IR O D A LO M
R eport on the W orld Social S itu a tion (Je le n té s a v ilá g szociális h ely zetérő l). N ew Y ork, 1957. p. Az E g y e sü lt N em zetek G azdasági és Szociális B iz o ttsá g á n a k a felkérésére a T itk á rs á g Szociális Ü g y ek k el F oglalkozó H iv a ta la , az U N ESC O , a N e m z e t közi M unk aü g y i H iv a ta l, az É lelm ezési és M ezőgazdasági S zerv ezet és az E gészségügyi V ilágszervezet közrem ű k ö d ésév el k ia d v á n y t á llíto tt össze a v ilág szociális h ely ze tén e k a lak u lá sáró l az 1950—1955. év ek b en . A je len tés első része a népesedési fo ly am ato k k a l, az egészségüggyel, az élelm iszerh ely z e tte l és a tá p lálk o zá ssal, az iskolai o k ta tá s s a l és a fo g la lk o z ta to tts á g k ö rü l m én y eiv el foglalkozik, a szocialista állam o k v isz o n y a it csak h e ly e n k é n t és hézag o san érin tv e. A m á so d ik rész a gazd aság ilag e lm a ra d o tt országok v áro siasodási fo ly a m a ta iv a l já ró szociális p ro b lé m á k a t tá rg y a lja , k ü lö n feje ze tek b en ta g la lv a az afrik ai és a la tin -a m e rik a i te rü le te k v iszo n y ait. A je len tés te rjed elm es an y a g áb ó l i t t m o st csak a népesedési fo ly a m a to k ala k u lá sá v a l foglalkozó feje ze t ism e rte té sé re té rh e tü n k ki, de a k ia d v á n y tö b b i része is gazd ag tá rh á z a a d em ográfiai a d a to k felh a szn á lá sán a k a szociális s ta tis z tik a sz in te v a la m e n n y i te rü le té n . B ev ez ető b e n a szerk esztő k a népesség 1 9 5 1 —1955. évek k ö z ö tti n ö v ek e désének, a nö vekedés ü te m é n e k a d a ta it részletezik v ilág részek sz erin t, m a jd a n épesedési fo ly a m a to k a la k u lá sá ra h a tó té n y e z ő k e t elem zik. A z elem zés hez — a tis z títo tt ará n y szá m o k sz ám ításá h o z szükséges a d a to k h iá n y á b a n (külö n ö sen az afrik ai, ázsiai és a la tin -a m e rik a i o rszá g o k ra v o n a tk o zó a n ) — á lta lá b a n n y ers a rá n y sz á m o k a t h aszn á ln ak . Az elem zést m in d e n ü tt bőséges, sok ország népesedési v isz o n y a it b e m u ta tó , tá b lá z a to s a n y a g egészíti ki. A v iz sg á lt id ő sz ak b a n — b á r szám os k iv étellel — jellem ző a születési arán y viszonylagos sta b ilitá sa . Az afrik ai, ázsiai és a la tin -a m e rik a i o rszág o k b an és te rü le te k e n az 1000 la k o sra ju tó születések sz ám a v á lto z a tla n u l m ag as (40—5 0 ); k iu g ró k iv é te l a közepes te rm é k e n y sé g ű eu ró p ai országokhoz hasonló ja p á n . Az eu ró p ai országok a születési a rá n y sz á m a la p já n n ag y jáb ó l h áro m c so p o rtb a so ro lh ató k : az elsőbe ta rto z ik alacso n y szü letési a rá n n y a l a n y u g a t- és észak -eu ró p ai állam ok túln y o m ó része, a m á so d ik b a ta rto z n a k , viszonylag m ag as születési a rá n n y a l a k e le t- és d él-eu ró p ai országok (az előbbi cso p o rtb ó l k iv é te l B u lg ária, az u tó b b ib ó l O laszország), a k e ttő k ö z ö tt foglal h e ly e t a közepes te rm é k e n y sé g ű országok cso p o rtja, k ö z ö ttü k M agyarország. A z egyes cso p o rto k k ö z ö tt a m á so d ik v ilá g h á b o rú e lő tt fe n n á llo tt élesebb k ü lönbségek — az átlag o s színvonal ném i em elkedése m e lle tt — csö k k en tek . A halandóság a la k u lá sá n a k a v iz sg á la tá h o z a je le n té s h áro m té n y e z ő t vesz figyelem be: a n y ers h alálozási ará n y sz á m o t, a csecsem ő h alan d ó ság o t és a v á rh a tó é le tta rta m o t. Az afrik ai á lla m o k a t to v á b b ra is a m ag as h alálo zás jellem zi. A z 1000 la k o sra ju tó halálozás 2 0 —30 k ö z ö tt v álto zik , de az átlag o s h a la n d ó sá g in k á b b a felső h a tá rh o z v a n közelebb. A m e g b ízh a tó n ép m o zg alm i s ta tis z tik á v a l rendelkező ázsiai ország o k b an a h alálo zás h a tá r o z o tta n csök k e n t és ahol a korm egoszlás is kedvező, m ég sok eu ró p ai állam én á l is alacso n y a b b . Á zsia n ag y o b b részéb en azo n b an u g y an c sa k a v isz o n y lag m ag as h a lá lozás az általán o s. K özép- és D él-A m e rik á b an a h á b o rú ó ta a h alálo zás sz in tén ja v u lt v a g y leg aláb b is nem ro m lo tt, de a ja v u lá s té n y leg e s m é rték érő l m eg b íz h a tó a d a to k h iá n y á b a n — n é h á n y ország o t k iv é v e — n eh éz k é p e t k a p n i. Az eu ró p ai állam o k halálo zási a r á n y á t a szü letések elem zésénél a lk a lm a z o tt c s o p o rto sítá sb a n v iz sg álják . A k ü lö n b sé g ek i t t lény eg esen k ise b b ek az egyes
IRODALOM
151
cso p o rto k k ö z ö tt m in t a születési ará n y szá m o k esetéb en (ső t a m ag asab b sz ü letési a rá n y sz á m ú o rszág o k b an a h alálo zási ará n y sz á m sokszor alacso n y ab b ). I t t te rm é sz e te se n figyelem be kell v e n n i a v á lto z a to s k o rö ssze té tel h a tá s á t is. A z eu ró p aiéhoz hasonló a h alálo zási a rá n y a la k u lá sa azo k b an a te n g e re n tú li á lla m o k b a n , ahol a lako sság eu ró p ai sz árm az ású (A m erik ai E g y e sü lt Á llam ok, K a n a d a , A u sz trá lia , stb.). A csecsemőhalandóság — az 1000 é lv esz ü lö ttre ju tó egy év en alu li m eg h a lta k sz ám a — azo k b an az ország o k b an , ahol erről m e g b ízh ató s ta tis z tik a v a n , o rszá g o n k én t v á lto z ó a n h o sszabb v a g y rö v id eb b idő ó ta fo ly a m a to sa n csökken és a csökkenés jelenleg is ta r t . A csökkenés ü te m e — a 20% 0-hez k ö zeled v e — m in d in k á b b lassul. E z az a h a tá r , a m e ly e t a jelen leg i k ö rü lm é n y ek k ö z ö tt v alószínűleg nehéz lesz á tlé p n i (egyedül S védország lé p te tú l, Újz é la n d elérte, H o lla n d ia és N o rv é gia m e g k ö ze líte tte ). A z eddigi ere d m én y e k e t tú ln y o m ó ré sz t az ún. „ e x o g e n ” okok elleni k ü zd e le m m e l é rté k e l ; ez á lta lá b a n e g y ü tt já r az é letk ö rü lm é n y ek ja v u lá s á v a l. A z „ e n d o g é n ” okok k ö v e tk e z té b e n beálló csecsem őhalálozások csö k k en tése te ré n csak a le g u tó b b i id ő b e n s ik e rü lt sz á m o tte v ő e re d m é n y t elérni. B á r orvosilag nincs ab szo lú t h a tá r a a csecsem őhalandóság csök k en tésén ek , m égis k b . a 10°/00 te k in th e tő a b e lá th a tó időn b elü l elérhető legalacsonyabb szin tn ek . T én y azo n b an , h o g y a v ilág leg tö b b országa m ég az e m líte tt első h a tá r, a 20°/oo elérésétől is m essze van. A várható élettartam a halálo záso k , fő k é n t a csecsem őhalálozások csök k en ése k ö v e tk e z té b e n ro h am o sa n növekszik. E zzel k a p c s o la tb a n érdekes s z á m ítá s t is m e rte t a je len tés. A jelenlegi n é h á n y le g alacso n y ab b h a la n d ó sá g ú o rszág átlag á b ó l k iin d u lv a (H o lla n d ia 7,6, N o rv ég ia 8,5, S v éd o rszág 9,6, Ú jz é la n d 8,9) és feltételezv e, hogy a fertő ző b etegségek és esetleg a b alese tek o k o z ta h a lá lo z á so k a t te lje se n k i le h e t k üszöbölni, az o rv o stu d o m á n y jelenlegi állása m e lle tt a m ax im ális v á rh a tó átlag o s é le tta r ta m k b . 