Intézményünk mérési, értékelési rendszere Innováció

Intézményünk mérési, értékelési rendszere Innováció

Készítette: Békési Attila 2010. június, Zagyvarékas Damjanich János Általános Iskola és Óvoda

Tartalomjegyzék

Helyzetelemzés........................................................................................................................... 3 Mérés .......................................................................................................................................... 8 Mérési struktúra az intézményben .............................................................................................. 9 I. Tanulói mérések .................................................................................................................... 10 II. Munkatársi mérések ............................................................................................................. 33 III. Partneri kapcsolatok ........................................................................................................... 36 IV. Intézményértékelés ............................................................................................................. 41 Melléklet................................................................................................................................... 44

2

Az elmúlt évtizedben jelentıs erıfeszítések történtek az intézményi belsı, s ezzel együtt a külsı értékelés kultúrájának fejlesztése érdekében. Az intézményrendszer e téren jelentıs szemléleti váltáson ment át. Ma már nem az értékelés szükségességérıl, a minıségfejlesztésben betöltött, semmivel nem pótolható szerepérıl kell meggyızni az iskolaigazgatókat, óvodavezetıket, pedagógusokat, óvónıket. A problémát ma az jelenti, hogy miként lehet beépíteni a folyamatos értékelést az intézmények nevelési-oktatási, menedzselési, vezetési folyamataiba. Ugyanis a belsı és külsı értékeléssel nyert, a tanulók tudására, neveltségi szintjére, az intézményi tevékenység különbözı elemeire vonatkozó információk, adatok akkor válnak minıséget fejlesztı tényezıvé, ha nemcsak és nem is elsısorban az ellenırzést, a szankcionálást célozzák, hanem az önkorrekciót, az önfejlesztést, a folyamatokhoz való mind tudatosabb viszony kialakulását.

Helyzetelemzés Település neve: Zagyvarékas Szociális helyzet a településen

ebbıl

Munkanélküliek száma a településen Ebbıl tartósan munkanélküli Rendszeres szociális segélyt kapó háztartások száma Azon gyermek száma, akik után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igényelnek

245 111 196 420

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl

183

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

0

Közszolgáltatások elérhetısége Helyben, más településrıl Más telepükijáró szakKözszolgáltatások Helyben lésen, éspeember(ek). dig... (km) Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

A szolgáltatás ellátatlan

Közszolgáltatások

Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8.

Helyben, más településrıl Más telepükijáró szakHelyben lésen, éspeember(ek). dig... (km) Havonta hány alkalom? X

A szolgáltatás ellátatlan

X

20 alkalommal (heti 3 Szolnoki Ádám Jenı Zeneiskola, heti Alapfokú mővészetoktatás X 2 néptánc) KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás

Szolnok (13)

Korai fejlesztés és gondozás

Szolnok (13)

Fejlesztı felkészítés

Szolnok (13)

Nevelési tanácsadás

Szolnok (13)

Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

Szolnok (13) X

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsıde

X

Családi napközi Iskolai napközi

X X

Házi gyermekfelügyelet

X

GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona

Szolnok (13)

4

A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere

Közszolgáltatások

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás

A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formáInÖnkormányMeban non tézmé zat saját fennTöbb- gyei profit, civil, nytartású intézcélú önegyházi fennEgyéb ménye vagy Tár- korszervezet, tartó sulás mány gazdasági tárvagy gazda- társusasága zat sági társalás ság X X

Alapfokú mővészetoktatás Gyógypedagógiai

tanács-

adás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-,

pályavá-

lasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

X

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsıde

X

Családi napközi Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

5

Általános iskola (minden intézmény vonatkozásában)

Általános iskolai intézmények száma:

1

Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

1

19

14

261

Általános iskolai magántanulók száma

6

Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma

13

Gyógypedagógiai oktatásban részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nél-

0

kül) Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma

173 89

Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai

elıkészítı

osztályok

tanulóival

25

együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

34

87 1

6

A településen élı felsı tagozatos általános iskolás tanulók száma, eljárók száma

Összesen:

HH / HHH

506

n.a

helyben

119

68/42

más településre eljáró

n.a

n.a

A településen élı óvodás gyermekek, tanulók száma

ebbıl

Felsı tagozatos (5-8.)

Szolnok,

települések nevei:

Szászberek

Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Gyermek-, tanulóEmelt szintő okta-

létszám az intézOM azonosító

Intézmény

Normál (általános) tás

ményben

tanterv

neve

és/vagy

tanítási

két

nyelvő

iskolai oktatás Ösz- HH / szese HH n

Ösz- HH / SNI

H

szese HH n

Ösz- HH / SNI

H

szese HH n

H

Gyógypedagógiai tagozat Ösz- HH /

SNI

szese HH n

H

035958

Damjanich János Általános Iskola és

371

255/ 127

16

261

173/ 89

13

Óvoda

7

Mérés A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az intézményben zajló oktatási munka eredményeirıl, az intézmény mőködésének különbözı területeirıl folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. A mérés-értékelés fontos funkciója, hogy a maga sajátos eszközeivel, belsı mechanizmusaival visszahasson a tartalmi fejlesztésre, ösztönözze azt a kívánatos irányba. A mérésiértékelési eljárások viszonylag rövid idı után egyfajta megfelelési kényszert indukálnak az intézményekben. Valójában a központi, külsı értékelés egyik legfontosabb célja ennek az igénynek a megteremtése. Az intézmény saját presztízsének, külsı imázsának pozitív alakítása szempontjából egyre fontosabbnak érzi, hogy jobbak legyenek a teljesítményei, a tanulók minél nagyobb hányada feleljen meg a mérési feladatok által is körvonalazott követelményeknek. Ez a megfelelési kényszer maga után vonja, hogy az intézmény felülvizsgálja saját helyi tantervét, s megpróbálja növelni azoknak a tartalmi elemeknek az arányát, amelyek segítik a tanulói teljesítmények színvonalának növelését. Egyre több és több olyan jellegő tudáselemet építenek be, amely összhangban van a mérési eszközökben megjelenı feladatokkal. A központi, külsı mérés így válhat a tartalmi szabályozás, a helyi tanterv egyik fontos alakító tényezıjévé.

