ISDN KISKÖZPONT SZIMULÁCIÓJA

1.

Távközlési Hálózatok Laboratórium

ISDN KISKÖZPONT SZIMULÁCIÓJA

mérési útmutató

2

3

Tartalomjegyzék oldal: 1. Az Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat: ISDN ....................................... 4 1.1. Az Intelligens Digitális Hálózat ..................................................................... 4 1.2. Az ISDN meghatározása, alapelvei ................................................................ 6 1.3. Az OSI referencia modellje ............................................................................ 7 1.3.1. Adatátvitel az OSI modellben......................................................................... 15 1.4. ISDN szolgálatok........................................................................................... 17 1.4.1. Szolgálat-primitívek ...................................................................................... 17 1.4.2. A rétegezés alapelvei, az OSI terminológia................................................... 18 1.4.3. A szolgálatok kapcsolata a protokollokkal.................................................... 22 1.5. Az ISDN Hivatkozási (Referencia) modell ................................................... 22 1.6. Funkcionális csoportok a modellben ............................................................. 26 1.7. Az ISDN adatkapcsolati rétege: ITU-T Q.921 .............................................. 27 1.7.1. Címzés az adatkapcsolati rétegben ................................................................ 35 1.8. Az ISDN hálózati rétege: ITU-T Q.931 ........................................................ 39 1.9. ISDN jelzésprotokollok ................................................................................. 47 1.9.1. A DSS1 jelzésrendszer .................................................................................. 48 1.9.2. Magasabb rétegbeli protokollok .................................................................... 49 1.9.3. A hálózati rétegbeli protokoll funkcionális áttekintése ................................. 50 1.9.4. A LAPD jellemzıi ......................................................................................... 51 1.9.5. A LAPD azonosítási rendszere...................................................................... 52 2. A Leibold Didactic TPS 7.1.8.1. ISDN átviteltechnikai oktatórendszer....... 55 2.1. A rendszer elemei, az elemek funkciói.......................................................... 55 2.2. A rendszer elıkészítése ................................................................................. 56 2.3. Ismerkedés a programmal.............................................................................. 57 2.4. Beállítások a végberendezéseken .................................................................. 65 3. A DIVO kisközpont aktiválás/deaktiválás vezérlése...................................... 67 3.1 Összefoglaló kérdések .................................................................................... 75 4. A DIVO kisközpont hívásfelépítés vezérlése................................................. 77 4.1. Összefoglaló kérdések .................................................................................... 86 5. Összeköttetés létrehozása a 201-es és 101-es készülékek között ................... 87 5.1. Összefoglaló kérdések .................................................................................... 91 6. Összeköttetés létrehozása a 101-es és 201-es készülékek között (S busz)..... 93 6.1. Összefoglaló kérdések .................................................................................... 97 7. Összeköttetés létrehozása a 101-es és 201-es készülékek között (S busz)..... 98 7.1. Összefoglaló kérdések .................................................................................... 102 8. Az ETSI hívásvezérlési eljárása ..................................................................... 103 9. Mérési feladatok ............................................................................................. 105

4

.

1.

Az Integrált Szolgálatú Digitális Hálózat (ISDN)

1.1 Út az Integrált Szolgálatú Digitális Hálózat felé A távbeszélı szolgálat hálózataiban a digitális technika elıször az átviteltechnikában jelent meg. Ez a központok közötti trönkök digitalizálását jelentette, vagyis azt, hogy PCM átviteli utakat helyeztek üzembe a már korábban lefektetett analóg kábeleken át. Ezt követte az elsı digitális kapcsolóközpontok üzembe helyezése, amelyek digitális (PCM) átviteli utakon kapcsolódnak a környezetükhöz. Az így kialakult elrendezés már digitális hálózatnak tekinthetı, amelyre az a jellemzı, hogy benne egységes (digitális) módszerek léteznek mind a beszédjelek átvitelére, mind azok kapcsolására. Azonban a helyi központ és az elıfizetı között az un. elıfizetıi hurok továbbra is analóg, vagyis akkor lenne teljesen digitális a hálózat, ha az elıfizetıig digitális vonal menne ki. Az ilyen egységes módszereket alkalmazó hálózatot Integrált Digitális Hálózatnak (IDN) nevezzük.

ISD N

ID N

A

D

D

D

D

D

A

D

D

D

D

D

D

D

D

A D igitá lis átv itel D ig itális k ap cs olás A nalóg elofiz etoi hur ok

D

D

D - D igitális A- An alóg

D igitális átv itel D igitális k apc solás D igitális elofiztoi hu rok

Az IDN és ISDN A távbeszélı szolgálat digitalizálásával párhuzamosan, az elektronikus, illetve azon belül is a digitális technika elterjedése nyomán a fejlett országokban más szolgálatok is létrehozták a maguk IDN-jét. Ily módon alakult ki pl. a távírószolgálat integrált hálózata. Az egyes távközlési szolgálatokat nyújtó hálózatok egyedi életet éltek, különösebb integráltság nélkül. Ha egy felhasználó több távközlési szolgálat elıfizetıje kívánt lenni, akkor az egyes hálózatokra külön-külön kellett csatlakoznia. Az elızıekben említett probléma megszüntetése végett lehetıvé kell tenni azt, hogy a különbözı szolgálatok ugyanabban a hálózatban mőködhessenek. Így minden elıfizetı csak egyetlen, a legközelebbi kapcsolóközponthoz menı csatlakozással kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogy hányféle szolgálat elıfizetıje kíván lenni. A szolgálatok közül jelenleg legkiterjedtebb a távbeszélı szolgálat hálózata. Az abban alkalmazott PCM átvitel- és kapcsolástechnika elvileg alkalmas arra, hogy megfelelı illesztés

5

alkalmazásával ne csak a digitalizált beszéd, hanem egyéb, nem beszéd jellegő digitális (vagy digitalizált) információt is közvetítsen, illetve kapcsoljon. Ezért valamennyi szolgálat számára egységes átviteli- és kapcsolórendszert a digitális távbeszélı hálózatra építve teremtik meg. Ezt a hálózatot nevezzük Integrált Szolgálatú Digitális Hálózat (ISDN- Integrated Service Digital Network). Az ISDN számos szolgáltatást nyújtó, azaz a szolgáltatásokat integráló távközlési hálózat, amely kitőnı minıségő távbeszélı szolgáltatást, nagy sebességő adatátvitelt, álló- és mozgókép továbbítást tesz lehetıvé, illetve dokumentumok gyors, nagy felbontású képek, grafikák telefaxon történı továbbítását biztosítja. Továbbá az ISDN rendszer lehetıséget biztosít más hálózatokhoz (pl. Internet) való hozzáféréshez, regionális (WAN- Wide Area Network) és helyi (LAN-Local Area Network) számítógép hálózatok kialakítására is. Az ISDN tulajdonképpen a távbeszélırendszer újratervezése. Az ISDN mögötti fı hajtóerı az új szolgáltatások iránti igény, illetve ezeknek a szolgáltatásoknak a hangátviteli távbeszélıtechnikával való egybeolvasztása volt. Az ISDN hálózat számos szolgáltatást és képességet nyújt a felhasználónak, ezért a különbözı jelzések kezelése megkívánja egy nagykapacitású jelzésrendszer meglétét. Az ISDN központok között a 7-es jelzésrendszert (CCS7 Common Channel Signalling), míg a központok és a végberendezések között a DSS1 (Digital Subscriber Signalling) jelzésrendszert használják.

CCS No.7

a/b LEX

Analóg 2 telefon

LEX

LEX

4

4

C1

C1

DSS1

a/b LEX

2 Analóg telefon

4 C1

CCS No.7 (ISUP) LEX

LEX

DSS1

LEX

LEX

NT1

4

4(2)

NT1

4

4

C1-Cn

C1-Cn

4 C1-Cn

ISDN végberendezések

4(2) 4 ISDN végberendezések

Az IDN és ISDN eltérései

6

1.2.

Az ISDN meghatározása, alapelvei

Az ISDN betőszó, melynek jelentése: INTEGRÁLT SZOLGÁLATÚ DIGITÁLIS HÁLÓZAT (Integrated Services Digital Network). Az "Integrált szolgálatú hálózat" olyan hálózatot jelent, mely használói számára a különbözı távközlıszolgálatok sokaságát explicit nyújtja. Az ITU (volt CCITT) I.112 ajánlásának definíciója szerint az ISDN: "Integrált szolgálatú hálózat, mely a használó-hálózati interfészek között digitális összeköttetést nyújt." Mivel ez a meghatározás - habár az ISDN lényegét fogalmazza meg – erısen általános jellegő, ezért az ITU I.120 ajánlásának felhasználásával az ISDN néhány jellemzı tulajdonságát foglaljuk össze a következıkben:

1. Az ISDN az Integrált Digitális (Távbeszélı) Hálózatból (IDN) fejlıdik ki. Az IDN-ben az "integrált" teljesen mást jelent, mint az ISDN "integrált"-ja. Míg az ISDN-ben ez a szolgálatok integrálását jelenti, addig az IDN-ben ez a digitális átviteli és kapcsolástechnikai eszközök együttes alkalmazását jelenti a továbbra is távbeszélı hálózatban. 2. Az ISDN alapvetı tulajdonsága a nagyszámú különbözı beszéd és nem beszéd (pl. adat, kép stb.) jellegő híranyag továbbítása egyetlen hálózaton. 3. Mint a fenti definícióból is látható, az ISDN lehetıvé teszi a használók között a híranyagok digitális formában történı továbbítását is. Az IDN-bıl való továbbfejlıdés miatt az ISDNben a digitális információ áramkörkapcsolt átvitelénél meghatározó a n*64 kbitps (n=1...30) sebesség. 4. Az ISDN lehetıvé teszi az adatok digitális csomag- és a keretkapcsolt átvitelét is. 5. A híranyagok átvitele történhet kapcsolt (az összeköttetés felépítését és bontását a használó vezérli) és nem kapcsolt (az összeköttetés felépítését és bontását az üzemeltetı vezérli) módon is. 6. Az ISDN fenti szolgáltatásait a használók egyetlen, többcélú használó-hálózati interfészen keresztül vehetik igénybe. 7. A 3. és 4. pontokból következıen a használó-hálózati interfésznek digitálisnak kell lennie, vagyis az elıfizetı és a helyi központ között digitális átvitelt kell alkalmazni (ezt digitális hozzáférésnek nevezzük). 8. Az ISDN a szolgáltatások nyújtásához az összeköttetés-típusok korlátozott számú készletét használja fel.

7

A digitális technikának a távközlésben való alkalmazása gyorsabb, intelligensebb és megbízhatóbb rendszerek felépítését tette lehetıvé. A digitalizált távbeszélı hálózatban (IDN) a kapcsolástechnikát és a központok közötti adatátvitelt digitálisan oldották meg. A hálózatban lévı képességek kihasználásának korlátja az elıfizetıi hálózat maradt, mely továbbra is analóg átvitelt használt. Az analóg hozzáférési szakasz nem teszi lehetıvé új információátviteli lehetıségek bevezetését, habár a hálózat erre potenciálisan alkalmas. Az ISDN (Integrált Szolgálatú Digitális Hálózat) az IDN továbbfejlesztésével elérhetıvé teszi a már meglévı lehetıségek kihasználását. Elsısorban az analóg elıfizetıi hurok digitalizálása szükséges, mely elérhetıvé teszi, a hálózat által kapcsolt 64 kbitps sebességő digitális csatornákhoz való hozzáférést. Az ISDN lehetıvé teszi, hogy a hálózat számos összeköttetéstípussal álljon az elıfizetı rendelkezésére, melyek mindegyike más más híranyagtípus átvitelét támogatja. Ez valamint a digitális átvitel szükségessé teszi az analóg a/b ágas elıfizetıi jelzésrendszer korszerőbbre cserélését. Ez az 1. számú digitális elıfizetıi közös csatornás jelzésrendszer (DSS1). Szükség van a kapcsolóközpontok ISDN központtá való fejlesztésére is. Ez elsısorban a No.7-es jelzésrendszer ISDN használói résszel (ISUP) való bevezetését jelenti, de igényli sok más egyéb funkció (forgalomirányítás, elıfizetıi adminisztráció, üzemviteli rendszer stb.) továbbfejlesztését is. Az elıfizetı és a központ között a DSS1 jelzésrendszer teremti meg a digitális kapcsolatot. A szakdolgozat ezen jelzésrendszer ismertetésébıl indul ki. A második és a harmadik fejezet az ISDN protokoll verem és a jelzésprotokollok általános leírását nyújtja. A negyedik fejezetben megismerkedünk a LAPD (adatkapcsolati hozzáférési eljárás a D-csatornán) jellemzıivel, az azonosítási rendszerével, majd a keretszerkezet felépítésével.

1.3.

Az ISO OSI referencia modellje

Az úgynevezett ISDN protokoll referencia modell a nyílt rendszerek összekapcsolásának (OSI) Open System Interconnection referencia modelljére támaszkodik, amelyet az ISO dolgozott ki, majd az ITU átvette és tovább fejlesztette az X.200-as ajánlásában. Az OSI eredeti célja az volt, hogy a különbözı gyártmányú rendszerek, számítógép-architektúrák kommunikációját szabványos keretek között oldja meg. Az OSI modell egységesíti azokat a funkciókat, amelyek az egymással összeköttetésben levı rendszerek információátviteléhez szükségesek. A modell 7 funkcionális egységet tartalmaz, amelyet rétegeknek (layer) nevezzünk. A különbözı rendszerek azonos rétegei közötti kommunikációs eljárások az n. réteg protokolljai. Az azonos rendszer szomszédos rétegei közötti kapcsolatot primitívek képezik. Az OSI modell hét rétegbıl áll. A hét réteg kialakításának alapelvei, a következık voltak: -

A rétegek különbözı absztrakciós szinteket képviseljenek.

-

Minden réteg jól definiált feladatot hajtson végre,

8

-

A rétegek feladatának megválasztásakor nemzetközileg elfogadott szabványok kialakítására kell törekedni.

-

A réteghatárok megválasztásakor a rétegek közötti információcsere minimalizálására kell törekedni.

-

A rétegek számának megfelelıen nagynak kell lennie ahhoz, hogy különbözı feladatok ne kerüljenek szükségtelenül egy rétegbe, ugyanakkor elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy a szerkezet ne váljon nehezen kezelhetıvé.

Maga az OSI modell nem egy hálózati architektúra, hiszen nem határoz meg konkrét protokollokat és szolgálatokat az egyes rétegekben. Csakis azt mondja meg, hogy az egyes rétegeknek mit kellene csinálniok.

Az OSI-architehtúra rétegei:

7. alkalmazási réteg (Application layer) 6. megjelenítési réteg (Presentation layer) 5. viszonyréteg (Session layer) 4. szállítási réteg (Transport layer) 3. hálózati réteg (Network layer) 2. adatkapcsolati réteg (Data link layer) 1. fizikai réteg (Physical layer)

A zonos ré tegek közötti p rotokollok Rétegek

N yílt ren ds zer

Ny ílt r endszer

A lkalm azás M egjeleníté s V iszony S zállítás H áló zat A datkap cs olat Fizik ai

OSI fizikai k özeg e

Az OSI modell

9

1. A fizikai réteg A fizikai réteg végzi az adatkapcsolati rétegek közötti bitátvitelhez szükséges fizikai összeköttetés aktiválását, fenntartását és deaktiválását. A fizikai összeköttetésnek két típusa van: pont-pont közötti és többpontos összeköttetés. A fizikai réteg végzi az adatkapcsolati rétegek azonosítását. különösen többpontos összeköttetés felhasználása esetén. A fizikai összeköttetés egyirányú. váltakozó irányú vagy kétirányú egyidejő átviteli üzemmódban mőködhet. Az átvitel lehet bitsoros, vagy "n" bitenként párhuzamos. Akármelyik forma használatos, biztosítani kell a bitek sorrendhelyes továbbítását az adatkapcsolati rétegek számára. Vonalkapcsolás esetén egyetlen fizikai összeköttetés több különbözı adatáramkört láncolhat össze, amelyek egy-egy fizikai közeg-összeköttetést képviselnek a modellben. Mivel a közbensı rendszerek kapcsolópontjai a hívás felépülése után nem látszanak, a vonalkapcsolt út egyetlen fizikai összeköttetésként viselkedik. A fizikai réteg a következı funkciókat látja el: - fizikai összeköttetések aktiválása és deaktiválása -

fizikai szolgálati adatelemek (bitek) közvetítése

-

fizikai réteg menedzselése.

A fizikai réteg a következı szolgálatokat nyújtja: - fizikai összeköttetések -

fizikai szolgálati adatelemek kezelése

-

fizikai összeköttetés-végpontok

-

adatáramkörök azonosítása

-

sorrendhelyes bitfolyam továbbítás

-

hibahelyzetek jelentése az adatkapcsolati rétegek számára

-

szolgálatminıségi paraméterek. (A szolgálatminıséget a hibaarány, a rendelkezésre állás, az átviteli sebesség és az átviteli késleltetés jellemzi.)

2. Az adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati réteg fı feladata a hálózati rétegek közötti adatkapcsolatok létesítése, fenntartása és felszabadítása, valamint az adatkapcsolati szolgálati adategységek átvitele. Az adatkapcsolati összeköttetés egy vagy több fizikai rétegbeli összeköttetésre épül. A magasabb rétegek számára egy alapvetıen hibamentes, megbízható átviteli szolgálatot nyújt annak ellenére, hogy a fizikai összeköttetésen az átvitel korántsem hibamentes. Mindezt olyan hibavédelmi eljárás alkalmazásával éri el, amely hibaellenırzést és ahol lehetséges hibajavítást is végez. A hálózati rétegtıl átvett szolgálati adatelemeket kölcsönösen egyértelmően képzi le adatkapcsolati protokoll-adatelemekké, hozzáadva az adatkapcsolati protokoll szerinti vezérlıinformációt. Az adatkapcsolati rétegnek gondoskodnia kell az adatelemek méretének korlátozásáról, így azok kezdetének és végének felismerésérıl is, hiszen a fizikai réteg már

10

csak a bitfolyamot közvetíti. Az adatkapcsolati réteg hibaellenırzést végez és hibajavító képességet tartalmaz. Az adatkapcsolati réteg a következı funkciókat látja el: - adatkapcsolati szintő összeköttetés létesítése és felszabadítása -

adatkapcsolati szolgálati adatelemek leképezése

-

adatkapcsolat felhasítása

-

határolás és szinkronizáció

-

sorrendtartás

-

hibaellenırzés

-

hibajelzés

-

forgalomvezérlés

-

azonosítás és paramétercsere

-

adatáramkörök összekapcsolásának vezérlése

-

adatkapcsolati réteg menedzselése

Az adatkapcsolati réteg a következı szolgálatokat nyújtja: - adatkapcsolati szintő összeköttetések -

adatkapcsolati szolgálati adatelemek

-

adatkapcsolati összeköttetés-végpontazonosítók

-

sorrendhelyes továbbítás

-

hibajelentés

-

forgalomvezérlés

-

szolgálatminıségi paraméterek közlése.

3. A hálózati réteg A hálózati réteg végzi az alkalmazói folyamatokat tartalmazó nyílt rendszerek közötti hálózati szintő összeköttetések létesítését, fenntartását és lebontását, továbbá funkcionális és eljárási eszközöket nyújt a hálózati szintő összeköttetéseken a szállítási folyamatok számára, a közöttük folyó hálózati szolgálati adatelemek cseréjéhez. A szállítási réteget teljesen megszabadítja minden gondtól, ami az összekapcsolódó nyílt rendszerek közti átviteli utakat érinti. Az összeköttetés két vagy több nyílt rendszert is összekapcsolhat. Az ehhez szükséges forgalomirányítási funkciót a hálózati réteg tartalmazza. A hálózati réteg funkciói: - ismétlés -

forgalomirányítás

-

hálózati összeköttetésen való nyalábolás

11

-

darabolás és blokk-képzés

-

hibaellenırzés

-

hibajelzés

-

sorrendtartás

-

forgalomvezérlés

-

gyorsított adatátvitel

-

visszaállítás (reset)

-

szolgálat megválasztása ( csomagkapcsolás, vonalkapcsolás, állandó összeköttetés)

-

hálózati réteg menedzselése.

A hálózati réteg által nyújtott szolgálatok: - hálózati címek -

hálózati összeköttetések (közvetlen, faljavítás utáni)

-

hálózati összeköttetés-végpontazonosítók

-

hálózati szolgálati adatelemek átvitele

-

szolgálatminıségi paraméterek

-

hibajelentés

-

sorrendhelyes továbbítás

-

forgalomvezérlés

-

gyorsított hálózati szolgálati adatelemek

-

visszaállítás

-

felszabadító szolgálatok

-

megerısítés vétele (nyugtázás)

4. A szállítási réteg A szállítási réteg felelıs két viszonyréteg közötti transzparens adatátvitelért. Ennek érdekében szállítási összeköttetést hoz létre közöttük, függetlenül a viszonyítások elhelyezkedésétıl. A szállítási réteg lényeges vonása, hogy optimalizálja az alatta fekvı rétegek erıforrásainak kihasználását, miközben fenntartja a szolgálat garantált minıségét. Ha a viszonyrétegek által kért minıséget valamilyen oknál fogva nem tudná tovább elérni, arról értesíti ıket. Mivel a szállítási réteget csak a viszonyrétegek közti adatátvitel érinti, a szállítási protokollok vég-vég jelentıségőek. A szállítási réteg nem törıdik az alatta fekvı rétegekkel és azon hálózatok topológiájával amelyek a fizikai átvitelt lehetıvé teszik, csupán felkéri a hálózati rétegeket, hogy létesítsenek hálózati szintő összeköttetést adott szállítási rétegek között. A hálózati szintő összeköttetés minıségétıl függıen a szállítási réteg különféle kiegészítı funkciókat láthatnak el a szolgálat egyeztetett minıségének eléréséhez.

12

A szállítási réteg funkciói: - szállítási címek leképezése hálózati címekre -

vég-vég szállítási összeköttetések multiplex nyalábolása

-

szállítási összeköttetés létesítése és felszabadítása

-

az egyedi összeköttetéseken a vég-vég jellegő adat sorrendben tartása

-

vég-végjellegő hibaellenırzés és a szolgálatminıség felügyelete

-

vég-végjellegő hibajelzés

-

adatelemek vég-végjellegő szegmentálása, blokk-képzése és összefőzése

-

az egyedi összeköttetések vég-vég jellegő forgalomvezérlése

-

felügyeleti funkciók

-


A szállítási réteg által nyújtott szolgálatok: - szállítási összeköttetések létesítése -

adatátvitel

-

szállítási összeköttetés felszabadítása

5. A viszonyréteg A viszonyréteg a kommunikáló megjelenítési rétegek közti párbeszédet szervezi és szinkronizálja, kezeli azok adatcseréjét. A szállítási rétegnek köszönhetıen a viszonyrétegek már vég-vég jelentıséggel látják egymást. A viszony-összeköttetést akkor hozzák létre, amikor egy megjelenítési réteg azt egy viszonyszolgálati ponton kéri. A viszony-összeköttetéseket kölcsönösen egyértelmő módon képezik le a szállítási összeköttetésekre, vagyis nincs sem hasítási, sem multiplex nyalábolási lehetıség. Megengedett viszont a leképezés idıbeni váltogatása, vagyis ugyanazon a szállítási összeköttetésen egymás után több viszony-összeköttetés létesülhet, vagy egyetlen viszonyösszeköttetés felhasználhat több, egymás után létesített szállítási összeköttetést anélkül, hogy azt a megjelenítési rétegek észrevennék.

A viszonyréteg a felelıs a megjelenítési rétegek közötti kölcsönhatás menedzseléséért. Ennek a kölcsönhatásnak három formája van: a. mindkét viszonypartner egyidejőleg adhat és vehet (TWS) b. a viszonypartnerek válogathatják, melyikük ad és melyikük vesz (TWA) c. a viszony-összeköttetés ideje alatt csak az egyik megjelenítési réteg ad, a másik vesz (OWC). A viszonyréteg funkciói: - viszony-összeköttetések szállítási összeköttetésekre való leképezése

13

-

viszony-összeköttetés forgalomvezérlése

-


-

viszony-összeköttetési hibák jelzése

-

viszony-összeköttetés felszabadítása

-

viszonyréteg menedzselése

A viszonyréteg által nyújtott szolgálatok: - viszony-összeköttetés létesítése -

viszony-összeköttetés felszabadítása

-

közönséges adatátvitel

-

karantén adatátvitel (csak akkor adja tovább a megjelenítési rétegnek, ha a küldı erre utasítást ad. Egyébként a már így átküldött adatokat is megsemmisítheti)

-


-

kölcsönhatás-menedzselés

-

viszony-összeköttetés szinkronizálása (kis és nagy szinkronpontok kijelölése )

-

kivételes helyzetek jelentése.

