IPARI PARKJAINAK ÉS INKUBÁTORHÁZAINAK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ IPARI PARKJAINAK ÉS INKUBÁTORHÁZAINAK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY

DEBRECEN, 2010

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések magyarázata .........................................................................................................................2 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................. 3 HELYZETFELTÁRÁS .................................................................................................................................... 5 1.

A régió földrajzi helyzete, általános társadalmi-gazdasági helyzete................................................ 5

2.

A régió ipari parkjainak általános elemzése ..................................................................................... 8

3.

A régió ipari parkjainak és inkubátorházainak részletes bemutatása............................................ 10 3.1.

Ipari parkot/inkubátorházat üzemeltető szervezet bemutatása ........................................... 10

3.2.

Ipari park/Inkubátorház fejlesztéséhez igényelt támogatások .............................................. 15

3.3.

Ipari park/Inkubátorház telepítő tényezői, versenytársak helyzete ...................................... 21

3.4.

Ipari park/Inkubátorház kihasználtsága és a végbement fluktuáció...................................... 30

3.5.

Az ipari parkok és inkubátorházak által nyújtott szolgáltatási kínálat ................................... 34

4.

A jelenlegi inkubátor és szolgáltatóházak által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet jellemzése39

5.

Az ipari parkok és inkubátorházak jövőbeli működése.................................................................. 40

6.

Gazdasági versenyképességet befolyásoló régión kívüli folyamatok ............................................ 43

7.

SWOT – ipari park, inkubátor/szolgáltatóház ................................................................................ 46

8.

Stratégia ......................................................................................................................................... 49

Irodalomjegyzék ..................................................................................................................................... 54 Mellékletek............................................................................................................................................. 55

1

Rövidítések magyarázata BGP CBC ÉAOP EU HB JNSZ GDP GKM GM IMF IP ITD Hungary KIK K+F KSH MATTIP MNB NFGM NFT NKTH OECD ROP SZSZB SZT TeIR TFC TRFC ÚMFT

– Baross Gábor Program – Cross Border Cooperation (Határon Átnyúló Együttműködések) – Észak-Alföld Operatív Program – Európai Unió – Hajdú-Bihar – Jász-Nagykun-Szolnok – Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) – Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – Gazdasági Minisztérium – International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) – Ipari Park – Hungarian Investment and Trade Development Agency (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.) – Kereskedelmi és Iparkamara – Kutatás és Fejlesztés – Központi Statisztikai Hivatal – Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége – Magyar Nemzeti Bank – Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – Nemzeti Fejlesztési Terv – Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal – Organisation for Economic Cooperation and Development (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) – Regionális Operatív Program – Szabolcs-Szatmár-Bereg – Széchenyi terv – Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer – Területfejlesztési Célelőirányzat – Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat – Új Magyarország Fejlesztési Terv

2

Vezetői összefoglaló Az Észak-Alföldi régióban jelenleg – Európai Uniós és hazai források felhasználásával – zajlanak a meglévő ipari parkok és ipari területek, valamint az inkubátorházak fejlesztései. A 2007-2013-as időszakra elkészült Észak-Alföldi Régió Stratégiája általános célkitűzéseket tartalmaz a régió számára, hiányzik viszont egy olyan, a régió egészét bemutató elemzés, amely az adott fejlesztéseket programba, koncepcióba fogja össze. A jelenlegi fejlesztések egymás mellett, de sokszor egymással párhuzamosan, de elszigetelve, egymásnak versenyhelyzetet teremtve zajlanak, ezáltal nem érvényesül a fejlesztések szinergikus hatása és nem járulnak hozzá a régió 2007-2013-ra megfogalmazott regionális stratégiájában megfogalmazott célok megvalósulásához. Az Észak-Alföldi régió ipari parkjainak és inkubátorházainak stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány készítésének célja a rendelkezésre álló adatok összegyűjtésével olyan átfogó helyzetkép megalkotása, amely segíti a problémák beazonosítását, kezelését, célzott területfejlesztő intézkedések kidolgozását és a stratégiai irányvonal meghatározását a régió számára. A tanulmány a régió ipari parkjaira és inkubációs házaira fókuszál, egységes adatbázis híján nem tér ki azonban a jelentős gazdasági potenciállal bíró ipari területekre. Az adatgyűjtés eredményeképpen javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg a regionális-, az országos- és az európai uniós szakpolitikák alakítói, a következő időszak akcióterve és a további pályázati kiírások készítői számára, a források hatékony felhasználása és a célok elérése érdekében. A fókusztanulmány elkészítésének első lépése volt a régióban lévő adatok gyűjtése, melyhez a korábban elkészült dokumentumok, listák, KSH, TeIR és NFGM adatbázisok és tanulmányok, a korábbi pályázatok kiértékelése, valamint a kérdőíves felmérések szolgáltattak alapot. Az összegyűjtött és rendszerezett adatok alapján elkészült a régió rövid bemutatása és részletesebb gazdasági elemzése, valamint a régió ipari parkjainak és inkubátorházainak pontos bemutatása. A helyzetfeltárás alapján konklúziót vontunk le a régió ipari parkjainak és inkubátorházainak aktuális állapotáról, majd stratégiai irányok kijelölésére, megfogalmazására a célok elérését szolgáló koherens fejlesztési elképzelések kidolgozására került sor. A stratégiai fejezet zárásaként a fókusztanulmány intézkedéseket fogalmaz meg a stratégiai irányok megvalósulását segítő fejlesztési elképzelések megvalósítására. Összefoglalva a tanulmány eredményeit megállapítható, hogy bár a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak nagyszámú, az alapszolgáltatások tekintetében jól ellátott ipari park áll rendelkezésére a régióban, mégis az ipari parkok beépítettsége, a betelepült vállalkozás száma, kihasználtsága alacsony az ország többi régiójának ipari parkjaihoz viszonyítva. Eredményesen leginkább a nemzetközi jelentőségű közlekedési folyosók mentén, azok találkozásánál, illetve logisztikai csomópontokban található ipari parkok többsége működik. Az ipari parkok nagy részének infrastrukturális ellátottsága nem kellő mértékű, sok esetben forráshiánnyal küszködnek, üzemeltetési nehézségeik hátráltatják a tervezett fejlesztések megvalósulását. Az ipari parkok kihasználtságuk növeléséért széles eszközrendszert használnak, mégis elégtelen és nem hatékony a kifejtett marketingtevékenység. Az inkubátorházak tekintetében a helyzet némileg eltérő, ugyanis a régióban relatíve kevés számú szolgáltatásnyújtás tekintetében jól ellátott inkubátor/szolgáltatóház működik és ezek többsége nem veszteséges és kihasználtsága jónak mondható. Mindezek ellenére a magas

3

állandó költségek miatt nehéz kedvező díjakat meghatározni a vállalkozások számára, ami több esetben működési nehézséget is okoz. Ebből kiindulva az ipari parkok betelepítettségének növelése / a befektetés-ösztönzés elősegítése stratégiai célt elsősorban az ipari parkok infrastrukturális fejlesztésével, a hatékonyabb marketing alkalmazásával és a betelepülők közvetlen támogatásával kívánjuk elősegíteni. Emellett az inkubációs tevékenység ösztönzése cél megvalósítását az inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése, önálló bevételteremtés növelésének elősegítése és a hatékonyabb marketingtevékenységek ösztönzésében látjuk.

4

HELYZETFELTÁRÁS 1. A régió földrajzi helyzete, általános társadalmi-gazdasági helyzete Az Észak-alföldi régió három megyéből (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és SzabolcsSzatmár-Bereg) áll, területe 17.729 km2 (az ország második legnagyobb régiója), a lakónépesség száma 2009. január 1-én 1.502.409 fő (az ország második legnépesebb régiója). Az Észak-Alföldi Régió fekvését tekintve speciális helyzetben van, miközben egy része az ország legkeletibb fekvésű területe, addig más részei benyúlnak egészen az ország középső részeire is. A régió rendelkezik 207,4 km európai uniós (szlovákiai és romániai), valamint 136,6 km EU-n kívüli (ukrajnai) határszakasszal. N

W

E

S

S

zl

ov

ák

Uk

ia

na

Miskolc \&

\&

Salgótarján

\& \&

Nyíregyháza

Eger

\&

Esztergom

\&

Győr \&

Debrecen

\&

Budapest \&

Szombathely

Veszprém

Szolnok

\&

\&

Székesfehérvár

án

\&

ia

Aus ztr ia

raj

Békéscsaba

R

n lové Sz

Kecskemét

om

\& \&

Zalaegerszeg

\&

ia

Kaposvár

Szekszárd

\&

\&

Szeged

\&

H

o

rv

\&

á

Pécs

t o rs

z

0

Ju

ág 100

200

go

szlávi

a

\&

Megyeszékhelyek Észak-Alföld régió

300 Kilometers

1. ábra: Magyarország régiói, Forrás: Regionális helyzetelemzés

Az Észak-alföldi régió a GDP/fő mutatót tekintve 2007-ben az országos átlag kétharmadát sem érte el, ezzel a magyar régiók között az utolsó helyet foglalta el. 2007-ban az Európai Unió (EU-27) átlagának mindössze 39,4%-a volt, mellyel az EU 27 régiójának legszegényebb 20 régió listájára került. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján a 28 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek közé (a kivételt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházai és a hajdúszoboszlói jelentik), melyek közül 9 hátrányos helyzetű, 7 leghátrányosabb helyzetű, 8 pedig komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség. A termelékenységet tükröző 2007-es GDP/foglalkoztatott mutatót tekintve az Észak-alföldi régió helyzete némileg kedvezőbb, mint a régiók sorrendjében 7. helyen álló GDP/fő mutató esetében. Igaz, ebből a szempontból is csak a 6. helyen áll a régiók sorrendjében, de az országos átlaghoz viszonyítva helyzete kb. 9 százalékponttal jobb, valamint lemaradása hasonló, vagy kisebb a közvetlenül előtte álló Észak-magyarországi és Dél-dunántúli régiókhoz képest. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

5

nemzetgazdasági ágakban, az országos átlaggal megegyezik az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban, valamint elmaradás tapasztalható a szolgáltatás ágazatokban. A foglalkoztatási arány elemzése rögtön rávilágít az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengeségére, mely szerint magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya, amellyel a régió 2007-ben is csupán az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli régiót tudta megelőzni. A 15-64 év közötti foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlását és a 2005 és 2007 közötti tendenciákat vizsgálva az alábbi fontosabb folyamatok és tények figyelhetőek meg: A mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban dolgozók száma (36.364 főről 38.194 főre) és aránya (7,05%-ról 7,38%-ra) az Észak-alföldi régióban – szemben az országos tendenciákat (4,95%-ról 4,65%-ra) – nem esett vissza, sőt minimális mértékben nőtt, mely a régió agrárjellegét erősíti. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágak foglalkozatásban betöltött szerepe az országos átlagnak megfelelő (33%), a régiók között a középmezőnyben helyezkedik el, 2005-2007 között az országos trendeknek megfelelően minimális mértékben nőtt. 2005 és 2007 között a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma (313.066 főről 305.334 főre) és aránya (60,72%-ról 58,99%-ra) ugyan minimális mértékben csökkent, és 2007-ben elmaradt az országos átlagtól (62,58%). Ennek ellenére az Észak-alföldi régió a Közép-magyarországi régió (Budapest szerepe) és a Dél-dunántúli régió után a harmadik helyet foglalta el a szolgáltatásban foglalkoztatottak arányát illetően, azonban ennek jelentős részét adja a közszolgáltatás. A foglalkoztatási viszonyokkal szoros összefüggést mutat az Észak-alföldi régió munkanélküliségi helyzete. A régió munkanélküliségi rátája 1999. és 2003. között jelentős mértékben csökkent, az utóbbi években azonban meredek emelkedést mutatott, és ennek következtében 2007-ban újra a 6. helyen állt. A magas munkanélküliségi ráta (2008: 12,0%, 2009 III. negyedév: 14,1%) mellett igen kedvezőtlenek a munkanélküliség minőségi jellemzői is: a pályakezdők arányát tekintve az Észak-alföldi régió a legrosszabb mutatókkal rendelkezik, míg a 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek esetében (37,24%) csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni. Azonban a régiók között összehasonlításnál elmondható, hogy a munkanélküliség aránya a magasabb iskolai végzettséggel (pl. egyetemi, főiskolai, technikumi, vagy szakközépiskolai) rendelkezők esetén az Észak-alföldi régió kedvezőbb mutatókkal rendelkezik. A kedvező jelek között lehet ugyanakkor megemlíteni azt is, hogy a régióban fejlett másodlagos munkaerőpiac épült ki, amely többek között magában foglalja a közhasznú foglalkoztatást, a szociális földprogramot és a szociális közmunka programot. Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemző vállalkozói boom, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a működő vállalkozások száma. Az összes vállalkozást tekintve 2000 és 2001 között – hasonlóan az országos trendekhez – egy kismértékű visszaesés következett be, ez után azonban tovább folytatódott a növekedés, melynek mértéke 2000 és 2004 között jelentős mértékben felülmúlta az országos értéket, majd a 2005-2008 között a növekedés újra lelassult. A kedvező folyamatok ugyanakkor csak csökkenteni tudták az Észak-alföldi régió vállalkozások szempontjából megfigyelhető hátrányos helyzetét. A relatíve alacsony vállalkozói kedvet mutatja, hogy 2008-ban az 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma (31,68) szempontjából a régió csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tőkeerejű társas vállalkozások esetében sokkal jelentősebb. Az egyéni vállalkozások 1000 főre jutó számát tekintve a régió az élmezőnyben foglal helyet (a Dél-alföldi régió után a második helyen áll a 121,02-es

6

értékével), ez a szám ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával is. Az ipari termelés tekintetében 2000 és 2006 között az Észak-alföldi régióban egy igen jelentős fejlődés játszódott le: a 2006-os érték a 2000-es értéknek 177%-a, amely felülmúlta az országos 165%-os értéket. Az ipar fajlagos mutatóinak a vizsgálata is azt mutatja, hogy az új évezred elején az Északalföldi régió ipara gyors ütemben fejlődött. Mind az egy lakosra, mind pedig az egy ipari alkalmazottra jutó ipari termelés értékét vizsgálva a régió 2007-ben az országos átlaghoz viszonyítva jobb mutatókkal rendelkezett, mint 2000-ben. A növekedés ugyanakkor csak a lemaradást csökkentette és alig változtatott az Észak-alföldi régió régiók között elfoglalt pozícióján (mindét mutató esetén 5. helyen áll), de az országos átlagtól még így is jelentősen elmarad. A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009 I. negyedévében már érezhető volt a régió munkaerőpiacán. A régiók közül az Észak-alföldi régióban volt arányaiban a legsúlyosabb a visszaesés a foglalkoztatottak számát tekintve, a 2008. I. negyedévi értéknek alig több mint 94%-ára esett vissza 2009. I. negyedévben a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy 2009. III. negyedévére az Észak-alföldi régióban (a dél-alföldi és az észak-magyarországi régiókkal együtt) – ellentétben a legfejlettebb régiókkal – megindult némi növekedés a foglalkoztatottak számában, de a 2008. év eleji értéket továbbra sem sikerült elérni. A foglalkoztatottak száma a régióban a válság kezdetétől, 2008. IV. negyedévtől a régió mindhárom megyéjében jelentős, összesen majdnem 32 ezer fős csökkenést mutat. A legnagyobb arányú csökkenés a régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be, ahol több mint 14 ezer fővel kevesebb személyt foglalkoztattak a munkaerőpiacon a munkahelyek megszűnése, illetve munkaerő-kereslet visszaesése miatt. A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma: 2009. I. negyedévében 87 ezer fős munkanélküli-létszámmal számolhatunk, mely majd 13 ezerrel több, mint 2008. IV. negyedévében. A legnagyobb arányú növekedést az egyébként is rendkívül magas munkanélküli-számmal jellemezhető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szenvedte el. Az Észak-alföldi régióban a Munka törvénykönyve szerinti csoportos létszámcsökkentésre 2009. I. negyedévében 750 főre, 2009. II. negyedévében már 1752 főre vonatkozóan született döntés. Az elbocsátások legnagyobb mértékben az ipar területét és Hajdú-Bihar megyét érintették. A régióban a KSH adatai szerint 2009. I. negyedévére valamennyi termelő ágazat teljesítménye zsugorodott, mérséklődött az idegenforgalom, csökkent a munkahelyek száma, illetve jelentősen visszaestek a gazdasági szervezetek beruházásai és a lakásépítések.

7

2. A régió ipari parkjainak általános elemzése A fejezet a KSH 2008-as Statisztika tükör kiadványának felhasználásával foglalja össze az Észak-alföldi régió ipari parkjainak főbb jellemzőit, úgymint az ipari parkok elhelyezkedését, területét, betelepült vállalkozások számát és az általuk foglalkoztatottak számát. Amennyiben a 2008-as Statisztika tükörben felhasználtaknál frissebb adatok is rendelkezésre álltak, ott azokkal kiegészülve készült el az elemzés. Az elemzést a jogszabály szerint definiált ipari parkokra végeztük el, azaz a minimálisan 10 hektár nagyságú és legalább 20 hektárra bővíthető, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységek végzésére kialakított terület, amely pályázati úton „Ipari park” címet nyert. Az ipar fejlődése szempontjából országos szinten igen fontos szerepet töltenek be az ipari parkok, amelyek száma 2008-ban 206 volt. Ezek közül (2007-ben 31) mára 33 működik az Észak-alföldi régióban (16%), ezek alacsony kihasználtságát ugyanakkor jól jelzi, hogy a megindult fejlesztések (például Nyíregyházi Ipari Park, Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, Szolnoki Ipari Park) ellenére több mutató (például beépítettség, betelepült vállalkozások száma) szempontjából a régió a 6. helyet foglalja el. Mutatja továbbá az is, hogy a GKM által összeállított legtöbb vállalkozást betelepített ipari parkok 25-ös listájára 2007-ben az észak-alföldi régióban lévő ipari parkok közül csak kettő került fel, a legjobb 30-ba pedig mindössze négy. Az alábbi ábrákon láthatóak az Észak-alföldi régió ipari parkokkal rendelkező települései 2007ben, valamint az ipari parkok összterületének növekedése 1997 és 2007 között.1 2008-ban a 33 ipari park nettó területe 1715,8 ha-ra, a betelepített terület pedig 948,8 ha-ra növekedett, mely 55,3%-os betelepítettséget jelent nettó területre.

