INTÉZMÉNYI SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MIN SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Arany János Általános Iskola és Gimnázium Budapest XII. Meredek utca 1.

Az alkalmazotti közösség jóváhagyásának id pontja: 2004. február 4. valamint 2004. május 25. A fenntartóhoz történ benyújtás id pontja: 2004. május 30. A fenntartói jóváhagyás id pontja: 2004. július 20. Az érvénybe lépés dátuma: 2004. szeptember 1. A tervezett felülvizsgálat id pontja: 2008.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezet A fenntartói ÖMIP-b l az intézményre vonatkozó feladatok I. Intézményi min ségpolitikai nyilatkozat Mit tartunk min ségnek Min ségcélok II. Min ségirányítási rendszer 1. A vezetési feladatok végrehajtása Vezet i folyamatok az intézményben az alábbi csoportosításban: 1.1. Jogi megfelelésre vonatkozó folyamatok 1.2. A humán er forrás biztosítására vonatkozó folyamatok 1.3. A vezet i ellen rzésre vonatkozó folyamatok 2. Tervezési feladatok végrehajtása A stratégiai tervezés intézményi folyamatai és azok rendje 2.1. A Pedagógiai Program meghatározásának és módosításának folyamata Határid :2004. május 30. Felel s: dr. Horváth Zsófia igh. 2.2. A MIP elkészítésének folyamata Határid : 2004. május 30. Felel s: Bartal Lajosné igh. 2.3. Az SZMSZ tervezésének folyamata Határid : 2004. november 30. Felel s: Patkó Lajos igh. 2.4. Az éves feladatok tervezésének folyamata (munkaterv) Határid : minden év augusztusa Felel s: Kovács Kolosné igazgató

2

3. Ellen rzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása 3.1. A tanulók értékelésének folyamata 3. 2. A dolgozók értékelésének folyamata 3. 3. Az.intézményi önértékelés rendje és folyamata 3. 4. Az intézményi mérések rendje és elkészítésének folyamata 4. Az intézmény partnerkapcsolatai 4.1. A partneri igény és elégedettségmérés folyamata 4.2. A partnerekkel való kapcsolattartás rendje 5. A Min ségfejlesztési rendszer m ködtetése 5.1. A min ségfejlesztési szervezet felépítése 5.2. A szervezet m ködésének feltételei és szabályai 5.3. A MIP-hez kapcsolódó dokumentációs rendszer felépítése 6. A MIP felülvizsgálatának folyamata 7. Mellékletek

3

A fenntartói ÖMIP-b l az intézményre vonatkozó feladatok Fenntartói alapelvek és min ségi célok 1. Nevelési oktatási intézményeink gyermeklétszámának alakításánál els dleges szempont, hogy dönt en kerületi lakhely ek vehessék igénybe a szolgáltatást. 2. A tankötelezettségi életkor eltolódása, mint az óvoda-iskola közti átmenet probléma-mentesítése, indokolttá teszi az iskola-óvoda kapcsolat er sítését. 3. Az általános iskolai képzés els négy évfolyamának els dleges feladata az alapkészségek elsajátításának maximális biztosítása kell, hogy legyen. 4. Az esélyegyenl ség elvének érvényesítése a kerület valamennyi közoktatási intézményben, továbbá valamennyi kapcsolódó területen 5. Alapvet erkölcsi értékek átadásának hangsúlyozása, hagyományok ápolása, a Hegyvidék múltjának, jelenének ismerete 6. Az intézmények szakmai önállóságának meg rzésével változtatni kell a kialakult fenntartó-intézmény viszonyon, szigorítani , következetessé kell tenni a fenntartói döntések végrehajtását, a hozzáadott érték figyelembevételével kell racionalizálni az intézmények költségvetési támogatását, rendszeressé kell tenni az ellen rzést, értékelést 7. Az eredményes munkavállalás, a XXI. század kihívásainak igénye és az élethosszig tartó tanulás képességének biztosítása érdekében az önálló tanulás képességének kialakítása. A fenntartói elvárásokhoz rendelt sikerkritériumok elérése a célunk. A fenntartó által meghatározott feladatok színvonalas ellátásához rendelkezünk a megfelel személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézmény munkáját, saját ellen rzési és mérési rendszerünket úgy tervezzük, hogy az megfeleljen a fenntartói rendszer elvárásainak.

4

Bevezet Ez a tervezet a Pedagógiai program céljainak megvalósítását segít dokumentum, melynek I. fejezete stratégiai, II. fejezete pedig operatív célokat és feladatokat tartalmaz.

I. Intézményi min ségpolitikai nyilatkozat

Küldetésnyilatkozat Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az hogy ki neveli és hogy neveli eljövend generációit. Füst Milán Általános iskolánk célja színvonalas oktatással szilárd alapm veltséget, biztos alapkészségeket nyújtani tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelel továbbhaladást. A gimnázium els dleges feladata az általános m veltséget megalapozó, érettségi vizsgára, valamint fels fokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészít nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Tevékenységünket a társadalmi és partneri igényeknek megfelel en szeretetteljes légkörben végezzük. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a feln ttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a min ség iránt elkötelezett, segít kész munkatársakkal és a velük együttm köd szül kkel valósítjuk meg.

5

Min ségcélok 1. Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen tantestületünk. 2. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a min ség iránt elkötelezettek, segít készek a partnereikkel szemben. 3. A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezzük, hogy nyolcadikosaink többségében itt maradjanak nálunk ( egyrészt azért, mert képesek a gimnáziumi követelményeket megfelel en teljesíteni, másrészt azért, mert k és szüleik elégedettek a munkánkkal). 4. Érettségizett tanulóinkat egyre emelked bb százalékban vegyék fel fels oktatási intézménybe. 5. A min ségirányítási csoport úgy szerepeljen és dolgozzon, mint a munkaközösségek. 6. Munkatársaink ismerjék el a munkakörülmények javítására szolgáló intézkedéseket.

a

Az intézmény nevelési elvei Az iskolában folyó nevel munka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai a polgári társadalom normái az egyetemes és nemzeti kultúra értékei a közoktatási törvényben megfogalmazott normák. Ezek szerves egységet képeznek, m ködésük egy id ben jelenik meg.

Az iskolai nevel munka célja olyan értékek közvetítése illetve meger sítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történ tevékenységet követ en a családra, a sz kebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.

6

II. Min ségirányítási rendszer 1. A vezetési feladatok végrehajtása A vezetés elkötelezettsége és felel ssége A min ségért els sorban a vezet t terheli a felel sség. A min ségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és m ködtetésének els számú felel se az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezet i elhatározás, elkötelezés. Felel sség terheli az intézmény vezet jét a min ségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében.

Ennek megvalósítása érdekében: Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a min ség, a min ségfejlesztés terén. Betartja az intézmény m ködését szabályozó küls és bels jogrendszert, szabályozók el írásait. Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját ezt megfelel id közönként felülvizsgálja éves munkatervét, min ségpolitikáját és a min ségpolitikai célokat. Megbízta az intézmény min ségügyi vezet jét. Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez. Biztosítja mindezekhez a szükséges er forrásokat.

