőhely, július 31.

Vendégéjszaka

ebből: külföldi

összesen

25

91

40

433

163

Kübekháza

29

300

–

477

–

184

801

216

1 177

245

Tiszasziget

20

52

17

273

19

Zsombó

36

104

6

390

36

A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2008 Kereskedelmi szálláshelyek


Deszk

ebből: külföldi

összesen

Deszk Röszke

Település, üdülőkörzet

ebből: külföldi

összesen

Kübekháza Tiszasziget

30. táblázat:

Vendégéjszaka

ebből: külföldi

Deszk Röszke

29. táblázat:

Vendég


Vendég összesen

Magánszálláshelyek

Vendégéjszaka

ebből: külföldi

összesen

ebből: külföldi

Vendég

Vendégéjszaka


összesen

ebből: külföldi

összesen

ebből: külföldi

–

–

–

–

–

19

113

9

508

19

178

851

314

2 477

547

6

69

–

339

0

Tiszasziget

–

–

–

–

–

20

63

6

362

24

Zsombó

–

–

–

–

–

28

156

16

397

34

Röszke

31. táblázat:

A turizmus néhány statisztikai mutatója a jelentősebb turistaforgalommal rendelkező néhány településen, 2009 Kereskedelmi szálláshelyek

Település, üdülőkörzet

Deszk

Vendég

Magánszálláshelyek

Vendégéjszaka


összesen

ebből: külföldi

összesen

ebből: külföldi

–

–

–

–

–

60

Vendég

Vendégéjszaka


összesen

ebből: külföldi

összesen

ebből: külföldi

19

97

15

442

26

00086


Röszke


157

885

335

1733

732

6

63

0

207

0

Tiszasziget

–

–

–

–

–

20

72

7

229

13

Zsombó

–

–

–

–

–

28

163

13

467

95

A vizsgált települések közül Röszkén a legélénkebb a turizmus, de itt is mindössze 1940 vendégéjszakát regisztráltak 2009-ben. A Társulás településein Röszke kivételével csak magánszálláshelyek találhatók, ezek vendégforgalma nem jelentős. 2009-ben Deszken 442, Tiszaszigeten 229, Zsombón pedig 467 volt az eltöltött vendégéjszakák száma. A társulás településein tehát az idegenforgalom nem növeli számottevően az ivóvízfogyasztást. A térség gazdaságának várható alakulása A társulás települései jelenleg gazdasági szempontból erősen függnek szűkebb (Szeged) és tágabb (Magyarország, Európa, világ) környezetük gazdasági helyzetétől. . Ugyanakkor a jövőben várhatóan fokozódó erőforrásválság hatására gazdasági szempontból (is) egy erőteljes lokalizáció várható, amelynek hatására a helyi erőforrások nagyobb fokú kihasználtságához, valamint a külső erőforrásfüggés kényszerű lecsökkentéséhez fog vezetni. Várhatóan fel fog értékelődni a kis energiaigényű, munkaintenzív, valamint az extenzív mezőgazdaság és az arra épülő helyi feldolgozás szerepe, továbbá – Szeged kiemelt szerepe miatta – az ezekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés, ugyanakkor egyre bizonytalanabbá válik az idegenforgalom helyzete. Civil szervezetek A társulás településein működő, természetvédelemmel foglalkozó civilszervezetek közül a röszkei székhelyű Beretzk Péter Természetvédelmi Klubot érdemes megemlíteni. Ez az állapot várhatóan a közeljövőben sem fog változni Kedvezményezettség A hat vizsgált település a Szegedi kistérséghez tartozik, amely a 64/2004. (IV.15.) kormányrendelet (Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről) szerint nem számít hátrányos helyzetű kistérségnek. A 240/2006 (XI.30.) Kormányrendelet szerint a hat település közül egyik sem szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében.

61

00087



4. A FEJLESZTÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉNEK ISMERTETÉSE 4.1. A PROBLÉMA ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA 1998 novemberében kiadásra került az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv, amely 1998. december 25-én lépett hatályba. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország élt az irányelvben biztosított azon lehetőséggel, miszerint rendkívüli körülmények esetén és földrajzilag meghatározott területekre vonatkozóan a tagállamok kérhetik a Bizottságtól a határidő meghosszabbítását. Ennek megfelelően Magyarország azt vállalta, hogy 2006. december 25-ig műszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke magasabb a megengedettnél, 2009. december 25-ig vállalta továbbá az ammónium, valamint a 10 µg/l-nél magasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is. Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló közösségi irányelv teljesítését szolgáló hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze (amelyet időközben módosított a 47/2005. (III. 11.) kormányrendelet valamint a 65/2009 (III.31.) kormányrendelet). A rendelet és mellékletei – a vízminőségi ellenőrzés részletes szabályozásán túlmenően – településenként mutatják be a határérték feletti ivóvíz-minőségi paramétereket, illetve a 2006-ig és 2009-ig tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket. A fenti célok elérése érdekében Magyarország ivóvízminőség-javító programot dolgozott ki először országos szinten, majd régiós szinten, ill. ezek kialakítása folyamatban van. A tervezett műszaki beavatkozások során, azokon a szennyező komponenseken kívül, amelyekre a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet 2006. ill. 2009. év végéig előírta a határérték alá csökkentést, a többi szennyező komponens (pl. vas, mangán, nitrát, stb.) hazai és uniós előírásait is biztosítani fogják a Projektek, azaz teljes ivóvízminőség-javítást fognak eredményezni a Projektekbe bevont települések esetében. A projekt műszaki tartalma - mindezek mellett - a kitermelt víz kezelésére irányuló beavatkozásoknál, a vízkezelést biztosító művek technológiai fejlesztésénél bővebb: a vizsgálatok eredményeitől függően megoldást jelenthet más vízbázisra való áttérés, ill. más vízellátó rendszerre történő csatlakozás is. A fentieken túl további fejlesztési igényt generál az elosztóhálózatok jelenlegi műszaki állapota: további ráfordítások szükségesek annak érdekében, hogy a vízkezelő műveket elhagyó, szolgáltatott víz megfelelő minőségét megtartva jusson el a fogyasztókhoz. Így a projekt keretein belül kerül előirányzásra a települési elosztóhálózatok (meghatározott mértékű) rekonstrukciója is, melyek lehatárolásánál két körülménynek van meghatározó jelentősége. Az egyik követelmény alapvetően műszaki megfontolásokból fakad, és lényegét tekintve abban foglalható össze, hogy a megalapozott rekonstrukciós igények azon köre képezheti a projekt részét, melyek közvetlenül, és egyértelműen a vízminőségi beavatkozások eredményeinek hosszú távon való fenntartását szolgálják. Míg a másik meghatározó jelentőségű korlát lényegében finanszírozási jellegű: a KEOP pályázati felhívásban és útmutatóban foglaltak szerint az elosztóhálózatok rekonstrukciójára fordított költség nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 % -át. A fentiekben - elvi szinten összefoglalt – célok elérését szolgálja a Dél-Alföldi Régió ivóvízminőség javítása 3.1. ütem elnevezésű projekt, melyre vonatkozóan az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. – Fömterv’TT – ŐKO Zrt. konzorcium és a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. között jött létre szerződés az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok, az elvi vízjogi engedélyes tervdokumentációk, és a részletes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére a programban résztvevő településekre vonatkozóan. A tervezési munkát a 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltak szerint végeztük el. 62

00088



A tervezési alapinformációk a vízmű üzemeltetőjétől és az Önkormányzattól kapott „Információs lap”-ból, valamint az érintett területre elkészített előzetes megvalósíthatósági tanulmányból (EMT) származnak. Ezeket az információkat az üzemeltető műszaki kapcsolattartó szakembereivel lefolytatott egyeztetések során pontosítottuk. Helyszíni bejárásokat tartottunk az érintett vízműtelepeken. Egyeztető megbeszélést folytattunk az önkormányzatokkal és az üzemeltetőkkel. További tervezési alapelv, hogy olyan komplex megoldásokat kell kidolgozni, amelyek a víz valamennyi jellemzőjére vonatkozóan teljesítik a rendelet előírásait. 4.1.1.

Helyzetértékelés

Helyzetértékelés alpjának a 201/2001 Korm. Rendelet 6. sz. mellékletét tekintjük,amely melléklet tartalmazza mindazon településeket, amely esetén a vezetékes szolgáltatott ivóvíz minősége nem éri el a rendeletben meghatározott minőségi paramétereket, így az uniós kívánalmakat sem. Azon települések, amelyek nem szerepelnek a jelzett mellékletben, de bizonyítást nyert, hogy a vezetékes ívóvíz a fogyasztási pontokon nem felel meg az uniós/hazai előírásoknak az OKI megfelelő igazolásával szintén jogosultak a programban való részvételre. A fentiekkel összhangban a vízminőség-javítási igényekkel kapcsolatos helyzetértékelés alapjául lényegében a rendeletben rögzítettek, ill. az OKI szakvéleménnyel alátámasztott vízminőségi adatok szolgálnak. Az adatok értékelése alapján a projekt részeként az alábbi településeken, ill. az alábbi komponensekre vonatkozóan szükséges vízminőség-javító fejlesztéseket előirányozni: 32. táblázat: Település Deszk Kübekháza Röszke Tiszasziget Újszentiván Zsombó

Javítandó komponensek 47/2005. (III. 11.) + As, NH4 + As, NH4 , Fe + As, NH4 , Fe, + NH4 , Fe, + As, NH4 , + NH4 , Fe,

65/2009 (III.31.) + As, NH4 + As, NH4 , Fe, Mn, + As, NH4 + As, NH4 , + As, NH4 , + NH4 , Fe,

A szolgáltatott víz vízminőségét nyilvánvalóan egyidejűleg több tényező is befolyásolja. E tényezők sorában kiemelkedő jelentőség van a kitermelt víz minőségének, és a vízkezelési technológiák meglétének, működésének, de helyzet értékelése során nyilvánvalóan szem előtt kell tartani az elosztó-hálózatok állapotával kapcsolatos kérdéseket, és a felmerülő rekonstrukciós igényeket is. A projekt-csoportban a rekonstrukciós feladatok lehatárolásának lényeges előzményei vannak: a korábbi időszakban történt munkavégzés eredményeként a Dél- alföldi régióban 2006-ban az AQUA CONSTRUKT Zrt. elkészítette a „Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség javítása, hálózatrekonstrukciós igények felmérése” c. anyagot. A tanulmányban foglaltak - vállalkozási szerződésünkkel összhangban - munkánk során figyelembe vételre kerültek, azonban az idők során a körülmények, és a munkavégzéssel kapcsolatos koncepcionális megközelítések is némileg megváltoztak. Így a munkavégzés alapját ugyan részben az AQUA CONSTRUKT Zrt. 2006-ban készített hálózatrekonstrukciós anyag képezi, azonban az anyagot - az időközben esetleg bekövetkezett változásokra való tekintettel - aktualizálni kellett. Az aktualizálás során helyszíni egyeztetésre kerültek a tanulmány készítése óta eltelt időszakban végzett - a rekonstrukciós feladatok körét érintő - hálózati beavatkozások, és áttekintésre kerültek az elosztóhálózat mechanikus tisztításának lehetőségét befolyásoló adottságok, műszaki lehetőségek A tervezés további menetét befolyásoló tényezők között igen jelentős az érintett vízellátó rendszerekkel, az azokban fellelhető eszközökkel és létesítményekkel, azaz a jelenlegi állapottal kapcsolatos információk, melyeket - vízművenként - az alábbiakban foglalunk vázlatosan össze: 63

00089


4.1.1.1


Deszk

A vízműrendszerben 2 db mélyfúrású kút állandóan üzemel (B-28 kataszteri számú, 1964-ben létesített, 302 m talpmélységű és B-33 kataszteri számú 1971-ben létesített 410 m talpmélységű). A kutakból a 3 nyersvíz közvetlenül a települési hálózatra, illetve a 100 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbuszba kerül. A kútvíz jelenleg semmiféle kezelést nem kap, a szolgáltatott víz minősége megegyezik a nyersvíz minőségével. Annyi eltérés van, hogy a hálózati víz vastartalma számottevően meghaladja a kútvíz vastartalmát, ami a hálózatban lerakódott vasiszap másodlagos szennyezésére utal. Deszk településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A két kút rekonstrukciójának szükségessége valószínűsíthető. A vízmű tartalék kúttal nem rendelkezik, ezért az ellátási biztonság nem kielégítő. A vízmű-területen a vízminőség javítással összefüggő fejlesztésekhez szükséges terület rendelkezésre áll. A település vízelosztó hálózatának hossza – 27 300 fm, jellemzően vegyes rendszerű. A hálózat NA80-as és NA150-es átmérőjű vezetékekből került kiépítésre, azbesztcement és KM-PVC anyagú csövekből. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban ~25 % - viszonylag kedvezőnek tekinthető, ennek ellenére további üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek további csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra, a megfelelő hatékonyságú hálózat-tisztítás érdekében további mosató-csomópontok kialakítása, ill. hálózati szerelvények beépítése szükséges. A jelenlegi vízellátó rendszer létesítményeinek, eszközeinek adatait, a rekonstrukcióig hátra lévő időtartamot, a kapcsolódó felújítási költséget és a tervezett élettartamot az alábbi táblázatban részletezzük.

64

00090


Eszköz/Létesítmény

Kút I. (B-28) Kút II. (B-33) Hidroglóbusz Szociális épület Raktár Kút I. (B-28) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 46-5 Kút II. (B-33) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 27-7


Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Deszk

Kapacitás

Rekonstrukcióig hátralévő élettartam

Kapcsolódó felújítási költség projekt nélküli esetben [eFt]

Tervezett élettartam (év)

5

5 000

40

10

6 000

40

3

792 m /d 3

792 m /d 3

5

2 000

40

43 m

2

5

1 800

30

33 m

2

5

900

30

3

5

700

15

3

5

600

15

100 m

990 m /d 660 m /d

Megjegyzés: A projekt nélküli esetben a vizsgált időtávban (30év) lehetséges nulla változatot vizsgáljuk, a szolgáltatási színvonal fenntartása mellett. A tervezés során - üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás alapján - az elmúlt évek víztermelési és vízszolgáltatási adatait vettük figyelembe.

65

00091



A tervezés során - üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás alapján - az elmúlt évek víztermelési és vízszolgáltatási adatait vettük figyelembe. Az üzemeltetővel való egyeztetés alapján 2010. évtől kezdve a fogyasztást már fel tudjuk osztani három fele, korábban az intézményi és az ipari/egyéb közületi fogyasztás egybe volt kezelve. Egy új rendszer életbe léptetésének következtében az üzemeltető rendelkezésünkre bocsájtott egy becslést mind a hat településre, melynek alapján meg tudtuk határozni a felosztási arányt a három fogyasztói csoport között. 34. táblázat:

Fajlagos vízfogyasztás – Deszk

Deszk

Fajlagos vízfogyasztás Vízfogyasztás

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Összes termelt víz

234 700

224 792

244 035

217 100

205 202

203 217

Kiszámlázott lakossági fogyasztás

139 200

141 100

144 200

150 100

153 243

137 049

Kiszámlázott intézményi fogyasztás

12 100

12 900

14 200

13 100

13 374

18 600

0

0

0

0

0

0

Összes kiszámlázott víz Nem kereskedelmi célú víz (értékesítési veszteség) Hálózati veszteség becsült mennyisége Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap): Lakosszám összesen (fő) Közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma 1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás

151 300

154 000

158 400

163 200

166 617

155 649

83 400

70 792

85 635

53 900

38 585

47 568

75 060

63 713

77 072

48 510

34 727

42 811

35,53

31,49

35,09

24,83

18,80

23,41

3 466

3 494

3 506

3 565

3 565

3 599

110,02

110,63

112,70

115,35

117,77

106,09

Bruttó 1 főre jutó igény

185,51

176,24

190,72

166,84

157,70

184,75

643

616

669

595

562

557

1 256

1 155

1 234

1 191

984

938

Vízigény (m3/év):

Kiszámlázott ipari / egyéb fogyasztás

Mértékadó mennyiségek (m3/nap): Átlagos napi vízigény Napi csúcsvízigény

Megjegyzés: A táblázatban szereplő adatszolgáltatásból származnak.

víztermelési

és

vízfogyasztási

adatok

üzemeltetői

** Adatszolgáltatás, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, valamint a szakterületi feltételezések számításai alapján becsült adat. A közüzemi vízellátásban érintett lakosok számának számítása a KSH 2004-2009 évi adatok lakos szám adatai közötti százalékos eltéréséből kapott eredmény felhasználásával került meghatározásra. A teljes lakos szám így meghatározott tendenciájának figyelembevételével, valamint a 2007. évi közüzemi vízellátásban érintett lakos szám ismeretében becsülhető a többi év közüzemi vízellátásban érintett lakosainak száma.

66

00092


ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT 35. táblázat:

Kút száma

B-28 B-33

Vízjogi Üzemeltetési engedély száma

Vízjogi Üzemeltetési engedély érvényessége

24.081-11/2005

2015. december 31.

Létesítés éve

Talpmélység [m]

Szűrőzés (m-m)

Engedélyezett vízkivétel 3 [m /d]

Napi átlagos termelés 3 [m /d]

Napi csúcstermelés 3 [m /d]

Távlati napi csúcstermelés 3 [m /d]

Vízbázis minősége

Jelenlegi funkció (tartalék/ üzemelő)

1964

302

262,3-279,0

792

313

596

700

II. o. rétegvíz

állandóan üzemelő

1971

410

371,0-400,0

792

313

596

700

II. o. rétegvíz

csúcsidőben üzemelő

36. táblázat:

pH

Mangán [µg/l]

Permanganát index (KOI ps) [mg/l O2]

Nátrium [mg/l]

Cisz-1,2 diklóretilén [µg/l]

Keménység [mg/l CaO]

Összes metán 3 [Nl/m ]

1,02

7,9

170

39

1,2

38,4

-

106

6,88

0,92

7,6

199

39

0,8

42,9

-

111

6,39

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

B-28

12

-

-

<0,02

<1

B-33

16

-

-

<0,02

<1

37. táblázat:

Mérés helye

Ellátó Kút/ kutak száma

Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Zója u. közkifolyó

2

17

-

-

<0,02

Kutak vízminősége - Deszk Vas [µg/l]

Arzén [µg/l]

Kút száma

Kutak adatai - Deszk

Szolgáltatott víz minősége - Deszk

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

<1

0,94

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]


7,2

147

40

0,9

Nátrium [mg/l]




-

-

121

-

Megjegyzés: a hiányzó adatok az üzemeltetőnek nem állnak rendelkezésére.

67

00093



Deszk település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, valamint ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 70%-os, ammónium tekintetében 84%-os. A vas 15 %-al magasabb mint a határérték, mangántartalom a szolgáltatott vízben határérték alatti. A településen az elmúlt hét évben alkalmazott víz és szennyvízdíjakat, valamint az ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. 38. táblázat:

Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Deszk Deszk

Ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások száma (db)

Ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások aránya az összes háztartáshoz képest (%)

2004

1089

2005

Év

Vízdíj 3 (Ft/m )

3

Szennyvízdíj (Ft/m )

Lakossági

Közületi

Lakossági

Közületi

87

200+104*

200+104*

-

-

1110

89

210+110*

210+110*

-

-

2006

1133

90

222+116*

222+116*

-

-

2007

1152

92

242+129,5*

242+129,5*

220+237

220+237

2008

1186

95

263+143*

263+143*

220+243

220+243

2009

1188

95

285+151*

150+218*

220+273,2

220+273,2

2010

1219

97

300+163*

300+163*

250+298

250+298

* alapdíj+vízdíj Megjegyzés: a víz- és szennyvízdíjak nettó díjak Vízjogi üzemeltetési engedély A település vízművének üzemeltetésére az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 24.081-1-1/2005 iktató számon adott ki vízjogi üzemeltetési engedélyt. Az engedélyben a vízellátásban részt vevő létesítmények tételes felsorolása és műszaki paraméterinek ismertetése mellett a szakhatóságok további, elsősorban jogszabályi kötelezettségeket írtak elő:       

123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet 21/2002 KÖVIM r. 1995. évi LVII. tv 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet 43/1999 ( XII. 26) KHVM rendelet 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet

A települési vízellátó rendszer üzemeltetője (Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.) részére a hatóság 317/6/1997számú határozatot módosította és átírta 24.081-1-1/2005. – Vksz..: I/886. számmal vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az üzemeltető elkészítette az üzemeltetési szabályzatot, melyet a területileg illetékes ÁNTSZ kikötés nélkül elfogadott. Az engedély kiadása az engedélyezési dokumentáció valamint az üzemeltetési szabályzat figyelembe vételével került kiadásra 2005. április 19.-én. Az átírt és módosított vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége: 2015.12.31.

00094 68



Kirótt bírságok Az érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyben leírt jogszabályi előírásokon kívül az érintett vízellátó rendszerrel kapcsolatosan – üzemeltetői adatszolgáltatás alapján – nincs egyéb hatósági kötelezés, kirótt bírság vagy bírósági ítélet. Vízgazdálkodási célú fejlesztések Az üzemeltetői adatszolgáltatás szerint a településen az elmúlt tíz évben nem volt vízgazdálkodási célú fejlesztés. Közművek és a szolgáltatók tulajdonviszonyai A települési vízellátó rendszer és az azt üzemeltető Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 100 %-ban önkormányzati tulajdonban van. A szennyvízelvezető és tisztító rendszer üzemeltetője szintén a TiszaMaros Víziközmű Szolgáltató Kft. 39. táblázat:

Közművek és szolgáltatók tulajdonviszonyai

Víziközmű tulajdonos neve Víziközmű tulajdonos címe Vízmű üzemeltető neve Vízmű üzemeltető címe Vízmű-üzemeltető tulajdonosa

Deszk Község Önkormányzata 6772. Deszk, Tempfli tér 7 Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 6723. Szeged, Római krt. 21. Térségi önkormányzatok

00095 69


4.1.1.2


Kübekháza

A település vízellátására 2 db kút áll rendelkezésre. A meglévő 2 db mélyfúrású kút felváltva üzemel. A 3 kutakból a nyersvíz közvetlenül a meglévő gépházban elhelyezett 3 db 5 m -es, ill. a gépházon kívül lévő 3 2 db 8 m -es hidrofor berendezésekre, majd közvetlenül a települési hálózatra kerül. A kútvíz jelenleg semmiféle kezelést nem kap, a szolgáltatott víz minősége megegyezik a nyersvíz minőségével. Annyi eltérés van, hogy a hálózati víz vastartalma meghaladja a kútvíz vastartalmát, ami a hálózatban lerakódott vasiszap másodlagos szennyezésére utal. Kübekháza településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A település vízelosztó hálózatának teljes hossza 19 264 fm gerincvezeték.. A hálózat vegyes rendszerű, azbesztcement, acél és KM-PVC anyagú csövekből került kiépítésre, jellemezően NA 80 – NA 100 mérettartományban. A kutak bekötővezetékének anyaga acél, cseréjük indokolt. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége – 32 % körüli – térségi összehasonlításban kedvezőtlennek tekinthető, üzemeltetői ráfordítások szükségesek a veszteségek további csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra. A megfelelő hatékonyságú hálózat-tisztítás érdekében további mosató-csomópontok kialakítása, ill. hálózati szerelvények beépítése szükséges. A jelenlegi vízellátó rendszer létesítményeinek, eszközeinek adatait, a rekonstrukcióig hátra lévő időtartamot, a kapcsolódó felújítási költséget és a tervezett élettartamot az alábbi táblázatban részletezzük. A jelenlegi vízellátó rendszer létesítményeinek, eszközeinek adatit, a rekonstrukcióig hátra lévő időtartamot, a kapcsolódó felújítási költséget és a tervezett élettartamot az alábbi táblázatban részletezzük.

00096 70



Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Kübekháza


Kapacitás

Kút I. (B-17)

924 m /d

Kút II. (B-21)

3

3


5

40

5

40

5m

3

5

30

Hidrofor II.

5m

3

5

30

Hidrofor III.

5m

3

5

30

Hidrofor IV.

8m

3

5

30

Hidrofor V.

8m

3

Hidrofor I.

Épület I. Épület II. Kút I. (B-17) kútszivattyú típusa: K64-4 Kút II. (B-21) kútszivattyú típusa: SP 27-7

1056 m /d


5

30

61 m

2

5

30

13 m

2

5

30

3

5

15

3

5

15

501,6 m /d 567,6 m /d


00097 71



Fajlagos vízfogyasztás - Kübekháza

Kübekháza


2004

2005

2006

2007

2008

2009


80 200

84 600

85 600

90 700

81 480

78995


50 900

54 000

52 100

53 500

53 214

48 718

4600

4500

5200

3700

3680

2800


Kiszámlázott intézményi fogyasztás Kiszámlázott ipari / egyéb fogyasztás

0

0

0

0

0

0

Összes kiszámlázott víz

55 500

58 500

57 300

57 200

56 894

51 518

Nem kereskedelmi célú víz (értékesítési veszteség)

24 700

26 100

28 300

33 500

24 586

27 477

22 230

23 490

25 470

30 150

22 127

24 729

Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap):

30,80

30,85

33,06

36,93

30,17

34,78

Lakosszám összesen (fő) Közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma 1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás

1 557

1 536

1 512

1 498

1 498

1 487

89,57

96,32

94,39

97,85

97,32

89,76


141,13

150,90

155,08

165,88

149,02

145,54

Átlagos napi vízigény

220

232

235

248

223

216

Napi csúcsvízigény

439

458

469

400

395

361

Hálózati veszteség becsült mennyisége

Mértékadó mennyiségek (m3/nap):


víztermelési

és

vízfogyasztási

adatok

üzemeltetői

* Adatszolgáltatás, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, valamint a szakterületi feltételezések számításai alapján becsült adat. A közüzemi vízellátásban érintett lakosok számának számítása a KSH 2004-2009 évi adatok lakos szám adatai közötti százalékos eltéréséből kapott eredmény felhasználásával került meghatározásra. A teljes lakos szám így meghatározott tendenciájának figyelembevételével, valamint a méretezési adatok szerinti közüzemi vízellátásban érintett lakos szám ismeretében becsülhető a többi év közüzemi vízellátásban érintett lakosainak száma.

00098 72



42. táblázat: Vízjogi Vízjogi Üzemelteté- Üzemeltetési Kút száma si engedély engedély száma érvényessége B-17 B-21

24.080-11/2005

Szűrőzés (m-m)







240

211,0-233,5

924

191

308

308

II. o. rétegvíz


304

238,0-267,5 285,0-293,0

1056

218

352

352

II. o. rétegvíz


Létesítés éve

Talpmélység [m]

1963 1978

2015. 12. 31.

43. táblázat:

pH

Mangán [µg/l]


Nátrium [mg/l]




1,28

7,9

154

38

1,2

47,1

-

89

6,33

1,24

7,8

192

43

1,0

50,9

-

96,8

7,19

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

B-17

17

-

-

<0,02

<1

B-21

17

-

-

<0,02

<1

44. táblázat:

Mérés helye

óvoda


Arzén [µg/l]

Bór [µg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

2

16

50

-

-

Kutak vízminősége - Kübekháza Vas [µg/l]

Arzén [µg/l]

Kút száma

Kutak adatai - Kübekháza

Szolgáltatott víz minősége - Kübekháza

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

<1

1,26

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]

7,6

195

41

PermanCisz-1,2 ganát Nátrium diklórindex etilén [mg/l] (KOI ps) [µg/l] [mg/l O2] 1,1

49,0

-



157

-


00099 73



Kübekháza település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, valamint ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 60%-os. Az ammónium koncentráció esetében a határérték túllépés körülbelül 152 %-os. A vas koncentrációja és a mangántartalom határérték alatti szolgáltatott vízben. A településen az elmúlt hét évben alkalmazott víz és szennyvízdíjakat, valamint az ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. 45. táblázat:

Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Kübekháza Kübekháza

Ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások száma (db)


2004

581

2005

Év

Vízdíj 3 (Ft/m )

3


Lakossági

Közületi

Lakossági

Közületi

98

200+104

200+104*

-

-

585

98

210+110

210+110*

-

-

2006

587

98

222+116

222+116*

-

-

2007

588

99

242+129,5

242+129,5*

220+237

220+237

2008

589

99

263+143

263+143*

220+243

220+243

2009

589

99

285+164

285+164*

240+275

240+275

2010

593

100

300+180

300+180*

250+300

250+300



A települési vízellátó rendszer üzemeltetője (Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.) részére a hatóság a 24/25/1997 határozatot módosította és átírta 24.080-1-1/2005. – Vksz..: I/2337. számmal vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az üzemeltető elkészítette az üzemeltetési szabályzatot, melyet a területileg illetékes ÁNTSZ kikötés nélkül elfogadott. Az engedély kiadása az engedélyezési dokumentáció valamint az üzemeltetési szabályzat figyelembe vételével került kiadásra 2005. április 19.-én. Az átírt és módosított vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége: 2015.12.31.

00100 74



Kirótt bírságok Az érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyben leírt jogszabályi előírásokon kívül az érintett vízellátó rendszerrel kapcsolatosan – üzemeltetői adatszolgáltatás alapján – nincs egyéb hatósági kötelezés, kirótt bírság vagy bírósági ítélet. Vízgazdálkodási célú fejlesztések Az elmúlt tíz év vízgazdálkodási célú fejlesztése a mélykúti szennyvíztisztító és hálózat kiépítése volt, melynek építés folyamatban van. A fejlesztés tervezett beruházási költsége 3,8 milliárd forint. A fejlesztés finanszírozása európai uniós, állami, önkormányzati önrész, lakossági víziközmű társulás keretein belül valósul meg. Közművek és a szolgáltatók tulajdonviszonyai A települési vízellátó rendszer és az azt üzemeltető Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 100 %-ban önkormányzati tulajdonban van. A szennyvízelvezető és tisztító rendszer üzemeltetője szintén a TiszaMaros Víziközmű Szolgáltató Kft. 46. táblázat:



Kübekháza Község Önkormányzata 6755. Kübekháza, Petőfi tér 2. Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 6723. Szeged, Római krt. 21. Térségi önkormányzatok

00101 75


4.1.1.3


Röszke

A község vízellátása 3 db mélyfúrású kútból történik. Az I. sz. termelőkút (Röszke B-37) 302 m talpmélységű, 45 éves, nem a vízműtelep területén található és jelenleg nem üzemel. A II sz. termelőkút (Röszke B-57) 247 m talpmélységű, 28 éves, a III. sz. kút (Röszke B-58) 350 m talpmélységű 20 éves. A felváltva üzemeltetett II. és III. sz. kutak vize közvetlenül a hálózatba kerül. A kitermelt víz semmilyen kezelésben nem részesül, még fertőtlenítésben sem. A 3 település súlypontjában, napi tározókent és az állandó nyomás biztosítása érdekében 200 m -es hidroglóbusz van telepítve. A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A vízmű-területen a vízminőség javítással összefüggő fejlesztésekhez szükséges terület rendelkezésre áll. A település vízelosztó hálózatának hossza – 38 850 fm, jellemzően vegyes rendszerű. A hálózat NA80-as és NA150-es átmérőjű vezetékekből került kiépítésre, azbesztcement és KM-PVC anyagú csövekből. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban - ~23 % - viszonylag kedvezőnek tekinthető, ennek ellenére további üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek további csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra, a megfelelő hatékonyságú hálózat-tisztítás érdekében további mosató-csomópontok kialakítása, ill. hálózati szerelvények beépítése szükséges. A jelenlegi vízellátó rendszer létesítményeinek, eszközeinek adatait, a rekonstrukcióig hátra lévő időtartamot, a kapcsolódó felújítási költséget és a tervezett élettartamot az alábbi táblázatban részletezzük.

00102 76



Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök -Röszke Rekonstrukcióig hátralévő élettartam

Kapcsolódó felújítási költség projekt nélküli esetben [eFt]


3

üzemen kívül

0

40

3

5

6 000 000

40

3

5

6 000 000

40

40 m

3

üzemen kívül

0

40

Térszíni tároló

50 m

3

üzemen kívül

0

40

Hidroglóbusz

200 m

5

2 000 000

40

5

2 200 000

40

üzemen kívül

0

15

5

700 000

15

5

800 000

15


Kút I. (B-37) Kút II. (B-57) Kút III. (B-58) Térszíni tároló

Épület Kút I. (B-37) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Kút II. (B-57) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Kút III. (B-58) kútszivattyú típusa: BDP-273/7

Kapacitás

1296 m /d 1152 m /d 1800 m /d

84 m

3

2

3

0 m /d 3

768 m /d 3

1200 m /d


00103 77



A tervezés során - üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás alapján - az elmúlt évek víztermelési és vízszolgáltatási adatait vettük figyelembe. 48. táblázat:

Fajlagos vízfogyasztás – Röszke

Röszke Vízfogyasztás

Fajlagos vízfogyasztás 2004

2005

2006

2007

2008

2009


197 200

199 400

202 083

207 100

196 726

215 166


113 400

105 400

105 835

118 000

135 176

107 943


28 000

31 500

33 322

23 100

26 462

21 400

26 600

25 900

21 900

7 824


141 400

136 900

165 757

167 000

183 538

137 167


55 800

62 500

36 326

40 100

13 188

77 999


50 220

56 250

32 693

36 090

11 869

70 199

28,30

31,34

17,98

19,36

6,70

36,25

3 182

3 186

3 173

3 227

3 227

3 253

97,64

90,64

91,38

100,18

114,76

90,91

169,80

171,48

174,47

175,83

167,02

181,22

540

546

554

567

539

589

1 081

1 009

1 107

1 039

844

976



Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap): Lakosszám összesen (fő) Közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma 1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás Bruttó 1 főre jutó igény Mértékadó mennyiségek (m3/nap): Átlagos napi vízigény Napi csúcsvízigény


víztermelési

és

vízfogyasztási

adatok

üzemeltetői

* Adatszolgáltatás, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, valamint a szakterületi feltételezések számításai alapján becsült adat. A közüzemi vízellátásban érintett lakosok számának számítása a KSH 2004-2009 évi adatok lakos szám adatai közötti százalékos eltéréséből kapott eredmény felhasználásával került meghatározásra. A teljes lakos szám így meghatározott tendenciájának figyelembevételével, valamint a 2007. évi közüzemi vízellátásban érintett lakos szám ismeretében becsülhető a többi év közüzemi vízellátásban érintett lakosainak száma.

00104 78



Vízjogi ÜzemeltetéKút száma si engedély száma

Vízjogi Üzemeltetési engedély érvényessége

31.687-21/2009.



Szűrőzés (m-m)

1963

302

-

1296

0

0

0

II. o. rétegvíz

tartalék

1981

247

-

1152

221

406

468

II. o. rétegvíz

üzemelő

1989

350

-

1800

346

634

732

II. o. rétegvíz

üzemelő

2020.12.31.

Kutak vízminősége - Röszke

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]


Nátrium [mg/l]




0,79

8,2

330

40

-

-

-

105

-

<1

0,69

8,1

290

40

0,7

41,5

-

110

3,64

<1

0,73

7,8

160

37

1,1

38,2

-

104

3,58

Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

B-37

31

-

-

<0,02

<1

B-57

40

-

-

<0,02

B-58

47

-

-

<0,02

51. táblázat:

Hálózat


Talpmélység [m]

50. táblázat:

Mérés helye


Létesítés éve

B-58

Kút száma



B-37 B-57

Kutak adatai - Röszke

Szolgáltatott víz minősége - Röszke


Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

2

35

0,44

0,3

<0,02

<1

0,68

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]

7,8

169

37


38,3

-



107

-


00105 79



Röszke település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, valamint ammónium tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet meghatározott vízminőségi paramétereknek. Arzén tekintetében a határérték túllépés mintegy 250%-os, ammónium tekintetében 36%-os. A vas és mangántartalom a szolgáltatott vízben határérték alatti. A településen az elmúlt hét évben alkalmazott víz és szennyvízdíjakat, valamint az ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. 52. táblázat:

Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Röszke Deszk

Ivóvíz-hálózatra csatlakozott háztartások száma (db)


2004

-

2005

Év

Vízdíj 3 (Ft/m )

3


Lakossági

Közületi

Lakossági

Közületi

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2006

1127

99

225+113*

275+169*

225+161,5*

275+335*

2007

1132

100

245+118,5*

302+186*

245+163*

302+362*

2008

1132

100

281+136*

370+227*

294+187*

374+508*

2009

1132

100

298+147*

420+261*

320+191*

420+545*

2010

1132

100

310+155*

445+285*

335+222*

632+450*

* alapdíj+vízdíj Megjegyzés: a víz- és szennyvízdíjak nettó díjak Vízjogi üzemeltetési engedély A település vízművének üzemeltetésére az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 69.843-4/1992. (módosítva 7/6/1995. és 31.687-2-1/2009.) iktató számon adott ki vízjogi üzemeltetési engedélyt. Az engedélyben a vízellátásban részt vevő létesítmények tételes felsorolása és műszaki paraméterinek ismertetése mellett a szakhatóságok további, elsősorban jogszabályi kötelezettségeket írtak elő:       


A települési vízellátó rendszer üzemeltetője (Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.) részére a hatóság 69.843-4/1992. számú határozattal módosította a 7/6/1995. és 31.687-2-1/2009. – Vksz..: I/294. számmal vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az üzemeltető elkészítette az üzemeltetési szabályzatot, melyet a területileg illetékes ÁNTSZ kikötés nélkül elfogadott. Az engedély kiadása az engedélyezési dokumentáció valamint az üzemeltetési szabályzat figyelembe vételével került kiadásra 2009. március 24.-én. Az átírt és módosított vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége: 2020.december 31.

00106 80






4.1.1.4

Röszke Község Önkormányzata 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84. Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 6723. Szeged, Római krt. 21. Térségi önkormányzatok

Zsombó

A vízműrendszerben 3 db mélyfúrású kút állandóan üzemel (B-11 kataszteri számú, 1970-ben létesített, 301 m talpmélységű, B-13 kataszteri számú 1982-ben létesített 352,2 m talpmélységű és B-14 kataszteri számú 1989-ben létesített 400 m talpmélységű). A kutakból a nyersvíz közvetlenül a települési hálózatra, 3 illetve a 200 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbuszba kerül. A B-13 számú kút rekonstrukciójának szükséges. A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A vízmű-területen a vízminőség javítással összefüggő fejlesztésekhez szükséges terület rendelkezésre áll. A település vízelosztó hálózatának hossza – 14 800 fm, jellemzően vegyes rendszerű. A hálózat NA80-as és NA100-es átmérőjű vezetékekből került kiépítésre, azbesztcement és KM-PVC anyagú csövekből. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban - ~23 % - viszonylag kedvezőnek tekinthető, ennek ellenére további üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek további csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra, a megfelelő hatékonyságú hálózat-tisztítás érdekében további mosató-csomópontok kialakítása, ill. hálózati szerelvények beépítése szükséges. A jelenlegi vízellátó rendszer létesítményeinek, eszközeinek adatait, a rekonstrukcióig hátra lévő időtartamot, a kapcsolódó felújítási költséget és a tervezett élettartamot az alábbi táblázatban részletezzük.

00107 81



Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Zsombó


Kapacitás


Kapcsolódó felújítási költség projekt nélküli esetben [Ft]


5

5 500 000

40

Kút I. (B-11)

739,2 m /d

Kút II. (B-13)

528 m /d

5

5 500 000

40

Kút III. (B-14)

1478,4 m /d

3

5

6 000 000

40

Hidroglóbusz

200 m

5

2 000 000

40

Kezelő épület

6m

5

1 500 000

40

Szociális blokk

30 m

2

5

500 000

40

3

5

700 000

15

3

5

700 000

15

5

800 000

15

3

3

Kút I. (B-11) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 16-8 Kút II. (B-13) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 30-7 Kút III. (B-14) kútszivattyú típusa: EMU KU-51-3

3

2

660 m /d 660 m /d 3

1320 m /d

Megjegyzés: A projekt nélküli esetben a vizsgált időtávban (30év) lehetséges nulla változatot vizsgáljuk, a szolgáltatási színvonal fenntartása mellett. A tervezés során - üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás alapján - az elmúlt évek víztermelési és vízszolgáltatási adatait vettük figyelembe. 55. táblázat:

Fajlagos vízfogyasztás – Zsombó

Zsombó


2004

2005

2006

2007

2008

Vízigény (m3/év): Összes termelt víz

158 000

192 000

185 500

131 441

191 232

200515


101 000

128 200

124 650

79 903

129 600

105 889


57 000

13 800

12 465

7 990

14 400

32 400

0

0

0

0

0

0


158 000

142 000

137 115

87 893

144 000

138 289


101 000

50 000

48 385

43 548

47 232

62 226


90 900

45 000

43 547

39 193

42 509

56 003

Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap): Lakosszám összesen (fő) Közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma

63,92

26,04

26,08

33,13

24,70

31,03

2 790

2 805

2 827

2 827

2 827

2 829

1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás

99,18

125,21

120,80

77,44

125,60

102,55


155,16

187,52

179,77

127,38

185,33

194,19


2009

Mértékadó mennyiségek (m3/nap): Átlagos napi vízigény

433

526

508

360

524

549

Napi csúcsvízigény

866

1 425

1 410

1 374

1 007

1 079

00108 82

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Megjegyzés: A táblázatban szereplő adatszolgáltatásból származnak.

víztermelési

ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT és

vízfogyasztási

adatok

üzemeltetői

* Adatszolgáltatás, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, valamint a szakterületi feltételezések számításai alapján becsült adat. A közüzemi vízellátásban érintett lakosok számának számítása a KSH 2004-2009 évi adatok lakos szám adatai közötti százalékos eltéréséből kapott eredmény felhasználásával került meghatározásra. A teljes lakos szám így meghatározott tendenciájának figyelembevételével, valamint a 2007. évi közüzemi vízellátásban érintett lakos szám ismeretében becsülhető a többi év közüzemi vízellátásban érintett lakosainak száma.

00109 83



Vízjogi Vízjogi Üzemelteté- Üzemeltetési Kút száma si engedély engedély száma érvényessége

24321-59/2010.





Létesítés éve

Talpmélység [m]

Szűrőzés (m-m)

1970

301

187,9-295,0

739

-

-

-

II. o. rétegvíz

üzemen kívül

1982

352,2

171,0-345,0

528

145

279

279

II. o. rétegvíz

tartalék

1989

400

340,0-373,0

1478

406

781

781

II. o. rétegvíz

üzemelő

2015.05.31.

B-14

57. táblázat:

Kutak vízminősége - Zsombó

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]


Nátrium [mg/l]




0,79

8,15

330

40

1,1

21,3

-

122

2,9

<1

0,74

7,91

375

40

1,0

20,5

-

132

2,87

<1

0,79

7,51

375

30

0,7

21,5

-

140

3,37

Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

B-11

10

-

-

<0,02

<1

B-13

6

-

-

<0,02

B-14

4

-

-

<0,02

Kút száma



B-11 B-13

Kutak adatai - Zsombó

58. táblázat:

Mérés helye


Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

közkifolyó

3

7

-

< 0,15

< 0,02

Szolgáltatott víz minősége - Zsombó

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

< 0,1

0,82

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]

7,79

280

35


20,5

-



168

2,27


00110 84



Zsombó település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium és vas tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet meghatározott vízminőségi paramétereknek. Ammónium tekintetében a határérték túllépés mintegy 64%-os, vas tekintetében 40%-os. Az arzén és mangántartalom a szolgáltatott vízben határérték alatti. A településen az elmúlt hét évben alkalmazott víz és szennyvízdíjakat, valamint az ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. 59. táblázat:

Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Zsombó Deszk



2004

1089

2005

Év

Vízdíj 3 (Ft/m )

3


Lakossági

Közületi

Lakossági

Közületi

80

200+104*

200+104*

-

-

1110

82

210+110*

210+110*

-

-

2006

1133

84

222+116*

222+116*

-

-

2007

1152

85

242+129,5*

242+129,5*

220+237*

220+237*

2008

1186

88

263+157*

263+157*

220+243*

220+243*

2009

1188

89

285+170*

285+170*

240+275*

240+275*

2010

1219

90

285+181*

285+181*

240+296*

240+296*



A települési vízellátó rendszer üzemeltetője (Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.) részére a hatóság 6/27/1998 számú határozatot módosította és átírta 6/33/2001. valamint a 24 321-5-9/2010.– Vksz..: I/568. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az üzemeltető elkészítette az üzemeltetési szabályzatot, melyet a területileg illetékes ÁNTSZ kikötés nélkül elfogadott. Az engedély kiadása az engedélyezési dokumentáció valamint az üzemeltetési szabályzat figyelembe vételével került kiadásra 2010.05.25.-én. Az átírt és módosított vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége: 2015.05.31.

00111 85






Zsombó Község Önkormányzata 6792. Zsombó, Alkotmány u.3. Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 6723. Szeged, Római krt. 21. Térségi önkormányzatok

00112 86


4.1.1.5


Tiszasziget-Újszentiván

A Tiszaszigeti vízműrendszerben 2 db mélyfúrású kút (B-23 kataszteri számú, 700 l/p vízhozamú 1964ben létesített, 300 m talpmélységű, valamint a B-29 kataszteri számú, 700 l/p vízhozamú, 1976-ban létesített, 206 m talpmélységű) állandóan üzemel. A kutakból a nyersvíz közvetlenül a települési 3 hálózatra, illetve a 200 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbuszba kerül. A megfelelő hálózati nyomás tartását a közös hidroglóbusz mellett a vízműtelep gépházában üzemelő hidrofor berendezés biztosítja. Az Újszentiváni vízműrendszerben 1 db mélyfúrású kút (Újszentiván B-12 kataszteri számú, 1100 l/p vízhozamú, 1975-ben létesített, 300 m talpmélységű) üzemel, állandó üzemben (B-12). A kútból a 3 nyersvíz közvetlenül a települési hálózatra, illetve a 200 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbuszba kerül. A megfelelő hálózati nyomás tartását a közös víztorony mellett a vízműtelep gépházában üzemelő hidrofor berendezés biztosítja. A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A vízmű-területen a vízminőség javítással összefüggő fejlesztésekhez szükséges terület rendelkezésre áll. A települések vízelosztó hálózatának hossza – 40.193 fm, jellemzően vegyes rendszerű. A hálózat NA80as és NA100-es átmérőjű vezetékekből került kiépítésre, azbesztcement, acél és KM-PVC anyagú csövekből. A vízellátó rendszer értékesítési vesztesége térségi összehasonlításban - ~35,6 % - kedvezőtlennek tekinthető, ezért további üzemeltetői ráfordítások szükségesek, a veszteségek további csökkentése érdekében. Az elosztóhálózat mechanikus tisztítását biztosító csomópontok a korábbiakban csak részlegesen kerültek kialakításra, a megfelelő hatékonyságú hálózat-tisztítás érdekében további mosató-csomópontok kialakítása, ill. hálózati szerelvények beépítése szükséges. A jelenlegi vízellátó rendszer létesítményeinek, eszközeinek adatait, a rekonstrukcióig hátra lévő időtartamot, a kapcsolódó felújítási költséget és a tervezett élettartamot az alábbi táblázatban részletezzük.

00113 87



Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Tiszasziget


Kapacitás




5

6 000 000

40

10

5 000 000

40

5

1 500 000

40

3

Kút I. (B-23)

924 m /d 3

Kút II. (B-29)

924 m /d

Hidroglóbusz

200 m 5m

Hidrofor Épület

3

5

500 000

30

2

5

2 000 000

40

3

5

700 000

15

3

5

700 000

15

87 m

Kút I. (B-23) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 46-5 Kút II. (B-29) kútszivattyú típusa: BDP-273/7

3

670 m /d 670 m /d

Megjegyzés: A projekt nélküli esetben a vizsgált időtávban (30év) lehetséges nulla változatot vizsgáljuk, a szolgáltatási színvonal fenntartása mellett. 62. táblázat:

Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök - Újszentiván


Kút II. (B-12)




5

6 000 000

40

5

500 000

30

2

5

2 000 000

40

3

5

700 000

15

Kapacitás

3

1452 m /d 3

Hidrofor

5m

Épület Kút II. (B-12) kútszivattyú típusa: BDP-273/7

73 m

924 m /d


00114 88



Fajlagos vízfogyasztás – Tiszasziget

Tiszasziget *

Fajlagos vízfogyasztás

Vízfogyasztás

2004

2005

2006

2007

2008

2009

71 796

71 977

61 806

71 999

67 093

62 469

0

0

0

0

0

3 910

Vízigény (m3/év): Összes termelt víz Kiszámlázott lakossági fogyasztás Kiszámlázott intézményi fogyasztás Kiszámlázott ipari / egyéb fogyasztás

0

0

0

0

0

0

71 796

71 977

61 806

71 999

67 093

66 379

Lakosszám összesen (fő) Közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma

1 702

1 695

1 675

1 707

1 707

1 708


115,56

116,31

101,08

115,56

107,68

100,20

Összes kiszámlázott víz Nem kereskedelmi célú víz (értékesítési veszteség) Hálózati veszteség becsült mennyisége Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap):

Bruttó 1 főre jutó igény Mértékadó mennyiségek (m3/nap): Átlagos napi vízigény Napi csúcsvízigény

64. táblázat:

Fajlagos vízfogyasztás – Újszentiván

Újszentiván* Vízfogyasztás


2005

2006

2007

2008

2009

Vízigény (m3/év): Összes termelt víz Kiszámlázott lakossági fogyasztás

75 695

72 751

74 075

72 098

69 403

65 047


0

0

0

0

0

4697


0

0

0

0

0

0

1 602

1 562

1 583

1 583

1 583

1 585


129,44

127,61

128,20

124,78

120,12

112,44


194,33

140,56

190,21

157,41

171,52

183,69

Összes kiszámlázott víz Nem kereskedelmi célú víz (értékesítési veszteség) Hálózati veszteség becsült mennyisége Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap): Lakosszám összesen (fő) Közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma

Mértékadó mennyiségek (m3/nap): Átlagos napi vízigény Napi csúcsvízigény

00115 89



Tiszasziget-Újszentiván * Vízfogyasztás


2005

2006

2007

2008

2009


216 254

217 400

236 422

230 176

215 954

222 055

Kiszámlázott lakossági fogyasztás Kiszámlázott intézményi fogyasztás

147 491

144 728

135 881

144 097

136 496

127 516

0

0

0

0

0

8 607


0

0

0

0

0

0


147 491

144 728

135 881

144 097

136 496

136 123


68 763

72 672

100 541

86 079

79 458

85 932


61 887

65 405

90 487

77 471

71 512

77 339

Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap):

31,80

33,43

42,53

37,40

36,79

38,70

Lakosszám összesen (fő) Közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma

3 304

3 257

3 258

3 290

3 290

3 293


122,29

121,73

114,26

120,00

113,67

106,09

Bruttó 1 főre jutó igény Mértékadó mennyiségek (m3/nap):

179,30

182,86

198,80

191,68

179,83

184,75


Átlagos napi vízigény Napi csúcsvízigény

592

596

648

631

592

608

1 560

1 555

1 490

1 777

1 437

1 339

* Megjegyzés: A táblázatban szereplő víztermelési és vízfogyasztási adatok üzemeltetői adatszolgáltatásból származnak. Vízórával csak a termelt vizet, ill. a lakossági fogyasztást mérik. * Adatszolgáltatás, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, valamint a szakterületi feltételezések számításai alapján becsült adat. A közüzemi vízellátásban érintett lakosok számának számítása a KSH 2004-2009 évi adatok lakos szám adatai közötti százalékos eltéréséből kapott eredmény felhasználásával került meghatározásra. A teljes lakos szám így meghatározott tendenciájának figyelembevételével, valamint a 2007. évi közüzemi vízellátásban érintett lakos szám ismeretében becsülhető a többi év közüzemi vízellátásban érintett lakosainak száma.

00116 90



Vízjogi Vízjogi Üzemelteté- Üzemeltetési Kút száma si engedély engedély száma érvényessége B-23 B-29

24.086-14/2005.

Kutak adatai - Tiszasziget



Talpmélység [m]

Szűrőzés (m-m)

1967

300

222,5-297,0

924

324

697

750

II. o. rétegvíz

üzemelő

1976

206

164,0-195,0

924

324

697

750

II. o. rétegvíz

üzemelő






2015.12.31.

323

697

-

II. o. rétegvíz

üzemelő

Kút adatai - Újszentiván

Létesítés éve

Talpmélység [m]

Szűrőzés (m-m)


1975

300

226,5-291,7

1100

67. táblázat:

Kutak vízminősége - Tiszasziget

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]


Nátrium [mg/l]




0,94

7,72

309

42

1,0

38,6

-

110

4,54

0,92

7,7

338

39

1,2

29,9

-

125

2,9

Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

B-23

15

-

-

<0,02

<1

B-29

11

-

-

<0,02

<1

Kút száma


2015.12.31.

Vízjogi Vízjogi Üzemelteté- Üzemeltetési Kút száma si engedély engedély száma érvényessége 24.086-14/2005.


Létesítés éve

66. táblázat:

B-12



00117 91



68. táblázat:

Kút száma B-12

Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

16

-

-

<0,02

<1

1,03

69. táblázat:

Mérés helye


Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

közkifolyó

2

15

-

< 0,05

< 0,02

Kutak vízminősége - Újszentiván

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]


Nátrium [mg/l]




7,75

180

42

1,3

45,3

-

96,8

7,41

Szolgáltatott víz minősége - Tiszasziget

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

<1

0,98

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]


7,49

282

39

1,4

Nátrium [mg/l]




-

-

137

4,54

Nátrium [mg/l]




-

-

113

7,41

. 70. táblázat:

Mérés helye


Arzén [µg/l]

Bór [mg/l]

Fluorid [mg/l]

Nitrit [mg/l]

közkifolyó

1

15

-

-

< 0,02

Szolgáltatott víz minősége - Újszentiván

Nitrát [mg/l]

Ammónium [mg/l]

<1

0,99

pH

Vas [µg/l]

Mangán [µg/l]


7,87

221

42

1,2

Megjegyzés: a hiányzó adatok az üzemeltetőnek nem állnak rendelkezésére

00118 92



Tiszasziget vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége ammónium, vas és arzén tekintetében, nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet meghatározott vízminőségi paramétereknek. Ammónium tekintetében a határérték túllépés mintegy 96%-os, vas tekintetében a határértékkel megegyező, arzén tekintetében 50%-os a határérték túllépés. A mangántartalom a szolgáltatott vízben határérték alatti. A településen az elmúlt hét évben alkalmazott víz és szennyvízdíjakat, valamint az ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. 71. táblázat:

Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Tiszasziget Tiszasziget



2004

604

2005

Év

Vízdíj 3 (Ft/m )

3


Lakossági

Közületi

Lakossági

Közületi

98

200+104*

200+104*

-

-

606

98

210+110*

210+110*

-

-

2006

611

99

222+116*

222+116*

-

-

2007

612

99

242+129,5*

242+129,5*

220+237

220+237

2008

614

99,6

263+157*

263+157*

220+243

220+243

2009

614

99,6

285+170*

285+170*

240+275

240+275

2010

616

100

300+181*

300+181*

255+296

255+296

* alapdíj+vízdíj Megjegyzés: a víz- és szennyvízdíjak nettó díjak 72. táblázat:

Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság - Újszentiván Újszentiván



2004

527

2005

Év

Vízdíj 3 (Ft/m )

3


Lakossági

Közületi

Lakossági

Közületi

96

200+104*

200+104*

-

-

534

97

210+110*

210+110*

-

-

2006

535

97,4

222+116*

222+116*

-

-

2007

535

97,4

242+129,5*

242+129,5*

220+237

220+237

2008

542

98,7

263+157*

263+157*

220+243

220+243

2009

542

98,7

285+170*

285+170*

240+275

240+275

2010

549

100

285+181*

285+181*

240+296

240+296

* alapdíj+vízdíj Megjegyzés: a víz- és szennyvízdíjak nettó díjak

00119 93



Vízjogi üzemeltetési engedély A település vízművének üzemeltetésére az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 24.086-1-4/2005 iktató számon adott ki vízjogi üzemeltetési engedélyt. Az engedélyben a vízellátásban részt vevő létesítmények tételes felsorolása és műszaki paraméterinek ismertetése mellett a szakhatóságok további, elsősorban jogszabályi kötelezettségeket írtak elő:       


A települési vízellátó rendszer üzemeltetője (Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.) részére a hatóság a 10/39/1997. számú határozatot módosította és átírta a 24 086-1-4/2005.– Vksz..: I/3438. vízikönyvi számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Az üzemeltető elkészítette az üzemeltetési szabályzatot, melyet a területileg illetékes ÁNTSZ kikötés nélkül elfogadott. Az engedély kiadása az engedélyezési dokumentáció valamint az üzemeltetési szabályzat figyelembe vételével került kiadásra 2010.04.19-én. Az átírt és módosított vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége: 2015.12.31. Kirótt bírságok Az érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyben leírt jogszabályi előírásokon kívül az érintett vízellátó rendszerrel kapcsolatosan – üzemeltetői adatszolgáltatás alapján – nincs egyéb hatósági kötelezés, kirótt bírság vagy bírósági ítélet. Vízgazdálkodási célú fejlesztések Az üzemeltetői adatszolgáltatás szerint a településen az elmúlt tíz évben nem volt vízgazdálkodási célú fejlesztés. Közművek és a szolgáltatók tulajdonviszonyai A települési vízellátó rendszer és az azt üzemeltető Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 100 %ban önkormányzati tulajdonban van. A szennyvízelvezető és tisztító rendszer üzemeltetője szintén a Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 73. táblázat:


Víziközmű tulajdonos neve Víziközmű tulajdonos címe Víziközmű tulajdonos neve Víziközmű tulajdonos címe Vízmű üzemeltető neve Vízmű üzemeltető címe Vízmű-üzemeltető tulajdonosa

Tiszasziget Község Önkormányzata 6756. Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Újszentiván Község Önkormányzata 6754 Újszentiván, Felszabadulás u.7. Tisza-Maros Víziközmű Szolgáltató Kft. 6723. Szeged, Római krt. 21. Térségi önkormányzatok

00120 94


4.1.2.