77 eszte n d ő re em el k e d h e tn e . Összefoglaló tá b lá z a tb a n is m e rte ti a je le n té s tö b b m in t 70 ország n y ers n ép m o zg alm i a rá n y sz á m a it és a népesség k o rm eg o sz lá sát. Az élveszületési és h alálo zási a rá n y a la k u lá sa sz em p o n tjáb ó l az o rszá g o k at n a g y já b ó l h áro m cso p o rtra le h e t o sz tan i: I. M agas te rm é k e n y sé g és m ag as h alálo zás (1000 la k o sra 40 —50 élveszületés és 2 5 —30 halálo zás, 3 0 —35 év v á r h a tó é le tta r ta m ). II. M agas te rm ék en y ség , közepes v a g y alacso n y h alálo zás (élveszületési a r á n y m in t az első cso p o rtb a n , 1000 la k o sra 10 —20 h alálo zás és 40 —60 év v á r h a tó é le tta rta m ). I II . A lacsony te rm ék en y ség , alacso n y h alálo zás (1000 la k o sra 1 5 —25 élveszületés, 10 k ö rü li halálo zás, 60 éven felüli v á rh a tó é le t ta rta m ) . A z első cso p o rtb a so ro lh ató az afrik ai és ázsiai országok ill. te rü le te k leg n ag y o b b része és n é h á n y dél- és k ö zé p am erik ai ország, a m áso d ik c so p o rtb a k e rü l a dél- és k ö z é p am erik ai országok zöm e n é h á n y afrik ai és ázsiai o rszág gal, a h a rm a d ik c so p o rtb a ped ig az eu ró p ai országok, az E g y e s ü lt Á llam ok, A u s z trá lia , Ú jz éla n d , J a p á n és A rg e n tin a . E g y ik c so p o rtb a sem o sz th a tó b e tö b b e k k ö z ö tt K a n a d a , Chile, Izrael, L engyelország, Ju g o sz lá v ia , az első és a m á so d ik c so p o rtb a ta rto z ó o rszágokénál alac so n y ab b de a h a rm a d ik b a ta rto z ó k n á l jó v a l m a g asa b b születési a rá n y a m ia tt. A h alálo zási a rá n y fo ly a m a to s csökkenése fo ly tá n , m in d tö b b ország k e rü l á t az I. cso p o rtb ó l a II.-b a , a m e ly b e n a népesség n ö v ekedése a legnagyobb. A lakás. (1-iBapTnpa. T h e D w elling.) B u d a p e st, 1958. 277. p. A so k ré tű la k á sk é rd é st a kis k ö te t tö b b szerző á lta l ir t feje ze tei — a so ro za t cím ének m egfelelően — sokoldalú m e g v ilá g ítá sb an , re fle k to rfé n y b e n v iz sg á ljá k m eg. Az első fe je z e tb e n F órizs M arg it a lakásviszonyok alakulását sta tis z tik a i eszk ö zö k k el m u ta tja be 1900-tól n ap ja in k ig . M e g állap ítja, h o g y a század első év tize d eib en a la k á ssz a p o ru la t n ag y o b b m é rté k ű v o lt, m in t a lélekszám em elkedése. A lakosság je le n té k e n y része m égis zsú fo lt la k á sb a n la k o tt éspedig a k é tsz o b á s la k áso k la k ó in a k tö b b m in t 3 0 % -a, az egyszo b áso k é n a k p ed ig m a jd n e m h á ro m n e g y e d része. A felsz ab a d u lá s u tá n igen n ag y fe la d a to k k a l k e lle tt e té re n m eg k ü zd en i, m égpedig n em csak az ép ü letek ,
152
IRODALOM
ille tv e la k áso k n a g y m é rté k ű p u s z tu lá s a m ia tt (B u d a p e ste n p l. a la k ó sz o b á k n a k közel egynegyed része p u s z tu lt el), h an e m a v áro so k ip a ro so d á sa k ö v e t k e z té b e n a v áro si lakosság sz á m á n a k gyors em elkedése m ia tt is. B u d a p e ste n 1949 és 1954 k ö z ö tt a lak o sság sz ám a 1 0 ,5 % -k al, a tö b b i v á ro s b a n 9 ,0 % -k al n ö v e k e d e tt, a la k áso k sz á m á n a k 6,3, ill. 3 ,2 % -o s em elk ed ésév el szem ben. L ak sű rű sé g sz em p o n tjáb ó l épp e z é rt n em v o lt elérh ető , h o g y 2 szem ély re 1 la k ó szo b a ju sso n , a m in t a z t jo g sz a b á ly a in k szem e lő tt ta r t já k : a fő v áro si la k áso k 4 6 ,4 % -án a k , a tö b b i v á ro sb a n 5 3 ,7 % -á n a k en n él k e d v e z ő tle n e b b a laksűrűsége. K i kell ezzel szem ben em eln ü n k a z t is, h o g y a fo k o z o tt la k á s ép ítés je le k é n t az 1949 —57. évek id ő sz a k á b a n a le g tö b b la k ás (51 313) épp en az utolsó eszte n d ő b en , 1957-ben ép ü lt. R eischl A n ta ln a k „A z em b er és la k á s a ” cím ű k ö v etk ez ő d o lg o z ata szelle m es ra jz o k k a l illu sz trá lv a v iz sg álja a lakás társadalm i jelentőségét. A la k á s a p ihenés és önm űvelés helye, az em b eri élet egyik le g fo n to sab b k u ltú rk e re te , a c s a lá d a la p ítá s és g y erm eknevelés alap feltéte le. É p p e n e z é rt á lta lá n o s, k ü lönleges és egyéni igények v a n n a k a lak ással szem ben. Á lta lán o s ig én y ek a védelem , pihenés, tis z tá lk o d á s , vend ég fo g ad ás, étel k észítése; k ü lö n leg es a családok eltérő n ag y ság a, különböző foglalkozási ág ak stb . Az ig én y ek sz em p o n tjáb ó l rá v ilá g ít a szerző a m ú lt és je le n la k ásv iszo n y a ira , m a jd ism e rte ti a fe n ti igén y ek n ek m egfelelő k o rsze rű la k á s típ u so k a t. K é t szerző (K ereszturi S án d o r és Sebestyén G yula) a lakásszükséglet n ehéz kérd ésév el foglalkozik. Az 1954. jú liu s 1-i részleges lak ásö sszeírás a lk a lm á v a l k ere k en 2 531 000 la k ás v o lt. A n épesség és a la k áso k sz ám á n ak összevetéséből sz á m íto tt la k á sh iá n y szerzők s z e rin t m in te g y 470 000 la k á s t t e t t ki. E h h e z a fen n álló la k á sh iá n y h o z a lak o sság sz ap o ro d ásáb ó l és a la k áso k a v u lásá b ó l eredő szükséglet já ru l, am i e g y ü ttv é v e a k ö v etk ez ő 15—18 év fo ly am án évi 60—70 000 la k ás m e g ép ítésé t te szi szükségessé. A szerzők nem elégszenek m eg a h iá n y felm érésével, h an e m a la k á sh iá n y k i k üszöbölésének ú tjá t is v izsg álják , egyebek k ö z ö tt a p én z ü g y i leh ető ség ek és a te c h n ik a h a la d á sa szem p o n tjáb ó l. K oós J u d it m ű v észi szak é rte le m m el a m odern lakásberendezést t á r g yalja. N em csak a m o d e rn la k ás a la p ra jz á v a l, m o z g a th a tó és b e é p íte tt b ú to ra iv a l foglalkozik, de érdekesen ism e rte ti a k ü lfö ld i la k á sm ű v é sz e te t is. B ogyai G éza a lakásgazdálkodás, m in t az állam ig az g atá s részén ek szerveiről, m a jd a b érb e a d ó k és b érlők fe la d a ta iró l szól a tá rs a d a lm i tu la j d o n b an levő la k ó h áz ak állag á n ak v éd e lm é b en , vég ü l a la k áso k és la k ó h á z a k á ta la k ítá si, h ely re állítá si és ja v ítá s i m u n k á in a k sz a b á ly a it fo g lalja össze. A lakbérek alakulását v iz sg álja N ém eth y L ászló a m ú ltb a n és a je len b e n . A z 1946-ban m e g á lla p íto tt la k b é r-á tsz á m ítá si k u lcs alacso n y v o lta m ia tt a la k b ér n em fedezi m ég a la k ó h á z a k f e n n ta rtá s á v a l k ap c so la to s k ö ltsé g e k e t sem és nem ösztönzi a m a g án k ezd em én y ezést. A ,,L a k á sü g y i jogszabályok” cím ű u tolsó feje ze tb en Z a lá n K o rn él a la k á s b é rle tre v o n atk o zó re n d e le te k n y o m á n ism e rte ti a la k áso k f a jtá it, a la k á s h a s z n á la t jogi fo rm á it, a b érle ti v isz o n n y al, a tá rs b é rle tte l, a lb é rle tte l k a p csolatos nehéz k érd ések et. Ö sszefoglalóan m e g á lla p íth a tó , hogy a m e g in d íto tt k ö n y v so ro z a t a sta tis z tik a i v iz sg álato k n a k , v a la m in t a tá rg y k ö rre l k ap c so la to s egyéb tu d o m á n y o s és g y a k o rla ti sz e m p o n to k n ak e g y ü tte s tá rg y a lá s á v a l egészen ú jszerű m eg o ld ást h o z o tt a n ag yközönségnek szóló ism eretk ö zlés te ré n . E z a k ö n y v sikeres p é ld á ja az új k ez dem ényezésnek. M agyarország népesedése 1955-ben. (H acejien n e B e iirp m i b r. 1955. T h e P o p u la tio n of H u n g a ry in th e y e a r 1955.) B u d a p e st, 1956. 