l á s d át a
razealn d s z e r t ! terglob mozgalom Írta: Scheiring Gábor Közremûködött: Csillag Gábor, Vida Viktor Design: Kiss Maja, Tracey Wheatley
Kiadja: Védegylet, www.vedegylet.hu Készült a Sprinter Nyomdában Támogatók: Környezetvédelmi Minisztérium, TRIALOG, Ökológiai Fogyasztóvédelmi Munkacsoport Budapest, 2005
Az alterglob mozgalom
Egy új erô születése Hálózatok hálózata, mozgalmak mozgalma Társadalmi Fórumok: A Porto Allegrei Folyamat A sokszínûség globalizációja Az alterglob mozgalomtól az ökopolitikáig Az alterglob agenda Javaslatok, alternatívák Mit tehetsz te? Fontosabb portálok Hazai szervezetek a témában Fontosabb nemzetközi szervezetek honlapjai További irodalom a tájékozódáshoz Hivatkozások
2 3 4 6 7 8 12 16 18 18 19 20 21
Seattle Prága Genova Csak füstös zavargások, vagy egy olyan mozgalom létének jelei, mely a 21. század alapvetô problémáira hívja fel a figyelmet? Csak néhány fiatal és értelmiségi hóbortja, vagy életünk alapjait befolyásoló, mindannyiunkat érintô kérdések? Értelmetlen, erôszakos tüntetések, vagy egy széles támogatottságú békés folyamat innovatív politikai tartalommal? Tényleg nincs mit tenni, nincsenek alternatívák?
Az alterglob mozgalom az éhezés, az egyenlôtlenségek és környezetpusztítás ellen küzd egy igazságosabb és fenntarthatóbb globalizációért. Az élôvilág, az emberek és a kultúrák sokszínûségéért és szabadságáért. Az alterglob mozgalom célja, hogy megmutassa:
E kiadvány pedig errôl a mozgalomról szól…
1
egy új erô születése
Az alterglob mozgalom legnagyobb ereje sokszínûségében rejlik. A neoliberális globalizáció elleni fellépés egy koalícióba szervezte a ’68-as új társadalmi mozgalmakat (zöldeket, jogvédôket, feministákat), vallásikaritatív szervezeteket, ifjúsági mozgalmakat (mindenekelôtt a „munkásnyúzdák”, ’sweatshop’-ok ellen egyetemeken,
Az alterglob mozgalom elsô jelentkezését a legtöbben
tehettek mást, és sorra hátráltak ki az egyezmény mögül,
fôiskolákon világszerte indított kampányokat és bojkottokat),
a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ’99-es seattle-i
míg az végül meghiúsult. De nem csak a MAI elleni
a munkásmozgalmat (mindenekelôtt a szakszervezeteket) és
csúcsa kapcsán szervezett akciókhoz kötik. (Legalábbis
fellépést tekinthetjük Seattle elôzményeként. Az immár
a Harmadik Világ bennszülött mozgalmait. A mozgalom nem
ekkor sikerült a média figyelmét világszerte felkelteni.)
hazánkban is létezô méltányos kereskedelem (fair trade)
törekszik egységes képviselet kialakítására. Lényege
A világ minden pontjáról aktivisták és szakértôk ezrei
kezdeményezés már évtizedek óta kínálja a globális
a sokszínûség, a hálózatos szervezôdés, az egymásba
utaztak Seattle-be, hogy politikusainknak jelezzék,
gazdaság igazságosabb és fenntarthatóbb alternatíváját.
ágyazott rendszerek erejének felmutatása. Vannak közös
az a globalizáció, amelyet ôk képzelnek el, másképp
Bennszülött mozgalmak a mexikói zapatistáktól az indiai
témák, vannak közös ügyek, vannak közös javaslatok –
néz ki: ez a sokszínûség, a szolidaritás, az alulról jövô
chipko mozgalomig szintén hosszú éveken keresztül
a mindenre kiterjeszthetô világmagyarázatok és ideológiák
kezdeményezések globalizációja. Seattle-ben nem csak
küzdöttek jogaikért a multikkal és elnyomó kormányaikkal
ideje azonban lejárt.
egy WTO csúcs siklott ki, hanem a világpolitika is
szemben. A kilencvenes években, Amerikában az ún.
megváltozott. Egy új erô jelentkezett az államok és
Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás
A ’80-as évek során alapított új civil szervezetek sora
óriáscégek mellett, melyet immár nem lehet figyelmen
(NAFTA) embertelen hatásai váltották ki az emberek
a ’90-esek évek derekára kellôen megerôsödött ahhoz, hogy
kívül hagyni. Egy erô, mely az emberi jogok és a környezet
mozgolódását. Európában a génmódosított élelmiszerek
tevékenységét tágabb horizonton végezze. E civil társadalom
védelmét, a világszegénység elleni fellépést tûzte ki célul.
elleni küzdelmet az évtizedes hagyományokkal bíró Zöldek
egy politikailag aktív, rendszerszemléletû része képezi
karolták fel.
az alterglob mozgalom gerincét. Ezek olyan, hazánkban eddig ismeretlen intézményi hátteret biztosítanak, mely lehetôvé
A mozgalom ugyanakkor nem Seattle-ben született. Már ’97-98 során sikerült ráirányítani a figyelmet egy
Hazánkban ez az új erô a prágai demonstráción való
teszi kutatások elvégzését, könyvek, kiadványok
készülô nemzetközi egyezményre, a MAI-ra, mely
részvétellel, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet
megjelentetését, aktivisták képzését, nyílvános oktatást,
a cégeknek soha nem látott jogokat biztosított volna
ellen szervezett megmozdulásokkal, konferenciákkal,
kampányok felépítését és véghezvitelét. Független, kritikai
a demokratikusan választott kormányokkal szemben.
a GATS egyezmény kritikájával, illetve háborúellenes
agytrösztök alakultak, melyek világszerte dolgoznak
Miután a nyilvánosság számára egyértelmûvé vált, hogy mi
tüntetésekkel hívta fel magára a figyelmet.
a mozgalom alternatíváinak elmélyítésén.
készül az OECD zárt ajtai mögött, a politikusok már nem
hálózatok hálózata, mozgalmak mozgalma
2
3
Társadalmi Fórumok:
A Porto Alegrei Folyamat A társadalmi fórumok virágzása A Világfórumokra illetve a regionális Európai Társadalmi
A Társadalmi Világfórumok sorozata túlzás nélkül nevezhetô történelmi jelentôségû folyamatnak. Most elôször jött létre
Fórumokra Magyarországról is több száz aktivista, kutató
Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília,
és szakember utazott ki .
