Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához Készítette: Csepregi András, Stefanik Krisztina, Kovács Zsuzsanna, Simó Judit, Giflo H

Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához Készítette: Csepregi András, Stefanik Krisztina, Kovács Zsuzsanna, Simó Judit, Giflo H. Péter

2010. május

Tartalom

2/40

1 Tartalom 1

2

BEVEZETÉS

4

1.1

Előzmények

4

1.2

A tartalom áttekintése

4

AZ IRÁNYELVEK CÉLJA

5

1.3

Autizmus szakértői listák létrehozásának nemzetközi gyakorlatáról

6

1.4

A szakértői listák létrehozásának hazai gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről

7

1.5

Az autizmus szakértői lista összeállításának célja

9

1.6

Az „Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához” célja

10

1.7

Indikátorok

10

2

DEFINÍCIÓK

12

3

AZ AUTIZMUS SZAKÉRTŐI LISTA KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

14

3.1

A szakértői munka területei

14

3.2

Átfogó szakértői kompetenciák

15

3.3

Elvárt speciális kompetenciák szakterületenként

17

4

JAVASLATOK A SZAKÉRTŐI LISTÁRA KERÜLÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEIRE

28

4.1

28

A szakértői listára történő jelentkezés szükséges dokumentumai 4.1.1

„Kérelem A FSZK szakértői listára történő felvételre” c. űrlap kitöltése (2.sz. melléklet)28

4.1.2

Rezümé, az alábbi tartalommal:

28

4.1.3

A kompetencia mátrixok kitöltése

29

4.1.4

Önéletrajz

29

4.1.5

Referenciák, ajánlás (5. sz. melléklet)

29

4.1.6

Mellékletek (végzettségek, szakképzettségek igazolása)

29

4.2

A Szakértői lista elkészítésének ütemezése

29

4.3

Nyilvántartás, a lista karbantartása, kommunikáció

30

Tartalom

3/40

1. számú melléklet 1

32

Az autizmus – szakértői címhez szükséges szakképesítés, szakvizsga és gyakorlat szakértői területenként 32 1.1

Diagnosztika, felmérés beavatkozások megtervezéséhez

32

1.2

Autizmus-specifikus beavatkozások (korai fejlesztéstől a felnőttkori ellátásig fejlesztés, terápia, oktatás)

32

1.3

Szociális gondozás, segítségnyújtás, családtámogatás, felnőttkori foglalkoztatás

32

1.4

„Általános” egészségügyi ellátás

33

1.5

Érdekvédelem, érdekérvényesítés

33

1.6

Jog, etika

34

1.7

Kutatás

34

2. számú melléklet

35


36


38


40

Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához

1

4/40

BEVEZETÉS

1.1 Előzmények Az Országos Autizmus Stratégia 2008 júliusában született meg, az ennek alapján készült határozatot (1038/2010) a kormány 2010. február 17-én fogadta el. A Stratégia kiemelt célja, hogy „az ellátás minden szintjén és az életút teljes folyamatában az autizmus specifikus ellátás biztosításához megfelelően képzett és felkészült szakemberek” álljanak rendelkezésre. Ezt a törekvést erősítette az autizmussal élő gyermekek oktatási helyzetéről szóló ombudsmani jelentés (OBH 1438/2009) is.

Az Országos Autizmus Stratégia céljainak megvalósításához a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 2009-ben létrehozta az Autizmus Stratégiai Munkacsoportot. Ennek egyik feladata az autizmus szakértők kompetenciáinak meghatározása, illetve egy megbízható autizmus szakértői lista létrehozásához szükséges feltételek azonosítása.

1.2 A tartalom áttekintése Az irányelvek első tartalmi egységében (1-3 fejezetek) összegezzük az autizmus szakértői lista létrehozásához kapcsolódó hazai tapasztalatokat, értékeljük a hasonló nemzetközi listák összeállításának gyakorlatát, valamint áttekintjük a szakértői listák kialakításának magyarországi módszereit, jogszabályi hátterét. Emellett definiáljuk céljainkat és azokat a fogalmakat, amelyek jelen irányelvek kialakításakor jelentős szerepet kapnak. Az irányelvek második tartalmi egységében (4. fejezet) részletezzük azokat az általános és szakterületenkénti kompetenciákat, amelyek a szakértői listára való kerülés feltételeit határozzák meg. A harmadik tartalmi egységben (5. fejezet) javaslatokat teszünk a pályáztatás módjára, a listára való kerülés tartalmi és formai követelményeire vonatkozóan.


5/40

2 AZ IRÁNYELVEK CÉLJA Hazánkban az autizmus/autizmus spektrum zavarok ellátásában, az érintettek érdekeinek képviseletében az elmúlt két évtizedben jelentős előrelépések történtek. Emellett – noha az autizmussal élő emberek és családjuk számára ez nem mindig hoz azonnali hasznot – a magyarországi autizmus-kutatás is fellendülőben van. Akár az autizmussal élő emberek és családjuk közvetlen támogatását, akár az alap- és alkalmazott kutatásokat vesszük szemügyre, feltűnő az ezek minőségében tapasztalható egyenetlenség. Az autizmussal élő gyermekek és felnőttek ellátásában azonban nem csupán minőségi, hanem markáns mennyiségi hiányosságokkal is szembesülnünk kell. Általánosságban elmondható, hogy lényegesen kisebb a megfelelően felkészült szakemberek száma, kapacitása, mint az szükséges volna – legyen szó az autizmus és az ellátás spektrumának bármely szeletéről.

Kétségtelen, hogy a megfelelő szakemberek elérhetőségének egyik gátja a szakemberképzés hiányosságaiban keresendő. Ugyanakkor azt a tényt is figyelembe kell vennünk, hogy Magyarországon is elérhető az a tudás, amely a jó minőségű autizmus-ellátás alapja. Akkreditált és egyéni szükségletekhez igazított, elméleti és gyakorlati tanfolyamok, magyar- és idegen nyelvű publikációk, konferenciák és szakmai napok, konzultációk, modellintézmények segítik az információáramlást. 2009 februárjától pedig, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán felsőfokú szakirányú képzés indult az autizmus spektrum zavarok gyógypedagógiájának témakörében. Mindezek mellett azonban tény, hogy a képzések nagyon egyenetlen területi eloszlást mutatnak, a tudás megszerzésére a legtöbb lehetőséget a fővárosban találjuk.

Mindezek azonban önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy az autizmus ellátás minőségi és mennyiségi mutatói jelentős mértékben javuljanak. A különféle képzések többnyire drágák és eligazodni sem könnyű közöttük, s az is problémákhoz vezet, ha a felkészült, kiképzett szakembereket foglalkoztató intézményekben nem megfelelőek a személyi és tárgyi feltételek a minőségi munka végzéséhez. Számos egyéb követelmény mellett elismert, magasan kvalifikált szakértőkre van szükség (1) az intézményvezetők érzékenyítéséhez, felkészítéséhez, (2) az adott ellátási forma kialakításával/működtetésével kapcsolatos döntések meghozatalához és (3) a szakmai színvonal fenntartásához, további javításához (pl. rendszeres szupervízióval). Természetesen ehhez nem csupán annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy elérhető, megbízható, független szakértők álljanak rendelkezésre, hanem annak is, hogy bevonásukra kész és motivált intézmények vállalják fel az autizmussal élő emberek ellátását.


6/40

A közvetlen ellátásra gyakorolt hatásokon túl, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakértők jelentős segítséget nyújthatnak az autizmussal élő emberek és családjaik támogatását közvetetten (de annál nagyobb súllyal) befolyásoló intézményeknek, szervezeteknek. A közép- és hosszú távú célok tervezéséhez, a jelenleginél hatékonyabb jogi szabályozás kialakításához, az intézményi rendszer módosításához, az érdekvédelemhez kapcsolódó szakmai kérdésekhez, illetve az egyedi problémák megoldásához az illetékes minisztériumoknak, közigazgatási-, igazságügyi szerveknek, pályáztatóknak, kutatóhelyeknek, civilszervezeteknek és a médiának egyaránt szüksége van szakértők bevonására. A kiválasztás azonban jelenleg nem objektív feltételrendszeren alapul, hiszen még nem is áll rendelkezésre ilyen.

1.3 Autizmus szakértői listák létrehozásának nemzetközi gyakorlatáról A külföldi (angol nyelven elérhető) gyakorlatokat összegezve három megközelítési módot találunk, az autizmus szakértői listák kialakításához.

1) Néhány kérdésen, illetve – változatos részletességű – önéletrajzokon alapuló listák, amikre ki-ki nagyjából szűrés nélkül felkerülhet. Ezeken a listákon olykor nagyobb súlyt képviselnek a jobb egyetemeken, illetve posztgraduális képzéseken megszerzett kvalifikációk, amik azonban nem autizmus specifikusak – hasonlóak a hazai szakvizsgákhoz. Követendő (bár ennél a megközelítésnél

ritkán

alkalmazott)

példa

a

szakmai

referenciák,

illetve

a

szupervíziós/konzultációs referenciák bekérése. 2) Különféle,

igen

változatos

színvonalú

tanfolyamokon

és

képzéseken

megszerzett

bizonyítványokon alapuló szakértőség. Az Egyesült Államokban igen nagy a kínálat, a minőség azonban kérdéses, egyenetlen. Az egyik legtöbbet hivatkozott, nagyobb súlyt képviselő képzés még mindig a birmingham-i egyetemé (www.bham.ac.uk). Ezt kivéve általános jelenség, hogy az autizmuson belül egy-egy kis részterületre fókuszálnak a képzések, még a Magyarországon elérhető tanfolyami kínálathoz viszonyítva is erősen leszűkítettek, specializáltak. Mindezek mellett fontos hangsúlyoznunk, hogy egy-egy képzés (akár egyetemi szintű) elvégzése nem elegendő feltétele a szakértői minőségnek, sokkal inkább a szakemberek felkészülésének alapja lehet.