7 6 + 6 2 p. M agyarország népesedése. 1956. (Llacejiem ie B e e rp iin . 1956. T h e P o p u la tio n of H u n g a ry . 1956.). B u d a p e st, 1958. 272 p. M in d k ét k ia d v á n y azonos cím m el, egyazon tá rg y k ö rre v o n atk o zó a d a t fo rrá sk é n t je le n t m eg és b á r a lényeges tá b lá z a to k az a d a to k fo ly a m a to s s á g á t és ö ssz e h a so n líth a tó sá g á t b iz to sítjá k , m égis m in d te rje d e le m , m in d közlési m ód sz em p o n tjáb ó l a k é t k ö te t e lté r eg y m ástó l. A z 1955. év re v o n a t kozó, jó v a l rö v id eb b je le n té s első részéb en sz ö v e g tá b lá k a t és sz em léltető
IRODALOM
153
g rafik o n o k k a l ta r k í to tt elem ző szöveget ta rta lm a z , m a jd m áso d ik részéb en a d ja a részleteseb b tá b lá z a to k a t. E z az 1955. évi je le n té s csali szű k eb b k ö r b e n való h a s z n á la tra , 300 p é ld á n y b a n k észü lt. M ag y aro rszág 1956. évi nép esed ésére v o n atk o zó k ö zlem én y v isz o n t — a m in t a z t az előszó k i is em eli — a z t a célt szolgálja, hogy az a d a tg y ű jte m é n y t a g y a k o rla ti sz ak e m b erek , a tu d o m á n y o s k u ta tó k és a dem o g ráfiai a d a to k ir á n t érdeklődő o lvasók egy a r á n t h aszo n n a l fo rg a th a ssá k . F o rrá sm u n k a jellegének m egfelelően az 1956. évi k ö te t csali sz á m tá b lá z a to k b ó l és g rafikonokból áll. A m a g y aráz ó , elem ző szöveg az előszóban k im o n d o tt cél sz em p o n tjáb ó l a jö v ő b e n h aszn o sn a k b iz o n y u lh a tn a . A fo g alo m m eg h a táro zá so k és a d a tfo rrá s o k ism e rte té se az 1956. évi k ö zlem é n y b en is — igen jó tá jé k o z ta tá s t n y ú jtv a — h e ly e t foglal. A k ia d v á n y o k a népességi s ta tis z tik a összes ágairól bőséges, m in d e n ig é n y t k ielég ítő fo rrá sa n y a g o t n y ú jta n a k . É rté k e s és ú ja b b sz e rű rész a népesség belső v á n d o rm o z g a lm á ra v o n atk o zó a d a tg y ű jte m é n y , am ely csak az 1955. év közep én v á lt teljessé, sz em lélte tv e a B u d a p e stre , v a la m in t az ip a ri és b á n y á sz jelleg ű te lep ü lése k re irá n y u ló n ép e ssé g áram lást. M egem lítendő a n épesség to v á b b sz á m ítá sá n a k k ib ő v íté se főbb d em o g ráfiai ism érv ek (nem , k o r, családi állap o t) sz erin ti részletezéssel. A születési s ta tis z tik á n a k az ú jsz ü lö tte k sú ly á ra v o n atk o zó feldolgozás ad új szín t. E m líté sre érd em esek a m ó d sz e rta n ila g jó l k id o lg o z o tt v isz o n y ítá so k , úm . a n y ers ará n y szá m o k o n k ív ü l tis z ta ará n y szá m o k és a k o relto ló d áso k h a tá s á n a k k ik ü szö b ö lésére szolgáló s ta n d a rd iz á lt ará n y szá m o k . Még m é ly eb b re h a tó v iz sg á la to k a t tesz le h ető v é az ö ssz ete tte b b d em ográfiai szám ításo k ere d m én y ein ek közlése : rep ro d u k ció s e g y ü tth a tó k , to v á b b á a h alan d ó sá g i tá b la és az ebből folyó v á rh a tó átlag o s é le tta rta m a d a ta i a születési id ő p o n tra és egyes é le tk o ro k ra v o n a tk o z ta tv a , végül M agyarország n épességének e lő re szá m ítása 1975-ig. E rö v id szem léből is k itű n ik , hogy a fo rrá sn a y a g közlése a k u ta tó k m u n k á já n a k sz o lg á la tá b a n kellő tu d o m á n y o s előkészítéssel tö r té n t. U g y an c sak a m ély eb b m egism erést szo lg álják a sz em léltetésen k ív ü l a szak szerű grafiko-
M A R I N E S C U I .: Unele problem e metodologice ale recen sá m in telu i cládirilor si al locuinielor. (A la k áso k és ép ü le te k ö ssz eírásán ak n é h á n y m ó d sz e rta n i k érd ése.) R evisla de Statisticá, 1958. 1. sz., 27 —34. p. A ta n u lm á n y t a R o m á n N é p k ö z tá rsa sá g K ö z p o n ti S ta tisz tik a i Ig a z g a tó sá g á n a k egy m u n k a b iz o ttsá g a k é s z íte tte és a T u d o m á n y o s M ó d szertan i T an á cs m e g v ita tta . A rra v o n atk o zó la g , h o g y m ily en ép ü le te k re és la k á so k ra te rje d je n ki az összeírás, nincs egységes á llásp o n t. A m á so d ik v ilá g h áb o rú u tá n i összeírások á lta lá b a n az állandó ép ü le te k re k o rlá to z ó d ta k . E g y n éh á n y o rszá g b an az állandó és ideiglenes, m íg k e v e se b b en csak a la k o tt é p ü le te k e t v e tté k szám b a. Az összeírás te rje d e lm é n e k m e g h a tá ro z á s á n á l igen fo n to s p ro b lé m a az állandó és ideiglenes ép ü letek , la k o tt ép ü lete k és m ás célt szol gáló ép ü le te k fog alm ain ak m e g h atá ro z ása. Az E N SZ ja v a s la ta sz erin t állan d ó la k o tt egységek azok az ép ü letek , am elyek lak ás c é lja ira é p ü lte k , sz ilá rd alép ítm é n y ű e k és leg aláb b 20 évig fen n m a ra d n a k . Ezt. a m e g h a tá ro z á s t fe n n ta rtá s s a l kell fogadni, m e rt nem veszi te k in te tb e a hely i ép ítk ezési v iszo n y o k a t. A sz o v je t sta tisz tik u s o k a la k o tt ép ü letek fe lv é te lé t az összeírás id ő p o n tjá b a n való felh a szn á lá su k jellege sz erin t a já n ljá k . Az összeírás te rü le té n ek k ijelö lésére is tö b b lehetőség adódik: összeírni az é p ü le te k e t és la k áso k a t az egész ország te rü le té n , csak v áro si z ó n á k b a n , v a g y az összes v áro si z ó n á k b a n és egyes falu si re p re z e n ta tív hely ség ek b en és v ég ü l te lje sk ö rű összeírást végezni, falu n azo n b an c s ö k k e n te tt p ro g ra m m a l. V ilá g v isz o n y lat b a n leg g y ak o rib b az egész ország te rü le té n való összeírás. M agy aro rszág o n , S v ájc b an és K a n a d á b a n az összes v á ro so k b a n ö ssz eírtá k az é p ü le te k e t és la k á so k a t, fa lu n csak re p re z e n ta tív e , de u g y a n o ly a n p ro g ra m m a l m in t a v á ro so k b a n . E g y ség n ek le h e t v e n n i az é p ü le te t, h á z a t és la k á st. R o m á n iá b a n (1948) az ép ü le te k e t, S v éd o rszág b an (1945), S p an y o lo rszá g b an (1950), N ém e to rszá g b an (1950), F in n o rsz á g b a n (1950) és B u lg á riá b a n (1956) a h á z a t, az E N SZ k ia d v á n y o k b a n a „ la k o tt eg y ség ek et” — am i a lak ással azonos — v e tté k összeírási egységnek. A h á z a t ép ítésén ek jellem zői sz erin t h a tá ro z z á k