6. A megjelenítési réteg A megjelenítési réteg látja el az alkalmazási réteg számára az információ megjelenítését érintı olyan szolgálatokat, amelyeknek az alapján az jelentéssel bír az alkalmazási rétegek számára. A referenciamodell az alkalmazási rétegek között átvitt adatok három szintaktikai változatát definiálja: csak egyikét a külsı, a másikat a fogadó alkalmazási réteg, a harmadikat pedig a két megjelenítési réteg használja az átviteli folyamatban, ez az úgynevezett transzfer szintakszis. Amikor a megjelenítési összeköttetés felépül" akkor kell kiválasztani a használandó transzfer szintakszist a lehetséges készletbıl, ebben a két partnernek egyet kell érteni, azonban a párbeszéd folyamán ezt még lehet módosítani is bármelyikük kérésére. A megjelenítési réteg funkciói: - viszony-összeköttetés kérése, -

adatátvitel

-

szintakszis egyeztetése/újraegyeztetése

-

szintakszistranszformáció (beleértve az adattranszformációt, adatforrást és a speciális célú transzformációkat)

-

viszonybontás kérése

A megjelenítési réteg által nyújtott szolgálatok: - szintakszistranszformáció -

szintakszis megválasztása

14

7. Az alkalmazási réteg Az alkalmazási réteg az OSI legfelsıbb rétege, amely alkalmazási entitásokból áll. Az OSI alkalmazási folyamatai számára az alkalmazási protokoll teszi lehetıvé az információcserét. Az alkalmazási folyamatoknak három specifikus kategóriája van definiálva: a. rendszermenedzselési alkalmazási folyamatok, amelyek a résztvevı rendszerek mőködésének vezérléséhez és felügyeletéhez szükséges rendszerfunkciókat hajtják végre b. alkalmazásmenedzselési alkalmazási folyamatok, amelyek az alkalmazási folyamatok mőködését vezérlik és felügyelik c. felhasználói alkalmazási folyamatok, amelyek a használó számára végzik az aktuális információ-feldolgozást. Az alkalmazási rétegbe tartozik minden olyan funkció, amely a nyílt rendszerek közti kommunikációt érinti és nem valósul meg már valamelyik alsóbb rétegben. Ez nemcsak program által végrehajtható, de emberi funkciókat is magába foglalhat. Az alkalmazási rétegbe tartozó funkciókat alkalmazási szolgálatelemekbe sorolják (applicationservice-elements = ASE), amelyek a különféle alkalmazásokban, különbözı kombinációkban szükséges képességeket jelentik (AC = association control = összerendelés vezérlés; CCRR = commitment, concurrency and recovery = kötelezettség, egyidejőség és visszatérés).

Az alkalmazási réteg által nyújtott szolgálatok: - a kommunikációs partnerek azonosítása (például nevükkel) -

a tényleges rendelkezésre állás meghatározása

-

a kommunikációs jog létesítése

-

megegyezés a titkosítási eljárásban

-

a kommunikációs partnerek hitelesítése

-

a költségfelosztás meghatározása

-

az erıforrások meghatározása

-

az elfogadó szolgálatminıség meghatározása (például a válaszidı, a megengedhetı hibaarány)

-

a kooperáló alkalmazások szinkronizálása

-

dialógusmódszer megválasztása (beleértve a kezdeményezı és felszabadító eljárásokat)

-

megállapodás a hibaellenırzésekben való felelıségekben

-

megállapodás az adatok sértetlenségét ellenırzı eljárásban

-

adatszintakszis azonosítása (karakterkészlet, adatszerkezet).

Alkalmazási rétegbe tartozó sokféle protokoll öt csoportba osztható:

15

1. renszermenedzselı protokollok 2. alkalmazásmenedzselı protokollok 3. rendszerprotokollok 4. iparspecifikus protokollok 5. vállakozóspecifikus protokollok

1.3.1.

Adatátvitel az OSI modellben

A küldı folyamat adatokat akar elküldeni a vevı folyamatnak. Az adatokat átadja az alkalmazási rétegnek, amely az AH alkalmazási fejrészt (amely üres is lehet) az adatok elé illeszti, és az így kapott egységet továbbítja a megjelenítési rétegnek. A megjelenítési réteg többféle módszerrel alakíthatja át a kapott egységet, valószínőleg fejrészt illeszt elé és az eredményt átadja a viszonyrétegnek. Lényeges, hogy a megjelenítési réteg nem tudja az alkalmazási rétegtıl kapott adatok melyik része az AH fejrész, és melyik az igazi adat, de nem is kell tudnia errıl. Ez a folyamat egészen a fizikai rétegig ismétlıdik, ahol is az adatok ténylegesen az adatátviteli közegre kerülnek. A vevı gépben, ahogy az üzenetek rétegrıl – rétegre felfelé haladnak a fejrészek sorra lekerülnek, és a rétegek a nekik szóló fejrészt feldolgozzák. Ez addig tart, míg végül az üzenet megérkezik a vevı folyamathoz. A gondolatmenet lényege az, hogy amíg a tényleges adatmozgás vertikális irányú, addig az egyes rétegek úgy mőködnek, mintha horizontális lenne.

16

V evo foly am at

K üld o folyam at A lkalm azási réteg

Alk alm azá si protokoll

M eg jelenítés i réteg

M egjelenítés i p rotok oll P H

Vis zon yré teg

V is zonypr otok oll

Szállítás i r éteg

S z állítási pr otok oll

H álózati r éteg

Hálóz ati pr otok oll

Adatk apc s olati réteg

M egjelen ítési réteg

A dat

SH

V isz onyr éteg

Adat

TH

S zállítás i réteg

A dat

NH

Hálózati r éteg

A dat

DH

Fiz ikai réteg

Alk alm azá si réteg

AH Adat

Adat

DT

A datkapcs olati r éteg Fiz ikai réteg

Bitek

Té nyleges adatátviteli út

A c serélt adategység neve

R éteg

7

A lkalm azás i

A lkalm azás i p rotok oll

A lk alm az ás i

A P DU

M egj elenítési

PP D U

Viszony

SP D U

S zá llítá si

TPD U

Há lóz ati

Cs om ag

Interfés z 6

M egj elenítési

M egjelenítés i protok oll

In ter fé sz 5

V is z on y

4

Sz állítás i

V is zonyprotok oll

Sz állítási protok oll Kom m unik áció s alhálózat határ a

3

H álózati

H áló zati

Há lóz ati Bels o hálózati protok oll

2

A datkapc s .

A datkapc s.

A datk apc s .

Adatk apc s .

1

Fiz ik ai

Fizikai

Fizik ai

Fizik ai

Hos zt A

Hos zt B Há lózati réteg - protok oll A datkap cs olati réteg - protok oll Fizik ai réteg - p rotokoll

Adatátvitel az OSI-ban

K eret

B it

17

1.4.

ISDN Szolgálatok

Az OSI modell egyes rétegeinek valódi feladata az, hogy szolgálatokat biztosítson a fölöttük levı rétegek számára, támaszkodva az alattuk levı rétegek szolgálataira. Ezen szolgáltatások rétegenkénti összességét nevezzük rétegszolgálatnak. Minden szolgálatot a minıségével jellemezhetünk. Egy szolgálat az adatvesztés szempontjából lehet megbízható, vagy megbízhatatlan. A megbízható szolgálatot úgy valósítják meg, hogy a vevı minden egyes megérkezett üzenetre nyugtát küld. Az alábbi ábra az összeköttetés típusainak lehetséges szolgálatait mutatja. Összeköttetés típus Összeköttetésalapú

Összeköttetésmentes

Szolgálat megbízható üzenetfolyam megbízható bájtfolyam megbízhatatlan összeköttetés megbízhatatlan datagram nyugtázott datagram kérés-válasz

Szolgálat típusok -

Összeköttetés alapú szolgálatok (Connection-oriented service): ez a szolgálattípus a telefonrendszerrel modellezhetı. Ha összeköttetés alapú szolgálatot akarunk használni, akkor felépítjük, használjuk, majd lebontjuk az összeköttetést. Az üzenetek nem tartalmaznak fejrészt, csak az un. pilót üzenet. Ez a kitüntetett csomag kijelöl egy útvonalat a címzetthez, mely az átvitel teljes idıtartama alatt ugyanaz lesz. Az üzenetek ezen a kijelölt útvonalon haladnak. Az összeköttetés alapvetı tulajdonsága az, hogy az üzenetek ugyanolyan sorrendben érkeznek meg a címzetthez, mint ahogyan elküldtük ıket.

-

Összeköttetésmentes szolgálatok (Connectionless service): az üzenetek a címzett teljes címét tartalmazzák, és egymástól függetlenül kerülnek továbbításra. Az elküldött üzenetek különbözı útvonalakon is haladhatnak, ezért az Üzenetek nem biztos, hogy ugyanolyan sorrendben érkeznek meg, mint ahogy kézbesítettük ıket.

1.4.1. Szolgálat primitívek Egy szolgálatot formálisan primitívek (primitive), azaz mőveletek halmazával írhatunk le. E primitívek határozzák meg, hogy a szolgálat milyen tevékenységet képes végrehajtani, vagy hogy milyen jelentést tegyen egy másik funkcionális társelem által végrehajtott tevékenységrıl. Primitív Kérés Bejelentés Válasz Megerısítés

Jelentés Egy funkcionális elem valamilyen tevékenység végrehajtását kéri Egy funkcionális elemet informálni kell egy eseményrıl Egy funkcionális eleme válaszolni akar egy eseményre Egy funkcionális elemet informálni kell kérésérıl

Szolgálat primitívek

18

1.4.2. A rétegezés alapelvei, az OSI terminológia A legfelsı réteg kivételével minden egyes réteg szolgálatokat nyújt a felette álló réteg számára, és a legalsó kivételével minden réteg igénybe veszi az alatta fekvı réteg szolgálatait. Az azonos rétegbe tartozó entitásokat társentitásoknak (peer-entity) nevezzük. A társentitások közötti együttmőködést egy vagy több n-típusú (társ)protokoll vezérel A protokollok ily módon a társentitási kapcsolatok szabályait rögzítik.

n-típus ú CE P -ID

(n +1 ) típu sú entitá s

n-típusú SA P

(N+ 1). ré teg N . réteg

n-típ us ú c ím n típ us ú entitás

n típ us ú en titás

S AP : S zolg áltatá s elérési pon t CE P -ID : Ös sz ekö tteté s -vég pont azon os ító A : S z olg álati p rim itív B : S z olg álat C: (n) -tá rs protok oll

A rétegmőködés alapelvei A társak közötti ilyen szintő összerendeltséget n-edik szintő összeköttetésnek nevezzük. Az nedik szintő összeköttetések két vagy több szolgálat-elérési ponton (SAP- Service Access Point) keresztül valósulnak meg. A SAP az a pont, amelyen keresztül egy n-típusú entitás a szolgálatait nyújtja az (n+ I)-típusú entitás számára. Az egy SAP-on végzödı n-edik szintő összeköttetés-végzıdést n-edik szintő összeköttetés-végpontnak (CEP - Connection Endpoint) nevezzük . A szolgálatokat primitívek (mőveletek) halmazával írhatunk le, melyek az entitások között az információ cserét biztosítják. Az OSI-ban a primitíveket 4 osztályba sorolják: - Kérés: egy entitás valamilyen tevékenység végrehajtását kéri. -

Bejelentés: egy entitást informálni kell egy eseményrıl.

-

Válasz:

-

Megerısítés:

egy entitás válaszolni akar egy eseményre. egy entitást informálni kell kérésérıl.

Az egyes rétegekben levı aktív elemeket funkcionális elemeknek vagy entitásoknak (entity) nevezzük. Egy funkcionális elem lehet akár egy szoftver - (pl. egy folyamat), akár hardverelem (pl. egy intelligens I/O csip ). Az azonos rétegben, de különbözı gépeken levı elemeket funkcionális társelemeknek (peer entity) nevezzük. A társentitások közötti együttmőködést egy vagy több n-típusú protokoll vezérli. Az N. réteg funkcionális elemei az (N+1). réteg számára biztosítanak szolgálatokat. Ebben az esetben az N. réteget szolgálat felhasználónak (service provider) nevezzük, míg az (N+l).

19

réteget szolgálat felhasználónak (service user). Az N. réteg az (N+l). réteg szolgálataira támaszkodva biztosítja saját szolgálatait. A szolgálatok SAP-okon (Service Access Point - szolgálat-elérési pont) keresztül érhetık el. Az N. réteg SAP-jai azok a pontok, ahol az (N+1). réteg számára hozzáférhetıek az N. réteg által nyújtott szolgálatok. Minden SAP egy egyedi azonosító címmel rendelkezik. Annak érdekében, hogy két réteg között információcsere mehessen végbe az szükséges, hogy létezzen, egy a rétegek közötti interfésszel kapcsolatos szabályhalmaz.

S A P=Sz olgáltatá seléré si pont IDU= Inter fés z-adatelem IDU ICI

(N+ 1).ré teg

P DU =P rotokoll adatelem SD U

S DU =S zolgálati adatelem P CI=P rotokollvezérlo inform ác ió

SAP In terfé sz N . r éteg

IC I= Interfészvezérlo inform áció IC I

S DU

Fej rész P CI

SD U

N -P DU

Az N . réteg fun kcion ális elem ei N-P D U-kat cs eré lnek N . réteg beli protokollj aik ban

Rétegek közötti kapcsolat egy interfészen

Egy tipikus interfészen, amelyen a 4-5. Ábrán is látható, az (N+1). rétegbeli funkcionális elem egy IDU-t (Interface Data Unit - interfész adatelem) küld a SAP-on keresztül az N. rétegbeli funkcionális elemnek. Az IDU egy SDU-ból (Service Data Unit – szolgálati adatelem) és valamilyen vezérlıinformációból áll. Az SDU az az információ, amely a túloldali funkcionális társelemnek, és végsı soron az (N+1). rétegnek szól. A vezérlıinformáció nem része az adatoknak, csakis a funkcionális elemek együttmőködését segíti elı.

20

(N )PC I

(N)P CI

(N )-SD U

(N )-PD U

(N )-S DU

(N )-PD U

A , sem s z egm entálás, sem blok k-k ép zés ninc s

(N) P CI

(N) -S D U

(N )PC I

(N )-P DU C , blok k-ké pzé s b lok k -b on tás

(N)-PD U B , feldarabolás , ös s zerak á s

(N )- SD U

(N)-P D U

(N )-P DU

(N-1)-S D U D, öss zefuzés , s zétválas ztás

Különbözı adatelemek közötti kapcsolatok

Lehetséges, hogy elküldése érdekében az SDU-t az N. rétegbeli funkcionális elemnek több kisebb részre kell szétdarabolnia, és mindegyikhez fejrészt rakva független PDU-ként (Protocol Data Unit - protokoll adatelem) kell tovább küldenie. A PDU fejrészeket a funkcionális társelemek használják protokolljaik végrehajtásához. Ezek biztosítják, hogy melyik PDU tartalmaz adatot, melyik vezérlıinformációt, melyek tesznek lehetıvé sorszámozást, számlázást stb. A szállítási, a viszony- és az alkalmazási PDU-kat TPDU,SPDU, iIl. APDU-nak nevezzük.

21

Vett

Elküldött 7. réteg protokoll

m

m

6/7 interfész

6/7 interfész 6. réteg protokoll

M

M

5/6 interfész

5/6 interfész 5. réteg protokoll

M

H4 M1

H4 M2

H3 H4 M1

H3 H4 M2

H2 H3 H4 M1 T2

4. réteg protokoll

H4 M1

H4 M2

H3 H4 M1

H3 H4 M2

H2 H3 H4 M1 T2

H2 H3 H4 M2 T2

3. réteg protokoll

H2 H3 H4 M2 T2

2. réteg protokoll

M

Célgép

Forrásgép

Ábra.

Fontos megjegyeznünk, hogy az OSI modellben és az ISDN modellben az interfész más jelentéssel bír. Az OSI modellben a két szomszédos réteg közötti határt jelenti ugyanazon a gépen. A ITU-T elsısorban a szolgáltatói és felhasználói berendezések közötti interfésszel foglalkozik, így az „interfész" kifejezést úgy definiálta, hogy az az alsó társprotokollokat jelentse. Az ISDN tárgyalásakor az "interfész" kifejezést ITU-T értelemben használják.

22

In terfész

In terfész

Felhas zn áló i berend ezés a.,

S zolgáltatói beren dezés b.,

Interfészek a., az OSI modellben; b., az ISDN modellben

1.4.3. A szolgálatok kapcsolata a protokollokkal A szolgálatok és a protokollok különbözı, bár gyakran összekevert fogalmak. A különbség azonban olyan fontos, hogy azt itt ismét hangsúlyoznunk kell! A szolgálat olyan primitívek (mőveletek) halmaza, amelyet egy réteg a fölötte levı rétegnek biztosít. A szolgálat azt definiálja, hogy a réteg milyen mőveletek végrehajtására van felkészülve, de semmit sem mond már arról, hogy azt hogyan kell megvalósítani. Egy szolgálat két réteg közötti interfésszel hozható összefüggésbe, ahol az alsó réteg a szolgáltató a felsı réteg pedig a szolgálathasználó. Ezzel ellentétben, egy protokoll olyan szabályok halmaza, amely szabályok már a funkcionális társelemek között cserélt keretek, csomagok, vagy üzenetek formáját és jelentését is elıírják. A funkcionális elemek protokollokat használnak szolgálatdefinícióik megvalósítása érdekében. Protokolljaikat bármikor, tetszés szerint kicserélhetik, csak azt kell biztosítaniuk, hogy a felhasználó által látott szolgálat ne változzék. Ily módon tehát, a protokoll és a szolgálat tökéletesen kettéválik. Egy olyan protokollgyőjteményt, amely minden rétegben csak egyetlen protokollt tartalmaz, protokollkészletnek (protocol suite) vagy protokoll-veremnek (protocol stack) nevezzük. Egy, a programozási nyelvek világából vett analógiát érdemes végiggondolni. Egy szolgálat olyan, mint egy absztrakt adattípus. Meghatározott objektumokon végrehajtható mőveleteket definiál, de azt nem írja elı, hogy e mőveleteket hogyan kell implementálni. A protokoll a szolgálat implementációjával hozható kapcsolatba, és mint ilyen láthatatlan a szolgálat használója számára.

1.5.

Az ISDN Hivatkozási (Referencia) modell

Az ISDN bevezetése elıtt az egyik legfontosabb követelmény a rendszerrel szemben, hogy annak a végberendezésig terjedıen digitálisnak kell lennie. Az elıfizetıi hozzáférésre az ITU-T funkcionális csoportokat határozott meg, belsı vonatkoztatási pontokkal

23

(lásd. 5-3 Ábra). Ez az elrendezés megszabja mindazon feladatokat, amelyeket az egyes felhasználói- és központi funkcionális csoportoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy a kompatibilitás a különbözı központok és végberendezések között biztosítható legyen.

V égb erendez és

V onatkoz tatá si pontok R

Hálózati vé gberen dezés

S

H ozz áférési vonal

Kapc s olóközponti beren dezés

V

U

T

TE 1 NT2 TE2

N T1

LT

ET

TA

Funk cioná lis csop or tok

0-1. Ábra. Hivatkozási blokkvázlat Az ITU-T meghatározza a felhasználói hálózati interfészt mind az alap-hozzáférés, mind pedig a primer hozzáférés esetében. Ezek a meghatározások az OSI hivatkozási modelljén alapulnak. Nemcsak az ilyen interfészek fizikai jellemzıire vonatkoznak, hanem pl. az elérési lehetıségekre és protokollokra is. A megadott interfészek többek között biztosítják: - különbözı végberendezések használatát különbözı szolgáltatásokra, -

a végberendezés hordozhatóságát.

-

a végberendezések és hálózatok technológia-, összekapcsolási- és telepítésfüggetlen fejlesztését,

-

a speciális tárolókhoz csatlakoztatást.

és

adatfeldolgozó

rendszerekhez

való

gazdaságos

A felhasználói-hálózati interfész le tudja fedni a T és S vonatkoztatási pontokat, a következıképpen: - ha a 2. típusú hálózati-végzıdést (NT2, pl. egy PBX) telepítenek. a felhasználói hálózati interfész a T vonatkoztatási ponton van; -

ha NT2 nem kerül telepítésre, a T és S vonatkoztatási pontok egybeesnek (S/T vonatkoztatási pont) és a felhasználói hálózati interfész valójában az S vonatkoztatási ponton van.

Ez azt Jelenti, hogy egy NT2 jelenléte vagy hiánya meghatározza a felhasználói hálózati interfész helyét; általánosságban tehát ez ugyanaz a felhasználói hálózati interfész lesz mindkét esetben. Az ITU-T nem adja meg az interfészt az U vonatkoztatási pontban, de specifikálja az S/T és V vonatkozási pontok közti szakaszt, mint „digitális szakasz”. Ezen kívül az U interfészre több példát is szolgáltat, így kvázi specifikálja azt.

24

Alap- és primer sebességő hozzáférés Von atk oztatási pontok

S/T

U K özp ont

IS DN vég berend ezés

Digitá lis telefon

Töb bs zolgáltatá sú ter m inál

NT1

2 -hu z. elo fiz . vonal

NT1

NT1

P ass zív b us z (két 2 -hu zalos v on al)

Fax kés zü lé k

Teletex k és zü lé k Nem -IS DN vég berend ez és R

Term inál ad ap ter

a/b

TA a/b

X.21 b is

TA X.21 b is

X .2 1

TA X .2 1

X .2 5

TA X .2 5

0-2. Ábra. ISDN alap-hozzáférés egynél több (esetünkben nyolc) végkészülékkel A 2B+D csatorna-elrendezéső alaphozzáférést egy vagy több végberendezés központhoz csatlakoztatására használjuk. Egy végberendezés csatlakoztatásához (pl. PABX) pont-pont összeköttetés, míg a több készülék csatlakoztatásához pont-többpont hozzáférési konfiguráció szükséges. Ha egynél több végberendezést csatlakoztatunk (normális esetben maximum nyolcat), a felhasználói készüléknél passzív buszt használunk (5-4. Ábra, S/T vonatkoztatási pont). A passzív busz 2, 3 vagy 4 db érpáras vonalból áll, átviteli irányonként egy pár vezetékkel, és csatlakozókkal látják el azt (pl. 16-al). A végkészülékek ezeken keresztül csatlakoztathatók a buszra ill. választhatók le arról, és többszörös hívószámmal közvetlenül címezhetık. Ami az alaphozzáférést illeti, a hagyományos árnyékolatlan sodrott réz érpáras vezetékek használhatók az U vonatkoztatási pontból az NT1 és a központ összekapcsolására.

25

A primer sebességő hozzáférést a 30B+D csatorna-elrendezéssel a közepes-nagy PABX-ek és a központ közötti pont-pont összeköttetésre használják. Az U vonatoztatási ponton keresztüli átvitelnél az interfész két kiegyenlített kisfrekvenciás vezetékpár optikai szál vagy rádiós átjátszó útvonal képezi. A hozzáférés átviteltechnikai megoldása nem tér el a primer PCM-étıl.

Hálózati v égzod teto egys ég

Hozzáférési vonalak

S /T a)

NT1

b)

NT1

2B +D

Kö zpont berend ez és

LT

ET

LT

ET

2B+ D

T

V

D igitális s zak as z 2 B+ D

c) a) és b ) is lehet

2B +D

k ihely . dig it. k onc.

LT

ET

LT

ET

LT

ET

LT

ET

S NT1

d)

2B + D

P AB X NT1

30B +D

K özv etlen kapc s olat a közp onthoz : a) pont-p on t fiz ik ai k onfigurá ció b) p on t-többpont konfigurác ió pas szív bus zon k eres ztül c ) k ih elyez ett koncentrá torok on át (k özp on thoz c s atlak oz ás tö bbnyir e digitá lis átviteli szakaszon át) d) P A BX -ek en keresz tül

0-3. Ábra. Összekapcsolási példák az elıfizetık és a központ között alap-hozzáférésen (2B+D) és primer sebességő hozzáférésen (30B+D) keresztül

Ha PABX-et használunk. akkor az interfész az S és T vonatkoztatási pontokban az elıbbiektıl különbözhet. Az elıfizetık pl. alap-hozzáféréssel csatlakozhatnak a PABX-hez (S vonatkoztatási pont) és a PABX primer sebességő hozzáféréssel csatlakozhat a központhoz (T vonatkoztatási pont). A PABX-ek a méretüktıl függıen egy központhoz: - alap-hozzáféréssel és primer sebességő hozzáféréssel (5-5. Ábra), -

csak alap-hozzáféréssel,

-

csak primer sebességő hozzáféréssel csatlakozhatnak.