Keresleti igények jellemzése

A költség-haszon elemzés során a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazzuk az ivóvízminőségjavító fejlesztés megalapozottságának bemutatására, így a keresleti igények felmérésekor a projektváltozat megvalósítása esetén kapott és a projekt nélküli, „nulla” változat során előre jelezhető adatokat és az azok közti különbséget is vizsgáljuk. A két szcenárió esetén meghatároztuk:  az adott vízrendszer településeinek lakos- és lakásszám változását,  a vízrendszerbe bekötött lakások és ellátott lakosok számának alakulását,  az egy főre jutó lakossági vízfogyasztást és annak változását,  az éves lakossági, intézményi és egyéb vízfogyasztást,  ezek összegeként kapott éves kiszámlázott vízigényt,  valamint mindezek fejlesztési különbözetét évente. A keresleti igények becsült alakulását a projekt nélkül és a projekt megvalósulása esetén idősoros tábla formájában adjuk meg. A tervezés alapjául a 2004-2009. évi fogyasztási tényadatok szolgáltak. Az előrejelzés során a kiugró értékeket megvizsgáltuk és az előrejelzésben szükség szerint korrigáltuk. Az előrejelzésben a távlati vízfogyasztást elsősorban a település demográfiai helyzetének alakulása határozza meg. Ennek prognosztizációjához a Gazdaságkutató Intézet (GKI) 2021. évre vetített lakosszám becslése, vagy a helyi településfejlesztési és szabályozási tervekből származtatott, önkormányzattól kapott adat szolgált alapul. A két időpont között lineáris trendet feltételezve kapjuk meg a teljes vizsgált időtávra a fenti tényadatokra történő éves becsléseket. A projekt nélküli esetben feltételezzük, hogy a fogyasztási szokások változnak, az életszínvonal emelkedésével a fajlagos vízfogyasztás növekedését prognosztizáljuk. Alapvető feltételezésünk szerint az intézményi vízfogyasztás és az egyéb gazdálkodók éves vízigénye állandó, de amennyiben az érintett önkormányzatok jelezték további tervezett gazdálkodó egységek, fürdők, intézmények felmerülő vízigényét, azt figyelembe vettük. Ettől több ponton eltér a fejlesztés megvalósulásának esete, mely eltérések a következőek:  Az egy főre jutó vízfogyasztás alakulása az utóbbi évtizedben mindenütt állandósulni látszik, ugyanakkor becslésünk szerint az ivóvízminőség-javító projekt üzembe helyezésének kezdő évében a fogyasztás kis mértékben visszaesik a megnövekedett vízdíjak miatt. Ezt követően ugyanakkor növekedés prognosztizálható az életszínvonal várható emelkedése és a jó ivóvíz minősége következtében. Feltételezéseink szerint az egy főre eső vízfogyasztás egy ponton eléri maximumát és a fogyasztói szokások nem változnak, ezzel a fajlagos vízfogyasztás stagnálni fog.  Amennyiben a tervekben szerepel a település egy vagy több külterületének a bevonása, úgy az üzemelés kezdő évétől ezeknek a lakosoknak a vízellátásba kapcsolásával, többletvízigényével is számoltunk a tervezett csatlakozási arány figyelembe vételével.  Fejlesztés esetén a jelenleg kimutatható értékesítési veszteséghez képest Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván, Röszke, Zsombó települések esetén alacsonyabb értékesítési veszteség arányt (20%) vettünk figyelembe, hiszen a projektben hálózatrekonstrukció is megvalósul, illetve feltételezzük, hogy a későbbi üzemvitel során a magas hálózati veszteségek megelőzésére sor kerül, arra intézkedési terv készül. A becsült veszteségi aránnyal, a tervezett vízigényt alapul véve kalkuláltuk az évente szükséges termelt víz mennyiségét. Deszknél a tervezési alapadatokban a KSH statisztikákban elérhető 2010.01.01-i állapotú lakosszámmal, 3 662 fővel számoltunk. Távlati viszonylatban az önkormányzat szolgáltatott információt a települési fejlesztési tervek alapján, miszerint enyhe növekedés prognosztizálható, a vizsgált időszak végére a településen élők száma várhatóan eléri a 4 800 főt. A szolgáltatott alapadatok szerint jelenleg a településen a háztartások több mint 97%-a be van kapcsolva a vezetékes vízellátásba, és a fajlagos, egy főre jutó napi átlagos vízfogyasztás mintegy 3 111,42 l/fő/nap körül alakul. Az összes termelt víz mintegy 202 000 m évente, ebből a lakosság 3 3 3 átlagosan 145 000 m -t, az intézményi és ipari fogyasztók rendre 3 000 m -t iletve 12 000 m -t

00121 95



fogyasztanak. Így az éves átlagos értékesítési veszteség 20,79% körül alakul, ennek 20% alá mérséklése érdekében hálózati veszteség csökkentési terv készítését vállalja a település. A jelenlegi 3 napi csúcsvízigény 1000 m /nap, a tervezett érték a népességnövekedés vezetékes vízellátásba 3 vonása következtében 1400 m /nap. A vízfogyasztás tervezésénél projekt nélküli esetben enyhe, évi 0,1%-os lakossági egy főre jutó vízigény növekedést feltételeztünk, az intézményi és ipari vízfogyasztást a távlatban mindkét esetben állandónak vettük. A projekt megvalósulása esetén az üzemelés kezdő évében, 2014-ben a vízdíj növekedése következtében 2%-os visszaesést prognosztizáltunk a lakossági fogyasztásban, onnantól kezdve a trend projekt nélküli esethez képesti fokozatos helyreállását feltételeztük az időszak végéig. Kübekházánál a tervezési alapadatokban a KSH statisztikákban elérhető 2010.01.01-i állapotú lakosszámmal, 1 537 fővel számoltunk. Távlati viszonylatban az önkormányzat szolgáltatott információt a települési fejlesztési tervek alapján, miszerint enyhe csökkenés prognosztizálható, a vizsgált időszak végére a településen élők száma várhatóan 1 200 főre csökken. A szolgáltatott alapadatok szerint jelenleg a településen a háztartások 97%-a be van kapcsolva a vezetékes vízellátásba, és a fajlagos, egy főre jutó napi átlagos vízfogyasztás mintegy 95.10 l/fő/nap 3 3 körül alakul. Az összes termelt víz mintegy 80 000 m évente, ebből a lakosság átlagosan 52 000 m -t, 3 3 az intézményi fogyasztók megközelítőleg 1 900 m -t fogyasztanak, míg az ipari fogyasztók 1 600 m -t. Így az éves átlagos értékesítési veszteség 30,63% körül alakul, ennek 20% alá mérséklése érdekében hálózati veszteség csökkentési terv készítését vállalja a település. A jelenlegi napi csúcsvízigény 3 3 mintegy 390 m /nap, a tervezett érték 400 m /nap. A vízfogyasztás tervezésénél projekt nélküli esetben enyhe, évi 0,1%-os lakossági egy főre jutó vízigény növekedést feltételeztünk, az intézményi és ipari vízfogyasztást a távlatban mindkét esetben állandónak vettük. A projekt megvalósulása esetén az üzemelés kezdő évében, 2014-ben a vízdíj növekedése következtében 3%-os visszaesést prognosztizáltunk a lakossági fogyasztásban, onnantól kezdve a trend projekt nélküli esethez képesti fokozatos helyreállását feltételeztük az időszak végéig. Tiszaszigetnél a tervezési alapadatokban a KSH statisztikákban elérhető 2010.01.01-i állapotú lakosszámmal, 1 779 fővel számoltunk. Távlati viszonylatban az önkormányzat szolgáltatott információt a települési fejlesztési tervek alapján, miszerint minimális növekedés prognosztizálható, a vizsgált időszak végére a településen élők száma várhatóan meghaladja az 1 800 főt. A szolgáltatott alapadatok szerint jelenleg a településen a háztartások több mint 95%-a be van kapcsolva a vezetékes vízellátásba, és a fajlagos, egy főre jutó napi átlagos vízfogyasztás mintegy 3 110,76 l/fő/nap körül alakul. Az összes termelt víz mintegy 115 000 m évente, ebből a lakosság 3 3 3 átlagosan 69 000 m -t, az intézményi és ipari fogyasztók 2 350 m -t illetve 1 550 m -t fogyasztanak. Így az éves átlagos értékesítési veszteség 36,61% körül alakul, ennek 20% alá mérséklése érdekében hálózati veszteség csökkentési terv készítését vállalja a település. A jelenlegi napi csúcsvízigény 3 3 mintegy 750 m /nap, a tervezett érték a népességnövekedés következtében 775 m /nap. A vízfogyasztás tervezésénél projekt nélküli esetben enyhe, évi 0,1%-os lakossági egy főre jutó vízigény növekedést feltételeztünk, az intézményi és ipari vízfogyasztást a távlatban mindkét esetben állandónak vettük. A projekt megvalósulása esetén az üzemelés kezdő évében, 2014-ben a vízdíj növekedése következtében 3%-os visszaesést prognosztizáltunk a lakossági fogyasztásban, onnantól kezdve a trend projekt nélküli esethez képesti fokozatos helyreállását feltételeztük az időszak végéig. Újszentivánnál a tervezési alapadatokban a KSH statisztikákban elérhető 2010.01.01-i állapotú lakosszámmal, 1 671 fővel számoltunk. Távlati viszonylatban az önkormányzat szolgáltatott információt a települési fejlesztési tervek alapján, miszerint enyhe növekedés prognosztizálható, a vizsgált időszak végére a településen élők száma várhatóan meghaladja a 1 750 főt. A szolgáltatott alapadatok szerint jelenleg a településen a háztartások több mint 94%-a be van kapcsolva a vezetékes vízellátásba, és a fajlagos, egy főre jutó napi átlagos vízfogyasztás mintegy 3 124,63 l/fő/nap körül alakul. Az összes termelt víz mintegy 103 000 m évente, ebből a lakosság 3 3 átlagosan 72 000 m -t, az intézményi fogyasztók megközelítőleg 2 250 m -t fogyasztanak, míg az ipari 3 fogyasztók 2 450 m -t. Így az éves átlagos értékesítési veszteség 25,53% körül alakul, ennek 20% alá mérséklése érdekében hálózati veszteség csökkentési terv készítését vállalja a település. A jelenlegi 3 napi csúcsvízigény mintegy 700 m /nap, a tervezett érték a népességnövekedés következtében 725 3 m /nap. A vízfogyasztás tervezésénél projekt nélküli esetben enyhe, évi 0,1%-os lakossági egy főre jutó vízigény növekedést feltételeztünk, az intézményi és ipari vízfogyasztást a távlatban mindkét esetben állandónak vettük. A projekt megvalósulása esetén az üzemelés kezdő évében, 2014-ben a vízdíj

00122 96



növekedése következtében 3%-os visszaesést prognosztizáltunk a lakossági fogyasztásban, onnantól kezdve a trend projekt nélküli esethez képesti fokozatos helyreállását feltételeztük az időszak végéig. Röszkénél a tervezési alapadatokban a KSH statisztikákban elérhető 2010.01.01-i állapotú lakosszámmal, 3 296 fővel számoltunk. Távlati viszonylatban az önkormányzat szolgáltatott információt a települési fejlesztési tervek alapján, miszerint jelentős növekedés prognosztizálható, a vizsgált időszak végére a településen élők száma várhatóan meghaladja a 3800 főt. A szolgáltatott alapadatok szerint jelenleg a településen a háztartások majdnem 80%-a be van kapcsolva a vezetékes vízellátásba, és a fajlagos, egy főre jutó napi átlagos vízfogyasztás mintegy 3 110,01 l/fő/nap körül alakul. Az összes termelt víz mintegy 202 000 m évente, ebből a lakosság 3 átlagosan 115 000 m -t, az intézményi és ipari fogyasztók megközelítőleg rendre 23 000 és 10 000 3 m -t fogyasztanak. Így az éves átlagos értékesítési veszteség 24,26% körül alakul, ennek 20% alá mérséklése érdekében hálózati veszteség csökkentési terv készítését vállalja a település. A jelenlegi 3 napi csúcsvízigény mintegy 1 000 m /nap, a tervezett érték a jelentős népességnövekedés 3 következtében 1 200 m /nap. A vízfogyasztás tervezésénél projekt nélküli esetben enyhe, évi 0,1%-os lakossági egy főre jutó vízigény növekedést feltételeztünk, az intézményi és ipari vízfogyasztást a távlatban mindkét esetben állandónak vettük. A projekt megvalósulása esetén az üzemelés kezdő évében, 2014-ben a vízdíj növekedése következtében 2%-os visszaesést prognosztizáltunk a lakossági fogyasztásban, onnantól kezdve a trend projekt nélküli esethez képesti fokozatos helyreállását feltételeztük az időszak végéig. Zsombónál a tervezési alapadatokban a KSH statisztikákban elérhető 2010.01.01-i állapotú lakosszámmal, 3 513 fővel számoltunk. Távlati viszonylatban az önkormányzat szolgáltatott információt a települési fejlesztési tervek alapján, miszerint növekedés prognosztizálható, a vizsgált időszak végére a településen élők száma várhatóan eléri a 3 650 főt. A szolgáltatott alapadatok szerint jelenleg a településen a háztartások mintegy 76%-a be van kapcsolva a vezetékes vízellátásba, és a fajlagos, egy főre jutó napi átlagos vízfogyasztás mintegy 3 105,69 l/fő/nap körül alakul. Az összes termelt víz mintegy 195 000 m évente, ebből a lakosság 3 3 átlagosan 115 000 m -t, az intézményi és ipari fogyasztók megközelítőleg rendre 9 000 és 6 000 m -t fogyasztanak. Így az éves átlagos értékesítési veszteség 33,33% körül alakul, ennek 20% alá mérséklése érdekében hálózati veszteség csökkentési terv készítését vállalja a település. A jelenlegi 3 3 napi csúcsvízigény mintegy 1 100 m /nap, a tervezett érték 1 007 m /nap. A vízfogyasztás tervezésénél projekt nélküli esetben enyhe, évi 0,1%-os lakossági egy főre jutó vízigény növekedést feltételeztünk, az intézményi és ipari vízfogyasztást a távlatban mindkét esetben állandónak vettük. A projekt megvalósulása esetén az üzemelés kezdő évében, 2014-ben a vízdíj növekedése következtében 2%-os visszaesést prognosztizáltunk a lakossági fogyasztásban, onnantól kezdve a trend projekt nélküli esethez képesti fokozatos helyreállását feltételeztük az időszak végéig. Az alábbi táblázatokban a települési szintű adatokat mutatjuk be a projekt megvalósulása esetén, a vizsgált időtáv első évében, a beruházás üzemeltetésének első öt évében és a vizsgált időtáv végén. A részletes 30 évre vonatkozó idősoros adatokat a „szakterületi feltételezések” Excel táblázatok tartalmazzák.

00123 97



Deszk SZAKTERÜLETI FELTÉTELEZÉSEK A MEGNEVEZETT MŰSZAKI MEGOLDÁS ESETÉN Egy főre jutó vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves termelt vízmennyiség a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Napi átlag vízigény a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás Lakossági vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Intézményi vízfogyasztás kiválasztott változat esetén Egyéb gazdálkodók (1) vízfogyasztása a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén összesen:

Keresleti igények Deszk 2011

2014

2020

2025

2030

2035

2040

Vizsgált évek sorszáma

1

4

10

15

20

25

30

(l/fő*d)

111,64

109,63

111,67

113,13

114,27

115,12

115,70

(em3/év)

205,86

190,57

204,41

215,94

227,48

239,01

250,55

(m3/nap)

563,99

522,11

560,03

591,63

623,23

654,83

686,43

(em3/év)

148,05

149,45

160,53

169,75

178,98

188,21

197,44

(em3/év)

3,00

3,00

3,00

3,00

3,00

3,00

3,00

(em3/év)

12,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

(em3/év)

163,05

152,45

163,53

172,75

181,98

191,21

200,44

Szakt_felt_uj_Deszk.xls – Szakterületi feltételezések munkalap

75. táblázat: Kübekháza SZAKTERÜLETI FELTÉTELEZÉSEK A MEGNEVEZETT MŰSZAKI MEGOLDÁS ESETÉN Egy főre jutó vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves termelt vízmennyiség a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Napi átlag vízigény a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás Lakossági vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Intézményi vízfogyasztás kiválasztott változat esetén Egyéb gazdálkodók (1) vízfogyasztása a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén összesen:

Keresleti igények Kübekháza 2011

2014

2020

2025

2030

2035

2040


1

4

10

15

20

25

30

(l/fő*d)

95,29

92,61

95,74

98,52

98,52

98,52

98,52

(em3/év)

79,03

63,33

62,47

61,75

59,39

57,12

54,94

(m3/nap)

216,53

173,50

171,14

169,18

162,71

156,49

150,52

(em3/év)

51,33

48,76

48,07

47,50

45,61

43,80

42,05

(em3/év)

1,90

1,90

1,90

1,90

1,90

1,90

1,90

(em3/év)

1,60

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

(em3/év)

54,83

50,66

49,97

49,40

47,51

45,70

43,95

Szakt_felt_uj_Kübekháza.xls – Szakterületi feltételezések munkalap

00124 98



76. táblázat: Tiszasziget SZAKTERÜLETI FELTÉTELEZÉSEK A MEGNEVEZETT MŰSZAKI MEGOLDÁS ESETÉN Egy főre jutó vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves termelt vízmennyiség a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Napi átlag vízigény a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás Lakossági vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Intézményi vízfogyasztás kiválasztott változat esetén Egyéb gazdálkodók (1) vízfogyasztása a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén összesen:

Keresleti igények Tiszasziget 2011

2014

2020

2025

2030

2035

2040


1

4

10

15

20

25

30

(l/fő*d)

110,98

107,87

109,50

110,85

112,18

113,49

114,80

(em3/év)

115,42

87,33

89,09

90,55

92,01

93,48

94,94

(m3/nap)

316,23

239,26

244,07

248,08

252,09

256,11

260,12

(em3/év)

69,27

67,51

68,92

70,09

71,26

72,43

73,60

(em3/év)

2,35

2,35

2,35

2,35

2,35

2,35

2,35

(em3/év)

1,55

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

(em3/év)

73,17

69,86

71,27

72,44

73,61

74,78

75,95

Szakt_felt_uj_Tiszasziget.xls – Szakterületi feltételezések munkalap

77. táblázat: Újszentiván SZAKTERÜLETI FELTÉTELEZÉSEK A MEGNEVEZETT MŰSZAKI MEGOLDÁS ESETÉN Egy főre jutó vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves termelt vízmennyiség a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Napi átlag vízigény a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás Lakossági vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Intézményi vízfogyasztás kiválasztott változat esetén Egyéb gazdálkodók (1) vízfogyasztása a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén összesen:

Keresleti igények Újszentiván 2011

2014

2020

2025

2030

2035

2040


1

4

10

15

20

25

30

(l/fő*d)

124,88

121,38

123,19

124,67

126,12

127,54

128,93

(em3/év)

103,49

91,14

93,28

95,07

96,85

98,64

100,42

(m3/nap)

283,54

249,70

255,57

260,46

265,35

270,24

275,13

(em3/év)

72,37

70,66

72,38

73,80

75,23

76,66

78,09

(em3/év)

2,25

2,25

2,25

2,25

2,25

2,25

2,25

(em3/év)

2,45

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

(em3/év)

77,07

72,91

74,63

76,05

77,48

78,91

80,34

Szakt_felt_uj_Újszentiván.xls – Szakterületi feltételezések munkalap

00125 99



78. táblázat: Röszke SZAKTERÜLETI FELTÉTELEZÉSEK A MEGNEVEZETT MŰSZAKI MEGOLDÁS ESETÉN Egy főre jutó vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves termelt vízmennyiség a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Napi átlag vízigény a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás Lakossági vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Intézményi vízfogyasztás kiválasztott változat esetén Egyéb gazdálkodók (1) vízfogyasztása a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén összesen:

Keresleti igények Röszke 2011

2014

2020

2025

2030

2035

2040


1

4

10

15

20

25

30

(l/fő*d)

110,23

108,24

109,78

110,98

112,07

113,05

113,92

(em3/év)

203,81

189,01

195,28

200,51

205,74

210,97

216,21

(m3/nap)

558,37

517,82

535,02

549,35

563,68

578,01

592,34

(em3/év)

116,32

118,20

123,23

127,41

131,60

135,78

139,96

(em3/év)

23,00

23,00

23,00

23,00

23,00

23,00

23,00

(em3/év)

10,00

10,00

10,00

10,00

10,00

10,00

10,00

(em3/év)

149,32

151,20

156,23

160,41

164,60

168,78

172,96

Szakt_felt_uj_Röszke.xls – Szakterületi feltételezések munkalap

79. táblázat: Zsombó SZAKTERÜLETI FELTÉTELEZÉSEK A MEGNEVEZETT MŰSZAKI MEGOLDÁS ESETÉN Egy főre jutó vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves termelt vízmennyiség a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Napi átlag vízigény a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás Lakossági vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Intézményi vízfogyasztás kiválasztott változat esetén Egyéb gazdálkodók (1) vízfogyasztása a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén Éves vízfogyasztás a megnevezett műszaki megoldás megvalósulása esetén összesen:

Keresleti igények Zsombó 2011

2014

2020

2025

2030

2035

2040


1

4

10

15

20

25

30

(l/fő*d)

105,90

103,99

105,27

106,33

107,37

108,40

109,41

(em3/év)

195,73

158,23

161,05

163,40

165,75

168,10

170,45

(m3/nap)

536,26

433,51

441,24

447,68

454,12

460,56

467,00

(em3/év)

115,49

117,58

119,84

121,72

123,60

125,48

127,36

(em3/év)

9,00

9,00

9,00

9,00

9,00

9,00

9,00

(em3/év)

6,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

(em3/év)

130,49

126,58

128,84

130,72

132,60

134,48

136,36

Szakt_felt_uj_Zsombó.xls – Szakterületi feltételezések munkalap

00126 100



Az alábbi táblázatban a kiemelt évekre előjelzett értékesített vízmennyiségek szerepelnek fogyasztói 3 csoportok szerinti bontásban m /d dimenzióban. Az utolsó két oszlopban a referencia időszak (20142040) átlagos illetve maximális fogyasztásai szerepelnek fogyasztói csoportok szerinti bontásban. 80. táblázat: Napi átlagos és csúcsfogyasztások települési bontásban és a Társulás egészében

Fogyasztói kör

Kiemelt év

Tervezési adatok

2010

2014

2040

2014-2040

2014-2040

Qdátl

Qdátl

Qdátl

Qdátl

Qdátl

Qdmax

401,44

409,46

540,92

475,2

540,9

Deszk 3

Lakossági fogyasztás [m /d]

397,26

3

8,2

8,2

8,2

8,2

8,2

8,2

3

Ipari/egyéb fogyasztás [m /d]

32,9

12,0

0,0

0,0

0,0

0,0

3

438,36

421,66

417,68

549,14

Intézményi fogyasztás [m /d] Összesen [m /d]

Kübekháza 3

142,5

141,5

133,6

115,2

126,4

133,6

3

5,2

5,2

5,2

5,2

5,2

5,2

3


4,4

4,4

4,4

0,0

0,0

0,0

3

152,05

151,14

143,18

120,42

Lakossági fogyasztás [m /d] Intézményi fogyasztás [m /d] Összesen [m /d]

Röszke 3

315,1

316,9

323,8

383,5

353,7

383,5

3

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

63,0

3


27,4

27,4

27,4

27,4

27,4

27,4

3

405,48

407,29

414,26

473,87


Tiszasziget 3

189,0

189,4

185,0

201,7

193,3

201,7

3

Intézményi fogyasztás [m /d]

6,4

6,4

6,4

6,4

6,2

6,4

Ipari/egyéb fogyasztás [m 3/d]

4,2

4,2

0,0

0,0

0,0

0,0

3

199,73

200,09

191,41

208,10

Lakossági fogyasztás [m /d]

Összesen [m /d]

Újszentiván 3

197,3

197,8

193,6

213,9

203,8

213,9

3

6,2

6,2

6,2

6,2

6,2

6,2

3


6,7

6,7

0,0

0,0

0,0

0,0

3

210,14

210,64

199,76

220,10


Zsombó 3

315,1

315,7

322,1

348,9

335,5

348,9

3

24,7

24,7

24,7

24,7

24,7

24,7

3


16,4

16,4

0,0

0,0

0,0

0,0

3

356,16

356,83

346,81

373,60


Zsombó Térségi Projektcsoport 3

1 556

1 563

1 568

1 804

1 688

1 823

3

114

114

114

114

113

114

3


92

71

32

27

27

27

3

1 762

1 748

1 713

1 945


dtábla_Zsombó_RMT.xls 4.1.2.c munkalap

Segé

Az elmúlt években a legtöbb településen folyamatos víz- és szennyvízdíj, illetve alapdíj emelésre került sor. A lakossági alapdíjak 242-310 Ft/hó/bekötés között, míg a fogyasztásfüggő díjak 118,5-181 Ft/m3

00127 101



kötött mozogtak az elmúlt 4 évben. 4 év alatt 2,68-39,76% közötti nominális díjemelést hajtottak végre a szolgáltatók, ami mintegy 0,67-9,94%-os éves díjemelést jelentett. A lakossági vízdíjak alakulását 2008ről 2010-re a következő táblázatban mutatjuk be településenként. 81. táblázat: Lakossági vízdíjak alakulása 200720 10 Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Röszke Zsombó

Lakossági vízdíjak alakulása 2008-2010

Víz alapdíjak (nettó, Ft/hó/bekötés) 2008 2010 Vá ltozás 263,0 300,0 14,07% 263,0 300,0 14,07% 263,0 300,0 14,07% 263,0 285,0 8,37% 281,0 310,0 10,32% 0,0 262,0 n.é

Vízdíjak (nettó, Ft/m3) 2008 2010 Változás 143,0 163,0 13,99% 143,0 180,0 25,87% 157,0 181,0 15,29% 157,0 181,0 15,29% 136,0 155,0 13,97% 149,0 153,0 2,68%

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Fizetőképességi vizsgálat munkalap

A szennyvízcsatornázás 2010-ig csak öt településen volt (Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván és Röszke), míg Zsombón nincs kiépítve, viszont hosszú távon terveznek ilyen irányú fejlesztést. 82. táblázat: Lakosságiszennyvízdíjak alakulása 2007-2010 Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Röszke Zsombó

Lakossági szennyvízdíjak alakulása 2008-2010

Szennyvíz alapdíjak (nettó, Ft/hó/bekötés) 2008 2010 Vá ltozás 220,0 250,0 13,64% 220,0 250,0 13,64% 220,0 255,0 15,91% 220,0 240,0 9,09% 294,0 335,0 13,95% 0,0 0,0 n.é

Szennyvízdíjak (nettó, Ft/m3) 2008 2010 Változás 243,0 298,0 22,63% 243,0 300,0 23,46% 243,0 296,0 21,81% 243,0 296,0 21,81% 187,0 222,0 18,72% 0,0 0,0 n.é


A keresleti igényeket befolyásoló tényező az érintett települések lakosainak jövedelmi helyzete. A települések háztartási nettó jövedelem szintjét egyrészről a VÁTI TEIR adatbázisban elérhető települési szintű 2008. évi SZJA köteles jövedelmi adatokból, másrészről a KSH régiós szintű társadalmi jövedelemre vonatkozó 2008. évi statisztikájából becsültük. Az érintett települések átlagos egy főre jutó nettó jövedelmét 2008. évre 807 882 Ft/főre becsültük, mely a régiós átlag 104,53%-a. Tehát a projektben érintett települések nettó jövedelem szintje meghaladja a régiós átlagot (kivéve Röszkét, és Kübekházát ahol 0,67%-al illetve 2,14% alacsonyabb). Az alsó jövedelmi decilis esetében a jövedelem - a KSH 2008-as országos jövedelemstatisztikai elemzése szerint - az átlagos jövedelem megközelítőleg 35.6%-a. A vízfogyasztás fajlagos mennyiségét e háztartások esetében az átlagos fajlagos vízfogyasztás 80 %-ára becsültük. A jövedelem várható alakulásának becslésekor a 2007. évi adatokat a KSH jövedelemváltozási adatai alapján korrigáltuk: 2008-ra 7%-kal, 2009-re 1,8%-kal, 2010-re 8,2%-kal. 2010-től a reálbér évi 1 %-os növekedését feltételeztük a teljes időtávon belül. Feltételezésünk szerint hosszabb távon a térségben a társadalmi és szociális jövedelemből élők aránya nem csökken, sőt, elöregedő településekről lévén szó egyre inkább növekszik. A nyugdíjasok növekvő arányával növekszik a településeken élők között azok aránya, akik – a jelenlegi eljárást feltételezve – csak az infláció mértékével számolhatnak a jövedelmük (jelen esetben jellemzően már egyre nagyobb mértékben elsősorban nyugdíj) emelkedésével, vagyis a településeken élők esetén összességében ennél magasabb éves átlagos reáljövedelem emelkedést nem tartunk valószínűnek. Az üzemeltetők által az elmúlt évekre szolgáltatott gazdasági adatok alapján megállapítható, hogy a lakossági díjfizetési fegyelem a települések egy részénél stagnált, vagy némiképp javult, a többi településen némiképp romlott, de nem számottevően. A finanszírozási hiány számításakor a projekt bevételeinek becslésekor a díjfizetési fegyelem alakulását az – előírásoknak megfelelően – nem vettük figyelembe, ennek későbbi kezelése a projektgazda illetve az üzemeltető feladata. Emellett a pénzügyi fenntarthatóság bemutatásakor már figyelembe vettük. A 2008. évi kiinduló adatokat az alábbi táblázatban mutatjuk be településenként.

00128 102

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 83. táblázat: Jövedelmi viszonyok települési bontásba n 2008-ben Összevont adóa lap összege Ft/év


Az érintett településeken élők jövedelmi helyzete 2007. évben Deszk 2 852 056 580

Kübekháza 879 970 120

Tiszasziget 1 112 313 377

Újszentiván 1 222 392 150

Röszke 1 939 962 744

Zsombó 2 282 874 85 4

Összes a dó

Ft/év

532 037 769

114 733 638

162 102 492

210 372 776

286 309 312

406 021 98 3

Összes a dózott jövedelem

Ft/év

1 835 169 192

615 641 562

761 117 611

804 212 709

1 323 859 766

1 488 764 14 6

Összes lakos

3 584

1 561

1 767

1 657

3 269

3 47 5

1 főre jutó m unkajövedelem

Ft/fő

795 775

563 722

629 493

737 714

593 442

656 94 2

1 főre jutó a dózott jövedelem

Ft/fő

512 045

394 389

430 740

485 343

404 974

428 42 1

Összes tá rsadalmi jövedelem

Ft/fő

343 246

343 246

343 246

343 246

343 246

343 24 6

Összes e gyéb jövedelem

Ft/fő

18 690

18 690

18 690

18 690

18 690

18 69 0

18 690

Összes nem munkajövedelem

Ft/fő

361 936

361 936

361 936

361 936

361 936

361 93 6

361 936

Egy főre jutó nettó jövedelem az átlagos jövedelmi decilisben

Ft/fő/év

873 981

756 325

792 676

847 279

766 910

790 357

772 852

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem az átlagos jövedelmi decilisben

Ft/háztartás/év

2 540 428

1 994 297

2 281 203

2 590 296

1 778 034

2 049 621

1 946 000

Egy főre jutó nettó jövedelem az alsó jövedelmi decilisben

Ft/fő/év

311 188

269 296

282 239

301 680

273 064

281 413

275 180

Ft/háztartás/év

904 539

710 085

812 240

922 295

633 083

729 784

692 888

2,91

2,64

2,88

3,06

2,32

2,59

2 ,52

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem az alsó jövedelmi decilisben Átlagos háztartás méret

fő

Dél-Alföld

fő/lakás

343 246

CBA_Ivóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Fizetőképességi vizsgálat munkalap

00129 103


4.1.3.


Fejlesztési igény

A fejlesztési igényeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: 

jogszabályi, hatósági követelményeknek való megfelelés, ebből adódó fejlesztési feladatok A beruházás hatására teljesülnek a 201/2001. (X.25) Korm rendeletben, illetve a 98/83 EU direktívában meghatározott minőségi igények a szolgáltatott vezetékes ivóvíz tekintetében a fogyasztási pontokon a projektben érintett településeken.



helyi és térségi programok, stratégiák, fejlesztési tervek által meghatározott fejlesztési feladatok A Dél-alföldi Régió 2007 és 2013 közötti stratégiai programjában kiemelt szerepet kap az ivóvízminőség-javítás: 2.1. Prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése: A prioritás tartalmazza az egészséges környezet megteremtése érdekében a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztését, ezen belül a korszerű szennyvízkezelés megvalósítását, a korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtését, az egészséges, minden településen az Európai Uniós normáknak megfelelő ivóvíz biztosítását, valamint a települések levegőminőségének javítását, zajterhelésének csökkentését.



műszaki nem megfelelőség nagyon rövid leírása és az ebből fakadó igények jelzése o o o o o o o o o



A fogyasztók megfelelő minőségű ivóvízzel történő hosszú távú, biztonságos vízellátása. A rendelkezésre álló rossz minőségű vízbázisok kiváltása, amennyiben rendelkezésre áll megfelelő(bb) vízadó réteg, vagy új, távolabbi vízbázisra történő átállás. A szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos jogszabályi követelményeket teljesíteni tudó ivóvíztisztító rendszerek kiépítése, lehetőleg a jelenlegi műszaki egységek felhasználásával. Olyan vízellátási rendszerek kialakítása, amelyek a távlati vízfogyasztási szokásokat is figyelembe véve rugalmas rendszert képeznek. Korszerű vízellátó rendszerek kialakítása. Elosztóhálózatok mosatási, szivacsdugós tisztítási lehetőségének megteremtése. Pangó vizekből eredő másodlagos szennyeződések csökkentése. Az elosztóhálózatok jelenlegi állapotfenntartásának elősegítése. A konkrét technológiai beavatkozások, ill. más vízbázisokra való áttérés mellett további fejlesztési igényként merül fel az elosztóhálózatok rekonstrukciójának igénye, melynek forrásaként lényegében az elosztó-hálózatok műszaki meg nem felelősége jelölhető meg.

költség-hatékonyság növelése miatt szükséges fejlesztési feladatok o o o

A fejlesztés eredményeként korszerű folyamatirányítási rendszerek kiépítésével lehetőség nyílik üzemoptimalizálásra is, mely a költségek csökkenését eredményezhetik. Az elavult nyomásfokozások korszerűsítése szintén kedvez a költséghatékonyabb üzem bevezetésének. Műszaki leírásunk előző részeiben ismételten felmerültek az elosztó-hálózatok rekonstrukciójával kapcsolatos feladatok is. Ezen feladatok sajátosságaként megállapítható, hogy megoldásuk szükségességét elsősorban műszaki megfontolások támasztják alá, azonban a megvalósított rekonstrukciós beavatkozások a vízellátó rendszerek működtetésének költség-hatékonyságát is vitathatatlanul kedvezően befolyásolják

00130 104



Leírásunk előző részeiben ismételten felmerültek az elosztó-hálózatok rekonstrukciójával kapcsolatos feladatok is. Ezen feladatok sajátosságaként megállapítható, hogy megoldásuk szükségességét elsősorban a vízminőség-romlás megakadályozásához kapcsolódó megfontolások támasztják alá, azonban a megvalósított rekonstrukciós beavatkozások a vízellátó rendszerek működtetésének költséghatékonyságát is vitathatatlanul kedvezően befolyásolják. A rekonstrukciós feladatokhoz kapcsolódóan műszaki jellegű igényként is, de a költség-hatékonyság növelésének igényénél is sajátos, és jelentős területként jelölhetők meg az értékesítési vesztség csökkentésével kapcsolatos elvárások. Munkavégzésünk során a projekt-csoport településein 20 %-os szint felett az értékesítési veszteségek csökkenését irányoztuk elő. Fentiekkel összhangban, számításaink során maximálisan 20 % értékesítési veszteség került figyelembe vételre. A veszteségek tényleges csökkentése érdekében az érintett településeken, ill. a vízellátó rendszereknél „Hálózatrekonstrukciós intézkedési tervek” kerülnek (az önkormányzati döntések alapján) kidolgozásra, melyekben meghatározásra kerülnek az értékesítési veszteség előirányzott mértékűre való csökkentése érdekében elvégzendő feladatok, és a prioritások. A tervben foglaltak végrehajtása az intézkedési tervben rögzített határidőig történik meg, oly módon, hogy a megvalósítás a projekt megvalósításának időszakában kezdődik meg.

00131 105



4.2. CÉLKITŰZÉSEK 4.2.1.

A célkitűzések meghatározása

A 4.1.1 fejezetben bemutatott helyzetértékelés és a 4.1.3 fejezetben meghatározott valós fejlesztési igények kielégítésre az alábbi célkitűzéseket fogalmazzuk meg jelen projekt során: a. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján. b. A szolgáltatott vezetékes ivóvíz díja a közösség teherviselő képességének határát nem lépi át. c. Egészségügyi célok d. A hálózati veszteségek elfogadható szintre való csökkentése, így a költség-hatékonyság javítása a hálózati mosatás, illetve a szükséges rekonstrukciók elvégzésével. e. A települési elosztóhálózatokon történő rekonstrukció eredményeként annak biztosítása, hogy – a vízműtelepeket elhagyó, megfelelő minőségű vizet a szállítás, elosztás során ne érje másodlagos szennyezés, – a kezelt víz jó minőségét megtartva, megfelelő minőségben jusson el a fogyasztókhoz, – az elosztóhálózaton kialakított mosatási csomópontok tegyék lehetővé az elosztóhálózat rendszeres mechanikus tisztítását – a fenntartási időszakon belül (a projekt befejezését követő 5 éven belül) a vízellátó rendszer hálózati vesztesége 20 %-ra csökkenjen (A projekt részeként megvalósításra kerülő rekonstrukciós feladatok a rekonstrukcióra fordítható keretösszeg, és a prioritási szempontok alapján kerültek lehatárolásra. A hálózati veszteségeknek az előirányzott 20 %-os szintre való csökkentése az üzemeltetői finanszírozási források igénybevételét is szükségessé teheti.) 4.2.2.

Eredményindikátorok 84. táblázat:

A mutató megnevezése

A mutatók megnevezése

Mértékegység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

A projektterület településein megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok száma

fő

0

2011

14 577

2014

A projektterület településein megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok aránya

%

0

2011

92,8%

2014

Eredménymutatók

* Az eredményindikátor táblázatban „A projektterület településein megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok aránya” indikátor a projektterület 2014-re becsült összes lakos számának és a közüzemi vízellátásban érintett lakos számnak az aránya. Természetszerűen ez az indikátor érték a jelenleg is közüzemi vízellátásban érintett lakosok tekintetében 100% „A projektterület településein megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok száma” indikátor a 2014. évre becsült közüzemi vízellátásban érintett lakosok számát mutatja.

00132 106



5. VÁLTOZATELEMZÉS 5.1. ELEMZÉSEK A VÉGSŐ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉRDEKÉBEN A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program változatelemzésének teljes folyamatát az alábbi ábrán szemléltetjük. EMT műszaki megoldáso k szűrése

Megvalósíthatatlan műszaki megoldások

EVET

PSJ Átnyúló műszaki megoldások elemzése, önkormányza ti határozatok MCA

koncepcionáli s elemzés



Köztes RMT végső változatelemzés Minőségbiztosítás

RMT

A folyamat szöveges ismertetését az 5.1 az 5.2 és az 5.3 számú fejezetekben részletezzük.

00133 107


5.1.1.


A már elvégzett változatelemzések bemutatása

Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítése során, egyeztetve az önkormányzatokkal és üzemeltetőkkel számos koncepcionális műszaki megoldás körvonalazódott. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítésének alapvető célja az volt, hogy segítse a fejlesztési feladatok pontosítását, lehatárolását, a megoldási lehetőségek feltárását, és szakmai szempontok ismertetésével megfelelő alapot nyújtson a fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatos elvi álláspontok kialakításához. Fentiekkel összhangban a munkavégzés részét képezte a korábbiakban beszerzett adatatok aktualizálása, szükség szerinti kiegészítése, és a munkavégzést befolyásoló információk pontosítása, majd ezen ismeretek birtokában megtörtént Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék valamennyi településére vonatkozóan         

az érintett területek földrajzi lehatárolása, a települések gazdasági, társadalmi jellemzőinek bemutatása, a vízellátás jelenlegi állapotának összefoglalása, a fejlesztések szükségszerűségének ismertetése, a vízminőség javítás lehetséges változatainak feltárása, a fejlesztési lehetőségek részleteink kidolgozása, és ennek részeként az ellátási körzetek előzetes lehatárolása, az irracionális megoldási lehetőségek kizárása, a várható fejlesztés beruházási, és üzemeltetési költségeinek előzetes számítása, becslése, a változatok értékelése, és a megvalósítás várható feladatainak időbeli ütemezése.

Az előkészítő munka első fázisaiban tehát széles információs bázisra alapozva kerültek műszaki szempontból megvalósíthatónak minősített megoldási változatok bemutatásra, azonban további fontos feladatot jelentett annak mérlegelése, hogy a műszaki szempontból egyébként megfelelőnek minősíthető megoldások pénzügyi – gazdasági szempontból is reálisnak, célszerűnek minősíthetők-e. A változatok értékelése során megtörtént a műszakilag célszerűnek minősített változatok pénzügyi – gazdasági szempontok alapján történő elemzése, annak érdekében, hogy továbbtervezésre javasolt változatokként a valóban célszerűnek tűnő, és reálisan megvalósíthatónak tartott megoldási lehetőségek kerüljenek kiválasztásra, és e változatok további, részletesebb kidolgozása tegye lehetővé a további munkavégzés során – a részletes megvalósíthatósági tanulmányok készítésének munkafázisában – az összességében legkedvezőbb változat kiválasztását. A projektcsoportban részt vevő települések esetében felmerült műszaki megoldásokat és az EMT végeredményeként továbbtervezésre javasolt és elfogadott műszaki megoldásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

00134 108


Település


Az EMT-ben EVET szinten továbbtervezésre javasolt műszaki megoldások

Műszaki megoldások az EMT-ben

TiszaszigetÚjszentiván

Zsombó

Röszke

Kübekháza

Deszk

Regionális vízellátó rendszer kialakítása Deszk, Kübekháza, Tiszasziget,

5.1.2.

Újszentiván települések részvételével

EMT-ben elvi engedélyes tervszinten továbbtervezésre javasolt igen

Deszk vízművének önálló fejlesztése vízátvétel Szegedről

igen

Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

igen

Regionális rendszer kialakítása Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván települések részvételével

igen

Regionális rendszer kialakítása Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván település részvételével vízátvétel Szegedről

igen

Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

igen

Regionális rendszer kialakítása Domaszék és Röszke települések részvételével

igen

Röszke vízművének önálló fejlesztése vízátvétel Szegedről

igen

Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

igen

Bordány-Forráskút-Üllés-Zsombó kistérségi rendszer

igen

Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

igen

Regionális rendszer kialakítása Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván települések részvételével

igen

Regionális rendszer kialakítása Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván település részvételével vízátvétel Szegedről

igen

Tiszasziget vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

igen

Újszentiván vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

igen

Koncepcionális változatok összehasonlítása

Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány végeredményeként és az elvi vízjogi engedélyes terv szinten kidolgozandó műszaki megoldások ismeretében egy úgynevezett projektstruktúra javaslat készült (PSJ). Olyan többváltozatú Projekt Struktúra Javaslat készült (továbbiakban: PSJ), amelyre alapozva az érintettek láthatták azt, hogy mely szempontokat kell figyelembe venni, milyen feladatokat kell még elvégezni, mely döntések meghozása kell ahhoz, hogy kialakulhassanak a végleges, pályázatokat benyújtó kedvezményezeti körök, melyek ezután a pályázatok sikeres véghezvitelében, majd a beruházások megindításában már társulási formában működnek együtt tovább. Az elkészült tanulmány egy javaslat, amely összefoglalja azokat az ismereteket és szempontokat, amelyek befolyásolhatják a projektcsoportok kialakítását, véglegesítését. A vázolt, lehetséges projektcsoportosítási javaslatokat a jogszabályok, pályázati előírások és egyéb szakmai szempontok együttes vizsgálatával alakítottuk ki, de természetesen ez csak az alap, amely alapján a végleges pályázói köröket, csoportokat az érintetteknek a közeljövőben ki kell alakítani. A projekt előrehaladásával a projektstruktúra és a projekthatárok változása miatt (az eredeti PSJ-hez képest) egyes műszaki megoldások úgynevezett „átnyúló műszaki megoldássá” váltak. (A műszaki

00135 109



megoldás létesítményei - pl. távvezeték - metszette a projekthatárt). Ezekben az esetekben megelőző pénzügyi és gazdaságossági számításokat végeztünk annak érdekében, hogy az átnyúló műszaki megoldásokban érintett települések megalapozott döntést tudjanak hozni, hogy a jövőben melyik projektcsoport tagjai kívánnak lenni. Amennyiben az érintett település nem az eredeti projektstruktúra javaslat szerinti projektcsoportban maradt, akkor az átnyúló műszaki megoldás megvalósíthatatlan műszaki megoldássá vált. Ennek megfelelően a végleges projekthatár kialakulásával a műszaki megoldások az alábbi táblázatban ismertetett módon alakultak: 86. táblázat:

Település

A végleges PS után megmaradó műszaki megoldások

Elvi engedélyes terv szinten kidolgozott műszaki megoldások

Kistérségi rendszer Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván

települések részvételével

Deszk

Deszk önálló

igen igen

Kistérségi rendszer Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván Kübekháza

Végleges projektstruktúra kialakulása után megmaradó műszaki megoldás


igen


igen

Röszke


igen

Zsombó


igen


5.1.3.

Kistérségi rendszer Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván


Újszentiván vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

igen igen

Koncepcionális változat elemzés

A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program esetében a koncepcionális változatok, lehetséges műszaki megoldások korábban az EMT-ben kidolgozásra kerültek, majd az azokra vonatkozó Elvi engedélyes tervdokumentációk elkészültek. A felsorolt tényezők mentén vett, és esetünkben kidolgozásra került műszaki megoldások kombinációja jelentős számú megvalósítható projektváltozat felállításához vezethet, melyek részletes kidolgozását és elemzését elvetettük. Továbbá megállapításra került, hogy a célok elérése a projekt területen úgy valósítható meg, hogy a projektet további önálló, független egységekre tudjuk osztani (vízellátó rendszerek, műszaki megoldások), ezért a koncepcionális változatok szűrését egységenként végeztük el. A pályázati és módszertani útmutatók alapján, a koncepcionális változatok összehasonlítására többszempontú elemzést (Multy Criteria Analysis – MCA) lehet alkalmazni. Ennek megfelelően a Délalföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programban értelmezhető, releváns módszertant dolgoztunk ki. Az ivóvízminőség-javító program kitűzött célja kizárólag a társadalmi, intézményi kontextus figyelembe vételével érhető el. A műszaki megoldás változatok értékelésénél, esetleges kizárásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az intézményi, működtetési kockázatokat, illetve az egyes alternatívák önkormányzati megítélését.

00136 110



Az elemzés célja a műszaki megoldások szűrése volt az aktuális terv-fázison. Ezzel kívántuk elérni, hogy részletes kidolgozásra már csak a megvalósítható legjobb műszaki megoldások kerüljenek. Megfelelő előkészítéssel olyan döntéshez kellett hozzásegítenünk az érintett önkormányzatokat, mely lehetővé tette a projekt szintű végső változatanalízist a megvalósításból kizárható műszaki megoldások továbbtervezése nélkül. A műszaki megoldásokat az alábbi kritériumok alapján vizsgáltuk: 1. Műszaki szempontok, kockázatok  Műszaki megbízhatóság, rugalmasság  Kitűzött céloknak való megfelelés 2. Környezetvédelmi szempontok, kockázatok  Környezetterhelés  Környezeti hatások, károk 3. Üzemeltetési szempontok, kockázatok  Az üzemeltetői struktúra  A működés biztonsága, fenntarthatósága  Üzemeltetői elfogadottság 4. Társadalmi szempontok, kockázatok  Társadalmi, önkormányzati elfogadottság  Egyes önkormányzatok közötti együttműködési készség (kistérségi rendszerek esetében) 5. Gazdasági szempontok, kockázatok  A megvalósítás és működés költsége Az 1-4. sorszámú szempontokat pontozásos rendszerben értékeltük, megfelelő súlyarányok kialakítása mellett. Mivel a gazdasági, költség-hatékonysági szempont a jövedelemtermelő projektek értékelésének fontos kritériuma, ezért ezt a többszempontú analízis során is kiemelt kritériumként kezeltük. A koncepcionális változatok szűrését az alábbi lépéseken végighaladva végeztük el: 1. lépés: A kidolgozott műszaki megoldások összegyűjtése az Elvi Engedélyes Tervek alapján A tervekre vonatkozó adatbázis felállítását követően megvizsgáljuk, hogy minden településre legalább két műszaki alternatíva felállítása megtörtént-e. 2. lépés: A műszaki megoldások költségének becslése Szükséges volt a beruházási és működési költségek valamint a vízigények prognosztizálásának meghatározása, illetve a hasznos élettartamok alapján a maradványértékek kalkulációja. Az aktuális terv-fázisban meghatározásra kerülő költségek nem lehettek véglegesek, hiszen számos a projekt részleteit érintő kérdés pontosítására csak később volt lehetőség (rekonstrukció műszaki tartalma, iszapkezelési költségek, költségmegosztási elvek stb.). Az elemzés során kizárólag a víztisztításhoz kapcsolódó műszaki tartalom költségét vettük figyelembe (rekonstrukciós és járulékos költségek nélkül). Ez a változatok szűrése esetében nem okoz problémát, hiszen a változatok egymáshoz viszonyítása történik. Az elemzés során kiválasztott megoldások kerülnek további részletes kidolgozásra, pontosabb költségbecslésre. 3. lépés: A költségadatok alapján az összehasonlításra alkalmas mutatók számítása A vizsgált 30 éves időtáv cash-flow adatai alapján a költségek nettó jelenértékének számítását (NPV = Net Present Value) végeztük el. Ez megadja a fejlesztés felmerülő teljes diszkontált költségét a maradványérték figyelembe vétele mellett. 4. lépés: Javaslat készítése majd egyeztetés az érintettekkel Megfelelő előkészítéssel olyan döntéshez kívántuk hozzásegíteni az érintett önkormányzatokat, mely lehetővé teszi a projekt szintű végső változatanalízist a megvalósításból kizárható műszaki megoldások továbbtervezése nélkül. A döntést a rendelkezésre álló információk alapján kellett meghozni. Ebben a fázisban pontos beruházási költséget és a saját forrás összegét nem tudtuk

00137 111



megadni, kizárólag közelítő becsléseket végezhettünk, melyre az érintettek figyelmét felhívtuk. Bemutattuk a műszaki megoldások költségbecslése alapján készített számításainkat és a többszempontú elemzés kritériumai szerinti értékelésünket. Majd felmértük az önkormányzati szándékokat, elfogadottságot. 5. lépés: A többszempontú elemzés kritérium rendszere alapján a műszaki megoldások pontozása A műszaki adatok, szakmai ismereteink és az önkormányzati, üzemeltetői egyeztetések alapján a meghatározott szempontok értékelése megtörténhetett. Az érintett lakosszámmal súlyozva a kapott hasznossági pontértéket kiszámoltuk a hasznosságra jutó költséget, mely lehetővé tette a műszaki megoldások sorba rendezését. Az értékelés alapján sor került a nem optimális megoldások kizárására. Mivel a társadalmi, önkormányzati elfogadottságra az objektív szempontokkal azonos hangsúlyt fektettünk, növelhettük az érintett települések elkötelezettségét a program mellett. 6. lépés: A továbbtervezésre javasolt két projektváltozat összeállítása a végső változatanalízishez A koncepcionális változatok elemzése során optimálisnak ítélt műszaki megoldások összessége kiadja az „A” projektváltozatot, míg a „B” változatban a célokat nem optimális hasznossági szinten teljesítő műszaki megoldások kerültek. Bizonyos műszaki megoldások (pl. kistérségi rendszer) korábbi kizárása következtében előfordulhat, hogy egyes települések esetén mindkét projektváltozatban ugyanaz a műszaki megoldás szerepel. Mivel a projektet kisebb önálló egységek összességeként fogjuk fel, és ezekre az egységekre elvi illetve koncepcionális szinten legalább két alternatívát vizsgáltunk, teljesítjük a pályázati útmutató elvárásait. Az elemzés során vizsgált szempontokat és a pontozás elvét az alábbi táblázatban mutatjuk be.

00138 112



Vizsgált szempont Ssz. megnevezése

1

Vízellátó rendszerek rugalmassága, pufferkapacitás

2

Másodlagos szennyeződések kialakulásának kockázata

3

Természetvédelmi kockázatok

4

5

6

7

Környezetterhelés a keletkező arzéniszap következtében Környezetterhelés a használt vegyszerek következtében Vízbázis sérülékenysége

MCA pontozási rendszere

Magyarázat A vizsgált vízellátó rendszer rugalmassága mennyiségi oldalról. A rendelkezésre álló (meglévő és tervezett) hidroglóbuszok, magastárolók tárolókapacitásának aránya az átlagos napi víztermeléshez viszonyítva, a helyi adottságokat figyelembe véve A vizsgált vízellátó rendszerben a víz tartózkodási ideje a távvezetékekben. A vizsgálati körbe nem tartoznak bele a külterületi lakott részek távvezetékei. A tartózkodási idő meghatározása: az egyes vezetékszakaszok tartozkodási idejének súlyozott értéke A vizsgált vízellátó rendszer érint-e természetvédelmi területet

8 9

Önkormányzati elfogadottság

10 pont

15 % alatt

25 % felett

A két szélső érték között lineárisan változik.

24 óra felett

6 óra alatt


Érintett

Nem érintett

Csak szélső értékek

A vizsgált vízellátó rendszerben keletkező fajlagos arzéntartalmú iszap értéke

20 g/m felett

2,4 g/m alatt


A vizsgált vízellátó rendszer tisztítástechnológiájának működéséhez szükséges összes fajlagos vegyszermennyiség értéke

20 mg/l felett

2,4 mg/l alatt


Sérülékeny, de nem rendelkezik kijelölő határozattal

Nem sérülékeny

A két szélső érték között 5 pont, ha sérülkeny, de rendelkezik kijelölő határozattal

"C" besorolású

"A" besorolású

A két szélső érték között 5 pont, ha "B" besorolású

Érintett

Nem érintett

Csak szélső értékek

Elutasított

Preferált

Elfogadott megoldás 5 pont

A vizsgált vízellátó rendszer vízbázisának sérülékenysége a 123/1997 (VII. 18.) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló Korm. rendelet alapján.

Környezetterhelés a A 12/1997. (VIII.. 29.) KHVM rendelet alapján a kezelendő nyersvíz az "A", kibocsátott metán „B” vagy "C" gáztartalmi fokozatba tartozhat. következtében Tulajdonogi kérdések, idegen területek megszerzése

1 pont

Kettőnél több műszaki megoldás vizsgálatakor megjegyzés

A vizsgált vízellátó rendszer megvalósulása esetén szükséges ingatlanszerzések, szolgalmi jogok A vizsgált vízellátó rendszer önkormányzati, társadalmi elfogadottsága

3

3

00139

113


5.1.4.



A projektcsoportot illetően nem volt koncepcionális szinten elvetett projektváltozat, mivel a multikritéria elemzés fázisában a tervezési területen csak két projektváltozatot lehetett felállítani. Az előzőekben ismertetett folyamatok végeredményeként a projektcsoportban az alábbi táblázatban bemutatott műszaki megoldások maradtak: 88. táblázat:

Település

Deszk

A végső változatelemzés műszaki megoldásai

Elvi engedélyes terv szinten kidolgozott műszaki megoldások

Kistérségi rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza, Tiszasziget-Újszentivánra Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

Kübekháza Röszke TiszaszigetÚjszentiván Zsombó

Kistérségi rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza, Tiszasziget-Újszentivánra Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Kistérségi rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza, Tiszasziget-Újszentivánra Tiszasziget vízellátó rendszerének önálló fejlesztése, vízátadás Újszentivánra Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

A végső változatelemzés változatai tehát a megmaradó műszaki megoldások kombinációiban a következők: 89. táblázat:


Település

„A” változat

„B” változat

Röszke



Zsombó


Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

Deszk

Kistérségi rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza, TiszaszigetÚjszentivánra

Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Tiszasziget-Újszentiván vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

00140 114



5.2. A VÉGSŐ VÁLTOZATELEMZÉS MÓDSZERE A végső változatelemzés módszere azonos a koncepcionális változatok szűrésére használt módszertannal, tehát ez esetben is a többszempontú elemzést (Multy Criteria Analysis – MCA) alkalmazzuk. A pontozást az 5.1.2. fejezetben bemutatott elvek szerint végeztük el, mindemellett nettó jelenérték számításunkat egy magasabb előkészítettség mellett, részletesen kidolgozott költségvetés és üzemköltség becslés segítségével készítettük el.

5.3. A PROJEKT NÉLKÜLI ESET LEÍRÁSA A végső változatelemzés módszere azonos a koncepcionális változatok szűrésére használt módszertannal, tehát ez esetben is a több szempontú elemzést (Multi Criteria Analysis – MCA) alkalmazzuk. A pontozást az 5.1.2. fejezetben bemutatott elvek szerint végeztük el, mindemellett nettó jelenérték számításunkat egy magasabb előkészítettség mellett, részletesen kidolgozott költségvetés és üzemköltség becslés segítségével készítettük el. 5.3.1.

Műszaki leírás

A projekt nélküli eset vizsgálatánál az alapvető megfontolás az, hogy a tevékenység, a vízellátás a jelenlegi módon, azaz fejlesztés nélkül folytatódik, a meglévő vízellátó rendszer, ill. annak egyes elemei lényegében a jelenlegi műszaki színvonalon működnek tovább. Az ellátás folyamatosságát ebben az esetben is biztosítani kell, ezért ennek érdekében úgy a technológiák, mint a vízellátás egyéb elemeinek vonatkozásában előirányzásra kerültek mindazok a tevékenységek, javítások, karbantartások, melyek az ellátás, a szolgáltatás jelenlegi színvonalon történő fenntartásához szükségesek. A vízellátás jelenlegi helyzete leírásunk korábbi részeiben már áttekintésre került, így itt az ottani megállapításokra csak utalásokat teszünk, illetve az ott rögzített részletek alapján a vízellátó rendszer egészére, és egyes elemeire vonatkozó megállapításokat - a projekt nélküli esetet feltételezve - az alábbiakban foglaljuk össze. Deszk A vízigények lényegében a különböző projekt-változatoknál ismertetettekhez hasonlóan alakulnak, ennek következtében a vízbázisok kapacitása továbbra is megfelelőnek tekinthető. A víztermelésben résztvevő 2 db kút közül jelenleg mindkettő üzemel. Funkciójukat tekintve a I. sz. (B28) és II. sz. (B-33) kutak, mint termelő kutak. A kutak kapacitása alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket, műszaki állapotukat, és a rekonstrukcióig hátralévő – az I sz. kút esetében mintegy 5 év, a II sz. kút esetében mintegy 10 éves - időtartamot tekintve - üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevételével – azonban további ráfordítások szükségesek, a víztermelés zavartalan fenntarthatósága érdekében. A felújítási költségek tekintetetében a kutakba épített szivattyúk esetében is várhatók további ráfordítások, mely az I. sz. kútba épített szivattyú esetében és a II. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év múlva esedékes. A vízellátó rendszer hidraulikai kapacitása ugyan kielégíti az igényeket, de műszaki állapota nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A hálózat korának, és anyagának következtében meglehetősen kedvezőtlen az értékesítési veszteség mértéke, és e területen - a finanszírozási forrás hiányában elmaradó hálózatrekonstrukció következtében a veszteségek mértéke változatlan marad, esetlegesen tovább nőhet, valamint nem történik változás a másodlagos szennyeződések lehetőségének vonatkozásában sem, ugyanis a mosató csomópontok hiányában változatlanul bekövetkezhet a minőség-romlás az elosztóhálózatokon. A vízműtelepen jelenleg nem üzemel tisztítástechnológia és így a településen továbbra sem lesz biztosítható a jogszabályokban előírt vízminőség.

00141 115



A fogyasztási csúcsok kiegyenlítése, a hálózati nyomás és a víztárolást szolgáló létesítmények kapacitásukat tekintve megfelelőnek tekinthető, azonban műszaki állapotuk megőrzése, javítása érdekében – az üzemeltetői adatszolgáltatás és a rekonstrukcióig hátralévő időtartam (5 év) figyelembevétele mellett - további ráfordítások szükségesek, hogy hosszú távon el tudják látni feladatukat. A kezelőépületet illetően, az üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevétele mellett, a műszaki állapot fenntartását célzó intézkedések megközelítőleg 5 év múlva várhatók. Kübekháza A vízigények lényegében a különböző projekt-változatoknál ismertetettekhez hasonlóan alakulnak, ennek következtében a vízbázisok kapacitása továbbra is megfelelőnek tekinthető. A víztermelésben résztvevő 2 db kút közül jelenleg mindkettő üzemel. Funkciójukat tekintve a I. sz. (B17) és II. sz. (B-21) kutak, mint termelő kutak. A kutak kapacitása alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket, műszaki állapotukat, és a rekonstrukcióig hátralévő – az I. sz. kút esetében mintegy 5 év, és a II. sz. kút esetében mintegy 5 éves - időtartamot tekintve - üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevételével – azonban további ráfordítások szükségesek, a víztermelés zavartalan fenntarthatósága érdekében. A felújítási költségek tekintetetében a kutakba épített szivattyúk esetében is várhatók további ráfordítások, mely az I. sz. kútba épített szivattyú esetében és a II. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év múlva esedékes. A vízellátó rendszer hidraulikai kapacitása ugyan kielégíti az igényeket, de műszaki állapota nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A hálózat korának, és anyagának következtében meglehetősen kedvezőtlen az értékesítési veszteség mértéke, és e területen - a finanszírozási forrás hiányában elmaradó hálózatrekonstrukció következtében a veszteségek mértéke változatlan marad, esetlegesen tovább nőhet, valamint nem történik változás a másodlagos szennyeződések lehetőségének vonatkozásában sem, ugyanis a mosató csomópontok hiányában változatlanul bekövetkezhet a minőség-romlás az elosztóhálózatokon. A vízműtelepen jelenleg nem üzemel tisztítástechnológia és így a településen továbbra sem lesz biztosítható a jogszabályokban előírt vízminőség. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítése, a hálózati nyomás és a víztárolást szolgáló létesítmények kapacitásukat tekintve megfelelőnek tekinthető, azonban műszaki állapotuk megőrzése, javítása érdekében – az üzemeltetői adatszolgáltatás és a rekonstrukcióig hátralévő időtartam (5 év) figyelembevétele mellett - további ráfordítások szükségesek, hogy hosszú távon el tudják látni feladatukat. A kezelőépületeket illetően, az üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevétele mellett, a műszaki állapot fenntartását célzó intézkedések megközelítőleg 5 év múlva várhatók. Röszke A vízigények lényegében hasonlóan alakulnak, ennek következtében a vízbázisok kapacitása továbbra is megfelelőnek tekinthető. A víztermelésben résztvevő 3 db kút közül jelenleg mindhárom üzemel. Funkciójukat tekintve a I. sz. (B-37) üzemen kívül van helyezve, a II. sz.(B-57) és III. sz. (B-58) kutak, mint termelő kutak. A kutak kapacitása alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket, műszaki állapotukat, és a rekonstrukcióig hátralévő - a II. sz. kút esetében és a III. sz. kút esetében mintegy 5 éves - időtartamot tekintve - üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevételével – azonban további ráfordítások szükségesek, a víztermelés zavartalan fenntarthatósága érdekében. A felújítási költségek tekintetetében a kutakba épített szivattyúk esetében is várhatók további ráfordítások, mely a II. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év, és a III. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év múlva esedékes. A vízellátó rendszer hidraulikai kapacitása ugyan kielégíti az igényeket, de műszaki állapota nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A hálózat korának, és anyagának következtében meglehetősen

00142 116



kedvezőtlen az értékesítési veszteség mértéke, és e területen - a finanszírozási forrás hiányában elmaradó hálózatrekonstrukció következtében a veszteségek mértéke változatlan marad, esetlegesen tovább nőhet, valamint nem történik változás a másodlagos szennyeződések lehetőségének vonatkozásában sem, ugyanis a mosató csomópontok hiányában változatlanul bekövetkezhet a minőség-romlás az elosztóhálózatokon. A vízműtelepen jelenleg nem üzemel tisztítástechnológia és így a településen továbbra sem lesz biztosítható a jogszabályokban előírt vízminőség. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítése, a hálózati nyomás és a víztárolást szolgáló létesítmények kapacitásukat tekintve megfelelőnek tekinthető, azonban műszaki állapotuk megőrzése, javítása érdekében – az üzemeltetői adatszolgáltatás és a rekonstrukcióig hátralévő időtartam (5 év) figyelembevétele mellett - további ráfordítások szükségesek, hogy hosszú távon el tudják látni feladatukat. A kezelőépületet illetően, az üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevétele mellett, a műszaki állapot fenntartását célzó intézkedések megközelítőleg 5 év múlva várhatók. Tiszasziget A vízigények lényegében a különböző projekt-változatoknál ismertetettekhez hasonlóan alakulnak, ennek következtében a vízbázisok kapacitása továbbra is megfelelőnek tekinthető. Tiszasziget hidroglóbusza közös Újszentivánnal, a hidroglóbuszra mindkét vízbázis termel vizet. A víztermelésben résztvevő 2 db kút közül jelenleg mindkettő üzemel. Funkciójukat tekintve a I. sz. (B23) és II. sz. (B-29) kutak, mint termelő kutak. A kutak kapacitása alapján képesek kielégíteni minkét település a jelenlegi és várható vízigényeket, műszaki állapotukat, és a rekonstrukcióig hátralévő – az I. sz. kút esetében mintegy 5 év, és a II. sz. kút esetében mintegy 10 éves - időtartamot tekintve üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevételével – azonban további ráfordítások szükségesek, a víztermelés zavartalan fenntarthatósága érdekében. A felújítási költségek tekintetetében a kutakba épített szivattyúk esetében is várhatók további ráfordítások, mely az I. sz. kútba épített szivattyú esetében és a II. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év múlva esedékes. A vízellátó rendszer hidraulikai kapacitása ugyan kielégíti az igényeket, de műszaki állapota nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A hálózat korának, és anyagának következtében meglehetősen kedvezőtlen az értékesítési veszteség mértéke, és e területen - a finanszírozási forrás hiányában elmaradó hálózatrekonstrukció következtében a veszteségek mértéke változatlan marad, esetlegesen tovább nőhet, valamint nem történik változás a másodlagos szennyeződések lehetőségének vonatkozásában sem, ugyanis a mosató csomópontok hiányában változatlanul bekövetkezhet a minőség-romlás az elosztóhálózatokon. A vízműtelepen jelenleg nem üzemel tisztítástechnológia és így a településen továbbra sem lesz biztosítható a jogszabályokban előírt vízminőség. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítése, a hálózati nyomás és a víztárolást szolgáló létesítmények kapacitásukat tekintve megfelelőnek tekinthető, azonban műszaki állapotuk megőrzése, javítása érdekében – az üzemeltetői adatszolgáltatás és a rekonstrukcióig hátralévő időtartam (5 év) figyelembevétele mellett - további ráfordítások szükségesek, hogy hosszú távon el tudják látni feladatukat. A kezelőépületeket illetően, az üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevétele mellett, a műszaki állapot fenntartását célzó intézkedések megközelítőleg 5 év múlva várhatók. Újszentiván A vízigények lényegében a különböző projekt-változatoknál ismertetettekhez hasonlóan alakulnak, ennek következtében a vízbázisok kapacitása továbbra is megfelelőnek tekinthető. Tiszasziget hidroglóbusza közös Újszentivánnal, a hidroglóbuszra mindkét vízbázis termel vizet.