2001. január 25 – 30, 10.000 résztvevô
olyan esemény, ahol a világ minden pontjáról egybegyûlt
Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília,
civilek, kutatók, aktivisták és értelmiségiek együtt gondolkoznak az uralkodó világrend megváltoztatásának lehetôségein. A Társadalmi Fórum egy tér, ahol különbözô kultúrák különbözô kritikai diskurzusai találkoznak, hogy kialakítsanak egy közös hangot – még ha nem is tûzik ki célul a teljes konszenzust. Az elsô Világfórumot 2001 januárjában tartották a brazíliai Porto Alegre városában.
2002. január 31 – február 5, 55.000 résztvevô
a gondolatok kölcsönös megvitatásának, az elképzelések
Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília,
demokratikus vitájának, a javaslatok megfogalmazásának,
2003. január, ~ 60.000 résztvevô
a tapasztalatok szabad cseréjének és a hatékony tettek
Társadalmi Világfórum: Mumbai, India,
összekapcsolásának nyílt találkozóhelye. A civil társadalom
2004. január 16 – 21, 80.000 – 100.000 résztvevô
olyan csoportjainak és szervezeteinek találkozója, amelyek
Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília,
szemben állnak a neoliberalizmussal, a tôke világuralmával
Azért esett a választás e településre, mert itt hosszú évek
és az imperializmus bármilyen formájával, amelyek
óta létrejött a kormányzat és a lakosság együttmûködésével
az emberiségen belüli, valamint az emberiség, és
egy olyan részvételi alapú költségvetés, mely biztosítja,
a Földanya közötti igazságos kapcsolatok elkötelezettjei.”
hogy az állampolgárok érdekei érvényesüljenek elsôsorban
A Társadalmi Fórum nem egy politikai aktor, nem önálló
a közösség kiadásainak meghatározásában. Így aztán
alany, nem cselekvô. Egy tér, egy találkozási pont, ahol
kevesebbet költenek autópályára, de többet oktatásra
mozgalmak és hálózatok jönnek össze, hogy tanuljanak
és egészségügyre… Az elsô Fórumon is már tízezren
egymástól és hogy együtt építkezzenek. Ennek megfelelôen
vettek részt a világ minden részérôl, a másodikon már
2005. január 26-31. Társadalmi Világfórum: 2006. január, Bamako (Mali), Caracas (Venezuela) és Karachi (Pakisztán). Európai Társadalmi Fórum: Firenze, Olaszország, 2002. november. 1.000.000 felvonuló. Európai Társadalmi Fórum: Párizs, 2003. november Európai Társadalmi Fórum: London, október, 2004. Európai Társadalmi Fórum: Athén, április, 2006.
a fórum nevében egyik résztvevôje sem adhat ki
ötvenötezren, a legutóbbi, ezúttal az indiai Mumbayban
nyilatkozatot, nincs szóvivôje vagy irányító testülete, pártok
megrendezett fórumon 2004-ben pedig már több mint
További regionális, országos és helyi fórumok világszerte…
nem képviseltethetik magukat. A fórumok olyat teret
százezren. Az elsô Világfórum óta számtalan regionális
jelentenek, ahol az alterglob mozgalom megmutathatja
és lokális társadalmi fórum került megszervezésre a Porto
magát, új támogatókra lelhet, és mindenek elôtt élô
Alegre-i Folyamat jegyében, hogy összehozza a civil társadalom különbözô szereplôit és erôsítse fellépésüket.
A Fórum Chartája szerint: „A Társadalmi Világfórum
4
bizonyítékát adja annak, hogy lehet más a világ.
5
az alterglob mozgalomtól az ökopolitikáig
a sokszínûség globalizációja Az alterglob mozgalom tehát a hálózatok hálózata,
Közös az ellenségkép: a neoliberális globalizáció, mely
decentralizált, nem hierarchikus: a glokális gondolatok
egyaránt okozza a környezet pusztulását, a Harmadik
Magyarország, de némileg egész Kelet-Európa sajátos
és tettek hálózata. A résztvevô szervezetek álláspontjai
Világ fokozott kizsákmányolását, a normák lefelé tartó
helyzetben van. Az alterglob mozgalom feltételeiként fent
bizonyos tekintetben eltérnek. Nincsen egy elfogadott
versenyét, az egyenlôtlenségek fokozódását.
azonosított elôzmények a világ e részén nem, vagy
közös világmagyarázat, és egy abból levezetett cselekvési
másként alakultak ki. A civil társadalom szövete csak
mely a politika visszaszerzését végre tudja hajtani.
program. A mozgalom legtöbb résztvevôje nem hisz
Közösek a bírált intézmények, a globalizáció fô motorjai:
az ezredforduló környékére kezd megerôsödni, teret adva
Ez az ökopolitika. Egy olyan egyesítô kritikai diskurzus
az önjelölt élharcosokban. Tetteik minden esetben helyi
a nemzetközi gazdasági intézmények, mint a Világbank
a civilek politizálódásának . Ezt a fajta rendszerszemléletet,
és politika mely a globalizáció kihívásaira is reagált, nem
köntöst öltenek, a helyi kultúra és történelem
vagy a Nemzetközi Valutaalap vagy a Kereskedelmi
radikalizálódást, civil politikai aktivitást a kooptált
csupán egy hagyományos zöld nézôpontból, hanem
sajátosságainak megfelelôen fejezik ki a közös
Világszervezet; a nemzetközi óriásvállalatok, melyek
munkásmozgalmak, a neoliberális szociáldemokrácia nem
legtágabban értelmezve azt.
