Iskolánk bemutatása. D) Ebédlő: adagos melegítőkonyha, az uzsonnák, tízóraik elkészítésére és az ebédek kiosztásához

1

Iskolánk bemutatása Az SZTE Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye és Napközi Otthonos Óvodája több mint 75 éve Szeged városának egyik meghatározó nevelési-oktatási intézménye. Azt, hogy ilyen hosszú idő óta meghatározó intézmény, több dolognak köszönheti: • Frekventált helyen fekszik, könnyen megközelíthető, a klinikák és a felsőoktatási intézmények közelsége miatt az ott dolgozó szülők szívesen adják gyermekeiket a gyakorlóiskolába, így többségében értelmiségi szülők gyermekeiből állnak össze a tanulóközösségek. • Az iskola épületének minősége az átlagosnál jobbnak mondható. - Az épület kétemeletes (négyszintes), barokk palota. Három utcára néző külső homlokzattal; egy kosárlabdapályát körülölelő és egy kézilabdapályához csatlakozó belső homlokzattal rendelkező épülettömb. - Tetőszerkezetének javítása 2001 szeptemberében befejeződött. Ezt követte a nyílászárók cseréje, felújítása. Az épület külső renoválása folyamatban van. - A kis és nagy tornatermet, valamint az öltözőket 2002-ben korszerűsítettük. Ebben az évben egy tornaszobát is kialakítottunk az 1-2. osztályosoknak. - A kb. 6000 m2-es iskola belső festése és a mázolás 2003-ban megtörtént, a parketta lakkozása és javítása időszerűvé vált, legégetőbb az ablakok cseréje. • Az iskolaépület használata A) Szaktantermek: - az osztálylétszámnak megfelelő, vagy a csoportbontáshoz igazodó számú tanuló és a hospitáló tanárjelöltcsoport tanóráinak színtere - a tanulók szakköri foglalkozásainak helye - a művészeti alapiskola (képző-és iparművészeti, szín-és bábművészet, táncművészet, zeneművészeti ág tanszakai) foglalkozásainak színtere - az énekkarok kóruspróbái, szólampróbáinak helye - a tanárjelöltek módszertani gyakorlatainak színtere - a tanárjelöltek nyelvi óráinak helyszínei - a nevelőtestületi értekezletek megtartásának helye. B) Tantermek: - alsós osztályok tanítási óráihoz - az alsós tanulók napközis foglalkoztatói - a művészeti alapiskola (színművészet-bábművészet, szín-és bábművészet, táncművészet, zeneművészeti ág tanszakai) foglalkozásainak színtere - hely hittantanításra, korrepetálásra, differenciált foglalkozásokra - a szülői értekezletek, fogadóórák helyszínei. C) Iskolakönyvtár szolgál - kölcsönzésre - olvasótermi használatra - könyvtári órák, vetélkedők tartására - internethasználatra - vendégek fogadásához.

D) Ebédlő: - 500 adagos melegítőkonyha, az uzsonnák, tízóraik elkészítésére és az ebédek kiosztásához

2

- a napközis csoportok fél órás turnusokban való ebédeltetése az éttermi részben - a csak ebédet kapó tanulók folyamatos étkezése az ebédlő kijelölt részében - az érintett tanárok étkezőhelye a csatlakozó kisebb ebédlőben. E) Tornatermek: - órarend szerinti testnevelés órák tartására - tömbösített testnevelési órákhoz - a művészeti iskola tánc- és színművészeti tanszakának (színjáték, modernkortárstánc, társastánc, esztétikus testképzés, népi játék-népitánc) foglalkozásaihoz - gyermektorna, gyermekjóga, táncórák tartásához - tanárjelöltek szabadidős sportfoglalkozásaihoz. F) Iskolaudvar: - testnevelés órák tartásához (kézi- és kosárlabdapályák) - sportfoglalkozások, versenyek színhelye - a napközis tanulók szabadidős foglalkozásaihoz - a tanulók szüneti tartózkodási helye - az iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, ballagás, tanévzáró) helyszíne - rajzórák színtere. G) Tanári szobák és irodák: - az információtartás színtere - munkaértekezletek helyszíne - az adminisztrációs és irányító munka központja. H) Szertárak: - a szaktanárok felkészüléséhez, előkészületekhez biztosít színteret - a tanárjelöltek csoportos és egyéni előkészítő és elemző óráinak helyszíne - a fogadóórák helye - a munkaközösségi értekezletek helye. •

•

Az iskola felszereltsége Bútorzat: - 60 %-ban cserére vagy felújításra szorul, - modern, az egészségi követelményeknek is megfelelő bútorokra lenne igény. Audiovizuális eszközök parkja : - 30 %-ban korszerűtlenek - A számítógépparkunk korszerű, 2 számítástechnika terem közül az egyikben 20 Pentium gép található. Az internethálózat kiépítése folyik, jelenleg a számítástechnika termen kívül három szakteremben, az iskolai könyvtárban, az irodában és a tanáriban van internet-hozzáférési lehetőség. Szemléltető eszközök: - a régi ("muzeális") eszközök megőrzése célszerű - a napi használatban lévők megfelelőek.

3

KIMUTATÁS A JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK ÉPÜLETÉRŐL, FELSZERELTSÉGÉRŐL Terem Tantermek, szaktantermek szám 1. Fizika előadó

2.

Kémia előadó

3.

Ének szaktanterem

4.

Biológia szaktanterem

5. 6. 7.

Rajz szaktanterem I. II. III.

8.

Történelem szaktanterem

9.

Földrajz szaktanterem

Felszereltsége

Szertár helye Teremhez kapcsolódó

Televízió, video, írásvetítő, tároló szekrények Laboratóriumi asztalok: - tanulói (30 főre) - tanári demonstrációs (vízzel, gázzal, árammal) Emelkedő széksorokkal Zongora, szintetizátor Televízió-videó, Hifi-torony, lemeztár Televízió, videó, írásvetítő, Kiállító szekrények, Laboratóriumi asztalok Televízió, tűzzománc kemencével, tároló szekrények vászontáblák, mosogatók vetítők, írásvetítők Térképtartó szekrények televízió, videó, írásvetítő

Teremtől távolabb (kísérleti eszközök kocsin áttolhatók)

Egy emelettel lejjebb (Kottatár, cimbalmok)

használata 5 szaktanár 1 hallgatói csoport -kísérletek előkészítése -eszközök tárolására 2 szaktanár 3 hallgatói csoport -kísérletek előkészítése, -eszközök tárolására 4 szaktanár 3 hallgatói csoport

A teremhez ajtóval kapcsolódó 2 szaktanár 2 hallgatói csoport Terem közelében videó

5 szaktanár 3 hallgatói csoport Szekrények tárolásra

A terem mellett

3 szaktanár 3 hallgatói csoport

Televízió, videó, írásvetítő, földgömbök, tároló A terem közelében szekrények (matematikával közösen)

2 földrajz szaktanár 1 hallgatói csoport

4

Terem szám 10. 11. 12. 13. 14.

Tantermek, szaktantermek Matematika szaktantermek Szenes Adolf I. Magyar-matematika II. Ének-matematika III. Magyar szaktantermek I. II.

15.

Könyvtár – kölcsönző - olvasóterem

16. 17.

Német szaktanterem: nagy kicsi

18. 19. 20. 21. 22. 23.

Angol termek: nagy nagy kicsi kicsi Technika szaktanterem nagy kicsi

24. 25.

Számítástechnika szakterem nagy kicsi 26-től Tanterem és napközis 39-ig foglalkoztató terem 14 db

Felszereltsége Írásvetítővel, tároló szekrényekkel pianínóval Írásvetítők televízió, videó tároló szekrények magnók, lemezjátszók 26 ezer kötet Tároló szekrényekben és polcokon Számítógépek internettel Televízió, videó, írásvetítő, magnók - klub-szerűen rendezhető csoportnak Televízió, videó, írásvetítők, vizuáltábla, vászontáblák, magnók

Televízió, video, írásvetítő, munkapadok, konyha kialakítására alkalmas a nagy terem Vizuáltáblák, írásvetítők 20 db gép 20 db gép Írásvetítők Magnók

helye A termektől távolabb (földrajzzal közösen)

(földrajz) Szertárak használata 6 matematika szaktanár 4 hallgatói csoport (matematika)

A termek mellett


Raktár a könyvtár melletti helyiségekben

2 könyvtáros könyvtári órák tartása egyéni hallgatói gyak. 4 német szaktanár 4 hallgatói csoport német

a terem közelében

A terem mellett és közelében is

7 angol szaktanár 6 angolos hallgatói csoport

A terem mellett szertár Kapcsolódik hozzá előkészítő műhely A nagy teremből nyílik


Az 1-2. osztályok mellett korrepetálások miatt

14 alsós tanár 13 hallgatói csoport (alsó) 10 hallgatói csoport (napközis)


5

Terem Tantermek, szaktantermek szám 40-től Tanterem 41-ig 2 db 42. Diákönkormányzati szoba

43. 44. 45.

Tornatermek nagy kicsi Tornaszoba Sportudvar

Felszereltsége

Szertárak helye

pianínóval Az iskolarádió adója

Bordásfalakkal, kosárpalánkkal, tornapadokkal, gerendákkal, mászókötelekkel tükrökkel, balett rudakkal Bitumen borítással Kézilabda és kosárlabda pályákkal

A terem mellett: két öltözővel két öltözővel egy öltözővel

használata

1 szabadidő felelős tanár, a diákönkormányzat vezetője tanulócsoportok 5 szaktanár, 5 hallgatói csoport

6

C) A nevelőtestület jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető pedagógusokból állt és áll, akik az alapfokú nevelő-oktató munka és a művészeti alapiskolai munka mellett nagyon sok más feladatot látnak el, sokirányú egyéb tevékenységet folytatnak. Többen óraadóként tanítanak a főiskola és az egyetem különböző tanszékein, elsősorban szakmódszertant. Nevelőtestületünk publikációs listája jelentős, könyvek, tankönyvek, tanulmányok szerepelnek e listán. Nevelőtestületünk szívesen szervez városi megyei szintű továbbképzéseket, bemutatótanításokat. A testület tagjai - már a kötelező tanártovábbképzés előtt - önként és rendszeresen tanultak, elsősorban a 2. vagy 3. diploma, ill. a szakvizsga megszerzéséért. • Erősségeink, gyengeségeink Pedagógiai programunk elkészítése előtt elvégeztük a helyzetelemzést, amely a következőket tükrözi: Iskolánk erősségei: − jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető, stabil nevelőtestület − emelt szintű oktatást biztosító rendszer − tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő eredmények − odafigyelő szülői háttér, jó kapcsolat a szülőkkel − 90 % fölötti középiskolai beiskolázási arány − erős, következetes követelményrendszer − iskolánk fekvése, egyetemek, klinikák, főiskola közelsége − számítástechnika oktatása − a művészeti alapiskola adta előnyök kihasználhatósága − nem az önkormányzathoz, hanem az egyetemhez való tartozás − a nevelőtestület tagjai pedagógiai és szakmai továbbképzések elvégzésében élen járnak. Iskolánk gyenge pontjai: − zsúfoltság: magas tanulói és hallgatói létszám − mozaikos tantestület − nem tanítunk második idegen nyelvet − hiányos tárgyi felszereltség − nincs egységes követelményrendszer a tanulók megítélésében − kevés a férfi nevelő − nincs anyagi fedezet a sokoldalú délutáni foglalkoztatásra.

magatartásának

Milyen új társadalmi (szülői) elvárásokra számíthatunk? − több idegen nyelvet oktassunk magasabb színvonalon − alacsonyabb osztálylétszámok − több ingyenes szakkör működhessen a természettudományok területén is − a magyart és a matematikát lehessen bontásban tanítani − ne deklaratív, hanem műveleti tudást tanítsunk − tanulószoba a felső tagozatos tanulók igényeinek megfelelően.

7

D) A pedagógiai program célja − A tanulók fejlődő személyiségének lehetőség szerinti teljes kibontakoztatása az egyéni készségek és képességek figyelembe vételével. − A vallás- és világnézeti tanítások tartalmának semleges bemutatása. − Iskolánk diákjainak intenzív nevelése az egészséges életvitel igényére, amelynek eredményeként az önmagukért érzett felelősséggel a társadalom megbízható és azonos eséllyel rendelkező polgárai lehetnek. − A tanulók differenciált oktatása, különös tekintettel az egyéni képességek kibontakoztatására. − Az idegen nyelvek tanulási igényeinek felkeltése, hiszen ez teszi lehetővé, hogy európai polgárokká válhassanak diákjaink. − Az általános iskolás gyerekek érdeklődési körének a Kerettanterv által megfogalmazott elvárásoknak megfelelő informatikai - számítástechnikai ismeretek megtanítása. − Felkészítés középiskolai tanulmányok sikeres folytatására. − A hon- és népismeret igényének kialakítása, történelmi és kulturális hagyományok ápolása. − A környezeti nevelés keretében a természet megismerése, megszerettetése. − A személyiségnek legmegfelelőbb kommunikációs kultúra kialakítása. •

Hagyományaink Gyakorlóiskolánk a fennálló több mint hét és fél évtized alatt olyan hagyományokat alakított ki, amelyeket folytatni kívánunk, hiszen nevelő-oktató munkánk töretlen sikerének egyik alappillére a hagyományőrzés és hagyományok teremtése, vannak olyanok, amelyek a kezdetek óta megvannak, vannak több évtizedes hagyományaink, és vannak mindössze néhány évesek. Töretlen az a hagyomány, hogy tanulóink tudásorientáltak, hogy azzal a céllal iratkoznak a gyakorlóiskolába, hogy olyan alaptudásra tegyenek szert, amely biztosítja számukra a középiskolai sikeres felvételt. Legfőbb célnak továbbra is ezt fogjuk tekinteni. Nevelő-oktató munkánk hagyományai: − Részt veszünk a különböző szintű tanulmányi-, sport- és művészeti versenyeken, bemutatókon, ezekre a versenyekre felkészítjük tanulóinkat, ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. − Iskolánk szervez és lebonyolít különböző szintű tanulmányi versenyeket a tanárjelöltek bevonásával. − Nevelőtestületünk tagjai városi és megyei szintű bemutatókon ismertetik meg gyakorlóiskolánk munkáját és az új pedagógiai kísérletek eredményeit; felkérésre óraadóként bekapcsolódnak a szaktanszékek munkájába; szakcikkekben, tanulmányokban, könyvekben publikálják a nevelő-oktató munkában elért eredményeket; pályázatokat készítenek. − Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, október 23., karácsony, március 15., tavaszi hangverseny, művészeti hét, ballagás, tanévzáró).

8

• A szabadidő hasznos eltöltésének hagyományai: − A nevelőtestület tagjai az igazgató által szervezett tapasztalatszerző tanulmányi kiránduláson vesznek részt. − Január utolsó vagy február első hetében tanulóinknak sítábort szervezünk. − Június egyik napján - tanévzárást megelőzően - minden osztály az osztályfőnök által megszervezett osztálykiránduláson vesz részt. − A nyári szünetben tanulóink igényeinek megfelelően több nyári országjáró tábort szervezünk. − Az óratervünkben rögzítettek szerint, a szabad sáv terhére, a tanulók igényeihez igazodva szakköröket és tömegsport-foglalkozásokat szervezünk. Ha a szabad sáv órakeret tervénél nagyobb igény jelentkezik szakkörökre vagy sportfoglalkozásokra, akkor azt önköltséges tanfolyami keretben valósítjuk meg. − A Diákönkormányzat kezdeményezése alapján ezután is szervezünk farsangi bálat, mozi- és színházlátogatást, múzeum- és kiállításlátogatást. − Május hónapban a művészeti iskola tanszakainak nyilvános, ünnepélyes záróvizsgáját tartjuk. − Négyévente Művészeti Gálát szervezünk diákjaink szereplésével, négyévente megrendezzük a Szülők bálját és kétévenként az iskolai fabatkavásárt a diákok és szülők közreműködésével.

•

A jutalmazás és kitüntetés hagyományai: a) Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki a Házirendben előírt követelményeknek megfelelt, és az osztályfőnök általi felterjesztést a nevelőtestület jóváhagyta, a ballagási ünnepélyen megkapja az „SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának büszkesége” címet, mely gyakorlóiskolánk legmagasabb kitüntetése.

b) Iskolánk „Kiváló Matematikusa” kitüntetést kaphatja az a tanuló, aki az iskolai, városi és megyei matematikai tanulmányi versenyeken jelentős eredményeket ér el. c) „A Magyar Nyelvért” kitüntetést kaphatják azok a 8. osztályos tanulók, akiknek 5-8. osztályig mindig jeles eredményük volt magyar nyelv és irodalomból, és a különböző nyelvi versenyeken (szavalóverseny, Kazinczy-verseny, Verseghyverseny, helyesírási verseny, kommunikációs verseny) iskolai első helyezést, városi versenyen kiváló eredményt értek el.

9

d) Az Idegen nyelv kiváló tudásáért díjat azok a tanulók kaphatják, akik 7-8. osztályban városi, megyei, országos versenyeken kiváló eredményeket értek el. e) A „JGYTF Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kiváló Fizikusa” kitüntetést kaphatja bármely 8. osztályos tanuló, aki folyamatosan kimagasló szaktárgyi és szakköri munkát végez, részt vesz különböző, a fizika szaktárggyal kapcsolatos versenyen, és legalább városi, megyei szintű versenyen jelentős eredményt ér el. f) A „JGYTF Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kiváló Biológusa” kitüntetést kaphatja bármely 8. osztályos tanuló, aki folyamatosan kimagasló szaktárgyi és szakköri munkát végez, városi, megyei vagy országos szintű versenyeken kiváló helyezést ér el, természetismeret-biológia tantárgyakból 5.-8. osztályig jeles osztályzatot kapott. g) Bárdos Lajos Díj kitüntetés adományozható évenként egy ének-zene tantárgyból 5-8. osztályig jeles osztályzattal rendelkező tanulónak, aki a tantárgyhoz kapcsolódó különböző versenyeken (városi, megyei, országos szinten) kiváló helyezést ér el. h) Vinkler László Emlékdíj Évente kis Vinkler díjat azok a tanulók kaphatják, akik az év, évek folyamán kiemelkedő eredményt értek el. (órai munka, órán kívüli munka: pályázatok, szakköri tevékenység) Három – ötévente nagy Vinkler díjat azok a tanulók kaphatják, akik több éven keresztül kiemelkedő eredményt értek el. i) Iskolánk művésze díjat kaphat az a tanuló, aki az alapfokú művészetoktatás keretében kimagasló városi, megyei vagy országos eredményt ér el. j) Az osztályfőnök, illetve a szaktanárok javaslata alapján a tanévben végzett szaktárgyi, diák önkormányzati vagy társadalmi munkáért bármely tanulónk könyvjutalomban részesülhet, amelyet az osztályfőnök ad át bizonyítványosztáskor.

10

Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája több célú nevelési-oktatási intézmény: A) 1 – 8. évfolyamos általános iskola B) 1 – 6. évfolyamos alapfokú művészetoktatási intézmény C) az SZTE tanárszakos hallgatói számára gyakorló-és vizsgahely. A több funkcióból adódóan a címben megjelölt feladatok is sokrétűek: A) A NAT-ban valamint a kerettantervben előírt nevelési és oktatási feladatokat ellátó alapfokú intézmény, amely a 75 éves hagyományokra támaszkodva a következő pedagógiai alapelveket és célokat vallja: - Nevelési alapelve, hogy a gyermekek az általános iskolai tanulmányaik során intézményünkben minél több integrációs hatással találkozzanak és minél kevesebb szegregációs hatás érje őket. - Fő oktatási feladataink, hogy minden gyermek az egyéni képességeket figyelembe véve a leghatékonyabban a legjobb eredményekkel tegyen eleget az általános iskola követelményeinek. Alapcélunk, hogy tanítványainkat felkészítsük a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és egészségnevelés olyan szinten folyjon, hogy minden gyermek számára optimálisan biztosítsa a testi, lelki és szellemi fejlődést. - Külön gondot fordítunk a differenciált és integrált oktatásra, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek az egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően a lehető legoptimálisabban fejlődjön. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a tanórák differenciált csoportfoglalkozásain, különböző szakkörökön és a művészeti iskola keretein belül valósul meg. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. A rászoruló tanulók fejlesztése és felzárkózása szintén kiemelt feladat, amely az 1-4. osztályban kiscsoportban fejlesztőpedagógus bevonásával történik, 5-8. osztályban pedig a szaktanárok valamint a tanárjelöltek külön feladata. - Kiemelt feladataink közé tartozik az idegennyelv-oktatás, amelyet 3. osztálytól kezdünk. Minden osztályban csak egy idegen nyelvet tanítunk, de ezt emelt óraszámban, csoportbontással, vagyis azzal a céllal, hogy tanítványaink a 8. osztály végére használható idegennyelvtudással rendelkezzenek, és/vagy akár középfokú nyelvvizsgát tegyenek. - Céljaink eléréséhez emelt szintű osztályokat működtetünk: a osztály: angol nyelvi emelt szint, b osztály: német nyelvi, c osztály: ének-zene angol nyelvvel, d osztály: képzőművészeti emelt szint választhatóan angol vagy német nyelvvel.

11

-

-

-

-

Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést, amely részben a két művészeti emelt szintű osztályban valósul meg, részben pedig a művészeti iskolánk keretein belül. A két művészeti osztály esetén – az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében - bizonyos művészeti órákat a délelőtti órarendbe építünk be. Az is alapcéljaink közé tartozik, hogy minden gyermek részt vehessen a különböző szintű tanulmányi- és sportversenyeken, művészeti gálákon. E cél megvalósítása érdekében működik iskolánk Szenes Adolf Alapítványa, amelynek fő célja, hogy a tehetséges gyermekek minél sokrétűbb kibontakozását anyagilag is tudja támogatni. A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha létrehozzuk a tanuló-szülő-iskola demokratikus kapcsolathálózatát. Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat működik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területéről mond véleményt, és tesz javaslatot. A szülői érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából két szülői fórumot hoztunk létre: a szülői munkaközösség választmányát és az iskolaszéket. Annak érdekében, hogy nevelőtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban szakmai munkaközösségeket működtetünk, valamint létrehoztuk a minőségi köröket, amelyek az iskolai élet valamennyi területét elemzik, értékelik és javaslatot tesznek az innovatív lehetőségek megvalósítására. Hazai és nemzetközi felméréseket elemezve fő céljaink közé soroljuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni.

B)1 - 6. évfolyamos művészeti nevelés célja, hogy a művészeti oktatásban résztvevő tanulók a tantervben előírt követelményeknek a lehető legjobb szinten eleget tegyenek. A művészeti gálákon és bemutatókon széles közösség előtt kibontakoztathassák és megmutathassák képességeiket. A művészeti iskolánk nevelési és oktatási programja szorosan kapcsolódik a két művészeti osztályunk nevelési és oktatási programjához, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nem művészeti osztályokba járó tanulók bekapcsolódhassanak a művészeti iskolánk munkájába. A művészeti iskolában tanító nevelők gyakorlóiskolánk nevelőtestületének teljes jogú tagjai. A művészeti iskolában folyó nevelő-oktató munkába a lehetőségekhez mérten próbáljuk a tanítók és tanárjelöltek gyakorlati képzését bekapcsolni. a) A művészeti oktatás általános célkitűzései: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek joga, hogy adottságainak, képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében olyan alapfokú művészetoktatásban vegyen részt, amely megalapozza a művészi kifejezőkészséget, és felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Célja a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása. A művészeti nevelés során a tanulók személyes tapasztalataik, tevékenységeik alapján jutnak el ahhoz az élményhez, hogy az

12

alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Az alkotó típusú tevékenységek által fejlődik a gyerekek akarati, alkotó-alakító cselekvőképessége, alakul a tanulók esztétikai szemlélete, kommunikációs képessége. Legfontosabb célunk tehát az érzelmi intelligencia fejlesztése. Az egyéniség és az egyediség tiszteletben tartása mellett nemcsak oktatni, hanem nevelni is akarunk, a klasszikus értékek szem előtt tartásával szemléletbeli irányultságot kívánunk felmutatni. Más népek és nemzetek értékeinek tiszteletben tartása mellett – hazaszeretetre, a kultúrák iránti nyitottságra neveljük növendékeinket. Törekszünk a környezettudatos magatartás, a holisztikus szemléletmód kialakítására, a természeti és az emberi értékek tiszteletben tartására, a környezetkultúra iránti igény megteremtésére. A környezetkultúra iránt való elkötelezettségünkkel nemcsak a tudást és a művészetek iránt való fogékonyságot, a kreativitást, az alkotókedvet kívánjuk közvetíteni, hanem egy olyan elvet, magatartásformát szeretnénk sugározni, amellyel ráirányítjuk tanulóink figyelmét az ember és természet öröktől fogva létező kapcsolatára. Az értelmi és érzelmi nevelésen túl – a magasabb életminőség elérése érdekében – felelősségtudattal ruházzuk fel tanulóinkat, és segítjük őket a természet és ember viszonyának életszerű értelmezésében. Egész tevékenységünket áthatja a változásokat rugalmasan követő reformjelleg: igény a korral való együtt haladásra, az oktatási módszerek tekintetében, a jól képzett tanári kar biztosításában, a magas szintű oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges technikai felszereltség megteremtésében. b) Művészeti ágak, tanszakok Iskolánk a zeneművészet, a táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet iránt érdeklődő tanulók számára szeretné biztosítani készségeik, képességeik fejlesztését, tehetségük gondozását az alapfokú képzés keretein belül előképzőben és 1-6. évfolyamig. Tanszakok: • • • •

Képző-és iparművészeti ág: grafika, festészet, kézművesség, fatárgy, bábkészítő, textil, média, bőrművesség Színművészet-bábművészeti ág: színjáték, bábjáték, színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű) Táncművészeti ág: balett, moderntánc, társastánc, népi játék-néptánc Zeneművészeti ág: szolfézs-kórus, furulya, zongora.

C) A gyakorlati képzés keretében megvalósítjuk − a tanító szakos hallgatók gyakorlati képzését − a főiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését − bizonyos tárgyak esetén a középiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését. A gyakorlati képzés célja mindhárom területen, hogy a tanító- és tanár szakos hallgatók számára gyakorlóterepet biztosítson iskolánk. A gyakorlati képzés intézményünkben a hármas egység struktúrájában valósul meg, ami azt jelenti, hogy a hallgatók előkészítő, bemutató majd elemző órán vesznek részt

13

tantárgyukhoz kapcsolódóan. A gyakorlati képzés feladatát szakvezető tanítók és tanárok irányítják, vezetik és értékelik. A tanító szakvezetők aránya: 76,4 %, a tanár szakvezetők aránya: 89,6 %. Iskolánk egyik igazgatóhelyettese a gyakorlati képzés szervezéséért, tervezéséért és lebonyolításáért felelős. Iskolánk a főiskolai hallgatók gyakorlati képzési helye. A tanárjelölteket diplomájuk a művészeti iskolákban való tanításra is feljogosítja (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. módosítása 16.§ (k). Ezért szükségesnek látjuk, hogy a gyakorlati képzés során hallgatóink a művészeti iskolában is tevékenykedjenek. Ennek következtében elméleti képzésükhöz szervesen kapcsolódik a művészeti iskolában megvalósuló gyakorlati képzés. A művészeti iskola gyakorlati képzési hellyé bővítésével teljességgel megvalósul a gyakorlati képzés célja: az elsajátított szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és egyéb elméleti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, kiegészítése és megerősítése, a legszükségesebb tapasztalatok biztosítása a szaktárgyi oktatáshoz, valamint egyéb tanári tevékenységhez. A művészeti iskola tevékenységének ilyen irányú bővítésével biztosítottnak látjuk, hogy a tanítás-tanulás folyamatában elvégzendő tevékenységekre körültekintően fel tudjuk készíteni hallgatóinkat; a pedagógiai munkához kapcsolódó szervezési, vezetési, tanulásirányítási teendők ellátásába is minden oldalról betekinthetnek a tanárjelöltek. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás

14

és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.” (NAT 2004) 1.2.1. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése (a kompetenciaalapú oktatás elveinek, céljainak, feladatainak részletezése a 4. pontban) Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetőségeket rejt magában a kulcskompetenciák folyamatos és tervszerű fejlesztése. Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlődését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. Célunk, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel elősegítsük a kulcskompetenciák kialakítását és megerősítését, kidolgozzuk a különböző műveltségterületekhez a kulcskompetenciák kialakításának módszereit, amelyek révén és segítségével az ismeretszerzés és a kulcskompetenciák fejlődése egymást erősítő, integrált folyamattá válhat. Célunk, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezők fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerű – élményszerző – módszerek alkalmazására van szükség.

Kiemelt területeink: 1.2.2. A gondolkodás fejlesztése - problémamegoldó gondolkodás (Pl.: az életből vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tűnő tények és körülmények kiválasztása); - induktív gondolkodás

15

(Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtetések megfogalmazása és ellenőrzése); - deduktív gondolkodás (Pl.: a logikai képességek életkoronként változó módszerű fejlesztése); - korrelatív gondolkodás (Pl.: a valószínűségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerűségek felismerése és értelmezése); - analógiás gondolkodás (Pl.: az analógiák felismerésén alapuló problémamegoldások gyakorlása); - kritikai gondolkodás (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok egyenértékű megismerése, védelme és cáfolata, a két oldalon egymást váltó szereplőkkel.). 1.2.3. A megismerési képességek fejlesztése -

információszerző és -feldolgozó képesség; az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége; kommunikációs képesség; szövegalkotási képesség; a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történő eligazodás; az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. 1.2.4. A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése

-

1.3.

a személyes képességekbe vetett hit; az ismeretszerzés iránti belső motiváció; belső értékrend és értékek felé való orientálódás; együttműködési, döntési és életvezetési képesség; a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közreműködés igénye.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk a magas szintű képzés, a szakmai tekintély és a tradíció mellett fokozott figyelmet fordít a konszenzusra, az összetartozásra, az emberi kapcsolatok ápolására. a) A közösségfejlesztés tartalmi területei Demokrácia - A közösség szervezeti egységei, tagjai jogainak, kötelességeinek, együttélési szabályainak megismertetése, érvényesítése, ellenőrzése.

16

-

Az adott közösség kompetenciájába tartozó döntések, határozatok hozatala, konszenzusra törekvés. A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének véleményezése. A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei. Önszabályozó, önirányító, önkormányozó képesség fejlesztése.

Az értékrend kialakítása - A jogokból eredő lehetőségek pozitív kihasználása, többlet tudás szerzése. - A kötelességekből eredő feladatok teljesítése, a közösségi élet szabályainak betartása. - Önmagunkért, társainkért, iskolánkért való felelősségtudat kialakítása. - Erkölcsi normák (becsületesség, megbízhatóság, igazmondás, segítőkészség, közös érdek elfogadása, stb.) ismerete, betartása, véleményezése. - Önismeret, önértékelés fejlesztése. - A csoport tagjainak kölcsönös tisztelete, beilleszkedés, alkalmazkodás, együttműködés. - Kezdeményező képesség kitartó munka fejlesztése. - Tolerancia: fogyatékkal élők, közösségbe nehezen illeszkedők, más népcsoporthoz, kultúrához, valláshoz tartozók, szociálisan hátrányos helyzetűek elfogadása, tiszteletben tartása. A viselkedési kultúra kialakítása - Kölcsönös tisztelet, megbecsülés a közösség tagjai iránt. - Az erőszak, durvaság kizárása, elítélése. - Az öntörvénykezés kizárása, elítélése. - Kulturált érintkezés, beszéd. - Társasági szokások, illemszabályok ismerete, betartása. Szervezeti egységek - osztályközösség - évfolyam - emelt szint - művészeti iskolai csoport - diákönkormányzat - iskola Kommunikáció - résztvevői: tanuló-tanuló - tanuló – tanár - tanuló – szülő - tanár – szülő Fórumai: tanítási órák, rendezvények, ünnepségek, versenyek, kirándulások, szülői értekezlet, fogadóóra, stb.

17

1.3.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a napközi otthonban A napközi otthonban a közösségi nevelés az iskolai és a családi nevelés részeként valósul meg és az iskola egész közösségének a fejlesztését segíti elő. A közösségalakításra, a közösségi élet formálására és gyakorlására a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységekre épülő tanítási órákon és otthon, a családban. A közösségi élet az alsó tagozatban erőteljesebb, hatékonyabb, mivel 1-2. évfolyamon napközis osztályok vannak, 3-4. osztályban pedig a kevés hazajáró tanulót be lehet vonni a közösségi tevékenységekbe. Feladatok a) A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, őrzése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása. - Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelő kapcsolat. - Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. - A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. - Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történő alkalmazása. - Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. - Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. - A közösség tagjainak együvé tartozását erősítő közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsangkészülődés, név- és születésnapok megünneplése. - Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. - Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. - Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. - Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. - A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. - Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. - A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. - Vonzó családmodellek bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. - Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. - Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. - A különböző népek békés egymás mellett élési igényének megértetése.

18

b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. - A kiscsoportok együttműködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. - Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. - A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. - Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. - A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. - A problémás társak értékeinek elismertetése. - A nemek közötti különbségek észrevétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása. c) Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. -

-

A csoport szokásrendjének kialakítása. A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. Önszabályozó képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében. Önirányító- és önkormányzó képességük megalapozása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal differenciált foglalkozás.

d) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás ill. módosításuk. - A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése. - A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala. - A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása. - A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei. e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása.

19

-

-

A napközis csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan – naponta, hetente, havonta, félévkor és év végén. Szöveges értékelés – a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Piros pont vagy csillag – kiemelkedő munkát végzők jutalmazása. Zöld pont – elmarasztalás. A faliújságon név szerinti kiemelés. A tanulók értékelése: a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő iskolai környezettel szemben. − Rendkívül fontos, hogy az iskola nevelőtestülete olyan követelményrendszert és iskolai szabályokat állítson fel a gyerekekkel szemben, melyek világosak és igazságok, nem érzik az „áldozattá válás” veszélyét, a kiszolgáltatottságot. − Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okoz. − Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. − Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. − A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozást vagy javító nevelést.

20

− A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetőjegyei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak - nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni - testi és pszichés tünetei vannak - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). − A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. − A Közoktatási törvény 30.§. (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. − A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. − A rendellenességgel küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az értékelés és minősítés alól. − A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar okainak feltárása - kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel - együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel - az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása - a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása - törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. − Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. − A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe nem illeszthető be. − Erre külön időt és anyagi keretet kell biztosítani. A környezetnek és itt a pedagógusoknak nagyon nagy a szerepe, mert több odafigyeléssel, türelemmel, toleranciával és szeretettel tudunk igazán sokat segíteni.

21

1.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Tehetség = az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - csoportbontás - emeltszintű oktatás (idegen nyelv, informatika, ének-zene, rajz) - szakkörök szervezése - tanulmányi versenyek, ezekre előkészítők szervezése - kulturális rendezvények látogatása - sportversenyek - művészeti iskola bevezetése - iskolai könyvtár. 1.5.1. Tevékenységformák Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat:

22

“…a tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni.” • Feladataink a tehetséggondozás területén: - A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, “megszállottak”, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. - Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat! - Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlődik. - Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni. - Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik. - Az idegen nyelvek tanítását is minél korábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már a harmadik osztálytól az idegen nyelvekkel való ismerkedést. - A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltétel befolyásolja a jó adottságok kibontakoztatását. - A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelőtestületünk feladata. - Heterogén összetételű osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedő képességűek optimális foglalkoztatását és fejlesztését. • Az egyén szintjéhez igazodó, speciális képzést szolgálják: - a kötelező órákra épülő ún. szabad sáv tevékenységköre - a szakkörök - az egyéni pályázatok - tanulmányi versenyek - lehetőséget adunk a rendszeres gyűjtőmunkára - megismertetjük a tudományos kutatás egy-egy módszerét megmutatjuk, hogy lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni. • A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet a tanóra, vagy a tanórán kívüli foglalkoztatás (művészeti iskolánk, sportköreink, napközis foglalkozásaink, stb.) - Osztályaink, csoportjaink heterogén összetétele miatt fontos a személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elősegíti az optimális fejlesztést.

23

-

-

-

-

-

-

•

Az eredményes fejlesztéshez elengedhetetlen a kisiskolás játékos módszerekkel történő motiválása és sikerélményekhez juttatása is. Az életkori sajátosságoknak megfelelően előnyben részesítjük a tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság). A gondolkodási műveletek gyakoroltatása, mellyel szorosan összefügg az anyanyelv tudatos, pontos használata. Ismerkedés az információforrások lehetőségeinek használatával (könyvtár, Internet). A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása. Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Tanulmányi séták, kirándulások során lehetőség nyújtása rendszeres gyűjtőmunkára. Bekapcsolódás Művészeti Iskolánk csoportjainak munkájába, lehetőség biztosítása a csoportoknak a bemutatkozásra intézményen belül és kívül. Sportrendezvények, vetélkedők. Nyári alkotótábor szervezése Művészeti Iskolánk alsó tagozatos csoportjainak. Az osztálytanítók, alsóban tanító szaktanárok figyelemmel kísérik és értékelik is a gyermekek iskolán kívüli sport- zene- és egyéb tevékenységeit.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Tudományos alapokon nyugvó, értékeket képviselő, korszerű ismeretátadás - A gyermek tevékenységére épülő tanulás, gyakorlás. - A megismerés életkori és egyéni jellemzőit figyelembe véve és ezekre alapozva az önálló tanulás képességének kifejlesztése. - Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. - A tanulók nyitottságának, érdeklődésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. - A tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás. - Egyéni bánásmód alkalmazása. - Az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása. - A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erősítése, a gondolkodási kultúra kiművelése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása. - Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.

24

- Az ismeretek elsajátításához megfelelő, nyugodt, célszerűen berendezett környezet kialakítása. - Az önállóság, önkiszolgálás fokozatos fejlesztése. - Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, egyéb tanulást segítő eszközök (szótár) megismertetése, használata. - Megfelelő munkatempó kialakítása. - Pontosságra, fegyelmezettségre nevelés. - A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. - Az alkotó és kritikus gondolkodásmód képességének kifejlesztése. - A kommunikációs képesség fejlesztése, a megfelelő önkifejezés kialakítása. - A szomatikus képességek – edzettség, teherbíróképesség, fizikai képességek – megfelelő mozgással történő fejlesztése. - Az alkalmazkodóképesség fejlesztése, megfelelő, kiegyensúlyozott emocionális és affektív tulajdonságok kialakítása. - A technikai, manuális képességek fejlesztése gyakorlati úton, különböző játékos tevékenységek során. - A tehetséges tanulókkal kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás. - A hiányosságokból eredő hátrányok csökkentése, felzárkóztatás egyénileg ill. kiscsoportban. - A tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére való törekvés, a kívánatos intézkedések meghozatala, végrehajtása. a) A magyar irodalom és a magyar nyelv tanításához kapcsolódóan Legkézenfekvőbb a differenciált foglalkoztatás a tanítási órán. A tehetséges vagy egy adott téma iránt érdeklődő gyerekek számára külön feladatok kijelölése, amelyek önállóságot, kreativitást kívánnak. Egy probléma sokoldalú megközelítésére inspirálni a tanulókat, más-más nézőpont más-más eredményeinek átgondolására. Ne fogadjanak el minden megállapítást, merjék megkérdőjelezni, fejlesszék érvelési készségüket önálló, eredeti véleményük megvédésében. A tananyagban rejlő játékosság tudatos kihasználása, a kreativitás kibontakoztatása, a sokféleség felfedeztetése fontos eszköze a tehetséggondozásnak. A tehetséges tanulókat már azzal is ösztönözzük, ha nem erőltetjük rájuk saját véleményünket, ha természetesnek vesszük, sőt ösztönözzük őket arra, hogy nemcsak társaik, de a tanár véleményével is merjenek vitatkozni. Bátorítsuk az egyéni látásmód kialakulását! Egy-egy témakörből kiselőadások tartása, megadott vagy egyénileg gyűjtött irodalom alapján. A tananyagban nem szereplő témák feldolgozására inspirálni az érdeklődő diákokat.

