IV ÉVFOLYAM S Z U B O T I C A 1937 OKTÓBER 10. SZÁM

P o j e d i n i foroj 3 d i n á r a

Poštarina plaćena u gotovom

TÁRSADALMI, I R O D A L M I M E G J E L E N I K

ÉS K R I T I K A I S Z E M L E

T Í Z S Z E R

É V E N T E

T A R T A L O M : Kiss Flórián: Vojvodina történetének vázlata Deák J á n o s : Alakok a mából Ember Zsigmond: Mi lesz holnap ? Pálics Nikola: A létminimum élettani megvilágítása Koestler Arthur: Öten voltunk Veres Péter: A „ S z á m a d á s i b ó l Távoli országok: Palesztina Laták István: A kültelek (vers) Évi beszámoló a HID terjesztéséről Szántó Árpád: Világszemle Figyelő: Masaryk G. Tamás — Komolyabb magyar kultúréletet — A vojvodinai munkásság össze­ tétele 1936-ban — Egy petrovoszelói levél — Szemle-Szemelvények

IV ÉVFOLYAM • S Z U B O T I C A • 1937 OKTÓBER • 10. SZÁM

„ A z igazi béke nem a hazugságok békéje, a halottak és a temető békéje, hanem az élet b é k é j e . . . " J ó s é Bergamin, spanyol népfronti katolikus író

kat.

hold.

100 holdon felül

„

„

—. taggal.

fogyasztási szövetkezet

- hitelszövetkezet

2. Van

3. Van

- , egyéb

— taggal.

taggal.

gazdakör

, tót

összesen

1. Van

HL Gazdasági alakulatok:

, magyar

3. Földnélküli család van:

német

1-5

5-10

10-20

20-50

50-100 holdig

.

kat. hold.

Ebből

z

szláv

Egyéb é n

kat. hold. Bérben

2. Az egész termőföldből hány kat. hold van: Szláv Magyar Német Tót Kategória g a z d á k k e

1. A termőföldből a tulajdonos megmunkálásában áll (árendában és felesgazdaságban) kat. hold.

II. A termőföld megoszlása s

kat. hold.

Községi tulajdon (legelővel

— kat. hold.

kat. hold, helybeliek birtoka

kat. hold. Egyházi tulajdon —

3. Más falubeliek birtoka

együtt)

2. Ebből állami tulajdon

1. A község kiterjedése (határa)

I. A község határa:

,

A » H I D « 2. s z á m ú k é r d ő í v e K ö z s é g : —* Járás:

Utasítás M é g sok helyről várjuk ugyan az első kérdőív beküldését, de azért kibocsátjuk a másodikat. Ujabb kérdőívünk sokban egye­ zik az elsővel, tekintve, hogy különféle módjai lehetnek ugyanazon adatok m e g s z e r z é s é n e k . Megpróbáltuk most m á s k é p megfogalmazni a kérdéskört. T a l á n így könnyebben lehet az adatokat megszerezni. Ajánljuk olvasóinknak, akik aktiv részt vesznek ebben a munkában, hogy ne a k a r j á k egyszerre kitölteni az e g é s z kérdő­ ívet. Hiszen az e g é s z falukutatásnak az adatok m e g s z e r z é s e csak egyik r é s z e , a másik nem k e v é s b b é fontos dolog az, hogy olva­ sóink maguk is t á j é k o z ó d j a n a k k ö z s é g ü k helyzetéről, új szempon­ tokat szerezzenek a k ö z s é g vizsgálatához, hogy összejöjjenek é s megbeszéljék az egyes k é r d é s e k e t s ezáltal újabb szemléletet szerez­ zenek a faluról é s annak körülményeiről. Dátumot nem szabunk a beküldésre, nem baj ha későn ke­ rülnek vissza a kérdőívek, ha ezáltal az r é s z l e t e s e b b é s pontosabb lesz é s ha jobban m e g b e s z é l i k egyes kérdéseit. A munkát okvetlenül o s s z á k fel é s ne t á m a s z k o d j a n a k egy­ szerűen t ö b b é - k e v é s b b é bizonytalan é s nehezen megközelíthető hivatalos adatokra. A hivatalos adatokat legjobb csak mint ellen­ őrzést felhasználni. Amennyiben valamelyik v á l a s z u k m a g y a r á z a t r a szorul, vagy valami hozzáfűzni valójuk van, nem a kérdőíven, hanem kísérő­ levélen kell szóvátenni. Esetleg el lehetne azt is mondani, mi a k a d á l y a van valamely adat m e g s z e r z é s é n e k . Végül pedig mindenütt ki lehetne dolgozni eddigi két kérdő­ ívünk alapján egy-egy kis jelentést, riportot, hozzászólást pl. ami­ lyet T e l e c s k á r ó l közöltünk is. P o s t a k ö l t s é g megkímélése szempontjából a kitöltött íveket a terjesztő útján küldjék be. Előfizetőink pedig szíveskedjenek postán elküldeni c í m ü n k r e :

POŠTANSKI F A H 88. SUBOTICA.

VOJVODINA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA KurUC-Világ

(Harmadik közlemény)

A z osztrák c s á s z á r é s a török szultán követei a b é k e s z e r ­ z ő d é s t Szremszki Karlovcin 1699. január 26-án írták a l á : a Tiszától nyugatra fekvő B á c s k a a c s á s z á r , keletre fekvő B á n á t a szultán birtoka lett. A b é k e hírére egyszeribe megkezdődött az egykori főurak é s leszármazottaik v i s s z a ö z ö n l é s e B á c s k á b a s mivel a bécsi kor­ mány a k ö z i g a z g a t á s m e g s z e r v e z é s é r e nem állíthatott megfelelő s z á m ú tisztviselőt, ők fogtak hozzá a „ r e n d " helyreállításához, ami alatt a régi hűbérjogok újbóli érvényesítése értendő. E célból első­ sorban régi politikai eszközük, a v á r m e g y e feltámasztására vetet­ ték magukat. A megyei határ, feladat é s jogkor m e g s z a b á s a azon­ ban nem ment olyan s i m á n : az e g y m á s n a k ellentmondó c s á s z á r i k i n e v e z é s e k é s rendeletek, valamint a török uralom idejében lete­ lepedett szerbek ellenállása nagyon megnehezítették a n e m e s s é g „ m u n k á j á t " . A főurak é s az ittlakó s z e r b s é g között csakhamar nyilt e l l e n s é g e s k e d é s r e került a sor. A z előbbiek minden igyeke­ zetükkel vissza akarták állítani az a d ó - é s dézsmaszolgálatot, amit az utóbbiak a császártól nyert kiváltságaikra hivatkozva mereven visszautasítottak, sőt a v á r m e g y e e r ő s z a k o s fellépésére e r ő s z a k k a l feleltek. így egymásután következnek a nemesek panaszai a b é c s i udvarhoz, amelyek mind a szerbek engedetlenséget sorolják fel é s azt kifogásolják, hogy nem csak a határőr-szolgálatot teljesítők nem akarnak d é z s m á t szolgáltatni, de m é g a kizárólag földmíveléssel foglalkozó s z e r b s é g sem. A z ü g y e k r e n d e z é s e céljából Vojvodinába külön bizottságot küldenek B é c s b ő l azzal a feladattal, hogy a panaszok k i v i z s g á l á s a mellett a határvédelmi s z e r v e z é s t is ^végezze el. A bizottság azoknak a kiszolgált szerb határőröknek, akik a törökök elleni harcokban érdemeket szereztek 10—15 hol­ das földterületeket adományozott é s a hadsereg kötelékéből elbocsájtotta őket, míg a megmaradottakat a törökök esetleges újabb b e t ö r é s é n e k m e g a k a d á l y o z á s á r a a tiszamenti v á r a k b a rendelte. T e r m é s z e t e s , hogy ilyen elintézéssel a kalocsai é r s e k v e z e t é s e alatt álló n e m e s s é g nem értett egyet. Régi hűbéri jogaira hivatkozott s mikor süket fülekre talált, a v á r m e g y e i h a t ó s á g o k segítségével erő­ szakkal próbálta a dézsmát beszedni. De a c s á s z á r i biztosok is tudták, mennyire fontos B é c s n e k a szerbek b a r á t s á g a , a vármegyei Jiatározatok végrehajtását nem engedték meg é s amikor e r ő s z a k r a került a sor, a szerbeket kivonták a v á r m e g y e fenhatósága alól s a v á r m e g y e i tisztikart feloszlatták. 1703. őszén B á c s k a az új s z a b a d s á g h a r c kitörését ilyen körülmények között várta be. A mozgalom ezúttal Esze T a m á s é s Kiss Albert jobbágy­ eredetű kurucok v e z e t é s e alatt Bereg-megyéből indult ki é s sza­ bályszerű parasztforradalom kezdeti jeleit mutatta, amikor azonban az emigrációban élő R á k ó c z i Ferenc é s B e r c s é n y i Miklós főurak, s z a b a d e l v ű politikusok álltak a mozgalom élére, az a magyar n e m e s s é g B é c c s e l szemben folytatott h a r c á n a k e s z k ö z é v é vált. Kezdetben a jobbágy terhek megkönnyítésére a főurak mindenféle

ígéretet tettek, de R á k ó c z i rendeletei ezeket csakhamar megcáfol­ ták. A p a r a s z t s á g ismét jóhiszeműségének á l d o z a t a lett. R á k ó c z i a nem harcoló j o b b á g y o k dézsma- é s adókötelezettségeit rendeletileg megerősítette, sőt az a d ó z á s alól kibújni a k a r ó parasztok ellen büntetéseket is írt elő. A főuraknak a mozgalom a legjobbkor jött, mert a c s á s z á r i seregek a spanyol trón körüli harcok miatt a Rajnánál voltak, s az ország visszahódítása sikeresnek ígérkezett. R á k ó c z i csapatai feltartóztatlanul törtettek dél felé, míg Cson­ grádnál a szerbektől szenvedett v e r e s é g miatt meg nem torpantak. Ü g y ü k e t csak a D e á k Ferenc csapatai által kivívott g y ő z e l m e k vitték előbbre. A szerbek é s R á k ó c z i é k közötti s z ö v e t s é g nyélbe­ ütésére a tél kényszerítő h a t á s á r a beállott fegyverszünet a l k a l m á v a l kísérlet történt, azonban ezt m e g a k a d á l y o z t a a R á k ó c z i táborához tartozó egyes a l v e z é r e k szerbek elleni t á m a d á s a s így az ellensé­ g e s k e d é s e k újra fellángoltak é s mindkét részről a kegyetlenkedé­ sekig fajultak. A nyár folyamán a kurucok meglepetésszerűen Bácsmonostornál, majd B á c s n á l az őrséget l e m é s z á r o l v a , a v á r a k a t felgyújtva, a Duna mentén Titelig nyomultak, mindenütt rémületet é s pusztulást terjesztve. A k ö v e t k e z ő csatát Martonosnál nyerték meg, de a szegedi v á r sikertelen ostroma után visszavonultak Kecskemétre. B á c s k a b é k é j e ezzel m é g korántsem állt helyre. R á k ó c z i csa­ patait a további harcokban a s z e m é l y e s e n érdekelt csongrádi főúr Vak Bottyán vezette, aki a pusztulófélben levő megyén l o v a s s á ­ g á v a l többször végigszáguldott, azt végigrabolta s a l a k o s s á g o t R á k ó c z i v a l szemben tanúsított ellenállása miatt megbüntette. Vilá­ gos, hogy a szerbek sem maradtak ezért a d ó s a k é s az é s z a k i v á r o s o k ellen indított hasonló hadjáratokkal bosszulták meg. Ezek a p o r t y á z á s o k é s c s a t á r o z á s o k csaknem tíz évig tar­ tottak. B á c s k a a háborúk ö s s z e s borzalmait végigélte é s a hadjárat v é g e felé a szörnyű pestisjárvány újra lakatlan p u s z t a s á g g á változ­ tatta át. A termékeny talaj m e g n e m e s í t é s e é s a pusztulások által idézett k á r o k helyreállítása az új telepesek feladata lett. (Folytatása következik)

Kiss Flórián

ALAKOK

A MÁBÓL

í)r. Szekeres akinek mindig igaza van

Dr. Szekeres jól érzi magát fiatal emberek t á r s a s á g á b a n . Ü g y mondja, ő sohasem fog megöregedni s valójában piros n y a k k e n d ő ­ jével, v ö r ö s szekfűvel a gomblyukában s hetyke zöld k a l a p j á v a l — ha ez fiatalságot jelent — fiatal. Egyébként ötvenkétéves, csa­ l á d o s , fia technikát hallgat az egyetemen, felesége pedig magyar népdalokkal próbálja a zongorája mellett elfelejteni az évek szapo­ rodását. A z é v e k pedig úgy suhannak el Dr. Szekeresek feje felett* hogy lassanként történelemmé válnak.

A rokonszenves ügyvédnek mindenről kialakult v é l e m é n y e van é s gondosan megfogalmazott mondatokban tálalja elénk, „ ú j " fiatalok elé elméleteit (szerinte csak éveinkben fiatalok, lélekben k o r a v é n e k vagyunk). S ebben a n a g y v á r o s i z u g k á v é h á z b a n jól esik vitatkozni Dr. Szekeressel. Nemcsak azért, mert cigaretta t á r c á j á b ó l jut s z á ­ munkra is néha finomabb cigaretta, hanem, é s főképpen azért, mert ő azon emberek megtestesült mintaképe, kik hozzánk hasonló élet­ körülmények között éltek, elégedetlenek voltak é s lassanként lettek s z a b a d o n g o n d o l k o z ó polgárokká, úgy hogy az átmenetet maguk sem vették é s z r e . Pedig Dr. Szekeres forradalma: élénkszínű piros nyakkendője, v ö r ö s szekfűje é s különös s z e n v e d é l y e hogy ebéd­ utáni feketekávéját fiatalemberek t á r s a s á g á b a n fogyasztja el. E s e g é s z e n természetszerűen merült fel a k é r d é s , vájjon h o v á fogunk mi fejlődni, kik ma az O cigarettáját szívjuk s gúnyosan hallgatjuk józan é s önmegelégedettséget sejtető szavait. Mert kíméletlen igazság, hogy az idő é s különösképpen az é v e k rohamos s z a p o r o d á s a az embert lényegében megváltoztatják. Hiszen tizenhatéves koromban azzal rohantam el hazulról, hogy addig vissza nem térek, mig a világot teljes e g é s z é b e n meg nem változtatom. A polgári társadalmat egy c s a p á s r a e g é s z történel­ mével é s kultúrájával akartam m á g l y á r a rakni. A z érettségit ^bourzsoa" kiváltságnak tartottam, nyakkendőt elvből nem viseltem és az u c c á n úri ismerőseimnek nem k ö s z ö n t e m . Rettenetes gyűlö­ letemben az a p á m a t fasiszta v e z é r n e k láttam, a c s a l á d o t pedig ha nem is r a b s z o l g a s á g n a k , de l e g a l á b b is hűbéri m a r a d v á n y n a k . Mennyiben volt igazam akkor é s mennyiben mostan amikor is m á r k ö s z ö n ö k ismerőseimnek kivétel nélkül s az a p á m a t egyszerűen olyan halandónak tartom, aki bizonyos fiziológiai viszonylat k a p c s á n ingein megalkotott. Nos a családról is annyiban változott meg a véleményem, hogy nem letagadni, csak felszabadítani akarom. Vagy m é g t o v á b b is v á l t o z o m ? íme, Dr. Szekeres a családról a k ö v e t k e z ő k e t mondja: — A k á r m i t mondanak, nem tartom normálisnak a maguk s z e k s z u á l i s életét. Eltekintve a nemibetegségek elszaporodásától. Erkölcsileg is (itt nem polgári e r k ö l c s ö k e t értek) lehetetlen ez a promiszkuitász, amiben maguk élnek. Mi nem visszafejlődni akarunk, mi tisztúltan é s e g é s z s é g e s e n akarjuk az új társadalmat. A monogámiát a maga tiszta alakjában csak az új társadalmi forma való­ sítja meg. Nos mind ebben megegyeznénk vele, ha Dr. Szekeres ugyan­ akkor, csak m á s témával kapcsolatban meg nem állapítaná: — Sajnos az aktív munkában m a n a p s á g c s a l á d o s ember nem vehet részt. Vagy pedig Dr. Szekeres jóakaratúlag megkínál cigarettával <ás ezt mondja: — Fiatalemberek, fiatalemberek csak ne fejjel a falnak!!