törekvéseket. A különbözô paradigmák közötti „fordítást”
a hatékonyság-maximalizálás nemzetközi versenyében
képes ellátni. A kritikai baloldal – néhány értelmiségi
a hálózatos szervezôdés teszi lehetôvé. Természetesen
egyes országok gazdasági vagy politikai helyzetét
próbálkozásaitól eltekintve – mindeddig nem tudta magát
Az ökopolitika és az alterglob mozgalom egy sor közös
ez nem jelenti azt, hogy nincsenek törésvonalak: vannak,
kihasználva alapvetô emberi jogokat sértenek meg,
megszervezni. A radikális baloldal a hazai politikai
elvvel és követeléssel rendelkezik: az átláthatatlan globális
akik a jól-lét újrafogalmazásáért küzdenek, míg mások
egészségügyi, szociális és ökológiai normákat rúgnak fel.
kultúrában eddig csak marginális tényezôvé válhatott.
intézmények és folyamatok demokratizálása, bizonyos
A jobboldali antiglobalizmus, bár sok elemét átvette
esetekben decentralizálása. A technokrácia
annak növeléséért. Vannak akik az emberi jogok, a munkások és a környezet védelmét biztosító normák
De nem a közös ellenség az, ami leginkább összetartja
a nemzetközi alterglob mozgalomnak, sovinizmusba
megkérdôjelezése, alapvetô politikai és morális kérdések
erôsebb nemzetközi érvényesítéséért küzdenek, mások
a mozgalmat. Közös a demokrácia kiterjesztésének és
hajlásával és nettó külföldi tôke ellenességével vágta
felvetése a látszólag pusztán kereskedelemtechnikai
ebben a fejlett országok protekcionizmusát és kolonialista
elmélyítésének igénye, a képviseleti demokrácia hibáival
el maga elôtt az utat. Az egykoron a poszt-kádári
tárgyalásokkal kapcsolatban. A gazdasági tevékenységek
beállítottságát vélik felfedezni. Vannak akik a lokális
szemben, azt kiegészítendô a radikális, részvételi és „élô”
nomenklatúraburzsoáziával szemben szervezôdô Fidesz
lokalizációja, nagyobb átláthatóság megteremtése, a piac
cselekvést hangsúlyozzák, mások erôsebb globális
demokrácia követelése. A felülrôl ránk erôltetett
hamar belesimult és hozzákorrumpálódott a rendszerhez.
és az állam felett gyakorolt nagyobb demokratikus ellenôrzés.
egységet sürgetnek. Vannak reformisták és
globalizáció helyett az alulról jövô kezdeményezések
Ebben a helyzetben fiatalok (gondoljunk csak a házfoglaló
Ezen közös elvek mentén vált Magyarországon az ökopolitika
forradalmárok. Mindez azonban mégsem jelenti azt, hogy
globalizációjának sürgetése.
mozgalomra), jogvédôk, de fôleg a zöld mozgalom körei
az alterglob mozgalom központi hordozójává, kölcsönösen
voltak képesek arra, hogy olyan erôvé szervezôdjönek,
megtermékenyítve, kiegészítve és felerôsítve egymást.
ne lennének közös nevezôk, hisz a koalíció él és erôsödik.
6
7
alterglob agenda 1. A demokrácia radikalizálása a politika visszaszerzésével 3. Szubszidiaritás, lokalizáció, fenntarthatóság
Az eddigiekbôl is egyértelmûen kiderült, hogy az alterglob mozgalom legfôbb célja a demokrácia megerôsítése. Egy olyan korban, amikor a kormányok önként mondanak le demokratikus döntéshozatali és ellenôrzési jogaikról átláthatatlan, ellenôrizhetetlen nemzetközi intézmények javára; egy olyan korban, amikor a helyi önrendelkezés puszta
Egy olyan korban, amikor a helyi fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása ellehetetlenül a nemzetközi kereskedelmi,
fikcióvá válik, amikor a multinacionális vállalatok megerôsödésével az üzleti lobby soha nem látott hatékonysággal téríti
gazdasági, pénzügyi intézmények és egyezmények hatására;amikor az óriási mennyiségû spekulációs tôke szabad
el a nemzeti és nemzetközi döntéshozatalt a közérdektôl az üzleti érdekek kiszolgálása felé; egy olyan korban, amikor
áramlásának hatására nemzetgazdaságok dôlnek romba; amikor a nemzetközi kereskedelem elszakítja a termelés
alapvetô politikai, stratégiai kérdések kereskedelem- vagy pénzügytechnikai kérdésekké redukálódnak – akkor az
helyét a felhasználás helyétôl, ezáltal elkendôzi a termelés okozta erôforrás-károsodásokat; amikor az exportorientált
alterglob mozgalom legfôbb célja az önrendelkezés, demokrácia megerôsítése, a politika visszaszerzése révén. Semmit
termelési szerkezet monokultúrákhoz, ezért egyoldalú függôségekhez és környezetromboláshoz vezet; amikor a fajok
rólunk nélkülünk! A képviseleti demokrácia hiányosságait, a politikum elszakadását a társadalomtól, a képviseleti
pusztulása, a biodiverzitás csökkenése, az éghajlatváltozás, a vízproblémák mind fokozódnak a globalizáció jelenlegi
demokrácia ökológiai érzéketlenségét az alterglob mozgalom a részvételi és deliberatív demokrácia megerôsítésével
formájának hatására – akkor az alterglob mozgalom célja a helyi termelés és fogyasztás revitalizációja, a döntések
orvosolná. A képviseleti és a részvételi demokrácia olyan kombinációjáért küzd, mely minden érintett fél hangját képes
és a gazdaság olyan mértékû decentralizálása és helyivé tétele, amikor minden döntést azon a szinten hoznak meg,
becsatornázni a vitába és a döntéshozatalba, beleértve a kisebbségeket, a szegényeket és a jövô generációkat is.
ahol annak következményei felmerülnek.
