ISSN Általános jelentés. az Európai Unió tevékenységeiről EURÓPAI BIZOTTSÁG

Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről – 2007

KA-AD-08-001-HU-C

ISSN 1725-6917

Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről

Ára (áfa nélkül) Luxemburgban: 25 EUR

EURÓPAI BIZOTTSÁG

HU

0839-07_RG07_HU_Cover.indd 1

31-01-2008 11:27:05

Európai Bizottság

Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről 2007

Brüsszel • Luxembourg, 2008

Az Európai Bizottság 2008. január 25-én, SEC(2007) 1000 végleges kód alatt elfogadta az Európai Unió tevékenységeiről szóló 2007. évi általános jelentést.

A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*):

00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.

Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Rendszerező adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN 978-92-79-07107-2 © Európai Közösségek, 2008 Sokszorosítása engedélyezett, amennyiben a forrást feltüntetik. Printed in Belgium FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament elnökének Elnök Úr! Tisztelettel benyújtom Önnek az Európai Unió 2007. évi tevékenységeiről szóló általános jelentést, amelyet a Bizottság az EK-Szerződés 212. cikke és az Euratom-Szerződés 125. cikke alapján (1) fogadott el és tett közzé. Kérem, Elnök Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. Brüsszel, 2008. február 12.

José Manuel Barroso Elnök

(1) Az Európai Közösségekhez történő 1972. január 22-i csatlakozásra vonatkozó dokumentumokban foglalt „a közösségi mezőgazdasági árak rögzítésének rendszeréről szóló nyilatkozat” értelmében a Bizottság rövidesen benyújtja a Parlamentnek az Európai Unió mezőgazdaságának helyzetéről szóló éves jelentést. Emellett a Parlament előtt 1971. június 7-én tett kötelezettségvállalásával összhangban a Bizottság elkészíti a versenypolitikáról szóló éves jelentést is.

Tartalomjegyzék TÁJÉKOZTATÓ AZ OLVASÓNAK

9

BEVEZETÉS

11

I. FEJEZET — ÁLTALÁNOS POLITIKAI KERET

19

Kormányzás és a szabályozás minőségének javítása

19

A jogalkotási munka javítása

19

Az igazgatási költségek csökkentése

21

Szubszidiaritás és arányosság

23

Átláthatóság

23

Intézményközi együttműködés

24

Kormányzás

25

Kommunikációs stratégia

26

Európa jövője

27

A Berlini Nyilatkozat

27

A Szerződések reformja

28

Polgárközpontú program

31

II. FEJEZET — JÓLÉTI CÉLKITŰZÉS

33

Gazdasági és társadalmi környezet

33

A lisszaboni stratégia: partnerség a növekedést és a foglalkoztatás érdekében

33

A fenntartható fejlődés stratégiája

35

A makrogazdasági keret

37

Adóügyek

41

Versenypolitika

44

6

TARTALOM

A fellendülés mozgatóerői

49

A belső piac felülvizsgálata és előrelépések annak területén

49

Innováció és vállalkozási politika

57

Versenyképesség a kulcsfontosságú ágazatokban

64

Kutatás

64

Információs társadalom és média

69

Oktatás, nevelés, szakmai képzés

75

Közlekedés

78

Energia

86

A munkaerő mobilitása

91

III. FEJEZET — SZOLIDARITÁSI CÉLKITŰZÉS

93

A gazdasági és társadalmi kohézió megszilárdítása

93

Regionális dimenzió és a Kohéziós Alap

93

Szociális dimenzió

95

Demográfiai kihívások

103

Szolidaritás az eljövendő generációkkal és gazdálkodás a természeti erőforrásokkal

105

Környezetvédelem

105

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

112

Halászat és tengeri stratégia

118

A közös értékek előmozdítása az Európai Unión belül

123

Az alapvető jogok védelme és a megkülönböztetés elleni küzdelem

123

Kultúra

125

Ifjúság, aktív polgári szerepvállalás és sport

126

IV. FEJEZET — A BIZTONSÁG ÉS A SZABADSÁG CÉLKITŰZÉSE

129

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség 129 A hágai program megvalósítása

129

A jog érvényesülésén alapuló európai térség

130

Rendőrségi és vámügyi együttműködés

131

A terrorizmus, a bűnözés és a kábítószerek elleni küzdelem

133

A külső határok igazgatása és bevándorlás

136

TARTALOMJEGYZÉK

7

Kockázatkezelés

141

Közegészségügy

141

Fogyasztóvédelem

143

Élelmiszer-biztonság, növényegészségügy, állategészségügy és állatjóllét

144

Közlekedésbiztonság

145

Energetikai biztonság és a létesítmények működési biztonsága

146

Polgári védelem és az Európai Unió Szolidaritási Alapja

148

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme

149

V. FEJEZET — AZ EURÓPAI UNIÓ MINT GLOBÁLIS PARTNER

151

Jószomszédi viszonyok

151

Bővítési folyamat és előcsatlakozási stratégia

151

Európai szomszédságpolitika

160

Kapcsolatok Oroszországgal

167

Az Európai Unió jelenléte a világgazdaságban

168

Nemzetközi kereskedelem

168

Vámunió

173

Transzatlanti kapcsolatok

174

Kapcsolatok az egyéb iparosodott vagy magas jövedelmű országokkal

176

Kapcsolatok a feltörekvő országokkal

178

A nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok

179

Szerepvállalás a nemzetközi szolidaritásban

181

A közös értékek védelme és előmozdítása az Európai Unió határain kívül

181

Fejlesztési politika

183

Humanitárius segítségnyújtás

189

Regionális megközelítések

193

Hozzájárulás a világ biztonságához

206

Közös kül- és biztonságpolitika

206

Európai biztonsági és védelmi politika és stratégia

215

Közel-keleti békefolyamat

219

Újjáépítési folyamat (Afganisztán, Irak)

221

8

TARTALOM

Többoldalú együttműködés

223

Az Egyesült Nemzetek Szervezetével folytatott együttműködés

223

Az Európa Tanács

224

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

224

A Világbank és a regionális fejlesztési bankok

225

VI. FEJEZET — AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK ÉLETE

227

Európai Parlament

227

Európai ombudsman

237

Tanács és Európai Tanács

237

Bizottság

239

Bíróság és más joghatóságok

242

Számvevőszék

244

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

245

Régiók Bizottsága

247

Európai Központi Bank

249

Európai Beruházási Bank

251

Ügynökségek

251

Jogalkotási tevékenység

252

VII. FEJEZET — KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK

257

A 2007. évi költségvetés végrehajtása

257

A 2008. évi költségvetés előkészítése

257

Költségvetési felülvizsgálat

258

Pénzügyi szabályozás

258

Saját források

259

Az általános költségvetés hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekhez nyújtott garanciái

260

Audit és belső ellenőrzés

260

AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK FELSOROLÁSA

261

AZ EURÓPAI UNIÓ DECENTRALIZÁLT SZERVEZETEI

263

MELLÉKLETEK

267

Tájékoztató az olvasónak Az általános jelentés feladata és helye az Európai Unió tevékenységéről szóló tájékoztatásban Az, hogy az általános jelentés az év folyamán kidolgozott politikák általános tendenciáira és kulcsfontosságú tevékenységeire – beleértve a jogalkotási területet is – vonatkozó lényeges elemekre összpontosul, a jobb olvashatóságra irányuló törekvést szolgálja. Módszertani szempontból ez utóbbi tényező elválaszthatatlan a polgárok rendelkezésére bocsátott, az Unió tevékenységéről szóló információs rendszer egészének figyelembevételétől, amelyet számos forrás együtt jellemez; utóbbiak közül a következőket emeljük ki: •

ma már bőséges információ érhető el online az EUROPA szerveren. Az „Európai Unió portálja” (http://europa.eu/index_hu.htm) olyan szempontok alapján történő kereséseket tesz lehetővé, mint a tematikus tevékenységek, az intézmények, a dokumentumok vagy az internetező által kért különleges szolgáltatások (statisztikák, könyvtár, kapcsolatok stb.);

•

a különböző közösségi intézmények szerverein gyakran frissített adatbázisok (például a Bizottság főigazgatóságainak oldalai) vagy ezen intézmények külső forrásai. Az EUROPA szerverre mutató hivatkozásokhoz hasonlóan az ezen adatbázisokra mutató linkek is szerepelnek az általános jelentés valamennyi szakaszának végén feltüntetett „általános hivatkozások és más hasznos linkek” között;

•

az Európai Unió Hírlevele által nyújtott tényleges, valós idejű krónika. A Bizottság által kizárólag elektronikus formában (http://europa.eu/bulletin/hu/welcome.htm) kiadott Hírlevél rendszerezett hozzáférést nyújt valamennyi közösségi tevékenységhez, közvetlenül kapcsolódik a hivatalos szövegekhez, valamint dinamikus kapcsolódást nyújt a megfelelő információkhoz és adatbázisokhoz. Az így havi szemleként közzétett információk köztes módon rövidebb időközönként kerülnek az internetre, amelynek révén egy adott hónap minden tevékenysége megismerhető az egymást követő frissítések útján. A Hírlevél így az általános jelentés nélkülözhetetlen kiegészítője, amely hozzájárul annak tartalmához. Ez a kiegészítés az információs eszközök legfőbb elemét képezi az olyan olvasó számára, aki az Európai Unió tevékenységéről általános képet szeretne kapni, és ehhez olyan eszközt szeretne használni, amely megkönnyíti az alapos kutatást e területen.

10

TÁJÉKOZTATÓ AZ OLVASÓNAK

Az információk rendszerezett áttekintését lehetővé tevő, átfogó eszközöknek köszönhetően az általános jelentésben részletezett információkat nem szükséges megismételni, így az olyan összefoglaló dinamikát tud képviselni, amely megfelel kettős feladatának: körképszerűen bemutatja az Unió aktualitásait, és megvilágítja ezen aktualitások fejlődésének főbb irányait.

Bevezetés A 2007. év – amelyben megbízatásának félidejéhez érkezett a 2004-ben hivatalba lépő Európai Parlament és Bizottság – az Európai Unió múltja és jövője szempontjából egyaránt fontos történelmi és politikai mérföldkő. 2007-ben volt egyrészt az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergiaközösséget létrehozó Római Szerződések 50. évfordulója. A szén- és acélközösséggel ellentétben – amelynek élettartamát a Párizsi Szerződés ötven évben határozta meg, és amely ennek megfelelően 2002-ben megszűnt – e két közösség bizonyos változtatásokkal lényegében ma is él: a Szerződések szövegét 1957 óta többször is módosították, maguk a szervezetek pedig az Európai Unió, valamint az Európai Közösség fejlődésének megfelelően folyamatosan átalakultak. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei március 25-én az 50. évforduló megünneplésének alkalmából aláírták a Berlini Nyilatkozatot, amelyben kijelentették, hogy az Unió olyan közös értékek mellett foglal állást, mint az alapvető jogok, a béke és a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság, valamint az igazság és a szolidaritás. Az esemény emlékére több tagállamban egy különleges kéteurós pénzérmét bocsátottak ki. A 2007. év más szempontból is mérföldkőnek számít, hiszen az állam- és kormányfők december 13-án Lisszabonban új, „módosító” szerződést írtak alá. E szerződés ugyanis – mely a Szerződés az Unió működéséről címet kapta – az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítja. Ez a Lisszaboni Szerződés az előző, 2004-es terv alkotmányos szempontjaitól eltekintve olyan intézményi keretet kíván létrehozni, amely a 27 tagot számláló Unióban hatékonyabban és megerősített demokratikus legitimitással működik. Ez elsősorban olyan kérdésekre vonatkozik, mint az Unió és a tagállamok hatáskörei és azok korlátai, a közös kül- és biztonságpolitika sajátosságai vagy a nemzeti parlamentek szerepe. Az új szerződés emellett a Parlament, a Tanács és a Bizottság által aláírt chartában definiálja az európai polgárok alapvető jogait. Kiemelendő, hogy az Unió 2007-ben egymást követő két elnöksége központi szerepet töltött be a Szerződések reformfolyamatában. Az Európai Tanács júniusi ülésén a német elnökség kezdeményezésére igen részletes mandátumtervet dolgozott ki a júliusban megkezdődő kormányközi konferencia számára. A munkálatok technikai része októberig folyt, amikor a portugál elnökség ösztönzésének köszönhetően megszületett

12

BEVEZETÉS

a politikai megállapodás. Elsőként Magyarország ratifikálta a szerződést, mindössze néhány nappal az aláírás után. Az Európai Tanács által kitűzött cél az, hogy a ratifikációs folyamat teljes egészében lezáruljon, jóval a 2009 júniusában sorra kerülő európai parlamenti választásokat megelőzően. Az új szerződés aláírása megerősítette a kibővített Unió cselekvési képességét, és tekintettel arra, hogy Bulgária és Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, máris hasznosnak bizonyult. A kibővített Unió új felállása a mintegy tíz évvel ezelőtt, a közép- és kelet-európai országok csatlakozási kérelmével elindított folyamat végeredménye lett. A bővítés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az Unió külső határai új tengerszakaszt foglalnak magukban. A Bizottság ezért áprilisban regionális együttműködés kifejlesztését indítványozta, amelyet egy „fekete-tengeri szinergia” keretén belül hoznának létre. Ez további előrelépést jelent az európai szomszédságpolitika megteremtése felé. Az európai szomszédságpolitika területén 2007 volt az az év, amikor megkezdődött a 2006-ban létrehozott Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz programozásának tényleges végrehajtása, illetve amikor a Bizottság e politika jövőbeni megszilárdítása céljából új iránymutatásokat vetett fel. Az újabb bővítések perspektívája kapcsán a tagjelölt országokkal idén tovább folytatódtak a csatlakozási tárgyalások, és a lehetséges tagjelöltekkel szorosabb kapcsolat kiépítésére került sor. A 2007–2008-as évek legfőbb kihívásait a november 6-i bizottsági közlemény értékelte, a 2006. decemberi Európai Tanácson a bővítéssel kapcsolatban megerősített megújult konszenzus mentén; a Bizottság ebben felvázolta a kihívások legyőzését megcélzó stratégia főbb vonalait, különösen a közhatalom megerősítésével, valamint az adminisztratív és igazságügyi reformokkal kapcsolatban. 2007-ben emellett az Európai Unió belső szerkezetében is sor került bizonyos „bővítésekre”. Szlovénia január 1-jén ténylegesen csatlakozott az eurozónához, így vált a 13. közös valutát használó országgá. Megtörténtek az előkészületek annak érdekében is, hogy Ciprus és Málta 2008. január 1-jén beléphessen az említett monetáris övezetbe, miközben az euro a többi valutához képest egész évben erős maradt. A személyek szabad mozgásával kapcsolatban december 21-én pedig a schengeni térség bővült ki: 9 új tagállam csatlakozott ugyanis azon többi országhoz, amely már tagja volt e belső határok nélküli övezetnek. Az útlevél nélküli utazás így már az Unió 22 országának kiváltsága. *

*

*

Az európai uniós fellépések 2007-ben elsősorban három fő témára összpontosítottak. Először is, az Unió határozottan kinyilvánította abbéli szándékát, hogy elsődleges szerepet játtszon az éghajlatváltozás problémakörének megoldásában. Mindezzel a bolygó jövőjéért aggódó lakosság elvárására válaszol. A Bizottság már januárban meghatározta az e témakörben 2020-ig és azután követendő stratégiát, amelynek konkrét célja a globális felmelegedés mértékének csökkentése 2 Celsius-fokkal. Az év során további közösségi intézmények is csatlakoztak e bizottsági elgondoláshoz. Egy

BEVEZETÉS

13

júniusban közzétett zöld könyvben a Bizottság felvázolta azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket az Unió az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás terén tehet Európában. A Bizottság ugyanebben a szellemben szeptemberben az éghajlatváltozás elleni globális szövetség létrehozása mellett foglalt állást, amely az Unió és a szegény fejlődő országok között jönne létre. Másodszor az elmúlt években tett kezdeményezések folytatásaképpen 2007-ben különleges hangsúlyt kapott az európai energiapolitika kialakítása. Az éghajlatváltozásról szóló közleménnyel egy időben előterjesztett, január 10-i közleményében a Bizottság integrált megközelítést javasolt: eszerint az európai energiapolitika létrehozását az éghajlatváltozás elleni küzdelem ambiciózus célkitűzéseivel kell kombinálni. E megközelítést az Európai Tanács tavaszi ülésén – a német elnökség égisze alatt – jóváhagyta. Németország adott otthont egyébként júniusban Heiligendammban a G8csúcstalálkozónak, amelyen a résztvevők ugyancsak határozottan elkötelezték magukat az éghajlatváltozás kihívásaival való szembenézés mellett. Ezt követően a Bizottság teljesítette az európai energiapolitika kialakítása terén vállalt feladatát: szeptemberben törvényjavaslat-csomagot fogadott el a villamos energia és a földgáz belső piacának létrehozásáról; novemberben európai energiatechnológiai stratégiai tervre (SET-terv) tett javaslatot annak érdekében, hogy a kutatás és a megújuló energiák révén hozzájáruljon a széntől kevésbé szennyezett jövő előkészítéséhez. A harmadik legfontosabb olyan téma, amelyre az Unió különleges figyelmet fordított, továbbra is a globalizáció kérdése volt. E kérdéskört a Bizottság egy sokatmondó című közleményen keresztül („Európa érdeke: sikeresen helytállni a globalizáció korában”) az Unió állam- és kormányfői figyelmébe ajánlotta további eszmecsere céljából októberi informális találkozójukon. Továbblépve e téren, az Európai Tanács decemberi ülésén uniós nyilatkozatot fogadott el a globalizációról. A nyilatkozat elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az Unió a globalizációt olyan irányba akarja terelni, hogy az – közös értékei és elvei alapján – valamennyi polgára érdekeinek megfeleljen. Emellett 2007 volt az az év, amikor megkezdte működését a 2006-ban létrehozott Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amelynek célja, hogy segítse a vállalatok delokalizációja miatt munkájukat elvesztő munkavállalók visszatérését a munkaerőpiacra. Nagyrészt a globalizáció kihívására adott válasz kontextusában kapott új erőre 2007-ben a 2005-ben megreformált lisszaboni stratégia is. Hogy csak néhány konkrét példát említsünk, a Bizottság kapcsolatot létesített a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítását megcélzó stratégia folytatása és a különböző egyéb célkitűzések között, mint például az informatikai jártasság fejlesztése a 21. században, az Európai Kutatási Térség elmélyítése és kibővítése, illetve a „rugalmas biztonság” integrált megközelítésének létrehozása. A Bizottság decemberben a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálata keretében nyilvánosságra hozta erre vonatkozó iránymutatásait, és programot javasolt a 2008–2010 közötti időszakot lefedő új ciklusra. Hangsúlyozni kell ezenkívül, hogy a különféle intézmények szerint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) politikája a megújult lisszaboni partnerség egyik pillérévé vált. A

14

BEVEZETÉS

Bizottság egy október 4-i időközi jelntésében számolt be a KKV-k ezen alapvető szerepéről. A vállalkozások, és különösen a legkisebb vállalkozások figyelembevétele olyan megközelítésben is kifejeződik, amely az utóbbi években az Unió figyelmének középpontjában állt: ez a szabályozás javításának problémája. Az uniós intézmények 2007-ben elsősorban a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését tartották szem előtt. A Bizottság e témakörben már januárban cselekvési tervet terjesztett elő, amelynek konkrét célkitűzése, hogy 2012-ig 25%-kal csökkenjenek a hatályban lévő uniós jogszabályokból fakadó adminisztratív terhek. A Tanács és az Európai Tanács egyaránt támogatta ezt a kezdeményezést. A Bizottság elnökének irányítása alá tartozó független testületként működő hatásvizsgálati bizottság egyébként 2007 elején megkezdte munkáját. Az év során mintegy 100 hatásvizsgálatot végzett el a Bizottság kezdeményezésére a minőség javítása és a törvényhozási folyamat megkönnyítése érdekében. Ez utóbbi pedig híven betartotta a közösségi vívmányok egyszerűsítésének éves programját. Tágabb értelemben, a 2020–2030 közötti időszakra koncentrálva az Európai Tanács decemberi ülésén független vitacsoportot hozott létre Felipe González volt spanyol kormányfő elnökletével. A csoport feladata abban segíteni az Uniót, hogy elébe menjen a hosszú távú kihívásoknak, és ezáltal hatékonyabban nézzen azokkal szembe. Kiindulva a Berlini Nyilatkozat (lásd alább) pontjaiból, a csoportnak azokat az alapvető kérdéseket és fejleményeket kell tárgyalnia, amelyekkel az Uniónak várhatóan meg kell küzdenie, és tanulmányoznia kell az ezekre adható válaszokat. A csoport munkáját a Lisszaboni Szerződés által felállított keretek között fogja végezni. *

*

*

E nagy horderejű kihívásoknak való megfelelésen túl az Európai Unió 2007-ben bel- és külpolitikai téren is különféle előrelépéseket könyvelhetett el. Először is, a 2006-ban megfogalmazott terveknek megfelelően sor került néhány olyan terület felülvizsgálatára, amely az uniós polgárok elvárásait tekintve példaértékűnek tekinthető. A Bizottság ezért a tavaszi Európai Tanács keretében mérleget készített a társadalmi valóságról, és új iránymutatásokat adott ki az egységes piac vonatkozásában. E két felülvizsgálat november 20-ára két új bizottsági kezdeményezésben öltött testet: az egyik, az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című dokumentum az egységes piac helyzetét újra meghatározó intézkedések operatív együttesét vázolja fel, amit a közérdekű szolgáltatásokról szóló dokumentum egészít ki. A másik közlemény a „Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás: a 21. századi Európa új szociális jövőképe felé” címet viseli; ebben a Bizottság különösen azt hangsúlyozza, hogy az olyan – elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozó – területeken kell befektetni, mint az ifjúság, a kultúra és a mobilitás. Még mindig november 20-án a Bizottság egy másik, a jövőre irányuló vitát is elindított, mégpedig a közös agrárpolitika állapotfelmérésére való felkészülésről szóló közleményével. A Bizottság szeptemberben széles körű konzultációt kezdeményezett, amelynek célja nyílt vita indítványozása volt a költségvetés reformjával kapcsolatban. A 2007–2013-as pénzügyi keret első konkrét kötelezettségvállalásai

BEVEZETÉS

15

(nevezetesen a kutatás, az igazságügy, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió terén) szintén erre az évre estek; ugyanígy az az első felülvizsgálat is, amelyre intézményközi együttműködés segítségével decemberben került sor annak a megállapodásnak a figyelembevétele érdekében, amely szerint a közösségi alapoknak hozzá kell járulniuk a világméretű műholdas navigációs rendszer európai programjainak (EGNOS és Galileo) finanszírozásához, ezáltal biztosítván az európai technológiára építő projekt életképességét. A belpolitika területén 2007-ben elért eredmények alapvetően kétfélék voltak: •

egyrészt folytatódott a piacok egységesülése: a Bizottság lépéseket kezdeményezett mind az áruk belső piacának kiszélesítése érdekében, ami az európai versenyképesség fontos eleme, mind a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó közös keret létrehozásának érdekében; az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a harmadik vasúti csomagot; elkészültek azok a jogalkotási javaslatok, amelyek célja az elektromosság és a földgáz belső piacának teljes körű megvalósítása;

•

másrészt pedig olyan programok vagy vívmányok láttak napvilágot, amelyek az életminőséghez kapcsolódnak. Jelentős szimbolikus értéke volt annak, hogy a 2007-es évet az esélyegyenlőség európai évének kiáltották ki, illetve létrehozták az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét. A biztonság témakörében a Bizottság novemberben intézménycsomagot javasolt a terrorizmus hatékonyabb leküzdésére. A gyümölcsés zöldségtermelő ágazat reformjai pedig lehetővé tették az európai mezőgazdaság versenyképességének növelése és környezetbarátabb formájának létrehozása érdekében 2003-ban indított változások folytatását, miközben e reformok szem előtt tartották az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is annak érdekében, hogy ösztönözzék az egészséges életmódhoz alapvetőnek tartott termékek fogyasztását. A politikai területek ilyen típusú kapcsolatát példázza a demográfia és a technikai fejlődés között létesített összeköttetés is, amelyre az információs és kommunikációs technológiákra és az öregedésre vonatkozó, az „Idősödés jólétben az információs társadalomban” címen június közepén bemutatott cselekvési tervben került sor. Az életminőséget érintő kérdések másik példája a 2007–2013 közötti közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiában tárható fel, amelynek hármas célkitűzése: a fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük. E fogyasztóvédelmi törekvéseknek köszönhetően született meg egy elsődleges fontosságú intézkedés: az Európai Parlament és a Tanács június 27-én elfogadta a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló rendeletet. A rendelet egységes eurotarifát állapít meg, amely segítségével elérhető, hogy az ilyen mobiltelefon-hálózatot használók Közösségen belüli utazásaik során ne fizessenek túlzottan magas árat a barangolási szolgáltatások keretében történő hívások kezdeményezéséért és fogadásáért.

Külpolitikai téren az Európai Unió 2007-ben számos olyan tevékenységet folytatott, amely összhangban állt arra vonatkozó célkitűzésével, hogy a nemzetközi színtéren elsődleges fontosságú partnerként jelenjen meg.

16

BEVEZETÉS

A nagy iparosodott vagy felemelkedő országokkal, úgymint az Egyesült Államokkal, Japánnal, Oroszországgal, Kínával vagy Indiával megrendezett, külpolitikai téren immár hagyományosnak tekinthető csúcstalálkozókon az Unió megerősíthette kétoldalú kapcsolatait, előadhatta véleményeit a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, illetve bizonyos esetekben politikai, gazdasági vagy technikai megállapodásokat köthetett. A német elnökség égisze alatt a G8-csúcstalálkozón júniusban elindított, úgynevezett heiligendammi folyamatnak köszönhetően újfajta párbeszéd indulhatott útjára különböző országokkal, elsősorban Kínával és Indiával. Júliusban került első ízben sor csúcstalálkozóra Brazíliával; ennek célja egy globális stratégiai partnerség kialakítása volt. Az Unió továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az érzékeny országok és régiók (Afganisztán, Csád, Irak, Irán, Koszovó, Mianmar [Burma], Libanon, Pakisztán, Szudán és a Közel-Kelet) helyzetét mind diplomáciai téren, mind pedig a helyszínen, különleges képviseleti, rendőri missziói vagy békefenntartói minőségében. Az Uniót több kontinensről többször is választási megfigyelői misszióra kérték fel. Külkapcsolati téren azonban 2007-ben leginkább a következő két tényező került előtérbe: a versenyképes Európa előmozdítása, illetve a szolidáris Európa megerősítése. A versenyképes és nyílt Európa előmozdításának célja elsősorban az volt, hogy a belpolitikákhoz koherens külpolitika kapcsolódjon. A légi közlekedés területén áprilisban az EU ennek megfelelően „nyitott égbolt” megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. A megállapodás szerint – amelyet további ehhez hasonló, a világ többi részével kötött megállapodás követhet – az európai légitársaságok ezentúl bármely egyesült államokbeli és európai desztináció között szállíthatnak utasokat, és a légi árufuvarozókra is hasonló rendszer alkalmazandó. Ehhez hasonlóan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megszilárdítása terén az Unió a keleti és délkeleti határ menti régiókat érintő migráció kérdésével kapcsolatos globális megközelítés meghatározására törekedett, valamint partnerségeket kívánt létrehozni az Unió és a harmadik országok közötti mobilitással kapcsolatban. Az EU az év végén több kelet-európai és nyugat-balkáni állammal kötött megállapodást a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, valamint az illegálisan tartózkodó személyek visszafogadásával kapcsolatban. Végezetül pedig külkereskedelmi téren a Bizottság áprilisban a lisszaboni stratégiával összhangban olyan megerősített partnerség létrehozását javasolta, amely segítségével az európai exportőrök könnyebben hozzáférhetnének a külső piacokhoz. A szolidáris Európa megerősítése azt jelentette, hogy az EU bizonyos számú globális partnerséget működtetett, alakított ki vagy újított meg a világ különböző régióival. 2007-ben ünnepelték például a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott, egyre szorosabb együttműködés 30. évfordulóját, és ebben az évben hoztak létre egy közép-ázsiai partnerséget is. Emellett 2007 decemberében a lisszaboni Európa–Afrika csúcstalálkozón újraindították az Afrikával létrehozott stratégiai partnerséget. Fontos előrelépés történt 2007-ben a humanitárius segítségnyújtás témakörében: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság aláírta az „európai konszenzusos

BEVEZETÉS

17

nyilatkozatot”, amely megerősíti a humanitárius segítségnyújtás alapelveit és bevált gyakorlatait, és amelynek célja a koordinált megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy az Unió maximális intenzitással vehessen részt a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban. Ez a kezdeményezés arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Unió egységessé kívánja tenni a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatokat érintő megközelítéseit, hiszen a három intézmény 2005-ben a fejlesztési politikáról írt alá „európai konszenzust”. *

*

*

Bármilyen szerteágazónak, jelentősnek, sőt, összetettnek tűnhetnek az Európai Unió tevékenységei, az alapszerződés aláírása után ötven évvel ezen uniós tevékenységek alapja továbbra is az érdekelt felek (azaz a kezdeményezők vagy kedvezményezettek) európai integrációban történő aktív részvétele. Ezért az előző években kidolgozott vagy végrehajtott kezdeményezéseket követően 2007-ben különösen jelentős tényezővé vált az érintett felek politikák iránti elkötelezettsége, és ez különféle intézményi fellépések formáját öltötte magára. Ennek megfelelően több nyilvános konzultációra is sor került olyan különféle témákban, mint az Unió bővítése, a család vagy a bevándorlás. A 2006-ban a jövőbeni európai tengeri politika meghatározása érdekében kezdeményezett konzultáció végeredménye példaértékű volt, mivel a Bizottság októberben mintegy 500 hozzászólás és több mint 250, a konzultáció keretében szervezett esemény alapján vonta le következtetéseit az új tengeri stratégiáról szóló javaslatához. Ugyancsak októberben alakította ki a Bizottság a kommunikációval kapcsolatos partnerségi megközelítést is, amelynek célja, hogy a polgárok könnyebben jussanak információkhoz, jobban megértsék a közösségi politikák európai, nemzeti és helyi dimenzióit, illetve vegyenek részt az európai kérdéseket vizsgáló folyamatos párbeszédben. E kezdeményezés annál is inkább helytálló, mivel az európai intézményekbe vetett bizalom – mint azt az Eurobarométer felmérései is mutatják – 2007-ben jelentősen emelkedett, elérve a 80-as években mért szintet. Ezek a fejlemények, amelyből az egyes intézmények is kiveszik a részüket, fordulópontot jelentenek arra nézve, miként kapcsolódik a politikák iránti fentebb említett elkötelezettség az európai bővítési folyamat valóságához. A 2007-es eredményeknek a Lisszaboni Szerződés jelenlegi ratifikálása fényében különleges fontosságot kell tulajdonítani, hiszen a Szerződés kidolgozói új alapokat kívántak biztosítani az elmúlt 50 évben megvalósított eredményektől megerősödött és a határozottan a jövő felé forduló Európa számára.

I. fejezet

Általános politikai keret 1. szakasz

Kormányzás és a szabályozás minőségének javítása Háttér 2005-ben azáltal, hogy ez a törekvés került a növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia középpontjába, a jogalkotási munka javítására irányuló célkitűzés új lendületet kapott. Ebben az összefüggésben a Bizottság mindenekelőtt felülvizsgálta a 2002-ben indított, a szabályozási környezet javítására irányuló cselekvési tervet, és a pontosabb kidolgozás érdekében egy sor új megközelítést dolgozott ki. A vállalkozás sikere azonban továbbra is attól függ, hogy a jogalkotási folyamatban részt vevő valamennyi közösségi intézmény és a tagállamok ténylegesen elfogadják-e a célkitűzést. Ebben az értelemben a jogalkotási munka javítása közös felelősséggel jár. 2006-ban a Bizottság elvégezte az elért előrehaladás, illetve az e tárgyban történő további előrelépés érdekében megválaszolandó kihívások stratégiai elemzését. Ezenfelül megerősítette a meglévő ellenőrzési mechanizmust a Bizottság elnöke alá rendelt hatásvizsgálati bizottság létrehozásával.

A jogalkotási munka javítása 2007-ben a modern, hatékony és eredményes szabályozási kultúra kifejlesztésére irányuló stratégia keretében az elmúlt évek során elért haladás megszilárdítására került sor. A jogszabályok minőségének javítása érdekében hozott intézkedésekből szerzett tapasztalatok lehetővé tették a Bizottság számára, hogy tovább finomítsa megközelítését, illetve megfeleljen a polgárok és az európai gazdasági szereplők egyszerű és érthető szabályozásra irányuló elvárásainak.

20

ÁLTALÁNOS POLITIKAI KERET

Az egyszerűsítési program végrehajtása, a hatásvizsgálatok minőség-ellenőrzése, a közösségi jog tiszteletben tartásának megerősítése, illetve az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló nagyra törő stratégia elindítása képezték a 2007. évi cselekvési prioritásokat. A politikák kidolgozása 2007-ben sor került a kiváló minőségű jogszabályok alkalmazásának garantálását célzó jogszabályok megerősítésére. Az új bizottsági kezdeményezéseket integrált hatásvizsgálat, valamint az érdekelt felekkel és a szakértőkkel folytatott konzultáció segítségével készítették elő. Megkezdte működését a hatásvizsgálati bizottság, amelynek feladata a Bizottság által végzett hatásvizsgálatok minőségi támogatásának és ellenőrzésének biztosítása. E bizottság 2007 folyamán 112 véleményt adott a Bizottság kezdeményezéseit kísérő hatásvizsgálatokról. A Bizottság hatásvizsgálati rendszerét ezenfelül külső értékelésnek is alávetették, amely – a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett – ütemterv létrehozásához vezetett a hatásvizsgálat megvalósítására vonatkozó jelenlegi bizottsági iránymutatások felülvizsgálata céljából. Ebből következik, hogy a Bizottság 2007. évi jogalkotási és munkaprogramjának keretében előterjesztett stratégiai és kiemelt fontosságú kezdeményezéseket hatásvizsgálatnak vetették alá. E kezdeményezések előkészítése során nyilvános konzultációkat tartottak annak érdekében, hogy a polgárok és valamennyi érdekelt fél számára biztosítsák a hozzájárulás lehetőségét a közösségi politikák és programok kidolgozásához. A közösségi szakpolitikák kialakítása, nyomon követése és értékelése érdekében az Európai Unió gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetéről, valamint ennek nemzeti és regionális összetevőiről szóló megbízható statisztikai információra van szükség. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács december 11-én a Közösség 2008–2012-ig tartó statisztikai programjáról szóló határozatot (1) fogadott el. A hatályos jogszabályok modernizálása Jelentős előrelépés történt a Biztosság egyszerűsítésre vonatkozó, nagyra törő gördülő programjának aktualizálása során. A gazdasági szereplők és a polgárok terheinek enyhítésére irányuló többéves program végrehajtása keretében a Bizottság a 2007. év folyamán 44 új egyszerűsítési kezdeményezést terjesztett elő. Ezek között a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és a munkaerőpiaccal kapcsolatos fontos jogszabályok, illetve a termékek szabályozásának a területére vonatkozó jelentős egyszerűsítési kezdeményezések találhatók. Különösen a közösségi biztosítási jog felülvizsgálatának (Szolvencia II) (2), illetve a „GSM” irányelv hatályon kívül helyezésének (3) lesz közvetlen kihatása a vállalkozásokra és a polgárokra. (1) 1578/2007/EK határozat (HL L 344., 2007.12.28.). (2) Lásd e jelentés II. fejezete 2. szakaszának „A belső piac felülvizsgálata és előrelépések annak területén” című részét. (3) Lásd e jelentés II. fejezete 2. szakaszának „Információs társadalom és média” című részét.

KORMÁNYZÁS ÉS A SZABÁLYOZÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

21

A 2006. évben az új hivatalos nyelveken is újraindított indikatív kodifikációs programjának végrehajtása során a Bizottság több kezdeményezést terjesztett elő a vívmányok terjedelmének csökkentése, illetve a közösségi jogszabályok hozzáférhetőségének és végrehajtásának javítása terén. Az elavulttá vált közösségi jogi aktusok hatályon kívül helyezését a Bizottság elavulttá nyilvánítás segítségével hajtotta végre. A vívmányok egységes szerkezetbe foglalt szövegét az interneten, az EUR-Lex honlapon tették közzé. Fokozatosan valamennyi hivatalos nyelven sor kerül majd az egységes szerkezetbe foglalt joganyag közzétételére. A 2004-ben elfogadott és a jogalkotó elé terjesztett, függőben lévő bizottsági javaslatok 2006-ban elvégzett vizsgálatát követően a Bizottság javaslatai közül tízet visszavont. A visszavonásra vonatkozó éves gyakorlatot ezzel párhuzamosan beépítette 2008. évi jogalkotási- és munkaprogramjába. A közösségi jog alkalmazása „Az eredmények Európája – A közösségi jog alkalmazása” (1) című, szeptember 5-i közleményében a Bizottság a közösségi jog megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából kidolgozta politikáját, az alábbiakra irányuló intézkedések megtételével: •

azáltal, hogy hatékonyabb módon belefoglalják az átültetés és az alkalmazás szempontjait a jogalkotási javaslatok előkészítésébe, a jogsértések megelőzése;

•

kísérleti projekt kidolgozása a polgárok és a vállalkozások által felvetett problémák konstruktív és gyors megoldására irányuló, a tagállamokkal együttműködésben kialakítandó új munkamódszer érdekében;

•

a Bizottság munkamódszereinek javítása, például prioritást biztosítva a jogsértési eljárásoknak, illetve a jogsértési eljárások során gyakoribb döntéshozatal alkalmazásával;

•

az átláthatóság javítása a közvélemény irányában a Bizottság jogsértésekre vonatkozó tevékenységének szakaszaira, az irányelvek tagállamok általi átültetésére, az átültető intézkedések és az átültetett irányelv intézkedéseinek a cikkei közötti megfelelési táblázatoknak tagállamok általi közzétételére vonatkozóan.

A Bizottság vállalta, hogy módosítja a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentését prioritásai és cselekvési tervei hangsúlyosabb stratégiai megközelítése érdekében.

Az igazgatási költségek csökkentése Január 24-én a Bizottság cselekvési programot fogadott el azzal a céllal, hogy 2012-ig 25%-al csökkentse a vállalkozásokra nehezedő, az Unióban létező szabályozásokból (1) COM(2007) 502 (HL C 4., 2008.1.9.).

22


adódó adminisztratív terhet (1). Az uniós cselekvési program azzal a tizenhárom ágazattal foglalkozik, amely a jelek szerint az adminisztratív teher legnagyobb részét teszi ki. Az ezen ágazatok feltérképezésére és felmérésére irányuló tevékenység 2007 nyarának elején kezdődött, és várhatóan 2008 végére fejeződik be. Ezzel egyidejűleg a Bizottság az adminisztratív teher rövid távú csökkentésére irányuló jogalkotási javaslatokat, illetve végrehajtási intézkedéstervezeteket is előterjesztett. 2007-ben tíz olyan gyorsított eljárású intézkedést hajtottak végre, amelyek esetében a hatályos jogszabályokban már viszonylag apró változtatásokkal is jelentős eredmény érhető el. Márciusban az Európai Tanács kedvezően fogadta az adminisztratív teher csökkentésére irányuló fent említett cselekvési tervet, és kiemelte, hogy a szabályozási környezet javítása terén a 2006-os évben megfelelő haladást értek el. Az Európai Tanács felkérte valamennyi tagállamot a kizárólag a nemzeti kötelezettségvállalásokból származó adminisztratív teher csökkentésére vonatkozó célkitűzések meghatározására. Ezenkívül felkérte a Bizottságot, hogy rendszeresen frissítse egyszerűsítési programját, illetve a Tanácsot, hogy szenteljen különös figyelmet az e tárgyra vonatkozó javaslatoknak. Az Európai Parlament július 10-i állásfoglalásában támogatta a cselekvési programot. A vállalkozások statisztikai szükségletekből származó kötelezettségeinek megkönnyítésére tett erőfeszítésekre vonatkozó közleményét (2) követően a Bizottság július 19-én az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról szóló javaslatot (3) fogadott el. A MEETS-program célkitűzései a következők: •

célmutató csoportok kifejlesztése és a prioritások felülvizsgálata;

•

a vállalkozási statisztikák keretének ésszerűsítése;

•

a hatékonyabb adatgyűjtési mód megvalósításának támogatása;

•

a tagállamok közötti áruforgalom statisztikai mérésével foglalkozó rendszer (Intrastat) korszerűsítése és egyszerűsítése.

A Bizottság augusztus 31-én döntött a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhek csökkentésével foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozásáról. A Bizottság Edmund Stoiber korábbi bajor miniszterelnököt nevezte ki a munkacsoport elnökének. Szeptember 21-én a Bizottság hivatalosan elindította az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó online konzultációs szolgálatot (4). Ennek az új honlapnak lehetővé kell tennie a vállalatok vezetői számára, hogy adminisztratív terheik csökkentésére vonatkozó javaslatokat tegyenek. (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 23 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2006) 693 (HL C 78., 2007.4.11.). COM(2007) 433 (HL C 191., 2007.8.17.). http://ec.europa.eu/enterprise/admin-burdens-reduction/index_hu.htm.


23

Szubszidiaritás és arányosság Június 6-án (1) a Bizottság – a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 9. cikkének értelmében – elfogadta a 2006-os évre vonatkozó tizennegyedik éves jelentést a „Hatékonyabb jogalkotásról”. Válaszul az Európai Unió azon kérésére, hogy növekvő figyelmet fordítson a jogszabályok minőségének javítására, illetve elsősorban a közösségi jogszabályok minőségére és hozzáférhetőségére, a Bizottság felsorolja a megoldandó főbb feladatokat: a hatásvizsgálat minőségének és ezen eszköz jogszabályok előkészítése és elfogadása során történő felhasználásának javítása; előrelépés az adminisztratív költségek felmérése, valamint az európai és nemzeti jogalkotásban a szükségtelen terhek kiküszöbölése terén. Ezenfelül a Bizottság a hatásvizsgálatok és az indokolások útján további erőfeszítéseket tett annak hatékonyabb kifejtése céljából, hogy az általa javasolt intézkedések hogyan felelnek meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének.

Átláthatóság Március 21-én (2) a Bizottság közzétette az európai átláthatósági kezdeményezésről (3) szóló zöld könyv keretében indított nyilvános konzultáció eredményeit. Az érdekképviselet és a lobbicsoportok tekintetében a Bizottság az önkéntes alapú nyilvántartást az internetes konzultációk új szabványával szeretné kombinálni. A nyilvántartás megnyitására várhatóan 2008 tavaszán kerül majd sor. A Bizottság – elsősorban a munkatársak megfelelő képzése, a bevált gyakorlatok szolgálatai közötti megosztása, illetve a konzultációk következetességének javítása révén – meg kívánja erősíteni a nyilvános konzultációra alkalmazandó minimumkövetelményeket. Az uniós alapok kedvezményezetteinek közzététele tekintetében, a Bizottság szerint a vonatkozó jogszabályok intézkedéseinek bevezetése csak az első lépés azon a szükségszerűen összetett úton, amely megköveteli a lépésről lépésre történő megközelítést. A Régiók Bizottsága egyébként februári ülésén (4) kedvezően fogadta az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet; mindazonáltal felkérte a Bizottságot, hogy nagyobb mértékben vegye figyelembe e fellépés helyi és regionális dimenzióját. Április 18-án a Bizottság nyilvános konzultációt indított, illetve elfogadta az 1049/2001/EK rendeletnek (5) az Európai Közösség intézményei által birtokolt dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos alkalmazásáról szóló zöld könyvet (6). (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 286 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 127 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2006) 194 (HL C 151., 2006.6.29.). HL C 146., 2007.6.30. HL L 145., 2001.5.31. COM(2007) 185 (HL C 181., 2007.8.3.).

24


A Bizottság – azt követően, hogy megvonta a rendelet alkalmazásának mérlegét – olyan kérdésekről konzultál a nyilvánossággal, mint: a hozzáférhető nyilvántartások javítása, illetve nagyobb számú dokumentum elektronikus úton történő hozzáférhetővé tétele; a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés szabályainak összehangolása a környezeti információhoz való hozzáférés tekintetében az Aarhusi Egyezményben meghatározott különleges szabályokkal; az egyensúly tisztázása egyrészt az átláthatóság, másrészt pedig a személyes adatok, valamint a gazdasági és kereskedelmi érdekek között. A Tanács a maga részéről április 23-án elfogadta az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásáról szóló saját jelentését. E jelentés rámutat, hogy 2006-ban a Tanács tekintetében elérték a Szerződésekben és e rendeletben meghatározott célkitűzéseket.

Intézményközi együttműködés A Hivatalos Lapban június 30-án tették közzé az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatát az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól (1). Ez pontosítja az együttdöntési eljárás munkamódszereit, illetve végrehajtásának gyakorlati vonatkozásait az eljárás valamennyi szakaszában. Különösen ezen eljárás vonatkozásában kiegészíti a „Hatékony jogalkotásról” szóló intézményközi megállapodást (2). Az intézmények – e kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – az átláthatóság, a felelősség és a hatékonyság elvét alkalmazzák. Az intézményeknek – a közösségi vívmányok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – elsősorban az egyszerűsítési javaslatokkal kapcsolatos haladás megvalósítására kell törekedniük. A nyilatkozat szerzői hangsúlyozzák ezenfelül a háromoldalú egyeztetések rendszerének célirányosságát, amely tanúbizonyságot tett életképességéről és rugalmasságáról. Június és szeptember között az Európai Parlament a jogszabályok javításáról szóló állásfoglalásokat fogadott el, amelyekben támogatja a Bizottságnak a „Hatékony jogalkotásra” vonatkozó eljárását. A Parlament csatlakozik a Bizottságnak az adminisztratív teher csökkentésére vonatkozó cselekvési tervének célkitűzéseihez, megerősíti továbbá a „gyorsított eljárásoknak”, valamint a független szakértői csoport e program végrehajtásának érdekében történő létrehozásának szükségességét. Az egyszerűsítés terén a Parlament üdvözli a Bizottságnak a vívmányok egységes szerkezetbe foglalására irányuló erőfeszítéseit, és úgy véli, hogy az egyszerűsítési programot azzal párhuzamosan haladó nemzeti kezdeményezéseknek kell kísérniük. A Parlament javaslatot tesz a valamennyi egyszerűsítési intézkedésre vonatkozó gyorsított munkamódszerről szóló intézményközi megállapodás megkötésére. Hangsúlyozza ugyanakkor a Bizottság által a jogszabályok minőségének biztosítása céljából alkalmazott hatásvizsgálati rendszer fontosságát is. A Parlament felkéri a Bizottságot, hogy 2008 végéig értékelje a hatásvizsgálati bizottság eljárásainak hozzáadott értékét, valamint ebből a célból a (1) HL C 145., 2007.6.30. (2) HL C 321., 2003.12.31.


25

nemzetközi szervezetek és a tagállamok tapasztalataira építő mutatószámok kidolgozására hív fel. Hasonlóképpen, a Parlament felkéri a Bizottságot, hogy a nem kötelező erejű jogi aktusok elfogadását megelőzően alkalmazza saját konzultációra vonatkozó szabályait, biztosítsa továbbá az együttszabályozás és az önszabályozás teljesítményének folyamatos értékelését. A Bizottság kedvezően fogadta a Parlament támogatását, és emlékeztetett arra, hogy a konkrét eredmények elérése érdekében az intézmények és a tagállamok közös felelősségére van szükség. Tudomásul veszi, hogy a Parlament – belső eljárásainak a közösségi jogszabályok egyszerűsítésére vonatkozó követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében – módosította eljárási szabályzatát.

Kormányzás Június 27-én (1) a Bizottság javaslatot tett az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet (2) módosítására. A javaslat céljai többek között az alábbiak: a politikai pártok finanszírozására vonatkozó európai szintű szabályok kiigazítása, nagyobb rugalmasságot biztosítva nekik éves költségvetéseik kezelése tekintetében; az európai szintű politikai pártokhoz kötődő politikai alapítványok létrehozására és finanszírozására vonatkozó rendelkezések bevezetése; valamint az európai pártok számára annak engedélyezése, hogy az európai parlamenti választásokkal összefüggésben folytatott kampányok finanszírozásához a közösségi költségvetésből származó előirányzatokat használjanak fel. A rendeletet az Európai Parlament és a Tanács december 18-án elfogadta (3). Október 16-án a Bizottság olyan javaslatot fogadott el (4), amelynek célja az európai statisztikára vonatkozó alapvető jogi keret felülvizsgálata annak érdekében, hogy az igazodjék a jelenlegi realitásokhoz, és meg tudjon felelni a jövőbeli fejleményeknek és kihívásoknak. E kezdeményezés célja a statisztikai irányítás erősítése és kiegészítése. Ennek megfelelően 2007-ben az intézmények szintjén folytatódtak az európai statisztikairányítással foglalkozó tanácsadó testület (5), illetve az európai statisztikairányítási politikával foglalkozó tanácsadó bizottság (6) létrehozására irányuló munkálatok. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• •

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Hatékonyabb jogalkotás: http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/index_hu.htm Hatásvizsgálat: http://ec.europa.eu/governance/impact/index_en.htm

COM(2007) 364 (HL C 246., 2007.10.20.). HL L 297., 2003.11.15. 1524/2007/EK rendelet (HL L 343., 2007.12.27.). COM(2007) 625 (HL C 9., 2008.1.15.). COM(2006) 599 (HL C 332., 2006.12.30.). COM(2006) 653 (HL C 78., 2007.4.11.).

26

• • •

ÁLTALÁNOS POLITIKAI KERET Civil társadalom: http://ec.europa.eu/civil_society/index_fr.htm EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm Az igazgatási terhek csökkentése: http://ec.europa.eu/enterprise/admin-burdens-reduction/index_hu.htm

2. szakasz

Kommunikációs stratégia Annak tudatában, hogy szükség van a polgárok fokozottabb bevonására az európai politikába, amely az Európa jövőjéről folytatott viták során kiteljesedett, az Európai Unió intézményei célul tűzték ki, hogy megerősítik a polgárokkal folytatott kommunikációt. A Bizottság ily módon a kommunikációt beemelte stratégiai célkitűzései közé. Október 3-án (1) a Bizottság javaslatot tett a kommunikáció terén partnerkapcsolat kezdeményezésére, megerősítve a tagállamok és a különböző uniós intézmények tevékenységei közötti szinergiákat. A cél az, hogy javítsák a polgárok hozzáférését az információkhoz, megerősítsék a közösségi politikák európai, nemzeti és helyi szintű megértését, és bevonják a polgárokat az európai jelentőségű kérdésekre vonatkozó folyamatos párbeszédbe. Mindezek megvalósítása érdekében a Bizottság javasolja, hogy kommunikációs csatornaként használják a nemzeti oktatási rendszerek nyújtotta lehetőségeket, valamint az európai politikai pártokat, amelyek feladata az európai kérdésekre irányuló nyilvános vita élénkítése és szervezése. A Bizottság közleménye a következő konkrét lépéseket javasolja: •

intézményközi megállapodás az Európai Unió kommunikációs folyamatainak kedvező módon kidolgozandó, hatékonyabb együttműködés kereteinek létrehozása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a közösségi intézmények és a tagállamok autonómiáját;

•

irányítási partnerség kialakítása az erre vállalkozó tagállamokkal;

•

a képviseleteken az európai közéleti teret összefogó hálózat kialakítása;

•

az iskolai oktatás azon szempontjainak számbavétele, amelyek esetében egy közösségi szintű közös fellépés segíthetné a tagállamokat;

•

az Eurobarométer szerepének megerősítése;

•

a vezető információszolgáltató hálózatok aktiválása.

(1) COM(2007) 568 (HL C 9., 2008.1.15.).

EURÓPA JÖVŐJE

27

A Bizottság egyébként a polgárokkal folytatandó közvetlen kommunikáció megerősítése érdekében képviseletein megnyitotta a „többnyelvűségi kirendeltségek”-et, amelyek feladata az Európai Unió üzeneteit mindenki számára érthető nyelven és módon megfogalmazni, a helyi sajátosságokhoz és igényekhez alakítva a szövegeket. A Bizottság kommunikációjára vonatkozó általános stratégia tartalmazza először is az általa július 4-én elfogadott közleményben (1) meghatározott, belső kommunikációra vonatkozó részt is, amely megfogalmazza a belső kommunikáció és a munkatársak elkötelezettségének fontosságát a nagyközönséggel folytatott kommunikáció során tapasztalható jelentős előnyök kihasználása érdekében. A munkatársakkal folytatott kommunikáció alapvető fontosságú szerepet játszik annak érdekében, hogy a munkatársak jól tájékozottak legyenek, és megkapják a polgárokkal és az érintettekkel folytatott kapcsolattartás során szükséges támogatást. A kommunikáció célja egyébként a belső és a külső kommunikáció közötti kapcsolatok megerősítése is, annak érdekében, hogy e kétfajta kommunikáció koherens egészet alkosson, és egymást erősítse. A kommunikáció a Bizottság egészére vonatkozó cselekvési tervet jelent, egyrészt a belső kommunikáció javítása, illetve a munkatársak elköteleződésének megerősítése érdekében, másrészt a közvéleménnyel folytatott kommunikációs tevékenységekben érintett munkatársak hatásköre és hivatkozási támpontjainak tisztázása érdekében. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• •

Kommunikációs Főigazgatóság (Európai Bizottság): http://ec.europa.eu/dgs/communication/index_fr.htm Információforrások és az Európai Unió kapcsolattartási pontjai: http://europa.eu/geninfo/info/index_hu.htm

3. szakasz

Európa jövője A Berlini Nyilatkozat Március 25-én, a Római Szerződések 1957. évi aláírásának 50. évfordulóján a Parlament elnöke, a Tanács elnöke és a Bizottság elnöke aláírta a Berlini Nyilatkozatot. Az ünnepélyes szöveg kiemeli az európai integráció szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a közös hovatartozás érzésének kialakulásában, valamint hozzájárulását ahhoz, hogy az emberek felülemelkedjenek az ellentéteken. A nyilatkozat kiemeli azt, (1) SEC(2007) 912.

28


hogy az Unió tevékenységeinek központjában az ember áll, ugyanakkor emlékeztet mindazokra a közös értékekre, amelyekhez az EU kötődik. Ilyenek az alapvető jogok, a béke és a szabadság; a demokrácia és a jogállamiság; egymás kölcsönös tiszteletben tartása és a felelősségvállalás; a jólét és a biztonság; a tolerancia és a részvétel; az igazság és a szolidaritás. A dokumentum rámutat továbbá az Unió szerepére a különböző tagállamok azonosságának és hagyományainak megőrzésében, illetve hangsúlyozza az Unióra jellemző nyelvi sokféleséget, a kultúrák és a tájak különbözőségét. A nyilatkozat szerzői úgy gondolják, hogy számos, a nemzeti határoktól független fontos kihívásra az Európai Unió a válasz. E szemszögből az európai modell a hivatkozási alap a gazdasági siker és a társadalmi szolidaritás összebékítésének kérdésében, az egységes piac és az euro szerepét pedig abban látják, hogy lehetővé teszi a megfelelést a gazdaság fokozott globalizációja során kialakuló helyzetnek. Ezen túlmenően az európai polgárok ismereteinek gazdagságát és hozzáértésüket a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális kohézió kulcsának ismerik el. Az Európa előtt álló további kihívások között a nyilatkozat megemlíti a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet, a konfliktusok békés rendezését, a világ más országaiban zajló fejlődés támogatását, valamint az energiapolitika és az éghajlat védelmének kérdésében tett lépések fontosságát. Végezetül a nyilatkozatot aláíró személyiségek kijelentik, hogy az Európai Unió továbbra is nyitottságára és a tagállamok azon szándékára fog támaszkodni, hogy folytassák az Unió belső fejlesztését, ügyelve arra, hogy Európa politikai felépítményét mindig az új realitásokhoz igazítsák. Az aláíró felek ez okból kijelentik, hogy egyetértenek a közös célban, melynek lényege, hogy az Uniót a 2009-es európai parlamenti választásokig megújított közös alapokra helyezzék. Tágabb értelemben, a 2020–2030 között időszakra koncentrálva az Európai Tanács decemberi ülésén független vitacsoport hozott létre Felipe González volt kormányfő elnökletével. A csoport feladata abban segíteni az Uniót, hogy elébe menjen a hosszú távú kihívásoknak, és ezáltal hatékonyabban nézzen azokkal szembe. Kiindulva a Berlini Nyilatkozat pontjaiból, a csoportnak azokat az alapvető kérdéseket és fejleményeket kell tárgyalnia, amelyekkel az Uniónak várhatóan meg kell küzdenie, és tanulmányoznia kell az ezekre adható válaszokat. A csoport munkáját a Lisszaboni Szerződés által felállított keretek között fogja végezni.

A Szerződések reformja Háttér A 2004. október 29-én Rómában az Európai Unió állam- és kormányfői által aláírt európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést az egyes tagállamoknak a saját alkotmányukban meghatározott módon kellett ratifikálniuk. A Franciaországban és Hollandiában 2005-ben

EURÓPA JÖVŐJE

29

szervezett népszavazások elutasító eredménye a 2005. júniusi Európai Tanácsot arra ösztönözte, hogy úgynevezett gondolkodási időt vezessen be, amely az Unió jövőjére vonatkozóan széles körű vitára ösztönözne. A maga részéről a Bizottság 2005 októberében bemutatta a „demokrácia, párbeszéd és vita Európa jövőjéről” című, „D-tervnek” is nevezett dokumentumot, amelyben a polgárok bevonását elősegítő új módszerekre tesz javaslatot azzal a céllal, hogy utóbbiak aktívabban részt vegyenek az egyébként közérthetőbben megfogalmazott közösségi politikákban. Az Európai Unió és a Szerződések reformjának szükségessége láttán, illetve az addig elért eredményekből erőt merítve a párbeszéd és az átgondolási időszak során sikerült közös kiindulópontot találni az újabb lendülethez, melyet az Európai Unióról szóló szerződést, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító új szerződés kidolgozására vonatkozó tárgyalások megkezdése jelez.

Az Unió reformjának a Franciaországban és Hollandiában az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés kérdésében szervezett népszavazások negatív eredménye után 2005-ben tapasztalható lelassulását követően, illetve az Európa jövőjét érintő gondolkodási időszak által fémjelzett 2006-os év után a 2007-es év jelentős fordulatot hozott. A folyamat magját a már létező Szerződéseket módosító szerződés kidolgozásával megbízott új kormányközi konferencia munkája jelentette. A kormányközi konferencia megnyitása előtt már sor került néhány előkészítő lépésre; ilyen volt például a német elnökség Európai Tanácsnak benyújtott jelentése, a Régiók Bizottságának június 6-i véleménye az Unió reformfolyamatának újraindításáról (1), valamint az Európai Parlament június 7-i állásfoglalása az Európai Unió alkotmányos folyamatának folytatására vonatkozó tervről. Június 21–22-i ülésén az Európai Tanács határozatot hozott a kormányközi konferencia összehívásáról. Felkérte az elnökség átvételére készülő Portugáliát, hogy dolgozzon ki tervezetet a szerződés szövegéhez, és nyújtsa be a kormányközi konferenciának, mihelyt utóbbi megalakult. Az Európai Tanács megállapodásra jutott a kormányközi konferenciának adandó megbízatás részletes tervezetéről, amelyben pontosítja az Európai Unióról szóló szerződésre, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződésre vonatkozó általános észrevételeit és az általa javasolt módosításokat. A tervezet a következtetések mellékletében szerepel. A kormányközi konferencia feladata volt munkáját a lehető legrövidebb idő alatt befejezni, de mindenképp 2007 vége előtt, azért, hogy a 2009 júniusában megrendezendő európai parlamenti választásokig legyen elég idő a konferencia munkájának eredményeként születő szerződés ratifikálásához. A Bizottság július 10-én közleményben (2) fogadta el a kormányközi konferencia összehívására vonatkozó véleményét, amelyben egyúttal megvizsgálja, miképpen adhat választ egy ilyen módosító szerződés az Európai Unió előtt álló kihívásokra. (1) HL C 197., 2007.8.24. (2) COM(2007) 412 (HL C 246., 2007.10.20.).

30


A Bizottság örömmel fogadta a kormányközi konferencia összehívását, teljes mértékben támogatta az Európai Tanács által elfogadott megbízatást, valamint elkötelezte magát a siker érdekében. Július 11-i állásfoglalásában az Európai Parlament is kedvező véleményt adott a kormányközi konferencia összehívásáról, és megköszönte a német elnökség erőfeszítéseit. A Parlament nagyra értékelte a kormányközi konferencia lezárása érdekében szabott szigorú időbeosztást, és felkérte a tagállamokat, hogy ne vonják vissza az általuk már korábban elfogadott vállalásaikat. A Parlament fenntartja magának a jogot, hogy a kormányközi konferenciának javaslatokat nyújtson be a megbízatása keretébe illeszkedő konkrét témákban, valamint jelezte abbéli szándékát, hogy a megfelelő időben kíván válaszolni az Európai Tanács arra irányuló felhívására, hogy foglalkozzon saját összetételének kérdésével. A Tanács július 16-án elfogadott kedvező válaszát követően a kormányközi konferencia a július 23-i, Brüsszelben tartott megnyitóval hivatalosan is megkezdte működését. A Tanács hangsúlyozta, hogy a kormányközi konferencia munkáját az Európai Tanács elnöksége által kiadott következtetésekben megfogalmazott megbízatásnak megfelelően fogja végezni. Az ülésen részt vettek az Unió 27 tagállamának külügyminiszterei, továbbá José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, valamint az Európai Parlament három képviselője. Az elnökség a jelenlegi Szerződéseket módosító szerződéstervezetet nyújtott be, amelyet július és október között a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament jogi szakértőiből álló csoport vizsgált meg. A külügyminiszterek szeptember 7-én és 8-án Viana do Castelóban (Portugália), október 15-én pedig Luxembourgban vitatták meg a kormányközi konferencia tárgyalásainak kimenetelét. E munka eredményeként a kormányközi konferencia az állam- és kormányfők október 18-i lisszaboni ülésén megállapodásra jutott az Európai Unióról szóló szerződést, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító szerződéssel kapcsolatban. A szerződést Lisszabonban (a Szent Jeromos-kolostorban) december 13-án írták alá. Ez alkalomból az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering, valamint az Európai Tanács elnöke, José Sócrates az eseményt üdvözlő beszédet mondott. Az aláírás előestéjén a három elnök az Európai Parlament strasbourgi helyszínén ünnepélyes keretek között aláírta és kihirdette az Alapjogi Chartát (1).

(1) HL C 303., 2007.12.14.

EURÓPA JÖVŐJE

31

A Lisszaboni Szerződést a 27 tagállamnak saját alkotmányos szabályait követve ratifikálnia kell. Magyarország volt az első tagállam, amely befejezte ezt az eljárást, még december 17-én. A Lisszaboni Szerződés várhatóan 2009. január 1-jével lép hatályba.

Polgárközpontú program Háttér 2006 májusában a Bizottság – támaszkodva a 2005 folyamán az Európa jövője kérdéskörében megrendezett viták első összefoglalójára – bemutatta „polgárközpontú programját” (1). Ez a program a polgárok elvárásaira választ adni képes és az európai ügy támogatottságának megerősítését célzó konkrét lépések között javaslatot tett az egységes piac alapos felülvizsgálatára és az európai társadalom helyzetének részletes vizsgálatára. E megközelítést a 2006. júniusi Európai Tanács kedvezően fogadta.

November 20-án a Bizottság több olyan kezdeményezést (2) is elfogadott, melyek célja e „polgárközpontú program” átültetése a gyakorlatban megvalósítható konkrét lépésekbe. Ezen intézkedések együttese, amely szilárd társadalmi és környezeti összetevőkre épül, kiterjedt konzultáción nyugszik, és magában foglalja az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó, 2004-ben kiadott fehér könyv (3) folyományait, valamint az általános érdekű szociális szolgáltatásokra vonatkozó, 2006-ban kiadott közleményt (4). Az egységes piac felülvizsgálatának témaköreit és az európai szociális valóság mérlegét e jelentés a II. fejezet 2. szakaszában, illetve a III. fejezet 1. szakaszában tárgyalja. A polgárokkal folytatott párbeszéd kérdésében október 27-én és 28-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság konferenciát szervezett Európa jövőjéről, amelyre meghívta a civil társadalom, az európai intézmények, valamint a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok képviselőit. A megbeszélések a következőkre irányultak: a demokratikus legitimitás kérdése, a civil társadalom részvétele és a polgárok jogai, az Európai Unió politikái a módosító szerződéstervezetre vonatkozóan. Ugyanígy az első polgári agora is megrendezésre került az Európai Parlamentben november 8-án és 9-én. Az ülésen az európai intézmények, valamint a civil társadalom képviselői vitatták meg Európa jövőjének kérdését. Öt műhelybeszélgetésre került sor a következő témakörökben: az Európai Unió feladatai, az új jogok és jogi eszközök, a külkapcsolatok, valamint az intézmények és a civil társadalom közötti kapcsolat. (1) (2) (3) (4)

COM(2006) 211 (HL C 176., 2006.7.28.). COM(2007) 724, COM(2007) 725 és COM(2007) 726. COM(2004) 374. COM(2006) 177 (HL C 151., 2006.6.29.).

32


Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • • • •

Az Európai Unió ötvenéves évfordulója: http://europa.eu/50/index_hu.htm Berlini Nyilatkozat: http://ec.europa.eu/news/eu_explained/070326_1_hu.htm http://europa.eu/50/docs/berlin_declaration_hu.pdf Kormányközi konferencia 2007: http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?id=1297&lang=hu A módosító Szerződés tervezete: http://consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?lang=hu&id=1317 Lisszaboni Szerződés: http://europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm Polgárközpontú program: http://ec.europa.eu/citizens_agenda/index_hu.htm Polgári agora: http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticDisplay.do?language=HU&id=66

II. fejezet

Jóléti célkitűzés 1. szakasz

Gazdasági és társadalmi környezet A lisszaboni stratégia: partnerség a növekedés és a foglalkoztatás érdekében Háttér 2005-ben a lisszaboni stratégia prioritásai áthelyeződtek a foglalkoztatás és a növekedés területére a rendelkezésre álló összes nemzeti és közösségi erőforrásnak a stratégia három dimenziójában – gazdasági, társadalmi és a környezettel kapcsolatos dimenzió – megvalósított fokozott mozgósításával annak érdekében, hogy jobban ki lehessen aknázni az ebből származó szinergiákat a globalizáció és a fenntartható fejlődés által meghatározott általános keretek között. A tagállamok eljuttatták a Bizottsághoz nemzeti reformprogramjaikat, melyek részletes értékelését a Bizottság 2006-ban kezdte meg, lehetőséget biztosítva az ígéretes elképzelések széles körű megvitatására, a felfedett hiányosságok kiküszöbölésére pedig cselekvési javaslatokat fogalmazott meg. A Bizottság emellett megkezdte a stratégia mind közösségi, mind pedig nemzeti szintű alkalmazásával elért előrehaladás elemzését, és konkrét javaslatokat fogalmazott meg a stratégia folytatását illetően.

Február 14-én az Európai Parlament a lisszaboni stratégia kapcsán a 2007. évi tavaszi Európai Tanácshoz való hozzájárulásról szóló állásfoglalásában (1) üdvözölte a Bizottság és a tagállamok által a lisszaboni stratégia sikerre vitele érdekében megvalósított erőfeszítéseket. Az említett állásfoglalásban a Parlament arra a megállapításra jut, hogy (1) HL C 287. E, 2007.11.29.

34

JÓLÉTI CÉLKITŰZÉS

a lisszaboni stratégia lényegében Európa válasza a globalizáció kihívásaira. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a stratégia végrehajtásához a közösségi költségvetésben elegendő és jól célzott forrásokat kell biztosítani, ami ma még nem valósul meg. Azt követően, hogy a tagállamok benyújtották a nemzeti reformterveik végrehajtásáról szóló első jelentéseiket, a Tanács február 27-én a stratégia kulcskérdéseit tárgyaló dokumentumot fogadott el. Ebben rámutat, hogy teljes mértékben ki kell használni a korábbi évekhez képest sokkal kedvezőbb növekedési feltételekből fakadó lehetőségeket az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal és az egyes országoknak szóló egyedi ajánlásokkal összhangban lévő strukturális reformok továbbvitelére. Az Európai Tanács a március 8-án és 9-én tartott ülése során megállapította, hogy a lisszaboni stratégia kezdi meghozni gyümölcsét, és az európai gazdaság fellendülését ki kell használni a reformok sebességének fokozása érdekében. Arra hívja fel továbbá a Bizottságot, hogy 2007 őszén nyújtson be időközi jelentést, előkészítendő a Tanácsnak a 2008–2011 közötti időszakra szóló, a növekedéssel és a foglalkoztatással kapcsolatos integrált iránymutatásokra vonatkozó javaslatát. Az Európai Tanács kiemeli továbbá a szociális partnerekkel folytatott március 8-i háromoldalú csúcstalálkozó következtetéseit a szociális partnerek által játszott rendkívül fontos szerepet illetően, ez utóbbiaknak ugyanis továbbra is aktívan hozzá kell járulniuk a lisszaboni célkitűzések megvalósításához. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika területén 2007-ben elfogadott új programok szintén hozzá fognak járulni a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében kitűzött célok megvalósításához a városokban és a régiókban működő partnerségek minden résztvevője révén (1). Október 3-án a Bizottság elfogadta az „Európai érdek: sikeresnek maradni a globalizáció korában – A Bizottság hozzájárulása az állam- és kormányfők októberi üléséhez” (2) című közleményt. Ez a stratégiai jelentés értékeli a megújult lisszaboni stratégia végrehajtását, és javaslatokat fogalmaz meg a következő hároméves ciklusra, többek között új integrált iránymutatásokat, az egyes országoknak címzett ajánlásokat és egy új közösségi lisszaboni programot szorgalmaz. Az Európai Tanács október 18-án és 19-én tartott informális ülése során a fent említett közlemény alapján széles körű támogatást kapott a Bizottság által a lisszaboni stratégia következő, 2008 tavaszán elfogadandó ciklusával kapcsolatban javasolt megközelítés. Az Európai Tanács december 14-én tartott ülésén kedvezően fogadta a Bizottság stratégiai jelentését. Ugyanezen alkalommal fogadta el az Unió nyilatkozatát a globalizációról, amely elsősorban azt hangsúlyozza, hogy e folyamatot olyan irányba akarja terelni, amely – közös értékei és elvei alapján – valamennyi polgára érdekeinek megfelel. November 13-án a Tanács elfogadta „A lisszaboni stratégia új hároméves ciklusa” című következtetéseit, december 5-én és 6-án tartott ülésén pedig következtetéseket fogadott el a foglalkoztatás európai stratégiájának a lisszaboni stratégia új ciklusa keretében várható kilátásairól. (1) Lásd e jelentés III. fejezete 1. szakaszának „Regionális dimenzió és a Kohéziós Alap” című részét. (2) COM(2007) 581 (HL C 4., 2008.1.9.).

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET

35

December 11-én a Bizottság elfogadta a „Stratégiai jelentés a növekedés és a foglalkoztatás érdekében megújult lisszaboni stratégiáról – A 2008–2010 közötti új ciklus elindítása” (1) című közleményt. A közlemény a megújult lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálatát tartalmazza, és az Európai Tanács 2008 tavaszán esedékes ülése számára előkészíti az új ciklus elindításához szükséges alapokat. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a „Javaslat a 2008–2010 közötti időszakra vonatkozó közösségi lisszaboni programra” (2) című közleményt. A közlemény felsorol több igen ambiciózus, ugyanakkor megvalósítható célkitűzést, amelyet közösségi szinten 2010-ig kell elérni. Az új közösségi lisszaboni programra vonatkozó javaslat az integrált iránymutatásokra és az Európai Tanács által 2006 tavaszán meghatározott négy kiemelt cselekvési területre épül.

A fenntartható fejlődés stratégiája Háttér A lisszaboni stratégia 2005. évi, növekedési és foglalkoztatási partnerség formájában történő újraindításával egyidejűleg az Európai Tanács meghatározta, hogy milyen alapelvek mentén kell Európának a fenntartható fejlődés útján haladnia. Ezek az alapelvek alátámasztják az ökológiai szempontból innovatív és hatékony gazdaságra épülő gazdasági fellendülést, hangsúlyt fektetnek a környezet minőségének védelmére és javítására, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a világ többi része irányában a szolidaritás révén megteremtendő méltányosság támogatása és társadalmi kohézió kérdésének. 2006 júniusában a Tanács új fenntartható fejlődési stratégiát fogadott el. A kibővített Európai Unió számára készült és a világ többi részével megvalósítandó szolidaritást alapvető fontosságúnak tekintő új stratégia a következő hét kulcsproblémát kívánja megoldani annak érdekében, hogy Európa elinduljon a fenntartható fejlődés útján, és megőrizze a gazdasági teljesítmény és a jólét jelenlegi szintjét: éghajlatváltozás és tiszta energia; fenntartható közlekedés; fenntartható fogyasztás és termelés; a természeti erőforrások megőrzése és kezelése; közegészségügy; társadalmi integráció; demográfiai kérdések és bevándorlás, szegénység a világban.

Október 22-én a Bizottság benyújtotta a fenntartható fejlődés megújított stratégiája által eddig elért eredményekről szóló első jelentését (3). A jelentés megvizsgálja a hét kulcsfontosságú célkitűzéssel kapcsolatban elért eredményeket, és áttekinti az ezekhez hozzájáruló, európai és tagállami szinten megvalósított politikai kezdeményezéseket.

(1) COM(2007) 803. (2) COM(2007) 804. (3) COM(2007) 642.

36


A jelentés rávilágít arra, hogy bár a gyakorlatban viszonylag szerénynek mondható az elért fejlődés, a politikai kezdeményezések reménykeltő irányba haladnak, és az ezekből eredő gyakorlati eredmények az elkövetkezendő években várhatók. Ez a helyzetértékelés adja majd az alapot annak megítéléséhez, hogy szükséges-e módosítani a politikai kezdeményezések irányát vagy ütemét a hosszabb távú célok újradefiniálása vagy új keretek közé helyezése céljából. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a 2006-ban meghatározott prioritások még mindig érvényesek, de a stratégia végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket minden területen folytatni kell, különös hangsúlyt fektetve az éghajlatváltozás és a tiszta energia kérdésére. 2007-ben az éghajlatváltozás és a fenntartható energia kulcskérdéssé váltak az Unió és a tagállamok szintjén. Az említett jelentés szerint azonban folyamatos erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a kitűzött célokat a meghatározott időkeret betartása mellett el lehessen érni. Ennek szem előtt tartásával az Unió jelentős előremutató intézkedések végrehajtását indította el, ezek közül a legfontosabb a Tanács által márciusban (1) elfogadott új integrált éghajlat-változási és energiapolitika, amelyben igen ambiciózus és 2020-ig kötelezően megvalósítandó célkitűzéseket fogalmaznak meg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a megújuló energiák és a bioüzemanyagok tekintetében. Más kezdeményezések keretében pedig a szén megkötésére és tárolására alkalmas technológiák kidolgozásán dolgoznak. A fenti célkitűzések eléréséhez folyamatosan felügyelni kell a közösségi kibocsátáskereskedelmi rendszer megfelelő működését, elő kell mozdítani a megújuló energiák elterjedését és a bioüzemanyagok fenntartható alkalmazását, valamint ki kell dolgozni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő stratégiákat és terveket. A közlekedés területén elért eredmények között szerepel a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése, jóllehet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is növekszik. A környezetkímélő közlekedési módokra való áttérés terén némi lemaradás és az egyes tagállamokban eltérő eredmények figyelhetők meg. A közúti forgalom egyre jelentősebb, a túltelített közúti közlekedési hálózat problémája pedig tovább fokozódik. A fenntartható termelés és fogyasztás tekintetében elmondható, hogy egyre több vállalat számol be környezetvédelmi teljesítményéről, és gyorsan nő a piacon kínált fenntartható termékek és szolgáltatások száma. Bizonyos természeti erőforrások megőrzésének és kezelésének egyes vonatkozásai azonban aggodalomra adnak okot, többek között ilyen a biológiai sokféleség csökkenése, még akkor is, ha a mutatók arra engednek következtetni, hogy a természeti erőforrások globális felhasználása stagnál, vagy, ha csekély mértékben is, de csökkenő tendenciát mutat az erőforrások hatékonyabb felhasználásának, közelebbről pedig a jobb erdőgazdálkodási gyakorlatnak és a kisebb mennyiségben keletkező hulladéknak köszönhetően. (1) Lásd e jelentés jelen fejezetének „Energia” című szakaszát, illetve III. fejezetének „Környezetvédelem” című szakaszát.


37

A közegészségügy tekintetében pozitív tendencia tapasztalható, és bár több országban a társadalmi integráció és integrálódás továbbra is kihívást jelent, a munkanélküliségi ráta minden országban csökkent. Biztató eredményeket sikerült elérni a fejlesztési támogatás minőségének területén és a világ többi részén tapasztalható szegénység elleni küzdelemben. Ugyanakkor a környezeti fenntarthatóságra továbbra is komoly nyomás nehezedik, többek között az alapvető erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében. A hét kulcsfontosságú kihívás vonatkozásában bizonyos mértékű előrehaladás volt tapasztalható a következő ágazatközi politikákban: oktatás és szakképzés; kutatás és fejlesztés; gazdasági és pénzügyi eszközök; kommunikáció, az érdekelt felek mozgósítása és a sikeres megoldások terjesztése; végrehajtás és az elért eredmények nyomon követése. Ugyanakkor szükség van a gyakorlati megvalósítás folytatására annak biztosításához, hogy az említett kihívások minden szakpolitikai területen megfelelően és következetesen a középpontban legyenek.

A makrogazdasági keret Általános megközelítés Az európai gazdaság helyzetéről február 15-én közzétett „Előkészítő jelentés a 2007-re vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások tárgyában” (1) című állásfoglalásában az Európai Parlament a gazdasági fellendülés és az államháztartási egyensúly helyreállásának kiaknázására hívott fel, ezzel biztosítva a növekedés és a foglalkoztatottság fenntartható és minőségi javulását. A Parlament kiemelte az integrált iránymutatások kedvező gazdasági környezetben történő tagállami végrehajtását, és ajánlásokat fogalmazott meg az iránymutatások 2008-as felülvizsgálatához. Március 27-én (2) a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások 2007-es frissítéséről és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának megvalósításáról szóló ajánlásában a Tanács nemzeti szintű iránymutatásokat fogalmazott meg, pontosan megjelölve az egyes tagállamok gazdaságpolitikájával kapcsolatos főbb irányvonalak végrehajtására vonatkozó intézkedéseket. A Tanács az euroövezettel kapcsolatban is fogalmazott meg ajánlásokat. Az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról szóló 501/2004/EK rendelet (3) értelmében május 3-án benyújtott jelentésben (4) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy globálisan tekintve a tagállamok jelentős előrelépést értek el az érintett adatok összeállítása tekintetében. (1) (2) (3) (4)

HL C 287. E, 2007.11.29. HL L 92., 2007.4.3. HL L 81., 2004.3.19. COM(2007) 230 (HL C 181., 2007.8.3.).

38


Stabilitási és Növekedési Paktum A közösségi intézmények elvégezték a tagállamok helyzetének éves felülvizsgálatát. A Bizottság ajánlásai alapján a Tanács egyenként elfogadta a „27-ek” aktualizált stabilitási és konvergenciaprogramjairól szóló véleményeit: esettől függően a felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek teljes mértékben, nagyjából vagy részben megfelelőnek ítélte azokat. A franciaországi és az egyesült királysági helyzet normalizálódása miatt a Tanács január 30-án (1), illetve október 9-én (2) hatályon kívül helyezte az említett országokban fennálló túlzott költségvetési hiányról szóló korábbi határozatokat. Február 27-én a Tanács a lengyelországi túlzott költségvetési hiány megszüntetésére hívta fel a lengyel hatóságokat. Június 5-én pedig a következő három ország esetében a Tanács lezárta a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárást: Németország (3), Görögország (4) és Málta (5). Ezzel szemben egy július 10-én (6) elfogadott határozatában megállapította, hogy a Cseh Köztársaság által a túlzott költségvetési hiány megszüntetése céljából megvalósított fellépés nem bizonyult megfelelőnek, és október 9-én ajánlást tett közzé, amelyben a túlzott költségvetési hiány megszüntetését szorgalmazta. A Tanács minden esetben a Bizottság ajánlása szerint járt el. Június 13-án a Bizottság közleményt fogadott el (7), amelyben értékelte a Magyarország által a 2006 októberében a Tanács által kibocsátott ajánlásra válaszul, a túlzott költségvetési hiány megszüntetése érdekében tett lépéseket. Júliusi ülésén a Tanács osztotta a Bizottság véleményét. November 20-án a Bizottság a fent említetthez hasonló közleményt (8) fogadott el Lengyelország vonatkozásában, válaszul a Tanács által februárban kibocsátott ajánlásra. A december 4-én tartott ülésén a Tanács egyetértett a Bizottság által megfogalmazott véleménnyel. Június 13-án a Bizottság Államháztartás a gazdasági és monetáris unióban (9) címmel terjesztett elő közleményt. Ebben a Bizottság rávilágít az elmúlt hónapok során a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárások kedvező végrehajtására, mindamellett megállapítja, hogy bizonyos eltérések fedezhetők fel a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában szereplő szabályoktól. A Bizottság szerint a kihívást most az jelenti, hogyan sikerül a kedvező gazdasági helyzetet kihasználni, és ebből kiindulva minél gyorsabban megközelíteni a középtávú költségvetési célokat. Ezenkívül konkrét javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogyan fejleszthetők tovább a paktum (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

A 2007/154/EK határozat (HL L 68., 2007.3.8.). A 2007/738/EK határozat (HL L 300., 2007.11.17.). A 2007/490/EK határozat (HL L 183., 2007.7.13.). A 2007/465/EK határozat (HL L 176., 2007.7.6.). A 2007/464/EK határozat (HL L 176., 2007.7.6.). A 2007/640/EK határozat (HL L 260., 2007.10.5.). SEC(2007) 775. SEC(2007) 1543. COM(2007) 316 (HL C 191., 2007.8.17.).