Miközben ezt mondja fejével olyan mozdulatot tesz, mintha mutatni a k a r n á az erre irányuló alapeselekedetet és a fal is, mintha hirtelen belekongana. E g y s z ó v a l Dr. Szekeres érvei megdönthetetlen­ nek bizonyulnak. A k a d valaki azonban a t á r s a s á g b a n , aki felteszi a merész: kérdést: — E s mi lesz akkor a h a l a d á s s a l . ? Vagy egészen az e s e m é ­ nyekre bizzuk magunkat, melyeknek viszont mi lennénk szerves végrehajtói ? A v á l a s z ismét precíz é s megdönthetetlen : — T é v e d é s uraim (?). Minden b e c s ü l e t e s ember ma a h a l a d á s s z o l g á l a t á b a n áll a r e a k c i ó v a l szemben. Minden csepp vérével ésminden gondolatával. Ü g y cselekszik é s ú g y gondolkozik. Példát mondok erre. A mult évben N é m e t o r s z á g b a n volt dolgom. A k u p é b a Berlin előtt néhány állomással a maguk k o r á b a n levő egyenruhád fiatalember szállt be é s Heil Hitler k ö s z ö n t é s s e l mellém ült le. Beszélgetni kezdtünk é s b e s z é d k ö z b e n felmerült a k é r d é s vajjorc a fasizmus megoldja-e a fiatalság a l a p p r o b l é m á i t ? A fiatalember azt állította, hogy a fasiszta-állam a fiatalok eldorádója, mert disciplinájávai m e g a k a d á l y o z z a a fölösleges energia p o c s é k o l á s t , amint az á l d e m o k r á c i á b a n történik, viszont alkalmat ad arra is,, hogy a fiatalság kiélje fiatalságának tüzét. M e g k é r d e z t e m tőle vájjon, miben éli ki m a g á t ? — Alkot é s harcol! — K i ellene harcol? — Ellenségei ellen! — É s kik az e l l e n s é g e i ? Vájjon nem-e a más> n é p e k ugyanily erővel rendelkező fiataljai! Vájjon nem-e ez az e n e r g i a p o c s é k o l á s , ez a végtelen harc legyőzöttek é s g y ő z ő k k ö z ö t t ? A fiatalember elhallgatott é s gondolkozott. — Uram ! Kissé; zavarba hozott, várjon csak ! — B e s z é l g e t é s ü n k végén azt mondotta : — K ö s z ö n ö m ez férfibeszéd volt. H a csakugyan b e c s ü l e t e s az az eszme, amit képvisel úgy új hívőt szerzett s z á m á r a ! — — K i sem mondhatom barátaim, mennyire jól esett ez a b e s z é l g e t é s , mely egyben cselekedet is volt. Egy út a haladás felé. Csakugyan Dr. Szekeres megint nagy i g a z s á g o t mondott. C s a k éppen, hogy mindig akad valaki, aki belekapaszkodik igazságaiba.. A r r a a k é r d é s r e hogy itt mi, mit tegyünk, az ügyvéd rend­ szerint két-három s z ó v a l felel: — Dolgozni, tanulni, tanítani! E s ismét igazat mond. Jellegzetes a dologban az, hogy sohasem jutunk vele előbbre.. I g a z s á g o k a t mond, nem lehet semmi ellenérvünk.. Qtt maradunk a k á v é h á z b a n . I g a z s á g a i legfeljebb m á s i g a z s á g o k a t vetnek a felszínre. S k ö z b e n Dr. Szekeres fél a fejektől, melyek a falnak rohannak. Ebben megint igaza van, mert a fejek határozottan jobban é r z i k magukat itt a kávéházban, mint holmi koszos fal e l ő t t Mégis, hogy röviden ismertessem a már letárgyalt problémá­ kat é s beszélgetéseink eredményét, megemlítek néhány é r d e k e s e b b pontot. Dr. Szekeres nagyra tartja az ember egyéni érvényesülését.

— Nem tudják felbecsülni fiatal barátaim, mennyit jelent min­ den mozgalom s z á m á r a néhány k i m a g a s l ó név. Egy Upton Sinclair, egy Maxim Gorki, egy Tandler stb. A z é r t mondom tanulni, hogy azután nevünkkel é s munkánkkal v a l ó j á b a n alkothassunk! — Igen doktor úr és a mindennapi harc é s h a l a d á s munkáját ki végzi e l ? — A r r a való a tömeg — v á l a s z o l j a Dr. Szekeres röviden. — E s , ki a t ö m e g ? E g y e d e k b ő l áll a tömeg é s ha mindenki a maga egyéni érvényesülése után akar csak a tömegbe jutni, aminek — szerves r é s z e — és nevével akar használni, akkor én az egészet nem é r t e m ! — Ü r e s beszéd. Nem érvényesülhet mindenki, csak akiket tehetsége van é s ereje: tanulni é s tanitani! — De hiszen mi itt egy t á r s a s á g vagyunk, mondjuk képletesen egy tömeg, vagy a tömegnek egy r é s z e . É s ha mindnyájan egyénileg akarunk érvényesülni, mi lesz velünk mint harcoló tömeggel, vagy a tömeg ránk e s ő r é s z é v e l ? — A tömeg nem cél. A tömeg azért harcol jogaiért, mert minden egyes tagjának egyéniséget akar biztosítani. Mi nem a tömegbe visszasűlyedni, hanem a tömeget magunkhoz emelni akarjuk ! Dr. Szekeres mint győztes szürcsöli f e k e t e k á v é j á n a k utolsó kortyait. Fiatalkorában forradalmár volt — ma mindenben igaza van. L e g a l á b b is a végén mindig olyat mond, amibe nem lehet direkt belekötni. H a l a d ó s z e l l e m ű ember é s egy generáció v á l a s z t el bennünket. Egy generáció é s egy világháború. Talán egy m é g r é m e s e b b háború egyesít majd bennünket, de hova lesznek akkor statikus i g a z s á g a i ? Lehet, hogy kirobbannak belőle és dinamikus erejükkel megváltoztatják a világot. így csak egy k á v é h á z i a s z t a l füstjébe vesznek . . . D e á k J á n o s

fll LESZ HOLNAP? 1935. A b e s s z í n i a 1936. S p a n y o l o r s z á g 1937. K í n a 1938. ?

Tincsen haván egy gebe legelész, Három sereg pusztult el, az egész. A sárga pusztán a csont oly fehér, Lovak hortyognak, s csűdjük csupa vér. Mint a zsinórok, fákon a belek, Károgva száll sötét hollósereg. A kastély lépcsőjén sok-sok halott, Holt generális, őket hívhatod. Ki bölcs, átkozza a fegyvert, a rút, Vak rombolást. Átkozd a háborút! (Li-Tai-Pe, VIII.

század.)

Még élnek szörnyű emlékei a világháborúnak, anyák, ö z v e g y e k még siratják halottaikat, az u c c á k o n tehetetlenül v á n s z o r o g n a k m é g a múlt háború rokkantjai — a világ két s a r k á n pedig újra rombol a háború, folyik a vér. Kiknek érdeke, haszna uszítja a népeket erre az újabb szörnyű v é r o n t á s r a ?

A világ kéi táborra oszlik: demokrata o r s z á g o k r a (Francia­ ország, Anglia, Spanyol K ö z t á r s a s á g , K i s Antant, Skandináv ál­ lamok, Szovjetunió, Egyesült Államok, Mexikó, Kina) é s fasiszta á l l a m o k r a : (Németország, O l a s z o r s z á g , G ö r ö g o r s z á g , Portugália, J a p á n ) . A fasizmus valójában bankárok, g y á r o s o k é s nagybirtokosok r e a k c i ó s köreinek kizárólagos uralma. Ezért azok az országok, ahol fasizmus van uralmon, minden erejüket megfeszítik, hogy új gyarmatokhoz jussanak, hogy a világot újból felosszák. Lesik az alkalmat, hogy kis o r s z á g o k a t vagy gyarmati államokat megtámad­ janak é s hogy a demokrata népek ellen általános háborút indítsanak. Minél nagyobb z s á k m á n y r a van szükségük, hogy népeik elégedet­ lenségét a belpolitikai m e g o l d á s o k helyett külföldi rablóhadjáratra tereljék. Igyekeznek a d e m o k r á c i á t gyöngíteni, új stratégiai pontokat meghódítani a d e m o k r á c i a feletti v é g l e g e s győzelemhez. így hajtja a fasizmus az emberiséget új vérontásba é s középkori barbarizmusba. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy a háború v e s z é l y e nem eljövendő veszély. A háború ma kézzelfogható valóság. A fasiszta hidra ismételten, sorozatosan felüti fejét. 1931-ben a japán imperializmus megtámadta Kínát é s hulla­ hegyeken át bevonult Mandzsúriába é s három észak-kinai tarto­ mányba. 1936-ban Hitler é s Mussolini bérencükkel, F r a n k ó v a l m e g t á m a d j á k a spanyol köztársaságot. E s S p a n y o l o r s z á g területén ma is folyik a hadüzenet nélküli totális háború, fasiszta recept szerint felelőtlenül, „ s e m l e g e s " területen. 1937-ben pedig J a p á n , még mielőtt megemésztette Mandzsúriát, számítva a nyugati ha­ talmak elfoglaltságára, megújítja 193l-es betörését Kínába. Folyik a v é r a Pireneusokon é s dúl a vak r o m b o l á s távol keleten. Csak egy szikrája kell ennek a tűznek, hogy a mindenütt felhalmozott robbanóanyag l á n g b a borítsa az e g é s z világot. Tulaj­ donképen nem vagyunk eléggé tudatában annak, hogy Spanyol­ o r s z á g b a n é s Kínában az a világháború kezdődött é s folyik, aminek elkerülése céljából most tárgyalgat a N é p s z ö v e t s é g . A R ó m a — Berlin—Tokió-tengely megmutatja, hogy lehet háborút csinálni N é p s z ö v e t s é g , nemzetközi e g y e z m é n y e k d a c á r a , hadüzenet nélkül is. A fasiszta államok t á m a d á s a , b e l e a v a t k o z á s a tényleges világ­ háború már, csak a másik fél: a nyugati d e m o k r á c i a p a s s z i v i t á s a tartja a l á t s z ó l a g o s békét. Ennek a gyenge passzivitásnak aktívvá, ellenállhatatlanná kell válnia. A hajszálon lógó látszólagos b é k e megszilárdítása, a fasiszta államok háborújának lehetetlenné tétele csak a l e g s z é l e s e b b tömegek e g y s é g e által érhető el. E z a munka é s harc m á r meg is indult, de a tömegek ennek m é g nincsenek teljes tudatában, annak ellenére, hogy a háború minden terhét viselik. A félre nem vezetett, tisztánlátó emberek a háborúra uszító fasiszta rabló-politika, a modern barbarizmus ellen felemelik z á s z ­ lójukat békéért, kenyérért, s z a b a d s á g é r t . J u g o s z l á v i á n a k létérdeke, ,hogy a háború é s fasizmus ellen harcoló népek s o r á b a lépjen. É p p e n ezért egyedüli v á l a s z t á s u n k az, hogy a demokrata államok s z ö v e t s é g é b e k a p c s o l ó d v a Francia-

o r s z á g g a l , a Kisantantban v é d j ü k azt a békét, amelynek alapja belül d e m o k r á c i a , kívül a nemzetek testvéri együttműküdése. E z é r t kell a népi demokratikus e r ő k e t é r v é n y r e juttatni, hogy a bel- é s külpolitikailag o r s z á g u n k fennállását, békéjét, kenyerét, s z a b a d s á g á t e g y a r á n t v e s z é l y e z t e t ő fasizmusnak gátat v e t h e s s ü n k . Tőlünk is függ, hogy a fasizmus hidrája, amely 1935-ben Abesszi­ niában, 36-ban S p a n y o l o r s z á g b a n , 37-ben K i n á b a n ütötte fel a fejét, 1938-ban ne folytathassa kitöréseit, hanem ártalmatlanná váljék. Ember Zsigmond

A LÉTMINIMUM ÉLETTANI ME6VILÁ6ÍTÁSA A m u n k á s s á g , p a r a s z t s á g s á l t a l á b a n az e g é s z d o l g o z ó n é p s z e m p o n t j á b ó l az élet fenntartásához múlhatatlanul s z ü k s é g e s élel­ miszerek, ruházati é s e g y é b s z ü k s é g l e t i cikkek m e n n y i s é g é n e k é s m i n ő s é g é n e k m e g á l l a p í t á s a nagy fontossággal bir. A z a l á b b i a k b a n megkíséreltük egy, a létminimum alapjául s z o l g á l ó v á z l a t ö s s z e ­ állítását a b b ó l a célból, hogy olvasóink ezen k é r d é s b e betekintést nyerjenek. T á b l á z a t u n k a t az u. n. élettani minimum k ö v e t e l m é n y e i szerint állítottuk ö s s z e . E z az jelenti, hogy ha a felnőtt ember a felsorolt é l e l m i s z e r e k , vagy azok t á p e g y e n é r t é k é t nélkülözi, akkor — mivel nem fedezi a m u n k á b a n elhasznált energia mennyiséget, — s a j á t m a g á t emészti s így életét megrövidíti. E z a folyamat annál gyor­ sabban halad, minél nagyobb a fennálló hiány. H a n g s ú l y o z z u k , hogy táblázatunk, amely napi kb. 3400 k a l ó r i a p ó t l á s á v a l s z á m o l , k ö z e p e s e n m e g e r ő l t e t ő munka k a l ó r i a e g y e n é r t é k é t adja, amilyen pl. a c i p é s z e k , asztalosok, s z o b a f e s t ő k stb. munkája. B á n y á s z o k , földmunkások, erdőírtó m u n k á s o k , k ő m ű v e s e k , kubikosok m u n k á j a sokkal e r ő s e b b t á p l á l k o z á s t igényel, amely öt é s t ö b b e z e r kaló­ riáig terjed. 1 I. A z élelem, a t á p l á l k o z á s alapelvei szerint, megfelelő kalória­ mennyiséget termel é s pedig úgy, hogy a termelt m e n n y i s é g 1 3 — 1 5 % - á t fehérjék, 3 5 ü / o - á t z s í r o k é s 5 0 % - á t szénhidrátok 1 Dr. Ivanić Stevan „Ishrana čoveka" (Az ember táplálkozása) c. könyve 44. oldalán a következőket írja : „ A munka súlyosságától függ az energia fogyasztás is és ebben a tekintetben a következő csoportokat különböztetjük meg : í. Ülő foglalkozások: szellemi munkások, kereskedők, írnokok, hivatalnokok, felügyelők: 2200—2400 kalória. II. Mérsékelt mozgást szükségíő foglalkozások: tanítók, szedők, szabók, finom mechanikusok: 2600—2800 kalória. III. Mérsékelt testi munka: könyvkötők, cipészek, levélhordók, laboratóriumi munkások: 3000 kalória. IV. Testi munka: vasmunkások, asztalosok, festők, evezősök: 3400—3600 kalória. V. Nehéz testi munka: bányászok, favágók, földmunkások: 4000 kalóriától, VI. Legnehezebb testi munkák: 5000 kalóriától felfelé."