8

Mérési struktúra az intézményben

Mérések

I. Tanulói

II. Munkatárs

- OKM

-

III. Partneri kap-

IV. Intézményértéke-

csolatok

lés

Teljesítmény- - Szülık

- Belsı kompetenciamé- értékelés

(pedagó- - Civil szervezetek

rések

gus és nem pedagó- - Pedagógus

- Tantárgyi mérések

gus körben)

- Testnevelés (fizikai - Önértékelés -

állapotmérés)

Munkaközösség

- Difer mérés (nem vezetıi, vezetıi érminden

tanuló

-

PP

teljesülésének

vizsgálata = beválás -

Nevelési

Pr-ban

- Gyerek

megnevezett

célok

- Tanuló

teljesülése - IMIP minıségcéljainak teljesülése

vesz tékelés

részt, de aki részt vesz * az teljes mérést csinál)

óralátogatás

* mkvezetı értékelése a szakmai munkáról *iskolavezetés értékelése

a

szakmai

munkáról

9

I. Tanulói mérések A tanuló-megismerés, mint a fejlesztés, tanulásszervezés és értékelés alapja A tanulók megismerésénél figyelembe kell vennünk: A gyermek fejlıdését befolyásoló tényezıket - Környezet: Családi

háttér (eltérı)

Társas

kapcsolatok (normáik)

Iskola:

tanár személyisége (viszonyulás)

- Tanulóra vonatkozó Egészségi

állapot (fizikális, mentális, emocionális, kognitív)

Személyiségjegyek Attitőd

(nehezen befolyásolható)

Motiváció Érdeklıdés

(tantárgy)

Szokások

(tanulási)

Napirend

(tanórán kívüli)

Az egészséges gyermek személyiségének ismertetıi: Magabiztos Érzi, hogy szeretik Szívbıl tud nevetni Jól alszik Jó az étvágya Nyílt Ragaszkodó Van hobbija Érzi és elfogadja a közösséget Felfogja és kezeli a változásokat

10

Tanulók újfajta szerepe Mire van szüksége a homogén csoportban dolgozó (de fıként tehetséges) gyermeknek? Lehetıség az önálló, felfedezı tanulásra, tapasztalatszerzésre, problémamegoldásra Bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázatvállalásra Megtanítani, hogy tiszteljék az embereket, elfogadni a másságukat, elfogadni a vezetı-

ség szerepét. Mire van szüksége valamennyi (de fıleg a hátrányos helyzető) gyermeknek? Rugalmasság, alkalmazkodóképesség Önálló és társas tanulásra való képesség Problémamegoldó képesség Kommunikációs képesség

Tanulási nehézségek Def.: Intellektusához képest alulteljesít, a teljesítmény nincs arányban a befektetett munkával Elıjelek: Csecsemıkor – Óvoda – Iskola (fizikai, mentális, affektív, kognitív) késıi észrevétel másodlagos tünetek

Típusok: Lassú tanulók Nehezen nevelhetık (agresszív) Hátrányos helyzetőek Tanulási zavarok (neurológiai: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) Gyógypedagógiai problémák (fizikai problémák) Alulteljesítık (pszichés, külsı okok miatt)

Tanulási nehézségek Példák az okokra: Örökletesség Társadalmi Családi

11

Iskolai stressz Stb.

Oktatási folyamat kapcsolódása a tanulók megismeréséhez felkészülési-tervezési Szervezési-lebonyolítási Kontroll- és értékelési

Prioritások

Eltérı képességek Aktuális tudásszint Motiválhatóság Érdeklıdés Háttér Motiváció metódusai

Tanulásra hangolás Tudatos modellkövetés Differenciálás, individualizálás Interakciók szervezése Eszközkészlet Lebonyolítás

Feladatok csoportosítása Csoportszervezés Feladatmegoldás eltérések csökkentése Kontroll és értékelés

Szóbeli/írásbeli Jutalmazás/büntetés Cél: fejlesztés és sikerélmény szintézise

12

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Formái:

témazáró dolgozat /egy-egy témakör számonkérése/

tudáspróba /1-2 tananyag, egy fontosabb részeinek számonkérése/

írásbeli felelt /1-2 tananyag, egy fontosabb részeinek számonkérése/

egyéni beszámolás, felelés

kiselıadás

gyakorlati feladatmegoldás, manipulatív tevékenység

nyomtatott feladatlapok

füzet-házi dolgozat

témazáró dolgozatok és tudáspróbák megírásának idıpontját elıre be

Rendje:

kell jelenteni az ezt megelızı összefoglaló órán

a témazáró dolgozatot teljes tanórán írhatják a tanulók

a tudáspróbát a tanóra egy részében írhatják a tanulók

írásbeli feleltet alkalomszerően, a tanóra egy részében írnak a tanulók.

egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat írható

írásbeli feleletet elızetes bejelentés alapján kérünk a tanulótól

Korlátai:

A tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya:

A legsúlyozottabban a témazáró dolgozatok érdemjegyeit számítjuk be a tanulók értékeléséhez, pirossal jelöljük. Az írásbeli felelet érdemjegye a szóbeli felvételével egyenértékő.

13

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése, minısítésének formái

1. Az iskolánk a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsı – negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, 4. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv /a 28. évfolyamon/, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenırzésénél:

a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik,

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5. Minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegye legyen minden tantárgyból, és félévente legalább egy szóbeli felelte is legyen. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük. 6. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.

