INTÉZMÉNYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

ARANY JÁNOS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1072 Budapest, Nyár u. 9. Tel.: 06 1 342 1320 Tel./fax: 06 1 322 6005 OM azonosító: 035525 e-mail: [email protected] honlap: www.arany-epuletgepesz.sulinet.hu

INTÉZMÉNYI

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítés dátuma:

2008. május 5.

Az alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátum:

2008. május 22.

A Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma:

2008. június 2.

A hatályba lépés ideje:

2008. szeptember 1.

Ez a dokumentum a 0. sorszámú példány, tulajdonosa / őrzési helye:

Budapest Főváros Önkormányzata Oktatási Ügyosztály

Jóváhagyta: Dénes István ____________________ igazgató

____________________ fenntartó

Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat Jövőkép 1. Az iskola bemutatása 1.1 Az iskola arculata 1.1.1 Hagyományok 1.1.2 Képzési kínálat 1.1.3 Képzési rendszer 1.2 Az iskola környezete 2. Nevelési program 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 2.1.1 Alapelvek 2.1.2 Célok 2.1.3 Feladatok 2.1.4. Eszközök, eljárások 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kérdések iskolánkban 2.4 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 2.5 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 2.5.1 A tehetséggondozás 2.5.2 Szakkörök 2.5.3 Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek 2.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 2.6.1 A felzárkóztatás 2.6.2 Célcsoport 2.6.3 A program tömören 2.6.4 Szociális hátrányok enyhítése 2.6.5 Az oktató-nevelő munka kettős felépítése 2.6.6 Szülő, tanuló, pedagógus együttműködése 2.7 Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja 2.7.1 Célok, feladatok 2.7.2 Módszerek 2.7.3 Kapcsolatrendszer 2.7.4 Rövidtávú célok, konkrét feladatok 2.7.5 Iskolai testedzési program 2.7.6 Egészséges környezet iránti igény kialakítása 2.7.7 Önismeret, testi és lelki egészség; betegség felismerése 2.7.8 Betegápolás, elsősegélynyújtás, gyógyszerek 2.7.9 Személyi higiéne, öltözködés 2.7.10 Egészséges táplálkozás, járványügyi ismeretek 2.7.11 Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, leküzdése 2.7.12 Szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció 2.7.13 Aktív szabadidő eltöltése 2.8 Az iskola környezeti nevelési programja 2.8.1 Alapok. A környezeti nevelés fogalma 2.8.2 Helyzetkép 2.8.3 Erőforrások -2-

4 5 6 6 6 6 8 8 9 9 9 9 10 10 11 11 13 13 13 13 13 14 14 14 14 14 15 15 16 16 17 17 18 18 18 19 19 19 19 19 20 20 21 21 21 22

2.8.4 Alapelvek 2.8.5 Célok 2.8.6 Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.8.7 Módszerek 2.8.8 Iskolai környezet fejlesztése 3. Helyi tanterv 3.1 Óratervek 3.2 Tantárgyi tantervek 3.2.1 Kötelező tantárgyak 3.2.2 Választható tantárgyak 3.3 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei; beiskolázás; átjárhatóság 3.4 Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 3.4.1 Iskolai tankönyvellátás és -támogatás rendje 3.5 A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások 3.5.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai; a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya 3.5.2 Magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelése, osztályozása a 9-12. szakközépiskolai évfolyamokon 3.5.3 Szakmai előkészítő tantárgyak értékelése, osztályozása 3.5.4 Tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei 3.5.5 Osztályzatok értékelése 3.6 Folyamatzáró vizsgák 3.7 Központi mérésekben való részvéte 4. Szakmai program 4.1 Az iskola szakképzési rendszere 4.2 Beszámíthatóság az iskola rendszerében 5. Egyéb rendelkezések 6. Záró dokumentumok 7. Mellékletek 7.1 Óratervek 7.2 Komplex tantárgyak 7.3 Az iskolai egészségvédő szolgálat feladatai 7.4 Vállalkozások, civil szervezetek 7.5 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei 7.6 Középszintű érettségi vizsga tantárgyai, formái és témakörei 7.7 A pedagógiai program elhelyezése 7.8 A magyar nyelv és irodalom értékelésének módosítása

-3-

22 23 23 25 25 26 26 27 27 28 28 29 29 30 31 32 32 33 34 34 36 36 36 36 37 38 40 40 58 59 60 61 62 67 68

Küldetésnyilatkozat „Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak.” (Karet) Pedagógiai alapelvünk értékprefenciáit, az iskola arculatának jellemzőit – differenciált képességfejlesztés, biztos szakmai alapozás, jól működő belső - és külső kapcsolatok – küldetésnyilatkozat formájában fogalmazzuk meg: Mi, az Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola dolgozói személyiségközpontú pedagógia megvalósítására törekszünk. Minden tanítványunknak megadjuk a lehetőséget teljesítőképessége maximumának elérésére. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót akarunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben „építkezni”. Tanulóink sikere a mi sikerünk is. Olyan tanulókat kívánunk nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők, megfelelnek a társadalom elvárásainak és magas szintű szakmai tudással rendelkeznek. Vállaljuk a „nevelő iskola” feladatát is, mely a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését, szakmához jutását segíti. Kapcsolatainkat az együttműködés és a felelősségérzet irányítja.

-4-

Jövőkép „Számtalan fejezete ellenére oktatásunknak lényegében csak egy célja van: olyan emberek megformálása, akik szemüket a táguló horizontra függesztve, szilárdan megállnak a lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten a legfontosabb közintézménnyé, s a tanárt a legfontosabb közéleti emberré teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap!” /Szent-Györgyi Albert/ Az Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola a jövőben meg kívánja őrizni a főváros szakképző intézményei között megszerzett pozícióját. Intézményünk képzési színvonala a főváros határain túl is ismert, ez arra kötelez bennünket, hogy a környező településekről továbbra is fogadjunk tanulókat. Lehetőségeink szerint fejlesztjük idegennyelv-oktatásunkat. A tanulásmódszertan tantárgyat a továbbiakban is kiemelt területnek tekintjük. A pedagógusokat a korszerű multimédiás tanítási módszerek alkalmazására ösztönözzük. A pályaorientációs képzésben elsődlegesnek tekintjük – a szakmára való ráhangolás céljából – az oktatott szakterülethez kapcsolódó berendezések gyártásának, működésének megismertetését (szakmai bemutatók, üzemlátogatások). Az Eu-integrációból adódó lehetőségeket (pályázatok, idegennyelv-tanulás) a jövőben ki fogjuk használni. Az Európa Uniós tapasztalatokat figyelembe véve, a magas színvonalú szakmai képzésen túl, kiemelten kezeljük a kommunikáció, a csapatmunka, és a problémamegoldó képesség ismereteinek átadását. Fokozott hangsúlyt fektetünk a szakma vezető cégeivel folytatott kapcsolataink fejlesztésére. Alkalmazkodunk a szakma innovatív kihívásaihoz, az újszerű technológiák soron kívüli bevezetéséhez. Célunk a környezetét védő, egészséges életmódot folytató, helyes értékrendet valló, érzelmi és értelmi intelligenciával rendelkező emberek nevelése.

-5-

1. Az iskola bemutatása 1.1 Az iskola arculata 1.1.1 Hagyományok Iskolánk egy régi, nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézmény, melyben az oktatás 1896-ban, a honfoglalás millenniumi évében kezdődött. A következő években már iparos tanoncképzés is folyik, amely eleinte aranyműves, ékszerész és ötvös szakirányú, majd ezeken kívül kárpitos, fényképész, könyvkötő, nyomdász, festő és szobrász szakmákat is oktatnak. 1949-től kőfaragók, órások, műanyagformázók, szobafestők, mázolók, kőművesek, cserépkályha-készítők, épületlakatosok, felvonószerelők, villanyszerelők, vízés gázszerelők, központifűtés-szerelők, építőgép-kezelők és -szerelők tanultak. Negyven osztályban 2400 tanulót oktattak délelőtt és délután. Az 1960-as évektől a szerelőipar területéhez kapcsolódó szakmák oktatása folyt, melyhez 1973-ban csatlakozott a szakmunkások szakközépiskolai felnőttoktatása, valamint 1992-től a nappali szakközépiskolai oktatás is. Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy az iskolának legyenek élő hagyományai, melyek a közösségi életre nevelés fontos eszközei. Kiemelt feladat az iskolai rendezvények tartalmas, színvonalas megrendezése (ünnepélyes tanévnyitó, szalagavató bál, sportnap, iskolanap, tanulmányi kirándulás, ballagás, nemzeti ünnepeink megünneplése). Az eseményekre való felkészülés folyamata, az eseményeken való részvétel élménye a középiskolás évek egy életre szóló emlékei. A diákok által szerkesztett iskolaújság megjelenése fontos dokumentuma az iskolai életnek, és az intézményhez való kötődést is erősíti. 1.1.2 Képzési kínálat Feladatunk a jóváhagyott alapító okirat alapján az alapfokú iskolai tanulmányokat befejezők részére általános műveltséget megalapozó iskolai rendszerű oktatás. Szakiskolai képzésünk során az általános műveltséget megalapozó kezdeti szakasz befejezése, majd szakmai képzés a 10. osztály sikeres elvégzése után kifutó rendszerben. A szakközépiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, emellett az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai orientáló és szakmai alapozó ismeretek nyújtása. Sikeres érettségi vizsga után szakmai képzés kifutó rendszerben. A felnőttoktatás keretében: középiskolai nevelés-oktatás és szakképzés, valamint az intézmény képzési profiljához illeszkedő egyéb iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás. Jelen programunk szerint az évfolyamok száma: szakközépiskola: középiskolai évfolyamok: 4 (9-12.) szakképző évfolyamok (kifutó rendszerben): 1 (2/14.) szakiskola: alapműveltséget megalapozó évfolyamok: 2 (9-10.) szakképző évfolyamok (kifutó rendszerben): 2 (2/12 - 3/13.)

-6-

Az OKJ-ben szereplő szakképesítések sorszám

azonosító szám

Megnevezése

1.

gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő

2.

központifűtés- és csőhálózat-szerelő

3.

vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

4. 5. 6. 7.

épületgépész technikus Közlekedés-üzemviteli gépjárműüzemi technikus Vasútüzemvitel-ellátó Kötöttpályásmotor-és erőátviteliberendezés-szerelő

-7-

31 582 09 0010 31 02 31 582 09 0010 31 03 31 582 09 0010 31 04 52 5443 03 52 7010 01 52 7001 01 51 5241 06

évfolyamok száma 3 3 3 2 2 2 2

1.1.3 Képzési rendszer Az iskolában az oktatás a következőképpen folyik: általános képzés

szakképzés kifutó rendszerben

általános iskolát végzettek számára: 9-12. évfolyam (középiskolai épületgépész technikus képzés, érettségi vizsga), gépész szakmacsoport Közlekedés-üzemviteli gépjárműüzemi technikus általános iskolát végzettek számára: 9-12. évfolyam (középiskolai képzés, érettségi vizsga), közlekedés szakmacsoport nappali tagozat

Vasútüzemvitel-ellátó elektrotechnika-elektronika (vasút-automatika) Kötöttpályásmotor-és erőátviteliberendezésszerelő

10. osztályt végzettek (szakmunkások) számára: 11-12. évfolyam épületgépész technikus (középiskolai képzés, érettségi 2/14. évfolyam vizsga) gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő, általános iskolát végzettek számá- központifűtés- és csőhálóra: 9-10. évfolyam (szakiskolai zat-szerelő, vízvezeték- és vízkészülékképzés) szerelő: 2/12-3/13. évfolyam esti tago- szakmunkások számára (középis- épületgépész technikus: zat kolai képzés): 10-12. évfolyam 2/14. évfolyam gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő iskolatanfolyami rendszerű képzés, központifűtés- és csőhálórendszevizsgáztatás zat-szerelő ren kívül vízvezeték- és vízkészülékszerelő

1.2 Az iskola környezete Iskolánk Budapest belvárosában, a Blaha Lujza tér közelében helyezkedik el. Tömegközlekedéssel a főváros minden területéről könnyen elérhető, és a budapesti agglomerációból érkező tanulók számára is jól megközelíthető.

