„A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha”
XIV. ÉVF. 2. SZÁM • A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA • 2005. ÁPRILIS
Isten, hazánkért térdelünk Elődbe magas talpazatra értek. Az ünneplők méltó tisztelgéssel hajoltak meg az életüket hazánkért feláldozó hőseink előtt. A menet, egyre bővülő létszámmal tovább indult községünk temploma felé. A templom több évszázados bejáratánál az egybegyűltek emlékezéssel, fohásszal ajánlották fáradozásukat az Úr kegyeibe. A bagiak a stációs terv elvárásai szerint búcsúztatták, és kísérték a jelvényt a t e mp l o mt ó l a fa l u határáig, sokan a hévízgyörki Ótemplomig. A hévízgyörkiek a református templom előtt vették át a jelvényt. Ünnepélyesen fogadták, majd az evangélikus templomban, a katolikus templomnál, végül az Ótemplomban tisztelegtek méltó módon, és helyezték el a nemzeti színű szalagokkal díszített jelvényt. Másnap a menet Gyöngyös irányába indult és a tervek szerint pünkösdre a csíksomlyói búcsúra érkezik. FOTÓ: LÁSZLÓCZKY ÉVA
T
ÖRTÉNELMI hagyományokra épülő, a tihanyi apátságtól induló, minden évben más-más útvonalon haladó, hagyományteremtő, feltámadási menet haladt át községünkön április 19-én délután. A kezdeményezés azokra épül, akik a keresztény/keresztyén feltámadás hitében óhajtják a nemzeti újjászületés eljövetelét. A Helytörténeti Baráti Társulat tagjai és – a kezdeményezést támogató – bagi lakosok a Turulszobornál vették át a díszes feltámadási jelvényt, az önkéntes szervezők jóvoltából, galgamácsai honfitársainktól. Az ünnepélyes átvétel, és a szalagok feltűzése után, hosszú zárt sorban, elindult a menet, – élén az egymást v á l t ó j e l v é n y t v i v ők k e l – a Hős ö k t e r e f e l é . Az út mentén – ahol valamikor a Szent Korona is elhaladt – mind több bagi lakos fejezte ki együttérzését, sorakozott be az óhajukat így is kifejező, igenlő, felvonulók csapatába. A hősi emlékművet körül vevő sokaság között a jelvényt vivők a lépcsőkön a
BaGi
2
XIV. évf. 2. sz.
Paradigmák mentén
A
TUDOMÁNYTÖRTÉNETI megállapítások egyik alapvető konklúziója, hogy a világegyetem sokkalta bonyolultabb – avagy az emberi képzelőerőt sokszorosan meghaladó módon egyszerű –, mint ahogyan azt egy adott kor tudományképe rögzíteni képes. Az egyre pontosodó valóságkép reményében, számos illúziótól terhesen, a tudomány napjainkra egyfajta vallássá hatalmasodott: a tudományvallás hívei a feltétlen fejlődés, haladáshit hangoztatói; ritka kivételtől eltekintve alig tartják számon a fejlődés révén fellépő anomáliák jelentőségét, avagy a féktelen racionalitással szembeni gyanú fenntartását. A fejlődéseszme lovagjai vajon felmérik-e, hogy a tudományos felfedezések miféle láncreakciókat indíthatnak el, s azok mennyiben tarthatók emberi felügyelet alatt? A tudós felelősségét érintő kérdések felvetését és tárgyalását Kuhn nagyszerű, napjainkra klasszikussá vált tudománytörténeti elmélkedése sem tartalmazza, noha ez szerves részét képezhette volna e munkának. Az immáron elhunyt amerikai tudománytörténész és fizikus, Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete /1962/ című munkájával mégis új etapját nyitota meg a tudománytörténeti gondolkodásnak. Nóvuma abban állt, hogy meglepő kontextusba helyezte a tudománytényeket: vizsgálódásai középontjába a tudománytörténeti, szociológiai, pszichológiai dimenzióját helyezte. A tudományos megismerés történeti-leíró vizsgálata során arra figyelt fel, hogy adott korban a tudományos kutatást paradigmaváltó attitűd jellemzi. De talán jelentősebb, mert a megismerés gyökérzónáját érintő felismerése, hogy sohasem többet vagy jobban, csupán másként, más modus szerint tudunk. Éppen ezért, bátran és méltán említhetnénk egyszerűen filozófusként, aki újszerű megközelítése révén nem csupán a tudományos fejlődés-elmélet megalapítója, de a tudománytörténet távlatos gondolkodója is. A Kuhn-féle tudománytörténeti modell meglepő, vagy talán nem is olyan váratlan azonosságokat mutat a társadalmi forradalmak