14

7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: -

Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: • kiválóan teljesített • jól teljesített • megfelelıen teljesített • felzárkóztatásra szorul

-

A második, harmadik és negyedik évfolyamon a tanulók teljesítményének értékelését év közben érdemjeggyel is minısíthetjük.

-

A ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét évközben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük.

-

A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik- nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük.

8. A negyedik-nyolcadik évfolyamon az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: Jeles /5/, jó /4/, közepes/3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. 10. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten, ellenırzın keresztül. A bejegyzéseket az osztályfınök két havonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény /pontszám/ érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık:

15

Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %

Elégtelen /1/

34-50 %

Elégséges /2/

51-75 %

Közepes /3/

76-90 %

Jó /4/

91-100 %

Jeles /5/

13. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: -

negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-

Hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret és egészségtan, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-

Hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia és egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

-

Nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 15. Minden évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról.

16

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 16. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a./ Példás /5/ az a tanuló: aki: -

a házirendet betartja,

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

-

kötelesség tudó, feladatait teljesíti,

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

-

tisztelettudó,

-

társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik,

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása,

b./ Jó /4/ az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja,

-

tanórán v agy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

-

feladatait a tıle elvárható módon teljesíti,

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

-

nincs írásbeli intıje vagy megrovása,

c./ Változó /3/ az a tanuló, aki -

az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be,

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

-

feladatait nem minden esetben teljesíti,

-

elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva,

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

-

igazolatlanul mulasztott,

-

osztályfınöki intıje van.

17

d./ Rossz /2/ az a tanuló, aki, -

a házirend elıírásait sorozatosan megsérti,

-

feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

-

társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése/ szükséges. 17. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı- nyolcadik évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. 18. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a./ Példás /5/ az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

-

munkavégzése pontos, megbízható,

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

-

munkavégzése pontos, megbízható,

18

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

-

taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b. Jó /4/ az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

-

a tanórákon többnyire aktív,

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti,

-

taneszközei tiszták, rendezettek,

c./ Változó /3/ az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl:

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik,

d./ Hanyag /2/ az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében,

-

az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

-

feladatait többnyire nem végzi el,

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

-

a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte /vagy megsértése/ szükséges.

19

20. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

21. Az iskolai jutalmazás formái: a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelıi dicséret,

-

osztályfınöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelıtestületi dicséret

b./ Az egész évben példamutató magatartási tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén, -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedı szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık

c./ Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d./ Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek, e./ Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f./ A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

20

Akik a tanulásban és sportolásban élen járnak „Jó tanuló, jó sportoló” címet és pénzjutalmat kapnak. Akik nyolc éven át kitőnı tanulmányi eredményt értek el „Kiváló tanuló” címet és pénzjutalmat kapnak. Az iskolánk igazgatóságánál 15, 25 éve dolgozók „ A Rékasi Kisdiákok neveléséért- oktatásáért” plakett díjban és félévvel elırehozott fizetésemelésben részesülnek. Az oktató, nevelı munka feltételeinek javításában legtöbbet segítı személy „A Damjanich János Általános Iskoláért” plakett díjban részesül. 22. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 23. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend elıírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

A fegyelmezés, a büntetés nevelési eszköz, ezért -

humánusnak kell lennie

-

figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait

-

mérlegelni kell a kötelességszegés súlyát

A fegyelmezı intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megalázó. Testi fenyítést alkalmazni tilos. 24. Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés,

-

napközis nevelıi figyelmeztetés,

-

osztályfınöki figyelmeztetés,

-

osztályfınöki intés,

-

osztályfınöki megrovás,

-

igazgatói figyelmeztetés,

-

igazgatói intés,

-

igazgatói megrovás,

-

tantestületi figyelmeztetés,

21

-

tantestületi intés,

-

tantestületi megrovás-

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 26. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülı tudomására kell hozni.

Az otthoni /napközis/ felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: -

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó /készség és képességfejlesztés/ gyakorlás, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása

-

írásbeli házi feladatok a tantárgyi tananyag rögzítése, gyakoroltatása céljából adunk, tantárgytól függıen 1-2 feladatot, feladatsort

-

szóbeli házi feladat elsısorban az ismeretanyag rögzítését szolgálja. Egy tananyagot ölel fel, kivéve összefoglaló, rendszerezı órák után, témazáró elıtt

-

a tanulók hétvégére /szombatra, vasárnapra/, valamint a tanítási szünetek idejére a szokásos /egyik óráról a másikra esedékes/ feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot

-

a tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni.

22

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái Diagnosztikus felmérés A folyamat elején annak feltárására irányul, hogy a tanulók milyen szintő elızetes ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkeznek, képességeik és készségeik milyen fejlettséget mutatnak. Ennek ismeretében fogalmazzuk meg a következı pedagógiai fokozat céljait, a fejlesztés irányait. Várható hatása: Segíti a pedagógiai munka tervezését, elsısorban a differenciálás szempontjainak kialakítását, pótlásra kerülnek fontos ismeretek. Formája: év eleji felmérés Elsı évfolyamon belépéskor elvégezzük a DIFER mérést. Alkalmazásának köre: munkaközösségi szinten szabályozott Értékelés: Százalékos kimutatás Formatív felmérés Fejlesztı célú beszámoltatás a tanulási folyamatban való elırehaladásról. Várható hatása: Lehetıvé teszi az elsajátított ismeretek mélységének és stabilitásának megismerését, megmutatja a további fejlıdéshez szükséges korrekciót. Formája: tanév közben felmérés Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, szükség szerint Értékelése: szöveges értékeléssel, érdemjeggyel, 1-5 fokozatú skálával Tanév közbeni írásbeli tematikus dolgozat Egy-egy rövidebb tanítási-tanulási szakasz eredményességérıl, hatékonyságáról ad képet. A tanított ismeretek, kompetenciák számonkérését szolgálja. Várható hatása: Elısegíti a tantárgyi ismeretrendszerek megszilárdulását. Segíti a tanulók önértékelését, az egyes tanulót a csoporthoz viszonyított teljesítménynek megismerésében, segíti a tanári értékelést. Formája: témazáró dolgozat Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia, a tantárgy sajátosságai szerint Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával

23

Tanév közbeni írásbeli felelet A tanulók teljes, vagy annál kisebb körében íratott írásbeli felelet. Egy-egy tananyagrész (lecke) egyéni elsajátításának gyors visszajelzését szolgálja. Várható hatás: a folyamatos tanulást ösztönzi, segíti egy-egy tanuló ismeretekben való elırehaladásának ellenırzését. Formája: írásbeli felelet Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia Értékelése: érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával Tanév végi szummatív felmérés A tanulást lezáró, a végállapot eredményeit tükrözı lezáró - minısítı felmérés. Globális képet ad a követelmények teljesítésérıl. Várható hatása: a NAT és az iskolai dokumentumok által rögzített követelményekhez képest ad képet a tanuló tudásáról. Az év végi osztályzat kialakításában súlyozott szerepe van. Formája: tanév végi felmérés Értékelése: szövegesen és érdemjeggyel, 1-5 fokú skála alkalmazásával

Az írásbeli beszámoltatással szembeni elvárások: •

A teljesítmények felméréséül szolgáló eszközök (tesztlapok, feladatlapok, felmérı lapok) megválasztásakor, összeállításakor törekedjen minden szaktanár a mérésekkel szembeni követelmények figyelembe vételére. (validitás, reliabilitás, objektivitás)

•

A pontozási módok, (az írásbeli felelet kivételével) a pontozás érdemjeggyé alakítása szélesebb körő – munkaközösségi, vagy azonos évfolyamon azonos tárgyat tanítók – megegyezésén alapuljon. Tükrözze az egységességet, szolgálja a összehasonlíthatóságot.

•

Az írásbeli beszámoltatás a tanulói tudás konkrét hiányosságaira mutasson rá, mutassa meg a gyermeknek, hogy miben kell fejlıdnie.

•

Mutasson irányt a továbblépéshez, erısítsen meg a biztos tudásról, szilárd ismeretekrıl.

24

Az írásbeli beszámoltatások rendje: •

Az írásbeli beszámoltatás biztosítása a tanítási-tanulási folyamatban való folyamatos elırehaladást, vegye figyelembe a tanulók felkészülésének sajátosságait. (felkészülési idı, napirend, órarend, napi terhelés, váratlan esemény stb.)

Egységes eljárások: •

Az év eleji diagnosztikus felmérés ideje: az új tanév 1. és 2. hete.

•

A pedagógus a témazáró dolgozatok, a felmérések (év eleji, tanév közi, év végi) idıpontját legkésıbb az elızı szakórán köteles a tanulókkal közölni.

•

A hiányzó tanulóval az elmaradt (meg nem írt) írásbeli beszámoltatás pótolható.

•

Az írásbeli munkákat a szaktanár a megírást követı 1 vagy 2 héten belül köteles kijavítani, a tanulók és a szülık számára azt érdemben értékelni.

•

Az írásbeli érdemjegyek a félévi és év végi osztályzatok megítélésében súlyozott szereppel bírnak.

•

Az írásbeli és szóbeli érdemjegyek száma tanulónként érje el a minimum 5 db-ot tanévenként (két havonta egy érdemjegy).

. Számonkérés Az iskolai beszámoltatás szóban és írásban történik. Minden órán van ellenırzés valamikor, valamilyen formában. A számonkérés minden mozzanata közösségi jellegő, bevonja az egész osztályt, így „ismétlı” funkciója is nyilvánvaló lesz. Még egyszer átfogja, felújítja, rögzíti az elızı órán tárgyalt anyagot. Ez a mozzanat aztán az egyéni jellegét is meghatározza. A számonkérés lényeges eleme az egyéni beszámoltatás., amely nem csak reproduktív jellegő. Felsı évfolyamok felé haladva kialakítottunk olyan igényt, hogy a tanuló fokozatosan kapcsolja hozzá az elızményekhez, s ismereteit új összefüggésben is tudja alkalmazni. Minden teljesítményt értékelünk /lehetıleg azon nyomban/ még akkor is, ha nem osztályozzuk.

25

Országos kompetenciamérés A nevelıtestület a szülıi szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét (minisztérium adatfeldolgozása alapján). Az országos kompetenciamérés eredményérıl a szülık és a tanulók tájékoztatást kapnak (kódszám alapján interneten ill. tájékoztató lap). Az intézményben maradt mérılapokat a tanév végéig az adott osztályokban tanító szaktanárok kijavítják, értékelik, melyrıl beszámolnak az intézményvezetınek, év végi értekezleten a tantestületnek. A kompetenciamérés eredményeinek értékelése során foglalkozni kell a tanulók egyéni fejlıdésének (visszaesésének) és az egyes osztályok teljesítményének vizsgálatával, összehasonlításával. Fenntartó illetve intézményvezetı utasítására fel kell tárni azokat az okokat, melyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Várható hatása: Segíti a pedagógiai munka tervezését, a differenciálás szempontjainak kialakítását, kompetenciák fejlettségét megmutatja. Formája: központi felmérılapok Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia Értékelés: központilag meghatározott