154
IRODALOM
m eg. L eggy ak o rib b definíciói a k ö v etk ez ő k : a szerk ezet állan d ó jellege, a fö ld szin t fele tti elhelyezkedése, az a la p já tó l a te tő ig h ú zó d ó tű z fa l létezése, k ü lö n fala k és te tő z e t létezése, u tc áró l v a g y u d v a rró l való k ü lö n b e já ra t stb . A la k ás m e g h a tá ro z á s á t egyes esete k b en é p íté ste c h n ik a i jellem zői — pl. k ü lö n é p íte tt szobák, k ü lö n b e já r a t stb . —, m ás esete k b en felh a szn á lá su k és re n d e lte té sü k sz erin t a d já k m eg. Iz la n d b a n (1955), B u lg á riá b a n (1950) és n é h á n y la tin -a m e rik a i o rszá g b an a k o n y h a lé tez ésé t is m eg k ö v etelik a la k ásn á l. A S z o v je tu n ió b a n a re n d e lte té s t és az összeírás id ő p o n tjá b a n való té n y leg e s fe lh a sz n á lá st te k in tik a la k á s t m e g h atá ro z ó k rité riu m n a k . A m u ta tó k és fogalm ak m e g h a tá ro z á s á n á l szem e lő tt kell ta r ta n i az összeírás cé lját. E z é rt a m ó d sz erta n i p ro b lém ák m eg o ld ása e lő tt el kell k észíten i a feldolgozás p ro g ra m já t. M egvizsgálva az 1945 u tá n E u ró p á b a n v é g z e tt lakás- és é p ü letö ssze írá so k a t, azt ta lá lju k , h o g y az ép ü letek a la p te rü le té re és te c h n ik a i á lla p o tu k ra v o n atk o zó k érd ések h iá n y o z ta k , m e rt b á r h asznos a d a to k a t sz o lg á lta tta k v o ln a , az összeírás nehézségei m ia tt m égis m ellőzték a k é rd é se k e t. A z E N SZ m inim ális p ro g ra m o t a já n l 8 m u ta tó v a l: az ép ü let elhelyezése, az építk ezés típ u s a , a k o n y h a h a s z n á la ta , a víz, a villany, a fürdő felh a szn á lá s jellem zői, a család o k sz ám a és a sz em é lyek szám a. A tö b b i és a n é p g a zd a ság sz em p o n tjáb ó l fo n to s je lle m z ő k e t csak re p re z e n ta tív ú to n á lla p ítjá k m eg. A leg tö b b k é rd é st az 1941-es ro m á n (27), a le g k ev eseb b et az 1946. évi fra n c ia (11) összeírásnál te tté k fel. A fogalm ak m e g h a tá ro z á sa n ag y o n k ü lönböző , és ez m á r eleve m eg n eh ezíti a nem zetk ö zi ö sszeh a so n líth ató sá g o t. A p ro g ra m b a n m e g h a tá ro z o tt m u ta tó k c so p o rto sítá sa az összeírás célja sz erin t v álto zik . A leg g y ak o rib b cso p o rto sí tások a k ö v etk ez ő k : a d m in is z tra tív egységek, építési típ u so k , n ag y ság , k ényelm i b erendezések (víz, fű tés, v ilá g ítá s és egészségügyi felszerelések), k o n y h a és fü rd ő sz o b a h a s z n á la ta és a la k ó k m inősége (tu la jd o n o s, bérlő stb .) szerin t. L egkevésbé a lk alm az zák a h á z ta rtá s o k és lakók á ltal való fel h aszn álás sz erin ti cso p o rto sítá st. A la k áso k és ép ü lete k ö sszeírásán ak m ó d sz e rta n i kidolgozása elsősorban széleskörű helyi ism erete k en kell hogy a la p u ljo n , am ely e k et p ró b aö sszeíráso k k al kell ellenőrizni. P. E . B E A U J E U - G A R N I E R J . : Géographie de la population. (N épességföldrajz.) P aris, 1956. I. k ö te t 435 p. A szerző igen te tsz e tő s k iá llítá sú és gazd ag ta rta lm ú m ű v e sik e rü lt és d em ográfiai n ézőpontból is fig y elm et érdem lő ú ja b b te rm é k e a n a p ja in k b a n is m ég in k á b b csak k ia la k u ló b a n levő n ép esség fö ld rajzi k u ta tó irá n y n a k . A k ö n y v ugy an is a szokásosnál bőv eb b és jól ö ssz e v á lo g a to tt n é p e ssé g sta tisz tik a i a d a ta n y a g a la p já n jellem zi fö ld rajzi v o n a tk o z á sa ib a n és h á tté r r e l a n ép es ség és népesedés je le n s é g e it: m égpedig a ren d e lk ez ésre álló első k ö te tb e n N y u g a t- és D é l-E u ró p á ra , az E u ró p á b ó l szárm azó feh érek la k ta „ t e r ü le t b ő v ü lé sek re”: az A m erikai E g y e sü lt Á llam o k ra, K a n a d á ra , A u sz trá liá ra és Ú j-Z é la n d ra , végül L a tin -A m e rik á ra k ite rjed ő le g . M int a n ép esség fö ld rajz tá rg y á v a l, ta rta lm á v a l, cé ljaiv al foglalkozó első fejezetb ő l, de a k ö n y v to v á b b i fejteg etéseib ő l is k itű n ik , szerző nem elégszik m eg az egyszerű le írással, h an e m a rokon tu d o m á n y o k ra : a s ta tis z tik á ra , a d em o g rá fiára, a szociológiára, az o rv o stu d o m á n y ra , a k ö z g a z d a sá g ta n ra , a tö rté n e le m re , sőt a szükséges m é rté k b e n a fizikai fö ld ra jz ra is tá m a s z k o d v a — te h á t nem csak n ép e ssé g tu d o m á n y i alap o n — a jelenségek m a g y a rá z a tá t is keresi. E g y éb k é n t a népességföldrajz h á ro m főága sz erin te a té rb e li eloszlás, a fejlődés és az em beri te v é k e n y sé g (az „ a k c ió ” ) — v a la m in t o k aik és k ö v e tk e z m é n y e ik — fe ltá rá sá v a l kell hogy foglalkozzék. A k ö n y v ilyen célk itű zések k el és k e re te k k ö z t ad k é p e t — a s ta tis z tik a i ala p a n y a g o k és p o n to sság u k részletes jellem zése u tá n — az em beriség n ek a földön való elhelyezkedéséről és tö b b e k k ö z t a k ö v etk ez ő k érd ések rő l: a n y u g a t-e u ró p a i d em ográfiai „ fo rra d a lo m ”; az eu ró p ai n ép sű rű ség k ia la k u lása: a n ép ességszerkezet 20. századbeli a la k u lá sa v ilá g rész ü n k ö n ; E u ró p a „ z á r ts á g a ”; az E g y e sü lt Á llam ok benépesed ése, sz ü le té sk o rlá to z á sa és az ú ja b b születési h u llá m , to v á b b á n ép é n ek m o zg ék o n y ság a; K a n a d a la k o s sá g á n a k v ita litá s a ; A u sz trá lia ritk á n la k o tts á g a ; L a tin -Á m e rik a n ép e i és
IRODALOM
155
n é p fa ja i, k ü lönböző népességeloszlási típ u s a i, dem ográfiai fejlő d ésén ek és g az d aság i b ere n d ezk e d ésé n ek összefüggései, fia ta l népessége, az éhség, b e te g ségek és h a lan d ó sá g o tta n i jelen tő ség e stb . M ásszóval csu p a o ly a n k é rd é s rő l szám ol be, am ely ek á lta lá n o s dem ográfiai oldalról n ézve is n ag y o n je le n tő sek . A k ö z ö lt és ta n u lsá g o s, so k rétű s jó l á tte k in th e tő sz ám a n y ag , v a la m in t a szám os — részb en igen sik e rü lt — sta tis z tik a i té rk é p és g rafik o n k ü lö n ö sen em eli a m ű h a s z n á lh a tó s á g á t. N é p e sség tu d o m án y i sz em p o n tb ó l te rm é sz e te sen a k ö v e tk e z e te s népesség fö ld rajzi b e á llíto ttsá g a k ö n y v leg érték eseb b tu la jd o n sá g a. Th. L . S U T T E R J .: The R elation of H u m an Genetics to D em ography. (Az em b eri g e n e tik a és a d em o g ráfia k ap c so la tai.) E ugenics Quarterly, 1958, 3. sz. 131— 136 p. A g e n e tik a a m á so d ik v ilá g h á b o rú ó ta n a g y m é rté k b e n fejlő d ik , de egyes ág ai g y a k ra n k ü lönböző u ta k o n . A fia ta l tu d o m á n y á g egyes ág a ib a n folyó k u ta tá s o k ered m én y ei ez ért nem m in d e n esetb e n b iz to s íto tta k sz in té zist a k ü lö n b ö ző ág ak k ö z ö tt. E k é tsé g te le n ü l k ed v e