00143 117



A víztermelésben résztvevő 1 db kút közül jelenleg üzemel. Funkcióját tekintve a II. sz. (B-21) kút, mint termelő kút. A kutak kapacitása alapján képesek kielégíteni minkét település a jelenlegi és várható vízigényeket, műszaki állapotukat, és a rekonstrukcióig hátralévő –II. sz. kút esetében mintegy 5 éves - időtartamot tekintve - üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevételével – azonban további ráfordítások szükségesek, a víztermelés zavartalan fenntarthatósága érdekében. A felújítási költségek tekintetetében a kutakba épített szivattyúk esetében is várhatók további ráfordítások, mely a II. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év múlva esedékes. A vízellátó rendszer hidraulikai kapacitása ugyan kielégíti az igényeket, de műszaki állapota nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A hálózat korának, és anyagának következtében meglehetősen kedvezőtlen az értékesítési veszteség mértéke, és e területen - a finanszírozási forrás hiányában elmaradó hálózatrekonstrukció következtében a veszteségek mértéke változatlan marad, esetlegesen tovább nőhet, valamint nem történik változás a másodlagos szennyeződések lehetőségének vonatkozásában sem, ugyanis a mosató csomópontok hiányában változatlanul bekövetkezhet a minőség-romlás az elosztóhálózatokon. A vízműtelepen jelenleg nem üzemel tisztítástechnológia és így a településen továbbra sem lesz biztosítható a jogszabályokban előírt vízminőség. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítése, a hálózati nyomás és a víztárolást szolgáló létesítmények kapacitásukat tekintve megfelelőnek tekinthető, azonban műszaki állapotuk megőrzése, javítása érdekében – az üzemeltetői adatszolgáltatás és a rekonstrukcióig hátralévő időtartam (5 év) figyelembevétele mellett - további ráfordítások szükségesek, hogy hosszú távon el tudják látni feladatukat. A kezelőépületeket illetően, az üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevétele mellett, a műszaki állapot fenntartását célzó intézkedések megközelítőleg 5 év múlva várhatók. . Zsombó A vízigények lényegében hasonlóan alakulnak, ennek következtében a vízbázisok kapacitása továbbra is megfelelőnek tekinthető. A víztermelésben résztvevő 3 db kút közül jelenleg mindhárom üzemel. Funkciójukat tekintve a I. sz. (B-11), a II. sz.(B-13) és III. sz. (B-14) kutak, mint termelő kutak. A kutak kapacitása alapján képesek kielégíteni a jelenlegi és várható vízigényeket, műszaki állapotukat, és a rekonstrukcióig hátralévő – az I.sz., a II. sz. kút és a III. sz. kút esetében mintegy 5 éves - időtartamot tekintve - üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevételével – azonban további ráfordítások szükségesek, a víztermelés zavartalan fenntarthatósága érdekében. A felújítási költségek tekintetetében a kutakba épített szivattyúk esetében is várhatók további ráfordítások, mely az I. sz. kútba épített szivattyú esetén 5 év, II. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év, és a III. sz. kútba épített szivattyú esetében 5 év múlva esedékes. A vízellátó rendszer hidraulikai kapacitása ugyan kielégíti az igényeket, de műszaki állapota nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A hálózat korának, és anyagának következtében meglehetősen kedvezőtlen az értékesítési veszteség mértéke, és e területen - a finanszírozási forrás hiányában elmaradó hálózatrekonstrukció következtében a veszteségek mértéke változatlan marad, esetlegesen tovább nőhet, valamint nem történik változás a másodlagos szennyeződések lehetőségének vonatkozásában sem, ugyanis a mosató csomópontok hiányában változatlanul bekövetkezhet a minőség-romlás az elosztóhálózatokon. A vízműtelepen jelenleg nem üzemel tisztítástechnológia és így a településen továbbra sem lesz biztosítható a jogszabályokban előírt vízminőség. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítése, a hálózati nyomás és a víztárolást szolgáló létesítmények kapacitásukat tekintve megfelelőnek tekinthető, azonban műszaki állapotuk megőrzése, javítása érdekében – az üzemeltetői adatszolgáltatás és a rekonstrukcióig hátralévő időtartam (5 év) figyelembevétele mellett - további ráfordítások szükségesek, hogy hosszú távon el tudják látni feladatukat.

00144 118



A kezelőépületet illetően, az üzemeltetői adatszolgáltatás figyelembevétele mellett, a műszaki állapot fenntartását célzó intézkedések megközelítőleg 5 év múlva várhatók. Összességében elmondható, hogy a projektcsoport településeinél a jelenlegi helyzet műszaki, gazdasági és szervezeti szempontból ugyan fenntartható, de jogszabályi oldalról nem, hiszen a többször módosított 201/2001. számú Kormány Rendeletnek megfelelően meg kell oldani a kitermelt víz határérték feletti komponenseinek határérték alá történő csökkentését. Lényegében csak a jelenlegi állapot változatlan módon történő szinten-tartásához szükséges költségek kerültek előirányzásra. (fentiekkel összhangban a pótlással kapcsolatos költségek ennek megfelelően kerültek számításba vételre) - ahogy az Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök, c. táblázatokban a (4.1.1 fejezet) látható . A javítási költségek a normális üzemhez szükséges költségek figyelembevétele mellett kerültek meghatározásra. A vízellátó rendszerek jelenlegi helyzete műszaki, gazdasági és szervezeti szempontból ugyan fenntartható, de jogszabályi oldalról nem, hiszen a többször módosított 201/2001. sz. Kormányrendelet előírásaival összhangban kötelezően megoldandó önkormányzati feladatként meg kell oldani az érintett települések fogyasztóinak megfelelő minőségű vízzel történő ellátását, az előírásoknak megfelelő vízminőség azonban a vízkezelés fejlesztése nélkül nem biztosítható. A fentiek következtében a jelenlegi állapot megmaradása esetén számítani kell továbbá szankciók bevezetésére is, ami (egyebek mellett) szükség- vízellátás bevezetését is eredményezheti. Műszaki szempontból nézve kockázatos lehet, hogy a jelenlegi kifogásolt vízminőség az elosztóhálózaton tovább romolhat, másodlagos szennyeződések alakulhatnak ki az elosztóhálózaton. 5.3.2.

Költségek, bevételek és hasznok becslése

A projekt nélküli állapotot az üzemeltetőtől történt több évre visszanyúló adatgyűjtés, adatfeldolgozás eredményeire alapoztuk. A projekt területére vonatkozó projekt nélküli változat költségeit és bevételeit, illetve a projekt területén értékesített ivóvíz mennyiségét a szolgáltató adatszolgáltatásának projekt területre történő összesítésével számítottuk. Az üzemeltetőktől a karbantartási jellegű kiadásaikat nem kértük elkülönítve megadni az elmúlt évekre megadott költség adataikban, az ilyen jellegű kiadásaikat a többi költségsor tartalmazza. A projekt területére vonatkozó adatokból a projekt területére vonatkozó fajlagosokat képeztünk. Az ezek alapján a projekt nélküli esetben tervezett mennyiségekkel kalkulált üzemeltetési költségeket tekintettük 2010. évi árakon kalkulált üzemeltetési és karbantartási költségeknek. A projekt nélküli esetben beruházás nem történik, az üzemeltetés fajlagos és becsült éves fenntartási költségeit az alábbi táblázatok szemléltetik. A költségek távlati becslésekor a jelenlegi költségekből indultunk ki, infláción felüli növelést csupán a személyi jellegű költségek esetén tartottunk szükségesnek, évi 1%-os mértékben.

00145 119


90. táblázat:


A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása a projekt nélküli változatban

Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén Üzemeltetési költségek Változó költségek: Személyi jel legű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség Üzemi általános költségek Egyéb költség (arzéniszap ke zelési költség) Állandó költségek: Személyi jel legű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek (vízminőségellenőrzés) Üzemi általános költségek Karbantartási költségek*

Mé rtékegység

Deszk

Kübekháza


Rös zke

Zs ombó


0,0 15,3 24,9 0,0 3,0

0,0 17,8 35,4 0,0 3,0

0,0 3 0,0 4 9,4 0,0 3,0

0,0 13,5 22,4 0,0 3,0

0,0 10,3 26,0 0,0 3,0


11 827 853 3 802 567 1 911 676 9 265 909 0 150 904

5 6 76 213 1 7 81 199 1 5 76 737 1 9 09 622 0 11 918

11 691 863 3 729 713 2 510 246 4 113 337 0 79 550

9 907 941 3 162 940 1 985 147 11 252 337 0 117 207

10 280 573 2 283 145 2 034 127 8 196 168 0 183 536


91. táblázat: Az üzemeltetési költségek becslésének eredményei a projekt nélküli változatban településenként (Ft) Ellátott te lepülés neve: MértékKölts égelemek egység Anyagjellegű költség Ft Ft Személyjellegű költség Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Ft Karbantartási költség Vállala ti általános költségek Ft Össze s költség Ft

Deszk 2011

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

6 370 530 11 4 79 997 2 741 605 8 310 204 0 0 28 9 02 336

6 254 035 11 827 853 2 703 956 8 310 204 0 0 29 096 048

6 278 292 11 946 131 2 711 795 8 310 204 0 0 29 246 423

6 302 595 12 065 593 2 719 649 8 310 204 0 0 29 398 041

6 32 6 945 12 186 249 2 72 7 519 8 31 0 204 0 0 29 550 916

6 351 340 1 2 308 111 2 735 403 8 310 204 0 0 2 9 705 058

6 525 326 13 1 95 961 2 791 633 8 310 204 0 0 30 8 23 124

6 656 514 13 869 088 2 834 031 8 310 204 0 0 31 669 837

6 79 4 135 14 576 550 2 87 8 508 8 31 0 204 0 0 32 559 397

6 938 504 15 320 101 2 925 166 8 310 204 0 0 33 493 974

00146 120

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Ellátott te lepülés neve: MértékKölts égelemek egység Anyagjellegű költség Ft Ft Személyjellegű költség Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Ft Karbantartási költség

ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT Kübekháza

2011 2 5 2 1

969 509 252 335 0

255 276 817 642

2014 2 912 5 676 2 220 1 335 0

693 213 629 642

2015 2 5 2 1

905 363 732 975 216 458 335 642 0

2016 2 5 2 1

898 018 790 305 212 278 335 642 0

2017 2 89 0 657 5 84 8 208 2 20 8 090 1 33 5 642 0

2018 2 5 2 1

883 281 906 690 203 892 335 642 0

2025 2 6 2 1

831 332 174 335 0

883 771 643 642

2030 2 6 2 1

796 655 154 335 0

565 806 545 642

2035 2 76 2 484 6 99 5 319 2 13 5 151 1 33 5 642 0

2040 2 7 2 1

729 594 352 151 116 434 335 642 0

Vállala ti általános költségek

Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes k öltség

Ft

12 0 66 990

12 145 176

12 190 438

12 236 243

12 282 597

1 2 329 505

12 6 74 939

12 942 559

13 228 595

13 533 821

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

Ellátott te lepülés neve: MértékKölts égelemek egység Anyagjellegű költség Ft Ft Személyjellegű költség Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Ft Karbantartási költség

Tiszasziget 2011 3 5 2 1

516 509 564 335 0

244 276 089 642

2014 3 489 5 676 2 548 1 335 0

043 213 609 642

2015 3 5 2 1

492 237 732 975 550 427 335 642 0

3 5 2 1

495 436 790 305 552 248 335 642 0

3 49 8 640 5 84 8 208 2 55 4 071 1 33 5 642 0

3 5 2 1

501 848 906 690 555 896 335 642 0

3 6 2 1

524 332 568 335 0

456 771 761 642

3 6 2 1

540 655 578 335 0

788 806 056 642

3 55 7 279 6 99 5 319 2 58 7 440 1 33 5 642 0

3 7 2 1

573 929 352 151 596 915 335 642 0


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes k öltség

Ft

12 9 25 251

13 049 507

13 111 281

13 173 630

13 236 560

1 3 300 077

13 7 61 630

14 110 292

14 475 680

14 858 637

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040


Újszentiván 2011 3 5 1 2

177 838 311 835 0

138 731 906 924

2014 3 146 6 015 1 302 2 835 0

894 651 592 924

2015 3 6 1 2

149 842 075 807 303 499 835 924 0

3 6 1 2

152 794 136 565 304 409 835 924 0

3 15 5 752 6 19 7 931 1 30 5 319 2 83 5 924 0

3 6 1 2

158 714 259 910 306 232 835 924 0

3 6 1 2

179 711 312 835 0

608 471 667 924

3 7 1 2

194 053 317 835 0

754 823 332 924

3 21 0 092 7 41 3 639 1 32 2 055 2 83 5 924 0

3 7 1 2

225 624 791 809 326 839 835 924 0


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes k öltség

Ft

13 1 63 699

13 301 060

13 365 072

13 429 692

13 494 926

1 3 560 779

14 0 39 670

14 401 833

14 781 710

15 180 196

00147 121

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Ellátott te lepülés neve: MértékKölts égelemek egység Anyagjellegű költség Ft Ft Személyjellegű költség Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Ft Karbantartási költség

ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT Röszke

2011

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

5 342 200 9 616 550 2 864 423 10 3 01 319 0

5 371 294 9 907 941 2 876 161 10 301 319 0

5 381 027 10 007 021 2 880 088 10 301 319 0

5 390 778 10 107 091 2 884 023 10 301 319 0

5 40 0 547 10 208 162 2 88 7 964 10 301 319 0

5 410 333 1 0 310 244 2 891 913 1 0 301 319 0

5 479 736 11 0 53 977 2 919 915 10 3 01 319 0

5 530 978 11 617 841 2 940 590 10 301 319 0

5 58 3 728 12 210 467 2 96 1 873 10 301 319 0

5 638 032 12 833 324 2 983 783 10 301 319 0


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes k öltség

Ft

28 1 24 492

28 456 715

28 569 455

28 683 211

28 797 992

2 8 913 808

29 7 54 947

30 390 727

31 057 387

31 756 457


Zsombó 2011 3 9 2 7

768 978 885 812 0

954 223 112 168

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

3 709 032 10 280 573 2 850 792 7 812 168 0

3 711 839 10 383 379 2 852 400 7 812 168 0

3 714 651 10 487 213 2 854 011 7 812 168 0

3 71 7 467 10 592 085 2 85 5 623 7 81 2 168 0

3 720 287 1 0 698 006 2 857 239 7 812 168 0

3 740 168 11 4 69 710 2 868 625 7 812 168 0

3 754 552 12 054 781 2 876 864 7 812 168 0

3 76 9 093 12 669 696 2 88 5 192 7 81 2 168 0

3 783 793 13 315 978 2 893 611 7 812 168 0


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes k öltség

Ft

24 4 44 458

24 652 566

24 759 787

24 868 043

24 977 343

2 5 087 700

25 8 90 672

26 498 364

27 136 149

27 805 550

CBA_Ívóvíz_Zsombó.xls – Projekt eset költségek munkalap A vizsgát időtávban, 2011-2040-ig azt feltételeztük, hogy a projekt nélküli esetben a becsült üzemeltetési, karbantartási és pótlási, fejlesztési költségeket ugyanakkor a vízdíjbevételekből fogják a települések fedezni. Ezért olyan mértékben emeltük reál áron minden település esetén a vízdíjat, hogy a szolgáltatók a területükön az ütemezett kiadásokat minden évben a befolyt bevételekből fedezni tudják, illetve a települési vízdíjak között hosszú távon túl nagy eltérés ne legyen. Maradványértékkel a projekt nélküli esetben nem kalkulálunk. A 0. változat vízigényét és költségeit az alábbi táblázatban összesítjük.

00148 122



92. táblázat:

Vízigény (projekt nélkül)

m3

2011 647 932 0 2011 0

2012 650 354 0 2012 0

Megnevezés Jelenérték 1. Beruházási költség 0 2.Üzemeltetési és karbantartási 1 928 397 602 119 627 227 120 költség 3. Pótlási költség 81 219 799 0 4. Működési költség összesen 2 009 617 400 119 627 227 120 (2+3) 5. Maradványérték 0 0 6. Összes költség (4-5) 2 009 617 400 119 627 227 120

CBA_Ívóvíz_Zsombó.xls – 0.változat_összesítő munkalap

A projekt nélküli eset költségeinek összegzése 2013 652 780 0 2013 0

2014 631 611 0 2014 0

2015 634 046 0 2015 0

2020 646 286 0 2020 0

2025 658 818 0 2025 0

2030 671 931 0 2030 0

2040 699 982 0 2039 0

153 843 120 685 333 120 701 073 121 242 457 124 025 674 126 944 981 130 013 611 136 628 637 0

0

0

91 000 000

11 000 000

0

8 400 000

0

153 843 120 685 333 120 701 073 212 242 457 135 025 674 126 944 981 138 413 611 136 628 637 0 0 0 0 0 0 0 0 153 843 120 685 333 120 701 073 212 242 457 135 025 674 126 944 981 138 413 611 136 628 637

00149 123



Jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként a projekt nélküli változatban településenként (Ft) Település neve:

Deszk Meglévő létesítmények adatai


Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség hátralévő projekt nélküli élettartam év esetben [Ft]


Kút I. (B-28)

792 m3/d

5

5 000 000

40

Kút II. (B-33)

792 m3/d

10

6 000 000

40

Hidroglóbusz

100 m3

5

2 000 000

40

Szociális épület

43 m2

5

1 800 000

40

Raktár

33 m2

5

900 000

40

Kút I. (B-28) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 46-5

990 m3/d

5

700 000

15

Kút II. (B-33) kútszivattyú típusa: SP 27-7 Ös szese n:

660 m3/d

5

600 000 17 0 00 000

15

Település neve:

Kübekháza Meglévő létesítmények adatai


Kapacitás



Kút I. (B-17)

924 m3/d

5

6500000

40

Kút II. (B-21)

1056 m3/d

5

6500000

40

Hidrofor I.

5 m3

5

500 000

30

Hidrofor II.

5 m3

5

500 000

30

Hidrofor III.

5 m3

5

500 000

30

Hidrofor IV.

8 m3

5

500 000

30

Hidrofor V. Épület I.

8 m3 61 m2

5 5

500 000 1 200 000

30 40

Épület II.

13 m2

5

500 000

40

Kút I. (B-17) kútszivattyú típusa: K64-4

501,6 m3/d

5

700 000

15


567,6 m3/d

5

600 000 18 5 00 000

15

Település neve:

Tiszasziget Meglévő létesítmények adatai


Kapacitás



Kút I. (B-23) Kút II. (B-29)

924 m3/d 924 m3/d

5 10

6 000 000 5 000 000

40 40

Hidroglóbusz

200 m3

5

1 500 000

40

Hidrofor

5 m3

5

500 000

30

Épület

87 m2

5

2 000 000

40


670 m3/d

5

700 000

15

Kút II. (B-29) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Összese n:

670 m3/d

5

700 000 16 4 00 000

15

00150 124



Település neve:

Újszentiván Meglévő létesítmények adatai


Kút II. (B-12) Hidrofor Épület Kút II. (B-12) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Összese n:

Kapacitás



1452 m3/d

5

6 000 000

40

5 m3

5

500 000

30

73 m2 924 m3/d

5 5

2 000 000 700 000 9 2 00 0 00

40 15

Település neve:

Röszke Meglévő létesítmények adatai


Kapacitás



Kút I. (B-37)

1296 m3/d

üzemen kívül

0

40

Kút II. (B-57)

1152 m3/d

5

6 000 000

40

Kút III. (B-58) Térszíni tároló

1800 m3/d 40 m3

5 üzemen kívül

6 000 000 0

40 40

Térszíni tároló

50 m3

üzemen kívül

0

40

Hidroglóbusz Épület Kút I. (B-37) kútszivattyú típusa: BDP-273/7

200 m3 84 m2 0 m3/d

5 5 üzemen kívül

2 000 000 2 200 000 0

40 40 15

Kút II. (B-57) kútszivattyú típusa: BDP-273/7

768 m3/d

5

700 000

15

Kút III. (B-58) k útszivattyú típusa: BDP-273/7 Összese n:

1200 m3/d

5

800 000 17 7 00 000

15

Település neve:

Zsom bó Meglévő létesítmények adatai


Kapacitás



Kút I. (B-11) Kút II. (B-13)

739,2 m3/d 528 m3/d

5 5

5 500 000 5 500 000

40 40

Kút III. (B-14) Hidroglóbusz Kezelő épület

1478,4 m3/d 200 m3 6 m2

5 5 5

6 000 000 2 000 000 1 500 000

40 40 40

Szociális blokk Kút I. (B-11) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 16-8 Kút II. (B-13) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 30-7

30 m2 660 m3/d 660 m3/d

5 5 5

500 000 700 000 700 000

40 15 15

Kút III. (B-14) k útszivattyú típusa: EMU KU-51-3 Összese n:

1320 m3/d

5

800 000 23 2 00 000

15

Pótlási_terv_jelenlegi_létesítmények_Zsombó – Pótlási terv táblázat munkalap

00151 125



Az érintett településeken az üzemeltetők egyedi díjat alkalmaznak. A lakosság, az intézmények és az ipari fogyasztók díjainak differenciálása településenként eltérő. Ugyanakkor a települések esetén a projekt nélküli esetben is szükség volt reál áron számolt fokozatos, átlagosan évi 11-12 Ft/m3-es díjemelésre az első 4 évben a pótlási költségek fedezetének megteremtése miatt. A projekt nélküli változat ivóvíz díjait és a tervezett bevételeket az alábbi táblázatok tartalmazzák. 94. táblázat:

3

A várható vízfogyasztás és a költségek becslésének eredményei a projekt nélküli változatban a projekt egész területén (m , Ft)

Deszk Vízigény (pr ojekt nélkül) Megnevezés 1. Beruházási költség 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (4-5) Kübekháza Vízigény (pr ojekt nélkül)

m3 Jelenérték 0 467 724 139 12 792 224 480 516 363 0 480 516 363

2011 163 054 1 2011 0 28 902 336 0 28 902 336 0 28 902 336

2012 164 586 2 2012 0 29 049 050 0 29 049 050 0 29 049 050

2013 166 120 3 2013 0 29 196 973 0 29 196 973 0 29 196 973

2014 155 657 4 2014 0 29 096 048 0 29 096 048 0 29 096 048

2015 157 197 5 2015 0 29 246 423 11 000 000 40 246 423 0 40 246 423

2020 164 943 10 2020 0 30 017 195 6 000 000 36 017 195 0 36 017 195

2025 172 883 15 2025 0 30 823 124 0 30 823 124 0 30 823 124

2030 181 213 20 2030 0 31 669 837 1 300 000 32 969 837 0 32 969 837

2040 199 118 30 2039 0 33 493 974 0 33 493 974 0 33 493 974

Megnevezés 1. Beruházási költség 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3)

Jelenérték 0 192 979 287 14 985 190 207 964 477

2011 54 830 1 2011 0 12 066 990 0 12 066 990

5. Maradványérték 6. Összes költség (4-5)

0 207 964 477

0 12 066 990

0 12 110 656

0 12 154 849

0 12 145 176

0 30 690 438

0 12 425 006

0 12 674 939

0 14 242 559

0 13 533 821

2011 73 168 1 2011 0 12 925 251 0 12 925 251 0 12 925 251

2012 73 302 2 2012 0 12 985 334 0 12 985 334 0 12 985 334

2013 73 436 3 2013 0 13 045 974 0 13 045 974 0 13 045 974

2014 72 021 4 2014 0 13 049 507 0 13 049 507 0 13 049 507

2015 72 155 5 2015 0 13 111 281 11 400 000 24 511 281 0 24 511 281

2020 72 832 10 2020 0 13 428 892 5 000 000 18 428 892 0 18 428 892

2025 73 514 15 2025 0 13 761 630 0 13 761 630 0 13 761 630

2030 74 203 20 2030 0 14 110 292 1 400 000 15 510 292 0 15 510 292

2040 75 600 30 2039 0 14 858 637 0 14 858 637 0 14 858 637

Tiszasziget Vízigény (pr ojekt nélkül) Megnevezés 1. Beruházási költség 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (4-5)

m3

m3 Jelenérték 0 208 903 211 12 529 410 221 432 621 0 221 432 621

2012 54 494 2 2012 0 12 110 656 0 12 110 656

2013 54 157 3 2013 0 12 154 849 0 12 154 849

2014 52 220 4 2014 0 12 145 176 0 12 145 176

2015 51 881 5 2015 0 12 190 438 18 500 000 30 690 438

2020 50 179 10 2020 0 12 425 006 0 12 425 006

2025 48 490 15 2025 0 12 674 939 0 12 674 939

2030 46 860 20 2030 0 12 942 559 1 300 000 14 242 559

2040 43 769 30 2039 0 13 533 821 0 13 533 821

00152 126

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Újszentiván Vízigény (pr ojekt nélkül) Megnevezés 1. Beruházási költség 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (4-5) Röszke Vízigény (pr ojekt nélkül) Megnevezés 1. Beruházási költség 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (4-5) Zsombó Vízigény (pr ojekt nélkül)

m3 Jelenérték 0 213 059 724 7 472 263 220 531 988 0 220 531 988

m3 Jelenérték 0 452 297 506 14 433 747 466 731 253 0 466 731 253

2011 77 067 1 2011 0 13 163 699 0 13 163 699 0 13 163 699

2012 77 251 2 2012 0 13 225 924 0 13 225 924 0 13 225 924

2013 77 435 3 2013 0 13 288 738 0 13 288 738 0 13 288 738

2014 75 170 4 2014 0 13 301 060 0 13 301 060 0 13 301 060

2015 75 355 5 2015 0 13 365 072 9 200 000 22 565 072 0 22 565 072

2020 76 284 10 2020 0 13 694 371 0 13 694 371 0 13 694 371

2025 77 222 15 2025 0 14 039 670 0 14 039 670 0 14 039 670

2030 78 172 20 2030 0 14 401 833 700 000 15 101 833 0 15 101 833

2040 80 108 30 2039 0 15 180 196 0 15 180 196 0 15 180 196

2011 149 323 1 2011 0 28 124 492 0 28 124 492 0 28 124 492

2012 149 986 2 2012 0 28 234 244 0 28 234 244 0 28 234 244

2013 150 651 3 2013 0 28 344 981 0 28 344 981 0 28 344 981

2014 151 316 4 2014 0 28 456 715 0 28 456 715 0 28 456 715

2015 151 983 5 2015 0 28 569 455 17 700 000 46 269 455 0 46 269 455

2020 155 336 10 2020 0 29 148 590 0 29 148 590 0 29 148 590

2025 158 747 15 2025 0 29 754 947 0 29 754 947 0 29 754 947

2030 162 258 20 2030 0 30 390 727 1 500 000 31 890 727 0 31 890 727

2040 169 593 30 2039 0 31 756 457 0 31 756 457 0 31 756 457

2012 130 735 2 2012 0 24 548 635 0 24 548 635

2013 130 981 3 2013 0 24 653 817 0 24 653 817

2014 125 227 4 2014 0 24 652 566 0 24 652 566

2015 125 474 5 2015 0 24 759 787 23 200 000 47 959 787

2020 126 712 10 2020 0 25 311 621 0 25 311 621

2025 127 962 15 2025 0 25 890 672 0 25 890 672

2030 129 225 20 2030 0 26 498 364 2 200 000 28 698 364

2040 131 793 30 2039 0 27 805 550 0 27 805 550

0 24 548 635

0 24 653 817

0 24 652 566

0 47 959 787

0 25 311 621

0 25 890 672

0 28 698 364

0 27 805 550

Megnevezés 1. Beruházási költség 2.Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3)

Jelenérték 0 393 433 735 19 006 964 412 440 699

2011 130 490 1 2011 0 24 444 458 0 24 444 458

5. Maradványérték 6. Összes költség (4-5)

0 412 440 699

0 24 444 458

m3


CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – 0.változat összesítő munkalap

00153 127


ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT 3

Fogyasztásfüggő és alapdíjak a projekt nélküli változatban (Ft/m , Ft/hó/bekötés)

Vízdíjak - Deszk Lakossági vízdíj (változó díjelem) Intézményi vízdíj (változó díjelem) Egyéb gazdálkodók vízdíj (változó díjelem) Alapdíj (lakossági) Alapdíj (intézményi) Alapdíj (egyéb közületi)

Mértékegység Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 Ft/hó/beköt. Ft/hó/beköt. Ft/hó/beköt.

2004 104,00 104,00 104,00 200,00 200,00 200,00

2011 171,00 171,00 171,00 314,00 314,00 314,00

2012 183,00 183,00 183,00 314,00 314,00 314,00

2013 194,00 194,00 194,00 314,00 314,00 314,00

2014 205,00 205,00 205,00 314,00 314,00 314,00

2015 216,00 216,00 216,00 314,00 314,00 314,00

2020 216,00 216,00 216,00 314,00 314,00 314,00

2025 216,00 216,00 216,00 314,00 314,00 314,00

2030 216,00 216,00 216,00 314,00 314,00 314,00

2040 216,00 216,00 216,00 314,00 314,00 314,00

Vízdíjak - Kübekháza Lakossági vízdíj (változó díjelem) Intézményi vízdíj (változó díjelem) Egyéb gazdálkodók vízdíj (változó díjelem) Alapdíj (lakossági) Alapdíj (ntézményi) Alapdíj (egyéb közületi)


2004 104,00 104,00 104,00 200,00 200,00 200,00

2011 198,00 198,00 198,00 320,00 320,00 320,00

2012 210,00 210,00 210,00 320,00 320,00 320,00

2013 221,00 221,00 221,00 320,00 320,00 320,00

2014 232,00 232,00 232,00 320,00 320,00 320,00

2015 243,00 243,00 243,00 320,00 320,00 320,00

2020 243,00 243,00 243,00 320,00 320,00 320,00

2025 243,00 243,00 243,00 320,00 320,00 320,00

2030 243,00 243,00 243,00 320,00 320,00 320,00

2040 243,00 243,00 243,00 320,00 320,00 320,00

Vízdíjak - Tiszasziget Lakossági vízdíj (változó díjelem) Intézményi vízdíj (változó díjelem) Egyéb gazdálkodók vízdíj (változó díjelem) Alapdíj (lakossági) Alapdíj (ntézményi) Alapdíj (egyéb közületi)


2004 104,00 104,00 104,00 200,00 200,00 200,00

2011 190,00 190,00 190,00 320,00 320,00 320,00

2012 202,00 202,00 202,00 320,00 320,00 320,00

2013 213,00 213,00 213,00 320,00 320,00 320,00

2014 224,00 224,00 224,00 320,00 320,00 320,00

2015 235,00 235,00 235,00 320,00 320,00 320,00

2020 235,00 235,00 235,00 320,00 320,00 320,00

2025 235,00 235,00 235,00 320,00 320,00 320,00

2030 235,00 235,00 235,00 320,00 320,00 320,00

2040 235,00 235,00 235,00 320,00 320,00 320,00

Vízdíjak - Újszentiván Lakossági vízdíj (változó díjelem) Intézményi vízdíj (változó díjelem) Egyéb gazdálkodók vízdíj (változó díjelem) Alapdíj (lakossági) Alapdíj (ntézményi) Alapdíj (egyéb közületi)


2004 104,00 104,00 104,00 200,00 200,00 200,00

2011 198,00 198,00 198,00 312,00 312,00 312,00

2012 210,00 210,00 210,00 312,00 312,00 312,00

2013 221,00 221,00 221,00 312,00 312,00 312,00

2014 232,00 232,00 232,00 312,00 312,00 312,00

2015 243,00 243,00 243,00 312,00 312,00 312,00

2020 243,00 243,00 243,00 312,00 312,00 312,00

2025 243,00 243,00 243,00 312,00 312,00 312,00

2030 243,00 243,00 243,00 312,00 312,00 312,00

2040 243,00 243,00 243,00 312,00 312,00 312,00

Vízdíjak - Röszke Lakossági vízdíj (változó díjelem) Intézményi vízdíj (változó díjelem) Egyéb gazdálkodók vízdíj (változó díjelem) Alapdíj (lakossági) Alapdíj (ntézményi) Alapdíj (egyéb közületi)


2004 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

2011 163,00 302,00 302,00 325,00 468,00 468,00

2012 175,00 314,00 314,00 325,00 468,00 468,00

2013 186,00 325,00 325,00 325,00 468,00 468,00

2014 197,00 336,00 336,00 325,00 468,00 468,00

2015 208,00 347,00 347,00 325,00 468,00 468,00

2020 208,00 347,00 347,00 325,00 468,00 468,00

2025 208,00 347,00 347,00 325,00 468,00 468,00

2030 208,00 347,00 347,00 325,00 468,00 468,00

2040 208,00 347,00 347,00 325,00 468,00 468,00

Vízdíjak - Zsombó Lakossági vízdíj (változó díjelem) Intézményi vízdíj (változó díjelem) Egyéb gazdálkodók vízdíj (változó díjelem) Alapdíj (lakossági) Alapdíj (ntézményi) Alapdíj (egyéb közületi)

MértékFt/m3 Ft/m3 Ft/m3 Ft/hó/beköt. Ft/hó/beköt. Ft/hó/beköt.

2004 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

2011 172,00 172,00 172,00 282,00 282,00 282,00

2012 184,00 184,00 184,00 282,00 282,00 282,00

2013 195,00 195,00 195,00 282,00 282,00 282,00

2014 206,00 206,00 206,00 282,00 282,00 282,00

2015 217,00 217,00 217,00 282,00 282,00 282,00

2020 217,00 217,00 217,00 282,00 282,00 282,00

2025 217,00 217,00 217,00 282,00 282,00 282,00

2030 217,00 217,00 217,00 282,00 282,00 282,00

2040 217,00 217,00 217,00 282,00 282,00 282,00

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – 0.vált_becslés munkalap

00154 128



A tervezett bevételeket és a projekt nélküli eset nettó pénzáramait az alábbi táblázatok szemléltetik. 96. táblázat: Pénzügyi bevételek a projekt nélküli változatban (Ft/év) Megnevezés Díjbevétel Egyéb Összes bevétel Megnevezés Díjbevétel Egyéb Összes bevétel Megnevezés Díjbevétel Egyéb Összes bevétel Megnevezés Díjbevétel Egyéb Összes bevétel Megnevezés Díjbevétel Egyéb Összes bevétel Megnevezés Díjbevétel Egyéb Összes bevétel

Jelenérték 630 601 099 0

630 601 099 Jelenérték 217 533 616 0

217 533 616 Jelenérték 296 974 154 0

296 974 154 Jelenérték 316 386 213 0

316 386 213 Jelenérték 629 082 010 0

629 082 010 Jelenérték 479 512 476 0

479 512 476

2 011 33 134 856 0 33 134 856

2 012 35 371 762 0 35 371 762

2 013 37 479 871 0 37 479 871

2 014 37 162 334 0 37 162 334

2 015 39 207 249 0 39 207 249

2 020 40 880 180 0 40 880 180

2 025 42 595 330 0 42 595 330

2 030 44 394 579 0 44 394 579

2 040 48 262 070 0 48 262 070

2 011 13 252 501 0 13 252 501

2 012 13 839 884 0 13 839 884

2 013 14 364 884 0 14 364 884

2 014 14 511 106 0 14 511 106

2 015 15 003 326 0 15 003 326

2 020 14 589 692 0 14 589 692

2 025 14 179 262 0 14 179 262

2 030 13 783 190 0 13 783 190

2 040 13 032 130 0 13 032 130

2 011 16 455 447 0 16 455 447

2 012 17 360 547 0 17 360 547

2 013 18 195 473 0 18 195 473

2 014 18 686 198 0 18 686 198

2 015 19 510 079 0 19 510 079

2 020 19 669 059 0 19 669 059

2 025 19 829 364 0 19 829 364

2 030 19 991 221 0 19 991 221

2 040 20 319 649 0 20 319 649

2 011 17 610 525 0 17 610 525

2 012 18 573 974 0 18 573 974

2 013 19 464 468 0 19 464 468

2 014 19 790 686 0 19 790 686

2 015 20 662 488 0 20 662 488

2 020 20 888 226 0 20 888 226

2 025 21 116 198 0 21 116 198

2 030 21 347 059 0 21 347 059

2 040 21 817 595 0 21 817 595

2 011 33 636 281 0 33 636 281

2 012 35 544 231 0 35 544 231

2 013 37 317 676 0 37 317 676

2 014 39 105 979 0 39 105 979

2 015 40 909 180 0 40 909 180

2 020 41 606 580 0 41 606 580

2 025 42 315 999 0 42 315 999

2 030 43 046 301 0 43 046 301

2 040 44 572 053 0 44 572 053

2 011 26 653 928 0 26 653 928

2 012 28 264 963 0 28 264 963

2 013 29 750 980 0 29 750 980

2 014 30 006 482 0 30 006 482

2 015 31 437 482 0 31 437 482

2 020 31 706 218 0 31 706 218

2 025 31 977 367 0 31 977 367

2 030 32 251 487 0 32 251 487

2 040 32 808 768 0 32 808 768

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – 0.változat_összesítő munkalap

00155 129



Az üzemeltetők fenti adatok alapján nyert Cash-Flow kimutatásait tartalmazzák az alábbi táblázatok a vizsgált időtávban. A kimutatás nem tartalmazza a felmerülő kintlévőségeket és azokat a jelenlegi hálózatot és műveket érintő felújítási és pótlási költségeket, amelyek mind a projekt nélküli esetben, mind projekt esetén felmerülnek. Ezek a költségek a fejlesztés különbözete módszer miatt egyébként sem befolyásolnák az eredményt. 97. táblázat: Üzemeltetők Cash-Flow kimutatása (Ft/év) TMV Tisza-Mar os Víziközmű Üzem eltető Kft. Öss zes ktg. amortizáció nélkül

Ft/év

Pótlási költségek Öss zes bevétel

Ft/év Ft/év

Eredmény Halmozott CF

Ft/év Ft/év

2004

2011

2012

2013

20 14

2015

2020

2025

2030

2040

41 585 000 0 39 181 188 -2 403 812 -2 403 812

119 627 2 27 0 140 743 5 38 21 116 312 19 708 702

120 153 843 0 148 955 361 28 801 518 47 020 483

120 685 333 0 156 573 352 3 5 888 019 8 1 342 575

120 701 073 0 159 262 785 38 56 1 712 118 311 462

121 242 457 91 000 0 00 166 729 803 -45 512 654 71 131 3 04

124 025 674 11 000 000 169 339 954 34 314 280 278 675 417

126 944 981 0 172 013 520 45 068 539 495 970 270

130 013 61 1 8 400 000 174 813 83 6 36 400 225 703 432 40 3

136 628 637 0 180 812 265 44 183 628 1 130 329 292

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – 0.változat_összesítő munkalap

00156 130


5.3.3.


Üzemeltetők által alkalmazott díjpolitika

Az alábbi fejezetben az üzemeltető által alkalmazott díjpolitikát mutatjuk be. 5.3.3.1

Tisza-Maros Vízközmű Üzemeltető Kft. (TMV)

Az üzemeltetési szerződés szerint a díjbeszedés rendjéről és módjáról a TMV saját utasítást alkot, melyet az Önkormányzattal egyeztet, és a szerint jár el. A vízterhelési díj a hatósági díjnak nem része, ugyanakkor a vízterhelési díj fogyasztókra történő áthárítása mennyiségarányosan történik, különbség van a lakossági és nem lakossági fogyasztók esetében. Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díját (hatósági ár) a TMV-nek, a következő elvek alapján kell kiszámítani, és a hatósági ár megállapítását kérni:  Az ivóvízdíj a rendelkezésre állási alapdíjból és a fogyasztott mennyiségekkel arányos díjból tevődik össze. A rendelkezésre állási alapdíj havidíjként kerül megállapításra. Mellékmérős fogyasztó esetében fogyasztónként, főmérős fogyasztó esetében lekötésenként kell számlázni az alapdíjat.  A szolgáltatásért fizetendő díjnak fedezetet kell biztosítania a vízhálózat és az egyéb kapcsolódó létesítmények, berendezések indokolt üzemeltetési és karbantartási, valamint a rekonstrukciós és felújítási költségeire, valamint az adókra és ráfordításokra. A TMV az Önkormányzattól kapott információk és utasítások figyelembe vételével, a rendelkezésére álló adatok alapján, részletes szolgáltatási díjkalkulációt készít táblázatos formában, melyet a díjjavaslatával együtt az Önkormányzatnak megküld, és ezek alapján kéri a hatósági ár megállapítását. A TVI a szolgáltatási díjjavaslatát minden év végén az Önkormányzat Képviselő Testületének decemberi soros ülése előtt köteles megküldeni. A TMV az Önkormányzatok területén felmerülő összes közvetlen kiadást, valamint a díjbevételeket önkormányzatonként tartja nyílván. Az ivóvíz szolgáltatás díja az éves közvetlen költségekre és az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet. A szolgáltatási díj kiszámításának alapjául szolgáló séma a következő: 1./ Közvetlenül felmerült személyi juttatás jellegű kiadások 2./ Közvetlenül felmerült munkaadót terhelő járulékok 3./ Közvetlenül felmerült intézmény-üzemeltetési és fenntartási kiadások 4./ Közvetlenül felmerült különféle kiadások, befizetések 5./ Közvetlenül felmerült különféle elszámolások 6./ Egyéb közvetlen költségek 5.3.4.

Egyéb releváns szempontok

A „0” változat esetén a fejlesztésekből kimaradó települések jelentős hátrányba kerülnének, amely a térség hasonló gondokkal nem küzdő településeitől történő lemaradást eredményezheti. A továbbiakban önmaguknak kellene megteremteni az összes olyan forrást, amely a minőségi vízszolgáltatás megvalósításához és folyamatos fenntartásához szükséges. A jelenlegi helyzet változatlanul hagyásával, a vízbiztonsági kockázat megnövekszik a vízbeszerzés és elosztás terén egyaránt. A technológiai hiányosságok pedig az új határértékek életbe lépésével együtt ugrásszerű vízbiztonsági kockázat növekedést, illetve nem megfelelőséget fognak jelenteni.

00157 131


5.4.


„A” VÁLTOZAT

A végleges változatelemzés közgazdasági szempontból projektváltozat szinten történik (lásd: a végső változatelemzés változati című táblázatot) hálózatrekonstrukciós és járulékos költségek nélkül. Műszaki szempontból viszont kizárólag azokat a műszaki megoldásokat mutatjuk be az 5. fejezet „A és „B” változat” alfejezetiben, melyeknek van alternatívája. Azokat a vízellátó rendszereket, amelyek mind a két változatban ugyanazzal a műszaki megoldással szerepelnek, a 6 fejezetben mutatjuk be részletesen. 5.4.1.

A változat leírása, műszaki ismertetése

Ebben a változatban a műszaki megoldás egyrészt egy olyan kistérségi rendszer megvalósítását jelenti, amelyben az egyik településen a jobb adottságok kihasználásával előállítjuk az előírt minőségű vizet, melyet távvezetéken juttatunk el a másik településre, ahol megteremtjük a víz fogadásának szakszerű feltételeit, másrészt a település saját vízbázisára alapozott un. önálló megoldás, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. A változatot felépítő műszaki megoldások tehát: – – –

Kistérségi rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza-Tiszasziget-Újszentiván településekre Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (lásd: 6. fejezet) Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (lásd: 6. fejezet)

5.4.1.1

Kistérségi rendszer Deszk központtal, vízátadás Kübekháza, Tiszasziget-Újszentiván települések részvételével A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. Deszk lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 3294 fő volt, mely 2008. évre 3537 főre nőtt, a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) 28 %-os népességnövekedés várható. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 197,44 Intézményi vízfogyasztás: 3,00 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 12,00

3

em /év 3 em /év 3 em /év

Kübekháza település lélekszáma 1 577 fő. 2001-2004 között a település lakónépessége 1 568 főről 1 641 főre növekedett, majd ezt követően fokozatosan csökkent le az 1 577 főre. Figyelembe véve a tendenciát, és a települési önkormányzat távlati fejlesztési terveit, az elkövetkező években további lélekszám csökkenéssel számolhatunk. Lakossági vízfogyasztás: 51,67 Intézményi vízfogyasztás: 1,90 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,60

3


00158 132



Tiszasziget lakosságszáma a KSH adatoknak megfelelően 2001-ben (népszámláláskor) 1724 fő volt, 2005 év elejére már 1766 főre nőtt, majd 2007 év elejéig 1738 főre csökkent, majd 2008-ra 1771 főre nőtt. A teljes intervallumra 3 %-os növekedés jellemző. Az önkormányzat távlati népességváltozására vonatkozó adatokkal nem rendelkezik, ezért a népességnövekedést mindkét település esetében 5%ra becsültük a következő 30 évre. Lakossági vízfogyasztás: 73,60 Intézményi vízfogyasztás: 2,35 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,55

3


Újszentiván lakosságszáma a KSH adatoknak megfelelően 2001-ben (népszámláláskor) 1572 fő volt, 2005 év elejére már 1669 főre nőtt, majd 2006 év elejéig 1627 főre csökkent, a következő évben 1649 főre nőtt, 2008 év elejéig már nem változott a lakosszám. A teljes intervallumra 5 %-os növekedés jellemző. Az önkormányzat távlati népességváltozására vonatkozó adatokkal nem rendelkezik, ezért a népességnövekedést mindkét település esetében 5%-ra becsültük a következő 30 évre. Lakossági vízfogyasztás: 78,09 Intézményi vízfogyasztás: 2,25 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 2,45 98. táblázat:

3


Méretezési vízigények – Deszk központ, Kübekháza, Tiszasziget-Újszentiván kistérségi rendszer

Mennyiségi tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység

Jelenlegi átlagos napi vízigény

Qdátl

[m /nap]

Jelenlegi napi csúcsvízigény

Qdmax.

[m /nap]

Tervezett napi csúcsvízigény

Qdmax.

Tervezett óracsúcs

Qhmax.

Technológia kapacitása

Qtech.

[m /h]

Kapacitás

3

1490

3

2984

[m /nap]

3

3300

[m /h]

3

275

3

150

Mennyiségi szempontok A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 330 m /h távlati óracsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéket a napi csúcstermelés 1/12-ben 3 határoztuk meg. A tervezett tisztítás technológiának Q = 150 m /h, figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt 22 üzemóra alatt kell biztosítania. 3

A rendszer tervezett maximális vízigénye 3 300 m /d. A két meglévő kút a kistérségi rendszer vízigényét nem tudja kielégíteni, ezért műszaki és gazdasági szempontok figyelembe vételével kialakított fejlesztési elképzelés szerint az ivóvízminőség-javító program keretében 2 új kút létesítését irányozták elő a helyi vízbeszerzési lehetőségek figyelembe vételével.

00159 133



Vízminőségi szempontok Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településeken és azok közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia. Mindezek figyelembe vételével új arzén, vas, mangán és ammóniamentesítő, valamint gáztalanító technológia kiépítése szükséges. új vízbázis kialakítása 3 A rendszer tervezett maximális vízigénye 3 300 m /d. A két meglévő kút a kistérségi rendszer vízigényét nem tudja kielégíteni, ezért 2 új kút fúrása szükséges. A szűrőzésre javasolható réteg vízadó képességére vonatkozó adatunk nincs. A tervezett, korszerű, nagy átmérőjű kútszerkezet alkalmazásával várható az igényelt, 660 l/p vízhozam. A víz minősége - mivel azonos rétegcsoportból termelik, mint az üzemelő vízműkutak - a jelenleg termelő kutakéval várható azonosnak tehát II. osztályú, tisztítást igénylő rétegvíz.

5.4.2.

A tervezett technológiai folyamat

A meglévő és a tervezett kutak (2-2 db) nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán és gáztalanító 3 berendezésen keresztül jut a szintén tervezett 150 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence zárkamrájában történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben az arzén és a vas oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő gépházban elhelyezett új technológiai átemelő 3 szivattyúegység (Q = 75 m /h, H = 30 m) juttatja a technológiára. A technológia előtt a vas és arzén eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy a vas kiszűrődhessen és az arzén adszorbeálódhasson. A vas-arzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. 3 A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 300 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk részben a deszki hálózatba, (Q = 60 m /h, H = 50 m), részben a kistérségi hálózatba (Q = 3 80 m /h, H = 60 m) juttatják az ivóvizet. A szűrők visszaöblítése a nyersvízmedencéből, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. 3 A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, (V=100 m ) ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével 3 visszavezethető a technológiára. A dekantáló medence hasznos térfogata 100 m , a szűrőkről lekerülő iszap sűrítését és egy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → törésponti klórozás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → ammónium,- arzénmentesítés, vastalanítás → keletkezett származékok eltávolítása → tisztított-víztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózatok → ellennyomó rendszerű hidroglóbuszok

00160 134



Az alábbi táblázatban a projektváltozat beruházási elemeit mutatjuk be. 99. táblázat:

„A” projektváltozat bemutatása Kapacitás/ mennyiség

Beruházási elem

Fajlagos költség

Élettartam (pótlás számítása)

Deszk térségi Vízellátó Rendszer Vezetéképítés NA80

86 fm

10 200 Ft/fm

50


17 fm

12 500 Ft/fm

50


3 719 fm

17 000 Ft/fm

50


13 690 fm

25 400 Ft/fm

50

Mélyfúrású kút

1 61 m

56 400 Ft/m

50

Mélyfúrású kút

2 15 m

45 600 Ft/m

50

Kútfejgé pészet NA80

2 szett

492 000 Ft/szett

30


120 m2

2 10 000 Ft/m2

50


450 m3

56 533 Ft/m3

50


120 m3

21 700 Ft/m3

50


100 m3

1 78 400 Ft/m3

50


200 m3

1 53 500 Ft/m3

50

4 m2

2 50 000 Ft/m2

50

Földbe elhelyezett tolózárak létesítése NA80

4 szett

150 000 Ft/szett

30

Földbe elhelyezett tolózárak létesítése NA150

6 szett

210 000 Ft/szett

30


150 m3/h

666 000 Ft/m3/h

30

Kútszivattyúzás

1 egység

1 344 000 Ft/egység

15


1 egység


15


1 egység


15

Vízátadó szivattyúzás

1 egység


15

Irányításte chnika, vezérlés

1 egység

11 40 0 000 Ft/egység

5


Megjegyzés: – –

Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

műszaki megoldásokkal kapcsolatos beruházási elemeket részletesen a 6. fejezet tartalmazza.

00161 135


5.4.3.


Költségek becslése

A változatelemzés során megbecsültük a felállított „A” projektváltozat költségeit, melyet az alábbiakban ismertetünk. Az elemzéshez kapcsolódó táblázatokat képletezett Excel formátumban elektronikusan csatoljuk a Tanulmányhoz. E fejezet szöveges részében csak a releváns évekre vonatkozó adatokat mutatjuk be. 5.4.3.1 Beruházási költségek A beruházási költségek számbavétele a műszaki adatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak (fajlagos költségek) felhasználásával történt. A kivitelezést előkészítő munkálatok illetve az építési tevékenység költségének becslését, 2009. évi árszinten a tervezői költségbecslés adta meg. Az „A” projektváltozat teljes beruházási költségének meghatározásától eltekintettünk, a műszaki költségeket nem egészítettük ki a járulékos költségekkel, és a hálózatrekonstrukcióra fordítható kiadásokkal sem, tekintve, hogy ezek az értékek a műszaki tartalom arányában kerülnek meghatározásra, mely nem befolyásolja a változatelemzés eredményét. Az árak 2010. évre történő korrekciójához a Konvergencia Programban szereplő állóeszköz implicit árindexét használtuk (2,9%). A műszaki költségbecslés során meghatározott nettó építési költséget 2010. évi áron az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 100. táblázat: Az „A” változat beruházási költsége (Ft) "A" változat A projekt beruházási költségei (2010. évi árszinten, nettó) Sorszám Beruházási feladat Költség [Ft] 2011 2012 Ingatlan és ingatlanhoz 1. kapcsolódó vagyoni értékű jog 7 410 344 0 7 410 344 megszerzése 1.1. Földvásárlás 0 0 0 1.2. Ingatlanszerzés egyéb költsége 7 410 344 0 7 410 344 Területelőkészítés, 2. 66 153 766 0 0 területrendezés 2.1. Régészeti feltárás 50 000 000 0 0 2.2. Lőszermentesítés 16 153 766 0 0 2.3. Területrendezés 0 0 0 3. Építés 728 046 619 0 354 084 868 3.1. Vezeték építés 526 885 250 0 263 442 625 3.2. Mélyfúrású kút építése 23 531 584 0 11 765 792 3.3. Vízműtelep építés 42 983 388 0 21 491 694 3.4. Víztároló medencék 103 781 853 0 51 890 927 3.5. Egyéb építési munka 10 987 662 0 5 493 831 3.6. Hálózati rekonstrukció 0 0 0 3.7. Próbaüzem 19 876 883 0 0 3.8. Tervezés és engedélyeztetés 0 0 0 Eszközbeszerzés (Gépek és gépi 4. 284 671 348 0 142 335 674 berendezések)

2013

2014

0

0

0 0

0 0

66 153 766

0

50 000 000 16 153 766 0 373 961 751 263 442 625 11 765 792 21 491 694 51 890 927 5 493 831 0 19 876 883 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

142 335 674

0

4.1.

Vízkezelés, víztisztítási technológia

224 955 494

0

112 477 747 112 477 747

0

4.2. 4.3.

Nyomásfokozó, átemelő Egyéb gépi berendezés Egyéb sajátos technológiai műveletek Mechanikai hálózttisztítás (szivacsdugós) Részösszeg (1+2+3+4+5)

24 163 904 35 551 950

0 0

12 081 952 17 775 975

12 081 952 17 775 975

0 0

30 690 954

0

0

30 690 954

0

30 690 954

0

0

30 690 954

0

1 116 973 031

0

503 830 886 613 142 145

0

5. 5.1. 6.

Beruh_össz_Zsombó_A.xls –Projekt „A” vált beruházás 2010 munkalap

00162 136

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 5.4.3.2


Működési költségek

Elemzésünk során részletes költségbecslést készítettünk az „A” projektváltozat eredményének működtetésére vonatkozóan. Becslésünk a jelenlegi állapot és üzemrend költségeire alapoz, illetve számba veszi a projektváltozat által generált többlet költségeket, illetve az esetleges megtakarításokat. A projekt működési költségei között figyelembe vettük az üzemeltetési és karbantartási költségeket és az élettartamok alapján ütemezett pótlási költségeket is. Az „A” változat üzemelési és karbantartási költségterve az új, illetve korszerűsített létesítmények tervezési adatain alapszik. A tervezett beavatkozások által vízmű rendszerenként okozott változó többletköltségek üzemeltetési költségeit a kezelendő ivóvíz mennyiség idősoraival kalkuláltuk. A változó költségeket kiegészítik az egyes létesítmények állandó többletköltségei, illetve megtakarításai. Bizonyos létesítmények esetében az üzemeltetési költségeken felül karbantartási többletköltség is felmerül, melyet a létesítmények beruházási értékéből, a megadott beruházási tételek után számított két ezrelékre becsültünk. A jelenlegi karbantartási költségeket nem tudjuk külön bemutatni, tekintve, hogy az üzemeltető szervezetek a karbantartás jellegű kiadásaikat nem tartják nyilván külön, ezek részét képezik az alább felsorolt üzemköltségeknek. A tervezett fejlesztést követően a vízmű telepeken a foglalkoztatottak létszáma nem fog növekedni a projekt következtében, ezért személyi jellegű többletköltséggel nem számoltunk. Az „A” projektváltozat megvalósulása esetén felmerülő összes üzemelési és karbantartási költség idősorát a következő táblázatok tartalmazzák műszaki megoldásonként.

00163 137



101. táblázat: Az „A” változat üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft) Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft

Deszk 2011 6 370 530 11 479 997 2 741 605 8 310 204 0 0 28 902 336 2011 2 969 255 5 509 276 2 252 817 1 335 642 0 0 12 066 990

2014

2015

6 179 825 6 208 601 11 827 853 11 946 131 2 679 972 2 689 272 8 310 204 8 310 204 0 0 0 0 28 997 853 29 154 208 Kübekháza 2014

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

6 237 378 12 065 593 2 698 572 8 310 204 0 0 29 311 747

6 266 155 12 186 249 2 707 872 8 310 204 0 0 29 470 480

6 294 931 12 308 111 2 717 173 8 310 204 0 0 29 630 419

6 496 368 13 195 961 2 782 274 8 310 204 0 0 30 784 807

6 640 252 13 869 088 2 828 775 8 310 204 0 0 31 648 319

6 784 135 14 576 550 2 875 276 8 310 204 0 0 32 546 166

6 928 019 15 320 101 2 921 777 8 310 204 0 0 33 480 101

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

728 830 790 305 116 000 335 642 0 0 11 970 777

2 726 679 5 848 208 2 114 775 1 335 642 0 0 12 025 304

2 724 527 5 906 690 2 113 551 1 335 642 0 0 12 080 409

2 709 463 6 332 771 2 104 979 1 335 642 0 0 12 482 855

673 944 655 806 084 766 335 642 0 0 12 750 157

2 639 838 6 995 319 2 065 357 1 335 642 0 0 13 036 156

2 607 089 7 352 151 2 046 721 1 335 642 0 0 13 341 602

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

102 742 790 305 328 780 335 642 0 0 12 557 469

3 107 145 5 848 208 2 331 285 1 335 642 0 0 12 622 280

3 111 547 5 906 690 2 333 790 1 335 642 0 0 12 687 670

3 142 365 6 332 771 2 351 328 1 335 642 0 0 13 162 106

164 378 655 806 363 854 335 642 0 0 13 519 680

3 186 391 6 995 319 2 376 381 1 335 642 0 0 13 893 732

3 208 403 7 352 151 2 388 907 1 335 642 0 0 14 285 103

2015

2 733 134 2 730 982 5 676 213 5 732 975 2 118 449 2 117 224 1 335 642 1 335 642 0 0 0 0 11 863 438 11 916 824 Tiszasziget

2011

2014

2015

3 516 244 5 509 276 2 564 089 1 335 642 0 0 12 925 251

3 093 937 5 676 213 2 323 769 1 335 642 0 0 12 429 561

3 098 340 5 732 975 2 326 274 1 335 642 0 0 12 493 231

2 5 2 1

3 5 2 1

2 6 2 1

3 6 2 1

00164 138

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Mindösszesen: Ft


Újszentiván 2011 3 177 138 5 838 731 1 311 906 2 835 924 0 0 13 163 699 2011 5 342 200 9 616 550 2 864 423 10 301 319 0 0 28 124 492 2011

2014

2015

3 030 485 3 034 724 6 015 651 6 075 807 1 266 739 1 268 045 2 835 924 2 835 924 0 0 0 0 13 148 799 13 214 500 Röszke 2014

2015

5 183 950 5 195 136 9 907 941 10 007 021 2 800 573 2 805 086 10 301 319 10 301 319 0 0 0 0 28 193 783 28 308 562 Zsombó 2014

2015

2016

2017

2018

2025

038 962 136 565 269 350 835 924 0 0 13 280 801

3 043 201 6 197 931 1 270 656 2 835 924 0 0 13 347 711

3 047 439 6 259 910 1 271 961 2 835 924 0 0 13 415 234

2016

2017

5 206 322 10 107 091 2 809 599 10 301 319 0 0 28 424 332 2016

3 6 1 2

2030

2035

2040

3 077 109 6 711 471 1 281 099 2 835 924 0 0 13 905 602

098 301 053 823 287 626 835 924 0 0 14 275 674

3 119 493 7 413 639 1 294 153 2 835 924 0 0 14 663 209

3 140 686 7 791 809 1 300 680 2 835 924 0 0 15 069 099

2018

2025

2030

2035

2040

5 217 508 10 208 162 2 814 113 10 301 319 0 0 28 541 102

5 228 694 10 310 244 2 818 626 10 301 319 0 0 28 658 883

5 306 997 11 053 977 2 850 219 10 301 319 0 0 29 512 512

5 362 928 11 617 841 2 872 786 10 301 319 0 0 30 154 873

5 418 858 12 210 467 2 895 352 10 301 319 0 0 30 825 997

5 474 789 12 833 324 2 917 919 10 301 319 0 0 31 527 350

2017

2018

2025

2030

2035

2040

3 7 1 2

3 768 954 3 484 262 3 487 831 3 491 399 3 494 968 3 498 536 3 523 517 3 541 360 3 559 203 3 577 046 9 978 223 10 280 573 10 383 379 10 487 213 10 592 085 10 698 006 11 469 710 12 054 781 12 669 696 13 315 978 2 885 112 2 722 057 2 724 101 2 726 145 2 728 189 2 730 233 2 744 540 2 754 760 2 764 979 2 775 198 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 24 444 458 24 299 061 24 407 479 24 516 925 24 627 410 24 738 943 25 549 935 26 163 068 26 806 046 27 480 390 119 627 227 118 932 495 119 494 804 120 062 051 120 634 286 121 211 558 125 397 817 128 511 771 131 771 306 135 183 646

áltozatelemzés_alapok_Zsombó.xls – Projekt_eset_költségek_A munkalap

00165 139



102. táblázat: A jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként az „A” változatban (Ft) Település neve:



Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (A) [Ft] 5 5 000 000


Kút I. (B-28)

792 m3/d

Kút II. (B-33)

792 m3/d

10

6 000 000

40

Hidroglóbusz

100 m3

5

0

40

Szociális épület

43 m2

5

1 800 000

40

Raktár

33 m2

5

900 000

40


990 m3/d

5

700 000

15


660 m3/d

5

600 000 17 0 00 000

15

Település neve:

40



Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (A) [Ft] 5 0


Kút I. (B-17)

924 m3/d

Kút II. (B-21)

1056 m3/d

5

0

40

Hidrofor I.

5 m3

5

0

30

Hidrofor II.

5 m3

5

0

30

Hidrofor III.

5 m3

5

0

30

Hidrofor IV.

8 m3

5

0

30

Hidrofor V. Épület I.

8 m3 61 m2

5 5

0 0

30 40

Épület II.

40

13 m2

5

0

40


501,6 m3/d

5

0

15


567,6 m3/d

5

0 0

15

Település neve:



Kapacitás

Kút I. (B-23) Kút II. (B-29)

924 m3/d 924 m3/d

Hidroglóbusz

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (A) [Ft] 5 0 10 0

Tervezett élettartam (év) 40 40

200 m3

5

1 500 000

40

Hidrofor

5 m3

5

0

30

Épület

87 m2

5

0

40


670 m3/d

5

0

15


670 m3/d

5

0 1 5 00 0 00

15

00166 140



Település neve:



Kút II. (B-12)

Kapacitás

1452 m3/d

Hidrofor Épület Kút II. (B-12) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Összese n:

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (A) [Ft] 5 0

Tervezett élettartam (év) 40

5 m3

5

0

30

73 m2 924 m3/d

5 5

0 0 0

40 15

Település neve:



Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (A) [Ft] üzemen kívül 0


Kút I. (B-37)

1296 m3/d

Kút II. (B-57)

1152 m3/d

5

6 000 000

40


1800 m3/d 40 m3

5 üzemen kívül

6 000 000 0

40 40

Térszíni tároló

50 m3

üzemen kívül

0

40


200 m3 84 m2 0 m3/d

5 5 üzemen kívül

2 000 000 0 0

40 40 15


768 m3/d

5

700 000

15


1200 m3/d

5

800 000 15 5 00 000

15

Település neve:

40



Kapacitás

Kapcsolódó felújítási költség Rekonstrukcióig projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (A) [Ft] 5 0 5 5 500 000


Kút I. (B-11) Kút II. (B-13)

739,2 m3/d 528 m3/d

40 40


1478,4 m3/d 200 m3 6 m2

5 5 5

6 000 000 2 000 000 1 500 000

40 40 40


30 m2 660 m3/d 660 m3/d

5 5 5

500 000 0 700 000

40 15 15


1320 m3/d

5

800 000 17 0 00 000

15


Az „A” projektváltozat pótlási költségét a beruházási költségek és a létesítmények illetve eszközök élettartama alapján - a létesítmények felépítésének, anyagának figyelembe vételével – kalkuláltuk. A létesítményeket/létesítmény részeket és eszközöket öt élettartam csoportba soroltuk. Feltételezésünk szerint a hasznos élettartamok lejártakor szükség van a létesítmények, eszközök cseréjére, pótlására. A vizsgált időtávban szükséges pótlások értékét a maradványértékre vonatkozó táblázatban mutatjuk be. Az üzemeltetési időszakban minden 5. illetve a 15. évben kerül sor az új létesítmények pótlására. A fejlesztésből eredő pótlási költségtöbbletek, megtakarítások meghatározásakor figyelembe vettük a beruházás megvalósítása nélkül is felmerülő pótlások költségeit.