39

prevenciós ágának egyes vonatkozásai a 2005-ben bevezetett reform keretében. A Parlament április 26-án nyilvánított véleményt az előző, a Bizottság által 2006-ban előterjesztett közleménnyel kapcsolatban (1). Örömmel nyugtázta az egyes tagállamok által a paktumban foglalt kötelezettségek betartása érdekében megvalósított jelentős erőfeszítéseket, de aggodalmának adott hangot a prevenciós ág végrehajtásával kapcsolatban. A Tanács emellett október 9-én következtetéseket fogadott el „A Stabilitási és Növekedési Paktum megelőző ága hatékonyságának javítása” címmel. Az államháztartás minősége és életképessége A Tanács az államháztartás minőségéről június 5-én közzétett következtetéseiben hangsúlyozta, hogy optimalizálni kell a közigazgatási fellépéseket, és korlátozott állami finanszírozással jobb eredmények elérésére kell törekedni. Támogatásáról biztosítja az intézményi keretek és az állami költségvetés közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében tett lépéseket, és arra hívja fel az Eurostatot és a nemzeti statisztikai hivatalokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a közkiadások összetételével kapcsolatos még részletesebb adatok rendelkezésre bocsátása érdekében, többek között az oktatás, az egészségügyi ellátórendszerek és a társadalombiztosítás, valamint a kutatás és fejlesztés területével kapcsolatban. Az államháztartás minőségének kérdése a Tanács október 9-én közzétett következtetéseiben is szerepelt. A Tanács ebben hangsúlyozza, hogy a közigazgatás modernizálása hozzájárulhat a versenyképesség fokozásához, a nyújtott szolgáltatások javításához, a közpénzek jobb felhasználásához és a közkiadások kézben tartásához. Megítélése szerint javítani kell az állami szektorban zajló reformok hatékonyságának mérésére és értékelésére létrehozott nemzeti rendszereket. A gazdasági és monetáris unió (GMU) A Római Szerződések március 24-én és 25-én megünnepelt 50. évfordulója alkalmából az euroövezet tagállamai olyan kéteurós érme kibocsátásáról döntöttek, amely egy nyitott könyvet ábrázol – a Szerződést – a háttérben a Római Szerződések 1957. március 25-i aláírásának helyszínéül szolgáló római Piazza del Campidoglio burkolatával. Az évforduló tiszteletére Ciprus, Magyarország és Románia a saját pénznemében szintén kibocsát egy-egy, az alapmotívumot ábrázoló érmét. Általánosságban a Bizottság május 3-án elfogadta az euroövezetről szóló éves jelentéssel kísért „Éves beszámoló az euróövezetről, 2007” (2) című közleményt. A beszámoló felhívja a figyelmet az euroövezet előtt álló főbb kihívásokra. Az Európai Parlament a 2007. évi jelentésről szóló, július 12-én közzétett állásfoglalásában úgy ítélte meg, hogy új intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az euroövezet külső megítélése összhangba kerüljön a világgazdaságban betöltött egyre jelentősebb szerepével. (1) COM(2006) 304. (2) COM(2007) 231 (HL C 191., 2007.8.17.).

40


Az euro szlovéniai bevezetéséről szóló, május 4-én közzétett közleményben (1) a Bizottság megjegyezte, hogy a folyamat gyorsan és problémamentesen lezajlott, és ugyan egyes áruk és szolgáltatások ára emelkedett, az infláció általános szintje globálisan stabil maradt az euróra való átállást követő hetekben. Május 16-án a Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a Ciprusról és Máltáról szóló konvergenciajelentéseket (2). Az értékelés alapján a Bizottság olyan értelmű határozat elfogadását javasolta, hogy az említett két ország vezesse be az eurót. A fenti javaslatokkal kapcsolatban az Európai Tanács júniusi ülésén lezajlott vitát és az Európai Parlament kedvező véleményét követően a Tanács július 10-én, 2008. január 1-jei hatálybalépéssel elfogadta az említett határozatokat (3). Ezen túlmenően a Bizottság előterjesztette ötödik (július 16-i) (4) és hatodik (november 27-i) (5) jelentését az euroövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. Az említett jelentések Ciprus és Málta fent említett esetével foglalkoznak, de különleges figyelmet fordítanak az euro bevezetését 2009-re tervező Szlovákia előkészületeire is. Egyébként az év során az euro bevezetését előkészítendő a Bizottság több kommunikációs kampányt folytatott le az érintett tagállamokban, azaz Cipruson, Máltán és Szlovákiában. A Bizottság ezenkívül a nemzeti kommunikációs tevékenységek finanszírozásában is részt vett a Máltával kötött partnerségi megállapodások keretében. Június 20-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az Európai Parlamenttel az euroövezet bővítésével kapcsolatos eljárásokban folytatott konzultáció módszereinek javításáról: az euroövezet küszöbön álló módosítására hivatkozva a Parlament azt kéri a Tanácstól és a Bizottságtól, hogy kössenek egymással intézményközi megállapodást a menetrendet és az együttműködésre épülő megközelítést illetően. Az Európai Központi Bank 2006-os éves jelentéséről szóló, július 12-i állásfoglalásában az Európai Parlament úgy ítélte meg, hogy érdemes figyelembe venni azt a szabályt, amelynek értelmében kizárólag beruházások indokolhatják a költségvetési hiányt. Arra kéri az EKB-t, hogy szenteljen különös figyelmet az eurónak a központi bankok által devizatartalék képzésére való felhasználására, és az euro nemzetközi szerepéről szóló éves jelentésében közöljön erre vonatkozó mennyiségi adatokat, illetve készítsen elemzést ennek többek között az átváltási árfolyamok tekintetében megmutatkozó következményeiről. Szeptember 26-án (6) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt bocsátott ki a Bizottság „Az EU gazdasága: 2006. évi értékelés – Az euroövezet megerősítése: a fő politikai prioritások” (7) című közleményéről. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 233 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 255 (Ciprus) és COM(2007) 258 (Málta) (HL C 191., 2007.8.17.). A 2007/503/EK határozat (Ciprus) és a 2007/504/EK határozat (Málta) (HL C 186., 2007.7.18.). COM(2007) 434 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 756. HL C 10., 2008.1.15. COM(2006) 714 (HL C 126., 2007.6.7.).


41

Adóügyek Általános szempontok Márciusi ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt (1) fogadott el az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről (2) szóló bizottsági közleményről. Ebben sajnálatát fejezte ki, hogy a Bizottságnak a témával kapcsolatban megfogalmazott kezdeményezéseit a tagállamok együttműködése még nem támogatja kellőképpen, és úgy ítéli meg, hogy a csalás elleni nemzeti szervek közötti együttműködés folyamatos javítására van szükség. December 11-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Fiscalis 2013 (3) cselekvési programot. A 157 millió eurós kerettel rendelkező program végrehajtását 2008-ban kell megkezdeni. A program keretében a tagállamok rendelkezésére bocsátják az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelemhez szükséges eszközöket, és csökkenteni kívánják a gazdasági szereplőket terhelő azon költségeket, amelyeket a HÉA-val és a jövedéki adóval kapcsolatos közösségi jogszabályoknak való megfelelés érdekében kénytelenek felvállalni. A program ezenkívül lehetővé teszi az adóhatóságok közötti együttműködés előmozdítását, és segítséget kíván nyújtani számukra abban, hogy megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki a hatékony ellenőrzések és az adófizetőkre nehezedő terhek között. A program ráadásul hozzájárul az adóügyekkel kapcsolatos transzeurópai informatikai rendszerek létrehozásához és működtetéséhez is. Közvetlen adózás Február 26-án a Bizottság közleményt fogadott el egyrészt az EU közös transzferár-képzési fórumának a viták elkerülése és rendezése területén végzett munkájáról, másrészt az EU-n belüli transzferár-képzési megállapodásokkal kapcsolatos iránymutatásokról (4). A cél a transzferárakkal kapcsolatos viták és az ezekhez kapcsolódó kettős adóztatás elkerülése kétoldalú előzetes megállapodások alkalmazásának szorgalmazásával. Június 5-én a Tanács kedvező fogadtatásban részesítette az említett közleményt. A Tanács annak is tanúbizonyságát adta, hogy tisztában van azzal, milyen jelentőséggel bír a belső piacon a tagállamok közvetlen adózási rendszereivel kapcsolatos együttműködés és koordináció javításáról szóló viták megkezdése, és ezt a márciusban ezzel a témával kapcsolatban elfogadott következtetések is alátámasztják. A Tanács arra kérte a tagállamokat, hogy folytassák a Bizottsággal közösen megkezdett munkát, és határozzák meg azokat a területeket, amelyeken szükség lehet a koordináció megerősítésére.

(1) (2) (3) (4)

HL C 161., 2007.7.13. COM(2006) 254 (HL C 184., 2006.8.8.). Az 1482/2007/EK határozat (HL L 330., 2007.12.15.). COM(2007) 71 (HL C 138., 2007.6.22.).

42


Szeptember 26-án (1) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt tett közzé a Bizottság „A tagállamok közvetlenadó-rendszereinek a belső piacon való összehangolása”, „Veszteségekkel kapcsolatos adóeljárás határokon átnyúló tényállások esetén” és „A tőkekivonási adóról és a tagállamok adópolitikájának szükséges koordinációjáról” című közleményeiről (2). A növekedés és foglalkoztatás növelésére, valamint az európai uniós vállalatok versenyképességének fokozására irányuló közösségi program végrehajtásáról szóló, május 2-án (3) közzétett közleményben a Bizottság bemutatta a közös konszolidált társasági adóalapra (KKTA) vonatkozó javaslat felé 2006-ban megtett előrehaladást és a következő lépéseket. A Bizottság továbbra is meg van győződve arról, hogy a KKTA bevezetésével megvalósított globális megközelítés a belső piacon működő társaságok nyereségének megadóztatásával kapcsolatos problémák tekintetében nagyon is érezhető általános javulást eredményezne. A megtakarítások adóztatásával kapcsolatos június 25-i következtetéseiben a Tanács megerősítette egyetértését a 2003/48/EK irányelv (4) értelmében folytatott információcserével kapcsolatos funkcionális és műszaki specifikációk tekintetében, illetve a CCN-mail 2-nek (közös kommunikációs hálózat) 2007 végétől az információcsere csatornájaként való alkalmazásával kapcsolatban. December 10-én a Bizottság elfogadta „A visszaélések elleni szabályok végrehajtása a közvetlen adók területén – az Európai Unión belül és a harmadik országok felé irányuló kapcsolatokban” című közleményt (5). A közlemény felhívja a tagállamokat arra, hogy végezzék el a közvetlen adóztatás területével kapcsolatos visszaélések elleni szabályaik általános felülvizsgálatát, tekintetbe véve az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatából következő elveket, és vizsgálják meg a területtel kapcsolatos esetleges koordinált megoldások lehetőségeit. Közvetett adózás Március 13-án a Bizottság a 2003/96/EK irányelv (6) módosítására irányuló irányelvjavaslatot (7) fogadott el. A javaslat célul tűzi ki a közúti közlekedési ágazatban a kereskedelmi célú gázolaj esetében alkalmazott jövedéki adók szélsőséges különbségei által okozott versenytorzulás csökkentését. Március 28-án a Bizottság egy, Kovács László és Stavros Dimas európai biztosok által közösen előterjesztett zöld könyvet fogadott el a környezetvédelmi és a kapcsolódó (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

HL C 10., 2008.1.15. COM(2006) 823, COM(2006) 824 és COM(2006) 825 (HL C 126., 2007.6.7.). COM(2007) 223 (HL C 181., 2007.8.3.). HL L 157., 2003.6.26. COM(2007) 785. HL L 283., 2003.10.31. COM(2007) 52 (HL C 181., 2007.8.3.).


43

politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről (1). A dokumentum megvizsgálja az energiaadóról szóló irányelv rendelkezései fejlesztésének jövőbeli lehetőségeit. Ugyanakkor tanulmányozza annak alternatíváit, hogy hogyan lehet a környezetvédelmi politika különböző területein egyre inkább piaci alapú eszközöket alkalmazni. Június 5-én a Tanács a vállalkozások esetében alkalmazott hozzáadottértékadó-rendszerrel kapcsolatos egyszerűsítést célzó intézkedéscsomagot vizsgált meg. Megerősítette, hogy kész hivatalosan is elfogadni a HÉA-csomagot december 31. előtt annak érdekében, hogy az legkésőbb 2010. január 1-jéig hatályba léphessen. December 4-én a Tanács politikai megállapodásra jutott a HÉA-szabályozás módosítására irányuló két irányelvjavaslattal és egy rendeletjavaslattal kapcsolatban: ezek célja annak biztosítása, hogy a szolgáltatásokra kivetett HÉA annak az országnak az államkasszájába folyjon be, ahol a szolgáltatást nyújtják, és hogy megelőzzék a különböző HÉA-kulcsokat alkalmazó tagállamok közötti versenytorzulást. E „HÉA-csomag”, amelyet a Tanács hivatalosan 2008-ban fog elfogadni, a következőket tartalmazza: irányelvjavaslat a szolgáltatásnyújtás helyéről; egyablakos ügyintézés a telekommunikációs, műsorterjesztési és online kereskedelmi szolgáltatások számára; irányelvjavaslat a HÉA-visszatérítés szabályairól olyan adóalanyok esetében, akik nem az adott országban letelepedettek; rendeletjavaslat a HÉA területén való igazgatási együttműködés javításáról és a tagállamok közötti információcseréről. Július 5-én a Bizottság a hozzáadottértékadó-mértékekre vonatkozó egyes átmeneti rendelkezésekről szóló irányelvjavaslatot (2) terjesztett elő. Ez a kezdeményezés konkrét formába önti a tagállamok közötti egyenlő elbánás elvét azzal, hogy az Unióhoz 1995. január 1-je után csatlakozott tagállamoknak a HÉA mértéke tekintetében engedélyezett eltérések legtöbbjét 2010 végéig meghosszabbítja. Ebben az összefüggésben tehát a cél a HÉA mértékével kapcsolatos új globális jogszabálycsomag kidolgozása, amely 2010 után lépne hatályba. Ennek szem előtt tartásával a Bizottság ugyanazon a napon elfogadta a standard HÉA-kulcsoktól eltérő HÉA-kulcsokról szóló közleményt (3), amelynek célja a csökkentett HÉA-kulcsok jövőjével kapcsolatos vita elindítása. November 7-én a Bizottság elfogadta a 2006. november 28-i HÉA-irányelv (4) egyes rendelkezéseinek módosítását célzó irányelvjavaslatot (5). A javaslatban szerepel a földgázra és a villamos energiára vonatkozó, 2003-ban létrehozott külön rendszer alkalmazási területének kibővítése, valamint a nemzetközi szervezetek javára előírt mentességnek a gazdasági tevékenységet nem folytató közös vállalkozásokra való alkalmazása.

(1) COM(2007) 140 (HL C 181., 2007.8.3.). Lásd még e jelentés III. fejezete 2. szakaszának „Környezet” című részét. (2) COM(2007) 381 (HL C 246., 2007.10.20.). (3) COM(2007) 380 (HL C 191., 2007.8.17.). (4) A 2006/112/EK irányelv (HL L 347., 2006.12.11.). (5) COM(2007) 677 (HL C 9., 2008.1.15.).

44


A Bizottság november 28-án két jogalkotási javaslatot fogadott el a biztosítási és a pénzügyi szolgáltatásoknak a hozzáadottérték-adó tekintetében történő kezelésével kapcsolatos közösségi jog rendelkezéseinek frissítése céljából. A kezdeményezés egy irányelvjavaslatot (1), illetve egy végrehajtási rendeletjavaslatot (2) tartalmaz. Az említett közleménnyel az adócsalás témakörében elindított vitát követően (3) a Bizottság november 23-án elfogadta „Az Európai Unión belül a hozzáadottértékadó-csalás (HÉA) elleni stratégia kialakításának néhány kulcseleméről” (4) című közleményt. A közlemény beszámol az adóhatóságok, a vállalkozások és a Bizottság között lezajlott tárgyalások eredményeiről. Ezen túlmenően bizonyos politikai irányvonalak meghatározására kéri fel a Tanácsot, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság folytatni tudja munkáját a hagyományos intézkedések területén. A Tanács úgy ítélte meg, hogy a lehető legsürgősebben közösségi szintű adócsalás elleni stratégiát kell kidolgozni, különösen a közvetett adózás területén, amely kiegészíti az említett jelenség ellen nemzeti szinten megvalósított erőfeszítéseket. Június 5-i következtetéseiben a Tanács megjelölt néhány olyan intézkedést, amelyekkel kapcsolatos munkát a Bizottságnak továbbra is prioritásként kell kezelnie. Ebbe beletartoznak a HÉA jelenlegi rendszerének megerősítését célzó hagyományos intézkedések és a rendszer módosítására vonatkozó, ambiciózusabb célok elérését kitűző intézkedések.

Versenypolitika Háttér 2004-ben a versenypolitikával kapcsolatos közösségi jog modernizálásának két pillére lépett hatályba a vállalkozások közötti versenyt illetően: egyrészről az EK-Szerződés versenykorlátozó megállapodásokra (81. cikk) és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre (82. cikk) vonatkozó rendelkezéseinek egy sor alkalmazási szabálya, másrészről egy új rendelet az összefonódásokról. 2005-ben a reform a Bizottság cselekvési tervének benyújtásával folytatódott, amelynek öt év alatt az állami támogatások politikájának teljes reformjához kell vezetnie. 2006-ban a Bizottság folytatta reformprogramját, ezen belül pedig különös hangsúlyt helyezett az állami támogatásokra. Ebben az összefüggésben a Bizottság a kockázati tőkével, valamint a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén nyújtott támogatásokkal kapcsolatban új iránymutatásokat, a regionális beruházási támogatásokkal kapcsolatos mentességeket engedélyező rendeletet, végezetül pedig a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló új rendeletet fogadott el.

(1) (2) (3) (4)

COM(2007) 747. COM(2007) 746. COM(2006) 254 (HL C 184., 2006.8.8.). COM(2007) 758 (HL C 196., 2007.6.7.).


45

2007-ben a versenypolitikának köszönhetően továbbra is megmaradtak vagy adott esetben előálltak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a piacok számára a verseny által meghatározott keretben való működést, ezzel is szolgálva a vállalkozások és az európai fogyasztók érdekeit. A megvalósított fellépések keretében egyrészt a piaci szereplők versenyellenes magatartásával és bizonyos piaci struktúrákkal összefüggő piaci hiányosságok ellen folytattak küzdelmet, másrészt pedig hozzájárultak ahhoz, hogy az összes gazdasági ágazatban a tényleges verseny megvalósulásának kedvező globális gazdaságpolitikai keret jöjjön létre. Június 25-én (1) a Bizottság elfogadta a versenypolitikáról szóló, 2006. évi jelentést, amely áttekintést ad a versenypolitikai eszközök kidolgozásának és általános alkalmazásának megerősítése érdekében igénybe vett módszerekről, azaz a megállapodások, az összefonódások és az állami támogatások esetében alkalmazott szabályokról. Állami támogatások 2007 tavaszán (2) és őszén (3) a Bizottság frissítette az állami támogatásokat összegző mutatórendszert (State aid Scoreboard). Ez utóbbi az EK-Szerződés által az állami támogatások ellenőrzésére létrehozott ellenőrző rendszer keretében mutatja be a támogatások mennyiségét és minőségét, és leírja az állami támogatásokra vonatkozó cselekvési terv Bizottság általi folyamatos végrehajtását (4). Május 21-én (5) a Bizottság a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK rendelet alkalmazásáról szóló jelentést fogadott el, amelyben képet ad a területtel kapcsolatos tagállami politikáknak a rendelet hatálybalépése óta bekövetkezett változásairól. A Bizottság megítélése szerint a fent említett rendelet módosítására jelenleg nem szükséges javaslatot előterjeszteni. December 12-én a Bizottság a 659/1999/EK rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/ EK rendelet módosításáról szóló, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokkal kapcsolatos rendeletet (6) nyújtott be. Az új rendelet a bejelentési eljárással kapcsolatban pontosításokat vezet be, és a kockázati tőke és a kutatás területén nyújtott támogatásokhoz új bejelentési formanyomtatványokat tartalmaz. Ugyancsak összhangban az állami támogatásokra vonatkozó cselekvési tervvel, a Bizottság április 24-én (7) és szeptember 8-án a csoportmentességekről szóló új rendeletre vonatkozó javaslatokat nyújtott be, amelyek célja a négy meglévő csoportmentességi rendelet egyszerűsítése és egységes szerkezetbe foglalása. Ezek a következők: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 358. COM(2007) 347. COM(2007) 791. COM(2005) 107. COM(2007) 253 (HL C 181., 2007.8.3.). IP/07/1911. IP/07/549.

46


a KKV-knak nyújtott támogatások, ideértve a kutatási és fejlesztési támogatásokat, valamint a foglalkoztatási, képzési és regionális támogatások. Emellett az új rendelet kiterjeszti a csoportmentességet három új támogatásfajtára is: a környezetvédelmi, a tőkekockázati és a nagyvállalatoknak nyújtott kutatási-fejlesztési támogatásokra. Statisztikai szempontból a Bizottsághoz beérkezett, állami támogatásokkal kapcsolatos bejelentések száma 2006-hoz képest csökkent, 2007 során ezek száma 777 volt. A Bizottság ezenkívül 653 végső határozatot hozott (1). Az esetek mintegy 96%-ában engedélyezte a támogatást, míg a fennmaradó 4%-ban elutasító határozatot fogadott el, miután arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses intézkedések összeegyeztethetetlenek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal és a közös piaccal. A vállalkozások esetében alkalmazandó versenyszabályok Április 25-én közzétett állásfoglalásában az Európai Parlament véleményt nyilvánított a Bizottság által 2005-ben (2) az EK antitrösztszabályainak megsértésére épülő kártérítési keresetekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozott zöld könyvről. A kartellek tekintetében a Bizottság mintegy 3,33 milliárd euro összértékű bírságot szabott ki a megállapodásokban részt vevőkre olyan piacok szereplői esetében, mint például a felvonók és mozgólépcsők piaca (3), a síküveg piaca (4), a holland sörpiacon (5), valamint a cipzárak és felhelyező berendezések piacán (6). A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt a Bizottság július 4-én 151 millió eurós bírságot szabott ki a Telefónicára, amiért az több mint öt éven keresztül tisztességtelen árképzési gyakorlatot folytatott a spanyolországi széles sáv piacán, mert árprést alkalmazott a versenytársaknak kiszámlázott nagykereskedelmi és saját ügyfeleinek kiszámlázott kiskereskedelmi szolgáltatásainak árai között (7). Szeptember 17-én az Elsőfokú Bíróság a lényegi elemeket illetően megerősítette a Bizottság 2004. márciusi, a Microsoft gazdasági erőfölénnyel való visszaélésének szankcionálása tárgyában hozott határozatát. E határozat értelmében a Microsoftra 497 millió eurós bírságot szabtak ki az EK-Szerződés gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó (82. cikk) szabályainak megszegése miatt, mert az visszaélt a személyi számítógépek operációs rendszereinek piacán meglévő majdnem teljes monopolhelyzetével, és korlátozta a versenyt a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek és a médialejátszók piacán. (1) E határozatok konkrétan a feldolgozóiparra, a mezőgazdasági szolgáltatásokra, a közlekedésre, a halászatra, valamint a kézműves ágazatra és a szolgáltatásokra vonatkoztak. (2) COM(2005) 672 (HL C 49., 2006.2.28.). (3) IP/07/209. (4) IP/07/1781. (5) IP/07/509. (6) IP/07/1362. (7) IP/07/1011.


47

Az antitrösztszabályok területén ezenkívül a Bizottság a Groupement des cartes bancaires „CB” (Franciaország) tekintetében hozott határozatot, amelynek értelmében a CB megszegte az EK-Szerződésnek a versenykorlátozó magatartás tilalmával kapcsolatos szabályait, mert a bankkártyák versenyképes áron való kibocsátását ellehetetlenítő árképzési gyakorlatot folytatott (1). Ezenkívül a Bizottság október 3-án 10 millió eurós bírságot szabott ki a Visára az EK-Szerződés szabályainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás versenykorlátozó magatartásról szóló szabályainak megsértése miatt (2). December 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy a MasterCard által az Európai Gazdasági Térség (EGT) belső határain átnyúló, MasterCard és Maestro kártyás fizetési tranzakciókért felszámított multilaterális bankközi díjak alkalmazása sérti az EK-Szerződés a versenykorlátozó kereskedelmi magatartással kapcsolatos szabályait (3). Az összefonódások terén a Bizottsághoz érkezett bejelentések száma tovább nőtt az elmúlt évekhez képest. A bejelentések több mint 97%-át jóváhagyták, többségüket egy hónapon belül. Néhány esetben ugyanakkor részletes vizsgálatot végeztek. Ennek megfelelően a Bizottság vizsgálatot folytatott az Aer Lingusnak a rivális Ryanair által tervezett felvásárlása ügyében (4). Június 27-én a Bizottság kifogást emelt a tervezett felvásárlás ellen, amely a verseny megszűnése miatt kedvezőtlen helyzetbe hozta volna a fogyasztókat, mivel monopolhelyzetet vagy gazdasági erőfölényt biztosító helyzetet teremtett volna a két említett vállalat által üzemeltetett 35 útvonal vonatkozásában. A Bizottság többek között alapos vizsgálatot indított a Télé2 France az SFR általi (5), a Constantia a Kronospan általi (6) felvásárlásának terve ügyében, illetve a Sony és a BMG zenei hangfelvételek területén folytatott tevékenységének összefonódása ügyében (7). E vizsgálatokból az derült ki, hogy az említett összefonódások, abban a formában, ahogyan eredetileg bejelentették őket, igen nagy mértékben akadályozták volna a versenyt. A Bizottság aggodalmainak eloszlatására az érintett felek módosítottak tervezett műveleteiken. Ennek alapján a Bizottság engedélyezte ezeket az összefonódásokat, július 18-án (8), szeptember 19-én (9), illetve október 3-án (10). A proaktív versenypolitika megerősítése A Bizottság által szorgalmazott proaktív versenypolitika (11) keretében az európai földgázés villamosenergia-ágazat és a lakossági banki tevékenység piaca vonatkozásában indított (1) IP/07/1522. (2) IP/07/1436. (3) IP/07/1959. (4) IP/07/893. (5) IP/07/347. (6) IP/07/842. (7) IP/07/272. (8) IP/07/1120. (9) IP/07/1360. (10) IP/07/1437. (11) COM(2004) 293 (HL C 122., 2004.4.30.).

48


két vizsgálat eredményeit hozták nyilvánosságra január 10-én (1), illetve január 31-én (2). A Bizottság ebben hangsúlyozza, hogy ezen a két területen egyszerre kell alkalmazni a versenyjogot és a rendeletekben meghatározott korrekciós intézkedéseket. Szeptember 25-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a vállalati vagyonbiztosítással kapcsolatos ágazati vizsgálatról szóló eredményeit (3), amelyben a vállalati vagyonbiztosítási ágazatban működő verseny fokozását célzó intézkedésekre tesz ajánlásokat. A nemzetközi együttműködés területén a Tanács április 23-án tárgyalási irányelveket fogadott el az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság között a verseny témájában megkötendő megállapodás tervezetével kapcsolatban. Június 19-én az Európai Parlament a versenypolitikával kapcsolatos 2005. évi jelentésről szóló állásfoglalásában kedvezően fogadta a Bizottság által alkalmazott, gazdasági elveken alapuló megközelítést, valamint a Bizottság azon erőfeszítését, hogy az európai versenyhálózat keretében javuljon a határozatok végrehajtásának minősége. Július 10-én (4) a Bizottság irányvonalakat fogadott el, amelyben megmagyarázza az összefonódások ellenőrzésének területével kapcsolatos hatáskör vonatkozásában jelenleg alkalmazott gyakorlatát. A Bizottság a hatályos jogszabályszövegek kodifikációját végzi, és az európai bíróságok által hozott határozatok, illetve a 2004-ben elfogadott, összefonódásokkal kapcsolatos új rendelet fényében módosítja azokat. Ezen túlmenően a Bizottság frissített irányvonalak kibocsátását is tervezi a tranzakciók ellenőrzésének az összefonódásokról szóló rendelet alapján végzett vizsgálatával kapcsolatos hatásköre tekintetében. Szeptember 13-án a Bizottság nyilvános konzultációt (5) indított az Európai Unió versenyszabályainak a tengeri szállítási ágazatra való alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás-tervezetről. Ez az iránymutatások kidolgozásának közbülső állomását jelenti, az iránymutatások végső formában történő előterjesztése pedig 2008-ra várható. Az iránymutatás-tervezet kidolgozására a vonalhajózási konferenciák számára engedélyezett csoportmentesség hatályon kívül helyezését és a versenyjog – 1/2003/EK rendelet (6) – alkalmazási szabályainak a kabotázs- és a tramphajózási (igény szerinti szállítási) szolgáltatásokra való kiterjesztését követően került sor a Tanács 2006. szeptember 25-i döntésének megfelelően. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

•

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Lisszaboni stratégia: http://ec.europa.eu/growthandjobs/index_fr.htm

COM(2006) 851 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 33 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 556 (HL C 4., 2008.1.9.). IP/07/1043. IP/07/1325. HL L 1., 2003.1.4.

A FELLENDÜLÉS MOZGATÓERŐI

• • • • • • • • •

49

Fenntartható fejlődés: http://ec.europa.eu/environment/eussd/ Stabilitási és konvergenciaprogramok: http://ec.europa.eu/economy_finance/sg_pact_fiscal_policy/fiscal_policy528_fr.htm Túlzott hiány: http://ec.europa.eu/economy_finance/sg_pact_fiscal_policy/fiscal_policy554_fr.htm Európai Központi Bank: http://www.ecb.eu/home/html/index.en.html Adóügyek: http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/gen_info/tax_policy/index_fr.htm Versenypolitika: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_hu.html Tiltott versenykorlátozó megállapodások: http://ec.europa.eu/comm/competition/antitrust/cases/ Állami támogatás: http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/overview/index_en.cfm Versenyhivatalok Nemzetközi Hálózata: http://www.internationalcompetitionnetwork.org/

2. szakasz

A fellendülés mozgatóerői A belső piac felülvizsgálata és előrelépések annak területén Az egységes piac felülvizsgálata 2007 elején az intézmények megkezdték az egységes piac modelljének újragondolását, ami új szakasz kezdetét jelenti az európai integráció e pillérének történetében. Január 17-én a Gazdasági és Szociális Bizottság feltáró véleményt fogadott el „az egységes piac felülvizsgálatáról” (1), továbbá március 27-én a Régiók Bizottsága kezdeményező véleményt fogadott el „az egységes piac jövőjéről és a mai európai társadalom helyzetének felméréséről” (2). Február 22-én a Bizottság közleményt fogadott el „Az egységes piac a polgárok számára – Időközi jelentés az Európai Tanács 2007-es tavaszi ülésére” (3) címmel, amelyben (1) HL C 93., 2007.4.27. (2) HL C 156., 2007.7.7. (3) COM(2007) 60 (HL C 138., 2007.6.22.).

50


bemutatja, hogy miként képzeli el az egységes piacot a 21. században. Új szempontokat javasol továbbá annak megvizsgálására, hogy miként lehet az egységes piacot hatás- és eredménycentrikusabbá, hatékonyabbá, illetve decentralizáltabbá tenni, valamint fokozni hálózatalapúságát, elérhetőségét, illetve a nemzetközi kihívásokra való reakciókészségét. Február 19-i és november 22-i következtetéseiben a Tanács tudomásul vette az egységes piac felülvizsgálatának folyamatos értékelését. Az Európai Tanács márciusi ülésén ismertették ezeket az új szempontokat, és hangsúlyozták, hogy az új gazdasági környezethez való alkalmazkodás érdekében a belső piac működését tovább kell fejleszteni. Szeptember 4-én az Európai Parlament határozatot fogadott el az egységes piac felülvizsgálatáról, amelyben javasolta, hogy az annak működését akadályozó tényezőket és a hatékonyságbeli fogyatékosságokat a meglévő szabályok jobb végrehajtásával és alkalmazásával küzdjék le. A felülvizsgálat eredménye az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című közlemény (1) lett, amelyet a Bizottság november 20-án fogadott el. Ez a közlemény az egységes piac átalakítását célzó gyakorlati intézkedéscsomaggá alakítja a februári időközi jelentést. Ehhez a közleményhez csatolták az általános érdekű szolgáltatásokról – beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat – szóló közleményt (2), valamint az Európa „új szociális jövőképét” bemutató dokumentumot (3). Az intézkedéscsomag alapját többek között olyan munkadokumentumok képezik, amelyek részletezik, hogy milyen módon tervezi modernizálni a Bizottság az egységes piacra vonatkozó politikáját. A közlemény – többek között – új szemléletmódról, valamint egy, a globalizáció hatásainak az egységes piac általi jobb kihasználását, a fogyasztóknak nyújtott mozgástér növelését, a kisvállalkozások felé történő nyitást, az innováció ösztönzését, valamint a szociális és a környezetvédelmi területen elért eredmények megőrzésének támogatását célzó intézkedéssorozatról számol be. Az egységes piaci csomagban tervbe vett fő politikai lépések között az alábbiakat célzó kezdeményezésekre irányulóak is szerepelnek: •

a fogyasztók szerződéses jogai gyakorlásának és országhatároktól független kártérítésének előmozdítása;

•

a fogyasztók támogatása abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék a pénzügyi piacok megnyitásának előnyeit;

•

a fogyasztók és a kisvállalkozások jobb tájékoztatása;

•

azon ágazatok hiányosságainak megszüntetése, amelyek tekintetében az egységes piacnak hatékonyabbnak kellene lennie;

(1) COM(2007) 724. (2) COM(2007) 725. (3) COM(2007) 726.


51

•

„kisvállalkozási törvényjavaslat” kidolgozása és a „kutatói útlevél” bevezetése;

•

az általános érdekű szolgáltatásokra és az általános érdekű szociális szolgáltatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtása részletes szabályainak pontosítása és a szociális szolgáltatások minőségének javítása az Unión belül.

Általános stratégia A Bizottság jelentős szabályozási csomagot fogadott el a belső piac fejlődésére vonatkozóan, amelynek központi eleme „Az áruk belső piaca: Európa versenyképességének pillére” című közlemény (1). Ez a csomag négy kezdeményezést tartalmaz, amelyek beleilleszkednek a 21. századi egységes piac új stratégiájába, különösen a piac működésének javítása vonatkozásában (lásd a következőkben). Az áruk szabad mozgása Február 14-én a Bizottság szabályozási csomagot fogadott el a belső árupiacra vonatkozóan; a csomag a következő négy kezdeményezésből áll, amelyek célja az áruk szabad mozgásának könnyebbé tétele, valamint a belső piacra vonatkozó szabályoknak és elveknek az árubiztonsági szabályok szigorításával egyidejűleg történő egyszerűsítése és korszerűsítése: •

rendeletjavaslat az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról (2);

•

rendeletjavaslat a termékek forgalmazása tekintetében akkreditációs és piacfelügyeleti előírások megállapításáról (3);

•

határozatjavaslat a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről (4); valamint

•

értelmező közlemény a valamely másik tagállamból származó gépjárművek nyilvántartásba vételi eljárásairól (5). Március 21-én a Bizottság jelentést (6) fogadott el a műszaki szabványokkal és szabályokkal kapcsolatos tájékoztatási eljárásról rendelkező 98/34/EK irányelvben (7) megállapított eljárások 2002 és 2005 közötti alkalmazásáról. A jelentés következtetései megerősítik a tagállamoknak az irányelv alkalmazásáról alkotott pozitív véleményét. A jelentés olyan megközelítési módokat is javasol, amelyek lehetővé teszik az irányelv alkalmazóinak, és különösen a gazdasági szereplőknek, hogy teljes mértékben élvezhessék annak előnyeit.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 35 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 36 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 37 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 53 (HL C 138., 2007.6.22.). SEC(2007) 169. COM(2007) 125 (HL C 181., 2007.8.3.) és SEC(2007) 350. HL L 204., 1998.7.21.

52


December 5-én a Bizottság a védelmi csomag keretében irányelvjavaslatot (1) fogadott el a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről, amely az ezen termékek Unión belüli kereskedelmét korlátozó tényezők visszaszorítására irányul. A szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága A pénzügyi szolgáltatások 2007 eleje óta a figyelem középpontjába kerültek. Február 22-én a Tanács következtetéseket fogadott el az értékpapírügyletekkel kapcsolatos elszámolásra és kiegyenlítésre (és különösen a tárgyalási és tárgyalás utáni infrastuktúraszolgáltatók által aláírt magatartási kódexre) vonatkozóan; ez olyan kulcsfontosságú területe az Európai Unión belüli pénzügyi integrációnak, amelyen belül a kereskedelmi ügyleteket követő szolgáltatások hatékonyságának és megbízhatóságának tekintetében jelentős előrelépésekre van szükség. Március 19-én a Bizottság értelmező közleményt (2) tett közzé „A székhely szerinti tagállamnak és a fogadó tagállamnak az ÁÉKBV-k forgalmazási tevékenységére vonatkozó hatásköre az ÁÉKBV-irányelv (3) VIII. szakasza értelmében” címmel. Ez a közlemény arra irányul, hogy megszüntessék az említett irányelv értelmezésében megmutatkozó különbségeket, és javítsák annak érvényesülését. Áprilisban a Bizottság elfogadta a közösségi jog alapján a közvetítők tekintetében a szakmai felelősségbiztosításra megállapított követelmények további megfelelőségéről szóló jelentést (4), valamint az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvet (5). Ezekben elemzési szempontokat és megvalósítandó lépéseket javasol, mert azt tapasztalta, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piacának megvalósulásához még jelentős erőfeszítésekre van szükség. Május 8-án a Tanács két következtetéssorozatot fogadott el. Az egyikben üdvözli a Bizottságnak a befektetési alapokra vonatkozó egységes piaci keretszabályozás javításáról szóló fehér könyvét (6). A másikban megállapítja, hogy a spekulatív befektetési alapok jelentősen hozzájárultak a pénzügyi rendszer hatékonyságának javításához, de egyben felhívja a figyelmet az ezek tevékenységével esetlegesen együtt járó elvi és gyakorlati veszélyekre. Május 23-i határozatában az Európai Parlament megerősítette az egészségügyi szolgáltatások speciális jellegére vonatkozó álláspontját, és felkérte a Bizottságot, hogy terjeszszen elő javaslatot a – különösen az Európai Bíróság betegjogokkal kapcsolatos joggyakorlatának kodifikálásához – szükséges intézkedésekről. A Parlament nagy mozgásteret (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 765. COM(2007) 112 (HL C 181., 2007.8.3.). 85/611/EK irányelv (HL L 375., 1985.12.31.). COM(2007) 178 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 226 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2006) 686 (HL C 181., 2007.8.3.).


53

követelt a betegek és az ágazatban dolgozók számára. Azt is kérte a Bizottságtól, hogy támogassa az online egészségügyi szolgáltatások és a távorvoslás bevezetését. Május 30-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el „A szolgáltatások belső piaca – A munkaerőpiac és a fogyasztóvédelem követelményei” címmel (1), amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az aktuális szolgáltatási belső piaci stratégiának a munkaerőpiacra, a foglalkoztatási feltételekre és a fogyasztóvédelemre gyakorolt hatásaira, és ezáltal gyakorlati hasznot jelentsen az érintett személyek és az EU-intézmények számára. A Bizottság a gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, június 25-i jelentésében (2) foglalkozott az indokolással ellátott ajánlat/válasz rendszerének támogatására bevezetett nemzeti büntetőintézkedések eredményességével és a jogvédelmi költségek viselésével. Július 10-én a Bizottság előterjesztette a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló („Szolvencia II”) irányelvjavaslatot (3). Ebben a biztosítók fizetőképességére vonatkozó követelmények szigorítását javasolta annak érdekében, hogy elegendő tőkével rendelkezzenek az olyan kedvezőtlen körülményekkel való szembenézéshez, mint az árvizek, a viharok vagy a súlyos közúti balesetek. A javaslat értelmében a biztosítóknak elegendő tőkével kell rendelkezniük ahhoz is, hogy fedezni tudják az olyan, piaci, hitel- és működési kockázatokat, amelyekre a jelenlegi európai uniós szabályozás nem vonatkozik. Az Európai Parlament a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó politikáról (2005–2010) szóló, július 11-i határozatában a következőkkel foglalkozott: a piac koncentrációja; az alternatív befektetési eszközök; a finanszírozás lehetőségei a kiskereskedelemben; a pénzügyi kultúra és a felhasználók hozzájárulása a döntéshozatalhoz; a jogalkotás javításának eszközei; az elvi kockázatok; a szabályozás és a felügyelet szerkezete; az intézkedések általános hatása. Szeptember 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el (4) „A pénzügyi piacok fejlődésének gazdasági és szociális következményei” címmel. Ebben a következő négy területre vonatkozóan fogalmaz meg ajánlásokat: tájékoztatás, átláthatóság, a befektetők és a fogyasztók védelme; a kockázatok kezelése és megosztása; a pénzügyi stratégia és az európai szociális modell összeegyeztetése; a méltányos adóztatás. Szeptember 18-án a Tanács tárgyalási irányelveket fogadott el az Egyesült Államokkal kötendő, a fogadási és a szerencsejáték-szolgáltatásokra irányuló megállapodásra vonatkozóan. (1) (2) (3) (4)

HL C 175., 2007.7.27. COM(2007) 207. COM(2007) 361. HL C 10., 2008.1.15.

54


Október 9-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el egyfelől az Európai Unió eszközeiről a pénzügyi stabilitás területén, másfelől az értékpapírügyletek elszámolásáról és kiegyenlítéséről. Az adójogszabályoknak való megfeleléssel foglalkozó szakértői csoport („Fisco-csoport”) egy október 23-i brüsszeli konferencián mutatta be azt a jelentését, amelyben megoldásokat javasol az ügylet utáni adójogkövetés európai akadályai ellen. E szakértői csoport munkájára alapozva a Bizottság ütemtervvel ellátott konkrét intézkedéseket fog kidolgozni. A pénzügyi szolgáltatások területén az Európai Parlament és a Tanács november 13-án irányelvet (1) fogadott el, amely az egységes eurofizetési térség (SEPA) létrehozásához szükséges jogi alapok lefektetésével könnyebbé teszi az Európai Unión belüli fizetési műveleteket, különösen az átutalásokat, a közvetlen beszedési megbízásokat és a bankkártyával történő fizetéseket. Az irányelv megerősíti a fizetési szolgáltatásokat igénybe vevők teljes körének jogait és védelmét. December 18-án a Bizottság fehér könyvet fogadott el „A jelzáloghitel európai piacának integrációja” címmel (2). A jelzáloghitel-piac jelentőségének tudatában a Bizottság teljes körű vizsgálatot folytatott annak működéséről és integrációs szintjéről. A fehér könyv e vizsgálat következtetéseit tartalmazza, és olyan arányos intézkedéseket „gyűjt egybe” amelyek javítják az európai jelzáloghitel-piac versenyképességét és hatékonyságát, így előnyösek mind a fogyasztók, mind a hitelezők, mind pedig a befektetők szempontjából. Ugyanezen a napon a Bizottság közleményt fogadott el „a pénzügyi oktatásról” (3). Ebben olyan jogilag nem kötelező elvek szerepelnek, amelyeket a tagállamok és az érintett felek útmutatóként használhatnak a pénzügyi oktatási programok kidolgozása és végrehajtása során. December 21-i közleményében ezenkívül a Bizottság a kockázatitőke-alapok határokon átívelő befektetéseit ösztönző intézkedéseket is javasolt (4). 2007-ben emellett folytatódott a postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósításával (5) kapcsolatos, különböző intézményekben zajló munka. Társasági jog, vállalatirányítás és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem Február 1-jei határozatában az Európai Parlament 11 ajánlást fogalmazott meg az európai magántársaság jogállásával (6) kapcsolatban, és felkérte a Bizottságot, hogy erre (1) (2) (3) (4) (5) (6)

2007/64/EK irányelv (HL L 319., 2007.12.5.). COM(2007) 807. COM(2007) 808. COM(2007) 853. COM(2006) 594 (HL C 332., 2006.12.30.). HL C 250. E, 2007.10.25.


55

vonatkozóan 2007 folyamán terjesszen elő számára jogalkotási javaslatot. Az ajánlások a társaság formájával, létrehozásának módjával, tőkéjével, valamint az ügyvezetésnek és a tagoknak a vagyon csökkenése esetén viselt felelősségével kapcsolatos közösségi jogi rendelkezésekre vonatkoznak. Július 10-i közleményében a Bizottság közzétette a társaságok számára a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén biztosított egyszerűsített üzleti környezetről (1) alkotott véleményét. Az utóbbi években bekövetkezett változások (a gazdaság globalizálódása, az ugrásszerű technikai fejlődés, az új nemzetközi számviteli szabályok, a bírói joggyakorlat fejlődése) miatt a Bizottság szerint felül kell vizsgálni a vonatkozó irányelvek korszerűségét. Ennek érdekében a Bizottság egyeztetni kíván a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az érintett felekkel. Július 11-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta az egyes részvényesi jogoknak a tőzsdén jegyzett társaságokban történő gyakorlására vonatkozó irányelvet (2). Ezen irányelv célja, hogy – a közgyűlés keretében gyakorolható részvényesi jogokra vonatkozó különleges követelmények bevezetésével – megszüntesse azokat a főbb akadályokat, amelyek a szavazati jognak a valamely tagállamban székhellyel rendelkező, tőzsdén jegyzett társaságokban történő, határokon átnyúló gyakorlását gátolják. November 13-án az Európai Parlament és a Tanács aláírta a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával független szakértő által készítendő jelentésre vonatkozó követelménnyel kapcsolatos irányelvet (3). Ez a javaslat egyike az adminisztratív terhek Unión belüli csökkentésére vonatkozó cselekvési program tíz gyors intézkedési javaslatának (4). A javaslat értelmében a részvényeseknek közvetlen lehetőségük lenne lemondani a szakértő által az egyesülés vagy a szétválás feltételeiről készített írásbeli jelentésről, aminek köszönhetően két irányelv (5) is összhangba kerülne a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló tizedik „társasági jogi” irányelvvel (6). Számviteli rendszer és ellenőrzés Július 6-án a Bizottság közzétette az európai értékpapír-bizottságnak és az Európai Parlamentnek szóló első jelentését a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) és a harmadik országok általánosan elfogadott nemzeti számviteli alapelvei (GAAP) közötti közelítésről (7). A jelentés elsősorban a Kanada, az Egyesült Államok és Japán hatóságai ezen a területen kifejteni tervezett tevékenységének menetrendjéről szól. Ezenfelül előzetes információkat tartalmaz további harmadik országoknak a közelítés érdekében tett erőfeszítéseiről. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 394 (HL C 191., 2007.8.17.). 2007/36/EK irányelv (HL L 184., 2007.7.14.). 2007/63/EK irányelv (HL L 300., 2007.11.17.). Lásd ezen jelentés I. fejezete 1. szakaszának „Az igazgatási költségek csökkentése” című részét. 78/855/EGK irányelv (HL L 295., 1978.10.20.) és 82/891/EGK irányelv (HL L 378., 1982.12.31.). 2005/56/EK irányelv (HL L 310., 2005.11.25.). COM(2007) 405 (HL C 191., 2007.8.17.).

56


Szellemi és ipari tulajdonjog A Bizottságnak a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló ajánlásával (1) kapcsolatos március 13-i határozatában (2) az Európai Parlament annak egyértelművé tételére hívta fel a Bizottságot, hogy az ajánlás kizárólag az online értékesített zenefelvételekre vonatkozik. Az Európai Parlament arra is felkérte a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyen olyan keretirányelv-javaslatot, amely a digitális korszak sajátosságaira és az európai kulturális sokszínűség megóvásának követelményére tekintettel rendezi a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését az online zenekereskedelem területén. Az Európai Tanács tavaszi ülésén hangsúlyozták, hogy fokozni kell a szerzői jogok nemzetközi szintű védelmét, valamint a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet. Április 3-án, a szabadalmi politika keretében, a Bizottság közleményt (3) fogadott el „Az európai szabadalmi rendszer fejlesztéséről” címmel, amely egy 2006 januárjában megkezdett egyeztetés eredményeit mutatja be. Ez a közlemény 2008-ban várhatóan olyan stratégiával fog kiegészülni, amely a szerzői jogok valamennyi területén még függőben lévő fő kérdésekkel foglalkozik. A Tanács a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) pénzügyi tervére vonatkozó májusi következtetéseiben emlékeztetett arra, hogy 1996-os létrehozása óta ez a szervezet jelentősen hozzájárult a belső piac működésének javításához. A Tanács felhívta a Bizottságot, hogy a mielőbbi befejezés érdekében kezdje meg a közösségi védjegyek rendszere általános működésének átvilágítását. Július 27-én a Bizottság elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyekkel a közösségi formatervezési és mintaoltalmi rendszer megfeleltethető a Szellemi Tulajdon Világszervezete égisze alatt kialakított nemzetközi rendszernek. Közbeszerzés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Unión belüli közbeszerzésekre vonatkozó januári véleményében (4) elemezte a jelenlegi helyzetet, és javaslatokat fogalmazott meg a belső piac e jelentős területe működésének további javítása céljából. Május 23-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési (1) (2) (3) (4)

HL L 276., 2005.10.21. HL C 301. E, 2007.12.13. COM(2007) 165 (HL C 191., 2007.8.17.). HL C 93., 2007.4.27.


57

szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről szóló, 71/304/EGK irányelvet hatályon kívül helyező irányelvet (1). Ez a lépés az acquis communautaire egyszerűsítése érdekében tett erőfeszítések sorába illeszkedik. Június 20-i határozatában az Európai Parlament kiemelte, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2006. január 31-e volt, amelyet csak húsz tagállam tartott be. Ezért azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy terjesszen elő a tagállamokat kötelezettségeik teljesítésére ösztönző cselekvési tervet, és különösen a jogsértő szabadkézi vételre, valamint a késedelmes vagy hibás átültetésre fektessen hangsúlyt. A 2004/17/EK irányelv 30. cikke lehetővé teszi, hogy mentesítsék az irányelv hatálya alól a „liberalizált” tevékenységeket, vagyis azokat, amelyek „közvetlen módon ki vannak téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott”. E rendelkezés alapján a Bizottság 2007-ben négy határozatot (2) hozott, amelyekben mentesítette az áram- és gázszolgáltatást Angliában, Skóciában és Walesben, egyes futár- és csomagszállító szolgáltatásokat Dániában, egyes postai szolgáltatásokat Finnországban (kivéve az Åland-szigeteken), valamint az áramtermelést és -eladást Svédországban. December 11-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos közösségi jogszabályok módosításáról szóló irányelvet (3). Ez az irányelv javítja a tisztességtelennek tartott közbeszerzési eljárás esetén a vállalkozások által igénybe vehető nemzeti jogorvoslati eljárások hatékonyságát. December 5-én, a védelmi csomag keretében a Bizottság elfogadta a védelmi és biztonsági közbeszerzésekről szóló irányelvjavaslatot (4). A javaslat rugalmasabbá tenné egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló védelmi és biztonsági közbeszerzések odaítélését.

Innováció és vállalkozási politika A lisszaboni stratégia megvalósítása keretében a Bizottság április 4-én közzétette a kutatóintézmények és az ipar közötti tudásátadás hatékonyságának Európában történő javítására vonatkozó közleményét (5). Ebben kiemeli, hogy ez a tudásátadás az elmúlt évtizedben egyre intenzívebbé vált. A közleményben ismertetett elemzés keretében a Bizottság iránymutatást is megfogalmazott, amely arra irányul, hogy támogassa a (1) 2007/24/EK irányelv (HL L 154., 2007.6.14.). (2) 2007/141/EK (HL L 62., 2007.3.1.), 2007/169/EK (HL L 78., 2007.3.17.) , 2007/564/EK (HL L 215., 2007.8.18.) és 2007/706/EK (HL L 287., 2007.11.1.) határozatok. (3) 2007/66/EK irányelv (HL L 335., 2007.12.20.). (4) COM(2007) 766. (5) COM(2007) 182 (HL C 181., 2007.8.3.).

58


kutatóintézményeket az iparral közös érdekeik meghatározásában, és hogy könnyebbé tegye a kölcsönös érdekből történő tudásátadás módszereinek kidolgozását. Október 11-én a Régiók Bizottsága véleményben (1) reagált a közleményre. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság július 11-i saját kezdeményezésű véleményben (2) elemezte az innováció hatását az ipari szerkezetváltásra. Ennek alapján ajánlásokat fogalmazott meg az innováció rendszerének azon vonatkozásaival kapcsolatban, amelyek ösztönözhetik a kutatási eredményeknek a kereskedelemben való közvetlen hasznosítását, valamint az európai ipar és gazdaság megerősítését és fejlődését. Ezenkívül az Európai Beruházási Bank (EBB) innovációt támogató erőfeszítéseit is üdvözölte. Július 12-én pedig közzétette a tudásba és az innovációba a lisszaboni stratégiával összefüggésben történő befektetésre vonatkozó véleményét (2). Szeptember 11-én a Bizottság elfogadta a biztonsági kutatásokról és innovációról az állami és magánszféra között folyó párbeszédről szóló közleményét (3), amelyben javaslatot tett az Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórum (ESRIF) (4) létrehozására. Innováció Február 22-én a Bizottság közzétette a 2006-ra vonatkozó hatodik európai innovációs eredménytáblát (EIS). Az európai innovációs eredménytábla a lisszaboni stratégia keretében jött létre a különböző európai államok, az Egyesült Államok és Japán teljesítményének értékelése és összehasonlítása céljából. A hatodik táblából két kiemelkedő eredmény állapítható meg: egyfelől az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti innovációs különbség negyedik éve folyamatosan csökken; másfelől a nemzeti innovációs teljesítmények kezdenek közelíteni egymáshoz, mivel az új tagállamok egyre közelebb kerülnek az európai átlaghoz. Február 23-án a Bizottság „Az állami megrendelésekkel kapcsolatos innovatív megoldások útmutatója – Tíz jó gyakorlati megoldás” című munkadokumentumot (5) is közzétette, amely az innováció állami megrendelésekkel történő ösztönzésének lehetőségeivel foglalkozik. A nyilvános konzultáció érdekében a Bizottság július 27-én közzétette „A szolgáltatások területén történő innovációt szolgáló európai stratégia felé – A jövőbeli lépések előtt álló kihívások és legfontosabb kérdések” című munkadokumentumot (6). November 22-én a Tanács üdvözölte a 2006 decemberében elfogadott innovációs stratégia megvalósításában elért eredményeket.

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

HL C 305., 2007.12.15. HL C 256., 2007.10.27. COM(2007) 511 (HL C 4., 2008.1.9.). Lásd továbbá e fejezet 2. szakaszának „Kutatás” című részét. SEC(2007) 280. SEC(2007) 1059.


59

A vállalkozási tevékenység előmozdítása és a kis- és középvállalkozásokra (KKV) vonatkozó politika A kis- és középvállalkozások gazdasági növekedésének finanszírozására vonatkozó bizottsági közleményről (1) szóló, február 14-i véleményében (2) a Régiók Bizottsága arra az alapvető problémára hívta fel a figyelmet, amelyet a nagy bankoknak a vidéki vagy gyéren lakott, illetve a gazdaságilag kevésbé fejlett térségek helyi piacairól történő kivonulása okoz. Megítélése szerint az e területre vonatkozó szabályozás módosítása jelentős hatással lehetne a KKV-k pénzügyi eszközökhöz jutására. A kockázati tőke érdeklődésének felkeltése érdekében – többek között – azt ajánlja a Bizottságnak, hogy a legjobb regionális gyakorlati megoldások témáját vegye fel az európai szinten folytatandó konzultációk napirendjére. Az Európai Tanács márciusi ülésén támogatták az adminisztratív terheknek az európai gazdaság ösztönzése érdekében történő csökkentését, különös tekintettel ez utóbbi KKV-kra gyakorolt hatására. A vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozó többéves program (2001-től 2006-ig) pénzügyi eszközeiről szóló, május 4-én közzétett harmadik jelentésében (3) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a KKV-garanciakeretet a piac nagyon kedvezően fogadta, valamint hogy a „hitelgarancia-” és a „mikrohitelablak” sikeresnek bizonyult, és lehetővé tette a közreműködő pénzügyi közvetítőknek, hogy növeljék forgalmukat, illetve több kockázatot vállaljanak. Megállapította azt is, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogramon (VIK) belüli közösségi pénzügyi eszközök támogatást nyújtanak a hagyományos ágazatokban működő, valamint az információs és kommunikációs technológiákba, továbbá az innovációba – különösen az ökoinnovációba – befektető KKV-k számára. Következésképpen a VIK-nek a versenyképességhez hozzájáruló és a lisszaboni stratégiát támogató egyik legfőbb közösségi intézkedéssé kellene válnia. A VIK-kel összefüggésben a Bizottság pályázati felhívást tett közzé egy új, a KKV-kat támogató „egységes európai hálózat” létrehozása érdekében, amely az euro-infoközpontok és az innovációközvetítő központok jelenlegi hálózata helyébe lép, és amely egységes támogatási szolgáltatásokat nyújt a vállalkozásoknak a vállalkozói tevékenység és az innováció ösztönzése céljából. Ez az egységes hálózat 2008 januárjától kezdi meg működését. E hálózat irányítója a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (EACI). Ezt a hivatalt a Bizottság május 31-én hozta létre a 2004-ben alapított Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal feladatkörének kiszélesítésével és átnevezésével. A hálózaton kívül a hivatal irányítja a VIK-en belüli „Intelligens Energia – Európa” programot, valamint a közlekedés területén működtetett Marco Polo-programot. (1) COM(2006) 349. (2) HL C 146., 2007.6.30. (3) COM(2007) 235.

60


A VIK-ben – a működésének jogalapját képező rendelkezések értelmében – részt vehetnek harmadik országok is. 2007-ben fejeződtek be az EGT/EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) -államoknak, Horvátországnak, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak és Izraelnek a VIK „vállalkozási tevékenység és innováció” speciális programjában való részvételére vonatkozó tárgyalások és formai előkészületek. A tárgyalások folytatódnak más államokkal. Május 24-i ülésén az Európai Parlament hangsúlyozta a KKV-k finanszírozási lehetőségei javításának szükségességét. Megállapította, hogy a Bizottság stratégiája, amelyet az Európai Unió széles körű innovációs stratégiájára vonatkozó közleményben (1) fejtett ki, a kockázati tőkére alapozott jelenlegi rendszerre helyezi a hangsúlyt, amely azonban szerinte nem alkalmas a KKV-k és a mikrovállakozások finanszírozási szükségleteinek kielégítésére. Az Európai Parlament szerint speciális programot kell alkotni a KKV-k innovációs tevékenységének ösztönzésére, pénzügyi segítséget kell nyújtani szabadalmaik benyújtásához, valamint több közbeszerzéssel kell támogatni az innovációt. Július 12-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el a vállalkozásokban – különösen a KKV-kban – rejlő lehetőségekről (2). Ebben elsősorban a Bizottságot és a Tanácsot kérte arra, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kisvállalkozások elsődlegessége alapelve legyen minden vonatkozó szabályozási intézkedésnek. Arra is felkérte a Bizottságot, hogy készítsen felmérést a KKV-k közösségi programokban történő részvételéről. Október 4-én a Bizottság elfogadta a „Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre. A modern KKV-politika félidős felülvizsgálata” című közleményt (3), amely bemutatja a KKV-politika területén 2005 óta végbement fejlődést és a KKV-k érdekeinek a szakpolitikák nemzeti és a közösségi szintű kidolgozása során történő figyelembevételében elért biztató eredményeket. „Az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen – az újrakezdés politikájáért. A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség megvalósítása” című, október 5-i közleményében (4) a Bizottság megállapította, hogy az üzleti kudarcok magas költsége csökkenthető lenne a nehéz helyzetbe jutott vállalkozások támogatásával, valamint – csőd esetén – az önhibájukon kívül csődbe jutottnak nyilvánított vállalkozások újrakezdésének könynyebbé tételével. A közleményből kitűnik, hogy egy újrakezdési politika kidolgozása jótékony hatással lenne az európai gazdaságra. Október 8-án a Bizottság elfogadta a „Kicsi, környezetbarát és versenyképes. A kis- és középvállalkozásokat a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő program” című közleményt (5). A KKV-kat a környezetvédelmi jogszabályoknak való (1) (2) (3) (4) (5)

COM(2006) 502. HL C 256., 2007.10.25. COM(2007) 592 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 584 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 379 (HL C 4., 2008.1.9.).


61

megfelelésben segítő program a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program egyik célkitűzésének a megvalósulása. November 22-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el a KKV-politikának a versenyképességre vonatkozó integrált megközelítésben játszott szerepéről. Iparpolitika Az iparpolitikáról szóló, május 22-i következtetéseiben a Tanács üdvözölte a közösségi kezdeményezések terén elért előrelépést, különösen a gépjárműiparral, a biotechnológiákkal, az információs és kommunikációs technológiákkal, valamint a hajógyártással összefüggő ágazati kezdeményezések kedvező eredményeit. Kiemelte azonban, hogy az erőfeszítéseket folytatni kell annak érdekében, hogy a globalizáció kihívásaira a szociális és környezetvédelmi célkitűzések, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések figyelembevételével lehessen válaszolni. A Tanács megerősítette, hogy támogatja a Bizottság integrált megközelítését az iparpolitikában (lásd a következőkben), és arra szólított fel, hogy az Európai Tanács márciusi ülésének következtetéseit olyan, az ipar versenyképessége szempontjából fontos tényezők figyelembevételével valósítsák meg, mint: a környezetvédelmi, az energia- és az iparpolitika egymáshoz illeszkedése és egymást kiegészítő jellege; a „jobb szabályozás” megteremtésére irányuló kezdeményezés; a belső árupiac újraélénkítésének programja; a szabadkereskedelmi megállapodások érdekében folytatott tárgyalások, a dohai forduló lezárása és a piachoz jutási stratégia; az innovációs stratégia. A Tanács november 22-i ülésén is elfogadott következtetéseket az iparpolitikáról, mégpedig annak a versenyképességre vonatkozó integrált megközelítésben játszott szerepéről. Július 4-én (1) a Bizottság közzétette az iparpolitika félidős felülvizsgálatának eredményeit, amelynek alapjait 2005-ben, egy integrált megközelítésben (2) fektette le. Az azóta elért fejlődés mérlegének megvonása alapján a Bizottság nem tart szükségesnek alapvető változásokat az így kialakított proaktív, de nem intervencionista politikában. Megítélése szerint azonban az éghajlatváltozás, a globalizáció és a technikai fejlődés versenyképességi nyomást gyakorol az Unió gazdaságára, amelynek e tényezőkhöz alkalmazkodnia kell. A Bizottság a 2007 és 2009 közötti időszakra nézve új kezdeményezések bevezetését is tervbe vette, mint például a fenntartható politikák támogatása az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos területen, a nyersanyagok hozzáférhetőségének megőrzése, a nagy energiafelhasználású iparágak sajátosságait figyelembe vevő intézkedések, illetve az innováció ösztönzése. Meghatározta továbbá azokat a területeket – például a jogszabályi környezet egyszerűsítése és fejlesztése, illetve a csökkentett szénfelhasználású és energiatakarékos gazdaságra való áttérés –, amelyeken a folyamatban lévő kezdeményezések megerősítése szükséges.

(1) COM(2007) 374 (HL C 246., 2007.10.20.). (2) COM(2005) 474 (HL C 49., 2006.2.28.).

62


A vállalkozások társadalmi felelősségvállalása Abban a meggyőződésben, hogy a vállalkozások társadalmi és környezetvédelmi felelősségérzetének fokozása alapeleme az európai szociális modellnek és az Unió fenntartható fejlődésre irányuló stratégiájának, március 13-i határozatában (1) az Európai Parlament javasolta egyfelől olyan európai szabványcímke alkalmazását, amely azt jelölné, hogy a termék gyártása során tiszteletben tartották a dolgozók alapvető jogait, másfelől speciális minősítéseket magába foglaló szakmai rendszer kidolgozását a társadalmi ellenőrzés és a minőségtanúsítás területén. Azt kérte a Bizottságtól, hogy támogassa egy olyan követelményrendszer felállítását, amelyet a magukat felelősségvállalónak tartó vállalkozásoknak be kellene tartaniuk; ilyen követelmény lehet a vállalkozás vonatkozó gyakorlatának közzététele. Idegenforgalom Október 19-én a Bizottság elfogadta „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” (2) című közleményt, amely az Európai Unió új idegenforgalmi politikája (3) alkalmazása meghosszabbításának tekinthető. Ebben valamennyi érintett szereplőt felkérték, hogy fokozza az olyan fenntartható gyakorlati megoldások alkalmazását, amelyek hozzájárulnak Európa mint a legvonzóbb idegenforgalmi célpont versenyképességéhez. Május 22-én a Tanács következtetéseket fogadott el az idegenforgalmi politikáról. Termékpolitika Gépjárműipar Február 7-én a Bizottság elfogadta a „A 21. századi versenyképes gépjárműipari szabályozási keret (CARS 21)” című közleményt (4). Ennek célja, hogy szabályozási keretet teremtsen egy olyan ágazat számára, amely képes megőrizni az európai gépjárműipar versenyképességét. A közleményben megfogalmazott ajánlások nyomán az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága november 14-én rendeleteket fogadott el az elektronikus menetstabilizációról és a nappali fényszórókról. Február 7-én a Bizottság egy másik közleményt (5) is elfogadott „A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia felülvizsgálatának eredményeiről” címmel. Szeptember 19-én a Bizottság e közlemény alapján rendeletjavaslatot (6) fogadott el. A javasolt szabályozás megállapítja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló integrált közösségi megközelítés keretében a személygépkocsik kibocsátására vonatkozó új szabályokat. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

HL L 301. E, 2007.12.13. COM(2007) 621 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2006) 134 (HL C 130., 2006.6.3.). COM(2007) 22 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 19 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 856.


63

A szeptember 5-i 2007/46/EK irányelvvel (1) az Európai Parlament és a Tanács létrehozta a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkatrészei és önálló műszaki egységei jóváhagyásának új keretét. Ettől kezdve a gépjárművek és alkatrészeik típusjóváhagyására vonatkozó európai uniós szabályozás annak biztosítására irányul, hogy az új gépjárművek, valamint a kereskedelmi forgalomba hozott alkatrészek és berendezések biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságai magas szintűek legyenek. Az európai utakon bekövetkező halálos balesetek számának csökkentése érdekében a Bizottság október 3-án elfogadta a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelmére vonatkozó rendeletjavaslatot (2). A javaslat lehetővé teszi a hatályos jogszabályi előírások alkalmazását, valamint először ír elő aktív biztonsági követelményt. Ez magasabb szintű biztonságot jelent a gyalogosok számára, és lehetővé teszi, hogy 2009-től fékrásegítő rendszert építsenek a gépjárművekbe. Október 10-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a hidrogénüzemű autók típusjóváhagyásának egyszerűsítéséről annak érdekében, hogy európai utakon gyakrabban lehessen találkozni velük (3). Ez a rendelet arra irányul, hogy közelítse egymáshoz a tagállamok biztonsági követelményeit az ilyen gépjárművek belső piacának megerősítése érdekében. December 21-én a Bizottság elfogadta a gépjárműveknek és a motoroknak a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó rendeletjavaslatot (4). Ez a rendelet arra irányul, hogy szigorítsa az ilyen gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával szembeni környezetvédelmi előírásokat. Veszélyes termékek A szeptember 25-i 2007/51/EK irányelvvel (5) az Európai Parlament és a Tanács a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök forgalomba hozatalát érintő korlátozások tekintetében módosította a 76/769/EGK irányelvet. Mértékegységek Szeptember 10-én a Bizottság irányelvjavaslatot (6) fogadott el a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésével kapcsolatban. Orvostechnikai eszközök A 2007/47/EK irányelv szeptember 5-i elfogadásával (7) az Európai Parlament és a Tanács kiszélesítette az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

HL L 263., 2007.10.9. COM(2007) 560 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 593 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 851. HL L 257., 2007.10.3. COM(2007) 510 (HL C 4., 2008.1.9.). HL L 247., 2007.9.21.

64


jogszabályok közelítéséről szóló 90/385/EGK irányelv szabályozási keretét, illetve módosította az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelvet és a biocidtermékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelvet. Űrpolitika Április 26-án a Bizottság közleményt fogadott el az európai űrpolitikáról (1). E politika küldetésének alapja a világűrnek az Európai Unió és az Európai Űrhajózási Hivatal valamennyi tagállama általi békés kiaknázása, a következő célokkal: az európai közpolitikák céljait (elsősorban a Galileo helyzetmeghatározási rendszert és a Föld megfigyelésére irányuló globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési [GMES] rendszert) szolgáló űralkalmazások kifejlesztése és kiaknázása; Európa biztonsági és védelmi szükségleteinek kielégítése; erős és versenyképes űripar létrehozása; az űrtudományba való jelentős befektetés által a tudásalapú társadalom létrehozásához történő hozzájárulás; valamint az új és kritikus technológiákhoz, rendszerekhez és kapacitásokhoz történő korlátlan hozzáférés garantálása a független európai űralkalmazások biztosítása céljából.

Versenyképesség a kulcsfontosságú ágazatokban A védelmi ágazat December 5-én, a védelmi csomag keretében a Bizottság közleményt (2) fogadott el „Az erősebb és versenyképesebb európai védelmi ipar stratégiája” címmel. Ez a közlemény különböző ajánlásokat fogalmaz meg az ágazat versenyképességének növelése érdekében.

Kutatás Európai Kutatási Térség: új távlatok Az „Európai Kutatási Térség: új perspektívák” című, április 4-i zöld könyvben (3) a Bizottság kérdéseket fogalmazott meg arról, hogy miként lehetne az Európai Kutatási Térséget elmélyíteni és kiszélesíteni annak érdekében, hogy teljes egészében a megújított lisszaboni stratégia megvalósítását szolgálja. A tudományos közösségnek, a vállalkozásoknak és a lakosságnak olyan Európai Kutatási Térségre van szüksége, amelyet a következők jellemeznek: a szakértelemmel rendelkező kutatók megfelelő mobilitása; világszínvonalú kutatási infrastruktúra; kiváló kutatóintézmények; eredményes tudásmegosztás; megfelelően koordinált kutatási programok és prioritások; valamint az Európai Kutatási Térség megnyitása a világ felé.

(1) COM(2007) 212 (HL C 181., 2007.8.3.). (2) COM(2007) 764. (3) COM(2007) 161 (HL C 181., 2007.8.3.).


65

Az Európai Kutatási Térség megvalósítása A 7. EK-keretprogram és a 7. Euratom-keretprogram, amelyek költségvetése 53,2 milliárd EUR, az Európai Unió legfontosabb eszközei a kutatás európai szintű finanszírozása területén. A 7. EK-keretprogram hatálya 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart. Négy egyedi program köré szerveződik, az európai kutatáspolitika négy fő célkitűzésének megfelelően: •

együttműködés: a vállalkozások és az egyetemek közötti együttműködés ösztönzése nagyobb vezető szerep elérése érdekében a kulcsfontosságú technológiai ágazatokban;

•

ötletek: a tudomány határait érintő alapkutatások támogatása (az Európai Kutatási Tanács [EKT] által megvalósítandó program);

•

emberek: Európa és a világ többi része kutatói mobilitásának és pályafutás-fejlesztésének könnyebbé tétele;

•

kapacitások: az Európa virágzó tudásalapú gazdasággá válásához szükséges kapacitások fejlesztése.

Ezeken kívül egyedi program vonatkozik a Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységére. A 7. Euratom-keretprogram hatálya 2007. január 1-jétől 2011. december 31-ig tart. A fúziós energia, valamint a maghasadásból származó energia és a sugárvédelem külön programban részletezett kutatási tevékenységeit fedi le. 2007-ben Észtország, Ciprus és Málta az európai fúziós fejlesztési megállapodás (EFDA) tagja lett, és felkérték őket, hogy hozzanak létre transznacionális kutatási egységeket más Euratom-társulásokkal. Észtország már létre is hozott egy kutatási egységet a finn Euratom-társulással. Egy másik egyedi program a Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységére vonatkozik. A 7. keretprogram első éve alatt a Bizottság elfogadta a felsorolt, 2007-ben mintegy 7 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező egyedi programok megvalósításának munkaprogramjait. Szintén elfogadta a két keretprogramba tartozó közvetett tevékenységekre vonatkozó pályázatok benyújtásának, valamint azok értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásainak szabályait. Az „együttműködés” elnevezésű egyedi program a közös technológiai kezdeményezéseken (ITC) keresztül első ízben célozza meg a köz-magán társulásokat, a kutatás hat területen történő lendületbe hozása érdekében. Ennek keretében a Bizottság 2007-ben öt rendeletjavaslatot fogadott el (ezek arra irányulnak, hogy közös vállalkozásokat hozzanak létre olyan területeken, amelyek alapvető fontosságúak a gépjárműipari, a repülőgép-ipari és űrkutatási, a multimédia-, a távközlési, az orvosi, a közlekedési, a környezetvédelmi és az ipari feldolgozási ágazat versenyképessége szempontjából, különösen az információs és kommunikációs technológiák területén):

66


•

május 10-én az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról (1);

•

május 15-én a beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító (Artemis) közös vállalkozás létrehozásáról (2);

•

június 13-án a környezetbarát légi szállítási technológiákra irányuló kezdeményezést megvalósító (Clean Sky) közös vállalkozás létrehozásáról (3);

•

június 22-én a nanoelektronikai (ENIAC) közös vállalkozás létrehozásáról (4); valamint

•

október 9-én az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (5), amelynek célja a hidrogéntechnológiák fejlesztésének felgyorsítása annak érdekében, hogy e technológiákat 2010 és 2020 között kereskedelmi forgalomba lehessen hozni.

Egy hatodik ITC megvalósítását is tervezik a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési rendszerrel kapcsolatban (lásd a fenti, űrpolitikáról szóló fejezetet). Az „Ötletek” elnevezésű egyedi programban szerepel egy európai hivatal, az Európai Kutatási Tanács létrehozása annak érdekében, hogy európai szintű versenyképes finanszírozási mechanizmust biztosítsanak az egyes kutatócsoportok által végzett feltáró kutatások számára. A Kutatási Tanács a 7. keretprogram egyik legfontosabb újítása. Ezzel összefüggésben a Bizottság február 2-án határozatban (6) rögzítette, hogy a Kutatási Tanácsot a tudományos tanács, annak főtitkára és egy célzott végrehajtó struktúra alkotja. Ez utóbbi feladatait a Bizottság egy külső végrehajtó hivatalra bízza (7). Július 9-én, a 7. keretprogram indulásával párhuzamosan, a Bizottság határozatjavaslatot fogadott el a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások felülvizsgálata céljából (8). Az új iránymutatások szerves folytatásai az eredeti szabályoknak, mivel magukba foglalják azokat a meglévő szabályokat, amelyek figyelembe veszik e 2003-ban indult kutatási program megvalósítása első éveiben szerzett tapasztalatokat. Augusztus 16-án a Bizottság közleményt fogadott el „Versenyképes régiók: kutatás és innováció. Hozzájárulás a gazdasági növekedés felgyorsításához, a munkahelyek számának növeléséhez és minőségének javításához” címmel (9). A közlemény bemutatja az európai (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

COM(2007) 241 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 243 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 315 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 356 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 571. 2007/134/EK határozat (HL L 57., 2007.2.24.). 58/2003/EK rendelet (HL L 11., 2003.1.16.). COM(2007) 393 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 474.


67

kutatási, innovációs és kohéziós politikák kidolgozásának egymásra ható tényezőit, mérleget von, valamint felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy hatékonyabban használják ki az Unió kutatási, innovációs és kohéziós politikáit és eszközeit. A Bizottság különösen azt hangsúlyozza, hogy nemzeti és regionális szinten nagyobb erőfeszítéseket lehetne tenni a rendelkezésre álló eszközökről és azok felhasználásáról való tájékoztatás javítása érdekében. A Bizottság szeptember 6-án közleményt adott ki „Nanotudományok és nanotechnológiák: cselekvési terv Európa számára (2005–2009). Első végrehajtási jelentés (2005–2007)” címmel (1), szeptember 13-án pedig elfogadta az Európai Unió 2006. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységének fejlődéséről szóló éves jelentést (2). Szeptember 11-én létrehozták az Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórumot olyan biztonsági kutatási és innovációs stratégia kidolgozása céljából, amely bevonja az európai szereplőket, illetve bemutatja az európai biztonsági kutatások szükségleteit és prioritásait. Egy ugyanezen a napon közzétett közleményben a Bizottság vállalta, hogy megteremti a kölcsönös bizalom alapját, és előkészíti a biztonsági vonatkozású közösségi kezdeményezések szorosabb integrációját (3). A 7. keretprogram megvalósítása során, valamint a Közösségnek a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételét (EK-Szerződés 169. cikk) illetően, a Bizottság június 14-én az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák segítségével történő javításáról fogadott el javaslatot (lásd alább „Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) népszerűsítése” című részt), szeptember 12-én pedig a kutatási és fejlesztési tevékenységet végző KKV-k támogatásáról (4). Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 27-i véleményében (5) megállapította, hogy az Európai Unió gazdasági kötelezettségvállalását erősíteni kell a kutatási és fejlesztési tevékenység eredményei és az abba való befektetések javításához, amely tevékenységnek pedig tekintettel kell lennie az Uniónak a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan megállapított új célkitűzéseire. Nemzetközi fejlemények Január 30-án megállapodás született Japánnal a tágabb megközelítésbe a fúziós energia területén tartozó tevékenységek közös megvalósításáról. Az Európai Közösséghez a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek területén történő társulása érdekében március 27-én tudományos és technológiai (1) (2) (3) (4) (5)

COM(2007) 505 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 519 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 511 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 514 (HL C 4., 2008.1.9.). HL C 10., 2008.1.15.

68


együttműködési megállapodás született Dél-Koreával (1). Hasonló megállapodást írtak alá június 25-én Svájccal (2), július 10-én pedig Izraellel (3). Novemberben megújították az Indiával kötött tudományos és technológiai együttműködési megállapodást (4). A Bizottsággal közös egyetértési nyilatkozataik június 13-i aláírását követően már Horvátország, Szerbia (5) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is részt vehet a 7. európai kutatási és fejlesztési keretprogramban, ugyanazon a címen, mint az Európai Unió tagállamai. Június 1-jén ugyanilyen megállapodás született Törökország és a Bizottság között. A „társult országok” a 7. keretprogram valamennyi pályázati felhívásában részt vehetnek, beleértve az év eleje óta indítottakat is. A megállapodás ezen országok kutatói számára ugyanazokat a részvételi jogosultságokat biztosítja, mint az Unió tagállamainak kutatói esetében, a programba tartozó valamennyi kutatási tevékenység tekintetében. ITER 2007 jelentős év az ITER projekt (nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) szempontjából. A 2006 végi ideiglenes alkalmazását követően az ITER-megállapodás október 24-én lépett hatályba, és az ITER-Tanács novemberben megtartotta első ülését. Március 27-én a Tanács határozatot hozott a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról (6). A közös vállalkozás irányítja az Európai Atomenergia-közösségnek (Eratom) az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezethez történő hozzájárulását. A közös vállalkozás működési ideje harmincöt év, székhelye Barcelona. Feladatköre kiterjed a Japánnal a fúziós energia gyors valóra váltása érdekében a tágabb megközelítés keretében folytatott tevékenységekre is. Hosszabb távon a közös vállalkozás felelős a demonstrációs fúziós erőmű (DEMO) és a kapcsolódó létesítmények – különösen a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF) – megépítésére irányuló cselekvési program fokozatos megvalósításáért. A közös vállalkozás részére szükségesnek ítélt teljes indikatív forrásigény eléri a 9,653 milliárd eurót (amelyből 1,717 milliárd a 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozik). Közös Kutatóközpont (KKK) Noha a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram – beleértve a Közös Kutatóközpont egyedi programjait – csak 2007-ben indult, a KKK már 50 éve működik. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

2007/241/EK határozat (HL L 106., 2007.4.24.). 2007/502/EK határozat (HL L 189., 2007.7.20.). 2007/585/EK határozat (HL L 220., 2007.8.25.). COM(2007) 576 (HL C 4., 2008.1.9.). Ideértve Koszovót az ENSZ-BT 1999. június 10-i, 1244. sz. határozatában meghatározott státusza szerint. 2007/198/EK, Euratom határozat (HL L 90., 2007.3.30.).


69

A közösségi politikák számára technológiai és tudományos támogatás nyújtására vonatkozó feladatkörében a KKK hozzájárult három új közösségi referencialaboratórium március 15-i átadásához abból a célból, hogy támogassák a nemzeti hatóságokat az (emberi vagy állati fogyasztású) élelmiszerek (veszélyes anyagokkal történő) fertőződésének elkerülésére irányuló erőfeszítéseikben. A FATE kezdeményezés (Fate of pollutants in Terrestrial and Aquatic Ecosystems) keretében a KKK új atlaszt készített a tápanyagok – különösen az agrokémiai tápanyagok – környezetre gyakorolt hatásainak tanulmányozása céljából. Ezenkívül a KKK közzétette a „Bio4EU” című tanulmányt, amely értékeli a biotechnológiák európai iparra gyakorolt hatását, valamint forgalomba hozta az IUCLID 5 ingyenes felhasználói programot, amely nélkülözhetetlen a vegyipari szereplők számára az új REACH-szabályozás (a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása) követelményeinek teljesítéséhez. A KKK kifejlesztette a MediSys orvosi megfigyelőrendszert, amelynek célja a közegészséget fenyegető veszélyek azonosítása az interneten hozzáférhető adatok összegyűjtésével és kezelésével. A KKK műholdképek és az európai erdőtűz-információs rendszerben (EFFIS) gyűjtött információk rendelkezésre bocsátásával a – különösen 2007 nyarán pusztító – erdőtüzek megfékezéséhez is hozzájárult. A KKK több tanulmányt is készített az Európai Unió energiapolitikáinak támogatása céljából. Ezek közé tartozik az Unió tagállamai kutatási kapacitásait bemutató jelentés, valamint az elektromosáram-fogyasztás uniós országokbeli növekedéséről és az e folyamat megfordítására alkalmas műszaki intézkedésekről szóló jelentés. A nukleáris biztonság területén a KKK szakvéleményekkel támogatta a nemzeti – jelesül a belga és a német – hatóságokat az illegális nukleáris anyagok azonosításában és nyomon követésében.

Információs társadalom és média Általános vonatkozások – az i2010 stratégiai kezdeményezés összehangolása Március 30-án a Bizottság elfogadta az információs társadalomról szóló, 2007. évi éves jelentést (1). A 2006. évi mérleget összességében kedvezőnek ítéli. Így a főbb mutatók kedvezően alakulnak, és az információs és kommunikációs technológiák a növekedés és az innováció fontos tényezői maradnak. A politikák terén az i2010-re vonatkozó közleményben (2) 2005 júniusában bejelentett különféle európai uniós kezdeményezések (1) COM(2007) 146 (HL C 181., 2007.8.3.). (2) COM(2005) 229 (HL C 236., 2005.9.24.).

