írta: GRYNAEUS TAMÁS (Budapest)

Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó

É S

A E T I O P A T H O G E N E T I K A I V I Z S G Á L A T O K

A F O S S I L I S

H Y P E R O S T O S I S O K írta: G R Y N A E U S

T A M Á S

É S

R E C E N S

K Ö R É B E N (Budapest)

~\yfunkám a recens és fossilis, e m b e r i é s állati leletek közt e g y a r á n t e l ő f o r d u l ó , az átlagosnál vastagabb c s o n t ú egyedekkel foglalkozik. A pachyostosis, osteosklerosis és gigantismus e d d i g i irodalma hatalmas, a kezdetek olykor é v s z á z a d o k r a n y ú l n a k vissza. Kari Worm p é l d á u l m á r 1055-ben leírt [125] pachyostosisos halcsontot, amelyet tiszteletére os w o r m i a n u m n a k neveztek el. W. Bell tisztázta 1703-ban [ 1 0 ] , hogy ebben az esetben pachyostosisosan fellazult c s o n t s z ö v e t i k é p z ő d m é n y r ő l van s z ó , amely egyes élő halfajokon gyakori jelenség. A gigantismus eseteit is ismeri m á r a m ú l t század h u m á n pathologiai irodalma. A z u t o l s ó évtizedek palaeopathologiai vizsgálatai á l l a p í t o t t á k meg, hogy m i n d h á r o m e m l í t e t t jelenség elő­ f o r d u l kihalt á l l a t o k m a r a d v á n y a i n is (Abel, Nopcsa, K o r m o s , M o o d i e , K r e t z o i , T a s n á d i , Kaiser stb. m u n k á i ) . A hatalmas i r o d a l o m ellenére a p r o b l é m á k egész t ö m e g e tisztá­ zatlan m é g . Egyesek k ü l ö n - k ü l ö n vizsgálják az e l v á l t o z á s o k a t , m á ­ sok összefüggéseket állapítanak m e g k ö z ö t t ü k , és e g y ü t t e s e n v o n ­ ják vizsgálat alá ő k e t . M e g i n t m á s s z e r z ő k a saját szájízük szerint definiálják a pachyostosist vagy a gigantismust, v é g k é p p össze­ z a v a r v á n mindazt, a m i t a t ö b b i e k m á r ú g y - a h o g y t i s z t á z t a k . A h u m á n p a t h o l ó g u s o k n e m vesznek arról t u d o m á s t , amit az állatorvosi i r o ­ dalom közöl, a p a l e o n t o l ó g u s pedig rendszerint m e g sem kísérli a tájékozódást az o r v o s i irodalom i d e v á g ó adatai k ö z ö t t . A z o o l ó g u s ­ nak vagy p a l e o n t o l ó g u s n a k a k á r h á n y s z o r gigantismus mindaz, a m i a s z o k o t t n á l nagyobb m é r e t ű faj vagy egyed (Strausz). K é r d é s , hogy az átlagosnál vastagabb csontozat m i n d e n esetben 5*

67

k ó r o s j e l e n s é g n e k t e k i n t e n d ő - e , s ha igen, m i lehet az e l v á l t o z á s oka, pathomechanismusa? H a viszont n e m m i n ő s ü l k ó r o s j e l e n s é g n e k , akkor m i n e k tartsuk? faji ( t e h á t ö r ö k l ő d ő ) v o n á s n a k ; p r o g r e s s z í v vagy r e g r e s s z í v b é l y e g n e k - e ? Ez u t ó b b i esetben is feleletet k e l l talál­ n u n k arra a k é r d é s r e , hogy m i hozta l é t r e , vagy m i s e g í t e t t e e l ő e faji jelleg l é t r e j ö t t é t : a k ü l s ő ( p l . táplálkozás) vagy b e l s ő m i l i e u ( p l . e n d o k r i n i u m ) m i l y e n v á l t o z á s a ; illetve m i okozta a jelleg p r o - vagy regresszióját? M u n k á n k s o r á n a k é r d é s t e l s ő s o r b a n a h u m á n p a t h o l ó g i a felől s z e r e t n ő k m e g k ö z e l í t e n i . A z i r o d a l m i adatok k r i t i k a i s z á m b a v é t e l e u t á n választ k e r e s ü n k arra a k é r d é s r e : van-e összefüggés a f o ­ k o z o t t somatotrop (növekedési) - h o r m o n t e r m e l é s e és a csontok m e g v a s t a g o d á s a k ö z ö t t ; a fokozott s o m a t o t r o p h o r m o n - t e r m e l é s és a pachyostosis, i l l . ó r i á s n ö v é s k ö z ö t t ; s v é g ü l : t a l á l h a t ó k - e olyan e m b e r i k ó r f o r m á k , amelyek azonosak vagy analógok a pachyostosis j e l e n s é g é v e l ? H u m á n anyagon v é g z e t t m é r é s e k és á l l a t k í s é r l e t e k ú t j á n p r ó b á l t u n k választ adni a felvetett k é r d é s e k r e , meg l é v é n g y ő ­ z ő d v e a r r ó l , hogy e k ü l ö n b ö z ő , s egyetlen közös kiváltó o k r a v a l ó ­ s z í n ű l e g vissza nem v e z e t h e t ő , s csak f ö l ü l e t e s m e g t e k i n t é s r e azonos ( t e h á t n ó m e n k l a t u r a i l a g is m e g k ü l ö n b ö z t e t e n d ő ) j e l e n s é g e k szét­ v á l a s z t á s á r a f i n o m a b b differenciális diagnosztikai e l j á r á s o k r a van szükség. I . A palaeontologiai összegezése

i r o d a l o m fontosabb adatainak kritikai

N e m lenne é r t e l m e , hogy valamennyi i r o d a l m i adatot, amely t ö b b m i n t fél é v s z á z a d a a pachyostosisszal, osteosklerosisszal és gigantismussZal foglalkozik, ezen a helyen megvitassunk é s a t u d o ­ m á n y m a i állása szerint o s z t á l y o z z u n k vagy f é m j e l e z z ü n k . L e g ­ nagyobb r é s z ü k n e k ma m á r ú g y i s csak t ö r t é n e l m i j e l e n t ő s é g e v a n ; egy sereg állítást pedig maguk a s z e r z ő k m é g é l e t ü k b e n feladtak, illetve m e g v á l t o z t a t t a k . A szerzők m á s r é s z e , k ü l ö n ö s e n a paleonto­ l ó g u s o k , pedig ú g y n y i l v á n í t o t t a k v é l e m é n y t , hogy a legkisebb jár­ t a s s á g u k sem v o l t a p h y s i o l o g i á b a n , illetve az o r v o s t u d o m á n y o k b a n . A s z á z a d f o r d u l ó e l ő t t a b e l s ő s z e k r é c i ó s m i r i g y e k h a t á s á v a l sem számolhattak a biológusok, mégkevésbé a paleontológusok.

Egy korai p é l d á t említek. Volz 1902-ben megfigyelte és leírta egy p r i m i t í v h a t t y ú n y a k ú s á r k á n y (Plesiosaurus-féle) pachyostosisosan megduzzadt csigolyáit a sziléziai k ö z é p s ő t r i á s z r é t e g e k b ő l , s az állatot elnevezte Proneusticosaurus silesiacus-nak [122]. Ő m é g gigantismusnák tartotta a jelenséget, és kialakulását az állat v é d ő p á n c é l z a ­ t á n a k súlyával m a g y a r á z t a . Abel 1912-ben [1] h a t á r o z o t t a n kimondja, hogy i t t is a P achy acanthus suessi ő s c e t pachyostosisosan felduzzadt csigolyáihoz h a s o n l ó jelenséggel; a neurapophysisek é s diapophysisek felduzzadásával á l l u n k szemben. M i v e l azonban a plesiosaurusféléknek p á n c é l j u k nem v o l t , ö n k é n t a d ó d i k Abel szerint, hogy a Volz-féh m a g y a r á z a t helytelen. Abel azt írja a kihalt cetek pachyostosisos c s i g o l y á i r ó l : „ A u c h hier handelt es sich u m eine K n o c h e n ­ erkrankung, die s p ä t e r v o n functioneller Bedeutung geworden i s t " (1., p . 94). A z e m l í t e t t két szerző s z ö v e g é b ő l t e h á t a k ö v e t k e z ő olvas­ h a t ó : 1. A p a l e o n t o l ó g u s Volz a pachyostosisosan felduzzadt csontot — h e l y t e l e n ü l — a gigantismus k ö r é b e sorolja. 2. A pachyostosis k ó r o s jelenség. 3. Ö r ö k l e t e s . 4, A törzsfejlődés f o l y a m á n „ f u n k c i o ­ n á l i s " j e l e n t ő s é g r e tesz szert, azaz fontos és a fajra j e l l e m z ő e n állan­ d ó s u l t biológiai szerepe lesz. 5. A l e g k ü l ö n b ö z ő b b ő s g e r i n c e s cso­ p o r t o k o n é s z l e l h e t ő jelenség (halakon, ő s h ü l l ő k ö n , tengeri teheneken vagyis s i r e n i d á k o n é s ő s c e t e k e n ) . 6. O l y j e l l e m z ő , hogy pachyostosisos csigolyái a l a p j á n nevezik el az ő s c e t e t Pachyacanthusnak. 7, A f ö l d t ö r t é n e t i k ö z é p k o r (mezozoikum) eleje ó t a ismeretes ő s gerinces m a r a d v á n y o k o n (1. Volz a d a t á t a k ö z é p s ő t r i á s z b ó l ) . Abel ugyanebben a m u n k á j á b a n ezt írja m é g a kihalt s i r e n i d á k pachyostosisos e l v á l t o z á s a i r ó l : „ A ma élő s i r e n á k közül csak a dugongnak vannak pachyostosisos csontjai. A fossilis s i r e n á k n á l ( H a l i c o r i d á k n á l ) azonban a c s o n t v á z pachyostosisa sokkal nagyobb m é r t é k ű v o l t , s j ó f o r m á n a váz m i n d e n csontjára kiterjedt. M í g az e g y i p t o m i e o c é n alsó m o k a t t a m r é t e g e i b ő l e l ő k e r ü l t p r i m i t í v sirena ( E o t h e r i u m aegyptiacum Owen) mellkasá­ nak csak az e l ü l s ő fele, elülső b o r d á i , lapockája, k o p o n y á j a és áll­ kapcsa pachyostosisos, addig a k o r b a n fiatalabb Eosiren lybica A n d r e w s - n é l a pachyostosis m á r a h á t s ó csigolyákra és a h á t s ó bor­ d á k r a is kiterjedt, s ez a folyamat az o l i g o c é n b e n és a m i o c é n b e n — a H a l i t h e r i u m n á l és a M e t a x y t h e r i u m n á l — m é g t o v á b b foly­ tatódott, s a pliocénkori Felsinotheriumnál kulminált."

M a m á r kétségkívül b e i g a z o l ó d o t t , hogy a s i r e n i d á k v á z á n föld­ t ö r t é n e t i k o r s z a k o n k é n t , f a j o n k é n t és az egyénfejlődés f o l y a m á n t í p u ­ sos pachyostosisos és osteosklerosisos j e l e n s é g e k figyelhetők meg. Ennek a fontos p a l a e o p a t h o l o g i á s , jobban mondva a paleophysiol o g i á s vizsgálati anyagnak ma m á r m o d e r n , a l a p v e t ő i r o d a l m a van, r é s z l e t e s vizsgálatokkal és a pachyostosist, illetve osteosklerosist k i ­ v á l t ó o k o k m o d e r n s z e m p o n t b ó l t ö r t é n ő m é r l e g e l é s é v e l . F e l kell h í v n u n k i t t k ü l ö n ö s e n Kretzoi [7(5], Kaiser [64] és O. Sickenberg m u n k á i r a a figyelmet. A pachyostosis és ó r i á s n ö v é s f e l t e h e t ő kapcsolatával és m i n d k é t elváltozás m e g j e l e n é s é v e l az ó r i á s madarak e s e t é b e n (kihalt strucc­ félék, M o a - k , Aepyornis-ek) s z i n t é n foglalkoztak a szakemberek. Ezeknek a v i z s g á l a t o k n a k azonban — sajnos — ma m á r c s u p á n t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g ü k van, e t é r e n is csak m e g f e l e l ő ú j a b b k u t a t á s o k vihetnék előbbre a tudományt. M i n t e g y h á r o m é v t i z e d d e l e z e l ő t t a kihalt madarak kiváló isme­ r ő j e , a magyar Lambrecht Kálmán szólt h o z z á a k é r d é s h e z [79] a k i t ű n ő agyspecialista, Tilly Edinger, csonttant vizsgálatai [32] n y o ­ m á n . T u d n u n k kell azt, h o g y az óriás madarak ismerete ma is sok kérdésben homályos, különösen származásukat illetően, bár Lambrecht összefoglaló k é z i k ö n y v e ó t a sok m i n d e n t ö r t é n t ezen a t é r e n is. Ezek i s m e r t e t é s e azonban i t t n e m lehet feladatunk, ez t o v á b b r a is a p a l e o n t o l ó g u s o k dolga. I t t c s u p á n annyit k í v á n u n k megjegyezni, hogy a szakemberek e l s ő s o r b a n a M o a - k a g y ö n t v é ­ n y e i t t a n u l m á n y o z t á k . (Owen és D m o r m s - f é l é k e t , Edinger ú j a b b a n az Anomalopteryx didformis-ét.) M e g á l l a p í t o t t á k , hogy az e m l í t e t t á l l a t o k agyveleje n e m k ü l ö n ­ b ö z ö t t l é n y e g e s e n a m a i s t r u c c o k é t ó l . „Edinger h a n g s ú l y o z z a , hogy az óriásnövésu Dinornis hypophysise, szemben a teljesen normális Anomalopteryx-év el igen nagy. Ez a m e g á l l a p í t á s m e g l e h e t ő s e n jól egyezik Nopcsa ama v é l e m é n y é v e l , m e l y szerint a Dinosaurusok ó r i á s n ö v é s e hypophysis hyperfunctio k ö v e t k e z m é n y e . E z é r t m á r k e z d e t t ő l fogva v a l ó s z í n ű n e k l á t s z o t t , hogy a M o a - k ó r i á s n ö v é s é t is h a s o n l ó hyperfunctio, azaz hormonalis zavar okozta. A D i n o r n i s h y p o p h y s i s é n e k Edinger által m e g á l l a p í t o t t óriási m é r e t e i v e l igen jól egyezik az a m e g f i g y e l é s , hogy m í g az Anomalopteryx didiformis átlag 97—130 c m magas, addig a Dinornis maximus 292—323 c m ,

a Dinornis ingens pedig 270—292 c m magas v o l t " — mondja Lamb­ recht Kálmán, majd h o z z á t e s z i , hogy az ú j z é l a n d i ó r i á s n ö v é s u , pachyostotikus M o a - k hatalmas h á t s ó végtagja f e l t ű n ő e l l e n t é t b e n v o l t kicsi k o p o n y á j u k k a l . Ezek szerint az ó r i á s n ö v é s u f u t ó m a d a r a k hypophysise nagy v o l t , s az esetleges humoralis h a t á s r a lehet k ö v e t k e z t e t n i a b b ó l is, hogy a M o a e m b r y o végtagjai és m e d e n c é j e a r á n y t a l a n u l nagyok. I d á i g j u t L a m b r e c h t k ö v e t k e z t e t é s e i b e n ( i , m . 169., 172., 181. o l d . ) . E m l í t s ü n k meg végül egy u t o l s ó k u t a t á s t ö r t é n e t i p é l d á t , a d i n o saurusok ó r i á s n ö v é s é v e l kapcsolatban. Nopcsa p a l a e o p h y s i o l ó g i a i k u t a t á s a i r ó l lesz s z ó . M i n t e g y h á r o m é v t i z e d irodalma ez, sok e l s z ó r t adattal, s z á m o s e l l e n t m o n d á s s a l , s ö r ö k ö s k ü z d e l e m b e n az e l é g t e l e n vizsgálati anyaggal. E r e d m é n y e i n e k legnagyobb része ma m á r elavult, c s u p á n k u t a t á s t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g g e l b í r . M i u t á n ezt az egész i r o d a l m a t j ó f o r m á n egyetlen olyan k í s é r l e t e s biológiai vizsgálat sem e r ő s í t i meg, a m i t a m a i b i o l ó g u s vagy h u m á n p a t h o l ó g u s elengedhetetlen­ nek tart, b á t r a n m e l l ő z h e t j ü k , és csak az i r o d a l o m felsorolásával t á m o g a t h a t j u k azokat, akik esetleg k ö z e l e b b r ő l s z e r e t n é n e k b e p i l ­ lantani egy sor t u d o m á n y t ö r t é n e t i dolgozatba. Nopcsa a pachyostosis j e l e n t k e z é s é r ő l azt írja, hogy a m e g v á l ­ t o z o t t é l e t m ó d egyes á l l a t t í p u s o k n á l nagyobb anyagcsere zavarral j á r e g y ü t t , p l . amikor bizonyos hüllőfélék lassan tengeri é l e t r e k é n y ­ s z e r ü l t e k [ 1 0 0 ] . I l y e n , és ehhez h a s o n l ó , t á v o l r ó l sem b i z o n y í t o t t , felvetett gondolatok jellemzik a kor i d e v o n a t k o z ó i r o d a l m á t . F e l ­ m e r ü l t az a v é l e m é n y is (Abel, Nopcsa), hogy a pachyostosisos je­ l e n s é g e k bizonyos esetekben ö r ö k l e t e s e k is lehetnek. Nopcsa az ó r i á s n ö v é s s e l is foglalkozik. Ezt í r j a : „Az akromegalia olykor át is öröklődik, és ez igen fontos. Az agy­ függelék szertelen működése abból ismerhető fel, hogy a koponya alján levő csontgödör, amelyben az agyfüggelék helyet foglal, megnagyob­ bodik. Az óriásnövéssel és akromegaliával együtt jár a nemi ösztön csökkenése, az esetleges betegségek elleni csökkent ellenállás, és a v é g ­ tagok hiányos e l c s o n t o s o d á s a . . . . Ü g y az agyfüggelékgödör megna­ gyobbodását, m i n t pedig a végtagok hiányos elcsontosodását megta­ láljuk az összes óriás S a u r o p o d á k o n . . . elég ha a Sauropodák kóros voltát hangsúlyozom. Nyilvánvaló, hogy a S a u r o p o d á k kihalásának

okát ebben a kóros t ü n e t b e n kell keresnünk, sőt az Iguanodon-ok k i ­ halásában is hasonló jelenségeket v e h e t ü n k é s z r e " (97). Ezt a palaeopathologiai koncepcióját már h i h e t ő b b e n bizonyítja: „ E z lehet az oka — írja bizonyos Dinosaurusok (Sauropoda) ó r i á s ­ növésének, mert az evvel együtt járó tünetek analógok az emberi, fiatal­ kori gigantismus vagy akromegalia tüneteivel, melynek jól ismert oka az adenoma miatt megnagyobbodott hypophysis hyperfunctioja" [ 9 9 ] . „ L e g f e l t ű n ő b b az, hogy ezeknél az állatoknál a testnagyság növe­ kedése és a hypophysisnek az agyhoz képest való megnövekedése kéz a kézben halad, s hogy a hypophysis megnövekedésével egyidőben a végtagcsontok is tömegesebbek lesznek, sőt szélsőséges esetekben, m i n t a S a u r o p o d a - n á l és a Stegosaurusoknál a végtagízületek környékén hatalmas porctömegek permanenciájával jár e g y ü t t . . . Az agykoponya nagysága nem változik lényegesen. A Sauropoda-nál és a Stegosaurusok­ nál ezen kívül a végtagok végei, a metapodiumok és a phalanxok megvas­ tagodottak. A sternum és a végtagok említett csontosodási zavaraival szemben a gerinc majdnem vagy teljesen érintetlen szokott lenni. E megfigyeléseket, és a gigantismusnál, vagy a néha öröklődőén fellépő akromegaliánál észlelt jelenségeket összehasonlítva messzemenő egyezést t a l á l u n k . . . . mindkettőnél megtaláljuk a porcosrészek persiskapacitású agykoponyát, sőt a tálásávdl járó óriásnövést, a változatlan phalanxok akromegalia esetében megfigyelhető megvastagodása is meg­ található a D i n o s a u r u s o k n á l " [96 ] . A S a u r o p o d a - n á l ezen k í v ü l nagy pneumatikus üregeket észleltek, a D i p l o d o c u s n á l pedig a fogak egymástól távol állnak [ 9 6 ] , Nopcsa szerint a Dinosaurusok e s e t é b e n eunuchoidismustz e m l é ­ keztet a v é g t a g o k súlyának m e g n ö v e k e d é s e . M i v e l pedig az e u n u c h oidismust is a hypophysis m e g n a g y o b b o d á s a kíséri, az e m l í t e t t s z e r z ő e l ő t t kézenfekvőnek látszik, „ h a számos Dinosaurus, kiváltképpen pedig a Sauropoda óriás­ növését fokozott hypophysis m ű k ö d é s eredményének tekintjük" [ 9 6 ] , „ I l y e n k o r végletes esetekben az agyfüggelékgödör nagyobbra t á g u l , mint maga az agyüreg" [ 1 0 0 ] . A z ó r i á s n ö v é s n e k a h u m á n p a t h o l ó g i á b a n t ö b b oka ismeretes, ezek egyike az eunuchoidismus. A z állatvilágból i l y e n esetet Boettger e m l í t „ G r ö s s e n w a c h s t u m u n d Geschlechtsreife bei Schnecken u n d pathologischer Riesenwuchs als Folge einer g e s t ö r t e n W e c h ­ selwirkung beider F a k t o r e n " [ 1 2 ] , és „ R i e s e n w u c h s der L a n d s -

Schnecke Z e b r i n a (Zebrina) detrita ( M ü l l e r ) als Folge p a r a s i t ä r e r K a s t r a t i o n " [13] c. dolgozataiban. M o o d i e is e m l í t [90] egy ó r i á s n ö v é s u , h y p e r t r o p h i á s t e k n ő j ű Venus r i l e y i Conrad egyedet. K é r d é s , hogy mindezek m e n n y i b e n állíthatók p á r h u z a m b a a hyperostosissal? A z ö s s z e h a s o n l í t á s anynyiban jogosnak látszik, hogy egyes Mollusca-fajok, é p p ú g y m i n t az ember, n e m n ő n e k é l e t ü k végéig, hanem csak az é r e t t s é g i s t á ­ d i u m eléréséig [52]. A Dinosaurusok g i g a n t i s m u s á h o z h a s o n l ó v á l t o z á s a D i n o c e p h a lia-nál (Tapinocephalus) f o r d u l m é g e l ő . „ A fossa pituitaria ebben az esetben is excessiv méretű, a csontfej­ lődés rendellenessége ez esetben azonban nem a fokozott növekedés­ ben, hanem a koponyacsontok rendkívüli megvastagodásában jelent­ kezik. A koponyacsontok egyenetlen felszíne elárulja, hogy vastagodásuk gyorsütemű periostealis csontképződés e r e d m é n y e " [ 9 9 ] . M i n t l á t h a t ó , Nopcsa k o n c e p c i ó j á n a k k ö z é p p o n t j á b a n a h y p o ­ physis, i l l . a sella turcica ( = fossa pituitaria) áll, ennek m é r e t e i t k ö r ­ n y e z e t é h e z p r ó b á l j a h a s o n l í t a n i . Egyik h e l y e n [9G] azt í r j a : „ D i e Tiefe der P i t u i t a r i u m e r r e i c h t . . . fast dieselbe D i m e n s i o n wie die L ä n g e der M e d u l l a oblonga v o n der Sella t u r c i c a bis z u m F o r a m e n m a g n u n " . M á r benne is f e l m e r ü l azonban az a gondolat, hogy a sella m é r e t é t a koponya k a p a c i t á s á h o z , i l l . az e g é s z test m é r e t e i h e z kellene i n k á b b v i s z o n y í t a n i [ 9 6 ] , de ezt e l e g e n d ő ö s s z e h a s o n l í t ó anyag h i á n y á b a n nem t u d t a m e g c s i n á l n i . Ezt a m u n k á t végezte el 12 évvel k é s ő b b , k e d v e z ő b b k ö r ü l m é ­ nyek k ö z ö t t W. Janensch. H á r o m k ü l ö n b ö z ő Sauropoda-faj egy-egy . , ,, koponya k a p a c i t á s , „ _ ...... „ ;yedenel a ^ — k a p a c— sella i t á,s— aranyt 4,5—10,0 k ö z ö t t i erteknek t

n

n

r

találta: Brachiosaurus Barosaurus Disraeosaurus k b .

4,5% 9,5% 10,0%

, , A Sauropoda hypophysise a koponya k a p a c i t á s á h o z k é p e s t f e l ­ t ű n ő e n n a g y " — ezt m á r gyakran h a n g s ú l y o z t á k . Szerintem f o n tosabb annak m e g á l l a p í t á s a . . . „ h o g y az egész test t ö m e g é h e z k é p e s t

nagy v o l t - e ? " [551. A

-^——T-J-— a r á n y r a , d u r v a becsléssel a sella t é r f o g a t ' k ö v e t k e z ő e r e d m é n y e k e t kapta: Brachiosaurus: 1 800 000 : 1 Barosaurus: 800 000 : 1, s ezeket az é r t é k e k e t ö s s z e h a s o n l í t o t t a h á r o m ma é l ő m a d á r m e g f e l e l ő v i s z o n y s z á m a i v a l : kacsa: tyúk: galamb:

200 0 0 0 : 1 110 000 : 1 20 0 0 0 : 1 .

E méréseiből adódó végkövetkeztetései a következők: a madaraknál a hypophysis az egész testhez képest j ó v a l „Ezeknél n a g y o b b mint a Sauropoda-náV. T o v á b b á : „ A testsúlyértékek é s a hypophysis térfogata m i n d e n k é p p e n arra vallanak, hogy az ó r i á s h ü l l ő k hypophysise — a t y ú k k a l , galambbal, kacsával ö s s z e ­ h a s o n l í t v a — t e s t s ú l y u k h o z k é p e s t kicsi v o l t . Csak azért k a p o t t l á b r a az a n é z e t , hogy az ó r i á s h ü l l ő k (Sauropoda) hypophysise f e l ­ t ű n ő e n nagy, m e r t m i n d i g a k o p o n y a ű r t a r t a l m á v a l (ami pedig az ó r i á s n ö v é s u S a u r o p o d a - n á l t e r m é s z e t s z e r ű l e g kicsi volt) h a s o n l í ­ t o t t á k ö s s z e . A z az ismert e l m é l e t t e h á t , amely a Sauropoda ó r i á s ­ n ö v é s é t a hypophysis f e l t é t e l e z e t t h y p e r t r o p h i á j á v a l m a g y a r á z z a , a fentebbi ö s s z e h a s o n l í t ó s z á m a d a t o k i s m e r e t é b e n sokat v e s z í t e t t v a l ó s z í n ű s é g é b ő l [ 5 5 ] . ( M e g f i g y e l h e t ő azonban, hogy a h á r o m á l ­ tala közölt m a d á r n á l az a r á n y é r t é k e a nagyobb t e s t ű kacsa felé halad­ va fokozatosan n ő , k ü l ö n b ö z ő fajok vizsgálata e s e t é n t e h á t alig v a n correlatio a test nagysága é s a hypophysis n a g y s á g a k ö z ö t t . S ő t , T. Edinger [ 3 2 ] m é g ma é l ő , azonos rendszertani k a t e g ó r i á b a tar­ t o z ó g e r i n c e s e k n é l sem talált correlatiot e k é t é r t é k k ö z ö t t ) . -, .... i , -i i , i l koponya k a p a c i t á s E g y é b k e n t sem latszik helyesnek, ha a _ -,— —-.——= fossa pituitaria v o l u m e n arányt a .— — testsúly— a r á n n y a l helyettesítjük. Nopcsa fossa pituitaria v o l u m e n [ 9 0 ] , Lambrecht [79], sőt maga Janensch is [55] felhívja a f i g y e l m e t arra, hogy a k ü l ö n b ö z ő ó r i á s n ö v é s u e g y e d e k n é l a test t ö m e g é h e z k é p e s t a fej a r á n y l a g kicsi. M á s s z ó v a l : m í g a hypophysis és a test :

t ö m e g e hatalmasan m e g n ő n e k , a d d i g a koponya — bizonyos ha­ t á r o n t ú l — nem vesz r é s z t ebben a rendellenes n ö v e k e d é s b e n , A fel­ b o r u l t e g y e n s ú l y i helyzetben t e h á t a koponya ű r m é r e t e képviseli azt a relatíve á l l a n d ó é r t é k e t , amihez v i s z o n y í t a n i lehet, é s kell a sella m é r e t e i t . Ezek u t á n t ú l z o t t a k n a k l á t s z a n a k Lapparent é s Lavocat ó v a t o s s á g r a i n t ő szavai: „ A z ebben ( t i . az óriásnövésben) szerepet játszó tényezők közül nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a növekedést hormonalis befolyások szabályozzák. Valószínűleg nem minden alap nélküli az a megállapítás, amely szerint a nagy Dinosaurusoknál meg­ lehetősen kicsi agyvelő mellett igen e r ő s e n fejlett a hypophysis. M i n ­ denki ismeri azt a fontos szerepet, amelyet mai t u d á s u n k szerint a hypophysisnek tulajdonítunk a gigantismus esetében. Janensch azon­ ban, kritikai munkájában megállapítja, hogy egyes n a g y m é r e t ű maj­ m o k n á l a hypophysis nem volt k ü l ö n ö s k é p p e n fejlett, és óvást emel a Dinosaurusok gigantismusa és h y p o p h y s i s ü k nagysága között correlatiot hirdető nézetek ellen" [103]. (1. I . táblázat). A pachyostosis és ó r i á s n ö v é s i r o d a l m á b ó l l e s z ű r h e t ő m e g á l l a p í ­ t á s o k a t összegezve, a k ö v e t k e z ő k e t m o n d h a t j u k : 1, Pachyostosis: koponyacsontok, s t e r n u m , végtag, k é z t ő és u j j ­ pereccsontok vaskosak. 0. Pneumatisatio. 5. O r i á s n ö v é s . 4. N a g y sella t u r c i c a . 5. Ö r ö k l ő d é s . 6". A faj h a n y a t l á s a , c s ö k k e n t sexualis functiók. 7. Fogak k ö z ö t t i r é s e k . ó\ C s ö k k e n t e l l e n á l l ó k é p e s s é g . 9. Porcos részek p e r s i s t e n t i á j a . I I . H y p e r o s t o s i s o s e m b e r i leletek, h y p e r o s t o s i s s a l kórformák

járó

A) A n t h r o p o l ó g i a i é s p a l a e o p a t h o l ó g i a i m u n k á k s z e r z ő i a r á n y l a g igen k e v é s hyperostosisos leletet í r t a k le ( 5 1 , 3, 54, 94, 106, 90), s m é g kevesebb adatot t a l á l u n k egykori l á g y r é s z d a g a n a t o k r ó l ( 5 1 , 4, 16/a).

