IV. A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete

IV. A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete

1. Összefoglaló a VKKI, mint kedvezményezett kezelésében lévő 1067-es projektek előrehaladásáról A VKKI, mint jelenleg 17 KEOP projekt kedvezményezettje és megvalósítója (kb. 180 mdFt), valamint a KvVM kijelölése alapján a pályáztatott vízügyi fejlesztések felügyeletével felhatalmazott szervezet (további 100 mdFt) az operatív programok projektjeinek lebonyolításával kapcsolatban az alábbi általánosítható problémákat tapasztalta, melyek kijavítása, megszüntetése kiemelten fontos a projektek határidőre és az előírt jó szinten történő megvalósításával kapcsolatban: 1.

A jogszabályváltozásokat a projektek pályázati útmutatói nem követik, az IH részéről ezek kezelésére nem kap a Kedvezményezett egyértelmű iránymutatást. Pl. ÁFA Tv. Többszöri módosítása (emelés, fordított ÁFA), KBT és kapcsolódó jogszabályok változása (tételes elektronikus költségvetési kiírás készítése nem kiviteli tervdokumentáció alapján), azonnali beszedési megbízás kiadása, letéti számla előírása, stb. Javaslat: A jogalkotás során a különböző – a projekteket is érintő jogszabályok kialakítása és változtatása során még azok elfogadása előtt történjen meg a projektekkel kapcsolatos eljárások kialakítása, illetve a jogszabályokkal szinkronban történő módosítása is. 2.

Nincs összhang a magyar Pályázati Útmutató és a vonatkozó EU Giude-k között. (CBA Guide, AF-re vonatkozónak pedig a szerkezete más, pedig az EU-s szabályozás 2008. júniusi. ) Javaslat: Az Eu. és a hazai szabályozás szinkronját központilag szükséges megteremteni. 3.

Bonyolult a pályázati rendszer beadás, lebonyolítás, szabályozás ügyrendje. Az egyes alprioritások tekintetében eltérő szabályok vannak, nehezen követhetők. Lassú a folyamat a pályázat beadástól a támogatásig 4-6 hónap, A közbeszerzési dokumentációk minőségbiztosítása 2-3 hónapig is elhúzódik, a közbeszerzési folyamat további 6-8 hónapig is elhúzódik. Ilyen formában a projekt tényleges megvalósítására kevés idő marad. A folyamat körülményes, túlbürokratizált, többszöri változtatást írnak elő a minőségbiztosítást végzők, de a felelősségvállalás mind a közbeszerzés mind a megvalósítás tekintetében kizárólag a kedvezményezetté. A pályázati kiírások módosítási folyamata lassú és nehézkes. Emiatt több esetben a pályázatok beadása csúszott. Javaslat: A pályázati eljárásokat lényegesen egyszerűbb, rugalmasabb és teljesíthetőbb szabályok mentén szükséges megvalósítani. 4. A hatósági ügyintézés- főképp az engedélyezés tekintetében – sok esetben hónapokkal haladja meg az erre vonatkozó jogszabályi intézési határidőket. (Bereg, Tisza, RSD, Duna projektek). Kiszámíthatatlanságot okoz, és jelentős csúszást a projektben. Javaslat: A hatósági ügyintézés folyamatát az előírt határidők alatt és a projektekért való közös felelősséggel szükséges végezni, meg kell valósítani az egymáshoz kapcsolódó hatósági munka összhangját. 5.

Az MNV Zrt. pályázati folyamatban betöltött szerepe, feladata, jogai és kötelezettségei a vagyontörvényben hibásan lettek meghatározva, a szükséges eljárások kialakítása a mai napig nincs meg, ezért a projektekben érintett állami területekre vonatkozó tulajdonosi

1

teendők ügyintézése nem valósul meg. Ez a projektek ügyvitelét, engedélyezési folyamatát, későbbi kezelésbe adását ellehetetleníti. Javaslat: A jogszabályt módosítani kell, a projektek ügyintézéséhez szükséges eljárási rendet ki kell dolgozni, és alkalmazni. A fentiekre a részletes konkrét javaslatainkat megadtuk. 6.

A Jaspers szakértők nagyprojekteknél végzett előzetes kontrollja és több körös egyeztetési folyamata 2-4 hónapos folyamatban zajlik, melyben a pályázó indokrendszerét, szempontjait a kézenfekvő, sok esetben jogszabályi alapokon nyugvó indokait nem fogadják el. (a projekt megfelelő mélységű ismeretének hiányában is.) A nagyprojektek kidolgozása a 1067/2005 KH koncepciója és előírásai szerint lettek kidolgozva, melyet már a konzultáció kezdetekor megkérdőjeleztek. (2006-ban egy előzetes EU-s prezentáción ezek a koncepciók elfogadásra kerültek) Javaslat: A projektek ügyvitelének kézben tarthatósága érdekében ezt a folyamatot is egyszerűbbé, egyértelműbbé kell tenni elfogadtatva a szakértőkkel a hazai szabályozások és előírások fontosságát. 7.

Minden támogatott projekt esetén miniszteri kötelezettségvállalás történt a kivitelezett létesítmények Kedvezményezett általi 5 évig tartó üzemeltetésre, ill. az ehhez tartozó üzemeltetési költségek biztosítására. Ez a vízügyi projektek esetén éves szinten milliárdos nagyságrendű. A VKKI esetében 2010-ben befejeződik több ágazati projekt, melyekkel kapcsolatban az aktiválást követően a működtetéssel kapcsolatos kiadások felmerülnek. Javaslat: Az operatív programokon belül megvalósuló projektek részére megtervezett működtetési, üzemeltetési költségeket központilag szükséges biztosítani a projekt megvalósulását követően azonnal. Ennek hiányában a megvalósult objektumok előírás szerinti működtetése nem valósul meg, ami a támogatási összegek visszavonását is eredményezheti. Külön dokumentumként mellékelve: 1. VKKI projekt státuszjelentés 2. KÖVIZIG projekt státuszjelentés

2

2. Fejlesztési Igazgatóság által kezelt projektek státusza NAGYKUNSÁGI ÁRVÍZSZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ PROJECT KEOP-2.1.1/2F-2008-0001 A projekt célja, előzmények

A projekt szükségessége és célja: A projekt tárgya: Az árvízszintek magasságának csökkentést szolgáló, töltésekkel körülhatárolt, szabályozható töltő és ürítő műtárgyakkal rendelkező tározó a Közép-Tisza vidékén. A projekt célja: a tározó elsődlegesen az árhullámoknak a mértékadó árvízszintek alatt való tartásához járul hozzá, másodlagosan pedig lehetőséget teremt a természeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó tájgazdálkodásra. A projekt helyszíne: A tározó a Tisza bal partján a Tisza mai folyásától kissé távolabb a Nagykunsági-főcsatorna mentén a 2.82 sz. Fegyvernek - Mesterszállási ártéri öblözetben a Tiszabura-Abádszalók közút, illetve Tiszagyenda-Kunhegyes alsóbbrendű bekötőút közötti részén helyezkedik el. A projekt célcsoportjai: Az árvízszint csökkentés hatásterületén élők kb. 574 ezer lakos. A Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó projekt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) programjának része. Az árvízi kockázatok csökkentése az EU ajánlásai szerinti "legjobb árvízi gyakorlat" érvényesítése mellett történik. Fő célkitűzés: A Tisza völgy árvízvédelmének fejlesztését előirányzó munka célja az emberek és javak védelme az árvizekkel szemben, integrálva a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztésével. A VTT-nek mindemellett a tiszai Alföld tekintetében új lehetőségeket kell biztosítania a vidékfejlesztés számára. A fejlesztés célállapota: A Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló jégmentes árvíz szintje legalább 1,0 m-rel csökkenjen. A katasztrófával fenyegető árvizek árapasztásának együtt kell járnia az ártér szabályozott vízkivezetéssel történő reaktiválásával. Indokoltság: Az 1998-2002 között bekövetkező sorozatos tiszai árvizek rámutattak, hogy árvízvédelmi rendszerünk hiányosságaira, a rendszer kiépítettségének gyengeségeire. Ebben az időszakban egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több helyen évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. novembere és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy olyan árhullám vonult le a Tisza völgyében, amely rendkívüli vízállásokat és helyzeteket idézett elő, párosulva jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. A jelenlegi módon szabályozott Tisza és környezete (a Tisza-rendszer) a tapasztalatok szerint nem képes az extrém nagy vizek elvezetésére és nem képes a víztöbblet raktározására sem A tervezett létesítmény: árvízszint-csökkentő tározó

3

Az érintettekkel (hatóságok, jogi személyek, tulajdonosok, üzemeltetők, stb.) történt egyeztetéseknek megfelelően került kijelölésre a 40 km2 nagyságú tározó területe, amely 88,10 mBf-i max. tározási vízszint esetén 99 millió m3 víz befogadására alkalmas. Az átlagos vízmélység 2,5 m. Az árvízszint csökkentő tározó vízbeeresztő műtárgyát akkor kell megnyitni, amikor a Tisza teljes szakaszát figyelembe véve a magas szinten levonuló árvizek szintjének csökkentése összhangban a többi üzemelő árvízi tározó hatásával - ezt szükségessé teszi. A Nagykunsági tározó, vízszintcsökkentő hatása egy az 1999-es és a 2000-es árvizek jelentette helyzetet modellezve, önállóan: a vízbeeresztés szelvényében 21-22 cm-nek volt várható, amelyből Csongrádnál még 10 cm marad. A tározó hatása a vízkieresztés helye felett megközelítőleg Tiszafüredig érzékelhető. A rendelkezésre álló statisztikák és a tervezett üzemrend alapján történő becslések szerint e tározó árvízi elárasztására kb. 15 évenként egyszer kerül sor. A Nagykunsági tározó kiválasztott alternatívája (üzemi kapacitáson MÁSZ-nél Q=225 m3/s) már ~5-6 nap alatt feltölthető, a tartózkodási idő egy hónapra, a leürítés plusz 30-40 napra tehető.