70


megvalósítása jó úton halad. A Bizottság azt javasolja, hogy a kezdeményezés 2008-ra tervezett félidős felülvizsgálata három problémakört érintsen: hálózatok és internet, felhasználóvédelem – az innováció szempontjából is – és az IKT-khoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások belső piacának megerősítése. Elektronikus távközlési politika és hálózatbiztonság Június 1-jén a Bizottság olyan közleményt fogadott el, amely átveszi egy független szakértői csoportnak az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) értékelése nyomán kialakult következtetéseit és ajánlásait (1). A közleményben ezenkívül a Bizottság bejelenti, hogy nyilvános konzultációt indít, a szóban forgó ügynökség működésének meghosszabbításáról és jövőjéről szóló, költség-haszon elemzést magában foglaló hatásvizsgálattal egybekötve. December 20-án a Bizottság javaslatot (2) tett az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet (3) módosítására. A javaslatban az ügynökség fennállásának két évvel való meghosszabbítása szerepel. Szabályozási keret Az európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról szóló 2006. évi, tizenkettedik jelentésében (4), amelyet március 29-én terjesztett elő, a Bizottság az elektronikus hírközlési piacokon tapasztalható jelentősebb változásokra és a főbb szabályozási kérdésekre összpontosított. Június 27-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv (5) módosításáról szóló 717/2007/EK rendeletet (6). E rendelet értelmében az Unión belüli hívások percdíját az első évben 49 centben korlátozzák, ha kezdeményezett hívásról, illetőleg 24 centben, ha fogadott hívásról van szó. A második évben a felső díjkorlát 46, illetve 22 centre csökken, a harmadik évben pedig már csak 43, illetve 19 cent lesz. A nagykereskedelmi díjkorlát 30, 28, illetve 26 cent lesz. Július 11-én a Bizottság elfogadta az EU-keretszabályozás alapján végzett piaci felülvizsgálatokról szóló második jelentését (7). Ebben azt értékeli, hogy az elektronikus hírközlést illetően a közösségi konzultációs rendszer hogyan vált be működésének első három évében, és eddigi alkalmazása során milyen tapasztalatok gyűltek össze. Általában véve ez a mechanizmus a kötelezően előírt szabályozásnál sikeresebbnek bizonyult a piaci (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 285 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 861. 460/2004/EK rendelet (HL L 77., 2004.3.13.). COM(2007) 155 (HL C 191., 2007.8.17.). HL L 108., 2002.4.24. HL L 171., 2007.6.29. COM(2007) 401 (HL C 246., 2007.10.20.).


71

elemzések koherensebbé tételében. A Bizottság azonban úgy látja, hogy a belső piacban rejlő összes lehetőség kihasználása elől még nem hárult el minden akadály. Július 18-án a Bizottság „A mobiltelevíziók belső piacának megerősítése” címmel közleményt (1) fogadott el, elsősorban azzal a célkitűzéssel, hogy előmozdítsa a mobiltelevíziózás kialakulóban lévő piacának fellendülését. A közlemény három, ebből a szempontból kulcsfontosságú cselekvési területet nevez meg: technológia és szabványok, engedélyezési rendszerek és rádióspektrum. Augusztus 22-én a Bizottság határozatjavaslatot fogadott el a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek kiválasztásáról és engedélyezéséről (2). Ennek célja, hogy a Közösségben előmozdítsa a mobil műholdas szolgáltatások belső versenypiacának fejlődését. E rendszerek révén újszerű szolgáltatásokat lehet majd nyújtani a szélessávú internethozzáférést, a mobiltelevíziózást, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmet illetően. November 13-án a Bizottság a távközlési ágazat közösségi szabályozásának reformját szolgáló jogalkotási javaslatcsomagot (3) fogadott el. E reformtól azt várják, hogy az európaiak jobb minőségű és olcsóbb távközlési szolgáltatásokhoz jussanak az Unió egész területén. A reformban szerepel a Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozása: ez a hatóság a Bizottságot és a szabályozó hatóságokat hivatott segíteni annak elérésében, hogy a piaci és a fogyasztóvédelmi szabályokat egységesen és az eddiginél következetesebben alkalmazzák a huszonhét tagállamban. A reformjavaslat-csomag egy új ajánlást (4) is tartalmaz azon piacokra vonatkozóan, amelyek esetében ágazati szabályozás van tervbe véve. A versenyben és a fogyasztói választékban elért sikerekből, amelyek az utóbbi években a legtöbb tagállamra jellemzők voltak, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kezdetben kijelölt tizennyolc piac közül tízet törölni lehet a jegyzékből. Rádióspektrum-politika Február 8-án a Bizottság „A vezeték nélküli elektronikus hírközlés gyors frekvenciához férése a rugalmasság növelésével” címmel fogadott el közleményt (5). Ebben a frekvenciagazdálkodás rugalmasabbá tételének előkészítését szolgáló, 2010-ig esedékes gyakorlati intézkedések meghatározására tesz javaslatot. Ezenkívül arra szólít fel, hogy a használati jogok gyakorlását és az engedélyezést illetően a frekvenciasávok meghatározott körére alkalmazandó, arányos feltételrendszert fogadjanak el közösségi szinten.

(1) (2) (3) (4) (5)

COM(2007) 409 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 480 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 697, COM(2007) 698 és COM(2007) 699. COM(2007) 696. COM(2007) 50 (HL C 138., 2007.6.22.).

72


A Bizottság februárban két határozatot is elfogadott a rádióspektrum 2 GHz-es frekvenciasávjának harmonizált felhasználásáról a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek megvalósítása (1), illetőleg az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések esetében (2). Ezenkívül május 16-án határozatot fogadott el a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról (3). Július 2-án a Bizottság közleményt (4) fogadott el azzal a céllal, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot a 2007. évi rádiótávközlési világkonferencia (WRC) következtetései által esetlegesen érintett közösségi politikákról. A Tanács egyébként – október 1-jei és 2-i ülésén – következtetéseket fogadott el a szóban forgó világkonferenciával kapcsolatban. Július 25-én a Bizottság az elektronikus távközlési GSM-szolgáltatásoknak fenntartandó frekvenciasávokra vonatkozó hatályos irányelvet hatályon kívül helyező irányelvre tett javaslatot (5) azzal a céllal, hogy e frekvenciasávokat felhasználhassák a GSM-től eltérő távközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas rendszerek is. November 13-án a Bizottság „A digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázása Európában: A digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója” címmel fogadott el közleményt (6). A Bizottság az analóg televíziózásról a digitálisra történő átállás által felszabaduló rádiófrekvenciák felhasználására vonatkozó közös terv kialakítására tesz javaslatot, hogy kibontakozhassanak a vezeték nélküli szélessávú hozzáféréshez hasonló új szolgáltatások. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) népszerűsítése A Bizottság január 29-én közleményt fogadott el a digitális tartalmat Európán belül hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tevő, többéves közösségi program (e-Tartalom-plusz program) végrehajtásáról (7). Ebben kitér arra, hogy a program hozzájárul az i2010 kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a megfizethető és megbízható szélessávú távközlés, a színvonalas és változatos tartalmak és a digitális szolgáltatások kialakulásához. Február 14-én a Bizottság közleményt fogadott el a tudományos információkról a digitális korban (hozzáférés, terjesztés és megőrzés) (8). A közlemény két cselekvést érint: az i2010 „digitális könyvtárak” kezdeményezést és a kutatásra vonatkozó közösségi (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

2007/98/EK határozat (HL L 43., 2007.2.15.). 2007/131/EK határozat (HL L 55., 2007.2.23.). 2007/344/EK határozat (HL L 129., 2007.5.17.). COM(2007) 371 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 367 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 700. COM(2007) 28 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 56 (HL C 181., 2007.8.3.).


73

politikát. A közlemény a tudományos információk hozzáférhetőségére és terjesztésére, valamint a digitális megőrzésre tér ki. Március 15-én a Bizottság „Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Európában: lépések egy politikai keret felé” címmel fogadott el közleményt (1). Az RFID egy rádiófrekvenciás azonosítási rendszer, amely – elektronikus mikrocsip segítségével – többé-kevésbé távolról és elenyésző idő alatt felismerhetővé, illetve azonosíthatóvá teszi a rádióhullámos adattovábbításra képes címkével (tag) ellátott tárgyat, állatot vagy személyt. Az RFID-ben mára az információs társadalom következő fejlődési szakaszába való lépés lehetőségét látják: e szakaszt gyakran a „tárgyak internete” kifejezéssel illetik. A szóban forgó közleményben a Bizottság bejelenti, hogy szorosan nyomon kívánja követni e terület fejleményeit, és 2008 végén olyan közleményt kíván közzétenni, amelyben e fejlemények természetét és következményeit fogja elemezni. Június 14-én a Bizottság „Idősödés jólétben az információs társadalomban – i2010-kezdeményezés – Az információs és kommunikációs technológiákra és az öregedésre vonatkozó cselekvési terv” címmel fogadott el közleményt (2). Ebben kitér azokra a piaci akadályokra, amelyekkel az információs és kommunikációs technológiákon alapuló szolgáltatások és eszközök szembesülnek. A Bizottság figyelemfelhívással, közös stratégiák kialakításával, a technikai és szabályozási akadályok megszüntetésével, valamint az IKT-k elfogadásának, a közös kutatási projekteknek és az innovációnak az ösztönzésével igyekszik kiaknázni a lehetőségeket, különösen az idősek javára. Ezzel összefüggésben a Bizottság ugyanazon a napon határozatjavaslatot fogadott el az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről (3). Ez a javaslat alapvető részét képezi az összes tagállamot érintő demográfiai kihívás leküzdésére irányuló európai bizottsági cselekvésnek. Július 6-án a Bizottság a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről szóló jelentést (4) fogadott el. Ebben a Bizottság kiemeli, hogy a domain nagy népszerűségnek örvend, így a bejegyzések száma jelentősen meghaladta az előrejelzéseket. A közlemény arról is beszámolt, hogy a jegyzékkel összességében sikeresen lehetett kezelni a „.eu” domain beindítását, és hogy a kialakított jogi keret hatékonynak bizonyult a rendszerrel való visszaélés megakadályozásában. Szeptember 7-én a Bizottság „E-készségek a 21. századra: a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése” címmel adott ki közleményt (5). E hosszú távú cselekvési program olyan kulcsfontosságú elemeket foglal magában, amelyek következetes (1) (2) (3) (4) (5)

COM(2007) 96 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 332 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 329 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 385 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 496 (HL L 4., 2008.1.9.).

74


stratégiák és intézkedések kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgálhatnak az innováció, a termelékenység és foglalkoztathatóság előmozdításában és a globalizáció kihívásaival való szembenézésben főszerepet játszó digitális készségek területén. A Bizottság június 18-tól október 1-jéig online konzultációt bonyolított le az Unió nemzetközi együttműködési stratégiájának előkészítésére az IKT-k vonatkozásában. November 8-án a Bizottság „Részvétel az információs társadalomban” címmel közleményt (1) fogadott el az információs társadalmi integrációra vonatkozó európai i2010 kezdeményezésről. Ebben a szóban forgó területet érintő európai kezdeményezésre, valamint olyan stratégiai intézkedési keretre tesz javaslatot, amellyel végrehajtható az információs társadalmi integrációra vonatkozó, Rigában tett miniszteri nyilatkozat. Ezen belül a Bizottság fokozottabb figyelemfelkeltésre és az erőfeszítések összefogására fog törekedni, 2008-ban indítandó „E-integráció – te is légy benne!” című kampányával, valamint az információs társadalom hozzáférhetőségét szolgáló horizontális szabályozási közelítésmódra, a jogegyenlőség és a belső piac hatékonysága érdekében. Audiovizuális és tömegtájékoztatási politika December 11-én az Európai Parlament és a Tanács irányelvet (2) fogadott el az audiovizuális szolgáltatások ágazatára vonatkozó különös szabályok aktualizálása céljából. Az új irányelv olyan jogi keretet hoz létre, amely minden audiovizuális médiaszolgáltatásra kiterjed, kevésbé részletes és rugalmasabb előírásokat foglal magában, és a tartalom jobb finanszírozhatósága érdekében korszerűbben szabályozza a televíziós hirdetést. December 20-án a Bizottság közleményt fogadott el „A digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítése” címmel (3). A közlemény az Európai Parlament felszólításaira reagál, és újabb elemmel egészíti ki az európai audiovizuális politikát. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó irányelvhez és a MEDIA 2007 programhoz kapcsolódik. A Bizottság elő kívánja mozdítani – már meglévő programok és kezdeményezések révén – a digitális környezetben való médiaoktatás legjobb gyakorlatainak megosztását. A médiaoktatás értékelésére szolgáló kritériumok kutatására is ösztönözni fog. Az információs társadalom technológiáinak kutatása és fejlesztése Szeptember 17-én a Bizottság kiadta „Európa biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb mobilitása felé: Az első »Intelligens autó« jelentés” című közleményét (4). Ez a kezdeményezés a közúti járművekre és infrastruktúrákra összpontosít, és kifinomult információs és kommunikációs technológiákra támaszkodva igyekszik megbirkózni a megnövekedett közúthasználatból eredő biztonsági és környezeti kihívásokkal. (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 694. 2007/65/EK irányelv (HL L 332., 2007.12.18.). COM(2007) 833. COM(2007) 541 (HL L 4., 2008.1.9.).


75

December 11-én a Bizottság „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” címmel fogadott el közleményt (1). A közlemény fokozottabban fel kívánja hívni a figyelmet a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra kiírt közbeszerzések eszközében rejlő lehetőségekre, vagyis hogy ezáltal az európai közszféra olyan termékekhez juthat, amelyek végeredményben jobban megfelelnek az igényeinek, és hogy ez az eszköz előmozdíthatja az innovációt.

Oktatás, nevelés, szakmai képzés Háttér A lisszaboni stratégia fellendítésének összefüggésében az Európai Tanács 2005. tavaszi ülésén az emberi tőkét minősítették Európa legfontosabb vagyonának. Következésképpen felkérték a tagállamokat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket az általános képzettségi szint növelése és az iskolát idő előtt elhagyó fiatalok számának csökkentése érdekében, különösen a lisszaboni stratégiával teljes összhangban levő „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram folytatása révén. Az Európai Tanács azt is kiemelte, hogy az élethosszig tartó tanulás elengedhetetlen feltétele a lisszaboni célkitűzések elérésének. A Bizottság a maga részéről különös figyelmet fordított az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésére, különösen az európai egyetemeken. A Tanács 2006-ban kiemelte az oktatás és a képzés kettős – társadalmi és gazdasági – szerepét és a fokozottabb erőfeszítések szükségességét az e két területen végrehajtandó reformok, a célzott beruházások és a megerősített kormányzás vonatkozásában.

„Oktatás és képzés 2010” munkaprogram Február 21-én a Bizottság közleményt (2) fogadott el az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók keretrendszeréről az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram (3) részletesebb célkitűzéseivel összefüggésben. A szóban forgó általános értékelési keretrendszert nyolc főbb beavatkozási terület alkotja; a keretrendszer igény szerint húsz, szűkebben meghatározott mutatóra és alapvető területre támaszkodhat, valamint további európai referenciakritériumokra, például az iskolát idő előtt elhagyó fiatalok aránya vagy az élethosszig tartó tanulásban és képzésben részt vevő felnőtt lakosság aránya. A Tanács májusban az „oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő (1) COM(2007) 799. (2) COM(2007) 61 (HL C 138., 2007.6.22.). (3) COM(2003) 685 (HL C 96., 2004.4.21.).

76


keretrendszeréről” szóló következtetéseiben elismerte, hogy szükség van a tagállamok és a Bizottság folyamatos és összehangolt erőfeszítéseire e keretrendszer kialakítása érdekében. Sőt, szoros együttműködésük folytatására szólítja fel őket. Augusztus 3-án a Bizottság a tanárképzés minőségének javításáról adott ki közleményt (1). A helyzet összefoglalása mellett ösztönözni és támogatni kívánja a tagállamok által tervezett országos reformokat, amelyekkel a tanárok képzési és továbbképzési rendszerét igyekeznek hozzáigazítani a munkaerő-piaci és általános társadalmi változásokhoz. E célból a Bizottság a tagállamokat bizonyos iránymutatásokkal látja el, amelyek politikáik és gyakorlatuk alakításának közös keretéül szolgálhatnak. A Bizottság továbbá július 12-én nyilvános konzultációt indított, amely december 15-ig tart: témája az iskolai oktatás fejlesztése és korszerűsítése a tagállamokban. Szeptember 27-én a Bizottság cselekvési tervet fogadott el a felnőttkori tanulásról, „Tanulni sohasem késő” alcímmel (2). 2007 végén munkacsoport jött létre abból a célból, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak segítsen cselekvéseket és projekteket meghatározni a szóban forgó cselekvési terv keretében, majd nyomon kövesse a cselekvési terv végrehajtását. „Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében” című, az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásáról készült november 12-i jelentésében (3) a Bizottság ismerteti az európai oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésében elért eredményeket, és rámutat az új fejlődési és foglalkoztatási iránymutatások végrehajtását előmozdító fejlesztésekre kínálkozó lehetőségekre. „Az oktatás és képzés mint a lisszaboni stratégia fő hajtóereje” és „Az új munkahelyekhez szükséges új készségek” című november 15-i állásfoglalásaiban a Tanács kiemelte az oktatás és a képzés szerepének fontosságát a lisszaboni célkitűzések elérésében, és különösen a kapcsolódási pontokat olyan szakpolitikai területekkel, mint a foglakoztatás, a szociális ügyek, az innováció, a vállalkozás és a kutatás. „Egész életen át tartó oktatás és képzés” program 2007 az „Egész életen át tartó oktatás és képzés 2007–2013” cselekvési program (4) végrehajtásának első éve. Ily módon a Bizottság támogatásokat ítélt oda iskolai (Comenius), egyetemi (Erasmus), szakképzési (Leonardo da Vinci) és felnőttképzési (Grundtvig) oktatási projekteknek. Ezenkívül keresztirányú cselekvéseket is támogatott a politikai együttműködést, a nyelveket, az információs és kommunikációs technológiákat, (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 392 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 558 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 703. 1720/2006/EK határozat (HL L 327., 2006.11.24.).


77

valamint az eredmények feldolgozását és terjesztését illetően. A Bizottság továbbá közzétette a program 2008–2010-es politikai prioritásait (1). Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) 2007-ben a Bizottság tovább folytatta tárgyalásait a Tanáccsal és a Parlamenttel az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról (2), amelynek célja a Közösség és a tagállamok innovációs képességének növelése a tudásháromszögben tevékenykedők (kutatócsoportok, vállalkozások, hatóságok) legjobbjainak bevonása révén. A közleményről kedvező véleményt adott ki a Régiók Bizottsága (3) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (4). A Tanács pedig június 25-én általános megközelítést fogadott el az ETI-ről. Szeptember 26-án elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament azon óhaját fejezte ki, hogy az intézet neve utaljon az innovációra is, és hogy az intézet létrehozását egy, a megvalósíthatóságot igazoló kezdeti szakasz előzze meg. Az ETI-re vonatkozó napirendi pont vitája november 23-án politikai megállapodással zárult a Tanácsnál. Többnyelvűség Április 13-án a Bizottság „Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere” címmel fogadott el közleményt (5). Ez a felmérés lehetőséget fog adni a fiatalok nyelvi képességeinek megismerésére, a helyes gyakorlatok és a színvonalas eredmények lelőhelyeinek felkutatására, valamint a kitűzött cél elérésében, vagyis a nyelvtanulás javításában tapasztalható előrehaladás felmérésére. Szeptember 25-én a Bizottság jelentést fogadott el a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című cselekvési terv végrehajtásáról (6). A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a tagállamok törekedtek a cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzések jelentős részének teljesítésére, és hogy a továbbiakban a felnőttek nyelvtanulására, az érintettek körének az üzleti szférára való kiterjesztésére, a folyamatos szakképzésre és a médián és kulturális tevékenységeken keresztül megvalósuló informális nyelvtanulásra kell helyezni a hangsúlyt. Nemzetközi együttműködés Mivel 2007-ben végső szakaszába lépett az Európai Unióval szomszédos országok felsőoktatási rendszerének és intézményeinek korszerűsítésére irányuló Tempus III program, a Bizottság előkészítette a következő szakaszt (Tempus IV). A program főbb kezdeményezettjei körében végzett felmérések és konzultációk eredményei fejlesztésekre adtak módot ebben az új szakaszban. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

http://ec.europa.eu/education/programmes/llp/call08/prior_hu.pdf COM(2006) 604 (HL C 332., 2006.12.30.). HL C 146., 2007.6.30. HL C 161., 2007.7.13. COM(2007) 184 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 554.

78


Áprilisban közös nyilatkozat aláírására került sor az Európai Unió és Ausztrália közötti együttműködés megerősítéséről. Eszerint közös konzorciumok létrehozására irányuló projektek szervezésére és cselekvésközpontú politikai párbeszédre kerülne sor olyan kérdésekről, mint a bolognai folyamat, a minőségbiztosítás, a mutatók és a referenciapont-meghatározás, a hatékonyság és a méltányosság, valamint a képesítési keretrendszerek. Július 12-én a Bizottság határozatjavaslatot fogadott el az „Erasmus Mundus” programnak a 2009–2013-as időszakra történő megújítására vonatkozóan (1), valamivel több, mint 950 millió eurós költségvetéssel. A 2004-ben útjára indított Erasmus Mundus a Bizottság külpolitikájának kulcsfontosságú cselekvése a felsőoktatásban: 100 harmadik ország több mint 4000 diákja, valamint körülbelül 270 európai és mintegy 100 Európán kívüli egyetem részesült ebből a programból. A második program az Erasmus Mundus program (2004–2008) közbenső értékeléséről szóló jelentés (2) segítségével került kidolgozásra, és három részből áll: közös programok; együttműködési partnerségek a harmadik országok felsőoktatási intézményeivel; az európai felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése. Az uniós oktatási és képzési politika és külpolitika alakulásának figyelembevétele céljából a Bizottság július 25-én javaslatot (3) tett az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló rendelet (4) átdolgozására. Szeptember 14-én megindultak az Atlantis megállapodás keretében megvalósítandó, az Egyesült Államokkal való együttműködési projektek. Céljuk a tengerentúli egyetemi együttműködés ösztönzése kettős végzettséget eredményező, újfajta diákcserék, közös programok kidolgozása és a politikák tanulmányozása révén.

Közlekedés Az Európai Parlament és a Tanács október 23-án aláírta a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapesolatos, valamint a vasúton és közúton történő személyszállítást szabályozó közszolgáltatási rendeletet (5). Október 18-án a Bizottság elfogadta az európai árufuvarozási csomagot. A csomag két – „Az Európai Unió teherszállítási stratégiája: az európai teherszállítás hatékonyságának, integrációjának és fenntarthatóságának fokozása” (6), illetve „A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv” (7) című – közleményből, valamint további, a vasúti és a tengeri szállítással kapcsolatos közleményekből áll (lásd alább). (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 395 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 375 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 443. 1360/90/EK rendelet (HL L 131., 1990.5.23.). 1370/2007/EK rendelet (HL L 315., 2007.12.3.). COM(2007) 606. COM(2007) 607.


79

Vasúti közlekedés Az Európai Parlament és a Tanács október 23-án elfogadta a harmadik vasúti csomagot, amelynek célja, hogy a vasúti közlekedés versenyorientáltabbá és vonzóbbá váljék. Ez a vasúti csomag a következőkből áll: •

a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendelet (1), amely a szóban forgó utasok jogait hivatott megerősíteni és javítani. Hatálya minden olyan vasúti utazásra és szolgáltatásra kiterjed, amelyet egy vagy több vasúttársaság a Közösség területén bonyolít le;

•

a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK irányelv módosítására vonatkozó irányelv (2). Az irányelv értelmében a vasúti személyszállítási szolgáltatások piacát 2010-ben meg kell nyitni a versenynek, és ez magában foglalja a nemzetközi vonatok arra való jogát is, hogy kabotázsszolgáltatást nyújtsanak, vagyis hogy egyazon tagállam területén levő állomások között bonyolítsanak le utasforgalmat;

•

a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló irányelv (3).

Október 18-án a Bizottság közleményt fogadott el a vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről (4). A közlemény statisztikai elemzést tartalmaz a vasúti piac alakulásáról, és lefekteti a rendszeres jelentéstétel alapjait. Ezen belül ismerteti a szóban forgó piac liberalizálása céljából létrehozott szabályozási és intézményes keretet, a liberalizálás mértékét, a vasúti piac fejlődését az árufuvarozási és személyszállítási teljesítmény szempontjából, valamint az ágazat pénzügyi teljesítményét, beleértve a vasúti infrastruktúra kapacitására és a vasúti berendezések iparának fejlődésére vonatkozó adatokat is. A Bizottság által október 18-án elfogadott árufuvarozási logisztikai csomagnak része „Az árufuvarozást előnyben részesítő vasúti hálózat kialakítása” címmel kiadott közlemény (5), amelynek célja a vasúti árufuvarozás versenyképesebbé tétele, többek között a tranzitidők lerövidítésével és megbízhatóbb, az ügyfelek igényeire fokozottabban reagáló vasúttal. Közúti közlekedés Április 27-én első alkalommal rendezték meg a közúti biztonság európai napját. A Bizottság egyúttal – szintén első alkalommal – nyilvánosságra hozta az általa finanszírozott „SafetyNet” projekt eredményeit. Ennek keretében a Közúti Közlekedésbiztonság

(1) (2) (3) (4) (5)

1371/2007/EK rendelet (HL L 315., 2007.12.3.). 2007/58/EK irányelv (HL L 315., 2007.12.3.). 2007/59/EK irányelv (HL L 315., 2007.12.3.). COM(2007) 609. COM(2007) 608.

80


Európai Megfigyelőközpontja nagy jelentőségű munkát végzett a közúti biztonság teljesítménymutatói terén, melyek segítségével kidolgozhatták az európai közúti közlekedésbiztonság eredményjelző tábláját. Május 23-án a Bizottság három javaslatot tartalmazó jogalkotási csomagot fogadott el, amely a közúti árufuvarozási és személyszállítási szakmához és piachoz való hozzáférés szabályozására irányul, a biztonság növelése és a piaci feltételek javítása céljából. A csomagnak része egy, a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat (1). Egy másik rendeletjavaslat az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályaira vonatkozik (2). Végezetül a Bizottság egy, a nemzetközi közúti áruszállításhoz való hozzáférés közös szabályairól szóló rendeletre is javaslatot tett (3). Szeptember 25-én a Bizottság zöld könyvet fogadott el, „A városi mobilitás új kultúrája felé” címmel (4). A zöld könyv megjelöli a városi mobilitás fő kihívásait, és a következő öt fő témakörbe sorolja őket: a közlekedési dugóktól mentes városok és nagyvárosok felé; zöldebb városok és nagyvárosok; az intelligensebb városi közlekedés felé; az akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés felé; a biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés felé. A zöld könyv ezenkívül áttekinti a városi mobilitás egy új kultúrájának létrehozásához való hozzájárulás módjait, és kitér a pénzügyi forrásoknak és a fenntartható városi mobilitás fejlesztésére való fordításuknak a kérdésére is. Az Európai Bizottság zöld könyve vitát kezdeményez: különféle lehetséges megoldásokat vet fel, amelyek alapján huszonöt kérdést fogalmaz meg. A nyilvános konzultáció 2008 elejéig tart, és 2008 őszére cselekvési terv készül. December 19-én a Bizottság a tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelvjavaslatot (5) fogadott el. A javaslat célja a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának csökkentése, valamint szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásuk csökkentése. Jelentős csökkentést lehetne elérni azáltal, ha a közhatóságok tiszta és energiatakarékos gépkocsikat szereznének be tömegközlekedési gépparkjaik számára. Ezen intézkedések legfőbb kedvezményezettjei a városlakók lennének. Tengeri szállítás Június 7-én a Tanács határozatot (6) fogadott el a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezményének az Európai Közösség érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 263 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 264. COM(2007) 265. COM(2007) 551 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 817. 2007/431/EK határozat (HL L 161., 2007.6.22.).


81

A tengerpolitikai csomagot a Bizottság október 10-én fogadta el. A Bizottság kifejtette az európai tengerpolitikáról szóló – „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című zöld könyv (1) elfogadásával elindított – konzultáció konklúzióit (2). A konzultáció eredményeképpen javaslat született az Európai Unió integrált tengerpolitikáját illetően (3). Ennek az új politikának az a célja, hogy a tengeri gazdaság virágozzék, és hogy a tenger értékeiben rejlő összes lehetőséget fenntartható és környezetkímélő módon használják ki. Ez integrált és ágazatközi megközelítést igényel a tengeri ügyekben, továbbá egységes és nagyszabású munkaprogram kidolgozását és megvalósítását teszi szükségessé. A Bizottság által október 18-án elfogadott árufuvarozási logisztikai csomaghoz tartozik az európai kikötői politikáról szóló közlemény (4), a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség új fogalmáról szóló konzultációs anyag, valamint a tengeri autópályák helyzetéről szóló jelentés és konzultáció. A szociális vonatkozásokat illetően a Bizottság az október 10-i csomag keretében közleményt (5) fogadott el „A több és jobb EU-beli tengerhajózási állásért a szociális szabályozási keret újraértékeléséről” címmel, október 16-án pedig javaslatot (6) fogadott el a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló irányelvre (átdolgozás). Belvízi hajózás December 5-én a Bizottság kiadta a belvízi szállítást előmozdító NAIADES cselekvési program végrehajtásáról szóló első időközi jelentést (7). Ez az első jelentés sok területen számol be fejlődésről, különösen mivel kezdeményezések indultak a piaci feltételek javítására, a flotta korszerűsítésére, a szakma vonzóbbá tételére és a belvízi utak infrastruktúráinak javítására. A jelentés a program végrehajtásának további szakaszait is ismerteti. A nemzetközi fejleményeket illetően a Tanács június 7-én – a Bizottság 2003. május 12-i ajánlása nyomán – határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazza a Bizottságot, hogy a Duna Bizottsággal tárgyalásokat folytasson az Európai Közösségnek a belgrádi egyezményhez való csatlakozására vonatkozó feltételekről és szabályokról. Légi közlekedés A Bizottság 2007-ben több olyan kezdeményezést is elfogadott, amelyekkel felveszi a harcot a repülőterek fokozódó túlterheltsége és az európai légtér zsúfoltsága ellen, és javítani igyekszik az ágazat gazdasági versenyképességén.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2006) 275. COM(2007) 574. COM(2007) 575. COM(2007) 616. COM(2007) 591 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 610 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 770.

82


Január 24-én a Bizottság „Az európai repülőterek kapacitására, hatékonyságára és biztonságára irányuló cselekvési terv” címmel fogadott el közleményt (1). Ebben olyan cselekvési tervet ismertet, amely stratégiával veszi fel a harcot az európai repülőterek telítettsége ellen. A Bizottság öt fő intézkedésre tesz javaslatot: a meglévő kapacitás optimalizálása; a légikikötők biztonsági műveleteinek egységes megközelítése; a „módközi szállításnak”, vagyis a közlekedési módok közötti integrációnak és együttműködésnek az előmozdítása; a repülőterek környezeti kapacitásának és az új repülőtér-infrastruktúra tervezési keretének javítása; költséghatékony technológiai megoldások kifejlesztése és alkalmazása. A közleményhez irányelvjavaslat kapcsolódik a repülőtéri illetékekről (2). A javaslat célja, hogy a repülőtér-üzemeltetőket rávegye a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének betartására és a repülőtér-használókkal való konzultációra a repülőtéri illetékek meghatározásakor. Február 27-én a Tanács rendeletet (3) fogadott el az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról. A közös vállalkozás székhelye Brüsszel. A közös vállalkozás fő feladata a SESAR-projekt kutatási, fejlesztési és hitelesítési tevékenységeinek irányítása a köz- és magánszektor általi, tagjaitól származó finanszírozás összekapcsolásával és külső szakmai források – különösen az Eurocontrol tapasztalatának és szakértelmének – felhasználásával. Március 15-én a Bizottság „Az európai repülőterek kapacitására, hatékonyságára és biztonságára irányuló cselekvési terv” címmel közleményt (4) fogadott el, amelyben beszámol a SESAR előrehaladottsági fokáról, és különösen az ipari szektornak a projekt fejlesztési szakaszában való részvételéről. Ugyanazon a napon a Bizottság félidős helyzetjelentést terjesztett elő az egységes európai égbolt funkcionális légtérblokkokon keresztüli megteremtéséről (5). Noha majdnem minden tagállam kezdeményezte, hogy ilyen eszközök létrehozása révén regionális blokkokká alakítsa a széttöredezett rendszerek alkotta mozaikot, a Bizottság úgy véli, hogy komolyabb erőfeszítésekre lesz szükség az 551/2004/EK rendeletben (6) meghatározott töredezettségmentesítési célkitűzések eléréséhez. Április 4-én a Bizottság közleményt (7) fogadott el a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendelet (8) alkalmazásáról és (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

COM(2006) 819 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2006) 820 (HL C 138., 2007.6.22.). . 219/2007/EK rendelet (HL L 64., 2007.3.2.). COM(2007) 103 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 101 (HL C 138., 2007.6.22.). HL L 96., 2004.3.31.). COM(2007) 168 (HL C 191., 2007.8.17.). 261/2004/EK rendelet (HL L 46., 2004.2.17.).


83

eredményeiről. Ebben kiemeli, hogy az utasjogok alkalmazási körének bővülését nem alkalmazzák kellőképpen, továbbá tisztázási és ellenőrzési erőfeszítésekre szólít fel. November 15-én a Bizottság közleményt (1) fogadott el a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló módosított 793/2004/EK rendelet (2) alkalmazásáról. A Bizottság megállapítása szerint a rendelet előrelépést mutat a szűkös repülőtéri kapacitások felhasználása tekintetében, azonban a helyi iránymutatások bevezetésének lehetősége kiterjesztésre szorul, és a piaci alapú résidőkiosztás rendszerével kapcsolatban strukturáltabb megközelítésre van szükség. A Bizottság ugyanazon a napon a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatának egyszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló rendeletjavaslatot (3) fogadott el. Az új szabályzatnak köszönhetően a számítógépes helyfoglalási rendszerek és a rájuk előfizető utazási irodák kibővíthetik kínálatukat, és kedvezőbb körülmények között nézhetnek szembe a repülőjegy-értékesítési piacon uralkodó versennyel. November 28-án a Bizottság elfogadta a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának frissítését (4). Egyes fuvarozókat az általuk végrehajtott korrekciós intézkedéseknek köszönhetően töröltek a tilalmi listáról: ez az intézkedés befolyásának és hatékonyságának legjobb bizonyítéka. December 20-án a Bizottság az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok alkalmazásáról szóló jelentést (5) fogadott el. Ez a közlemény megállapítja az elért eredményeket, ám az elégtelenségeket is, amelyek gyakran azzal magyarázhatók, hogy a nemzeti hatóságok nem akarják megosztani szuverenitásukat e területen; a Bizottság következésképpen bejelentette az egységes égbolt végrehajtási stratégiájának felgyorsítását, melynek célja a politika teljesítményének fokozása és a jogi keretek tisztázása. Intermodális megközelítés Galileo A Bizottság – május 16-án (6), illetve szeptember 19-én (7) – közleményeket fogadott el az európai műholdas rádiónavigációs programok (GNSS-programok) felülvizsgálatáról, majd – szeptember 19-én – módosított rendeletjavaslatot fogadott el az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról (8). A Bizottság úgy véli, hogy a Galileo kiépítése és üzemeltetése tárgyában megkötendő

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

COM(2007) 704. 793/2004/EK rendelet (HL L 138., 2004.4.30.). COM(2007) 709. 1400/2007/EK rendelet (HL L 311., 2007.11.29.). COM(2007) 845. COM(2007) 261 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 534 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 535.

84


koncessziós szerződés tárgyalásainak kudarca és a program tervezetének ebből eredő megkérdőjeleződése miatt okvetlenül módosítani kellett eredeti rendeletjavaslatán. A Bizottság a költségvetési forrásokat 3,4 milliárd euróban állapítja meg a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra. November 29-i és 30-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el a Galileo jövőbeli alakulásáról, meghatározva a finanszírozással, az irányítással és a közbeszerzési politikával kapcsolatban követendő elveket. A Tanács következetéseinek és a program finanszírozásáról november 23-án létrejött megállapodásnak köszönhetően a Bizottság most már biztos lehet abban, hogy elegendő anyagi fedezete lesz az európai GNSSprogramok következő szakaszának megvalósításához: ez magában foglalja az EGNOS (Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatás) működőképessé válását a következő két évben, valamint a Galileo közbeszerzéseinek lebonyolítását és egy működőképes Galileo-rendszer tető alá hozását 2013-ig. A Galileo kiépítését a Közösség végzi és finanszírozza. Következtetéseiben a Tanács ismét kiemelte az EGNOS és a Galileo programok fontosságát – elsőrendű európai uniós projektről lévén szó –, és támogatja, hogy – a Galileo program általános célkitűzéseként – öt navigációs szolgáltatást nyújtó európai műholdas navigációs szolgáltatás épüljön ki legkésőbb 2013-ra. Nemzetközi fejlemények A Bizottság január 9-én közleményt fogadott el a Közösség Kanadára vonatkozó polgári légiközlekedési politikájának kidolgozásáról (1). A Tanács október 2-án fogadta el határozatát a Bizottság felhatalmazásáról. Április 25-én a Tanács határozatot (2) fogadott el az április 30-án Washingtonban aláírt, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról. Ez az első transzatlanti légi közlekedési megállapodás első alkalommal hoz létre egységes keretet az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti légi közlekedésnek, és lehetővé fogja tenni az európai és amerikai légitársaságoknak, hogy bármely közösségi repülőtéren, illetőleg bármely amerikai repülőtéren korlátozás nélkül működjenek. A megállapodás továbbá együttműködést alakít ki a repülés kulcsfontosságú tárgyköreiben (verseny, állami támogatások, biztonság stb.) együttműködési szervek (vegyes bizottság) és vitarendezési mechanizmusok révén. Május 7-én a Tanács határozatot fogadott el az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között levélváltás formájában létrejött, a transzszibériai útvonalak meglévő használati rendszere modernizációjának közös alapelveiről (1) COM(2006) 871 (HL C 126., 2007.6.7.). (2) 2007/339/EK határozat (HL L 134., 2007.5.25.).


85

szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról. A megállapodás célja, hogy véget vessen az európai légitársaságok által Szibéria átrepüléséért 2013-ig fizetendő díjak (royalties) rendszerének. A Közösség a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről harmadik országokkal kötött megállapodásai terén május 30-án a Tanács határozatot fogadott el az Európai Közösség és a Kirgiz Köztársaság kormánya között megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (1). A Tanács hasonló határozatokat fogadott el június 25-én a Jordán Hasimita Királyság, október 30-án pedig az Egyesült Arab Emírségek viszonylatában (utóbbit november 30-án írták alá). A Tanács június 18-án a Panamai Köztársaság, szeptember 18-án (2) Új-Zéland vonatkozásában fogadott el határozatot megállapodás aláírásáról. Április 26-án a Bizottság határozatjavaslatot (3) fogadott el a Vietnami Szocialista Köztársaság vonatkozásában megállapodás aláírásáról, ideiglenes alkalmazásáról és megkötéséről. A Bizottság hasonló határozatokra tett javaslatot november 20-án az Örmény Köztársaság (4), november 21-én Mongólia (5) vonatkozásában. E határozatok célja, hogy a közösségi joggal összhangba hozza a tagállamok és a szóban forgó harmadik országok között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodásokat. Ezenfelül november 30-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson egy légiközlekedési megállapodás megkötéséről Jordániával. November 9-én a Bizottság közleményt fogadott el az Izraellel közös légtér kialakításáról (6). A közlemény célja egyfelől az új gazdasági és beruházási lehetőségek létrehozását szolgáló piacnyitás, másfelől az igazságos és tisztességes versenyt szolgáló egységes feltételek alkalmazását lehetővé tevő szabályozási konvergencia folyamatának megindítása. Transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) Január 31-én a Bizottság „A fő transzeurópai közlekedési tengelyek kiterjesztése a szomszédos országokra – Közlekedéspolitikai iránymutatások Európában és a szomszédos régiókban” címmel fogadott el közleményt (7). A szomszédos országoknak a közlekedési politikába való integrálása felé tett ezen első lépés célkitűzése az, hogy az Európai Unió kereskedelmi partnereinek jogi szabályozása, szabványai és műszaki előírásai összeegyeztethetők legyenek az Európai Unióéival. Március 21-i, „Transzeurópai hálózatok: egy összehangolt megközelítés felé” című közleményében (8) a Bizottság helyzetjelentést adott a transzeurópai közlekedési, energia- és (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

2007/470/EK határozat (HL L 179., 2007.7.7.). 2007/633/EK határozat (HL L 256., 2007.10.2.). COM(2007) 221 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 729. COM(2007) 731. COM(2007) 691. COM(2007) 32 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 135 (HL C 181., 2007.8.3.).

86


távközlési hálózatokról. A Bizottság a helyes gyakorlatok megosztására és pénzügyi megoldások keresésére módot adó szinergiák kialakítását javasolja a transzeurópai hálózatok között. Június 20-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló rendeletet (1). November 21-én a Bizottság javaslatokat (2) terjesztett elő a TEN-T-projekteknek a 2007–2013-as időszakban történő finanszírozására. A Bizottság a határokon átnyúló projekteket és az olyan környezetkímélő közlekedési módokat részesítette előnyben, mint a vízi és a vasúti közlekedés.

Energia Általános megközelítés A Bizottság január 10-én az energiára és az éghajlatváltozásra vonatkozó integrált intézkedéscsomagra tett javaslatot az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint az Unió energiabiztonságának és versenyképességének növelése érdekében. „Európai energiapolitika” című közleményében (3) a Bizottság olyan közös energiapolitika mellett foglalt állást, amely Európa versenyképes és fenntartható energiaellátását szolgálja, és amely az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a versenyképességre ösztönző jogi szabályozást, valamint az Európai Unió földgáz- és kőolajimport-függőségének csökkentését tűzi zászlajára. E közlemény útján az Európai Unió ambiciózus célt tűz ki, nevezetesen, hogy 2020-ig 20%-kal, sőt: egy nemzetközi megállapodás keretében még ennél is többel (akár 30%-kal) csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A közlemény a megújuló energiaforrások népszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére, valamint a villamos energia és a földgáz belső piacának teljessé tételére és következetes energia-külpolitika kialakítására helyezi a hangsúlyt. A tagállamok belső és külső szolidaritásának fontosságát is kiemeli. A közlemény magában foglalja a 2007– 2009-es cselekvési tervet, és egy első, konkrét javaslatokból álló csomag kíséretében jelent meg. Ugyanebben a keretben és az Euratom-Szerződés 40. cikkével (4) összhangban a Bizottság a nukleáris tájékoztató programról szóló közleményt készített (5). Az Európai (1) (2) (3) (4)

2007/680/EK rendelet (HL L 162., 2007.6.22.). IP/07/1744. COM(2007) 1 (HL C 138., 2007.6.22.). Az Euratom-Szerződés 40. cikke értelmében a Bizottság „rendszeres időközönként indikatív programokat tesz közzé, különösen az atomenergia-termelési célkitűzésekre és az ezek eléréséhez szükséges beruházások valamennyi típusára vonatkozóan”. (5) COM(2006) 844 (HL C 138., 2007.6.22.).


87

Gazdasági és Szociális Bizottság kedvező véleményét (1) követően a Bizottság elfogadta a szóban forgó közleményt (2). E közleményben a Bizottság áttekinti az elmúlt tíz év atomenergia-ipari beruházásait, leírja a nukleárisenergia-termelés gazdasági jellemzőit, ennek hatásait az energiatermelés összetételére, valamint a társadalmi elfogadottság feltételeit. A Bizottság kiemeli, hogy a nukleáris energia használatának, illetve annak mellőzésének kérdését minden tagállam maga dönti el. A Bizottság rámutat arra, hogy a nukleáris energia részesedése jelentős lehet az Európai Unió energiaforrásaiban, a nukleáris védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel azonban továbbra is foglalkozni kell. Az Európai Tanács március 8-i és 9-i ülésén elfogadták az európai energiapolitika alábbi – kötelezettségvállalásokkal, kötelező célkitűzésekkel és eljárásokkal kiegészített – alapvetéseit: •

az éghajlatváltozás vonatkozásában az Unió független kötelezettségvállalása, hogy 2020-ig 1990-hez képest legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatásúgázkibocsátást, valamint azon kötelezettségvállalása, hogy ezt a csökkentést 30%-osra növeli, ha más iparosodott országok hasonló mérvű csökkentésekre vállalnak kötelezettséget;

•

a belső földgáz- és energiapiacot illetően annak szükségessége, hogy szétváljanak egyfelől az ellátási és termelési, másfelől a rendszerüzemeltetési tevékenységek (szétválasztás);

•

a megújuló energiaforrások tekintetében 20%-os kötelező célkitűzés 2020-ig, ezen belül a bioüzemanyagok legalább 10%-os részesedése az Unió teljes benzin- és dízelolaj-fogyasztásából.

November 26-án Pozsonyban (Bratislava) megnyílt a Nukleáris Energia Európai Fóruma, amelyet a Bizottság indított el, és amelyet az Európai Tanács márciusi ülésén megerősítettek. A fórumon a különböző érdekelt felek széles körű és nyílt vita keretében meg fogják vizsgálni a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket és veszélyeket. A fórumot évente kétszer hívják össze, a Cseh Köztársaság és Szlovákia szervezésében és a Bizottság irányítása alatt. A Bizottság 2007. március 30-án elfogadta az „Intelligens Energia – Európa II” (IEE II) program megvalósításának 2007. évi munkaprogramját; ez a program ezentúl a versenyképességi és innovációs keretprogram részét alkotja. E programhoz kapcsolódóan a Bizottság úgy határozott (3), hogy létrehozza a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatalt, amelynek feladatai közé tartozik az IEE program megfelelő végrehajtása: ez arra is lehetőséget ad a Bizottság szolgálatainak, hogy a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdításának alapvető stratégiai feladataira összpontosítson. (1) HL C 256., 2007.10.27. (2) COM(2007) 565. (3) 2007/372/EK határozat (HL L 140., 2007.6.1.).

88


Július 5-én a Bizottság „Az Energiafogyasztók Jogainak Európai Chartája felé” címmel fogadott el közleményt (1). Ennek előzményei a január 10-i – az energiapolitikára (lásd fentebb), illetőleg a földgáz és a villamos energia piacára (lásd alább) vonatkozó – közlemények, amelyekben a Bizottság határozottan elkötelezte magát a fogyasztók érdekeinek teljes mértékű figyelembevétele mellett. Az új közlemény felvázolja az energiafogyasztói jogok jövendőbeli chartájának lehetséges elemeit. Belső energiapiac A Bizottság január 10-i csomagjához tartozik „A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről” című közlemény (2). Ebben a Bizottság megkongatja a vészharangot a belső piac jelenlegi helyzete miatt. Az ágazati versenyvizsgálat zárójelentése (3) rámutat arra, hogy a szabad versenynek sok olyan akadálya van – különösen az infrastruktúrákhoz való hozzáférés korlátozásai, a rendszerek összekapcsolásába való beruházások hiánya és a piacok túlzott koncentrációja –, amelyek miatt még nem sikerült a földgáz és a villamos energia piacát igazán versenyorientálttá tenni. Az összekapcsolásokat illetően a Bizottság ugyanaznap közleményt fogadott el „Elsőbbségi összekapcsolási terv” címmel (4), amelynek célja egy összekapcsolási terv kidolgozása, valamint olyan, kiemelt fontosságú infrastruktúra-projektek megvalósításának elősegítése, amelyek hozzájárulnak az energiaforrások diverzifikálásához és a regionális piacoknak a belső piacba való integrálásához. Szeptember 12-én pedig a Bizottság kinevezett négy európai koordinátort három, villamosenergia-átviteli összeköttetésre vonatkozó projekt és egy nagy földgázvezeték-projekt (Nabucco) megvalósításának elősegítése céljából. A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről szóló július 10-i állásfoglalásában az Európai Parlament az energiahálózatok és az energiapiaci résztvevők többi tevékenysége közötti vagyoni szétválasztás híve, mivel ezáltal ösztönözhető az infrastruktúrákba való befektetés, az újonnan érkezők méltányos hozzáférése a hálózathoz, valamint a piac átláthatósága. Szeptember 19-én a Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el a villamos energia és a földgáz belső piacának teljessé tétele érdekében. Ebben a következőkre tesz javaslatot: •

a villamos energia belső piacára (5), illetőleg a földgáz belső piacára (6) vonatkozó közös szabályokról rendelkező 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelv módosítása;

•

az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet (7);

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 386 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2006) 841 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2006) 851 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2006) 846 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 528 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 529 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 530 (HL L 4., 2008.1.9.).


•

89

a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet (1) és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosítása (2).

E javaslatok céljai a következők: •

az ellátási és termelési tevékenységeknek a rendszerüzemeltetési tevékenységektől való tényleges szétválasztása;

•

a nemzeti energiaszabályozó hatóságok hatáskörének további összehangolása és függetlenségének megerősítése;

•

független mechanizmus kialakítása a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés céljára;

•

a hálózatok és rendszerek üzemeltetésének összehangolását, a rendszerbiztonságot, a határokon átnyúló kereskedést és a rendszerműködést javító mechanizmus létrehozása az átviteli, illetve szállítási rendszerüzemeltetők számára; valamint

•

az energiapiacok működésének fokozottabb átláthatósága.

Fosszilis tüzelőanyagok és fenntartható villamosenergia-termelés Január 10-én a Bizottság elfogadta „Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelőanyagokból: a csaknem kibocsátásmentes szénalapú energiatermelés megvalósítása 2020-ig” című közleményét (3). A Bizottság, noha elismeri, hogy az energiaellátás biztonsága szempontjából fontosak a fosszilis tüzelőanyagok, és döntő a szén szerepe, azt is hangsúlyozza, hogy ezek felhasználását összeegyeztethetővé kell tenni a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel és az éghajlatváltozásra vonatkozó politikával. Megújuló energiaforrások Január 10-én a Bizottság megújulóenergia-útitervet fogadott el, amelynek címe: „Megújuló energiák a XXI. században: egy fenntarthatóbb jövő építése” (4). Ebben olyan, jogilag kötelező célkitűzés kijelölésére tesz javaslatot, amely az EU energiafogyasztásában 20%-os megújulóenergia-részesedést ír elő 2020-ra, és javaslatot tesz a szóban forgó energiaforrások uniós népszerűsítésére és felhasználására vonatkozó jogi keretre is. Ugyanazon a napon a Bizottság két jelentést is elfogadott: (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 531 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2007) 532 (HL L 4., 2008.1.9.). COM(2006) 843 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2006) 848 (HL C 138., 2007.6.22.).

90


•

az egyik (1) a tagállamok előrehaladását igyekszik felmérni a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célkitűzéseik (2) megvalósításában. E jelentésnek előzménye az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című zöld könyv (3);

•

a másik (4) a bioüzemanyagoknak és más megújuló üzemanyagoknak a tagállamokban való felhasználásában elért haladásra vonatkozik.

Energetikai technológiák Január 10-én a Bizottság „Egy európai stratégiai energiatechnológiai terv felé” címmel fogadott el közleményt (5). A Bizottság hangsúlyozza, hogy az innovációt elősegítő komoly változásra van szükség az európai energetikai technológiákban – az alapkutatástól kezdve a piac meghódításáig –, hogy felgyorsuljon a megfizethető, tiszta, hatékony és szénszegény technológiák fejlesztése és kiépítése. November 22-én a Bizottság előterjesztette az európai energiatechnológiai stratégiai tervet (SET-terv) (6). A SET-terv az Európai Tanács által márciusban kidolgozott energiapolitikába illeszkedik; fő célja az, hogy felgyorsítsa a jövő szénszegény technológiáinak kidolgozását és kiépítését. A SET-terv konkrét javaslatokat tartalmaz egy hosszú távú folyamat beindításához. Nukleáris energia Euratom-Szerződés A Bizottság március 20-án „Ötvenéves az Euratom-Szerződés” címmel fogadott el közleményt (7). Ebben kiemeli az Európai Atomenergia-közösség hozzájárulását a tudomány fejlődéséhez és az uniós sugárvédelem magas színvonalához. A Bizottság megállapítása szerint az Euratom-Szerződés továbbra is fontos közösségi szabályozásoknak szolgál kiindulópontjául. Euratom Ellátási Ügynökség Március 16-án a Bizottság javaslatot fogadott el egy olyan határozatra vonatkozóan, amely az ügynökség számára új alapszabályt állapítana meg (8), valamint egy olyan rendeletre, amely az Unió bővülését, a korszerű pénzügyi rendelkezéseket és a szervezet sajátosságait figyelembe vevő pénzügyi rendelet alkalmazását írná elő (9). (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

COM(2006) 849 (HL C 138., 2007.6.22.). 2001/77/EK irányelv (HL L 283., 2001.10.27.). COM(2006) 105 (HL C 104., 2006.5.3.). COM(2006) 845 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2006) 847 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 723. COM(2007) 124 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 119. COM(2007) 108.


91

Nemzetközi fejlemények Június 6-án a Tanács határozatot fogadott el az Orosz Föderációban a többoldalú nukleáris környezeti programról szóló keretmegállapodásra és a keretmegállapodás igényekről, bírósági eljárásokról és kártalanításokról szóló május 21-én aláírt jegyzőkönyvére vonatkozóan. A megállapodás többoldalú jogi keretet alakít ki az Északnyugat-Oroszországban nyugati országok által végzett nukleáris vonatkozású projekteknek, a jegyzőkönyv pedig az ebben az összefüggésben végzett tevékenységek felelősségbeli kérdéseinek eldöntését szolgálja. Szeptember 26-án az Európai Parlament „A közös európai külpolitika felé az energia területén” címmel fogadott el állásfoglalást. Ebben arra szólít fel, hogy európai szinten olyan közös energia-külpolitikát alakítsanak ki, amely jelentős mértékben hozzájárul az egész Unió energiabiztonságának biztosításához, miközben nemzetközi szinten a fenntartható politika célkitűzését tartja szem előtt. Az Európai Parlament továbbá középtávon azt ajánlja, hogy a Bizottság rendelkezzen az Unió által harmadik országokkal kötendő energiaellátási vonatkozású keretmegállapodásokról való tárgyalások lefolytatásának intézményi jogkörével. Az Energiaközösség tekintetében a Bizottság tárgyalási megbízásról szóló javaslatot fogadott el Moldova, Norvégia, Törökország és Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. December 17-én az Energiaközösség minisztertanácsa kedvező véleményt adott ki Grúzia megfigyelői státuszú jelöltségéről.

A munkaerő mobilitása A Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések első szakaszát (2007–2009) illetően a másik huszonöt tagállam közül tíz (a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország) értesítette arról a Bizottságot, hogy munkaerőpiacát a csatlakozás napjától – vagyis január 1-jétől – meg kívánja nyitni a bolgár és román munkavállalók számára. A 2004. évi bővítés után három évvel a bővítés előtti tizenötből kilenc tagállam megnyitotta munkaerőpiacát azon nyolc tagállam állampolgárainak, amelyek vállalták a 2003. évi csatlakozási szerződésben a munkavállalók szabad mozgása tekintetében megállapított átmeneti rendelkezések alkalmazását: Írország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Finnország, Svédország, valamint az átmeneti rendelkezéseket május 1. óta már nem alkalmazó Hollandia. Luxemburg úgy döntött, hogy még 2007 vége előtt feloldja a korlátozásokat. A munkaerő mobilitására vonatkozó további kérdéseket tárgyal e jelentés III. fejezetének 1. szakasza.

92



• • • • • • • • • • •

Vállalkozások: http://ec.europa.eu/enterprise/index_fr.htm Európai innovációs eredménytábla: http://trendchart.cordis.lu/ Kutatási Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/research/index.cfm?lg=fr ITER: http://www.iter.org/index.htm Közös Kutatóközpont: http://ec.europa.eu/dgs/jrc/index.cfm Világűrpolitika: http://ec.europa.eu/enterprise/space/index_en.html Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/dgs/information_society/index_fr.htm Oktatás: http://ec.europa.eu/education/index_fr.html Az egész életen át tartó oktatás és képzés programja – stratégiai prioritások: http://ec.europa.eu/education/programmes/llp/call08/prior_hu.pdf Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/dgs/energy_transport/index_fr.html Belső piac: http://ec.europa.eu/internal_market/index_fr.htm

III. fejezet

Szolidaritási célkitűzés 1. szakasz

A gazdasági és társadalmi kohézió megszilárdítása Regionális dimenzió és a Kohéziós Alap Általános szempontok A Bizottság május 30-án elfogadta a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentését (1), amely a bővítés utáni 27 tagállamból és 268 régióból álló Unió gazdasági, társadalmi és területi helyzetét írja le. A jelentés részletesen elemzi a régiók helyzetét a bruttó hazai termék (GDP), a termelékenység és a foglalkoztatás hármas szempontja alapján, felsorol különböző nehézségeket, amelyekre a tagállamoknak az elkövetkezendő években számítaniuk kell, és első megközelítésben értékeli a 2000–2006-os programozási időszak európai kohéziós politikájának hatásait, valamint az új, 2007– 2013-as időszak előkészületeit. A jelentés tíz vitaindító kérdést is tartalmaz – az európai intézmények keretén belül és kívül egyaránt – ennek a kiemelt fontosságú területnek a jövőjéről. A vitát hivatalosan a szeptember 27–28-án Brüsszelben megrendezett Kohéziós Fórum alkalmával indították el, amelyen több mint 800 nemzeti és regionális felelős vett részt. E fórumon a Bizottság széles körű nyilvános konzultációt is indított a kohéziós politika jövőjéről. Az Európai Parlament az év során számos, regionális politikával kapcsolatos állásfoglalást fogadott el. (1) COM(2007) 273 (HL C 191., 2007.8.17.).

94

SZOLIDARITÁSI CÉLKITŰZÉS

Kiemelendő az az áprilisban elfogadott állásfoglalás, amely a jövőbeli bővítések a kohéziós politikára gyakorolt, aggodalomra okot adó következményeit tárgyalja. A Parlament május 10-én a lakhatási és a regionális politikáról fogadott el határozatot. Hangsúlyozza, hogy az Európai Unió valamennyi politikájában egyaránt figyelembe kell venni a lakhatás sajátos problémakörét annak érdekében, hogy olyan kiegyensúlyozott területrendezési politika kapjon támogatást, amely szembe tud szállni a vidéki területek kirekesztésével és elnéptelenedésével. A Régiók Bizottsága (1) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) (2) a Parlament határozatával megegyező tartalmú határozatokat fogadott el ebben a témában. Július 12-én a Parlament állásfoglalást fogadott el a kohéziós politika az Európai Unió legszegényebb régióiban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése terén gyakorolt hatékonyságáról. A Parlament ebben intézkedések elfogadását javasolja az Unió legszegényebb régióinak fejlettségi elmaradottsága csökkentésére, és felhívja a figyelmet arra, hogy az új tagállamok különleges támogatást igényelnek. A Parlament aggodalmát fejezi ki az egyes régióknak odaítélt közösségi támogatások célzottságának hiányosságai miatt, mivel azok annak ellenére sem képesek helyzetükön javítani, hogy több éve részesülnek finanszírozásban. Március 22-én a Régiók Bizottsága állásfoglalást fogadott el a strukturális alapok tőkeáttételi hatásáról, amelyben úgy vélekedik, hogy az a közösségi kohéziós politika hozzáadott értéke fogalmának lényegi része. Április 25-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az európai nagyvárosi régiók: az Európa jövőjére gyakorolt társadalmi-gazdasági hatások” címmel feltáró véleményt (3) adott ki. Ugyanazon a napon egy második véleményt is közzétett, „Területi menetrend” címmel. Ez utóbbi stratégiai keretet tartalmaz, amely az Európai Unió területfejlesztési prioritásait határozza meg. A kohéziós politika végrehajtásának horizontális elve továbbra is a fenntartható fejlődés, közvetlenül kapcsolódva az Európai Tanács által 2006 júniusában elfogadott megújított fenntartható fejlesztési stratégiához (4). Nemzeti stratégiai referenciakeretek és operatív programok 2007–2013 2007-ben életbe lépett a kohéziós politikai programok új generációja. Ezek a lisszaboni stratégia középpontjában álló programok a 2007–2013-as időszakra 347,4 milliárd eurós keretösszeggel gazdálkodhatnak. A megújított lisszaboni stratégiának megfelelően e programok célja a növekedést és foglalkoztatást serkentő beruházások támogatása, a tudásalapú gazdaság növekedésének ösztönzése kedvezve a kutatásnak és az (1) (2) (3) (4)

HL C 146., 2007.6.30. HL C 161., 2007.7.13. HL C 168., 2007.7.20. Lásd e jelentés II. fejezete 1. szakaszának „A fenntartható fejlődés stratégiája” című részét.

A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSA

95

innovációnak, az új információs és kommunikációs technológiáknak, a humántőkének és a vállalkozói szellemnek, továbbá az, hogy egyre többeket ösztönözzön vállalkozásalapításra. A Bizottság jóváhagyta a 27 tagállam által a 2007–2013-as időszakra kialakított közösségi stratégiai iránymutatások szem előtt tartásával összeállított nemzeti stratégiai referenciakereteket. Ezzel szabad utat adott a közösségi strukturális alapokból finanszírozott operatív programok elfogadásának. December 31-ig a Bizottság 302 operatív programot (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap) fogadott el hivatalosan, ami a 2007–2013 közötti időszakra előirányzott programok 96%-át teszi ki. December 11-én a Bizottság „A tagállamok és a régiók az EU kohéziós politikája segítségével valósítják meg a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiát 2007 és 2013 között” címmel fogadott el közleményt (1). E közlemény alapozó áttekintést nyújt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai stratégiák és programok új generációjára vonatkozó tárgyalások eredményeiről. Tekintettel az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésére, a közlemény foglalkozik emellett a kohéziós politikai programok lehetséges szerepével is abban, hogy a következő hároméves ciklus alatt előmozdítsák a megújult lisszaboni stratégia célkitűzéseit. Legkülső régiók A Bizottság „A legkülső régiókra vonatkozó stratégiáról: eredmények és kilátások” címmel szeptember 12-én elfogadott közleményével (2) megerősítette az Unió hét legkülső régiójának (3) tulajdonított fontosságot. Sikerként nyugtázta a 2004 óta – például az európai cukor- és banánpiac reformjának terén – elért eredményeket. A Bizottság célja a jövőben az lesz, hogy e régiókat teljes egészében integrálja a lisszaboni stratégiába, fejlesztve gazdaságaik versenyképességét. Ennek érdekében a 2007–2013-as kohéziós politika, illetve a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram révén egyedi fellépések fognak megvalósulni. E közlemény egyúttal vitát is indít a legkülső régiók előtt álló jövőbeli kihívásokról.

Szociális dimenzió Az európai társadalom állapotának mérlege Január 18-i feltáró véleményében (4) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy vélekedett, hogy a mai európai társadalom állapotának felmérése nem pusztán a szociális kérdések hagyományos értelemben vett vizsgálatát jelenti. Szorgalmazza, hogy (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 798. COM(2007) 507 (HL C 4., 2008.1.9.). Az Azori-szigetek, Madeira, Franciaország négy tengerentúli megyéje és a Kanári-szigetek. HL C 93., 2007.4.27.

96


az Európa előtt álló szociális kihívásokkal kapcsolatban új konszenzusnak kell kialakulnia, illetve új szociális cselekvési programnak létrejönnie. A Bizottság január 26-án a 2007. tavaszi Európai Tanács számára készített, a szociális valóság felméréséről szóló időközi jelentést (1) fogadott el. A közlemény, megállapítva, hogy nincs a globalizáció és a demográfiai kihívások összefüggésében közösen kialakított diagnózis ezekre a szociális kihívásokra és arra, hogy miképpen kellene azoknak megfelelni, hangsúlyozza, hogy a szociális valóság felmérésének célja ennek a diagnózisnak a kidolgozása, valamint az Európa szociális helyzetéről folytatandó vita ösztönzése, amit a szociálpolitikai menetrend félidős felülvizsgálatába is belefoglalnak. A Bizottság ezzel egyidejűleg széles körű konzultációt indított azokról a szociális kérdésekről és kihívásokról, amelyekkel Európának szembe kell néznie; a cél minél szélesebb körhöz eljutni, hogy megtárgyalják miből áll Európa „szociális valósága”. A Bizottság a meghallgatásra helyezi a hangsúlyt, nem politikai véleményeket vizsgál. A Bizottság november 20-án „Lehetőségek, hozzáférés, közösségvállalás: úton a XXI. századi Európa új szociális jövőképének kialakítása felé” (2) címmel közleményt fogadott el, melynek célja a szociális helyzetről folyó, 2008. február 15-ig meghosszabbított konzultáció serkentése, és a megújított szociális menetrend elindítása, amelyet a Bizottság majd 2008 közepén terjeszt elő. A közlemény új, életlehetőségeken alapuló szociális jövőképet mutat be, amely olyan előzetes vizsgálaton alapul, amelynek egyfelől a társadalmainkban végbemenő átalakulások és a társadalmaink előtt álló új kihívások képezték a tárgyát, másfelől arra keresett választ, hogy milyen partnerségi együttműködés alakítható ki a tagállamok és az EU között a kihívásokkal szembeni közös fellépés érdekében. A Bizottság szociális jövőképe számos területet jelöl meg, amelyekbe be kell fektetni, elsősorban a tagállamoknak, ám a különböző európai hozzájárulásokat sem zárja ki. Ezek az alábbiak: ifjúság, karrierlehetőségek, hosszabb és egészségesebb élet, nemek közötti egyenlőség, beilleszkedés és megkülönböztetésmentesség, mobilitás és integráció, kultúra, részvétel és párbeszéd. Foglalkoztatás Február 22-én a Tanács elfogadta a foglalkoztatásról szóló közös jelentést, amely megvonja a megvalósított eredmények és a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez még hátralevő teendők mérlegét. Az Európai Tanács június 21–22-i ülésén emellett úgy nyilatkozott, hogy érdeklődéssel várja a rugalmas biztonságról szóló közleményt (3), amelyet ezt követően június 27-én fogadtak el. A Bizottság e közleményben kifejti, miért van szükség a rugalmas biztonság integrált megközelítésére ahhoz, hogy a lisszaboni stratégia célkitűzéseit elérjék, kitér továbbá az európai szociális modellek korszerűsítésére. Az e közleményben elfogadott eljárást, amely a munkaerő-piaci rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága (1) COM(2007) 63 (HL C 138., 2007.6.22.). (2) COM(2007) 726. (3) COM(2007) 359 (HL C 246., 2007.10.20.).


97

egyidejű támogatását célozza, az október 9-i tanácsülésen kedvezően fogadták. Az Európai Parlament november 29-én fogadott el határozatot a rugalmas biztonság közös alapelveiről. A Tanács december 5–6-i ülésén ugyancsak elfogadott következtetéseket „A rugalmas biztonság közös elvei felé” címmel. A Tanács július 10-én a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról fogadott el határozatot (1). Ez a 2005/600/EK határozatban (2) előírt iránymutatásokat viszi tovább. Ezen iránymutatások középpontjában a teljes foglalkoztatottságra, a munkaminőségre, a munkaerő-termelékenységre és a társadalmi kohézióra irányuló célkitűzések állnak. Miután megvizsgálták a Franciaország által a Peugeot és a Renault beszállítóitól elbocsátott munkavállalók érdekében benyújtott kereseteket, – az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozása (3) óta először – az Európai Parlament és a Tanács október 23-án elfogadta az alap mobilizálásáról szóló határozatot (4) összesen 3,8 millió EUR összegről. December 4-én a Bizottság elfogadta a megfelelő finanszírozási határozatokat. December 18-án az Európai Parlament és a Tanács a mobiltelefon-ágazat két vállalatánál – a németországi BenQ és a finnországi Perlos – előforduló létszámleépítésekkel kapcsolatban fogadott el az alap mobilizálásáról szóló határozatot (5) összesen 14,8 millió EUR összegről. Ugyanazon a napon a Bizottság elfogadta a megfelelő finanszírozási határozatokat. December 13-án a Bizottság jóváhagyta a Málta által a textilágazatban elbocsátott munkavállalók érdekében benyújtott keresetének nyomán javasolt következtetést (6). A költségvetési hatóságnak 681 207 eurónak megfelelő összegű kölcsönre vonatkozó engedélyezési javaslatot fog benyújtani. A Bizottság október 24-én „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen” címmel közleményt (7) fogadott el, melynek célja a tagállamokban hozott intézkedések számbavétele, valamint a sikeres gyakorlati megoldásokból való kölcsönös tanulási lehetőség szemléltetése. Ugyanezen a napon a Bizottság egy másik, „A munkajog korszerűsítése, szembenézve a XXI. század kihívásaival” című bizottsági zöld könyvről folytatott nyilvános konzultáció eredményeiről szóló közleményt (8) is elfogadott. Ebben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nyilvános konzultáció elérte célját, mivel uniós és tagállami szinten egyaránt vitát ébresztett. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

2007/491/EK határozat (HL L 183., 2007.7.13.). (HL L 205., 2005.8.6.). 1927/2006/EK rendelet (HL L 406., 2006.12.30.). 2007/726/EK határozat (HL L 294., 2007.11.13.). 2008/30/EK határozat (HL L 6., 2008.1.10.). SEC(2007) 1657. COM(2007) 628 (HL C 9., 2008.1.15.). COM(2007) 627 (HL C 9., 2008.1.15.).

98


A statisztikai rendszerek témakörében a Bizottság március 12-én a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló rendeletjavaslatot (1) fogadott el. A javaslat célja jogalapot létrehozni az üres álláshelyekkel kapcsolatos harmonizált és összehasonlítható adatok rendszeres, gazdasági tevékenységi ágazatra lebontott gyűjtésére annak érdekében, hogy a Bizottság és az Európai Központi Bank értékelhesse a munkaerő-piacon fennálló viszonyokat. Szociális védelem és társadalmi beilleszkedés Január 19-én a Bizottság „Javaslat a szociális védelemről és a társadalmi integrációról szóló 2007. évi közös jelentésre” címmel közleményt (2) fogadott el. A javaslat alapjául a 27 tagállam által benyújtott, a társadalmi integrációról, a nyugdíjakról, az egészségügyi ellátásról és a tartós gondozásról szóló nemzeti stratégiai jelentések szolgálnak. A jelentésekből kiviláglik, hogy a tagállamok elkötelezettek a gyermekszegénység problémájának megoldása mellett, és elismerték, hogy az aktív integráció a leghátrányosabb helyzetben lévők társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő nagy hatékonyságú eszköz. Az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás területén a tagállamok számos prioritást neveztek meg, többek között az alábbiakat: mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosítása, az egészségügyi kimenetek egyenlőtlenségeinek csökkentése és a biztonságos és színvonalas gondozás szavatolása. A nyugdíjreformokkal kapcsolatban annak szükségességét hangsúlyozzák, hogy minél több ember minél tovább maradjon munkában. A Tanács február 22-én fogadta el a szociális védelemről és a társadalmi integrációról szóló közös jelentést. A Bizottság október 17-én a szociális védelem korszerűsítése a nagyobb társadalmi igazságosság és gazdasági kohézió érdekében: a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjának elősegítéséről szóló közleményt (3) fogadott el. A közleményben a jövőben nyilvános konzultáció tárgyát képező javaslatait ismerteti. E közleményt követően a Tanács december 5–6-i ülésén elfogadta a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjáról szóló következtetéseket. December 12-én a Bizottság a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) szóló határozatot (4) fogadott el. A munkavállalók mobilitása és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása Január 25-én a Bizottság „Zárójelentés a szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról” címmel jelentést (5) fogadott el. A jelentés számba (1) (2) (3) (4) (5)

COM(2007) 76 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 13 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 620 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 797. COM(2007) 24.


99

veszi az elért eredményeket, és számos közösségi és nemzeti szintű szakpolitikai iránymutatást vázol fel az európai szintű munkaerőpiac létrejöttének támogatására. A Bizottság az alábbiakra vonatkozó kihívások sorát ismerteti: az egész életen át tartó tanulás, a mobilitás jogi, adminisztratív és kulturális akadályai, a gazdasági migráció és a mobilitás integrált megközelítése. Az Európai Tanács június 21–22-i ülésén úgy nyilatkozott, hogy érdeklődéssel várja a minimumkövetelményekről szóló irányelv módosított javaslatának benyújtását, mely a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzésének és megtartásának támogatásával a munkavállalók mobilitásának megerősítését célozza. Mint hangsúlyozta, a szociálpolitika területén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával kapcsolatos munkákat dinamikusan kell elvégezni azért, hogy a lehető leghamarabb rendezni lehessen az utolsó függőben lévő fejezeteket. A Bizottság 2006 áprilisában tett kötelezettségvállalásának (1) megfelelően június 13-án a munkavállalók kiküldetéséről szóló közleményt (2) fogadott el. E közlemény célja a tagállamokban tapasztalható helyzet objektív felmérése, annak vizsgálata, hogy értek-e el előrehaladást, operatív következetések levonása a nyomon követési gyakorlatból és a szükség esetén a helyzet kiigazításához megfelelő intézkedések megnevezése. Július 3-án a Bizottság a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (3) mellékleteinek módosításáról szóló rendeletjavaslatot (4) terjesztett elő. Ez korszerűsíti és egyszerűsíti a szociális biztonsági rendszerek koordinálását az Európai Unióban. A 2004 májusában hatályba lépett rendelet csak akkortól lesz alkalmazandó, amikor mellékleteit kiegészítették. A Bizottság július 23-án arra is javaslatot (5) tett, hogy a szóban forgó rendelet rendelkezéseit harmadik országok e rendelkezések által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira terjesszék ki, és hogy a 859/2003/EK rendelet (6) helyébe új rendeletet léptessenek. Célja, hogy jogfolytonosságot teremtsen a Közösség területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező és határokon átnyúló helyzetben lévő, harmadik országbeli állampolgárok számára. A munkavállalói mobilitás 2006-os európai évének tanulságaira és a munkavállalók mobilitása, valamint a rugalmas biztonságról, az egész életen át tartó tanulásról, többnyelvűségről és demográfiai változásról jelenleg folyó politikai vita között fennálló szoros kapcsolatra támaszkodva a Bizottság december 6-án útjára indította a 2007–2010-es európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési tervet (7). A cselekvési terv célkitűzései a következők: a munkavállalók mobilitásával kapcsolatos jelenlegi jogi szabályozás és igazgatási gyakorlat javítása; a mobilitás hatóságok általi politikai támogatottságának (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2006) 159 (HL C 130., 2006.6.3.). COM(2007) 304 (HL C 191., 2007.8.17.). HL L 166., 2004.4.30. COM(2007) 376 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 439 (HL C 191., 2007.8.17.). HL L 124., 2003.5.20. COM(2007) 773.

100


biztosítása minden szinten; az európai foglalkoztatási mobilitási rendszer (EURES) mint a munkavállalók és családjaik mobilitását elősegítő, egyedülálló egyablakos eszköz szerepének megerősítése; valamint a mobilitásban rejlő lehetőségek és előnyök minél szélesebb körben való tudatosítása. 2007-ben az EURES javította szolgáltatásai, elsősorban internetes oldala minőségét. Az EURES fontos internetes oldallá változott a munkakeresők és a munkaadók számára egyaránt, havi egymillió látogatóval, akik mintegy 1,7 millió állásajánlat között böngészhetnek, nyomon követhetik a munkaerőpiac alakulását vagy az Unió különböző országainak élet- és munkakörülményeit. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság Február 7-én a Bizottság a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztika rendszeres előállításának közös keretét célzó rendeletjavaslatot (1) fogadott el. Február 21-én a Bizottság „A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között” címmel fogadott el közleményt (2). Ebben úgy vélekedik, hogy a 2002–2006-os közösségi stratégia (3) innovatív megközelítése már most ígéretes eredményeket hoz, és hogy a tagállamok valós előrelépéseket tettek stratégiáik és a még célzottabb nemzeti cselekvési programok kidolgozása terén. Javaslata értelmében folytatni kell az erőfeszítéseket az elkövetkezendő öt évben. A júniusi Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy mihamarabb hajtsák végre az új stratégiát. Június 25-én a Tanács állásfoglalást (4) fogadott el, amelyben tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek folyamatos, tartós és következetes csökkentésének megvalósítása érdekében az érintett feleknek számos cél elérésére kell törekedniük, amelyek megvalósítása érdekében a továbbiakban átfogó megközelítést kell kialakítani. A Bizottság közleményét a Régiók Bizottságának november 28-i véleménye követte. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításának keretében az Európai Parlament és a Tanács június 20-án aláírta a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv (5), annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK (6), a 91/383/EGK, (7) a 92/29/EGK (8) és a 94/33/EK tanácsi irányelv (9) módosításáról szóló 2007/30/EK irányelvet (10).

(1) COM(2007) 46 (HL C 138., 2007.6.22.). (2) COM(2007) 62 (HL C 138., 2007.6.22.). (3) COM(2002) 118. (4) HL C 145., 2007.6.30. (5) HL L 183., 1989.6.29. (6) HL L 263., 1983.9.24. (7) HL L 206., 1991.7.29. (8) HL L 113., 1992.4.30. (9) HL L 216., 1994.8.20. (10) HL L 165., 2007.6.27.


101

Október 26-án a Bizottság a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/40/EK irányelv (1) módosításáról szóló irányelvjavaslatot (2) fogadott el. A javaslat célja, hogy az egészségügyben dolgozók figyelmeztetésére való tekintettel a 2004/40/EK irányelv átültetésének határidejét 2012. április 30-ra halassza. A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem A 2007. évet az esélyegyenlőség évének nyilvánították, melynek fő célja a megkülönböztetést elszenvedők csoportjai társadalmi részvételének megerősítése azáltal, hogy a tagállamok, illetve egyéb érintett országok segítséget kapnak az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtásában. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Esélyegyenlőség a fogyatékkal élőknek című, január 17-i feltáró véleményében (3) felszólít arra, hogy az esélyegyenlőség európai évét (2007) a lehető legszélesebb körben használjuk ki a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésére. A fogyatékkal élő nők európai unióbeli helyzetéről szóló, április 26-i állásfoglalásában az Európai Parlament kéri a megkülönböztetés elleni és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi jogszabályok jobb végrehajtását és a vonatkozó közösségi programok és az Európai Szociális Alap által biztosított lehetőségek jobb kihasználását. November 26-án a Bizottság „A fogyatékkal élők helyzete az Európai Unióban: a 2008– 2009-es európai cselekvési terv” címmel fogadott el közleményt (4). A közlemény célja elemezni a fogyatékkal élők helyzetében bekövetkezett változásokat; beszámolni a Bizottság fogyatékkal élőkkel kapcsolatos cselekvési terve (DAP) második szakaszának (2006–2007) eredményeiről; és meghatározni a cselekvési terv harmadik szakaszának (2008–2009) prioritásait a Bizottság a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének előmozdítását célzó stratégiai célkitűzéseinek megfelelően. A Tanács december 5–6-án állásfoglalást fogadott el a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évét (2007) nyomon követő lépésekről. Az állásfoglalás üdvözölte, hogy az érintettek különösen nagy számban vettek részt az európai évben, hogy a részt vevő országok most először közelítették meg egységesen a megkülönböztetés valamennyi, az EK-Szerződésben foglalt alapját és a civil társadalommal és az egyéb érintettekkel való szoros együttműködést.

(1) (2) (3) (4)

HL L 159., 2004.4.30. COM(2007) 669. HL C 93., 2007.4.27. COM(2007) 738.

102


A nők és a férfiak közötti egyenlőség A Bizottság február 7-én elfogadta a nők és a férfiak közötti egyenlőségről – 2007 című jelentést (1) . Ebben felvázolja a nők és a férfiak helyzetének alakulását számos szakpolitikai terület szempontjából és a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása előtt álló kihívásokat. Hangsúlyozza az egyenlőségi politika hozzájárulását a lisszaboni stratégiához. Megerősíti emellett, hogy az elért eredmények ellenére a nők és férfiak közötti különbségek számos területen továbbra is jelentősek. Április 23-án a Bizottság elfogadta a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2006– 2010 közötti ütemterv 2006-os megvalósításáról és 2007-es előrejelzéseiről szóló munkaprogramját (2). Bemutatja a Bizottság a nők és férfiak közötti egyenlőség alábbi hat kiemelt területére vonatkozó kötelezettségvállalásainak érdekében 2006-ban végrehajtott és 2007-re tervezett cselekvéseket: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlensége; a szakmai és a magánélet összeegyeztetése; a két nem egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban; a nemi bűncselekmény valamennyi formájának felszámolása; a nemekhez kötődő sztereotípiák leküzdése; valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a kül- és fejlesztési politikákban. Ezzel összefüggésben a Bizottság július 18-án közleményt (3) fogadott el a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelemről, melynek célja a bérszakadék okainak elemzése és a szakadék csökkentéséhez vezető közösségi szintű utak bemutatása. Ezek közé tartozik a jogi keret lehetséges javításainak és alkalmazásának elemzése; a növekedési és foglalkoztatási európai stratégia teljes mértékű kiaknázása a bérszakadék vonatkozásában; az egyenlő bérezés előmozdítása a munkáltatók körében; a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása közösségi szinten. A munka, a magánélet és a családi élet összeegyeztetése A Bizottság május 10-én úgy határozott, hogy elindítja a szociális partnerekkel a munka, a magánélet és a családi élet összeegyeztetéséről történő konzultáció második szakaszát. Felkérte a szociális partnereket, hogy nyújtsák be véleményüket vagy adott esetben fogalmazzanak meg ajánlást a javaslatok célkitűzéseivel és tartalmával kapcsolatban, hogy szükség esetén nyújtsanak tájékoztatást abbéli szándékukról, hogy tárgyalási folyamatot kívánnak kezdeményezni a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás rendelkezéseiről annak felülvizsgálatára tekintettel, és hogy legkésőbb 2008. márciusig számoljanak be az elért eredményekről. Június 19-én az Európai Parlament határozatot fogadott el a fiatal nők családi életének és tanulmányainak összeegyeztetését szolgáló intézkedések szabályozási keretéről az (1) COM(2007) 49 (HL C 138., 2007.6.22.). (2) SEC(2007) 537. (3) COM(2007) 424 (HL C 246., 2007.10.20.).


