INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Összeállította: A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Igazgatója és Minőségirányítási Csoportja

1

Tartalom I. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................. 3 1. A minőségirányítás fogalma, célja ..................................................................................... 3 2. A minőségirányítási program feladata ............................................................................... 3 3. A fenntartó minőségirányítási programja ........................................................................... 3 4. A minőségirányítási program tartalma ............................................................................... 4 5. A minőségirányítási program működtetése ........................................................................ 5 6. A minőségirányítási program értékelése ............................................................................ 5 7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása .................................................. 5 8. A minőségirányítási program módosítása .......................................................................... 6 9. A minőségirányítási program nyilvánossága ..................................................................... 6 II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ..................................................................................... 7 1.Az iskola rövid története ..................................................................................................... 7 2. Elkötelezettségi Nyilatkozat ............................................................................................... 9 3. Jogi megfelelősség ............................................................................................................. 9 4. Céljaink megvalósulásának sikerkritériuma ..................................................................... 10 5. Az IMIP előzményeként bevezetett Comenius I-II. minőségfejlesztési tevékenység...... 10 III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI ................................................... 13 1. Vezetési feladatok végrehajtása ....................................................................................... 13 2. Tervezési feladatok végrehajtása...................................................................................... 15 3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása ................................................................................... 17 4. Mérési feladatok végrehajtása ......................................................................................... 23 5. Értékelési feladatok végrehajtás ....................................................................................... 32 IV. MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMOK KEZELÉSE, MEGŐRZÉSE ............................. 42 1. Dokumentumok kezelése ................................................................................................. 42 2. Irattári anyagok ................................................................................................................ 43 3. Ellenőrzés ......................................................................................................................... 43 4. Értékelés ........................................................................................................................... 44 V. MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 44

2

I. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A minőségirányítás fogalma, célja Az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából.

2. A minőségirányítási program feladata  A minőségirányítási program határozza meg az iskola minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét;  az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját,  a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet,  a minőségfejlesztési rendszer működtetése biztosítja, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működtetése folyamatosan közeledjenek egymáshoz,  a minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.  Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket.

3. A fenntartó minőségirányítási programja Az iskola fenntartója elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját, az önkormányzati minőségirányítási programot. A fenntartói minőségfejlesztési rendszer működésével az önkormányzat célja  

a közoktatási közszolgáltatás minőségközpontú fejlesztése, irányítása nevelési-oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása

3

    

a helyi közoktatási intézményrendszer stabilizálása feladatellátáson belül költség-hatékony működtetés minőségfejlesztési rendszer partnerközpontú működtetése oktatásirányítási kommunikáció fejlesztése fenntartói tevékenységek folyamatos fejlesztése

a

fenntartói

kötelező

A célok megvalósítása érdekében a fenntartó  a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre építve végzi oktatásszervezési feladatait  támogatja és koordinálja az intézmények, valamint a nevelésben-oktatásban érdekelt további partnerek együttműködését  szakmailag felkészülten rendszeresen ellenőrzi és értékeli az intézmények munkáját  a lehetséges tanulási utak követésével biztosítja a folytathatóság-továbbépíthetőség elveinek érvényesülését  részt vesz az egyéni tanulási utak védelméhez szükséges fenntartói együttműködésben. Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg  a fenntartó elvárásait,  az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait,  a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait,  a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.

4. A minőségirányítási program tartalma Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között  a vezetési,  a tervezési,  az ellenőrzési,  a mérési,  az értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell:  az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét,  a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.  az alkalmazottak (ügyviteli és technikai dolgozók) teljesítmény értékelésének szempontjait és értékelési rendjét.

4

A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés  periódusát,  módszereit,  valamint a teljes körű intézményi önértékelésnek a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

5. A minőségirányítási program működtetése Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért az iskola igazgatója felelős.

6. A minőségirányítási program értékelése  A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület – a szülői szervezet véleményének kikérésével – minden tanév végén értékeli. Az oktatási és kulturális miniszter 24/2007 (IV.2.) OKM rendelete a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II.15.) OM rendelet módosításáról a 3. §-ban tartalmazza, hogy az értékelés során vizsgálni kell, hogy az intézményi minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e célját. Vizsgálni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét.  A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.  Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz.  A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.  A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozza.

7. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása  A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat minőségirányítási programját az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2007. 06. 25.. napján fogadta el.  Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülői szervezet.  A minőségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző minőségirányítási program érvénytelenné válik.

5

8. A minőségirányítási program módosítása A minőségirányítási program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A minőségirányítási program módosítását kezdeményezheti:  az iskola fenntartója,  a nevelőtestület,  az iskola igazgatója,  az iskolaszék, illetve az iskolai szülői szervezet,  a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

9. A minőségirányítási program nyilvánossága Az iskola minőségirányítási megtekinthető.

programja

nyilvános,

minden

érdeklődő

számára

A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél.

6

II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.Az iskola rövid története A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola múltjának időbeli keresésekor 1736-os esztendőből való adat az, amely említi a solymári iskolamestert – lugimagistert – aki valószínűleg Németországból betelepített lakossággal érkezett. Írástudó ember volt, aki betűvetésre tanította a solymári gyerekeket, és akinek a török pusztítás után újratelepült solymár kultúrájának megalapozásában meghatározó volt a szerepe. A tanügy első törvényi szabályozása, amelynek alapja az 1777-ben Bécsben Mária Terézia által megjelentetett Ratio Educationis volt, iskolánk életét hosszú időre megszabta. Az Ürményi József – Terstyánszky Dénes – Makó Pál által elkészített szabályozás átfogta az egész iskolaügyet az elemitől az egyetemig, előírta a kötelező ismeretek mértékét, és gondoskodott az iskolák kormányzásáról és felügyeletéről. Először jelent meg az állami közoktatás gondolata. A tanítói és kántori tevékenység nem különült el. Az 1837-es adat szerint Tankövy Ferenc plébános tanította német nyelven az elemi tárgyakat. Az 1874-es tűzvésznek az iskola is áldozatul esett, a tanulókat szükségtermekben helyezték el. Az itt lakók az újjáépítéssel küszködtek évekig. Körbl Károly közel 40 évig oktatta a tanulókat, az 1874-es tanfelügyeleti látogatás közel 245 tanköteles gyermekről számolt be. A főtanító ellátta a kántori teendőket is. Körbl Károly nevéhez fűződik ama gyümölcsfajták nemesítése is, melyek a század elején már a lakosság fő jövedelmét képezték. Karácsonyi Guido gróf Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszternél történt közbenjárása segítségével 1000 forintnyi segélyből építették fel 1874-ben a mai BajcsyZsilinszky Endre utca és Dózsa György utca sarkán álló földszintes 2 tantermes iskolát a kántortanítói lakással. (A mai „B” épület elődje) Körbl Károlyt Stocker Mihály és Keller Mihály tanítók követték. 1887-ben Roth Józsefet választották meg kántortanítónak és rendszeresítették a második tanítói állást is, amelyre a korszerű képesítésű, a Budai Állami Tanítóképzőben végzett Stich Gyulát alkalmazták. Nyugdíjba vonulásáig itt tanított és tanítványai szerint „igen jó” tanító volt. A korábban megépült iskola a növekvő létszám miatt szűknek bizonyult és Pillmann bíró kiharcolta, hogy az egytanerős német nyelvű felekezeti iskola szempontjait is figyelembe véve Solymárnak magyar tannyelvű állami iskolája legyen. Az új iskola 1903-ban nyílt meg (a mai „A” épület elődje – 6 tanterem, 3 tanítói lakás, bővíthető tantermek). Az igazgató Werner Jenő volt. Tanítók: Stich Gyula, Mikula János, Petróthy Ida, Jablonkay Mária és Orbán Mária. Újításként bevezették a kertészeti szakoktatást is. Az iskolát a legnagyobb megpróbáltatás 1944 végén érte. Előbb német katonákat szállásoltak be, majd az oroszok hadifogoly gyűjtője volt. A tanítás 1945 tavaszán indult a falu különböző helyein. Csak 1951-re sikerült a berendezést pótolni. Nagy megrázkódtatást jelentett a német származású lakosok egy részének kitelepítése 1946-ban. Osztályok néptelenedtek el, amelyet az anyakönyvek jól tükröznek. A növekvő gyermeklétszám tette szükségessé az iskola nagyszabású átépítését, amelyet 1970-ben készült el mai formájában („A” épület). Ezt követte 1978-ban a mai „B”