7/40

3) A különféle pályázatokhoz, állásokra való jelentkezéshez, színvonalas és megbízható szakember és szakértői listákhoz a legtöbbször a portfóliószerű anyagok benyújtása szükséges. A jelentkezőknek – meghatározott struktúra és szempontok szerint – számot kell adniuk az autizmussal kapcsolatos általános ismereteikről, illetve szűkebb szakterületükön szerzett tudásukról, tapasztalatukról. Kiváló két példája ennek a megközelítésnek az „Interdisciplinary Certificate in Autism” (www.oakland.edu/ICA/), valamint a „Competencies for Professionals and Paraprofessionals Supporting Individuals with Autism Across the Lifespan in Virginia” (dhhs.nv.gov/autism/). Kétségtelen, hogy a valóban megbízható szakértői listák kialakításához erre a megközelítésre van szükség, ez azonban mind a pályázóktól, mind a pályázatok elbírálóitól nagyobb energia-befektetést és felkészültséget vár el.

1.4

szakértői listák létrehozásának hazai gyakorlatáról, jogszabályi hátteréről Áttekintve azokat a szakértői listákat és az ezeket meghatározó jogszabályokat, melyek jelenleg

a magyar oktatási, szociális, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi területeken találhatók, a következő összesítést készítettük.

A közoktatásban a közoktatási szakértőkről vezetnek listát. A jogszabályi előírások alapján (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és a 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet) közoktatási szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, aki büntetlen előéletű, nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és a) a

vezető

tanári

(gyakorlatvezető

óvónői,

tanítói)

megbízáshoz

szükséges

pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy b) rendelkezik a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével. A közoktatási szakértői tevékenység folytatását a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal annak engedélyezi, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelésoktatás tekintetében közoktatási szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki a meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte.


8/40

Az esélyegyenlőségi szakterület megjelölése esetén, az esélyegyenlőségi szakterületen szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló oklevelek, bizonyítványok, tanúsítványok másolatát kell a kérelemhez csatolnia a jelentkezőnek. A szakmai szakterületre benyújtott kérelem esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a megjelölt szakmacsoport, illetve szakképesítés oktatói feladataiban szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlat, amely lehet oktatói vagy gyakorlatvezetői tevékenység, curriculum-fejlesztés, kutatómunka. A tanügy-igazgatási szakértői szakterületre történő bejelentés esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a közigazgatásban tanügy-igazgatási, térségi (kistérségi, megyei, regionális) tervezés és fejlesztés szakterületen szerzett szakmai gyakorlat is. Az engedélyezéshez a kérelemhez csatolni kell: a) a meghatározott okleveleket, igazolásokat, b) részletes szakmai önéletrajzot, c) a publikációk jegyzékét, d) a szakterület elismert képviselőjeként kapott szakmai díjak, címek, kitüntetések jegyzékét, e) a kérelmet benyújtó szakmai tevékenységét tartalmazó – legalább két – szakmai ajánlást.

A szociális területen az általános gyermek – és ifjúságvédelmi, valamint a szociálpolitikai szakértő jogszabályi hátterét elemeztük (25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet). A jogszabály alapján meghatározásra került a szakértői listára felvétel feltételrendszere formai és tartalmi követelményei – és az elbírálás szempontrendszere. A pályázati felhívás tartalmazza az adott fő- és alszakterületre (melyből 16 területet különít el) vonatkozó elvárásokat: a) az előírt iskolai végzettséget – területi szakképesítés, szakvizsga vagy tudományos fokozat; b) az előírt szakmai gyakorlatot – annak igazolási módja, c) a szakterülettel kapcsolatos tudományos tevékenységet, valamint d) a szakterületre vonatkozó szakmai ajánlásokat. Rendelkezik a szakértői tevékenység megkezdésének, folytatásának engedélyezési eljárásról, a névjegyzék vezetésének folyamatáról, módjáról, a szakértők képzéséről és működésükről, valamint a szakértői tevékenység szüneteltetésének feltételeiről. Rögzíti a szakértővel szembeni panaszeljárás és a névjegyzékből történő törlés menetét is.


9/40

A munkacsoport áttekintette a hazai jelnyelvi tolmácsok regisztrációs rendszerét is, melyben a regisztrációhoz szükséges portfólió tartalma is leírásra került, a szakemberek kompetencia mérése céljából.

Az egészségügy területén a szakértői szabályozást a 40/2009. (XI.20.) EüM. rendelet (az egészségügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekről) alapján elemeztük. A szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelmet az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz kell benyújtani. Engedélyhez és bejelentéshez kötött szakterületeket határoz meg a rendelet. A kérelemben a tevékenységeknek megfelelő iskolai (középfokú, illetve felsőfokú) végzettség igazolásának, valamint szakmai tapasztalat, publikáció, a szakmai tevékenység részletes leírásának kell szerepelnie. A bejelentéshez kötött szakértői tevékenységet 5 évenként meg kell újítani.

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségért Közalapítvány 2009-ben létrehozta saját szakértői névsorát. A jegyzéket pályázati úton alakította ki, melynek pályázati felhívásában jelezték a törlési, a további bővítési lehetőségeket, valamint hogy a lista 5 évig lesz érvényes. A felhívás kitért a beadás módjára, annak formai követelményeire, valamint a pályázatok elbírálásának módjára. Megadta az általa ellátni kívánt szakterületeket: szakmai tanácsadás, értékelés, monitoring tevékenység és a kutatás – fejlesztés, melyekhez szakértői feladatkört is kapcsolt (2 főterület, 9 alterület és ezek további 10 alábontását). A szakmai feltétek között a felsőfokú végzettség, szakirányú végzettség, a gyakorlat igazolása, szakmai ajánlások becsatolása került rögzítésre. További előnyt jelentett az egyéb szakértői listán való szereplés, az idegen nyelvismeret, publikációk, szakmai díjak, elismerések és nemzetközi konzorciumokban, programokban való szakirányú részvétel.

1.5

Az autizmus szakértői lista összeállításának célja A szakértői lista célja egy olyan egységes szakértői adatbázis létrehozása, a szakértői

tevékenységi körök, a szakértői kompetenciák meghatározása, amelyek alapján azonosítható azon szakemberek és szakértők köre, akik biztosítják a szakmai hátteret az életívet átfogó komplex autizmus ellátás folyamatában. Távlati cél, hogy az érintett családokon és a közvetlen ellátásban résztvevő intézményeken túl, a megbízható szakértők elérhetővé váljanak az illetékes minisztériumok, közigazgatási-, igazságügyi szervek, pályáztatók, kutatóhelyek, civilszervezetek és a média számára is.


10/40

1.6 Az „Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához” célja Az irányelvek célja, hogy meghatározza, az autizmus szakértői lista szakértői területeit, kritériumrendszerét, valamint, hogy javaslatokat tegyen a bekerülés módjára. Az irányelvek azonban folyamatos monitorozást, frissítést, módosítást igényelnek. Ennek oka hármas. Egyfelől azért szükséges a jelen irányelveket „csupán” első verzióként kezelni, mert az autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos tudásunk folyamatosan, szinte napról-napra bővül, így a szakterületek, illetve az azokban elvárt kompetenciák is változhatnak a kutatási adatok és tapasztalatok fényében. Másrészről, a szakértői tudás megszerzésében jelentős szerepet játszó specifikus képzések köre is folyamatosan változik, ezért a jelenleg definiálható szükséges feltételek, végzettségek listája is bővülhet. Harmadrészt jelentős befolyással lehet a szakértői listára kerülés szempontjainak meghatározásában az igénybevevők körével és céljaival kapcsolatos tapasztalatok gyarapodása is.

1.7 Indikátorok Nemzetközi epidemiológiai adatok alapján (Fombonne, 2010)1 ma Magyarországon megközelítőleg 100 000 ember él autizmus spektrum zavarral, családtagjaikat is figyelembe véve, igen jelentős populációra lehet hatása annak a listának, amely megbízható szakértőket tesz elérhetővé. Rendkívül fontos, hogy az érintett családok megfelelő információkhoz jussanak az elérhető szakemberek, működési területéről, elérhetőségéről. Ugyanakkor várhatóan kevésbé lesz direkt hatása a szakértői lista működésének, azaz feltehetően ritkábban fordul majd elő, hogy a szakértői munkát maguk az érintettek vagy családtagjaik veszik igénybe. Sokkal inkább indirekt hatásokkal számolhatunk. Az ellátó intézmények működéséhez, szakmai hátteréhez, a közigazgatási-, igazságügyi szervek döntéseihez, központi vagy területi projektek, kutatások tervezéséhez, lebonyolításához, ellenőrzéséhez, pályázatok bírálatához nyújtott hozzáértő segítséggel az ellátás mennyiségi és minőségi mutatói javíthatóak. A lista alapján területenként/régiónként meghatározhatóvá válik az autizmus ellátás terén dolgozó szakértők száma (illetve a későbbiekben a szakembereké is), így feltérképezhetőbb lesz a szolgáltatások biztosításához szükséges szakmai háttér.