00167 141

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 5.4.3.3


Maradványérték

Az elemzés által figyelembe vett időtáv (30 év) nem esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények élettartamával, ezért ezek a vizsgált időszak végén képviselnek bizonyos értéket, melyet maradványértéknek nevezünk. A projektváltozat során létrehozandó létesítmények maradványértékének kiszámításakor a beruházási összeget csökkentettük a létesítmények várható élettartama alapján számított (lineáris) értékcsökkenéssel. Az egyes létesítménytípusok tervezett hasznos élettartamát és a tervezett maradványértékeket a következő táblázatban mutatjuk be. 103. táblázat: Az „A” változat maradványértéke (Ft)

(év)

Pótlások száma (db)

(év)

(év)

Beruházási nettó érték (Ft)

Építés I. (ve zeték, kút, épül et, medence, a knák)

50

-

27

23

454 242 069

208 951 352

Építés II. (kút, víztorony, medence felújítás) Építés III. (épületfelújítás, házi beköté s, kútfejgépészet, utak, kerítés, tolózára k, tűzcsapo k) és Gépek, be rendezések I. (hidro for, víztiszt. technológiák) Gépek, berendezések II. (szi vattyú k) Gépek, berendezések III. (irányítástechnika) Összesen:

40

-

27

13

9 006 837

2 927 222

30

-

27

3

367 607 822

36 760 7 82

15 5

1 5

27 27

3 3

30 360 645 35 449 050 896 666 422

6 072 129 21 269 4 30 275 980 915

Élettartam

Maradványérték

Működé s

Maradvány

Beruh_össz_Zsombó_A.xls – Maradványérték munkalap

Maradványérték (Ft)

A változatelemzés során a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmaztuk, a projektváltozatok értékelése során a beruházási, működési költségeket a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítottuk meg a vizsgált időtávra. Az „A” változatra vonatkozó becsléseink eredményeit és a változat költségeinek nettó jelenértékét az alábbi táblázat szemlélteti. A pénzáramok diszkontálására 5,5%-os pénzügyi diszkontrátát alkalmaztunk.

00168 142



104. táblázat: A. változat Összesítés

Év Év sorszáma Működés i évek Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség Működés i költség Maradványérté k Összesen

Költségek nettó jelenértéke (NPV)

A költségek becslésének eredményei - „A” változat (Ft)

2011 1

2012 2

2013 3


489 631 5 70 1 335 64 2 0 1 335 64 2 0 490 967 2 12

595 943 1 74 1 335 64 2 0 1 335 64 2 0 597 278 8 16

0 1 335 642 0 1 335 642 0 1 335 642

Ft

1 414 635 786

2014 2015 4 5 1 2 0 0 23 861 750 23 947 661 4 058 152 4 0 70 058 27 919 902 28 017 718 0 0 27 919 902 28 017 718

2018 8 5 0 24 204 837 2 105 733 26 310 570 0 26 310 570

2023 13 10 0 24 630 671 4 165 0 47 28 795 719 0 28 795 719

2028 18 15 0 25 041 504 4 224 126 29 265 630 0 29 265 630

2033 23 20 0 25 438 293 4 28 2 958 29 721 251 0 29 721 251

2038 2040 28 30 25 27 0 0 25 824 439 25 975 803 4 341 541 4 364 904 30 165 980 30 340 707 0 3 12 655 498 30 165 980 3 42 996 204

Változatelemzés_eredmények_Zsombó.xls – A. változat összesítő munkalap

00169 143


5.4.4.


További értékelési szempontok szerinti leírás

A megvalósítás során a kivitelezés jelenthet kockázatot, mivel azt egy élő, üzemelő rendszeren kell elvégezni. A vízbiztonsági elvárásoknak a projekt minden egyes fázisában meg kell felelni. Ez közös üzemeltetői és kivitelezői felelősséget jelent. Az üzemeltetőnek várhatóan különös gondot kell fordítania az üzemoptimalizálásra és a tisztítástechnológia üzemeltetésének sajátosságaira. A megvalósítás után a többlet vegyszerhasználat, az új technológiák megfelelő szintű kezelésének elsajátítása, a kellően képzett szakemberek biztosítása jelentik az üzemeltetés oldaláról a legfontosabb kockázatot. Az újonnan kialakítandó térségi rendszernél a tervezett távvezetékeket megfelelő monitoring rendszerrel célszerű ellátni, mivel a távvezeték meghibásodás esetén nagy az ellátatlan terület. A kistérségi rendszereknél ezért feltétlenül nagy hangsúlyt kell fektetni a távvezeték nyomvonalának statikus és dinamikus környezeti hatásoktól való védelmére. Megnehezítheti a kivitelezést, illetve emelhetik a költségeket az út alatti átfúrások, vasút alatti átvezetések, csőhidak kialakításai. Az esetleges szolgalmi jog bejegyeztetése is nehézségeket okozhat. Az üzemeltetőnek, várhatóan különös gondot kell fordítania a távvezetékes ellátás üzemeltetési sajátosságaira, s az ebből eredhető lehetséges vízminőség-romlás kiküszöbölésére.

00170 144


5.5.


„B” VÁLTOZAT

A végleges változatelemzés közgazdasági szempontból projektváltozat szinten történik (lásd: a végső változatelemzés változati című táblázatot) hálózatrekonstrukciós és járulékos költségek nélkül. Műszaki szempontból viszont kizárólag azokat a műszaki megoldásokat mutatjuk be az 5. fejezet „A és „B” változat” alfejezetiben, melyeknek van alternatívája. Azokat a vízellátó rendszereket, amelyek mind a két változatban ugyanazzal a műszaki megoldással szerepelnek, a 6 fejezetben mutatjuk be részletesen. 5.5.1.

A változat leírása, műszaki ismertetése

Ebben a változatban a műszaki megoldás a település saját vízbázisára alapozott un. önálló megoldás, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. A változatot felépítő műszaki megoldások tehát: – – – – – 5.5.1.1

Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Tiszasziget-Újszentiván vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (lásd: 6. fejezet) Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése (lásd: 6. fejezet)

Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 3294 fő volt, mely 2008. évre 3537 főre nőtt, a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) 28 %-os népességnövekedés várható. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 197,44 Intézményi vízfogyasztás: 3,00 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 12,00

3


A vesztességek csökkentése érdekében a projekt megvalósításának időszakában a hálózati veszteség csökkentését célzó „Hálózatrekonstrukciós intézkedési terv” kidolgozása válik szükségessé. A tervben foglaltak végrehajtása az intézkedési tervben rögzített határidőig történik meg, oly módon, hogy a megvalósítás a projekt megvalósításának időszakában kezdődik meg.

00171 145



105. táblázat: Méretezési vízigények - Deszk Mennyiségi tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység


Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]

Számított óracsúcs

Qhmax. Qtech.


Kapacitás

3

595

3

1191

3

1400

[m /h]

3

120

3

64

[m /h]

A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 120 m /h távlati óracsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéket a napi csúcstermelés 1/12-ben határoztuk meg. A tervezett tisztítás-technológiának, figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt 22 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek 3 függvényében a tisztítás-technológia tervezett kapacitása 64 m /h. A megfelelő vízminőség elérése érdekében két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk. 1. „hagyományos” vas, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással 2. biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés „Hagyományos” vas, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő gépházban elhelyezett új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (2+1 db, Q = 95m /h, H = 50 m) juttatja a technológiára és az átfolyó rendszerűvé alakított víztoronyra. A technológia előtt az arzén, vas eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy a vas kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A vas-arzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. A meglévő kezelőépület belső átalakítás és felújítás után alkalmas a tisztítás-technológia és szivattyúegység befogadására. A technológiai szivattyúegység látja el a kvázi hálózati szivattyúzást is, ezért képesnek kell lennie – adott esetben – a számított óracsúcs produkálására is, ezért erre az igényre (is) méretezni kell. Szűrőöblítés A szűrők öblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. (Opcionálisan lehetőség van a szűrők tisztított vízzel történő visszaöblítésére is.) A szűrők öblítését követően a zagyvíz az ülepítő medencébe kerül, melyben megtörténik az iszap ülepítése valamint a tiszta víznek az iszapról való leválasztása. Technológiai főfolyamat: Kutak → oxidálószer adagolás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → segédanyag adagolás → homokszűrés → aktívszén-szűrés → fertőtlenítés → átfolyó rendszerű hidroglóbusz → hálózat.

00172 146



Szűrőöblítési folyamat: Nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence →dekantált víz elhelyezése →iszapkezelés, iszapelhelyezés Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a meglévő gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, az új technológiai átemelő (egyben hálózati) szivattyúegység (2+1 db, Q = 95 3 m /h, H = 50 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónium lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz a vas-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítás-technológia után a tisztított víz 3 fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 400 m tárolókapacitású tisztított-víz medencébe (átfolyó rendszerűvé átalakított víztoronyba) kerül, ami táplálja a hálózatot. Szűrőöblítés: A szűrők öblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. (Opcionálisan lehetőség van a szűrők tisztított vízzel történő visszaöblítésére is.) A szűrők öblítését követően a zagyvíz az ülepítő medencébe kerül, melyben megtörténik az iszap ülepítése valamint a tiszta víznek az iszapról való leválasztása. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammóniummentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → vas-, arzénmentesítés → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztított-víz tároló medence (glóbusz) → hálózat.

00173 147


5.5.1.2



Kübekháza település lélekszáma 1 577 fő. 2001-2004 között a település lakónépessége 1 568 főről 1 641 főre növekedett, majd ezt követően fokozatosan csökkent le az 1 577 főre. Figyelembe véve a tendenciát, és a települési önkormányzat távlati fejlesztési terveit, az elkövetkező években további lélekszám csökkenéssel számolhatunk. Lakossági vízfogyasztás: 51,67 Intézményi vízfogyasztás: 1,90 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,60

3


A vesztességek csökkentése érdekében a projekt megvalósításának időszakában a hálózati veszteség csökkentését célzó „Hálózatrekonstrukciós intézkedési terv” kidolgozása válik szükségessé. A tervben foglaltak végrehajtása az intézkedési tervben rögzített határidőig történik meg, oly módon, hogy a megvalósítás a projekt megvalósításának időszakában kezdődik meg. 106. táblázat: Méretezési vízigények – Kübekháza Mennyiségi tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység


Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qhmax.


Qtech.

[m /h]

Kapacitás

3

248

3

400

3

400

[m /h]

3

40

3

20

A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 40 m /h távlati óracsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéket a napi csúcstermelés 1/10-ben határoztuk meg. A tervezett tisztítás-technológiának, figyelembe véve a tervezett tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt 20 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek 3 függvényében a tisztítástechnológia tervezett kapacitása 20 m /h. A megfelelő vízminőség elérésére két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk. 1. „hagyományos” vas, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással 2. biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A tervezett önálló vízellátás esetén egy új tartalékkút létesítése is szükséges. A jelenlegi helyzetben – csak 1 db kút termelhet- az ellátási biztonság nem kielégítő. A létesítendő új kutat a meglévő kút vízadó rétegére –mint ismert vízminőségű rétegre – kívánjuk telepíteni. „Hagyományos” vas, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással A meglévő kút nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán és gáztalanító berendezésen 3 keresztül jut a szintén tervezett 10 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A tervezett vízkormányzó aknában történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas és arzén oxidációja folyamatos.

00174 148



A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő gépházban elhelyezett új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (1+1 db, szivattyúnként Q = 6 m /h, H = 40 m) juttatja a technológiára. A technológia előtt az arzén, vas eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy a vas kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A vasarzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően jut települési hálózatba. A technológiai/hálózati szivattyúk kapacitását az óracsúcsra kell méretezni, hogy tervezett karbantartás, javítás és esetleges havária esetén a beépített frekvenciaváltó segítségével biztosítani tudja a szükséges vízmennyiséget. A meglévő kezelőépület felújítás után alkalmas mind a tisztítás-technológia, mind pedig a technológiai szivattyúk elhelyezésére. Szűrőöblítés A szűrők öblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. (Opcionálisan lehetőség van a szűrők tisztított vízzel történő visszaöblítésére is, a hálózati szivattyúk segítségével.) A szűrők öblítését követően a zagyvíz az ülepítő medencébe kerül, melyben megtörténik az iszap ülepítése valamint a tiszta víznek az iszapról való leválasztása. Technológiai főfolyamat: Kutak → oxidálószer adagolás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai szivattyúzás → segédanyag adagolás → homokszűrés → aktívszén-szűrés → fertőtlenítés → hálózat Szűrőöblítési folyamat: Nyersvíztároló medence → technológiai szivattyúzás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence →dekantált víz elhelyezése →iszapkezelés, iszapelhelyezés Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A meglévő kút és a tartalék kút nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a meglévő gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, az új technológiai átemelő (egyben hálózati) szivattyúegység (1+1 3 db, Q = 6 m /h, H = 40 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónium lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz a vas-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően jut települési hálózatba. A technológiai/hálózati szivattyúk kapacitását az óracsúcsra kell méretezni, hogy tervezett karbantartás, javítás és esetleges havária esetén a beépített frekvenciaváltó segítségével biztosítani tudja a szükséges vízmennyiséget. A meglévő kezelőépület felújítás után alkalmas mind a tisztítás-technológia, mind pedig a technológiai szivattyúk elhelyezésére.

00175 149



Szűrőöblítés: A szűrők öblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. (Opcionálisan lehetőség van a szűrők tisztított vízzel történő visszaöblítésére is.) A szűrők öblítését követően a zagyvíz az ülepítő medencébe kerül, melyben megtörténik az iszap ülepítése valamint a tiszta víznek az iszapról való leválasztása. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammóniummentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → vas-, arzénmentesítés → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztított-víz tároló medence (glóbusz) → hálózat.

00176 150


5.5.1.3


Tiszasziget-Újszentiván vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

Tiszasziget lakosságszáma a KSH adatoknak megfelelően 2001-ben (népszámláláskor) 1724 fő volt, 2005 év elejére már 1766 főre nőtt, majd 2007 év elejéig 1738 főre csökkent, majd 2008-ra 1771 főre nőtt. A teljes intervallumra 3 %-os növekedés jellemző. Az önkormányzat távlati népességváltozására vonatkozó adatokkal nem rendelkezik, ezért a népességnövekedést mindkét település esetében 5%ra becsültük a következő 30 évre. Lakossági vízfogyasztás: 73,60 Intézményi vízfogyasztás: 2,35 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,55

3


Újszentiván lakosságszáma a KSH adatoknak megfelelően 2001-ben (népszámláláskor) 1572 fő volt, 2005 év elejére már 1669 főre nőtt, majd 2006 év elejéig 1627 főre csökkent, a következő évben 1649 főre nőtt, 2008 év elejéig már nem változott a lakosszám. A teljes intervallumra 5 %-os növekedés jellemző. Az önkormányzat távlati népességváltozására vonatkozó adatokkal nem rendelkezik, ezért a népességnövekedést mindkét település esetében 5%-ra becsültük a következő 30 évre. Lakossági vízfogyasztás: 78,09 Intézményi vízfogyasztás: 2,25 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 2,45

3


A vesztességek csökkentése érdekében a projekt megvalósításának időszakában a hálózati veszteség csökkentését célzó „Hálózatrekonstrukciós intézkedési terv” kidolgozása válik szükségessé. A tervben foglaltak végrehajtása az intézkedési tervben rögzített határidőig történik meg, oly módon, hogy a megvalósítás a projekt megvalósításának időszakában kezdődik meg. 107. táblázat: Méretezési vízigények – Tiszasziget-Újszentiván Mennyiségi tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység


Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.

Kapacitás

3

647

3

1393

3

1500

3

[m /nap]


Qhmax.

[m /h]

125


Qtech.

[m /h]

3

70 3

A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat, 125 m /h távlati óracsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértékét a napi csúcstermelés 1/12-ben határoztuk meg. A tervezett tisztítástechnológiának, figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt 22 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek 3 függvényében a tisztítástechnológia tervezett kapacitása 70 m /h. A tisztítástechnológia a Tiszaszigeti vízműtelepen kerül kiépítésre, mivel a Tiszasziget B-23 és B-29 3 kataszteri számú kutak együttes vízhozama 1400 l/perc, 1848 m /d a két település vízellátását biztosítani tudja. A tiszaszigeti vízműtelepen 1 db új kút kerül megvalósításra, (hosszú távú biztonságos ivóvízellátáshoz), arra az esetre, amennyiben az egyik üzemelő kút műszaki meghibásodás miatt a termelésből kiesik. Az Újszentiváni vízműtelepen üzemelő B-12 kataszteri számú, 1100 l/perc kapacitású kút tartalékba helyezésre kerül.

00177 151



A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia. Mindezek figyelembe vételével új arzén-, ammónium-mentesítő és vastalanító technológia kiépítése szükséges. (a gáztalanítás lehetőségét is biztosítva) A megfelelő vízminőség elérésére két lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk. 3. „hagyományos” vas, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással 4. biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A tervezett önálló vízellátás esetén egy új tartalékkút létesítése is szükséges. A jelenlegi helyzetben – csak 1 db kút termelhet- az ellátási biztonság nem kielégítő. A létesítendő új kutat a meglévő kút vízadó rétegére –mint ismert vízminőségű rétegre – kívánjuk telepíteni. „Hagyományos” vas, mangán- és arzénmentesítési eljárás + ammónium-mentesítés törésponti klórozással A meglévő kút nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán és gáztalanító berendezésen 3 keresztül jut a szintén tervezett 10 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A tervezett vízkormányzó aknában történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas és arzén oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő gépházban elhelyezett új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (1+1 db, szivattyúnként Q = 6 m /h, H = 40 m) juttatja a technológiára. A technológia előtt az arzén, vas eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy a vas kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A vasarzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően jut települési hálózatba. A technológiai/hálózati szivattyúk kapacitását az óracsúcsra kell méretezni, hogy tervezett karbantartás, javítás és esetleges havária esetén a beépített frekvenciaváltó segítségével biztosítani tudja a szükséges vízmennyiséget. A meglévő kezelőépület felújítás után alkalmas mind a tisztítás-technológia, mind pedig a technológiai szivattyúk elhelyezésére. Szűrőöblítés A szűrők öblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. (Opcionálisan lehetőség van a szűrők tisztított vízzel történő visszaöblítésére is, a hálózati szivattyúk segítségével.) A szűrők öblítését követően a zagyvíz az ülepítő medencébe kerül, melyben megtörténik az iszap ülepítése valamint a tiszta víznek az iszapról való leválasztása. Technológiai főfolyamat: Kutak → oxidálószer adagolás → gáztalanítás → nyersvíztároló medence → technológiai szivattyúzás → segédanyag adagolás → homokszűrés → aktívszén-szűrés → fertőtlenítés → hálózat Szűrőöblítési folyamat: Nyersvíztároló medence → technológiai szivattyúzás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence →dekantált víz elhelyezése →iszapkezelés, iszapelhelyezés

00178 152



Biológiai ammónium-mentesítés + kevert ágyazatú nyomás alatti gyorsszűrés A meglévő kút és a tartalék kút nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a meglévő gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, az új technológiai átemelő (egyben hálózati) szivattyúegység (1+1 3 db, Q = 6 m /h, H = 40 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónium lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz a vas-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően jut települési hálózatba. A technológiai/hálózati szivattyúk kapacitását az óracsúcsra kell méretezni, hogy tervezett karbantartás, javítás és esetleges havária esetén a beépített frekvenciaváltó segítségével biztosítani tudja a szükséges vízmennyiséget. A meglévő kezelőépület felújítás után alkalmas mind a tisztítás-technológia, mind pedig a technológiai szivattyúk elhelyezésére. Szűrőöblítés: A szűrők öblítése nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. (Opcionálisan lehetőség van a szűrők tisztított vízzel történő visszaöblítésére is.) A szűrők öblítését követően a zagyvíz az ülepítő medencébe kerül, melyben megtörténik az iszap ülepítése valamint a tiszta víznek az iszapról való leválasztása. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammóniummentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → vas-, arzénmentesítés → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztított-víz tároló medence (glóbusz) → hálózat.

00179 153



Kapacitás/ mennyiség

Beruházási elem

Fajlagos költség


Deszk önálló Vezetéképítés NA100

19 fm

12 500 Ft/fm

50

Vezetéképítés NA150 Új építésű épület

170 fm 50 m2

17 000 Ft/fm 210 000 Ft/m2

50 50


150 m3

109 000 Ft/m3

50


50 m3

54 000 Ft/m3

50

Acélszerkezetes víztorony Tolózárakna kialakítása

200 m3

153 500 Ft/m3

50

6 m2

160 000 Ft/m2

50


2 szett

55 000 Ft/szett

30


6 szett

90 000 Ft/szett

30

1 400 m3/d

6 160 Ft/m3/d

30

Gáztalanító Tisztítástechnológia Hálózati szivattyúzás

64 m3/h

945 000 Ft/m3/h

30

1 egység


15


1 egység


15


1 egység

185 000 Ft/egység

15

Irányítástechnika, vezérlés Mechanikai hálózattisztítás

1 egység 27 300 fm

5 300 000 Ft/egység 200 Ft/fm

5 -


Fajlagos költség


Beruházási elem

Kübekháza önálló Vezetéképítés NA80 Vezetéképítés NA100

79 fm

10 200 Ft/fm

50

62 fm

12 500 Ft/fm

50

Vezetéképítés NA150 Épület felújítása

165 fm 80 m2

17 000 Ft/fm 15 000 Ft/m2

50 30

Víztároló medencék építése Dekantáló, iszapsűrítő medence

100 m3 20 m3

135 000 Ft/m3 63 000 Ft/m3

50 50


100 m3

178 400 Ft/m3

50

Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80

6 m2 3 szett

160 000 Ft/m2 55 000 Ft/szett

50 30

Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Gáztalanító

6 szett 400 m3/d

90 000 Ft/szett 13 440 Ft/m3/d

30 30

Tisztítástechnológia Hálózati szivattyúzás

20 m3/h 1 egység

1 720 000 Ft/m3/h 2 061 000 Ft/egység

30 15

Nyersvíz szivattyúzás Irányítástechnika, vezérlés

1 egység 1 egység

690 000 Ft/egység 5 300 000 Ft/egység

15 5


19 265 fm

200 Ft/fm

-

00180 154


Beruházási elem


Kapacitás/ mennyiség Tiszas ziget-Újszentiván önálló Tiszaszigeti vízm ű teljes kapacitás ára

Fajlagos költség



35 fm

10 200 Ft/fm

50


93 fm

12 500 Ft/fm

50


71 fm

17 000 Ft/fm

50

Épület felújítása

8 0 m2

15 000 Ft/m2

30


100 m3

96 000 Ft/m3

50

Víztároló medencék felú jítása, átalakítása

5 0 m3

40 000 Ft/m3

40


5 5 m3

63 000 Ft/m3

50

Transzformátor állomás építése

1 db

3 600 000 Ft/db

30


4 m2

2 40 000 Ft/m2

50


1 db

1 400 000 Ft/db

50


2 szett

55 000 Ft/szett

30

Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA15 0

6 szett

90 000 Ft/szett

30

1 500 m3/d

6 160 Ft/m3/d

30


70 m3/h

945 000 Ft/m3/h

30


1 egység


15


1 egység


15


1 egység

185 000 Ft/egység

15


1 egység


5


40 193 fm

200 Ft/fm

-

Gáztalanító

Megjegyzés: – –

Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

műszaki megoldásokkal kapcsolatos beruházási elemeket részletesen a 6. fejezet tartalmazza.

00181 155


5.5.2.


Költségek becslése

A változatelemzés során megbecsültük a felállított „B” projektváltozat költségeit, melyet az alábbiakban ismertetünk. Az elemzéshez kapcsolódó táblázatokat képletezett Excel formátumban elektronikusan csatoljuk a Tanulmányhoz. E fejezet szöveges részében csak a releváns évekre vonatkozó adatokat mutatjuk be. 5.5.2.1 Beruházási költségek A beruházási költségek számbavétele a műszaki adatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak (fajlagos költségek) felhasználásával történt. A kivitelezést előkészítő munkálatok illetve az építési tevékenység költségének becslését, 2009. évi árszinten a tervezői költségbecslés adta meg. Az „B” projektváltozat teljes beruházási költségének meghatározásától eltekintettünk, a műszaki költségeket nem egészítettük ki a járulékos költségekkel, a hálózatrekonstrukcióra fordítható kiadásokkal és hitelfelvétel költségeivel sem, tekintve, hogy ezek az értékek a műszaki tartalom arányában kerülnek meghatározásra, mely nem befolyásolja a változatelemzés eredményét. A változatelemzés során a költségvetés összeállításánál a pályázati elszámolhatóságot nem vettük figyelembe. Azaz például az MNV Zrt-nek fizetendő jóvátételi díj bár valós költség, változatelemzésben releváns tétel, és az ingatlanszerzés költségeihez tartozik, a pályázat szempontjából már a nem elszámolható kategóriába esik, ezért más soron szerepeltetjük a költségvetési táblában. Az árak 2010. évre történő korrekciójához a Konvergencia Programban szereplő állóeszköz implicit árindexét használtuk (2,9%). A műszaki költségbecslés során meghatározott nettó építési költséget 2010. évi áron az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 108. táblázat: A „B” változat beruházási költsége (Ft)

00182 156



"B" változat A projekt beruházási költségei (2010. évi árszinten, nettó) Sorszám Beruházási feladat Költség [Ft] 2011 2012 Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó 1. 2 085 269 0 2 085 269 vagyoni értékű jog megszerzése 1.1. Földvásárlás 0 0 0 1.2. Ingatlanszerzés egyéb költsége 2 085 269 0 2 085 269 2. Területelőkészítés, területrendezés 65 083 380 0 0 2.1. Régészeti feltárás 50 000 000 0 0 2.2. Lőszermentesítés 15 083 380 0 0 2.3. Területrendezés 0 0 0 3. Építés 315 201 006 0 145 181 764 3.1. Vezeték építés 113 434 182 0 56 717 091 3.2. Mélyfúrású kút építése 3 087 000 0 1 543 500 3.3. Vízműtelep építés 30 326 688 0 15 163 344 3.4. Víztároló medencék 125 216 952 0 62 608 476 3.5. Egyéb építési munka 18 298 707 0 9 149 354 3.6. Hálózati rekonstrukció 0 0 0 3.7. Próbaüzem 24 837 478 0 0 3.8. Tervezés és engedélyeztetés 0 0 0 Eszközbeszerzés (Gépek és gépi 4. 377 581 919 0 188 790 959 berendezések) 4.1. Vízkezelés, víztisztítási technológia 311 772 224 0 155 886 112 4.2. Nyomásfokozó, átemelő 25 627 245 0 12 813 623 4.3. Egyéb gépi berendezés 40 182 450 0 20 091 225 5.

Egyéb sajátos technológiai műveletek

30 690 954

0

5.1.

Mechanikai hálózttisztítás (szivacsdugós)

30 690 954

0

6.

Részösszeg (1+2+3+4+5)

790 642 528

0

Beruh_össz_Zsombó_B.xls –Projekt „B” vált beruházás 2010 munkalap

2013

2014

0

0

0 0 65 083 380 50 000 000 15 083 380 0 170 019 242 56 717 091 1 543 500 15 163 344 62 608 476 9 149 354 0 24 837 478 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

188 790 959

0

155 886 112 12 813 623 20 091 225

0 0 0

0

30 690 954

0

0

30 690 954

0

336 057 992 454 584 536

0

5.5.2.2 Működési költségek Elemzésünk során részletes költségbecslést készítettünk a „B” projektváltozat eredményének működtetésére vonatkozóan. Becslésünk a jelenlegi állapot és üzemrend költségeire alapoz, illetve számba veszi a projektváltozat által generált többlet költségeket, illetve az esetleges megtakarításokat. A projekt működési költségei között figyelembe vettük az üzemeltetési és karbantartási költségeket és az élettartamok alapján ütemezett pótlási költségeket is. A „B” változat üzemelési és karbantartási költségterve az új, illetve korszerűsített létesítmények tervezési adatain alapszik. A tervezett beavatkozások által vízmű rendszerenként okozott változó többletköltségek üzemeltetési költségeit a kezelendő ivóvíz mennyiség idősoraival kalkuláltuk. A változó költségeket kiegészítik az egyes létesítmények állandó többletköltségei, illetve megtakarításai. Bizonyos létesítmények esetében az üzemeltetési költségeken felül karbantartási többletköltség is felmerül, melyet a létesítmények beruházási értékéből, a megadott beruházási tételek után számított két ezrelékre becsültünk. A jelenlegi karbantartási költségeket nem tudjuk külön bemutatni, tekintve, hogy az üzemeltető szervezetek a karbantartás jellegű kiadásaikat nem tartják nyilván külön, ezek részét képezik az alább felsorolt üzemköltségeknek. A tervezett fejlesztést követően a vízmű telepeken a foglalkoztatottak létszáma nem fog növekedni a projekt következtében, ezért személyi jellegű többletköltséggel nem számoltunk. A „B” projektváltozat megvalósulása esetén felmerülő összes üzemelési és karbantartási költség idősorát a következő táblázatok tartalmazzák műszaki megoldásonként.

00183 157



109. táblázat: A „B” változat üzemeltetési és karbantartási költségei (Ft) Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft

Deszk 2011 6 370 530 11 479 997 2 741 605 8 310 204 0 0 28 902 336 2011 2 969 255 5 509 276 2 252 817 1 335 642 0 0 12 066 990

2014

2015

6 179 825 6 208 601 11 827 853 11 946 131 2 679 972 2 689 272 8 310 204 8 310 204 0 0 0 0 28 997 853 29 154 208 Kübekháza 2014

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

6 237 378 12 065 593 2 698 572 8 310 204 0 0 29 311 747

6 266 155 12 186 249 2 707 872 8 310 204 0 0 29 470 480

6 294 931 12 308 111 2 717 173 8 310 204 0 0 29 630 419

6 496 368 13 195 961 2 782 274 8 310 204 0 0 30 784 807

6 640 252 13 869 088 2 828 775 8 310 204 0 0 31 648 319

6 784 135 14 576 550 2 875 276 8 310 204 0 0 32 546 166

6 928 019 15 320 101 2 921 777 8 310 204 0 0 33 480 101

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

728 830 790 305 116 000 335 642 0 0 11 970 777

2 726 679 5 848 208 2 114 775 1 335 642 0 0 12 025 304

2 724 527 5 906 690 2 113 551 1 335 642 0 0 12 080 409

2 709 463 6 332 771 2 104 979 1 335 642 0 0 12 482 855

673 944 655 806 084 766 335 642 0 0 12 750 157

2 639 838 6 995 319 2 065 357 1 335 642 0 0 13 036 156

2 607 089 7 352 151 2 046 721 1 335 642 0 0 13 341 602

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

102 742 790 305 328 780 335 642 0 0 12 557 469

3 107 145 5 848 208 2 331 285 1 335 642 0 0 12 622 280

3 111 547 5 906 690 2 333 790 1 335 642 0 0 12 687 670

3 142 365 6 332 771 2 351 328 1 335 642 0 0 13 162 106

164 378 655 806 363 854 335 642 0 0 13 519 680

3 186 391 6 995 319 2 376 381 1 335 642 0 0 13 893 732

3 208 403 7 352 151 2 388 907 1 335 642 0 0 14 285 103

2015

2 733 134 2 730 982 5 676 213 5 732 975 2 118 449 2 117 224 1 335 642 1 335 642 0 0 0 0 11 863 438 11 916 824 Tiszasziget

2011

2014

2015

3 516 244 5 509 276 2 564 089 1 335 642 0 0 12 925 251

3 093 937 5 676 213 2 323 769 1 335 642 0 0 12 429 561

3 098 340 5 732 975 2 326 274 1 335 642 0 0 12 493 231

2 5 2 1

3 5 2 1

2 6 2 1

3 6 2 1

00184 158

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű költség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Karbantartási költség Ft Vállalati általános költségek Ft Összes költség Ft Mindösszesen: Ft


Újszentiván 2011 3 177 138 5 838 731 1 311 906 2 835 924 0 0 13 163 699 2011 5 342 200 9 616 550 2 864 423 10 301 319 0 0 28 124 492 2011

2014

2015

3 030 485 3 034 724 6 015 651 6 075 807 1 266 739 1 268 045 2 835 924 2 835 924 0 0 0 0 13 148 799 13 214 500 Röszke 2014

2015

5 183 950 5 195 136 9 907 941 10 007 021 2 800 573 2 805 086 10 301 319 10 301 319 0 0 0 0 28 193 783 28 308 562 Zsombó 2014

2015

2016

2017

2018

2025

038 962 136 565 269 350 835 924 0 0 13 280 801

3 043 201 6 197 931 1 270 656 2 835 924 0 0 13 347 711

3 047 439 6 259 910 1 271 961 2 835 924 0 0 13 415 234

2016

2017

5 206 322 10 107 091 2 809 599 10 301 319 0 0 28 424 332 2016

3 6 1 2

2030

2035

2040

3 077 109 6 711 471 1 281 099 2 835 924 0 0 13 905 602

098 301 053 823 287 626 835 924 0 0 14 275 674

3 119 493 7 413 639 1 294 153 2 835 924 0 0 14 663 209

3 140 686 7 791 809 1 300 680 2 835 924 0 0 15 069 099

2018

2025

2030

2035

2040

5 217 508 10 208 162 2 814 113 10 301 319 0 0 28 541 102

5 228 694 10 310 244 2 818 626 10 301 319 0 0 28 658 883

5 306 997 11 053 977 2 850 219 10 301 319 0 0 29 512 512

5 362 928 11 617 841 2 872 786 10 301 319 0 0 30 154 873

5 418 858 12 210 467 2 895 352 10 301 319 0 0 30 825 997

5 474 789 12 833 324 2 917 919 10 301 319 0 0 31 527 350

2017

2018

2025

2030

2035

2040

3 7 1 2

3 768 954 3 484 262 3 487 831 3 491 399 3 494 968 3 498 536 3 523 517 3 541 360 3 559 203 3 577 046 9 978 223 10 280 573 10 383 379 10 487 213 10 592 085 10 698 006 11 469 710 12 054 781 12 669 696 13 315 978 2 885 112 2 722 057 2 724 101 2 726 145 2 728 189 2 730 233 2 744 540 2 754 760 2 764 979 2 775 198 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 7 812 168 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 24 444 458 24 299 061 24 407 479 24 516 925 24 627 410 24 738 943 25 549 935 26 163 068 26 806 046 27 480 390 119 627 227 144 493 670 145 177 264 145 865 796 146 559 316 147 257 874 152 293 131 155 959 734 159 774 988 163 745 994

Változatelemzés_alapok_Zsombó.xls – Projekt_eset_költségek_B munkalap

00185 159



110. táblázat: Jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként a „B” változatban (Ft) Település neve:



Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (B) [Ft] 5 5 000 000 10 6 000 000


Kút I. (B-28) Kút II. (B-33)

792 m3/d 792 m3/d

Hidroglóbusz

100 m3

5

0

40

Szociális épület

43 m2

5

1 800 000

40

Raktár

33 m2

5

900 000

40


990 m3/d

5

700 000

15


660 m3/d

5

600 000 17 0 00 000

15

Település neve:

40 40



Kút I. (B-17) Kút II. (B-21)

Kapacitás

924 m3/d 1056 m3/d

Kapcsolódó felújítási költség Rekonstrukcióig projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (B) [Ft] 5 6500000 5 6500000

Tervezett élettartam (év) 40 40

Hidrofor I. Hidrofor II.

5 m3 5 m3

5 5

0 0

30 30

Hidrofor III.

5 m3

5

0

30

Hidrofor IV.

8 m3

5

0

30

Hidrofor V.

8 m3

5

0

30

Épület I.

61 m2

5

0

40

Épület II.

13 m2

5

0

40


501,6 m3/d

5

700 000

15


567,6 m3/d

5

600 000 14 3 00 000

15

Település neve:



Kapacitás



Kút I. (B-23) Kút II. (B-29)

924 m3/d 924 m3/d

Hidroglóbusz Hidrofor Épület

200 m3 5 m3 87 m2

5 5 5

1 500 000 0 0

40 30 40

670 m3/d 670 m3/d

5 5

700 000 700 000 13 9 00 000

15 15

Kút I. (B-23) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 46-5 Kút II. (B-29) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Összese n:

40 40

00186 160



Település neve:



Kút II. (B-12)

Kapacitás

1452 m3/d

Hidrofor Épület Kút II. (B-12) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Összese n:

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (B) [Ft] 5 0


5 m3

5

0

30

73 m2 924 m3/d

5 5

0 0 0

40 15

Település neve:



Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (B) [Ft] üzemen kívül 0


Kút I. (B-37)

1296 m3/d

Kút II. (B-57)

1152 m3/d

5

6 000 000

40


1800 m3/d 40 m3

5 üzemen kívül

6 000 000 0

40 40

Térszíni tároló

50 m3

üzemen kívül

0

40


200 m3 84 m2 0 m3/d

5 5 üzemen kívül

2 000 000 0 0

40 40 15


768 m3/d

5

700 000

15


1200 m3/d

5

800 000 15 5 00 000

15

Település neve:

40



Kapacitás

Kapcsolódó felújítási költség Rekonstrukcióig projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (B) [Ft] 5 0 5 5 500 000


Kút I. (B-11) Kút II. (B-13)

739,2 m3/d 528 m3/d

40 40


1478,4 m3/d 200 m3 6 m2

5 5 5

6 000 000 2 000 000 1 500 000

40 40 40


30 m2 660 m3/d 660 m3/d

5 5 5

500 000 0 700 000

40 15 15


1320 m3/d

5

800 000 17 0 00 000

15


A „B” projektváltozat pótlási költségét a beruházási költségek és a létesítmények illetve eszközök élettartama alapján - a létesítmények felépítésének, anyagának figyelembe vételével – kalkuláltuk. A létesítményeket/létesítmény részeket és eszközöket öt élettartam csoportba soroltuk. Feltételezésünk szerint a hasznos élettartamok lejártakor szükség van a létesítmények, eszközök cseréjére, pótlására. A vizsgált időtávban szükséges pótlások értékét a maradványértékre vonatkozó táblázatban mutatjuk be. Az üzemeltetési időszakban minden 5. illetve a 15. évben kerül sor az új létesítmények pótlására. A fejlesztésből eredő pótlási költségtöbbletek, megtakarítások meghatározásakor figyelembe vettük a beruházás megvalósítása nélkül is felmerülő pótlások költségeit.

00187 161



5.5.2.3 Maradványérték Az elemzés által figyelembe vett időtáv (30 év) nem esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények élettartamával, ezért ezek a vizsgált időszak végén képviselnek bizonyos értéket, melyet maradványértéknek nevezünk. A projektváltozat során létrehozandó létesítmények maradványértékének kiszámításakor a beruházási összeget csökkentettük a létesítmények várható élettartama alapján számított (lineáris) értékcsökkenéssel. Az egyes létesítménytípusok tervezett hasznos élettartamát és a tervezett maradványértékeket a következő táblázatban mutatjuk be. 111. táblázat: A „B” változat maradványértéke (Ft)

Maradványérték Építés I. (ve zeték, kút, épül et, medence, a knák)

(év)


50

-

27

23

257 759 664

118 569 445

-

27

13

9 006 837

2 927 222

-

27

3

335 369 252

33 536 9 25

1 5

27 27

3 3

30 360 645 35 449 050 667 945 447

6 072 129 21 269 4 30 182 375 151

Élettartam

Építés II. (kút, víztorony, medence felújítás) 40 Építés III. (épületfelújítás, házi beköté s, kútfejgépészet, utak, kerítés, tolózára k, 30 tűzcsapo k) és Gépek, be rendezések I. (hidro for, víztiszt. technológiák) Gépek, berendezések II. (szi vattyú k) 15 Gépek, berendezések III. (irányítástechnika) 5 Összesen: Beruh_össz_Zsombó_B.xls – Maradványérték munkalap

(év)



Működé s

Maradvány

(év)

A változatelemzés során a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmaztuk, a projektváltozatok értékelése során a beruházási, működési költségeket a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítottuk meg a vizsgált időtávra. A „B” változatra vonatkozó becsléseink eredményeit és a változat költségeinek nettó jelenértékét az alábbi táblázat szemlélteti. A pénzáramok diszkontálására 5,5%-os pénzügyi diszkontrátát alkalmaztunk.

00188 162


ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT 112. táblázat: A költségek becslésének eredményei - „B” változat (Ft)

B. változat Összesítés Év Év sorszáma Működési évek

2011

2012

2013

2014

2015

2018

2023

2028

2033

2038

2040

1

2

3

4 1

5 2

8 5

13 10

18 15

23 20

28 25

30 27

Beruházási költség Üzemeltetési és karbantartási költség Pótlási költség

Ft/év Ft/év Ft/év

326 586 970 0 0

441 773 115 0 0

0 0 0

0 23 792 597 4 058 153

0 23 934 807 4 070 060

0 24 360 947 2 105 738

0 25 068 271 4 165 057

0 25 707 862 4 224 141

0 26 301 094 4 282 978

0 26 885 922 4 341 566

0 27 117 358 4 364 931

Működési költség Mar adványérték

Ft/év Ft/év

0 0

0 0

0 0

27 850 750 0

28 004 866 0

26 466 685 0

29 233 328 0

29 932 003 0

30 584 072 0

31 227 488 0

31 482 289 45 812 503

Összesen

Ft/év

326 586 970

441 773 115

0

27 850 750

28 004 866

26 466 685

29 233 328

29 932 003

30 584 072

31 227 488

77 294 792

Ft

1 072 501 596

Költségek nettó jelenértéke (NPV)

Változatelemzés_eredmények_Zsombó.xls – B. változat összesítő munkalap

00189 163


5.5.3.


További értékelési szempontok szerinti leírás

A megvalósítás során a kivitelezés jelenthet kockázatot, mivel azt egy élő, üzemelő rendszeren kell elvégezni. A vízbiztonsági elvárásoknak a projekt minden egyes fázisában meg kell felelni. Ez közös üzemeltetői és kivitelezői felelősséget jelent. Az üzemeltetőnek várhatóan különös gondot kell fordítania az üzemoptimalizálásra és a tisztítástechnológia üzemeltetésének sajátosságaira. A megvalósítás után a többlet vegyszerhasználat, az új technológiák megfelelő szintű kezelésének elsajátítása, a kellően képzett szakemberek biztosítása jelentik az üzemeltetés oldaláról a legfontosabb kockázatot.

00190 164



5.6. A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT MEGHATÁROZÁSA 5.6.1.

Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás

A több szempontú elemzés kidolgozott kritérium rendszerének megfelelően, a műszaki adatok, szakmai ismereteink és az önkormányzati, üzemeltetői egyeztetések alapján a meghatározott szempontok értékelése megtörtént minden műszaki megoldás esetében. Az eredményeket az alábbi táblázatban mutatjuk be.

00191 165



Vizsgált szempontok / műszaki megoldások A vízellá tó rendszer rugalmassága, pufferkapacitás szöveges ind oklás Műszaki Másodla gos szennyeződések kialakulásá nak kockázata szempontok szöveges ind oklás Természe tvé delmi kocká zatok (Natura2000, Ne mzeti Parkok) szöveges ind oklás Körn yezetterhelés a keletkező arzéniszap következtében szöveges ind oklás Környezetvédelmi Körn yezetterhelés a haszná lt vegyszerek következtében szempontok


T-20 -07-035-03_02_023 Tiszasziget-Újszentiván önálló Tiszaszigeti vízmű teljes kapacitására 3

1

2

10

10

10

A vízellátó rendszer pufferkapacitása 28,57 %


A vízellátó rendszer pufferkapacitás a 29,46 %

10

10

10

A vízellátó rendszer nem tartalmaz új távvezeték szakaszokat

A vízellátó rendszer nem tartalm az új távvezeték szakaszokat

A vízellátó rendszer nem tartalmaz új tá vvezeték szakaszoka t

10

10

10

A vízellátó rendszer nem érint természetvédelmi területet



9

9

9

A vízellátó rendszerben a víztisztítás során keletkező fajlagos arzéntartalmú iszapmennyiség 2,73 g/m3


A vízellátó rendszerben a víztisztítás során keletkező fajlagos arzéntartalmú iszapmennyiség 2 ,67 g/m3

7

6

7

A vízellátó rendszer fajlagos vegyszerigénye 11,18 mg/l

A vízellátó rendsze r fajlagos vegyszerigénye 8,49 mg/l

10

10

10

szöveges ind oklás

A vízellátó rendszer vízbázisa nem sérülékeny


A vízellátó re ndszer vízbázisa nem sérülékeny

szöveges ind oklás Tulajdonogi kérdések, idegen területek megszerzésé nek kockázata



T-20-07-035-03_02_018

Deszk öná lló


Körn yezetterhelés a kibocsátott metán következtében

Társadalm i szempontok

T-20-07-035-03 _02_017

szöveges ind oklás A vízbázis sérülékenysége

Jogi szempontok

A több szempontú elemzés eredménye

5

5

5

A 12/1997. (VIII.. 29.)KHVM rende let alapján a kezelendő nyersvíz az „B” gáztartalmi fokozatba tartozik.

A 12/1997. (VIII.. 29.)KHVM rendelet alapján a kezelendő nyersvíz az „B” gáztartalmi fokoza tba tartozik.

A 12/1997. (VIII.. 29.)KHVM rendelet alapján a kezelendő nyersvíz az „B” gáztartalmi fokozatba tartozik.

10

10

10

A vízellátó rendszer megvalósulása esetén nincs jogi kockázat. Nem érint olya n területeket, melyek megszerzése tulajdonjogi kérdé seket vetne fel

A vízellátó rendszer megvalósulása esetén nincs jogi koc kázat. Nem érint olyan területeket, melyek megszerzése tulajdonjogi kérdéseket vetne fel

A vízellátó rendszer megvalósulása esetén nincs jogi kockázat. Nem érint olyan területe ket, melyek megszerzése tulajdonjogi kérdéseket vetne fel

10

A tervezett vízellátó rendszer elfogadott szöveges ind oklás megoldás Súlyozott összes has znossági pontszám: 944 217 531 283 Gazdasági Vizs gált időtáv alatti összes ráfordítás nettó jele nértéke (ezer szempontok HUF) Az ivóvizzel ellátott lakosok száma a fejleszté s területén (fő, 2011) 3 732 3 522 693

166

10

1

A terve zett vízellátó rendszer elfogadott megoldás 938 119 636 73 4

A tervezett vízellátó rendszer elfogadott megoldás 76 4 153 10 8 691

1 514

3 459

1 420 288

2 642 294

00192


Vizsgált szempontok / műszaki megoldások A vízellá tó rendszer rugalmassága, pufferkapacitás szöveges ind oklás Műszaki szempontok Másodla gos szennyeződések kialakulásá nak kockázata szöveges ind oklás Természe tvé delmi kocká zatok (Natura2000, Ne mzeti Parkok) szöveges ind oklás Körn yezetterhelés a keletkező arzéniszap következtében szöveges ind oklás Környezetvédelmi Körn yezetterhelés a haszná lt vegyszerek következtében szempontok

Deszk öná lló


T-20 -07-035-03_02_023 Tiszasziget-Újszentiván önálló Tiszaszigeti vízmű teljes kapacitására 3

1

2

10

10

10



A vízellátó rendszer pufferkapacitás a 29,46 %

10

10

10

A vízellátó rendszer nem tartalmaz új távvezeték szakaszokat

A vízellátó rendszer nem tartalm az új távvezeték szakaszokat

A vízellátó rendszer nem tartalmaz új tá vvezeték szakaszoka t

10

10

10




9

9

9



A vízellátó rendszerben a víztisztítás során keletkező fajlagos arzéntartalmú iszapmennyiség 2 ,67 g/m3

7

6

7


A vízellátó rendsze r fajlagos vegyszerigénye 8,49 mg/l

10

10

10




A vízellátó re ndszer vízbázisa nem sérülékeny

szöveges ind oklás Tulajdonogi kérdések, idegen területek megszerzésé nek kockázata



T-20-07-035-03_02_018


Körn yezetterhelés a kibocsátott metán következtében

Társadalm i szempontok

T-20-07-035-03 _02_017

szöveges ind oklás A vízbázis sérülékenysége

Jogi szempontok


5

5

5

A 12/1997. (VIII.. 29.)KHVM rende let alapján a kezelendő nyersvíz az „B” gáztartalmi fokozatba tartozik.

A 12/1997. (VIII.. 29.)KHVM rendelet alapján a kezelendő nyersvíz az „B” gáztartalmi fokoza tba tartozik.

A 12/1997. (VIII.. 29.)KHVM rendelet alapján a kezelendő nyersvíz az „B” gáztartalmi fokozatba tartozik.

10

10

10

A vízellátó rendszer megvalósulása esetén nincs jogi kockázat. Nem érint olya n területeket, melyek megszerzése tulajdonjogi kérdé seket vetne fel

A vízellátó rendszer megvalósulása esetén nincs jogi koc kázat. Nem érint olyan területeket, melyek megszerzése tulajdonjogi kérdéseket vetne fel

A vízellátó rendszer megvalósulása esetén nincs jogi kockázat. Nem érint olyan területe ket, melyek megszerzése tulajdonjogi kérdéseket vetne fel

10

A tervezett vízellátó rendszer elfogadott szöveges ind oklás megoldás Súlyozott összes has znossági pontszám: 944 217 531 283 Gazdasági Vizs gált időtáv alatti összes ráfordítás nettó jele nértéke (ezer szempontok HUF) Az ivóvizzel ellátott lakosok száma a fejleszté s területén (fő, 2011) 3 732

10

1

A terve zett vízellátó rendszer elfogadott megoldás 938 119 636 73 4

A tervezett vízellátó rendszer elfogadott megoldás 76 4 153 10 8 691

3 522 693

1 514

3 459

1 420 288

2 642 294

Változatelemzés_eredmények_Zsombó.xls – MCA munkalap

00193 167



Az érintett lakosszámmal súlyozva a kapott hasznossági pontértéket kiszámoltuk a hasznosságra jutó költséget, mely lehetővé tette a műszaki megoldások sorba rendezését. Az eredményt az alábbi táblázat szemlélteti. 114. táblázat:

A változatelemzés eredménye

Változatelemzés a költsé gek nettó jelenértéke és több szempontú értékelés segítségével 2010. évi árszinten (műszaki költségek hálzatrekonstrukció és járulékos költségek nélkül) Vízellátó rendszer Deszk Kübekháza Tiszasziget Újszentiván Röszke Zsombó NPV Súlyozott hasznossági pontszám Átlagos ha sznossági pontszám Hasznosságra jutó k öltség Helyezés

Projektváltozatok A 832 410 897

B 217 531 283 119 636 734 153 108 691

267 698 478 314 526 411 1 41 4 635 786 11 390 809 732 1 931 936 2

267 698 478 314 526 411 1 072 501 596 12 629 144 812 1 321 072 1

Változatelemzés_eredmények_Zsombó.xls – Eredmények munkalap Az elemzés alapján elmondható, hogy a „B” változat mind költségében, mind hasznossági pontszámában kedvezőbb megoldás az „A” változatnál.

00194 168


5.6.2.


További összehasonlítás

A két változatra további összehasonlító mutatókat számoltunk, melyek az alábbi táblázatban láthatóak. 115. táblázat: Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén A változatok fajla gos költségei 2018. évben

A. változat

B. változat

175,9

184,8

20,4

32,2

A. változat

B. változat

A szolgáltatás nettó faj lagos üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m3) 3

A fajlag os éves értékcsökkenés (Ft/m ) Összehasonlító m utatók a fenntartási időszak végén (2018)

Műszaki tartalom rövid bemutatása

Építés (Ft) Gép, beren dezés, felszerelés (Ft) Technológ ia (Ft) Ingatla nszerzés és területelőkészítés (Ft) Egyéb, járulékos költségek (Ft) Összes beruházási költség* (Ft) Személyi jel legű ráfordítások (Ft) Anyagi jel legű ráfordítások (Ft) Energiaköltség (Ft) Egyéb költségek (Ft) Összes üzemeltetési költs ég (Ft) Becsült jellemző élettartam (é v) Az üzemelés egy évre eső fajlagos becsült költsége (Ft/m3) A szolgáltatás nettó fajlagos önköltsége (Ft/m3 ) A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3) Deszk A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3) Kübekháza A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3) Tiszasziget A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3) Újszentiván A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3) Röszke A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3) Zsombó

Tis zasziget és Újszentiván települések Deszk - Kübekhá za - Tiszaszige t meglévő közös vízellátó rendszeré nek Újszentiván települések összekötése fe jlesztése tisztítá s technológia térségi vízellátó rendszerré telepítésével Többi te lepülésen a Többi településen a meglévő ivóvízmeglévő ivóvíz-ellátó rendsze rek önálló ellátó rendszerek önálló fejlesztése új fejlesztése új tisztítási technológia tisztítási technológia kiépítésével kiépítésével 758 7 37 573 345 891 960 59 715 854 6 5 809 695 224 9 55 494 311 772 224 73 564 110 6 7 168 649 1 116 973 031 790 642 528 51 389 650 5 1 389 650 25 483 012 2 5 887 598 29 022 753 3 0 036 568 33 636 282 3 9 400 943 139 5 31 697 146 714 760 42,6 35,8 175,9

184,8

196,2

217,0

301,0

287,0

313,0

359,0

299,0

293,0

307,0

301,0

275,0

305,0

298,0

298,0

*A beruházási költségek nem tartalmazzák a hálózatrekonstrukciós k öltségek et, a tervezés költségét valamint a projekt járulékos k iadásait

Változatelemzés_alapok_Zsombó.xls – RMT munkalap

A felvázolt beruházási változatok közül a „B“ alternatíva, mind társadalmi hasznosság terén, mind összköltség terén a kedvezőbb, így természetesen az egységnyi hasznosságra jutó költség terén is a kedvezőbb változat. Mindezek alapján: a „B“ változatot javasoljuk megvalósításra.

00195 169



6. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 6.1. RÉSZLETES MŰSZAKI ISMERTETÉS A kiválasztott változatban a műszaki megoldás a települések saját vízbázisára alapozott úgynevezett önálló megoldások, amelyben a helyben, kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírás szerinti állapotba. A projektváltozatot felépítő műszaki megoldások tehát: – – – – – 6.1.1.

Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Röszke vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Tiszasziget-Újszentiván vízellátó rendszerének önálló fejlesztése Zsombó vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

Műszaki leírás

6.1.1.1 Deszk vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. Deszk lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 3294 fő mely 2008. évre 3537 fő volt, a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) a település lélekszámát 4800 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség enyhe növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 197,44 Intézményi vízfogyasztás: 3,00 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 12,00

3


A településen nem láttuk valószínűsíthetőnek a kialakult vízfogyasztási szokások jelentős változását sem, és a hálózati veszteségek nagysága is a megfelelő, elfogadható szint környékén mozog. Amennyiben a tendenciák a veszteségek területén kedvezőtlenebbé válnának, a projekt megvalósításának időszakában a hálózati veszteség csökkentését célzó „Hálózatrekonstrukciós intézkedési terv” kidolgozása válhat szükségessé A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 1400 m /d távlati napicsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéket a napi csúcstermelés 1/12-ben határoztuk meg. A tervezett tisztítás-technológiának, figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a legnagyobb

00196 170



fogyasztási napon jelentkező vízigényt 22 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek függvényében a tisztítás3 technológia tervezett kapacitása 64 m /h. 116. táblázat: Méretezési vízigények – Deszk Mennyiségi tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység


Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.


Qhmax.


Qtech.

[m /h]

Kapacitás

3

595

3

1191

[m /nap]

3

1400

[m /h]

3

120

3

64

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia. Mindezek figyelembe vételével új gáztalanító, arzén-, ammóniamentesítő és vastalanító technológia kiépítése szükséges. 3

A rendszer tervezett maximális vízigénye 1400 m /d. A két meglévő kút a nyári időszakban jelentkező maximális vízigény kielégítésére alkalmas. Amennyiben a két megegyező vízhozamú kút közül bármelyik meghibásodik, abban az esetben a másik nem képes a maximális vízigény kielégítésére, ezért a hosszú távú biztonságos ivóvízellátáshoz javasolt egy új kút létesítése. A kívánt vízminőség biztosítására az alábbi három technológiai eljárást vizsgáltuk: „A” „B” „C”

Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel Biológiai ammónium-mentesítés, adszorpciós arzéneltávolítás Biológiai ammónium-mentesítés, koaguláció, oxidáció, mikroszűrés

„A” technológia; Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel A kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán és gáztalanító berendezésen keresztül jut a szintén 3 tervezett 50 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence zárkamrájában történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben az arzén és a vas oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a tervezett gépházban elhelyezett új technológiai átemelő 3 szivattyúegység (Q = 64 m /h, H = 60 m) juttatja a technológiára. A technológia előtt az arzén eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy a vas kiszűrődhessen és az arzén adszorbeálódhasson. A vas- arzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. 3 A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan az új gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (Q = 120 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízmedencéből, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a 3 technológiára. A dekantáló medence hasznos térfogata 50 m , a szűrőkről lekerülő iszap sűrítését és egy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson.

00197 171



Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → törésponti klórozás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → ammónium,- arzénmentesítés, vastalanítás → keletkezett származékok eltávolítása → tisztított-víz medence → hálózat, ellennyomó rendszerű víztorony Szűrőöblítési folyamat: Nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 1.sz, és 2. sz. kút 3 - Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 100 m Tervezett - 1 db új kút fúrása, szabványos kútfej kialakítással Vízkormányzó akna 2 - 50 m -es gépház - Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve - Gáztalanítás 3 - Nyersvíztároló medence: 50 m 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 32 m /h , H = 30 m, tervezett gépházban - Segédanyag adagolás - Homokszűrés: tervezett gépházban elhelyezve - Aktívszén-szűrés: tervezett gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve 3 - Tisztított-víztároló medence: 100 m 3 - Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 60 m /h , H = 50 m, tervezett gépházban 3 - 200 m térfogatú 30 m szármagasságú víztorony 3 - Dekantáló medence: V = 50 m - Meglévő Hgl 100 típusú víztorony elbontása „B” technológia; Biológiai ammónium-mentesítés, adszorpciós arzéneltávolítás A kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a tervezett gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést követően az új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (Q = 64 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz az arzénmentesítő és vastalanító szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer 3 adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a 3 tervezett gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 120 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiára. 3 A dekantáló medence hasznos térfogata 50 m , a szűrőkről lekerülő iszap sűrítését és egy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztítottvíz-medencébe juthasson.

00198 172



Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammóniamentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → arzénmentesítés, vastalanítás → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztított-víz medence → hálózati szivattyúzás → hálózat, ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence Építmények, berendezések Meglévő - Kutak: 1. sz., és 2. sz. kút 3 - Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 100 m Tervezett 1 db új kút fúrása, szabványos kútfej kialakítással - Vízkormányzó akna 2 - 50 m -es gépház - Légtelítés, gáztalanítás: tervezett gépházban elhelyezve - Vegyszeradagolás: tervezett gépházban elhelyezve 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 32 m /h, H = 30 m, tervezett gépházban - Ammóniamentesítés: tervezett gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés, csírátlanítás: tervezett gépházban elhelyezve - Arzénmentesítés, vastalanítás: tervezett gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve 3 - Tisztított-víztároló medence: 100 m ; 3 - Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 60 m /h , H = 50 m, tervezett gépházban elhelyezve 3 - 200 m térfogatú 30 m szármagasságú víztorony 3 - Dekantáló medence: V = 50 m - Meglévő Hgl 100 típusú víztorony elbontás „C” technológia; Biológiai ammónium-mentesítés. koaguláció, oxidáció, mikroszűrés A kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a tervezett gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést követően az új technológiai 3 átemelő szivattyúegység (Q = 64 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszer (vas-klorid) és pelyhesedést segítő anyag (polielektrolit) adagolást követően az előkezelt víz a vegyszerrel és a pelyhesítőszerrel összekeverésre kerül, ezután a víz egy arzénmentesítő, vastalanító membránszűrőre jut, amely As(V) ionokat visszatartja és a vastalanítás is megtörténik. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően 3 a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban 3 elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 120 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiára. 3 A dekantáló medence hasznos térfogata 50 m , a szűrőkről lekerülő iszap sűrítését és egy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson.

00199 173



Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammóniamentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszer- és pelyhesítőszer adagolás → arzénmentesítés, vastalanítás → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztítottvíztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence Építmények, berendezések Meglévő - Kutak: 1. sz., és 2. sz. kút 3 - Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 100 m Tervezett 1 db új kút fúrása, szabványos kútfej kialakítással - Vízkormányzó akna 2 - 50 m -es gépház - Légtelítés, gáztalanítás: tervezett gépházban elhelyezve - Vegyszeradagolás: tervezett gépházban elhelyezve 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 32 m /h, H = 30 m, tervezett gépházban - Ammóniamentesítés: tervezett gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés, csírátlanítás: tervezett gépházban elhelyezve - Arzénmentesítés, vastalanítás: tervezett gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve 3 - Tisztítottvíz tároló medence: 100 m ; 3 - Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 60 m /h , H = 50 m, tervezett gépházban elhelyezve 3 - 200 m térfogatú 30 m szármagasságú víztorony 3 - Dekantáló medence: V = 50 m - Meglévő Hgl 100 típusú víztorony elbontása Puffer kapacitások figyelembevétele (mindhárom technológiánál) 3

3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 120 m /h. A tervezett 1 db 100 m tárolótérfogatú 3 térszíni medence, valamint a meglévő 200 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbusz 3 figyelembe vételével a rendszer puffer kapacitása 300 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény 1/22-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=64 m /h. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q=120 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 120 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is a 3 3 meglévő 200 m tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 300 m /h vízigény kielégítésére is képes. Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: - Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. - Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: - a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy - külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba

00200 174



Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezéssel kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, és a pénzügyi - gazdasági szempontok is, az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fedett iszapszikkasztóra átemelt iszap víztartalma oly mértékben csökken, hogy konténeres szállításra alkalmassá válik. A sűrített iszapot veszélyes-hulladék lerakóba szállítják és tárolják a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózat átépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került  a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése,  tűzcsapok beépítése  földbe elhelyezett tolózárak  nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje,  valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembe vételre kerültek. A mosató aknák és szerelvények elhelyezkedése/elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárása) is.

A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 117. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Deszk Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám

Szerelvények átmérő szerint 80

100

1

Zója- Május 1.

