IRÁNYTŰ HAVI HÍRMAGAZIN

IRÁNYTŰ

HAVI HÍRMAGAZIN 2014. DECEMBER

Köszöntő

TARTALOM Lezárultak a pereskedések A Fővárosi Törvényszék november 17-én elutasította az OTSZ kártérítési keresetét. Ezzel lezárult egy hosszas pereskedési folyamat, amelyet az OTSZ vezetése indított a szektor megújulása és megtisztulása ellen, és amelynek során az OTSZ minden lehetséges jogi fórumon alulmaradt.

2. oldal

A takarékok gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek Több okból is különleges volt idén a Takarékbank hagyományos évzáró gálaestje. Nemcsak a takarékszövetkezeti szektor 120 éves és a Takarékbank 25 éves évfordulója miatt, hanem mert a takarékszövetkezeti garanciaközösség december 10-i kiépülésével kiemelkedő állomásához érkezett a tavaly nyáron indult integrációs folyamat. A rendezvényen köszöntőt mondó Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte a kormány érdekelt a takarékszövetkezetek sikerében, mert a takarékok gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek.

4. oldal

Háromszáz milliárdnyi tőke véd minden takarékot A Heti Válasznak adott november végi interjújában Szabó Levente vezérigazgató hiánypótló terméknek nevezte a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapot és több más aktuális kérdésről is beszélt.

6. oldal

Kedves Kollégák! A Takarékszövetkezeti Garanciaközösség létrejöttével december 10-én kiemelkedő állomásához érkezett az integráció másfél éve tartó megújításának folyamata. Ám ahhoz, hogy minden tekintetben modern, a piacon versenyképes szövetkezeti bankcsoporttá válhassunk, rengeteg közös munka áll még előttünk. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani a most induló, havi rendszerességgel megjelenő integrációs hírmagazinunkkal. Az Iránytű Havi Hírmagazin az Integráció önálló hivatalos hírmagazinja. Megjelentetése egyben azt is jelenti: a TakarékBank és az SZHISZ a jövőben nem vesz részt a Takarék című lap szerkesztésében. Az Iránytű Havi Hírmagazin kiadásával egy formájában, szerkesztésében és tartalmában is jóval korszerűbb, a digitális kor követelményeinek megfelelő kiadványt kívánunk útjára indítani. Egy egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb elektronikus hírmagazint, amely gyakoribb, havi megjelenésével aktuálisabb információkkal tud szolgálni. A témák feldolgozásában nem mennyiségi követelményeknek akarunk eleget tenni, hanem a minőségi újságírás szempontjait vesszük figyelembe.

Likvidnek maradni Alapvetően változott meg az elmúlt években a lakossági megtakarítások szerkezete, a betétek rovására jelentősen nőtt az értékpapír jellegű megtakarítások – állampapírok, befektetési jegyek – állománya.

7. oldal

Öt pénzügyi szolgáltató kötött stratégiai szövetséget A Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a TakarékBank Zrt. és az FHB Nyrt. lépett stratégiai szövetségre a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése érdekében. 8. oldal

Az eddigi, heti rendszerességgel megjelenő Iránytű hírlevél és az új Iránytű Havi Hírmagazin jól kiegészítik egymást: a hírlevél továbbra is szállítja majd az éppen aktuális, legfrissebb híreket és gyorselemzéseket, míg az új havi hírmagazin lehetőséget ad összegzések, összetettebb szakmai írások közlésére is. A szektor olvasóközönsége mellett az ügyfeleinkre is gondolunk: már előkészítés alatt áll egy ügyfélkapcsolati magazin, amelyet reményeink szerint a következő év első negyedévében indítunk el. Az Iránytű Havi Hírmagazinban – a terjedelmi-olvashatósági korlátokat figyelembe véve – teret kívánunk adni a takarékszövetkezetek háza táján zajló eseményeknek, a vezetőkkel készített interjúknak is. Ebben feltétlenül számítunk az Önök együttműködésére. Kérjük, hogy azokat a híreket, eseményeket, amelyeket szívesen megosztanának másokkal is, juttassák el az [email protected] email címre. A hamarosan induló ügyfélkapcsolati magazinhoz is várjuk ötleteiket, javaslataikat. Jó olvasást és eredményes munkát kívánok! Szabó Levente vezérigazgató

BELSŐ HASZNÁLATRA! Kérdése, véleménye, javaslata van? Kérjük, ossza meg velünk: [email protected]

