VII. ÉVFOLYAM 2.SZÁM A KULTURÁLIS EGYESÜLET KIADVÁNYA 2013. november
A szerkesztő bevezetője: Tisztelt Olvasó!
Irodalmi est az uszodában
Ebben a lapszámunkban is igyekszünk folytatni eddigi hagyományainkat. Nagy hangsúlyt fektetünk most is örökségünk ápolására: vonatkozik ez személyekre és épületre. Művészeti alkotásokat is megjelentetünk most is, ahogyan korábban tettük, valamint bemutatjuk községünk büszkeségeit is. Program-ajánlásokkal látjuk el olvasóinkat, melyekre következő lapszámunkban visszatérünk: szívesen vesszük a vélemény-nyilvánítást is, sőt helyt adhatunk kritikai észrevételeknek, javaslatoknak is. Továbbra is igyekszünk eleget tenni, annak az olvasói igénynek, hogy minél több képet helyezünk el lapunkban. Változatlanul ajánlunk mindenki figyelmébe bölcs és vidám gondolatokat. Lapunkban most sem tudtunk mindenre kitérni, így kimaradhattak, esetleg általunk is fontosnak tartott témák, események. Ismételten kérjük a kedves olvasót, hogy írja meg: mit vagy miket hiányol a kiadványunkból, és küldje az általános iskola címére (postán, e-mailben:
[email protected] vagy faxon: 76/376-235), ígérjük, reagálni fogunk rá. Kiadványunk Orgovány honlapján is olvasható www.orgovany.hu
Az orgoványi Amatőr Drámacsoport 2013. október 4-én, különleges helyszínen lépett fel, a júliusban megnyitott Élet-Forrás Egészségmegőrző Központban. A Gyertyafényes irodalmi est témája a víz és a fürdőzés öröme volt. A műsorban szerepet kapott a zene, ének, tánc, valamint egy rövid kabaréjelenet is. Az előadást Gellért Imréné és Gellért Emőke szervezte, felléptek Gál Szilvia, Csákó Ibolya, Gajdácsi Anikó, Köhler István, Tóth Klára, Talabos Csaba, Véghné Murár Brigitta, valamint Járvásné Manyi tanítványai az Orgovány Gyöngyszemei hastánccsoport.
Az uszodában ezentúl lehetőség van: úszásoktatásra felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt, valamint masszázs, szauna, sókamra használatára. Mostantól pedig szakorvosi javaslatra, négyféle gyógykezelést is igénybe lehet venni, amire megkapta az engedélyt a létesítmény. Szolgáltatásaink folyamatosan bővülni fognak. Reméljük, Orgovány egészségi állapotának javulásához az új fürdőhely is hozzájárul majd. „Egy nemzetnél nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannake értékeinek megbecsülői.” /Egry József/
2.oldal
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ
2013. november
Visszatekintő „És akkor elénk tárult a megfeszített Krisztus Száz éves az orgoványi református templom.” Megtudták, összefogtak és megvalósították. Ez lehet a mottója annak a kezdeményezésnek, melyben a száz éves templomuk múltját kutatták fel az orgoványi református gyülekezet tagjai és külső segítői. Interjú Gellért Imréné Etelkával és dr. Kalotay Kálmánnal. Kedves Etelka, hogyan történt a megvalósítás? Ahhoz, hogy hűen meg tudjuk őrizni ezt az utókornak, kellett egy olyan ember, aki a maga tehetségéből és erejéből valamit meg (fel) ajánlott. Nagy örömömre sikerült megtalálni azt, akivel képeket és dokumentumokat tudtam készíteni. Elsősorban a templomról, bővebben a belsejéről, a szakrális tárgyakról, és nem utolsó sorban a helyi emberekről. Ez egy időutazás. Miközben a múltról beszélünk, a jelenben utazunk, és a jelenben láttatjuk az embereket. Azokat, akik a jelenlétükkel, munkájukkal és imájukkal hozzájárulnak a templom és a közösség nívójához.
Hogyan találtál rá Dr. Czabán Lászlóra? Benne láttam azt a fotóst, aki képes szisztematikusan, türelmesen, alázattal fényképezni. Nagyon megfogott az Ő alázata. Ezen kívül új, s újabb gondolatai is inspirálók voltak. Elmondhatom, hogy ez volt jellemző erre az egy esztendőre, amíg együtt dolgoztunk. Miközben alázattal képes volt fázisképet készíteni az általam megrendezett tárgyakról, bombasztikus ötleteivel is jött, például a légi felvételekkel. Ne feledkezzünk meg az esti istentiszteletről, ahol nem volt elektromos megvilágítás, hogy a száz évvel ezelőtti kort is meg tudjuk idézni.