(cukor, liszt, tésztaneműek, krumpli, hüvelyesek) adják. A táplá­ léknak kellő vitamint é s ásványi s ó k a t kell tartalmaznia anélkül, hogy túlságosan nagy mennyiségű legyen. Táblázatunk összeállítá­ sánál mindezt figyelembe vettük, ami abból is látszik, hogy a napi táplálék 1800 gramm súlyú, tehát nem túl nehéz, 111 gramm fehér­ jét ad é s a zsírok és szénhidrátok a r á n y a is s z a b á l y o s . Miben áll az élelem alkotó elemeinek (fehérje, zsír é s cukor) fontossága ? A vitaminokon é s ásványi s ó k o n kívül a táplálék kalorikus r é s z e kétféle: 1. T ü z e l ő anyagok (zsírok é s szénhidrátok) é s 2. A szervezet anyagát pótló elemek (fehérjék). A felnőtt ember napi fehérje szükséglete 100—110 gramm. A z az étel, amely elég kalóriát tartalmaz, de nem elég fehérjét, hiányos, mert az elhasznált izmokat stb. nem pótolja é s a szeivezet önfogyasztásához, legyöngüléséhez vezet. A z állati és növényi eredetű fehérjék között különbség van é s a növényi eredetűek sem egyenértékűek, amit a k ö v e t k e z ő kísérleti úton megállapított viszony bizonyít: Fehérjék

eredete

Értéke

hús 100 krumpli 80 bab 60 liszt 40 ha s z á z n a k v e s s z ü k annak a fehérjének a tápértékét, ami a hús­ ban van. De minden laboratóriumi számításnál b e s z é d e s e b b Liechtenfeld megfigyelése, aki a táplálék fehérje mennyiségének eredete é s a h a l á l o z á s közötti k ö v e t k e z ő összefüggést állapította meg: A fogyasztott fehérjéből állati eredetű °/o-ban 10.000 közül meghalt 54 65.3 51 86.3 47 98.7 34 113.3 31 136.6 Lesújtó az az igazság, amit ez a k é t s z á m o s z l o p bizonyít. II. Most nézzük meg táblázatunkat. A z előbb említetteken kívül látjuk, hogy a fehérjék 5 3 % - a állati eredetű, vagyis ha nem is ideális, de elegendő, azonkívül „túlzott" igényeket nem akartunk feltüntetni. Megjegyezzük, hogy a felsorolt élelmiszerek csak a s z ü k s é g e s táplálkozás alapvonalait a d j á k é s a kiválasztásnál az olcsósági szempont volt a m é r v a d ó . to

rszám

c«

í o t GO 1 " 2 , 3 ; 4 5 6 ; 7 ; 8 9 10 11 \ 12 13 14 15 16 < 17 1 18

itási r havi

A létminimum szükségleti cikkeinek v á z l a t a t

«? i£ £ a> «

N É V

fezsír szénhidrát kalória hérje grammokban

00

1 téli kabát 1 3 5 öltöny ruhaj évre 4 ing . ^ 4 alsónadrág ^ 8 pár zokni ^ 2 pár cipő > > 6 zsebkendő %Q> 2 törülköző ~ 1 sapka . '

1 1 1 1 1 1 l 1 1

Az ősszeg egy havi része

Egvségár Í937. IX. 15-én

V36 5 /36

800 450 — 36'— 14 — 7-50 150 — 4— 18 — 24*—

drb. öltöny drb.

VB

Vs a/sVe

1f

pár „ drb. „ „

V2

V« V12

összesen Feleség 80o/o Két gyerek 80 0/0

Egy ember

négy tagú család (3 fogy. tényező

D. p. D. p. 37*50 112*50 3— 9'— 675 20-25 618 — 2575 — 3— 92060 — 9— 2740 — 120'2163 — 21 — 63 — 7'50 22-50 1236 — 9— 27'— 18-— 54'T— 21*12*50 37*50 25-82

7746

28407

852-21

13838 110 64 110*64 13838

35966

150'— 120'40 — 31 — 200'—

341 —

55.25 102.100 3.339 2.231 13.150

II, R u h á z a t

Egy havi szükséglet árai egy ember

I. É l e l e m D. p. 33.000 1.125 75 7.200 2- 50 Kenyér 1 kg. 15 745 3 — 1 3.500 85 5 0-ás liszt . n 9 9.000 135 1.845 0*75 Krumpli . yy ! 4.900 360 10 800 3- — 2 Bab . 5.000 10 1.250 2*50 Gyümölcs. n 1-— 3 Saláta-zöldség . yy 800.25 Szemes kávé . 18 — 0.50 Kávé-pótlék 4.800 840 140 20 10-— Sovány marhahús 4 14 — 5.700 217 357 Kövér disznóhús 1.50 » 144 Disznó zsír 1.50 13.500 14 — yy 3.500 45 350 Húsos szalonna . 0.50 15 — ty 3.350 2 410 2 24 — Vaj . 0.50 yy 3.600 180 210 280 1-50 Tej . . . 1 Üt. 6 5.850 325 480 25 12 — Túró-sajt . 1 kg. 1.50 700 50 55 3 070 Tojás l d b 10 6.000 980 12*50 Cukor 1 kg. 1 Fűszerek stb. (az élelem árának 1()o/o-a) összesen

i 19 20 21 : 22 < 23 ; 24 v 25 x 26 27

LíS

A táplálék tartalma

Négytagú család

2222 62*50 12 — 466 525'— 2'—

3— 2— 138'38

III. L a k á s , f ű t é s , v i l á g í t á s ^ní) 100 — 100 — IT?~ u i - L - - Bútorozott szoba (fcgy ember lutesi § z o ^ a j ( 0 n ^ a 150-— szükségleteibe az " J00 k g ' 80*— élelem elkészítési Fa . 3 0 0 kg' < ? > 20költségeit is be- Világítás . számítottuk) Bútorzat kopás ( II. IO0/0- a) • • IV. I s k o l á z t a t á s i k ö l t s é g e k h

28 29 30 31 32 33

V. K ü l ö n b ö z ő k i a d á s o k (szappan, ciga­ retta, mosás stb.) I-II-III összegének lOo/o-a I-IMII-IV

„

80/0-a

A létminimum 1937. IX. 15-én

62*24

50 — 160-28

62*24

16028

egy embernek 684 69 176315 4 tagú családnak

76076 Mivel a jövedelemnek kb. 10o/o-a megy adóra stb. \ egy embernek 1959 01 a létminimum fedezésére szükséges jövedelem / 4 tagú családnak

A II. csoport, (ruházkodás) a legminimálisabb emberi s z ü k ­ s é g l e t e k e t tartalmazza, ami az első pillantásra látszik is. A III. csopot (lakás, fűtés, világítás) költségei mutatják, hogy semmiféle lukszusra nem gondoltunk. A családnélküli ember é l e l m é ­ nek elkészítési költségeit — amit ő fizet — a fűtésnél számoltuk el. A I V . csoport, a gyermekek i s k o l á z t a t á s á r a vonatkozik. Havi 50 dinár aligha fedezi két gyerek i d e v á g ó költségeit. A z V . csoport (tisztálkodás, dohány stb.) költségei i n k á b b elégtelenek, mint nagyok. M é g e g y s z e r hangsúlyozzuk, hogy ez a táblázat csak a leg­ s z ü k s é g e s e b b e k e t tünteti fel é s semmi mást. Ü j s á g , s z ó r a k o z á s stb. költségeit s z á n d é k o s a n nem vettük figyelembe, mert azok nem a lét- hanem az ú. n. szociális életminimumhoz tartoznak. A c s a l á d szükségleteinél a feleség é s k é t gyermek k i a d á s a i v a l a tudományosan megállapított a r á n y b a n számoltunk. E z e k szerint 1937. s z e p t e m b e r é b e n S u b o t i c á n egy ember puszta létminimumának f e d e z é s é r e 760 dinár havi j ö v e d e l e m volts z ü k s é g e s , mig a családfenntartás minimuma 1959 dinárt igényelt,, a j ö v e d e l e m kb. 1 0 % - á n a k l e v o n á s á v a l , ami különböző a d ó k r a é s járulékokra megy. A mondottak alapján láthatjuk, hogy minden jövedelem, amely ezeken a viszonylagos ö s s z e g e k e n alul áll, testi elesettséget, beteg­ ségeket, a m u n k a k é p e s s é g m e g r ö v i d ü l é s é t vonja maga után. E z az: ö s s z e g csak az ú. n. testi s z ü k s é g l e t e k e t elégítette ki s mint mon­ dottuk semmiféle s z ó r a k o z á s r a , szellemi fejlődésre, ami az embert, e m b e r r é teszi, módot nem nyújt, illetőleg ezt csakis a testi s z ü k ­ s é g l e t e k kielégítésének r o v á s á r a engedélyezi. III. T ö b b cikk, közlemény, de különösen a z á g r e b i „Indeks"* m e g á l l a p í t á s a szerint a nő szükségletei a férfiének 80 %>-át teszik k L E z azon t u d o m á n y o s a n megállapított tényen alapszik, mely szerint a nők a l a p a n y a g c s e r é j e , azaz a teljes nyugalomban l e v ő szervezet e n e r g i a f o g y a s z t á s a a férfiakénak kb. 80 % - a . Azonban a nyugalom­ ban levő szervezetek f o g y a s z t á s a m á s , mint a dolgozó szerve­ z e t e k é . Tekintet nélkül a nemre, minden munka bizonyos megha­ tározott kalóriamennyiséget fogyaszt. í m e mit mond erről Dr. Ivanić^ k ö n y v e 57. o l d a l á n : „ A n ő k a l a p - a n y a g c s e r é j e a férfiakénál kisebb . . . De mivel a n ő k legnagyobb r é s z e amellett, hogy a háztartási m u n k á k a t végzi, m é g házon kívül is dolgozik, e n e r g i a f o g y a s z t á s a is nagyobb, mint ami az alap- é s munka-anyagcsere szerint s z ü k s é g e s lenne". í g y b e s z é l egy ember, akinek pártatlanságában nem kétel­ kedhetünk. H a ehhez a nőknek a férfiakénál nagyobb higiéniai szükségletét is h o z z á v e s s z ü k , — elvetve az „ I n d e k s " é s t á r s a i áltudományos megállapítását, melynek rejtett célja a nők mai hely-

c e t é n e k v é d e l m e é s i g a z o l á s a — látjuk, hogy a szociálpolitikai miniszter által is nem egyszer hangsúlyozott k ö v e t e l é s : „egyenlő munkáért egyforma bért", tudományos alapokon nyugszik. A létminimum helyes alapokra helyezett é s megfelelő szem­ pontból tárgyalt k é r d é s e fontos, különösen ma, amikor az egyre n ö v e k v ő drágulás a dolgozókat béreik növeléséért mozgalomba kényszeríti. A v á l s á g b ó l kiláboló, sok i p a r á g b a n az 1930-as maxi­ mumot elérő é s túlszárnyaló termelés a nép életviszonyainak e m e l é s é r e é s r e n d e z é s é r e megfelelő g a z d a s á g i alapot nyújt. A kiin­ dulópont az élettani létminimumon felépített é s a helyi viszonyokhoz, követelményekhez simuló u. n. szociális életminimum lehet csak, amely a közvetlen létfentartáshoz múlhatatlanul s z ü k s é g e s cikkek b e s z e r z é s é n kívül s z ó r a k o z á s r a , szellemi továbbfejlődésre is lehe­ t ő s é g e t ad.

P á l i c s Nikola

A s z ö v e g b e n k ö z ö l t t á b l á z a t o t S u b o t i c á n , szeptember h ó r a meg­ á l l a p í t o t t á t l a g o s napi á r a k a l a p j á n á l l í t o t t u k ö s s z e . F e l k é r j ü k olva­ s ó i n k a t , hogy — a f a l u k u t a t á s i munka k i e g é s z í t é s e k é p e n — h a s o n l ó módon összeállított táblázatokat küldjenek szerkesztőségünknek. Üres ( á r a k nélküli) t á b l á z a t o t k í v á n s á g r a , b ő v e b b ú t m u t a t á s s a l e g y ü t t azon­ nal k ü l d ü n k . Szerk.

ÖTEN

VOLTUNK

Koestler Arthur a „News Cronicle" spanyolországi tudósítóját Malaga elfoglalása után a spanyol lázadók letar­ tóztatták és halálra Ítélték. Három hónapig volt a sevillai börtönben és az angol kormány tiltakozására helyezték szabadlábra. Szabadulásáig nem szűntek meg fogvatartói a halálos ítélet végrehajtásával fenvegetni.

Börtönéletem első 63 napját mindenkitől elkülönítve magán­ z á r k á b a n töltöttem. A z udvarra nem mehettem ki é s senkivel sem érintkezhettem. 1937 április 13-án, a 64-ik napon délután egy órakor vezettek ki először a „patio"-ra. E g é s z S p a n y o l o r s z á g b a n délután 1-től 3 óráig pihenés v a n ; a fronton é s a börtönben is. A foglyok, akik a nap többi órájában sétáltak most a cellákban voltak. Ebben az időben kívülem m é g négyen voltak a „patio"-n. Első k é r d é s e m — t e r m é s z e t e s e n — az volt, hogy mire ítélték el őket. „ A muerte" felelte az első mosolyogva. „ A muerte" mondta a másik is. Ismert k ö z t á r s a s á g i politikusok voltak. Neveiket n e m mondhatom meg: néhány hónapja v á r t á k m á r a halált. Esetük nem volt kivétel. Volt itt sok politikai elitélt, akik halálos ítéletiéi a z s e b ü k b e n már hónapok óta rótták a pár s z á z lépésnyi keskeny „patio"-t az ítélet végrehajtása napjáig. „ A muerte" mondta a harmadik is. Egy fiatal szelid k é k s z e m ű , kistermetű andalúziai paraszt volt, milicionista, k ó c o s , fekete néhányhetes szakállal. Almériánál fogták el.