2. Az emberi jogok érvényesítése és kiterjesztése
Élô bolygó index az ökoszisztéma állapota, mint a rendelkezésre álló keret) 1.4
Amikor nemzetközi óriáscégek kihasználva bizonyos államok gazdasági vagy politikai helyzetét (szélsôséges szegénység,
foglalkoztatnak férfiakat és nôket, megszegik a szabad szervezkedés és szakszervezet alapítás jogát; amikor a nemzetközi jogrend és a globális gazdaság bennszülött közösségek ôsidôk óta felhalmozott tudását fenyegeti; amikor a szellemi tulajdonjogok védelme a tudományos kutatás szabadságát illuzórikussá teszi, ellehetlenítve a technológiai vívmányok humanitárius célú bevetését, a technikai fejlôdés elônyeinek felhasználásából kirekesztve a kevésbé fizetôképes rétegeket – akkor az alterglob mozgalom célja alapvetô jogaink érvényesülésének kikényszerítése, a helyi közösségek
Index (1970=1.0)
politikai diktatúra) a globális termelésoptimalizálás jegyében gyerekmunkát alkalmaznak, embertelen körülmények között 1.0
0.6
0.2
jogainak elfogadtatása és védelme. Sem az egyéni érdekek vezérelte piac, sem az állam nem lehet képes önmagában biztosítani ezen jogok maradandó érvényesülését: ez a civil társadalom és az alterglob mozgalom feladata.
1965
8
1975
1985
1995
9
4. Globális felelôsség: a jólét és a fejlôdés újraértelmezése
Gazdasági
- a világ-összes százalékában,
tevékenységek
a világnépesség jövedelem
megoszlása, 1989
szerinti ötödeihez viszonyítva
Egy olyan korban, amikor a Föld népességének csupán néhány százaléka használja fel az erôforrások döntô hányadát; amikor a jóléti kapitalizmus önnön létalapját számolja fel a földi
örökségét is; amikor a fejlôdés jegyében azt a modellt erôltetjük az egész világra, mely a problémákat okozta – akkor az alterglob mozgalom célja a jólét és a fejlôdés fogalmainak újragondolása. Olyan „jól-létre” van szükségünk, mely nem fordítja egymással szembe az egyes egyéneket, mely lehetôséget biztosít a személyes képességek kibontakoztatására, mely
Egy olyan korban, amikor a globalizáció jelenlegi formája elônytelen negatív versenybe kényszeríti az országokat, ahol a gyôztesek a legalacsonyabb szociális, munkaügyi és környezetvédelmi
LEGGAZDAGABB ÖTÖD
normákkal rendelkezô országok, sok esetben diktatúrák, melyek nem engedik, hogy
ökoszisztéma tönkretételével; amikor a technológiai haladás jegyében olyan eszközökre teszünk szert, melyek nem csak a most élô generációk életét veszélyeztetik, hanem az utánunk jövôk
6. Nemzetközi szolidaritás: lokális a globálisban
állampolgáraik demokratikus úton kikényszerítsék a kapitalizálódás ember és természetbaráttá válását; egy olyan korban, amikor a külföldi adósság nem csak tönkreteszi a fejletlenebb országok
GNP - 82.7
gazdaságát, hanem kiváló eszköz arra is, hogy a leggazdagabb országok az általuk kívánt irányba
világkereskedelem - 81.2
tereljék ezen országok gazdaság- és társadalompolitikáit; amikor az egyenlôtlenségek országokon
kereskedelmi hitelek - 94.6
belül és országok között is soha nem látott méreteket öltenek; amikor a nemzetközi termelési
belföldi megtakarítások - 80.6
hálózatok által elkendôzve a kizsákmányolás új formái jelentkeznek – akkor az alterglob mozgalom
belföldi befektetések - 80.5
meghagyja az utánunk jövôknek is, hogy legyen egy esélyük. A fejlôdést úgy kell megvalósítanunk,
célja a nemzetközi szolidaritás megerôsítése. Nem hagyhatjuk, hogy az egyes országok munkásait
hogy közben nem romboljuk le tôlünk idegen tudások sajátos útjait, és teret adjunk
és lakóit szembeállítsa egymással a nemzetközi verseny. Egyik ország sem építheti jólétét mások
a sokszínûségnek, lehetôséget biztosítva a nyugati típusú modernizáció hibáinak korrigálására .
nyomorára. Nincs szabadság szolidaritás nélkül. Az alterglob mozgalom nem vezethet új bezárkózáshoz,
1/5
5. A közjavak védelme
a gazdagságot féltô megoldáshoz, hisz egy radióaktív felhôt nem lehet megállítani, a Tiszán lefolyó ciánt nem lehet eltorlaszolni, a globális
1/5 Az emberiség ökológiai lábnyoma
Amikor a piaci logikának nem alárendelhetô értékek, javak és szolgáltatások piacosítását erôltetik; amikor a levegô, a víz, az élôlények genetikai állománya, a tudás, az egészség és a kultúra
GNP - 1.4 LEGSZEGÉNYEBB ÖTÖD
ugyanolyan árunak számítanak, mint egy cipô; amikor az alapvetô közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az emberiség nagy részének még mindig csak álom marad; amikor 1,3 milliárd ember él víz nélkül – akkor az alterglob mozgalom célja a közjavak védelme. Ezeket a javakat nem lehet pusztán a piac sorsára bízni, bár a mi régiónkban az is egyértelmûen kiderült, hogy az állami bürokraták kezében sincsen mindig jó helyen. Az alterglob mozgalom célja, hogy a közjavak létét
világkereskedelem - 1.0 kereskedelmi hitelek - 0.2 belföldi megtakarítások - 1.0 belföldi befektetések - 1.3
A szükséges Föld-bolygók száma
1/5
a bevándorlók nyomorát nem lehet
1.4
örökké elkendôzni, a terrorizmust nem lehet háborúval elfojtani. A mozgalom
1.0
célja a szolidaritás új, vagy bizonyos esetekben elfeledett formáinak életre
0.6
keltése, mely túlmutat a jóléti kapitalizmus intézményesített
0.2
és elôállítását megvédje, az egyenlô hozzáférést kikövetelje és biztosítsa – kelljen ezt akár az államtól, akár a piactól számon kérnie. Olyan ellenôrzô és szabályozó mechanizmusok felállítását sürgeti, melyek a piaci koordináció hibáit korrigálni képesek, s melyek átláthatóvá teszik az állam mûködését.