1

2

Kossuth-kertész

1

2

3

Alkotmány 30. előtt

1

3

4

Tempfli-Felszabadulás

1

1

5

Damjanich-Zrínyi

1

3

6

Sallai-Móra

1

7

Semmelweis-(Táncsics-Rákóczi) bekötés

1

3

8

Bajcsy-Rákóczi

1

3

Mindösszesen

8

125

150

200

250

300

350

400

4

1

6

1 2

2

17

2

00201 175



118. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Deszk

Sorszám

Elhelyezkedés (utcák)

Tolózárak beépítése földbe Sordb Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám

1 2

Tisza-Ságvári

2

100

Béke 128/3. hrsz. előtt

2

80

3

Petőfi- Béke

2

100

db

Átmérő

2

80

4

100 125 150

Összesen

200 250 300 350 400

Mindösszesen

6

119. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Deszk

Sorszám 1 9

Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése Elhelyezkedés (utcák)

Átmérő

Anyag

Hossz

Alkotmány u. 38.-76. között

150

KPE

440

Rákóczi u.

100

KPE

507

3/4" 80 100

440

125 150

507

200

Mindösszesen

947

00202 176



6.1.1.2 Kübekháza vízellátó rendszerének önálló fejlesztése A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. Kübekháza lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 1561 fő volt, mely 2008. évre 1537 főre csökkent, a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) a település lélekszámát 1285 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség enyhe csökkenésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 51,67 Intézményi vízfogyasztás: 1,90 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,60

3


A településen nem láttuk valószínűsíthetőnek a kialakult vízfogyasztási szokások jelentős változását sem, és a hálózati veszteségek nagysága is a megfelelő, elfogadható szint környékén mozog. Amennyiben a tendenciák a veszteségek területén kedvezőtlenebbé válnának, a projekt megvalósításának időszakában a hálózati veszteség csökkentését célzó „Hálózatrekonstrukciós intézkedési terv” kidolgozása válhat szükségessé A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 120. táblázat: Méretezési vízigények - Kübekháza Mennyiségi tervezési adatok

Jelölés

Mértékegység

Qdátl

[m /nap]

Qdmax.

[m /nap]

Qdmax.

[m /nap]

Qhmax. Qtechn

[m /h]

Jelenlegi átlagos napi vízigény Jelenlegi napi csúcs vízigény Tervezett napi csúcs vízigény Számított óracsúcs Technológia kapacitása

Kapacitás

3

248

3

400

3

400

[m /h]

3

40

3

20

A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 40 m /h távlati óracsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéket a napi csúcstermelés 1/10-ben határoztuk meg. A tervezett tisztítás-technológiának, figyelembe véve a tervezett tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt 20 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek függvényében a 3 tisztítástechnológia tervezett kapacitása 20 m /h.

00203 177



Tervezett technológiai folyamat Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. Kübekházán jelenleg nem működik víztisztítási technológia. A kutak vize határérték feletti arzén, ammónia, és határérték közeli / feletti vas-, és mangántartalmú. Mindezek figyelembevételével új arzén, vas, mangán és ammóniamentesítő, valamint gáztalanító technológia kiépítése szükséges. A fenti probléma megoldására három lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk 1. Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel 2. Biológiai ammónium – mentesítés, adszorpciós arzéneltávolítás 3. Biológiai ammónium – mentesítés, koaguláció, oxidáció, mikroszűrés „A” műszaki megoldás: Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel A meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán, és gáztalanító berendezésen keresztül jut 3 a szintén tervezett 50 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence zárkamrájában történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben a vas és arzén oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a felújítandó gépházban elhelyezett új technológiai átemelő 3 szivattyúegység (Q = 20 m /h, H = 30 m) juttatja a technológiára. A technológia előtt az arzén, vasés mangán eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy a vas és mangán kiszűrődhessen, valamint az arzén adszorbeálódhasson. A vas-arzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. 3

A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 50 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (Q = 40 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba.

A szűrők visszaöblítése a nyersvízmedencéből, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A 3 zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül. A dekantáló hasznos térfogata 20 m , a szűrőkről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy egy éves tárolását biztosítja. A medencéből a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük. A tervezett vízkormányzó akna (1. sz.) úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → törésponti klórozás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vas,- mangán-, arzénmentesítés → keletkezett származékok eltávolítása → tisztítottvíz medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence Építmények, berendezések: Meglévő -

Kutak: 2 db mélyfúrású, I. és II. kút 3 3 Gépház: 3 db 5 m -es, hidrofor tartály, gépházon kívül 2 db 8 m -es hidrofor tartály Ivóvízhálózat

00204 178



Tervezett -

Vízkormányzó akna 2 80 m -es gépház, felújítandó Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: felújítandó gépházban elhelyezve Gáztalanítás 3 Nyersvíztároló medence: 50 m 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = 2x10 m /h, H = 30 m, felújítandó gépházban Segédanyag adagolás Homokszűrés: felújítandó gépházban elhelyezve Aktívszén-szűrés: felújítandó gépházban elhelyezve Fertőtlenítés: felújítandó gépházban elhelyezve 3 Tisztítottvíztároló medence: 50 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 20 m /h , H = 50 m, felújítandó gépházban elhelyezve, 3 Dekantáló medence V= 20 m 3 100 m -es hidroglóbusz (ellennyomó rendszerű) 3

3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 40 m /h. A tervezett 50 m tárolótérfogatú térszíni 3 medence, valamint a tervezett 100 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbusz 3 figyelembevételével a rendszer puffer kapacitása 150 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény 1/20-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=20 m /h. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q=40 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 40 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is a 3 3 tervezett 100 m tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 140 m /h elméleti vízigény kielégítésére is képes. „B” műszaki megoldás: Biológiai ammónium – mentesítés, adszorpciós arzéneltávolítás A meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a felújítandó gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést követően az új 3 technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 20 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz a vas-, mangán-, arzénmentesítő szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer 3 adagolást követően a tervezett 50 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a meglévő 3 gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 40 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a 3 tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül. A dekantáló hasznos térfogata 20 m , a szűrőkről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy egy éves tárolását biztosítja. A medencéből a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük. A tervezett vízkormányzó akna (1. sz.) úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson.

00205 179



Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → vas-, mangán-, arzénmentesítés → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztítottvíz medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence Építmények,berendezések Meglévő -


Tervezett - Vízkormányzó akna 2 - 80 m -es gépház, felújítandó - Légtelítés, gáztalanítás: felújítandó gépházban elhelyezve - Vegyszeradagolás: felújítandó gépházban elhelyezve 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = 2x10 m /h, H = 30 m, felújítandó gépházban - Ammóniamentesítés: felújítandó gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés, csírátlanítás: felújítandó gépházban elhelyezve - Arzénmentesítés, vas-, és mangántalanítás: felújítandó gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés: felújítandó gépházban elhelyezve 3 - Tisztítottvíz tároló medence: 50 m ; 3 - Hálózati szivattyúzás: Q = 2x20 m /h , H = 50 m, felújítandó gépházban elhelyezve 3 - Dekantáló medence: V = 50 m 3 - 100 m -es hidroglóbusz (ellennyomó rendszerű) „C” műszaki megoldás:: Biológiai ammónium – mentesítés, koaguláció, mikroszűrés A meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a felújítandó gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben, cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést követően az új technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 20 3 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszer (vas-klorid) és pelyhesedést segítő anyag (polielektrolit) adagolást követően az előkezelt víz a vegyszerrel és a pelyhesítőszerrel összekeverésre kerül, ezután a víz egy arzénmentesítő membránszűrőre jut, amely As(V) ionokat visszatartja. A tisztítástechnológia után a tisztított víz 3 fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 50 m tárolókapacitású tisztítottvíz medencébe kerül, 3 ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 40 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a 3 tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül. A dekantáló hasznos térfogata 20 m , a szűrőkről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy egy éves tárolását biztosítja. A medencéből a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük. A tervezett vízkormányzó akna (1. sz.) úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson.

00206 180



Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammóniamentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszer- és pelyhesítőszer adagolás → arzénmentesítés → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztítottvíz tároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence Építmények, berendezések Meglévő -


Tervezett -

Vízkormányzó akna 2 80 m -es felújítandó gépház Légtelítés, gáztalanítás: felújítandó gépházban elhelyezve Vegyszeradagolás: felújítandó gépházban elhelyezve 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 10 m /h, H = 30 m, felújítandó gépházban Ammóniamentesítés: felújítandó gépházban elhelyezve Fertőtlenítés, csírátlanítás: felújítandó gépházban elhelyezve Arzénmentesítés: felújítandó gépházban elhelyezve Fertőtlenítés: felújítandó gépházban elhelyezve 3 Tisztítottvíz tároló medence: 50 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 20 m /h , H = 50 m, felújítandó gépházban elhelyezve 3 Dekantáló medence 20 m 3 100 m -es hidroglóbusz (ellennyomó rendszerű)

Puffer kapacitások figyelembevétele (mindhárom technológiánál) 3

3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 40 m /h. A tervezett 50 m tárolótérfogatú térszíni 3 medence, valamint a tervezett 100 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbusz 3 figyelembevételével a rendszer puffer kapacitása 150 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény 1/20-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=20 m /h. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q=40 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 40 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is a 3 3 tervezett 100 m tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 140 m /h elméleti vízigény kielégítésére is képes. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: - Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük.

00207 181



- Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: - a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy - külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezéssel kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, és a pénzügyi - gazdasági szempontok is, az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fedett iszapszikkasztóra átemelt iszap víztartalma oly mértékben csökken, hogy konténeres szállításra alkalmassá válik. A sűrített iszapot veszélyes-hulladék lerakóba szállítják és tárolják a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózat átépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került  a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése,  tűzcsapok beépítése  földbe elhelyezett tolózárak  nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje,  valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembe vételre kerültek. A mosató aknák és szerelvények elhelyezkedése/elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárása) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük:

00208 182



121. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Kübekháza Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám 1 Temető-Rózsa 1


100

150

200

250

300

350

400

3

2

Mátyás-Felszabadulás u. páros

1

1

2

3

Mátyás-Petőfi

1

2

1

4

József A.-Felszabadulás páratlan

1

1

5

Árpád-Vízmű előtt

1

6

Hunyadi-Kossuth

1

7

Kálvária-Felszabadulás páros

1

2

8

Óbédai-Árpád

1

3

Összesen

125

2 3

1

8

5

2

13

2 4

3

122. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Kübekháza

Sorszám 1 2

Elhelyezkedés (utcák) Szántó K.J.-Mátyás Temető-Óbédai

Tolózárak beépítése földbe Sordb Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám 2 100 2

db

Átmérő

100 80 4

100 125 150

Összesen

200 250 300 350 400

Mindösszesen

4

123. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Kübekháza Tűzcsapok beépítése Sorszám 1 2

db

Átmérő

Szántó K.J.-Mátyás

1

100

Csatlakozó méret 100

Temető-Óbédai

1

100

100

2

80 100


Összesen Mindösszesen

2

00209 183



124. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Kübekháza Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése

Sorszám

16 28


Átmérő

Anyag

Hossz

Dózsa Gy. 504.-517.sz.-ig

100

330

Kálvária

100 80

KPE KPE -

306 -

100

-

636

125

-

-

200

-

-

250

-

-

300

-

-

400

-

150

Mindösszesen

636

00210 184


6.1.1.3



A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. Röszke lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 3269 fő volt, mely 2008. évre 3296 főre növekedett, a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) a település lélekszámát 4250 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség enyhe növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 139,96 Intézményi vízfogyasztás: 23,00 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 10,00

3


A településen nem láttuk valószínűsíthetőnek a kialakult vízfogyasztási szokások jelentős változását sem, és a hálózati veszteségek nagysága is a megfelelő, elfogadható szint környékén mozog. Amennyiben a tendenciák a veszteségek területén kedvezőtlenebbé válnának, a projekt megvalósításának időszakában a hálózati veszteség csökkentését célzó „Hálózatrekonstrukciós intézkedési terv” kidolgozása válhat szükségessé A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 1200 m /d távlati napicsúcsban határoztuk meg. A tervezés alapjául szolgáló méretezési vízigényeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: 125. táblázat: Méretezési vízigények - Röszke Mennyiségi tervezési adatok

Jelölés

Jelenlegi átlagos napi vízigény Jelenlegi napi csúcs vízigény Tervezett napi csúcs vízigény Számított óracsúcs Technológia kapacitása

Mértékegység

Kapacitás

3

567

3

1040

[m /nap]

3

1200

[m /h]

3

100

3

55

Qdátl

[m /nap]

Qdmax.

[m /nap]

Qdmax. Qhmax. Qtechn

[m /h]

A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat és az 3 önkormányzat távlati előrejelzését a várható lakosságszám változásról, 100 m /h távlati óracsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértéket a napi csúcstermelés 1/12-ben határoztuk meg. A tervezett tisztítástechnológiának, figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt 22 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek függvényében a 3 tisztítástechnológia tervezett kapacitása 55 m /h.

00211 185



Ellátandó külterületi lakott rész: Az ellátandó külterületi lakott részek tekintetében nem állnak rendelkezésre víztermelési, vízfogyasztási adatok. A méretezési alapadat meghatározása az ismert lakos szám és fajlagos vízfogyasztás felhasználásával évszakos egyenlőtlenségi tényező alkalmazásával kerül meghatározásra. Méretezési lakos-szám (n): Lakos-egyenérték (fogyasztási fejadag) (f): Évszakos egyenlőtlenségi tényező (b):

60 fő 110 l/fő d 1,8 3

Távlati napi átlagos vízigény Qdátl: n x f = 60 fő x 110 l/fő d = 6,6 m /d 3

3

Távlati napi max. vízigény Qdmax: n x f x b = 60 fő * 110 l/fő d * 1,8 = 11,88 m /d ~ 12 m /d A vízellátó rendszer egészének kapacitása a várható demográfiai, és vízfogyasztási tendenciákat, és az önkormányzatoknak a távlati lakosságszámra vonatkozó előrejelzéseit is figyelembe véve (az üzemeltetői 3 egyeztetésekkel is összhangban) összesen 1 200 m /nap - ban került meghatározásra. Tervezett technológiai folyamat A fenti probléma megoldására három lehetséges vízkezelési technológiát vizsgáltunk A Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció, aktívszenes szűrővel B Biológiai ammónium-mentesítés, adszorpciós arzéneltávolítás C Biológiai ammónium-mentesítés, koaguláció, oxidáció, mikroszűrés „A” műszaki megoldás: Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel 3

A meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a felújítandó 40 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence zárkamrájában történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben az arzén oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő gépházban elhelyezett új technológiai átemelő 3 szivattyúegység (Q = 60 m /h, H = 30 m) juttatja a technológiára. A technológia előtt az arzén eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy az arzén adszorbeálódhasson. Az arzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. 3 A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a felújítandó 50 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (Q = 100 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízmedencéből, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a 3 technológiára. A dekantáló medence hasznos térfogata 50 m , a szűrőkről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó aknák (1. és 2. sz.) úgy lettek kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → törésponti klórozás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → vas,- mangán,- ammónium,- arzénmentesítés → keletkezett származékok eltávolítása → tisztítottvíztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz

00212 186



Szűrőöblítési folyamat: Nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence Építmények, berendezések: Meglévő -

Kutak: 1.sz, 2. sz. kút és 3. sz kút 3 3 Térszíni tároló: 40 m és 50 m -es vb. medencék Vízműgépház 3 Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 200 m

Tervezett -

Vízkormányzó akna Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: Tervezett gépházban elhelyezve Gáztalanítás 3 Nyersvíztároló medence felújítás: 40 m 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 30 m /h , H = 30 m, meglévő gépházban Segédanyag adagolás Homokszűrés: tervezett gépházban elhelyezve Aktívszén-szűrés: tervezett gépházban elhelyezve Fertőtlenítés: tervezett gépházban elhelyezve 3 Tisztítottvíztároló medence felújítás: 50 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 50 m /h , H = 50 m, meglévő gépházban elhelyezve Gépház felújítás 3 Ülepítő-dekantáló medence V= 50m .

„B” műszaki megoldás: Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel A meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a meglévő gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést követően az új technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 70 3 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz az arzénmentesítő szűrőegységre. A 3 tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 50 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (Q = 50 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiára. A 3 dekantáló medence hasznos térfogata 50 m , a szűrőkről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna (1. sz.) úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → arzénmentesítés → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztítottvíztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence

00213 187



Építmények, berendezések: Meglévő - Kutak: 1.sz, 2. sz. kút és 3. sz kút 3 3 - Térszíni tároló: 40 m és 50 m -es vb. medencék - Vízműgépház 3 - Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 200 m Tervezett - Vízkormányzó akna - Légtelítés: meglévő gépházban elhelyezve - Vegyszeradagolás: meglévő gépházban elhelyezve 3 - Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 30 m /h, H = 30 m, meglévő gépházban - Ammónium-mentesítés: meglévő gépházban elhelyezve - Fertőtlenítés, csírátlanítás: meglévő gépházban elhelyezve - Arzénmentesítés: meglévő gépházban elhelyezve 3 - Felújítandó tisztítottvíztároló medence: 50 m ; 3 - Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 50 m /h , H = 50 m, meglévő gépházban elhelyezve - Gépház felújítás 3 - Dekantáló medence V= 50m . „C” műszaki megoldás: Biológiai ammónium-mentesítés, koaguláció, oxidáció, mikroszűrés A meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a meglévő gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést követően az új technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 60 3 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszer (vas-klorid) és pelyhesedést segítő anyag (polielektrolit) adagolást követően az előkezelt víz a vegyszerrel és a pelyhesítőszerrel összekeverésre kerül, ezután a víz egy arzénmentesítő membránszűrőre jut, amely As(V) ionokat visszatartja. A tisztítástechnológia után a tisztított víz 3 fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, 3 ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 100 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a meglévő ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezethetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiára. A 3 dekantáló medence hasznos térfogata 50 m , a szűrőkről lekerülő iszap ülepítését, sűrítését, és mintegy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna (1. sz.) úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszer- és pelyhesítőszer adagolás → keverés → arzénmentesítés → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztítottvíztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence

00214 188



Építmények,berendezések Meglévő -

Kutak: 1.sz, 2. sz. kút és 3. sz kút 3 3 Térszíni tároló: 40 m és 50 m -es vb. medencék Vízműgépház 3 Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 200 m

Tervezett -

Vízkormányzó akna Légtelítés: meglévő gépházban elhelyezve 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 30 m /h, H = 30 m, meglévő gépházban Ammónium-mentesítés: meglévő gépházban elhelyezve Fertőtlenítés, csírátlanítás: meglévő gépházban elhelyezve Vegyszer és pelyhesítőszer adagolás: meglévő gépházban elhelyezve Arzénmentesítés: meglévő gépházban elhelyezve 3 Tisztítottvíztároló medence: 50 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 50 m /h , H = 50 m, meglévő gépházban elhelyezve 3 Dekantáló medence V= 50m .


3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 55 m /h. A tervezett 1 db 50 m tárolótérfogatú 3 térszíni medence, valamint a meglévő 200 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbusz 3 figyelembe vételével a rendszer puffer kapacitása 250 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény 1/22-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=55 m /h. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q=100 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 100 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is a 3 3 meglévő 200 m tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 250 m /h vízigény kielégítésére is képes. Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: - Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. - Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: - a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy - külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezéssel kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, és a pénzügyi - gazdasági szempontok is, az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fedett iszapszikkasztóra átemelt iszap víztartalma oly mértékben csökken, hogy konténeres szállításra alkalmassá válik. A sűrített iszapot veszélyes-hulladék lerakóba szállítják és tárolják a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően.

00215 189



Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése), és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózat átépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került  a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése,  tűzcsapok beépítése  földbe elhelyezett tolózárak  nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje,  valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje. A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.), részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembe vételre kerültek. A mosató aknák és szerelvények elhelyezkedése/elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárása) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük: 126. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Mosató csomópontok, Röszke Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám 1 Felszabadulás páratlan-Dugonyi 1


100 2

125

150

Felszabadulás páros-Kossuth páros

1

2

3

Felszabadulás páratlan-Május 1.

1

1

4

Felszabdulás páros-Dózsa

1

1

5

Felszabadulás páros-Petőfi páros

1

2

2

6

Felszabadulás páratlan-Petőfi páratlan

1

1

1

1

7

Felszabadulás páros-Szegfű

1

1

2

8

Felszabadulás 19-21. között

1

3

9

Dózsa páros-Táncsics

1

3

Dózsa-Dózsa

1

3

11

Rákóczi-Lehel

1

1

12

Rákóczi-József A. páratlan

1

1

12

17

Összesen

250

300

350

400

1

2

10

200

2 2 2

2 2 13

8

00216 190



127. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Röszke

Sorszám 1 1

Elhelyezkedés (utcák) Felszabadulás Ny.-i oldal Felszabadulás Ny.-i oldal

Tolózárak beépítése földbe Sordb Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám Felszabadulás páratlan1 80 17 Vasvári 1 100 18 Rákóczi-Petőfi

db

Átmérő

1

100

1

150

2 2

100 80

18

Rákóczi-Petőfi

1

80

19

Rákóczi-Pacsirta

1

150

felszabadulás-Ady Felszabadulás-Vörösmarty

2

80

20

Rákóczi-Bercsényi

1

150

2

80

21

Rákóczi-Május 1.

1

150

6

Felszabadulás-Kossth

2

80

22

Rákóczi-Marx

1

150

7

Felszabadulás-Széchenyi

2

80

23

Rákóczi-Rózsa

2

150

8

Felszabadulás-Jókai

2

80

23

Rákóczi-Rózsa

2

80

9

Felszabadulás-Verseny

2

80

24

Hunyadi-Deák

2

100

10

Felszabadulás páratlan-Verseny

1

150

25

Hunyadi-Rózsa

1

80

11

Felszabadulás-Szabadság

2

80

25

Hunyadi-Rózsa

1

100

12

Felszabadulás-Dimitrov

2

80

26

Hunyadi-Marx

2

100

13

Szabadság-Buda

2

80

27

Hunyadi-Május 1.

1

100

14

Dózsa-ágvez.

2

80

27

Hunyadi-Május 1.

1

80

15

Táncsics 36.sz. előtt

2

80

28

Deák-Ény-i sarok

2

100

16

Ságvári 1.sz.előtt

2

80

29

József A. Ény-i sarok

2

80

17

Felszabadulás páratlan-Vasvári

1

80

30

Petőfi u. Ény.-i sarok

2

80

39

80

12

100

2 3

Szántó Kovács-Bem

4 5

Felszabadulás -Bem

125 6 Összesen

150 200 250 300 350 400

Mindösszesen

57

128. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Röszke Tűzcsapok beépítése SorElhelyezkedés (utcák) szám 1 Felszabadulás Ny.-i oldal

db

Átmérő

1

80

Csatlakozó méret 80

2

Ságvári 1.sz.előtt

1

80

80

3

Deák-Ény-i sarok

1

100

100

4

József A. Ény-i sarok

1

80

80

5

Petőfi u. Ény.-i sarok

1

80

80

4

80 100

Összesen

1

Mindösszesen

5

00217 191



129. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Röszke Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése

Sorszám 1

Petőfi S.

2 3


Átmérő

Anyag

Hossz

80

KPE

200

Ságvári

80 100 80

KPE KPE

200

Rákóczi

KPE

420 400

100

KPE

420

125

-

-

200

-

-

250

-

-

300

-

-

400

-

-

150

Mindösszesen

820

00218 192


6.1.1.4


Tiszasziget-Újszentiván vízellátó rendszerének önálló fejlesztése

A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. Tiszasziget lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 1724 fő volt, mely 2008. évre 1771 főre növekedett a KSH adatai alapján Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) a település lélekszámát 1860 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség enyhe növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 73,60 Intézményi vízfogyasztás: 2,35 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 1,55

3


Újszentiván lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 1572 fő volt, mely 2008. évre 1657 főre növekedett a KSH adatai alapján Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) a település lélekszámát 1731 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség enyhe növekedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 78,09 Intézményi vízfogyasztás: 2,25 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 2,45

3

em /év 3 em /év 3 em /év 3

A tervezett vízellátó rendszer kapacitását, figyelembe véve a demográfiai tendenciákat, 125 m /h távlati óracsúcsban határoztuk meg. A méretezési vízigények meghatározásánál a tervezett napi csúcstermelést vettük alapul. A tervezett óracsúcs ez alapján került meghatározásra, melynek mértékét a napi csúcstermelés 1/12-ben határoztuk meg. A tervezett tisztítástechnológiának, figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt 22 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek függvényében a 3 tisztítástechnológia tervezett kapacitása 70 m /h. A tisztítástechnológia a Tiszaszigeti vízműtelepen kerül kiépítésre, mivel a Tiszasziget B-23 és B-29 3 kataszteri számú kutak együttes vízhozama 1400 l/perc, 1848 m /d a két település vízellátását biztosítani tudja. Az Újszentiváni vízműtelepen üzemelő B-12 kataszteri számú, 1100 l/perc kapacitású kút tartalékba helyezésre kerül.

00219 193



130. táblázat: Méretezési vízigények – Tiszasziget-Újszentiván


Jelölés

Mértékegység

Kapacitás

3

647

3

1393

3

1500

[m /h]

3

125

3

70


Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qhmax.


Qtech.

[m /h]

Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia. Mindezek figyelembe vételével új arzén-, ammónium-mentesítő és vastalanító technológia kiépítése szükséges. (a gáztalanítás lehetőségét is biztosítva) 3

A tervezett kistérségi rendszer esetén a rendszer maximális vízigénye 1500 m /d. A két meglévő kút a nyári időszakban jelentkező maximális vízigény kielégítésére alkalmas. Amennyiben a két megegyező vízhozamú kút közül bármelyik meghibásodik, abban az esetben a másik nem képes a maximális vízigény kielégítésére, ezért javasolt egy kút létesítése. (a hosszú távú biztonságos ivóvízellátáshoz A kívánt vízminőség biztosítására az alábbi három technológiai eljárást vizsgáltuk: „A” „B” „C”

Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel Biológiai ammónium-mentesítés, adszorpciós arzéneltávolítás Biológiai ammónium-mentesítés, koaguláció, oxidáció, mikroszűrés

„A” műszaki megoldás: Törésponti klórozás, oxidáció, szűrés, adszorpció aktív szenes szűrővel A tiszaszigeti kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán és gáztalanító berendezésen keresztül 3 jut a meglévő, felújítandó 50 m tárolókapacitású nyersvíztároló medencébe. A medence zárkamrájában történik az ammónium eltávolításához szükséges oxidálószer beadagolása. A nyersvízmedencében biztosítható az ammónium eltávolításához szükséges behatási idő is, közben az arzén és a vas oxidációja folyamatos. A nyersvízmedencéből az előkezelt vizet a meglévő gépházban elhelyezett új technológiai átemelő 3 szivattyúegység (Q = 70 m /h, H = 30 m) juttatja a technológiára. A technológia előtt az arzén és vas eltávolítás érdekében segédanyagokat juttatunk a vízbe, hogy a vas kiszűrődhessen és az arzén adszorbeálódhasson. A vas-arzén csapadékot a szűrő fogja fel. A nemkívánatos íz- és szaganyagok illetve a vízben lévő maradék klórkoncentráció eliminálására aktívszenes szűrőt alkalmazunk. 3 A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati 3 szivattyúk (Q = 130 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízmedencéből, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a 3 technológiára. A dekantáló medence hasznos térfogata 55 m , a szűrőkről lekerülő iszap sűrítését és egy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson.

00220 194



Technológiai főfolyamat: Kutak → gáztalanítás → törésponti klórozás → nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → ammónium,- arzénmentesítés, vastalanítás → keletkezett származékok eltávolítása → tisztítottvíztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Nyersvíztároló medence → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence Építmények, berendezések: Meglévő Tiszasziget: -

Kutak: 1.sz, és 2. sz. kút 5000 l-es hidrofor 2 Vízműgépház 80 m -es 3 50 m -es víztároló medence (jelenleg üzemen kívül) 3 Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 200 m (Újszentivánnal közös)

Újszentiván: -

2. sz. kút 5000 l-es hidrofor 2 Vízműgépház 80 m -es

Tervezett Tiszasziget: -

Vízkormányzó akna 2 Meglévő 80 m -es gépház felújítása Oxidálószer adagolás, fertőtlenítés: A meglévő gépházban elhelyezve Gáztalanítás 3 Meglévő, felújítandó 50 m nyersvíztároló 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 35 m /h , H = 30 m, meglévő gépházban Segédanyag adagolás Homokszűrés: meglévő gépházban elhelyezve Aktívszén-szűrés: meglévő gépházban elhelyezve Fertőtlenítés: meglévő gépházban elhelyezve 3 Tisztítottvíztároló medence: 100 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 65 m /h , H = 50 m, meglévő gépházban elhelyezve 3 Dekantáló medence: V = 55 m

„B” műszaki megoldás: Biológiai ammónium – mentesítés, adszorpciós arzéneltávolítás A tiszaszigeti kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a meglévő gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést követően az új 3 technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 70 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelés-impulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszeradagolást követően kerül az előkezelt víz az arzénmentesítő és vastalanító szűrőegységre. A tisztítástechnológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer 3 adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, ahonnan a

00221 195



meglévő gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 130 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiára. 3 A dekantáló medence hasznos térfogata 55 m , a szűrőkről lekerülő iszap sűrítését és egy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammóniamentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszeradagolás → arzénmentesítés, vastalanítás → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztított víztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence Építmények,berendezések Meglévő Tiszasziget: -


Újszentiván: -

1 db mélyfúrású kút 5000 l-es hidrofor 2 Vízműgépház 80 m -es


Vízkormányzó akna 2 Meglévő 80 m -es gépház felújítása Légtelítés, gáztalanítás: meglévő gépházban elhelyezve Vegyszeradagolás: meglévő gépházban elhelyezve 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 35 m /h, H = 30 m, meglévő gépházban Ammóniamentesítés: meglévő gépházban elhelyezve Fertőtlenítés, csírátlanítás: meglévő gépházban elhelyezve Arzénmentesítés, vastalanítás: meglévő gépházban elhelyezve 3 Tisztítottvíztároló medence: 100 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 65 m /h , H = 50 m, meglévő gépházban elhelyezve 3 Dekantáló medence: V = 55 m

00222 196



„C” műszaki megoldás: Biológiai ammónium – mentesítés, koaguláció, mikroszűrés A tiszaszigeti meglévő kutak nyersvize egy tervezett vízkormányzó aknán keresztül jut a meglévő gépházban elhelyezett légtelítő berendezésre ahol, a készülékben cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, a fertőtlenítést 3 követően az új technológiai átemelő szivattyúegység (Q = 70 m /h, H = 30 m) juttatja a nitrifikáló oszlopokra, ahol az ammónia lebontását a nagy tömegben jelen levő biomassza végzi el, első lépésben nitritté, majd nitráttá. A nitrifikáló oszlopokat időszakosan rövid időtartamú intenzív fellazító terhelésimpulzusoknak tesszük ki, miáltal a szaporulat távozik, a működő biomassza frissül. A nitrifikálók vizét, ezt követően egy fertőtlenítő, csírátlanító berendezésen vezetjük át. Vegyszer (vas-klorid) és pelyhesedést segítő anyag (polielektrolit) adagolást követően az előkezelt víz a vegyszerrel és a pelyhesítőszerrel összekeverésre kerül, ezután a víz egy arzénmentesítő membránszűrőre jut, amely As(V) ionokat visszatartja és a vastalanítás is megtörténik. A tisztítás-technológia után a tisztított víz 3 fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított víz medencébe kerül, 3 ahonnan a meglévő gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (Q = 130 m /h, H = 50 m) juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A szűrők visszaöblítése a nyersvízzel, a technológiai szivattyúegység segítségével történik. A zagyvíz a tervezett ülepítő-dekantáló medencébe kerül, ahonnan a dekantált vizet a vízműtelep előtt húzódó nyílt csapadékelvezető árokba vezetjük, vagy szivattyú segítségével visszavezethető a technológiára. 3 A dekantáló medence hasznos térfogata 55 m , a szűrőkről lekerülő iszap sűrítését és egy éves tárolását biztosítja. A tervezett vízkormányzó akna úgy lett kialakítva, hogy műszaki hiba, vagy havária esetén a kutak nyersvize közvetlenül, a technológiát megkerülve a tisztított víz medencébe juthasson. Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés, gáztalanítás → technológiai nyomásfokozás → ammónium-mentesítés → fertőtlenítés, csírátlanítás → vegyszer- és pelyhesítőszer adagolás → arzénmentesítés, vastalanítás → fertőtlenítés, vegyszeradagolás → tisztított víztároló medence → hálózati szivattyúzás → hálózat → ellennyomó rendszerű hidroglóbusz Szűrőöblítési folyamat: Kutak → technológiai nyomásfokozás → szűrőöblítés → ülepítő – dekantáló medence nce Építmények, berendezések Tiszasziget: -


Újszentiván: -

1 db mélyfúrású kút 5000 l-es hidrofor 2 Vízműgépház 80 m -es

00223 197




Vízkormányzó akna Légtelítés, gáztalanítás: meglévő gépházban elhelyezve 3 Technológiai nyomásfokozás: Q = 2 x 35 m /h, H = 30 m, meglévő gépházban Ammónium-mentesítés: meglévő gépházban elhelyezve Fertőtlenítés, csírátlanítás: meglévő gépházban elhelyezve Vegyszer és pelyhesítőszer adagolás: meglévő gépházban elhelyezve Arzénmentesítés, vastalanítás: meglévő gépházban elhelyezve 3 Tisztítottvíztároló medence: 100 m ; 3 Hálózati szivattyúzás: Q = 2 x 65 m /h , H = 50 m, meglévő gépházban elhelyezve 3 Dekantáló medence: V = 55 m


3

A tervezett vízellátó rendszer mértékadó kapacitása 125 m /h. A tervezett 1 db 100 m tárolótérfogatú 3 térszíni medence, valamint a meglévő 200 m tárolótérfogatú ellennyomó rendszerű hidroglóbusz 3 figyelembe vételével a rendszer puffer kapacitása 300 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény 1/22-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=70 m /h. A hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra szabad csak 3 méretezni (Q=125 m /h). A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező 3 óracsúcs (Qh = 125 m /h) kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is a 3 3 meglévő 200 m tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 300 m /h vízigény kielégítésére is képes. Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: - Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. - Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: - a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy - külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezéssel kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, és a pénzügyi - gazdasági szempontok is, az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fedett iszapszikkasztóra átemelt iszap víztartalma oly mértékben csökken, hogy konténeres szállításra alkalmassá válik. A sűrített iszapot veszélyes-hulladék lerakóba szállítják és tárolják a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre.

00224 198



A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került  a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése,  a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése  Nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje  valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük:

00225 199



131. táblázat: Mosató csomópontok, Tiszasziget Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám 1 1 Alföldi-Temesvári

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11


3 1 1 1 3

Temesvári-Dózsa Kolozsvári-Fűzfa Kolozsvári-Szamos Kolozsvári-Béke Kossuth K.-i vez.-Szabadság Szabadság-József A. Kossuth Ny.-i vez.-Rákóczi Rákóczi-Szt. Anna t. Május 1.-Móra Móra-Szamos

1

1

4 1 3 1 3

Összesen

11

21

1 1 1

1 1 1

125

150

200

250

300

350

400

350

400

2

2 2 3

1 1

100

2 2 11

2

132. táblázat: Mosató csomópontok, Újszentiván Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám Mária sor-Rákóczi É.-i vez. 1 1

2 3 4 5 6


100

2

1

Damjanich-Rákóczi D.-i vez.

1

Rákóczi- Árpád Ny.-i vez

1

2

2 2

Jókai-Rákóczi

1

1

2

Kossuth-Felszabadulás D.-i vez.

1

3

Petőfi- Felszabadulás D.-i vez.

1

1

2

6

9

9

125

150

200

250

300

1

1

00226 200



133. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Újszentiván

Sorszám


Tolózárak beépítése földbe Sordb Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám 2 80

1 2

Felszabadulás-Damjanich Felszabadulás-Virág

1

80

3 4

Rákóczi-Május 1.

1 2

100 100

2 2

80

Kossuth-Erzsébet

7

Árpád-Újvilág

2

80

8

Újvilág-Erzsébet

2

80

9

Május 1: D.-i vége

1

80

10


1

100

5 6

Rákóczi-Petőfi Major -Jókai

db

Átmérő

12

80

4

100

80

125 150 Összesen

200 250 300 350 400

Mindösszesen

16

134. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tűzcsapok beépítése, Újszentiván Tűzcsapok beépítése

Sorszám


db Átmérő

Csatlakozó méret

1

Felszabadulás-Damjanich

1

80

80-80

2

Major -Jókai

1

80

80-80

3

Kossuth-Erzsébet

1

80

80-80

4

Újvilág-Erzsébet

1

80

80-80

5


1

80

80-100

5

80

Összesen

100

Mindösszesen

5

00227 201



135. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Újszentiván Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése

Sorszám


Átmérő

Anyag

Hossz

KPE KPE

400

2

Mária sor

80

3

Erzsébet

80

80 100 125 150 200 250 300 400 Mindösszesen

KPE

-

-

306 706

706

00228 202


6.1.1.5



A fejlesztéssel kapcsolatos kérdések vizsgálata során kiemelkedő jelentősége van a vizsgálati időszakra előirányozható méretezési vízigényeknek, és a rendelkezésre álló vízbeszerzési kapacitásoknak. Az előző pontokban összefoglaltak alapján megállapítható, hogy a vízigények várható alakulását legnagyobb mértékben a lakossági vízfogyasztás befolyásolja, az intézményi-ipari fogyasztás mértéke annál jóval kisebb, és ezen arányokban - az ismeretek birtokában - a jövőre vonatkozóan sem prognosztizálható jelentősebb mértékű eltolódás. A távlati, méretezési vízigények nagyságát befolyásoló tényezők számbavételénél minden elem esetében figyelemmel voltunk úgy az eddigi trendekre, mint az előre becsülhető, reálisan feltételezhető változásokra. A település lélekszáma a 2001. évi népszámláláskor 3475 fő volt, mely 2008. évre 3513 főre csökkent a KSH adatai alapján. Az önkormányzat a referencia időszak végére (2040) a település lélekszámát 3609 főben prognosztizálta. A referencia időszakban (2010-2040) tehát a népesség kismértékű emelkedésével lehet számolni. Ennek megfelelően a vizsgált időszakban a szakterületi feltételezéseket alapul véve a vízfogyasztások maximumai a következőképpen alakulnak: Lakossági vízfogyasztás: 127,36 Intézményi vízfogyasztás: 9,00 Ipari/egyéb vízfogyasztás: 6,00

3


A méretezési vízigények 6 év folyamatos vízfogyasztási és víztermelési adataiból, az üzemeltető adatszolgáltatásából, valamint a várható demográfiai tendenciák figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A fogyasztás az évek során csökken, ez a tendencia a jövőre nézve is érvényes lesz, tekintettel arra, hogy a fogyasztást csökkentő tényezők hatásának erősödése várható. (Elsősorban a vízdíjak emelkedése fog érvényesülni.) A település lélekszámának kismértékű növekedése elképzelhető, tekintettel arra, hogy nem lehet kizárni a település saját fejlődéséből adódó népességnövekedést. E két tényező együttes hatásaként azt prognosztizáljuk, hogy a jelenlegi fogyasztás-szint tartása várható. A külterületi hálózatbővítésekkel bekapcsolt fogyasztók vízigényét, mint többletigényt, a fajlagos fogyasztás csökkenése ellensúlyozza. Ennek megfelelve a jelenlegi fogyasztási adatokat tekintjük a jövőre nézve érvényesnek. A méretezési vízigény megállapításánál a legnagyobb fogyasztási napon fellépő vízigényt és az abból számított óracsúcsot vettük alapul. A tervezett óracsúcs mértéket a napi csúcsfogyasztás ~1/11-nek vettük. A tervezett tisztítás-technológiának, figyelembe véve a tárolókapacitásokat, a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező vízigényt ~ 22 üzemóra alatt kell biztosítania. Ennek függvényében a 3 tisztítástechnológia tervezett kapacitása 45 m /h. 136. táblázat: Méretezési vízigények – Zsombó


Jelölés

Mértékegység

Kapacitás

3

523

3

1007

3

1007


Qdátl

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qdmax.

[m /nap]


Qhmax.

[m /h]

3

90


Qtech.

[m /h]

3

45

00229 203



Az előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázis a településen és annak közvetlen környezetében nem ismert. A rendelkezésre álló információink szerint a környező települések sem rendelkeznek ilyen vízbázissal. A meglévő kutak összességében biztosítják a vízigényt, ezért kapacitásbővítő beavatkozásra, új kút létesítésére nincs szükség. A jelenleg nem üzemeltetett II. számú kutat újra üzembe kell helyezni, szükség szerint felújítani. A településen jelenleg nem működik víztisztítási technológia. Mindezek figyelembe vételével új ammónium-mentesítő és vas- és mangántalanító technológia kiépítése szükséges. (a gáztalanítás lehetőségét is biztosítva) 3

A tervezett rendszer esetén a rendszer maximális vízigénye 1007 m /d. A kívánt vízminőség biztosítására az alábbi három technológiai eljárást vizsgáltuk: „A” „B”

Vastalanítás, ammónium-mentesítés klóroxidációval Biológiai ammónium-mentesítés, vas eltávolítás

„A” műszaki megoldás: Vas- és arzénmentesítési eljárás + ammóniummentesítés klóroxidációval A kutak nyersvize oxidálószer adagolást követően jut a meglévő gépházban elhelyezett előszűrőre, majd 3 onnan az előkezelt víz a tervezett 50 m -es közbenső tároló medencébe. Innen szívnak a technológiai 3 szivattyúk (1+1 db, Q = 45 m /h, H = 30 m) és juttatják a vizet az aktív-szén szűrőre. 3 A tisztítás-technológia után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított-víz medencébe kerül, ahonnan a tervezett gépházban elhelyezett hálózati 3 szivattyúegység (2+1 db, Q = 90 m /h, H = 50 m) UV-berendezésen keresztül juttatja az ivóvizet a települési hálózatba. A berendezés után egy újabb utóklór-csatlakozás létesül, melynek segítségével – az üzemeltetési körülmények függvényében – lehetségessé válik a hálózati klórszint beállítása. Ezzel megteremtjük azt a komplex fertőtlenítő rendszert, mely a három fertőtlenítési lehetőség célszerűen kombinált alkalmazásával biztosítja az ideális hálózati vízminőséget. A hálózati szivattyúk kapacitását az óracsúcsra kell méretezni, hogy tervezett glóbuszmosás és esetleges havária esetén a beépített frekvenciaváltó segítségével biztosítani tudja a szükséges vízmennyiséget. A „B” kategóriás gáztartalmi osztály miatti biztonsági intézkedésként a medencékben való kiszellőzés és medencékből való gázelvezetés (szellőzés) lehetőségének megteremtése szükséges. A szűrők visszaöblítése a tisztított-víz medencéből, a hálózati szivattyúegység segítségével történik. A szűrők öblítését követően a zagyvíz a tervezett – fedett – dekantálóba kerül, mely a szűrökről lekerülő zagyvíz ülepítését és az így kezelt víz leválaszthatóságát biztosítja. Az iszap a dekantálóból a – a szintén fedett – iszapülepítő műtárgyra kerül, amely lehetővé teszi annak sűrítését és biztonságos tárolását 3 A dekantáló medence hasznos térfogata: 30 m . Technológiai főfolyamat: Kutak → kvarcszűrés → oxidálószer adagolás → közbenső tárolás → technológiai szivattyúzás → aktívszén szűrés → fertőtlenítés → tisztított-víz tároló medence → hálózati szivattyúzás →UV kezelés → utóklórozás → hálózat víztoronnyal + bővítések. Szűrőöblítési folyamat: Tisztított-víz tároló medence → hálózati szivattyúzás ülepítő - dekantáló medence → →dekantált víz elhelyezése →iszapkezelés, iszapelhelyezés

→

szűrőöblítés

00230 204

→



Építmények, berendezések: Meglévő -

Kutak. 3 db, üzemel 1 db, bevonható a termelésbe 1 db Polidom kútházak Konténer szoc. blokk Hálózat 3 Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 200 m

Tervezett - II. számú kút felújítása - Vízkormányzó akna - Új szűrőgépház építése - Homokszűrés - Klórozás 3 - Térszinti tároló (50 m ), gáztalanítóval 3 - Technológiai szivattyúzás: Q = 45 m /h, H = 30 m, új gépházban - Aktív szén szűrő - Utóklórozás 3 - Tisztított-víz tároló medence: 100 m 3 - Hálózati szivattyúzás: Q = 90 m /h, H = 50 m 3 - Új dekantáló medence V=30 m - Iszapszikkasztó, fedett - Udvartéri vezetékek - Hálózatbővítés (1000 + 2000 fm) - UV-berendezés - Utóklór bevezetés a nyomóvezetéken az UV berendezés után „B” műszaki megoldás: Vastalanítás, ammónium-mentesítés biológiai eljárással A nyersvíz egy légtelítő berendezésre kerül ahol, a készülékben, cseppekben aláhulló víz és az ellenáramban feláramló levegőfázis nagy felületen, intenzíven zajló érintkezésének hatására a víz oxigénben telítődik, valamint a gáztalanítás is végbemegy. Az oxigénben gazdag vizet, a technológiai 3 átemelő szivattyúegység (1+1 db, Q = 45 m /h, H = 30 m) juttatja a biológiai szűrőegységre. Az oxidált vasvegyületek csapadékot képeznek és ebben a formában szűrhetővé válnak. A szűrő-egységekben a szűrés alulról felfelé történik. A szűrhető csapadékot alkotó, illetve szűrhető csapadékhoz kötődő vasvegyületek nagy része a szűrőtöltetben visszamarad. Szűrés közben a szűrőtöltet felületén jelenlévő biofilm a víz magas oxigéntartalmának köszönhetően az ammóniumot nitráttá oxidálja, nitrifikálja. A szűrőből alacsony vas-tartalmú és gyakorlatilag ammóniummentes víz lép ki. Az előkezelt víz ezután a második szűréséri fokozatot alkotó homokszűrőre kerül. A tisztítás-technológia 3 után a tisztított víz fertőtlenítőszer adagolást követően a tervezett 100 m tárolókapacitású tisztított-víz 3 medencébe kerül, ahonnan a gépházban elhelyezett új hálózati szivattyúk (2+1 db, Q = 90 m /h, H = 50 m) UV-berendezésen keresztül juttatják az ivóvizet a települési hálózatba. A berendezés után egy újabb utóklór-csatlakozás létesül, melynek segítségével – az üzemeltetési körülmények függvényében – lehetségessé válik a hálózati klórszint beállítása. Ezzel megteremtjük azt a komplex fertőtlenítő rendszert, mely a három fertőtlenítési lehetőség célszerűen kombinált alkalmazásával biztosítja az ideális hálózati vízminőséget. A hálózati szivattyúk kapacitását az óracsúcsra kell méretezni, hogy tervezett glóbuszmosás és esetleges havária esetén a beépített frekvenciaváltó segítségével biztosítani tudja a szükséges vízmennyiséget. A szűrők visszaöblítése a tisztított-víz medencéből, a hálózati szivattyúegység segítségével történik.

00231 205



Technológiai főfolyamat: Kutak → légtelítés (gáztalanítás) → technológiai szivattyúzás → biológiai szűrés → utószűrés → fertőtlenítés → tisztított-víz tároló medence → hálózati szivattyúzás → UV kezelés→ utóklórozás → hálózat víztoronnyal + bővítések. Szűrőöblítési folyamat: Tisztított-víz tároló medence → hálózati szivattyúzás → szűrőöblítés → ülepítő - dekantáló medence →dekantált víz elhelyezése →iszapkezelés, iszapelhelyezés Építmények,berendezések Meglévő -

Kutak. 3 db, üzemel 1 db, bevonható a termelésbe 1 db Polidom kútházak Konténer szoc. blokk Hálózat 3 Ellennyomó rendszerű hidroglóbusz: 200 m

Tervezett - II. számú kút felújítása - Vízkormányzó akna - Új szűrőgépház építése - Légtelítés 3 - Technológiai szivattyúzás: Q = 45 m /h, H = 30 m, új gépházban - Biológiai szűrőegység - Utószűrés (homokszűrés) - Utóklórozás 3 - Térszinti tároló (100 m ), gáztalanítóval 3 - Tisztított-víz tároló medence: 100 m 3 - Hálózati szivattyúzás: Q = 90 m /h, H = 50 m 3 - Új dekantáló medence V=30 m - Iszapszikkasztó, fedett - Udvartéri vezetékek - Hálózatbővítés (1000 + 2000 fm) - UV-berendezés - Utóklór bevezetés a nyomóvezetéken az UV berendezés után Puffer kapacitások figyelembevétele (mindhárom technológiánál) A vízkezelési technológia egyes elemeinek méretezése a puffer kapacitások figyelembe vételével történt. A vízellátó rendszerben, a tervezett fejlesztéseket követően az alábbi tárolókapacitások állnak rendelkezésre: 3

A fogyasztási csúcsok kielégítést a tervezett 100 m hasznos térfogatú tisztított-víz medence és a 3 3 meglévő 200 m tárolókapacitású hidroglóbusz segíti. Így a rendelkezésre álló pufferkapacitás 300 m . Mindezek alapján a technológia egyes elemeit (technológiai átemelő szivattyúegység, tisztítástechnológia) nem szükségszerű a mértékadó kapacitásra méretezni. Ezeknél a berendezéseknél 3 a tervezett napi csúcsvízigény ~1/22-t vettük figyelembe, mint mértékadó kapacitást, azaz Q=45 m /h. A 3 hálózati szivattyúk kapacitását üzembiztonsági szempontból a mértékadó óracsúcsra (90 m /h) szabad csak méretezni. A méretezési vízigény alapján tervezett vízellátó rendszer a legnagyobb fogyasztási napon jelentkező óracsúcs kielégítésére alkalmas. Figyelembe véve a tárolókapacitásokat, azon belül is 3 3 a meglévő 200 m tárolótérfogatú hidroglóbuszt, a rendszer egyszeri, maximum 290 m /h elméleti vízigény kielégítésére is képes.

00232 206



Dekantált víz elhelyezése A dekantált víz elhelyezésének kétféle opcionális lehetőségét kell megteremteni: a., Visszavezetés a technológia elejére a további tervezési fázisban meghatározott módon. b.,Kivezetés a rendszerből az alábbi elhelyezési lehetőségekkel: - Ha van a településen szennyvíz csatorna, abba vezetjük. - Ha nincs a településen szennyvízcsatorna, nyílt befogadóba vezetjük, mely lehet: - a települési csapadékvíz-árok, amelyben a víz elszikkad, illetve elfolyik a befogadóba, vagy - külön, erre a célra létesített lefolyás nélküli szikkasztó árokba Iszapkezelés, elhelyezés Az öblítő-vízzel kapcsolatos kérdések mellett szükséges figyelmet fordítani a keletkező arzén tartalmú iszapok megfelelő elhelyezésére is. A keletkező vízmű-iszap végleges elhelyezéssel kapcsolatos szállítási, hulladék - kezelési megfontolások, és a pénzügyi - gazdasági szempontok is, az iszapszállítás előtti víztelenítést indokolják. A fedett iszapszikkasztóra átemelt iszap víztartalma oly mértékben csökken, hogy konténeres szállításra alkalmassá válik. A sűrített iszapot veszélyes-hulladék lerakóba szállítják és tárolják a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően. Hálózatrekonstrukció A rekonstrukciós feladatok lehatárolását jelentős mértékben meghatározta az a megfontolás, mely szerint a települési elosztó-hálózaton lényegében olyan beavatkozások tervezhetők, amelyek az ivóvízminőségjavítást közvetlen módon elősegítik (pl. hálózati mosató helyek, csomópontok kialakítása, végágak összekötése,) és a megmaradó szabad, fel nem használt rekonstrukciós forrás fordítható a szükséges hálózatátépítésekre. A fentiekkel összhangban - a rekonstrukciós feladatok részeként - előirányzásra került  a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő csomópontok kialakításához szükséges tolózárak beépítése,  a mechanikus hálózattisztítást lehetővé tévő tűzcsapok építése  Nem megfelelő műszaki állapotú vezetékszakaszok cseréje  valamint nem megfelelő műszaki állapotú házi bekötések cseréje A település elosztóhálózata jelenleg a szükségesnél kevesebb olyan csomóponttal rendelkezik, melyek a hálózat mosatását, szivacsdugós tisztítását tenné lehetővé. A rekonstrukciós feladatokra vonatkozó műszaki előirányzatok részben az elosztó - hálózaton jelenleg is meglévő műszaki adottságokra, (meglévő aknák, tolózárak, tűzcsapok, stb.,) részben a mosatási munkák végzésével kapcsolatos elvárásokra alapozódtak. A fentiek mellett a hálózat üzemeltetőjétől származó tájékoztatások is figyelembevételre kerültek. A mosató aknák elhelyezkedése / elhelyezése mellett figyelmet kellett fordítani a hálózat szakaszolási lehetőségeire, (az öblítés, mosatás alatt álló vezetékszakaszhoz csatlakozó vezetékek lezárásra) is. A hálózatrekonstrukciós fejlesztések részletes műszaki tartalmát az alábbi táblázatokban ismertetjük:

00233 207



137. táblázat: Mosató csomópontok, Zsombó Mosató csomópontok kialakítása (földmunkával, aknaépítéssel, szerelvényekkel együtt) SorElhelyezkedés (utcák) db szám 1 Temető-Móra F. 1


100

1

2

1

2

2

Felszabadulás u. 152. -15. sz. között

1

3

Orgona-Ujhelyi u.

1

4

4

1

3

6

Deák F.-Alkotmány Erdőalja u. Felszab. u.-val összekötő vezeték Radnóti-Újhelyi

7

Móricz-Glóbusz

1

8

Gárdonyi-Felszabadulás

1

9

Gárdonyi-Kölcsei

1

10

Kodály-Móricz

1

5

Összesen

1

125

150

200

250

300

350

400

3

1

3 3 3 1

2 3

10

6

22

3

138. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Tolózárak beépítése földbe, Zsombó

Sorszám


1 2

Jókai-Felszabadulás

3

Gyémánt-Alkotmány Erdőalja u. Felszab. összekötő vezetéknél Deák-Kodály

4 5

Tolózárak beépítése földbe Sordb Átmérő Elhelyezkedés (utcák) szám 2 100

Temető-Gyémánt u.-val

2

100

1

100

2

100

2

100

db

Átmérő

9

100

80 125 150 Összesen

200 250 300 350 400

Mindösszesen

9

00234 208



139. táblázat: Hálózatrekonstrukció – Vezetékcsere, Zsombó Magas csőtörési ráta miatt indokolt vezeték építése

Sorszám


Átmérő

Anyag

Hossz

1

Alkotmány u. 2.-18. sz. között

100

KPE

340

2

Felszabadulás u. 31-117. sz. között

100

KPE

891

5

Móra F. u. 2.-18. sz.

100

KPE

340

3

Temető u. 1.-16. sz. között

100

KPE

190

KPE

1761

-

-

80 100 125 150 200 250 300 400 Mindösszesen

-

-

1761

00235 209


6.1.2.


Egyéb releváns szempontok

Technológiai kockázat A teljesség érdekében, a fentiekhez kapcsolódóan szükséges jelezni, hogy természetesen maguk a technológiai megoldások is hordoznak magukban bizonyos mértékű kockázatot. E megállapítás lényegében minden technológiára igaz, azonban napjainkra a vastalanítással, mangán eltávolítással kapcsolatos tapasztalatok közismertté váltak, így az alábbiakban – a bemutatott technológiai megoldások jellegére való tekintettel - az arzénmenetesítéssel, ill. az ammónium koncentráció csökkentésével kapcsolatos kérdéseket foglaljuk vázlatosan össze. Az arzén-mentesítéssel összefüggésben maga a vegyszer-használat, ill. a megfelelő mennyiségű vegyszer adagolása hordoz magában bizonyos mértékű kockázatot. A kérdéskör kapcsán szükséges utalni arra is, hogy a kezelendő víz minősége az arzén-mentesítési folyamatok lejátszódását befolyásolja, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyersvíz minőségének esetleges változása (a leg-általánosabban vizsgált vízminőségi jellemzők közül pl. a pH, valamint a vas, és mangán-koncentráció változása) az adagolt vegyszerek mennyiségének módosítását tehetik szükségessé. Még összetettebb a kérdés az ammónium eltávolításának területén. Napjainkra elsősorban a törésponti klórozásra, ill. a biológiai folyamatok felhasználására alapozott technológiai megoldások terjedtek el, azonban bizonyos mértékű kockázatok e megoldások esetén is felmerülnek. A törésponti klórozással kapcsolatos nehézségek részeként kerülhet felvetésre, hogy az eljárás során meglehetősen bonyolult, több tényező befolyása alatt álló folyamatok játszódnak le, (a befolyásoló tényezők között lehet megemlíteni pl. a pH, a víz-hőmérséklet, és a vízben jelen lévő egyéb nitrogénvegyületek hatását.) Mindezek mellett felvetődnek a klórozáshoz kapcsolódó további következmények is, nevezetesen a klórozási melléktermékek, a klórozott vegyületek, ill. a THM (trihalometán) megjelenésének kérdésköre. A THM eltávolítását a szűrőkben lévő GAC töltetek ugyan biztosítják, de szorpciós kapacitásuk korlátozott, megfelelő működésük gondos üzemeltetést igényel. Az előzőekhez hasonlóan, nehézségek merülnek fel a biológiai ammónium-mentesítés esetében is. A biológiai ammónium ion mentesítés – a rendszer mikrobiológiai jellegéből adódóan – több, nehezebben befolyásolható, és viszonylag kevésbé ismert folyamatot tartalmaz. A kérdések részben abból adódnak, hogy a műtárgyakban kialakuló mikroorganizmus kultúra milyen mértékben, és milyen körülmények között lesz alkalmas az ammónium iont nitritté, majd nitráttá történő oxidálására. A lejátszódó folyamatokat a nyersvíz minősége, ill. a minőség változása ez esetben is igen nagy mértékben befolyásolja. A biológiai folyamatok megfelelő módon történő lejátszódásához ez a technológia is gondos üzemeltetést igényel. A megoldási lehetőségek összefoglalásaként kiemelésre kerülhet, hogy mindkét technológia megfelelő működtetése körültekintő üzemeltetést igényel, valamint az a körülmény, melyet egyébként már a technológiák megnevezése is jelez: az ammónium-koncentráció csökkentését a törésponti klórozásnál lényegében kémiai, míg a biológiai ammónium-mentesítésnél gyakorlatilag biológiai folyamatok teszik lehetővé. Egyéb kockázatok A megvalósítás során a kivitelezés jelenthet kockázatot, mivel azt egy élő, üzemelő rendszeren kell elvégezni. A vízbiztonsági elvárásoknak a projekt minden egyes fázisában meg kell felelni. Ez közös üzemeltetői és kivitelezői felelősséget jelent. Az üzemeltetőnek várhatóan különös gondot kell tisztítástechnológia üzemeltetésének sajátosságaira.

fordítania

az

üzemoptimalizálásra

és

00236 210

a



A megvalósítás után a többlet vegyszerhasználat, az új technológiák megfelelő szintű kezelésének elsajátítása, a kellően képzett szakemberek biztosítása jelentik az üzemeltetés oldaláról a legfontosabb kockázatot. Az újonnan kialakítandó térségi rendszernél szükséges a tervezett távvezetékeket megfelelő üzemellenőrzési gyakorlatát kialakítani, mivel a távvezeték meghibásodás esetén nagy az ellátatlan terület. A kistérségi rendszereknél ezért feltétlenül nagy hangsúlyt kell fektetni a távvezeték nyomvonalának statikus és dinamikus környezeti hatásoktól való védelmének fenntartására. Megnehezítheti a kivitelezést, illetve emelhetik a költségeket az út alatti átfúrások, vasút alatti átvezetések, csőhidak kialakításai, és estenként nehézségeket okozhat a szolgalmi jog bejegyeztetése is. Az üzemeltetőnek, várhatóan különös gondot kell fordítania a távvezetékes ellátás üzemeltetési sajátosságaira, s az ebből eredhető vízminőség-romlás lehetőségének elkerülésére.

00237 211


6.1.3.