2. ábra: Az észak-alföldi régió ipari parkkal rendelkező települései 2007-ben, Forrás: KSH, Statisztikai tükör

3. ábra: Az ipari parkok területe az Észak-Alföldön Forrás: KSH, Statisztikai tükör

Kialakulásuk szerint a parkok közel fele alapvetően zöldmezős beruházásként jött létre. Harmaduk korábban már a területen működő vállalkozások integrációjaként alakult meg, melyek jellemzően zöldmezős beruházásokkal is bővítik területüket. Rekonstrukciós céllal 3 Hajdú-Bihar megyei ipari park valósult meg, melyek régebben ipari, illetve egyéb célokra hasznosított területeket tettek a korszerű ipar számára vonzóvá. A régióban található egy

1

A KSH ábráján nincs feltüntetve (számunkra ismeretlen okokból) a karcagi, valamint nem látható a később ipari parkká vált rakamazi és a hajdúböszörményi nyugati ipari park.

8

logisztikai központból alakult, valamint egy agrár-jellegű ipari park, amely egyúttal technológiai és innovációs parkként is definiálja magát. 2008-ban az egy ipari parkba átlagosan betelepült vállalkozások száma 14, a nagyobb vállalkozássűrűség a Hajdú-Bihar megyei ipari parkok többségére jellemző. Az észak-alföldi ipari parkokba betelepült vállalkozások és azok foglalkoztatottainak száma fokozatosan nőtt az elmúlt tíz év során, így 2007 végén összesen 462 foglalkoztató több mint 22.000 főt alkalmazott ipari parki telephelyein, amely 2008-ra összesen 463 foglalkoztató több mint 23.500 fő alkalmazottra növekedett. Egy vállalkozásra 50 dolgozó jutott, egy park pedig átlagosan 713 főt alkalmazott. A régió ipari parkjai 2007-ben 840 milliárd forint árbevételt értek el, amely 2008-ban már 1084 milliárd forintra emelkedett. A nagyságrend megítélését segíti, hogy a régió ipari termelési értéke a 4 fő feletti vállalkozások telephelyi adatai szerint közel 2000 milliárd forintot tett ki. Az ipari parkok többségében ipari vállalkozások vannak jelen, emellett azonban szállítmányozó, kereskedő, egyéb szolgáltatást végző cégek is megtalálhatók. Az ipari vállalkozások értékesítési szerkezetében már a kezdetektől az export játsza a főszerepet, 2007-ben az eladások közel 70%-a, 2008-ban pedig már több mint 77%-a külpiacon realizálódott. Az alábbi ábrán jól látható az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik számának változása 1997-2007 között az Észak-Alföldön.2

4. ábra: Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az Észak-Alföldön Forrás: KSH, Statisztikai tükör

2

Forrás: KSH Statisztikai tükör II. évfolyam 39. szám, 2008. április 2.

9

3. A régió ipari parkjainak és inkubátorházainak részletes bemutatása 3.1.Ipari parkot/inkubátorházat üzemeltető szervezet bemutatása A régió ipari parkjainak és inkubátorházainak kérdőíves felmérése során az ipari parkok 88%-a (29 db), míg az inkubátorházak 100%-a (9 db) küldte vissza a kitöltött íveket, így a 33 ipari park és 9 inkubátorház esetén a Záhonyi Városi Ipari Park, a Bihari Regionális Ipari Park, a Hajdúsámsoni Ipari Park, és a Szolnoki MB Ipari Park kivételével minden megkeresett válaszolt. A válaszadók között volt olyan, amely nem minden kérdést töltött ki, ilyenkor a kisebb válaszadói számot vettük figyelembe. A visszaküldött kérdőívek esetén az átlag kitöltöttség 93% volt az ipari parkok és közel 92% az inkubátorházak esetében (1. sz. melléklet), ami kedvező aránynak értékelhető, bár a hiányzó adatok és az eltérően értelmezett kérdések (utóbbi esetenként a kérdőív pontosságának is felróható) helyenként nehezítették a teljes és átfogó helyzetkép kialakítását. Az ipari parkok – a 29 válaszadót tekintve – üzemeltetői tulajdonosi szerkezetéről elmondható, hogy többségük (52%-uk) 100%-os önkormányzati tulajdonban van, emellett különösen jellemző még (25%-os mértékben) a gazdasági társaság tulajdonában lévő ipari parkok előfordulása a régióban. Az inkubátorházak pedig jellemzően alapítványok (44%) és gazdasági társaságok (33%) üzemeltetésében működnek. Az alábbi kördiagramokról leolvasható az ipari parkok és az inkubátor/szolgáltatóházak további tulajdonosi formák szerinti megoszlása az Észak-alföldi régióban.

5. ábra: Ipari park üzemeltető tulajdonosi szerkezetének típusai, Forrás: saját szerkesztés

10

6. ábra: Inkubátor/szolgáltató ház üzemeltető létesítmény tulajdonosi helyzete, Forrás: saját szerkesztés

Az országos trendeknek is megfelelően, az Észak-alföldi régióban is az 1997-es első „Ipari Park” cím elnyerésére irányuló program megjelenését követő években nőtt leginkább az ipari parkok száma, amely ezt követően bár kisebb mértékben, de napjainkig is folyamatosan tovább bővül. A 29 vizsgált ipari park közül 17 db (59%) még 2000. év előtt nyerte el az „Ipari park” címet, 6 db (20,5%) 2000-2006 között, újabb 6 db pedig 2007-2009 között. A régiók közötti összehasonlítást megvizsgálva a parkok számát tekintve az elmúlt években legdinamikusabban Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Észak-alföld régiók fejlődtek. A régiók között az ipari parkokba betelepült vállalkozásokat tekintve örvendetes módon 2007ben az Észak-alföldi régió nagy ugrást tudott elérni (107db-bal nőtt, míg a többi régióban átlagosan 49-cel), de az egy ipari parkban működő vállalkozások számát vizsgálva már messze elmarad az országos átlagtól (2007-ben a régiók közt Észak-Alföldön van a legkisebb érték, átlagosan 14 db, szemben az országos 18-cal). Az inkubátor/szolgáltató házak jelentős részét (5 db) 2000 és 2006 közötti években alapították az Észak-alföldi régióban, a további négy közül kettőt még 2000 előtt és kettőt a 2007-2009 közötti években. Az Észak-alföldi régió (28 válaszadó) ipari parkjainak átlagos nagysága közel 58 hektár, összes területe 1816,2991 hektár, melynek méret szerinti megoszlása az alábbi ábrán látható.

11

7. ábra: Ipari parkok méret szerinti megoszlása (ha), Forrás: saját szerkesztés

Az Észak-alföldi régió (9 válaszadó) inkubátor/szolgáltató házának átlagos nagysága 4.338 m2, összes területe 39.043 m2, melynek méret szerinti megoszlása az alábbi ábrán látható.

8. ábra: Inkubátor/szolgáltató házak méret szerinti megoszlása (m2), Forrás: saját szerkesztés

Az inkubátor/szolgáltató házak (9 válaszadó) működtetői az alábbi diagramon látható módon határozták meg saját szervezetüket. A diagramról leolvasható, hogy a működtetők többsége inkább inkubátor háznak tartja szervezetét, vagy inkubátor és szolgáltatóháznak, valamilyen arányban megosztva és csupán egyetlen szervezet határozta meg magát szolgáltatóháznak. Fontosnak találjuk megjegyezni ugyanakkor, hogy az összes megkérdezett csupán 22%-a (9ből 2 db) működik ipari park területén.

12

9. ábra: Működtető szervezet önmeghatározása, Forrás: saját szerkesztés

Az alábbi diagram jól mutatja azt, hogy a 27 válaszadó ipari park eredményesség szempontjából elég változatos képet mutat. A válaszadók közel fele eredményes és majdnem ugyanennyi ipari park veszteséges. A válaszadók közül csupán egyetlen ipari park volt olyan, amely nullszaldós a pénzügyi eredményesség tekintetében. Azon ipari parkok működtetői, melyek veszteségesek, az alábbiakban látják a veszteséges működés legfőbb okait: bevételek hiánya, üzemeltetési és befektetési tőkehiány, kihasználatlanság, szervezeti problémák.

10. ábra: Az ipari parkok pénzügyi eredményessége, Forrás: saját szerkesztés

Az inkubátor/szolgáltatóházak működtetőinek pénzügyi eredményessége már jóval kedvezőbb képet mutat. Az összes válaszadó több mint 55 százaléka eredményes, 11-11%-a nullszaldós, valamint non-profit alapon működik és csupán valamivel több mint 20 %-a veszteséges. A veszteségesség fő okának az alacsony bérleti díjakat, valamint a közüzemi terhek átvállalását jelölték meg az érintett válaszadók.

13

11. ábra: Az inkubátor/szolgáltató ház pénzügyi eredményessége, Forrás: saját szerkesztés

Az ipari parkok által szolgáltatott adatok a pénzügyi eredményességről és a 2003-tól 2008-ig tartó időszakban mutatott nettó betelepítettség összefüggéseit vizsgálva megállapítható, hogy a jelenleg eredményesen gazdálkodó (az ábrán piros vonallal jelölt) ipari parkok esetében a betelepítettség tekintetében egy kiegyenlítettebb szint rajzolódik ki, általában megtartották betelepítettségi szintjüket, több esetben még növelték is, de óriási visszaesések nem tapasztalhatóak. Az alábbi ábrákról megyénkénti megoszlásban láthatóak az egyes ipari parkok betelepítettségi szintjének változása, sorrendben: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye parkjai; kék színnel jelölve a veszteségesen működőek, sárga színnel pedig azokat, akik nem szolgáltattak adatot, vagy nem releváns a kérdés, mert 2008-ban váltak ipari parkká.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok

12. ábra: Az egyes ipari parkok nettó betelepítettségének változása megyénként 2003-2008 között

14

3.2.Ipari park/Inkubátorház fejlesztéséhez igényelt támogatások Ebben a fejezetben a támogatást nyújtó szervezetek kérdőíves válaszai és adatbázisai alapján azt vizsgáljuk, hogy milyen típusú, mekkora mértékű pályázati források álltak rendelkezésre az elmúlt időszakban, valamint elemezzük azt, hogy ezen pályázati forrásokra pályázók különböző megoszlásai hogyan alakultak. Az elmúlt 5 évben többféle (TRFC, Baross Gábor Program, ÉAOP) fejlesztési forrás állt rendelkezésre az Észak-alföldi régióban ipari parkok, inkubátorházak fejlesztésére, melyből összesen több mint 5,5 Mrd Ft értékben kötöttek le forrásokat. Az alábbi diagramokon jól látszik a különböző programokra beérkezett pályázatok száma, valamint az azon belül nyertes és nem nyertes pályázatok megoszlása, valamint a pályázó szervezetek típusa és a megvalósulás helye szerinti megoszlás.

13. ábra: Beérkezett pályázatok megoszlása: nyertes/nem nyertes, Forrás: saját szerkesztés

15

14. ábra: Pályázó szervezetek megoszlása, Forrás: saját szerkesztés

15. ábra: Pályázatok megoszlása a megvalósítás helyének település típusa szerint, Forrás: saját szerkesztés

16

16. ábra: Pályázatok megoszlása a pályázati kiírások szerint, Forrás: saját szerkesztés

A 21 nyertes pályázat több mint 60%-ánál a fejlesztések összköltségét vizsgálva megállapítható, hogy az magasabb, mint 500 M Ft. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a nyertes pályázatok 80%-a a magasabb támogatási összeget biztosító ROP pályázatok (maximum támogatás 500 M Ft) valamelyikéből nyert, és így annak összköltsége legtöbb esetben 500 M Ft felé esett. Ebből és korábbi tapasztalatokból kiindulva a legtöbb pályázat esetében elmondható, hogy a pályázók nagyon sok esetben a pályázható maximum összeget célozzák meg és sokszor nem a valós szükséglet alapján határozzák meg a fejlesztések nagyságát, mely a támogatás intenzitás emelkedésével fokozottabban jelentkezik. A beadott pályázatok megvalósítási helyét (kistérség) vizsgálva megállapítható, hogy az ÉszakAlföldi régió 28 kistérségének 25%-ából (6 SZSZB megyei és 1 JNSZ megyei kistérségből) egyáltalán nem érkezett pályázat, míg a 3 megyeszékhely kistérségéből érkezett a pályázatok fele. A fennmaradó 18 kistérségből egy kivételtől eltekintve 1-4 db pályázat érkezett. A megvalósítás helyét nézve tehát megállapítható, hogy a pályázatok döntő része a gazdaságilag fejlettebb kistérségekben koncentrálódik, melyek támogatása esetén a régióban lévő különbségek tovább nőhetnek. Két kiírásnál kaptunk választ arra vonatkozóan, hogy a pályázatok mekkora hányada érkezett ipari parkokból, illetve ipari területekről. A ROP 1.1.1. A 2007-es pályázati kiíráshoz beérkezett pályázatok megoszlása ipari park és területeket tekintve az ipari területek felé tolódik el: 10db (31%) ipari parkból és 22db (69%) ipari területről érkezett. A ROP 1.1.1. A 2008-as kiírás tekintetében már jóval egyenletesebb ez az eloszlás, 5db pályázat ipari parkból és 4 db ipari területről érkezett be. A támogatott pályázatok által lekötött forrás nagyságát vizsgálva az alábbi ábrán válik szembetűnővé a különböző források nagyságrendbeli különbsége, és jól mutatja, hogy a korábban ezen téma fejlesztésére hazai forrásból rendelkezésre álló források jóval kisebb mértékben álltak rendelkezésre.

17

17. ábra: Lekötött források nagysága, Forrás: saját szerkesztés

A pályázati kiírások közül a TRFC a már meglévő ipari parkok fejlesztését, az inkubátorházak létesítése esetén pedig a tárgyi eszközök, szabadalmak, know-how-k bekerülési értékét támogatta. A Baross Gábor Program az inkubált vállalkozások fejlődését, versenyképességük megerősítését szolgáló alapfunkciók színvonalemelését, bővítését, speciális inkubációs szolgáltatási csomagok kialakítását, továbbá az inkubációt nyújtó szervezet kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának létrehozását támogatta. A ROP-os pályázatokból pedig alapvetően az alapinfrastrukturális beruházásokat, építést, átalakítást, felújítást, bővítést, fejlesztést, barnamezős területek kármentesítését, eszközbeszerzést, előkészítést, projektmenedzsmentet, valamint a projekt megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét lehetett támogatni. A 2008-as ROP-os kiírások már tartalmazzák a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatását és a szolgáltatásaik nyújtásához a saját alkalmazottainak általános képzését is. Ezen lehetőségekből a nyertes pályázatokat megvizsgálva a különböző kiírásoknál az alábbi tevékenységekre nyertek fejlesztési forrást a pályázók. A TRFC kiírásánál az egyetlen nyertes logisztikai központot épített, míg a Baross Gábor Program forrását K+F és innovációs szolgáltatások kialakítására, bővítésére, fejlesztésére és minőségének javítására fordították. A ROP 1.1.1.A 2007 ipari parkok és területek fejlesztése kiírás forrásai esetén a költségek több mint 90 %-a építés, átalakítás, felújítás, bővítés, fejlesztésre fordítódott, a ROP 1.1.1.A 2008 kiírás esetén a költségek 60 %-a alap-infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó költségek és közel 34 %-a építés, átalakítás, bővítés, fejlesztés költségei. Az inkubáció elősegítését szolgáló ROP 1.1.1.B 2008 kiírás esetén a költségek 67 %-át építés, átalakítás, bővítés, fejlesztés, továbbá 26%-át eszközbeszerzés teszi ki. Összességében megállapítható, hogy a nyertes projektek igen jelentős hányada építésre, átalakításra, felújításra irányul, ezen belül is döntően az alapinfrastruktúra fejlesztéséhez kérnek támogatást. Kármentesítésre, minőség-, környezetés egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására, kapcsolódó szolgáltatásra, befektetés-ösztönző marketingtevékenységre és a projektek előkészítésére összességében nagyon kismértékű forrást fordítottak, még a pályázatban megengedett költségarány maximális mértékét sem használták ki a pályázók. A ROP-os kiírásokat összevetve megállapítható, hogy a 2007-es kiírás nyerteseinek vállalásaihoz (átlagosan: 5,75) képest a 2008-as kiírásokban (átlagosan: 7,5, valamint 11,3) a kialakított szolgáltatások