A negyedik m é g nem tudta mi v á r rá. Carlos Augustos t . m a g a s n ö v é s ű s z e m ü v e g e s olasz, Mussolini s p a n y o l o r s z á g i különít­ m é n y é n e k hadnagya. A milicionistát Nicolas-nak hívták. Tíz nappal ezelőtt f o g t á k el é s egy hét múlva m á r halálra is Ítélték. Mint minden, hadifogoly v á d i r a t a az ö v é is k é t s z ó b ó l állt: ,,Rebelion militar". Nicolas míg, a ,,patio"-n nagy léptekkel sétáltunk elmesélte a p ö r folyamát A z elnök fölolvasta a fogoly nevét, születése é s elfogatása helyét. A z ü g y é s z halálbüntetést kért é s h o z z á t o l d o t t a : „ S a j n á l o m , hogy ezt a ,,rojecillo"-t mielőtt kivégeznénk, k a l i c k á b a z á r v a nem küldhetem Genfbe megmutatni a N é p s z ö v e t s é g n e k milyen a p r ó k is az I g a z s á g é s a D e m o k r á c i a állítólagos harcosai". Nicolas — nem tudom honnan — egy fej salátát szerzett,, amit b e s z é d k ö z b e n rágcsált. Minket is megkínált néhány levéllel. Nem fogadtam el, mert m á r tizedik napja éhségsztrájkot folytattam* A többiek nem igen kérették magukat. — Mit gondol, mikor l ő n e k a g y o n ? — k é r d e z t e Nicolas. ,,Patientia gyerekem" felelték a politi­ kusok, akik mint beavatott emberek a jövevény iránt m e g é r t é s t tanúsítottak. „ T ü r e l e m . Mi m á r három hónapja v á r u n k . . . 1 ' De Nicolasnak s z e r e n c s é j e volt. M á r harmadnap eltűnt, éjjel agyonlőtték. ,,Requiescas in pace, Nicolas". E l h a t á r o z t a m hogy a könyvet amit k ö z ö s s z e n v e d é s e i n k r ő l irok, neked szentelem. T e olvasni se tudnád, m é g ha életben maradsz is, különben ezért is lőttek agyon. Mert tudni akartál olvasni, mert több akartál lenni tudatlan igavonónál. Te é s az a pár millió földid, akik fegyvert ragadtak a k ö z t á r s a s á g v é d e l m é b e n az ember j o g a i é r t ! Tényleg el kellett volna küldeniök Genfbe. K o e s Ü e r Arthur

Az előforduló idegen szavak jelentése: patio = udvar, a muerte = halálra, rebelion militar = katonai lázadó, rojecillo = vöröske, requiescas in pace = nyugodj békében.

„Mint ahogy Amerikában azt mondják a fehéreknek, hogy a né­ gerek veszélyes és rabló fenevadak épp úgy Németországban a zsidókat rágalmazzák és Olaszországban az etiópiaiakra köpnek ki. A régi faji mítoszokat azért dédelgetik, hogy meggyöngítsék és meggátolják a dolgozó osztályok felemelését. L a n g s t o n H u g h e s , amerikai nagy néger költő.-

Rajtunk kívülálló okok miatt Ember Zsigmond: Mi lesz holnap? c. cikkét részben, Boldizsár István: Pár szó a vojvodinai magyar nincstelenek helyzetéről c. cikkét és Bálint György: Intelmek kezdő felháborodókhoz* c. könyvrészletét egészben nem közölhettük.

A „SZÁMADÁSIBÓL Veres Péternek, a már országos hírű magyarhoni földmunkás írónak nemrégiben S z á m a d á s (Révai, Bu­ dapest) címen kiadott önéletrajzából közöljük az alábbi részletet, ,,a törvénynélküli testvériség állapotáról", mely a nagy port felvert, egyes kitételeiért vitatott, de mind­ végig hatalmas értékű munka egyik jellegzetes része. Dr. Neufeld Béla mondja bírálatában, hogy Veres Péter bátor magatartású életének könyve ,, . . . igaz és jótékony igazolása annak, hogy a kenyér és betű gondján hogyan győzedelmeskedhetik a küzdő, eszmélő ember*\

Vasúti munkás életemről m é g annyit, hogy k é s ő b b , amikor már elméletileg tisztázottabb m e g g y ő z ő d é s ű szocialista lettem, az itt leíolyt életem tanulságai erősítették meg végleg a kollektivizmusban való hitemet. A barakkban folyó élet ugyanis annyi különbséggel, hogy nem egy tálból ettünk, tiszta kollektív élet volt. Nem olyan, mint a katonák, foglyok é s rabok élete, akik fölött egy rendszerint nekik ellenséges felsőbbség uralkodik, hanem a magunk k ö r é b e n meg­ lehetősen s z a b a d s z e l l e m ű é s önkéntes k ö z ö s s é g . M u n k a v e z e t ő nem élt velünk, az csak a munkában parancsolt, de viszont mert gya­ korlott emberek voltunk s mert a vezető értelmes é s jó ember volt, nem sok baj volt vele. A m i baj volt, az mindig felülről jött é s azt a munkavezetővel együtt kellett kivédeni. Például többet é s m á s k é p kellett dolgozni, vagy megkerülni a parancsot, mert teljesíthetetlen volt é s k ö z ö s akarattal, becsapni, félrevezetni a felsőbbséget. Itt győződtem meg arról, hogy minden csak mese, amit az emberi természetről, főleg annak alapvető r o s s z a s á g á r ó l írnak é s beszélnek a tudósok, írók é s politikusok. Én, legénykoromat nem számítva, tíz évet töltöttem egyhuzamban csoportos munkában, amiközben t ö b b s z á z ember fordult meg körültem. De nem emlék­ szem, hogy valaha, valakivel s z e m é l y e s ö s s z e t ű z é s e m lett volna. S ő t abban a csapatban, amelyikben a legállandóbban dolgoztam, a vasúton, nemcsak köztem, de a többiek között sem. É s nem lehet mondani, hogy ezek az emberek szocialisták lettek volna. Nem. Á t l a g o s földmunkások, legfeljebb, hogy önérzetes, jó munkások voltak. De mert, amint mondtam, a felsőbbségtől meglehetősen távol, elszigetelve éltünk, stréberség, szolgaszellem nem férkőzhetett közénk, így tökéletesen megegyeztünk. Eleinte persze csak az i g a z s á g útján. Minden munkát, a k á r az államit, akár a magunk közül valót, a barakk tisztántartását, sepregetését, vízhordást, fa­ vágást, stb., m é g a hideg hajnalokon v a l ó tűzgyújtást is, úgy igye­ keztünk beosztani, hogy az a lehető l e g i g a z s á g o s a b b sorban menjen. Ha az emberek változtak is, m á s hasonló csoportok s z o k á s a az volt ilyenkor, hogy minden terhes, k ö z ö s munkát az újoncra nyomtak, miáltal a bizalmatlanság, a gyűlölködés szelleme mindjárt beköl­ tözött a csoportba. Mi azonban mindig inkább a nehezebbjét v á l a s z ­ tottuk a dolognak, hogy az újonc ne mondja, hogy kibánunk vele. S a házi k ö t e l e s s é g e k b ő l úgy mutattunk példát, hogy mi kezdtük,

t e r m é s z e t e s e n a l e g t ö b b s z ö r én, hogy evvel is példát adjunk. Mindez persze nem volt olyan s z á n d é k o s , olyan kiszámított, mint ahogy így leírva látszik. E z t e r m é s z e t e s volt, a csoport s z e l l e m é b ő l folyó. E z a szabad k ö z ö s s é g e k s z ü k s é g k é p p e n i , mert egyedül lehet­ s é g e s rendje. K é s ő b b azonban m é g ezen is túlmentünk. A z i g a z s á g gyatra dolog még, tökéletes b e o s z t á s t lehetetlen csinálni, s mi elértük azt az állapotot, amit minden emberi csoport elérni óhajt s egyáltalán e l é r h e t : a törvénynélküli testvériség állapotát. Mert később, amikor megismertük egymást, amikor m á r mindegyik t e r m é s z e t e s n e k tartotta, hogy semilyen munka alól nem szabad kihúzni magát, nem sokat törődtünk az i g a z s á g h a j s z á l h a s o g a t á s á v a l , hanem ha t é v e d é s volt a b e o s z t á s b a n , vagy különböző felsőbb i n t é z k e d é s e k k ö v e t k e z t é ­ ben ö s s z e z a v a r o d o t t a sor, hát nem kerestük, hogy ki hova követ­ kezik, kinek hol van a sora, hanem beálltunk ötletszerűen, ahova éppen estünk. E s nem martuk egymást, mint a r o s z s z e l l e m ű csoportok­ ban, mivel^ bíztunk e g y m á s b a n , hogy s z á n d é k o s a n egyik sem h ú z z a ki magát. í g y alakult ki közöttünk az igazi jó m u n k á s - k ö z s z e l l e m , amely tulajdonképpen a jövő t á r s a d a l o m legbiztosabb alapja. E s elértük azt is, hogy az e r ő s e b b e k olyan t e r m é s z e t e s e n , olyan ma­ gától értetődően v é g e z t é k el a g y e n g é b b e k s z á m á r a túlnehéz munkát, hogy ez a g y e n g é b b e k e t egyáltalán nem sértette, nem a l á z t a meg. Mindegyik tudta, hogy nem r a v a s z s á g r ó l , nem k i b ú v á s r ó l van s z ó , hanem az emberi akaraton kívülálló erőkülönbségről. E s ez nemcsak arra a néhány emberre vonatkozott, akik ö s s z e s z o k v a m e g s z e r e t t é k egymást. Sok e s z t e n d ő alatt sok ember megfordult a csapatunkban, sok újonc jött é s tanult be köztünk, de a rendhez é s az i g a z s á g o s s á g h o z , sőt a testvériséghez mindegyik hamar hozzászokott. Ha voltak is, akik a zavaros szolgaéletből. a piszkos n a p s z á m o s s o r s b ó l naplopó é s kicsinyes e r k ö l c s ö k e t hoztak "közénk, az itteni szellem hamarosan átalakította őket. Kigyógyultak, mert m á s k ü l ö n b e n nem bírták volna ki köztünk. M é g a legnehezebb volt a helyzet a zsugori, m a g á n a k v a l ó , e l z á r k ó z ó paraszttal szem­ ben, de s o k á r a az ilyeneket is átalakította a csoportszellem, l e g a l á b b annyira, hogy szegyeitek ezeket a v é r r é vált tulajdonságaikat és igyekeztek, l e g a l á b b közötiünk legyőzni. Ezek az élményeim é s tapasztalataim s z á z s z o r t a fontosabbak voltak nekem, mint bármi m á s t u d o m á n y o s megállapítás. S ez a kollektív élet nekem kedvesebb volt, mint a k á r a családi élet, mert úgy én, mint a többiek, odahaza, ezer baj közt, mindig b o s s z ú s a k é s türelmetlenek voltunk, de itt a m u n k á b a n hétszámra, sőt hónap­ s z á m r a nem volt r á ok, hogy megharagudjunk. Különösen, ha akkordba, illetve a k k o r d r e n d s z e r ű n a p s z á m b a dolgoztunk, amikor a feljebbvalók h a j s z á j a nem rontotta meg a kedvünket. J ó volt így élni. Mi dolgoztunk s a gondokat, a bajokat otthon hagytuk az asszonynak. Esténként, ha sorban megfőztük a v a c s o r á n k a t , elbeszél­ gettünk, olvastunk, vagy durákoztunk, s é j s z a k a nyugodtan aludtunk, ha nem fáztunk,

Igaz, hogy ez a mi k ö z ö s s é g ü n k kivételes volt, hiszen körü­ löttünk olyan csoportok voltak, amelyek mindig veszekedtek. M a c e r á l t á k egymást, egyesek s t r é b e r k e d t e k meg árulkodtak, azután a munkavezetőt pálinkával, borral traktáltak, a pályafelvigyázónak tojást, tyúkot, az o s z t á l y m é r n ö k ö k n e k hízott libát hordtak, emiatt aztán bizalmatlanság, lógás, naplopás, a k ö z ö s munkákból, a piszkos é s nehéz munkák alól való kihúzás szinte k ö z s z e l l e m m é vált. S aztán a különböző a r a t ó c s é p l ő csapatokban é s mindenféle k ö z ö s munkák­ ban ugyanígy éltek az emberek, de én m e g g y ő z ő d t e m róla, hogy nem az emberek, hanem a rendszer a hibás. Mert ugyanezek az emberek, ha m á s v e z e t é s a l á kerültek, mindjárt rendesebb emberek lettek. N é g y évig arattam egy a r a t ó c s a p a t b a n , ahol szintén alig volt véleménykülönbség, míg m á s csapatokban meg sokszor k a s z á r a kaptak az emberek ingerültségükben. Pedig nem én voltam a v e z e t ő , hanem egy másik rendes ember. E z e k b ő l m e g g y ő z ő d t e m nemcsak arról, hogy az ember a l a p j á b a n jó is, rossz is a körülmények szerint, tehát a körülmények a fontosak, de arról a régi hitem k o m o l y s á g á r ó l is, hogy ahhoz, hogy az emberi társadalmat átalakítsuk, e l s ő s o r b a n magunknak, az élen levő tudatos kollektivistáknak kell átalakulnunk, mert egy mozdulatnyi tett többet ér, mint bármennyi b e s z é d é s papír. N e h é z dolog, tudom, de nem lehetetlen. Mert, aki különb akar é s tud lenni az átlagnál, csak akkor ér a mí szempontunkból valamit, ha ezt a különbséget n a g y k é p ű s é g nélkül tudja érvényesíteni. Ellenkező esetben bármilyen hős is a mozga­ lomban, de a mindennapi életben e l l e n s z e n v e s s é é s g y ű l ö l e t e s s é válik, mert m e g a l á z z a a többit. Veres Péter

„A Vojvodina nemzetiségi kérdését legjobban az a nemzedék tudná megoldani, amely Szvetozar Miletics vezetésével harcolt Tisza Kálmán és örököseinek magyar imperializmusa ellen, amely nemzedék nem hitte, hogy a nemzetiségi kérdés az államhatalom erőszakával oldható meg". Prof. V Á S A S T A J I Ć (Društvena misao Vojvodine. — „Naš život" 1937. br. 8.) „ M e g g y ő z ő d é s e m , hogy az í r ó , aki ma emberies á l l á s f o g l a l á s d o l g á b a n az embernek a p o l i t i k á b a n felvetett l é t k é r d é s é r e megtagadja a v á l a s z t s a szellemet az é r d e k n e k e l á r u l j a , a szellem t e r é n is elveszett ember. E l fog senyvedni é s pedig nemcsak a z é r t , mert költői m i v o l t á t é s t e h e t s é g é t v e s z í t i el é s soha t ö b b é semmi v a l a m i r e v a l ó a l k o t á s nem telik ki t ő l e — hanem m é g hajdani m ű v e is, melyet b ű n é n e k e l k ö v e ­ t é s e e l ő t t teremtett s mely v a l a h a j ó volt, m e g s z ű n i k j ó lenni, hogy szemünk láttára váljék porrá. ( T H O M A S M A N N).

„Visszautasítjuk a boldogságnak és haladásnak regéjét".

(Mussolini).

„ A z igazi v e z e t ő k n e k nincs s z ü k s é g ü k se kultúrára, se tudo­ m á n y r a " . (?) (Göhring porosz miniszterelnök).