1

IRÁNYTŰ HAVI HÍRMAGAZIN

2014. DECEMBER

Lezárultak a pereskedések A Fővárosi Törvényszék november 17-én elutasította az OTSZ kártérítési keresetét. Ezzel lezárult egy hosszas pereskedési folyamat, amelyet az OTSZ vezetése indított a szektor megújulása és megtisztulása ellen, és amelynek során az OTSZ minden lehetséges jogi fórumon alulmaradt. Az új integrációban helyét nem találó OTSZ vezetése erre a sajtóban indított újabb támadást: Demján Sándornak a Takarékossági Világnap alkalmából tartott beszéde, majd két nyílt levele és sajtónyilatkozatai egy sor valótlanságot, kérdésekbe csomagolt, manipulatív állítást tartalmaztak. Az OTSZ vezetése saját hitelességét kockáztatja: Demján Sándor levelei és sajtóközleményei kellemetlen helyzetbe hozták a vádaskodásaikat kétely nélkül átvevő szerkesztőségeket, amelyeknek emiatt sajtó-helyreigazítások sorát kellett közölniük. Az OTSZ megvezette a magyar sajtót is Az OTSZ által indított újabb sajtóoffenzíva nyomán a médiumok november végéig nem kevesebb, mint tíz cikkben voltak kénytelenek elismerni: valótlan információkat hoztak nyilvánosságra. Először a Népszava online és nyomtatott lapszámában jelent meg helyreigazítás, az újságnak az október 30-án mindkét felületen publikált, „Államilag irányított korrupció” című írása miatt. Néhány nappal később újra a Népszava online kényszerült helyesbíteni a november 6-i „Átjátszották a takarékszövetkezetek pénzét?” című cikkében a Diófa Alapkezelőt és az „1000 milliárd forintra tehető szabad pénzeszközök kezelését” illetően közölt valótlan állításokat. Egy nap múlva a nyomtatott Népszavában, pár napra rá pedig ismételten az online verzióban volt olvasható, hogy korábban valótlan állításokat jelentettek meg a témában az MFB szerepéről. Másnap, 14-én újabb helyreigazítás jelent meg, ezúttal a 444.hu november 6-i „Az FHB veszteséges alapkezelője tette rá a kezét a takarékok szabad vagyonára” című, ugyancsak az OTSZ valótlan állításai alapján született cikke volt a kiváltó ok. Néhány nappal később, november 18-án, majd november 25-én a Népszava a nyomtatott lapban és az interneten egyaránt újra visszakozásra kényszerült Vojnits Tamásra vonatkozó valótlan állításaik miatt. Az SZHISZ és a Takarékbank közös levélben és a sajtóban válaszoltak Demján Sándornak, tételesen cáfolva az OTSZ elnökének valótlan állításait. Ebben a leghatározottabban visszautasították, hogy a Takarékbankból kiszervezték volna a takarékszövetkezetek „1000 milliárd forintos” szabad likviditásának kezelését: „a Takarékbank a törvény szerint sem tehetné meg, hogy ezeket a betéteket másra bízza.” Az OTSZ állításaival szemben a Diófa Alapkezelőre öt, korábban a Takarék Alapkezelő által kezelt befektetési alap kezelését bízták rá, amelyek együttes értéke nem éri el a 35 milliárd forintot, és alvállalkozóként bevonták mintegy 45 milliárd forint vagyon kezelésé-

be. Ez az összesen 80 milliárd forintos összeg pedig fényévekre van az OTSZ vezetése által emlegetett 1000 milliárdtól. Az integrációs szervezet és a Takarékbank kifejette: az, hogy az alapokat innentől más kezeli, nem gyengíti a csoporttulajdont. A Diófa Alapkezelőre mint a szövetkezeti hitelintézetekkel stratégiai partner Magyar Posta Zrt. partnerére üzleti és méretgazdaságossági okokból esett a választás. A jelentős fix költségek miatt egyértelműen jobban megéri a hatékonyabb és alacsonyabb fajlagos költséggel dolgozó szolgáltatótól igénybe venni ezt a szolgáltatást, ráadásul a takarékszövetkezetek a várakozások szerint így magasabb ügynöki jutalékhoz juthatnak, mint korábban. Az is a Diófa Alapkezelő mellett szólt, hogy piaci szegmensében kifejezetten jelentős szereplő, két kiemelkedő hozamú pénzpiaci alapot is kezel, és a Takarékbank ügyfélkörében ez az alaptípus messze a legnépszerűbb. A Diófa Alapkezelő jóval nagyobb és hatékonyabb, mint a Takarék Alapkezelő, és az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az általa kezelt vagyon illetve alapok száma is. Önmagáért beszél, hogy október óta a takarékszövetkezetek ügyfelei 15 milliárd forintot helyeztek el a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapban. Érdemes összevetni ezt a számot a Takarék Alapkezelő hétéves fennállása végére kezelt 35 milliárd forinttal. A tevékenység kiszervezéséről a törvénynek és a szabályzatoknak megfelelően az igazgatóság határozott, arról viszont a takarékszövetkezetek maguk döntenek, adnak-e portfólió-kezelési megbízást a Takarékbanknak vagyonuk egy részének kezelésére, és ha igen, akkor mekkora összeget bíznak rá. Azok a takarékszövetkezetek pedig, amelyek nem kívántak átszerződni, megszüntethették a szerződésüket. Az érintett takarékok új vagyonkezelési szerződésüket ismerik, és ők határoznak a vagyonkezelés során követendő befektetési politikáról is.


Tudatlanság vagy szándékos manipuláció? A válasz ismeretében Demján Sándor újfent levelet, illetve sajtóközleményt fogalmazott - ebben furcsamód már nem esett szó 1000 milliárd forintnyi takarékszövetkezeti szabad betét kiszervezéséről. A levélből készített sajtóközleményben azonban újabb, az alapkezelő ügyéhez egyébiránt semmilyen módon nem kapcsolódó valótlanságok bukkantak fel. Az SZHISZ és a Takarékbank reagált arra a csúsztatásra is, hogy a Takarékbank nemrégiben értékesített részvénycsomagja 400 milliárd forintot érne. Mint ismeretes, 2012-ben a Magyar Fejlesztési Bank ennek közel az egyszázad részéért vette meg a Takarékbank Zrt. 38 százalékos tulajdonrészét a DZ Banktól. Aki tehát azt állítja, hogy két év alatt ugyanezeknek a részvényeknek az árfolyama a százszorosára emelkedett, az vagy nem tudja, mit beszél, vagy szándékosan akarja félrevezetni a közvéleményt.

MENNYI AZ ANNYI Az OTSZ vezetésének idén februárban még nem volt gondja a matekkal: Dávid Ferenc az év elején még maga sem 400 milliárd forintra taksálta a Takarékbank állami részvénycsomagjának értékét. Az OTSZ vezetésének „sajtószóvivője” az ATV Egyenes Beszéd című műsorában február 3-án még szó szerint ezt mondta: „ki lehet számolni nagyjából - itt egy 8-10 milliárdos vételárról lehet szó. Én kiszámoltam, ez egy 8-9 milliárdos vételi rész, legyen 10 milliárd.” Csak találgatni tudunk, hogyan és főként mi célból lett ebből a 8-10 milliárdból mára több mint negyvenszer an�nyi, azaz négyszáz milliárd forint az OTSZ vezetőinek nyilatkozataiban. Az SZHISZ és a Takarékbank Zrt. arra is emlékeztet: korábban az OTSZ vezetése is elismerte a szektor átalakításának szükségességét, saját maga is készített terveket a javasolt változtatásokkal kapcsolatosan, még a törvény megalkotása előtt. A Szövetség a közelmúltban még kifejezetten szorgalmazta a postával való együttműködést is, ennek érdekében törvénymódosítási javaslatokat is megfogalmazott. Az újabb sajtóhadjárattal egy időben a Fővárosi Törvényszék elutasította az OTSZ vezetésének a Magyar Állam és további öt alperes ellen tavaly ősszel indított kártérítési keresetét. A bíróság november 17-én megállapította, hogy az állam a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény megalkotásával és a Takarékbankban végrehajtott tőkeemeléssel nem okozott kárt, ezért nincs kártérítési kötelezettsége