26

1.6.

Funkcionális csoportok

Az ISDN-hozzáférés funkcionális csoportjainak leírását az alábbiakban adjuk meg: 1.6.1. ISDN végberendezés, Terminal Equipment Type 1, TE1 A TE1 rendelkezik az S vonatkoztatási pontbeli interfésznek megfelelı protokollokkal és közvetlenül csatlakoztatható a passzív buszhoz. 1.6.2. Nem-ISDN végberendezés, Terminal Equipment Type 2, TE2 A TE1-el ellentétben a TE2 a szokásos interfészek valamelyikével (pl. a/b, X21 , X25, V24) van ellátva és passzív buszhoz csak megfelelı illesztıvel kapcsolható. 1.6.3. Végberendezés illesztı, Terminal Adapter, TA A végberendezés illesztı lehetıvé teszi a szokásos nem-ISDN végberendezések használatát az ISDN-ben azáltal, hogy a szokványos interfészeket illesztik az S vonatkoztatási pontbeli protokollokhoz. 1.6.4. Hálózativégzıdés, Network Termination, NT A hálózativégzıdés két összetevıbıl (NT1 és NT2) állhat. Az NT1 hálózatvégzıdés biztosítja a végberendezés fizikai illesztését a központ hozzáférési vonalaihoz. Lehetıvé teszi azt is, hogy a hozzáférési vonalat egynél több végberendezés használhassa. Továbbá egy NT1 tudja támogatni a központosított fenntartást az elıfizetıi végberendezés mőködési állapotától függetlenül (teszthurok) és jelenteni az átvitel minıségi jellemzıit a központnak. Az NT2 végzıdés tartalmaz kapcsoló funkciót, azaz egy PABX. Ha ilyen NT2funkcióra nincs szükség, akkor az NT2-t nem telepítik (üres NT2). 1.6.5. Vonal végzıdtetés, Line Termination, LT Az LT a központ egy hozzáférési vonalát zárja le átviteltechnikai szempontból. Attól függıen, hogy azt alaphozzáférésre vagy primer sebességő hozzáférésre használják-e, olyan feladatokat láthat el. mint pl. az NT plusz a közbensı regenerátorok táplálása, teszthurokról, jelregenerálásról és kódátalakításról való gondoskodás. 1.6.6. Központ végzıdés, Exchange Termination, ET Az ET az ISDN hozzáférés 1. rétegő protokollját végzıdteti, a felhasználói adatok és jelzési információk a központvégzıdésen keresztül továbbítódnak. Ha szükséges a végberendezés által vett jelzési információkat különbözı formátumokra alakítja át, mielıtt azok az ET-n kívüli további feldolgozásra kerülnének. Az LT-k és ET-k a gyakorlatban egyetlen egységben kerülnek megvalósításra a digitális elıfizetıi kártyán.

27

1.7.

Az adatkapcsolati réteg: ITU-T Q.921

Az adatkapcsolati réteg a 3. réteg információinak hibamentes, megbízható továbbítását végzi (jelzési információk és kis átviteli sebességő adatok) a D csatornán keresztül. A konkrét továbbításnál az adatkapcsolati réteg a fizikai réteg szolgáltatásait használja fel. A D csatorna 2. rétegbeli protokollját "adatkapcsolat hozzáférési eljárás a D csatornán"-nak (Link Access Procedure on the D channel, LAPD) is nevezik. A LAPD az ISO 3309 és 4355 szabványaiban rögzített HDLC (High Level Data Link Controll - Magaszintő adatkapcsolatvezérlés) eljárás-család egyik tagja és a csomagkapcsolt adatátvitel használatos kiegyenlített adatkapcsolat hozzáférési eljárás (LAPB) továbbfejlesztett változata. A LAPD a következıket nyújtja: - a D csatornán egy vagy több 2. rétegő összeköttetés létesítése az alaphozzáféréshez csatlakozó több végberendezés és több 3. Rétegfunkció számára -

keret kialakítása, melyben a 3. réteg információi átlátszóan vihetık át

-

keret-sorrend megırzés

-

hibafelismerés és automatikus hibajavítás (ismétlés kéréssel)

-

protokoll-hibák feljegyzése

-

adatfolyam vezérlés

-

a 2. réteg funkcióinak adminisztrációja Keretszervezés:

A 1.7.1. ábra a 2. rétegő keret felépítését mutatja be. A kereteket a 2. réteg aktiválására és deaktiválására, a 3. réteg információinak továbbítására és a 2. réteg belsı vezérlési és felügyeleti funkcióinak végrehajtására használjuk. A 2. rétegő keretek két kategóriára oszthatók: parancsokra (Commands, C) és válaszokra (Responses, R). Hogy a parancsokat nyugtázni kell-e (azaz válaszadást igényelnek) vagy sem, az a végrehajtandó egyes funkcióktól függ. Az ITU az információ átvitelére és nyugtázására definiálta a "többszörös kerető üzem" (multiple frame operation) eljárást. Ebben az eljárásban az egymásután kiküldött bizonyos számú keret, mint csoport nyugtázható, azaz nincs szükség minden keret azonnali nyugtázására. A 2. rétegő keretek a változó címeikkel és hosszúságaikkal jelentısen különböznek a digitális átviteltechnikai rendszerek vagy a primer sebességő hozzáférés tartósan kiosztott csatorna idıréseit tartalmazó, szabályosan ismétlıdı kereteitıl. A LAPD által használt keretszerkezet A LAPD adatkapcsolati protokollban minden adatcsere keretekben történik. A 1.7.1. ábra a 2. rétegő keret felépítését mutatja be, információs mezıvel és anélkül. A kereteket a 2. réteg aktiválására, deaktiválására, a 3. réteg információinak továbbítására és a 2. réteg belsı vezérlési és felügyeleti funkcióinak végrehajtására használjuk.

28

8

7

6

4

5

3

2

1

Flag Cím m ez ı

bitszám oz ás 1. ok tett 2. ok tett 3. ok tett 4. ok tett

Vezérlı m ezı Inform á cióm ez ı

K eretellenırzı s orozat m ezı (m -2). ok tett (m -1). ok tett m . oktett

Flag

8

7

6

4

5

3

2

1

Flag Cím m ez ı

bitszám oz ás 1. ok tett 2. ok tett 3. ok tett 4. ok tett

Vezérlı m ezı

K eretellenırzı s orozat m ezı (m -2). oktett (m -1). oktett m . oktett

Flag

A 2. rétegő keret felépítése információs mezıvel és anélkül

A zászló ( Flag ) Minden keretnek zászlóval (Flag) kell kezdıdnie és végzıdnie. A zászlók bitmintáját a 1.7.2. ábra mutatja. 8

7

6

5

4

3

2

1

0

1

1

1

1

1

1

0

bits zá m oz ás 1. ok tett

A zászló Az információs mezıt megelızı zászló a keret nyitó zászlója, a keretellenırzı sorozatot követı zászló a keret lezáró zászlója. Egyes alkalmazásokban a keret lezáró zászló egyúttal lehet egy következı keret nyitó zászlója is.

29

Ahhoz, hogy a zászló bitmintája egyértelmően felismerhetı legyen, a kezdı és lezáró zászló közötti bitfolyamban nem lehet megengedni hat egymást követı "1"-es megjelenését. Az adó oldal öt "1"-es után automatikusan beiktat egy "0"-t. A vevı oldalon ki kell iktatni ezeket a "0"kat ahhoz, hogy az eredeti információt kapjuk vissza. A címmezı A címmezı két oktettet tartalmaz, mely azonosítja a parancs keret vevıjét és a válasz keret küldıjét. A címmezı felépítését a 17..3. ábra mutatja. Két címmezı-kiterjesztı bitet(EA), egy parancs/válasz bitet(CIR), egy szolgáltatás-elérési pont azonosítót (SAPI) és egy terminál végpont azonosítót (TEI) tartalmaz. 8

7

6

5

4

3

2

1 EA (= 0) EA (=1 )

C/R

SAPI TEI

bits zámozá s 1. oktett 2. oktett

A címmezı A címmezı kiterjesztı bitek(EA) A címmezı hossza az EA bitekkel adható meg. Ez a bit kerül elsınek továbbításra és a vevı ebbıl tudja eldönteni, hogy melyik oktettrıl van szó. Az EA bit "1"-es értéke azt jelzi, hogy ez a címmezı utolsó oktettje. A LAPD mőködéséhez két oktettes címmezı szükséges. Az elsı oktett EA bitjét "0"-ra, a második oktett EA bitjét "1"-re kell állítani. Az egy oktettes címmezıt a LAPB használja. A parancs I válasz bit(C/R) A C/R bit azonosítja, hogy a küldött keret parancsot vagy válasz tartalmaz. Az átviteli iránynak megfelelı kombinációkat a 15.1. táblázat tartalmazza. A keret tartalma Parancs Válasz

Átviteli irány Hálózat - terminál Terminál - hálózat Hálózat - terminál Terminál - hálózat

A C/R bit bináris értéke 1 0 0 1

A C/R bit jelentése

Szolgáltatás-elérési pont azonosító (SAPI) A címmezıben a SAPI értéke mutatja meg a továbbítandó információ típusát, vagyis azt, hogy az információt melyik 3. rétegbeli vagy menedzsment entitás küldi társentitásának. Ez lehet jelzés, 2. rétegő felhasználói információ vagy csomagkapcsolt adat. A címmezı hat bitjével 2ˆ6, azaz 64(0-tól 63-ig) különbözı SAPI adható meg. A 2. oktett 3. bitje a legalacsonyabb helyi értékő bit (LSB) a 8. bitje a legmagasabb helyi értékő bit (MSB). A már kiosztott SAPI értékeket a 1.7.2. táblázat tartalmazza.

30

SAPI 0 1 16 63 2-tıl 15-ig és 17-tıl 62-ig

Információs osztály Jelzés(Q.931 eljárások) Csomagkapcsolt adatok Csomagkapcsolt adatok (X.25 3. Rétegő eljárások) 2. Rétegő fenntartási funkció (TEI kiosztás - vezérlés) Jöv ıbeni alkalmazásokra fenntartva

A SAPI definiált információs osztályai

Terminál-végpont azonosító (TEI) A címmezıben a TEI azonosítja a központ számára azt a terminált, amelyik az üzenetet továbbította. Az azonos információs osztályba (azonos SAPI) tartozó 2. rétegő végpontok megkülönböztetését a TEI-k teszik lehetıvé. A címmezı hét bitjével 2ˆ7, azaz 128(0-tól 127ig) különbözı TEI adható meg. A 3. oktett 2. bitje a legalacsonyabb helyi értékő bit(LSB), a 8. bitje a legmagasabb helyi értékő bit(MSB). A TEI-k definiált alkalmazásait mutatja a 15.3. táblázat. TEI Alkalmazások 0-tól 63-ig a felhasználó rendeli hozzá (nem automatikus TEI értékek) 64-tıl 126-ig a központ rendeli hozzá (automatiks TEI értékek) 127 körözvényes (broadcasting)

A TEI definiált alkalmazásai

A 127-es TEI értéknek megkülönböztetett szerepe van. Ez teszi lehetıvé az azonos SAPI-hoz tartozó összes TEI egyidejő elérhetıségét (broadcasting). A fennmaradó l27 (0-tól 126-ig) különbözı TEI érték a pont-pont elérhetıséget szolgálja. Ahhoz, hogy a terminál és a központ kommunikálni tudjon egymással, minden egyes terminálnak saját TEI-vel kell rendelkeznie. Ez a TEI hozzárendelés lehet automatikus és nem automatikus. A nem automatikus hozzárendelésnél a felhasználónak kell gondoskodnia az egyedi TEI értékrıl, míg automatikus esetben a központ osztja ki. A vezérlımezı A vezérlı mezı egy vagy két oktettbıl áll. Tartalmazza a keret típusát, mely lehet parancs vagy válasz, azonosító kódot és a hibajavításhoz szükséges sorszámokat. A vezérlımezınek háromféle formátuma lehetséges: - sorszámozott, nyugtázott információ átvitel (I-formátum) -

felügyeleti vezérlı funkció, nem nyugtázott (S-formátum)

-

sorszámozatlan, nyugtázatlan információ továbbítás és vezérlı funkciók (U-formátum)

A formátumokat és az egyes bitek szerepét a 1.7.4. ábra mutatja be.

31

8

7

6

1

bitszám ozás

N(S )

0

4 . oktett

N(R)

P

5 . oktett

5

4

3

2

a ) I-fo rm átum 8

7

6

5

4

3

2

1

bitszám ozás

0

0

0

0

S

S

0

1

4 . oktett

P/F

5 . oktett

N(R)

b ) S- form á tu m 8

7

6

5

4

3

2

1

bits zá m oz ás

M

M

M

P /F

M

M

1

1

4. ok tett

c) U - form á tu m

A vezérlımezı formátumok A keretek oktettjei bitenként vannak továbbítva. A három különbözı formátum közül el kell dönteni a vevı oldalon, hogy melyik érkezett meg. Erre szolgál a 4. oktett elsı és második bitje. Ha az oktett elsı bitje "0", akkor az biztosan I-formátum. Ha az oktett elsı bitje "l", akkor a második bitet kell figyelembe venni. Ha a második bit "0", akkor S-formátum, ha "1", akkor U-formátum. Az I-formátum (Information) Az I-formátumot a 3. rétegbeli entitások egymás közti informáci6 átvitelére használják. A sorszámozott I-keretek szállítják a 3. réteg nyugtázand6 informáci6it a 2. rétegő összeköttetésen keresztül. Mindegyik I-keretnek tartalmaznia kell egy N(S) adási sorszámot és egy N(R) vételi sorszámot. Ezeket a sorszámokat a keretek folyamatos és hibátlan cseréjének ellenırzésére használják. Az N(S) jelzi a következı továbbítandó I-keret sorszámát. Az N(S) hét biten van tárolva, ezért (2ˆ7)-l azaz 0-tó1 l27-ig terjedhet az értéke. Minden egyes I-keret elküldésekor N(S) értékét eggyel növelni kell. Az N(R) jelzi a beérkezett hibamentes I-keret vételét. A beérkezett N(S) értékénél eggyel nagyobb N(R) érték lesz visszaküldve: N(R) = N(S) + l. A küldı 2. rétegő entitás ebbó1 fogja megtudni, hogy a keret hibátlanul megérkezett. Mind a végberendezés, mind a központ küldhet I-keretet, ezért mind a két helyen nyilván kell tartani az adási, illetve a vételi sorszámot. Erre szolgál a V(S) küldési állapot változó és a V(R) vételi állapot változó. A V(S) tartja számon az N(S)-t, a V(R) pedig az N(R)-t. A sorszámok kezelését a 15.5 ábra mutatja be.

32

0 küldése

I-keret (vez.mezı: N(S)=0, N(R)=0)

0 küldése, 0 nyugtázása


1 vétele, 0 nyugtázva

0 vétele, 0 nyugtázva 1 küldése, 0 nyugtázása

0 vétele


1 nyugtázva 2 küldése (0 nyugtázva) 2 nyugtázva 3 küldése (0 nyugtázva) 1 vétele, 3 nyugtázva

S-keret (vez.mezı: N(R)=2) I-keret (vez.mezı: N(S)=2, N(R)=1) S-keret (vez.mezı: N(R)=3)

1 nyugtázása 2 vétele, (0 nyugtázva) 2 nyugtázása


3 vétele, (0 nyugtázva)


1 küldése, 3 nyugtázása

A sorszámok kezelése Az N(S) nyugtázására vannak némi engedmények. Ez azt jelenti, hogy az N(S)-t nem kell mindig azonnal nyugtázni az N(R)-el. Létezik még egy harmadik V(A) változó, mely az utoljára nyugtázott állapot számát mutatja meg. Az N(S) és az N(R) közötti különbség (ablakméret) elméletileg legfeljebb l27 lehet. Az aktuális ablakméret mutatja azon I-keretek számát, amelyeket a 2. rétegfunkció küldhet ki nyugtázás (válasz) nélkül. Az ITU-T a következı ablakméreteket határozta meg: a. jelzéshez: -

alaphozzáférés: 1 db I-keret

-

primer sebességő hozzáférés: 7 db I-keret

b. csomagkapcsolt adatokhoz: -

alaphozzáférés: 3 db I-keret

-

primer sebességő hozzáférés: 7 db I-keret

Az I-keret, ahogy a 15.7.a ábra is mutatja, tartalmaz még egy P-bitet. Azért nem P/F-bitet, mert az I-keret csak parancs lehet. A P-bit = „1”-el rendelkezı parancs választ kér, a P-bit ="0"-val rendelkezı parancs nem igényel semmiféle választ a vételi oldal 2. rétegfunkciójától.

Az S-formátum (Supervisory) Az S-formátumot az adatkapcsolat felügyeleti és vezérlı funkcióira használják úgy mint; az Ikeretek nyugtázására, újraküldésére és az átvitel ideiglenes felfüggesztésére. Az 5. oktettben szereplı N(R) vételi sorszám nyugtázza az I-keretben küldött N(S) adási sorszámot. A P/F-bit értéke bináris "0" vagy "1" lehet.

33

-

A P-bit = "1"-el rendelkezı parancs választ kér a vételi oldal 2. Rétegfunkciójától Az eredményül kapott válaszban az F-bit = "1".

-

A P-bit = "0"-val rendelkezı parancs nem igényel semmiféle választ. A nem igényelt válaszban az F-bit = "0".

Az S-bitekkel lehet megkülönböztetni, hogy a keret RR, RNR vagy REJ vezérlı funkciók közül melyiket tartalmazza ( 15.6. Ábra.).

8 0 0 0 0 0

7 0 0 0 0 0

6 0 0 0 0 0

5 0 0 0 0 0

4 S 0 0 1 1

3 S 0 1 0 1

2 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1

bitszámozás 4. oktett RR PNR REJ ---

Az S-bitek szerepe Ezeket a vezérlı funkciókat a 2. rétegő átvitelek vezérlésére használjuk (15.4. táblázat). Ha nincs küldendı 3. rétegő információ, a vezérlı funkciók a vett I-kereteket is nyugtázhatják.

Parancs/Válasz Vétel kész (Receive Ready, RR) Vétel nem kész (Receive Not Ready, RNR)

Elutasítás, (Reject, REJ)

Feladatok A vett I-keret nyugtázása, ha nincs adásra kész ellenirányú információ. Az elızıleg RNR-el jelzett ideiglenes állapot törlése Az ideiglenesen foglaltsági állapot jelzése az utolsónak vett I-keret nyugtázásával egyidejőleg. Ha a P-bit=1, akkor a társentitás állapotának lekérdezése Egy I-keret meismétlésének kérése az N(R) sorszámúval kezdve (ez egyben N(R)-1 sorszámig nyugtázást is jelent), mely kapcsolatban állhat: - egy elızıleg RNR-el jelzett ideiglenesen foglalt állapot törlésével - a vételre kész állpot burkolt kijelzésével ha a P-bit=1, a társentitás állapotának lekérdezésével

Az S-keretek vezérlı funkciói

Az U-formátum(Unnumbered) Az U-formátumot további adatkapcsolat vezérlı funkciók és sorszámozatlan, nyugtázatlan információk átvitelére használják. Ez a formátum nem tartalmaz se N(S), se N(R) sorszámot, azonban tartalmaz P/F-bitet. A P/F-bit szerepe és mőködése ugyanaz, mint az S-formátumnál. Az M-bitek szerepe, hogy megkülönböztessék az U-keret egyes vezérlı funkcióit (15.7. ábra).

34

8 M 0 0 0 0 0 1 1

7 M 1 0 0 1 1 0 0

6 M 1 0 0 0 1 0 1

5 P/F P F P P F F P/F

4 M 1 1 0 0 0 0 1

3 M 1 1 0 0 0 1 1

2 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1 1

Az M-bitek szerepe Az U-keret vezérlı funkcióit (15.5. táblázat) a többkeretes üzemmód nyugtázott 2. rétegő kapcsolatainak felépítésére és lebontására használjuk. Ezen parancsok segítségével lehet a TEIk hozzárendelését, ellenırzését, eltávolítását, azonosítását és megerısítését véghez vinni. Parancs/Válasz Feladatok Kiterjesztett aszinkron kiegyenlített üzemmód Nyugtázott adatkapcsolat felépítésének beállítása (SABME) kérése (többkeretes üzemmód) Szétkapcsolás (Disconnect, DISC) Adatkapcsolat bontás kérése Sorszámozatlan (és így nyugtázatlan) Sorszámozatlan információ (UI) információátvitel a 3. réteg vagy a fenntartási funkciók számára Többkeretes üzemmód (nyugtázott Szétkapcsolás üzemmód (Disconnected Mode, adatátvitel) felépítésére való képtelenséget DM) jelzi a társentitás számára Sorszámozatlan nyugta (Unnumbered SABME és DISC keretek vételének Acknowledge, UA) nyugtázására szolgál

Az U-keret SABME, DIS, UI, DM és UA funkciói

Az információmezı Az információmezı egész típusú oktettekbıl áll, melyek száma elérheti a 260-at. Csak az Ikeretek, illetve az U-keretek közül az FRMR, az UI és az XID tartalmazhatnak információmezıt. Az információmezı tartalma a 3. réteg részét képezi, ezért itt nem kerül részletezésre. A keretellenırzı sorozat mezı (FCS) A keretellenırzı sorozat mezı két oktettbıl áll. Az FCS-t a D-csatorna átviteli hibáinak felfedésére használják. Az adó egy olyan algoritmust használ, amely a keret cím-, vezérlı-, és információs mezıinek tartalmából képez egy 16 bites (2 oktett) CRC kódot. A generátor polinomja : x^16 + x^12 + x^5 + 1. A vevı az FCS kiszámítására ugyanezt az algoritmust használja és azt az adótól vett FCS-el összehasonlítja. Ha a két FCS azonos, az átvitel hibamentes volt.

35

Parancsok és válaszok A 2. réteg parancsait és válaszait az alábbi táblázat foglalja össze. Alkalmazások

Vezérlımezı formátuma Parancsok Sorszámozott információ átvitel

Felügyeleti vezérlı funkciók

Válaszok

Információ (I) Vétel kész (Receive Ready, RR) Nem vételkész (Receive Not Ready, RNR)

Vétel kész (Receive Ready, RR) Nem vételkész (Receive Not Ready, RNR)

Elutasítás (Reject, REJ) Elutasítás (Reject, REJ) Kiterjesztés aszinkron kiegyenlített üzemmód beállíása (SABME)

Nyugtázatlan és többszörös keretre nyugtázott átvitel Sorszámozatlan információ átviteli és vezérlési funkciók (U)

Szétkapcsolt üzemmód (Disconnected mode, DM) Sorszámozatlan információ (UI) Szétkapcsolás (Disconnect, DISC) Sorszámozatlan nyugta (Unnumbered ack., UA) Keretelutasítás (frame reject, FRMR) Protokol egyeztet. (XID) Protokol egyeztet. (XID) (Exchange (Exchange Identification) Identification)

Kapcsolat menedzselés

17-6. Táblázat. Parancsok és válaszok

1.7.1. Címzés a 2. rétegben Az elıfizetıi információnak továbbítása a D csatornában ugyanúgy történik a végzıdésektıl a központhoz, mint a központtól a végzıdésekhez. A 15.8.-as ábrán a központtól a végberendezéshez történı információtovábbítás címzési eljárása látható egy példában bemutatva. Információtovábbítás céljából a központ gondoskodik a szükséges keretekrıl és azok címmezejébe a megfelelı szolgáltatás-elérési pont azonosítókat (SAPI) beilleszti. Ezen SAPI értéke attól függ, hogy jelzési (SAPI=0) vagy csomagkapcsolt adat (SAPI=16) továbbítódik-e. A központ csatolja az illetı terminál végpont azonosítót (TEI) is a címmezıhöz. A példában TEI=64 és 71 egy-egy terminálra vonatkozólag (a TEI-ket a központ automatikusan kiosztotta) és a TEI=127 a terminálok egyidejő címzésére (broadcasting) foglalt.