TÁVOLI

0RSZÁÓ0K

Palesztina A legutóbbi palesztinai arab z a v a r g á s o k , a brit kormányPalesztinát felosztó tervei é s a F ö l d k ö z i tengeren lejátszódó ese­ mények a világ é r d e k l ő d é s é n e k központjába állítják Palesztinát is. Palesztina területe 66.330 km 2 , ami J u g o s z l á v i a kb. egynegye­ dének felel meg. A történelmi Palesztina ma két részből á l l : a J o r d á n o n inneni nyugati részből, Ciszjordánia é s a J o r d á n o n túli Transjordániából. A z előbbi területe 26.330 km 2 , az utóbbié pedig 40.000 km 2 . Ciszjordánia angol mandatarius terület, ahol ma a zsidókolonizáció folyik, Transjordánia pedig angol protektorátus alatt álló arab királyság. Palesztina területe teljes e g é s z é b e n nem művelhető, mivel csaknem fele sivár, csapadéknélküli p u s z t a s á g é s sivatag. A z o r s z á g g a z d a s á g i életét a r é s z b e n külterjes é s r é s z b e n belterjes m e z ő g a z d á l k o d á s , a nomád életet élő beduinok állattenyésztése,, t o v á b b á a külföldi tőke h a t á s a alatt most kialakuló gyáripar jel­ lemzik. Külterjes g a z d á l k o d á s főleg a feudális é s félfeudális t á r s a ­ dalmi b e r e n d e z k e d é s ű Transzjordániában, belterjes g a z d á l k o d á s pedig Ciszjordániában, a zsidó telepesek által elfoglalt telepeken folyik. Palesztina földrajzi fekvésénél fogva fontos stratégiai pont.. É s p e d i g : 1. déli részén a Szuez-csatorna egyik oldali ellenőrzése miatt. A Szuez-csatorna b é k é b e n a legrövidebb kereskedelmi út Indiához é s Távolkelethez, ahonnan Anglia nyersanyagát importálja é s ahová készárút visz ki. Fokozott jelentőséget nyer a jövő há­ borúban, amelynek főbb pontjai a Közel- é s Távolkeleten lesznek. 2. A most épített haifai kikötő miatt, amely hadi célokat szolgál. 3. A moszuli petróleumvezeték miatt, amelynek a célja az, hogy a tengeri flotta fűtőanyagát a helyszínen kapja. 4. A most épülő Haifa-bagdadi országút é s vasút folytán, amely a tengeri flottát a légiflotta állomáshelyével összeköti. E z a két flotta az angol impe­ rializmus közelkeleti bázisa. A világháború után az angolok Palesztinában is ugyanolyan taktikai e s z k ö z ö k k e l dolgoztak, mint a többi országban. A z or­ s z á g o t ketté osztották, de ez nem volt elég. Palesztinában nagyobb biztonságra volt szükség. É p e n ekkor jelentkeztek nagyobb z s i d ó tömegek Palesztina kapujánál, ami épen megfelel az angolok cél­ jainak. E g y r é s z t az volt az elgondolásuk, hogy az a b e v á n d o r l á s , amely csak rajtuk keresztül történhet, csak őket támogathatja, más­ részt a zsidókban látták azt az eszközt, amelynek a segítségével Palesztinában is megteremthetik a belső ellentéteket. A z a tény tehát, hogy Balfour deklarációjában kijelentette, hogy jónak látja Palesztinában a zsidó település létrejöttét, semmi e g y é b b nem volt,, mint az angol kormány politikai fogása. A tehnikailag jól felszerelt háború utáni z s i d ó b e v á n d o r l á s Palesztinában primitív feudális g a z d á l k o d á s t talált. A z arab jobbágy faekével, tevével, s z a m á r r a l művelte a földjét. Politikai tekintetben az új bevándorlók az ott lakó népre való tekintet nélkül Palesztinát

a maguk s z á m á r a akarják meghódítani, g a z d a s á g i l a g pedig egye­ nesen katasztrófát jelentettek az arab népi g a z d a s á g r a . A fellach m á r nem tud annyit az effendinek (hűbérúr) be­ szolgáltatni, hogy annak a termelés é s g a z d á l k o d á s rentábilis lenne é s ezért az kénytelen földjét a cionista tőkének (akár nemzeti a k á r m a g á n t ő k e az) eladni. Folytatás : egy napon megjelenik az angol k a t o n a s á g , rendőrség é s lehajtja az arab j o b b á g y o k a t é s n o m á d o k a t a földről. Eddig az arabnak meg volt a fejlődési lehetősége, meg­ szerezhette volna a vasekét, további kulturális é s g a z d a s á g i fej­ l ő d é s után valamikor megdönthette volna a feudalizmust, most, hogy földjét elvették, ettől a lehetőségtől végleg elvágták. A cionizmusnak másik oldala az a szerep, amelyet az angol politikában játszik. Láttuk, hogy a világháború után az á l t a l á n o s imperialista taktika az egyes országokon belül az ellentétek ki­ fejlesztése é s kiélezése. A z t is láthattuk, hogyan teremtette meg az imperializmus ezeket az ellentéteket: egyes o r s z á g o k helyze­ tében ez magától adott, másutt m e s t e r s é g e s e n kellett megteremteni. A cionizmus ezt a szerepet tölti be Palesztinában. Megteremti az ellentéteket, amelyek egyrészt belső lényegét képezik, m á s r é s z t az angolok igyekeznek azt e r ő s e b b e n kiépíteni é s m é g jobban kiélezni. E z történik a bevándorlásnál i s : a zsidók t ö m e g e s bevándorlást követelnek, az arabok tiltakoznak a z s i d ó b e v á n d o r l á s ellen. A . zsidóknak az angolok megígérik a bevándorlást, az araboknak azt mondják, hogy nem fognak bevándorlási engedélyt adni. Ered­ mény : a zsidók kérnek 25.000 certifikátot (bevándorlási engedély), az angolok 8—10.000-et adnak. A zsidóknak Anglia ezt mondja: láthatjátok, hogy az arabok lázonganak, ezért nem adhatok többet, vagy akarjátok, hogy újabb z a v a r g á s o k legyenek ? A z araboknak pedig azt mondja: látjátok 25.000-et kértek, 8.000-et adtam, de adnom kellett valamit, nem tehettem egyebet, mert a világ zsidó­ s á g a é s a N é p s z ö v e t s é g nyomást gyakoroltak rám. E z a taktika végigkíséri Palesztina háború utáni történetét. Hasonló v i s e l k e d é s jellemzi az angolok taktikáját a palesztinai z a v a r g á s o k idején is. A z 192l-es z a v a r g á s o k a t ugyan közvetlenül az afulei földvásár­ l á s o k okozták, de az angoloknak is nagy s z e r e p ü k volt ezek fel­ idézésében, mert az angolok így a k a r t á k levezetni a háború utáni forradalmi hangulatot. A z 1929-es z a a v a r g á s o k n á l az angol rend­ ő r s é g s z a b o t á l á s a e g é s z e n nyilt volt. A z t akarták, hogy a, z s i d ó k é s arabok minél mélyebb sebeket ejtsenek egymáson. így akarja Anglia az arabokat megtéveszteni, a harcot önmagáról elhárítani é s semleges félként megjelenni, aki a helyzet felett pártatlanul Ítél­ kezik. De ez ma m á r nem sikerül. A z arabok felismerik az im­ perializmusnak ezt a s z á n d é k á t é s a cionizmusnak mint e s z k ö z n e k a szerepét. Világosan igazolják ezt az 1933-as jaffai z a v a r g á s o k , amelyek már teljesen az angol imperializmus ellen irányultak. A z ellentétek fejlesztése azonban t o v á b b folyik, az volt célja annak a p r o v o k á c i ó s tervnek is, hogy Palesztina parlamentet kapjon (termé­ szetesen angol v e z e t é s alatt), mert ezáltal nagyobb területen é s

nagyobb nyilvánosság előtt találkozhatnának a zsidó é s arab ellentétek. Ennek az aknamunkának m é g távolabbi célja is v a n : az angol imperializmus k é s z ü l ő d é s e az imperialista háborúra. E z az oka annak, hogy minden arab tiltakozás ellenére évenként 60—70.000 zsidó vándorol be nagyrészt illegálisan Palesztinába, akiknek nagy­ r é s z e 18—35 é v e s korhatár között van, ez k é s z katonai anyag. Miután Anglia politikai m ó d s z e r e i nem váltak be a tervbevett parlamentáris önkormányzattal é s nem sikerült az arabok é s zsidók közötti ellentéteket egy belső háborúig fokozni, megszületett az ú j a b b terv: Palesztina felosztása. B á r m e n n y i r e is mesterkedik azonban az angol diplomácia, az arab elnyomott fellach politikai látköre egyre jobban tágul é s ennek legszebb bizonyítéka az újabb s z a b a d s á g m o z g a l m a k paraszti jellege. A z arab p a r a s z t s á g s z é l e s tömegei vették magukra az angol járom l e r á z á s á n a k történelmi feladatát. É s ha egyelőre m é g kilengéseket é s hibákat mutat ez a s z a b a d s á g m o z g a l o m , s z é l e s népi erejénél fogva előbb-utóbb biztos g y ő z e l e m r e vezet. H ^ B

# Hűltelek A A A S

kültelken némán szoronganak az u c c á k , sárból felszállnak a nehéz k ö d ö k ; kültelken n á d a s a k a házak, a korhadt eresz csurog, csöpög.

Rossz felöltőkbe bújnak az ittlakók, A legtöbbje már köhög, szipog, Lila lábbal dideregnek a gyerekek, Üzi é s h a z a v á r j a őket a szitok. A kültelken csúf á r k o k b a gyűlik a szenny A falakról lemálik a festék. Csönd van. De lábujjhegyen oson a remény, V á g y a k a t gyújtanak az esték. R o s s z a g ú utak itt összefutnak, A v á r o s s a l falú é s tanya összeér. Sok a m é r g e s indulat s az átok, mégis : Meleg ö s s z e f o g á s b a simul minden tenyér. Ha munka után fáradtan megtérnek, J ó s z a g ú forró levesek fölött Kipirult arcú, fonnyadt emberek Hisznek jövőt é s sok-sok örömöt. Hitük, a k a r á s u k sokkal erősebb, Mint a pénzt s z á m o l ó k s z á m o l á s a , A kültelek nem marad a s z o m o r ú s á g fészke, Mert itt belefáradtak az á l m o d á s b a . Laták István

no

ÉVI BESZÁMOLÓ A HIP TERJESZTÉSÉRŐL Közöljük baranyai terjesztőink levelét, ami nemcsak lapunk terjedését, hanem olvasóink odaadó munkáját is bizonyítja.

Egy évvel ezelőtt ismerkedtünk meg a haladószellemű jugoszláviai magyar ifjú­ s á g lapjával, a HID-dal é s ma m á r örömmel állapíthatjuk meg, hogy a baranyai dolgozó ifjúság s z é p s z á m m a l veszi és olvassa a lapot. Suza é s Zmajevac iker-falvakban már 50 előfizetőnk van. A HID-at o l v a s s á k a haladószellemű munkások, kisgazdák, ipa­ rosok é s a falú intelligenciája. A kezdet nehéz volt nálunk is, de sarkalt bennünket az a tudat, hogy minden k e z d e m é n y e z é s , minden haladás nehéz. Eleinte sok akadállyal kellett megküzdenünk. Egyfelől a H I D elvi ellenségei gördítettek a k a d á ­ lyokat a terjesztés útjába, másfelöl nagyon nehezen ment a dolgozó ifjúság é r d e k l ő d é s é n e k felkeltése. Ezeket az a k a d á l y o k a t sikerült rövid időn belül leküzdenünk, mert a HID-ban megjelenő időszerű írások hamar megnyerték a Suza-zmajevaci dolgozók tetszését. A mi dolgozóink hamar felismerték a HID-nak azt a törekvését, hogy a dolgozó ifjúság s z é l e s rétegeit bevonja egy ifjúsági mozga­ lomba a békéért, a demokráciáért, a háború szító fasiszta kalan­ dorok ellen. Dolgozóink jelenleg ezt a törekvést azzal segítik, hogy a lapot veszik é s terjesztik, hogy anyagi fedezete legyen a további megjelenéshez. A HID-ban megjelent cikkeket e g y m á s k ö z t meg­ vitatják é s lassan készülnek a lapban közreműködni. Egy évi fáradhatatlan munka után sikernek n e v e z z ü k ezt az eredményt, mert figyelembe kell venni azt, hogy e két falucska ö s s z l a k o s s á g a alig haladja meg a kétezret é s a HID mégis 50 példányban fogy el. Kezdetben az volt a vágyunk, hogy l e g a l á b b 5—10 példányra szerezzünk előfizetőt az ifjúság k ö r é b e n hogy így alkalma legyen saját lapjával megismerkedni. A z 1936-os évben a 10-t elértük, de nem tudtuk azt elhagyni. Nem azért, mintha nem lett volna arra talaj, hanem azért, mert hanyag kezekre bíztuk a lap kezelését. 1937 t a v a s z á n átszerveztük a lap terjesztő-bizottságát és a lelkiismeretes munka meg is hozta a kívánt eredményt. Minden újabb számnál szereztünk 5—10 új előfizetőt, mig ma m á r 50 példánynál tartunk. B a r a n y á b a n m é g sok olyan kis k ö z s é g van, mint Suza é s Zmajevac, de az ott élő dolgozók m é g nem nagyon tudnak a H I D létezéséről. E z a mi hibánk é s csakis hanyagságunkon múlik, hogy ezideig a HID-nak m é g nem szereztünk ott előfizetőket. De oda­ hatunk, hogy a jövő évi b e s z á m o l á s u n k alkalmával ne maradjon ki egyetlen baranyai magyar lakta falucska sem a HID előfizetői névsorából. — Suza, 1937 szeptember 15. A suza-zmajevaci „ H I D "

terjesztő-bizottság

VILÁGSZEMLE A spanyol e s e m é n y e k k e l kapcsolatosan mind jobban bonyo­ lódik az európai b é k e ügye. A z intervenciós hatalmak, a nemzet­ k ö z i e g y e z m é n y e k d a c á r a , egyre nyíltabban lépnek akcióba, figye­ lembe nem v é v e a népek békeakaratát, a demokratikus államok igyekezetét, hogy biztonságukat megőrizzék. Minden tiltakozás, minden emberi i g a z s á g é r z e t ellenére, a kultúra é s civilizáció s z é ­ gyenére, hajószámra küldik gyilkosaikat é s gyilkoló e s z k ö z e i k e t e S y » é p p az imént a középkori sötét hatalmak s z o l g a r e n d s z e r é b ő l felszabadult, a fejlődés é s béke útjára lépett nép építő munkájának l e r o m b o l á s á r a . A t e r j e s z k e d é s imperialista őrülete, a gyarmati né­ pek után m á r a kultúrált népeket hajtja gyarmati sorsra. Mindenütt az új haszon, a nagyobb zsákmány elérésének lehetősége után szimatolnak azok az elenyészően kis csoportok, melyek érdekh a j h á s z á s a előbb-utóbb egy, a világháború borzalmait messze túl­ h a l a d ó v é r e s kataklizma felélesztéséhez vezet. A Berlin-Róma-Tokio tengely politikája egyre s ú l y o s a b b a n nehezedik a világ b é k e s z e r e t ő népeinek s o r s á r a . A középkori ököl­ jog kelt életre, minden barbárságával, kíméletlenségével, machiavellizmusával együtt. A háborúi vagy béke, fasizmus, vagy demo­ k r á c i a k é r d é s e mind lángolóbban é s kővetelőbben rajzolódik ki a világpolitika horizontján. A Negrin-kormány munkájának e r e d m é n y e k é p a k ö z t á r s a s á g i S p a n y o l o r s z á g b e l s ő nyugalma helyreállott. A keleti fronton meg­ indult offenzíva nem azt jelenti, hogy a fronton álló csapatokban történt döntő javulás, a javulás a front mögötti területen állott be. .Katalonia, S p a n y o l o r s z á g iparilag é s g a z d a s á g i l a g legfejlettebb r é s z e k e z d e t t ő l fogva az aragoniai front tökéletes tápterülete lehetett volna. É s hogy ez nem így történt, annak m a g y a r á z a t a Katalonia bel­ politikai helyzetében keresendő. A trockista puccsok l e v e r é s e után, Katalonia a Negrin-kormány segítségével leküzdötte belső ellen­ ségeit é s a k o r m á n y c s a p a t o k keleti offenzívája máris s z é p ered­ ményeket hozott. A felkelők, technikai felszerelésük révén az é s z a k i fronton m é g mindig nagy fölényben vannak, de a főfronton, Madridtól északnyugatra a kormánycsapatok t á m a d á s a mind több sikert e r e d m é n y e z . A Földközi tenger a kalózkodás k ö v e t k e z t é b e n minden olyan hajó s z á m á r a , amely demokratikus állam zászlaját viseli, v e s z é l y e s zónát jelent. Mindenki előtt világos, hogy kinek a keze játszik itt közre. A z a v a r k e l t é s é s a nyugtalanság felébresztése csak a fasiszta hatalmak műve lehet. A z e g y s é g e s népi erőkkel szemben való g y ö n g e s é g é n e k tudatában, az általános b é k e a k a r a t előtt, kény­ telen a szolgalelkűség alattomos bosszúálló e s z k ö z e i h e z nyúlni. A földközitengeri kalózkodás k é r d é s é t Nyonban igyekeztek tisztázni. A diplomáciai formák mögé bújva ott érződött az i g a z s á g : a k a l ó z k o d á s csak egy földközitengeri hatalom érdekeit szolgálja. A nyoni konferencia meglepően rövid idő alatt folyt le. Hogy egy ilyen fontos ügyben összeülő konferencia ü l é s e z é s e mindössze néhány óráig tartott, az főképp annak a ténynek tulajdonítható,