1.1. Jogi megfelelésre vonatkozó folyamatok Jogi szabályozók hozzáférhet sége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes m ködését szabályzó jogi dokumentumok, különböz szint rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény bels szabályozói hozzáférhet k legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A Közoktatási törvény, a Pedagógiai Program és az SZMSZ egy-egy példánya az igazgatóhelyettesi irodán kívül a könyvtárban is megtalálható. Az intézményi m ködést szabályozó küls jogrendszer elemei, a törvények és a különböz szint rendeletek megtekinthet k a CD jogtárban. Az Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhet ségét. Ezek egy-egy példánya az igazgatói és az igazgatóhelyettesi, illetve a gazdasági vezet i irodában található meg. Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése.

7

A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkez információk tartalmát els ként az igazgató tekinti át. A m ködést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az el írások tartalma pedagógiai jelleg , úgy megismertetési célból törzskari vagy tantestületi értekezletek keretében a nevel testület elé tárja. Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelen jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás az intézmény m ködtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezet hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely el írás teljesítésére sz k határid áll az intézményvezet , valamint a gazdasági vezet rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenésér l folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A küls és bels jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezet i ellen rzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott el írások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó bels ellen re rendszeresen. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok szakszervezet, közalkalmazotti tanács számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független bels kontroll m ködését is lehet vé teszi. Dokumentumok kiadása, kezelése Az iskolába érkez hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igényl ügyiratot, jegyz könyvet iktatóbélyegz alkalmazásával iktatni kell. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezd d növekv sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. Az iratok elintézése és továbbítása: Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végz személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felel st, határid t, ügyintézési teend ket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Az elintézésért felel s személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határid re történ elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását. Az ügyiratokat kézbesít könyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. 1.2. A humán er forrás biztosítására vonatkozó folyamatok A megfelel szakképzett munkaer kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének meger sítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével az intézmény célkit zéseit hatékonyabban tudja megvalósítani.

8

A belép új munkaer kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy általában a munkaközösség-vezet és az illetékes igazgatóhelyettes végez. A tanév els negyedében az iskolavezetés beszélgetésre hívja az új kollégákat és azokat is, akik eddig munkájukat figyelemmel kísérték. Ezután a törzskari értekezleten a munkaközösség-vezet k és az igazgatóhelyettesek beszámolnak az óralátogatások tapasztalatairól, közösen értékelik az új munkaer ket. A m ködés szempontjából meghatározó partnerek - pedagógusok és nem pedagógusok továbbképzésének f dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzésér l a helyi szükségletek és lehet ségek figyelembevételével az iskolavezet ség dönt.

9

1.3. A vezet i ellen rzésre vonatkozó folyamatok

Indikátorrendszer

Indikátorrendszer Az ellen rzött területek listája Ellen rzési terv

START

Id - és felel sség

1. Az általános vezet i ellen rzés területeinek, szempontjainak meghatározása

Szempontlista

Az ellen rzött területek listája

2. Az ellen rzési területek kiválasztása 3. Éves ellen rzési terv elkészítése

Ellen rzési terv

Jegyz könyv 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Megbízások

Id - és felel sségmátrix Ellen rzési szempontlista

5. Az ellen rzésért felel s személyek megbízása Id terv a beszámoláshoz 6. Az ellen rzés végrehajtása Feljegyzések

Feljegyzések az ellen rzésr l

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellen rzési lista

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Ellen rzési lista

Ellen rzési lista Feljegyzés

9. Az igazgató tájékoztatása az ellen rzés tapasztalatairól

Feljegyzések Eredményes ellen rzés

Nem

Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése

Elektromos adatbázis

STOP

10

A folyamat leírása 1. A vezet i kör a folyamat elején meghatározza az általános vezet i ellen rzés területeit, szempontjait, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellen rzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellen rzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellen rzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellen rzésért felel s személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyid ben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellen rzés id ben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellen rzés tapasztalatainak megbeszélése az ellen rzés után 1 héten belül. 8. Az ellen rzést végz személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellen rzést végz személy beszámol az ellen rzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellen rzés eredményeinek adattárba helyezése az ellen rzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

11

2. Tervezési feladatok végrehajtása A stratégiai tervezés intézményi folyamatai és azok rendje Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenérték a Helyi Pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Az éves tervezés, a rövid és hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezet i ellen rzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a m ködés azon területeit, melyet ellen rizni kíván, az ellen rzést végz személyeket és a felülvizsgálat módját. Az irányított önértékelési eljárás az önértékelés minden területén szabályozott. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezet i beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebb l adódó feladatokat. Az iskola kiemelt céljai a következ k: Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaer -piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. Az iskolában folyó nevel -oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszél , m vészeteket értékel és ért m velt állampolgárok képzése. Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesít és együttm ködési képességekkel rendelkez tanulókat adjon a demokratikus, polgári Magyarország számára. Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szint informatikai tudással rendelkez tanulókat képezzen. Korszer elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. Környezetkímél magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. Különböz szociális és kulturális háttérrel rendelkez tanulók esélyegyenl ségének biztosítása. Az intézmény által megfogalmazott min ség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellen rzés, mérés, értékelés alkalmazásával

Az intézményi célokból ered , nevel -oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: Rövid távú feladatok Ún. 0. évfolyam nyelvi el készít indítása A tanulók érdekl dési körének megfelel diákkörök és szakkörök szervezése, vezetése A differenciált képességfejlesztés biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Drog- és b nmegel zési programok szervezése

12

Pályázatok figyelése és elkészítése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Iskolai sportnapok szervezése Diáknap szervezése Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és meg rzése érdekében Mulasztások következetes számonkérése Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása

Közép-és hosszútávú feladatok Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglév külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása COMENIUS 2000 közoktatási min ségfejlesztési rendszer II. modelljének kiépítése Nevelést-oktatást segít eszközök korszer sítése, b vítése, karbantartása, pótlása A kétszint érettségi vizsgára való felkészítés Továbbtanulásra való hatékonyabb felkészítés Az iskolai sportkör hatékony m ködtetése

A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvet színterei: a tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályf nöki órák, a diákönkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra.

13

2.1. A Pedagógiai Program meghatározásának és módosításának folyamata A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.

START

Jogi szabályozások

HPP Támogatói kör listája

1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítend területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre

Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt munkacsoportok

Munkacsoportok listája

4. A területek szétosztása a csoportok között

Munkacsop.ok listája

5. Tantestület tájékoztatása a csop. ok megalakulásáról és az els olvasat el terjesztésének id pontjáról

Jegyz könyv

6. A munkacsoportok elemz munkája

Javaslat a módosításokra

HPP Jogi szabályozások

HPP

7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása

Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések

Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések

8. Tantestületi értekezlet az elemz munka és a módosító javaslatok megvitatása

Javaslatok

Nem

elfogadása

Igen

14

Igen HPP 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített PP.