-8-

2. Nevelési Program 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka 2.1.1 Alapelvek Iskolánk a képzés nappali tagozatára azokat a tanulókat veszi fel, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen elvégezték. Nevelőtestületünk és az iskola alkalmazottai felelősséget vállalnak tanulóink testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában, a tanulóközösség kialakítása során együttműködik a szülőkkel, a szülői szervezettel. Gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Minden tanulónknak egyenlő jogai és kötelességei vannak. Biztosítjuk az iskolai diákönkormányzat hatékony közreműködését, véleményezési és egyetértési jogának gyakorlását. Elveink sorába tartozik tanulóink egyéniségének tiszteletben tartása és a velük szembeni igényesség. Biztosítjuk a vallási és világnézettől független nevelést, oktatást, a vallási és világnézeti kérdésekben a semleges állásfoglalást. Törekszünk a motiváció és a következetesség elveinek betartására. Elsődlegesnek tartjuk tanulóink pozitív tulajdonságainak erősítését, a negatív tulajdonságok visszaszorítását, a felelősségérzet kialakítását. Legyenek képesek a diákok az iskola tanárai, alkalmazottai és a tanulótársak emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartására. Didaktikai alapelveink: • rendszeresség és fokozatosság • tudatosság és szakszerűség • életkori sajátosságok figyelembevétele • személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység. 2.1.2 Célok Általános célunk a humán értékek elmélyítése, az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeinek közvetítése. Fizikailag és szellemileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes, a demokratikus elveket követő állampolgárok nevelése, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Nevelési–oktatási célunk továbbá, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára; a szerelési, szolgáltatási, az épületgépészeti értékteremtési folyamatok alakítására; továbbá feleljenek meg a munkaerőpiac elvárásainak. Az általános műveltség tovább-9-

fejlesztése, a szakmai képzés megalapozása, felkészülés az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára, a felsőfokú tanulmányokra, vagy a munkába állásra, továbbá igény felkeltése a továbbképzésre, továbbtanulásra (élethosszig tartó tanulás). 2.1.3 Feladataink • • • • • • • • • •

• • •

Nevelő–oktató munkánk folyamatában továbbépíteni, kiszélesíteni és elmélyíteni az általános iskolai követelményeket. Az általános és szakmai műveltség megalapozása, megerősítése, továbbfejlesztése. A helyi tantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tananyagtartalmak elsajátíttatása. A szakmai vizsgára, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra, vagy a munkába állásra való felkészítés. A szakiskola és a szakközépiskolai oktatási formák közötti átjárhatóság biztosítása. A tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása (csoportbontások, felzárkóztatások, korrepetálások, különbözeti vizsgák). A tanulás tanulása, tanítása, képességfejlesztés, feladatmegoldó tréningek szervezése. A megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelmények. Ezek a módszerek, eszközök, eljárások szükségesek az iskola eredményes befejezéséhez. Az egészséges életmódra, a környezet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása. A közösségi és egyéni érdek egyensúlyának megteremtése. Fogékonyság a nemzeti és egyetemes emberi értékek és kultúrák iránt. A szakközépiskolai és szakiskolai tanítási–tanulási folyamat során kialakítani a tanulókban az igényt és fejleszteni a készséget az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. A fogalmakban való gondolkodás, problémamegoldó képesség, valamint az informatikai és idegennyelv-ismeret megalapozása. Az anyanyelvi, a szakmai kommunikáció készségszintre emelése. Az én elfogadtatása az élet különböző közegeiben és körülményei között. 2.1.4 Eszközök, eljárások

Olyan eszközök, melyek teret engednek az egyén aktivitásának, támaszkodva a tanulók tudására, ismereteire; jobb tanulói közérzetet, önbizalmat teremtenek, javítják a tanuláshoz való viszonyt. Az oktatás folyamatában a vizuális és verbális ismeretközvetítő eljárások eszközrendszere közül a tanulók érdeklődésének, aktivitásának, előképzettségének legmegfelelőbb módszer kiválasztása, alkalmazása elengedhetetlen. Az ismeretek közlésének változatos formáit szerepeltessük tevékenységünk során. Ügyelnünk kell a követelménytámasztásban a teljesíthetőségre, kellő időt adva a megértésre és begyakorlásra. Az ellenőrzés során tanúsítsunk türelmet; az értékeléskor a pozitívumok megerősítésére fektessük a hangsúlyt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a legeredményesebb előrehaladás a jó módszerben rejlik. A felszereltség - munkaeszközökkel, a legújabb segédeszközökkel, információközlést segítő berendezésekkel való ellátottság - további javítása szükséges.

- 10 -

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztésében kapjon kiemelt szerepet: • • • • • • • • • •

az önismeret fejlesztése, kezdeményező- és vállalkozókészség kialakítása, a felelős közösségi és társadalmi magatartás, a kultúra alapvető értékeinek, eredményeinek ismerete, műveltségük, világnézetük, világképük formálása, az állampolgári szerepre való felkészítés, a demokrácia helyes értelmezése és gyakorlása, a jogok és kötelességek tudatosítása, önállóságra, öntevékenységre nevelés, a jellem és az erkölcsös magatartás permanens fejlesztése.

2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kérdések iskolánkban Az iskola a társadalom egy szelete. Feladatait a társadalmi elvárások szabják meg. Az iskola kisebb közösségekből áll. Ezek összhangját a nevelési terv teremti meg. Az iskolai közösség célja: a művelt, harmonikus, nyitott személyiség kialakítása.

Társadalom Iskola Igazgató Munkaközösségek Osztályközösség

Szabadidő-szervező, ifjúságvédelmi felelős

A közösség kialakítását segítik: • az ünnepélyes tanévnyitó, a ballagás, a tanévzáró, • az iskolai ünnepélyek (okt. 23., márc. 15.), • az iskolai hagyományok ápolása (Arany-nap), • szakköri tevékenység, • a sportnap, • a kulturális vetélkedők, • csapatversenyek, • osztálykirándulások, osztályprogramok, • a Diákfórum, • a szalagavató bál, • a Diákönkormányzat működésének segítése. - 11 -

Szülői Szervezet

A tanulók egyéni és a közösségi érdekei az osztályközösségben ütköznek, vagy oldódnak fel. Az osztályfőnök feladata a 9. évfolyamon a közösség kialakítása, a 10-14. évfolyamon a fejlesztése. Ezen feladatok legfontosabb színtere a nevelés tantárgyi és az osztályfőnöki óra: • itt történik a személyiségjegyek kialakítása (felelősségtudat, vitakultúra) • a tanulmányi eredmények javítását célzó intézkedések • a működőképes ODB1 létrehozása • iskolán kívüli programok szervezése, lebonyolítása, értékelése (színház-, mozi-, múzeumlátogatás, kirándulás, sportversenyek) • szakmai tanárokkal, szakoktatókkal együttműködve szakmai kiállításokon, bemutatókon, előadásokon való részvétel támogatása • az iskolai rendezvényeken való részvétel biztosítása • iskolaorvossal és más szervezetekkel együttműködve előadások az egészséges életmódról • célszerű az osztályfőnöknek az osztályban tanító tanárokat aktív közösséggé formálni az eredményes nevelési cél elérése érdekében. Az iskolai nevelési célok csak jó tanári közösséggel oldhatók meg. Ennek érdekében: • a tanári nevelőmunka; a szakmai munkaközösségek tevékenységének objektív értékelése • kötetlen programok szervezése (közös felnőtt Karácsony, kirándulás, pedagógusnap) • a fiatal, illetve új belépő kollégák beilleszkedésének segítése • a tantestület tagjainak rendszeres továbbképzése. A nevelési célok megvalósítását segíti az I SZ SZ2. Ennek érdekében: • Pedagógiai programunkat megjelentetése az iskola honlapján. • A szülőket tájékoztatása tanév végén azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről is. • Az iskolai nevelési terv elkészítése kapcsán a szülői szervezet véleményének kikérése. • A szülői szervezet összehívásakor kölcsönös eszmecsere az iskola egészének működéséről, az aktuális problémákról. • Az iskolából történő be- és kimenetel tapasztalatainak begyűjtése, értékelése, közzététele. • Az ifjúságot érintő aktuális témák megbeszélése külső- és belső előadókkal (drog, AIDS, bűnözés). • A továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatos szolgáltatás. • Az iskola működésének és rendezvényeinek támogatása. • Az I SZ SZ kapcsolata az osztályok szülői közösségével. 1 2

Osztály Diákbizottság Iskolai Szülői Szervezet - 12 -

2.4 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A nevelőtestület minden tagjának feladata, hogy a tanulók magatartásában mutatkozó rendellenességeket észrevegye és kezdeményezze - az osztályfőnökkel, illetve az ifjúságvédelmi felelőssel - tapasztalatainak megbeszélését. Az osztályfőnök szakmai felkészültségével tapintatosan keresse meg a szülőt a felmerült problémák megbeszélésére, megoldására. Szükség esetén vegyen igénybe külső szakmai segítséget (pl.: Nevelési Tanácsadó), tájékoztassa a szülőt az ilyen lehetőségekről. 2.5 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 2.5.1 A tehetséggondozás Célja: • a tehetséges tanulók tudásának továbbfejlesztése, • felkészítés a tanulmányi versenyekre, • felkészítés a felsőfokú tanulmányokra. Szaktanári irányítással kívánjuk tanulóinkat tehetségük kibontakoztatására ösztönözni. Egyénre szabott feladatokkal, önálló munkára neveléssel, forrásanyagok gyűjtésével, projektek készítésével valósíthatjuk meg ezt a célt. 2.5.2 Szakkörök Célja: az iskola oktató-nevelő munkájának kibővítése, a tanulók egyéni érdeklődésének kielégítése. A szakköröket a tanulók érdeklődésének megfelelően szervezzük meg. 2.5.3 Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek Az ifjúságvédelmi tevékenységet az ifjúságvédelmi felelős irányítja, koordinálja az osztályfőnökök segítségével. Felméri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat. A körülmények mérlegelése alapján intézkedéseket tesz a problémák kezelésére. A tanulókat veszélyeztető okok kiküszöbölése és a hátrányos helyzet felszámolása érdekében kapcsolatot tart az iskola igazgatójával, az általános igazgatóhelyettessel, az érintett tanuló szüleivel, az ODB vezetőivel, az illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel. Fegyelmi eljárás esetén az érintett tanulóval előzetes beszélgetés folytat, melyen igyekszik feltárni a problémás tanuló családi hátterét, körülményeit. Részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon, ahol minden esetben a tanulók érdekeit képviseli. Kiemelt feladata: • a tanulók bizalmának megnyerése • az osztályfőnökök, tanárok bizalmának megnyerése • a tanárok – diákok közti problémák kezelése • a rendszeres kapcsolattartás az ODB-kel, az osztályfőnökökkel, tanárokkal • problémák esetén kapcsolat felvétele a szülőkkel. - 13 -

Az ifjúságvédelmi felelős általános megelőző tevékenységet is végez. Figyelmet fordít az alkohol-, cigaretta, - valamint a drogfogyasztás okozta szenvedélybetegségek megelőzésére. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel, az iskola Szülői Szervezetével. Rendszeresen tájékoztatja az érdekelteket a tanulók helyzetével, viselkedésével, problémáival kapcsolatban. Az ifjúságvédelmi felelős esetenként részt vesz szülői értekezleteken. A rászoruló tanulók anyagi támogatását segíti pályázati lehetőségek figyelése, pályázatok, tanulmányi ösztöndíjak felkutatásával. 2.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 2.6.1 A felzárkóztatás Célja: Az alapképzés hiányosságainak pótlása, tanulási készségek fejlesztése. Ennek érdekében: a kerettanterv adta szabad órakeretet felhasználva önálló tantárgyat vezetünk be (tanulásmódszertan) az induló 9. évfolyamon heti 2 órában, csoportbontásban. 2.6.2 Célcsoport Gyenge tanulmányi eredményű, tanulási nehézségekkel, magatartási és személyiségzavarokkal küzdő diákok. 2.6.3 A program tömören Kiscsoportos órák keretében ötvözzük a tanulásmódszertant és a csoportmechanizmusra építő személyiségfejlesztést. Meg kell oldani a feszültség levezetését, a tartós figyelemkoncentrációt. A frontális információátadást egyre többször fel kell cserélni mozgásoskreatív óravezetéssel, team-munkával. Programunk egyik alappillére az önmegértés, a személyiségfejlesztés. Meggyőződésünk, hogy a személyiségfejlesztésre alapozott képzés segít a problémák megoldásában, hiszen csak a magatartási problémák megoldása után tudunk hatékony képzést, ismeretátadást folytatni. A program elérhető célokkal, sikerélményekkel kialakítja a tanuláshoz elengedhetetlen pozitív magatartást. 2.6.4 Szociális hátrányok enyhítése Iskolánkban egyre nagyobb mértékben jelentkezik ez a probléma. Köztudottan az épületgépészeti szerelőiparba (építőipari tevékenység) jelentkezők a társadalom alacsonyabb életnívójú rétegéből kerülnek ki. Ez sokszor megmutatkozik abban is, hogy „csonka” családok gyermekeit iskolázzuk be: ami hátrányos helyzetet teremt nemcsak anyagilag, hanem az otthoni nevelés területén is. A szociális hátrányok kiküszöbölésére körültekintően kell alkalmaznunk a mindenkori törvények, rendeletek családsegítő, diákokat támogató intézkedéseit. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a „központi” könyvtámogatás elosztásának megszervezésére; a differenciált támogatási rendszer felépítésére. Ennek érdekében fokozott kutatómunkát végzünk, vizsgáljuk a rászorultság mértékét (osztályfőnökök bevonásával, diákönkormányzattal, ifjúságvédelmi felelőssel, szabadidő-szervezővel egyetemben). - 14 -