18

számára tett vállalások átlagos száma jelentősen növekedett. Ennek oka elsősorban az, hogy az újabb pályázati kiírásokban részben kötelező vált a szolgáltatások vállalása, részben előnyt jelentő szempont lett, mely egyértelműen arra ösztönözte a pályázókat, hogy több szolgáltatást alakítsanak ki. Ez azonban nem egyértelműen a valós igényt tükrözi, hiszen már korábban is volt lehetőség arra, hogy szolgáltatásokat fejlesszenek, mégsem tették ilyen mértékben. Az ipari parkok fejlesztéséhez – a kérdőíves megkeresésére érkezett 29 válasz alapján – korábbi működésüket is figyelembe véve több mint kétharmadának (19-nek) már ítéltek meg valamilyen fejlesztési forrásból támogatást, mely közül csupán egy ipari park fenntartó nem használta fel azt, ellenben a 19 nyertesből 6 db többféle forrásból is kapott már valamilyen mértékű támogatást. A támogatások leginkább a hazai forrású Területfejlesztési Célelőirányzat és Széchenyi Terv, valamint az EU-s társfinanszírozású Phare, NFT I., valamint ÚMFT programokból történt. Az inkubátorházak felmérése esetén ez az arány még kedvezőbb, hiszen a 9 megkérdezett közül csupán egy nem kapott korábban már támogatást, illetve volt egy inkubátorház, amely több forrásból is támogatott volt. A fejlesztéseket szintén a hazai forrású Területfejlesztési Célelőirányzat, valamint az EU-s társfinanszírozású Phare, Phare CBC, és az NFT I. programokból, valamint a GKM és az NKTH forrásaiból támogatták. Mind az ipari parkok, mind az inkubátorházak működését vizsgálva elmondható, hogy jelentősebb állami támogatás segítségével épült ki, vagy fejlődött tovább, tisztán gazdasági szervezeti, vagy önkormányzati finanszírozásról csak néhány esetben beszélhetünk. Mindezek után megvizsgálva – az NFGM adatai alapján – a korábbi években ipari parki fejlesztésekre fordított támogatásait azt látjuk, hogy a Gazdasági Minisztérium által nyújtottak (1998-2000 között), valamint a Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC (1998-2001 között) szintén jóval kisebb mértékűek (13-115 M Ft/év/Észak-alföldi régió) voltak. A 2001-2002-ben meghirdetett Széchenyi Terv Regionális Gazdaságépítő Program által nyújtott támogatások (300-400 M Ft/év/ Észak-alföldi régió) már jelentősebb összeget jelentettek az ipari parkok fejlesztésében, de még mindig nagyságrendekkel elmaradt a ROP által nyújtott ipari park fejlesztésére nyújtott támogatások mellett (kb. 2 Mrd Ft/kiírás). A 18. ábrán mindezt kördiagramon ábrázolva jól látható a források nagyságrendbeli különbségei. A régióban megítélt támogatások pontos nagysága az NFGM és a támogatást nyújtó szervezetek adatszolgáltatása alapján: Év GM 1998 1999 2000 2001 2002 2005 2006 2007 2008 ∑

SZT

115 95 59

Pályázati forrás (millió Ft) TFC TRFC BGP

ROP 1.1.1.A

ROP 1.1.1.B

37 13 417 300

41 100 66

269

717

91

100

66

2.010 2.372 4.382

993 993

∑ 152 108 59 458 300 100 66 2.010 3.365 6.618

19

18. ábra: Lekötött források nagysága 1998-tól, Forrás: saját szerkesztés

20

3.3. Ipari park/Inkubátorház telepítő tényezői, versenytársak helyzete Az ipari parkok fejlődésének értékelése szempontjából elsősorban az egy ipari parkba betelepült vállalkozások száma az egyik legjellemzőbb adat. A vállalkozások betelepülése sok tényezőtől függ egyszerre. A betelepülni szándékozó vállalkozások számára alapvetően fontos a park területi elhelyezkedése, az elérhetősége (közúti, vasúti, légi), a rendelkezésre álló humánerőforrás képzettségi színvonala, a nagyvároshoz való közelsége, a kapott adókedvezmények valamint az, hogy a területen milyen az alap-infrastruktúra kiépítettsége, és a park üzemeltetője által nyújtott szolgáltatások színvonala, hiszen ez működésük egyik elengedhetetlen tényezője. Ebben a fejezetben a visszaküldött kérdőívek feldolgozása és a KSH adatbázisa alapján, térképi ábrázolás segítségével mutatjuk be az ipari parkok, illetve az inkubátorházak elérhetőségét, szolgáltatásaik és pénzügyi eredményességük kapcsolatát, valamint az ipari parkok, illetve az inkubátorházak és különböző tényezők közötti kapcsolatot.

21

19. ábra: Az Észka-alföldi régió főbb közlekedési útvonalai Forrás: saját szerkesztés

A fenti térkép jól mutatja, hogy az Észak-alföldi régióban a főbb közlekedési vonalak csomópontjában települtek az ipari parkok, tehát valóban igaz, hogy az elhelyezkedés, elérhetőség és megközelíthetőség az egyik legfontosabb telepítő tényezőként jelenik meg az ipari parkok esetében.

22

20. ábra: A régió ipari parkjai által kínált szolgáltatások és a park üzemeltetésének pénzügyi eredményessége Forrás: saját szerkesztés

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ipari parkok esetében a pénzügyi eredményesség alapján a nyújtott szolgáltatások különböző színoszlopokkal lett jelölve az ábrán, illetve a pénzügyileg nem releváns azt jelenti, hogy az ipari parknak a válaszadás pillanatában nem volt még egy teljes lezárt pénzügyi éve, vagy nem működött az ipari park, így ennek hiányában nem tudott válaszolni a kérdésre. Azoknál az ipari parkoknál, amelyek semmilyen választ nem adtak, ott nincs adat „·” jelölést alkalmaztunk. A nyújtott szolgáltatások esetén, amennyiben az ipari park válaszolt, de valamely szolgáltatástípussal nem rendelkezik egy vízszintes vonal jelzi a nullát, amennyiben nem szolgáltatott adatot, abban az esetben vonal sincs feltüntetve. A kapott információkból, illetve az ábráról nem olvasható le egyértelmű kapcsolat a pénzügyi eredményesség és a nyújtott szolgáltatások között, viszont egyértelműen látszik, hogy elsősorban a megyeszékhelyek és azok körében mondható el, hogy az ipari park pénzügyileg eredményesen működik, emellett persze találunk olyan parkokat a megyeszékhelyeken kívül, amelyek szintén eredményesen működnek pl. Timár, Tuzsér, Mátészalka település, valamint jászsági települések ipari parkjai. Szintén jól leolvasható az ábráról az, hogy az ipari parkok legtöbb esetben alapszolgáltatásokat nyújtanak, melynek mértékét egyetlen ipari park esetében előzi meg az emeltszintű-, illetve a K+F szolgáltatások száma a visszaküldött kérdőívek alapján.

23

21. ábra: A régió inkubátorházai által kínált szolgáltatások és a ház üzemeltetésének pénzügyi eredményessége Forrás: saját szerkesztés

Az inkubátor/szolgáltatóházak térképes ábrázolása jóval áttekinthetőbb és egyszerűbb, hiszen az összesen 9 inkubátorház mindegyike szolgáltatott adatot. Az ábrán jól látszik, hogy az inkubátorházak többsége eredményes, vagy nullszaldós, de a nyújtott szolgáltatások számával és szintjével nem mutatnak korrelációt. A veszteség okaiként az alacsony bérleti díjat és a magas közüzemi díjakat határozták meg a válaszadók. Szintén jól látszódik az inkubátorházak elhelyezkedésének Debrecenben való koncentrálódása, holott az előzetes feltételezéseink alapján éppen a kedvezőtlenebb gazdasági környezetben lévő területeken lenne a vállalkozásoknak nagyobb szüksége az inkubátor jellegű szolgáltatásra. Az inkubátorházaknál – szemben az ipari parkokkal – azonban nem mondható el egyértelműen az, hogy a szolgáltatások közül leginkább az alapszolgáltatásokat nyújtják, hiszen számos esetben az emeltszintű-, illetve a K+F szolgáltatások száma felülmúlja az alapszolgáltatások számát.

24

22. ábra: 3 vizsgált tényező (regisztrált vállalkozások, bruttó hozzáadott érték, álláskeresők száma) és az ipari parkok kapcsolata, Forrás: saját szerkesztés

A 22. ábrán együtt került ábrázolásra kistérségi bontásban a munkanélküliség, a vállalkozás sűrűség és a bruttó hozzáadott érték alakulása. A térképről egyértelműen leolvasható, hogy az egy főre eső bruttó hozzáadott érték a gazdaságilag fejlettebb megyeszékhellyel rendelkező kistérségekben és azok közelében, valamint a Budapesthez közel eső Jászságban magas és ezen kistérségek esetében az 1000 főre jutó nyilvántartott álláskeresők száma a legalacsonyabb. Szintén a megyeszékhelyek kistérségeiben és a hajdúszoboszlói kistérségben a legtöbb a regisztrált vállalkozások 100 állandó lakosra jutó száma. A skála másik végén találhatóak a

25

legkedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségek, melyek a régió észak-keleti részében helyezkednek el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagy része a legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek közé tartozik, különösen az 1000 főre jutó nyilvántartott álláskeresők számát tekintve. A 100 állandó lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát tekintve legalacsonyabb értékkel Hajdú-Bihar megye (fent említetteken túli) kistérségei rendelkeznek, de nem sokkal magasabbak ezek az értékek a másik két megye kistérségeinek zömében sem. Már korábbi térképeken is jól látszott, ami most is kirajzolódik a térképről, hogy az ipari parkok nagyobb sűrűségben találhatók meg a kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő (magasabb a regisztrált vállalkozások 100 állandó lakosra jutó száma, magasabb az egy főre eső bruttó hozzáadott érték, valamint alacsonyabb az 1000 főre jutó nyilvántartott álláskeresők száma) megyeszékhelyek kistérségeiben, vagy azokhoz közeli kistérségekben és a Budapesthez közel eső Jászságban.

26

23. ábra: 3 vizsgált tényező (elvégzett iskolai osztályok száma, szakiskolai és szakközépiskolai tanulók száma, álláskeresők száma) és az ipari parkok kapcsolata, Forrás: saját szerkesztés

A 23. ábrán két új tényezőt, valamint a korábbi térképen már ábrázolt 1000 főre jutó nyilvántartott álláskeresők számát és az ipari parkok kapcsolatát vizsgáltuk meg. A térképről leolvasható, hogy a 7 évesnél idősebb népesség által átlagosan elvégzett osztályok száma, valamint a nappali oktatásban az összes szakiskolai, speciális szakiskolai és szakközépiskolai tanulók száma a régió megyeszékhelyeinek kistérségeiben a legmagasabb. A tanulók számát tekintve a régió többi kistérségében közel egyenletes eloszlás figyelhető meg, viszont nem tapasztalható összefüggés az ipari parkok elhelyezkedésével kapcsolatban. A térkép alapján újra az rajzolódik ki, hogy az ipari parkok nagyobb sűrűségben találhatók meg a képzettség (elvégzett iskolai osztályok száma, szakiskolai és szakközépiskolai tanulók száma) és a gazdasági fejlettség tekintetében (alacsonyabb az 1000 főre jutó nyilvántartott álláskeresők száma) kedvezőbb helyzetben lévő megyeszékhelyek kistérségeiben, és a Budapesthez közel eső Jászságban.

27

24. ábra: 3 vizsgált tényező (egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték, regisztrált vállalkozások száma, 311/2007 Kormányrendelet szerinti kedvezményezetti státusz) és az inkubációtor/szolgáltatóházak kapcsolata, Forrás: saját szerkesztés

A 24. ábrán jól látható, hogy az inkubátor/szolgáltatóházak elhelyezkedését tekintve azok leginkább a legnagyobb vállalkozásszámmal rendelkező, a 311/2007-es kormányrendelet szerint nem kedvezményezett, megyeszékhellyel rendelkező kistérségekben találhatóak. Ebben a 3 kistérségben, ezen belül is a megyeszékhelyeken található a 9-ből 7 db inkubátor/szolgáltatóház. Az egy regisztrált vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték a Jászságban, a Hajdúszoboszlói és a Debreceni kistérségben a legnagyobb. Ezek közül csak a Debreceni kistérségben van inkubátor/szolgáltatóház, igaz ott található azok több mint 50 %-a (9-ből 5 inkubátor/szolgáltatóház). Kettő a közepes értéket mutató másik két megyeszékhely kistérségben és 2 az alacsonyabb értéket mutató Mátészalkai és Záhonyi kistérségben található. A megkérdezett ipari parkok elemezve versenytársaikat az alábbi előnyöket találták saját ipari parkjukkal szemben, melynek nagy része egyben telepítő tényezőként is értelmezhető. A felsorolt előnyök csoportosítva az alábbiak voltak:  Elhelyezkedés (a megyeszékhelyektől, pólusvárostól, országhatártól, autópályától, főútvonaltól, repülőtérhez távolság, illetve a jó megközelíthetőség szempontjai)  Településnagyság (nagyvárossal együtt járó előnyök)  Infrastrukturális ellátottság  Nyújtott szolgáltatások fajtája, mennyisége, minősége

28

     

Rendelkezésre álló (megfelelő végzettségű) munkaerő, magasabb a térségben a foglalkoztatottság Ipari park mérete és bővítési lehetőségei Olcsóbb a terület és rendelkezik szabad területtel Tulajdonosi szerkezet (pl. az önkormányzati tulajdonú helyi adókedvezményt tud nyújtani) Nagyszámú betelepült vállalkozás, befektetők közötti könnyű kapcsolatteremtés, valamint együttműködés Egyebek: területükön inkubátorház található, jó PR tevékenység, a terület barnamezős, science park

Ugyanezen kérdésre (versenytársakról való ismeretek, azok előnyei) az inkubátor/szolgáltató házak az alábbi válaszokat fogalmazták meg:  Elhelyezkedés (megyeszékhelyen, frekventált helyen található, jó megközelíthetőség, megoldott parkolási lehetőség)  Több éves működés, tapasztalat  Ismertség  Kedvező díjak (bérleti és szolgáltatási)  Nyújtott szolgáltatások minősége, száma  A rendelkezésre álló terület nagysága  Hatékony együttműködés más inkubátorházzal (pl. közös pályázat, közös rendezvényszervezés stb.) A régióban lévő ipari parkok illetve inkubátorházak megkérdezése során jól látszik, hogy a szűkebb környezetükön túl a határon átnyúló, vagy jövőben tervezendő ipari parkokról már kevésbé rendelkeznek ismeretekkel. A megkérdezett ipari parkok közül 28 adott választ arra a kérdésre, hogy van-e olyan határon túli ipari park, amely befolyással van a megkérdezett által üzemeltetett ipari parkra. 22 ipari park nem tudott ilyet megnevezni, 6 válaszadó szerint van ilyen, de 2 nem nevezte meg, míg a többi üzemeltető összesen további 4 határon túli ipari parkot nevezett meg, melyből 3 romániai (Szatmárnémeti, Érmihályfalva, Székelyhíd) és egy ukrajnai (Tiszasalamon) telephelyű, a magyar határhoz közeli fekvéssel. A 29 válaszadó ipari park több mint kétharmada nem tud további alakuló, jövőben tervezett közeli ipari park létrehozásáról illetve fejlesztéséről, csupán 10 válaszadó nevezett meg ilyet, az alábbi településeket említve: Nagykálló, Apagy, Rakamaz, Debrecen Mikepércsi út, Hajdúnánás, Kisújszállás, Szolnok és a Jászságban ipari park fejlesztést, illetve Fényeslitkén iparterület fejlesztést. Ugyanakkor előremutató kezdeményezés Jász-Nagykun-Szolnok megyében, hogy a Jászberény-Szolnok tengely gazdasági együttműködésének élénkítésére együttműködési megállapodást készítenek elő az érintett két város, a megyei önkormányzat és a kistérségi társulások részvételével. Ez a tervezett együttműködés többek között az ipari területek, parkok kínálatának összehangolását is tartalmazza a versenyhelyzet helyett az összehangolt és együttműködésen alapuló kínált megteremtése érdekében A régióban fellelhető 9 inkubátorházból csak kettő tudott megnevezni olyan határon túli inkubátor/szolgáltató házat, amely befolyással van működésére, ebből az egyik az ukrajnai Ungváron, a másik a romániai Szatmárnémetiben található. Továbbá 4 válaszolt igennel arra vonatkozóan, hogy tud alakuló, jövőben tervezett közeli inkubátor/szolgáltató ház létrehozásáról illetve fejlesztéséről, az alábbi településeket említve: Nyíregyházán, Mátészalkán, Szatmárnémetiben, Debrecenben és Kunhegyesen.