z ő tle n h e ly z e t m e g szü n teté se érd e k éb en a szerző figy elem b e v e n n i ja v a so lja a g e n e tik a és a d em o g ráfia k ö z ö tt fellelhető é le tta n i jellegű k a p c so la to k a t, v a la m in t a z t az ö sszh an g o t, am e ly n e k m eg kell le n n ie m in d en oly an esetb e n , am ik o r az egyén és az egész n ép esség g en e tik a i jelleg ű k u ta tá s á r ó l v a n szó. A szerző e z u tá n ren d szerezi a z o k a t a té n y e z ő k e t, a m ely e k en a népesség m enn y iség i és m inőségi v iz sg á la ta alap szik . E té n y ez ő k á lta lá b a n biológiai, tá rsa d alm i-g az d asá g i és k u ltu rá lis je lleg ű ek le h e tn e k . K ü lö n ö sen az első olyan, a m ely b e n a g e n e tik a n a g y sz e re p e t já ts z h a t, b á r a m á so d ik és a h a rm a d ik tén y ező is je le n tő s a g e n e tik a sz e m p o n tjá b ó l, főleg azonos g azdasági v a g y k u ltu rá lis fe lté te le k esetén . A m o d e rn d em o g ráfia b e b iz o n y íto tta , h o g y a d em ográfiai k u ta tá s o k b a n igen sok o ly an té n y ez ő a k a d , a m e ly e t a g e n e tik u s n a k a m a g a k u ta tá s i te rü le té n o k v e tle n ü l figyelem be k ell ven n ie. P é ld a k é n t a m eddőség g e n e tik á já t hozza fel, am ely n é l a sikeres m u n k a elő feltétele éppen e tén y ez ő k b e h a tó v iz sg á la ta . E m e lle tt sok oly an te rü le t is v a n , am ely a g en e tik u s és a d em o g ráfu s sz em p o n tjáb ó l e g y a rá n t érdekes k ell hogy legyen, így p é ld á u l a v iz sg á lt szem élyek k o ra , család i á lla p o ta , tá rsa d alm i-fo g lalk o z ási h o v a ta rto z á s a , v á r h a tó átlag o s é le tta r ta m a , csa lá d n a g y sá g a stb. A cikk e z u tá n az orvosi g e n e tik á v a l foglalkozik és m eg em líti, h o g y ez a te rü le t — n o h a á lta lá b a n a dem o g ráfia sz á m á ra is n a g y je len tő ség g e l b ír — b izo nyos sz em p o n tb ó l k ív ü l esik érdeklődési k örén . A z orvosi g e n e tik á n ak a jö v ő b e n az edd ig in él n ag y o b b m é rté k b e n kell e g y ü ttm ű k ö d n ie a n é p e s ség -g e n etik áv a l és a d em o g rá fiáv a l, v a la m in t tö b b sz em p o n tb ó l m eg kell v á lto z ta tn ia k u ta tá s i m ó d szereit, m e rt jelen leg népességi v o n a tk o z á sú k u t a tá sa in a k ere d m én y ei m ég eléggé tá v o l álln ak a való ság tó l. H aso n ló k r itik a ille th e ti a v érc so p o rto k g e n e tik á já t is. E zen a te rü le te n is elő fo rd u lt, h o g y sok k u ta tó nem v e tte figyelem be a dem o g ráfia a d a ta it. A szerző i t t tö b b o lyan m ű v e t sorol fel (így Race és Sanger, v a la m in t W . C. B o y d m u n k á it), a m e ly e k a v é rc so p o rt-g e n e tik a te rü le té n k iv á ló ak u g y an , de a d em o g rá fia és a n ép e ssé g -g e n etik a ere d m én y e it eléggé e lh a n y a g o ltá k , és ez e g y á lta lá n n em v álik h a sz n u k ra . Ide ta rto z ik tö b b e k k ö z ö tt az A BO v érc so p o rto k ism e rt p ro b lé m á ja is. S okáig a z t h itté k u g y an is a v érc so p o rt-g e n etik u so k , h o g y e v é rc so p o rto k egyen lő k ép p en oszlan ak m eg az egyes n a g y fö ld ra jz i te rü le te k e n belül. E z a hiedelem ad d ig t a r t o t t , am íg a d em o g rá fu so k és a n ép e sség -g en etik u so k b e nem b iz o n y íto ttá k az ellen k ező jét. E z a p é ld a sz em lélte tő e n m u ta tja e rokon tu d o m á n y á g a k eg y ü ttm ű k ö d é sé n e k szü k ség es ségét. A n ép essé g -g e n etik áró l szólva a szerző m egem líti, h o g y tá rg y á n á l és jellegénél fogva a g e n e tik a i tu d o m á n y o k n a k ez az ág a áll a legközelebb a dem o g ráfiához. Sok k u ta tó fo g lalk o zo tt e tá rg y k ö rb e n o ly an k érd é sek k e l, a m ely ek a d em o g ráfia sz á m á ra d ö n tő fo n to ssá g ú ak . E k u ta tó k a d em o g ráfia fo g a lm a it és ere d m é n y e it is felh a szn á ljá k . Az eddigi ilyen jelleg ű k u ta tá s o k le g fo n to sab b m e g á lla p ítá sa it a szerző Osborn és T . Larsson alap já n tö b b p o n tb a n ren d szerezi és m egjegyzi, h o g y azok, ak ik e k é t tu d o m á n y á g k a p
156
IRODALOM
cso la ta it k o m o ly a n veszik, m e g értik a z o k a t a n a g y erő feszítések et, am ely e k a népességben lezajló fo ly a m a to k g en e tik a i értelm ezésére irá n y u ln a k . Ö sszefoglalásul a szerző k ife jti a z t a v élem é n y ét, h o g y a g e n e tik a te ré n eddig elért legfo n to sab b ered m én y ek m in d e n esetb e n tö b b tu d o m á n y á g eg y ü ttm ű k ö d é sé n e k k ö sz ö n h ető k . Céloz i t t tö b b e k k ö z ö tt A llison ism ert m u n k á já ra , am ely b e n az a n a e m ia falciform is p o lim o rfiz m u sáv a l fo g lalk o zo tt, és ahol n a g y o n jó l összek ap cso lta a m o lek u láris k u ta tá s orvosi és fa ji szem p o n tja it. A g e n e tik a v á la sz ú to n áll. K u ta tá s i te rü le te eléggé k ite r je d t, de m ég nem m e g h a tá ro z o tt. U gyanez v o n a tk o z ik m ó d szereire is. Az e lk ö v e t kező év e k b en — éppen e fo n to s tu d o m á n y á g fejlő d ésén ek h ely es ú tr a terelése érd e k éb en — m in d e n té re n re fo rm o k ra v a n szükség. V. Gy. SC H U B N E L L : Geschichte und S ta n d der B evölkerungsw issenschaf t in D eutschland. (A n ép e ssé g tu d o m á n y tö r té n e te és á lla p o ta N ém e to rszá g b an .) M itteilu n g en (D eu tsch e G eseííschaft fü r B ev ö lk eru n g sw issen sch aft), 1957. 6. sz. 1 —9 p. N ém e to rszá g b an m á r a k a m e ra listá k és m e rk a n tilis tá k g azd aság i és p én zü g y i p o litik á já b a n (17 — 18. század) a nép esed ésn ek lényeges szerepe v o lt, de a dem ográfiai fo ly a m a to k k a l k ap c so la to s elképzelések m ég a X V I I I . század k ö zep én is — m egfelelő a d a to k h iá n y á b a n — z a v aro sa k és g y a k ra n n a iv a k v o lta k . H a tá s t g y a k o ro lt a n é m e t n ép e ssé g tu d o m á n y k ia la k u lá s á ra L eibniz (1646—1716), aki ism e rte az angol p o litik a i a ritm e tik u s o k a t. S ü ss m ilch 1741-ben k ia d o tt m u n k á ja u g y a n m ég rész b en b ib lia m a g y a rá z a t, de m á r tu d o m á n y o s m ó dszerekkel, az e x a k t szám ok b iz o n y ító e re jév e l dolgozik, íg y — a n a iv teológiai szem léletű szerző tu d tá n k ív ü l — s z a k ítá s t je le n t a k e re s z té n y m e ta fiz ik a i á llá s p o n tta l. E z é rt — fig y elem b e v é v e a z t is, h o g y elődeinek és k o rtá rs a in a k ré sz le tm u n k á i a la p já n ő a d o tt először átfogó k é p e t a népesedési jelen ség ek rő l — ő te k in th e tő a n é m e t s ta tis z tik a és n ép esed és tu d o m á n y m e g ala p o zó ján ak . S üssm ilch u tá n a fejlődés (fran c ia fo rrad a lo m , az ab szo lu tizm u s és m e rk a n tiliz m u s vége, az ip aro so d ás) a n ép e ssé g tu d o m á n y részére új le h ető ség ek e t te re m te tt. M a lthus 1798-ban m e g je le n t k ö n y v e 1811-ben N é m e to rsz á g b a n is m e g jelen t. A X IX . sz áz ad b an a k ö v etk ező irá n y z a to k fo g lalk o zta k n épesedési k érd é sek k e l: 1. A jog ászo k , ak ik a k am eralizm u s h a g y o m á n y a k é n t a n ép esség et m in t a p én zü g y i, k o rm á n y z a ti p o li tik a tá r g y á t v e tté k figyelem be. 2. A k ö zg azd ászo k , M a lth u s elm életév el összefüggésben, m ely n ek v itá ib a n a legjobb n é m e t k ö zg azd ászo k v e tte k részt, Í gy a n ép e ssé g tu d o m á n y egyre in k á b b a g azd aság i szem lélet h a tá s a alá k e r ü l t ; a nép esség et m in t a n em ze tg az d asá g egyik té n y e z ő jé t tá rg y a ltá k . 