103

Európai Unióban. Ebben arra kéri fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan politikát folytassanak, amely a fiatalokat családvállalás felelősségére ösztönzi, és amely lehetővé teszi számukra, hogy érdemben hozzájáruljanak az európai növekedéshez és versenyképességhez.

Demográfiai kihívások Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az öregedő népesség gazdasági és költségvetési hatásairól szóló március 14-i feltáró véleményében (1) az öregedő népesség a munka világára gyakorolt következményeivel kapcsolatos kérdéseket, illetve e jelenség egyéb aspektusait vizsgálja. Véleménye szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az idős munkavállalók termelési folyamatba való beilleszkedésére. Az egész életen át tartó tanulást és képzést lehetővé tévő programok kulcsszerepet töltenek be az idősebb munkavállalók jobb hasznosításában a vállalatokon belül és azokon kívül egyaránt. Emellett úgy vélekedik, hogy a bevándorlás egyike a népesség elöregedése következtében létrejövő kihívásokra adott szükséges válaszoknak. A család és a demográfiai változások című március 15-i véleményében (1) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kifejti: ahhoz, hogy megfelelően reagálhassanak a demográfiai változásokra, a politikai döntéshozóknak a demográfiai változások mélyreható feltérképezésére van szükségük európai, nemzeti és helyi szinten egyaránt. Javaslata szerint a Bizottságnak létre kellene hoznia egy európai jegyzéket a családpolitika terén bevált gyakorlatokról. A Tanács A népesség elöregedése és a pénzügyi piacok című május 8-i következtetéseiben jóváhagyja a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság által az erre vonatkozó megbízatásának megfelelően készített, a népesség elöregedésének a pénzügyi piacokra gyakorolt hatásáról szóló jelentését. Hangsúlyozottan kéri a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki vagy erősítsenek meg megfelelő statisztikai eszközöket a háztartások portfóliója összetételének és a háztartások kockázati profiljai változásainak jobb nyomon követhetősége érdekében. Május 10-én a Bizottság „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása” címmel fogadott el közleményt (2). Ez az Európa demográfiai jövőjéről szóló, 2006. október 12-i közleményével (3) elindított folyamat első lépése. Célja a családi élet feltételeinek javítása azáltal, hogy ösztönzi a szakpolitikákról szóló vitákat és kutatásokat, partnerségre ösztönöz – hiszen a családi kötelékek az európaiak számára alapvető szolidaritási teret jelentenek.

(1) HL C 161., 2007.7.13. (2) COM(2007) 244 (HL C 191., 2007.8.17.). (3) COM(2006) 571 (HL C 78., 2007.4.11.).

104


E közleményre az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság december 13-i véleményében reagált. A családbarát politikák Európán belüli fontosságáról és a „Szövetség a családokért” létrehozásáról szóló május 30-i tanácsi következtetésekben a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői hangsúlyozzák, hogy a demográfiai változások következtében a népesség összetételében bekövetkező alapvető változások következményekkel járnak a társadalmi élet szerkezetére és a gazdaságra nézve is, továbbá olyan kihívásokat támasztanak majd, amelyekre koherens, hosszú távú stratégiákkal kell választ adni. Egyetértenek továbbá abban, hogy a „Szövetség a családokért” létrehozása platformként szolgál majd a vélemények és ismeretek cseréjéhez. Júniusi ülésén az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy aktívan használják ki a „Szövetség a családokért” által kínált lehetőségeket. Június 6-án a Régiók Bizottsága Európa demográfiai jövője címmel adott ki véleményt (1). Ebben üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című zöld könyvről (2) folytatott vitát. Támogatja a Bizottság azon általános stratégiáit, amelyek arra irányulnak, hogy olyan Európát teremtsenek, amely a gyermekvállalás ösztönzésével kedvez a demográfiai megújulásnak, felértékeli a munkát,és célul tűzi ki a jó minőségű, hosszabb ideig tartó, aktív életet. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • • •

Strukturális fellépések: http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/prord/sf_fr.htm Európai Szociális Alap: http://ec.europa.eu/employment_social/esf/index_hu.htm Szociálpolitikai menetrend: http://ec.europa.eu/employment_social/social_policy_agenda/social_pol_ag_fr.html Közös jelentés: http://ec.europa.eu/employment_social/employment_strategy/employ_fr.htm Társadalombiztosítási rendszerek koordinációja: http://ec.europa.eu/employment_social/social_security_schemes/index_fr.htm A munkavállalók szabad mozgása: http://ec.europa.eu/employment_social/free_movement/index_fr.htm

(1) HL C 197., 2007.8.24. (2) COM(2005) 94 (HL C 172., 2005.7.12.).

SZOLIDARITÁS AZ ELJÖVENDŐ GENERÁCIÓKKAL ÉS GAZDÁLKODÁS A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL 105

2. szakasz

Szolidaritás az eljövendő generációkkal és gazdálkodás a természeti erőforrásokkal Környezetvédelem Általános stratégia Április 30-án a Bizottság közleményt fogadott el a hatodik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékeléséről (1). A közlemény értékeli az Unió által a 6. környezetvédelmi cselekvési program keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását, és a környezet állapotára vonatkozó legfrissebb tudományos adatok vizsgálata során megerősíti, hogy a környezetvédelem legtöbb aggodalomra okot adó kihívásai továbbra is az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az egészség és az erőforrások felhasználása. Arra a következtetésre jut, hogy a fentiek okán a hatodik környezetvédelmi cselekvési program továbbra is a közösségi szintű cselekvés leginkább megfelelő kerete, azonban még nem telt el elég idő ahhoz, hogy a legtöbb javasolt intézkedés eredménye érzékelhető legyen. Ezért végre kell hajtani, és a lehető legteljesebb mértékben ki kell aknázni a 6. környezetvédelmi cselekvési programot, javítani kell a „hatékonyabb törvényalkotás” elveinek alkalmazását a környezetvédelmi politika területén, meg kell könnyíteni a környezetvédelmi célkitűzések beépítését más politikákba, és erősíteni kell a nemzetközi együttműködést. A Tanács júniusban elfogadta következtetéseit a fenti közleményről, és abban megerősítette a cselekvési program kiemelt témaköreinek létjogosultságát. Ugyanezen a napon a Bizottság közleményt fogadott el „A 2006. évi környezetvédelmi politika áttekintése” (2) címmel. Ebben bemutatja az Európai Unió által 2006-ban folytatott környezetvédelmi politikát. A közlemény szerint a vizsgált évet az alábbi négy nagy témakör jellemezte: növekvő érdeklődés az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások iránt, tekintettel az ingadozó kőolaj- és földgázárakra, az ellátás megszakadásától való félelemre és az energiafogyasztás által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásra; a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának felgyorsulása; a hét tematikus stratégia közül az utolsó három elfogadása a városi környezetvédelem, a talajvédelem és a peszticidek területén; továbbá szoros összefüggések egyrészről az erőforrások hatékonysága, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, másrészről a növekedés és a foglalkoztatottság között. Március 14-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelvet (3). Ez az (1) COM(2007) 225 (HL C 181., 2007.8.3.). (2) COM(2007) 195 (HL C 181., 2007.8.3.). (3) HL L 108., 2007.4.25.

106


eszköz oly módon támogatja a környezetvédelmi politikákat, hogy a tagállamokat a földrajzi adatok koordinált módon történő rendelkezésre bocsátására kötelezi. Március 28-án a Bizottság elfogadta a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről szóló zöld könyvet (1), amely különösen az adókkal és díjakkal, az engedélyek kereskedelmi rendszereivel és a támogatásokkal foglalkozik. Az említett zöld könyv nyilvános vitát kezdeményezett, és tárgyalásokat szorgalmaz a hasonló eszközök használatának előmozdítását illetően. Május 21-én a Bizottság közleményt fogadott el az alábbi címmel: „A Bizottság együttműködése »Az európai környezetért« folyamattal a 2007. évi belgrádi miniszteri konferencia után” (2). Ebben kifejti, hogy az említett folyamat keretében előtérbe kívánja helyezni azokat a környezetvédelmi cselekvéseket, amelyek biztosítják az Európai Unió kétoldalú kapcsolataival való összhangot, és optimalizálják a források elosztását. A Bizottság december 21-én elfogadta az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelvjavaslatot (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control) (3). A Bizottság javaslata hét jelenleg hatályos irányelvet foglal egységes szerkezetbe. Az új egységes irányelv ésszerűsíti és megerősíti az Európai Unió politikáját az ipari kibocsátások terén, ily módon hozzájárul a levegő minőségének javításához, valamint az Unió egyéb alapvető környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához, miközben az adminisztratív terheket is csökkenti. Környezet, egészség és életminőség A Bizottság június 11-i, „A 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról” című közleményében (4) megvizsgálta az elért eredményeket, bemutatta az érintett politikák fejlődését, és kiemelte azokat a területeket, amelyek a jövőben különös figyelmet érdemelnének, úgymint az éghajlatváltozás és az egészség vagy a nanotechnológia és az antimikrobiális rezisztancia. A Bizottság „Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról” című közleménye (5) tekintetében a Régiók Bizottsága február 13-án kedvező véleményt (6) nyilvánított. A Tanács a tematikus stratégiáról szóló február 20-i következtetéseiben támogatta a Bizottság által bemutatott megközelítést. Az Európai Parlament október 24-én állásfoglalást fogadott el a peszticidek fenntartható használatáról szóló, fent említett tematikus stratégiával kapcsolatban, amelyben kérte, hogy a növény-egészségügyi termékekhez hasonló egyes biocideket is foglalják bele a stratégia alkalmazási körébe, (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 140 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 262 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 844. COM(2007) 314 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2006) 372. HL C 146., 2007.6.30.


valamint határozzanak meg mennyiségi célkitűzéseket a peszticidek használatának csökkentését illetően. Február 16-án a Tanács elfogadta a hatályos rendeletet (1) módosító 172/2007/EK rendeletet (2), és abban meghatározta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok maximális koncentráció-határértékeit. Az újonnan bevezetett határértékek biztosítják a legmegfelelőbben a védelem magas szintjét. Július 10-én a Bizottság elfogadott egy közleményt (3) a dioxinokra, a furánokra és a poliklórozott bifenilekre vonatkozó közösségi stratégia végrehajtásáról. Ez alkotja az elért eredményekről szóló második jelentést, összefoglalva a 2004–2006 közötti időszak során tett előrehaladást. Az Európai Parlament és a Tanács október 23-án elfogadta az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvet (4). Az irányelv célja az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére szolgáló keret létrehozása, amely révén a Közösségben csökkenthetők az emberi egészséget, a környezetet, a kulturális örökséget és a gazdasági tevékenységet veszélyeztető, árvizekkel összefüggő káros következmények. A vizek védelme A Bizottság március 19-én elfogadta a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvnek a 2000–2003 közötti időszak tekintetében történő végrehajtásáról szóló harmadik jelentését (5). Március 22-én a Bizottság elfogadta „A fenntartható vízgazdálkodás irányában az Európai Unióban – A 2000/60/EK víz-keretirányelv végrehajtásának első szakasza” című közleményét (6). Ebben bemutatja, hogy mind ez idáig hogyan alakult a tagállamok teljesítménye az említett területen. Mellékletében a Bizottság közzétette a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv (7) végrehajtásáról szóló negyedik jelentését (8) Július 18-án a Bizottság elfogadta „Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről” című közleményét (9). Ebben meghatároz egy sor stratégiai jellegű választási lehetőséget annak érdekében, hogy vitát kezdeményezzen a vízhiányhoz való alkalmazkodás módjairól. Az elért eredményeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2008-ban benyújtandó jelentésében kell megvizsgálnia.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

A 850/2004/EK rendelet (HL L 158., 2004.4.30.). HL L 55., 2007.2.23. COM(2007) 396 (HL C 191., 2007.8.17.). A 2007/60/EK irányelv (HL L 288., 2007.11.6.). COM(2007) 120 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 128. HL L 135., 1991.5.30. SEC(2007) 363. COM(2007) 414 (HL C 246., 2007.10.20.).

108


Fenntartható gazdálkodás az erőforrásokkal: fenntartható fogyasztás és termelés, hulladékok A Bizottság január 16-án az elhasználódott járművekről szóló irányelv célkitűzéseiről szóló jelentésében (1) arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges a szóban forgó célkitűzések felülvizsgálata. Az Európai Parlament február 13-án állásfoglalást fogadott el a hulladékok újrafeldolgozását érintő tematikus stratégiával kapcsolatban, amelyben hangsúlyozta, hogy a hulladékokra vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szabályozás teljes végrehajtása, valamint a tagállamokban történő egységes alkalmazása feltétlen elsőbbséget élvez. Február 21-én a Bizottság elfogadott egy közleményt (2) a „hulladék” és a „melléktermék” fogalmáról szóló tájékoztató közlemény tárgyában a hulladékokról szóló szabályozás jogbiztonságának növelése, valamint annak érdekében, hogy a fent említett fogalmak meghatározását könnyebben érthetővé és alkalmazhatóvá tegye, különösen az Európai Közösségek Bírósága joggyakorlatának fényében. Az Európai Parlament egy április 25-i állásfoglalásában foglalkozott a természeti erőforrások fenntartható használatát érintő tematikus stratégiával. Kérte kötelező erejű célkitűzések meghatározását mind politikai, mind szakágazati szinten annak érdekében, hogy minden egyes termelési lánc esetében a legmegfelelőbb gyakorlatokat fejleszszék ki és hajtsák végre, valamint fogják vissza a természeti erőforrások igénybevételét. Továbbá érvelt amellett, hogy a támogatások elosztása olyan módon történjen, hogy az elősegítse az új technológiák használatát, és javítsa Európa versenyhelyzetét a világban. Május 22-én a Bizottság elfogadta a hajóbontás gyakorlatának javításáról szóló zöld könyvet (3), amely felveti az alapkérdést, és bemutatja az Európai Unió szintjén rendelkezésre álló cselekvési lehetőségeket. A Bizottság tervezi, hogy a szeptember végén lezárult nyilvános konzultációt követően bemutatja a beérkezett válaszok elemzését, adott esetben a hajóbontásra vonatkozó uniós stratégiát érintő javaslataival együtt. Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás területén a Bizottság január 10-én elfogadta „A globális éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentése – Az előttünk álló út 2020-ig és azon túl” című közleményét (4). A Bizottság emlékeztet arra, hogy az Unió célja megakadályozni, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben meghaladja az iparosodás előtti szintet. A közleményben bemutatja az azokra az intézkedésekre (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 5 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 59 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 269 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 2 (HL C 138., 2007.6.22.).


vonatkozó javaslatokat, amelyeket az Európai Uniónak és a nemzetközi közösség egészének kell megtennie annak elkerülése érdekében, hogy az éghajlatváltozás globális szinten visszafordíthatatlan következményekkel járjon. A közlemény része azoknak az intézkedéseknek, amelyek egy új európai energiastratégiát kezdeményeznek. Nagyban hozzájárul azokhoz a folyamatban levő nemzetközi vitákhoz, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi rendszerét érintik a 2012 utáni időszakban; tekintve, hogy ekkor járnak le a Kiotói Jegyzőkönyvnek a kibocsátás csökkentését illető kötelezettségvállalásai. A fenti téma a tárgya az Európai Parlament február 14-i állásfoglalásának (1) is. A Tanács február 20-i következtetéseiben támogatta az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a 2012 utáni időszakban való fokozását szorgalmazó bizottsági célkitűzéseket. Az Európai Tanács tavaszi ülésszakán, március 8-án és 9-én a fenti közlemény alapján jóváhagyta az energiaügyi és éghajlati csomagot. Az Európai Parlament április 25-i határozatával eldöntötte, hogy létrehoz egy ideiglenes bizottságot, amely javaslatokat fogalmaz meg az Európai Unió jövőbeni, éghajlatváltozással kapcsolatos integrált politikájával kapcsolatban. Június 29-én a Bizottság elfogadta az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról szóló első útmutató dokumentumot. Az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában – Az uniós fellépés lehetőségei” című zöld könyv (2) az Európai Éghajlatváltozási Program eredményein és következtetésein alapul. A dokumentum bemutatja azt a kettős kihívást, amellyel szemben állunk: az üvegházhatást okozó gázkibocsátás jelentős csökkentése, és ezzel egyidejűleg alkalmazkodás a változó éghajlati környezethez. A dokumentum javaslatot tesz az európai fellépés lehetséges módjait illetően. Fő célja európai szintű vita és nyilvános konzultáció kezdeményezése a témával kapcsolatos előrehaladás módjának meghatározása érdekében. A Bizottság meghatározta az elsődlegesen figyelembe veendő cselekvési irányvonalakat. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének (ETS) létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata kapcsán a Bizottság konzultációt indított, és az Éghajlat-változási Program keretében számos érdekelt fél részvételével működő munkacsoportot állított fel, amelynek célja ajánlások megfogalmazása a jelenlegi rendszer javítása érdekében. A csoport az alábbi kérdésekkel foglalkozik: a rendszer alkalmazási körének kibővítése, harmonizációja, ellenőrzés a rendszerrel és annak alkalmazásával való összeegyeztethetőség, valamint az ETS rendszer és az Unión kívül létező egyéb kibocsátáskereskedelmi rendszerek közötti kapcsolat javítása érdekében. Szeptember 18-án a Bizottság elfogadta az „Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között” című közleményét (3). A szövetség műszakilag és pénzügyileg támogat (1) HL C 287. E, 2007.11.29. (2) COM(2007) 354 (HL C 191., 2007.8.17.). (3) COM(2007) 540 (HL L 4., 2008.1.9.).

110


egyes intézkedéseket, és fellépése hozzájárul a 2012 utáni időszakra vonatkozó éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás előkészítéséhez. Január 31-én a Bizottság elfogadott egy jogalkotási javaslatot (1) a benzinre, a dízel üzemanyagokra és a gázolajra vonatkozó műszaki előírások módosításáról, illetőleg a közúti közlekedésben a tüzelőanyag-felhasználás következtében kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségének ellenőrzését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetéséről. A fenti javaslat célja különösen annak előírása, hogy az említett tüzelőanyagokból származó, a teljes életciklus során keletkező üvegházhatást okozó gázkibocsátás évi 1%-kal csökkenjen a 2011-től 2020-ig tartó időszakban. Október 17-én a Bizottság elfogadta negyedik éves jelentését az Európai Unióban a közúti közlekedésben használt benzin és gázolaj minőségéről a 2005. évre vonatkozóan (2). Február 7-én a Bizottság új közösségi stratégiát (3) mutatott be az Európai Unióban eladott új személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az önkéntes kötelezettségvállalások nem hozták meg a várt eredményeket, és egyéb intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az Európai Unióban eladott új autók megfeleljenek a kilométerenként 120 gramm szén-dioxidot jelentő célkitűzésnek. A Bizottság úgy határozott, hogy legkésőbb 2008 közepére az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó olyan jogszabályi keretet javasol majd, amely elegendő határidőt hagyna a gépjárműiparnak a végrehajtásra, és biztosítaná a szabályozás kiszámíthatóságát. December 19-én a Bizottság rendeletjavaslatot (4) terjesztett elő az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelményeknek a meghatározásáról. November 27-én a Bizottság közzétette éves jelentését (5) az Uniónak az üvegházhatást okozó gázkibocsátás korlátozására vonatkozó, a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések elérése felé tett előrelépéséről. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a Közösség akkor érheti el az üvegházhatást okozó gázok csökkentése tekintetében a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott célt, ha a tagállamok a lehető leghamarabb bevezetik és végrehajtják politikáikat és kiegészítő intézkedéseiket. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerződő feleinek konferenciáját december 3-tól 14-ig tartották az indonéziai Bali szigetén. A konferencia résztvevői elfogadták a hivatalos tárgyalások megnyitását előirányzó „Bali útitervet”, amelynek keretében 2009-ig létre kell hozni az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 utáni időszakra alkalmazandó rendszerét.

(1) (2) (3) (4) (5)

COM(2007) 18 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 617. COM(2007) 19 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 856. COM(2007) 757.


Környezeti bűnözés Február 9-én a Bizottság elfogadta a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvjavaslatot (1). Ez utóbbi kiegészíti a közigazgatási és polgári jogi eszköztárat annak érdekében, hogy e tárgyban az egész Közösségben olyan védelmi szint jöjjön létre, amely biztosítja a közösségi környezetvédelmi politika hatékonyabb végrehajtását. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 26-i véleményében (2) javasolja a jogi személyek felelősségének fokozását és a bűnszervezetek keretében elkövetett jogsértésekre való hivatkozások eltörlését. November 14-én a Bizottság közleményt (3) fogadott el a környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 2001/331/EK ajánlás (4) felülvizsgálatáról. Ez a közlemény az intézmények és az érdekelt felek bevonásával széles körű konzultációt indít útjára. A természet és a biológiai sokféleség védelme, erdők Február 15-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kedvező véleményt (5) nyilvánított „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig – és azon túl – Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az emberi jólét érdekében” című bizottsági közleményről (6), amely hangsúlyozza a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát. Az Európai Parlament május 22-én állásfoglalást fogadott el, amelyben jelezte aggodalmait Európa biológiai sokféleségének folyamatos hanyatlása miatt. Kifejezte azon óhaját, hogy a biológiai sokféleség problémáját az eddigieknél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a mezőgazdasági és a halászati politikában, valamint a területi politika alakítása során helyi, regionális és nemzeti szinten annak érdekében, hogy megerősítsék az ökológiai rendszereknek az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Egy szeptember 6-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta az Európai Unió által követett célokat az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményben részes felek konferenciájának nyolcadik ülése fényében. Azt kéri, hogy vezessenek be globális erdőgazdálkodási intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a növényzet gyúlékonyságát, valamint a tűzvészek keletkezését és terjedésének sebességét. Felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy európai aszálymegfigyelő központot, amely összegyűjtené az említett területen meglévő ismereteket, és olyan nyomon követési intézkedéseket javasolna, amelyek lehetővé tennék az aszály hatásainak minimalizálását Európában. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 51 (HL C 138., 2007.6.22.). HL C 10., 2007.1.15. COM(2007) 707. HL L 118., 2001.4.27. HL C 97., 2007.4.28. COM(2006) 216 (HL C 184., 2006.8.8.).

112


Az ózonréteg védelme Szeptember 19-én az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben részes felek tizenkilencedik ülése számos fontos döntést fogadott el, többek között a jegyzőkönyv egy kiigazítását a hidroklórfluor-szénhidrogének (HCFC-k) korlátozása ütemének felgyorsításáról. A jegyzőkönyv 191 részes fele által elfogadott fenti intézkedés előirányozza a HCFC-k kivonását az iparosodott országokban 2020-ig és a fejlődő országokban 2030-ig. Az Európai Közösségek számára a megállapodás előírja, hogy a 2037/2000/EK rendeletbe építse be a 2015-re és 2020-ra elérendő, kismértékben módosított csökkentési szakaszokat, és a HCFC-k felhasználásának beszüntetésére előírt időpontot a 2025-ös év helyett 2020-ra rögzítse. Környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz (LIFE) Május 23-án az Európai Parlament és a Tanács rendeletet (1) fogadott el a LIFE+ pénzügyi eszközről. Ez az új eszköz a létező környezetvédelmi programok és eszközök széles skáláját egyetlen rendelkezéscsomagba gyűjti össze. A költségvetési juttatás összege a 2007–2013 közötti időszakban megközelíti az 1,9 milliárd eurót.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés A közös agrárpolitika (KAP) irányai Március 27-én a Tanács rendeletet (2) fogadott el, amelyben jogalapot biztosított Portugália és az Egyesült Királyság számára a választható modulációs rendszer alkalmazására. Az Európai Parlament az új tagállamok közös agrárpolitikába történő integrációjáról szóló március 29-i állásfoglalásában kedvezően fogadta a Bizottság által a KAP 2013-at követő hosszú távú jövőjét illetően felvázolt távlati terveket, amelyek lehetővé tennék, hogy éljen a világszintű élelmiszer-kereskedelem várható növekedése által kínált kivételes terjeszkedési lehetőségekkel, és a mezőgazdaságot képessé tenné termelési és más feladatainak teljesítésére. Május 23-án a Bizottság elfogadta a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló rendelettervezetet (3). Az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok fényében és az egyszerűsítés érdekében a Bizottság javasolja a 2702/1999/EK rendelet (4) és a 2826/2000/EK rendelet (5) egységes rendeletbe foglalását. Ez az egyedülálló jogi keret megkönnyítené (1) (2) (3) (4) (5)

A 614/2007/EK rendelet (HL L 149., 2007.6.9.). A 378/2007/EK rendelet (HL L 95., 2007.4.5.). COM(2007) 268 (HL C 191., 2007.8.17.). HL L 327., 1999.12.21. HL L 328., 2000.12.23.


a promóciós politikában érintett piaci szereplők számára a rendszerhez való hozzáférést és az abban való részvételt. A Tanács a rendeletet december 17-én fogadta el (1). Március 29-én a Bizottság az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (2) 8. cikkének megfelelően elfogadta a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásáról szóló jelentést (3). A Tanács a fenti jelentés tekintetében június 11-én elfogadott következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az egyszerűsítésre irányuló célokat a lehető leggyorsabban el kell érni, ezért felhívta a Bizottságot arra, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tervezett jogszabályi rendelkezések elfogadására rövid határidőn belül kerüljön sor, és azok adott esetben már 2007-től alkalmazhatók legyenek. Augusztus 29-én a Bizottság javasolta (4) a fent említett 1782/2003/EK rendelet és az 1698/2005/EK rendelet (5) módosítását. Célja, hogy a 2008-as évtől érvényesítse a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásáról szóló jelentés végkövetkeztetéseit, bevezetve többek között azt az elvet, hogy a kisebb jogsértések esetében mentességet lehessen biztosítani a csökkentések alól, illetve de minimis szabályt lehessen alkalmazni, azaz lehetővé tenni, hogy a jogsértést követően alkalmazott csökkentés ne legyen hatályos, ha a csökkentés mértéke egy előre meghatározott küszöbértéknél alacsonyabb. Június 13-án a Bizottság elfogadta a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységekről szóló 814/2000/EK rendelet (6) végrehajtásáról szóló jelentését (7). A jelentés leírja az említett tevékenységeket, akár harmadik szervezetek teljesítették, akár a Bizottság kezdeményezésére végezték azokat a 2003–2006 közötti költségvetési években. Szeptember 26-án a Tanács sürgősségi eljárással elfogadta az 1782/2003/EK rendelettől a 2008. évi területpihentetés tekintetében való eltérésről szóló rendeletet (8). A fenti rendelet célja, hogy a mezőgazdasági területek területpihentetési arányát 10%-ról 0%-ra csökkentse a folyó év őszi vetése és a 2008-as tavaszi vetés esetében. Ez az intézkedés az európai gabonatermelés növekedését hivatott elősegíteni. November 9-én, a közös agrárpolitika reformja keretében a Bizottság javaslatot tett a gyapot támogatási rendszere reformjának felülvizsgálatára, amely figyelembe veszi a Bíróság azon döntését, amellyel a Bizottság által készített hatásvizsgálat (9) hiányosságai okán eltörölte a jelenleg hatályos rendszert. A javaslat előírja, hogy a támogatás 65%-át – kölcsönös megfelelési rendelkezésekkel társítva – „leválasztják” (azaz ezentúl a termeléstől függetlenné teszik), míg 35%-a területalapú támogatásként továbbra is a gyapottermeléstől függ majd.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

3/2008/EK rendelet (HL L 3., 2008.1.5.). HL L 270., 2003.10.21. COM(2007) 147 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 484 (HL C 246., 2007.10.20.). HL L 277., 2005.10.21. HL L 100., 2000.4.20. COM(2007) 324 (HL C 246., 2007.10.20.). 1107/2007/EK rendelet (HL L 253., 2007.9.28.). COM(2007) 701 (HL C 9., 2008.1.15.).

114


A Bizottság november 20-án „Felkészülés a KAP-reform »állapotfelmérésére«” címmel közleményt (1) fogadott el. A Bizottság javaslatot tesz a KAP különböző elemeihez kapcsolódó kiigazítások átfogó áttekintésére, különösen érintve az egységes támogatási rendszert, egyes piactámogatási eszközöket, valamint az éghajlatváltozással, a bioüzemanyagok terjedésével és a vízgazdálkodással kapcsolatos új kihívásokkal való szembenézés módjait. Az állapotfelmérés az Európai Unió közös agrárpolitikájának ésszerűsítésére és további korszerűsítésére irányul. A cél az, hogy a 2003 óta megszerzett tapasztalatok alapján javítsák a KAP működését, és hozzáigazítsák a 27 tagú Európai Unióban 2007-ben felmerülő kihívásokhoz és lehetőségekhez. A közlemény hat hónapos, széles körű konzultációt indít útjára, amelynek végeztével a Bizottság jogalkotási javaslatokat fog benyújtani. Három fő kérdésre kell választ adni: hogyan tehető hatékonyabbá és egyszerűbbé az egységes támogatási rendszer, hogyan lehet biztosítani az eredetileg hattagú Közösségre kidolgozott piactámogatási eszközök megfelelőségét a jelenlegi globális összefüggések mellett, és hogyan lehet szembenézni az új kihívásokkal. Az állapotfelmérés a 2008/2009. évi költségvetési felülvizsgálatkor használandó bizottsági megközelítés kidolgozásának előkészítő szakaszát képezi. November 26-án (2) a Tanács módosította a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletet (3). A fenti kezdeményezés célja, hogy teljesüljön a közösségi finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó információknak az 1995/2006/EK, Euratom rendelet által bevezetett közzétételi követelménye, amely rendelet előírja, hogy a szükséges részletszabályokat a vonatkozó ágazati jogszabályokban (4) kell rögzíteni. Vidékfejlesztés A Tanács a „Foglalkoztatás a vidéki térségekben: a munkahelyhiány enyhítése” című március 19-i következtetéseiben emlékeztetett az európai mezőgazdasági modellnek a vidéki foglalkoztatásban, valamint a tájak szépségének és változatosságának megőrzésében játszott fontos szerepére, továbbá a KAP második pillére – úgy is mint a reform elengedhetetlen kísérő eszköze – megerősítésének fontosságára. Többek között felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be részére egy naprakész jelentést, és hangsúlyozta, hogy a munkahelyek létrehozásának és fenntartásának a vidékfejlesztési programok fő célkitűzései között kell szerepelniük. Mezőgazdasági termékek minősége A Tanács június 28-án fogadta el az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet (5) hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK

(1) (2) (3) (4) (5)

COM(2007) 722. Az 1437/2007/EK rendelet (HL L 322., 2007.12.7.). HL L 209., 2005.8.11. HL L 390., 2006.12.30. HL L 198., 1991.7.22.


rendeletet (1). Az új rendelet célja megfelelően reagálni az elmúlt években tapasztalható fogyasztói keresletnövekedésre és az ökológiai mezőgazdasági ágazat piaci részesedésének a tagállamok többségében megmutatkozó növekvő térnyerésére. Javítani kívánja a termékek nyomon követhetőségét és a fogyasztók tájékoztatását olyan kötelező jelölések feltüntetésével, mint például az „EU-mezőgazdaság”, amely tanúsítja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagot az EU-ban állították elő. A fentieken kívül felkínálja az ökológiai termelésre utaló közösségi logó használatának lehetőségét a nemzeti és magánlogókkal egyidejűleg. Az új rendelet megerősíti a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és az ionizáló sugárzás használatának tilalmát, és összehangolt szabályokat állapít meg az ökológiai termékek – ideértve a feldolgozott termékeket is – címkézése és előállítása tekintetében, valamint az ilyen termékek behozatalának ellenőrzésére. Mezőgazdasági termékek árai és kapcsolódó intézkedések A Bizottság június 27-én fogadta el a tejtermékek és a versengő termékek piacának alakulásáról szóló jelentését (2). Ebben úgy véli, hogy az 1898/87/EGK rendeletet továbbra is alkalmazni kell, mivel az egyszerre biztosítja a tej és a tejtermékek helyes címkézését, valamint a tejtermékek és más termékek közötti verseny feltételeinek egységességét. Megítélése szerint azonban az éves jelentéstétel a továbbiakban nem indokolt. Közös piacszervezés (KPSZ) A Tanács április 16-i határozatában (3) felhatalmazta a Bizottságot, hogy az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény időbeli hatályának legfeljebb kétéves időszakra történő meghosszabbítása tekintetében a Nemzetközi Gabonatanácsban a Közösség nevében kedvezően szavazzon. Június 11-én a Tanács rendeletet (4) fogadott el a gabonafélék piacának közös szervezéséről. Az említett rendelet meghatározza a kukoricának az intervenció alá tartozó maximális mennyiségeit. Az intervenció jogi eszközét fenntartják mindaddig, amíg a gabonafélék közös piacszervezése működésének a közös agrárpolitika 2008-ban elvégzendő „állapotfelmérése” keretében zajló felülvizsgálata meg nem történik. A tej és tejtermékek területén a Tanács szeptember 26-án egy irányelvet és két rendeletet fogadott el a hatályos szabályozás módosítása és egyszerűsítése érdekében. •

(1) (2) (3) (4) (5)

a 2007/61/EK irányelv (5) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek esetében engedélyezi a fehérjetartalom standardizálását; HL L 189., 2007.7.20. COM(2007) 360 (HL C 191., 2007.8.17.). A 2007/317/EK határozat (HL L 119., 2007.5.9.). A 735/2007/EK rendelet (HL L 169., 2007.6.29.). HL L 258., 2007.10.4.

116


•

az 1152/2007/EK (1) rendelet javítja az iskolatejrendszert, és egyszerűsíti a vajra vonatkozó intervenciós intézkedéseket;

•

az 1153/2007/EK (1) rendelet liberalizálja a fogyasztói tej piacát, engedélyezve eltérő zsírtartalmú tejek termelését és forgalmazását a Közösségben.

A Bizottság december 12-én elfogadta a Piaci kilátások a tejipari ágazatban című jelentését (2). A jelentés a 2003–2007 közötti időszakra vonatkozóan elemzi a tejtermék-előállítás és a tejtermelés, a tej- és tejtermékárak és a piacszervezési eszközök használatának alakulását. Ezt követően a jelentés bemutatja az Európai Unión belüli piaci kilátásokat a 2007–2014 közötti időszakban, és a 2006–2016 közötti globális kilátásokat. A gyümölcs- és zöldségfélék ágazatát illetően a Tanács szeptember 26-án elfogadta a hatályos szabályozást módosító és hatályon kívül helyező 1182/2007/EK rendeletet (3). Ez a rendelet, amely a gyümölcs- és zöldségágazatot hozzáigazítja a közös agrárpolitika többi megreformált ágazatához, az alábbiakra irányul: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a belső és a külső piacokon egyaránt versenyképes, fenntartható termelés megvalósításához való hozzájárulás érdekében; a termelők jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkező ingadozások csökkentése; a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése a Közösségben; a környezet megőrzésére és védelmére tett ágazati erőfeszítések folytatása; valamint a termelői szervezetek szerepének erősítése. December 21-én a Bizottság rendeletet (4) fogadott el a hatályban levő gyümölcs- és zöldségágazati tanácsi rendeletek (5) részletes végrehajtási szabályairól. A Tanács 2007. október 22-én elfogadta a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (6). Az említett rendelet célja a KAP szabályozási környezetének egyszerűsítése azáltal, hogy a mezőgazdasági piacokra vonatkozó rendelkezések tekintetében horizontális jogszabályi keretet hoz létre. Ez az eszköz horizontális megközelítést alkalmazva, egyetlen rendeletben foglalja össze a meglévő 21 közös piacszervezést és a Tanács utóbbiakat szabályozó 23 jogi aktusát. A Tanács június 11-én rendeletet (7) fogadott el a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról. Az említett rendelet meghosszabbítja a jelenlegi kvóták hatályát a 2007/2008-as és a 2008/2009-es gazdasági évre. A Tanács október 22-én (8)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

HL L 258., 2007.10.4. COM(2007) 800. HL L 273., 2007.10.17. Az 1580/2007/EK rendelet (HL L 350., 2007.12.31.). A 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendelet. HL L 299., 2007.11.16. A 671/2007/EK rendelet (HL L 156., 2007.6.16.). Az 1247/2007/EK rendelet (HL L 282., 2007.10.26.).


elfogadta az 1947/2005/EK rendelet (1) módosítását a Finnország által a vetőmagra, illetve gabonavetőmagra nyújtott nemzeti támogatás tekintetében. Az új rendelet módosítja a közös piacszervezést, megszüntetve Finnországnak azt a lehetőségét, hogy a 2010-es betakarítást követően ilyen támogatást nyújtson. A Tanács április 16-i 2007/316/EK határozatában (2) felhatalmazta a Bizottságot, hogy az 1992-es Cukorkereskedelmi Egyezmény időbeli hatályának további kétéves időszakra, 2009. december 31-ig történő meghosszabbítása tekintetében a Nemzetközi Cukortanácsban a Közösség nevében kedvezően szavazzon. A Bizottság május 7-én egy közleményt (3), valamint javaslatokat fogadott el a cukorágazat 2005. novemberi reformjához kapcsolódó 318/2006/EK és 320/2006/EK rendelet (4) módosításáról. Tekintettel a cukorágazatban a reform első két évében bekövetkezett szerkezetváltás alacsony fokára, a Tanács október 9-én elfogadta a fenti rendeletek módosítását (5). A Tanács június 11-én elfogadta a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítéséről szóló rendeletet (6). Az Európai Parlament február 15-i állásfoglalásában javaslatot tett a borpiac közös szervezésének reformjára, amely legfőképpen a jogszabályok egyszerűsítésére és összehangolására, valamint a versenyképesség fokozására irányul. A Bizottság ezt követően, július 4-én elfogadta a bor-KPSZ reformjáról szóló rendeletjavaslatot (7). Úgy ítéli meg, hogy mélyreható reformot kell végrehajtani az alacsony költséghatékonyságú politikai eszközöknek egy tartósabb és összefüggőbb jogi kerettel való felváltása érdekében. Május 7-én a Tanács – a Közösség és a Déli Közös Piac (Mercosur) között a borászati eljárások kölcsönös elismerése tárgyában megkötendő megállapodás globális tárgyalásai keretében – elfogadott egy rendeletet (8), amellyel az Argentínából a Közösségbe importált borok esetében engedélyezi az almasav jelenlétét. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege (EMOGA Garanciarészleg) A Tanács június 11-én elfogadta az 1883/78/EGK rendelet (9) módosításáról szóló rendeletet (10). Az említett módosító intézkedés arra irányul, hogy 2007-ben és 2008-ban (1) HL L 312., 2005.11.29. (2) HL L 119., 2007.5.9. (3) COM(2007) 227 (HL C 191., 2007.8.17.). (4) HL L 58., 2006.2.28. (5) Az 1260/2007/EK és 1261/2007/EK rendelet (HL L 283., 2007.10.27.). (6) A 700/2007/EK rendelet (HL L 161., 2007.6.22.). (7) COM(2007) 372 (HL C 191., 2007.8.17.). (8) Az 519/2007/EK rendelet (HL L 123., 2007.5.12.). (9) HL L 216., 1978.8.5. (10) A 734/2007/EK rendelet (HL L 169., 2007.6.29.).

118


könnyítsen azon tagállamok raktározási műveletekből eredő pénzügyi terhein, ahol a kamatlábak rendkívül magasak: ilyen Magyarország esete, amely egyben a legjelentősebb kukoricakészletekkel rendelkező tagállam.

Halászat és tengeri stratégia A halászati politika irányai Április 10-én a Bizottság elfogadta a közös halászati politika tagállamokban történő végrehajtásának vizsgálatáról szóló, a 2003–2005 közötti időszakot átfogó jelentését (1). A Bizottság február 5-én elfogadta a közös halászati politika keretében a halászati kapacitás és erőkifejtés mérésére használt mutatók javításáról szóló közleményt (2). A fenti közlemény célja, hogy vitát indítson a közös halászati politika keretében az említett kapacitás mennyiségi meghatározására használt módszerek hatékonyságáról. A Bizottság április 18-án elfogadta a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló rendeletjavaslatot (3). A javaslat célja olyan hosszú távú és kellően integrált regionális mintavételi programok kialakítása, amelyek kiterjednek a biológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozású adatokra. A Tanács a fenti összefüggésben november 13-án módosította (4) a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról szóló rendeletet. Március 28-án a Bizottság elfogadta „A nemkívánatos járulékos fogások csökkentésére és a visszadobás gyakorlatának megszüntetésére irányuló politika az európai vizeken folytatott halászat vonatkozásában” című közleményt (5). Az említett politika javasolt eszközei a következők: egyrészt a visszadobási tilalom fokozatos bevezetése, amelynek értelmében valamennyi halfajt és rákfélét partra kell rakodni; másrészt a szelektív halászeszközök használatának előmozdítására, a halászati területek váltott használatának kötelezettségére és valós idejű területlezárások bevezetésére vonatkozó kiegészítő intézkedések meghatározása. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság április 25-én véleményt (6) nyilvánított a Bizottság 2006. júliusi közleményéről (7) a „legnagyobb fenntartható hozamnak” a közös halászati politikában való figyelembevételét illetően. Azt javasolja, hogy gondosan (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 167 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 39 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 196 (HL C 246., 2007.10.20.). Az 1343/2007/EK rendelet (HL L 300., 2007.11.17.). COM(2007) 136 (HL C 181., 2007.8.3.). HL C 168., 2007.7.20. COM(2006) 360.


mérlegeljék az említett elv előnyeit és hátrányait gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból. Június 11-én (1) a Tanács módosította a közös halászati politika alapján történő regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló 2004/585/EK határozat egyes rendelkezéseit annak érdekében, hogy az említett testületek általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervként közösségi pénzügyi támogatásban részesülhessenek. A Tanács július 10-én rendeletet (2) fogadott el a halászati erőforrásoknak a közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról. Az említett rendelet célja az Unió halászflottáját érintő kiigazítások elvégzése annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamainak halászhajóin javítsák a biztonságot, a munkakörülményeket, a higiéniát, a termékek minőségét és az energiahatékonyságot. Az Európai Parlament ugyanazon a napon állásfoglalást fogadott el az ipari halászatról és a halliszt- és halolajtermelésről. Hangsúlyozza, hogy folytatni kell az ipari halászat kihatásainak és más halászati ágazatokra, valamint a tágabb tengeri környezetre gyakorolt hatásainak kutatását. Kiemeli, hogy problémát jelent a tengeri halászat során a tengerbe történő visszadobás, és felkéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatokat a tengerbe való halvisszadobások helyzetének, illetve az ipari halászat ágazatán belüli felhasználási lehetőségek kutatása érdekében. Július 25-én a Bizottság közleményt (3) fogadott el a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásokról a 2005-ös év vonatkozásában. A tagállamok összesen 10 443 2005-ben megállapított súlyos szabálysértést jelentettek a Bizottságnak, amely az előző évi adathoz (9660 eset) képest enyhe emelkedést jelent. A halászati tevékenységek irányítása A halászati jogokon alapuló irányítási eszközökről szóló, február 26-i közleményében (4) a Bizottság megvizsgálta, hogy milyen megoldások kínálkoznak a halászati gazdálkodás hatékonyabbá tételére, és egyúttal annak elősegítésére, hogy teljesüljenek azok az alapvető célkitűzések, amelyeket a Közösség és a tagállamok a közös halászati politika keretében igyekeznek megvalósítani. A megoldások többek között a halállományok védelmével és a halászati ágazat versenyképességével kapcsolatosak. A halászati engedélyezési rendszer kezeléséhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és javítása érdekében a Bizottság június 18-án rendeletjavaslatot (5) fogadott el a közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről. (1) (2) (3) (4) (5)

A 2007/409/EK határozat (HL L 155., 2007.6.15.). A 865/2007/EK rendelet (HL L 192., 2007.7.24.). COM(2007) 448 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 73 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 330 (HL C 191., 2007.8.17.).

120


Küzdelem a jogellenes halászat ellen Február 15-i állásfoglalásában (1) az Európai Parlament újra megerősítette elkötelezettségét a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben. Úgy véli, hogy az Európai Uniónak legelőször az alábbi intézkedéseket kell meghoznia: egyrészről a közös halászati politika és az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályok meglévő rendelkezéseinek végrehajtása annak érdekében, hogy mérsékelje a közösségi hajók által a közösségi vizeken folytatott jogellenes halászat mértékét; másrészről az Európai Unión kívülről származó, jogellenesen kifogott halakból készített termékek kirakodásának és forgalmazásának megakadályozása. A Bizottság október 17-én közleményt (2) és rendeletjavaslatot (3) fogadott el a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról. Halászatierőforrás-védelem és -gazdálkodás Január 29-én a Bizottság elfogadta „A mélytengeri halállományok kezelésének felülvizsgálatáról” szóló közleményt (4). Május 7-én a Tanács rendeletet (5) fogadott el a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint egy másik rendeletet (6) a tonhal, a nyársorrúhalfélék, a kardhalfélék és más hosszú távon vándorló fajok, továbbá a mellékfogásból származó fajok állományainak védelmét célzó, a kifogás és kirakodás tekintetében az Európai Unió halászhajóira alkalmazandó technikai intézkedések meghatározásáról. Június 11-én a Tanács rendeletet (7) fogadott el az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint egy további rendeletet (8) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ajánlásában meghatározott, a kékúszójú tonhal állományaira vonatkozó helyreállítási tervhez kapcsolódó új intézkedések bevezetéséről. A Tanács szeptember 18-án rendeletet (9) fogadott el az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról és egy további rendeletet (10) a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a hatályban levő rendeletek (11) módosításáról és hatályon kívül helyezéséről. (1) HL C 287. E., 2007.11.29. (2) COM(2007) 601 (HL C 9., 2008.1.15.). (3) COM(2007) 602 (HL C 9., 2008.1.15.). (4) COM(2007) 30 (HL C 138., 2007.6.22.). (5) Az 509/2007/EK rendelet (HL L 122., 2007.5.11.). (6) Az 520/2007/EK rendelet (HL L 123., 2007.5.12.). (7) A 676/2007/EK rendelet (HL L 157., 2007.6.19.). (8) A 643/2007/EK rendelet (HL L 151., 2007.6.13.). (9) Az 1100/2007/EK rendelet (HL L 248., 2007.9.22.). (10) Az 1098/2007/EK rendelet (HL L 248., 2007.9.22.). (11) A 2847/93/EGK és 779/97/EK rendelet.


Június 6-án a Bizottság közleményt (1) fogadott el a 2008. évi halászati lehetőségekről. Ebben kifejti, hogyan kívánja a halállományokat korlátozott számú, objektíven meghatározott és tudományos szakvéleményekre alapozott kategóriákba sorolni; az azonos védelmi kategóriába tartozó állományokat azonos módon kezelni; és következetes szabályokat alkalmazni a teljes kifogható mennyiség szintjeinek kiigazítása, valamint a 2008-ra javasolt halászati kvóták és erőkifejtés tekintetében. Június 11-én a Tanács rendeletet (2) fogadott el, amelynek célja az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság ajánlásában meghatározott, a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási terv közösségi szinten történő végrehajtása. December 17-én hasonló rendeletet (3) fogadott el az Atlanti-óceán keleti része és a Földközitenger vonatkozásában. A Tanács október 22-én rendeletet (4) fogadott el az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról. November 26-án a Tanács rendeletet (5) fogadott el a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról. December 20-án hasonló rendeletet (6) fogadott el a Fekete-tenger vonatkozásában. December 17-én a Tanács módosította (7) a 2015/2006/EK és a 41/2007/EK rendeletet a bizonyos halállományokra vonatkozó halászati lehetőségek és kapcsolódó feltételek tekintetében. Harmadik országokkal kötött halászati megállapodások 2007-ben a Bizottság néhány harmadik országgal a halászati megállapodások és hozzájuk kapcsolódó jegyzőkönyvek újratárgyalásába kezdett. Az új partnerségi megállapodások az összes fél érdekében biztosítják az erőforrások fenntartható kiaknázását, emellett pedig törekednek a különböző közösségi politikák közötti fokozottabb összhang megteremtésére. Az év során ilyen megállapodásokat írt alá a Közösséggel Gabon, Grönland, Kiribati, Madagaszkár, Mozambik, valamint São Tomé és Príncipe. Október 15-én a Bizottság rendeletjavaslatot (8) fogadott el az Európai Közösség és harmadik országok között létrejött halászati partnerségi megállapodások jegyzőkönyveire vonatkozó módosításokról. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

COM(2007) 295 (HL C 9., 2008.1.15.). A 643/2007/EK rendelet (HL L 151., 2007.6.13.). Az 1559/2007/EK rendelet (HL L 340., 2007.12.22.). Az 1386/2007/EK rendelet (HL L 318., 2007.12.5.). Az 1404/2007/EK rendelet (HL L 312., 2007.11.30.). Az 1579/2007/EK rendelet (HL L 346., 2007.12.29.). Az 1533/2007/EK rendelet (HL L 337., 2007.12.21.). COM(2007) 595 (HL C 4., 2008.1.9.).

122


Tengerpolitika A Régiók Bizottsága a 2006 júniusában közzétett, „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című zöld könyvről (1) szóló február 13-i véleményében (2) nagyra értékelte, hogy az Európai Bizottság a tengeri tevékenységek irányítása terén elismeri a regionális dimenzió szerepének fontosságát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság április 26-án kedvező véleményt (3) bocsátott ki, amelyben csatlakozik a zöld könyv javaslatainak többségéhez. Az Európai Parlament július 12-én állásfoglalást fogadott el az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikájáról. Úgy ítéli meg, hogy e politika a tengeri ügyekkel kapcsolatos politikák, intézkedések és döntések integrációjára hív fel, és elősegíti, hogy jobb összhang, nagyobb mértékű nyitottság és fokozottabb együttműködés alakuljon ki valamennyi olyan szereplő között, amelyeknek a tevékenysége kihat az óceánokra és tengerekre. Június 7-én a tengerparti övezet integrált kezeléséről szóló európai ajánlás értékelése nyomán a Bizottság közleményt (4) fogadott el. Ebben a tengerparti övezetet illetően két kiemelt témát határozott meg: alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz és az ahhoz kapcsolódó kockázatokhoz, valamint a megerősített együttműködés a regionális tengerek terén, ideértve a tenger és a szárazföld találkozását érintő terveket, programokat, illetve annak kezelését. A Bizottság október 17-én elfogadta a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló rendeletjavaslatot (5). Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • • •

(1) (2) (3) (4) (5)

Környezetvédelmi Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/environment/index_hu.htm Fenntartható fejlődés: http://ec.europa.eu/environment/eussd/ Éghajlatváltozás: http://europa.eu/press_room/presspacks/climate/index_fr.htm http://ec.europa.eu/environment/climat/home_en.htm Kiotói Jegyzőkönyv: http://ec.europa.eu/environment/climat/kyoto.htm Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/agriculture/index_fr.htm Halászati és Tengerügyi Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/dgs/fisheries/index_fr.htm

COM(2006) 275. HL C 146., 2007.6.30. HL C 168., 2007.7.20. COM(2007) 308 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 605.

A KÖZÖS ÉRTÉKEK ELŐMOZDÍTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL

123

3. szakasz

A közös értékek előmozdítása az Európai Unión belül Az alapvető jogok védelme és a megkülönböztetés elleni küzdelem Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége A Tanács február 15-én elfogadott rendeletével (1) létrehozta Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (2). Az ügynökség célkitűzése, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban segítségét és szakértelmét a közösségi intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európai Unió tagállamai rendelkezésére bocsássa, annak érdekében, hogy azok az említett jogokat azok alkalmazása során teljes mértékben tiszteletben tudják tartani. A Bizottság ugyanezen a napon felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európa Tanáccsal az ügynökség és az Európa Tanács közötti együttműködési megállapodás megkötése céljából. A Bizottság augusztus 21-én határozati javaslatot fogadott el az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás megkötéséről (3). A Bizottság által megtárgyalt megállapodás rendszeres kapcsolatokat és üléseket ír elő, információcserét az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával, és a tevékenységek összehangolását, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának kidolgozása folyamán. A Bizottság szeptember 12-én határozatjavaslatot fogadott el a 168/2007/EK rendeletnek az ügynökség 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról (4). A javaslat az ügynökség tevékenységének tematikus területeit tartalmazza a figyelembe vett időszakra. Konzuli védelem Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Unió polgárainak diplomáciai és konzuli védelme harmadik országokban című, 2006 novemberében közzétett zöld könyvről (5) kibocsátott március 14-i véleményében (6) hangsúlyozza, hogy az Európai (1) 168/2007/EK rendelet (HL L 53., 2007.2.22.). (2) Lásd még e jelentés V. fejezet 3. szakaszának „A közös értékek védelme és előmozdítása az Európai Unió határain kívül” című részét. (3) COM(2007) 478 (HL C 246., 2007.10.20.). (4) COM(2007) 515 (HL C 4., 2008.1.9.). (5) COM(2006) 712 (HL C 126., 2007.6.7.). (6) HL C 161., 2007.7.13.

124


Unió polgárai által harmadik országokban élvezett diplomáciai és konzuli védelemhez való jog kézzelfoghatóbbá teszi az uniós polgárságot. Az EGSZB üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy az európai polgár védelmét terjesszék ki uniós tagállami állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira is, és támogatja azt a javaslatot is, amely szerint a diplomáciai és konzuli védelmet ki kellene terjeszteni az elhunyt európai polgárok és uniós állampolgársággal nem rendelkező, elhalálozott családtagjaik földi maradványainak azonosítására és hazaszállítására is. December 5-én a Bizottság közleményt (1) fogadott el „Hatékony diplomáciai és konzuli védelem harmadik országok területén: az Európai Unió hozzájárulása (Cselekvési terv 2007–2009)” címmel. A közlemény célja, hogy megerősödjék az Európai Unió polgárai által élvezett közösségi konzuli védelemhez való jog, amelyet az EK-Szerződés 20. cikke és az Alapjogi Charta 46. cikke fogalmazott meg. A közlemény a 2006 februárjában megjelent zöld könyv kiadásával megnyitott nyilvános konzultációt követően jött létre. Az Európai Unión belüli fellépések Április 26-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a homofóbiáról Európában. Ebben kiemeli, hogy az Európai Unió elsősorban értékközösség, ahol az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség a legvédettebb értékek közé tartoznak. A homoszexualitás büntethetőségének megszüntetését sürgeti világszerte, és bejelenti, hogy minden év május 17-én meg fogja ünnepelni a homofóbia elleni világnapot. A Tudomány és az Új Technológiák Etikájával Foglalkozó Európai Csoport (GEE) 2007-ben a csoport folytatta munkáját az élelmiszer-ipari célból folytatott állatklónozás etikai vonatkozásait érintő vélemény decemberben esedékes kibocsátása céljából. A civil társadalom részvétele érdekében szeptemberben kerekasztal-tanácskozásra került sor, amelynek jegyzőkönyvét közzétették, és nyilvános konzultációt is rendeztek. A konzultáció keretében beérkezett több mint 800 hozzászólás lehetővé tette, hogy a GEE véglegesítse és elfogadja az élelmiszer-ipari célból folytatott állatklónozás etikai vonatkozásairól szóló véleményét. Júliusban a GEE véleményt fogadott el az emberi embrionális őssejtek kutatásával kapcsolatos, az Európai Unió által finanszírozott kutatási tervek etikai felülvizsgálatáról. A GEE ebben elismerte, hogy olyan felelős kutatás előmozdítására kell törekedni, amely átlátható, a közérdeket szolgálja, tiszteletben tartja a tagállamok autonómiáját, segít megőrizni a közvélemény bizalmát, előmozdítja a nemzetközi együttműködést, és megköveteli az etikai szempontok beépítését a kutatási gyakorlatokba. A csoport az emberi

(1) COM(2007) 767.


125

embrionális őssejtek kutatására vonatkozó, az Európai Unió által finanszírozott kutatási tervekben figyelembe veendő megfontolásokra is tett javaslatot. A GEE az év folyamán többször találkozott a nemzeti etikai bizottságokkal és a huszonhét tagállam nemzeti etikai bizottságaiból álló fórum képviselőivel, hogy összegyűjtse a szükséges információkat a csoport által tárgyalt témakörök etikai, jogalkotási és társadalmi vetületeiről. A Bizottság égisze alatt rendezték meg november 28–29-én az ENSZ Bioetikával Foglalkozó Intézményközi Bizottságának hetedik ülését, amely az e területen tevékenykedő szervezeteket gyűjtötte egybe. Ez az esemény a bioetika és a tudományos etika kérdéseiről folytatott viták fontos intézményközi fóruma.

Kultúra A Bizottság „az európai kulturális programról a globalizálódó világban” című, május 10-i közleményében (1) közös érdekeken és a tagállamokkal és a civil társadalommal létrehozott új partnerségi formákon alapuló új program elfogadását javasolta. A Bizottság három fő célkitűzéscsoportot határoz meg: a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása; a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében; a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása. E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság újfajta partnerségeket és munkamódszereket javasol: strukturált párbeszéd kialakítása a kulturális ágazattal, nyílt koordinációs módszer létrehozása, a tényeken alapuló politikai döntéshozatal támogatása és a kultúra érvényesítése valamennyi vonatkozó szakpolitikában. A Tanács november 16-i határozatában jóváhagyta a közös kulturális stratégia alapjául szolgáló három célkitűzést, valamint a Bizottság által javasolt fő munkamódszereket. 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánították, amelynek célkitűzése, hogy e területen 2008 után is fennmaradó, tartós európai stratégiai kezdeményezések alapjait vesse meg. Kifejezi emellett a globalizáció korszakában született új európai kulturális program hatását, amelynek három alapvető célkitűzése közé tartozik a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása. A kultúrák közötti párbeszédre vonatkozó tájékoztató kampány támogatására, felmérések és tanulmányok megvalósítására, valamint az uniós interkulturális párbeszéddel kapcsolatos hét európai útmutató projekt és a 27 nemzeti projekt (tagállamonként egy) társfinanszírozására 10 millió eurót szántak. Ebből az alkalomból létrejött a http://www. dialogue2008.eu/ weboldal is.

(1) COM(2007) 242 (HL C 181., 2007.8.3.).

126


Ifjúság, aktív polgári szerepvállalás és sport Ifjúságpolitika A Régiók Bizottsága március 23-án kibocsátotta véleményét (1) a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos európai politikáról szóló bizottsági közleményről (2). Ebben alapvető jelentőségűnek tartja – különösen az Európa jövőjéről jelenleg zajló vita közegében – a fiatalok részvételének és tájékoztatásának intenzívebbé tételét, mégpedig abban a környezetben, ahol élnek, Európához tartozásuk tudatának megerősítése céljából; hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni, hogy ténylegesen élhessenek az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosítani kívánt alapjogokkal, valamint hozzá kell járulni az európai integráció megújításához, és tartalommal kell megtölteni az aktív polgári szerepvállalás koncepcióját. Május 24–25-i ülésén a Tanács a fiataloknak a társadalomban való teljes körű részvételével és minden fiatal európai polgár esélyegyenlőségével foglalkozott. A tagállamokat és a Bizottságot felkérte arra, hogy tegyék könnyebbé az iskola és a munka világa közötti átmenetet, járuljanak hozzá a családi élet, a magánélet és a munka összeegyeztethetőségéhez, és biztosítsanak elsőbbséget a fiatalokat foglalkoztató kérdéseknek a nemzeti reformprogramokban és a fiatalok életminőségét érintő kulcsfontosságú politikákban. A Bizottság szeptember 5-én elfogadta „Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítése” című közleményét (3). A Bizottság szerint európai és nemzeti szinten egyaránt alapvetően fontos, hogy többszintű ifjúsági stratégiákat hozzanak létre, amelyek számos tevékenységi területre terjednek ki, köztük az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a munka világa, a kultúra, az ifjúságpolitika és a sport területére. Sport A Bizottság a sporttal kapcsolatos kérdések elmélyült tanulmányozása jegyében július 11-én bemutatta a sportról szóló fehér könyvét (4). Ebben felhívja a figyelmet olyan kérdésekre, mint a közösségi jog alkalmazása a sport területén, és a sporthoz kapcsolódó intézkedések meghatározására törekszik uniós szinten. A fehér könyv a következő négy témakörrel foglalkozik: a sport társadalmi szerepe, gazdasági vonatkozásai, szervezése és a fehér könyvben bemutatott kezdeményezések nyomon követése a különböző érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd és a tagállamokkal való együttműködés révén. A jövőbeli európai kezdeményezésekre vonatkozó konkrét (1) (2) (3) (4)

HL C 156., 2007.7.7. COM(2006) 417. COM(2007) 498 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 391 (HL C 4., 2008.1.9.).


127

javaslatok együttese alkotja a „Pierre de Coubertin cselekvési tervet”, vagyis azokat a fellépéseket, amelyek megvalósítása vagy támogatása a Bizottság feladata lesz. Az Európai Parlament március 29-én elfogadta az európai hivatásos labdarúgás jövőjéről szóló állásfoglalást. Ebben rámutat az e területen fennálló sokféle problémára, de a sportág Európában és egyes harmadik országokban betöltött fontos szerepére is. Október 11-én a Régiók Bizottsága „Esélyegyenlőség és sport” címmel saját kezdeményezésű véleményt fogadott el. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • • • • •

Emberi jogok: http://europa.eu/pol/rights/index_hu.htm A Tudomány és az Új Technológiák Etikájával Foglalkozó Európai Csoport: http://ec.europa.eu/european_group_ethics/index_fr.htm Ifjúság: http://ec.europa.eu/youth/index_en.html Aktív polgári szerepvállalás: http://ec.europa.eu/citizenship/action1/index_fr.html Testvértelepülések: http://ec.europa.eu/towntwinning/index_fr.html Sport: http://ec.europa.eu/sport/index_en.html Kultúra: http://ec.europa.eu/culture/eac/index_fr.html A kultúrák közötti párbeszéd európai éve: http://www.interculturaldialogue2008.eu/333.html?L=12

IV. fejezet

A biztonság és a szabadság célkitűzése 1. szakasz

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség A hágai program megvalósítása Háttér A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozó „hágai program” érinti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó politikák valamennyi aspektusát, beleértve azok külső dimenzióját is, különös tekintettel a következőkre: alapvető jogok és polgárság; menekültügy és bevándorlás; határellenőrzés; beilleszkedés; a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem; rendőrségi és igazságügyi együttműködés; a polgári jog. A hágai programot kiegészítették egy kábítószer-ellenes stratégiával, melyet az Európai Tanács 2004 decemberében fogadott el. 2005-ben a Tanács és a Bizottság által közösen felállított cselekvési terv meghatározta a hágai program különös prioritásait, amelyekre az elkövetkező években az erőfeszítéseket összpontosítani kell. Kialakításra került továbbá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára vonatkozó stratégia is.

Július 3-án a Bizottság a hágai program 2006. évi végrehajtásáról szóló jelentést (1) fogadott el. E jelentés áttekinti az ebben előírt intézkedéseket, és kiterjed a hágai cselekvési tervet kiegészítő, a kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervre, a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésén alapuló térség külső szempontjaira vonatkozó (1) COM(2007) 373 (HL C 191., 2007.8.17.).

130

A BIZTONSÁG ÉS A SZABADSÁG CÉLKITŰZÉSE

stratégiára, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvési tervre is. A jelentés bemutatja az összes 2006-ra tervezett intézkedés, valamint a 2005-ben meg nem valósított intézkedések, illetve a hágai cselekvési tervben folyamatos alapon előirányzott intézkedések jelenlegi állását.

A jog érvényesülésén alapuló európai térség Az alapvető jogok Április 19-én a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, „Alapvető jogok és polgárság” című egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (1), amelynek a célkitűzései a következők: az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló európai társadalom kialakításának az előmozdítása; a civil társadalom megerősítése és a vele folytatott, alapvető jogokkal kapcsolatos, átlátható, rendszeres és nyitott párbeszéd ösztönzése; a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelem; továbbá a fokozottabb kölcsönös megértés, a vallások és kultúrák közti jobb megértés, valamint a nagyobb mértékű tolerancia előmozdítása az egész Európai Unióban. Június 20-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a „Daphne III” (2) egyedi program létrehozásáról szóló határozatot, amelynek célja az, hogy hozzájáruljon a gyermekek, a fiatalok és a nők védelméhez az erőszak minden formájával szemben, továbbá magas szintű egészségvédelmet, jólétet és társadalmi kohéziót valósítson meg. Polgári és kereskedelmi igazságszolgáltatás Július 11-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II) szóló 864/2007/EK rendeletet (3). Ugyanazon a napon elfogadták a 861/2007/EK rendeletet (3) is, amelynek célkitűzése a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás létrehozása révén a költségek csökkentése. Szeptember 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó „Polgári igazságszolgáltatás” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (4),

(1) (2) (3) (4)

2007/252/EK határozat (HL L 110., 2007.4.27. és HL L 141., 2007.6.2.). 779/2007/EK határozat (HL L 173., 2007.7.3.). HL L 199., 2007.7.31. 1149/2007/EK határozat (HL L 257., 2007.10.3.).

A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ EURÓPAI TÉRSÉG

131

amely az alábbi célokat tűzi ki: az igazságügyi együttműködés elősegítése a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló, polgári ügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából; a határokon átnyúló polgári eljárások megfelelő lefolytatását akadályozó tényezők kiküszöbölésének elősegítése a tagállamokban; a személyek és vállalkozások mindennapi életének, illetve működésének megkönnyítése azáltal, hogy lehetővé teszik számukra jogaik érvényesítését az Európai Unió teljes területén, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük javításával; illetve a jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságok és a jogi szakmák közötti kapcsolatok, információcsere és hálózatépítés javítása – többek között az igazságügyi képzések támogatása révén – az említett hatóságok és szakemberek közötti jobb kölcsönös megértés céljából. Büntetőjogi jogérvényesülés Február 12-én a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális program létrehozásáról szóló határozatot (1). E határozat hozzájárul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez. Július 11-én a Tanács az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 2005-től való végrehajtásáról jelentést (2) fogadott el. A jelentés célja, hogy feltárja a tagállamok helyes gyakorlatát, valamint az európai elfogatóparancs átültetésével kapcsolatban még fennálló nehézségeket. A jelentés megerősíti, hogy a 16 hónapot is elérő kezdeti késedelem és a legalább két tagállamban felmerült alkotmányjogi nehézségek ellenére a kerethatározat végrehajtása sikeres. Az európai elfogatóparancsot január 1-je óta valamennyi tagállamban alkalmazzák, és jogi természete, hatékonysága és gyors végrehajtása tekintetében nap mint nap megmutatkozik pozitív hatása; egyidejűleg biztosítja az alapvető jogok tiszteletben tartását is.

Rendőrségi és vámügyi együttműködés Europol és CEPOL Február 15-én a Bizottság elfogadta azt a határozatot (3), amely Montenegróval egészítette ki azon harmadik államok és nem európai uniós szervek jegyzékét, amelyek vonatkozásában az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) igazgatója tárgyalások megkezdésére szóló felhatalmazással rendelkezik. Ez utóbbi ugyanazon a napon felhatalmazást kapott megállapodástervezet megkötésére Ausztráliával. A megállapodástervezet célja együttműködést kialakítani annak érdekében, hogy elősegítse az Európai Unió tagálla(1) 2007/126/IB határozat (HL L 58., 2007.2.24.). (2) COM(2007) 407 (HL C 191., 2007.8.17.). (3) 2007/117/EK határozat (HL L 51., 2007.2.20.).

132


mainak és Ausztráliának a nemzetközi bűnözés súlyos formái ellen – különösen az információcsere, illetve a megfelelő szintű rendszeres kapcsolattartás révén – folytatott küzdelmét. Adatvédelem és információcsere Március 7-én a Bizottság „Az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó munkaprogram nyomonkövetéséről” (1) címmel közleményt fogadott el. Ebben a közleményben a Bizottság megvizsgálta az ezen irányelv végrehajtásáról szóló első jelentésében szereplő, annak jobb végrehajtását célzó munkaprogram keretében elért eredményeket és a még elvégzendő feladatokat (2). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az irányelv alapos, megfelelő és technológiailag semleges általános jogi keretet hoz létre, és az egész Unió területén biztosítja a személyes adatok magas szintű védelmét, ami jelentős előnyöket nyújt a polgároknak, a vállalkozásoknak és a hatóságoknak. Ennélfogva a Bizottság nem tervezi az irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslat benyújtását. A működés javítása érdekében viszont több lépésből álló cselekvést hajtanak végre. Ebből következően a tagállamoknak kell biztosítaniuk az irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok megfelelő végrehajtását. A Bizottság fontolóra veszi egyes rendelkezéseket értelmező közlemény előterjesztését a jogszabályok közötti eltérések csökkentése céljából. A munkaprogramot folytatják; a munkacsoportnak pedig nagyobb mértékben hozzá kell járulnia az ellenőrzési hatóságok gyakorlatának összehangolásához. Ha egy bizonyos technológiával kapcsolatban következetesen új kérdések merülnek fel az adatvédelmi elvek alkalmazását illetően, meg fogják vizsgálni az egyedi jogszabályok meghozatalának szükségességét. Május 2-án a Bizottság az adatvédelemnek a magánélet védelmét erősítő technológiák által történő ösztönzéséről szóló közleményt (3) fogadott el. Az ilyen technológiák használata nehezebbé kellene tegye bizonyos adatvédelmi jogszabályok megszegését, és hozzá kellene járuljon azok felfedezéséhez. A közlemény bemutatja e technológiák előnyeit, illetve azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Bizottság ezek előmozdítása érdekében határoz meg. Ezenfelül meghatározza az e célok elérésére irányuló konkrét intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az ilyen technológiák, valamint az adatkezelők és a fogyasztók általi felhasználásuk fejlesztéséhez. Június 12-én a Tanács az Europol által kezelt személyes adatokhoz való hozzáférésre, valamint azok felhasználására, illetve biztonságos tárolásukra és a tárolás határidejére vonatkozó szabályokat megállapító határozatot (4) fogadott el. Július 23-án a Tanács határozatot (5) hozott az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról (1) (2) (3) (4) (5)

COM(2007) 87 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2003) 265 (HL C 76., 2004.3.25.). COM(2007) 228 (HL C 181., 2007.8.3.). 2007/413/IB határozat (HL L 155., 2007.6.15.). 2007/551/KKBP/IB határozat (HL L 204., 2007.8.4.).


133

és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás Európai Unió részéről történő aláírásáról. Július 12-én az Európai Parlament az Egyesült Államokkal kötött megállapodásról szóló, a légiutas-nyilvántartási adatok felhasználásával kapcsolatos állásfoglalást fogadott el. Az Európai Parlament aggaszónak tartja a légitársaságokra rótt kötelezettségek terjedelmével és következményeivel kapcsolatban fennmaradó jogbizonytalanságot.

A terrorizmus, a bűnözés és a kábítószerek elleni küzdelem A terrorizmus elleni küzdelem Február 12-én a Tanács elfogadta a 2007–2013-as időszakra a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (1). A program célja, hogy hozzájáruljon a tagállamoknak a terrortámadásokkal kapcsolatos és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzésére, az azokra való felkészülésre, valamint az emberek és a létfontosságú infrastruktúra ilyen veszélyekkel szembeni védelmére irányuló erőfeszítései támogatásához. Február 15-én az Európai Parlament a terrorizmus elleni küzdelem külső dimenziójáról szóló állásfoglalást (2) fogadott el. Az Európai Parlament hangsúlyozta az Európai Unió terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó stratégiájának, a cselekvési tervnek, illetve a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelem keretében a legmagasabb politikai szinten elfogadott politikai intézkedéscsomag helyes és hiánytalan végrehajtásának sürgősségét annak érdekében, hogy az e dokumentumokban szereplő mechanizmusok, illetve egyéb javaslatok a lehető leghamarabb hatékony intézkedések formáját öltsék. A Parlament azt ajánlja az Uniónak, hogy harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban tegye következetesebbé és hatékonyabbá a terrorizmusellenes politikáját. Végül arra kéri a Bizottságot és a terrorizmus elleni küzdelem európai koordinátorát, hogy nyújtsanak be számára az e témára vonatkozó tevékenységeik fejleményeiről szóló éves jelentést, illetve vegyék figyelembe a Parlament által ezzel kapcsolatban esetleg megfogalmazott észrevételeket és ajánlásokat. Július 11-én a Bizottság a biológiai veszélyekre való felkészültségről szóló zöld könyvet (3) fogadott el. Ez a zöld könyv azzal a szándékkal készült, hogy vitát ösztönözzön és európai szintű konzultációs folyamatot indítson el a meglévő jogi keretre és a meglévő jogszabályok végrehajtásának hiányosságaira vonatkozó tudatosság kérdésében. Annak érdekében, hogy az EU a biológiai eseményeket vagy szándékos bűncselekményeket

(1) 2007/124/EK, Euratom határozat (HL L 58., 2007.2.24.). (2) HL C 287. E, 2007.11.29. (3) COM(2007) 399 (HL C 191., 2007.8.17.).

134


képes legyen hatékonyabb módon megelőzni, azokra válaszokat adni és az eredeti helyzetet visszaállítani, a különböző szakpolitikai ágazatok intézkedéseinek koherenciája feltételezi, hogy konzultálnak minden tagállami és uniós szintű érdekelt féllel. A konzultáció eredményei alapján mérlegelhetőek az európai hálózattal és cselekvési tervvel alátámasztott, a biológiai veszélyekre vonatkozó európai program megalkotására vonatkozó javaslatot tartalmazó szakpolitikai intézkedések. November 6-án a Bizottság az Unió terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó kapacitásainak javítása céljából javaslatcsomagot fogadott el. A csomag részét képezi a terrorcselekmények elkövetésére való nyilvános felbujtásnak, a terroristák toborzásának és kiképzésének – interneten keresztüli elkövetés esetében is – büntetendő cselekménnyé minősítésére irányuló javaslat (1), az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló kerethatározat-javaslat (2), a robbanószerkezeteknek az Unión belül terroristák általi felhasználása elleni küzdelemre irányuló közlemény (3), a terrorizmus elleni küzdelemről szóló létező kerethatározat (4) módosításáról szóló kerethatározat-javaslat (5), valamint a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés (6). A csomag célja, hogy az ilyen típusú cselekményeket elkövető bűnözők bíróság elé állítása érdekében megfelelő jogi eszközöket kínáljon a jogrendszerek számára az Európai Unió valamennyi tagállamában. A bűnözés elleni küzdelem Február 12-én a Tanács elfogadta a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” című általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (7). A határozat célkitűzése a bűnözés, így különösen a terrorizmus, az emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel hozzájárulni a polgárok magas szintű biztonságának eléréséhez. A Bizottság május 22-én „A számítógépes bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó általános politika felé” (8) címmel közleményt fogadott el. Tekintettel az e területen feltárt szükségletekre, valamint az Unió korlátozott hatáskörére, e politika elsősorban a határokon átnyúló operatív rendőri együttműködés erősítése érdekében folytatott nemzetközi együttműködés és koordináció javítására irányuló intézkedésekkel foglalkozik.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

COM(2007) 649. COM(2007) 654. COM(2007) 651. 2002/475/IB kerethatározat (HL L 164., 2002.6.22.). COM(2007) 650. COM(2007) 681. 2007/125/IB határozat (HL L 58., 2007.2.24.). COM(2007) 267 (HL C 191., 2007.8.17.).


135

Június 18-án a Bizottság a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló kerethatározatról szóló jelentést (1) fogadott el. Mivel a Bizottság a harmadik pillér keretében nem rendelkezik a tagállamok elleni jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörrel, ezért e jelentés jellege és tárgya az elfogadott átültető intézkedések tényszerű elemzésére korlátozódik. A Bizottság számára aggályos, hogy e tanácsi kerethatározat átültetése késedelmet szenved a tagállamokban, emlékezteti továbbá az utóbbiakat a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemnek általuk tulajdonított fontosságra. December 17-én (2), illetve 20-án (3) a Bizottság jelentést fogadott el a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló tanácsi kerethatározat (4), valamint a tagállami pénzügyi hírszerző egységek hálózatai közötti együttműködésre vonatkozó szabályok végrehajtásáról szóló tanácsi határozat (5) végrehajtásáról. A kábítószer elleni küzdelem Szeptember 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” című általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (6). E határozat célja a kábítószer-használat és -függőség, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak megelőzése és csökkentése; a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás javításához való hozzájárulás; továbbá az Európai Unió kábítószerekkel kapcsolatos stratégiája végrehajtásának támogatása. December 10-én a Bizottság az EU 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes cselekvési tervének végrehajtásáról szóló, 2007. évi jelentésre vonatkozó közleményt (7) fogadott el. A közlemény áttekinti az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájának legfontosabb elemeit, illetve részletesen leírja az EU 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes cselekvési tervében elfogadott célkitűzések és intézkedések végrehajtását, ideértve a 2007-ben megvalósított haladás éves vizsgálatát is. A közlemény bemutatja a kábítószer iránti kereslettel, illetve a kábítószer-kínálat csökkentésével, valamint az átfogó kérdésekkel – így a koordinációval, a nemzetközi együttműködéssel és a tájékoztatással, a kutatással, továbbá az értékeléssel – kapcsolatosan elért haladást. A közleményben a valamennyi részt vevő bizottsági szolgálattól, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjától (EMCDDA), illetve az Europoltól megkapott részletes adatok találhatók.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 328 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 805. COM(2007) 827. 2005/212/IB kerethatározat (HL L 68., 2005.3.15.). 2000/642/IB határozat (HL L 271., 2000.10.24.). 1150/2007/EK határozat (HL L 257., 2007.10.3.). COM(2007) 781.

136


Július 17-én a Bizottság tanácsi határozati javaslatot (1) fogadott el az 1-benzilpiperazin (BZP) ellenőrzési intézkedéseknek és büntetőjogi rendelkezéseknek alávetni kívánt, új szintetikus kábítószerként való meghatározásáról.

A külső határok igazgatása és bevándorlás Migrációs hullámok, menekültügy és bevándorlás A Régiók Bizottsága február 13-án a Bizottság „Politikai terv a legális migrációról” (2), illetve „A harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól” (3) című közleményeiről, továbbá az európai migrációs hálózat jövőjéről szóló zöld könyvről (4) szóló véleményt (5) fogadott el. A Régiók Bizottsága ebben kiemeli, hogy a helyi és regionális hatóságok fontos szerepet játszanak mind tapasztalataik és a származási országokkal fenntartott kapcsolataik, mind pedig a bevándorlóknak elsősorban az egészségügy, a szállás, az oktatás és a foglalkoztatás terén történő beilleszkedése érdekében végrehajtott intézkedéseik révén. Május 16-án a Bizottság közleményt fogadott el A migrációval kapcsolatos általános megközelítés alkalmazása az Európai Unióval szomszédos keleti és délkeleti régiókra (6) címmel, illetve a körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és harmadik országok közötti mobilitási partnerségekről (7). E két közlemény válasz az Európai Tanácsnak a harmadik országokkal a migrációs kérdésekről szóló párbeszéd megerősítésére, illetve konkrét intézkedések meghatározására irányuló 2006. decemberi felkérésére. A Bizottság ugyanazon a napon terjesztette elő a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókat előíró irányelvtervezetet (8). A Tanács májusban a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében több alap – nevezetesen a Külső Határok Alap (9), az Európai Menekültügyi Alap (10), valamint az Európai Visszatérési Alap (11) – 2013-ig történő létrehozásáról szóló határozatokat fogadott el. A Külső Határok Alap célja, hogy hozzájáruljon a külső határokra irányuló, ellenőrzéseket és őrizeti feladatokat is magában foglaló határellenőrzés hatékony szervezéséhez, (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)

COM(2007) 430 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2005) 669 (HL C 70., 2006.3.22.). COM(2006) 402 (HL C 78., 2007.4.11.). COM(2005) 606 (HL C 49., 2006.2.28.). HL C 146., 2007.6.30. COM(2007) 247 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 248 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 249 (HL C 191., 2007.8.17.). 574/2007/EK határozat (HL L 144., 2007.6.6.). 573/2007/EK határozat (HL L 144., 2007.6.6.). 575/2007/EK határozat (HL L 144., 2007.6.6.).


137

a külső határokon a személyek áramlásának hatékony kezeléséhez, továbbá a külső határok átlépésére vonatkozó közösségi jog rendelkezéseinek a határőrök által a határátkelőhelyeken történő egységes alkalmazásához, valamint a tagállamok harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatai által szervezett, a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére való áramlása tekintetében kifejtett tevékenységek irányításának javításához. Az Európai Menekültügyi Alap célkitűzése a tagállami erőfeszítések támogatása és ösztönzése a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek befogadására és a befogadás következményeinek az e területre vonatkozó közösségi jogszabályok figyelembevételével történő kezelésére. A határozat a hágai program új célkitűzéseinek – többek között a gyakorlati együttműködésnek és az áttelepítésnek – a támogatása céljából az alap második generációjának (2005–2010) helyébe lép. Végül az Európai Visszatérési Alap célja, hogy támogassa a tagállamok által a visszatérés igazgatásának javítására tett erőfeszítéseket annak minden dimenziójában, a visszatérés integrált igazgatása elvének alkalmazásával és a tagállamok által végrehajtandó közös intézkedések vagy a szolidaritás elve alapján a közösségi céloknak megfelelő nemzeti intézkedések előírásával, figyelembe véve az e területet érintő közösségi jogszabályokat, és teljes összhangban az alapvető jogokkal. A Bizottság június 6-án – a hágai program végrehajtásának keretében – a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről szóló zöld könyvet (1) terjesztett elő. A zöld könyv célja, hogy számba vegye, milyen választási lehetőségek állnak rendelkezésre a jelenlegi uniós jogi keretek értelmében a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kialakításának második szakaszában. E konzultáció eredményeit fel fogják használni a 2008 első negyedévében közzéteendő szakpolitikai terv előkészítéséhez. A Bizottság ugyanazon a napon jelentést fogadott el a valamely harmadik ország állampolgára által az EU tagállamai egyikének területén, Norvégiában vagy Izlandon benyújtott menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállam megállapítására szolgáló dublini rendszer értékeléséről (2). Június 25-én a Tanács elfogadta a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programon belül a 2007–2013 közötti időszakra a Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap létrehozásáról szóló határozatot (3). Az alap célkitűzése a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék, hogy a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok teljesítsék a tartózkodási feltételeket, és ez megkönnyítse beilleszkedésüket az európai társadalmakba. Július 11-én az Európai Parlament és a Tanács a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló rendeletet (4) fogadott el, amelynek célja az (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 301 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 299 (HL C 191., 2007.8.17.). 2007/435/EK határozat (HL L 168., 2007.6.28.). 862/2007/EK rendelet (HL L 199., 2007.07.31.).

