ÍRÁSBELI FELADATSOR 2016. szeptember 21. – október 17.
Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér
Kedves Tanárok, Diákok! Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér a Széchenyi Emlékévhez kapcsolódóan történelmi vetélkedőt hirdetett GyőrMoson-Sopron megye középiskolásai számára. A csapatoktól a könyvtár honlapjáról – www.gyorikonyvtar.hu – letölthető írásbeli feladatlap kitöltését várjuk az első fordulóban. Az elérhető összpontszám: 183 pont. Kérjük a megoldásokat küldjétek elektronikus úton az
[email protected] címre vagy postai úton a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárába: 9023 Győr, Herman O. u. 22. vagy személyesen: a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárába: Győr, Herman O. u. 22. vagy Kisfaludy Károly Könyvtárba: Győr, Baross G. u. 2-4. Beküldési határidő: 2016. október 17. 24.00 óra A legjobb megoldást beküldő csapatok számára szóbeli döntőt rendezünk 2016. november 10-én a könyvtárban. A felkészüléshez szakmai segítséget kívánunk nyújtani két Széchenyi Istvánról szóló ismeretterjesztő előadás szervezésével: Dr. Csorba László: Széchenyi és Kossuth vitája 2016. október 3. hétfő, 17 óra – Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtára Dr. Tóth Imre: Régi és új határán. Széchenyi István reformtörekvései gyakorlati alkotásain keresztül 2016. október 26. szerda, 17 óra (pontos helyszínről később értesítést küldünk) Jutalmazás: a legjobb 3 csapat tagjai és felkészítő tanáraik számára Széchenyi-emléktúrát szervezünk Nagycenkre, ill. további értékes jutalomban részesülnek a résztvevők. Bővebb felvilágosítás kérhető a vetélkedőt szervező tájékoztató könyvtárosoktól: Néma Zsolt – 96/328-022 Polczer Adél – 96/516-676 Vass György – 96/328-022 ill.
[email protected] e-mail címen
Jó munkát kívánunk! 2
REGISZTRÁCIÓS LAP Az iskola neve: A csapat neve: A csapattagok neve: 1. 2. 3. Felkészítő tanár neve: Elérhetőség (e-mail cím):
A feladatok megoldásában segíthetnek az alábbi könyvek, ill. folyóiratcikkek, amelyek a Központi Könyvtárban és a Kisfaludy Károly Könyvtárban hozzáférhetők: Balázs Margit: A haza bölcse, a bolond gróf és a többiek. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Csorba László: Széchenyi István. Bp.: Officina Nova, 1991. Estók János: Széchenyi István gróf élete és kora. Bp.: Officina Kiadó, 2010. Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában. Bp.: Corvina, 2009. Fónagy Zoltán: Széchenyi István (1791-1860). In: História, 2002. 2. sz. p. 31-33. Szabadság és bátorlét. Gróf Széchenyi István, 1791-1860. Bp.: MTI-MHB, 1991. Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyő Ervin. Bp.: Helikon Kiadó, 1991. Széchenyi István: Napló. Vál.: Oltványi Ambrus. Bp.: Gondolat, 1978. Tóth Imre: Gróf Széchenyi István – Otthon a reformok terén. In: Rubicon, 2010. 8. sz. p. 14-19.