3. A s ta tis z tik u s o k és m a te m a tik u s o k a p o litik a i a ritm e tik u s o k és Süssm ilch v iz s g á la ta it fo ly ta ttá k . E lső so rb an m o n o g ráfiá k k al, rész p ro b lém á k k al fo g lal k o z ta k ; a m a te m a tik a i eljáráso k tö k é letesítésé v el és — a h iv a ta lo s sta tisz tik a i szo lg álat b ev e ze té sén e k ere d m én y e k én t — az egyre g az d ag a b b sta tis z tik a i a n y a g feldolgozásával. K ö zü lü k a leg k iv áló b b ak : B ernoulli, M a y r t a n k ö n y v e in e k h a tá s a m a is érezhető. A s ta tis z tik a i a n y a g tú ls ú ly á n a k h a tá s á ra a n é p e ssé g tu d o m á n y t egyre in k á b b a z o n o síto ttá k a népességi s ta tis z tik á val. A gazd aság i b e á llíto tts á g ú d em o g ráfu so k tó l k ü lö n b ö z ö tt m ég R atzel, ak i a n épesedési 1k érd é sek fö ld ra jz i v o n a tk o z á sa it v iz sg á lta és R iehl, aki első ízben fo g lalk o zo tt a népesedés szociológiai összefüggéseivel. A sz áz ad forduló u tá n B urgdörfer és Grotjahn — a csökkenő szü letési a rá n y h a tá s á r a — a sz ü letése k re és családok s ta tis z tik á já ra v o n a tk o z ó a n d o lg o ztak k i új m ó d szerek et. A z 1920-as év e k b en a tú ln é p esed és k érd ése — egy év tized d el k ésőbb ism é t az alacsony szü letésszám elleni k ü zd elem áll a d em o g ráfiai vizsg áló d ás k ö z é p p o n tjá b a n . A m á so d ik v ilá g h áb o rú ig a n é p e s e d é sta n t N é m e to rsz á g b a n a n e m z e tg a z d a sá g ta n részén ek te k in te tté k . E z t a felfo g ást feje zte k i M om bert 1929-ben m e g jelen t m ű v e is. (E zzel m a g y a rá z h a tó , h o g y a d em o g ráfia k ifejezé st is m ellőzték, jó lle h e t ezt a fra n c ia G uillard n y o m á n E n g el — aki a dem o g ráfia önálló tu d o m á n y k é n t való elism erése m e lle tt sz állt sík ra — m á r 1855-ben h a sz n á lta .) A m á so d ik v ilá g h á b o rú u tá n ism é t m e g k e z d ő d ö tt — a h a rm in c a s év ek b en eg y é b k én t sú ly o san k o m p ro m ittá lt — n é m e t d em o g ráfia önálló ig én y ű
IRODALOM
lo7
m ű v elése, am i te rm é sz e te se n nem je le n ti a ro k o n tu d o m á n y o k tó l való el zá rk ó z á s t, sem a k u ta tá s tá r g y á t, sem a n n a k m ó d sz ereit illető en . L eg k iem el k e d ő b b k ép v iselő je M ackenroth, ak in ek népesség elm élete azo n a — m á r M a rx n á l is m e g ta lá lh a tó — felism erésen alap szik , h o g y nincs á lta lá n o s é rv é n y ű népesedési te rm é sz e ttö rv é n y , csak egyes tö rté n e lm i p e rió d u so k ra érv én y es, ún. szociológiai népesedési tö rv é n y e k , am ely ek szerves össze függ ésb en állan a k a gazdasági, tá rsa d a lm i, p o litik a i v iszo n y o k k al. Je le n le g — m iv el az á lta lá n o s k érd é sek s ta tis z tik a i v iz sg á la ta m á r ré g ó ta m e g tö r t é n t — egyes speciális rész letk érd ése k és az o knyom o zás k épezi a n é m e t d em o g ráfiai k u ta tá s főcélját. M ásrészt a népesség és g azd aság i élet össze fü ggéseinek eddigi s ta tik u s v iz sg á la ta u tá n ennek d in a m ik á já t kell v iz sg álat tá rg y á v á te n n i, figyelem be v év e a h áb o rú u tá n i tá rs a d a lm i á ta la k ítá sb ó l adódó p ro b lé m á k a t is, am ely ek k el eg y é b k én t szám os eg y etem i és tu d o m á n y o s in té z e t foglalkozik. Á jövő fe la d a ta i k ö z t az öregedés k érd é sén e k v iz s g á la tá t (k o rö sszetétel elto ló d ása, biológiai, családi, m u n k a k ép e sség i k érd é sek ), az a u to m a tiz á lá s népességi h a tá s á n a k v iz sg á la tá t, a h a la n d ó sá g egyes te rü le te i n ek orvosi v iz s g á la tá t kell m e g em líten i. Az a to m e n e rg ia fe lh a szn á lá sáv a l összefüggésben m eg kell vizsgálni a su g á rk á ro so d á so k h a tá s á t. E té m á k b ó l is k ite tsz ő e n a dem o g ráfiai k u ta tá s o k n a k k ü lönböző sz a k tu d o m á n y o k k a l kell eg y ü ttm ű k ö d n ie . U g y a n a k k o r to v á b b kell fejleszten ie a d em o g ráfia elm életi a la p ja it. A z eddigi te lje sk ö rű sz ám b a v éte le k fe n ti fe la d a to k m e g o ld ására csak részben alk alm asa k . M. K . S T E P H A N F R E D E R I C K F . — M c C A R T H Y P. J . : S a m p lin g O pinions. A n A n a ly sis of S urvey Procedure. (A k ö z v é le m é n y k u ta tá s. A re p re z e n ta tív felv ételi e ljá rá s analízise.) N ew Y o rk —L o n d o n , 1958. X X I + 451 p. A m áso d ik v ilá g h á b o rú u tá n az E g y e sü lt Á lla m o k b an b iz o tts á g o t h ív ta k életre a v élem én y ek , m a g a ta rtá s o k és fo g y asztó i k ív á n sá g o k m érésén ek és érték elésén ek ta n u lm á n y o z á sá ra . (C om m ittee on th e M e asu rem en t of O pinion, A ttitu d e s , an d C onsum er W a n ts.) L én y e g éb e n e b iz o ttsá g b a n fo ly ta to tt ta n u lm á n y o k a la p já n k é s z ü lt az is m e r te te tt m u n k a , te rm é sz e te se n a szerzők sz ab a d o n v o n tá k le k ö v e tk e z te té s e ik e t, így ere d m én y e ik n em te k in th e tő k a b iz o ttsá g állásfo g lalásán ak . A szerzők á llá s p o n tja sz erin t az am erik ai tá rs a d a lm i re n d és a sz a b a d v ersen y e n alap u ló g azd aság az am erik ai nép h ité n e k és k ív á n sá g a in a k kifejezése. íg y az egész életm ó d bizo n y o s a la p v e tő , á lta lá n o sa n h ely ese lt m a g a ta rtá so k o n alap u l, am ely ek a nép m in d e n n a p i egyéni és cso p o rttev é k en y sé g éb e n fejeződnek ki. A z életm ó d fe n n ta rtá s a azo n b an m e g k ö v ete li az eltérő v élem én y ek tis z te le tb e n ta rtá s á t is. A k ü lö n b öző v élem é n y ek és m a g a ta rtá s o k többféle m ódon ju th a tn a k k ife je zésre (a v ezető p o lg áro k m e g n y ila tk o zá sai, v á la sz tá so k , in te rjú k ). K ifejlő d ö tt azo n b an a v élem én y ek , k ív á n ság o k , m a g a ta rtá s o k m érésén ek és é rté k e lésének tu d o m á n y o s m ódszere, am ely n e k e g y a rá n t v a n tu d o m á n y o s és g y a k o rla ti jelen tő ség e: ez a nép esség et m egfelelően képviselő m in tá k a la p já n tö rté n ő érték elés. A m in tá k k iv á la s z tá sá n a k lehetőség eiv el, m ó d szereiv el, az ebből adódó elm életi és g y a k o