ISMERTETÉSEK. A teherszállítás költsége az amerikai vaspályákon. Az Erié vaspálya főmérnöke Chanute O, New-York állam néhány vaspá. yájának teherszállítási költségeiről érdekes összeállítást közölt, az »American society of civil-Engineers«-ben. Chanute eltérőleg az eddig majd minden vaspálya társulatnál szokásban lévő kiadási csoportosítástól u : m : Általános igazgatás; Pályafelügyelet, és fenntartás; Forgalmi és kereskedelmi szolgálat; Vonat mozgósítás, műhely szolgálat; az üzleti kiadásokat következő hét számlára osztja el: 1. Általános kiadások 2. Biztosítási költségek 2. Pályafentartás (sinek nélkül.) 4. Felépítmény fentartási költségek. 5. Állomás, és üzlet személyzeti kiadások. 6. Vonatszolgálati és 7. Kocsi szolgálati kiadások. Ezen hét számla tételeit nem lehet ugyan, tökéletesen összhangba liozn , a mi négy csoportos kiadási elszámolásunkkal, de igen megközelítő eredményt nyerünk, ha az 1, és 2, azután a 3 és 4, — 6 és 7 számlákat összevonva hasonlítjuk egybe. Az I-ső számla magában foglalja, az általános igazgatási kiadásokat, és a különféle költségeket. E számla kiadásai, a pálya hossza, és a forgalom élénkségétől függnek ; annélkül azonban, hogy arra a teher által befutott úthossz különös befolyást gyakorolna úgy, hogy a kiadási tételek nagyságára tidajdonképen csak is a szállított teher mennyisége a mérvadó. A Il-ik vagyis a biztosítási költségek számlájára minden e nemű dijté-
403 _ telek és kiadások tartozván, — ezen számlának emelkedése az áruk értéke, és romolhatóságától függ. A III-ik számla azon kiadásokat összesíti, melyek a pálya földmunkája, falazatai, ágyazása, a pálya faalkatrészeinek, u : m: talpfák hidak, épületek, és elkorlátolások fen tartása, javítása vagy újítására szükségesek. Ezen kiadások csaknem függetlenek a forgalom nagysága és minőségétől, és igy a mértföld tehermázsát annál kevésbbé terhelik, minél nagyobb a forgalom. — Miután a sinek, és a felépítmény egyéb vas alkatrészein kivül, a pályafentartás minden más munkálatai, e számlára tartoznak, azért »Pályafentartási számlának« is neveztetik. A IY-ik számlában, a tulajdonképeni felépitmény-költségek foglaltatnak u. m. a pálya-út szabályozása, sínek és sínszegek, ütközéki csatiások újítása sat. Ezen költségek már szoros összefüggésben vaunak a teher szállitmánynyal, a szállítmányok súlya és a szállítás gyorsaságával. — Lényeges befolyással vannak reá különösen a forgalmi eszközök minősége, a pálya irány és lejték viszonya, a talaj tulajdonsága, és az időviszonyok. Miután nem bírunk egy oly mértékkel, melylyel mind ezen egyes befolyásokat kellően meghatározhatnők, e számla kiadásait legmegfelelőbben a vonatok által befutott mértföld számmal hozhatjuk kapcsolatba. V-ik vagy is állomási, és üzlet személyzeti számlában foglaltatnak az irodai kiadások, az üzlet személyzet, a felvigyázók, a kitérő őrök fizetése, a teher fel- éz lerakás, szóval mindazon költségek, melyek a teher kezelése folytán szükségesek. Ezen tételek csak mintegy különzékei a feladott teher mennyiségének, s a befutott út hossza által nem szenvednek változást. A Yl-ik a vonat szolgálati számla, a vonat személyzet költségeit tartalmazza, u. m. a mozdony vezető a fütő, vonatkísérők fizetéseit a tüzelési, és kenő anyagok, a víz és szerkocsi fentartás, és uj beszerzési költséget. — Ezen költségek a teher mennyiséggel, és a szállítási távolsággal változnak s két külön pályánál csak akkor hasonlíthatók össze, ha e kiadások tehermázsa mértföldenként vannak kiszámítva. De változnak a pálya irány és lejték viszonya, valamint az üres kocsiknak, a megterhelt kocsikhoz való aránya szerint is, már a mint egyik vagy másik irányban kifejlettebb a forgalom, továbbá függ még a személyzet fizetése, és a tüzelőanyag árától is; uj pályáknál pedig a gyenge forgalom mellett, különösen attól, hogy a járatni kötelezett vonatok, mily mérvben használhatók ki. A VH-ik kocsiszolgálati számlában benfoglaltatnak, a teherkocsi kenési) fenntartási és ujbeszerzési kiadások. Ezen számla kiadási tételei, a kocsik által befutott úthossz szerint változnak, de nagy befolyással van reájok a szállitmány minősége, a kocsi haszná-
404: lat ideje, valamint a fel és lerakási idő is; különösen a helyi forgalomnál szoktak e kiadások felszaporodni. Hogy szemlélhetővé legyen, mily mérvben változnak e számlák kiadási tételei, Ohanute hét pályának 1872. évi forgalmából táblázatokat állított öszsze, melyekben az általános eredményeken kívül, az üzletkiadások vámmázsa és mértföldenként, valamint a vonat szolgálati költségek vonat mértföldenként ki vannak tüntetve. Habár Chanute igyekezett a kiadási számlákat, lehetőleg egyenlő befolyás és körülmények között lévő tényezők szerint csoportosítani, de az a hét számlára való részletezésnél, csak megközelítőleg érhető el. — Különösen kitűnik ez, a vonatszolgálatnak vonatmértföldenkénti kiadásánál, hol is a kőszénbányák távolsága, vagyis a tüzelő anyag magas, vagy alanti ára nagy befolyást gyakorol, de az gyakran a személyzet fizetésének különbözete által sok helyen ismét ellensúlyoztatik. De tekintsük a kiadások és a tariffák közti összefüggést. A New-York Central pályán 1S63. évben az átlagos díjtétel V14 krvolt; 1872. már 0'76 krra szállíttatott le; az üzleti kiadások a fentebbi idő alatt 0-74, illetőleg 0 - 50 krt tettek mázsa mértföldenként; — úgy hogy az üzleti kiadások, és az elegybevétel közti arány, 1863-tól 1872. évig daczára a tariffa nagymérvű leszállításának 62'79 százalékról, csak 64.29 százalékra rúgott fel. A Rensselaer and Saratoga pályánál az 1863-ik évi 2.52 kr. tarifa 1872. évig T57 krra mérsékeltetett, mivel az üzleti költségek is ily arányban apadtak. Ellenben a New-York and Harlem pályánál 1863. évtől 1872. évig a tarifát 162 krról, 2'95 krra kellett felemelni, hogy az üzleti kiadás és az elegybevétel közt az arány 60 °/o körül fenntartható legyen. A Syracuse-Binghamton and New-York pályánál, az átlagos tarifa az 1869. év kivételével 1863—1872. évig 0"65—0'75 kr. közt változott, mely idő alatt az üzlet kiadás, mázsa mértföldenként átlag 0'42 kr volt.— 1869-ben azonban az üzleti kiadás 0-72 krra szaporodván a tarifa is 0 - 92 krra emeltetett. Ha a közlötteket megfontoljuk, azon eredményhez jutunk, hogy a mázsamórtföldre eső kiadások, a pálya irány, és lejték viszonya; az építmények, és forgalmi eszközök jósága, és tartóssága; a szén és egyéb fogyasztási anyagok á r a ; a személyzet fizetésének nagysága; az elszállítandó anyag mennyisége és a befutandó közép út hossz; a pálya mértföldre eső teher forgalom; aszálitmány minősége; és sok más körülményektől függ. Ily nagyszámú befolyásos tényezők, okvetlenül lényeges különbözeteket okoznak az üzleti átlagos kiadásokban, melyek azonkívül az építési költségek utáni tőke kamatozás, és törlesztési hányad hozzáadása által, még további változást szenvednek. Ezek szerint világos, hogy különböző pályákon egyenlő tariffát kívánni indokolatlan épen ugy mint azon kívánalom is, hogy különnemű tárgyak, egyen-
;
'
0.076 0.146 0.062
0.019 0.011 0.048 0.092 0.090 0.170 0.069 0.499 1
0.061 0.016 0.295 0.330 0.300 0.567 0.178 1 .747
0.004 0.005 0.083 0.091 0.030 0.098 0.028 0.339 0.505
0.8127 0.0293
0.6719 0.7764 1.4524 0.1425
*) 2.1361 1.0675 1.4886 0.2169 1.1399 0.0429
0.2451 0.3106 1.0774 0.1270 0.6348 0.0820
rigálati költsége k vonatmértfölclenként v. é. f o
0.013 0.005 0.054 0.098
O
Kiadási czfm
0.501
0.065 0.191 0.065
0.006 0.051 0.112
0.011
7.474.35
5.322.58
0.175 0.369 0.175
0.060 0.017 0.196 0.277
4.029.85'
16.90
® » ®ö N M CO H«lü o - uj to n os r- O OS o o © i1 o <-< -I © © -<
® ® Ifi oOo H CloO ooON OQ coIr« C O 00 C O H ^cd © © CQ © oOo00 1 JA M o
O S »-4S O © có
<M to 00 C O
co
M OOSCO00 C d 00 CD QQ E — •2 CQ C CC O ® Ű3 ® OOCQHCO o 00 O cö o o o o o o o o > S n « w o oi ^ « o
D * « f H OO 00 ®C Q r. oi ül oo toCOC o^ CQoC O» fl OO O t.COH Co O© líi o © ©öo©
a
O
3
2.4769 4.4323 4.9188! II *) Ezen magiu tétel valóninüleg onnan ered, hogy oly kiadá»ok is, melyek tulajdonképen uem ezen czímhez tartoznának, ide vétettek be.
O S CQ O C
1.108
0.154 0.353 0.076
0.052 0.007 0.161 0.305
Üzleti kiiidások vámmáz sa és mértföldi ínként o. é. kr; ajczárokban.
7.825.56
13.90
á.;
Kalauzok és fékezők. Mozdonyvezető és fütö Tüzelő anyag Kenő anyag Viz Mozdonyjavitá* Különfélék
Összesen Átlag .
Általános kiadások Biztosítási költségek. Pályafentartási költségek (sínek nélkül) Felépítmény fentartási költségek. Állomási, irodai és üzletszemélyzeti kiadások. 7. Vonatszolgálati költségek. 7. Kocsi szolgálati költségek.
1. 2. 3. 4. 5.
megnevezése.
18.77
8.60
47.1 96.797.000 14.16! 72.726 1.456.187 1.228.521
fcH >> V -tJ ^Í 3 >? ® A ^ ® 2 ® %Í s| M
A számla
35.8 91.230.800 11.83 84.469 3.233.213 1.584.811
17.2 162.418.300 14.98 63.927 1.152.260 549.455 38.4 126.972.000 11.22 101.273 2.100.777 1.407.407
^ Í Ö > r-£0J 3 O ® iX »hí CQ O cö
J4 > O S £ « a
' Syracuseet Michigan , Binghamton Southern [et New-York
Lake Sbore
Üzletben álló mértfold hossz 254.8 278.1 254.3 Egész forgalom vámmázsa mértföldekben 4,403.464.300 4.100,422 000 3.825,473.300 Középszállitási távolság » 49.31 44.38 36.25 Egész forgalom tehervonat » 1.679.101 1.433.120 1.911.038 Összes bevétel forintokban 35.761.408 24.927.873 30.536.645 Összes kiadás » 22.065.363 17.400.713 20.428.988 Üzleti kiadás tehervonat mértföldenkint forintokban 12.15 12.70 10.70 Pályafenntartási költségek (sín nélkül) 8.018.72 7.683.57 8.164.91 pályamértföldenként forintokban
Erié
cfl cS >
1
Ch
New-York Central
ja
Forgalmi adatok.
Táblázat a teherszállítmányok üzleti kiadásairól New-York állam több vaspályáján az 1872. évben.
405:
406 _ lő díjtétel mellett szállíttassanak; vagy ha egynemű tárgyak is, de más irányban, vagy különböző távolságra szállíttatnak; vagy pedig más-más forgalmú utakat futnak be. Mindaddig, mig a fent elősorolt tényezők befolyási értéke, számokban kifejezhető nem lesz, nem lehet minden különböző szállítmányok által okozott üzletkiadás, általános tételét sem meghatározni; s igy addig a tarifa meghatátározás theoretikus alapja sem állapítható meg. A közéletben ugyan minden esetre számos, tisztán kereskedelmi tekintetek is szoktak a tarifára mérvadó befolyást gyakorolni, mindamellett azon határok, melyek közt a tarifa mozog, és mozognia szabad, a theoriai tarifa tüzetesebb ismeretével, mindinkább szűkebbek leendenek. Valamint több pályának jól elemezett és tanúlmányozott üzleti kiadásai ból, azon kérdés is megfejthető lesz, hogy egy párhuzamos pálya egy, már forgalomban lévő pálya díjtételeinek leszállítására, mily befolyással lehet. Ohanutenak nagy szakértelemmel kezelt, és előadott tanulmánya, a legnagyobb figyelmet, és méltatást érdemli, s kívánatos volna, hogy az üzlet statisztikából, nálunk is hasonló közlemények hozatnának a nyilvánosság elé. Pontzen E. után Közli: Á r k a i J .