1

FOMBONNE, E. (2010) Estimated prevalence of autism spectrum conditions in Cambridgeshire is over 1% Evidence Based Mental Health 13(1):32


11/40

A szakértők elérhetőségén túl a lista alapján képet lehet kapni a területi eloszlás sajátosságairól, az igényelt és a rendelkezésre álló szakemberek, szakértők arányáról. A szükségletek és lehetőségek elemzése hozzájárul a szakemberképzés mennyiségi és tartalmi tervezéséhez. Fontos indikátor a szakterületek, illetve a szakértők közötti kommunikáció fejlődése is, hiszen az autizmus spektrum zavarok diagnosztikus, oktatási, terápiás ellátása, kutatása kétségtelenül interdiszciplináris megközelítést igényel.


12/40

2 DEFINÍCIÓK A következőkben a szakértői lista összeállításához közvetlenül kapcsolódó, általános definíciókat tekintjük át. A részletes feltételeket, szükséges kompetenciákat a 4. és 5. fejezetben tárgyaljuk.

Szakértő: az adott témához értő, tájékozott, tapasztalt, magasan kvalifikált, árnyalt szakmai vélemény megfogalmazására képes személy. Egy-egy szakterületnek elismert képviselője, köztiszteletben álló személyisége.

Szakértők, szakemberek az autizmus ellátásban Négy különböző szintet különíthetünk el az ellátásban résztvevő személyzetnél a megszerzett tudás, a kompetenciák és a gyakorlati tapasztalatok alapján. Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy az elért „szintektől” függetlenül, valamennyien nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.



Asszisztensek, segítők: a gyermekek vagy felnőttek közvetlen ellátásában vesznek részt, szakemberek irányítása mellett. o

Szükséges végzettségek és szakképzettségek: középiskolai érettségi, felsőfokú asszisztensi (OKJ) végzettség és min. 30 órás, autizmus-specifikus szakirányú továbbképzésen szerzett végzettség.



Gyakornokok:

kevesebb,

mint

3

év

autizmus-specifikus

szakmai

gyakorlattal

rendelkeznek, a közvetlen ellátásban vesznek részt, szakembercsoportok tagjaiként, szakemberek irányítása, szupervíziója mellett. Elsősorban segítő szakmák képviselői (tanárok, pszichológusok, orvosok, terapeuták, nevelési-oktatási intézményekben, pedagógiai szakszolgálatokban, szociális és egészségügyi ellátásban, különböző segítő szervezetekben dolgozó szakemberek); speciális esetekben egyéb szakemberek (pl. jogászok; lásd 12. o. „e” és „f” szakértői területek; 32. o. 1. számú melléklet). o

Szükséges végzettségek és szakképzettségek: felsőfokú végzettség és autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzési szak, vagy min. 30 órás, autizmus-specifikus szakirányú továbbképzésen szerzett végzettség.

Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához 

13/40

Szakemberek: szakterületükön önállóan, vagy a szakembercsoport tagjaként közvetlen szolgáltatást végeznek. Több mint három éves autizmus ellátás terén teljesített gyakorlattal rendelkeznek. Elsősorban segítő szakmák képviselői (tanárok, pszichológusok, orvosok, terapeuták, nevelési-oktatási intézményekben, pedagógiai szakszolgálatokban, szociális és egészségügyi ellátásban, különböző segítő szervezetekben dolgozó szakemberek); speciális esetekben egyéb szakemberek (pl. jogászok; lásd 12. o. „e” és „f” szakértői területek; 32. o. 1. számú melléklet). o

Szükséges végzettségek és szakképzettségek: felsőfokú végzettség és autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettség, vagy összesen min. 120 órás, autizmus-specifikus szakirányú továbbképzésen szerzett végzettség(ek).



Szakértők, specialisták, programfejlesztők: rendelkeznek azokkal a végzettségekkel, amelyek az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek és felnőttek speciális megsegítéséhez szükségesek – terapeuták, diagnosztikai szakemberek, fejlesztő programok tervezését végző, az esélyegyenlőség biztosításáért, az egészségügy, szociális területeken dolgozó szakemberek, speciális esetekben egyéb szakemberek (pl. jogászok; lásd 12. o. „e” és „f” szakértői területek; 32. o. 1. számú melléklet). Szakterületükön legalább nyolc éve dolgoznak. A közvetlen ellátáson túl mérési, értékelési, tanácsadói, monitoring, kutatás-fejlesztés terén is képesek önállóan, vagy szakmai csoportok tagjaiként objektív, szakterületüknek megfelelően magas minőségű szakértői, oktatói munkavégzésre, publikációk elkészítésére. o

Szükséges

végzettségek

és

szakképzettségek:

felsőfokú

végzettség,

szakterülethez kapcsolódó szakvizsga és/vagy doktori fokozat; autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzési szak, vagy összesen min. 120 órás, autizmus-specifikus szakirányú továbbképzésen szerzett szakképzettség. A szakképzettségek részletezését az 1. sz. mellékletünk tartalmazza.

Autizmus szakértői kompetenciák: azon ismeretek és készségek halmaza, amely lehetővé teszi az autizmussal élő emberek életívet átfogó, individualizált megsegítését; a korai fejlesztéstől a felnőttek gondozásáig, valamint a megszerzett tudás átadását, bővítését, a szakterülethez kötődő fejlesztések kivitelezését.


14/40

3 AZ AUTIZMUS SZAKÉRTŐI LISTA KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI 3.1

A szakértői munka területei A szakértői lista összeállításához szükséges kezdőlépés a szakértői területek meghatározása. Az

ezeken elvárt kompetenciák kidolgozottsága (lásd 4.3. alfejezet) eltérő, hiszen elsősorban az „a” és „b” szakértői területeken rendelkezünk mélyebb hazai tapasztalatokkal a külföldi jó gyakorlatok adaptálásához. Mivel jelen irányelvek az első ilyen típusú lista előkészítését célozza, az alább felsorolt szakértői területek és az azokban elvárt kompetenciák, feltételek csak kiindulópontként szolgálnak, a továbbiakban folyamatos revíziójuk szükséges.

A SZAKÉRTŐI MUNKA TERÜLETEI (EGYSZERRE TÖBB TERÜLET MEGJELÖLÉSE IS LEHETSÉGES) a) Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája, felmérés beavatkozások megalapozásához

a korai felismeréstől a felnőttkori diagnosztikáig, beleértve a gondozással, családtagok támogatásával kapcsolatos feladatokat

b) Autizmus specifikus beavatkozások

a korai fejlesztéstől a felnőttkori ellátásig, beleértve a fejlesztés, terápia, oktatás és felnőttképzés kérdéseit szociális munka, gondozás, felnőttkori ellátás foglalkoztatás

c) Autizmus specifikus szociális ellátás d) Autizmus specifikus, „általános” egészségügyi ellátás e) Érdekvédelem, érdekérvényesítés f)

Jog, etika

g) Kutatás

bármely életkorban a fejlődési zavarhoz igazodó egészségügyi szolgáltatás (fogorvosi, belgyógyászati, sebészeti, stb.) a fogyatékkal élők jogainak érvényesítésétől, az autizmussal élő emberek specifikus érdekeinek képviseletéig jogi képviselet, jogszabályi háttér, illetve annak szükséges módosításai; általános etikai szempontok autizmus specifikus adaptációja alkalmazott- vagy alapkutatások tervezése, kivitelezése az evidencia-alapú autizmustudás aktív bővítése, terjesztése


15/40

3.2 Átfogó szakértői kompetenciák Az alábbi ismeret és készség kompetenciák alapvetően szükségesek a FSZK – Autizmus szakértői lista kvalifikációjához. A szakértői szintű kompetenciáknak való megfelelés az itt körvonalazott területek alapvető ismeretét, készségszintű alkalmazását feltételezik. Emellett a tudás és a készségek mélysége egyes területeken természetesen nem azonos, minden szakterületnél a szakmai tapasztalattól és az alapképzettségtől függően változhat, de az alapvető ismeretek megléte nélkülözhetetlen bármely szakterületen.

1. Elméleti/ismereti alapok (valamennyi szakértői területen szükségesek) 1.1. Rendelkezzen az autizmus spektrum zavarral kapcsolatos alapvető ismeretekkel, úgymint: 1.1.1.Annak megértése/ismerete, hogy az autizmus spektrum zavar mint fejlődésneurológiai zavar, hasonló tulajdonságokkal rendelkező zavarok egy csoportjának gyűjtőfogalma (egy spektrum), súlyossága és komplexitása különböző altípusokban nyilvánulhat meg (pl. Gyermekkori autizmus, Asperger szindróma, Nem meghatározott pervazív fejlődési zavar, stb.) és egyéb állapotokkal is összefüggésbe hozható 1.1.2.A zavar leírásának történeti ismerete, előfordulási arányának, az előfordulási arányt befolyásoló körülményeknek, az etiológiai elméleteknek, a komorbiditás lehetőségének ismerete 1.1.3.Az ASD teljes spektruma jellemzőinek ismerete az alábbi területek mentén: 

Kognitív tanulási folyamat és információ feldolgozás



Kommunikációs és nyelvi fejlődés



Szociális és érzelmi fejlődés



A neurológiai mintázatok összefüggései a viselkedésszabályozás, a szenzoros és a tanulási folyamatok sajátosságaival

1.2.

