ISMERTETÉSEK. i.
Tábori kórházak, háborúban és békében. A „Deutsche Bauzeitung" után. (X. és XI. tábla).
A háború, mely a rendes épitészeti tevékenységben mindig fennakadást szül, e g y m á s i r á n y b a n , — és p e d i g nem épen csak katonai, h a n e m tisztán emberszereteti czélokra — fejlődését idézi elő e tevékenységnek. — Az újabbkori h á b o r ú k : h a t a l m a s seregtömegek közt g y o r s a n egymást követő véres ütközeteikkel, rövid idő alatt a sebesülteknek óriási számát eredményezik, m i n d k é t részen, k i k e t ápolni, gondozni, csaknem kizárólag a győző nemes kötelessége. Ezekhez j á r ú l a nélkülözések és rendkívüli erőfeszítés által előidézett nem kisebb száma a megbetegülteknek, k i k e t a meglévő k ó r h á z a k befogadni m á r képtelenek, — a mint ez az 1866-ik évi h a d j á r a t b a n is kitűnt. — A most lefolyt porosz-franczia h á b o r ú kitörésekor tehát a figyelem azonnal elegendő kórházi helyiségek előállítására irányúit. Poroszország honpolgárainak lelkesült áldozat-készsége vetélkedett, az állam gondoskodásával s a hírlapok minden oldalról sebesültek és betegek befogadására a l k a l m a s helyiségek berendezéséről és szükségben segítő ideiglenes kórházak fölállításáról hoztak jelentéseket. H o g y a porosz főváros e részben nem m a r a d o t t hátra, önként értetik s ily módon a királyi hatóságoknak, a városi tanács és ügybuzgó m a g á n o s o k k a l való közreműködése á l t a l : láttunk létrejönni Berlin k a p u i előtt egy óriás kiterjedésű kórház-telepet, m e l y a betegek és sebesültek első szállítmányának fölvételére rövid idő alatt készen állt. — A porosz hadügyminiszter a főváros kerületének déli szélén f e k v ő n a g y katonai gyakorlótéren, a Schönbergbe vezető úton, a Tempelhof és anhalti vaspályához vezető országutak között, körülbelül 65 holdnyi területet engedett át és jelölt k i tábori k ó r h á z a k építésére, hol azonnal fáradliatlan tevékenység jött létre, h o g y kór-
•190 házi-bódékból álló egész várost lehessen ott, lehető legrövidebb idő alatt, elővarázsolni, mely v a j h a mielőbb ép oly hamar eltűnnék, mint a mily gyorsan fölépült! I. Az 1-ső [a z á m ú á b r a (X. tábla) térrajzi-vázlata az egész kórház-telep berendezését mutatja, mely egy széles út két oldalán terül el s mely útnak k ö z é p v o n a l á n vasúti sinpár van l e r a k v a , hogy a n n a k segélyével e k i s város a közvasúttal s ez utóbbinak közvetítése által minden Berlinbe vezető vaspályával összeköttetésbe hozassék. H á r o m elkülönített részből áll s ezek beosztása által szabályos ötszög a l a k j á t nyeri. A z egész területet magas k o r l á t veszi k ö r ü l s tűzveszély, valamint a közönség rendetlen odatódulása ellen őrök védik, k i k n e k számára, a megfelelő ő r h á z a k az átmetsző útvonal k é t v é g p o n t j á n v a n n a k fölállítva. A három osztály mindenike külön, önálló telepet képez, saját gazdasági c's igazgatósági épületekkel. Csak egy őr-, mütő- és halottas-ház, valamint a szalmazsákok őrzésére szolgáló szin közösek. Az egyes osztályok közül a hadügyminisztériumé és a sebesült s beteg harczosok ápolására alakúit berlini segély - egyleté 15—15, Berlin városáé 2 0 különálló fabódét foglal m a g á b a n s ezek mindenikében 3 0 ágy van berendezve (az ápolókéin kívül), ú g y h o g y az egész kórház-telepben összesen 1500 beteg és sebesült fér el. Mindenik k ó r h á z i bódécsoport, alaprajzában, egyenszárú háromszöget képez, m e l y n e k az út felől eső alapvonalán az igazgatósági épület fekszik, mögötte a szükséges konyhával. A háromszög két egyenlő oldalán a kórházi bódék v a n n a k beosztva, mind