lefolyásának menetével. A teórialkotó Kuhn megállapításai szerint a normál tudományos kutatás időszakait – amelyeket valamely paradigma uralkodó módon vezérel – folyamatosan válságperiódusok „szakítják” meg, amik egy új paradigma fellépésének hírnökei. A mindenkori és uralkodó módon jelenvaló paradigma mintegy keretül szolgál a normál kutatás számára, egyben biztosítja adott problémák sikeres megoldásának lehetőségét. Természetesen egyetlen paradigma sem feltétlenül üdvözítő: a valódi megoldásokat a tudósközösségek és egyének felkészültsége, tudós leleményessége hordozza. Így a normál tudomány problémái mintegy megoldandó rejtvényként, szellemi játékként jelentkeznek – művelői sem egyebek, mint ügyes rejtvényfejtők. A rejtvény megoldásának lehetőségét éppen a megfogalmazott paradigma szavatolja, szemben az elénk tornyosuló nagy rejtélyekkel, amelyeknek korántsem bizonyos, hogy van megoldásuk. De itt már a tudós régió határán túlra, a metafizika területére tévedünk… A tudósközösség és a kutató egyén Kuhn közegében realista: csak olyan probléma megoldását tűzi ki feladatául, aminek sikeres megoldására a paradigma, illetve a rendelkezésre álló vizsgálati apparátus lehetőséget biztosít. A paradigmaváltás megszelídített, de valóban forradalmi körülmények között megy végbe, ahol is az eleinte egymással rivalizáló, konfrontálódó tudósközösségek, illetve az általuk képviselt paradigmák legfőbb jellemzője az összemérhetetlenség, az inkommenzurabilitás. Noha a vetélkedő tudóscsoportok ugyanazon szakkifejezéseket alkalmazzák a valóság egy-egy jelenségének leírása során – nem érthetnek szót, hisz más jelentést tulajdonítanak azoknak: más nyelvet beszélnek, mivel más valóságvilágokat látnak és értelmeznek. Eredőiben ezen kijelentések a kései Witgenstein, valamint Heidegger nyelvfilozófiai írásaival mutatnak rokonságot. Noha Kuhn tudománytörténeti analízise során kizárólag a tudomány berkeit járja be, hatástörténetéből kiderül, hogy
2005. április
3
emberi világunk számos területén alkalmazhatónak bizonyultak állításai – ha részlegesen is, ahogyan e munka is csak rész az egészhez képest. A tudományos forradalmak szerkezeté-nek sorstörténete korántsem zárult le megalkotásával, első megjelenésével. A paradigma-elmélet helytállósága napjainkig vitatárgy a tudósközösségek körében. Későbbi publikációiban maga Kuhn is egyre finomította elmélete részleteit – igaz, többnyire kritikusai bíráló szavainak hatására –, sőt, terminológiáját is. Olyannyira, hogy idővel el is hagyta a sokat vitatott és eredetileg sokféle interpretációba foglalt
paradigma fogalmát. 1974-es tanulmányában helyette a szakmai mátrix kifejezés lépett, aminek három komponensét a szimbolikus általánosításokban, a modellekben és a példákban határozta meg. E terminológiai fordulat bátorsága önmagában is paradigma értékű: annak a tudósnak a normarendszerét tükrözi, aki a lehetséges önelégültségét tápláló hívei szava mellett tudós kritikusairól sem feledkezett meg. Balázs Sándor (megjelent: Magyar Nemzet, 2000. aug. 26.)
A jövőbeli hulladékártalmatlanítás problémái VII. rész Bag állandó népesség száma 2001ben 3973 fő volt. A Bagon keletkező éves, átlagos hulladékmennyiség az 1. sz. táblázatban található.
TELEPÜLÉSI HULLADÉK MENNYISÉGE A HÁZTARTÁSOKBÓL A háztartási hulladék mennyisége az ország különböző régióiban nagyban eltérő számokat mutat. Települési hulladékokra vonatkozóan nincsenek pontos adatok (érdemes gyűjteni), ezért feltételezésekre kell hagyatkoznunk. Ezek a következők:
A KELETKEZŐ HULLADÉK ÖSSZETÉTELE Ahogy a keletkező hulladék mennyiségére szintén nincsenek pontos adatok, úgy a keletkező hulladék pontos összetételét sem ismerjük. A hulladék összetétele is nagyban függ attól, hogy az o r s z á g me l y i k r é g i ó j á b a n v i z s g á lódunk, illetve a település méreteitől.
– Az AGROBER 1 m3 laza hulladék/lakos/év mennyiséget közölt 1996-ban. – Pest megyében 300 kg/lakos/év hulladékmennyiséget feltételezünk.
Keletkező hulladék mennyiség ( m3/lakos/év )
Keletkező hulladék mennyiség ( kg/lakos/év )
Lakos szám 2001-ben
Keletkező éves hulladék mennyiség ( m3 )
Keletkező éves hulladék mennyiség (t)
1
300
3973
3973
1191,9
1. sz. táblázat
Éves hulladékmennyiségek számítása
4
XIV. évf. 2. sz.
Hiszen egy nagyvárosban, mint pl. Budapesten, egészen más fogyasztói szokások uralkodnak, mint egy kis lélekszámú településen. Gondolok itt pl. a csomagolóanyagok (műanyagok) városokban történő nagyobb mértékű felhasználására, illetve a szerves hulladékok (pl. kerti hulladék) inkább falvakra jellemző mivoltára. A hulladék becsült összetétele a 2.sz. táblázatban található. A szerves hulladék frakció további két kategóriába osztható fel: Zöldség, gyümölcs és kerti hulladék, amely a háztartási hulladék szerves részét foglalja magába. Ténylegesen tartalmazza a konyhai szemetet (zöldségek, gyümölcsök, kenyér stb…), valamint a kerti hulladék egy kisebb részét. Zöldhulladék, amely nagyobb részben a kertekből, valamint a parkokból, patakpartokról stb. származó szerves hulladék. Átlagosan a zöldhulladék frakció a teljes települési hulladékmennyiség 5 %-ára tehető, míg a zöldség, gyümölcs és kerti hulladék frakció alkotja a szerves hulladék frakció fennmaradó részét, azaz a teljes települési hulladékmennyiség 35 %-a.
Hulladékfrakció
A számításokat, melyeket a hulladék százalékos összetételére vonatkozólag tettek, különböző adatokból végezték: AGROBER 1996, HIDRO 1996, KSH 1998 stb.
VÁRHATÓ FEJLEMÉNYEK A települési hulladék mennyiségét előreláthatóan két tényező fogja befolyásolni a közeljövőben: Várható demográfiai változás – ahogy Pest megyében, úgy Bagon is – előreláthatóan az elkövetkezendő években: 1 %-os népességnövekedés. Az egy főre jutó hulladékmennyiség növekedés, amely világtendenciának mondható. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége világszerte évről évre növekszik, ahogyan Magyarországon is. Az életmódban, az életszínvonalban és a fogyasztási szokásokban bekövetkezett változások nemcsak a szilárd hulladék mennyiségét, hanem összetételének minőségét is befolyásolják.
Összetétel ( % )
Mennyiség ( t )
Papír
15
178,8
Üveg
4
47,7
Fémek
4
47,6
Műanyagok
7
83,4
Szerves anyagok
40
476,8
Textil
2
23,8
Veszélyes hulladékok
1
11,9
Egyéb
27
322,0
Összesen
100
1192
2. sz. táblázat
A keletkező háztartási hulladék százalékos összetétele, és mennyisége.
2005. április
5
2000
2001
Papír Üveg Fém Műanyag
176,9
182,2 187,7 193,3 197,2 201,1 203,1 205,2 207,2 209,3 211,4
47,2
48,6
50,1
51,6
52,6
53,7
54,2
54,7
55,3
55,8
56,4
47,2
48,6
50,1
51,6
52,6
53,7
54,2
54,7
55,3
55,8
56,4
82,6
85,5
88,5
91,6
93,9
96,2
97,7
99,1
100,6 102,1 103,7
Szerves
471,8
486,0 500,5 515,5 525,9 536,4 541,7 547,2 552,6 558,2 563,7
Veszélyes Textil Egyéb
23,6
24,3
25,0
25,8
26,3
26,8
27,1
27,4
27,6
27,9
28,2
11,8
12,2
12,5
12,9
13,2
13,4
13,5
13,7
13,8
14,0
14,1
318,5
328,1 337,9 348,0 355,0 362,1 365,7 369,4 373,1 376,8 380,6
Összes
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
1179,6 1215,4 1252,3 1290,3 1316,6 1343,4 1357,3 1371,3 1385,6 1399,9 1414,4
3. sz. táblázat
A települési hulladék közelítő mennyiségi tendenciája, 2000-2010 (t/év)
Az egy főre jutó hulladékmennyiség várhatóan 2-3 %-al fog emelkedni 2010-ig. Az alábbi értékekkel fogunk számolni (kivéve a műanyagokat): 2000-2003: 3 % 2004-2005: 2 % 2006-2010: 1 % A műanyagok esetében az alábbi értékeket fogjuk használni : 2000-2003: 3,5 % 2004-2005: 2,5 % 2006-2010: 1,5 %
2000-2010-ig terjedő időszakra a keletkező települési hulladék mennyisége az 1. sz. garfikonból olvasható le, a fent említett feltételezések szerint. A települési hulladék szervesanyag frakciójának csökkenése lenne várható a komposztálási technológiák széleskörű megismertetése által. Ezáltal jelentősen csökkenteni lehetne az összes mennyiséget, amelynek a szervesanyag frakció a 40 %-át teszi ki. Kiss Dániel
Háztartási hulladék mennyiségének alakulása 2000-2010-ig Bagon hulladékmennyiség 1450,0 1400,0 1350,0 1300,0 t/év 1250,0 1200,0 1150,0 1100,0 1050,0 2000 1. sz. grafikon
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
6
XIV. évf. 2. sz.
A tulajdonságok feltárása, írásjegyek meghatározása
A
KÖVETKEZŐKBEN össze fogom foglalni azokat a tulajdonságokat, amelyek a sikeres autójavítói munkában nélkülözhetetlenek. Ezen tulajdonságok összegyűjtésében segítségemre voltak az írásmintákat szolgáltató szakemberek. Több beszélgetés alkalmával alakult ki az a sorrend, amit követni fogok. A képességek ismertetése mellett igyekszem világossá tenni azt is, hogy miért van rájuk szükség. A magyarázat végén megnevezem azokat az írásjellemzőket, amelyek az adott jellemvonáshoz tartoznak, és amiket vizsgálni fogok. Most pedig vágjunk bele. A tulajdonságokat fontosságuk szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak a mentális képességek közül a problémamegoldó képesség, a kreativitás, a logikus
gondolkodás, az analitikus és a holisztikus szemléletmód kiegyenlítettsége, nyitottság az új ismeretek befogadására és ezen új ismeretek alkalmazni tudásának a képessége. Természetesen legalább ilyen súllyal esik a latba a munka területén jól alkalmazható praktikus intelligencia és a kézügyesség. A második csoportba tartozik a munkavégzés módjában megnyilvánuló megbízhatóság, a jó energiagazdálkodás és az önálló feladatellátás. A harmadikba pedig a kitartás és a monotónia tűrés, mint esetenként fontos, de nem feltétlenül szükséges jellemvonás. Balázs Andrea (részlet a grafológiai diplomamunkából)
Helytörténeti források Bag múltjából IX. rész Bagra vonatkozó regeszták 1394. április 2. A váci káptalan Ilsvai Leustak nádor itéletlevele alapján Ákos fia özvegyét, Frank erdélyi vajda feleségét, Ákos fia Mikcs /Mykch/ szlavon birtokaiba, így Baag, Thwra és vámja felrésze Zenthlazlow, Ozlar, a zálogban lévő
Harkyan, Hewyz és Wyfalu birtokába, és Akwsmonostora kegyúri jogába bevezette. Bakács István Iratok Pest megye történetéhez 1002-1437 ( eredetije: DL 7934., Bártfai Szabó 469.)
TÁJÉKOZTATÓ m e g j e l e n i k k é t h a v o n ta , k é z i r a t k é n t ● k i a d j a a H e l y t ö r t é n e t i B a r á t i T á r s u l a t ● 2 1 9 1 B a g , M a l o m ú t 1 4 . tel./ fax: 06-28 / 504-271 ● mobil: 06-30/ 314-2492 ● adószám: 19181943-2-13 ● számlaszám: OTP 11742166-20101701-00000000 honlap: http://hbtbag.ini.hu ● e-mail:
[email protected] ● elnök: id. Balázs Gusztáv ● tördelés: Katona Pál