Legyen tájékozott az autizmussal kapcsolatos szakirodalom és az aktuális kutatások

1.3.

Legyen tájékozott a vizsgálati módszerek és eljárások terén, melyek azonosítják az

terén.

autizmussal élő személyek és családjuk erősségeit és szükségleteit (pl. a család szükségleteinek felmérése, az autizmus spektrum zavar szűrése, diagnózisa, egyéni szükségletek felmérése, tervezés eszközei)

Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához 1.4.

16/40

Ismerje autizmussal élő személyek tanulását és funkcióképességét segítő

beavatkozásokat, mint környezeti segítség, vizuális stratégiák, pozitív viselkedés támogatása, kommunikációs támogatás és intervenciós stratégiák, tananyag megközelítések és irányítás, tanterv orientáció, szociális készségek fejlesztése, technológiák (mint műszaki vívmányok, pl. számítógép) alkalmazása, lehetőség a tanítási körülmények megválasztására, gyógyszerek használata, diétákkal történő beavatkozás veszélyei, nem hagyományos eljárások / kezelési formák értékelése 1.5.

Ismerje a család rendszerének, szerkezetét és dinamikáját beleértve, hogyan hat a

családszerkezet a szerepekre, a kommunikációra, és a szülő-gyermek kapcsolatokra, illetve a családra autizmus spektrum zavarokban. A családcentrikus tervezés és intervenció ismerete. Az életkori szakaszok átmenetében előforduló sajátosságok ismerete. 1.6.

Ismerje az autizmus spektrum zavarral élő személy és családja számára szolgáltatást

nyújtók szerepét, tevékenységét, annak előnyeit, az érdekeiket védő jogszabályokat.

2.

A közvetlen/direkt szolgáltatáshoz kapcsolódó készségek (az „a”, „b” és „c” szakterületekhez szükségesek) 2.1.

A pályázó legyen képes lebonyolítani és/vagy értelmezni a vizsgálato(ka)t, mely(ek)

differenciált diagnózist eredményeznek, illetve azonosítják az autizmus spektrum zavarral élő személy erősségeit és szükségleteit 2.2

A pályázó rendelkezzen azokkal a képességekkel, melyek alapján meghatározza az

intervenció célját és stratégiáját, beleértve azt, hogy képes együttműködő kapcsolatra az autizmus spektrum zavarral élő személy családjával és a team más tagjaival, képes a vizsgálati eredményeket intervenciós célokká, tervvé átfogalmazni. 2.3

Legyen képes megtervezni és alkalmazni olyan beavatkozásokat, melyek segítik a

tanulást és a személy részvételét különféle élethelyzetekben, beleértve az együttműködést a team más tagjaival és a családdal, hogy biztosítsa a célok különböző területekre történő átvitelét, teljesítését. 2.4.

Legyen képes értékelni az intervenciós terv és az egyes intervenciós stratégiák

hatékonyságát

3.

Ismerje a fogyatékos személyek jogait védő törvényi szabályozást, illetve az autizmus spektrum zavarral élők számára szolgáltatást nyújtó intézmények működését szabályozó törvényeket (különböző mélységben, valamennyi szakértői területen elvárt).


17/40

4. Rendelkezzen pártfogói, érdekérvényesítési, képviseleti készségekkel, ismerje a személyt és családját támogató közösségi erőforrásokat és a lehetőségeket, tudja, hogyan hívja fel a közösség figyelmét az autizmussal élők képességeire (különböző mélységben, valamennyi szakértői területen elvárt).

5.

Rendelkezzen „formális” szakértői készségekkel, úgymint projektek tervezése, ellenőrzése, pályázatírás, bírálat terén szerzett tapasztalatok, valamint tanácsadás, szakvélemények készítése, ellenőrzése oktatási (felnőttoktatás), továbbképzésekben való közreműködés terén szerzett gyakorlat (különböző mélységben, valamennyi szakértői területen elvárt).

6.

Legyenek készségei, tapasztalatai kutatástervezés, kutatásban való részvétel, ellenőrzés, publikációk elkészítése terén (különböző mélységben, valamennyi szakértői területen elvárt).

7.

Rendelkezzen korszerű szakirodalom olvasására alkalmas idegen nyelvtudással. (valamennyi szakértői területen elvárt)

3.3 Elvárt speciális kompetenciák szakterületenként a. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája, felmérés beavatkozások megalapozásához

1. Ismeri és alkalmazza az evidencia-alapú, az autizmus szűrését, diagnosztizálását segítő eszköztárat 

Alapos ismeretekkel rendelkezik a neurotipikus fejlődésről – különös tekintettel az autizmusban érintett fejlődési és viselkedéses területekre



Alapos ismeretekkel rendelkezik az autizmusra jellemző, heterogén atipikus fejlődési és viselkedési mintázatokról



Ismeri és alkalmazza a kurrens diagnosztikai kézikönyveket (BNO, DSM), szakmai irányelveket



Ismeri és használja az autizmus szűrésére alkalmas eszközöket (pl. CHAT, M-CHAT, SCQ)



Képes megfelelő mennyiségű információt gyűjteni és döntést hozni egy autizmus irányában történő kivizsgálás szükségességéről


18/40



Képes felépíteni, felvenni és elemezni, a fejlődést és viselkedést célzottan feltérképező, informális szülői/gondozói interjúkat



Képes felépíteni, végigvinni és elemezni a gyermek/felnőtt célzott, individualizált, informális diagnosztikus felmérését



Képes a diagnosztikus folyamathoz illesztve értelmezni és felhasználni a más forrásokból származó információkat (pl. korábbi leletek)



Tisztában van a kortársak közötti viselkedéses kép feltérképezésének fontosságával, képes a kortársközösségből származó információk összegyűjtésére, elemzésére



Képzett és gyakorlott a megbízható, standardizált klinikai/kutatási használatában (pl. ADI-R; ADOS)



Képzett és gyakorlott a diagnosztikát segítő, standardizált, nem-autizmus specifikus módszerek egyénre szabott megválasztásában, alkalmazásában, eredményük értelmezésében (pl. standard intelligenciatesztek, nyelvi felmérések, adaptív készségek felmérése, neuropszichológiai tesztek stb.)



Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a beavatkozást a diagnosztikus eszköztáron túl megalapozó formális és informális pszichoedukációs felméréseket (pl. PEP-R, AAPEP, TTAP, stb.)



Az összegyűjtött információk alapján képes integráns, a differenciál diagnosztikai szempontokat/lehetőségeket is mérlegelő, megbízható diagnózis felállítására és/vagy további, indikált vizsgálatok kijelölésére



Képes a diagnosztikus kivizsgálásból nyert adatok alapján a fejlesztés/oktatás/terápia egyénre szabott főbb céljainak, módszertanának meghatározására



Tisztában van a diagnosztikus munka szakmaetikai feltételeivel, ezeket munkája során a messzemenőkig szem előtt tartja

diagnosztikus

eljárások

2. Kliens-centrikus, individualizált együttműködést valósít meg a vizsgált gyermekkel/felnőttel, családtagokkal, gondozókkal 

Képes individualizált, a vizsgált személy számára a lehető legkevesebb stresszhez vezető, meleg, támogató vizsgálati helyzetet kialakítani



Tisztában van a diagnosztikus folyamat és a diagnózis a teljes családra gyakorolt hatásaival, képes ezekhez megfelelő támogatást nyújtani



A diagnózis folyamatában mindvégig partnerként kezeli és segíti a vizsgált személyt, a szülőket/gondozókat és a család többi tagját



Alkalmat ad a diagnosztikus folyamattal kapcsolatos kérdések megvitatására


19/40



Tisztában van a kliens-centrikus diagnózis-közlés feltételeivel, képes megfelelő légkört teremteni és alkalmazkodni az egyéni szükségletekhez



Megfelelő információkkal, szakirodalmi tudással rendelkezik a család megbízható tájékoztatásához (pl. etiológia, prognózis, hatékony beavatkozás)



Megfelelő tájékozottsággal rendelkezik az ellátórendszerrel, jogszabályi háttérrel kapcsolatban

3. Megfelelően tervezi, bonyolítja/ellenőrzi a diagnosztikus kivizsgáláson túli gondozási feladatokat (pl. fókuszált konzultációk, kontrollvizsgálatok, fejlődés-követés).