A tartós tankönyvek beszerzésénél fontos szempontként szem előtt tartjuk a szülői pénztárcák kímélését. Ügyelünk arra, hogy ebbe a kategóriába a több éven át használható, több évfolyamon át futó tankönyveket szerepeltessük. Meg kell követelnünk tanulóinktól, hogy ezekre a könyvekre fokozottan vigyázzanak, állagukat óvják, hiszen a következő évfolyamok is ebből tanulhatnak. A tartós tankönyvek adminisztrálása lehetővé kell, hogy tegye a – kilépő, tanulmányait befejező – tankönyv használatára már nem jogosult tanulókkal történő elszámolást (könyvek leadása, elveszett, megsemmisült könyvek értékének megtérítése). Az ifjúságvédelem egyik jelentős feladata a különféle támogatási források felkutatása, a konkrét intézkedések megtétele (javaslata alapján az intézményvezető kezdeményezése az önkormányzat, ill. egyéb szervezet felé). Az intézmény anyagi lehetőségei igen szűkösek, így a szociális hátrányok kiegyenlítésére való törekvés ebből az irányból nem hozhat döntő eredményt. Ezt a forrást ki kell egészítenünk a meghirdetett pályázatok figyelésével, pályamunkák benyújtásával. 2.6.5 Az oktató-nevelő munka kettős felépítése Az iskolai oktató-nevelő munka – korábban megfogalmazott – célja két részterületre tagozódik, amely azonban a folyamatban nem választható szét, szoros egységet alkot: általános értékek közvetítése: annak érdekében, hogy az ifjúság minél kisebb konfliktussal tudjon beilleszkedni a (felnőtt) társadalomba. speciális értékek közvetítése: a szakmai elvárásoknak megfelelő tudásszint, tradicionális viselkedési formák és kultúra elsajátítása, amely nélkül sem a szerelő, sem a technikus nem végezhet megfelelő tevékenységet, hiszen végzett tanulóink a rokon és kapcsolódó szakmákkal, a kliensi körrel (megrendelők, beruházók, stb.) napi kommunikatív kapcsolatban állnak, ami a konfliktusok jelentős forrását képezi. A fenti célok megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések megtalálhatók • közoktatást segítő taneszközök, • szakmai képzést segítő taneszközök jegyzékében. 2.6.6 Szülő, tanuló, pedagógus együttműködése Az ifjúság neveléséhez, a munkára, a tanulásra, a cselekvésre szoktatásához kevés önmagában a szülői, ill. pedagógusi törekvés. Ezt a feladatot eredményesen akkor tudják megvalósítani, ha összefognak, egymásnak segítséget nyújtanak. Az együttműködésükben arra kell nagy hangsúlyt fektetniük, hogy a nevelési célokban közös nevezőre jussanak. Ekkor tudják megfelelő módon kialakítani az alkalmazandó stratégiát. Feltétlenül figyelniük kell arra, hogy minden kérdésben közelítsék álláspontjukat, konszenzusra tudjanak jutni. Esetünkben a tanár, szakoktató, szülői „hármas” együttműködéséről beszélhetünk. Pontosan ez jelenti azt a nehézséget, amin enyhíteni csak jelentős többlet időráfordítással, folyamatos kapcsolattartással lehet. Erősítenünk kell ezt a hármas „szövetséget”. Az egy osztályban tanító tanárok egységét az osztályfőnök vezetésével a hibák, hiányosságok feltárása területén, valamint a megoldás megkeresése irányában összefogottá kell tenni. Ebbe a munkába be kell vonni a szakoktatókat is (gyakoribb kapcsolatfelvételre kell törekedni). Át kell hidalnunk a térbeli nehézségeket is, hiszen a gyakorlatukat a diákok külön telephelyen (tanműhely) végzik. Ugyancsak az általánostól eltérő körülmények jellemzik a szülőkkel való párbeszédet is, mivel a diákok jelentős számban a Pest megyei vonzáskörzetből utaznak iskolánkba, viszonylag távoli helyekről. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy sokan egyedül nevelik - 15 -

gyermeküket, gyermekeiket, így már nemigen jut idejük az iskolával való kapcsolattartásra. A fejezet címében megfogalmazott együttműködés formái: • írásban (ellenőrző, levél) • szóban (telefoni és személyes beszélgetés) • szülői értekezletek • tanári fogadónap • internetes kapcsolat (minden tanárkollégának van saját „sulinet” postafiókja) 2.7 Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja 2.7.1 Célok, feladatok Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse a tanulók egészségi magatartásának, életvitelének kialakulását, valamint a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen saját egészségi állapotának megfigyelésére és megerősítésére. Találja meg az egészségét védő és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, alkalmazkodjék a környezet változásaihoz. Az egészséget nem mint életcélt kell kitűzni, hanem a mindennapi élet erőforrásainak kell tekintenünk. Tudatosuljon, hogy az egészség pozitív fogalom, kiterjed a társadalom és egyén kapcsolatára, hangsúlyozza a testi képességeket. Az egészséges életmód kialakításán túl a jóllétig terjed. Általános feladatok, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés elérése érdekében: • személyi és tárgyi környezet az egészségi állapot javítását célzó kialakítására • tanítani a betegségek megelőzésének módját • a harmonikus élet értékként való elfogadtatása • a fogyatékkal élő munkatársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése • közlekedésbiztonságra, az utasbalesetek elkerülésének módjaira való figyelemösszpontosítás • a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozási és öltözködési szokások) kialakulásának megelőzése • foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás, valamint a meghitt családi élettel kapcsolatos kérdésekkel • pályázatokon való részvétel az anyagi eszközök megteremtéséhez Tanórai - hagyományos és nem hagyományos órák - kereteken belül: Minden tantárgy tanítása közben adódnak lehetőségek a higiénia, egészséges életmód- és egészségmegőrzést célzó gondolatok közvetítésére. Kiemelkedő szerepet töltenek be az osztályfőnöki órák egészségnevelési témái különösen nem hagyományos órakeretben. Fontos színtér a biológia órák témákhoz kapcsolható, betegségmegelőzést, mentálhigiénét, korszerű táplálkozást és egészségromboló szerek elkerülését célzó kiegészítések. A balesetek megelőzésére, az elsősegélynyújtás alapjainak megismertetésére leginkább a testnevelés és sport, valamint a szakmai alapozó gyakorlat alkalmas. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: • külső előadó meghívása • kortárselőadók szerepeltetése - 16 -

• filmvetítés, CD-ROM • kirándulások, közös sporttevékenységek • jeles napokról való megemlékezések • Egészségügyi Világnap (április 7.) • Nemzetközi Vöröskereszt Napja (május 8.) • Dohányzásmentes Világnap (május 31.) • Lelki Egészség Világnap (október 10.) • Élelmezési Világnap (október 16.) • AIDS elleni Világnap (december 1.) • balesetmegelőzési- és tűzvédelmi tájékoztatások Tanórán kívüli foglalkozások: • szakkörök • versenyek • iskolarádió műsorszervezése, iskolaújság készítése • iskolanap, egészségnap • egészségügyi vizsgálatok, felmérések, fogászati szűrés 2.7.2 Módszerek • • • • • • • • • • •

felvilágosítás (előadás, tények, adatok közlése) interjúk, felmérések (egészségügyi szakszolgálat, szülők, külső cégek) önismereti csoportfoglalkozások kortárssegítők képzése (Magyar Vöröskereszt) problémamegoldó gyakorlatok értékeléssel (pl: elsősegélynyújtás, betegápolás) szituációs játékok részvétel a helyi egészségvédelmi programokon sport, kirándulás, egészségnapok az iskolai egészségügyi hálózat segítése, párbeszéd rendszeresítése környezetvédelmi tevékenységek – helyi adottságoknak megfelelően a szabadidő hasznos eltöltését segítő programok szervezése (szakkörök, múzeumlátogatások, színház, kirándulás, tömegsport) 2.7.3 Kapcsolatrendszer

Iskolán belül: iskolai egészségfejlesztő team: • • • • • • • •

általános igazgatóhelyettes iskolai drogügyi koordinátor iskolaorvos, védőnő (7.3 melléklet) testnevelők szabadidő-szervező gyermek- és ifjúságvédelmi felelős DÖK-segítő tanár osztályfőnöki munkaközösség-vezető

Külső kapcsolatok; iskola egészségügyi team-ek: A már létező segítő kapcsolatokat fenn kell tartani és továbbiakat kiépíteni. • Szülők (család), szülői szervezet. - 17 -

•

• • • • • •

Iskolaorvos, ifjúsági védőnő végzik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat, megelőzve a későbbi komoly problémák kialakulását, (gerinc, belső szervek, érzékszervek, érzelmi állapot). Elsősegélynyújtást végeznek adott esetben és egészségnevelési feladatokat is ellátnak. Kapcsolatot tartanak fenn a közegészségügyi és járványügyi szervekkel. Iskolafogászat (minden tanuló évenkénti szűrése). Önkormányzatok szakszolgálatai: gyermekjóléti szolgálatok, szociális háló, nevelési tanácsadók, családsegítők. ÁNTSZ szakemberei és más egészségügyi intézmények dolgozói (szakorvosok, háziorvosok, gyógytornászok, pszichológusok). Külső cégek – alapítványunk támogatásával, szakmai előadásokkal vesznek részt a nevelőmunkánkban. Rendvédelmi szervek együttműködnek. Magyar Vöröskereszt (szociális problémák, egészségügyi és elsősegélynyújtó versenyek, kortársképzés, véradás). 2.7.4 Rövidtávú célok, konkrét feladatok

Testedzés, mozgásműveltség közvetítése, egészséges életmódra nevelés. 2.7.5 Iskolai testedzési program Testnevelés és sport formái: • a testnevelési órák, • gyógytestnevelés, • tömegsport. Mérése: Iskolánkban hagyománya van a tanulók fizikai állapotmérésének. A jelentési kötelezettség megszűnt, de a méréseket rendszeresen végezzük ősszel és tavasszal, s ezt a helyi tantervben is rögzítettük. Méréseinkhez az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” c. módszereit érvényesítjük. Tanórán kívüli foglalkozások: • DSE: Iskolai Diáksport-Egyesület, • Természetjáró Szakosztály, • Iskolai sportnap: élményszerű, közösséget alakító hagyomány. Igazgatói engedéllyel iskolán kívüli sportegyesületek tagjaként is sportolhatnak az erre vágyók. 2.7.6 Egészséges környezet iránti igény kialakítása Az iskolában a tantermek szellőztetésére optimális fényviszonyok, megfelelő fűtés a külső zajszint minimalizálása, a tantermek, illemhelyek rendszeres takarítása, a szeméttárolók tisztántartása és a tantermek berendezése az intézmény összes dolgozóját érinti (pedagógusok és irodai dolgozók). Iskolán kívül: • tiszta, egészséges otthon fontossága • közlekedés biztonsága • környezeti ártalmak veszélyei • „vissza a természetbe!” - 18 -

• egészséges munkahely A környezete iránt igényes és egészséges magatartás érdekében tevékenykedő állampolgár neveléséhez a fentiek feltétlenül szükségesek. 2.7.7 Önismeret, testi és lelki egészség; betegség felismerése Mentálhigiéne krízishelyzetek felismerése és megoldási lehetőségei: Az egészség az élet alapvető értéke. Ismerje fel a diák a betegség kialakulását; tudja, hogy orvoshoz kell fordulnia és gyógyulását minél előbb elérnie. Éreznie kell, hogy a közösség számára fontos. Merje problémáit feltárni és a segítséget elfogadni. A magába zárkózott ember lelki állapota miatt is bekövetkezhetnek szervi betegségek. Segíteni csak annak lehet, aki maga is akarja. Egyes esetekben pszichológus bevonásával kell megoldani a helyzetet. 2.7.8 Betegápolás, elsősegélynyújtás, gyógyszerek Az öntevékenységre, kreativitásra nevelés ebben a témában is megvalósulhat. Elsődleges, hogy a betegségeket és baleseteket megelőzzük, de ha már bekövetkezett gyorsan és hatékonyan, szakszerűen kell felmérni a helyzetet és cselekedni. Ismerjék meg a házi patikában szükséges és feleslegessé vált gyógyszereket. 2.7.9 Személyi higiéne, öltözködés A betegségek elkerülésének, jó érzelmi állapotnak és a közösségbe való beilleszkedésnek a kritériuma. Ennek érdekében a tanárok, az iskolaorvos és az ifjúsági védőnő tehet sokat. 2.7.10 Egészséges táplálkozás, járványügyi ismeretek A táplálkozási szokásokat a legtöbb magyar családban még ma is a rostszegény, koleszterindús élelmiszerek fogyasztása jellemzi. Az iskola sokat tehet ezen szemlélet megváltoztatása érdekében (élelmiszer-tápanyag és kalóriatáblázatok, táplálkozási piramis, vitaminok szerepe, rendszeres étkezés, változatos étrend). Nálunk egészséges, tiszta ebédlőben, szépen terített asztalnál esznek azok a fiatalok, akik befizetik az ebédet. Az étrend tartalmaz gyümölcsöket és főzelékeket is, de ezek arányát növelni szükséges. Az iskolai büfé kínálatát is bővíteni kell az édességek rovására. Így eredményesen küzdhetünk a korai elhízás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása ellen. Meg kell ismertetni tanulóinkkal az élelmiszerbiztonsági kutatások eredményeit és a járványok kialakulásának esélyeit (adalékanyagok, tartósítószerek, élelmiszerek helyes tárolása, kézmosás evés előtt…). Iskolanapon, egészségügyi vetélkedőkön élményszerűen gazdagíthatják ismereteiket a gyerekek. 2.7.11 Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, leküzdése Játékos, interaktív forma, elrettentő példák, képek, filmek bemutatása, színész, szakorvos, kortárssegítő meghívása mind jól kiegészítik a biológiában tanultakat. Kiadványokhoz és témavázlatokhoz pályázatok útján is jutottunk már (dohányzás, alkohol, illegális drogok, gyógyszerek, (kávé, cola) elleni küzdelem) a prevenciós munkánkhoz.