2


sem. A bíróság kimondta: azoknak az európai uniós szabályoknak, amelyekre az OTSZ vezetése utalt, egy része nem alkalmazható a jelen perben, más részük pedig nem sérült. Ezzel a döntéssel elhárult az utolsó jogi akadály is a szövetkezeti hitelintézeti szektor nyugat-európai mintáknak megfelelő megújulása elől. Mi jöhet még? Noha mindez azt jelenti, véget ért az OTSZ vezetése által indított sikertelen pereskedési folyamat, a jelek szerint Demján Sándor nem nyugodott bele az összes hazai fórumon, így az Alkotmánybíróságon is született eredményekbe. A Szövetség ugyanis - dacára a bíróság európai uniós szabályokra vonatkozó megállapításának - állítólag nemzetközi fórumokra kívánja tovább vinni az ügyet, nyilván a tagság költségére. Az OTSZ vezetése körül azonban - úgy tűnik - fogytán a levegő: egyre többen gondolják, hogy a sikertelen és igen költségesnek ígérkező presztízsháború helyett most már inkább a munkára kéne koncentrálni, mert ez a konfrontáció egyre több kárt okoz a takarékoknak is. Az OTSZ vezetésének valótlan nyilatkozatai, hazugságai nyomán születő sajtó-helyreigazítások sorozata, az Alkotmánybíróság döntése, valamint az összes jogi fórumon elveszített per fényében Demjánék hamar hitelüket veszíthetik a közvélemény, a sajtó és saját tagságuk előtt.

2014. DECEMBER

NEM SÉRÜLT A MAGÁNTULAJDON Nem a Takarékbank alapkezelői tevékenysége kapcsán indított sajtóhadjárat volt az egyetlen nyílt konfrontációs kísérlete az OTSZ-nek a közelmúltban: Demján Sándor úgy gondolta, hogy a szektor dolgozóinak elismerését szolgáló Takarékossági Világnap a legjobb alkalom arra, hogy az akkor már vesztésre álló per helyett a nyilvánosság előtt folytassa vádaskodásait. Az OTSZ elnökének tulajdonfosztásra hivatkozó vádjaira reagálva a Miniszterelnökség aláhúzta: a takarékszövetkezetek ma is magántulajdonban vannak, ugyanúgy, ahogy az integrációs törvény tavaly nyári hatályba lépése előtt is magántulajdonban voltak. Az állam a takarékszövetkezeti szektor megújítása érdekében emelt tőkét 655 millió forint értékben, és szerzett a korábbi kisebbségi részesedése mellé többségi tulajdont a Takarékbankban. A szövetkezeti hitelintézetek összesített tulajdonrésze pedig az állami tőkeemelés előtti 61,5 százalék helyett 85 százalék fölé emelkedett, miután irányítási, ellenőrzési és szolgáltató funkciójának megerősítését követően az állam nyilvános nemzetközi pályázat keretében egy, a takarékszövetkezetek 75 százalékos többségi tulajdonában álló társaságnak értékesítette tulajdonrészét.

A Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkárság hangsúlyozta: a szövetkezeti hitelintézetek megújítását célzó törvény kiállta az alkotmányosság próbáját. Az elmúlt időszakban feltárt súlyos visszaélések és a csődesetek egyértelműen igazolják, hogy szükség volt a takarékszövetkezetek ellenőrzésének megerősítésére, a szektor átvizsgálására és a 136 milliárd forintos állami tőkejuttatásra. Az integráció megújításának célja éppen a korábbi piacvesztés megállítása, a szektor megtisztulása, az ország egyik legkorszerűbb, legerősebb és legbiztonságosabb pénzügyi csoportjának létrehozása. Kiemelték: az integrációnak juttatott 136 milliárd forint és a garanciaközösség által biztosított közös tőkeszámítás nélkül a szektor hosszú távon nem lenne képes megfelelni az azóta a hazai jogrendszerbe is átültetett szigorodó uniós tőke- és likviditási követelményeknek (CRR/CRD IV.). A megújulás a szakállamtitkárság érvei szerint egybevág a vonatkozó európai normákkal abban a tekintetben is, hogy egyik fő célja a vidéki lakosok, kis- és középvállalkozások és egyéni gazdálkodók ezreinek hozzáférést biztosítani a korszerű pénzforgalmi, banki, befektetési és postai szolgáltatásokhoz.

FIZESSEN TAKARÉKBANK BANKKÁRTYÁVAL ÉS SÍELJEN CSALÁDJÁVAL

10% KEDVEZMÉNNYEL!