29

3.4. Ipari park/Inkubátorház kihasználtsága és a végbement fluktuáció A kihasználtságra vonatkozó kérdőív válaszok nagyon heterogének, mind a megadott évet és az adatok teljes körűségét, mind az értelmezést tekintve. A visszaküldött kérdőíveket áttekintve megállapítható, hogy a 33 ipari parkból csupán kilenc olyan volt, amelyik a 2002 és 2008 közötti időszakra vonatkozóan mindhárom kérdésre (betelepült vállalkozások száma, alkalmazotti létszám és kihasználtság nagysága) teljes körűen válaszolt, így elsőként ezen válaszok kielemzésére kerül sor. Az 1. számú táblázatban ezen válaszok összesítését a "9 IP" jelzésű sorok tartalmazzák. Azon kérdőívek elemzésére is megtörtént azonban, melyek nem voltak teljes körűen kitöltve, így a kilenc ipari parkon kívüli ipari parkok válaszai is a tanulmány részét képezik. Ezen adatokat a táblázat "9+ IP" jelzésű sorai tartalmazzák. Ezek alapján a 9 ipari park (melyek láthatóan zömében nagyobb településeken találhatóak: Debrecen (4db), Nyíregyháza, Mátészalka, néhány kisebbel kiegészülve, úgy mint Jászapáti, Jászárokszállás, Tuzsér), valamint a 9+ ipari park esetén (minden évben az összes válasz, mely évenként eltérő számú válaszadótól is érkezhetett) a benyújtott adatok az alábbiakat mutatják: 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Betelepült 9 IP 150 160 174 174 173 185 195 vállalkozás (db) Betelepült vállalkozás (db) 9+ IP 156 168 179 181 215 268 338 Alkalmazotti 6.321 7.587 9.464 10.787 12.265 12.299 13.098 létszám (fő) 9 IP Alkalmazotti létszám (fő) 9+ IP 6.571 8.475 10.221 11.849 14.739 15.536 19.880 Kihasználtság 43,11 49,33 59,11 71,78 72,00 74,33 74,78 (%-ban) 9 IP Kihasználtság (%-ban) 9+ IP 43,30 51,40 59,11 71,78 66,91 68,00 70,71 1. táblázat: a Betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma, valamint a kihasználtság nagyága a vizsgált ipari parkoknál, Forrás: saját szerkesztés

A 9 ipari park esetében a táblázat értékei jól mutatják, hogy mind a betelepült vállalkozások számát, mind az alkalmazotti létszámot, mind a kihasználtságot vizsgálva a 2002-2008 közötti években a kisebb stagnálásoktól eltekintve folyamatos növekedés volt tapasztalható. Már az összes válaszadót (9+) vizsgálva is jól látszik, hogy a kihasználtsági mutató jóval alacsonyabb, és ezt még fokozottabban mutatja a régió összes ipari parkjának értéke, mely 2008-ban 55,3% (beépítettség nettó területre) volt.

25. ábra: Betelepült vállalkozások száma a vizsgált ipari parkoknál Forrás: saját szerkesztés

26. ábra: Alkalmazotti létszám a vizsgált ipari parkoknál Forrás: saját szerkesztés

27. ábra: Ipari parkok kihasználtsága a vizsgált ipari parkoknál Forrás: saját szerkesztés

30

A kihasználatlanság okára adott válaszokat két nagy csoportra bonthatjuk, az egyik a külső tényezők, úgymint az ország gazdasági helyzete, a gazdasági válság hatásai, az országos gazdasági- és adminisztratív környezeti problémák (központi gazdasági szabályozók, és feltételek, lassú ügyintézés), a befektetői tőke- és bizalom hiány, a korszerű (gyorsforgalmi út, vasút) megközelíthetőség hiánya, az ipari szerkezetátalakulási folyamatok hatása. A másik nagy csoportba az ipari park adottságából eredő okok sorolhatóak, úgymint az ipari park infrastrukturális hiányosságai, korlátozott bővítési lehetőség, tulajdonviszonyok rendezetlensége, elégtelen marketing tevékenység, az ipari szakmunka részbeni hiánya. Az ipari parkok kihasználtságának növelése érdekében a 28 közül 24 válaszadó (3 esetben nem releváns a kérdés és egy válaszadó konkrétumok megnevezése nélkül csak egyszerűen a széles eszközrendszer használatára utal) az alábbi eszközöket használja a megkeresésekhez.

28. ábra: Az ipari parkok feltöltése érdekében tett tevékenységek megoszlása, Forrás: saját szerkesztés

A közreműködő szervezetek ajánlását nevezték meg a legtöbben, azon belül pedig leginkább az ITD Hungary-t, de emellett nevesítették még a Kereskedelmi és Ipar Kamarát, valamint ingatlanhasznosító és bérbeadó ügynökségeket is. Vannak azonban ellentmondások is, mely a válaszadás hiányosságaira utal, hiszen például 6-an megnevezték a kiállításokon, vásárokon, fórumokon való megjelenést, ugyanakkor ehhez elengedhetetlen a prospektusok, promóciós anyagok elkészítése, azt pedig mégis csak 2-en jelölték meg. A betelepülők toborzásában segítő szervezetekre irányított válaszadás formájában kérdeztünk, melynél az előzőekkel ellentétben a települési önkormányzatot jelölték be legtöbben. A 29. számú ábrán jól látható, hogy a 26 válaszadó több mint 70%-a esetén van szerepe az önkormányzatnak a toborzásban. Az egyéb kategória esetén pedig 11 válaszadóból 10 nevesítette többek között az ITD Hungary-t. Ezen túl 2 válaszadó az Önkormányzati Minisztériumot és további 1-1 válaszadó az alábbiakat említette: már betelepült vállalkozások, vállalkozási hálózatok csomópontjai (pl. ügyvéd), Regionális Fejlesztési Holding, Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda, MATTIP (Magyar TudományosTechnológiai és Ipari Parkok Szövetsége), Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége, saját marketingmunka, szerződött partner, megbízott ügynökök. A feltett kérdésre csupán 1 válaszadó írta be a nem releváns választ és további egy azt, hogy teljesen önállóan végzi a toborzást. A 26 válaszadó az ábrán látható számban jelölte be a szervezeteket.

31

29. ábra: Betelepülők toborzásában segítő szervezetek, Forrás: saját szerkesztés

Az inkubátor és szolgáltatóházak esetén hosszú távú trendeket még nem tudunk felvázolni, ugyanis a válaszadók csak 2 évre visszamenőleg szolgáltattak adatot, mely mutatja ugyan a növekedést mind a vállalkozások, mind az alkalmazotti létszám, mind pedig a kihasználtság tekintetében, de a 2009-es adatokkal már nem összevethető a válaszadói kör változása miatt. 2007 2008 2009 Vállalkozás (db) 107 (7 db)* 120 (7db) 101 (5 db) Alkalmazotti létszám (fő) 348 (6 db) 363 (6 db) 329 (4 db) Kihasználtság (%) 61,43 (7 db) 71,86 (7 db) 75,67 (6 db) *A táblázatban az értékek után zárójelben a válaszadók száma van feltüntetve.

2. táblázat: Vállalkozási és alkalmazotti létszám, valamint a kihasználtság mértéke a vizsgált inkubátor és szolgáltatóházak esetén, Forrás: saját szerkesztés

A kedvező feltételek és szolgáltatások hatására az inkubátor és szolgáltatóházak átlagos kihasználtsága megközelíti a 80%-t. Arra a kérdésre, hogy az egyes létesítmények miért nem magasabb kihasználtsággal működnek a válaszadók sok esetben hasonló okokat adtak meg, mint az ipari parkok esetében. A külső okok között a gazdasági válság hatását (megrendelések csökkenése, vállalkozások megszűnése), a vállalkozások tőkeszegénységét, a fizetőképes kereslet és az induló vállalkozások hiányát említették, míg a belső okok között az inkubátorház elhelyezkedését, megközelíthetőségét, a marketing és a széleskörű ismertség hiányát, a nem megfelelőn kialakított irodaházat (magas állandó költségek), a magas bérleti díjakat sorolták fel. A fluktuációt a 8 válaszadó többsége (5 db) egyértelműen alacsonynak ítéli meg (kisebb, mint 20%) és mindössze 1 válaszadó találta nagynak azt. Az inkubátor és szolgáltatóházak kihasználtságának növelése érdekében a 7 válaszadó az alábbi eszközöket, az alábbi gyakorisággal használja a megkeresésekhez. Legnépszerűbb tevékenység a direkt megkeresés, direkt marketing, mely szinte mindenkinél megjelenik. Az ajánlás alatt elsősorban a bérlők felőli, a személyes vagy üzleti kapcsolat általi, vagy ingatlan ügynökségek szolgáltatásainak igénybevételét értették a válaszadók.

32

30. ábra: Az inkubátor és szolgáltatóházak feltöltése érdekében tett tevékenységek megoszlása, Forrás: saját szerkesztés

Az inkubátor és szolgáltatóházak esetében a betelepülők toborzásában segítő szervezetek esetén egyenletes az eloszlás. A lenti ábrán jól látszik, hogy a 9 válaszadó közül hányan jelölték be a felsorolt szervezeteket. Az egyéb kategória esetén az alábbiak lettek megemlítve: jelenlegi és volt bérlők pozitív véleménye alapján felkeresés két esetben, egy-egy alkalommal pedig az alapítvány alapítói, tagjai ajánlása, az ITD Hungary, a Joint Venture Szövetség, a Magyar Innovációs Szövetség, a Bioinkubátor-központ projekt keretében felállított „Program Iroda” menedzsmentje szoros együttműködésben a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Irodájával, a regionális munkaügyi központ hirdetései és direkt ügyfélkapcsolatok voltak megemlítve. A legutolsó betelepülni szándékozóval folytatott tárgyalás 8 válaszadó esetében fél éven belül történt és 1 válaszadó esetében 2008-ban zajlott, mely a válaszok alapján minden esetben sikeres volt.

31. ábra: Betelepülők toborzásában segítő szervezetek, Forrás: saját szerkesztés

A következő táblázat azt mutatja, hogy a 7 válaszadó inkubátor és szolgáltató házba betelepült vállalkozások megoszlása méretük szerint hogyan alakul. A táblázatból kiderül, hogy elsősorban a 3 fő alatti és a 3-9 fő közötti alkalmazottal rendelkező vállalkozások veszik igénybe az inkubációs és szolgáltató házak elérhető szolgáltatásait, mely megfelel az inkubátor és szolgáltató házakkal kapcsolatos előzetes elvárásoknak és feltételeknek.

33

Összesen (db) Átlagosan

3 fő alatti 55 7,86

3-9 fő közötti 54 7,71

10-25 fő közötti 10 1,43

25 fő feletti 6 0,86

3. táblázat: Az inkubátor és szolgáltató házba betelepült vállalkozások megoszlása méretük szerint, Forrás: saját szerkesztés

3.5.

Az ipari parkok és inkubátorházak által nyújtott szolgáltatási kínálat

Ebben az alfejezetben az ipari parkok és inkubátorházak által nyújtott szolgáltatásokat vizsgáljuk meg egyrészt a KSH Statisztikai Tükör 2008: Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön tanulmánya, másrészt az ipari parkok és inkubátorházak visszaérkezett kérdőívei alapján. Az ipari parkok iránti érdeklődést nagyban befolyásolja a park üzemeltetője által nyújtott alap infrastrukturális és egyéb szolgáltatások száma és színvonala. A betelepült cégek termelési költségeiket mérsékelni tudják, amennyiben színvonalas és olcsó szolgáltatásokhoz jutnak. E szolgáltatásoknak számos válfaja ismert, melyek ipari parkonként különböző összetételben jelennek meg. Legfontosabb alapszolgáltatás a közművek biztosítása, mely a régió ipari parkjaiban különböző fokú. A korábban is ipari területként funkcionáló parkok ebben a tekintetben előnyösebb helyzetben vannak, de sok esetben náluk is szükséges az infrastruktúra egyes elemeinek modernizálása, illetve bővítése.

32. ábra: Az észak-alföldi régió ipari parkjainak alap-infrastrukturális ellátottsága, 2007 Forrás: KSH Statisztikai Tükör

A Statisztikai Tükör tanulmánya alapján 2007-ben az alábbi helyzetképet mutatták a régió ipari parkjai. Az alap-infrastrukturális szolgáltatások többsége a régió ipari parkjainak közel háromnegyedében már a megalakulásukkor rendelkezésre állt. Ettől az aránytól csak a szennyvízcsatornával (64–65%), a térvilágítással (55%) és a telekommunikációs kábelekkel

34

(58%) való ellátottság maradt el. Saját – az ipari park céljára épült – erőművel mindössze két Hajdú-Bihar megyei park rendelkezett a kezdetektől, és mindössze 6 park tervezte a kialakítását. Az alapinfrastruktúrákat az ipari parkok közel fele az indulás óta fejlesztette, illetve tervezi annak továbbfejlesztését, ezzel is elősegítve a betelepülést. Különösen magas arányban – közel 90%-ban – a Jász-Nagykun-Szolnok megyében üzemelő parkoknak vannak ilyen irányú elképzelései. Ez a feladat elsősorban a barnamezős területeken kialakított parkok elöregedett alapszolgáltatásaira vár. Néhány parknak vannak elmaradásai az alapinfrastruktúrák terén, melyeknek célja ezen feltételek kialakítása. Természetesen a fejlesztési céloknak sokszor gátat szabhat a tőkehiány vagy akár a pályázatok sikertelensége is. Az alapszintű infrastruktúrákon túl a szolgáltatások széles skálájával találkozhatunk. Nagyban hozzájárul a betelepülési kedvhez a közlekedési, műszaki és kiegészítő szolgáltatások megléte. A közlekedési szolgáltatások körébe tartozó központi parkolóhellyel és tömegközlekedési kapcsolattal a parkoknak több mint a fele (17–18) rendelkezett 2007-ben, és harmaduk tervezte ezek kialakítását. Szervezett munkásszállítással elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei ipari parkokban találkozhattunk, a régió ipari parkjainak többségében (18) azonban nem terveztek ilyen típusú szolgáltatásnyújtást. A műszaki szolgáltatások közül a szervezett hulladékgyűjtés a parkok 77%-ában jelen volt 2007-ben és ahol még nem, ott is tervezték megszervezését. A régió ipari parkjai szervezett takarítási szolgáltatást és gépkölcsönzést jellemzően nem biztosítottak. A személy- és vagyonvédelem, illetve az üzemanyag ellátás is nagyban profilfüggő. A logisztikai szolgáltatásokat is biztosító ipari parkoknál jellemzőbb a szállítást és a vagyonvédelmet kisegítő tevékenység. Általános karbantartást a parkok hattizede végzett 2007-ben, többségük kezdettől fogva. A banki, postai, irodai szolgáltatások megléte kevésbé volt gyakori. A banki szolgáltatás nagy részben kimerült egy kihelyezett bankautomatával, postai szolgáltatásnyújtást pedig a parkok fele nem is tervezett. Alapvetőnek tekinthető irodai szolgáltatást (információ, internet, fax, fénymásolás, tárgyalóterem, rendezvényszervezés) 18 park nyújtott, a többiben – egy park kivételével tervezték a kialakítást. Az ipari parkokban dolgozók komfortérzetét hivatott szolgálni az egészségügyi és étkezési, vásárlási lehetőségek jelenléte. Az előbbi 2007-ben a parkok 26%-ában volt, és 8 park tervezte az orvosi ellátás megteremtését. Az utóbbiak megléte nagyban függ a parkok térbeli elhelyezkedésétől, a környezetében található már meglévő kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységek számától. A parkok harmadában volt étkezési, vásárlási lehetőség, 6 azonban nem tervezett ilyen típusú szolgáltatásnyújtást.

35

4.táblázat: Tanácsadási szolgáltatások jelenléte az észak-alföldi régió ipari parkjaiban, 2007 Forrás: KSH Statisztikai Tükör

A humánerőforrás fejlesztése, támogatása tekintetében egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a tanácsadási szolgáltatások és az oktatás, képzés lehetősége. A foglalkoztatottak és cégvezetők ez irányú igényei megnövekedtek, ennek ellenére a képzési lehetőségek megteremtése nem jellemző, mindössze 5 parkban volt erre mód 2007-ben, 19 park pedig nem is tervezte a humánerőforrás ez irányú támogatását. A régió ipari parkjaiban a tanácsadás vegyes képet mutat. A műszaki tanácsadás a legjellemzőbb, 29%-ukban már a megalakulás óta megoldott volt. Jogi, környezetvédelmi és minőségbiztosítási tanácsokat a parkok 13%-ában biztosítottak a kezdetektől. A legnagyobb mértékben a műszaki, jogi és a pénzügyi, gazdasági tanácsadás fejlődött, de érdekes módon mindhárom esetben azonos arányban (23%) voltak az ilyen irányú szolgáltatást adni nem kívánó parkok. Megyei szinten mindez még változatosabb képet mutat. Legkisebb arányban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parkok foglalkoznak tanácsadással, nagy részük azonban a jövőben tervezi a lehetőségek megteremtését. Hajdú-Biharban és JászNagykun-Szolnok megyében közel azonosak az ez irányú törekvések. A legcsekélyebb igény a biztosítási, környezetvédelmi, minőségbiztosítási tanácsadási formákra volt, pedig ezek fontossága a későbbiekben meghatározó lehet a vállalkozások feszített versenyhelyzetében. A tanácsadás mellett egyre jobban előtérbe kerülnek a vállalkozásokat támogatásokkal és szolgáltatásokkal segítő telepek, a vállalkozói inkubátorházak, melyeket a kezdő vállalkozások speciális szükségleteihez alakítanak3. Megvizsgálva az ipari parkok által nyújtott szolgáltatásokat 2009-ben, a megkérdezett 33 ipari parkból 8-tól nem érkezett válasz erre a kérdésre. A 25 válaszadó közül mindössze kettő válaszolta, hogy nem rendelkezik a felsorolt szolgáltatásokkal. A fennmaradó 23 válaszadó közül szinte mind, összesen 21 bejelölt valamilyen alapszintű szolgáltatást és közel fele, összesen 12 ipari park pedig az emelet szintű szolgáltatást is. Az alap- és emeltszintű tevékenységtípusok között az alábbi diagramokon látszik, hogy hogyan alakult annak 3

Forrás: KSH Statisztikai tükör II. évfolyam 39. szám, 2008. április 2.

36

megoszlása; a diagramokon szereplő értékek az ipari parkok számát mutatja, amelyek biztosítják az adott szolgáltatást.