- 19 -

•

Dohányzás:

Propagandát fejtünk ki a Dohányzásellenes Világnapon a leszokás érdekében. Rendszeresen ismertetjük a nikotin, a kátrány, a cigarettafüst veszélyeit. Ezek hatása a fiatal szervezetet, a magzatot és az úgynevezett passzív dohányosok egészségét is veszélybe sodorja. •

Alkohol:

Tudatosítani kell, hogy ez idegméreg, roncsolja a májat, az emésztőrendszert és az érzékszerveket. Az alkoholista ember környezete is szenved. Nemcsak fizikai, de súlyos lelki problémák okozója; serdülők számára különösen veszélyes (iskolába behozni tilos). •

Drogok:

A drogprevencióhoz hozzátartozik a tanulók állandó megfigyelése a tanárok, ifjúságvédelmi felelős, iskolai drogkoordinátor és az egészségügyi szolgálat segítségével. Ismerniük kell a drogjog című kiadványt, mely a büntetőjogi következményekre is felhívja a figyelmet; tudniuk kell, hogy létezik a Drog-Stop segítővonal és a TÁMASZ ambulancia. A drogfajtákat tudják megkülönböztetni. A fent említett cigaretta, alkohol, kávé legálisak. A gyógyszerek, főleg altatók szedésével is kialakulhat függőség. Az illegális droghasználat a könnyebb úgynevezett disco-drogoktól az egyre veszélyesebbek felé vezet, s a fiatal teljes testi-lelki leépülését eredményezheti. A HIV fertőzés veszélye is fokozott. 2.7.12 Szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció Biológia és osztályfőnöki órákon, s egyéb foglalkozásokon elsődleges feladat, hogy a fiatal megismerje saját testét, a nemiség lényegét és az ezzel kapcsolatos egészségügyi problémákat (Mentál- és testi higiéne, AIDS); a SZTB3 megelőzésének fontosságát és a nem kívánt terhesség elleni védekezési módszereket. A szexuális életben az egymás iránti felelősség egyik forrása a harmonikus párkapcsolatnak. Az önálló család gondolata még igen távol van tőlük, de szerelemre és kölcsönös megbecsülésre alapuló párkapcsolat többnyire a családalapításhoz vezet. Az iskola feladatai közé tartozik a gyermekvállalás felelősségének és a családi élet társadalmi értékeinek hangsúlyozása. 2.7.13 Aktív szabadidő eltöltése Iskolai programokon túl, egyéb élményszerzés színház, film, tánc, kirándulás.

3

szexuális úton terjedő betegség - 20 -

2.8 Az iskola környezeti nevelési programja 2.8.1 Alapok. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataink feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” Ezért a környezeti nevelés: • megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel; • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére. Képessé tesz: • a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; • összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; • a problémák megkeresésére, okainak megértésére; • kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és a lehetséges megoldások megkeresésére; • az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; • a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 2.8.2 Helyzetkép Iskolánk Budapest VII. kerületében található, amely a zöldterületek számában és méretében igencsak szűkölködik. Itt a Rákóczi út és a Körút közelében nagy a forgalom. A járművek hada ontja a szennyező gázokat, zavarja a csendet. Rontja a levegő az elöregedett csatornák és pincék bűze is. A kutyasétáltatók gondatlansága is sok bosszúságot okoz a környéken. A fentiekkel szemben szinte tehetetlenek vagyunk. A környezeti nevelést ezért az iskola falain belül végezhetjük több sikerrel. Épületünk több mint 100 éves. A négy szintet alagsor és tetőtér-beépítés egészíti ki. 17 tanterem, 3 számítógép-terem. A tetőtérben a nyelvi munkaközösség kapott otthont (4 tanterem - egyik nyelvi laborként üzemel). Multimédiás oktatási lehetőség is van. Könyvtárunk jól felszerelt, a tanulók szívesen töltik itt szabadidejüket. A tantermek és mellékhelységek felújítása évek óta folyamatosan történik, új berendezésekkel otthonosabbá tettük a tanulók nem kis örömére. A felújított étterem berendezése, gondozottsága jó ízlésre vall. A teríték rendes, az evőeszközök, edények és mosogatók rozsdamentesek. Az étel jó minőségű, annak ellenére, hogy külső cég szállít, mert főzési lehetőség nincs. A büfét vállalkozó működteti és gondozza. A tanulók szívesen látogatják. Sajnos a forgalmazott termékek között több az édesség, mint a gyümölcs és a tejtermék. A tornaterem a földszinten található. Mérete megfelelő. Az öltözők és a tornaterem is tisztán tartott. A szellőztetés folyamatos, de nem ártana szellőző berendezést is alkalmazni. Kondi termünk felszereltsége jó. Az udvar mindössze 533 m2 területű, burkolata aszfalt. Kosárlabdázásra és kispályás labdarúgásra alkalmas. Növényültetés a napfényhiány és a kis terület miatt nem oldható meg. Az orvosi rendelő felszereltsége megfelelő, de igény lenne egy váróhelyiség kialakítására. Sajnos ez az építészeti adottságok miatt egyenlőre nem kivitelezhető. A takarítószerek környezetbarát termékek. - 21 -

A hulladéktárolók száma és mérete megfelelő. A szelektív hulladékgyűjtés részben megoldott. 2.8.3 Erőforrások Nem anyagi erőforrások (személyi): Iskolán belüli együttműködés: • • • •

•

Tanárok: Mindnyájunk feladata, hogy környezettudatos magatartással példát mutassunk. Diákok: Házirendben is megfogalmazott kötelességük, hogy vigyázzanak környezetükre és figyelmeztessék társaikat a kultúrált magatartásra (DÖK szerepe). Tanárok és diákok – Ismeretátadás és ismeretszerzés a környezeti témákban tanórán és azon kívül. Együttesen vesznek részt a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Tanárok és szülők: Megfelelő szülői háttér az iskolai nevelés bármely színterén több eredményt biztosít. Fontos, hogy a szülők az otthoni szokások kialakításával is erősítsék gyermekük környezettudatos magatartását. Másrészt az egyes programok (pl: kirándulás, kiállítás) anyagi fedezetét a családok maguk biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az adminisztrációs és technikai munkakörök dolgozói munkájukkal komoly segítséget nyújtanak a környezeti nevelési program megvalósításában. Ügyelnek a papírfelhasználás gazdaságosságára, a nyomtatópatronokat és a papírt külön gyűjtik. Karbantartás és takarítás közben egészségre ártalmatlan, környezetbarát anyagokat használnak.

Iskolán kívüli együttműködés: • • • • •

Fenntartó – Fővárosi Önkormányzat Pályázatok Vállalkozások és civil szervezetek (7.4 sz. melléklet) Lévi László Alapítvány Szülők által felajánlott segítség. 2.8.4 Alapelvek

Fontos az egyetemes természet tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is mindazzal együtt, amit maga alkotott (kultúra, környezet). Részletezve: • • • • •

az emberben meglévő természetes erények kibontakoztatása, természet- és embertisztelet, esztétikai, érzelmi, erkölcsi értékek kialakítása, szokásrendszerek, hagyományok értékeinek elmélyítése, ökológiai gondolkodás és környezettudatos szemlélet.

- 22 -

2.8.5 Célok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Életkoruknak megfelelően irányítani helyi ismereteiket a globális felé, közvetlen környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, helyi értékek felismerése, megőrzése, lakóhely megismerése, fejlesztése, hagyományok védelme (család - iskola - település - ország), egészséges életvitel iránti igény formálása, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, kerettantervi kompetenciákban rejlő lehetősége kihasználására a környezettudatos magatartás elsajátításához. Pedagógus-továbbképzés, iskolanap szervezése, a kerület nevezetességeinek feltérképezése, iskolai hírességek élete (kutatás), osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában, versenyekre való felkészítés, multimédiás módszerek és számítógép alkalmazása szakórákon, hétköznapi környezetvédelmi problémák megjelenítése, interaktív módszerek alkalmazásának kipróbálása, fogyasztói kultúra fejlesztése, mindennapi szakmai munkában a munka- és tűzvédelmi előírások betartása, technológiai- és munkafegyelem. 2.8.6 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai foglalkozások lehetnek • hagyományos szervezésűek • nem hagyományos szervezésűek. Hagyományos tanórai foglalkozások: Minden tantárgyban megtalálhatók azok a lehetőségek, amelyek a környezet értékeinek kiemelését és megbecsülését segítik (beszélgetés, feladatok megoldása, szemléltetés). Kiemelkedő szerepet kell vállalnia a biológia, kémia, földrajz, informatika, szakmacsoportos alapozó ismeretek és szakmacsoportos alapozó gyakorlati tantárgyaknak. Osztályfőnöki óra (osztályfőnöki tevékenység) Az osztályfőnök személyisége döntő súllyal alakíthatja a fiatalban formálódó valóságképet. A környezet megóvására, otthonosabbá tételére, a személyes kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére kell törekednie. Formálhatja a táplálkozási szokásokat, nevelheti a gyerekeket a személyi és környezeti tisztaságra, felhívhatja a figyelmet az anyag- és energiatakarékosságra. Kirándulások alkalmával a természet és kultúrtörténeti értékekre.

- 23 -

A szakmacsoporthoz kötődő környezeti nevelési lehetőségek: A tanulók • • • • • • • • •

ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; ismerjék meg a szakma történet és lássák a környezetre gyakorolt hatását; legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük; tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, légszennyezés, vízszennyezés); ismerjék a környezetbarát technológiákat; a környezetbarát anyagok, termékek használatát; sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket; figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban.

Nem hagyományos tanórai foglalkozások: Ezen órák célja is az adott tantárgy tananyagának elsajátítása, de a helyszín iskolán kívül is lehet. • • • • • •

nyári szakmai gyakorlat (kifutó jelleggel) tanulmányi kirándulások múzeumlátogatások nemzeti parkok, arborétumok megtekintése játékok (pl. drámajáték, szituációs, vagy érzékelést fejlesztő játék) megemlékezés jeles napokról: Vizes Élőhelyek (február 2.) Nemzetközi Energiahatékonysági Nap (március 6.) Víz Világnapja (március 22.) Föld Napja (április 22.) Nemzetközi Vöröskereszt Napja (május 8.) Madarak és Fák Napja (május 10.) Európai Nemzeti Parkok Napja (május 24.) Környezetvédelmi Világnap (június 5.) Autómentes Nap (szeptember 22.) Takarítási Világnap (szeptember 23.) Állatok Világnapja (október 4.) Földünkért Világnap (október 21.)

•

rendhagyó órák:

• külső előadóval • filmvetítéssel • szeméttelep, - 24 -

• • • • •

hulladékégető, szennyvíztisztító, Gázművek, Vízművek, Távfűtőművek látogatása, szakmai bemutatók, ipari múzeumok látogatása.

Tanórán kívüli foglalkozások: • • • • • • • • •

újságkészítés iskolarádió működtetése DÖK-nap iskolaszépítés (virágosítás, faldíszítés) ünnepek előkészítése, lebonyolítása nemzetközi akciók hulladékgyűjtés környezetvédelmi verseny szakmai napok 2.8.7 Módszerek

• • • • • • • • • • • •

természettudományos megfigyelések csoportmunka adatgyűjtés- és feldolgozás fogalmak, jelentések pontos definiálása játékok (dráma, memória) modellek készítése, elemzése riportmódszer (kérdőív, szóbeli kommunikáció, fotó) projekt-módszer rend- és tisztasági verseny (tanterem verseny) szelektív- hulladékgyűjtés művészi kifejezés Tantárgyanként és témánként, valamint közösségenként más-más módszer lehet a célravezető. Az interaktív módszerek növelik a tanulók kreativitását, problémamegoldó képességét, tehát az életre nevelnek. 2.8.8 Iskolai környezet fejlesztése

Az iskola felújítása, szépítése az anyagi lehetőségek függvényében tovább folyjon. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. A tantermek szépítése az ott tanuló osztály feladata, de a szponzorok is segítik ezt a munkát. Az osztályok közötti díszítési verseny nálunk már hagyomány. Szemétgyűjtésnél a szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztését kell megoldanunk. A jeles napokról való megemlékezéseknél nem csak a tanóra kereteit, hanem az iskolaújság és az iskolarádió adta lehetőségeket is meg kell ragadnunk. Kirándulások előkészítésekor a tanulók érzelmeit az adott terület szépségének tisztelete irányában kell irányítanunk. Eredményeképp a közösségi érzés is erősebbé válik.

- 25 -

3. Helyi tanterv 3.1 Óratervek (7.1 mellékletek) 3.1.1 Szakiskolai óraterv („A változat”) nappali tagozat (gépész szakmacsoport, 9-10. évf.) 3.1.2 Szakiskolai óraterv nappali tagozat (gépész szakmacsoport, szakképző évfolyamok, 1/11. – 3/13. évf., kifutó képzés) 3.1.3 Szakközépiskolai óraterv nappali tagozat (gépész szakmacsoport, 9-12. évf., belépő képzés) 3.1.4 Szakközépiskolai óraterv nappali tagozat (közlekedés szakmacsoport, 9-12. évf., belépő képzés) 3.1.5 Szakközépiskolai óraterv felnőtt oktatás (nappali tagozat, 1112. évf.) 3.1.6 Szakközépiskolai óraterv felnőtt oktatás (esti tagozat, 10-12. évf.) 3.1.7 Szakközépiskolai óraterv nappali tagozat (közlekedés szakmacsoport, 10-12. évf.) 3.1.8 Szakközépiskolai óraterv esti tagozat (közlekedés szakmacsoport, 10-12. évf.) 3.1.9 Szakközépiskolai óraterv (épületgépész technikus, 2/14. évf., kifutó rendszer) 3.1.10 Szakközépiskolai óraterv (közlekedés-üzemviteli gépjárműüzemi technikus, 2/14. évf., kifutó rendszer) 3.1.11 Szakközépiskolai óraterv (Vasútüzemvitel-ellátó, 2/14. évf., kifutó rendszer) 3.1.12 Szakközépiskolai óraterv (kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezés-szerelő, 2/14. évf., kifutó rendszer)

- 26 -

3.2 Tantárgyi tantervek 3.2.1 Kötelező tantárgyak Szakközépiskola: • magyar nyelv és irodalom • történelem és állampolgári ismeretek • társadalomismeret és etika • idegen nyelv • matematika • ének-zene, • rajz és vizuális kultúra • osztályfőnöki óra • testnevelés és sport • fizika • földünk és környezetünk • biológia • kémia • informatika • szakmai orientáció • szakmacsoportos alapozó oktatás • tanulásmódszertan Szakiskola • magyar nyelv és irodalom • történelem és társadalomismeret • idegen nyelv • matematika • informatika • természetismeret/egészségtan (fizika, földrajz, biológia) • ének-zene • rajz és vizuális kultúra • testnevelés és sport • osztályfőnöki • pályaorientáció • szakmai csoportos alapozás • tanulásmódszertan A felnőtt tagozat tantárgyai: • magyar irodalom • anyanyelv / kommunikáció • történelem • társadalomismeret • idegen nyelv • filozófia / etika • matematika • művészeti ismeretek • fizika • földünk és környezetünk • biológia - 27 -

• •

kémia informatika 3.2.2 Választható tantárgyak

Idegen nyelv esetében az angol-, illetve német nyelvtanulás között lehet választani. 3.3 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei; beiskolázás; átjárhatóság A 9. osztályba lépés feltételei: • a 8. osztály sikeres elvégzése, • a felvételi tájékoztatóban közzétett tanulmányi eredmény elérése, • a felvételi beszélgetésen kialakult vélemény (az ellenőrző könyv bemutatásával). Formai feltételek: • jelentkezés az iskolába, • törvényben előírt életkor, • bizonyítvány bemutatása, szülői nyilatkozatok, • beiratkozás. Átlépés az iskolába más intézményekből: • "áthelyezési" kérelem, • bizonyítvány bemutatása, • az elbocsátó iskola írásos véleménye a tanulóról, • tantárgyi struktúra átjárhatósága • az esetlegesen szükséges különbözeti vizsgák határidőre történő letevése, Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei: Az iskola pedagógiai és szakképzési programjában foglalt követelmények teljesítése meghatározza az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételeit. Alapvetően a helyi tantervekben megfogalmazott (elégséges) követelmények teljesítése kell, hogy jelentse a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, azaz akkor léphet a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a nevelőtestület jogköre, melyet az osztályozó értekezleten gyakorol. A tanuló teljesítményét, előmenetelét a pedagógus tanév közben rendszeresen érdemjegygyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon és a gyakorlati foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembe vételével kell megállapítani. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei átlaga, illetve az osztályozó-, a különbözeti- vagy a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Az egyes tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Amennyiben a tanuló nem teljesítette a tanterv által előírt követelmények minimumát, az osztályzatát elégtelennek kell minősíteni. Amennyiben a tanuló a tanév végén legfeljebb 2 tantárgyból kap elégtelen osztályzatot, úgy joga van abból a 2 tantárgyból javítóvizsgát tenni. A tantestület dönt arról is, hogy tehet-e a tanuló javítóvizsgát abban az esetben, ha 3 tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, valamint, ha a tanuló mulasztása meghaladja a törvény által megengedett mértéket. - 28 -

Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli az előírt érdemjegyek és osztályzatok alkalmazására vonatkozó rendelkezésekben foglaltak szerint. Ezen értékelések alapján a nevelőtestület állapítja meg a tanuló félévi és év végi osztályzatát, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. 3.4 Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tankönyvellátás a művelődéshez való jog érvényesülését szolgáló olyan közfeladat, amelyben a tankönyvek tanulókhoz történő eljuttatása piaci viszonyok között valósul meg. A tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó - a szülő és a tanuló - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni. A tankönyvhöz való hozzáférés nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. A tankönyv ugyanis olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg. Az állam intézkedései alapján, az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszere biztosítja, hogy a tankönyv minden tanulónak rendelkezésére álljon. Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent, illetve elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet tankönyvvé nyilvánítottak. Az oktatási miniszter a tankönyvekről - évente - jegyzéket ad ki, melyet közzétesz az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában, hozzáférhetővé teszi az Interneten és a tanévet megelőző naptári év december hó utolsó napjáig eljuttat az iskolákhoz. A tankönyvjegyzékben szereplő tankönyv (munkalap, szöveggyűjtemény, atlasz, …) legfeljebb a jegyzékben feltüntetett áron hozható forgalomba. Ez az ár nem tartalmaz általános forgalmi adót. Az éves állami költségvetésben meghatározzák az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét, ami a fenntartók útján jut el az iskolához. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek csökkentésére. A „tartós tankönyvek” az iskola könyvtárának állományába kerülnek és az ottani ügyrend szerint kölcsönözhetőek. 3.4.1 Iskolai tankönyvellátás és -támogatás rendje A pedagógus a helyi tanterv alapján - a központi tankönyvjegyzék megjelenését követően kiválasztja a használni kívánt tankönyveket, majd a szakmai munkaközösségekkel (humán, reál, műszaki, osztályfőnöki, idegen nyelv) egyeztetve véglegesíti azt. A központi tankönyvjegyzékből kiválasztott tankönyvekkel kapcsolatosan az Iskolai Szülői Szervezetnek véleményezési, míg az abban nem szereplő, de tankönyvnek nyilvánított könyvek kiválasztása esetén egyetértési joga van. Ez az egyetértési jog a Diákönkormányzatot is megilleti. A munkaközösség-vezetők írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott általános igazgatóhelyettessel, aki ezek megfelelő összesítésével gondoskodik a beszerzésről. A megrendelésben szereplő - 29 -

tankönyvekről - tagozatok és évfolyamok szerinti bontásban - tájékoztatja az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét, aki a szülőket írásban értesíti. A tankönyvellátással megbízott megszervezi, hogy a tanév megkezdésekor a diákok a megadott forgalmazótól átvehessék a tankönyveket. A tankönyvrendelés és a tankönyvterjesztés módja biztosítja, hogy minden tanuló - kivéve, aki szorgalmi időben átvétellel kerül az iskolába - a tankönyvjegyzékben szereplő beszerzési áron hozzájuthasson iskolai tanulmányaihoz szükséges tankönyvekhez, segédkönyvekhez. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - (évente) a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntése előtt az iskola felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni (tartós tankönyv); egyidejűleg felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló jár az iskolába, illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást. A felmérés eredményéről az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítjuk. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét differenciáltan évfolyamokra bontja le az iskola; tagozatok, évfolyamok taneszközeinek bekerülési költségét figyelembe véve, az ISZSZ és Diákönkormányzat véleményezésével. Az osztályon belüli differenciálás az osztályfőnök feladata, az ODB és az OSZSZ bevonásával. Az igazgató előterjesztése és kezdeményezése alapján a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, azzal a megkötéssel, hogy az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összeg legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv -, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, melyekre a nevelő és oktató munkához szükség van. 3.5 A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A pedagógiai ellenőrzés szintjei igen sokfélék, változatosak. Ezek közül iskolánkban a következő szinteken értékelünk: • tanulók értékelése, • a tanítási-tanulási folyamat értékelése, • egy-egy osztály értékelése, • az iskola értékelése: pedagógiai területek, tantárgyak helyzetének értékelése. Az értékelés funkciói: - helyzetfeltáró vagy diagnosztikus értékelés, melyet iskolakezdéskor, illetve valamely tematikus egység feldolgozása előtt alkalmazunk a tanulók előzetes tudásának feltá- 30 -

rására; a tanulási folyamatot fejlesztő-formáló vagy formatív értékelés, melyek esetében a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a cél, és amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást; - relatív végállapot eredményeinek megállapítását szolgáló lezáró-minősítő vagy szummatív értékelést, amelyet a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak a befejezésekor alkalmazunk. Az értékelés módszerei: - kvalitatív (minőségi) értékelés, amely az eredmények hosszabb szóbeli és/vagy írásbeli elemzését teszi lehetővé (dicséret - visszautasítás - feddés, differenciált teljesítmény visszajelzés, abszolút vagy szociális orientációjú értékelés, individuális és kritérium-orientált értékelés). - kvantitatív (mennyiségi) értékelés, amely a teljesítményhez számszerűen értéket rendel. 3.5.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai; a tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli számonkérés formái (tanórán szervezett keretek között): • Eseti írásbeli beszámoltatás • Témazáró - nagyobb tanulási egységet lezáró - dolgozat • Az alkalmazást, alkalmazási képességet mérő, - szakmai és érettségi vizsgára felkészítő, beleértve a „kisérettségit” is. Az írásbeli számonkérés rendje: • tervezett: a tanulók által előre ismert (téma, tartalmi elvárások, megoldási formák és szintek, stb.) legyen, kivétel az eseti - pillanatnyi felkészültséget mérő - dolgozat • a „tanulási folyamatot segítő”: ne büntető, ne fegyelmező legyen, vegye figyelembe az egyéni képességeket • határidőhöz kötött: a határidőn belül teljesíthető legyen • a „témazáró” dolgozat időpontját minimum 1 héttel korábban, míg a tanítási féléveket lezáró „összefoglaló” dolgozat időpontját minimum 2 héttel korábban közölni kell. • egy tanítási napon maximum három dolgozat iratható. Az értékelésben betöltött szerepe és súlya: Az írásbeli feladatokra adott érdemjegy az egyéb számonkérések érdemjegyeivel azonos módon kerültnek a félévi és év végi osztályzatba beszámításra. A „témazáró” „nagyobb tanulási egységet” lezáró, a „kisérettségi” írásbeli feladatok érdemjegyei meghatározóak a tanuló félévi, év végi osztályzataiban. A tantestület tagjai fontosnak tartják az oktató-nevelő munka, és a képzés folyamatos ellenőrzését, értékelését, az eredmények visszajelzését. Ennek érdekében a tantestület elfogadja és alkalmazza a következő alapelveket: • az ellenőrzés és értékelés legyen rendszeres, objektív, a tananyag egységeihez igazodjon; • az ellenőrzés és értékelés között lehetőleg ne legyen időbeli eltérés: (max. 2 naptári hét); • érdemjegy legyen dokumentálva; • az ellenőrzés, értékelés szóban, írásban és gyakorlati tevékenység keretében történjen; - 31 -

• • • •

a szóbeli, az írásbeli és a gyakorlati munka ellenőrzésének, értékelésének konkrét módját és formáit a munkaközösségek dolgozzák ki, melyet a tantárgyi követelményrendszerhez igazítanak; a tanuló érdemjegye nem lehet kevesebb félévente 3 darabnál; kivétel: a heti 1 órás tantárgy esetén: minimum 2 érdemjegy abban az esetben, ha az alkalmas az osztályzat kialakítására; azonos évfolyamokon és tantárgyakban legyen közös témazáró feladat, egyenlő elbírálási, értékelési szempontokkal; a tanulók teljesítményének értékelése félévkor és a tanév végén egy-egy osztályzattal történik; az év végi osztályzatok megállapításánál az egész évi teljesítményt a tendencia súlyozásával kell figyelembe venni. 3.5.2 Magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelése, osztályozása a 9-12. szakközépiskolai évfolyamokon

A magyar nyelv és irodalom tantárgyat szakiskolában egy, szakközépiskolában két külön osztályzattal kell minősíteni. A tantárgy a helyi programmal megegyezően két résztantárgyból épül fel: magyar nyelv; irodalom. A résztantárgyakat külön-külön osztályzattal kell értékelni és a végső osztályzatot átlagszámítás alapján kell kialakítani. Ha valamelyik résztantárgy osztályzata „elégtelen”, akkor a magyar nyelv és irodalom tantárgy minősítése „elégtelen”. A tanulónak „javítóvizsgát csak abból a résztantárgyból kell tennie, amelyikből „elégtelen” osztályzatot kapott. Sikeres „javítóvizsga” esetén a magyar nyelv és irodalom tantárgy osztályzatának kialakítása az előző bekezdés szerint történik. 3.5.3 Szakmai előkészítő tantárgyak értékelése, osztályozása Az Országos Képzési Jegyzék módosításából; valamint a szakmai orientációs, illetve a szakmai alapozó tantárgyak kerettantervének bevezetéséből adódóan a helyi tantervnek megfelelő szakmai előkészítő tantárgyak értékelése és az osztályzatok kialakítása az alábbiak szerint történik: A helyi tantervben szereplő elméleti és gyakorlati foglalkozásokból összetevődő - komplex tantárgyakat egy osztályzattal kell minősíteni. Az értékelési metódus kialakításánál figyelembe vesszük, hogy az adott résztárgyak oktatását milyen módon végezzük (elméletet és gyakorlatot is tartalmazó tárgyat egy tanár tanítja), ezért a részmoduloknál is alkalmaztunk összevonásokat. Az osztálynaplóban a komplex tantárgy megnevezését, annak résztantárgyait és részosztályzatait is fel kell tüntetni. A táblázatban feltüntetett résztárgyakat külön-külön osztályozzák a tanárok. Az egyes részosztályzatok azonos súllyal bírnak; ami azt jelenti, hogy átlagszámítást kell alkalmazni és a végső osztályzatot kialakítania az osztály osztályfőnökének. Ha valamelyik résztantárgy osztályzata „elégtelen”, akkor a komplex tantárgy minősítése „elégtelen”. Ekkor „javítóvizsgát” kell tennie a tanulónak abból a résztárgyból, melyre - 32 -

„elégtelen” osztályzatot kapott. Sikeres „javítóvizsga” esetén a komplex tantárgyi osztályzat kialakítása az előző bekezdés szerint történik. Fel kell tüntetni a tanügyi dokumentumokban (törzslap, bizonyítvány jegyzet rovata, félévkor az „ellenőrzőbe”) a komplex tantárgyak résztárgyait, azok óraszámát; ami szükséges lehet iskolaváltáskor, illetve a „beszámíthatóság” elbírálásakor. A 7.2 sz. mellékletben lévő táblázat tartalmazza évfolyami bontásban a komplex tantárgyak összetételét és az adminisztrációs formát. 3.5.4 Tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei A nevelés tantárgy eredményét az osztályfőnök beintegrálja a magatartás és szorgalom osztályzataiba. Magatartás Fegyelmezettsége

példás jó nagyfokú, ál- megfelelő landó

Viselkedés-kultúrája, hangneme

kifogástalan, kevés kivetpéldaértékű, nivalót hagy tisztelettudó, maga után udvarias

Hatása közösségre, társas emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, kezdemésegítőkész, nyező, részt jóindulatú vesz a közösségi megmozdulásokban betartja, arra betartja ösztönöz tudatosan fejlődő vállalt

Házirend betartása Felelősségérzete

Szorgalom Tanulmányi munkája Munkavégzése

példás céltudatos, törekvő, igényes, pontos kitartó, pontos, megbízható, önálló

változó másokat zavaró, kifogásolható, ingadozó, de igyekszik javulni udvariatlan, nyegle

nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó

rossz erősen kifogásolható, másokat gyakran zavaró durva, romboló, közönséges, goromba, hangoskodó negatív, ártó, megfélemlítő

részben tartja sokat vét elbe lene ingadozó felelőtlen, megbízhatatlan

jó figyelmes, törekvő

változó ingadozó

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, megbízhatatlan, önállótlan gondtalan

- 33 -

hanyag igénytelen

Kötelességtudata

magas fokú

megfelelő, néha ösztökélni kell

Tanórán kívüli informá- rendszeres, ciók felhasználása, több- érdeklődő letmunkája

esetenként ösztönzésre dolgozik

felszerelése gyakran hiányos, gyakran kell ösztökélni ritkán

hiányos, nincs felszerelése, állandóan ösztökélni kell egyáltalán nem

A magatartás és szorgalom osztályzatokat a meghatározott paraméterek, az igazolatlan hiányzás, valamint a Diákbizottság és az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök határozza meg. Az érdemjegyek: Jeles (5):

ha a tantárgyi követelményeknek színvonalasan eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer (vissza) kérdezni.

Jó (4):

ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat követ el.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre, javításra szorul. Ismeretei pontatlanok. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem képes eleget tenni. Súlyos hiányosságai vannak A tantervi minimumot sem tudja. 3.5.5 Osztályzatok értékelése Félévkor és év végén a pedagógus osztályzattal minősíti a tanuló addigi munkáját. Amenynyiben a tanuló érdemjegyeinek átlaga 1,75 alatt van, az osztályzata elégtelen. 1,75 és 2,0 között a szaktanár lehetőséget adhat az érintett tanulónak a tanulmányi eredmény javítására. 2,0 tantárgyi átlagtól elégtelen osztályzat nem adható. 2,5, 3,5, 4,5 tantárgyi átlag fölött az osztályzat elbírálása megfelelő kerekítéssel, illetve a tanuló munkájának egyéni értékelésével történik. 3.6 Folyamatzáró vizsgák: Az iskolában érettségi, valamint szakmai vizsga tehető le, amelyek állami vizsgák. Ezeket a vizsgákat a megfelelő rendeleteknek4 megfelelően kell megszervezni.

4

100/1997 (IV.13.) Kormányrendelet, valamint a 21/2007.(V.21.) SZMM rendelet. - 34 -

Érettségi vizsga: • a tanuló választása alapján kétszintű érettségi vizsgát tehet a 12. évfolyam követelményeinek teljesítése után; • az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a „vizsgaszabályzat” általános követelményei alapján kell meghatározni; Szakközépiskola nappali tagozat: Vizsga szintje közép emelt + + + + + + + +

Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5.

Magyar nyelv és irod. Matematika Történelem Idegen nyelv (angol, v. német) Fizika Földünk és környezete Informatika Közlekedési alapismeretek

Megjegyzés kötelező tantárgyak 1 tantárgy kötelezően választható

Szakközépiskola felnőtt oktatás nappali tagozat: Vizsga szintje közép emelt + + + + + + +

Tantárgyak 1. 2. 3. 4. 5.

Magyar nyelv és irod. Matematika Történelem Idegen nyelv (angol v. német) Fizika Földünk és környezete Kémia

Megjegyzés kötelező tantárgyak 1 tantárgy kötelezően választható

Szakközépiskola felnőtt oktatás esti tagozat: Tantárgyak 1. 2.

Magyar nyelv és irod. Matematika

3. 4.

Történelem Idegen nyelv (angol v. német) Fizika Földünk és környezete Informatika

5.

•

Vizsga szintje közép emelt + + + + + + +

Megjegyzés

kötelező tantárgyak 1 tantárgy kötelezően választható.

az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, felsőoktatási intézménybe való felvételre, jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít; - 35 -

Szakmai vizsga: A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a szakképzési törvény írja elő. 3.7 Központ i mérésekben való részvétel: Az iskolai teljesítménymérés egyik lehetőségének tartjuk az országos diagnosztikus- és FPI méréseken való részvételt, amelyet az adott tanév rendjében tervezünk meg. Ezek a mérések elsősorban a belépő tanulók tantárgyi tudásszintjének, és a záróvizsgák előtti tudásszintek felmérésére szolgálnak. E mérések célja: • adatok szolgáltatása a nevelőtestület számára a tanítás-tanulás folyamatáról, • összehasonlító elemzés elvégzésének lehetősége egy adott időszakban.

4. Szakmai program 4.1 Az iskola szakképzési rendszere Szakmai képzés: • Szakközépiskolai technikusképzés: sikeres érettségi vizsga után az 1/13. és a 2/14. évfolyamon, nappali és esti (felnőtt) tagozaton egyaránt (kifutó jelleggel). • Szakmunkásképzés: a 9-10. évfolyam sikeres elvégzése után az 1/11., 2/12. és a 3/13. évfolyamon a nappali tagozaton iskolarendszerű, vagy felnőtt képzésben iskolarendszeren kívüli oktatási formában (kifutó jelleggel). • Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezője által kötött megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját. Mindkét iskolatípusban, az alapító okiratban szereplő szakmákban történik a szakmai oktatás. 31 582 09 0010 31 02 gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 31 582 09 0010 31 02 központifűtés- és csőhálózat-szerelő 31 582 09 0010 31 02 vízvezeték- és vízkészülék-szerelő 52 5443 03 épületgépész technikus 52 7010 01 Közlekedés-üzemviteli gépjárműüzemi technikus 52 7001 01 Vasútüzemvitel-ellátó 51 5241 06 Kötöttpályásmotor-és erőátviteliberendezés-szerelő 4.2 Beszámíthatóság 1.1.1 •

az iskola rendszerében

A szakközépiskolás tanulóinknak a 9-12. évfolyamon bizonyos tantárgyakat (anyagismeret, ábrázoló geometria,…) megtanítunk a szakmacsoportos alapozó oktatás keretein belül, feldolgozva a teljes 1/13. évfolyam tananyagát. Így tanulóinknak lerövidítjük a szakmai képzés időtartamát kettő helyett, egy évre.

- 36 -

•

•

A szakiskolai tanulóink, amennyiben a sikeres szakmai vizsgájuk után, az iskolában oktatott második, vagy harmadik szakmát is el akarják sajátítani, úgy a már tanult közös alapozó tantárgyak és gyakorlat beszámításával tanulmányaikat a 3/13. évfolyamon folytathatják. Úgy a szakiskolai, mint a szakközépiskolai szakképzés 2008. szeptemberétől az Észak-pesti TISZK5-ben folyik, iskolánkban a szakképzés már csak kifutó rendszerben történik.

5. Egyéb rendelkezések Ez a pedagógiai program érvényes a visszavonásig. Szükség esetén felül kell vizsgálni, módosítani.

5

Térségi Integrált Szakképző Központ - 37 -

6. Záró dokumentumok A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége A pedagógiai program eredeti példányát az Oktatási Bizottság jóváhagyó nyilatkozatával együtt az iskola páncélszekrényében helyezzük el. Másolatokat készítünk a könyvtár részére olvasótermi példányként, ahol a tantestület tagjai, a tanulók és a szülők egyaránt hozzáférhetnek. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete a 2008. május 22-i ülésén tárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület kijelölt képviselője, valamint két választott jegyzőkönyv-vezető hiteles aláírásával tanúsítja.

.................................... jegyzőkönyvvezető

.................................... nevelőtestület képviselője

.................................... jegyzőkönyvvezető

A közalkalmazotti tanács nyilatkozata A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

…………………………………. KT tagja

……………………………….. KT elnöke

Az iskolai diákönkormányzat nyilatkozata Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítése során egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

…………………………………. DÖK vezetőségi tagja

……………………………….. DÖK vezető

- 38 -

A Szülői Szervezet nyilatkozata Az iskolai Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

………………………………. Szülői Szervezet vezetője

Az iskolai egészségügyi szolgálat nyilatkozata Az egészséges nevelési program célkitűzéseivel kapcsolatban véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

…………………………………. iskola orvos

……………………………….. ifjúsági védőnő

- 39 -

7. Mellékletek 7.1 Óratervek 1.1.2

számú melléklet:

Szakiskolai óraterv („A változat”) nappali tagozat (gépész szakmacsoport, 9-10. évf.) évfolyam Órafelosztás a SZAKISKOLÁBAN Osz.f.+ nevelés Testnevelés és sport Magyar nyelv Történelem és társ. ism. Idegen nyelv - angol Idegen nyelv - német Matematika Informatika Fizika Földrajz Biológia Pályaorientáció Rajz és vízuális kult. Tanulásmódszertan Méréstech. alapism. Anyagok Fémipari alapgyak. Mechanika Gépelemek Műsz. ábr. alapjai Összesen:

9. alapóra

cs. bontás

2 2 3 2 3

1

3 1 2 1

3 2 1

10. cs. bonalapóra tás 2 2 3 2 3 3 3 2 1 1 2 1

2 1 2 1 1 4

30

- 40 -

1 2 1 4

6 1 1 2 30

6

1.1.3

számú melléklet:

Szakiskolai óraterv nappali tagozat gépész szakmacsoport, szakképző évfolyamok, 1/11. – 3/13. évf.