7

épületre történt emeletráépítés, amelyet 1982-83-ban az „A” épülethez csatlakozó tornaterem építés követett. Ekkor a tanulók létszáma már meghaladta a 800 főt. A 2002-ben önkormányzati beruházással átépített tetőtér beépítéses „A” épületben már megteremtődtek a korszerű oktatás-nevelés alapfeltételei. A pedagógusok hosszú évtizedekig tanítottak a XX. század első felében is és a század második felében is, több évtizedes solymári munkásság után ment nyugdíjba a tantestület jelentős része. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az oktató-nevelő munkában igyekezett tanulóinak megfelelő alapokat adni és mindenkor fogékony volt a tanulók érdekeit szolgáló új pedagógiai módszerek bevezetésére, az iskolai közösségek életének fejlesztésére. Az érdi zeneiskola kihelyezett tagozatának átvételével iskolánk a komplex intézmény részeként önálló zeneiskolával bővült az 1991/1992-es tanévben. 1991. május 24-én a solymári hagyományokhoz, régészeti emlékekhez kapcsolódva iskolánk felvette a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Zeneiskola nevet. A névválasztásnál a solymári hagyományok, Mátyás király példája – nemzetmegtartó ereje, a reneszánsz kultúra, a tudományok, művészetek megbecsülése és a humanizmus értékrendje voltak a meghatározóak. Természetesen iskolánk életében kiemelten fontosak azok a német nemzetiségi hagyományok, amelyek a község múltjához, iskolánk jogelődjének tevékenységéhez és a lakosság mai nemzetiségi összetételéhez kötődnek. A nemzetiségi hagyományok ápolása, a nemzetiségi tánccsoport szélesedő tevékenysége és a zeneiskola fejlődése, a művészeti képzés iránti igények egyaránt indokolták a 2000. novemberében kelt önkormányzati határozat szerint iskolánk nevének megváltoztatását. Így iskolánk neve: Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola lett. Az utóbbi években az iskola fejlesztését elsődlegesen az idegen nyelvek oktatása területén jelentkező minőségi fejlődés, a nyelvi órák számának emelkedése, a csoportbontások, a német nemzetiségi két tanítási nyelvű osztályok általános bevezetése határozták meg. Nyolcadikosaink egyre többen nyelvvizsgáznak. Kiemelt fontosságú az informatika oktatása. Bevezetésre került az angol-informatika oktatása is. Különösen sokat fejlődött zeneiskolánk, amely jelenleg 14 tanszakon képezi a tanítványokat, akik zenekarainkban (5) is sikeresen szerepelnek itthon és külföldön. Iskolánk évek óta lehetőséget biztosít a szabadidő helyes eltöltésére. Rendszeresek és kiemelkedők e tekintetben a zeneiskolai lehetőségek, a nemzetiségi tánccsoport tevékenysége, a hangversenyek, a szakköri munka, a sportköri lehetőségek, a versenysport, a művelődési házzal közösen a színjátszó körök szereplése, ünnepségeink, rendezvényeink. Tanulóink sikeresen szerepelnek a különböző tanulmányi, kulturális és sportversenyeken is. Az évek óta vezetett visszajelzések egyértelműen bizonyítják, hogy tanulóink többsége jól helytáll a középiskolákban. Hagyományos Hunyadi-díjunkat titkos szavazás alapján kapja meg minden évben az arra érdemes tanuló vagy közösség. 2004-ben a Corvinus Alapítvány határozata alapján jött létre a Corvinus –díj, amely az adott tanévben kiemelkedő munkát végző egy alsós, illetve egy felsős tanulói közösségnek adományozható – kulturális célra felhasználható díjazással. Megteremtettük a feltételeket a diákönkormányzat tevékenységéhez is. Iskolánk működését nagyban segítik a helyi Önkormányzati Testület és szakigazgatási szervei, a Kisebbségi Önkormányzat, az Apáczai Csere János Művelődési Ház, a Heimatverein, az egészségügyi intézmények és természetesen a törvényi szabályozásnak megfelelően az egyházak is. A Szülői Munkaközösség, Szülői Tanács, az Iskolaszék, illetve a Corvinus Alapítvány az oktató-nevelő munka céljainak a mindennapi gyakorlatban történő megvalósítását is segítik.