Használja TakarékBankos bankkártyáját a Nordica Síarénában és vegyen részt az akcióiban! A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által kibocsátott, valamint a számlavezető Takarékszövetkezetekben igényelt TakarékBankos bankkártyával fizető családok részére a 2014/2015-ös síszezonban 10% kedvezményt biztosít az eplényi Nordica Síaréna a jegypénztárban, a kölcsönzőben, a síiskolában.

www.siarena.hu/takarekbank/


3


2014. DECEMBER

A takarékok gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek Több okból is különleges volt idén a Takarékbank hagyományos évzáró gálaestje. Nemcsak a takarékszövetkezeti szektor 120 éves és a Takarékbank 25 éves évfordulója miatt, hanem mert a takarékszövetkezeti garanciaközösség december 10-i kiépülésével kiemelkedő állomásához érkezett a tavaly nyáron indult integrációs folyamat. A rendezvényen köszöntőt mondó Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, a kormány érdekelt a takarékszövetkezetek sikerében, mert a takarékok gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek. A garanciaközösség oklevelei mellett átadták a 2014. évi Károlyi-díjakat is.

ciaközössége, egyben Magyarország legbiztonságosabb és legátláthatóbb hitelintézeti rendszere, amely a vezérigazgató szerint három alapvető változást hoz a takarékszövetkezetek életében: Először is, a betétbiztonság terén, a takarékok betéteseinek megtakarításai ezentúl kettős védelmet élveznek: az OBA által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére a jövőben az SZHISZ, a Takarékbank és az összes szövetkezeti hitelintézet tőkeereje és likviditása is rendelkezésre áll majd. Másodszor: a működés biztonsága terén, a szektorszintű közös tőkemegfeleléssel jelentősen javul a takarékok tőkehelyzete. A kötelezően bevezetett egységes kockázatkezelési szabályzatok révén az egyes takarékszövetkezetek működési biztonsága is jelentősen megnő. Harmadszor pedig jelentősen nő a szektor üzleti és ezen belül is a hitelezési potenciálja. A garanciaközösség révén lehetővé válik a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépése, piaci bővülése, mivel lehetővé teszi a szektorban lévő tőkének a jelenleginél jóval hatékonyabb, csoportszintű felhasználását. A takarékszövetkezeti szektor így a jövőben képes lesz aktívabban részt venni a vidéki kkv-k, nagyobb vállalatok, önkormányzatok és projektek finanszírozásában. Az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalói

Szabó Levente ünnepi beszédet mondott

Közel 300 vendég volt jelen a Takarékbank december 10-i évzáró ünnepségén: a takarékszövetkezetek és a bank vezetői, valamint a bank stratégiai partnerei mellett a rendezvényen részt vett – és köszöntőt mondott – Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Lászlóné Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős államtitkár. Honnan jöttünk, hová tartunk, hol tartunk most? Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója ünnepi beszédében kifejtette: a gróf Károlyi Sándor által 120 éve elindított szövetkezeti mozgalom december 10-én a Takarékszövetkezeti Garanciaközösség kiépülésével kiemelkedő állomásához érkezett. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évtizedet jellemző széttagolt rendszerben a takarékszövetkezeti szektor nem tudott helytállni a piaci versenyben,

nem tudott megfelelő válaszokat adni a piac kihívásaira, kihasználni meglévő adottságait. Ezért – mondta – „elkerülhetetlenné vált egy jóval erősebb és versenyképesebb intézményrendszer kialakítása.” Kiemelte, hogy a tavaly nyáron elfogadott új jogszabályi környezet megalkotásával gyökeres változások indultak el a szektorban. Megalakult az Integrációs Szervezet, felállt az integráció Tőkefedezeti Alapja, és a Magyar Állam összesen közel 136 milliárd forintot juttatott a szektor megerősítésére. Hozzátette: az új, nagyobb biztonságot garantáló struktúra építésével párhuzamosan kiszűrték a rendszerből az eddigi hiányosságokat kihasználó, szabálytalanul működő vagy felelőtlenül gazdálkodó intézményeket. A garanciaközösség által hozott változások Ennek eredményeként mostanra létrejött a szövetkezeti hitelintézeti integráció garan-


Kiemelte, hogy a kormány és a Garanciaközösség segítségével megteremtették az erőteljes üzleti növekedéshez szükséges tőkehátteret, de óriási munka áll még az integráció előtt: készül a közös üzleti, illetve termékpolitika, a közös marketingstratégia annak érdekében, hogy az ország valamennyi takarékszövetkezeti fiókjában a kereskedelmi bankokéval versenyképes termékekkel, üzenetekkel, szolgáltatásokkal és egységes arculattal tudják kiszolgálni az ügyfeleket. Mindehhez kiváló adottságokkal rendelkeznek: több mint 1 millió ügyfél; több mint 1500 fiók, a vidéken található összes bankfiók közel 60 százaléka; 1000 ATM; 900 milliárd forint szabad likviditás jellemzi az integrációt. Úgy vélte: ezekre a kiváló adottságokra alapozva az ország egyik legbiztonságosabb, legnagyobb hálózatával és piaci részesedésével rendelkező pénzügyi szolgáltatóját fogják felépíteni, amely méltó versenytársa lehet a bankszektor nagy szereplőinek. Az ellenségeskedés sehová nem vezet Beszédében kitért azokra is, „akik mindent elkövettek és elkövetnek a szövetkezeti hitelintézeti szektor megújulásának megakadályozásáért.” Úgy vélte, hogy az ellenségeskedés nem vezet sehová, ráadásul rendkívül káros üzletileg is mind a takarékoknak, mind pedig

4


2014. DECEMBER

A miniszterelnök a jelenlévőknek azt kívánta, hogy hozzanak létre egy erős pénzügyi csoportot, járuljanak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, legyenek képesek hitelezni, ne veszítsék el a hagyományukat és ne felejtsék el, hogy ők a vidék, az egyszerű, vidéki emberek bankja. Az együttműködésről

A rendezvényen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök (kép forrása: kormany.hu)