36

1 . sz . Több szolgá ltatású vég beren dez és

J elzé s

B es zé d Írott s zö veg A datok Ké pek

SA P I=0 J elz és

S A P I= 0 TE I=7 1 T EI=127 C s om agk apc solt adat

S A P I= 64 TE I=7 1 TE I=1 27

S A P I= 16 TE I=7 1 T EI=127

2 . sz . Több szolgá ltatású vég beren dez és

J elzé s

B es zé d Írott s zö veg A datok Ké pek

S A P I= 16 Jelz és

S A P I= 0 TE I=7 1 T EI=127 C s om agk apc solt adat

S A P I= 64 TE I=7 1 TE I=1 27

S A P I= 16 TE I=7 1 T EI=127

Példa a végzıdések elérésére a 2. rétegbeli címzéssel (SAPI+TEI) a központból Az egyes keretek a végberendezések 2. rétegeihez a D csatornán érkeznek. Minden végberendezés megvizsgálja a címmezıt (TEI és SAPI) és meggyızıdnek arról, hogy a keret nekik szól-e. Ha igen, a 2. rétegő üzenetet kiértékelik és ha az I- vagy UI- keret (az UI-keret sorszámozatlan s így nem nyugtázott információátvitelre szolgál), a keret információs mezıje transzparensen továbbítódik a megfelelı 3. rétegő entitáshoz. Az információs mezı tartalmazhat például jelzési, csomagkapcsolt adatot, vagy 2. rétegő fenntartási adatokat. A jelzésüzenetek átvitele a hívásvezérlés (felépítés, bontás) és a többletszolgáltatások igénybe vételét biztosítja. Ha TEI =127, akkor minden olyan végzıdés veszi az üzeneteket, amely a megfelelı SAPI-val van ellátva. Hogy ekkor mi történik, az az üzenet típusától függ. A SAPI=63 azonosítójú 2. rétegő fenntartási üzenetek használhatók például a TEI-k összeköttetés-végponthoz rendelésére. A parancsok és válaszok összefoglalása az 1.7.7. táblázatban található.

37

Alkalmazások

Vezérlımezı formátuma Parancsok Sorszámozott információ átvitel

Felügyeleti vezérlı funkciók

Válaszok

Információ (I) Vétel kész (Receive Ready, RR) Nem vételkész (Receive Not Ready, RNR)

Vétel kész (Receive Ready, RR) Nem vételkész (Receive Not Ready, RNR)

Elutasítás (Reject, REJ) Elutasítás (Reject, REJ) Kiterjesztés aszinkron kiegyenlített üzemmód beállíása (SABME)

Nyugtázatlan és többszörös keretre nyugtázott átvitel Sorszámozatlan információ átviteli és vezérlési funkciók (U)

Kapcsolat menedzselés

Szétkapcsolt üzemmód (Disconnected mode, DM) Sorszámozatlan információ (UI) Szétkapcsolás (Disconnect, DISC) Sorszámozatlan nyugta (Unnumbered ack., UA) Keretelutasítás (frame reject, FRMR) Protokol egyeztet. (XID) Protokol egyeztet. (XID) (Exchange (Exchange Identification) Identification)

Parancsok és válaszok A sorszámozott I-keretek szállítják a 3. réteg nyugtázandó információit a 2. rétegő összeköttetésen keresztül. Az RR, RNR és REJ vezérlı funkciókat (S-keret) a 2. rétegő vezérlésre használjuk. Ha nincs küldendı 3. rétegő információ, a vezérlı funkciók a vett 1-kereteket is nyugtázhatják. A SABME, DISC, UA és DM vezérlı funkciókat (U-keret) a többkeretes üzemmód nyugtázott 2. rétegő kapcsolatainak felépítésére és lebontására használjuk. Az U-keret UI-parancsait olyan információk átvitelére használjuk, amelyeket nem kell nyugtázni. Ezen parancsok a TEI-k hozzárendelésével, ellenırzésével, eltávolításával, azonosításával és megerısítésével kapcsolatosak, valamint információknak a hívott fél összes termináljára való körözvényszerő továbbítására is szolgálnak. Az FRMR vezérlı funkció jelzi azon vett kereteket, amelyek a használt protokollnak nem felelnek meg, protokollhibát jeleznek és. a 2. rétegbeli kapcsolat alaphelyzetbe állítását eredményezik. A XID vezérlı funkció keretei az egyenrangú 2. rétegfunkciók között válthatók, így a protokoll-paraméterek igény szerint cserélhetık.

38

Parancs/Válasz Vétel kész (Receive Ready, RR) Vétel nem kész (Receive Not Ready, RNR) Elutasítás, (Reject, REJ)

Feladatok A vett I-keret nyugtázása, ha nincs adásra kész ellenirányú információ. Az elızıleg RNR-el jelzett ideiglenes állapot törlése Az ideiglenesen foglaltsági állapot jelzése az utolsónak vett I-keret nyugtázásával egyidejőleg. Ha a P-bit=1, akkor a társentitás állapotának lekérdezése Egy I-keret meismétlésének kérése az N(R) sorszámúval kezdve

Az S-keretek parancsainak és válaszainak feladatai

Parancs/Válasz Feladatok Kiterjesztett aszinkron kiegyenlített üzemmód Nyugtázott adatkapcsolat felépítésének beállítása (SABME) kérése (többkeretes üzemmód) Szétkapcsolás (Disconnect, DISC) Adatkapcsolat bontás kérése Sorszámozatlan (és így nyugtázatlan) Sorszámozatlan információ (UI) információátvitel a 3. réteg vagy a fenntartási funkciók számára Többkeretes üzemmód (nyugtázott Szétkapcsolás üzemmód (Disconnected Mode, adatátvitel) felépítésére való képtelenséget DM) jelzi a társentitás számára Sorszámozatlan nyugta (Unnumbered SABME és DISC keretek vételének Acknowledge, UA) nyugtázására szolgál

A SABME és DISC parancsok, az UA és DM válaszok feladatai az U-keretben

1.8.

A hálózati réteg: ITU-T Q.931

A hálózati réteg magába foglalja a kapcsolat létesítését, fenntartását és bontását, valamint a többletszolgáltatások igénybe vételét lehetıvé tevı protokollokat. A 3. réteg felhasználja a 2. réteg. szolgáltatásait, ez által biztosítva van az üzenetek megbízható átvitele. A 3. réteg funkciói a teljes üzeneteket üzenettovábbítás céljából a 2. rétegnek továbbított primitívek adat-paramétereibe teszik, amit a 2. rétegő entitás egy 2. rétegő I-keret információmezıjébe tölt. Az üzenet oktettjeinek száma változhat, de maximum 26 lehet. Az ITU által nemzetközileg szabványosított DSS1-üzenetek egységes felépítésőek és mindegyik tartalmazza az elıirt protokoll azonosítót, a hívásreferenciát, az üzenettípust és az információ-elemek számát. 8

7

6

5

4

3

2

1

bitsz ám ozá s 1. oktett

P rotok oll vezérlı

2 . ok tett

Hív ásreferenc ia

3 . ok tett Üzenettíp us

4 . ok tett 5. ok tett

In form áció- elem ek

.

.

8

7

6

5

4

3

2

1

P rotok oll vezérlı

bitsz ám ozá s 1. oktett 2 . ok tett

Hív ásreferen cia

3 . ok tett 4 . ok tett

Ü zenettípus In form áció- elem ek

5. ok tett

.

.

A DSS1 üzenet szerkezete

Protokoll azonosító A protokoll azonosító helye minden 3. rétegbeli üzenet elsı oktettje. Ez az alkalmazott 3. rétegő protokollt azonosítja az üzenet jelentésének és használatának helyes értelmezése

40

céljából. A DSS1-ben a felhasználó-hálózat hívásvezérlésre az ITU-T a 16.1.-es táblázatban vastagon bekeretezett bitmintát határozta meg. Protokoll megkülönböztetı oktett Bit számozás 8 7 6 5 4 3 0 0 0 0 0 0 to 0 0 0 0 0 1

Jelentés 2 0

1 0

1

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0 0

0 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

1 1

0 0

0 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1

1

1

0

to

Nemzeti alkalmazásokra

to

to 0

1

1

1

Protokoll azonosítók a felhasználó-felhasználó információ elemekben. Üzenet a felhasználó-hálózati hívás protokoll számára Egyéb hálózati rétegek vagy 3. réteg beli protokollok számára fenntartva

Egyéb 3. Réteg beli protokollok számára fenntartva

Protokoll azonosító kódok és jelentésük Hívásreferencia A hívásreferencia a 3. rétegbeli üzenetekben a második mezıjében foglal helyet. Minden hívásreferencia tartalmaz egy hívásreferencia értéket. Ez az érték valósítja meg a 3. rétegben a sajátos viszonyt az üzenet és egy adott hívás vagy egy bizonyos többletszolgáltatást vezérlı funkció, alkalmazás között. Ezen viszonylatok csak a végberendezés-helyi központ szakaszra (ez jelzésátvitelnél egybeesik a 2. rétegő szakasszal, de más D csatornán átvitt információval nem feltétlenül) vonatkoznak a végberendezés és a központ között. A 3. rétegben különbözı hívásreferencia értékek teszik lehetıvé a 2. rétegbeli kapcsolatok többszörös felhasználását, hiszen a jelzési protokollokhoz az összes hívást érintı üzenetek a SAPI=0-n keresztül jutnak el. Egy adott hívásreferencia érték a hívásfelépítés kezdetétıl a lebontás végéig tartósan kötıdik a híváshoz. Csak ezen hívás lebontása után rendelhetı ez a hívásreferencia érték egy másik híváshoz. A hívásreferencia mezé a következıkbıl áll: -

alaphozzáférés esetén két oktettbıl

-

primer sebességő hozzáférés esetén három oktettbıl, vagy két oktettbıl, mint hálózati funkció.

A hívásreferencia elsı oktettjének 1-4. bitjei jelzik az ezután következı hívásreferencia érték hosszát. Az egy oktettbıl álló hívási referenciákhoz a 0-127 értékek rendelhetık, két oktettbıl állókhoz pedig a 0-32767 értékek. A hívásra vonatkozó hívásreferencia értéket a kezdeményezı oldal határozza meg. A kezdeményezı oldal számára mindig a teljes számtartomány elérhetı. A jelzıbit jelöli meg a kezdeményezıt ( elıfizetıt vagy központot) a hívási referenciában.

41

A kezdeményezı oldal a jelzıbitet "0"-ra állítja be. A hívással összefüggı üzenetekben a jelzıbitet a távolvégen mindig invertálják (bináris "1"-re állítják). 8 7 6 5 4 3 2 0 0 0 0 0 0 0 Jelzı Hívásreferencia érték bit 1. Hívásreferencia érték egy oktettben 8 7 6 5 4 3 2 0 0 0 0 0 0 0 Jelzı Hívásreferencia érték bit

1 0

Bit számozás 2. oktett 3. oktett

1 1

Bit számozás 2. oktett 3. oktett 4. oktett

2. Hívásreferencia érték két oktettben

Hívásreferencia

Üzenettípus A 3. rétegbeli üzenetek harmadik része az üzenettípus mezı. Ez az éppen küldött üzenetek funkcióját jelzi. Az e célra definiált kódok 8. bitje az üzenettípus-oktettben mindig "0" és ez egy jövıbeni bıvítı bitet sejtet. Az egyes üzenettípus-oktettek kódjai:

8 0

0

Üzenettípus oktett (Bit számozás) 7 6 5 4 3 2 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 1 1 1 1 0 0 0 1 0 0 1 0

1 0 0 0 1 1 1 0 0

Jelentés Üzenetek a hívás aktív fázisában (Q.931) Tartás Tartás nyugtázása Tartás visszautasítása Helyreállítás Helyreállítás nyugtázása Helyreállítás visszautasítása Vegyes üzenetek (Q.931) Szolgáltatás Regiszter

Többletszolgáltatások üzenettípusainak kódjai az ITU-T Q.931 ajánlása szerint

42

8

Üzenettípus oktett (Bit számozás) 7 6 5 4 3 2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

1

1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 1 1

0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 0 1 0 0 0 1 1 0 1 0 1 1 0 1 1 0

0 0 1 1 0 1 1 1 1 0 0 1 0 0 1 1 0 1 1 0 0 0 0 1 1 1

0 1 1 1 1 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 0 1 1 1 0 0

1 0 1 1 1 1 1 0 0 0 1 1 1 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 1

Jelentés Nemzeti alkalmazás: üzenet definiálása a következı oktettben Hívás felépítési üzenetek Készenlétben Hívás folyamatban Kapcsolás Kapcsolás nyugtázása Folyamatban Hívásfelépítés Hívás-felépítés nyugtázása Üzenetek a hívás aktív fázisában Visszavétel Visszavétel nyugtázása Visszavétel visszautasítása Felfüggesztés Felfüggesztés nyugtázása Felfüggesztés visszautasítása Felhasználói információ Hívás bontási üzenetek Leválsztás Bontás Bontás kész Újraindítás Újraindítás nyugtázása Vegyes üzenetek Szegmens Torlódás vezérlés Információ Szolgáltatás Értesítés Állapot Állapot lekérdezés

Az üzenettípusok kódjai hívásfelépítésnél, bontásnál és vegyes üzeneteknél az ITU-T Q.931 ajánlása szerint

Információ elemek Az üzenet negyedik és egyben utolsó része az üzenettípushoz rendelt információ-elemekbıl áll. Az információ-elemek tartalmazzák azt az aktuális továbbítandó információt, amelyre éppen szükség van, például egy hívás felépítéséhez vagy egy szolgáltatás vezérléséhez. Egy 3. rétegbeli üzenet egy vagy több információs elemet tartalmazhat, vagy egyet sem. Az információs elemnek két kategóriája van. - egy oktettbıl álló információ-elemek -

több oktettbıl álló információ-elemek

43

Az egy oktettbıl álló információ-elemnek két típusa van. Az 1. típus egy információs elem azonosítóból (5.-7. bitek) és egy tartalom részbıl (1.-4. bitek) áll, különféle paraméterekkel. Ezen paraméterek lehetnek például átváltás-beállítás, túlterhelési szint vagy ismétlés-indikátor kódjai. A 2. típus mindössze egy információs elem azonosítót továbbít. Ez olyan üzenetnek felel meg, mint például "Adás kész", vagy "További adat". Az 5.- 7. bitek értéke állandóan "0 1 0"-ra van beállítva. A több oktettbıl álló információ-elemek hossza változó (három vagy több oktett). Egy ilyen elem elsı oktettje tartalmazza az információs elem azonosítót. Ez jelzi, hogy az információs elem tartalmazza-e mondjuk a hívott fél számát, a felhasználók közötti információt, vagy egy hívási állapotjelzést. A több oktettbıl álló információs-elem második oktettje szabja meg a soron következı oktettek számát (a hosszúságot), amely 0 és 255 közötti bináris érték. Az információs-elem néhány oktettjének továbbítása szabadon választható, azaz egyezı azonosítójú információ-elemek állhatnak különbözı számú oktettbıl. Az egy- és többoktettes elemeket az elem elsı oktettjének 8. bitje különbözteti meg egymástól. A rendelkezésre álló bitekkel az információ-elem azonosítók következı számadatai kódolhatók: - egy oktettes 1. típus: l-tıl 8-ig (3 bites azonosító ) -

egy oktettes 2. típus: 1-tıl 16-ig (7 bites azonosító 4 bitje változtatható )

-

több oktettes: 128 kódból álló készlet (7 bites azonosító )

Az azonosítók ezen számadatai megnövelhetık, ha egy oktettbıl álló információ-elemeket eltolási oktettként (shift) használunk fel. Az eltolási oktettek több, különbözı jelentéső kódkészlet elérését teszik lehetıvé. Legfeljebb nyolcféle kódkészlet használata lehetséges ezzel a módszerrel. Az eltolás vonatkozhat csak a soron következı információs elemre vagy az összes rákövetkezı információs elemre, egészen a következı eltolásig. Az üzenetben a kódkészleten belüli több oktettbıl álló információ-elemek növekvı sorrendben következnek, összhangban az információ-elemek bináris értékével. Ez megkönnyíti a vételi berendezés számára az információ-elemek felismerését. Másrészt az egy oktettbıl álló információ-elemek az üzenet bármelyik részében szerepelhetnek.

44

8

7

1

6

5

4

A zonosító

3

2

1

bits zám ozás

1

bits zám ozás

1

bits zám ozás

1

bits zám ozás

Tartalom

1. E gy oktettes 1. típus ú

8

7

6

5

1

0

1

0

4

3

2

Tartalom

2. Eg y oktettes 2 . típus ú

8

7

6

0

5

4

3

2

A z on os ító Tartalom hos szús á ga Tartalom . .

3. Több oktettes

Információ elemek

8 0

7

6

4

5

3

2

A zonos ító Tartalom h oss zús ága

1

Hívósz ám típus a

Szám ozási terv azonosító

0 Tartalom . . n. s zá mj egy

Információs elem a hívott fél számával

A 3. réteg üzeneteinek használata A 3. réteg üzenetei az. üzenettípusukka1 azonosíthatók. A 3. réteg üzenetei á1talában a 2. rétegbeli nyugtázott összeköttetéseken át továbbítódnak. Csak azok a 3. rétegbeli üzenetek továbbítódnak nyugtázatlan 2. rétegbeli (UI-keret, TEI = 127, lásd 15. fejezet) összeköttetésen

45

keresztül, amelyeket egy központ a terminálok egy csoportjához küld (pl. "hívásfelépítés" üzenet egy bejövı híváshoz). A következı leírás - mely arról szól, hogy hogyan épül fel egy hívás - a 3. rétegbeli üzenetek használatáva1 illusztrálja: a hívó fél hívást kezdeményez (felemeli a kézibeszélıt) a központnak küldött "Hívásfelépítés" (SETUP) üzenettel (16.5 ábra). E példában a központ ezt "Hívásfelépítés nyugta" üzenettel viszonozza, mely az egyik B-csatornát a hívó fél termináljához rendeli. Ha a "Hívásfelépítés" üzenetben nincs számjegy, akkor az elıfizetı tárcsázási hangot kap. A visszamaradt számjegyek továbbítása a központhoz egy vagy több "Információ" üzenettel történik.

Hívásfelépítés (a számjegykiválasztás alapjai) A hívott fél központja az összekapcsolási kérést a hívott elıfizetı vonalán lévı összes végberendezéshez (TE1 és TE2) továbbítja egy "Hívásfelépítés” üzenettel. A „Hívásfelépítés" üzenet információt tartalmaz a kért szolgálattól és tartalmazhat többszörös elıfizetıi hívószámot is egy bizonyos terminál elérésére. A "Hívásfelépítés" üzenet nyugtázás nélkül továbbítódik. Ha a hívott fél oldaláról nincs üzenet (pl: "Készenlétben" vagy „Összekapcsolás") a központ egy T idı letelte után megismétli a "Hívásfelépítés" üzenet kiküldését a hívott elıfizetıi vonalra. A 16.5 ábra példáján egy, a hívott fél összes termináljára irányuló á1talános hívásfelépítést mutat be. A hívott fél mindkét szolgáltatás kompatibilis terminálja "KÉSZENLÉTBEN" üzenettel válaszol.

46

A központ a KÉSZENLÉTBEN üzenetek vételekor különálló. egyénileg címezhetı jelzéskapcsolatokat épít fel a D-csatornán keresztül. Ezen üzenetek kiküldésekor a terminálok jelzik fogadókészségüket a hívásra. Az elsı KÉSZENLÉTBEN üzenet vételérıl a hívó fél terminá1ja jelentést kap. ugyancsak "Készenlétben" üzenettel. A hívott fél csengetési visszhangot kap. Ha a hívott fél válaszol (pl. felemeli a kézibeszélıjét), akkor a terminálja központjának "Összekapcsolás" üzenetet küld. Az elsı beérkezı „Összekapcsolás" üzenet dönti el, hogy a hívás lebonyolítása melyik terminálra tartozik. A hívott fél központja az „Összekapcsolás nyugtázása" üzenettel informálja azt a terminált, amelyikhez a hívás lebonyolítsa tartozik a kapcsolat felépítésérıl. A terminál felkapcsolódik a híváshoz rendelt B-csatornára. A hívó fél terminálját egy "Összekapcsolás" parancs informálja a hívó válaszáról. A csengetési visszhang leválasztódik és a telefonhívás B-csatornán keresztüli teljes felkapcsolásakor a díjszámlálás megkezdıdik. A hívó terminál opcionálisan nyugtázhatja az „Összekapcsolás" üzenet vételét egy "Összekapcsolás nyugtázása " üzenettel. A hívott oldalon azok a terminálok, amelyek küldtek "Készenlétben" vagy "Összekapcsolás" üzenetet. de nem kapták meg a hívást, most egy "Bontás" üzenetet kapnak. E terminálok mindannyian "Bontás kész" üzenettel nyugtázzák a "Bontás" üzenet vételét és "Szabad" (idle) állapotba kerülnek.

1.9.

ISDN jelzésprotokollok

Az integrált szolgálatú digitális hálózat (ISDN) széleskörő szolgáltatásokat és adottságokat kínál, ezért a jelzési funkciók kezelésére nagy (a hagyományos távközlési rendszerekben alkalmazottnál nagyobb) kapacitású jelzésrendszer szükséges: - a kapcsolóközpontok között, és -

a központok és a végberendezések / távközlési rendszerek között.

A jelzési információk (vezérlı információk) továbbítására az ISDN-ben két rendszert specifikáltak (lásd 19.1. ábra) : - közös csatornás No. 7-es jelzésrendszer (CCS7) a központok közötti használatra, -

No. l-es digitális elıfizetıi jelzésrendszer (DSS 1, melyet korábban D-csatornás protokollnak neveztek) a központ és a végberendezés közti használatra.

D SS 1

CCS 7

K apcs olóközp on t

DS S 1

K apcs olóközpont

P A BX

Kapcs olók özpont

V égberend ezés

Jelzés az ISDN-ben

Az ITU-T No7-es jelzésrendszere Az ISDN nagymennyiségő adat és jelzésinformáció átvitelt igényel. Az ITU-T ezeket a követelményeket figyelembe véve hozta létre a 7-es jelzésrendszerrel kapcsolatos ajánlásait. A 7-es jelzésrendszer digitális távközlı hálózatokra optimalizált, általános rendeltetéső, közös csatornás jelzésrendszer, amely megfelel a hívásvezérlés, távvezérlés és fenntartás jelenlegi és jövıbeni követelményeinek. Ez a jelzésrendszer eltér az OSI (Nyílt Rendszerek Összekapcsolása) koncepcióktól, de a mőködésegyüttmőködés az OSI modell alapján kialakítható. Az OSI 7 réteget, a No. 7 jelzésrendszer 4 réteget tartalmaz, melyekben az elsı 3 réteg egymásnak megfeleltethetı (1.9-.2. ábra).

48

TUP

SCCP

ISUP

Felhasználói réteg

3. szint. Jelzéshálózat

2. szint. Jelzésáramkör

MTP

1. szint. Adatkapcsolat

1.9.-2. Ábra. A 7-es jelzésrendszer funkcionális szintjei A CCS7 négy rétege és protokolljai : -

Adatkapcsolat: Biztosítja az adatátviteli vonalhoz való hozzáférést, meghatározza a jelzéskapcsolat mechanikai, elektromos és funkcionális felépítését. Ezen réteg digitális környezetben 64 kbit/s-os átviteli úton való hozzáférést biztosít.

-

Jelzésáramkör: Az adatátviteli vonalakon fellépı hibákat küszöböli ki, valamit a továbbítással kapcsolatos funkciókat és eljárásokat specifikálja.

-

Jelzéshálózat: Feladata a jelzésüzenetek továbbítása és a jelzéshálózat menedzselése.

-

Felhasználói szint: Az adott megvalósításban alkalmazott UP felhasználói egységeket specifikálja (pl. TUP , ISUP).

Az elsı 3 réteg összességét üzenettovábbító egységnek nevezzük (MTP Message Transfer Part), melynek feladata, hogy szállítórendszerként szolgáljon a jelzésüzenetek hibamentes továbbítására az összeköttetésben jelenlevı felhasználói egységek között. Az MTP szempontjából felhasználónak minısül minden olyan egység, amely igénybe veszi az ı szolgáltatásait. Az ISUP (ISDN User Part) felhasználói rész, mely a beszéd és nem beszéd jellegő alkalmazásokban a kapcsolt szolgálat és a felhasználói szolgáltatások jelzésfunkcióit valósítja meg. Az ISUP ISDN jelzésüzeneteket, azok kódolását, jelzési folyamatait és mőködési jellemzıit definiálja. 1.9.1. A DSS1 jelzésrendszer

(Digital Subscriber System No 1. ; Digitális Elıfizetıi Jelzésrendszer 1-es verzió ) Az ITU-T az ISDN számára az 1-3. rétegeket határozta meg a D-csatornán keresztüli megbízható jelzéstovábbítás és kis sebességő adatátvitel biztosítására. A 1.9.-.3. ábra azt mutatja be, hogyan történik a rétegek felosztása két központ közötti jelzésváltásnál.

