IV. FEJEZET AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE Az adófizetési kötelezettség keletkezése termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál 16. § (1) Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál - a 17. és 18. §-ban meghatározott eltérésekkel - a teljesítés, illetve a részteljesítés (a továbbiakban együtt: teljesítés) idıpontjában keletkezik. 2003/150. Adózási kérdés a megváltozott adómérték alá esı értékesítéssel összefüggésben az adómértékváltozást megelızıen fizetett pénzösszeg adójogi megítélése 103/2002. Számviteli kérdés A megrendelı a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ezután kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kivitelezı választottbírósághoz fordult. A választottbíróság kötelezte a megrendelıt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelı ennek ellenére nem fizet. A kivitelezı mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a számlát? A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ában foglaltak alapján: árbevételt csak a szerzıdés szerinti teljesítés idıszakában, a szerzıdésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevı által elismert, elfogadott számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben szabad elszámolni. Ebbıl viszont következik, ha a szerzıdés szerinti teljesítést a megrendelı nem ismeri el (nem fogadja el, mert vitatja annak jogosságát), és ezt már elıre ki is jelenti, akkor a számlát nem szabad kibocsátani. (Ezt egyébként a számviteli törvény követelés tartalmára vonatkozó elıírása is alátámasztja: a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó követelés mutatható ki a mérlegben.) A peresített követelést a számviteli törvény 29. §-ának (8) bekezdése szerint csak akkor lehet kimutatni, ha annak pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között megtörtént. Így a bíróság által elismert teljesítésrıl - számviteli szempontból - a számlát csak akkor kell (lehet) kiállítani, ha az ellenértéket a megrendelı kifizette, és olyan bruttó összegben, amilyen összegben azt a megrendelı pénzügyileg rendezte. A peresített követelésnek megfelelı összeget a számla alapján - a követelés jellegének megfelelıen - árbevételként, egyéb bevételként, fizetendı általános forgalmi adóként a számla - elıbbiek szerinti - kiállításának idıpontjával kell elszámolni. [Ha a pénzügyi rendezés, és ezzel egyidejőleg számla kiállítása a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés idıpontja között van, akkor a számviteli elszámolásokban a még le nem zárt üzleti évet érintıen kell azt elszámolni. Ez következik a számviteli törvény 29. §-a (8) bekezdésének hivatkozott elıírásából.] Az általános forgalmi adóval kapcsolatos értelmezés azonban a leírtaktól eltér. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) 16. §-ában foglalt fıszabály szerint adófizetési kötelezettség a szerzıdés szerinti teljesítés idıpontjában keletkezik. Az áfatörvény a teljesítési idıpont meghatározásánál a Ptk. idevonatkozó szabályaira támaszkodik. A Ptk. 405. §-a értelmében építési szerzıdésnél a teljesítés elismerése átadás-átvételi eljárás keretében, annak átadás-átvételi jegyzıkönyvben való rögzítésével történik. A beadványban írtak szerinti esetben az építési munkák befejeztével a megrendelı átadás-átvételi eljárással nem ismerte el a teljesítést, vagyis a Ptk., és következésképpen az áfatörvény vonatkozásában sem tekinthetı ekkor teljesítettnek az ügylet. A szóban forgó ügyletnél a teljesítés tényét a választottbíróság mondta ki, amikor jogerıs ítéletében a kivitelezınek a vevıvel szembeni követelését elismerte, s a vevıt a tıketartozás, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A teljesítés idıpontja a választottbíróság jogerıs ítélete kézhezvételének idıpontja, vagyis a kivitelezınek az áfatörvény szabályozása alapján ezzel a teljesítési nappal keletkezik számlaadási és adófizetési kötelezettsége.