a TakarékBanknak. Ugyanakkor kiemelte: úgy látja, egyre többen látják be, hogy indokolt volt a takarékszövetkezeti szektor átalakítására irányuló munka, amelynek folyamán sokszor nehéz és fájdalmas döntéseket kellett meghozni. A takarékszövetkezeti szektor ebben a munkában ugyanakkor nincs egyedül – mondta –, az integráció stratégiai partnereivel, a Magyar Postával, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével, a Magyar Fejlesztési Bankkal és az FHB bankkal közösen egy új együttműködést épít, ezek a szervezetek együtt alkotják, a nemzeti pénzügyi szolgáltatások rendszerét. Szabó Levente végül köszönetet mondott a kormánynak a törvényi háttér megalkotásáét és a jelentős tőkejuttatásért, amely a vezérigazgató szerint elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a szektor most már a megújulási folyamat fontos részeredményét ünnepelhesse. Orbán Viktor: a kormány érdekelt a takarékszövetkezetek sikerében A miniszterelnök ünnepi köszöntőjében fontos pillanatnak nevezte, amikor a kormány arra a döntésre jutott, hogy Magyarország megújításával együtt a takarékszövetkezeti rendszert is megújítja. Közölte, óriási viták követték ezt, aminek megfizették az árát, mert minden ilyen vitának van politikai ára. Kifejtette, a takarékszövetkezetek gazdasági és politikai stabilizációs tényezőt jelentenek. A kormány is érdekelt a sikereikben, azért is, mert egy olyan csoport részei, amelyben állami szervezetek és vállalatok is részt vesznek (mint például a Magyar Fejlesztési Bank vagy a Magyar Posta), másrészt ezen túlmenően is érdekeltek annak a közös programnak a sikerében, amely „stabilitást és nyugalmat hozhat legalább a gazdaság egy szegmensében”.

Magyarországnak szüksége van pénzügyi szuverenitásra is Közölte: azért is vágtak bele a takarékszövetkezeti rendszer megújításába, mert a pénzügyi válság idején megtanulták, hogy bár a nemzetközi együttműködések egyre szorosabbak, minden egyre nemzetközibb, de ha válság van, akkor „mindenki hazaszalad”, amikor baj van, akkor „mindenki osztrák lesz, német, vagy amerikai”. Ha Magyarországnak nincs a saját pénzügyi szuverenitását megadó intézményrendszere - mondta -, akkor egyedül fog maradni, mint ahogy egyedül maradt a 2008-as válságban. Ezért döntöttek úgy, hogy ha Magyarország szuverén ország akar lenni, akkor pénzügyi szuverenitásra is szükség van, ahhoz pedig kellenek szuverén magyar pénzügyi intézmények. A TakarékBankra és a takarékszövetkezetekre ezen a szemüvegen keresztül tekintenek, és örülnek annak, hogy levonva a válság tapasztalatait, ma már a magyar bankrendszer és pénzügyi rendszer több mint ötven százaléka nemzeti

Fontosnak tartotta azt is, hogy azok a szövetkezetek, akik hajlandóak voltak együttműködni és részt vettek az átalakulásban, minden tekintetben jól járjanak. Akik nem működtek együtt, „az egy másik tészta” - fogalmazott -, de ott is korrektnek kell lenni, ám azért nem tudnak felelősséget vállalni. A miniszterelnök megígérte: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy akik vállalták az együttműködést, azok odahaza, a betéteseiknek, a régi szövetkezeti tagoknak, a családtagjaiknak, egyáltalán mindenkinek elmondhassák, hogy a kormánnyal való együttműködés nemcsak helyes, nemcsak becsületes, hanem kifizetődő is. Díjak és oklevelek Az ünnepi köszöntőket követően a Takarékbank vezetői átadták a Garanciaközösségbe való belépést tanúsító oklevelet a 115 szövetkezeti hitelintézet vezetőjének, majd egy közös fotózással szimbolikusan is létrejött Magyarország legbiztonságosabban működő hitelintézeti szövetsége. A vacsorát követően került sor a gróf Károlyi Sándorról elnevezett díjak átadására, amellyel a szövetkezeti hitelintézeti integráció előmozdítása érdekében kifejtett munkásságot ismerik el évről-évre: Az idei gróf Károlyi Sándor - emlékplakettet Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője vehette át, míg gróf Károlyi Sándor - emlékgyűrűvel díjazták Pénzes Lászlónét, a Hajdú Takarék elnök-ügyvezetőjét és Alakszainé Oláh Annamáriát, a Felsőzsolca és Vidéke elnök-ügyvezetőjét.

kézben van. Ünnepi csoportkép a Garanciaközösségbe való felvételről szóló oklevelek átadása alkalmából


5


2014. DECEMBER

Háromszáz milliárdnyi tőke véd minden takarékot A Heti Válasznak adott november végi interjújában Szabó Levente a szektor hiánypótló termékének nevezte a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapot, amelynek bevezetéséről szerinte a legjobb visszajelzés a befektetési alap kiugró népszerűsége. A vezérigazgató több más aktuális kérdés – nemzeti pénzügyi szolgáltatások rendszerében való részvétel, devizahitelek forintosítása – mellett beszélt az OTSZ-szel való hadakozásról is. Kifejtette, hogy a Szövetség által indított pereskedés mára az összes fórumon elbukott, az ellenségeskedés tehát nem vezetett sehová, ráadásul az rendkívül káros üzletileg is mind a takarékoknak, mind pedig a TakarékBanknak. „A legjobb visszajelzés számunkra a befektetési alap kiugró népszerűsége – mondta –, az, hogy két hónap alatt eddig több mint 12 milliárd forintnyit értékesítettünk belőle. Ezzel nyilvánvalóan jól járnak a takarékok ügyfelei és maguk a takarékok is” – hangsúlyozta a vezérigazgató. Szabó Levente elmondta: egyre többen látják be, hogy indokolt volt a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, amely számára nem személyi, hanem gazdasági, gazdálkodási kérdés. A vezérigazgató szerint a takarékszövetkezeti szektor elmúlt években tapasztalt piaci térvesztése, valamint a biztonságos működésben észlelt problémák tették szükségessé az integráció újragondolását. A folyamatban fontos állomásnak nevezete a garanciaközösség létrejöttét, amellyel „az integráció egésze,

illetve minden egyes, a garanciaközösséghez csatlakozó takarék mögött egységesen közel 300 milliárd forintnyi tőke áll majd. ” Hozzátette: az átvizsgálásnak a vége felé járnak, év végéig teljes körűen kiépül a garanciaközösség, amihez eddig már a szektor kétharmada csatlakozott. A vezérigazgató szerint 2016 nyarára – mire az informatika egységesítése is befejeződik –, a takarékszövetkezeti szektor méltó versenytársa lehet a bankszektor szereplőinek. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem kereskedelmi, hanem szövetkezeti bankcsoportot épül az integrációból, mert „vannak olyan egyedi jellemzőink, melyekről nem kívánunk lemondani. Egészen másképpen reagál az ügyfél kérésére egy takarék, mint egy kereskedelmi bank. A több mint 1500 fiók túlnyomó többsége ugyanis vidéken, helyben működik, és dolgozóik jobban ismerik az ott élők igényeit” – hangsúlyozta. Szabó Levente jó esélyt lát arra, hogy hogy a takarékszövetkezeti szektor néhány éven belül az egyik legnagyobb pénzpiaci szolgáltatóvá váljon Magyarországon. A németországi szövetkezetek 20 százalék fölötti piaci súlyát az integráció is meg tudja közelíteni, mondta, hozzátéve: „igaz 2016 végére, 2017 elejére ez még nem tűnik reálisnak.”