Belsı kompetenciamérés Minden tantárgy esetén a kompetenciák fejlesztése is szerepet kap. A belsı kompetenciamérés célja, hogy a pedagógusok visszajelzést kapjanak a tanulók egyéni fejlıdésérıl. A feladatlapokat a munkaközösségek állítják össze az OKM Feladatbank szoftver illetve elızı évek feladatlapjai alapján. Várható hatása: Segíti a pedagógiai munka tervezését, a differenciálás szempontjainak kialakítását, kompetenciák fejlettségét megmutatja . Formája: felmérılapok Alkalmazásának köre: szaktanári kompetencia Értékelés: Százalékos kimutatás

26

Képességkibontakoztató program Minden halmozottan hátrányos helyzető tanulóról fejlesztési naplót készítettünk, melyet az osztályfınök a szaktanárokkal, a fejlesztı pedagógussal, a gyermekvédelmi felelıssel közösen vezet. Az osztályfınökök családlátogatással és rendszeresen szervezett tanuló – szülı - pedagógus beszélgetésekkel igyekeznek reális képet alkotni a gyerekekrıl. Diagnosztikai mérést végzünk, a tanulók fejlettségi szintjének megállapítására. Háromhavonta egyéni fejlesztési tervet készítenek az osztályfınökök és az ifjúságvédelmi felelıs. A fejlesztési tervek alapján a pedagógusok a tanórai differenciálást úgy szervezi, hogy a halmozottan hátrányos (HHH-s) tanulók lemaradásainak csökkentése, illetve a tehetséges tanulók fejlesztése minél hatékonyabb történjen a tanórai keretekben is. A tevékenység ciklikussága biztosítja, hogy a tanulók fejlıdését folyamatosan nyomon követjük, alkalmazkodunk a változásokhoz vagy éppen a nem változáshoz. Az elkészült fejlesztési tervek a pedagógusok számára elérhetıek, így egyszerre több irányból is fejleszthetjük a tanulók képességeit.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal, ısszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának mérésérıl. A tanulók fizikai állapotának mérésénél a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik október és május hónapban. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetık az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyén, mind a közösségi fejlesztı, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetıséget biztosítva az egyénileg hátrányos helyzet megszüntetéséhez, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az ellenırzı-, tájékoztató füzeten keresztül a szülık tudomására hozzák. Iskolánkban ez a mérés az OM által 1999-ben kiadott Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez címő kiadvány tesztjei alapján történik. /Szerk: Andrásné Dr. Teleki Judit/

27

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok

1. Cooper-teszt: az aerob, hosszú távú állóképesség mőszer nélkül mérésének, ellenırzésének egyik világszerte elfogadott módszere. C.H. Cooper a teszt megalkotásakor a futóteljesítményeket a spiroergometriás vizsgálat közben, mért oxigénfogyasztással öszszehasonlítva (r=0,9) korrelációs együtthatót talált, ami nagyon szoros összefüggést jelent. /Spiroergometria = vizsgáló eljárás a szív, a keringés, a légzırendszer, valamint az anyagcsere-mőködések színvonalának megállapítására, és ebbıl következtetve az egészség, a teljesítıképesség megítélésére./ A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehetı leghosszabb távot teljesítsük futással. A Cooper-teszt végrehajtását mindig össze kell kötni pulzusméréssel

2. Helybıl távolugrás Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére szolgál. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

3. Hasonfekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan: A hátizmok dinamikus erı-állóképesség mérésére szolgál Maximális idıtartam: négy perc Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

4. Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel folyamatosan A hasizmok erı-állóképességének mérésére szolgál. Maximális idıtartam: négy perc Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

5. Fekvıtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan Az állövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérésére szolgál. Maximális idıtartam: lányoknál 2 perc, fiúknál 4 perc Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

28

Aerob állóképesség pontértékelése az elızı mérések összesítése révén alakul ki, úgy hogy mindegyik mérési eredményt a pedagógiai programban megtalálható táblázat alapján a pedagógus átvált pontszámra. Cooper-teszt, futás v. úszás

max. 77 pont

Helybıl távol ugrás

max. 21 pont

Hasonfekvésbıl törzsemelés

max. 14 pont

Fekvıtámaszban kathajlítás-nyújtás

max. 14 pont

Hanyattfekvésbıl felelülés /térdérintéssel/

max. 14 pont

A pontszámok összesítése után az általános fizikai teherbíró-képesség minısítése a következıképpen történik: 0-20 pont

igen gyenge

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. /A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítı szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertızések, könnyebb megbetegedések leküzdése igen gyakran komoly megterhelést jelent./ 21-40 pont

gyenge

Az egész napi tevékenységétıl gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni magát. 41-60 pont

elfogadható

A rendszeres mindennapi tevékenységtıl már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erısen igénybe veszi. 61-80 pont

közepes

Elérte azt a szintet, amely elegendı ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás idıtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megırzése érdekében a továbbiakban /a késıbbi élete folyamán/ is törekedni kell legalább e szint megtartására. 29

80-100 pont

jó

Ezt a szintet azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban ill. amatır szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. /E szintet elérık, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél elıbb kezdjenek hozzá az alapvetı kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez/. 101-120 pont kiváló E szintet elérık már fizikailag jól terhelhetık, az általuk választott sportágban /élsportolóként/ is kiváló eredményeket érhet el. 121-140 pont extra Ha ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhetı. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy rendszeres, magas szintő sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is tartósan csúcsteljesítményt érjen el. Az élsportolók csak akkor tudnak a továbbiakban is versenyben maradni, egészség károsodás nélkül hosszantartó stabil, magas teljesítményt elérni – a hazai és a nemzetközi szinten - ha az általános fizikai teherbíró-képességüket folyamatosan ezen a magas szinten tartják.

30

Tanulói mérések évfolyamonként

Évfolyam

Mérések

Idıpont

1. osztály

Difer mérés

Szeptember

Magyar, Matematika

Január

Fizikai állapotmérés

Május

Magyar, Matematika

Június

Magyar, Matematika

Szeptember

Magyar, Matematika

Január

Fizikai állapotmérés

Május

Magyar, Matematika

Június

Magyar, Matematika

Szeptember

2. osztály

3. osztály

Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Fizikai állapotmérés Belsı

4. osztály

kompetencia

Május mérés Május (országos kompeten-

(szövegértés, matematika)

ciaméréssel egyidıben)

Magyar, Matematika

Június

Magyar, Matematika

Szeptember

Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Országos kompetencia mérés Május (szövegértés, matematika) Fizikai állapotmérés

5. osztály

Angol, Magyar, Matematika

Június


Szeptember

Matematika és magyar kom- Január petencia mérés Fizikai állapotmérés

Május

31

Belsı

6. osztály

kompetencia

mérés Május (országos kompeten-




Június


Szeptember

Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Kompetencia mérés (szöveg- Május értés, matematika) Fizikai állapotmérés

7. osztály


Június


Szeptember

Matematika és magyar kom- Január petencia mérés Fizikai állapotmérés Belsı

8. osztály

kompetencia

Május mérés Május (országos kompeten-




Június


Szeptember

Egyszerősített matematika és Január magyar kompetencia mérés Kompetencia mérés (szöveg- Május értés, matematika) Fizikai állapotmérés Angol, Magyar, Matematika

Június

32

II. Munkatársi mérések A MIP meghatározza az intézményi vezetık, pedagógusok és a nem pedagógus munkakörben dolgozók ellenırzésének, mérésének és értékelésének alapjait, a teljesítményértékelés tárgyát, idıszakát, módszereit, idıintervallumokat.

A intézményvezetı értékelése során alkalmazott módszerek: - A magasabb vezetı értékelését a fenntartó 5 évente végzi. Az intézményvezetı ütemezett teljesítményértékelésérıl a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. - Vezetıi munkát az intézmény dolgozói ciklusonként kétszer, az ötéves ciklus közepén és végén értékelik. Értékelés: egy 4-es skála (kiemelkedı; megfelelı s; kevésbé megfelelı; nem megfelelı)

Az információgyőjtés eszközei: - vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II. - összesített vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II.

A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének az értékelése Ciklusonként kétszer, az igazgatói értékeléssel együtt, az ötéves ciklus közepén és végén kell az értékelést elvégezni. Értékelés: egy 4-es skála (kiemelkedı; megfelelı s; kevésbé megfelelı; nem megfelelı)

Az információgyőjtés eszközei: - vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II. - összesített vezetıi teljesítményértékelı lap I. és II.

Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A legáltalánosabb célja az, hogy - mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintő célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkatelje-

33

sítménye között – hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató- nevelı munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-, irányításával összefüggı alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő.

A teljesítményértékelés folyamata - bevezetı beszélgetés: a fejlesztés, az értékelés célja, szempontjai - a pedagógus önértékelésének elıkészítése (formája, idıpontja) - önértékelés - a pedagógus értékelésének elıkészítése (az egyénre vonatkozó követelmények, értékelési formák, módszerek, idıpontok meghatározása) - az értékelés lebonyolítása az IMIP-ben meghatározott szempontrendszer és eljárásrend alapján - értékelı beszélgetés: az önértékelés és az értékelés eredményeinek összevetése - fejlesztési- cselekvési terv készítése (értékelı és az értékelt közösen) - a teljesítményértékelés –megállapodás megkötése - utókövetés: a fejlesztési terv megvalósulásának követése, az eredmények rögzítése - a megvalósulás értékelése: megerısítés vagy korrigálás - az értékelés dokumentálása A vizsgálat a tanév kezdetétıl folyamatosan zajlik, minden pedagógus értékelése a tanév végén történik. Az értékelés folyamata két lépcsıbıl áll. Értékelés: egy 4-es skála alapján (kiemelkedı; megfelelı; kevésbé megfelelı; nem megfelelı) Az értékeléshez használható információk és forrásaik - belsı és külsı tantárgyi mérések eredményei (versenyzı tanulók eredményei) - spontán és tervezett megfigyelés (pl. ellenırzési jegyzıkönyvek) - kötetlen és irányított beszélgetés, interjú - kérdıíves kikérdezés - óralátogatások tapasztalatai, - mentori, szakértıi, szaktanácsadói vélemények - a nevelı- oktató munkához a pedagógusok által elkészített dokumentumok (tanmenet,

34

foglalkozási terv, napló, fejlesztési terv stb.) - továbbképzéseken való részvétel, a tanultak beépülése a tanítási- tanulási folyamatba - szülık véleménye, elégedettsége - szakmai munkaközösségek véleménye - önértékelés

A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének értékelése Az intézmény belsı erıforrásait felhasználva a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének értékelését az intézmény vezetıje, helyettese, a tagintézmények vezetıi és helyetteseik végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevıje van, a konkrét értékelés a teljesítményértékelés mérılapjaiban az egyes részterületeknél feltüntetett szempontok alapján történik. Öt év alatt legalább egyszer minden nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó teljesítménye értékelésre kerüljön. Értékelés: egy 4-es skála (kiemelkedı; megfelelı s; kevésbé megfelelı; nem megfelelı)

Az információgyőjtés eszközei: 1. Munkaköri leírás 2. Végzettséget igazoló oklevél, tanúsítvány, bizonyítvány 3. Az elvégzett munka minıségének ellenırzése, értékelése 4. Értékelı lap

35

III. Partneri kapcsolatok Partnerazonosítás, partnerlista A minıségfejlesztési rendszer biztosítja a partnerek igényeinek teljesülését. Az intézmény feladata, hogy azonosítsa partnereit, ezen belül határozza meg azon partnereinek a körét, akik közvetlen beleszólással igényeket, elvárásokat fogalmazhatnak meg az intézménnyel szemben, s azoknak a körét, akik kapcsolatban állnak az intézménnyel, de nincs közvetlen beleszólásuk a mőködésébe. A közvetlen és közvetett partnerek körét a partnerlista tartalmazza. (Partnerazonosítás szabályzata; Partnerlista) A partnerazonosítás 3 évente, a partnerlista frissítése évente történik (pl telefonszám)

Partnereink: Partner

Kommunikációs

Felelıs

fórum Szülık

osztály szülıi érte-

Résztvevık

Gyakoriság

Dokumentálás

félévente

emlékeztetı

köre Osztályfınök

kezlet,

szülık, osztályfınök,

jelenléti ív

meghívott szaktanárok iskolai szülıi értekezlet

fogadóóra

Igazgató

szülık,

SzSz vezetı

meghívott elıadó

ig.h.

tantestület,

szükség

jegyzıkönyv

szerint

kéthavonta

feljegyzés

félévenként

jegyzıkönyv

szülık Szülıi Szervezet

Szülıi Szervezet

Szülıi Szervezet

értekezlet

elnöke

tagjai, igazgató, meghívottak

36

Partner

Kommunikációs

Felelıs

fórum SzSz választmányi

Résztvevık

Gyakoriság

Dokumentálás

választmány

évenként 3

jegyzıkönyv

tagjai, meghívott

alkalom

köre SzSz elnök

értekezlet

pedagógusok

pályaválasztási

Pályaválasztási

8. osztályos

évenként

szülıi értekezlet

felelıs

tanulók szülei,

decemberben

feljegyzés

középiskolák képviselıi

nyílt nap

Igazgató

tanévnyitó

Igazgató

szülık, pedagó-

évente

feljegyzés

évente

feljegyzés

gusok, diákok, tanévzáró

Igazgató

meghívottak

évente

feljegyzés

kerekasztal beszél-

DÖK vezetı

szülık,

évenként

emlékeztetı

getés

pedagógusok,

feljegyzés

munkatársak, tanulók képviselıi családlátogatás

Osztályfınökök

osztályfınökök,

Évente 1. és

szülık

5. osztály,

emlékeztetı

szükség szerint a többi évfolyamon Integrációban

Osztályfınökök

Tanuló, szülı,

résztvevı tanulók

gyermekvédelmi

egyéni értékelése

felelıs

3 havonta

egyéni fejlesztési napló

37

Partner

Kommunikációs

Felelıs

fórum Óvoda (együttmőködési

Óvodai szülıi érte-

Résztvevık

Gyakoriság

Dokumentálás

évente

feljegyzés

évente

feljegyzés

évenként

elégedettség-mérés

Évenként

Iskolaérettségi

köre Vezetı óvónı

kezlet

leendı elsısök szülei,

megállapodás

óvónık,

szerint)

igazgató, leendı elsıs tanítók nyílt nap az iskolá-

Alsós mkvez.

ban az óvodások

Óvónık, leendı elsısök,

részére

tanítók, diákok

Játékdélután óvo-

Igazgató-

óvónık, tanítók,

dásoknak

helyettes

nagycsoportos óvodások, alsó tagozatos tanulók

Közös képesség-

IPR, Óvoda –

Nagycsoportos

vizsgálat

iskola kapcsolat-

óvodások, óvó-

vizsgálatok ered-

tartó személy

nık, tanítók

ményei és képességvizsgálatok eredményei (DIFER teszt)

Középiskola

Nyílt nap

(együttmőködési

IKCS csoporttag

megállapodás szerint)

egyéni tájékozódása

Pályaválasztási felelıs tanár, osztályfınökök,

végzıs diákok,

évente

feljegyzés

szüleik, középiskolák

szülık, IKCS csoporttag, fenntartó, kisebbség

38

Partner

Kommunikációs

Felelıs

fórum

Résztvevık

Gyakoriság

Dokumentálás

évente

Együttmőködési

köre

Pályaválasztási

Pályaválasztási

Végzıs diákok,

szülıi értekezlet

felelıs tanár

szüleik, osztály-

megállapodás, jegy-

fınökök, közép-

zıkönyv

iskolák képviselıi

Fenntartó

Nyomon követı

IKCS csoport

tájékoztató

vezetıje

iskolai rendezvé-

igazgató

nyek:

Igazgatóhelyettes

évente

Eredménylista

polgármester,

Évenként

jegyzıkönyv,

jegyzı,

legalább 5 alkalom

iskolanap,

oktatási elıadó,

értékelı

emlékeztetı, feljegyzés

diákok,

értekezletek,

iskola dolgozói

tanévnyitó, tanévzáró Kisebbségi önkormányzat

Értékelı értekezlet,

Igazgató

rendezvények

Önkormányzat

Évenként 3

Jegyzıkönyv, em-

vezetıje

alkalom

lékeztetı feljegyzés

jegyzıkönyv

(Együttmőködési megállapodás szerint) Családsegítı (Együttmőködési megállapodás szerint)

Esetmegbeszélések,

Gyermek- és

Gyermek- és

Szükség

osztályfınöki

ifjúságvédelmi

ifjúságvédelmi

szerint

munkaközösségi

felelıs, igazgató-

felelıs, osztály-

helyettes,

fınökök, érintett

értekezlet,

pedagógusok, egy osztályban tanító nevelık értekezlete (témától függıen)

nevelési igh., családsegítı munkatársai, érintett gyerme-

39

Partner

Kommunikációs

Felelıs

fórum

Résztvevık

Gyakoriság

Dokumentálás

Jegyzıkönyv

köre kek és szüleik

Gyermekjóléti szolgálat

Esetmegbeszélések, Osztályfınöki

(Együttmőködési

munkaközösségi

megállapodás

értekezlet,

szerint)