49

IS D N

V é g b eren d ez é s

V ég b er e nd e zé s

R é teg

R é teg 7

7 6

6

5

5

4 R é te g

K ö zpo n t

K ö z p on t

4 R é teg

3

3

3

3

2

2

2

2

1

1

1

1 B cs atorn a

B c s at orn a C C IT T aj án lá so k : J elö lé s D SS1

Q .9 3 0 /I.4 5 0 é s Q .9 3 1 /I.4 5 1 Q .9 2 0 /I.4 4 0 é s Q .9 2 1 /I.4 4 1 I.4 30 (a la p -ho z z áfé ré s) vag y I.4 31 (p rim er s e b ess ég u h oz zá fé rés )

1.9.-3. Ábra. A D-csatornán keresztüli jelzési információ továbbítás protokolljának felépítése

1.9.2. Magasabb rétegbeli protokollok A második rétegben szétválnak a B és D csatornák. A B csatornákon az felépült összeköttetésnek megfelelı második illetve magasabb rétegbeli protokollt használják, ezek a különbözı információ típusok (beszéd, adat video, ...) esetén eltérıek, és a használt protokoll kiválasztása a használóra van bízva. A D csatorna esetén azonban a hálózattal történı együttmőködés érdekében csak az ismertetésre kerülı 2. illetve 3. rétegő protokollt használhatja a végberendezés illetve a központ. A magasabb rétegbeli protokollok tekintetében már nincs számottevı különbség az alap- és primerhozzáférés között.

50 H asz náló

Hálóz at TE C U

LE C

7 6 5 4 3 3 (2) AAL AA L A TM PL

M

SAP 3 .2

U

C

U

M

SAP 1, 2, 3

Has zná ló LE C

M

3

3

UNI

M

3 AAL A TM

AAL A TM

NNI

U

U

3

3

SAP 1, 2, 3

AAL A TM

N NI

C

7 M 6 5 4 3 (2 ) 3 AAL AAL A TM PL

SAP 3 .2

U NI

1.9.-4. Ábra. Az ISDN protokoll referenciamodell

1.9.3. 2. rétegbeli protokoll funkcionális áttekintése A rétegfunkciók közti kommunikáció elemei A központ és a végberendezések közti jelzési információk továbbítására a DSS1 jelzésrendszer szolgál. A 1.9.-.5. ábra egy végberendezés és ISDN központ-közötti DSS1 interfész társentitásait mutatja be. V égberend ez és

K özpont

Ré teg

R éteg

3

A hálózati réteg rétegfunk có i

3. ré tegu protok oll (logik ai k ap cs olat)

A hálózati réteg rétegfu nkcói

2

A z ad atk apc solati réteg rétegfunk có i

2. ré tegu protokoll (logik ai kapc solat)

Az adatkapcsolati réteg rétegfu nkcói

2

1

A fiz ik ai réteg r étegfunk ciói

A fizikai réteg réteg fun kc iói

1

1. ré tegu protok oll (fizikai kapc s olatfelépítése és lebontás a)

3

1.9.-5. Ábra. Kommunikáció a rétegfunkciók között A társentitások foglalkoznak protokoll formátumban a protokoll adatelemek információcseréjével (szaggatott vonalak). A logikai kapcsolatok a vízszintes irányú kommunikációban épülnek fel, azonban ténylegesen az összes fizikai kapcsolat a D-csatornán megy keresztül (1. réteg). A rétegfunkciók közti függıleges kommunikációban a szolgálati primitívek használatosak.

51

A szolgálati primitívek segítségével egy végberendezés jelzési információi lépésrıl lépésre haladnak a 3. réteg rétegfunkcióitól a 2., majd az 1. rétegfunkciók felé. A 3. és a 2. réteg rétegfunkciói megfelelı protokoll elemeket csatolnak azon jelzési információkhoz, amelyekre a kérdéses feladatok elvégzéséhez szükség van. Ezt a jelzési információkat és protokoll elemeket tartalmazó bitfolyamot küldjük a központ 1. rétegfunkciójának a D-csatornán keresztül. A központ 1-3 rétegei a megfelelı protokollok segítségével ellenırzik a vett bitfolyamot. Ennek végrehajtása után minden réteg eltávolítja és feldolgozza a saját protokoll-elemeit és továbbítja az információkat a, felsı réteghez vagy a jelzési alkalmazáshoz. A központtól a végberendezések felé küldött jelzési információt és protokoll elemeket tartalmazó bitfolyam felépülése és lebontása hasonló módon történik. 1.9.4. A LAPD jellemzıi A D-csatorna 2. rétegbeli protokollját LAPD-nek (adatkapcsolati hozzáférési eljárás a D-csatornán) nevezik. A LAPD célja, hogy a használó-hálózati interfészt (UNI) felhasználva közvetítse a 3. rétegbeli entitások információit a D-csatornán keresztül. A LAPD-nek a következıket funkciókat kell megvalósítania: - a D-csatornán egy vagy több 2. rétegő összeköttetés létesítése, -

keret kialakítása, melyben a 3. réteg információi transzparensen vihetık át,

-

keret sorrend megırzés,

-

hibafelismerés

-

automatikus hibajavítás (ismétlés kéréssel),

-

protokoll hibák feljegyzése,

-

adatfolyam vezérlés,

-

a 2. réteg funkcióinak adminisztrációja.

Azért van szükség 2. rétegő keret kialakítására, hogy a 3. réteg információit helyes sorrendben és hibamentesen lehessen továbbítani. A hibák felderítésére a keret ellenırzı sorozat szolgál. A második réteg zászlókkal határolt keretet nyújt át az elsı rétegnek. A zászlók a keretek kezdetének és végének felismerését teszik lehetıvé. Az LAPD adatkapcsolati protokoll három interfész felülettel rendelkezik: - hálózati réteg felé, -

az adatkapcsolati rétegmenedzsment felé,

-

a fizikai réteg felé.

A különbözı entitások (1.,2.,3. rétegő entitások) ezen interfészeken keresztül szolgálati primitívek segítségével kommunikálnak. Azok a primitívek amelyek kicserélıdnek az adatkapcsolati réteg és a szomszédos rétegek között a következı négy típusúak lehetnek: - kérés, -

jelzés,

-

válasz,

-

megerısítés.

A kérés típusú primitívet akkor használják, amikor egy magasabb réteg szolgáltatást kér a következı alacsonyabb rétegtıl.

52

A jelzés típusú primitívet egy szolgáltatást nyújtó réteg használja, hogy közölje a következı magasabb réteggel valamilyen jellegzetes tevékenységét, mely a szolgáltatással kapcsolatban van. A jelzés primitív esetleg egy alacsonyabb rétegő tevékenység eredménye, mely összefügg a kérés típusú primitívvel. A válasz típusú primitívet egy réteg használja, hogy nyugtázza a jelzés típusú primitív átvételét egy alacsonyabb szintő rétegtıl. A megerısítés típusú primitívet a kérést benyújtó réteg használja azért, hogy megerısítse a tevékenység végét. 1.9.5. A LAPD azonosítási rendszere A DSS 1 jelzésrendszer használó-hálózati interfészére (UNI) több végberendezés kapcsolódhat, melyek a D-csatornán keresztül egyidejőleg több szolgálatot is igénybe vehetnek. Ez azt jelenti, hogy a D-csatornán egyszerre több adatkapcsolati összeköttetés is él. Az adatkapcsolati összeköttetés lehet pont-pont vagy pont-több pont típusú. A pont-pont típusú adatkapcsolat összeköttetés egy hálózati és egy végberendezésben lévı szolgálatelérési pontot (SAP) kapcsol össze. A SAP az a pont, ahol az adatkapcsolati réteg szolgáltatásokat nyújt a 3. rétegnek. Az adatkapcsolati réteg többféle szolgáltatást (információ típust) nyújt a 3. rétegnek, ezért léteznek különbözı SAP-ok. A pont-több pont típusú adatkapcsolati összeköttetés viszont egy hálózati és több végberendezésben lévı, azonos típusú szolgálatelérési pont közötti adatforgalmat bonyolít le. Az adatkapcsolati összeköttetések modelljeit mutatják a 1.9.-.6. és -7. ábrák. TE(1) ET /NT2

TE(2)

TE(1)

TE(2)

SAPy

SAPx

ET/NT 2

SAPx

SAPy

1.9.-6. Ábra. Pont-pont összeköttetés Adatkapcsolati összeköttetésenként meg kell különböztetni, hogy az összeköttetés milyen szolgálatelérési ponthoz kapcsolódik, valamint azt, hogy melyik vég berendezéshez tartozik. A második rétegben az adatkapcsolat azonosítására az adatkapcsolati összeköttetés azonosító (DLCI) szolgál. A DLCI-ben az összeköttetéshez tartozó szolgálat azonosítást a szolgálat elérési pont azonosító (SAPI), míg a végberendezés azonosítását a terminál végpont azonosító (TEI) végzi. A DLCI kerül az adatkapcsolati keretek címmezejébe.

53 TE(1) ET /NT2

TE(2)

TE(1)

TE(2)

SAPy

ET/NT2

SAPn

SAPy

1.9.-7 Ábra. Adatkapcsolati összeköttetések Egy végberendezést tipikusan egy TEI érték jellemez. Ez esetben, ha egy végberendezésben több szolgálatelérési pont van, valamennyi, a berendezéshez tartozó SAP-hoz ugyanazon TEI értéket használjuk. A harmadik rétegben az üzenetek azonosítására az adatkapcsolat végpont azonosító (CEI) szolgál. A CEI-ben a SAPI és a CES foglal helyet. A CES egy a 3. réteg által választott referencia számot tartalmaz. Az adatkapcsolati réteg azonosítók összefoglalása látható a 1.9-.8. ábrán. H á lóz a t

H as zn á ló CEI

CES

CES

L3 L2 SAPx

D LC I

SAPx

TEI

1.9.-8. Ábra. Adatkapcsolati réteg azonosítók

Az alaphozzáférés egy teljes DSS1 üzenetét (2. és 3. rétegek) a következı oldalon látható ábra mutatja be. A példaként választott üzenet a hívásfelépítés (SETUP) üzenet. Egy kimenı hívásfelépítésnél a terminál ezt a központhoz az elsı üzenetként tudja küldeni. Az üzenet megfelel az ITU-T Q.931 Ajánlásának és három több oktettból álló elemet tartalmaz, melyek a következı jelentéssel bírnak: -

Hordozóképesség ITU-T - kódrendszerő, áramkör-kapcsolt 64 kbit/s átviteli út szükséges

-

Csatorna-azonosító A B1 csatorna elsıbbséget élvez átviteli célra, de a B2-csatorna használata nem kizárt

-

Hívott fél száma A hívott fél telefonszáma példánkban 6543

54

55

2. A Leibold Didactic TPS 7.1.8.1 ISDN átviteltechnikai oktatórendszer

A TPS 7.1.8.1 ISDN átviteltechnikai oktatórendszer lehetıvé teszi a D-csatornán folyó információcsere vizsgálatát, vagyis a D-csatorna protokoll-analízisét. A PC képernyıjén látható a központ ( DIVO: Digitale Vermittlungs-Ortseinrichtung) és a végberendezések kommunikációja. A vizsgálandó folyamatokat a hallgatóknak kell létrehoznia, mert a program nem egy kész szimulációt mutat be, hanem keretként szolgál az egyéni elképzelések megvalósításához is. Természetesen az egyszer „lejátszott” folyamat a kiválasztott meghajtóra kerül, így onnét bármikor elıhívható, elemezhetı. A program használata nem igényel különösebb számítástechnikai ismereteket, felépítése logikus. A szoftver néhány helyen hibás, illetve nem úgy mőködik, ahogy az eredeti német nyelvő útmutatóban le van írva, de ettıl a rendszer még tökéletesen mőködik. Ezekre a változtatásokra külön felhívom a figyelmet.

2.1 A rendszer elemei, az elemek funkciói Intec-ISDN-servicecard

Az ISDN átviteli rendszer központja az Intec által gyártott bıvítıkártya, ami az átviteli rendszerben egy DIVO nevő digitális átviteli állomást szimulál.

56

A kártya a PC-be van beépítve, és külsı csatolóegységen keresztül van összeköttetésben a végberendezésekkel, továbbá ellátja ezeket a szükséges tápfeszültséggel is. A kártya feladata továbbá megjeleníteni a PC képernyıjén azokat az adatokat, amelyek az átviteli folyamat ábrázolásához szükségesek. A bıvítıkártya funkcióinak vezérlését a PC végzi.

Személyi számítógép (PC)

Külsı csatolóegység

A bıvítıkártya vezérlésén kívül a PC az üzenetváltások bemutatásához szükséges adatokat dolgozza fel. Ezen adatok a végberendezések és az átviteli állomás (DIVO) között cserélıdnek. Az adatcsere folyamán aktív rétegek az almenü „Options” beállítása segítségével tanulmányozhatók ( az OSI modell 1., 2., 3. rétegei ). Az információcsere folyamata kinyomtatható, vagy szöveges fájlba elmenthetı. Ez az egység teremti meg fizikailag az összeköttetést a végberendezések és a PC-be épített Intec-servicecard között. Az egységre több végberendezés csatlakozhat. A végberendezések egyidejőleg is mőködnek, továbbá lehetıség van a tápfeszültség polaritásának átváltására egy billenı-kapcsoló segítségével, ezáltal a hálózati üzemszünet is szimulálható.

Végberendezések A mérésnél két „Granat 1” tipusú ISDN kompatibilis távbeszélı készülék található

2.2 A rendszer elıkészítése A központot szimuláló kártya két csatlakozó pontja a PC hátoldalán található. Az alsó csatlakozó az 1-essel jelölt, míg a felsı 2-essel van megjelölve.

57

A kártya 1-es pontját a külsı csatolóegység S01 pontjához kell kötni a mellékelt szabványos csatlakozó zsinór segítségével, míg a kártya 2-es pontját a külsı csatolóegység S02 pontjához. Ügyelni kell arra, hogy a bekötés a leírtaknak megfelelıen történjen! Ha az összeköttetések már léteznek, akkor ellenırizni kell! A két végberendezést adapteren keresztül kell csatlakoztatni a külsı csatolóegységhez. Az a végberendezés, amely a 4 db S01-hez rendelt hornyok egyikéhez kapcsolódik, a 101-es hívószámú, az S02-höz kapcsolódó a 201-es hívószámú. A hívószámok utolsó számjegye a végberendezés-kiválasztószám (EAZ) átállításával módosítható. 2.3 Ismerkedés a programmal Az ISDN kisközpont átviteli rendszere a C:\PROLAN\isdnpabx.exe úton érhetı el. A létrehozott folyamatleíró file-ok a C:\PROLAN\TRACEUSR könyvtárban vannak. Indításkoer az ISDN felirat és egyébb információk jelennek meg. A továbblépés SPACE-szel vagy ENTER-rel történik

Bejelentkezik a fımenü:

Az egyes menüpontok között az iránybillentyőkkel lehet közlekedni.

Az OPTIONS menüpont segítségével a monitorhoz, a nyomtatóhoz, meghajtókhoz szükséges beállításokat, továbbá a protokollválasztást lehet elvégezni.

58

Monochrom Monitor-device Color

Laser Jet HP Type of printer NEC P6/P7 OPTIONS

Printer-device Port to print

Disk Drive

TextFile: „Spool.txt” LPT1 LPT2 COM1 COM2

Change Disk Drive ( A:, C:, D:,…) C: 1TR6

Select Protocol EDSS1 Megjegyzések:

az egyes alpontokba a belépés ENTER-rel, a kilépés ESC-vel; kilépéskor az egyes beállítások tárolódnak; TextFile: az információcsere folyamata szöveges file-ként tárolódik, így a folyamat pl.Nortonból is megtekinthetı; LPT1 és LPT2 párhuzamos portok; COM1 és COM2 soros portok; Change Disk Drive C: az információcsere folyamata a C meghajtóra kerül; Select Protocol: a leírás az EDSS1 szerint készült. HISTORY: egy korábban lebonyolított összeköttetés információ cseréjének megtekintése.

Jelölje ki a HISTORY-t! Nyomja meg az ENTER billentyőt!

Megjelenik egy mezı:

59

Enter Trace-Filename: Nyomja meg az ENTER billentyőt!

Megjelenik a „Directory: C: \PROLAN\TRACEUSR\*.TRA” felirat és az eddig létrehozott file-ok neve. Jelölje ki a TEI.TRA-t, majd nyomja meg az ENTER billentyőt! Megjelenik az e név alatt tárolt folyamat, ami meghatározott sebességgel átfut a képernyın.

KÉPERNYİFELOSZTÁS Main Menu

Speed 0..4..9 Options

Print Search

TEI F2 Bitsream

és egészen jobbra, fent egy jelenleg lefelé mutató nyíl:

60

Main Menu: az M billentyő megnyomásával bármikor vissza lehet térni a fımenübe. Options: az O billentyő megnyomásával megjelenik az opciós lista. Speed: az átfutási sebesség 0 (egylépéses üzemmód) és 9 között változtatható. Search: az S billentyő megnyomásával megjelenik a keresési feltételeket tartalmazó lista. Print: a P billentyő megnyomásával az éppen aktuális folyamat kinyomtatható. F2 Bitstream: az F2 funkcióbillentyő megnyomásával keretábrázolás lehetséges. TEI: az aktuáli file neve. A nyíl a képernyı jobb szélén az átfutás irányát mutatja. A fejléc második sora az ábrázolt információcsere bető-és számcsoportjait rendelihozzá az ebben a sorban megadott kifejezésekhez. Az üzenetek mindig egy hosszú nyíl felett vannak. Ez a nyíl mutatja az átviteli irányt, feltéve, hogy: balra a Végberendezés

jobbra a DIVO van

A hosszú nyíl az USER utalást tartalmazza, ha az információ a végberendezéstıl jön, vagy a NET feliratot, ha a DIVO a kibocsátó.

Ha az 1.-es rétegben zajló folyamatról van szó, akkor egy vízszintes vonalban a LOCAL felirat látható. A hosszú nyilak és a vízszintes vonalak tartalmazzák a hozzájuk rendelt információk kibocsátásának idıpontját. Az információ adott folyamaton belüli sorszáma az információ bal felsı sarkában van. A bal oldalon találhatók még a 2. réteg adatai, de ezek csak akkor láthatók, ha az OPTIONS-ban elı van írva.

61

Ezeket az adatokat kell a fejléc második sorának kifejezéseihez rendelni. Az ábra jobb oldalán az INFORMATION alatt a 3. réteg információi és a hozzájuk tartozóW-elemek jelennek meg, feltéve, hogy ez az OPTIONS-ban elı van írva. Kivételt képeznek a TEI-kiadással kapcsolatos információk, ezek ugyanis a 2. réteghez tartoznak, mégis az INFORMATION felirat alatt találhatók. (TEI: Terminal Endpoint Identifier).

A FUTÁSI IRÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA Figyeljük meg a nyilat a képernyı jobb felsı sarkában!

A nyíl jelenleg felfelé mutat. Ez azt jelenti, hogy a folyamat ábrázolásának futása az elejétıl a vége felé történt, vagyis az információs sorok alulról felfelé futottak. A nyíl állása és ezáltal az átfutási irány a fel/le billentyőkkel változtatható.

SPEED: A FUTÁSI SEBESSÉG MEGVÁLTOZTATÁSA Kb. a fejléc közepén a következı áll: 0…4….9. Az átfutás sebessége 0 és 9 között változtatható. A 0 azt jelenti, hogy az ábra áll, de továbbléptethetı a SPACE-szel a nyíl által mutatott irányba, vagy a fel/le billentyőkkel. A 9.es a maximális sebesség. A beírt érték mindig a középsı (színes) szám helyén található. Az irány és a sebesség változtatása az ábrázolás futása közben is lehetséges.

OPTIONS Nyomja meg az O billentyőt!

62

Megjelenik egy ablak „Select evaluation depth” fejléccel. A fel/le billentyőkkel a kurzor az ablakon belül mozgatható, a YES / NO váltása az ENTER billentyővel történik.

A Display hexadecimal opciót ez a rendszer nem használja, ezért célszerő mindig NO-ra állítani. Evaluate message: a 3. réteg üzeneteinek rövidítéseit mutatja. (YES) Evaluate info-elements: az üzenetekben szereplı W-elemek rövidítéseket írja fel (YES) Evaluate frames: a 2. réteg kereteiben szereplı információkat jeleníti meg: SAPI, TEI, C/R, FRAME, NS, NR, P/F (YES) Evaluate TEI message: a TEI-kiadás adatait jeleníti meg. (YES) Display timestamp: a hosszú nyilakban idıjelzés (marker) van beillesztve. (YES)

BITSTREAM: AZ INFORMÁCIÓ ÁBRÁZOLÁSA BITMINTAKÉNT

63

Az F2 funkcióbillentyő megnyomásával a keretek abban a formában jelennek meg, ahogy a D-csatornában is találhatók. A folyamat irányától függ, hogy mely keretek bitjei láthatók. Ha a nyíl a képernyı jobb felsı sarkában lefelé mutat, akkor a képernyı alsó szélén álló információ bitjei láthatók. Ha a nyíl a képernyı jobb felsı sarkában felfelé mutat, akkor a képernyı felsı szélén álló információ bitjei láthatók. Hosszabb keretek esetén elıfordulhat, hogy a bitsorozat nem fér el a képernyın. Ilyenkor az ENTER billentyő megnyomásával lehet elıhívni a további részleteket.

Állítsa be úgy az ábrát, hogy a 6-os számú információ ( FAC_STA ) a képernyı alsó szélén álljon, a nyíl lefelé mutasson. Nyomja meg az F2 billentyőt! A „ Frame shown as bitstream” felirat alatt megjelenik a kiválasztott keret ábrája. A 2. és 3. réteg különbözı színekkel van jelölve. Alatta az egyes mezık felosztása áll, végül pedig a bitsorozat. Nyomja meg az ENTER billentyőt! Az „Additional Info„ felirat alatt az elıbb nem látott rész áll, itt a FAC_STA üzenet W-elemei láthatók. A teljes üzenet 10. bitje 1-essel van jelölve.

64

Nyomja meg az ESC billentyőt!

SEARCH: MEGHATÁROZOTT TULAJDONSÁGOK KERESÉSE

A programnak ez a része hibás, de korlátozottan használható. Errıl bıvebben a „Fejezetek” részben foglalkozunk. Nyomja meg az M billentyőt! Visszatér a fımenü. RUN: az éppen fennálló összeköttetés ábrázolása. Ha a kurzor a RUN menüpont alatt áll, a futtatást az ENTER billentyő meg-nyomásával lehet indítani. A szoftver a C: meghajtóról az Intec-ISDN-Servicecard-ra töltıdik, erre a „Download to ISDN-Servicecard in process” felirat utal. A töltési folyamat végén a távbeszélı készülékek a „GEB bereit” (GErate Betriebsbereit = berendezés üzemkész) üzenettel jelentkeznek. Az egyes folyamatok üzenetváltásait a DISK DRIVE opcióban megadott meghajtóegység rögzíti.

Ha a külsı csatolóegység S01 –es pontjához rendelt végberendezés nincs csatlakoztatva, akkor a töltési folyamat végén a „No Trace-Information --- Press M to quit” felirat jelenik meg. Az M billentyő megnyomásával a fımenübe lehet visszatérni.

65

Kilépés a programból --- Quit System A kilépés jelzése után (Quit System, ENTER) egy rövid hang kiséretében megjelenik a képernyın a következı kérdés: Do you really want to quit the program? Yes/No Ha a Yes van kijelölve és megnyomjuk az ENTER billentyőt, akkor kilépünk a programból, ha a No van kijelölve és megnyomjuk az ENTER billentyőt, a fımenübe térünk vissza.

2.4 Beállítások a végberendezéseken, azaz az ISDN telefonkészülékeken

A végberendezés-kiválasztószám, az EAZ beállítása (EndgerateAuswahlZiffer): A telefonkészülék kulcsa függılegesen álljon!

a.) b.) c.) d.) e.) f.)

Nyomja meg a „programozás” billentyőt! Írjon be egy 1-est! Nyomja meg a „programozás” billentyőt! Írjon be egy 0-át! Írjon be egy 1-est! A jelenlegi EAZ látható. Adja meg az új EAZ-t! Csak az utolsó számjegyet tudjuk változtatni, mert az 10x, 20y, azaz a tízesek és százasok fix értékek.

Ha az EAZ, azaz a saját telefonszám: 0, akkor a telefon csak a 0-ra végzıdı hívásokra reagál; ha 1….8, akkor a telefon csak azokra a hívásokra reagál, melyek utolsó számjegye megegyezik a beprogramozott EAZ-vel (1…8), illetve ha a hívás utolsó számjegye 0; ha 9, akkor a telefon mindenhívásra reagál, függetlenül az utolsó számjegytıl. Természetesen az elsı két számjegynek helyesnek kell lennie: 1 0 EAZ

vagy

2 0 EAZ

g.) Nyomja meg a „programozás” billentyőt!