A megvalósítás helyszíne: Észak-Alföldi régió /Jász-Nagykun-Szolnok megye/: Tiszagyenda, Tiszabura, Pusztataksony, Abádszalók, Kunhegyes, Tiszaroff

A projekt megvalósítandó műszaki elemei: A projekt a Nagykunsági árvízcsúcs csökkentő tározó megépítésén alapul, ami egy 40 km2 tározóterületű 99 millió m3 befogadójú létesítmény kialakítását jelenti. A tervezett új töltések hossza 16,9 km, a meglévő, magasításra kerülő töltés hossza 9 km, a földmunka mennyisége 1,8 millió m3. A tározó feltöltését és leürítését vasbeton zsilipes műtárgy biztosítja. Megépül a vízbeeresztő és leeresztő csatorna, 4540 m összekötő csatorna, 8 db zsilipes műtárgy, 5 db ideiglenes szivattyúállás, és 1 db öntözővíz kivételi műtárgy.. A beeresztő és leeresztő műtárgy a terület legmélyebb pontján, a Nagykunsági-főcsatorna jobb parti töltésében helyezkedik el.

A projekt költségvetése és ütemezése: A projekt becsült összköltsége: 11 228 533 089 Ft Projekt támogatása: 11 228 533 089 Ft A tervezett befejezése: 2012.05.30. Érintett lakosok száma: 574.000 fő A projekt jelenlegi állása A munkaterület átadása Vállalkozó számára 2009. szeptember 30-án megtörtént. Kiviteli tervek véglegesítése és Mérnök általi jóváhagyása folyamatban van. TSZ 1. számú módosításának Felek általi aláírása 2010. február 04-én megtörtént, mely rendezi többek között- a keletkezett maradvány és árkorrekció elvonását, a fordított ÁFA kérdését, továbbá a KÖSz által követelt többlet 400.000.000 Ft finanszírozását. 4

A támogatási szerződés módosításának aláírásával elvonásra kerül a Nagykunsági árvizszintcsökkentő tározó esetében -az 1 219 546 332 Ft mértékű árkorrekciót is tartalmazó2 022 052 708 Ft maradvány teljes mértékben. Vállalkozók általi számlázás folyamatos, ütemszerű. Kiviteli tervek folyamatos jóváhagyását követően, illetve azokkal egy időben, a helyszíneken a kiviteli munkák megkezdődtek.

Projekt közbeszerzései: A projekt megvalósításához szükséges tenderek közbeszerzési eljárásai sikeresen lezárultak, a vállalkozói szerződések aláírása megtörtént. A projekt előrehaladását hátráltató problémák A KÖSz által informálisan követelt 400.000.000 Ft-os többlet rendezése megoldottnak látszik a Támogatási Szerződés 1. számú módosításának Felek általi aláírása 2010. február 04-én megtörtént, melynek értelmében a Régészeti feltárás soron Maradvány terhére igényelt összeg mértékével költségnövelés történt, így hivatkozott költségsor 1 000 000 000 Ft összeget tartalmaz. HANYI-TISZASÜLYI ÁRVÍZSZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ PROJECT KEOP-2.1.1/2F-2008-0002 A projekt célja, előzmények

A projekt szükségessége és célja: A projekt tárgya: Az árvízszintek magasságának csökkentést szolgáló, töltésekkel körülhatárolt, szabályozható töltő és ürítő műtárgyakkal rendelkező tározó a Közép-Tisza vidékén. A projekt célja: a tározó elsődlegesen az árhullámoknak a mértékadó árvízszintek alatt való tartásához járul hozzá, másodlagosan pedig lehetőséget teremt a természeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó tájgazdálkodásra. A projekt helyszíne: Az árvízi tározónak kijelölt terület a 2.37 számú Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna közi ártéri öblözet része. Délen a Tiszasülyi-főcsatorna, délkeleten a Jászsági-főcsatorna, keleten a Hanyi-éri-főcsatorna, észak felől a Pélyi-csatorna, illetve a Pély-Jászkisér összekötő közút, nyugat felől pedig a Jászkiséri-csatorna határolja. A projekt célcsoportjai: Az árvízszint csökkentés hatásterületén élők kb. 574 ezer lakos. A Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó projekt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) programjának része. Az árvízi kockázatok csökkentése az EU ajánlásai szerinti "legjobb árvízi gyakorlat" érvényesítése mellett történik. Fő célkitűzés: A Tisza völgy árvízvédelmének fejlesztését előirányzó munka célja az emberek és javak védelme az árvizekkel szemben, integrálva a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztésével. A VTT-nek mindemellett a tiszai Alföld tekintetében új lehetőségeket kell biztosítania a vidékfejlesztés számára.

5

A fejlesztés célállapota: A Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló jégmentes árvíz szintje legalább 1,0 m-rel csökkenjen. A katasztrófával fenyegető árvizek árapasztásának együtt kell járnia az ártér szabályozott vízkivezetéssel történő reaktiválásával. Indokoltság: Az 1998-2002 között bekövetkező sorozatos tiszai árvizek rámutattak, hogy árvízvédelmi rendszerünk hiányosságaira, a rendszer kiépítettségének gyengeségeire. Ebben az időszakban egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több helyen évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. novembere és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy olyan árhullám vonult le a Tisza völgyében, amely rendkívűli vízállásokat és helyzeteket idézett elő, párosulva jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. A jelenlegi módon szabályozott Tisza és környezete (a Tisza-rendszer) a tapasztalatok szerint nem képes az extrém nagy vizek elvezetésére és nem képes a víztöbblet raktározására sem A tervezett létesítmény: árvízszint-csökkentő tározó Az érintettekkel (hatóságok, jogi személyek, tulajdonosok, üzemeltetők, stb.) történt egyeztetéseknek megfelelően került kijelölésre az 55,7 km2 nagyságú tározó területe, amely 90,05 mBf-i max. tározási vízszint esetén 247 millió m3 víz befogadására alkalmas. Az átlagos vízmélység 4,4 m. Az árvízszint csökkentő tározó vízbeeresztő műtárgyát akkor kell megnyitni, amikor a Tisza teljes szakaszát figyelembe véve a magas szinten levonuló árvizek szintjének csökkentése összhangban a többi üzemelő árvízi tározó hatásával - ezt szükségessé teszi. A Hanyi-Tiszasülyi tározó vízszintcsökkentő hatása a mértékadó árvízszintet (a továbbiakban MÁSZ) 1 m-rel meghaladó árhullám érkezése esetén, önállóan: a vízbeeresztés szelvényében 47 cm-nek várható, amelyből Szegednél még 18 cm marad. A tározó hatása a vízkieresztés helye felett megközelítőleg Tiszafüredig érzékelhető. A tározó leürítése 86,30 mBf szintig ezen a műtárgyon, ezen túl pedig a meglévő belvízcsatornahálózaton keresztül a Tiszába történik. A rendelkezésre álló statisztikák és a tervezett üzemrend alapján történő becslések szerint e tározó árvízi elárasztására kb. 15 évenként egyszer kerül sor. A Hanyi-Tiszasülyi tározó kiválasztott alternatívája mértékadó árvízszint esetén ~8 nap, ez alatt 1m-es szinten 14,5 nap alatt feltölthető, a tartózkodási idő egy hónapra tehető, ezután a leürítés a további ~30-40 napot vesz igénybe.