rla ti m e g fo n to láso k k a l foglalkozik az ism er t e t e t t m u n k a . A k ö n y v h á ro m részre tag o zó d ik . Az első rész b ev ezető jellegű, célja a m in ta v é te l sokféle m ó d sz erét leírn i, m e g m ag y a rá zn i és cso p o rto síta n i. M ag án ak a m in ta v é te ln e k a fo g alm át ú g y h a tá ro z z a m eg, h o g y az a lap so k a ság egy részének k iv á la s z tá s á ra v o n atk o zó m e g h a tá ro z o tt e ljá rá s abból a k ife je z e tt célból, h o g y á lta la az egész alap so k a ság bizonyos tu la jd o n sá g a in a k , jellem ző i n ek le írásá h o z és érték eléséh ez ju th a s s u n k . Az első rész fejezeteib en a szerzők m a g á t az e ljá rá s t m u ta tjá k be, tö b b féle szem p o n tb ó l c s o p o rto sítv a az egyes m ó d szerek et. A m áso d ik rész (E m p irik u s ta n u lm á n y o k ) m u n k á b a n m u ta tja b e az is m e r te te tt m ó d sz erek e t. A szerzők m a g u k tö b b fe lv é te lt v ég eztek és ez ek e t m ás k ise b b -n a g y o b b v iz sg álato k k a l ö ssz eh a so n lítv a v o n já k le k ö v e t k ez te té se ik e t. E rész igen bő a n y a g o t közöl és sok érdek es részletm eg fig y elést ta rta lm a z . A m ó d sz erek g y a k o rla ti b e m u ta tá s á n tú l m a g u k a v iz sg á la to k is érd ek lő d ésre ta r t h a tn a k szám o t. A h a rm a d ik rész (A m in ta v é te l te rv e ) g y a k o rla ti ú tm u ta tá s t ad a felv étel m egterv ezésére. B e m u ta tja és elem zi
158
IRODALOM
a felv ételi k ö r m e g állap ításá b ó l, a felv ételek céljából, a v á la s z to tt m ó d szerből v ag y m ó dszerekből adódó sa já to ssá g o k a t, am ely ek az eredm ényreis k ih a th a tn a k . F oglalkozik az a d a tg y ű jtő k kép zésév el, k ö lts é g -k ih a tá so k k a l és á lta lá b a n m in d e n , m ég a legap ró b b je len tő ség ű k érd éssel is, am i a te rv e z é s so rán te k in te tb e jö h e t. — A m u n k a , a b ev e ze tő b e n v á z o lt p o litik a i m e g ala p o z á s t nem te k in tv e (m elynek té v es szem léletére és a v aló ság g al való sz em b e n állá sá ra i t t alig h a szükséges b ő v eb b e n rá m u ta tn i) , tö b b sz em p o n tb ó l is h a s z n á lh a tó a n y a g o t ta rta lm a z . Ilyenek a n ép szerű fo rm á b a n m eg írt, a m a te m a ti k ai v o n a tk o z á so k a t á lta lá b a n m ellőző, m ó d sz e rta n i k é rd é se k e t ta rta lm a z ó és. az o k a t a g y a k o rla tb a n is b e m u ta tó fejezetek , am ely ek ta n u lsá g u l szolgál h a tn a k szélesebb tá rsa d a lm i v iz sg álato k szervezése esetéb en . B izonyos g y a k o rla ti se g ítsé g et n y ú jth a tn a k a felv ételi te rv elk észítésév el foglalkozó fe je ze te k is. Í gy a m u n k á t h aszo n n a l f o rg a th a tjá k n em csak a sta tis z tik a , de a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k m ás ág ain ak m űv elő i is. A k ö n y v ja v á r a írh a tó m ég az igen bő bibliográfia, am ely felöleli a tá r g y v o n a tk o z á sá b a n m e g jelen t csaknem v a la m e n n y i k ö n y v e t és fo ly ó irati p u b lik á ció t. A m u n k a h a s z n á l h a tó s á g á t az o n b an m e g n eh e zíti a kissé b ő b eszéd ű stílu s, a g y a k ra n m ás cím ek a la tt je len tk ez ő fölösleges ism étlés, és e s e te n k in t csekély je le n tő sé g ű rész letk érd ése k bő k ifejtése. K. K. G IL , B E N J A M I N : P rojections of the P o p u la tion of Israel (Iz ra e l nép esség é nek e lő re v etítése 1955 —1970). C en tral B u re a u of S ta tistic s , Je ru sa le m . 1958. D r. Gil, az izraeli K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l d em o g ráfiai és szociális, s ta tis z tik a i fő o sz tá ly á n a k v ez ető je b ecslések et v é g z e tt Izrael nép esség én ek 1970-ig v á r h a tó a lak u lá sáró l. A k ö te t bevezető ta n u lm á n y a ism e rte ti a h a s z n á lt m ó d sz erek e t, g rafik o n o k k al k ie g é sz íte tt tá b lá z a to s a n y a g a p ed ig k ö zzé te szi a sz ám ításo k ré sz le te z e tt ered m én y eit. A sz á m ítá so k a t a b ev e ze tő b e n részletesen is m e r te te tt ú n . „ a lk o tó e le m ” („ c o m p o n e n t” ) v a g y m ás n é v e n em p irik u s m ó d szer (a m a te m a tik á v a l szem b en b io m e triai m ódszernek is nevezik) a la p já n v ég ezték , a népesség egészére v o n atk o zó ere d m én y e k a különböző n ép essé g cso p o rto k ra v o n atk o zó ré sz le t szám ításo k összegezéséből a d ó d ta k . A k ü lö n b ö ző n ép esség cso p o rto k m eg v á la sz tá s a — s a já to sa n — nem a tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i cso p o rtk ép ző ism érv ek , h an e m v allási, eth n ik a i, szárm az ási sz em p o n to k a la p já n tö r té n t. A n ép e s séget 7 k a te g ó riá ra b o n to ttá k : a zsidó népesség h áro m c s o p o rtjá ra (ázsiai és afrikai, eu ró p ai és am erik ai, izraeli szü letésű ek ) és a k iseb b ség ek n ég y c s o p o rtjá ra (le te le p e d e tt m o h a m ed á n o k , k e re sz té n y e k , d rú zo k , és m o h a m ed á n bedu in o k ). B á r a népesség c so p o rto sítá sá n á l az alap v e tő o sz tály sze m p o n to k h á tté r b e n m a ra d ta k , a c so p o rto sítá s a dem o g ráfiai v iselk ed és te k in te té b e n — m in t az t a k ia d v á n y h an g sú ly o zza is — bizonyos fokig m égis hom ogén elem e k e t ta rta lm a z , hiszen k ö z tu d o m á sú , hogy a v allási, e th n ik a i cso p o rto k egyes — főleg ázsiai — o rszág o k b an k ise b b -n a g y o b b m é rté k b e n m eg eg y ezn ek a tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i cso p o rto k k al. A népesség előrebecsléséhez a zsidó n ép esség n él alacso n y , k özepes és m agas te rm ék en y ség i, egy lassan csökkenő h alan d ó sá g i és h á ro m k ü lö n b ö z ő (évi 20 000, 40 000 és 80 000 b ev á n d o rló ) külső v á n d o rlá si sz ín v o n a la t fel té te le z v e v ég eztek a lte rn a tív sz á m ítá so k a t. A m o h a m ed á n , k e re sz té n y és d ru z népességnél alacso n y és m agas te rm ék en y ség , k o n sta n s és csökkenő h alan d ó sá g m e lle tt, a külső v án d o rlá so k e lh an y a g o lásá v al k ész ü lte k a b ecslé sek. A k ü lönböző fe lté te le k e t végül is alac so n y n ak , k ö zep esn ek és m a g asn a k je lz e tt népesség e lő re v etítések b en k o m b in á lta n fo g lalták össze. Az alig k étm illió n y i — a külső v á n d o rm o z g a lm a k tó l erősen é r in te tt — izraeli népesség sz ap o ro d ásá n ak p e rs p e k tív á já t 15 év re előre felv ázo ln i m eg le h ető sen k o ck á za to s fe la d a t. Ü gy tű n ik az o n b an , h o g y a szerző o lyan m o d e lle k et v á lo g a to tt össze a fe la d a t m eg o ld ásáh o z, am ely ek a fo g y a té k o s ságok ellenére is jól jelzik a z o k a t a népesség n ö vekedési le h ető ség ek et, a m e lyekkel az álla m ig a z g a tá sn a k , a g azdasági terv e zé sn ek , a szociális és d em o g rá fiai m u n k a te rü le te k n e k szám olniok kell.