33. ábra: Alapszolgáltatások biztosítása az ipari parkokban, Forrás: saját szerkesztés

34. ábra: Emeltszintű szolgáltatások biztosítása az ipari parkokban, Forrás: saját szerkesztés

A K+F, innovációs szolgáltatásokat biztosító ipari parkok száma rendkívül alacsony, összesen 4 db, melyek az alábbi szolgáltatástípusokat biztosítják.

35. ábra: K+F, innovációs szolgáltatások biztosítása az ipari parkokban, Forrás: saját szerkesztés

Az irányított válaszadáson túl lehetősége volt az ipari parkoknak arra, hogy egyéb kategóriába felsorolják mindazon szolgáltatásokat, amelyeket biztosítanak. Ezen kategóriába összesen 6-an neveztek meg konkrétan szolgáltatásokat, melyek az alábbiak.  logisztikai szolgáltatás, fuvarozás-szállítás (több ipari parknál is)  iparvágány  ömlesztett/folyékony áru tárolása  minőség-és környezetirányítási rendszer üzemeltetése  a területen belüli úthálózat és térvilágítás fenntartása és üzemeltetése  általános karbantartás és ügyelet (víz, villany)  szervezett munkásszállítás

37

   

állandó orvosi ügyelet személygépkocsi szervíz postai szolgáltatások étkezés biztosítása

Az inkubátor és szolgáltatóházak esetén mind a 9 megkérdezett válaszolt és mindegyiknél volt valamilyen alapszolgáltatás és egy kivételével (8db) mindegyiknél volt valamilyen emelt szintű szolgáltatás is, valamint több mint a válaszadók fele (5db) nyújt valamilyen K+F, innovációs szolgáltatást is. Az egyes szolgáltatásokat az alábbi diagramon látható számban nyújtják (világos az alapszintű, a közép az emeltszintű és a sötét a K+F, innovációs szolgáltatások).

36. ábra: Alap-, emelt- és K+F, innovációs szolgáltatások biztosítása az inkubátor és szolgáltatóházaknál Forrás: saját szerkesztés

Marketingszolgáltatás alatt például piackutatást, piaci információk gyűjtését, reklámot, arculat tervezést, kapcsolattartást a vevőkkel, szállítókkal, közös megjelenést értünk. Gazdasági szolgáltatások alatt például adó- és pénzügyi tanácsadást, vámügyintézést, controllingot,

38

számlarenddel összefüggő problémák kezelését, belső információs rendszer működtetését értjük. Humánerőforrás fejlesztést elősegítő szolgáltatások közé tartozik az oktatás, képzés, munkaerő-piaci információk biztosítása, stb. Kiegészítő informatikai szolgáltatás alatt a szolgáltatás nyújtására alkalmas honlapok készítését, on-line elérhetőség biztosítását, egy- és kétirányú interakciót, teljes elektronikus ügyintézést értünk. Arra a kérdésre, hogy az inkubátor és szolgáltatóházak milyen szolgáltatói díjakat ajánlanak a betelepülőknek mind a 9 megkérdezett válaszolt, mégpedig a 37. számú diagramon látható megoszlásban. A válaszok fele piaci áron, vagy annak közelében határozta meg a szolgáltatói díjakat, a másik fele pedig jelentős (50%, vagy annál magasabb) kedvezményeket ad a díjaiból.

37. ábra: Inkubátor és szolgáltatóházak szolgáltatói díjai, Forrás: saját szerkesztés

4. A jelenlegi inkubátor és szolgáltatóházak által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet jellemzése Az inkubációs és szolgáltatóházak nagyon eltérően jellemezték az inkubációs szolgáltatásaik iránti érdeklődést. A 9 válaszadó több mint fele az inkubáció iránti érdeklődés mértékét intenzitását jellemezte, melyek az alábbiak voltak: meglehetősen aktív, a tervezetteknek megfelelő, időben hullámzó és csekély. Egy válaszadó szerint a tevékenység alapján az alábbiakat mutatja: az alapszintű szolgáltatások esetén nagy a kereslet, az emelt szintű szolgáltatások esetén közepes volumenű a kereslet, míg a K+F, innovációs szolgáltatások esetén alacsony a kereslet. Egy szolgáltató szerint a kezdeti időszakban az infrastrukturális szolgáltatások domináltak, mely igények azóta módosultak a magasabb szintű szolgáltatások irányába. 2 válaszadó pedig az inkubációs szolgáltatásokat igénybe vevők körét jellemezte elsősorban, miszerint a bioinkubátor-központ szolgáltatásai iránt elsősorban biotechnológiai kkv-k, illetve az egyetem környezetében létrejött start-up, spin-off fázisban lévő cégek érdeklődnek, számukra elsősorban innovációs és vállalkozás-fejlesztési szolgáltatásokat nyújtanak. Míg a másik szolgáltató szerint a kedvezményes bérleti díjak lehetőségével fiatal vállalkozások élnek. A rendezvénytermek bérleti lehetőségét inkább külső vállalkozások veszik igénybe. A külsős internet lehetőségét pedig a szomszédban lévő cégek veszik igénybe.

39

Megvizsgálva azt, hogy merült-e fel az elmúlt két évben új szolgáltatás iránti igény, ami eddig nem teljesült az ipari parkoknál a 29 válaszadó közül csupán 4 válaszolt igennel és csupán 3-an neveztek meg konkrét dolgot, mégpedig a vezetékes telefont, Innovációs és Szolgáltató Központ létesítését, valamint iroda-, raktár-, műhely-, rendezvényterem-bérlet, vállalkozási tanácsadás, könyvelés, adótanácsadás, pénzügyi tanácsadás illetve irodai szolgáltatásokat. Az inkubátor és szolgáltató házaknál a 9 válaszadóból csupán két igen válasz volt, ahol konkrétan mérő labor és speciális helyiség biztosítását és irattározási lehetőségeket neveztek meg a válaszadók, olyan igényként, ami az elmúlt két évben merült fel, de eddig nem teljesült.

5. Az ipari parkok és inkubátorházak jövőbeli működése Az észak-alföldi régió ipari parkjainak és inkubátorházainak jövőbeli működéseiről és tervezett fejlesztéseiről szóló fejezet három részből áll. A fejezet feldolgozása során elemezzük az ipari parkot illetve inkubátorházat üzemeltető szervezet jelenlegi problémáit, működési gondjait, majd azt, hogy milyen fejlesztéseket, megoldási javaslatokat tervez a jövőben az általa üzemeltetett terület, épület javítása érdekében. A fejezet harmadik részében pedig a külső szervezetek véleménye alapján megfogalmazva mutatjuk be, hogy hogyan látják az ipari parkokat és inkubátorszervezeteket, valamint azok jövőjét és jövőbeni fejlesztési irányát, működését. A régió ipari parkjainak és inkubátorházainak problémáikat bemutató válaszok alapján kiderült, hogy azok nehézségei két fő csoportba sorolhatóak. Az egyik csoport a belső, saját működésük során felmerülő nehézségek, a másik csoport pedig leginkább az általuk nem befolyásolható, külső, az ipari parkok és inkubátorházak üzemeltetéséhez kapcsolódó problémák. Az ipari parkok esetén a legtöbbet említett belső probléma a forráshiány (26 válaszadóból 9an nevezték meg). Ez megjelenik egyrészt az ipari parkot és inkubátorházat üzemeltető szervezet oldaláról, és mivel az üzemeltetés és a tervezett beruházások nagy része az üzemeltető által kigazdálkodott önerőből történik, így ezek hiánya miatt a szolgáltatásért hozzájuk forduló vállalkozások számára több esetben információnyújtás, marketing, és tanácsadási szolgáltatásra szűkült, és a szolgáltatást nem versenyképes áron tudják nyújtani, a tervezett fejlesztéseket nem tudják megkezdeni, így a beruházások elhúzódnak. Gyakori emellett az – egyébként is fizetési nehézségekkel küzdő – betelepülő vállalkozásoknál jelentkező tőkehiány is, hiszen gyakran az elnyert támogatás mellé nem tudják biztosítani a szükséges sajáterőt, amelyek hiányában nem tudják megkezdeni a beruházásokat, így a termelést sem, illetve az ingatlanvásárlások és csarnoképítések üteme is lelassulhat. Több ipari park említette válaszában problémaként a tulajdonosi struktúra és üzemeltetés gondjait, melyek miatt nehéz a fejlesztések érdekeltségét összehangolni, vagy akár a forrást biztosítani hozzá, illetve azt, hogy nincs működtető és szolgáltató szervezet vagy önálló menedzsment, mely szükséges és indokolt lenne az ipari park esetében. A megfelelő infrastruktúra hiánya is problémaként jelentkezik (esetenként akár a megközelíthetőséget biztosító út), hiszen egy infrastruktúrával kellően ellátott ipari park vagy inkubátorház konkurencia hatása egyértelmű. Emellett problémaként említették még azt, hogy nincs az ipari parknak további fejlesztési, bővítési területe, vagy a tervezett projektek késnek, illetve megvalósításuk bizonytalanná válik, mert kihasználatlan kapacitásokat okozhat és a műszakilag-gazdaságilag összefüggő projektek egymásra utaltsága esetén további fejlesztéseket is akadályozhatnak. Volt olyan ipari

40

park melynek a már betelepült vállalkozások együttműködésének (pl. adatszolgáltatás, fejlesztési tervek egyeztetése, stb.) megszervezése, javítása a fő működtetési nehézsége. A legfőbb külső problémának a betelepülni szándékozó vállalkozások alacsony száma, az ipari park kihasználatlansága tekinthető, a működő tőke nem jön a régióba, melynek egyik oka a térség elmaradottsága és a fővárostól való távolsága. Erősíti mindezt, hogy a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság bizonytalanságot eredményezett, a gazdasági ösztönző lehetőségek (pl. adókedvezmény) beszűkültek, mindezek hatására a beruházások üteme lelassult, a betelepülés még inkább visszaesett. A befektetői hiány emellett a munkaerőhiányra és a szakképzetlen humánerőforrásra is visszavezethető, gyakran az oktatási intézmények nincsenek felkészülve az igények kielégítésére, ebben a szomszédos országok potenciális versenytársnak bizonyulnak. Az ipari parkok rendelkezésére álló pályázati lehetőségek lassúak és bonyolultak, emellett a pályázati kiírások megfogalmazásánál nem, vagy csak kis mértékben veszik figyelembe a tényleges szükségletet, igényt, túl magas elvárásokat támasztanak a pályázóval szemben. Emellett volt olyan, aki azt nevezte meg, hogy a betelepült cégek előre nem tervezhető igényei a park fejlesztési terveit időként háttérbe sorolják. Különösen az inkubátorházak esetében az üzemeltetéshez kapcsolódó alapvető probléma a magas közüzemi díjakból, illetve a korszerűtlen infrastruktúrából eredő magas üzemeltetési költségek, amelyek magasak (bérleti díj formájában) mind a bérlők, mind az üzemeltető szervezet számára, működési támogatásra pedig nincs, vagy csak kevés pályázati lehetőség van. Emellett a jelenlegi gazdasági válság az inkubátorházak működése esetén is éreztette hatását. Arra a kérdésre, hogy az ipari parkot és inkubátorházat üzemeltető szervezet milyen fejlesztéseket, megoldási javaslatokat tervez a jövőben az általa üzemeltetett terület, épület és szolgáltatás javítása érdekében a megkérdezettek az alábbi válaszokat adták: Az infrastruktúrafejlesztés magasan a legfontosabb fejlesztési iránynak bizonyul az ipari parkok és inkubátorházak esetében egyaránt. Az ipari parkok és inkubátorházak jelentős része szeretné a meglévő területeinek alapinfrastruktúráját (út-, kerékpárút-, iparvágány-, közmű-, kommunikációs-, informatikai hálózat, közvilágítás, parkolók, stb.) fejleszteni, de a lehetőségek szerint többen terveznek területbővítést és az új terület infrastrukturális ellátását. A területbővítést sajnos csak kevés számban indokolják biztos betelepülők igényei, az üzemeltetők inkább felkészülten szeretnék fogadni a későbbi lehetséges betelepülőket. Az ipari parkot és inkubátorházat üzemeltető szervezetek nagy százaléka kizárólag pályázati lehetőség vagy befektető esetén tud infrastrukturális fejlesztést tervezni. Az infrastruktúrafejlesztéshez szorosan hozzákapcsolódik az innovációs, szaktanácsadási központ, inkubátorház, gyártó-, valamint raktárcsarnok létrehozása, szerverpark létesítése, amely több ipari park jövőbeli tervei között szerepel. A jól működő ipari parkoknak raktárkapacitás bővítésére (bérbe adási céllal) és vállalkozói ház (hasonló az „inkubátor ház”-hoz) létesítésére van szüksége. Az infrastruktúrafejlesztést minden esetben szolgáltatásnyújtás egészíti ki az ipari parkokban és inkubátorházakban. A meglévő szolgáltatások körét több üzemeltető szeretné bővíteni, elsősorban az igényekhez igazodva őrző-védő, irattározási és dokumentumkezelési, informatikai, gazdasági szolgáltatás, marketingtevékenység és kommunikáció erősítése a társaságok betelepítése, illetve a projektek, fejlesztések kiajánlása érdekében. Több üzemeltető tervez innovációs és K+F-hez kapcsolódó szolgáltatást illetve programot, úgymint funkcionális fejlesztő központ és analitikai laborbázis, illetve együttműködések kialakítását a tudásközpontokkal.

41

A visszakapott kérdőívekből az derül ki, hogy a régió ipari parkjai közül többen igyekeznek megújuló energiaforrások felhasználásával foglalkozni: biomassza modellüzemet létesíteni, biomassza erőművet továbbfejleszteni, új szélerőműveket telepíteni, vagy energiahatékonysági beruházásként meglévő épületek fűtés-hűtés rendszereit kialakítani megújuló energiák felhasználásával. Az inkubátorházak esetében merült fel inkább a tulajdonosi szerkezet okozta probléma, amit a jövőben önállósodással, önálló helyrajzi szám megszerzésével, a társasházi közösség megszüntetésével kíván az inkubátorház megvalósítani. A fenti fejlesztési tervek igazolják, hogy szinte minden ipari park és inkubátorház fejleszteni szeretne. Csupán két ipari park és egy inkubátorház üzemeltető szervezet nem tervez infrastrukturális fejlesztést, csak karbantartást. A megkérdezett egyéb szervezetektől összesen 3 kérdőív érkezett vissza (ITD Hungary, HBM KIK, Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara), a fejezetrész kidolgozása az ő válaszuk alapján történt meg. Ugyan a 3 szervezet közül csak kettőnek van jelenleg kapcsolata a területileg illetékes ipari parkokkal illetve inkubátorházakkal, de mindhárom szervezet alapvetően megfelelőnek találja azok működését, együttműködnek velük, fejlesztés esetén pedig további együttműködést is vállalnának. Együttműködés alatt elsősorban kamarai tagságot, valamint befektetők keresését, befektetőknek ipari parkok, inkubátorházak bemutatását, tájékoztatást, szolgáltatás- és telephely kiajánlást, ingatlanértékesítést és marketing tanácsadást, lobbit értenek a megkérdezettek. A megkérdezett szervezetek véleménye szerint mind az ipari parkok, mind az inkubátorházak esetében különösen jelentős vonzóerőt jelent a betelepülő vállalkozások számára a kiépített infrastruktúra, a szakképzett munkaerő háttér (egyetem, szakközépiskolák) és a szinergia-hatás a már betelepült cégekkel. Mindezekkel nagymértékben segíthetik a külföldi tőke bevonzását, a vállalkozások betelepülését, működését és együttműködését, így az ipari parkokba települt vállalatok hatékonyabban működnek, exportorientált, technológia intenzív vállalkozásokká válhatnak. Véleményük szerint az általuk ismert ipari parkok és inkubátorszervezetek részben rendelkeznek ezekkel, a jövőre vonatkozóan azonban megfogalmaztak néhány működési módosítást. Leginkább az alapinfrastruktúrán túli egyéb infrastruktúrafejlesztést és K+F, innovációs szolgáltatás minőségének javítását javasolják, fontos továbbá az alapinfrastruktúra bővítés, az emeltszintű szolgáltatás minőségének javítása és a kedvezőbb bérleti díj kiszabása is. Mindezeken túl javítja az ipari parkok és inkubátorházak megítélését szerintük az épületfejlesztés, a meglévő épületek felújítása, az alapszintű szolgáltatás minőségének javítása, valamint a nyújtott szolgáltatások mennyiségének bővítése egyaránt. A válaszoló szervezeteknek rálátásuk és véleményük van a területileg illetékes ipari parkok és inkubátorházak működésére és jövőbeli fejlődésükre egyaránt. Szerintük várhatóan az ipari parkok gazdaságszervező képessége tovább fog növekedni és a válság okozta sokk enyhülésével nagyobb kihasználtsággal fognak működni. A gazdasági válságot követően fellendülés várható nemcsak a betelepülni szándékozók, de az ipari parkot, inkubátorházat létesíteni kívánók számában is. Továbbá várható bizonyos ágazati profilok erősödése („klaszter jelleg”), valamint egyes jól bevezetett, nagyobb parkok esetében a szolgáltató profil kialakulása. Arra a kérdésre, hogy az ipari parkokban lévő vállalkozások beruházásainak és árbevételeinek növekménye az előző évhez viszonyítva milyen irányban változott, a megkérdezett szervezetek

42

nem adtak, vagy bizonytalan választ adtak, hiszen a pénzügyi-gazdasági válság miatt stagnálás, vagy igen csekély mértékű növekedés valószínűsíthető. A viszonylag nagy, területileg dekoncentrált ipari parki hálózat sajátosan magyar jelenség, amely így több településnek ad lehetőséget a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásba, így mindenképpen támogatásra érdemesnek tartják.