A megvalósítás helyszíne: Észak-Alföldi régió /Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye/: Tiszasűly, Jászkisér, Pély

A projekt megvalósítandó műszaki elemei: A projekt a Hanyi - Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározó megépítésén alapul, ami egy 55,7 km2 tározóterületű 247 millió m3 befogadójú létesítmény kialakítását jelenti. A tervezett töltések hossza 24,3 km, a meglévő, magasításra kerülő töltés hossza 7 km, a földmunka mennyisége 4,6 millió m3. A tározó feltöltését és leürítését 2 db vízbeeresztő és leeresztő műtárgy biztosítja. Megépül még 10 db töltést keresztező zsilipes műtárgy, 3 db szivattyúállás. A vízkivételre és

6

vízvisszavezetésre egyaránt alkalmas műtárgy a Tisza jobb parti töltésben a Sajfoki szivattyútelep alatt épül.

A projekt adatai: A projekt becsült összköltsége: 18 858 044 495Ft Projekt támogatása: 18 858 044 495 Ft Projekt befejezése: 2012.06.30. Érintett lakosok száma: 574.000 fő A projekt jelenlegi állása Nagykunsági tározóhoz hasonlóan a Támogatási Szerződés 1. számú módosításának Felek általi aláírása 2010. február 04-én megtörtént, mely rendezi -többek között- a keletkezett maradvány és árkorrekció elvonását, továbbá a fordított ÁFA kérdését. Kiviteli tervek véglegesítése és Mérnök általi jóváhagyása folyamatban van, Vállalkozók számlázása ütemszerű. A Támogatási Szerződés 1. számú módosításának aláírásával elvonásra került a - 2 307 060 815 Ft mértékű árkorrekció is tartalmazó- 5 946 616 320 Ft maradvány teljes mértékben. Kiviteli tervek folyamatos jóváhagyását követően, illetve azokkal egy időben, a helyszíneken a kiviteli munkák megkezdődtek.

Projekt közbeszerzései: A projekt megvalósításához szükséges tenderek közbeszerzési eljárásai sikeresen lezárultak. SZAMOS-KRASZNA KÖZI ÁRVÍZSZINT CSÖKKENTŐ TÁROZÓ KEOP-2.1.1/2F-2008-2008-0004

PROJECT

A projekt célja, előzmények

A projekt szükségessége és célja: A projekt tárgya: Az árvízszintek magasságának csökkentést szolgáló, töltésekkel körülhatárolt, szabályozható töltő és ürítő műtárgyakkal rendelkező tározó a Felső-Tisza vidékén. A projekt célja: a tározó elsődlegesen az árhullámoknak a Mértékadó árvízszintek alatt való tartásához járul hozzá, másodlagosan pedig lehetőséget teremt a természeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó tájgazdálkodásra. A projekt helyszíne: A tározó a Szamos bal partján a 43. számú Szamos-Kraszna közi belvízrendszer, "Északi-főcsatorna, Kocsordi-főcsatorna és K-4" öblözetében, azon belül az Északi-főcsatorna rész-öblözetében a 07.11. Szamos-Kraszna közi belvízvédelmi szakaszban Nagydobos, Szamosszeg, Szamoskér, Tunyogmatolcs, Kocsord, Mátészalka és Ópályi települések között kerül kialakításra 7

A projekt célcsoportjai: Az árvízszint csökkentés hatásterületén élők, kb. 205 ezer lakos. A Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó projekt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (továbbiakban VTT) programjának része. Az árvízi kockázatok csökkentése az EU ajánlásai szerinti "legjobb árvízi gyakorlat" érvényesítése mellett történik. Fő célkitűzés: A Tisza völgy árvízvédelmének fejlesztését előirányzó munka célja az emberek és javak védelme az árvizekkel szemben, integrálva a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztésével. A VTT-nek mindemellett a tiszai Alföld tekintetében új lehetőségeket kell biztosítania a vidékfejlesztés számára. A fejlesztés célállapota: A Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1,0 m-rel magasabban levonuló jégmentes árvíz szintje legalább 1,0 m-rel csökkenjen. A katasztrófával fenyegető árvizek árapasztásának együtt kell járnia az ártér szabályozott vízkivezetéssel történő reaktiválásával. Indokoltság: Az 1998-2002 között bekövetkező sorozatos tiszai árvizek rámutattak, árvízvédelmi rendszerünk hiányosságaira, a rendszer kiépítettségének gyengeségeire. Ebben az időszakban egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több helyen évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. novembere és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy olyan árhullám vonult le a Tisza völgyében, amely rendkívüli vízállásokat és helyzeteket idézett elő, párosulva jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. A jelenlegi módon szabályozott Tisza és környezete (a Tisza-rendszer) a tapasztalatok szerint nem képes az extrém nagy vizek elvezetésére és nem képes a víztöbblet raktározására sem A tervezett létesítmény: árvízszint-csökkentő tározó Az érintettekkel (hatóságok, jogi személyek, tulajdonosok, üzemeltetők, stb.) történt egyeztetéseknek megfelelően került kijelölésre a 51,1 km2 nagyságú tározó területe, amely 112,65 mBf-i max. tározási vízszint esetén 126 millió m3 víz befogadására alkalmas. Az átlagos vízmélység 2,5 m. Az árvízszint csökkentő tározó vízbeeresztő műtárgyát akkor kell megnyitni, amikor a Tisza teljes szakaszát figyelembe véve a magas szinten levonuló árvizek szintjének csökkentése összhangban a többi üzemelő árvízi tározó hatásával - ezt szükségessé teszi. A Bodrogközben, a Szamoson és a Szamos feletti Felső-Tiszán épülő tározók a Felső-Tisza szinte teljes hosszában képesek biztosítani 60-70 cm-es vízszintcsökkentést a rendkívüli árhullámok esetén. Ennek a rendszernek egy eleme a Szamos-Kraszna-közi tározó, mely önálló vízszintcsökkentő hatása: a vízbeeresztés szelvényében 60-80 cm, a Tiszán Vásárosnaménynál 30-40 cm, amely Tokajnál még 15-20 cm marad. A rendelkezésre álló statisztikák és a tervezett üzemrend alapján történő becslések szerint e tározó árvízi elárasztására kb. 30-40 évenként egyszer kerül sor. A Szamos-Kraszna-közi tározó az elvégzett vizsgálatok eredménye szerint 2-3 nap alatt feltölthető, a tartózkodási idő 2-3 hétre tehető, ezután a leürítés még további 2-3 hetet vesz igénybe.

A projekt megvalósítandó műszaki elemei: A projekt a Szamos – Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó megépítésén alapul, ami egy 51,1 km2 tározóterületű 126 millió m3 befogadású létesítmény kialakítását jelenti. A tározó feltöltését és

8

leürítését vasbeton zsilipes műtárgy biztosítja. Megépül a vízbeeresztő és leeresztő csatorna, 4540 m összekötő csatorna, 8 db zsilipes műtárgy, 5 db ideiglenes szivattyúállás, és 1 db öntözővíz kivételi műtárgy.

A projekt adatai: A projekt összköltsége: 17.407.385.935 Ft Projekt befejezése:

2013.04.

Érintett lakosok száma: 32.738 fő Érintett települések: Mátészalka, Tunyogmatolcs, Kocsord, Győrtelek, Szamosszeg, Szamoskér, Ópályi Nagydobos

A projekt jelenlegi állása A projekt befejezési határidő nem a pályázat benyújtásától, hanem a kormánydöntéstől számítva lett megállapítva az NFÜ jóváhagyásával. JASPERS Completion Note 2009. október 22-én beérkezett. A kérelem kiküldésre került az NFÜ felé. A teljes Application form továbbításra került az EU részére 2009. október 29-én, amit 2009. november 04-én befogadtak. NFÜ jóváhagyta az ÁFA növekmény miatti támogatási összeget (17.407.385.935) Támogatási szerződés módosítás NFÜ általi ellenjegyzése megtörtént. Brüsszeli kérdés-válaszok egyeztetése 2010.02.22-én megtörtént, a végleges magyar és angol válaszlevél a Bizottság részére megküldésre került.

Közbeszerzések: A közbeszerzési szakértő a 2009. június 15-én kötött vállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően megkezdte munkáját. Építés tender dokumentációjával kapcsolatos KSZ-Deloitte-EKKE észrevételek 2010. január 25én kerültek Kedvezményezett számára továbbításra. A végleges dokumentáció 2010. március 19én jóváhagyásra került, feladása még nem történt meg. A PR és Mérnök tenderek 2010. január 13-án feladásra kerültek. A közbeszerzési eljárások lefolytatása folyamatban vannak, várható szerződéskötések 2010. április végére várható A projekt előrehaladását hátráltató problémák: A területszerzés kisajátítási eljárásainak elhúzódása késleltetheti a projekt előrehaladását.

TISZA HULLÁMTÉR: NAGYVÍZI MEDER VÍZSZÁLLÍTÓ KÉPESSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA A SZOLNOKI VASÚTI HÍD ÉS KISKÖRE KÖZÖTTI SZAKASZON KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0006 A projekt célja, előzmények 9

A projekt célja: A projekt célja a levonuló árhullámok akadálymentes levezetésének elősegítése és összhangban a térség optimalizált vízellátottságával egy komplex területfejlesztési program alapjainak megteremtése, amely környezeti, gazdasági és szociális változásokat előidézve hosszú távon képes a fenntartható fejlődés lehetőségeit biztosítani, így 1,5 millió ember számára nyújt nagyobb élet-és vagyonbiztonságot. Ezen belül több fő fejlesztési irány jelölhető meg: • •

a hullámtér levezető képességének javítása a nagyvízi sáv növelése, az árvízvédelmi biztonság megteremtése a Közép – Tisza védelmének érdekében.

A projekt fő elemei: A projekt elemei a Tisza nagyvízi medrének vízszállító képességének javítása, a levonuló árhullámok akadálymentes levezetésének elősegítése a hullámtér természetvédelmi rehabilitációjával összhangban. Az árvíz levonulásának elősegítése érdekében, a Szolnok vasúti híd és a Kisköre közötti szakaszon, hullámtéri és folyószabályozási beavatkozásokat kell végezni. Ezek a beavatkozások a nagyvízi levonulást akadályozó képződmények és létesítmények rendezését jelentik. Ezek közül a nyárigátak rendezése, övzátonyok elbontása, árvédelmi töltések nyomvonal-korrekciója, valamint a hullámtéri nagyvízi levezetősáv kialakítása a feladat. A nagyvízi levezetősáv kialakítása során az elburjánzott aljnövényzet irtását, az erdőművelés előírás szerinti végrehajtását értjük. A projekt során az említett hullámtéri beavatkozások mellett vizsgálat tárgyát képezi, hogy a javuló, illetve stabillá váló természetes "vizes" környezetben milyen területhasználati elemek vezetnek a terület fenntartható fejlődéséhez. Az Európai Unió célkitűzéseivel, valamint az ÚMFT tervezési prioritásaival összhangban lévő projekt a munkahelyteremtést, életminőség javítást, a terület népességmegtartó erejének és gazdasági potenciáljának fokozását szolgálja, így a jövőbeni támogatási struktúrákhoz és területfejlesztési elképzelésekhez is tökéletesen illeszthető.

A projekt tervezett összköltsége: 11.789.419.562 Ft Támogatás igényelt összege: Projekt befejezése: Érintett települések:

11.789.419.562 Ft

2013. április 17 db

A projekt jelenlegi állása A Támogatási szerződés dokumentációja 2009. november 24-én beérkezett. A dokumentumok alapján elkészített Támogatási szerződés tervezetet a KSz decemberben megküldte a Kedvezményezett részére.

10

A megvalósítási szakasz támogatási szerződése 2010. január 15-én lépett hatályba. Az Application form 2010. január 19-én beadásra került. A JASPERS 2010. február 5.-én kiadta a Completion Note-ot. A támogatási kérelmet az NFÜ 2010. márciusában meg az Európai Bizottság felé. Az EB-től március 26.-án észrevételek érkeztek, amelyre vonatkozóan április 12.-én a VKKI-ban egyeztetésre kerül sor IH-KSZ-VKKI részvételével. A Kedvezményezett 2009. decemberének második hetében küldte meg minőségbiztosításra a PR, Mérnök tenderek dokumentációit. Az első körös minőségbiztosításuk a külső szakértők és a KSz részéről lezárult. A vélemények megküldésre kerültek a Kedvezményezett részére, a PR tender átdolgozott anyaga 2010. március 3-án megérkezett, az átdolgozott mérnök tender április elején beérkezett KSZ részére. Az Építési tenderek minőségbiztosítását 2010. januárjában lefolytatta a Deloitte, valamint a KSz észrevételei is elkészültek. Ezek megküldésre kerültek a Kedvezményezett részére, azonban az átdolgozott verzió még nem ért vissza. A projekt előrehaladását hátráltató problémák Az EB észrevételek a NATURA 2000-es területeken a vonatkozó Irányelv által elvégzendő hatásbecslésre vonatkozóan kérnek információt. A kérdések megválaszolása további egyeztetést igényel az illetékes nemzeti parkkal. Első fordulós maradványpénz pontos összegéről (2006. december 20 előtt kifizetett menedzsment költség) egyeztetések folynak. Ennek lezárultáig a Záró Projekt Előrehaladási Jelentés sem kerül jóváhagyásra. DUNA PROJEKT KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003 A projekt célja, előzmények

A projekt indokoltsága, célja Az árvízvédelmi fejlesztés elsőrendű célja a Duna-völgyben élő emberek és javaik védelme az árvizekkel szemben. Tökéletes árvízi biztonság nem létezik, ezért ennek elérése nem is lehet célunk. A projekt célkitűzése olyan árvízvédelmi fejlesztés megvalósítása, amely esetén az elérhető haszonnak az értéke nagyobb a ráfordított költségek és a várható árvízkárok értékénél a projekt életciklusa során a jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével. Mindezek és a helyzetértékelés alapján meghatározott műszaki, gazdasági, társadalmi és jogi szükségszerűségek tudatában a projektcélkitűzést az alábbiakban foglalhatjuk össze, amely megfelelő választ ad meghatározott, valós műszaki, gazdasági, társadalmi és jogi szükségszerűségekre: A korábbi, de különösképpen a 2002. és 2006. évi rendkívüli dunai árvizek védekezési tapasztalatai alapján, rövid határidőn belül megvalósítható a jelentős műszaki veszélyt jelentő káros árvízi jelenségek megszüntetése. Ezzel megvalósul a jogszabályban meghatározott mértékadó árvízszint (MÁSZ) elleni kielégítő biztonság és elérhető az árvízi kockázat gazdaságilag racionális szintje a fejlesztéssel érintett magyarországi Duna-szakasz állami fővédvonalain. 11

Egyéb lokális szakaszok fejlesztési munkálatainak elvégzése 4,9 km hosszon A Duna projekt során fejlesztendő és építendő összes töltéshossz kb. 180 km. A projekt célcsoportjai: A projektjavaslat célcsoportja az árvízi fejlesztéssel érintett árvízi öblözetek lakossága, a területen működő intézmények és gazdálkodó szervezetek, illetve a terület (épített) környezeti, táji és természeti értékei.

A projekt adatai: A projekt összköltsége: 30.099.810.274 Ft Támogatás összege:

30.099.810.274 Ft

Projekt várható befejezése: Érintett lakosok száma:

2013.06.30 510.000 fő

Érintett kistérségek: Mosonmagyaróvári, Csornai, Téti, Győri, Szentendrei, Ráckevei, Ercsi, Adonyi, Paksi, Szekszárdi, Kunszentmiklósi, Kiskőrösi, Kalocsai, Bajai, Mohácsi

A projekt jelenlegi állása Az előkészítési szakaszra vonatkozó Támogatási Szerződés módosítása 2009. október 29-én aláírásra került, melynek oka az ÁFA- növekményből eredő többletköltség-igény. JASPERS megbeszélés volt 2009. június 29-én, a Guidance Note kiadása 2009. július 06-án megtörtént. Ezt követően Jaspers 2009. november.13-án győri látogatás keretében a helyszínen tájékozódott a projektet illetően, melynek keretében megfogalmazott kérdéseit 2009. november.23-án küldte meg érintettek számára. 2. fordulós TSZ megkötése 2010. február 26-án megtörtént, Jaspers számára teljes átdolgozott második fordulós pályázati dokumentáció rendelkezésre áll. A Kormány 2010. március 24-én döntött a projekt megvalósításáról.

Közbeszerzések: Közbeszerzési dokumentációk (11 db kiviteli tenderdokumentáció, 1 db mérnök és 1 db eszközbeszerzés tenderdokumentációja) minőségbiztosítása megtörtént, az észrevételek a Kedvezményezett részére megküldésre kerültek. Az összes tender jóváhagyása esetén kerülnek feladásra. A PR tenderdokumentáció külső minőségbiztosító minőségbiztosítása folyamatban van.

általi ellenőrzése lezajlott, a KSz

A projekt előrehaladását hátráltató problémák A Kormánydöntést követően a Jaspers kiállítja a Completion Note-ot, benyújtásra kerülhet Brüsszelbe a projekt Támogatási Kérelme. A kormánydöntés megtörtént, de az Application formon, további kismértékű módosítások elvégzése szükséges a Jaspers iránymutatásai alapján. 12

A projekt előrehaladását hátráltató problémák megoldása érdekében tett FI intézkedések Az Application form átdolgozását követően a KSz előzetes ellenőrzés alá kívánja vonni a dokumentumot.

KIS-BALATON VÍZVÉDELMI RENDSZER II. ÜTEM MEGVALÓSÍTÁSA KEOP-2.2.1/2F/09-2009-0001 A projekt célja, előzmények

A projekt indokoltsága A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, s a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb számban ugyan – de fennmaradt. Természetesen következett tehát, hogy 1979-ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az 14.750 ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékébe. A Balaton szintén egyedülálló nemzeti kincsünk, így vízminőségi állapotának megőrzése elsőrendű feladatunk. E cél elérését szolgálja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (rövidített nevén KBVR) is. A 60-as évek elejétől a Balaton környékén lezajló nagymértékű turisztikai, ipari és mezőgazdasági fejlődés fontos szerepet játszott a Balaton vízminőségének romlásában. Megnövekedett a tó külső - vízgyűjtőről származó - tápanyag terhelése, amely a belső terhelés növekedését, a szerves tápanyag felhalmozódását idézte elő. Ennek következtében nagymértékű eutrofizációs folyamat indult meg.

A projekt célja A projekt megvalósulása, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer teljes befejezése a Balaton vízminőségének javulásához járul hozzá. A vízvédelmi rendszer működésének lényege, hogy a Zala folyó vizét a völgyben szétterítve terelőtöltésekkel irányítva megfelelő hosszú időt adjunk a természetnek a folyó vizével érkező tápanyagok (elsősorban foszfor) feldolgozásához, lebontásához, így a vízminőség-romlását lassítsa, megállítsa, visszafordítsa és az eutrofizációs folyamatokat a Keszthelyi-öböl elé helyezése. A Kis-Balaton teljes kiépítésével a folyamatos tápanyag-visszatartás tartósan kedvező hatást gyakorol a Balaton vízminőségére és Európa egyik jelentős természetvédelmi területe élővilágának élettere jelentősen növekszik. A Balaton védelmét és a természeti értékek megóvását egyaránt biztosító üzemrend kerül kialakításra a szükséges monitoring rendszerrel együtt. A Balaton vízminőségének javulása a térségben pozitív gazdasági és társadalmi hatást fejt ki elsődlegesen az idegenforgalom fejlődése révén.

Projekt elemei:

13

A Kis-Balaton II. ütem projekt a Balaton nyugati vízgyűjtőjének vízvédelmi rendszerében kerül megvalósításra. A tervezett műszaki beavatkozásokkal és a vízkormányzással lehetővé válik a vízminőség-védelmi és természetvédelmi célok összehangolása. Az elvégzendő fő feladatok: 1. az Ingói berek leválasztása a fősodrásból a vizes élőhely biztosítása céljából, 2. a nagyvizek átvezetési lehetőségének megteremtése a tározótér megfelelő kialakításával, 3. a Zalavári belvízöblözet élőhely rekonstrukciója, 4. a működtetés rugalmassá tétele, reverzibilitása, reakcióképességének javítása, 5. üzemeltetési rend kialakítása. Ezeket a beavatkozásokat, az építési, megvalósítási munkákat a természeti értékek, a terület élővilágának megóvásával, a lehető legkisebb zavarásával valósítja meg a projekt.

A projekt jogi háttere A 2000/60/ EK Víz Keretirányelv szerint el kell érni a vizeink „jó állapotát” 2015-ig. Jelen projekt szerves része a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programnak (2035/2001. Korm. hat.). Az 1033/2004. (IV.19.) Kormányhatározatban a Balaton védelmére szolgáló intézkedések között kiemelt szerepet kap a KBVR II. ütemének megvalósítása. A 2371/1999.(XII.27.) Kormányhatározat a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megvalósításáról intézkedik.

A projekt tervezett összköltsége: 6.147.138.996 Ft Támogatás igényelt összege: 6.147.138.996 Ft Projekt befejezése:

2013. augusztus 31.

Érintett települések: Zala megye: Keszthely, Sármellék, Zalavár, Balatonmagyaród, Zalakomár, Alsópáhok

Somogy megye: Sávoly, Főnyed, Vörs, Balatonszentgyörgy, Szőkedencs, Somogysámsony, Szegerdő A projekt jelenlegi állása A Bíráló Bizottság a projekt támogatását javasolta. Jóváhagyott döntés 2009. szeptember 16-án került kibocsátásra. A II. forduló támogatási szerződésének megkötésére megszabott határidő, a jogszabályban biztosított 30 napos hosszabbítással ki lett tolva, így várhatóan 2009. december 23án történt volna. További 45 napos hosszabbítás lett adva a szerződés megkötésére. Szerződéskötés határideje 2010. február 06. volt. A Kormány 2009. november 18-án döntött a projekt támogatásáról. A JASPERS javaslatnak megfelelően, egy projektelem (Marótvölgy) leválasztása miatt jelentősen változik a projekt műszaki és pénzügyi tartalma, ami a szerződéskötés 2010. február 06-i határidejének további halasztását igényli. A Marótvölgy projektelem elhagyásával átdolgozott anyag a KSZ részére beérkezett. A KSZ április 2.-án az átdolgozás jóváhagyásának javaslatát megküldte az IH részére. A TSZ IH által meghatározott ideje április 9., ezután a támogatói döntés hatályát veszti. A TSZ aláírásra készen, az IH jóváhagyó, módosított támogatói döntése után, április 9.-éig aláírható. Az Application form-ot VKKI alvállalkozóval (Aquaprofit) közösen készíti, melynek egy változatát a II. fordulós beadáshoz mellékeltek. A JASPERS észrevételek alapján átdolgozott Application form KSz részére 2009. október 27-én került benyújtásra.

14

A javított Application form-ot 2009. november 13-án ismét átvizsgálta a JASPERS és további észrevételeket tett. A marótvölgyi rész nélkül kell az új pályázatot beadniuk. A projekt így nem minősül nagyprojektnek, így a Bizottság felé történő beadás nem releváns Az Application form elkészítése már nem szükséges. Vízjogi létesítési tervek a hatósághoz 2008. decemberben lettek beadva. 2009. június 22-én a hatóság feltételesen kiadta. A feltétel tárgya a területek tulajdonviszonyainak/tulajdonosi hozzájárulások (MNV Zrt.) rendezése. A Záró Projekt Előrehaladási Jelentést 2010. január 12-én benyújtotta a Kedvezményezett. A vizsgálata során hiányosság nem lett feltárva. Jóváhagyása megtörtént. 2. fordulós közbeszerzési dokumentumok (építés, biomonitoring szolgáltatás, monitoring szolgáltatás, eszközbeszerzés) a projekt átdolgozás miatt szintén módosítás alatt vannak. A korábban már minőségellenőrzésen átesett a mérnök, PR tender. PR átdolgozott verziója már beérkezett, jóváhagyása fel van függesztve addig, amíg a JASPERS által kifogásolt projektelem leválasztása – átdolgozott anyagok megküldése KSZ-hez, értékelők elfogadása, IH jóváhagyás – meg nem történik. Az átdolgozott közbeszerzési anyagok KSZ részére még nem érkeztek be. A projekt előrehaladását hátráltató problémák A TSZ kötésre rendelkezésre álló 60 nap kétszer meghosszabbításra került az alábbi okok miatt: 1.) a Támogatói Döntés által előírt átdolgozáshoz a VKKI részéről a vezetői döntések, valamint a Vállalkozó sem készült el a Támogatói Döntés által előírt RMT és CBA megfelelő fejezeteinek átdolgozásával határidőre. 2) A Jaspers, EU előértékelés észrevételek miatt, amely befolyásolja a projekt tartalmát. JASPERS által kifogásolt projekt tevékenység leválasztásra kerül NFÜ hozzájárulásával. A projekt így nem minősül nagyprojektnek, így a Bizottság felé történő beadás nem releváns. Így az Application form elkészítése sem szükséges. A változás miatt módosul a támogatás összege is. A tenderek átdolgozása miatti, KSz-hez történő benyújtásának csúszása miatt az egész projekt megvalósítása is csúszni fog az eredetileg tervezett befejezési határidőhöz, a 2013. májushoz képest. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló idő a Pályázati Útmutató alapján a Támogatói Döntéstől számított 4 év, ami 2013. szeptemberi végső befejezést jelent. További problémát jelent, hogy a Kiviteli, Biomonitoring, Eszközbeszerzés tenderek dokumentációi ugyan beérkeztek minőségbiztosításra, azonban a fent említett JASPERS észrevételek hatására az esetlegesen változó támogatási döntés miatt, a tenderek is jelentős átdolgozást igényelnek. Az illetékes Regionális Államigazgatási Hivatal a kisajátítási eljárási kérelem vizsgálata során több pontban állapított meg hiányosságokat, valamint a „Balaton törvényre hivatkozva nem szándékozik a kisajátításra jelölt területeket záradék alá vonni, így a kisajátítási eljárás megakadt. A VKKI álláspontja szerint nem áll módjában feloldani a problémát, mivel a jogszabályban foglalt kivételek egyikének sem felel meg a kisajátítási kérelem jogalapja. 15

RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA-ÁG VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK, VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A projekt célja, előzmények A projekt célja, előzmények: A Duna magyarországi szakaszának második legnagyobb mellékága a Ráckevei (Soroksári) Dunaág (RSD), amely kiemelkedő értéket képvisel hazánkban. A Duna-ág 58 km hosszú főmedrének parthossza a 15 db kisebb-nagyobb sziget-menti mellékágakkal együtt ~180 km. A természeti értékekben gazdag vidéken a felszíni és felszín alatti vízkészlet a térség jelentős természeti erőforrásai közé tartoznak, ezért megóvásuk, fokozódó szennyeződésük megállítása, illetve állapotuk javítása a térség hosszú távú fejlődésének feltétele. Az elmúlt évtizedek során az RSD egyre nagyobb terhelésnek lett kitéve, ezért szükségessé vált a vízgazdálkodási problémák megoldása, ezen belül is a vízminőség javítása. A vízminőség állapotának romlását egyrészről a külső, pontszerű szennyezések (pl. kommunális szennyvízbevezetés), másrészről a területről bemosódó diffúz szennyezések, harmadrészről pedig a dunai tápvízből folyamatosan kiülepedő (évente kb. 40-60 ezer m3) és az évek során felhalmozódott üledék – mint belső terhelés – együttes hatása okozza. A 2000-ben hatályba lépett 2000/60/EK Víz Keretirányelv szerint meg kell akadályozni a vizek állapotának romlását, illetve meghatározott időn belül (általában 15 év alatt) el kell érni a vizek ”jó állapotát”, amely a természeteshez közeli ökológiai állapotot és határértékek szerint szabályozott vízminőségi állapotot jelent. Ez a rendelet előírja azon feladatok elvégzését (vízgyűjtő-tervezés, vízgyűjtőgazdálkodás, kapcsolódó monitoring tevékenységek, stb.), melyek szükségesek a vizek jó állapotának megvalósításához, így az erre vonatkozó terveket, intézkedési programokat 2009.-ig ki kell dolgozni, a programok végrehajtásának határideje 2015. A hatályos hazai jogszabályok közül a 2022/2000. (II.4.) Korm. határozat előírja a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőségének javításáról szóló intézkedési terv elkészítését. A fentiek alapján a projekt legfontosabb célkitűzése az RSD térségének a területhasználatok szempontjából a vízgazdálkodási problémák megoldása, ezen belül a vízminőség javítása. A projekt eredményeként az RSD vízminőségének hatékony javítása érdekében komplex vízminőség javítási program (iszapkotrás, csatornázás, szennyvíztisztítás, műtárgy rekonstrukció) fog megvalósulni, mellyel a térség gazdásági, turisztikai fejlődése újra a növekedési szakaszba kerül, összhangban a vízgyűjtő gazdálkodás egyes szabályiról szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelettel. A projekt elemei: • • • •

A Duna-ág teljes hosszán az évtizedek alatt felhalmozott szerves anyag eltávolítása (iszapkotrás), elhelyezésének és hasznosításának megoldása. Az RSD menti települések üdülőterületein a szennyvízelvezetés és –kezelés megoldása. Az RSD-be történő szennyvíz bevezetés felszámolása: a Dél-pesti szennyvíztisztító telepről származó tisztított szennyvíz átvezetése a nagy Dunába. A Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy rekonstrukciója.

A projekt tervezett összköltsége:

16

• • •

Tassi zsilip és Kotrás (VKKI nagyprojekt): 22.758.001.501 Ft Pari sáv (önkormányzati kisprojekt): 5.064.166.132 Ft Átvezetés (VKKI vagy Fővárosi nagyprojekt): 9.267.737.969 Ft

A pályázat II. fordulóra történő beadásának (tervezett) időpontja: • • •

Tassi zsilip és Kotrás (VKKI nagyprojekt): 2009. október 21. Pari sáv (önkormányzati kisprojekt): 2010. április Átvezetés (VKKI vagy Fővárosi nagyprojekt): 2009. december 30.

Az előkészítő munkák tervezett összköltsége: 1.344 millió Ft

Érintett települések: Budapest (IX., XX., XXI. és XXIII. kerületek), Alsónémedi, Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tass, Tököl A projekt jelenlegi állása A VKKI kezelésében álló Tassi zsilip, valamint a Kotrás projektelemekre vonatkozó II. fordulós pályázat 2009. október 21-én benyújtásra került. A Bíráló Bizottság 2010. február 17-én második körben tárgyalta a projektet és döntési javaslatot tett a projekt támogatására. Az MNV Zrt. kiadta a projektre vonatkozó tulajdonosi hozzájárulást, így a vízjogi engedély kiadható. A környezetvédelmi engedélyek jogerőre emelkedtek. A projekt Application Form-ja minőségbiztosítás céljából benyújtásra került 2009. december 07én, ami véleményezés után 2009. december 16-án vissza lett küldve átdolgozásra. Közban további átdolgozások lettek kérve, így a kérelem még nem került megküldésre a JASPERS részére vizsgálatra. A Bíráló Bizottság elé 2010. február 17-én került újra a projekt, melyen a pályázat csökkentett támogatási összeggel (22.464.711.001) lett javasolva támogatásra. A javaslatot az NFÜ 2010. február 19-én hagyta jóvá. A megvalósításra vonatkozó támogatási szerződés várhatóan 2010. május 07-ig kerül megkötésre. Kormány a projektet 2010. március 31.-én jóváhagyta. A Parti sáv projektre vonatkozóan, a VKKI 2009 novemberében átadta az RSD Pari sáv Önkormányzati Társulásnak a pályázati csomagot és a Társulási megállapodás módosítását, mely utóbbi 2009 decemberében aláírásra került. Az önerőre vonatkozó banki hitelígérvény kiadása még nem történt meg. A víziközmű társulat szintén nem alakult meg, előkészítése folyamatban van. Az állami területeket érintően a vízjogi engedély kiadásához, a szolgalmi jog alapításához háromoldalú megállapodást kell kötni az MNV Zrt., a vagyonkezelők és a kedvezményezett ÖK társulás között. A szerződés aláírása folyamatban van. Az MNV Zrt ezt követően adja ki a tulajdonosi hozzájárulást. Pályázat benyújtása a projektgazdával történt egyeztetés szerint 2010. április hónapban várható, a banki hitelígérvény és az MNV Zrt. tulajdonosi hozzájárulása függvényében.

17

Az Átvezetés projekt esetében a Főváros korábban kifejezte azon szándékát, hogy átveszi a projektelemet, de a pályázat benyújtásához szükséges 15 % önerőt nem tudta biztosítani. Az Átvezetés projektre vonatkozó vízjogi engedély ki lett adva. A VKKI 2009. december 30-án saját projektjeként beadta a pályázatot. Konzultáció az értékelőkkel 2010. február 25-én zajlott. A Bíráló Bizottság 2010. március 29-án tárgyalta a projektet, a BB döntési javaslata az IH vezetői döntésre megküldésre került. A projekt előrehaladását hátráltató problémák A Parti sáv projektelemre vonatkozóan, az önerő biztosítékaként még nem lett kiadva a bankgarancia. A Parti sáv vízjogi engedélye még nem lett kiadva az MNV tulajdonosi hozzájárulásának hiánya miatt, amely a háromoldalú megállapodások előkészítése miatt tolódik. A projekt előrehaladását hátráltató problémák megoldása érdekében tett intézkedések Az RSD Parti sáv értesítette a KSz-t, hogy a banki tárgyalások elhúzódása miatt csúszik a második fordulós pályázat benyújtásának időpontja.

I. KOHÉZIÓS ALAP (KA) A projektek előrehaladása 2010. március 31-ig 1. Projektek összefoglalása Projekt típusa Szennyvízkezelés Hulladékgazdálkodás Kármentesítés Ivóvízminőség javítás

Projektek száma 10 db 13 db 1 db 1 db

Projektek értéke (M EUR) 786 314 23,979 25,583

A Fejlesztési Igazgatóság kezelésében 25 Kohéziós Alap projekt (ebből 19 korábbi ISPA) áll. A projekteket 2000-2006 között fogadta el az Európai Unió, zárásukra 2007-2011 között kerül sor. Az FI, mint Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet feladata a projektek előrehaladásának nyomon követése: közbeszerzési dokumentációk jóváhagyása, részvétel a közbeszerzési bíráló bizottságokban, a szerződések és szerződésmódosítások ellenjegyzése, a kivitelezési munkák nyomon követése helyszíni ellenőrzésekkel, a számlák szakmai teljesítésigazolása és a projektek zárásának koordinálása. Feladatunk még a belső és külső ellenőrzések során az információk nyújtása, rendelkezésre állás is.