M á r az „ a n t r o p o l ó g i a atyja", P. Broca utalt (1865) egyes praeh i s t o r i k u s k o p o n y á k relative igen vastag falára. A z azóta, előkerült leletek m é g i z g a l m a s a b b á , de e g y ú t t a l b o n y o l u l t a b b á is t e t t é k ezt a kérdést. „ A Pithecanthropus robustus (Meganthropus palaeojavanicus) ko­ p o n y á k l e g m e g l e p ő b b j e l l e m v o n á s a — írja az egyik l e g i l l e t é k e s e b b szakember, Fr. Weidenreich [123] — rendkívüli vastagságuk [86]. A z 1936-ban talált jávai koponya csontjai legvastagabbak az összes eddigiek k ö z ö t t . V a s t a g s á g a meghaladja a m á s i k két Pithecanthropus, és a Sinanthropus koponya v a s t a g s á g á t i s . . . koponyacsontjainak v a s t a g s á g a k é t s z e r e s e az átlagos m a i e m b e r é n e k . A neandertali ko­ p o n y á k m é r e t e a k e t t ő közé esik". S i t t i s m é t v á r a t l a n u l e l ő b u k k a n a hyperostosis és gigantismus ö s s z e f ü g g é s é n e k l e h e t ő s é g e : „ H a az e m b e r s z á r m a z á s v o n a l á t egyre k o r á b b i i d ő k i g k ö v e t j ü k : óriás e l ő d ö k r e bukkanunk. E z t a megálla­ p í t á s u n k a t k é t t é n y r e alapozzuk [ 1 ] , a gigantismus e g y ü t t jár a csontok v a s k o s s á g á v a l ; a t e s t n a g y s á g csökkenésével a r á n y o s a n a csontok vaskossága is csökken [ 2 ] , N a g y m é r e t ű és igen vaskos c s o n t ú fossilis e m b e r i t í p u s o k k é s ő b b i korszakokban is e l ő k e r ü l t e k " ( i t t a s z e r z ő a H o m o soloensis V . sz. k o p o n y á r a , a rhodesiai kopo­ n y á r a és a heidelbergi állkapocsra c é l o z ) . A k é r d é s azonban m é g s e m i l y e n e g y s z e r ű , m e r t „ m a i t u d á s u n k m e l l e t t m é g igen n e h é z vála­ szolni arra a k é r d é s r e — folytatja Weidenreich — vajon a visszafelé k ö v e t e t t emberi s z á r m a z á s v o n a l csak ó r i á s o k h o z vezet-e vagypedig — m i n t ma is — v o l t a k k ö z ö t t ü k k i c s i n y alakok is. A z a k é t Pithe­ canthropus erectus koponya, melyet eredetileg n ő i k o p o n y á n a k tar­ t o t t a k , v a l ó b a n nagyon kicsi (small), és Sinanthropus koponyák k ö z ö t t is van l e g a l á b b egy, a t ö b b i n é l f e l t ű n ő e n kisebb m é r e t ű . L e h e t s é g e s t e h á t , hogy az óriások csak variatiók — h o g y helyi, vagy nagy t e r ü l e t e n elterjedt v á l t o z a t o k - e , azt ma m é g n e m t u d j u k " [123]. „ A cannstatti és brüxi k o p o n y á k h o m l o k c s o n t j á n a k legnagyobb v a s t a g s á g a 11 m m . A La Chapelle aux Saints-i k o p o n y a h o m l o k ­ csontja a sinus frontalis felett m é r v e 8 m m vastag, a parietale felső r é s z é n 6 m m , a t u b e r tájékán 8 m m vastag. M e g e m l í t e m m é g — írja Martin — a krapinai k o p o n y á k egyes vastagsági m é r e t e i t is. „ C " k o p o n y a : a parietale legnagyobb vastagsága 8,7 m m , a tem­ porale a sulcus sigmoideus m ö g ö t t 9,5 m m ; „ D " k o p o n y a : a parie-

1.

táblázat

tale e l ü l s ő felső s a r k á n 9, h á t s ó - felső s a r k á n 8,5 m m , az occipitale a l a m b d a - v a r r a t n á l 8 m m , a torus t e r ü l e t é n 12 m m . S ő t m á r a „ B " nek nevezett g y e r e k k o p o n y á n is az osoccipitale v a s t a g s á g a a lambdavarrat alatt 7,3 m m , a parietale felső e l ü l s ő sarka 6,1 m m " [ 8 6 ] . A m a élő rasszok k ö z ö t t is l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e k vannak koponya­ csontjaik vastagsága t e k i n t e t é b e n : „ A z é s z a k - a m e r i k a i indiánok k o p o n y a c s o n t - v a s t a g s á g a az e u r ó p a i a k é h o z h a s o n l ó , m í g az annamitáknái az os parietale fölső-hátsó é s e l ü l s ő - a l s ó része k ö z ö t t nagyobb a v a s t a g s á g b e l i k ü l ö n b s é g , m i n t n á l u n k . A negroid k o p o n y á k általá­ ban vastagfalúak. A z afrikai pygmeusok é s n é h á n y alacsony t e r m e t ű , p r i m i t í v csoport (senoi, vedda stb.) k o p o n y á j a viszont f e l t ű n ő e n v é k o n y falú, és a koponya fala f i n o m a n k i k é p z e t t . H é r o d o t o s z szerint a perzsák, Welcker szerint a polinéziaiak, Z a n e t t i szerint az etruszkok k o p o n y á j a igen v é k o n y " [ 8 6 ] . A Weidenreich é s a Koenigswald n y o m á n ö s s z e á l l í t o t t vázlatos s z á r m a z á s f á n j e l e z t ü k az óriás é s vaskos c s o n t ú alakokat, s feltün­ t e t t ü k (ahol v o l t r á adat) a k o p o n y á k k a p a c i t á s á t is. F e l t ű n ő a Sinan­ t h r o p u s pekinensis k o r t á s a i n á l nagyobb kapacitása is. Ez esetleg avval m a g y a r á z h a t ó , hogy ez is a f e j l ő d é s egyenes v o n a l á b ó l kieső o l d a l á g , é p p ú g y , m i n t az ú n . „ m e l e g " n e a n d e r t a l i n á l fiatalabb, az u t o l s ó eljegesedés t e t ő p o n t j á n a k i d e j é b ő l s z á r m a z ó „ h i d e g " neand e r t a l i k o p o n y á k n a k a m a i e m b e r é t is f e l ü l m ú l ó k a p a c i t á s a (Weiden­ reich, G . Retzius). R ö v i d e n összefoglalva: a fossilis e m b e r i alakok k ö z ö t t előfordul­ nak ó r i á s , vaskos c s o n t ú és nagy k a p a c i t á s ú egyedek. Ez a h á r o m b é l y e g olykor e g y ü t t jelentkezik. K é r d é s m á r m o s t : n o r m á l i s vagy k ó r o s v a r i a t i ó k n a k t e k i n t s ü k - e ezeket a leleteket? B. Dawis [ 2 9 ] , W. A. Freund [43] és D. J. Cun­ ningham [28] u t á n A, Keith m o n d o t t v é l e m é n y t e k é r d é s b e n , 1911b e n megjelent c i k k é b e n (amikor m é g az a k r o m e g a l i á r a vonatkozó' k ó r b o n c t a n i ismereteink igen h i á n y o s a k voltak). I t t t ö b b , 1500 ccm f e l e t t i k a p a c i t á s ú , t ö b b n y i r e nagy sellájú, a k r o m e g a l i á s k o p o n y á t k ö z ö l ( r é s z b e n a sella rajzával és m é r e t é v e l is). M e g á l l a p í t j a , hogy az a k r o m e g a l i á s k o p o n y á k o n s z á m o s neandertaloid v o n á s található (torus supraorbitalis, e r ő s i z o m t a p a d á s i helyek, kifejezett proc. occip. ext,, hátrafelé t o l ó d o t t foramen o c c i p . magnum), s ezek alapján a b e t e g s é g e t atavisztikusnak tartja. Ez a n é z e t e m á r akkor sem v o l t

helytálló, ma m é g k e v é s b é . G o n d o l a t m e n e t é n e k m e g f o r d í t á s á v a l m á r sokkal v a l ó s z í n ű b b f e l t e v é s h e z j u t o t t : » . . . a neandertali ember és az a k r o m e g a l i á s hyperpituitarismusban szenvedtek" [ 6 6 ] . Weidenreich is fölveti annak lehetőségét [123], hogy a P i t h e ­ canthropus robustus — á l l k a p c s á n a k a b n o r m á l i s vastagsága m i a t t — k ó r o s egyed lehetett. „ A m a i p o p u l a t i ó k b a n e l ő f o r d u l ó ó r i á s o k ­ nak is egyik jellegzetes v o n á s a állkapcsuk a b n o r m á l i s n ö v e k e d é s e . A gigantismus e formáját nevezik »akromegalias g i g a n t i s m u s n a k « amelyet a hypophysis m ű k ö d é s z a v a r a okoz". S b á r l é n y e g e s k ü l ö n b ­ ségeket is m e g e m l í t , amelyek e l ő b b i föltevése ellen szólnak (akro­ megaliás gigantismus e s e t é n főleg a mandibula basalis része vas­ tagodik m e g ; a jávai ó r i á s n a k nincs állcsúcsa; az a k r o m e g a l i á s é n a g y ; az a k r o m e g a l i á s fogai nem vesznek részt a p a t h o l o g i á s n ö v e k e d é s b e n ; a jávai óriás fogai nagyok), teljesen m é g s e m v e t i el ezt a l e h e t ő s é g e t sem, a n n á l k e v é s b é , m e r t a s z á r m a z é k s o r n e m egyenletes: kicsi és nagy, vaskos és v é k o n y c s o n t ú alakok s z a b á l y t a l a n u l fordulnak elő egyidőben, i l l . egymás után. K o r a b e l i á b r á z o l á s o k k ö z ü l csak egyet i s m e r ü n k , ami ebben azö s s z e f ü g g é s b e n i d é z h e t ő : Luschan említi [ 8 2 ] , hogy a b e r l i n i m ú ­ zeum egy m á r v á n y f e j e , é r m é k ábrázolásai és életrajzi adatok sze­ r i n t M a x i m i n u s késő r ó m a i c s á s z á r nagy t e r m e t ű , a k r o m e g a l i á s l e t t volna. Koch k é t d o l g o z a t á b a n is ír le t ö b b , a b n o r m á l i s súlyú, és igen vastag falú k o p o n y á t [68, 6 9 ] , ezeket azonban ő leontiasis osseanak diagnosztizálta. V é g ü l Palest i d é z e m , aki arra figyelmeztet, hogy „ v a n n a k bizo­ nyos akut és k r ó n i k u s f e r t ő z é s e k , amelyek a csont dekalcifikáíódásával, vagy hyperostosissal ; ostitisszel vagy periostitisszel j á r n a k " [102]. B) Hyperostosisszal járó e m b e r i k ó r f o r m á k — k ó r f o l y a m a t o k . M i a hyperostosis cranii l é t r e j ö t t é n e k oka, m i az e l v á l t o z á s pathomechanismusa? (Az eddigi szerzők egy része klinikai t ü n e t , és j e l e n t ő s é g nélküli e l v á l t o z á s n a k tartja) (Moore, Dressler, Floderus, Henschen, Pedersen, Smith és Hemphill.) S ő t egészen addig, m í g a l e g u t ó b b i é v e k b e n fiatalokon is k i nem m u t a t t á k elég nagy százalékban (Salmi, Carr, Grollman, Knies és Le Fever) csak ö r e g k o r i e l v á l t o z á s n a k te­ kintették.

A hyperostosis cranii k é r d é s é v e l foglalkozó egyik l e g ú j a b b m u n k a szerzői, S almi és mt megállapítják [111], hogy az elváltozás pontos aetiologiája m i n d m á i g ismeretlen. A z aetiologia és pathogenesis b i z o n y t a l a n s á g á t t ü k r ö z i az a s z á m o s , e g y m á s n a k r é s z b e n ellent­ m o n d ó , r é s z b e n ö s s z e e g y e z t e t h e t ő v é l e m é n y is, amely összefüggést keres k ü l ö n b ö z ő k ó r o k o k és k ó r f o r m á k , v a l a m i n t a hyperostosis között. aj A hypophysis első lebeny (HEL) -gonadok; rendellenes működésével kapcsolatos hyperostosisok abnormitások

HEL-mellékveseés sella turcica

F. Henschen testi a t r o p h i á v a l kapcsolatban ír le ( i d . Burkhardt, [20] j e l e n t ő s koponya hyperostosist. K o r a i k a s z t r á l á s m i a t t i eunucho i d i s m u s n á l a H E L fokozott m ű k ö d é s e a sella m e g n a g y o b b o d á s á t okozhatja [ 5 9 ] . M y o t o n i a dystrophica, főleg hypogon dismusszal e g y ü t t n a g y f o k ú koponya hyperostosist okoz [ 2 4 ] . Salmi gyakrabban észlelt hyperostosist k l i m a k t é r i u m k ö r ü l i n ő k n é l , e z e k n é l a b e t e g e k n é l s ű r ű b b e n f o r d u l t elő elhízás, golyva és fejfájás is. E z t ő a sexualhormonok e g y e n s ú l y á n a k f e l b o m l á s á v a l ; Henschen a n ő k n é l é s z l e l h e t ő — a f é r f i a k é h o z k é p e s t s ú l y o s a b b — hyjjerostosist a t e r h e s s é g és menopausa i d e j é n fellépő n a g y f o k ú hormonalis ingadozással m a g y a r á z z a . A hyperostosis okai k ö z ö t t Wissenberg é s Calamé is a sexual h o r m o n o k z a v a r á t e m l í t i k (id. Salmi, [ H l ] . Boulard [ 1 6 ] 46 hyperostosis frontalis i n t e r n a ( H F I ) esetet is­ mertet, e b b ő l 24-nél akromegalia-gigantismust, 6-nál c u s h i n g o i d hypercorticismust észlelt. G y a k o r i lelet a s ű r ű n j e l e n t k e z ő makacs fejfájás is. H á r o m aetiopathogenikai m a g y a r á z a t a k ö r ü l ( h y p e r f o l l i culinismus, hypercorticismus, hyperphyonismus) ö n m a g á b a n egyik sem m a g y a r á z z a meg a j e l e n s é g e k e t . H F I - n é l n e m lehetett somat o t r o p - h o r m o n ( S T H ) t ú l p r o d u k c i ó t k i m u t a t n i , kis adag S T H - v a l viszont e l h í z á s t és a koponyacsontok s k l e r o s i s á t lehetett e l ő i d é z n i . H. O . Martin 47 e s e t é b e n a h e r é k descensusa k é s e t t [ 8 4 ] , A sellák s z á z a l é k o s megoszlása ezekben az esetekben: biztosan kicsi kicsi normális

2,1% 8,5% 59,5%

nagy biztosan nagy

6,4% 23,5%

131 fiatalkori elhízásnál az esetek k b . 5 0 % - á b a n a sella nagysága a legmagasabb n o r m á l i s é r t é k e k felett volt. b) HEL-pajzsmirigy neuroendokrin-rendszer sével kapcsolatos hyperostosisok

rendellenes

működé­

F o k o z o t t pajzsmirigy m ű k ö d é s s e l járó k ó r k é p e k a n e g a t í v kal­ c i u m m é r l e g (Ca-veszteség) m i a t t a csontok e l m é s z t e l e n e d é s é v e l j á r n a k [50, 75, 33, 15], Ennek ellenkezőjét l á t j u k csökkent pajzs­ m i r i g y m ű k ö d é s s e l járó k ó r k é p e k n é l . Ezek k ö z ü l f e l n ő t t k o r i m y x o e d e m á b a n a csontok t ö m ö t t s é g e (sklerosis, hyperostosis) és foko­ z o t t H E L - m ű k ö d é s r e u t a l ó jelek láthatók [59, 2 6 ] , csökken a csont­ s z ö v e t vascularisatiója [ 7 5 ] , A serum alkalikus foszfataz-szintje is a k ó r f o l y a m a t n a k m e g f e l e l ő e n v á l t o z i k [127]. E n d e m i á s golyva e s e t é b e n a sella nagyobb szokott lenni, csonto­ s o d á s i zavarok jelentkeznek [59, 9 ] . H. O. Martin 35 hypothyreosisos e s e t é b e n a sellák százalékos m e g o s z l á s a k ö v e t k e z ő v o l t : biztosan kicsi kicsi normális nagy biztosan nagy

8,ő% 22,9% 14,3% 37,1%

sella-hidat 5 esetben talált. Megjegyzi m é g , h o g y b á r az á l l a p o t súlyossága és a sella m é r e t e i k ö z ö t t nem talált összefüggést, de a l e g s ú l y o s a b b 7 myxoedema eset egyikénél sem talált n o r m á l i s nagy­ s á g ú sellát. ( I n k á b b csak f e l t e v é s k é p p e n e m l í t e m meg, hogy az ál­ talam vizsgált k é t f i n n o r s z á g i koponya (1. alább) m i n d e g y i k é t a k ó r o s k o p o n y á k közé kellett s o r o l n i . Ez esetleg ö s s z e f ü g g é s b e n lehet avval, hogy F i n n o r s z á g b a n igen gyakori a pajzsmirigy megbete­ gedés.) M e n c h i n i l e í r á s á b ó l a hypothyreotikus k o p o n y á k alábbi jellem­ v o n á s a i t e m e l j ü k k i [ 8 9 ] : a koponya nagy, r ö v i d , brachykephalia felé hajló ( v ö . ezt a hyperostotikus k o p o n y á k k o p o n y a i n d e x é n e k m e g o s z l á s á v a l ! ) ; a légtartó ü r e g e k kicsinyek vagy k i sem fejlődtek; a k o p o n y á n főleg a tabula interna diffúz osteosklerosisa m u t a t h a t ó k i , k b . 4 0 % - b a n a planum spheno-ethmoideale is hyperostotikus. A sella az esetek 4 0 % - á b a n nagyobb, kerek, éles h a t á r ú , a clivus

meredekebb, vaskosabb (vö. ezt a „ g a m m a - s z ö g " é r t é k e i v e l ! ) ; a mandibula kicsi, v é k o n y , p r o g n a t h . A csontok o s t e o p e t r o s i s á t (osteopetrosis myxoedematosa) t ö b b e n is leírták [20, 58, 93, 121, 2 1 ] . Roger és Megevand [110] h á r o m osteosklerosisszal s z ö v ő d ö t t hypothyreosis esetet közöl, ahol az e l ­ változás k i z á r ó l a g a koponyacsontokon jelentkezett; Jeune é s B é raud két e s e t é b e n a pajzsmirigy h y p o f u n c t i o , valamint az A l b e r s — Schönberg-féle betegség tüneteit egyaránt megtalálták [57], végül l e g u t ó b b G. Menchini és mt í r t a k le diffúz koponya hyperostosist [89] egy s ú l y o s a n hypothyreotikus, 14 éves k o r á i g kezeletlen l e á n y ­ gyermeknél. M é g egy, a pajzsmirigy m üköd észavarával összefüggő k ó r k é p e t kell megemlíteni, az ú n . „ t h y r o i d akropachy"-t (az angol szakkifeje­ zéssel élve). Ez a ritka kórkép a kéz- és lábujjak szimmetrikus e l v á l t o ­ zásával j á r : a proximalis és középső phalanx megvastagszik, a k ö r ö m ­ perec bunkószerű lesz. Radiologiailag és szövettanilag a periosteum nodularisfibrosisa, subperiostealis csontujjképződés m u t a t h a t ó k i : az ujj hossztengelyére merőleges csontspiculumok keletkeznek. A velőüregek fibrosisa is megtalálható. Ezek az elváltozások javarészt közösek az alább m é g bővebben említendő osteoarthropathia h y p e r t r o p h i c a n s n á l észleltekkel, ott azonban a periosteum intakt marad [67, 107 ] . c) Hyperphyonismus (eosinophil hyperplasia, megalia és gigantismus

HL adenoma)

—

akro­

A z akromegalia és gigantismus j e l l e m z ő t ü n e t e i b ő l , e l v á l t o z á s a i ­ ból a k ö v e t k e z ő k e t e m e l j ü k k i : a gigantismus egy c s a l á d o n b e l ü l t ö b b n e m z e d é k b e n is e l ő f o r d u l . A z ö r ö k l ő d é s szerepe t e h á t k é t s é g ­ telen (vö. ezt a m a g a s t e r m e t ű rasszokról fentebb m o n d o t t a k k a l ! ) . „ A fajta j e l e n t ő s é g é t igazolja az a kísérleti t é n y , hogy n ö v e k e d é s i h o r ­ m o n n a l k ö n n y ű ó r i á s n ö v é s t csinálni daklin és b u l l d o g o n , t e h á t olyan á l l a t o k o n , amelyek csontrendszere e g y é b k é n t is a b n o r m á l i s , viszont n e h é z p l . j u h á s z k u t y á n " [ 5 9 ] , A b e t e g s é g átlagos tartama 8 év, m i n d e n é l e t k o r b a n e l ő f o r d u l . A koponyacsontok — l e g i n k á b b az os frontale és az ossa parietalia b e l f e l ü l e t é n — hyperostotikusak, r ü c s k ö s ö k [59, 6 1 , 35], m á s k o r a tabula i n t e r n á r a és e x t e r n á r a e g y a r á n t kiterjedő diffúz hyperostosis és a diploe c o m p a c t a b b á válása é s z l e l h e t ő [ 6 1 , 35, 112, 38, 59], Keith szerint a megvasta-

g o d á s az os frontalen k e z d ő d i k — i t t a l e g e r ő s e b b i s ! — innen t e r ­ jed hátrafelé. A falcsontok m e g v a s t a g o d á s a szerinte nem terjed a lineae temporales v o n a l á n t ú l [ 6 0 ] (vö. ezt a 8557. sz. k o p o n y á n észleltekkel!). Gyakoriak az exostosisok; a protuberantia o c c i p . ext. e r ő s e n kiemelkedik, a foramen occipitale m a g n u m e l t o l ó d i k (Julesz szerint e l ő r e , Keith szerint hátrafelé). A glabella és az arcus superciliaris e l ő r e u g r i k [ 6 1 ] . A mandibula m e g n y ú l i k , vaskos lesz, aZ incicivus i n f e r i o r o k p r o g n a h t h i á j a é s z l e l h e t ő (progenia) [ 6 1 , 82]. K b . az esetek felénél a koponya légtartó ü r e g e i megnagyobbodottak [ 6 1 ] . A z agykoponya kapacitása n a g y o b b : Erdélyi [ 3 8 ] 14 esetből 14-nél, Keith [66] hat esete közül ö t n é l a k a p a c i t á s 1500 ccm felett v o l t , e g y é t 1200 ccm-nek találta (vö. ezt a vizsgált anyag­ ban a kephalonok nagy s z á m á v a l !) Fokozoit a g y n y o m á s r a u t a l ó t ü n e t e k ( e l v é k o n y o d o t t koponyafal, mély impressiones digitatae) nincsenek vagy r i t k á k [ 6 1 , 3 8 ] . A sella turcica — az intrasellaris t u m o r n a k m e g f e l e l ő e n — javarészt egyenletesen t á g [38, 6 6 ] . A z akromegalia-esetek j a v a r é ­ s z é b e n t u m o r t n e m lehet találni, csak az eosinophilsejtek hyperplasiája m u t a t h a t ó k i [ 5 9 ] . H. O . Martin statisztikája szerint ( i m . ,,Hochwuchs, A k r o m e g a l o i d u n d Sella" c. f e j e z e t é b e n ) ilyen e g y é ­ n e k n é l biztosan kicsi és kicsi sella nincsen, a t ö b b i e k %-os megosz­ lása: normális nagy biztosan nagy

32,2% 14,1% 53,7%

(holott egyik esete sem v o l t klinikailag kifejezetten a k r o m e g a l i á s , t ö b b n y i r e csak alig-alig é s z r e v e h e t ő n ö v e k e d é s i zavar jelentkezett). U j a b b adatok szerint — az e l ő b b i e k k e l e l l e n t é t b e n — az eosinophil adenoma nem n ö v e l i meg a sella m é r e t e i t [ 5 6 ] . A dorsum sellae általában e r ő s e n e l v é k o n y o d o t t , h á t r a h a j l o t t és m e g n y ú l t [38], sella hidat H. O. Martin egy esetben sem talált. Burkhardt b o n c o l á s i a n y a g á b a n [20] 32 e s e t b ő l 1 5 - n é l 5 m m - n é l n é h a jóval vastagabb, hyperostotikus koponyacsontokat talált. M i n d e n esetben elvégezte a hypophysis s z ö v e t t a n i vizsgálatát i s : A z eosinophil a d e n o m á k i l l . h y p e r p l a s i á k m i n d az e l ő b b e m l í t e t t 15 eset közül k e r ü l t e k k i , a t ö b b i e k n é l rendszerint c h r o m o p h o b

S3

h y p e r p l a s i á t vagy a d e n o m á t , esetleg b a s o p h i l i á t Henschen é s Morei m e g f i g y e l é s e i v e l m e g e g y e z ő e n .

észlelt,

Heino,

Keith m á r t ö b b s z ö r i d é z e t t m u n k á j á b a n l e g é r d e k e s e b b az, a m i t a csontok vascularis r e n d s z e r é n e k m e g v á l t o z á s á r ó l m o n d hyperphyonismus e s e t é n : a capillarisok, de főleg a v é n á s sinusok s z á m a és n a g y s á g a m e g n ő . K i s v é n á s c s a t o r n á k újra k i n y í l h a t n a k . A z akro­ m e g a l i á s k o p o n y á k o n gyakran található egy, a s e l l a - ü r e g f e n e k é r ő l k i i n d u l ó emissarium. S z e r z ő ezt nem a canalis cranipharyngeus congenitalis p e r s i s t e n t i á j á v a l m a g y a r á z z a , hanem avval, hogy az olykor n o r m á l i s k o p o n y á n is l á t h a t ó kis v é n á s csatorna k i t á g u l [ 6 0 ] . Ezt a t á g emissariumot n é g y hyperostotikus k o p o n y á n t a l á l t a m meg (vö. ezt A s l i n g alábbi m e g j e g y z é s e i v e l ) . A túlzott S T H - h a t á s főleg az epiphysisek tájékán idéz elő fokozott enchondralis csontosodási; a fokozott periossealis csontosodás a vég­ tagcsontokat haránt, a esigolytesteket pedig antero-posterior irányban vastagítja meg, a bordaporcok csontgallérba záródnak (vö. egyes pachy­ ostosis esetekel). A csöves csontok izomtapadási helyein gyakoriak az exostosisok. Az akromegaliának és gigantismusnak is vannak nem teljes alakjai (ún. formes frustes) [ 4 9 ] . A 190—195 cm-es egyének, valamint az ú n . akromegaloid alkatúak külalakjának kialakításában a növekedési hormon (átmeneti) fokozott hatása, — akár fokozott elválasztása, akár a szöve­ tek fokozott érzékenysége -—• szerepel. B i o k é m i a i v i z s g á l a t o k b ó l tudjuk, hogy a S T H növeli a plasma kalcium é s foszfátion k o n c e n t r á c i ó j á t , s evvel elősegíti a csont anorga­ nikus á l l o m á n y á n a k k e l e t k e z é s é t [115]; Putnam és mt k í s é r l e t é b e n 11,7-ről 12,8 m g % - r a , i l l . 4,5-ről 5,0 m g % - r a [105]. A z S T H - v a l kezelt á l l a t o k k o p o n y á j a nagyobb, a sin. frontalis fala vastagabb, s a koponyacsontok k ü l l e m e d u r v á b b . A h o s s z ú csontok vaskosabbak, nagyobbak, rajtuk o s t e o p h y t á k l á t h a t ó k [105]. M í g az e l ő b b e m l í t e t t s z e r z ő k hypophysiskivonata v a l ó s z í n ű l e g m é g m á s , p l . t h y r e o t r o p h o r m o n t is tartalmazott, addig Asling, Simpson, Moon, Li és Evans-nak t i s z t í t o t t n ö v e k e d é s i h o r m o n n a l p a t k á n y o k o n excessiv p e r i - , és endostealis osteogenesist, exostosisok-, az izomtapa­ d á s i helyeken csonttarajok k é p z ő d é s é t s i k e r ü l t e l ő i d é z n i . A s z ö v e t ­ tani k é p e n ennek m e g f e l e l ő e n aktívan m ű k ö d ő osteoblastokat és a

c s o n t s z ö v e t fokozott vascularisatióját (vö. K e i t h f ö n t e b b i m e g ­ jegyzésével!) lehetett megfigyelni. A koponyacsontok m i n d h á r o m r é t e g e megvastagodott, k i s z é l e s e d e t t [ 6 ] , A z S T H - t ú l p r o d u c t i ó és hypothyreosis t e h á t e g y a r á n t okozhat hyperostosist. A k ü l ö n b s é g (előbbinél a l é g t a r t ó ü r e g e k megna­ gyobbodnak, a csontok vascularisatioja f o k o z ó d i k , u t ó b b i n á l m i n d ­ k e t t ő c s ö k k e n , viszont a p l a n u m spheno-ethmoideale is gyakran hyperostotikus) ellenére a k é t m e g b e t e g e d é s hyperostosist o k o z ó h a t á s a talán k ö z ö s n e v e z ő r e h o z h a t ó . Szántó és mt kísérletei szerint u i . [114] az S T H p a t k á n y o k b a n c s ö k k e n t i a pajzsmirigy m ű k ö d é s é t . A z is e l k é p z e l h e t ő , hogy az eosinophil adenoma mechanikusan k á r o ­ sítja a T S H - t t e r m e l ő basophil-sejteket, vagypedig hogy az oesin o p h i l hyperplasia a basophil-sejtek r o v á s á r a j ö n létre. d) Morgagni— Stewart—Morel-syndroma, adenomája és hyperostosis

a

HEL-chromophob

A leginkább középkorú n ő k ö n előforduló Morgagni—Stewart— M o r e l - f é l e t ü n e t e g y ü t t e s : koponya hyperostosis, elhízás, h y p e r ­ trichosis és p s z i c h é s mentalis zavarok. A sexualis funkciók alig zavar­ tak. Julesz valamennyi f o r m á j ú intrakranialis hyperostosist a M o r gagni-syndroma t ü n e t é n e k tart, f ü g g e t l e n ü l a t t ó l , hogy a h y p e r o ­ stosis fronto-parietalis, vagy occipitalis e l h e l y e z k e d é s ű , és ú g y fogja fel, m i n t az adenohypophysis eosinophil t ú l m ű k ö d é s é n e k jelét. Erre e g y é b jelek is utalnak: a nem r i t k á n nagyobb, egyenletesen t á g u l t sella, a sellán belüli exostosisok ( v ö . 9738. lelt. sz. koponya). L e g f ő k é p p e n azonban azok a kísérletek, amelyekben nyers, m a j d ketogen fractiót ( - S T H ) t a r t a l m a z ó H E L - k i v o n a t o k k a l kísérleti állatokon koponyacsont-megvastagodást sikerült előidézni {Mortimer, 1937). A z intrasellaris daganatok 70%-a c h r o m o p h o b adenoma [ 6 0 ] , ú j a b b adatok szerint csak ez a daganatféleség tágítja k i a sellát [ 5 6 ] . Ez is összefügg azonban az e m l í t e t t k ó r f o r m á k k a l : egyes a k r o ­ megaliás e g y é n e k n é l a hypophysisben c h r o m o p h o b adenomát találtak, s m e g f i g y e l t é k az eosinophil adenoma basophilia a l a k u l á s á t is (dr. Fodor I . adjunctus szíves szóbeli k ö z l é s e ) . Hyperostosis cranii e s e t é n pedig Burkhardt gyakran talált c h r o m o p h o b h y p e r ­ plasias i l l . a d e n o m á t [ 2 0 ] ,