10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel és megismertetése a DÖK-kel

Jegyz könyv

Módosítások

Kiegészített PP. Törvényi szabályozások

11. A teljes program ellen rzése, összevetése a törvényi el írásokkal Kiegészített PP.

A kiegészített PP lexkomform

Igen

HPP fejlesztési módosításai

12. Testületi vita

Elfogadott HPP

Jegyz könyv

Nem

Módosítások

Igen Elkészült HPP

Jegyz könyv 13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel

Igen

Új HPP

14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra

STOP 15

A folyamat leírása 1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Els lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kib vített iskolavezet ség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az els olvasat elkészítésének és el terjesztésének id pontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az iskolavezetés ellen rzi és összeveti a teljes programot a törvényi el írásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi el írásoknak, akkor b víthet . Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szül k, gyerekek) különböz fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra. A 2003/2004-es tanévben a HPP elkészítésének határideje: 2004. május 30. Felel s: dr. Horváth Zsófia igazgatóhelyettes

2.2. A MIP elkészítésének folyamata

Határid : 2004. május 30. Felel s: Bartal Lajosné igazgatóhelyettes

16

1.A projekt célja: Az intézményi min ségirányítási program elkészítése a fenntartói min ségirányítási program alapján, a közoktatási törvény által el írt határid re 2. A tevékenységek bemutatása, feladatlebontási struktúra

Id terv Tevékenység / feladat

1. Tájékoztatás az alkalmazotti közösség számára a közoktatási törvény ide vonatkozó részleteib l, a törvény által kötelez en el írt tevékenységekr l, határid kr l. 2. Képzés: 2x2 órában a nevel testület számára. Téma: a közoktatási törvény min ségirányítással kapcsolatos fejezeteinek megismerése, értelmezése 3. Az intézményi er források mérlegelése. Döntés a min ségirányítás programjának önálló megírásáról / szakmai szolgáltató igénybevételér l.

09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04.

Felel s /érintett

A megvaló sítás módja

Er forrás igény Tárgyi

Intézmény Alk. A törvényi -vezet értekezl. háttér inform.át kivonatai adás

Személyi el adó

Intézmény El adás, Képzési el adó -vezet konzultá- segédanyag ció

Intézmény -vezetés Nevel testület

Isk.vez. döntésel készít értekezlet

Az ellen rizhet s Kockázati ég módja, tényez dokumentum ai Jelenléti ív, Nem érzik a jegyz könyv feladat súlyát a résztvev k

Jelenléti ív Emlékeztet

Nem megfelel az aktivitás, nincs elkötelez dés Emlékeztet a Rosszul döntésr l, mérik fel az jelenléti ív er forrásoka t


09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04.

Felel s /érintett



Személyi

Az ellen rizhet s ég módja, dokumentum ai Hivatalos levél Ajánlat kérés

Kockázati tényez

4. Küls segítségkérés esetén kapcsolatfelvétel a szakmai szolgáltatóval, a min ségügyi tanácsadás megrendelése írásban 5. A min ségirányítási program megírására projektcsoport létrehozása.

Intézmény Hivatalos -vezet levél

Intézmény Elkötele- Kérd ív az -vezetés zettség er tér vizsgálat analízishez

Megbízás a feladatra

6. Helyzetelemzés: a kiinduló állapot meghatározása, a min ségügyi munka eddigi állomásainak, eredményeinek összegzése 7. A feladatok ütemezésére, ütemterv készítés

Projektcsoport vezet

dokumen Intézményi Projekt tumok dokumen. csoport elemzése, számítógép projektter v

Összegzés: intézményi helyzetkép a program megírásához

Projektcsoport vezet Projektcsoport vezet , mérési csoport Intézmény -vezet , projekt-

Projektterv

számítógép

Rossz tervezés

Team munka

számítógép

A MIR program projektterve Szabályzatok, folyamatleírás

Jelenléti ív, emlékeztet

Hiányos jelenlét, passzivitás

8. A partneri igény és elégedettségmérés, elemzés, értékelés leírása; bels szabályozása. 9. Képzés: A partnerközpontú m ködés és a min ségpolitika

El adás, Képzési el adókonzultác segédanyag tréner ió ,

Rosszul alkalmazott módszer a kiválasztáshoz Pontatlan helyzetelem zés

Szakmailag nehéz feladat

18


meghatározása témakörben 2x2 órában az alkalmazotti közösség számára 10. A fenntartói min ségirányítási program megismerése, megismertetése az alkalmazotti közösséggel, helyi vonatkozásainak értelmezése 11. A szervezeti struktúra, a bels szabályozó rendszer, a rendelkezésre álló er források és a min ségcélok koherenciájának vizsgálata, fenntartó elvárásai 12. Az intézmény m ködését és sikerességét befolyásoló folyamatok azonosítása.

13. Képzés: 2x2 a folyamatok és leírásáról szabályozásáról az alkalmazotti kör számára 14. Az azonosított

09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04.

Felel s /érintett

csoport vezet



csom. papír, Post it Intézmény El adás, Fenntartói vezet konzultác program Projektcso ió port vezet tréning

Személyi

Az ellen rizhet s ég módja, dokumentum ai

Kockázati tényez

tréning

Intézmény Team -vezet munka Projektcsoport vezet

Intézmény -vezet Projektcsoport vezet Intézmény -vezet

Team munka

Projekt-

Team

el adótréner

Fenntartói MIR program

Intézményi ped.progra m célrendszer e Alkalmaz Irásvetít , otti Képzési értekezlet anyag

Jelenléti ív emlékeztet

Téves értelmezés

Intézményi Nem elég szakmai, korrekt a min ségügyi vizsgálat dokumentumo k

Projektcso port


Pontatlan a folyamatok azonosítása

El adótréner


Az aktivitás hiánya

Emlékeztet ,

Pontatlanság

Számítógép Projekt

19


folyamatok leírása, dokumentációja 15. A pedagógiai program, a min ségpolitika és a min ségügyi rendszer koherenciájának vizsgálata, egymáshoz illesztése, a célkit zések összhangjának megteremtése. 16. A min ségirányítási program végs formájának kialakítása: A min ségpolitika és a min ségfejlesztési rendszer leírása. 17.A min ségirányítási program megismertetése, megvitatása, korrekciós javaslatok beépítése.

09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04.

Felel s /érintett


csoport munka vez. Intézmény tréning -vezet Projektcsoport vezet

Projektcsoport vezet

Er forrás igény

Az ellen rizhet s Kockázati ég módja, tényez Tárgyi Személyi dokumentum ai csoport a leírt m ködés számítógép ProjektJelenléti ív, Nem csoport, emlékeztet illeszkednek iskolavezet a szakmai és és min ségügyi célok

számítógép

Az intézményi min ségirányí tási program

Intézmény Alkalma- A Értekezlet- Jelenléti ív, -vezet zotti szemléltetés vezet jegyz könyv értekezlet megfelel eszközei

20

2.3. Az SZMSZ tervezésének folyamata Határid :2004. november 30. Felel s: Patkó Lajos igh.

Kidolgozás alatt

2.4. Az éves feladatok tervezésének folyamata (munkaterv) 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkit zésekr l, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezet tájékoztatást ad a személyi feltételekr l. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az els megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felel sök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az id kereteket, felel söket rendelnek a feladatokhoz, azok ellen rzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezet k összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelel nek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követ en az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység id pontját és felel seit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezet elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szerepl it és felel seit. 10. Ezzel egyid ben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevel testület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelel nek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. Határid : minden év augusztus-szeptember Felel s: Kovács Kolosné igazgató

3. Ellen rzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása Az iskola ellen rzési, értékelési rendszere ELLEN RZÉS TERÜLET Tanulmányi munka

Versenyeredmények

Vizsgák

TANULÓK

Magatartás

Szorgalom

Fegyelmi ügyek

Jutalmazások (motiváció)