138


ilyen típusú statisztikák uniós szintű rendelkezésre állásának, megbízhatóságának, illetve összehasonlíthatóságának javítása. Augusztus 10-én a Bizottság az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról szóló határozati javaslatot (1) fogadott el. A hálózat célkitűzése, hogy a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtásával kielégítse a közösségi intézmények, a tagállami hatóságok és intézmények, valamint a nagyközönség ilyen információk iránti igényét, az Európai Unión belül e területeken folyó politikameghatározás és döntéshozatal elősegítése érdekében. A többéves pénzügyi keret 2007–2013 közötti időszakra 56,7 millió eurót kitevő előirányzatokat különített el. Szeptember 11-én a Bizottság előterjesztette a migrációról és a beilleszkedésről szóló harmadik jelentését (2), amely beszámol a harmadik országbeli állampolgárok jobb beilleszkedését célul kitűző közösségi és nemzeti kezdeményezésekről. A Bizottság október 23-án két irányelvjavaslatot terjesztett elő a gazdasági migráció területén: az első javaslat a magasan képzett állampolgárok Európai Unióba történő beutazása feltételeinek megállapítására irányuló keretirányelvre vonatkozik; ebből a célból javaslatot tesz az európai „kék kártya” bevezetésére (3). A második javaslat a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárást létesít, valamint meghatározza a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogait (4). November 26-án a Bizottság jelentést (5) tett közzé a gyakran „befogadási feltételekről szóló irányelvként” említett, a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló irányelv alkalmazásáról (a 2003. január 27-i 2003/9/EK irányelv). Az értékelési jelentés eredményei, illetve a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről szóló zöld könyvről szóló konzultáció következtetései – a hágai program célkitűzéseivel összhangban – alkotják majd a befogadási feltételekre vonatkozó, 2010-ig létrejövő összehangoltabb jogi keret alapját. A Bizottság december 5-én „A közös bevándorláspolitika kialakítása felé” (6) címmel közleményt fogadott el. A bevándorlás jelenlegi kihívásaival történő szembenézés érdekében a közlemény meghatározza azt a módot, ahogyan az Uniónak ki kell dolgoznia a szolidaritáson és a terhek megosztásán alapuló, a gazdasági lehetőségeket jobban kihasználó, valamint a befogadási intézkedéseket megerősítő közös európai bevándorláspolitika megalkotására irányuló új kötelezettségvállalását. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 466 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2007) 512 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 637. COM(2007) 638. COM(2007) 745. COM(2007) 780.


139

Vízumok, határátlépés és belső mozgás Június 1-jén hatályba léptek az Európai Közösség és Oroszország közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről (1), illetve a visszafogadásról (2) szóló megállapodások. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás – a kölcsönösségi alapon tett könnyítések céljából – bevezeti a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tartózkodásra feljogosító vízumok kiadását a két fél állampolgárai számára. E megállapodás nem alkalmazandó Dánia, Írország, valamint az Egyesült Királyság területén. A Dániára nem alkalmazandó visszafogadásról szóló megállapodás az Oroszország vagy az Európai Unió tagállamai egyikének területére történő belépés, az ottani átmeneti vagy állandó tartózkodás feltételeinek meg nem felelő személyek azonosítása érdekében kölcsönösségi alapon gyors és hatékony eljárásokat hoz létre. November 29-én elfogadták az Európai Közösség és Ukrajna közötti megállapodást a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről (3), illetve a visszafogadásról (4) szóló megállapodást. Azonos megállapodásokat fogadtak el Albániával (kizárólag a vízumok kiadásáról) (5), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (6), Bosznia és Hercegovinával (7), a Montenegrói Köztársasággal (8), illetve november 8-án a Szerb Köztársasággal (9), továbbá november 22-én a Moldovai Köztársasággal (10). Július 11-én a Tanács elfogadta a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló határozatot (11). A rendelet eljárást hoz létre gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására korlátozott időtartamra szóló gyors operatív segítségnyújtás céljából arra az esetre, ha ezt sürgős és kivételes megterhelést jelentő helyzettel szembesülő tagállam kérelmezi amiatt, hogy a külső határok bizonyos pontjaira olyan harmadik országbeli állampolgárok érkeznek nagy számban, akik a tagállam területére illegálisan próbálnak belépni. Április 25-én a moldovai Chisianuban hivatalosan megnyitották az Európai Unió első Közös Vízumkérelmi Központját (12). E közös központ létrehozásának célja, hogy gyakorlatias módon megkönnyítse a moldovai állampolgárok számára történő vízumkiadást.

(1) 2007/340/EK határozat (HL L 129., 2007.5.17.). (2) 2007/341/EK határozat (HL L 129., 2007.5.17.). (3) 2007/840/EK határozat (HL L 332., 2007.12.18.). (4) 2007/839/EK határozat (HL L 332., 2007.12.18.). (5) 2007/821/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (6) 2007/824/EK, valamint 2007/817/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (7) 2007/822/EK, valamint 2007/820/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (8) 2007/823/EK, valamint 2007/818/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (9) 2007/825/EK, valamint 2007/819/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (10) 2007/827/EK, valamint 2007/826/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (11) HL L 199., 2007.7.31. (12) IP/07/561.

140


Schengeni Információs Rendszer Január 29-én a Tanács határozatot fogadott el a SISNET (1) (a schengeni környezet kommunikációs infrastruktúrája) 2007. évi költségvetéséről, amelyet 4 099 000 euróban határozott meg. Március 16-án a Bizottság a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (2) vonatkozó hálózati követelményeket megállapító két határozatot fogadott el. Június 12-én a Tanács határozatot hozott a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokban történő alkalmazásáról (3) (Ciprus kivételével). Ugyanazon a napon a Tanács a Schengeni Információs Rendszer második generációjáról (SIS II) szóló határozatot (4) is elfogadta. E határozat megállapítja a SIS II célkitűzéseit, műszaki felépítését és finanszírozását, illetve meghatározza a működésére és használatára vonatkozó szabályokat. Megállapítja az adatoknak a rendszerbe történő bevitelére vonatkozó külön szabályokat is. A schengeni térség bővítése November 8-án a Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az alábbi kilenc tagállam teljesítette minden területen (légi, szárazföldi és tengeri határok, rendőrségi együttműködés, Schengeni Információs Rendszer, adatvédelem és vízumok kiállítása) a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket: a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, valamint Szlovákia. December 6-án – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – a Tanács úgy határozott, hogy e tagállamok között, illetve e tagállamok és a schengeni vívmányokat teljes mértékben alkalmazó tagállamok között 2007. december 21-től a szárazföldi és tengeri, illetve 2008. március 30-tól a légi belső határokon megszünteti az ellenőrzést (5). Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • (1) (2) (3) (4) (5)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség: http://ec.europa.eu/justice_home/index_fr.htm Eurojust: http://eurojust.europa.eu/ Europol: http://www.europol.europa.eu/ Európai Rendőrakadémia (CEPOL): http://www.cepol.europa.eu/ 2000/265/EK határozat (HL L 85., 2000.4.6.). 2007/170/EK határozat (HL L 79., 2007.3.20.), valamint 2007/171/EK határozat (HL L 79., 2007.3.20.). 2007/471/EK határozat (HL L 179., 2007.7.7.). 2007/533/IB (HL L 2005., 2007.8.7.). 2007/801/EK határozat (HL L 323., 2007.12.8.).

KOCKÁZATKEZELÉS

141

2. szakasz

Kockázatkezelés Közegészségügy Általános jellemzők A Bizottság március 20-án jelentést fogadott el a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési közösségi hálózatához kapcsolódó korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) 2004–2005. évi működéséről (1). Az EWRS alkalmazásainak elemzése arról tanúskodik, hogy a tagállamok egyre gyakrabban használják ezt a rendszert, amely jelenleg megfelelő eszköznek tekinthető az intézkedések összehangolását és a közösségi szintű kockázatkezelést célzó gyors információközlésben. Október 23-án a Bizottság elfogadta az „Együtt az egészségért: stratégiai megközelítés az EU számára 2008–2013” című fehér könyvet (2). A jelentésben szereplő stratégiai célkitűzések a következők: az egészség védelme az öregedő Európában, a polgárok védelme az egészséget fenyegető veszélyektől, valamint a dinamikus egészségügyi rendszerek és az új technológiák támogatása. Ugyanezen a napon az Európai Parlament és a Tanács határozatot írt alá az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról (3). Emellett a Tanács december 6-i ülésén következtetéseket fogadott el az Európai Unió egészségügyi stratégiájáról. Az egészséget befolyásoló tényezők A Bizottság április 18-án jelentést fogadott el a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségi ártalom megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2003. június 18-i tanácsi ajánlás végrehajtásáról (4). A jelentés megállapítja, hogy a kábítószer okozta ártalmak megelőzése és mérséklése a közegészségügy nemzeti szinten egyértelműen megfogalmazott célja, és hogy minden tagállam – noha különböző mértékben – létrehozta a kábítószer-ártalom csökkentését célzó szolgáltatásait és létesítményeit. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy nem minden tagállam véli úgy, hogy a minőségbiztosítás, ellenőrzés és értékelés kormányzati feladat; általában azonban egyetértenek abban, hogy az ártalomcsökkentési gyakorlat keretében jobban előtérbe kell helyezni és ki kell aknázni a tudományos bizonyítékokat. (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 121. COM(2007) 630. 1350/2007/EK határozat (HL L 301., 2007.11.20.). COM(2007) 199.

142


Február 1-jén a Parlament állásfoglalást (1) fogadott el „Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzéséről; a túlsúly, az elhízottság és a krónikus betegségek megelőzésének európai dimenziójáról” címmel. A Parlament az elhízás problémáját az Európai Unió és a tagállamok politikai prioritásának tekinti. Felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan mechanizmusokat, amelyek a legjobb gyakorlat előmozdítására irányulnak az iskolákban a gyermekek egészséges táplálkozási szokásokkal kapcsolatos nevelése során. Végül megvizsgálja, milyen módon lehet a táplálkozást és a fizikai tevékenységet bevonni a többi közösségi politikába. A Bizottság május 30-án fehér könyvet fogadott el „A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról” címmel (2). A fehér könyv a táplálkozás és az egészségügy területén fennálló problémák orvoslására közösségi szinten hozható intézkedésekre összpontosít, de a tagállamok által a hatáskörükön belül hozható konkrét fellépéseket is javasol minden ágazatban. A Bizottság 2010-ben fogja megvizsgálni az elért eredményeket. Az étrenddel, testmozgással és egészséggel kapcsolatos, 2005 márciusában létesített európai cselekvési platform 2007-ben is további eredményeket hozott. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és a Bizottság emellett augusztus végén közös televíziós reklámkampányt indított, amelyben mindennapos rendszeres testmozgásra buzdította az európai polgárokat. További tudatosságnövelő fellépésre került sor november 8-án az egészséges táplálkozás és főzés európai napja alkalmával, amely a gyermekek elhízása elleni küzdelemhez kívánt hozzájárulni. Júniusban ezenkívül létrejött az Európai Alkohol és Egészség Fórum, amelynek feladata, hogy minden szinten – az európai szinttől a helyi szintig – konkrét lépéseket dolgozzon ki az alkoholfogyasztásból származó károk enyhítésére. A fórum két munkacsoportból áll: a tudományos csoport szakvéleményekkel látja el a fórum tagjait, a második csoport feladata pedig a helyes gyakorlatok azonosítása és intézkedési javaslatok megtétele a tagok számára. A dohányzás elleni küzdelem Január 30-án a Bizottság elfogadta „A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című zöld könyvet (3). A könyv összefoglalja a passzív dohányzás egészségügyi következményeit és a hozzá kapcsolódó gazdasági terheket, kitér arra, hogy a nagyközönség támogatja a dohányzás tilalmát, és tárgyalja a nemzeti és közösségi szinten hozott intézkedéseket. Célja továbbá, hogy összegyűjtse az érdekeltek véleményét a passzív dohányzás elleni küzdelem során hozott intézkedések horderejéről.

(1) HL C 250. E, 2007.10.25. (2) COM(2007) 279 (HL C 191., 2007.8.17.). (3) COM(2007) 27 (HL C 181., 2007.8.3.).

KOCKÁZATKEZELÉS

143

Miután az Európai Bíróság elutasította Németország panaszát a dohánytermékek reklámozásáról szóló irányelv ellen, mára minden tagállam átültette az irányelvet nemzeti jogába. Emellett a dohányzás elleni küzdelem keretében kötelező az egészségre gyakorolt káros hatásra vonatkozó szövegek használata, és piktogramok használatára is van lehetőség. A környezeti levegő minősége Július 4-én a Bizottság közleményt (1) fogadott el, amely támogatja a Tanács közös álláspontját (2) a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló irányelv elfogadásáról. Szervadományozás és szervátültetés A Bizottság május 30-án fogadta el „Szervadományozás és szervátültetés: uniós szintű szakpolitikai fellépések” című közleményét (3). Ebben három stratégiai kérdésre hívja fel a figyelmet: a szervekkel kapcsolatos minőségi és biztonsági követelmények biztosítására, a donorok rendelkezésre állásának növelésére és a szervekkel folytatott kereskedelem elleni harcra. A Bizottság a tagállamok közötti megerősített együttműködésre irányuló cselekvési tervet javasol, valamint a Szerződés 152. cikke alapján egy olyan irányelvet, amely előírja majd az emberi szervek minőségének és biztonságának alapvető elveit.

Fogyasztóvédelem A Bizottság február 8-án fogadta el a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló zöld könyvet (4). Ezzel új lendületet adott e jogszabályok átdolgozásának a fogyasztói bizalom megerősítése érdekében, egyöntetű jogszabályi keretek létrehozása és e szabályoknak a gyorsan változó digitális világ kihívásaihoz való hozzáigazítása révén. A Bizottság április 24-én ezzel összefüggésben közleményt fogadott el a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelv végrehajtásáról (5). Március 13-án a Bizottság elfogadta továbbá a „Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007–2013 – A fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük” című közleményt (6). Ebben az érintett időszakra három fő célkitűzést határozott meg: az európai fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 320 (HL C 191., 2007.8.17.). HL C 263. E, 2007.11.6. COM(2007) 275 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2006) 744 (HL C 61., 2007.3.15.). COM(2007) 210 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 99 (HL C 181., 2007.8.3.).

144


olyan súlyos kockázatokkal és fenyegetésekkel szemben, amelyekkel egyénként nem tudnának megbirkózni. A Bizottság célja, hogy ily módon 2013-ra elérje, hogy a belső piac integráltabb és hatékonyabb legyen, különösen a kiskereskedelem területén. Június 7-én a Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el az ingatlanok időben megosztott használati joga, a hosszú távra szóló üdülési termékek, azok továbbértékesítése és cseréje egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről (1). Az új javaslat célja a jelenlegi szabályozás joghézagainak megszüntetése, különösen a jogszabályok hatályának kiterjesztése a piacon megjelent új termékekre, és a védelem kiterjesztése olyan fontos területekre, mint az időben megosztott használati jog továbbértékesítése és a nyaralási módozatok cseréjét kínáló klubok. Július 25-én a Bizottság elfogadta második időközi jelentését a közös referenciakeretről az európai szerződésjog területén (2). Ebben áttekinti a referenciakeret tervezetét, amelynek célja, hogy a szerződési jogra vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata és az új jogszabályok kidolgozása során a Bizottság és az európai jogalkotók számára „eszköztárként” vagy kézikönyvként szolgáljon. Ismerteti továbbá a referenciakeretre vonatkozó további munkával kapcsolatos felfogását is.

Élelmiszer-biztonság, növényegészségügy, állategészségügy és állatjóllét Élelmiszer-biztonság Április 17-én a Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról és a 2377/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (3). A célkitűzés az, hogy továbbra is korlátozni kell a fogyasztó expozícióját az élelmiszertermelés céljából tartott állatok kezelésére szánt állatgyógyászati készítményekben felhasznált farmakológiai hatóanyagoknak, illetve azok állati eredetű élelmiszerekben előforduló maradékanyagainak. Élelmiszer-adalékanyagok Július 18-án a Bizottság jelentést fogadott el az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésében elért haladásról (4). A jelentés összegzi az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (SCF) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által az élelmiszeradalékanyagokról a közelmúltban végzett újraértékeléseket, és bemutatja az Európai Bizottság e tudományos véleményeken alapuló, kapcsolódó intézkedéseit. (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 303 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 447 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 194 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 418 (HL C 191., 2007.8.17.).

KOCKÁZATKEZELÉS

145

Növényegészségügy Január 29-én a Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (átdolgozás) (1). A vonatkozó közösségi jogszabályt 1992-ben fogadták el annak érdekében, hogy olyan összehangolt feltételeket hozzanak létre, amelyek biztosítják, hogy a vásárlók egészséges és jó minőségű gyümölcsszaporító és ültetvényanyaghoz jussanak. A jogszabály – elfogadása óta – a belső piac harmonizációját lehetővé tevő egyszerű, de hatékony eszköznek bizonyult. November 26-án (2) a Bizottság tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadott el a harmadik országokban a vetőmagtermesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűségéről szóló 2003/17/EK határozat módosításáról. Ez a javaslat 2012. december 31-ig elismeri a közösségi egyenértékűséget a 2003/17/EK határozatban felsorolt harmadik országok tekintetében. Állategészségügy és állatjóllét Szeptember 19-én a Bizottság közleményt (3) fogadott el az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013), melynek alapelve: „jobb megelőzni, mint gyógyítani”. A közösségi állat-egészségügyi szakpolitika értékelése megerősíti, hogy az évek során folyamatos fejlődés volt tapasztalható, és fontos ajánlásokat tartalmaz a jövőre nézve. Az állatjóllét területén a Tanács továbbá június 28-án irányelvet fogadott el a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (4). Június 11-én a Tanács rendeletet fogadott el, amelynek célja, hogy védelmezze a vízi közeget az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában való alkalmazásához kapcsolódó kockázatokkal szemben, és ily módon járuljon hozzá az ágazat fenntartható fejlődéséhez Európában (5).

Közlekedésbiztonság Tengeri biztonság és védelem Az Európai Parlament és a Tanács április 25-i 457/2007/EK rendeletével (6) módosította a kettős héjazatú vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldással rendelkező egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra vonatkozó előírások gyorsított bevezetéséről szóló 417/2002/EK rendeletet. Ez az új rendelet előírja, hogy nehézolajat szállító olajszállító tartályhajók, tekintet nélkül arra, hogy mely tagállam lobogója alá tartoznak, nem (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 31. 2007/780/EK határozat (HL L 314., 2007.12.1.). COM(2007) 539 (HL C 4., 2008.1.9.). 2007/43/EK irányelv (HL L 182., 2007.7.12.). 708/2007/EK rendelet (HL L 168., 2007.6.28.). HL L 113., 2007.4.30.

146


futhatnak be a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy tengeri terminálokba, és nem futhatnak ki onnan, illetve nem horgonyozhatnak ilyen területeken, kivéve, ha ezek kettős héjazatú olajszállító tartályhajók. Október 22-én a Bizottság módosított rendeletjavaslatot fogadott el a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelősségéről (1). A javaslat célja, hogy a szállítóknak és a hajók utasainak – függetlenül a hajók útvonalától – olyan harmonizált jogi keretet biztosítson, amely meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket. Október 24-én a Bizottság továbbá elfogadta a hajótulajdonosok polgári jogi felelősségéről és az általuk nyújtandó pénzügyi biztosítékokról szóló módosított irányelvjavaslatot (2). A javaslat meghatározza azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik mind a balesetek megelőzését, mind pedig a károk helyreállítását. Repülésbiztonság és -védelem A Bizottság január 24-én elfogadta „Az európai repülőterek kapacitására, hatékonyságára és biztonságára irányuló cselekvési terv” című közleményét (3). Ebben ismerteti átfogó cselekvési tervét az európai repülőterek túlterheltségének leküzdésére irányuló egységes stratégia alkalmazása érdekében. A Bizottság öt fő intézkedést javasol: a jelenlegi repülőtér-kapacitás jobb kihasználását; a légikikötők biztonsági műveleteinek egységes megközelítését; a „módközi szállítás” előmozdítását, azaz közlekedési módok összekapcsolását és együttes működtetését; a repülőterek környezeti kapacitásának és az új repülőtér-infrastruktúra tervezési keretének javítását; valamint költséghatékony technológiai megoldások kifejlesztését és alkalmazását. A áruk és szolgáltatások kereskedelmének megkönnyítése érdekében, és hogy az értékelések, vizsgálatok és ellenőrzések párhuzamos végzését a lehető legnagyobb mértékben korlátozni lehessen, a Bizottság június 14-én határozati javaslatot fogadott el az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a polgári repülés biztonságának szabályozásában való együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről (4). A Tanács a javaslatot november 26-án elfogadta.

Energetikai biztonság és a létesítmények működési biztonsága A nukleáris tájékoztató programról szóló január 10-i közleményében (5) a Bizottság magas szintű közösségi munkacsoport létrehozását javasolja az egyes tagállamok nukleáris hatóságainak részvételével, hogy az közös álláspontot alakítson ki és közösségi szabályokat fektessen le a nukleáris biztonság területén (6). (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 645. COM(2007) 674. COM(2006) 819 (HL C 138., 2007.6.22.). COM(2007) 325 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2006) 844 (HL C 138., 2007.6.22.). Lásd e jelentés II. fejezete 2. szakaszának „Energia” című részét.

KOCKÁZATKEZELÉS

147

Ugyanezen a napon a Bizottság egy másik közleményt is elfogadott „Egy európai stratégiai energiatechnológiai terv felé” címmel (1). Ebben kiemeli az energetikai technológiák alapvető szerepét abban, hogy szembe lehessen nézni az energiapolitika előtt álló − az energiaellátás biztonsága, az éghajlatváltozás és a versenyképesség jelentette − kihívásokkal. Bejelenti, hogy konkrét európai stratégiai energiatechnológiai tervét az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésszakán kívánja jóváhagyásra előterjeszteni. A Tanács február 19-én elfogadta a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló 300/2007/Euratom rendeletet (2), amelynek célkitűzése magas szintű nukleáris biztonság és a sugárvédelem előmozdítása, valamint hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazása. A Bizottság február 27-én munkadokumentumot fogadott el, amely megadja a nukleáris biztosítékok Európai Unión belüli végrehajtására vonatkozó átdolgozott koncepciójának kereteit, és ismerteti annak általános elveit. A dokumentumot alapos konzultációnak vetették alá a tagállamok szakértői körében, akiknek jóváhagyását elnyerte. 2007-ben végleges formát kapott, és így a biztosítékok területén folytatandó további tevékenységek alapjául szolgálhat. Február 28-án a Tanács tudomásul vette a bizottsági dokumentumot és az elért széles körű konszenzust, ami a Közösségen belül új korszak kezdetét jelzi a nukleáris biztosítékok területén. Július 10-én a Tanács határozatot (3) fogadott el, amellyel jóváhagyja, hogy az Európai Atomenergia-közösség továbbra is teljes mértékben részt vegyen a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezményben. A Bizottság december 19-én hozta meg a csatlakozásra vonatkozó döntést. A Bizottság július 17-én határozatot fogadott el a nukleáris biztonsággal és a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó magas szintű európai csoport létrehozásáról (4). Ez a magas szintű csoport tanácsot ad a Bizottságnak, és segíti abban, hogy fokozatosan közös álláspontot és idővel további európai szabályokat dolgozzon ki a nukleáris létesítmények biztonsága, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék biztonságos kezelése terén. Az Európai Unió kötelezettségvállalásának megfelelően, amely szerint megfelelő pénzügyi segítséget nyújt Szlovákiának, hogy ezzel támogassa az első generációs szovjet tervezésű atomreaktorok bezárására irányuló erőfeszítéseit, a Tanács május 14-én rendeletet (5) fogadott el, amely megállapítja a 2007–2013-as időszakra nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulást.

(1) (2) (3) (4) (5)

COM(2006) 847 (HL C 138., 2007.6.22.). HL L 81., 2007.3.22. 2007/513/Euratom határozat (HL L 190., 2007.7.21.). 2007/530/Euratom határozat (HL L 195., 2007.7.27.). 549/2007/Euratom rendelet (HL L 131., 2007.5.23.).

148


A Bizottság december 12-én elfogadta második jelentését a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szánt pénzügyi források felhasználásáról (1). A jelentés az összes nukleáris létesítményre kiterjed, és foglalkozik a leszerelési alapok felhasználásával és a hulladékok kezelésének kérdésével is.

Polgári védelem és az Európai Unió Szolidaritási Alapja Polgári védelem Március 5-én a Tanács polgári védelmi pénzügyi eszközt hozott létre (2). Ez lesz az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának hatálya alá tartozó reagálás, illetve megelőzési és felkészültségi intézkedések pénzügyi alapja (3), továbbá jogi és pénzügyi alapul szolgál majd az ez idáig a 2000–2006. évi polgári védelmi cselekvési program (4) hatálya alá tartozó intézkedések hatékonyabb végrehajtásához is. Emellett új területekre is kiterjed majd, hozzájárulva többek között az észlelő és korai előrejelzési rendszerek kidolgozásához és létrehozásához, az e rendszerek szükségességére és megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányok, valamint azok egymáshoz és a mechanizmushoz való kapcsolódásának elősegítése révén. Az eszközre szánt pénzügyi keret a 2007–2013-as időszakra 189,8 millió eurót tesz ki. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja Június 7-én az Európai Parlament és a Tanács határozatot fogadott el az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről (5). A Görögországban és Magyarországon bekövetkezett súlyos áradások következményeinek vizsgálata után az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 24 370 114 EUR összeget vettek igénybe kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában. Október 24-én az Európai Parlament és a Tanács egy második határozatot is elfogadott az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről (6). Ez a határozat a Németországot januárban sújtó Kyrill hurrikán és a franciaországi Réunion szigeten bekövetkezett Gamède trópusi ciklon katasztrofális következményeire reagált. A Szolidaritási Alapból e két esetben összesen 172,2 millió eurót vettek igénybe. December 10-én a Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Szolidaritási Alapból 162 millió eurós segítséget juttassanak az árvíz sújtotta nagybritanniai régióknak (7).

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 794. 2007/162/EK, Euratom határozat (HL L 71., 2007.3.10.). 2001/792/EK, Euratom határozat (HL L 297., 2001.11.15.) 137 (HL C 236., 2005.9.24.). 2005/12/EK határozat (HL L 6., 2005.1.8.). 930/2007/EK határozat (HL L 202., 2007.8.3.). 1530/2007/EK határozat (HL L 337., 2007.12.21.). IP/07/1885.

KOCKÁZATKEZELÉS

149

Október 25-én a Bizottság elfogadta „Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – 2006. évi jelentés” (1) című dokumentumot, amely összefoglalja az alap 2006. évi tevékenységét, és beszámol az év folyamán érkezett új kérelmek elbírálásáról, a folyamatban lévő támogatások végrehajtásának ellenőrzéséről, valamint a végrehajtási jelentések értékeléséről lezárásuk előkészítése céljából.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme Július 23-án (2) az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési program (Hercule II program) létrehozásáról szóló 804/2004/EK határozat (3) módosításáról és meghosszabbításáról szóló határozatot. E jogalapot teremtő jogi aktus a támogatásokon kívül ezentúl kiterjed a közbeszerzési szerződésekre is, és a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni küzdelmet is magában foglalja. A program célkitűzéseinek kiterjesztése a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni küzdelemre az e területen a nemzeti és a közösségi hatóságok megerősített együttműködésének köszönhetően kifejtett fokozott erőfeszítéseket tükrözi. A Hercule II program a 2007–2013-as időszakra vonatkozik, és pénzügyi keretösszege 98,5 millió EUR. A programnak le kell fednie a Bizottságnak a csalás elleni küzdelem kereteibe tartozó általános tevékenységeivel kapcsolatos összes működési kiadást, és ennek érdekében többfajta tevékenység pénzügyi támogatását írja elő, köztük technikai segítségnyújtást a nemzeti hatóságok számára, képzés, szemináriumok és konferenciák szervezését és összehasonlító jogi tanulmányok megvalósítását. A program címzettjei a tagállamok nemzeti hatóságai, a tagállamokban vagy a csatlakozó országokban és a tagjelölt országokban működő kutatási központok és nonprofit szervezetek. Emellett egyes harmadik országok állampolgárainak részvételi költségei is támogathatók e program keretében. December 17-én a Bizottság közleményt (4) fogadott el a jogszabályok csalásbiztosságának dinamikus megközelítéséről, melynek célja egy új megelőzési mechanizmus létrehozása. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• •

(1) (2) (3) (4)

Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/index_fr.htm Fogyasztóvédelem: http://ec.europa.eu/consumers/index_hu.htm

COM(2007) 632 (HL C 9., 2008.1.15.). 878/2007/EK határozat (HL L 193., 2007.7.25.). HL L 143., 2004.4.30. COM(2007) 806.

150

• • • • • • •

A BIZTONSÁG ÉS A SZABADSÁG CÉLKITŰZÉSE Élelmiszer-biztonság: http://ec.europa.eu/food/food/index_fr.htm Közegészségügy: http://ec.europa.eu/health/index_fr.htm Közlekedés: http://ec.europa.eu/transport/index_fr.html Európai Tengerbiztonsági Ügynökség: http://emsa.europa.eu/ Energia: http://ec.europa.eu/energy/index_fr.html Nemzetközi Atomenergia-ügynökség: http://www.iaea.org/ Európai Csalás Elleni Hivatal: http://ec.europa.eu/anti_fraud/index_hu.html

V. fejezet

Az Európai Unió mint globális partner Háttér Az Unió globális partneri szerepének megerősítése Az állam- és kormányfők 2005 októberében Hampton Courtban tartott informális találkozóját követően határozat született az Európai Unió külső tevékenységének megerősítését, illetve a belső és a külső szakpolitikák közötti jobb összhang megteremtését szolgáló intézkedések szükségességéről, az európai alkotmányról szóló szerződés elfogadásának meghiúsulása ellenére is. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2006-ban közleményt fogadott el, amely számos gyakorlati javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehetne megerősíteni Európa világban betöltött szerepének koherenciáját, hatékonyságát, és miképpen lehetne láthatóságát fokozni anélkül, hogy az a Szerződés módosítását szükségessé tenné. A célkitűzés Európa globális partneri szerepének fokozása jobb stratégiai tervezés révén, valamint minden egyes új európai tanácsi elnökségi ciklus kezdetén az érdekek megvitatása által, továbbá a Bizottság és a Tanács titkársága közötti együttműködés erősítése, a tagállamokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítése, utóbbiak diplomáciai szolgálatai és a Tanács titkársága közötti dolgozói csereprogram, végül pedig az Unió külső tevékenysége elszámoltathatóságának, a polgárok tájékoztatásának és Európa világban betöltött szerepe láthatóságának javítása által.

1. szakasz

Jószomszédi viszonyok Bővítési folyamat és előcsatlakozási stratégia Általános megközelítés A Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásáról szóló szerződés hatálybalépését követően e két ország január 1-jén megkapta a tagállami státuszt.

152

AZ EURÓPAI UNIÓ MINT GLOBÁLIS PARTNER

November 6-án a Bizottság elfogadta a „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2007–2008” (1) című közleményt. A közlemény a jelenlegi bővítési menetrendre utal, amely a nyugat-balkáni országokat és Törökországot foglalja magában. Az Európai Tanács által 2006 decemberében elfogadott, megújított bővítési konszenzus folytatását képezi. E konszenzus a kötelezettségvállalások megerősítése, a tisztességes és szigorú feltételrendszer alkalmazása, valamint a közvéleménnyel folytatott jobb kommunikáció elvein alapul, és mindehhez hozzáadódik az Unió új tagállamok befogadására irányuló képessége is. A dokumentum meghatározza azon intézkedéseket, melyek célja javítani a bővítési folyamat minőségét a referenciakritériumok teljes körű alkalmazásával, már a folyamat korai szakaszában nehéz reformok vállalása árán, hozzájárulva a tárgyalási folyamat fokozottabb átláthatóságához, valamint a kulcsfontosságú politikai területekre vonatkozó első hatástanulmányok elkészítése révén. Ezenfelül olyan megközelítést kínál, amelynek köszönhetően a tagjelölt országok eredményesen felvállalhatják az előttük álló legfőbb kihívásokat, így például a közhatalom erősítése, a jogállamiság, a megbékélés, a közigazgatási és igazságügyi reformok, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem problémáját. A közlemény emellett intézkedési javaslatokat tesz, melyek célja ezen országok segítése a csatlakozásra irányuló erőfeszítéseikben – így a civil társadalom és a párbeszéd fejlesztésének előmozdítását és az adományozók közötti szorosabb együttműködést szolgáló eszköz létrehozását – és a későbbi bővítések nyilvánosság általi támogatottságának fokozása. A reformok időszerű prioritásainak meghatározására a Bizottság a közleménnyel egyidejűleg közzétette a Tanács határozatjavaslatait a Törökországgal (2), Horvátországgal (3) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (4) létesített csatlakozási partnerségek, valamint az Albániával (5), Bosznia-Hercegovinával (6) és Szerbiával (7) (8) kötött európai partnerségek felülvizsgálatáról. Montenegró vonatkozásában a Tanács január 22-én már elfogadta az európai partnerséget (9) (lásd alább). E partnerségek meghatározzák azon prioritásokat, amelyek a jövőbeni uniós csatlakozásra való felkészülés során az egyes országok előtt állnak. Az említett prioritások képezik a közösségi pénzügyi támogatás programozásának alapját, amelyet továbbra is biztosítani fognak a megfelelő pénzügyi eszközök, köztük az előcsatlakozási támogatási eszköz formájában. 2007-ben a vízumkiadás megkönnyítését szolgáló megállapodások, illetve visszafogadási megállapodások (10) aláírására került sor az Európai Unió és a Nyugat-Balkán államai (1) COM(2007) 663. (2) COM(2007) 661. (3) COM(2007) 658. (4) COM(2007) 659 és COM(2007) 662. (5) COM(2007) 656. (6) COM(2007) 657. (7) Ideértve Koszovót az ENSZ égisze alatt, a Biztonsági Tanács 1999. június 10-i, 1244. sz. határozatának megfelelően. (8) COM(2007) 660. (9) 2007/49/EK határozat (HL L 20., 2007.1.27.). (10) Lásd e jelentés IV. fejezete 1. szakaszának „A külső határok igazgatása és bevándorlás” című részét.

JÓSZOMSZÉDI VISZONYOK

153

között (Albániával egy visszafogadási megállapodás már hatályban van). E megállapodások 2008. január 1-jén lépnek hatályba. Általuk jelentősen javulnak az Unió területére való belépéshez szükséges vízum megszerzésének feltételei, így azok fontos lépést jelentenek a vízumrendszer teljes liberalizációjának útján. Pénzügyi támogatás A január 1-je óta hatályos új előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) (1) valamennyi előcsatlakozási támogatást egyetlen eszközzé alakítja, és felváltja a PHARE, az ISPA és a SAPARD előcsatlakozási pénzügyi eszközöket, a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatási eszközt, illetve a Nyugat-Balkán országainak nyújtott CARDS pénzügyi eszközt. Az IPA kiterjed a tagjelölt országokra és a potenciális jelöltekre, és a 2007–2013 közötti időszakban összesen 11,468 milliárd EUR támogatást bocsát rendelkezésükre. November 6-án elfogadták az IPA 2009–2011 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív pénzügyi keretét (2), ami tájékoztatást nyújt az eszköz rendelkezésére álló és az IPA-rendeletben előírt összes előirányzatnak a Bizottság javaslata szerinti indikatív bontásáról. Megadja a költségvetési eljárásnak a bővítésre vonatkozó teljes intézkedéscsomag politikai keretét, országonként és intézkedésenként részletezi az előcsatlakozási támogatási eszközök felhasználását erre az időszakra vonatkozóan, és információt nyújt a regionális és horizontális programokhoz nyújtott előirányzatokról, illetve a támogatási kiadásokra fordított összegekről. Az IPA 2007. évi előirányzatának bontását (3) országonként és intézkedésenként az 1. táblázat tartalmazza. 2007 első félévében a Bizottság valamennyi tagjelölt ország vonatkozásában elfogadta az első többéves indikatív tervezési dokumentumokat. Az egyes kedvezményezett országokra és a több kedvezményezettre irányuló programokra létrehozott e stratégiai programozási dokumentumok figyelembe veszik a többéves indikatív pénzügyi keretben javasolt indikatív bontást. E dokumentumok alapján nyújtják az előcsatlakozási támogatást. A második félév folyamán a Bizottság elfogadta mindegyik éves és többéves programot, amelyekben az indikatív dokumentumok által meghatározott fő cselekvési területek és prioritások bontásra kerültek konkrét intézkedések és finanszírozandó projektek szerint. 2007-ben Törökország, Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vált az IPA „regionális fejlesztés” és „emberi erőforrás fejlesztése” intézkedési terület kedvezményezettjévé. A „regionális fejlesztés” megnevezésű intézkedési terület célja ezen országok felkészülésének támogatása a közösségi kohéziós politika – különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap – végrehajtására, míg az „emberi erőforrás fejlesztése” megnevezésű intézkedési terület a kohéziós politikára (1) 1085/2006/EK rendelet (HL L 210., 2006.7.31.). (2) COM(2007) 689. (3) COM(2006) 672.

154


és az Európai Szociális Alappal folytatandó munkára való felkészülést segíti. A 2007– 2009 közötti időszakban 920 millió EUR összeget irányoztak elő operatív programok céljára, melyek a tagjelölt országokat hivatottak segíteni e kulcsfontosságú területeken. Emellett ezen országokat az IPA „vidékfejlesztés” című intézkedési területe is támogatja, amely a közös agrárpolitikára és az ahhoz kapcsolódó politikákra, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) felhasználására való felkészülésre terjed ki. Erre a célra a 2007–2009-es időszakban 255 millió EUR előirányzatot biztosítottak. Február 27-én, a Bizottságot a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásának felelőssége alól mentesítő számvevőszéki jelentést követően a Tanács gratulált az előcsatlakozási alapok megfelelő kezeléséhez. November 6-án a Bizottság elfogadta a „2006. évi jelentés a PHARE programról, az előcsatlakozási és az átmeneti eszközökről” (1) című dokumentumot. E jelentés értékeli a PHARE program által elért eredményeket a tíz új tagország, valamint Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében. Emellett értékelést ad az új tagországokra vonatkozó átmeneti támogatási program, Ciprus, Málta és Törökország esetében pedig az előcsatlakozási eszközök helyzetéről is. November 7-én a Bizottság elfogadta a „2006. évi általános jelentés az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközéről (ISPA)” (2) című dokumentumot. A jelentés elemzi az ISPA végrehajtása során elért eredményeket a három kedvezményezett ország (Bulgária, Horvátország, Románia) vonatkozásában. Bulgária és Románia januári csatlakozását követően immár Horvátország marad az ISPA egyedüli kedvezményezettje. November 9-én a Bizottság elfogadta a három előcsatlakozási támogatási eszköz 2006-os pénzügyi tevékenységéről szóló „Általános jelentés a 2006. évi előcsatlakozási támogatásról (PHARE – ISPA – SAPARD)” (3) című dokumentumot. Tagjelölt országok Törökország Törökországgal folytatódtak a csatlakozási tárgyalások. Az összesen 33 átvilágítási jelentésből (screening) a Bizottság 27-et nyújtott be a Tanácsnak. E pillanatig a tárgyalások a közösségi vívmányok négy fejezete esetében indultak meg (tudomány és kutatás, iparpolitika, statisztika és pénzügyi ellenőrzés), és egy fejezet esetében zárultak le átmenetileg (tudomány és kutatás).

(1) COM(2007) 679. (2) COM(2007) 685. (3) COM(2007) 692.


155

1. TÁBLÁZAT A 2007. évi előcsatlakozási támogatási eszköz előirányzatának bontása országonként és intézkedésenként

(EUR)

Ország

Intézkedési terület

2007

Horvátország

Átmeneti és intézményépítési támogatás Határokon átnyúló együttműködés Regionális fejlesztés Emberi erőforrások fejlesztése Vidékfejlesztés

49 611 775 9 688 225 45 050 000 11 377 000 25 500 000

Összesen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Törökország


141 227 000 41 641 613 4 158 387 7 400 000 3 200 000 2 100 000

Összesen

58 500 000


256 702 720 2 097 280 167 500 000 50 200 000 20 700 000

Összesen Albánia

Átmeneti és intézményépítési támogatás Határokon átnyúló együttműködés

Bosznia és Hercegovina


Összesen

Összesen

497 200 000 54 318 790 6 681 210 61 000 000 58 136 394 3 963 606 62 100 000

Montenegró

Átmeneti és intézményépítési támogatás Határokon átnyúló együttműködés Összesen

31 400 000

Szerbia


181 496 352 8 203 648

Koszovó (1)


Összesen

Összesen

27 490 504 3 909 496

189 700 000 68 300 000 0 68 300 000

Országprogramok összesen Regionális és horizontális programok Adminisztratív kiadások

1 109 427 000 108 980 000 44 793 000

Végösszeg

1 263 200 000

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozatában meghatározott státusz szerint.

156


Folytatódott az intenzívebb politikai párbeszéd az Európai Unió és Törökország között. E politikai párbeszéd keretében júniusban és novemberben miniszteri szintű, márciusban és szeptemberben politikai igazgatói szintű találkozókra került sor. A társulási bizottság márciusban ült össze. Az EK–Törökország vámunió új lendületet adott az Unió és Törökország közötti kétoldalú kereskedelemnek, és ezáltal Törökország az Unió hetedik legjelentősebb kereskedelmi partnerévé vált. A november 6-i értékelő jelentés (1) szerint Törökország továbbra is kellően szem előtt tartja a koppenhágai politikai kritériumokat. A gazdasági kritériumokat illetően Törökország működő piacgazdaságnak tekinthető. Az országnak sikerült elérnie, hogy jobban megfeleljen az uniós csatlakozással járó kötelezettségeknek, és a legtöbb területen haladást könyvelhet el, de az összehangolást ezután is tovább kell folytatnia. Horvátország Horvátországgal folytatódtak a csatlakozási tárgyalások. Az átvilágítási eljárás befejeztével a Bizottság mind a 33 átvilágítási jelentést (screening) átnyújtotta a Tanácsnak. Eddig a tárgyalások a közösségi vívmányok 14 fejezetére vonatkozóan indultak meg (tudomány és kutatás, oktatás és kultúra, gazdaság- és monetáris politika, iparpolitika, vámügyek, szellemi tulajdonjogok, szolgáltatások, társasági jog, statisztika, pénzügyi szolgáltatások, pénzügyi ellenőrzés, információs társadalom és média, fogyasztó- és egészségvédelem, valamint külkapcsolatok), és közülük két fejezet esetében zárultak le átmenetileg (tudomány és kutatás, oktatás és kultúra). A politikai párbeszéd keretében áprilisban miniszteri szintű, júniusban főtisztviselői szintű találkozókra került sor Brüsszelben. A stabilizációs és társulási tanács áprilisban ült össze. Április 25-én az Európai Parlament határozatot fogadott el a Bizottság 2006. évi értékelő jelentéséről. December 10-én e jelentés alapján a Tanács üdvözölte a Horvátország által elért eredményeket, mely ország általában véve további előrelépéseket könyvelhetett el az elmúlt év során, így a csatlakozási folyamat egyre fontosabb és egyre több elvárást jelentő szakaszába léphetett. Miközben megállapította, hogy a tárgyalások jó mederben folynak, a Tanács emlékeztetett rá, hogy számos területen még komoly erőfeszítésekre van szükség. Horvátországnak az elért eredményeket kiaknázva további lépéseket kell tennie, különösen az igazságügyi rendszer és a közigazgatás reformja, a korrupció elleni küzdelem, a gazdasági reformok, a kisebbségek jogai, a menekültek hazatelepülése és a háborús bűnösök üldözése terén. Fokozott erőfeszítésekre van szükség továbbá a jószomszédi viszonyok biztosítása érdekében, nevezetesen a szomszédos országokkal függőben lévő kétoldalú problémák kielégítő rendezését illetően, különös tekintettel a határok kérdésére. (1) COM(2007) 663 és SEC(2007) 1436.


157

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság A stabilizációs és társulási bizottság júniusban, a stabilizációs és társulási tanács júliusban ült össze. Július 12-én az Európai Parlament határozatot fogadott el a Bizottság 2006. évi értékelő jelentéséről. Ebben üdvözli az elért eredményeket, de hangsúlyozza, hogy a reformok ütemét fenn kell tartani, és az elfogadott jogszabályokat mielőbb megfelelően végre kell hajtani, különösen a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, valamint a korrupcióellenes küzdelem területein. A Bizottság november 6-i értékelő jelentésében (1) örömét fejezi ki bizonyos elért eredmények láttán, nevezetesen a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági reformok vonatkozásában. Aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy az országban még változatlanul fennálló politikai feszültségek továbbra is hátráltatják a reformok elfogadását. Potenciális tagjelölt országok Albánia Albániával 2006 decembere óta ideiglenes megállapodás van érvényben. Június folyamán találkozóra került sor a miniszteri trojka és Albánia között, mely a főbb politikai prioritásokra összpontosult, ideértve a regionális kérdéseket is. December 6-án a vegyes bizottság megtartotta éves ülését a stabilizációs és társulási megállapodás keretében kötött ideiglenes megállapodás hatékony működésének figyelemmel kísérése céljából. December 10-én a Bizottság értékelő jelentése alapján a Tanács megállapította, hogy Albánia bizonyos területeken haladást ért el, és kellően tiszteletben tartotta a stabilizációs és társulási megállapodás keretében vállalt kereskedelmi kötelezettségeit. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a jogállamiság és a felelős kormányzás, különösen pedig a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem továbbra is nagy kihívásnak számít, mellyel csak fokozott erőfeszítések árán lehet szembenézni. Bosznia és Hercegovina Márciusban és júliusban a Tanács felülvizsgálta az Európai Unió különleges képviselőjének megbízatását, és azt 2008 februárjáig meghosszabbította. Június 18-án a Tanács határozatot fogadott el, mellyel a 2007. július 1-jétől 2008. február 29-ig tartó időszakra Miroslav Lajčákot nevezte ki az Európai Unió Bosznia és Hercegovina-i különleges képviselőjének (2) (lásd még e fejezet 4. szakaszának „Közös kül- és biztonságpolitika” című részét is).

(1) COM(2007) 663 és SEC(2007) 1432. (2) 2007/427/KKBP határozat (HL L 159., 2007.6.20.).

158


Szeptemberben az Egyesült Nemzetek közgyűlésével párhuzamosan találkozóra került sor a miniszteri trojka, illetve Bosznia és Hercegovina között. Novemberben a Tanács 2009 végéig meghosszabbította az Európai Unió Rendőri Missziójának (EUPM) megbízatását. December 10-én a Bizottság november 6-i értékelő jelentése (1) alapján a Tanács üdvözölte a közelmúlt kedvező fejleményeit, így például a rendőrségi reform iránti elkötelezettség újbóli kifejezésre juttatását. Ismét aggályának adott azonban hangot a Bosznia és Hercegovinában tapasztalható politikai helyzet, illetve a reformfolyamatnak az elmúlt év során bekövetkezett lelassulása miatt. Montenegró Január 22-én a Tanács európai partnerséget fogadott el Montenegróval (2), annak 2006. júniusi függetlenségét követően. E szöveg átveszi a Szerbia és Montenegróval létesített európai partnerségben Montenegróra vonatkozó részeket (3), illetve ajánlásokat fogalmaz meg azon új jogkörökhöz és kihívásokhoz kapcsolódóan, amelyekkel Montenegrónak immár független országként szembe kell néznie. Október 15-én írták alá a stabilizációs és társulási megállapodást, valamint a Montenegrói Köztársasággal folytatott kereskedelemről és kísérő intézkedésekről szóló ideiglenes megállapodást (4). Az ideiglenes megállapodásnak 2008. január 1-jén kell hatályba lépnie. Montenegró közösségi programokban való részvételének lehetővé tétele érdekében a Tanács a 8. jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról határozott. A Bizottság Montenegrói Delegációja november 1-jével kezdte meg működését. A Bizottság november 6-i értékelő jelentésében (5) kiemelte a Montenegró által az intézmény- és igazságügyi fejlesztés terén elért eredményeket, nevezetesen az európai szabványokkal messzemenően összhangban lévő alkotmány elfogadását. Egyúttal ösztönözte Montenegrót a reformok folytatására, különösen a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, illetve az ország igazgatási kapacitásának erősítése terén. Szerbia (6) A Szerbiával folytatott politikai párbeszéd keretében március hónapban miniszteri szintű találkozóra került sor. Novemberben a Tanács határozatjavaslatot fogadott el a stabilizációs és társulási megállapodás aláírásáról (7). A megállapodás aláírásához a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes körű együttműködésre van szükség. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 663 és SEC(2007) 1430. 2007/49/EK határozat (HL L 20., 2007.1.27.). 2006/56/EK határozat (HL L 35., 2006.2.7.). COM(2007) 350 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 633 és SEC(2007) 1434. Ideértve Koszovót az ENSZ égisze alatt, a Biztonsági Tanács 1999. június 10-i, 1244. sz. határozatának megfelelően. (7) COM(2007) 743.


159

A Bizottság november 6-i értékelő jelentése (1) alapján a Tanács december 10-én felszólította Szerbiát reformtörekvései folytatására, nevezetesen az igazságszolgáltatás és a közbiztonság területén, illetve további erőfeszítésekre ösztönözte az országot a korrupció elleni küzdelem és a gazdaság szerkezeti reformja tekintetében. Tekintettel Szerbia intézményi kapacitására, a Tanács meggyőződése, hogy az ország képes lesz a megkötendő stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásának biztosítására, illetve uniós felkészülésének felgyorsítására. Márciusban a Koszovó végleges státuszáról szóló tárgyalások felügyeletét ellátó ENSZkülönmegbízott, a korábbi finn elnök, Martti Ahtisaari átfogó rendezési javaslatot terjesztett be Koszovóról az Egyesült Nemzetek főtitkárának. Mivel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának nem sikerült megállapodásra jutnia Koszovó leendő státuszának kérdésében, az Európai Unió–Egyesült Államok–Oroszország trojka égisze alatt és közvetítésének köszönhetően szeptember 28-án közvetlen ülések és tárgyalások sorozata kezdődött Priština és Belgrád között. Miután e tárgyalások nem vezettek eredményre, a trojka kapcsolattartó csoportja december 7-én beterjesztette a folyamatról szóló tényszerű jelentését az Egyesült Nemzetek főtitkárának. Márciusban és novemberben a stabilizációs és társulási folyamat ellenőrzési mechanizmusának két ülésére került sor Koszovóval, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244 (1999) határozatában meghatározott státusz szerint. A Tanács december 10-én tudomásul vette az ideiglenes önkormányzati intézmények által egyes prioritások vonatkozásában elért eredményeket, de hangsúlyozta, hogy további jelentős erőfeszítésekre van szükség a jogállamiság, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem politikájának megerősítése, valamint az egyes közösségek közötti párbeszéd fokozása érdekében. Kiemelte a szabványok további hatékony végrehajtásának fontosságát Koszovó számára, nevezetesen a kisebbségvédelem, illetve a történelmi és vallási emlékhelyek megóvása szempontjából, és hangsúlyozta, hogy Koszovó státuszának rendezése megkönnyítené a reformprogram előrehaladását. A Tanács megerősítette, hogy az Európai Unió továbbra is ellátja kötelességeit Koszovóban. A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) Március 5-én a Tanács ismét megújította az ICTY megbízatása hatékony végrehajtásának támogatása céljával meghatározott intézkedéseket (2). Az intézkedések célja, hogy megtiltsák azon személyek belépését az Európai Unió területére, akikről a tevékenységük alapján joggal feltételezhető, hogy segítséget nyújtanak az ICTY által vád alá helyezett személyeknek az igazságszolgáltatás további elkerülésében, vagy akik tevékenységükkel más módon akadályozhatják az ICTY megbízatásának hatékony végrehajtását.

(1) COM(2007) 663 és SEC(2007) 1435. (2) 2007/150/KKBP közös álláspont (HL L 66., 2007.3.6.).

160


Június 18-án (1) és július 23-án (2) a Tanács határozatokat fogadott el az ICTY megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására meghatározott intézkedések megújításáról szóló 2004/293/KKBP közös álláspont végrehajtásáról. Június 28-án (3) határozatot fogadott el az ICTY megbízatása hatékony végrehajtásának támogatását szolgáló új intézkedésekről szóló 2004/694/KKBP közös álláspont végrehajtásáról. E három határozat módosította a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékét. Az ICTY vonatkozásában további információk e fejezet 4. szakaszának „Közös kül- és biztonságpolitika” című részében találhatók. Ciprusi török közösség Január 22-i következtetéseiben a Tanács megállapította a ciprusi török közösség fejlődése tekintetében elért előrehaladást, nevezetesen a Ciprus újraegyesítésének megkönnyítését célzó pénzügyi támogatásról szóló rendelettel kapcsolatos munkát illetően. Haladéktalanul tovább kell folytatni a Ciprusi Köztársaság kormányának tényleges ellenőrzésén kívül eső területekkel folytatott kereskedelem különös feltételeiről szóló tanácsi rendelet létrehozására irányuló munkát.

Európai szomszédságpolitika Általános vonatkozások Március 7-én a Bizottság elfogadta az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) partnerországaira (4), valamint Oroszországra vonatkozó 2007–2013-as stratégiai dokumentumokat és a 2007–2010-es indikatív programokat. Az országprogramok különös hangsúlyt kapnak majd. E programok támogatják a partnerek által megkezdett politikai, gazdasági, szociális és kormányzási reformprogramok végrehajtását. A 2007–2010-es időszakra rendelkezésre álló 5,6 milliárd EUR mintegy 73%-át a partnerek európai szomszédságpolitikája (ENP) általuk történő végrehajtásának támogatására fordítják. Ami Oroszország részét illeti, ez teszi majd lehetővé a közös térségekre vonatkozó menetrend megvalósításának társfinanszírozását. Összesen mintegy 865 millió EUR áll rendelkezésre a regionális együttműködéssel kapcsolatos tevékenységek számára, míg 277 millió EUR (melyet a Regionális Fejlesztési Alap egy ugyanilyen összeggel megkettőz) a határokon átnyúló együttműködés céljait szolgálja, ideértve az uniós határok két oldalának helyi és regionális hatóságai közötti együttműködést. Az említett dokumentumokban meghatározott prioritások alapján a Bizottság kijelöli az éves közösségi támogatás tárgyát képező intézkedéseket. (1) (2) (3) (4)

2007/423/EK KKBP határozat (HL L 157., 2007.6.19.). 2007/521/KKBP határozat (HL L 192., 2007.7.24.). 2007/449/KKBP határozat (HL L 169., 2007.6.29.). Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Moldova, Örményország, Szíria, Tunézia, Ukrajna.


161

Április 11-én a Bizottság elfogadta a „Fekete-tengeri szinergia – új regionális együttműködési kezdeményezés” című közleményt (1). Bulgária és Románia csatlakozása óta a Fekete-tenger az Európai Unió egyik határát képezi. A fekete-tengeri szinergia különféle gyakorlati tevékenységeknek biztosíthatna politikai keretet. Kezdetben azon együttműködési ágazatokra összpontosulna, ahol az Unió jelenléte és/vagy támogatása már jelentős, így például az energia, a közlekedés és a környezetvédelem területére. Emellett további eszközöket nyújthatna a „befagyott konfliktusok” rejtett okainak megtárgyalására. Másfelől a civil társadalom támogatása és a szociális dimenzió is elsődleges célkitűzésnek számítana. Általános elvként a társfinanszírozás lenne alkalmazható. Adott esetben a közösségi pénzügyi támogatás az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (2), illetve számos más eszköz címén is folyósítható lenne. E közleményt a Tanács május 14-i következtetéseiben kedvezően fogadta. Június 21–22-i ülése során az Európai Tanács emlékeztetett az európai szomszédságpolitika alapvető fontosságára, hiszen annak célkitűzése az emberi jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló jólét, stabilitás és biztonság térségének kialakítása az Unió szomszédságában, illetve az érintett partnerországokban zajló reformfolyamat és modernizációs törekvések előmozdítása. Egyetért a Tanácsnak az ENP fokozására és az elért eredményekről szóló – e politika további erősítésére számos intézkedést tartalmazó – elnökségi jelentésre vonatkozó következtetéseivel. Szeptember 3-án a Bizottság konferenciát rendezett „Dolgozzunk együtt az európai szomszédságpolitika erősítésén” címmel. Most első ízben találkoztak egymással eszmecsere céljából az ENP által érintett országok, illetve a déli és a keleti térség országainak miniszterei, valamint a civil társadalom képviselői. A konferencia eredményei képezik majd a munka folytatásának alapját. December 5-én a Bizottság elfogadta a „Határozott európai szomszédságpolitika” című közleményt (3). A közlemény meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell tenniük, különösen a kereskedelem, a mobilitás és az Európai Unióval szomszédos országokban fennálló „befagyott konfliktusok” rendezése terén. Ezen országok ágazati reformjainak megerősítése érdekében 2008-ra számos intézkedés végrehajtását helyezték kilátásba. Dél-mediterrán országok 2007-ben az Európai Unió és a mediterrán partnerországok folytatták a kereskedelmi kapcsolataik erősítésére, illetve a legkésőbb 2010-re működőképes euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló tárgyalásokat. A megbeszélések különösen a szolgáltatások és a befektetések liberalizálására, a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a műszaki jogszabályok közelítésére összpontosultak. Ezenfelül (1) COM(2007) 160 (HL C 181., 2007.8.3.). (2) 1638/2006/EK rendelet (HL L 310., 2006.11.9.). (3) COM(2007) 774.

162


előrelépés történt a dél-mediterrán országok regionális integrációja tekintetében, nevezetesen az Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Tunézia között hatályba lépett Agadiri Megállapodásnak köszönhetően. Március 15-én az Európai Parlament határozatot (1) fogadott el az euro-mediterrán kapcsolatokról. Véleménye szerint eljött az ideje a szomszédságpolitika dimenziójának déli irányban történő megerősítésének, tekintettel a földközi-tengeri térséggel fenntartott kapcsolatok növekvő bonyolultságára, melyeknek a barcelonai folyamat nagy jelentőségű szakaszát képezi. Ugyanezen a napon a Parlament határozatot fogadott el az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet 2010-ig történő megvalósításáról. Kiemelte az európai partnerek részéről tanúsított erőfeszítések hiányát, és bírálta a helyi gazdaságoknak nyújtandó pénzügyi és technikai támogatás céljára rendelkezésre álló eszközök szűkösségét. A Parlament kifejezte egy euro-mediterrán energiapiac létrehozására vonatkozó óhaját is annak érdekében, hogy eredményesen szembenézhessünk a jelenlegi kihívásokkal. Október 17-én a Bizottság elfogadta a lisszaboni euro-mediterrán külügyminiszteri konferencia előkészületeiről szóló közleményt (2) – „Az euro-mediterrán partnerség: a regionális együttműködés fejlesztése a béke és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése érdekében”. Az érintett miniszterek találkozójára november 5–6-án Lisszabonban került sor. E találkozó alkalmat szolgáltatott a Barcelonában 2005-ben elfogadott ötéves munkaprogramból következő, 2006 novemberében meghatározott tamperei program végrehajtásában idén elért eredmények értékelésére, valamint a 2008-as év prioritásainak közös megegyezéssel történő kijelölésére. Az Európai Unió–Egyiptom Társulási Tanács március 6-án Brüsszelben tartotta ülését. Elfogadta az Európai Unió és Egyiptom közötti európai szomszédságpolitika cselekvési tervét, amely számos ágazatra vonatkozóan rögzíti a reform és az együttműködés érdekében közösen jóváhagyott kulcsfontosságú feladatokat. A cselekvési terv prioritásainak végrehajtásáról folytatott párbeszéd az első munkabizottsági ülésekkel júniusban vette kezdetét. Szeptember 26-án New Yorkban került sor az Európai Unió és a Palesztin Hatóság közötti trojka találkozójára. Ez az esemény az Unió és a Palesztin Hatóság kapcsolatainak új keletű, június óta tartó normalizálódásával áll összefüggésben. Ebből az alkalomból a Bizottság megerősítette, hogy újból közvetlen segítséget nyújt majd a Palesztin Hatóságnak, különösen az intézményi támogatás és az igazgatási kapacitás javítása területén. A Bizottság arra is emlékeztetett, hogy folytatódik a sürgősségi és humanitárius segítségnyújtás a teljes megszállt palesztin területre – Ciszjordániára és a Gázai övezetre – kiterjedően. 2007-ben az Európai Unió által a palesztin népnek nyújtott támogatás teljes összege meghaladta a 800 millió eurót, melyből 427 millió EUR az uniós költségvetést terheli, míg a fennmaradó összeget a tagállamok kétoldalú programjai finanszírozzák. (1) HL C 301. E, 2007.12.13. (2) COM(2007) 598 (HL C 9., 2008.1.15.).


163

Az Európai Unió–Izrael Társulási Tanács március 5-én Brüsszelben tartotta ülését. Az EU üdvözölte Izrael elköteleződését a szomszédságpolitika mellett, illetve a politikai párbeszédért felelős tematikus munkabizottság felállítását. Ezzel összefüggésben a felek hangsúlyozták az elmúlt két év során a cselekvési terv végrehajtásában elért jelentős eredményeket, és – az izraeli kormány javaslatára – megegyeztek egy vitacsoport létrehozásában, amelynek célja az Európai Unió és Izrael közötti kapcsolatok jövőbeni alakulásának közös feltérképezése lesz. Az Európai Unió–Jordánia Társulási Tanács november 14-én ült össze. Áttekintette az Európai Unió és Jordánia kétoldalú kapcsolatait, és jóváhagyta a különböző munkabizottságokban – köztük az emberi jogi munkabizottságban – és a társulási bizottságban folytatott sikeres párbeszéd eredményeit. Az Unió kiemelte a jordániai nemzeti reformfolyamat lehető leggyorsabb végrehajtásának fontosságát, amelynek kézzelfogható előnyöket kell hoznia Jordánia polgárai számára. Az Európai Unió–Marokkó Társulási Tanács július 23-án Brüsszelben tartotta ülését. Az Unió üdvözölte Marokkó elköteleződését az Unióval folytatandó egyre szorosabb partnerség kialakítása, illetve a társulási szerződés és a „szomszédsági” cselekvési terv megfelelő végrehajtása mellett. A két fél határozatot hozott a partnerség új célkitűzéseinek és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése soron következő lépéseinek tanulmányozásával megbízott munkacsoport felállításáról. Június 18-án a Tanács határozatot (1) fogadott el az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulást létrehozó euro-mediterrán megállapodás 76. és 98. cikkének végrehajtására vonatkozó, a társulási tanácson belüli közösségi álláspontról. A határozat rendelkezik egy szociális ügyekért felelős munkacsoport létrehozásáról, valamint hat technikai albizottság felállításáról, amelyek célja a társulási tanács és bizottság támogatása az euro-mediterrán megállapodás végrehajtásában. Ugyanezen határozat az Unió és Algéria közötti szabadkereskedelmi övezet kialakítását 2017-re irányozza elő. Január 19-én az Európai Unió–Libanon Társulási Tanács ajánlást (2) fogadott el az Európai Unió és Libanon közötti európai szomszédságpolitika cselekvési tervének végrehajtásáról. A társulási tanács április 24-én Luxembourgban tartotta ülését. Május 24-én a Tanács határozatot (3) hozott az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulást létrehozó euro-mediterrán megállapodás 75. cikkének végrehajtására vonatkozó, a társulási tanácson belüli közösségi álláspontról. Ugyanezen a napon határozatot (4) fogadott el e megállapodás 80. cikkének végrehajtásáról. A határozat tíz albizottság felállítását helyezi kilátásba, melyek feladata a társulási tanács és bizottság támogatása a megállapodás végrehajtásában. (1) (2) (3) (4)

2007/835/EK határozat (HL L 330., 2007.12.15.). HL C 89., 2007.4.24. COM(2007) 64. COM(2007) 84.

164


December 10-én a Tanács határozatot (1) fogadott el a Közösség által Libanonnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról. A megítélt támogatás rendkívüli jellegű és korlátozott időre szóló lesz, és hozzá fog járulni a Libanon által a költségvetés konszolidációja érdekében kifejtett erőfeszítésekhez, melyek célja, hogy az ország gazdasági reformprogramjának végrehajtásával az államadósság elfogadható szintre csökkenjen. Kelet-Európa 2007-ben folytatódott az európai szomszédságpolitika Moldovával és Ukrajnával kötött cselekvési terveinek végrehajtása, és áprilisban átfogó értékelés készült az addigi eredményekről. Február 6-án Kijevben került sor a trojka ülésére az Európai Unió és Ukrajna között. Ennek keretében tárgyalások kezdődtek a két fél közötti fokozott együttműködési megállapodásról. A megállapodás egyik pillérét a teljes körű és ambiciózus szabadkereskedelmi övezetnek kell képeznie, amely hozzájárul majd az Unió és Ukrajna lehető legmagasabb szintű integrációjához a kereskedelem területén. Ezen új megerősített megállapodásról szóló egyeztetések március 5-én indultak meg. 2007-ben hat tárgyalási fordulóban tekintették át a politikai szempontokat, az igazságügyi és belügyi kérdéseket, valamint az ágazati együttműködést, ideértve az energia- és a közlekedési ágazatot is. Mindazonáltal a két fél egyetértett abban, hogy Ukrajnának a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozásának folyamata lezárulását követően haladéktalanul megkezdik a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló tárgyalásokat. Az Európai Unió–Ukrajna Együttműködési Tanács ülésére június 18-án Luxembourgban került sor, és üdvözölte a megerősített megállapodásról szóló tárgyalások keretében elért haladást. Az együttműködési tanács létrehozta a vízumkiadási szabályozás megkönnyítéséről, a visszafogadásról (2) és az acéltermékek kereskedelméről (3) szóló megállapodások aláírásának keretét. Az Európai Unió és Ukrajna közötti csúcstalálkozóra szeptember 14-én Kijevben került sor. Az áttekintett témák között szerepelt az Ukrajnában folytatódó demokratikus konszolidáció – különösen a szeptemberi ukrajnai parlamenti választások fényében – és az Európai Unió–Ukrajna cselekvési terv végrehajtása terén elért jelentős haladás. Az Unió vezetői kiemelték, hogy Ukrajna saját politikai rendszerének stabilizálására irányuló képessége olyan döntő jelentőségű tényező lehet, amely meghatározná a politikai és gazdasági reformok folytatásra való képességét. A vezetők üdvözölték az új megerősített megállapodásról szóló tárgyalások állásáról készült jelentést. (1) 2007/860/EK határozat (HL L 337., 2007.12.21.). (2) Lásd e jelentés IV. fejezete 1. szakaszának „A külső határok igazgatása és bevándorlás” című részét. (3) Lásd e fejezet 2. szakaszának „Nemzetközi kereskedelem” című részét.


165

A június 19-én Luxembourgban megtartott Európai Unió–Moldova Együttműködési Tanács értékelte az ENP cselekvési tervének végrehajtását, ideértve a politika és a gazdaság területén elért legújabb eredményeket és a Dnyeszteren túli konfliktus békés rendezéséhez vezető úton elért haladást. A Moldova és Ukrajna közötti határ igazgatása átláthatóbbá vált. A Bizottság és a két érintett ország közös megegyezéssel 2009 novemberéig meghosszabbította az Európai Unió határőrizeti segítségnyújtó missziójának (EUBAM) megbízatását. December folyamán sor került továbbá egy háromoldalú találkozóra is Moldovával és Ukrajnával a határőrizeti kérdések tárgyában. A Bizottság az előző éviekhez hasonló intézkedések által továbbra is támogatta a Dnyeszteren túli konfliktus megoldása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. A Bizottság újabb előrelépést könyvelhet el a Moldovának esetlegesen nyújtandó további kereskedelmi kedvezmények kérdésében, és november 14-én utóbbinak átadták a Tanács erre vonatkozó rendeletjavaslatát (1). Április 16-án a Tanács határozatot hozott a Moldovának nyújtandó, 45 millió EUR összeghatárig terjedhető makroszintű közösségi pénzügyi támogatásról, melynek célja a moldovai fizetési mérleg javítása és a kormány gazdasági programjának végrehajtását akadályozó pénzügyi gondok enyhítése (2). A Moldovát – és különösen annak déli régióit – sújtó súlyos szárazság következtében a Bizottság rövid távú intézkedésként 3 millió EUR összegű humanitárius támogatást nyújtott az ország legkiszolgáltatottabb vidéki lakosságának. Haladást sikerült elérni a Bizottság 2006. november 21-i dokumentumának (3) előmozdításában és végrehajtásában. Utóbbiból kitűnik, milyen lehetséges támogatást nyújthat az Unió Belarusz számára, amennyiben az úgy dönt, hogy a demokratizálódás, illetve az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának útjára lép. Kaukázus Az egész év során folytatódott az európai szomszédságpolitika és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtása a három dél-kaukázusi országban (Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában). Október 16-án Luxembourgban került sor a három említett országgal létesített társulási tanácsok ülésére, melynek célja a kétoldalú kapcsolatok alakulásának, illetve a cselekvési tervek megvalósításának áttekintése volt. Július 10-én a Tanács együttes fellépést (4) fogadott el az Európai Uniónak a Grúziában/ Dél-Oszétiában végrehajtandó konfliktusrendező folyamathoz történő további hozzájárulásáról. (1) (2) (3) (4)

COM(2007) 705. 2007/259/EK határozat (HL L 111., 2007.4.28.). IP/06/1593. 2007/484/KKBP együttes fellépés (HL 181., 2007.7.11.).

166


Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz Január 1-jén a közösségi támogatási eszközök reformja keretében a MEDA és TACIS programokat egy egységes eszköz – az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz – váltotta fel. Az ENPI az európai szomszédságpolitikában részt vevő harmadik országokra, illetve a dél-kaukázusi országokra terjed ki. Az eszköz támogatja továbbá az Oroszországgal létesített közösségi stratégiai partnerséget is. A 2007–2013 közötti időszakra 11,2 milliárd EUR összegű költségvetés áll rendelkezésére. Miután a Bizottság – a megszállt palesztin területeket kivéve – minden ország vonatkozásában elfogadta a többéves indikatív programokat, 2007-ben éves cselekvési programokat fogadtak el. Összesen 1,7 milliárd EUR összegű hozzájárulást irányoztak elő különböző projektek és segítségnyújtási programok céljaira az Unió keleti és déli határain húzódó 17 országban. 2007-ben további jelentős költségvetési forrásokat (275 millió EUR) fordítottak a megszállt palesztin területek és a békefolyamat támogatására. A közösségi támogatás túlnyomó része a tagállamok és a Bizottság által 2006-ban létrehozott Ideiglenes Nemzetközi Mechanizmus (TIM) révén jutott el a kedvezményezettekhez. A mediterrán országokat segítő kétoldalú programok továbbra is támogatták a reformokat, különösen testvérkapcsolatokat fejlesztő programok, illetve költségvetési és ágazati támogatást nyújtó programok formájában. Az Oroszországot, Kelet-Európát és Dél-Kaukázust segítő kétoldalú programok többek között az energiaágazat reformjára (Azerbajdzsán, Ukrajna) összpontosultak, de emellett célul tűzték ki a szegénység csökkentését (Moldova) is. A munkanélküliség elleni küzdelem (Örményország) vagy a grúz/abház konfliktus övezetének rehabilitációjára vonatkozó tervek szintén a prioritások közé tartoztak. A testvérkapcsolatokat fejlesztő tevékenységek valamennyi ENP-országban gyors előrelépést könyvelhettek el, és kezdetüket vették Azerbajdzsánban, valamint Moldovában is. A technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) keretében összességében mintegy 65 esemény megrendezésére került sor az ENP-országok kérésére, melyek havonta átlagosan 20 kérelmet nyújtottak be. A Szomszédsági Beruházási Alap elfogadásának célja az volt, hogy a 2008-as év elejére lehetővé tegye az együttes európai fellépéseket, és jobban összefogja a legfőbb adományozók forrásait, hogy ezáltal mód nyíljon jelentősebb projektek finanszírozására, illetve támogatást lehessen nyújtani a partnereknek a szükséges reformlépések megvalósítása és a beruházások terén. Ezenfelül regionális szintű programok is elindultak a közös érdeket képviselő feladatok megoldására, például az energiaügy, a környezetvédelem, a közlekedés és a beruházásfejlesztés területén. Folytatódott a határokon átnyúló együttműködés és a Békepartnerség a Közel-Keleten elnevezésű program is. Kezdeményezésekre került sor a nemek közötti egyenlőség és a kultúrák közötti párbeszéd fejlesztése érdekében is.


167

Kapcsolatok Oroszországgal Március 19-én a Tanács elfogadta az Orosz Föderációban a vegyi fegyverek megsemmisítésének a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia keretében történő támogatásáról szóló együttes fellépést (1). Ezen együttes fellépéssel az Unió segítséget nyújt Oroszországnak abban, hogy a vegyifegyver-tilalmi egyezményben meghatározott határidőig megsemmisíthesse teljes vegyifegyver-készletét. Így hozzájárul a scsucsjei vegyifegyver-megsemmisítő létesítmény villamosenergia-ellátásához szükséges infrastruktúra kivitelezési munkálatainak elvégzéséhez. Az Unió több mint 3 millió EUR összeggel vesz részt az Egyesült Királyság által koordinált multi-donor projektben. Május 10-én az Európai Parlament elfogadta az Európai Unió–Oroszország csúcstalálkozóról szóló határozatot. Ebben újfent megerősíti a stratégiai együttműködés szükségességét a továbbra is fontos partnernek számító Oroszországgal, melyet nem csupán közös gazdasági és kereskedelmi érdekei fűznek az Európai Unióhoz, hanem a nemzetközi színtéren való és a közös szomszédságuk keretében történő szoros együttműködés célja is. Május 17–18-án az oroszországi Szamarában került sor a tizenkilencedik Európai Unió– Oroszország csúcstalálkozóra. A különösen az emberi jogok területén megnyilvánuló jelentős véleménykülönbségek ellenére az Unió hangsúlyozta szilárd elkötelezettségét az Oroszországgal fennálló stratégiai partnerség iránt. A két fél kifejezésre juttatta érdeklődését a partnerségi megállapodás utódjáról szóló tárgyalások iránt, és feltett szándékuk, hogy a jövőben szorosabb együttműködést építsenek ki egymással az energiaágazat, az éghajlatvédelem és a kutatás területén, valamint a nemzetközi konfliktusok megoldására tett erőfeszítéseket illetően. A huszadik Európai Unió–Oroszország csúcstalálkozót október 26-án a portugáliai Mafrában tartották annak céljából, hogy áttekintsék a négy közös térség keretében történő szorosabb együttműködést, az Unió Oroszországra vonatkozó fejlesztéseit, illetve a nemzetközi és regionális problémákat, különös tekintettel Koszovóra. A csúcstalálkozón ezenfelül megvizsgálták az Unió és Oroszország között a beruházásokról folytatott párbeszédet, a közös kezdeményezéseket a számos határátkelőhelyen tapasztalható hosszú sorban állás problémájának kezelésére, valamint Oroszország WTO-csatlakozását is. Az energiaügy területére vonatkozóan tanulmányozták az esetleges ellátási nehézség esetén szükséges korai előrejelző mechanizmus kifejlesztését, illetve az Unió és Oroszország közötti energiaügyi párbeszédről szóló rendszeres jelentést. Az Unió kiemelte az Oroszországgal folytatott kereskedelmi tevékenységének fontosságát is, és a kapcsolataikban rejlő további tartalékokat. 2007-ben az igazságügy, a belügy, a külkapcsolatok és a kultúra területén tartottak Európai Unió–Oroszország állandó partnerségi tanácsokat. (1) 2007/178/KKBP együttes fellépés (HL L 81., 2007.3.22.).

168



• • • • • • • •

Bővítési Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/enlargement/index_hu.htm Külkapcsolati Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/external_relations/index.htm A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY): http://www.un.org/icty/index-f.html Európai szomszédságpolitika: http://ec.europa.eu/world/enp/index_fr.htm A Földközi-tenger déli szakaszának országai és a Közel-Kelet: http://ec.europa.eu/external_relations/med_mideast/intro/index.htm Barcelonai folyamat: http://ec.europa.eu/external_relations/euromed/bd.htm Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai: http://ec.europa.eu/external_relations/russia/intro/index.htm Az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatai: http://ec.europa.eu/external_relations/ukraine/index.htm

2. szakasz

Az Európai Unió jelenléte a világgazdaságban Nemzetközi kereskedelem Általános jellemzők Egy május 22-i, a globális Európáról és a versenyképesség külső tényezőiről szóló állásfoglalásában az Európai Parlament úgy ítélte meg, hogy az Uniónak folytatnia kell az egységes piac megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket, elő kell mozdítania a globális liberalizációt, valamint a szabad és méltányos kereskedelmet, továbbá ellen kell állnia a protekcionizmus valamennyi formájának. A Parlament szerint a vámok eltörlésének, illetve a magas vámok csökkentésének, valamint a közösségi exportot hátráltató nem vámjellegű akadályok felszámolásának – a fejlesztéspolitika szempontjainak meszszemenő figyelembevételével – az Unió kereskedelempolitikája egyik meghatározó prioritásának kell lennie. Május 31-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) feltáró véleményt tett közzé „Európai uniós kihívások és esélyek a globalizált világban” címmel (1). Ebben egy négy pontból álló stratégiát vázol fel: (1) HL C 175., 2007.7.27.

AZ EURÓPAI UNIÓ JELENLÉTE A VILÁGGAZDASÁGBAN

169

•

a globalizáció kihívásainak való megfeleléshez globális megközelítésre van szükség;

•

az „emberarcúbb” globalizáció előmozdítása érdekében hozzá kell járulni a globalizált világ hatékonyabb szabályainak kialakításához;

•

közös uniós stratégiát kell kialakítani a nemzetközi kereskedelem tekintetében;

•

fel kell gyorsítani az integrációt annak érdekében, hogy a globalizáció valós lehetőséggé váljon Európa népei számára.

Szeptember 26-án az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt fogadott el „A világkereskedelem integrációja és kiszervezés: Hogyan lehet megbirkózni az új kihívásokkal” címmel (1). Ebben megvizsgálja, hogy az ázsiai országokban végbemenő fejlődés, illetve az Unió új tagállamainak az integrációja miként hat a termékek és szolgáltatások kiszervezésére világszinten. Elemzi továbbá, hogy vajon az EU-t veszélyezteti-e, és ha igen, mennyire, az új világkereskedelmi hatalmak feltörése és a komparatív előnyöknek az ezzel járó átrendeződése. November 20-i, Egységes piac a 21. századi Európa számára (2) című közleményében (3) az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az egységes piac hatékony eszköz, amelynek biztosítania kell, hogy az európaiak profitálnak a globalizáció előnyeiből. Ebben egy három pontból álló stratégiát vázol fel: •

az egységes piac fizikai határait, amelyen belül az európai vállalatok versenyeznek, ki kell bővíteni;

•

a partnerországokkal a normák és az európai értékek vonatkozásban kialakított együttműködés erősítésén keresztül ki kell bővíteni az egységes piac által meghatározott szabályozási teret;

•

biztosítani kell, hogy a nyitás előnyöket hozzon az európai polgárok számára.

Október 30-án a Bizottság rendeletjavaslatot (4) fogadott el a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemre vonatkozó közösségi statisztikai rendszer (Extrastat) módosításáról. A kezdeményezés célja, többek között, hogy a statisztikai adatgyűjtés kiegészítése által kielégítse a felhasználóknak a vállalatok jellemzőire, a behozatal és a kivitel számlázási pénznemére, az egyes műveletek sajátosságaira, valamint a vámkontingensekre vonatkozó adatokkal kapcsolatos új igényeit. Többoldalú tárgyalások: dohai forduló 2007 során folytatták a dohai forduló lezárására irányuló tárgyalásokat, amelyek korábban a Kereskedelmi Világszervezet 2005. decemberi hongkongi csúcstalálkozójának (1) HL C 10., 2008.1.15. (2) Lásd e jelentés II. fejezete 2. szakaszának „A belső piac felülvizsgálata és előrelépések annak területén” című részét. (3) COM(2007) 724. (4) COM(2007) 653.

170


vitatott eredményei miatt lassultak le. A dohai forduló gyors lezárására irányuló igényt a Gazdasági és Szociális Bizottság is jelezte február 15–16-i ülése során (1), csakúgy mint a Tanács, amely május 22-i következtetéseiben azzal számolt, hogy a dohai forduló lezárása meghatározó szerepet fog játszani az európai ipar versenyképessége szempontjából. Az elnökség március 8–9-i következtetéseiben az Európai Tanács kiemelte, hogy a dohai fejlesztési programmal kapcsolatban egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és átfogó megállapodásra kell jutni, továbbá felkérte a legfontosabb partnereit, hogy konstruktív szellemben cselekedjenek annak érdekében, hogy a tárgyalások eredményesen végződjenek. Vitarendezés 2007-ben az Európai Unió a WTO keretében 31 kereskedelmi vitában volt érintett (15 esetben panaszosként, 16-ban bepanaszolt félként). Az esetek többségében az Unió az Egyesült Államokkal állt szemben (8 esetben panaszosként, 3 esetben bepanaszoltként). A legjelentősebbek továbbra is „Airbus/Boeing” viták voltak, amelyeket a két gyártónak juttatott feltételezett állami támogatások miatt indítottak. Az eljárás egész évben zajlott, az ügyben végleges döntés 2008 közepére várható. A WTO egyik vizsgálóbizottsága elfogadta az EU azon álláspontját, amelyben kifogásolja az újrafutózott gumiabroncsok importját korlátozó brazil intézkedéseket. India eltörölte a borra és szeszes italokra kivetett többletadót. Ecuador és az Egyesült Államok vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az Európai Unió banánimportra vonatkozó szabályozásának megvizsgálása érdekében. Az Unió által a norvég lazac behozatalával kapcsolatban tett dömpingellenes intézkedésekről folytatott vitában a WTO vizsgálóbizottsága a Norvégia által tett kifogások egy részének helyt adott, ugyanakkor elutasította az intézkedések megszüntetésére irányuló norvég kérést. A kereskedelempolitika eszközei Augusztus 1-jén a Bizottság közzétette 2006-os jelentését a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi intézkedéseiről (2). Ez összesen 143, a Közösséggel szembeni intézkedést tartalmaz 2006 végével bezárólag, amelyeket többségükben Kína, az Egyesült Államok és India léptetett életbe. A Közösség dömpingellenes, szubvencióellenes és védintézkedéssel kapcsolatos tevékenységéről szóló 2006-os jelentés (3) szintén augusztusban jelent meg. Azt mutatja, hogy a 2006-os évet az elindított eljárások és az intézkedések foganatosítása nélkül lezárt vizsgálatok számának egyidejű növekedése jellemezte.