3
I. REFORMKORI TOTÓ 14 p
Jelöljétek a helyes választ! 1. A történettudomány mai felfogása szerint mikor kezdődött a magyar reformkor? 1: 1825 2: 1827 X: 1830 2. Rövid, lényegi meghatározással mit értünk reformkor alatt? 1: alkotmányos reform 2: modernizációs mozgalom X: a rendi alkotmány kiszélesítése 3. Mi volt a liberális reformmozgalom sokat idézett jelszava? 1: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” 2: „Magyarország nem volt, hanem lesz!” X: „Jelszavaink valának: haza és haladás.” 4. Melyek voltak a reformországgyűlések? 1: 1825/27; 1832/36; 1843/44 2: 1832/36; 1839/40; 1847/48 X: 1825/27; 1830; 1843/44 5. Mi volt a reformkorban a nyilvánosság új eszköze és tere? 1: az egyesületek 2: a sajtó X: mindkettő 6. Melyik társadalmi réteg volt a reformmozgalom vezetője? 1: polgárság 2: konzervatív nemesség X: liberális nemesség 7. Mit tekinthetünk a reformkor eszmei előzményének? 1: felvilágosodás, liberalizmus, nacionalizmus 2: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus X: felvilágosodás, romantika, nacionalizmus 8. Milyen művészeti stílusok és szemléletmódok uralkodtak a reformkor idején? 1: klasszicizmus, romantika, népiesség, szentimentalizmus 2: barokk, romantika, manierizmus, szimbolizmus X: rokokó, népiesség, klasszicizmus, realizmus 4
9. A reformer magyar liberálisok hogyan képzelték el Magyarország Habsburg Birodalomhoz fűződő viszonyát? 1: föderáció a birodalommal 2: elszakadás a birodalomtól X: önrendelkezés a birodalmon belül 10. Mit jelent az örökváltság ügye? 1: önálló vámterület 2: jobbágyfelszabadítás X: sajtószabadság 11. Milyen elképzelés volt napirenden Magyarország és Erdély jogi státuszával kapcsolatban? 1: konföderáció 2: unió X: perszonálunió 12. Milyen elv részleges bevezetéseként értékelhető a hídvám? 1: közteherviselés 2: érdekegyesítés X: népképviselet 13. Mikor kezdte meg tényleges működését a Magyar Tudós Társaság (Akadémia)? 1: 1825. december 1. 2: 1827. január 1. X: 1830. november 17. 13+1. Mennyi volt a születéskor várható élettartam a reformkorban? 1: 24 év 2: 27 év X: 31 év
5
II. CSALÁDI ARCKÉPCSARNOK 12 p
Nevezzétek meg, kit ábrázolnak az alábbi képek! Milyen rokoni kapcsolat fűzte őket Széchenyi Istvánhoz?
Név: Családi kapcsolat:
Név: Családi kapcsolat:
Név: Családi kapcsolat:
6
Név: Családi kapcsolat:
Név: Családi kapcsolat:
Név: Családi kapcsolat:
7
III. VILÁGJÁRÓ SZÉCHENYI 14 p Széchenyi István beutazta egész Európát; de nemcsak a kor romantikus lelkesedéséből tette ezt, utazásai során szerzett tapasztalatait felhasználta reformtörekvéseihez.
Széchenyi István utazásaihoz kapcsolódó hét helyszínt jelöltünk a térképen. Nevezzétek meg a helyszíneket, ill. röviden indokoljátok, hogy az utazó gróf számára miért bírt jelentőséggel az adott úti cél! Úti cél
Indoklás
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8
IV. KRONOLÓGIA 10 p
Rakjátok időrendi sorrendbe a Széchenyi Istvánhoz kapcsolódó eseményeket!
ESEMÉNY
Évszám
Sorszám
Londonban megjelenik az Ein Blick c. műve. Részt vesz a Napóleon elleni vesztes kismegyeri csatában. Szerelemre lobban gr. Zichy Károlyné, Seilern Crescence iránt. Kinevezik az Al-Duna szabályozásának királyi biztosává. Megjelenik a Világ c. munkája. Részt vesz a Balatoni Gőzhajózási Társaság alakuló ülésén. Batthyány Lajos felkérésére elfogadja a közlekedési miniszteri tárcát. Orvosa, Almási Balogh Pál javaslatára a döblingi elmegyógyintézetbe kerül. Cenken megalakítja a Sopron-Vasi Szederegyletet. Megszületik Béla fia.