6. Gazdasági versenyképességet befolyásoló régión kívüli folyamatok A gazdasági világválság elhúzódása Ma már látható, a költségvetési elképzelések reménybeli alapját képező reálgazdasági várakozások, a gyors és hatékony európai válságkezelés aligha valósulhatnak meg4. A nemzetközi szervezetek eltérő módon ítélik meg a várható világgazdasági folyamatok alakulására vonatkozó kilátásokat, a recesszió mélységét, időtartamát, a stabilitás beindulását, a kilábalás, az élénkülés kezdetét.

A Világbank szerint a világgazdaság 2010-re 2%-os, 2011-re pedig 3,2%-os növekedésre számít. A Világbank a világgazdaság több fontos szereplőjétől gyengébb teljesítményt vár, kivéve Kínát és Indiát. A kevésbé fejlett országok jócskán lemaradnak a fejlettebbek mögött, elapadhat a külföldi tőke beáramlása, nőhet a szegénység, tovább duzzadhat a munkanélküliség. A gazdaságösztönzést szolgáló precedens nélküli költekezés a kívánttal ellentétes hatást válthat ki, ha a fellendülés után folytatják a laza, költekező, expanzív költségvetési és monetáris politikát, mondták a szakértők. Becsléseik szerint a fejlődő országok gazdasága az idén átlagosan 1,2%-kal nő, ezen belül a kelet-európai és a közép-ázsiai térségre 4,7%-os visszaesést jósolnak. Magyarországtól 2010-re 0,5%-os csökkenést, 2011-re 3%-os bővülést várnak. (A magyar Kormány 2010 évre pesszimistább, 2011-re optimistább előrejelzést adott.) Az IMF a Világbanknál kisebb mértékű visszaeséssel számol, 2010-re 2,5%-os növekedést várnak. A szervezet szerint ugyanakkor a világgazdaság különböző területei eltérő mértékű stabilizálódás jeleit mutatják. Még jó ideig szűkös maradhat a hitelezés, illetve szigorúak maradhatnak a hitelezés feltételei. 2009. évre az USA-ban a tavaszi 2,8%-os visszaeséssel szemben 2,6%-os csökkenést, az euro-zónában a korábbi 4,2%-kal szemben 4,8%-os, Magyarország szempontjából fontos Németországban 5,6% helyett 6,2%-os visszaesést jósolnak. 2010-re az Egyesült Államok (0% helyett +0,8%) és az euro-zóna (-0,4% helyett 0,3%) esetében egyaránt a gazdasági kilátások enyhe javulását vetíti előre. Becsléseik szerint 2010-re a német gazdaság 1% helyett csak 0,6%-kal zsugorodhat. Az OECD szerint a globális gazdasági fellendülés fokozatos lehet és a főbb nyugat-európai országok 2010-re is csak 0-0,5%-os gazdasági növekedést produkálnak. A 30 OECD ország 2010-re 0,7%-kal bővülhet a 2009-es 4,1%-os visszaesés után. Az OECD szerint a 2010-es szerény globális élénkülés miatt többek között a magyar gazdaság sem lesz képes a nettó export terén érdemleges eredményt elérni, számításaik szerint 2010-re a magyar exportban 3%-os csökkenés várható. Mindeközben a belső kereslet a jelentősen növekvő munkanélküliség, a lakossági fogyasztást visszafogó kormányzati intézkedések, illetve a csökkenő vállalati beruházások miatt továbbra is negatív maradhat. Így összességében nincs, ami elmozdítsa a 4

Dr. Kovács Árpád: Gazdasági és Államháztartási perspektívák címmel elhangzott előadása alapján.

43

magyar gazdaságot a mélypontról. A magyar GDP 6,1%-os csökkenése mellett enyhe deficit túlfutást jósol a szervezet (-4,2%). 2010-re a 2,2%-os OECD recessziós előrejelzés nagyobb, mint amit a magyar Kormány és az MNB (0,9%), valamint a Reuters piaci konszenzusa (0,7%) jósolt. Az EU legfrissebb jelentése szerint az euro-övezet gazdaságát még mindig mély recesszió jellemzi. 2010 évre stagnálás körüli állapotra (-0,1%) számítanak az EU-27-ek szintjén. Álláspontjuk szerint az összehangolt gazdaság-politika eredményeként ugyanakkor a gazdasági mutatóknál, a bizalmi mutatóknál és pénzügyi piacoknál a javulás halvány jelei láthatók. A pénzpiacokon javultak a finanszírozás feltételei. A legutóbb közreadott friss mutatószámok hatására – a márciusi mélypontot követően – javult a gazdasági fellendülésbe vetett bizalmi mutató. Az előrejelzések hosszú és lassú kilábalásra engednek következtetni. Összességében megállapítható, hogy a 2009. I. félévi adatok alapján a gazdasági visszaesés az USA-ban, Kelet-Ázsiában – Kína kivételével –, az EU-ban, ezen belül a közép-kelet-európai régióban és a Baltikumban a számítottnál lényegesen súlyosabb. Az eurózónában a gazdasági élénkülés még várat magára. A magyar teljesítmény az EU átlagánál nagyobb mértékben esett vissza. Az ország fő kereskedelmi partnerének számító német gazdaság a számítottnál lassabban tér magához, ami Magyarország számára az export és a beruházás vezérelte pályára való gyors visszatérést erősen megkérdőjelezi. Az államháztartási egyensúly javítását célzó intézkedések (adóemelések, pénzügyi transzferek csökkentése, támogatások megvonása) ugyanakkor a belső kereslet növekedése ellene hatnak. Mivel 2009. év során a termelékenység csökkenése abból adódott, hogy a termelés gyorsabban esett vissza, mint a létszám, egy esetleg enyhe gazdasági fellendülés sem tudná érdemben javítani a foglalkoztatási rátát a munkaerő-tartalékok miatt. Így fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi-gazdasági válság társadalmi-szociális válságba torkolhat. A pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás nem csak adórendszerbeli megoldást igényel, hanem mindenekelőtt egy stabil gazdasági háttér és pénzügyi rendszer megteremtésének igényét veti fel. A pénzügyi rendszer stabilizálódásának jelei már láthatók. A gazdasági kilábalásra utaló jelek csak a különféle bizalmi indexek javulásában követhetők nyomon. Gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere a versenyképesség érdekében Az Állami Számvevőszék a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszerének működését vizsgáló 2008 márciusában publikált jelentésében megállapította, Magyarországon hiányzik a hosszú távú, a fejlesztési célokat támogató átfogó adóstratégia, miközben az EU-n belüli összehasonlításban – különösen a szomszédos EU országokhoz viszonyítva – az adóterhek magasak5. Az adórendszer átalakítására már évek óta folytak kísérletek, ténylegesen azonban a szerkezeti változások területén kevés történt 2009. április végéig, a jelentés elkészítéséig. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája hangsúlyozza, hogy a versenyképesség növeléséhez mindenekelőtt a foglalkoztatást és az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentését kell megvalósítani. A magyar kis- és középvállalkozói szektor fejlesztését a gazdaságpolitikai eszközök (infláció, kamatláb, adópolitika, versenypolitika, piacszabályzás) és a vállalkozásbarát jogi környezet mellett a vállalkozásfejlesztés aktív eszközei is biztosítják (pénzügyi és nem pénzügyi eszközök). A vállalkozásfejlesztés egyik fontos eleme az uniós támogatások rendszere, mely az Állami Számvevőszék 2008. szeptemberi jelentése szerint az EU-s források felhasználását 2008-tól erőteljes centralizálás jellemezte, a kormány saját hatáskörébe vonta a 2007-től rendelkezésre álló EU-s források mintegy negyede feletti döntési jogkört. A rendszernek teljesíteni kell az adminisztráció-csökkentéséhez, a szerződések gyorsabb megkötéséhez és a megítélt támogatások gyors kifizetéséhez kapcsolódó elvárást, mely pályázati adminisztráció 5

„A kis- és középvállalkozások helyzete 2008” címmel az NFGM 2009-ben kiadott Éves jelentése alapján.

44

csökkentése és a rendszer gyorsítása érdekében mind 2008-tól, mind a válságkezelés részeként 2009-től számos változás került bevezetésre. Inkubáció szerepe az EU-ban Az Európai Unióban6 széles körű empirikus kutatás eredményeihez köthető a technológiai inkubáció folyamata melletti elköteleződés. Bizonyossá vált, hogy az inkubáció hatékonyan segíti elő az induló vállalkozások növekedését, azonban az is világossá vált, hogy a kisvállalkozásoknak csak egy szűkebb köre képes gyors fejlődésre. A Kisvállalkozások Európai Chartájához csatlakozó országok, így Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy a kisvállalkozásokat a legmagasabb szintű üzleti szolgáltatásokkal segítse. A célok megvalósításáról szóló rendszeres jelentésekben világossá válik, hogy ebben az Európai Unió komoly szerepet szán az üzleti inkubátoroknak. Így az inkubációs eszközöknek egyaránt szerepe lehet dekonjunktúra idején a válság hatásai miatt kényszerűségből születő innovációk köré szerveződő induló vállalkozások felkarolásában, éppúgy, mint konjunkturális időszakban a megnövekedett vállalkozói kedv miatt nagyszámban induló vállalkozások támogatásában.

6

Bajmóczy Zoltán: „Az üzleti inkubáció szerepe a vállalkozásfejlesztésben” című tanulmánya alapján. Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. december (1132–1150. o.)

45

7. SWOT – ipari park, inkubátor/szolgáltatóház 









Erősségek + A betelepülni szándékozó vállalkozásoknak nagyszámú ipari park áll rendelkezésére a régióban. A régió ipari parkjainak száma, területe, az ott lévő vállalkozások és azok alkalmazottainak száma folyamatosan növekszik. A régióban a nemzetközi jelentőségű közlekedési folyosók mentén, azok találkozásánál, illetve logisztikai csomópontokban található ipari parkok többsége eredményesen működik. A régió ipari parkjai széles eszközrendszert alkalmaznak a betelepülés növekedéséért tett tevékenységük során. A régió ipari parkjai a nyújtott alapszolgáltatások tekintetében jól ellátottak.



 







 

 





Az inkubátor/szolgáltatóházak többsége inkubációs jelleggel, piaci ár alatt nyújt szolgáltatást. Az inkubátorházak többsége nem veszteséges. Az inkubátor és szolgáltatóházak szolgáltatásnyújtás tekintetében jól ellátottak. Az inkubátor és szolgáltatóházak többségének elhelyezkedése (magas vállalkozássűrűségű területeken, felsőoktatási intézmények közelében) és megközelítése kedvező. A viszonylag kevés számú inkubátor/szolgáltatóház többségének kihasználtsága jó.









Gyengeségek – A régióban működő ipari parkok beépítettsége, a betelepült vállalkozás száma, kihasználtsága alacsony az ország többi régiójának ipari parkjaihoz viszonyítva. A régió ipari parkjainak infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő mértékű. A régió ipari parkjai forráshiánnyal küszködnek, üzemeltetési nehézségeik hátráltatják a tervezett fejlesztések megvalósulását. Az ipari parkok többsége nem rendelkezik a betelepülők igényeit rövid határidővel kiszolgáló likvid tőkével. A tulajdonosi struktúra rendezetlensége és az üzemeltetés gondjai miatt nehéz a fejlesztések összehangolása. A betelepült vállalkozások együttműködési hajlandósága gyenge az ipari parkok üzemeletetőjével. Bár széles eszközrendszert használnak a marketingtevékenység során, mégis elégtelen és nem hatékony a kifejtett marketingtevékenység. Az emelt szintű és K+F szolgáltatásokat nyújtó ipari parkok száma alacsony.

A régióban relatíve kevés számú (9 db) inkubátor/szolgáltatóház működik és ezek közül mindössze 2 működik a kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű területeken. A magas állandó költségek miatt nehéz kedvező díjakat meghatározni a vállalkozások számára. Marketing és széleskörű ismertség hiánya.

46





Lehetőségek + Jelentős nagyságrendű fejlesztési források  rendelkezésre állása az ipari parkok számára. Előnyös logisztikai helyzet a keleti piacok  irányába, felértékelődő K-Ny-i kapcsolatok. 



Jelentős nagyságrendű fejlesztési források rendelkezésre állása az inkubátor házak  számára az inkubáció európai szinten erősödő dimenziójával összhangban. 

 



Veszélyek – A gazdasági válság által kialakult bizonytalan befektetői környezet tartóssá válik. A gazdaságpolitikai bizonytalanság és a kedvezőtlen befektetés ösztönző politika tartóssága negatívan befolyásolhatja a befektetői döntéseket. A pályázati rendszerek bürokratikus és rugalmatlan működése. A szomszédos országok potenciális versenytársként vonzóbb környezetnek bizonyulnak. Kevésbé befektetés ösztönző politika az állam és az önkormányzat részéről.

A gazdasági válság negatív hatásai tartóssá válnak. A működtetés költségei nem csökkennek, a működtetéshez nem kapnak az üzemeltetők támogatást, így nem tudnak kedvező bérleti és szolgáltatási díjakat kínálni a betelepülőknek. Nem vállalkozásbarát politika az állam és az önkormányzatok részéről.

A SWOT négy elemének (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) közös táblába (kölcsönhatás mátrixba) való rendezése négy különböző stratégia alapját teremtik meg. Offenzív stratégia estén mind a belső adottságok, mind a külső viszonyok változása pozitív irányba mutat, és így az erőfeszítések zömét ezekre az irányokra kell fordítani. Változás-orientált stratégia esetén a kedvezőtlen belső adottságok mellett a külső feltételek kedvező irányba mutatnak, így ennek következtében célszerű jelentős fejlesztéseket végrehajtani. Diverzifikált stratégiát támogató helyzet az, amikor a terület ugyan kedvező belső adottságokat tud felmutatni, a küldő adottságok azonban inkább veszélyeket jelentenek és ezért célszerű több lábra állni, azért hogy a bekövetkező külső változások ne okozzanak nagy problémát és az erősségeket oly módon hasznosítani, hogy a külső veszélyek hatásait minimalizáljuk. Defenzív stratégiára akkor van szükség, amikor mind a külső feltételek, mind az adottságok kedvezőtlenek és éppen ezért nem szabad nagyobb figyelmet szentelni ezekre a helyzetekre, vagy pedig válságmenedzselésre van szükség. A fókusztanulmány helyzetelemzése és SWOT analízise alapján az alábbi stratégiai irányvonalakat lehet megállapítani:

47

o o o o v v v v v v

+ + Offenzív A fejlesztési források fókuszálása a fejlődési potenciállal rendelkező ipari parkokra (növekvő betelepülő vállalkozásszám, alkalmazotti létszám, terület). A kedvező logisztikai helyzetű ipari parkok húzószerepének erősítése. A betelepülés növekedésért tett tevékenységek (a széles eszközrendszer) intenzívebb és hatékonyabb alkalmazása. A vállalkozói inkubáció körének bővítése. + – Változás-orientált Az emelt-, és K+F szolgáltatások igényekhez igazodó ösztönzése a fejlesztési forrásokból. A betelepülők fejlesztési igényeit rugalmasan, gyorsan kiszolgálni képes tőkealap (kisléptékű kihelyezések). Az ipari parkok infrastrukturális fejlesztése. A vállalkozói inkubáció körének bővítése a hátrányos helyzetű területeken. Az inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése. Inkubátorházak elterjedésének elősegítése a marketing tevékenység intenzívebbé és hatékonyabbá tételével. – + Diverzifikált

d Intenzívebb befektetés ösztönzés alkalmazása (a gazdaságpolitikai bizonytalanság, a válság és a versenytársak miatt). d A meglévő ipari parkok kapacitásának megőrzése, fejlesztése, indokolt esetben új ipari park (a gazdaságpolitikai bizonytalanság, a válság és a versenytársak miatt). d Piaci szolgáltatások nyújtása az inkubációs jelleg biztosítása és erősítése érdekében. – – Defenzív d A betelepülők fejlesztési igényeit rugalmasan, gyorsan kiszolgálni képes tőkealap (kisléptékű kihelyezések). d Az ipari parkok betelepítettségének növelése érdekében a vállalkozások közvetlen támogatása. d A betelepülés növekedésért tett tevékenységek (a széles eszközrendszer) intenzívebb és hatékonyabb alkalmazása. d Az állandó költségek finanszírozása és leszorítása, az inkubációs jelleg megőrzése érdekében az inkubátorházak fejlesztése (infrastruktúra-korszerűsítés, szolgáltatásfejlesztés, működési hozzájárulás). d A marketingtevékenységek intenzívebb és hatékonyabb alkalmazása. d Új inkubátorházak ösztönzése a kedvezőtlenebb helyzetű területeken (pl. LHH kistérségek).

48

8. Stratégia A négyféle stratégiai irány főbb megállapításainak összevetése az alábbi stratégiai cél- és intézkedésrendszer kialakítását tette lehetővé. Mind az ipari parkokra, mind az inkubátorházakra vonatkozóan a fő stratégiai cél intézkedéseken keresztül valósul meg, melyek magyarázata és szükségességének indoklása után, azok alkalmazási területeit is bemutatásra kerülnek.

Stratégiai cél: 1.