(1) HL C 97., 2007.4.28. (2) COM(2007) 461 (HL C 246., 2007.10.20.). (3) COM(2007) 479.


171

Kettős felhasználású áruk exportja Szeptember 18-án a Tanács módosította, illetve naprakésszé tette a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 1334/2000/EK tanácsi rendeletet (1). Piacra jutás az Unión kívül Április 18-án a Bizottság „Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében” címmel közleményt (2) fogadott el. Ez a kezdeményezés fontos összetevője a globális Európáról szóló stratégiának, és jelentős hozzájárulás a növekedést és foglakoztatást célzó lisszaboni programhoz. Szorgalmazza a Bizottság, a tagállamok és a vállalatok közötti megújult együttműködést, és hangsúlyt helyez a tevékenységek koordinációjára Európában és a harmadik országbeli helyszíneken, ahol a helyi tapasztalatok révén könnyebb a kereskedelmet akadályozó korlátok meghatározása és kezelése. Ezen közlemény fontosságát a Tanács június 17–18-i ülésének következtetései is nyomatékosították. December 13-án a Bizottság javaslatot (3) tett a kereskedelmi akadályokról szóló rendelet (4) módosítására, amely az európai exportőrök számára jobb hozzáférést biztosíthat a külső piacokhoz, valamint serkentheti a növekedést és foglalkoztatást a Közösség területén. Piacra jutás az Unióban Az Európai Unió által a kereskedelempolitikán belül a fejlesztéspolitikának juttatott hangsúly figyelembevételével a Bizottság folytatja az ún. „Export Helpdesk for Developing Countries” (Segítség a fejlődő országok kiviteléhez) fejlesztését és előmozdítását, amely a fejlődő országok uniós piacokra jutásának megkönnyítésére létrehozott praktikus eszköz. Június 21-én hatályba lépett a Belarusz Köztársaság általános tarifális preferenciákhoz való hozzáférésének ideiglenes visszavonásáról szóló tanácsi rendelet (5). Ez az intézkedés válaszlépés arra, hogy Belarusz elmulasztotta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel szembeni kötelezettségei teljesítését. Ennek hatásaként az Unióba behozott árukra az általánosan kiszabott vámtételeket fogják alkalmazni, ez 3%-os különbséget jelent az általános preferenciarendszerhez (GSP) képest. November 14-én a Bizottság rendeletjavaslatot (6) fogadott el a Moldovának szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről. A javaslat célja az Unióba irányuló (1) (2) (3) (4) (5) (6)

1183/2007/EK rendelet (HL L 278., 2007.10.22.). COM(2007) 183 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 796. 3286/94/EK rendelet (HL L 349., 1994.12.31.). 1933/2006/EK rendelet (HL L 405., 2006.12.30.). COM(2007) 705.

172


moldáv kivitel szinte teljes egészét mentesíteni a vámok és mennyiségi korlátozások valamennyi formája alól. A textilágazat Januárban elfogadták a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló tanácsi rendelet módosítását (1), valamint több határozatot, amelyek megállapodások megkötéséhez vagy megállapodásokhoz csatolt jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak Azerbajdzsán (2), Kazahsztán (3) illetve Ukrajna (4) vonatkozásában. Szeptember 18-án a Tanács tárgyalási irányelveket fogadott el a Belarusszal kötendő, a textiltermékek kereskedelmére vonatkozó megállapodás megújítását célzó megállapodástervezet vonatkozásában. December 10-én a Tanács határozatot (5) fogadott el ezen megállapodás egy évvel történő meghosszabbításának feltételeiről. A 2008-ban bizonyos Kínából származó behozatal ellenőrzésére kidolgozott rendszer bevezetésével október 18-án a Bizottság módosította (6) a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló rendelet (7) mellékletét. Acélipari termékek Május 30-án a Tanács határozatot fogadott el az egyes acéltermékek kereskedelméről Ukrajnával kötendő megállapodás (8) vonatkozásában, és egy rendeletet (9), amely az Ukrajnából származó ezen acéltermékek behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások kezeléséről szól. A június 18-án Luxembourgban aláírt új megállapodás aláírástól december 31-ig, vagy Ukrajnának a WTO-hoz történő csatlakozásáig van érvényben, amennyiben ez utóbbi hamarabb bekövetkezne. December 12-én a Bizottság elfogadta a mennyiségi korlátozások szintjeit 2008-ra vonatkozóan meghatározó rendeletet (10). Október 22-én a Tanács határozatot fogadott el az egyes acéltermékek kereskedelméről kötendő megállapodás vonatkozásában (11), és egy rendeletet, amely az Oroszországból származó egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó, a hivatkozott megállapodásban rögzített mennyiségi korlátozások kezeléséről szól (12). Az október 26-án a portugáliai (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12)

54/2007/EK rendelet (HL L 18., 2007.1.25.). 2007/35/EK határozat (HL L 17., 2007.1.24.). 2007/36/EK határozat (HL L 17., 2007.1.24.). 2007/37/EK határozat (HL L 17., 2007.1.24.). 2007/861/EK határozat (HL L 337., 2007.12.21.). 1217/2007/EK rendelet (HL L 275., 2007.10.19.). 3030/93/EGK rendelet (HL L 275., 1993.11.8.). 2007/451/EK határozat (HL L 178., 2007.7.6.). 752/2007/EK rendelet (HL L 178., 2007.7.6.). 1465/2007/EK rendelet (HL L 327., 2007.12.13.). 2007/739/EK határozat (HL L 300., 2007.11.17.). 1342/2007/EK rendelet (HL L 300., 2007.11.17.).


173

Mafrában, az EU–Oroszország közötti csúcstalálkozó margóján aláírt új megállapodás aláírástól 2008. december 31-ig, vagy Oroszországnak a WTO-hoz történő csatlakozásáig van érvényben, amennyiben ez utóbbi hamarabb bekövetkezne. A megállapodás minden évben automatikusan megújítható. December 10-én a Tanács elfogadta az EK–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Stabilizációs és Társulási Tanácsának határozatát (1), amely a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó acélipari termékeknek az Európai Közösségbe irányuló mennyiségi korlátozások nélküli kettős ellenőrzési rendszerének megszüntetéséről szól. Kapcsolódik hozzá egy másik javaslat (2) a 152/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, amely ezen rendszernek a Közösségre vonatkozó végrehajtási szabályait tartalmazza. A javaslat szerint a határozatnak és a rendeletnek 2008. január 1-jén kellene hatályba lépnie. Ugyanazon a napon a Tanács a Kazah Köztársaságból származó acélbehozatal mennyiségi korlátait meghatározó autonóm intézkedéseket tartalmazó rendeletet (3) fogadott el annak érdekében, hogy a 2008. január 1-jétől az acélipari termékek kereskedelmét szabályozó új megállapodás hatálybalépésig tartó átmeneti időszakot lefedje. Szellemi tulajdon November 19-én a Tanács határozatot (4) fogadott el a TRIPS-egyezményt módosító jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő elfogadásáról. A TRIPS-egyezmény e módosítása meg fogja könnyíteni a gyógyszeripai gyártókapacitásokkal nem rendelkező fejlődő országok hozzájutását a létfontosságú gyógyszerekhez.

Vámunió Február 12-én a Tanács rendeletet fogadott el az Egészségügyi Világszervezet által adott nem védett nemzetközi nevet (INN) viselő egyes gyógyszerhatóanyagok, valamint gyógyszeripari végtermékek előállításához használt egyes termékek vámmentes kezeléséről (5). Április 16-án az Európai Parlament és a Tanács „Vám 2013” címmel elfogadta a közösségi vámügyi cselekvési programot (6). A 323,8 millió EUR költségvetéssel rendelkező program megvalósítását 2008 januárjában kell elkezdeni. A program kiemelt céljai: a vámszervek támogatása a kereskedelem megkönnyítése és az eljárások felgyorsítása érdekében, a megújított vámkódex alkalmazásának segítése, valamint a harmadik országok vámszerveivel folytatott információcsere megerősítése. (1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 437 (HL C 4., 2008.1.9.). COM(2007) 436 (HL C 4., 2008.1.9.). 1531/2007/EK rendelet (HL L 337., 2007.12.21.). 2007/768/EK határozat (HL L 311., 2007.11.29.). 129/2007/EK rendelet (HL L 56., 2007.2.23.). 624/2007/EK határozat (HL L 154., 2007.6.14.).

174


Június 25-én a Tanács elfogadta az Európai Közösségnek a Vámigazgatások Világszervezetéhez történő csatlakozásáról, valamint az ideiglenes tagsággal járó, a tagokéval azonos jogok és kötelezettségek gyakorlásáról szóló tanácsi határozatot. A Közösség azért kezdeményezte tagságát ezen szervezetnél, hogy nemzetközi szinten érvényesíthesse a vámpolitika területén képviselt álláspontját. Megállapodás született arról, hogy amíg a Vámigazgatások Világszervezetét létrehozó egyezmény módosításának valamennyi tag általi ratifikációja le nem zárul, a Közösség kezdetben ideiglenes tagsággal fog rendelkezni (1). Október 17-én a Bizottság rendeletjavaslatot (2) fogadott el a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK rendelet módosításáról. A rendelet módosítására vonatkozó javaslat előterjesztésére a behozott termékek hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentességeiről szóló irányelv várható elfogadásának figyelembevételével került sor. December 17-én a Tanács módosította (3) az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozóan közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló 2505/96/EK rendeletet, valamint az egyes ipari, mezőgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló 1255/96/EK rendeletet (4). A korszerűsített Közösségi Vámkódex (5) megalkotásával, valamint a tagállami informatikai rendszerek összekapcsolásán keresztül megvalósuló, az összes vámeljárást felváltani hivatott elektronikus vámkörnyezet (6) kialakításával kapcsolatos munkák 2007 folyamán a különböző intézmények szintjén zajlottak. A nemzetközi kapcsolatok terén április 11-én a Bizottság javaslatot tett az Európai Közösség és Japán közötti, vámügyi együttműködésről és vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodás megkötésére (7).

Transzatlanti kapcsolatok Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti csúcstalálkozóra április 30-án került sor a Fehér Házban, George W. Bushnak, az Egyesült Államok elnökének, José Manuel Barrosónak, a Bizottság elnökének, Jacques Barrot-nak és Günter Verheugennek, a Bizottság alelnökeinek, Benita Ferrero-Waldnernek és Peter Mandelsonnak, a Bizottság

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

COM(2007) 252 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2007) 614 (HL C 4., 2008.1.9.). 1526/2007/EK rendelet (HL L 349., 2007.12.31.). 1527/2007/EK rendelet (HL L 349., 2007.12.31.). COM(2005) 608 (HL C 49., 2006.2.28.). COM(2005) 609 (HL C 49., 2006.2.28.). COM(2007) 177 (HL C 181., 2007.8.3.).


175

tagjainak, Angela Merkelnek, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárának és a Tanács soros elnökének, valamint Javier Solanának, a Tanács főtitkárának és a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) főképviselőjének részvételével. A csúcstalálkozó folyamán a következőkre került sor: •

elfogadták a transzatlanti gazdasági integráció előmozdításának új kereteit. A dokumentum célja az együttműködés elmélyítése és a transzatlanti relációban jelentkező szabályozási teher csökkentése. Az együttműködés a zárónyilatkozathoz csatolt kiemelt projekteken alapul, amelyek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal, a kereskedelemmel, a pénzügyi piacokkal, az innovációval és a technológiával, valamint a befektetésekkel foglalkoznak. A Transzatlanti Gazdasági Tanács feladata lesz a célkitűzések megvalósulásának nyomon követése, illetve finomhangolása. A Bizottság egy tagja és az amerikai adminisztráció egy magas beosztású tisztviselője lesznek a tanács társelnökei, amely évente legalább egy alkalommal fog ülésezni;

•

a két fél elfogadott egy nyilatkozatot a politikai és biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, amely konkrét kötelezettségvállalásokat tartalmaz a szabadság, a jólét, a biztonság, a béke, az emberi jogok megszilárdítása érdekében, valamint foglalkozik olyan regionális kihívásokkal, mint Koszovó, Afganisztán, a Közel-Kelet, Irak, Szudán és Latin-Amerika. A felek megegyeztek abban is, hogy erőfeszítéseket tesznek a terrorizmus elleni harcban, valamint a vízummentes beutazás megteremtése érdekében valamennyi amerikai és európai polgár számára;

•

egy közös nyilatkozat formájában a két partner elkötelezte magát továbbá az energiabiztonság, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés hármas kihívásának való megfelelés mellett. Hangsúlyozták a biztonságos, gazdaságos és tiszta energiaellátáshoz, valamint a szennyezések és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez fűződő közös érdeküket; mindezt a gazdasági növekedés szempontjának szem előtt tartása mellett.

A csúcstalálkozó margóján a partnerek aláírták a „nyitott égbolt” megállapodást, amely egy légiközlekedési megállapodás első lépcsőfokának tekinthető (1). A csúcstalálkozót megelőzően, április 25-én fogadta el az Európai Parlament a transzatlanti kapcsolatokról szóló állásfoglalását, amelyben támogatását adta a német elnökségnek egy új transzatlanti gazdasági partnerség létrehozására irányuló kezdeményezéséhez, amely útitervet is tartalmaz a vámkorlátozásoktól mentes transzatlanti piac megvalósításához. A Transzatlanti Gazdasági Tanács első ülésére november 9-én Washingtonban került sor. A megbeszélések főként a transzatlanti gazdasági integráció előrehaladásáról és a transzatlanti kereskedelmet hátráltató akadályok lebontása érdekében teendő közös

(1) 2007/339/EK határozat (HL L 134., 2007.5.25.).

176


intézkedésekre vonatkozó javaslatokról folytak. A felek többek között tárgyalásokat kezdtek a transzatlanti befektetések megkönnyítéséről, és útitervet dolgoztak ki az Egyesült Államok és az Unió kereskedelmi partnerségi programjai kölcsönös elismerésének 2009-ig történő megvalósítására. Megvitatták továbbá a bioüzemanyagokra vonatkozó szabványok kompatibilitásának kérdését, illetve a termékbiztonsági vizsgálatok megfelelőségét, valamint a fogyasztók tájékoztatását a gyógyszeripari termékek vonatkozásában. Február 1-jén Genfben az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti konferenciára került sor, amelynek témája a szerzői jogi kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelem volt. A találkozó lehetőséget adott a helyzet áttekintésére és az e területen megvalósuló jövőbeli együttműködés előkészítésére. Washingtonban aláírták a minősített információk biztonságáról szóló megállapodást (1), amely április 30-án lépett hatályba. A megállapodás lehetővé teszi az ilyen típusú információk cseréjét az Unió és az Egyesült Államok között. Egy, az egészségvédelem javítását és az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem elősegítését célzó titkossági megállapodást július 2-án írtak alá Brüsszelben. Mostantól fogva a partnereknek lehetőségük lesz titkos információkat cserélniük a kozmetikai termékek és az orvostechnikai eszközök biztonságáról. Egy, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodást július 23-án írták alá (2).

Kapcsolatok az egyéb iparosodott vagy magas jövedelmű országokkal A G8-csúcstalálkozó A G8-ak állam- és kormányfői június 6–8. között a németországi Heiligendammban üléseztek. A csúcstalálkozón Angela Merkel, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellára, egyben a Tanács soros elnöke elnökölt. A megbeszélések különösen az éghajlatváltozás, az – elsősorban az Afrikának nyújtott – fejlesztési segélyek, a befektetések feltételeinek javítása és a felelősség erősítése, a nemzetközi kereskedelem (dohai forduló) – ideértve a globalizáció szociális vetületét is – témái körül folytak.

(1) 2007/274/IB határozat (HL L 115., 2007.5.3.). (2) 2007/551/KKBP/IB határozat (HL L 204., 2007.8.4.).


177

A júniusi ülésén az Európai Tanács üdvözölte a heiligendammi folyamat G8-ak általi elindítását, amely a párbeszéd új formáját hozza létre többek között olyan országokkal, mint Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Mexikó. Az Európai Tanács tudatában van ezen országok és a többi fejlődő gazdaság folyamatosan növekvő jelentőségének. Véleménye szerint a heiligendammi folyamatnak hozzá kell járulnia a politikai párbeszéd erősítéséhez és az ezen országokkal kialakítandó együttműködés ösztönzéséhez. Japán Az Európai Unió–Japán csúcstalálkozóra június 5-én Berlinben került sor. A partnerek újra kinyilvánították azon céljukat, hogy tovább erősítsék a hosszú távú együttműködést az Unió és Japán között, valamint megerősítették elkötelezettségüket a globális kihívások, így az éghajlatváltozás és az energiabiztonság kérdéseinek megoldása iránt. Elfogadtak továbbá egy euro-japán cselekvési tervet a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelméről és megerősítéséről, valamint a csúcstalálkozó margóján parafáltak egy vámügyi együttműködésről szóló megállapodást. Kanada Az Európai Unió–Kanada csúcstalálkozóra június 4-én Berlinben került sor. A zárónyilatkozatban a partnerek megállapították, hogy kétoldalú kapcsolataik szilárdak, és megegyeztek a három fő célkitűzés, a béke és biztonság, a gazdasági partnerség, valamint az energia- és éghajlatbiztonság megvalósításának folytatásában. Szintén elfogadtak egy, a Közösség és Kanada között a szabályozás területén megvalósuló együttműködésről szóló, a 2007–2008-as időszakot lefedő útitervet. Új-Zéland Az Európai Unió és Új-Zéland közötti miniszteri trojka ülésére szeptember 21-én Lisszabonban került sor. Ezen találkozó alkalmából az Unió és Új-Zéland új közös nyilatkozatot fogadott el a kapcsolatokról és az együttműködésről, amely az elkövetkező öt évben a kapcsolatuk alapjául fog szolgálni. A dokumentum az együttműködés erősítéséről szól, különösen a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok és a befektetések, a regionális biztonság, az energiabiztonság, az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni harc területein. Európai Gazdasági Térség Május 15-én került sor az Európai Gazdasági Térség Tanácsának 27. ülésére Brüsszelben. A megbeszélések a közel-keleti, az afganisztáni és a koszovói helyzetről folytak. A Tanács elégedettségének adott hangot az EGT-ről szóló megállapodás kibővítéséről folytatott tárgyalások lezárásával kapcsolatban, amelyeket Bulgária és Románia szerződő partnerként történő belépése érdekében folytattak, valamint üdvözölte az EGT/ EFTA-országoknak az EGT-vonatkozású programokban való részvételével kapcsolatos előkészületeket a 2007–2013-as időszak tekintetében.

178


Július 23-án a Tanács határozatot fogadott el Bulgáriának és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az EGT-ben való részvételéről szóló megállapodás, valamint négy kapcsolódó megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (1). Az EGT-nek mostantól 30 ország tagja, és egy közel 500 millió fogyasztóval rendelkező belső piacot alkot. Mivel az EGT kibővítéséről folytatott tárgyalásokat nem sikerült az eredetileg eltervezett március 29-i határidőre lezárni, így figyelemmel kellett lenni arra, hogy az EGT kibővítése a lehető leggyorsabban hatályossá váljon; így született meg az ideiglenes alkalmazásról szóló javaslat. November 20-án került sor az Európai Gazdasági Térség Tanácsának 28. ülésére Brüszszelben. A megbeszélések a koszovói, a közel-keleti, a szudáni/dárfúri helyzetről folytak. A résztvevők kedvezően fogadták az EGT kibővítéséről szóló megállapodás júliusi aláírását és annak ideiglenes alkalmazását, ezáltal Bulgária és Románia az EGT-megállapodás szerződő felei lettek, továbbá felkérték a tagállamokat, hogy ratifikációs eljárásaikat a lehető leghamarabb zárják le.

Kapcsolatok a feltörekvő országokkal Az Európai Unió–Kína csúcstalálkozóra november 28-án Pekingben került sor. Az európai és kínai vezetők a kétoldalú kapcsolatokat érintő számos kérdést érintettek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik vonatkozásában, különös tekintettel az alábbiakra: az árfolyamok, a külkereskedelmi mérleg hiánya, továbbá a partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások, valamint a tudomány és technológia, a környezetvédelem, az oktatás és az információs társadalom területein elért eredmények. Az olyan regionális és nemzetközi kérdések, mint az éghajlatváltozás, az energia, Afrika fejlődése, továbbá a mianmari (burmai), a koreai-félszigeti, az iráni és a közeli-keleti fejlemények egyaránt megvitatásra kerültek. Az Európai Unió–India csúcstalálkozóra november 30-án Újdelhiben került sor. A felek számba vették a 2005 szeptemberében elfogadott és 2008-ban felülvizsgálandó cselekvési terv megvalósítását. A vezetők egyetértési nyilatkozatot írtak alá az Európai Unió és India közötti pénzügyi együttműködésre vonatkozóan a 2007–2010-es időszak tekintetében. Megújították továbbá a tudomány és technológia területén történő együttműködésről 2001-ben elfogadott megállapodásukat, valamint bejelentették egy európai technológiai és üzleti központ létrehozását Indiában. A két partner áttekintette a tavaly júniusban megkezdett és 2006-ban Helsinkiben hivatalossá tett kétoldalú kereskedelmi tárgyalásaik keretében elért eredményeiket. A politikai tárgyalások során a hangsúly újfent a többoldalú kapcsolatokra, az energiára, az éghajlatváltozásra, a leszerelésre és a fegyverek elterjedésének megakadályozására, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre helyeződött.

(1) 2007/566/EK határozat (HL L 221., 2007.8.25.).


179

Az Európai Unió és Brazília közötti első csúcstalálkozóra július 4-én Lisszabonban került sor abból a célból, hogy kapcsolataikat elmélyítő stratégiai partnerséget alakítsanak ki (1). Mostantól az Unió stratégiai partneri kapcsolatokkal rendelkezik a BRIC-csoport valamennyi feltörekvő országával (Brazília, Oroszország, India és Kína). A latin-amerikai országokkal fennálló kapcsolatokkal e fejezet 3. szakaszának „Regionális megközelítések” című része foglalkozik.

A nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) A Bizottság aktív szerepet vállalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a globalizáció gazdasági és társadalmi vetületeivel foglalkozó munkáiban, ideértve az OECD miniszteri tanácsának „Az innováció: az OECD programjának továbbvitele a növekedés és a méltányosság érdekében” témakörében májusban megtartott ülését, továbbá „A társadalmak haladásának mérése és elősegítése” témájáról szóló, az egész világot átfogó egyeztetést, valamint az új heiligendammi folyamatot, amely a G8-ak júniusi csúcstalálkozója következtetéseinek megvalósítását biztosítja a növekedés és világgazdasági felelős szerepvállalás vonatkozásában. Az OECD elvégezte továbbá a közösségi politikák általános értékelését, az erről készült végső jelentését szeptember 20-án tette közzé. A Bizottság továbbra is támogatja az OECD intézményi reformjára vonatkozó kezdeményezést, valamint a feltörekvő gazdaságok nagyobb mértékű bevonását az egyes munkáiba. A Bizottság különösen szorgalmazza az Unió azon tagállamainak az OECD-hez való csatlakozását, amelyek jelenleg még nem tagok, mint Bulgária, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Románia és Szlovénia. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Február 5-én és 6-án az európai intézmények negyedik alkalommal fogadták a Világbank európai ügyvezető igazgatóit, hogy megvitassák az Uniónak a Világbankban képviselt szavazatainak kérdését, a költségvetési támogatást, a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA 15) újratőkésítését, valamint az Európai Beruházási Bank és az új donorok szerepét. Az Európai Közösség valamennyi kulcsfontosságú szereplője, a nem kormányzati szervek, valamint az Európai Parlament is részt vettek a megbeszéléseken. 2007 folyamán az európai ügyvezető igazgatók több mint harminc közös nyilatkozatra vonatkozó előterjesztést tettek a Világbank kormányzótanácsa részére. Április 14-én és 15-én, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tavaszi üléseinek keretében, az Európai Unió részt vett a Világbank és az IMF európai ügyvezető igazgatói közötti találkozón, hogy megvitassák az IMF és a Világbank megújítása közötti (1) Lásd e fejezet 3. szakaszának „Regionális megközelítések” című részét.

180


kapcsolódási pontokat, és az Uniónak a két intézményben meglévő pozícióinak koordinációjával kapcsolatos fejleményeket. A Világbank és az IMF éves közgyűléseit, csakúgy mint a Fejlesztési Bizottság üléseit október 20–22. között tartották Washingtonban. A Bizottság részt vett az IMF kormányzásának és finanszírozásának megújításáról, illetve a Világbank stratégiai irányításának reformjáról folytatott megbeszéléseken. A Világbankkal fenntartott kapcsolatok további szempontjaival foglalkozik még e fejezet 5. szakaszának „A Világbank és a regionális fejlesztési bankok” című része. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2007-ben az EBRD 5,6 milliárd eurót hagyott jóvá a különböző projektek finanszírozására, főleg az Európai Unió déli és keleti országaiban. Két projekt lezárására a 2006 decemberében a Bizottság, az EBRD és az Európai Beruházási Bank által kötött háromoldalú megállapodás keretében került sor, míg három másik esetében előrehaladott állapotba jutottak az előkészületek. Az európai régiók beruházásait támogató közös program (JASPERS) keretében megvalósuló együttműködést sikerült megszilárdítani. A program célja a közép- és keleteurópai tagállamok segítése az EU strukturális és kohéziós alapjaiból támogatandó, jó projektek kidolgozásában. Három regionális iroda nyílt meg (Bukarestben, Varsóban és Bécsben). Július 13-án a Bizottság és az EBRD egyetértési nyilatkozatot írt alá, hogy megerősítsék együttműködésüket az energetikai területen, és hogy továbblépjenek a nukleáris létesítmények egyszerű lebontásánál. A felek kinyilvánították az együttműködésüknek az ellátásbiztonság és az energiahatékonyság területére történő kibővítésére irányuló szándékukat. Párbeszéd kezdődött továbbá a Bizottság és az EBRD között a bank környezetvédelmi politikájának felülvizsgálatáról. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • •

Kereskedelmi Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/trade/index_fr.htm Kereskedelmi Világszervezet: http://www.wto.org/indexfr.htm Dohai fejlesztési program: http://ec.europa.eu/trade/issues/newround/doha_da/index_fr.htm http://www.wto.org/french/tratop_f/dda_f/dda_f.htm Külkapcsolati Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/comm/external_relations/index.htm Az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatai: http://ec.europa.eu/comm/external_relations/us/intro/index.htm

SZEREPVÁLLALÁS A NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSBAN

181

3. szakasz

Szerepvállalás a nemzetközi szolidaritásban A közös értékek védelme és előmozdítása az Európai Unió határain kívül Az Európai Unió a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök keretében mind többoldalú, mind kétoldalú szinten világszerte lépéseket tesz az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a demokratikus előrehaladás és a jogállamiság tiszteletben tartásának támogatása érdekében. A 2007. év során komoly erőfeszítéseket tettek az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által nemrégiben létrehozott Emberi Jogi Tanács (EJT) működőképessé tételéért: ez tette lehetővé, hogy az emberi jogok – például Dárfúrban (Szudán) vagy Mianmarban (Burma) elkövetett – megsértésének egyes sürgős eseteiben állást foglaljon. Az emberi jogok világban tapasztalható helyzetéről április 26-án elfogadott éves jelentésében azonban az Európai Parlament kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy az EJT képtelen ésszerű kompromisszumokra jutni az emberi jogok megsértésével kapcsolatos sürgős helyzetekkel kapcsolatban. A Parlament a világban tapasztalható komoly emberi jogi problémaként fogalmazta meg többek között az emberi jogok kínai megközelítését, a guantánamói tábort, valamint a fegyverek – különösen a kézifegyverek – kereskedelmét, amelyeknek a Parlament véleménye szerint nemzetközi megállapodás tárgyát kellene képezniük. Az Unió részt vett az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az emberi jogok területén végzett munkájában is, nevezetesen az új normák, például az erőszakos eltüntetésről, illetve a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmények kidolgozásában. Ez utóbbi kifejezetten társadalmi vetülettel is rendelkező emberi jogi eszköz, és egyben az első olyan nagy jelentőségű emberi jogi egyezmény, amelyben az Európai Közösség mint olyan aláíró félként szerepel. Az emberi jogokat következetesen beépítették a harmadik országokkal kötött társulási és együttműködési megállapodások – például az Európai Unió és az AKCS-országok (afrikai, karibi és csendes-óceáni országok) közötti cotonou-i megállapodás –, illetve az európai szomszédságpolitika keretében létrehozott stratégiai párbeszédbe. Az Unió ezenkívül intenzív tárgyalásokat folytatott Kínával az emberi jogokról, illetve konzultációkat folytatott a témában Oroszországgal, Kanadával, az Egyesült Államokkal, Japánnal, Új-Zélanddal, valamint az uniós tagjelölt országokkal is. Új fejlemény az Üzbegisztánnal folytatott emberi jogi párbeszéd elindítása, ami azért is figyelemre méltó, mert az Európai Unió Közép-Ázsia-stratégiájának keretében a régió valamennyi országával hasonló párbeszéd kialakítását tervezik.

182


Az Unió az együttműködés-alapú megközelítés mellett konkrét lépések megtételétől sem riadt vissza, ha bárhol a világban – például Iránban, Jemenben, Kínában, Srí Lankán vagy Szudánban – súlyosan megsértették az emberi jogokat. Továbbra is támogatta a kínzás és a gyermekek ellen a fegyveres konfliktusok során elkövetett erőszak elleni küzdelmet, és megerősítette az emberi jogok védelmezőinek világszerte nyújtott segítséget. Az Unió ebben az évben is kiállt a halálbüntetés eltörlése mellett, és szilárd politikai elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot, amikor úgy döntött, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 62. ülésén – régiókon átívelő szövetség keretében – határozattervezetet terjeszt elő a halálbüntetés eltörlése érdekében. Az Unió külső segélyprogramjainak átfogó reformja keretében 2006 folyamán új kezdeményezés jött létre a demokráciáért és az emberi jogokért (1). A kezdeményezés január 1-jén lépett hatályba. Költségvetése a 2007 és 2013 közötti időszakra 1,104 milliárd eurót irányoz elő az emberi jogok, a demokratizálódás és a jogállamiság érdekében harmadik országokban végzett tevékenységekre. A kezdeményezés keretében nyújtott segélyek alapvetően a civil társadalom olyan szereplőivel, illetve azokkal a nemzetközi szervezetekkel folytatott partnerségekre összepontosítanak, akik/amelyek az emberi jogok, a demokrácia, az igazság és a jogállamiság védelmén és előmozdításán munkálkodnak. Az új eszköz alapján finanszírozzák az Európai Unió számos választásmegfigyelési tevékenységét is, amelyek a harmadik országokban zajló demokratikus folyamatok megerősítésének kulcsfontosságú eszközévé léptek elő. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (2) – melyet február 15-én hoztak létre – feladata az alapvető jogok Európai Unión belüli védelme, az alaprendelet azonban szoros együttműködést ír elő az Európa Tanáccsal, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), az Egyesült Nemzetekkel és az alapvető jogok területén tevékenykedő egyéb nemzetközi szervezetekkel. Az ügynökség nyitott az uniós tagjelölt országok és az Unióval stabilizációs és társulási megállapodást kötő (nyugat-balkáni) országok előtt is. Október 15-én a Tanács elfogadta az Európai Uniónak az emberi jogokról szóló kilencedik éves jelentését. A Bizottságnak a fejlesztési eszközök és programok széles palettája áll rendelkezésére, és ezek közül néhány különösen alkalmas arra, hogy a nemzetközi színtéren megjelenítse az uniós értékeket. A világ népeivel érzett szolidaritás szellemében az Unió – polgárai nevében – évente több mint 2000 beavatkozást kezdeményez. Ezek a tematikus jellegű tevékenységek a szegénység és az éhezés, a kínzás, az AIDS és az emberkereskedelem ellen, illetve az erősebb civil társadalom, a kábítószer áldozatainak rehabilitációja, a környezetvédelem és a demokratikusabb, igazságosabb társadalom érdekében folytatott küzdelem megannyi konkrét példáját szolgáltatják. Az említett projekteket (1) 1889/2006/EK rendelet (HL L 386., 2006.12.29.). (2) 168/2007/EK rendelet (HL L 53., 2007.2.22.). Lásd a jelentés III. fejezete 3. szakaszának „Az alapvető jogok védelme és a megkülönböztetés elleni küzdelem” című részét.


183

igen gyakran kényes körülmények között, nem kormányzati szervezetekkel partnerségben hajtják végre: a konkrét tevékenységeket ez utóbbiak végzik el, a Bizottság pedig évente mintegy 870 millió eurós anyagi támogatást nyújt hozzájuk.

Fejlesztési politika Általános megközelítés A Bizottság február 28-án közleményt fogadott el „Az Európai Uniónak a fejlesztési politika keretében zajló munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódexéről” (1). A Bizottság véleménye szerint a munkamegosztásról szóló megállapodás növelné a segélyek hatékonyságát, megerősítené a fejlesztési együttműködés szerepét az EU külső kapcsolatai terén, és hozzájárulna a fejlesztésről szóló európai konszenzusban foglalt értékeken alapuló európai identitás kialakításához. A magatartási kódexszel a május 15-i tanácsi következtetések is foglalkoztak. A 2002-es monterrey-i fejlesztésfinanszírozási konferencia óta az Európai Unió számos kötelezettségvállalást tett a fejlesztési segélyek nagyságára, forrásaira és hatékonyságára vonatkozóan. A Tanács a kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követésével a Bizottságot bízta meg. E tevékenység keretében április 4-én három közleményt fogadtak el: •

az első, „Monterey-től az európai fejlesztési politikáról szóló konszenzusig: kötelezettségvállalásaink teljesítése” című közlemény (2) célja, hogy az Unión kívülre közvetített üzeneteket meghatározó politikai szintézis révén keretbe foglalja a különböző folyamatokat. Az elvégzett tanulmányok kimutatták, hogy az Unió ugyan jó úton halad, de rendíthetetlen politikai akarat és a közvélemény szélesebb körű mozgósítása szükséges ahhoz, hogy a vállalt kötelezettségeket teljes mértékben teljesíteni tudja. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az elkészült technikai elemzéseket és az ezek alapján megfogalmazott ajánlásokat széles körben ismertté tegyék;

•

a második, „Az Európai Unió kereskedelemsegélyezési stratégiája felé vezető úton – a Bizottság közreműködése” című közlemény (3) új szakaszt jelent az Európai Uniónak a kereskedelmi segélyekkel kapcsolatban tett világszintű erőfeszítések irányítása, illetve saját fejlesztési segélyeinek hatékonyabb összehangolása iránti elkötelezettsége tekintetében. A közlemény a gazdasági partnerségi megállapodások kapcsán különös figyelmet szentel az afrikai, karibi és csendes-óceáni országoknak. A közleményről május 15-én, illetve május 23-án az Európai Parlament és a Tanács is állást foglalt;

(1) COM(2007) 72 (HL C 181., 2007.8.3.). (2) COM(2007) 158 (HL C 181., 2007.8.3.). (3) COM(2007) 163 (HL C 181., 2007.8.3.).

184

•


a harmadik, „Európa megtartja ígéreteit a fejlesztés-finanszírozás terén” című közlemény (1) már az ötödik, a monterrey-i konferencia óta elért haladásról készült éves jelentés, amely egyúttal a millenniumi fejlesztési célok (MFC-k) felülvizsgálata keretében a Tanács által 2005 májusában tett kötelezettségvállalások megvalósítását is értékeli. A közleményt részletesebb elemzést tartalmazó munkadokumentum kíséri. A jelentés a tagállamok által a legutolsó, januárban elvégzett éves felmérésre adott válaszokra épül. A közlemény a május 15-i tanácsi következtetések témáját képezte.

Június 7-én (2) a Régiók Bizottsága állást foglalt arról a 2006-os bizottsági közleményről is, amely témája a kormányzásnak a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzusban játszott szerepe volt (3). A Régiók Bizottsága elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a felelősségteljes kormányzás feltétele, hogy az adott országban a hatalom valamennyi szintjén az átláthatóságnak, a nyilvánosság döntéshozatalban történő részvételének és a szubszidiaritás tiszteletben tartásának elve alapján működjön az igazgatás. Június 20-i állásfoglalásában a Parlament emlékeztetett a millenniumi fejlesztési célok keretében tett kötelezettségvállalások jelentőségére, és egyben aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, vajon a donorok teljesítik-e Afrikával kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat. Július 12-én felhívta a figyelmet a fejlesztési együttműködés 2006 decemberében bevezetett finanszírozási eszközének (4) végrehajtásához szükséges demokratikus ellenőrzésre. Június 21-én a Bizottság elfogadta az Európai Közösség 2006. évi fejlesztéspolitikájáról és a külső segítségnyújtás végrehajtásáról szóló 2007. évi jelentést (5). A Bizottság szeptember 20-án első ízben fogadta el „Az EU jelentését a politikák fejlesztési célú koherenciájáról” (6). A szakpolitikák fejlesztési célú koherenciájával kapcsolatban az Európai Unió az alábbi tizenkét területre vonatkozóan tett kötelezettségvállalásokat: külkereskedelem; környezet; éghajlatváltozás; biztonság; mezőgazdaság; halászat; a társadalmi dimenzió; foglalkoztatás és tisztességes munka; migráció; kutatás; információs társadalom; közlekedés és energia. A jelentés rámutat, hogy a koherenciára irányuló erőfeszítések arra hivatottak, hogy segítségükkel megvalósíthatóvá váljanak a millenniumi fejlesztési célok. Ez a jelentés képezte tárgyát a november 20-i tanácsi következtetéseknek, amelyek lehetővé teszik az Unió számára, hogy 2008–2009 folyamán erőfeszítéseit a fejlesztési célú koherenciára összpontosítsa.

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

COM(2007) 164 (HL C 181., 2007.8.3.). HL C 197., 2007.8.24. COM(2006) 421. Az 1905/2006/EK rendelet (HL L 378., 2006.12.27.). COM(2007) 349 (HL C 191., 2007.8.17.). COM(2007) 545 (HL C 4., 2008.1.9.).


185

A Bizottság október 25-én „Az EU bizonytalan helyzetekre adott válaszai felé – a fenntartható fejlődés, stabilitás és béke érdekében történő, nehéz körülmények közötti kötelezettségvállalásról” (1) címmel közleményt fogadott el. A közleményt – megvitatás céljából – továbbították a többi uniós intézménynek is. E vita feltehetőleg a bizonytalan helyzetek kezelésére szolgáló, átfogó közösségi stratégia megteremtését eredményezi majd. A közleményről november 15-én az Európai Parlament, november 19–20-i ülésén pedig a Tanács is véleményt nyilvánított. Foglalkoztatás, társadalmi kohézió, emberi és társadalmi fejlődés A Bizottság megerősítette a világ fórumain játszott szerepét, és a fejlesztési együttműködés keretében nagymértékben hozzájárult az oktatási és egészségügyi programok előmozdításához. Egy éven keresztül (2006 júliusától 2007 júniusáig) az „Oktatást mindenkinek” gyorskezdeményezés társelnöke volt, és ezáltal a donorok összehangolása és az oktatás területén nyújtott segélyek hatékonyságának értékelése céljából folytatott nemzetközi szintű megbeszélések középpontjába került. Az oktatás témakörében a Bizottság – az Egyesült Királyság kormányával és a Világbankkal közösen – magas szintű találkozót is szervezett, amely során megállapítást nyert, hogy a fejlődő országokban az oktatásnak nagyobb mértékű, jobb minőségű, gyorsabb és hosszú távon kiszámíthatóbb finanszírozásra van szüksége. A Bizottság megnövelte szerepét a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelem globális alapjában is, mivel egy éven át (2006 áprilisa és 2007 áprilisa között) az igazgatótanács alelnöki tisztjét töltötte be. E területre vonatkozóan a Tanács április 23-án következtetéseket fogadott el a HIV/AIDS kapcsán a közelmúltban felmerült kérdésekről. Ezek alapjául a német elnökség által előterjesztett dokumentum szolgált, amely a kórral kapcsolatos új kérdésekre és a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelem 2005-ben elfogadott európai uniós cselekvési programjának hatékony végrehajtásának útjában álló új akadályokra hívja fel a figyelmet. A nők fejlesztési politikában játszott szerepe 2007-ben is az Unió törekvéseinek középpontjában maradt. Március 8-án a Bizottság közleményt fogadott el „A nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése a fejlesztési együttműködésben” címmel (2). A közlemény, amelyet a tagállamokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel folytatott széles körű konzultáció alapján dolgoztak ki, az európai konszenzus keretében tett kötelezettségvállalásokon alapul, és egyben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv külkapcsolatokra vonatkozó alkotórésze is. Első ízben vázol fel európai stratégiát a nemek közötti egyenlőség és a nők önállósodásának előmozdítására, ami megerősíti a nemek közötti egyenlőség érdekében tett konkrét lépések együtteséből létrejövő kettős integrációs megközelítést. A kezdeményezést május 14-i következtetéseiben a Tanács is támogatásáról biztosította.

(1) COM(2007) 643. (2) COM(2007) 100 (HL C 181., 2007.8.3.).

186


A Tanács ugyanezen a napon jóváhagyta a Bizottság által a fejlődő országokban az egészségügyi dolgozók kritikus hiányának megoldására (1) 2006 decemberében javasolt cselekvési tervet. Június 17–18-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el a foglalkoztatásnak az uniós fejlesztési együttműködés keretében történő támogatásáról. E következtetések előzménye a bizottsági szolgálatok hasonló témájú munkadokumentuma, amely hangsúlyozza, hogy az európai uniós fejlesztési együttműködésben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a foglalkoztatásnak. Május 10-én a Bizottság „Befektetés az emberekbe” 2007–2013 címmel tematikus stratégiát fogadott el az emberi és társadalmi fejlődés elősegítése érdekében. A stratégia célja, hogy segítse az Európai Unió partnerországait a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában, és ennek érdekében javasolja, hogy támogassák az alábbi négy fő területtel kapcsolatos tevékenységeket: mindenki számára elérhető jó egészségi állapot; oktatás, ismeretek és készségek; a nemek közötti egyenlőség; valamint a társadalmi és emberi fejlődés egyéb szempontjai (ideértve a társadalmi kohéziót, a foglalkoztatást, a tisztességes munkát, az ifjúsággal és gyermekekkel kapcsolatos kérdéseket, valamint a kultúrát is). A stratégia 2007 és 2013 között a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz keretében 1,06 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat. Május 23-án az Európai Parlament – a hasonló témájú, 2006. május 24-i bizottsági közlemény és 2006. december 1-jei tanácsi következtetések alapján – részletes jelentést fogadott el a tisztességes munka világszintű előmozdításáról (2). A Parlament különösen hangsúlyozta, hogy a tisztességes munkát mint szempontot teljes mértékben figyelembe kellene venni az Unió külső fejlesztési és együttműködési politikájában, és támogatta az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közötti együttműködés megerősítését. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság január 17-i véleményében hasonlóképpen foglalt állást. Az Unió aktívan részt vett az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének március 30-án New Yorkban a fogyatékkal élők jogairól szóló egyezményről folyó tárgyalásain is, amelyet aztán az első közt írt alá (3). A Bizottság május 10-én (4) közleményt fogadott el az európai kulturális programról a globalizálódó világban (5). A közlemény egyik célja, hogy a kultúrát az uniós külkapcsolatok alapelemévé tegye, és ezáltal hidakat építsen Európa és a világ más régiói között.

(1) COM(2006) 870 (HL C 126., 2007.6.7.). (2) Lásd még e fejezet 2. szakaszának „A nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok” című részét. (3) Lásd e fejezet 3. szakaszának „A közös értékek védelme és előmozdítása az Európai Unió határain kívül” című részét. (4) COM(2007) 242 (HL C 181., 2007.8.3.). (5) Lásd e jelentés III. fejezete 3. szakaszának „Kultúra” című részét.


187

Fenntartható fejlődés Február 1-jei állásfoglalásában (1) az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődés három alkotóelemét (környezetvédelem, társadalmi igazságosság és kohézió, gazdasági jólét) megfelelő mértékben be kell építeni valamennyi fejlesztési együttműködési szakpolitikába, és végre is kell hajtani őket. Egyúttal nyomatékosan kérte a Bizottságot, hogy rendszeresen vizsgálja felül a folyamatot. A Tanács május 25-én – az elsivatagodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény reformjának támogatásaképpen – nyilatkozatot fogadott el a szárazság és elsivatagosodás elleni küzdelem témájában (2). Ezt követte június 20-án a „Tematikus stratégia a környezetvédelemről és a természeti erőforrásokkal, köztük az energiával való fenntartható gazdálkodásról (ENRTP)”. Az ENRTP számára a 2007 és 2010 közötti időszakban 804 millió eurós indikatív összeget rendelő stratégia célja, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat beépítsék a Közösség fejlesztési és egyéb külső szakpolitikáiba, valamint hogy a Közösség és partnerországai, illetve régiói közös érdekében járuljon hozzá a külföldre irányuló közösségi környezetvédelmi és energiapolitika előmozdításához. A Bizottság szeptember 18-án (3) „Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között” címmel közleményt fogadott el (4). A Bizottság által a fenntartható fejlődési stratégia eddig elért eredményeiről október 22-én (5) elfogadott első jelentésben (6) ismételten megerősítést nyert, hogy a világban tapasztalható szegénység felszámolása az egyik legfőbb, megoldásra váró kihívás. A fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásának eredményeit bemutató jelentés megerősíti, hogy a millenniumi csúcson elhatározott célkitűzések megvalósítása terén biztató fejlődést sikerült felmutatni. Világszinten 4%-kal csökkent a szegénység, az iskolát elvégzők aránya pedig a 2000. évi 78%-ról 2005-re 83%-ra emelkedett. Megállapította a jelentés azt is, hogy javult a segélyezés hatékonysága és minősége. Ennek ellenére sok még a tennivaló a környezeti fenntarthatósággal, különösen az alapvető forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan, és továbbra is egymilliárd ember él rendkívül súlyos szegénységben. Az éhezés csökkentésére irányuló millenniumi cél megvalósításában játszott szerepének megerősítése céljából a Bizottság a fejlesztési együttműködési eszköz keretében május 4-én elfogadta a Tematikus stratégia az élelmiszer-ellátás biztonságáról (2007–2013) című dokumentumot.

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

HL C 250. E, 2007.10.25. Lásd e jelentés III. fejezete 2. szakaszának „Környezetvédelem” című részét. COM(2007) 540. Lásd e jelentés III. fejezete 2. szakaszának „Környezetvédelem” című részét. COM(2007) 642. Lásd e jelentés II. fejezete 1. szakaszának „A fenntartható fejlődés stratégiája” című részét.

188


A decemberben Balin megrendezett konferencia (1) résztvevői határozatokat fogadtak el az alábbi kérdésekkel kapcsolatban is: az erdők pusztulása, a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodását segítő alap létrehozása, valamint a fejlődő országok javára történő technológiaátadás finanszírozásának növelése. A fenntartható fejlődés tekintetében az Unió továbbra is a legjelentősebb afrikai donor, és rendkívül aktív a földközi-tengeri térségben is. Ennek ellenére számos kihívással kell még szembenéznie: ilyenek különösen a környezeti okokra visszavezethető bevándorlás és elvándorlás, valamint a víz- és erdőgazdálkodásra irányuló kezdeményezések végrehajtása. Az Unió feladata emellett, hogy ügyeljen a fenntartható fejlődés környezetvédelmi szempontjainak figyelembevételére, és nemzetközi környezetvédelmi irányítási rendszer létrehozásán munkálkodjon. Nemzetközi együttműködés a kábítószerek ellen A kábítószerek elleni küzdelem érdekében 2007 során tett nemzetközi erőfeszítések két területen hoztak jelentős előrehaladást. Először is megkezdődtek az előkészítő munkálatok annak érdekében, hogy mérleget vonjanak a nemzetközi közösség által az ENSZ Közgyűlésének a kábítószerekről 1998-ban megrendezett rendkívüli ülésén tett kötelezettségvállalások terén elért eredményekről. E tevékenység keretében az Európai Unió támogatta, hogy az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának ötvenedik ülésén fogadjanak el határozatot az értékelés megvalósításához szükséges eszközökről, a Bizottság pedig szakértői csoportot finanszírozott, amelynek feladata annak biztosítása volt, hogy az értékelés valós tényeken alapuljon. A második jelentős előrelépés az volt, hogy elindították a Párizsi Egyezmény által elindított folyamat újabb szakaszát. Az alapvetően az Európai Közösség által finanszírozott folyamat célja, hogy a heroin útvonala mentén fokozza a kábítószerek elleni nemzetközi küzdelmet. E kezdeményezés keretében 2007 folyamán három kerekasztal-megbeszélést is rendeztek a prekurzorok eltérítésének megakadályozása érdekében folytatott küzdelemről, a Kaszpi-tenger régiójában folytatott kábítószer-ellenes küzdelemről, illetve az Afganisztán és a szomszédos országok közötti együttműködésről. A Bizottság és több tagállam aktívan részt vett ezekben a munkákban és az egyezmény általános politikai konzultációs csoportjának ülésén. Fontos szerepet játszottak a dublini csoport idén szervezett egyetlen plenáris ülésén is, ahol első ízben fordult elő, hogy olyan országot (Iránt) hívtak meg a vitában való részvételre, amely nem tagja a csoportnak. A kétoldalú kapcsolatok terén az Európai Unió trojkája találkozókat rendezett a kábítószerek témakörében Afganisztánnal, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, a balkáni országokkal, továbbá – most első ízben – Ukrajnával és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS). Az Európai Unió, illetve a latin-amerikai és karibi országok között létrejött kábítószerügyi koordinációs és együttműködési mechanizmus májusban, Port of Spainben tartotta éves találkozóját, az Európai Unió és az Andok Közösség közötti magas szintű párbeszédre pedig november hónapban Bogotában került sor. (1) Lásd e jelentés III. fejezete 2. szakaszának „Környezetvédelem” című részét.


189

Az Európai Uniónak a harmadik országokkal folytatott kábítószer-ellenes együttműködése az előző évekhez hasonlóan elsősorban Afganisztánra összpontosult; ezt követi a sorban az Andok térsége. Az Unió stratégiája mindkét esetben alapvetően a helyettesítő tevékenységek fejlesztésének támogatására irányul, bár Afganisztán esetében a termelés visszaszorítását célzó kezdeményezések is a közösségi program fontos elemét képezik. Közép-Ázsia, Kelet-Európa és a kaukázusi térség is részesül a határellenőrzéssel, a kábítószer-kereskedelemmel és a keresletcsökkentéssel kapcsolatos regionális kábítószer-ellenes programokból. Folyamatban van számos, a Bizottság által finanszírozott, régiókon átívelő (Latin-Amerika–karibi térség; Latin-Amerika–karibi térség– Ázsia; Balkán–földközi-tengeri térség; Latin-Amerika–karibi térség–Afrika) program megvalósítása is, amelyek különösen az információk megosztására, a kábítószer-függőség kezelésére és a kábítószerek káros hatásainak csökkentésére irányulnak. Termékek Január 22-én a Tanács jóváhagyását adta a szeptember 24-én hatályát vesztett, 2001-es Nemzetközi Kávémegállapodás hatályának meghosszabbításához (1). A Bizottság szeptember 5-én javaslatot fogadott el 2008. szeptember 30-án hatályát vesztő 2001. évi, kakaóról szóló nemzetközi megállapodás hatályának meghosszabbításával kapcsolatban a Nemzetközi Kakaótanácsban a Közösség által képviselendő álláspontról (2). 2007-ben beindult az egész AKCS-ra kiterjedő, mezőgazdasági termékekre irányuló támogatási program, és felgyorsult a pamuttal kapcsolatban létrehozott EU–Afrika partnerség végrehajtása is. A cukorra vonatkozó európai szabályozási rendszer reformja okozta kereskedelmi sokk ellensúlyozására a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró AKCS-országok számára kísérő intézkedéseket hoztak létre, amelyek keretében a Bizottság április 18-án határozott az eszköz költségvetésének a jogosult országok közötti felosztásáról, és az érintett öt ország vonatkozásában nemzeti támogatási stratégiát fogadott el.

Humanitárius segítségnyújtás Általános megközelítés A humanitárius segítségnyújtás politikájának keretében a Bizottság – kizárólag a humanitárius szükségletek alapján – segélyeket folyósít a harmadik országokban bekövetkezett, természeti vagy ember által okozott katasztrófák áldozatainak. A Bizottság 2007-ben több mint 70 országban avatkozott be humanitárius válságok kezelése érdekében: 85 finanszírozási határozattal 768,5 millió eurós összegű segélyt utalt ki. (1) HL L 42., 2007.2.14. (2) COM(2007) 499.

190


A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos programokat nem maga a Bizottság hajtja végre: csak donori minőségben lép fel, feladatát pedig a közösségi humanitárius fellépések partnereken keresztüli finanszírozásával látja el. Partnerei egyrészt a partnerségi keretmegállapodás aláírói – például nem kormányzati vagy nemzetközi szervezetek (a Vöröskereszt intézményei) –, másrészt az Európai Közösség és az ENSZ közötti pénzügyi és igazgatási keretmegállapodást (FAFA) aláíró ENSZ-ügynökségek. A 2007-ben a kiosztott pénzeszközök 47%-át nem kormányzati szervezetek, 42%-át az ENSZ ügynökségei, 11%-át pedig egyéb nemzetközi szervezetek kapták. A 2007-re megállapított fő célkitűzéseket az év elején kidolgozott stratégiának megfelelően megvalósították. A humanitárius segélyek kapcsán megállapítható, hogy az év során nagy horderejű természeti katasztrófa ugyan nem fordult elő, de növekedett a közepes erősségű természeti katasztrófák száma: idesorolhatók az afrikai, indiai és bangladesi áradások, a nicaraguai és a bangladesi ciklon (a Félix, illetve a Sidr), valamint a karibi térségben a Dean hurrikán és a perui földrengés. Örvendetes, hogy új összetett válsághelyzet sehol nem alakult ki, a már 2006-ban is fennállók viszont folytatódtak, és esetenként súlyosbodtak, többek között Kolumbiában, Szomáliában, Szudánban, Srí Lankán és Csádban. A humanitárius segélyek költségvetési tételéből finanszírozott projekteken keresztül 104 millió embert segélyeztek. A Bizottság politikájában kiemelt jelentőséget tulajdonít az „elfelejtett” válságoknak: azokról a meglévő válsághelyzetekről van szó, amelyek esetében a donorok kellő figyelmének hiánya miatt alapvető humanitárius szükségletek maradnak kielégítetlenül (amint azt az egy lakosra jutó humanitárius vagy fejlesztési segély mutatja). Az elfelejtett válságok (a szaharai menekültek helyzete Algériában, a csecsenföldi konfliktus, a Dzsammu és Kasmír közötti szeparatista konfliktus Indiában, a nepáli, a mianmari [burmai], illetve kolumbiai konfliktus) esetében nyújtott támogatás elérte az 59 millió eurót, amely a humanitárius segélyekből a földrajzi övezetek szerint hozott határozatok javára 2007-ben elkülönített összegek 13%-át teszi ki. Kolumbia kivételével e válságokat már 2006-ban is elfelejtett válságként határozták meg. A humanitárius segélyekkel kapcsolatos alapvető jelentőségű politikai lépés volt 2007-ben „A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus felé” című bizottsági közleményen (1) alapuló nyilatkozat elfogadása a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusról. Közleményének kidolgozása során a Bizottság figyelembe vette a korábbi válsághelyzetek kezeléséből leszűrt tapasztalatokat, továbbá (1) COM(2007) 317 (HL C 191., 2007.8.17.).


191

széles körű konzultációt folytatott partnereivel és a tagállamokkal. A konzultáció során kiderült, hogy az érintettek nagymértékben egyetértenek azokat a nehézségeket illetően, amelyekkel a humanitárius segélyezésben részt vevőknek meg kell küzdeni, és hogy az Uniónak e tekintetben egyértelműen állást kellene foglalnia. A közleményt követően intenzív tárgyalások folytak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, amelyek eredményeképpen december 18-án sor kerülhetett a konszenzusról szóló nyilatkozat elfogadására. A három intézmény (Európai Parlament, Tanács és Bizottság) által aláírt európai konszenzus megerősíti a humanitárius segítségnyújtás elveit és bevált gyakorlatait, és összehangolt megközelítést szorgalmaz annak érdekében, hogy az Európai Unió a lehető legnagyobb mértékben részt vállalhasson a nemzetközi humanitárius fellépésekben. Élelmiszersegélyek A Bizottság közleményének (1) megfelelően, amely a közösségi fellépés hatékonysága érdekében bevezette a beavatkozási területenkénti egyetlen eszköz elvét, határozat született a sürgősségi élelmiszersegélyek beépítéséről a humanitárius segélyekbe; ezáltal lehetővé vált az élelmezés rövid távú biztonsága és az élelmiszersegélyek koordinált igazgatása. A végrehajtás első évében ennek megfelelően a Bizottság két, összesen 220 millió eurós pénzügyi határozatot hozott, hogy a folytonosan változó feltételek mellett fedezze a kiszolgáltatott népcsoportok élelmezési szükségleteit. A humanitárius segélyekhez kapcsolt élelmiszersegélyek végrehajtásának idei első évében 25 millió emberhez jutott el a segítség. Felkészülés a katasztrófákra A Bizottság a világ számos térségében támogat a katasztrófákra való felkészülés érdekében folytatott tevékenységeket. A DIPECHO program keretében a Bizottság 2007 folyamán 19,5 millió eurós támogatással indított új projekteket a karibi térségben, Dél-Ázsiában, Közép-Amerikában és Latin-Amerikában. A Bizottság ezenkívül – adott esetben – beépíti a katasztrófákra való felkészülést a humanitárius segítségnyújtásba. A Bizottság emellett együttműködik a fejlesztés terén európai és világszinten tevékenykedő legfőbb szereplőkkel, hogy a katasztrófák kockázatainak csökkentését a nagy kockázatnak kitett országokban jobban integrálják a fejlesztési intézkedésekbe, valamint hogy biztosítsák a kockázatcsökkentés összekapcsolását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében tett erőfeszítésekkel. A katasztrófákra való felkészülés költségvetési tételéből finanszírozott projekteken keresztül 20 millió embert segélyeztek.

(1) COM(2004) 101 (HL C 98., 2004.4.23.).

192


Humanitárius segítségnyújtási műveletek A Bizottság 2007-ben a Humanitárius Segélyek Hivatala (ECHO) által finanszírozott beavatkozásokon keresztül humanitárius segély címén 768,5 millió eurót utalt ki. A támogatott műveleteket – régiók szerinti lebontásban – az alábbi táblázat mutatja be: 2. TÁBLÁZAT Humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó pénzügyi döntések (2007. évi költségvetés) földrajzi régiók szerint Régió

(EUR)

2007-ben elhatározott összeg

Afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (összesen) Afrika Afrika szarva Nagy Tavak Nyugat-Afrika A Karib-szigetek és a csendes-óceáni szigetek Dél-Afrika és az Indiai-óceán térsége

422 760 000 2 000 000 217 950 000 89 500 000 46 600 000 16 310 000 50 400 000

Új Független Államok, Közel-Kelet és a Földközi-tenger térsége (összesen) Új Független Államok (Csecsenföld, Kaukázus, Tádzsikisztán stb.) Közel-Kelet, a Földközi-tenger térsége

124 897 000 25 807 000 99 090 000

Ázsia és Latin-Amerika (összesen) Ázsia Latin-Amerika

157 366 000 117 301 000 40 065 000

Tematikus finanszírozás és adományok

28 900 000

Technikai segítségnyújtás (szakértők, irodák)

25 400 000

Egyéb költségek (pénzügyi ellenőrzés, értékelés, tájékoztatás…) Összesen

9 207 000 768 530 000

A főbb intézkedések a következő országokat/régiókat érintették: •

Afrikában: — Szudán (110 millió EUR), a konfliktushelyzet, valamint az országot sújtó természeti katasztrófák és járványok miatt kialakult humanitárius (többek között élelmezési) szükségletek kielégítésére; — Kongói Demokratikus Köztársaság (50 millió EUR), az alapvető egészségügyi szolgáltatás biztosítására és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, illetve menekült személyek segítésére, az erőfeszítéseknek a legkiszolgáltatottabb csoportokra (nők és gyermekek) összpontosításával. Fenntartották emellett az ECHOFlight humanitárius légi szolgálatot is;


193

— Csád (30,5 millió EUR), a legsérülékenyebb menekült vagy lakóhelyüket elhagyni kényszerült csoportok és a helyi lakosok segítésére. Az intervenció a védelem, az egészségügyi ellátás és az élelmezés/táplálkozás területére irányult, és tevékenységeket folytattak többek között a vízzel, a szennyvízelvezetéssel és az alapoktatással kapcsolatosan is. •

A Közel-Keleten: — a palesztin népcsoportok számára (60 millió EUR), amelyeken belül az alábbi területeken nyújtottak segítséget a legkiszolgáltatottabbak számára: élelmezés, egészségügyi ellátás, menedék, víz és szennyvízelvezetés, pszichoszociális segítség és védelem. További 28 millió eurót juttattak a Ciszjordániában és a Gázai övezetben bekövetkezett válság folytán legkiszolgáltatottabbá vált csoportoknak, valamint a Jordániában, Libanonban és Szíriában tartózkodó palesztin menekülteknek.

•

Az Új Független Államokban (NIS): — Csecsenföld (21 millió EUR), ahol a legsürgetőbb szükségleteket elégítették ki (lerombolt lakóhelyek helyreállítása, az élelmiszer-ellátás biztonsága, jövedelemteremtő tevékenységek, pszichoszociális védelem és segítségnyújtás).

•

Ázsiában: — Afganisztán (27 millió EUR), ahol programok indultak a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők megsegítésére, és emellett több ágazatot átfogó segítségnyújtásban részesültek a legkiszolgáltatottabbak.

•

Latin-Amerikában: — Kolumbia (13 millió EUR), ahol a lakóhelyüket a közelmúltban elhagyni kényszerült személyek számára nyújtottak segítséget, hogy újra képesek legyenek az önfenntartásra. Alapszolgáltatásokat is nyújtottak az elszigetelt vagy a fegyveres csoportok által elzárt népcsoportoknak.

Regionális megközelítések Együttműködés az afrikai, karibi és csendes-óciáni (AKCS-) országokkal, valamint a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) Pénzügyi együttműködés Március 19-én (1) a Tanács módosította az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2001-es határozatát (2), amivel két célja volt: egyrészt 2013 december 31-ig meg kívánta hosszabbítani a határozat eredetileg 2001-ben megállapított hatályát annak érdekében, hogy megfeleljen a 10. Európai Fejlesztési Alap (1) 2007/249/EK határozat (HL L 109., 2007.4.26.). (2) 2001/822/EK határozat (HL L 314., 2001.11.30.).

194


(EFA) (2008–2013) és a 2007-től 2013-ig terjedő többéves pénzügyi keret időtartamának; másrészt új rendelkezésekkel kívánta kiegészíteni a határozatot, különösen a technikai segítségnyújtás és a tengerentúli országoknak és területeknek az Unió által finanszírozott tematikus programokhoz való hozzáférése tekintetében. A tengerentúli országok és területek a 10. EFA keretében összesen 286 millió EUR értékben részesültek az előirányzatokból. Július 16-án a Bizottság javaslatot fogadott el a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról (1); július 18-án pedig az EFA Bizottsága eljárási szabályzatának elfogadásáról terjesztett elő javaslatot (2). A Bizottság megvalósította célkitűzését: 2007 vége előtt a 9. EFA valamennyi előirányzatát lekötötte. Első alkalommal fordult elő, hogy valamelyik EFA egészét még a következő EFA hatálybalépése előtt lekössék. Felgyorsult a fejlesztési együttműködés végrehajtása is. Az EFA keretében kötött szerződések és kifizetések 2007-ben rekordértéket mutatnak. Az EFA kötelezettségvállalásainak nagy részét az infrastruktúrának (27%) és a gazdasági fejlődésnek (8%) szentelték, a költségvetési és ágazati támogatási programok pedig a 2007-ben jóváhagyott programok 22%-át tették ki. Jelentős forrásokkal támogatta a Bizottság emellett a fontos világszintű kezdeményezéseket is, például a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni harc globális alapját, valamint az európai uniós kezdeményezéseket, köztük az AKCS–EU víz-, illetve energiaügyi mechanizmust és az afrikai békefenntartási mechanizmust (APF) is. A Bizottság elindította az afrikai infrastruktúrára létrehozott uniós vagyonkezelői alapot is, amely céljára 108 millió eurós első pénzügyi keretet bocsátottak rendelkezésre. Az AKCS-országok és a tengerentúli országok és területek számára juttatott EFA-támogatások összege 2007-ben elérte a 3,63 milliárd eurót. Az összeg megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza. 3. TÁBLÁZAT EFA-támogatások az AKCS-országok és a tengerentúli országok és területek számára 2007-ben (EUR) Régió Afrika Karibi térség

2007-ben elhatározott összeg 2 156 876 551,74 241 715 281,13

Csendes-óceáni térség

112 431 663,45

TOT

150 475 235,47

Nem területi alapú programok

971 283 375,98

Összesen

(1) COM(2007) 410 (HL C 246., 2007.10.20.). (2) COM(2007) 427 (HL C 246., 2007.10.20.).

3 632 782 107,77


195

Regionális gazdasági partnerségi megállapodások Május 15-én a Tanács megerősítette elkötelezettségét a hat afrikai, karibi és csendesóceáni régióval a gazdasági partnerségi megállapodásokról folyamatban lévő tárgyalások mellett, amelyek célja, hogy még 2008. január 1-je előtt felváltsák az egyoldalú preferenciák jelenlegi rendszerét. Ígéretet tett arra is, hogy bizonyos átmeneti időszakokat követően az AKCS-államok vám- és kvótamentesen hozzáférhetnek majd az uniós piachoz. A Tanács elismeri, hogy javítani kell az eredetre vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az AKCS-államok teljes mértékben élhessenek az Unió piacához való jobb hozzáférés előnyeivel. Ugyanakkor elismeri azt is, hogy az AKCS-országok piacaihoz való európai uniós hozzáférést fokozatosan és gondos irányítás mellett kell biztosítani, valamint hogy az AKCS-államok érdekében tett rugalmassági intézkedéseknek (termékek kizárása, hosszú átmeneti időszakok és védzáradékok) összeegyeztethetőknek kell lenni a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival. Május 23-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a gazdasági partnerségi megállapodásokról, amelyben kérte a Bizottságot, hogy – mivel a megállapodásokról folyó tárgyalások késedelmet szenvedtek, és az AKCS-országok még nem állnak készen a tőlük elvárt reformokra – könnyítse meg az AKCS-országok számára a megállapodások aláírásának feltételeit. A Parlament javasolja, hogy a liberalizálás üteme, menetrendje és hatóköre az AKCS-országok regionális integrációjának és versenyképességének javítása érdekében fokozatos és rugalmas legyen. Kéri, hogy biztosítsanak vám- és kvótamentes hozzáférést az AKCS-országok számára, valamint hogy egyszerűsítsék, liberalizálják és tegyék rugalmasabbá a gazdasági partnerségi megállapodások eredetre vonatkozó szabályait. A Bizottság október 19-én közleményt fogadott el a gazdasági partnerségi megállapodásokról (1). A közleményben ismerteti a stratégiát, amelyet az AKCS-országokkal a gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalásokon kíván követni. November 20-án a Tanács ismételten következtetéseket fogadott el a gazdasági partnerségi megállapodásokról, amelyekben támogatásáról biztosította a Bizottság erőfeszítéseit a tárgyalások sikeres – adott esetben két szakaszban történő – lezárása, valamint az európai piachoz való, 2008. január 1-jét követő hozzáférés javítása érdekében. E célból a Tanács december 20-án rendeletet (2) fogadott el a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról.

(1) COM(2007) 635. (2) 1528/2007/EK rendelet (HL L 348., 2007.12.31.).

196


Afrika A 2007. év az Európai Unió és Afrika közötti, földrészek szintjén folytatott politikai kapcsolatok modernizálását hozta, amely csúcspontját a 80 állam- és kományfő részvételével december 9-én Lisszabonban találkozó alkalmával megkötött stratégiai partnerség létrehozásában érte el. E döntő jelentőségű változás révén lehetővé vált, hogy az Afrika és Európa között zajló párbeszéd a legmagasabb politikai szintre emelkedjen, miközben megerősítést nyert az Afrikai Uniónak mint az Európai Unió afrikai tárgyalópartnerének központi szerepe. E megközelítés hosszú folyamat eredménye: még 2005-ben kezdődött az Európai Unió Afrika-stratégiájának elfogadásával, amelynek célja, hogy javítsa az Afrikára vonatkozó uniós szakpolitikák koherenciáját és a Bizottság és a tagállamok közötti koordinációt. A 2006. decemberi tanácsi következtetéseknek megfelelően mind a közös stratégia tárgyalása, mind a második Afrika–Európa csúcstalálkozó megrendezése a 2007-es uniós külkapcsolatok fő politikai prioritása volt, és ugyanilyen elsőbbséget élvezett az Afrikai Unió részéről is, amint ez utóbbi a ghánai Accrában júliusban megtartott csúcstalálkozójának következtetéseiben ismételten leszögezte. Az Európai Unió és az Afrikai Unió a 2007. év során folyamatosan tárgyalt a közös stratégiáról és első cselekvési tervéről. Ennek keretében az Európai Unió miniszteri trojkája és Afrika részvételével megrendezett találkozón május 15-én jóváhagyták a közös stratégia fő vonalaira tett javaslatokat. A Bizottság a leendő közös európai uniós–afrikai stratégia kidolgozásában június 27-i, „Kairótól Lisszabonig – Az EU és Afrika stratégiai partnersége” című közleményének (1) elkészítésével vett részt, amelyben új irányokat javasol a két földrész közötti kapcsolatok vonatkozásában. A közleményt a „Lisszabon után: az EU és Afrika stratégiai partnerségének működőképessé tétele” című dokumentum (2) egészíti ki. A közös európai uniós–afrikai stratégiát és első cselekvési tervét (2008–2010) az Európai Unió miniszteri trojkája és Afrika október 31-én Accrában, majd az Európai Unió és az Afrikai Unió külügyminiszterei december 5-én Kairóban jóváhagyták. Ezt követően fogadták el hivatalosan is a dokumentumot december 8–9-i lisszaboni csúcstalálkozójukon az Európai Unió és az Afrikai Unió állam- és kormányfői. A közös európai uniós–afrikai stratégia hosszú távra vázolja fel az Unió és Afrika közötti kapcsolatokat, és célja, hogy segítségével a „fejlesztésen”, illetve „Afrikán” és az „intézményeken” túllépve – intézményi és nem állami szereplők széles körének bevonásával – olyan keret jöhessen létre, amelyben egyenrangú felek folytatnak politikai párbeszédet a közös érdeklődésre számot tartó és globális jelentőségű kérdésekről, amilyen például a migráció, az energia és az éghajlatváltozás. Megvalósításának első lépése az első cselekvési terv (2008–2010) lesz, amely az alábbi nyolc területen irányoz (1) COM(2007) 357 (HL C 246., 2007.10.20.). (2) SEC(2007) 856.


197

elő stratégiai partnerséget: béke és biztonság; demokratikus kormányzás és emberi jogok; kereskedelem, regionális integráció és infrastruktúra; millenniumi fejlesztési célok; energia; éghajlatváltozás; migráció, mobilitás és foglalkoztatás; tudomány, információs társadalom és űrkutatás. Decemberben a Bizottság és a Tanács első ízben nevezett ki közös európai uniós képviseletvezetőt az Afrikai Unió mellé, aki egyrészt az Európai Unió különleges képviselőjének, másrészt az Európai Bizottság képviseletvezetőjének feladatkörét is ellátja, és hivatalát 2008 januárjában foglalja el az etiópiai Addisz-Abebában. E kinevezés arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Európai Unió és az Afrikai Unió között ápolt kapcsolatok általában megerősödtek, illetve hogy a Bizottság számára különösen fontos a kapcsolatainak a megerősítése az Afrikai Unió Bizottságával és egyéb intézményeivel. A mezőgazdaság kérdésében a Bizottság július 24-én „Az afrikai mezőgazdaság előmozdítása – Javaslat az afrikai mezőgazdasági fejlesztéssel kapcsolatos kontinentális és regionális szintű együttműködésre” címmel közleményt (1) fogadott el. A dokumentum azért született, mert különböző, kontinentális szinten működő afrikai szervezetek kérték, hogy Afrika átfogó mezőgazdasági fejlesztési programjának (CAADP) keretében határozzák meg az együttműködés területeit. Amint ezt a vonatkozó, november 20-án elfogadott tanácsi következtetések is megerősítették, az Európai Unió Afrika mezőgazdasági fejlődését hosszú távú – többek között az Afrika átfogó mezőgazdasági fejlesztési programját koordináló regionális és kontinentális afrikai szervezetekkel folytatott – együttműködés keretében kívánja támogatni. A támogatás alapvetően hét területnek biztosít elsőbbséget, és különösen a mezőgazdasági politika, valamint a kormányzás javítása révén teszi lehetővé az ágazat növekedésének megerősítését. A Bizottság és a német elnökség június 18. és 21. között Berlinben megszervezte a fenntartható fejlődésről tartott második európai fórumot is, amelynek témája a következő volt: „Fenntartható növekedés és a szegénység csökkentése Afrika vidéki területein: hogyan válhatna Európa hatékonyabb partnerré?” A kétoldalú kapcsolatok terén az Unió 2007-ben is nagy figyelmet fordított a dárfúri régióban, Szudánban, Csád keleti, illetve a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén uralkodó politikai és humanitárius helyzet alakulására. Igen éberen őrködött az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a demokrácia és jogállamiság felé vezető átmenet felett is, ami különösen az Elefántcsontparton, Nigériában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szomáliában és Zimbabwéban kialakult helyzet kapcsán mutatkozott meg. Az Afrikai Békefenntartási Mechanizmus 2007-ben is számos, afrikaiak által irányított békefenntartó művelethez nyújtott segítséget. Ilyenek voltak: az Afrikai Unió szudáni/ dárfúri missziója (AMIS; költsége a művelet kezdete óta mintegy 300 millió EUR), a

(1) COM(2007) 440 (HL C 191., 2007.8.17.).

198


Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő multinacionális erők (összesen 23,4 millió EUR), valamint az Afrikai Unió szomáliai missziója (AMISOM; 15 millió EUR). A mechanizmus keretében mind regionális, mind kistérségi szinten jelentős mértékű segítséget nyújtottak a béke és biztonság fenntartására szolgáló afrikai kapacitások megerősítéséhez is (összesen mintegy 35 millió euróval). Csendes-óceáni térség Február 1-jei állásfoglalásában (1) a Parlament üdvözölte a Bizottság 2006 májusában előterjesztett kezdeményezését (2), amelyben javasolja, hogy harmincéves együttműködés után dolgozzanak ki stratégiát megerősített partnerség létrehozására a csendesóceáni szigetekkel. Kétoldalú szinten a Fidzsi-szigeteken végbement hatalomváltáshoz vezető körülményekre tekintettel az Unió tárgyalásokat kezdett az új vezetéssel, hogy tisztázzák a demokratikus elvek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos helyzetet. Együttműködés az ázsiai országokkal A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége és az Európai unió 2007-ben ünnepelte partneri kapcsolatainak 30. évét. Az évforduló alkalmat szolgáltatott arra, hogy március folyamán szándéknyilatkozatot hagyjanak jóvá mind a kétoldalú, mind a többoldalú kapcsolatok jövőbeli megerősítéséről. Javier Solana, a Tanács főtitkára és a KKBP főképviselője július 31. és augusztus 2. között Manilába (Fülöp-szigetek) látogatott, hogy részt vegyen az ASEAN tizennegyedik regionális fórumán. A Tanács április 23–24-i ülésén elfogadták a Koreai Köztársasággal, az Indiai Köztársasággal és az ASEAN-nal kötendő szabadkereskedelmi megállapodástervezetre vonatkozó tárgyalási irányelveket, május 3-án pedig elkezdődtek a tárgyalások, amelyeknek azóta már több fordulója lezajlott. A Tanács egyidejűleg felkérte a Bizottságot, hogy kezdjen tájékozódó célú megbeszéléseket a Koreai Köztársasággal és az Indiai Köztársasággal kötött együttműködési és partnerségi megállapodás megújítása, illetve új megállapodás létrehozása érdekében. Az év során több konzultációs fordulóra is sor került. Az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) környezetvédelmi minisztereinek harmadik találkozóját áprilisban tartották, négy központi témája pedig a következő volt: az éghajlatváltozás és a fenntartható energiaellátás; a biológiai sokféleség eltűnése és az erdők pusztulása az éghajlatváltozással összefüggésben; az éghajlatváltozás és a fenntartható energiafelhasználás; valamint Európa és Ázsia környezetvédelmi együttműködésének jövője. A találkozó alkalmat szolgáltatott arra is, hogy a két fél közös nyilatkozatot írjon alá, amelyben megerősítik környezetvédelmi kötelezettségvállalásaikat. (1) HL C 250. E, 2007.10.25. (2) COM(2006) 248 (HL C 184., 2006.8.8.).


199

A dél-ázsiai regionális integráció támogatása érdekében kifejtett erőfeszítései elismeréseként a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) megfigyelői státuszt ajánlott fel az Európai Uniónak, amelynek így lehetősége nyílt, hogy részt vegyen a SAARC április 3-án és 4-én Újdelhiben (India) megrendezett csúcstalálkozóján. A kétoldalú kapcsolatok terén a Tanács fokozott figyelemmel követte a mianmari (burmai) helyzetet: erről tanúskodnak egyrészt áprilisi következtetései, amelyekben aggodalmát fejezi ki az emberi jogok súlyos megsértése, valamint a nemzeti emberi jogi szervezeteket és a nemzetközi emberi jogi intézményeket sújtó korlátozások miatt, másrészt pedig az országgal szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló közös álláspont (1) elfogadása is. Az Európai Parlament június 21-én állásfoglalást fogadott el, amelyben elítéli, hogy az Állami Béke és Fejlődés Tanácsa (SPDC) folyamatosan elnyomja a mianmari (burmai) népet, és állandóan üldözi és bebörtönzi a demokrácia aktivistáit. A Parlament sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy Nyan Win mianmari (burmai) külügyminiszter nem vehetett részt az ASEM nyolcadik külügyminiszteri találkozóján, amelyre mindössze pár nappal azt követően került sor, hogy a mianmari (burmai) katonai junta egy évvel meghosszabbította Daw Aung San Suu Kyi asszony törvényellenes házi őrizetét. Július hó folyamán a Tanács rendeletet is elfogadott a Mianmarral (Burmával) szembeni korlátozó intézkedések megújításáról (2), október 15–16-i ülésén pedig követelte, hogy a burmai hatóságok haladéktalanul szüntessék be az erőszakos elnyomás és a megfélemlítés valamennyi formáját. A Tanács arra is felszólította a kormányt, hogy közölje, hol tartják fogva az augusztus közepe óta letartóztatott személyeket, valamint hogy tegyék lehetővé a nemzetközi szervezetek képviselői számára a foglyok meglátogatását. A Tanács szükségesnek ítélte az ország vezetésével szemben alkalmazott közvetlen nyomás fokozását hathatósabb intézkedések foganatosítása és a következő kiegészítő korlátozó intézkedések által: az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás, valamint a fémek, ásványok, drágakövek és féldrágakövek bányászatának ágazatában használatos berendezések kivitelének tilalma; a fenti ágazatokból származó termékek behozatalának tilalma, illetve az ágazatba irányuló beruházások tilalma. A Tanács megerősítette, hogy folytatja a legkiszolgáltatottabb mianmari (burmai) csoportokat és a szomszédos országokban tartózkodó mianmari (burmai) menekülteket támogató jelentős humanitárius segélyprogramjait. Ismét kinyilvánította, hogy készen áll segítséget nyújtani az országnak az átmenet folyamatában, és továbbra is lankadatlanul támogatja a mianmari (burmai) népet a demokráciához, biztonsághoz és jóléthez vezető úton. A kínai kormány és a dalai láma küldöttei közötti párbeszédről szóló február 15-i állásfoglalásában (3) az Európai Parlament véleményt nyilvánított a tibeti helyzet alakulásáról, és felkérte a Bizottságot, hogy az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti új partnerségi és együttműködési keretmegállapodással kapcsolatos megbeszélések során vesse fel Tibet kérdését és a két fél közötti tárgyalások újrafelvételét is. (1) 2007/248/KKBP közös álláspont (HL L 107., 2007.4.25.). (2) 830/2007/EK rendelet (HL L 185., 2007.7.17.). (3) HL C 287. E, 2007.11.29.