10
éghajlatváltozás alól nem lehet kibújni,
szolidaritásán, a közösségek kölcsönös 1965
alterglob agenda
1975
1985
1995
11
segítségnyújtó képességét emelve ki.
javaslatok, alternatívák Persze, szépek ezek a célkitûzések, de milyen konkrét lépéseket képzel el megvalósításukra a mozgalom?
3. Részvételi költségvetés
A már hazánkban is mûködô kezdeményezés
Az alternatívák felvázolása nem lehet egy ilyen kiadvány feladata, az ajánlott irodalom és honlapok böngészésével
A kormányzat demokratizálásának egyik leginnovatívabb
eredményeként emberséges és környezetbarát módon
mindenki alaposabb képet kaphat a rendkívül sokszínû létezô és elképzelt alternatívákról.
technikája a brazíliai Porto Allegre városában
elôállított kávét, csokoládét és különbözô gyarmati árut
kikísérletezett részvételi költségvetés. Ennek lényege,
lehet vásárolni, ezáltal támogatva egy élhetô kereskedelmi
hatalmát, lehetôvé téve elszámoltatásukat, az alapvetô
hogy a költségvetés tervezési folyamatába a lakosság
rendszer kialakulását .
jogok, szociális és munkaügyi normák betartatását.
széles rétegét bevonják költségvetési viták és tanácsok
1. A nemzetközi intézményrendszer átalakítása A Kereskedelmi Világszervezetet úgy kell átalakítani, hogy egyezményei ne írják felül a nemzetközi környezetvédelmi
sorozatán keresztül. Ez a technika nem csak arra
5. Közösségi alapú menedzsment
2. A kormányzás demokratizálása
alkalmas, hogy kiegyensúlyozza az üzleti érdekek dominanciáját, hanem arra is, hogy az állampolgárok
A környezeti és egyéb közjavak közösségi alapú
Biztosítani kell a civil társadalom részvételét
A képviseleti demokráciát a részvételi és deliberatív
magukénak érezzék a költségvetés sorsát, jelentôsen
kezelésének évszázados, sôt helyenként évezredes
a döntéshozatalban, s vissza kell szorítani az üzleti lobby
demokrácia intézményeivel kell kiegészíteni. Állampolgári
javítva a közmorált, nem is beszélve arról, hogy
hagyományai vannak, melyeket ugyanakkor a jelenleg
egyoldalú befolyását. A Nemzetközi Valutaalapot és
tanácsokkal, a tárgyalások és a döntéshozatal átláthatóvá
látványosan fenntarthatóbb eredményre vezet.
uralkodó gazdaság- és fejlesztéspolitikai szemlélet
a Világbankot úgy kell megreformálni, hogy a hiteleik ne
tételével biztosítani kell a széleskörû társadalmi részvételt.
okozzák a helyi gazdaság elsorvadását, fel kell hagyni
A jövô generációk érdekeinek és jogainak védelmét
a feltételek alkalmazásával. A spekulációs mozgások
megfelelô intézménnyel kell biztosítani. A döntés
korlátozására és a fejlesztési igények fedezésére adót kell
egyezményeket, munkaügyi, szociális normákat.
figyelmen kívül hagy. Hosszasan lehetne sorolni
4. Méltányos kereskedelem – fair trade
a példákat arra, hogy helyi közösségek hogyan oldották
elôkészítés során figyelembe kell venni minden szóba
Az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetségének
a helyi vízkészlet, legelô vagy erdô
kivetni a nemzetközi átutalásokra (Tobin adó). Az ENSZ
jöhetô alternatívát, értékelni kell a döntés alkalmazásának
meghatározása szerint „a méltányos kereskedelem
kezelését igazságos és fenntartható
intézményeit, melyek egyenlôbb érdekképviseletet tesznek
lehetséges következményeit. Szakértôk bevonása
a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérô
módon. Az alterglob mozgalom
lehetôvé, meg kell erôsíteni, demokratizálni kell, a Bretton
alkalmas lehet a probléma tisztázására, ugyanakkor
megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely
e közösségi alternatívák
Woodsi Intézményeket alá kell rendelni az ENSZ
az alapvetô érték-választások meghozatala a politika
a hátrányos helyzetû termelôk számára hivatott
elterjesztéséért küzd.
ellenôrzésének. Fel kell állítani egy Környezetvédelmi
feladata, melyhez biztosítani kell a hosszú távú célok és
a fenntartható fejlôdést elômozdítani elsôsorban jobb
Világszervezetet. Olyan nemzetközi beruházási
értékek megvitathatóságát.
kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett
egyezményt kell létrehozni, mely csökkenti az óriáscégek
12
meg piac és állami beavatkozás nélkül
országokban folyó szemléletformáló kampányokkal.”