8

A Dauner-Ringler Alapítvány, anyagilag jutalmazza az iskola tanulói közül azokat, akik középfokú nyelvvizsgát tesznek német vagy angol nyelvből, valamint azokat, akik kiemelkedő eredményt érnek el a természettudományi versenyeken. Rendszeresek az országjáró osztálykirándulások, a fakultatív jellegű külföldi kirándulások, szereplések, sítúrák. 1998 óta cserekapcsolatot alakítottunk ki a testvérközséggel, Wüstenrottal. Iskolánk történetét természetesen sokkal részletesebben ismertethetnénk bizonyára számtalan érdekességet, tanulságot találnák, amely az oktató-nevelő munkában is hasznosítható, de most erre nem törekedhettünk. Egyértelmű számunkra, hogy az utóbbi években iskolánk nyitottsága természetessé vált, létszámunk a szabad iskolaválasztással sem csökkent, az alternatív, differenciált lehetőségek egyre inkább adottak iskolánkon belül. Meggyőződésünk, hogy a széleskörű társadalmi támogatásra építve tovább fejleszthetjük az értékes hagyományokat.

2. Elkötelezettségi Nyilatkozat A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, mint alapfokú oktatási intézmény vezetése és irányítása alatt álló alkalmazottai elkötelezzük magunkat amellett, hogy valamennyi partnerünk igényét minél szélesebb körben igyekszünk kielégíteni. Céljaink elérése érdekében működtetjük és tovább fejlesztjük a partnerek elégedettségére, intézményünk önértékelésére épülő minőségirányítási rendszerünket. Célunk az, hogy a minőségirányítási rendszer segítségével biztosítsuk a minőségi nevelés és oktatás követelményeit:  Felelősek vagyunk azért, hogy tanulóink felé magas szintű morális értékeket közvetítsünk, empátiára, tiszteletre, toleranciára, tudatos tanulásra neveljük őket.  Felelősek vagyunk azért, hogy diákjaink képességükhöz mérten optimálisan fejlődjenek.  Arra törekszünk, hogy tantestületünk kiegyensúlyozott munkahelyi légkörben, szakmai elhivatottsággal, szeretetteljes, családias hangulatot teremtve végezze nevelő-oktató munkáját. Az iskola nevelőtestülete

3. Jogi megfelelősség A törvényes működés folyamatos biztosítása a minőségpolitika megvalósításának nélkülözhetetlen része. Intézményvezetésünk fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó és az intézmény belső szabályozói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje. Betartásuk munkaköri feladat. A hatásköri mátrix az intézményi döntéshozatal törvényességének megítéléséhez szükséges. 9

Az intézmény minőségirányítását szabályozó alapvető jogszabályok: Jogszabályszám Többször módosított 1993. évi LXXIX. 1999-es kiegészítés 40. §. (11) 2006. LXXI.tTv.9.§ 3/2002.

Kibocsátó

Megnevezés

Törvény

A közoktatásról

Törvény Törvény OM rendelet

Kapcsolódó intézményi dokumentum

A közoktatásról Teljesítmény-értékelés

IMIP IMIP

A közoktatás minőségbiztosításáról, minőségfejlesztéséről

IMIP

4. Céljaink megvalósulásának sikerkritériuma Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)  rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú követelményeknek a későbbiekben megfeleljen  ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat  határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

5. Az IMIP előzményeként bevezetett Comenius I-II. minőségfejlesztési tevékenység Előkészítés A Comenius I-II. programhoz való csatlakozás előkészítése során a tantestület egyhangúan támogatta az intézmény vezetését a pályázat beadásában és – a pályázat elnyerését követően a feladatok elvégzésében. A Tantestület tagjai közül közvetlen támogató szervezetként Irányító Csoportot (ICS) hoztunk létre, amely a munkaközösségeket képviselő pedagógusokból és a minőségfejlesztést irányító pedagógusokból (igh. és ICS vezető h.) áll.