Bels mérések

mérési módszer gyakoris pont ág bels ell. dokumentum havonta szerint -elemzés esetenkén t tanévvégi elemzés évente értékelés

dokumentá felel s ció napló, ofi ellen rz ig.h. igazga tó összesítések, igazga jegyz könyv tó igh. ek mkv. évvége jegyz könyv igazga tó ig.h. folyamat óralátogatás folyamat feljegyzés igazga os megbeszélés os feljegyzés tó osztályoz félévente ig.h. ó értekezlet folyamat óralátogatás folyamat feljegyzés igazga os megbeszélés os feljegyzés tó osztályoz félévente ig.h. ó értekezlet esetenkén dokumentum esetenkén jegyz könyv igh. t -elemzés t megbeszélés munkater óralátogatás rendszere feljegyzés igazga v szerinti dokumentum s napló tó -elemzés ig.h., mkv tanmenet dokumentum folyamat napló ig.h. szerint -elemzés os jegyz könyv ig.h. 10. év évente végén

ÉRTÉKELÉS mérési pont

módszer

gyakoriság

dokumentác felel s ió eseti tanmenet ellen rz , szaktanár szerinti, napló, félévente bizonyítvány

folyamatos szóbeli tanmenet írásbeli szerinti félév, évvége versenyek írásbeli, évente szóbeli, gyakorlati vizsga írásbeli, évente szóbeli, gyakorlati félév, évvége önértékelés félévente megbeszélés

jegyz könyv szaktanár

jegyz könyv vizsgáztató

napló

osztályf nö k

félév, évvége önértékelés félévente megbeszélés

napló

osztályf nö k

félév, évvége megbeszélés félévente

jegyz könyv igazgató

félév, évvége

jegyz könyv igazgató, ig. h.

önértékelés félévente dokumentum elemzés tanmenet írásbeli rendszeres szerint 10. év szóbeli évente végén

napló szaktanár jegyz könyv munkaköz. vez.

PEDAGÓGUSOK

Küls mérések

esetenkén írásbeli t Tanmenet, program IX. 10. dokumentum -elemzés Tankönyv, taneszköz IX. 15., dokumentum II. 15. -elemzés megbeszélés Ofi, munkater óralátogatás munkaközösségvezet v szerint dok.-elemzés i tevékenység megbeszélés Pedagógusok munkája munkater óralátogatás v szerint dokumentum -elemzés Munkaközösségi szakmai munka

Házirend

ISKOLA

Ügyeleti rendszer

munkater óralátogatás v szerint iskolai elemzés beszélgetés folyamat iskolabejárás os óralátogatás dokumentum -elemzés folyamat dokumentumos elemzés

esetenkén jegyz könyv ig.h. t évente tanmenet ig.h. félévente rendelések, ig.h. leltári jegyz könyv munkater feljegyzés igazga v szerint tó ig.h. munkater feljegyzés igazga v szerint napló tó ig.h. mkv. munkater napló igazga v szerint feljegyzés tó ig.h.

esetenként

írásbeli

eseti

jegyz könyv ig. h.

félév évvége félév évvége

beszámoló

félévente


beszámoló

félévente


félév évvége

beszámoló

félévente


félév évvége

beszélgetés, félévente dokumentum -elemzés

feljegyzések igazgató

tanév vége

önértékelés

évente

jegyz könyv igazgató ig.h.

folyamat os

feljegyzés

igazga évente tó ig.h.

beszámoló

évente


folyamat os

feljegyzés

igazga évente tó ig.h.

beszámoló

évente


igazga 2 évente tó

beszámoló

2 évente


igazgatói ciklus 3.-5. éve

jegyz könyv min ségüg yi vezet

beszámoltatá s SZMSZ, Pedagógiai ig. jogszabály és 2 évente feljegyzés Program végrehajtása utasítás dokumentum szerint elemzés Comenius 2000 II. folyamats irányított igazgatói jegyz könyv modell zabályoz önértékelés ciklus 3.ás szerint 5. éve

min s folyamatszab EFQM égügyi ályozás vezet szerint

Ellen rzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai: a pillanatnyi teljesítmény javítása az er sségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehet ségek összhangba hozása. hosszú távú céljai: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi er forrás kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a min ségi munka elismeréséhez. egyéb céljai: a felel sség-hatáskör pontos meghatározása egyértelm bb megfogalmazását segíti;

alapján

az

elvárások

megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekr l, a meglév tartalékokról; javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás min ségének javításával, fokozódik az együttm ködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

3.1. A tanulók értékelésének folyamata a) Az egész éves állandó tanórai ellen rzés nagy jelent ség . A tanár, tanuló, szül így látja a folyamatos el rehaladást, a nehézségeket. Fontos, hogy az értékelés serkent , el remutató legyen. Célszer kidolgozni évfolyamonként egységes témazárót egy-egy tantárgyból. b) Tanulóinkat minden félévben legalább négy érdemjegy alapján osztályzattal. Az érdemjegyszerzésnél ügyelünk a folyamatosságra, módjai: - szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek) - írásbeli munka - önálló kisel adás - óraközi munka - részvétel versenyeken

értékeljük

25

c)

Az érdemjegyek és osztályzatok a következ k: - az általános iskola alsó tagozat 1. osztályában év közben és év végén szövegesen értékelünk, - a tanuló tudásának értékelése és min sítése a többi évfolyamon: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), - a naplóba írt érdemjegyekr l az ellen rz n keresztül értesítjük a szül ket.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevel testület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályf nök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésér l. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevel testület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevel testület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja (a közoktatásról szóló tv. 70. § 4. pontja szerint).

3. 2. A dolgozók értékelésének folyamata A tanítás ellen rzése A pedagógus munkájának megítélésében az igazgató vagy helyettese kompetens. A szakmai munka ellen rzésében segítségünkre vannak a munkaközösség-vezet k. Az ellen rzés szempontjai: megfelel -e a szakmai tudása, rendszeresen el készíti-e munkáját (tanterv, tanmenet), órán érthet en magyaráz-e, szemléletesen mutat-e be, bevonja-e a gyerekeket a munkába, ellen rz munkája megfelel szint -e, személyisége példamutató-e, képes-e kontaktust teremteni tanulóival, tiszteletben tartja-e a tanulók személyiségjogait, változatos, az életkori sajátosságoknak megfelel módszereket alkalmaz-e, óráját jól osztja-e be, eredményes-e a munkája, A rendszeres óralátogatásokon túl az egy osztályban tanító tanárok minikonferenciákat tartanak. Célja: a tanulók fejl désének, gondjainak folyamatos megismerése, a problémák megel zése. Évente több alkalommal tantestületi értekezletet tartunk (egy félévi, egy év végi és legalább két nevelési értekezletet). Célja: Általános kép kialakítása az iskola munkájáról, eredményeir l. Továbbképzési, elmélyülési lehet ség a tanárok számára szakmai kérdésekben.

26

Az intézmény éves munkájának értékelése 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felel seit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Júniusban a munkaközösség vezet k, a DÖK és ifjúságvédelmi felel s, az intézkedési tervek felel sei elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezet i ellen rzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. 2.a A munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellen rzi a feladat- tervek, célkit zések megvalósulását. 4. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felel sök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevel testület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.

27

3. 3. Az intézményi önértékelés rendje és folyamata

I.

Az önértékelés célja:

az er sségek és a fejlesztend területek tényszer megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések

kijelölése. II.

Az önértékelés tervezett gyakorisága:

4 év

Az önértékelés konkrét id pontját az intézmény vezetése jelöli ki, és az éves munkatervben rögzíti. III.