13
6. LETS: helyi pénzrendszerek
8. Ökológiai adóreform
A LETS mozaikszó a Local Exchange Trading System
felhasználásáról az erôforrások felhasználására kerüljenek
szavak összetételébôl adódik. Egy olyan rendszert takar,
át, egy csapásra csökkenthetô a munkanélküliség és
melynek lényege, hogy egy adott közösség, általában egy
a környezetszennyezés. Az ökológiai adóreform elônye,
helyhez kötôdô, de lehet interneten szervezôdô közösség
hogy egyes elemei külön-külön is bevezethetôek, ezáltal
is, saját elszámolási rendszert vezet be, mellyel mérheti
jelentôsen megnövelve az átalakítás politikai
a tagok közötti javak és szolgáltatások cseréjét. Ezáltal
elfogadhatóságát.
Globális mozgalomglobális hatás: A MAI ellenes kampány sikere
Az adórendszert úgy átalakítva, hogy a terhek a munkaerô „A csatlakozó országok nem hozhatnának olyan törvényeket, melyek korlátoznák a befektetéseket, valamint hatályon kívül kellene helyezni az ilyen jellegû, már létezô törvényeket; létrejönne egy nemzetközi fórum, amely elôtt bármely vállalat megtámadhatná azt a kormányt, amelyik - szerinte - megsértette a vállalat jogait; a megállapodást aláíró országok öt évig nem
a közösség függetleníteni tudja magát a pénzhiánytól,
léphetnének ki a szerzôdésbôl, és az esetleges kilépés
az infláció hatásától és revitalizálódnak a személyközi
után is további tizenöt évig érvényben maradnának
kapcsolatok.
a MAI által bevezetett korlátozások.”
7. A termelés és fogyasztás lokalizálása
A Multilaterális Befektetési Megállapodás negatív
Fôleg a mezôgazdaság terén kivitelezhetô megoldás, mely
a demokratikusan választott kormányokra, végzetesen
a zöld mozgalom nyomására immár az európai
kiszolgáltatva az állampolgárokat az üzleti érdekeknek.
agrárpolitikának is részét képezi, sajnos egyelôre azonban
Az egyezmény ellen nemzetközi mozgalom szervezôdött,
csak háttérbe szorítva. Lényege, hogy azokat
melynek sikerült elérnie a titokban elôkészített terv
utópiába illô szabályokat erôltetett volna
nyilvánosságra hozatalát. Miután fény derült az
a termékeket, melyeket helyben is elô lehet állítani,
egyezmény részleteire, a közvélemény nyomására
helyben állítsák elô, csökkentve ezáltal a távolsági
elôször a francia, majd egyre több kormány hátrált ki
kereskedelmbôl származó környezetterhelést, javítva
mögüle, míg végül a befektetésvédelmi egyezmény
az ellenôrizhetôséget és számonkérhetôséget.
meghíúsult. Óriási sikere volt ez a demokrácia
14
javaslatok, alternatívák
védelmében fellépô új mozgalomnak. Forrás: Baranyi Árpád (1998): Multilaterális Befektetési Megállapodás: alkotmány a globális gazdasági rendszer
15
számára? Kovász, II. évfolyam, 1. szám, 76-83. oldal.
mit tehetsz te? Mint aktivista…
Mint állampolgár…
Talán a legfontosabb dolog, hogy tájékozódj. Nem igaz,
Ha úgy érzed, hogy eléggé tájékozott vagy, akkor
hogy nincsenek alternatívák. Nem igaz, hogy nincs mit
igyekezz másokat is tájékoztatni. A mozgalmi, civil
tenni, nem igaz, hogy „vége a történelemnek”. Ne hagyd,
szervezeti munka nagy része abból áll, hogy felhívjuk
hogy átverjenek, hogy megetessenek Veled bármit, szó
az emberek figyelmét. Te is szervezhetsz vitákat,
szerint, és átvitt értelemben is. Számtalan könyv, folyóirat,
szervezhetsz érdekvédelmi közösségeket, szervezhetsz
Mint munkavállaló… többet megtudj a globalizáció hatásairól (kiindulásként lásd Ne feledd: szabadon szervezhetsz, alapíthatsz
szabadidôs klubokat a köz ügyeinek megbeszélésére.
a könyvajánlót hátul). Mint állampolgárnak jogod
szakszervezetet, mozgalmat! Alkotmányos jogod, hogy
vagy készíthetsz honlapot, esetleg rádióadást.
számonkérni, hogy politikusaink hogyan sáfárkodnak
érvényesítsd munkavállalói jogaidat: nem kell eltûrnöd,
Szervezhetsz bojkott kampányt, vagy gyûjthetsz aláírást.
azzal a hatalommal, amit mi ruháztunk át rájuk.
hogy alkalmazóid megalázzanak, kihasználjanak,
Megteremtheted tevékenységeid anyagi alapjait
Élj az alkotmányban biztosított jogaiddal!
kizsákmányoljanak. Ami neked, mint fogyasztónak elsô
pályázatokkal, adománygyûjtéssel, az egy százalékokból.
pillantásra elônyös: a tömegermelés okozta ár
Ha lelkes vagy, szervezhetsz önálló civil szervezetet,
(és minôség) csökkenés, neked, mint munkavállalónak,
beleszólhatsz a politika alakításába. A politika nem
Saját érdekedben is válogasd meg, mit veszel meg.
kistermelônek ugyanakkor hátrányos: a harmadik világ
egyenlô két nagy párt kiüresedett látszat-birkózásával.
Lehet, hogy a legszebben csillogó portékák
éhbérért dolgozó „rabszolgáival” kell versenyezned, vagy
A politika mindannyiunkat érintô alapvetô kérdések
a „leggázosabbak”: nézd meg összetételét, nézd meg hol
a piacot uraló óriástermelôkkel megküzdened.
eldöntése. A politika a tiéd!
gyártották, tájékozódj a gyártó felôl. Legyél tudatos
A bezárkozó és gazdagságféltô szolidaritás ideje lejárt:
vásárló! Ne hagyd, hogy a választékot mesterségesen
globális szolidaritásra van szükség.
honlap és szervezet lehet segítségedre abban, hogy
Mint fogyasztó…
Írhatsz kiadványokat és szórólapokat, forgathatsz filmet
Számtalan ember van, aki megelégelve a dolgok menetét,
beszûkítse a fogyasztói társadalom látszat-sokfélesége.
valami ilyesmibe fogott bele. Mondhatod, hogy idealizmus,
Minimalizáld fogyasztásod ökológiai lábnyomát – és
sôt talán igazad is van. Mire változást érhetünk el, akár
meglátod hamarosan a kreativitás és önmegvalósítás új
évtizedek is eltelhetnek.
csatornái nyílnak meg elôtted.