A hyperostosis-hypogonadismus-akromegalia és Morgagni syn­ droms összefüggésének problémáját igen érdekesen és szellemesen tárgyalja Coughey : The etiology of hyperostosis cranii c. dolgozatában, myotonia congenita esetek kapcsán [ 2 4 ] . Ez a betegség u i . hypogonadismussal kezdődik, és nagyfokú koponya hyperostosisszal járhat e g y ü t t . A sella rendszerint kicsiny; a nemek eloszlása nagyjából egyforma. F e l ­ tevése szerint a h í m gonadok (esetleg közvetve) gátolják az S T H - t e r melését. Hypogonadismus esetén t ö b b e n is (Koch, Wagenseil, McCullagh és Renshaw, Hamilton és mt) leírták bizonyos százalékban akromegaloid vonások jelentkezését. Ez, valamint a hypogonadismusszal együtt­ járó óriásnövés a másodlagosan kialakuló hypersomatotropinismus le­ hetőségére is r á m u t a t . Másrészt viszont,) óriásnövésnél igen ritka a graviditas [5 ] , s az eosinophil adenoma e l ő b b - u t ó b b hypogonadismust okoz [ 1 0 8 ] . t)

Hyperostosisszal

járó, akromegaliával

rokon

kórképek

A számba jöhető kórképek közül utoljára megemlítek még h á r o m egymástól, és az akromegaliától élesen el nem választható [112] k ó r ­ képet, nevezetesen: az ú n . Osteoarthropathie hypertrophiante pneumique-öt (Bamberger—Marie) (O. h . p.), a pachydermopériostose (pachydermie plicaturée avec pachypériostose dés e x t r é m i t é s ; Touraine, Solente, Golé)-t (P. p . p.), és a generalizált hyperostosist (Hyperostosis gene­ ralisata m i t Pachydermie; akromegaloide osteose; Uehlinger)-t ( H . g. p.). Az említett négy betegség szempontunkból fontosabb jellem­ vonásai: A g e n e r a l i z á l t hyperostosis jellegzetes t ü n e t e i : h o s s z ú v é g t a g o k ; k ü l ö n ö s e n a r ö v i d és hosszú c s ö v e s csontok szimmetrikus és genera­ lizált hyperostosisa, a k o p o n y a t e t ő endostealis hyperostosisa ; sza­ lagok (gerinc, ízületek) e l c s o n t o s o d á s a , porcos részek fokozott e l c s o n t o s o d á s a ; pachydermia, d o b v e r ő u j j a k [ 1 1 2 ] . Az e m l í t e t t betegségek u j j - és körömperc-elváltozásai az ú n . „ t h y r o i d akropachy" felé (1. fentebb) teremtenek kapcsolatot. Lafon és mt ismertettek egy esetet, ahol akromegalia, periostealis csontujjképződés nélküli dobverőujjak és epilepsia együttesen fordul­ tak elő [ 7 8 ] .

O. h . p .

P. p. p.

Eloszlás

inkább f f i

csak f f i

Életkor

kp.idősebb

20—30 év

Öröklődés Dobverőujj Hormonális zavarok Akromegaliás (-oid) v o n á ­ sok Sella-elvált. ízületi elvált. Alkar, alszár, metacarpus, ujjperc-elvál­ tozás Cutis gyrata, pachydermia Kardiovascularis vagy tüdő­ elváltozás

+ + gynaekomastia

+

?

H . g. p.

ffi : nő = = 29 : 2 40 év felett

30 év felett

+ + +

+

+

+?

+ ++ + +

— —

+

T

generalizált hyperos­ tosis

—

+

f ) Hyp erostosisszal járó egyéb

egyforma

+ +

+

+

Akromegalia

—

lehet

—

1

—

kórképek

E p i l e p s i á n á l gyakori lelet a koponyacsontok hyperostosisa, ez azonban t ö b b n y i r e a k o p o n y a basisára lokalizálódik. H. O . Martin statisztikája szerint e z e k n é l a b e t e g e k n é l biztosan kicsi é s kicsi sella nincs is, a t ö b b i csoportok szerinti a százalékos eloszlás [ 8 4 ] : normális nagy biztosan nagy

67/% 18/% 16/ %

Sella-hidat 19, hyperostotikus dorsum sellaet 10%-ban t a l á l t .

Komplex aetiologiájú ' betegségnek látszik R. Mach és / , Jeanneret két esete [83 ] : családi előfordulású (anya és l e á n y a ) hyperostosis cranii, elhízás, hypertensio, neuromuscularis zavarok é s fokozott kreatinuria mellett n o r m á l i s serum phosphatase és Ca-szint jellemzik a kórképet. A Paget-kór (s különösen annak koponyára lokalizálódó alakja, az ú n . leontiasis ossea) nemigen jöhet tekintetbe, mert ez esetekben a csontmegvastagodás egészen szélsőséges mértékű, s az agy-, és az arc­ koponya összes csontjaira egyaránt kiterjed [14, 68, 69 ] . Hasonló az eset a Cockaine leívta „heredo-familial-multi-dystrophic dwarfism"-nál i s : bár egyes tünetei (koponyacsontok vastagsága, csi­ golyatestek deformáltsága, rövid, vaskos metacarpusok és phalanxok) hasonlóak, mások (a törpenövés és az igen nagyfokú ritkaság) miatt aligha vehetők komolyan tekintetbe [ 2 7 ] . Ugyanilyen megítélés alá esik az igen ritka ú n . Caffey-féle beteg­ ség is. A •— valószínűleg gyulladásos eredetű — csontmegvastagodás csak gyermekeken jelentkezik, s á t m e n e t i jellegű; a kórfolyamat lezaj­ lása után eltűnik [40, 89 ] . Koponya hyperostosisszal jár m é g a szintén igen ritka Albers—• Schönberg-féle betegség is. Regöly—Mérei egy e s e t é b e n a sellát oldalirányú felvételen beszűkültnek találta [106 ] . Hyperostosisszal jár még a sarlósejtes anaemia [106] is. Vala­ milyen lokális irritatív hatás — p l . meningeoma — következtében is kifejlődhet körülírt hyperostosis [ 1 0 6 ] . A fentebbi pathologiai t é n y e z ő k ö n kívül nem szabad szem elől téveszteni azokat az okokat sem, amelyek t a r t ó s a n ( g e n e r á c i ó k o n át) fejthetik k i h a t á s u k a t , s esetleg h a s o n l ó e l v á l t o z á s o k a t i d é z h e t n e k elő. Ilyenek (a) a k ö r n y e z e t i h a t á s o k (táplálkozás) é s (6) az alkati t é n y e z ő k . A z e l ő b b i r e csak két i l l u s z t r á l ó adat. H o l g e r Nielsen [50] kísérletileg b i z o n y í t o t t a , hogy t h y r o x i n a d a g o l á s á v a l e l ő i d é z e t t osteoporosis l é t r e j ö t t e A - és D - v i t a m i n adagolásával m e g g á t o l h a t ó . A z t meg m á r r é g ó t a tudjuk, hogy D - v i t a m i n t ú l a d a g o l á s á v a l osteosklerosis i d é z h e t ő elő. S z á m í t á s b a v e h e t ő - e a t á p l á l é k D - v i t a m i n ­ t a r t a l m á n a k i l y e n szélsőséges é s t a r t ó s m e g v á l t o z á s a ? F i n n o r s z á g egyes v i d é k e i n i g e n gyakoriak a hypothyreosisszal j á r ó k ó r k é p e k . A z e l m ú l t e s z t e n d ő k b e n m u t a t t á k k i , hogy ezeken a v i d é k e k e n a t e j ­ ben bizonyos, a pajzsmirigy m ű k ö d é s é t c s ö k k e n t ő , v a l ó s z í n ű l e g n ö v é n y i e r e d e t ű anyagok t a l á l h a t ó k . A l k a t i t é n y e z ő k jelentőségére u t a l a m á r e m l í t e t t s z á m o s vizsgálati

I. táblázat (férfi)

Sor­ szám

Lelőhely

1.

Bonctani Intézet

2.

„Tálas E . "

Lelt. sz,

29 390

Legn. h. (g-op) cm

Legn. sz. (eu.-eu.) cm

30

17,3

14,15

Mat. 50

17,4

14,8

Életkor

Ad.

Sella turcica Kör­ fogat cm

Kapa­ citás cm

Hossz, mm

Szél. mm

Mélys, mm

Vol. cm

Calvarium súlya g

81,7

500

P. 1310

11,5

12,7

6,9

0,9

455

75

34,7

5,0

85,05

511

F. 1455

1 1.4

10,6

6,0

0,91

570

45

39,1

5,0

Kop. ind.

3

3

Mandib. súlya E

Calvariocerebr. index

Vastagsági méretek Os parietale

Os front, (tuber) b. o. j . o.

Os occip. (f. cerebr.) b. o. j . o.

(tuber) b. o. j . o.

(h. als. s.) b. o. j . o.

4.5

3,0

4,0

3,5

3.5

3,2

3,5

5,0

4,0

5,0

3,0

3,5

3.0

2,5

Gamma szög fok

Foghiány

Sella 2

Jobb foramen lugulare tágabb. 8765

21-1234567

Az os frontale bal oldalán és a jobbos parietalén lencsényi osteoma. A mandibula senilis, atrophia Mérsékelt H F P .

87654321 12345678 3.

„Kopcsák A."

398

Mat. 46

17,0

14,2

83,5

493

F . 1240

7,4

15,0

6,8

0,81

610

70

49,1

4,0

4,5

5,0

3,0

4,5

3,0

4,0

4,5

Megjegyzés, diagnosis

vetület mm

8

2 /

7

A sella kissé részaránytalan, bilaterális sella-híd. Jobb foramen iugulare tágabb.

321 1231 4.

Bonctani Intézet

9623

Ad.

30

17,8

14,2

79,7

518

F. 1335

11,2

14.8

7,8

0,93

550

-

41,1

5,5

5,0

5.

Bonctani Intézet

9624

Ad.

40

16,5

13,9

84,2

498

F. 1320

9,5

10.3

7,5

0,61

435

77

32,9

3,5

4,5

I

3,5

4,5

4.5

4,5

3,5

4,5

5,0

4,1)

2,5

2,0

3,0

3,0

Jobboldalt sella-híd. Koponyatető kb. gyermektenyérnyi területen hiányzik / 2

6. 7.

Bonctani Intézet Bonctani Intézet

9629 9630

Ad.

25

Mat. 50

W,l

14,9

87,1

512

F . 1550

9,9

15,3

7,7

0,81

615

80

39,7

6,0

5,5

4,5

4,0

4,0

3,5

2,5

2,5

Sclla-fenéken tágabb emissarium (can. eraniepharyngicus??). Mérsékelt H F L

17,8

13,9

78,09

513

F. 1375

11,8

8.6

7,5

0,72

540

50

39,2

4,5

4,5

3,5

4,0

2,5

3,0

2,0

2,0

Sella kissé részaránytalan.

5,0

5.0

5,5

4,5

7,0

3,5

3,0

8.

Bonctani Intézet

9632

Ad.

30

18,0

14,6

81,1

520

F.1425

8,4

12,3

7,1

0,75

615

83

43,1

4,0

9.

Bonctani Intézet

9639

Ad.

25

17,1

15,0

87,7

510

F. 1420

11,8

13,1

5,5

0,70

575

-

40,4

3,5

4,5

3,0

3,5

4,5

4,5

4,5

10.

Bonctani Intézet

9640

Ad.

30

17,2

15,5

90,1

518

F . 1420

10,0

9,4

8,6

0,73

600

-

42,2

3,5

3,5

3,5

3,5

3,5

3,0

3,0

11.

Bonctani Intézet

9644

Ad.

30

17,1

15,1

88,3

512

F. 1490

10,3

13,8

6,6

0,69

550

95

36,9

3,5

3,0

3,5

3,5

2,5

2,5

3,0

3,0

12.

Bonctani Intézet

9656

Ad.

35

17,55

14,4

82,05

512

F . 1365

8,9

13,8

7,0

0,71

505

80

36,9

4,5

4,0

5,0

4,5

4,0

3,5

2,0

2.0

13.

Bonctani Intézet

9661

Mat. 40

18,7

13,65

72,9

519

F. 1195

10,5

15,2?

5,7

0,76

630

117

52,7

8,0

7,5

6,0

4,5

4,0

4,5

11

/ 2

14.

Bonctani Intézet

9738

Ad.

25

18,11

14,15

77,6

517

F. 1325

9,6

14,1

8,2

0,90

720

90

54,3

5,0

5,0

5,0

5,5

4,5

4,5

•i.o

6,0

15.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

5839

Ad.

25

17,5

15,7

89,9

528

1485

8,5

13,3

7,7

0,87

685

-

46,1

3,0

3,0

t3/i

4,0

3,5

3.5

3,0

3,0

5956

Ad.

30

18,15

14,8

81,5

521

1350

805

-

59,6

5,5

5,5

5,5

5,5

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

76

/

567

120

.V.)

Bilaterális sella-híd. Jobboldalt igen tág foramen iugulare, és canalis n. hypoglossi. H F I . Nagy sin. frontalis.

114

73

A dorsum sellaen intrasellaris csonttüskék. Az os frontale helyenként 7—8 mm vastag. Os incae. HCO.

/ 2

6 4 2 /

4

8 6543 1/1 3

6 8 Széles, lapos sella, dorsum sellae letörve.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

7845

Ad.

25

20,1

15,25

75,8

574

1530

8,3

12,0

9,0

0,69

945

-

61,7

6,0

6,5

6,0

5,5

4,0

5,0

5,0

5,5

18.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8345

Ad.

25

20,5

16,1

78,5

584

1785

-

10,7

-

-

825

87

46,2

6,5

5,5

5,5

5,0

6,0

6,0

5,0

5,0

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8372

20.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8540

Ad.

21.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8556

22.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8557

22 a

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8559

Mat. 40

19,0

15,7

82,6

551

1175

10,8

16,5

10,0

23.

Bp. IX. ker. Homok­ bánya

8685

Ad.

30

18,8

14,6

77,9

513

F.1480

12,3

10,7

7,5

24.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8827

Ad.

35

19,4

14,9

76,8

546

1675

13,3

9,0

8,5

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8844

26.

Bp. IX. ker. Homok­ bánya

8871

Ad.

35

18,6

14,5

77,9

527

F. 1485

10,5

11.7

26 a

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8894

Mat. 45

17,2

15,3

88,9

519

1380

—

8.0

—

—

27.

Bp. Józsefvárosi temető

6138

Ad.

18,0

15,5

86,1

526

1450

15,0

14,6

9,1

28.

Bp. Józsefvárosi temető

6324

Mat. 50

19,05

14,45

75,85

534

1510

10,0

6,5

25.

Os incae.

A sella részaránytalan: baloldalt tágabb. Jobb os parietale helyenként 7 mm vastagságot is elér.

17.

19.

5

Igen kicsi foramen occipitale magnum: legnagyobb hosszúság: 3,04 mm, legnagyobb szélesség: 2,52 mm.

3

16.

Os incae.

876 4321/1234

110

321/123

8

5 321 123

129

Ellentmondás fogkopás és varratzáródás között: előbbi alapján 25—30, utóbbi alapján 35—40 évesnek látszik. Clinokephal koponya. Dorsum sellae letörött. Mérsékelt HCO.

321 12345 Mat. 40

17,5

15,1

86,2

523

1420

9.6

8,8

8,7

0,84

580

75

40,8

4,5

6,0

4,5

5,0

3,0

65432112

2,5

Ellentmondás fogkopás és varratzáródás között: előbbi alapján 25, utóbbi alapján 40 év körülinek látszik. HCO. Bathrokephal koponya. A koponya basisa is sklerotikus.

Vaskos, erős dorsum sellae. H F I .

76 4321/123456 19,0

15,2

80,0

548

1540

Ad. 35

17.4

15,1

86,7

517

1405

Mat. 40

17,4

15,7

90,2

533

1555

33

10,8

10,9

12,2

10,5

9,0

7,4

0,78

0,84

710

-

755

-

665

-

46,1

42,7

4,0

6,0

4,0

6,5

4,0

3,5

4,0

3,0

3,5

3,5

B

4321 1234

4.0

4,5

4,0

5,0

87654321 123456

4,5

4,5

876

Megjegyzés a leltárkönyvben: „Nehéz".

321 1234

Hiányos koponya. A koponyacsontok felszíne egyenetlen, kissé dudoros. Dorsum sellae letörött. 85

8

321/123 5 785

-

44,22

4,5

4,0

4,5

4,0

0,98

-

83

-

4,0

4,0

4,5

4,5

0,86

675

110

40,2

3,0

3,0

4,5

5,0 I 2,5

12,4

876

3,5

3.0

3,5

3,5

3,0

3,5

65

321 12

678

21/123 321423 5

Bilaterális sella-híd. Os parietale hátul helyenként 7—8 mm vastag. Os incae. Prognathia. Jól fejlett regio mastoidea H P .

4321 123 Mat. 50

19,0

16,2

85,26

550

1680

11,3

12,4

8,9

1,03

825

78

49,1

5,5

5,5

6,5

5.5

3,5

3,5

6

321/12345 78

7654 21, 1

30

11.8

7,4

40,4

4,0

4,0

5,0

5.(1

3,0

3,0

2,5

3,0

525

38,0

4,0

3,0

3.5

3,5

2,0

3,0

2.0

2,0

12,3

780

53,8

5,0

4,5

6,0

6,0

5,0

7,0

5,0

6,0

0,86

850

-

56,2

4,0

4,5

5,0

6,0

4,5

4,0

3,5

3,5

-

56,4

6,5

6,0

5,0

6,5

5,0

5,5

4,5

4,0

654321 123

120

58,2

6,0

5,0

6,0

5.5

5,0

5,5

3,0

3,5

1 1

70,6

9,5

8,5

6,5

6,5

8,0

9,0

5,0

6,0 I 87

0,87

600

29.

Bp. Józsefvárosi temető

6558

Ad.

35

17,95

15,55

86,6

539

1515

10,2

11,8

8,2

0,80

855

30.

Bp. Józsefvárosi temető

6596

Ad.

30

18,2

15,2

83,5

527

1400

10,0

12,4

8,0

0,77

815

31.

Bp. Józsefvárosi temető

6725

Mat. 50

18,05

15,3

84,9

538

1365

10,7

10,4

8,2

8,6

965

1

75

I I

A dorsum sellae vaskos, baloldalt előrefelé kihúzott. Sella és koponya aszimmetrikusak. Az os frontale és parietale területén, a sut. sagitt. kétoldalán, hátrafelé elkeskenyedve hyperostotikus rész. Helyenként 10 mm vastag. H F P . Sella egyenetlenül tágult, rajta több kiöblösödés, sella-fenék elvékonyodott. Os frontale max. vastagsága 7, az os parietaleé 9 mm. Os frontalen crista frontalishoz hasonló csonttaraj. Leltár­ könyv bejegyzése: „Nagy, nehéz koponya, torus-szerü galbella". HCO. A j . maxilla egy része hiányzik. Az os front, és pariét, néhol 10 mm vastag. Os occipitale csúcsa igen vastag (6—7 mm). Os incae. H F P .

1 18

86

67

87654321123 5678

Dorsum sellae letörött. Sutura metopica.

110

65432 M 23

Hiányos koponya. A felfürészelés mentén a tabula interna helyenként vastagabb, mint az externa. Leltárkönyv megjegyzése: „Nehéz". H F P .

142

Hiányos koponya. HCG. Sella és dorsum sellae aszimmetrikusak. A b. proc. clin. post, alacsonyabb, a sella ürege felé nyúlik. Keskeny, alávájt, hátrafelé kiboltosuló dorsum sellae.

6

321 12345 78

98

Sella aszimmetrikus: baloldalt tágabb. Jobboldalt sella-híd. Dorsum sellae vastag. FŐI eg a squama ossis front, és a falcsontok hátsó fele vastag. H C G . Ellentmondás fogkopás és varratzáródás között: előbbi szerint 30 — 35 .utóbbi szerint 35—40 éve3nek látszik. Os frontale helyenként — főleg baloldalt 10 mm vastagságot is elér. H F P . Proc. mastoideusok erősen fejlettek, impressiones gyrorum kifejezettek, HCG.

I. táblázat (folytatás)

Lelt. sz.

Sella turcica

Legn. Legn. sz. h. (g--op.) (eu.-eu.) cm cm

Kop. ind.

Kör­ fogat cm

Kapa­ citás cm

I

15,8

81,54

534

Sor­ szám

Lelőhely

32.

Bp. Józsefvárosi temető

6894

33.

Bp. Józsefvárosi temető

7143

Ad.

25

18,6

14,85

79,8

34

Bp. Józsefvárosi temető

71C8

Mat. 40

19,3

14,2

35.

Bp. Józsefvárosi temető

7397

Mat. 45

19.2

14,7

36.

Bp. Józsefvárosi temető

7494

Mat. 50

17,8

14,8

86,2

523

F.1415

12,0

11,2

6,5

37.

Bp. VI11. Kálvária tér

8971

Ad.

17,65

14,85

84,5

511

F.1210

9,0

13,4

7,4

Életkor

Ad.

35

17,85

Hossz, mm

Szél. mm

Mélys. mm

1615

11.0

11,2

7,1

0,87

625

543

1485

10,9

8,2

9,1

0,98

73,5

540

1535

14,7

13,7

7,6

76,8

552

F.1835

10,5

13,0

7,5

3

Vol. cm

Calvarium súlya g

3

Mandib. súlya g

_

C'a! vari cerebr. index

us iront. (tuber) b. o. j . o.

Vastagsági méretek fie narip+alu (tuber) b. o. j . o.

(h. als s.) b. o. . 0.

us occip. (f. cerebr.) b. o. j . o.

38,7

4,0

5,5

5,0

4,5

4,5

4,5

4,5

4,0

910

61,2

5,5

5,0

8,0

6,0

6,0

6,5

5,0

4,0

1,27

825

54,1

3,0

3,0

6,0

3,5

6,0

6,0

5,5

5,5

1,0

-

-

-

4,5

5,0

4,5

5,0

3,0

3,0

3,5

3,0

0,77

585

-

41,3

5,0

3,0

6,5

5,5

3,0

3.0

3,0

3,0

0,79

670

90

55,3

7,0

7,5

6,5

8,5

4,5

3,5

6,0

5,0

Gamma szög fok

Foghiány

54321/12345678

Sella rtg vetület mm

90

1

30

118

90

54321/1234

110

128

87654321/12345678

122

74

1/12

p. V I I I . Kálvária tér

9096

Mat. 40

17,3

14,4

83,2

542

1425

39.

Bp. V I I I . Kálvária tér

9024

Mat. 40

17,5

15,8

90,2

529

1545

14,4

14,6

7,5

11,4

14,2

87 54321'12345678

65 3 /

456

1/1

117

91

A koponya feltűnően könnyű, a Pacchioni granulatiok helyén a tabula interna sokhelyt felszívódott. HPO.

104

67

Rendellenes fogak, nagy sin. frontalis. Koponya basisa is sklerotikus. HCG.

456

875

-

61,4

6.0

6,0

6,0

4,0

7,1)

5,5

6,0

7,0

54321'12345

675

85

43,6

7,0

5,5

6,0

5,0

6,0

6,0

4,5

3,0

8765 32112345678

119

Bp. V I I I . Kálvária tér

9056

Ad.

25

17,9

14,2

79,4

518

F.1385

10,5

11,6

9,2

0,92

650

85

46,9

6,0

6,0

4,0

5,0

3,D

3,5

3,5

65 321/12 5678

3,5

119

107

21/12 41.

42.

Bp. V I I I . Kálvária tér

Bp. Mátyástemplom

9076

5020

Mat. 50

Mat. 45

19,25

18,1

16,0

14,4

83,1

79,5

579

520

1735

-

_ 11,5

—

15,2

11,8

7,-1

435

70

-

0,96

5011

Mat. 45

18,4

16,0

86,9

545

44.

Bp. Váci temető

4978

Ad.

25

18,6

14,4

77,3

520

F. 1420

13,2

13,2

5,8

0,95

570

45.

Bp. Kerepesi temető, ,,Irinyi"

422

Ad.

25

19,2

14,85

77,3

555

F. 1730

14,5

14,5

8,2

1,15

880

46.

Rákospalota

1193

Ad.

40

18,9

14,1

74,6

532

1335

760

47.

Rákospalota

1195

Mat. 50

18,4

13,75

74,7

516

1275

710

48.

Pesterzsébet

10103

49.

Csepeli vámmentes kikötő

10053

50.

Budapest

10340

Mat. 40

17,4

14,6

83,9

512

F . 1355

12,1

13,4

7,5

1,15

-

92

51.

Budapest

10389

Ad.

18,4

14,9

80 9

535

F.1515

12,5

14,6

8,5

1,00

715

85

52.

Budapestkörnyéki temető

9752

Mat. 40

19,2

14,3

74,6

53.

Nemzeti Múzeum

2174

Ad.

25

17,8

14,6

82,2

1723

Mat. 50

17,6

55.

Finnország

5,0

5,0

5,5

4,0

4,0

8 65

-

3,5

4,0

5,0

4,5

100

4.*i

4,0

4,5

4,5

5,0

6,0

5,5

5.0

8

40,1

4,5

4,5

3,5

2,5

3,5

3,5

2,0

3,5

8

50,8

6,0

5,5

8,0

7,0

5,5

3,5

5,0

5,0

8

2 /12

3 2 12

8

_

56,9

108

55,6

3,5

6,5

5,0

4,5

4,0

5,0

4,5

4,5

Mat. 40

19,25

13,75

11,42

540

785

1430

115

54,9

6,0

5,0

4,5

4,5

vastag, a

Ellentmondás fogkopás (25 év) és varratzáródás között (40 év). Os parietale néhol 7—8 mm vastag. HFP. Dorsum sellae letörött. Erős csonttarajok, erős linea temp, inf., nagy proc. mastoideus, mellette csontlemez. Az os frontalen impressios törés nyoma. A sin. front, beterjed egészen a bal tuber fr. területére (ezért olyan vastag itt). Hiányos koponya.

678

54321/123456

122

90

Hiányos koponva (bal orbitatető és os frontale fillérnyi darabja). A koponyaalap is sklerotikus. HCG.

106

82

Ellentmondás fogkopás ( 2 5 - 3 0 év) és varratzáródás között (50-55 év). Os frontale a bal bregmatajon 7,5 mm vastag. Nagy sin. frontalis, prognathia. H C G .

21 133 51)78

5 3 1/12 45

8

/ 3 5 8

321/1 6 4 8

Fogakon rendellenesség, sella-fenék usurált ( ? ? ) .

5

Mindkét linea temporalis kezdete processus-szerü. Sella feneke, dorsum sellae és procc. clin, postt. usuráltak ( ? ? ) .

1/ 11

Nagy sella, dorsum letört vagy usurált. Koponya basisa is sklerotikus. HCG.

/1 Mat. 50

18,95

15,7

H2,9

561

1705

11,0

13,2

7,9

0,98

850

100

49,8

5,0

5,0

4,5

5,5

7,5

6,5

4,5

4,0

7 543 21/12345 8

96

Kissé aszimmetrikus sella, dorsum sellae excavatum, sella-fenék átlyukadt. HCG.

654 21/12345 7

48

50

40

Ad.

29

Mat. 50

17,5 (?) 18,7

-

-

— 518

507

14,45

F. 1425

9,1

12,1

6,4

0,55 (?)

9,4

8,0

10,0

0,93

510

-

-

-

-

10,4

7,3

9,0

0,53

47,1

: 55 85

5,0

4,5

5,0

4,0

4,0

3,8

3,0

3,0

6,0

7,0

6,5

6,5

3,5

5,0

2,5

3,5

8765

/1234 321/123

8 67

-_

3,0

2,5

103

124

122

129

2,0

2,0

4,0

3,0

2,0

Hiányos koponya, aszimmetrikus sella. Koponya basisa sklerotikus. Mérsékelt H F P .

HFP.

4,5

4,5

5,0

5,5

4,5

3,0

3,0

2,5

-

-

-

-

3,0

4,0

4,0

3,0

2,0

2,0

4,0

4,5

4,0

4,0

4,0

4.0

1/1

4,0

87654321/12345678

Hiányos koponya. Lapos csontok erősen, egyenetlenül porotikusak. Os Incae.

Hiányos koponya. Os Incae. Bilaterális sella-híd, usurált ( ? ? ) sella-fenék.

7 14,5

77,5

529

F . 1385

10,6

13,7

7,7

0,63

650

57.

Ismeretlen, régi lt. sz.

405 t

Ad.

35

17,5

14,1

80,5

511

F.1285

58.

Ismeretlen, régi lt. sz.

893

Ad.

40

18,15

14,9

82,09

517

1455

59.

Ismeretlen

2679

Mat. 50

18,7

17,1

91,5

561

1825

730

60.

Ismeretlen

2684

Mat. 45

17,7

15,1

75,8

518

1330

905

61.

Ismeretlen

5086

Mat. 50

19,4

14,9

76,8

550

-

62.

Ismeretlen

5252

Ad.

17,7

5860

—

21/1234567

Finnország

Ismeretlen

5,0

21/12

56.

63.

4,0

900

Bp. Halászbástya

Qyoma

5,5

8

43.

54.

25,0

Baloldalt komplett, jobboldalt inkomplett sella-híd. Os parietale helyenként 10 mm megvastagodott helyek felett a tatula externa finoman porotikus. HCG.

Koponya aszimmetrikus, bal scala posterior nagyobb. Occiput lapos (rachitis?). Dorsum sellae le­ törött. H C G .

654321/12345678 40.

Aszimmetrikus koponya: j . scala anterior és bal sc. media és post nagyobbak. Bal os parietale gyerektenyérnyi területen infiltrait, itt a lamina interna hiányzik, tóvtn erezett. Kopott fogak mellett nyitott synchondrosis spheno-occipitalis. Cs parietale helyenként 8 mm vastag. Sella kissé aszimmetrikus, jobboldalt híd. Ellentmondás fogkopás és varratzáródás között: előbbi alapján 25, utóbbi szerint 35—40 évesnek látszik. Rendellenes fogazat, csökevényes M3. Sutura metopica. H C G . Sella aszimmetrikus, jobboldalt híd, dorsum igen vaskos. Procc. clin, postt. hátrafelé kihúzottak. Sella elülső pereme nehezen állapítható meg. Os frontale néhol 6—7 mm vastag. HCG.

emissanum.

87654 38.

6

Megjegyzés, diagnosis

2

65

46,9

9,5

7,0

4,5

5,5

5,5

5,5

4,0

3 /

6 8

Hiányos koponya: squama occip. felső fele hiányzik.

6 118

83

Os frontale vaskos, rücskös rajzolatú. Os parietale helyenként 7 mm vastag. Az os frontale belfelülete is más, mint a többi lapos csontoké. Fossula hypophyseos. HCG.

122

93

Koponya aszimmetrikus: bal fossa cerebellaris nagyobb. A koponya aszimmetriája miatt a sella is részaránytalan. Os frontale helyenként 7 mm vastag. Nagy sinus frontalis. A koponyán „Akro­ megalia" jelzés olvasható. Dorsum sellae letörött. Mérsékelt H F P .

8 654321 12345678

25

Mat. 40

18,35

14,2

77,38

520

1265

12,6

15,0

7,2

0,92

11,8

12,2

12,5

7,1

0,96

10,4

12,0

7,7

0,81

7,8

11,5

10,8

0,68

620

92

43,2

3,0

4,0

5,5

4,5

3,5

4,0

3,5

3,5

610

105

41,9

5,0

4,0

4,0

5,0

3,5

4,0

3,5

3,5

40,0

6,0

6,0

4,0

4,5

8

68,0

5,0

5,0

4,0

4,0

8 654321123 5678

4,0

3,5

6,0

4,5

3,5

3,5

3,0

-

-

-

930

73,6

11,0

10,0

6,0

5,0

7,5

8,0

8,5

9,0 3.5

8,5

7.5

5,5

6,0

7,0

8,0

321/1

7 8

5 321/123

Sérült, nem nagyobb sella; igen nagy sinus frontalis. Vaskos koponyacsontok. HCG. A koponyán „Gigantokephal" jelzés. Dorsum sellae letörött, proc. din. ant. ép. Igen vaskos koponyacsontok: HCG. A koponyán: „Sklerotikus koponya" jelzés. 95

Hiányos koponya. Mindkét os parietele területén a lambdavarrat felé 11,5 mm-es vastagsági érté­ kek is találhatók. Nagy sinus frontalis. HCG. Hiányos koponya. Fogakon rachitises (?) elváltozások.

876 4321 12345678

105

Hiányos koponya. Scala media és sella aszimmetrikusak, vékony dorsum sellae, bilaterális sellahíd, sella-fenéken emissarium (canalis craniopharyngicus??). A koponya basisa is sklerotikus. HCG.

1. táblázat (folytatás)

Sor­ szám

Lelőhely

Lelt. sz.

Életkor

Legn. h. (g-op.) cm

Legn. sz. (eu.-eu.) cm

Sella turcica Kop, ind.

Kör­ fogat cm

Kapa­ citás cm

Hossz, mm

Szél. mm

3

Mélys. mm

Vol. cm 3

Calvarium súlya g

Mandib. súlya ß

Calvariocerebr. index

Os front. (tuber) b. o. j . o.

Vastagsági méretek Os parietale (tuber) b. o. j . o.

Ismeretlen

10812

Mat. 35

17,3

14,4?

-

1 1.7

15,5

6,4

1,01

-

-

-

6,5?

64/a

Ismeretlen

Mat. 45

18,7

14,2?

-

508

11477

530

-

12,6

8,8

6,9

0,80

-

-

64/b

Ismeretlen

11780

Mat. 40

18,5

14,6

78,9

530

1275

-

-

-

-

880

-

4.5

69,0

-

64 c

Ismeretlen

11784

Mat. 40

19,7

15,85

80,4

585

1750

_

9,0

-

-

960

-

54,8

4,5

4,5

5,5

5.5

30

18,1

13,6

75,1

512

F.1320

10,0

13,2

0,81

595

68

45,0

5,5

5,0

6,0

6,0

64.

6,0? 4,0

-

-

-

(h. als. s.) b. o. j . o.

Os occip. (f. cerebr.) b. o. j . o.

4,5

5,0

5,5

6,0

3,5

4,5

2,5

2,0

6,0

6.5

7.0

10,0

4,0

6,5

5,0

4,5

Oamma szög fok

Foghiány

Sella rtg vetület mm

Megjegyzés, diagnosis

2

94

Koponyatető hiányzik, sella kissé részaránytalan. HCO. Koponyatető hiányzik.

8

4 21/123 5678

HCG (?).

Sutura metopica. Os frontale és occipitale helyenként 8 mm vastag. Nagy sella, dorsuma A sella aszimmetrikus. HCO.

letörve

II. táblázat (bizonytalan nemi,) 65.

Bonctani Intézet

9648

Ad.

7,1

87 5 321/ 2

78

Jobboldalt tág feramen iugulare, bal condylus occipitalis lelapult. Dorsum sellae

papírvékony

87654321/123456 10,0

14,2

8,4

1,00

620

80

47,6

5,0

4,5

5,5

5.0

12,5

13,5

8,6

1,00

-

-

-

3,0

3,0

2,5

-

10827

Ad.

25

18,1

13,9

76,9

511

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

6055

Ad.

30

17,0

-

-

-

68.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

7771

Mat. 45

18,15

14,6

80,4

528

69.

Bp. Józsefvárosi temető

7352

Ad.

22

17,1

-

-

-

-

10,0

11,8

70.

Bp. Mátyástemplom

5023

Ad.

35

17,45

14,7

84,2

515

-

-

-

-

12,3

14,3

12,2

35

16,8

-

Mat. 50

17,1

14,4

66.

Bonctani Intézet

67.

71.

Budapest

72.

Budapest

73.

Qyoma

10343

10671 1724

Mat. 40 (?) Ad.

F. 1300

! 340

-

-

-

0,85

-

-

1,40

690

8.0

0,87

15,9

5,2

13,6

10,4

7,6

0,70

11,8

508

-

12,2

10,5

17,3

7,6

1,18

471

1080

-

12,0

-

-

490 84,2

52,9

710

-

-

3,0

3,0

3,5

1,5

2,0

3,0

4,0

4,5

5,0

3,0

3,5

2,5

3,0

3,5

3,0

4,0

-

4,0

4,0

4,5

-

2.5

2,5

3,0

2,0

—

—

5,5

5,0

8,8

7,0

4,5

4,5

7,0

6,0

-

-

-

-

-

-

6.0

7,0

5,0

5,0

5,0

4,0

5,0

5,0

3,5

2,5

37,9

4,0

5,0

4,0

4,0

2,5

2,5

3,0

2,0

8 6

/ 3

131

90

Os parietale helyenként 7 mm vastag . Sella fenekén emissarium (canalis craníopharvngicus??). HFP. Hiányos koponya.

87654321/123456 8

120

10595

A sella merőleges vetületének területe nagy, a gamma szög normális. Sinus frontalis nem látható. Egyenetlenül megvastagodott koponyacsontok, a sklerosis a koponyaalapra is ráterjedt. Dg.: ?? Sérült, hiányos koponya. Sella kissé részaránytalan. Sella-fenéken emissarium (can. craniopharyngicus?). Hiányos koponya.

8765 321/

94

122 Hiányos koponya (os frontale egy része). Sella-fenéken emissarium (can. cranlopharynglcus?).

Koponyatető hiányzik. Hiányos koponya. Sella aszimmetrikus, proc. clin. post. letört vagy usurált.

•

Il . táblázat (nő) 7 4.

„Nagy L.-né"

370

Ad.

35

15,9

13,8

86,79

410

45

321/123 5

Dorsum sellae letörött.

6 432 /1 3 5 75.

„Adamecz R."

372

Mat. 53

17,8

14,2

79,77

516

F.1265

12,5

15,5

8,6

15,2?

540

75

42,6

5,0

5.5

6,0

5,0

2,5

2,5

3,5

3,5

8 76.

„Gazda Zsuzsanna"

77.

Bonctani Intézet

414

Ad.

25

17,1

13,1

76,5

499

F.1125

11,8

13,6

7,6

9622

Ad.

30

16,1

14,0

86,9

480

F.1120

9,2

11,8

7,3

11,2

0,63

400

55

35,4

3,0

4,0

575

75

51,3

5,0

5.0

4,0

4,0

3.0

3,0

2,5

2,5

5,0

5,0

4,5

5,5

54321/123 5678 765 32/12 4567

5

/1234

65 78.

Bonctani Intézet

9636

Ad.

40

16,25

13,55

83,37

476

F. 1200

9,7

13,9

7,5

0,72

580

-

48,3

6,0

6,0 5,0

79.

Bonctani Intézet

9637

Ad.

40

17,1

14,6

85,3

510

F. 1360

9,1

12,7

7,6

0,76

535

33

39,3

5,5

5,0

6.5

7,5

Sella aszimmetrikus. Szélességi mérete a bal határ miatt bizonytalan. Az állkapocs feltűnően fias jellegű.

87654321/12345678

/

87

3,5

3,5

4,5

4,5

2,5

3,0

2,5

2,5 i 8

126

113

fér­

Hiányos koponya. Részaránytalan sella. Os incae.

Sutura metopica, sella-fenéken emissarium (canalis cranlopharyngicus??).

3

321/12 4567

4 2 /

Sella részaránytalan, j . proc. clin. post, hiányzik. Az os frontale helyenként 7, a parietale 8 vastagságot is elér. H F P .

mm-es

4 678

87654321/12345678 Bonctani Intézet

9672

Ad.

30

15,65

14,1

90,09

476

F.1200

11,9

11,2

7,5

0,74

450

65

37,5

2.0

2,0

3,5

3,5

2,0

2,5

3,5

3,0

1/

3 /12 4 6 Bonctani Intézet

9691

Ad.

40

16,65

-

-

483

F. 1115

10,7

11,4

7,2

0,82

578

-

51,8

7,0

6,0

82.

Bp. I X . Homokbánva

5803

Ad.

30

17,03

14,5

83,8

502

1275

7,7

14,4

7,4

0,63

775

-

60,8

6,0

7,0

S3,

Bp. I X . Homokbánya

8334

Ad.

35

16,5

14,0

84,8

489

1130

11,1

10,7

7,0

0,66

605

-

53,5

6,0

5.0

84.

Bp. I X . Homokbánya

8650

Ad.

30

17,5

14,1

80,57

514

1320

8,7

11,8

8,6

0,82

660

65

50,0

6,0

5,5

7,5

6,0

2,5

3,0

4,5

4,5

5,0

5,0

3,5

3,5

3,5

4,0

/

8

65

8

5678

7 mm-nél vastagabb hely a koponyatetőn nincsen. HCG?

21/12

A koponya aszimmetrikus: a jobb regio temporalis kiboltosul, Itt a koponyacsontok vékonyak. Ezzel átellenben a koponyacsontok megvastagodottak. A koponya basisa kissé sklerotikus. HCG.

21/123

Os frontale és parietale vaskosak, erősen prognath koponya. Sella kissé részaránytalan, dorsum vékony. H F P . Leltárkönyv bejegyzése: „Súlyos".

54321' 12

Os frontale és parietale helyenként 8 mm vastagságot is elérnek. Sin. front, kicsi. H F P .

7654321/12 85.

Bp. I X . Homokbánya

8662

Mat. 50

18,7

13,2

70,5

516

1255

10,9

12,7

6,8

0,70

705

76

56,1

5,5

5.0

7,0

8,0 I 4,2

4,5

6,0

6,0

8 6 4 8 6

K7

89.

Bp. I X . Homokbánya

8715

Ad.

35

15,8

13,3

84,6

469

1125

12,0

10,9

8,6

0,75

505

-

44,9

4,0

4.0

Bp. I X . Homokbánya

8719

Ad.

25

17,15

13,6

79,3

490

1110

-

11,0

-

-

645

-

58,1

5,0

6,5

Bp. I X . Homokbánya

8799

Mat. 40

17,5

17,3

78,2

499

1225

11,2

11,5

8,4

0,86

595

-

48,4

4,5

4.0

3,0

3,0

Bp. I X . Homokbánya

8828

Mat. 40

17,45

14,1

80,8

509

F . 1255

10,8

13,7

6,4

0,82

550

65

43,8

5,5

5,5

7,0

6,5 i 4,0

3,5

2,5

3,0

3,0

2,0

2.5

3,5

3,5

3.5

3,5

4,0

4,0

3,5

3,5

4,0 j 3,5

1/1

45678

21/12

67

/

Bp. I X . Homokbánya

8856

Mat. 45

16,4

14,2

86,5

490

1255

-

13,8

-

-

350

38

27,9

3,5

3,5

2,0

3,0

3,0

3,0

2,5

4

Dorsum sellae letörött. HCG.

4321-1

87654 21/12345678

3,5 | 8

5 6

90.

Mérsékelt HCG.

1/12 1 123

Os frontale és parietale néhol 7 - 8 mm vastagságot is elérnek. H F P .

5 67

2,5 ! 87654321/12345 7 8765 3

/123 5678

Dorsum sellae letörött. Senilis mandibula.

I

f

I I I . táblázat (nô) (folytatás)

Sor­ szám

Lelt. sz.

Lelőhely

91.

Bp. Józsefvárosi temető

- 6333

92.

Bp. Józsefvárosi temető

9:i.

Bp. Józsefvárosi temető

Életkor

1

Sella turcka

Legn. Legn. h. sz. (g.-op.) (eu.-eu.) cm cm

Kop. ind.

Kör­ fogat cm

Kapa­ citás cm 3

Hossz, mm

Szél. mm

Mé'ys. mm

Vol. cm

Calvarium súlya g

3

Ad. 30

17,35

14,65

84,4

512

1535

9,0

7,8

7,2

0,50

830

6936

Mat. 50

16,9

13,3

78,69

490

1035

10,1

14,6

6,1

0,69

640

7323

Mat. 40

16,2

-

-

478

-

10,0

11,8

8,1

0,80

-

13,6

81,9

484

1115

11.4

11,7

7,3

7.7

575

10,9

9,6

0,44

755

_

12,5

_

945

Mandib. sú.ya g

Calvariocerebr. index

us iront (tuber) b. 0. j . 0.

Vastagsági méretek O c r - j r t., f n 1

r

(tuber) b. 0. j . 0.

(h. als s.) b. 0, . 0.

us occip. (f. cerebr.) b. 0. j . 0.

Gamma szög fok

Foghiány

Sella rtg vetület mm

117

321/123

Megjegyzés, diagnosis

2

Koponya aszimmetrikus, bal scala media és főleg a scala posterior sokkal nagyobb, mint a jobb oldali. Jobboldalt a koponyacsontok sokkal vékonyabbak, jobb sin. sigmoideus igen mély, jobb foramen iugulare tágabb. HFP. A sella és a dorsum sellae kissé aszimmetrikus, a dorsum igen vékony. Senilis mandibula. HCG

54,0

6.0

4,0

8,5

7,0

3,5

2,0

3,0

2,0

87

45

61,8

8,0

8.0

7,0

7,0

6,0

6,0

5,0

4,0

8 5 321/1 345678

-

-

-

4,0

4,5

-

3,0

2,5

2,5

2,5

51,5

6,0

5,0

6,0

7,0

3,5

3,5

5,0

4,0

Alveolusok resorbeáltak

_

64,2

8,0

7,0

8,0

8,0

5,5

6,0

6,5

6,0

87654321/1234

_

76,9

10,5

10,5

9,5?

7,5

4,5

5,5

8,0

8,0

654321/12 4

4,5

4,0

5,5

5,0

3,5

3,5

3,5

4,0

87654321/12345678

Hiányos koponya. A csontok erősen porotikusak.

2,5

2,0

2,0

1,0

87654321/1234 678

A koponya felszíne igen erősen dudoros, kimart, többhelyütt keresztül- átlyukadt. Csontburjánzás. A koponyán ,.Caries, nekrosis" jelzés.

8

87654321/12345678

94.

Bp. V I I I . Kálvária tér

8965

Mat. 50

16,6

95.

Bp. V I I I . Kálvária tér

9080

Mat. 40

16,7

14,0

83,9

495

1175

96.

Bp. I X . Lónvay u. 1857.

2776

Ad.

30

17,45

15.0

85,9

512

F.1230

97.

Óbuda, Bécsi út.

906

Ad.

40

18,15

13,2

72,2

509

98.

Kerepesi temető

2821

Ad.

40

16,7

14,0

83,8

499

1265

99.

Budapest

10527

Mat. 40

17,2

14,8

86,04

509

F . 1380

Budapest ( ? )

10533

Ad.

16,0

13,5

84,5

479

F.1215

100.

30

_

37,1

470

10,0

9,82

11,4

5,5

0,55

645

75

46,8

6,5

6,0

7,0

7,5

3,0

4,5

3,5

3,0

10,6

7,5

0,75

460

47

37,9

7,5

9,5

6,0

8,5

2,5

2,5

2,0

2,0

82,5

502

1225

9.0

10.0

9R

0.76

830

-

67,7

s.o

5.0

8.5

7,0

3,5

4.5

4.5

6.5

80,57

510

1250

8,6

10,7

10,9

1,05

775

-

62,0

3,0

3.0

9,0

6,0

5,0

4,5

6,5

6,5

13,95

83,3

500

1270

—

_

-

-

600

-

47,2

-

-

- -

4,5

4,5

3.0

7,5

16,4

12,7

77,5

470

920

-

—

—

—

—

—

—

11,0

10,0

8,0

6,0

6,0

5,5

4,0

4,0

16,35

14,15

86,5

499

F.1285

11,7

11,2

7,6

0,77

470

65

36,5

3,0

3,5

J 3,5

3,5

4,5

4,0

3,5

4,0

15,8

13,6

86,07

478

8,3

9,6

3,6

0.26

160

13

-

23

—

101.

Budapest

11781

Mac. 45

17,3

14,3

102.

Budapest

11782

Mat. 45

17,5

14,1

103.

Budapest

11783

Ad. 35 (??)

16,95

104.

Ismeretlen

2713

Mat. 40 (?)

105.

Ismeretlen

2728

Ad.

9663

Inf. II.

30

6,6?

i

Hiányos koponya. 114 78

129

6

2/2 1/

876

3

32 I T 23

?

108

Dorsum sellae letörve. A koponyaalap erősen sklerotikus. A koponyán ,,Sklerosis" jelzés. HCG.

Sella részaránytalan, baloldalt szélesebb. H F P .

91

Ellentmondás fogkopás és varratzáródás között (30, ill. 45 év). A koponyaalap és arckoponya fel­ tűnően könnyű, a calvaria igen nehéz (280 g) és vastag (helyenként az os parietale 12 mm vastag). Az os frontale néhol igen egyenetlen. H F P . Jobboldalt mindhárom processus között sella-híd, baloldalt proc. clin. ant. és post, között. Os fron-tale és parietale koponyatetCi része igen vastag (9—10 mm). Leltárkönyv megjegyzése: „Súlyos". H F P .

126

Sérült koponya, a squama occip. kis darabja hiányzik. Bathrokephal. Os frontale helyenként 7 mm vastag. Dorsum sellae excavatum, proc. clin. post. sin. hátrafelé is kihúzott. HCG.

57

A koponya aszimmetrikus, a koponyacsontok egyenetlenül, erősen megvastagodottak, három ré­ tegük rtg felvételen nem különíthető jól el. Sin. front, és a sella merőleges vetülete kicsi, a gamma szög szintén, rendellenes varratzáródás. Dg.: ? ? Hiányos koponya (maxiliák, pars sellaris). Koponyacsontok megvastagodottak, legkevésbé a vertex és a fossa cerebellaris területén. Sin. frontalis kicsi. A koponya felirata: „Nannokephal". HCG. Os bregmaticum.

IV. táblázat (gyerek) 106.

Bonctani Intézet

-

107.

Bp. I X . ker. Homok­ bánya

8872

Inf. I I I . 7.

16,2

13,4

82,7

470

-

8,0

10,5

5,4

0,28

-

108.

Ismeretlen

2417

Inf. I I I . 7.

16,0

14,0

87,5

480

—

7,2

11,1

4,0

0,31

285

109.

Ismeretlen

5099

Inf. i l l . 8.

15,7

13,4

85,35

462

7,4

7,2

6,3

0,45

hossz-,

69

6

678

Vékony dorsum s ellae. Bal regio frontalison lencsényi osteoma. H F P . Rossz megtartási állapota miatt a dorsum teteje a proc. clin, postt.-al letört, ezért a sella mélység- és volumen bizonytalanok. HCG.

109

96

1/1 3

6

93

1.8

1,8

1,5

1,5

1,0

1,0

0,5

0,5

1,5

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Hiányos koponya.

2,0

2,5

2,0

3,0

0,8

1,2

1,5

1,5

Hiányos koponya.

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

Hiányos koponya.

é s kísérleti adat m e l l e t t az is, h o g y M a r t í n [86] szerint a k i s t e r m e t ű rasszokhoz t a r t o z ó k (pygmaeus, senoi, vedda) k o p o n y á j a kicsiny k a p a c i t á s ú , és f e l t ű n ő e n v é k o n y falú, m í g a magas t e r m e t ű negroidok k o p o n y á j a nagy k a p a c i t á s ú és vastagabb falú. (Ez esetleg az alkat é s n e u r o e n d o k r i n i u m összefüggéseire is r á m u t a t . )

III. Vizsgálati anyag, vizsgálati

módszerek.

Mérések

A budapesti E ö t v ö s L ó r á n t T u d o m á n y e g y e t e m E m b e r t a n i I n t é ­ z e t é n e k k o p o n y a g y ű j t e m é n y é b ő l s z á r m a z ó 109 k o p o n y á n v i z s g á l t u k a hyperostosis p r o b l é m á j á t , nevezetesen azt, hogy kapcsolatba hoz­ h a t ó - e a hyperostosis a hypophysis valamilyen f e l t é t e l e z h e t ő beteg­ s é g é v e l vagy valamilyen m á s , á s a t á s alkalmával e l ő k e r ü l t k o p o n y á n is f e l i s m e r h e t ő k ó r f o r m á v a l ? E b b ő l a célból először az I n t é z e t k o ­ p o n y a g y ű j t e m é n y é b e n található felfűrészelt vagy s é r ü l t , de é p sella t u r c i c á j ú k o p o n y á k a t v i z s g á l t u k m e g , majd j a v a r é s z t k é t X I X . s z á z a d i p o p u l a t i ó b ó l (Bp. I X . f e r e n c v á r o s i h o m o k b á n y a és B p . józsefvárosi t e m e t ő ) k i v á l o g a t t u k az átlagosnál s ú l y o s a b b a k a t , l e h e t ő l e g ú g y , hogy a k ü l ö n b ö z ő k o r - , nem-, é s koponyaindex szerinti csoportok nagyjából e g y e n l ő a r á n y b a n legyenek k é p v i s e l v e . Ezeken a k o p o n y á k o n felfűrészelés e l ő t t , é s a — Bartucz professzor s z í v e s hozzájárulásával elvégzett — felfűrészelés u t á n e l v é g e z t ü k a s z ü k s é g e s vizsgálatokat és m é r é s e k e t . V i z s g á l a t a i n k a t t e h á t váloga­ tott koponyaanyagon v é g e z t ü k . Ez megfelel a k é r d é s f e l t e v é s n e k : u i . nem egy m e g b e t e g e d é s százalékos e l ő f o r d u l á s á t vizsgáltuk egy p o p u l a t i ó b a n , hanem egy b e t e g s é g a e t i o p a t h o g e n e s i s é t . A z anthropologiai é r t e l e m b e n vett „ c s o p o r t " ez esetben t e h á t : bizonyos s z á m ú beteg, vagy feltételezetten beteg e g y e d b ő l é s az összehasonlításul szolgáló n o r m á l i s e g y e d e k b ő l álló csoport. A vizsgálatok java r é s z e t e h á t k é t t e m e t ő anyagából t ö r t é n t . A viszonylag k e d v e z ő és e g y n e m ű talaj­ viszonyok (homoki) e r ő s e n c s ö k k e n t i k azt a h i b a l e h e t ő s é g e t , a m i k ü l ö n b ö z ő talaj féleségek eltérő c s o n t k á r o s í t ó h a t á s á b ó l a d ó d h a t . A m e g v i z s g á l t k o p o n y á k legnagyobb r é s z e két X I X . századi teme­ t ő b ő l (a t ö b b i e n n é l k o r á b b i i d ő b ő l ! ) származik, o l y k o r b ó l t e h á t , a m i k o r a modern t h e r a p i á s eljárások (antibiotikus, h o r m o n - , é s s u g á r - t h e r a p i a ; chemotherapeutikumok é s cytostatikumok) m é g n e m

v á l t o z t a t t á k meg m é l y r e h a t ó m ó d o n egy-egy b e t e g s é g „ k l a s s z i k u s " k ó r b o n c t a n i k é p é t , lefolyását. Egyes l e í r ó jellegeken k í v ü l az alábbi m é r é s e k e t v é g e z t ü k el (rész­ letes adatokat nemek szerint c s o p o r t o s í t v a 1. a I I — I V . t á b l á z a t o k ­ ban) : 1. 2. 3. 4.

Legnagyobb h o s s z ú s á g (g. — o p . ; Legnagyobb szélesség (eu. — e u . ; K o p o n y a k ö r f o g a t (g. — op.-on á t ; K o p o n y a k a p a c i t á s [ 3 8 ] . 4,5—5 m m

1.) t a p i n t ó k ö r z ő v e l . 8) t a p i n t ó k ö r z ő v e l . 23) s z a b ó c e n t i m é t e r r e l . átmérőjű üveggyönggyel.

A k o p o n y á k egy vészinél m á r csak felfűrészelt á l l a p o t b a n t u d t u k m é r n i a k a p a c i t á s t . A koponya két felét pontosan összeillesztettük, majd leukoplaszt csíkokkal r ö g z í t e t t ü k , é s zsineggel jó e r ő s e n á t ­ k ö t ö t t ü k . Ezeket a t á b l á z a t o k megfelelő r o v a t á b a n „ F " - f e l jelöltük. ( T á j é k o z ó d ó jellegű m é r é s e k szerint a felfűrészelés 10—20 ccm k a p a c i t á s c s ö k k e n é s s e l j á r t . K o r r e k c i ó t azonban csak akkor alkal­ m a z t u n k , ha a + 20 c c m hozzáadásával a koponya m á r az alább i s m e r t e t e n d ő kategóriák k ö z ü l a magasabbikba s o r o l h a t ó lett. A t á b ­ l á z a t b a n m i n d i g a mért é r t é k e k e t t ü n t e t t ü k fel.) A f e l o s z t á s b a n Sarasin, [86]:

i l l . Virchow

nómenklatúráját

férfi x 1301 1451

— — —

követtük

nő 1300 1450 x

ccm ccm ccm

oíigenkephal x euenkephal 1151 aristenkephal 1301

— 1150 cm — 1300 ccm — x ccm

1600 c c m felett (nemre való tekintet n é l k ü l ) = kephalon. A n o r m á l i s k a p a c i t á s é r t é k e k szélső é r t é k e i 20 és 89 é v k ö z ö t t H . B o n i n g — R ö s s l e szerint féfiáknál 1 4 1 1 - 1 4 7 1 ccm, n ő k n é l 1 2 6 0 - 1 3 0 6 c c m [109]. 5. C a l v a r i u m súlya [39 a ] . Oppenheim k o p o n y á k á t l a g é r t é k e (g-ban): férfi 704

szerint [86] a magyar nő 570

ebből számított á t l a g : 637.

Török Aurél, Weisbach adatai idézi [ 8 6 ] , melyek szerint a magyar k o p o n y á k átlagsúlya 615,14 gr. Egyik m á s i k m u n k á j á b a n pedig [120] a k é t szélső é r t é k e t 300,65 g ( n ő i k o p o n y á n m é r t e ) , i l l . 877,5 g (ezt férfi k o p o n y á n észlelte) adta meg. A z e u r ó p a i á t l a g é r t é k e k , k ü l ö n b ö z ő szerzők adatai szerint férfiaknál 637 és 755, n ő k n é l 550 és 669 g között v á l t o z n a k . ( M e g e m l í t j ü k m é g , hogy Bartels és Krause n é m e t e k r e v o n a t k o z ó á t l a g é r t é k e i között 24 g a k ü l ö n b s é g , s hogy Krause a k é t szélső é r t é k e t 468, i l l . 1081 g-ban adja meg. Olaszokra 400, i l l . 1000 g-ot, t ű z f ö l d i e k r e 594 é s 1114 g-ot, f r a n c i á k r a 395, i l l . 960 g-ot ad meg M artin—Saller szélsőértékként. A z i d é z e t t a d a t o k b ó l n e m d e r ü l t k i , hogy az á t l a g é r t é k e k e t m i b ő l s z á m í t o t t á k k i . H a azonban az e l ő b b e m l í t e t t , 1000 g k ö r ü l i súlyú nagy valószínűséggel hyperostotikus k o p o n y á k a t is b e l e v o n t á k az á t l a g é r t é k e k k i s z á m í t á s á b a , akkor a megadott á t l a g é r t é k e k nyilván­ v a l ó a n magasabbak a reálisnál.) Figyelembe kell azonban v e n n i azt is, hogy a koponya s ú l y á t az á l t a l á n o s csontfejlődés és az agyvelő fejlettsége is befolyásolja [ 8 6 ] . A z u t ó b b i t é n y e z ő k i k ü s z ö b ö l é s e v é g e t t k i s z á m í t o t t u k a calvariocerebralis indexet ( I . 33. [1]) is: koponya súlya mandibula nélkül X 100 koponya kapacitása Ennek értéke X I X . s z á z a d i párisiaknái férfi: 41,4, n ő : 40,1 (Manouvrier) ; svájciaknál (Wallis) férfi: 46,1, n ő : 42,4 (Pittard). A z így k a p o t t é r t é k e k e t is viszonyba á l l í t o t t u k a sella v o l u m e n é v e l (1. alább). Dili említi [ 3 i ] , hogy a sella turcica abszolút méretei téves követ­ keztetésekre adhatnak alkalmat, mert p l . kis koponyában kis sella még n o r m á l i s lehet. Ez az a szempont, amit röntgenologusok Bergerhof- és Lorenz-féle technikával végzett sella-mérések [19 ] alkalmával vesz­ nek figyelembe (amikoris a koponya meghatározott és jól definiálható pontjairól — bregma, lambda, porion — érintőket h ú z n a k a sella ve­ tületének széléhez, s a két egyenes közötti szöget mérik az abszolút linearis vagy területmértékek helyett). Kovács és Góth szerint [74 ] a ko­ ponya nagyságingadozásaivaí bizonyos fokú sella-nagyság ingadozás jár együtt, ez az ingadozás azonban 70%-ban a normális határok közé esik

6. A mandibula s ú l y a [39 ( L ) ] - A z á t l a g é r t é k e k r e v o n a t k o z ó e l ő b b i megjegyzések a m a n d i b u l a megadott súlyértékeire is é r v é n y e s e k . Oppenheim szerint [8(3] a magyar á t l a g é r t é k e k : férfi 8G g, n ő 60 g, i l l . 58—71 g. k ö z ö t t váltakoznak. Martin szerint [85] az e u r ó p a i á t l a g é r t é k : férfi 84 g, n ő : 62 g. A táblázatban a foghiányt is jeleztük, hogy az esetleg szükséges korrekció elvégezhető legyen. A fogak súlya az egyén n e m é n és a fog típusán kívül erősen függ az abrasio fokától is. Nem, vagy csak alig kopott fogakon végzett kisszámú, csak tájékozódás célját szolgáló m é ­ réseink szerint (átlagsúlyok):

I. I c Pl p M, M M 2

2

2

3

átlag

férfi inf 70 cg 90 130 110 130 170 155

—

122

inf. 39 cg 50 SO 63 70 166 150 108 90,7

nő sup. SO cg (iO 98 80 82 172 145

— 102,4

Martin—Saller átlag 1,25 gr-ot ad meg [ 8 6 ] . Ez másszóval azt jelentig hogy teljes foghiány esetén a cranium súlyának kb. 1/35-öd részével, a mandibuláénak viszont kb. 1 5-öd részével mérünk kevesebbet! 7. A sella turcica m é r e t e i [ 8 6 ] . A sella turcica n é g y m é r e t é t hatá­ roztuk meg: (a) h o s s z ú s á g , (b) szélesség, (c) m é l y s é g , (d) k ö b ­ tartalom ( v o l u m e n ) . M i n t ismeretes, a hypophysis a fossa hypophyseosban foglal, helyet. Ezt azonban csak h á r o m o l d a l r ó l (elöl, h á t u l és alul) határolja merev, csontos f a l . K é t o l d a l t a sinus cavernosus h a t á r o l j a . Felül a diaphragma sellae (operculum) zárja le. Ez elől a t u b e r c u l u m sellaen, h á t u l a dorsum sellae felső, ventralis i r á n y b a n legjobban előrenyúló p e r e m é n tapad, oldalt erős, a procc. clin, antt.-t a procc. clin, postt.-tal ö s s z e k ö t ő r o s t k ö t e g e k e r ő s í t i k [ 3 1 ] . A z o p e r c u l u m síkja a fossa hypophyseos tetejének, o l d a l i r á n y ú m e r ő l e g e s v e t ü l e t e pedig

a sella h o s s z ú s á g m é r e t é n e k felelne meg, ha m i n d i g feszes lenne. Busch ( i d . 31) szerint azonban az o p e r c u l u m n e m m i n d i g feszes, sima. A sella turcica anthropologiai hosszát ( = sella-bemenet hossza) a t u b e r c u l u m sellae k ö z e p é t ő l ( n é h a f i n o m — esetleg k e t t ő s — vonal alakjában látszik rajta a diaphragma t a p a d á s v o n a l a ) a dorsum sellae felső-elülső s z é l e s közepéig ( t e h á t i t t is a diaphragma t a p a d á s ­ vonalában) mérjük [ 3 1 , 63]. A röntgenologusok s z á m o s hosszmére­ t e t m é r n e k , n é h a a sella-bemenet h o s s z á t is, t ö b b n y i r e azonban a sella legnagyobb h o s s z ú s á g á t . A z e l ü l s ő m é r ő p o n t m e g á l l a p í t á s a n e h é z s é g b e ü t k ö z h e t , ha a sella e l ü l s ő fala éles h a t á r (perem, szög­ let) n é l k ü l megy á t a sulcus chiasmatis-, i l l . a p l a n u m sphenoidaleba. ( M é r é s : toíókás m é r c é v e l . ) A sella szélességét Kadanoff és Dill szerint oldalsó h a t á r á n a k leg­ s z é l s ő b b pontjai k ö z ö t t m é r t távolság adja meg (vagyis ez legnagyobb szélesség). M é r é s e Dili szerint (ezt a m ó d s z e r t k ö v e t t ü k ) k ö v e t k e z ő ­ k é p p e n t ö r t é n i k : v í z s z i n t e s e n t a r t o t t puha ceruzabelet v é g i g h ú z u n k a sella e l ü l s ő falától a f e n é k e n át e g é s z e n a dorsumig. E k k o r a sella o l d a l s ó h a t á r á t jelző k é t perem grafitos lesz, s egy-egy vonalat k é p e z . Ezek e g y m á s s a l s z e m k ö z t levő, l e g s z é l s ő b b pontjai k ö z ö t t mérjük a t á v o l s á g o t tolókás m é r c é v e l [31, 6 3 ] , A sella oldalsó határvonalának meghúzása az esetek nem kis r é ­ szében nehézségekbe ütközik. A sella-fenék u i . Dili vizsgálatai szerint kb. 60%-ban kivájt, medenceszerű (itt nincs n e h é z s é g ) ; 30%-ban lapos (itt az egész fenék grafitos lesz, de széle még rendszerint jól meg­ h a t á r o z h a t ó ) ; 10%-ban azonban d o m b o r ú vagy aszimmetrikus [ 3 1 ] : egyik oldala magasabb, m i n t a közepe. G. Di Chiro [ 2 5 ] szerint is közel 10%-ban a sella-fenék fölfelé domborodik, s ilyenkor az oldalvo­ nalak meghatározása kétséges. Ő említi azt is, hogy a sella-fenék néha egyik vagy másik i r á n y b a n oldalra lejt, s hogy ez az aszimmetria kóros esetekben igen nagy lehet. A sella turcica mélységét a h o s s z m é r e t r e m e r ő l e g e s e n o t t mérjük, ahol legnagyobb ( t e h á t ez is, a szélességhez h a s o n l ó a n maximális m é r e t ) . A mérés, t e r m é s z e t e s e n a medián-sagittalis síkban történik. P o n t a t l a n s á g e n n é l a m é r e t n é l csak akkor a d ó d h a t , ha a bemenet síkja n e m állapítható m e g pontosan [ 3 1 , 6 3 ] .

A h a t á r o k m e g á l l a p í t á s a u t á n a sella ü r e g é t az o l d a l s ó h a t á r r a t ö b b n y i r e m e r ő l e g e s síkig (figyelembe k e l l u i . venni, h o g y a dorsum sellae nincs-e b e f ű z ő d v e , s hogy a s e l l a - ü r e g elülső f a l á n a k szélei függőlegesen haladnak-e, s a m o d e l l á l á s t ezek szerint végezni) plasztilinnel k i t ö l t ö t t ü k , majd ennek térfogatát m e g h a t á r o z t u k . Az e célra szolgáló e g y s z e r ű eszköz az 1. á b r á n látható. A s e l l á t kitöltő plasztilin darabot s i m á r a g ö m b ö l y getve a vízzel a jelig t ö l t ö t t A . e d é n y b e t e t t ü k , majd a vele s o d r ó d o t t légbu­ b o r é k o k eltávolítása u t á n a meniscus alsó szélét a t u b e r c u l i n - f e c s k e n d ő se­ gítségével i s m é t a jelhez á l l í t o t t u k be. A f e c s k e n d ő n leolvasott é r t é k adja a sella volumenét ( h á r o m m é r é s átlag­ értékét fogadtuk el). (Ez az eljárás Kadanofféval azonos, Diliétől csak annyiban k ü l ö n b ö z i k , h o g y ő a sella oldalfalait kívülről é p í t e t t e fel először plasztilinnel, majd az í g y kapott ü r e ­ get t ö l t ö t t e k i k é p l é k e n y glicerinzse­ latinnal.) A z o l d a l s ó határ, s m é g i n k á b b az oldalsó h a t á r o l ó felszínek m e g á l l a p í ­ tása sokszor e r ő s e n s z u b j e k t í v , azon­ ban m é g i s , m i n t Dili írja. [ 3 1 ] , azonos t e c h n i k á v a l nyert adatok e g y m á s k ö ­ /. ábra zött összehasonlíthatók, és tükrözik a physiologiás-pathologiás változáso­ kat. E z é r t esett v á l a s z t á s u n k ezekre az aránylag e g y s z e r ű m ó d s z e ­ rekre. M e g - előzőleg azonban a foramen m a g n u m o n bevezetett cystoscop segítségével tájékoztató v i z s g á l a t o t v é g e z t ü n k . A z irodalomban t a l á l t n o r m á l i s s e l l a - m é r e t e k (felső sor: átlag­ é r t é k e k , alsó sor: szélső é r t é k e k ) : Dili átlagértékei t e h á t l é n y e g é b e n megegyeznek Kadanoff átlagér­ tékeivel. M e g j e g y z e n d ő azonban, hogy Dili prosecturai holttesteken v é g e z t e méréseit. E betegek javarésze carcinoma vagy cardiovas-

H. Fitzgerald [41] (100 koponya, m i n d k é t nemű) V. Mazzi [87] (kb. 200 koponya) Kadanoff [63]

Hrdlicka

M.

VoL

— 14—17,5

— ti,5—8,5

—

9,9 —

11,08 —

— —

— —

10,70 7—14,9 (126 kop.)

12,53 8,5—16,8 (164 kop.)

8,46 5,8—12,5 (126 kop.)

11,1 7,5—14,5 10,0 7,5—13,0 10,9 8,5—12,5 10,6 S ,0—14,0

11,5 7—15,0 10,8 8,5—15,0 10,5 9,5—14,0 12,1 10,0—15,5

9,1 6,0—12,0 9,4 5,0—13,0 9,3 6,5—11,0 9,1 8,0—10,0

11,1 7,9—14,3 10,27 7,1—13,7 10,64

12,6 6,7—17,7 12,25 7,8—17,5 12,15

8,9 6,1—11,6 8,54 5,4—11,9 8,31

— 10,0—14,5

Sz.

0,89 0,53—1,67 (119 kop.)

[53]

fehér férfi fehér n ő néger férfi néger n ő

— — — — — —

Dili [31] férfi (51 kop.) nő (55 kop.) a két nem átlaga

0,857 0,55—1,68 0,882 0,52—1,6 0,869

cularis b e t e g s é g (hypertonia) k ö v e t k e z t é b e n halt m e g . M á r p e d i g Ziskin [12(>] szerint h y p e r t o n i á s o k n á l gyakran n a g y o b b sellát lehet t a l á l n i ! Kifejezetten c s o n t - r e n d s z e r b e t e g s é g b e n s z e n v e d ő nem v o l t k ö z ö t t ü k , viszont v o l t e g y n é h á n y syphilises, leukaemias, akiknek b e t e g s é g e k ö z v e t v e esetleg hathatott a csontrendszerre; volt t ö b b e n d o k r i n m e g b e t e g e d é s b e n s z e n v e d ő i s : diabetes m e l l i t u s , Cush i n g k ó r , t h y m o m a maligna, pajzsmirigy c e , s t r u m a , o v a r i u m ce. HEL-metastasisszal. M é g ezektől eltekintve is, kifejezetten beteg­ anyagon m é r t é r t é k e i t csak nagy óvatossággal lehet „ n o r m á l i s " é r t é k e k k é n t elfogadni. (Az e m l í t e t t eseteket ő a szélső értékek és átlagok m e g á l l a p í t á s á n á l mm hagyta k i , pedig ő maga is írja, hogy

nagy hypophysisek e s e t é n gyakran észleltek c a r c i n o m á t vagy hyper­ t o n i a s ) Dill m e g e m l í t i , hogy a szélső é r t é k e k között i g e n nagy az e l t é r é s : a m a x i m á l i s é r t é k e k olykor a m i n i m á l i s a k h á r o m s z o ­ r o s á t is m e g ü t i k . A nők átlagértékei — h o s s z ú s á g k i v é t e l é v e l — na­ gyobbak. K o r c s o p o r t o k szerint bontva (30—60 év, 61 — 90 év) is megadja az adatokat, azonban l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e t n e m észlelt. M i n d e n pontatlansága ellenére, a korrelatiós vizsgálatok során csak a sella v o l u m e n é t h a s o n l í t o t t a m ö s s z e m á s m é r e t e k k e l , mert egyedül ez a méret ad reális képet a sella (resp. a hypophysis) nagysá­ gáról. A klinikai gyakorlatban sokszor próbálkoztak azzal, hogy a sella nagyságát valamelyik linearis méretével, méreteivel vagy ezekből szá­ m í t o t t indexekkel jellemezzék. K i d e r ü l t azonban, hogy a sella leg­ e g y s z e r ű b b és leggyakoribb variatiói miatt ezek egyike sem megbízható. (Elvben a következő nyolc variáció képzelhető el H = h o s s z ú , R = rövid, K = keskeny, M = mély Sz = széles, L = lapos; H - K - M , H - S Z - M , R - K - M , R - S Z - M , H - K - L , H-SZ-L, R - K - L , R-SZ-L.) Ezzel szemben Martin íi alaptípust, Haas pedig [id. 31 ] 28 féle nor­ mális sella-alakot ír le. Hosszú ideig az ezeknél sokkal pontosabb sellaprofilfelülettel (oldalirányú rtg felvételen, meghatározott fókusz-film­ távolság mellett a sella területének vetülete cm -ben) jellemezték a sella nagyságát. Dili bebizonyította, hogy ez az érték is csak bizonyos megszorításokkal jellemző a sella nagyságára. L e g ú j a b b a n pedig úiChiro [25] csak a — röntgenológiai méretekből számított — sellavolument fogadja el jellemző értéknek. 3

ó\ Vastagsági m é r e t e k . A m é r ő p o n t o k kiválasztásánál a k ö v e t k e z ő szempontok vezettek: (a) a m é r ő p o n t o k lehetőleg egyenletesen oszoljanak el a c a l v a r i u m o n ; (b) a m é r é s lehetőleg a n a t ó m i a i l a g jól d e f i n i á l h a t ó p o n t o k o n t ö r t é n j é k ; (c) lehetőleg felfűrészeletlen k o p o n y á n is m é r h e t ő legyen. í g y esett választásunk az a l á b b i n é g y , szimmetrikus m é r ő p o n t r a : os os a os

frontale (tuber frontale h e l y é n m é r v e ) ; parietale (tuber parietale h e l y é n , é s a h á t s ó - a l s ó sulcus (transversus m ö g ö t t m é r v e ) ; occipitale (fossa cerebralisban m é r v e ) ,

sarokban);

A csak felfűrészelt k o p o n y á n m é r h e t ő első k e t t ő e l ő n y e a t ö b b n y i r e pontos lokalizálhatóság. H á t r á n y a — az e l ő b b e m l í t e t t e n kívül — m

az, hogy e p o n t o k o n a koponya fala rendszerint az átlagosnál vas­ tagabb ( k ü l ö n ö s e n — b á r ez e l é g r i t k a , 115 k ö z ü l csak egy esetben f o r d u l t elő — ha a sin. frontalis magasra és lateralis i r á n y b a n messze kiterjed; vagy ha a linea temporalis sup. é p p e n a tuberen halad ke­ resztül). A z u t ó b b i k e t t ő l e g t ö b b esetben fel nem fűrészelt k o p o n y á n is m é r h e t ő (a t a p i n t ó k ö r z ő egyik z á r á t az öreglikon bevezetve, a f e l ­ s z í n r e m e r ő l e g e s e n elvégezzük a m é r é s t ) . Egyik m é r ő p o n t sem de­ f i n i á l h a t ó azonban pontosan. A z os parietalén l e v ő pont m i n d e n ­ esetre az angulus mastoideusnak a sulcus sigmoideus alatti r é s z é r e ; a squama occipitalison pedig k b . a fossa cerebralis k ö z e p é r e esik. M i n d k é t helyen az impressiones g y r o r u m , i l l , a iuga cerebralia okozta (olykor elég nagyfokú) v a s t a g s á g b e l i k ü l ö n b s é g miatt m i n ­ d i g a minimális é r t é k e t adó helyet i g y e k e z t ü n k kikeresni, ú g y g o n ­ d o l v á n , hogy ez ad a lehető l e g k e v é s b é m e g t é v e s z t ő é r t é k e t . A kapott é r t é k e k m é g így sem m i n d i g jellemzik k e l l ő k é p p e n a csontok hyperostotikus elváltozását. (Ez o t t l á t h a t ó , ahol a diagnosis n e m egyezik a vastagsági m é r e t e k b ő l l e v o n h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k k e l . O k a : a m a x i m á l i s vastagság n e m esik m i n d i g a m é r ő p o n t o k t e r ü ­ l e t é r e . Ezen esetleg a m é r ő p o n t o k s z á m á n a k s z a p o r í t á s á v a l lehetne valamelyest s e g í t e n i . Ehelyett azonban ilyen esetekben f e l t ü n t e t t ü k a m a x i m á l i s v a s t a g s á g i é r t é k e k e t , jelezve, hogy az melyik csont t e r ü l e t é n található.) T e r m é s z e t e s e n , a mérési h e l y e k b ő l m i n d e n k o r k i z á r t u k azokat, amelyek m e g t é v e s z t ő é n vastag é r t é k e k e t adhatnak: az os frontalen a crista frontalis, az os parietalen a sulcus sagittalis é s transversus peremei, az os occipitalen a protuberantia occipi­ talis externa és interna t e r ü l e t e , é s általában a varratok k ö z v e t l e n szomszédsága. Martin-Saller a következő k ö z e p e s vastagsági é r t é k e k e t adja m e g [86]: 5,8—6,3 m m , os frontale tuber 2—5 mm, os parietale tuber 4,5—5,2 m m , os parietale hátsó-alsó sarok 4,0—6,5 m m , os occipitale, fossa occip. sup. közepén megjegyezve, hogy a jobb k o p o n y a f é l (főleg a tuberek t e r ü l e t é n ) v é k o n y a b b szokott lenni. Ugyancsak v é k o n y a b b a k a n ő i koponya­ csontok (férfiaknál m é r t é r t é k e k harmada, negyede). Eltekintve

attól, hogy Martin nem mondja meg h a t á r o z o t t a n , hogy é r t é k e i á t ­ lag, vagy s z é l s ő é r t é k e k - e , hogy adatait h á n y m é r é s b ő l nyerte, s n e m is bontja az adatokat nemek szerint — k i s s z á m ú , n o r m á l i s , bonc­ tani i n t é z e t b ő l s z á r m a z ó k o p o n y á n v é g z e t t m é r é s szerint (1. t á b l á ­ zat) ezek az é r t é k e k is kissé magasak, f e n t e b b i , a koponya súlyával kapcsolatos észrevételeink t e h á t erre is vonatkoznak. 9. I n d e x e k . Koponyaindex ( I . 1.): legnagyobb szélesség (8) x 100 legnagyobb hosszúság (1) Calvario-cerebralis index ( I . 31. (1)): calvarium súlya (39a) X 100 koponya kapacitása (38) 10. R ö n t g e n v i z s g á l a t o k . A r ö n t g e n f e l v é t e l e k 70 c m fokusZ-film t á v o l s á g b ó l , laterolateralisan (jobbról balra), 60 k W , 2 m A és 4 mp-es e x p o s i t i ó s i d ő v e l készültek (igen vastag k o p o n y á k n á l a r á n y o s a n n ö v e l v e a s u g á r k e m é n y s é g é t , i l l . az e x p o s i t i ó s időt), A l s z ű r ő v e l , Forte r t g - p a p í r r a . A f ő s u g a r a t a sella t u r c i c á r a i r á n y í t o t t u k . A hossz­ t e n g e l y é v e l a fősugárra m e r ő l e g e s e n elhelyezett koponya bal o l ­ dala f e k ü d t a k a z e t t á n . A sella p r o f i l t e r ü l e t é t Kovács Ákos m ó d s z e ­ rével (72, 73, 74) m m - b e n s z á m í t o t t a m k i é s adtam meg. N o r m á ­ lis é r t é k : 87,1 + 16 m m [ 1 9 ] . A r ö n t g e n f e l v é t e l e k e n m é r t e m le (ahol lehetett) a p l a n u m spheenoidale é s a clivus k ö z ö t t i szöget is ( = gamma szög; SphenoidalClivus Winkel, Landzert). É r t é k e Martin—Saller [86] szerint re­ cens e m b e r n é l 94° és 132° k ö z ö t t v á l t a k o z i k , á t k g 1 1 0 ° . Decoart és Farkow [30] férfiaknál 120°-ban, n ő k n é l 126°-ban, Bugyi [17] 120 + 5 ° , i l l . 125 - f 5 ° - b a n adja meg a n o r m á l i s é r t é k e k e t . K i s ­ s z á m ú eseten vizsgálva Bugyi m e g á l l a p í t o t t a , hogy m y x o e d e m á n á l , i l l . h y p o t h y r e o s i s n á l a szög é r t é k e n ö v e k s z i k , h y p e r t h y r e o s i s n á l csök­ ken; legnagyobb fokú c s ö k k e n é s t azonban a k r o m e g a l i á n á l lehet megfigyelni. 2

2

A r ö n t g e n f e l v é t e l e k alkalmasak a sinus frontalis n a g y s á g á n a k m e g b e c s ü l é s é r e is. Ennek differenciális diganosztikai j e l e n t ő s é g e ismert.

A r ö n t g e n f e l v é t e l e k s e g í t s é g é v e l az é r t é k e s s é g ü k m i a t t fel n e m f ü r é s z e l h e t ő k o p o n y á k s e l l a - m é r e t e i , és lapos csontjaik v a s t a g s á g a felől is t u d t u n k tájékozódni (2. á b r a ) . 11. Állatkísérletek. A h u m á n a n y a g vizsgálata alapján a hyperos­ tosis aetiologiai tényezői k ö z ü l a pajzsmirigy h y p o f u n c t i ó r a é s a

2. ábra. 2679. l t . sz. koponya oldalirányú röntgenfelvé­ tele. Hyperostosis cranii generalisata

hyperphyonismusra t e r e l ő d ö t t a g y a n ú , e z é r t az á l l a t c s o p o r t o k k i s létszáma m i a t t i n k á b b csak t á j é k o z ó d ó jellegű — á l l a t - m o d e l l k í s é r ­ leteket á l l í t o t t u n k be. K é m i a i é s m ű t é t i thyreoidektomia, v a l a m i n t S T H - a d a g o l á s n a k a csontok s ú l y á r a gyakorolt h a t á s á t v i z s g á l t u k h í m , W y s t a r - t ö r z s b e l i , albino p a t k á n y o k o n . A) 160 g átlagsúlyú, 44 db kísérleti állatunkat három csoportra osztottuk. Az állatok a kísérlet ideje alatt, valamint azt megelőzően leg­ alább két hétig jódhiányos diétát [117] a, (= max. 0,1 mikrog J/g takarmány) és csapvizet kaptak. 7*

99

I . csoport diétájában 50 mg/die/patkány methylthiouracylt (Basethyrin, M T U ) kevertünk. I I . csoport állatain 100 g-os korukban thyreoidektomiát hajtottunk végre. I I I . csoport a kezeletlen, kontrollállatok. Mindegyik csoportból 3, 4, 5, 6, 10, 11 és 12 h é t elteltével 3—3, a kontrollokból 1—1 állatot dolgoztunk fel. Az aetherrel túlaltatott állatok testsúlyát és hypophysisének súlyát ( u t ó b b i t torziós mérlegen) lemértük, majd a lágyrészektől nagyjából megtisztított koponyát, bal humerust és bal scapulát 5%-os papain oldatban, 00°C-os thermostatban, 24 -n át maceráltuk [113]. Eztán a csontokat gyenge vízsugár alatt lemostuk, szárítottuk. Az egyes csontok súlyát analitikai mérlegen l e m é r t ü k (a calvariumot és a mandibulát külön-külön). Az egyes mérési eredményeket 100 g testsúlyra számítottuk át, ebből az egy-egy csoportból egy i d ő p o n t b a n feldolgozott egyes csontok átlagsúlyát számítottuk k i . A számszerű értékeket táblázatban összeállítva grafikusan ábrázoltuk. B) 219 g átlagsúlyú, 31 db állat 50 gamma/die/patkány somatotrop-hormont ( S T H ; Somacton, Ferring A B M a l m ö ) kapott subcutan injectiókban. 2, 3, 4 és 6 heti kezelés után 2—2 kezeletlen kontrollállattal együtt dolgoztuk fel őket, a fentebb leírt m ó d o n . h

IV.

Eredmények

1. Hyperostosisok felosztása 109 vizsgált k o p o n y a k ö z ü l 4 gyermek­ koponya v o l t ; 105 v á l o g a t o t t felnőtt koponya k ö z ü l hyperostotikusnak b i z o n y u l t 55 az a l á b b i ( t ö b b - k e v e s e b b ö n k é n y e s s é g g e l v á l a s z ­ választott) k r i t é r i u m o k a l a p j á n : (a) magas c a l v a r i u m s ú l y á l t a l á b a n 580 gr felett; (b) átlag 5 m m feletti falvastagság l e g a l á b b a vizsgált csontok v a l a m e l y i k é n . Salmi [111] k r i t é r i u m á t n e m h a s z n á l h a t t u k . Ő r ö n t g e n f e l v é t e l e ­ ken a 10 m m - e s és afeletti falvastagságot veszi hyperostotikusnak. N e m adja azonban meg a fókusz-film t á v o l s á g o t , s így a n a g y í t á s foka nem s z á m í t h a t ó k i . Figyelembe kell v e n n i azt is, hogy o l d a l ­ i r á n y ú f e l v é t e l e n a fentebb m á r e m l í t e t t s z a b á l y s z e r ű e n vastagabb helyek — v a r r a t o k k ö r n y é k e , sulcus sagittalis pereme stb. — a bele­ v e t ü l n e k a k é p b e . V i z s g á l a t a i n k s o r á n viszont ezeket a helyeket

tudatosan kihagytuk a m é r é s e k b ő l (vö. a 46. o l d . k r i t i k a i m e g j e g y z é ­ seivel) . M e g f o r d í t v a : n e m t e k i n t e t t ü k hyperostotikusnak azokat a k o ­ p o n y á k a t , amelyeknek c a l v a r i u m - s ú l y a n e m v o l t magas,amelyeken n e m t a l á l t a m k i u g r ó a n magas vastagsági é r t é k e k e t , amelyeken a koponya egyes r é s z e i n e k v a s t a g s á g a e g y m á s k ö z ö t t n e m k ü l ö n b ö z ö t t l é n y e g e s e n , ahol a tabula interna és externa k ü l l e m e n e m t é r t el a n o r m á l i s k o p o n y á k é t ó l , s v é g ü l ahol a koponyacsontok v a s t a g s á g a á l t a l á b a n 5 m m alatt v o l t . A hyperostotikus k o p o n y á k a t Moore ismert felosztása [91] szerint csoportosítottuk (V. táblázat): H F I = hyperostosis f r o n t a l i s interna g y a k o r i s á g a (Moore) H C D vagy H C G = hyperostosis cranii diffusa, generalisata g y a k o r i s á g a H F P = hyperostosis f r o n t ó - p a r i e t a l i s gyakorisága N F = nebula frontalis g y a k o r i s á g a

: 1,44% : 0,60% : 0,30% : 1,14%

E k é t u t ó b b i k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó k o p o n y á t n e m t a l á l t a m , ellenben k é n y t e l e n v o l t a m — igaz, h o g y csak egy-egy koponya m i a t t — k é t ú j a b b csoportot k é p e z n i : H P O = hyperostosis parieto—occipitalis H P = hyperostosis parietalis, azzal a megjegyzéssel, hogy az osztályozásnak i n k á b b csak a j o b b á t ­ t e k i n t h e t ő s é g s z e m p o n t j á b ó l van j e l e n t ő s é g e , m e r t a H F P - t csak a H C G kezdeti s z a k a s z á n a k , i l l . az e m l í t e t t Moore-féle csoportokat (s n y i l v á n az általam e m l í t e t t k e t t ő t is) ugyanazon b e t e g s é g k ü l ö n b ö z ő lokalizációjú f o r m á i n a k t a r t j á k , e z é r t is b e s z é l n e k [24] összefoglalólag hyperostosis craniiröh H F I - t csak k é t férfi k o p o n y á n találtam. Ennek oka t a l á n az, hogy a vizsgált k o p o n y á k k ö z ö t t aránylag kisebb v o l t a n ő i k o p o n y á k s z á m a . A H F P sokkal g y a k o r i b b v o l t . E z e k n é l j e l l e m z ő m ó d o n , a falcsontoknak csak a vertex t e r ü l e t é r e e s ő r é s z e , n é h a h á t r a f e l é kes­ kenyedve, k b . a sutura coronaria és a linea temporalis m e t s z é s p o n t ­ jai, valamint a lambda p o n t k ö z ö t t i t e r ü l e t vastagodik m e g , a csont

V. táblázat H Y P E R O S T O T I K U S KOPONYÁK MEGOSZLÁSA

Diagnosis

Db

2 1

HCQ

1

1

B:l U:

12

10

U:l

8

10

H:l

-

1

8

21

22

3

0. E.

HFI

Sella volumen mm

Egyéb I :oponya abnor:m.

?

+

Sella ab norm.

Koponyakapacitás

27

A.

K.

0.

2 1

19

1

E.

A.

0.

E.

A.

Eset

Max.

Min.

Átlag

Híd

-

-

2

84

76

80

R:l

1

7

21

ffl 127

63

94,58

3

2

HFP

20

HP

j

6

2

5

4

5

1

1

1 1

1

1

5

9

1

10

-

HPO

4

nő 105

3

3

63

76,7

ifi 117 nö 82 biz. 100

77

94,66

50

70,5

100

100

1

77

77

77

1

86

86

86

18 3

.

1 1

ÖSSZESEN %-ban

51 3 9,6

33 10 32

2 12 38,7

6 19,2

-

1

5 31

16 8 50

43 3 18,8

15,7

f

cr Db

Diagnosis

18

Bizonytalan

3

Nö

8

Sella volumen mm-

0.

ÍM

E.

Férfi

?

tnorm

NEM HYPËROSTATlKUS KOPONYÁK MEGOSZLÁSA

1

9

A.

6

K.

0.

E.

A.

0.

E.

A.

2 1 5

1

2

Eses

Max.

M in.

Hid

Át'ag

53

74,9

B:l U:l

4

3

3

100

81

88,6

I

1

7

112

(33

79,5

-

1

R5W /itëse* O = ollgenkephal

B = bilaterális

H F I = hyperostosis frontalis interna

E = euenkephal

U = unilateralis

HCO = hyperostosis cranli generalisata

A = arlstcnkephal

r? =

f é r f i

K = kt'phalon

HPF = hyperostosis fronto-parietalis HPO = hyperostosis parieto occipilalis

— bizonytalan

M

u

100

HP = hyperostosis parictalis

1

1

6

29

29

II •* c 2 o S>.a

19

1 összesen

CS)

«

2

elülső-alsó é s h á t s ó - a l s ó r é s z e v é k o n y marad ( v ö . ezt Keith fentebbi 84. oldalon i d é z e t t megállapításaival). M á s k o r viszont i n k á b b az ossa parietalis h á t s ó , az os occipitaléval s z o m s z é d o s r é s z e vasta­ godik meg : ezek a k o p o n y á k m á r a H C D csoportba tartoznak. A basis csontjain rendszerint nem l á t s z o t t kifejezettebb v a s t a g o d á s . Ez esetleg összefüggésbe h o z h a t ó a k o p o n y a t e t ő és koponyaalap csontjainak különféle e r e d e t é v e l ; a f e d ő c s o n t o k u i . endesmalisan, a basis csontjai viszont enchondralisan csontosodnak [ 1 1 8 ] . 2. Hyperostotikus

koponyák

megoszlása

kapacitásuk

szerint

Férfi (33 koponya) % N ő (16 koponya) %

9,6 32,2 38,7 19,2

Oligenkephal Euenkephal Aristenkephal Kephalon

31,2 50,0 18,8

M í g t e h á t férfiaknál a k ö z e p e s és n a g y k a p a c i t á s ú k o p o n y á k vannak t ú l s ú l y b a n a hyperostotikus k o p o n y á k k ö z ö t t , addig n ő k n é l i n k á b b a k ö z e p e s (fele!) és k i s k a p a c i t á s ú a k . I g e n l é n y e g e s azonban, hogy az egész vizsgált anyagban 7 kephal o n t t a l á l t a m , s ezek k ö z ü l 6 a hyperostotikus csoportba tartozik. 3. Sella turcica volumene hyperostotikus koponyáknál. A sella-volumen é r t é k e k igen é r d e k e s e n alakultak. Á l t a l á n o s s á g b a n azt lehet m o n d a n i , hogy hyperostotikus k o p o n y á k selláinak volumene a nor­ m á l i s é r t é k e k felső h a t á r a k ö z e l é b e n , vagy azon t ú l t a l á l h a t ó . A z ada­ tok b o n t á s á v a l ugyan kisebb l é t s z á m ú csoportokat kapunk, de az előbbi, általánosságban m o z g ó megállapításnál többet tudunk mon­ dani. A k é t l e g n é p e s e b b csoport ( H C D és H F P ) férfi és a bizony­ talan n e m ű k o p o n y á k á t l a g o s sella-volumene jóval a n e m hyperostotikusa (átlag 77,78 m m ) felett van 94,58, i l l . 94,66 m m - r e l (3. á b r a ) . Ezzel szemben n ő k n é l az átlag m i n d k é t csoportban a nem hyperostotikus átlag k ö z e l é b e n marad. Ennek oka az, hogy — egy k i ­ vételével — ú g y a H C D - s , m i n t a H F P - s n ő i k o p o n y á k sellái k i 3

3

3

c s í n y e k , sőt a sorozat k é t legkisebb v o l u m e n ű (50 é s 55 m m ) selláját is é p p e n ebben a csoportban találtuk. Á l t a l á b a n t e h á t azt lehet m o n d a n i , hogy n ő k n é l a H C D é s H F P az esetek legnagyobb r é s z é ­ b e n az átlagosnál kisebb, m í g férfiaknál é p p e n f o r d í t v a : az á t l a ­ g o s n á l nagyobb sellával jár e g y ü t t . ( E l k é p z e l h e t ő az is, hogy ú g y a férfi, m i n t a n ő i kis sellájú k o p o n y á k n á l a hyperostosis valamilyen m á s , ismeretlen pathomechanismus r é v é n jött l é t r e . Ennek f o l t é -

110

100

90

80

70

3. ábra. Sella turcica volumene H C D - s , HFP-s férfi, n ő i és bizonytalan n e m ű koponyákon. A vízszintes vonalak az átlagértéket jelzik

t e l e z é s é r e ezen kívül m á s alap m é g egyelőre nincsen, hacsak az n e m hogy a 8 9 7 1 . l t . sz. férfi koponya fogai a n o r m á l i s t ó l e l t é r ő e k . ) A z is l e h e t s é g e s , hogy a m e g b e t e g e d é s oka, lefolyása vagy pathomechanismusa nem azonos a k é t n e m n é l . A H C D - s n ő i csoport is m á s k é n t viselkedik, m i n t a f é r f i : a n ő k k ö z ö t t kephalon é s aristenkephal k o p o n y a nincsen ( e l ő b b i hiánya az á t l a g b a n alacsonyabb k a p a c i t á s ú n ő i k o p o n y á k k a l m a g y a r á z h a t ó , u t ó b b i m á r nem.) A 7 H C D - s n ő i k o p o n y á b ó l 5 euenkephal, de v a n k é t oligenkephal is — férfiaknál 19 k ö z ö t t akadt k e t t ő ! A s e l l a - m é r e t e k variációszélessége is kisebb ebben a n ő i csoportban, m i n t a f é r f i a k n á l . A H F P - s f é r f i k o p o n y á k ú g y sella-volumen, m i n t koponyakapa­ citás s z e m p o n t j á b ó l sokkal e g y s é g e s e b b , m i n t a H C D - s férfiko­ ponyák. 4. A sella turcica és a koponya rendellenességei. M í g a n e m hyper­ ostotikus k o p o n y á k n á l csak 3,4%-ban, a d d i g hyperostotikusokn á l m a j d n e m ö t s z ö r a n n y i esetben (15,7%-ban) találtunk egy- vagy kétoldali sella-hidat. S e l l a - h í d általában 8,9—10%-os g y a k o r i s á g g a l f o r d u l elő. J e l e n t ő s é g é r e v o n a t k o z ó l a g megoszlanak a v é l e m é n y e k . Bokelman, Schneider, V. Jaensch é s H. O. Martin [ 8 4 ] m i n d e n esetben k ó r o s ­ nak t a r t j á k ; Goldhammer, Schüller, Haas é s Kovács [ 8 4 ] . Dill [31] valamint Julesz [59] csak k l i n i k a i j e l e n t ő s é g n é l k ü l i a n a t ó m i a i varia­ t i o n a l H. O. Martin statisztikai összeállításának legfontosabb erre v o n a t k o z ó adatai (sella-híd gyakorisága, % - b a n ) : epilepsia hyperthyreosis pluriglandularis zavar hypothyreosis gyengeelméjűség kryptorchismus beszédfejlődés zavara h á t r a m a r a d t fejlődés soványság

19% 18% 17% 14% 13% 13% 10% 8% 6%

E g y é b s e l l a - a b n o r m i t á s o k is jóval gyakoribbak a hyperostotikus csoportban, m i n t a n e m h y p e r o s t o t i k u s a k n á l : közel 5 0 % - b a n fordul elő sella-aszimmetria, d o r s u m sellae excavatum, p a p í r v é k o n y dor­ sum, t á g emissarium a sella-fenéken stb.

K ü l ö n b ö z ő k o p o n y a a b n o r m i t á s o k is jóval gyakoribbak a hyperos­ totikus csoportban. Ezek közül csak egyet e m e l ü n k k i , ez azonban kétségtelenül bizonyítja egyrészt azt, hogy a hyperostotikus koponyák nem a normálisak szélső variánsai, hanem kóros esetek, m á s r é s z t azt, hogy a H C D , i l l . H F P egységes kórtani csoport. A v i z s g á l t k o p o n y á k k o r m e g h a t á r o z á s á n á l f e L ű n t , hogy egyes k o p o n y á k n á l a fogkopás a l a p j á n m e g h a t á r o z o t t é l e t k o r nem egyezett a v a r r a t z á r ó d á s alapján m e g h a t á r o z o t t é l e t k o r r a l (hogy a k o r m e g h a t á r o z á s n a k csak k é t leglegfontosabb t é n y e z ő j é t említsem) [ 9 5 ] , A k o p á s szerint ezek a k o p o n y á k sokkal fiatalabbaknak bizonyultak, m i n t a v a r r a t o k állapota alapján ( m á s s z ó v a l : varrataik k o r á n elcsontosodtak). Legnagyobb m e g l e p e t é s ü n k r e , ezek a k o p o n y á k kivétel nélkül a H C D vagy H F I csoportba tartoztak, é k e s e n b i z o n y í t v a azt, hogy ezekben az ese­ tekben c s o n t o s o d á s i zavarral állunk szemben. A n e m hyperosto­ tikus k o p o n y á k a t is k é t csoportra o s z t o t t u k : a) k ü l ö n b ö z ő k ó r o s elváltozások é s z l e l h e t ő k , rendszerint is egyszerre

több

b) k ó r o s elváltozások nem láthatók A z a) csoportba sorolt k o p o n y á k r é s z l e t e s leírása: férfi: 3

398. l t . sz. aszimmetrikus sella (0,81 c m ) , bilaterális jobb f o r a m e n iugulare sokkal t á g a b b . 5252. l t . sz. rachitisre u t a l ó jelek. 7352. l t . sz. aszimmetrikus emissarium.

sella

3

(0,87 c m ) , )

sella-híd,

sella-fenéken

tág

3

7379. l t . sz. aszimmetrikus sella (100 c m ) , s e l l a - f e n é k e n t á g emissa­ r i u m , k a p a c i t á s : 1835 c m . 9656. l t . sz. igen kicsi foramen occipitale m a g n u m . 3

nő: 372. l t . sz. aszimmetrikus, valószínűleg igen nagy sella. (A jobb oldalsó h a t á r bizonytalan, volumene esetleg 1,55 cm .) Állkapcsa férfias jellegű. 414. l t . sz. aszimmetrikus, nagy (1,12 c m ) sella. 3

3

E b b e a csoportba s o r o l h a t ó k esetleg m é g azok a k o p o n y á k is, ame­ l y e k r ő l t ö b b jelleg k o r r e l a t i ó s v i z s g á l a t a folyamán d e r ü l t k i , hogy az átlagosaktól e l t é r n e k (ezeket 1, a l á b b ) . 5. Korrelatiós

vizsgálatok

tanulságai.

a) A sella kapacitása és a koponyaindex 105 koponya m e g o s z l á s a koponyaindex Nem hyper­ ostotikus db Dolichokran Mesokran Brachykran Hyperbrachykran Ultrabrachykran

4 11 14 18 3 50

°/ /0

8 22 28 36 6

k ö z ö t t nincsen korrelatiós szerint: Hyperosto­ tikus

Összes

db

°/0 /

db

°/ /0

5 15 24 9 2 55

9 27 44 16 4

9 26 38 27 5 105

8 25 36 26 5

Ez a m e g á l l a p í t á s ö s s z h a n g b a n van Hrdlicka, Martin és Kovács Ákos v é l e m é n y é v e l . Ranke, Wandt é s Kovács Ákos szerint csak a sella n ö v e k e d é s e i d e j é n , azaz 24 é v e s k o r i g m u t a t h a t ó k i korrelatio olyan é r t e l e m b e n , h o g y a sella v e t ü l e t é n e k t e r ü l e t e é s a koponya legnagyobb h o s s z ú s á g a p á r h u z a m o s a n n ő n e k . Kadanoff a d a t a i b ó l [63] — az á t l a g , és nem az egyedi é r t é k e k e t v é v e figyelembe — is látszik, hogy hosszabb k o p o n y á k sellája hoszszabb, i l l . m e g f o r d í t v a : h o s s z ú sella gyakran jár e g y ü t t h o s s z ú k o ­ p o n y á v a l ; s z é l e s e b b koponya sellája is szélesebb stb. A sella és. k o p o n y a m é r e t e k k ö z ö t t i e gyenge k o r r e l a t i ó t a Kadanoff által kiszá­ m í t o t t + 0 , 2 5 - ö s k o r r e l á c i ó s koeficiens is mutatja. b) A z életkor és sella-volumen k ö z ö t t sem látszik s e m m i f é l e korre­ l á c i ó : az átlag-, é s szélsőséges sella-volumen é r t é k e k e g y a r á n t k é p ­ viselve vannak m i n d e g y i k korcsoportban. ( H a n g s ú l y o z a n d ó , hogy f e l n ő t t , 24 év feletti k o p o n y á k r ó l van s z ó , ahol t e h á t a n ö v e k e d é s és a sella fiziológiás n ö v e k e d é s e m á r befejeződött.) Dili b i z o n y í t o t t a , hogy — egyes eddigi n é z e t e k k e l e l l e n t é t b e n — i d ő s e b b k o r i osteopo­ rosis n e m játszik szerepet a s e l l a - ü r e g m e g n a g y o b b o d á s á b a n [ 3 1 ] .

4. ábra. Férfikoponyák maximális, minimális és átlagos súlya 5 éves korcsoportok szerint

o. ábra. Női koponyák maximális, minimális és átlagos súlya 5 éves; korcsoportok szerint n o

c) H a az életkor (5 éves korcsoportok szerint) és a koponyasúly összefüggéseit vizsgáljuk grafikonokban (4., 5. á b r a ) , akkor a k ö v e t ­ kező megállapításokat tehetjük: 1. a f é r f i k o p o n y á k átlagsúlya n ő k é felett v a n ; 2. a f é r f i k o p o n y á k m a x i m á l i s é r t é k e i általában a n ő k é felett van 3. a m i n i m á l i s értékek n a g y j á b ó l egybeesnek, 4. a f é r f i k o p o n y á k átlag-, és m a x i m á l i s s ú l y é r t é k e i a l e g i d ő s e b b korcsoportban semmivel sincsenek a l e g f i a t a l a b b a k é alatt, a n ő i k o p o n y á k átlagsúlya pedig jóval e felett t a l á l h a t ó . V á l o g a t o t t k o p o n y a a n y a g r ó l lévén szó, e z e k b ő l az a d a t o k b ó l m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t n e m t e h e t ü n k , legföljebb annyit, hogy a válogatás m i a t t , úgy látszik, a senilis a t r o p h i a , i l l . az i d ő s k o r i osteoporosis [22] m i a t t k ö n n y e b b é vált k o p o n y á k kiestek vizsgáló­ d á s a i n k k ö r é b ő l , i l l . hogy a hyperostotikus k o p o n y á k az i d ő s e b b k o r ­ csoportok átlagát e r ő s e n m e g t u d j á k emelni. Milyen Kor 25—30 30—35 35—40 40—45 45—50 50—55

a

hyperostosis Db

13 17 15 21 10 16

kor

szerinti

megoszlás?

Ebből hyperos­ totikus 9 10 7 17 3 22 átlagban:

Ez %-ban* 85 59 46,5 81 33 52 59,3%

* A %-os értékek — válogatott koponyaanyagról lévén szó — nem megbízhatók, csak tájékoztató jellegűek, a könnyebb összehasonlítható­ ság kedvéért számoltuk k i ! A z t látjuk t e h á t , hogy ö r e g k o r b a n a hyperostotikus k o p o n y á k gyakorisága n e m k ü l ö n b ö z i k l é n y e g e s e n — sem n e m kisebb, sem n e m nagyobb — az 59%-os á t l a g t ó l . M i n d e n korcsoportban e l ő ­ f o r d u l , így t e h á t ez a hyperostosis nem t e k i n t h e t ő azonosnak a M a r t i n e m l í t e t t [80] senilis h y p e r t r o p h i á v a l , a n n á l is kevésbé, mert

6. ábra. Korrelációs táblázat: sella-volumen és koponyasúly összefüggése, bizonytalan

— férfi,$ — n ő ,

7. ábra. Korrelációs táblázat: sella-volumen és maximális koponyacsontvastagságok cT= férfi, Ç = n ő , rf = bizonytalan

összefüggése

az a diploe kiszélesedésével, s í g y a koponya relative k ö n n y e b b é v á ­ lásával j á r . d)~e) Evvel szemben viszont a sella-volumene és a koponya súlya (6. á b r a ) és a ( m é r ő p o n t o k e g y i k é n m é r t ) maximális vastagsági érték és a sella-volumene (7. ábra) k ö z ö t t k o r r e l á c i ó t lehetett k i m u t a t n i . A sella-volumene és a koponyacsontok v a s t a g s á g a , s m é g k i f e ­ jezettebben a sella volumene é s a koponya s ú l y a k ö z ö t t i p o z i t í v k o r r e l á c i ó s z e m b e á l l í t v a az e l ő b b i n e g a t í v k o r r e l á c i ó s esetekkel a r r a mutatnak, hogy a hyperostosis és a sella volumene valamilyen kap­ csolatban vannak e g y m á s s a l — m á s s z ó v a l : a sellában helyet foglaló hypophysisnek szerepe kell, hogy legyen a hyperostosis létrejöttében. ( L e g a l á b b i s az esetek nagy r é s z é b e n . Vannak ugyanis olyan esetek [lásd a k o r r e l á c i ó s t á b l á z a t o k a t ] , amelyek a befoglaló vonalakon k í v ü l esnek. Ezek java része o l y a n eset, ahol a sella vagy igen nagy, vagy igen kicsi.) E „ k i l ó g ó " esetek analízise é r d e k e s e r e d m é n y e k e t s z o l g á l t a t o t t . E l t e k i n t v e a 10,343 l t . sz. és 5,599 l t . sz. férfi H C D - s k o p o n y á k t ó l , amelyek a 6. é s 7. k o r r e l á c i ó s t á b l á z a t b a n a j o b b f e l s ő sarokban „ l ó g n a k k i " a t ö b b i k ö z ü l : vagyis az a r á n y l a g nagy s e l l á h o z k é p e s t n e m t ú l vaskos k o p o n y á k a 6,138 férfi 7,168 férfi 10,340 férfi é s 11,782 n ő i k o p o n y á k a 6., 7. é s 8. k o r r e l á c i ó s t á b l á z a t b a n „ l ó g n a k k i " a j o b b felső sarokban, azaz: a nagy s e l l á h o z képest a r á n y l a g kicsi a s ú l y u k , v a s t a g s á g u k é s k a p a c i t á s u k . A 6,333 n ő i é s a 10,527 n ő i ugyanezekben a k o r r e l á c i ó s t á b l á z a t o k ­ ban a bal alsó sarokban l ó g n a k k i , azaz: s ú l y o s a k , vaskosak é s n a g y k a p a c i t á s ú a k a r á n y l a g kis s e l l á j u k h o z k é p e s t . M i n d k é t k o p o n y a HFP-s. A 414 n ő i a 6. é s 7. k o r r e l á c i ó s t á b l á z a t b a n j o b b r a , a 8. t á b l á z a t ­ ban balra l ó g k i , vagyis: s ú l y á h o z és v a s t a g s á g á h o z k é p e s t nagy, k a p a c i t á s á h o z k é p e s t kicsi a sellája. A z 5,860 férfi, a 7,845 férfi é s a 5,803 n ő i k o p o n y á k a 6. t á b l á z a t ­ ban balra l ó g n a k k i , azaz nagy s ú l y u k h o z k é p e s t sellájuk a r á n y l a g kicsi. M i n d h á r o m koponya H C D - s .

A z 50. férfi a 7. k o r r e l á c i ó s t á b l á z a t b a n balra lóg k i , azaz vastag­ s á g á h o z k é p e s t a r á n y l a g kicsi a sellája. Ez is H C D - s koponya. A 48. f é r f i k o p o n y a a 8. t á b l á z a t b a n balra lóg k i , azaz aránylag nagy k a p a c i t á s á h o z k é p e s t sellája kicsi. Ez u t ó b b i k é t koponya az E m b e r t a n i I n t é z e t F i n n o r s z á g b ó l s z á r m a z ó k o p o n y á i k ö z ü l való. A z e m l í t e t t k o p o n y á k o n észlelhető r e n d e l l e n e s s é g e k : 6,138-nál: semmi, 7 , 1 6 8 - n á l : r é s z a r á n y t a l a n sella, egyoldali s e l l a - h í d , procc. clin, postt. hátrafelé k i h ú z o t t a k . 1 0 , 3 4 0 - n é l : r é s z a r á n y t a l a n sella, 1 1 , 7 8 2 - n é l : d o r s u m sellae excavatum, hátrafelé k i h ú z o t t procc. c l i n , postt. 6 , 3 3 3 - n á l : lapos sella, aszimmetrikus koponya, a koponyacsontok e g y e n l ő t l e n ü l vastagabbak (a jobb k o p o n y a f é l csontjai vastagabbak), 1 0 , 5 2 7 - n é l : aszimmetrikus sella, 4 1 4 - n é l : aszimmetrikus sella. A z 5,860 k o p o n y á n sella-hidat t a l á l t a m , a 7,845 bathrokephal k o p o n y á n e l l e n t m o n d á s van a fogak k o p o t t s á g a és a v a r r a t z á r ó d á s e l ő r e h a l a d o t t s á g a k ö z ö t t ; a 8,503 koponya pedig aszimmetrikus: vagyis három kivételével mindegyiknél kimutatható valamilyen rend­ ellenesség, többnyire a pars sellarison. Ezek a k o p o n y á k t e h á t a nem hyperostotikus, de kóros koponyák közé s o r o l h a t ó k . A z elváltozások alapján esetleg f e l t é t e l e z h e t ő , hogy a 6,138., 7,168., 10,340. és 11,782. sz. k o p o n y á k n á l f o k o z o t t i n t r a k r a n i á l i s n y o m á s u r a l k o d o t t . f) Az összes s z e r z ő k megegyeznek abban, hogy a k o p o n y a nagy­ sága é s a sella n a g y s á g a k ö z ö t t s e m m i f é l e ö s s z e f ü g g é s nincsen (Kovács, Bergerhoff, Höbler [74]). Kadanoff szerint [ 6 3 ] a koponya k a p a c i t á s a és a sella volumene k ö z ö t t nincs k o r r e l á c i ó , l é n y e g é b e n Janensch [55] is e l v e t i ennek v a l ó s z í n ű s é g é t . Ezen a v é l e m é n y e n vannak Murray B,, Gordon és A. Lommis is (id, H. O. Martin [84]). H . O . M a r t i n szerint a sella, i l l . a hypophysis ilyen é r t e l e m b e n auto­ n o m s z ö v e t , amelynek m é r e t e i nem f ü g g e n e k az á l t a l á n o s n ö v e k e d é s i tényezőktől [84]. E r e d m é n y e i n k ezzel szemben azt m u t a t j á k , hogy a sella nagysága és a koponya kapacitása között van korreláció (8. á b r a ) . A n o r m á l i s 8*

115

S. ábra. Korrelációs táblázat: sella-volumen és koponyakapacitás összefüggése. Jelzések mint a 6. ábrán. A kitöltött körök hyperostotikus koponyákat jeleznek

e g y é n e k közül m i n d ö s s z e h á r o m esik a — e g y m á s h o z elég k ö z e l álló — h a t á r v o n a l a k o n kívül, a hyperostotikusak k ö z ü l 8. ( T e h á t ez u t ó b b i a k z ö m e is a k o r r e l á c i ó s h a t á r o k közé esik!) A f e l t ű n ő e n nagy sellájú k o p o n y á k kapacitása azonban n e m haladja meg az 1525 c c m - t , m á s r é s z t viszont a f e l t ű n ő e n nagy k a p a c i t á s ú k o p o n y á k sellája csak egy esetben é r i el az 1,23 c c m - t , a t ö b b i ö t é 0,87 é s 1,05 ccm k ö z ö t t változik. Ezek a k o p o n y á k azonban k e t t ő kivételével a hyperostotikusak közé tartoznak. M i n d e b b ő l arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy a hyperostotikus (és esetleg ad analogiam : pachyostotikus) egyedek egy r é s z é n é l a kopo­ nya kapacitása és a sella volumene bizonyos h a t á r o k o n belül a r á ­ nyosan n ő n e k meg, s a korrelatio csak akkor b o r u l f e l , amikor a fel­ t é t e l e z h e t ő hypophysis-tumor excessiv m é r e t e k e t ö l t . N e m s z ü k s é g ­ k é p p e n helyes t e h á t Janensch eljárása, aki elveti az e m l í t e t t két m é r e t viszonyítását. A calvariocerebralis index k i s z á m í t á s a é r d e k e s k ö v e t k e z t e t é s e k r e adott alkalmat. A g r a f i k o n b ó l l á t h a t ó (9. á b r a ) , hogy a hyperostotikus és nem hyperostotikus koponyák (ide v e t t e m az a), é s b) csoportot e g y a r á n t ) között lényeges különbség é s z l e l h e t ő . A hyperostotikus k o p o n y á k calvariocerebralis i n d e x é n e k magas á t l a g é r t é k e (52,2) Mac Curdy és Manouvrier e u r ó p a i á t l a g é r t é k e i [8(i] (férfi: 34,9— 4 0 , 1 ; n ő : 40,1 — 42,4) fölött található. A szélsőségesen magas é r t é k e k mind ebben a csoportban találhatók („felfelé s z ó r " ) , s ebben a cso­ p o r t b a n találjuk a m a x i m á l i s é r t é k e t is. 37,5-nél alacsonyabb é r t é k e t viszont n e m t a l á l u n k . E v v e l szemben a nem hyperostotikus csoport á t l a g é r t é k e a M a c C u r d y — M a n o u v r i e r - f é l e á t l a g o k k a l k b . meg­ egyezik, viszont ebben a csoportban találhatók a legalacsonyabb é r t é k e k is („lefelé s z ó r " ) . M i n d e z m á s szóval azt j e l e n t i , hogy a hyperostotikusmk m i n ő s í t e t t koponyák (melyek k ö z ö t t , m i n t e m l í ­ t e t t e m , igen sok a f e l t ű n ő e n nagy k a p a c i t á s ú ) , nem azért nehezek, mert nagyok, hanem mert ezenkívül az átlagosnál vastagabbak isi nagy a k a p a c i t á s - t é r f o g a t e g y s é g r e s z á m í t o t t s ú l y u k is. Ez a m e g ­ figyelés i s m é t a csoport egységes és kóros volta mellett s z ó l . g) A calvariocerebralis index k i s z á m í t á s á v a l k i k ü s z ö b ö l v e a nagy k o p o n y á k nagyobb s ú l y á b ó l esetleg a d ó d h a t ó h i b a l e h e t ő s é g e t , majd ezeket az é r t é k e k e t k o r r e l á c i ó b a állítva a sella-volumen é r t é -

NORM.

HYPEROST.

70

65

4P

Esetszám

9. ábra. A calvariocerebralis index értékei és átlag­ értéke normális és hyperostotikus koponyákon. Az átlagértéket a vízszintes vonalak jelzik

10. ábra. Korrelációs táblázat: sella-volumen és calvariocerebralis index összefüggése cf = férfi, <> j = nő, df = bizonytalan

kekkel (10. á b r a ) , választ kaphatunk arra a k é r d é s r e , van-e a hyperostosis foka és a sella méretei között .