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 54. §-a szerint a választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. A fél kérheti a bíróságtól a választottbíróság ítéletének felfüggesztését, illetve a jogszabály 55. §-ában felsorolt okokra hivatkozva a határozat érvénytelenítését. A felfüggesztés, valamint az érvénytelenítés a számlázási és az adófizetési kötelezettség tekintetében halasztó hatályú. [2000. évi C. törvény 29. § (8), Áfa tv. 16. §] 101/2002. Számviteli kérdés Lakóingatlan (földterület + felépítmény) értékesítésérıl szóló szerzıdésben a felek részteljesítésben állapodtak meg. Hogyan kell a részteljesítést számlázni? Miként kell akkor eljárni, ha részteljesítés helyett a felek részfizetésben állapodnak meg? A fizetett összeget számlázni kell? A számlázott összeget milyen áfafizetési kötelezettség terheli? Mit kell teljesítési idıpontnak tekinteni? a) Amennyiben lakóingatlan értékesítésérıl szóló szerzıdésben a felek részteljesítésben állapodnak meg, a teljesítési idıpont az egyes részteljesítések szerzıdés szerinti idıpontja lesz. Ha a felek tehát a szerzıdésben részteljesítésben állapodnak meg, ennek (és ezen túlmenıen az egyes részteljesítések mőszaki tartalmának) a szerzıdésbıl mindig ki kell derülnie. Fontos, hogy az egyes részteljesítések jól elhatárolhatóak, mőszakilag elkülöníthetıek legyenek. A részteljesítésekrıl minden esetben külön-külön számlát kell kiállítani. A földterület értékesítésétıl akkor lehet - mint önálló tárgyi adómentes ügyletrıl - külön számlát kiállítani, ha annak értékesítése idıben elkülönül a felépítmény értékesítésérıl (például elıbb kérik az ingatlannyilvántartásba a tulajdonosváltásnak a bejegyzését). Beépített földterület esetén azonban a számlában kell megbontani a szerzıdésben feltüntetett vételárat földterület, illetve felépítmény vételárára. b) Ha a felek nem részteljesítésben állapodnak meg, akkor az ellenértékbe beszámítható pénzösszegeket elılegként kell kezelni, vagyis a teljesítés idıpontja az Áfa tv. 17. §-ának (1) bekezdése alapján a pénzösszeg átvételének a napja. Az Áfa tv. 17. §-ának (2) bekezdése alapján az átvett pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az adó összegét is. Elılegfizetésrıl számlát helyettesítı okmányt kell kiállítani. Ha a földterületet az a) pontban leírtak alapján külön számlázzák, és a szerzıdésbıl kitőnik, hogy az elıleg a felépítményhez kapcsolódik, az elıleg összegét nem kell megbontani tárgyi adómentes és adóköteles részre. Ha a földterületet és felépítményét együtt értékesítik, és nem határozzák meg, hogy melyikhez kapcsolódik az elıleg, akkor az elıleget is meg kell bontani a tárgyi adómentes földterület és adóköteles felépítménye értékére. A kivitelezınek már az elıleg jóváírásakor, átvételekor adófizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetendı adót az határozza meg, hogy milyen adómérték alá esik maga az értékesítés. Például ha a lakóingatlan elsı értékesítésérıl beszélünk, akkor - a földterület kivételével - az elıleget terhelı adó mértéke is 25 százalék lesz. Ha az áfatörvény másként nem rendelkezik, a teljesítés idıpontjáról - az Áfa tv. 16. §-ának (2) bekezdése alapján - a felek szerzıdésben megállapodhatnak, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelıen. [2000. évi C. törvény 72. § (1), Áfa tv. 16-17. §] 2001/28. Adózási kérdés a jóteljesítési garancia megítélése az 1996/16. Adózási kérdés kiegészítése 1995/139. Adózási kérdés A pénzforgalmi szemlélető adóalanyok áfa-fizetési kötelezettségének átmeneti és új szabályai 1994/377. Adózási kérdés Bérleti jog átengedésének áfa-teljesítési idıpontja 1993/281. Adózási kérdés Az elkésett számláról szóló iránymutatás kiegészítése 1993/127. Adózási kérdés Elkésett számla és az önellenırzés (2) Ha e törvény rendelkezéseibıl más nem következik, a teljesítés idıpontjának megállapítására a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) (4) Ha az adó alapjának meghatározása szempontjából jogszabály minısítést ír elı, a teljesítés idıpontja a minısítésrıl szóló okirat átvételének napja. (5) A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés idıpontja az a nap, melytıl kezdve a bérlı vagy a vevı tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi.