De hé! Mi más fontosabb van ennél?!
16
17
fontosabb portálok http://www.indymedia.hu - Független hírportál, ha arról is tudni szeretnél, amit a fôsodrú média elhallgat. http://www.greenfo.hu - A zöld hírportál. http://www.lehetmasavilag.hu - A Lehet Más a Világ! Hálózat honlapja, a globalizációval foglalkozó szervezetek gyûjtôpontja. http://www.globalprojekt.hu - Filmekkel egy más világért. Letölthetô filmkülönlegességek, globális „szamizdat” magyar felirattal. http://www.lehetmasavilag.hu/akcio/ - Az egyenlôre sajnos csak rendszertelenül megjelenô fanzin egy üdítô színfolt a hazai kulturális palettán. Kritikai kúl-túra, amennyit csak a nyomdafesték elbír. www.zpok.hu/globalizacio - Környezet és Globalizáció Interfészek. Hírek és háttérinformáció, Magyarország elsô portálja a témában.
hazai szervezetek a témában Számos szervezet foglalkozik a fent taglalt témákkal, sokan együtt is mûködnek, ízelítôül:
www.vedegylet.hu - alternatívák a közszolgáltatások privatizációjára, igazságos kereskedelem (fair trade), városi zöldterületek
fontosabb nemzetközi szervezetek honlapjai
megóvása, EU/WTO ügyek figyelemmel kísérése, fenntartható mezôgazdálkodás, demokratizáció, ökopolitika. Ez a szervezet adta
www.indymedia.org - A világ legnagyobb független, nemzetközi hírportálja.
Magyarországnak az elsô civil kezdeményezéssel indult, zöld köztársasági elnököt
www.ourworldisnotforsale.org - Our World is Not for Sale Network: A világ legjelentôsebb civil szervezeteit
www.energiaklub.hu - energiapolitika, alternatív energia, energia-hatékonyság, anti-nukleáris politika, fogyasztói jogok.
tömörítô Seattle után létrejött globalizációkritikai hálózat.
www.fairvilag.org - igazságos kereskedelem (fair trade) honlap, Az Útilapu, a Védegylet, a Planet, a TVE, a Zöfi és az Ökotárs közös programjának eredményeképp. www.tudatosvasarlo.hu - a Tudatos Vásárlók Egyesületének on-line magazinja: ökológikus és etikus fogyasztás, média- és
www.s2bnetwork.org - Seattle to Brussels Network: A Világ Nem Eladó hálózat európai ága. www.citizen.org/trade - Public Citizen: Amerika legnagyobb civil szervezetének kereskedelemmel foglalkozó projektje.
reklámkritika, iskolai menzák és büfék megreformálása. Nagyon színvonalas portál a fogyasztási alternatívákról, tudatos vásárlási
www.foei.org - Friends of the Earth: A világ egyik legnagyobb zöld szervezete, háttéranyagok és kampányok minden
mozgalmat épít Magyarországon!
mennyiségben.
www.zofi.hu - Zöld Fiatalok: Az aktivista szubkultúra egyik gyûjtôpontja. Ökopolitika, méltóságvédelem, társadalmi szolidaritás,
www.attac.org - ATTAC: Az egyik leghíresebb globalizációkritikai szervezet és hálózat nemzetközi honlapja.
erôszakmentesség.
www.tni.org - Transnational Institute: Az egyik legnagyobb független think-tank és kutatóintézet, számos fontos és
www.humusz.hu - Hulladék Munkaszövetség: fenntartható fogyasztás, hulladékgazdálkodás, média- és reklámkritika.
érdekes kiadvánnyal.
Kiváló kiadványát, a 'KukaBúvárt' érdemes felkeresni!
www.ifg.org - International Forum on Globalization: Az egyik legnagyobb független think-tank és kutatóintézet, számos
www.attac.hu - a francia eredetû Attac hálózat magyarországi tagja www.bekejel.net - a 2003-ban megszervezett Békelánc hagyományának folytatása, fôleg a Humanista Mozgalom fáradhatatlan munkájának köszönhetôen www.tasz.hu - Társaság a Szabdságjogokért – Joggal vagy szabad: Adatvédelem, személyiségi jogok, kisebbségek, állampolgári jogok …
fontos és érdekes kiadvánnyal. www.twnside.org.sg - Third World Network: Szintén egy fontos független think-tank és kutatóintézet, számos fontos és érdekes kiadvánnyal.
www.hand.org.hu - Nemzetközi humanitárius és fejlesztési civil szövetség: Hogy a fejlesztés több legyen, mint segélyezés.
www.focusweb.org - Focus on the Global South: Ez is egy fontos független think-tank és kutatóintézet, számos fontos
www.foodnotbombs.net - Fegyver Helyett Kenyér: 2002 tavasz óta nyilvános ételosztás hajléktalanoknak és más rászorulóknak.
és érdekes kiadvánnyal.
www.mtvsz.hu - Magyar Természetvédôk Szövetsége: Globális környezeti kérdések, éghajlatváltozás, génmanipuláció, globalizáció. A Föld Barátai magyarországi tagja.