66

Csengetési hangerısség beállítása: h.) Nyomja meg a „programozás” billentyőt! i.) Írjon be egy 5-öst! A jelenlegi érték látható. j.) Válassza ki a kívánt hangerısséget 0………9 ! A készülék a kiválasztott értéktıl függı hangerısséggel cseng. k.) Nyomja meg a „programozás” billentyőt!

Csengetési „dallam” beállítása: l.) Nyomja meg a „programozás” billentyőt! m.) Írjon be egy 6-ost! A jelenlegi érték látható. n.) Válassza ki a kívánt „dallam”-ot 0………9 ! A készülék a kiválasztott értéktıl függıen cseng. o.) Nyomja meg a „programozás” billentyőt!

A beállításokat a készülék megırzi, újbóli beírásra csak akkor van szükség, ha az elızıleg magadott értékeket módosítani akarjuk.

67

3. A DIVO kisközpont aktiválás/deaktiválás vezérlése Összeköttetés elıtti állapot E folyamat üzenetváltásai szorosan összefüggenek a következı folyamatok (összeköttetések) üzenetváltásaival. Ezért kell ezt az információcserét legelıször áttekinteni. Itt olyan keretfelépítéseket vizsgálunk meg, melyek a késıbbi folyamatoknál is szerepelnek, de ott a magyarázat helyett már csak utalunk erre az alfejezetre.

A folyamat megtekintésének célja: Meg kell vizsgálni azt, hogy a végberendezések aktiválásával kezdıdıen az S0 csatlakozón keresztül milyen üzenetváltásokat végez a központ a készülékekkel. meg kell ismerni a TEI-(Terminal Endpoint Identifier) kiadási folyamatát. Értelmezni kell az automatikus státuszlekérdezést a 2. és 3. rétegben.

Elıkészítés A folyamat indítása elıtt gyızıdjünk meg, hogy a PC bekapcsolva és a rendszer össze van kapcsolva.

Futtatás A futtatás indítása: A fımenüben jelöljük ki a RUN menüpontot! Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! Írjunk be egy nevet a megjelenı mezıbe ( pl.: NEPTUNKÓD1 .TRA) Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! A szoftver a C: meghajtóról az Intec-ISDN-Servicecard-ra töltıdik, erre a „Download to ISDN-Servicecard in process” felirat utal. A töltési folyamat végén a távbeszélı készülékek a „GEB bereit” (GErate Betriebsbereit = berendezés üzemkész) üzenettel jelentkeznek. A PC képernyıjén megjelenı, rövid idejő „No Trace-Information --- Press M to quit” feliratot nem kell figyelembe venni. Ezután elindul a képernyın a vizsgált folyamat ábrázolása.

A futtatás befejezése

68

Ha az üzenetváltások befejezıdtek, térjen vissza a fımenübe! Lépjen a HISTORY-ra és nyomja meg az ENTER billentyőt! Ne írjon a megjelenı mezıbe semmit és nyomja meg az ENTER billentyőt! Lépjen a kurzorral az elızıleg beadott névre ( pl.: PROBA1.TRA)! Nyomja meg az ENTER billentyőt! Kiértékelés Fordítsa meg a nyíl irányát és várjon addig, míg a folyamat futása Az elejére ér! A sebességet állítsa 0-ra! Fordítsa meg a nyíl irányát!

A TEI – kiadás Válassza az „Options” almenüben: Evaluate TEI Message Evaluate Message Nyomja meg az ESC billentyőt!

YES Yes

A TEI – kiadás üzeneteinek értelmezése: Az 1-es számmal jelzett sor azt mutatja, hogy az OSI-modell elsı rétege, a fizikai réteg aktivizálódott. Az 2-es számmal jelzett sorban egy USER (a 101-es számú készülék) DIVO irányú információ van.

MEId (Management Entity Identifier) A TEI-kiadással foglalkozó információk a 15-ös (00001111) értéket kapják. Reference A referenciaszámot a végberendezés állítja elı véletlenszámként a 0---65635-ös tartományban. Ez azért kell, mert a végberendezés még nem kapott TEI-számot (hisz éppen ennek folyamata zajlik), de szükség van a végberendezés DIVO összeköttetés egyértelmő azonosítására.

TeiMsgType ( TEI Message Type) A végberendezés megadja az üzenet tipusát ( Identity Request ), vagyis azonosítás kérés.

ActInd ( Action Indicator ) A 127-es egy körözvényes érték (broadcasting), ami azt jelenti, hogy a központ által

69

kiadott TEI-érték 64 és 126 között lesz. Ez az automatikus TEI-kiadás. A 0 és 63 közötti értékek a nemautomatikus kiadásra vannak lefoglalva. A DIVO válasza a 3-ssal jelzett sorban látható. A MEId = 15 utal TEI-kiadás folyamatára. A referenciaszám ugyanaz, mint a 2. sorban, vagyis a központ ezzel hivatkozik az aktuális végberendezésre. TeiMsgType: Identity ASSIGNED , azaz A TEI-érték ki van jelölve és ez az érték Az ActInd-ban látható ( 64 – assigned TEI value ). Az összes további üzenet ezt a 64-es értéket használja.

A 2.-es rétegő üzenetek értelmezése: A TEI-kiadás folyamata a 2. rétegben zajlik.

Válassza az „Options” almenüben: Evaluate frames

YES


Az elızıekben ismertetett 1-es és 2-es sorokban megjelenı üzenetek mellett megjelennek kiegészítı, további 2. rétegbeli információk.

SAPI ( Service Access Identifier ) A SAPI = 63 azt jelenti, hogy ebben a keretben jelzésadásinformációk vannak a 2. réteg management-je számára ( TEI-kiadás ) A 2. réteg az adatkapcsolati réteg, ez a réteg felelıs a 3. ( hálózati ) réteg információinak biztonságos átviteléért.

A SAPI definiált információs osztályai: 0……………………….jelzés ( Q. 931 jelzési eljárások) 1……………………….csomagkapcsolt adatok 16………………………csomagkapcsolt adatok ( X.25 3. rétegbeli eljárások:PLP ) 63………………………2. rétegő fenntartási funkciók ( TEI-kiosztás vezérlés) 2-tıl 15-ig és 17-tıl 62-ig…………….jövıbeni alkalmazásokra fenntartva

A TEI definiált alkalmazásai: TEI=

70

0-tól 63-ig… … .……a felhasználó rendeli hozzá (nemautomatikus TEI-érték) 64-tıl 126-ig…………...a központ rendeli hozzá (automatikus TEI-érték) és 127……………………..körözvényes ( broadcasting)

C/R bit: a 2. és 3. sorban (Command/Response) parancs/választ jelöl UI-FRAME : A TEI-kiadás információinak átvitele az U tipusú keretekben történik. Ezek a keretek nem tartalmaznak sorszámot ( U = unnumbered ). Az I tipusú keretek sorszámmal való ellátása csak késıbb, a 3. réteg üzeneteinek folyamatEllenırzésénél szükséges, ezért ezért az adási és vételi számlálók beállítása { N(S) és N(R) } még nem történt meg. P/F bit: A 2. sorban található P/F bit értéke ha 0, akkor ezzel jelzi a végberendezés, hogy nem kér nyugtázást az üzenetre. A központ válaszában a P/F értéke szintén 0.

Keretábrázolás (UI - keretek) Vizsgáljuk meg azt a keretet, ami a TEI-kiadást kéri ( a 2. sorszámú üzenet)! Állítsuk ezt a sort a képernyı felsı szélére, majd a folyamatirányt mutató nyilat lefelé mutató irányba! Nyomjuk meg az F2 billentyőt!

Megjelenik a „Frame shown as bitsream” keretábrázolás. Ez az UI-keret ( Unnumbered Information frame) a TEI-management-Information megjelölést kapta. A Flag után, ami a keret kezdetét jelöli, a 2. réteg üzenetei következnek. A keretek kezdetét és végét a speciális bit-kombinációt tartalmazó Flag oktett jelöli: 011111101.

Hogy a továbbítandó hasznos információ ne tartalmazzon ilyen bit-kombinációt a továbbítás elıtt az adó mindenegyes öt egymást követı bináris 1 után egy pótlólagos bináris 0-t főz be a sorozatba.

71

A vevı természetesen a Flag-ek eltávolítása után mindenegyes öt egymást követı bináris 1 után található bináris 0-t törli. Egy keretet lezáró Flag lehet a következı keret nyitó Flag-je. A Címmezı (a 2. és 3 bájt ) A 2. bájt elsı bitjének értéke 0. Ez az Extended Address bit (EA). Ha ez a bit 0, akkor ez azt jelenti, hogy a következı bájt is a címmezıhöz tartozik. A második bit a C/R bit. Jelen esetben értéke 0, így parancsot jelöl. Vigyázat, a C/R értéke irányfüggı: C/R

irány

jelentés

0

USER – NET

Command, Parancs

0

NET – USER

Response, Válasz

1

USER – NET

Response, Válasz

1

NET – USER

Command, Parancs

A 3….8 bitekben van a SAPI értéke (itt 63) ábrázolva. LSB=1……MSB=8. ! A harmadik bájt elsı bitje 1-es. Ez az EA érték jelöli, hogy a címmezı nem áll több bájtból. A 2…..8 bitek a TEI-értéket tartalmazzák, jelen esetben127-et. A Vezérlımezı ( most a 4. bájt) A Vezérlımezı elsı és második bitje 1-es, ami azt jelenti, hogy a keret egy U-tipusú keret. A 3-as, a4-es, és a 6-os, 7-es, 8-as bitek 0 értéke jelzi, hogy az U-tipusú keretek között ez egy UI tipusú. Az ötödik bit a P/F, ennek értéke 0. Az Információs mezı Az ötödik bájt már az Információs mezı elsı bájtja. Itt van ábrázolva a TEI-kiadást jelzı 15-ös MEId szám. A 6-os és 7-es bájtokban található a referenciaszám, a 254 ( Ri ). A 8. bájt ábrázolja az üzenet típusát. Az azonosítás kérésének módja: 1 (Message Type: Identity Request ). A 9-ik bájt az Action Indicator ( AI ). A bájt elsı bitje, az EA bit. Ennek értéke 1, ami azt jelenti, hogy az AI mezı csak ebbıl az egy bájtból áll. A többi 7 db 1-es az AI aktuális -- 127 – értékét jelöli.


Visszatér az üzenetváltásokat bemutató ábra. További kereteket ebben a részletes

72

formában (bitenként) csak a következı fejezetben vizsgálunk. Az automatikus státuszlekérdezés: Állítson az „Options” almenüben az Evaluate Message kivételével mindent NO-ra! Nyomja meg az ESC billentyőt!

A 3. rétegő üzenetek értelmezése: A kiválasztott beállításban csak a 6-os és 8-as sorszámú sorokat kell figyelni. Itt láthatók a 3. réteg üzeneteinek nevei. Az FAC_STA (SETUP) üzenettel kéri a végberendezés az aktvizálódott szolgálathoz kapcsolódó elemek listáját. Az STA_ACK (SETUP-ACK) üzenet a pozitív nyugtázás az elızı kérésre. A végberendezés, ami ezt az információcserét elkezdte, a tranzakciószámhoz (Call Reference) az 1-es értéket rendeli. Mivel az üzenetváltást a végberendezés kezdeményezte, ı tekinthetı az információk keletkezésének eredetének (Originator). Természetesen az ellenirányban ((-as számú sor) a Call Ref értéke szintén 1, hiszen egyazon folyamaton belül vagyunk. Ha az imént a végberendezés volt az „eredet”, akkor a központnak kell lennie a „célnak”. Erre utal a Destinator felirat.

A W-elemek ábrázolása: A W-elemek elnevezés a német weitere Nachrichtelemente (további információselemek) ered. Angolul other information elements néven hivatkoznak rájuk. Válassza az „Options” almenüben: Evaluate Info elements Térjen vissza ESC-vel az elızı ábrához!

YES

A 6-os és 8-as sorban megjelennek a W-elemek rövidítései és jelentésük. Ezek az elemek a 6-os kódsorozatban vannak, ezért a SHIFT elem egy átkapcsolást végez „lerögzítés” nélkül. Jelen esetben az átkapcsolás a következı (SIN: Servive INdicator) W-elem számára történik. Kódcsoportok: 0-s kódcsoport: 5-ös kódcsoport: 6-os kódcsoport: 7-es kódcsoport:

az általában aktív csoport nemzeti használatra fenntartva a helyi hálózat számára elıirányozva a felhasználóspecifikus információelemekre érvényes

Átkapcsolás után megnevezıdik az a szolgálat, amihez a kapcsolódó elemeket kértük az FAC_STA-val. A Service Indicator (SIN) távbeszélést jelöl meg, azon belül a 3,1 kHz-es ISDN-távbeszélést.

73

Ezzel szemben a nyugtázásban (8. sor, STA_ACK) a szolgálathoz kapcsolódó Elemek hosszabb listáját viszik át. Ezért kell „lerögzítésse” átkapcsolni. Jelen esetben a lista csak egy elemez tartalmaz: a szolgálat számára a díjkimutatások elem van beállítva és aktiválva (SOF: Status of Facilities). A 2. réteg információinak értelmezése: Ahhoz, hogy az információcsere a 3. rétegben létrejöhessen, lehetıvé kell tenni A 2. réteg kereteinek átvitelét. Válassza az „Options” almenüben: Evaluate Frames Térjen vissza ESC-vel az elızı ábrához!

YES

A végberendezés sorszámnélküli ( U ) keretben – a 4. sor -- küldi a SABME (Set Asynchronous Balance Mode Extended) üzenetet. A SABME hatására mind az adási, mind a vételi számlálók { N(S), N(R) } beállnak nullára mindkét oldalon. A SAPI értéke 0, ez azt jelenti hogy a keret jelzésinformációt hordoz, a TEI értéke a TEI-kiadás során kiadott 64. A SAPI és TEI értéke e folyamat további lépéseiben már nem változik. A C/R bit azt mutatja, hogy ez az üzenet egy parancs. A végberendezés rögtön várja a túloldal (központ) nyugtázását, ezért a P/F bit értéke 1 (P= Poll, azaz lekérdezés). A nyugtázás -- 5. sor -- szintén U-tipusú keret, tartalmazza a megszólított végberendezés TEI értékét: 64. A C/R bit azt mutatja, hogy ez a keret egy válasz (Response) az elızı parancsra. Ha a parancsban a P/F bit értéke 1 (P), akkor a válaszban is 1, vagyis F (F= Final, azaz záró). A 6-os és 8-as sorszámú üzenetek átvitele parancsként, I-tipusú keretekben, SAPI=0-val (jelzésadás információ) és az aktuális végberendezés TEI-értékével történik. A P/F bit értéke 0. Az adási és vételi számlálók mutatják a mindenkori számlálóállásokat. A 3. réteg információinak átvitelének kezdetekor mindkét számláló 0-n áll. Az ellenirány a hibamentes vételt nyugtázza vételi számlálójának { N(R)} 1-be állításával, azaz az elızı számlálóállás 1-gyel való megnövelésével. -- 7. sor --. Ugyanez megtörténik a 8. és 9. sorokban is. A számlálók vezérlését részletesen a következı fejezetben magyarázzuk, mert ott több egymást követı 3. rétegbeli üzenetváltás szerepel. A 3. rétegbeli üzenetek vétele után mindig kell egy S-tipusú keretet küldeni (S= Supervisory), nyugtázva a hibamentes vételt. Az S keret 2. rétegő keret. A 7. sorban szereplı keret közvetlen az FAC_STA üzenet küldése után jön a központtól az RR (Receive Ready) információval. A központ ezzel azt jelzi, hogy további információkat képes venni.

Miután lezajlott a TEI-kiadás és az automatikus státuszlekérdezés, a DIVO  végberendezés összeköttetés nyugalmi állapotba helyezkedhet feltéve, ha további információcsere nem áll fenn. Jelen estben ez történik, ezért a végberendezés a 2. rétegő összeköttetés lebontásához küld egy U-tipusú keretet

74

DISC (Disconnect) üzenettel a központ felé. A P/F bit értéke 1 (nyugtázást vár), a C bit parancsra utal -- 10-es számú sor. A nyugtázás -- 11-es sor -- U-tipusú keretben történik; P/F= 1 (F) az elızı P/F bit=1 (P) hatására, C/R –bıl R az aktív (Response). UA jelentése: Unnumbered Acknowledge, azaz az U-tipusú keret pozitív nyugtázása. Végül a fizikai réteg (1-es) is deaktiválódik. Az I-keretek ábrázolása Példaként a 6. sort vizsgáljuk meg. Csúsztassuk el a képet úgy, hogy a 6. sor a képernyı tetején legyen és a fájlnév melletti nyíl felfelé mutasson! Nyomja meg az F2 billentyőt! A kiválasztott sor bitmintaként látható I-Frame jelöléssel. A Flag után, ami a keret kezdetét jelöli, a 2. réteg üzenetei következnek. A keretek kezdetét és végét a speciális bit-kombinációt tartalmazó Flag oktett jelöli: 011111101. A Címmezı (a 2. és 3 bájt ) A 2. bájt elsı bitjének értéke 0. Ez az Extended Address bit (EA). Ha ez a bit 0, akkor ez azt jelenti, hogy a következı bájt is a címmezıhöz tartozik. A második bit a C/R bit. Jelen esetben értéke 0, így parancsot jelöl. A 3….8 bitekben van a SAPI értéke 0, azaz jelzésadás. LSB=1……MSB=8. ! A harmadik bájt elsı bitje 1-es. Ez az EA érték jelöli, hogy a címmezı nem áll több bájtból. A 2…..8 bitek a TEI-értéket tartalmazzák, jelen esetben TEI=64, az elızıleg kiadott érték. A Vezérlımezı ( a 4. bájt és 5. bájt) Az I-tipusu keretek vezérlımezıi mindig két bájtosak. Tartalmazzák a keretmegjelölést ( 4. oktett 1-sı bit), az adási N(S), valamint a vételi számláló N(R) állását és a P/F bitet. Az Információs mezı (Layer 3.) Az ötödik bájt már az Információs mezı és 3. rétegbeli üzenet elsı bájtja, és összesen 9 bájtból áll. Jelenleg csak az elsı négy látható. Az információs mezı elsı bájtja (a 6-os számú bájt) a protokoll megjelölését tartalmazza (Protocol Discrim.) . A bejegyzett hexa 40h érték a 1TR6-os protokoll kódja.

A következı két bájt (a 7-es és 8-as) a tranzakciószámot (Call Reference) ábrázolja. A 7. bájt tartalmazza azt, hogy a tranzakciószám hány bájton keresztül kerül ábrázolásra (Call. Ref. Lenght=1). A következı egy oktettben maga a tranzakciószám áll. E bájt 8. bitje a Call Reference Fflag, amely azt mutatja, hogy melyik fél

75

(a központ vagy a végberendezés) kezde a jelzésadás folyamatát. A távbeszélı készülék az FAC_STA üzenettel elkezte az automatikus státuszlekérdezést, ezért ezt a bitet 0-ba állítja. Ez azt jelenti, hoy a távbeszélı készülék a hírkicserélés „eredete” (Originator -R). Ha megnézzük az FAC_STA-ra adott STA_ACK válasz ugyanezen bitjét, láthatjuk, hogy a bit értéke 1, ami azt jelenti, hogy a központ volt az információcsere „célja” (Destinator -- D). A 9. bájt tartalmazza az üzenet típusát (Message Type), ez itt az FAC_STA, kódja: 63h. A kerethez tartozó további bájtok az ENTER billentyő megnyomása után láthatók. Nyomja meg az ENTER billentyőt! A W-elemek kiegészítı információként (Additional Info) láthatók. Az elsı W-elem (SHI = SHIFT) nem tartalmaz paramétert, ezért csak egy bájtból áll. A 9Eh érték a 6-os kódcsoportot jelöli. A második W-elem a SIN, a szolgálatmegjelölést ábrázolja. A második bájtban van a hosszúságinformáció (Param. Lenght) 02h, azaz még két bájt következik. A 3-as számú oktett a szolgálatot jelöli, a 01h a távbeszélı készülékre utal. További információ 01h-val (4. oktett) hogy a távbeszélı készülék 3,1 kHz-es sávszélességő ISDN készülék. Térjen vissza az M billentyő megnyomásával a Fımenübe, ha szükséges, lépjen ki a programból.

Összefoglaló kérdések

A TEI-kiadáshoz kapcsolódó kérdések: 1.) Mikor kap egy végberendezés TEI-éetéket? a.) Az S0 csatlakozás elsı aktivizálódásánál a DIVO adja ki az értéket. b.) Ha a végberendezés kapcsolódik az S0 csatlakozóra. 2.) Hogyan valósul meg a végberendezés egyértelmő címzése a TEI-kiadás folyamata alatt? Mivel még nincs TEI-érték kiadva, a végberendezés azonosítása egy referenciaszámmal történik. Az a végberendezés, ami a TEI-kiadást kéri ezt a számot véletlenszámként generálja.

3.) A TEI-kiadás információcseréje UI-keretekben történik. Mi a jellemzıje ennek a keretnek? A keretek tartalmaznak információmezıt, azonban az adási és vételi

76

számlálók állását nem ábrázolják. A számlálók által mutatott keretszámozás csak a 3.-rétegő üzenetváltásokhoz szükséges.

4.) Az UI –kereteken belül hol áll az UI jelölése? (Ha szükséges keressen egy UI-keretet!) Mivel itt nem szerepelnek az I-kereteknél megismert számlálóállások, a vezérlımezı tartalmazza az UI jelölést ( a keret harmadik bájtja a HDLC-Control).

Az automatikus státuszlekérdezéshez kapcsolódó kérdések: 1.) Miért van szükség automatikus státuszlekérdezésre? A végberendezésnek tudnia kell, hogy jelenleg a szolgálat számára milyen szolgálati ismertetıjelek vannak aktiválva. Így tud csak a beérkezı üzenetekre helyesen reagálni, ill. válaszolni. 2.) Milyen fontos szerepe van a Call Reference-nek az I-keretekben? Ha a végberendezés egyszerre több összeköttetést tart fenn, a Call Reference gondoskodik a különbözı összeköttetésekhez tartozó üzenetek megkülönböztetésérıl, az egyértelmő hozzárendelésrıl. 3.) Mi különbözteti meg az I-kereteket az U-keretektıl? Az I-keretek a 3. rétegő üzenetek átvitelére használatosak. Az I-kereteknek mindig van információmezıjük, mely a 3. réteg információit hordozza. Az U-keretek ellenırzésre (visszajelzésekre) és vezérlésre szolgálnak. Tartalmazhatnak információmezıt, de ez a mezı a 2. réteg információit hordozza. 4.) Hol van az S-keretekben a vezérlıinformáció „megszakítva”? A vezérlımezı elsı bájtjában (HDLC-Control), valamint a 2. és 3. bitben (SS).

77

4. A DIVO kisközpont hívásfelépítés vezérlése Számjegyenkénti hívószámválasztás, a hívó oldal bemutatása E folyamat üzenetváltásai összefüggenek a 3. fejezetben bemutatott folyamatok üzenetváltásaival. Célszerő mindkét folyamatot egyszerre elemezni. Itt olyan keretfelépítéseket vizsgálunk meg, amelyeket a késıbbiekben nem ismétlünk. A folyamatok megtekintésének célja Értelmezni kell egy normál összeköttetés során jelentkezı üzenetváltásokat. A hívószám kiválasztása számjegyenként történik. Elıkészítés A folyamat indítása elıtt legyen a rendszer összekapcsolva és a PC, nyomtató bekapcsolva! Futtatás A futtatás indítása: A fımenüben jelöljük ki a RUN menüpontot! Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! Írjunk be egy nevet a megjelenı mezıbe ( pl.: NEPTUNKÓD 2 .TRA) Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! A szoftver a C: meghajtóról az Intec-ISDN-Servicecard-ra töltıdik, erre a „Download to ISDN-Servicecard in process” felirat utal. A töltési folyamat végén a távbeszélı készülékek a „GEB bereit” (GErate Betriebsbereit = berendezés üzemkész) üzenettel jelentkeznek. A PC képernyıjén megjelenı, rövid idejő „No Trace-Information --- Press M to quit” feliratot nem kell figyelembe venni. A képernyın elindul az elızı részben ismertetett TEI-kiadás és az automatikus státuszlekérdezés ábrázolása. Összeköttetés felépítése: Emelje le a 101-es készülék kézibeszélıjét! Felhangzik a választásjelzési-(tárcsa-)hang. A távbeszélı készülék kijelzıjén, a továbbiakban display, a display-n megjelenik a „Bitte wahlen” (tárcsázzon) felirat, továbbá az eddig összesen számlázott díjegységek és a legutóbbi összeköttetés során felhasznált díjegységek kijelzése is. Írja be egymásután a

2,

0,

2, számokat!