keletről nyugotra irányuló helyzetben lépcsőzetes egymásutánban úgy, hogy k ö z ö t t ü k körülbelől 3 8 lábnyi széles tér marad és e g y i k n e k hátulsó, függélyes f e d é l b ü t ü j e az u t á n k ö v e t k e z ő n e k előbütüjével egy vonalban fekszik. Az ily módon való elhelyezés dr. Wirchow t a n á r javasl a t á r a létesíttetett azon czélból, hogy az uralgó nyugati szelek az egész kórháztelepen a k a d á l y t a l a n ú l á t v o n ú l h a s s a n a k a nélkül mégis, hogy az épület szerfölött nagy kiterjedést nyerjen, mi által a kiállítási költség növekedett, az igazgatási kiadások tetemesen szaporodtak volna. E g y ilyen kórházi telepítmény legnélkülözhetlenebb elemeiről, ü d e légről, a n n a k szabad fekvése által s j ó ivó-vízről a városi vízvezetek csőhálózatának m e g n y ú j t á s a által legjobban lön gondoskodva. Hasonlóképen a világító-anyagot a városi gázvezető-csövek, a nélkülözhetlen j e g e t pedig a tivoli serfőzőcle terjedelmes pinczéi szolgáltatták. Az egyes b ó d é k épitésmódja természetesen az ideiglenesség és legnag y o b b sietség bélyegét viseli m a g á n , a mint ez az események rohamos fejlődése mellett másként nem is képzelhető. F ő törekvés volt: gyorsan építeni s mivel a német f e g y v e r e k első g y o r s és fényes sikerei után legfölebb az enyhébb őszi időszak végéig számítottak e kórházi telep nélkülözhetlenségére, minden épületrész, a konyhai tűzhelyek és alapfalak kivételével, fából volt
•191 összeállítva, mint egyszerű szinek, küloldalukon f ü g g é l y e s e n álló gyalulatlan deszkával burkolva, s vízhatlan papir-lemezzel födve. Az igazgatósági l a k á s o k közül e közlemény írásakor (1870. augusztus) még egyik sem volt fölépítve. Ezekben m a j d a n a betegápolással és felügyelettel megbízandott testület és személyzet czéljaihoz képest, egyes eltérések eszközöltettek. Egészen összhangzó berendezéssel épültek azonban a k o n y h á k , melyeknél a kiemelkedő k ö k é m é n y e k a 2 9 • láb területü főző osztály középpontját foglalják el négy tüzelővel. A 2. 3. és 4-dik s z á m ú ábra mindezt teljesen érthetővé teszi. Az egyes kórházi-bódék lényegileg ugyanazon berendezéssel b í r n a k , a mint ez a hadügyminisztérium által felállítottaknál, az 5., 6. és 7-dik számú ábrákon látható. Négy sor kő-oszlopon, m e l y e k a talaj felszínéhez képest különböző m a g a s s á g ú a k és m e l y e k a város által épített osztályban faczölöpzet által pótoltattak, áll az egész épület úgy, h o g y a padló alatt a légnek s z a b a d j á r á s a van, mivel az üde légnek a kórházi helyiségekhez való a k a d á l y t a l a n hozzáférhetése képezi a k e d v e z ő sikernek legfőbb biztosítékát. Ugyané czélra szolgálnak az egymással átellenben, sűrűn alkalmazott a j t ó k és ablakok, melyek azonban napsugár és túlságos léghuzam ellen függönyök által védhetők. A tulajdonképeni általános szellőztetés a fedélgerincz fölött egész hosszában elnyúló födött nyilás által eszközöltetik, m e l y n e k oldalain csappanó- a b l a k o k v a n n a k alkalmazva, melyeket alulról tetszés szerint lehet csiga-zsinór segélyével fölnyitni és bezárni. A belső felszerelés egyéb részleteire nézve megjegyzendő, hogy az á g y a k f e j ő k k e l az oldal-fal felé v a n n a k fordítva úgy, h o g y végeik közt e g y széles j á r d a m a r a d ; t o v á b b á a külön kis t e r m e k és szobák a fürdő-kamrák, theafőző helyiségek, valamint az orvos és á p o l ó k lakrészeit foglalják m a g u k b a n . Az á r n y é k s z é k e k szagtalan ürszékek m ó d j á r a v a n n a k k é szítve. A miítőház és halottas-kamra az idő szerint még nem voltak készen.