2005/62. Adózási kérdés a részletvétellel történı értékesítés kapcsán keletkezı adófizetési kötelezettség keletkezésének idıpontja 1997/174. Adózási kérdés Bérleti szerzıdés részletvételre, vagy lízingre való módosításához kapcsolódó áfakötelezettség átmeneti és új szabályai EBH2003. 905. Az export bizományosi szerzıdés alapján megvalósuló belföldi termékértékesítés esetén általános forgalmi adó fizetési kötelezettség áll fenn (1992. évi LXXIV. tv. 16. §). EBH2001. 500. Használt gépjármővek felújítás után többletbevételt eredményezı továbbértékesítése üzletszerő gazdálkodó tevékenységként adóköteles (1995. évi CXVII. tv. 58. §, 1992. évi LXXIV. tv. 3-5., 16. §). BH1999. 418. Bérelt földterület utáni áfa-fizetési kötelezettség megállapításánál irányadó szempontok [1992. évi LXXIV. tv. 16. § (1) bek., 30. § (1) bek., 2. számú melléklet 1. pontja, 67. §, KSH Szolgáltatások jegyzéke]. (6) Az (5) bekezdésben nem említett folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés idıpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. APEH tájékoztató a 15%-os áfakulcs 2006. szeptember 1-jével 20%-ra történı emelésével kapcsolatos hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról 2003/113. Adózási kérdés hulladékszállítás áfája 12/2003. Számviteli kérdés Az áfatörvény 2003. január 1-jétıl hatályos elıírása szerint részleges levonási tilalom terheli a távbeszélı-szolgáltatás elızetesen felszámított adóját. Mivel a távbeszélı-szolgáltatás folyamatos szolgáltatás, hogyan kell a le nem vonható áfát elszámolni? Az általános forgalmi adóról szóló, módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 33. §ának (4) bekezdése szerint a helyi és a távolsági távbeszélı-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (a továbbiakban: távbeszélı-szolgáltatás) igénybevétele esetén az elızetesen felszámított adó 30 százaléka nem vonható le. Mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább. Az áfatörvény rendelkezése 2003. január 1-jével lépett hatályba, és a 2003. január 1-je utáni - áfatörvény szerinti - teljesítésekre vonatkozik. A számviteli alapelvekbıl következik, hogy a költségeket arra az idıszakra kell elszámolni, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Ha a számlázott távbeszélı-szolgáltatás ellenértéke például 2003. január 15-étıl a február 15-ig terjedı idıszak alatt igénybe vett (felmerült) szolgáltatás díját tartalmazza, akkor azt az adott idıszakra kell könyvelni, mint igénybe vett szolgáltatások költségét (T 529 - K 4543) a szolgáltató számlája alapján. A szolgáltató számlája alapján kell könyvelni az elızetesen felszámított áfát is, függetlenül attól, hogy azt mikor kell az áfabevallásba beállítani: a le nem vonható hányadot (30 százalékot), mint az igénybe vett szolgáltatások költségét (T 529 - K 4543), a levonható hányadot, mint az adóhatósággal szembeni - de késıbb érvényesíthetı [áfatörvény 16. §-ának (6) bekezdése] - követelést (T 368 - K 4543), amelyet az áfabevallásba történı beállításkor kell a 466. számlára tételesen átvezetni (T 466 - K 368). A távbeszélı-szolgáltatás már könyvelt díjának továbbszámlázásakor csak abban az esetben csökkenthetı az igénybe vett szolgáltatások költségeként elszámolt összeg a ténylegesen áthárított összeg, ha a továbbszámlázás a számviteli elıírások szerint közvetített szolgáltatásnak minısül (T 4543 - K 529 és T 271 - K 4543, továbbá T 815 - K 271). [1992. évi LXXIV. törvény 16. § (6), 33. § (4); 2000. évi C. törvény 15. § (7)] 2001/61. Adózási kérdés folyamatosan teljesített közvetített szolgáltatások teljesítési idıpontja 22/2001. Számviteli kérdés Hogyan kell elszámolni a folyamatosan teljesített szolgáltatásnyújtás keretében igénybe vett szolgáltatások értékét és a hozzá kapcsolódó általános forgalmi adót, ha a költség (ráfordítás) felmerülése, a teljesítés idıszaka, illetve a pénzügyi teljesítés esedékessége eltérı üzleti évre esik? A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 15. §-ának (7) bekezdése szerint az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek
megfelelı költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. A bevételeknek és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve). Ezen számviteli alapelv segítségével a kérdés - számviteli elszámolási oldalról folyamatos szolgáltatásnyújtás esetén is - egyértelmően megválaszolható. Amennyiben az üzleti év mérlegének fordulónapja elıtt kifizettek, leszámláztak olyan tételeket, amelyek költségként, ráfordításként részben vagy egészen csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el (például fizetett bérleti díjak), akkor azok összegét részben vagy egészen aktív idıbeli elhatárolásként kell kimutatni. Ha olyan költséget, ráfordítást kíván a vállalkozás elszámolni, amely részben