Az önértékelés módszere: az önértékelés csapatépít tréning keretében -team munkában- történik, a munkatársakból az értékelés elvégzésére 5 csoportot kell kialakítani.

IV.

Az értékel folyamat lépései: o A csoportok összetételének megtervezése. o Az egyes témakörök feldolgozásához segédanyag (szempontsor) biztosítása a csoportok részére. o A csoportok adatgy jtése és feldolgozása, a csoportvélemények kimunkálása (2-4 hét). o A csoportok prezentációja munkatársi értekezlet keretében. o Nevel testületi kiegészítések, vita, legitimáció.

V.

Résztvev k köre:

Az értékelésbe valamennyi munkatársi kört be kell vonni.

VI.

A végrehajtás felel se:

A támogató csoport vezet je

VII.

Keletkezett dokumentum:

Az önértékelés eredményér l összefoglaló készül, melyben az értékelés területeit a feldolgozó

csoport és a tantestület véleménye alapján min síteni is kell: kiemelked , elfogadható, fejlesztend . Ezt az összefoglalót a teljes munkatársi körrel ismertetni kell, melynek felel se az intézmény vezet je.

28

Az irányított önértékelés területei, és azok felosztása csoportok között, valamint a témakörök feldolgozásához javasolt módszerek Csop. sorsz.

(csoportok javasolt létszáma: 4-8 f )

1.

vezet ség pedagógusok (legalább azonos létszámban) TCs képvisel je nem pedagógusok képvisel je

2.

a pp fejlesztéséért felel s vezet TCs képvisel je pedagógusok

3.

4.

5.

Témakör

Javaslat a csoportok összetételére

a vezetés képvisel je TCs képvisel je pedagógusok nem pedagógusok képvisel je a vezetés képvisel je TCs képvisel je pedagógusok nem pedagógusok képvisel je a vezetés képvisel je TCs

Adottságok a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása a meglév folyamatok szabályozottsága a szabályozási rendszer teljeskör sége

Eredmények a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei a munkatársak bevonásának mértéke a kit zött célok elérése, megvalósítása a folyamatos fejlesztés eredményei

Módszer dokumentumelemzés kérd ív/adatgy jt lap klíma teszt csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés kérd ív/adatgy jt lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

dokumentumelemzés kérd ív/adatgy jt lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

az er források figyelembevételének módja

az er források felhasználásának hatékonysága


a partneri igények figyelembevételének módja

a partnerek elégedettsége


29

Szempontok az irányított önértékelés csoportokban történ feldolgozásához I. Az önértékelés területei 1. Csoport A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében a vezetés részvétele a partnerközpontú intézményi kultúrát támogató alapelvek és értékrend kialakításában, példamutatás ezek megvalósításában, a vezetés személyes példamutatása (például részvétele az intézményen belüli fejlesztési tevékenységekben), az intézmény vezetési rendszerének, struktúrájának m ködtetése (beleértve a vezet i ellen rzések rendszerét is), ezen vezetési struktúra fejlesztése, értékelése, a min ségfejlesztéshez szükséges szervezeti struktúra kialakítása (támogató csoport), munkájuk támogatása (tárgyi és anyagi), elismerése, a PP fejlesztése, értékrendjének következetes képviselete, törekvés a munkatársak véleményének megismerésére, figyelembevételére, törekvés a munkatársak feladatainak, hatásköreinek meghatározására, önállóságuk biztosítására, egyéni elképzeléseik támogatására, az informális kapcsolatok fejlesztésének támogatása (közös szórakoztató programok).

A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei a partnerközpontú m ködés és a PP értékeinek elfogadottsága, megvalósulása, a szervezeti struktúra alkalmassága a hatékony m ködéshez és a folyamatos fejlesztésekhez, van-e, és m ködik-e a munkatársak teljesítményének értékelésére és rendszeres visszajelzésére alkalmas, elfogadott rendszer, a munkatársak er feszítéseinek, munkájának anyagi és erkölcsi elismertsége a lehet ségeken belül, a nyílt, innovatív légkör, a dolgozók között a tolerancia és az empátia érvényesülése, a munkatársak véleményének vezet ség általi figyelembevétele, az új munkatársak beilleszkedésének tudatos, tervszer támogatása, a továbbképzések támogatásának demokratikus, célirányos odaítélése, a munkatársak egyenletes terhelésének megvalósulása. A munkatársak bevonásának mértéke a munkatársak önállósága, hatásköre mennyire tisztázott, a különböz szint fejlesztésekbe résztvev k aránya (min ségi körökben dolgozók, munkaközösségen belüli szakmai fejlesztésekben, stb.) a tanórán kívüli tevékenységekben részt vállalók aránya.

30

2. Csoport Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása a nevelési/pedagógiai program kidolgozottsága, értékeinek, céljainak ismertsége és elfogadottsága a munkatársak körében, a program rendszeres felülvizsgálata, fejlesztése megtörténik-e, az éves tervezéseknél (intézményi, munkaközösségi, továbbképzési stb.) mennyire meghatározóak a nevelési/pedagógiai programban foglaltak, a napi tevékenységek során hogyan érvényesülnek az alapelvek. A kit zött célok elérése, megvalósítása a nevelési/pedagógiai program célkit zéseinek megvalósulása, érvényesülése, az intézkedési tervben megfogalmazott célok megvalósulása. A folyamatos fejlesztés eredményei a fejlesztésre kijelölt területek kiválasztásának módja, körülményei (partneri igények, küls mérési eredmények, törvényi el írások stb., tantestület bevonása, jóváhagyása), a fejlesztések eredményeinek beépülése az intézmény életébe, a fejlesztések és azok eredményeinek rendszeres értékelése megtörténik-e, a PDCA-SDCA érvényesülése (példák). 3. Csoport A meglév folyamatok szabályozottsága a törvényileg el írt szabályozó dokumentumok megléte (önellen rzési kézikönyv), a törvényileg el írt szabályozó dokumentumok érvényessége, aktualitása, rendelkezésre állása a szükséges helyeken. A szabályozási rendszer teljeskör sége a partneri igények érvényesülésének folyamata megfelel en és teljes kör en szabályozott-e (igényfelmérést l a megvalósított fejlesztések értékeléséig), vannak-e olyan folyamatok, melyek szabályozást igényelnek, mert zökken mentes, egyenletesen jó m ködése jelenleg nem biztosított? (például: új munkatársak felvétele- betanítása, tanulók értékelése, a tantárgyfelosztás-órarend elkészítése, ünnepségek szervezése, tankönyv választás-rendelés-értékesítés, munkatársak értékelése, stb.).