25

Egyes témakörökből kis kiállítások tervezése, rendezése terepe lehet annak, hogy ismereteiket tágabb körbe helyezzék, más művészeti ágak vagy a mindennapi élet érdekes szeleteit ismerjék meg, hasonlítsák össze. Lépjenek ki a szokásos tantárgyi keretből. Tantárgyunkból sok iskolai és magasabb szintű verseny van. Ezekre diákjainkat a tanítási órán kívül is felkészítjük. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is be tudjuk vonni. A gyűjtőmunka, az egyéni ismeretszerzés évről évre fontosabb szerepet kap. Ezt azonban segíteni, irányítani kell. A könyvtár és az internet nagy lehetőséget nyújt erre, de meg kell tanítani diákjainkat a módszeres, tudatos, hatékony ismeretszerzésre megtervezett feladatokkal. (pl. tematikus kis bibliográfiák összeállítása, mit hol érdemes keresni stb.) Rendhagyó irodalomórák tartása –a saját alkotásokból, vagy kedvenceik bemutatásából. Az iskolai ünnepségek, rendezvények szavaló és prózamondó versenyek segítenek az előadói tehetséggel megáldott tanulók felfedezésében illetve tehetségük ápolásában, megfelelő teret jelentenek arra, hogy sikereket érjenek el. A tananyagban rejlő játékosság, kreativitás kihasználása igen fontos, a kreatív képességek fejlesztése, a sokoldalú látásmód, a fantázia bátorítása része a tehetséggondozásnak.

b) A történelem tanításához kapcsolódóan (Ember és társadalom) Tantárgyunknál a tehetséggondozásnak két alapvető formáját gyakoroljuk: •

Tanórák keretében: - referátum, melyet előre kiadott témában - vagy tanári segítséggel vagy önállóan - a tanuló feldolgoz, és társait tájékoztatja - fogalmazás, ismert tényanyag feldolgozásával, fantázia, kreativitás beleszövésével egy-egy esemény megörökítése /pl.: zenész voltam Mátyás király esküvőjén/ - gyűjtőmunka: forrásanyag felkutatása, újságcikkek, képanyag akár albumba gyűjtve /pl.: szegedi nagy árvíz/ - tantárgyi koncentráció: magyar irodalom /pl.: várháborúk hősei – Gárdonyi: Egri csillagok/, ének /pl.: Gábor Áron rézágyúja – erdélyi hadműveletek tárgyalásakor/, rajz /a hallott események képi megjelenítése – pl.: lovagi játékok papírra vetése/ - manuális tevékenységek - készítenek (az ügyesebbek) kőbaltát, vármakettet, vízimalmot stb. - műsorkészítés – tanári segítséggel – versek, dalok, történelmi megemlékezések összeállítása /pl.: megemlékezés az aradi vértanúk vagy az 1956-os eseményekről/

26

• Tanórákon kívül: Legáltalánosabb a tehetséges (és a plusz munkát szívesen vállaló) tanulók versenyeztetése. Minden versenytípuson megmérettettünk már, általában a következőkön: - iskolai - városi - országos - levelező - internetes. A versenyek témájuk szerint is sokfélék, kötődhetnek: - neves személyekhez - évfordulókhoz - aktuális témakörökhöz - helytörténeti témákhoz. Egyéb, több tanulót is megmozgató feladatok: - Honvéd Hagyományőrző Egyesület feladatainak megoldása - A történelemből felvételiző tanulók felkészítése - Erdei iskolák komplex feladatainak megoldása. c) A matematikai tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A matematika és a számok világa összefüggések, szabályok, rendszerek kimeríthetetlen tárháza, ezért a szellemi tevékenység kiváló terepe már kevés ismeret és tapasztalat birtokában is. A kisgyermeknél mutatkozó kiemelkedő matematikai képesség és érdeklődés, melyet elsősorban a magasabb szintű gondolkodás és az absztrakciós képesség korai megjelenése jellemez, többnyire más területre kanyarodik. A korai matematikai tehetség tehát több szempontból is jelentős. A számolásban kiváló csodagyerekekből - akik főképpen kiemelkedően hosszú távú emlékezetükkel tűnnek ki – nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A vízválasztó ezen a területen is a tizenéves kor. A matematikai tehetség változik az életkorral, nem lehet ugyanazokat az eljárásokat használni kisgyermekeknél, mint tizenéveseknél. Kiemelt feladatnak tekintjük a matematikai tehetség korai felismerését, fejlődésének elősegítését. A matematikai tehetségnek igen sok jellemzője van. A tanulók ezen tulajdonságainak felismerése teszi lehetővé a matematikai tehetség korai azonosítását. Feladatunk felfigyelni a következő főbb tulajdonságokra: − kitartás és feladat-elkötelezettség a problémamegoldásban − fáradhatatlan, ha matematikáról van szó − csodálatba ejtik a tények, formulák stb. − keresi a problémákat

27

− kiváló emlékezete van számokra, formulákra, viszonyokra, megoldási módokra stb. − rugalmas a gondolkodása a matematikai struktúrák és minták terén − könnyen fordít a gondolkodásán − kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi − problémák és absztrakt viszonyok vizualizációjának képessége mutatkozik − a részleteken felülemelkedik, az összetettet egyszerűbbé teszi − a problémát gyorsan formalizálja és általánosítja − hasonló problémákra már a közbülső logikai lépések kihagyásával reagál − egyszerű, egyenes és elegáns megoldásokat keres − verbális problémákat is egyenletbe tud megfogalmazni és kezelni. • A matematikai tehetség fejlesztése A matematikai tehetségek fejlesztése iskolánkban –ahogy a legtöbb tehetséggondozó területen történik- két dimenzió két típusába sorolható: iskolai, illetve iskolán kívüli, gyorsító, illetve gazdagító. A matematikai tehetségek fejlesztésekor igyekszünk figyelembe venni sajátos munkamódszerüket. Tapasztalatunk szerint a matematikai tehetségek szeretnek versenyezni, a teammunka azonban nehezükre esik. Szívesebben dolgoznak egyedül, és konzultálnak tanárukkal. •

A tehetséges tanulók foglalkoztatásának színterei, tevékenységi formák Az iskolán belül a tehetségnevelést a tanítási órán a tananyag “gazdagításával” valósíthatjuk meg, a differenciált foglalkozás keretében. A tananyagot horizontálisan és vertikálisan is dúsíthatjuk.

A tehetséges tanulóktól elvárjuk: − több példa megoldását (mennyiségi differenciálás), illetve ugyanazon anyagrész elmélyültebb feldolgozását (minőségi differenciálás); − egy feladat többféle megoldása közül a legrövidebb, legcélravezetőbb, legötletesebb megoldás megkeresését; − a diszkusszió elvégzését; − szakirodalom tanulmányozásával készült kiselőadások megtartását; − egy-egy tudós (Thalész, Bolyai) életéről, munkásságáról beszámoló készítését; − egy-egy tétel különböző bizonyításának áttanulmányozását, bemutatását (Pitagorasz-tétele). •

A tanítási órán kívül az egyén szintjéhez igazodó képzést szolgálja: − a szakkörben, ahol zömmel jó képességű, tehetséges tanulók vannak, új közösség szerveződik, ezáltal a tanuló személyisége is formálódik; a közösség jobban ösztönöz precíz munkára, kitartásra, önfegyelemre nevel, ugyanakkor segíti a tanulót a helyes önkritikára, mások munkájának objektív megítélésére; − egyéni felkészítés a tanulmányi versenyekre, annak speciális jellegének megfelelően (aszerint, hogy a feladat megoldási menetének leírása, vagy teszt kitöltése a feladat);

28

− a feladatmegoldó versenyeken való rendszeres részvétel (házi, városi, megyei, országos, illetve különböző levelező matematikai versenyek). •

Az iskola keretein kívül a tehetségneveléssel kapcsolatos feladatok: − a gimnáziumok (Ságvári, Radnóti) által szervezett tehetségkutató versenyein való részvétel − a tanulók beszervezése a főiskola Matematikai Tanszéke által működő szakkörbe − részvétel a “Domaszéki Matematika Táborban” (gyorsítási lehetőség a matematikai tehetségek gondozásában).

d) Tehetséggondozás formái idegen nyelvből - emelt szintű rendszer, csoportbontás: érdeklődés, képességek szerint - Differenciált foglalkozás: idegen nyelvű kiskönyvtár kialakítása referencia anyag, könnyített olvasmányok feldolgozása az országismeret és kultúra tanításához. - Klasszikusok könnyített változatának olvasása idegen nyelven. - Testvérkapcsolatok, baráti levelezés kialakítása, csereutak szervezése, melyek lehetővé teszik, hogy tanulóink jobban megismerjék, gyakorolják a nyelvet és megismerkedjenek az adott ország életével, kultúrájával. - Tanulóink felkészítése az OTV fordulóira, a városban meghirdetett nyelvi versenyekre: műfordító, szépkiejtési, vers- és mesemondó, nyelvhasználat és szövegértés, project verseny stb. - Tehetséges tanulók bekapcsolódása a Művészeti iskola tevékenysége: szereplés drámafesztiválokon, versenyeken. - Nyelvvizsga tanfolyamok szervezése, vizsgáztatás. - Külföldi diákok fogadása.

e) A tehetség, természettudományos keretein belül

képesség

kibontakoztatásának

feladatai a tantárgyak

Tehetség: az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, mely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, a megfelelő értékelés. A tehetség kibontakozását gátolja: a teljesítménykényszer, a túlzott fegyelem, az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése.

29

A tehetséggondozás módszerei: – Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - A tanórán fontos a tanulóközpontú oktatás, amely - A problémaérzékenységet helyezi előtérbe - Kreatív gondolkodást és tevékenységet biztosít - Mozgósítja a meglévő tudást - Lehetőséget teremt a felfedezésre, az önálló gondolkodásra - Növeli a gyermekek önbecsülését, önbizalmát – Csoportbontás – Szakkörök szervezése – Tanulmányi versenyek, ezekre előkészítők szervezése – Művészeti iskola (technika és életvitel tantárgy mentén) – Kulturális rendezvények, kiállítások látogatása – Erdei iskola – Könyvtár A természettudományos tantárgyak oktatása során arra törekszünk, hogy a tehetségeket minél korábban felismerjük, és a fent felsorolt módszerek lehető legszélesebb alkalmazásával kibontakoztassuk. Az 5-6. osztályban a természettudományos tárgyak megalapozását a természetismeret tantárgy keretén belül valósítjuk meg. Az 5. osztályban I. félévben földrajz-biológia, II. félévben fizika-földrajz szakpárosításban tanítjuk a természetismeretet. A 6. osztályban egész tanévben párhuzamosan mindhárom szakos szaktanár oktat, így nagyobb lehetőség nyílik a kiemelkedő képességű tanulókat differenciáltan foglalkoztatni. – Feladatlapokon szorgalmi feladatok – Kiselőadások, referendumok – Gyűjtőmunka – Egyéni kísérletek, megfigyelések rögzítése A 6. évfolyamokon erdei iskolai keretében is sok differenciált foglalkozást tartunk. – Célunk az erdei iskolában, hogy fejlesszük a tanuló - Megfigyelő, rendszerező képességét - Önálló munkára nevelését - Logikus gondolkodását A 7- 8. évfolyamokon a szaktárgyak külön válnak, de a tehetséggondozás lehetőségei továbbra is megegyeznek 5-6. osztályban említettekkel. f) A tehetséggondozás rajz és vizuális kultúrához kapcsolódóan •

Óra alatti: differenciált munkavégzés: - nehezebb, összetettebb feladat

30

- a kötelező feladat továbbfejlesztése iskolai minitárlatok (termek folyosó) • •

Órán kívüli, de osztály : (csoport ’d’) Órán kívüli, de egyéni (otthon)

- kiállítások látogatása - művészeti tanulmányséták – utak (1/2 – 1 nap) - szorgalmi vagy kötelező fejlesztő feladatok - művészettörténeti ismeretek bővítéséhez, mélyítéséhez cikkek, könyvek ajánlása, adása - kiállítások, családi vagy osztálykirándulásra ’előkészítés’, megnézendő képzőművészeti alkotások ajánlása

•

Órai és órán kívüli:

•

A művészeti iskola tanszakaiban való alkotás: - órákon nem alkalmazható anyagokkal, (itt felfejlesztés, kibontakoztatás, eszközökkel tehetséggondozás) - teljesebb feladatsor

- pályázatok, rajzversenyeken részvétel

g) Tehetséggondozás az ének-zenéhez kapcsolódóan - kórusmunka - hangszeroktatás - versenyekre való felkészítés: kórusverseny kamaraverseny bicíniuméneklési verseny népdaléneklési verseny szóló hangszer verseny -

zenetörténeti és zeneelméleti ismeretbővítés színház- és hangverseny-látogatás a város és az iskola ünnepségein való részvétellel ismeretbővítés.

h) A testnevelés tanításához kapcsolódóan A testnevelés tantárgy természetén – lévén készség tárgy, az órák tervezésénél, megtartásánál rendszeresen figyelembe kell vennünk, az egyénre szabott terhelést. Éppen ezért nagyon sokszor a differenciált foglalkoztatást alkalmazzuk a tanítási órákon. Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelő terhelést kapjon és teljesítsen. A differenciált foglalkozásokon a gyengébb képességű tanulókkal inkább a felzárkóztatásra, a sikerélmény megszerzésére, a testmozgás fontosságára, a testnevelés megszerettetésére, az élete során a mindennapos fizikai aktivitás igényének kialakítására törekszünk.

31

A közepes és jó képességű tanulókat a különböző sportágak/szakköreiben háziversenyeken segítjük abban, hogy megfelelő terhelés érje őket, ezáltal a tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák. Iskolánkban ezt szolgálják a „Játékos gyermektorna” foglalkozások, a kosárlabda és labdarugó szakkörök. A szakköri foglalkozásokon, a háziversenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók indulnak a „Diákolimpia” különböző versenyein. Az iskola célja nem az „elitképzés”, mégis lehetőséget kell biztosítani, hogy kiemelkedő sport teljesítmények elérésére. Az igazán tehetséges tanulók, - azért, hogy tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák – a város különböző sportegyesületeiben – edzők irányítása – mellett érhetik el. Így aztán iskolánkban – igen nagy számban kerülnek fel tanulók arra a jelképes tablóra, ahol is a kiemelkedő sport teljesítményeket elért tanulók szerepelnek a különböző sportágakban. (úszás, vízilabda, sakk, tollaslabda, kajak, evezés, kosárlabda, labdarúgás, küzdősportok, tánc, tájfutás …). Éppen ezért, úgy gondoljuk, hogy a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységi formákat a jövőben sincs szándékunk megváltoztatni.

i)

A tehetség művészetoktatásban

kibontakoztatása

és

gondozása

az

alapfokú

Felvételi vizsgát nem tartunk, szemléletünket híven tükrözi Szent-Györgyi Albert gondolata az iskolai oktatás-nevelés céljáról: „Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Az alapfokú művészetoktatás szerkezeti rendszere, tanterve lehetővé teszi, hogy a speciális képességű tanulók tehetségének kibontakoztatásával, gondozásával iskolarendszerű oktatás keretében foglalkozzunk. Ez a hosszantartó, de tartalmában változó, egyre differenciáltabb pedagógiai munka lehetővé teszi, hogy a tanulók egyéni képességeit egyre jobban megismerve a tehetségígéretekből alkotni tudó tehetséges embereket formáljunk. A tehetséggondozást a differenciált oktatás mellett a csoportos foglalkoztatás, az egyénre való odafigyelés, a technikai ismeretek sokszínűsége jelenti. Tantestületünk szoros kapcsolatot tart fenn a diákokkal, elfogadóak vagyunk, bátorítjuk és bíztatjuk tanítványainkat. Provokatív, gondolkodtató és egyéni munkát igénylő feladatokkal a járatlan út felé is vezetjük őket a világ, és önmaguk megismerése érdekében. Állandó és odaadó figyelmet fordítunk a tehetségígéretek megtalálásában, gondozásában, s ígéretes tehetségekké formálásában.

32

1.6. Gyermek- és ifjúságvédelem 1.6.1. Irányelvek „…a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége…” Idézet az 1959-ben elfogadott, Nyilatkozat a Gyermek Jogairól című ENSZdokumentumból. Ez a megállapítás túlmutat a gyermekvédelem korábbi értelmezési keretein, amennyiben megállapítja: a gyermek pusztán életkora által védelemre – érdekei, jogai védelmére – szorul; azaz gyermeki létéből fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett. A gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérült, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A bevezetőben idézett ENSZ-nyilatkozat szellemében az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben megalkotta Egyezmény a Gyermek Jogairól című nemzetközi egyezményét, melyhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre (1.sz. melléklet). A törvényi előírásnak megfelelően a gyermek veszélyeztetettsége iránti érzékenység a pedagógus részéről nem puszta humanitárius gesztus, hanem törvényben is előírt kötelezettség, azaz a veszélyeztetettség feltárása nem maradhat kizárólag az érzékenyebb, érzelmi beállítódású pedagógusok attribútuma. Ugyanakkor világos, hogy a veszélyeztetett gyermekekkel, a gyermekvédelmi feladatokkal való szembenézés komoly felelősséget jelent és komoly szakértelmet igényel. Ezért fontos, hogy ugyanezen a törvényi helyen világossá válik: a tanár nem marad egyedül az általa felfedezett problémával, és nem az ő felelőssége a helyzet megoldása; feladata jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. Az ilyen jelzést megelőzik a tanári repertoárból ismert eljárások: beszélgetés az érintett gyermekkel, családdal, illetve valamely segítő szervezet igénybevételének felajánlása. A törvény szerint „veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy megakadályozza”. Ez a megfogalmazás nyilván nem ad komoly támpontot egy-egy valós eset megítélésében, és így megőrzi a tanári mérlegelés lehetőségét és felelősségét. A veszélyeztetettség fogalmának pontosítására a gyakorlati munkában mindenképpen szükség van. A leggyakoribb problémát a szociálisan ellehetetlenült, a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, a bántalmazott és elhanyagolt illetve a deviáns viselkedésű

33

gyermekeket jelentik. A bántalmazásnak három fajtáját szokás megkülönböztetni: lelki, fizikai és szexuális típusú. A lelki bántalmazás szinte semmiféle figyelmet nem kap, pedig az a gyermek, akit nem becsülnek, megaláznak, szóval ütnek, nem szeretnek, vagy ennek nem adják jelét, kiközösítenek, megkülönböztetnek, nem számíthat jó kilátásokra felnőtt életében és agresszív, vagy éppen túlságosan visszahúzódó lesz. a) A gyermekvédelem gyakorlata Ha a tanár a gyermeket veszélyeztetettnek tartja, és ezt a véleményét a gyermekvédelmi szolgálatnak jelzi, az érdemi segítés felelősségét az erre kiképzett gyermekvédelmi szakemberekkel megosztja, illetve nekik adja át. Az iskola ilyenkor kapcsolatban marad a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a szolgálaton keresztül a mindazokkal az intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a gyermek segítésében részt vállalnak. A pedagógusok gyermekvédelmi munkáját az iskolában a gyermekvédelmi felelős segíti. A gyermekvédelmi felelős egyszerre segítője a rászoruló diákoknak és valamennyi kollégájának. Feladatainak ellátása komoly szakértelmet és jelentős ráfordítást igényel. Az Oktatási Minisztérium 16/1998-as rendeletében foglalja össze az iskola, illetve a gyermekvédelmi felelős gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatait (2.sz. melléklet) A gyermekvédelmi felelős képezi a kapcsolatot az iskola és a gyermekjóléti szolgálat – egyúttal a pedagógiai és a szociális megközelítés között. Erre a hídszerepre nagyon nagy szükség van hiszen így válik lehetővé az, hogy az arra rászoruló gyermekek már az iskola védett közegén belül megkapják a szükséges személyes gondoskodást. Az osztályfőnök és a szaktanár számára az iskolai közegben megoldhatatlan kommunikációs konfliktust okozhat, ha diákjának életében valami problémát érzékel. A hierarchikus tanár-diák kapcsolatban, a tanórára és osztálykeretre szerveződött iskolai struktúrában szinte lehetetlen megteremteni az intim beszélgetéshez szükséges légkört és bizalmat. Sikeres problémafeltárás csak az elfogadás és empátia közegében jöhet létre. Miközben a problémafeltáró beszélgetésben aggasztó jelek, történések hátterét, magyarázatát keressük, a siker nyitja mégsem a pedagógus praxisban kitüntetett szerepet játszó kérdezés, hanem az értő figyelemmel történő hallgatás. Ez az értő figyelem egyszerű emberi nyitottságból, a másikra való kíváncsiságból táplálkozhat, és éppen természetessége adja az igazi érzelmi erejét. Ez az, ami a tanár-diák kapcsolatban megteremtheti az intimitást. Az empatikus, segítő tanár ebben a helyzetben tehát emberi attitűdje szerint cselekszik, segítsége emberi gesztusként hat és igazi megerősítést közvetít. b) Helyzetkép Iskolánk tanulóinak kb. 40%-a napközis ellátásban részesül. Évente változó létszámmal kb. 120 alsós tanuló az iskolában, kb. 140 felsős a Gödör Étteremben ebédel. Néhányan betegség (tej- és lisztérzékenység, cukorbetegség) miatt diétás ételt kapnak, amit a napközis ellátást is szolgáltató Suli-Host Kft biztosít. Rendszeres gyermekvédelem kedvezményben tanulóinknak kb. 4%-a részesül. Iskolánk tanulóinak kb. 12 %-a igényel fokozottabb figyelmet. Ezt okok szerinti bontásban a következő táblázat részletezi;

34

Ok Problémás családi háttér Szociális helyzet

Az összes tanuló %-ban 4 1

Magatartászavar Krónikus betegség

7 1

Egyéb

1

Iskolánkban a legfontosabb gyermekvédelmi feladat a megelőzés. Esetenként szükséges a problémák feltárása és a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése. Ez utóbbi a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködve történik. Súlyosabb esetben a tanuló „utánkövetése” is indokolt.

35

c) A gyermekvédelem feladata (megelőzés, feltárás) Feladat

Megelőzés

Feltárás

-

Célok

- a gyermekekre ható káros hatások enyhítése - a pozitív hatások érvényesülésének segítése

- azoknak a gyerekeknek a „kiszűrése”, akiknek testi, lelki erkölcsi fejlődése veszélyeztetett - a gyerekek problémáinak felismerése - segítségnyújtás

-

Tevékenységek

- a fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel - tájékoztatás a lehetséges szociális kedvezményekről (étkezési térítés, napközis ellátás, tankönyvtámogatás stb.) - a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása - a pedagógusok együttműködése a tanulókkal, a szülőkkel és a gyermekvédelmi felelőssel - a szenvedélybetegségek megelőzésére irányul - ó program működtetése - bűnmegelőzési program működtetése: a tanulási kudarcokkal kapcsolatos jelzőrendszer kialakítása, a felzárkóztatás segítése; a gyerekek szocializációs esélyeinek javítása; azonnali reakció az iskolában előforduló erőszakos megnyilvánulásokra, az erőszakos viselkedést tanúsító diákok szembesítése tettük következményeivel; a családon belüli erőszak megelőzése érdekében részvétel a jelzőrendszerben, a szülői közösségek mobilizálása, a családon belüli erőszak elleni fellépés kultúrájának érdekében; az áldozattá válás megelőzése, az iskolán belüli kirekesztés felderítése, az ellene való hatékony fellépés - családlátogatások - a családi háttér, a körülmények feltérképezése, helyzetfelmérés - rávilágítás a helytelen nevelésre (következetlenség, túlzott szigor vagy engedékenység) - segítségnyújtás konkrét nevelési helyzetekben - védő, óvó intézkedések kezdeményezése

Felelősök

- gyermekvédelmi felelős - iskolavezetés- osztálytanítók - osztályfőnök

36

d) A gyermekvédelem feladata (okok megszüntetése, „utánkövetés”)

Feladat

Célok

Tevékenységek -

Az okok megszüntetését célzó intézkedések

- a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével a probléma gyökerének feltárása

Az okok megszünteté - a „visszaesés” esélyének se utáni csökkentése tennivalók („utánkövetés”)

-

-

Felelősök

környezettanulm ány készítése a tanuló személyiségének feltárása szóbeli, írásbeli tájékoztatás a hivatalok részére

- iskolai hiányzások figyelemmel kísérése - a gyerek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése - felzárkóztató foglalkozásra irányítás - mentálhigiénés-, drog-, és bűnmegelőzési programokra irányítás - külső szakemberek bevonásával viselkedésmódosító eljárások alkalmazása

- osztálytanítók - osztályfőnökö - gyermekvédel felelős

37

e) A gyermekvédelem intézményi rendszere

Igazgató

-közvetlen informálás

Tanulók beszélgetés Gyermekvédelmi felelős

Diákönkormányzat

Osztályfőnökök

Tantestület Szülők

Külső szervezetek segítség kérése

-fogadóórák, egyéni

-esetenként DÖK-ülés

-munkaközösségi megbeszélés, egyéni beszélgetés -folyamatos jelzések -fogadóórák, szülői értekezlet, SZMK ülés, Iskolaszék -konkrét esetben

f) Külső segítő szervezetek, hatóságok: − − − − − − − −

Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat Népjóléti Iroda Gyámügyi Hivatal Gyermekpszichiátria Drogambulancia Rendőrség Ifjúságvédelmi Alosztálya SZTE JGYTF-i Kar Alkalmazott Egészségügyi Tanszék. 1.6.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai

a) A gyermekvédelmi felelős munkaköri leírása alapján − elősegíti az osztályfőnökök felderítő tevékenységét − összehangolja a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét − szükség esetén az osztályfőnökökkel, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával, a családgondozóval családlátogatásokat végez − ha a sajátkörű intézkedések kimerültek, akkor az illetékes szerv segítségét kéri

38

− rendszeres munkakapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal − fegyelmi tárgyaláson képviseli a tanuló érdekeit − felhívja a szülők figyelmét a lehetséges szociális támogatásokra − rendszeres kapcsolatot tart a városi gyermekvédelmi munkaközösséggel, részt vesz a munkaközösségi foglalkozásokon, továbbképzéseken − figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat − feladata elérni azt, hogy az iskola életében kiemelkedő helyen szerepeljen a gyermekvédelem b) A kapcsolattartás módjai − kollégákkal: esetmegbeszélés, személyes konzultáció, munkaértekezlet − szülőkkel: fogadóóra (hetente), levél, telefon, családlátogatás, hirdetőtábla, hírlevél − tanulókkal: egyéni beszélgetés − külső segítő szervezetekkel: levél, telefon, személyes beszélgetés. c) Tanórai keretekben − felvilágosítás, esetmegbeszélés − a diákok figyelmének felhívása őket érintő rendezvényekre, programokra − bűnmegelőzési osztályfőnöki órák tartása 8. osztályosoknak (a Rendőrség Bűnmegelőzési Osztálya munkatársainak közreműködésével) − az ÁNTSZ egészségmegőrző információs kiadványainak terjesztése. d) Tanórán kívül − kapcsolatot épít ki a veszélyeztetett tanulókkal − a magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekek segítése a szakmai szervezetek bevonásával − a szociális körülményeiket tekintve problémás tanulók hátrányainak enyhítését szolgáló lehetőségek keresése (pl.: tehetséges, de szociálisan rászoruló tanulók versenyzéséhez szükséges nevezési díj forrásának megkeresése, tankönyvtámogatás az érvényes törvények szerint a rászorultság figyelembevételével)

1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatási lehetőségeit négy komponens determinálja: A) A törvény szabályozási tényezői – erre itt részletesen nem térünk ki, hiszen a KOT vonatkozó törvényei minden oktatási intézmény számára kötelezőek,

39

ezeket természetesen mi is megtartjuk és figyelembe vesszük a pedagógiai programunk készítésekor –. B) Biológiai tényezők: a DSM-IV szerint a tanulási zavarok nagy része (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás valamint ezek kevert tünetei) genetikailag öröklődnek, vagy az agy morfológiai strukturálódásának diszfáziás fejlődése vagy minimál deficite okozza őket. Ha a tanulási zavart megfelelő terápiás eljárással orvosolni próbáljuk, akkor tisztában kell lennünk, a deficit vagy a diszfáziás fejlődés okával. Ezért ha az intézményesített oktatás megkezdésekor, vagy a folyamat bármelyik szakaszában tanulási zavarra utaló tüneteket észlelünk, akkor a gyermeket a szülőkkel történt egyeztetés alapján megfelelő szakemberhez irányítjuk (gyermekneurológia, gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó stb.), majd az ott készített diagnózis alapján fejlesztőpedagógusunk fejlesztési tervet dolgoz ki a gyermek optimális fejleszthetőségének érdekében. Ez a terápia mindaddig folyik, míg a tanulási zavar meg nem szűnik. Ha a megfelelő szakember olyan javaslattal él, hogy a gyermeket fel kell menteni az írásbeli vagy szóbeli számonkérés alól, vagy az idegen nyelv tanulása alól a szakvéleményben meghatározott ideig, akkor ezt figyelembe vesszük az illetékes nevelőkkel és szülőkkel írásban közöljük. A törvényi szabályozásnak megfelelően az orvosi szakvélemény alapján a gyermeket egy vagy több tárgy osztályozása alól felmentjük. C) Környezeti-társadalmi tényezők: A tanulással küszködő gyermek szüleivel a szakértői diagnózis alapján rendszeres konzultációt folytatunk, egyeztetjük melyek azok a területek, ahol a gyermeknek speciális fejlesztésre van szüksége, iskolánkban milyen speciális fejlesztésben részesül, a szülő(k) miben és mi módon tudnak bekapcsolódni gyermekük optimális fejlesztésébe. Ha intézményünk keretein belül nem tudjuk a tanuló számára a speciális fejlesztést biztosítani, vagyis ha nincs megfelelő szakemberünk, akkor a szülőkkel történt egyeztetés alapján a városban megtalálható megfelelő szakemberhez irányítjuk (gyermekpszichológus, logopédus, szurdopedagógus stb.), ezekkel a szakemberekkel az adott tárgyat tanító nevelő rendszeresen konzultál, e megbeszélésekbe lehetőség szerint a szülőket – indokolt esetben a gyermeket is – bevonjuk, hogy a megkezdett fejlesztés minél rövidebb idő alatt a legoptimálisabb hatást érhesse el. D) Emberi tényezők: A tanulási zavarral küszködő gyermekeket soha nem a tantárgyi követelmények alapján értékeljük, hanem minden esetben az adott képesség fejlődését vizsgáljuk ez alapján értékelünk és adunk visszajelzést mind a gyermeknek, mind a szülőknek, vagy ha iskolánk kívüli szakember foglalkozik a gyermekkel, akkor az adott terapeutának. Iskolánkban van gyermekvédelmi felelős, aki külön munkaterv alapján nyilvántartja, figyeli és irányítja azoknak a tanulási kudarcokkal küzdő gyermekeknek a fejlődését, ahol a deficit okaként a diagnózis a familiáris milliőt jelöli meg. Iskolánkban alkalmaztunk fejlesztőpedagógust, akinek fő feladata, hogy a megfelelő diagnózis alapján három hónapos fejlesztési tervet készítsen a tanulási zavarral küzdő gyermek számára. Ha a fejlesztést nem a fejlesztő pedagógus végzi, akkor a fejlesztési tervet az adott tanítóval vagy tanárral közösen készítik, de ebben az esetben is figyelemmel kíséri és méri a gyermek fejlődését, erről visszajelzést ad az iskola vezetésének, és a gyermeket tanítónak vagy szaktanárnak.

40

Fontosnak tartjuk, hogy intézményünk fokozatosan bekapcsolódjon az integrált oktatásba. Ennek érdekében nevelőtestületi értekezleteken rendszeresen foglalkozunk a tanulási zavarral küzdő gyermekek fejleszthetőségének lehetőségeivel, megismerkedünk a speciális didaktikai eljárásokkal. Ezért a tevékenységért az iskola igazgatója a felelős. Iskolánk két nevelője tagja az MTA-SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportnak. E kutatócsoport egyik fő feladatának tűzte ki, hogy speciális eljárásokat dolgozzon ki a tanulási nehézséggel küzdő, és/vagy speciális fejlesztést igénylő tanulók számára. A kutatócsoport által kidolgozott eljárásokat és mérési módszereket iskolánk tanulási nehézséggel küzdő tanulóival kipróbáljuk. E tevékenység mindkét irányban nagy hasznot nyújt: - Lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulási nehézséggel küzdő tanulóink a legkorszerűbb fejlesztési eljárásokban részesüljenek. - A tanulókkal végzett fejlesztés visszajelzést ad a kutatócsoport tagjainak a megerősítésben, vagy az adott program korrigálásában. Mivel iskolánk több célú nevelési-oktatási intézmény, a nálunk gyakorló tanító- és tanárjelöltekkel megismertetjük a tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás módszereit és lehetőségeit. E tevékenységünkbe aktívan bevonjuk a szülőket, - az eddigi hagyományok folytatásaként – minden évben szervezünk szülői fórumot az érdeklődők számára, ahol a pedagógus kollégák mellett megfelelő szakemberek (gyermekpszichológus, gyermekneurológus, diszfáziakutató, logopédus stb.) bevonásával beszélgetünk e sajátos nevelést igénylő gyermekekről azzal a céllal, hogy a társadalom velük találkozó rétege minél optimálisabban tudja segíteni őket.

41

1.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1.8.1. A hátrányok enyhítését segítő tevékenységek éves ütemezése Időpont

Feladat

Felelős

szeptember

− a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása

− gyermekvédelmi felelős − osztályfőnökök

október

− a tevékenységi formák megtervezése a tanévre − a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése

− gyermekvédelmi felelős

október-június

− a tevékenységi formák megvalósítása

− gyermekvédelmi felelős − osztályfőnökök

június

− az eredmények (kudarcok) számbavétele

− gyermekvédelmi felelős

A gyermekvédelmi felelős minden tanévben legalább egy alkalommal röviden tájékoztatja a nevelőtestületet tevékenységéről. 1.8.2. Törvényi szabályozók 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó d) a rendőrség e) az ügyészség f) a bíróság g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a 40. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

42

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni. 6. § (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. (4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. (5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi felelősmunkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét c) gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekjóléti átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. g) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

43

1.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke 1.9.1. Helyiségek Eszközök, felszerelések Szaktanterem Tornatermek + balett terem

Mennyiségi mutató 38 2+1

Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba

2 1 1

Helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár

1 1 1 1

Könyvtárszoba Orvosi szoba

1

Kiszolgáló helyiségek: Sport szertár Előtér, közösségi tér (porta)

1 1

Ebédlő Főzőkonyha Melegítőkonyha Tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező Öltöző Hideg-meleg vizes zuhanyozó

Megjegyzés 22 alsós, 16 felsős terem 101,68 m2, 242,70 m2, 62, 35 800 m2, 1200 m2 Jól felszerelt. Számítógépekkel, modern bútorzattal. Teljesen felszerelt. Jól felszerelt. Jól felszerelt. A könyvtár előtéri kiszolgálóhelyiségből, 2 könyvtárszobából és egy raktárból áll, összesen. Bútorzata modern. Van, számítógépekkel ellátott. Teljesen felszerelt modern bútorzattal, várószobával. A védőnő főfoglalkozású.

1 1

Térfigyelő monitorokkal, mert az iskola környéke videókamerával felszerelt. Korszerűen felújított. nincs Jól felszerelt. Korszerűen felújított.

3 1

Nincs nemenként külön,

2

válaszfalas – 4 db zuhanyfülke

Személyzeti WC Tanulói WC

Mosléktároló Éléskamra Egyéb raktár

Női 7, férfi 2 Alagsor : 3 lány, 3 fiú M.földszint : 5 leány, 3 fiú I.emelet : 7 lány, 6 fiú II.emelet: 7 lány, 6 fiú 1 1 Bútor : 2

Konyhán Konyhán

44

Szertár

Takarítószer: 5 Fa : 2 Irat : 1 db Alagsor : 2 M. földszint: 1 I. emelet: 2 II. emelet 5

Munkaközösségenként 1 helyiség

1.9.2. A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 588db Tantermenként a létszámnak 1.Tanterem: Tanulói asztalok megfelelő mennyiségben Tanulói székek 1178 db Minden tanteremben a létszámnak megfelelő mennyiségben, műhelyben ülőke van 38 db Nevelői asztal Katedraasztal : 17 db Íróasztal : 11 db Munkaasztal : 10 db Nevelői szék 38 db Minden tanteremben 1-1 Eszköztároló szekrény 303 db nagyméretű Minden tanteremben van 14 db kisméretű Tábla 67 db egyszerű tábla Minden tanteremben van 24 db lapozható tábla Ruhatároló (fogas) Minden tanteremben van, gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben Szeméttároló 38 db Tantermekben,folyosókon szelektív is van. Sötétítő függöny 155 db Szaktantermekben 1-3 osztályos tantermek némelyikében nincs, itt vitrázsfüggönyök vannak. Ez összesen 3 terem. Pótlása folyamatos. Korszerűen felszereltek. 2. Szaktantermek 2 terem a) Számítástechnika terem

Tábla + flipchart Számítógépasztal

Számítógép és tartozékai

1 db interaktív tábla, projektor, lap-top 1 db fehértábla I. emelet nagyterem: 11 db kisteremben tanulóasztalok vannak.

I. emelet nagyterem: 19 db

Méretre kell készíttetni. A várható átalakítások miatt még nem csináltatunk, 14 db számítógépasztalunk van, de nem fér be a terembe. korszerű géppark.

45

Nyomtató Programok Lemeztároló doboz b) Idegen nyelvi szaktanterem Nyelvi labor berendezés

Magnetofon Írásvetítő c) Természettudományi szaktanterem Vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) Elszívó berendezés Vegyszerálló (alpaka) mosogató Fali mosogató

kisterem: 17 db I. emelet : 8 db 5 db Nincsenek Nincs

10 db 6 db

3 db

Poroltó Mentőláda Eszköz és vegyszerszekrény

Méregszekrény (zárható)

Eszközszállító tolókocsi

Törpefeszültségű csatlakozások d) Szaktanterem(ének, rajz) Rajzasztal, Rajzpad Rajzbak Tárgyasztal (állítható)

Mobil lámpa (reflektor)

A többi a könyvtárban van Ezt a technikát a nyelvtanárok már korszerűtlennek tartják. Helyette: nyelvoktató készülék van 1 db, és van mobil interaktív tábla projektorral, ami már csúcstechnika. Minden pedagógusnak 1-1. Minden szaktanteremben van Fizika, kémia előadóban vannak, kémiában csak víz csatlakozás a tanulóknak Nincs sehol az épületben Fizika, kémia előadóban Alpaka anyagból. Fizika előadóban, szertárban. Kémia szertárban van. Előírásnak megfelelően Van Minden teremben van eszközszekrény Fizika-kémia teremben vegyszerszekrény is.

Fizika : 1 Kémia: robbanásgátló szekrény: 1 db Fizika-kémia termekben nincs Tálcákon viszik be a kísérleti anyagokat, egyébként tudunk biztosítani eszközszállító kocsit is. Fizika-kémia előadóban van Kémiában csak a tanári asztalon van.

A rajz tanteremben is Tanulóasztalok vannak 3 db

Rajz szertár: 2 db

A szaktanárok ragaszkodnak a tanulóasztalhoz vetítőállvány és eszközszállító kocsi is van a rajz termekben.

46

Vízcsap (falikút) Pianinó Ötvonalas tábla CD lemezjátszó

Magnetofon

Tárolópolcok

3 rajz teremben: mosogató 2 szaktanterem: 2 db Alsó tagozat : 6 db Ének szaktanterem: 2 db Alsó tagozat:3-4.osztályokban Magyar: CD, DVD Ének szertárban DVD Ének és rajz teremben 2 db lejátszó, diktafon is van. CD lejátszó lemezjátszó ének és rajz teremben 1-1 Ének-és rajz teremben Minden művészeti teremben van, nevelőknek saját használatra kiadva alsó tagozatban is. Rajz, ének tantermekben Szertárakban van. TV, videó van.

e) Technika szaktanterem Tanulói munkaasztal Állítható magasságú, támla nélküli szék f) Tornaszoba Kézilabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kiegészítő tornakészlet

4 db gyaluasztal 16 db munkapad 38 db ülőke 15 db kézilabda 71 db kosárlabda 18 db röplabda 16 db 15 db 22 db Faltól-falig

97 db 1 db Fali nyújtó Húzókötél, gerenda, Percjelző, ping-pong asztal, sílécek, síkötés, jégkorcsolya

g) Tornaterem Kosárlabda-palánk Gyűrű Mászórúd h) Sportudvar Szabadtéri labdajáték felszerelése

Két tornateremben: 6 db Két tornateremben : 2 db Mászókötél van helyette Mindkét sportudvaron kosárLabdahálók és kézilabda kapuk vannak

Támla nélküli

Megfelelő mennyiségben 2 db Megfelelő mennyiségben Megfelelő mennyiségben

47

Magasugró állvány, léc Távol, magasugró gödör Futópálya i) Igazgatói iroda Szék

4 db Van Nincs

2 db szék, fotel

Tárgyalóasztal

Nincs

Szék

Nincs

Iratszekrény Fax

Szekrénysor Nincs

Telefon j) Nevelőtestületi szoba Asztal

Van

Szék

Van

Napló és folyóirattartó Könyvszekrény Ruhásszekrény vagy fogasok Mosdókagyló

1-1 1 Van Van

Tükör k) ügyviteli helyiség igazgatóhelyettesi iroda :

1 db

Asztal Szék Iratszekrény Írógép Írógépasztal és szék Fénymásoló

Számítógépasztal és szék Telefon l) Ügyviteli iroda:

Az udvaron

Van

3 db íróasztal 18 db 7 db 1 db 1–1 1–1

2 konfiguráció 4 db

Ig.helyettesi szobában van, több személy fogadására alkalmas. Ig.helyettesi szobában. van. Irodavezetői szobában van. Internet kapcsolat van. Pedagógus létszám szerint van, korszerűen felszerelt. (Internet, számítógép) Pedagógus létszám szerint van

Fogasok vannak. Mosogatószekrény helyette.

van

Tárgyalóasztalok ig. h-ban.

Tanári szoba, idegen nyelvi és matematika szertár, gondnoki szoba, alsó tagozatos tanári szoba, fizika szertár. 3 számítógépasztal, székek. Minden ig. helyettesnek.

48

Asztal Szék Iratszekrény Írógép Írógépasztal, szék Fénymásoló Számítógépasztal és szék Számítógép nyomtatóval Telefon

5 db 5 db Megfelelő mennyiségű 1 db 3 db 1 db 2-2 db 2 db konfiguráció

Tanári szobában.