Órafelosztás a

évfolyam

SZAKISKOLÁBAN épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő

alapóra

Osztályfőnöki

1

Testnevelés

1

1/11. cs. bontás

Szakmai idegen nyelv (e.gy.)

0,5

0,5

Alkalmazott informatika (e.gy.)

0,5

0,5

Szakmai matematika (e.gy.)

1

Szakmai elmélet Műszaki dokumentációk

3

Fémek kézi- és kisgépes alakítása

3

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

2

Hegesztés

1

A szerelés előkészítése

1 0,5

Geometriai mérések Szakmai gyakorlat

1,5

Geometriai mérések Alapvető mérések (e.gy.)

1

Fémek kézi- és kisgépes alakítása

7

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

2

Hegesztés

4

A szerelés előkészítése

4

Összesen:

33

Összefüggő nyári gyakorlat: 90 óra. (e.gy.) = elméletigényes gyakorlat

- 41 -

Órafelosztás a

évfolyam

SZAKISKOLÁBAN

2/12. alapóra cs. bontás

épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Osztályfőnöki

0,5

Testnevelés

1

Szakmai elmélet Épületgépészeti szerkezetek ismerete

2

Munka- és környezetvédelem az épületgépészeti rendszerekben és munkahelyen

0,75

Alapvető munkaszervezési feladatok

0,75

Tömítési és tömörségellenőrzési ismeretek

0,5

Csővezetékek szerelési ismeretei

1,0

Épületgépészeti berendezés- és készülékismeret

0,5

Vörösrézvezeték szerelés technológiai ismeretek

0,5

Acélcső szerelés technológiai ismeretek

0,5

Műanyagcső szerelés techn. ism.

0,35

Épületgépészeti rendszer szerelési alapismeretek

0,85

Légtechnikai cs. szer.techn.

0,3

Dokumentációk

0,5

Tartószerkezetek szerelése

0,5

Szakmai gyakorlat Dokumentációk (e.gy.)

2,5

Épületgépészeti készülékek tartószerkezeteinek szerelése

4

Tömítési és tömörségellenőrzési munkák

1

Épületgépészeti berendezés és készülék szerelés

2

Csővezetékek szerelése

5

Épületgépészeti szerkezetek készítése, karbantartása, javítása

4

Acélcső szerelés

2

Vörösrézvezeték szerelés

1

Műanyagcső szerelés

1

Légtechnikai szerelések

1

Lefolyó-rendszerszerelés

1

Összesen:

35

Összefüggő nyári gyakorlat: 90 óra. (e.gy.) = elméletigényes gyakorlat

- 42 -

Órafelosztás a

évfolyam

SZAKISKOLÁBAN gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő

3/13.

Osztályfőnöki

alapóra

cs. bontás

0,5

Testnevelés

1

Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

1

Alkalmazott informatika (e.gy.)

0,5

Szakmai elmélet Üzembe helyezés előkészítési ismeretek

0,5

Üzembe helyezés szerelési ismeretek

0,5 1

Karbantartási, javítási ismeretek Gázkészülékek beüzemelés, karbantartás, javítás utáni átadási ismeretek

1

Bekötővezetékek kiépítésének ismeretei

1

Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek kiépítési ismeretei

0,6

Gázmérők, nyomásszabályozók kiépítésének ismeretei

0,4

Gázfogyasztó berendezések kiépítési ismeretei

2

Szakmai gyakorlat Üzembe helyezés szerelés előkészítése

4

Üzembe helyezési feladatok

4

Gázkészülékek karbantartása

2

Gázkészülékek átállítása, javítása

2

Gázkészülékek beüzemelés, karbantartás, javítás utáni átadása

1

Bekötővezetékek kiépítése

2

Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek kiépítése

3,5

Gázmérők, nyomásszabályozók kiépítése

1,5 5

Gázfogyasztó berendezések kiépítése

Összesen:

35

(e.gy.) = elméletigényes gyakorlat

- 43 -

0,5

osztály

Órafelosztás a

SZAKISKOLÁBAN központifűtés- és csőhálózat-szerelő Osztályfőnöki

3/13. alapóra

cs. bontás

0,5

Testnevelés

1

Alkalmazott informatika (e.gy.)

0,5

Szakmai elmélet Fűtési csőhálózat szerelési ismeretek

1

Fűtőtest szerelési ismeretek Kazánszerelési ismeretek

2 2

Fűtési rendszerek beüzemelési és beszabályozási ismeretei

1

Fűtési rendszerek karbantartási ismeretei

1

Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

1

Szakmai gyakorlat Fűtési csőhálózat szerelés

9

Fűtőtest szerelés

8

Kazánszerelés

2

Fűtési rendszerek beüzemelése és beszabályozása

2

Fűtési rendszerek karbantartása

4

Összesen:

35

(e.gy.) = elméletigényes gyakorlat

- 44 -

0,5

Órafelosztás a

évfolyam

SZAKISKOLÁBAN vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

3/13.

Osztályfőnöki

alapóra

cs. bontás

0,5

Testnevelés

1

Alkalmazott informatika (e.gy.)

0,5

Szakmai elmélet Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése Központi és fogyasztói vízellátási ismeretek

0,5

1

Melegvíz-előállítási ismeretek

2,5 1,5

Szennyvízelvezetési ismeretek

2

Tűzvédelmi rendszerek, berendezések szerelési ismeretei

1

Szakmai gyakorlat Központi és fogyasztói vízellátási feladatok

11

Melegvíz-előállítási feladatok

7

Tűzvédelmi rendszerek, berendezések szerelése

2

Szennyvízelvezetési munkák

5

Összesen:

35

(e.gy.) = elméletigényes gyakorlat A szakmai képzés óraterveit 2008. szeptemberétől kifutó rendszerben a 2/12. évfolyamtól kezdve alkalmazzuk kifutó rendszerben.

- 45 -

1.1.4

számú melléklet Szakközépiskolai óraterv nappali tagozat gépész szakmacsoport, 9-12. évf. 2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben

cs.bontás

alapóra

cs.bontás

alapóra

1 3 2

1

1 3 2

1

1 3 2 1 4

1

1 4 3

3 4

3 3 1

1 2 2 1 1 1 1 1 2

1 1 2

4 1 2 2 2 1 1 2 1

3 2

3 1

cs.bontás

alapóra

Közismeret Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Inform. és adatgyűjtési gyak. Tanulásmódszertan 5. érettségi tárgy Szakmai orientáció + alapozás Ábrázoló geometria Ipari anyagok és előgyártmányok Szakmacsoportos alapozó elmélet Szakmacsoportos alapozó gyak. Összesen:

12.

cs.bontás

órafelosztás

9. alapóra

SZAKKÖZÉPISKOLAI

évfolyam 10. 11.

4 4 1

2

1 2 2

1

1

1

1

2

4

3 1

4 1

1 2 1

2

4

1,5 0,5

0,5 2

4 31

4

4 31

6 4

4 33

6 4

4

4

32

A szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti és gyakorlati óraszámai lehetővé teszik: - az 1/13. évfolyam tananyagának feldolgozását a 9-12. évfolyamon, - átjárhatóságot a gépész szakmacsoport területén, az iskolaváltást, a tanuló átvételét, (szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel).

- 46 -

1.1.5

számú melléklet

Szakközépiskolai óraterv nappali tagozat, közlekedés szakmacsoport, 9-12. évf. 2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben

cs.bontás

alapóra

cs.bontás

alapóra

1 3 2

1

1 3 2

1

1 3 2 1 4

1

1 4 3

3 4

3 3 1

1 2 2 1 1 1 1 1 2

1 1 2

4 1 2 2 2 1 1 2 1

3 2

3 1

cs.bontás

alapóra

Közismeret Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Inform. és adatgyűjtési gyak. Tanulásmódszertan 5. érettségi tárgy Szakmai orientáció + alapozás Közlekedési ismeretek Közlekedési ismeretek (e.gy.) Közlekedési földrajz Közlekedési földrajz (e.gy.) Közlekedési informatika (e.gy.) Szakmacsoportos alapozó elmélet Szakmacsoportos alapozó gyak. Összesen:

12.

cs.bontás

órafelosztás

9. alapóra

SZAKKÖZÉPISKOLAI

évfolyam 10. 11.

4 4 1

2

1 2 2

1

1

1

1

2

4

3 1

4 1

1 2 1

2

4

1 1 1 1 2

2 2 4

31

31

6 4

4 33

6 4

4

4

32

A szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti és gyakorlati óraszámai lehetővé teszik: - az 1/13. évfolyam tananyagának feldolgozását a 9-12. évfolyamon, - átjárhatóságot a gépész szakmacsoport területén, az iskolaváltást, a tanuló átvételét, (szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel). - 47 -

1.1.6

számú melléklet Szakközépiskolai óraterv felnőtt oktatás nappali tagozat, 11-12. évf.

évfolyam

Irodalom Anyanyelv / kommunikáció Filozófia / etika Történelem Társadalom ismeret Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Osztályfőnöki 5. Érettségi tárgy Tanulói órák:

3 2

1

3 1 5 5 1 3 2 1 2 1 1 30,0

- 48 -

3 2 1 3

cs.bontás

alapóra

12. cs.bontás

11. alapóra

SZAKKÖZÉPISKOLAI órafelosztás felnőtt nappali tagozat

1

5 5 1

1

4 1 3 1 1 2 1 1 2 30,0

5 1

1 2

1.1.7

számú melléklet Szakközépiskolai óraterv felnőtt oktatás esti tagozat, 10-12. évf.

Szakközépiskolai órafelosztás Magyar irodalom Anyanyelv / kommunikáció Filozófia / Etika Történelem Társadalom ismeret Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika 5. éretts. Tárgy Tanulói órák:

évfolyam 11.

10. alapóra

12.

csoportcsoportcsoportalapóra alapóra bontás bontás bontás

2

2

3

1

1

1 1 3

1 1 3

1 1 2

3 4 1 2 1 1 1

3 4 1 1 1 1 1 1

18,0

18,0

- 49 -

4 4 3 1 1

1

1 1 18,0

1 1

1.1.8

számú melléklet Szakközépiskolai óraterv nappali tagozat közlekedés szakmacsoport, 10-12. évf. kifutó rendszerű

3 3

2 2 2 2 1 1 2

1 3 2 1 3 3 4

1

1 3 3

3 3

3 3 4

1 1 2 2

2

1 2

1 4

1 2

2 2 2

- 50 -

32

3 3

1 1 2 2

2

30

cs.bontás

3 3 3 1

alapóra

1

cs.bontás

1 3 2

alapóra

Közismeret Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika 5. érettségi tárgy Szakmai orientáció + alapozás Szakmai orientáció Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Szakmai alapgyakorlat Árutovábbítás Közlekedésgazdaságtan Gépjármű szerkezettan Vasútüzemvitel Összesen:

cs.bontás

órafelosztás

alapóra

SZAKKÖZÉPISKOLAI

közlekedés-üzemviteli technikus 10. 11. 12.

2 2 2 2 34

1 4

kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezés-szerelő

alapóra

1 3 2

1

1 3 2 1 3

1

1 3 3

3 3 3 1 2 2 2 1 1 1 2

2

1 4

4

3 3

3

4

4

1 1 2 3

1 1 2 3

1 2

cs.bontás

cs.bontás

12.

alapóra

Közismeret Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Kémia Biológia Informatika 5. érettségi tárgy Szakmai orientáció + alapozás Műszaki ábrázolás Orientációs gyakorlat Gépészeti ismeretek Elektrotechnika Villamos mérés Géptan Szakmai alapgyakorlat Összesen:

11. cs.bontás

órafelosztás

10. alapóra

SZAKKÖZÉPISKOLAI

1 4

1 2

1 4

2 2

29

- 51 -

4 32

4

2 2 4 32

4

cs.bontás

alapóra

1 3 2

1

1 3 2 1 3

1

1 3 3

3 3 3 1 2 2 2 1 1 1 2

2

1 4

4

3 3 4

1 1 2 3

1 1 2 3

4 1

2 2 4 32

29

- 52 -

3

4

2 1

cs.bontás

alapóra

Közismeret Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Kémia Biológia 5. érettségi tárgy Informatika gyakorlat Szakmai orientáció + alapozás Műszaki ábrázolás Orientációs gyakorlat Elektrotechnika Mechanika Villamos mérés Elektrotechnikai alapgyakorlat Összesen:

cs.bontás

órafelosztás

alapóra

SZAKKÖZÉPISKOLAI

elektrotechnika-elektronika (vasút-automatika) 10. 11. 12.