A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága az érvényes szabályozó dokumentumok ismertsége, a napi azoknak,

m ködés megfelelése

31

vannak-e a célkit zések megvalósítása és a sikeres m ködés szempontjából kulcsfolyamatok meghatározva, és ezek kézben tartására kiemelt figyelmet szentelneke; a bels ellen rzések eredményei, ennek alapján történnek-e folyamatfejlesztések? 4. Csoport Az er források figyelembevételének módja a rendelkezésre álló pénzügyi er források felhasználásának összhangja az intézmény deklarált céljaival, a rendelkezésre álló humán er források figyelembevétele a fejlesztéseknél, a humán er források fejlesztésénél (továbbképzési tervek) az intézmény stratégiai céljainak érvényesülése. Az er források felhasználásának hatékonysága mik az anyagi er források hatékony felhasználásának garanciái, megtörténik-e ennek a közösség általi ellen rzése (éves költségvetés, pályázatok, stb.)? a rendelkezésre álló infrastruktúra és egyéb technikai eszközök kihasználtsága, a meglév humán er forrásokat milyen mértékben sikerül hasznosítani (egyéni ambíciók figyelembe vétele, a többszakos pedagógusok óraellátottsága, diákkörök, stb). 5. Csoport A partneri igények figyelembevételének módja a partnerek meghatározására, igényeik megismerésére kialakult eljárás alkalmassága, az igények elemzése alapján meghatározott fejlesztések rendszerének alkalmassága (pl: a közös célmeghatározás, a min ségi körök m ködtetése, stb.). A partnerek elégedettsége az egyes partnereknek az igényfelmérés során nyert elégedettségi mutatói a különböz tartalmi területekre vonatkozóan, a munkatársak elégedettségének közvetett mutatói: fluktuáció, munkaügyi panaszok, az elégedettségi mutatók id beli változásai (a trendvizsgálatok eredményei).

II. A csoportok munkájához javasolt módszerek: Az egyes csoportokat a támogató szervezet állítja össze, tudatosan, tervszer en. A résztvev kkel célszer egyeztetni, majd felkérni a munkára (ez intézményvezet i feladat is lehet). A csoportok a fenti szempontsort átgondolják, kiegészítik, adaptálják az intézmény egyedi jellemz inek megfelel en. Ezután döntenek az alkalmazni kívánt módszerekr l: készíthetnek kérd íveket, interjúterveket, adatgy jt lapokat, alkalmazhatnak klíma tesztet, amit az információk megszerzéséhez szükségesnek ítélnek. De úgy is dönthetnek, hogy

32

csoportmunkában, közösen gondolják át az egyes szempontokat, és gy jtik össze az adott témában fellelhet tényeket, adatokat (meglátásaikat dokumentumelemzéssel, illetve az adott témában a kollégákkal folytatott interjú jelleg , irányított beszélgetésekkel meger sítve). Ez utóbbi megoldás id - és munkatakarékosabb, ha id zavarba kerülünk, ez javallott. Fontos: az irányított önértékelés során -szemben a nyitott önértékeléssel- nem a véleményeket akarjuk megismerni, hanem a tényeket. Tehát a tartalmi területeknek megfelel en, a szempontok segítségével tények összegy jtésére kell törekedni, melyek alapján min síteni lehet az adott területet, például: a kit zött célok megvalósítása terén kiemelked eredmények születtek, hiszen valamennyi kit zött min ségi célt elértük, az elfogadott intézkedési terveket megvalósítottuk, a PP célkit zései pedig lebontva rendre megjelennek az éves munkatervekben, így közelítjük stratégiai célkit zéseinket. A szabályozási rendszer hatékonysága fejlesztend terület, a bels ellen rzések ugyanis azt mutatják, hogy az elfogadott, érvényes szabályzatainkat nem mindenki tartja be (ügyeleti rend, pontos órakezdés-befejezés, stb.).

Ha az egyes csoportok az összegy jtött információk alapján kimunkálták a csoportvéleményt, azt nevel testületi/munkatársi értekezlet keretében prezentálják, megvitatják, kiegészíthetik majd közösen elfogadják a terület min sítését. Ha valamely terület min sítése ellentmondásos, részterületekre bontható. Az irányított önértékelés eredményeképpen a nevel testület által fejlesztend min sítést kapott területek fejlesztésére min ségi kör hozható létre, intézkedési terv készíthet , az éves munkatervbe új feladatként beépíthet , stb.

3. 4. Az intézményi mérések rendje és elkészítésének folyamata Küls : - Nevelési program: tanulói szül i elégedettség mérése. Az SZMK-nak és az Iskolaszéknek véleményét kérjük a programról, a végz s tanulók véleményét kérjük. Az SZMK és a Diákszervezet éves rendszerességgel elmondja gondolatait különböz fórumokon. - Helyi tanterv: különböz évfolyamokon kerületi tantárgyi felméréseket végeznek. Összehasonlító eredmények alapján, kijelölik az iskolák helyét az adott tantárgyban. Bels : - Szakórákon és osztályf nöki órákon tanári felmérések készülnek a neveltségi szintr l, a tanulmányi szintr l. Rész és témazáró dolgozatokat írnak a tanulók. Kétszint érettségi vizsgára készítjük fel diákjainkat. Az általános iskola 4. és 8. osztályában a második félévben helyi eredményvizsgálatot tervezünk.

33

4. Az intézmény partnerkapcsolatai 4.1. A partneri igény és elégedettségmérés folyamata A partneri igényfelmérés szabályozása 1. Cél Intézményünk a partnerközpontú m ködéséhez, a kapcsolatok folyamatos javítása érdekében szabályozza az igények felmérését, hogy a munka tervszer és szakszer módon történjen. 2. Gyakoriság és módszer A Partnerlistában rögzített partnereinknél az abban szerepl módszerekkel, gyakorisággal végezzük el a felmérést. Ahol a felmérést direkt módon nem terveztük, azon partnereinknél a kapcsolattartás során nyert információkból vonunk le következtetéseket a partnerek újraazonosításakor, és szükség esetén döntünk a felmérésbe történ bevonásról. A partnerek újraazonosításával járó dokumentumokat minden évben átdolgozzuk, kiegészítjük. 3. Mintavétel és visszaérkezés Comenius I. program kezdetén Tanulók esetében:

100 % 1-12. évfolyamig minden tanulót megkeresünk

Szül k:

100 % minden 1-12. évfolyamon tanuló diák szül jét megkérdezzük Pedagógus kollégák: 100 % Nem pedagógusok: 40 % Fenntartó képvisel je: 1-2 f Megel z helyek: 1 1 f (óvodák, ált.iskolák ) Az interjú módszerével megkérdezett partnereinknél reprezentatív felmérés történik a kapcsolattartó személyén keresztül. A program folytatása során A tanulók és a szül k esetén az elkészített táblázat alapján történik a mérés. Partnereinket a megkeresés el tt szóban vagy levélben tájékoztatjuk felmérési szándékunkról. A kérd ívek esetében az elfogadható visszaadás a megkérdezettek 50 %-a, szül k esetében elfogadható a 40 % is, mivel a szül k egy részének több gyermeke is intézményünkben tanul. Amennyiben nem éri el a visszaérkezés a minimum - szintet, akkor az eredetileg kiválasztott mintában résztvev ket meg kell kérni a kérd ívek visszajuttatására. A visszajuttatott kérd ívek, interjúk után köszönetünket fejezzük ki partnereinknek segít készségükért. Tanulók: osztályf nöki órán szóban Szül k: Iskolaszék- és SZMK -ülés, szül i értekezlet Kollégák: tantestületi értekezlet (kib vített) Meginterjúvolt partnereink: él szóban vagy levélben

34

4. Tartalmi területek partnercsoportonként Azonosított partnereink részére meghatározzuk, milyen területekr l kívánjuk ket megkérdezni, ügyelve a visszatér méréseknél az összehasonlíthatóságra. A szempont és kérdésrendszert minden felmérés kezdetekor felülvizsgáljuk. 5. Kérd ívek, interjútervek általános szempontjai a) Instrukciók (önkéntesség, névtelenség, boríték, válaszadás módja) b) Háttérkérdések: Tanuló: melyik évfolyam Szül : melyik tagozat, hány gyermek Pedagógus: hány éve dolgozik, melyik tagozat Nem pedagógus: hány éve dolgozik, milyen állományban van c) Az elégedettséget (5-1-ig) ötfokozatú skálán mérjük. d) Az elégedetlenséget direkt módon megfogalmazott nyílt kérdéssel vizsgáljuk. e) Az igényeket és elvárásokat nyílt kérdéssel mérjük fel. 6.