összefüggés

7

Az esetek k b . f e l é b e n igen: nagy sellához vastag, s ú l y o s koponya tartozik, kisebb s e l l á h o z kevésbé s ú l y o s és vastag koponya. A n e m k o r r e l á l ó esetek legnagyobb r é s z e olyan koponya, ahol a h y p e r o ­ stosis fokához k é p e s t aránylag kicsi a sella. ( É r d e k e s , hogy ezek java­ r é s z t n ő k . A H C D és H F P , v a l a m i n t a sella-volumen összefüggései­ n é l m á r l á t t u k , hogy a n ő i k o p o n y á k egy része m i n t h a külön cso­ p o r t o t alkotna. Ez az előbbi m e g f i g y e l é s is amellett szól.) K i s e b b r é s z ü k viszont nagy sellájú, de m é r s é k e l t e n hyperostotikus koponya (ezek m i n d férfiak). 6. Röntgenvizsgálatok eredményei. HCG. A p l a n u m sphenoidale é s clivus által b e z á r t szög ( = gamma-szög) értéke férfi H C G - s k o p o n y á k n á l csak egy esetben haladta meg a 1 2 0 ° - o t , a t ö b b i n é l 94° és 118° k ö z ö t t mozgott, á t l a g b a n 111,7°, vagyis a Decourt é s Pankow, valamint Bugyi megadta normális átlagértékek alatt t a l á l ­ h a t ó . I l y e n s z ö g é r t é k e k h y p e r t h y r e o s i s n á l és a k r o m e g a l i á n á l szoktak e l ő f o r d u l n i . A z e l ő b b i lehetőség jelen esetben n e m j ö h e t s z á m í t á s b a , m e r t nem szokott hyperostosisszal j á r n i . A jelenség m é g f e l t ű n ő b b lesz, ha az adatokat n ö v e k v ő sella-vo­ l u m e n értékek szerint r e n d e z z ü k sorba: Lelt. sz. 6558 9738 7143 422 6138 7168 10,343

Sella-volumen. ccm G a m m a - s z ö g fokokban

0,8 0,9 0,98 1,15 1,23 1,27 1,40

116 114 118 106 110 110 94

a sella-volumen n ö v e k e d é s é v e l a s z ö g é r t é k e k — kisebb-nagyobb i n g a d o z á s s a l — c s ö k k e n n e k . Legalacsonyabb é r t é k e t (94°) a csoport legnagyobb v o l u m e n ű sellája (1,4 ccm) esetén t a l á l t u n k (11. á b r a ) .

11. ábra. 10,343. l t . sz. koponya hasisának röntgenfelvétele Sella-volumene: 1,4 c m , sella-felszín v e t ü l e t e : 122 m m , g a m m a s z ö g : 94°. Hyperostosis cranii generalisata 3

2

Ezek a k o p o n y á k t e h á t — ezt a p a r a m é t e r t v i z s g á l v a — a k r o m e g a l i á s jellegűeknek látszanak. Ezzel szemben a férfi H C G - s csoport legkisebb v o l u m e n ű selláit olyan k o p o n y á k n á l találtuk, a m e l y e k n é l — a r ö n t g e n f e l v é t e l t a n ú ­ sága szerint — a koponya basisa is sklerotikus: L e l t . sz.

8971 5860 7845

Sella-volumen, ccm

G a m m a - s z ö g fokokban

0,79 0,68 0,69

104

Ezekben az esetekben — hypothyreosis mellett — fölmerülhet az A l b e r s — S c h ö n b e r g - f é l e b e t e g s é g gyanúja is [ 1 0 8 ] .

A k i s s z á m ú n ő i H C G - s k o p o n y a r ö n t g e n f e l v é t e l é b ő l n e m lehet m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s t l e v o n n i . A g a m m a - s z ö g értéke 1 0 9 ° é s 128° k ö z ö t t mozog, á t l a g b a n 1 1 7 , 3 ° , jóval az e m l í t e t t szerzők m e g ­ adta normális értékek alatt. A z e csoportban m é r t legnagyobb v o l u ­ m e n ű s e l l á h o z (1,05 ccm) 1 1 5 ° - o s szögérték tartozik. A 2275. l t . sz. koponya basisa is sklerotikus, a sella sérülése m i a t t (dorsum l e t ö r ö t t ) — sajnos — a sella v o l u m e n e , és a r t g v e t ü l e t t e r ü l e t e n e m á l l a p í t h a t ó m e g (mindenesetre, n e m látszik t ú l s á g o s a n kicsinek). HFP. A férfi HFP-s csoport e g y s é g e s e b b , m i n t a n ő i . A gamma­ szög é r t é k e 103° (10,340. l t . sz., 1,15 ccm-es sella) és 122° k ö z ö t t v a r i á l , á t l a g b a n 116,8°. N ő k n é l 114° és 131° a szélső é r t é k e k , á t l a g u k 124,6°. A k é t l e g ­ nagyobb s z ö g é r t é k e t (129° é s 131°) a legnagyobb és az egyik leg­ kisebb sellájú k o p o n y á n á l t a l á l t u k . Ez u t ó b b i (10,527. l t . sz.) 0,5 ssm-es sellája é s 129°-os g a m m a - s z ö g e m i a t t is e r ő s e n kirí a c s o p o r t b ó l . Basalis sklerosist két esetben é s z l e l t ü n k : e g y i k n é l a sella i g e n kicsi (0,5 ccm, 6333. l t . sz.), a m á s i k n á l igen nagy (1,15 ccm, 10,340. l t . sz.) v o l t . HFI. K é t férfi H F I esetben: L e l t . sz. 8372 9661

Sella-volumen. ccm

Gamma-szög fokokban

0,84 0,76

110 120

a g a m m a - s z ö g k ö z é p é r t é k e 1 1 5 ° , s a nagyobbik sellához t a r t o z i k a kisebbik s z ö g é r t é k . Nagy sella (és az esetleg ehhez t á r s u l ó nagy kapacitás) m é g n e m jelentenek biztosan hyperphyonismust. J ó p é l d a erre a L e l t . sz.

414 7397

Sella-volumen. ccm

1,12 1,00

Gamma-szög fokokban

126 122 (kapacitás: 1835 ccm)

k o p o n y á k , ahol é p p e n a g a m m a - s z ö g m e g á l l a p í t á s a teszi l e h e t ő v é a f i n o m a b b differenciális diagnosist. eredményei. Az eredmények értékelésénél 7. Állatkísérletek figyelembe v e t t ü k azt, hogy a k í s é r l e t e k e t n e m teljesen azonos s ú l y ú á l l a t o k k a l k e z d t ü k , a feldolgozás nem e g y i d ő b e n t ö r t é n t , k ö z b e n az á l l a t o k t e s t s ú l y a — r é s z b e n a kezelés h a t á s á r a — k ü l ö n b ö z ő k é p p e n

12, ábra. 100 gr testsúlyra vonatkoztatott patkány hypophysis-, és csontsúlyok; (abszolút testsúly változása 50 mg) die methylthiouracylkezelés hatására. 0 i d ő p o n t = a kezelés kezdete. Az ekkor feltüntetett értékek: a kontrollsúlyok

gyarapodott. E z é r t m i n d e n é r t é k e t 100 g t e s t s ú l y r a s z á m í t o t t u n k á t , hogy így a k ü l ö n b ö z ő i d ő p o n t b a n nyert é r t é k e k összehasonlít­ h a t ó k legyenek. H i r t e l e n , nagyobb a r á n y ú t e s t s ú l y n ö v e k e d é s vagy c s ö k k e n é s e s e t é n a relatív (100 g t e s t s ú l y r a vonatkoztatott) csont-

13. ábra. 100 gr testsúlyra vonatkoztatott p a t k á n y hypophysis-, é s csontsúlyok; abszolút testsúly változása 100 gr-os korukban végzett thyreoidektomia u t á n . 0 időpont = a műtét időpontja. Az ekkor f e l ­ tüntetett értékek: a kontrollsúlyok

lá. ábra. 100 gr testsúlyra vonatkoztatott patkány hypophysis—, és csontsúlyok; abszolút testsúlyváltozása 50 gamma/die somatotrophormon kezelés hatására. 0 időpont = a kezelés kezdete. Az ekkor f e l ­ tüntetett értékek: a kontrollsúlyok

15. ábra. Patkány csontok abszolút súlyának és abszolút testsú­ lyuknak változása 50 gamma/di somatotrop-hormon kezelés ha­ tására. 0 időpont = kezelés kezdete

s ú l y o k m e g t é v e s z t ő e k lehetnek, ezért m i n d e n grafikonon f e l t ü n t e t t ü k az a b s z o l ú t t e s t s ú l y - á t l a g é r t é k e k e t is (12—14. á b r a ) , S T H - k e z e l é s e s e t é n az a b s z o l ú t c s o n t s ú l y o k i d ő b e l i v á l t o z á s á t is á b r á z o l t u k gra­ fikusan (15. á b r a ) . A koponya é s mandibula mellett a h u m e r u s t , m i n t a functionalisan e r ő s e n i g é n y b e v e t t h o s s z ú , a s c a p u l á t p e d i g , m i n t a functionalisan e r ő s e n i g é n y b e v e t t lapos csontok k é p v i s e l ő j é t dolgoztuk f e l , a functionalisan kevésbé i g é n y b e v e t t koponyacsontokon észlelt v á l t o ­ zások e l l e n ő r z é s é r e . A 12—14. á b r á n , hogy a g ö r b é k ne folyjanak t ú l s á g o s a n egybe, a h u m e r u s és scapula s ú l y á t 10 x -es l é p t é k k e l rajzoltuk f e l , ezek a v á l t o z á s o k t e h á t sokkal p r e g n á n s a b b a k n a k látszanak, a t e s t s ú l y é r t é k e k e t viszont 1 0 - m a l osztottuk, hogy ugyanebben a k o o r d i n á t a ­ rendszerben á b r á z o l h a s s u k . Ezeken az á b r á k o n a k i i n d u l á s i é r t é k (0 i d ő p o n t ) m i n d e n ü t t a k o n t r o l l é r t é k e k e t j e l e n t i . A z á t l a g é r t é k e k e t , é s azok s z é l s ő é r t é k e i t t á b l á z a t o k b a n is össze­ foglaltuk ( V I . , V I I . t á b l á z a t ) . A z I . é s I I . csoport ( M T U kezelés, i l l . thyreoidektomia) által hypophysisének súlya erősen megnőtt (12. é s 13. á b r a ) : I . 0,0483 mg/100 g - r ó l a 11, h é t v é g é r e 0,0633 m g / 1 0 0 g - r a . I I . 0,0483 mg/100 g - r ó l m á r a 4. h é t e n 0,0781-re emelkedett, t e h á t k ö z e l k é t s z e r e s é r e ; az ö t ö d i k h é t e n b e k ö v e t k e z e t t á t m e n e t i c s ö k k e n é s (0,0606) u t á n a k ö v e t k e z ő h é t e n m é g az e l ő b b i n é l is magasabbra s z ö k ö t t (0,0793), s k ö z e l ezt a szintet t a r t o t t a a 10, h é t v é g é i g . A s o m a t o t r o p - h o r m o n n a l kezelt csoport hypophysis s ú l y á n a k viselkedése (14. ábra) s z e m p o n t u n k b ó l n e m é r t é k e l h e t ő , m e r t m i n t ismeretes, exogen h o r m o n b e v i t e l e s e t é n az azt t e r m e l ő m i r i g y sor­ vad. E b b e n az esetben is ez k ö v e t k e z e t t b e : a 4. h é t t ő l kezdve roha­ mosan c s ö k k e n t a hypophysis súlya, a 44. napra a 4. h é t e n m é r t m a x i m á l i s é r t é k (0,0427 mg/110 g) f e l é r e , a k i i n d u l á s i é r t é k alá (0,0339 mg/100 g) s ü l l y e d t . 3

A z I . c s o p o r t n á l a calvarium, mandibula, a humerus és scapula 100 g t e s t s ú l y r a s z á m í t o t t súlya a 3—5. h é t e n b e k ö v e t k e z e t t á t ­ m e n e t i c s ú l y c s ö k k e n é s u t á n (amit a t e s t s ú l y e l l e n t é t e s i r á n y ú v á l ­ t o z á s a k í s é r t i ) erősen megnőtt, s a kísérleti p e r i ó d u s végére ( 1 1 . h é t ) jóval a k i i n d u l á s i érték fölé emelkedett, ( A v a l ó s á g o s s ú l y n ö v e k e d é s e n n é l sokkal nagyobb, k ö z b e n u i . az á l l a t o k átlagsúlya m e g n ő t t ,

V I . táblázat

ki

to Oc

Csontok átlagsúlyai és szélsőértékei (g/100 g testsúly), hypophysis átlagsúlyok és szélsőértékek (mg,100 g testsúly), Testsúly átlagértékek (g) MTU

THYREOIDEKTOMIA

KONTROLL

3. hét

Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly

0,6505 (0,5521—0,7845) 0,2892 (0,2614—0,3357) 0,0373 (0,0276—0,0429) 0,0745 (0,0593—0,0891) 0,0519 (0,0444—0,0628) 201 (175—225)

0,668 (0,6580—0,6697) 0,2881 (0,2822—0,2940) 0,0287 (0,0282—0,0288) 0,0685 (0,0675—0,0695) 0,0427 (0,0400—0,0454) 105 (100—110)

0,6172 (0,5935—0,6431) 0,2903 (0,2860—0,2945) 0,0396 (0,0388—0,0402) 0,07558 (0,0757—0,0759) 0,0513 (0,0500—0,0540) 195 (185—200)

0,8324 (0,6727—0,9922) 0,3363 (0,2686—0,3945) 0,0393 (0,0354—0,0432) 0,0749 (0,0634—0,0887) 0,0781 (0,0720—0,0823) 120 (85—150)

0,4470 0,2298 0,0279 0,0630 0,0411 170

4. hét Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly

0,5883 0,2576 0,0334 0,0657 0,0560 120

9 Orvostörténeti

5. hét

Könyvtár Közi.

THYREO D E K T O M I A 10.

hét

Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly 11.

hét

Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly

0,6386 (0,5739—0,6978) 0,2947 (0,2658—0,3199) 0,0369 (0,0305—0,0402) 0,0767 (0,0702—0,0843) 0,0717 (0,0488—0,0967) 184 (155—225)

emiatt a 100 g t e s t s ú l y r a s z á m í t o t t é r t é k e k a reálisnál alacsonyab­ bak.) A I I . ( t h y r e o i d e k t o m i á s ) csoport azonos értékei n a g y j á b ó l hason­ lóan viselkednek: kezdeti e m e l k e d é s u t á n a 3—6. h é t i g á t m e n e t i s ú l y c s ö k k e n é s (az á t l a g o s t e s t s ú l y e g y i d e j ű e r ő s m e g n ö v e k e d é s e m e l l e t t ! ) , majd i s m é t emelkedés észlelhető a t o v á b b r a is e r ő s e n n ö v e ­ k e d ő t e s t s ú l y e l l e n é r e . E n n é l a c s o p o r t n á l az á t m e n e t i s ú l y i n g a d o z á s 1 h é t t e l t o v á b b t a r t o t t , m i n t a M T U - v a l kezelt á l l a t o k n á l . A z S T H - v a l kezelt állatok csontjainak 100 g t e s t s ú l y r a s z á m í t o t t súlya kezdetben c s ö k k e n , a 2—3. h é t t ő l kezdve erősen megnövekszik, m a x i m u m á t a 4. h é t e n éri el. (Az a b s z o l ú t c s o n t s ú l y o k a kísérleti p e r i ó d u s végéig emelkednek. 15. á b r a . ) A 4, héttől kezdve a relatív é r t é k e k e r ő s e n c s ö k k e n n e k . Ebben legnagyobb része a 4. h é t t ő l kezdve e r ő s e n m e g n ö v e k e d e t t t e s t s ú l y n a k lehet. ( E l k é p z e l h e t ő azon­ ban az is, hogy az e x o g é n , fajidegen f e h é r j e h o r m o n ellenanyag­ t e r m e l é s t vált k i , s az ellenanyag titere a 4. h é t u t á n é r el h a t á s o s szintet. I r o d a l m i adatok szerint a s z i n t é n mesenchymalis e r e d e t ű p o r c s z ö v e t t a r t ó s S T H - a d a g o l á s e s e t é n egy ideig b u r j á n z i k , k é s ő b b azonban a porcsejtek d e g e n e r á l ó d n a k . Esetleg e l k é p z e l h e t ő , hogy a c s o n t s z ö v e t b e n is ehhez h a s o n l ó folyamat játszódik le.) A l t a l á n o s s á g b a n azt mondhatjuk, h o g y a mandibula s ú l y á n a k i d ő b e l i alakulása a k o p o n y á é t , m í g a humerus a s c a p u l á é t k ö v e t i (görbéje avval nagyjából p á r h u z a m o s a n f u t ) . A m o d e l l k í s é r l e t e k m i n d i g l e e g y s z e r ű s í t e t t kérdésfelvetéssel p r ó ­ bálják m e g k ö z e l í t e n i a valószínűleg igen k o m p l e x aetiologiájú [80] b e t e g s é g e k e t . L e g ú j a b b m u n k á k is k i h a n g s ú l y o z z á k , hogy m é g t á ­ volról sem ismerjük pontosan a n ö v e k e d é s r e és a csontrendszerre h a t ó összes t é n y e z ő k e t (Pickman et ah, E n d o c r i n o l o g y 64, 790, 1959.) ; egyes kísérletek alapján pedig egy m é g ismeretlen n ö v e k e d é s i előidézett t é n y e z ő létezésére gyanakszanak [ 2 3 ] . A mesterségesen hypothyreosis és hyperphyonismus esetén mindenesetre sikerült igazolni a hypophysis súlyának (resp. térfogatának) és a csontok súlyának (resp. vastagságának) megnövekedését.

9*

131

VIL

táblázat

Csontok átlagsúlyai és szélsőértékei (g/100 g testsúly), hypophysis átlagsúlyok és szélsőértékek (mg/100 g testsúly). T e s t s ú l y átlagértékek (g) S T H kezelés (50 gamma/die/állat) 2. hét Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly 3. hét Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly

Kezelt

Kontroll

0,6531 (0,5820—0,7540) 0,2768 (0,2542—0,2831) 0,0398 (0,0357—0,0437) 0,0746 (0,0695—0,0802) 0,0478 (0,0372—0,0615) 203 (130—240)

0,6287 (0,6181—0,6494) 0,2532 (0,2473—0,2590) 0,0512 (0,0463—0,0561) 0,0827 (0,0801—0,0854) 0,0324 (0,0310—0,0339) 277 (265—290)

0,6245 (0,05655—0,7954) 0,2642 (0,2269—0,3520) 0,0455 (0,0392—0,0529) 0,0817 (0,0700—0,0989) 0,0494 (0,0400—0,0666) 223 (165—265)

0,6979 (0,6127—0,7831) 0,2819 (0,2532—0,3106) 0,0520 (0,0446—0,0595) 0,0917 (0,0786—0,1049) 0,0404 (0,0333—0,0476) 225 (210—240)

4. hét Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly

0,7301 (0,5(540—0,8667) 0,3038 (0,2200—0,3843) 0,0549 (0,0328—0,0650) 0,0931 (0,0587—0,1212) 0,0427 (0,0280—0,0545) 203 (165—250)

44 napos Koponya Mandibula Scapula Humerus Hypophysis Testsúly

0,5804 (0,5123—0,6462) 0,2460 (0,2217—0,2694) 0,0417 (0,0390—0,0507) 0,0753 (0,0709—0,0790) 0,0339 (0,0290—0,0436) 255 (225—285)

0,6582 (0,5874—0,7291) 0,3164 (0,3149—0,3180) 0,0347 (0,0275—0,0419) 0,0680 (0,0620—0,0760) 0,0449 (0,0370—0,0529) 152 (135^170)

V» A s e l l a t u r c i c a m é r e t e i n e k nagyságával és functiójával

összefüggése a

hypophysis

Szabad-e, lehet-e a sella turcica m é r e t e i b ő l az egykor benne helyet foglalt hypophysis n a g y s á g á r a és functiójára k ö v e t k e z t e t n i ? (E s z e m p o n t b ó l e l s ő s o r b a n a hypophysis első l e b e n y é n e k — H E L — van j e l e n t ő s é g e . E m b e r n é l a k ö z é p s ő lebeny csökevényes, szerepe e d d i g m é g tisztázatlan. A k i s h á t s ó lebenyt a jóval nagyobb első lebeny j ó f o r m á n körülveszi [ 3 7 ] , daganatos m e g b e t e g e d é s e é s h y p e r plasiája ritka.) a) A sella volumene és a hypophysis nagysága. Ismeretes, h o g y a sella ü r e g é t a hypophysis m i r i g y á l l o m á n y , a kötőszövet, a d u r a , a hypophysis körüli v é n á s plexus, valamint kisebb-nagyobb suba r a c h n o i d e á l i s cysták e g y ü t t e s e n töltik k i , s e b b ő l a h y p o p h y s i s m i r i g y á l l o m á n y á r a k ü l ö n b ö z ő szerzők m é r é s e i szerint 5 0 — 8 5 % - n y i esik, diChiro és m t szerint á t l a g 7 9 % [ 2 5 ] , A hypophysis súlya Erdheim, Stumme és Simmonis adatai ( i d . 109) szerint férfiaknál 2 1 . és 90. é v k ö z ö t t 563 é s 643 m g k ö z ö t t i n g a d o ­ zik, 20—40 éves nullipara n ő k n é l 558 és 640 m g , 21 — 70 é v e s s z ü l t a s s z o n y o k n á l 713 és 757 m g k ö z ö t t v á l t o z i k . Á t l a g é r t é k é t Kraus 630, Rössle 627 mg-ben adja meg [109]. A hypophysis j e l e n t ő s m é r t é k b e n meg t u d n ő n i (mint p l . terhes­ s é g b e n ) a v é n á s telődés r o v á s á r a . Viszont n é h a — fölfelé k i b o l t o sulva — a hypophysis nagyobb (!!) lehet, m i n t a sella ü r e g e . E l ő ­ f o r d u l az is, hogy az á t l a g o s n á l nagyobb sella j ó f o r m á n „ ü r e s " , m e r t a megnagyobbodott sella ü r e g é t egy, oda b e n y ú l ó subarachnoidealis cysta tölti k i [ 2 5 ] . Ezek az esetek azonban kivételesek, átla­ gosan 70%-ban jó egyezés mutatható ki a sella és a hypophysis méretei között. Kovács és Carstens szerint a hypophysis a s e l l a - ü r e g 50— 7 0 % - á t , Dili szerint 55—85, á t l a g b a n 7 5 % - á t tölti k i ; Bugyi szerint 0 35 a k e t t ő a r á n y a : hypophysis v o l . = — ^ . sella-volumen. A p e r i glandularis k ö t ő s z ö v e t t e h á t „ ó v i n t é z k e d é s " : t e k i n t é l y e s k a l i b e r ­ i n g a d o z á s o k j ö h e t n e k létre a hypophysisben a n é l k ü l , hogy az n y o m n á a csontos sellát. R ö n t g e n f e l v é t e l e n e z é r t v e h e t ő k észre nehezen a kezdeti, kis t u m o r o k [ 3 1 , 7 2 ] . A hypophysis n ö v e k e d é s é n kívül azonban m á s okok is m e g n ö v e l -

hetik a sella m é r e t e i t : k o p o n y a ű r i n y o m á s f o k o z ó d á s ( t a l á n : 6894. l t , sz. koponya?), carotis aneurysma [74], akromegalia (az eosi­ n o p h i l a d e n o m á t ó l f ü g g e t l e n ü l is, a basis m e g n ö v e k e d é s e m i a t t ) , hydrokephalis, hypertonia [ 3 1 , 126], és végül congenitalisan is lehet nagy a sella. Dill szerint [31] a sella v o l u m e n e és a hypophysis á t l a g s ú l y a egyenes a r á n y b a n vannak e g y m á s s a l (a szórás j e l e n t é k e n y ! ) . Á l t a ­ l á n o s s á g b a n azt lehet m o n d a n i , hogy kis sella-volumen kis s ú l y ú hypophysisszel, nagy v o l u m e n ű sella pedig nagyobb súlyú h y p o physisszel j á r e g y ü t t . Di Chiro a hypophysis t é r f o g a t a és a sella ű r t a r t a l m a k ö z ö t t i k o r r e l a t i ó s koefficienst 0,646-nak találta. A h o g y t e h á t az agy szabja m e g a k o p o n y a ü r e g nagyságát, é s a k ö r ü l ö t t e levó' csontok fejlődését, ú g y függ a sella mérete a hypophy­ sis méreteitől Ezt legszebben az bizonyítja, hogy a fejlődés k o r á b a n a lányok sellája (és hypophysise) nagyobb, m i n t az azonos k o r ú fiúké [ 7 3 ] . M i v e l a sella v o l u m e n e t ö b b é - k e v é s b é h í v e n k ö v e t i a H E L n a g y s á g b e l i v á l t o z á s a i t : h y p e r p l a s i á j á t vagy daganat (ade­ noma) okozta m e g n a g y o b b o d á s á t [25, 3 1 , 38] az anthropologus aránylag k e d v e z ő helyzetben v a n , amikor a sella m é r e t e i b ő l az egy­ k o r i hypophysis (resp. H E L ) m é r e t e i r e akar k ö v e t k e z t e t n i . K e d v e z ő a helyzet a z é r t is, mert a hypophysist k ö r ü l v e v ő k é p l e t e k : a d o r s u m sellae és a procc. clin, postt, é r z é k e n y e n és jellegzetesen r e a g á l n a k a k ö r n y e z e t ü k b e n lefolyó k ó r o s változásokra (a procc. clin, a n t t . extrasellaris k é p l e t e k ! 48.). S v é g ü l azért is, m e r t ezek az e m l í t e t t c s o n t k é p l e t e k — b á r m i l y e n f i n o m a k is — v é d e t t h e l y z e t ü k n é l fogva t ö b b n y i r e m e g l e h e t ő s é p s é g b e n , d e f o r m á l a t l a n u l maradnak m e g , s így jól v i z s g á l h a t ó k . É p p e n ez a kedvező helyzet teszi l e h e t ő v é , hogy egykori (endokrin) lágyrészdaganatra következtethessünk, akár ásatag anyagon is. b) A hypophysis nagysága és functiója. E k é r d é s b e n Erdélyi é s Scholtz [36] szélsőséges á l l á s p o n t o t foglalnak el, kijelentvén, h o g y a hypophysis súlya i l l . volumene semmit sem m o n d annak f u n c t i ó j á r ó l . A m á s i k v é g l e t e t H. O. Martin képviseli [ 8 4 ] . Szerinte a sella alakjából, m é r e t e i b ő l nemcsak arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy van-e benne adenoma, hanem szervek, és szervrendszerek á l l a p o t á r a , m ű k ö d é s é r e , a n y a g c s e r é j é r e , az alkatra, sőt p s z i c h é s állapotra, b e ­ állítottságra is.

Kovács Ákos és Góth E. Sellagrösse u n d H y p o p h y s e n f u n k t i o n c. m u n k á j u k b a n [74] m e g á l l a p í t j á k , hogy a sella e n d o k r i n k ó r k é p e k ­ nél észlelhető' p o z i t í v vagy n e g a t í v i r á n y ú n a g y s á g e l t é r é s az ese­ tek t ö b b s é g é b e n jól é r t é k e l h e t ő . Adataik szerint kis sella az esetek 3 6 % - á b a n c s ö k k e n t hypophysis m ű k ö d é s s e l j á r e g y ü t t . H. O. Martin [84] 386 n ö v e k e d é s i zavar, fejlődési zavar és infantilismus eset k ö z ü l m i n d ö s s z e 125-nél talált n o r m á l i s m é r e t ű sellát, 169-é n a g y o b b , 6 4 - é kisebb v o l t . Erdélyi és mt [37] 38 kis sellájú egyén k ö z ü l 2 4 - n é l észlelt k ü l ö n b ö z ő e n d o k r i n zavarokat. V é g ü l Petersilie és Rössle igen é r d e k e s statisztikáját k ö z l ö m . M e g g y ő z ő e n bizonyítja az alkat és e n d o k r i n i u m (hypophysis s ú l y ) fentebb m á r é r i n t e t t (16. o l d . , 33. oldal) ö s s z e f ü g g é s é t . testmagasság, cm 160 alatt 161—165 166—170 171—175 176—180 181—185

átlagos hypophysis súly, mg 566 580 646 632 718 723

V I . A megfigyelt k o p o n y a e l v á l t o z á s o k diagnosztikája

differenciális

U t o l j á r a maradt a k é r d é s : melyik k ó r f o r m á n a k felelnek meg a vizsgált k o p o n y á k o n észlelt e l v á l t o z á s o k ? H a t á r o z o t t választ n e m adhatunk, m e r t az észlelt e l v á l t o z á s o k egyik kórformával sem magya­ rázhatók maradéktalanul. A számbajöhető kórformák nem mindig válnak el é l e s e n e g y m á s t ó l , k ö z ö t t ü k á t m e n e t e k is vannak; m e r t a h u m á n p a t h o l o g i á b a n igen r i t k á k az ú n . „ t e l j e s k ó r k é p e k " , az oligosymptomatikus k ó r k é p e k , az ú n . formes frustes sokkal k ö z ö n s é g e s e b ­ bek, k ü l ö n ö s e n gyakori eset ez a k r o m e g a l i á n á l ; m e r t a v i z s g á l a t o k csak k o p o n y á k o n t ö r t é n t e k , s m á r a vizsgálat f o l y a m á n t ö b b j e l utalt arra, hogy n e m egységes a hyperostosisok aetiologiája és pathomechanismusa. V é g ü l k é r d é s e s , hogy lehet-e k ö v e t k e z t e t n i az endesmalisan c s o n t o s o d ó , lapos koponyacsontok elváltozásaiból az.

egész c s o n t v á z , s főleg az enchondralisan c s o n t o s o d ó h o s s z ú cson­ tok (rendszer) b e t e g s é g é r e ? M e g k e l l e l é g e d n ü n k valószínűsítéssel, k i z á r á s o s alapon v é g z e t t elkülönítéssel. Akromegalia

ellen s z ó l :

e n o r m i s sellát n e m t a l á l t a m , á l l k a p o c s - és fogazatelváltozások (fogak közötti h é z a g o k , p r o g nathia) ritkasága a vizsgált anyagban, sella-hidak g y k o r i s á g a ; mellette : megbetegedés gyakorisága, nemek aránya, hyperostotikus k o p o n y á k közötti n a g y s z á m ú kephalom, sella-emissarium e l ő f o r d u l á s a , hyperostosis jellege ( k o p o n y a t e t ő , linea temporalisok k ö z ö t t i területen), a gammaszög értékei.

a a a a a

Morgagni-syndroma ellen s z ó l : a nemek észlelt a r á n y a , a megbetegedés ritkasága; mellette : a s e l l a - t á g u l a t jellege, a hyperostosis jellege, intrasellaris c s o n t t ü s k e Myotonia

congenita ellen

előfordulása. szól:

a megbetegedés ritkasága, a v i z s g á l t k o p o n y á k n á l észlelt a r á n y l a g nagy sella; mellette : a nemek aránya, a hyperostosis jellege. Hypothyreosis

ellen s z ó l :

a nemek aránya hypothyreosisban, hypothyreosisban c s ö k k e n a csontok v a s c u l a r i s á l t s á g a , hypothyreosisban a m a n d i b u l a kicsi, v é k o n y , egyes gamma szög é r t é k e i ;

mellette: m e g b e t e g e d é s gyakorisága,, a nagy sella, a h í d k é p z ő d é s gyakorisága, egyes k o p o n y á k basalis sklerosisa. Hyperostosis generalisata ellen szól: a megbetegedés nagyfokú ritkasága, a nemek a r á n y a e m e g b e t e g e d é s b e n , a betegek á t l a g o s é l e t k o r a a m e g b e t e g e d é s b e n .

VII.

Végkövetkeztetések

A z ismertetett i r o d a l m i a d a t o k b ó l tudjuk, hogy a p a l a e o n t o l ó g i a i é s a n t h r o p o l ó g i a i leletanyagban s z á m o s különböző, f e l t ű n ő e n vas­ tag c s o n t o z a t ó egyedet t a l á l u n k . A m o d e r n orvosi i r o d a l o m t ö b b , különböző ( e g y m á s t ó l nem m i n d e n esetben é l e s e n e l k ü l ö n í t h e t ő ) c s o n t m e g v a s t a g o d á s s a l járó k ó r f o r m á t tart s z á m o n . M á r csak a b b ó l is, hogy a m o d e r n p a t h o l ó g i a n e m tudja a c s o n t m e g v a s t a g o d á s o k a t egyetlen közös okra visszavezetni — per analogiam — v a l ó s z í n ű ­ nek t e k i n t h e t ő , hogy az ásatag anyagban talált c s o n t m e g v a s t a g o d á sok sem h o z h a t ó k m i n d közös n e v e z ő r e . A z egyes k ó r f o r m á k p o n ­ tos elkülönítése m é g a jövő feladata — Burkhardt és Kaiser szövet­ t a n i , Salmi m i k r o r ö n t g e n o l ó g i a i és Lengyel Imre m i k r o k é m i a i vizs­ gálatai í g é r e t e s k e z d e m é n y e z é s e k ezen a t é r e n . A z e m l í t e t t k ö r n y e z e t i t é n y e z ő k ö n kívül v a l ó s z í n ű l e g t ö b b t á s s a l , és ezek k o m b i n á c i ó j á v a l k e l l s z á m o l n u n k : endokrin hatások (elsősorban S T H

ha­

.(részleges) ó r i á s n ö v é s s e l túltermelés/

\ó r i á s n ö v é s

nélkül

ö r ö k l ő d ő vagy ezek lehetnek< mem ö r ö k l ő d ő , adottságok.

egyedi

elváltozások,

faji,

alkati

N e m k e l l t e h á t m i n d e n vastag c s o n t ú , i l l . pachyostotikus egyedet é s fajt k ó r o s n a k m i n ő s í t e n i , de mindkét esetben t o v á b b r a is megvá­ laszolásra vár a kérdés : a külső vagy belső milieu milyen megváltozása hozza létre ezeket a csontelváltozásokat . Jelen vizsgálataink s o r á n c s u p á n egyetlen : e n d o k r i n o l ó g i a i szem­ pontból v e t t ü k s z e m ü g y r e a k é r d é s t . A z e r e d m é n y e k b ő l — amennyi­ ben m u t a t i s mutandis l e h e t s é g e s — m e g p r ó b á l u n k r e t r o s p e k t í v k ö v e t k e z t e t é s e k e t is l e v o n n i . H a fentebbi — nem teljes c s o n t v á z o n v é g z e t t — vizsgálatainkkal v a l ó s z í n ű s í t e n i lehetett, hogy (figyelembe véve az i v a r i k ü l ö n b s é g e k e t ) a vastagfalú k o p o n y á k l e g n a g y o b b r é s z t k ó r o s — javarészt v a l ó s z í n ű l e g valamilyen s o m a t o t r o p - h o r m o n t ú l ­ t e r m e l é s s e l járó b e t e g s é g b e n szenvedett — e g y e d e k t ő l s z á r m a z n a k , akkor k e l l ő óvatossággal egy methodologiai és egy anthropogenetikai következtetést is m e g k o c k á z t a t h a t u n k . 7

1. F e l ü l v i z s g á l a n d ó k az irodalomban megadott n o r m á l i s m é r e t e k szélső é r t é k e i és á t l a g a i : ezek csak biztosan n e m k ó r o s adatok felhasz­ nálásával számíthatók k i . 2. A f e n t i gondolatmenetet az ősemberi leletekre alkalmazva fel­ t e h e t j ü k a k é r d é s t : a m a i e m b e r é n é l sokkalta vastagabb c s o n t ú egyes ő s e m b e r i leletek k ó r o s jelenségek, vagy faji b é l y e g n e k t e k i n t e n d ő k - e ? A k é r d é s t csak b o n y o l u l t a b b á teszi az, h o g y a) a legvaskosabb k o p o n y á k egy r é s z e óriás egyedekhez tartozott (fentebb viszont m á r l á t t u k , hogy a hyperostosis n e m m i n d i g jár gigantismussal) ; b) a d o l o g t e r m é s z e t é n é l fogva k i s s z á m ú lelet k ö n n y e n messze­ m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k r e c s á b í t h a t n a , ha n e m v e n n ő k figyelembe, hogy a hyperostotikus c s o n t m a r a d v á n y o k sokkal jobban k o n z e r v á ­ l ó d h a t n a k , m e g t a r t á s i á l l a p o t u k sokkal j o b b lehet, m i n t a n o r m á l i s egyedek csontjaié (Sir Auckland Geddes ( i d . 90), Gáspárdy és Fo­ dor), s í g y nagy egykori e g y e d s z á m ( „ f a j " ) , nagy g y a k o r i s á g ha­ mis l á t s z a t á t k e l t h e t i k ; c) s z á m o s , ma m é g ismeretlen és i s m e r t t é n y e z ő ( p l . a nagyobb t ö m e g ű izomzat) h a t á s á r a is b e k ö v e t k e z h e t c s o n t m e g v a s t a g o d á s . Ezeket a t é n y e z ő k e t e z ú t t a l nem v e h e t t ü k figyelembe. R ö v i d e n : regressiv, faji b é l y e g n e k t e k i n t e n d ő - e a hyperostosis? F ö l t e h e t ő - e az egyes ő s e m b e r i a l a k o k n á l valamilyen, a maitól milieu . eltérő hormonális 7

Kórosak-e a vaskos c s o n t o z a t ú (s o l y k o r : óriás) leletek? H a regressiv jellegnek t e k i n t j ü k , a k k o r választ kell adnunk arra a k é r d é s r e , hogy a c s o n t v a s t a g s á g c s ö k k e n é s e m i é r t n e m egyenletes a s z á r m a z é k s o r b a n , m i é r t vannak i d ő n k é n t — gyakran az „ o l d a l ­ á g a k o n " — k i u g r ó a n magas t e r m e t ű , n a g y k a p a c i t á s ú és vaskos c s o n t ú alakok ( p l . Sinanthropus, L a Chapelle aux Saints, „ h i d e g " H . nean­ dertalensis) ; s v é g ü l : ez esetben m i n e k t e k i n t s ü k a m a i hyperostosis eseteket — atavizmusnak?? M e g f o r d í t v a v i s z o n t : a b b ó l , hogy a m a i hyperostotikus egyedek k ó r o s n a k bizonyultak, k ö v e t k e z i k - e , h o g y az ásatag hyperostotikussak is k ó r o s a k v o l t a k ? M a m é g igen m e r é s z állítás lenne k i m o n d a n i számos ősemberi lelet­ ről, hogy azok k ó r o s a k (ehhez t ö b b adatra, ú j a b b vizsgálatokra lenne s z ü k s é g . A z ő s e m b e r i leletek sella t u r c i c á j á n a k m é r e t e i r ő l , lapos­ koponyacsontjainak histologiai és r ö n t g e n o l ó g i a i k é p é r ő l sehol sem t a l á l t a m adatokat). Virchownak a neandertali e m b e r r e l kapcsolatos n é z e t é t s z á m t a l a n s z o r m e g c á f o l t á k — az u t ó b b i i d ő k b e n azonban elhangzott olyan v é l e m é n y , i l l . f e l t e v é s is, amely szerint a fajfej­ l ő d é s egyik á l l o m á s á r a j e l l e m z ő n e k t a r t o t t meghajlott t e s t t a r t á s n e m anthropogenetikailag é r t é k e s í t h e t ő b é l y e g , hanem betegség k ö v e t k e z m é n y e (Vallois, Grimm, Straus és Cave, [100]. H a a s z á r m a Zéksor e g y e n e t l e n s é g e i b ő l , a kis e g y e d s z á m b ó l , a mai p a t h o l ó g i á s k é p és az ő s e m b e r i leletek k ö z ö t t i e l l e n t m o n d á s o k b ó l a d ó d ó bizonytalan­ s á g o t figyelembe v e s s z ü k (Weidenreich h a t á r o z o t t a n utal m i n d ­ ezekre! 1. fentebb, 79. old.) n e m z á r k ó z h a t u n k el eleve, mereven egyes ő s e m b e r i leletek k ó r o s s á g á n a k feltételezése elől. A m e n n y i ­ b e n ezt sikerül b i z o n y í t a n i is, e leletek e m b e r s z á r m a z á s t a n i b i z o ­ n y í t ó ereje — t e r m é s z e t e s e n — i g e n k é r d é s e s s é válik. E g y kis, r é s z l e t p r o b l é m á r a s i k e r ü l t n é m i fényt v e t n i , ugyanakkor i z g a t ó , m e g v á l a s z o l a t l a n u l maradt k é r d é s e k t ö m e g e v e t ő d ö t t f e l . A v á l a s z a d á s : az e l j ö v e n d ő k u t a t á s o k feladata.

* V é g e z e t ü l k ö s z ö n e t e t mondok mindazoknak, akik m u n k á m e l v é g ­ zését lehetővé tették, segítségükkel, tanácsaikkal támogattak.

I R O D A L O M 1. Abel, O. ; G r u n d z ü g e der Palaeobiologie der Wirbettiere. Stuttgart, 1912. 2. Anders, J. M. et dl, : The relation of acromegaly to thyroid disease: w i t h a statistical study. A m . J. M e d . Sei. 163, 190, 1922. 5, Angel, J. L . : T r o y . The human remains. Supplementary mono­ graph. I . Princeton, 1951. 4. Ackerknecht, E. H.: Paleopathology, i n K r o e b e r : Antropology Today. Chicago, 1953. O.Aschner, B. : Die Blutdrüsenerkrankungen des Weibes. 1918. 6. Asling, C. W. et al. : Growth hormone induced bone and joint changes i n the adult rat. International Symposion. The hypop­ hyseal growth hormone. Nature and actions. Ed. by R. W . Smith. 1955. 6. Aub, J. C. et al. : Studies of calcium and phosphorus metabolism effects of thyroid hormone and thyroid disease. J. C l i n . I n v . 7, 97, 1929. 8. Bartucz Lajos : Emberszármazástan. Egyetemi jegyzet, Buda­ pest, 1954. í). Bastenie, P. A. et al. : Endemic goiter i n the Uele region, I I I . Endemic cretinism. J. Clin. Endoer. et Metabolism. 22, 187, 1962. 10. Bell, W. cit. i n Kaiser. 11. Boettger, C. R. : Z u r Frage des Riesenwuchses gewisser Tier­ arten auf Inseln. Sitzungsberichte der Ges. naturforschender Freunde 19. N o v . 1935, 341. 12. Boettger, C. R. : Grössenwachstum und Geschlechtsreife bei Schnecken u n d Pathologischer Riesenwuchs als Folge einer gestörten Wechselwirkung beider Faktoren. Zool. Anz. 17. Suppl. Bd. (Verh. dtsch. zool. Ges. Freiburg, 1952), 468, 1953. 13. Boettger, C. R. : Riesenwuchs der Landschnecke Zebrina (Zebrina) detrita (Müller) als Folge parasitärer Kastration. A r c h . Molluskenk. No. 82. 6/6, 151, 1953. 14. Bockenheimer, Ph. : Ü b e r die diffusen Hyperostosen der Schä­ del-, und Gesichtsknochen s. Ostitits deformans fibrosa ( V i r chow's Leontiasis ossea). Arch. f. k l i n . Chirurgie. 85, 511, 1908. 15. Bortz, W. et ál. : Differentiation between thyroid and parathy­ roid causes of hypercalcaemia. A n n . I n t . M e d . 54, 610, 1961. 16. Boulard, Cl. et al. : Étiopathogénie et nosographie de l'hyperostose frontale interne. Presse M é d . 70, 1293, 1962.

16 la Brothwell, D. : Palaepathology of early British man. Problems of diagnosis and analysis. 1960. 17. Bugyi, B. : Ü b e r die Verwertbarkeit der Basisknickung i n der endokrinologischen Röntgendiagnostik. Endokrinologie 39, 163, 1960. 18. Bugyi, B. : Ü b e r die Entwicklung der Sellagrösse bei Kindern von 2 bis 12 Jahren. Endokrinologie 40, 36, 1960. 19. Bugyi, B. : K r i t i k der Methoden zur Bestimmung der Sellafläche i m R ö n t g e n b i l d . Z. menschl. Vererb, u. Konstitutions36, 186, 1962. 20. Burkhardt, L . et al. : Ü b e r Dichtemessungen am menschlichen. Schädeldach als Beitrag zur Kenntnis von U m b a u v e r ä n d e r ­ ungen und Konstitutionellen Verschiedenheiten -unter Berücksich­ tigung der Hypophyse. Verh. Ges. Path. 34, 275, 1951. 21. Caffey, J. : Pediatric X-ray diagnosis. Chicago. 1950. 22. Caldwell, JR. A. : Observations on the incidence, aetiology and pathology of senile osteoporosis. J. Clin. Path. 15, 421, 1962. 23. Canguilhem, B. : Contrubution expérimentale à l ' é t u d e de l ' i n fluenee de la surrénale sur la croissance. Ed. A . G . E. M . P. Paris. 24. Caughey, J. E. : The etiology of hyperostosis cranii (metabolic craniopathy). J. Bonex Joint Surgery 40 B . 701, 1958. 25. di Chiro, G. et al. : The volume of the sella turcica. A m . J. Roent­ genol. 87, 989, 1962. 26. Coryn, G. : Les affections endocriniennes du squelette. Pr. M é d . 46, 228, 1938. 27. Costa, A. : Cretinisme et croissance. A n n . Endoer. 22, 621, 1961. 28. Cunnigham, D. J. : J. Anat. Phys. 12, 294, 1878. (cit. i n Keith). 29. Davis, Barnard. : Thesaurus Craniorum, 1867. p . 48. 30. Decourt, J. et al, : A n n . Endoer. 14, 326, 1953. (cit. i n Bugyi, 17). 31. Dill, H. : Sella turcica und Hypophyse — ihre anatomischen Masse und ihr zugehöriges Röntgenbild. (Dissertatio, manuscr.) Hamburg, 1952. 32. Edinger, T. : Die fossile Gehirne. Erg. Anat. u . Entwicklungs­ geschichte. V o l . 28. Berlin, 1929. 33. Eisenberg, et al. : (cit i n W. Bortz) 34. Engel; A m . J. Dis. Child. 61, 1193, 1941. 35. Erdélyi, J. : A sinus sphenoidalis árnyékoltságáról hypophysis tumoros betegeken. Magyar R ö n t g e n - K ö z l ö n y 2, 33, 1927. 36. Erdélyi J. et al. : K l . Wschr. 7, 1928. (cit. in D i l l ) . 37. Erdélyi J., et al. : A kis sella turcica morphologiája és diagnosz­ tikája. Orvosi Hetilap 25, 704, 1928.

38. Erdélyi, J. : A hypophysis tumorokkal kapcsolatos r ö n t g e n e l v á l ­ tozások diagnosztikai értékeléséről. Magyar R ö n t g e n - K ö z l ö n y 2, 135, 1928. 39. DEshouges, J. R. : Les lesions périosées de la maladie de Pierre Marie. Presse M é d . 71, Suppl. 164. ( N o . 7.), 1963. 10. Eversole, L . et al. : Hitherto undescribed characteristics of the pathology of infantile cortical hyperostosis (Caffey's disease). B u l l . Johns Hopkins Hosp. 101, 80, 1957. 41. Fitzgerald, B. A.: The pituitary fossa and certain skull measu­ rements. J. Amt. Phys, (London) 44, 231, 1910. 42. Follis, R. H. : Skeletal changes associated with hyperthyroidism. B u l l . Johns Hopkins Hosp. 92, 405, 1953. 43. Freund, W. A. : Gynaekologie, 1899. N o . 95. (cit i n K e i t h ) . 44. Gáspárdy, G. : Paläopathologische Untersuchungen an aeneolitischen Skelettfunden i n Ungarn. E A Z . 2, 1, 1961. 45. Gerin, J. et al. : Activité somatotrope de l'hypophyse du vieillard. C. R. Soc. Biol. 155, 2018, 1961. 46. Gimlette, T. M. D. : T h y r o i d acropachy. Lancet, Jan. 2. 1960, 22. 47. Green, J. et al. : Calcium metabolism i n hyperthyroidism. L a n ­ cet, 1951, L , 828. 48. Haas, L . : Einzelheiten aus der Röntgendiagnostik der Sella turcica. Fortschr. a. d. Geb. d. Röntgenstr. 50, 468, 1934. 49. Hetényi, G. : Részletes belgyógyászat. Budapest, ( I I I . ) , 1958. 50. Holger Nielsen : The bone system in hyperthyroidism. (A clini cal and experimental study). A. M e d . Scand. 142. Suppl. 266, 783, 1952. 51. Hooton, E. A. : The indians of Pecos Pueblo. New Hawen, 1930. 52. Holder, H. : Ü b e r Anomalien an jurassischen Ammoniten. Pa­ läontologische Zeitschrift 30, 95, 1956. 53. Hrdlicka A. : Dimension of the normal pituitary fossa or sella turcica i n the white and the negro races. A n anatomical study of 57 normal skulls of w h i î e and 16 normal skulls of colored i n d i ­ viduals. Arch. Neurol. Psychopath. 1, 679, 1898. 54. Hrdlicka A. : Diseases and artifacts on skulls and bones from Kodiak island. Smithsonian Miscell. Coll. 101, No. 4., 1941. 55. Janensch, W. : Die S c h ä d e l der Sauropoden Brachiosaurus, Barosaurus und Dicraeosaurus aus den Tendaguru-Schichten Deutsch—Ostafrikas. Palaeontographia, Suppl. V I L , I . Reihe. I I . T e i l . p. 145. 1929—1935. 56. Javalet, A. et al. : Tumeurs de la région sellaire. J. Radiol. (Paris), 44, 555, 1963.

57. Jeune, M. et al J. de Radiol. 36, 237, 1955 (cit. i n Menchini). 58. Johnson, F. et al. : Cretinism and marble bones. Cas. Rep. Child Memor. Hosp. Chicago, 10, 2030, 1952. (cit. i n Menchini). •59. Julesz, M. : A neuroendokrin betegségek k ó r t a n a és diagnosz­ tikája. Budapest, 1957. 60. Julesz, M. et al. : Diagnostik der neuroendokrinen Krankheiten, und ihre patophysiologische Grundlagen. Budapest, 1961. 61. Juliani, G. et al. : Sul quadro radiologico delle alterazioni schelettriche neiracromegalia. L a Radiologica Medica 48, 542, 1962. 62. Kadanoff, D. : Ü b e r die Beziehung zwischen der Schädelbasis­ k r ü m m u n g u n d dem Ganzprofilwinkel. Anat. Anzeiger 87, 334, 1939. 63. Kadanoff, D. : Ü b e r die Beziehung zwischen der Grösse der Sella turcica und der Schädelgrösse. Anat. Anzeiger 87, 321, 1939. 64. Kaiser, H. E. : Untersuchungen zur vergleichenden Osteologie der fossilen und rezenten Pachyostosen. Paleontographica V o l . 114, 1960 (Stuttgart). •65. Karlas, G. A. : Morphological observations o n the superior sur­ face of the body of the sphenoid bone i n human adults. (Inaug. diss). Helsingfors, 1948. 66. Keith, A. : A n inquiry into the nature of the skelatal changes i n acromegaly. Lancet, 1911. I L , 993, 67. King, L . R. et al. : A case study of peculiar soft-tissue and bony changes i n association w i t h thyroid disease. J. Clin. Endoer. et Matabol. 19, 1323, 1959. 68. Koch, M. : Demonstration eines Schädels m i t Leontiasis ossea. Zschr. f. E t h n o l . 41, 703, 1959. 69. Koch, M. : Vorlage von pathologisch verdickten Schädel, Zschr. f. Ethnologie 43, 617, 1911. 70. Koenigswàld, G. H. R., von : Találkozás az ősemberrel. Buda­ pest, 1961. 71. Kormos, T. : Fossilis csontokon észlelhető k ó r o s elváltozásokról. (Über p a t h o g è n e V e r ä n d e r u n g e n an fossilen Knochen). Állattani K ö z l e m é n y e k 14, 244, 1915. 72. Kovács, Á. : Untersuchungen über die Sellagrösse nach Haas bei K i n d e r n und Erwachsenen. Fortschr. a. d . Geb. d. Röntgenstr. 50, 469, 1934. 73. Kovács, A. : A töröknyereg növekedése. Magyar. Orv. A r c h . 1935, N o . 2. 74. Kovács, Á,, et al. : Sellagrösse und Hypophysenfunktion. F o r t schritte a. d . Geb. d. R ö n t g e n s t r . 88, 211, 1958.

75. Krane, S. M. et al. : The effect of thyroid disease on calcium metabolism in man. J. Clin. Inv. 35, 8 4 7 , 1956. 76. Kretzoi, M. : Sirenavus hungaricus. Annales Musei Nationalis Hungarici 34, 146, 1 9 4 1 . 77. Kroeber, A. L . : Anthropology Today. Chicago, 1953. 78. Lafon, R. et al. : Association potomanie, épilepsie, acromegalic, hippokratisme digital. Dilatation du 3e ventricule á l'encépha­ lographie gazeuse. Presse M é d . 66, 1098, 1958. 79. Lambrecht, K. : Handbuch der Palaeornithologie. Berlin, 1933. 80. Leeming, B. W. A. : Endocrine control of skeletal development i n man. Br. M e d . J. 1902. No. 5 3 0 1 , 358. 81. Lengyel, I . : Előadás az Orsz. Néprajzi M ú z e u m b a n , 1963. jan. 3, 82. Luschan, F.: Akromegalie und Caput progenaeum. Zschr. f. Ethnologie 4 1 , 6 9 8 . 1909. 83. Mach R. et al. : Hyperostose crânienne diffuse et familiale avec hypertension artérielle et troubles neuro-musculaires. Schw. M e d , Wschr. 75, 1 0 4 6 , 1945. 84. Martin, H. O. : Sella turcica und Konstitution. G . Thieme, Leipzig, 1941. 85. Martin, R. : L e h r b u c h der Antropologie ( I I . ) Jena, 1 9 2 8 . 86. Martin, R.—Saller, K. : Lehrbuch der Antropologie. I . — I I . Stuttgart, 1957—1959. 87. Mazzi, V.: D i alcuni particolaritá morfologiche della sella tur­ cica nel cranio umano. Arch. Ital. Anat. Embriol. 2 1 , 3 7 5 , 1924. 88. Mayer, R. : Hyperostose frontale interne. Acta neuroveget. 23, 26(5, 1961 — 1962.

89. Menchini, G. et al. : Sulle alterazioni schelettriche nell'ipotiroidismo infantile. M i n e r v a Pediatr. 13, 1 6 0 1 , 196.1. 90. Moodie, R. L . : Paleopathology. Illinois, 1923. 91. Moore, S.; Arch. N e u r . Psych. 35, 975, 1936. 92. Murray B. G. et al. : Weitere röntgenographische Studien an der Sella turcica bei anormalen Kindern, (cit. in H . O. M a r t i n ) . 93. Mussio—Fournier, J. C. et al.: Arch. Clin. Endocrin. 7, 156, 1947. (cit. in M e n c h i n i ) . 94. Nemeskéri, J. et al. : Data to the reconstruction of the populalation of an eleventh century cementery: Gávamarket. Crania Hungarica V o l . I V . N o . 1—2. 1 9 6 1 . 95. Nemeskéri, J. et al. : A csontvázeleletek életkorának m e g h a t á r o ­ zási módszereiről és azok alkalmazhatóságáról. M T A Biol. Csop. Közi. 1, 115, 1958. 96. Nopcsa, F. : Ü b e r Dinosaurier. 2. Die Riesenformen unter den

Dinosauriern. Zentralbl. f. M i n e r a l . Geol. u. P a l ä o n t o l , 1917, 332.

97. Nopcsa, F. : A Dinosaurusok élete és szerepe. T e r m . T u d . Közi. 127—128. Pótfüzet. 1917. 98. Nopcs, F. : Vorläufige Notiz ü b e r Pachyostose u n d Osteosklerose einiger mariner Wirbeltiere. Anat. Anzeiger. 36, 3 6 5 , 1923. 99. Nopcsa, F. : Heredity and evolution. Proc. Zool. Soc. Part 2 . 633.

100. 101. 102. 103. 104.

1920.

Nopcsa, F. : Fejlődéstörténeti és örökléstani következtetések a hüllők tanulmányozásából. A l l a i t . Közi. 24, 127, 1927. Nopcsa. F. : Festrede. Áll. F ö l d t a n i Intézet kiad. Budapest, 1928. Pales, L . : L a paléopathologie. Proc.—Verb. Soc. L i n n é e n n e de Bordeaux. 1929. torn. 8 1 . p. 30. Piveteau, J. : T r a i t é de paléontologie. Paris, Masson, 1955. Prezio, J. et al. : Acromegalic gigantism. A m . J. M e d . 3 1 , 906, 1961.

105. Putnam, T. J, et al.: Studies on acromegaly. V I I I . Experimen­ tal canine acromegaly produced by injection of anterior lobe pituitary axtract. Arch. Surg. 18, 1708, 1929. (Spec. No.). 106. Regöly—Mér ei, Gy. : Az ő s e m b e r i és későbbi emberi maradvá­ nyok rendszeres kórbonctana. Budapest, 1962. 107. Reefe, W. E. et ál.: The association of hyperthyroidism and musculoskeletal abnormalities. Arthritis and Rheumatism 4 , 433,

1961.

108. 109. 110. 111.

Reid, D. E. : A textbook of Obstetrics. London. 1962. Roessle, R. et al. : Mass und Zahl i n der Pathologic Berlin, 1932. Roger, P. et al. : Arch. Fr. Ped. 1 1 , 125, 1954. (cit i n Menchini). Salmi, A. et al. : Hyperostosis cranii in a normal population. A m . J. Roentgenol. 87, 1032, 1962. 112. Schilling, F. et al. : Hyperostosis generalisata m i t Cutis verticis gyrata und ihre Differentialdiagnose. Dtsch. A r c h . f. klin. Med. 207, 456,

1961.

113. Sokoloff, L . et al. : A papain digestion apparatus. A M A A r c h . Pathol. 69, 3 5 4 , 1960. 114. Szántó, L . et al.: közlés alatt. 115. Straub, F. B. : Biokémia. Budapest, 1958. 116. Tasnádi Kubacska, A. : Paläopathologie. Jena, 1962. 117. Tasnádi Kubacska, A. : Palaeophysiologiai és palaeopathologiai jegyzetek. Communicationes ex Bibi. Históriáé Medicae Hunga­ rica. torn. 2 9 . p . 73, 1963. 117ja Taurog, A. et al. : J. Biol. Chem. 165, 217, 1 9 4 6 .

118. 119. 120.

121. 122.

123. 124. 125. 126. 127.

Törő, I . : A z ember fejlődése. Budapest, 1953. Török, A.: Grundzüge einer systematischen Kraniometrie. Stuttgart, 1890. Török, A. : Közlemények a kolozsvári bonctani intézet koponya­ gyűjteményéről. Kolozsvári Orvos-Term. T u d . Értesítő 1879. I I . füzet. Vasúm,]. M. et al. : Clinical Rad. 2, 541, 1950. (cit. i n Menchini). Volz, W. : Proneusticosaurus, eine neue Sauropterygiergattung aus dem unteren Muschelkalk Oberschlesiens. Palaeontographica 49, 121, 1902. Weidenreich, Fr. : Apes giants and man. Chicago, 1946. Weidenreich, Fr.: Morphology of Solo man. N e w York, 1951. Worm, K. : (cit i n Kaiser). Ziskin: Radiology 53, 406, L949. Yuichi Tanabe : Thyroid and alkaline phosphatase. Endocrinol. Japonica 7, 153, I960.

Ö S S Z E F O G L A L Á S Javarészt X I X .sz-i koponyák vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az átlagosnál vastagabb falú koponyák sella turcicája volumenének átlaga a normálisakénál magasabb, az egyes értékek a normális felső határán i l l . azon t ú l helyezkednek el. A vizsgált hyperostotikus kopo­ nyákon más jelek is (korai varratzáródás, a pars sellaris anomáliái, nagykapacitású koponyák feltűnő gyakorisága stb.) kóros jelenségre utalnak. A hyperostosissal járó emberi kórformák számbavétele után — főleg kizárásos alapon — leginkább a somatotrop h o r m o n túlterme­ léssel és hypothyreosissal járó kórképekre terelődött a g y a n ú . A kraniometriai vizsgálatokat kiegészítő röntgenologiai vizsgálatok, valamint az állat-modellkísérletek gyanúnkat megerősítették. A recens emberi hyperostosis eseteket analógiába állítottuk a palaentologiából ismert pachyostosissal, osteosklerosissal és gigantismussal, rámutatva a különbségekre i l l . azonosságokra. Az eredmények alapján — főleg a koponya kapacitása-, és a ko­ ponyacsontok vastagságával kapcsolatban — a „ n o r m á l i s " átlag-, és szélsőértékek felülvizsgálásának szükségességét hangsúlyoztuk, meg­ állapítva, hogy ezeket csak biztosan normális egyedek adataiból lehet kiszámítani. 10«

147

A p r o b l é m a emberszármazástani jelentőségét vizsgálva, feltéte­ leztük, hogy egyes vastagcsontú, nagytermetű és nagykapacitású ős­ emberi leletek kórosak lehettek; s hogy a jobban konzerválódott hyper­ ostotikus leletek téves következtetésekre adhattak alkalmat. H a komplex vizsgálatok elvégzése után a leletek kórosaknak bizonyulnak, ú g y ezei e t a származéksorok vizsgálatánál figyelmen kívül kell hagyni.