Irodalom- és forrásjegyzék, valamint követelményminimum a XVII–XIX. századi egyetemes történeti földrajz vizsgához SZABÓ LORÁND egyetemi adjunktus
[email protected]
Kötelezı irodalom POUNDS, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Osiris, Budapest, 1997, 2003: 280–510. (A népesség, a városok és a közlekedés–kereskedelem témaköröket kiemelt figyelemmel tanulmányozzák!)
Ajánlott irodalom BLACK, Jeremy: Térképek világtörténete. Kossuth Kiadó, Bp., 2005: 63–131. BUTLIN, Robin A. – DODGSHON Robert A. (szerk.): Európa történeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. DIAMOND, Jared: Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai. 3. kiadás, javított utánnyomás, Typotex, Budapest, 2006. passim
Javasolt atlaszok FERNÁNDEZ-ARMESTO, Felipe (szerk.): The Times Atlasz: Felfedezések. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993: 90–115, 130–135, 138–141, 145, 158–161, 166–233. PARKER, Philip et alii (szerk.): Képes történelmi világatlasz. (The Times History of the World). Reader’s Digest Kiadó, Bp., 2002: 153–249. Térképeken a világtörténelem. Zsebkönyvkiadás. (The Times Atlas of World History). Magyar Könyvklub, Bp., 1999: 72–121. Történelmi Világatlasz. Kartográfiai vállalat, Bp., 1991 (és számos újabb kiadás): 48–77.
Források DIÓSZEGI István (szerk.): Egyetemes történeti szöveggyőjtemény 1789–1914. Korona Kiadó, Budapest, 2001. A gızgép angliai elterjedésérıl (1822). DIÓSZEGI 2001: 148–149. Werner Siemens a villamos energia továbbításáról (1889). DIÓSZEGI 2001: 158–159. A kontinens pamutipara angol szemmel (1833). DIÓSZEGI 2001: 166–168. A kisüzemek túlsúlya a francia mezıgazdaságban a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 192–194. Belterjes mezıgazdasági mővelés Belgiumban a XIX. század második felében. DIÓSZEGI 2001: 194–195. A vasúthálózat fejlıdése Németországban, Nagy-Britanniában és Európában (1840–1910). DIÓSZEGI 2001: 212–213. A transzszibériai vasút építése (1900). DIÓSZEGI 2001: 216–217. A Szuezi-csatorna megnyitásának gazdasági következményei az 1870-es években. DIÓSZEGI 2001: 225–228. A népesség növekedése Európában (1833–1866). DIÓSZEGI 2001: 237–239.
1
A népszaporulat Németországban és Nagy-Britanniában (1810–1910). DIÓSZEGI 2001: 239–241. A városok növekedése a XIX. században. DIÓSZEGI 2001: 241–243. Bevándorlás az Egyesült Államokba. DIÓSZEGI 2001: 244–246. Belsı vándorlás Angliában a XIX. század második felében. DIÓSZEGI 2001: 246–248. A születések számának csökkenése Franciaországban a XIX. század második felében. DIÓSZEGI 2001: 248–251. Az olasz kivándorlás a XIX. század végén. Részlet egy amerikai konzuli jelentésbıl. DIÓSZEGI 2001: 251–254. Oroszország népessége a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 254–257. Belsı vándorlás és ingázás Németországban a XX. század elején. DIÓSZEGI 2001: 257–259.
Alapvetı helyszínek, területek, fogalmak Az alább felsoroltakat a vaktérképeken jelölni is kell tudni (lásd a mellékelt gyakorlótérképeket, melyeknél értelemszerően a kisebb területet ábrázolókon kell jelölni az azokhoz tartozó területeket)!
Melyik mai ország vagy országok területén találhatók az alábbi tartományok vagy államok? Annam, Batáviai Köztársaság, Brabant, Ciszalpin Köztársaság, Connaught, Jediszán, Karélia, Kelet-Poroszország, Kokinkína, Krajna, La Plata Alkirályság, Leinster, Ligúr Köztársaság, Livónia, Navarra, New England (Új-Anglia), Nyugat-Poroszország, Oránia, Parthenopéi Köztársaság, Podólia, Pomeránia, Új-Granada, Vendée, Volhínia; Schleswig, Novi-Bazár, Maiszur/Mysore, Québec, Tonkin, Epirusz, Mandzsúria, DélRhodesia. Melyik államhoz tartoztak a XVIII. században az alábbi gyarmatok? Alaszka, Bengál, Ceylon, Fokgyarmat, Fülöp-szigetek, Kalifornia, Pondichéry, Rio de la Plata, Saint-Domingue, Santo Domingo, Új-Granada.