Gyermek- és

Gyermek- és

Szükség

ifjúságvédelmi

ifjúságvédelmi

szerint

felelıs, nevelési

felelıs, osztály-

igazgatóhelyettes,

fın., érintett pedagógusok,

egy osztályban tanító nevelık értekezlete, (témától függıen)

nevelési igh., gyermekjóléti szolg. munkatársai, érintett gyermekek és szüleik

40

IV. Intézményértékelés Az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának nevelıtestületi értékelése A nevelıtestület évente, legkésıbb a tanévzáró értekezletén értékeli az intézményi minıségirányítási program, illetve az aktuális tanévre tervezett feladatok végrehajtását. A nevelıtestület évente, legkésıbb a tanévzáró értekezleten beszámolót megismerve és elfogadva értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az elızı két értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelıtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának, és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülıi szervezet (közösség) véleményét. A kompetenciamérés eredményeinek értékelése során foglalkozni kell a tanulók egyéni fejlıdésének (visszaesésének) és az egyes osztályok teljesítményének vizsgálatával, összehasonlításával.

Tanév végi intézményi értékelés A nevelıtestület minden év végén értékeli - az intézmény oktató - nevelı munkáját - az országos mérés - értékelés eredményeit A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok, és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze (minıségügyi koordinátor segítségével). A tanév végi értékelést a nevelıtestület fogadja el, a szülık tanácsa véleményezi, majd meg kell küldeni a fenntartónak. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

41

Teljes körő intézményi önértékelés A pedagógiai program megfogalmazta az általános célokat. A minıségirányítási program kifejtette, részletezte azokat, sikerkritériumokat rendelt hozzájuk. Az ÖMIP legitimálta ezeket. E kritériumok nyomon követése az önértékelés alapja.

1. A teljes körő intézményi önértékelés során az eltelt öt évre visszamenıen kell vizsgálni: - a fenntartó önkormányzat minıségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését - a pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (nevelıtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése) - a szülık és a tanulók körében végzett igény és elégedettség mérések eredményeit - az intézmény mőködésének egyes területeire jellemzı adatokat

2. A teljes körő intézményi önértékelés során a feltárt adatok vizsgálatával meg kell állapítani, hogy az intézmény mőködésében: - melyek az erısségek - hol jelentkeznek problémák - melyek a fejlesztendı területek

3. A teljes körő intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.

Nevelési/pedagógiai program beválás vizsgálat szabályozása A vizsgálat évében a vizsgálandó területekre az igazgató felkérésére minıségi körök jönnek létre. A vizsgálat lefolytatása után minden csoportnak el kell készítenie beszámolóját, amely kitér a programmal való egyezıségre. Az értékelést az igazgatónak kell átadni. A program beválási vizsgálatot az igazgató összegzi és ez alapján a nevelıtestület dönt a módosításról. A módosítást a vizsgálatot végzı csoport dolgozza ki, végzi el. A módosítási eljárás és a nyilvánosságra hozatal a törvényben szabályozottak szerint történik.

42

Területek

Szempontok

Törvényességi megfelelés

Teljesül – nem teljesül

Az általános rész aktualitása

Igen – nem

Célok, feladatok

Teljesültsége, összehangoltsága

Nevelés

Teljesültsége, konkrétsága, mérhetısége

Értékelési rendszer

Használhatósága, ösztönzı, motiváló hatása a gyerekekre

A helyi tanterv, tanmenetek és Alkalmazhatóság, egymásra épültség tankönyvek beválása

43

Melléklet Néhány konkrét mérés

Év eleji felmérılap matematika 1. osztály

44

Év végi felmérılap matematika 4. osztály

45

Év végi felmérılap matematika 4. osztály

46


47


48

ÉV VÉGI FELMÉRİ 8. OSZTÁLY MATEMATIKA 1. Végezd el a számításokat! b, 16 + (−4) − (−9) =

a, − 5 − (+12) =

d,

4763,6 : 3,2 =

1 5 − = 15 6

g,

576,43 • 9,6 =

22 6 : = 25 15

j,

3763,2 − 2947,13 =

c, 7643,5+2156,136= e,

3 2 + = 5 3

f,

h,

2 3 1 ⋅ = 5 2

i,

1

2. Vond össze az egynemő kifejezéseket: 7ab − 2b − 3b − (−2ab) + 5b =

3. Számítsd ki a következı kifejezések helyettesítési értékeit, ha x=2 és y= −1: − 5x + 2 y − 3 =

4. Old meg a következı egyenleteket: a, 2 x − 3 = 7 + 3 x

x=

b,

2x + 1 4x + 1 + =2 3 5

x=

5. Bélának kétszer annyi pénze van, mint Andrásnak. Csabának 250-nel kevesebb, mint Bélának. Mennyi pénzük van külön-külön, ha összesen 1250 forintjuk van? 6. Mértékváltás 2,5 km= 2,5 hl= 270 dm3= 7,07 dm2= 0,012 dm3=

…….………………m …….………………..l ……..……………..m3 …….…………….cm2 ………l = 12 ………

7. Számítsd ki a téglalap területét, kerületét, ha az oldalai: 26,3 cm, és 76,5 cm! 8. 7000 Ft-os blúz árát 15%-ákkal levitték. Mennyi az engedmény és az új ár? 9. 32 m drót 4176 Ft-ba kerül. Mennyibe kerül 1 m illetve 110 m drót? 10. Old meg grafikusan a következı egyenletet: 1 x + 1 = 2x − 2 2

49

Intézményünk mérési, értékelési rendszere Innováció

Recommend Documents