n. Miután a fönnebbiekben egy n a g y m é r v ű példában m e g m u t a t t u k : m i k é n t lehet elegendő kórházi helyiségek hirtelen beállható hiányán a legegyszerűbb eszközökkel, lehető legrövidebb idő alatt i d e i g l e n e s e n segíteni; n e m kisebb érdekű lesz azon j a v í t á s o k k a l m e g i s m e r k e d n ü n k , m e l y e k által a szükségben segítő k ó r h á z i bódék annyira tökélyesülnek, hogy nemcsak minden évszakban e g y a r á n t h a s z n á l h a t ó k k á lesznek, hanem általán véve a legegészségesebb k ó r h á z a k k á a l a k ú i n a k át. H a b á r ezen tökélyesített kórházi-bódék rövid t a r t a m a rohamosan lefolyó h á b o r ú k b a n nem n y e r h e t n e k is közvetlen alkalmazást, mindamellett némi hasznos ú j j m u t a t á s s a l szolgálhatnak oly esetekben, midőn a kórházi helyiségeket fíítenünk kell. Miután a közelebbi n a g y h á b o r ú k b a n sátor- és de3zka-bódékból alkotott tábori-kórházak körül tett tapasztalatok csalhatlan bizonyítványt n y ú j t o t t a k arra nézve, hogy az orvosi t u d o m á n y elérhető sikerei, lényegesen függnek azon
•192 körülménytől, h o g y mily m é r t é k b e n v a g y u n k képesek a b e t e g e k n e k üde és egészséges levegőt nyújtani, ö n k é n t merült fel azon óhaj, h o g y az ideiglenes kórházi-bódék előnyeit állandó kórházi-helyiségek s z á m á r a is biztosítsuk. H o g y ezen czél elérethetett E s s e tudor porosz k. k o r m á n y t a n á c s o s s a berlini c h a r i t é - k ó r h á z t a p a s z t a l a t o k b a n g a z d a g i g a z g a t ó j á n a k köszönhető, k i n e k részletes utasításai n y o m á n épült 1866. késő őszén s a r á k ö v e t k e z e t t télen a kir. c h a r i t é-ápolda telkén az első ilynemű kórház. E z utóbbi télen át is czélszerünek mutatkozván, több ehhez hasonló jött létre a K i e l - G r e i f s w a 1 d- és T ü b i n g-ában létező egyetemek kórodai o s z t á l y a i n á l , valamint egész sereg ilyen L i p c s é b e n , melyek ez idő szerint m i n d használat alatt állanak. Közvetlenül az elölne vezottnek m i n t á j á r a épittettek, u g y a n c s a k E s s e utasításai szerint, B l a n k e n s t e i n por. királyi épitészeti felügyelő által 1869-ik évben az A u g u s z t a - á p o l d a k ó r h á z i helyiségei. H a ezen állandósított kórházi-bódék s jelesen a z o k n a k télen á t nem épen kielégítő fűtése i r á n t néhol panaszok merültek is fel, a n n a k oka az egyes részletek hiányos f o g a n a tosításában v a g y a f ű t ő k é s z ü l é k tökélytelenségében keresendő, mely utóbbin a k helye- és berendezésére mindenesetre a legnagyobb gond fordítandó. Mellékelt á b r a a berlini charité-ápolda egyik k ó r h á z i épületének alapr a j z á t m