4. Hatékony együttműködésre képes más szakemberekkel 

Gyakorlott az inetrdiszciplináris team-munkában/annak irányításában, ellenőrzésében



Képes együttműködni a kliensek ellátásában résztvevő, külső szakemberekkel

5. Képes tudásának folyamatos bővítésére és átadására 

Folyamatosan bővíti ismereteit, követi a hazai és külföldi szakirodalmat, az információkat az evidencia-alapú orvoslás követelményrendszeréhez igazítva értékeli



Részt vesz a magyarországi diagnosztikus eszköztár bővítésében, további külföldi eljárások felderítésében, adaptációjában, új elemek kidolgozásában



Gyakorlattal/képzettséggel rendelkezik szakemberek képzéséhez



Gyakorlattal/képzettséggel rendelkezik szupervíziók, konzultációk, esetmegbeszélések levezetéséhez



Felkért szakértői feladatokat lát el



Publikál az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája témakörben


20/40

b. Autizmus-specifikus beavatkozások (a korai fejlesztéstől a felnőttkori ellátásig – fejlesztés, terápia, oktatás)

1. Az autizmus spektrum zavarral élő személy szükségleteinek megértése a zavarainak sajátosságai alapján, magába foglalva ezt az ismeretet az átfogó és célzott adaptációs programok tervezése során. 2. A különböző korosztályi viselkedési sajátosságok ismerete. 3. A tanulás sajátosságainak, az egyenetlen tanulási profilok megfigyelésének készsége 4. A beavatkozási stratégiák ismerete, kiválasztásának készsége az erősségek és szükségletek megismerése alapján. 5. Képes interpretálni és használni a szűrő és a specifikus diagnosztikus eszközökkel nyert információkat (pl. CHAT, M-CHAT, CARS, ADI-R, ADOS). 6. Megérti a korai beavatkozások és azok intenzitásának szükségességét. 7. Megérti és képviseli az interdiszciplináris team-munka szükségességét a programtervezés és fejlesztés terén. 8. Ismeri az evidenciákon alapuló, illetve a fejlődés előmozdítása szempontjából ígéretes beavatkozásokat és legjobb gyakorlatokat, úgymint 8.1. A kommunikáció fejlesztésére irányuló kompetenciák 8.1.1.A kommunikáció előmozdításának lehetőségei – érti a kommunikáció komponenseit (forma, funkció, pragmatika, tárolás-előhívás, feldolgozási idő) 

Legyenek eszközei a kommunikáció formájának, funkciójának és a pragmatikai sajátosságok megismerésére, elemzésére



Tudjon válogatni és tudja alkalmazni a kommunikációs stratégiákat (pl. formázás, megerősítés, a szociális és kommunikációs zavarok helyreállítása, jelek alkalmazása)



Tudja tanítani az egyéni pragmatikai készségeket

8.1.2.Ismeri és megérti az akadályozott kommunikációs készségekkel rendelkező személyek kommunikáció-fejlesztő stratégiáit 

Tanítani tudja a ASD személyeket, a jelentés, az emberek, körülmények variációinak megfelelő kommunikációra


21/40



Kidolgoz, értékel, módosít kommunikációs programot, különböző faktorok illesztésével, úgymint kontextus megfelelés, a team felkészültsége, megvalósíthatóság, stb.



El tudja készíteni és használni tudja a vizuális támogatás eszközeit: egyéni tervezésen alapuló alternatív és augmentatív kommunikációs eszközöket – tárgyas, képes kommunikációs eszközök (pl. tárgyas kommunikáció, képes kommunikáció, mint pl. PECS – Picture Exchange Communication System, gesztussal támogatott kommunikáció, beszélgetési forgatókönyvek, kommunikációs könyv, kommunikációs szabotázs vagy más kommunikációt támogató rendszerek)

8.2. A szociális készségek előmozdítására vonatkozó kompetenciák 8.2.1. Ismeri és érti a szociális fejlődés menetét, illetve az egyéni szociális zavarokat és kihívásokat, úgymint játék, nem verbális interakció, funkcionális utánzás, érzelmek kifejezése, érzelmek megértése, ön-érvényesítés, egyetértési készség, munkakészség, a viselkedési zavarok kialakulásának természete 

Elemezni, megismerni képes a szociális készségek erősségeit és nehézségeit, illetve a viselkedési problémákat és az azokat okozó szociális zavarokat



Tervezni és alkalmazni tudja a speciális szociális készségfejlesztő stratégiákat, úgymint a Szociális történetek, naiv tudatelmélet/”elmeolvasás” fejlesztés, énkönyv, egyéni naplók készítése, ELA - mindennapi tevékenységek fényképsorozat, Szociális helyzetek video elemzése, kiscsoportos szociáliskommunikációs fejlesztés babzsák játékkal, egyénre szabott viselkedési forgatókönyvek, szabályok tervezése, szerepjátékok, csoportjátékok, szociális érdeklődés és interakció fejlesztése



Meg tudja tervezni az általános és személyre szóló szociális készségfejlesztő stratégiákat és eszközöket az egyén és a környezet figyelembevételével, a viselkedési zavarok enyhítése érdekében

8.3. A viselkedés módosítására vonatkozó kompetenciák 8.3.1. Megérti a viselkedést befolyásoló faktorokat és a viselkedés analízis komponenseit, az előzmények – viselkedés – következmény elemzésével 

Képes megfogalmazni és megvalósítani a viselkedés elemzés és beavatkozás céljait



Vannak eszközei a családok és az ASD személyeket segítő csoport számára az aggodalmat okozó viselkedészavarok kiválasztására

Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához 8.3.2. Képes kidolgozni enyhítő stratégiákat.

és

alkalmazni

22/40 mindennapi

viselkedészavarokat



Képes a viselkedés megfigyelésére objektív mérőeszközök és kritériumok alapján, úgymint csoport interjú, közvetlen megfigyeléses módszerek, funkció analízis, viselkedésre vonatkozó összegyűjtött adatok elemzése, hipotézis kialakítása



Különböző kognitív-viselkedésterápiás eljárások alkalmazása: a kívánt viselkedés szisztematikus megerősítése, zsetonrendszer, láncolás, formázás, promptok alkalmazása, problémamegoldó stratégiák tanítása



Képes kidolgozni olyan beavatkozási tervet amelyben a prevenció és az individuális és társas szempontból egyaránt elfogadható viselkedések kiépítése kap kulcsszerepet, amely tartalmazza: a megelőző és helyzetkezelő eszközöket, alternatív viselkedési (helyettesítő) eszközöket, megküzdési és általános viselkedési készségeket, a pozitív következmények és az alternatív viselkedések megerősítését, a viselkedészavarokra adott azonnali reagálás eszközeit, krízis kezelő stratégiákat

8.3.3.Képes egyénre szabottan változtatni a beavatkozás elemeit a viselkedéses megoldásoktól a kognitív, mélyebb megértést, rugalmasabb viselkedéseket elősegítő technikák alkalmazása felé. 8.3.4.Értékelni tudja a viselkedésmódosító tervek megbízhatóságát és hatékonyságát. Képes adatokat gyűjteni a viselkedésproblémák enyhülése, az alternatív viselkedés növekedése, a megfelelő viselkedéses készségek generalizációja, új helyzetben való alkalmazhatóságának és hatékonyságának növekedése terén

8.4. A szenzomotoros zavarok kezelésének kompetenciái 8.4.1.Ismeri az érzékelés, észlelés alapjait, rendszerét, működését és a szenzomotoros fejlődés folyamatát 

Ismeri a hét szenzoros terület (látás, hallás, szaglás, ízlelés, taktilis, prprioceptív, vesztibuláris) működési mintáit, hiper-és hiposzenzitív szempontból



Ismeri a szenzomotoros rendszer működése és a viselkedés közötti összefüggéseket, mint pl. sztereotip viselkedés, mozgásos sztereotipiák, élménykeresés, hárítások, pánik



Ismeri a szenzomotoros folyamatok zavarai és a mindennapi tevékenységek közötti összefüggéseket, mint munka, akadémikus készségek, szabadidő szervezése


23/40

8.4.2. Ismeri a szenzomotoros zavarok kezelésére irányuló programokat, eszközöket, helyüket a teljes fejlesztő programban 

Felismeri a viselkedés során a szenzomotoros felmérés szükségességét



Képes megfigyelni és értékelni a szenzomotoros szükségleteket



Képes megtervezni szenzomotoros fejlesztési terveket



Alkalmazni tudja a szenzomotoros fejlesztés eszközeit

9. Képes tudásának folyamatos bővítésére és átadására 

Folyamatosan bővíti ismereteit, követi a hazai és külföldi szakirodalmat, az információkat az evidencia-alapú beavatkozások követelményrendszeréhez igazítva értékeli



Részt vesz a magyarországi beavatkozási/fejlesztési/terápiás eszköztár bővítésében, további külföldi eljárások felderítésében, adaptációjában, új elemek kidolgozásában



Gyakorlattal/képzettséggel rendelkezik szakemberek képzéséhez



Gyakorlattal/képzettséggel rendelkezik esetmegbeszélések levezetéséhez



Felkért szakértői feladatokat lát el



Publikál az autizmus-specifikus evidencia alapú beavatkozások témakörben

szupervíziók,

konzultációk,

c. Autizmus specifikus szociális ellátás

1. Megérti az autizmus spektrum zavarral élő személy szükségleteit nehézségeinek sajátosságai alapján, alkalmazza ezt az ismeretet az átfogó és célzott adaptációs programok tervezése során. 2. Ismeri a különböző korosztályi viselkedési sajátosságokat – különös tekintettel a felnőttkorra. 3. Képes a tanulás sajátosságainak, illetve az egyenetlen képességprofil megfigyelésére, felismerésére. 4. Ismeri a különböző beavatkozási stratégiákat, képes azok individualizált kiválasztására az erősségek és szükségletek függvényében. 5. Képes interpretálni és használni a szűrő és a specifikus diagnosztikus eszközökkel nyert információkat.


24/40

6. Megérti és képviseli az interdiszciplináris team-munka szükségességét a programtervezés és fejlesztés terén. 7. Ismeri és gazdagon alkalmazza az evidenciákon alapuló, illetve a fejlődés előmozdítása szempontjából ígéretes beavatkozásokat és legjobb gyakorlatokat (lásd fent 8.1.-8.4.3). 8. Képes autizmus specifikus ismereteit a szociális ellátás alapszolgáltatásainak (pl. házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, nappali ellátás, közösségi ellátások, stb.) és szakosított szolgáltatásainak (pl. ápolást, gondozást nyújtó intézmények; rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények; lakóotthonok; nyílt munkaerő-piaci szolgáltatások) keretei között érvényesíteni, a szociális ellátás különböző formáit az autizmussal élő emberek egyedi speciális szükségleteihez adaptálni. 9. Tisztában van a kliens-centrikus szociális szolgáltatások feltételeivel, képes megfelelő légkört teremteni és alkalmazkodni az egyéni szükségletekhez. 10. Részletes ismeretekkel rendelkezik az autizmusra vonatkozó, szociális ellátást szabályozó jogszabályi háttérről, valamint az ellátó rendszerről. 11. Megfelelő információkkal, szakirodalmi tudással rendelkezik tájékoztatásához (pl. etiológia, prognózis, hatékony beavatkozás).

a

kliensek

megbízható

12. Tisztában van a szociális ellátás szakmaetikai feltételeivel, ezeket munkája során a messzemenőkig szem előtt tartja. 13. Képes tudásának folyamatos bővítésére és átadására 

Folyamatosan bővíti ismereteit, követi a hazai és külföldi szakirodalmat, az információkat az evidencia-alapú beavatkozások követelményrendszeréhez igazítva értékeli.



Részt vesz a magyarországi autizmus-specifikus szociális ellátás eszköztárának bővítésében, további külföldi eljárások felderítésében, adaptációjában, új elemek kidolgozásában.



Gyakorlattal/képzettséggel rendelkezik szakemberek képzéséhez.



Gyakorlattal/képzettséggel rendelkezik szupervíziók, konzultációk, esetmegbeszélések levezetéséhez.



Felkért szakértői feladatokat lát el.



Előnyt jelent ha rendelkezik publikációkkal az autizmus spektrum zavarok szociális ellátási formái témakörben.


25/40

d. Autizmus specifikus „általános” egészségügyi ellátás

1. A kompetenciák lényege egyrészt, hogy a terület szakértője értse az autizmus diagnózisának lényegét, átlássa a komorbiditás előfordulásának lehetőségét, valamint az autizmustól független szomatikus betegségek ellátásának, kezelésének autizmus-specifikus feltételeit. 1.1. Képes felismerni a viselkedési formákat, amelyek társuló mentális betegségekre vagy fogyatékosságra utalhatnak, mint a gyakrabban előforduló epilepsziás rosszullétek, krónikus betegségek, étkezéssel, emésztéssel kapcsolatos problémák, alvási zavarok. 1.2. Képes azonosítani, differenciálni az autizmussal élő személy önmaga ellen irányuló késztetésekből adódó sérüléseket, illetve az abúzusra utaló tüneteket. 1.3. Képes megosztani megfigyeléseit, tapasztalatait szakmai csoportokkal, szülőkkel, családtagokkal, véleményt formálni az egészségügyi ellátás specifikumaival kapcsolatban. 1.4. Felismeri a speciális vizsgálatok és kezelések szükségességét. 1.5. Képes értékelni és kommunikálni a kritikus egészségügyi összefüggéseket a szülőkkel, segítő szakemberekkel, egészségügyi személyzettel együttműködve

2. Meg tudja határozni és/vagy teremteni az autizmussal élő személyek egészségügyi ellátásának speciális feltételeit. 2.1. Képes kifejleszteni, alkalmazni olyan kommunikációs eszközöket, amelyek segítik az autizmussal élő személyeket az egészségükkel kapcsolatos problémák jelzésében. 2.2. Ismeri az egészségügyi szolgáltatások lehetőségeit az autizmussal élő személyek speciális ellátása terén. 2.3. Meg tud határozni, létre tud hozni, illetve képes ajánlani és kérni autizmushoz adaptált eljárásokat, berendezéseket, segédeszközöket. 2.4. Képes kutatásokat végezni, vagy kutatásokban részt venni, valamint dokumentálni és megosztani tapasztalatait a gyógykezelések autizmus specifikus aspektusait tekintve.

e. Érdekvédelem, érdekérvényesítés

1. Ismeri az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos alapelveket 1.1. Ismeri a körülmények módosításának lehetőségeit, törekvéseit, amelyek alapján az autizmussal élő emberek fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek, az állapotuk javulását mozdítja elő.


26/40

1.2. Ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek fokozzák az autizmussal élő személy és családja társadalmi életben való részvételét. 1.3. Ismeri és alkalmazza az autizmussal élő személyeket megillető jogokat. 1.4. Ismeri az autizmussal élő személyeket megillető jogok érvényesítési lehetőségeit, hátrányaikat kompenzáló intézményrendszer működését. Legyen képes segítséget nyújtani azon jogok érvényesítésében, amelyekkel az autizmussal élő személyek, állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni.

2. Ismeri és alkalmazza az autizmussal élő személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat 2.1. Ismeri a társadalmi kirekesztettség információhiányból következő és intézményes okait. 2.2. Ismeri és alkalmazza a diszkrimináció csökkentésének eszközeit.

3. Ismeri és alkalmazza az életminőség javításának lehetőségeit az autizmussal élő személyek és családjuk körében 3.1. Ismeri és alkalmazza a fogyatékosságból eredő családi többletköltség fedezését szolgáló jövedelmekhez, bevételekhez jutás lehetőségeit. 3.2. Ismeri és alkalmazza az önálló életvitelt biztosító (segéd)eszközök beszerzésének lehetőségeit. 3.3. Ismeri és alkalmazza a komplex rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeit. 3.4. Ismeri és képes megszervezni a család szabadidejének eltöltését biztosító sportolási lehetőségekhez, kulturális javakhoz, idegenforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeit.

4. Ismeri és alkalmazza a társadalmi életben való aktív részvétel elősegítésének lehetőségeit 4.1. Alkalmazza az érdekvédelem, érdekképviselet, érdekérvényesítés, szakmapolitikai aktivitás eszközeit az egyenlő esélyű hozzáférés, a foglalkoztatási aktivitás, a kommunikációs aktivitás terén. 4.2. Alkalmazza ismereteit és készségeit a propaganda, az autizmus spektrum zavarok szélesebb társadalmi körökben való megismerését szolgáló módszerek terén. 4.3. Ismeri és alkalmazza a civil szervezetek lehetőségeit, eszközeit az érdekvédelem terén.


27/40

f. Jog, etika

Ismeri a fogyatékos személyek jogait védő törvényi szabályozást, illetve az autizmussal élők számára szolgáltatást nyújtó intézmények működését szabályozó törvényeket, úgymint: 1.

jogérvényesítés a közoktatásban, gyermekvédelemben, szociális ellátás terén,

2.

speciális jogi teendők, operatív tennivalók: pl. gondnoksággal, intézményi elhelyezésekkel, gondnoki teendőkkel kapcsolatban, a Ptk idevonatkozó ismerete, alkalmazása,

3.

a diszkriminációellenes irányelv nemzeti jogrendszerbe történő átültetése, ahol ez még nem fejeződött be,

4.

a diszkriminációellenes irányelveket átültető tagállami jogszabályok gyakorlati végrehajtása és alkalmazása,

5.

tagállami diszkriminációellenes kezdeményezések, és az azokhoz kapcsolódó politikai fejlemények (pl. új jogszabályjavaslatok),

6.

a hazai joggyakorlat és annak az uniós joggal való összeegyeztethetősége.

g. Kutatás

1.

Képes alapos, célzott szakirodalmi kutatómunkát végezni adott témakörben.

2.

Ismeri a kutatási területhez kapcsolódó elismert szakmai publikációs felületeket.

3.

Tisztában van az evidencia-szintekkel, azok módszertani jellemzőivel.

4.

Képes magas evidenciaszintű vizsgálatokat tervezni, végezni, lebonyolítani – akár alap-, akár alkalmazott kutatásról legyen szó.

5.

Tisztában van az autizmushoz szakmai/módszertani feltételeivel.

6.

Ismeri és messzemenőkig betartja a kutatás-etikai szabályokat.

7.

Felkért szakértői feladatokat lát el.

8.

Kutatási eredményeit képes a szakirodalomhoz integráltan, komoly publikációs felületeken közzétenni.

kötődő

kutatások

megtervezésének

alapvető


4 JAVASLATOK

A

SZAKÉRTŐI

28/40

LISTÁRA

KERÜLÉS

FORMAI

KÖVETELMÉNYEIRE

A szakértői listára kerülés pályázat útján lehetséges, amelyhez a FSZK által kiadott pályázati dokumentáció kitöltése szükséges a kiírásban megfogalmazott feltételek szerint.

4.1 A szakértői listára történő jelentkezés szükséges dokumentumai 4.1.1 „Kérelem A FSZK szakértői listára történő felvételre” c. űrlap kitöltése (2.sz. melléklet)

4.1.2 Rezümé, az alábbi tartalommal: Név Tanulmányok Szakmai tapasztalatok Végzettségének megfelelő munkatapasztalat:…….év Autizmussal élő gyermekek/felnőttek ellátásában szerzett munkatapasztalat:…év Hány gyermekkel/felnőttel foglalkozik évente…. A pályázó által végzett szolgáltatások típusa Konzultáció

, tanácsadás,

□

Szupervízió

□

Diagnosztikus vizsgálat

□

Fejlesztés, terápia, egyéb beavatkozások

□

Programtervezés

□

Érdekképvislet, stb.

□

Egyéb (részletezze)………………………..

□

Szakmai tevékenység tömör összefoglalása (a szakmai tevékenység rövid ismertetése, további szakterületek,

szakértői

tevékenységek

összefoglalása) Szakmai szervezeti tagság Szakmai vezetői tapasztalatok Szakmai elismerések

felsorolása,

az

eddigi

szakértői

tevékenységének


29/40

Publikációk, kutatói tevékenység Szupervízori és mentori tapasztalatok Nyelvtudás

4.1.3 A kompetencia mátrixok kitöltése A 4. fejezetben részletezett kompetenciák összefoglalására, a pályázat követelményeként javasoljuk kompetencia mátrixok szerkesztését, a pályázók általi kitöltését. Mellékleteinkben egy-egy példa található az „Átfogó kompetenciák” (3. sz. melléklet) és a „Szakterületnek megfelelő kompetencia mátrix” (4. sz. melléklet) szerkesztésére.

4.1.4 Önéletrajz

4.1.5 Referenciák, ajánlás (5. sz. melléklet)

4.1.6 Mellékletek (végzettségek, szakképzettségek igazolása)

4.2 A Szakértői lista elkészítésének ütemezése 1.

A szakértői pályázat dokumentumainak összeállítása

2.

A Szakértői pályázat felhívásának elkészítése, meghirdetése, határidők meghatározása

3.

A beérkezett pályázatok értékelése a kompetenciák teljesítésének szempontrendszere alapján, felkért szakértők segítségével. Megjegyezzük, hogy ez a szakértői listára való első pályáztatáskor feltehetően nehézséget jelent. Ugyanakkor nem lehetséges értékelni a jelentkezéseket megfelelő háttértudás nélkül.

4.

Kuratóriumi döntés a bírálat eredményéről

5.

A Szakértői névjegyzék kihirdetése a FSZK honlapján


30/40

4.3 Nyilvántartás, a lista karbantartása, kommunikáció A

FSZK

a

szakértőket,

szakembereket

nyilvántartásba

veszi,

honlapján

régiónkénti/megyénkénti bontásban közzéteszi. Ilyen módon hozzáférhetővé válik a szakemberek, szakértők elérhetősége, szakterülete többek között a 

közvetlen, autizmus spektrum zavarral élő személyek és családjuk számára nyújtott szolgáltatások biztosítása,



a szakemberek, intézmények, szervezetek számára konzultációk, tanácsadás, szupervízió biztosítása,



rendezvényeken közreműködés,



a FSZK, vagy más központi, illetve területi projektek tervezése, lebonyolítása, ellenőrzése, pályázatok bírálata, egyéb szakértői munkák lebonyolítása céljából.

(konferenciák,

tanácskozások,

továbbképzések,

stb.)

való

A Közalapítvány folyamatosan gondoskodik a lista menedzseléséről, népszerűsítéséről. (Meg kell küldeni minden minisztérium, országos szervezet számára, minden nagyobb autizmus honlapon legyen elérhető a link, stb.) A szakértői lista 5 évig érvényes. A Szakértői listáról való törlés történhet a szakértő írásbeli kérésére, vagy a Közalapítvány kezdeményezésére, a pályázati kiírásban meghatározott esetekben (pl. etikai problémák, szakértői munkával kapcsolatos minőségi kifogások). 

A Közalapítvány a Szakértői lista bővítésének lehetőségét három évente meghirdeti. Emellett szükséges a lista folyamatos fejlesztése, egyrészt a szakterületeken belüli kompetenciák, a kevésbé kidolgozott területek korszerűsítése érdekében, másrészt a specializálódó igények mentén a hét szakterület kibővítése és a szakértők működésének jogszabályi megalapozása céljából.

A FSZK a szakértői listát, elsősorban a személyiségi jogokra, személyi adatokra vonatkozó etikai szempontok figyelembe vételével kommunikálja, kezeli.

Emellett meghatározza a szakértőkkel szemben támasztott etikai szempontokat, úgymint: 

A szakértő szakmai kompetenciái megőrzésének érdekében szinten tartja és fejleszti szaktudását, folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterületén közzétett legújabb eredményeket.



Megőrzi szakmai függetlenségét, feladatait objektív módon végzi.


31/40



A megbízók és a megbízással kapcsolatos közösség érdekeit tartja szem előtt, és nem vesz részt inkorrekt vagy illegális tevékenységben.



A munkája során tudomására jutott bizalmas információkat titokként kezeli. Azokat nem használja fel személyes célokra.



Szakértői munkát csak az adott szakterületen, kompetenciáinak megfelelő határok közt vállal.



Megfelelő tények birtokában hoz döntéseket, osztja meg következtetéseit és javaslatait.



Munkájáról tájékoztatja az érintetteket.



Etikus viselkedését szakmai és személyes tevékenysége során mindig megőrzi.



Szakértői munkája során elkerüli az összeférhetetlenséget és kizárja az öncélú egyéb kapcsolat vagy javadalmazás előnyben részesülésének minden formáját.

Kérelem

32/40

1. számú melléklet 1 Az

autizmus

–

szakértői

címhez

szükséges

szakképesítés,

szakvizsga és gyakorlat szakértői területenként 1.1 Diagnosztika, felmérés beavatkozások megtervezéséhez Szakképesítések:

orvos,

pszichológus,

gyógypedagógus,

Szakirányú szakképzettség, szakvizsga és/vagy doktori fokozat. gyermekpszichiátriai,

neurológusi,

gyermekneurológusi,

pedagógus

Szakorvosok: pszichiátriai,

gyermekszakorvosi

szakvizsga.

Pszichológusok: klinikai, pedagógiai, tanácsadó, neuropszichológiai szakvizsga. Gyógypedagógusok, pedagógusok: pedagógus szakvizsga Szakmai gyakorlat területe: diagnosztika, beavatkozások, programtervezés

1.2 Autizmus-specifikus beavatkozások (korai fejlesztéstől a felnőttkori ellátásig fejlesztés, terápia, oktatás) Szakképesítések: orvos, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, szociális munkás Szakirányú szakképzettség, szakvizsga és/vagy doktori fokozat. Szakorvosok: pszichiátriai, gyermekpszichiátriai,

neurológusi,

gyermekneurológusi,

gyermekszakorvosi

szakvizsga.

Pszichológusok: klinikai, pedagógiai, tanácsadó neuropszichológiai szakvizsga. Gyógypedagógusok, pedagógusok: pedagógus szakvizsga. Szociális munkás: szociális szakvizsga Szakmai gyakorlat területe: programtervezés, autizmus-specifikus beavatkozások, közoktatási, illetve szociális szolgáltatások

1.3 Szociális gondozás, segítségnyújtás, családtámogatás, felnőttkori foglalkoztatás Szakképesítések: orvos, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, művelődésszervező, népművelő, könyvtáros, szociálpedagógus, szociális munkás, szociális szervező, szociális menedzser, okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus, védőnő, diplomás ápoló, felsőfokú ápoló, mentálhigiénikus, teológus, jogász.

Szükséges szakképesítés, szakvizsga és gyakorlat szakértői területenként Szakirányú szakképzettség, szakvizsga és/vagy doktori fokozat.

33/40 Szakorvosok: társadalom-

orvostani szakvizsga. Pszichológusok: klinikai, pedagógiai, tanácsadó szakvizsga. Gyógypedagógusok, pedagógusok: pedagógus szakvizsga. Szociológus, szociális munkás: szociális szakvizsga. Jogész: jogi szakvizsga Szakmai gyakorlat területe: családtámogatás, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakszolgálat, fenntartói vagy ágazati irányítás, ellenőrzés, értékelés, módszertani segítés, fogyatékosok foglalkoztatása, szociális ellátása és rehabilitációja egyéb szociális szolgáltatás körében végzett tevékenység

1.4 „Általános” egészségügyi ellátás Szakképesítések: orvos, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, szociálpedagógus, szociális munkás, szociális szervezõ, szociális menedzser, okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus, védőnő, diplomás ápoló, felsőfokú ápoló, mentálhigiénikus Szakirányú szakképzettség, szakvizsga és/vagy doktori fokozat. Szakorvosok: valamennyi szakvizsga.

Pszichológusok:

klinikai,

pedagógiai,

tanácsadó

neuropszichológiai

szakvizsga.