A beadott számjegyek a display-n láthatók. Az összeköttetés felépül, felhangzik a csengetési visszhang. Ugyanakkor a 202-es készülék kicseng, a display mutatja a

78

hívó fél azonosító számát: 101. Emelje le a 202-es készülék kézibeszélıjét kevesebb, mint 10 másodperccel az elsı csengetés után! A 101-es készülék kijelzıjén az eddig összesen felhasznált díjegységek és a jelen összeköttetésben felhasznált díjegységek száma látható. Hagyja az összeköttetést egy kis ideig fennállni azért, hogy a Díjegységek számlálása látható legyen! Minden egyes díjinformáció átvitelénél a 101-es készülék számlálója egy egységet továbblép. Összeköttetés bontása: Helyezze vissze a 202-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A 101-es készüléknél felhangzik a foglaltsághang, a display-n megjelenik a felirat: Tln aufgelegt (résztvevı letette). Helyezze vissze a 101-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A futtatás befejezése: Ha az üzenetváltások befejezıdtek, térjen vissza a fımenübe! Lépjen a HISTORY-ra és nyomja meg az ENTER billentyőt! Ne írjon a megjelenı mezıbe semmit, hanem nyomja meg az ENTER billentyőt! Léptesse a kurzort az elızıleg beadott névre (pl.: PROBA2. TRA)! Nyomja meg az ENTER billentyőt! Kiértékelés: Fordítsa meg a nyíl irányát és várjon addig, míg a folyamat Futása az elejére ér! A sebességet állítsa 0-ra! Fordítsa meg a nyíl irányát! Az elsı 12 sor a már megismert TEI-kiadást és az automatikus státuszlekérdezést ábrázolja.

A 3. réteg üzeneteinek értelmezése:

79

Válassza az „Options” almenüben: Evaluate Message YES Evaluate Frames YES Nyomja meg az ESC billentyőt! Válassza ki a „Search” almenüt! A „Frametype” sorba írja be: I ! Nyomja meg az ESC billentyőt! Keresse meg a SETUP üzenetet! ( A képernyı alján a nyíl lefelé mutasson!) A 101-es készülék a SETUP üzenetet küldi a DIVI központ felé abban a pillanatban, amikor a kézibeszélıjét leemelték. Ezzel a készülék vonallefoglalás-kívánságot jelez a központnak, a tranzakciószám értéke 2. A Call Reference számlálását egy modulo 128-as számláló végzi. Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL\L-lel, a nyíl lefelé mutasson, és figyelje meg a képernyı alsó szélén megjelenı üzeneteket! A DIVO a SETUP_ACK-val nyugtáz. ( A képernyın csak a SETUP_AC látható, ez a szoftver hibája.) A három egymásutáni INFO üzenetben küldi a 101-es készülék a kiválasztott hívószámokat. A CALL_SEN (Call Sent) üzenettel közli a DIVO, hogy a kiválasztott számjegyek elegendıek az összeköttetés felépítéséhez. Az ALERT (Alerting) azt közli, hogy az összeköttetés felépült, a hívott fél készüléke kicseng. A CONN (Connect) üzenet arról informálja a hívó készüléket, hogy a hívott fél felemelte a kézibeszélıt. A hívó berendezés CONN_ACK-val nyugtáz. (Szoftverhiba miatt ez a sor nem látható. A beszélgetés folyamán a 101-es készülékhez díjinformációk érkeznek az INFO üzenetben. A felhasznált díjegységeket ez alapján tudja a készülék kijelezni. Ha a hívott résztvevı visszahelyezi a kézibeszélıt, a DIVO a hívó felé elküldi a DIS (Disconnect) üzenetet jelezvé, hogy vége az összeköttetésnek. A 101-es készülék REL-lel (Release) válaszol, vagyis szabaddá teszi Az összeköttetést. A DIVO a REL_ACK-val nyugtáz, ezzel az összeköttetés leépült.

A W-elemek ábrázolása: Keresse meg ismét a SETUP üzenetet! Válassza az „OPTIONS” almenüben: Evaluate info-elements Nyomja meg az ESC billentyőt!

YES

Figyelem! Az „Evaluate info-elements” opció törli a Search almenüben a

80

Frametype = I sort. Ne próbálkozzunk újra a Search almenü behívásával, mert ha az „Evaluate info-elements” opció be van kapcsolva, a Search almenübıl nem lehet kilépni.

A SETUP üzenet egy új CallRef számmal szerepel (2). A SETUP-pal egy új jelzésadás tranzakció kezdıdött meg. Ez a szám a következı üzenetekhez van hozzárendelve és az összeköttetés folyamán változatlan marad. Az elsı W-elem ( OAD= Original Address ) szállítja a DIVO-nak a hívó készülék EAZ-jét ( Endgerateauswahlziffer = végberendezés kiválaszrószám). Ezt a számot a végberendezéseken lehet beállítani, lehetséges értéke: 0…….9. Az SHI elem a 6-os kódcsoportra kapcsol a következı -- SIN (Service Indicator) -- W-elemért. Ez az elem tartalmazza a szolgálatmegjelölést: távbeszélı szolgálat, azon belül ISDN 3,1 kHz sávszélességő távbeszélı szolgálat. A központ SETUP_ACK-val nyugtáz, a CHI W-elemben (Channel Identification) jelöli ki a beszédcsatornát. Ez jelen esetben a B1 csatorna. A 3 darab INFO üzenetben kapja a központ a hívott készülék hívószámát a DAD (Destination Address) W-elemben. A +. INFO üzenet után a hívószám teljes, a DIVO ezt a CALL_SEN-nel erısíti meg. A CHI W-elemben ismét szerepel a kiválasztott B1 csatorna. A központban felépül az összeköttetés. A hívott résztvevı készüléke kicseng, ezt a központ a hívó félhez az ALERT Üzenetben jelzi (Tln wird gerufen = „ résztvevı hívódik” ). Ha a hívott résztvevı felemeli a kézibeszélıt, a DIVO a CONN üzenetet küldi. Új W-elem a CIF ( Charging Information), amelyben a központ az elsı díjazási információt küldi, és a DTE (Date) elemben a dátumot és a pontos idıt. A beszélgetés idejétıl függıen több, vagy kevesebb INFO üzenetet kap a hívó készülék, a CIF W-elemekben a számlázott díjegységek összege található. A DIS üzenetben a CAU (Cause) az új W-elem. Jelzi az összeköttetés megszakadásának okát (Cause), vagyis hogy a hívott fél visszahelyezte a kézibeszélıt. A REL üzenet a CAU W-eleme a rendeltetésszerő kapcsolatmegszakításra utal (Normales Auslısen). A Langeangabe = 0 azt jelenti, hogy a W-elemhez kapcsolódó paraméterek hosszúsága 0 bájt.

A 2. rétegő üzenetek értelmezése: Keresse meg a 14. sort! Az összeköttetésfelépítés kezdetén elıször arról kell gondoskodni, hogy a 2. réteg kereteinek átvitele biztonságos legyen. Ezt a mőveletet a SABME (Set Asynchronous Balance Mode Extended) végzi. Mivel P/F bit értéke 1 (Poll), a keretet a következı sorban nyugtázza a központ: UA, Final.

Az U és I típusú keretek ábrázolása:

81

Léptesse a 14. sort a képernyı aljára, a futási irányt mutató nyíl lefelé mutasson! Nyomja meg az F2 billentyőt!

A Címmezı (a 2. és 3 bájt ) A 2. bájt elsı bitjének értéke 0. Ez az Extended Address bit (EA). Ha ez a bit 0, akkor ez azt jelenti, hogy a következı bájt is a címmezıhöz tartozik. A második bit a C/R bit. Jelen esetben értéke 0, így parancsot jelöl. A 3….8 bitekben van a SAPI értéke 0, azaz jelzésadás. A 3. bájt elsı bitje 1-es. Ez az EA érték jelöli, hogy a címmezı nem áll több bájtból. A 2…..8 bitek a TEI-értéket tartalmazzák, jelen esetben TEI=64, az elızıleg kiadott értéknek megfelelıen.

A Vezérlımezı Egy U keretben az átviendı információ a vezérlımezıben (HDLC Control) van. A vezérlımezıt az 1-es és 2-es bitek jelölik a 4. bájtban. Mindkét bit értéke 1. Az 5-ös bit a P/F bit, értéke 1, ami azt jelenti, hogy az ellenoldaltól azonnali nyugtázást vár. Ez a nyugtázás a 15. sor. A SABME információt a vezérlımezı maradék bitjei tartalmazzák.

Az I-keretek A 16. sorban van a SETUO üzenet. A SAPI értéke 0 (jelzésadás), és szintén szerepel az elızıekben kiosztott 64-es TEI érték. A C/R bit C értéke a parancsot jelöli. A SETUP üzenethez tartozó 2. rétegő információk egy I-keretben továbbítódnak, ezért áll a FRAME oszlopban az I-bető. Az I-keretek ellenırzése az adási és vételi számlálók által történik. Mivel a CallRef 2-vel azonosított folyamatrészben ez az elsı I-keret, az N(S) és N® számlálók tartalma 0. A P/F bit értéke 0. A további jelzésadás üzenetváltások is I-keretekben történnek, melyek jellemzıi a 2. rétegben ugyanolyanok, mint a SETUP üzenetnél. Az utolsó I-keret ebben a folyamatban a REL_ACK nyugtázás.

Az I-keretek számozása

82

készülék

üzenet

N(R)

N(S)

0

0

NS

DIVO NR

N’(S)

SETUP 0

N’(R)

0

0

0

+1 0

1

+1 SETUP ACK 0 1

0

+1 1

1

+1 1

INFO 1

1

+1 1

+1

2

INFO 2

1

+1

3

INFO 3

1

+1

4

CALL SEN 4

1

+1 4

ALERT 4

2

+1 4

CONN 4

+1 4

4

2

+1 3

4

1

+1 2

3

1

+1 1

2

1

+1 1

1

1

3

4

3 +1

4

CONN ACK 4 4

4

4

83

készülék N(R)

4

üzenet N(S)

4

NS

DIVO NR

CONN ACK 4 4

N’(S)

N’(R)

4

4

+1 4

+1

5

INFO 5

5

INFO

5

DIS

5

7

5

6

+1

+1 5

REL 5

7

+1

+1

6

REL ACK 6

+1 8

6

+1

5

7

5

5

+1

7

5

+1

5

6

5

4

+1 5

4

7

6

7 +1

6

8

6

84

Az I-keretek számozása A könnyebb megértés érdekében nézzük át az elıbbi táblázatot. A távbeszélı készüléktıl jövı SETUO üzenetet veszi a DIVO, ezáltal a vételi számlálója -- N’(R) -1-be ugrik. A következı I-kerethez a DIVO-tól küldött SETUP_ACK nyugtázás van hozzárendelve. Mivel ez az üzenet az elsı a DIVO által továbbított I-keret a 2-es CallRef-fel jelölt folyamatrészben, az N’(S) adási számláló 0-n áll, az 1-es értéket csak a keret kiküldése után veszi fel. A SETUP_ACK NR mezejében van az N’(R) számláló állása, vagyis az 1-es. Az üzenet vétele után a távbeszélı készülék N(R) vételi számlálója 1-be áll. Az elsı INFO üzenet, amit a távbeszélı készülék elküld, az NS és az NR mezıkben egy-egy 1-est tartalmaz, azaz az aktuális számlálóállások: N(S)=1 és N(R)=1. A DIVO számlálóiban ez az N’(R)=2 és az N’(S)=1 álláshoz vezet. Az üzenet elküldése után a távbeszélı készülék N(S) számlálója átvált 2-es értékre. A 2. INFO üzenetet is a végberendezés küldi. Az NS és NR mezık aktuális állása: NS=2 és NR=1. Az NS az üzenet küldése után a 3-as értéket veszi fel. A DIVO-ban a második INFO üzenet vétele után az N’(R) véleti számláló 3-ra ugrik, miközben az adási számláló állása változatlan: N’(S)=1. Végül a DIVO megkapja a 3. INFO üzenetet is, amely a távbeszélı készüléktıl N(S)=3 és N(R)=1 számláló állásokkal jön. Az N’(R) számláló lép egyet, azaz N’(R)=4, az N’(S) számláló továbbra is 1-est mutat. A távbeszélı készülék N(S) számlálója a 4-es állást veszi fel. A tárcsázás befejezése után a DIVO a CALL_SEN jelet küldi a végberendezés felé. Az aktuális állás: NS= 1 és NR=4. A CALL_SEN elküldése után az N’(S) számláló 2-re vált, ugyanakkor a távbeszélı készülék N(R) számlálójában a vétel a 2-es álláshoz vezet. A következı I-keret az ALERT üzenetet tartalmazza, iránya: DIVO végberendezés. NS=2, NR=4, vagyis N’(S) és N’(R) aktuális állása. Az üzenet elküldése után az N’(S) számláló 3-ra áll. A távbeszélı készülékben a vétel hatására létrejön az N(R)=3 számlálóállás. A következı üzenet a CONN, ami a DIVO-tól a távbeszélı készülék felé megy. NS=3 és NR=4 az N’(S) és N’(R) számlálóknak megfelelıen. A végberendezésben a vétel után N(R)=4. A CONN után egy CONN_ACK nyugtázásnak kell jönnie a végberendezés felıl, ami a képernyın nem látható a szoftver hibája miatt. Ez azonban nem zavarja a további I-keretek számozásának figyelemmel kisérését. A folyamat további elemzését a monitor, vagy az elıbbi táblázat alapján el lehet végezni, az elv teljesen megegyezik a fent leírtakkal.

Az I-keretek között elhelyezkedı üzenetek vizsgálata:

85

Keressük meg a SETUP üzenetet! Az elsı SETUP utáni üzenet a DIVO irányából egy RR (Receive Ready), NR mezejében egy 1-essel. Az I-kereteket mindig nyugtázni kell, ezért ez az S-keret jelzi a végberendezésnek, hogy az elsı vett I-keret hibátlan. A SETUP_ACK üzenetre amelyet a DIVO küld, következik az RR válasz a végberendezés felıl. Ez az üzenet azt közli a központtal, hogy a távbeszélı készülék a SETUP_ACK-t hibátlanul vette. A következı S-keretek felépítése az imént leírtak alapján nyomon követhetı.

Az S-keretek ábrázolása: Válasszunk ki egy S-keretet (RR)! Ha a kiválasztott sor a képernyı felsı szélén áll, akkor a futási irányt mutató nyíl felfelé álljon, ha a sor a képernyı alsó szélén áll, akkor a nyíl lefelé mutasson! Nyomja meg z F2 billentyőt! Megjelenik a kiválasztott keret bitenkénti bontásban. A 2. bájtban az elsı bit (EA) 0, azaz a címmezıben egy további bájt következik. A 2. bit (C/R) a választ jelöli a parancsra. A 0 SAPI érték a jelzésadás-információra utal. A 3. bájtban az 1. bit (EA) 1, ez azt jelenti, hogy a címmezınek ez az utolsó bájtja. A TEI-érték az elızıekben kiadott 64-es érték. A vezérlımezıben (HDLC-Control), ami a 4. bájt, az 1. és 2. bitek jelölik az S-keretet. Az RR információ a bájt 3….8 bitjeiben van. Az ötödik bájt elsı bitje (P/F) 0. A 2…..8 bitek a vételi számláló aktuális állását mutatják. Ha a keret a DIVO-tól indul, akkor az ı vételi számlálójának állása látható, ha a keret a DIVO felé megy, akkor a végberendezés vételi számlálójának aktuális állása látható. Ezáltal mindig az eggyel kisebb sorszámú I-keret hibátlan vétele nyugtázódik.

Nyomja meg az ESC billentyőt, majd térjen vissza a fımenübe! Ha szükséges, lépjen ki a programból!

86

Összefoglaló kérdések: 1.) Hogyan közli a központ a távbeszélı készülékkel, hogy a beadott számjegyek elegendıek az összeköttetés felépítéséhez? A központ CALL_SEN (Call Sent) üzenetet küld.

2.) Mi a jelentése az ALERT és CONN üzeneteknek? Az ALERT (Alerting) közli a távbeszélı készülékkel, hogy a hívott végberendezés kicseng. A CONN (Connect) továbbítja a távbeszélı készüléknek, hogy az összeköttetés felépült, vagyis a hívott résztvevı leemelte a kézibeszélıt. 3.) Milyen információkat tartalmaz az NS és NR mezı? Mindkét irányban az adási és vételi számlálók aktuális állását közlik. 4.) Mi a különbség a DIS és a DISC üzenetek között? A DIS a 3. rétegő összeköttetés bontását, míg a DISC a 2. rétegő összeköttetés bontását jelzi. 5.) Miben különböznek az I-keretek az U-keretektıl? Az I-keretek viszik át a 3. rétegbeli üzeneteket, mindig tartalmazzák az NS ÉS nr mezıket. Az U-keretek a 2. rétegő összeköttetés vezérlésére szolgálnak. Nem tartalmaznak információs-mezıt és NS, NR számláló állásokat sem.

87

5. Összeköttetés létrehozása a 201-es és a 101-es készülékek között Számjegyenkénti hívószámválasztás, a hívott oldal bemutatása

E folyamat üzenetváltásai összefüggnek a 4. fejezetben bemutatott folyamat üzenetváltásaival. Célszerő a folyamatokat egyszerre elemezni. A folyamat megtekintésének célja Értelmezni kell a hívott oldal és a központ üzenetváltásait normál összeköttetés esetén. Elıkészítés A folyamat indítása elıtt legyen a rendszer összekapcsolva és a PC, nyomtató bekapcsolva! Futtatás A futtatás indítása: A fımenüben jelöljük ki a RUN menüpontot! Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! Írjunk be egy nevet a megjelenı mezıbe ( pl.: NEPTUNKÓD 3 .TRA) Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! A szoftver a C: meghajtóról az Intec-ISDN-Servicecard-ra töltıdik, erre a „Download to ISDN-Servicecard in process” felirat utal. A töltési folyamat végén a távbeszélı készülékek a „GEB bereit” (GErate Betriebsbereit = berendezés üzemkész) üzenettel jelentkeznek. A PC képernyıjén megjelenı, rövid idejő „No Trace-Information --- Press M to quit” feliratot nem kell figyelembe venni. A képernyın elindul az elızı részben ismertetett TEI-kiadás és az automatikus státuszlekérdezés ábrázolása.

Összeköttetés felépítése: Emelje le a 201-es készülék kézibeszélıjét! Felhangzik a választásjelzési-(tárcsa-)hang. A távbeszélı készülék kijelzıjén, a továbbiakban display, a display-n megjelenik a „Bitte wahlen” (tárcsázzon) felirat, továbbá az eddig összesen számlázott díjegységek és a legutóbbi összeköttetés során felhasznált díjegységek kijelzése is.

Írja be egymásután a 1,

0,

2, számokat!

88

A beadott számjegyek a display-n láthatók. Az összeköttetés felépül, felhangzik a csengetési visszhang. Ugyanakkor a 101-es készülék kicseng, a display mutatja a hívó fél azonosító számát: 201. Emelje le a 101-es készülék kézibeszélıjét kevesebb, mint 10 másodperccel az elsı csengetés után! A 201-es készülék kijelzıjén az eddig összesen felhasznált díjegységek és a jelen összeköttetésben felhasznált díjegységek száma látható. Hagyja az összeköttetést egy kis ideig fennállni azért, hogy a díjegységek számlálása látható legyen! Minden egyes díjinformáció átvitelénél a 201-es készülék számlálója egy egységet továbblép. Összeköttetés bontása: Helyezze vissze a 101-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A 201-es készüléknél felhangzik a foglaltsághang, a display-n megjelenik a felirat: Tln aufgelegt (résztvevı letette). Helyezze vissze a 201-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A futtatás befejezése: Ha az üzenetváltások befejezıdtek, térjen vissza a fımenübe! Lépjen a HISTORY-ra és nyomja meg az ENTER billentyőt! Ne írjon a megjelenı mezıbe semmit, hanem nyomja meg az ENTER billentyőt! Léptesse a kurzort az elızıleg beadott névre (pl.: PROBA3. TRA)! Nyomja meg az ENTER billentyőt! Kiértékelés: Fordítsa meg a nyíl irányát és várjon addig, míg a folyamat futása az elejére ér! A sebességet állítsa 0-ra! Fordítsa meg a nyíl irányát! Az elsı 12 sor a már megismert TEI-kiadást és az automatikus státuszlekérdezést ábrázolja.

A 3. réteg üzeneteinek értelmezése:

89

Válassza az „Options” almenüben: Evaluate Message YES Evaluate Frames YES Nyomja meg az ESC billentyőt! Válassza ki a „Search” almenüt! A „Frametype” sorba írja be: I ! Nyomja meg az ESC billentyőt! Keresse meg az elsı SETUP üzenetet! ( A képernyı alján a nyíl lefelé mutasson!) Itt ismét egy szoftverhiba látható. Természetesen a 12-es sor „Physical layer deactivated” és a 14-es sor „Physical layer activated” között nem szerepelhet a SETUP üzenet. Azaz a 13-as és a 14-es sor fel van cserélve. Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL+L-lel, a nyíl lefelé mutasson, és figyelje meg a képernyı alsó szélén megjelenı üzeneteket! Az elsı SETUP üzenet kerüljön a képernyı aljára! Abban a pillanatban, amikor a hívó fél a hívószámot teljesen beütötte, a DIVO felépíti az összeköttetést. A hívott résztvevı „megszólítása” történik a SETUP-pal. A DIVO a CallRef értékét 0-ba állítja. Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL+L-lel! Az elsö SETUP küldésekor a DIVO-ban elindul egy idıellenırzı folyamat. Ekkor a hívott oldalon az S0 csatlakozó aktiválódik és felépül egy 2. rétegő összeköttetés (SABME és UA). A távbeszélı készülék a DIVO-hoz eljuttatja az ALERT üzenetet, ezzel jelzi készenlétét az összeköttetés felvételére. Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL+L-lel! Az elsı SETUP idıellenırzési folyamata után, ha a végberendezéstıl nem érkezik CONN üzenet, a DIVO egy második jelzést is elküld (2. SETUP). Ha ekkor sem jön a CONN, a DIVO egy harmadik, egyben az utolsó SETUP-ot (3. SETUP) is elküld. A távbeszélı készülék által továbbított CONN üzenet hatására létrejön az összeköttetés. Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL+L-lel! A DIVO megerısíti az összeköttetés létrejöttét a CONN_ACK-val. Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL+L-lel! A beszélgetés végén elıször a hívott fél teszi le a kézibeszélıt, a távbeszélıkészülék ezt DIS-szel jelzi a kisközpontnak.

Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL+L-lel!

90

A központ a távbeszélı készüléket REL-lel „szabaddá” teszi (CTRL+L), amit a készülék REL_ACK-val nyugtáz.

A W-elemek ábrázolása: Keresse meg ismét a SETUP üzenetet! Válassza az „OPTIONS” almenüben: Evaluate info-elements Nyomja meg az ESC billentyőt!

YES

Figyelem! Az „Evaluate info-elements” opció törli a Search almenüben a Frametype = I sort. Ne próbálkozzunk újra a Search almenü behívásával, mert ha az „Evaluate info-elements” opció be van kapcsolva, a Search almenübıl nem lehet kilépni. A SETUP üzenet 5 db W-elemet tartalmaz. Elıször a DIVO megállapítja a csatornát, melyet az összeköttetés számára felhasznál. A CHI (Channel Identification) W-elemben van a csatorna megjelölése: B1. Az OAD W-elem (Originating Address) azt mutatja, hogy a hívó végberendezés hívószáma az ISDN-számozástervezet nemzeti száma, a származási cím 201, ez maga a hívó távbeszélı készülék száma. A következı W-elem tartalmazza a célhívószámot (DAD: Destination Sddress). Az „address digits:1’ megfelel a 101-es készülék utolsó számjegyének, vagyis az elızıleg beállított EAZ=1-nek (végberendezés kiválasztószám). A kódátkapcsolás után (SHI) a szolgálat azonosítása következik (SIN: Service Indicator) : ISDN távbeszélı összeköttetés 3,1 kHz-es sávszélességgel. Az ALERT üzenet TE DIVO irányú áés nem tartalmaz W-elemet. Mégis látlató a CAD elem, aminek csak a CONN üzenetnél kell szerepelni. Ez ismét egy szoftverhiba. A következı SETUP üzenet(-ek) ugyanazokat a W-elemeket tartalmazza(-ák), mint az elsı SETUP. A CONN üzenetben új a CAD (Connected Address) elem. Itt a készülék visszajelzi saját EAZ-ját. A CONN_ACK nyugtázásban a DTE W-elem jelzi a beszélgetéskezdet dátumát és pontos idejét. Az eredeti Leybold leírás szerint a beszélgetés végét jelzı DIS üzenet nem tartalmaz W-elemet. Valószínőleg a CAU itt hibásan szerepel. A DIVO a REL üzenettel leépíti a 3. rétegő összeköttetést, a CAU (Cause) W-elemben a leépítés oka szerepel, vagyis „normális” összeköttetés-megszőntetés történik. A kódátkapcsolás után ismét a dátum és a pontos idı következik, de most az idıpont a kapcsolat végére vonatkozik. A REL_ACK üzenet nem tartalmaz további W-tipusú információkat.

A 2. rétegő Üzenetek értelmezése:

91

Térjünk vissza az elsı SETUP üzenethez! A SETUP üzenet SAPI=0 és TEI=127-et tartalmaz. A keret egy nemszámozott információs keret (UI), mert a számlálás aktiválása csak a SABME üzenettel történik. Az UI-struktúra azonban a további, SABME utáni SETUP(-ok)-nál is megmarad. A beszélgetés az ALERT üzenetnél kezdıdik, a keretszámozás folyamata megegyezik a 2. fejezetben leírtakkal. A CONN_ACK üzenethez kapcsolódó I-keretek nyugtázása után -- kb. 10 másodperccel a CONN üzenet után -- a DIVO küld egy S-keretet RR üzenettel. A P/F bit értéke 1 (P), azaz azonnali nyugtázást vár. A távbeszélı készülék a nyugtát szintén egy S-keretben, RR információval és 1-es értékő P/F bittel (F) el is küldi. A beszélgetés ideje alatt 10 másodpercenként ugyanez az üzenetváltás isméltlıdik. A központ így ellenırzi, hogy az összeköttetés szabályszerő-e, s hogy a hívott készülék csatlakoztatva van-e az S0 csatlakozóhoz. Megtörténhet ugyanis az, hogy a hívott végberendezés az összeköttetés elızetes parkoltatása nélkül egyszerően csak lecsatlakozik az S0 buszról. Az S0 buszról való le-,ill. felcsatlakozás végrehajtását a következı két fejezet tárgyalja. Látható, hogy a készülék buszon tartózkodásának ellenırzése a 2- réteg feladata, hisz az INFORMATION oszlopban (3. réteg) nem áll semmi. Az összeköttetés végéig lejátszódó üzenetváltások az eddig megismertektıl nem különböznek.

Térjen vissza a fımenübe, vagy lépjen ki a programból!

Összefoglaló kérdések 1.) Miért tartalmazza a SETUP üzenet a résztvevı hívószámát? Az ISDN-nél a hívó fél hívószáma a hívott készüléken látható, ezért kell ezt az adatot átvinni. Ezt a funkciót le lehet tiltani: „hívó vonal azonosítás tiltás -- CLIR”.

2.) Mi a jelentése az ALERT üzenetnek? Miután az 1-es réteg aktiválódott, felépült a 2. rétegő összeköttetés is (SABME, UAS), a végberendezés az ALERT-tel (Alerting) jelzi, hogy kész a további üzenetváltásokra.

3.) Milyen cím-tipusok találhatók az üzenetekben?

92

OAD; DAD; CAD; OAD: Origination Address, megadja a forráscímet DAD: Destination Address: megadja a célcímet CAD: Connected Address, a végberendezés ezzel jelzi címét a DIVO-nak. Ez különösen globális hívásoknál fontos, mert a a DIVO ennek segítségével ismeri fel, hog a hívott oldalon mely végberendezés vette fel az összeköttetést. 4.) A hívott oldal miért küldi rendszeresen az RR üzeneteket a beszélgetés ideje alatt? A DIVO-nak ellenıriznie kell, hogy a végberendezés, ami az összeköttetést lebonyolítja csatlakozik-e az S0 buszra és üzemkész-e. 5.) Mirıl ismerhetı fel, hogy melyik oldal kezde az RR üzenetek küldését? Az az oldal, amely elıször küld egy RR üzenetet, a címmezı C/R bitjében a parancsot (C) jelöli. 6.) Az RR üzenet küldésekö a P/F bitnek miért van mindig 1-es értéke? Az RR üzenetre azonnali nyugtázás szükséges -- P/F=1 (P: Poll). A Poll a lekérdezést jelenti. A válaszként küldött RR-nél a P/F=1 (F=1, Final) jelzi a ciklus befejezését.

93

6. Összeköttetés a 101-es és a 201-es készülékek között Csatlakozások az S buszra, a hívó oldal bemutatása E folyamat üzenetváltásai összefüggenek a 7. fejezetben leírtakkal. Célszerő a folyamatokat egyszerre elemezni. A folyamat megtekintésének célja: Meg kell ismerni az S buszra való fel-illetve lecsatlakozásnál lejátszódó üzenet-váltásokat és sorrendjüket. Elıkészítés A folyamat indítása elıtt legyen a rendszer összekapcsolva és a PC, nyomtató bekapcsolva! Futtatás A futtatás indítása: A fımenüben jelöljük ki a RUN menüpontot! Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! Írjunk be egy nevet a megjelenı mezıbe ( pl.: NEPTUNKÓD4 .TRA) Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! A szoftver a C: meghajtóról az Intec-ISDN-Servicecard-ra töltıdik, erre a „Download to ISDN-Servicecard in process” felirat utal. A töltési folyamat végén a távbeszélı készülékek a „GEB bereit” (GErate Betriebsbereit = berendezés üzemkész) üzenettel jelentkeznek. A PC képernyıjén megjelenı, rövid idejő „No Trace-Information --- Press M to quit” feliratot nem kell figyelembe venni. A képernyın elindul az elızı részben ismertetett TEI-kiadás és az automatikus státuszlekérdezés ábrázolása.



0,

2, számokat!

94

A beadott számjegyek a display-n láthatók. Az összeköttetés felépül, felhangzik a csengetési visszhang. Ugyanakkor a 202-es készülék kicseng, a display mutatja a hívó fél azonosító számát: 101. Emelje le a 202-es készülék kézibeszélıjét kevesebb, mint 10 másodperccel az elsı csengetés után! A 101-es készülék kijelzıjén az eddig összesen felhasznált díjegységek és a jelen összeköttetésben felhasznált díjegységek száma látható. Hagyja az összeköttetést egy kis ideig fennállni azért, hogy a díjegységek számlálása látható legyen! Minden egyes díjinformáció átvitelénél a 101-es készülék számlálója egy egységet továbblép.

A hívó készülék csatlakoztatása az S buszra: Nyomja meg a 101-es készüléken a PARK billentyőt! A display-n megjelenik a „PARKkenziffer” (parkolás azonosító) felirat. Írjon be egy tetszıleges számot 0 és 9 között! A disply-n a „ 2 min. geparkt, bitte auflegen” ( 2 percre leparkoltam, kérem tegye le) közlés látható. Helyezze vissza a 101-es készülék kézibeszélıjét! Húzza ki a 101-es készülék csatlakozóját a csatolópanelból! Maximum 2 percen belül dugja be a 101-es készülék Csatlakozóját az S0 1-hez tartozó hornyok egyikébe! A 101-es készüléken látható a „GEB bereit” (berendezés üzemkész) felirat. Nyomja meg a 101-es készülék PARK billentyőjét! A display-n megjelenik a „PARKkenziffer” (parkolás azonosító) felirat. Írja be ismét a parkolásnál beadott számot! A 101-es készüléken látható a „Hırer abnehmen” ( hallgatót leemelni) felirat. Emelje le a 101-es készülék kézibeszélıjét! A 201-es készülék felé az összeköttetés újra aktív.

Az összeköttetés bontása:

95

Helyezze vissza a 101-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A 201-es készüléknél felhandzik a foglaltsági hang, a display-n megjelenik: „Tln hat aufgelegt” (résztvevı letette). Helyezze vissza a 201-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A futtatás befejezése:

Ha az üzenetváltások befejezıdtek, térjen vissza a fımenübe! Lépjen a HISTORY-ra és nyomja meg az ENTER billentyőt! Ne írjon a megjelenı mezıbe semmit, hanem nyomja meg ismét az ENTER billentyőt! Léptesse a kurzort az elızıleg beadott névre (pl.: PROBA4. TRA)! Nyomja meg az ENTER billentyőt! Kiértékelés: Fordítsa meg a nyíl irányát és várjon addig, míg a folyamat futása az elejére ér! A sebességet állítsa 0-ra! Fordítsa meg a nyíl irányát! Az elsı 12 sor a már megismert TEI-kiadást és az automatikus státuszlekérdezést ábrázolja. A 3. réteg üzeneteinek értelmezése: Válassza az „Options” almenüben: Evaluate Message YES Evaluate Frames YES Nyomja meg az ESC billentyőt! Válassza ki a „Search” almenüt! A „Frametype” sorba írja be: I ! Nyomja meg az ESC billentyőt! Keresse meg az elsı SETUP üzenetet! ( A képernyı alján a nyíl lefelé mutasson!) Az összeköttetés a SETUP üzenettel kezdıdik. A CTR+L-lel lépkedjen a SUS üzenetig! A parkolásig az üzenetváltások folyamata megegyezik az eddig megismertekkel. A PARK billentyő megnyomásakor a távbeszélı készülék a központ felé elküldi a SUS (Suspend) üzenetet CallRef 2-vel.

96

A CTR+L-lel lépkedjen tovább! A DIVO a SUS_ACK-val nyugtáz. Amikor a készülék ismét rácsatlakozik a buszra, a központ felé elküldi CallRef=1-gyel az FAC_STA üzenetet. A központ STA_ACK-val nyugtáz. Így „tudakolja meg” a készülék a felcsatlakozás után -- akárcsak az elsı aktiválásnál -- a szolgálathoz kapcsolódó információkat. A W-elemek ábrázolása: Keresse meg ismét a SETUP üzenetet! Válassza az „OPTIONS” almenüben: Evaluate info-elements Nyomja meg az ESC billentyőt!

YES

Figyelem! Az „Evaluate info-elements” opció törli a Search almenüben a Frametype = I sort. Ne próbálkozzunk újra a Search almenü behívásával, mert ha az „Evaluate info-elements” opció be van kapcsolva, a Search almenübıl nem lehet kilépni. A SETUP W-elemei nem tartalmaznak újdonságot az eddig megismertekhez képest. Így van ez egészen a SUS üzenetig. Mint láttuk a SUS üzenetet akkor küldi a végberendezés, amikor a PARK billentyőjét megnyomják. A CAI (Call Identification) W-elem egyértelmően azonosítja a parkolt összeköttetéseket. Ez akkor fontos, ha az S0 csatlakozón egyszerre két végberendezés végzi ezt a mőveletet. Az összeköttetések újbóli felépítésénél a CAI feladata az egyértelmő hozzárendelés. A SUS_ACK nyugtázás szállítja az összegzett díjinformációkat. A távbeszélı készülék a felcsatlakozás után elindítja az automatikus státuszlekérdezést az új CallRef-értékkel. A parkolás utáni státuszlekérdezés jelzésadása független a parkolás elıtti folyamat jelzésadásától, ezért van másik CallRef-fel azonosítva. Az összeköttetés újbóli felépítésénél jelentkezı RES (Resume) üzenet tartalmazza ugyanazt a CAI W-elemet, mint elızıleg a SUS üzenet. Így a központon keresztül a leparkolt összeköttetés folytatása egyértelmően lehetséges. A SIN (Service Indicator) azt mutatja a központnak, hogy a kapcsolódó végberendezés távbeszélı készülék. Ha ugyanis egy másik típusú végberendezés egy másik szolgálatot akar aktiválni, akkor a központnak azt meg kell akadályoznia. A CallRef értéke ismét 2. A RES_ACK nyugtázás a CHI (Channel Identification) W-elemben ismét kijelöli az elızıleg használt B-csatornát. A CIF W-elemben (Charging Information) a díjazás aktuális állása továbbítódik azért, hogy a távbeszélı készülék ismét ki tudja jelezni. A kijelzésnél megfigyelhetı, hogy a központ a díjszámlálást a parkolás alatt is folytatta. A további üzenetek W-elemei nem tartalmaznak újdonságokat.

A 2. rétegő üzenetek értelmezése:

97

Keresse meg ismét a SETUP üzenetet! A SETUP üzenettıl a végberendezés második aktiválásáig a TEI érték 64. Látható, hogy a második aktiválásnál új TEI-kiadás indul meg, az új érték 65 lesz. Ez az érték az összeköttetés végéig megmarad. Térjen vissza a fımenübe, ha szükséges lépjen ki a programból!

Összefoglaló kérdések 1.) Miért kell az összeköttetés parkolásánál és újbóli felépítésénél a hívómegjelölést megadni? A központban a leparkolt összeköttetést azonosítani kell, hogy a másodszori Felépítésnél a hozzárendelés egyértelmő legyen. 2.) Az összeköttetés visszaállításánál miért jelölıdik ki a B-csatorna a RES_ACK üzenetben? Az elıször használt B-csatorna (B1) a parkolás alatt nincs felszabadítva. Amikor az összeköttetés újra létrejön, ugyanezt a csatornát kell felhasználni. A DIVO ezért továbbítja a cstorna számát a végberendezésnek. 3.) Miért indul el egy új TEI-kiadás és automatikus státuszlekérdezés akkor, amikor a parkolt távbeszélı készülék ismét rácsatlakozik a buszra? TEI-kiadás : A parkolás elıtti TEI-érték érvénytelen. Ha a végberendezés (vagy egy másik készülék, de ugyanazon szolgálatra) újból csatlakozik, egy új TEI-értéket kell kapnia. Automatikus státuszlekérdezés: A csatlakozott végberendezésnek tudnia kell, hogy mely szolgálatmegjelölések aktívak számára. 4.) Miért hasznél új tranzakciószámot (Call Reference) az automatikus státuszlekérdezés akkor, amikor a távbeszélı készülék ismét rácsatlakozik a buszra? Amikor a végberendezés lecsatlakozik a buszról, a jelzésadás a meghatározott Call Reference-szel megszakad. A felcsatlakozó készülék az automatikus státuszlekérdezésnél egy új tranzakciószámmal jelentkezik, de ennek a számnak nincs köze az elızıleg felhasználthoz.

98

7. Összeköttetés a 201-es és a 101-es készülékek között Csatlakozások az S buszra, a hívott oldal bemutatása E folyamat üzenetváltásai összefüggenek a 6. fejezetben leírtakkal. Célszerő a folyamatokat egyszerre elemezni. A folyamat megtekintésének célja: Meg kell ismerni az S buszra való fel-illetve lecsatlakozásnál lejátszódó üzenet-váltásokat és sorrendjüket a hívott oldal szempontjából. Elıkészítés A folyamat indítása elıtt legyen a rendszer összekapcsolva és a PC, nyomtató bekapcsolva! Futtatás A futtatás indítása: A fımenüben jelöljük ki a RUN menüpontot! Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! Írjunk be egy nevet a megjelenı mezıbe ( pl.: PROBA5 .TRA) Nyomjuk meg az ENTER billentyőt! A szoftver a C: meghajtóról az Intec-ISDN-Servicecard-ra töltıdik, erre a „Download to ISDN-Servicecard in process” felirat utal. A töltési folyamat végén a távbeszélı készülékek a „GEB bereit” (GErate Betriebsbereit = berendezés üzemkész) üzenettel jelentkeznek. A PC képernyıjén megjelenı, rövid idejő „No Trace-Information --- Press M to quit” feliratot nem kell figyelembe venni. A képernyın elindul az elızı részben ismertetett TEI-kiadás és az automatikus státuszlekérdezés ábrázolása.



0,

1, számokat!

A beadott számjegyek a display-n láthatók. Emelje le a 201-es készülék kézibeszélıjéz!

99

Az összeköttetés felépül, felhangzik a csengetési visszhang. Ugyanakkor a 101-es készülék kicseng, a display mutatja a hívó fél azonosító számát: 201. Érdemes megfigyelni, hogy a hívószám beadása nem a kézibeszélı leemelése után történt, hanem még elıtte. Emelje le a 202-es készülék kézibeszélıjét kevesebb, mint 10 másodperccel az elsı csengetés után! A 201-es készülék kijelzıjén az eddig összesen felhasznált díjegységek és a jelen összeköttetésben felhasznált díjegységek száma látható. Hagyja az összeköttetést egy kis ideig fennállni azért, hogy a díjegységek számlálása látható legyen! Minden egyes díjinformáció átvitelénél a 201-es készülék számlálója egy egységet továbblép. A hívó készülék csatlakoztatása az S buszra: Nyomja meg a 201-es készüléken a PARK billentyőt! A display-n megjelenik a „PARKkenziffer” (parkolás azonosító) felirat. Írjon be egy tetszıleges számot 0 és 9 között! A disply-n a „ 2 min. geparkt, bitte auflegen” ( 2 percre leparkoltam, kérem tegye le) közlés látható. Helyezze vissza a 201-es készülék kézibeszélıjét! Húzza ki a 201-es készülék csatlakozóját a csatolópanelból! Maximum 2 percen belül dugja be a 201-es készülék Csatlakozóját az S0 2-hez tartozó hornyok egyikébe! A 201-es készüléken látható a „GEB bereit” (berendezés üzemkész) felirat. Nyomja meg a 201-es készülék PARK billentyőjét! A display-n megjelenik a „PARKkenziffer” (parkolás azonosító) felirat. Írja be ismét a parkolásnál beadott számot! A 201-es készüléken látható a „Hırer abnehmen” ( hallgatót leemelni) felirat. Emelje le a 201-es készülék kézibeszélıjét! A 101-es készülék felé az összeköttetés újra aktív.

Az összeköttetés bontása:

100

Helyezze vissza a 201-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A 101-es készüléknél felhandzik a foglaltsági hang, a display-n megjelenik: „Tln hat aufgelegt” (résztvevı letette). Helyezze vissza a 101-es készülék kézibeszélıjét! A display-rıl eltőnik minden felirat. A futtatás befejezése: Ha az üzenetváltások befejezıdtek, térjen vissza a fımenübe! Lépjen a HISTORY-ra és nyomja meg az ENTER billentyőt! Ne írjon a megjelenı mezıbe semmit, hanem nyomja meg ismét az ENTER billentyőt! Léptesse a kurzort az elızıleg beadott névre (pl.: PROBA5. TRA)! Nyomja meg az ENTER billentyőt! Kiértékelés: Fordítsa meg a nyíl irányát és várjon addig, míg a folyamat futása az elejére ér! A sebességet állítsa 0-ra! Fordítsa meg a nyíl irányát! Az elsı 12 sor a már megismert TEI-kiadást és az automatikus státuszlekérdezést ábrázolja.

A 3. réteg üzeneteinek értelmezése: Válassza az „Options” almenüben: Evaluate Message YES Evaluate Frames YES Nyomja meg az ESC billentyőt! Válassza ki a „Search” almenüt! A „Frametype” sorba írja be: I ! Nyomja meg az ESC billentyőt! Keresse meg az elsı SETUP üzenetet! ( A képernyı alján a nyíl lefelé mutasson!)

Hasonlóan az 5. fejezethez itt ismét egy szoftverhiba látható. Természetesen a 12-es sor „Physical layer deactivated” és a 14-es sor „Physical layer activated” között nem szerepelhet a SETUP üzenet. Azaz a 13-as és a 14-es sor fel van cserélve.

Lépkedjen tovább a jobb oldali CTRL+L-lel, a nyíl lefelé mutasson, és figyelje meg a képernyı alsó szélén megjelenı üzeneteket!

101

Az elsı SETUP üzenet kerüljön a képernyı aljára! Az összeköttetés a SETUP üzenettel kezdıdik.

Az 5. fejezetben megismert folyamat látható kis különbséggel. Újdonság a két STAT (Status) üzenet. Az elsı akkor jelentkezik, amikor az összeköttetés leparkol, a második pedig az összeköttetés visszaállításánál lép fel. Így informálja a központ a nem parkolt végberendezést a másik fél állapotválozásáról. A W-elemek ábrázolása: Keresse meg ismét a SETUP üzenetet! Válassza az „OPTIONS” almenüben: Evaluate info-elements Nyomja meg az ESC billentyőt!

YES

Figyelem! Az „Evaluate info-elements” opció törli a Search almenüben a Frametype = I sort. Ne próbálkozzunk újra a Search almenü behívásával, mert ha az „Evaluate info-elements” opció be van kapcsolva, a Search almenübıl nem lehet kilépni. A SETUP W-elemei nem tartalmaznak újdonságot csakúgy, mint a többi ismert W-elem. Az elsı STAT üzenet CAU eleme azt kökli a hívott féllel, hogy a másik résztvevı az összeköttetést lezárta: „Remote user suspended”. Innét származik a távbeszélı készülék kijelzıjén a „Verb. Aktiv” felirat.

A 2. rétegő üzenetek értelmezése: Keresse meg az elsı SETUP üzenetet! Kísérje figyelemmel a folyamatot az utolsó sorig! Ellentétben a 6. fejezetben bemutatott hívó oldallal, a hívott oldalon az összeköttetés nem szakad meg. Ilyenkor a CallRef értéke és a TEI-érték is változatlan marad.

Térjen vissza a fımenübe, ha szükséges lépjen ki a programból!

Összefoglaló kérdések

102

1.) Mikor jelenik meg az elsı STAT üzenet? Abban a pillanatban, amikor a hívó oldalon a PARK billentyő megnyomása után a hívómegjelölı értéket is beírtuk. Ez a hívómegjelölı érték mutatja egyértelmően, hogy késıbb ezt a parkolt összeköttetést kell visszaállítani. 2.) Mi történik a hívott oldalon a STATUS üzenetek között? A TE  DIVO összeköttetés a parkolás közben is létezik. A DIVO 10 másodpercenként RR-rel kérdezi a végberendezést, hogy csatlakozik-e és üzemkész-e. A végberendezés tehát RR-rel üzemkészségét továbbítja. 3.) Mi történne, ha a hívott résztvevı, miközben a hívó oldal parkol, letenné a kézibeszélıt? Megszakadna az összeköttetés a hívott résztvevı és a DIVO között. Ilyenkor a távbeszélı készülék küld egy DIS üzenetet a központ felé, a DIVO REL-lel felszabadítja a vonalat, a távbeszélı készülék REL_ACK-val nyugtáz. Amikor a hívó oldal az összeköttetést visszaállítaná, közölné vele a központ, hogy ez a mővelet nem lehetséges.

8.

Az ETSI Hívás Vezérlési Eljárása

103

Kapcsoljuk be a távbeszélı készüléket

Emeljük fel a kézibeszélıt és tárcsázzunk

A távbeszélıkészülék kicseng A kézibeszélıben csengetési hang hallatszik Válaszolnak a hívásra

104

A hívásfelépítés és bontás folyamata az idı függvényében

105

9.

Mérési feladatok

A mérésre való felkészülés során: 1.)

Olvassuk el az elméleti összefoglalót.

2.)

Tanulmányozzuk át az ETSI hívás vezérlési eljárását ( oldalak).

3.)

Olvassuk el a leírt oktatórendszer használatát (2. fejezet).

A mérésre során elvégzendı feladatok:

4.)

Kapcsoljuk be a rendszert és ellenırizzük a 2. fejezetben leírtakat. (55. old.)

5.)

Futtassuk le a DIVO kisközpont aktiválás/deaktiválás vezérlését. (67. old.) (Ellenırizzük le a képernyın látottakat a leírás alapján.

6.)

Futtassuk le a DIVO kisközpont hívásfelépítés vezérlését. Ellenırizzük le a képernyın látottakat a leírás alapján. Vizsgáljuk meg a hívó oldali üzeneteket.

(77. old.)

7.)

Hozzunk létre összeköttetést a 201 és a101 készülékek között. Vizsgáljuk meg a hívott oldali üzeneteket.

(87. old.)

8.)

Hozzunk létre összeköttetést a 101 és a 201 készülékek között. (93. old.) Vizsgáljuk meg a hívó oldali üzeneteket, miközben az S buszról le-és felcsatlakozunk

9.)

Hozzunk létre összeköttetést a 201 és a 101 készülékek között. (98. old.) Vizsgáljuk meg a hívott oldali üzeneteket, miközben az S buszról le-és felcsatlakozunk A mérési jegyzıkönyvhöz tartozó dokumentumok, az ernyıképek rögzítése digitális fényképezıgéppel oldható meg.

ISDN KISKÖZPONT SZIMULÁCIÓJA

Recommend Documents