Az igény- és elégedettségmérés lebonyolítása

Partnereink azonosítására eljárásrendet dolgoztunk ki. Minden tanév I. félévében a Támogató csoport által készített, a támogató szervezet által ellenjegyzett kérd ívek és interjútervek alapján történik a felmérés. Amennyiben új kérd ívek készülnek, próbamérést végzünk, a Támogató csoport által kijelölt személy/személyek közrem ködésével. Az igényfelmérés folyamatát a PDCA-logika mentén is átgondoltuk. 7. Tájékoztatás, nyilvánosságra hozatal Az igényfelmérés legfontosabb eredményeit az adatok feldolgozását követ en ismertetjük a megkérdezett partnerekkel. Kollégák: értekezlet, tájékoztató anyag, faliújság Tanulók: osztályf nöki óra, DÖK Szül k: Iskolaszék, SZMK, szül i értekezlet, Önkormányzat és más megkérdezettek: él szó vagy tájékoztató levél 8. Adatfeldolgozás Az adatok feldolgozását els alkalommal a Támogató csoport végzi, a kés bbiekben önkéntességi alapon a nevel testületi tagokból 2-3 f s munkacsoportokat hozunk létre. Az eredményeket a COMENIUS I. modell leírásának megfelel en a Támogató csoport készíti el, mely munkálatokhoz a szakmai munkaközösségek legalább 1-1 tagot delegálhatnak (ennek felel se a munkaközösség-vezet ). Az elemzésr l készült összefoglalót, valamint az elvárásés problémalistát a tanáriban kifüggesztjük, hogy a célmeghatározás folyamatához minden érdekl d nek el zetesen rendelkezésre álljon.

35

02/03

03/04

1. 1 2. 1 3. 1

1 2 2

4. 1

7. 1

11. 1 12. 1

2 1

3 2

2 2

5

2 3

4 5

4 5 6 5

7

1 2 1

4 3

6 6

11/12 12/13 13 /1 14 15 4 /1 /1 5 6

1

2 3

4 5

10/11

2 1

4 3

5 4 5

1

2 3

5 4

09/10

2 1

4 3

4 4

08/09

1

2 3

3 3

3

07/08

2 1

4 4

3 2 3

06/07

1

2 3

3 2

9. 1 10. 1

2 1

2 2

8. 1

05/06

1

3 2

5. 1 6. 1

04/05

6

3 4

5 6 7

2 3

3 5

5

36

Eljárásrend Mit?

Mikor?

Hogyan?

1.

2002. dec.12dec.20. Hi.: dec.20.

2.

Intézeti protokoll címlista áttekintése

3.

Munkatársak ötleteinek összegy jtése a partnereikr l Fenntartói telefonlista áttekintése

2002. dec.12Dokumentum Egy TCS tag dec.20. elemzés Hi: dec.20. 2003. jan.6- 10. Brainstorming Egy TCS tag

4.

Dokumentum elemzés

Ki?

Munkaterv és intézeti SZMSZ áttekintése

Egy TCS tag

Miért?

Ha megtaláljuk a partnereket

Kialakul a partnerek csoportja a mi stratégiánk szempontjából Ha elkészül a végleges címlista

2003. jan.6- 10. Dokumentum elemzés, összehasonlító elemzés 2003. jan.13Brainstroming 23.

TCS vezet , titkárn k

TCS vezet , Igazgató

Megtudni, hogy a partnereikkel milyen gyakorisággal vannak kapcsolatban

2003. jan.24.

TCS a team ülésen

Végleges partnerlistánk legyen

5.

Kapcsolattartók véleményének összegy jtése

6.

Támogató csoport összegzése

7.

Munkatársakhoz 2003. jan. 30visszacsatolás tájékoztatásra febr.5. és kiegészítésre

Lista készítés

A lista kikerült Igazgató a COM ismerteti a faliújságra kollégákkal

Sikerkritérium

Megtudni, hogy a most meglév dokumentumainkban kik vannak rögzítve Megtudni, hogy kikkel voltunk eddig kapcsolatban Megtudni, hogy most kikkel vannak k kapcsolatban Megtudni, hogy a fenntartó tart-e nyilván számunkra új partnert

Ha megtaláljuk a partnereket Ha megtaláljuk a partnereket A megfelelés megtalálása

A munkatársak Ha a munkatársak bekapcsolódjanak, és tájékozottak ismerjék az intézet partneri lesznek körét

37

8. 9.

Partnerlista véglegesítése, csatolása a COM dokumentumokhoz Évente, tanév elején a kapcsolattartók azonosítása nálunk és partnereknél

10.

Partnerlista javítása

11.

Dokumentum elkészítése, lef zése a min ségügyi kapcsoskönyvünkbe

2003. jan. 30febr. 5.

Végleges dokumentum TCS vezet elkészítése Évente szept. Brainstorming Iskolai 15-ig írásban és kapcsolattartók szóban, ill. telefonon. Dokumentum elemzés Évente szept. TCS vezet , 30-ig igazgató Évente okt.5-ig

TCS vezet , igazgató

Végleges partnerlistánk legyen

Elkészül a végleges partnerlista

A partnerlista friss legyen

A partnerlista friss legyen

Átvezetjük a változásokat, ha ez szükséges Ha a munkatársak tudják a Nyilvánosságra változásokat hozzuk a munkatársak körében

38

4.2. A partnerekkel való kapcsolattartás rendje Pedagógusokkal Az iskola vezet sége minden tanítási hét hétf jén vezet i értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következ hét feladatait. Általában havonta szerdán 14 órakor nevel testületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az iskolát érint feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletr l jegyz könyv készül. Indokolt esemény miatt az igazgató rendkívüli nevel testületi megbeszélést hívhat össze. Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató a gazdasági vezet és a gondnok bevonásával szükség szerint munkaértekezletet tart. A távollév dolgozókat az els munkanapon a gazdasági vezet és a gondnok tájékoztatja. Diákokkal A nevel testületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érint ügyeket az osztályf nökök továbbítják. Kiemelten fontos eseményekr l iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Az ellen rz könyvbe az osztályf nök íratja be: szül i értekezlet, fogadónap id pontját, dicséreteket, büntetéseket. Szül kkel Fogadónapok Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, 17-19 óráig várjuk a szül ket az iskolába. A szaktanárok külön teremben fogadják az érdekl d ket. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaid ben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató engedélyezheti el zetes kérelem alapján. Szül i értekezlet Minden évben 2 alkalommal szül i értekezletet kell tartani szeptember és február hónapban. Tanári fogadóóra Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szül ket. Az illetékes igazgatóhelyettes ezeket az id pontokat összegy jti, kifüggeszti a tanári szoba faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján az osztályf nökök beíratják a tanulókkal az ellen rz be az ott tanítók fogadóórájának id pontjait. Iskolaszékkel, SZMK-val Az iskolavezetés az SZMK-val és Iskolaszékkel m ködési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot.