Az ipari parkok betelepítettségének növelése / a befektetés-ösztönzés elősegítése

A régió gazdasági szektora megerősítésének egyik feltétele a megfelelő üzleti környezet biztosítása. Ennek érdekében fejleszteni kell az ipari parkokat, amelyek a vállalkozások termeléséhez és innovatív fejlődéséhez szükséges fizikai környezetet, a magas minőségű szolgáltatásokat és innovációs feltételeket biztosítják, és ezzel lehetővé teszik a vállalkozásoknak, hogy erőforrásaikat termelési tevékenységükre koncentrálják. Az Északalföldi régióban jelenleg meglehetősen alacsony az ipari parkok kihasználtsága és szolgáltatási színvonaluk, valamint a részben hiányos infrastrukturális ellátottságuk következtében nem jelentenek vonzó befektetői környezetet a működő-tőke számára. Szükség van olyan beavatkozásokra (pl. a termelési tevékenységeknek helyet biztosító meglévő ipari parkok fizikai infrastruktúrájának fejlesztésére, emellett azok szolgáltatási színvonalának opcionális fejlesztéseire), ami lehetővé teszi a betelepedő vállalkozások számára, hogy a termelésükhöz szükséges szolgáltatásokat telephelyükön vegyék igénybe és ami ösztönzi a vállalkozásokat az előre kialakított ipari parkok kínálatának igénybevételére. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell szentelni a betelepülni szándékozóknak, mely vállalkozások közvetlen támogatásával szintén hozzájárulunk az ipari parkok beépítettségének növekedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez.

Intézkedések: 1.1. Ipari parkok infrastrukturális fejlesztése A régió ipari területein és parkjaiban a meglévő infrastruktúra (elsősorban mennyisége, valamint területenként minősége), a nyújtott szolgáltatások száma és színvonala nem képes hatékonyan kielégíteni a jelenlévő és az újonnan betelepülő vállalkozások beruházók igényeit, nagy részük alacsony beépítettséggel működik, így fejlesztésük elengedhetetlen. Intézkedés alkalmazása: Meglévő ÉAOP pályázati kiírás újbóli meghirdetése, az alábbi módosításokkal:  Erőteljes koncentráció a magas kapacitáskihasználtsággal működő, növekedési potenciállal rendelkező ipari parkok támogatására (pl. nem veszteséges működés, elmúlt

49

években nem csökkenő betelepülő vállalkozás szám, főközlekedési hálózat bizonyos időn belüli elérése, stb.).  Támogatható tevékenységként továbbra is fókuszáljon az infrastruktúrafejlesztésre és bővítésre, azonban opcionálisan (ne kötelezően) megalapozott igényeken alapulva legyen támogatható a szolgáltatások fejlesztése.

1.2. Tőkealap létrehozása kisléptékű ipari park fejlesztéshez Az ipari parkok fejlesztésére jelenleg rendelkezésre álló pályázati lehetőségek bürokratikus és lassú eljárásrendjükkel, erőteljes szakmai elvárásaikkal nem tudják minden esetben a gazdaság gyors fejlesztési igényeit kiszolgálni. Hiányzik a támogatási kínálatból az olyan kisösszegű pályázati lehetőség, amely segítségével az ipari park menedzsmentje egy-egy adott betelepedni szándékozó vállalat számára rugalmasan és gyorsan tud előkészíteni területet. Amennyiben lehetőség nyílna olyan támogatási rendszer kialakítására, amely betelepedési igény esetén megfelelő szakmai feltételek mellett gyors eljárásrenddel tudna fejlesztési forrást biztosítani az ipari park számára, az a forrásbiztonság jelentősen elősegíti az ipari parkok befektetésösztönzési tevékenységét, eredményesebb pozíciót nyújt a befektetővel való tárgyaláskor. Az ipari parkok betelepítettségének növelését szolgálhatja a betelepülők fejlesztési igényeit rugalmasan, gyorsan kiszolgálni képes tőkealap (kisléptékű kihelyezések, akár részben visszaforgó jelleggel), mely meglévő betelepülő(k) esetén nyújt az ipari parknak kisebb összegű fejlesztési támogatást. A tőkealap kialakítása esetén a fejlesztési források felhasználása már a tőkealapba helyezéskor biztosított lenne (az EU felé való elszámoláshoz), melyet folyamatosan, a betelepedési igényekhez igazodva lehetne ténylegesen felhasználni. A források tőkealapból való felhasználása az egyfordulós pályázati rendszernél gyorsabban (mintegy 2 hónap alatt a beérkezés sorrendjében folyamatos döntéssel), kisebb fejlesztési összegekhez való hozzájutást tesz lehetővé, a konkrét betelepedési igényeknek megfelelően, ezáltal az ipari parkok mentesülnek a nagyobb befektetést igénylő fejlesztések előfinanszírozásától. Intézkedés alkalmazása: Új, önálló ÉAOP pályázati kiírás készítése, az alábbiak figyelembevételével:  Gyors, maximum két hónap (az igénylés benyújtásától a TSZ kötésig) alatt teljesíthető eljárásrend kialakítása.  Azon ipari parkokra korlátozva, amelyek az 1.1. intézkedésben szereplő pályázati kiírásnak nem kedvezményezettjei (azaz a meglévő, de kevésbé eredményesen működő, növekedési potenciállal kevésbé rendelkező ipari parkok).  Támogatható tevékenység: infrastruktúrafejlesztés és bővítés, opcionálisan kapcsolható hozzá a szolgáltatások fejlesztése.  Kisebb összegű támogatások igénybevétele 1.3. Vállalkozások közvetlen támogatása, célzott telephelyfejlesztés

50

A régió gazdasági bázisát a fejlődőképes, tőkeerős kis- és középvállalkozói szektor biztosíthatja, ezért a szektor megerősítése érdekében fontos, hogy segítsük a vállalkozások telephelyének fejlesztését a vállalkozások betelepedése, növekedése, megerősödése érdekében. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell szentelni az ipari parkokba betelepülni szándékozóknak, mely vállalkozások közvetlen támogatásával szintén hozzájárulunk az ipari parkok beépítettségének növekedéséhez. Ez egyrészt felerősíti azon ipari parkok fejlesztéseinek eredményét és segíti befektetés-ösztönzési céljaik megvalósulását, amelyek ÉAOP-ból támogatottak voltak, másrészt elősegíti azon ipari parkok betelepítettségének növelését is, amely fejlesztésre nem kapott EU-s támogatást. A vállalkozások közvetlen támogatása hatékonyabb eszköz a közvetett támogatásnál és nagymértékben elősegíti a megfogalmazott stratégiai cél megvalósulását. Intézkedés alkalmazása: Új, önálló ÉAOP pályázati konstrukció kialakítása, vagy a jelenlegi pályázati konstrukció módosítása az alábbiak figyelembevételével:  Támogatható tevékenység: telephelyfejlesztés.  Azon vállalkozások támogatására fókuszál, melyek ipari parkba újonnan települnek be (korábbi telephely-fejlesztési támogatástól lehatárolva kezelendő). Meglévő vállalkozások közvetlen támogatását célzó GOP-os pályázati kiírások újbóli meghirdetése, az alábbi módosítással:  Az ipari parkokba való betelepülés előnyben részesítése. 1.4. Marketing Az ipari parkok ismertségének növekedésért tett tevékenységek, a széles marketing és befektetés-ösztöntő eszközrendszer intenzívebb és hatékonyabb alkalmazásának támogatása ösztönző hatással lehet az ipari parkokra, mellyel elősegíthetik betelepedettségük növelését. Intézkedés alkalmazása: Meglévő és tervezett új ÉAOP pályázati kiírásokba beépítendő:  Az 1.1 intézkedés esetén a marketingterv/befektetés-ösztönzési program értékelése előnyt jelentő szempontként.  Az 1.2 intézkedés esetén jogosultsági feltétellé tenni az aktív befektetés-ösztönzési politikát/programot, melyhez szükséges lesz a marketingterv/befektetés-ösztönzési program bekérése, illetve amennyiben nincs ilyen, kötelezően előírni elkészítését.  A már tervezett kiírásokban továbbra is támogatható tevékenységként szerepeltetni, míg az új kiírásokban támogatható tevékenységgé tenni a befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó marketing elemeket (%-os korláttal).  Az ipari parkok fejlesztését célzó kiírásokban az ipari parkok befektetés-ösztönző tevékenységeinek összehangolása, együttműködésük előnyt jelentő szemponttá tétele.  A projekt megvalósítás időszakában lévő marketing tevékenységek pályázó általi dokumentált monitoringozása kötelező elem legyen. Befektetés-ösztönző szervezetek befektetést ösztönző politikájának koncentrálása:  Az észak-alföldi ipari parkokra

51

Stratégiai cél: 2.

Vállalkozások megerősödésének elősegítése

A régió gazdasági versenyképessége nagyban függ a vállalkozási szerkezettől, a gazdaság stabilitását elsősorban a régióhoz kötődő kis- és középvállalati szektor pozíciója, termelékenysége és jövedelemtermelő képessége biztosítja. Az Észak-alföldi régióban az országos átlagnál jóval kisebb a vállalkozói aktivitás. További problémát jelent a mikrovállalkozások (jelentős arányban kényszervállalkozások) magas aránya, valamint a nagyobb tőkeerejű kis- és középvállalkozások országosan is alacsony aránya. Ezen folyamatok miatt megfelelő eszközökkel elő kell segíteni az induló, még nem tőkeerős vállalkozások, illetve a működő, de szintén nem tőkeerős, kisebb vállalkozások megerősödését, amely folyamat pozitívan tud hozzájárulni a foglalkoztatáshoz és termelékenység növekedéséhez. A régióban kevés inkubátorház vagy üzleti és technológiai inkubációs szolgáltatás áll a kkv-szektor segítésére, rendelkezésére, cél tehát magában foglalja az induló, vagy alacsony hatékonysággal működő kkv-k megerősödéséhez megfelelő inkubációs környezet teremtését a régióban.

Intézkedések: 2.1. Inkubátorházak fejlesztése A régió gazdasági bázisát a fejlődőképes, tőkeerős kis- és középvállalkozói szektor biztosíthatja, ezért a szektor megerősítése érdekében fontos, hogy ösztönözzük az induló vagy már működő, de tőkeszegény vállalkozások növekedését, piaci stabilitását elősegítő inkubációs fejlesztéseket. Ezért az intézkedés keretében szükség van az inkubációs szolgáltatások elérését lehetővé tevő inkubátorházak fejlesztésére, amelyek támogatásból megvalósított fejlesztéseikkel kedvezményesen, non-profit módon valódi inkubációs, vállalkozás-ösztönző segítséget tudnak biztosítani az induló, illetve tőkeszegény vállalkozások megerősödéséhez. Intézkedés alkalmazása: Meglévő ÉAOP pályázati kiírás újbóli meghirdetése, az alábbi módosításokkal:  Kizárólag a non-profit gazdasági társaságként működő közhasznú minősítéssel is rendelkező inkubátorházak jogosultak pályázni.  Támogatható tevékenység: infrastruktúrafejlesztés (új építés, felújítás és bővítés) és kötelezően kapcsolandó hozzá a szolgáltatások fejlesztése, valamint a marketing tevékenységek.  Bővítés kizárólag magas kapacitáskihasználtság esetén támogatható.  A projekt megvalósítás időszakában lévő marketing tevékenységek monitoringozása.  A jelenlegi kiírásnál magasabb támogatási intenzitás nyújtása.

2.2. Marketing

52

Az inkubátorházak ismertségének növekedésért tett tevékenységek, a széles marketing és befektetés-ösztöntő eszközrendszer intenzívebb és hatékonyabb alkalmazásának támogatása ösztönző hatással lehet az inkubátorházakra. Intézkedés alkalmazása: Meglévő ÉAOP pályázati kiírásba beépítendő:  Az 2.1 intézkedés esetén jogosultsági feltétellé tenni az aktív marketing alkalmazását, melyhez szükséges lesz a marketingterv bekérése, illetve amennyiben nincs ilyen, kötelezően előírni elkészítését.  A kiírásban továbbra is támogatható tevékenység legyen a marketing tevékenység (%-os korláttal).  A projekt megvalósítás időszakában lévő marketing tevékenységek monitoringozása. Befektetés-ösztönző szervezetek marketingjének koncentrálása:  Az észak-alföldi inkubátorházakra

2.3. Külső szolgáltatások nyújtása Az inkubátorházak sok esetben működési nehézségekkel küzdenek, mely a magas üzemeltetési költségekből (korszerűtlen infrastruktúra és magas közüzemi díjak) és a szolgáltatások kedvező áron nyújtásából eredeztethető. A magas üzemeltetési költségek részben csökkenthetők ugyan az infrastruktúra korszerűsítésével, de a bevétel növeléséhez szükséges díjemelés az inkubátorjelleg miatt egy idő után már nem emelhető tovább. Szükséges lehet ugyanakkor más típusú bevételekre, melyek a nonprofit jelleg megtartásával az üzemeltetési nehézségek áthidalhatók. Javasolt az inkubátorház szolgáltatásainak inkubátorházon kívüli nyújtásának fejlesztése, az inkubációs jelleg biztosítása és erősítése érdekében. Intézkedés alkalmazása: Javaslatok megfogalmazása az inkubátorházak működtetőinek.

53

Irodalomjegyzék BAJMÓCZY Zoltán 2004: Az üzleti inkubáció szerepe a vállalkozásfejlesztésben. Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. december (1132–1150. o.)

Dr. KOVÁCS Árpád 2009: Gazdasági és Államháztartási perspektívák címmel elhangzott előadása. Adóegyetem 2010. Időpont:2009. november 16., Helyszín:Székesfehérvár

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2008: Ipari park, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön. Statisztikai tükör II. évfolyam 39. szám. Debrecen, KSH Debreceni Igazgatósága.

NFGM 2009: A kis- és középvállalkozások helyzete 2008. Éves jelentés. Budapest, NFGM.

KSH, Területi Statisztikai Évkönyv, 2008

TeIR, KSH, NFGM adatbázisok

Visszaküldött kérdőívek

54

Mellékletek 1. sz. melléklet: A kiküldött és visszaérkezett kérdőívek aránya és kitöltöttsége 2. sz. melléklet: Az ipari parkok és inkubátor szervezetek számára kiküldött kérdőívek sablonjai

55

1. sz. melléklet: A kiküldött és visszaérkezett kérdőívek aránya és kitöltöttsége Ipari park neve

Kérdőívet visszaküldte?

Balkányi Ipari Park X Bihari Regionális Ipari Park Csengeri Ipari Park X Debreceni Nyugati Ipari park X Debreceni Agrár Park X Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park X Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park X Fehérgyarmati Ipari Park X Gima Szolnok Ipari Logisztikai Park X Hajdúböszörmény Keleti Ipari Park X Hajdúböszörmény Nyugati Ipari Park X Hajdúsámsoni Ipari Park Jászapáti Ipari Logisztikai Park X Jászárokszállási Ipari Park X Jászfényszaru Ipari Centrum X Kabapark Ipari Park X Karcagi Ipari Park X Kunszentmártoni Ipari Park és Logisztikai Központ X Martfűi Ipari Park X Mátészalka Ipari Park X Mezőtúri Ipari Park X Nyírbátori Ipari Park X Nyírbogdányi Ipari Park X Nyíregyházi Ipari Park X Polgári Ipari Park X Rakamazi Ipari Park X Szászberki Integrált Környezetvédelmi Ipari Park X Szolnoki MB Ipari Park Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ X Tímár Vállalkozói Ipari Park X VIDEOTON Ipari Park (Törökszentmiklós) X Záhonyi Városi Ipari Park Tuzséri Ipari Park X Kitöltöttség aránya összes IP esetében (33 db) Kitöltöttség aránya összes válaszadó esetében (29 db)

Kitöltöttség aránya (%) 55,00 0,00 75,00 92,50 90,00 95,00 85,00 100,00 100,00 100,00 100,00 0,00 95,00 95,00 95,00 100,00 95,00 100,00 70,00 100,00 97,50 85,00 100,00 100,00 100,00 80,00 100,00 0,00 100,00 97,50 95,00 0,00 100,00 81,74 93,02

56

Inkubátor szervezet neve

Kérdőívet visszaküldte? X X X X X

Estate Debreceni Office Kft Debreceni Egyetem Bioinkubátor-központ Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány IN – CO Ingatlanbefektetési és Tanácsadó Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. X Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány, X PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei X Vállalkozásélénkítő Alapítvány Püspökladányi Inkubátorház X Kitöltöttség aránya összes inkubátorszervezet esetében (9 db)

Kitöltöttség aránya (%) 96,43 96,43 66,07 89,29 92,86 89,29 100,00 96,43 100,00 91,87

57

2. sz. melléklet: Az ipari parkok és inkubátor szervezetek számára kiküldött kérdőívek sablonjai Kérdések az ipari parkot üzemeltető szervezetek számára

1. A szervezet neve, székhelye/telephelye.…………….....................................................................………. Jogi formája:…………………………………………………………………….……… Foglalkoztatottak száma: 2009. június 15-én ……fő 2. Ipari parkot üzemeltető létesítmény tulajdonosi helyzete. (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)     

100%-os önkormányzati tulajdon többségi önkormányzati tulajdon kisebbségi önkormányzati tulajdon gazdasági társaság tulajdona (mikro – kis – közép – nagyvállalat7) (aláhúzandó) egyéb tulajdon, mégpedig: ………………………………………………………

3. „Ipari park” cím elnyerésének időpontja (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  2000. év előtt  2000-2006 között  2007-2009 között 4. Az ipari park működése során igényelt a fejlesztéshez támogatást? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  igen  nem Amennyiben részesült támogatásban, mikor?.......................................................................................................................... milyen forrásból?……………………………………………………………………….. milyen összeget?.......................................................................................................... 7

A „2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról” meghatározása szerint: mikrovállalkozás: 0-9 fő foglalkoztatott és árbevétele maximum 2 millió euró kisvállalkozás: 10-49 fő foglalkoztatott és árbevétele maximum 10 millió euró középvállalkozás: 50-249 fő foglalkoztatott és árbevétele maximum 50 millió euró nagyvállalkozás: 250 fő felett

58

milyen tevékenységre?.................................................................................................