A Heti Válasz kérdésére Demján Sándornak, OTSZ elnökének a Takarékbank alapkezelői tevékenységével kapcsolatos vádjairól szólva Szabó Levente elmondta: „a hírből annyi igaz, hogy a Takarékbank és a takarékszövetkezetek likviditása tényleg közel 900 milliárd forintra rúg”. A szabad betétek kiszervezéséről szóló hamis híreszteléseket cáfolva hozzátette: „ez az összeg óriási tartalékot jelent, amelyet az integráció a hitelezés bővítésére kíván majd felhasználni.” A Vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az OTSZ vezetése nyílt levelében összekeverte a Takarék Alapkezelőnél kezelt alapok vagyonát a takarékok és a TakarékBank szabad likviditásával. Szabó Levente elmondta, hogy az alapkezelő-váltás előtt a Takarékbank nemzetközi tanácsadókkal értékeltette a Magyar Posta stratégiai partnere, a Diófa Alapkezelő ajánlatát, és gazdasági számítások alapján döntött arról, hogy a jövőben a bank nem tart fenn saját tulajdonú alapkezelőt. A számítások egyértelműen kimutatták, hogy a posta stratégiai partnerével, a Diófával való együttműködés pusztán pénzügyi alapon is kedvezőbb, mint a Takarék Alapkezelő fenntartásával járó üzleti modell.


6


2014. DECEMBER

Likvidnek maradni Tovább nő a befektetési alapok népszerűsége Alapvetően változott meg az elmúlt években a lakossági megtakarítások szerkezete, a betétek rovására jelentősen nőtt az értékpapír jellegű megtakarítások – állampapírok, befektetési jegyek – állománya. Mindeközben úgy tűnik, hogy a lakosság megtakarítási attitűdjei nem változtak lényegesen, sokaknál az elérhető hozamnál továbbra is fontosabb szempont az alacsony kockázat és a likviditás fenntartása. A lakosság megtakarítási jellegű pénzügyi eszközei között sokáig kitüntetett szerepet foglaltak el a betétek. A lekötött betétek 2008-ban még meghaladták az összes háztartási megtakarítások 40 százalékát, emellett jelentős volt a folyószámlabetétek állománya is. Az értékpapírban lévő megtakarítások mindeközben alig érték el az összes megtakarítás 30 százalékát; a legnagyobb népszerűségnek a különféle befektetési alapok jegyei (~13%) és a részvények (~9%) örvendtek, csekély volt az állampapírok (~5-6%) és az egyéb szektorok által kibocsátott értékpapírok, pl. vállalati kötvények aránya (~3-4%). Kisebb átrendeződés után lényegében 2012-től kezdődően új időszámítás indult a lakossági megtakarítások alakulásában. 2012 augusztusa és 2014 júliusa között ugyanis az MNB 7%-ról 2,10%-ig csökkentette az alapkamatot, ami a betéti kamatok gyors erodálódásához vezetett. Ugyan az infláció is komoly mértékben csökkent, vagyis a reálkamat így is pozitív maradt, de figyelembe véve a pénzforgalmat és a megtakarításokat érintő kedvezőtlen változásokat – tranzakciós adó, 6%-os EHO kivetése a kamatjövedelmekre stb. – a betéteken elérhető hozamok olyan mélyre süllyedtek, hogy a háztartások növekvő mértékben kezdtek elfordulni a betétjellegű termékektől. Elsősorban a lekötött betétek mennyisége csökkent: 2014 közepén az összes lakossági megtakarításnak már csak egynegyede volt lekötött betétben, és a készpénzállomány, valamint a látra szóló betétek állományának növekedése mellett előtérbe kerültek az értékpapír-alapú megtakarítási termékek. A mintegy öt évvel ezelőtti 30 százalékról ezek részesedése 2014 első félévének végére 45 százalék fölé kúszott. Irány a befektetési jegyek és az állampapírok A betétekből való kiáramlásból és az újonnan képződő megtakarításokból leginkább a befektetési jegyek és az állampapírok profitáltak. Előbbiek részesedése 2014. június végére 20 százalék fölé, utóbbiaké 12 százalék fölé nőtt. A befektetési jegyek sikerét elsősorban a befektetési alapok elmúlt időszaki teljesítményei alapozták meg, de a lakosságnak hamar szembesülnie kellett azzal, hogy a múltbeli hozamok az új kamatkörnyezetben nem igazán irányadó-

ak: a felfutás elején legkedveltebbnek számító pénzpiaci alapokban így hamarosan le is fulladt a növekedés, miután a hozamok alig bizonyultak magasabbnak a betéteken elérhetőnél. (A pénzpiaci alapok sikerét a betétinél lényegesen kedvezőbb hozam és az alacsony kockázat mellett elsősorban az adta, hogy azok összetételükből – többségében betét és rövid lejáratú állampapír – adódóan a leginkább likvid alapok.) Növekedett viszont az ingatlanalapok és az abszolút hozamú befektetési alapok népszerűsége, míg az állampapírok közül leginkább az inflációhoz és a piaci hozamokhoz indexált papírok bizonyultak vonzónak (PMÁK, BMÁK), miközben a korábban az értékesítés zömét adó Az abszolút hozamú az egyik legdinamikusabban növekvő alaptípus. Befektetési politikája szerint a cél, bármilyen piaci környezetben pozitív hozamokat elérni. Ennek érdekében nincs megkötve, hogy milyen eszközcsoportba fektethet a portfólió menedzser, a pozitív hozam elvárása mindennél fontosabb. Az elmúlt években több olyan alap is akadt, amel�lyel meglehetősen szép hozamokat lehetett elérni. Ilyen alap a TakarékInvest kínálatában a TakarékInvest Abszolút Hozamú Alap. Az Alap célja az éven belüli állampapírokat reprezentáló RMAX indexnél magasabb hozam elérése hosszú távon, többlet kockázatok vállalásával, döntően spekulatív származtatott ügyletek segítségével. Az Alap befektetési célpontjai a származtatott ügyletek mellett lehetnek állampapírok, vállalati kötvények, részvények, devizában kibocsátott eszközök is. Az abszolút hozamú alapok nagyon változatosak, mert a rájuk vonatkozó lazább megkötések miatt sok olyan alapot is ilyennek minősítenek, amelyek valójában nem törekszenek magas hozamok elérésére, hanem csak valamilyen referencia indexet (benchmark) akarnak meghaladni. Ha ez utóbbi történetesen egy állampapír-index, akkor az alap mind várható hozamában mind a bevállalt kockázat szintjében inkább hasonlít egy sima pénzpiaci alaphoz. Az ügyfelek ezen alapok közül jellemzően az alacsonyabb, vagy mérsékelt kockázatú és likvid típusokat keresik. Az a tény tehát, hogy a piac egészének szintjén jól futnak az abszolút hozamú alapok, nem feltétlenül je-


NÖVEKSZIK A LIKVID PÉNZÁLLOMÁNY IS A hazai lakosságnál lévő likvid pénzállomány – készpénz és le nem kötött betétek – összege idén június végén már megközelítette az 5400 milliárd forintot, vagyis egy átlagos háztartás több mint 1,2 millió forintot tart úgy, hogy lényegében nem fektette be semmibe. A látra szóló és folyószámlabetétek összege ráadásul azóta is tovább növekedett, szeptemberben 23 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A jelenségnek több aktuális oka is van, az alacsony betéti kamatok – a lakossági ügyfelek a korábban lekötött betéteket sem kötik le újra, és azok egyszerűen a folyószámlán maradnak –, az ingyenes készpénzfelvétel és az alacsony infláció mellett olyan, mélyebben gyökerező okok is szerepet játszanak, mint az elektronikus utalásokhoz képest túl magas sárgacsekk-forgalom, vagy az, hogy a transzferek, nyugdíjak átutalása még mindig túl nagy hányadban készpénzben történik. Ugyanakkor az is a likviditás fenntartására sarkallhatja a lakosságot, hogy egy régóta vágyott tartós fogyasztási cikkhez kedvező pillanatban juthassanak hozzá.

lenti, hogy a lakosság lényegesen magasabb kockázatokat vállal magára. A 2008-2009-es világméretű válság negatívan érintette az ingatlanalapokat, hiszen az ingatlanbefektetések magas aránya miatt a lakossági kisbefektetők hirtelen, nagyarányú pénzkivonási igényét nem tudták veszteségek nélkül teljesíteni. 2014-ben az ingatlanpiaci mutatatók egyre jobb képet festenek, a hazai ingatlanpiaci aktivitás élénkülni látszik, a bérbeadottság és a bérleti díjak emelkedésnek indultak, az ingatlanpiaci tranzakciókat figyelembe véve pedig egyre inkább érezhető, hogy a lakossági és az intézményi befektetők körében is lassacskán visszatérőben van a bizalom. Az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben az ingatlanok kiváló befektetési lehetőséget kínálnak, alacsony vételáron lehet hozzájuk jutni, a növekvő bérleti díjak pedig versenyképes hozamokkal kecsegtetnek. A lakossági ingatlanalapok megoldást nyújtanak azoknak, akik hisznek az ingatlanpiaci fellendülésben, de megtakarításaikat nem szeretnék hosszú évekig egy ingatlanban tartani. Tanulva a régi ingatlanalapok válság előtt elkövetett hibáiból, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap alapkezelője kiemelten figyel arra, hogy az általa kezelt portfólióban mindig legyen közel 50% biztonságos, likvid eszköz, így biztosítva azt, hogy a kisbefektetők maximális rugalmasság mellett férhessenek hozzá megtakarításaikhoz: a rugalmas vételi és vis�szaváltási idők miatt a piacon egyedülálló módon a befektetők aznapi elszámolással juthatnak hozzá befektetett pénzükhöz.

7


lakossági kincstárjegyek az ezeken is érvényesülő csökkenő hozamok miatt szintén veszítettek népszerűségükből. A részvények és az államháztartáson kívüli szektorok kötvényeinek részesedése lényegében változatlan maradt a lakosság megtakarításaiban. A fent vázolt folyamatok alapján összességében kijelenthető, hogy a lakosság – a korábbi betétesek – attitűdjei a következőképpen alakulnak. 1. Jellemzően az alacsonyabb kockázatú megtakarítási termékeket részesítik előnyben: pénzpiaci alap, állampapír, és most a mérsékelt kockázatú abszolút hozamú vagy ingatlanalapok. Ezt erősíti meg az is, hogy a részvények, a részvényalapok és a nem állami kötvények piaci részarányában nem történt érzékelhető változás. 2. Mivel a válság, illetve a kamatcsökkentési periódus óta a látra szóló betétállomány és a készpénzállomány nőtt, a befektetési jegyek közül pedig a likvid termékek a legkeresettebbek, kijelenthető, hogy a lakosság nagy része számára ma még jellemzően fontosabb a likviditás, mint az esetleges magasabb hozam ígérete. Megjegyzés: A TakarékBank a fenti folyamatok fényében egyelőre nem lát komolyabb veszélyt annak kapcsán, hogy a kevésbé kockázatos megtakarítási formáktól a valamivel kockázatosabb termékek felé tolódott el a lakosság érdeklődése. A folyamatokat ettől függetlenül monitorozni kell egyedi- és rendszerszinten egyaránt. Várható trendek Az év hátralévő részében és 2015-ben a fenti folyamatok elmélyülésére lehet számítani: az ala-