19
további irodalom a tájékozódáshoz
hivatkozások 1. Anheier, Helmut, Marlies Galsius és Mary Kaldor. 2004. Globális Civil
16. Polányi, Károly. 2004. A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág.
Társadalom I. Budapest: Typotex
17. Sachs, Wolfgang Ed. 1992. The Development Dictionary:
2. Árva László és Diczházi Bertalan. 1998. Globalizáció és külföldi
A Guide to Knowledge as Power. London: Zed Books
tôkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon. Budapest: Kairosz.
18. Sachs, Wolfgang. 1993. Global Ecology: A New Arena of
3. Barlow, Maude and Tony Clarke. 2001. How the New Activists are
Political Conflict. London: Zed Books
Fighting Global Corporate Rule. Toronto: Stoddart.
19. Scheiring, Gábor. 2004. A közszolgáltatások piacosítása és
4. Bauman, Zygmunt. 2002. Globalizáció: A társadalmi
a GATS egyezmény. A Védegylet állásfoglalása. Budapest: Védegylet.
következmények. Budapest: Szukits Könyvkiadó.
20. Schumacher, Ernst. F. 1991. A kicsi szép.
5. Boda, Zsolt. 2004. Globális Ökopolitika. Budapest: Helikon
Budapest: Közg. és Jogi Könyvkiadó.
6. Fisher, William M. and Thomas Ponniah. 2003. Another World is
21. Sen, Amartya. 2003. A fejlôdés mint szabadság. Budapest: Európa.
Possible: Popular Alternatives to Globalization at the World
22. Stiglitz, Joseph E. 2004. A globalizáció és visszáságai.
Social Forum. London: Zed Books.
Budapest: Napvilág.
7. George, Susan. 2003. A WTO: Korlátlan világkereskedelem vagy
23. Szalai, Erzsébet. 2001. Gazdasági elit és társadalom a
szolidáris globaizáció? Budapest: Napvilág Kiadó.
magyarországi újkapitalizmusban. Budapest: Aula.
1 Az egyezmény lehetôséget adott volna a cégeknek arra, hogy elmaradt profitjaik miatt bepereljék az államokat, ha azok korlátozzák tevékenységüket például
a gyerekmunka visszaszorítása vagy a környezet védelme érdekében. Bôvebben lásd: Baranyi Árpád (1998): Multilaterális Befektetési Megállapodás: alkotmány a globális gazdasági rendszer számára? Kovász, II. évfolyam, 1. szám, 76-83. oldal. http://korny10.bke.hu/kovasz/kov2/maikov.html
8. George, Susan. 2004. Another world is possible if... London: Verso, TNI.
24. Vay, Márton szerk. 2004. Meddig vagyunk? Válogatott írások a
2 A Fair Trade beindítása Magyarországon a Planet Alapítvány, az Útilapu Hálózat és a Védegylet nevéhez fûzôdik. További információ: www.fairvilag.net.
9. Kajner, Péter szerk. 2005. Rajtunk Múlik: Hogyan szervezkedjünk
Védegylettôl. Budapest: Védegylet, Noran.
3 A Porto Allegrei Fólyamatról bôvebben a Lehet Más a Világ! Hálózat honlapján lehet olvasni: www.lehetmasavilag.hu
és képviseljük érdekeinket lakóhelyünkön?
25. Wackernagel, Mathias és William E. Rees. 2001. Ökológiai lábnyomunk.
4 Figyelem! Nem a hazai közéletben bevett politika fogalomról van itt szó, mely két kiüresedett konglomerátum mesterségesen generált hisztériáit fedi le.
Budapest: Közösségfejlesztôk Egyesülete.
Budapest: Föld Napja Alapítvány
A politika a köz ügyeiben való részvétel. Az állampolgárok, megelégelve az „urak” szennyesét számon kérik a választott képviselôkön érdekeik képviseletét,
10. Klein, Naomi. 2004. No Logo. Budapest: AMF Kft, Tudatos Vásárlók Egyesülete.
26. Wainwright, Hilary. 1993. Arguments for a New Left. Answering
a köz javának érvényesítését, ellenôrzik és mederben tartják a piac tevékenységét. Igényt formálnak arra, hogy beleszóljanak az értékviták eldöntésébe,
11. Korten, David C. 1996. Tôkés társaságok világuralma. Budapest: Kapu.
the Free Market Right. Oxford: Blackwell Publishers.
a jóról és szépról folyó párbeszédbe.
12. Lányi, András. 2003. Létezik-e? Budapest: Hanga, Új Mandátum.
27. Wainwright, Hilary. 2003. Reclaim the State: Adventures in
5 Bôvebben: Boda Zsolt (2004): Globális Ökopolitika. Budapest: Helikon.
13. Martin, Hans-Peter és Harald Schuman. 1998. A globalizáció
Popular Democracy. London, Verso.
6 Az óriási irodalommal bíró témához kiindulásnak lásd pl.: Maude Barlow and Tony Clarke (2001): Global Showdown: How the New Are Fighting Global
csapdája: Támadás a demokrácia és a jólét ellen. Budapest: Perfekt.
28. Werner, Klaus és Hans Weiss. 2003. Márkacégek feketekönyve:
14. Meadows, Donella, Jorgen Randers és Dennis Meadows. 2005.
A multik mesterkedései. Budapest: Art Noveau.
7 Bôvebben: http://www.goethe.de/br/poa/buerg/en/framebag.htm
A növekedés határai: harminc év után. Budapest: Kossuth.
29. Woodin, Michael and Caroline Lucas. 2004. Green Alternatives to
8 Bôvebben: www.fairvilag.org
15. Pataki György és Takács-Sánta András szerk. 2004. Természet és
Globalization: A Manifesto. London: Pluto Press.
9 Bôvebben: Pataki György és Takács-Sánta András szerk. (2004): Természet és Gazdaság. Budapest: Typotex
Gazdaság: Ökológiai Közgazdaságtan Szöveggyûjtemény.
30. Worldwatch Institute. 1988-2005. A világ helyzete.
Budapest: Typotex.
Budapest: Föld Napja Alapítvány.
Corporate Rule. Toronto: Stoddart.
21