a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terheli, viszont a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merül fel - mivel a Ptk. szabályai szerint a teljesítés akkor esedékes -, és ezért a mérlegfordulónap utáni idıszakban számlázzák le, akkor annak tárgyévre jutó hányadát a passzív idıbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolnia. Amennyiben a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a teljesítés a Ptk. szabályai szerint az adott év mérlegfordulónapjáig megtörtént, de a számlázás csak a mérlegfordulónap után valósul meg, akkor ezen szolgáltatás összegét az igénybe vevınél - a mérlegkészítés idıpontjáig megkapott számla alapján - az adott év beszámolójának mérlegében szállítói kötelezettségként kell kimutatni. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 16. §-ának (6) bekezdése szerint a folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés idıpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja, amely a tekintetben meghatározó, hogy melyik bevallási idıszakban kell szerepeltetni a számlában feltüntetett általános forgalmi adót. Ettıl a Ptk.-ban rögzített szerzıdés szerinti teljesítési idıpont eltér(het). A két törvényi elıírás együttes alkalmazásánál elıfordul(hat), hogy az adott szolgáltatás számviteli (költségkénti, ráfordításkénti) elszámolása - amelyre a Ptk. szerinti teljesítés szabályait kell alkalmazni - és a szolgáltatás utáni levonható általános forgalmi adó bevallása - amelyre az áfatörvény szerinti teljesítési idıpont szabályait kell alkalmazni - eltérı idıszakra esik. A folyamatos szolgáltatást igénybevevınél így elıfordul(hat) - mivel a kapott számlát szállítói kötelezettségként (az abban szereplı általános forgalmi adó összegét is beleértve) könyvelni kell -, hogy az általános forgalmi adó bevallásának idıpontjáig a számlában szereplı általános forgalmi adó átmenetileg egyéb követelésként jelenik meg. Folyamatos szolgáltatásnyújtás esetén, amennyiben már a számlán szereplı szolgáltatási idıszak kezdınapja elıtt az érintett tételre vonatkozóan a pénzügyi teljesítés megtörtént, akkor azt adott elılegként kell elszámolni a szolgáltatást igénybe vevınél, és kapott elılegként a szolgáltatást nyújtónál. [2000. évi C. törvény 15. § (7), 1992. évi LXXIV. törvény 16. § (6)] (7) A 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés idıpontja: a) eladási megbízásnál az a nap, melyen a bizományos saját nevében teljesíti a termékértékesítést; b) vételi megbízásnál az a nap, melyen a bizományos megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében rendelkezzen a termék felett. (8) Ha a bizományi szerzıdés alapján teljesített termékértékesítés egyúttal termékimportot is megvalósít, akkor a) eladási megbízásnál a bizományos és a vele szerzıdı harmadik személy, illetve b) vételi megbízásnál a bizományos és a megbízója közötti termékértékesítés teljesítési idıpontja megegyezik a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával, feltéve, hogy importálónak a bizományos minısül. 1998/130. Adózási kérdés termékexport teljesítési idıpontja 1997/108. Adózási kérdés Szolgáltatásimport esetén fizetett elıleg áfa-ja 1994/176. Adózási kérdés vonatkozásában
az ingatlanértékesítés teljesítési idıpontja az általános forgalmi adó
(9) A közös jogkezelés körében a közös jogkezeléssel érintett jogosult által nyújtott közvetített szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás ellenértékét törvényi felhatalmazás alapján hozott felosztási szabályzat állapítja meg, a közös jogkezeléssel érintett jogosult teljesítésének idıpontja az ellenértékrıl szóló értesítés kézhezvételének napja. (10) Vagyoni értékő jogok átengedése esetén - amennyiben a jog átengedésének ellenértékét a felek idıszakonként számolják el - az adófizetési kötelezettség az elszámolás esedékességének napján keletkezik. Egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség a jog átengedésének idıpontjában keletkezik. A közös jogkezelı szervezet által történı
vagyoni értékő jog átengedés, jogdíj-, illetve járulékigény érvényesítés esetében a teljesítés idıpontja a szolgáltatást igénybevevı által fizetett ellenérték átvételének (jóváírásának) napja. (11) Ha a felek által kötött szerzıdés alapján a teljesített termékértékesítésekrıl, nyújtott szolgáltatásokról idıszakonként számolnak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlıdı jelleggel, meghatározott idıszakra állapítják meg, a teljesítés idıpontja a felek közötti elszámolás napja, ha a felek ilyet nem jelölnek meg, akkor a teljesített szolgáltatások, értékesítések tekintetében a teljesítésre kötelezett adóalany áfaelszámolási idıszakának utolsó napja, illetve, ha a felek az általuk megjelölt idıpontban nem számolnak el, akkor a teljesítésre kötelezett adóalanynak a felek közötti elszámolás napját tartalmazó adómegállapítási idıszakának utolsó napja. Amennyiben a teljesítésre kötelezett adóalany nem belföldön nyilvántartásba vett adóalany, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) havonta köteles az adót megállapítani. 