2 db

m) Gazdasági vezetői iroda Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógép Írógépasztal és szék Fénymásoló Számítógépasztal és szék Számítógép nyomtatóval Telefon n) Könyvtár

1 db 1 db szék, 1 db forgódszék,2 db fotel Megfelelő mennyiségű Nincs Itt nem szükséges. 1 db Nincs Számítógép asztal helyette. 1 db 1- 1 db Van. 1 db Fax, internet van.

Tanulói asztal Tanulói szék Egyedi világítás Könyvtárosi asztal, szék Szekrény (tároló) Tárolók, polcok, szabadpolcok Létra (polcokhoz) Telefon Fénymásoló

18 db 29 db Nincs 1 – 1 db Könyvszekrénysor van Megfelelő mennyiségben Van 5 db Van. Itt nincs

Számítógép, Nyomtató Video (lejátszó, felvevő) televízióval

2 db konfiguráció 1 db lézernyomtató Nincs

CD lemezjátszó

Van.

Írásvetítő

Van.

szék

Megfelelő mennyiségű

Korszerűen felújított.

Az épületben 6 db van, ez igen sok. +3 db konfiguráció gyermekeknek is van. Szaktantermekben mindenütt van, projektor használati lehetőség is van. Lemezjátszót nem kérnek, CD magnetofon van.

49

O)

Korszerűen felszerelt.

Könyvtárszoba Könyvtárszoba van.

Asztal Szék Van. p) Könyvtári dokumentum Könyvállomány tanári, Tanári, tanulói felkészüléshez Tanulói felkészüléshez:30ezer Programok, játékok : CD ROM:40 db; Videofilmek 120 db. Könyvespolc vagy szekrény Könyvespolcok vannak, illetve szekrények is. Egyedi világítás Ez nincs, a könyvtárszobák megvilágítása jó.

Megfelelő mennyiségű. Tanulói, tanári felkészüléshez minden dokumentum a tanulók, nevelők rendelkezésére áll.

50

1.9.3. A nevelőmunkát segítő eszközök Eszközök, felszerelések Taneszközök Tárgyak, eszközök, Információhordozók Az iskola pedagógiai programjában előirt tananyag feldolgozásához Évfolyamok, tantárgyak Taneszközök

Mennyiségi mutató Évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

ALSÓ TAGOZAT Az alsó tagozatban négy párhuzamos osztály működik. Magnetofon Minden alsó tagozatos nevelőnek van Lemezjátszó 4 db Szemléltetéshez Számkártyák, osztályonként: Betűk és szótagok, Táblai képek matematikához, Olvasáshoz, Környezetismerethez, Nyelvtanhoz Színes rudak készlete Méterrudak Űrmértékek Súlymértékek Hangszerek: Dob Xilofon Cintányér Triangulum Posztó hangjegytábla hangjeggyel Hanglemezek Pianínó az ének-zene emelt szintű osztályokban

Megjegyzés Pedagógiai programban foglaltak szerint

Az osztálytermekben fehér mágneses összecsukható szemléltető táblák vannak, a hozzá tartozó szemléltető képekkel. ( betűk, számok, pénznemek, stb.)

51

Televízió és videólejátszó Rajz tantárgy oktatásához Diavetítők Diaszekrény 1000-es Lemezjátszó Televízió Videólejátszó Videokazetták Reflektor

minden alsó tagozatos tanteremben van. 6 db 1 db 2 db 3 db 3 db 2 db

présgép, papírvágógép, tűzzománc kemence van. Műalkotások elemzéséhez, szemléltetéséhez: Népművészetünk A zene kapcsolódása az ábrázoláshoz Szín, zene, ritmus összhangja Megvilágítás, fény-árnyék bemutatása

FELSŐ TAGOZAT Kémia tantárgy oktatásához Mérlegek

10 db

Takaró Írásvetítő Grafitrács

1 db 2 db 1 db

Áramátalakító iskolai vízbontó készülék Alumínium gyártás Kalott modell Televízió Felvevő lejátszó Periódusos rendszer tábla Állandó eszközeik: Kémcsövek Kémcső állványok Technika tantárgy oktatásához

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

TV

2 db 2 db

Videolejátszó, oktatófilmek Talajvizsgálódoboz, képek, Gyakorlókert: vetőgép, Szélzászló, fűnyírógép Szerelőkészletek Motormetszetek Gőzhenger és dugattyú Varrógépek Kerékpáragyak Sebességváltó modell Kormányszerkezet fogasléccel Moped Fa alapanyag

Tömegmegmaradás törvényének oktatásához Tűzvédelmi előírás Kristálytípusok, anyagszerkezet oktatásához Pl. vízbontáshoz Szemléltetéshez

Pótlásuk folyamatos

Tanulónként 1 db 4 db 2 db 6 db 10 db 1 db 1 db 1 db tanulónként

Technikatörténet oktatáshoz

Zöld növényzet szerepe környezetünkben témához

Gépelemek, Ember és környezete Témához

Makettek és munkadarabok

52

Szerszámok Írásvetítő Diavetítő Mikroszkóp Matematika tantárgy oktatásához Vetítővászon Írásvetítők Zsebszámológép programozható Diavetítő Mérlegek (súlymértékkel) Űrmértékek tantermenként Geometria tanításához szemléltető eszköz Logarléc demonstrációs Tér mértani modell Mérőszalag Mérőműszer Táblai körző, vonalzó szögmérő készlet Számítógépes konfiguráció Scanner Lézernyomtató Nyomtató Fénymásológép Interaktív tábla Lap-top Projektor Rajz tantárgy oktatásához Agyag, agyagtároló láda Tűzzománc kemence Trükkpult Videokamera Fényképezőgép Írásvetítők Tárgymodellek Drótból készült plasztikák Faragáshoz kések, ollók Drapériák a beállításhoz Vetületi ábrázolás Demonstrációs eszközök

tanulónként 3 db 2 db 3 db

Készítéséhez Szemléltetéshez Növényi metszetek vizsgálatához

3 db 3 db 2 db 1 db 3 db 1 készlet 3 db 8 db tantermenként 3 db 1 db tantermenként 1-1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 4 db

Megfelelő mennyiségben

II. emeleten lévő szakcsoportok is használják

Formafejlesztés Iparművészet Fotózás, videózás

53

Testnevelés tantárgy oktatásához Röplabdaháló Kosárlabda palánkok Kézilabda kapu Kosárlabdák Kézilabdák Medicinlabdák Gyűrű Mászókötél Húzókötél Gerenda Ugrózsámoly Fali nyújtó Dobbantó Magasugró állvány Szőnyeg tornához Tornapad Magnetofon Ping-pong asztal Síkötés, síléc Súlypont emelkedésmérő Percjelző Bordásfal Ugrókötél Gumikötél Biológia tantárgy oktatásához: Mikroszkópok és metszetek Transzparens sorozatok Írásvetítők Vetítővászon Magnetofon Diavetítők és diaképek Dianéző Világatlasz Emberi csontváz Emberi torzó, mellkas Fogtípusok Állatok kitömve és preparálva Állati modellek fejlődéstani Kisméretű csontvázak Gerincvelő modell Tehén modell szétszedhető Emberi fogszerkezet Emberi és állati koponyák

3 db 12 db 2 db 71 db 15 db 97 db 2 db 2 db 3 db 1 db 22 db 1 db 3 db 4 db 16 db 15 db 2 db 3 db 3 pár 1 db 1 db Osztálylétszámnak megfelelő

30 db

3 db 1 db 1 db 4 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 sorozat 38 db 11 db 14 db 1 db 1 db 2 db 6 db

Labdajátékok technikájának Elsajátításához

Atlétika oktatásához

Mozgáskultúra fejlesztéséhez, ügyességi játékokhoz

Hegyvidéki üdülések esetén, síoktatáshoz Mindkét teremben Megfelelő mennyiségben

Különböző növényi és állati szövetek tanulmányozásához Szemléltetéshez, tananyaghoz kapcsolódóan

Madárhangokhoz Szemléltetéshez, vizuális látásmód fejlesztéséhez

54

Sejt modell Tehénszarv Biológiai egységcsomag Domborzati modellek TV és felvevő lejátszó Tálak, kések, csipeszek, nagyítók Ének-zene tantárgy oktatásához: Magnetofonok Zongora Pianínó Szintetizátor Muzic center Magnó deck AIWA Lemezjátszók Furulya Prímcitera Fejhallgató Erősítő TV Lejátszó Hangolható dob Metallofon Triangulum Csörgődob Teakfa Béka (ütő) Reszelő Fanfár CD lejátszó Diavetítő Magnókazetták, hanglemezek, CD kazetták segítik a zenehallgatás munkáját. Fizika tantárgy oktatásához: Olajlégszivattyú Légszivattyú Fényképezőgép Távcső Transzformátor Transzformátor dobozos Áramátalakító iskolai Ampermérő VA mérő demonstrációs VA mérő Voltax

1 db 1 db 10 db 1 sorozat 1 db

6 db 1 db 6 db 1 db 1 db 1 db 3 db 3 db 2 db 1 db 2 db 2 db 1 db 3 db 1 db 3 db 3 db 2 db 3 db 3 db 2 db 1 db 1 db

Tanulócsoportonként 1 db A Spektrum adásainak anyagát vetítik le, a tanultakhoz kapcsolódóan.

Ének-zene emelt szintű osztályokban

Szaktanároknak, gyermekeknek saját hangszerük van

Zenetörténeti szakirodalom a könyvtárban, illetve az ének szertárban található.

1 db 1 db 1 db 1 db 3 db + 2 db 7 db 2 db + 1 db 3 db 9 db 65 db

A felsorolt eszközöket szemléltetéshez, kísérletekhez használják a tanulók, illetve a tanárok.

55

Pontfénylámpa Mérleglevélhez Mérleg, pénz, karos Mérleg, karos, labor Mérleg, karos, iskolai Mérleg hidrosztatikai Ellenállástoló Ellenállásszekrény Generátor elektromotor Univo mérőműszer Polytest mérőműszer Mikroszkóp, iskolai Optikaipad alapkészlet Optikai pad középiskolai Szinkroinduktor hálózati Látcső prizmás Motor, villany Motor, légsűrítő Rádió modell iskolai szétszedhető Centrifugális gép asztali Dianéző Elektromotor és generátor Kétkarú emelő Körmozgás tanításához demonstrációs eszköz Földgömb, holdgömb Generátor modell Gázmolekulák működését szemléltető eszköz Hőkitágulás méréséhez Piktométer Motormetszetek, kétütemű és négyütemű Prizma üvegből Szikrainduktor Távírógép Hell-modell Vízsajtó Aneroid barométer Higanyos barométer Fénytani kísérleti eszköz Forgómozgás vizsgálata Elektrovaria Van de Graaf generátor Diavetítő Magnetofon Írásvetítő és vászon Színes televízió

1 db 2 db 1 db 1 db 26 db 1 db 9 db 3 db 5 db 9 db 2 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 31 db 9 db 2 db 1 db 1 db 2 db 2 db 4 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 25 db 1 db 2 készlet 1 db 4 db 1 db 1-1 db 1 db

56

Videolejátszó Interaktív tábla projektorral. Számítógépek a tanteremben Számítógépes konfiguráció lézernyomtatóval a szertárban Interaktív tábla, projektor, számítógép

Történelem tantárgy oktatásához: Írásvetítő Vetítővászon Lemezjátszó Diavetítő Térképek Transzparens sorozatok szemléltetéshez 6-8.osztályos tananyaghoz Tematikus rendszerező fóliatáblák 5-8.osztáyos tananyaghoz Forráscsomagok 5-8.osztályos tananyaghoz Forráscsomagokhoz diaképek Színes televízió Videólejátszó Földrajz tantárgy oktatásához: Filmvetítő Diavetítők Írásvetítő Lemezjátszó Szélzászló Csapadékmérő Földgömb, tanári Földgömb Térképek Aneroid barométer Tellírium Domborzati modellek Mikroszkóp Dianéző Magnetofon Televízió színes Video felvevő-lejátszó Ásvány gyűjtemény Diasorozatok:

1 db 1 db 3 db 1 db

Földrajz szaktárggyal közös Transzparens sorozatokat is használnak szemléltetéshez.

2 db 1 db 2 db 5db 110 db

1 db 1 db

1 db 3db 1db 1 db 1 db 1 db 1 db 28 db 129 db 2 db 3 db 1 sorozat 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db

Projektor, lap-top használata, mobil interaktív tábla fizikával közösen.

57

Afrika, Ausztrália, Óceánia, Ázsia, Amerika, csillagászati, Európa Kézi iránytű

6 db 1 db 14 db

Technika tantárgy keretében háztartástanhoz használt eszközök: GS-1/A mini grillsütő Moulinex mini grillsütő Whirpool hűtő Táborozáshoz, természetismerethez használt eszközök: (Szabad idő eltöltésére) Habszivacs matrac Sátor 4 személyes Gumimatrac Irányzó készülék Bogrács, állvánnyal Polifon szőnyeg Pingpong háló Pingpong ütő Hálózsák

6 db 7 db 4 db 4 db 1 db 4 db 2 db 2 db 4 db

Iskolánk kirándulásokat szervez, melynek keretében gyarapodnak a tanulók földrajzi, biológiai, történelmi ismeretei, ugyanakkor tájékozódási készségük is növekszik.

Nevelők munkáját segíti a technikus, a következő eszközök igénybevételével: Erősítők nagyteljesítményű

3 db

Iskolai rendezvények, tanulmányi versenyek alkalmával.

Mikrofonok Különböző teljesítményűek, a tér betöltése szempontjából Hangoszlopok Videomagnók átjátszáshoz Televízió színes Magnó deckek Fejhallgatók Videokamera számzáras Aktatáskával Reflektor CD lejátszó lap-top projektor

4 db 1 db 1 db

7 db

5 db 2 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

58

1.9.4. Egészség- és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések Étel-mintavétel Üvegtartály készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény Munkaruha Védőruha Tűzoltó készülék

Mennyiségi mutató 2 készlet 5 db 3 db ----15 db

Megjegyzés

A főiskola Kollektív szerződésében foglaltak szerint Előírások szerint: fizika, kémia, biológia, műhely, testnevelés, könyvtár.

1.9.5. Az alapfokú művészetoktatáshoz, neveléshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A tárgyi feltételeket Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja részletesen megfogalmazza. Rövid és hosszú távú célunk, hogy folyamatosan bővítjük eszközeinket, hogy mihamarabb elérjük a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében megfogalmazott teljes felszereltséget. 1.9.5.1. Helyiségek Eszközök, felszerelések Tanterem

Mennyiségi mutató Székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti ágaknál meghatározottak szerint Igazgatói iroda Iskolánként egy Igazgatóhelyettesi iroda Iskolánként egy Gazdasági vezetői iroda Iskolánként egy Ügyviteli helyiség Iskolánként egy Nevelőtestületi szoba Iskolánként egy Könyvtár Iskolánként egy Kiszolgáló helyiségek: Iskolánként egy szertár, raktár Aula (előtér, várakozó, porta) Iskolánként egy Személyzeti WC Épületenként, nemenként egy Tanulói WC Épületenként, szintenként, nemenként egy Öltöző, zuhanyzó, elsősegély Iskolánként egy helyiség

Megjegyzés Már meglévő.

Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő

59

1.9.5.2. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai minden művészeti ág részére Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Tanterem, műterem, tanszaki Berendezése az egyes műhelyterem művészeti ágaknál, tanszakoknál ismertetettek szerint Igazgatói és Berendezése az iskolánál Már meglévő igazgatóhelyettesi iroda ismertetettek szerint Ügyviteli helyiség: Berendezése az iskolánál Már meglévő igazgatóhelyettesi, gazdasági ismertetettek szerint vezetői iroda Nevelőtestületi szoba Berendezése az iskolánál Már meglévő ismertetettek szerint, továbbá egy kétkazettás magnetofon

1.9.5.3. A nevelőmunkát segítő eszközök Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Taneszközök tárgyak, Évfolyamok, tanszakok, Folyamatos beszerzés szerint eszközök, tantárgyak alapján a tanulói információhordozók a létszám figyelembevételével pedagógiai programban előírt oly módon, hogy az iskola tananyag feldolgozásához munkarendje szerint minden tanuló és csoport alkalmazhassa 1.9.5.4. Az egészség-és munkavédelmi eszközök (berendezése az iskolánál említettek szerint) A) Zeneművészet Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Helyiségek egyéni és A tanszakok és a tanulók Már meglévő kiscsoportos órák tanterme létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Csoportos órák, együttes A csoport, illetve az Már meglévő tantermek, próbaterem együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott

60

csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Hangversenyterem csatlakozó Iskolánként egy 70 főt befogadó helyiségekkel hangversenyteremmé is kialakított énekterem Helyiségek bútorzata, egyéb Már meglévő berendezési tárgyai és oktatási eszközei: egyéni órák, csoportos órák, együttesek tanterme Tanári asztal 1 db Tanári szék 1 db Tanulói asztalok, székek tanulói létszám figyelembevételével Ruha tároló (fogasok) Tanulók létszámának Már meglévő figyelembevételével Ötvonalas tábla, Választás szerint Már meglévő ötvonalas nyitható tábla, tantermenként egy Már meglévő mágneses tábla Már meglévő Írásvetítő, diavetítő, 1 db Már meglévő Episzkóp Tervezés alatt Videolejátszó, televízió iskolánként egy Már meglévő Számítógép, CD ROOM elméleti tantermenként 5 db Már meglévő Nyomtató iskolánként 3 db Már meglévő Szekrény tantermenként 1 db Már meglévő Zongora vagy pianínó tantermenként 1 db Már meglévő Zongoraszék tantermenként 1 db Már meglévő Lábzsámoly tantermenként 2 db Tervezés alatt Állótükör tantermenként 1 db Tervezés alatt Tanított hangszer hangszer fajtánként és Gyermekenként egy, saját Tanított hangszer, tanulói méretenként, tanszakonként tulajdonú furulya, már használatra ill. szakonként egy, az adott meglévő, szaktanárnak van. hangszert tanulók 30 %-ának megfelelő számban Hangszertartozékok Nem szükséges, mivel csak furulya tanszakot indítunk Metronom tantermenként 1 db Már meglévő Magnetofon tantermenként 1 db Már meglévő Lemezjátszó iskolánként 2 db Már meglévő CD lejátszó iskolánként 2 db Már meglévő Zenekari pultok iskolánként az együttesek Nem szükséges, mivel létszámának nincsenek együtteseink figyelembevételével Kottatartó állvány tantermenként 2 db Már meglévő Párologtató tantermenként 1 db Tervezés alatt Szeméttároló helyiségenként 1 db Már meglévő Hangversenyterem (csatlakozó helyiségekkel):

61

Szék

a terem befogadóképessége szerint Zongora 1 db Zongoraszék 1 db Zenekari pultok Az együttesek létszámának figyelembevételével Karmesteri dobogók 1 db Énekkari dobogó iskolánként a tanulók létszámának figyelembevételével Mikrofon 1 db Alapvető színpadi iskolánként 1 db világítástechnikai és akusztikai berendezés Erősítőberendezés 1 db (tartozékokkal) Hangológép

B) Táncművészet Eszközök, felszerelések Helyiségek, tanterem

Már meglévő Már meglévő Nem szükséges, mivel nincsenek együtteseink Már meglévő Már meglévő

Már meglévő A már meglévő eszközök kiegészítése tervezés alatt

Mennyiségi mutató A csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Iskolánként 1 db Iskolánként, nemenként 1 db Iskolánként, nemenként 1 db Iskolánként 1 db

Megjegyzés Már meglévő

Tanulók létszámának figyelembevételével Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tanulók létszámának figyelembevételével vagy Tantermenként 1 db

Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő

Táncterem (balett terem) Tanári öltöző, tusoló Tanulói öltöző, tusoló Kellék és jelmeztár Helyiségek bútorzata Tanterem: Tanulói asztalok Tanulói székek Tanári asztal, szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló fogas

Már meglévő

Magnetofon, CD lemezjátszó Televízió, videokamera, Videolejátszó szeméttároló Táncterem, balett terem:

Már meglévő Már meglévő Már meglévő A szertári helyiségek töltik be ezt a funkciót

Már meglévő

Iskolánként 1 db

Már meglévő

Helyiségenként 1 db

Már meglévő

62

Zongora vagy pianínó 1 db Zongoraszék 1 db Tükörrel borított falfelület Van. Balettszőnyeg Falra rögzített 5-6 cm a tanulók létszámának átmérőjű farudak figyelembevételével Audiokészülék, erősítőberendezés tartozékokkal

C) Képző- és iparművészet Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Helyiségek: előadóterem, A tanszakok és a tanulók tanterem létszámának figyelembevétel, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Műterem, rajzterem, tanszaki A tanszakok és a tanulók műhelyterem létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban A tanszakok és a tanulók számítógépterem számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Helyiségek bútorzata, Egyéb berendezési tárgyai és előadóterem, tanterem, oktatási eszközei A tanulók létszámának tanulói asztalok, Székek figyelembevételével Nevelői asztal, szék Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tárolószekrény Tábla Tantermenként 1 db Magnetofon vagy CD-lejátszó Tantermenként 1 db Video (lejátszó, felvevő), Iskolánként 1 db televízió, videokamera Diavetítő, vetítőállvány, Tantermenként 1 db vetítővászon Írásvetítő Iskolánként 2 db Sötétítő függöny Ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

Már meglévő Már meglévő Már meglévő A balett terem speciális aljazattal van ellátva. Már meglévő Már meglévő

Megjegyzés Művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként alakítottuk ki, a tanulók és a csoportok száma alapján

Már meglévő

Grafika, fotó-video, tanszakhoz kötelező, textilműves és egyéb tanszakokhoz is használjuk

Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő

63

Grafika, festészet (rajz szaktanterem III.): rajzasztal (rajzpad, rajzbak) Tárgyasztal (állítható) Dobogó, paraván Mobil lámpa (reflektor) Vízcsap (falikút) Festőállvány Mappatartó szekrény Mintázóállvány vagy mintázó korong Szárító és tároló állvány Sokszorosító grafikai prés Égetőkemence Agyagtároló láda Gipsztároló láda Zárható vegyszertároló Kéziszerszámok (grafikai és mintázó eszközök) Szeméttároló

A tanulók létszámának figyelembevételével Műhelyenként 2 db Műtermenként 1 db Műtermenként 2 db Műhelyenként 1 db 4 tanulónként 1 db tanszakonként 1 db 4 tanulónként 1 db

Már meglévő rajzterem Tervezés alatt Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Tervezés alatt Tervezés alatt

műhelyenként 1 db iskolánként 1 db iskolánként 1 db iskolánként 1 db műhelyenként 1 db tanszakonként 1 db tanulónként 1 db

Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévő Már meglévő Tervezés alatt Átalakítás alatt Már meglévő

műtermenként 1 db műtermenként 1 db

Már meglévő Már meglévő

Textiles műhelyterem (rajz A tanulók létszámának Már meglévő szaktanterem I.): Munkaasztal, szék figyelembevételével 1 db Már meglévő Szárító és tároló állvány Műhelyenként 1 db Már meglévő Vízcsap (falikút) Műhelyenként 1 db Már meglévő Szabóasztal Műhelyenként 1 db Tervezés alatt Vasaló, vasalóállvány Műhelyenként 2 db 1 már meglévő, 1 tervezés Varrógép Műhelyenként 1 db alatt Szövőszék Műhelyenként 1 db már meglévő Szövőállvány vagy Tanulók létszámának szövőkeret, madzagszövő figyelembevételével tábla Műhelyenként 1 db Tervezés alatt Rezsó Műhelyenként 1 db Festékező kád Tervezés alatt Festékező edények A tanulók létszámának Tervezés alatt Festékező eszközök figyelembevételével 1 db A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Grafikai festékező asztal Tervezés alatt

Kéziszerszámok Zárható vegyszertároló Szeméttároló Bőrös műhelyterem (rajz

A tanulók létszámának Már meglévő figyelembevételével 1 db Műhelyenként 1 db Műhelyenként 1 db

64

szaktanterem I.):jelenleg A tanulók létszámának nincs ilyen tanszak Munkaasztal, szék figyelembevételével 1 db Műhelyenként 1 db Szárító és tároló állvány Műhelyenként 1 db Vízcsap (falikút) Műhelyenként 1 db Szabóasztal Műhelyenként 1 db Gumipad Műhelyenként 1 db Varrógép 2 tanulónként 1 db Varrópad műhelyenként 1 db Vékonyító gép tanulók létszámának Bőrműves kéziszerszámok figyelembevételével 1 db tanulók létszámának Festékező eszközök figyelembevételével 1 db műhelyenként 6 db Vegyszeres tálak műhelyenként 1 db Zárható vegyszertároló műhelyenként 1 db Szeméttároló Fotó-video műhelyterem A tanulók létszámának (rajz szaktanterem II.): Munkaasztal, szék figyelembevételével 1 db Szárítóállvány Műhelyenként 1 db Szárítóberendezés Műhelyenként 1 db Vízcsap (falikút) 3 tanulónként 1 db Fényképezőgép tartozékokkal műhelyenként 1 db Repró-állvány, fotóállvány műhelyenként 1 db Fotónagyító műhelyenként 1 db Fotólámpa, sötétkamra-lámpa a tanulók létszámának Fotólabor eszközök figyelembevételével 1 db 6 tanulónként 1 db Videokamera műhelyenként 1 db Montázsasztal műhelyenként 1 db Erősítő, keverő, mikrofon műhelyenként 1 db Zárható eszközés vegyszertároló műhelyenként 1 db Szeméttároló Faműves műhelyterem Tanulók létszámának (technika szaktanterem): Munkaasztal, szék figyelembevételével Műhelyenként 1 db Gyalupad, satupad Műhelyenként 1 db Csiszoló- és vágógépek Műhelyenként 1 db Fúrógép állvánnyal A tanulók létszámának Famegmunkáló figyelembevételével kéziszerszámok Műhelyenként 1 db Műhelyenként 1 db

Már meglévő Már meglévő Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévő Már meglévő Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévő Már meglévő Átalakítás alatt Már meglévő

Már meglévő

Tervezés alatt Tervezés alatt Egy része megvan, a többi tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévő Már meglévő Már meglévő Átalakítás alatt Már meglévő

Már meglévő

Már meglévő Tervezés alatt Már meglévő Már meglévő

65

Zárható vegyszertároló Szeméttároló Bábkészítő műhelyterem tanulók létszámának (rajz szaktanterem I.) A jelenleg nincs ilyen tanszak figyelembevételével 1 db Munkaasztal, szék Műhelyenként 1 db Szárító és tároló állvány Műhelyenként 1 db Vízcsap (falikút) Műhelyenként 1 db Szabóasztal Iskolánként 1 db Agyagos láda Műhelyenként 1 db Díszlet- és bábtartó állvány Műhelyenként 1 db Rezsó 4 tanulónként 1 db Mintázóállvány műhelyenként 1 db Varrógép műhelyenként 1 db Vasaló, vasalódeszka a tanulók létszámának Mintázó és faragóeszközök figyelembevételével műhelyenként 1 db Zárható vegyszertároló műhelyenként 1 db Szeméttároló Kézműves műhelyterem A tanulók létszámának (rajz szaktanterem II.): figyelembevételével 1 db Munkaasztal, szék

Átalakítás alatt Már meglévő

Szárító, tároló állvány Vízcsap (falikút) Agyagosláda Rezsó Mintázókorong, asztalikorong Varrógép Vasaló, vasalódeszka

Műhelyenként 1 db Iskolánként 1 db Műhelyenként 1 db 2 tanulónként 1 db műhelyenként 1 db műhelyenként 1 db tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Szövőállvány vagy tanulók létszámának szövőkeret figyelembevételével 1 db tanulók létszámának Festékező eszközök figyelembevételével 1 db műhelyenként 1 db Kézműves kéziszerszámok műhelyenként 1 db

Már meglévő Már meglévő Már meglévő Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt

Zárható vegyszertároló Szeméttároló

Tervezés alatt Már meglévő

Számítógépterem: Számítógépasztal, szék Nevelői asztal, szék Zárt szekrény Tábla

A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db

Már meglévő

Már meglévő Már meglévő Tervezés alatt Már meglévő Tervezés alatt Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Átalakítás alatt Már meglévő

Már meglévő

Tervezés alatt Tervezés alatt Átalakítás alatt

Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő

66

Számítógép tartozékokkal Számítógép nyomtató Scanner szeméttároló

Tantermenként 4 db Iskolánként 2 db Iskolánként 1 db Tantermenként 1 db

D) Színművészet-bábművészet Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Helyiségek, tanterem A tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Előadóterem, próbaterem, A tanszakok és a tanulók gyakorlati műhelye számának figyelembevételével az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Jelmez, kellék és díszlettár Tanszakonként 1 db Előadóterem, próbaterem : Mozgatható dobogók Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Paravánok Egészalakos tükör Tantermenként 1 db Alapvető színpadi Előadótermenként 1 db világítástechnikai és hangtechnikai berendezés Előadótermenként 1 db Erősítők, hangfalak Egyszerű ritmus- és dallamhangszerek Báb és díszletkészítés gyakorlati műhelye : Tanulói munkaasztal 2 tanulónként 1 db Állítható magasságú, támla tanulók létszámának nélküli szék figyelembevételével 1 db Varrógép Műhelyenként 1 db Falikút Műhelyenként 1 db Tárolószekrények, ládák, Műhelyenként 2 db kosarak, polcok, bábtartó állvány Kéziszerszámok Tanulók létszámának figyelembevételével Zárható vegyszertároló Műhelyenként 1 db szeméttároló Műhelyenként 1 db

Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő

Megjegyzés Már meglévő

Már meglévő

Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Bővítés alatt

Már meglévő Már meglévő

Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő Már meglévő

Már meglévő Átalakítás alatt Már meglévő

67

1.10. A kapcsolattartás formái Az iskola nevelő-oktató munkájának eredményességét alapvetően meghatározza az iskola és a szülői ház kapcsolata. A szülő elképzelései, „igényei” alapján választ gyermekének iskolát. A jó kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében az iskola rendszeresen tájékoztatja a szülőket az iskolai élet eseményeiről. Lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők észrevételeiket, javaslataikat, kéréseiket, véleményüket az iskolával közölhessék. A jó együttműködéshez szükséges, hogy a szülő bizalommal fordulhasson a nevelőtestülethez. A szülők és az iskola kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az osztályvezetőknek, osztályfőnököknek a napközis nevelőknek és az iskolavezetésnek. 1.10.1. A kapcsolattartás szervezeti keretei a) Szülői értekezlet Iskolánkban évente két alkalommal központilag szervezett szülői értekezletet tartunk. Ezek levezetését az osztályfőnökök végzik. Az első szülői értekezleten a szülők a belépő tantárgyakat tanító nevelőkkel is megismerkedhetnek. Rendkívüli szülői értekezlet a tanév során az iskolavezetés, az osztályfőnök, a szaktanárok, valamint az osztály szülői munkaközössége kezdeményezésére hívható össze.

b) Fogadóórák Az iskola minden pedagógusa havi rendszerességgel (a hónap első hetében) fogadóórát tart. Időpontjáról és helyéről a tanév elején tájékoztatja a szülőket. Az igazgatói fogadónap minden hétfőn 14 - 1530-ig tart. A fogadó órák időpontjának meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a szülők havonta egyszer szervezett keretek között találkozhassanak az iskola pedagógusaival.

c) Osztályok szülői munkaközössége Az első szülői értekezleten a szülők megválasztják (újraválasztják) az osztály szülői munkaközösség vezetőségét, amely 2-3 tagból áll. Az SzMK vezetőség által képviselteti magát az osztály szülői közössége az iskolai szülői munkaközösségben, az ott elhangzottakról tájékoztatja a szülőtársait. d) Az iskolai szülői munkaközösség Tagjai az osztályok SzMK képviselői. A tagok maguk közül választanak elnököt és elnökhelyettest. Az iskolai SzMK szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az SzMK elnöke tanévenként megkapja az iskola éves programját. Az elnök a szülők, vagy a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben közvetlenül az iskola igazgatójához fordulhat.

68

e) Iskolaszék Az iskolaszék a fenntartó, a szülők és a nevelőtestület azonos számú képviselőjéből áll. Az iskolaszék céljait, feladatait, jogait, kötelességét az oktatási törvény 59-6061.§-a határozza meg. Az iskolaszék az SzMSz szerint működik. Az iskolaszék elnöke (szülői képviselő) a tanulókat, vagy nagyobb szülői közösséget érintő kérdésekben az iskola igazgatójához fordulhat. f) Alapítvány A szülők önkéntes anyagi támogatást az iskolai alapítványon keresztül nyújthatnak. A Gyakorlóiskola Szenes Adolf Alapítványa iskolánk pedagógiai tevékenységét és tanulóit hivatott támogatni. A befolyt összegek felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt, melynek tagjai között szülők is vannak. 1.10.2. A kapcsolattartás módja a) Írásos formák - Tájékoztatás a tanév rendjéről, eseményeiről. A tanév elején a szülők tájékoztatót kapnak a tanév rendjéről. A tanévi tájékoztatóba bekerülő információkról, időpontokról az iskola vezetése és pedagógusai döntenek a tanév indításakor. A tanév során Hírlevélben folyamatosan informáljuk a szülőket az iskolai élet aktuális eseményeiről. - Ellenőrző, Tájékoztató füzet. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről és magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A hiteles tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben a naplóban és az ellenőrzőben is megjelenjenek. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek és az elmarasztalások egyaránt belekerülhetnek.

- Hivatalos levél Ha az iskola szükségét látja, hivatalos (tértivevényes) levélben szülőhöz.

fordulhat a

- Iskolai faliújság Az iskola főbejáratánál, valamint a diákönkormányzati szoba melletti faliújságokon, plakátok hívják fel a diákság és a szülők figyelmét az aktualitásokra. b) Egyéb kapcsolattartási formák Sürgős esetekben a kapcsolatfelvétel telefonon (elektronikus úton) is történhet. Ha az osztályfőnök, osztályvezető indokoltnak látja családlátogatást tehet a tanuló érdekében.

69

Az osztályok által és az iskolában szervezett nem tanórai események, rendezvények (klubdélután, farsang, fabatkavásár, ünnepélyek stb.) nyitottak, ezeken a szülők részt vehetnek.

70

2. Egészségnevelési program „AZ EMBER ÉLETÉBEN HÁROM FÖLDI KINCS VAN: A TUDÁS, AZ EGÉSZSÉG ÉS A SZERETET.” Greguss Pál

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, felelőtlen párkapcsolatok. A lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében készült el az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”. Ez a nemzeti egészségpolitikai stratégia. Célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához, az erőforrások és közösségek mozgósításához. Merít a nemzetközi tapasztalatokból, hiszen az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartájában megfogalmazott korszerű egészségfejlesztés főbb kulcsterületeit építette be.

2.1. Törvényi háttér 2.1.1.Nemzetközi stratégiák − Az Egészségügyi Világszervezet 1998-ban az elérhető legjobb egészségi állapotot, mint az alapvető emberi jogok egyikét határozza meg. − A Gyermek jogairól szóló egyezmény /1989. New York/ 6. cikke kimondja: Az Egyezményhez részes államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre.Az Egyezményben részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlődését. 24. cikk: Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi és gyógyító nevelésben

71

részesülhessen. Hazánk 1991-ben ratifikálta az Egyezményt. − Az Egészségügyi Világszervezet 2001-es elemzése a társadalmi és gazdasági fejlődés és az egészség összefüggéseiről a következőket állapítja meg:„Az egészség érdekében eszközölt hatékony beruházásoknak gyorsító, tovagyűrűző hatása van a gazdasági növekedésre és a társadalmi fejlődésre.” − Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaiban, mintegy 15 évvel ezelőtt jelent meg a mindennapi élet színtereiben való gondolkodás /iskola, munkahely stb./ elve. − Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartája meghatározza a korszerű egészségfejlesztés legfőbb elveit és kulcsterületeit. Ezek a következők: a) Az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése b) Az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása c) Közösségi cselekvés. d) Az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése. e) Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása. − Az Európa Tanács Bizottságának ajánlásai az egészségfejlesztés feladatairól és színtereiről is szólnak: a) (86) 14 számú ajánlás: „Az egészségügyi információk és az egészségnevelési stratégia fő célja az egészséges életmód támogatása, az egészséges környezet biztosítása és a veszélyeztető tényezők csökkentése.” b) (88) 7 számú ajánlása elvként kimondja, hogy az egészségnevelésre – a család központi szerepe mellett – a legmegfelelőbb struktúra az iskola, mivel azokat a korosztályokat csoportosítja, amelyek a legalkalmasabbak az egészséges magtartás tanulására. 2.1.2. Nemzeti stratégiák A nemzetközi egészségstratégiákban az egészséghez való jognak, mint alapvető emberi jognak megfogalmazása a Magyar Alkotmányban is helyet kap: − 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. − 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. − 70.§ 1. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezete védelmével valósítja meg. Az egészséghez való jog, mint alapvető emberi jog érvényesítésének mikéntjét a közoktatást, közegészségügyet szabályozó törvények a következő módon fogalmazzák meg.

72

− Az Egészségügyi törvény /1972/ 2 §-a alapelvként mondja ki a lakosság – benne a gyermekek – gyógyító, megelőző ellátását, a gyógyszerellátását, az egészséges életmódra nevelés prevenciós tevékenységét. − 13. §-a pedig kimondja, hogy: „A gyermekek és az ifjúság egészséges fejlődésének elősegítése érdekében a gondozó, nevelő-oktató munkában érvényesíteni kell a közegészségügyi követelményeket.” − Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló (1991.) törvény megszabja az egészségvédelemhez a végrehajtás szervezeti keretét, a gyermek egészséghez való jogának érvényesítését. − A Közoktatási törvény /1993. LXXIX/ 10. §-ban a gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei felsorolásában első helyre került az életbiztonság és az egészség védelme az iskolai körülmények között. Rendelkezik továbbá a törvény a mindennapos testmozgás bevezetéséről is. − A kerettanterv 2002-es bevezetése lehetőséget ad arra, hogy a 6. és 8. évfolyamon a 18 órás modultantárgy, az egészségtan keretében az egészségnevelés minden területével megismerkedjenek a tanulók tantárgyi keretben is. − Az Országgyűlés 46/2003. (IV.16.) OGY határozatában az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról döntött. A program prioritásai közé sorolja az ifjúság problémáit, az esélyegyenlőség megteremtésének kérdését, az egészséget támogató környezet kialakításának fontosságát. A megelőzés feladataiként pedig a következőket jelöli ki: a) a dohányzás visszaszorítása b) alkohol- és drogprevenció c) az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, élelmiszerbiztonság d) az aktív testmozgás elterjesztése e) a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása f) az egészséges fizikai környezet kialakítása. − A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”. − A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény 38. § − Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. NM rendelet − Az egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. NM rendelet − A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény.

2.2. Helyzetkép Tanulóink többsége jó szociális körülmények között él. A szülők zömében értelmiségi foglalkozásúak, értékrendjükben a tudás, gyerekeik tanulmányi eredménye előkelő helyet foglal el. Az iskolával szemben támasztott elvárásaik esetenként túlzóak.

73

2.2.2. Az egészségi állapot Az iskolai alkalmazottak egészségi állapotának vizsgálatát a törvényeknek megfelelően a SZTE üzemorvosa látja el. A gyerekek státuszvizsgálatát, rendszeres szűrését, a védőoltások beadását Dr. Szabó Ida és Dr. Prágai Ágnes iskolaorvosok, Militár Györgyné, Hutter Györgyné, Szekeres Józsefné védőnők közreműködésével végzik. Az iskolaorvosok a szükséges esetekben a megfelelő szakellátásra küldik tanulóinkat. A védőnők részt vesznek az iskolában történő egészségnevelésre irányuló tevékenységekben is. Az iskolafogászati szűrés minden évben teljes körűen történik. Kívánatos lenne ha a tanulási nehézségek és részképesség zavarok szűrésére már az első tanévben sor kerülne és így mód nyílna az időben történő korrekcióra. Erre képzett szakember van iskolánkban. Szűrővizsgálatok Az iskola-egészségügyi gondozási munkaterv az iskola-egészségügyről szóló 26/1997. (IX. 3. ) NM rendelet, valamint az 51/ 1997. (XII. 18. ) NM rendelet figyelembevételével készült. Szűrővizsgálatokra kötelezettek: Státusz vizsgálat: 1., 3., 5., 7. osztályosok. Érzékszervi szűrővizsgálatok: látásélesség vizsgálat: 2., 5., 7. osztályosok színlátás vizsgálat: 5. osztályosok hallásvizsgálat: 4.,7. osztályosok Golyva szűrés: 5., 7. osztályosok Mozgásszervi szűrővizsgálatok: 1., 3., 5., 7. osztályosok Vérnyomásmérés: 1., 3., 5., 7. osztályosok Obezitás szűrése: 1., 3., 5., 7. osztályosok Tisztasági vizsgálat: minden tanuló negyedévenként. Védőoltások: Di-Te: 6. osztályosok MMR: 6. osztályosok Hepatitis B: 8. osztályosok A szűrések eredményei alapján megállapítható, hogy viszonylag magas a mozgásszervi megbetegedések és a túlsúlyos gyermekek száma. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás fontosságának tudatosítása és lehetőségének megteremtése programunkban kiemelt feladatként kezelendő. Iskolánk tanulói között vannak allergiás, asztmás, cukorbeteg, szívbeteg és pszichés problémákkal küzdő gyerekek is. A mulasztási adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a hiányzások okai nem kizárólag az egészséggel – betegséggel összefüggőek. Minden körülményt mérlegelve is megállapítható, hogy az egy főre jutó 9,6 napos évi hiányzás meglehetősen magas.