hogy O l a s z o r s z á g é s N é m e t o r s z á g a t a n á c s k o z á s o k o n nem vettek részt. A konferencia előestéjén a szovjet-kormány jegyzéket inté­ zett O l a s z o r s z á g h o z , amelyben a keze közt lévő bizonyítékok a l a p j á n l e s z ö g e z t e , hogy két szovjethajó elsüllyesztését olasz ten­ geralattjárók hajtották v é g r e . Ezek után O l a s z o r s z á g nehezen tudott volna régi taktikájához folyamodni é s minden konkrét határozatot elodázni. Ezért N é m e t o r s z á g g a l együtt az ülésekről inkább távol­ maradt. B á r a nyoni konferencia nem váltotta be teljesen a hozzá­ fűzött v á r a k o z á s o k a t , biztató eredménye mégis a két demokrata nagyhatalom, F r a n c i a o r s z á g é s Anglia határozott, együttes állás­ foglalása a fasiszta aknamunkával é s a békét fenyegető a g r e s s z í v m a g a t a r t á s s a l szemben. Genfben E u r ó p a többi égető k é r d é s e i r e kerestek gyógymódot. A N é p s z ö v e t s é g ü l é s s z a k á n a k s z e n z á c i ó j a volt Litvinov b e s z é d e , melyben élesen, a diplomáciai s z o k á s o k t ó l eltérően, nyíltan tárta fel a fasizmus v a l ó s á g á t . Rámutatott az európai politika g y á s z o s helyzetére, a b é k e é s biztonság v á l s á g á r a , a spanyol é s kinai háború összefüggésére é s mindazon jelekre, melyek arra mutatnak, hogy — ha a demokratikus e r ő k idejekorán nem fognak ö s s z e — a fasizmus nem áll meg az elkezdett úton, hanem minden e s z k ö z t felhasznál arra, hogy megkezdett munkáját új világháborúval koro­ n á z z a meg, amely aztán v é g v e s z é l y b e döntené az e g é s z emberi civilizációt. Troncoso őrnagy, Irun katonai kormányzójának letartóztatása ú j világításba helyezi a nemzetközi fasizmus francia területen leját­ s z ó d ó üzelmeit, melyek célja F r a n c i a o r s z á g belső békéjének meg­ b o n t á s á v a l a Népfront kormány helyzetét é s ezáltal a demokrata F r a n c i a o r s z á g nemzetközi a k c i ó k é p e s s é g é t aláásni. P o k o l g é p e s merényletek Parisban, a k ö z t á r s a s á g i S p a n y o l o r s z á g b a indított V ö r ö s k e r e s z t - v o n a t o k felrobbantása, hajók elrablása, Müller tábor­ nok eltűnése é s egy Délfranciaországba való fegyveres betörés terve a Reichstag-gyújtogatók munkájára emlékeztet. Nem k e v é s b b é jellegzetes az olasz matrózok barbár rombo­ l á s a a tuniszi Emberi Jogok Ligája helyiségeiben. E z csak a Sanghaji hőstett megismétlése, amikor egy antifasiszta film vetítése közben megrohanták az épületet é s mindent ö s s z e t ö r v e vissza­ menekültek hajójukra, amely rögtön fel is szedte horgonyát. E z a két eset talán kissé gondolkodóba ejti majd azokat, akik a demo­ kratikus elemek előretörésétől féltik az emberi kultúrát é s civili­ z á c i ó t é s annak védőjéül a fasizmust tekintik. *

Szeptember 7-én nyílt meg Nürnbergben a szemzetiszocialista pártnap, amelyet a horogkeresztes v e z é r k a r „ b é k e k o n g r e s s z u s s á ' * nyilvánított. A Führert Wagner Richard „ A z istenek bevonulója W a l h a l l á b a " indulója fogadta. A s z á m o s külföldi vendég között a japán mikádó ö c c s e Csicsibu herceg, Nikolas Franco, a felkelő generális testvére foglaltak helyet. Hitler kijelentette : „ A versaillesi

s z e r z ő d é s h a l o t t . . . h a d s e r e g ü n k s z a b a d s á g u n k főzáloga . . . az ú j N é m e t o r s z á g v a l ó s á g é s tény . . . a m ű v é s z e t értékének jelentőségét csak annak felismerése emelheti, hogy az k i z á r ó l a g egyes fajoknak adatott m e g . . . a német ifjúság ne várjon napfényes, örömteli na­ pokat, hanem készülődjön a közeli viharra." N é m e t o r s z á g m á s i k nagy ünnepe Mussolini l á t o g a t á s a volt. A Duce N é m e t o r s z á g b a u t a z á s a előtt nyilatkozott a Frankische Tageszeitung római m u n k a t á r s á n a k l á t o g a t á s a jelentőségéről. Szerinte a találkozó annak a szimbóluma, hogy a k é t hatalom „ e r ő s b é k é t k í v á n " . „ E z e n a találkozón k é t nép kezet nyújt e g y m á s n a k , h á t á r a veszi torniszíerét, v á l l á r a p u s k á j á t (az e r ő s b é k e nevében) s menetel a j ö v ő felé, mert a jövő a mienk!" N é m e t o r s z á g i körútja a l k a l m á v a l Mussolini meglátogatta a Krupp-műveket, „hogy — amint az egyik német ú j s á g írja — N é m e t o r s z á g fegyvertárában meghallgassa a N é m e t birodalom acél­ s z í v é n e k d o b o g á s á t . . . " „ A fegyver a háború s z á m á r a készül é s h o z z á kell fűzni, hogy a háború elkerülhetetlen, mert politikai e s z k ö z " — írja a National-Zeitung, Göring s z ó c s ö v e . A gleichschaltolt német sajtó h a s á b o s t u d ó s í t á s o k b a n s z á m o l be a Duce látogatásáról. „ A z első t a n á c s k o z á s megmutatta — írja egy német lap — hogy mindkét o r s z á g v e z e t ő államférfiúját az az akarat ve­ zérli, hogy a b é k é t é s E u r ó p a nyugalmát a bolsevizmus r é s z é r ő l fenyegető minden zavaros kísérlet ellen m e g v é d j é k " . É r d e k e s meg­ figyelni, hogyan kerül ellentmondásba a sajtó, mikor hol a fegyve­ reket, hol a békét dicsőíti. Mussolini l á t o g a t á s á n a k igazi célja az utóbbi időben nem egy balsikert elkönyvelő Berlin-Róma tengely erejének d e m o n s t r á l á s a . M e g b e s z é l é s r e került az o s z t r á k k é r d é s , valamint a további spanyol intervenció. K ü l ö n ö s figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogyan lehetne Angliát a b é k e a k a r a t h a n g o z t a t á s á v a l megnyerni a BerlinR ó m a tengely terveinek, leszakítani a demokrata blokkról s az í g y meggyöngült F r a n c i a o r s z á g o t kényszeríteni a Szovjetunióval kötött katonai s z e r z ő d é s é n e k felmondására, hogy az újjáélesztett négy­ hatalmi paktummal m e g v e s s é k az alapját egy, a Szovjet elleni keresztes hadjáratnak. *

Nagy jelentősége van a kisantant sinajai konferenciájának. A kisantant az a terület, mely E u r ó p a fasiszta é s demokrata erőinek metszőpontjában áll. A konferencia h a t á r o z a t a hangoztatja a nép­ s z ö v e t s é g i gondolat iránti hűséget é s a kisantant-államok b é k e ­ a k a r á s á t . A M a g y a r o r s z á g g a l való viszony r e n d e z é s e szintén s z ó b a került. A z i d e v á g ó határozat — hogy M a g y a r o r s z á g g a l szemben a kisantant e g y s é g e s e n lép fel — a kollektív biztonság e s z m é j é n e k győzelmét jelenti a fasiszta-államok által kultivált kétoldali s z e r z ő ­ d é s e k rendszere felett. A N é p s z ö v e t s é g ü l é s s z a k a alatt meg is indultak a közvetlen t á r g y a l á s o k M a g y a r o r s z á g é s a kisantant között. A k é t tárgyaló fél v i s z o n y á n a k r e n d e z é s e a D u n a m e d e n c é b e n élő n é p e k r e sors-

döntő lehet. Bármilyen ideológiai köntöst is öltsön m a g á r a a hiva­ talos magyar külpolitika, mint egyetlen kis nemzetnek, a magyar­ s á g n a k sem lehet érdeke, hogy M a g y a r o r s z á g azt a hatalmi frontot erősítse, annak a világpolitikai tengelynek egyik c s a p á g y a legyen, amely v é g v e s z é l y b e dönti több é v s z á z a d emberi eredményeit é s igazi szándékairól S p a n y o l o r s z á g m e g t á m a d á s á v a l , a földközitengeri k a l ó z k o d á s s a l , Nanking, Kanton, Sanghai polgári l a k o s s á g á n a k ki­ irtásával nyújt szemléltető példát s v é g e r e d m é n y b e n — m a g á n a k a megmaradt M a g y a r o r s z á g n a k függetlenségét is veszélyezteti. A hi­ vatalos magyar külpolitika mindeddig nem a l e g c é l r a v e z e t ő b b útat választotta m a g á n a k . Budapest Berlin felé is csak akkor orientáló­ dott, mikor ez a fasizmus g y ő z e l m e é s az ezzel kapcsolatos kül­ politikai változások, a fegyverkezési őrület s a nemzetközi s z a b á l y o k felrúgása miatt minden igényét elvesztette arra, hogy a párizs környéki b é k e s z e r z ő d é s e k ellen küzdhessen. Hasonló a helyzet O l a s z o r s z á g g a l is, melynek b a r á t s á g a csak annyit eredményezett, hogy Magyar­ ország egyre jobban elvesztette c s e l e k v é s i s z a b a d s á g á t s már-már a v e t é l k e d é s ide-oda dobott tárgya lett a két fasiszta hatalom között. A hivatalos magyar külpolitika gyakran nehéz, helyzetbe hozta az utódállambelí magyar k i s e b b s é g e k demokratikus rétegeit, melyek így kénytetenek a béke egyetemes érdekeit s a magyar népi érdekekei az a n y a o r s z á g hivatalos politikája ellen s a kisantant demokratikus koncepcióit a r e a k c i ó s e r ő k ellen védeni. M á r a puszta tény is, hogy M a g y a r o r s z á g é s a kisantant államok között t á r g y a l á s r a került a sor, örvendetes é s komoly reményekre feljo­ gosító esemény. Egyes körökben az az eléggé indokolt v á d hang­ zott el, hogy M a g y a r o r s z á g olasz n y o m á s r a ereszkedett a mostani t á r g y a l á s o k b a s Budapest hajlandósága C s e h s z l o v á k i a é s R o m á n i a felé olasz manőver akar lenni — ez esetben a III. Birodalom k ö z é p e u r ó p a i t e r p e s z k e d é s e ellen. Mindenek előtt s z ü k s é g e s tehát, hogy a magyar kormány ne a Duce ügynökének alacsony szere­ pében tündököljön ezeken a tárgyalásokon, O l a s z o r s z á g b e f o l y á s a a D u n a m e d e n c é b e n éppen olyan k e v é s s é kívánatos, mint a Har­ madik B i r o d a l o m é . A tárgyalások ebben a pillanatban m é g nem fejeződtek be, de ha Budapest nem a Róma-Berlini tengellyel p á r h u z a m o s a n , O l a s z o r s z á g hátának biztosítására a III. Birodalom ellen fenntartott római blokk nevében, hanem — éppen a magyar é r d e k e k képvi­ seletében lép fel, bizonyos, hogy a két fő probléma, a fegyver­ k e z é s i egyenjogúság s a k i s e b b s é g e k ügyének elintézésében nem mutatkoznak majd nagyobb nehézségek.

*

M a g y a r o r s z á g o n az utóbbi időben a nyilaskeresztesek é s a iialadószellemű ifjúság között több ö s s z e ü t k ö z é s volt. A nyilas­ keresztes mozgalom már olyan méreteket öltött — hála a magyar k o r m á n y fasiszta-barát politikájának — hogy nemcsak a közrendet veszélyezteti, de a politikai élet főbb irányvonalaiba is b e s z ó l á s t

nyert. Most a különféle fasiszta fiókszervezetek, a k a s z á s , nyilas,, horgos é s e g y é b keresztesek azon fáradoznak, hogy erejüket egye­ sítsék, hogy k ö z ö s lendülettel hódítsák meg a magyar államgépe­ zetet é s együttes erővel lépjenek fel a m a g y a r o r s z á g i demokratikus, pártokkal, szervezetekkel szemben. A szélsőjobboldali pártok több m e g b e s z é l é s t folytattak, melyek során k é s z haditervet dolgoztak ki a magyar hatalom meghódítására. A M a g y a r o r s z á g o n most készülő* v á l a s z t á s o k a t sem hagyták figyelmen kívül. A szélsőjobboldal min­ den kerületben jelöl képviselőt. A megfelelő anyagi e s z k ö z ö k ter­ m é s z e t e s e n rendelkezésre állnak. Hír szerint a különböző jobbol­ dali frakciók közötti e g y s é g e hó 12-én m á r létre is jött a nürn­ bergi utasítások alapján. Nem k é t s é g e s , hogy ezek a magyar S S szervezetek korlátlan anyagi forrással rendelkeznek é s hogy a n y o m o r ú s á g o s intelligencia é s az éhbérekért dolgozó m u n k á s o k között is meg van a talajuk. A kormány pedig komoly lépést nem tesz az országot fenyegető v e s z é l y elhárítására. A magyar népe g y s é g e s m e g m o z d u l á s á r a van szükség, mert csak az e g y s é g e s dol­ g o z ó nemzet a k a d á l y o z h a t j a meg a külföldi pénzen szított szélső­ s é g e s nácimozgalom magyarellenes é s antidemokratikus aknamun­ káját. *