A kiválasztott változat bemutatása

Az alábbi táblázatban a kiválasztott változat részletes, létesítményenkénti felépítését mutatjuk be műszaki megoldásonkénti bontásban. 140. táblázat: A kiválasztott változat bemutatása Kapacitás/ mennyiség

Fajlagos költség


12 500 Ft/fm

50

170 fm

17 000 Ft/fm

50

50 m2 150 m3 50 m3

210 000 Ft/m2 109 000 Ft/m3 54 000 Ft/m3

50 50 50

200 m3

153 500 Ft/m3

50

6 m2

160 000 Ft/m2

50

2 szett 6 szett

55 000 Ft/szett 90 000 Ft/szett

30 30

Gáztalanító Tisztítástechnológia

1 400 m3/d 64 m3/h

6 160 Ft/m3/d 945 000 Ft/m3/h

30 30


1 egység


15


1 egység


15


1 egység

185 000 Ft/egység

15

Irányítástechnika, vezérlés Mechanikai hálózattisztítás

1 egység 27 300 fm


5 -

Beruházási elem

Deszk önálló Vezetéképítés NA100 Vezetéképítés NA150 Új építésű épület

19 fm

Víztároló medencék építése Dekantáló, iszapsűrítő medence Acélszerkezetes víztorony Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150

00238 212




Fajlagos költség


8 db

480 000 Ft/db

50

2 szett

150 000 Ft/szett

30

Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100

4 szett 6 szett 17 szett

165 000 Ft/szett 55 000 Ft/szett 75 000 Ft/szett

30 30 30

Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA150 Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100

2 szett 507 fm

90 000 Ft/szett 33 000 Ft/fm

30 50

Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA150 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA100/100

440 fm 1 db 2 db

48 000 Ft/fm 300 000 Ft/db 330 000 Ft/db

50 30 30


Fajlagos költség


79 fm

10 200 Ft/fm

50

Beruházási elem

Deszk hálózat rekonstrukció Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80

Beruházási elem

Kübekháza önálló Vezetéképítés NA80 Vezetéképítés NA100 Vezetéképítés NA150

62 fm

12 500 Ft/fm

50


165 fm 80 m2

17 000 Ft/fm 15 000 Ft/m2

50 30


100 m3

135 000 Ft/m3

50

Dekantáló, iszapsűrítő medence Acélszerkezetes víztorony

20 m3

63 000 Ft/m3

50

100 m3

178 400 Ft/m3

50

6 m2 3 szett

160 000 Ft/m2 55 000 Ft/szett

50 30

Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA80 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150

6 szett

90 000 Ft/szett

30

400 m3/d

13 440 Ft/m3/d

30


20 m3/h 1 egység

1 720 000 Ft/m3/h 2 061 000 Ft/egység

30 15


1 egység

690 000 Ft/egység

15


1 egység


5


19 265 fm

200 Ft/fm

-


Fajlagos költség


Gáztalanító Tisztítástechnológia

Beruházási elem

Kübekháza hálózatrekonstrukció Hálózatreko nstrukció, mosatóaknák

8 db

480 000 Ft/db

50

Hálózatreko nstrukció, to lózárak földbe el helyezve NA100

4 szett

165 000 Ft/szett

30

Hálózatreko nstrukció, to lózárak aknában elhelyezve NA80

5 szett

55 000 Ft/szett

30


13 szett

75 000 Ft/szett

30


4 szett

80 000 Ft/szett

30


3 szett

90 000 Ft/szett

30

Hálózatreko nstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100

636 fm

33 000 Ft/fm

50

2 db

330 000 Ft/db

30

Hálózatreko nstrukció, tű zcsap NA100/100

00239 213




Beruházási elem

Fajlagos költség


Röszke Vízellátó Rendszer Lőszermentesítés

3 755 m2

2 158 Ft/m2

-


3 755 fm

12 500 Ft/fm

50

Vezetéképítés NA150 3/4"-os házibekötés

142 fm 25 db

17 000 Ft/fm 105 000 Ft/db

50 30

Épület felújítása Víztároló medencék felújítása, átalakítása

80 m2 90 m3

15 000 Ft/m2 41 700 Ft/m3

30 40

Dekantáló, iszapsűrítő medence Tűzcsap NA100/100

50 m3

54 000 Ft/m3

50

1 db 6 m2

330 000 Ft/db 160 000 Ft/m2

30 50

8 szett 1 200 m3/d

90 000 Ft/szett 4 978 Ft/m3/d

30 30

Tisztítástechnológia Hálózati szivattyúzás

55 m3/h 1 egység

945 000 Ft/m3/h 3 870 000 Ft/egység

30 15


1 egység


15

Vízátadó szivattyúzás Zagyvíz szivattyúzás Irányítástechnika, vezérlés Mechanikai hálózattisztítás

1 egység 1 egység

456 000 Ft/egység 185 000 Ft/egység

15 15

1 egység 38 130 fm


5 -


Fajlagos költség


Tolózárakna kialakítása Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150 Gáztalanító

Beruházási elem

Röszke hálózatrekonstrukció Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák

12 db

480 000 Ft/db

50

Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100

39 szett

150 000 Ft/szett

30

12 szett

165 000 Ft/szett

30

Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA150

6 szett

210 000 Ft/szett

30


17 szett

55 000 Ft/szett

30


13 szett

75 000 Ft/szett

30


8 szett

90 000 Ft/szett

30

400 fm

30 500 Ft/fm

50

Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA100

420 fm

33 000 Ft/fm

50


4 db

300 000 Ft/db

30


1 db

330 000 Ft/db

30

00240 214


Beruházási elem


Kapacitás/ mennyiség Tiszas ziget-Újszentiván önálló Tiszaszigeti vízm ű teljes kapacitás ára

Fajlagos költség



35 fm

10 200 Ft/fm

50


93 fm

12 500 Ft/fm

50


71 fm

17 000 Ft/fm

50


8 0 m2

15 000 Ft/m2

30


100 m3

96 000 Ft/m3

50

Víztároló medencék felú jítása, átalakítása

5 0 m3

40 000 Ft/m3

40


5 5 m3

63 000 Ft/m3

50

Transzformátor állomás építése

1 db

3 600 000 Ft/db

30


4 m2

2 40 000 Ft/m2

50


1 db

1 400 000 Ft/db

50


2 szett

55 000 Ft/szett

30

Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA15 0

6 szett

90 000 Ft/szett

30

1 500 m3/d

6 160 Ft/m3/d

30


70 m3/h

945 000 Ft/m3/h

30


1 egység


15


1 egység


15


1 egység

185 000 Ft/egység

15


1 egység


5


40 193 fm

200 Ft/fm

-


Fajlagos költség


Gáztalanító

Beruházási elem

Tiszasziget hálózatrekonstrukció Hálózatreko nstrukció, mosatóaknák

11 db

480 000 Ft/db

50


21 szett

55 000 Ft/szett

30


11 szett

75 000 Ft/szett

30


2 szett

90 000 Ft/szett

30


Fajlagos költség


6 db

480 000 Ft/db

50

12 szett


30 30

Beruházási elem

Újszentiván hálózatrekonstrukció Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100

4 szett


9 szett


9 szett


30 30


1 szett

180 000 Ft/szett

30

Hálózatrekonstrukció, vezetékcsere bekötésekkel NA80 Hálózatrekonstrukció, tűzcsap NA80/80

706 fm

30 500 Ft/fm

50

4 db

300 000 Ft/db

30

1 db

310 000 Ft/db

30


00241 215




Beruházási elem

Fajlagos költség


Zsombó Vízellátó Rendszer Régészeti feltárás Lőszermentesítés

0 alkalom 3 000 m2

0 Ft/alkalom 3 000 Ft/m2

-

Vezetéképítés NA80 Vezetéképítés NA100 Vezetéképítés NA125 Vezetéképítés NA150

23 fm 3 042 fm 113 fm

23 Ft/fm 3 042 Ft/fm 113 Ft/fm

50 50 50

84 fm 96 fm

84 Ft/fm 96 Ft/fm

50 50

40 db 1 db 60 m2 77 fm

40 Ft/db 3 000 000 Ft/kút 60 Ft/m2 77 Ft/fm

30 40 50 30

150 m3 3 m3 20 m3 5 db 2 m2

109 000 Ft/m3 3 Ft/m3 20 Ft/m3 5 Ft/db 480 000 Ft/m2

50 50 50 30 50

Vezetéképítés NA200 3/4"-os házibekötés Kútfelújítás Új építésű épület Útépítés Víztároló medencék építése Dekantáló, iszapsűrítő medence Dekantáló, iszapsűrítő medence Tűzcsap NA100/100 Tolózárakna kialakítása Zárkamra kialakítása

1 db

1 728 000 Ft/db

50

Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA50 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA100

1 szett 8 szett

1 Ft/szett 8 Ft/szett

30 30

Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA125 Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA150

2 szett 3 szett

2 Ft/szett 3 Ft/szett

30 30

Aknában elhelyezett tolózárak létesítése NA200 Gáztalanító

2 szett 1 007 m3/d

2 Ft/szett 6 720 Ft/m3/d

30 30


60 m3/h 1 egység

60 Ft/m3/h 0 Ft/egység

30 15


1 egység


15

1 db

1 Ft/db

15

24 242 fm

24 242 Ft/fm

-


Fajlagos költség



Technológától független vegyszeradagolás Mechanikai hálózattisztítás

Beruházási elem

Zsombó hálózat rekonstrukció Hálózatrekonstrukció, mosatóaknák Hálózatrekonstrukció, tolózárak földbe elhelyezve NA100

10 db

480 000 Ft/db

50

Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA80 Hálózatrekonstrukció, tolózárak aknában elhelyezve NA100

9 szett 6 szett 22 szett

165 000 Ft/szett 55 000 Ft/szett 75 000 Ft/szett

30 30 30


3 szett 1 761 fm

90 000 Ft/szett 33 000 Ft/fm

30 50

00242 216


6.1.4.


Outputindikátorok

Az outputindikátorokat a következő táblázatokban mutatjuk be vízellátó rendszerenkénti bontásban és projektcsoport szintű összesítésben is. Az outputindikátor táblákban lévő egyes kategóriák a tanulmányban alkalmazott költségvetési struktúra alapján az alábbi létesítményeket, berendezéseket, tevékenységeket, költségelemeket foglalják magukban: 1. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel:    

Mélyfúrású kút létesítése kútmélység szerint Kútfelújítás Kútfejgépészet Kútszivattyú

2. Nagyátmérőjű kút:    

Mélyfúrású kút létesítése kútmélység szerint Kútfelújítás Kútfejgépészet Kútszivattyú

3. Vízműtelep:                       

Meglévő épület bontása Épület felújítása Épület átalakítása Új építésű épület Útépítés Burkolatok (járda, parkoló) Kerítés építés Nyersvíz medence, tisztavíz medence építése (hasznos térfogat szerint) Nyersvíz medence, tisztavíz medence felújítás, átalakítás Dekantáló, iszapsűrítő medence építése (hasznos térfogat szerint) Dekantáló, iszapsűrítő medence felújítás, átalakítás Sűrített iszaptároló létesítmény Szikkasztó árok Hidrofor (tartálytérfogat szerint/liter) Elektromos energia ellátás Tolózárakna kialakítása Zárkamra kialakítása Földbe elhelyezett tolózárak létesítése Aknában elhelyezett tolózárak létesítése Egyéb építés Egyéb szerelvények Nyomásfokozó, átemelő, kivéve a kútszivattyúk Egyéb gépi berendezés, irányítástechnika, vezérlés

4. Ivóvíz kezelési eljárások:      

Gáztalanítás Vas- és mangántalanítás Vas- és mangántalanítás, ammónium-mentesítés Ammónium-mentesítés Arzénmentesítés (határérték közeli vas-mangán) Vas- és mangántalanítás, ammónium-, arzénmentesítés

00243 217

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY  


Klórozás Klórdioxid adagolás

5. Ivóvízhálózat: 

Távvezetékek és vízműtelepi udvartéri vezetékek átmérőnkénti bontásban

6. Ivóvíztárolás:    

Acélszerkezetes víztorony (hidroglóbusz, hidrohenger, stb.) építése Víztorony felújítása, átalakítása Nyersvíz medence, tisztavíz medence (hasznos térfogat szerint) építése Nyersvíz medence, tisztavíz mendence felújítás, átalakítás

7. Ivóvízhálózati rekonstrukció: 

Vezetékrekonstrukció átmérőnkénti bontásban hagyományos kitakarásos eljárással

Eszközbeszerzés: 

Önálló szerződés keretén belül megvásárolandó eszközök

Egyéb beruházási költség:     

Mechanikai hálózattisztítás ¾”-os házi bekötés Kúteltömedékelés Tűzcsap építése Meglévő technológia intenzifikálása

A vízkezelési eljárásokkal kapcsolatos költségek számításánál további sajátosság, hogy a költségek előirányzásánál a fajlagos költségek alapját az eltávolítandó komponensek jellege, (azaz végső soron a megoldandó feladatok jellege) határozta meg, (arzénmentesítés, ammónium- koncentráció csökkentése, stb.) A megoldandó feladat jellegének megfelelő költségek kapacitás-lépcsőnként kerültek meghatározásra. Az adott szennyező anyag eltávolításának beruházási, és üzemeltetési költség-vonzata a hasonló feladatot megoldó különböző konkrét műszaki megoldások átlagosított költségeivel került előirányzásra, oly módon, hogy az előirányzott költségek a nagy mozgásteret biztosító (sárga FIDIC könyv szerinti) kivitelezés esetén is megfelelő költség-keretet biztosítsanak úgy a megvalósításra, mint a vizsgált időtartam alatti üzemeltetésre.

00244 218



141. táblázat: Outputindikátorok – Deszk önálló Munka, létesítmény megnevezése

Deszk

FELSZÍN ALATTI VÍZKIVÉTEL ÖSSZESEN

MértékEgység egység, (db) kapacitá s m

1. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel 2. Nagyátmérőjű kút

Üledékes kőzetben Kemény kőzetben Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval Üledékes kőzetben Kemény kőzetben Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval

VÍZMŰTELEP ÉS VÍZKEZELÉS

3. Vízműtelep

4. Ivóvízkezelési eljárások

Gáztalanítás Vas- és mangántalanítás Vas- és mangántalanítás, ammónium-mentesítés Ammónium-mentesítés

Klórozás Klórdioxid adagolás 80 mm 100 mm 125 mm 150 mm 200 mm 250 mm 300 mm 400 mm 500 mm 600 mm Nyíltvíztartás Vákuumkutas víztelenítés (egy soros) Félpályás úthelyreállítás 1,5-2,5 méter mélységig fektetés IV.-VI. talajminőségi osztály esetén

VÍZELOSZTÁS

Ivóvíz vezeték

5. Ivóvízhálózat**

Építési körülmények miatt felmerülő többletköltségek

Mennyiség

Beruházási költség

-

-

-

-

m db

-

-

-

-

m m

-

-

-

-

m

-

-

-

1 1

m3/d m3/d

31 060 6 339

1 400 1 400

43 484 511 8 874 096

-

-

-

-

972 405 -

64 -

62 233 920 -

1 1

m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d m m m m

12 863 17 493

19 170

244 388 2 973 810

-

m m m m m m m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

1 -

Arzénmentesítés (határérték közeli vas-mangán) Vas- és mangántalanítás, ammónium-, arzénmentesítés

Fajlagos költség

00245 219


MértékEgység egység, (db) kapacitá s 1 m3 1 m3

Munka, létesítmény megnevezése

Deszk

6. Víztárolás

7. Ivóvízhálózati rekonstrukció

Víztorony építés

Mennyiség


157 952

200

31 590 300

112 161

150

16 824 150

80 mm 100 mm

1

m m

33 957

507

17 216 199

125 mm 150 mm

1

m m

49 392

440

21 732 480

200 mm 250 mm

-

m m

-

-

-

300 mm 400 mm 500 mm

-

m m m

-

-

-

600 mm

-

m

-

-

-

1

fm

206

27 300

5 618 340

-

db

-

-

-

-

db db

-

-

-

-

db

-

-

-

Víztároló medence építés

Bélelés szoros illeszkedésű csövekkel

Fajlagos költség

EGYÉB BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG

ESZKÖZBESZERZ ÉS

VÍZELOSZTÁS


Egyéb sajátos Mechanikai hálózattisztítás technológiai műveletek

Egyéb

3/4"-os házi bekötés Kúteltömedékelés Tűzcsap Meglévő technológia intenzifikálása

00246 220



142. táblázat: Outputindikátorok – Kübekháza önálló Munka, létesítmény megnevezése

Kübekháza



1. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel 2. Nagyátmérőjű kút

Üledékes kőzetben Kemény kőzetben

-

Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval Üledékes kőzetben Kemény kőzetben Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval

1 -


3. Vízműtelep


Gáztalanítás Vas- és mangántalanítás Vas- és mangántalanítás, ammónium-mentesítés Ammónium-mentesítés

1 -

Arzénmentesítés (határérték közeli vas-mangán) Vas- és mangántalanítás, ammónium-, arzénmentesítés Klórozás Klórdioxid adagolás 80 mm 100 mm 125 mm 150 mm 200 mm 250 mm 300 mm 400 mm 500 mm 600 mm Nyíltvíztartás Vákuumkutas víztelenítés (egy soros) Félpályás úthelyreállítás 1,5-2,5 méter mélységig fektetés IV.-VI. talajminőségi osztály esetén

VÍZELOSZTÁS

Ivóvíz vezeték



Fajlagos költség

Mennyiség


-

-

-

m db m m

-

-

-

m

66 154 13 830

400 400

26 461 764 5 531 904

-

-

-

1 769 880 -

20 -

35 397 600 -

10 496 12 863 17 493

79 62 165

829 168 797 475 2 886 345

m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d

1 1 1

m3/d m3/d m3/d m m m m

-

m m m m m m m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

00247 221


MértékEgység egység, (db) kapacitá s 1 m3 1 m3


Kübekháza

6. Víztárolás


Víztorony építés

Mennyiség


183 574

100

18 357 360

138 915

100

13 891 500

80 mm 100 mm

1

m m

33 957

636

21 596 652

125 mm 150 mm

-

m m

-

-

-

200 mm 250 mm

-

m m

-

-

-

300 mm 400 mm 500 mm

-

m m m

-

-

-

600 mm

-

m

-

-

-

1

fm

206

19 265

3 964 737

-

db

-

-

-

-

db db db

-

-

-

Víztároló medence építés


Fajlagos költség


ESZKÖZBESZERZ ÉS

VÍZELOSZTÁS



Egyéb


00248 222



143. táblázat: Outputindikátorok – Röszke önálló Munka, létesítmény megnevezése

Röszke


MértékEgység egység, (db) kapacitá s 1 m m 1 db m m m

1. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel

Üledékes kőzetben Kemény kőzetben Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval Üledékes kőzetben

2. Nagyátmérőjű kút

Kemény kőzetben Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval


3. Vízműtelep


VÍZELOSZTÁS

-

-

-

20 854 5 122

1 200 1 200

25 024 251 6 146 834

-

m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d m3/d

972 405 -

55 -

53 482 275 -

80 mm 100 mm

1

m m

12 863

3 755

48 298 688

125 mm 150 mm

1

m m

17 493

142

2 484 006

200 mm 250 mm

-

m m

-

-

-

-

m m m m m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

300 mm 400 mm 500 mm 600 mm Nyíltvíztartás Vákuumkutas víztelenítés (egy soros) Félpályás úthelyreállítás 1,5-2,5 méter mélységig fektetés IV.-VI. talajminőségi osztály esetén



m3/d m3/d

Klórozás Klórdioxid adagolás


Mennyiség

1 1

Gáztalanítás Vas- és mangántalanítás Vas- és mangántalanítás, ammónium-mentesítés Ammónium-mentesítés Arzénmentesítés (határérték közeli vas-mangán) Vas- és mangántalanítás, ammónium-, arzénmentesítés

Ivóvíz vezeték

Fajlagos költség

00249 223


MértékEgység egység, (db) kapacitá s m3


Röszke

6. Víztárolás


Víztorony

Mennyiség


-

-

-

1

m3

42 909

90

3 861 837

80 mm 100 mm

1 1

m m

31 385 33 957

400 420

12 553 800 14 261 940

125 mm 150 mm

-

m m

-

-

-

200 mm 250 mm

-

m m

-

-

-

300 mm 400 mm 500 mm

-

m m m

-

-

-

600 mm

-

m

-

-

-

1

fm

206

38 130

7 847 154

1

db

108 045

25

2 701 125

1 -

db db db

339 570 -

1 -

339 570 -

Víztároló medence felújítás, átalakítás


Fajlagos költség


ESZKÖZBESZERZ ÉS

VÍZELOSZTÁS



Egyéb


00250 224



144. táblázat: Outputindikátorok – Tiszasziget-Újszentiván önálló




Munka, létesítmény megnevezése 1. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel 2. Nagyátmérőjű kút

-

-

-

-

-

-

-

m m m

-

-

-

1 1

m3/d m3/d

23 279 6 339

1 500 1 500

34 918 086 9 507 960

-

m3/d m3/d m3/d m3/d

-

-

-

1 -

m3/d m3/d

972 405 -

70 -

68 068 350 -

80 mm 100 mm

1 1

m3/d m m

10 496 12 863

35 93

367 353 1 196 213

125 mm 150 mm

1

m m

17 493

71

1 242 003

-

m m m m m m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

Kemény kőzetben Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval


Gáztalanítás Vas- és mangántalanítás Vas- és mangántalanítás, ammónium-mentesítés Ammónium-mentesítés Arzénmentesítés (határérték közeli vas-mangán) Vas- és mangántalanítás, ammónium-, arzénmentesítés Klórozás Klórdioxid adagolás

200 mm 250 mm 300 mm 400 mm 500 mm 600 mm Nyíltvíztartás Vákuumkutas víztelenítés (egy soros) Félpályás úthelyreállítás 1,5-2,5 méter mélységig fektetés IV.-VI. talajminőségi osztály esetén

VÍZELOSZTÁS




m db

Kútfelsőrész kiképzés, kútakna, vagy kútház búvárszivattyúval Üledékes kőzetben

Ivóvíz vezeték

Mennyiség

-

Üledékes kőzetben Kemény kőzetben

3. Vízműtelep


Fajlagos költség

00251 225




6. Víztárolás


Víztorony Víztároló medence építés és felújítás, átalakítás


80 mm 100 mm 125 mm 150 mm 200 mm 250 mm 300 400 500 600

mm mm mm mm

MértékEgység egység, (db) kapacitá s m3 1 m3 1 m m m m m m

Fajlagos költség

Mennyiség


-

-

-

79 576 31 385 -

150 706 -

11 936 400 22 157 457 -

-

m m m m

-

-

-

1

fm

206

40 193

8 271 719

-

db db db db

-

-

-


ESZKÖZBESZERZ ÉS

VÍZELOSZTÁS



Egyéb


00252 226



145. táblázat: Outputindikátorok – Zsombó önálló

F EL SZ ÍN A L A T T I VÍZ K IV ÉT E L Ö S SZ ES EN

M é rté kEg ys ég e g ys ég , (d b ) ka p ac itá s 1 m m db m m m 1 m 3 /d 1 m 3 /d m 3 /d 1 m 3 /d m 3 /d m 3 /d m 3 /d m 3 /d m 3 /d

M u n k a , lét es ítm én y me g n e ve zés e

Z so m b ó 1 . M é lyfúrá sú kú t, ha gyom án yos á tm é rő vel 2. N ag yátm é rő jű k út

Ü le dé kes kő zetbe n, kútfe lújítás Ke m é ny kő ze tbe n Kú tfelső ré sz kik ép zé s, kú takn a, vag y kúth áz bú vár szivattyúva l Ü le dé kes kő zetbe n Ke m é ny kő ze tbe n Kú tfelső ré sz kik ép zé s, kú takn a, vag y kúth áz bú vár szivattyúva l

V ÍZ M Ű T E L E P É S VÍZ K E Z E L ÉS

3 . V ízm ű te lep

4 . Ivó vízke ze lé si e ljá rá sok

G áztala nítá s Va s- é s m an gá nta lan ítá s Va s- é s m an gá nta lan ítá s, a m m ón ium -m e nte síté s Am m ó niu m -m en tesítés Ar zén m en tesítés ( ha tá ré rték kö zeli va s-m a ng án ) Va s- é s m an gá nta lan ítá s, a m m ón ium -, a rzé nm e nte síté s Kl ór ozás Kl ór dio xid a da go lá s 80 mm 1 00 m m 1 25 m m 1 50 m m 2 00 m m 2 50 m m 3 00 m m 4 00 m m 5 00 m m 6 00 m m N yíltvíztartá s V áku um k utas vízte len íté s (eg y sor os) F él pá lyás ú1 the lyre m álléítá ,5- 2,5 ters m é lység ig fe kte tés IV.-V I. ta lajm inő ség i o sztá ly ese tén

VÍZ E L O SZ T Á S

Ivóvíz v ezeté k

5 . Ivó vízh áló zat**

É pítés i k örü lm é nye k m ia tt felm er ülő töb b letkö ltsé g ek

F a jla g o s kö lts é g

M e n n yisé g

B e ru h ázá si kö lts ég

2 7 8 53 5 7 3 77 6 9 15 92 6 10 0 -

2 50 1 0 07 1 0 07 60 -

3 0 87 0 0 0 5 7 77 8 3 50 6 9 63 2 8 4 5 5 56 6 0 00 -

1 1

m m

1 0 4 96 1 2 8 63

23 3 0 42

2 41 4 03 3 9 12 7 7 25

1 1 1 -

m m m m m m m m m

1 5 4 35 1 7 4 93 2 6 1 37 -

1 13 84 96 -

1 7 44 1 5 5 1 4 69 4 1 2 2 5 09 1 1 4 -

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

-

m

-

-

-

00253 227

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MértékEgység egység, (db) kapacitá s m3


Zsombó

6. Víztárolás


Mennyiség


-

-

-

80 mm 100 mm

1 1

m3 m m

112 161 33 957

150 1 761

16 824 150 59 798 277

125 mm 150 mm

-

m m

-

-

-

200 250 300 400

mm mm mm mm

-

m m m m

-

-

-

500 mm 600 mm

-

m m

-

-

-

1

fm

206

24 242

4 989 004

40

db

108 045

40

4 321 800

5 -

db db db

339 570 -

5 -

1 697 850 -

Víztorony Víztároló medence építés


Fajlagos költség


ESZKÖZBESZERZ ÉS

VÍZELOSZTÁS



Egyéb


00254 228



146. táblázat: Outputindikátorok – Zsombó Projektcsoport E g ysé g (d b)

M é rté keg ys ég , k ap a citás

F ajl ag o s k ö lts ég

M en n yis ég

B eru h á zás i k ö ltsé g

Üle dé kes kö zetb en

2

m

1 2 348

25 0

3 08 7 0 00

Kem é ny kő zetb en

0

m

0

0

0

Kút felső ré sz kikép zés, kúta kna , va gy kút ház b úvá rs ziva ttyú val

1

db

0

0

0

Üle dé kes kő zetb en

0

m

0

0

0

Kem é ny kő zetb en

0

m

0

0

0

Kút felső ré sz kikép zés, kúta kna , va gy kút ház b úvá rs ziva ttyú val

0

m

0

0

0

5

m /d

3

3 4 078

5 5 07

187 6 66 96 2

Gázta laní tás

1

m 3 /d

6 7 23

5 5 07

37 02 4 0 79

Vas - é s m an gá nta lan ítá s

0

m 3 /d

0

0

0

Vas - é s m an gá nta lan ítá s, a mm ón iu m -m en tesí tés

1

m /d

3

9 26 10 0

60

55 56 6 0 00

Am mó nium -me nte síté s

0

m /d

3

0

0

0

Arzé nm en tes íté s (hat árérté k kö ze li vas-ma ng án )

0

3

m /d

0

0

0

Vas - é s m an gá nta lan ítá s, a mm ón iu m -, arzénm en te síté s

1

3

m /d

1 0 48 71 8

20 9

219 1 82 14 5

Klórozá s

0

m 3 /d

0

0

0

Klórdio xid a da golá s

0

m /d

3

0

0

0

80 mm

1

m

1 0 496

13 7

1 43 7 9 25

10 0 mm

1

m

1 2 863

6 9 71

89 66 4 4 88

12 5 mm

1

m

1 5 435

11 3

1 74 4 1 55

15 0 mm

1

m

1 7 493

63 2

11 05 5 5 76

20 0 mm

1

m

2 6 137

96

2 50 9 1 14

25 0 mm

0

m

0

0

0

30 0 mm

0

m

0

0

0

40 0 mm

0

m

0

0

0

50 0 mm

0

m

0

0

0

60 0 mm

0

m

0

0

0

N yíltví zt artás

0

m

0

0

0

V áku um kut as ví zt elen íté s (eg y soro s)

0

m

0

0

0

F élp ályás úth elyreá llí tás

0

m

0

0

0

1 ,5-2, 5 m ét er m élysé gig fe kte tés

0

m

0

0

0

IV. -V I. tala jm inő ség i osztá ly e seté n

0

m

0

0

0

F EL S Z ÍN A L AT T I VÍZ K IV ÉT EL ÖS SZ E SEN

Z s om b ói PC S

M u n k a, létes ítm én y m eg n e vez ése

1 . M é lyf úrású kút , h ag yom án yos átm é rő vel

2 . N ag yát mé rőjű k út

V ÍZ M ŰT E L EP ÉS VÍ Z KE Z EL ÉS

3. Ví zmű te le p

4. Ivó vízkeze lési e ljá rá sok

VÍZ E L OSZ T Á S

Ivó víz ve ze té k

5. Ivó vízhá ló zat

É pít ési kö rü lmé nye k m ia tt felm erülő tö bble tkölt ség ek

00255 229


Egység (db)

Mértékegység, kapacitás

Fajlagos költség

Mennyiség


1

m3

166 492

300

49 947 660

1

3

m

98 966

640

63 338 037

80 mm

1

m

31 385

1 106

34 711 257

100 mm

1

m

33 957

3 324

112 873 068

125 mm

0

m

0

0

0

150 mm

1

m

49 392

440

21 732 480

200 mm

0

m

0

0

0

250 mm

0

m

0

0

0

300 mm

0

m

0

0

0

400 mm

0

m

0

0

0

63 mm

0

m

0

0

0

63 mm

0

m

0

0

0

0

-

0

0

0

0

-

0

0

0

1

fm

206

149 130

30 690 954

3/4"-os házi bekötés

1

db

108 045

65

7 022 925

Kúteltömedékelés

0

db

0

0

0

Tűzcsap

1

db

339 570

6

2 037 420

Meglévő technológia intenzifikálása

0

db

0

0

0

Zsombói PCS


6. Víztárolás

Víztorony Víztároló medence




ESZK ÖZBESZE RZÉS

VÍZELOSZTÁS



Egyéb

00256 230



6.2. INTÉZMÉNYI, MŰKÖDTETÉSI, ÜZEMELTETÉSI ELEMZÉS 6.2.1.

A beruházás tulajdonjogi kérdései

A tulajdoni viszonyok vonatkozásában a fejlesztések megvalósítását követően sem alakul ki elvi alapjait tekintve új helyzet: mindazok a fejlesztés során megvalósításra kerülő létesítmények, melyek kizárólag egy - egy település ellátását szolgálják, az adott település tulajdonát képezik, míg a több település ellátásához szükséges létesítmények, művek az érintett települések közös tulajdonába kerülnek. A meglévő berendezések, létesítmények, vagyontárgyak tulajdonviszonyai a fejlesztést követően sem fognak változni. A projektben megvalósuló fejlesztések során létrejövő Víziközmű - elemek tulajdoni kérdéseivel kapcsolatos részletek a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően: A Társulás pénzeszközeit a Zsombó Község Önkormányzata (a székhely önkormányzat) által meghatározott hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli. A Társulás a hatályos jogszabályok, különösen az Áht. és Ámr., illetve a költségvetési szervek jogállását rendező 2008. évi CV. törvény alapján gazdálkodik. Költségvetését és annak végrehajtását a Társulási Tanács határozatban állapítja meg. A Társulás saját vagyonnal rendelkezhet, az általa végzett beruházás és annak szaporulata a Társulás vagyona. A társulás vagyona felett a társulás tagjai a pénzügyi hozzájárulásuk arányában rendelkeznek tulajdonjoggal. A beruházással létrejövő közművagyon vagyonjogi rendezése esetén a vagyonmegosztást a tagok valamennyi tag által jóváhagyott, az elszámolásokat részletező okiratban rögzítik. A Társulás működésének költségvetési forrása: A Társulás tagjai a Társulás, mint költségvetési szerv működésének forrásait saját költségvetésükből, érdekarányos felosztásban (a csak egy önkormányzathoz tartozó beruházás költsége, illetve annak önrésze az adott önkormányzatot terheli) biztosítják, a gesztorként eljáró önkormányzaton keresztül. Az éves működési célú támogatási igényről és az egyes Tagokat terhelő befizetési kötelezettségekről a Társulási Tanács az adott költségvetési évet megelőző év december 15. napjáig, határozattal dönt. A Társulási Tanács határozata alapján, a gesztorként eljáró önkormányzat legkésőbb az adott költségvetési év január 10. napjáig, írásban értesíti a Tagokat a következő évi befizetési kötelezettségeikről és azok esedékességéről. A projekt keretében megvalósítandó létesítmények vonatkozásában felek megállapodnak abban, hogy a kizárólag az adott önkormányzat közigazgatási területén megvalósult beruházásban létrejövő létesítmények az adott önkormányzat tulajdonába kerülnek. A Társulás által létrehozott egyéb vagyon esetében a mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók, azzal, hogy a Társulás vagyona, a közös fejlesztési programokban vállalt teherviselés arányában a társuló önkormányzatok tulajdonába kerül. A KEOP projekt megvalósításának és működtetésének finanszírozási forrásai: A beruházás finanszírozása Tagok a beruházás megvalósításához szükséges saját forrást, amely az el nem számolható költségekkel együtt – külön testületi döntés alapján - a pályázati előírás szerinti, valamint a támogatási szerződésben rögzített feltételek szerint, illetve meghatározott összegben és ütemezésben saját költségvetési rendeleteikben biztosítják, valamint a beruházások ütemében az önerő forrását a Társulás rendelkezésére bocsátják. Amennyiben a tag önkormányzatok a Társulási Tanács elnökének írásbeli értesítésében foglalt határidőre az esedékes önerő rendelkezésre bocsátását elmulasztják, a Társulás székhelye szerinti önkormányzat a tag önkormányzat költségvetési elszámolási számlája ellen azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosult. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy

00257 231



felhatalmazó levélben bejelentik a számlavezető pénzintézetüknek a Társulás székhelye szerinti Önkormányzat megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, mint azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosultat azzal, hogy tagok a saját forrás teljes összegének megfizetéséig, a felhatalmazást nem vonhatja vissza. A felhatalmazás bank által aláírt egy példányát, a tagok kötelesek a Társulásnak átadni. Tagok tudomásul veszik, amennyiben valamely önkormányzat a jeleni megállapodásban vállalt fizetési kötelezettségeit határidőben és felhívásra nem teljesíti, az esetben a kötelezett késedelembe esnek. A fizetésre kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve a Ptk. Megfelelő rendelkezései szerint köteles a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni. A kamatfizetési kötelezettség beáll akkor is, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

00258 232


6.2.2.


Működtetés, üzemeltetés

6.2.2.1 A működtetésre vonatkozó szabályozás, a fejlesztés működtetésébe bevont szereplők A meglévő viziközművek üzemeltetése jelenleg jogszerűen, megfelelően megoldott. A projektben lévő települések üzemeltetői struktúrája viszonylag hosszabb idő alatt alakult ki, és az információk alapján napjainkban a közmű-tulajdonos önkormányzatok, és a szolgáltatók közötti kapcsolat megfelelő, és korrekt. Deszk, Kübekháza, Röszke, Tiszasziget-Újszentiván, Zsombó meglévő vízellátó rendszerét, vízművét, szennyvízelvezető rendszerét és szennyvízkezelését a TMV Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft. üzemelteti. Az önkormányzatok üzemeltetési szerződése határozatlan időre szól. A projekt keretében Jánoshalmán megvalósuló létesítményeket a 16/2006. (XII.28.) Me-HVM-PM rendelet 25.§ 4. pontja alapján a jelenlegi üzemeltető szervezet, a TMV Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft fogja üzemeltetni. A program előkészítése, a fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetések során nem merült fel olyan törekvés, mely az üzemeltetői struktúra megváltoztatására irányulna, így a jövőre vonatkozóan is a jelenlegi, meglévő üzemeltetői koncepció változatlan megtartása került előirányzásra. A program előkészítése, a fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetések során nem merült fel olyan törekvés, mely az üzemeltetői struktúra megváltoztatására irányulna, így a jövőre vonatkozóan is a jelenlegi, meglévő üzemeltetői koncepció változatlan megtartása került előirányzásra. 6.2.2.2 Az üzemeltetők esetleges bevonása a fejlesztés finanszírozásába A Társulás a projekt önerő finanszírozásához EU Önerő Alap forrásra kíván pályázni, a fennmaradó összeget pedig önkormányzati forrásból tervezi finanszírozni. Az üzemeltető szervezeteket nem kívánja bevonni a projekt finanszírozásába. 6.2.2.3 A működés finanszírozása, díjpolitika A költség-haszon elemzés során a projekt bevételének tervezésénél a változó (fogyasztásfüggő) díjat terveztük emelni. A beruházás üzembe helyezésétől a díjakba szükséges beépíteni a megnövekedett üzemköltséget és az új létesítmények rövidtávon jelentkező pótlásainak többletterheit, ennek teljesítését a tagönkormányzatok nyilatkozatban vállalják. Feltételezésünk szerint a 0. változatban megjelenő, jelentős összegű pótlás által generált megtakarítás nem okoz díjcsökkenést, az így keletkező összeg a fennmaradó illetve az új létesítmények amortizációjára fordítódik. A projektben keletkező hosszú lejáratú eszközök pótlásának pénzügyi fedezet igénye kezdetben nem terheli a lakosságot, annak vízdíjba történő beépítése fokozatosan valósul meg. A díjakba beépített amortizációs költség éves átlagban eléri az elvárt 50%-os értéket, az időtáv végén a díjban a teljes éves amortizáció beépítése megtörténik. A településeken elfogadott jelenlegi díjpolitikákat az 5.3-as fejezetben ismertetjük. 6.2.2.4

Az ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során

A projekt kedvezményezettje, a Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás a projekt megvalósítás során ÁFA visszaigénylő. Az üzemeltetési és karbantartási költségek esetén sem számoltunk ÁFA-val, mivel a majdani üzemeltetők jelenleg is ÁFA visszaigénylők. Tehát az ÁFA mind a beruházás, mind a működtetés során visszaigényelhető.

00259 233



6.3. A PROJEKT HATÁSAI 6.3.1.

A projekt jelentős hatásai

A projekt illeszkedik a helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. Megvalósulása esetén a projektgazda minden hazai és EU-s környezetvédelmi jogszabály előírásainak megfelel. A tervezés során előtérbe került a helyi környezet állapota, a természeti erőforrások rendelkezésre állása. A projekt alapvető célja a környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, különös tekintettel a vízre, mint feltételesen megújuló környezeti elemre. A projekt a 201/2001. (X..25.) Korm. rendeletben előírt határértékeknek megfelelő ivóvíz biztosításán túl jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal is bír:  A térség turisztikai vonzereje nő, az életminőség emelkedik.  A projekt megvalósulásával tovább növekszik a társadalmi – gazdasági esélyegyenlőség – az összkomfortos lakókörnyezet kialakíthatósága.  Nő az egészséges ivóvízzel ellátott lakosok száma.  Hosszútávon fenntartható vízellátó rendszerek alakulnak ki.  A projekt megvalósulása hozzájárul az Új Magyarország Fejlesztési Projekt és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) célkitűzéseinek megvalósításához.  A projektben részt vevő településeken tovább javul az ivóvíz minősége.  Magyarország nemzetközi megítélése javul.  A fejlesztés gazdaságélénkítő hatással is bír.

6.3.2.

A projekt környezeti fenntarthatósága

A projekt tervezése, megvalósítása és fenntartása, valamint a pályázó szervezet teljes működése során szem előtt tartjuk az Európai Unió és Magyarország által kiemelten kezelt fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítését. A projekt teljes időtartama alatt - beruházás, fenntartás - figyelembe vesszük a különböző környezetvédelmi szempontokat. Ennek érdekében az alábbi 3 fenntarthatósági intézkedési szempontot teljesítjük: Fenntarthatósági terv vagy program (Local Agenda 21) elkészítése A Társulás települései vállalják, hogy elkészítik a Local Agenda 21 programot, mivel céljuk, hogy az önkormányzatok aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program elkészítése és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A Társulás tudatában van annak, hogy a dokumentumok elkészítése jelen pályázati konstrukció keretében nem elszámolható. A Támogatási szerződés aláírásától számított 12 hónapon belül rendelkezésre fog állni. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során Ez az intézkedés a projektre vonatkozik. A projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe és megvalósításába a Társulás bevonta a Terézhalmi Ökoturisztikai Egyesületet amelyről együttműködési megállapodást írtak alá. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése (t) A projekt megvalósítása során, valamint a fenntartási időszak alatt vállalja a Társulás településén lévő vízmű, hogy az összes keletkezett 4,1 t hulladékot a projekt befejezéséig 3,45 tonnára redukálja. Az új és korszerű technológiának köszönhetően csökken a karbantartási munkálatok során keletkezett hulladék mennyisége, így a vállalt érték teljesíthető. A projektgazda a fentieken túl az alábbi fenntarthatósági feltételeket teljesíti:  

A környezettudatos beszerzés alkalmazása: Minden, a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelembe veszi a környezeti szempontokat. A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei:

00260 234


 


A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságot fognak tükrözni. Másodlagos alapanyag felhasználás biztosítása: A másodlagos alapanyagok felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre növeli a teljes alapanyag-felhasználáson belül. Az építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét tudatosan minimalizálni fogja.

A projekt keretében közhasználatú építmény nem létesül. 6.3.3.

Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások

Mind a projekt előkészítése, mind annak megvalósítása során a projektgazda nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítására. A projekt teljes időtartama alatt kiemelt figyelmet fordít a következő három esélyegyenlőségi vállalásra:   

Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása Esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőinek bevonása tervezésébe A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett

a

projekt

Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása Ez az intézkedés a pályázó szervezet működésére vonatkozik, a pályázat benyújtásakori értéke: 0. A projekt megkezdését követően legkésőbb két hónapon belül kinevezésre kerül az esélyegyenlőségi munkatárs, aki a belső munkatársak közül fog kikerülni. A hivatalos igazolást célzandó, a kiválasztott személy munkaköri leírásába be fog kerülni az esélyegyenlőségi munkatárs feladatainak leírása. A funkció a projekt zárásáig folyamatosan élni fog. Esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőinek bevonása a projekt tervezésébe A tervezett fejlesztésre vonatkozó intézkedés keretében a Társulás biztosította, továbbra is biztosítja, hogy a projekt”végső” kedvezményezettjeinek (jelen esetben a hátrányos helyzetű roma lakosság) véleménye megjelenjen a projekt átalakítása során. A bevont célcsoport a roma kisebbség, képviseletük: Cigány Kisebbségi Önkormányzat Ezen intézkedésnek a benyújtáskori várható értéke: igen A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett Ez az intézkedés a projektre vonatkozik. A Társulás a kiviteli tenderben előírja, hogy a nyertes kivitelező a beruházás megvalósításába közmunkásokat köteles alkalmazni. A közbeszerzési dokumentációban pontosan meghatározza a közmunkás létszámot, munkaidőt és munkakört, amelyet a nyertes ajánlattevőnek vállalnia kell. A fentieken túl a projektgazda az alábbi esélyegyenlőségi feltételeket teljesíti: A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni kell mind az előkészítés, mind a majdani végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. A projekt kidolgozásánál vizsgálni kell a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét.  Az új beruházás vagy felújítás eredményeként létrejövő közhasználatú építmények akadálymentesek kell, hogy legyenek  A projekt megvalósulás során létrejövő honlap infokommunikációs akadálymentesítéséről gondoskodni fog.  A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban az esélytudatosságot fog közvetíteni. A nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíteni fogja mind az előkészítés, mind a végrehajtás közbeszerzési eljárásai során. 

00261 235



7. A KIVÁLASZTOTT VÁLTOZAT PÉNZÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE A pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzés az érvényben lévő költség-haszon elemzés módszertani útmutató és a KEOP 1.3.0. Pályázati Útmutató előírásai szerint készült. Az elemzéshez kapcsolódó táblázatokat képletezett Excel formátumban elektronikusan csatoljuk a Tanulmányhoz. E fejezet szöveges részében csak a releváns évekre vonatkozó adatokat mutatjuk be.

7.1. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEZÉSEI A költség-haszon elemzés célja a műszaki és pénzügyi értelemben megvalósítható és jogilag megfelelő projektváltozatok közötti választás, a finanszírozás és a fenntarthatóság elemzése, az Uniós támogatási összeg számítása, illetve a kiválasztott változat társadalmi hasznosságának vizsgálata. A költség-haszon elemzés az alábbi általános feltételezésekre épül:       

     



A fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmaztuk, a projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítottuk meg a vizsgált időtávra. A projekt jövedelemtermelő jellegű, saját bevételt generál a szolgáltatást igénybevevők befizetései által. Az Európai Bizottság által javasolt 5%-os diszkontrátát alkalmaztuk a pénzügyi elemzésnél, s a javasolt 5,5%-os társadalmi diszkontrátát alkalmaztuk a közgazdasági költség-haszon elemzésnél. A támogatási összeg meghatározása a finanszírozási hiány számításának módszerével történt. A vizsgálati időtáv 30 év (2011-2040), ebből a beruházások megvalósításához szükséges idő 3 év (2011-2013), a vizsgált üzemelési időtáv 27 év. Az elemzést reálértéken végeztük, 2010. évi árszinten megadott nettó értékek alapján. Az inflációs várakozásokat, annak alakulását az elemzés nem veszi figyelembe. A fejlesztések időben ütemezett beruházási költségeit 2010. évi változatlan áron forintban határoztuk meg. A műszaki költségbecslés 2009. évi áron készült, melyet a Konvergencia Program által 2010. évre meghatározott állóeszköz felhalmozás implicit árindexe (2,9%) alapján 2010. évi árszintre hoztunk. A beruházási költség csak elszámolható költségeket tartalmaz. A maradványérték meghatározása amortizációs szemlélettel történt, értéke a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel. A számviteli értelemben vett amortizáció a diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak nem része, abban csak a szükséges pótlások szerepelnek. A pótlási költségeket a fejlesztés eredményeként létrejövő létesítmények élettartama alapján számítjuk. Kintlévőséggel, a fogyasztók fizetési fegyelmével a projekt támogatási intenzitásának meghatározásakor nem számoltunk. Az ÁFA értéke nem része az elemzésnek, mert mind a Kedvezményezett, mind az érintett üzemeltető szervezetek ÁFA visszaigénylők. A műszaki beruházási költségek felosztása az érintett települések között érdekarányosan történt. A járulékos költségek a műszaki beavatkozás arányában terhelik a Társulás tag önkormányzatait. Az érintett üzemeltető egyedi díjpolitikát alkalmaz minden településre, melyet a projekt megvalósulását követően is meg kíván tartani. Így helyi díjnövekménnyel kalkuláltunk, azaz településenként külön állapítottuk meg a fenntartási többletköltséget, ezáltal a szükséges vízdíjnövekményt is. A projekt megvalósításához szükséges saját forrást a Társulás települései, EU Önerő Alap támogatásból és önkormányzati forrásból kívánják finanszírozni. Az EU Önerő Alapról szóló 8/2010. (II.26) számú Önkormányzati Minisztérium rendelet és a 2010-es évi költségvetési törvény értelmében minden érintett település jogosult az EU Önerő Alap támogatásra. A 1254/2010. (XI.19.) számú Kormányhatározat alapján az Önkormányzatok és jogi

00262 236



személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása 2011. évi előirányzatból 1 milliárd forint összegig előnyben kell részesíteni az önkormányzati ivóvízminőség-javító program végrehajtását. A források felhasználását szabályozó rendelet előkészítése folyamatban van, elfogadása várhatóan 2011. február végéig megtörténik.

7.2. PÉNZÜGYI ELEMZÉS A pénzügyi elemzés általános célja, a projekt cash-flow előrejelzésének segítségével a megfelelő pénzügyi megtérülési mutatók kiszámítása (FNPV/C, FRR/C, FNPV/K, FRR/K), a támogatási összeg meghatározása, valamint a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. Az elemzés keretében pénzügyi modell készült a beruházás és a működtetés éveire. A pénzügyi elemzés során a fejlesztési különbözet módszerét alkalmaztuk. 7.2.1. 7.2.1.1

Pénzügyi költségek becslése Beruházási költségek becslése

A beruházási költségek számbavétele a műszaki adatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak (fajlagos költségek) felhasználásával történt. A kivitelezést előkészítő munkálatok illetve az építési tevékenység költségének becslését, 2009. évi árszinten a tervezői költségbecslés adta meg. A projekt teljes beruházási költségének meghatározásához a műszaki költségeket kiegészítettük a szükséges járulékos költségekkel, figyelembe véve a pályázati kiírás szabályait. Az egyéb tervezés (nem kivitelezői feladat) magába foglalja a hálózatrekonstrukciós intézkedési terv készítését, az ingatlanszerzési valamint területelőkészítési költségeket. Közbeszerzési tanácsadó alkalmazása is indokolttá válik a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, valamint a különböző sablon dokumentációk projektre szabása terén. Az előre nem látható kiadások fedezésére műszaki tartalékot képeztünk, mely a területelőkészítés és építés költségének 1.9%-a. Az árak 2010. évre történő korrekciójához a Konvergencia Programban szereplő állóeszköz implicit árindexét használtuk (2,9%). Eddig ellátatlan külterületek szolgáltatásba vonását is beterveztük az érintett önkormányzatokkal egyeztetve az alábbi településeken:  Zsombó  Röszke Mind a 2009.11.24-én a Társulásnak tájékoztatásul megküldött előzetes költségbecslések, mind a 2010 novemberében a Társulásnak véleményezésre elküldött pénzügyi tájékoztatók, mind a 2011.03.22-én a Társulásnak véleményezésre megküldött köztes RMT tartalmazta a településekre eső várható önerő részt és várható vízdíjnövekményeket az éppen aktuális, külterületi ellátásokat tartalmazó műszaki tartalom, pályázati szabályozások és érvényes társulási döntési pontok alapján. Mindezek ismeretében a települések nyilatkozatban vállalták a pályázatban is szerepeltetni a kérdéses lakott részek vízellátásba vonását. A műszaki költségbecslés során meghatározott nettó építési költséget, illetve az alkalmazott fajlagos költségeket a kiválasztott változatra vonatkozóan a 6. fejezetben mutattuk be. A változatelemzés során a költségvetés összeállításánál a pályázati elszámolhatóságot nem vettük figyelembe. Azaz például az MNV Zrt-nek fizetendő jóvátételi díj bár valós költség, változatelemzésben releváns tétel, és az ingatlanszerzés költségeihez tartozik, a pályázat szempontjából már a nem elszámolható kategóriába esik, ezért más soron szerepeltetjük a költségvetési táblában. A projekt teljes beruházási költségét 2010. évi áron az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

00263 237



Ivóvízminőség-javítási projekt beruházási költsége A projekt beruházási költségei (2010. évi árszinten, nettó)

Sorszám 1.

Beruház ási feladat Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni ér tékű jog m egszerzése

Költség [Ft]

2011

2012

2013

2014

0

0

0

0

0

1.1.

Földvás árlás

0

0

0

0

0

1.2. 2.

Ingatlanszerzés egyéb költs ége Területelőkészítés, területrendezés

0 65 000 000

0 0

0 0

0 65 000 000

0 0

2.1. 2.2.

Régés zeti feltárás Lőszermentesítés

50 000 000 15 000 000

0 0

0 0

50 000 000 15 000 000

0 0

2.3. 3.

Területrendezés Építés

0 603 181 614

0 0

0 287 880 912

0 315 300 702

0 0

3.1.

Vezeték építés

113 434 182

0

56 717 091

56 717 091

0

106 411 257

0

53 205 628

53 205 628

0

3.1.2. 3/4"-os házi bek ötés

7 022 925

0

3 511 463

3 511 463

0

Mélyfúrású kút építése 3.2.1. Mélyfúrású kút (kútmély ség szerint)

3 087 000 0

0 0

1 543 500 0

1 543 500 0

0 0

3.2.2. Mélyfúrású kút kútfejgépészet (átmérő szerint) 3.2.3. Kútfelújítás

0 3 087 000

0 0

0 1 543 500

0 1 543 500

0 0

3.1.1. Vezeték építés (cs őátmérő szerint) 3.2.

0

0

0

0

0

Vízműtelep építés

30 326 688

0

15 163 344

15 163 344

0

3.3.1. Meglévő épület bontása 3.3.2. Épület felújítása

0 3 704 400

0 0

0 1 852 200

0 1 852 200

0 0

0 23 769 900 2 852 388

0 0 0

0 11 884 950 1 426 194

0 11 884 950 1 426 194

0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

125 216 952

0

62 608 476

62 608 476

0

57 418 200

0

28 709 100

28 709 100

0

3.4.2. Nyersvíz medence, tisztavíz mendence felújítás, átalakítás

5 919 837

0

2 959 919

2 959 919

0

3.4.3. Dekantáló, iszapsűrítő medence (hasznos térfogat szerint)

11 931 255

0

5 965 628

5 965 628

0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

3.2.4. Kúteltömedék elés 3.3.

3.3.3. Épület átalakítása 3.3.4. Új építésű épület 3.3.5. Útépítés 3.3.6. Burkolatok (járda, parkoló) 3.3.7. Kerítés építés 3.4. 3.4.1.

Víztároló medencék Nyersvíz medence, tisztavíz mendence (hasznos térfogat szerint)

3.4.4. Dekantáló, iszapsűrítő medence felújítás, átalakítás 3.4.5. Sűrített iszaptároló létesítmény 3.4.6. Szikkasztó árok 3.4.7. Hidrofor (tartálytérfogat szerint/liter) 3.4.8. Acélszerkezetes víztorony (hidroglóbus z, hidrohenger, stb.)

0

0

0

0

24 973 830

24 973 830

0

0

0

0

0

0

18 298 707 3 704 400

0 0

9 149 354 1 852 200

9 149 354 1 852 200

0 0

3.5.2. Tűzc sap (gerincvezeték csőátmérője szerint) 3.5.3. Tolózárakna kialakítása 3.5.4. Zárkamra kialak ítása

2 037 420 5 062 680 3 218 712

0 0 0

1 018 710 2 531 340 1 609 356

1 018 710 2 531 340 1 609 356

0 0 0

3.5.5. Földbe elhelyezett tolózárak létesítése 3.5.6. Aknában elhelyezett tolózárak létesítés e

0 4 275 495

0 0

0 2 137 748

0 2 137 748

0 0

3.5.7. Egyéb építés

0

0

0

0

0

3.5.8. Egyéb s zerelvények

0

0

0

0

0

228 720 975

0

114 360 488

114 360 488

0

27 165 600

0

13 582 800

13 582 800

0

15 079 995

0

7 539 998

7 539 998

0

12 363 435

0

6 181 718

6 181 718

0

169 316 805

0

84 658 403

84 658 403

0

3.6.

Hálózati rekonstrukció 3.6.1. Tolózárakna, mosatóakna kialakítása hálózatmosatás miatt Mechanikus hálózattisztítást lehetővé tevő földbe 3.6.2. elhelyezett tolózárak létesítés e Mechanikus hálózattisztítást lehetővé tevő aknában 3.6.3. elhelyezett tolózárak létesítés e 3.6.4. Vezetékek átépítése, bekötésekk el (csőátmérő szerint)

0

0

0

0

0

Tűzc sapok elhelyezése hálózattisztítás miatt (gerincvezeték cs őátmérője szerint)

4 795 140

0

2 397 570

2 397 570

0

Próbaüzem

24 837 478

0

0

24 837 478

0

3.6.5. 3/4"-os házi bek ötés csere 3.6.6. 3.7.

0

Egyéb építési munka 3.5.1. Elektromos energia ellátás

3.4.9. Víztorony felújítás, átalakítás 3.5.

0 49 947 660

00264 238

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 3.8.

Tervezés és engedélyeztetés 3.8.1. Tervezés (kivitelezői feladat) 3.8.2. Egyéb tervezés (nem kivitelezői feladat) 3.8.3. Vízbiztonsági terv 3.8.4. Engedélyek hatósági díjai

4. 4.1.

4.2.

4.3.

Eszközbeszerzés (Gépek és gépi berendezések)


59 259 633

0

28 338 660

30 920 973

0

30 870 000 18 572 973

0 0

27 783 000 0

3 087 000 18 572 973

0 0

9 261 000

0

0

9 261 000

0

555 660

0

555 660

0

0

377 581 919

0

188 790 959

188 790 959

0

Vízkezelés, víztisztítási technológia 4.1.1. Gáztalanító

311 772 224 37 024 079

0 0

155 886 112 18 512 039

155 886 112 18 512 039

0 0

4.1.2. Víztisztítási technológia: Fe, Mn, NH4 4.1.3. Víztisztítási technológia: Fe, Mn, NH4, As

55 566 000 219 182 145

0 0

27 783 000 109 591 073

27 783 000 109 591 073

0 0

4.1.4. Víztisztítási technológia: As (határérték közeli Fe,Mn)

0

0

0

0

0

4.1.5. Víztisztítási technológia: Fe,Mn

0

0

0

0

0

4.1.6. Víztisztítási technológia: NH4 4.1.7. Víztisztítási technológia: Fordított ozmózis 4.1.8. Szelektív inc serélő technológia

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

4.1.9. Meglévő technológia intenzifikálása Nyomásfokozó, átemelő 4.2.1. Kútszivattyú

0 25 627 245

0 0

0 12 813 623

0 12 813 623

0 0

0

0

0

0

0

4.2.2. Hálózati szivattyú 4.2.3. Nyersvíz szivatty ú

18 846 135 5 550 426

0 0

9 423 068 2 775 213

9 423 068 2 775 213

0 0

4.2.4. Vízátadó szivattyú kistérségi rendszereknél

469 224 761 460 40 182 450

0 0 0

234 612 380 730 20 091 225

234 612 380 730 20 091 225

0 0 0

360 150

0

180 075

180 075

0

0

0

0

0

0

35 088 900

0

17 544 450

17 544 450

0

4.2.5. Zagyvíz szivattyú Egyéb gépi berendezés 4.3.1. Technológiától független vegyszeradagolás kialak ítása 4.3.2. Gépi iszapsűrítő 4.3.3. Irányítástechnika, vezérlés

4 733 400

0

2 366 700

2 366 700

0

30 690 954

0

0

30 690 954

0

30 690 954

0

0

30 690 954

0

1 076 454 487

0

476 671 871

599 782 615

0

6 688 500

5 762 400

463 050

463 050

0

Közbeszerzési tanács adó

4 116 000

3 704 400

205 800

205 800

0

7.2. 7.3.

Közbeszerzési dokumentáció Közzétételi díj

0 2 572 500

0 2 058 000

0 257 250

0 257 250

0 0

8.

Mérnökfelügyelet költsége

16 000 000

0

8 000 000

8 000 000

0

9. 10.

A nyilvánosság biztosításának költsége Projekt menedzsment

4 347 525 20 000 000

217 376 2 000 000

2 173 763 8 000 000

1 956 386 8 000 000

0 2 000 000

10.1.

Általános menedzsment

14 855 000

1 485 500

5 942 000

5 942 000

1 485 500

10.4. 11.

Könyvvizsgálat Egyéb

5 145 000 0

514 500 0

2 058 000 0

2 058 000 0

514 500 0

11.1.

Értékbecslés

0

0

0

0

0

11.2.

Művelési ágból való kivonás

0

0

0

0

0

12.

Műszaki tartalék Nettó elszámolható beruházási össz költség (6+7+8+9+10+11+12)

20 000 000

0

8 856 331

11 143 669

0

1 143 490 512

7 979 776

504 165 015

629 345 721

2 000 000

2 085 269

0

2 085 269

0

0

286 393 945

1 994 944

126 562 571

157 336 430

500 000

1 431 969 725

9 974 720

632 812 854

786 682 151

2 500 000

4.3.4. Egyéb gép 5.

Egyéb sajátos technológiai műveletek

5.1.

Mec hanikai hálózttisztítás (szivacsdugós)

6.

Részösszeg (1+2+3+4+5)

7.

Közbeszerzés költségei

7.1.

13. 14.

Egyéb, NEM ELSZÁMOLHATÓ költségek

15.

ÁFA (25%)

16.

Bruttó beruház ási összköltség (13+14+15)

Beruh_össz_Zsombó_B_gy.xls – Projekt „B” vált beruházás 2010 munkalap

00265 239



7.2.1.2 Működési költségek becslése Elemzésünk során részletes költségbecslést készítettünk a projekt eredményének működtetésére vonatkozóan. Becslésünk a jelenlegi állapot és üzemrend költségeire alapoz, illetve számba veszi a projekt által generált többlet költségeket, illetve megtakarításokat. A projekt működési költségei között figyelembe vettük az üzemeltetési és karbantartási költségeket és az élettartamok alapján ütemezett pótlási költségeket is. Újszentiván esetében a projekt megvalósulásával nem merülnek fel többletköltségek, mivel Tiszaszigettel közösen egy műszaki megoldás született. Ennek eredményeképpen egységes díjemelés lesz a két településen és értelmetlen lenne szétszedni a költségeket a két településre. 7.2.1.2.1 Üzemeltetési és karbantartási költségek A kiválasztott változat üzemelési és karbantartási költségterve az új, illetve korszerűsített létesítmények tervezési adatain alapszik. A tervezett beavatkozások által vízmű rendszerenként okozott változó többletköltségek üzemeltetési költségeit a kezelendő ivóvíz mennyiség idősoraival kalkuláltuk. A beruházás miatti anyag és energia többletköltséggel, illetve megtakarítással számoltunk, 3 továbbá a termelt vízre számított 3 Ft/m arzéntartalmú szennyvíziszap ártalmatlanítási és szállítási díjával azokban az esetekben, ahol ez szükséges. A változó költségeket kiegészítik az egyes létesítmények állandó többletköltségei, illetve megtakarításai. Vállalati általános költségek nem szerepelnek, mivel az üzemeltető nem számol el ilyen típusú költségtételt. Bizonyos létesítmények esetében az üzemeltetési költségeken felül karbantartási többletköltség is felmerül, melyet a létesítmények beruházási értékéből, a megadott beruházási tételek után számított két ezrelékre becsültünk. A jelenlegi karbantartási költségeket nem tudjuk külön bemutatni, tekintve, hogy az üzemeltető szervezetek a karbantartás jellegű kiadásaikat nem tartják nyilván külön, ezek részét képezik az alább felsorolt üzemköltségeknek. A fajlagos üzemeltetési költségeket és a karbantartási többletköltségeket vízmű rendszerenként az alábbi táblázatban mutatjuk be. 148. táblázat:

A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén

Fajlagos üzemeltetési és karba ntartási Mértéke költségek projekt esetén gység

Deszk

Kübekháza


Röszke

Zsombó

0,0 15,3 24,9 0,0 3,0

0,0 17,8 35,4 0,0 3,0

0,0 30,0 49,4 0,0 3,0

0,0 13,5 22,4 0,0 3,0

0,0 10,3 26,0 0,0 3,0

Ft/é v Ft/é v Ft/é v

11 827 853 3 802 567 1 911 676

5 676 213 1 781 199 1 576 737

11 691 863 3 729 7 13 2 510 2 46

9 907 9 41 3 162 9 40 1 985 1 47

10 280 573 2 283 145 2 034 127

Egyéb költségek (vízminőségellenőrzés)

Ft/é v

9 265 909

1 909 622

4 113 3 37

11 252 337

8 196 168

Üzemi általános költségek Karbantartási költségek*

Ft/é v Ft/é v

0 150 904

0 11 9 18

0 79 550

0 117 207

0 183 536

Üzemeltetési költségek Változó költségek: Személyi jellegű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség Üzemi általános költségek Egyéb költség (arzéniszap kezelési Állandó költségek: Személyi jel legű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Energiaköltség


*: ez csak a többletet tartalmazza, mert a jelenlegi művek karbantartási költségeit a többi költség között szerepelteti az üzemeltető CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Projekt_eset_költségek munkalap

A fejlesztést követően a vízmű telepeken a foglalkoztatottak létszáma nem fog növekedni a projekt következtében, ezért személyi jellegű többletköltséggel nem számoltunk. A projekt megvalósulása esetén felmerülő összes üzemelési és karbantartási költség idősorát a következő táblázatok tartalmazzák műszaki megoldásonként.