74

2.2.3. Problémafeltárás A problémafeltárást a mellékletben található kérdőívvel, SWOT analízissel és kötetlen beszélgetésekkel végeztük. A kérdőívet kitöltötték: − az iskolaigazgató − a nevelésért felelős igazgatóhelyettes − az iskolai egészségfejlesztésért felelős tanár − az iskolai védőnők − az iskolaorvosok − az iskolaszék szülői tagjai − a gyermekvédelmi felelős − a szabadidő-szervező − az iskola leendő drogügyi koordinátora − a végzős évfolyamból három tanuló. Feltérképeztük a jelenlegi egészségnevelési tevékenységünk erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit és gátló tényezőit. A) Erősségek − hagyományok: erdei iskola (6. osztályban), nyári táborok, sítúrák, tanulmányi kirándulások, tantestületi kirándulások, bűnmegelőzési előadás (8. Osztályban), sportolási lehetőségek, „fabatka-vásár” − tanulóink sikeres szereplése tanulmányi- és sportversenyeken, énekkari minősítőkön és képzőművészeti pályázatokon − sok jól képzett, elhivatott pedagógus, innovatív képzés, kreativitás, jó képességű tanulók, ambiciózus szülők − az iskola jó „hírneve” − egészségtan-modul a 6. és a 8. osztályokban − az egészségtan szakos hallgatók mint „majdnem” kortárs csoport tevékenysége − az alsó tagozatos tanulók szüleinek szervezett tematikus szülői értekezletek − a pályázati lehetőségek kihasználásával drogprevenciós program működtetése B) Gyengeségek − − − − − − − − −

elavult, leromlott állapotú nyílászárók, bútorzat a felsős tantermek lehangoló állapota felszereltség, szemléltetőeszközök hiánya az iskola nem megfelelő tisztasága a nagy tanulói és tanári létszám miatt nehéz a közvetlen kapcsolattartás egységesség hiánya, következetlenség a házirend nem megfelelő betartatása néhány tanár kifogásolható munkafegyelme az iskola-egészségügyi szolgálat és a tanárok közötti kommunikáció hiánya

75

C) Lehetőségek − az iskolavezetés következetesebb ellenőrzésével a munkafegyelem javítása − további kollegák részvétele a szakmai továbbképzéseken − az iskola és a szülők kapcsolatának erősítése − a szülők bevonása közös programokba − tematikus szülői értekezletek szervezése a felső tagozatos tanulók szüleinek is − az iskola-egészségügyi szolgálat és a tanárok egészségfejlesztő tevékenységének összehangolása D) Veszélyek − rongálás, grafittik megjelenése − erőszak, kisebbek bántalmazása − dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás megjelenése a tanulók körében − elektronikus játék- és számítógép-függőség E) Gátló tényezők − szűkös anyagi lehetőségek − sportfelszerelések (korcsolya, sí, asztalitenisz) hiánya − a városi sportlétesítmények (uszoda, jégpálya ) drága belépődíjai.

2.3. Hitvallás, célok „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország.” Kodály Zoltán Boldog és hasznos embert nevelni: ez magába foglalja azt a felelősségteljes és ezerszálú munkát, amelyet intézményünk küldetéseként fogalmaztunk meg. Hisszük, hogy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre biztos tudás és emberi jövő építhető. Arra törekszünk, hogy tanítványainkat ezekre az értékekre támaszkodva minél jobban felkészítsük az életre, a rájuk váró feladatokra, a küzdelmekre, amelyek átszövik a társadalom minden szintjét. Hisszük, hogy lehet olyan légkört teremteni az iskolánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárok örömmel tanítanak. Célunk: egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevelő-oktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hogy tanulóink: − önmagukat (lehetőségeiket és korlátaikat) ismerjék − érdeklődésük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat − legyenek képesek az önművelésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra

76

− a tudás, a műveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen számukra a legfontosabb emberi érték − az életet, egészséget megbecsülő, környezetét védő, hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró felnőtt válhasson belőlük. 2.3.1. Hosszú távú célok Olyan egészségfejlesztő iskola (WHO), ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében: − minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését − együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen − kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak − olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 2.3.2. Középtávú célok − olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz − az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg − a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket − alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték − épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás − ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket − tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani − szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban − tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. 2.3.3. Rövid távú célok (a következő tanévre) A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy: − a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást − tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért

77

− váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a veszélyes élethelyzeteket Működő tevékenységek: − DADA program − Always-programban való részvétel (6. osztály) − Johnson & Johnson programban való részvétel (2. és 6. osztály) − szűrővizsgálatok − általános fizikai teherbíró képesség minősítése − egészségtan modul (6. és 8. osztály) − bűnmegelőzési program (8. osztály) − erdei iskola (6. osztály) − tematikus szülői értekezlet alsó tagozatban

2.4. Erőforrások 2.4.1. Tárgyi feltételek Iskolánk 75 éve épült Szeged belvárosában. Az épület kitűnő adottságokkal rendelkezik. (Tágas folyosók, optimális belmagasság, megfelelő nagyságú tantermek) A tanítást 40 oktatási célú helyiség, 20 tanári munkaszoba, 2 tornaterem, 1 tornaszoba, és 2 szabadtéri sportpálya szolgálja. A közelmúltban történt tetőjavítás a külső homlokzat, az ebédlő, a vécék és mosdók felújítása, valamint a villanyvezetékek és fényforrások cseréje kedvező változásokat hoztak életünkben. A nyílászárók – különösen az ablakok – rendkívül rossz állapotban vannak, javításuk (cseréjük) halaszthatatlan. A fűtés korszerűsítése is indokolt lenne, mert jelenlegi állapotában nem szabályozható. A termek hőmérséklete között nagy eltérések vannak, de általában a túlfűtés jellemző. A tantermekben a parketta kopott, csiszolni, lakkozni kellene. Az iskolabútorok korszerűbbre cserélése sem halasztható. Az iskola tisztasága nem megfelelő. Alapvető higiéniai feltétel lenne a mosdókban a WC-papír, a szappan és a kéztörlő. Az iskola eredetileg nem ilyen nagy létszám befogadására épült, ezért a jelenlegi zsúfoltság sok feszültség forrása. A tantermek, szertárak kihasználtsága még a délutáni órákban is közel 100 %-os. A teremhiány az egészségtanmodul tanítását is megnehezíti. A taneszközellátás átlagosnak mondható. A gyakorlóiskola jellegéből adódóan, ha rendelkeznénk a legkorszerűbb szemléltető eszközökkel. 2.4.2. Humán erőforrások Humán erőforrások alatt a képességeket, kompetenciákat, kapacitásokat, tudást, gyakorlatot, motivációt, energiát és elkötelezettséget értjük. Az egészségnevelésben résztvevők eltérő háttérrel, tudással, készségekkel, attitűddel rendelkeznek. Ennek ellenére a tevékenységben résztvevők valamennyien a jobb egészség elérésén, a hosszú távú célokban megfogalmazottak megvalósulásán dolgoznak. Az egészséget, mint elérendő és óvandó célt kell tanítani, attitűdformálással, életmód alakítással, és öntevékenységre serkentéssel. A

78

pedagógus saját egészsége - egészségmagatartása – a közösség számára minta. Életmóddal kapcsolatos példamutatással képes befolyásolni mások egészségmagatartását. A pedagógusokat az alkalmazandó módszerek és ismeretek szempontjából fel kell készíteni, rendszeresen továbbképezni. Képességeik és ismereteik folyamatos fejlesztéséről gondoskodni kell. 2.4.2.1. Belső erőforrások Jelenleg iskolánk öt tanára rendelkezik mentálhigiénés, egészségfejlesztő végzettséggel. Tizenegyen szereztek tanúsítványt különféle akkreditált egészségnevelési programokon. Belső erőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetés

Támogatja az egészségnevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Ösztönző rendszert dolgoz ki, anyagi forrásokat teremt. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségügyi tartalmakat. Programok szervezői, résztvevői, segítői. Évfolyamokra lebontva az egészségneveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása Segíti és koordinálja a program megvalósítását, pályázatokat ír, kapcsolatokat teremt a külső támogatókkal Egészséggel kapcsolatos programok, drogprevenció tervezése szervezése. A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segítése Segítik a tanárok munkáját az egészségmegőrzésben (elsősegélynyújtás, betegápolás

Hiteles személyiségek a pedagógusok, diákok számára. Kreativitás, nyitottság, hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok

Osztályfőnökök

Diákönkormányzatot segítő tanár

Egészségnevelő (drogügyi koordinátor) Gyermekvédelmi felelős

Iskolaorvos, védőnők

Adminisztratív és technikai dolgozók

Támogatják a tanári munkát, a programok hátterének és tárgyi feltételeinek

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata az egészségnevelés.

Az aktualitások azonnali „kibeszélése” osztályközösségi szinten Napi kapcsolat a diákokkal

Szakmai kompetencia

Szaktudás, elkötelezettség, empátia Szakmai kompetencia

79

Diákok

Szülők

biztosításával A tervezett éves programban vesznek részt (tevékeny szerepvállalás önálló munkák és kezdeményezések. Előadások tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása,

Valamennyi diák érintett a programokban

Tevékeny részvétel programokban.

2.4.2.2. Külső segítők. Partnerkapcsolatok − Gyermekjóléti szolgálat − az önkormányzat illetékes szakirodái − ÁNTSZ − drogambulancia − rendészeti szervek − Egészségvirág Egyesület 2.4.3. Anyagi erőforrások a) Saját erőforrások: − − − − −

normatív támogatás sport támogatás Szenes Adolf alapítvány iskolai rendezvények bevétele papírgyűjtés bevétele

b) Külső erőforrások: − pályázatok − szponzorok

2.5. A szakmai (cselekvési) program „Az utat meg lehet mutatni, De menni mindenkinek magának kell.” Bajza József Az egészség az élethez szükséges „erőforrás”, ezért az egészségnevelés szerves részét kell, hogy alkossa az életre való felkészítésnek. Az iskola olyan elsődleges színtér, ahol kedvező lehetőségek kínálkoznak az egészségtámogató magatartási szokások kialakítására. Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg:

a

80

•

•

•

az egészségnevelési tanterv -a tanított „tananyag” és azok a különféle megközelítései amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek legeredményesebben a „rejtett tanterv” segítségével érhető el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást.

2.5.1. Alapelvek „Az élet meghosszabbításának a titka, hogy meg ne rövidítsük.” Móra Ferenc 2.5.1.1. Etikai alapelvek Az egészségnevelés értékítéleteken, világképen alapul. A tanulók szabadon választott viselkedését, attitűdjét szeretnénk pozitív irányban befolyásolni, ezért a négy etikai alapelvet figyelembe kell vennünk. − Az autonómia tiszteletének elve: Autonóm az az ember, aki korlátozások nélkül, minden kényszertől mentesen, szabadon képes mérlegelni alternatívák között és ennek megfelelően képes cselekedni. Az egyén autonóm döntései, tettei nem korlátozhatók mindaddig, míg mások autonómiáját nem sértik. − Ne árts! elve: A lehetséges előnyöket és hátrányokat mindig mérlegelni, elemezni, értékelni kell, s csak a kedvező előny – hátrány programokba szabad belekezdeni. − Jótékonyság, hasznosság elve: A lehetséges alternatívák közül mindig azt kell választani, amely a maximális haszon-kár arányt eredményezi. (Ezt az elvet alkalmazzuk olyan morális konfliktusok esetén, amikor két értékrend ütközik.) − Az igazságosság elve: Kulcsfontosságú alapelv, melynek célja a szociális igazságosság és az esélyegyenlőség biztosítása. 2.5.1.2.1. Pedagógiai alapelvek − Általános elvként fogalmazódik meg, hogy az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása. − Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükből fakadó erővel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket.

81

− Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket. Pedagógiai programunkban alapelvként fogalmazódik meg, hogy: − Megfelelő módszerekkel, pozitív pedagógiai attitűddel minden gyermeknek esélyt kell adni ahhoz, hogy azzá válhasson, amivé lehet; − Olyan szokások és normák kialakítását, interiorizálását kell a nevelési hatásokkal elősegíteni, amelyek az egészséges életvitel, a közösségi értékrend, a társas kapcsolatok és kommunikáció alapjait biztosítják. Egészségnevelési programunk alapelve, hogy: Csak akkor tudunk célirányosan tervezni, ha alaposan megismerjük tanítványainkat és azokat a feltételeket, amelyeket befolyásolni, változtatni kívánunk. 2.5.2. Értékek Az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be: a) Egyrészt hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez; b) Másrészt elősegíti az egyén fejlődését. A Nemzeti Program kidolgozását három alapvető érték vezérelte: a) az egészség alapvető emberi jog b) az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás c) az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. A pedagógiai programban a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. Az egyik legfontosabb emberi érték az egyén konstruktív életvezetése, a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák, tevékenységformák ösztönzése, megerősítése és ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások visszaszorítása, leépítése. Az általunk kiemelt értékek: - kreativitás, munka - szellemi képességek, tudás - kíváncsiság - lelki erő - élet - egészség - szeretet - szépség - szabadság - nyitottság az újra - rugalmasság - leleményesség - tolerancia - autonómia - önelfogadás, önértékelés

82

-

kooperáció másokkal együttműködési készség akaraterő önuralom.

Az iskolai értékszocializációs folyamat nélkülözhetetlen irányítója a pedagógus, aki példamutatásával is tudatosítja az egészség-érték fogalmát a tanulókban és a szülőkben egyaránt. A család, mint háttértényező, jelentős módon befolyásolja az iskolában folyó egészségnevelő munkát. Ha az egészség otthon nem érték, akkor a gyerek számára is nehéz lesz annak értékként való elfogadása. Ezért az egészségnevelési program lényeges eleme a szülőkkel való együttműködés. 2.5.3. Témakörök 2.5.3.1. A személyi higiéné A személyi higiéné kisgyermekkortól kezdve a családban alakul ki. Ennek szükségletét erősítjük tovább az iskolában. Aki igényes a tisztaságra az fontosnak tartja az egészséget is. A személyi higiénia a tisztaság egészségünkben betöltött fontosságának tudatosítása. A megfelelő tisztálkodás – mosakodás, fürdés, hajmosás, kéz- és körömápolás, fésülködés, tiszta alsó- és felsőruha, saját ivópohár és törülköző – ismereteinek alkalmazása, gyakorlása. A környezethigiénia egészségügyi követelményeinek biztosítása. 2.5.3.2.Táplálkozás A táplálkozás hibái arányaiban helytelen táplálkozás, hiányállapotok vagy túltáplálás formájában jelentkezhetnek. A helyes táplálkozás az egyik legfontosabb eszköz az optimális testi és szellemi fejlődés biztosításához, az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez. A kialakult, berögződött szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. A tudatos és helyes táplálkozás kialakítása erősíti a szervezet védekezőrendszerét, az immunrendszert, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. Célok: - tantárgyközi kapcsolat fejlesztése, megerősítése - valósuljon meg együttműködés diák, szülő és pedagógus között - legyen igényük a gyerekeknek az egészséges táplálkozásra és életmódra - büfé választéka feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak - iskolai étkeztetés feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak - a már működő egészséggel kapcsolatos programok továbbvitele A) Tanórai keretek Alsó tagozat Az egészséges táplálkozás témakörét alsó tagozatban elsősorban természetismeret órákon tananyagba beépítve, a napközis foglalkozásokkal kiegészítve lehet megvalósítani. Matematika órák lehetőséget teremtenek a szöveges feladatokon

83

keresztül számítások elvégzésére. A kívánt magatartásformák kialakításához erős érzelmi kötődést kell létrehozni, melyre jó lehetőséget teremtenek a magyar nyelv és irodalom órák. Költők és írók alkotásaikon keresztül személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Gyümölcsök, zöldségek rajzolása és festése jó lehetőséget teremt az egészséges ételek megismerésére. A technika és életvitel órákon a természetes anyagok felhasználásával tovább mélyíthetjük ismereteiket. Felső tagozat - az osztályfőnöki órákba kötelezően beépített 10 egészségnevelési óra: - egészségtan tantárgy 6. és 8. évfolyamon B) Tanórán kívüli keret - Erdei iskola: 6. évfolyamon. - Nyári táborok - Egészségnap az iskolában minden tanuló részvételével (ételkóstoló, ételkészítés, asztalterítési verseny, étkezési szabályok versenye, plakátkészítés, vásárlási technikák) - Iskolai büfé kínálatának bővítése több egészséges étellel, itallal - Iskolai étkeztetésben több zöldség és gyümölcs lenne kívánatos. 2.5.3.3. Testi nevelés (mindennapos testmozgás) A testnevelés és sport műveltségi területe az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves része. A testkultúra eszközei - a testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek – valamint egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A műveltségi terület más műveltségi területekkel összhangban ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki az ember biológiai, pszichikai természetéről. Összhangot teremt az egyéni tevékenység és az életmód között. A higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt ki az egészség megőrzésére és fenntartására. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető viselkedési sémák alkalmazását segíti elő. Igényt kelt az esztétikus, szép test, a helyes testtartás kialakítására és fenntartására, az önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos önkifejezésre. Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. A testnevelés tantárgy célja: a különböző mozgásanyagokon keresztül a teljes személyiség fejlesztése testi-lelki összhangban az életkori sajátosságokkal.

84

•

Általános célok: - egész életen át tartó, az életmódba beépülő testkulturális tevékenységprofil kialakítása és a kreativitásnak is teret biztosító pszichomotorikus cselekvőképes tudás megalapozása - az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére - pozitív életszemléletű egyének fejlesztése, aki saját és mások egészségét értéknek tekinti - az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiség fejlesztése - az egészséges testi fejlődés elősegítése - az edzettség fokozása, mely megfelelő módon előkészíti az egyént a munkavégzésre - a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő gyakorlatok elsajátítása, melyek nagyban hozzájárulnak a mozgáskultúra fejlődéséhez - minden életkorban terjedjen ki a motoros-, az értelmi-, érzelmi- és akarati személyiség sokoldalú fejlesztésre mozgásanyagával. • Konkrét célok: - a motoros képességek fejlesztése - rendelkezzenek megfelelő állóképességgel az adott életkori szakaszban - rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel az egészségről és annak fontosságáról, lehetséges megőrzéséről - szerezzenek alapvető ismereteket a testedzésről és különféle módszerekről - legyenek tisztában saját életkoruknak megfelelő testideál elérésének módszereivel. A testnevelés tantárgy feladatai (a célok eléréséhez szükséges tennivalók) − A testnevelés műveltségtartalma a testkultúra értékei, melyek a tanulók általános műveltségét teszik teljessé. − Az életmód megalapozó és életmód formáló tevékenységek felvázolása és/vagy bemutatása. − Az egészséges életmódra való felkészülés szorosan kapcsolódik más műveltségi területek tantárgyi anyagához. − Megfelelő edzettségi szint elérése, mely elősegíti a munkavégzésre való alkalmasságot. Az iskola pedagógiai célkitűzése a testnevelés tantárgyon belül, hogy biztosítsa tanulói számára az egészséges testi fejlődéshez szükséges mozgást, valamint egyenletesen fejlessze a testi képességeket hozzájárulva a pozitív én-kép és a megfelelő fizikai és lelki kondíció kialakulásához. A higiéniai szokások

85

kialakítása, az ellenálló képesség, az edzettség fejlesztése, a váz- és izomrendszer ortopédiai elváltozásainak megelőzése, ellensúlyozása. A sport- és mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó legyen. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészségkészlet megszerzése. A személyiség fejlesztése nyilvánuljon meg a félelem leküzdésében, a szabályok betartásában, összpontosításban, a nehézségek leküzdésében, a kudarc tűrésben, a természet szeretetében és a környezetkímélő magatartásban. Szórakozást és örömkeltést, valamint a versenyzési vágy kiélését biztosító legyen az iskolai testnevelés. A megtanult testkulturális tevékenységek ellenőrzött versenyhelyzetekben való alkalmazása, az iskolai, városi, megyei vagy országos bajnoki rendszerekben való részvétel. A tantárgy értékei: a testnevelés egyenrangú más műveltségi területekkel. A testkultúrára vonatkozó képességek és készségek fejlesztése hagyományokon alapul, valamint az általános- és speciális mozgáskultúra megismerésén és elsajátításán keresztül valósul meg. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztése a mozgásműveltség és egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti. tantárgy pedagógiai szempontok. Tananyag és a helyi sajátosságok kiegészítése Az alapozó szakaszban a testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel kisiskolásainkat, amely későbbi cselekvési biztonságukat és rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására és motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Követelmények (minimum- és optimum követelmények) - Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle mozgástevékenységekben. - Meglévő mozgáskészletét bővítse, elemi tevékenységi szinten ismerkedjen meg új mozgáselemekkel. - A feladatok sokféleségével szerezzen személyes tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált és váljon belső igényévé saját képességeinek önálló fejlesztésére. A továbbhaladás feltételei - A tanuló ismerje, értse a vezényszavakat, és hajtsa végre a rendgyakorlatokat. - Kövesse az alapvető gimnasztikai alapformákra épülő, egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat. - Tudjon elfogadhatóan rajtolni, futni, ugrani és dobni. - Tudjon megfelelő kísérleteket bemutatni a kúszás, a mászás, a támasz és a függés feladatainak teljesítése során.

86

-

A torna (jellegű) gyakorlatokat hajtsa végre kis segítséggel, biztonságosan és szép testtartással. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban.

A testnevelés célja az 5–8. évfolyamon: szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani és az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik. Támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségét, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra.

Követelmények - Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle mozgástevékenységekben. - Meglévő mozgáskészletét bővítse, elemi tevékenységi szinten ismerkedjen meg új mozgáselemekkel. - A feladatok sokféleségével, új és új feladatmegoldásokkal találkozva szerezzen személyes tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált a tanulás, váljon belső igényévé saját képességeinek önálló fejlesztése. A továbbhaladás feltételei - A tanuló értse az utasításokat, hajtsa végre a tanult rendgyakorlatokat az óraszervezés megkívánta formában. - Legyen jártas a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. - Vegyen részt aktívan a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. - Legyen alapvető jártassága az atlétikai és tornamozgásokban. - Tudja uralni saját testét a támasz- és függésgyakorlatokban. - A tanult tornagyakorlatokat hajtsa végre biztonságosan. - A tanult atlétikai mozgásokat tudja összerendezetten végrehajtani. - Tudja alkalmazni a labdajátékokban tanult technikai elemeket. - Kapcsolódjon be aktívan a választott sportjátékba. - Ismerjen néhány önvédelmi fogást, vállalja fel a test-test elleni küzdelmet. - Szerezze meg a vízbiztonságot, tudjon leúszni egy meghatározott távolságot.

87

A továbbhaladás feltételei a 8. évfolyam végén: - A tanuló hajtsa végre fegyelmezetten az alaki gyakorlatok kapott utasításait. - Ismerje a sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok élettani hatásait, és tudja e gyakorlatokat végrehajtani életkorának megfelelő szinten. - Tudjon bemutatni összerendezett, önmagához mérten javuló eredményességű atlétikai mozgásokat. - Végezze a tornagyakorlatokat biztonságosan, törekedjen a helyes testtartásra. - Birtokolja az alapvető labdakezelési ismereteket, és tudjon alkalmazkodni a játékhelyzetekhez. - Ismerje az önvédelem alapjait, tudjon sportszerűen küzdeni. - Törekedjen teljesítményre a tanult úszásnem(ek)ben. A helyi sajátosságok kiegészítése Az iskolai élet színesítése érdekében a következő programokat biztosítja az iskola a hagyományain alapulva: - Erdei iskola a tanítási idő alatt (5 nap bentlakásos tábor egy-két osztály részére a felső tagozaton). - Síelési lehetőség két sí táborban (5-6 nap bentlakásos külföldön – Szlovákiában 80 fő részére alsó és felső tagozaton egyaránt). - Nyári turisztikai erdei tábor (6 nap bentlakásos sátorozás 40-50 fő részére alsó és felső tagozaton egyaránt). - Kerékpártúrák szervezése az őszi és tavaszi időszakban (1 nap, két osztály részére felső tagozaton havonta és az időjárás függvényében). - Korcsolyázás a városi műjégpályán téli időszakban (a délutáni testnevelés órák keretében a felső tagozat számára). - Kondi úszás a városi Sportuszodában (a május júniusi időszakban a 8.osztály részére). - Sportági foglalkozások gyermek torna fiú és leány, kosárlabda fiú, futball fiú (alsó- és felső tagozat számára a tanítási idő alatt). - Sportnap évente 1 nap (alsó- és felső tagozat számára a tanítási idő alatt). 2.5.3.4. Lelki egészség, személyiségfejlesztés Cél: -

-

boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit és lehetőségeit kihasználó reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni törekedjenek a lélek és a test harmóniájára ismerjék önmagukat (korlátaikat és lehetőségeiket) ismerjék társaikat tájékozódjanak környezetükben megbizonyosodjanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről

88

-

felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit legyenek képesek megújulásra, önművelésre felvértezni őket az életre, azaz a felmerülő nehézségeket, ne problémaként, hanem megoldandó feladatként kezeljék törekedjenek mindig a toleranciára, empátiára képességeik, érdeklődésük vezérelje továbbtanulásukat.

Alsó tagozat Alsó tagozatban a tanító egész személyisége hat a gyerekek lelkére. Az első pillanattól kezdve fontos a nyugodt, szeretetteljes és bátorító légkör, amely biztonságot ad az iskolába kerülő kisgyermekek számára. Minden órán lehetőség nyílik a nevelési feladatokon keresztül a gyermekek személyiségének fejlesztésére. A témák tematikusan beilleszthetők a napközis foglalkozásokba és a szakórákba. Életkoronként egymásra épülnek a foglalkozások anyagai. Témakörök: - Önismeret - Én és helyem a környezetemben - Egészséges és biztonságos élet - Veszélyeztető tényezők - Óvd, védd magad! Felső tagozat Felső tagozatban elsősorban az osztályfőnöki órák keretében valósítható meg ez a feladat, kiegészítve a többi tárgyban rejlő lehetőségekkel. Minden tanítási óra hozzájárul önértékelésük, személyiségük fejlődéséhez. Az osztályfőnöknek meghatározó szerepe van. Oktató-nevelő munkánk alapelvei közé tartozik: a bizalom, a megértés, a következetesség és a tanulók személyisége iránti tisztelet. Éppen ezért nevelési programunkban egyre általánosabb az aktív, interaktív és cselekedtető módszer. Ezek az ismeretszerzési formák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósíthatók. A gyerekekkel a gyerekekért, a jövőjükért folytatott tevékenységünket át kell szőnie a munkánkba vetett hitnek az élet, az emberek szeretetének. Küldetésünk, hogy a ránk bízott gyerekek életében, céljaiban a pozitív gondolkodásmód, s egy erre épülő jövőkép alakuljon ki. Erős önbizalomra és annak hitére kell nevelnünk, hogy az ember minden jóra képes. 2.5.3.5. Családi életre nevelés, szexuális nevelés Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a szexualitás, mint az egyik alapvető emberi érzés, amivel helyesen kell élni. A szexualitás sikertelen kordában tartása sok bajnak és gondnak a forrása, ezért ismerni kell veszélyeit, hogy meg tudják védeni magukat. A szexualitás nem kizárólag egészségügyi téma, a család és az iskola segítsége is nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott szexualitás elfogadásában. Cél -

a pozitív családmodellek legyenek az irányadók ismerjék a családi szerepeket

89

-

ismerjék meg korosztályuknak megfelelően a családtervezési lehetőségeket - ismerjék testük változásait - legyenek tisztában a korai szexuális élet hátrányaival - tudják, hogy hová fordulhatnak nemi élettel kapcsolatos kérdéseikkel - nemi identitás kialakítása - legyen természetes a mindennapi tisztálkodás és a napi többszöri fogmosás - tudjanak nemet mondani idegenek csábításaira - ne legyen meghatározó a médiából szerzett felszínes információ a szexualitással kapcsolatban Az értéket reprezentáló család a gyermekek nevelésének legkedvezőbb színtere. A harmonikus családi légkörben tud a gyermek kiteljesedni. Az iskolában azért szükséges a családi modellekkel, szerepekkel foglalkozni, mert egyre kevesebb az otthoni pozitív minta, hiszen évről évre emelkedik a válások száma és egyre több a csonka vagy formálisan teljes család. Az oktatási intézmény egyre nagyobb hiánypótló szerepet tölt be, azonban a férfi modellről így sem tudnak elegendő mintát venni a gyerekek, mert a tantestületben kevés a férfi. Felméréseink kimutatták, hogy tinédzser korban a gyerekek a legtöbb információt a médiából és a barátoktól szerzik. Fontos, hogy ne érezzék magukat kirekesztettnek, az iskolában keressenek elsősorban barátokat, így hatni tudunk pozitív értékrendjük, önértékelésük megerősödésére. A szoros iskolai barátságok megelőzhetik, hogy a negatív mintákkal szolgáló társaságok (banda) magával ragadják tanulóinkat. Érdeklődésük felkeltése és fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltése elősegíti a pozitív értékeket képviselő barátok, közösségek megválasztását. Alsó és felső tagozatban meghatározók a tanórán kívüli foglalkozások, ahol megismerhetik egymást, kialakulhatnak barátságok, társaságok. Kiemelkednek a nyári táborok, amelyekben azonos érdeklődésük hozza össze a gyerekeket, a különböző sport és művészeti foglalkozások, illetve az erdei iskola, ahol a tanulás kötetlenebb formája továbberősítheti a kapcsolatokat. 2.5.3.6. Drogprevenció A nehéz gyermekkor, a szülők hiánya, a gyermekkori viselkedészavarok, a gyermekkorban szenvedett lelki sérülések, az önértékelés zavara, a tanulási zavarok, a kommunikációs zavarok mind-mind veszélyeztető tényező a szenvedélyek kialakulásában. A pozitív énkép kialakítása, a pozitív értékek keresése megtanítja a gyerekeket arra, hogy felismerjék, az ember nem más, mint amivé önmagát teszi. A helyes önismeret vezet el a „nem” kimondásához. Az elmúlt évtizedben a kábítószer-probléma sokkal súlyosabbá és komplexebbé vált, mint bármikor. Statisztikai adatok is alátámasztják, hogy városunkban is jelentős a drogprobléma. Megjelent az összes „lágy” és „kemény” drog, amelyekkel a gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba. A szenvedélybetegségek már nem csak a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra korlátozódik. Iskolánkban is tudomásunk van internetfüggő szülőkről és gyerekekről.

90

2.5.3.7. Helyzetelemzés Felméréseinkből kiderült, hogy a 8. osztályosok közül vannak, akik rendszeresen diszkóba, járnak hétvégenként. E korosztály többsége már kipróbálta a legális drogokat (alkohol, cigaretta), sőt vannak, akik rendszeresen dohányoznak. Ismereteik vannak a drogokról, de azok nagyon hiányosak, éppen ezért nem érzékelik annak veszélyét. Ezért szükségesnek tartjuk a primer prevenciót. Fontossá vált az iskola szerepe a témával kapcsolatban, mert a biztos családi hátteret sem találjuk meg minden tanulónál. Sok esetben a szülők is problémákkal küszködnek, amely gondok rávetítődnek a gyerekek magatartására, sok a szorongó, vagy éppen nyugtalan, agresszív tanuló. Tapasztalatunk szerint a gyerekek szabadidős tevékenységeit nem minden szülő ellenőrzi kellőképpen. A mellékelt kérdőív kitöltésével az volt a célunk, hogy a 8. osztályos tanulók alkohol, kábítószer fogyasztásával kapcsolatban feltérképezzük ismereteiket, szokásaikat. A fogyasztási profilok mellett vizsgáltuk, hogy milyen gyakorisággal próbálták már ki a különböző szereket és milyen a beállítódásuk az adott szerekkel. A vizsgálatunk nem volt teljes körű, a kérdőívet a 8. osztályos tanulóknak közel fele (8. b és 8. d) töltötte ki. Az adatfeldolgozás során szerzett tapasztalatokat a következő grafikonok ábrázolják.

A dohányzás kipróbálásának fokozatai

Még nem próbáltam 47,7% 15,9%

8,0%

Egyszer próbáltam 26,1% 47,7%

26,1%

Alkalmanként (heti 1-2 alkalom) 15,9% Rendszeresen (naponta) 8,0%

91

100,00

92,45

92,45

93,18

90,00

77,27 80,00

62,50 70,00

60,23

60,00 %

52,27 47,73

50,00 40,00 30,00

20,45

20,00 10,00

Altatók

Szipuzás

Exstasy

Kokain

Crack

Amfetaminok

LSD

Marihuana, hasis

Nyugtatók

0,00

Kábítószerek ismerete (% -ban)

A kábítószerekre vonatkozó ismereteiket a fiatalok részben saját tapasztalataik alapján, részben barátaik, ismerőseik, a különböző könyv és filmélményeik, televíziós híradások, esetleg a felvilágosító előadások útján szerezhetik. A kábítószer használat – annak tiltott volta miatt – nehezen mérhető. Feltételezhető, hogy a diákok félelmeik által vezérelve néhány esetben eltitkolják a valós adatokat annak ellenére is, hogy a felmérés teljes névtelenséget biztosít a számukra. Így a tapasztalatok alapján fel kell tételeznünk, hogy a bevallott kipróbálás, fogyasztás a valóságos használatnak csak a legalsó szintjét jelentheti, még akkor is, ha az adatokat több kérdés kontextusában értelmezzük. A kábítószer kipróbálásának gondolatával a vizsgálatban részt vett gyerekek még kevésbé foglalkoznak, a tanulók mintegy 94,3%-a nem próbálta ki a kábítószert saját bevallása szerint. Figyelemre méltó, hogy a barátok és az egyéb személyek százalékos megoszlása azonos értéket mutat, tehát teljesen mindegy, hogy kitől kapta a szert. Általános tapasztalat, hogy egy probléma kapcsán a társadalmi méretekben való gondolkodás igen nagy nehézséget jelent a fiatalok számára. Így nem meglepő, hogy a diákok jelentős hányada értetlenül állt „a kábítószer terjedésének megakadályozásában milyen hatékony eszközöket lehetne bevonni?” – kérdés előtt.

92

2,30% 1,10% 2,30%

Nem próbálta 94,30% Baráttól kapta 2,30% Rokontól kapta 1,10% Egyéb személytől 2,30%

94,30%

A kábítószert kipróbálók és beszerzési forrásaik

2.5.3.8. Célok Drogprevenció, a drogokkal kapcsolatos alapvető információk megismertetése, attitűdformálás és az életvezetési készségek fejlesztése. A droghasználat kialakulását gátló tényezők erősítése: biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer kialakítása, érzelmi támasz nyújtása, kortárs hatások erősítése, amelyek gátolják a drogok kipróbálását és támogatják az iskolai, sportbeli , vagy művészi előrehaladást, mint a kortárs csoporton belüli népszerűség forrását. A tanulók legyenek tisztában a legális és illegális drogok okozta veszélyekkel. Pozitív üzenet megfogalmazása, az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá, csökkenjen a drogokat kipróbálók száma. Az iskola komplex egészségfejlesztő tevékenységének eredményeképpen csökkenjenek az ártó tényezők (droghívó szignálok) és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások. A drogmentesek megóvása. A célok eléréséhez alapkövetelmény a szervezettség és a szakmai alaposságra épülő tervezettség. Ezért a programot be kell építeni a tanmenetbe. 2.5.3.9. Feladatok a) helyzetelemzés - szülők: a problémák feltérképezése, az igények felmérése - diákok: ismeretszint felmérés, attitűdvizsgálat - tanárok: ismeretszint felmérése; részprogramok szervezése; egyre több pedagógus (elsősorban osztályfőnökök) bevonása a képzési, továbbképzési folyamatba - egészségügyi szervek: kapcsolatfelvétel, információgyűjtés, kapcsolattartás - rendészeti szervek: DADA; tájékoztatás

93

b) a pozitív irányú személyiségfejlesztés lehetőségeinek biztosítása - a konfliktuskezelés szeren kívüli lehetőségeinek megismertetése, a konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, az agresszió helyes kezelése, visszaszorítása - pozitív életvezetési munkák bemutatása - a tanulók pozitív irányú aktivitásának kiaknázása; a szabadidő értelmes eltöltéséhez lehetőségek biztosítása - az őszinteség légkörének megteremtése (maximális tapintat a pedagógus részéről, támogató odafordulás, empatikus magatartás, előítélet-mentesség) - nyíltság, a problémák felvállalása a kiútkeresés érdekében - következetesség (szülő és pedagógus részéről egyaránt) az egységes iskolai értékrendszer és követelményrendszer kialakításával, közvetítésével - a „nem”-et mondás vállalásának megtanítása - a társtalanság, a magány (társas magány) feloldása - a teljesítménygondok enyhítése a tanulási motiváció kialakításával; szinten tartásával; a mindennapi sikerélmény biztosítása; a tanulási problémák kiszűrése, csökkentése (felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások szakemberek – fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichopedagógus stb. – bevonása) - fokozott odafigyelés a leginkább veszélyeztetett életkorú csoportokban (feltűnő személyiségmódosulások esetén az azonnali szükséges beavatkozás kezdeményezése) c) a jogi szabályozás megismertetése, estleges változásainak nyomon követése d) széleskörű összefogás – átgondolt kapcsolatkiépítés, az együttműködés folyamatosságának megvalósítása - együttműködő iskolavezetés - együttműködő és öntevékeny tanári kar - az iskola szervezeteinek (SZMK, Iskolaszék, DÖK, szakmai munkaközösségek) bevonása a preventív munkába - a segítő hálózat bevonása e) rendszeres továbbképzések biztosítása (lehetőség szerint az osztályfőnökök mindegyike vegyen részt szakirányú képzésen, mentálhigiénés tanfolyamon) f) folyamatos hatékonyságvizsgálat 2.5.3.10. Szereplők Diákok Tanárok Szakmai tapasztalatukkal az ismeretek közvetítésével a felvilágosító munkában vesznek részt. Fontos feladat a problémakezelési módszereik és a problémaérzékenységük fejlesztése. Drogügyi koordinátor, aki megfelelő témaérzékenysége és képesítése okán a témát feladatául kapja és tevékenységéért díjazásban részesül. Feladata az iskolai

94

kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, a megfelelő a megfelelő információ biztosítása a tanárok, a diákok és a szülők felé. Ő tartja a kapcsolatot az iskolán kívüli segítő szervezetekkel is. Iskolai drogmegelőzési csoport létrehozása. Tagjai: nevelési igazgatóhelyettes, drogügyi koordinátor, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, diákönkormányzat vezetője, szabadidő-szervező és gyermekvédelmi felelős. Szülők (család) A felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként váljanak partnerré a szülők a drogprevencióban. A szülők véleményének megismerésére a kérdőíves módszeren kívül a szülői értekezleteken és a fogadóórákon történő beszélgetések a legalkalmasabbak. Iskolaszék (szülői munkaközösség) Képezzen hidat az iskola és a szülők között. Ennek érdekében az egészségfejlesztő program megvalósításába szükséges az iskolaszék bevonása és célszerű a támogatásuk megnyerése is. Kortársoktatók: problémaérzékeny, professzionális ismeretekkel és segítő attitűddel rendelkező főiskolai hallgatók, akik osztályfőnöki és egészségtan órákon, valamint más közösségi megnyilvánulásokon ismereteket közvetítenek interaktív módszerekkel. Helyi iskolák drogügyi koordinátorai Az együttműködés, az információk cseréje, a programok egyeztetése és közös végrehajtása. Helyi drogambulancia A drogkoordinátor szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben segítségkérés, együttműködés. Naprakész információk a régióban működtetett programokról. Rendészeti szervek Segítségkérés bűnmegelőzési témájú foglalkozások tartásához. Jogi, bűnügyi tájékozódás a régió drogproblémáiról és a „drogfertőzöttségről” naprakész információk. 2.5.3.11. Színterek a) Iskolai programok Tanórai foglalkozások: Osztályfőnöki órák felső tagozatban (évente 5 prevenciós óra az 5. és a 7, osztályokban) A prevenciós órák ajánlott témái: - önismeret - konfliktuskezelés - dohányzás, alkohol, kábítószer - „igenek” és „nemek” életünkben Szaktárgyi órák: önálló egészségtan (6. és 8. osztályban 18-18 óra); biológia, kémia, magyar irodalom, rajz stb. 5-6. osztályban: játékos feladatok, rejtvények, szituációs játékok az egészséges életmód népszerűsítésére. 7-8. osztályban a kábítószer-fogyasztás megelőzése szituációs játékokkal; a drogra „nemet” és az ésszerű kockázatokra

95

„igent” mondás; különböző helyzetek dramatikus feldolgozásával lehetőség teremtése arra, hogy átéljék milyen segítőnek és milyen segítségért fordulónak lenni; hogyan segíthetnek bajbajutott kábítószer-fogyasztó társuknak. Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások délutáni szabadidős programok egészségnap erdei iskola szülői értekezlet tréningek tanároknak b) Iskolán kívüli rendezvények kirándulások, táborok. 2.5.3.12. Módszerek Információátadás: az egészséggel kapcsolatban pozitív, a drogokkal szemben negatív attitűdformálás, filmvetítés-elemzés, internet. Készségfejlesztés: a problémamegoldás, a döntéshozás, a konfliktuskezelés, a nemet mondás, a kommunikáció, a társas- és a médiahatásoknak történő ellenállás, a pozitív önértékelés kialakítása. Szerepjátékon, helyzetgyakorlatokon, csoportos témamegbeszéléseken alapuló interaktív módszerekkel.