200


Az Európai Parlament május 24-én a Kasmírban jelenleg uralkodó helyzetről és a jövőbeli kilátásokról fogadott el állásfoglalást, amelyben reményét fejezi ki, hogy a régió helyzetének normalizálása érdekében megerősödnek az India és Pakisztán közötti kétoldalú kapcsolatok. Ugyanazon a napon az Európai Közösség és Pakisztán közötti harmadik generációs együttműködési megállapodás keretében összeült az első közös bizottság. A tizenegy éve most először találkozó bizottság három tematikus alcsoportot – kereskedelem, fejlesztési együttműködés, illetve felelősségteljes kormányzás, emberi jogok és migráció – hozott létre. A bangladesi események kapcsán a Bizottság a demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségét nyilvánította ki azzal, hogy európai uniós választási megfigyelői miszsziót küldött az országba, amikor pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a januárra tervezett parlamenti választások tisztaságát súlyos csalások veszélyeztetik, felfüggesztette a miszsziót. Az Unió regionális igazgatói trojkájának júniusban tett dhakai látogatása újabb kiváló alkalmat szolgáltatott arra, hogy a demokráciáról és az emberi jogokról szóló üzenetet juttassanak el az átmeneti kormányhoz. A Bizottság az ENSZ Fejlesztési Programja (PNUD) által koordinált projekt legfőbb donora: e projekt keretében fényképes választói névjegyzéket állítanak össze a 2008 végére halasztott választásokra. Együttműködés Közép-Ázsiával Március 27-én és 28-án az Európai Unió miniszteri trojkája első ízben találkozott Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán külügyminisztereivel, hogy együtt megvizsgálják a jelentős regionális kérdéseket. A megbeszélések középpontjában gazdasági és kereskedelmi kérdések, a biztonság, az oktatás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok, az energia és a környezetvédelem, valamint a regionális, például az Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos kérdések álltak. Az Unió a térség gondjainak megoldása iránti elkötelezettségét azzal támasztotta alá, hogy ígéretet tett: a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan megkétszerezi, azaz 750 millió euróra emeli segélyeinek összegét. Júniusi ülésén az Európai Tanács a Közép-Ázsiával létrehozandó új partnerségről szóló stratégiát fogadott el. Ebben meghatározta az Unió stratégiai érdekeit a régióban folyó kétoldalú és regionális együttműködésben, és partnerség lehetőségét vetette fel a következő területeken: ifjúság és oktatás; emberi jogok, jogállamiság, felelősségteljes kormányzás és demokratizálódás; gazdasági fejlődés; kereskedelem és beruházás; energia és közlekedés; fenntartható környezet és vízgazdálkodás. A stratégia magában foglalja a közös fenyegetések és kihívások elleni küzdelmet is. A kétoldalú kapcsolatok terén a Tanács mind március 5-i, mind május 14-i következtetéseiben komoly aggodalmának adott hangot az üzbegisztáni emberi jogi helyzet miatt, és ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió kész teljes körű, különösen az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszédet folytatni Üzbegisztánnal. A Tanács május


201

14-én közös álláspontot (1) fogadott el, amelyben megújítják a 2005 májusában bekövetkezett andizsáni események után nyolc üzbég állami vezetővel szemben bevezetett vízumkorlátozást, az október 15-i tanácsi következtetésekben pedig ismét foglalkozott a fegyverembargóval és a vízumtilalommal. Döntés született, hogy mindkét határozatot egy évre megújítják, bár a vízumtilalmat a következő hat hónapra felfüggesztették. Berdimukhammedov türkmenisztáni elnök november 5. és 7. között Brüsszelbe látogatott, ahol találkozott Barroso elnökkel, valamint Ferrero-Waldner, Mandelson és Piebalgs biztosokkal. A megbeszélések elsősorban az Európai Unió és Türkmenisztán közötti kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseire irányultak, többek között a következőkre: az együttműködés megerősítése, ideértve az asgabati „Európa Ház” megnyitását is; áttérés az Európai Unió és Türkmenisztán közötti együttműködési és kereskedelmi megállapodásról a partnerségi és együttműködési megállapodásra; a kétoldalú energiaügyi együttműködés megerősítése egyetértési nyilatkozattal. Az Európai Unió–Türkmenisztán vegyes bizottság szeptember 17-én ült össze, hogy megvitassa többek között az ország prioritásait a Közép-Ázsia-stratégia keretében, az energiaügyi együttműködést, a közösségi segélyeket és az emberi jogokat. Az Európai Unió és Kazahsztán együttműködési tanácsa a kétoldalú kapcsolatok megvizsgálása és megvitatása céljából február 12-én Brüsszelben találkozott. Az Unió és Kazahsztán közötti energiaügyi együttműködés végrehajtásának keretében folytatott párbeszéd első állomása a július 10-i astanai találkozó volt. Decemberben az Európai Unió és Kazahsztán együttműködési tanácsa Brüsszelben elsősorban a stratégia végrehajtását és Kazahsztán prioritásait tárgyalta meg. A Bizottság az év során mindvégig párbeszédet folytatott a kazah hatóságokkal az ország csatlakozásáról a WTO-hoz, valamint a Kaszpi-tengeren túli területekre irányuló energiaügyi projekt előrehaladásáról. Az Európai Unió és Kirgizisztán együttműködési tanácsa február 13-án Brüsszelben tartotta ülését. Megvizsgálták a kirgizisztáni politikai reformokat, a jogállamiságot és az emberi jogokat, a közép-ázsiai regionális kereskedelmi és gazdasági együttműködést, továbbá a közlekedés területén felmerülő környezetvédelmi kérdéseket, valamint a bel- és igazságügy témakörét. Június 1-jén az Európai Közösség és a Kirgiz Köztársaság között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodást írtak alá. A hetedik Európai Unió–Tádzskisztán vegyes bizottság decemberben találkozott Brüszszelben. Az Unió Közép-Ázsia-stratégiájának keretében felvetett kérdések között szerepeltek a Tádzsikisztán szempontjából elsőbbséget élvező konkrét területek, például a belső energiaellátás javítása és az energiaexport javítása érdekében műszaki tanácsadás a vízenergiai ágazat fejlesztéséhez. Eszmét cseréltek a kereskedelmi kérdésekről és a befektetési környezet javításáról, és megvizsgálták a meglévő, illetve jövőbeli fejlesztési projekteket, köztük különösen a demokratizálódási folyamathoz nyújtott segítséget, az emberi jogokat és a jogállamiságot, valamint a szegénység elleni küzdelmet.

(1) 2007/338/KKBP közös álláspont (HL L 128., 2007.5.16.).

202


Pénzügyi együttműködés Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unió egyik fő tevékenységi területe 2007-ben a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása és a szegénység felszámolása volt: e célból különösen a szociális ágazat reformjait támogatta, illetve az ázsiai és közép-ázsiai regionális fejlesztési tervek keretében tett intézkedéseket. A Közösség segítséget nyújtott az egészségügyi ágazatnak Afganisztánban, Bangladesben, Indiában, Burmában (Mianmarban) és a Fülöp-szigeteken. Regionális szinten támogatták a madárinfluenza megelőzését és a fertőző betegségek elleni küzdelmet. A szegénység felszámolásának részét képezik azok az intézkedések is, amelyeket az élelmiszerellátás biztonságára vonatkozóan Afganisztánban, Bangladesben, Kambodzsában, Laoszban, Észak-Koreában, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban, illetve az otthonuktól elszakadt népcsoportok megsegítésére Afganisztánban, Bangladesben, Indonéziában, Burmában (Mianmarban), Nepálban, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön tettek. Közösségi támogatást kapott az oktatási ágazat Bangladesben, Kambodzsában, Indonéziában, Pakisztánban és Vietnamban. Ezen túlmenően a 2007-ben indított új programoknak Kazahsztán, Kirgizisztán, Burma (Mianmar), Nepál, Pakisztán és Türkmenisztán is kedvezményezettje lesz. Az ázsiai és közép-ázsiai országok már részt vesznek a regionális Erasmus Mundus programokban, és a jövőben pályázhatnak majd a Tempus IV keretében folyó felsőoktatási programokra is. A régióban nyújtott közösségi segélyek másik fő területe a felelősségteljes kormányzás megerősítése volt, ideértve az államháztartás igazgatását, a reformokat és a gazdasági átmenetet is. Különösen igaz ez Afganisztán, Kambodzsa, Kína, Laosz, és Srí Lanka esetében. Afganisztánban, Bangladesben, Indonéziában, Laoszban és Vietnamban 2007 során új programokat is indítottak a felelősségteljes kormányzás megerősítése céljából. Az Európai Unió 2007-ben valamennyi közép-ázsiai ország esetében támogatta az átmenet megkönnyítésére és a szegénység csökkentésére irányuló partnerségi és együttműködési megállapodások végrehajtását. A Bizottság konzultációt kezdett a tagállamokkal júniusban elfogadott új közép-ázsiai partnerség végrehajtásáról. Az ázsiai országok több országra kiterjedő együttműködés részesei lesznek, amely keretében különösen az energia, a közlekedés, az oktatás és a környezetvédelem területe fog támogatásban részesülni. A 2007-ben elindított előkészítő intézkedések célja, hogy a kereskedelem, a tudomány és a technológia területén Kínával és Indiával folytatandó jövőbeli együttműködéshez vezessenek. A 2007. év jelentős szakasz volt az Európai Közösség és Ázsia, illetve Közép-Ázsia közötti környezetvédelmi, energiaügyi és éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés szempontjából. Együttműködés a latin-amerikai országokkal Január 1-je óta hatályban van a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközéről szóló új rendelet. Az általános célok között szerepel a szegénység felszámolása és a


203

millenniumi fejlesztési célok megvalósítása, a Latin-Amerikára vonatkozó konkrét célok pedig a társadalmi kohézió, az oktatás, a regionális integráció és a fenntartható fejlődés. A rendelet alapján a Bizottság az év során – az országstratégiai dokumentumok 2007-es és a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális programok elfogadása óta – 340 millió EUR összegben juttatott támogatást a fejlesztési együttműködési programok keretében. A teljes összeg 17, regionális szintű (2), kistérségi szintű (2), illetve kétoldalú (13) éves cselekvési program között oszlott meg, amelyek egész LatinAmerika vonatkozásában 36 intézkedést jelentettek. A főbb támogatott területek az oktatás és kultúra (8 intézkedés), a kohézió és társadalmi integráció (6 intézkedés), az állam és intézményei modernizálása (6 intézkedés), valamint a gazdasági ágazat segítése (4 intézkedés) voltak. Április 19–20-án került sor az Európai Unió és a latin-amerikai és karibi országokat egybegyűjtő Rio-csoport Santo Domingo-i (Dominikai Köztársaság) miniszteri találkozójára. A megvitatott kérdések között szerepelt Haiti kérdése, az energia, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a többoldalúság megerősítése (különösen az emberi jogok és a kábítószerek elleni küzdelem terén), a közepes jövedelmű országok, a szegénység elleni küzdelem, valamint az Unió és a Rio-csoport kapcsolatainak jövője. Az Andok Közösséggel június 14-én, Közép-Amerikával pedig június 28–29-én indultak társulási megállapodásokról szóló tárgyalások. A tárgyalások első fordulójára szeptemberben Kolumbiában, illetve októberben Costa Ricán került sor. Az Andok Közösséggel december 10. és 14. között már a tárgyalások második fordulója is lezajlott Brüsszelben. A jövőbeli megállapodások tárgya a két fél közötti politikai párbeszéd, az együttműködés megerősítése, valamint a gazdasági kapcsolatok megkönnyítése, különösen ami a preferenciális kereskedelmet és a szabadkereskedelmi megállapodást illeti. Az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a karibi országok csúcstalálkozójának előkészítésére szeptember 23. és 25. között Santiagóban (Chile) fórumot szerveztek a társadalmi kohézióról, amely célja az egyenlőségről, a szegénység felszámolásáról és a társadalmi integrációról a két régió között folytatott párbeszéd és együttműködés előmozdítása volt. November 29–30-án Párizsban fórumot rendeztek az Európai Unió, illetve LatinAmerika és a karibi országok helyi önkormányzatai képviselőinek is, ahol a két térség között regionális szinten folyó párbeszédet decentralizált együttműködési formákkal egészítették ki. A Bizottság május 30-án az első, július 4-i Európai Unió–Brazília csúcs küszöbén „Az EU és Brazília stratégiai partnerségének megvalósítása” címmel közleményt (1) fogadott el. A Lisszabonban megrendezett csúcstalálkozón a történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatokra alapozva új EU–Brazília stratégiai partnerséget indítottak el. A felek többek között megerősítették elkötelezettségüket a régiók közötti politikai párbeszéd, illetve az ágazati szakpolitikák – például a tengeri szállítás, a tudomány és technológia, (1) COM(2007) 281 (HL C 191., 2007.8.17.).

204


az információs társadalom, az energia és az oktatás – szintjén folytatott párbeszéd megerősítése mellett. Egyetértettek abban, hogy a világszintű kihívások megoldása érdekében közös stratégiákat kell meghatározni és előmozdítani, továbbá abban is, hogy a globális kérdések kezelésének legmegfelelőbb módja az ENSZ központi szerepével megvalósított, hatékony többoldalú kapcsolatok ápolása. Mindkét fél alapvető jelentőséget tulajdonít az Európai Unió és a Mercosur közötti kapcsolatok megerősítésének, és elkötelezettségüket fejezték ki a két szervezet közötti társulási megállapodás megkötése mellett. Lula da Silva elnöknek a Bizottságnál július 5-én tett első látogatása is megerősíti, hogy új szakasz kezdődött az Unió és Brazília közötti kapcsolatokban. Július 24-én Brüsszelben sor került a Európai Unió–Chile Társulási Tanács harmadik találkozójára. Ennek során Ferrero-Waldner biztos és Foxley miniszter aláírták az Európai Unió és Chile közötti, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó együttműködési programot, amelynek költségvetése eléri a 41 millió eurót. A program három területnek biztosít elsőbbséget: a társadalmi kohéziónak, a felsőoktatásnak, az innovációnak és versenyképességnek. Az EU–Mexikó vegyes bizottság rendes ülését a hatályban lévő társulási megállapodások keretében, november 26–27-én tartották. November 19-én az Európai Közösség és az Amerika-közi Fejlesztési Bank aláírta második egyetértési nyilatkozatát. A Perzsa-öböl országai, Irán és Jemen Május 8-án Rijádban (Szaúd-Arábia) sor került az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal (GCC) létrehozott közös együttműködési tanács nyolcadik ülésére. A megbeszéléseken szó volt a szabadkereskedelmi megállapodásról folyamatban lévő tárgyalásokról, az EU és a GCC közötti együttműködésről, a közös érdeklődésre számot tartó politikai kérdésekről és a térség helyzetéről. Folytatták a megbeszéléseket az EU miniszteri trojkája és a GCC részvételével az ENSZ Közgyűlésével párhuzamosan, szeptember 25-én New Yorkban megrendezett találkozó keretében is. Az Európai Unió nagy figyelemmel követte az Irán nukleáris berendezéseivel kapcsolatos fejleményeket, és a kérdésben megfelelő válaszlépéseket is tett. Február 23-án a Tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1737 (2006) határozatával összhangban közös álláspontot fogadott el az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről (1), hogy meggyőzze Iránt, haladéktalanul függessze fel egyes, az atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó nukleáris tevékenységeit. Ezeknek a korlátozó intézkedéseknek (áruk és technológiák ki- és bevitelének, illetve technikai vagy pénzügyi segítség nyújtásának tilalma; a fent említett álláspontban felsorolt természetes vagy jogi személyek pénzeszközeinek befagyasztása) a végrehajtása az április 19-i tanácsi rendelet (2) (1) 2007/140/KKBP közös álláspont (HL L 61., 2007.2.28.). (2) 423/2007/EK rendelet (HL L 103., 2007.4.20.).


205

tárgyát képezi. A Biztonsági Tanács 1747 (2007) határozatában elfogadott kiegészítő korlátozó intézkedések beépítése céljából később mind a közös álláspontot, mind a rendelet módosították. A Jemennel folytatott negyedik politikai párbeszédre október 25-én Brüsszelben került sor, témája pedig a jemeni kormány által bevezetett reformok, az emberi jogok, a biztonság és a térség geopolitikai helyzete volt. Az Unió az általa tett diplomáciai lépésekkel 2007 során is felhívta a figyelmet az emberi jogok megsértésére. Az európai, iráni, iraki és jemeni egyetemek közötti kapcsolatok megerősítésére az Európai Unió elindította az Erasmus Mundus nevű új programot. Az Unió a kábítószerek elleni együttműködés terén is több projektet támogat: összesen hat uniós projekt van folyamatban Iránban, ezek 5,2 millió eurós támogatásban részesülnek. A projektek közül hármat az ENSZ-szel közösen irányítanak. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • • • • • • • • •

Külkapcsolati Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/external_relations/index.htm EuropeAid Együttműködési Hivatal: http://ec.europa.eu/europeaid/index_fr.htm Külső együttműködési programok: http://ec.europa.eu/europeaid/where/worldwide/index_fr.htm Emberi jogok: http://ec.europa.eu/comm/external_relations/human_rights/intro/index.htm Választási segítségnyújtás és megfigyelés általános stratégiája: http://ec.europa.eu/external_relations/human_rights/eu_election_ass_observ/index.htm A demokrácia és az emberi jogok előmozdítása: http://ec.europa.eu/europeaid/where/worldwide/eidhr/index_fr.htm Az Európai Unió emberi jogi politikája: http://www.consilium.europa.eu/showPage.asp?lang=hu&id=822&mode=g&name= http://www.europarl.europa.eu/comparl/afet/droi/default.htm Fejlesztési együttműködés és a Fejlesztési Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/development/index_fr.cfm Millenniumi fejlesztési célok: http://www.un.org/french/millenniumgoals/index.shtml Környezeti és a természeti erőforrások kezelésére irányuló tematikus stratégia: http://ec.europa.eu/development/policies/9interventionareas/environment/funding/funding_en.cfm Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (ECHO): http://ec.europa.eu/echo/index_fr.htm A humanitárius szükségletek értékelése és az „elfelejtett” válságok azonosítása: http://ec.europa.eu/echo/pdf_files/strategic_methodologies/methodology_2007_fr.pdf

206

• • • • •

AZ EURÓPAI UNIÓ MINT GLOBÁLIS PARTNER Kapcsolatok az AKCS-országokkal: http://www.acpsec.org/index_f.htm Cotonou-i partnerségi megállapodás: http://ec.europa.eu/development/geographical/cotonouintro_fr.cfm Kapcsolatok a mediterrán országokkal: http://ec.europa.eu/external_relations/med_mideast/intro/index.htm Kapcsolatok Ázsia országaival: http://ec.europa.eu/external_relations/asia/index.htm http://ec.europa.eu/europeaid/where/asia/index_fr.htm Kapcsolatok Latin-Amerika országaival: http://ec.europa.eu/external_relations/la/index.htm http://ec.europa.eu/europeaid/where/latin-america/index_fr.htm

4. szakasz

Hozzájárulás a világ biztonságához Közös kül- és biztonságpolitika Általános kérdések 2007 folyamán az Európai Unió még nagyobb nyilvánosságot biztosított külső fellépésének, és tovább javította e fellépés hatékonyságát. Céljai sikeres megvalósítása érdekében minden külpolitikai területen megerősítette a koherenciát és a szinergiákat, ideértve a biztonságpolitikát, a kereskedelmet, a fejlesztési segélyeket és a konfliktusmegelőzést is. Az Unió folytatta erőfeszítéseit a hatékony többoldalúság céljának elérése érdekében is: egyidejűleg több béke- és újjáépítési folyamatot támogatott úgy, hogy széles külpolitikai eszköztárat mozgósított polgári (jogállamiság típusú) missziók és katonai műveletek céljára. A 2007-es év egyúttal a (gyorsreagálású mechanizmust felváltó) stabilitási eszköz (1) végrehajtásának első éve is volt. Ennek fő alkotóeleme, amely a 2007. évi 140 millió eurós összköltségvetésből 93 milliót tesz ki, tizennyolc hónapos időtartamú válságkezelő intézkedések foganatosítását teszi lehetővé. A stabilitási eszköz a tevékenységek széles skálájára terjed ki, amelyek az alábbi területekkel kapcsolatos fellépésekhez nyújtanak segítséget: közvetítés, bizalomerősítő intézkedések, az ideiglenes közigaz-

(1) 1717/2006/EK rendelet (HL L 327., 2006.11.24.).

HOZZÁJÁRULÁS A VILÁG BIZTONSÁGÁHOZ

207

gatás megteremtése és működése, átmeneti igazságszolgáltatás, a harcban állók leszerelésére és visszailleszkedésére irányuló polgári intézkedések, valamint az infrastruktúra helyreállítása és a katasztrófaelhárítás. Az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) terén 2007-ben négy új műveletet indítottak: az afganisztáni rendőri missziót (EUPOL Afghanistan); a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő rendőri és biztonsági missziót (EUPOL RD Congo); európai uniós tervezőcsoportot küldtek ki (EUPT-Koszovó) esetleges jövőbeli koszovói rendőri művelet érdekében; végezetül pedig az Európai Unió katonai műveletét a Csádi Köztársaságban és a Közép-afrikai Köztársaságban (EUFOR Tchad/RCA). Továbbra is a Bizottság látja el a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) költségvetésén alapuló polgári műveletekkel kapcsolatos költségvetési feladatokat. Január 29-én Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén kinevezte Michael Matthiessent, az emberi jogok területén pedig Riina Kionkát az Európai Parlament melletti személyes megbízottjának. Április 23-án Javier Solana felszólalt a tagállami nemzeti parlamentek védelmi bizottságai elnökeinek berlini konferenciáján is, ahol üdvözölte a konferencia rendszeres üléseit, amelyek célja, hogy megtárgyalják az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) keretében felmerülő alternatívákat. A Tanács június 17-én elfogadta az elnökség jelentését a konfliktusok terén kifejtett uniós tevékenységekről. A jelentés ajánlásai a korai figyelmeztetés, a tervezés, valamint az uniós eszközök alkalmazása és a partnerekkel folytatott együttműködés során szerzett tapasztalatokra épülnek. Az állam- és kormányfők által december 13-án elfogadott új Lisszaboni Szerződés (1) javulást hozott mind a kibővült Unió hatékonysága és demokratikus legitimitása, mind pedig külső fellépésének koherenciája tekintetében. Rendelkezik többek között közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő kinevezéséről is, aki egyben a Bizottság alelnökének hivatalát is betölti, és akinek a munkáját az Európai Külügyi Szolgálat fogja segíteni majd. A közös kül- és biztonságpolitika élhet az uniós szakpolitikák rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, és egyre inkább beépül a hosszú távú fejlődésre és a szegénység felszámolására irányuló uniós stratégiai célokba. Ennek érdekében a Tanács november 19–20-i ülésén következtetéseket fogadott el a bizonytan helyzetekre, valamint a biztonság és a fejlődés közötti kapcsolatra vonatkozóan. A KKBP végrehajtása Szeptember 18-án a Tanács jóváhagyta az Európai Unió különleges képviselőinek kinevezésére, megbízására és finanszírozására vonatkozó iránymutatások naprakésszé (1) Lásd e jelentés I. fejezete 3. szakaszának „A Szerződések reformja” című részét.

208


tételét. A Tanács úgy véli, hogy a különleges képviselők megbízatása főszabály szerint nem haladhatja meg a négy évet, és amellett, hogy törekszik a nemek egyenlő képviseletére, támogatja az értékelési folyamat megerősítését és a képviselőknek a politikai egyeztetés előmozdítása érdekében a helyszínen játszott szerepét. Ugyanezen a napon a Tanács tárgyalási irányelveket fogadott el, amelyekben felhatalmazza az elnökséget, hogy – szükség esetén a KKBP főtitkára és főképviselője segítségével – a jövőben az Unió irányításával működő válságkezelési katonai missziók során, a felülvizsgált megállapodásminta alapulvételével, tárgyalásokat folytasson a fogadó államokkal az Európai Unió által vezetett erők jogállásáról szóló megállapodások megkötése érdekében. A Tanács által az év során a KKBP végrehajtásával kapcsolatban elfogadott együttes fellépések és közös álláspontok az alábbi területeket érintették: •

a balkáni térségben: — a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság szélsőségeseivel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004/133/KKBP közös álláspont módosítása és meghoszszabbítása (1); — az Európai Unió Bosznia és Hercegovina-i különleges képviselője megbízatásának módosítása és meghosszabbítása (2); — Miroslav Lajčák kinevezése az Európai Unió Bosznia és Hercegovina-i különleges képviselőjévé (3); — az Európai Unió Macedónia volt jugoszláv köztársaságbeli különleges képviselője megbízatásának módosítása és meghosszabbítása (4); — a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására meghatározott intézkedések megújítása (5); — a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY) megbízatása hatékony végrehajtásának támogatására irányuló intézkedések megújításáról szóló 2004/293/KKBP közös álláspont végrehajtása (6); — egy esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítésében részt vevő uniós csoport (NPM/EUKK előkészítő csoport) megbízatásának meghosszabbítása (7);

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

2007/86/KKBP közös álláspont (HL L 35., 2007.2.8.). 2007/87/KKBP együttes fellépés (HL L 35., 2007.2.8.). 2007/427/KKBP határozat (HL L 159., 2007.6.20.). 2007/109/KKBP együttes fellépés (HL L 46., 2007.2.16.). 2007/150/KKBP közös álláspont (HL L 66., 2007.3.6.). 2007/521/KKBP határozat (HL L 192., 2007.7.24.). 2007/203/KKBP együttes fellépés (HL L 90., 2007.3.30.).


209

— a jogállamiság kérdéskörében és esetlegesen más kérdésekre irányuló koszovói uniós válságkezelési műveletre tekintettel egy uniós tervezőcsoport (EUPTKoszovó) létrehozásáról szóló 2006/304/KKBP együttes fellépés módosítása és meghosszabbítása (1) (2); — egy esetleges, európai uniós különleges képviselői komponenst is magában foglaló koszovói nemzetközi polgári misszió létrehozásának előkészítésében részt vevő uniós csoport (NPM/EUKK előkészítő csoport) létrehozásáról szóló 2006/623/KKBP együttes fellépés módosítása és meghosszabbítása (3) (4); — az Európai Unió Megfigyelő Missziójának meghosszabbításáról szóló 2002/921/ KKBP együttes fellépés módosítása (5); — a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott nemzetközi büntetőtörvényszék célkitűzései hatékony végrehajtásának támogatására irányuló további intézkedésekről szóló 2004/694/KKBP közös álláspont érvényességének meghosszabbítása (6); — az Európai Unió Bosznia és Hercegovina-i katonai műveletében az európai uniós erők főparancsnokának kinevezése (7); — az EU Bosznia és Hercegovina-i katonai műveletéről szóló 2004/570/KKBP együttes fellépés módosítása (8); — az Európai Unió Bosznia és Hercegovina-i katonai művelete parancsnokának kinevezése (9); — az Európai Unió Bosznia és Hercegovina-i katonai művelete tekintetében a nápolyi Európai Unió Vezetési Elem parancsnokának kinevezése (10); — az Európai Unió Bosznia és Hercegovina-i különleges képviselője megbízatásának módosításáról és meghosszabbításáról szóló 2007/87/KKBP tanácsi együttes fellépés módosítása (11); — az Európai Unió Bosznia és Hercegovinában folytatott rendfenntartó missziójának meghosszabbítása (12);

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12)

2007/520/KKBP együttes fellépés (HL L 192., 2007.7.24.). 2007/778/KKBP együttes fellépés (HL L 312., 2007.11.30.). 2007/517/KKBP együttes fellépés (HL L 190., 2007.7.21.). 2007/744/KKBP együttes fellépés (HL L 301., 2007.11.20.). 2007/40/KKBP együttes fellépés (HL L 17., 2007.1.24.). 2007/635/KKBP közös álláspont (HL L 256., 2007.10.2.). 2007/711/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság BiH/11/2007 jogi aktusa (HL L 288., 2007.11.6.). 2007/720/KKBP együttes fellépés (HL L 291., 2007.11.9.). 2007/724/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság BiH/10/2007 jogi aktusa (HL L 293., 2007.11.10.). 2007/725/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság BiH/12/2007 jogi aktusa (HL L 293., 2007.11.10.). 2007/748/KKBP együttes fellépés (HL L 303., 2007.11.21.). 2007/749/KKBP együttes fellépés (HL L 303., 2007.11.21.).

210


— az Európai Unió Bosznia és Hercegovinában folytatott rendőri missziójáról szóló 2007/749/KKBP együttes fellépés végrehajtása (1); — a Bosznia és Hercegovinában folytatott európai uniós rendőri misszió misszióvezetőjének és rendőrbiztosának kinevezése (2); — az uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) vezetőjének kinevezése (3); •

a dél-kaukázusi térségben: — az Európai Unió dél-kaukázusi különleges képviselője megbízatásának módosítása és meghosszabbítása (4); — az Európai Uniónak a Grúziában/Dél-Oszétiában végrehajtandó konfliktusrendező folyamathoz történő további hozzájárulásáról szóló 2006/439/KKBP együttes fellépés meghosszabbítása (5);

•

Közép-Ázsiában: — az Üzbegisztánnal szembeni egyes korlátozó intézkedések megújítása (6); — korlátozó intézkedések Üzbegisztánnal szemben (7); — az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselője megbízatásának módosításáról és meghosszabbításáról szóló 2007/113/KKBP együttes fellépés módosítása (8);

•

Ázsiában: — az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője megbízatásának meghoszszabbítása (9); — a Mianmarral (Burmával) szembeni korlátozó intézkedések megújítása (10); — az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afghanistan) felállítása (11); — az Európai Unió és a Horvát Köztársaság közötti, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójában (EUPOL Afghanistan) történő részvételéről szóló megállapodás megkötése (12); — az Európai Unió és Új-Zéland közötti, Új-Zélandnak az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójában (EUPOL Afghanistan) történő részvételéről szóló megállapodás megkötése (13);

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13)

2007/791/KKBP határozat (HL L 317., 2007.12.5.). 2007/3/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPM/3/2007 határozata (HL L 329., 2007.12.14). 2007/888/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPT/2/2007 jogi aktusa (HL L 346., 2007.12.29.). 2007/111/KKBP együttes fellépés (HL L 46., 2007.2.16.). 2007/484/KKBP együttes fellépés (HL L 181., 2007.7.11.). 2007/338/KKBP közös álláspont (HL L 128., 2007.5.16.). 2007/734/KKBP közös álláspont (HL L 295., 2007.11.14.). 2007/634/KKBP együttes fellépés (HL L 256., 2007.10.2.). 2007/106/KKBP együttes fellépés (HL L 46., 2007.2.16.). 2007/248/KKBP közös álláspont (HL L 107., 2007.4.25.). 2007/369/KKBP együttes fellépés (HL L 139., 2007.5.31.). 2007/665/KKBP határozat (HL L 270., 2007.10.13.). 2007/670/KKBP határozat (HL L 274., 2007.10.18.).


211

— az EUPOL Afghanistan misszióvezetőjének kinevezéséről (1); — az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője megbízatásának módosításáról és meghosszabbításáról szóló 2007/106/KKBP tanácsi együttes fellépés módosítása (2); — az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afghanistan) felállításáról szóló 2007/369/KKBP együttes fellépés módosítása (3); — az Európai Uniónak a Koreai-félszigeti Energiafejlesztési Szervezetben (KEDO) való részvétele (4); — a Mianmarral (Burmával) szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2006/318/KKBP közös álláspont módosítása (5); — az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziója (EUPOL Afghanistan) tekintetében a hozzájáruló felek bizottságának létrehozása (6); •

Afrikában: — az Elefántcsontpart elleni korlátozó intézkedések megújítása (7) (8); — a Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004/137/KKBP közös álláspont módosítása és megújítása (9); — a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2002/960/KKBP közös álláspont módosítása (10); — az Európai Unió szudáni különleges képviselője megbízatásának meghoszszabbítása (11); — az Európai Uniónak az Afrikai Nagy Tavak régiójáért felelős különleges képviselőjének kinevezése (12); — a Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedések megújítása (13); — az Egyesült Nemzetek Szervezete Kongói Demokratikus Köztársaságbeli Missziójának (MONUC) a választási folyamat során történő támogatására irányuló európai uniós katonai műveletről szóló 2006/319/KKBP tanácsi együttes fellépés hatályon kívül helyezése (14);

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)

2007/685/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPOL AFG/1/2007 jogi aktusa (HL L 281., 2007.10.25.). 2007/732/KKBP együttes fellépés (HL L 295., 2007.11.14.). A 2007/733/KKBP együttes fellépés (HL L 295., 2007.11.14.) 2007/762/KKBP közös álláspont (HL L 305., 2007.11.23.). 2007/750/KKBP közös álláspont (HL L 308., 2007.11.24.). 2007/886/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPOL AFGH/2/2007 jogi aktusa (HL L 346., 2007.12.29.). 2007/92/KKBP közös álláspont (HL L 41., 2007.2.13.). 2007/761/KKBP közös álláspont (HL L 305., 2007.11.23.). 2007/93/KKBP közös álláspont (HL L 41., 2007.2.13.). 2007/94/KKBP közös álláspont (HL L 41., 2007.2.13.). 2007/108/KKBP együttes fellépés (HL L 46., 2007.2.16.). 2007/112/KKBP együttes fellépés (HL L 46., 2007.2.16.). 2007/120/KKBP közös álláspont (HL L 51., 2007.2.20.). 2007/147/KKBP együttes fellépés (HL L 64., 2007.3.2.).

212


— a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) biztonsági ágazatának reformja keretében az Európai Unió tanács- és segítségnyújtási missziójáról szóló 2005/355/KKBP együttes fellépés módosítása (1); — a Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2004/161/ KKBP közös álláspont végrehajtása (2); — az Európai Unió szudáni különleges képviselőjének kinevezése (3); — az Európai Unió által az Afrikai Uniónak a szudáni Dárfúr térségben tevékenykedő missziója számára biztosított polgári-katonai támogató fellépésről szóló 2005/557/KKBP együttes fellépés végrehajtása (4); — az Európai Unió által az Afrikai Uniónak a szudáni Dárfúr térségben tevékenykedő missziója számára biztosított polgári-katonai támogató fellépésről szóló 2005/557/KKBP tanácsi együttes fellépés módosítása az Afrikai Unió szomáliai missziójának (AMISOM) létrehozásához segítséget nyújtó katonai támogató elemmel való kiegészítése tekintetében (5); — a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2002/960/KKBP közös álláspont módosítása (6); — a Libériával szembeni egyes korlátozó intézkedések megszüntetése (7); — az Európai Uniónak a Kongói Demokratikus Köztársaság biztonsági ágazatának reformja keretében folytatott rendfenntartó missziója (EUPOL RD Congo) és annak a kongói igazságszolgáltatással való viszonya (8); — a Kongói Demokratikus Köztársaság biztonsági ágazatának reformja keretében az Európai Unió tanács- és segítségnyújtási missziója (EUSEC RD Congo) (9); — a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2005/440/KKBP közös álláspont módosítása (10); — az Európai Unió csádi köztársasági és közép-afrikai köztársasági katonai művelete (11); — az Európai Unió által az Afrikai Uniónak a szudáni Dárfúr térségben és Szomáliában tevékenykedő missziója számára biztosított polgári-katonai támogató fellépésről szóló 2005/557/KKBP együttes fellépés végrehajtása (12); (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12)

2007/192/KKBP együttes fellépés (HL L 87., 2007.3.28.). 2007/235/KKBP határozat (HL L 101., 2007.4.18.). 2007/238/KKBP határozat (HL L 103., 2007.4.20.). 2007/244/KKBP határozat (HL L 106., 2007.4.24.). 2007/245/KKBP együttes fellépés (HL L 106., 2007.4.24.). 2007/391/KKBP közös álláspont (HL L 146., 2007.6.8.). 2007/400/KKBP közös álláspont (HL L 150., 2007.6.12.). 2007/405/KKBP együttes fellépés (HL L 151., 2007.6.13.). 2007/406/KKBP együttes fellépés (HL L 151., 2007.6.13.). 2007/654/KKBP közös álláspont (HL L 264., 2007.10.10.). 2007/677/KKBP együttes fellépés (HL L 279., 2007.10.23.). 2007/690/KKBP határozat (HL L 282., 2007.10.26.).


213

— az Európai Unió szudáni különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló 2007/108/KKBP tanácsi együttes fellépés módosítása (1); — az Európai Unió Afrikai Unió melletti különleges képviselőjének kinevezése (2); — az Európai Unió által az Afrikai Uniónak a szudáni Dárfúr térségben és Szomáliában tevékenykedő missziója számára biztosított polgári-katonai támogató fellépésről szóló 2005/557/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezése (3); •

a Közel-Keleten: — az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselője megbízatásának meghosszabbítása és módosítása (4); — Iránnal szembeni korlátozó intézkedések elfogadása (5); — az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2007/140/KKBP közös álláspont módosítása (6); — az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló, 2005/889/KKBP együttes fellépés módosítása és meghosszabbítása (7); — egyes palesztin személyeknek az Európai Unió tagállamaiba történő ideiglenes befogadása (8); — az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS) misszióvezetője és rendőrbiztosa megbízatásának meghosszabbítása (9); — az Európai Unió integrált „iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX)” szóló 2005/190/KKBP együttes fellépés módosítása és meghosszabbítása (10); — az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról szóló 2005/797/KKBP együttes fellépés módosítása (11); — az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló, 2005/889/KKBP együttes fellépés módosítása (12); — az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról szóló 2006/807/KKBP határozat módosítása (13);

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13)

2007/809/KKBP együttes fellépés (HL L 323., 2007.12.8.). 2007/805/KKBP együttes fellépés (HL L 323., 2007.12.8.). 2007/887/KKBP együttes fellépés (HL L 346., 2007.12.29.). 2007/110/KKBP együttes fellépés (HL L 46., 2007.2.16.). 2007/140/KKBP közös álláspont (HL L 61., 2007.2.28.). 2007/246/KKBP közös álláspont (HL L 106., 2007.4.24.). 2007/359/KKBP együttes fellépés (HL L 133., 2007.5.25.). 2007/705/KKBP közös álláspont (HL L 285., 2007.10.31.). 2007/737/KKBP – A Politikai és Biztonsági Bizottság EUPOL COPPS/1/2007 jogi aktusa (HL L 298., 2007.11.16.). 2007/760/KKBP együttes fellépés (HL L 305., 2007.11.23.). 2007/806/KKBP együttes fellépés (HL L 323., 2007.12.8.). 2007/807/KKBP együttes fellépés (HL L 323., 2007.12.8.). 2007/808/KKBP határozat (HL L 323., 2007.12.8.).

214

•


Kelet-Európában: — az Európai Unió moldovai különleges képviselőjének kinevezése (1); — a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004/179/KKBP közös álláspont meghosszabbítása és módosítása (2); — egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedések megújítása (3);

•

egyéb kérdések és régiók: — a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különleges intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont naprakésszé tétele (4); — az Európai Unió terrorizmus, illetve radikalizálódás és terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló stratégiájának végrehajtása (5); — a tizenhat terrorizmus elleni ENSZ-egyezmény és -jegyzőkönyv egyetemessé tételének, valamint az ENSZ keretében a nemzetközi terrorizmus ellen világszintű egyezmény megkötésének támogatása; — az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (Athena) létrehozásáról szóló 2004/197/KKBP határozat módosítása (6); — az Orosz Föderációban a vegyi fegyverek megsemmisítése a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében (7); — a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásának keretében folytatott tevékenységeinek támogatása (8); — az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (Athena) kodifikált változata (9); — a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény támogatása az európai biztonsági stratégia keretében (10);

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

2007/107/KKBP együttes fellépés (HL L 46., 2007.2.16.). 2007/121/KKBP közös álláspont (HL L 51., 2007.2.20.). 2007/173/KKBP közös álláspont (HL L 79., 2007.3.20.). 2007/871/KKBP közös álláspont (HL L 340., 2007.12.22.). COM(2007) 649 és COM(2007) 681 (HL C 9., 2008.1.15.). 2007/91/KKBP határozat (HL L 41., 2007.2.13.). 2007/178/KKBP együttes fellépés (HL L 81., 2007.3.22.). 2007/185/KKBP együttes fellépés (HL L 85., 2007.3.27.). 2007/384/KKBP határozat (HL L 152., 2007.6.13.). 2007/528/KKBP együttes fellépés (HL L 194., 2007.7.26.).


215

— a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban végzett, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében folytatott felügyeleti és ellenőrző tevékenységei támogatása (1); — a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különleges intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont naprakésszé tétele (2);

Európai biztonsági és védelmi politika és stratégia Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) Szeptember 18-án a Tanács határozatot fogadott el az Európai Védelmi Ügynökség pénzügyi szabályzatáról, valamint a beszerzésre és az Európai Védelmi Ügynökség működési költségvetéséből származó pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályokról (3). Válságkezelés A válsághelyzetekre adott válaszok összehangolása terén 2007-ben jelentős előrelépések történtek. A Bizottság a képviseletek vezetőit utasításokkal látta el arra vonatkozóan, milyen konkrét intézkedéseket kell tenni a bizottsági szolgálatok közti, illetve a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel a válságok kritikus szakaszában folytatott koordináció elősegítése céljából, a képviseleteken pedig válságkezelési kapcsolattartó hálózatot hozott létre. Júliusban a Bizottság válságkezelésben játszott szerepének tanulmányozására munkacsoportot hoztak létre, amely különösen az operatív együttműködés megerősítésével foglalkozik. A csoport nagy figyelmet szentel a múltbeli válsághelyzetek forgatókönyvei tanulmányozásának azért, hogy meghatározza a rájuk adott válaszok erős és gyenge pontjait. Az Unió válságkezelésével kapcsolatos kérdésekkel magas szintű konferencia keretében is foglalkoztak, amelyre november 12–13-án került sor „A korai figyelmeztetéstől a korai fellépésig: miként javíthatja hosszú távon az Európai Unió a válságok és fenyegetések kezelését” címmel. A fegyverek elterjedésének megakadályozása Január 18-i állásfoglalásában (4) az Európai Parlament elítélte, hogy – bár 2005 júniusában már jóváhagytak egy szövegváltozatot – mégsem történtek lépések annak érdekében, hogy közös álláspont formájában elfogadják az Európai Unió fegyverkivitelre vonatkozó magatartási kódexét. (1) (2) (3) (4)

2007/753/KKBP együttes fellépés (HL L 304., 2007.11.22.). 2007/871/KKBP közös álláspont (HL L 340., 2007.12.22.). 2007/643/KKBP határozat (HL L 269., 2007.10.12.). HL C 244. E, 2007.10.18.

216


Március 14-én (1) a Parlament felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy támogassák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzése mellett folyó többoldalú nemzetközi urándúsítási folyamat elindítására irányuló kezdeményezéseket. A Tanács június 17-én megállapította, hogy elkezdődött a munka egy jogilag kötelező erejű nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozása érdekében, és jóváhagyta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem – a Tanács által 2003 decemberében elfogadott – európai stratégiája végrehajtása terén mutatkozó haladásról készült jelentést. A 2007/185/KKBP együttes fellépés elfogadásával az Unió március 19-én támogatásáról biztosította a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásának keretében folytatott tevékenységeit (2). Május 14-én a Tanács az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozására igazgatási mechanizmust (Athena) (3) fogadott el. A határozat az Athena-mechanizmust létrehozó, 2004. február 23-i eredeti határozatot és az azóta elfogadott módosításokat foglalja egységes szerkezetbe. Június 19-én a Tanács jelentést hagyott jóvá a könnyű- és kis kaliberű fegyverek és lőszerek felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelem európai stratégiájának végrehajtásáról. A Tanács üdvözli az Európai Unió és tagállamai által a 2005-ben elfogadott stratégia és terv végrehajtása terén elért jelentős haladást, és szilárdan kiáll a könnyű- és kis kaliberű fegyverek illegális kereskedelmének megelőzésére, felszámolására, illetve az ellene folytatott küzdelemre irányuló ENSZ-program mellett. A második féléves jelentést a Tanács december 11-én fogadta el. November 19-én a Tanács elfogadta a könnyű- és kis kaliberű fegyverek és lőszerek felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelemről szóló hatodik éves jelentést. E jelentések elkészítésében a Bizottság is részt vesz a stratégiával kapcsolatban megtett adminisztratív, jogalkotási és pénzügyi lépésekről szóló beszámolói révén. A Tanács június 28-án elfogadta a 2007/468/KKBP együttes fellépést, amely támogatja az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottsága monitoringés ellenőrzési képességeinek megerősítése céljából, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében folytatott tevékenységeit (4). A könnyű- és kis kaliberű fegyverek és lőszerek felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelemre szánt uniós pénzügyi források a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) alapjai esetében a 1999 és 2007 közötti időszakban összesen mintegy 15 millió eurót, az európai közösségi és EFA-alapok esetében pedig 1992 és 2007 között 366 millió eurót tesznek ki. (1) (2) (3) (4)

HL C 287. E, 2007.11.29. HL L 85., 2007.3.27. 2007/384/KKBP határozat (HL L 152., 2007.6.13.). HL L 176., 2007.7.6.


217

Terrorizmus Februárban az Európai Unió felülvizsgálta a radikalizálódás és a terrorista célú toborzás elleni küzdelemre irányuló, 2005 decemberében elfogadott stratégiáját. Az uniós fellépés az Al-Kaida által elkövetett vagy sugalmazott terrorista cselekményekre összpontosult. A Bizottság is több, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos projektet támogat különösen a határok védelme és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén, a Balkántól Délkelet-Ázsiáig terjedő régiókban. A januárban hatályba lépett új stabilitási eszköz (2007–2013) lehetővé teszi az Unió számára, hogy a terrorizmus elleni küzdelem teljesítőképességének fokozása érdekében jelentős mértékben növelje a harmadik országoknak nyújtott segítséget. Július 16-án elindították az Unió első, terrorizmus elleni együttes fellépését (1), amely pénzügyi segítséget nyújt az Afrikai Unió algíri terrorizmusellenes központjának. Hozzájárulás Afrika békéjéhez és stabilitásához Az afrikai békefenntartási mechanizmushoz – az Afrikai Unió Szudánra/Dárfúrra és Szomáliára irányuló missziója támogatásának keretében – nyújtott önkéntes tagállami hozzájárulásoknak köszönhetően a 2007. évben megerősödött az Európa és Afrika közötti partnerség. A KKBP keretében Afrikában végrehajtott polgári és katonai beavatkozási műveletek mennyisége szintén jelentősebbé vált az év folyamán. A legfontosabb beavatkozás októberben történt, és – az előző évekkel ellentétben – nem a Kongói Demokratikus Köztársaságban, hanem Csád keleti és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén, valamint a Dárfúrral szomszédos területeken. A stabilitási eszköz keretében elhatározott vagy tervezett fellépések fontos része is ezekre a régiókra, illetve más, válsághelyzetben lévő afrikai területekre irányul. Szudán/Dárfúr A Tanács Szudánnal kapcsolatos, január 22-i következtetéseiben komoly aggodalmát fejezte ki a Dárfúrban uralkodó tűrhetetlen biztonsági, humanitárius és emberi jogi helyzet miatt, és követelte, hogy vessenek véget a dárfúri állapotnak, amelyben büntetlenül maradnak a jogsértések. A Tanács március 5-i következtetéseiben emlékeztetett az Unió és tagállamai által az Afrikai Unió dárfúri missziójával kapcsolatban tett nagy horderejű kötelezettségvállalásra: az afrikai békefenntartási mechanizmuson és a tagállamok kétoldalú hozzájárulásain keresztül 2004 óta 400 millió eurót folyósítottak e célra.

(1) 2007/501/KKBP együttes fellépés (HL L 185., 2007.7.17.).

218


A Politikai és Biztonsági Bizottság július 24-i felhívását követően a Tanács titkársága és a Bizottság – az Európai Unió szudáni különleges képviselőjével szorosan együttműködve – bemutatták a Dárfúrt és régióját érintő európai uniós politikai fellépés megerősítésére vonatkozó terv alkotóelemeit. A terv közvetlen, technikai és pénzügyi uniós segítségnyújtást vázol fel a tárgyalási folyamathoz, valamint támogatja az Afrikai Unió és az ENSZ által a dárfúri konfliktus megoldása érdekében folytatott közvetítői tevékenységet. Az Európai Unió szorgalmazza a Tripoli mintájára kialakítandó kapcsolatokat valamennyi nemzetközi szereplő között, ideértve Kínát, az arab államokat, továbbá a régió országait, nevezetesen Egyiptomot, Eritreát, Líbiát és Csádot is. Az Európai Unió üdvözölte a dárfúri közös művelet, az ENSZ és az Afrikai Unió UNAMID missziója létrehozását. A Tanács felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi közösségnek feltétlenül biztosítani kell az Afrikai Unió szudáni AMIS missziója számára a szükséges támogatást ahhoz, hogy az UNAMID misszióba történő átmenet során is el tudja látni feladatait. Ezzel kapcsolatban a Tanács november 19-én ismételtem megerősítette, hogy az EU továbbra is folytatni szándékozik az AMIS számára jelenleg nyújtott támogatást, egészen addig, míg az irányítást az UNAMID át nem veszi. Kongói Demokratikus Köztársaság A Tanács emlékeztetett az EUSEC RD Congo (EUSEC Kongói Demokratikus Köztársaság) munkájához nyújtott támogatására. A június 30-án sikeresen lezárult EUPOL Kinshasa helyét az EBVP keretében indított új európai uniós misszió és annak az igazságszolgáltatás területéhez kapcsolódó része, az EUPOL RD Congo (EUPOL Kongói Demokratikus Köztársaság) vette át. Csád, Közép-afrikai Köztársaság Miután egyhangúlag elfogadták az 1778 (2007) ENSZ biztonsági tanácsi határozatot, amely többdimenziós erők telepítését hagyta jóvá Csád és a Közép-afrikai Köztársaság területére, és felhatalmazza az Európai Uniót, hogy biztosítsa ezek katonai összetevőjét, az Európai Unió az induló műveleti képesség meghatározásának időpontjától számított tizenkét hónapos időtartamra erőket telepített e két országba. Az EUFOR Tchad/RCA (EUFOR Csád/Közép-afrikai Köztársaság) művelet a dárfúri konfliktus tartós megoldásának elősegítésére és a regionális stabilitás támogatására irányuló átfogó uniós törekvések keretében folyik. Bissau-Guinea A Tanács jelezte, hogy a májusban Bissau-Guineába küldött közös tanácsi–bizottsági információgyűjtő missziót követően megvizsgálták a biztonsági ágazat reformjára irányuló folyamatot támogató, kis létszámú, polgári és katonai szakértőkből álló tanácsadó és segítségnyújtó EBVP-misszió lehetőségét.


219

Közel-keleti békefolyamat A közel-keleti békefolyamat alakulását tavasszal komolyan visszavetette az erőszak ismételt fellángolása, ami a palesztin fegyveres csoportok közötti – különösen a Gázai övezetben kíméletlen – belső harcokra, valamint a libanoni fegyveres erők és az iszlám lázadók közötti libanoni összecsapásokra vezethető vissza. Ennek ellenére Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, és Ehud Olmert izraeli miniszterelnök többszöri találkozóit követően, illetve az annapolisi nemzetközi konferencia folytatása nyomán ismét remény mutatkozik az izraeli–palesztin konfliktus tartós rendezésére. Megszállt palesztin területek Az év kezdetét Izrael és a Hamász mozgalom irányítása alatt álló Palesztin Hatóság közti feszültség jellemezte. A Tanács január 22-i következtetéseiben kérte Izraelt, hogy utalja át a visszatartott palesztin adó- és vámbevételeket, valamint aggodalmának adott hangot amiatt, hogy palesztin területen telepeket hoznak létre, és határfalat emelnek. A Tanács felszólította továbbá a feleket, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az elfogott izraeli katonát, illetve az Izraelben fogva tartott palesztin minisztereket és parlamenti képviselőket. Április 23-i következtetéseiben a Tanács támogatásáról biztosította a békekezdeményezés megújítását, az Arab Liga március 29-i csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozat keretében. A Tanács emellett követelte a BBC március 12-én Gázában foglyul ejtett munkatársa, Alan Johnston haladéktalan és feltétel nélküli szabadon bocsátását is. E követeléshez április 26-i határozatával az Európai Parlament is csatlakozott. Május 23-án a Tanács együttes fellépést (1) fogadott el az Európai Unió rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziójának (EU BAM Rafah) létrehozásáról, amelyben 2008. május 24-ig meghosszabbítja az uniós misszió megbízatását, és az azzal kapcsolatos költségek fedezésére 7 millió eurós összeget különít el. A Tanács június 17-i és 18-i következtetéseiben elítélte, hogy a Hamász átvette az ellenőrzést a Gázai övezet felett. A Tanács támogatásáról biztosította az Arab Ligának a palesztin nemzeti és területi egység helyreállítására vonatkozó felhívását, az egyiptomi kormánynak a tűzszünet megteremtése érdekében folyamatban lévő erőfeszítéseit, valamint Abbász elnököt és arra vonatkozó döntését, hogy elrendeli a szükségállapotot, és Fajjád miniszterelnök vezetésével megalakítja a Palesztin Hatóság kormányát. A Tanács azt is megerősítette, hogy az Európai Unió haladéktalanul ismét felveszi a kapcsolatot a Palesztin Hatósággal, és megteremti a sürgős gyakorlati és pénzügyi segítségnyújtás feltételeit. Július 16-án az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben elítéli a Hamász katonai hatalomátvételét a Gázai övezetben, illetve – a ciszjordániai és gázai terület (1) 2007/359/KKBP együttes fellépés (HL L 133., 2007.5.25.).

220


földrajzi és politikai felosztásának elkerülése érdekében – a megbékélés és a nemzeti egység szellemében a palesztinok közötti belső politikai párbeszéd újrakezdésére szólít fel. A Tanács július 23-án határozottan elítélte az izraeli területek Qassam rakétákkal történő támadását. Bár a Tanács teljes mértékben elismerte önvédelemhez való jogát, felszólította Izraelt, hogy tanúsítson nagyobb önmérsékletet, és hangsúlyozta, hogy a válaszintézkedés nem lehet aránytalan, illetve a nemzetközi humanitárius joggal ellentétes. A Tanács megismételte korábbi felhívását, hogy haladéktalanul, teljes mértékben és rendszeresen szabadítsák fel a fennmaradó és a jövőben esedékes palesztin adó- és vámbevételeket, és örömmel nyugtázta, hogy az izraeli kötelezettségvállalás keretében tett első lépésként szabadon bocsátottak 255 bebörtönzött és fogva tartott személyt. Október 15-i és 16-i következtetéseiben a Tanács üdvözölte az Izrael és a palesztinok közötti békés rendezés felmerülő lehetőségeit. Üdvözölte az Abbász palesztin elnök és Olmert izraeli miniszterelnök által tett erőfeszítéseket is, és bátorította az érintetteket, hogy tegyenek kezdeményezéseket a politikai párbeszéd terén. A napjainkig megvalósított haladás megszilárdítása és a jelenlegi folyamat által kínált perspektívák kihasználása érdekében a Tanács november 19–20-i következtetéseiben felhívást intézett a két félhez, hogy tegyenek eleget korábbi kötelezettségvállalásaiknak, és – különösen a közel-keleti menetrend, valamint a határforgalmi és határátlépési megállapodás keretében – hozzanak további intézkedéseket. December 10-én a Tanács üdvözölte a közel-keleti békefolyamatról rendezett annapolisi konferencia megrendezését és az Olmert izraeli miniszterelnök és Abbász palesztin elnök között létrejött megállapodást, amely értelmében haladéktalanul megkezdik a kétoldalú tárgyalásokat, és ezek során jóhiszeműen törekednek arra, hogy 2008 vége előtt békeszerződést kössenek. A palesztin népnek nyújtott segítség megkönnyítése céljával létrehozott, konkrét szükségletre irányuló ideiglenes nemzetközi mechanizmust a Kvartett jóváhagyásával 2007 folyamán több ízben is, három-három hónapos időszakokra meghosszabbították. Libanon A libanoni biztonsági állapotokra a 2006 novembere óta uralkodó politikai patthelyzet nyomja rá a bélyegét. Január 22-i következtetéseiben a Tanács üdvözölte a Libanon által január 4-én elfogadott ambiciózus felemelkedési, reform- és újjáépítési programot, valamint a libanoni kormány döntését, hogy az európai szomszédságpolitika keretében cselekvési tervet fogad el. Január 25-én Párizsban Libanon megsegítésére nemzetközi konferenciát rendeztek. Az Európai Unió és tagállamai a libanoni nép és a demokratikusan választott, legitim kormány támogatására a nemzetközi közösség által juttatott segélynek több mint 40%-át ajánlották fel, amelynek összege meghaladja a 7,6 milliárd dollárt.


221

A Tanács június 17-18-i ülésén aggodalmát fejezte ki a libanoni biztonsági helyzet májusban, a libanoni fegyveres erők és a Fatah al-Islam aktivistái közötti összecsapásokat követően bekövetkezett drámai romlása miatt. A Tanács elítélte az Eido parlamenti képviselő, fia és további személyek ellen június 13-án elkövetett merényletet is. Ismételten felhívást intézett valamennyi libanoni politikai erőhöz, hogy keressék a jelenleg fennálló politikai patthelyzet megoldását, és tekintettel a következő köztársaságielnök-választásra, alakítsák ki a lehető legszélesebb konszenzust. A Tanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy különleges törvényszéket hoztak létre, amely a Rafík Haríri volt libanoni miniszterelnök elleni merénylet ügyében hivatott ítélkezni; ez a lépés lehetővé teszi a libanoni nép számára, hogy kifejezésre juttassa a jogállamiság iránt érzett tiszteletét. Július 23-án a Tanács elítélte az ENSZ Ideiglenes Libanoni Hadereje (UNIFIL) elleni terrorista támadásokat, különösen azt, amelyben június 24-én a spanyol kontingens hat békefenntartója vesztette életét. A Tanács komoly aggodalmát fejezte ki a folyamatos libanoni erőszak, különösen a Nahr al Bared-i menekülttáborban előforduló harcok miatt. Október 16-án a Tanács elítélte a Ghanem parlamenti képviselő és további öt személy ellen elkövetett merényletet is, és ismételten felszólított a külső beavatkozásoktól mentes, az alkotmányos határidőket tiszteletben tartó elnökválasztás megtartására.

Újjáépítési folyamat (Afganisztán, Irak) Afganisztán Az Európai Unió 2007-ben is meghatározó szerepet játszott az afganisztáni újjáépítési folyamatban. Az Afganisztánt támogató alapok egyik fő finanszírozója továbbra is a Bizottság, amely egyike a többéves kötelezettségvállalást tevő, csekély számú donornak. Májusban a Bizottság elindította új Afganisztán-stratégiáját, és a 2007–2010 közötti időszakra vonatkozóan 610 millió eurós indikatív segélyezési programot jelentett be. Ez az új segély három elsőbbségi területre összpontosít: az igazságügyi és rendőrségi reformra, a máktermesztés alternatíváit is magában foglaló vidékfejlesztésre, valamint az egészségügyre. Az egyik fő fejlemény 2007-ben az igazságügy területén bevezetett új program volt. A Bizottság szakértőket helyezett a fő igazságügyi intézményekbe, akik feladata az volt, hogy – a képesítések, a felvételi módszerek, valamint a javadalmazási és előmeneteli rendszerek javítása céljából – programot dolgozzanak ki az afgán jogi szolgálatok és igazságszolgáltatás gyökeres reformjára. A Bizottság 2007-ben is folytatta az afgán nemzeti rendőrségnek nyújtott támogatást. Júliusban, az afganisztáni jogállamiságról megrendezett konferencián az afgán

222


rendőrség és igazságszolgáltatási rendszer támogatására 200 millió eurós segélycsomag folyósítását erősítették meg. A támogatás a jogállamiságnak és a felelősségteljes kormányzásnak az ország tartományaiban történő megerősítését célzó új törekvések részét képezi. Június 17–18-i ülésén a Tanács üdvözölte az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL Afghanistan) az európai biztonsági és védelmi politika keretében történő elindítását. A misszió afgán irányítás mellett a rendfenntartás polgári műveletei terén alkalmazott tartós és hatékony struktúrák kialakításához nyújt segítséget. Megbízatása legkevesebb három évre szól, amely során ellenőrzési és tanácsadási feladatokat lát el, illetve segítséget nyújt az afgán belügyminisztérium, a régiók és a tartományok szintjén tartott képzésekhez. Emellett az Unió tagállamainak többsége – összesen mintegy 17 000 fő küldésével – továbbra is részt vett az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) irányítása alatt működő, ENSZ-mandátummal létrejött Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők (ISAF) tevékenységében. Irak Az Európai Bizottság jelentős mértékben részt vállalt az iraki újjáépítés érdekében tett nemzetközi erőfeszítésekből is: mára a Világbank és az ENSZ által kezelt Nemzetközi Iraki Újjáépítési Alap fő adományozójának rangjára emelkedett. A Nemzetközi Iraki Újjáépítési Alap különösen az alapszolgáltatásokra (oktatás, egészségügy és élelmezés, az infrastruktúra felújítása, menekültek támogatása), a mezőgazdaságra és a természeti erőforrásokra, a kapacitáserősítésre (felelősségteljes kormányzás, emberi erőforrások fejlesztése, intézmények segítése) és a választások támogatására összpontosít. A Bizottság által nyújtott, 2007-ben már 90 millió eurót kitevő segélyek a jogállamiság, az energia, a politikai folyamat, az államháztartás irányításának reformja, valamint a Jordánia és Szíria területén tartózkodó iraki menekülteknek nyújtott támogatás területére irányultak. A Bizottság középtávú globális stratégia kidolgozása céljából átfogó értékelést készített a menekültek szükségleteiről. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Irakon belül tartózkodó személyek támogatására további 4 millió eurót mozgósítottak. Az EUJUST LEX misszió keretében a Bizottság hozzájárult az iraki jogállami rendszer megerősítéséhez is. Ezenkívül 2007 során két tárgyalási sorozat is folyamatban volt egy Irakkal kötendő kereskedelmi és együttműködési megállapodás érdekében. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• •

Külkapcsolatok: http://ec.europa.eu/external_relations/index.htm Közös kül- és biztonságpolitika: http://ec.europa.eu/external_relations/cfsp/intro/index.htm

TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS

• • • • • • • •

223

Egyesült Nemzetek: http://www.un.org/french/ Nemzetközi Atomenergia-ügynökség: http://www.iaea.org/ A Tanács honlapja az európai biztonsági és védelempolitikáról (EBVP): http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?lang=HU&id=261&mode=g&name Európai Védelmi Ügynökség http://eda.europa.eu/ Polgári műveletek: http://ec.europa.eu/external_relations/cfsp/fin/pja.htm Az iraki újjáépítéssel kapcsolatban: http://ec.europa.eu/external_relations/iraq/intro/index.htm Iraki Nemzetközi Újjáépítési Alap : http://www.irffi.org/ Közel-keleti békefolyamat: http://ec.europa.eu/external_relations/mepp/index.htm

5. szakasz

Többoldalú együttműködés Az Egyesült Nemzetek Szervezetével folytatott együttműködés Az Európai Unió és az ENSZ közötti együttműködés 2007 során tovább erősödött. E partnerség jelentősége különösen hangsúlyt kapott az ENSZ új főtitkára, Ban Ki-Moon január 24-i brüsszeli látogatása során. Az Európai Unió változatlanul támogatja az ENSZ reformjára irányuló folyamatot (többek között azáltal, hogy június 15-én elfogadta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének [FAO] reformjáról szóló tanácsi következtetéseket) és a 2005. évi csúcstalálkozót követően létrehozott új szervek (Békeépítő Bizottság, Emberi Jogi Tanács) megerősítését. Az Európai Közösség, amely intézményi donor minőségében vett részt az üléseken, az Unió néhány tagállamával együtt aktívan részt vállalt a Békeépítő Bizottság Burundival és Sierra Leonéval kapcsolatos munkájában; ennek eredményeképpen június 20-án Burundi vonatkozásában békeépítési stratégiát fogadtak el. Június 17-én a Tanács jóváhagyta az ENSZ Közgyűlésének 62. ülése elé terjesztendő uniós prioritásokat. E prioritások a következők: az ENSZ rendszerének reformja; a békefenntartás; a békeépítés szerkezeti felépítése; az emberi jogok; az ENSZ műveleti

224


tevékenységeinek összehangolása a rendszer valamennyi szintjén; a jogállamiság; a nemzetközi igazságszolgáltatás; a védelem nyújtásának felelőssége; a fejlesztés és a szegénység elleni küzdelem; a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés; a terrorizmus elleni küzdelem; a leszerelés, a fegyverzet-ellenőrzés és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem; a regionális szervezetek; valamint az ENSZ költségvetése. Június 7-én az Unió elnöksége és az ENSZ főtitkára közös nyilatkozatot írt alá az Európai Unió és az ENSZ között a válságkezelés területén folytatandó együttműködésről. Az új szöveg az Európai Unió és az ENSZ együttműködésének további erősítését és a két szervezet tevékenységeinek jobb összehangolását tűzi ki célul.

Az Európa Tanács 2007-ben bővült az Európa Tanáccsal folytatott együttműködés is, amelynek jegyében az Unió május 23-án egyetértési nyilatkozatot írt alá az Európa Tanáccsal, hogy a közös érdeklődésre számot tartó területeken megerősítse a két szervezet közötti együttműködést. Ez a politikai megállapodás az Európa Tanácsnak az állam- és kormányfők részvételével 2005 májusában Varsóban megrendezett harmadik csúcstalálkozóján hozott határozatot pontosítja és hajtja végre, hogy új keretet teremtsen az Európai Unióval folytatott fokozott együttműködés és politikai párbeszéd számára. Október 23-án konstruktív légkörben zajlott le az Európai Unió és az Európa Tanács négyoldalú (az Európai Unió Tanácsának elnöksége, az Európai Bizottság, az Európa Tanács elnöksége és az Európa Tanács titkársága részvételével megrendezett) találkozója, amit a felek az együttműködés jelentős szakaszaként ismertek el. A megbeszéléseken két kérdéskörrel: a demokrácia előmozdítására szolgáló, illetve az Európai Unió szomszédságpolitikája által érintett országokban folytatott közös tevékenységekkel foglalkoztak. A Bizottság különösen hangsúlyozta az Unió szomszédságpolitikájában rejlő együttműködési lehetőségeket, és rámutatott, hogy a szomszédságpolitika megfelelő feltételeket kínál a regionális együttműködés közös előmozdítására is (például a fekete-tengeri régióban).

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet A Bizottság és az EBESZ 2007-ben is együttműködött annak biztosítása érdekében, hogy a 2006. december 4-én és 5-én Brüsszelben megrendezett miniszteri konferencián meghatározott uniós prioritásokat és célkitűzéseket az EBESZ tevékenységeiben és szakpolitikáiban megfelelőképpen figyelembe vegyék. Mind a központokban, mind a különböző helyszíneken erősödött a Bizottság és az EBESZ közötti együttműködés, amelynek célja az emberi és pénzügyi erőforrások optimális kihasználása, valamint az, hogy e források hozzásegítsenek a két szervezet közötti koordináció javításához és

TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS

225

egymást kiegészítő jellegük fokozásához. Ennek keretében az Európai Közösség és az EBESZ július 11-én pénzügyi megállapodást írt alá az EBESZ költségvetéséhez nyújtott uniós hozzájárulásról. A gazdasági és környezetvédelmi kérdések terén a Bizottság ez évben is biztosította a Közösség vezető szerepét a különböző havi ülések, valamint a május 21. és 23. között megrendezett prágai gazdasági fórum során, mely utóbbi témája a talajminőség romlásának, a talajszennyeződésnek és a vízgazdálkodásnak a környezet biztonságára gyakorolt hatása volt. Az emberi dimenzióval kapcsolatosan a Bizottság részt vett a szeptember 24. és október 5. között megrendezett éves varsói találkozó munkálataiban. Végezetül Ferrero-Waldner asszony részt vett a november 29–30-i madridi miniszteri tanács ülésén, amelyen nagy jelentőségű döntések születtek (az elnökség rögzítése 2011-ig, az Afganisztánnak nyújtott segély).

A Világbank és a regionális fejlesztési bankok Jóllehet a tagállamokkal ellentétben a Közösség nem részvényese a Világbanknak, a működési és a vagyonkezelői alapok tekintetében mégis a világon mindenütt a bank egyik fő partnerének és finanszírozójának számít. Egy 2001 novemberében aláírt (és végül 2006-ban módosított) keretmegállapodásnak és egy regionális szintű (mediterrán, AKCS-, szomszédságpolitikai partner-, közép-ázsiai országok stb.) kétoldalú szándéknyilatkozatnak köszönhetően az utóbbi években nagymértékben kibővült az együttműködés. Erősödtek 2007 folyamán a Világbank új elnökének, Zoellick úrnak és munkatársainak a Közösséggel ápolt kétoldalú kapcsolatai is. Zoellick úr júniusban (még elnökjelölti minőségében), majd novemberben személyesen találkozott Barroso elnökkel és a biztosokkal. A találkozók során főként a következő témák kerültek szóba: a bank új fejlesztési stratégiái; a bizonytalan helyzetben lévő államok stabilizálására, a globális közjavak védelmére (ideértve az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket is), valamint az alkalmazkodási szakaszban lévő országokban gyakorolt felelősségteljes kormányzás megerősítésére szolgáló eszközök; a közepes jövedelmű fejlődő országoknak nyújtott segítség, valamint hogy hogyan lehetne a fellendülőben lévő új gazdaságokat és az alapok számára új finanszírozókat bevonni, illetve a különböző társfinanszírozási formákban való uniós részvételnek/a Közösség közreműködésével végrehajtott intézkedéseknek nagyobb nyilvánosságot biztosítani. Az Európai Unió és a Világbank közötti párbeszéd az uniós képviseletek és a bank helyi központjai szintjén is folytatódott. A bank 2007-ben felkérte a Közösséget, hogy vegyen

226


rész az éves jelentések bemutatásán, a maga részéről pedig jelen volt a fejlesztés témakörében folytatott európai parlamenti meghallgatásokon. Az év során a bank az Európai Beruházási Bank képviselőivel is találkozott. Az év folyamán a bank EU-tagállamokat képviselő ügyvezetői havonta találkoztak Washingtonban, hogy összehangolják az uniós álláspontokat, és egységes véleményt képviseljenek a főbb kérdésekkel és a bank igazgatótanácsa által meghozandó jelentősebb döntésekkel kapcsolatban. Ami a műveleteket illeti, a bank mintegy harminc vagyonkezelői alapja javára a Közösség (támogatás formájában) megközelítőleg félmilliárd eurót fizetett be. E kezdeményezések harmada nemzeti szintű, konkrét programokra, a fennmaradó rész pedig határokon átnyúló, horizontális tematikus intézkedésekre (adósságcsökkentés a súlyosan eladósodott országok támogatására létrejött program keretében, egészségügy, környezetvédelem, a trópusi mezőgazdaság területén folytatott kutatás), valamint a Világbank által koordinált, háborúkat vagy katasztrófákat követő, Afganisztánban, Irakban, Kelet-Timorban és a cunami sújtotta dél-ázsiai országokban folyó újjáépítési programokra irányul. 2007-ben a Világbankkal folytatotthoz hasonló politikai párbeszéd és operatív együttműködés jött létre egyrészről a Közösség, másrészről a regionális fejlesztési bankok (Afrikai Fejlesztési Bank, Ázsiai Fejlesztési Bank, Amerika-közi Fejlesztési Bank) között. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • • •

Az Európai Unió kapcsolatai az Egyesült Nemzetek Szervezetével : http://ec.europa.eu/external_relations/un/index.htm ENSZ: http://www.un.org/french/ Az Európai Unió kapcsolatai az Európa Tanáccsal: http://ec.europa.eu/external_relations/coe/index.htm Az Európai Unió kapcsolata az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel: http://ec.europa.eu/external_relations/osce/index.htm Európa Tanács: http://www.coe.int/ Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet: http://www.osce.org/

VI. fejezet

Az intézmények és szervek élete Európai Parlament Az Európai Parlament összetétele Bulgária és Románia csatlakozása következményeként a Parlamentet kiegészítő képviselői helyekkel látták el, 785-re emelve ezzel a képviselők számát. December 31-én a 785 képviselői hely a Parlament képviselőcsoportjai között az alábbiak szerint oszlott meg: • az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja (EPP-ED), elnök: Joseph Daul

284

• az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PSE), elnök: Martin Schulz

215

• a „Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért” képviselőcsoport (ALDE), elnök: Graham Watson

103

• a „Nemzetek Európájáért Unió” képviselőcsoportja (UEN) társelnökök: Cristiana Muscardini és Brian Crowley

44

• a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja (Greens/ALE), társelnökök: Monica Frassoni és Daniel Cohn-Bendit

42

• az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja (EUL/NGL), elnök: Francis Wurtz

41

• a „Függetlenség és Demokrácia” képviselőcsoport (ID), társelnökök: Jens-Peter Bonde és Nigel Farage • függetlenek (NI)

24 32

228

AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK ÉLETE

Meg kell jegyezni, hogy átmenetileg létezett az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás elnevezésű képviselőcsoport (ITS), amely a januári ülésszak folyamán alakult meg hét ország (Belgium, Bulgária, Franciaország, Ausztria, Olaszország, Románia és az Egyesült Királyság) húsz képviselőjét összefogva, ám az öt román képviselő távozása után a novemberi első plenáris ülésszak folyamán felbomlott. A képviselőcsoport tagjai így függetlenekké váltak. A képviselői alapszabályzat A Parlament novemberben úgy döntött, hogy a hetedik parlamenti ciklus (2009) elejétől kezdődő hatállyal módosítja szabályzatát (8. cikk), amely kiköti, hogy az Európai Parlament képviselői alapszabályzata alkalmazási módjainak elfogadásáért felelős szerv általánosságban a Parlament Elnöksége lesz. Jövőbeni összetétel Az Európai Tanács felkérésére válaszul és az Európai Unióról szóló szerződés (a Lisszaboni Szerződésben módosított és előírt) új 9a. cikkével összhangban a Parlament elfogadta a jövőbeni összetételére vonatkozó határozattervezetet. Ez meghatározza a 2009–2014 közötti parlamenti ciklus átmeneti képviselői helyeinek elosztására vonatkozó keretet, amely elsősorban a degresszív arányosság elvén alapul, továbbá a 2014– 2019 közötti parlamenti ciklus előtti felülvizsgálatról is rendelkezik egy állandó rendszer kialakítása céljából. A képviselők maximális számát 750-ben határozza meg; abban az esetben, ha a 2009–2014 közötti időszakban új bővítésre kerülne sor, ezt a plafont átmeneti jelleggel túl lehet haladni. Az Európai Tanács októberi ülésén elfogadott végleges döntés „750+1” főben határozta meg a maximumot, ahol a „+1 fő” a Parlament elnökét jelenti. Ezzel kapcsolatban az októberi második plenáris ülés során Pöttering elnök pontosította, hogy a Parlament elnökét nem fosztják meg szavazati jogától. Emellett a más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok számára az európai választásokon biztosított szavazati jogról és választhatóságról szóló jelentés elfogadásával a Parlament megtette az első lépéseket annak irányába, hogy alapos mérlegelés alá vonja azon kezdeményezéseket, amelyek a polgárok európai választásokon való magasabb részvételi arányát segítenék elő. A Parlament vezetőségének megújítása Az év elején a Parlament lefolytatta a vezetőség félidős újraválasztását, beleértve az elnököt, az alelnököket, a quaestorokat, valamint a parlamenti bizottságok elnökeit és alelnökeit. Az új elnököt, Hans-Gert Pötteringet a két legnagyobb képviselőcsoport (EPP-ED és PSE) közötti előzetes megegyezést követően igen nagy többséggel választották meg.

EURÓPAI PARLAMENT

229

Parlamenti bizottsági szinten nyolc parlamenti bizottságnak lett új elnöke, így ezentúl az EPP-ED kilenc, a PSE hét, az ALDE három, míg a Greens/ALE, a EUL/NGL és az UEN egy-egy bizottsági elnökkel rendelkezik (beleértve az albizottságok elnökeit is); az új megoszlás nem érinti a 2004-ben kialakított egyensúlyt. A parlamenti bizottságok teljes száma és egyéni illetékessége nem változott. Az új, bolgár és román tagok belépését követően a Parlament úgy határozott, módosítja belső szabályzatát azzal a céllal, hogy növelje a quaestorok (öt helyett hatra) és a parlamenti bizottságok alelnökeinek számát (három helyett négyre) a 2007. január – 2009. július közötti időszakra. A Parlament reformja Az Európai Parlament munkamódszerei megreformálását célzó vitát kezdeményezett, és ebből a célból munkacsoportot hozott létre. Noha a mérlegelésre a jövő év folyamán kerül majd sor, az elnökök konferenciája októberben elfogadta a plenáris ülések lefolytatására vonatkozó „reformintézkedések” első sorozatát. Parlamenti munka 2007-ben a parlamenti munka a 4. táblázat szerint oszlott meg. 2007-ben a Parlament 6790 kérdést tett fel a Bizottságnak: ebből 6066 írásbeli kérdést, 59 vitával kísért szóbeli kérdést és 665 kérdést a kérdések órája során. A Parlament 1026 kérdést tett fel a Tanácsnak: ebből 594 írásbeli kérdést, 23 vitával kísért szóbeli kérdést és 409 kérdést a kérdések órája során. A petíciók terén, mivel a Szerződés 194. cikke alapján európai szinten a Parlament a petíciók címzettje, az európai polgárok petícióinak kezelése révén a Parlament értékes és rendkívül konkrét lehetőséggel rendelkezik a közösségi jog helyes alkalmazásának ellenőrzésére, sőt felügyeletére. A Parlamenthez 2007-ben megközelítőleg ezer új petíciót nyújtottak be, közülük egyre több foglalkozott a környezetvédelemmel; e kérdéskör ezáltal a petíciók elsődleges forrásává vált. A Parlament ezen új esetek nagy részében a Bizottsághoz fordult a kérelmezők által ismertetett helyzetek alaposabb kivizsgálása érdekében. Olyan területről van tehát szó, amely a fontos intézményközi együttműködést segíti elő. A jólét stratégiai jelentőségű célkitűzésével kapcsolatban a Parlament a legváltozatosabb témakörökben foglalt állást: a 2007-re szóló nagy gazdaságpolitikai iránymutatások és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó irányvonalak; az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek jobb végrehajtás és érvényesítés révén történő kiküszöbölése; a határokon átnyúló szolgáltatást biztosító szolgáltatók kötelezettségei; az általános érdekű szociális szolgáltatások az Európai Unióban; az európai szerződésjog közös referenciakerete; a tudás gyakorlatba való átültetése: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára; a rádióspektrumra, illetve a szélessávra vonatkozó európai politika; a digitális könyvtárak; a társasági jog és az

230


európai magántársaság alapszabálya; a szerzői jog határokon átnyúló kezelése; a 2005. évi versenypolitika; a 2005–2010 közötti időszakra vonatkozó pénzügy-szolgáltatási politika; az államháztartás a gazdasági és monetáris unióban 2006-ban; a statisztikai adatok időben történő benyújtása és indoklása a tagállamok részéről; a bizonytalan pénzügyi helyzet és a reálgazdaságra gyakorolt hatása; az euroövezetről, valamint az euro Cipruson és Máltán történő bevezetéséről szóló, 2007. évi éves jelentés, továbbá az Európai Parlament konzultációs módszerének javítása az euroövezet bővítési eljárásai során; az adó- és vámpolitika hozzájárulása a lisszaboni stratégiához; a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok átültetése és alkalmazása során felmerült egyedi problémák, valamint a jogszabályok lisszaboni menetrenddel kapcsolatos jelentései, továbbá a védelempolitikai közbeszerzés kapcsán az egységes piaci szabályoktól való eltérés az EK-Szerződés 296. cikke alapján; a fogyasztóvédelmi politika 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiája és a fogyasztóvédelem vívmányainak felülvizsgálatáról szóló zöld könyv; az európai repülőgépgyártás jövője; az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, légi szolgáltatásokról szóló megállapodás, valamint a közös európai légtér létrehozását célzó többoldalú megállapodás; az első vasúti csomag végrehajtása; fenntartható mobilitás kontinensünk számára (Tartsuk mozgásban Európát!); Galileo; zöld könyv a városi közlekedésről; európai teherszállítási logisztika; a repülőtéri kapacitás és a földi kiszolgálás: eredményesebb politika, illetve a Boeing panasza az Airbus ellen a Kereskedelmi Világszervezet keretén belül; új európai idegenforgalmi politika: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén; eredményesség és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben; a sport szerepe az oktatásban; az európai professzionális labdarúgás jövője; a művészek társadalmi helyzete. Az év során növekvő aggodalommal figyelték az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat. Az energiatervet illetően a tárgyalások során különféle szempontokat érintettek; ezek közé tartoznak például az energiaár-emelkedés makrogazdasági hatásai; Euratom: az európai politika ötven évének mérlege a nukleáris energia területén; a gáz- és villamos energia egységes piacának kilátásai; a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ütemterv kialakítása Európában; erőfeszítések a közös külpolitikára vonatkozóan a hagyományos energia és energiaforrások, valamint az energiatechnológiák területén. Az éghajlatváltozást illetően a Parlament (áprilisban) úgy határozott, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságot hoz létre, amelynek célja, hogy javaslatokat tegyen az Európai Unió egységes jövőbeli éghajlat-változási politikájára, és összehangolja az Európai Parlament álláspontját a 2012 utáni időszakra vonatkozó éghajlatpolitikáról szóló nemzetközi tárgyalásokon. A Parlament emellett meghallgatta a Tanács és a Bizottság éghajlatváltozásról szóló nyilatkozatait, és megvitatta a Balin tartandó éghajlat-változási konferenciára vonatkozó tanácsi stratégiát (COP 13 és COP/MOP 3). Ugyanekkor elfogadták a kereskedelem és az éghajlatváltozás kapcsolatáról szóló jelentést is. Jogalkotási szempontból az év kulcsfontosságú eseményei közé tartozott – többek között – a roamingra vonatkozó kompromisszum, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről és a postai szolgáltatásokról szóló állásfoglalás elfogadása első olvasatban. A Parlament emellett elfogadta a harmadik vasúti csomaggal kapcsolatos egyeztetésről kibocsátott szöveget, valamint számos fontos ügyet zárt le második

EURÓPAI PARLAMENT

231

olvasatban (mint például bizonyos tagállami rendelkezések a televíziós műsorszolgáltatók vonatkozásában) és első olvasatban (mint például a szeszes italok meghatározása, leírása, kiszerelése és címkézése; a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslat és a „Fiscalis 2013”). Az év jogalkotási mérlegének negatív oldalához tartozott, hogy a plenáris ülés elutasította az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló bizottsági javaslatot (a jelentést először májusban küldték meg az illetékes parlamenti bizottságnak, a javaslatot végül júliusban utasították el), valamint a közös agrárpolitikai közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályokról szóló bizottsági javaslatot (a javaslatot 2006 novemberében továbbították vizsgálatra az illetékes parlamenti bizottsághoz, majd 2007 februárjában végleges határozattal elutasították). Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a plenáris ülés nem követte az illetékes parlamenti bizottság elutasítási állásfoglalását a gabonafélékre vonatkozó intervenciós mechanizmust illetően. A szolidaritással kapcsolatos stratégiai célkitűzés tekintetében a Parlament által tárgyalt legfontosabb témakörök a következők: a férfiak és a nők közötti egyenlőség az Európai Unióban és a 2006–2010 közötti időszakra szóló ütemterv; a fiatal nők és lányok megkülönböztetése az oktatás területén; a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazása; a fogyatékkal élő nők helyzete az Európai Unióban; az európai gyermekjogi stratégia; a különféle „dys-” fosztóképzővel jelölt betegségekben szenvedő személyek kizárása és megkülönböztetése elleni fellépés; az európai társadalom helyzete és a rugalmas biztonság közös elvei; a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó közösségi fellépés, valamint az egészségügyi szolgáltatások belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvből való kizárásának hatása és következményei; a homoszexuálisokkal szembeni megkülönböztetés Európában; a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározattal kapcsolatos tárgyalások alakulása, valamint a növekvő európai szélsőségek elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések elfogadása; a romák szabad mozgása az Európai Unió határain belül; az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazása; a Cipruson eltűnt személyek; a „Tisztességes munka mindenki számára” témakörben beindított, illetve a munkajog korszerűsítésére vonatkozó kezdeményezések; az európai jogszabályok érvényesítése a munkavállalók tájékozódáshoz és konzultációhoz való joga terén: a vállalatok társadalmi felelőssége: új partnerség; a fagykárban érintett földek mezőgazdasági termelői részére nyújtott támogatás; élelmiszerár-emelkedés, fogyasztóvédelem; az új tagállamok integrálása a KAP-ba; a strukturális politikák hatása és következményei az Európai Unió kohéziójára, valamint a kohéziós politika hatékonysága a legszegényebb régiókban előforduló különbségek csökkentése terén; az Unió jövőbeli tengerészeti politikája: a tagállamok által a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek fenntartható egyensúlyának elérése érdekében 2005-ben tett erőfeszítések, valamint európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről; illegális madárvadászat Máltán; a Via Baltica; a természeti erőforrások fenntartható használatára, a talajvédelemre, illetve a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia; a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló

232


közösségi stratégia; „a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig való megállítására” irányuló erőfeszítések és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelme; az Európai Unió cselekvési terve a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat ellen; a fókából készült termékek tilalma az Európai Unióban; az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezmény. Az „Equitable Life” biztosítótársaság válságával foglalkozó vizsgálóbizottság végső jelentésének elfogadásával júniusban befejezte munkáját. A konkrét tárgyat illetően a szöveg nem csupán kritikai megjegyzésekre korlátozódik, hanem általános javaslatok sorát fogalmazza meg az európai jogszabályok átültetésére, valamint a Bizottság és a vizsgálóbizottságok szerepére vonatkozóan is. Továbbra is a szolidaritás terén maradva, a jogalkotási tervet illetően az év során jelentős eredmények születtek, melyek közül kiemelkedik a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokról (Róma II) és a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről való egyeztetés során elfogadott végleges szöveg, valamint a második olvasat után a Daphné III programról létrejött kompromisszum. A biztonság stratégiai jelentőségű célkitűzésével kapcsolatban a Parlament olyan aktuális témakörökben foglalt állást, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójáról szóló stratégia; az Egyesült Államokkal kötött, az utasok adatairól és a SWIFT bankrendszerről szóló megállapodás; az Európai Unió által alkalmazott, az utasok által a repülőgépek fedélzetére felvihető folyadékokra vonatkozó szigorítások; a terrorizmus elleni küzdelem külső dimenziója; a szervezett bűnözés elleni stratégiai koncepció kidolgozása; a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról szóló tanácsi határozat; a repeszlövedékek betiltásáról, valamint a fegyverkereskedelemről szóló nemzetközi egyezmény irányában tett lépések; a gyalogsági aknák betiltásáról szóló Ottawai Egyezmény tizedik évfordulója; Európa tengeri határainak igazgatása, az európai szolidaritás és a migránsok jogainak védelme; a Közös Európai Menekültügyi Rendszer keretében hozott határozatok minősége és a gyakorlati együttműködés; a harmadik országokból érkező illegális bevándorlók elleni harc keretén belül meghatározott politikai prioritások és a törvényes bevándorlásról szóló cselekvési terv, valamint az Unió polgárai számára harmadik országokban nyújtott diplomáciai és konzuli védelemről szóló zöld könyv; a hotelek biztonsága tűzesetek kapcsán; az európai közlekedésbiztonsági cselekvési program félidős értékelése; a játékok biztonsága és a Kínában gyártott veszélyes játékok; a fogyasztók bizalma a digitális környezetben; EBVP-művelet Csád keleti részén és a Közép-afrikai Köztársaság északi részén; természeti katasztrófák és erdőtüzek Görögországban, ezek következményei, valamint a megelőzési és riasztási intézkedések kapcsán levonható következtetések; a HIV/AIDS elleni küzdelem; a sclerosis multiplexszel kapcsolatos jó gyakorlatokról szóló kódex; a szív- és érrendszeri betegségek kezelését célzó intézkedések; a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató stratégia; a túlsúly és az elhízás megelőzésének európai dimenziói; a dohányfüstmentes Európáért – az Európai Unió politikai lehetőségei; a MON 863 géntechnológiával módosított kukorica kockázatkezelése. Ugyancsak meg kell említeni a Parlament pozitív véleményét a Schengeni Egyezmény kilenc új tagállamra történő kiterjesztéséről szóló tanácsi javaslatot illetően.