2006/92. Adózási kérdés üzemanyagkártyával történı üzemanyag-beszerzés jövedéki és általános forgalmi adó szerinti megítélése APEH tájékoztató a 15%-os áfakulcs 2006. szeptember 1-jével 20%-ra történı emelésével kapcsolatos hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról (12) A 6. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés idıpontja a termék nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként való átengedésének napja. (13) A 6. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés idıpontja megegyezik a zálogtárgy - zálogjogosult vagy harmadik személy részére történı - értékesítésének teljesítési idıpontjával. (14) Bérbeadás, illetve elıfizetéses újság és folyóirat értékesítés esetén - a (11) bekezdésben meghatározott idıpont helyett - az adófizetési kötelezettség keletkezésének idıpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja. APEH tájékoztató a 15%-os áfakulcs 2006. szeptember 1-jével 20%-ra történı emelésével kapcsolatos hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról 2006/76. Adózási kérdés a sajtótermék kiszállításának idıpontja érdektelen az adómértékhez kapcsolódó átmeneti szabályozás tekintetében 2006/75. Adózási kérdés napilapok és folyóiratok értékesítésének áfa szabályai 2006-tól 24/2006. Számviteli kérdés Bérbeadásról ügyfelünk 2006 januárjában állította ki a számlát, teljesítési idıpontként a január 10-ei fizetési határidıt tüntette fel. A számlában a 2005. december havi bérbeadás ellenértéke szerepel, erre a tényre a számlában utalás is történt. Milyen teljesítési idıponttal kell könyvelni, illetve mikor, milyen adómértékkel keletkezik áfafizetési kötelezettség? A kérdés szerinti teljesítmény (a bérbeadási szolgáltatás) nyújtására 2005. december hónapban került sor, amelyrıl a számlát 2006 januárjában állították ki. A számlában a 2005. december 1. és december 31. közötti idıszak bérleti szolgáltatásának ellenértékét kell szerepeltetni, a teljesítés idıpontja a számviteli elszámolás tekintetében a szolgáltatási idıszak utolsó napja, 2005. december 31. A kérdés szerint a számlában szereplı teljesítési idıpont az áfatörvény szerinti adófizetési kötelezettség keletkezésének idıpontja, amely az egyes részkifizetések esedékességének (fizetési határidı) a napja. A szolgáltatásról kiállított számlában az áfatörvény elıírása szerinti teljesítési idıpontot (mint a számla kötelezı tartalmi elemét) fel kell tüntetni, azonban ezen kívül a számlában indokolt a Polgári törvénykönyv és a számviteli törvény szerinti teljesítési idıpont (idıszak) feltüntetése is, amely jelen esetben 2005. december 31. (illetve 2005. december hónap). Ebbıl következıen a kérdés szerinti esetben helyesen tüntették fel ezeket az idıpontokat, az ellentmondás csak látszólagos, az eltérı jogszabályi elıírásokból ered. A nyújtott teljesítmény - számviteli szempontból - teljes egészében a 2005. évi üzleti évet érinti (nem lóg át a következı üzleti évre), ezért az értékesítés nettó árbevételének elszámolása nem az idıbeli elhatárolásokkal, hanem a vevıkövetelésekkel szemben történik 2005-ös gazdasági eseményként. Mivel az áfafizetési kötelezettség keletkezése 2006. évi, a számlában feltüntetett áfatartalmat nem lehet a 467 Fizetendı általános forgalmi adó számlára könyvelni, hanem azt célszerő a 479 Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán elszámolni a vevıkövetelésekkel szemben 2005-re vonatkozóan, majd azt az áfafizetési kötelezettség keletkezésének idıpontjában, 2006-os gazdasági eseményként indokolt átvezetni a 467-es számlára.
Áfakulcsváltozással kapcsolatos átmeneti rendelkezés hiányában a bérleti díjra az adófizetési kötelezettség keletkezésének idıpontjában érvényes adómérték alkalmazandó az áfatörvény 28. §-ának (4) bekezdése szerint. Mivel bérlet esetén az áfatörvény 16. §-ának (14) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének idıpontja a részkifizetések esedékességének napja (jelen esetben 2006. január 10.), ezért a 2005. december hónapjára vonatkozó bérleti díj 20 százalékos áfamértékkel adózik, az ügylet áfavonzatát pedig a január havi áfabevallásban kell szerepeltetni. [1992. évi LXXIV. törvény 16. § (14)] (15) Ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal (végzéssel) állapítja meg, a teljesítés idıpontja a határozat (végzés) jogerıre emelkedésének napja. (16) Építési szerzıdés esetén az (1) bekezdés szerinti részteljesítésnek minısül az is, ha a felek az egyes építési szakaszok elvégzéséhez külön teljesítési idıpontot határoznak meg. (17)