39

Fenntartóval Az intézmény vezet je és a gazdasági vezet tartja a rendszeres kapcsolatot.

40

5. A Min ségfejlesztési rendszer m ködtetése 5.1. Általános megállapítások. A Comenius 2000 I. intézményi modelljének kiépítése a befejezéshez közeledik. Az intézmény COMENIUS 2000 II. intézményi modell min ségirányítási rendszerének kiépítésében, üzemeltetésében és fejlesztésében figyelembe kell venni bizonyos peremfeltételeket. E perem-feltételeket a mindenkori környezeti adottságok: a demográfiai tényez kt l függ tanulólétszám, a tanulólétszámhoz jogi szabályozás alapján rendelhet alkalmazotti létszám, a fenntartó oktatáspolitikája, a pénzügyi források volumene és az aktuális intézményi stratégia határozzák meg. A feltételeknek történ megfelelés azt jelenti, hogy nem lehet minden elemében állandósult min ségirányítási struktúrát kiépíteni. Ez a megállapítás els sorban a humáner források felhasználására és a személyi kérdésekre vonatkozik. A vázolt probléma megoldásának érdekében nem rögzítünk konkrét szervezeti felállást a min ségirányítási rendszerben, de megfogalmazunk olyan irányelveket, amelyek mindenkori szem el tt tartása biztosíthatja a min ségirányítási rendszer zavartalan m ködését. Ezek a következ k: A min ségügyi szervezetet közvetlenül a min ségügyi vezet irányítsa. A min ségügyi vezet igazgató-helyettesi szinten kapcsolódjon be az intézmény információ áramlásába. Minden feltárt m ködési folyamatnak és nem folyamatszer tevékenységnek legyen gazdája . Legyen olyan megbízott személy, aki a dokumentációs rendszert kezeli. Legyen olyan megbízott személy, aki az indikátorrendszer m ködtetését szervezi és felügyeli. Legyen mód a kollégáknak a min ségirányítási rendszer m ködtetésébe történ id szakos bevonására. Az aktuális célfeladatok projekt jelleg megvalósításához hozzunk létre id szakosan m köd munkacsoportokat. Az intézmény vezetése, illetve a rendszer m ködtetésében érintett kollégák rendszeresen informálják egymást az aktualitásokról.

41

5.2. Szabályozó elemek a rendszerben. A jogi szabályozás elemei az inzétmény bels m ködését l függetlenül, küls tényez ként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre - törvényi el írásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legf bb bels szabályozókként m ködnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezked szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. A f szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a bels szabályozásnak, ám az intézmény m ködésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk. A munkautasítások hatálya id ben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szint elemei kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az el z ekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható. A min ségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúráját a következ ábra szemlélteti:

42

JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Például: Közoktatási törvény, Munkatörvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb.

ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: Alapítói okirat, Pedagógiai Program, Min ségirányítási kézikönyv, MIP stb.

F SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: SzMSz, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb.

RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: Például: eljárási utasítások, szabályzatok stb.

MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Például: Igazgatói utasítások, T zvédelmi utasítás stb.

BIZONYLATOK SZINTJE : Például: Jegyz könyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb.

43

5.3. Humán elemek a rendszerben. Min ségügyi vezet A min ségügyi vezet t az igazgató bízza meg. Közrem ködik az intézményi szint döntések, stratégiák kidolgozásában. M ködteti az intézmény min ségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját. Felel sségkörébe tartozik a min ségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellen rzése, értékelése (bels audit). Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehet ségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Tevékenységéhez tartozik a min ségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése. A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. Min ségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez. Segíti és koordinálja a min ségi és fejleszt körök munkáját. El készíti a területét érint tantestületi döntéseket. A min ségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. A projektirányításból ered feladatai: A projekt munkatervének intézményre adaptálása. A támogató szervezet kiépítésének segítése. A szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása (el adó hívása, képzésekre delegálás stb.). A fejleszt munkák koordinálása. Az intézkedési tervek végrehajtásának, ellen rzésének, értékelésének koordinálása. A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról. A munkajelentések leadása. Kapcsolattartás: Igazgató, (Oktatási Minisztérium), Tanácsadó cég és munkatársa, Támogatói kör, Munkacsoportok, Fejleszt csoportok, Dolgozói közösség.

Munkacsoport (min ségi kör, munkaközösség, team stb.) Feladata: az intézményi pedagógiai programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmazt egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse el a célnak való meg-felelést.

44

Munkáját az igazgató írásos megbízása alapján végzi. A munkacsoport vezet jét az igazgató jogosítványokkal (pl. számítógéphez való hozzáférés) és határid s megbízással látja el. Összetétele: lehet leg 3-7 f ; a folyamatban érintettekb l áll. Tevékenysége: Elkészítik munkatervüket. Rendszeresen üléseznek. Elkészítik a folyamatleírást. Tájékoztatják a testületet a munka eredményeir l. Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére. A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja. A csoport munkájának végterméke: Dokumentációs lap és jelenléti ív az ülésekr l (lsd. 9. pont). A folyamatszabályozás leírása. Zárójelentés.

Az iskolavezetés és a munkacsoport kapcsolata A feltételek megteremtése: Humán er forrás: Nyilvános (testület el tt ismertetett) megbízás. A feladatok megszabása. Az elvárt kimenet. Hatáskör, felel sségkör. A szükséges szakmai fejlesztés biztosítása (képzés, könyvek). A feladatteljesítés határideje. Ösztönz források (anyagi, erkölcsi). Dologi feltételek: Hely. Eszközök. Anyagok. Id : Órakedvezmény.

45

Az igazgató felel ssége A rendszer kialakításának, m ködtetésének támogatása. A szakmai m ködési keret biztosítása. Folyamatos tájékozódás. A támogató szervezet biztosítása. Folyamatgazda Tevékenységét a min ségügyi vezet útmutatásai alapján végzi. A min ségi kör által kidolgozott folyamat m ködtetéséért felel s. A folyamattal összefügg valamennyi szervezési munkát ellátja és összehangolja a folyamatban dolgozók tevékenységét. A folyamat dokumentációs rendszerét folyamatosan karbantartja . Az intézmény vezetését tájékoztatja az általa felügyelt folyamat helyzetér l. Az intézmény vezetésével egyeztetve biztosítja a m ködtetéshez szükséges feltételeket. Anyagi és erkölcsi elismerését az intézmény igazgatója biztosítja. Fejleszt csoport Az intézmény szervezetfejlesztési munkájában vesz részt. A fejleszt kört mindig egy aktuális probléma megoldására hozzuk létre. Két-három f b l áll. Az intézmény igazgatójának megbízása alapján végzi munkáját. A munka végeztével jelentést készít az elért eredményekr l a vezetés számára.

46

6. A MIP felülvizsgálatának folyamata A dokumentumot folyamatosan b vítjük, pontosítjuk. A kötelez felülvizsgálat id pontja 5 év múlva esedékes.

47

7.Mellékletek 1. 2. 3. 4.

Jegyz könyv a tantestületi elfogadásról. Jegyz könyv a nem pedagógus alkalmazottak elfogadásáról Jegyz könyv a szül i szervezet és a diákönkormányzat egyetértésér l Fenntartói jóváhagyás

48

This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.

INTÉZMÉNYI SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents