IT technológiák a társadalmi kommunikációban a képtől a multimédiáig; médiaarcheológia
Szerző: Doboviczki Attila T. Lektor: Szakadát István
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Bevezető • Ez a tananyag az új médiumokat médiaarcheológiai kontextusban taglalja. • A médiaarcheológia nem elsősorban a technikai képalkotás történetét jelenti, hanem annak eszmetörténetével foglalkozik. • Hogyan hatott a technikai képalkotás hatása az ábrázolásra? Milyen új típusú gyakorlatai alakultak ki a e technológiák segítségével a valóság reprezentációjának? • Milyen új típusú megfigyelések, tapasztalatok váltak elérhetővé a technikai médiumok révén? Hogyan járulnak hozzá a mediális technológiák a valóságról szerzett/szerezhető ismeretekhez? • Hogyan integrálódnak a korabeli hightech médiumok által szerzett tapasztalatok az újabb technológiákba?
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Tartalom • • • • • • •
Az ábrázolás mechanizálása A megfigyelés mediatizálódása A látás felfedezése Protomédiumok Látványeszközök Összegzés Ajánlott irodalom
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Első rész Az ábrázolás mechanizálása:
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az ábrázolás mechanizálása • a camera obscura Jonathan Crary A megfigyelő módszerei c. könyvében foglalkozik részletesen azzal, ahogyan ezt az eszközt különféle ábrázolásokhoz használták segédeszközként; nevezetesen városábrázolások, természeti környezetről készült ábrázolások vázlatolásához. Ahogy látható, a művész egy nagyméretű camera obscurában készíti el a vázlatait.
Camera obscura korabeli ábrázolása Forrás: Athanasius Kircher, Ars Magna Lucis Et Umbra, 1646 TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az ábrázolás mechanizálása A működési elv, hogy egy kis lyukon át a doboz belsejében egy „vetítővásznon” megjelenik a valóság fordított tükörképe. Crary szerint az eszköz nagymértékben hozzájárult a központi perspektíva-használat kialakulásához (egyes feltételezések szerint Platón idea fogalma is a camera obscura jelenségéből ered). Mindenesetre az ábrázolás funkciójában a reprezentációs-elv érvényesül, azaz a valóság megjelenítésének a Leon Battista Alberti által (1404-1472) tükör/ablak metaforával jellemzett felfogása.
Giovanni Antonio: Piazza San Marco, 1735-40 camera obscura segítségével készült festmény
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az ábrázolás mechanizálása Az ábrázolás mechanizálásának céljából a camera obscurának, illetve egyéb optikai szerkezeteknek számos verziója készült: néhány példa: • Georg Friedrich Brander 1769-ben publikálta asztali camera obscuráját Beschreibung Dreyer Camerae Obscurae, 1769, Augsburg
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Az ábrázolás mechanizálása • William Hyde Wollaston camera lucidája 1806-ból a rajzolást igyekezett megkönnyíteni
•
egy „késői”, 1920-as camera lucida reklám, „The Studio” Magazin
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A megfigyelés mediatizálódása • Amit azonban mindenképpen érdemes hangsúlyozni, az az, ahogyan a megfigyelés tárgya különféle vizuális modellekre tevődik át. Jó példa erre Johannes Vermeer (1632-1665) Geográfus c. festménye.
•
Vermeer, Johannes: A geográfus, 1668-69, (Városi Galéria, Frankfurt, Németország)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A megfigyelés mediatizálódása • A földrajztudós jól láthatóan nem a közvetlen valóságot, hanem a térképet tanulmányozza, a valóságra egy ablakon át tekint, s arról a térképen, mint mediatizált modellen keresztül von le következtetéseket. • Ilyen, a valóságról alkotott világkép sorsfordító felfedezéseként vehetjük számba Galileo Galilei távcsövét, vagy éppen a tizenhatodik században már ismert mikroszkópot is (Hans Lippershey, ill. Hans és Zacharias Janssen, 1590 k., Middelburg, Hollandia). • Egyfelől ezek a mediális reprezentációk, mediatizált modellek válnak a megfigyelés elsődleges terepévé, másfelől az emberi érzékelés kiterjesztéseként érdemes a különféle optikai médiumokra tekinteni.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A megfigyelés mediatizálódása • a laterna magica • A XVI-XVII. században megjelennek azok az arche-médiumok, melyek az optikai látvány új lehetőségeit kínálják. Az itt megjelenő képek már nem abban az értelemben anyagiak, mint egy festmény, grafikai rajz; ezeknél az adott látvány megjelenítéséhez különféle eszközök, apparátusok szükségesek. • Laterna magica: a feljegyzések szerint Leon Battista Alberti épített először a 1437ben ilyen szerkezetet, majd Leonardo, Battista Della Porta (1589), Daniel Schwenter (1636) is próbálkozott a napfény sugarainak segítségével vetíteni. • Athanasius Kircher 1646-os, fent említett munkájában ábrázolja először a szerkezet működési elvét, fényforrást és lencserendszert helyez egy sötétkamrába.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A megfigyelés mediatizálódása
Athanasius Kircher, „Ars Magna Lucis et Umbræ”, 2. kiadás, Amsterdam 1671; Pars III, Problema iv: De Lucerna Magicæ seu Thaumaturgæ constructione, 768.o.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A megfigyelés mediatizálódása Csak érdekességként: a laterna magica elvén működött a XVIII-XIX. században nagy népszerűségnek örvendő fantasmagoria, melynek látványvilága, hatása a nézők babonás félelmére épített.
Étienne-Gaspard Robert kétoptikás vetítője, 1797
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A látás felfedezése • Ezzel párhuzamosan a szellemtudományokban is nagy teret kapott a látás tanulmányozása. Már Leonardot is foglalkoztatták az emberi látás folyamatai, az autopoetikus, önmegfigyelés mellett anatómiai, boncolásos tanulmányokat is végzett. • A látás folyamatainak tanulmányozásában Isaac Newton (1642-1727), illetve Johann Wolfgang Goethe (1749-1832) színelméletét érdemes megemlíteni. Newtonnál a fénytörés jelensége és a színek tanulmányozása, s nem mellékesen a színsor és a szineztézia jelenségének vizsgálata került előtérbe. Goethe – a newtoni alapokból kiindulva, s azokkal szembefordulva - olyan jelenségeket definiált, mint tbk. a komplementer színek esetei, s dolgozza ki önálló alapokon álló színtanát. • A látás tanulmányozásában olyan probléma-területek is megjelennek, melyek messze megelőzik azokat a médiareprezentációkat, ahol ezek alkalmazásra kerülnek. Ilyennek tekinthetjük példának okáért a sztereó-látás kérdéskört; már Leonardot is foglalkoztatta a kérdés, hogy miképpen képes az ember a retinára vetülő sík képekből térlátást létrehozni; a térlátás kérdésével. A XIX. század második felében Joseph Antoine Ferdinand Plateau foglalkozott behatóan, elsősorban elméleti vonatkozásban a binokuláris látás jelenségével, 1832-ben Charles Wheatstone szabadalmaztatja a térhatású, háromdimenziós képet alkalmazó eszközt.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A látás felfedezése
Charles Wheatstone: Tükör sztereoszkóp, 1832
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
A látás felfedezése • Jan Purkinje, cseh polihisztor a látás vizsgálatán belül az ún. receptorok kutatását végezte, legismertebb felfedezései az utókép-hatás vizsgálatok. Ez az „észlelés érzékelés nélkül” jelenségkör, amikor éles fényforrásba nézünk, vagy valamilyen mechanikus behatás nyomán olyan fény- és látványélményben részesülünk, ami a valóságban nem történik meg. • Az utókép jelensége, a szem „tehetetlensége” azonban egy egészen más területre is magyarázatot szolgáltat; nevezetesen a mozgóképek észlelésére; azaz ahogyan álló képek sorozatából mozgó képeket, mozgásfázisokat látunk. Azaz egy bizonyos sebesség felett a szem– embernél ez másodpercenként 12-18 fázis - képtelen megkülönböztetni az egyes szekvenciákat.
•
Taumatróp/csodaforgó
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok • Az első mozgóképeket bemutató eszközök, a phenacistoscope és a zoetrope, praxinoszkóp szabadalma mások mellett Plateau, Simon Ritter von Stampfer, William George Horner nevéhez köthető 1832-34 között. A praxinoszkópot CharlesÉmile Reynaud 1877-ben szabadalmaztatta. • Magyar vonatkozásban Székely Bertalan nevét érdemes kiemelni, aki szintén foglalkozott a mozgás tanulmányozásával az ezernyolcszázhetvenes években.
Plateau phenacistoscope-ja
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok
Székely Bertalan zoe-trope-ja és mozgásfázisai
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok • A mozgóképes kísérletek két irányban fejlődtek; egyrészt mint használati tárgyak a polgári közönség számára váltak elérhetővé, gyakran katalógusból rendelhető, szobai dísztárgyként. • Másrészt protomoziként, közösségi-színházi látványélményként kerültek alkalmazásra.
Praxinoscope, XIX.sz.
Reynaud theater optique-ja, 1892
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok • A korai fotográfia – Joseph Nicéphore Niépce, Louis Daguerre, Fox Talbot – innovációi nyomán a mozgóképes kísérletek is új lendületet kaptak. • Niépce első heliográfiái (1826/27) még hat-nyolc órán keresztül készültek, az exponálási idő azonban rohamosan rövidült, Daguerre szabadalma (1839) ezt már fél órásra csökkentette. A fotográfiai eljárásmódok – a különféle kísérleti fixálásos technológiák – hamarosan ezt az időintervallumot is tovább csökkentették.
•
Niépce: Kilátás a dolgozószobából (1826)
Daugerre: Louis Daguerre portréja (1844)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok • A fotográfiai, a mechanikussá váló képrögzítés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni; nem pusztán abban a vonatkozásban, hogy megjelenése következtében milyen hatást gyakorolt az ábrázoló művészetekre. A képzőművészet eddigi valóságábrázoló programja kérdőjeleződött meg, s innentől kezdve egy egészen más pályára került, más kérdések kezdték el foglalkoztatni – a valóság minél hitelesebb, reálisabb ábrázolásmódjaival szemben; nevezetesen a látás belső folyamatainak tanulmányozása, az impresszionizmus korszaka váltja fel a realista ábrázolásmódot. • Ugyanakkor a fotográfia – e médium valóságábrázoló hitelességéhez, objektivitáshoz kapcsolódó elvárásokból adódóan, illetve ezt kihasználva – viszonylag hamar a művészi kifejezések terepévé vált. Elég csak Oscar Gustav Rejlander fotómontázsaira, dupla expozícióira és retustechnikájára hivatkozni – például Az élet két útja c. művére (1857) –, ahol különböző fotórészletekből, beállításokból, perspektíva-nézetekből építi fel kompozícióját
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok • A fotó már igen korai, piktorialista korszaka előtt megtörtént a valóság objektivistarealista programjával való szembesülés, és attól eltérő, a látványt a montázs technikájával konstruáló eljárásmódok is kialakultak
Rejlander, Oscar Gustav: Az élet két útja. 1857. Albumin nyomat, fotográfia. International Museum of Photography, George Eastman House, Rochester, N.Y.)
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok • Az anekdoták szerint egy kaliforniai lótenyésztő (Leland Stanford) fogadása járult hozzá a mozgókép tanulmányozásához, kísérleteihez. Az állítólagos fogadás tárgya az volt, hogy a ló ügető-futása közben van-e olyan pillanat, amikor egy lába sem ér a talajhoz. A kérdés megválaszolását Edward Muybridge (1830-1904), holland származású angol fényképészre bízták. Muybridge huszonnégy, 2/1000 mp-es zársebességű kamerát helyezett el egy fehér, később négyzetrácsos vászonnal szemben. A kamerák redőnyzárához fonalakat rögzített, melyeket ahogyan a lovak elfutottak, egyúttal exponáltak is. Az 1877-ben születő képsorozatokra tekinthetünk első mozgókép-kísérletekként. • E költséges kísérleteket Muybridge néhány év múlva már a pennsylvániai egyetemen folytatja, nem csak állatok, hanem emberek különféle mozgásait is rögzíti. Több tízezer felvételéből számtalan album készült, Muybridge maga is számtalan bemutató előadást tartott, több európai és keleti előadás-körúton ismertette kutatási eredményeit.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Protomédiumok • Egy francia feltaláló (tbk. a vérnyomás mérésének kérdése foglalkoztatta ) ÉtienneJules Marey (1830-1904) Muybridge hatására kezdett el foglalkozni a mozgás rögzítésével. Találmánya (1882), a fotópuska képes volt egy nézőpontba, egy eszközbe integrálni Muybridge különálló készülékeit. A kamera kinézetre is egy forgótáras fegyverre hasonlít.
Marey fotópuskája TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Látványeszközök • A különféle mozgókép-sorozatok bemutatására újabb és újabb eszközök születtek. Azt mindenképpen hangsúlyozni érdemes, hogy a tizenkilencedik század második fele az ipari forradalomnak az a késői szakasza, amikor a használati tárgyak egyre inkább a finomodtak, s a fogyasztókat célozták; a tárgykultúra a széles körű felhasználás irányában mozdultak el. • A látványkultúrában olyan új típusok jelentek meg, mint a panoráma képek, melyek eleinte gyakran utazó, „sátras” produkciókként nagyszámú nézőközönséget vonzottak – pl. Feszty Árpád: A magyarok bejövetele, 1892-94) • Hasonlóan jöttek létre az első „látvány-termek”, a diorámák is; az olajjal impregnál papírképeket hátulról megvilágítva, esetenként mozgatva sajátos térélményben részesült a látogató.
kozmoráma
dioráma
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Látványeszközök • A fent említett proto-mozgóképes eszközöknek – pl. praxiniscope, phenakistoscope – a legnagyobb hátránya a bemutatásra kerülő képsorok időbeni korlátossága, rövidsége volt. A jobb esetben is csak pár tucatnyi fázis csupán néhány másodpercnyi képsor bemutatására volt alkalmas. Ennek következtében – pl. a phenakistoscope esetében – a korong nagyságát igyekeztek megnövelni, vagy a praxinoscope elvén működő szalag kép-sorozatot vetíteni. • E mellett megjelennek az olyan alkalmazások, melyek perszonalizált formában kínálnak látványélményt; ezek az ún. gukk-kastenek, „kukkoló” dobozkák, (mutoscope, kinora, kinetoscope) amelyeket katalógusból rendelve otthon, vagy éppen vasúti pályaudvarokon, orvosi rendelők várótermeiben kínáltak némi aprópénzért néhány percnyi szórakozást. Pikírt, erotikus, humoros jelenetek, híradószerű anyagok jellemezték ezeket.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Látványeszközök
•
A zsebmozi (lapokon pörgetett mozgásfázisok) elvén működő mutoscope/kinora
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Látványeszközök Jól megfigyelhető, ahogyan a „végtelenített” film hosszát igyekeztek biztosítani a többszöri orsós megoldással; vagy az előbbiekben, a kinora zsebmozi elvén történő működését, ahogyan az egyes fotókat pörgették át a nézőfelület előtt.
Kinora működési elve és kinora-terem
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Összegzés 1895-ben, amikor a Lumière fivérek szabadalmaztatják kinematográfot, mint a mozgókép felvételére és lejátszására alkalmas készüléket, azzal párhuzamosan számosmás eljárásmód is létezett. A technikai képalkotásnak nem csak a Walter Benjamin–féle másolat paradigmájával kell számot vetnünk. Benjamin klasszikus tanulmánya szerint (A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában, 1936) a mechanikus reprodukciók elveszítik egyediségüket, kultikus értékük elvész, aurájuk kiüresedik, „itt és most-juk” eltűnik. Ugyanakkor – s ezt később fogjuk látni – az új média jelenségszférájában megint csak hatványozott hangsúllyal merül fel a másolatok problémaköre, a digitális képalkotás területén.
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Kérdések • Milyen egyéb mechanikus eszközöket használtak a megfigyelés és az ábrázolás során a fotográfia felfedezése előtt? • Milyen hatással bírt a technikai képalkotás a képek fogyasztására? • Hogyan változott meg a valóságról alkotott tudásunk a különböző mediális reprezentációk (szöveg, fotó, film) hatására?
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ajánlott irodalom Benjamin, Walter • 1969 A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. Fordította: Barlay László. In: Kommentár és Prófécia. Budapest, Gondolat (301–334) Crary, Jonathan • 1999 A megfigyelő módszerei. Fordította: Lukács Ágnes. Budapest, Osiris. Kittler, Friedrich • 2005 Optikai médiumok. Fordította: Kelemen Pál. Magyar Műhely – Ráció Kiadó Kolta Magdolna • 2003Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum Peternák Miklós (szerk.) • 1994 Médiatörténeti szöveggyűjtemény. Budapest, Barabás Ilona KKT – MKE
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
Ikonok • • • • • • • •
Ikonok vissza a legelejére Ugrás a tartalomjegyzékre Hallgatható médiaanyag Film média Külső forrás (pl. csatolt pdf) Külső web forrás Kérdések feladatok Fontos anyagrész
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 „INFORMÁCIÓ - TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS”