2 1

4 1

2

4

2 4 32

4

1.1.9

számú melléklet Szakközépiskolai óraterv levelező tagozat közlekedés szakmacsoport, 10-12. évf. kifutó rendszerű

Közismeret Magyar nyelv Irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Matematika Rajz és vizuális kultúra Fizika Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció + alapozás Közlekedési ismeretek Munka- és környezetvédelem Vasútüzemvitel Vasútüzemtan Összesen:

0,5 0,5 0,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

1,5 1,5

0,5

0,5 1 1 0,5 1,5 1,5 2 0,5 0,5

1

0,5 0,5

1,5 1,5

1

0,5 1 1 0,5 2 2 2 0,5

1 1

0,5 0,5 11

9

- 53 -

0,5 0,5 12,5

cs.bontás

alapóra

cs.bontás

alapóra

cs.bontás

órafelosztás

alapóra

SZAKKÖZÉPISKOLAI

vasútüzemvitel-ellátó levelező tagozat 10. 11. 12.

2 2

1

1.1.10

számú melléklet Szakközépiskolai óraterv épületgépész technikus, 2/14. évf. kifutó rendszer

2/14.

2/14.

SZAKKÖZÉPISKOLAI alapóra

szakmai órafelosztás

Osztályfőnöki Testnevelés és sport Munka és környezetvéd.

1 2

Munkajogi, váll. és vez. ism.

3 1 2 2 3 2 3 3 3 8

Irányítástechnika Szerelőipari agk. és techn. Vízellátás, csatornázás Központi fűtés Gázellátás Légtechnika Épületgépészeti mérések Tervezési gyakorlat Szakmai gyakorlat Tanulói órák:

3 3 8 33

- 54 -

alapóra

esti

cs.bontás

nappali

0,5 2 1 2 1 1,5 2 2 1,5 2 1,5 17,0

cs.bontás

tagozat

1,5 2 1,5

1.1.11

számú melléklet

Szakközépiskolai óraterv közlekedés-üzemviteli gépjárműüzemi technikus, 2/14. évf. kifutó rendszer

SZAKKÖZÉPISKOLAI órafelosztás

évfolyam 2/14. alapóra

Közismeret Osztályfőnöki

1

Testnevelés

2

Szakmai idegen nyelv (angol)

2

Szakmai képzés Közlekedés-gazdaságtan

4

Személyszállítási technológia

2

Árutovábbítási technológia

4

Gépjármű-szerkezettan és javítástechnológia

2

Munka- és környezetvédelem

2

Közlekedés-informatika és számítástechnika

3

Jogi és gazdasági ismeretek

2

Gépjármű-üzemeltetési ismeretek

2

Gépjárműüzemi gyakorlat

8

Összesen:

34

- 55 -

1.1.12

számú melléklet Szakközépiskolai óraterv vasútüzemvitel-ellátó, 2/14. évf. kifutó rendszer

2/14.

SZAKKÖZÉPISKOLAI órafelosztás

alapóra

Közismeret 1 2

Osztályfőnöki Testnevelés és sport

Szakmai elmélet 2 3 2 2 3 2 2 1 2

Személyszállítás Személypénztári ismeretek

Árupénztári ismeretek Közlekedési földrajz Forgalmi ismeretek Vasútüzemtan Árufuvarozás Kocsigazdálkodás Jogi és igazgatási ismeretek Szakmai gyakorlat Árufuvarozási gyakorlat Személyszállítási gyakorlat Pénztári gyakorlat Forgalmi ismeretek gyakorlat Informatika (MÁV RT Számítástechnika programja)

Összesen:

- 56 -

2 2 3 3 2 34

1.1.13

számú melléklet

Szakközépiskolai óraterv kötöttpályás motor- és erőátviteli berendezés-szerelő, 2/14. évf. kifutó rendszer

évfolyam

SZAKKÖZÉPISKOLAI

2/14.

órafelosztás

alapóra

Osztályfőnöki

1

Testnevelés

2

Szakmai elmélet

Gazdasági alapismeretek

2

Dízel vontatójárművek Vasúti járműszerkezetek

3 3

Technológia

3

Irányítástechnika

2

Járműdiagnosztikai mérés

1

Szakmai gyakorlat Szerelési gyakorlat

14

Alkalmazott számítástechnika

4

Összesen:

35

- 57 -

7.2 Komplex tantárgyak Szakiskola 9. évfolyam Tantárgy neve és évi óraszáma Szakmai orientáció

Évi óraszám

216

Végső osztály- Részismeretek zat Anyagok Méréstechnikai alapismeretek Fémipari alapgyakorlatok

Évi óra- Részszám osztályzat 36 36 144

Szakiskola 10. évfolyam Tantárgy neve és évi óraszáma

Évi óraszám

Gépészeti szakmacsoportos alapozás 360 (Gépészeti alapozó ismeretek)

Végső osztály- Részismeretek zat Mechanika Gépelemek Műszaki ábrázolás alapjai Fémipari alapgyakorlatok

Évi óra- Részszám osztályzat 36 36 72 216

Végső osztály- Részismeretek zat Műsz. ábrázolás alapjai elmélet

RészÉvi óraosztályszám zat 72

Szakközépiskola 9. évfolyam Tantárgy neve és évi óraszáma

Évi óraszám

Szakmai orientáció

180

Műsz. ábrázolás alapjai gyakorlat

36

Információ- és adatgyűjtés

72

Szakközépiskola 10. évfolyam Tantárgy neve és évi óraszáma

Évi óraszám

Szakmai előkészítés

216

Végső osztály- Részismeretek zat Anyagismeret Anyagmegmunkálási gyakorlat

RészÉvi óraosztályszám zat 72 144

Végső osztály- Részismeretek zat

RészÉvi óraosztályszám zat

Szakközépiskola 11. évfolyam Tantárgy neve és évi óraszáma

Évi óraszám

Gépészeti szakmacsoportos ala288 pozó ismeretek (Gépészeti alapozó ismeretek)

Mechanika,

72

Anyag és gyártásismeret

72

Géprajz elmélet

36

Géprajz gyakorlat

36

Gépészeti alapmérések

36

Ember és környezete

36

Szakközépiskola 12. évfolyam Tantárgy neve és évi óraszáma

Évi óraszám

Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 288 (Gépészeti alapozó ismeretek)ek)

Végső osztály- Részismeretek zat Alkalmazott számítástechnika

RészÉvi óraosztályszám zat 64

Gépelemek Elektrotechnika

64 32

Szerelési gyakorlat

128

- 58 -

7.3 Az iskolai egészségvédő szolgálat feladatai • • • • • • • •

•

Iskola-egészségügyi törzslapokon anamnézis felvétele, kiegészítése. Szomatikus fejlődés vizsgálata, ellenőrzése (súlymérés, magasságmérés, mellkörfogatmérés). Alapfokú szűrővizsgálatok (látásélesség, színlátás, hallás, mozgásszervek (lábak, gerinc) (vérnyomásmérés). Gyógytestnevelésre javasolt tanulók beosztása. Időközönként higénés ellenőrzés. Egészségügyi ok miatt veszélyeztetett tanulók ellenőrzése, állapotuk, gyógyszerszedésük orvosi controlljuk ellenőrzése. Kapcsolat az ifjúságvédelmi felelőssel pszichoszomatikusan veszélyeztetett gyermekek gondozása érdekében. Felvilágosító és egészségnevelési tevékenység életkori sajátosságok figyelembevételével (egészséges életmód, korszerű táplálkozás, személyi higiénia (fogápolás fontossága) sexuális kultúra, párkapcsolatok, serdülőkor problémái, káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása (cigaretta, alkohol, drog). Felhívjuk a figyelmet speciális szűrővizsgálatokra – mell – hereönvizsgálatra.

Budapest, 2008. május 10.

.................................... ifjúsági védőnő

.................................... ifjúsági orvos

- 59 -

7.4 Vállalkozások, civil szervezetek AEROTECHNIKA KLÍMA- ÉS HŰTÉSTECHNIKA KFT. AXIMA Kft. BUDERUS KFT. BVM ÉPELEM KFT. BWT HUNGÁRIA KFT. CALORIS KFT. COLUMBUS KLÍMA KFT. CSÖSZI KFT. CSŐSZER PRODUKT KFT. DANFOSS KFT. FŐKÉTÜSZ FŐTÁV RT. FŐVÁROSI GÁZMŰVEK RT. GEBERIT KFT. GRUNDFOS HUNGÁRIA KFT. HERZ ARMATURA HUNGÁRIA KFT. JOHNSON CONTROLLS AUTOMOTIVE KFT. KAMLEITHNER BUDAPEST KFT. KIPSZER ELEKTROMOS SZERELŐ RT. KIPSZER KLIMA CONTROLL KFT. LÉVI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZEK SZÖVETSÉGE MAGYAR ÉPÜLETGÉPÉSZET MAGYAR INSTALLATEUR MART KFT. NUTRICIA KERESKEDŐHÁZ RT. OMIKRON SZÖVETKEZET PAP LÉGTECHNIKA KFT. REHAU KFT. SANIPEX KFT. SEBŐK ÉS TÁRSA KFT. STIEBEL ELTRON KFT. SZANYO HŰTŐ- ÉS KLÍMATECHNIKAI KFT. SZELLŐZŐ MŰVEK KFT. TERMOMAX KFT. TUBO KFT. UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT. VAILLANT KFT. VIESSMANN KFT. VÍZ, GÁZ, FŰTÉSTECHNIKA SZAKLAP VOGEL&NOOT KFT.

- 60 -

7.5 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei A házi feladatok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a megértés és alkalmazás szintjét erősítsék, illetve magasabb rendű műveletek elvégzésére készítsenek fel. Az önálló és az automatikus tevékenységet (pszichomotoros tanulás) erősítsék, elmélyítsék. Ezen számonkérési forma elemei lehetnek a tények, elemi információk is (fogalmak, törvények, definíciók, elvek, szabályok). A feladatok irányultságának elsősorban az önálló tanulási technikák kialakítását kell szolgálniuk! Kezdetben ennek érdekében fontos a folyamatos önállóságra nevelés a szükséges segítség és iránymutatás megadásával. A napi 7 órás iskolai elfoglaltság után a házi feladat elkészítése, megoldása tantárgyanként napi 30 percnél lehetőleg ne vegyen több időt igénybe. Ha a házi feladat – tantárgy jellegétől függően – osztályzásra kerül, az érdemjegy súlya beszámíthatóságát tekintve változó, de előre meghatározott. Értelemszerűen az eseti szóbeli feleletekre a felkészülés a tanórán, tanórán kívüli tevékenységeken (iskola által szervezett) és otthoni tanulással történik. A „kiselőadásokra” (témafelvezető, problémafeltáró, problémafelvető, megoldást, választ kereső, értékelő, öszszegző, dokumentáló, stb.) történő felkészülés segítése a tanuló által igényelt mértékben kötelező! Nem helyette dolgozunk, de együttműködünk!

- 61 -

7.6 Középszintű érettségi vizsga tantárgyai, formái és témakörei Kötelező tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Élő idegen nyelv

írásbeli, szóbeli írásbeli, szóbeli írásbeli írásbeli, szóbeli

Választható közismereti tantárgyak: Élő idegen nyelv Fizika Kémia Földrajz (Földünk és környezetünk) Informatika Közlekedési alapismeretek

írásbeli, szóbeli írásbeli, szóbeli írásbeli, szóbeli írásbeli, szóbeli gyakorlati, szóbeli írásbeli, szóbeli

Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látomásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

- 62 -

Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika. Logikai műveletek Fogalmak, tételek. Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria - 63 -

Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás Idegen nyelv Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) Nyelvi kompetencia Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Fizika Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között Kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram - 64 -

Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezése, találmányok Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók. A kémiai reakciók jelölése. Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása - 65 -

A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Földrajz (Földünk és környezetünk) Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Informatika Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok - 66 -

Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés 7.7

A pedagógiai program elhelyezése fenntartó felnőttoktatási ig.h. könyvtár gazdasági hivatal

igazgató műszaki ig.h. tanári szoba

általános ig.h. titkárság mk. vezetők (6)

A szülők, tanulók az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje alatt hozzáférhetnek a pedagógiai programunkhoz. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse tájékoztatást ad a szülők, tanulók részére a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról a szervezeti szabályzatban megadott időpontban.

- 67 -

7.8 A magyar nyelv és irodalom értékelésének módosítása A 3.5.2. pont helyébe a következő megfogalmazás lép: 3.5.2. Magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelése, osztályozása - szakiskola 9-10. évfolyamán: a magyar nyelv és irodalom tantárgyat egy osztályzattal, - szakközépiskola 9-12. évfolyamán: a magyar nyelv tantárgyat és az irodalom tantárgyat két külön osztályzattal kell minősíteni. A szakiskolai 9-10. osztályok tananyaga SZFP-s „A” és „B”, valamint TISZK-es modulokra épül, a szakközépiskola 9-12. osztályok tananyaga a középszintű érettségi követelményekre. Javítóvizsgát szakiskolai 9-10. osztályokban magyar nyelv és irodalom tantárgyból, szakközépiskolai 9-12. osztályokban magyar nyelv tantárgyból valamint irodalom tantárgyból kell tenni elégtelen év végi osztályzat esetén.

- 68 -