V. SZÉCHENYI ÍRÁSAI KORTÁRSAIRÓL 10 p
Kiről szólnak az idézetek? Írd a megfelelő kép alá a személy nevét és a róla szóló idézet sorszámát! 1. „…………………….közelebbi megismerésével igen sokat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan barátságban fogok élni, érzem ezt.” Széchenyi István naplója, 1821. augusztus 1. 2. „Ebéd után Bükre lovagoltam…………………….hoz, és őt a kastélyban találtam. Ez a legderekabb ember Magyarországon, – vár – és lelkét házias, csendes élettel minden csapás ellen jó előre úgy igyekszik megedzeni és acélozni, hogy száraz szemmel nézhesse hazájának teljes hervadását és pusztulását. Egész nap kertjében tevékenykedik, hogy az időt ölje, s éjszakára jó álmot nyerjen.” Széchenyi István naplója, 1820. június 6. 9
3. „Este kezdtem el utazásomat. Két kocsival – két-két lóval – ……………...társaságában; egy inas, egy vadász. Lelkiállapotom, midőn elbúcsúztam, nem volt hevesen fájdalmas – inkább, mint valami szomorú, félig álombeli csüggedtség és egykedvűség!” Széchenyi István naplója, 1829. július 16. 4. „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtul lelkesítve – ……………………. –, bölcsőjét kereste a Magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távul a hazátul alussza örök álmát; de él minden jobb magyarnak lelkében. Az itt ábrázolt sírkő nyugszik hamvain. Britt Társaság emelte tudományos érdemeiért. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás, és vas akarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással!” Síremlék felirat, 1859. október 5. „Közgyűlés. ………… megragad egy alkalmat, hogy a legnagyobb magyarnak nevezzen. Dübörgő, hosszú tetszés. Én nem indulok meg. Később ….nak [magyarul]: „Miért emel oly magasra, hol nem tarthatom fel magamat.” Széchenyi István naplója, 1840. november 19.
10
VI. RAGADVÁNYNEVEK A MAGYAR REFORMKORBAN 14 p
Az alábbi felsorolásban szereplő Széchenyi-kortársak mindannyian a magyar jelzőt kapták ragadványneveikben. De vajon kihez hasonlították őket és miért?
Ragadványnév Petőfi Sándor
Magyar……………………..
Széchenyi István
Magyar……………………..
Görgei Artúr
Magyar……………………..
Batthyány Lajos
Magyar……………………..
Arany János
Magyar……………………..
Berzsenyi Dániel
Magyar……………………..
Kossuth Lajos
Magyarok…………………..
11
Indoklás
VII. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A LÁNCHÍDRÓL 10 p
A Lánchíd, az első állandó híd a magyarországi Duna-szakaszon – Széchenyi saját bevallása szerint – legkedvesebb alkotása volt. Igazak vagy hamisak az állítások? Tegyetek X jelet a megfelelő helyre!
ÁLLÍTÁS
IGAZ
1832-ben Széchenyi gróf Károlyi Györggyel Angliába utazott, hogy megfelelő tervezőmérnököt találjanak. 1832 februárjában Széchenyi javaslatára megalakították a Budapesti HídEgyesületet. A híd tervezőmérnöke William Thierney Clark és a kivitelezést irányító Adam Clark unokatestvérek voltak. A Lánchíd Részvénytársaság vezetőjeként báró Sina Simon biztosította a hídépítés pénzügyi hátterét. A klasszicista stílusú híd méretei: teljes hossza: 380 m, legnagyobb szélessége: 15 m. Az első kocsi, ami áthaladt a Lánchídon, a Szent Koronát szállította titokban 1848/49 telén Budáról Debrecenbe. A hivatalos hídavatási ünnepség 1849. november 20-án történt meg, Julius Haynau táborszernagy adta át a hidat a forgalomnak. 1949-ben a centenárium alkalmából döntöttek a Széchenyi István lánchíd név használatáról. A Lánchíd alapkövének letétele c. nagyméretű Benczúr Gyula-festmény állít emléket az első állandó Duna-hídnak. Széchenyi István soha nem ment át a kész Lánchídon.
12
HAMIS
VIII. SZÉCHENYI ÉS A MAGYAR NYELV 15 p
Széchenyi különleges viszonyt ápolt a nyelvvel, az anyanyelvvel. A magyar nyelv használata és ápolása neveltetésének is része volt, és reformgondolatainak is egyik vezérszólamát adta. Gyakorta használta írásaiban – mindig többes szám első személyben – a „nyelvünk”, a „nemzeti nyelvünk”, a „honi nyelvünk” és az „anyanyelvünk” kifejezéseket. 1. Ki alkotta a felsorolt nyelvújítási szavakat? Írjátok a megfelelő személyhez!
tény, irodalom, magány, ön, szilárd, kétely, tündér, szellem, fröccs, fagylalt, vezércikk, Budapest
Eötvös József Kazinczy Ferenc Kossuth Lajos Széchenyi István Szemere Bertalan Szemere Pál Vörösmarty Mihály
2. Melyik történelmi-politikai eszme jellemzésére használta Széchenyi István az alábbi szavakat és kifejezéseket: csalálmok, füstphrázisok, bájhangok, agylobosság, lágyvelejű csábfény? …………………………………………………………………………………………. 3. Mikor, melyik törvénnyel válik hivatalossá hazánkban a magyar nyelv? ......................................................................................................................................... 4. Milyen nyelveken beszélt Széchenyi a magyaron kívül? .........................................................................................................................................
13
IX. NEMZETISÉGEK A KORABELI MAGYARORSZÁGON 12 p
Az alábbi képeken a korabeli Magyarországon élő nemzetiségek népviselete látható. Írjátok a kép alá a megfelelő nemzetiség nevét, a képhez tartozó sorszámot pedig a vaktérképbe, jelölve, hogy az ország mely vidékén található nagyobb lélekszámban az adott nemzetiség!
1.
2.
3.
5. 6.
4.
14
FORRÁSELEMZÉS 6p „Jaj milyen kevesen vagyunk – így sopánkodának – lehetetlen, miképp ennélfogva a roppant számú német- és szlávban el ne olvadjunk; terjeszteni kell tehát a nyelvet s nemzetiséget mindenek előtt.” És ez felette helyes, csakhogy amiképp körül forog a siker, minthogy nem minden modor vezet célhoz, sőt a mostan divatozó attól egészen eltávolít. […] ugyan azt hisszük: nemzetiséget csak úgy rákenhetni bárkire is, ki éppen kezeink közé jut, mint például meszet falra, vagy mázat fazékra? És azt hisszük: parancs már elégséges, hogy valaki sajátságbul kivetkezzék? Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó fillérünket minden tétova nélkül nyelvmesterekre, sőt legyünk rögtön magunk is azokká, hadd tudjon csevegni magyarul az egész világ, s meg lesz mentve a hon, s feldicsőítve fajtánk. Nyelvet, nemzeti sajátságot, ily felette könnyű szerrel azonban, én legalább úgy hiszem, még csak biztosítani sem lehet, s annál kevésbé szilárdabb s tágabb alapokra állítani; minthogy a szólás korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása a szívnek, és ekképp a magyarul beszélő, sőt legékesebben szóló is, korántsem magyar még.” (Széchenyi István: A Magyar Akadémiárul, 1842)
1. Mikor és milyen okból változott meg az ország etnikai összetétele? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… 2. Miért bízott a korabeli liberális ellenzék abban, hogy a kisebbségek a magyarosodást választják, és miért nem sikerült ez a korszakban? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
15
X. SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH 16 p A reformkor az éles politikai viták időszaka volt. A korszak legjelentősebb polémiája a két vezető személyiség között zajlott, amely átfogta a polgári átalakulás legalapvetőbb kérdéseit. Ezzel kapcsolatos feladatokat kell megoldanotok a kép, a források, valamint saját ismereteitek alapján!
„Én a Pesti Hírlap szerkesztőjének szándéka tisztaságárul de legkisebbé sem kételkedem, mit újra és újra kijelentek; elveit is jobbadán és legfőbb vonásaikban osztom, sőt egy cseppet sem vonakodom ezennel kinyilatkoztatni, hogy azokat legnagyobb részben magaméivá teszem, sőt legyen szabad mondani, legédesb atyai érzések közt jobbadán magaméinak ismerem; és eképp egyedül azon modor ellen lehet és van kifogásom, melly szerint, mint ő hiszi, felemeli a hazát, mint hiszem viszont én, sírba dönti a magyart […] És most, […] elvégre egyenesen megmondom, miben hibáz a Pesti Hírlap szerkesztője: egyedül abban, hogy a képzelet és gerjedelmek fegyverével dolgozik és nem hideg számokkal, vagyis, mint a közéletben a bevett szójárás szerint mondani szokták: a szívhez szól, ahelyett hogy az észhez szólna.” (Széchenyi: Kelet népe) „Nyomorult semmirekellőnek vallanám magamat, ha örömömre válhatnék port, szemetet szórni a megbotlott óriásra; én tiszteletteljesen tárom ki karjaimat; s kérem: szenvedjen meg a nemzeti nagyság építésénél homokhordó napszámosi közt, méltassa tanácsára, javító vezetésre azt, kinek most útját állani törekedik; mert jobb a közre, ha egymás mellett mint egymás ellen”. (Kossuth Lajos: Felelet) 1. Milyen ellentétek miatt robbant ki Széchenyi és Kossuth között a politikai küzdelem? …………………………………………………………………………………………………….… ……………………………………………………………………………………………………….... .............................................................................................................................................................. 2. Miért gondolta Széchenyi, hogy Kossuth tevékenységével „sírba dönti a magyart”? ……………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
16
3. Melyik személyhez kötődik? A felsoroltak betűjelét írd a megfelelő helyre!
A: Lovakrul
B: Felelet
C: Vukovár-fiumei vasút terve
D: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről
E: Kötelezö örökváltság
F: „Kétgarasos terv"
G: Jelenkor
H: Pesti Hírlap
I: Magyar Tudós Társaság
J: Védegylet
K: Ellenzéki Kör
L: Politikai programtöredékek
17
XI. MINDENNAPI ÉRDEKESSÉGEK 20 p
Megtörténhettek-e az alábbi események Széchenyi Istvánnal? Karikázzátok be a helyes választ és röviden indokoljátok is! 1. Láthatta-e Erkel Ferenc Bánk bán c. operáját az Operaházban?
Igen/ Nem
Indoklás:
2. Járhattak-e Széchenyi István gyermekei a Brunszvik Teréz grófnő által alapított első magyar kisdedóvóba, a budai Angyalkertbe? Igen/ Nem Indoklás:
3. Olvashatta-e megjelenése évében Dugonics András híres Etelkáját?
Igen/ Nem
Indoklás:
4. Ihatott-e Jedlik Ányos szódavizének felhasználásával fröccsöt?
Igen/ Nem
Indoklás:
5. Gyújthatott-e szivarra Irinyi János nem robbanó gyufájával?
Igen/ Nem
Indoklás:
6. Ihatott-e igazi magyar kőbányai Dreher sört?
Igen / Nem
Indoklás:
7. Olvashatott-e az Országos Széchényi Könyvtár nyilvános olvasótermében?
Igen/ Nem
Indoklás:
8. Tanácsolhatta-e orvos barátainak a Semmelweis-féle fertőtlenítő kézmosást?
Igen/ Nem
Indoklás:
9. Hallhatta-e Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát?
Igen/Nem
Indoklás:
10. Bonyolíthatott-e pénzügyi tranzakciót a Pesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesülésnél? Indoklás:
18
Igen/ Nem
XII. TÁRGYAK A 19. SZÁZADBÓL 10 p
Nevezd meg az alábbi képeken látható tárgyakat! Röviden indokold, mi köti a tárgyakat Széchenyi István személyéhez! Tárgy: Indoklás:
Tárgy: Indoklás:
Tárgy: Indoklás:
Tárgy: Indoklás:
Tárgy: Indoklás:
19
XIII. A LEVÉLÍRÓ SZÉCHENYI 20 p
Széchenyi István írói hagyatékának egy jelentős részét teszi ki szerteágazó levelezése. A mai napig nem sikerült összegyűjteni teljes levelezését; másrészt a négy nyelven íródott ismert levelek száma is oly nagy, hogy annak tudományos feldolgozása még a történészekre vár. A több ezer levél dokumentálja Széchenyi életének minden szakaszát. A hivatalos szerveknek, közéleti személyeknek, barátoknak, családtagoknak írott szövegekből kirajzolódnak politikai, gazdasági és kulturális törekvései, valamint az olvasó a magánember Széchenyiről is vázlatos képet kap.
Feladat Írjatok levelet Széchenyi István nevében egy A/4-es oldal terjedelemben testvérbátyjához, Széchényi Pálhoz. A levél témája: beszámoló az 1827. június 6-9-én megrendezett első pesti lóversenyről. Kérjük, hogy a levél tartalmazza, miért tartotta Széchenyi fontosnak a magyar lóversenyek rendszeressé tételét, hogyan képzelte el a magyar lótenyésztés színvonalának emelését. Ügyeljetek a magánlevél formai követelményeire! A levél nyelvezete tükrözze a korra jellemző irodalmi romantikus stílust: gazdag képzeletvilág, szenvedélyes pátosz, szellemes gúny, rapszodikusan halmozott mondanivaló, a 19. századi nyelvújítás alkotta új szavak használata.
20