EURÓPAI PARLAMENT

233

Az európai országoknak az Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos felhasználásával foglalkozó ideiglenes bizottság végső jelentésének elfogadásával februárban befejezte munkáját. A plenáris ülés ellenállt a különböző csoportok felől érkező próbálkozásoknak, melyek jelentésének hangnemét igyekeztek enyhíteni. Az Unió mint globális partner vonatkozásában a Parlament áttekintette a Tanács Európai Parlamentnek küldött éves jelentését a KKBP fő vonatkozásairól és alapvető döntéseiről, beleértve azoknak az Európai Közösségek általános költségvetésére 2005-ben gyakorolt pénzügyi következményeit, valamint az Európai Unió 2007. évi közös kül- és biztonságpolitikai perspektíváit, így az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének Európában történő telepítését. Emellett fontos vitákra került sor a világ különböző országai és régiói esetében, így például a következő kérdéseket érintették: a dárfúri és a közel-keleti helyzet, és különösen a palesztinai és a pakisztáni fejlemények; Mianmar (Burma), Kasmír, Nigéria, Zimbabwe; Grúzia helyzete; Koszovó jövője és az Európai Unió szerepe; a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló 2006. évi értékelő jelentés; a Bosznia és Hercegovina-i helyzet (a Tanács ajánlásaira válaszul); a montenegrói helyzet (a stabilizációs és társulási megállapodás lezárása); az Oroszországgal, Szerbiával és Ukrajnával (beleértve az Európai Unióval megerősített új megállapodásról szóló tárgyalást) ápolt kapcsolatok; a transzatlanti kapcsolatok; a Kínával fenntartott kapcsolatok, beleértve az emberi jogokról szóló párbeszédet; kapcsolatok Svájccal; az európai szomszédságpolitika megerősítése; reformok az arab világban: milyen stratégiát folytasson az Európai Unió; a Dél-Koreával fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok; egy régiók közötti társulási megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások a Mercosurral és új kétoldalú stratégiai partnerség Brazíliával; Közép-Amerikával és az Andok Közösséggel kötendő társulási megállapodásról szóló tárgyalások; euromediterrán kapcsolatok – az euro-mediterrán szabadkereskedelmi térség kialakítása; az Európai Unió kapcsolatai a csendes-óceáni térség államaival: megerősített partnerségi stratégia; az Európai Unió és Afrika közötti kapcsolatok helyzete és a második Európai Unió–Afrika csúcstalálkozó (Lisszabon, december 8–9.); a venezuelai népszavazás; a Líbiában az egészségügyi dolgozókra kiszabott halálbüntetés. A fejlesztési és a külkereskedelmi politikával kapcsolatos kérdéseket ugyancsak több szempontú vizsgálatnak vetették alá, különösen a következők tekintetében: a fejlődő országoknak nyújtott költségvetési támogatás; az Európai Unió által nyújtott kereskedelmi segély; a humanitárius segélyre vonatkozó egyetértés közzététele – az Európai Unió és a humanitárius segély; a helyi közösségek és a fejlesztési együttműködés; a fenntarthatóság beillesztése a fejlesztési együttműködési politikába; a közbeszerzési megállapodás (GPA) újratárgyalása; az Európai Unió kereskedelempolitikai eszközeinek esetleges reformjáról szóló bizottsági zöld könyv és nyilvános konzultáció; a gazdasági partnerségi megállapodások; Európa érdeke: sikeresen helytállni a globalizáció és a globalizált Európa korában: a versenyképesség külső szempontjai; a TRIPS-egyezmény és a gyógyszerkészítményekhez való hozzáférés; a G8-csúcstalálkozó következtetései – a millenniumi fejlesztési célkitűzések félidős értékelése; az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlésének munkája 2006-ban; az Európai Unió–Kína kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok keretén belül végbemenő legújabb fejlemények, valamint bizonyos textil- és

234


ruházati termékek jelentősége; az Európai Unió válasza az afrikai mezőgazdaság törékeny helyzetére és fejlesztési lehetőségeire vonatkozóan. Ugyancsak megemlítendő, hogy a Parlament nagyon szigorúan járt el a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközével kapcsolatos demokratikus felügyeleti jogát illetően, és több alkalommal megkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza vagy dolgozza át bizonyos határozattervezeteit (például az Irakra vonatkozó 2007. évi egyedi intézkedést, illetve az Ázsiáról szóló regionális stratégiai dokumentumot és többéves tájékoztató programot) azon intézkedések esetében, melyeknél túllépte végrehajtási jogkörét. Az emberi jogok kérdése szintén számos alkalommal szerepelt napirenden, különösen a következők tekintetében: az Európai Unió emberi jogokról szóló éves jelentése; az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 5. ülésszaka, amelyre június 11–19. között került sor Genfben; valamint az emberi jogokról szóló, harmadik országokkal folytatott párbeszéd és konzultációk. A bővítés terén a Parlament elfogadta a Horvátországról szóló 2006. évi értékelő jelentését, továbbá megvitatta az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatokat. Törökországot illetően külön vizsgálták a török nők társadalmi, gazdasági és politikai életben betöltött szerepét. A jövőbeni bővítésekről és a kohéziós politika eredményességéről szóló vita ugyancsak az Európai Unió Törökország befogadására vonatkozó képességére összpontosított. Az Európai Parlament kapcsolata a többi intézménnyel Az Unió egyéb intézményeivel és szerveivel ápolt kapcsolatai terén a Parlament megvitatta a Tanács német és portugál elnökségének munkaprogramjait és mérlegét, valamint a június 21–22-i és december 13–14-i brüsszeli Európai Tanács előkészítését és eredményeit. A Parlament ugyancsak megvitatta a következőket: a tavaszi (március 8–9.) Európai Tanács előkészítése és eredményei; az október 18–19-i lisszaboni nem hivatalos Európai Tanács előkészítése és eredményei; az Európai Beruházási Bank 2005. évi tevékenységi jelentése; az Európai Központi Bank 2006. évi tevékenységi jelentése; az európai ombudsman 2006. évi tevékenységéről szóló éves jelentés, ez utóbbi megvitatása P. Nikiforos Diamandouros jelenlétében; valamint a Számvevőszék 2006. évi éves jelentése, amelyet a Számvevőszék elnöke, Hubert Weber ismertetett. A költségvetés területén az Európai Parlament elfogadta a 2008. évi költségvetést, és jóváhagyta a 2005. évre szóló mentesítést. A 2008. évi, elfogadott költségvetés a Parlament által első olvasatban elfogadott politikai prioritásokat tükrözi, nevezetesen a Galileo program közösségi finanszírozása, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint az Európai Unió koszovói és palesztin missziói. Meg kell jegyezni, hogy a Parlament úgy határozott, az 5. fejezetben zárolt tartalékban 5 millió eurót tart fenn az Európai Bizottság személyzeti kiadásaira. A Parlament emellett megvitatta az Európai Unió saját forrásainak jövőjét is. Politikai és intézményi téren a Parlament számos olyan aktuális és nagy politikai jelentőségű témában is véleményt nyilvánított, mint a „Berlini Nyilatkozat”; az Unió

EURÓPAI PARLAMENT

235

alkotmányos folyamatának nyomon követésére vonatkozó ütemterv; a kormányközi konferencia összehívása (az Európai Parlament véleménye az EU-Szerződés 48. cikke alapján); az Európai Unió Alapjogi Chartájának jóváhagyása és az Alapjogi Charta tiszteletben tartása a Bizottság jogalkotási tervezeteiben: a rendszeres és szigorú ellenőrzés módszertana; valamint az együttdöntés (az együttdöntési eljárás gyakorlati szabályairól szóló közös nyilatkozat következtetése) és a komitológia. A „hatékonyabb jogalkotás” kérdése ugyancsak a figyelem középpontjában állt ebben az évben: a Parlament elfogadta a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló, a „hatékonyabb jogalkotás” 2005. évi éves jelentéséről szóló állásfoglalásokat, az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatáról, a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról, valamint a nem kötelező erejű jogi eszközök (soft law) alkalmazásának jogi és intézményi hatásairól szóló határozatokat. A jogalkotási tervet illetően ugyancsak meg kell jegyezni, hogy novemberben elfogadtak kettő, az európai szintű politikai pártokról és ezek finanszírozásáról szóló jelentést (az egyiket egyszerű eljárás során), amelyeket első olvasatban együttdöntési eljárás során rekordidő alatt erősítettek meg. A decemberi plenáris ülésen Salih Mahmoud Mohamed Osman, a dárfúri háború áldozatainak szudáni védőügyvédje kapta meg a Szaharov-díjat. Az ünnepi ülésen a következő személyek tartottak beszédet az Európai Parlamentben: januárban Traian Băsescu, Románia elnöke; februárban Georgi Părvanov, a Bolgár Köztársaság elnöke; áprilisban Avul Pakir Jainulabdeen Abdul Kalam, az Indiai Köztársaság elnöke; szeptemberben Aníbal Cavaco Silva, a Portugál Köztársaság elnöke; novemberben Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke; decemberben pedig Őfelsége II. Abdallah, a Jordán Hasimita Királyság királya. A Parlament emellett az Európai Tanács több tagját – közülük májusban Romano Prodit, az Olasz Köztársaság és Jan Peter Balkenendét, a Holland Királyság, novemberben pedig José Luis Rodríguez Zapaterót, a Spanyol Királyság kormányfőjét – is meghívta az Európai Unió jövőjéről folyó vitára. Az Európai Parlament elnöke és a politikai képviselőcsoportok elnökei által közösen kiadott nyilatkozat alapján májusban a Parlament az Európai Unión belüli szolidaritásról szóló jelentőségteljes üzenetet küldött válaszul az Észtország és Oroszország között kialakult feszültségekre. Létszám December 31-én 4998 állandó és 126 ideiglenes alkalmazottat tartott nyilván a Parlament titkársági szolgálata. Az Európai Parlament és a Bizottság együttműködése A jogalkotási program tekintetében a Parlament decemberi ülésszaka során jelentős többséggel megszavazta a Bizottság 2008-ra vonatkozó jogalkotási és munkaprogramjáról szóló állásfoglalást. Az állásfoglalás kiemeli a Bizottság által bevezetett javításokat, és számos javaslatot tartalmaz.

5

3

Március I

Március II

9

13

21

November I

November II

December 119

5

11

19

6

8

2

20

17

22

4

1

2

1

3

2

3

2

4

Második olvasat (3)

6

3

1

1

1

Harmadik olvasat

9

1

1

3

1

2

1

Egyező vélemény

39

2

3

1

1

3

27

1

1

Költségvetési és mentesítési eljárások

(1) Ebből 66 esetben az Európai Parlament módosításokat javasolt a Bizottság javaslatához, és 2 elutasítás. (2) Ebből 79 esetben az Európai Parlament módosításokat javasolt a Bizottság javaslatához. (3) Ebből 15 esetben az Európai Parlament módosította a Tanács közös álláspontját.

152

20

Október II

2007 összesen

5

Október I

11

Szeptember II

14

Július

4

13

Június II

Szeptember I

8

Június I

3

2

6

12

5

3

5

Első olvasat (2)

Május II

Második olvasat

1

Első olvasat

Együttdöntés

Jogalkotási eljárások

Május I

10

8

Február

Április

2

Január II

Január I

Konzultáció (1 )

Együttműködés

144

5

4

9

10

4

9

12

14

14

2

11

6

8

4

11

12

6

3

Kezdeményezési eljárások

88

11

2

10

5

3

6

4

8

5

2

5

2

7

1

8

5

2

2

30

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Emberi jogok

Egyéb eljárások Állásfoglalások (103. és 108. cikk)

Parlamenti eljárások januártól decemberig — Elfogadott állásfoglalások és határozatok

4. TÁBLÁZAT

23

3

2

2

4

4

1

1

3

1

1

1

Egyéb

632

55

33

53

56

12

37

27

69

53

19

33

13

70

15

30

34

13

10

Összesen

236 AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK ÉLETE

TANÁCS ÉS EURÓPAI TANÁCS

237

Európai ombudsman Az EK-Szerződés 195. cikke alapján P. Nikiforos Diamandouros európai ombudsman mintegy 180 vizsgálatot indított a Bizottság részéről feltételezett hivatali visszásságok ügyében. Az ügyek a következőkről szóltak: az átláthatóság kérdése (hozzáférés a dokumentumokhoz), pályázati felhívásokkal és megítélt összegekkel kapcsolatos jogviták, személyzeti ügyek, a Bizottság mint a Szerződések őre szerepe és a hivatali visszásság „klasszikus” problémái, mint például a túlzott késedelem vagy a válasz hiánya. Az elmúlt években az ombudsman a vizsgálatok mintegy 15%-a esetében tett kritikai megjegyzéseket. Panasz esetén az ombudsman egyre több alkalommal javasolta, hogy a Bizottság és a polgárok egyezzenek meg peren kívül. A politikai felelősség mértékének növelése érdekében az európai ombudsman felé már nem a Bizottság főtitkára, hanem a Bizottság nevében és felhatalmazása alapján annak szakbiztosa tartozik beszámolással. Az ombudsman októberben találkozott azon főigazgatóságok koordinátoraival, amelyek a tőle érkező panaszok kezelésével foglalkoznak, valamint novemberben a főigazgatókkal és a szervezeti egységek vezetőivel. A Parlamentben jelenleg is tanácskozás folyik az ombudsman által a Parlament elnökének küldött, alapszabályának módosításáról szóló javaslatokról. A 2006. évi éves jelentésének vitája során P. Nikiforos Diamandouros kiemelte az európai ombudsman szerepe és mandátuma ismertségének a polgárok körében megfigyelhető erősödését.

Tanács és Európai Tanács Tanács 2007-ben a Tanács az első félévben Németország, a második félévben pedig Portugália elnöksége alatt működött. A különböző összetételek keretében összesen 79 ülést tartott. December 31-én 3461 állandó és 369 ideiglenes alkalmazottat tartottak nyilván a Tanács titkárságának szolgálatai. Európai Tanács Az Európai Tanács 2007-ben öt alkalommal ülésezett: Március 8–9-i ülés Az Európai Tanács Brüsszelben ülésezett Angela Merkel, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárja elnökletével. Munkájának középpontjában elsődlegesen a következő témakörök álltak: a jövő európai energiapolitikájának elindítása; a nemzetközi szintű éghajlatvédelemről szóló, a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális megállapodást célzó, az ENSZ keretében elindítandó tárgyalásokra való felkészülés;

238


a lisszaboni stratégia és eredményei végrehajtása. Tárgyalásokat folytattak a következő kérdésekről is: az Egyesült Államokkal való új partnerség, a szellemi tulajdonjogok védelme, a termékhamisítás és szerzői jogbitorlás elleni nemzetközi szintű küzdelem, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet felállítása, az európai szabályozás javítása és a közösségi szabályozásból adódó adminisztratív költségek csökkentése, valamint négy energiaágazati projekt kapcsán négy európai koordinátori poszt létrehozása. Berlini nem hivatalos ülés, március 24–25. Az állam- és kormányfők nem hivatalos ülésére Berlinben került sor március 24-én és 25-én, a Római Szerződés 1957. március 25-i aláírásának 50. évfordulója alkalmából. Ekkor írták alá a Berlini Nyilatkozatot, mely nyilvánvalóvá tette az európai egység békéhez és jóléthez való hozzájárulását, és újból megerősítette az Európai Unió alapvető értékeit. Június 21–22-i ülés Az Európai Tanács Brüsszelben ülésezett Angela Merkel német kancellár elnökletével. Az ülés során elsődlegesen az Európai Unió új szerződésének kilátásaival foglalkoztak. Az Európai Tanács hosszas tárgyalások után úgy döntött, hogy kormányközi konferenciát hív össze, amelynek megbízatását részletesen kidolgozta, valamint annak szükségességét is hangsúlyozta, hogy a konferencia 2007 év vége előtt befejezze munkáját. Ennek eredményeképpen meg kell születnie a két meglévő szerződést (EUSz. és EKSz.) módosító szerződésnek. Ugyancsak szó volt a következő kérdésekről: a migráció kezelése, a lisszaboni stratégiához és a gazdasági modernizációhoz kapcsolódó kezdeményezéssorozatról való megegyezés fontossága, az energia és az éghajlatváltozás tekintetében nemrégiben kibocsátott G8-üzenetek, az Afrikával és Közép-Ázsiával fenntartott kapcsolatok és a szomszédságpolitika külső vonatkozásai, valamint az észak-írországi békefolyamat előrehaladása. Lisszabonban tartott nem hivatalos ülés (október 19.) A portugál elnökség a globalizációval és a lisszaboni stratégia külső dimenziójával foglalkozó nem hivatalos európai tanácsi ülést tartott. Az európai vezetők megvitatták a Bizottság „Európa érdeke: sikeresen helytállni a globalizáció korában” című nemrégiben kiadott közleményét, és megerősítették az Európai Unió elkötelezettségét a piacok megnyitása iránt, valamint az Unió érdekeinek Közösségen kívüli és fogyasztóinak Közösségen belüli határozott védelmére szólítottak fel. Megtárgyalták továbbá a környezetvédelmi és szociális szabályozás terén az Unió szerepét és gyakorlatát, valamint a pénzügyi piacok és az éghajlatváltozás vonatkozásában nagyobb átláthatóság és egy korai előrejelzési mechanizmus szükségességét. A nem hivatalos európai tanácsi ülés mellett az állam- és kormányfők megállapodásával október 18-án lezárult a kormányközi konferencia a szerződéstervezetről, melyet december 13-án írtak alá Lisszabonban. Az Alapjogi Chartát december 12-én látta el kézjegyével a Parlament, a Tanács és a Bizottság elnöke.

BIZOTTSÁG

239

December 14–15-i ülés Az Európai Tanács december 14–15-én Brüsszelben ülésezett José Sócrates portugál miniszterelnök elnökletével. A módosító szerződéssel kapcsolatban az Európai Tanács üdvözölte az október 18-i kormányközi konferncia során létrejött megállapodást, amelyet december 13-án a Lisszaboni Szerződés aláírása követett, illetve az Alapjogi Charta december 12-i kikiáltása. A Tanács a szövegek mielőbbi ratifikálására kérte fel a tagállamokat annak érdekében, hogy azok 2009. január 1-jén hatályba léphessenek, ami lehetővé tenné az Unió számára, hogy teljes mértékben a konkrét kihívásokra fordíthassa az erejét, így például az éghajlatváltozás és a globalizáció kérdéskörére. Ez utóbbival kapcsolatban az Európai Tanács uniós nyilatkozatot fogadott el a globalizációról, amely bemutatja a jelenlegi kihívásokat és azokat az intézkedéseket, amelyeket az Uniónak meg kell hoznia annak érdekében, hogy a globalizáció esélyt jelentsen, ne pedig fenyegetést. A Tanács azért, hogy segítse az Uniót a hosszú távú nehézségek megelőzésében és kezelésében, a 2020–2030-as időszak kérdéseivel foglalkozó független vitacsoportot hozott létre, melynek feladata azon alapvető kérdések és fejlemények tárgyalása, amelyekkel az Uniónak várhatóan meg kell küzdenie, és az ezekre adható válaszok tanulmányozása. A viták a következőkre is kiterjednek: a migrációs politika végrehajtása; terrorizmusellenes stratégia; a megújított lisszaboni stratégia végrehajtása; energia, éghajlatváltozás és fenntartható fejlődési stratégia; a vállalkozások keretfeltételeinek javítása; a rugalmas biztonság közös elvei; integrált tengerészeti politika; tárgyalások Koszovó jövőbeli státuszáról; továbbá Irán, Kongó, Libanon és Mianmar (Burma) helyzete.

Bizottság A 2006-os eredmények összefoglalója A Bizottság által 2006-ban megvalósított politikai eredményeket a február 28-i bizottsági közlemény ismertette. A Bizottság emellett május 30-án nyilvánosságra hozta a 2006. évi igazgatási eredmények összefoglalóját. Stratégiai tervezés és programozás 2008-ra Az éves programciklus első szakaszaként a Bizottság február 21-án elkészítette 2008-ra szóló éves politikai stratégiáját (ÉPS). Ez a Bizottság négy stratégiai célkitűzésének mindegyikénél meghatározza a politikai prioritásokat (lásd alább). A Bizottság október 23-án bemutatta 2008-ra szóló jogalkotási és munkaprogramját. Továbbra is arra összpontosít, hogy eredményeket érjen el a mandátuma kezdetén meghatározott átfogó stratégiai célkitűzések terén. A jogalkotási program a következőkre fog összpontosítani: a növekedés és a foglalkoztatás; a fenntartható fejlődés és a küzdelem az éghajlatváltozás ellen; a migráció integrált megközelítése és a társadalmi beilleszkedés; a polgárok jóléte a globalizáció korában, különösen az egészségügyi és biztonsági kockázatok tekintetében; valamint az Unió szerepe a világban.

240


Jogalkotási tevékenység A Bizottság az év során 43 alkalommal ülésezett. 462 irányelv-, rendelet- és határozatjavaslatot, valamint 3 ajánlást adott át. Ezenkívül a Bizottság 358 közleményt és jelentést, 11 zöld könyvet és 4 fehér könyvet terjesztett elő. A Bizottság által a 2007-re szóló munkaprogram keretében elfogadott új kezdeményezések, vitaindítók, programok, cselekvési tervek és a már megkezdett tevékenységek folytatása mellett ezek az általános számadatok tartalmazzák többek között az általános ügyvezetésről szóló jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat, valamint a hatályos jogalkotási aktusok egységes szerkezetbe foglalására irányuló javaslatokat. Kapcsolatok a nemzeti parlamentekkel A Bizottság május 8-án elfogadta a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatairól szóló második éves jelentését. E jelentésben a Bizottság elemzi a célkitűzések – a Bizottság tagjainak a nemzeti parlamentekben tett látogatásai vagy e nemzeti parlamentek meghallgatásának erősítése intézményi jogkörük gyakorlása során – megvalósítását 2006-ban. 2007-ben a Bizottság olyan cselekvések során folytatta a 2005 februárjában Margot Wallström, a Bizottság alelnöke által bemutatott célkitűzések végrehajtását, mint a részvétel a nemzeti parlamentek állandó képviselőinek ülésein, magas szintű részvétel az Unió parlamentjeinek közösségi és európai ügyekkel foglalkozó szervei (COSAC) által szervezett üléseken és konferenciákon, továbbá részvétel az Európai Parlament által szervezett, a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament közötti üléseken, hírlevél kiadása stb. Emellett a 2006. május 10-én elfogadott (1), az Európai Tanácsnak szóló „Polgárközpontú program – Eredményeket Európának” című közleményében a Bizottság kifejezte abbéli szándékát, hogy minden új javaslatot és konzultációs dokumentumot közvetlenül eljuttasson a nemzeti parlamenteknek, felkérve őket arra, hogy tegyék meg észrevételeiket annak érdekében, hogy a politikák meghatározásának folyamata még hatékonyabb legyen. Az Európai Tanács általi elfogadását követően e dokumentumokat a Bizottság szolgálatai 2006 szeptembere óta minden nemzeti parlamentnek eljuttatják, és a hatályos eljárás szerint választ adnak a nemzeti parlamentek véleményére (2). A Bizottság 2006 októbere óta 17 tagállam 27 nemzeti parlamentjének 82 különböző dokumentumra vonatkozó 167 véleményét kapta kézhez. 112 ellenőrzési eljárást és 17 egyszerűsített eljárást indítottak meg. 38 vélemény volt teljes mértékben kedvező. A COSAC vonatkozásában végzett két szubszidiaritási és arányossági ellenőrzés keretében 35 véleményt bocsátottak ki. 19 vélemény érintette a „házasság felbontásáról (1) COM(2006) 211 (HL C 176., 2006.7.28.). (2) SEC(2006) 1252.

BIZOTTSÁG

241

szóló javaslatot”: ezek közül 16 volt kedvező, 3 enyhén kritikus a szubszidiaritás indoklásának tekintetében (a (cseh és a holland parlament véleménye elutasító volt); 16 vélemény foglalkozott a közösségi postai szolgáltatások belső piacának megvalósításáról szóló javaslattal (a belga, német, francia és luxemburgi parlament fenntartását fejezte ki a javaslatok bizonyos részeire vonatkozóan). Mintegy 132 további vélemény érintette a Bizottság különböző dokumentumait; bizonyos javaslatokkal kapcsolatban több véleménynek is helyt adtak. A Bizottság olyan dokumentumai, melyek legalább három parlament részéről észrevételek tárgyát képezték, a következők: az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről szóló javaslat, a borpiac közös szervezése és a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók, a dohányfüstről szóló zöld könyv, a munkajog korszerűsítése, a diplomáciai és konzuli védelem, az Európai Közösség intézményei által birtokolt dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés, az Európai Kutatási Térség, a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszer, valamint az „Európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című közlemény és a 2008-ra szóló éves politikai stratégia. Bizonyos felsőházak különösen tevékenyek: a cseh szenátus, a német Bundesrat, a francia szenátus és az angol Lordok Háza – a nemzeti parlamentek által beküldött 167 véleményből 92 e felsőházaktól származik. Más nemzeti parlamentek a kezdeményezők között találhatóak, mint a svéd Riksdagen, a dán Folketinget és a portugál Assembleia da Republica. A Bizottság hamarosan lefolytatja az eljárás első értékelését, és megvizsgálja, hogyan lehetne javítani a nemzeti parlamentekkel folytatott közvetlen párbeszéd ezen új mechanizmusát. A Lisszaboni Szerződés megerősítése érdekében a Bizottság szándéka az is, hogy eljárását az új Szerződés rendelkezéseihez igazítsa annak hatálybalépése időpontjától. Személyzeti politika és humánerőforrás-kezelés 2007-ben a Bizottság szolgálatainál 19 004 állandó és 366 ideiglenes alkalmazott dolgozott a működési költségvetés keretében, 3828 állandó alkalmazott pedig a kutatási költségvetés keretében. Ezt egészítette ki 1920 állandó és 117 ideiglenes alkalmazott a Bizottsághoz tartozó hivatalokban. Az ügynökségeknél engedélyezett állások száma a szabályozási ügynökségek állandó és ideiglenes alkalmazottainak esetében 3733,5-re, a végrehajtási ügynökségek ideiglenes alkalmazottai esetében pedig 164-re emelkedett. A személyzetcsere keretében november 1-jén a Bizottság 230 tisztviselője állt rendelkezésre az intézményen kívül, míg 1171 nemzeti szakértő segíti a Bizottság szolgálatait. Az úgynevezett „strukturális” gyakornoki programja keretében 2007-ben 261 nemzeti tisztségviselő ismerhette meg a Bizottság működését.

242


Bíróság és más joghatóságok Kinevezések a Bíróságnál 2007-ben a következő személyek kaptak kinevezést a Bíróságon, bíróként: Alexander Arabadjiev és Camelia Toader. Kinevezések az Elsőfokú Bíróságon 2007-ben a következő személyek kaptak kinevezést az Elsőfokú Bíróságon: Valeriu M. Ciucă, Teodor Tchipev, Alfred Dittrich, Sten Frimodt Nielsen, Santiago Soldevila Fragoso és Laurent Truchot. Emellett Marc Jaegert, aki 1996. július 11-től bíró az Elsőfokú Bíróságon, az Elsőfokú Bíróság elnökévé nevezték ki szeptember 17-én. A bíróságok létszáma December 31-én 1453 állandó és 429 ideiglenes alkalmazott dolgozott a Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék szolgálatain. A Bíróság és az Elsőfokú Bíróság joggyakorlata A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Bíróság három ítéletet hozott: •

az Advocaten voor de Wereld (1) ügyben (május 3-i ítélet) a Bíróság – visszautasítva az alkalmazott nem megfelelő jogi eszközökre, valamint a jogszerűség és a megkülönböztetés elleni elv állítólagos megsértésére vonatkozó, ellene felmerült kifogásokat – megerősítette az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat érvényességét;

•

az Ordre des barreaux francophones et germanophone és társai (2) ügyben (június 26-i ítélet) a Bíróság megállapítja, hogy a pénzmosás elleni küzdelemről szóló irányelv nem sérti a tisztességes tárgyaláshoz való azon jogokat, amelyeket az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény biztosít, kiterjesztve bizonyos meghatározott feltételek esetén az ügyvédeket terhelő azon kötelezettséget, hogy a pénzmosás leküzdéséért felelős hatóságokat tájékoztassák minden olyan tényről, amely pénzmosásra utalhat;

•

a hajók által okozott szennyezésre vonatkozó jogszabályok végrehajtásához szükséges büntetőjogi keret megerősítését illető közösségi hatáskörökről szóló

(1) C-303/05. sz. ügy. (2) C-305/05. sz. ügy.

BÍRÓSÁG ÉS MÁS JOGHATÓSÁGOK

243

Bizottság kontra Tanács (1) ügyben (október 23-i ítélet) a Bíróság megerősíti a környezetvédelemmel kapcsolatos korábbi ítélkezési gyakorlatát, és megsemmisíti a kerethatározatot azon okból kifolyólag, hogy e rendelkezések közösségi hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor e hatáskör korlátaira vonatkozó pontosításokat is meghatároz. A versenypolitika területén a Microsoft kontra Bizottság (2) ügyben (szeptember 17-i ítélet) a Bíróság megerősítette az erőfölénnyel való visszaélés miatt a Bizottság által hozott, a Microsoftra vonatkozó döntés és a kiszabott bírság jogszerűségét a Windows ügyfélszámítógépekhez fejlesztett operációs rendszer interoperabilitására vonatkozó információk közlésének és ezen információk felhasználásának megtagadásával, valamint a Windows Media Player multimédia-lejátszók kapcsolt értékesítésével kapcsolatban. Az állami támogatások terén a Bíróság ítéletet hozott a Lucchini-ügyben (3) (július 18-i ítélet), mely a közösségi jog elsődlegességének elvén alapul. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bíróságok semmilyen olyan rendelkezést ne alkalmazzanak, melyek veszélyeztethetik az állami támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kizárólagos bizottsági hatásköröket, a res judicata elvét megállapító olyan nemzeti jogi rendelkezés alkalmazását is beleértve, mely ellentmond a Bizottság által összeegyeztethetetlennek nyilvánított állami támogatás visszatéríttetése elvének. A polgárság és a bevándorlási politika terén a Morgan és Bucher (4) egyesített ügyekben (október 23-i ítélet) a Bíróság megállapította, hogy a német jogszabályok által lefektetett olyan feltétel, amelynek értelmében ahhoz, hogy a támogatás iránti kérelmet benyújtó hallgatók képzési támogatásban részesüljenek az állampolgárságuk szerinti tagállamtól eltérő más tagállamban folytatott tanulmányok vonatkozásában, az szükséges, hogy ezen tanulmányok legalább egy éven keresztül Németországban folytatott képzésnek számítsanak, ellentétes az EK-Szerződés 18. cikke által a közösségi polgárok számára biztosított mozgásszabadsággal. A belső piac és a mozgásszabadság terén a Bíróság három ítéletet hozott: •

(1) (2) (3) (4) (5)

a Stamatelaki-ügyben (5) (április 19-i ítélet) a Bíróság – teljes korábbi joggyakorlatát megerősítve – pontosítja, hogy egy más tagállamban található magángyógyintézetben történt gyógykezelés költségeinek Görögországban való megtérítésének tilalma – miközben az ugyanilyen gyógykezelés költségeit megtérítik, ha valamely görög magángyógyintézetben történt – a szolgáltatásnyújtás szabadsága nem indokolt korlátozásának minősül;

C-440/05. sz. ügy. T-201/04. sz. ügy. C-119/05. sz. ügy. C-11/06. és C-12/06. sz. egyesített ügyek. C-444/05. sz. ügy.

244

•


a The International Transport Workers’ Federation és a The Finnish Seamen’s Union (1) (december 11-i ítélet) és a Laval un Partneri (2) (december 18-i ítélet) ügyekben a Bíróság megerősíti, hogy a kollektív fellépés joga a közösségi jog általános elveinek szerves részét képező alapvető jog, ugyanakkor kiemeli, hogy e jognak összhangban kell állnia a belső piacon megvalósuló alapvető mozgásszabadságokkal. A Bíróság továbbá megállapítja, hogy a The International Transport Workers’ Federation és a The Finnish Seamen’s Union ügy kapcsán említett szakszervezeti fellépések az EK-Szerződés 43. cikke értelmében a letelepedés szabadsága korlátozásának minősülnek, és csak akkor igazolhatóak a munkavállalók védelmével, amennyiben bizonyítást nyer, hogy azok alkalmasak az elérni kívánt jogszerű cél megvalósításának biztosítására, és nem lépik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. A Laval un Partneri ügy kapcsán a Bíróság megállapítja, hogy az építési terület blokádja a szolgáltatásnyújtás szabadságának jelen esetben nem igazolható korlátozásának minősül, figyelembe véve egyrészről a munkavállalók számára a hatályos közösségi jog által nagymértékben biztosított védelmet, másrészről pedig a világos és pontos nemzeti jogszabályok hiányában megvalósuló szakszervezeti fellépést;

Az adózás területén a Meilicke és társai (3) ügyben (március 6-i ítélet) a Bíróság megállapította, hogy az olyan különbségtétel, melyet a nemzeti adójogi szabályozás tesz lehetővé az adott tagállamban honos társaságok és valamely más tagállamban honos társaságok osztalékadózása között, az EK-Szerződés 56. cikke alapján a tőke szabad mozgása jelen esetben nem igazolható korlátozásának minősül. Ezenkívül a Bíróság pontosította az olyan helyzeteket, amelyekben korlátozza ítéleteinek időbeli hatályát, jelen ügyben pedig elutasította az ilyen jellegű korlátozást.

Számvevőszék Éves jelentés November 13-án a Számvevőszék elnöke benyújtotta az Európai Parlamentnek a 2006. költségvetési évre vonatkozó éves jelentést (4). A jelentés felhívja a figyelmet néhány előrelépésre, különösen a mezőgazdasági kiadások területén. Mindamellett a hibák még mindig hatást gyakorolnak a közösségi kiadások nagy részének jogszerűségére és szabályosságára, mind a Bizottság, mind pedig a tagállamok belső ellenőrzési rendszereinek hiányosságaiból kifolyólag. Külön jelentések A Számvevőszék 2007-ben közzétett külön jelentései az alábbiakkal foglalkoztak: (1) (2) (3) (4)

C-438/05. sz. ügy. C-341/05. sz. ügy. C-292/04 sz. ügy. HL C 273., 2007.11.15.

EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

245

•

az Európai Unió kutatási és technológiai fejlesztési programjainak értékelése;

•

igazgatási együttműködés a hozzáadottérték-adó területén;

•

a halászati állományok megőrzésének szabályaira vonatkozó ellenőrzési, felügyeleti és szankcionáló rendszerek;

•

a kapacitásfejlesztés keretében nyújtott technikai segítség eredményessége;

•

a CARDS program Bizottság általi irányítása;

•

az export-visszatérítési kérelemmel érintett szállítmányok fizikai és kicserélési ellenőrzései;

•

az Európai Menekültügyi Alap irányítása (2000–2004);

•

az intézmények ingatlankiadásai;

•

a félidős eljárások végrehajtása a strukturális alapoknál 2000–2006;

•

a közösségi árutovábbítási rendszer.

Éves külön jelentések A Számvevőszék 2007-ben készített éves külön jelentései az Európai Unió különböző szerveinek és intézményeinek a 2006. költségvetési évben végzett tevékenységeire vonatkozó éves beszámolókról szóltak. Vélemény A Számvevőszék 2007-ben olyan különféle pénzügyi jellegű jogszabályjavaslatokról szóló véleményeket adott ki, mint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályozásról szóló rendeletmódosítás-tervezet, illetve a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó pénzügyi szabályozásról szóló rendeletmódosítás-tervezet.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a 2007-es év eredményekben gazdagon zárult. Az Európai Unió ötödik bővítésének január 1-jén megvalósuló második körének köszönhetően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak száma 344-re emelkedett. A januári plenáris ülés során Olli Rehn európai biztos jelenlétében iktatták be a 12 bolgár és 15 román tagot. A bizottság a Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja és a Munkaerő-piaci Megfigyelőközpont létesítésével új cselekvési lehetőséget kapott két politikai prioritás területén. A külkapcsolatok területén az Európai Unió–India kerekasztal mintájára létrehozták az Európai Unió–Kína kerekasztalt is.

246


A bizottság az év folyamán kilenc plenáris ülést tartott, amelynek majdnem mindegyikén részt vett egy vagy több biztos. A közösségi politikák terén összesen 188 véleményt bocsátott ki. Az év politikai prioritásai közül ki kell emelni a bizottságnak az európai energiapolitika terén kiadott jelentős véleményeit. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2007-ben tovább fokozta a munkamódszerek ésszerűsítését célzó erőfeszítéseit a vélemények politikai prioritás szerinti csoportosításának bevezetésével, valamint az ezek bemutatására és hosszúságára vonatkozó szabályok megerősítésével. A többi intézménnyel folytatott párbeszéd az év során igen intenzívnek bizonyult, amit például az a kilenc feltáró vélemény is tanúsít, melyeket az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Bizottság kérésére adott, a két intézmény közötti kapcsolatokat szabályozó együttműködési jegyzőkönyv alapján. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét egyre több jövőbeni európai tanácsi elnökség kéri ki az érintett felek számára fontos prioritások terén. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság május 31-i plenáris ülésén Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke, és Dimitris Dimitriadis, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke, a két intézmény közötti együttműködés módjairól szóló jegyzőkönyvhöz fűzött kiegészítést írt alá. A 2005 novemberében kötött együttműködési jegyzőkönyvet kiegészítő dokumentum a kommunikációs politika alapelveit tartalmazza. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság folytatta adott témakörökben való együttműködését az Európai Unió tagállamainak gazdasági és szociális bizottságaival, az európai napirend középpontjában álló kérdéseket illetően. Ennek kapcsán júliusban eredményes vitára került sor Jacques Barrot, a Európai Bizottság alelnöke, valamint a gazdasági és szociális bizottságok elnökei és főtitkárai között a Szerződések reformjáról, az éghajlatváltozásról és az energiapolitikáról. A vélemények kidolgozása mellett a bizottság több nagy találkozó és konferencia megszervezése révén az európai civil társadalom szóvivőjének szerepét is gyakorolta. Ilyen volt például a „Kormányközi konferencia 2007: a szervezett civil társadalom hallatja hangját az Európai Unió jövőjéről” címmel 2007. szeptember 27–28-án megrendezett konferencia, amelyen többek között részt vett Margot Wallström és Manuel Lobo Antunes (portugál államtitkár), valamint a tagállamok civil társadalmi szervezeteinek jelentős része. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága december 17-én új együttműködési megállapodást írt alá, amely az elkövetkező években keretet ad kapcsolataiknak. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság létszáma december 31-én 695 fő volt (560 állandó és 135 ideiglenes alkalmazott), ebből 458 főt a Régiók Bizottságával közösen foglalkoztatnak, 7 álláshely pedig betöltetlen volt.

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

247

Régiók Bizottsága Az év legjelentősebb eseménye a kommunikációs politikáról szóló, együttműködési jegyzőkönyvhöz fűzött kiegészítés aláírása volt júniusban. A Régiók Bizottsága emellett megszervezte a Rómában megrendezett elnökségi ülését és márciusi plenáris ülését, így a Római Szerződések aláírása kapcsán tartott megemlékezési ünnepségeken is részt vett. Az ünnepi ülésre az európai és olasz politikai élet számos jelentős személyiségének részvételével került sor, így jelen volt Giorgio Napolitano, az Olasz Köztársaság elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Romano Prodi olasz miniszterelnök. Az ülés folyamán a bizottság elfogadta az Európai Nyilatkozatot, melyet az állam- és kormányfők Berlinben hoztak nyilvánosságra. Végül, október 8–12. között a bizottság ebben az évben ötödik alkalommal rendezte meg nyílt napját az Európai Bizottsággal együttműködésben, amely jelentős hozzájárulásokat tett az esemény sikere érdekében. Plenáris ülések A bizottság a 2007-ben megtartott öt plenáris ülése során 35 véleményt fogadott el kötelező vagy fakultatív konzultációk alapján, 3 véleményt pedig saját kezdeményezésére bocsátott ki. Kiadott továbbá 5 előretekintő véleményt, egyet pedig az Európai Parlament véleménykérése után fogalmazott meg. A bizottság prioritásai: •

a kohéziós politika jövőjének meghatározásához való hozzájárulás;

•

a lisszaboni napirend végrehajtása;

•

a bővítés befejezése;

•

új szomszédságpolitika kidolgozása;

•

a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség helyi és regionális dimenzióinak megerősítése;

•

a szubszidiaritás és az arányosság elve tiszteletben tartása értékelésének gyakorlati szabályairól a Bizottsággal való együttműködés, valamint a területi önkormányzatokról szóló közösségi jogszabályok adminisztratív és pénzügyi hatásának elmélyítése.

A munkában részt vevő személyiségek Munkája során a bizottság 2007-ben a következő személyiségeket fogadta: •

Jacques Barrot (a februári plenáris ülésen)

•

José Manuel Barroso (a márciusi római ülésen)

248


•

Olli Rehn (a júniusi plenáris ülésen)

•

Andris Piebalgs (a júniusi plenáris ülésen)

•

Danuta Hübner (a júniusi plenáris ülésen)

•

Dalia Grybauskaitė (az októberi plenáris ülésen)

•

Joe Borg (az októberi plenáris ülésen)

•

Leonard Orban (az októberi plenáris ülésen)

•

Ján Figeľ (a novemberi plenáris ülésen)

•

Günter Verheugen (területi párbeszéd – februári ülés)

•

Danuta Hübner (területi párbeszéd – februári ülés)

•

Franco Frattini (júniusi „Gazdaság- és szociálpolitika” szakbizottság)

A szövetségekkel folytatott strukturált párbeszéd lehetővé tette, hogy a következő biztosok felvázolják politikájukat: •

Vladimír Špidla (szeptember)

•

Margot Wallström (a Bizottság munkaprogramjának bemutatása – november)

•

Benita Ferrero-Waldner (december)

A Régiók Bizottságának fontos eseményei: •

vitakonferencia az Unió értékeiről szóló D-tervről: „Az Európai Unió: több, mint szabadkereskedelmi övezet – értékek közössége” címmel, melyet a németországi Münsterben rendeztek meg májusban;

•

„A régiók és városok szerepe a migrációs áramlások kezelésében” címmel októberben Tenerifén megtartott konferencia, melyet a Kanári-szigetek kormányzatával közösen szerveztek meg;

•

a fekete-tengeri szinergia keretében az európai szomszédságpolitikáról decemberben Magyarországon tartott szeminárium;

•

a kulturális turizmus témájában megrendezett kerekasztal Brüsszelben;

•

az esélyegyenlőségről júniusban Brüsszelben tartott konferencia, valamint a Régiók Bizottságának hozzájárulása az „esélyegyenlőség mindenki számára” európai évének megrendezéséhez.

Együttműködés a Bizottsággal Az együttműködési jegyzőkönyvnek megfelelően Margot Wallström, a Bizottság tagja, továbbította a bizottság számára a Bizottság 2007. évi munkaprogramja alapján kibocsátott azon ügyek nem teljes körű felsorolását, melyek esetében szívesen látják a bizottság hozzájárulását.

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

249

Európai Központi Bank Az Európai Központi Bank által folytatott monetáris politika célja a stabilitás fenntartása az euroövezetben. A január és december közötti időszakban az EKB kormányzótanácsa az irányadó kamatlábakat 50 bázisponttal emelte meg, így az EKB ajánlati kamatlábának alsó határa a főbb újrafinanszírozási műveletekre decemberben elérte a 4,0%-ot. Az árstabilitás garantálásával a monetáris politika az euroövezetben hozzájárul a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításához. A reál bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben is folyamatosan emelkedett, noha az árakra gyakorolt nyomás erős maradt. Az EKB monetáris politikáját továbbra is az átláthatóság jegyében folytatta, amelynek során a stratégiai döntései mögött álló gazdasági és monetáris fejlődésre vonatkozóan magyarázatot nyújtottak az EKB elnökének rendszeres sajtótájékoztatói alkalmával, az EKB Havi Értesítőjében, valamint a kormányzótanács tagjai által jegyzett egyéb kiadványokban és felszólalásokban. Emellett a jelentések benyújtására vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelően az EKB elnökét meghallgatta az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottsága, illetve felszólalt a Parlament egyik plenáris ülésén is. A pénzügyi piacok volatilitásának 2007 nyara óta tartó felerősödése miatt az EKB szorosan követte a helyzet alakulását, nevezetesen fokozta az érintett központi bankokkal fenntartott kapcsolatokat. Az EKB számára a monetáris politika végrehajtása keretében arra is lehetőség nyílt, hogy figyelemmel kísérje monetáris politikájának alkalmazását, miközben bizonyos tulajdonságai révén a bankszektort is segíti, hogy az jobban ellenálljon a piaci volatilitásnak. A ciprusi és máltai hatóságok kérésére az EKB a május 16-án nyilvánosságra hozott konvergencia-jelentésében megvizsgálta, hogy e tagállamok – melyek ekkor még nem voltak az euroövezet tagjai – eleget tesznek-e az euro bevezetéséhez előírt feltételeknek. Az EKB és a Bizottság májusi konvergencia-jelentését figyelembe véve, valamint a Bizottság javaslata alapján a Tanács július 10-én úgy határozott, hogy a Ciprusra és Máltára alkalmazott eltérést hatályon kívül helyezi, így az országok 2008. január 1-jén bevezethetik az eurót. Az EKB a ciprusi és a máltai nemzeti bankkal együttműködésben az euróérmékről és -bankjegyekről szóló tájékoztatási kampánnyal megkezdte Ciprusnak és Máltának az eurórendszerbe való belépéséhez szükséges előkészületeket. A Target, a világ egyik legnagyobb fizetési rendszere továbbra is hozzájárult az európiac integrációjához, és fontos szerepet játszott az egységes monetáris politika megfelelő végrehajtásában. A Target rendszer legújabb generációja, a Target2 november 1-jén kezdte meg működését. Az EKB emellett folytatta a központi banki pénznemben euróban bonyolított értékpapírügyletek (Target2-Értékpapírok) szabályainak összehangolását lehetővé tevő új szolgáltatás végrehajtását, és döntött a CCBM2 munkálatainak megkezdéséről is, mely az euróban vállalt garanciák ügyleti szabályait egységesítő rendszer új generációja. Az EKB továbbra is szorosan együttműködött az Európai Bizottsággal az egységes európai fizetési térség (SEPA) megteremtése érdekében megkezdett munkában, valamint ösztönözte az európai bankszektort és az egyéb érdekcsoportokat arra, hogy teremtsék meg a SEPA 2008-tól való bevezetéséhez és 2010 végéig való teljes megvalósításához szükséges feltételeket.

250


Az EKB folytatta megkezdett munkáját a felügyeleti jog és a pénzügyi stabilitás tekintetében: elvégezte többek között a banki és pénzügyi ágazat legfontosabb fejleményeinek nyomon követését és elemzését, a központi bankok és egyéb felügyeleti hatóságok közötti együttműködést új területekre terjesztette ki, illetve hozzájárult a pénzügyi szabályozási keret kidolgozásához. A válságkezelés kapcsán az EKB – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság égisze alatt – tevékenyen hozzájárult a közösségi szinten megkezdett gondolkodáshoz, melynek célja a jelenlegi intézkedések megerősítése a határokon átnyúló pénzügyi válságok kezelése és megoldása terén. Az EKB ennek kapcsán szervezte meg júliusban „A pénzügyi instabilitás modellezése” című konferenciát, melynek témái között szerepelt a makrogazdasági stressz-tesztelés és a pénzügyi válságok modellezési gyakorlatai. Az EKB folytatta az euroövezet pénzügyi egységesítését, és közzétette „Pénzügyi integráció Európában” című új éves kiadványának első számát. Az időszaki kiadvány legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon az európai pénzügyi integráció folyamatához. Arra vállalkozik többek között, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét az eurórendszernek az Európai Unió e céljának elérésében játszott szerepére. A jelentés tartalmazza az EKB internetes oldalán félévente egyszer közzétett pénzügyi integrációs mutatók legfrissebb adatait. A nemzeti központi bankokkal együttműködve az EKB tovább folytatta az euroövezet monetáris politikájának végrehajtásához és a Központi Bankok Európai Rendszerének különféle feladatai számára hasznos széles körű statisztikai adatok feldolgozását, összegyűjtését, összeállítását és terjesztését. 2007-ben az EKB középtávú statisztikai stratégiája újabb szakaszba lépett az euroövezet gazdasági ágazatainak nem pénzügyi számlákról szóló egységesített negyedéves első közös EKB–Eurostat jelentésével. Az EKB emellett folytatta a magánszektor által irányított STEP- (rövid lejáratú európai értékpapír) kezdeményezés kapcsán folytatott tevékenységét, melynek célja a nem biztosított európai monetáris piacok egyesítése; áprilisban megkezdte a rövid lejáratú európai értékpapírok napi statisztikájának nyilvánosságra hozatalát; júliusban pedig először tette közzé az euroövezet hozamgörbéit napi rendszerességgel az interneten. Az EKB ugyancsak júliusban fogadta el a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 958/2007/EK rendeletet (EKB/2007/8). Az euróbankjegyek 2002. évi sikeres bevezetését követően az EKB folytatta a néhány év alatt folyamatosan bevezetendő második sorozat tervezésével kapcsolatos munkát. Az EKB továbbra is részt vett a különböző európai és nemzetközi intézmények és szervezetek tevékenységében. Az Eurogroupe elnöke és az Európai Bizottság egy tagja részt vettek a kormányzótanács ülésein. Az EKB elnöke és alelnöke szintén részt vett az Eurogroupe ülésein, amely továbbra is az EKB, az euroövezet pénzügyminisztériumai, valamint a Bizottság közötti nyílt és nem hivatalos stratégiai párbeszéd eredményes keretének fontos szerepét játssza. Az EKB a hatáskörébe tartozó esetekben folytatta véleménynyilvánító tevékenységét a Közösség és a tagállamok jogalkotási tervezeteiről. Az EKB tevékenységeit részletesen

ÜGYNÖKSÉGEK

251

ismertették a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapszabályának 15. cikke (1) és (3) bekezdésének megfelelően kidolgozott jelentésekben.

Európai Beruházási Bank Az EBB-csoport feladata, hogy életképes befektetések finanszírozásával hozzájáruljon az Európai Unió általános politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Az igazgatótanács által 2005-ben jóváhagyott stratégiai iránymutatások célja, hogy növeljék hozzáadott értéküket az Európai Unió szakpolitikáinak támogatása során. A stratégia a Bank 2008–2010 közötti időszakra szóló tevékenységi tervében meghatározott célkitűzések összességében nyilvánul meg. Az EU tagállamaiban hat elsődleges stratégiai célkitűzést határoztak meg: a gazdaságés szociálpolitika, valamint a konvergencia; az innováció támogatása; a transzeurópai hálózatok fejlesztése; a környezet védelme és javítása; a KKV-k támogatása; és a biztonságos, versenyképes és tartós energia népszerűsítése. A Bank a Tanács által 2006 decemberében megújított hitelmandátumok alapján az Unió partnerországaiban is segítséget nyújt. 2007-ben az Európai Beruházási Bank összesen 47,8 milliárd euró hitelt nyújtott a következő megoszlásban: Az Európai Unió tagállamaiban és az EFTA-országokban lebonyolított ügyletek összege 41,4 milliárd euro volt. Az Unió partnerországaiban 6,4 milliárd euro a következő megoszlásban: •

2,9 milliárd a csatlakozás előtt álló országokban;

•

230 millió a szomszédos keleti országokban;

•

1,4 milliárd euro az Euro-mediterrán Beruházási Hitel és Partnerség (FEMIP) keretében;

•

869 millió az AKCS-országokban és Dél-Afrikában;

•

925 millió Latin-Amerikában és Ázsiában.

A 2007. évi éves jelentést az igazgatótanács 2008. júniusi ülése után az EBB internetes oldalán fogják közzétenni.

Ügynökségek Szabályozási ügynökségek A két új szabályozási ügynökség létrehozására irányuló 2007. évi tevékenységek a következők voltak:

252


•

Európai Vegyianyag-ügynökség: 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelet (1) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK rendelet, az 1488/94/EK rendelet, a 76/769/EGK irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. Az ügynökség székhelye Helsinki (Finnország).

•

Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete: 2006. december 20-i 1922/2006/EK rendelet (2) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról. Az ügynökség székhelye Vilnius (Litvánia).

Végrehajtó ügynökségek A Bizottság 2007. december 14-én hozta létre az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét és a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget. A 2003-ban létrehozott, Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal hatáskörei 2007-ben kibővültek, és átalakult a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatallá (3).

Jogalkotási tevékenység Együttdöntés A Bizottság 2007-ben 100 olyan javaslatot nyújtott be, amely az együttdöntési eljárás hatálya alá tartozik. Az Európai Parlament és a Tanács 120 ügyet írt alá vagy jutott az aláírást megelőző egyezségre, és ezek többségével kapcsolatban január 1-je előtt már eljárás folyt. Az előző évekhez képest jelentősebb számú, összesen 72 javaslattal kapcsolatban az első olvasat során megállapodás született. Noha a második olvasat nélkül aláírt ügyek listája elsősorban technikai ügyeket vagy egységes szerkezetbe foglalásokat tartalmaz, illetve a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozik, olyan, a széles nyilvánosság előtt is jól ismert kérdéseket is magában foglal, mint például: a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolás (roaming); a szeszes italok meghatározása, leírása, kiszerelése és címkézése; a vízuminformációs rendszer (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok adatainak tagállamok közötti cseréje; a veszélyes anyagok belföldi szállítása; az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere; valamint a fegyverek beszerzésének és birtoklásának ellenőrzése.

(1) HL L 396., 2006.12.30. (2) HL L 403., 2006.12.30. (3) A 2007/372/EK határozattal (HL L 140., 2007.6.1.) módosított 2004/20/EK határozat (HL L 5., 2004.1.9.).

JOGALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG

253

Az év során tovább erősödött az intézményközi együttműködés egy 26 olyan jogi aktust tartalmazó csomagról szóló tárgyalások lezárásának köszönhetően, amelyeket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2006. július 17-i tanácsi határozattal kellett sürgősen összhangba hozni az ellenőrzéssel történő új szabályozási eljárás bevezetése érdekében. E jogi aktusok az Európai Parlament júliusi és novemberi plenáris ülésének napirendjén szerepeltek (első olvasat során létrejött megállapodás). 17 jogalkotási javaslatot fogadtak el két olvasatban. Ez az adat arról tanúskodik, hogy egyre erősebb a jogalkotók politikai szándéka megegyezésre jutni ezekben a fontos és érzékeny ügyekben, az egyeztető eljárás igénybevétele nélkül. Ezzel a számmal kapcsolatban említendő az olyan ügyek lezárása, mint az egészségügyre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó közösségi cselekvési program (2007–2013); a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló felülvizsgált rendelet; a „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program; valamint a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolása („határok nélküli televíziózás”). Néhány kiemelt ügy kapcsán ez évben jelentős előrelépést sikerült elérni, így lezárásuk hamarosan lehetővé válik, például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az európai műholdas rádiónavigációs program (Galileo) kiépítési és üzemeltetési szakaszainak megvalósítása, valamint a közösségi postai szolgáltatások belső piacának megvalósítása. A munkaidő-szervezés, kikölcsönzött munkavállalók és a kiegészítő nyugdíjjogosultság hordozhatósága ügyében viszont csak kismértékű haladásról lehet beszámolni. Egyeztető eljáráshoz 5 ügy kapcsán kellett folyamodni: a vasúti csomaghoz kapcsolódó 3 ügy, a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog (Róma II) és a környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz esetében. A polgári légi közlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról szóló egyeztető eljárás jelenleg is folyamatban van, de jó esély van ennek kedvező lezárására a 2008. január 16-i határidő előtt. Általánosabb értelemben a három intézmény, miután június 13-án elfogadta Az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló közös nyilatkozat (1) új, felülvizsgált változatát, megerősítette együttműködését az együttdöntési eljárás szakszerű lebonyolítása érdekében, és különösen annak fontosságát szem előtt tartva, hogy már az első olvasat idején megállapodás szülessék. Komitológia A Bizottság az év folyamán számos olyan kezdeményezést tett, melyek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (1) HL C 145., 2007.6.30.

254


szóló, „komitológiai” (1) határozat reformja végrehajtásának biztosítására irányulnak. Miután 2006 végén bemutatták a komitológiai eljárások reformjára vonatkozó 26 jogi aktus kiemelten kezelt összhangba hozatalára irányuló javaslatokat, alkalmazásuk érdekében a Bizottság 2007-ben lefolytatta az együttdöntési eljárás hatályos jogi aktusainak módszeres vizsgálatát. Ez az „általános kiigazítás”-nak nevezett gyakorlat az Európai Parlament és a Tanács számára kiadott bizottsági közlemény 2007. november 23-án történt elfogadásával, majd az úgynevezett „salátatörvény” típusú olyan rendeletjavaslatok elfogadásával vált konkréttá, melyek lehetővé fogják tenni közel 200 jogi aktus komitológiához történő alkalmazását (az első javaslatot 2007. november 23-án, a másodikat és a harmadikat 2007. december 19-én fogadták el, az utolsót pedig 2008 elején fogadják majd el). A Bizottság emellett tárgyalásokat folytatott az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy felülvizsgálják az 1999/468/EK határozat (2) alkalmazási módjairól szóló 2000. évi kétoldalú megállapodást. A tárgyalásokat politikai szinten 2007 novemberében zárták le. A felülvizsgált megállapodást a két intézmény hivatalosan 2008 elején fogadja majd el. Statisztikai adatok A 2007-ben elfogadott, hatályon kívül helyezett vagy lejáró jogalkotási aktusokat az EUR-Lex (3) frissített adatbázisában lefolytatott kereséssel lehet összesíteni. Általános hivatkozások és más hasznos linkek

• • • • • • • •

Európai Parlament: http://www.europarl.europa.eu/news/public/default_hu.htm= Az Európai Unió Tanácsa: http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?lang=HU&id=1&mode=g&name= Európai tanácsi ülések: http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?lang=HU&id=261&mode=g&name Európai Bizottság: http://ec.europa.eu/index_hu.htm A biztosok honlapjai: http://ec.europa.eu/commission_barroso/index_hu.htm A Bizottság éves politikai stratégiája: http://ec.europa.eu/atwork/programmes/index_fr.htm Európai ombudsman: http://ombudsman.europa.eu/home/hu/default.htm Európai Bíróság, Elsőfokú Bíróság és Közszolgálati Törvényszék: http://curia.europa.eu/hu/transitpage.htm

(1) 2006/512/EK határozat (HL L 200., 2006.7.22.). (2) 1999/468/EK határozat (HL L 184., 1999.7.17.). (3) http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm.

JOGALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG

• • • • • • • •

Számvevőszék: http://eca.europa.eu/portal/page/portal/eca_main_pages/home Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: http://eesc.europa.eu/index_hu.asp Régiók Bizottsága: http://cor.europa.eu/ Európai Központi Bank: http://www.ecb.eu/home/html/index.en.html Európai Beruházási Bank: http://www.bei.org/ Ügynökségek: http://europa.eu/agencies/community_agencies/index_hu.htm Az együttdöntési eljárás honlapja: http://ec.europa.eu/codecision/index_fr.htm Komitológiai nyilvántartás: http://ec.europa.eu/transparency/regcomitology/registre.cfm

255

VII. fejezet

Költségvetés és pénzügyi tevékenységek A 2007. évi költségvetés végrehajtása A 2007. évi költségvetést, amely az első a 2007–2013-as pénzügyi keret költségvetései közül, és amely elsőként vonatkozik a 27 tagállamra kibővült Unióra, az Európai Parlament 2006. december 14-én fogadta el. Az év során a 2007-es költségvetést hét alkalommal módosították. Az előirányzatoknak az említett költségvetés-módosításokat is tartalmazó összegezése e jelentés mellékletében található (színes oldalak). 2007 folyamán a költségvetés végrehajtása 126,8 milliárd EUR-nak felelt meg kötelezettségvállalási előirányzatokban, és 114,2 milliárd EUR-nak kifizetési előirányzatokban, ami a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,93%-át teszi ki.

A 2008. évi költségvetés előkészítése Az Európai Unió 2008. évi költségvetésének előkészítése az alábbiak szerint zajlott 2007-ben: •

a Bizottság május 2-án jóváhagyta az előzetes költségvetési tervezetet;

•

a Tanács július 13-án elkészítette a költségvetési tervezetet;

•

az Európai Parlament október 25-én tartotta meg az első olvasatot;

•

a Tanács november 23-án tartotta meg a második olvasatot.

A második olvasat során, december 13-án, a Parlament véglegesen elfogadta a költségvetést. A Parlament elnöke december 18-án írta alá a dokumentumot.

258

KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK

Költségvetési felülvizsgálat 2006 májusában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodtak abban, hogy a Bizottság elvégzi a közösségi költségvetés átfogó felülvizsgálatát (1). A felülvizsgálat egyedülálló lehetőséget biztosít az európai költségvetés és finanszírozásának részletes elemzésére, méghozzá a pénzügyi keretről folyó tárgyalásokat jellemző kötöttségek nélkül. A Bizottság által szeptember 12-én elfogadott közlemény (2) e reformfolyamat első lépése. A Bizottság ebben a helyi, a regionális, a tagállami és az európai szinten működő érintett felekkel lefolytatandó széles körű egyeztetésre vállalkozik, hogy nyílt vita alakuljon ki az Európai Unió előtt álló jövőbeli kihívásokról, valamint arról, miként lehet az Unió kiadásait azokra a területekre összpontosítani, amelyek a legnagyobb haszonnal kecsegtetnek. Ezen egyeztetés alapján a Bizottság javaslatot fog tenni a költségvetés 2008–2009-es felülvizsgálatára.

Pénzügyi szabályozás Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendelet (3) végrehajtására vonatkozó szabályokat (4) legutoljára az április 23-i 478/2007/EK, Euratom rendelet (5) módosította. A 2007–2013-as időszak közösségi forrásainak jobb felhasználása érdekében meghozott ezen új rendelkezések számos egyszerűsítést vezetnek be a támogatások és a közbeszerzési szerződések odaítélésének területén, továbbá fokozzák az átláthatóságot, és javítják az ellenőrzési folyamatokat. A végrehajtási szabályoknak ezen módosításai ugyanazon a napon léptek hatályba, mint a pénzügyi rendelet módosításai, azaz május 1-jén. Ugyanezen célból a Bizottság április 25-én rendelettervezetet (6) terjesztett elő a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló 1653/2004/EK rendelet (7) módosításáról.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodáshoz (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.) csatolt 3. nyilatkozat. (2) SEC(2007) 1188. (3) A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30.) módosított rendelet. (4) A 2342/2002/EK, Euratom rendelet (HL L 357., 2002.12.31.). (5) HL L 111., 2007.4.28. (6) SEC(2007) 492. (7) HL L 297., 2004.9.22.

SAJÁT FORRÁSOK

259

Július 20-án a Bizottság egy, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2343/2002/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet (1) terjesztett elő. Május 7-én a Tanács elfogadta az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal az április 18-i költségvetési trialógus során kötött megállapodást, amelynek értelmében a Bizottság az előzetes költségvetési tervezettel együtt, évente elkészíti a valamennyi közösségi ügynökséget lefedő jelentését is. Ehhez kapcsolódóan a 2008-as előzetes költségvetési tervezethez csatoltak egy munkadokumentumot, amely tartalmazza a Közösségek által létrehozott valamennyi, jogi személyiséggel rendelkező szervezetet. Június 21-én a Bizottság jelentést fogadott el a számviteli rendszerének korszerűsítése során március 31-ig elért eredményekről (2).

Saját források Január 9-én a Bizottság előterjesztette a 2003–2005-ös időszakot lefedő ötödik hároméves jelentését a hagyományos saját forrásokra vonatkozó ellenőrzési rendszer működéséről tekintettel a vám- és könyvviteli eljárásokra (3). A jelentés megerősíti, hogy továbbra is szükséges ellenőrzési tevékenységet folytatni a tagállamokban. Az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló március 29-i állásfoglalásában az Európai Parlament kritikával illette a jelenlegi rendszer hiányosságait, amelynek értelmében ezen források a tagállamok hozzájárulásaitól függenek. A helyzet javítása érdekében kétlépcsős reformfolyamatot javasol. Eszerint az első szakaszban lényegesen le kellene egyszerűsíteni a hozzájárulások kiszámításának módját: kizárólag a bruttó nemzeti jövedelmet vennék figyelembe, és annak egy minden tagállamra nézve azonos hányadát kellene befizetésként teljesíteni; a 2014-től kezdődő második szakaszban új saját forrásokat vezetnének be, amelyek fokozatosan kiváltanák a tagállami hozzájárulásokat. Június 7-i határozatával (4) a Tanács érvényesítette a 2005. decemberi Európai Tanács következtetéseit, amelyek a saját forrásokat a 2007–2013-as pénzügyi perspektíva vonatkozásában érintő módosításokról rendelkeztek. A módosítások célja Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország hozzájárulásának csökkentése a 2007–2013-as időszakban, továbbá a brit korrekció mérséklése, amely továbbra is érvényben marad ugyan, de kisebb mértékben, így az Egyesült Királyság (a mezőgazdasági kifizetések Garancia részétől eltekintve) teljes mértékben részt vállal az Európai Unió költségvetéséből a 2004. április 30. után csatlakozó tagállamok részére juttatott támogatások finanszírozásában. E határozatnak 2009 elején kellene hatályba lépnie. (1) (2) (3) (4)

SEC(2007) 1013. COM(2007) 343 (HL C 246., 2007.10.20.). COM(2006) 874 (HL C 126., 2007.6.7.). 2007/436/EK, Euratom határozat (HL L 163., 2007.6.23.).

260

KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK

Az általános költségvetés hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekhez nyújtott garanciái Január 30-i rendeletével a Tanács módosította az Európai Unió külső fellépésekre képzett garanciaalapjának feltöltési mechanizmusára vonatkozó szabályokat (1). Az 1994-ben létrehozott alap, amelynek feladata, hogy megóvja az Európai Unió költségvetését a harmadik országbeli adósok esetleges mulasztásai okozta sokkhatásoktól, mostantól kezdve egy ex post – szemben a korábbi ex ante – rendszerű feltöltési mechanizmussal rendelkezik, amely a jóváhagyott és garantált hitelállomány alakulásához van kötve.

Audit és belső ellenőrzés Március 7-én a Bizottság előterjesztette első jelentését (2) a 2006-ban útjára indított, az egységes belső ellenőrzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv (3) kapcsán elért eredményekről. A jelentés hangsúlyozza a belső politikák és a strukturális alapok kulcsfontosságú területein az átfogó ellenőrzési irányelvekre vonatkozó stratégiák tekintetében megvalósított, illetve még folyamatban lévő érdemi előrelépéseket. Május 30-án a Bizottság elfogadta a mentesítésért felelős hatóságnak a 2006-ban végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló jelentését (4). Általános hivatkozások és más hasznos linkek

•

(1) (2) (3) (4)

A költségvetés honlapja: http://ec.europa.eu/budget/index_fr.htm

89/2007/EK, Euratom rendelet (HL L 22., 2007.1.31.). COM(2007) 86 (HL C 181., 2007.8.3.). COM(2006) 9 (HL C 67., 2006.3.18.). COM(2007) 280 (HL C 191., 2007.8.17.).

Az intézmények és szervek felsorolása Európai Parlament Főtitkárság Centre européen, plateau du Kirchberg – BP 1601 L-2929 Luxembourg Tel.: (352) 43 00 -1 Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárság 175, Rue de la Loi B-1048 Bruxelles (Brüsszel) Tel.: (32-2) 285 61 11 Európai Bizottság 200, Rue de la Loi B-1049 Bruxelles (Brüsszel) Tel.: (32-2) 299 11 11 Bíróság, Elsőfokú Bíróság és Közszolgálati Törvényszék Boulevard Konrad Adenauer L-2925 Luxembourg Tel.: (352) 43 03 -1 Európai Számvevőszék 12, rue Alcide De Gasperi L-1615 Luxembourg Tel.: (352) 43 98 -1

262

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 99, Rue Belliard B-1040 Bruxelles (Brüsszel) Tel.: (32-2) 546 90 11 Régiók Bizottsága 101, Rue Belliard B-1040 Bruxelles (Brüsszel) Tel.: (32-2) 282 22 11 Európai Beruházási Bank 100, Boulevard Konrad Adenauer L-2950 Luxembourg Tel.: (352) 43 79 -1 Európai Központi Bank 29, Kaiserstraße D-60311 Frankfurt-am-Main Tel.: (49-69) 13 44 -0 Európai ombudsman 1, avenue du Président-Robert-Schuman BP 403 FR F-67001 Strasbourg Cedex Tel.: (33) 388 17 23 13 Európai adatvédelmi biztos 60, Rue Wiertz B-1047 Bruxelles (Brüsszel) Tel.: (32-2) 283 19 00

AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK FELSOROLÁSA

Az Európai Unió decentralizált szervezetei http://publications.europa.eu/code/fr/fr-390500.htm

Decentralizált közösségi ügynökségek (1. pillér) A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) Európai Képzési Alapítvány (ETF) Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)

264


Európai Újjáépítési Ügynökség (EAR) Európai Vasúti Ügynökség (ERA) Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (CFCA) Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)

Javasolt közösségi ügynökségek (1. pillér) Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság (1)

Az Európai Unió ügynökségei (2. és 3. pillér) Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (EUISS) Az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC) Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) Európai Rendőrakadémia (CEPOL) Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) Európai Védelmi Ügynökség (EDA)

Végrehajtó ügynökségek A Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala A Transzeurópai Közlekedési Hálózatok Végrehajtó Hivatala Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége Kutatási Végrehajtó Ügynökség Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal

Közös vállalkozások ITER Európai Közös Vállalkozás (fúziós energia) SESAR közös vállalkozás (légiforgalom-irányítás) (1) Ez az új hatóság az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség feladatkörét is átvenné.


Javasolt közös vállalkozások ARTEMIS közös vállalkozás (beágyazott számítástechnikai rendszerek) ENIAC közös vállalkozás (nanoelektronika) FCH közös vállalkozás (üzemanyagcellák és hidrogéntechnológia) IMI közös vállalkozás (innovatív gyógyszerek)

Egyéb javasolt decentralizált szervezetek (1. pillér) Európai Innovációs és Technológiai Intézet

265

Az Európai Unió 2007-ben

0

500 km Açores (P)

Reykjavík Ísland

Madeira (P) Canarias (E)

Suomi Finland

Sverige

Martinique (F) Paramaribo

Helsinki Helsingfors

Norge

Guyane (F) Réunion (F)

Suriname Brasil

Oslo Tallinn

Stockholm

Eesti

Baile Átha Cliath Dublin

Riga

Danmark

Éire Ireland

København

Amsterdam

Paris

France

Portugal Andorra Madrid Lisboa

España

Rabat

El Maghreb

Berlin

Alger

Minsk

Polska

Kyïv

Česká republika

Luxembourg

Qazaqstan

Warszawa

Bruxelles Deutschland Brussel Praha Luxembourg

Ukraïna

Slovensko Wien Bratislava Moldova Österreich Budapest Chişinău Suisse/Schweiz/ Slovenija Magyarország Ljubljana Svizzera România Zagreb Hrvatska Beograd Bucureşti Bosna i San Marino Herzegovina Srbija i Monaco Sarajevo Crna Gora Sofija Italia Bălgarija Roma Liechtenstein

Tiranë

Città del Vaticano

El Djazâir

Moskva

Belarus

Nederland Belgique België

Rossija

Latvija

Lietuva Rossija Vilnius

United Kingdom London

Guadeloupe (F)

Sakartvelo Tbilissi

Haïastan

Yerevan

Iran

Skopie

P.J.R.M. Shqipëria Ελλάδα Elláda

Ankara

Türkiye Iraq

Αθήναι Athinai Tunis

Tounis

Valletta

Malta

Κύπρος Kypros Kibris

Λευκωσία Lefkosia Lefkosa

Souriya

Libnan

Beyrouth

Dimashq

Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt országok

Forrás: Tájékoztatási Főigazgatóság

MELLÉKLETEK

268

Összefoglalás a kötelezettségvállalási előirányzatokról (politikaterületek szerinti bontásban) Cím

2006. évi költségvetés (1) Kötelezettségvállalások EUR

2007. évi költségvetés (1)

Emberi erőforrások (2)

Kötelezettségvállalások EUR

Emberi erőforrások (2) (3)

01 Gazdasági és pénzügyek

455 408 106

534

494 943 213

559

02 Vállalkozáspolitika

371 736 570

936

510 034 683

1 089 751

03 Versenypolitika

68 370 447

723

71 733 008

04 Foglalkoztatás és szociális ügyek

11 910 774 688

786

11 439 308 752

824

05 Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

54 547 436 518

1 065

54 509 708 026

1 111

1 437 382 957

1 052

1 808 895 383

1 097

326 305 136

613

353 459 123

648

08 Kutatás

3 497 054 472

1 807

3 564 666 233

2 099

09 Információs társadalom és média

1 405 764 586

1 185

1 434 653 126

1 202

329 600 000

2 604

348 472 000

2 694

1 062 038 904

331

955 157 781

349

56 544 289

509

56 356 692

532

13 Regionális politika

28 720 613 582

668

34 834 862 423

701

14 Adózás és vámunió

107 126 425

472

110 028 293

513

15 Oktatás és kultúra

989 517 713

561

1 222 658 358

598

16 Kommunikáció

179 883 940

867

201 020 070

1 001

17 Egészségügy és fogyasztóvédelem

529 554 201

772

544 689 734

806

18 Szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

591 981 878

423

671 490 292

505

3 439 558 826

2 566

3 574 746 889

2 563

64 798 962

542

71 517 573

560

21 Fejlesztés és az AKCS-országokkal fenntartott kapcsolatok

1 081 855 708

2 072

1 243 646 218

2 032

22 Bővítés

2 318 030 155

644

1 064 558 244

540

718 983 106

194

749 664 171

219

63 636 000

402

72 517 000

416

06 Energia és közlekedés 07 Környezetvédelem

10 Közvetlen kutatás 11 Halászat és tengeri ügyek 12 Belső piac

19 Külkapcsolatok 20 Kereskedelem

23 Humanitárius segítségnyújtás 24 A csalás elleni küzdelem 25 A bizottsági szakpolitikák koordinálása és jogi tanácsadás

159 662 454

1 414

168 735 840

1 475

26 Bizottsági adminisztráció

886 498 581

3 309

987 459 461

3 406

1 141 848 040

547

519 495 894

578

9 714 059

99

9 186 797

103

117 187 355

777

121 365 032

808

3 688

358 927 149

27 Költségvetés 28 Audit 29 Statisztika 30 Nyugdíjak

945 245 000

31 Nyelvi szolgálatok

346 602 401

40 Tartalékok

229 000 000

Bizottság összesen Egyéb intézmények (nyugdíjak nélkül) ÖSSZESEN

118 109 715 059

997 490 000 3 764

734 527 000 32 162

123 805 974 458

2 460 056 437

2 577 189 876

120 569 771 496

126 383 164 334

33 543

Forrás: Költségvetési Főigazgatóság (1) Költségvetés-módosításokkal együtt. (2) Beleértve a tisztviselőket és a kiegészítő személyzetet is. (3) 2007-es előzetes költségvetési tervezet.

MELLÉKLETEK

269

A kötelezettségvállalási előirányzatok számadatai a pénzügyi terv címsorai szerinti bontásban (összesített adatok) Kötelezettségvállalási előirányzatok

1. FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló versenyképesség A növekedést és a foglalkoztatást szolgáló kohézió 2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE


2007. évi pénzügyi keret


EUR

EUR

EUR

47 515 445 319

54 405 000 000

54 854 332 015

7 897 689 685

8 918 000 000

9 367 547 511

39 617 755 634

45 487 000 000

45 486 784 504

55 690 657 356

58 351 000 000

55 850 230 036

Ebből a piaccal kapcsolatos kiadások és közvetlen kifizetések

42 459 970 000

45 759 000 000

42 311 661 000

3. POLGÁRSÁG, SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

1 165 318 589

1 273 000 000

1 442 632 099

– Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

553 181 000

637 000 000

623 833 000

– Polgárság

612 137 589

636 000 000

818 799 099

4. AZ EURÓPAI UNIÓ MINT GLOBÁLIS PARTNER

8 520 771 538

6 578 000 000

6 812 460 000

5. KÖZIGAZGATÁS

6 604 078 362

7 039 000 000

6 978 864 032

6. KOMPENZÁCIÓS KIFIZETÉSEK

1 073 500 332

445 000 000

444 646 152

120 569 771 496

128 091 000 000

126 383 164 334

Kötelezettségvállalási előirányzatok összesen Kötelező kiadások

45 058 959 201

Nem kötelező kiadások

75 510 812 295

Kifizetési előirányzatok összesen

107 378 469 621

Kötelező kiadások

45 075 536 201

Nem kötelező kiadások

62 302 933 420

Kifizetési előirányzatok a GNI százalékában kifejezve

0,97%

44 232 401 352 82 150 762 982 123 790 000 000

113 845 815 415 44 122 503 852 69 723 311 563

1,06%

0,95%

Forrás: Költségvetési Főigazgatóság (1) Költségvetés-módosításokkal együtt.

MELLÉKLETEK

270

Bevételi típus szerinti bontás millió EUR

2006. évi költségvetés

Mezőgazdasági vámok, cukorlefölözések

2007. évi költségvetés

Vámok

HÉA-alapú forrás

GNI-alapú forrás („negyedik forrás”)

Egyebek plusz az előző évi többlet

Bevételi típus

2006. évi költségvetés millió EUR

Mezőgazdasági vámok, cukorlefölözések

2007. évi költségvetés %

millió EUR

%

1 014,00

0,9

1 449,10

1,3

Vámok

13 874,90

12,9

15 083,80

13,2

HÉA-alapú forrás

17 200,28

16,0

18 517,23

16,3

GNI-alapú forrás („negyedik forrás”)

68 921,21

64,2

71 153,08

62,5

6 368,08

6,0

7 642,61

6,7

107 378,47

100,0

113 845,82

100,0

Egyebek plusz az előző évi többlet Összesen

Forrás: Költségvetési Főigazgatóság

Európai Bizottság Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről – 2007 Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2008 – 270 oldal – 16,2 x 22,9 cm ISBN 978-92-79-07107-2 Ára (áfa nélkül) Luxemburgban: 25 EUR

Az EK-Szerződés 212. cikke és az Euratom-Szerződés 125. cikke értelmében az Európai Bizottság évente közzéteszi az Európai Unió tevékenységeiről szóló általános jelentést. Az Európai Parlament elé terjesztett jelentés teljes áttekintést nyújt az előző év közösségi tevékenységeiről.

ISSN Általános jelentés. az Európai Unió tevékenységeiről EURÓPAI BIZOTTSÁG

Recommend Documents