Gyógypedagógusok, pedagógusok: pedagógus szakvizsga. Szociális munkás: szociális szakvizsga Szakmai gyakorlat területe: egészségügyi alap- és szakellátás

1.5 Érdekvédelem, érdekérvényesítés Szakképesítések: orvos, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, szociálpedagógus, szociális munkás, szociális szervező, szociális menedzser, művelődésszervező, népművelő, könyvtáros , okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus, védőnő, diplomás ápoló, felsőfokú ápoló, mentálhigiénikus, teológus, jogász. Szakirányú szakképzettség, szakvizsga és/vagy doktori fokozat. Szakorvosok: társadalomorvostani szakvizsga. Pszichológusok: klinikai, pedagógiai, tanácsadó szakvizsga. Gyógypedagógusok, pedagógusok: pedagógus szakvizsga. Szociális munkás: szociális szakvizsga Szakmai gyakorlat területe: egészségügy, köziktatás szociális ellátás, civil szervezetek, családtámogatás, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakszolgálat, fenntartói vagy ágazati irányítás, ellenőrzés, értékelés, módszertani segítés, fogyatékosok foglalkoztatása, szociális ellátása és rehabilitációja egyéb szociális szolgáltatás körében végzett tevékenység

Szükséges szakképesítés, szakvizsga és gyakorlat szakértői területenként

34/40

1.6 Jog, etika Szakképesítések: jogász, orvos, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, szociálpedagógus, szociális munkás, szociális szervezõ, szociális menedzser, okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus,

védőnő,

diplomás

ápoló,

felsőfokú

ápoló,

mentálhigiénikus,

teológus.

Szakirányú szakképzettség, szakvizsga és/vagy doktori fokozat. Jogász: jogi szakvizsga, szakorvosok: valamennyi szakvizsga. Pszichológusok: klinikai, pedagógiai, tanácsadó neuropszichológiai szakvizsga. Gyógypedagógusok, pedagógusok: pedagógus szakvizsga. Szociológus, szociális munkás: szociális szakvizsga. Szakmai gyakorlat területe: egészségügy, szociális ellátás, civil szervezetek, közigazgatás, családtámogatás, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakszolgálat, fenntartói vagy ágazati irányítás, ellenőrzés, értékelés, módszertani segítés, fogyatékosok foglalkoztatása, szociális ellátása és rehabilitációja egyéb szociális szolgáltatás körében végzett tevékenység

1.7 Kutatás Szakképesítések: orvos, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, szociálpedagógus, szociális munkás, szociális szervezõ, szociális menedzser, okleveles szociális munkás, szociálpolitikus, szociológus, védőnő, diplomás ápoló, felsőfokú ápoló, mentálhigiénikus, teológus, jogász. Szakirányú szakképzettség, doktori fokozat. Szakorvosok: pszichiátriai, gyermekpszichiátriai, neurológusi, gyermekneurológusi, gyermekgyógyász szakvizsga. Pszichológusok: klinikai, pedagógiai, neuropszichológiai tanácsadó szakvizsga. Gyógypedagógusok, pedagógusok: pedagógus szakvizsga. Szociológus, szociális munkás: szociális szakvizsga. Jogász: jogi szakvizsga. Szakmai gyakorlat területe: kutatási projektekben való részvétel, felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, tudományos tevékenység

Kérelem

35/40


Kérelem A FSZK szakértői listára történő felvételre Személyi adatok: Családi név és utónév:

Születési név:

Születési hely és idő: Anyja születési neve: Lakcím:

Értesítési cím:

Egyéb elérhetőség (tel.szám, e-mail cím): Iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés: Szakvizsga megnevezése: Tudományos fokozat megnevezése: Egyetemi doktori cím: Munkahely megnevezése: Munkahely címe: Munkahely tel./fax: Jelenlegi munkakör: Kérem felvételemet a FSZK szakértői listára az alábbi szakterület(ek)re: 5 é. alatt 6-18é. Felnőttek diagnosztika, felmérés □ □ □ autizmus-specifikus beavatkozások □ □ □ szociális gondozás □ □ □ „általános” egészségügyi ellátás □ □ □ érdekvédelem, érdekérvényesítés □ □ □ kutatás □ □ □ jog, etika □ □ □ Kijelentem, hogy az FSZK által előírt etikai normákat (lásd felhívás etikai szempontsora), szakértői tevékenységem során betartom. Vállalom, hogy a névjegyzékben nyilvántartott adataimban történt változásokat, a FSZK-nak bejelentem. Dátum: .......................................... aláírás


Kompetencia mátrix - Átfogó szakértői kompetenciák* Az általános kompetencia területen teljesített tanulmányainak teljes óraszáma:……..óra

Szakember, szakértői kompetenciák

Kompetencia/adatok

1. Elméleti alapok 1.1. Autizmus spektrum zavarokkal kapcsolatos alapelvek 1.2. Szakirodalom, aktuális kutatások 1.3. Vizsgálati módszerek, eljárások 1.4. Beavatkozások, terápiák ismerete 1.5. Családszerkezet, átmenetek ismerete 1.6. Lehetséges szolgáltatások ismerete

A kompetencia megszerzésének módja***

Ideje

Időtar-

Képzőhely/személy

tama

/egyéni tanulás

Szakértői kompetenciák** Oktatói, tanácsadói tevékenység, szupervízió

Publikáció

2. A közvetlen szolgáltatás készségei 2.1. Vizsgálatok lebonyolítása 2.2. Intervenciós célok megfogalmazása 2.3. Beavatkozások tervezése 2.4. Hatékonyságmérések 3. Jogszabályi ismeretek 4. Érdekérvényesítési készségek 5. „Formális” szakértői készségek 6. Publikáció, kutatás 7. Nyelvtudás

* A 4. fejezetben részletezett kompetenciák összefoglalása **Az e körbe tartozó kompetenciák jelentik a szakember-szakértő későbbi differenciálásának szempontjait *** pl. szakirányú képzés, továbbképzés, workshop, konferencia, szeminárium, egyéni tanulás


Kompetencia mátrix – Speciális szakértői kompetenciák* b. autizmus-specifikus beavatkozások (korai fejlesztéstől a felnőttkori ellátásig fejlesztés, terápia, oktatás E kompetencia területen teljesített tanulmányainak teljes óraszáma:……..óra

Szakember, szakértői kompetenciák Kompetencia/adatok Az autizmussal élő személy szükségleteinek megértése, adaptációs programok tervezése A különböző korosztályi viselkedési sajátosságok ismerete A tanulás sajátosságainak, az egyenetlen tanulási profilok megfigyelésének készsége A beavatkozási stratégiák ismerete, kiválasztásának készsége az erősségek és szükségletek megismerése alapján Az autizmus-specifikus diagnosztikus eszközökkel nyert információk (pl. CHAT, CARS, ADI-R, ADOS) interpretációja, felhasználása

A kompetencia megszerzésének módja***

Ideje

Időtarta ma

Képzőhely/ személy

Szakértői kompetenciák** Oktatói, tanácsadói tevékenység, Publikáció szupervízió

A korai beavatkozások és azok intenzitásának szükségességének megértése Az interdiszciplináris teammunka szükségességének megértése, képviselete a programtervezés és fejlesztés terén Az evidenciákon alapuló, illetve a fejlődés előmozdítása szempontjából ígéretes beavatkozások és legjobb gyakorlatok ismerete 8.1. A kommunikáció fejlesztésére irányuló kompetenciák 8.2. A szociális készségek előmozdítására vonatkozó kompetenciák 8.3. A viselkedés módosítására vonatkozó kompetenciák

8.4. A szenzomotoros zavarok kezelésének kompetenciái

* A 4. fejezetben részletezett kompetenciák összefoglalása **Az e körbe tartozó kompetenciák jelentik a szakember-szakértő későbbi differenciálásának szempontjait *** pl. szakirányú képzés, továbbképzés, workshop, konferencia, szeminárium, egyéni tanulás

Ajánlás

40/40


Ajánlás A FSZK autizmus szakértői listára való felvételhez A szakmai ajánlást adó személy neve: munkahelye: beosztása: szakterülete, főbb szakmai tevékenysége: szakmai gyakorlata: szakmai kapcsolata a kérelmezővel:

A szakértőnek javasolt személy neve: lakcíme: Azon szakterület megnevezése, amelyre a szakértőnek javasolt személy felvételét ajánlja:

Ajánlás A kérelmező autizmus ellátással kapcsolatos munkájának átfogó értékelése. Az ajánló térjen ki arra, hogy

a kérelmező szakmai munkásságát mióta ismeri, szakmai tevékenységéről

szakterületen, munkakörben szerzett információkat)

milyen

A kérelmező szakmai képességeinek,

kompetenciáinak bemutatása, ajánlott terjedelem: egy A/4-es oldal:

Záradék Kijelentem, hogy a szakértőnek javasolt személy felett nem gyakorlok munkáltatói jogokat, illetve a szakértőnek javasolt személy nem gyakorol felettem munkáltatói jogokat, továbbá a szakértőnek javasolt személy nem minősül a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozómnak.

Dátum: ............................................ aláírás

Irányelvek autizmus szakértői lista létrehozásához Készítette: Csepregi András, Stefanik Krisztina, Kovács Zsuzsanna, Simó Judit, Giflo H

Recommend Documents