A japán katonai klikk igen e r ő s akadályt hárított el h á b o r ú s politikájának útjából azzal, hogy a nagytőke pártjai a s z ü k s é g e s hadíhiteleket m e g s z a v a z t á k . Ennek a belső a k a d á l y n a k legyőzé­ s é r e nagy s z ü k s é g volt, mivel elég gondot okoznak a háborús o p e r á ­ ciók sikertelenségei, amelyekre a japán n a g y v e z é r k a r nem számí­ tott. A kinaí nép ellenállása arra kényszeríti J a p á n t , hogy napról napra új csapattesteket vessen partra ú g y Sanghajban, mint az é s z a k i vidékeken. A v é r e s sanghaji t á m a d á s o k kudarccal végződ­ tek. A Sanghajt v é d ő kinai csapatoknak sikerült megszervezniök a v á r o s védelmét, állásokat építve ki, amelyekben könnyen ellen­ állhatnak a japán hadihajók é s b o m b a v e t ő repülőgépek írtóhadjáratának. A z é s z a k i hadszíntéren némi j a v u l á s állott be. A nyol­ cadik hadosztály, a belsőkinai szovjethadsereg is — miután a központi kormánnyal v é g l e g e s m e g e g y e z é s r e került a sor — a k c i ó b a lépett. A kinai s z o v j e t k ö z t á r s a s á g g a l kötött m e g e g y e z é s e révén a központi kormány hatalmas s z ö v e t s é g e s r e talált. A 120 milliós l a k o s s á g ú p a r a s z t k ö z t á r s a s á g kipróbált csapatai a felszabadulásért k ü z d ő kinai n é p h a d s e r e g magvát képezik. A z így megerősödött: kinai ellenállás J a p á n t újabb e r ő s z a k o s l é p é s e k r e bírta. E g y m á s t érik a kíméletlen r e p ü l ő t á m a d á s o k . Sanghaj, Nanking, Kanton, Hankau védtelen polgári l a k o s s á g á n a k ezreit ölik halomra. A nyilt v á r o s o k b o m b á z á s a világszerte hatalmas felháborodást keltett. A központi k o r m á n y kérvényt adott át az Amerikai Egyesült Álla­ moknak, hogy tiltakozzék a kilenchatalmi e g y e z m é n y é r t e l m é b e n Kina m e g t á m a d á s a ellen. A N é p s z ö v e t s é g é s az amerikai k ö z v é ­ lemény elitéli J a p á n b a r b á r hadviselési módját. A Newyork Times

í r j a : „Minden egyes bomba a nyugati hatalmak é s J a p á n baráti kapcsolatait szaggatja s z é t " . . . . „ J a p á n nem sorolható többé a civilizált államok k ö z é . " Ezekben a harcokban ugyanaz a barbár­ s á g nyilatkozik meg, mint a spanyol polgárháborúban. A fasiszta erők tekintetnélküli munkája ez. Védtelen asszonyok, gyermekek kórházak, iskolák, műemlékek pusztulnak el ebben az á d á z harc­ ban. A néphadsereg azonban mindenütt keményen megállja helyét. A világszerte egyre s z o r o s a b b á tömörülő népi demokratikus erők együttérzése legjobb biztositéka a fasizmus, a háborús gyűlölet megszüntetésének é s a b é k e v é g l e g e s győzelmének. Szántó Árpád

FIGYELŐ Masaryk G. T a m á s 1850—193*

Masaryk G. T a m á s n a k , a nagy pacifistának é s a k i s e b b s é g i eszme igaz forradalmárának kijáró mély hódolaton túl emlékezünk meg néhány s z ó v a l változatos, de igaz eszmékért vivott küzdel­ meinek legfontosabb momentumairól. S z o l g a n é p e k gyermeke volt. Szülei lakatostanoncnak adták. A kiváló természeti a d o m á n y o k k a l rendelkező ifjú azonban semmi szépet sem talál a napi 12—14 órai robotban. Szorgalmasan tanul é s nagy nélkülözések árán elvergődik a prágai egyetemig, ahol miután levizsgázott, csakhamar tanárrá nevezik ki. Nyilvános fel­ l é p é s e a múlt s z á z a d nyolcvanas éveire tehető, amikor a cseh a k a d é m i a i ifjúság élén, az „ A t h e n e u m " című folyóiratban megkezdi a cseh történelem é s irodalom átértékelését és síkra száll az ön­ álló cseh egyetem felállításáért. Ugyanakkor a pozitivista filozófia eszmetanát mélyíti s megalapozza e g é s z életét átható történelmi jelentőségű felfogását, mely szerint a nemzeti erőfeszítések célja csak egy humanista

program

megvalósítása

lehet.

Ez

a

felfogás

irányítja

ö s s z e s politikai akcióit s b á r kezdetben ellensége minden radika­ lizmusnak, tizennégyben már kiforrott forradalmár, akit az o s z t r á k r e n d ő r s é g e m i g r á c i ó b a kerget. Külföldön elsősorban Habsburg-ellenes propagandát szervez, de ennél sokkal fontosabb a tudományos munkálkodása, melyben a tudós precizitásával bizonyítja az abszolutista monarhiák tarthatat­ lanságát é s az európai kis nemzetek f e l s z a b a d u l á s á n a k történelmi s z ü k s é g s z e r ű s é g é t . E z e k az alapelvek szolgáltatták a békekonfe­ renciákon, a N é p s z ö v e t s é g megalapításánál és a k ö z é p e u r ó p a i k é r d é s m e g o l d á s á n á l felhasznált szempontjait. 1916 februárjában Párizsban, az ottani cseh forradalmi emigráció élén megalakítja a C s e h s z l o v á k Nemzeti Tanácsot, az életre hívandó C s e h s z l o v á k K ö z t á r s a s á g magvát. Diplomáciai é s politikai akcióit mind a Habs­ burg-monarhia m e g b u k t a t á s á r a é s az európai kis nemzetek teljes f e l s z a b a d í t á s á r a irányítja. Tizenhétben, az orosz forradalom k á o s z a -

ban, a cseh foglyokból hadsereget verbuvál, miáltal a cseh önállóság m á s o d i k előfeltételét teremti meg. Mire az ö s s z e o m l ó monarhia 1918 v é g é n ellenségeitől b é k é é r t esedez, Masaryk is elkészül belé s külföldi akcióival s 1918 október 28-án életre hívja a mai C s e h s z l o v á k köztársaságot. A népben g y ö k e r e z ő államhatalom élén állva, óriási energiával munkálkodik az új haza felvirágzásán, mi­ k ö z b e n b ö l c s államférfihez méltó g o n d o s s á g g a l őrködik az ö s s z e s polgárok teljes politikai é s kulturális jogai felett. í g y lesz *a Cseh­ s z l o v á k K ö z t á r s a s á g E u r ó p á b a n azon ritka államok egyike, ahol polgári s z a b a d s á g é s jogegyenlőség nem csak papíron, hajiem m a g á b a n az életben é s gyakorlatban is megvalósul. A z állam ke­ reteibe tartozó ö s s z e s nemzetek Masarykban mindig igaz é s meg­ értő barátot leltek, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy Masaryk milliós személyi a d o m á n y á v a l lehetővé tette a cseh­ szlovákiai magyar kultúra legfőbb intézményének, a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi T u d o m á n y o s és Művészeti A k a d é m i á n a k meg­ alapítását. Páratlan életereje é s munkakedve, kiváló szellemi és erkölcsi k é p e s s é g e i h a z á j á n a k legmagasabb tisztségére emelték, melytől csak agg kora é s a halál futárjaként jelentkező b e t e g s é g miatt vált meg. Hátralévő rövid éveit otthona m a g á n y á b a n é s népének szerető a g g o d a l m á b a n töltötte el. Halálhíre, bár várható volt, mélyen meg­ rendített mindenkit, kinek e s z m é j e a sötétség, az e r ő s z a k é s a babona elleni kíméletlen harc. Mint minden nagy embert, Masarykot is túléli életműve, életpályája pedig példaként lebeghet mindenki előtt, aki népének s o r s á t igazán a szívén viseli. (_)

Komolyabb magyar

kultúrélete!!

A vojvodinai magyar kultúréletben az o l v a s ó k ö r ö k r e é s k ö z ­ m ű v e l ő d é s i egyesületekre igen fontos szerep vár. E z e k az egyesü­ letek volnának hivatva az itteni m a g y a r s á g kultúréletét megfelelő magaslatra emelni. Sajnos ezen feladatuknak ma semmiesetre sem tudnak megfelelni, mert komolyabb kultúrmunkát a k ö z m ű v e l ő d é s i e g y e s ü l e t e k 10°/o-a sem fejt ki. K e v é s energiájukat teljesen leköti a színtelen és t ö b b é - k e v é s b é értéktelen műkedvelő-színielőadások é s kultúr-vacsorák r e n d e z é s e . A programnélküli társadalmi, illetve t á r s a s á g i élet túlteng a komoly kultúrmunkával szemben. Ezeket az állapotokat igyekszik megszüntetni az új magyar kisebbségi generáció amely az öntudatos haladószeílemű főiskolások v e z e t é s é ­ vel szervezkedik nagyobb városaink kultúrköreinek ifjúsági alosztá­ lyaiban, í g y alakúit ma ki az a helyzet, hogy az ifjúsági a l o s z t á l y o k h a t á r o z z á k meg azt az irányt, amelyen kultúréletünk mint Magyar­ országon is előrelendülhet a haladó, progessziv kultúra felé. E z a haladószellemű kultúra termékenyítőleg hathat munkás és paraszt kultúránk fejlődésére is é s egy magasabb alapon biztosíthatná népünk kulturális kifejlődését. Legnagyobb v a j d a s á g i magyar kultúregyletünk a szuboticai

Magyar O l v a s ó k ö r , amelynek ifjúsági a l o s z t á l y a az ö s s z e s ilyen e g y e s ü l e t e k k ö z t a l e g e r ő s e b b é s ezért különös fontosságot nyernek az O l v a s ó k ö r b e n o k t ó b e r 10-én lezajló v á l a s z t á s o k amelyeken, h á r o m e s z t e n d ő r e v á l a s z t j á k meg a v e z e t ő s é g e t é s a v á l a s z t m á n y t . A z e l ő j e l e k szerint ezen a v á l a s z t á s o n az ifjúság a komolyabb i d ő s e b b kultúrmunkásokkal ö s s z e f o g v a fog fellépni a s z é l s ő s é g e s elemek ellen, akik felhasználva az indiferensek egy r é s z é n e k tájé­ k o z a t l a n s á g á t a magyar szellemtől idegen kultúrfasizmust igyek­ szenek meghonosítani az O l v a s ó k ö r b e n . A z ifjúság programja a k u l t ú r s z a b a d s á g , népünk kulturális nívójának e m e l é s e e l ő a d á s o k sorozatos m e g r e n d e z é s é v e l a komoly s z í n é s z e t e t pótló m ű k e d v e l é s felfrissítése k o r s z e r ű s z í n d a r a b o k e l ő a d á s á v a l , k ü l ö n b ö z ő tanfolya­ mok s z e r v e z é s e . A z élénk iramú agitáció arra enged következtetni, hogy az O l v a s ó k ö r tagjai nem engedik magukat félrevezettetni a t e s t v é r h a r c o t szító g y ű l ö l k ö d ő k s z ó l a m a i t ó l é s t ö m e g e s e n fogják adni szavazataikat a kulturális h a l a d á s t biztosító egyesült-listára, ami a jelen pillanatban igen fontos fejlődési foka v a j d a s á g i magyar kultúránk m e g v é d é s é r e irányuló harcunknak. T i i

A Szenteieky Irodalmi é s M ű ­ v é s z e t i T á r s a s á g m e g a l a k u l t . Né­ hány évvel ezelőtt egy ízben már tömö­ rültek a jugoszláviai magyar írók és az első Szenteleky-társaság a bánáti Magyar Közművelődési Egyesület égisze alatt rö­ vid ideig működött is, az anyaegyesület működésének megszüntetésével egyide­ jűleg azonban az irodalmi társaság tevé­ kenysége is megszakadt. Sok eredménytelen kísérlet után 1937 szeptember 12-én Noviszádon megala­ kult az írók, újságírók, képzőművészek, iparművészek, szobrászok, zenészek és színészek egyesülete, a „Szenteieky Iro­ dalmi és Művészeti Társaság", amely céljául tűzte ki az említett művészeti ágazatokban dolgozó magyar kultúrmun­ kások tevékenységének elősegítését er­ kölcsi és anyagi téren az egész kisebb­ ségi magyarság szolgálatában, néhai Szen­ teieky Kornél humanista elgondolásai szerint. Az alakuló gyűlést indokolt okokból Noviszádra hívták össze s meghívtak arra hatvan személyt az írók, újságírók, művészek és kultúrmunkások közül. A meghívottak közül negyvenketten meg­

jelentek, nyolcan bejelentették csatlako­ zásukat, de elfoglaltságuk miatt nem ve­ hettek részt a gyűlésen, amelyet a ható­ sági kiküldött jelenlétében délután a Pol­ gári Magyar Kaszinó helyiségében tartot­ tak meg. Az új társaság minden tehintetben független kíván maradni s a kulturálisa művészeti célokon kívül nem kíván másérdekeket szolgálni. Tagjai írók, újság­ írók s a többi művészetekben komo­ lyan és hittel dolgozó, érdemes szemé­ lyek lesznek, akik — tekintettel kultúréletünk ziláltságára és sajnálatos szerve­ zetlenségére — arra törekszenek, hogy ezen a területen rendet teremtsenek, cél­ tudatos munkát fejtsenek ki, tanáccsal szolgáljanak közművelődési kérdésekben,, ellenőrzést és kritikát gyakoroljanak, hogy a jugoszláviai magyarság közmű­ velődési életéből eltűnjenek a művésziet­ len, rossz és a kulturális haladást nem szolgáló, káros és semmiképen sem kí­ vánatos jelenségek. A társaság gondos­ kodni kíván arra érdemes írók munká­ inak kiadásáról, terjesztéséről, képzőmű­ vészeti kiállítások, komoly kultúrelőadások, érdekes és a célnak megfelelő szín-

házi előadások, felolvasások rendezéséséről, irodalmi értékű könyvtár szerve­ zéséről. Küzd az analfabetizmus, a tudat­ lanság ellen és világosságot akar vinni a magyar tömegekbe, amelyeknek közmű­ velődési vezetése és szellemi ellátása na­ gyon sok kívánnivalót mutat. A társaság alosztályokra oszlik és az egyes művészeti ágazatoknak megfele­ lően arra hívatott és képzett vezetőket kíván állítani. A részletes alapszabály tervezetet dr. Salamon Frigyes olvasta fel. Megálla­ pították ezután a rendes, pártoló és ala­ pító tagok tagdíját. A rendes tagsági díj havi 5"— dinár, pártoló tag havi 10'—, alapító egyszer s mindenkorra 5.000 —, vagy évi 1000'— dinár. Hogy ki lehet a társaság rendes tagja, azt az alapszabá­ lyok pontosan körülírják. A tagfelvétel­ ről a választmány dönt s ugyancsak ez dolgozza ki a társaság ügyrendi, műkö­ dési szabályzatait és programját. Az ala­ kuló gyűlés azt a reményét fejezte ki, hogy az új, független társaság szabad fóruma lesz minden irodalmi és művé­ szeti törekvésnek a kisebbségi magyarság kulturális megőrzése, fenntartása és fej­ lesztése, a délszláv - magyar kulturális összefogás és együttműködés létrehozása érdekében. Az ideiglenes vezetőség nagy hátránya, hogy az alakuló gyűlésen tekintélyes számban megjelent fiatal és haladó szel­ lemű erőket a régi szokáshoz híven nem vonták be a társaság vezetőségébe, mely ezáltal nem nyújt kellő reményt, haté­ kony és a kisebbségek számára egyedül lehetséges haladószellemű munkára. Az ifjúságot még mindig az egyes alosztá­ lyokba, vagy szakosztályokba igyekez­ nek leszorítani ahelyett, hogy megfelelő teret biztosítanának számára a társaság legfőbb munkásságában. Reméljük, hogy az alapszabályok jóváhagyása után meg­ választandó rendes vezetőség kiküszö­ böli ezt a jelentős mulasztást.