2.5.3.13. Értékelés: Tanévente átfogó értékelés: - a tapasztalatok összegzése - a hatékonyság vizsgálata - az eredmények számbavétele - az estleges kudarcok okainak feltárása - a tapasztalatok alapján a továbblépés lehetőségeinek kijelölése 2.5.3.14.Elsősegélynyújtás A balesetveszélyes helyzetek megbeszélése, a felvilágosítás a szülők és a pedagógusok közös feladata. A példamutatás és az ésszerű korlátok tudatosítása rendkívül fontos. A balesetek nagy része az egészségvédő, felelősségteljes magatartás kialakításával elkerülhető. Cél - a gyerekek baleseteknél a helyzet megoldását segítve intézkedjenek - ne essenek pánikba - tudjanak segítséget hívni, és megfelelő adatokkal szolgálni Fontos feladat az elsősegély nyújtási ismeretek oktatása, amelyet csak tanulással és módszeresen végrehajtott gyakorlással lehet elsajátítani. Ha a gyerekek tudják, hogy mit kell tenniük a balesetnél, akkor ijedtségükön felülkerekedve segíthetik a helyzet megoldását. A felsős tanulóknak javasolt ismeretek lehet osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra keretein belül oktatni. A tanórán kívüli keretek is alkalmasak az elsősegélynyújtás

96

oktatására, kiemelten az erdei iskola, nyári szaktábor és szakkör programjában szerepelhet, amelyek háziversennyel zárulhatnak. 2.5.4.Módszerek, értékelés 2.5.4.1. Szempontok a módszerek kiválasztásához - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz - vonjanak be minél több tanulót - az iskola keretein túl is legyenek hatással - pozitív szemléletet tükrözzenek - kötődjenek a napi élethez - nyújtsanak élményt - az érzelmeken át hassanak - személyes megtapasztaláson alapuljanak - együttműködésen alapuljanak - alapozzanak a korosztály kíváncsiságára megismerési vágyára - legyen bennük sok játékos elem Különösen azok a módszerek kedveznek az egészségnevelésnek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat: együttműködő (kooperatív) tanulási formák, a páros, csoportos feladatok, megfigyelési gyakorlatok. A kooperatív tanulási technikák segítő kölcsönösségen alapulnak. A tanulók közötti közvetlen gondolatcserére, funkcionálisan is megszervezett együttes cselekvésekre, együttműködő magatartásra épülnek, így fejlesztik az ismeretszerzés megszervezésének képességét, teret adnak a beszámolásra, az ismeretek megosztására, átadására. Az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. A módszerek megválasztása és változatos alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy a helyes és követendő viselkedési mintákat tanuljanak a gyerekeknek, valamint élményközpontú és empátiát fejlesztő tevékenység legyen a környezettudatos nevelés.

2.5.4.2. Hagyományos módszerek - megfigyelés - elemzés - modellezés - kísérlet - tanulói beszámolók - tanári előadás - szemléltetés - gyűjtőmunka 2.5.4.3. Kooperatív tanulási módszerek - Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása - Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás

97

- Témához kapcsolódó ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása - Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása - Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése - Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés - Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése - Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan - Információrögzítés együttműködéssel - Csoportos asszociációs feladatok - Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással) - Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel - Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban - Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában - Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás - Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása - Esetmegbeszélés valós események alapján. 2.5.4.4. Aktív és interaktív módszerek Az aktív és interaktív módszerek átfedésben vannak a kooperatív módszerekkel. Ezen három módszer közül kiemelten kezeljük a következőket, amelyek során mindig valós helyzetből kell kiindulni. - Riport módszer: adott témakörben előzetes információgyűjtés után interjúk készítése. - Játékok: - szituációs: mindig valós helyzetre kell épülnie - kommunikációs játékok - érzékelést fejlesztő - ráhangolást segítő - bizalom erősítő - kapcsolatteremtést segítő - drámapedagógia 2.5.4.5. Értékelési formák Nevelő tevékenységünk során csökkenteni szeretnénk a passzív befogadás gyakorlatát. Fontos a tapasztalás, az önálló élményszerzés és véleményalkotás, helyzetfelismerés. Érték legyen az egészség fogalma, amelyért tenni is kell. Az értékelési formák közül kiemelkedik a szóbeli, amelynél hangsúlyos a pontos megfogalmazás, lényegkiemelés. Elsősegélynyújtásnál a gyakorlatban végrehajtott feladatokra irányuljon az értékelés. Az ellenőrzés bizalomra épüljön.

98

Fontos az összefüggések megláttatása, az egészségnevelés eredménye nem mérhető egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. 2.5.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.5.5.1. Iskolai programok a) tanórák - tantárgyakba beépítve - egészségtan modul - osztályfőnöki órák - erdei iskola b) tanórán kívüli tevékenységek - napközis foglalkozás - délutáni foglalkozás (klubszerű foglalkozás, szakkör, sportkör, stb.) - „Szülők iskolája” (tematikus szülői értekezlet) - kiállítások, pályázatok, vetélkedők, versenyek - egészségnap, sportnap 2.5.5.2. Tantárgyak lehetőségei a) Magyar nyelv és irodalom A tanulók − ismerjék meg az irodalmi művekben az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását − legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre − erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük − sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit − fejlődjön az egyéni és a közösségi kompetenciájuk b) Történelem A tanulók − tudják értelmezni hogyan hatottak a történelmi változások az életmódra, a közösségi normák alakulására − értsék meg és érezzék az egyén és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében c) Hon- és népismeret A tanulók − ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét d) Idegen nyelv A tanulók − ismerjék meg a következő témák szókincsét: emberi test részei, sportok, szabadidős tevékenységek, gyakori betegségek, orvos-beteg a rendelőben, gyógyszervásárlás, elsősegélynyújtás, ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, ételreceptek, napirend, öltözködési szokások − legyenek képesek az előbbi témákban: párbeszédet alkotni, interjút készíteni, szerepjátékot eljátszani

99

− csoportokban készítsenek projektet: az egészséges táplálkozásról, az évszakok szerinti öltözködésről, a helye4s napirendről és a mozgás fontosságáról e) Matematika A tanulók − váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására − tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni − logikus gondolkodása szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön − ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni − tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni − alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás f) Környezetismeret A tanulók − ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit g) Természetismeret A tanulók − legyenek képesek természettudományos gondolkodásra − értékrendjének alakítása − felelősségérzetének fejlesztése h) Fizika A tanulók − ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit − ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóságokat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat i) Kémia A tanulók − rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel − ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére − ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat, ezek hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától j) Földrajz A tanulók − szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket az élő és élettelen környezetükről − érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

100

k) Biológia A tanulók − ismerjék meg az ember alapvető szervezeti működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket − ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat − legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére − sajátítsák el a testi- lelki egészséget megőrző életviteli technikákat l) Egészségtan A tanulók − ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait − sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat − ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében − kapjanak ösztönzést a helyes viselkedésmódok és az egészségvédő szokásrendek kialakítására − önmagukkal szembeni felelősségérzetének fejlesztése − kapjanak segítséget az őket veszélyeztető környezeti- , társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében m) Ének zene A tanulók − Tapasztalják, érezzék meg a zene közösségteremtő és erősítő szerepét n) Rajz és vizuális kultúra A tanulók − „érzelmi érzékenységének” fejlesztése − becsüljék meg mások munkáját, tolerálják a másságot − kritikai hangneme árnyaltabbá váljon − legyenek képesek az esztétikum felfedezésére o) Etika A tanulók − fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és az igazságosság p) Tánc és dráma A tanulók − legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével r) Technika és életvitel A tanulók − ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit − sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait − egészséges életmód iránti igényének felkeltése

101

− kritikus fogyasztói magatartásának kialakítása s) Testnevelés A tanulók − értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket − győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve − legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében 2.5.6. Iskolán kívüli programok − pályázatok, vetélkedők − tanulmányi- és sportversenyek − mozi-, színház-, múzeum-, tárlatlátogatás − kirándulás, túra, tábor, erdei iskola − alternatív módszerek (pl. extrém sportok) − tanfolyamok, továbbképzések − 2.5.7. Fejlesztési követelmények a 8. osztály év végére A tanuló - legyen tisztában az alapvető személyi higiénés követelményekkel - ismerje a helyes és helytelen táplálkozás következményeit - váljon szükségletévé a rendszeres mozgás igénye - ismerje és alkalmazza a kooperatív konfliktuskezelési technikákat - ismerje és tartsa be az alapvető magatartási szabályokat - legyen képes mások megértésére, tiszteletére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására - legyen tudatában, hogy az életvitel, a magatartás, a testi és lelki egészség hatnak egymásra - ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket - legyen képes a választási lehetőségek mérlegelése, a jó és hibás döntések felismerésére - becsülje az élet értékeit és tudjon érvelni mellettük - legyen tisztában a jó kapcsolatok értékével - ismerje fel a veszélyeztető tényezőket és kerülje el azokat - tudja a segítségkérés módját.

2.6.

Kommunikáció

2.6.1. Iskolán belüli Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a egészségkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy az egészségnevelési programot tervezni is csak csapatmunkában lehet. A gyerekek számára az

102

épület különböző pontjain elhelyezett hirdetőtáblák a DÖK képviselői és az iskolarádió nyújtanak információkat. A szülők a gyerekeken keresztül, a tájékoztató füzetek és s hírlevél által, a szülői értekezleteken, fogadóórákon, értesülhetnek az iskolában folyó munkáról. A pedagógusok értekezleteken, megbeszéléseken, személyes beszélgetéseken vitatják meg az iskola életét meghatározó kérdéseket. 2.6.2. Iskolán kívüli Az iskolán kívüli kommunikáció, kapcsolatrendszer alapvető eszköze az iskola nyitottá válásának. Kifelé és befelé is tudatosítani kell, hogy az iskola egészségnevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy. Az iskola történetéről, jelenéről és egyéb aktuális hírekről informálódni lehet az intézmény honlapjáról is. A szűkebb és tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában. 2.7. A program működésének ellenőrzése, minőségbiztosítás 2.7.1. A felelősség meghatározása: Mindazon személyek, akik részt vesznek a programok munkájában: - intézményvezető - drogügyi koordinátor - DÖK vezetője - gyermekvédelmi felelős - munkaközösségek vezetői - osztályfőnökök - pedagógusok - iskolaorvosok, védőnők, fogorvos. 2.7.2. Az eljárás leírása: Az egyes módszerekkel elért eredményeket összehasonlítjuk egymással, mert csak így lehet lemérni a hatást az egészségnevelési munkában: a) tanári – tanulási - szülői kérdőívek kiértékelése. (Elégedettségi mérések) b) statisztikai mérési adatok összehasonlítása: - gyógytorna adatok (felmentettek aránya) - rendszeresen sportolók és nem sportolók arányai - mulasztási adatok - fogászati - szűrési adatok - iskolai balesetek gyakorisága - szűrővizsgálati adatok - alkohol, drogfogyasztás, dohányzási adatok - testi higiénés állapotfelmérés - családok, szociális helyzet felmérése. Azokat a célkitűzéseket mérjük, amelyek a tervezési folyamatban szerepelnek. Kiértékelésünk célja, hogy valódi különbségeket tudjunk kimutatni, s a kapott eredményeket tanulmányozzuk. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az egészségnevelési tevékenység kiszámítható legyen, és továbbfejlődjön. A folyamatos nyomon követés és dokumentálás a legeredményesebb módja az ellenőrzésnek.

103

Évente: a) szakmai egyeztetés, a különböző szakmai szintek feladatainak koordinálása b) szakmai egyetértés a feladatok elvégzéséről c) a működő programok munkájának értékelése (munkaközösségi, nevelőtestületi, vezetői) A munkaközösségi foglalkozásokon fontos a tapasztalatcsere, a helyi problémák hangsúlyozása. Folyamatos a kapcsolattartás az iskolaorvossal, védőnőkkel, s azokkal a személyekkel, akik a program eredményességét segítik. Az értékelés tehát rövid távon hatásos, szükségszerű. A hosszú távú eredményesség kiértékelésére a program végső stádiumában kerülhet sor. A diákok (8. o. végén) nyilatkoznak arról, hogy mennyiben változott meg az életmódjuk a program kezdetétől számítva, és hogy jövendő életformájukra is kihatással lesz-e. Kétévenként: a) Elégedettségi mérések (kérdőívek diákoknak, szülőknek, tanároknak) b) Statisztikai mérési adatok összehasonlítása. c) A működő programok munkájának értékelése. (munkaközösségi, nevelőtestületi, vezetői) Értékelésnél nem csak az ismeretek elsajátítását, a tevékenységek gyakorlását kell figyelembe vennünk, hanem a tanuló által preferált gondolkodási és viselkedési módokat, általános viselkedésüket, magatartásukat is. Kiértékelésre és dokumentálásra azért van szükség, hogy meggyőződjünk róla: az egészségnevelési tevékenység a kívánt hatást valóban elérte. „Semmiféle nézet ne váljon abszolút meggyőződéssé vagy örök érvényű szabállyá. A mai nap a csupán a tegnapi tapasztalatok összességéből a tapasztalatok holnapi, magasabb szintjéhez vezető átmenet legyen.” Janusz Korczak

104

3. Környezeti nevelési program A nevelési program jellemzői -

törvényességi kötelezettség: minden intézményben szükséges (iskola, kollégium) a KN program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja a helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez források feltárását provokálja, megtanít gazdálkodni a pedagógusok között új együttműködésre késztet az iskola tanuló-szervezetté válik szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz a fenntartó és az iskola új érdekszövetséget köthet az Európai iskolákhoz való kapcsolódás.

Bevezető „Az élet állandó változás, körforgás. A Föld forog; a Nap mozog; A fák nőnek; a virágok nyílnak és elhervadnak; A felhők szétfoszlanak, felbomlanak, jönnek és mennek; A fény és az árnyék fáradhatatlanul kergetőzik; és az ember, aki mindezt tapasztalja, maga is a mozgalmas változás része.” Kepes György A környezeti nevelés magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képesnek kell lenniük a legbonyolultabb természeti, társadalmi és gazdasági kérdéseket kezelni, megoldani. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tantervekben a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktus kezelés készségeinek megerősítésére.

3.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

105

-

-

8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NATot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program

106

időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. „ 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiába foglalta azt. 2003-ban megjelent az átdolgozott kiadás. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

3.2. Helyzetkép Lásd: Egészségnevelési program 2.3.1. (Létszámadatok) Problémafeltárás A problémafeltárást a mellékletben található kérdőívvel és beszélgetésekkel végeztük. A kérdőíveket kitöltötték: - munkaközösségek - 5-8. osztályos tanulók A kérdőívek segítségével feltérképeztük a környezeti nevelés hagyományait, erősségeit valamint lehetőségeit, gyengeségeit.

107

Erősségek: -

Minden tanévben a Diákönkormányzat vezetője megszervezi a papírgyűjtést, melyben a szülők is aktívan részt vesznek. Októberben az Állatok Világnapja alkalmából a Vadasparkban az 5. osztályosok számára akadályversenyt szervezünk. Minden tanévben a 6. osztályos tanulóink erdei iskolában töltenek el egy hetet. Tanulóink részt vesznek városi-, megyei-, országos versenyeken. 7-8. osztályos tanulók számára a természettudományos munkaközösség iskolai vetélkedőt szervez. Osztályfőnöki és szaktárgyi órákon a környezetvédelmi jeles napokról megemlékezünk. Sítáborokat és nyári táborokat szervezünk tanulóink számára. Az osztálykirándulások tervezése és szervezése is a környezeti nevelés jegyében történik.

Gyengeségek: -

tantermek állaga, tisztasága a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása fejleszteni kell a tanulókban a környezettudatos magatartást feladatunk az iskolaudvar további szépítése, nagyobb zöldterület kialakítása hatékonyabb környezeti nevelés érdekében környezetvédő szakkör szervezése kapcsolatteremtés természetvédő és környezetvédő szervezetekkel fejleszteni és erősíteni kell az energiatakarékosságra nevelést pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése erősíteni kell a felelősségérzetet diákjainkban önmaguk, embertársaik és a természet iránt.

108

3.3. Erőforrások A) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, szabadidő szervező Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek, hulladékgyűjtés Erősségek Humán erőforrások Feladat, szerepkör Iskolavezetőség Támogatja a környezeti Hiteles személyiségek a nevelési programokat. A pedagógusok és a diákság minőségi munka részeként számára. Hasznosítható értékeli az ilyen kapcsolatrendszer. tevékenységet. Anyagi Kreativitás, nyitottság, forrásokat teremt. Ösztönző tolerancia rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba Valamennyi szakos belátja, beépítve tanítják a hogy minden tanár feladata a környezeti-nevelési környezeti nevelés. tartalmakat. Ember és természet Elkészíti a pedagógiai Lehetőséget ad a különböző munkacsoport programnak megfelelően az szakmacsoportok éves tervet, segíti és programjainak koordinálja annak összehangolására megvalósítását, pályázatokat (versenyek, akciók, ír, kapcsolatot teremt a külső kiállítások, jeles napok támogatókkal. eseményei stb.) Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva a Lehetőség van az környezeti neveléshez aktualitások azonnali kapcsolódó tartalmak „kibeszélésére” feldolgozása. osztályközösségi szinten. Adminisztratív Támogatják a tanári munkát Részt vállalnak a szelektív dolgozók az egyes programok hulladékgyűjtésben, hátterének biztosításával. takarékosságban. Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló munkák és kezdeményezések.) Előadások szemléltetőeszközök

Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés.

Valamennyi diák érintett a programokban. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

tartása, Tevékeny részvétel programokban, az

a ő

109

gazdagítása, anyagi szemléletük is formálódik, a támogatás, külső erőforrások környezeti nevelés túlmutat felkutatása. az iskola falain. B) Külső: szülők, fenntartó Szülők, fenntartó: programok segítése

3.4. Alapelvek, célok 3.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben - az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott programjainkkal a környezettudatos magatartást fejleszteni.

gyermekeket

és

Pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - globális összefüggések megértése - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

3.5. Konkrét célok és feladatok

110

-

-

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése.

Az iskola Célok: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közl. segítése Zaj Csökkentés Légszennyezés Csökkentés

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) - „fekvőrendőrök” megléte - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

- fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása Szemét Tiszta, egészséges - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, környezet fémdoboz, szárazelem) - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata Az iskolabelső Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés - nyílászárók javítása Világítás Egészséges, - neonok cseréje energiatakarékos izzókra takarékos Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása vízfogyasztás csökkentése Iskolabüfé Egészséges ételek, - gyümölcslevek- és teák, friss és szárított italok gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, TV, video eszközellátottsága élmény- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőközpontúságának anyagok növelése, az esztétikai érzék

111

fejlesztése egészséges személyiség

–

Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. Tanulói pályázatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása a legjobb munkák díjazásával történik. A munkaformák a következők lehetnek: dolgozat, rajz, fotó. A környezetvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve ill. külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelően vetélkedőt, kirándulást szervezünk ill. pályázatot írunk ki Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 22. Április 24. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 4. Október 8. Október 8. Október 15. Október 21. Október 31.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatok Világnapja - Vadaspark Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Nemzeti Gyaloglónap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap

112

Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam Általános iskola 7–8. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny

Városismereti program – A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár) Diák Önkormányzati nap – Az iskolai programnak mindig lehet környezetegészségügyi része is. Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Előadások – A nagyon jól sikerült környezeti tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Szülői értekezletek: utalás a környezet néhány fontos elemére.

113

Szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem.

3.6. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - növények, élősarok - anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés - egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé - gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése - szelektív hulladékgyűjtés - pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása - iskolai médiumok zöld rovatai.

3.7. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SzMKmegbeszélések.

3.8. Minőségbiztosítás/minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. - Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. - Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

114

-

-

-

-

Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: - a tanulói kíváncsiság megőrzését; - az aktivitás fenntartását és megerősítését; - a belső motivációs bázis fejlesztését; - az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; - a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; - a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; - az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: - Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. - Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. - Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. - Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

115

Eredményvizsgálatunk a) egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul. b) osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: - folyamatkövető megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: - a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése - spontán és irányított személyes beszélgetések - írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat - nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése - a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

116

3.9. Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon (TKTE, KOKOSZ, MKE, MBT) rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel

3.10. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.10.1. Tanórai keretek -

tantárgyakba beépítve erdei iskola tanulmányi kirándulás sportnap osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák testnevelés.

A) Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban (1-2. osztály) A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építjük be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák. 1-2. osztályban, ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőséget kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. Célja: - Felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést.

117

-

-

Ösztönözzön a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek „felfedezésére”. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. Ismerkedjenek meg lakóhelyük, távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Törekedjünk a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére. Alakuljon ki bennük az igény az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére. Erősítse a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozva meg. Tanítsa meg a tanulókat balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben és időben. Óvatosságra intés, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket. Igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkedni veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).

A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből; az anyagról szerzett tájékozottságból; az idő és a természeti jelenségekből; természettudományos ismeretekből; biztonságos közlekedésből; emberismeret, önismeret, honismeretből; természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány alkalmazható módszer: - kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között, - szereplők cselekedeteinek értékelése, - érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása, - emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele, - rövid szerepjáték eljátszása a természetről, környezetről olvasottak alapján, - a mese és a valóság elkülönítése a természetben és az állatvilágban, - az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyvei, életkoruknak megfelelő lexikonok, enciklopédiák, stb. ismerete.

118

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása, a szöveges feladatok szövegének megfogalmazása a természetről, az élővilágról, a mindennapokról, stb. szóljanak, s nevelési célzatú legyen. A mértékegységek tanulásának jelentős szemléletformáló hatása lehet, pl. mérések a szabadban, mérés a piacon, stb. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatokat (algebrai műveletek, grafikonok készítése, stb.) megfogalmazásánál. Testnevelés eszköze lehet, pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

Lehetséges tevékenységek: - gyaloglás, kerékpáros túrák, - a természeti környezet sajátosságai, - helyes viselkedés a természetben, - tájékozódás terepen, - úszás, - lovaglás, - téli sportok, stb. Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet, pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). Technika-életvitel tantárgy nagy jelentősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. Lehetséges témák: - ismerkedés az anyagokkal, - érzékszervi tapasztalások, - a közlekedés környezetszennyezése, - ember és környezete, - természet és ember alkotta környezet, - kézműves technikák, - hulladékkezelés, - takarékosság. Ének-zene: A természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatása a zene segítségével történik, s érzelmeikre hat.

119

Legfontosabb feladat a magyar népdalok megismertetése, gyermekdalok, körjátékok, stb. A közös éneklés megszerettetése. Hagyományaink ápolása, népszokások (húsvét, karácsony, stb.). Más országos zenéje, kultúrájának ismerete, tisztelete. Megzenésített versek megismerése. B) A tantárgyak lehetőségei (3-4 osztály) TANTÁRGY

Természetismeret

A TANULÓK :

A TANULÓKBAN :

- Legyenek képesek különbséget tenni természetes és mesterséges környezet között. - Ismerjék meg ezek alkotórészeit. - Próbáljanak környezetvédelmi problémákra megoldásokat javasolni. - Legyenek tisztában az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásaival. - Szerezzenek tapasztalatokat a növények, állatok gondozása terén. - Váljon szokásukká az otthoni, iskolai, tantermi környezet rendjének, tisztaságának óvása. - Kapjanak képet a védett állatok, növények fogalmáról kirándulások, séták alkalmával. - Ismerjék a domborzati jeleket, hazánk nagy tájait. - Kapjanak lehetőséget az iskolán kívülről származó ismeretek elrendezése is, hiszen környezetükre vonatkozó ismereteik jelentős részét nem az iskolában szerzik. - Próbálkozzanak a természeti jelenségek elemi szintű vizsgálatával, az ember és lakókörnyezete kapcsolatának megértésével. - Keressék a választ arra, hogy a

- Alakuljanak ki a helyes környezethasználat szabályai. - Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. - Alakuljon ki a környezetkímélő magatartás, a környezettel kapcsolatos pozitív érzelmek. - Jöjjön létre igény – életkori sajátosságaiknak megfelelően – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránt. - Jöjjön létre bennük az egészséges életmód iránti igény. - Alakuljon ki a személyes biztonság növeléséhez szükséges magatartás.

120

környezet hogyan hat mindennapi életükre, illetve képesek legyenek megítélni, hogy saját cselekedeteik hogyan befolyásolhatják saját környezetük állapotát. - Olyan szinten értsék meg saját testük működését, amennyiben az az egészséges állapot fenntartásához szükséges. Magyar nyelv és irodalom

Technika

- Ismerkedjenek meg a természeti környezet, a növény- és állatvilág létrejöttével, fejlődésével, kialakulásával kapcsolatos mesékkel, mondákkal, ismeretterjesztő olvasmányokkal. - Tanuljanak meg tájékozódni az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyvei között, az életkoruknak megfelelő lexikonokban, enciklopédiákban, stb. - Fogalmazásaikban tanulják meg, használják és alkalmazzák (szóban és írásban) a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket. - - Tudjanak az olvasmányokból szerzett, a témával kapcsolatos kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni. - Legyenek képesek a természetről, környezetről olvasottak alapján rövid szerepjátékot előadni a megszerzett szókincs felhasználásával. - Törekedjenek a takarékos anyaghasználatra, az eszközök, szerszámok helyes, balesetmentes kezelésére. - A munkadarabok elkészítésekor ismerkedjenek

- Alakuljon ki a környezet és védelmének alapszókincse. - Legyen igény az önálló ismeretszerzésre, gyűjtőmunkára az olvasottakkal kapcsolatban. - Fejlődjön ki a véleménynyilvánítás, vitatkozás képessége a témával kapcsolatosan.

- Alakuljanak ki a természethez és az épített értékekhez fűződő pozitív attitűdök, érzelmek, valamint ezekre alapozva a helyes viselkedés, magatartás. - Legyen igény a fegyelmezett

121

-

-

-

-

Rajz

-

-

Matematika

-

-

-

Ének

-

meg a tervezés, méretezés, méretre vágás, szabás egyes technikáival. Tudják megkülönböztetni a fém, fa és papír alapanyagokat a felhasználás szempontjából. Ismerjék meg a különböző papírfajtákat. Kapjanak áttekintést a különböző kézműves technikákról. Ismerkedjenek meg az egyszerű gépek, a kerékpár működési elveivel tapasztalás, cselekvés útján. Tudjanak maguknak egészséges napirendet, munkarendet kialakítani, az egészséges táplálkozásról is szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat. Szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat a természetes és mesterséges környezet ábrázolásáról, annak megjelenéséről művészek munkáin. Tudjanak színeket, formákat, fényt, árnyékot megkülönböztetni. Tervezzenek környezetvédelemből plakátot. Próbálják megfigyelni környezetünk térbeli és mennyiségi viszonyait. Tegyenek különbséget tapasztalati úton a kisebb és nagyobb tömegek, hosszúságok (távolságok), folyadékmennyiségek között. Tudják ezeket alkalmazni a témával kapcsolatos feladatokban. Ismerkedjenek a magyar népdalok világával, ápolják hagyományainkat, közös énekléssel. (Hagyományvédelem)

munkavégzésre, a munkadarabok minél precízebb előállítására. - Alakuljon ki a veszélyhelyzetek felismerésének, elkerülésének képessége a közlekedésben, a háztartásban, a munkadarabok elkészítése közben.

- Tiszta, rendes munkavégzésre törekvés alakuljon ki. - Jöjjön létre az esztétikus, szép környezet iránti igény otthon és az iskolában egyaránt.

- Alapozódjanak meg a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek.

- Alakuljon ki bennük a hagyományápolás igénye.

122

Testnevelés

Tanórán kívül

- Ismerjék meg a természetes környezetben végezhető sportokat (séta, gyaloglás, futás, úszás, lovaglás, stb.) - Vegyenek részt az iskola által szervezett hulladékgyűjtésekben. - Vállaljanak „védnökséget” tartermük folyosójának tisztasága felett. - Tartsanak rendet, tisztaságot osztálytermükben. - Tűzzenek ki maguk elé helyi vonatkozású célokat („örökbefogadott Tisza-partrész; udvarrész; madárvédelem, madáretetés; iskolai büfé környékének „zöldítése”, rendben tartása)

- Alakuljon ki igény bennük a sportolásra, egészségük megóvása érdekében.

C) Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgy lehetőséget nyújt, hogy az ember és környezete összetartozását, a kettő kölcsönhatását, harmóniáját illetve a harmónia megbomlásának okait bemutassa. Szövegek elemzésével, megbeszélésével mintát mutasson a gyerek számára. Előnye, hogy ezt nem egy-egy tanítási órán teszi, hanem ez a szemlélet áthathatja az egész tananyagot. Konkrétan a következő területeken látunk lehetőséget: a nyelvi környezet a nyelv a legfontosabb kultúra és hagyományőrző a megfelelő közlésformák tudatos megválasztása, helyes kommunikáció a kommunikáció szabályainak elsajátítása nyelvi környezetvédelem (szórólapok, plakátok, reklámújságok, üzletfeliratok, hirdetések, reklám, stb.) a világgal, a környezettel való harmonikus kapcsolat bemutatása irodalmi műveken keresztül (Tamási Áron: Ábel) a diszharmónia okai – az egység megbomlása ember és környezete között a modern civilizáció hatásai, ezek feltárása irodalmi művekben, ilyen típusú, témájú művek gyűjtése a szülőföld, a táj szeretete íróink költőink műveiben, kötődésük a hazai tájhoz (Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Radnóti Miklós stb. )

123

a tájlíra kiemelt szerepe a magyar költészetben költőink nemcsak a hazai tájat verselték meg, hanem a tájhoz fűződő érzelmeiket is – ez lehetőség a táj és a környezet érzelmi kapcsolatának bemutatására és átélésére mit jelent nekünk a szülőföld, szűkebb hazánk, Szeged ismerkedés városunk kulturális hagyományaival, irodalmi emlékhelyeivel, milyen várost szeretnénk magunknak (gyűjtőmunka, fogalmazások) anyanyelvi órákon egy-egy nyelvi jelenség vizsgálatához az indukciós szövegek megválasztása is lehet a környezeti nevelés eszköze a tanított szövegtípusok kihasználhatók a tudatosság kialakítására (vita, érvelés, könyvajánlás, szónoki beszéd, publicisztikai műfajok ) dráma szituációs játékok, dramatizálás, hétköznapi élethelyzetek, döntések Történelem Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem / a hon és népismereti modullal/ az emberismeret és a társadalomismeret /jelenismeret/. Mindhárom tanítása magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A tantárgyak tanítóknak kötelessége, hogy a tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Mivel a történelemtanítás kronológiai sorrendben veszi az emberiség sorsfordulóit, így az ember természetalakító szerepe az őskortól napjainkig levezethető. - az őskor tanításakor éles különbséget teszünk a zsákmányolás és a termelő ember életmódja között. A tanulók könnyen megértik a vadászó, halászó, gyűjtögető, életmód következményeit, amikor a „levadászott” területeket elhagyva vándorolnak. Ezzel szemben a termelő ember általában letelepedik és igyekszik pótolni – újratermelni - a természettől elvett javakat. Jellemző a hitviláguk is, a természet abszolút tiszteletén alapuló természetimádás, mikor mindennapi létüket a természeti erők működésének tekintik /napisten, esőisten stb./. Jellemző – népenként különböző – bizonyos állatfajok tisztelete, a totemizmus is. - Az ókor témakörében már több jelentős példa adódik az ember természetalakító szerepére. Részletesen tanulunk az öntözéses földművelés kialakulásáról, következményeiről /Egyiptom, India, Kína/. A tanulók tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - Létrejönnek a faluközösségek, tartományok, birodalmak. Ezek életében már jelentős szerepe van a tudományoknak, /pl.: csillagászat/ a természet megfigyelésének a környezet alakításában. - Az ókor két európai állama a görögök és rómaiak azok, akik a természetből kiemelik az embert. A görögök hisznek az ember sport által való alakításában

124

-

-

-

-

- „Ép testben, ép lélek” - illetve az olimpiai játékok megalapításával. Ők azok, akik kidolgozzák a demokrácia fogalmát – és megvalósítását is Athénban. Róma fennállásának 1229 éve alatt számtalan példáját adja a környezet és az ember helyes viszonyának alakítására. Elég utalni a város víz és csatornahálózatára, és az ott működő számtalan közvécé működésére. Ugyanakkor a birodalom évei háborúkkal telnek, folynak a gladiátorjátékok is. Így a természetből egyes embereket (szabad római) kiemel, másokat megaláz, halálba kerget. a középkor története Európára koncentrálódik. A növekvő népesség éhinségekkel küzd, megkezdődik a mocsarak lecsapolása, az erdők irtása – ezzel számtalan állat életterének csökkenése, kihalása kezdődik. Az ember az új területeket bevonja a termelésbe, de ügyel termőképességének megtartására /ugar/, kétnyomásos, majd háromnyomásos gazdálkodás, trágyázás – még csak istállótrágyával. Megjelennek a természettől való eltávolodás első jelei is – növekedik a városi lakosság száma, s ezzel együtt az egészségtelen életmód, egyoldalú táplálkozás, betegségek. Az újkor hajnalán, a felfedezések, hódítások megindulásával fejlődik a tengeri kereskedelem, melynek erdők tömegei esnek áldozatul a tömeges hajóépítés következtében. Jelentős a bányák nemesfém készleteinek végső kiaknázása, valamint számtalan „idegen növény” behozatala Európába. A legnagyobb változást e korban az energiahordozók megváltozása hozza - a természetes energiákat: víz, szél – felváltja a gőzenergia. Az ipari forradalom megindulásával majd kiteljesedésével kezdődik el a természet máig megállíthatatlan kizsákmányolása. Pozitív példát ekkor is tanítunk a gyerekeknek, ez az angliai bekerítés fogalma köré csoportosul, amikor is felismervén a Golf-áramlat és a sok eső adta kitűnő legelőket, rátérnek a juhtenyésztésre. Ez kitűnő lehetőség a természet adta környezet jó kiaknázására. Miközben a manufaktúrákat felváltják a gyárak és megindul a tömegtermelés a természet érdekeinek védelme háttérbe szorul. Egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt az ember és a természet között – ilyen pl.: a folyók szabályozása. A jelenkor tanításánál újabb „természetellenes” tendenciákkal találkozunk. El kell gondolkodnunk olyan fogalmakon, mint igazságos háború . mikor egyes bevetésre szánt „fegyverek” emberiségellenesek – mérgező gázok az I. világháborúban, illetve az atombomba a másodikban, valamint a kémiai fegyverek veszélye napjainkban. Az új energiaforrások fokozott felhasználása is aggodalomra ad okot – pl.: olajválságok, olajért vívott háború, illetve az atomenergia felhasználásának veszélyei /Csernobil/. A társadalomismeret keretében vitatjuk meg a globalizáció kérdéseit a mindenkori legújabb ismeret és híranyag birtokában. A helyi történelmi értékeket és a hagyományok tiszteletét a Hon és népismeret órák keretébe illesztjük. Városunk és környezetének kialakításában a legjelentősebb szerepe a Tiszának van, hiszen a Tisza-Maros szögében jött létre. Felelevenítjük a folyóval kapcsolatos legfontosabb gazdasági, természeti tényezőket, mint a sószállítás, gabona és fakereskedelem. Megemlítjük a folyó vízi energiájának hasznosítását is, amivel malmok tucatjait működtették. Az árvizek pusztító hatásáról majd az azt követő újjáépítésről önálló

125

kutatómunkát végeztetünk, valamint kiállítást látogatunk. Fontosnak tartjuk a folyó tisztaságának védelmét, visszaemlékezve a néhány éve történt halpusztulásra. A Hon és népismeret ad lehetőséget a helyi és a Szeged környéke /pl. Tápé kézműves mesterségek, néphagyományának megismertetése. Követendő példaként mutatjuk be a természetes anyagok alkalmazását a népi építészetben pl.: vályogtégla, valamint a népszokások egészségvédelmi vetületét – fokhagyma kultikus szerepe, illetve gyógynövények /kamilla/alkalmazása a népi gyógyászatban. Négy év folyamán kockáról kockára építkezve igyekszünk elérni, hogy tudatosuljon a tanulókban az ember és természet egészséges viszonyának egyensúlya. Hangsúlyozottan érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladataikat a problémák elhárításában, csökkentésében. Legfontosabbnak az életkori sajátosságoknak megfelelő egyéni cselekvést látjuk egyegészséges természeti környezet létrehozásában. Az elméleti feladatokon kívül komplex gyakorlati programot valósítanak meg a tanulmányi kirándulások és az erdei iskolák adta lehetőségek is. Javasolnék visszaállítani egy régi iskolai hagyományt a Madarak Fák napját, amely speciális feladatokat adhatna az ember és természet viszonyának rendezéséhez

Idegen nyelv A tanulók a) Váljanak érzékennyé a természet szeretetére jól megválasztott idegen nyelvű szövegek, videofilmek segítségével, ismerjék meg az alább felsorolt témák szókincsét: - fogyasztói társadalom problémái - termékek nevei idegen nyelven, szelektív szemétgyűjtés - veszélyeztetett növények, állatok, fajok - időjárás, globális felmelegedés, üvegház hatás veszélyei - környezetszennyezés, közlekedés, nagyvárosi élet b) Nyelvi szerkezetek segítségével legyenek képesek a helyi környezeti problémákat megfogalmazni – mondatokat alkotni, ismerjék meg más országok hasonló problémáit. c) Ismerjék meg az idegen nyelvterület országainak környezeti problémáit, legyenek érzékenyek hazai környezeti problémákra: - értsék meg az egyszerűbb idegen nyelvű újságcikkeket - ismerjék meg a Greenpeace szervezet munkáját - internet segítségével kutassák fel a környezetvédő szervezeteket. d) Legyenek képesek környezetvédelmi problémákra önállóan választ keresni: csoportokban készítsenek projekteket, tervezzenek iskolai kiállítást az alábbi témákban: - készítsenek felmérést a családi szemétgyűjtési szokásokról - tervezzenek szórólapot

126

-

tervezzenek iskolai kampányt ’Tiszta iskoláért’/városunkért ’Tiszta levegőért’ írjanak levelet környezetvédő szervezeteknek: információ kérése, kérdések tervezzenek posztert veszélyeztetett fajok/környezet megmentésére írjanak rövid fogalmazást városunk környezeti problémáiról, tegyenek javaslatokat azok megoldására

A tanulókban a) Fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, fedezzék fel ennek lehetőségeit: legyenek képesek környezetvédelmi témában - kérdéseket feltenni, kérdésekre válaszolni - interjút készíteni - javaslatokat tenni - véleményt nyilvánítani - vitatkozni - rövid szerepjátékot előadni. A matematika tantárgy lehetőségei A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel (pl. grafikonokkal) demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek reális becslésre - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Számítástechnika környezeti nevelési program A tanulók -

szerezzenek ismereteket –a számítógépes hálózatokról, az internetről tanulva – a globalizáció áldásairól, átkairól segítése integrált ismeretekkel a különböző tantárgyak tanulásában vegyenek részt internetes vetélkedőn, pályázaton

127

-

ismerjenek meg követendő és visszataszító példákat, érdekességeket kutassanak az interneten: “Mi az? Hogyan oldjuk meg? Hogyan védekezzünk?” gyűjtsenek anyagot energiatörténeti, ill. környezetvédelmi szakkörök részére váljanak képessé adott témához összegyűjtött adatok feldolgozására tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni kísérjék figyelemmel a “A környezetvédelmi jeles napokat” az interneten.

A tanulókban - tudatosuljon, hogy a számítógép alkatrészei is veszélyes hulladékok - fogalmazódjon meg a kérdés: “ Mit kezdhetünk a veszélyes hulladékkal? Hová tegyük? Természetismeret A tanulók -

-

váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása.

Fizika Alapvető feladat annak felismertetése a tanulókkal, hogy a fizikai ismerteket, természeti törvényeket nem kihasználni, hanem felhasználni lehet és kell is a természeti környezetünk megóvásának érdekében és a már meglévő káros folyamatok megállításában és visszafordításában. Mindezek érdekében: a) Olyan ismeretek közvetítése a tanulók felé, amelyek segítségével képessé válnak a természeti, környezeti folyamatok magyarázatára, a folyamatok kimenetelének felismerésére, a folyamatok hasznos és káros hatásainak elkülönítésére. b) Olyan módszerek megismertetése a tanulókkal, amelyekkel a folyamatokat pozitív irányba tudjuk befolyásolni.

128

c) Képessé tenni a tanulókat arra, hogy megszerzett ismereteik birtokában, tetteik következményét belátó, előregondolkodó, környezettudatos emberré váljanak. d) Felhívni a tanulók figyelmét Az élő és élettelen közti kölcsönhatásokra Alapvető fizikai törvényszerűségekre Globális környezeti problémákra (sugárzások, zaj, rezgés, üvegházhatás stb.) Környezeti egészségkárosító hatásokra (szmog, zaj, sugárzások, ózonlyuk stb.) f) Képessé tenni a tanulókat, hogy fel tudják mérni az energiahordozók/források felelős felhasználásának fontosságát és az alternatív energiahordozók/források jelentőségét. Kémia A tanulók -

-

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek hatásait az élő szervezetre, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait, tudják, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezte között mindig történik energiacsere, ismerjék az átalakulásokat kísérő energiaváltozások típusait, tudják az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakarékosság szükségességét, ismerjék meg a vizek szennyeződésének fő forrásait, váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról, tudják a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból, ismerjék a mérgező anyagok jelét, tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat, gyűjtsenek információkat lakóhelyük levegő-, és vízminőségével kapcsolatosan, érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására, értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait, lássák a környezetvédelmi kérdések fontosabb összefüggéseit.

129

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezése - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia Érdekközösségek, rendszertan: - megláttatni az életközösségek változatosságát, szépségét úgy, hogy a tanulók azok elkötelezett védelmezői legyenek - felismertetni az emberiség által okozott környezeti károkat és a további pusztulás megfékezésének lehetőségeit - olyan tanulási magatartás kialakítása, melyet a környezetkárosítás elhárításában való aktív részvétel igénye jellemez - alapvető jártasság megszerzése a növények, állatok felismerésében, ezek leggyakoribb kölcsönhatása a tápláléklánc megismerése, lássák szerepüket az anyag- és energia-forgalomban. Az ember szervezete és egészsége: - értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan működnek - tudják, hogy az emberi szervezet része a bioszférának, a környezettel állandó kölcsönhatásban él, anyagcserét folytat, teret foglal el, ingerek érik stb. Ezek a kölcsönhatások egyensúlyi helyzetben vannak, amelyek felbomlása egészségromláshoz vezet. Művészeti nevelés (ének-zene, rajz és vizuális kultúra, színművészet, bábművészet) A tanulók -

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei, vizuális, mozgásbeli ábrázolásának módjait

130

-

-

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a különböző művészeti műfajokban vegyék észre a művészeti ágak közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a művészetekben és a hétköznapokban egyaránt maradandó élményt jelentenek fedezzék fel a művészeti környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

A tanulók - ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát: a környezeti elemek közvetlen tanulmányozásával fedezzék fel a forma – szerkezet – szín kapcsolatát - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, az egyik hatását a másikra - ismerjék meg a természet különböző ábrázolásának, technikájának lehetőségeit, ezekről alkotásokat tudjanak létrehozni - fedezzék fel, hogy a különböző ábrázolások, technikák a természeti elemek milyen lényeges tulajdonságait mutatják be - ismerjék és tudják a hagyományápolás fontosságát, jelentőségét az iskolai és iskolán kívüli életükben - ápolják a rajz és vizuális kultúra tantárgyuk megteremtett hagyományait - tudjanak példát mondai szűkebb és tágabb környezetük, országuk és az ország határain kívül is népi építészetre és a népi díszítőművészetre - a tanulók legyenek képesek környezetük lélekkel áthatott formálására - legyenek képesek a műalkotásokat a környezeti nevelés szempontjainak megfelelően is elemezni - fedezzék fel, hogy az ember csak szerves egységben tud élni környezetével, melyben a természet és az ember alkotta tárgyak harmóniát, nyugalmat kell hogy nyújtsanak - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom- formarendeltetés – anyag – szerkezet – szín kapcsolatát - a művészeti tanulmányutak segítségével figyeljék meg a környezetkultúra fejlettségét, a környezeti nevelés lehetőségeit állapítsák meg; kutassanak fel néprajzi, népművészeti értékeket; kiállításaik, rajzversenyeik foglalkozzanak a környezeti nevelés témaköreivel.

Technika és életvitel Általános feladatok: - a tanulók ismerjék a mesterséges környezet vizsgált módszereinek funkcióit, szerkezetét és működését. - ismerjék a háztartásban főbb ismeretköreinek: az egészség, táplálkozás, gazdálkodás, ruházkodás és a lakás – lakókörnyezet életkornak megfelelő ismeretanyagát.

131

-

-

-

-

-

-

a környezeti problémák bemutatása, technikai megelőzési lehetőségek feltárása, környezetgazdálkodás elveinek megismerése. kertgazdálkodási alapok elsajátíttatása. (A növények téralakító – esztétikai8 és mikrokörnyezeti hatásainak ismertetése). tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak közvetlen környezetükről. a környezet alapfogalmainak megismertetése. a környezet-átalakítás elveinek megismertetése. A fejlődés értelmezése. A fogyasztói társadalom jellegzetességeinek meglátása. tájékozódás a jelen és jövő környezeti problémáiban. a környezetbarát technika jelentőségének megértetése. a hulladékproblémák megértetése. képesek legyenek a környezet tárgyait, jelenségeit különböző szempontok szerint rendszerezni. Ismerjék a technológiák környezettel való kapcsolatát, a hulladékprobléma különböző megoldásait. ismerjék fel az energia jelentőségét! ismerjék az energia felhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának előnyeit és korlátait. az energiatakarékos fűtési és szellőztetési rendszerek működésének és szerkezetének ismerete. Alternatív energiaforrások ismerete. A napházak alkalmazásának felismerése. a konyhatechnikai eszközök működésének vizsgálata, takarékossági lehetőségek kiemelése. képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni. ismerjék a hulladék fogalmát, típusait, a háztartási hulladék gyűjtésének és feldolgozásának módjait. ismerjék fel a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. a környezetszennyezés formáinak megismertetése. A környezetszennyezés hatásainak felismertetése. A megelőzés fontosságnak tudatosítása.

Testnevelés (művészeti nevelés - tánc) A tanulók -

-

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a mozgás nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

132

-

igényeljék, hogy a mozgáshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban - tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása. Egészségtan A tanulók - ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait - sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat - ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat - ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására - segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában - segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Etika A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban - fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Hon- és népismeret A tanulók - ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök). Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) - természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül

133

-

sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

Napközi A környezeti nevelés mindenkor hangsúlyos szerepet kapott a napközi otthonban, s jelentősége csak nőtt az elmúlt években. A különböző napközis foglalkozások programjain élmények és tapasztalások útján gazdagodnak a tanulók ismeretei és alakulnak ki a környezethez fűződő pozitív szokásaik. Környezeti nevelés a tanórán kívül - a közvetlen környezet – városunk, iskolánk – emberi, történelmi, kulturális és természeti értékeinek, hagyományainak megismerése - felfedező napközis kirándulás szervezése a tágabb természeti és társadalmi környezet megismerésére. Az ember, a technika alkotóerejének, a természeti környezetre való hatásának tudatosítása - természettudományi törvényszerűségek észrevétetése. - környezeti-természeti értékek bemutatása, a természet szépségének, sérülékenységének észrevétetése, tudatosítása - környezetünk óvása, a rongálás, szennyezés elkerülése - az iskola közvetlen környezetének – utcai frontok – gondozása, rendben tartása, virágosítása, gyomlálása - környezetvédő akciók szervezése pl.: papírgyűjtés, egyéb hulladék gyűjtése. A háztartási hulladék újrahasznosítása (papír, üveg, konzervdoboz) - az iskolán belüli szelektív hulladékgyűjtés - egészség- és környezetvédő szokások kialakítása. Beszélgetés természetés környezetvédelmi problémákról, környezetvédelemmel kapcsolatos hírek megfigyelése, terjesztése - ismerkedés az élőlényekkel: növények, állatok, ember. Séták a növények, állatok megfigyelésére, esetleges gondozására (téli madárvédelem) - a nemzeti parkok, védett növények, állatfajok (őslények is) megismerése - az időjárás elemeinek – napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék – megismertetése, megfigyelése, a környezetre való hatása - a megfelelő öltözködés elsajátíttatása - beszélgetés a környezetbarát közlekedésről – kerékpározás, gyaloglás (kirándulás szervezése) - környezetbarát anyagok megismerése. Természetes anyagok felhasználása a foglalkozásokon - a tantermek tisztántartása, megfelelő szellőztetés, virágosítás, zöld növények telepítése (érzékenység a porra, pollenre) - a tantermek alkalmakhoz illő, esztétikus díszítése - az energiával való takarékoskodás otthon és az iskolában – világítás, fűtés, víz. ismeretszerzés a megújuló energiaforrásokról - zajártalom – kiabálás, ajtócsapkodás padok, székek húzogatása – kiküszöbölése - sportfoglalkozásokon a napi tevékenységekhez szükséges erő gyűjtése

134

-

természeti csapások, katasztrófák okainak vizsgálata, az ember szerepének tudatosítása, ezek lehetséges kivédésében megemlékezés a környezetvédelmi napokról, kirándulások szervezése, rézvétel a különböző rendezvényeken, vetélkedőkön pl.: a Föld, madarak é fák napja, a víz, az állatok világnapja, környezetvédelmi, takarítási, takarékossági, Földünkért világnap, virágosítási és fásítási akciók (Szeged városi rendezvények).

Környezeti nevelés az osztályfőnöki órán 5. osztály - a család, a nagyszülők, a dédik lakóhelye, lakásának közvetlen környeztemegfigyelés, értékelés megadott szempontok szerint. - szabadidős tevékenységek a levegőn: kiskert, horgászás, biciklitúra, stb. megfigyelés, védett növények, állatok. - mindennapi közlekedés: a tömegközlekedési eszközök előnyben részesítése, biciklis közlekedés. 6. osztály - szépség, a természetben: Tisza, Tisza-Maros szög, Vadaspark, Füvészkert, Fehér-tó; természetvédelem. - a rend és a tisztaság szerepe környezetünkben.

7. osztály - környezetünk tudatos alakítása - energia felhasználás a családban - vásárlási szokások, csomagolóanyagok - lomtalanítás, szemétgyűjtés, veszélyes hulladékok a háztartásban és a ház körül 8. osztály - a környezet védelme, pusztulása - atomerőművek- katasztrófák, balesetek - vízszennyezés, tankerkatasztrófák - a Greenpeace mozgalom akciói - népességrobbanás-népességcsökkenés és következményei. 3.10.2. Egyéb lehetőségek a környezetvédelmi jeles napok megünneplése, kirándulások a fenti helyekre, Múzeumi Matiné, stb.

135

4. A kompetenciaalapú oktatás, nevelés elvei, céljai, feladatai Az újabb társadalmi elvárások „A mai gyereknek nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen a körülötte lévő világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell igazodnia az információs társadalom ingeráradatában, ismernie és alkalmaznia kell az információkereső technikákat. A gyermekeknek olyan tudásra van szükségük, amely lehetővé teszi számukra, hogy maguk tartsák kézben életüket, maguk szabjanak irányt az egész életükön át tartó képzésüknek. El kell jutniuk az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. Gondolkodásra, amely alapkészsége minden tanulásnak; még az olyan cselekvéseknek is, mint a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, amelyek rengeteg jól elkülöníthető kognitív készséget és szellemi műveletet tételeznek fel” (Fisher, 1999). Ezeket a gondolatokat szem előtt tartva adtuk be a HEFOP 3.1.3as pályázatot; a kiírás alapkoncepcióját elfogadtuk, és vállaltuk, hogy 2006. szept. 1 - 2008. jan. 31-ig kidolgozzuk a központi elképzelések iskolai adaptációját, bevezetjük a gyakorlatban a kompetenciaalapú oktatást. 4.1.

Az elméleti háttér kialakítása, az „új” pedagógiai program alapelvei

Gyakorlati munkánk elméleti hátteréül a Demeter Kinga által szerkesztett A kompetencia Kihívások és értelmezések (Szerzők:© Balázsi Ildikó, Falus Iván, Falus Katalin, Felvégi Emese, Heinz Gilomen, Halász Gábor, Havas Péter, Horváth Dániel, Horváth Zsuzsanna, Jakab György, Jos Letschert, Lukács Judit, Pála Károly, Rábainé Szabó Annamária, Dominique Simone Rychen, Száraz Péter, Szepesi Ildikó, Varga Attila, Vass Vilmos, 2006) című

kötet szolgált. 4.1.1. A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése Elfogadjuk azt a felfogást, mely szerint: A) Amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy előre rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem – egy-egy területen – az előre nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik. B) A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. C) A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetencia alapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítő pedagógusképzés ismerős azoknak, akik már korábban is képességfejlesztő logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell

136

lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent. D) A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: - a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; - aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; - foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. E) A kulcskompetenciák nyolc területe A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei. Kompetencia

Meghatározás

Anyanyelvi kommunikáció

A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a

137

Kompetencia

Meghatározás munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

Idegen kommunikáció

nyelvi Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás és írás) a társadalmi kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet.

Matematikai, A matematikai kompetencia magában foglalja az természettudományi és összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok technológiai és a törtek használatát fejben és írásban végzett kompetenciák számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását,

138

Kompetencia

Meghatározás valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

A tanulás tanulása

Személyközi állampolgári kompetenciák

Vállalkozói kompetencia

A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. és A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók. A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság.

Kulturális kompetencia A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

F) A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete

139

Terület

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök

1. Anyanyelvi A kommunikáció a• kommunikáció gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének• képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben. •

•

Az alapszókincs, a• funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai

Különböző • üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A• különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek • meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos• beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás • sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések • változatos kommunikációs

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív

140

F) A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló,• cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. •

Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.)

•

A nyelv és a kommunikációs formák• időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs

kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A

attitűd kialakítása.

141


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök környezethez kötöttségének változatosságának felismerése.

való és

szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig).

•

Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során.

•

Saját meggyőző

érvek módon

142


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. •

2.

Idegen

nyelvi Az

idegen

nyelvi•

A

szókincs,

a•

Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. Szóbeli üzenetek•

A

kulturális

143

F) A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület kommunikáció

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő • megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális • kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől • különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási

funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem• irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.). A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és• regiszterek (hivatalos,

meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a• személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem

különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában (beleértve a szomszédos országok nyelvét, a régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) és a kultúrák közötti kommunikáció iránt.

144


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök nyelvén az igények szükségletek szerint.16

egyéni és

hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete. •

A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése. •

szakszövegnek minősülő, illetve – egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató,

145


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. •

3.1 Matematikai A legalapvetőbb kompetencia szinten a matematikai kompetencia17 az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett

A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.

A számok és A matematikai• mértékegységek biztos kompetencia ismerete és a mindennapi alapelemeinek • kontextusokban való alkalmazása használata, amely a összeadás és számtani alapműveletek és a• kivonás, matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a • szorzás és osztás, grafikonoknak, képleteknek • és statisztikáknak – az

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a

146


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök számítások során, ismeretét foglalja magában. • százalékok és különféle mindennapi törtek, A matematikai problémák megoldása• kifejezések és fogalmak• céljából. mértékegységek • biztos ismerete a legfontosabb geometriai a mindennapi életben Egy magasabb fejlettségi szinten a és algebrai tételeket is felmerülő problémák matematikai beleértve. megközelítése és• 18 kompetencia a megoldása során, mint • A matematika például: matematikai segítségével gondolkodásmód megválaszolható • a háztartási (logikus és térbeli kérdésfajták ismerete és költségvetés kezelése gondolkodás) és a megértése. (a bevételek és a valóság kiadások magyarázatára és kiegyensúlyozása, leírására egyetemesen tervezés, használt matematikai megtakarítás); kifejezésmód (képletek, modellek, • a vásárlás (árak geometriai ábrák, összehasonlítása, görbék, grafikonok)

matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.

147


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.

mértékegységek, árérték arány ismerete); •

az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása).

•

A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb.

•

A jelek

és

matematikai képletek

148


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. •

Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai

149


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. •

Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok

150


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. •

A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése.

•

Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai

151


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök eszközök) használata.

3.2 Természettudományi és technológiai kompetenciák

A • természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség,• amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy

A természeti világ, a• technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A

technológia és más területek – tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések),• kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszenynyezés, fenntartható fejlődés) – közötti összefüggések• megértése.

A technológiai• eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka• valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi • jellemzőinek felismerése. Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet

Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos és az etikai kérdéseket is. A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt.

152


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök szükségleteire válaszolva.

ismertetése.

4. Digitális A digitális Az ITT természetének és a Mivel az információs• kompetencia kompetencia az mindennapi élet különféle társadalom információs kontextusaiban betöltött technológiáinak társadalom szerepének, illetve alkalmazására egyre több technológiáinak lehetőségeinek alapos lehetőség van a (ITT)18 magabiztos ismerete, amely magában mindennapi életben, így a és kritikus foglalja:20 tanulásban és a használatára való szabadidőben, a képesség a• a legfontosabb szükséges készségek a• munkában, a számítógépes következők: szabadidőben és a alkalmazások, köztük a kommunikációban. szövegszerkesztés, a• elektronikus Ezek a kompetenciák táblázatkezelés, az információk, adatok és a logikai és kritikai adatbázisok, az fogalmak keresése, gondolkodással, a információtárolás és gyűjtése és magas szintű kezelés ismeretét; feldolgozása információkezelési (létrehozása, az internet és az készségekkel és a• rendszerezése, a fontos•

Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés

a

látókör

153


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten• a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az • internetes kommunikációt és a

elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését;

•

és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása;

az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén;

a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából;

a rendelkezésre álló• információk

internetes oldalak elérése és az azokon

szélesítése érdekében történő ITT-használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

154


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

5. A tanulás tanulása A „tanulás tanulása”• a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és

megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatós ág) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben• kell tartani.

történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata;

Saját kedvelt tanulási• módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő

A tanulás és• általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása.21 A tanulás időbeosztása,

az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen. A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és

155


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét• képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége.

ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés• időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi• pályafutását. •

autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat• során. Hosszabb rövidebb ideig koncentráció.

és tartó •

A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.)

a siker elérésére képességbe vetett hit.

való

A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

156


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

A személyközi• kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és• konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és

alkalmazása, valamint különféle multimédiaüzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

A különböző• társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a•

Konstruktív • kommunikáció különféle társadalmi • helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és • viselkedésével szemben; az egyéni és• a kollektív felelősség • tudatosítása). Mások

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

157


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A • személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén. •

megértése a történelem során . Az egészségmegőrzés, a• higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és• más társadalmakban.

•

bizalmának együttérzésének kiváltása.

és

A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A

nemzeti

158


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. •

6.2 Állampolgári Az állampolgári• kompetenciák kompetenciák átfogóbbak, mint a

A polgári jogok és a• lakóhely szerinti ország alkotmányának és

Tárgyalóképesség. Részvétel a• település/lakóhely életében, valamint a

A lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és

159


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök személyköziek, mivel társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a• halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

•

kormánya működésének az ismerete. A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű• szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti• szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az•

nemzeti és európai szintű döntéshozásban; választásokon való szavazás.

•

A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés• kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A • közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált

a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes

160


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök ismerete. •

•

A demokrácia és az állampolgárság • fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az

lehetőségek kihasználása.

viselkedéssel szemben. •

Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása.

•

A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése.

•

A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

161


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök ismerete. •

7. Vállalkozói A vállalkozói• kompetencia kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói

A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban. A rendelkezésre álló• lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése. •

A tervezés,• szervezés, elemzés, • kommunikáció, cselekvés, eredményekről való • beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek.

Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja – például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

162


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

8.

Kulturális A

gondolatok,•

Az

•

Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka.

•

A személyes erősségek és gyengeségek felismerése.

•

Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás.

•

A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

emberiség•

A

különböző•

Nyitottság a kulturális

163

F) A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület kompetencia

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének• fontosságát foglalja magában.22 •

•

történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is.

kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a• saját tehetségnek megfelelően.

A nemzeti és európai• kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete.

A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és• előadások értékelése és élvezete.

Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség• tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a• felismerése.

A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő

kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

164


A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, A kompetencia készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

G) A kompetenciaterületek általános rendszere Kommunikáció

Együttműködés

Problémamegoldás

Szóbeliség

Nyitottság

Hibakeresés

Írásbeliség

Empátia

Döntéshozatal

Képi információ feldolgozása

Szociális interakció

Rendszerelemzés tervezés

Információkezelés

Társas érzékenység

IKT

Felelősségérzet

Forráskezelés

Szervezőképesség

A kommunikáció értékelése

Döntéshozatal Érvelés Vita

és

165

4.1.3. Általános törekvéseink •

az egyéni igényekhez jobban illeszkedő oktatási környezet kialakítása

•

az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás)

•

a pedagógus mint tanulást segítő társ

•

a tanuló felelősségvállalása saját tanulása folyamatáért

•

erőpróbára késztető tanulási környezet biztosítása

•

átfogó tanulási célok és célterületek szem előtt tartása

•

a tudás relevanciájának tudatosítása

•

a használható tudás fontossága és a tudásépítés szem előtt tartása

•

a kompetenciák fejlesztése és fontossága

•

egész életen át tartó tanulás koncepciójának figyelembe vétele

•

a tanulók erősségeinek visszaigazolása társaik által

•

pedagógiai megközelítések újraértékelése

•

iskolai szintű értékelés bevezetése

•

a tanfelügyelet támogató szerepének kihasználása.

4.1.4. Pedagógiai, metodikai alapok 4.1.4.1. Konstruktivista pedagógia A tanulás középpontjában a tanulók személyes, belső elméleteinek, értelmező kereteinek a feltárása, működtetése, újraalkotása áll. Az oktatás feladata: az összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák fejlesztése. Újismeret-elsajátítási eljárás: dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), konceptuális váltások A tanítás és a valóság viszonya: a tanulók saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik feldolgozását meglévő belső elméleteik, kognitív kereteik irányítják A tanulás eredményességi kritériuma: a kognitív struktúra megerősödése, módosulása vagy átalakulása A tanár feladata: a gyerekek előzetes értelmezői kereteinek feltárása és a konceptuális váltásokat segítő, megfelelő tanulási környezet kialakítása Alapelvek: A diákok meglévő tudására építés A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége A differenciálás szükségessége A tudás becsülete A tanulói tevékenység fontossága A valós kontextusba ágyazottság fontossága

166

4.1.4.2. Metodikai alapok • Kritikai gondolkodás (Fisher) • Befogadásközpontú tanítás (Bókay) • Drámapedagógia (Gabnai, Montágh) • Kooperatív tanulás ( S.Kagan) • RJR modell (Nahalka) • Projekttanulás (Hortobágyi K., Bárdossy I.) • A számítógéphasználat a T-T folyamatban 4.1.4.3. A felhasznált programcsomagok A suliNova Kht. által kidolgozott programcsomagokat használjuk, amelyek komplex módon tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket a tanításitanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek (Lásd CD melléklet). 4.1.3.1. A programcsomagok általunk kiemelt pozitívumai Valamennyi moduláris felépítésű, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1–12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanításitanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ez lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan és a tanulói aktivitás előtérbe helyezése. 4.1.3.1.1. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja •

Kommunikáció-központúság ~ A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértéstanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.

•

Tevékenységcentrikusság ~ A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – műveleteket kell végezniük.

•

Rendszeresség ~ A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított

167

ismeretanyag mennyiségének, meghatározását szolgálják.

hanem

a

kompetenciák

szintjének

•

Differenciáltság ~ Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

•

Partnerség ~ A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje.

•

Kutatószemlélet ~ A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése: •

a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban;

•

a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata;

•

az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata;

•

a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége;

•

a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése;

•

a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével;

•

a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.

A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: •

a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása;

168

•

nyelvi adatokkal műveletek végzése;

•

szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára;

•

a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása;

•

a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása;

•

szövegtípusok interpretálása és alkotása;

•

a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia;

•

a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe;

•

a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi művek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti”, illetve „tankönyvesíti”, hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni. A-típusú programcsomagok ~ Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. B-típusú (kereszttantervi) programcsomagok ~ Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése, ugyanakkor a program kiemelten kezeli az elsősorban kognitív ismereteket közvetítő műveltségterületeket: Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Matematika (speciális szövegei miatt), valamint Testnevelés. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz, és az adott műveltségterület jellemző szövegsémáit felmérve készülnek, figyelembe véve a műveltségterület tananyagtartalmát. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. (Olyan modulokra

169

gondolunk, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum jellegű, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon nyílik lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban (például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületekben). A) Szövegértés-szövegalkotás Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, „új iskola” megvalósulására. A programfejlesztő modernizáció bázisa az a közös bölcsesség, amely – fővárosi és vidéki – az alternatív és a többségi iskolák megújulás iránt elkötelezett pedagógusainak és az alsó tagozat elismert szakértőinek együttműködése, összehangolt munkája révén vált koherens egésszé. Tevékenységük lényege, hogy a kisiskolások nevelésének legkiválóbb hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keressenek a kisiskolások kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez. A program jellemzői •

Pedagógiai alapdokumentum a kisiskolások – a 2003-as Nemzeti alaptanterv szemléletének és tartalmának megfelelő – kompetencia alapú fejlesztéséhez a szövegalkotás és szövegértés területén.

•

A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit.

•

A program – felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával – kedvez a gyakorlatban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer megjelenésének.

•

A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben, ezért – tekintettel a korosztály jellemzőire – a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak.

•

A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó – a korai tanulási kudarcok

170

megelőzésére elvárja a tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor). •

A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, amely kikényszeríti az ilyen irányú taneszköz-fejlesztést és metodikai kultúra elterjedését.

•

A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel o

reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezelésére;

o

minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében;

o

megelőzhető a lemorzsolódás.

•

A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára szükséges meghatározni.

•

A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.

•

A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotó elemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a problémacentrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a kisiskolások sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen juthassanak az elemi szintű anyanyelvi ismeretekhez, s – az eddig megszokott gyakorlattól eltérően – az absztrakt szintű ismeretek (pl. a szófajtan) átkerüljenek a felső tagozat, sőt a középiskola

171

tananyagába. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak. A vizsgálódás fő terepe: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések stílusértéke. Ez lehetőséget kínál néhány alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűség felismerésére és gyakorlására is. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasásszövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a gyermekbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik. Az alsós programra épülő modulok rendszere Alapozás • Nagymozgás-fejlesztés • Testtudat fejlesztése • Folyamatos szemmel követést elősegítő gyakorlatok • Finommotorikát fejlesztő gyakorlatok • Taktilis észlelés fejlesztése • Vizuális észlelés és emlékezet, vizuomotoros koordináció fejlesztése • Auditív észlelés és emlékezet fejlesztése Beszéd • Beszélgetőkör • Napi mesehallgatás • Légzőgyakorlatok • Mondókák, nyelvtörők • Szókincsfejlesztés • Szövegalkotás • Dramatizálás Írás • Nyomtatott nagybetűs írás (író-olvasó környezet megteremtése az osztályban) • Álló „cés” kötéses módszer • Álló „helykijelölős” módszer • Dőltbetűs írástanítás • Írással kezdődő módszer Olvasás–szövegértés–szövegalkotás • Betűtanulás (Meixner-féle betűsorrenddel és betűtanítási algoritmussal) • Szófejlesztés (betűkapcsolás tanítása szótagolás nélkül) • Hétköznapi szövegek feldolgozása • Éntörténetek feldolgozása • Irodalmi szövegek feldolgozása • Ismeretterjesztő szövegek feldolgozása

172

B) Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi matematikaspecifikus készségek és képességek, általános képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”.5 • • • • •

ismeretek, a készségek és

Készségek ~ számlálás, számolás, becslés Gondolkodási képességek ~ rendszerezés, deduktív és induktív következtetés Kommunikációs képességek ~ relációszókincs, szövegértés, térlátás Tudásszerző képességek ~ problémaérzékenység, megoldás, metakogníció Tanulási képességek ~ figyelem, emlékezet

A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés” a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg.

173

A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint, amely a következő szakasz biztonságos elkezdését teszi lehetővé, és körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. C) Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja A fejlesztők szerint az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánják megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztak ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Célcsoportok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség. Az idegen nyelvi programcsomagok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére olyan modulrendszerű programcsomagok készültek, amelyek az adott nyelvkönyv vagy nyelvi program mellett kiegészítő anyagként használhatók. A fejlesztés újszerűsége és jelentősége a korszerű nyelvtanítási módszerekben, a tanári-tanulói szerep újragondolásában és a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez való alkalmazkodásban van. A fejlesztők célja, hogy a modulokban megjelenő, részletesen leírt új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását. A modulok rendszerének kidolgozását a készségfejlesztés fókusza, a nyelvtanulók életkora, érdeklődési köre és nyelvi szintje határozza meg. Egy-egy korosztály számára így többféle nyelvi szinten kínálunk modulokat változatos készségfejlesztési fókuszokkal a tanulók érdeklődésére épülő témákban. A programcsomagok úgy készülnek, hogy különböző helyzetekre – különböző

174

nyelvi előképzettségű tanulócsoportok, eltérő iskolai háttér, változó mértékű motiváció stb. – adaptálhatók legyenek. Az egy-egy nyelvtanuló csoporton belül kialakult különböző nyelvi szintek vagy eltérő ütemben fejlődő részkészségek egyidejű fejlesztésére a modulban megjelenő differenciált tevékenységek nyújtanak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés – összhangban a Nemzeti alaptantervben élő idegen nyelvként megjelölt területtel – angol, német és francia nyelven valósul meg. Angol és német nyelvből alap- és középfokra és 12 évfolyamra, francia nyelvből csak középfokra és a 9. évfolyamtól kezdődően készültek a programok. A középfokú programoknál olyan fejlesztésre dolgoztak ki ajánlást, amely jól adaptálható akár az első, akár a második idegen nyelv tanítására, de a nyelvi előkészítő évre is. A kötelező nyelvtanulás szakaszában (4–12. évfolyam) az idegen nyelvi modulok akár a tananyag 50%-ára kínálnak változatos és alternatív fejlesztési lehetőséget. A modulok kidolgozásakor alapelvként jelölték meg az adaptálhatóság szempontját. Így a készségfejlesztés területeit és a témaköröket tekintve a modulok bármely nyelvkönyvcsaládhoz jól illeszthetők, kiegészíthetők, vagy az egyes nyelvkönyvi fejezetek a modulokkal kiválthatók. A kötelező nyelvtanulás előtti időszakra (1–3. évfolyam) teljes nyelvi program kidolgozását tervezték angol és német nyelven. A fejlesztés bizonyos szakaszait egységesen készítették el magyar nyelven, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozták ki a programokat. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére készülő programcsomagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálnak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei Az idegen nyelv tanításának módszereit a nyolcvanas évektől kezdve a nyelv kommunikatív szemlélete határozza meg. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. E változás mentén a hagyományos, a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével. A tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját

175

alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. Az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár mint szervező, monitoráló, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele. Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat. Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetenciaterületekhez A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia és más kompetenciaterületek között. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek mentén az integráció megvalósítható. A nyelvet eszközként alkalmazó szemlélet, a módszerek, a tanári-tanulói szerepek, a tevékenységekre épülő felfedező tanulás mind az integrációt segítik. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenhetnek meg a programcsomagokban. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztéséhez az idegen nyelv a középiskolai program kidolgozása során tud leginkább kapcsolódni. Az európai polgárrá válás

176

folyamatában a használható nyelvtudás értéke és a pályaválasztás, karrierépítés kapcsolata alapvetően fontos területként jelenik meg. Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. A fejlesztés súlypontja itt a nyelvtanárok továbbképzése lesz a számítógép adta lehetőségek kihasználásában az idegen nyelv tanítása során. C) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, szervezőképesség kap kitüntetett szerepet.

valamint

a

vezető-

és

Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek: • • • • • • • •

kooperatív tanulás, projektmódszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés, terepgyakorlat, interjúkészítés és újságírás.

177

Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus

Alapfok

Középfok

A-B kevert típusú

Én és a világ

Polgár demokráciában

a

A szociális (Ember és környezete) kompetenciának a (Civil szerepek) környezettudatos tágabb világgal• magatartás • szabad (természet és véleményalkotás társadalom) való • kritikai harmonikus kapcsolat • döntésképesség gondolkodás részét erősítő csomagok. • az emberiség• aktív értékeinek védelme felelősségtudat Fókuszban a képességés• a biztonságos• vitakészség készségformálás, a életvitel kialakítása • részvétel a valós kognitív dimenzió • aktív folyamatokban fejlesztése. felelősségtudat • szociális érzékenység

B-típusú

•

problémamegoldó képesség

•

konfliktuskezelő képesség

Én és a másik

Felnőtt szerepek

A szociális (Az együttműködés (Felkészülés a felnőtt élet kompetenciának a fejlesztése) szerepeire) szűkebb környezettel baráti • tudatosság a való harmonikus• magatartás kapcsolatokban kapcsolatrészét erősítő csomagok. • hitelesség • barátságra és szerelemre való Fókuszban a • empátia képesség képességés készségformálás, a• kooperativitás • nemi szerepek társas dimenzió • autonómia és• fejlesztése. szülői, családi elfogadás szerepek •

harmonikus viszony nemzedékekhez

a és

178

Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus

Alapfok

Középfok korosztályokhoz • •

C-típusú

Az én dimenziói

munkatársi szerepek átmenetek Toleranciára nevelés

A szociális (Önállóság, önbizalom, (A másik és én) kompetencia alapját kreativitás) • önelfogadás képező személyes önállóság kompetenciát erősítő• • nyitottság csomagok. • önbizalom, • előítéletek pozitív énkép Fókuszban az csökkentése attitűdformálás és az • belső ÉN dimenziója. szorongás harmóniára való• felismerése és képesség csökkentése • a fejlődés igénye • kíváncsiság • önértékelés • rugalmasság • alkotókedv • mások elfogadása • kreativitás D) Életpálya-építési kompetenciaterület A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy szükség van arra, hogy gyermekeinket felkészítsük saját „életvonatuk” tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szükséges pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a „meghibásodás” kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni.

179

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzetmeghatározás Alkalmasság a • pillanatnyi körülmények, • lehetőségek, • ismeretek, • képességek, • érdeklődés és vágyak megítélésére. Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás • a döntéshozás és a helyzetmeghatározás kongruenciájának megteremtése. Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzetmeghatározás alapján alkalmasság • a célok megfogalmazására, • a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, • az idővel való gazdálkodásra, • a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, • az akadályok elhárítására. Az életpálya-építés A-típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejlesztik: • Ember a természetben • Ember és társadalom • Művészetek • Földünk és környezetünk • Testnevelés és sport • Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek fejlesztése: o pálya- és szakmaismeret, o munkaerő-piaci ismeretek, o álláskeresési technikák. A B-típusú programcsomagok a matematika- és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a C-típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció a munkapiac-ismerettel együtt, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik az olyan emberi értékeknek, a későbbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint • • • • • • • •

együttműködés, sportszerűség, tolerancia, kudarctűrés, szolidaritás, önállóság, önbemutatás, önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.

180

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei •

A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel.

•

A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldására segítséget kérjen.

•

Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, a kísérletezést, a kérdezést, a segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést.

•

Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést.

•

Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásokra, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, mások munkájának támogatását, valamint a szolidaritást.

•

Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének fenntartására is.

4.2. A mindennapi gyakorlatba beépítendő szempontok 4.2.1. A gyakorlatiasság és az alkalmazható tudás szempontja A programcsomag fejlesztésében érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a tanulók a tanulási folyamat során önálló és egyéni módon, a lehetőségek szerint a tanulási tartalommal adekvát (természeti, laboratóriumi, állatkerti, múzeumbéli stb.) környezetben szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat és azokat a valóságban alkalmazzák. A hétköznapi életvitelben is hasznosítható, a tanulók személyes érdeklődésére számot tartó jelenségek, ismeretek alkotják a tanulási tartalmak nagy részét. A túl általános, elvont és kizárólag elméleti jellegű tudás elsajátításához a diákok többségének amúgy is gyengék az indítékai. Nagy szerepet kap ezen a területen a tanulók problémamegoldó képességének és a tudás gyakorlati alkalmazásának a fejlesztése. A problémák felismerése, a tájékozódó és elemző műveletekhez szükséges képességek, a megoldási próbálkozások (heurisztika, próba-szerencse tanulás, a kreatív megoldási módok, a személyes és csoportos döntési képességek gyakorlása) előnyösen segíthetik e kompetenciatípus erősödését. A természet- és műszaki tudományok módszerei, a diákok „procedurális” tudása a tudás alkalmazásának módszereit működtető képességekben összegeződik. A természettudományi módszereket feladat- és problémamegoldási helyzetekben alkalmazó kompetencia képessé teszi a tanulókat tudásuk gyakorlati kamatoztatására, akár saját életvitelükben, akár a későbbiekben, választott foglalkozásuk során.

181

4.2.2. A tartalomtudás- és a képességfejlesztés megfelelő arányának követelménye Tartalom nélkül nem lehet képességet (megismerési, tanulási, gondolkodási és kognitív műveleteket) fejleszteni, ezért a tantervi programok, modulok kidolgozása arra irányul, hogy a képességfejlesztési módszerek variábilis és differenciált módon kapcsolódjanak a tanulási tartalmakhoz. A tanulók részképességei, érdeklődése, tanulási kompetenciái és szokásai különbözőek, ezért a tanulási tevékenységek sokfélesége biztosíthatja a személyre szabott, a meglévő részképességekhez, érdeklődéshez és tanulási indítékokhoz illeszkedő, differenciált kompetenciafejlesztést. 4.2.3. A képesség- és személyiségfejlesztés szempontjai A programcsomagokban megfelelő feladatok és tanulási tevékenységek biztosítják a diákok szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi érzékenység és felelős állampolgári magatartás előkészítését, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását. Kiemelt hangsúlyt kell kapniuk a természettudományok erkölcsi-etikai, jogi és egyéb társadalmi vonatkozásainak, valamint be kell vonni a tanulási környezetbe azok valós megjelenési formáit, a tanulók által is ismert, a köztudatot foglalkoztató jelen idejű problémákat, dilemmákat. Ilyenek a globális klímaváltozás, a felmelegedés és ennek gazdálkodási, élelmiszer-termelési vonatkozása, a hulladékgazdálkodás problémája, a génmanipuláció, az energiagazdálkodás általában a fenntarthatósággal, a környezeti és az egészségi vonatkozásokkal kapcsolatban. A diákok személyes attitűdjei, értékrendje, tanulási motivációi a tanulási folyamat meghatározó komponensei. A tanulók a csoportos tanulási helyzetekben az együttműködési, versengési és más társas képességeiket is mozgósítják. A természettudományi oktatás a csoportos (pl. projekt) tanulási módszerekkel elősegíti a szociális kompetenciák erősödését. A természettudományi tanulási indítékok és érdeklődés erősítésével, az egész életen át tartó tanulásra motiválással és a sikeres életpályához szükséges munkaerő-piaci részképességek erősítésével a tanulók tágabb pszichés dimenziói bevonhatók a természettudományi tartalmú tanulási helyzetekbe. Kiemelt pedagógiai feladat a fiúk és a lányok érdeklődésében mutatkozó különbségeknek a kezelése a természettudományi tantárgyak és pályák tekintetében. 4.2.4. A hatékony nevelői kompetenciák szükségessége A kutatások adatai szerint a hazai természettudományi tantárgyak órái túlnyomórészt frontálisak, és a prelegáló tanítás lehangolja, elkedvetleníti a diákokat. A tradicionális gyakorlatot az önálló, egyéni, a páros és kiscsoportos tanulási módszerek, a hatékony tanulási stratégiák, a projektmódszer akkor egészítheti ki, ha ehhez a pedagógusok megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy ez a változás pedagógusképzési és továbbképzési feladatokat és ezek megvalósulásához szükséges döntéseket igényel, valamint a pedagógusmunka intézményi szervezeti szabályozási környezetének és értékelésének, ösztönzésének változását is.

182

A pedagógusszakma nélkülözhetetlen része a professzionális „tanulás-tanítási kompetencia”, amelynek birtokában a pedagógusok képessé válnak a hatékony tanulási módszerek átadására és „megtanítására”. 4.2.5. A konstruktív tanulási gyakorlat követelménye Az oktató programcsomagok optimális helyzetben olyan tanulási helyzeteket biztosítanak, amelyekben – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – a tanulók sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a természet és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. E folyamat során tudatosítják és felidézik korábbi tapasztalataikat, a korábbi és az újabb ismereteiket egybevetik, az új felismeréseket összekapcsolják korábbi fogalmi konstrukcióikkal, személyes tudásukkal. Lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy egy-egy korábbi álláspont, fogalmi jelentés felülvizsgálható és korrigálható legyen. Ezáltal a tanulók személyes evidenciákat szerezhetnek a tudás alakulásának természetéről, általánosan a tudomány folyamatos tényfeltáró és tudásgyarapító funkciójáról. A tanulási folyamat során lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, és azokat megvitassák. 4.2.6. A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja Érvényt kell szerezni a Természettudományt mindenkinek! (Science for All!) alapelvnek. A természettudományi kompetenciákra nemcsak azoknak van szükségük, akik hivatásuknál fogva munkájuk során alkalmazzák azt. Minden állampolgárnak (életkorára, nemére és társadalmi-gazdasági helyzetére való tekintet nélkül) szüksége van a műszaki és a természettudományok alkalmazására a hétköznapi életben, a környezet, az egészség, a különböző társadalmigazdálkodási problémák megértésében, személyes életvitelében, tájékozódásában, egészsége megőrzésében és környezete megóvásában. A természettudományi tanulás nagymértékű differenciálása szükséges, hiszen az eltérő egészségű, esélyű és társadalmi-gazdasági helyzetű csoportoknak és egyéneknek különböző életviteli problémáik, konfliktusaik lehetnek, és minden probléma/konfliktus tartalmaz műszaki-technológiai és természettudományi komponenst is. 4.2.7. A tanulási környezet és eszközök hatékonyságának követelménye A természettudományi tartalmak tanulása a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára irányul. A megfelelően szervezett tanulási folyamat hozzásegíthet ahhoz, hogy személyes, motiváló és érzelmileg kedvező kapcsolat alakuljon ki a tanulási és a természeti környezettel, ami a tanuló természettel, környezettel, technológiával és ezek alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeit pozitív módon formálja. A tanulási tartalmakkal és a differenciált követelményekkel összhangban úgy kell megválasztani-megalkotni a tanulási környezetet, hogy a tanulási tartalmakhoz szükséges jelenségek jól strukturáltan hozzáférhetők legyenek. Ez sokféle helyzetben lehetséges, például a természeti terepen, az iskolai internetlaboratóriumban, könyvtárban, múzeumban, egy nemzeti parkban, állatkertben vagy más környezetben (pl. a tanuló otthonában vagy egy diákotthonban). A

183

tanulási eszközök nemcsak a tanulás tartalmának hordozói, hanem latensen közvetítik, sőt, meghatározzák a tanulás módszereit, lehetséges stratégiáit. 4.2.8. A tanulási tartalmak komplexitásának szempontja A természettudományi oktató programcsomagok tartalma a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében összekapcsolható a NAT az Ember a természetben műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”). Ez a törekvés a tanulási tartalmakat és a tanulási helyzeteket életszerűvé teszi, hiszen a valóságban igen ritkán találkozunk absztrakt módon lecsupaszított, csupán egyetlen tudományterületet képviselő problémával. A természet-társadalom és technológia sokféle vonatkozása tesz egy-egy természeti, környezeti műszaki problémát vagy jelenséget összetetté, és ennek az összetettségnek a felismerésére, elemzésére irányul a tanulási folyamat. A komplexitás kezeléséhez és az összetett problémák megoldásához szükséges kompetenciák kiépülése általában az összetett problémák pedagógiailag strukturált sorozatának megoldásai során történik. A természettudományi kompetencia egyik értékes sajátossága tehát a komplexitáspreferencia, a tanuló személyes attitűdje, nyitottsága az egyes jelenségek összetettsége iránt és az összetett jelenségben való tájékozódási, elemzési részképességek.

4.3. Tevékenységek a tanulási-tanítási folyamatban •

A tanár az egyének és a csoportok teljesítményeit abból a szempontból értékeli, hogy segítségükkel olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely minden területen megfelel a tanulók adott szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra.

•

A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, kapcsolatot keres a tanulók tapasztalataival, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, a tevékenykedésre, manipulációra, a gondolatok ellenőrzésére, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében.

•

A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz – amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel – például viták kiváltásával, csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával (Model Standards, 1992, 9.).

4. 4. A munka gyakorlati megvalósítása A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnövekedett a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. S az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai helyi tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetenciaalapú oktatás bevezetése iskolánkban. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. Rendkívül leegyszerűsített módon, a kompetenciaalapú oktatás bevezetése ennek a pedagógiai kultúrának az alkalmazásáról szól, arról, hogy a pedagógusnak fel kell hagynia a régi beidegződéssel. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannak. Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, info-kommunikációs technológia (IKT), stb. fejlesztését kívánjuk előtérbe helyezni. 4.4.1. A pályázatban vállalt területek, a megvalósítást végző kollégák Iskolánkban a pályázat eddigi szakaszáig semmilyen tanárváltás, strukturális átalakítás nem gátolta a munkát; a tárgyi hiányosságok (a taneszközök késve érkezése, a módszertani továbbképzések időbeli eltolódása) ugyan nehézkessé tették a munkát, de rugalmas megoldásokat alkalmazva igyekeztünk megvalósítani terveinket, néhol olyan kapcsolódási pontokat is találva, amelyek a munka folyamán kristályosodtak ki. 4.4.2. A következő területeken és munkacsoportokban dolgoztunk a 2006-2007-es tanévben Kompetenciaterület Munkacsoport

Létszám

Tanár

A műveltségterületi matematika A műveltségterületi matematika A műveltségterületi szövegértés B kereszttantervi angol

1. d

30

Piskoltiné Tóth Andrea

5. d osztály

31

Soós Edit

5. d osztály

31

Sejtes Györgyi

7.a

15

Belájszki Nevenka

185 B kereszttantervi német

5.b

14

Sárvári Tünde

B kereszttantervi 5.d életpálya

31

Dr. Bene Kálmánné

A műveltségterületi 5.d szociális (technika és életvitel)

15

Kovács Sándorné

B kereszttantervi 7.c szociális (osztályfőnöki)

15

Beke Ferenc

B kereszttantervi 2.d szövegértés

33

Lódiné Szabó katalin

B kereszttantervi felsős osztályok IKT (könyvtárhasználati órák)

240*

Cs. Bogyó Katalin

4.4.5. A gyakorlati megvalósítás módjai Felmenő rendszerben egyelőre évfolyamonként (1-2) osztályban kívánjuk bevezetni az A és B modult. A megvalósítás függ attól, hogy hozzájutunk-e a taneszközökhöz megfelelő áron és formában. A kompetenciaalapú oktatás módszereit az összes osztályban alkalmazzuk lehetőség szerint. 4.4.6. A - műveltségterületi (matematika, szövegértés) A (matematika, szövegértés) központi programcsomagok (1. és 5. osztály) rendkívül részletes útmutatást adnak mind a tanulói, mind a tanári tevékenységre vonatkozóan, így alapdokumentumként ezeket a tanterveket használjuk. A szükséges módosításokat külön ütemtervben jelöljük, hogy év végén elkészíthessük kompetenciaalapú helyi tantervünket. (1. és 2. számú melléklet) 4.4.7. A - műveltségterületi (technika) A programcsomagok moduljainak áttanulmányozása és a tanító pedagógus körültekintő munkája után a technika és életvitel tantárgy keretein belül a szociális kompetencia az A műveltségterületen valósítható meg eredményesen. A részletes terv (3. sz. melléklet). 4.4.8. B kereszttantervi 4.4.8.1. angol: Projektek idegen nyelven - A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, melynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. Az általunk használt programcsomag célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése olyan tematikus feladatok kapcsán, amelyek a tantárgyközi szemléletet erősítik. A fejlesztés során a tanulók egy közös cél elérése vagy produktum létrehozásának érdekében közösen dolgoznak. A projektmunka megvalósítása során a kooperatív tanulási forma és a tanulói autonómia együttes fejlesztése a cél. Az adott feladattól függően lehetőség van a projektmunka egyes részeinek tanórán kívüli elvégzésére is, más tantárgyak bevonásával. A fejlesztés hatékonyan járulhat hozzá az önálló tanulóvá neveléshez, ami az élethosszig tartó nyelvtanulás megalapozásához és a motiváció fenntartásához is szükséges. - Az Internet felhasználására a nyelvórán

185

186 A programcsomag adaptálása során célunk, hogy a nyelvórákon a tanulók aktívan építsenek az Internet kínálta lehetőségek felhasználására az információkeresés és -feldolgozás, a kreatív írás és a digitális kommunikáció tanítása területén. A modulok olyan tevékenységeket kínálnak, amelyek az Internet nélkül nem, vagy kevésbé érdekesen valósíthatók meg. A tevékenységek technikailag és nyelvileg is egymásra épülnek, egyre összetettebbek, egyre igényesebb kivitelezést kívánnak. A tananyag kipróbálása legjobb tudásom szerint egy tanévet vesz igénybe. A modulokat a tankönyv fejezeteihez kell illeszteni, hiszen a tanulóknak akkor van lehetőségük a tanultakat alkalmazni, a nyelvet kreatívan, valódi szituációban, kommunikatív módon használni. Ütemterv a 4. sz. melléklet szerint 4.4.8.2. német Német órákon az ötödik évfolyamra készült B programcsomagok közül választott ki a pedagógus hét modult, melyeket beépített az ötödik osztály számára készült tanmenetbe (5.sz. melléklet). 4.4.8.3. életpálya Az életpálya-építés programcsomag az 5. osztályos természetismeret keretében valósul meg. A kiválasztott modulokat a B programcsomag keretein belül, 14 órában dolgozza fel a pedagógus. A választott modulok és a tantárgyak közötti projektek: Modul Ismerethordozók használata a megismerés folyamatában

Tantárgyak közötti projektek Magyar nyelv és irodalom Ember és természet

Lakóhelyem kapuja

Hon- és népismeret

Ismerkedés a megyeszékhellyel

Ember és társadalom Ember és természet

Tájékozódás a lakóhelyünkön és annak környékén

Matematika Ember és társadalom Rajz- és vizuális kultúra Ember és természet

Az emberi tevékenység felszínformáló hatása Ember és természet lakóhelyemen és környékén Rajz- és vizuális kultúra Az éves ütemtervet a 6. sz. melléklet tartalmazza. 4.4.8.4. szociális Osztályfőnöki óra (15) Választott témák: Haverod vagy barátod? SZKB207_06 Jó barátok, társas kapcsolatok SZKB207_05 Az előző 3 órás blokk (Szabályok dzsungelében SZKB207_04) Az idő pénz SZKB207_07 Gazdálkodj okosan SZKB207_08 Matematika, diákönkormányzat, technika, történelem? Még nem tudom. Ott lehet, hogy reálisabb egyedül!

186

187 4.4.8.5. szövegértés Tanítóként a 2. évfolyamra készült B programcsomagok közül választott ki a pedagógus 7 modult, melyeket beépített a 2. osztályos tanmenetbe a természetismeret, magyar nyelv és irodalom, ill. matematika tantárgyakba. A szövegértés-szövegalkotás témák az órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tantárgyak közötti projektek nagyon jól alkalmazhatók. A feldolgozott modulok a környezetismeret, matematika, magyar és technika órákba is beépíthetők. 4.4.8.6. IKT *(Könyvtárhasználati órákon belül). A könyvtárhasználat felső tagozatban tantervileg az informatika tantárgyba tartozik, a helyi tantervben a magyar nyelv és irodalom tantárgyban is megjelenik. A könyvtárhasználati órák célja elsősorban az információ keresésének, alkalmazási lehetőségeinek a megtanítása, a megszerzett ismeretek gyakoroltatása. Tartalmát tekintve tantárgyközi, azaz bármely tantárgy bármely tananyagegységhez tud kapcsolódni. Az iskolai könyvtár szolgáltatásaival (informatikai háttér: számítógép, szkenner, nyomtató; elektronikus és nyomtatott dokumentumok, információforrások; délutáni nyitva tartás) segíti a tanórán kívüli önálló ismeretszerzést, valamint oktatási tartalmak létrehozását is. Ezen tulajdonságai alapján alkalmas tantárgyak között megvalósuló projektekben való részvételre. Az IKT kompetenciaterület programcsomagja 2007 márciusában került fel a következő címmel a http://ikt.sulinet.hu weboldalra: A NAT informatika műveltségi terület Informatikai oktatási program IKT (http://ikt.sulinet.hu/segedletek/inf_okt_program.pdf ) Az IKT használatára épülő megvalósult könyvtárhasználati órák: Sorsz. Időpont 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

2006. 12. 18. 2006. 12. 18. 2007. 01. 22 2007. 01. 22 2007. 02. 05. 2007. 02. 05. 2006. 09. 27. 2006. 09. 27. 2007. 01. 31.

Osztály/ csoport 7.a/1 7.a/2 7.a/1 7.a/2 7.a/1 7.a/2 8.b/1 8.b/2 8.b/1

10. 2007. 01. 31.

8.b/2

11. 12. 13. 14.

8.d/1 8.d/2 8.a/1 8.a/2

2007. 02. 19. 2007. 02. 19. 2007. 02. 20. 2007. 02. 20.

Óra anyaga Kézikönyvek a könyvtárban 1. Kézikönyvek a könyvtárban 1. Kézikönyvek a könyvtárban 2. Kézikönyvek a könyvtárban 2. Kézikönyvek a könyvtárban 3. Kézikönyvek a könyvtárban 3. Anyaggyűjtés egy adott témához Anyaggyűjtés egy adott témához Anyaggyűjtés egy adott témához Online katalógusok Anyaggyűjtés egy adott témához Online katalógusok Anyaggyűjtés - Online katalógusok Anyaggyűjtés - Online katalógusok Anyaggyűjtés - Online katalógusok Anyaggyűjtés - Online katalógusok

Mely óra keretében Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra Magyaróra

Könyvtárban tartott, IKT-s szakórák: magyar-, rajz-, technika-és természetismeret-órák

187

188

4.6. A kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek felsorolása 4.6.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A tanévnyitó ünnepélyen (2006. aug. 31-én) az intézmény vezetője röviden ismertette a nyertes pályázat programját, a kompetenciaalapú oktatás részterületeit. A 2006-2007-es tanév kiemelt feladataként jelölte meg a programcsomagok bevezetését, a szülők teljes tájékoztatását a programról. Ez utóbbi meg is történt a szülői értekezletek keretében (2006 szeptemberében), ahol a szakmai vezető ismertette a program célját, feladatait, a munka körvonalait. A 2007. évi márciusi szülői értekezleteken a tanárok és a szülők megbeszélték az eddigi eredményeket, problémákat, a továbblépés módjait. 4.6.2. A nevelőtestület részvétele a programban – műhelygyakorlatok szervezése A pályázati képzésben részt nem vevő kollégáknak nevelőtestületi értekezleteken, ill. műhelygyakorlatok keretében a képzéseken résztvevő 11 kolléga 15 fős csoportokban mutatta be a kompetenciaalapú oktatás gyakorlati fortélyait azért, hogy minden kolléga megismerkedjen a módszerekkel, használhassa azokat mindennapi munkája során. 4.6.3. Bemutatóórák Minden képzésben részt vett kolléga tartott 1 vagy több bemutatóórát. Ezt a „jó gyakorlatot” a jövőben is szeretnénk folytatni 4.6.4. Módszertani ötletbörze összeállítása a nevelőtestület tagjainak A) Módszerek, munkaformák Az egyéni és a frontális osztálymunka mellett a pár és csoportmunkát alkalmazzák a kollégák az órákon. A csoportokon belül a gyerekek vagy párokban (Gondolkozz – beszéld meg párban), feladatonként cserélve a szerepeket, vagy egyéni munkával dolgoznak, ezt követi a csoportbeli egyeztetés, megbeszélés segítségnyújtás. Ha nem sikerül közös álláspontot kialakítani, segítséget kérhetnek. A 4 fős csoportokban történő megbeszélés célja a közös problémamegoldás és az ellenőrzés. A kooperatív tanulási módszereket sikeresen vezették be a pedagógusok. A csoportok kialakítására többféle módszert alkalmaznak, pl. mozaik, számok, színek, fogalmak… B) Az alkalmazott technikák ABLAK : ez egy rendszerező módszer • 4+1 részre osztott lap, az egyes részeket megszámozzuk. ( 1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad ) • A megfelelő számmal ellátott részbe jegyzi fel a csoport azt a véleményt, tulajdonságot, dolgot, tényt amit 1, 2, 3, illetve 4 csoporttag gondol. A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. ÁLLJ FEL, HA VAN ÖTLETED! A feladat megoldása során a csoport tagjai együtt beszélik meg a feladat megoldására vonatkozó ötleteket. Addig beszélgetnek, amíg nem érzik úgy, hogy van olyan mondanivalójuk, amit szívesen megosztanak az osztállyal. Ekkor a csoport egyik tagja feláll. DIÁKKVÁRTETT: • A csoportokban A? B? C? D jelet kapnak a diákok és a csoportok is nevet vagy számot kapnak. • A tanár vagy diák feltesz egy kérdést • A csoport megbeszéli a választ • Valaki megmondja, hogy melyik jelű tanuló melyik asztalnál válaszol. • Akinek a betűjelét és csoport nevét ( számát ) mondták, válaszol a kérdésre.

FELADATCSERE. 188

189 A tanult anyagból a csoportok állítanak össze egy feladatot, és feladják egy másik csoportnak. A feladatcsere alkalmas arra, hogy gyakorolják a tanultakat és a versengő csoportok számára kihívást jelentő feladatok születhetnek. FORDÍTOTT SZAKÉRTŐI MOZAIK : • A, B, C, D jelek kiosztása csoporton belül • Minden csoport más-más témát dolgoz fel és plakátot ( rajzot, vázlatot…) készít belőle. • Összeülnek az azonos betűjelűek és asztalról asztalra vándorolnak • Mindig az magyaráz a többieknek, aki az adott plakát elkészítésében részt vett. GONDOLKOZZ, BESZÉLD MEG! • A felvetett problémán mindenki egyénileg elgondolkozik. • Párban megbeszélik. • A két pár közösen is megvitatják a problémát. KEREKASZTAL • Szóforgó írásban • A csoport listát készít, körbe adnak egy lapot, amelyre mindenki feljegyzi a gondolatait. KUPAKTANÁCS problémamegoldásra kérjük a gyerekeket, és csak ezután oszthatják meg a problémákra adott válaszaikat a csoporttal. MOZAIK • Képeslap, szöveg- bármi ami darabolható. A csoportlétszámnak megfelelő darabra vágjuk, összekeverjük, majd szétosztjuk. Az összetartozó darabok tulajdonosai megkeresik egymást. SZAKÉRTŐI MOZAIK • A, B, C, D jelek kiosztása. • Az új ismeretet tartalmazó szöveget négy részre osztjuk. A csoport minden tagja más-más szövegrészt kap. • Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. • Az azonos betűjelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot írnak. • Mindenki visszamegy a csoportjába és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. SZÓFORGÓ • A csoport tagjai sorban elmondják egymásnak a gondolataikat az adott témában. C) A projektmódszer • A gyerekeket érdeklő témát, problémát vetünk fel, a gyerekek választanak ezek közül. • Gyakorlatot szereznek a gyerekek a közös tervezésben. • Lehetőséget nyújt önálló, egyéni munkavégzésre. • Lehetőséget biztosít az együttműködésre, az egymástól tanulásra. • Interdiszciplináris tapasztalatokat nyújt. • A különböző kompetenciával rendelkező tanárok és diákok munkatársként működnek együtt. • A gyerekek önálló döntési lehetőséget kapnak. • A projektmunka egyszerre komoly és játékosan könnyed. • Erősek és kommunikatívak a gyerekek közötti kapcsolatok. D) IKT A könyvtárhasználat tanításának elsődleges feladata az ismeretek, információk megszerzésének, alkalmazásának gyakoroltatása. A könyvtárhasználati órákon ezért az önálló ismeretszerzésen van a hangsúly, a tanulók olyan konstruktív tanulási környezetbe kerülnek, 189

190 ahol minden információhordozó egyszerre van jelen, s így maguk konstruálhatják meg a tudásukat, természetesen tanári közreműködéssel, irányítással. Kiemelt feladat a digitális kompetencia fejlesztése. Egy könyvtárhasználati órán általában egy osztálynak a fele, max. 16 tanuló van jelen, így biztosított a dokumentumokhoz való hozzáférés. Az órákon 3, illetve (a tanári gépekkel együtt) 5 internetes számítógép egyidejű használatára van lehetőség, szükség szerint projector is igénybe vehető (nem állandó tartozék). Interaktív tábla a könyvtárba nem került. Könyvtárban tartott szakórán általában egész osztály van jelen. A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott taneszközök fajtái: • nyomtatott taneszközök(tankönyv, munkafüzet) nem állnak rendelkezésre, saját feladatlapok, összefoglalók készülnek • a könyvtár nyomtatott dokumentumai (könyvek, folyóiratok) • digitális formában rendelkezésre álló kapcsolódó elemek (on-line, off-line), • audiovizuális eszközök. E) Az idegen nyelv oktatása Az órákon a modern nyelvpedagógiai szemléletnek megfelelően a kommunikatív nyelvtanítási módszert alkalmazzuk, melynek elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának a fejlesztése. Ide tartozik a beszédértés, a szövegértés, a beszéd- és az íráskészség fejlesztése. Nyelvtanításunk másik fontos célja az interkulturális kompetencia fejlesztése, hiszen nemcsak nyelvet tanítunk, hanem az adott célnyelvi ország(ok) kultúráját is közvetítjük tanulóink felé. Fontos, hogy megismerjék és elfogadják a másságot, fejlesszék empátia- és toleranciakészségüket. Nyelvórán a nyelvi kompetenciákon túl fejlesztjük az általános kompetenciákat is. A feladatokat változatos, főleg indirekt munkaformákban végezzük, ezáltal is lehetőséget adva a kooperatív tanulásra és fejlesztve a tanulók szociális kompetenciáit. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulás tanulására. Indirekt módon többféle, a különböző tanulói típusoknak megfelelő tanulási stratégiákat és technikákat ismertetünk meg tanulóinkkal. Ezek tudatosítására később, kb. 7. osztályban kerül sor, amikor ezzel a témával kapcsolatos szövegeket dolgozunk fel német nyelven. A programcsomag moduljaiban új tevékenységek segítségével dolgozzuk fel a tananyagot. A diákok pár- és csoportmunkában dolgoznak. A csoportmunka fejleszti a tanulók interperszonális készségeit. Lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók különböző szerepekben – információ- gyűjtő, -rendszerező, információt prezentáló – próbálják ki magukat. A tanulók többszintű feladatokat végeznek, figyelembe véve a diákok különböző intelligencia típusát ( verbális, logikai, interperszonális, természetbúvár). A tanulók feladatalapú tevékenységek során sajátítják el a tananyagot. Az elvégzendő feladatnak – színdarab írása, dalszöveg írása, poszter prezentálása – valós kommunikatív célja van, a tanulók nyelvhasználata a feladat elvégzésekor autentikus. A tanulók önálló felfedező tanulási stratégiák segítségével szerzik az ismereteket. A tanári és tanulói szerepek megváltoznak. A tanár háttérbe szorul, a tanulási folyamatot segítő (facilitátor) szerepet vesz fel. A tanuló önállóan, kutatómunka keretében gyűjti az ismereteket. Új információforrásként jelenik meg az Internet. F) Adatbank létrehozása, a munkához felhasználható szakirodalom-ajánlás a nevelőtestületnek a) Minden pedagógusnak ajánljuk Adamikné Jászó Anna – Gósy Mária (1977) Hagyomány és újítás az olvasástanításban. Fejlesztő Pedagógia Alsó tagozatos tanítói kincsestár (Raabe Kiadó)

190

191 Auxné Bánfi Ilona –Vári Péter – Felvégi Emese – Rózsa Csaba – Szalay Balázs (2001): Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról. In: Új Pedagógiai Szemle LII, 1/38 B. Nagy Ágnes (2005): Generatív grammatika az anyanyelvi nevelésben. Anyanyelvi nevelési tanulmányok I. Iskolakultúra, Pécs, 37-69. Banczerowski, Janusz (1994): Kommunikációs kompetencia és összetevői. Magyar Nyelvőr. 118. 277-286. Banczerowski, Janusz (1995): A nyelvi kompetenciáról. In: Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás ’95. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 93-104. Bánréti Zoltán (1999): Nyelvtan és kommunikáció tizenéveseknek. Modern Nyelvoktatás I. 923. Csapó Benő (2001): Tudáskoncepciók. In: Csapó Benő – Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó, Budapest, 88-105. Csapó Benő (2004a): Tudás és iskola. A tudás és a kompetenciák. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 41-55. Csapó Benő (2004b): Tudás és iskola. A tudás minősége. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 57-73. Dér Valéria – Korponay Györgyné (1997): Nyelvtan és kommunikációs feladatgyűjtemény, Nodus Kiadó, Veszprém. Felvégi Emese (2005a): Gyorsjelentés a PISA 2003 összehasonlító tanulói teljesítménymérés eredményeiről. Új Pedagógiai Szemle, LV. 1/63-86. Felvégi Emese (2005b): A tanulói teljesítményt meghatározó tényezők – PISA 2003. Új Pedagógiai Szemle, LV. 2/69-78.Fenntartható közösségek és iskolafejlesztés – a környezeti nevelés lehetőségei (2004). Országos Közoktatási Intézet, Budapest Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 5-76. Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban, Szabad iskolákért Alapítvány, Budapest Hymes, Del H. (1978): Kommunikatív kompetencia. In: Horányi Ö. (szerk.): Kommunikáció II. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 333-357. In: Új Pedagógiai Szemle LII, 48-51. Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás Budapest ÖNKONET Kárpáti Tamásné – Tasnádíné Papp Zsuzsanna – Vajda Sándorné (2000): Betűről betűre olvasás- és írásfejlesztő feladatok 1-7. kötet. Krónika Nova Kiadó, Budapest Kósa Barbara (2005): Oktatás és képzés 2010 – Összefoglaló a ’Kulcskompetenciák’ munkacsoport eredményeiről … Új Pedagógiai Szemle, 5. 51-57. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány Kuratóriuma (2003): A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése. KOMA XLIX. www.koma.hu Landau, Erika (1997): Bátorság a tehetséghez. A kreatív gondolkodás. Calibra Kiadó, Budapest, 18-19. M. Nádasi Mária (2003) : Projektoktatás Budapest Gondolat Kiadói Kör Makádi Mariann (1997): Környezetünk természetföldrajza. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged Molnár Gyöngyvér (2002): A tudástranszfer. Iskolakultúra, 2. 65-74. Molnár Gyöngyvér (2004): Az iskolai és az alkalmazható tudáskettőssége hazai és nemzetközi mérések tükrében. Iskolakultúra, 8. 21-31. Molnár Gyöngyvér (2005): A problémaalapú tanítás. Az ismeretek alkalmazásának és az együttműködő-készség fejlesztésének módszere. Iskolakultúra, 10. 31-43. Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekben? (Konstruktivizmus és pedagógia), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Nahalka István (2002): Korreferátum a PISA-felmérések eredményeinek értékeléséről.

191

192 Sulinet Digitális Tudásbázis http://sdt.sulinet.hu http://ikt.sulinet.hu NAT informatika műveltségi terület Informatikai oktatási program IKT http://ikt.sulinet.hu/segedletek/inf_okt_program.pdf Az iskolai könyvtár linkgyűjteménye: http://www.gyak.jgypk.uszeged.hu/iskola/konyvtar/index.html Szira Judit: A projektmódszerről, Új Pedagógiai Szemle 2002/9 138-143.o Pethőné Nagy Csilla (2005): Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése (2003): Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest www.kooperativ.hu www.sulinovadatbank.hu www.suliszerviz.com/tanfolyam Zs. Sejtes Györgyi – Ótott Ildikó (1998): Nyelvi és kommunikációs feladatgyűjtemény tizenéveseknek. Nodus Kiadó. b) Németül olvasóknak ajánljuk BASTIAN, Johannes/GUDJONS, Herbert (1988): Das Projektbuch 1. Bergmann-Helbig Verlag. BASTIAN, Johannes/GUDJONS, Herbert (1990): Das Projektbuch 2. Bergmann-Helbig Verlag. BIECHELE, M./PADRÓS, A. (2003): Didaktik der Landeskunde. Fernstudieneinheit 31. Berlin u.a.: Langenscheidt. BIMMEL, Peter/RAMPILLON, Uta (1996): Lernerautonomie, Lernstrategien. Fernstudieneinheit. Erprobungsfassung. Langenscheidt. DAHLHAUS, Barbara (1994): Fertigkeit Hören. Fernstudieneinheit 5. Langenscheidt. KAST, Bernd (1995): Fertigkeit Schreiben. Fernstudieneinheit. Erprobungsfassung. Langenscheidt. KRUMM, Hans-Jürgen (1990): Vom Lesen fremder Texte. Textarbeit zwischen Lesen und Schreiben. In: Fremdsprache Deutsch. Zeitschrift für die Praxis des Deutschunterrichts. Heft 2: Arbeit mit Texten. Klett. S. 2024. NEUF-MÜNKEL, Gabriele/ROLAND, Regine (1994): Fertigkeit Sprechen. Fernstudieneinheit. Erprobungsfassung. Langenscheidt. NEUNER, Gerhard/KRÜGER, Michael/GREWER, Ulrich (1996): Übungstypologie zum kommunikativen Deutschunterricht. Langenscheidt. SOLMECKE, Gert (1993): Texte hören, lesen und verstehen. Eine Einführung in der Schulung der rezeptiven Kompetenz mit Beispielen für den Unterricht Deutsch als Fremdsprache. Langenscheidt. WIECKE, Rainer E. (1993): Aktive Schüler lernen besser. Klett. WIECKE, Rainer E. (1997): Vom Text zum Projekt. Kreative Textarbeit und offenes Lernen im Unterricht „Deutsch als Fremdsprache”. Cornelsen.

G) Továbbképzések A programcsomag oktatását segítő képzések többségében sok új ismeretet adtak (pl. SDT, kooperatív technikák…), sok kollegát ismerhettünk meg, és ezáltal még több információhoz jutottunk a kompetenciaalapú oktatás terén. A kompetenciaalapú oktatás programcsomagban alkalmazott módszerek és technikák teljes mértékben megegyeznek a kommunikatív nyelvtanítás során alkalmazott módszerekkel, technikákkal (pár-és csoportmunka, játékok, kooperatív technikák, drámajáték, projekt). Az iskolai műhelymunkák során bebizonyosodott, a kollegáknak tetszettek a módszerek, hogy a saját tapasztalatuk, élményeik alapján ismerkedhettek meg a kooperatív tanulási technikákkal és a projektmódszer alapjaival. Ezért ezt a „jó gyakorlatot” kívánjuk folytatni a következő tanévekben is. 4.7. Eredmények • nyertes HEFOP 3.1.3-as pályázat • a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a vállalt területeken és osztályokban • modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések • a tanártovábbképzéseken való részvétel

192

193 • a didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság: tanulói aktivitás, differenciálás, projektpedagógia…) • a tantárgyközi szemlélet elfogadtatása • műhelymunka kialakítása 4.7. A jövő feladatai A) hosszú távú terv • a kompetenciaalapú programcsomagok helyi adaptálásának megvalósítása 1-8. évfolyamig • a szakmai, gazdasági fenntarthatóság biztosítása • a nevelőtestület minden tagjának szüksége van a folyamatos önképzésre B) rövid távú terv • a pályázat megvalósítása miatt igen rövid idő, erőltetett ütemezés, a feladatok torlódása feszítetté tette a munkatempót, ennek kiküszöbölése a kiegyensúlyozott minőségi munka érdekében elsődleges • alapprobléma a pilote program hiánya: a tervezési nehézségek, a hibák helyi kezelése kívánatos • a túlvállalás, a továbbképzések túlméretezése, egyenetlen minősége miatti hiányok pótlása • a fenntarthatóság (gazdasági, szakmai) érdekében további pályázati lehetőségek felkutatása • a bürokratikus terhek lehetőség szerinti csökkentése.

1. sz. melléklet A TERMÉSZETES SZÁMOK

óra

1. 2. 3. 4.

Aktuális anyag Számok, számjegyek, számok tulajdonságai Számok tízesszámrendszerben Egyiptomi számok Helyiértéktáblázat nagy számok írása, olvasása Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000rel

Tevékenységek

Tanulásszer

Számok, mint halmaz elemszáma, sorszám, mérőszám. Számok tulajdonságai, számjegyek. Adott feltételnek megfelelő számhalmazok keresése.

Egyéni majd fro munka

Helyiérték táblázat, számok helyiértékes bontása. Egyiptomi számok – arab számok átírás.

Frontális majd munka

Nagy számok neve, számok írása, olvasása.

Csoport majd e munka

Csoport majd fr munka

193

194

5.

Csoport majd fr munka

6. 7.

Osztás 10-zel, 100-zal, 1000rel Számrendszerek, csoportosítás Összeadás írásban

8.

Kivonás írásban

Összeadás egyiptomi számokkal. Írásbeli összeadás gyakorlása. Összeadás kockadobás alapján. Számlálás visszafelé, írásbeli kivonás algoritmusa, gyakorlása. Kivonás kockadobás alapján.

9.

Szorzás írásban

A szorzás művelete. Az írásbeli szorzás gyakorlása. Szorzatok becslése.

óra

Aktuális anyag

10. 11.

Könnyítések szorzásban Az osztás

12. Osztás kétjegyű osztóval 13. 14. 15. 16. 17.

Osztás háromjegyű osztóval Osztás gyakorlása Szöveges feladatok osztásra Összeg, összeg változása A különbség változásai

18.

A szorzat tulajdonságai, változásai A hányados tulajdonságai, változásai Műveletek sorrendje

19. 20. 21. 22.

Összeg, különbség szorzása, osztása Gyakorlás: műveletek sorrendje

Csoportosítás más számrendszerben, leltározás, váltás.

Tevékenységek Az osztás művelet. Az egyjegyű osztóval való művelet gyakorlása.

Az írásbeli osztás algoritmusa. Az írásbeli osztás gyakorlása A hányados becslése.

Játékok az alapműveletekre. Szöveges feladatok, szövegértés fejlesztése,. Az összeg fogalmának mélyítése. Az összeadás tulajdonságainak megfigyeltetése. Az összeg változtatása a tagok változtatásával. A különbség fogalmának mélyítése. A különbség tulajdonságainak megfigyeltetése. A különbség változtatása a tagok változtatásával. A szorzat fogalmának ismétlése, a szorzás műveleti tulajdonságai. A szorzat változtatása a tényezők változtatásával.

Csoport munka Frontális majd munka Frontális majd munka Frontális majd munka

Tanulásszer

Frontális majd munka Frontális majd munka

Páros munka Csoport munka Páros munka Frontális majd munka Frontális majd munka

A hányados fogalmának ismétlése, a hányados műveleti tulajdonságai. A hányados változtatása a tényezők változtatásával.


Először cask összeadást, kivonást vagy szorzást osztást tartalmazó feladatok, majd mind a 4 alapműveletetvegyesen tartalmazó feladatok.

Egyéni feladatmegoldá ellenőrzés párb Egyéni munka

Szöveges feladatok. Összetett számolási feladatok. Műveletek sorrendje zárójeleket is tartalmazó feladatokban.

194

Egyéni munka nehézségű feladatokkal

195

óra

Aktuális anyag

Tevékenységek A számolási készség fejlesztése

23. 24.

Alapműveletek gyakorlása Szöveges feladatok megoldása

25.

Közelítő érték, pontos érték, kerekítés Kerekítés szabálya, kerekített érték meghatározása. Következtetések a lehetséges pontos értékre. Közelítő számítások, számolás közelítő értékekkel Számolás, becslés nagy számok körében. Arányos következtetések Következtetésekkel megoldható szöveges feladatok. Gyakoriság vizsgálata Grafikonok készítése, vizsgálata. Összefoglalás: Természetes számok Az I. témazáró feladat megírása. A dolgozat értékelés, felzárkóztatás.

26. 27.

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Szöveges feladatok az alapműveletek gyakorlására. Szövegértés.

195

Tanulásszer

Egyéni munka Frontális, egyén munka

Következtetés egységről a többre. Következtetés a többről az egységre. Következtetés többről többre az egységen át. Egyszerű egyenes és fordított arányossági feladatok megoldása következtetéssel.


Angol és Magyar szövegben a betűk gyakoriságának vizs.

Csoport munka

Csoport munka Egyéni munka

196

ALAKZATOK, KERÜLET, TERÜLET, TESTEK, FELSZÍ SZÁMÍTÁS, SZÖGEK óra

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Aktuális anyag

Tevékenységek

A geometria tárgya, alapelemei. Testek vizsgálata. Pont, egyenes, félegyenes, szakasz. Két egyenes kölcsönös helyzete. A sík alakzatai. A sokszög fogalma. Sokszögek csoportosítása. Mennyiségek, mérés, összehasonlítás. Műveletek mennyiségekkel. A hosszúság mérése, a kerület fogalma.

Tárgy-párok kialakítása geometriai és nem geometriai tulajdonságok alapján.

Tanulásszer

Frontális, egyén munka

A pont az egyenest két részre bontja. Metsző, párhuzamos és kitérő egyenesek. A sík vonalakkal való darabolása.

Konvex, konkáv síkidom, sokszög.

Csoport, egyén

Hosszúság, tömeg és idő mérése.

Összeadás, kivonás, összehasonlítás. Sokszögek kerületének mérése, számítása.

Mérés csoportb illetve egyénile egyéni munka, Csoport, frontá egyéni munka

A kerület fogalmának elmélyítése.

Négyzet, téglalap kerülete.

Feladatok a kerület kiszámítására.

Négyzet kerületéből az oldal számítása. Téglalap K és a ismeretében b számítása.

Haladási tempo szerinti csoport

A terület fogalmának kialakítása.

Fedés alkalmi egységekkel.

Frontális, csopo egyéni

42. 43. 44.

196

197

óra

Aktuális anyag

A területegységek bevezetése. Fedés ezekkel az egységekkel.

Csoport, frontá

45.

A terület mértékegységei. A téglalap területete. Mértékegységváltások, területszámítások. Területmeghatározás, átdarabolás, kiegészítés. A téglatest. A téglatest hálózata, felszíne. A kocka, hasáb hálózata, felszíne.

Számoljunk visszafelé! (területből oldal)

Egyéni és dif.cs

Próbálkozás sokszögek esetében téglalappá darabolással

C

A téglatest tulajdonságai. A hálozat rajzolása

Csoport

46. 47. 48.

Tevékenységek

Tanulásszer

Csoport és egyé

49.

Dif. csoport, és munka

A felszínszámítás gyakorlása. 50. 51. 52.

Összefoglalás: alakzatok. A szög fogalma.

53.

Szögmérés egységei, átváltások.

54.

Szögfajták

55. 56. 57. 58.

Adott nagyságú szögek rajzolása. Gyakorlás: szögek. Összefoglalás:szögek Diagnosztizáló felmérő

A szög, mint félegyenesek által bezárt tartomány

197

Csoport, frontá

frontálisan szer önálló munka

198

Az egész számok óra

Aktuális anyag

Tevékenységek

Tanulásszer

59.

A negatív számok fogalmának előkészítése

Miért van szükség negatív számokra? becslés,

60.

A negatív számok fogalma

negatív számok értelmezése a pozitív számok ellentettjeként

csoportmunka, frontális munka önálló munka frontális, önálló munka

61.

Egész számok ábrázolása számegyenesen

Egész számok leolvasása, illetve megjelenítése különféle Modelleken. Egész számok összehasonlítása, rendezése

páros munka, csoportmunka

62.

Egész számok abszolútértéke

Az egész számok 0–tól való eltérése különféle modelleken

csoportmunka

63.

Összeadás, kivonás eszközök segítségével az egész számok halmazában

Számfeladatok megjelenítése különféle eszközökkel

tevékenykedtet önálló munka

64.

Az összeadás, kivonás értelmezése egész számok körében, kapcsolatuk

Az összeadás és a kivonás kapcsolata

frontális, önálló és csoportmunk

65.

Az egész számok körében értelmezett összeadás, kivonás alkalmazása

Az egész számok körében értelmezett összeadás és kivonás gyakorlása numerikus feladatokkal, sorozatokkal, nyitott mondatokkal, gépjátékokkal

frontális munka csoportmunka

66.

Szorzás, osztás eszközök segítségével

Számfeladatok megjelenítése különféle modelleken

önálló munka, csoportos tevék

67.

Egész számok szorzásának és osztásának értelmezése pozitív egész számmal, a műveletek kapcsolata A műveletek alkalmazása

A szorzás, osztás értelmezése az egész számok körében

csoport-, páros önálló munka

Az egész számok körében értelmezett szorzás és osztás gyakorlása numerikus feladatokkal, sorozatokkal, nyitott mondatokkal, gépjátékokkal

csoportmunka,

A műveletek eredményének változása a műveletben résztvevő számok változásától függően

műveleti eredmények változásának felhasználása konkrét feladatmegoldásokban

páros munka, önálló munka

68. 69.

198

199

70.

A műveleti eredmények változatlanságának feltételei

A műveleti eredmények változatlanságának felhasználása konkrét feladatmegoldásokban

71.

Számegyenes, számok, intervallumok ábrázolása Műveletek, szöveges feladatok számegyenesen Helymeghatározás környezetünkben. Helymeghatározás a síkonkoordináta rendszer Összefüggések koordináták között Gyakorlás- pontok keresése a síkon.

számegyenes

Grafikonok gyűjtése, készítése

79.

Grafikonok Összefoglalás: egész számok, koordináta rendszer Gyakorlás, a dolgozat előkészítése.

80.

Felmérő dolgozat megírása.

72. 73. 74. 75. 76. 77. 78.

199

önálló munka

Egyszerű egyenlőtlenségek számegyenesen

Térkép, tprpedó

csoportmunka,

Pont koordinátáinak leolvasása.

önálló munka

önálló munka

200

A törtek óra

Aktuális anyag

Tevékenységek

Tanulásszer

81.

Egységtörtek szemléltetése; Különféle mennyiségek különféle egységeinek egyenlő részekre osztása

Különböző alakú lapok hajtogatása; A természetes egység 2, 3, 4, 6, 8, 12, 16 egyenlő részre osztásának szemléltetése; A hajtogatás alapján, rajz készítése

Csoportmunka

82.

Egységtörtek meghatározása önkényesen választott egységekkel

Színes rúddal szőnyegezés: különböző rudakat választva először egyforma színű rudakkal szőnyegezünk, majd meghatározzuk mennyit ér egy-egy alkotóelem.

páros munka

83.

Egységtörtek többszöröseinek hajtogatása papírlapból

Csoportmunka

84.

Egységtörtek többszöröseinek kirakása önkényesen választott egységekkel Az egész többszöröseinek egyenlő részekre osztása

A Különböző alakú lapok hajtogatása; természetes egység 2, 3, 4, 6, 8, 12, 16, egyenlő részre osztásának szemléltetése, az egységtörtek többszöröseinek bemutatása; A hajtogatás alapján rajz készítése illetve az egységtörtek többszöröseinek írása Színes rúddal szőnyegezés: különbözőrudakat választva először szőnyegezünk azonos színű rudakkal, majd meghatározzuk, mennyit ér egy-egy alkotóelem és mennyit érnek többszöröseik. Problémafelvetés: az egész többszöröseinek részekre osztása

Frontális munk egyéni munka

85.


86.

Egyenlő nevezőjű pozitív törtek, egyenlő számlálójú pozitív törtek összehasonlítása

Egyenlő nevezőjű, egyenlő számlálójú pozitív törtek összehasonlítása

Csoportmunka

87.

Törtek ábrázolása számegyenesen

Az ábrázolt törtek csoportosítása (1-nél kisebb, 1-gyel egyenlő, 1-nél nagyobb)

Frontális munk

88.

Az azonos értékű törtek bevezetése

Tanulók csoportokban különböző törteket vágnak ki azonos egységből.

Csoportmunka

89.

Törtek egyszerűsítésének, bővítésének elmélyítése

Feladatok megoldása a színesrúdkészlet segítségével

Páros munka, e munka

90.

Törtek egyszerűsítésnek, bővítésének elmélyítése játékok segítségével

Kártyajáték Memória, dominó

Páros munka, c munka

200

201

Az összeadás és kivonás műveletek előkészítése pozitív törtek körében sorozathoz vezető játékkal Az azonos nevezőjű pozitív törtek összeadásának és kivonásának értelmezése

A törtek összeadásának előkészítése társasjáték segítségével

Csoportmunka

Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása

Páros munka, e munka

93.

Különböző nevezőjű törtek összeadása

Törtek összeadása és kivonása: az egyik tört nevezője többszöröse a másik nevezőjének

Csoportmunka

94.

Különböző nevezőjű törtek összeadásának és kivonásának elmélyítése

95.

Törtekkel végzett műveletek tulajdonságai

96. 97.

Gyakorlás A törtek természetes számmal való szorzásának bevezetése

98.

99.

91.

92.


Műveleti sorrend a törtek körében


Adott egységből különböző törtek és többszöröseiknek kivágása

Frontális munk páros munka

Törtek természetes számmal való szorzásának elmélyítése

Gyakorló feladatok megoldása

Egyéni munka

Törtek természetes számmal való osztásának bevezetése

Törtek pozitív egész számmal való osztásának értelmezése diákkvartett módszerrel

Csoportmunka

Gyakorlófeladatok megoldása

Egyéni munka

100. Törtek természetes számmal való osztásának elmélyítése 101. Gyakorlás 102. Müveletek a törtek körében 103. Gyakorlás 104. Összefoglalás:törtek 105. A dolgozat előkészítése, gyakorlás 106. Felmérő dolgozat

201




202

PONTHALMAZOK, TESTEK óra

Aktuális anyag

Tevékenységek

ponthalmaz távolsága fogalmának kialakítása 107. A távolság fogalmának megalkotása, Két A kör, mint ponthalmaz Pont és egyenes távolsága egy feltételnek eleget tevő pontok halmaza Két egyenes távolsága 108. Adott egyenestől egyenlő távoli pontok keresése; A párhuzamos egyenespár fogalma. 109. Kör mint ponthalmaz. 110. A távolság fogalmának alkalmazása Két feltételnek eleget tevő pontok

111. A szakaszfelező merőleges mint ponthalmaz Szakaszfelező merőleges szerkesztése.

keresése, két alakzattól egyenlő távoli pontok keresése. Szakaszfelező merőleges, mint ponthalmaz. szakaszfelező szerkesztése Alkalmazások

Tanulásszer frontális

pármunka Frontális, irány egyéni

Frontális, irány egyéni

Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása vonalzóval illetve négyzetrácson Két ponttól egyenlő távoli pontok keresése. Szakasztól egyenlő távoli pontok keresése: Egyenlőszárú és egyenlő oldalú háromszögek hajtogatása, szerkesztése. Háromszögek előállítása szívószálból, szerkesztésük a három oldal ismeretében. Az oldalak közötti összefüggések megfigyelése.

Frontálisan szervezett önálló munka

114. Téglalap hajtogatása, szerkesztése, „téglalap” előállítása szívószálból A négyzet szerkesztése, tulajdonságai, K, T

Négyzet előállítása – téglalapból hajtogatással; – szívószálból; – 3x3-as pontrácson; – szerkesztéssel.

Csoportmunka, önálló munka

115. Testekről tanultak felelevenítése, a térfogat előkészítése

Testekkel kapcsolatos alapfogalmak felelevenítése – lapok, élek, csúcsok, felszín

Frontális

116. A térfogat mérése űrmértékekkel A térfogat mértékegységei, átváltások

A térfogatmérés mértékegységeinek előkészítése, térfogatmérés választott egységgel. Babbal, rizzsel. A térfogat szabvány mértékegységeinek Bevezetése.

Csoportmunka, fő a rizzel, illet babbal dolgozik

112. Szerkesztések gyakorlása

113. Egyenlőszárú és egyenlő oldalú háromszögek hajtogatása, szerkesztése. Háromszögegyenlőtlenség

202

Pármunka, frontális, majd egyéni

203

117. Kapcsolat a térfogat és az űrtartalom mértékegységei között. Átváltások gyakorlása 118. Egységkockákból kirakott testek térfogata. A téglatest térfogata. 119. A térfogat számításának gyakorlása

A térfogat és űrmértékek közti kapcsolat számszerűsítése

Csoport

Nem egybevágó, de azonos térfogatú téglatestek kiválogatása; Egybevágó testek térfogata A téglatest térfogatának meghatározása az élek hosszából Térfogatszámítás számhármasokkal, fejszámolás, írásbeli szorzások

Frontális

Szöveges feladatok a mindennapi életből változatos témákban differenciált foglalkozáshoz 121. Ismeretlen élek kiszámítása, öszetett, További, számelméleti és egyéb matematikai vonatkozású feladatok a kreativitást igénylő leladatok térfogatszámításhoz kapcsolva

120. A téglatest térfogatképletének alkalmazása

Gyakorláshoz, elmélyítéshez, értékeléshez kapcsolódó változatos feladatok

122. Gyakorlófeladatok a térfogatszámítás témaköréből 123. Felmérő dolgozat

203

Frontális

Frontális, majd

Frontális, majd

egyes feladatok s egyéni, csoport-, frontális munka

204

TIZEDESTÖRTEK óra

Aktuális anyag

Tevékenységek

Tanulásszer

124. A tizedestört fogalmának kialakítása

helyiérték-táblázat a 10-es számrendszerben helyiérték-táblázat kibővítése 10-es

Csoportmunka

125. Tizedestörtek írása, olvasása

Tizedestörtek összegalakja, olvasása Számok írása, olvasása

Egyéni, majd pár munka

126. Tizedestörtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása

Számok többféle alakja, tizedestörtek írása, olvasása Törtalakú számok tizedestört-alakja bővítés, összehasonlítás

Kooperatív csoportmunka, ellenőrzés: diákk

127. Tizedestörtek ábrázolása számegyenesen, kerekítés

Tizedestörtek számszomszédai, Kerekítése Tizedestörtek ábrázolása számegyenesen

Frontális munka Csoportmunka

128. Tizedestörtek összeadása, kivonása

Tizedestörtek összeadása, kivonása játékpénz segítségével

Páros munka

129. Tizedestörtek összeadása, kivonása írásban

Írásbeli műveletek végzése

Csoportmunka

Csoportmunka

130. Gyakorlá: összeadás, kivonás 131. Szöveges feladatok 132. Tizedestörtek szorzása, osztása 10zel, 100-zal, 1000-rel

Tizedestörtek szorzása 10-zel, 100-zal, 1000-rel Tizedestörtek osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel

Csoportmunka

133. Tizedestörtek szorzása, osztása természetes számmal

Írásbeli szorzás természetes számmal

Egyéni munka

134. Az átlag kiszámítása

Átlagszámítás gyakorlati feladatokon Átlagszámítás valóságos adatokból kiindulva

Csoportmunka

135. Gyakorlás 136. Összefoglalás 137. Felmérő dolgozat

2. sz. melléklet Szövegértés A 5. osztály

204

205

5. ÉVFOLYAM

Témakörök

Javasolt óraszám

1.

OTTHON

25

2.

ÁLLATKERTI SÉTÁK

23

3.

KAPCSOLATOK

27

4.

VISSZA A MESÉHEZ!

22

5.

VARÁZSBIRODALMAK I.

30

6.

VARÁZSBIRODALMAK II.

16

7.

AZ ÉN MESEKÖNYVEM – PROJEKT

16

205

O 1. FEJEZET

Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz

O KÉPESSÉG FEJLESZT ÉSI FÓKUSZO K

O 2. FEJEZET


Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz


Poétikai fókusz Szövegértési fókusz

Szövegalkotási fókusz

OTTHON – A SZEMÉLYEK

BESZÉLGETÉS

RÉSZTVEVŐI;

GRAMMATIKAI

25 óra − − − − −

A család élete időben és térben, családtörténet. Az együtt élők és az együttélés szűkebb és tágabb helyszíne. A nyelvtani személy és szám. A bensőségesség kifejezőeszközei Hely-, idő és személymegjelölések azonosítása, kapcsolatuk feltárása elbeszélésben, leírásban, társalgásban. − Lakhelyleírás, vázlatos családtörténet elbeszélése, ezekről való csevegés. − Transzformáció: szövegből családfaábra, családfaábrából szöveg. − A partnereknek és a beszédhelyzetnek megfelelő megszólítások (tegezés, magázás stb.). o ÁLLATKERTI SÉTÁK 23 óra − Az állatok mint társak, mint látványosságok és mint a megismerés tárgyai. – szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben. − Érintetlenség és az ember által meghódított természet. − A leírás eszközei, tanmese, példázat − Általánosítások és alátámasztó részletek viszonya. − Látszólag azonos tárgyú valójában merőben eltérő szövegtípusok összevetése. − Meggyőzési technikák tanulmányozása − Leíró, magyarázó, meggyőző és instruáló szövegek alkotása.

207 o 3. FEJEZET



Poétikai fókusz

Szövegértési fókusz


o KAPCSOLATOK – HARMADIK SZEMÉLYŰ NÉVMÁSOK, HATÁROZOTTSÁG 27 óra − Barátság, ellenszenv, konfliktusok a mindennapi életben. − Mintakövetés: a felnőttek világának tükröződése a gyerekek kapcsolataiban, a szereplők viselkedésében, érzés- és gondolatvilágában. − Határozott és határozatlan leírások. − A regény, a regény cselekményének tagolódása. − Az események és a szereplők értékelésének alakulása közötti kapcsolat. − Jelképes regényterek. − Általánosító állításokhoz alátámasztó részletek gyűjtése személyjellemzésben. − A hasonlítás, a párhuzam és az ellentét szerepe a szöveg jelentésének megteremtésében. − Jellemzések, leírás és eseménybeszámoló, szerkezeti vázlat. − Névszói csoportok szerkesztése, a határozottság megfelelő használata.

207

208 O 4. FEJEZET



Poétikai fókusz Szövegértési fókusz


O 5. FEJEZET


Cím A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz Poétikai fókusz

Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz

O VISSZA A MESÉHEZ! – ESEMÉNYEK ÉS RÉSZTVEVŐIK 22 óra − Alapvető emberi kapcsolatok, életproblémák és mesei megoldások − Az eseményekre (folyamatokra, állapotokra stb.) és szereplőikre való utalás eszközei − Népmese, műmese, mesehős, próbatételek és mesei igazságtétel − Hétköznapi és csodás, valószerűség és fantasztikum. − Általánosítások és kifejleti jóslatok megfogalmazása; műfaji minták szerepe a cselekményvezetésben és a szövegszerkesztésben. − A szereplők kihagyhatósága. Mesefolytatások, mesebefejezések írása; meseírás minták alapján (pl. láncmese, hazudós mese). A szereplőkre való utalás elhagyhatósága. O VARÁZSBIRODALMAK I. – PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ

30 óra − − − − − − − −

Az út motívuma, a boldogságkeresés. A verses mese Az elbeszélő költemény naiv elbeszélője Hétköznapi és csodás, valószerűség és fantasztikum keveredése A szóképek szerepe Ok-okozati kapcsolatok a szövegben; párhuzamok és ellentétek Cselekmény-összefoglalás, tömörítés Belehelyezkedéses érvelés

208

209

O 6. FEJEZET


O 7. FEJEZET


Cím

O VARÁZSBIRODALMAK II.

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz

16 óra

Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz Cím

− Fantasztikus, szatirikus túlzás − Hasonlóság és ellentét − Mintakövetéssel szatirikus vagy parodisztikus szöveg alkotása O AZ ÉN MESEKÖNYVEM

A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz

16 óra

Poétikai fókusz Szövegértési fókusz Szövegalkotási fókusz

− A mindennapok és az ünnepek meséi − Hasonlóság és ellentét, − Mintakövetéssel, gyűjtéssel és önálló szöveg alkotása, szerkesztése

− Átjárók, utazások a hétköznapok és a fantasztikum között – átlagosság és különcség

− Közös mesekönyv létrehozása, tervező, szervező, problémamegoldó és döntési képesség, önértékelés, önállóság és felelősségérzet

209

210

3. sz. melléklet

Szociális, életviteli és környezeti kompetencia Én és a világ 5. évfolyam Technika és életvitel Időpont

A modul címe Szervezési 2005. IX.8. feladatok IX. 15.

A modul tartalma

Tevékenység Névkártya készítése

Környezetét átalakító ember

A hazai háztartásokban használt zöldség-, gyümölcs-, fűszerés gyógynövények, a növényi részek módosulásai és ehető részei.

Hűtőmágnes készítése

A kenyérsütés folyamata, a búzatermesztés és felhasználás régi és mai eszközei, a búzából készült termékek fajtái, ezek szervezetünkre gyakorolt hatásai, a melléktermékek.

Só-liszt gyurma készítése és felhasználása.

XII.1, XII: Hagyományok és 8., XII. 15., szokások SZKA XII. 22. 105 36

Történeti és mai szokások és hagyományok. A karácsonyi ünnepkör

Karácsonyi üdvözlő kártya készítése

2006. I.5., I. 12., I. 19.

Az egészséges életvitel, táplálkozás Plakát készítése: táplálkozási a különböző piramis, étkezési szokások

IX. 29. X. 13. X. 27.

XI. 10. XI. 17. XI. 24.

Melyik részét esszük? SZKA 105 02

A búza útja a magtól a kényérig SZKA 105 29

Ételed az életed SZKA 105 03.

210

211

I.23., I.30., A tehén és a tej II.6. SZKA 105 30

A tehén szerepe a biogazdálkodásban, egészséges élelmiszer előállítása. A tej és tejtermékek fogyasztása

II: 13., II.20., II.27.

Ismerkedés a kerékpár felépítésével, történetével. A kerékpáros közlekedési szabályok

Kerékpárral az iskolába SZKA 105 10

Utazás régen és III.6-13.20. ma SZKA 105 11

III.27., IV.17-24.

V. 8-1522.

Az utazás történeti áttekintése. A közlekedési eszközök régen és ma.

Néhány korszakalkotó találmány megismerése. A természeti, technikai és társadalmi Kerék és más találmányok SZKA környezet egymásra 105 32 hatásai

Amit a természet már elengedett SZKA 105 15

Vendég érkezik V.29.,VI.5- lakóhelyünkre 12. SZKA 105 21

Hulladék és a környezet, életmód és a hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés

A vendégvárás és a hozzákapcsolódó teendők. A saját környezet értékei.

211

Kocsi modell készítése

212

4. sz. melléklet

212

Haladási Tankönyvi fejezet, modul ütem hónap - hét

Szeptember UNIT 1 – DOCTOR,

213

doktorok és fogorvosok

Időbeli viszonyok, a cselekvés, történés és létezés kifejezése a múltban: Az egyszerű múlt idő

Egy múltbeli történet elmesélése

Irregular forms

DOCTOR

1

Kapcsolódási pontok

Egészség, betegségek,

2

Past

3

4

A múltra irányuló Érdeklődés kérdések kifejezése hogylét iránt és arra reagálás: Balesetek Levélírás: Egy balsikerű nyaralás története

Október

5

6

Kulturális oldal: az egészségügyi ellátás NagyBritanniában Projekt munka: Life in the Past

Kiejtési szabályszerűségek: (weak forms, past endings)

Szövegösszetartó eszközök: Indefinite Pronouns ’something, anything’

7 ISMÉTLÉS, 8

GYAKORLÁS

November

UNIT 2 – DO YOU KNOW?

9

10

11

Modalitás: Can Minőségi viszonyok: A világ országai Melléknevek A hasonlító szerkezet: Különbségek A középfok és leírása felsőfok Rekordok ’as … as’

Kérés és reagálás

arra

A ruha üzletben

Szövegösszetartó eszközök

12

VALENTIN NAPI KÉPESLAP December

Unit 3 – Food

13

Kínálás és arra reagálás Étteremben,

14

A jövő idő: ’going to’

ételek és italok

213 Mennyiségi viszonyok:

Javaslat és arra reagálás:

Megszámlálható és

Várható eredmény

214

Január

16

17

18

19

PROJEKT MUNKA : FOOD IN MY COUNTRY ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

ételek, italok, receptek, étlapok megszámlálhatómegszámlálhatatlan főnevek, projeckészítés

A tanulók legyenek képesek bemutatni receptjeiket, étlapokat, éttermeket; szerepjátékot előadni étterem témában, posztert készíteni. Internetet segítségével jobban elmélyítik a tanult szókincset, sokoldalúbban használják az ételekkel kapcsolatos kifejezéseket

Javaslattétel nyelvezete Szórakozás téma Tantárgyköziség: ének-zene tagozatos osztály

Érdeklődési körüknek megfelelő témában, tevékenységeken keresztül bővítik szókincsüket, képesek lesznek Internet segítségével önálló kutatómunkát végezni

WORLD OF KITCHEN- TIOK TIOK

Február UNIT 4 – ENTERTAINMENT

20

Szórakozási szokások szabadidős tevékenységek

Films – Acting-TV 21

22

23

Javaslat: ’Shall we’ Érdeklődés, tetszés-nem tetszés, egyetértés-egyet nem értés kifejezése

MUSICAL INSTRUMENTSTIOK

Időbeli viszonyok: Határozószavak gyakorisági határozó ’-ly’-re végződő határozók Modalitás: ’have to’ szerkezet, must/needn’t

Március TIOK 24 UNIT 5 – HOME AND AWAY

25

26

Információkérés, információadás Személyek megnevezése, leírása Bemutatkozás, bemutatás

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: egyszerű múlt idő Időbeli

214

215

27

Kérés Események, történések elmesélése

viszonyok: ago Szövegösszetartó eszközök: névmások

Április 28

Véleménykérés és arra reagálás A CSALÁD BEMUTATÁSA

29

30 Május UNIT 2 – HAVING FUN 31 Szabadidő, szórakozás: kedvenc sport 32 33

34

Június 35 36 37

Fine Day TIOK Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Az iskola: tantárgyak Napirend Kulturális oldal: brit családok

Cselekvés, történés, létezés kifejezése: jelenidejűség: egyszerű jelen idő, folyamatos jelen idő Jövőidejűség: going to Like +-ing Logikai viszonyok: kötőszavak

PROJEKT MUNKA: ENTERTAINMENT ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Év végi ismétlés

215

Kedvenc tevékenységek, szabadidő Napirend Javaslat-reagálás

A tanulók képesek lesznek a témában jelenetet improvizálni, a tanult kifejezéseket életszerű szituációban kommunikatív módon használni

216

5.számú melléklet: Tanmenet Das kann ich schon - Wiederholung Óraszám

Tananyag

1-5.

Beszédszándékok

Szókincs

Nyelvtani fogalomkörök

Tanulási stratégiák, fonetika



A tavalyi tanévben tanultak ismétlése.

In Europa leben 1. lecke Óraszám

6-7.

8.

9.

10.

Tananyag Europa-Quiz Tk. 8/1a, 1b Mf. 8/1 Tkk. 76-77. (Länder-Quartett) Berühmte Europäer Tk. 9/2a, 2b Mf. 8/2 Souvenirs aus Europa Tk. 10/3

Die Reise von Herrn Schlau Mf. 9/3a, 3b

Beszédszándékok

Szókincs

Kvízkérdések megfogalmazása, megválaszolása

Európai országok neve Néhány európai nevezetesség, érdekesség Néhány európai híres ember neve, foglalkozása

Néhány európai híres ember bemutatása Ajándéktárgyakat megnevezni

ajándéktárgyak

Úti beszámolót leírni Ajándéktárgyakat megnevezni

Európai országok neve ajándéktárgyak

216

A gyenge igék Perfekt alakjának képzése a „haben” segédigével E/3 A gyenge igék Perfekt alakjának képzése a „haben” segédigével E/3 Helyhatározók Wo? és Wohin? Kérdő névmás

A gyenge igék Perfekt alakjának képzése a „haben” és a „sein”segédigével E/3

Táblázat segítségével mondatokat alkotni Táblázat segítségével mondatokat alkotni Mondatmodellekkel dolgozni: Satzklammer Mondatmodellekkel dolgozni: Satzklammer

217

11.

12.

Euro-Kids Tk. 11/4 Mf. 12/8 15

Urlaubserlebnisse Tk. 11/5 Mf. 10/4, 11/6, 12/9

Önéletrajzi adatok alapján egy személyt bemutatni

Európai országok neve, fővárosa

Önéletrajzi adatokat megkérdezni, megadni

Európai népek neve, nyelve

Úti élményekről beszámolni

Országnevek nevezetességek

13.

Der Euro Tk. 13/7a

Megadott minta alapján képeslapot írni Elmondani, mi mennyibe került

14.

Ein Würfelspiel Tk. 12/6

Múlt idejű cselekvést kifejezni

Ajándéktárgyak, árak, görögországi látnivalók Az eddig tanult gyenge igék

Helyhatározók Wo? és Wohin? kérdőnévmás A gyenge igék Perfekt alakjának képzése a „haben” és a „sein” segédigével

Perfekt alakjának képzése a „haben” és a „sein” segédi

Perfekt alakjának képzése a „haben” és a „sein” segédi A gyenge igék Perfekt alakjának képzése a „haben” és a „sein” segédigével

Mondatmodellekkel dolgozni: Satzklammer

Az igék Perfekt alakjának képzését kockajátékkal gyakorolni Az igék Perfekt alakjának képzését optikai segítséggel felismerni, alkalmazni

Freundschaften 2. lecke Óraszám

Tananyag

Beszédszándékok

Szókincs

217


Tanulási stratégiák,

218

fonetika 15-16.

Freunde und Freundinnen Tk 16/1a, 1b 17/1c, 2, 3 Mf. 16/1

A saját barátot/barátnőt bemutatni

Szabadidős tevékenységek

Elmesélni, mit csinálnak együtt

Ruhadarabok

Az erős igék Perfekt alakjának képzése a „haben és a „sein” segédigével

Az igék Perfekt alakjának képzését optikai segítséggel felismerni, alkalmazni

Az erős igék Perfekt alakjának képzése a „haben és a „sein” segédigével A gyenge és erős igék Perfekt alakjának képzése a „haben” és a „sein” segédigével

Kulcsszavak alapján történetet írni

Külső tulajdonságok 17.

18.

Eine Freundschaftsgeschichte Tk. 18/4a, 19/4b, 4c Tkk. 78

Egy történetet befejezni

Freundschaft – eine Umfrage Tk. 20/6 Mf. 22/W4

Egy felmérést készíteni az osztályban

Szabadidős tevékenységek

A saját barátot/barátnőt bemutatni

Ruhadarabok Külső tulajdonságok

A megismerkedés történetét elmondani

19-20.

21. 22.

Ferienerlebnisse Mf. 16/2, 17/3a, 3b Tkk. 79 (Trimino)

Freundschaftsspiele Tk. 21/7 Brieffreundschaften Mf. 23

Elmesélni, mit csinálnak együtt A nyári élményekről beszámolni

Szabadidős tevékenységek ok

Egy képekből álló levelet írni a nyári élményekről Játékleírásokat megérteni Válaszlevelet írni

A játékleíráshoz szükséges alapszavak Tulajdonságok hobbik

218

A gyenge és erős igék Perfekt alakjának képzése a „haben” és a „sein” segédigével

219

23-24.

Ismétlés, számonkérés

Vergleichen 3. lecke Óraszám

25-27.

28-29.

30-31.

Tananyag Tierrekorde Tk. 24-25 Mf. 24-25 Tkk. 80 (Dreischritt-Würfelspiel) Wir vergleichen uns Tk. 26/3, 27/5 Mf. 26/6, 7, 27/9, 31 Zwillinge – immer gleich? Tk. 27/4, 28/6 Mf. 27/8

Beszédszándékok

Szókincs



Tulajdonságokat megadni, összehasonlítani

tulajdonságok

Melléknevek fokozása, összehasonlítása

Táblázat segítségével mondatokat alkotni

Tulajdonságokat megadni, összehasonlítani Tulajdonságokat megadni, összehasonlítani

tulajdonságok



tulajdonságok



Veszekedni, egyet nem értést kifejezni 32-33.


Körper und Gesundheit 4. lecke Óraszám

Tananyag

Beszédszándékok

Szókincs

219



220

34.

35.

36-37.

38.

39. 40. 41.

42. 43. 44. 45.

Die Körperteile Tk. 32/1 Mf. 32/1, 2 Wie geht es dir dann? Tk. 32/2 Tkk. 84 (Abschreiben in sechs Schritten) Sprechstunde bei Kinderarzt Dr. Fröhlich Tk. 33/3a, 3b Mf. 33/3, 4, 5 Herr Superdick Tk. 34/4a, 4b Wann ist ein Kind krank? Tk. 35/5 Wie findest du das? Tk. 35/6 Was Kinder krank macht Tk. 37/8a, 8b Mf. 36/10

Wenn ich krank bin Mf. 39 Wie findest du die Schule? Mf. 35/8 Was darf man hier nicht machen? Mf. 34/6 Wie bist du, wenn … Tk. 36/7 Mf. 35/7, 36/9a, 9b

Testrészek megnevezése

testrészek

Közérzetet megkérdezni, arra válaszolni

A közérzettel kapcsolatos szavak

A személyes névmás Dativ esete E/1, E/2

Panaszt megkérdezni, elmondani

Testrészek

A személyes névmás Dativ esete

Fájdalmat kifejezni Tanácsot adni

Saját véleményt megfogalmazni Saját véleményt megfogalmazni Egy táblázat adatait értelmezni Betegségek lehetséges okairól beszélni Elmesélni, milyen az, ha beteg valaki Saját véleményt megfogalmazni Tiltást kifejezni Érzelmeket kifejezni

A közérzettel kapcsolatos szavak Élelmiszerek tevékenységek Betegség tünetei Érzelmeket kifejező szavak Panaszok, betegségek, és azok okai

Érzelmeket kifejező szavak

Érzelmeket kifejező szavak

Minta alapján verset írni

220

A „dürfen” módbeli segédige „wenn” kötőszavas mellékmondatok „wenn” kötőszavas mellékmondatok „wenn” kötőszavas mellékmondatok

„wenn” kötőszavas mellékmondatok „wenn” kötőszavas mellékmondatok A „dürfen” módbeli segédige tagadása „wenn” kötőszavas mellékmondatok

Mondatmodellekkel dolgozni

Statisztikai adatokkal dolgozni


221

46-47.


Blättertanz (48-52.)

Ausflug nach Salzburg 5. lecke Óraszám

53-54.

Tananyag Klassenfahrt ins Salzburger Land Tk. 40-41

Beszédszándékok Városnézéshez tippeket adni

Szókincs Salzburgi nevezetességek

Nyelvtani fogalomkörök Helyhatározók zu+ Dativ

Tanulási stratégiák, fonetika A r hang helyes ejtése Elöljárós szerkezeteket optikai segítséggel felismerni, alkalmazni

55-57.

Das Monsterschloss Tk. 43/4 Mf. 43/6, 44/7, 8 Tkk. 85 (Monsterschloss-Würfelspiel)

Ötleteket adni, hol lehet elbújni

Egy kastély részei

Helyhatározók a Dativval álló elöljárószavak

elöljárószavak

Táblázat segítségével mondatokat alkotni Elöljárós szerkezeteket optikai segítséggel felismerni, alkalmazni Táblázat segítségével mondatokat alkotni

58.

Gespensterbesuch auf der Festung Hohensalzburg Tk. 45/7

Ludwig és Schuhu salzburgi kalandját elmesélni

Berendezési tárgyak

„wenn” kötőszavas mellékmondatok

Elöljáró szavak Helyhatározók: elöljárószavak Dativ esettel

221

222

59.

Ein Ausflug zur Eishöhle Mf. 47

Egy kirándulásélmény leírása

60-61.

Az eddig tanult szavak. kifejezések Ismétlés, számonkérés

Leben auf dem Land 6. lecke Óraszám

62-63.

64-65.

66.

67-68.

69-70.

Tananyag Alles unter einem Dach Tk. 50-51 Mf. 49/2, 3

Zu Besuch bei Familie Krüger im Alten Land Tk. 52-53 Ferien auf dem Bauernhof Mf. 51/6 Tauschen Tk. 48-49 Mf. 48/1 Tkk. 86 (Sachen-Suchspiel) Minimärchen + Märchenfiguren Mf. 49/4a, 4b

Beszédszándékok

Szókincs

Az észak-német parasztházat bemutatni

A parasztház részei helyhatározók

Találós kérdéseket feltenni, megválaszolni A vidéki életet bemutatni

Tevékenységek Házi állatok Tevékenységek

Egy vidéki nyaralási lehetőséget bemutatni

Házi állatok Mesehősök nevei

Egy mesét megérteni, elmondani

Jellemző mesefordulatok Mesehősöket megnevezni

Mesehősök nevei

Találós kérdéseket feltenni, megválaszolni

Jellemző mesefordulatok

Megadott elemekből

222



Az erős és vegyes igék Präteritum alakjának képzése

Orientierung in Querschnittzeichnung

Az erős és vegyes igék Präteritum alakjának képzése Az erős és vegyes igék Präteritum alakjának képzése Az erős és vegyes igék Präteritum alakjának képzése




223

71-72.

Für den König unterwegs Mf. 50/5a, 5b

mesét írni Egy mesét megérteni, elmondani

Mesehősök nevei Jellemző mesefordulatok

73.

Brüder Grimm und ihre Märchen

Képtörténet alapján levelet írni Grimm mesehősöket megnevezni

Mesehősök nevei

A módbeli segédigék Präteritum alakjának képzése


Találós kérdéseket feltenni, megválaszolni A Grimm testvéreket röviden bemutatni 74-75.


Geschichten aus dem Mäseloch (76-80.)

An der Ostsee 7. lecke Óraszám

81-82.

Tananyag Auf der Insel Rügen Tk. 56-57 Mf. 56/1, 2, 57/3

Beszédszándékok

Szókincs

Információt kérni, adni

Városnevek

Plakátról információkat szerezni

Helyhatározók Időpontok

223

Nyelvtani fogalomkörök von, nach. über


224

83-84.

85-86.

87-88.

Klaus Störtebecker – der ewige Pirat Tk. 58/4, 5 Tkk. 87 (Festspiel-Plakat) Piratengeschichten Tk. 59/6a, 6b, 7 Mf. 58/5 63

Die Wikinger Tk. 60-61 Mf. 60/7a

Kérdéseket szerkeszteni

programok Kérdő névmásol

A kalózok életéről mesélni

A kalózok életével kapcsolatos szavak

Mellékmondatok „als” és „wenn” kötőszavakkal


Megadott elemek alapján egy történetet elmesélni A vikingek életéről mesélni

A vikingek életével kapcsolatos szavak

A módbeli segédigék Präsens éa Präteritum alakja


89-90.


Streng geheim, Alte Schriften und geheime Schriften (91-95.)

Zu Besuch in det Schweiz 8. lecke Óraszám

96.

Tananyag Die höchste Bahnstation in den Alpen Tk. 64-65, 66/2 Mf. 64/1

Beszédszándékok Kérdéseket szerkeszteni Egy újságcikkből a megfelelő adatokat kikeresni

Szókincs A Jungfraubahn-nal és a Zugspitz-Bahn-nal kapcsolatos szavak tevékenységek

224

Nyelvtani fogalomkörök A be-, er-, ver- igekötős és az -ieren végű igék Perfekt alakjának képzése

Tanulási stratégiák, fonetika A Partizip Perfekt alakok helyes hangsúlyozása Az igék Partizip Perfekt alakjainak képzését optikai segítséggel felismerni, alkalmazni

225

97.

Der Brief von Sarah Tk. 66/3

Egy hiányos levelet kiegészíteni, elolvasni

Tevékenységek

98.

Berry- der Rettungshund Tk. 67/4, 5

Kíváncsiságot kifejezni

Ich möchte wissen …

Berryt bemutatni

A be-, er-, ver- igekötős és az -ieren végű igék Perfekt alakjának képzése Indirekt kérdő mondatok A be-, er-, ver- igekötős és az -ieren végű igék Perfekt alakjának képzése

Mondatmodellekkel dolgozni Táblázat segítségével mondatokat alkotni Kérdő névmások mint kötőszavak a mellékmondatokban

99.

In der Käserei im Emmental Tk. 68-69 Mf. 67

A sajtkészítés jelenét és múltját bemutatni, összehasonlítani

A sajtkészítéssel kapcsolatos szavak

Az igék Präteritum alakja

Lila Kuh & Co. (100-104.)

Haustiere 9. lecke Óraszám

105-106.

107-110.

Tananyag Viele Haustiere Tk. 74 Mf. 73/3, 4, 76/7a, 7b Tkk. 91 (Haustier-Domino) Die Hauskatze Tk. 72-73

Beszédszándékok Tetszést, nem tetszést kifejezni indokolni A macskáról beszélni

Szókincs



Házi állatok

A „weil” kötőszó


A macskával kapcsolatos szavak

A „weil” kötőszó

Mondatcsillaggal dolgozni

225

226

111-112.

113. 114.

Mf. 72/1, 2 Tkk. 90 (Worträtsel „Die Hauskatze“) Der Haushund Tk. 76/8 Mf. 74/5 75/6 Mf 66/5a, 5b Mein Lieblings-Haustier Mf. 79 Weißt du, warum?

A kutyáról beszélni

A kutyával kapcsolatos szavak

A kedvenc házi állatot bemutatni Ok-okozati összefüggéseket kifejezni

Az eddig tanult szavak, kifejezések Állatnevek, tulajdonságok, tevékenységek

A „weil” és a „denn” kötőszavak

A „warum?” kérdőnévmás A „weil” és a „denn” kötőszavak

115.

Eine Tiergeschichte Mf. 71

Egy állat(ok)ról szóló történetet írni

Az eddig tanult szavak, kifejezések

Märchenwelt – Welt der Phantasie (116-120.)

Wohnen 10. lecke Óraszám

121-122.

Tananyag So kann man wohnen Tk. 80-81 Mf. 80/1 Tkk. 92 (Häuser-Lexikon) Tkk. 93 (Bastelbogen – Die Mühle)

Beszédszándékok Háztípusokat megnevezni, bemutatni Önálló véleményt megfogalmazni Tetszést, nem tetszést

Szókincs A különböző háztípusok leírásához szükséges szavak Ich finde es gut / prima / interessant/ gemütlich / bequem / lustig, dass…

226

Nyelvtani fogalomkörök Mellékmondatok a „dass” kötőszóval

Tanulási stratégiák, fonetika Az összetett mondatok helyes intonálása

227

kifejezni, értékelni 123-124.

125-126.

127.

128-129.

Bungalow und Möbel von Familie Hempel Tk. 82/2a, 2b Mf. 81/3 Wo möchten sie wohnen? Mf. 83/6 Tk. 83/3

Aufräumen – sag deine Meinung! Tk. 83/4

Mein Traumzimmer Mf. 87

Találós kérdéseket feltenni, megválaszolni

Ich finde es nicht gut, dass… Bútorok, szobák, elöljárószavak

Vágyakat, kívánságokat kifejezni

Lakóhelyek Ich möchte … wohnen.

Más gondolatait visszaadni Saját véleményt megfogalmazni

… sagt, dass …

Álmaink szobáját leírni

Ich finde, … Ich meine, … Ich glaube, … Ich denke, … Bútorok, színek, formák, elöljárószavak

Akkusativval álló elöljárószavak: durch, gegen, um

egy ház alaprajzán tájékozódni

Mellékmondatok a „dass” kötőszóval

Mondatmodellekkel dolgozni: a ragozott ige helyét megállapítani a „dass” kötőszavas mellékmondatokban



In der Stadt 11. lecke Óraszám

130-131.

132-133.

Tananyag Wo gibt es was? Tk. 88/1a Mf. 88/1

Wohin gehst du? Tk. 88/1b Mf. 88/2 92/9 40/1 41/2a, 2b

Beszédszándékok Épületeket, üzleteket megnevezni

Szókincs Épületek, üzletek neve

Nyelvtani fogalomkörök Dativval álló elöljárószavak

elöljárószavak Elmondani, mi hol kapható Elmondani, hová kall menni, ha valamire szükségünk van

Árucikkek elöljárószavak

227

Tanulási stratégiák, fonetika A h hang helyes ejtése Piktogramokkal dolgozni

Akkusativval álló elöljárószavak

Piktogramokkal dolgozni

228

134-135.

136-137.

138-139.

140.

Der Stadtplan Tk. 89/2a, 2b, 92/5 Mf. 89/3 Bei der Polizei Tk. 91/4a, 4b Mf. 90/5, 6 Auskunft geben Tk. 92/6

Verkehrsregeln Tk. 93/7

Egy útvonal megkérdezése., elmagyarázása Eredetet, származást kifejezni

Egy útvonal leírásához szükséges szavak, kifejezések

Felvilágosítást kérni, adni

A felvilágosításhoz szükséges szavak, kifejezések Wie komme ich zum/zur …? Közlekedési szabályok leírásához szükséges szavak, kifejezések

143-145.

Egy várostérképen eligazodni

aus, von

Közlekedési szabályokat megfogalmazni

141-142.

Felszólító mód

Menetrenden eligazodni Piktogramokkal dolgozni

A „Wenn …, dann…” szerkezet

Ismétlés, számonkérés Die Schlaumeier in Berlin Tk. 95

Berlin néhány nevezetességét megnevezni

Berlin nevezetességei

Az eddig tanultakat ismételni, alkalmazni Sport macht fit 12. lecke Óraszám

146.

Tananyag Sport-Quiz Tk. 96/1, 100/7 Mf. 96/1, 99/7

Beszédszándékok Találós kérdéseket feladni, megválaszolni

Szókincs Sportágak elnevezései

Nyelvtani fogalomkörök A „was für ein-…” kérdőszó

Tanulási stratégiák, fonetika A f hang helyes ejtése Piktogramokkal dolgozni

228

229

147.

Wie wichtig ist Sport für dich? Tk. 97/2, 3 Mf. 97/2, 3a, 3b

A sport szerepéről véleményt mondani

A sport szerepével kapcsolatos kifejezések

Ellentmondást kifejezni

Ellentmondást kifejező szavak Olimpiai számok

149.

Olympia-Quiz Tk. 100/6

Találós kérdéseket feladni, megválaszolni

150.

Meine Meinung zum Thema Sport Mf. 103

A sport szerepéről véleményt mondani

151-152.

153 -162.

„aber” „sondern”


Az aktuális ünnepek feldolgozása. Ehhez az óraszámhoz tartozik a Mamas Hände modul feldolgozása.

Ich Mappe. (162-166.)

229

6. sz. melléklet: életpálya Az éves munkaterv

1 – 2. óra Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban. (2. órát a könyvtárban tartjuk.) 3. óra

Tájékozódás lakóhelyünkön és környékén. Méretarány, vonalasmérték – mérés

4. óra

Hely, irány, távolság meghatározása Útvonalrajz készítése (iskola - lakóhely) Becslés iskola – lakóhely közötti távolság Iránytű használata

5. óra

A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése Közvetlen környezetünket károsító tényezők összegyűjtése. Környezetünket érő társadalmi hatások.

6. óra

PROJEKT MUNKA Plakát tervezése, készítése (a környezetünket károsító tényezők)

7. óra

Ismétlés, ellenőrzés

8. óra 9. óra

Szelektív hulladékgyűjtés Megfigyelés, kísérletezés. A vizek környezetvédelme, a Tisza szennyezettsége.

10. óra

Mik okozhatják városunkban a levegő szennyezettségét?

11. óra

Milyen az egészséges környezet?

12 – 13. óra

14. óra

Fenntarthatóság, a környezet védelme. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, a táj értékeinek védelme, megóvása. Ismétlés, ellenőrzés

Iskolánk bemutatása. D) Ebédlő: adagos melegítőkonyha, az uzsonnák, tízóraik elkészítésére és az ebédek kiosztásához

Recommend Documents