2014. DECEMBER

A KÜLFÖLDDEL SZEMBENI MEGTAKARÍTÓI POZÍCIÓ ALAKULÁSA A 2008-2009-es pénzügyi válság jelentősen megváltoztatta az egyes nemzetgazdasági szektorok megtakarítási-beruházási folyamatait, jelentős részben kényszerből (finanszírozási és reálgazdasági körülmények erős romlása), kisebb részben a megváltozott környezethez való alkalmazkodás következtében. A belső kereslet komoly visszaesése Magyarország korábban sokáig erősen negatív külfölddel szembeni finanszírozási kapacitását (ami a folyó fizetési- és tőkemérleg jelentős, a GDP 7%-át is meghaladó hiányában mutatkozott meg) pozitívba fordította. A külfölddel szembeni nettó pozíció javulása lényegében minden egyes szektor szintjén a megtakarítási-beruházási egyenlegek javulásával járt: az államháztartás hiánya csökkent, a háztartások növelték nettó pénzügyi megtakarításaikat és kötelezettségei leépítése révén még a vállalati szektor nettó megtakarítói pozíciója is pozitívba fordult. Az utóbbi egy-két évben számszerűen a vállalati szektor és az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója csaknem kioltja egymást, elnagyoltan tehát úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nemzetgazdaság egészének külfölddel szembeni pozíciója a háztartások nettó megtakarítói pozíciójának megfelelően alakul. A megtakarítások mértéke jövőre kis mértékben csökkenhet, annak köszönhetően, hogy a lakosság fogyasztási kiadásai stabilabb növekedésnek indulnak. Zsugorodik továbbá a háztartások nettó megtakarításainak mértéke, hiszen több tényezőtől is segítve – többek között a banki elszámoltatás következményei – a lakosság hitelfelvételi aktivitása is erősödni kezd. 2015-ben ugyan még nem, de 2016-tól a lakosság pénzügyi kötelezettségeinek állománya már növekvőbe fordul, ezáltal a 2014-ről kissé visszaeső megtakarítások mellett a lakosság nettó megtakarítói pozíciója a GDP arányban zsugorodni fog, és várakozásaink szerint 2016 után már a GDP 4%-a alá kerül. Ez a külfölddel szembeni finanszírozási kapacitás csökkenésével jár együtt, különösen mivel a vállalati szektorban is dinamikusan növekvő hitelfelvétellel számolunk, ami ennek a szektornak a nettó megtakarítási pozícióját két-három éven belül ismét negatívba fordítja. csony hozamkörnyezet miatt a lekötött betétekből további összegek áramolnak ki, miközben a likviditási preferencia következtében a készpénztartás és a látra szóló betétek állománya mérsékelten tovább növekedhet. A következő év végére már az összes megtakarításnak az 50 százalékát is elérhetik a különféle értékpapír jellegű megtakarítások. A legerőteljesebb dinamikával továbbra is a befektetési jegyek állománya nőhet, de az állampapírok (elsősorban a hos�szabb távú, benchmarkhoz kötött kamatozású papírok) is kedvelt célpontjai lesznek a lakossági megtakarításoknak.

A részvényeknek egyelőre nem jött még el az ideje; a budapesti tőzsdén jegyzett papírok túlnyomó része (ráadásul nem is beszélhetünk túl sok papírról) még mindig erősen kitett a külső piaci hullámzásoknak és a belső szabályozói környezet változásainak. A megtakarítások mértéke egyébként a kiugró 2014-es év után kis mértékben csökkenhet, hiszen a jövő évtől a lakosság fogyasztási kiadásai is stabilabb növekedésnek indulnak. Még inkább zsugorodik a háztartások nettó megtakarításainak mértéke, hiszen több tényezőtől is segítve a lakosság hitelfelvételi aktivitása is erősödni kezd.

Öt pénzügyi szolgáltatató kötött stratégiai szövetséget Öt hazai, pénzügyi szolgáltatásokban érdekelt intézmény lépett stratégiai szövetségre a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése érdekében, a Miniszterelnökség támogatja az együttműködés céljainak elérését - közölte a tárca december 12-én pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint az együttműködő felek: a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a TakarékBank Zrt. és az FHB Nyrt. Az aláírók szándékukat fejezték ki, hogy önálló üzleti érdekeik képviselete mellett közösen dolgozzanak ki a gazdaságélénkítés szempontjából fontos, versenyképes pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat. Biztosítani kívánják, hogy a kistelepüléseken is jó minőségben elérhetők legyenek a nagyvárosokban megszokott pénzügyi szolgáltatások, és hogy együttműködésük-

kel növeljék a magyar gazdaság szereplőinek forráshoz jutási esélyeit. A közlemény szerint a kölcsönös előnyöket kínáló partnerség olyan egyéb gazdaságpolitikai célok megvalósulását is segítheti elérni, mint a munkahelyteremtés, a kis-és középvállalkozások, valamint a mezőgazdaság helyzetbe hozása, a leszakadó térségek felzárkóztatása, illetve a hazai pénzügyi rendszer megerősítése. Az együttműködés rendszerszinten is kedvező hatására tekintettel a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügye-


kért Felelős Államtitkársága jóváhagyta, egyben üdvözli a felügyelete alá tartozó szervezetek együttműködésben való részvételét - áll a közleményben. Az aláírók piaci helyzete biztosítja, hogy a fenti célkitűzések reálisak, és hogy azok révén a fogyasztók és az ország is jól járnak. A felek abban állapodtak meg, hogy a stratégiai együttműködési szerződés végrehajtását és így az egymás felé vállalt kötelezettségek teljesítését a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően kezdik meg - tették hozzá.

8

IRÁNYTŰ HAVI HÍRMAGAZIN

Recommend Documents