Maláj-félsziget,
Mi volt a székhelyük a XVII–XVIII. században az alábbi tartományoknak vagy államoknak? Brandenburg, Bretagne, Dauphiné, Felsı-Ausztria, Grúzia, Katalónia, Kelet-Poroszország, Lombardia, Massachusetts, Normandia, Pennsylvania, Piemont, Toscana. Melyik mai ország területén találhatók az alábbi helységek? Marsala, Agadir, Karlsbad, Pondichéry, Timbuktu, Aden, Magenta, Hué, Fasoda, Algeciras, Batávia. Melyik országhoz tartoztak az alábbi gyarmatok és területek a XX. század legelején? Fülöp-szigetek, Nigéria, Mozambik, Indonézia, Marokkó, Eritrea, Angola, Togo, Uganda, Burma, Kamerun, Kongó-medence, Egyiptom, Algéria, Líbia. Mi a mai nevük az alábbi gyarmatoknak? Német Délnyugat-Afrika, Belga Kongó, Francia Kongó, Észak-Rhodesia, Francia Indokína, Tanganyika, Sziám, Dél-Rhodesia.
2
Milyen mai országhoz tartoznak az alábbi területek? És 1890-ben? Cabinda, Timor, Walvis Bay, Pemba, Dodekanészosz, Ceuta és Melilla, Hong Kong, a Panama-csatorna övezete, Las Malvinas, Puerto Rico, Brunei, Bismarck-szigetek, Makaó/Macau, Szingapúr. Térképen a fentieken kívül jelölendı helyszínek és területek: Maracaibo (kalózok: 1667, 1668), Portobelo (kalózok: 1668, Jenkins füle: 1739), Narva (1700), Blenheim (1704), Poltava (1709), Delhi (1739), Cartagena (kalózok: 1544, 1689, franciák: 1697, Jenkins füle: 1741), Fort Duquesne (1754), Palászi/Plassey (1757), Madrász (1758), Québec (1759), Montréal(1760), Bakszári/Buxari (1764), Saratoga (1777), Yorktown (1781), Valmy (1792), Fleurus (1794), Abukir (1798, 1799, 1801), Marengo (1799), Hohenlinden (1800), Trafalgar (1805), Austerlitz (1805), Jéna (1806), Eylau (1807), Friedland (1807), Wagram (1809), Borogyino (1812), Lipcse (1813), Navarino (1827), Algír (1830), Ostrołęnka (1831), Szevasztopol (1855), Saigon és Solferino (1859), Antietam (1862), Gettysburg (1863), Königgrätz (1866), Sedan (1870), Hanoi (1873, 1882), Plevna (1877), Isandlwana és Ulundi (1879), Majuba Hill (1881), Tell-el-Kebir (1882), Lang Son (1885), Adva (1896), Omdurmán és Kartúm (1898), Mukden (1905), Csuzima (1905). Mexikóváros, Zacatecas, Havanna, Port Royal (Jamaica), Île de la Tortue/Tortuga (Haiti/Hispaniola mellett), New Providence (Bahama-szigetek tagja), Martinique és Guadeloupe, Curaçao, Szuezi-csatorna, a nagy búr vándorlás (Grote Trek), Monrovia, Malaka-szoros, Port Arthur, Oregon, Texas, Lima, Potosí, Minas Gerais, Rio de Janeiro.
3
Gyakorlótérképek
Európa vízrajzi térképe
4
A világ politikai térképe 1914-ben
5
Délkelet-Ázsia vízrajzi térképe
6
India vízrajzi térképe
7
Ázsia vízrajzi térképe
8
Közép-Amerika és a Karib-tenger szigetvilága
9
Afrika politikai térképe 1914-ben
10
Észak-Amerika vízrajzi térképe
11
Dél-Amerika vízrajzi térképe
12