18

2. Projektek előrehaladása 2010. március 31-ig 4 projekt zárása történt meg. 2007-ben sor került a Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése projekt zárására, a 2008-as évben az Európai Unió elfogadta a projekt zárójelentését és átutalta a projekt utolsó 20%-át. A szegedi szennyvíztisztítási projekt 2008. június 30-án, a miskolci hulladékgazdálkodási projekt pedig 2008. március 31-én zárult, a zárójelentés és záró forráslehívás benyújtásra került az Európai Unióhoz. A Szegedi regionális hulladékgazdálkodási program zárására 2009. június 30-án került sor. A fentieken túl számos EU-támogatással megvalósult hulladékgazdálkodási létesítmény üzemel már (pl: Debrecen, Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu, Miskolc-Hejőpapi, Szolnok-Kétpó, Tiszafüred, Szeged, Sajókaza). 2009. évi kifizetések (elszámolható költség) 2010. évi kifizetések - 2010. március 31-ig (elszámolható költség)

233 001 123 EUR 19 828 921 EUR

3. A 2010-ban előttünk álló legfontosabb feladatok:

• • • • • • •

A hátralévő közbeszerzések lebonyolításában történő részvétel A kivitelezések ütemes folytatása, folyamatos kifizetések és lehívások Az üzemeltetési problémák megoldása A projektzárások lebonyolítása, zárójelentések elkészítése, ellenőrzésekre való ütemezett felkészülés Az év végi tömeges projektzárások miatti többletterhelés megfelelő kezelése Részvétel a rendszer- és projektszintű ellenőrzésekben. A megvalósult projektek, létesítmények működtetésének ellenőrzése.

II. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM (KIOP) 1.1.-1.6. intézkedések előrehaladása 2010. március 31.-ig 1. Projektek összefoglalása Intézkedés típusa 1.1. Vízminőség javítása 1.2. Állati hulladék kezelése 1.3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése

19

Projektek száma (db) 11 15 (9)

Projektek (mrd Ft) 18,127 3,990 (3,940)

6

2,555

értéke

1.4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az 5 ivóvízbázisok védelme érdekében 1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem 12 1.6. A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése 3

4,453 20,007 0,934

2. Projektek előrehaladása 1. Vízminőség javítása Ebbe az intézkedési körbe tartozik az Ivóvízminőség javítása (6 projekt), valamint Szennyvízhálózat és csatornázás fejlesztése komponens (5 projekt), melyek összesen 17,22 milliárd Ft támogatási összeget foglalnak magukba. Mind a 11 projekt elkészült. Az intézkedés keretében 2010.03.31-ig 17,21 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. 2. Állati hulladék kezelése Az intézkedés fő célkitűzése a dögkutak rekultivációja lett volna, de ez a kérdéskör tulajdonjogi problémák miatt nem tett lehetővé nagyszámú pályázatot. A támogatotti kör kiszélesítése és az elszámolható költségek közé sorolható tevékenységek bővülése eredményeképpen végül 15 projekt került támogatásra mintegy 2,63 milliárd Ft értékben. Mindegyik projekt műszakilag elkészült. Az intézkedés keretében 2010.03.31-ig 2,61 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. 3. Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Eredetileg 9 pályázat nyert támogatást. Ebből 5 db az építési-bontási hulladék kezelése, míg 1 az egészségügyi hulladék kezelése* területhez tartozott, valamint 3 azbesztmentesítési projekt is támogatást nyert. A teljes támogatási összeg 3,74 milliárd Ft volt a 9 projektre. Az összes építési-bontási hulladékkezelő projekt műszakilag elkészült. A 3db azbesztmentesítési projekt kikerült a KIOP finanszírozás köréből elszámolhatósági okokból, így végül ez az intézkedés csak 6 projektet tartalmaz. * A SZOTE kórházi hulladékégető rekonstrukcióját magában foglaló projekt műszakilag szintén megvalósult, de a megvalósítás alatt szabálytalanság került feltárásra. Ezért a teljes egészségügyi hulladék kezelése intézkedést a Monitoring Bizottság 2008.12.15-i ülésén kivonta a KIOP finanszírozás alól, majd az Irányító Hatóság 2009 áprilisában ismételt döntéssel szabályosnak minősítette a projektet, tehát marad a KIOP keretében finanszírozható. Az intézkedés keretében 2010.03.31-ig 3,52 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre, mely tartalmazza az azóta KIOP támogatási körből kivett 3 projektre kifizetett összegeket is (1,1 milliárd Ft azbeszt). 4. Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelme érdekében

20

Az Irányító Hatóság öt pályázatot ítélt támogathatónak. A megkötött Támogatási szerződésekben rögzített támogatási érték összesen 4,5 milliárd Ft. Ezek a leghosszabb projektek a KIOP-ban, így többségükben 2008 második felében zárultak. Az összes projekt megvalósult műszakilag. Az intézkedés keretében 2010.03.31-ig 4,44 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. 5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem A természetvédelem komponens 11 pályázatát támogatja az Irányító Hatóság, melyek összértéke 3,26 milliárd Ft. A kedvezményezettek köre három nemzeti parkra tagolódik: Hortobágyi, Kiskunsági és Körös-Maros. 2009.03.31-ig mindegyik projekt megvalósult műszakilag. A Tisza-völgyi árvízvédelem komponens egyetlen projektje a Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program. A kedvezményezett a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. A 17 milliárd Ft-os projektből, 11 milliárd Ft a KIOP támogatás. A projekt műszakilag megvalósult, de a zárójelentés elfogadásához még szükséges az üzemeltetői kérdéskör rendezése. Az intézkedés keretében 2010.03.31-ig 14,16 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. 6. Levegőszennyezés és zajterhelés mérése A Levegőszennyezés mérése területen támogatott egyetlen pályázat kedvezményezettje a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. 0,3 milliárd Ft-os KIOP támogatásból meg is valósult a projekt. A Zajterhelés mérése két projekt érkezett, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségé (0,06 milliárd Ft, megvalósult) és a Budapest Fővárosi Önkormányzat a „Budapest és vonzáskörzete zajtérképe” (0,6 milliárd Ft, szintén megvalósult). Az intézkedés keretében 2010.03.31-ig 0,82 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre. Összegzés Az 1.1-1.6-os intézkedések keretében 2010.03.31-ig - a 3 db azbesztes projekt nélkül - 52 projekt valósult meg műszakilag. Ebből még 1 projektnek nincs elfogadott zárójelentése. 2010.03.31-ig összesen 42,8 milliárd Ft támogatási összeg került kifizetésre (ez tartalmazza a 3 azbesztes projektre már kifizetett összegeket (1,1 milliárd Ft) is). 3. A 2010-ben még előttünk álló legfontosabb feladatok: • • • • •

a projektekhez kapcsolódó dokumentációk teljes körű ellenőrzése és rendezése; a hiányzó projekt zárójelentés (Cigánd-árvíz) elfogadása; a projektek fenntartási jelentéseinek szakmai és formai ellenőrzése, illetve azok helyszíni ellenőrzése; közreműködés a KIOP sikeres zárásában; a KIOP zárójelentés EU Bizottság részére történő összeállítása;

21

részvétel

a

programzáráshoz

kapcsolódó

ellenőrzésekben;

III. KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM (KEOP) Az 1-3, 6-7-es prioritásokba tartozó projektek és pályázatok előrehaladása 2010. március 31.-ig 2007-2013 között a KEOP pályázati felhívásaira nagyságrendileg 1200 milliárd forint áll rendelkezésre. A környezetvédelmi fejlesztések bonyolultsága, az előkészítési tevékenységek forrás és időigénye miatt a KEOP egyes pályázatainak meghirdetése kétfordulós pályázati konstrukció keretében történik. 1. Projektek és pályázatok összefoglalása 2010. március 31-ig beérkezett pályázatok száma: 1505 db KEOP-1. Egészséges tiszta települések: 63 db KEOP-2. Vizeink jó kezelése: 96 db KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése:103 db KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás: 440 db KEOP-7. Projekt Előkészítés Prioritás: 803 db KEOP-7.1.1.1. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése: 45 db KEOP-7.1.2.0. Szennyvízelvezetés és tisztítás: 355 db KEOP-7.1.3.0. Ivóvízminőség javítása: 66 db KEOP-7.1.3.0/B. Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén: 4 db KEOP-7.2.1.1. Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések: 33 db KEOP-7.2.1.2. Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések: 36 db KEOP-7.2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások: 5 db KEOP-7.2.3.0. A települési szilárd hulladéklerakót érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése: 51db KEOP-7.2.4.0. Szennyezett területek kármentesítése: 38 db KEOP-7.2.4.0/B Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén: 6 db

22

KEOP-7.3.1.1. Élő- és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése. 29 db KEOP-7.3.1.2. Élőhelyvédelem, - helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése: 57 db KEOP-7.3.1.3. Gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása: 34 db KEOP-7.6.3.0. Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem): 44 db 2010. március 31-ig beérkezett pályázatok elbírálásának alakulása: Beérkezett pályázatok száma:

1505 db

- előkészítés

- 803 db

- megvalósítás Támogatott pályázatok száma:

- 702 db 752 db

- előkészítés

- 382 db

- megvalósítás Hatályos támogatási szerződéssel rendelkező projektek száma:

- 370 db 682 db

- előkészítés

- 363 db

- megvalósítás Hatályos támogatási szerződéssel rendelkező támogatása:

- 319 db projekt leszerződött 244,299 Ft

Mrd

- előkészítés - 25,211 Mrd Ft - megvalósítás - 219,087 Mrd Ft

2010. március 31-ig az Európai Bizottsághoz benyújtásra került KEOP nagyprojektek Projekt neve

Benyújtás ideje Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és 2008.10.02. csatornázásának fejlesztése Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási rendszer 2008.10.02. hulladéklerakók rekultivációja Hanyi-Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározó projekt 2008.10.14. 23

EU Bizottsági elbírálás státusza Támogatást nyert Támogatást nyert Támogatást nyert

Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó 2008.10.14. Győr hulladékgazdálkodási rendszere 2008.10.15. Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és 2008.10.15. szennyvíztisztítási programja Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program, települési 2008.10.15. szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése Makó város és térsége (Kiszombor Maroslele, Földeák, 2008.10.17. Apátfalva és Magyarcsanád) szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Nagykanizsa szennyvíztisztítási projekt 2010.02.02. Székesfehérvár szennyvíztisztításának és csatornázásának 2008.12.17. fejlesztése Mecsek-Dráva rekultivációs projekt 2009.04.24. Szamos-Krasznaközi árvízszint csökkentő tározó 2009.10.29. Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és 2009.06.30. bővítése és szennyvízelvezető rendszer fejlesztése Tisza Hullámtér: Nagyvízi meder vízszállító képességének 2010.03.04. helyreállítása a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon

Támogatást nyert Támogatást nyert Támogatást nyert Támogatást nyert Támogatást nyert

Elbírálás alatt Támogatást nyert Támogatást nyert Elbírálás alatt Elbírálás alatt Elbírálás alatt

2. A 2010-ben előttünk álló legfontosabb feladatok: Legfontosabb feladat az előző időszak pályázati tapasztalatainak felhasználása az újonnan beérkező pályázatok esetében. Az alábbi kétfordulós pályázatok első fordulójában, illetve egyfordulós pályázati konstrukciók a továbbiakban is érvényben marad a felfüggesztés, ill. az új pályázati felhívások megjelenésekor a pályázati ablak nem kerül megnyitásra. • • • • • • • • • •

KEOP - 1.2.0. - Szennyvízelvezetés és tisztítás (kétfordulós pályázat) veszélyeztetése esetén (kétfordulós pályázat) KEOP - 2.1.1. - Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések (kétfordulós pályázat) KEOP - 2.1.2. – Önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések (kétfordulós pályázat) KEOP-2.2.2 B - Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztése KEOP - 2.2.3/C - Távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálatának elvégzése (egyfordulós pályázat) KEOP – 2.3.0. – Települési szilárd hulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése (kétfordulós pályázat) KEOP – 2.4.0. – Szennyezett területek kármentesítése (kétfordulós pályázat) KEOP 6.1.0/A – A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.3.0 - Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (Ekörnyezetvédelem)

2010-ben az alábbi új pályázati kiírások kerültek meghirdetésre:

24

• • • •

KEOP – 1.1.1/B - Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése KEOP – 1.2.0/B - Szennyvízelvezetés és –tisztítás KEOP – 2.2.1/B - Komplex vízvédelmi beruházások Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartásának javítása KEOP – 6.3.0/Z - Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek

2010-ben kiemelt feladat a nagyszámú második fordulós pályázat kezelése, szakértői (értékelői) tevékenység magas színvonalú koordinációja, minőségbiztosítása, a pályázatok tartalmi értékelése, RMT véleményezése. Alapvető cél, hogy az előkészítési támogatást nyert pályázók a megfelelő projektfejlesztés után szakmailag kellően előkészített második fordulós pályázatot nyújtsanak be. Ennek elősegítésére a pályázók részére szakmai konzultáció, információs napok, kedvezményezetti találkozók tartásán keresztűl számos lehetőséget biztosítunk. 2010-ben további projekteknél kerül sor az első fordulós Támogatási Szerződések zárására, végszámlák szakmai teljesítésének igazolására, kifizetésére. A támogatott második fordulós pályázatokra vonatkozóan elsődlegesen a támogatási szerződések megkötése, a megvalósításra vonatkozó közbeszerzési eljárások dokumentációinak minőségbiztosítása, részvétel az eljárásokban (ahol ez releváns), valamint a megvalósítás/kivitelezés nyomonkövetése a legfontosabb feladatunk. Ugyanakkor az új konstrukciók megnyitásával újabb pályázatok kerülnek a pályázati rendszerbe. A Támogatási Szerződések megkötése, a közbeszerzések koordinálása, a Kedvezményezettek teljes körű tájékoztatása szintén nagy figyelmet igényel. A 1067/2005 Korm. határozat alapján előkészítési támogatást nyert projektek esetében kiemelt feladatok: A megvalósításra vonatkozó közbeszerzések lefolytatása (ebben való részvétel), és a kivitelezések megkezdése a Brüsszelbe benyújtott projektek esetén, o A még előkészítési szakaszban lévő projektek szakszerű instruálása a második fordulós projektbenyújtásra. Kiemelt fontosságúak az ivóvizes projektek, mert sikeres lebonyolításuk nagymértékben elősegíti Magyarország ivóvíz minőségi derogációs kötelezettségeinek teljesítését. o

IV. LIFE A program előrehaladása 2010. március 31-ig A LIFE keretében megvalósuló projektek hatékony lebonyolítása érdekében a tavalyi évben a Bizottság regionális koordinátorokat jelölt ki. Sikerként könyvelhető el, hogy a közép-európai központot Magyarországon hozták létre, a koordinátori feladatokat pedig egy magyar szakértő végzi. A 2009. évben az alábbi ütemterv szerint alakultak a LIFE+ programmal kapcsolatos feladatok: • • • •

2009. március 2.: LIFE+ Regionális „kick off meeting” Budapesten 2009. május 15.: 2009. évi LIFE+ pályázati felhívás megjelenése 2009. május 20.: LIFE+ LIFE+ információs nap a lehetséges pályázók részére 2009. július 28.: LIFE+ Bizottsági ülés

25

• • • • • •

2009. június-augusztus: személyes és e-mailen történő konzultációk lebonyolítása a potenciális pályázókkal 2009. szeptember 15.: LIFE+ pályázat beadási határidő 2009. szeptember -október: LIFE+ pályázatok minőségbiztosítása és előzetes értékelése 2009. október 22.: LIFE+ pályázatok brüsszeli beérkezési határideje 2009. október 29.: EU hivatalosan is közzétette a LIFE+ 2008 pályázatok támogatási listáját 2009. október 30.: Személyes interjú és az eddigi tapasztalatok átadása a LIFE+ eddigi megvalósulásáról a Bizottság megbízásából végzett felmérés keretében

A LIFE+-hoz kapcsolódóan az alábbi horizontális feladatok valósultak meg: • • • • •

LIFE+ Nemzeti Koordinátor kijelölése Weblap frissítése, és karbantartása az KvVM FI honlaphoz igazodva A pályázók folyamatos segítése a pályázati kérdések megválaszolásában A KEOP és a LIFE+ közötti lehetséges átfedések (overlap) feloldása érdekében egyeztetés a Bizottsággal A 2009. évben benyújtott pályázatok minőségbiztosítása a hazai LIFE+ projektek nyerési esélyeinek növelése érdekében

2009. szeptember 15-ig benyújtott pályázatok: Pályázó neve

Projekt címe

PANNERGY Plc.

Geoheat for Debrecen

EU Bizottsági elbírálás státusza Elbírálás alatt

MME Birdlife Hungary Together with storks and folks - a Elbírálás alatt (coordinating Beneficiary) new approach of communication NATURA 2000 network Bükk National Park Falco Cherrug in Bulgaria, Hungary, Elbírálás alatt Directorate (coordinating Romania and Slovakia Beneficiary) NIMFEA Nature Pásztó habitat restoration Elbírálás alatt Conservation Association (coordinating Beneficiary) Kiskunság National Park The sustainable conservation of Otis Elbírálás alatt Directorate (coordinating tarda in the east-pannonian region Beneficiary) Duna-Ipoly National Park Conservation of priority natural Elbírálás alatt Directorate (coordinating values in ‘Turjánvidék’ Natura 2000 Beneficiary) site southern unit Balaton Uplands National Habitat protection, conservation and Elbírálás alatt Park Directorate restoration of the populations of (coordinating Beneficiary) Microtus oeconomus méhelyi

A pályázatok támogatásáról a Life Bizottság dönt, 2010.05.31-én Brüsszelben.

26