00266 240



149. táblázat: Az üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén Ellátott település neve: Költségelemek

Desz k

Mértékegység

2011

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

Anyagjellegű költség

Ft

6 370 530

6 713 416

6 748 652

6 783 888

6 819 123

6 854 359

7 101 010

7 277 189

7 453 368

7 629 548

Személyjellegű k öltség

Ft

11 479 997

11 827 853

11 946 131

12 065 593

12 186 249

12 308 111

13 195 961

13 869 088

14 576 550

15 320 101

Energiaköltség

Ft

2 741 605

6 653 322

6 710 719

6 768 117

6 825 515

6 882 912

7 284 696

7 571 684

7 858 672

8 145 660

Egyéb költségek

Ft

8 310 204

9 265 909

9 272 830

9 279 750

9 286 671

9 293 591

9 342 034

9 376 637

9 411 239

9 445 842

Karbantartási költség

Ft

0

150 904

150 904

150 904

150 904

150 904

150 904

150 904

150 904

150 904

Vállalati általános költségek

Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes költség

Ft

28 902 336

34 611 404

34 829 236

35 048 252

35 268 462

35 489 878

37 074 606

38 245 502

39 450 735

40 692 055

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

2 905 343 5 790 305 3 808 630 1 908 763 11 918

2 902 790 5 848 208 3 803 562 1 908 333 11 918

Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű k öltség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Ft Karbantartási költség

Kübekháza 2011 2 5 2 1

969 509 252 335 0

255 276 817 642

2014 2 5 3 1

910 449 676 213 818 767 909 622 11 918

2015 2 5 3 1

907 896 732 975 813 699 909 192 11 918

2 5 3 1

900 238 906 690 798 494 907 904 11 918

2 6 3 1

882 368 332 771 763 016 904 898 11 918

2 6 3 1

840 233 655 806 679 359 897 809 11 918

2 799 774 6 995 319 3 599 031 1 891 002 11 918

2 7 3 1

760 925 352 151 521 900 884 467 11 918


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes költség

Ft

12 066 990

14 326 968

14 375 679

14 424 959

14 474 811

14 525 243

14 894 970

15 085 124

15 297 044

15 531 360

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

3 375 856 5 790 305 5 598 429 1 281 313 79 550

3 382 078 5 848 208 5 612 755 1 283 263 79 550


Tisz asz iget 2011 3 5 2 1

516 509 564 335 0

244 276 089 642

2014 3 5 5 1

363 412 676 213 569 777 277 413 79 550

2015 3 5 5 1

369 634 732 975 584 103 279 363 79 550

3 5 5 1

388 301 906 690 627 081 285 212 79 550

3 6 5 1

431 856 332 771 727 362 298 860 79 550

3 6 5 1

462 968 655 806 798 991 308 609 79 550

3 494 079 6 995 319 5 870 620 1 318 357 79 550

3 7 5 1

525 190 352 151 942 249 328 106 79 550


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes költség

Ft

12 925 251

15 966 365

16 045 625

16 125 452

16 205 853

16 286 833

16 870 399

17 305 923

17 757 925

18 227 246

00267 241

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Ellátott település neve: MértékKöltségelemek egység Anyagjellegű költség Ft Személyjellegű k öltség Ft Energiaköltség Ft Egyéb költségek Ft Ft Karbantartási költség

ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT Újsz entiván

2011 3 5 1 2

177 838 311 835 0

138 731 906 924

2014 3 6 1 2

030 015 266 835 0

2015

485 651 739 924

3 6 1 2

034 724 075 807 268 045 835 924 0

2016 3 038 6 136 1 269 2 835 0

962 565 350 924

2017 3 043 6 197 1 270 2 835 0

201 931 656 924

2018 3 6 1 2

047 259 271 835 0

439 910 961 924

2025 3 6 1 2

077 109 711 471 281 099 835 924 0

2030 3 7 1 2

098 053 287 835 0

301 823 626 924

2035 3 119 7 413 1 294 2 835 0

2040

493 639 153 924

3 7 1 2

140 791 300 835 0

686 809 680 924


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes költség

Ft

13 163 699

13 148 799

13 214 500

13 280 801

13 347 711

13 415 234

13 905 602

14 275 674

14 663 209

15 069 099


Röszke 2011

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

5 342 200 9 616 550 2 864 423 10 301 319 0

5 713 167 9 907 941 6 221 581 11 252 337 117 207

5 727 282 10 007 021 6 245 030 11 255 475 117 207

5 741 397 10 107 091 6 268 478 11 258 614 117 207

5 755 513 10 208 162 6 291 926 11 261 752 117 207

5 769 628 10 310 244 6 315 375 11 264 891 117 207

5 868 435 11 053 977 6 479 513 11 286 859 117 207

5 939 011 11 617 841 6 596 754 11 302 551 117 207

6 009 588 12 210 467 6 713 995 11 318 243 117 207

6 080 164 12 833 324 6 831 237 11 333 935 117 207


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes költség

Ft

28 124 492

33 212 233

33 352 015

33 492 787

33 634 560

33 777 343

34 805 990

35 573 364

36 369 500

37 195 866


Zsombó 2011 3 9 2 7

768 978 885 812 0

954 223 112 168

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2030

2035

2040

3 908 319 10 280 573 6 142 060 8 196 168 183 536

3 913 148 10 383 379 6 153 552 8 196 168 183 536

3 917 976 10 487 213 6 165 044 8 196 168 183 536

3 922 805 10 592 085 6 176 536 8 196 168 183 536

3 927 633 10 698 006 6 188 028 8 196 168 183 536

3 961 433 11 469 710 6 268 471 8 196 168 183 536

3 985 576 12 054 781 6 325 931 8 196 168 183 536

4 009 718 12 669 696 6 383 391 8 196 168 183 536

4 033 861 13 315 978 6 440 850 8 196 168 183 536


Ft

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összes költség

Ft

24 444 458

28 710 657

28 829 783

28 949 937

29 071 130

29 193 371

30 079 319

30 745 992

31 442 509

32 170 393


00268 242



A teljes költségek és a projekt nélküli változat esetén felmerülő költségek különbségeként adódó fejlesztési különbözetet a következő táblázatban összegezzük. 150. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költség – fejlesztési különbözet A projekt köl tségei Üzemelt etési és karbant artási költség (Ft)

Jel enér ték

2014

2015

2016

2017

2018

2030

2040

259 452 692

19 275 353

19 404 381

19 533 328

19 662 193

19 790 976

21 217 967

22 257 382

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Ktg_bevétel_FNPV munkalap 7.2.1.2.1.1 Pótlási költség A projektben épülő létesítmények pótlási költségét a beruházási költségek és a létesítmények, illetve eszközök élettartama alapján – a létesítmények felépítésének, anyagának figyelembe vételével – kalkuláltuk. A létesítményeket/létesítmény részeket és eszközöket öt élettartam csoportba soroltuk. Feltételezésünk szerint a hasznos élettartamok lejártakor szükség van a létesítmények, eszközök cseréjére, pótlására. A vizsgált időtávban szükséges pótlások értékét a maradványértékre vonatkozó táblázatban mutatjuk be. Az üzemeltetési időszakban minden 5. illetve a 15. évben kerül sor az új létesítmények pótlására. A fejlesztésből eredő pótlási költségtöbbletek, megtakarítások meghatározásakor figyelembe vettük a beruházás megvalósítása nélkül is felmerülő pótlások költségeit, melyeket a 4. illetve 5. fejezetben mutattuk be. A jelenlegi létesítmények pótlási tervét a következő táblában összegezzük. 151. táblázat:

Jelenlegi létesítmények idősoros pótlási terve vízellátó rendszerenként

Település neve:



Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (B) [Ft] 5 5 000 000


Kút I. (B-28)

792 m3/d

Kút II. (B-33)

792 m3/d

10

6 000 000

40

Hidroglóbusz

100 m3

5

0

40

Szociális épület

43 m2

5

1 800 000

40

Raktár

33 m2

5

900 000

40


990 m3/d

5

700 000

15


660 m3/d

5

600 000 17 0 00 000

15

Település neve:

40



Kapacitás



Kút I. (B-17)

924 m3/d

Kút II. (B-21)

1056 m3/d

5

6500000

40 40

Hidrofor I.

5 m3

5

0

30

Hidrofor II.

5 m3

5

0

30

Hidrofor III.

5 m3

5

0

30

Hidrofor IV. Hidrofor V.

8 m3 8 m3

5 5

0 0

30 30

Épület I. Épület II.

61 m2 13 m2

5 5

0 0

40 40


501,6 m3/d

5

700 000

15

Kút II. (B-21) kútszivattyú típusa: SP 27-7 Összese n:

567,6 m3/d

5

600 000 14 3 00 000

15

00269 243



Település neve:



Kapacitás



Kút I. (B-23) Kút II. (B-29)

924 m3/d 924 m3/d

Hidroglóbusz

200 m3

5

1 500 000

40

Hidrofor Épület

5 m3 87 m2

5 5

0 0

30 40


670 m3/d

5

700 000

15


670 m3/d

5

700 000 13 9 00 000

15

Település neve:

40 40



Kút II. (B-12)

Kapacitás

1452 m3/d



Hidrofor

5 m3

5

0

30

Épület

73 m2

5

0

40

924 m3/d

5

0 0

15


Település neve:



Kapacitás

Kapcsolódó Rekonstrukcióig felújítási költség projekt esetén, hátralévő projekttől élettartam év függetlenül (B) [Ft] üzemen kívül 0 5 6 000 000


Kút I. (B-37) Kút II. (B-57)

1296 m3/d 1152 m3/d

40 40

Kút III. (B-58)

1800 m3/d

5

6 000 000

40

Térszíni tároló Térszíni tároló

40 m3 50 m3

üzemen kívül üzemen kívül

0 0

40 40

Hidroglóbusz Épület

200 m3 84 m2

5 5

2 000 000 0

40 40

Kút I. (B-37) kútszivattyú típusa: BDP-273/7 Kút II. (B-57) kútszivattyú típusa: BDP-273/7

0 m3/d 768 m3/d

üzemen kívül 5

0 700 000

15 15


1200 m3/d

5

800 000 15 5 00 000

15

00270 244



Település neve:



Kapacitás



Kút I. (B-11)

739,2 m3/d

Kút II. (B-13)

528 m3/d

5

5 500 000

40

Kút III. (B-14)

1478,4 m3/d

5

6 000 000

40

Hidroglóbusz Kezelő épület

200 m3 6 m2

5 5

2 000 000 1 500 000

40 40

Szociális blokk

40

30 m2

5

500 000

40

Kút I. (B-11) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 16-8 Kút II. (B-13) kútszivattyú típusa: Grundfos SP 30-7

660 m3/d 660 m3/d

5 5

0 700 000

15 15


1320 m3/d

5

800 000 17 0 00 000

15

Pótlási_terv_jelenlegi_létesítmények_Zsombó – Pótlási terv tervezet munkalap

7.2.1.3

Maradványérték becslése

A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv (30 év) nem esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények élettartamával, ezért ezek a vizsgált időszak végén képviselnek bizonyos értéket, melyet maradványértéknek nevezünk. A projekt során létrehozandó létesítmények maradványértékének kiszámításakor a beruházási összeget csökkentettük a létesítmények várható élettartama alapján számított (lineáris) értékcsökkenéssel. Az egyes létesítménytípusok tervezett hasznos élettartamát és a tervezett maradványértékeket a következő táblázatokban mutatjuk be. 152. táblázat: Maradványérték Építés I. (ve zeték, kút, épül et, medence, a knák)

Maradványérték

(év)


50

-

Élettartam

(év)



23

454 242 069

208 951 352

9 006 837

2 927 222

367 607 822

36 760 7 82

30 360 645 35 449 050 896 666 422

6 072 129 21 269 4 30 275 980 915

Működé s

Maradvány

(év) 27

Építés II. (kút, víztorony, medence felújítás) 40 27 13 Építés III. (épületfelújítás, házi beköté s, kútfejgépészet, utak, kerítés, tolózára k, 30 27 3 tűzcsapo k) és Gépek, be rendezések I. (hidro for, víztiszt. technológiák) Gépek, berendezések II. (szi vattyú k) 15 1 27 3 Gépek, berendezések III. (irányítástechnika) 5 5 27 3 Összesen: Beruh_össz_Zsombó_B_gy.xls – Maradványérték munkalap

00271 245



Hasznos élettartamok részletezése a beruházási költségtételek alapján Létesítmény típusa

Hasznos élettartam

Vezeték építés (csőátmérő szerint) 3/4"-os házi bekötés Mélyfúrású kút (kútmélység szerint) Mélyfúrású kút kútfejgépészet (átmérő szerint) Kútfelújítás Épület felújítása Épület átalakítása Új építésű épület Útépítés Burkolatok (járda, parkoló) Kerítés építés Nyersvíz medence, tisztavíz mendence (hasznos térfogat szerint) Nyersvíz medence, tisztavíz mendence felújítás, átalakítás Dekantáló, iszapsűrítő medence (hasznos térfogat szerint) Dekantáló, iszapsűrítő medence felújítás, átalakítás Sűrített iszaptároló létesítmény Szikkasztó árok Hidrofor (tartálytérfogat szerint/liter) Acélszerkezetes víztorony (hidroglóbusz, hidrohenger, stb.) Víztorony felújítás, átalakítás Elektromos energia ellátás Tűzcsap (gerincvezeték csőátmérője szerint) Tolózárakna kialakítása Zárkamra kialakítása Földbe elhelyezett tolózárak létesítése Aknában elhelyezett tolózárak létesítése Egyéb építés Egyéb szerelvények Tolózárakna, mosatóakna kialakítása hálózatmosatás miatt Mechanikus hálózattisztítást lehetővé tevő földbe elhelyezett tolózárak létesítése

50 30 50 30 40 30 50 50 30 30 30 50 40 50 40 50 50 30 50 40 30 30 50 50 30 30 50 30 50 30

Mechanikus hálózattisztítást lehetővé tevő aknában elhelyezett tolózárak létesítése Vezetékek átépítése, bekötésekkel (csőátmérő szerint) 3/4"-os házi bekötés csere Tűzcsapok elhelyezése hálózattisztítás miatt (gerincvezeték csőátmérője szerint) Gáztalanító Víztisztítási technológia: Fe, Mn, NH4 Víztisztítási technológia: Fe, Mn, NH4, As Víztisztítási technológia: As (határérték közeli Fe,Mn) Víztisztítási technológia: Fe,Mn Víztisztítási technológia: NH4 Víztisztítási technológia: Fordított ozmózis Szelektív incserélő technológia Meglévő technológia intenzifikálása Kútszivattyú Hálózati szivattyú Nyersvíz szivattyú Vízátadó szivattyú kistérségi rendszereknél Zagyvíz szivattyú Technológiától független vegyszeradagolás kialakítása Gépi iszapsűrítő Irányítástechnika, vezérlés Egyéb gép

30 50 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30 15 15 15 15 15 5 15 5 15

00272 246



7.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése A projekt többletköltségeit 2010. évi áron az alábbi táblázat mutatja be. 154. táblázat: A projekt költségei

fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése

Jelenérték

2011

2012

2013

2014

2018

2023

2025

2028

2033

2038

2040

1. Beruházási költség (Ft)

994 422 345

7 979 776

497 393 952

618 202 052

2 000 000

0

0

0

0

0

0

0

Üzemeltetési és karbantartási költség 2. (Ft)

259 452 692

0

0

0

19 275 353

19 790 976

20 432 390

20 685 905

21 006 071

21 533 392

22 052 311

22 257 382

4. Pótlási költs ég (Ft)

69 587 625

0

0

0

0

35 449 050

35 449 050

0

65 809 695

35 449 050

35 449 050

0

5. Működési költség összesen (2+3+4)

329 040 317

0

0

0

19 275 353

55 240 026

55 881 440

20 685 905

86 815 766

56 982 442

57 501 361

22 257 382

6. Maradványér ték (Ft) 7. Össz es költség (1+5-6)

63 855 760

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

275 980 915

1 259 606 902

7 979 776

497 393 952

618 202 052

21 275 353

55 240 026

55 881 440

20 685 905

86 815 766

56 982 442

57 501 361

-253 723 533

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Ktg_bevétel_FNPV munkalap

00273 247


7.2.2.


Pénzügyi bevételek becslése

A projekt jövedelemtermelő jellegű, saját bevételt generál a szolgáltatást igénybevevőktől. Külön kalkuláltuk az egyes fogyasztói csoportoktól származó bevételeket. Jelenleg és a projekt megvalósulását követően is a projekttel érintett településeken egy szolgáltató üzemeltet (Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.). Az üzemeltető szervezet jelenleg egymástól eltérő díjpolitikát alkalmaz saját üzemeltetési területén, melyet a projekt megvalósulását követően is fenn kíván tartani. Ennek megfelelően a projekt által generált többlet terheket a műszaki megoldásokra (Deszk önálló fejlesztése, Kübekháza önálló fejlesztése, Röszke önálló fejlesztése, Zsombó önálló fejlesztése, Tiszasziget - Újszentiván önálló fejlesztése) határoztuk meg. 7.2.2.1 A díjak meghatározása A területen üzemeltető szervezet kéttényezős vízdíjat alkalmaz és a projekt többletterheit nem kívánják megosztani, egyedi vízdíjképzés érvényesül a fejlesztés megvalósulását követően is. Díjképzési képlet bevezetésére a szolgáltatóknál nem került sor az elmúlt években. A projekt bevételének tervezésénél a változó díjat terveztük emelni, az alapdíj a projekt hatására nem változik. A beruházás üzembe helyezésétől a díjakba szükséges beépíteni a megnövekedett üzemköltséget és az új létesítmények rövidtávon jelentkező pótlásának többletterheit. A projektben keletkező hosszú lejáratú eszközök pótlásának pénzügyi fedezet igénye kezdetben nem terheli a lakosságot, annak vízdíjba történő beépítése fokozatosan valósul meg. A díjakba beépített amortizációs költség éves átlagban megközelíti az elvárt 50%-os értéket, az időtáv végén a díjban a teljes éves amortizáció beépítése megtörténik. Bár a szakterületi feltételezésekben szereplő bekötött háztartások száma és az üzemeltetők által szolgáltatott bekötésszámok között igen szoros kapcsolat van, sokszor meg is egyeznek, de mégis a következő különbségek miatt mégsem hivatkoztuk be a modellben a szakterületi feltételezésekben található értékeket. A szakterületi feltételezésekben található bekötött háztartások számát elsősorban technikai sornak tekintjük, amelynek célja végeredményben a települési vízigény meghatározása, tehát a költséghaszon elemzésben direkt módon nem használjuk. A bekötött háztartások száma – az egyszerűsítés érdekében állandónak feltételezve a háztartásméretet a teljes vizsgált időtávban – ugyanis egyenesen arányosan változik a települési lakosszámmal. Ugyanakkor a több évre visszamenő üzemeltetői adatok azt bizonyítják, hogy csökkenő lakosszám mellett is inkább stagnáló, vagy enyhén növekvő a lakossági bekötések száma. Ennek oka, hogy egyrészt a legtöbb településen nem megoldott még a 100%-os vezetékes ivóvíz ellátottság, és az üzemeltetők a csatlakozók számát folyamatosan bővítik az ivóvízminőség-javító projekt nélkül is. Másrészt a valóságban fogyó népesség mellett is a lakások száma rövid távon mindenképpen inkább állandó, de hosszú távon is csak enyhén csökkenő tendenciát mutat, ugyanis a háztartások mérete csökken elsősorban, bár ez a tendencia előre nem becsülhető. Harmadrészt gyakran előfordul, hogy egy lakásban több vízbekötés is lehet, így a bekötések száma meg is haladhatja a háztartások számát. Mindezek alapján a bevételek minél pontosabb tervezése érdekében a legtöbb esetben állandónak tekintettük a teljes időtávban az alapdíj számításánál a bekötések számát, és nem tettük közvetlenül függővé a lakosszám változásától. A reál áron meghatározott nettó vízdíjnövekményeket és a várható nettó vízdíjakat fogyasztói csoportonként az alábbi táblázatok szemléltetik.

00274 248



155. táblázat: Díjak előrejelzése (Ft/m , Ft/hó/bekötés) Vizsgált időtáv évei Díjak előrejelzése - Deszk Díjnövekmény - projekt hatására (Ft/m3)

1

2

3

4

5

10

15

20

25

30

2011

2012

2013

2014

2015

2020

2025

2030

2035

2040

0,0

6,0

11,0

24,0

44,0

49,0

52,0

55,0

58,0

65,0

Lakossági (Ft/m3)

171,0

189,0

205,0

229,0

260,0

265,0

268,0

271,0

274,0

281,0

2.

Intézményi (Ft/m3)

171,0

189,0

205,0

229,0

260,0

265,0

268,0

271,0

274,0

281,0

3.

Ipari, egyéb gazdálkodói (Ft/m3)

171,0

189,0

205,0

229,0

260,0

265,0

268,0

271,0

274,0

281,0

4.

Alapdíj - lakossági

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

5.

Alapdíj - intézményi

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

6.

Alapdíj - egyéb közületi

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

314,0

1.

Vizsgált időtáv évei Díjak előrejelzése - Kübekháza Díjnövekmény - projekt hatására (Ft/m3)

1

2

3

4

5

10

15

20

25

30

2011

2012

2013

2014

2015

2020

2025

2030

2035

2040

0,0

7,0

13,0

33,0

59,0

71,0

72,0

84,0

106,0

135,0

1.

Lakossági (Ft/m3)

198,0

217,0

234,0

265,0

302,0

314,0

315,0

327,0

349,0

378,0

2.


198,0

217,0

234,0

265,0

302,0

314,0

315,0

327,0

349,0

378,0

3.


198,0

217,0

234,0

265,0

302,0

314,0

315,0

327,0

349,0

378,0

4.


320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

5.


320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

6.


320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

Vizsgált időtáv évei Díjak előrejelzése - Tisz asziget Díjnövekmény - projekt hatására (Ft/m3)

1

2

3

4

5

10

15

20

25

30

2011

2012

2013

2014

2015

2020

2025

2030

2035

2040

0,0

3,0

6,0

19,0

31,0

36,0

37,0

41,0

47,0

55,0

Lakossági (Ft/m3)

190,0

205,0

219,0

243,0

266,0

271,0

272,0

276,0

282,0

290,0

2.


190,0

205,0

219,0

243,0

266,0

271,0

272,0

276,0

282,0

290,0

3.


190,0

205,0

219,0

243,0

266,0

271,0

272,0

276,0

282,0

290,0

4.


320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

5.


320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

6.


320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

320,0

1.

Vizsgált időtáv évei Díjak előrejelz ése - Újsz entiván Díjnövekmény - projekt hatására (Ft/m3)

1

2

3

4

5

10

15

20

25

30

2011

2012

2013

2014

2015

2020

2025

2030

2035

2040

0,0

3,0

6,0

19,0

31,0

36,0

37,0

41,0

47,0

55,0

Lakossági (Ft/m3)

198,0

213,0

227,0

251,0

274,0

279,0

280,0

284,0

290,0

298,0

2.


198,0

213,0

227,0

251,0

274,0

279,0

280,0

284,0

290,0

298,0

3.


198,0

213,0

227,0

251,0

274,0

279,0

280,0

284,0

290,0

298,0

4.


312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

5.


312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

6.


312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

312,0

Vizsgált időtáv évei Díjak előrejelzése - Röszke

1

2

3

4

5

10

15

20

25

30

2011

2012

2013

2014

2015

2020

2025

2030

2035

2040

1.

Díjnövekmény - projekt hatására (Ft/m3)

0,0

5,0

11,0

19,0

37,0

45,0

47,0

48,0

54,0

66,0

Lakossági (Ft/m3)

163,0

180,0

197,0

216,0

245,0

253,0

255,0

256,0

262,0

274,0

2.


302,0

319,0

336,0

355,0

384,0

392,0

394,0

395,0

401,0

413,0

3.


302,0

319,0

336,0

355,0

384,0

392,0

394,0

395,0

401,0

413,0

4.


325,0

325,0

325,0

325,0

325,0

325,0

325,0

325,0

325,0

325,0

5.


468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

6.


468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

468,0

1.

00275 249

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Vizsgált időtáv évei Díjak előrejelzése - Zsombó Díjnövekmény - projekt hatására (Ft/m3)


1

2

3

4

5

10

15

20

25

30

2011

2012

2013

2014

2015

2020

2025

2030

2035

2040

0,0

5,0

10,0

18,0

37,0

49,0

50,0

55,0

65,0

82,0

Lakossági (Ft/m3)

172,0

189,0

205,0

224,0

254,0

266,0

267,0

272,0

282,0

299,0

2.


172,0

189,0

205,0

224,0

254,0

266,0

267,0

272,0

282,0

299,0

3.


172,0

189,0

205,0

224,0

254,0

266,0

267,0

272,0

282,0

299,0

4.


282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

5.


282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

6.


282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

282,0

1.

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Projekt_eset_díjak munkalap 7.2.2.2

Teherviselőképességi vizsgálatok

A projekt terheinek figyelembe vétele mellett a teherviselőképességi vizsgálatot önkormányzati szinten végeztük el, mind az átlagos jövedelmi, mind az alsó jövedelmi kategóriákban. A települések háztartási nettó jövedelem szintjét egyrészről a VÁTI TEIR adatbázisban elérhető települési szintű 2008. évi SZJA köteles jövedelmi adatokból, másrészről a KSH régiós szintű társadalmi jövedelemre vonatkozó 2008. évi statisztikájából becsültük. Az alsó jövedelmi decilis esetében a jövedelem - a KSH 2008-as országos jövedelemstatisztikai elemzése szerint - az átlagos jövedelem megközelítőleg 37%-a. A vízfogyasztás fajlagos mennyiségét e háztartások esetében az átlagos fajlagos vízfogyasztás 80 %-ára becsültük. Az érintett települések és a Dél-Alföldi Régió fenti adatbázisokból nyert 2008-as évi alapadatait az RMT 4.1.2. fejezet tartalmazza. Az érintett települések átlagos egy főre jutó nettó jövedelmét 2008. évre 807 882 Ft/főre becsültük, mely a régiós átlag 104,53%-a. A településeken jellemzően a régiós átlag felettiek a jövedelmi viszonyok, ez alól kivétel Röszke és Kübekháza. A jövedelem várható alakulásának becslésekor a 2008. évi adatokat 2010. évi árra korrigáltuk, valamint a reálbér növekedés évi 1 %-os növekedését feltételeztük 2030-ig. A várható víz- és csatornadíj együttes terheit viszonyítottuk a háztartási nettó jövedelemhez. A lakosság jövedelmi helyzetét, a víz- és szennyvíz kiadásoknak a háztartási nettó jövedelemhez való viszonyát értékelő elemzés a projekt teljes üzemeltetési időszakára kiterjed. Az érintett településeken tervezett vagy kivitelezés alatt álló szennyvíz beruházások növekvő díjterheit is figyelembe vettük, mindkét település esetében feltételeztük a szennyvízdíjak növekedését. A projekt által érintett területeken a megnövelt díjteher megjelenésével a lakosság által fizetett víz- és szennyvízdíjak a nettó jövedelmek arányában a fizetőképességi határok környékén mozognak (2014ben a minimum érték 2,5%, a maximum érték 3,6%; 2040-ben a minimum érték 2,7%, a maximum érték 3,1%). Az alsó jövedelmi decilisben a víz- és csatornakiadások a nettó háztartási jövedelemnek átlagosan 6,1-7,2%-a körül fog alakulni a vizsgált időtáv végén.

00276 250



156. táblázat: Az ivóvíz és szennyvíz kiadások aránya az átlagos háztartási nettó jövedelmekhez (2010. évi árszinten) Alap díj ÁFA nélkül Alap díj ÁFA-val Változó díj ÁFA nélkül Változó díj ÁFA-val

Deszk Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz

Ft/hó Ft/hó Ft/hó Ft/hó Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3

2011 314,0 262 392,5 327,5 171,0 312,0 213,8 390,0

2014 314,0 262,0 392,5 327,5 229,0 320,0 286,3 400,0

2020 314,0 262,0 392,5 327,5 265,0 320,0 331,3 400,0

2030 314,0 262,0 392,5 327,5 271,0 320,0 338,8 400,0

2040 314,0 262,0 392,5 327,5 281,0 320,0 351,3 400,0

Éves díj összesen az átlagos jövedelműek esetén

Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

80 152

88 458

95 273

98 205

100 856

Éves díj összesen az átlag alatti jövedelműek esetén

Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

65 850

72 494

77 947

80 292

82 413

Egy főre jutó nettó jövedelem az átlagos jövedelmi decilisekben

Ft/fő/év

972 296

1 001 757

1 063 386

1 174 63 9

1 297 532

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem az átlagos jövedelmi decilisekben

Ft/fő/háztartás

2 826 203

2 911 840

3 090 976

3 414 361

3 771 579

%

2,8%

3,0%

3,1%

2,9%

2,7%

Ft/fő/év

346 194

356 684

378 627

418 239

461 997

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem az alsó jövedelmi decilisben

Ft/fő/háztartás

1 006 292

1 036 783

1 100 566

1 215 710

1 342 900

Díjak/nettó jövedelem

%

6,5%

7,0%

7,1%

6,6%

6,1%


2011 320,0 270,0 400,0 337,5 198,0 325,0 247,5 406,3

2014 320,0 270,0 400,0 337,5 265,0 325,0 331,3 406,3

2020 320,0 270,0 400,0 337,5 314,0 325,0 392,5 406,3

2030 320,0 270,0 400,0 337,5 327,0 325,0 408,8 406,3

2040 320,0 270,0 400,0 337,5 378,0 325,0 472,5 406,3

Díjak/nettó jövedelem Egy főre jutó nettó jövedelem az alsó jövedelmi decilisben

Alap díj ÁFA nélkül Alap díj ÁFA-val Változó díj ÁFA nélkül Változó díj ÁFA-val

Kübekháza Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

68 804

74 587

82 449

86 128

92 172


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

68 804

74 587

82 449

86 128

92 172


Ft/fő/év

841 405

858 317

911 121

1 006 444

1 111 741


Ft/fő/háztartás

2 218 637

2 263 231

2 402 466

2 653 817

2 931 465


%

3,1%

3,2%

3,4%

3,2%

3,1%


Ft/fő/év

299 589

305 611

324 412

358 352

395 844


Ft/fő/háztartás

789 963

805 841

855 417

944 912

1 043 771


%

7,2%

7,5%

7,9%

7,4%

7,2%

00277 251



Tiszasziget Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz



2011 320,0 265,0 400,0 331,3 190,0 310,0 237,5 387,5

2014 320,0 265,0 400,0 331,3 243,0 310,0 303,8 387,5

2020 320,0 265,0 400,0 331,3 271,0 310,0 338,8 387,5

2030 320,0 265,0 400,0 331,3 276,0 310,0 345,0 387,5

2040 320,0 265,0 400,0 331,3 290,0 310,0 362,5 387,5


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

81 634

87 096

92 308

95 087

99 213


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

67 062

71 432

75 601

77 825

81 125


Ft/fő/év

881 845

899 570

954 911

1 054 816

1 165 173


Ft/fő/háztartás

2 537 817

2 588 827

2 748 092

3 035 603

3 353 195


%

3,2%

3,3%

3,4%

3,1%

2,9%


Ft/fő/év

313 988

320 299

340 004

375 576

414 869


Ft/fő/háztartás

903 610

921 772

978 480

1 080 850

1 193 931


%

7,4%

7,7%

7,7%

7,2%

6,8%


2011 312,0 263,0 390,0 328,8 198,0 325,0 247,5 406,3

2014 312,0 263,0 390,0 328,8 251,0 325,0 313,8 406,3

2020 312,0 263,0 390,0 328,8 279,0 325,0 348,8 406,3

2030 312,0 263,0 390,0 328,8 284,0 325,0 355,0 406,3

2040 312,0 263,0 390,0 328,8 298,0 325,0 372,5 406,3


Újszentiván Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

99 727

106 144

112 409

115 758

120 667


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

81 507

86 640

91 652

94 332

98 259

Ft/fő/év

942 590

961 536

1 020 689

1 127 476

1 245 435

Ft/fő/háztartás

2 881 681

2 939 603

3 120 447

3 446 915

3 807 539

Egy főre jutó nettó jövedelem az átlagos jövedelmi decilisekben Egy háztartásra jutó nettó jövedelem az átlagos jövedelmi decilisekben Díjak/nettó jövedelem

%

3,5%

3,6%

3,6%

3,3%

3,2%


Ft/fő/év

335 616

342 362

363 424

401 447

443 447


Ft/fő/háztartás

1 026 045

1 046 669

1 111 060

1 227 301

1 355 704


%

7,9%

8,2%

8,2%

7,7%

7,2%

00278 252



Röszke Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz



2011 325,0 352,0 406,3 440,0 163,0 235,0 203,8 293,8

2014 325,0 352,0 406,3 440,0 216,0 235,0 270,0 293,8

2020 325,0 352,0 406,3 440,0 253,0 235,0 316,3 293,8

2030 325,0 352,0 406,3 440,0 256,0 235,0 320,0 293,8

2040 325,0 352,0 406,3 440,0 274,0 235,0 342,5 293,8


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

56 562

61 794

66 826

68 361

71 491


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

47 281

51 466

55 492

56 720

59 224


Ft/fő/év

853 180

870 329

923 872

1 020 529

1 127 299

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem az Díjak/nettó jövedelem

Ft/fő/háztartás %

1 978 047 2,9%

2 017 806 3,0%

2 141 941 3,1%

2 366 036 2,9%

2 613 575 2,7%


Ft/fő/év

303 781

309 888

328 952

363 367

401 384


Ft/fő/háztartás

704 299

718 455

762 655

842 446

930 584


%

6,7%

7,0%

7,3%

6,7%

6,3%


2011 282,0 1 500,0 352,5 1 875,0 172,0 0,0 215,0 0,0

2014 282,0 250,0 352,5 312,5 224,0 189,0 280,0 236,3

2020 282,0 250,0 352,5 312,5 266,0 213,0 332,5 266,3

2030 282,0 250,0 352,5 312,5 272,0 265,0 340,0 331,3

2040 282,0 250,0 352,5 312,5 299,0 340,0 373,8 425,0


Zsombó Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz Víz Szennyvíz


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

48 281

58 794

67 642

76 200

90 697


Víz+Szennyvíz

Ft/ háztartás

43 971

48 631

55 710

62 556

74 154


Ft/fő/év

879 265

896 938

952 118

1 051 731

1 161 765

Egy háztartásra jutó nettó jövedelem az Díjak/nettó jövedelem

Ft/fő/háztartás %

2 280 184 2,1%

2 326 016 2,4%

2 469 113 2,7%

2 727 436 2,8%

3 012 787 3,0%


Ft/fő/év

313 069

319 362

339 009

374 477

413 656


Ft/fő/háztartás

811 877

828 196

879 147

971 125

1 072 726


%

5,4%

5,7%

6,3%

6,3%

6,8%


00279 253



7.2.2.3 A pénzügyi bevételek előrejelzése Az alábbi táblázatokban a számlázott ivóvíz mennyiségét illetve az abból kalkulált pénzügyi bevételek alakulását mutatjuk be a főbb évekre. 3

157. táblázat: Számlázott ivóvízmennyiség projekt esetén (m /év)

Szám lázott ivóvíz mennyisége (m3) - Deszk

2011

2014

2020

2030

2040

1. Lakossági

148 054

149 455

160 527

178 982

197 437

2. Intézményi 3. Ipari, kereskedelmi

3 000 12 000

3 000 0

3 000 0

3 000 0

3 000 0

4. Összesen

163 054

152 455

163 527

181 982

200 437

2011

2014

2020

2030

2040

1. Lakossági

51 330

48 761

48 074

45 611

42 053

2. Intézményi 3. Ipari, kereskedelmi

1 900 1 600

1 900 0

1 900 0

1 900 0

1 900 0

4. Összesen

54 830

50 661

49 974

47 511

43 953

2011

2014

2020

2030

2040

69 268 2 350 1 550 73 168

67 513 2 350 0 69 863

68 919 2 350 0 71 269

71 262 2 350 0 73 612

73 605 2 350 0 75 955

2011

2014

2020

2030

2040

1. Lakossági 2. Intézményi 3. Ipari, kereskedelmi

72 367 2 250 2 450

70 662 2 250 0

72 376 2 250 0

75 232 2 250 0

78 088 2 250 0

4. Összesen

77 067

72 912

74 626

77 482

80 338

2011

2014

2020

2030

2040

1. Lakossági

116 323

118 205

123 226

131 595

139 964

2. Intézményi 3. Ipari, kereskedelmi 4. Összesen

23 000 10 000 149 323

23 000 10 000 151 205

23 000 10 000 156 226

23 000 10 000 164 595

23 000 10 000 172 964

2011

2014

2020

2030

2040

1. Lakossági 2. Intézményi

115 490 9 000

117 584 9 000

119 841 9 000

123 602 9 000

127 363 9 000

3. Ipari, kereskedelmi 4. Összesen

6 000 130 490

0 126 584

0 128 841

0 132 602

0 136 363

Számlázott ivóvíz mennyisége (m3) - Kübekháza

Számláz ott ivóvíz mennyisége (m3) - Tiszasziget 1. 2. 3. 4.

Lakossági Intézményi Ipari, kereskedelmi Összesen

Számlázott ivóvíz mennyisége (m3) - Újszentiván

Sz ámlázott ivóvíz mennyisége (m3) - Röszke

Számlázott ivóvíz mennyisége (m3) - Zsombó

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Projekt_eset_díjak munkalap

00280 254



158. táblázat: Pénzügyi bevételek projekt esetén (Ft) Bevételek előrejelzése - Deszk 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Lakossági vízdíj számlázott bevétele Intézményi vízdíj számlázott bevétele Egyéb gazdálkodók vízdíj számlázott bevétele Alapdíj bevétel - lakos sági Alapdíj bevétel - intézményi Alapdíj bevétel - egyéb közületi Összesen Bevételek előrejelzése - Kübekháza

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Lakossági vízdíj számlázott bevétele Intézményi vízdíj számlázott bevétele Egyéb gazdálkodók vízdíj számlázott bevétele Alapdíj bevétel - lakos sági Alapdíj bevétel - intézményi Alapdíj bevétel - egyéb közületi Összesen Bevételek előrejelzése - Tiszasziget

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Lakossági vízdíj számlázott bevétele Intézményi vízdíj számlázott bevétele Egyéb gazdálkodók vízdíj számlázott bevétele Alapdíj bevétel - lakos sági Alapdíj bevétel - intézményi Alapdíj bevétel - egyéb közületi Összesen Bevételek előr ejelzése - Újszentiván

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Lakossági vízdíj számlázott bevétele Intézményi vízdíj számlázott bevétele Egyéb gazdálkodók vízdíj számlázott bevétele Alapdíj bevétel - lakos sági Alapdíj bevétel - intézményi Alapdíj bevétel - egyéb közületi Összesen Bevételek előrejelzése - Röszke

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Lakossági vízdíj számlázott bevétele Intézményi vízdíj számlázott bevétele Egyéb gazdálkodók vízdíj számlázott bevétele Alapdíj bevétel - lakos sági Alapdíj bevétel - intézményi Alapdíj bevétel - egyéb közületi Összesen Bevételek előrejelz ése - Zsom bó

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Lakossági vízdíj számlázott bevétele Intézményi vízdíj számlázott bevétele Egyéb gazdálkodók vízdíj számlázott bevétele Alapdíj bevétel - lakos sági Alapdíj bevétel - intézményi Alapdíj bevétel - egyéb közületi Összesen

2011

2014

2020

2030

2040

25 317 264 513 000 2 052 000 5 049 120 131 880 71 592 33 134 856

34 225 121 687 000 0 5 049 120 131 880 71 592 40 164 713

42 539 778 795 000 0 5 049 120 131 880 71 592 48 587 370

48 504 150 813 000 0 5 049 120 131 880 71 592 54 569 742

55 479 726 843 000 0 5 049 120 131 880 71 592 61 575 318

2011

2014

2020

2030

2040

10 163 341 376 200 316 800 2 338 560 30 720 26 880 13 252 501

12 921 730 503 500 0 2 338 560 30 720 26 880 15 821 390

15 095 268 596 600 0 2 338 560 30 720 26 880 18 088 028

14 914 850 621 300 0 2 338 560 30 720 26 880 17 932 310

136 45 88 3 980 802 52 179 497 3 858 546 104 180 748

2011

2014

2020

2030

2040

13 160 847 446 500 294 500 2 465 280 46 080 42 240 16 455 447

16 405 634 571 050 0 2 465 280 46 080 42 240 19 530 284

18 676 965 636 850 0 2 465 280 46 080 42 240 21 867 415

19 668 225 648 600 0 2 465 280 46 080 42 240 22 870 425

21 345 356 681 500 0 2 465 280 46 080 42 240 24 580 456

2011

2014

2020

2030

2040

14 328 693 445 500 485 100 2 246 400 59 904 44 928 17 610 525

17 736 111 564 750 0 2 246 400 59 904 44 928 20 652 093

20 192 775 627 750 0 2 246 400 59 904 44 928 23 171 757

21 365 822 639 000 0 2 246 400 59 904 44 928 24 356 054

23 270 224 670 500 0 2 246 400 59 904 44 928 26 291 956

2011

2014

2020

2030

2040

18 960 641 6 946 000 3 020 000 4 344 600 241 488 123 552 33 636 281

25 532 238 8 165 000 3 550 000 4 442 100 241 488 123 552 42 054 378

31 176 237 9 016 000 3 920 000 4 442 100 241 488 123 552 48 919 377

33 688 392 9 085 000 3 950 000 4 442 100 241 488 123 552 51 530 532

38 350 226 9 499 000 4 130 000 4 442 100 241 488 123 552 56 786 366

2011

2014

2020

2030

2040

19 864 232 1 548 000 1 032 000 4 084 488 43 992 81 216 26 653 928

26 338 880 2 016 000 0 4 219 848 43 992 81 216 32 699 936

31 877 663 2 394 000 0 4 219 848 43 992 81 216 38 616 719

33 619 678 2 448 000 0 4 219 848 43 992 81 216 40 412 734

38 081 440 2 691 000 0 4 219 848 43 992 81 216 45 117 496


00281 255



A fejlesztési különbözet módszerének megfelelően a projekt eset bevételeiből levontuk a projekt nélküli eset bevételeit, melyet az alábbi táblázatban szemléltetünk. 159. táblázat: A projekt bevételei 1. Pénzügyi bevétel (Ft)

Pénzügyi bevételek projekt esetén - fejlesztési különbözet (Ft) Jelenérték

2014

2015

2016

2017

2018

2030

2040

414 614 551

11 660 009

23 146 226

24 931 646

27 080 873

28 853 488

36 857 961

52 549 798

2. Egyéb bevétel (Ft) 3. Össz es bevétel (1+2)

0

0

0

0

0

0

0

0

414 614 551

11 660 009

23 146 226

24 931 646

27 080 873

28 853 488

36 857 961

52 549 798


A fajlagos díjnövekményeknél az új eszközök fajlagos éves értékcsökkenése ki van egészítve az amortizációs különbözettel, azaz a jelenlegi eszközöket is figyelembe vesszük. A díjtöbblet összetételét az alábbi táblázat foglalja össze. 160. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek Desz k 1. Fajlagos díjnövekmény (Ft/m3)

2011

2014

2020

2030

2040

0,0

19,7

47,1

55,9

66,4

2.

Fajlagos üzemeltetés i, karbantartás i és hitel k öltség növekmény (Ft/m3)

0,0

36,2

36,2

36,1

35,9

3.

Fajlagos éves értékcsökk enése az új eszközöknek (Ft/m3)

0,0

39,9

37,2

33,5

30,4

4.

Díjbevétel – Üzemeltetési, karbantartási és hitel költség (Ft/év)

0

-2 512 977

1 788 006

3 599 499

6 115 168

5.

Kumulált Díjbevétel – Kumulált üzemeltetési, karbantartás i és hitel k öltség (Ft)

0

301 857

7 855 908

35 763 545

82 506 813

6.

Éves értékcsökkenése az új es zközök nek kiegészítve az amortizációs különbözettel (Ft/év)

0

6 088 341

6 088 341

6 088 341

6 088 341

0

6 088 341

42 618 386

103 501 794

164 385 202

2011

2014

2020

2030

2040

0,0

25,9

70,0

87,3

136,0

7. Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft) Kübekháza 1. Fajlagos díjnövekmény (Ft/m3) 2.


0,0

43,1

44,1

45,1

45,4

3.


0,0

76,2

77,2

81,2

87,8

4.


0

-871 507

1 295 475

2 006 554

3 980 802

5.


0

213 993

6 024 647

22 057 388

52 179 497

6.


0

3 858 546

3 858 546

3 858 546

3 858 546

0

3 858 546

27 009 824

65 595 286

104 180 748

7. Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft)

00282 256

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Tiszasziget - Újsz entiván együtt 1. Fajlagos díjnövekmény (Ft/m3)


2011

2014

2020

2030

2040

0,0

11,9

30,7

39,0

55,9

2.


0,0

19,4

19,7

20,3

20,8

3.


0,0

36,1

35,3

34,1

33,0

4.


0

-1 059 103

1 602 451

2 818 727

5 477 657

5.


0

297 784

7 626 542

28 603 021

69 922 314

6.


0

5 154 607

5 154 607

5 154 607

5 154 607

0

5 154 607

36 082 246

87 628 311

139 174 377

2011

2014

2020

2030

2040

0,0

19,5

46,8

51,5

70,6

7. Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft) Röszke 1. Fajlagos díjnövekmény (Ft/m3) 2.


0,0

31,5

31,5

31,5

31,4

3.


0,0

44,0

42,6

40,4

38,5

4.


0

-1 807 120

2 395 404

3 301 594

6 774 905

5.


0

599 970

12 007 170

41 366 148

90 094 958

6.


0

6 657 501

6 657 501

6 657 501

6 657 501

0

6 657 501

46 602 510

113 177 525

179 752 540

2011

2014

2020

2030

2040

0,0

21,3

53,6

61,5

90,3

7. Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft) Zsombó 1. Fajlagos díjnövekmény (Ft/m3) 2.


0,0

32,1

32,1

32,0

32,0

3.


0,0

60,8

59,7

58,0

56,4

4.


0

-1 364 637

2 781 080

3 913 620

7 943 885

5.


0

598 848

13 460 336

45 378 066

103 499 152

6.


0

7 691 798

7 691 798

7 691 798

7 691 798

0

7 691 798

53 842 583

130 760 559

207 678 535

7. Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft)


00283 257


7.2.3.


A projekt pénzügyi teljesítménymutatói

Elemzésünk során kiszámoltuk a projekt pénzügyi mutatóit EU támogatás nélkül és támogatás mellett. Összességében elmondható, hogy a projekt pénzügyi mutatói – akár a teljes költség megtérülését, akár az állami hozzájárulás és saját forrás megtérülését vizsgáljuk – nem megfelelőek; nettó jelenértéke negatív, belső megtérülési rátája a diszkontráta alatt marad. 161. táblázat: Megnevezés 2011 1. Pénzügyi beruházási költség 7 979 776 Pénzügyi működési költség (üzem, 2. 0 karbantartás) 3. Pénzügyi pótlási költs ég 0 4. Kiadási pénzáram 1+2+3 7 979 776 5. Pénzügyi működési bevétel 0 6. Egyéb bevétel 0 7. Bevételi pénzáram 5+6 0 8. Pénzügyi maradványérték 0 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8-4 -7 979 776 FNPV/C -862 651 625 FRR/C -3,4%

A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben

2012 506 250 283

2013 629 345 721

2014 2 000 000

2015 0

2016 0

2017 0

2018 0

2030 0

2040 0

0

0

19 275 353

19 404 381

19 533 328

19 662 193

19 790 976

21 217 967

22 257 382

0 506 250 283 3 224 237 0 3 224 237 0 -503 026 047

0 629 345 721 6 403 559 0 6 403 559 0 -622 942 162

0 21 275 353 11 660 009 0 11 660 009 0 -9 615 344

-26 300 000 -6 895 619 23 146 226 0 23 146 226 0 30 041 845

0 19 533 328 24 931 646 0 24 931 646 0 5 398 319

0 19 662 193 27 080 873 0 27 080 873 0 7 418 680

35 449 050 55 240 026 28 853 488 0 28 853 488 0 -26 386 537

-1 400 000 19 817 967 36 857 961 0 36 857 961 0 17 039 994

0 22 257 382 52 549 798 0 52 549 798 275 980 915 306 273 330


00284 258



162. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás mellett Megnevezés Pénzügyi működési költség (üzem, 1. karbantartás) 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2030

2040

0

0

0

19 275 353

19 404 381

19 533 328

19 662 193

19 790 976

21 217 967

22 257 382

0 0 0 0 3 224 237 0 3 224 237 0 140 020 699 -136 796 463

0 0 0 0 6 403 559 0 6 403 559 0 174 786 876 -168 383 317

0 0 0 19 275 353 11 660 009 0 11 660 009 0 0 -7 615 344

-26 300 000 0 0 -6 895 619 23 146 226 0 23 146 226 0 0 30 041 845

0 0 0 19 533 328 24 931 646 0 24 931 646 0 0 5 398 319

0 0 0 19 662 193 27 080 873 0 27 080 873 0 0 7 418 680

35 449 050 0 0 55 240 026 28 853 488 0 28 853 488 0 0 -26 386 537

-1 400 000 0 0 19 817 967 36 857 961 0 36 857 961 0 0 17 039 994

0 0 0 22 257 382 52 549 798 0 52 549 798 275 980 915 0 306 273 330

Pénzügyi pótlási költs ég 0 Hiteltörlesztés 0 Hitel k amatának törlesztése 0 Kiadási pénzáram 1+2+3+4 0 Pénzügyi működési bevétel 0 Egyéb bevétel 0 Bevételi pénzáram 6+7 0 Pénzügyi maradványérték 0 Saját forrás és nemzeti hozzájárulás 2 216 207 Nettó összes pénzügyi pénzáram 8+9-5-10 -2 216 207 FNPV/K -130 671 056 FRR/K

1,9%


00285 259


7.2.4.


A megítélhető támogatási összeg meghatározása

7.2.4.1 A támogatási jogosultság vizsgálata A projekt támogatásra jogosult, mivel a támogatási feltételek maradéktalanul teljesülnek:  A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, belső megtérülési rátája a diszkontráta alatt marad. A pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túltámogatás nem történik.  A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosítható, a halmozott pénzügyi pénzáram egyetlen évben sem negatív. A szolgáltatás színvonala pénzügyileg fenntartható.  A projekt által generált díjtöbbletek nem jelentenek megfizethetetlen terhet a lakosság számára. Az előrejelzés szerint a díjak a fizetőképességi határon belül mozognak.  A projekt társadalmi hasznossága igazolható, a közgazdasági teljesítménymutatók az elvárt küszöbértéket meghaladják. 7.2.4.2 A megítélhető támogatási összeg meghatározása A beruházás jövedelemtermelő, ezért a támogatás összegének meghatározásakor a pályázati feltételeknek megfelelően a finanszírozási hiány ráta számítás módszerét alkalmaztuk. A finanszírozási hiány és a támogatási összeg kiszámítását az alábbi táblázatban mutatjuk be. A kalkuláció alapján a projekt finanszírozási hiánya 84,97%, tehát a kedvezményezett a beruházás költségének 15,03%-át biztosítja. 163. táblázat: A támogatás számítása Megnevezés

%

Ft

Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC)

994 422 345

Diszkontált pénzügyi bevétel (a)

414 614 551

Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költs ég (b) Diszkontált pótlási költség (c)

259 452 692 69 587 625

Diszkontált maradványérték (d)

63 855 760

Diszkontált nettó pénz ügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)

149 429 994

Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszír oz ási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)

84,97%

844 992 351 0 1 143 490 512

Elszámolható költség (EC) Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de nem lehet magasabb a támogatási kons trukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál 90%) Prioritási tengelyre vonatkozó maxim ális társfinanszírozási 85,00% ráta (Max CRpa) Ebből EU támogatás (=DA*max CRpa) Központi költségvetés hozzájárulása Kedvezményezett hozzájár ulása

15,03%

971 660 322 0 825 911 274 145 749 048 171 830 190

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Támogatás munkalap 7.2.5.

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata

A pénzügyi fenntarthatósági vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának ellenőrzése. Vizsgálatunk igazolta, hogy a projekt pénzügyileg fenntartható: a nettó halmozott pénzügyi pénzáram a vizsgált időtáv alatt nem negatív.

00286 260



7.2.5.1 A beruházás finanszírozása A projekt beruházási költségeinek tervezett finanszírozását a következő táblázatok szemléltetik. Az önkormányzatok az önerőt önkormányzati saját forrásból (nem elszámolható költségek, mint pl. az MNV Zrt-nek fizetendő jóvátételi díj) és EU Önerő Alap támogatásból (100%) kívánják finanszírozni. 164. táblázat: A projekt finanszírozási forrásai Forrás I. Saját forrás I/1. A támogatást igénylő hozzájárulása I/2. Partnerek hozzájárulása I/3 Bankhitel, kötvénykibocsátás I/4 Egyéb saját forrás: önerő támogatás II. Egyéb támogatás III. A támogatási k ons trukció keretében igényelt támogatás (EU és hazai együttesen) Összesen

Ft

%

173 915 458 2 085 269

15,2% 0,2%

0 0

0,0% 0,0%

171 830 190 0

15,0% 0,0%

971 660 322

84,8%

1 145 575 780

100,0%

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Támogatás munkalap

7.2.5.2 A működés fenntarthatósága A projekt megvalósítását követően a többletbevételek fedezik a működés többletköltségeit. A projekt üzembe helyezését követően az üzemeltető szervezetek képesek lesznek a létesítmények hosszú távú fenntartására. 7.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása Az összevont pénzáram kimutatás szerint a nettó halmozott pénzügyi pénzáram a vizsgált időtáv alatt nem negatív, melyet az alábbi táblázat szemléltet.

00287 261


ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT 165. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága

2011

2012

2013

2014

2018

2023

2028

2033

2038

2040

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Pénzügyi pótlási k öltség

Megnevezés

7 979 776 0 0

506 250 283 0 0

629 345 721 0 0

2 000 000 19 275 353 0

0 19 790 976 35 449 050

0 20 432 390 35 449 050

0 21 006 071 65 809 695

0 21 533 392 35 449 050

0 22 052 311 35 449 050

0 22 257 382 0

4. Hiteltörlesztés 5. Hitel kamatának törles ztése 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5

0 0 7 979 776

0 0 506 250 283

0 0 629 345 721

0 0 21 275 353

0 0 55 240 026

0 0 55 881 440

0 0 86 815 766

0 0 56 982 442

0 0 57 501 361

0 0 22 257 382

7. Pénzügyi bevétel 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)

0 5 763 570 2 216 207

3 224 237 364 144 316 142 105 968

6 403 559 454 558 845 174 786 876

11 660 009 1 444 544 555 456

28 853 488 0 0

31 542 559 0 0

35 101 164 0 0

40 062 297 0 0

48 232 639 0 0

52 549 798 0 0

10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13)

1 017 101 1 199 106

64 260 762 77 845 206

80 216 267 94 570 609

254 920 300 536

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

12. Önerő 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel

1 199 106 0 0

77 845 206 0 0

94 570 609 0 0

300 536 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16

0 0 7 979 776

0 0 509 474 520

0 0 635 749 280

0 0 13 660 009

0 0 28 853 488

0 0 31 542 559

0 0 35 101 164

0 0 40 062 297

0 0 48 232 639

0 0 52 549 798

0 0

3 224 237 3 224 237

6 403 559 9 627 796

-7 615 344 2 012 452

-26 386 537 18 484 758

-24 338 881 34 618 843

-51 714 602 32 383 820

-16 920 145 81 047 968

-9 268 721 159 948 071

30 292 416 218 296 839

18. Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzár am

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Fenntarthatóság munkalap Az összevont pénzáram kimutatást a fizetési fegyelem figyelembe vétele mellett is megvizsgáltuk. 10%-os nemfizetési arányt feltételezve a projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított.

00288 262


Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési költség 3. Pénzügyi pótlási k öltség


Projekt pénzügyi fenntarthatósága a fizetési fegyelem figyelembe vétele mellett

2011

2012

2013

2014

2018

2023

2028

2033

2038

2040

7 979 776 0 0

506 250 283 0 0

629 345 721 0 0

2 000 000 19 275 353 0

0 19 790 976 35 449 050

0 20 432 390 35 449 050

0 21 006 071 65 809 695

0 21 533 392 35 449 050

0 22 052 311 35 449 050

0 22 257 382 0

4. Hiteltörlesztés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5. Hitel kamatának törles ztése 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel

0 7 979 776 0

0 506 250 283 3 127 510

0 629 345 721 6 211 452

0 21 275 353 11 310 209

0 55 240 026 27 987 884

0 55 881 440 30 596 282

0 86 815 766 34 048 129

0 56 982 442 38 860 428

0 57 501 361 46 785 660

0 22 257 382 50 973 304

8. 9. 10. 11.

5 2 1 1

763 570 216 207 017 101 199 106

364 144 316 142 105 968 64 260 762 77 845 206

454 558 845 174 786 876 80 216 267 94 570 609

1 444 544 555 456 254 920 300 536

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

1 199 106 0 0

77 845 206 0 0

94 570 609 0 0

300 536 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

7 979 776 0 0

509 377 793 3 127 510 3 127 510

635 557 173 6 211 452 9 338 962

13 310 209 -7 965 144 1 373 818

27 987 884 -27 252 142 14 725 757

30 596 282 -25 285 157 26 285 886

34 048 129 -52 767 637 19 025 304

38 860 428 -18 122 014 62 009 590

46 785 660 -10 715 701 134 202 402

50 973 304 28 715 922 189 468 334

EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (10+11) Központi költségvetés hozzájárulása Saját forrás (12+13)

12. Önerő 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzár am

CBA_Ívóvíz_pénzügyi_Zsombó.xls – Fenntarthatóság (2) munkalap

00289 263



7.3. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A közgazdasági költség-haszon elemzés, túllépve a pénzügyi elemzés keretein, a projekt hozzájárulását vizsgálja a régió, az ország jólétéhez. Célja annak megállapítása, hogy a projektet érdemes megvalósítani a társadalom szempontjából. Ennek érdekében a projekt pénzügyi költségeit és hasznait társadalmi értékükön kell figyelembe venni, és számításba kell venni olyan költség-, illetve haszon elemet, melyek a pénzügyi elemzésben nem szerepeltek, de a társadalmat érintik. Az elemzés keretében a pénzügyi modellel összekapcsolt gazdasági modell készült a beruházás és a működtetés éveire. A modellszámítások változatlan áron történtek. Az elemzés során kerültek elvégzésre a szükséges korrekciók, és az externális hatások számszerűsítése. Az elemzés részeként kiszámoltuk a tervezett beavatkozások gazdasági teljesítménymutatóit (gazdasági nettó jelenérték – ENPV, gazdasági megtérülési ráta – ERR, gazdasági haszon-költség arány – EBCR). A számításnál az útmutató szerint javasolt 5,5 % társadalmi diszkontrátát alkalmaztuk, a vizsgált időtáv 30 év.

7.3.1.

A projekt közgazdasági költségeinek becslése

7.3.1.1 Költségvetési (fiskális) kiigazítások A költség-haszon elemzés során a pénzügyi költségeken és hasznokon a következő korrekciókat kell elvégezni:  Fiskális korrekciók (adók/támogatások és egyéb transzferek kiigazításai) E fázis célja a pénzügyi költségek és bevételek megtisztítása a transzferektől, azon elemektől, melyek nem jelentenek valós társadalmi költséget, vagy hasznot, csak a társadalom egyes csoportjai közti pénzmozgást. A 7.2. fejezetben meghatározott pénzügyi költségek nem tartalmaznak ÁFÁ-t, mivel a kedvezményezett az ÁFA visszaigénylésére jogosult.  Piaci árak átalakítása elszámolási árakká Tökéletlen piacok esetén a piaci árak nem értékelik megfelelően az erőforrásokat, nem fejezik ki azok társadalmi költségét, vagy hasznát. E fázis célja meghatározni a projekt valós társadalmi költségeit és hasznait, a piaci árról elszámolási árra való átalakítással. A beruházás során érintett termékek és szolgáltatások piacán a piaci torzulások nem jelentősek, ezért a piaci árak elfogadható becslései a gazdasági áraknak, így a gazdasági elemzéshez elszámolási árakat külön nem határoztunk meg. A közgazdasági elemzés során tehát a pénzügyi költségek korrekciójára nem volt szükség. 7.3.1.2 Közgazdasági költségek összegzése A közgazdasági költségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be. 167. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei Megnevez és 1. Közgazdasági beruházási költség Közgazdasági működési költség 2. (üzem, karbantartás) 3. Közgazdasági pótlási k öltség 4. Kiadási pénz áram 1+2+3

2011 7 979 776 0 0 7 979 776

2012 2013 506 250 283 629 345 721 0

0

2014 2 000 000

2018 0

2023 0

19 275 353

19 790 976

20 432 390

2028 0

2033 0

2038 0

2040 0

21 006 071 21 533 392 22 052 311 22 257 382

0 0 0 35 449 050 35 449 050 65 809 695 35 449 050 35 449 050 506 250 283 629 345 721 21 275 353 55 240 026 55 881 440 86 815 766 56 982 442 57 501 361

0 22 257 382

CBA_Ívóvíz_közgazdasági_Zsombó.xls – ENPV_ERR munkalap

00290 264


7.3.2.