IRODALOM
159
>
A népességbecslés eredm ényei 1970-re az alac so n y n ak je lz e tt becslés fe lté te le i eseté b en 2,2 m illió a „k ö z ep e s” becslés sz e rin t 2,7 m illió és a „ m a g a s ” fe lté te le k m e lle tt 3,4 m illió főnyi v á r h a tó nép esség szám o t jelezn ek . M eg jeg y zen d ő , h o g y a k ö zepes te rm é k e n y sé g és évi n eg y v en ezer b ev á n d o rló feltéte lez ésé re é p ü lt „ k ö z e p e s” becslés 1,11 m illió fő n y i sz a p o ru la tá n a k a v á n d o rlá si k ü lö n b ö z e t csak 4 2 % -á t te szi ki, m íg a te rm é sz e te s sz a p o ru la t eg y re n ö v ek v ő s ú ly t képvisel. A k özepes feltételezések sz erin t az izraeli n épesség k o rö ssze té tele is je le n té k e n y e n m ó d o su ln i fog, a m e n n y ib e n az 5 —14 éves k o rú gyerm ek ek sz ám a 7 6 % -k a l, a 15 —64 éveseké 6 4 % -k a l, a 65 évnél idősebb k o rú a k é v isz o n t 1 6 2 % -k a l fog n ö v ek ed n i. Az iv r it és angol szövegezésű k ö te t m in d a népesség előrejelzések m ó d s z e rta n i és g y a k o rla ti k érd ései, m in d az izraeli és bizonyos m é rté k ig a k ö zép k e le ti népességek dem o g ráfiai tre n d je i elem zése sz e m p o n tjá b ó l ta n u ls á g o s a n y a g o t közöl. T H E I S S E D E szerk. : Korreláció és trendszám ítás. (Pacuex K oppeJiH unn h TpeHiia.Correlation analysis an d tr e n d c o m p u ta tio n .) K ö zga zda sági és Jo g i K ö n y v k ia d ó . B u d a p e st, 1956. 318. 1. A n n ak ellenére, h o g y a m a g y a r s ta tis z tik a i iro d alo m szám os é rté k e s m u n k á v a l já r u l t h o zzá a m a te m a tik a i s ta tis z tik a fejlődéséhez is, ez az iro dalom m égis m eglepően e lh a n y a g o lta az oly an k éz ik ö n y v e k k ia d á s á t, am ely ek b ev e ze tő ü l sz o lg á lh a tn a k az o k n ak a m a te m a tik a i k ép z ettség g e l n em re n d e l kező k u ta tó k n a k , akik m u n k á ju k b a n a s ta tis z tik á t n em n élk ü lö zh e tik . K ü lö n ö sen áll ez a tá rs a d a lm i s ta tis z tik a m űvelőire, ak ik m in d ez ideig á lta lá b a n csak külföldi k ézik ö n y v e k b ő l ta n u lh a tta k . É p p e n e z é rt n a g y ö rö m m el kell ü d v özölni T heiss E d e és sz erző tá rsai közös m u n k á já t, am ely rő l n y u g o d ta n e lm o n d h a tju k , h o g y égető h iá n y t p ótol. Theiss E d e , a k ö n y v bevezető és záró feje ze tén e k szerzője, a k o rre lá ció szám ítás alap fo g alm aiv a l és a k o rre lác ió sz ám ítás a lk a lm a z á sá n a k a la p elveivel foglalkozik. E k itű n ő e n m e g írt feje ze tek igen jó á tte k in té s t ad n a k a k o rre lá c ió sz á m ítá s fo galm airól és azokról a sz em p o n to k ró l, a m ely e k re a m a te m a tik a i a p p a r á tu s épül és am ely ek a g y a k o rla ti alk alm az ás so rán m in dig fig y elem be v eendők. A m a te m a tik a i kifejezések m ellőzésével a k o rre lá ció- és tre n d s z á m ítá s n a k a k ö n y v egyéb fejezeteib en nem tá rg y a lt, azokon tú lm e n ő p ro b lém áiró l is k iv á ló tá jé k o z ta tá s t n y ú jt. P á rn ic zky G áb o r az á lta la m e g írt k é t fe je z e tb e n ism ét ta n ú s á g o t te sz kiv áló p ed ag ó g iai érzék é ről. A n élkül, h o g y az o lv a só t a k ö zépiskolai felk é szü ltség et m eg h alad ó k ö v e te lm é n y e k elé á llíta n á , k itű n ő e n m e g m a g y a rá z z a az á lta la is m e r te te tt szám í tá s i e ljá rá s o k a t, am ely ek m á r te k in té ly e s szín v o n alo n elég íth etik ki a g y a k o rla ti ig é n y ek e t. P in té r L ászló a sz ám ításo k g y a k o rla ti v é g re h a jtá s á t m u t a t j a b e a k ö n y v h a rm a d ik feje ze téb e n és függelékében . E sz ám ításo k ism er te té s e a dolog te rm é sz e té b ő l folyóan kissé te rje d e lm e s u g y an , de a g y a k o r la ti a lk alm az ás sz e m p o n tjá b ó l igen hasznos. K rekó B éla az ö tö d ik fe je z e t b e n a k o rre lác ió sz ám ítás v aló szín ű ség szám ítási h á tte ré rő l ig y ek szik k é p e t ad n i. E z a te rje d e le m sz a b ta k o rlá to k m ia tt te rm é sz e te se n csak v á z la to s le h e te tt, de az a d o tt k e re te k k ö z ö tt igen kiv áló á tte k in té s t n y ú jt a felk észü l te b b o lvasók sz ám ára. Az is m e r te te tt k ö n y v a m a g y a r s ta tis z tik a i iro d alo m n ak ö rv en d e tes n y ereség e és b iz o n y á ra hozzá fog já ru ln i a s ta tis z tik a i m u n k a sz ín v o n a lá n a k ja v ítá sá h o z , hiszen n a g y m é rté k b e n elő seg íth eti a s ta tisz tik u s o k k é p zését. S tílu sa élvezetes, fo rd u la to s és nem érezh ető b e n n e az az e g y e n e t lenség, am ely a tö b b szerző á lta l ö ssz e á llíto tt m u n k á k n á l g y a k ra n zav aró . E z a szerkesztés gondos m u n k á já t dicséri. K ifo g ást ta lá n csak eg y e t te n n é n k . N em h ely eselh ető , hogy a v a la m e n n y iü n k által, n em u to lsó so rb a n a k o rre lá ció- és tre n d sz á m ítá s te ré n v é g z e tt m u n k á ssá g a m ia tt n a g y ra b e c s ü lt Jo rd an K áro ly ró l nem tö r té n t em lítés, m ég iro d alm i h iv a tk o z á s a la k já b a n sem . E z t a n n á l is in k á b b k ifo g áso ln u n k kell, m e rt Jo rd an e ljárásai n em egy v o n a t k o z á sb a n igen n a g y m é rté k b e n egy szerű sítik a regressziós sz á m ítá so k a t és íg y g y a k o rla ti alk a lm a z á su k szám os előnnyel já r. B . Gy .