E g y p e t r o v o s z e l ó i l e v é l . Hogy milyen felfedezés és öröm olvasóinknak a falukutatás mozgalma, bizonyítja ez a kis levél: „Ezennel tudatjuk, hogy mi is vállal­ tuk a falukutatásban, hogy részt veszünk. De jó is ránk, hisz ilyenkor tűnik ki, hogy még hol állunk a munkával. Nem kell Braziliába menni és ott kutatni, még saját falunk sincs kikutatva. Tehetetlen­ nek bizonyultunk, nagyon kevés adatnak állunk még birtokában. Amerre fordul­ tunk, elképpesztő dolgokra bukkantunk... Az eredmény kevés, de nincs más kiút, nem mondhatunk le, ha elestünk, fel­ kelünk, ha valamit nem tudunk, megta­ nuljuk. Ezt a kis eredményt elküldjük, később majd többet sikerül megtudnunk." Petrovoszelói terjesztő-bizottság

— A csehszlovákiai Magyar F i a t a l o k S z ö v e t s é g e kiadásában októ­ ber elején megjelenik a „Ludas Matyi" cimű négyfelvonásos népies dráma, ame­ lyet Fazekas Mihály költői elbeszéléséből színdarabra Bodnár István haladó író dolgozott fel. A kitűnő, nevelőhatású és mulatságos jelenetekkel tarkított szín­ darab igen alkalmas kultúregyesületek és műkedvelőszínpadok részére.

A vojvodinai munkásság összetétele 1936-ban. * 1. A z ö s s z e s alkalmazott mun­ k á s o k s z á m a (földmunkások nélkül): Vojvodinában

Jugoszláviában

105.000

756.000

2. A m u n k á s s á g ö s s z e t é t e l e ter­ m e l é s i csoportok szerint ° / o - b a n : a) Ipar, gyáripar, bányászat kohászat, közlekedés . b) Kereskedelem, bankok, szabad foglalkozások, egyéb hivatalok . . . c) Háztartás, vendéglők, egészségügy

Vojvodina

Jugoszlávia

65.1

70.7

17.8

15.8

17.1

13.5

3. A m u n k á s s á g i p a r á g a k szerint:

összetétele

1*

<3 *o

o ?

•4: o

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

c)

közlekedés. textil . . élelmezés . fa . . szabó . . vas- és fém kő. . . építészet bőr . erdő . nyomda . . villamosság, vízvezeték . kémia dohány papír . egyéb.

o

11.944 10.218 10.135 7.143 6.162 5.381 5.242 4.489 3.277 1.181 1.089

11.0 9.6 9.5 6.7 5.6 5.1 5.0 4.3 3.0 1.1 10

11.8 19.1 26*9 40.0 20.0 10.1 21.5 9'4 16.0 2.6 12.4

924 736 441 193 1,067

0.9 0'7 04 0.2 1.0

12.2 7.2 4.2 4.2 24.9

összesen

67.030

65.1

12.6

1. keresked. . 2. városi és közs. hivat. 3. bankok, sza­ bad foglalk.

9.640

9.0

16.5

6.158

5.7

20.5

3.472

3.1

12.6

összesen

19.270

17.8

16.0

1. háztartás . 12.500 2. egészségügy 3.843 3. szálloda, ven­ déglő . 2.357

11.6 3.4

20.3 23.3

2.1

10,3

17.1 100.0

18.3 13.8

13. 14. 15. 16. h) 6;

V*

c

Iparág

1

összesen . Osszmunkásság

18.700

* A Központi Munkábiztosító, a Humanitarni fond és a Bratinska blagajna kimutatásai alapján.

Szerezzetek űj előfizetőket a »HID«~nak!

SZEMLE,

SZEMELVÉNYEK

I g n a z i o Silones B o r é s k e n y é r . (Eugen Prager, Bratislava.) Silone, az új­ ságíró, a „Fontamara" és a „Fasizmus" ismert írója legújabb könyvében határo­ zottan jobb irodalmárnak mutatkozik, mint politikusnak s ezért magávalragadó művészi szép könyvét bizonyos kritiká­ val kell olvasnunk. Regényében, amely­ ben egy illegális intellektuel lelki profil­ ját rajzolja, valójában saját belső harca­ inak képét adja, amelyekben a kispolgári környezetben szerzett intellektuális és érzelmi elemek összeütköznek a proletár világnézettel. De tipikus és jelentős ez a könyv, mert a főhős esete ezer és ezer intellektuelben ismétlődik ma meg. Amint már a „Fontamara" is mutatta, Silone nem az ipari munkásság, hanem a parasztság írója, még pedig ebben az esetben az ipari központoktól távolélő, tökéletesen kiszolgáltatott, tapasztalatlan parasztságé. Ipari proletariátus alig mu­ tatkozik a könyvben és akkor sem a gyármunkásság, hanem egyesek (szabónő, gesztenyeárus, kőműves, kalauz) a meg­ személyesítői, akik mögött nem látszik a tömeg. Az egyedüli kollektív a falu, a babonás, nyomorék, elesett cafone-k (föld­ munkások). A kor az abesszin háború ki­ törésének ideje, a megfélemlítéssel, hatal­ mas propagandával létrehozott tömegpszihozis, minden becsületes szándék, akarat és ellenállás lapulásának ideje. Az emigrációból titokban hazajött és otthon dolgozni akaró Spina tökéletesen tehetetlennek érzi magát az erőszakkal, a mindent befonó pártgépezettel szem­ ben. Beletörődni a tétlenségbe nem tud és mivel semmi hátvédet, semmi töme­ get nem talál, a kérdés teljesen az egyéni becsület és lelkiismeret területére tolódik el. Két köteten át kétségbeeset­ ten ébresztgeti az emberekben az ellen­ állást, keres kapcsolatot, de ha egyéni felelősségérzete nem is törik meg, lelki problémája meglehetősen ködösen és ha-

tározatlanul oldódik meg, jómaga gyö­ kértelen és sorsa is bizonytalan marad. Alapos diagnózis és művészi lélekfestés mellett hiányzik Silone könyvéből a perspektiva, a jövő kérdése. A regény tökéletes művészettel meg­ rajzolt két mellékalakjának, Don Benedetto-nak és Cristina Colamartini-nek lelki fejlődése is hasonló vonásokat mu­ tat, de ezeknek ábrázolása talán meg­ győzőbb a főhősénél. Don Benedetto, a pap és tanár nem képes magát a Vati­ kán opportunista politikájának és gyáva kompromisszumainak alávetni. O az Antikrisztust nem a forradalomban, ha­ nem a fasizmusban látja, rejtegeti és tá­ mogatja az illegális Spinát és ha mérge­ zett ostyával és borral el nem teszik láb alól, hát aktiv előmozdítójává válhat egy antifasiszta mozgalomnak. A regény legpozitívabb és leghatározottab oldala azonban kétségkívül a klerikalizmusnak, mint a fasizmus szö­ vetségesének leálcázása. Nagyszerűen mutatja be a magas klérus álláspontját az abesszin háború kitörésekor és az ala­ csonyabb papság tehetetlen alázatosságát. Nagyon sikerült még leírása annak a ti­ pikus mozgalomnak, amelyben a fasiszta ifjúság a „második forradalmat" emlegeti és várja és érdekes az az elterjedt le­ genda, hogy az igazi Mussolinit a Banca Commerciale (az olasz finánctőke legha­ talmasabb képviselője) pincéjében tartják fogva. A pozitív perspektiva határozott hiánya mellett is tagadhatatlanul nagy élményt jelent ez a könyv az olvasónak. (K. M.)

Nikoláj Bogdanov: A z első le­ á n y . (Prager könyvkiadó, Bratislava.) A régi világ tünő romjai és egy épülő világ új falai között hirtelen átvedló em­ berek közé vezet el ez a könyv. Friss lehelletet hoz magával, mert ifjúságról szól, de sok belső zavart, tanácstalansá­ got is, mert még ott leskelődik a mult, ami belénk nőtt s amin nem lehet egy­

szerre átgázolni. — A történet egyszerű, rövid : Az első leány nevelődése az ifjú­ munkások sejtjében. Egy határozott, ön­ tudatos kis lény, aki mindenütt meg­ állja a helyét, csak ott nem, ahol még tapasztalat, segítség, tanács nincs : a sze­ relemben. Egy újtipusú, felemás lelkű leányban a szabadságból szabadosság lesz. Következetes akar lenni és szekszuális és érzelmi életét is bizonyos új princí­ piumok szerint beállítani. Erre azonban rácáfol az élet, a buta élet betegséget és csömört hoz. A forradalom első évei, első évei egy szabadabb emberi életnek, szaba­ dabb szerelemnek — első évei egy le­ ánynak. Olyan probléma ez, amit — előre látjuk — nem fog megoldani egy kis­ lány. Kitaposott út még nincs, egy hoszszú nevelés útjának végén lesz csak megoldás. Két világ között mindent újon­ nan kezdő, ezer tévedésben erősödő ifjúság könyve ez. Valamikor talán úgy fogják olvasni az első leány úttörő élétét, szomorú tapasztalatait, mint ahogy mi olvassuk Odysseus hánykolódását. Csakhogy ebből a hánykolódásból nincs édes hazatérés, nincs megérkezés, mert nincs kitaposott út és az ismeretlenben elvesz az egyén útja. így kallódik el a könyv meséjében egy fiatal élet. „ A ma­ gasztostól a nevetségesig csak egy lépés. Lelkesülten a gondolattól, hogy szétrom­ boljuk a régi életformákat, ezzel az egy lépéssel túlléptük a határt, mocsárba ju­ tottunk". Nem vén moralistáknak és nem kis perverzitásokat keresőknek való ez a könyv. De komoly, lelkesülten újat, job­ bat akaró ifjúságnak. Naiv komolyság, csupa egyszerű jóakarat az a légkör,, amiben az ifjúság mozog, de a naiv szán­ dék és túlbuzgóság mögött acélosodik a felelősség, a kötelességtudás. Ahogy jegy­ zőkönyveiket, naplójukat vezetik, ahogy küzdenek és ahogy szeretnek, mind csak átmeneti képe egy fejlődő, igazodó élet­ nek. Lehet, hogy mindig ott érezzük a

magasztos és a nevetséges határán mozgó naivságot, de a végén mégis valami friss lehellete marad meg egy komolyan job­ bat akaró, küzdő ifjúság életének.

munkásosztály minden olyan egyezményt amely teljes erővel küzd a demokrata elvekért, örömmel üdvözöl.

M A S A R Y K

(E. Zs.)

%-*t R a d n i k , IX. 14. Megegyezés. A napi sajtó az Egyesült Ellenzék szerbiai ré­ szének és a Paraszt-Demokrata koalíció­ nak megegyezéséről ír. A megegyezés pontjai egyelőre ismeretlenek, csak a be­ avatott körök tudják miről van szó, míg a dolgozó tömegek találgatásra kénysze­ rülnek. A május ötödiki választások előtt a közvélemény tudta, hogy a ParasztDemokrata koalíció a szerbiai ellenzéki pártokkal választási egyezményt kötött. A z eredmény nem maradt el, de az idők folyamán haladást nem észlelhettünk. Az Egyesült Ellenzék a horvát kérdésben nem foglalt el egységes álláspontot, nem ismerte el teljesen a demokrácia elveit és azon társadalmi mozzanatokat, amelyek szükségszerűen egy erős demokrata blok­ kot követeltek a munkásosztály részvéielével. Nem tudhatjuk, hogy ez a megegyezés a horvát kérdésre, az ország közéletének demokratizálására milyen megoldást alánl. Épen ezéft nefn tudhatjuk, hogy a jövő­ ben milyen irányt vesz a pártokon belül már folyamatban levő diferenciálódás. Egy azonban biztos: a megegyezés a ki­ alakulófélben levő két tábor, a demokrata -és antidemokrata táborok kikristályoso­ dását nagy mértékben meggyorsítja. A közeli napok megmutatják, hogy a párt­ vezérek, egyenként vagy összesen, melyik irányhoz csatlakoznak. Ezek a kérdések a munkásság szá­ mára is életbevágóan fontosak. A mun­ kásság a demokráciát képviselő erők összpontosítását követeli az antidemokra­ tikus elemek ellen a békéért, a fasizmus és a háború ellen folytatott harc alapján, ami egyedüli biztosíték arra, hogy a leg­ szélesebb néptömegek érdekeinek meg­ védése elé ne gördüljenek akadályok. A

a

demokráciáról „Nem mindén jelentőség nélkül való, hogy a haladás és fejlődés eszméjét a demokratizmus követelményeivel egyide­ jűleg hirdették és fogadták el általánosan; az összefüggés belső és lényeges . . . a demokratizmus haladőszellemű és újjá­ teremtő". „A demokratizmus nem csupán poli­ tikai egyenlőséget ismer, mint például az általános szavazati jog, hanem gazdasági­ szociális, erkölcsi, vallási és általában szellemi egyenlőséget is", a békéről „ A militarizmus más valami, mint a hadsereg, amely az állam védelméhez mindenütt szükséges. Militarizmus alatt azt a különleges rendszert kell érteni — amelyet Poroszország sulykolt ki s amit Ausztria átvett — amely rendszerben a porosz katona, jobban mondva a porosz tiszt úgyszólván világegyetemi értékmérő fogalom, a szociális funkciók értékmérője lett, amelyben az egész állami és társa­ dalmi berendezkedés a tisztekhez alkal­ mazkodik s ahol az állami költségvetés­ ben a hadseregre aránytalanul többet adnak ki, mint a többi tételre", a nemzetiségi kérdésről „ A z erőszakos elnyomás, elnemzetlenítés és áthasonítás minden kevert ál­ lamban az erőknek rettenetes elpazarlása és az erkölcsi színvonalnak leszállítása; az uralkodó, elnyomó nemzetek maguk­ nak is ártanak, ha erőszakot engednek meg és azáltal is, hogy az elnyomott nemzetnek legjobb jellemeit sohasem fogadják be". „Saját nemzetem szeretetéből nem következik, hogy más nemzeteket ne sze­ ressek".

33

Kiadóhivatalunkból F e l k é r j ü k t e r j e s z t ő i n k e t , hogy a küldött lappéldányokkal a legközelebbi számig pontosan számoljanak el. A késedelmes elszámolások miatt a lap anyagi nehézségekkel küzd. Kiadóhivatalunk a HID 1936-os évfolyamának márciusi, májusi, júniusi és októberi számait teljes árön vásárolja vissza.

Újítsa meg előfizetését! A H I D posta takar ék p é n z t á r i

csekkszámlája:

58297 A HIDelőfizetési díjas Jugoszláviában: Egy évre 30'—, félévre 16'—, negyedévre 9r— dinár, Egyes szám ára 3'— dinár. Magyarországon: egy évre 4'—, félévre 2"—, negyedévre 1*— pengő* Egyes szám ára: 40 fillér. Franciaországban: egy évre 20'— fr., félévre 10'— fr., negyedévre 6'— fr. Egyes szám ára 2'— fr.

A „HÍD" a magyar fiatalok lapja! Olvassa és terjessze a „HID"-atí Kéziratokat csak a portó előzetes beküldése mellett küldünk vissza. Csak teljes névvel és címmel ellátott kéziratokat veszünk figyelembe. Lapunkban megjelent minden egyes cikkért irója felelős. — Levelek és kéziratok Adm. i Red. HID Subotica, post, fah 88. cimre küldendők.

„HID" MAYER

lüerarni časopis, izlazi deset puta godišnje. — Odgovorni OTTMÁR

— Redakcija

i administracija:

SUBOTICA,

urednik i izdavač: Petrogradska

ul 35

Gradska štamparija, Subotica. 37—761