A projekt hasznainak becslése

A projekt célja elsősorban a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített határértékek alapján. A cél megvalósításának társadalmi hasznosságát részletesen megvizsgáltuk. 7.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése A használónál jelentkező hasznok becslésére nem került sor, mert ezt a haszon becslési módot az ivóvíz szolgáltatás esetében nem lehet alkalmazni, tekintve, hogy az ármeghatározás kizárólag költség alapú. Az árak nem tükrözik megfelelően az egészséges ivóvíz társadalmi értékét. 7.3.2.2 Az externális hasznok becslése Prognosztizálhatjuk, hogy a fejlesztés hatására:  az ivóvíz minőségi problémáival kapcsolatos megbetegedések, egészségügyi károk csökkennek,  a térség népességmegtartó ereje növekszik,  a vízminőségi problémák elhárításával a haszonállattartás körülményei javulnak,  a régió versenyképessége növekszik (különösen az ivóvizet inputként felhasználó iparágak esetében, pl. élelmiszeripar)  a térség lakosságának környezet- és egészségtudatos magatartása fokozódik. Ezen hatások összessége az emberi életminőség javulásához vezet, amely az Európai Unió VI. Környezeti Akciótervének deklarált célja. A projekt jellegénél fogva a keletkező hasznok számszerűsítése bonyolult feladat, hiszen az említett hatások többségét, és az életminőség javulását nehézkes pénzben kifejezni. A felsorolt externális hasznokat szövegesen értékeljük, de kizárólag néhány tényező hatását számszerűsítjük. Az ivóvíz minőségi problémáival kapcsolatos megbetegedések, egészségügyi károk Az ivóvíz egyfelől különleges táplálék, másfelől elősegíti a tápanyagok, nyomelemek, vitaminok felhasználhatóságát. Ezzel együtt igen nagy azoknak a kémiai anyagoknak, vagy mikroorganizmusoknak a száma, melyek a víz útján a szervezetünkbe jutva, a körülményektől függően (a fogyasztó egészségi állapota, várandósság, életkor, különösen csecsemő- vagy gyermekkor, használati szokások és időtartam) enyhébb vagy súlyosabb veszélyt jelentenek az egészségre. A projekt területén a szolgáltatott ivóvízben határértéket meghaladó arzén, ammónium, vas, mangán értéket mértek. Az említett vízminőségi problémák a következő hatásokkal járhatnak: Az ivóvíz arzén tartalmára vonatkozó, a korábbiakhoz képest szigorított határérték: 10 μg/l. Az arzén az ivóvízben, különböző formákban van jelen. Legjellemzőbb formái az arzenit: As(III) és az arzenát: As(V). Az ivóvíz arzén tartalma a legtöbb esetben természetes eredetű, fő forrása a kőzetekből, ásványokból való kioldódás. Az arzenit forma reaktivitása és toxicitása lényegesen meghaladja, az arzenátét. A Nemzetközi Rákkutató Intézet az arzént Group I- humán karcinogén csoportba sorolta be. A WHO és hazai epidemiológiai kutatások egybehangzóan mutattak ki szoros összefüggést az ivóvíz határérték feletti arzén koncentrációja és egyes rákos megbetegedések kockázatának növekedése között. Különösen nő a tüdő-, és a bőrrák kockázata, de magasabb koncentrációk esetén a vese-, és hólyagrák kockázata is növekszik. A nemzetközi együttműködéssel a közelmúltban befejeződött hazai epidemiológiai kutatások ezen kívül egyértelmű összefüggést mutattak ki az egy vízellátási körzet ivóvizének arzén tartalma és szülési rendellenességek, pl. spontán abortusz gyakorisága között. Az ammónium, nitrit és nitrát a nitrogén körfolyamat részét képezik. Az ivóvíz ammónium határértéke 0,5 mg/L, a nitrát határérték: 50 mg/l, a nitrit határérték: 0,5 mg/l. A nitrogénformák átalakulása az ivóvízrendszerekben az oxigén ellátottságtól függő mikrobiológiai aktivitás következménye. A

00291 265



határértéknek megfelelő (0,5 mg/l) ammóniumból 1,27 mg/l nitrit halmozódhat fel, vagy 1,72 mg/l nitrát keletkezhet. A baktériumok a vízben lévő karbamidból – CO(NH2)2 – és a proteinekből ammóniát szabadítanak fel, amely azután a nitrogén ciklusban (nitrogén körforgás) nitritté és niráttá oxidálódik. A nitrit erősen mérgező, a nitrátnál 10-15-ször veszélyesebb. A szervezetben a nitrát nitritté alakul. A csecsemők és a kisgyermekek számára a nitrit közvetlenül is veszélyes. A vérben az oxigén szállításáért felelős hemoglobin oxidációja révén methemoglobinémiát okozhat. A kisgyermekek szervezete még nem tudja elég gyorsan lebontani a methemoglobint. Ez elégtelen oxigénellátáshoz vezet. A mérgezés tünetei: kék ajkak, lábak és kezek, fejfájás, légzési nehézségek, súlyos esetben fulladás. Emellett bizonyos ételekkel együtt a nitrit rákkeltő nitrózaminná alakul. A nitrit képződésének megakadályozása egyrészről az ammóniumnak a vízből való eltávolításával, másrészről hálózatok baktérium-mentes állapotának fenntartásával, illetve mindkét feltétel egyidejű megszüntetésével lehetséges. Az ivóvízben előforduló vas-, mangán szennyeződésnek közegészségügyi hatása nincs, de léte – még határérték alatt is – gyakran kifogásolható, a következő okok miatt:  Esztétikai problémák (a víz színeződése; kimosott ruhák, házi vízvezeték, fürdőkád, lefolyók foltosodása, megnövekedett zavarosság).  A nagyobb vaskoncentráció következtében a bakteriológiai szaporodás a vízelosztó rendszerben gyorsul, a vezetékek eltömődhetnek, íz-, szag-, színproblémák jelentkeznek.  A vas-mangán szennyeződés a vízellátó rendszer belső felületein vastag hártyát alkotnak. A vas miatt rozsda-, a mangán miatt pedig fekete hártya keletkezik, amely a felületről leválva szennyezi a vizet.  Ugyanígy viselkednek a klór által oxidált vas- és mangánvegyületek is. A vastartalmú víz klórozásakor a vas oxidált vegyületté, vasoxiddá alakul. A vasoxid laza bevonatként települ a csövek belső felületére és időszakonként onnan leválva, az áramló vízbe jut. Ezek színe hasonló a baktérium telepekéhez. 168. táblázat: Szolgáltatott víz minőségi problém ái Vas/Mangán Ammónium Arzén KOI ps

A vízminőségi problémák összefoglalása 1 Deszk x

2 3 4 Kübekháza Tiszasziget Újszentiván x x

x x

x x

x x

x x

5 Röszke

6 Zsom bó x

x x

x

Baktériumok*

*Coliform és 22o telepszám eseti meghala dásokkal CBA_Ívóvíz_közgazdasági_Zsombó.xls –Vízmin. paraméterek munkalap

A projekt megvalósításával a fent említett vízminőségi problémák megszűnnének, ezáltal a projekt pozitív externális hatásokkal járna. A nem megfelelő minőségű ivóvíz fogyasztásából megbetegedések valószínűsíthetők. A projekt megvalósításával, azaz az egészséges ivóvíz biztosításával, az ivóvízfogyasztással kapcsolatos megbetegedések megszűntethetők, az egészségügyi károk, költségek elkerülhetők. Az egészségügyi hasznok számszerűsítése a következőképpen történt:  A megbetegedési arányt statisztikai adat hiányában minimális becslésként az egyes településeken annyiszor 5%-nak vettük, ahány probléma fordult elő az említett, megbetegedést okozó paraméterekből.  A megbetegedés idejét öt napban határoztuk meg. A KSH Statisztikai Tükör 51. száma szerint az alkalmazottak 2008-ban egy betegség alkalmával átlagosan 26 napot töltöttek táppénzen, így az átlag ötödeként feltételezett időtartam minimális becslés. Az öt nap alatt kieső keresetet a minimálbérből becsültük.  Az egészségügyi ellátás és a szükséges gyógyszerek költségét 90% valószínűséggel, a kórházi ellátás szükségességét 10% valószínűséggel vettük figyelembe. A gyógyszerköltségeket a gyógyszertári árak alapján, az egy átlagos betegség esetén felmerülő minimális gyógyszerköltés alapján becsültük. A kórházi fekvőbeteg ellátás országos aktív alapdíja az OEP 2009. júniusi kiadványa alapján 150 000Ft/nap, a kórházi ellátás költségét ennek 2/3-ában állapítottuk meg, feltételezve, hogy ezen betegségek enyhébb lefolyásúak.

00292 266

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY  


A projekt által elérhető egészségügyi haszon minden üzemelési évben felmerül. Ivóvíz-minőségi problémákkal kapcsolatos halálozások számának csökkenésével nem számoltunk, mert ilyen okokból bekövetkező halálozásról nincs tudomásunk. 169. táblázat:

Megbetegedés költségei (2010. évi áron)

Gyógyszeres kezelés Kórházi ellátás Kieső kereset Kieső kereset elhalálozás miatt

Az egészségügyi hasznok számszerűsítése valószínűség

napok szám a

Fajlagos költség (Ft/nap)

90% 10% 90% 1,0%

5 5 5 2 400

600 100 000 3 6 75 3 6 75

Összesen

Költség (Ft/fő)

2 700 50 000 16 538 88 200 157 438

CBA_Ívóvíz_közgazdasági_Zsombó.xls – Externális hasznok munkalap

Elkerült probléma elhárítási költségek A projekt megvalósítása több ponton is kedvezően befolyásolja az ivóvízzel ellátott lakosok életminőségét. A megfelelő minőségű ivóvíz biztosításával csökkennek, vagy megszűnnek az ivóvízzel kapcsolatos íz-, szag-, szín-, zavarosság- és darabos szennyeződés problémák, mérséklődnek a vízvezeték-hálózat eltömődésével kapcsolatos gondok és költségek, valamint csökkennek a vízzel érintkező tárgyakkal (kimosott ruhák, lefolyók, fürdőkád, mosdó, stb.) kapcsolatos esztétikai problémák, valamint az azok elhárításával kapcsolatos idő- és költségráfordítások. A fellépő problémák elhárításának minimális vegyszerköltségét havi 1 800 forintban (évi 21 600 Ft/háztartás) határoztuk meg. Ez a költség tartalmazza a szükséges háztartási vegyszert, tisztítószereket, illetve a rendszeresen felmerülő javítási munkálatokra fordított összeget (800 Ft/hó), illetve a kieső szabadidő becsült értékét (1 000 Ft/hó). Az így kalkulált haszon (elmaradt költség) minden üzemelési évben felmerül. Lakásérték növekedés A tiszta, európai előírásoknak is maradéktalanul megfelelő vezetékes ivóvízzel ellátott lakások piaci értéke megnő az üzembe helyezés évében. A térségben az átlagos lakásértéket 4 000 000 Ft-nak becsültük. A jelenleg arzénnal terhelt ivóvizű településeken 2%-os, míg a többi érintett településen 1%-os lakásérték növekedéssel számoltunk az üzemelés kezdő évében. A térség népességmegtartó képességének növekedése Az infrastrukturális szolgáltatások fejlődésével, az egészséges ivóvíz biztosításával, a javuló életminőséggel nő a települések népesség megtartó ereje. A haszonállattartás körülményeinek javulása A vízmennyiségi és vízminőségi problémák elhárításával javulnak a haszonállattartás körülményei. A régió versenyképességének növekedése A projekt javítja a térség gazdasági fejlődésének feltételeit. A projekt megvalósításával további lehetőség nyílik nagyobb távlati vízigények biztosítására is, ezáltal nem csak a települések idegenforgalma fejlődhet, hanem más profilú vállalkozások is megtelepedhetnek, különösen olyan iparágak melyeknél a víz minősége kritikus tényező. A települések meglévő idegenforgalmának fejlődését gátolná a nem kellő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló ivóvíz. A térség további idegenforgalmi fejlesztésére csak akkor nyílik lehetőség, ha a megnövekedő idegenforgalmi vízigény biztosítható, és a szolgáltatatott ivóvíz megfelelő minőségű, mert a vízminőségi problémák elriaszthatják a turistákat. Környezet- és egészségtudatos magatartás fokozódása A projekt megvalósítása során számos pozitív üzenet jut el a térség lakóihoz, mely fokozza a környezet- és egészségtudatos gondolkodást.

00293 267



7.3.2.3 A hasznok összegzése Az elemzésünk során számszerűsített hasznokat a következő táblázat összegzi. Hangsúlyoznánk, hogy a projekt még számos egyéb externális hasznot generál, melyek pénzben való kifejezése korlátokba ütközik. 170. táblázat: A hasznok összegzése Használóknál jelentkező hasznok Externális has znok Gazdaság és térségfejlesztés Az ivóvíz-minőségi problémákkal kapcsolatos megbetegedések számának csökkenése Elkerült problémaelhárítás i költségek Öss zes haszon

A hasznok összegzése (Ft)

Jelenérték

2014

2015

2016

2017

2018

2030

2040

0

0

0

0

0

0

0

0

2 406 329 067 545 371 848 172 024 383 172 657 670 173 290 958 173 924 245 181 778 879 188 957 207 301 883 526

373 980 753

0

0

0

0

1 181 080 941

96 488 515

96 813 065

97 137 616

97 462 167

97 786 718

101 833 881 105 581 672

923 364 601

74 902 580

75 211 317

75 520 054

75 828 791

76 137 528

79 944 998

0

0

83 375 535

2 406 329 067 545 371 848 172 024 383 172 657 670 173 290 958 173 924 245 181 778 879 188 957 207

CBA_Ívóvíz_közgazdasági_Zsombó.xls – ENPV_ERR munkalap

7.3.3.

Közgazdasági teljesítménymutatók

A közgazdasági költségek és hasznok figyelembe vételével közgazdasági költség-haszon mutatókat számoltunk. A közgazdasági költség-haszon elemzés során kapott teljesítménymutatókat az alábbi táblázat mutatja be. 171. táblázat:

Közgazdasági teljesítménymutatók ERR ENPV EBCR

Gazdasági megtérülési rá ta Gazdasági nettó jelenérté k Gazdasábi haszon-költség arány

16,6% 1 155 779 182 1,89

A közgazdasági teljesítménymutatók elemzésének célja, hogy bebizonyítsuk a projektet érdemes megvalósítani a társadalom szempontjából. A projekt közgazdasági nettó jelenértéke pozitív, belső megtérülési rátája magasabb az alkalmazott diszkontrátánál, a gazdasági haszon-költség arány nagyobb 1-nél, azaz magasabb a hasznok értéke mint a költségek összege. Tehát a teljesítménymutatók alapján elmondható, hogy a projekt hasznai igazolják a projekt gazdasági, társadalmi értelemben vett gazdaságosságát, hasznosságát, ezért a projekt megvalósításra érdemes.

00294 268



7.4. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 7.4.1.

Érzékenységvizsgálat

A projekt érzékenységvizsgálata az egyebek változatlanságának elve alapján történt. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a projekt költségeinek és hasznainak változása hogyan hat a gazdasági mutatókra. 7.4.1.1

A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása

A projekt teljesítménymutatóinak számításához a pénzügyi elemzés során meghatározott költség és bevétel adatokat, valamint a közgazdasági elemzésben számszerűsített externális hasznokat, mint kiinduló adatokat használtuk fel:  Beruházási költség,  Működési költségek,  Maradványérték,  Pénzügyi bevétel,  Externális hasznok. A fenti tényezők becslésének módszerét, valamint a mutatók számításának alapját képező idősorokat a korábbi fejezetekben részletesen bemutattuk. 7.4.1.2 Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása A fenti tényezők a beruházás teljesítménymutatóit közvetlenül meghatározzák. A pótlások valamint a maradványérték mértéke azonban függ a projekt beruházási költségétől, így a továbbiakban ezeket a tényezőket külön nem vizsgáljuk. Az érzékenységvizsgálat során elemzett, egymástól független változók tehát a következők voltak:  Beruházási költség,  Üzemeltetési és karbantartási költség,  Pénzügyi bevétel,  Externális hasznok. 7.4.1.3 A változók hatásának elemzése Megvizsgáltuk, hogy a projekt megtérülési mutatóit közvetlenül befolyásoló független tényezők 1%-os növekedése milyen hatással van a mutatókra. A számítások alapján a pénzügyi nettó jelenértékre legjelentősebb hatással a beruházási költség változása van, míg az FRR változását leginkább a pénzügyi bevételek alakulása befolyásolja. A számszerűsített közgazdasági haszon mindkét gazdasági megtérülési mutatót jelentősen befolyásolja. Számítási eredményeinket foglalja össze az alábbi táblázat. 172. táblázat:

1. 2. 3. 4.

1%-os változás Beruházás i k öltség Működési költség Pénzügyi bevételek Közgazdasági hasznok

Az érzékenységvizsgálat eredményei Érzékenységvizsgálat ERR 1,2% 0,1% 0,0% 1,4%

ENPV 0,9% 0,2% 0,0% 2,1%

FRR 1,1% 1,0% 1,7%

FNPV 1,2% 0,3% 0,5%

CBA_Ívóvíz_közgazdasági_Zsombó.xls – Érzékenységvizsgálat munkalap

Az egyes változók elkülönített hatása mellett megvizsgáltuk, azt is, hogy több tényező együttes változása milyen módosulást okoz a projekt gazdasági teljesítménymutatóiban.

00295 269



A forgatókönyv elemzés keretében optimista és pesszimista forgatókönyv készült. A forgatókönyvek kialakításakor reálisan lehetséges költség/haszon változások feltételezésére törekedtünk. A pesszimista forgatókönyv esetében a következő feltételezéseket alkalmaztuk: A beruházási költség 10%-kal magasabb lesz, mint a tervezett. A projekt hasznai 10%-kal alacsonyabbak lesznek a tervezettnél. Az optimista forgatókönyv esetében a következő feltételezéseket alkalmaztuk: A beruházási költség a tervezett szerint alakul. A projekt hasznai 10%-kal magasabbak lesznek a tervezettnél. Megállapítható, hogy a projekt a pesszimista forgatókönyv teljesülése esetén is pozitív mutatókkal rendelkezik, tehát közgazdasági hasznai meghaladják a költségeket. A gazdasági mutatókra végzett forgatókönyv elemzés eredményeit a következő táblázatban foglaltuk össze. 173. táblázat:

A forgatókönyv elemzés eredményei

ENPV Ft 1 155 779 182 815 148 335 1 396 412 089

Forgatókönyv elemzés Realista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv Optimista forgatókönyv

ERR % 16,57% 12,64% 18,86%

CBA_Ívóvíz_közgazdasági_Zsombó.xls – Forgatókönyvelemzés munkalap

7.4.1.4 A projekt kritikus változóinak azonosítása Az útmutató szerint a változó kritikus változóként definiálható, amennyiben 1%-os változása 1%-nál nagyobb változást idéz elő a projekt teljesítménymutatóiban. A közgazdasági teljesítménymutatókat tekintve a vizsgált változók közül az üzemelési költség nem kritikus, míg a beruházási költség valamint a számszerűsített közgazdasági hasznok kritikus változónak minősülnek. 7.4.1.5 A küszöbértékek számítása A küszöbérték (átváltási érték) számítása során megállapítottuk, hogy egyebek változatlansága mellett a változók milyen mértékű változása okozhatja a projekt támogathatóságát megkérdőjelezhetőségét. Az eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti. 174. táblázat:

1. 2. 3. 4.

Beruházás i k öltség Működési költség Pénzügyi bevételek Közgazdasági hasznok

A vizsgált változók küszöbértékei Küszöbérték ERR 215,5% 576,6% 0,0% 52,0%

ENPV 215,5% 576,6% 0,0% 52,0%

FRR 14,7% 0,0% 308,3%

FNPV 14,7% 0,0% 308,3%

CBA_Ívóvíz_közgazdasági_Zsombó.xls – Érzékenységvizsgálat munkalap

A küszöbértékek számításának főleg a gazdasági nettó jelenérték esetében van jelentősége. A fenti eredmények alapján látható, hogy negatív gazdasági megtérülés akkor adódna, ha a beruházási költség több mint kétszeresére emelkedne, illetve amennyiben a számszerűsített hasznoknak csak az 51,5%-a jelentkezne. A gazdasági mutatók esetében az üzemelési költségek közel 5,5-szörös növekedésére lenne szükség ahhoz, hogy a projekt támogathatósága veszélybe kerüljön.

00296 270


7.4.2.


Kockázatelemzés

Tekintve, hogy az érzékenységvizsgálat során - a közgazdasági elemzést érintő - kritikus változókat azonosítottunk, mennyiségi kockázatelemzést végeztük. A Monte Carlo módszert alkalmazva a beruházási költség illetve az externális hasznokhoz - mint valószínűségi változókhoz - kétezer iterációval véletlenszerűen értékeket rendeltünk meghatározott intervallumon belül. Ezt követően minden esetre kiszámoltuk a projekt közgazdasági teljesítménymutatóit. A számításokból nyertük az ERR illetve az ENPV valószínűségi eloszlását, melyet az alábbi diagramok szemléltetnek. A kockázatelemzés során a kritikus változók - a beruházási költségek illetve az externális hasznok értékének ±10%-a közötti ingadozását feltételeztük. 175. táblázat:

A Monte Carlo szimuláció eredményei

Átlag Medián Átl. Eltérés Minimum Maximum Q25 Q75 Ferdeség Csúcsossá g Átl. Hiba

ENPV 1 153 8 81 359 1 152 4 27 225 43 389 392 998 689 119 1 308 7 08 773 1 115 3 21 751 1 189 5 73 479 0 0 970 216

ERR 16,58 % 16,52 % 0,80% 13,97 % 19,68 % 15,87 % 17,22 % 29,99 % -27,03% 0,02%

CBA_Ívóvíz_kockázat_Zsombó.xls

ERR 1

90

0,9

80

0,8

70

0,7

60

0,6

50

0,5

40

0,4

30

0,3

20

0,2

10

0,1

0 12,00%

20. ábra:

Ku m u l ál t val ós z í nűség

Gy ako r iság

100

0 13,20%

14,40%

15,60%

16,80%

18,00%

19,20%

20,40%

A gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) valószínűségi eloszlása a Monte Carlo szimuláció eredményei alapján

00297 271



ENPV 1

90

0,9

80

0,8

70

0,7

60

0,6

50

0,5

40

0,4

30

0,3

20

0,2

10

0,1

0 875 000 000

21. ábra:

Ku m u l ál t val ós z í nűség

Gy ako r iság

100

0 965 000 000

1 055 000 000

1 145 000 000

1 235 000 000

1 325 000 000

1 415 000 000

A gazdasági nettó jelenérték (ENPV) valószínűségi eloszlása a Monte Carlo szimuláció eredményei alapján

Az érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés eredményeinek tükrében a projekt pénzügyi kockázatát elfogadható mértékűnek tartjuk. A beállított műszaki tartalék keret mértéke – a területelőkészítés és építési költség 1,9%-a - a kockázatok szintjével összhangban áll. A beruházás során fellépő egyéb kockázatokat kvalitatív módon értékeljük a 8. fejezetben.

00298 272



8. CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁRA 8.1. A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA 8.1.1.

A projektmenedzsment szervezeti felépítése 176. táblázat: Projektmenedzsment szervezet

A projektmenedzsment szervezet Fő feladatok

Projektmenedzsment szervezet vezetője

Projektmenedzser

A Projektmenedzsment szervezet vezetője viseli az általános felelősséget a projekt eredményeinek eléréséért. Egy személyben felelős a projekt megvalósulásáért. Feladatai: a Közreműködő Szervezettel és az érintett önkormányzatokkal kapcsolattartás, projektmenedzsment jelentések elfogadása, a projektmenedzsmentet végző vállalkozás munkájának felügyelete. • Szervezi és irányítja a vezetése alá tartozó projektmenedzsment munkáját, azért egyszemélyi felelősséggel tartozik. • Egy személyben felelős a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. • irányítja a megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait • irányítja és ellenőrzi a projektmenedzsment szervezet tagjait • munkamegbeszéléseket tart, tanácsokkal látja el a projekt megvalósításában résztvevőket • kapcsolatot tart a támogató Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a Közreműködő Szervezettel és a KvVM szakmai főosztályával • kapcsolatot tart a FIDIC mérnökkel, a kivitelezésért felelős vállalkozóval és a beruházás egyéb szereplőivel, gondoskodik a feladatok végzésének összhangjáról, határidőre történő végrehajtásáról, szükség szerint egyeztetések, munkaértekezletek lebonyolításáról. • A kivitelezés során helyszíni szemlék, bejárások tartása

Munkaidő szükséglet (munkanap)

30 munkanap /év

kb. 150 munkanap/év

00299 273




Műszaki terület felelőse

Pénzügyi terület felelőse

• Közreműködés a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában. • a műszaki ellenőri feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárással kiválasztott vállalkozó munkájának figyelemmel kísérése, ellenőrzése • A kivitelezésre irányuló vállalkozási szerződés(ek) véleményezése • A megvalósítási ütemtervek véleményezése • A beruházás során felmerülő szakmai jellegű javaslatok véleményezése • A próbaüzemi tervek véleményezése • Közreműködés az üzemeltetési feladatok ellátásának előkészítése során • A kivitelezés során helyszíni szemlék, bejárások tartása • A Vállalkozó által kezdeményezett tervmódosítások, ésszerűsítési javaslatok véleményezése. • A kivitelezés során felmerült többlet vagy pótmunkák indokoltságának véleményezése. • Rendkívüli helyzetben együttműködés az illetékes hatóságokkal, a kármegelőzés illetve kárenyhítés érdekében szükséges intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. • Az EU támogatással megvalósuló létesítményekre előírt jelentések tervezetének véleményezése • A PR tájékoztató anyagok véleményezése, részvétel a tájékoztató tevékenységben, rendezvényeken. • A műszaki átadás-átvételi eljárás során a műszaki szempontok érvényesülésének ellenőrzése. • Közreműködés a garanciális időszak alatt az utófelülvizsgálati eljárásokban. • Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása. • A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a közreműködő szervezet felé • Pénzügyi és számviteli vonatkozású kötelezettségek végrehajtása, számlák ellenőrzése, jóváhagyása • A projekttel kapcsolatban keletkező számlák és egyéb bizonylatok kezelése a Támogatási Szerződésben foglaltak szerint • Kifizetési kérelmek összeállítása • a könyvvizsgáló munkájának segítése


Kb. 150 nap/év

Kb. 120 nap/év

00300 274




Jogi terület felelőse

Projekt asszisztens

• érvényesíti a projektgazda érdekeit és felügyeli a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok betartását • előállítja a szükséges jogi és rendeleti háttéranyagokat a projekt megfelelő végrehajtása érdekében • a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, kivitelezői szerződések előkészítése, megkötése, a projekt előkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése. • a közbeszerzési feladatok elvégzésére kiválasztott vállalkozó munkájának figyelemmel kísérése, segítése, ellenőrzése A projektmenedzsment szervezetének működése során keletkezett dokumentumokat és feljegyzéseket kezeli


Kb. 30 nap/év

Kb. 150 nap/év

A projektmenedzsment szervezet vezetője a társulás elnöke. A többi menedzsment feladat ellátása a közbeszerzési törvény figyelembe vételével kiválasztott vállalkozás feladata lesz. A projektszervezetben betöltött funkciók fő feladatait, illetve az adott funkció ellátásához szükséges minimális alkalmassági kritériumokat az alábbi kompetencia-táblázatban foglaltuk össze: 177. táblázat: Projektszervezet kompetencia-táblázata (a kiválasztás értékelési szempontrendszere)

Funkció Projektmenedzser Műszaki felelőse

terület

Pénzügyi felelőse

terület

Jogi felelőse

terület

Projekt asszisztens

8.1.2.

Iskolai végzettség

Feladatok

Jogosultság, szaktanfolyam

Gyakorlati idő, tapasztalat

A projekt végrehajtásának irányítása A projekt megvalósulása során felmerülő műszaki feladatok ellátása A projekttel kapcsolatos pénzügyi tervezés, forrásfelhasználás nyomon követése, pénzügyi beszámolók, jelentések elkészítése Jogi felügyelet és tanácsadás, szerződések előkészítése, ellenőrzése, módosítása, jogi képviselet ellátása

Felsőfokú műszaki

nincs

5 év

Felsőfokú műszaki

nincs

5 év

Felsőfokú gazdasági

Mérlegképes könyvelői

5 év

Felsőfokú jogi

nincs

5 év

Adminisztratív támogatás

Középfokú

nincs

3 év

A projektmenedzsment működése

A projektgazda a Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás. A projektgazda szervezeti felépítését a tanulmány 2. fejezete mutatja be. A projektgazda egy 3 fős ún. belső ellenőrző szervezetet állít fel, mely a társulás elnökével együtt a projekt irányítását végző vállalkozó munkáját, valamint ezzel egy időben a projekt megvalósulásának teljes folyamatát is felügyeli. A társulás

00301 275



elnökén kívül a belső ellenőrző szervezet tagja a társulás pénzügyi bizottságának vezetője/delegáltja, vízellátó rendszerenként az üzemeltető egy-egy képviselője, illetve a gesztor önkormányzat jegyzője, mint jogi képviselő. A projektmenedzsment szervezet vezetője a társulás elnöke. A projektmenedzsment szervezet vezetője, mint a projektgazda képviselője, illetve a 3 fős belső ellenőrző szervezet a tervszerű megvalósulást és a jogszabályi megfelelőséget felügyeli, valamint biztosítja a képviselt önkormányzatok érdekeinek érvényesülését. A projekt meghatározó pénzügyi, műszaki követelményeinek, minőségjegyeinek teljesüléséről tájékoztatja az önkormányzatokat és képviselő testületi döntéseket/társulási döntéseket készít elő minden olyan esetben, melyben a vonatkozó jogszabályok képviselő testületi döntést igényelnek. Kapcsolatot tart a Közreműködő Szervezettel, a megbízott projektmenedzsment vállalkozással fogadja a szükséges auditokat és tájékoztat a projekt alakulásáról a Közreműködő Szervezet igényeinek megfelelően.

22. ábra:

A Projektmenedzsment struktúrája

A projekt végrehajtásának napi szintű lebonyolításáért a projektmenedzsmentet végző vállalkozás a felelős. Feladata a projekt megvalósítása, a támogatás szabályszerű felhasználása. A projekt végrehajtás során folyamatosan beszámol a Társulásnak, kapcsolatot tart a kivitelezővel, a műszaki ellenőri feladatokat ellátó mérnökkel, a PR vállalkozóval, a könyvvizsgálóval és a beruházásban résztvevő egyéb szereplőkkel. A projektmenedzsment szervezetet végző vállalkozás feladatai  Folyamatos rendelkezésre állás.  A Támogatási Szerződésben vállaltak teljesítésének folyamatos nyomon követése.  A projekt pénzügyei alakulásának folyamatos nyomon követése.  Amennyiben szükséges, egyszerű módosítási kérelmek összeállítása.  Amennyiben szükséges, a Támogatási Szerződés módosításához szükséges dokumentáció összeállítása.  A közbeszerzési tanácsadó irányításával a közbeszerzési dokumentációk műszaki és szakmai részét elkészíti, az ajánlati dokumentációt kidolgozza, értékeléseket megszervezi, kivitelezési, mérnök és szolgáltatási szerződéseket aláírja, a terület igénybevételeket koordinálja, az elvégzett munkák teljesítés igazolását elvégzi, a kivitelezői számlák kifizetését koordinálja.  Ellenőrzési kötelezettsége során ellátja a monitoring feladatokat.

00302 276

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY     


Teljesíti a Kedvezményezett Társulás adatszolgáltatási kötelezettségét a Közreműködő Szervezet és az Irányító Hatóság felé, a támogatási szerződésben meghatározottak szerint monitoring jelentést és előrehaladási jelentést ad, összeállítja a kifizetési kérelmeket. Elkészíti a projekt zárójelentését. Gondoskodik a naprakész nyilvántartási rendszer működéséről, a dokumentumok archiválásáról. Havi rendszerességgel munkaértekezletet tart a kivitelező, a műszaki ellenőr és a megvalósulás egyéb résztvevőinek részvételével a kivitelezés helyszínén, a műszaki ellenőr vezetésével ellenőrzi a munkák előrehaladását. A Társulás igénye szerint rendszeres és eseti jelentéseket készít.

Döntéshozatal és a végrehajtás eljárásrendje a projektmenedzsment szervezeten belül A projekt végrehajtásának napi szintű lebonyolításáért a projektmenedzsmentet végző vállalkozás a felelős. A projektmenedzsment szervezet vezetőjeként a Társulás elnöke beszámoltatja a projektmenedzsert. A projektmenedzser irányítja és felügyeli a menedzsment szervezet munkatársainak munkáját. Irányítja a monitoring feladatokat, teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a menedzsment szervezet vezetőjének. A műszaki, a pénzügyi, a jogi és a projekt asszisztens is közvetlenül a projektmenedzser irányítása alá tartozik, feladataikat a projektmenedzsertől közvetlenül kapják, beszámolással a projektmenedzsernek tartoznak. Projektmenedzsment szervezet felelősség-táblázata A táblázat sorait és oszlopait, a felelősségi viszonyok rövidítései kötik össze. Döntési jog = D, Kivitelezési kötelezettség = K, Ellenőrzési, vizsgálati jog = V, Együttműködési kötelezettség = E, Tájékozódási jog = T, és így a táblázat segítségével pontosan megállapíthatók a projekt főbb folyamatainak és felelőseinek egymáshoz való viszonyulása, az irányításban betöltött felelősségek, beleértve a projektgazda és a projektmenedzsment szervezet egyes funkcióinak egymásra hatását, illetve a folyamatokba történő visszacsatolásokat. (Ellenőrzési-vizsgálati felelősségek révén). A feladatköröknél felsoroltuk a beruházással kapcsolatos legfőbb műszaki, gazdasági és pénzügyi folyamatokat, melyeket az irányító szervezet kiemelt felelősséggel köteles felügyelni. 178. táblázat: Projektirányítási folyamatok


Projekt asszisztens

Az irányítási rendszer eljárásainak dokumentálása, bevezetése, felügyelete A vezetőség felelősségi köre A projekt részletes megtervezése és a feltételek biztosítása Belső kommunikációs folyamatok irányítása, képzések A vezetői felülvizsgálat végrehajtása Jelentési kötelezettségek végrehajtása Közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása Gazdálkodás az erőforrásokkal


A pályázati előírások, jogszabályok és szerződések feltételei betartásának felügyelete


A projekt minőségirányítási rendszere A dokumentumok és feljegyzések kezelésének irányítása

Projektmenedzser

Döntési jog = D Kivitelezési kötelezettség = K Ellenőrzési, vizsgálati jog = V Együttműködési kötelezettség = E Tájékozódási jog = T

Projektmenedzs ment -szervezet vezetője

IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK

V

D

E

E

E

K

V

D

E

K

-

-

V

D

E

K

E

E

V V V V V

D D D D D

E E E E -

E E E E E

E E E E E

E E E E -

00303 277






Projekt asszisztens

A projektmenedzsment szervezet felállítása, megszervezése, irányítása A pénzügyi erőforrások felhasználásának megtervezése Jelentési kötelezettségek végrehajtása Kapcsolattartás a támogató intézményrendszerével (elsősorban a Közreműködő Szervezettel) A költségek tervezése és elemzése (előkalkulációutókalkuláció) Az alvállalkozói és beszállítói költségek felügyelete A projekt menedzsment ráfordításainak felügyelete A pénzügyi irányítás és könyvelés A beruházás kivitelezési folyamata Kiviteli tervek és megvalósítási ütemtervek megfelelőségének vizsgálata Kiviteli tervek és megvalósítási ütemtervek kivitelezésének vizsgálata Követelményjegyzékek összeállítása a kiviteli tervek szerint Követelményjegyzékek szerinti teljesítések vizsgálata A szerződések felülvizsgálata Alvállalkozói teljesítmények vizsgálata A kivitelezési folyamat vizsgálatainak elvégzése Határidő ellenőrzés, és a megvalósítás prognosztizálása Műszaki átadások, kapcsolódó vizsgálatok Az építési naplók és az irányítási rendszer feljegyzéseinek ellenőrzése A megvalósulási terv aktualizálásának és kezelésének, ellenőrzése A próbaüzem felügyelete Jelentések és prezentációk a kivitelezésről Ellenőrző szervezetek kísérete és a kommunikáció biztosítása a kivitelezés területén Mérés, elemzés és fejlesztés Beszállítói, alvállalkozói és belső minőségauditok végzése Pénzügyi, számviteli belső auditok végzése Pénzügyi, számviteli külső auditorok fogadása Nemmegfelelőségek kezelése A helyesbítő, megelőző tevékenység irányítása

Projektmenedzser

Döntési jog = D Kivitelezési kötelezettség = K Ellenőrzési, vizsgálati jog = V Együttműködési kötelezettség = E Tájékozódási jog = T

Projektmenedzs ment -szervezet vezetője

IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK

D

K

-

-

E

-

D D

E K

T E

T T

K E

E E

D

K

E

E

E

-

V

D

-

-

K

E

V V V

D D D

-

-

K K K

E -

V

D

E

-

-

-

V

D

E

-

-

-

V V V V V V V

D D D D D D D

E E E E K K

T K E -

T E E

T -

V

D

K

-

T

-

V

D

E

-

T

-

V V

D D

K K

-

T E

E

D

K

-

-

E

E

V D D V V

D E E D D

E K K

E E

K K K E E

E E E -

00304 278



8.2. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSI TERV 179. táblázat: Tervek, engedélyek Amennyiben hatósági engedély nem áll rendelkezésre Létesítményelem (a táblázat az egyes beruházási elemekkel bővítendő)

Létesítmény kialakítására vonatkozó jogszabályi kritériumok

Környezet-védelmi követelmények Deszk vízműtelepi fejlesztés

tervezési időszak, ha a tervezés folyamatban van, a szerződés szerinti határidő (év,hónap - év, hónap)

kérelem engedélyező hatóság részére történő benyújtása (év, hónap)

engedélyezé si eljárás vége, engedély kiadása (év,hónap)

engedély száma, kibocsátó hatóság, engedély típusa (pl. elvi, létesítési stb.)

engedély érvényessége

Nem releváns

-

-

-

-

-

Igen

-

-

-

69843-1-6/2010 ATIKÖTEVIFE

2011.01.25.

Építési engedélyezés

Nem (megvalósítás ideje alatt)

2012.február2012. április

2012. április

2012. július

Egyéb engedély (Vízjogi létesítési engedély)



2012. április

2012. július

Nem releváns

-

-

-

-

-

Igen

-

-

-


2011.01.25.




2012. április

2012. július




2012. április

2012. július

Vízjogi engedélyezés (Elvi vízjogi engedély)

Környezet-védelmi követelmények Kübekháza vízműtelepi fejlesztés

Jogszabályi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálat/hatástanulmány/e ngedélyes terv rendelkezésre áll (Igen/nem/nem releváns)

Amennyiben az adott létesítményre jogerős hatósági engedély rendelkezésre áll


00305 279



Amennyiben hatósági engedély nem áll rendelkezésre Létesítményelem (a táblázat az egyes beruházási elemekkel bővítendő)


Környezet-védelmi követelmények






Nem releváns

-

-

-

-

-

Igen

-

-

-


2010.12.30.



2012. április

2012. július



2012. április

2012. július

Nem releváns

-

-

-

-

-

Igen

-

-

-

69.839-1-8/2009 ATIKÖTEVIFE

2011.01.25.




2012. április

2012. július




2012. április

2012. július

Vízjogi engedélyezés (Elvi vízjogi Röszke vízműtelepi engedély) és külterületi fejlesztés Építési engedélyezés Egyéb engedély (Vízjogi létesítési engedély) Környezet-védelmi követelmények TiszaszigetÚjszentiván vízműtelepi fejlesztés




00306 280



Amennyiben hatósági engedély nem áll rendelkezésre Létesítményelem (a táblázat az egyes beruházási elemekkel bővítendő)


Környezet-védelmi követelmények Zsombó vízműtelepi és külterületi fejlesztés








Nem releváns

-

-

-

-

-

Igen

-

-

-

73.647-1-7/2010 ATIKÖTEVIFE

2011.05.19.




2012. április

2012. július




2012. április

2012. július


00307 281


8.2.1.


Ingatlanszerzés, tulajdonjog

A kiválasztott műszaki megoldások nagyrészt önkormányzati tulajdonú területeket érintenek, ugyanakkor a közutak mentén fektetendő távvezetékek építése során az MNV Zrt.-nek jóvátételi díjat kell fizetni, ami a pályázatban nem elszámolható költség. A tulajdonjoggal és aktiválással kapcsolatos további információkat az RMT 6.2.1 fejezetében a beruházás tulajdonjogi kérdései című fejezetben ismertettük. 8.2.2.

Egyéb feladatok

A projekt megvalósulása során a Zsombó és Röszke településeket érintő műszaki megoldásokban külterületi lakott részek ellátása során tervezett távvezetékek építése során lőszermentesítést és régészeti feltárást terveztünk a helyi beruházási tapasztalatok és régészeti lelőhelyek ismerete alapján. 8.2.3.

Kommunikációs terv

8.2.3.1 A terv célja Jelen kommunikációs terv célja, hogy az Ivóvízminőség-javító projekt megvalósítása során az érintett csoportok a megfelelő módon és időben szerezzenek tudomást a projekt céljáról, előrehaladásáról és a megvalósítás várható eredményeiről. E kommunikációs terv keretében azonosítjuk ezeket a csoportokat, pontosítjuk a kommunikációs célokat, meghatározzuk mikor, milyen üzeneteket szükséges és célszerű átadni, megkeressük az ezekhez szükséges csatornákat, valamint kijelöljük azokat a további feladatokat, amelyek elvégzésével eljutunk a konkrét intézkedések megfogalmazásáig. 8.2.3.2 Célcsoportok A projekt megvalósulásáról a kommunikáció célcsoportjának tekintünk minden olyan személyt, szervezetet, amely a projekt megvalósulásában valamilyen módon érintett. Az Ivóvízminőség-javító projekt kapcsán az alábbi célcsoportokat azonosítottuk: 

Érintett települések lakossága



Vállalkozások, gazdálkodók, nagy vízfogyasztók



Közintézmények, egészségügyi intézmények



Civil szervezetek



Helyi média

8.2.3.3 Kommunikációs célok A program kommunikációjának, PR tevékenységének célja, hogy az érintett csoportokhoz eljuttassa a megfelelő információkat a megfelelő időben, a kiválasztott célcsoportok attitűdjét, véleményét befolyásolja, szükséges esetekben cselekvésre bírja őket, az ellenállásokat, negatív véleményeket megelőzze. A projekt kapcsán az alábbi kommunikációs célokat tűztük ki: Széles körű, korrekt tájékoztatás 

a beruházás megvalósulásának előnyeiről



a projekt ütemezéséről, előrehaladásáról



a kivitelezéssel kapcsolatos esetleges kellemetlenségekről.

A fent meghatározott célok eléréséhez általános alapelvként a következőket határozzuk meg: 

A tájékoztatás legyen pontos, őszinte és teljes körű, mert ezáltal teremthető meg a hitelesség.



A teljes körű, hátrányokat sem titkoló kommunikáció a hitelesség mellett bizalmat is kelt a célcsoportokban, ezáltal könnyebben elfogadják a negatív következményeket.

00308 282





A tájékoztatás legyen proaktív, válaszolja meg a célcsoportokban felmerülő kérdéseket, amint azok felmerülnek. Ez a kommunikációs anyagok körültekintő elkészítésével, megfelelő átgondolásával lehetséges.



A kommunikáció mindig igazodjon az adott célcsoport kommunikációs igényeihez, médiafogyasztási szokásaihoz, információbefogadó képességéhez.



A kommunikáció legyen interaktív, teremtsen párbeszédet a célcsoportok és a tervezők között.

8.2.3.4 Üzenet megfogalmazása Az első kommunikációs anyag minimálisan az alábbi kérdésekre adjon választ:

8.2.3.5



Hogyan, milyen létező problémákra reagálva született meg a projekt? Miért van rá szükség? Kinek az érdekében történik?



Mi a célja, mik a várható eredményei? Milyen időtávban lesz érzékelhető változás?



Hogyan épül fel a program, milyen részekből áll, ki dolgozik rajta?



Milyen társadalmi együttműködést igényel a program? (Személyi szintre lebontva: Mit tehet az adott egyén az ügy érdekében?)



Milyen forrásból finanszírozzák a munkát? Kommunikációs feladatok és eszközök

Sajtóközlemény és sajtóesemények A célcsoportokat elsősorban a helyi és regionális médián keresztül kívánjuk tájékoztatni, ezért a sajtó képviselői számára nyilvános alapkőletételt, valamint átadó ünnepséget szervezünk, ahol tájékoztatást kapnak a projekt megvalósulásának előnyeiről, kivitelezésének ütemezéséről, az átadás várható időpontjáról. Az események alkalmából sajtóközlemény, valamint fotódokumentáció készül. A sajtóközlemények kiadása, illetve a sajtóesemények után összegyűjtésre kerülnek a projektről készült cikkek, hírek, megjelenések. Tájékoztató kiadvány: A projekttel kapcsolatos tudnivalókról információs kiadvány is készül minimum az alábbi paraméterekkel, amelyet a megjelölt célcsoportok számára juttatunk el. Terjedelem: minimum 2 oldal Méret: minimum A5 Mennyiség: 5 300 db WEB: A sajtókommunikáción és nyomtatott anyagokon kívül fontos tájékoztatási eszköz a webes kommunikáció. A kedvezményezett weboldalán megjelenítésre kerül minden projekttel kapcsolatos információ, amely interaktív kommunikációs csatornaként működik majd a célcsoportok és a kedvezményezett között.

00309 283


8.2.3.6


Ütemtervek 180. táblázat: Kommunikációs ütemterv

ÜTEMTERV Év

Megvalósítás

Sajtóközlemény a projekt indításáról, sajtómegjelenések összegyüjtése Sajtónyílvános esemény szervezése Megvalósulás helyszínét jelző tábla, "B" típus

I. negyedév

2011 II. III. negyedév negyedév

2012 IV. negyedév

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

2013 IV. negyedév

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

Fotódokumentáció

folyamatos

folyamatos

Honlap információ

folyamatos

folyamatos

IV. negyedév

Sajtónyílvános projekt átadó

Zárás

Sajtóközlemény a projekt zárásáról és megjelenések összegyüjtése Eredménykommunikációs kiadványok TÉRKÉPTÉR feltöltése Megvalósulás helyszínét jelző emléktábla, "D" típus

00310 284


181. táblázat:


Kommunikációs pénzügyi terv

A PROJEKT KOMMUNIKÁCIÓS TERVE I. KOMMUNIKÁCIÓS CSOMAG Nettó költség 2010. évi áron (Ft)

Kommunikációs feladatok és eszközök

Megvalósítás Zárás

Sajtóközlemény a projekt indításáról, sajtómegjelenések összegyűjtése

kötelező

360 150

Sajtó nyilvános esemény szervezése

kötelező

463 050

Fotódokumentáció

kötelező

257 250

Honlap információ

kötelező

411 600

Megvalósulás helyszínét jelző tábla, "B" típus (kivitelező feladata)

kötelező

771 750

sajtónyilvános projekt átadó

kötelező

463 050

erdménykommunikációs kiadványok

kötelező

1 090 740

Sajtóközlemény a projekt zárásáról, sajtómegjelenések összegyűjtése

kötelező

360 150

TÉRKÉPTÉR feltöltése a Projekthez kapcsolódó tartalommal

kötelező

0

Megvalósulás helyszínét jelző emléktábla, "D" típus

kötelező

169 785

Összesen:

4 347 525

ÁFA:

1 086 881

Bruttó összesen:

Ütemezés_Zsombó.xls – Kommunikáció munkalap

5 434 406

00311 285



8.3. KOCKÁZATKEZELÉS STRATÉGIA Műszaki, jogi, társadalmi, intézményi szempontú és pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság szempontú kockázatokat feltételezhetünk a projekt végrehajtása során. Műszaki kockázatok:  Határidők csúszása az időjárás, munkagép meghibásodása, ár- és belvíz veszélye miatt.  A pontatlan közműnyilvántartások miatt többletfeltárásokra lehet szükség, amely növelheti a megvalósítás idejét.  Próbaüzem során felmerülő problémák. Kezelése: Megfelelő gyakorlattal rendelkező kivitelező kiválasztása; a kivitelezési idő meghatározásánál az esetleges csúszások figyelembe vétele; szerződést biztosító mellékkötelezettségként kötbér alkalmazása; megfelelő műszaki tartalék képzése a terület előkészítés, valamint az építés és a gépek, gépi berendezések költségére. Környezetvédelmi kockázatok: A kivitelezés környezeti hatásai (a levegő minőségére gyakorolt hatás, zajterhelés, talajra, talajvízre gyakorolt hatás, hulladékok keletkezése, kezelése) Kezelése: A munkagépek kibocsátásaiból és a porterhelésből adódó hatsok rövid idejűek, a kibocsátások volumene alacsony. Így még szennyezettebb levegőjű környezetben sem kellene a légszennyezettségi határértékeket meghatározó 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti határérték túllépésével számolni. A technológiai fejlesztés során alkalmazott gépek és berendezések műszaki paramétereinek és üzemeltetési adatainak ismeretében prognosztizálható, hogy az együttes, folyamatos nappali munkavégzés során a nappali időszakra megállapított zajterhelési határértékek túllépése nem várható. A kivitelezési szállításból eredő közlekedési többlet zaj zavaró hatása várhatóan nem lesz jelentős. A meglévő forgalomhoz képest elhanyagolható, gyakorlatilag figyelembe vehető változás nem várható. A kivitelezési tevékenységek során a felszín alatti vizek védelméről szóló 209/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A rendelet előírásainak betartása esetén a tervezett vízmű fejlesztések talajkörnyezetre gyakorolt veszélyeztető hatása elhanyagolható. Az építési munkák során be kell tartani az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait. A működés környezeti hatásai (a levegő minőségére gyakorolt hatás, zajhatások, talajra és talajvízre gyakorolt hatás, hulladékok keletkezése, kezelése) Kezelése: A levegőtisztaságra gyakorolt hatás a tervezett beruházások megvalósítását követően a jelenlegihez képest gyakorlatilag nem változik. A tervezett beruházásokat követő működésnek a környezet zajszintjére gyakorlatilag elhanyagolható többlethatása lesz. A hálózati veszteséget okozó problémák (szivárgás, lyukadás) várhatóan a vízminőség-javító beruházásokat követően is – bár kisebb mértékben – jelentkezni fognak. Az ily módon a talajba elfolyó ivóvíz káros mennyiségben szennyező anyagot nem tartalmaz, így a földtani közegre és a felszín alatti vízre nincs káros hatással. A korszerűsített vízkezelési technológiák során a földtani közeget és a felszín alatti vizet veszélyeztető anyagok használatára kerül sor. Ezért a vízművek üzemeltetése során fokozott figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok (vas-klorid, kálium-permanganát, hypo) biztonságos használatára. A keletkező hulladékok közül az iszapok keletkezése és összetétele okozhatja a legkomolyabb problémát. Erre vonatkozóan mind a vas- mind pedig az arzéntartalmú iszapok kezelésénél külön gondossággal kell eljárni (50/2001. (IV.3.) Korm. rend.). A létesítési vízjogi engedélyes tervekben megfelelő részletességgel kell ezen hulladékok kezelésére, hasznosítására, lerakására vonatkozó koncepciót kezelni. Az arzéntartalmú iszapok lerakása mint megoldás nem tekinthető optimálisnak. Törekedni kell az iszap mennyiségének csökkentésére. A víztisztítási folyamatot arzénmentesítésre optimalizálni kell. A mennyiséget próbaüzemi kísérletekkel kell megállapítani.

az

00312 286



Jogi szempontú kockázatok:  A 201/2001 (X. 25.) Korm. rendeletben szereplő településeknél a szolgáltatott víz kifogásolt minőségi problémáit meg kell oldani. A tulajdonos Önkormányzatok eleget tudnak tenni jogszabályi kötelezettségeiknek.  A projekt megvalósulás hozzájárul ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja az EU-s csatlakozással kapcsolatos kötelezettségeit.  A hatósági engedélyezési folyamatok időbeli elhúzódása. – Kezelése: Hiánytalan engedélyezési dokumentáció benyújtása az esetleges hiánypótlások elkerülése miatt. Szükség esetén előzetes egyeztetés az engedélyező hatósággal.  Közbeszerzési eljárások csúszása (a felhívás megjelenésének csúszása, nem érkeznek érvényes ajánlatok, az eljárást megtámadják, a nyertes visszalép a szerződéskötéstől). Szerződéskötés elhúzódása. – Kezelése: A projektgazda a pozitívdöntést követően elindítja az eljárást professzionális külső szakértő bevonásával. A közbeszerzésre tervezett idő elegendő az esetleges csúszások kompenzálására is. Társadalmi szempontú kockázatok:  Társadalmi támogatottság hiánya, zöld szervezetek elégedetlensége.  A társadalom szempontjából javító hatású a projekt megvalósulása.  A vízdíjemelés okozta lakossági ellenállás A kockázat kezelése: A beruházás során az érintett lakosság és a társadalom folyamatos tájékoztatása, bevonása. Intézményi szempontú kockázatok:  Konfliktus a Tárulás tagjai és a projektben érintettek között. A tagok közötti nem megfelelő kommunikáció.  A projektmenedzsment nem megfelelő működése. A kockázat kezelése: A beruházás során a projektben érintettek részére (projektgazda, üzemeltető, kivitelező) rendszeres egyeztető megbeszélések megtartása az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázására. A projekt megvalósulásával az üzemeltetési, működtetési háttér intézmény rendszer is tovább korszerűsödhet, koncentrálódhat. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság szempontú kockázatok: A pénzügyi kockázatok felmérésére részletes kockázatelemzés készült, melynek bemutatása a 7. fejezetben megtörtént. A felsorolt kockázatok bekövetkezésének valószínűsége 10% alatt várható, a kockázatkezelési stratégiák alkalmazásával elkerülhetők, illetőleg hatásuk amennyiben lesz ilyen, a projekt elvárható eredményeit nem fogja számottevően befolyásolni. A kockázat kezelési stratégia részét képezi a terület-előkészítés és az építés rovaton szerepeltetett tartalékképzés eszközrendszere is.

8.4. KÖZBESZERZÉSI / BESZERZÉSI TERV A közbeszerzési tervet a jogszabályban meghatározott határidőket figyelembe véve, valamint az egyidejűleg tervezett, illetve hasonló beruházások tapasztalatai alapján állítottuk össze. A közbeszerzési ütemtervet a következő táblázat tartalmazza.

00313 287


ZSOMBÓI PROJEKTCSOPORT 182. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv Ivóvízminőség-javító projekt Közbeszerzési terv

Közbeszerzési Részeljárás / beszerzés ajánlat tárgya

K özbeszerzési eljárás típusa

Becsült érték [nettó, ezer Ft] összesen

építési tender Kivitelezés

igen

Projekt-menedzsment

nincs

Mérnök, műszaki ellenőrzés

nincs

Vízbis ztonsági tervek készít és e

nincs

Közbeszerzés jellege

Ütemezés [év.hó] Dokumentáció kidolgozása

KSz jóváhagyás*

Ajánlati felhívás megjelenése

Ajánlatok értékelése

Szerződés-kötés

1 048 620,5

FIDIC s árga könyv szerint

2011. szeptember

201 1. október

2011. november

2012 . január

2012. február

14 855,0

nem releváns

201 1. augus ztus

201 1. s zeptember

2 011. október

2011. november

201 1. november

nemzet i értékhat ár felet ti, meghívásos eljárás szolgáltatási tender

16 000,0

nem releváns

2011. szeptember

201 1. október

2011. november

2011 . december

2 011. december

nemzet i értékhat ár felet ti, meghívásos eljárás

9 261,0

nem releváns

2011 . október

20 11. november

2011. november

2011 . december

2 012. január

18 573,0

nem releváns

2011 . október

20 11. november

2011. november

2011 . december

2 012. január

nyílt, nemzet ii értékhatár feletti szolgáltatási tender nemzet i értékhat ár felet ti, meghívásos eljárás szolgáltatási tender

szolgáltatási tender Veszteségcsökkentési tervek készítése

nincs

nemzet i értékhat ár felet ti, meghívásos eljárás

Egyéb beszerzések terve Hivatalos közbeszerzési tanácsadó

nincs

PR, t ájékoztatási tevékenység

nincs

Könyvvizsgálat

nincs

szolgáltatási tender nem közbeszerzés köteles

4 116,0

nem releváns

2011. július

nem releváns

nem releváns

20 11. aug usztus

2011. auguszt us

4 347,5

nem releváns

201 1. n ovember

nem releváns

nem releváns

2011. december

201 1. dec ember

5 145,0

nem releváns

201 1. n ovember

nem releváns

nem releváns

2011. december

201 1. dec ember

szolgáltatási tender Közbesz. értékhatár alatt szolgáltatási tender Közbesz. értékhatár alatt

Ütemezés_Zsombó.xls – Közbeszerzes munkalap

00314 288



8.5. ÜTEMTERVEK 8.5.1.

Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv 183. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv I.

II.

III.

IV.

2011

2012

2013

2014

dec.

okt.

nov.

s zept.

júl.

2. félév jún.

ápr.

máj.

márc.

jan.

febr.

1. félév dec.

okt.

nov.

s zept.

júl.

aug.

2. félév jún.

ápr.

máj.

márc.

jan.

febr.

1. fé lév dec.

okt.

nov.

szept.

júl.

aug.

2. fé lév jún.

ápr.

máj.

márc.

jan.

febr.

1. félév dec.

okt.

nov.

szept.

júl.

aug.

2. félév jún.

ápr.

máj.

márc.

jan.

febr.

1 . félév

aug.

Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító projekt

Általános felada tok Pályázat benyújtása Döntés Támogatási Szerződés megkötése Ingatla nhoz kapcsoló do vagyon értékű jog megszerzése Projekt menedzsment tevékenység

x x x

Könyvvizsgálat Közbeszerzés le bonyolítása Mérnök, műszaki ellenőr fela datok ellátása PR tevékenység Kivitelezés Vízjogi létesítési enge délyes tervek készítése és engedé lyezé se, kiviteli tervek Tervezői művezetés Területelőkészítés (lőszermentesítés, régészeti feltárás) Építési munkák Próbaüzem Veszteség csökkentési tervek elkészítése Vízbiztonsági tervek elkészítése Projektzárás x

Műszaki átadás

x

Éles üzem indítása

x

Zárójelentés, záró kifizeté si kérelem be nyújtása

Ütemezés_Zsombó.xls – Lebonyolítás munkalap

00315 289


8.5.2.


Kifizetési ütemterv 184. táblázat: Kifizetési ütemterv - beszállító (Ft)

Kifizetési ütemterv - beszállító (Ft) Ingatla nhoz kapcsoló do vagyon értékű jog megszerzése (nem elszámolható költség) Területelőkészítés (régészeti felügyele t, lőszermentesítés) Kivitelezés (tervezé s és építés) Vízbisztonsá gi tervek készítése Hálózatreko nstrukciós intézkedési terv készítése Közbeszerzés Mérnökfelügyele t PR Projekt menedzsment Könyvvizsgálat Műszaki tartalék összesen

II. félév

2011 összesen

I. félé v

2012 II. félév

öss zesen

I. félév

2013 II. félév

össze sen

I. félév

2014 összesen

0

0

2 085 269

0

2 085 269

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

65 000 000

0

65 000 000

0

0

0 0

0 0

238 335 936 0

238 335 936 0

4 76 671 871 0

120 527 79 1 4 630 500

241 0 55 583 4 63 0 500

361 583 374 9 2 61 000

145 365 269 0

145 365 269 0

0

0

0

0

0

9 286 486

9 28 6 486

18 572 973

0

0

5 762 400 0 217 376 1 485 500 514 500 0 7 979 776

5 762 40 0 0 217 376 1 485 50 0 514 500 0 7 979 77 6

23 1 525 4 000 000 1 086 881 2 971 000 1 029 000 4 428 166 254 167 776

231 525 4 000 000 1 086 881 2 971 000 1 029 000 4 428 166 252 082 507

463 050 8 000 000 2 173 763 5 942 000 2 058 000 8 856 331 5 06 250 283

231 525 2 000 000 489 097 2 971 000 1 029 000 5 571 834 211 737 23 4

231 525 4 00 0 000 978 193 2 97 1 000 1 02 9 000 5 57 1 834 269 7 54 121

463 050 6 0 00 000 1 4 67 290 5 9 42 000 2 0 58 000 11 143 669 481 491 355

0 2 000 000 489 097 1 485 500 514 500 0 149 854 366

0 2 000 000 489 097 1 485 500 514 500 0 149 854 366


00316 290



185. táblázat: Kifizetési ütemterv - támogatás (Ft) Kifizetési üte mterv - támogatás (Ft) Ingatla nhoz kapcsoló do vagyon értékű jog megszerzése (nem elszámolható költség) Területelőkészítés (régészeti felügyele t, lőszermentesítés) Kivitelezés (tervezé s és építés) Vízbisztonsá gi tervek készítése Hálózatreko nstrukciós intézkedési terv készítése Közbeszerzés Mérnökfelügyele t PR Projekt menedzsment Könyvvizsgálat Műszaki tartalék összesen

II. félév

2011 összesen

I. félé v

2012 II. félév

öss zesen

I. félév

2013 II. félév

össze sen

I. félév

2014 összesen

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

55 232 571

0

55 232 571

0

0

0 0

0 0

202 521 638 0

202 521 638 0

4 05 043 277 0

102 416 30 5 3 934 683

204 8 32 609 3 93 4 683

307 248 914 7 8 69 367

123 521 501 0

123 521 501 0

0

0

0

0

0

7 891 023

7 89 1 023

15 782 047

0

0

4 896 495 0 184 712 1 262 277 437 187 0

4 896 49 5 0 184 712 1 262 27 7 437 187 0

19 6 734 3 398 927 92 3 558 2 524 553 87 4 374 3 762 753

196 734 3 398 927 923 558 2 524 553 874 374 3 762 753

393 468 6 797 855 1 847 115 5 049 107 1 748 748 7 525 507

196 734 1 699 464 415 601 2 524 553 874 374 4 734 565

196 734 3 39 8 927 831 202 2 52 4 553 874 374 4 73 4 565

393 468 5 0 98 391 1 2 46 803 5 0 49 107 1 7 48 748 9 4 69 130

0 1 699 464 415 601 1 262 277 437 187 0

0 1 699 464 415 601 1 262 277 437 187 0

6 780 670

6 780 67 0

214 202 539

214 202 539

4 28 405 077

179 919 87 4

229 2 18 672

409 138 546

127 336 029

127 336 029


00317 291



8.6. FAJLAGOS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 186. táblázat: Fajlagos beruházási költségek, vízminőségi paraméterek összefoglaló táblázata Kormányrendeletnek nem megfelelő paraméter mg/l Deszk As NH4

17g/l +

0,94 mg/l

Kübekháza As NH4

16g/l +

1,26 mg/l

Fe

195g/l

Mn

41g/l

Röszke As NH4

35g/l +

0,68 mg/l

Tiszasziget As NH4

g/l +

0,98 mg/l

Újszentiván As NH4

g/l +

0,99 mg/l

+

0,82 mg/l

Zsombó NH4 Fe

280 g/l

1 lakosra jutó beruházás összege, Ft/fő (a fejlesztéssel közvetlenül érintett lakosok számára vonatkoztatva)*

78 444 Ft/fő

1 km új vezeték építésének költsége, Ft/km**

12 153 943 Ft/km

1 km vezetékre jutó rekonstrukciós költség, Ft/km***

34 767 311 Ft/km

3

Vízműtelep építés+rekonstrukció költsége, m /d kapacitásra vetítve**** Hálózatmosatás költsége, Ft/m

148 335 Ft/m3/d 206 Ft/fm

Megjegyzés: A kormányrendeletnek nem megfelelő paraméterek felsorolása melett a jelenleg a szolgáltatott vízben mért határérték feletti komponenseket is feltüntettük. * 2010. évi összes elszámolható költség / 2014. évben közüzemi vízellátásban érintett lakosok száma ** A projektcsoportban építendő távvezetékek 2010. évi nettó összköltsége / építendő km *** A projektcsoportban rekonstrukció alá vont vezetékek 2010. évi nettó összköltsége / rekonstrukció alá vont vezetékek összes hossza km-ben **** Építés költsége + Eszközbeszerzés (Gépek és gépi berendezések) költsége - ( Tervezés és engedélyeztetés + Próbaüzem + Távvezeték költsége). 2010 évi nettó költségek

00318 292



9. RÖVIDÍTÉSEK ÁFA As CBA DARFÜ EMT ENPV ERR ET EVET Fe

Általános Forgalmi Adó arzén Cost-Benefit Analysis = költség-haszon elemzés Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Economic Net Present Value = közgazdasági nettó jelenérték Economic Return Rate = közgazdasági megtérülési ráta Esélyegyenlőségi Terv Elvi engedélyes tervdokumentáció vas (ferrum)

FIDIC

Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale des Ingéniuers Conseils)

FNPV

Financial Net Present Value = pénzügyi jelenérték

FNPV/C FRR FRR/C GKI KEOP

Financial Net Present Value = beruházásra vetített pénzügyi nettó jelenérték Financial Return Rate = pénzügyi megtérülési ráta Financial Return Rate/C = beruházásra vetített pénzügyi megtérülési ráta Gazdasági Kutató Intézet Környezet és Energia Operatív Program

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

KTD

Környezetterhelési díj

LA 21

Local Agenda 21, (fenntartható fejlődés helyi programja)

MCA

Multikritéria analízis

Mn

mangán

n.a.

nincs adat

NH4

ammónium

OKI

Országos Közegészségügyi Intézet

OSAP

Országos Statisztikai Adatbázis

PS

Projekt struktúra

PSJ

Projektstruktúra javaslat

RMT

Részletes megvalósíthatósági tanulmány

00319 293



10. A TANULMÁNY MELLÉKLETEI 1.

A projektgazda és a tervezett projektmenedzsment szervezeti ábrája

2.

Kiválasztott projektmenedzseri feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet esetén a megbízási szerződés másolati példánya - NEM RELEVÁNS

3.

Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlatok

4.

Előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint annak elbírálásáról szóló felügyelőségi határozat a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet által előírt esetben – NEM RELEVÁNS

5.

Rendelkezésre álló engedélyek másolata

6.

Amennyiben a 1067/2005. (VI.30.) Korm. határozaton alapuló projekt esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanács által kiválasztott változat került kidolgozásra, a TVT döntése és a döntést megalapozó dokumentáció – NEM RELEVÁNS

7.

CBA táblázatok (CD mellékletként csatolva)

8.

Az A és B változatokat bemutató rajzok

00320 294


A tanulmány készítésének időpontja:


2011. április 8.

A tanulmány készítőjének neve, elérhetősége AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. – Fömterv’TT – ŐKO Zrt. Konzorcium 1013 Budapest, Pauler u. 11.

A tanulmány tartalmát megismertem, a projektet a pályázat támogatása esetén a leírtaknak megfelelően megvalósítjuk.

Cím, dátum ....................................................

................................................... Pályázó képviselőjének aláírása, ph. Gyuris Zsolt elnök

00321

IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ KEOP

Recommend Documents