5. Hol található és milyen messze van a legközelebbi ipari park? …………………………………………………………………………………………... 6. Elemezze, a közeli ipari park előnyét és hátrányát ………………………………………………………………………………………….. 7. Tud-e további alakuló, jövőben tervezett közeli ipari park létrehozásáról és/vagy fejlesztéséről? …………………………………………………………………………………………... 8. Van-e olyan határon túli ipari park, amely befolyással van az önök által üzemeltetett ipari parkra? …………………………………………………………………………………………... 9. A szolgáltatások köréből melyikkel/melyekkel rendelkeznek? (A kérdésre több válasz is adható, kérjük aláhúzással jelölni.)  Alap szintű: o Közvetett szolgáltatások (közműbiztosítás), hulladékkezelés o Iroda bérbeadás (a betelepülő cégek adminisztratív személyzetének az elhelyezése) o Raktározási, tárolási tevékenység biztosítása (egységrakomány tárolására) o Raktárterület bérbeadása o Irodai kiegészítő szolgáltatások (fénymásolás, postai szortírozás, telekommunikációs lehetőségek) o E-pont biztosítása, parkolási lehetőség biztosítása, közös helységek takarítása, őrző-védő szolgálat  Emelt szintű o Marketing szolgáltatás (piackutatás, piaci információk, reklám, arculat, közös megjelenés, kapcsolattartás vevőkkel, szállítókkal) o Gazdasági szolgáltatások (adó- és pénzügyi tanácsadás, vámügyintézés, controlling, számlarenddel összefüggő problémák, belső információs rendszer) o Humánerőforrás fejlesztést elősegítő szolgáltatások (oktatás, képzés, munkaerő-piaci információk) o Fordítás, tolmácsolás o Kiegészítő informatikai szolgáltatás (szolgáltatás nyújtására alkalmas honlapok készítése, on-line elérhetőség biztosítása, egy- és kétirányú interakció, teljes elektronikus ügyintézés)  K+F, innovációs szolgáltatások o Új technológiák, eljárások, segédanyagok ismertetése, beszerzése

59

o Új anyagok, szerszámok, készülékek ismertetése, beszerzése o Mérő labor, speciális helyiség biztosítása o Termékfejlesztés feltételeinek biztosítása o Gyors prototípusgyártási lehetőségek biztosítása o Technológiatranszfer  Egyéb, éspedig:……………………………………………………………………... 10. Az elmúlt két évben merült fel új szolgáltatás iránti igény, ami eddig nem teljesült? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  igen  nem Amennyiben igen, melyek ezek? …………………………………………………………………………………………... 11. Az ipari park területi adatai. Összterület …….……………………………………………………………………. Betelepített

terület

(bruttó

és

nettó

betelepítettség8)

…………………....…………………………………………………………………. Alapinfrastruktúrával ellátott, de be nem telepített terület…….………………….. Alapinfrastruktúrával nem ellátott, bővítésre alkalmas terület……………………

12. Az ipari park kihasználtságának alakulása a működés évei alatt (a táblázat sorai szabadon bővíthetőek, a működés időszakokra is osztható) év/időszak betelepült betelepült vállalkozások kihasználtság vállalkozások alkalmazotti %-ban száma létszámának alakulása induló év

2009 13. Miben látja a kihasználatlanság okát?

8

bruttó betelepítettség: a teljes, alapinfrastruktúrával ellátott és épületekkel betelepített terület nettó betelepítettség: a bruttó betelepített terület azon része, amely betelepülő vállalkozások által igénybe vehető

60

…………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 14. Az ipari park működésének kezdete óta betelepült vállalkozások mely iparági területen tevékenykednek (a táblázat sorai szabadon bővíthetőek) Betelepült Betelepült Iparág, Betelepült Betelepült vállalkozás (tól-ig év) tevékenység vállalkozás vállalkozás neve árbevétele (Ft) exportaránya sávosan9

15. Milyen fejlesztést terveznek az ipari park területén a következő két évben (pl. infrastrukturális fejlesztés, képzés stb.)? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 16. Milyen problémáik vannak az ipari park üzemeltetésével kapcsolatban (pl. konkurencia, kitelepülések okai, képzések, munkaerőhiány stb.)? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 17. Pénzügyileg eredményes, vagy veszteséges az ipari park működése10? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  igen 9

(I) 20 millió Ft alatt (II) 20-49 millió Ft között (III) 50-249 millió Ft között (IV) 250-499 millió Ft között (V) 500-999 millió Ft között (VI) 1.000 millió Ft felett 10 Legutolsó lezárt, teljes üzleti év mérlege pozitív.

61

 nem Amennyiben nem, mi az eredménytelenség oka? …………………………………………………………………………………………...

18. Hogyan történnek a megkeresések a betelepítés az ipari park feltöltésének érdekében (pl. stratégia, direkt megkeresés stb.)? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 19. Mely szervezetek segítenek a betelepülők toborzásában és milyen módon? (Kérjük Xszel jelölni a megfelelő választ!)        

Települési önkormányzat………………………………………………………... Többcélú kistérségi Társulás……………………………………………………. Kereskedelmi és Iparkamara……………………………………………………. Nemzetközi Kamara…………………………………………………………….. Megyei Fejlesztési Tanács és Ügynökség………………………………………. Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség…………………………………… Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium……………………………….. Egyéb, éspedig:…………………………………………………………………

20. Mely betelepült szervezeteket javasolja további kérdőíves megkeresésre? (Javasoljon legalább kettőt.) Régóta betelepült Szervezet neve:………………………………………………………………………… Szervezet címe:………………………………………………………………………… Szervezet vezetője:…………………………………………………………………….. Telefonszám:…………………………………………………………………………... E-mail:…………………………………………………………………………………. Újonnan betelepült Szervezet neve:………………………………………………………………………… Szervezet címe:………………………………………………………………………… Szervezet vezetője:…………………………………………………………………….. Telefonszám:…………………………………………………………………………... E-mail:…………………………………………………………………………………. Válaszait köszönjük! A kitöltött kérdőívet 2009. június 26-ig várjuk az [email protected] e-mail címre.

62

Kérdések az inkubátorházat üzemeltető szervezetek számára

1. A

szervezet

neve,

székhelye/telephelye.…………….....................................................................………. Jogi formája:…………………………………………………………………….……… Foglalkoztatottak száma: 2009. június 15-én ……fő

2. Minek nevezné saját működtetett szervezetét? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  Inkubátorház  Szolgáltatóház  Mindkettő Ha mindkettő, akkor milyen az inkubációs és szolgáltató tevékenység aránya? …………………………………………………………………………………………... 3. Inkubátor/szolgáltató ház üzemeltető létesítmény tulajdonosi helyzete. (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)     

100%-os önkormányzati tulajdon többségi önkormányzati tulajdon kisebbségi önkormányzati tulajdon gazdasági társaság tulajdona (mikro – kis – közép – nagyvállalat11) (aláhúzandó) egyéb tulajdon, mégpedig: ………………………………………………………

4. Inkubátor/szolgáltató ház alapításának időpontja (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  2000. év előtt  2000-2006 között  2007-2009 között

5. Az inkubátor/szolgáltató ház működése során igényelt a fejlesztéshez támogatást? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)

11

A „2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról” meghatározása szerint: mikrovállalkozás: 0-9 fő foglalkoztatott és árbevétele maximum 2 millió euró kisvállalkozás: 10-49 fő foglalkoztatott és árbevétele maximum 10 millió euró középvállalkozás: 50-249 fő foglalkoztatott és árbevétele maximum 50 millió euró nagyvállalkozás: 250 fő felett

63

 igen  nem Amennyiben részesült támogatásban, mikor?.......................................................................................................................... milyen forrásból?……………………………………………………………………….. milyen összeget?.......................................................................................................... milyen tevékenységre?................................................................................................. 6. Hol található és milyen messze van a legközelebbi inkubátor/szolgáltató ház? …………………………………………………………………………………………... 7. Elemezze, a közeli inkubátor/szolgáltató ház előnyét és hátrányát. …………………………………………………………………………………………... 8. Tud-e további alakuló, jövőben tervezett közeli inkubátor/szolgáltató ház létrehozásáról és/vagy fejlesztéséről? …………………………………………………………………………………………... 9. Van-e olyan határon túli inkubátor/szolgáltató ház, amely befolyással van az önök által üzemeltetett inkubátor/szolgáltató ház? ………………………………………………………………………………………………. 10. A szolgáltatások köréből melyikkel/melyekkel rendelkeznek? (A kérdésre több válasz is adható, kérjük aláhúzással jelölni.)  Alap szintű: o Közvetett szolgáltatások (közműbiztosítás), hulladékkezelés o Iroda bérbeadás (a betelepülő cégek adminisztratív személyzetének az elhelyezése) o Raktározási, tárolási tevékenység biztosítása (egységrakomány tárolására) o Raktárterület bérbeadása o Irodai kiegészítő szolgáltatások (fénymásolás, postai szortírozás, telekommunikációs lehetőségek) o E-pont biztosítása, parkolási lehetőség biztosítása, közös helységek takarítása, őrző-védő szolgálat  Emelt szintű o Marketing szolgáltatás (piackutatás, piaci információk, reklám, arculat, közös megjelenés, kapcsolattartás vevőkkel, szállítókkal) o Gazdasági szolgáltatások (adó- és pénzügyi tanácsadás, vámügyintézés, controlling, számlarenddel összefüggő problémák, belső információs rendszer) o Humánerőforrás fejlesztést elősegítő szolgáltatások (oktatás, képzés, munkaerő-piaci információk)

64

o Fordítás, tolmácsolás o Kiegészítő informatikai szolgáltatás (szolgáltatás nyújtására alkalmas honlapok készítése, on-line elérhetőség biztosítása, egy- és kétirányú interakció, teljes elektronikus ügyintézés)  K+F, innovációs szolgáltatások o Új technológiák, eljárások, segédanyagok ismertetése, beszerzése o Új anyagok, szerszámok, készülékek ismertetése, beszerzése o Mérő labor, speciális helyiség biztosítása o Termékfejlesztés feltételeinek biztosítása o Gyors prototípusgyártási lehetőségek biztosítása o Technológiatranszfer  Egyéb, éspedig:……………………………………………………………………... 11. Az elmúlt két évben merült fel új szolgáltatás iránti igény, ami eddig nem teljesült? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  igen  nem Amennyiben igen, melyek ezek? …………………………………………………………………………………………... 12. Ipari park területén működik az inkubátor/szolgáltató ház?  igen  nem 13. Az inkubátor/szolgáltató ház területi adatai. Összterület …….……………………………………………………………………. Épület

területe

(bruttó

és

nettó

beépítettség12)

…....…………………………………………………………………………………. Az épület bérelhető és kiszolgáló területeinek aránya………….………………….. 14. Milyen szolgáltatói díjakat ajánlanak a betelepülőknek?       

piaci ár felett piaci ár piaci ár alatt 90%-al piaci ár alatt 80%-al piaci ár alatt 70%-al piaci ár alatt 60%-al piaci ár alatt 50%-al

12

bruttó betelepítettség: a teljes, alapinfrastruktúrával ellátott és épületekkel betelepített terület nettó betelepítettség: a bruttó betelepített terület azon része, amely betelepülő vállalkozások által igénybe vehető

65

15. Az inkubátor/szolgáltató ház kihasználtságának alakulása a működés évei alatt (a táblázat sorai szabadon bővíthetőek, a működés időszakokra is osztható) év/időszak betelepült betelepült vállalkozások kihasználtság vállalkozások alkalmazotti %-ban száma létszámának alakulása induló év

2009 16. Miben látja a kihasználatlanság okát? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 17. Az inkubátor/szolgáltató ház működésének kezdete óta betelepült vállalkozások mely iparági területen tevékenykednek (a táblázat sorai szabadon bővíthetőek) Betelepült vállalkozás neve

Alapítás éve

Betelepült (tól-ig év)

Iparág, tevékenység

Betelepült vállalkozás árbevétele (Ft) sávosan13

18. Betelepült vállalkozások megoszlása méretük szerint (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)

13

(I) (II) (III) (IV) (V) (VI)

20 millió Ft alatt 20-49 millió Ft között 50-249 millió Ft között 250-499 millió Ft között 500-999 millió Ft között 1.000 millió Ft felett

66

   

3 fő alatti 3-9 fő közötti 10-25 fő közötti 25 fő feletti

….. db ….. db ….. db ….. db

19. Mekkora a fluktuáció/rotáció az inkubátor/szolgáltató házban? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 20. Jellemezze az inkubáció szolgáltatásai iránti érdeklődést. …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 21. Milyen fejlesztést terveznek az inkubátor/szolgáltató ház területén a következő két évben (pl. infrastrukturális fejlesztés, képzés stb.)? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 22. Milyen problémáik vannak az inkubátor/szolgáltató ház üzemeltetésével kapcsolatban (pl. konkurencia, kitelepülések okai, képzések, munkaerőhiány stb.)? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 23. Pénzügyileg eredményes, vagy veszteséges az inkubátor/szolgáltató ház működése14? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  igen  nem Amennyiben nem, mi az eredménytelenség oka? …………………………………………………………………………………………... 14

Legutolsó lezárt, teljes üzleti év mérlege pozitív.

67

24. Hogyan történnek a megkeresések, a betelepítés, az inkubátor/szolgáltató ház feltöltésének érdekében (pl. stratégia, direkt megkeresés stb.)? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 25. Mikor zajlott a legutolsó, további betelepülni szándékozó(k)al folytatott tárgyalás? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  fél éven belül  2008-ban  2007-ben 26. Eredményes volt ez a találkozó?  igen  nem Amennyiben nem, mi az eredménytelenség oka? …………………………………………………………………………………………... 27. Mely szervezetek segítenek a betelepülők toborzásában és milyen módon? (Kérjük Xszel jelölni a megfelelő választ!)        

Települési önkormányzat………………………………………………………... Többcélú kistérségi Társulás……………………………………………………. Kereskedelmi és Iparkamara……………………………………………………. Nemzetközi Kamara…………………………………………………………….. Megyei Fejlesztési Tanács és Ügynökség………………………………………. Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség…………………………………… Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium……………………………….. Egyéb, éspedig:…………………………………………………………………

28. Mely betelepült szervezeteket javasolja további megkeresésre? (Javasoljon legalább kettőt.) Régóta betelepült Szervezet neve:………………………………………………………………………… Szervezet címe:………………………………………………………………………… Szervezet vezetője:…………………………………………………………………….. Telefonszám:…………………………………………………………………………... E-mail:…………………………………………………………………………………. Újonnan betelepült

68

Szervezet neve:………………………………………………………………………… Szervezet címe:………………………………………………………………………… Szervezet vezetője:…………………………………………………………………….. Telefonszám:…………………………………………………………………………... E-mail:…………………………………………………………………………………. Válaszait köszönjük! A kitöltött kérdőívet 2009. június 26-ig várjuk az [email protected] e-mail címre.

69

Kérdések egyéb szervezetek számára 1. A szervezet neve …………………………………………………………………………………………. székhelye/telephelye.…………….....................................................................………. 2. Van-e és mióta van szervezetének kapcsolata a területileg illetékes ipari park(okk)al/inkubátorház(akk)al? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)     

több mint 10 éve 5-9 éve 3-4 éve 1-2 éve nincs semmilyen kapcsolata

Amennyiben van kapcsolata, melyik ipari park(ok)kal/inkubátorház(ak)kal? …………………………………………………………………………………………... 3. Megfelelőnek találja a szervezetéhez területileg illetékes ipari park/inkubátorház működését? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  igen  nem Amennyiben nem, miért? …………………………………………………………………………………………... 4. Mi a véleménye teljesítményeiről?

az ipari parkok/inkubátorházak vállalkozásainak

gazdasági

…………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 5. Milyen működési módosítást javasol a területileg illetékes parknak/inkubátorháznak? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)    

ipari

alapinfrastruktúra bővítés épületfejlesztés, meglévő épület felújítás alapinfrastruktúrán túli egyéb infrastruktúra fejlesztés nyújtott szolgáltatás minőségének javítása  alapszintű szolgáltatás  emeltszintű szolgáltatás

70

 K+F, innovációs szolgáltatás  nyújtott szolgáltatás mennyiségének bővítése  kedvezőbb bérleti díj  egyéb, mégpedig: ………………………………………………………………. 6. Fejlesztés esetén szervezete szándékszik együttműködni a területileg illetékes ipari park(ok)kal/inkubátorház(ak)kal? (Kérjük X-szel jelölni a megfelelő választ!)  igen  nem Amennyiben nem, miért? …………………………………………………………………………………………... Amennyiben igen, hogyan? …………………………………………………………………………………………... 7. Szervezete milyen módon kíván hozzájárulni az ipari parkok/inkubátorházak működéséhez? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 8. Szervezete szerint mi várható a jövőben az ipari park/inkubátorház fejlődésével kapcsolatban? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 9. Véleménye szerint mekkora mértékű az ipari parkok részesedése az ország ipari termeléséből és ipari exportjáról? …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... 10. Ipari parkokban lévő vállalkozások beruházásainak és árbevételeinek növekménye az előző évhez viszonyítva …………………………………………………………………………………………... ........................................................................................................................................... .......................................................................................................................................

71

Válaszait köszönjük! A kitöltött kérdőívet 2009. július 22-ig várjuk az [email protected] e-mail címre.

72