u t a t j a , melynek belsejében 2 0 — 2 2 á g y kényelmesen elfér, míg az egészet körülövező tornácz h á t u l s ó végében nyári időszakban még 6 ágy olyformán helyezhető el, mint ez a tábori k ó r h á z i - s á t r a k b a n szokásos. A tornácz előrésze a lábbadozóknak s z a b a d levegőn való tartózkodására szolgál, szükség esetében azonban ez is á g y h e l y e k ü l használható. Az épület hosszirányban, északról délre, nyúlik el, mivel ezen állásban a nyári hőség túlságos b e h a t á sának legkevésbbé van kitéve, s a tulajdonképeni kórodai részen kívül — ettől vékony deszkafallal elválasztva — még a felügyelők lakosztályát, egy fürdők a m r á t , öltöző- és mosdó-készülékkel és k é t szagtalan á r n y é k s z é k e t foglal magában. O t t hol egy kórházi-bódé, más épületrészszel közlekedő folyosó által, — m e l y e n nyárban n a g y o b b s z á m ú á g y a k rendeztethetnek be, — f ü g g össze, czélszerű leend az e g y i k á r n y é k s z é k e t kívülről hozzáférhetővé tenni s a mennyiben lehet, mindkettőt az épület külső oldalán helyezni el. A f ü r d ő k a m rában kis gőztiízhely van alkalmazva, borongatások s m á s effélék gyors fölmelegítésére. T u l a j d o n k é p e n i theafőző helyiség egy ily k ó r h á z i bódéban nincs, mivel ez a közelben fekvő f ő k ó r h á z b a n feltalálható, v a l a m i n t az összes ellátás és vezetés is magából az intézetből történik. Egyáltalában ily könnyebbszerü kórházi b ó d é k a t mindig c s a k meglevő, v a g y épen e c z é l r a szánt főépületek közelében kell építeni, mivel az igazgatósági- és gazdasági-épületeknek, főleg konyhák és mosó-házaknak azokkal való kombinációja tulajdonképeni rendeltetésük l é n y e g é r e z a v a r ó l a g hatna. A z o n b a n ha ezen kórházi-bódék a főépülettől igen távol feküsznek, v a g y nagy terjedelműek, a k k o r a theafőző-konyh á k a t sem nélkülözhetjük a z o k b a n s ez esetben a f ü r d ő k a m r á k és ü r s z é k e k számát is szaporítanunk k e l l . Az épület szerfeletti hosszúsága esetében czél-
m szerű leend mindezen említett helyiségeket a központon helyezni el, mint ezt az ide vonatkozó á b r a m u t a t j a . Meleg- és hideg-vízzel való ellátása az épületnek mindig valamely központi helyről eszközöltetik, hogy ne kelljen a fűtési készüléket például a bódé alatt helyezni el. A chnrité ápoldánál e részben természetesen n e m forgott fönn semmi nehézség, ha azonban egy önálló táboriv a g y ideiglenes-kórháznak, valamely távolabb fekvő szabad téren kell fölállíttatnia, akkor mindenekelőtt elegendő mennyiségű víz nyerésének lehetőségére kell föfigyelmet fordítani. E g y tökélyesített, állandóbb kórházi b ó d é n a k alkotását a X l - i k számú t á b l a megfelelő á b r á i érthetően á l l í t j á k elénk. E z valamivel csekélyebb szélességén és m a g a s s á g á n kívül, m é g ablakainak beosztása által is különbözik a charité-ápoldabelitől. Mig ennél a kötszerkezet-párok közét k é t ablak foglalja el, ú g y hogy m i n d e n egyes á g y egy-egy oszlop előtt van fölállítva, addig a m a n n á l — mint a keresztmetszet m u t a t j a — m i n d e n kötszerkezeti közben csak e g y nagyobb a b l a k van s az á g y a k párosával állanak a nyilás nélküli falköz előtt úgy, hogy az oszlopok i r á n y á b a n eső s z a b a d tér az á g y a k között valamivel csekélyebb, m i n t az a b l a k o k k a l szemben. A hossz- és keresztszelvényekből látható, miként a fa-vázas épület egyes-oszlopokon szabadon nyugszik a talajszin fölött. Az a l a t t a szabadon maradó tér, tisztaság kedveért, kikövezendő s kisebb állatok ellen a külső oszlopsorok közé vont rácsozattal elrekesztendő, m e l y esetben a z u t á n eszközök és anyagszerek r a k t á r á u l , vagy mint a berlini Auguszta-ápoldánál, ruhaszárító-helyiségül használható, sőt utolsó szükség esetében — természetesen csak n y á r i időszakban — k ó r á g y a k befogadására is, csekély fáradsággal, átalakítható. Az épületek ezen minden oldalról szabad fekvésében, mely a lég megrekkenését s k ó r a n y a g o k felhalmozódását nem engedi, találjuk fel e kórházib ó d é k kitűnő eredményének alapját, főleg sebészeti- és h a g y m á z o s betegségeknél. Azonban épen ezen szerkezet a kihűlés ellenében is kétszerezett gondoskodást kiván s oly fűtési készüléket, mely, alapos szellőztetés mellett, minden k ö r ü l m é n y e k között teljes és kielégítő melegítést biztosítani képes legyen. E czélra a z épület kőfalai egymásba rótt deszkákkal burkolandók, kívülről a deszkák érintkezésénél födléczekkel borítandók és a k é t lemez közti üreg kőtörmelékkel,mészkeverék nélkül, k i t ö l t e n d ő ; vagy pedig a falüreg egy h a r m a d i k deszkasorral két l é g r é t e g r e osztandó. Szecska- és turfahulladék, v a g y más hasonló, rosz melegvezető a n y a g o k k a l való kitömése az üregnek nem ajánlható, mivel azok lassanként összeülepedve, az üreget nem töltik k i teljesen ; de másfelől azért sem, mert e nagyon likacsos testekben k ó r a n y a g o k halmozódnak fel. P a d l ó és menyezet mindenesetre három deszkasorral, két légr é t e g r e osztva készítondő s ezenkívül a padlózat legalsó felülete, melynek melegen tartásától igen sok függ, r e n d e s nádolással bevonatván, vakolandó. K ü lönös figyelmet i g é n y e l a fekmentes d e s z k a r é t e g e k n e k a függélyesekkel (névszerint a padlónak a k ü r f a l a k k a l ) való szoros összeillesztése, nehogy a hideg A magy. mérő. és épit.-egyl. közi. V. köt.
14
•94 k ü l l é g az épület belsejébe és épen a betegek ágyai közelébe hatolhasson. H o g y mimódon lehessen ezt legczélszerübben eszközölni, azt az 5-dik s z á m ú á b r á n a szobapadló átmetszetéből, nehézség nélkül, m e g é r t h e t j ü k . A szobapadló melegen t a r t á s á r a és a megromlott légnek elvezetésére további módot n y ú j t a fütési-készülék, mely a 3. é s 4 d i k s z á m ú á b r á k o n részletesen van feltüntetve. A padló alatti felső légréteg ugyanis a belső falburkolat és a talpfákra erősített lyukacsos falpárkányon át a kórházi teremmel és a két középső talpfa között az egész bódé alatt végigfutó csatornával van összeköttetésben. Ez utóbbit a kemencze alatt e g y szűkebb, részint a falba vágott, részint deszkákból alkotott csatornának koll kiegészítőm, m e l y ott a fütőszekrényböl kiemelkedő két l é g k é m é n y n y e l közlekedik. E z felső részén k ö r a l a k ú s körülbelül 1 Q ' területű metszettel bír, míg alsó része öntött vasból 14 n é g y s z ö g h ü v e l y k méretű és a fűtő-szekrényből indul ki. E részen vonul át a fütőcsőnek első k a n y a r u l a t a , mi által a lég benne fölmelegedvén, az a födél felett a s z a b a d b a illan. Mivel azonban a légkémény a padló alatti légréteg közvetítése által a kórházi terem belsejével összefüggésben áll, ez úton a lég, és pedig l e g h a m a r á b b a botegek ágyai körül elterülő réteg, beszívódván, eltávolíttatik, miközben egyszersmind a padló is kellőleg á t m e l e g szik. Míg a légkéményeknél 1 • láb átmetszési felület elegendő, a falpárk á n y o k b a n a l k a l m a z o t t l y u k a c s k á k összes nyilás-felületét legalább is két a k k o r á r a kell emelnünk, azon súrlódás miatt, mely kiterjedt oldalfelületök mellett igen j e l e n t é k e n y lehet, s e nyilások a kemenczétől távolabb eső pontokon még szaporítandók is, mivel a lég hosszabb ú t j á n nehezebben is haladhat. A gyűjtő-csatorna légmentesen s kihűlés ellen lehetőleg védve készítendő, jelesen a n n a k a kemencze alatt szabadon fekvő részét belülről h o r g a n y lemezzel kell kibéllelnünk s külső felületén mészbe r a k o t t födélcseréppel burkolni, nehogy a fűtési k é s z ü l é k , netáni hiányossága esetében, a rostélyon áthullható izzó széntől m e g g y u l a d j o n . Az ily kórházi-bódék fűtése általában a' közönséges légfűtési módszer szerint történik, azon különbséggel, h o g y a f ű t ő k a m r a magában a fütendő helyiség belsejében fekszik s az itt ismertetett esetben mázos k á l y h á k b ó l alkotott köpenyt, burkolatot képez, közönséges kemencze alakjában, m e l y felül nyitva van. E n n e k belsejében három kőoszlopon áll, egészen szabadon a cseréplemezekkel béllelt fütöszekrény, k a n y a r g ó fütőcsövével, a kemenczetető felett még egy átlyuggatott bádogcsőtöl övezve, a mindig kormos cső elfedésére a nélkül, hogy a meleg kisugárzását gátolná. A kemencze alkotása a közlött átmetszetekből kellőleg megérthető s még csak annyit k í v á n u n k megjegyezni, h o g y megfelő távolságokban elválasztó lemezek v a n n a k benne alkalmazva, melyek az épület alatti szabad űrből a légnek a fűtő és azt övedző köpeny közti igen gyors fölemelkedését gátolják s ez által arra k é n y s z e r í t i k , hogy a füstkéményektől minél több meleget vonjon el. A r r a a czélra, hogy a túlhevülés által igen kiszáradt lég kellő mennyiségű nyiroktartalmat nyerhes-
195 sen, a f ü t ö k a m r á b a n egy kívülről kényelmesen megtöltliető és kiüríthető vízmedencze van alkalmazva. Ezen k e m e n c z é k , az itt leirt alakban, B l a n k e n s t e i n por. kir. épitészeti felügyelő tervezete szerint, a berliüi kir. öntődében készültek, legelőször a cliarité-ápolda kórházi bódéi számára s miután ott általános sikert arattak, h o g y újabb mintázatok költségei megtakaríttassanak, ismételten lőnek alkalmazva több helyen. Azonban az ilynemű kemenczék, további esetleges alkalmazása osetében, czélszerü lenne azokon némi módosítást tenni. E z e n kemenczék fűtési felülete — a fíitőszekrény alsó-, elő- és h á t - l a p j á n a k , v a l a m i n t a fütőcső felső részének leszámításával — 29'/ 4 négyszöglábat tesz. A charité-ápoldai kórházi bódéban k é t ily k e m e n c z e van fölállítva, melyek 29,120 köblábnyi ürt fülvén, 1 • lábnyi kemenczefelületre körülbelől 500 k ö b l á b fütendő ür esik. Azonban a fűtést, ily helyiségekben h o s s z a b b időre félbeszakítani nem lévén lehetséges, ezen arány, pl. a tavali k e m é n y télben, csak a legerősebb tüzelés mellett mutatkozott kielégitőnek. A tüzelő anyag teljes kihasználása azonban ily erőltetett tüzelés mellett mindig igen hiányosan történik, tehát a fűtési felületnek növelése mindenesetre kívánatos, leginkább k é t egymás mellé helyezett, G" átmérőjű füst csőnek (melyek felső részöknél ú j r a egyesülnek) alkalmazása és a fűtöszekrény oldalfalaira öntendő függélyes bordák által. Azonban ez utóbbiakat a fűtő-csövek k a n y a r u l a t a i r a is alkalmazni czélszerütlen lenne, azokra ugyanis és a z o k közé, nehezen eltávolítható, porréteg ülepedvén le, mely fölmelegülése által a lég megromlását eszközölné. N y á r b a n a kórházi bódék szellőztetése az e g y m á s átollenében fekvő ablakok és ajtók, valamint a födélgerincz fölött elnyúló emelt gerincz segélyével történik, melynek oldalnyilásai azonban nem közönséges csappanó ablakok, h a n e m mozgatható ü v e g r e d ő n y ö k k e l v a n n a k ellátva. Az a b l a k o k egyszerűek, és kifelé nyílnak, mivel különben a fölnyitott a b l a k s z á r n y a k az á g y f e j e k mögötti szabad j á r á s t gátolnák. A h i d e g szelek és túlságos hőség ellen kívül- belőlről redőnyök által védetnek. A külső redőnyük alúl meg v a n n a k erősítve s egészen merőn h u / a t n a k fel, h o g y a szél az a b l a k o k h o z no csapdoshassa azokat. A bódékat övedzü szabad tornáczot hasonlókép el lehet zárni, a párkánytól a padlóig lenyúló redőnyökkel, mi által a mögötte levő tér v i h a r o k és zord idő ellen igen jól védve lesz. V é g ü l megemlíthetjük, hogy az összes redőnyök bezárása esetében a födélgerincz fölötti nyilás — c s a k némileg d e r ü l t időben is, — a kórházi helyiség belsejét kellőleg megvilágítani még mindig képes leend. Közli: H o r v á t h
Samu.
14*
la.
A m agy: mérnök és építész egylet közlönye
Konyha, Zöldség
kamra
Húskamra. Jílfjsagato
^^^Síggj Agugot. a ciBetegkamrák. bh.Igaig. épület,cc. Hongluik. d.JtütShdz, e.Mosoházf. Szalmazsák raktár, g
fíalottashimra.
hh.
Orok.
i.Az
anhalf
jiálga,
k.-Mellékpálgcv.
7. á b r a
J BétegkamraК Fürdő L Thea konglut
konyha.
E Nők szobája •. F Fakammy. Ci iSzeriJmmra . ДЕЛrnyekszékek
V.kötet X I t á b l a .
A m a g y a r mérnök és építész-egylet közlönye.
Keresztmetszet.
Hosszmetszet, nfr
kórház téli használatra
1. á b r a
A ábra
A kályha hosszmetszet:
A \kafyha keresztmetszete Jipomt. Rokn Я.Pesten /tVf.