Így gyertyafényes alkalom volt, ami megváltoztatta az egész este miliőjét. Mitől volt más ez a fotókiállítás egy másik fotókiállítástól? Ez nemcsak a szépségében és hasznosságában, valamint a dokumentarista jellegében nagyszerű, hanem abban is, hogy Laci kérlelhetetlenül felkutatott bármit, ha arról kapott egy kis információt. Ennek egyik bizonyítéka, az az Úrasztali ónkancsó, amely bár a Ráday Múzeumban van Kecskeméten, de bizony Orgoványról származik. Ennek megtekintésében és fotózásban segítségünkre volt Prózsa István lelkipásztorunk – ő hívta fel a figyelmünket a kegytárgyra -, valamint dr. Fogarasi Zsuzsanna, a múzeum igazgatója is. Ezúton is köszönjük nekik.
Miben különleges ez az ónkancsó? Csodálatos volt, amikor beletekintettünk a kancsóba, és lám ott volt egy pecsét belülről, a mélyén. Nem volt fény, de Laci egy különleges módon – ugye ez az a tapasztalat, amivel rendelkezik – lefényképezte a pecsétet. És akkor elénk tárult a megfeszített Krisztus. Ezen szimbólum olyan erőteljes, hogy akkor rögtön felidéztük azt a jelenetet, amikor a kehelyből bort iszik Jézus és a 12 apostol. Az Úrjézus azt mondja – „Ez az én vérem az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik.” Megrendítően szép ez a titok, a titkok titka a kancsó mélyén. Nincs egy kicsi porcikája sem ennek a kancsónak, mely fotóként nem szerepelt volna a kiállításon.
3. oldal
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ
Milyen különlegességgel találkozhattunk még a kiállításon? Eljött hozzánk dr. Kalotay Kálmán, aki az 1800-as évek gyorsírását (sztenogram) fejtette meg az archív anyagokból. Be is mutatlak neki, és kérlek folytassátok az interjút tovább. Tisztelt Kalotay úr, hogyan szerzett információt az orgoványi iratokról? Etelka a helyi igazgatónőtől kapta meg a címem és utána nézett szét az interneten. A gyorsírás szóra keresve találta meg a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségét. Mivel a megtalált papírok egy régebbi gyorsírási rendszerrel írt iratok voltak, és az országban ismereteim szerint már csak ketten foglalkozunk sztenogram megfejtésével, így hozzám irányították. Kik használták ezt az írást, és mely korszakban volt ez elterjed? Tulajdonképpen a modern magyar gyorsírási korszak 1863-ban kezdődött, amikor Markovits Iván átültette a Gabelsberger-rendszert (német gyorsírói rendszert) magyar nyelvre. Az országban a gyorsírást használók 90 százaléka ekkor még ezt a német rendszert használta. Mikortól lett igazán magyar a gyorsírás? Az iskolákban 1927-ig tanították, és eddig is volt érvényben a német rendszer. Még ebben az évben született meg az egységes magyar gyorsírás. Ezt, az előző rendszereknek a tapasztalatait felhasználva, de a magyar nyelv törvényszerűségeit ismerve alkotta meg dr. Radnai Béla. Napjainkig használjuk az élet számos területén, gondoljunk csak a Magyar Országgyűlés jegyzőkönyveire. Milyen orgoványi iratokat sikerült megfejteni? Nagyon széles volt a paletta. Volt, hogy több havi időjárás jelentést jegyeztek le Orgoványról. Sajnos az iratok egy része már nagyon elmosódott és olvashatatlan volt. Ahol a papír megsérült, már nem lehetett értelmezni, csak a mondatok többi részéből következtettünk az eredeti szövegre. Különleges volt egy levelezőlap, ahol a fiatalok a nyári élményekről számoltak be egymásnak. Egy naptár részen, pedig prédikáció részleteit tudtuk elolvasni. Gratulálok mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a csodálatos eseményhez!
Az interjút készítette: Szabó György Róbert Jakabszállás
2013. november
Ünnepel a falu – Szüreti Napi emlékeim Egy átlagos nyári vasárnap délután volt. Megcsörrent a telefonom. Dr. Lóczi Boglárka, polgármester asszony hívott, hogy felkérjen a szeptember 14-én megrendezésre kerülő orgoványi Szüreti Napon „konferansziénak”. Bár már 20 éve nem élek a településen, örömmel fogadtam el a meghívást. A vénasszonyok nyara helyett hűvös, szomorkás reggelre ébredtem, melyet láthatóan hosszúra tervezett eső követett. A Szüreti Nap-nak annyi, gondoltam magamban… Tévedtem! A lelkes szervezők kitartó munkája, a nap során színpadra lépő tehetséges fiatalok és nyugdíjasok, vendégelőadók műsora meghozta gyümölcsét: Orgovány igen nagy lélekszámban képviselte magát az eseményen a zord időjárás ellenére és kitartóan követte nyomon – esőben és szélben is – a színpadon és közvetlen környezetében zajló színesebbnél színesebb programokat. A nap, számomra is meglepetést rejtegetett, hiszen soha nem gondoltam, hogy szülőtelepülésem ennyi tehetséget hordoz magában. Csodálattal figyeltem Járvásné Manyi hastánc-koreográfiáit az olykor már-már hiányos „kosztümökben”, nem beszélve Horváth Zsolt és csapata, a Golddance minőségi, tökéletesen felépített táncbemutatóiról, melyek során néha önfeledtem repültem vissza az időben a koreográfiáknak megfelelő évtizedbe. Mindezek színvonalát jelentősen növelte a Szakolczai Tünde által készített bámulatos ruhakollekció. Bár a hagyományos „szüreti felvonulás” az eső miatt elmaradt, azonban az elmaradhatatlan szüreti tánc – a klasszikustól kicsit eltérően, modern elemekkel ötvözve – a kárpótolta azt.
4. oldal
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ
Külön kiemelném az Orgoványi Nyugdíjas Klub műsorát, akik vidám produkciójukkal mosolyt csaltak valamennyiünk arcára. Mivel lehetőségem volt betekinteni a kulisszák mögé, elárulhatom, a jó hangulat körükben nem csak a színpadon, hanem a színfalak mögött is adott volt. A nap során a lelkes szervezők Gál Szilvivel az élen, számos érdekes programmal készültek, melyeknek a Vásártér egyéb színhelyei adtak helyet. Ennek kapcsán az érdeklődők betekinthettek a tűzoltók bátor mindennapi munkájába, de a látványos motorkerékpáros showműsor ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett. Ha már Vásártér, örömmel töltött el, hogy a rendezvény új helyszínen – ahol egykor a testnevelés óra keretében a 800 métereket futottuk – valósult meg. A helyszín jó adottságainak köszönhetően kiválónak bizonyult a program-kavalkád megrendezésére. Hogyan éreztem magam a nap során? Elmondhatatlanul jól, hiszen alig 12 óra leforgása alatt ennyi kedves szót régen nem kaptam. Jó volt látni szülőfalum általam ismert, de már sok éve nem látott lakóit és váltani velük pár szót az elmúlt évek eseményeiről, az idő múlásáról. Leginkább a lakosság összefogása és lelkesedése, ezáltal az összetartozás eszméje hagyott bennem maradandó emléket. Így tovább Orgovány! Írta: Szász Andor
2013. november
Miért választottad a Kargalai iskolát diplomamunkád témájául? Célkitűzésem volt, hogy a szülőfalumba tervezzek, hiszen ennek ismerem leginkább adottságait, igényeit, előnyeit és hátrányait. Orgovány sokszínű táji adottságokkal rendelkezik, emellett egy megőrzendő épített környezetet is magáénak tudhat, mint a mezőgazdaság egyes épületei, vallás és oktatás épületei és közösségi funkciókat ellátó építmények és épületegyüttesek. A helyben működő önszerveződő körök és közösségek éltetik a falu vérkeringését, szervezik a programokat, és alkalmat szolgáltatnak a kikapcsolódásra a helyieknek és a környéken lakók számára. Ezekből az adottságokból táplálkoztam, majd rátaláltam a tájba illesztett régi tanyai iskolákra, amelyek most szinte elhagyottan állnak.
Büszkeségeink Varga Mónika 2013 júniusában végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és szerzett okleveles építész diplomát. Iskola a határon Kargala, Orgovány című diplomamunkáját Hauszmann-díjjal jutalmazták. Dévényi Tamás építész a következőket írta Móni munkájáról: „Varga Mónika építész lett a diplomája megszerzése előtt: nem feladatot oldott meg, hanem közösséget vállalt. A terv nem csak szellemiségében rendkívüli, de szépen is van előadva. Minden kis rajz egy történet, minden nagy rajz egy lehetőség. Mindannyiunknak azt kívánom, hogy érjük meg azt a napot, amikor a hajdani kargalai iskolába újra élet költözik!”
A tanyai iskolák mára az oktatás egy szinte elfeledett formái, helyei, viszont akik ezekben az iskolákban szerezték még tudásuk, műveltségük alapjait, azokban még mindig élnek. Személy szerint én már nem járhattam ilyen iskolába, viszont Édesanyámtól nagyon sokat hallottam az ott folyó oktatási módszerekről, a közösségi életről, és arról, hogy mit jelentett anno az Iskola.
5.oldal
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ
Az 1926-tól kezdődően végbement iskolaépítési akció sok tanyasi gyereket segített ahhoz, hogy tanulhasson, művelődhessen, amelyhez nem keveset kellett feláldozniuk a paraszt családoknak, hiszen az addigi gyerek, mint munkaerő, az iskolába járás következtében egyre több időt maradt el otthonról. Az építések nagy anyagi és fizikai ráfordítást igényeltek a helyiektől, a módosaktól és a szegényektől is egyaránt. De nem csak egyszerű oktatási létesítmények jöttek létre, hanem közösségi csomópontok, amelyek a szórakozásnak, a művelődésnek, és a közösséghez való hozzátartozásnak lettek jelképei. Ezek az épületek, amelyek közül még számos fennmaradt, egy mérföldkő szimbólumai, amelyek magukra maradtak, sok helyen méltatlan állapotban.
Helyzetükön sokban segíthetne, ha egykori értékeiket újra felfedeznénk, felfedezhetnénk, és ismét megtöltődhetnének élettel.
2013. november
Mára az 5 tanyai iskolából egyet lebontottak, kettő teljesen üresen áll, kettő pedig magánkézbe került. Szinte elfeledésbe merült az, hogy ezek az épületek mit is jelentettek akkor a tanyán élő parasztember számára… a tanulás lehetőségét és a közösséghez tartozást. A választásom a kargalai iskola kidolgozására esett, mivel ez az iskola van jelenleg a legmostohább körülmények között az összes közül, teljesen üresen, a természet romboló hatásának kitéve áll, elhagyatottan. Megható története is arra sarkalt, hogy újra életet kell költöztetni ezek közé a falak közé. A Kargala nevű külterület egykor legjelesebb épületének felújítása, újraélesztése az elsődleges cél a tervezés során, és bővítése több épülettel, hogy a mindennapi tanyaközpontként működés mellett a falu, és környékén lakók számára tábor jelleggel hétvégi és nyári kötetlen iskolaként szolgáljon.
Az új épületek a faluban működő önszerveződő körök, táncegyesületek, iskolán kívüli szakkörök és nyári napközi helyszükségleteit kívánják kielégíteni. Nagy hiányosság a faluban, hogy nincsen tábor jellegű szállásépület. Így az összes igényt összevetve, a program magába foglal egy szállásépületet melegítőkonyhával és kültéri étkezővel, egy kis kézműves műhelyet két kisebb teremmel, egy táncházat egy belső, fűtött nagy teremmel és egy kültéri tánctérrel, egy tető alá fogva egy vizesblokk együttessel, ami egyben kiszolgálja a táncházhoz kapcsolódó igényeket, és magába foglalja a szállásépülethez tartozó vizes helyiségeket.
6.oldal
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ
2013. november
Táncos programok Nyár a hastánc jegyében A idei nyár az eddigiektől eltérő módon alakult Orgovány Gyöngyszemei számára. Bár eddig sem telt lazsálással, de idén kitettünk magunkért. Az első nyári hónapnak számító június minden hétvégéje tartogatott számunkra feladatot. Már az első hétvégén Ágasegyházán vettünk rész versenyen, ahol minden indulónk kupával tért haza. De részt vettünk a minden évben megrendezett ballagási bankett színvonalas műsorában is. Majd az azt követő hétvégén, Budapesten szerepeltünk egy nívós hastáncgálán, egyedüli gyerek csoportként Magyarországról. Júliusi hónapban, megmutattuk magunkat a falunkban megrendezett nyugdíjas, valamint pár hétre rá megrendezett rokkant nyugdíjas találkozón. Meghívást kaptunk Fülöpháza falunapjára vendégszerepelni, ahová dr. Lóczi Boglárka polgármester asszony büszkén kísért el minket. A hónap utolsó hétvégéjén, pedig Jakabszálláson mutathattuk meg magunkat ˇJubileumi vigaszság” c. rendezvényen, ahol közös produkcióval léphettünk színpadra az ország egyik legkiemelkedőbb hastáncosával, Kecskeméti Anettel. Augusztus fellépések szempontjából pihenős hónapnak számított, de a munkát ekkor sem hagytuk abba, hiszen készültük nagy erőkkel a szeptember 14-én megrendezett falunapra. A nyár búcsúzása képen még megmutattuk magunkat a kecskeméti közönségnek a Hírös Hét keretein belül. Hát ilyen esemény dús nyara volt Orgovány Gyöngyszemeinek. De a továbbiakban sincs pihenés, hiszen készülünk az őszi, illetve téli versenyekre! Írta: Járvásné Manyi
Golddance tánciskola
A tánciskolánknak az idei nyáron sem volt hiánya fellépésekben. Kezdődött, az immár második alkalommal megrendezett Ágasegyházi táncversennyel, ahol minden csoport remek eredményeket ért el. Hol máshol is készültünk volna június végén a nyári fellépésekre, mint egy tánctáborban a Lakiteleki Népfőiskolán, ahol több napon keresztül készültünk új koreográfiákkal. Ami a legkiemelkedőbb esemény volt júliusban, hogy a Jakabszállási Lokálpatrióták Egyesülete meghívta a tánciskolát egy fergeteges rendezvényre. Itt lehetőséget kaptunk, hogy Kocsis Tibor - aki a 2011-es X-faktor győzteseháttértáncosaként bemutatkozzunk.
A szeptemberi, orgoványi Falunap az eső ellenére jól sikerült, a fellépésünkön egy új stílusban mutatkoztunk be, amit a mellékelt kép is mutat. A következő számunkban a tánciskola augusztusi klipforgatásáról adunk egy rövid tájékoztatást. Írta: Gajdácsi Anikó
7.oldal
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ
2013. november
Iskolai programok Tehetséggondozás
Zánkai élménybeszámoló
2013 tavaszán iskolánk nyerte meg a kecskeméti Színészek az Ifjúságért Alapítvány pályázatát, amely keretében hatvan órás tehetségprogramot valósított meg. Iskolánkból közel harminc gyereknek volt lehetősége arra, hogy a színházban műhely- és kulisszajáráson vegyen részt. A gyerekekkel, pedig helyben Sirkó László a Katona József Színház művésze foglalkozott és a Művelődési Házban június 21-én be is mutatták A sükei bormérők című zenés, táncos produkciójukat. Az előadáshoz a gyerekeknek feltétlen szükségük volt fegyelemre, kitartásra. Megtanulhatták, hogyan kell figyelni egymásra és remélhetőleg nagy élményt jelentett számukra a csapatmunka, és persze a közönségtől kapott taps és elismerés.
Sirkó László összegzésként annyit mondott, hogy számára kemény volt a gyerekekkel való munka, mivel az elsős kisiskolástól kezdve a tinédzserekig vegyes volt a korösszetétel. Több gyerek halmozottan hátrányos családból jött és akadt, aki időközben „felmondott”. De a pár hét alatt kiderült, hogy a gyerekeknek nagy szükségük van a közösségre. Nagyban is ezt kellene csinálni – odafigyelni a gyerekekre, mert meghálálják. Sirkó László munkájához segítséget nyújtott, Gellért Imréné Etelka és Gellért Emőke drámapedagógusok, Gajdácsi Anikó tanár, dr. Talabos Csaba fogorvos (aki ütőgardonon kísérte a színielőadást) valamint Puskás Gyula (hegedűn). Írta: Gajdácsi Anikó
Az Erzsébet-tábor keretein belül iskolánkból száz gyerek nyaralhatott egy hetet a Balatonnál. A gyerekek beszámolói alapján, már most visszavágynak. Az egy hét alatt, nemcsak a Balaton vizét élvezhették, hanem több szórakoztató programot is szerveztek számukra. A „Táborismereti vetélkedőn” megismerkedtek a tábor területével, valamint a Kalandparkban összemérhették tudásukat a gyerekek. Az esti programok között nem maradhatott el a tánc, a zene és a színházi bemutató sem. A Ki mit tud? aratta talán a legnagyobb sikert, ahol a tábor lakói megmutatták, mit tudnak, a jutalom pedig, a közönség tapsa volt. Aki elég bátor volt, részt vehetett a „Bátorságpróbán”, ahol természetesen sötétben különböző feladatokat kellett teljesíteni a csapatoknak. A tábor egy felejthetetlen bulival zárult, ahol mindenki megígérte, hogy jövőre ugyanitt!!
Kiállítás Dr. Czabán László Tűzmágusok című fotókiállítására 2013. október 4-én került sor Kecskeméten a Kamara Galériában. A kiállítás témája a hindu közösség által negyedévente megtartott tűzceremóniák. Rácz Géza 1988 óta Bhakti Kamala Tírtha néven, hindu szerzetesként éli az életét Ludastón, ahová Czabán László három éve látogatott el először. A kiállítás képei riportképek. A műfaj olyan fontos és/vagy időszerű eseményről készített helyi tudósítás, melynek témája rendszerint az ember és környezete. Tizennyolc darab nagy fotó és két poszter várta a látogatókat. A tárlat és a megnyitó anyagából egy teljes körű weblap prezentáció is fog készülni.
8. oldal
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ
2013. november
Irodalmi alkotások Saroglyában aranyrudak Súrlódnak a szélben az ágak telefondrót-húrok zenéje búg vörhenyes levél ütődik falnak Zörögve járják a határt egyre szikárabb utakon a kocsik saroglyában aranyrudak kukoricaszár rozzant eke rögöktől fényesült vasa csillan. Bukik a nap. Holnap esik mondogatják az öregek állnak a kapuban nézik porol a csorda szökik a kéményből a füst szökik az erő az inakból a dögnehéz kapukat kitárva sűrűsödnek a fáradtság csillagai a homlokukon. Borostás arcukhoz nem dörgölődzik unoka nem ért már maga ehhez hallják naponként lehajtott fejjel somolyognak ki a perzsa-ékes tisztaszobából ha menyük villámló szemekkel méregeti gumicsizmájuk nyomát a padlón. Este kiülnek a házak elé a padra hallgatják nyikorognak a pléhkrisztus karjai a kereszten suhog a tévé antennája súrlódnak a szélben az ágak telefondrót-húrok zenéje búg vörhenyes levél ütődik falnak zörögve Írta: Virágh József
Csíkos pizsama alatt a redős végtagok, Árasztják magukból a dohos vénszagot, Ágy alatt poros gombolyag lapul, Emlékektől sosem szabadul. Buszmegállólehelet, tömeg szagot visel, A test már nem minden terhet bír el. Görnyedt a hát, remeg a láb Ami nem változott: a régi vágy. Egyhangú utazás folyton, Végig a jeges körúton, A páternoszterbe félve lép be Rés között sosem néz le. Míg a felvonó halad felfelé, csukódik a ráncos szemfedél, újra közel hozzá a múlt, mikor még feleségéhez simult. Roppan a fájó lábszárcsont, Végigfut a dobhártyákon, Kizökkenti a meszes jelen Az elkopott, leélt idegen. Írta: Végh Barbara
Lábszárcsont Fregolin a beszürkült lepedő, Félig felhúzva lebeg a redőny, Elfáradva kopácsol a vekker Átkozott az összes reggel. Visszhangzik a ház fala, Újra ébred régi szava, Csak képek maradtak róla a szögön meg a tükrön a hideg lehelete.
Péli Adél 6.a Az SZMK Luca napi jótékonysági bált rendez 2013. december 14-én szombaton, az iskola Sportcsarnokában. Mindenkit sok szeretettel várnak! Jegyek elővételben vásárolhatók a Papírboltban, a Faház Presszóban, a Sarok üzletben, valamint az általános iskola titkárságán.
KULTURÁLIS HÍRMONDÓ – Az Orgoványi Kulturális Egyesület időszakos kiadványa Kiadja: Orgoványi Kulturális Egyesület (elnök: Gyarmatiné Márton Olga) – Orgovány – Felelős szerkesztő: Gajdácsi Anikó munkatársa: Seregély Emília Felelős kiadó: Virágh József alapító elnök