10

Az ICS tagjai tájékoztató képzésen, oktatáson vettek részt a nevelőtestület is több alkalommal. Rendszeres volt a külső, szervezett továbbképzéseken való részvétel creditpontokat is jelentett a résztvevőknek. Az ICS munkáját szabályozó eljárás elkészült. Lásd Irányító csoport és Munka csoport működési rendje (szabályzat) A program lebonyolítása A Comenius I-II. programban, az OM által javasolt módszertani és követelményrendszeri szempontokat a támogató csoport részvételével értelmeztük és az ebből származó feladatokat – külső szakértői támogatás mellett – elvégeztük. A program végrehajtása során a Comenius Programiroda monitoring rendszerében rögzített visszacsatolásokkal igazolta a módszerek alkalmazásának helyességét és teljességét. A programot teljességgel elvégezte és befejezte intézményünk. Az ezzel kapcsolatos zárójelentést a program felügyeletével megbízott Programiroda elfogadta, megkaptuk a Teljes Körű Minőségirányítási Program elismeréséről az oklevelet is. Elért eredmények A 2000.05.29. – 2003. 01.04. közötti időszakban teljesítettük a Comenius I-II. program követelményeit, így létrejött a partnerközpontú működés szabályozása, illetve a meghatározott kulcsfolyamatokhoz kapcsolódó szabályozások, a folyamatos fejlesztés, a szervezeti kultúra fejlesztésének gyakorlata. Ennek eredményeként tervezési, szervezési feladataink hatékonyabbá váltak. Információáramlásunk is hatékonyabbá vált. Ellenőrzési, mérési, értékelési, javítási rendszerünket is átalakítottuk, minőségfejlesztési PDCA elvünk általánosan ismertté vált. Létrehoztuk a Comenius II. követelményeinek megfelelő szabályozást, minőségfejlesztési gyakorlatot. A közoktatási törvény 40.§ (10. és 11. bekezdése) előírása alapján átdolgozzuk minőségfejlesztési rendszerünket az eddig Comenius II. minőségfejlesztési program tapasztalatira támaszkodva. Folytatjuk az elkészített belső auditterv alapján értékelő, fejlesztő munkánkat. A modell fenntarthatóságára vonatkozóan megállapítottuk, hogy a minőségfejlesztési tevékenységünk a kialakított gyakorlatra ráépíthető, bevált módszertan támogatja intézményünket a „Partnerközpontú intézmény” és „Folyamatai szabályozására, folyamatos fejlesztésre képes intézménnyé válás”-ra való törekvésünkben. Összegzés: a rendszer alkalmazásával intézményünk képessé vált  a partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére  folyamatainak szabályozására, az ellenőrzés, mérés, értékelés javítás folyamatos megújítására  a partnereink elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre  a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint a folyamatos fejlesztésre az intézményi élet résztvevőinek elvárása alapján. Így amikor a jelenlegi Intézményi Minőségirányítási Programot kialakítjuk (IMIP) felhasználjuk a Comenius Program keretében kialakított iskolai „MIP”-et is.

11

Igazgatótanács

Igazgató

Általános pedagógiai igazgatóhelyettes

Pedagógiai felsős igazgatóhelyettes

Művészetokt.intézmény egység- vezető

Alsós és napközis munkaközösség

Osztályfőnökök, reál, humán, természettud, nyelvi mk

Vonós-vegyes és fúvósvegyes munkaközösség

Minőségügyi vezető

DÖK

Gyermekvédelmi felelős

Ügyviteli dolgozók

Pedagógiai szakszolg. Intézményegység- vezető

Logopédiai és gyógytestnevelés munkaközösség

Technikai dolgozók

Irányító csoport, minőségi körök 12

III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 1. Vezetési feladatok végrehajtása A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (részletesen az SZMSZ tartalmazza) Az iskola élén egyszemélyi felelősséggel az igazgató áll, aki maga hozza döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Ez nem zárja ki a demokratizmus jelenlétét a vezetésben. A demokratizmus lényege, hogy eredményesen vezetni csak a munkatársakkal együtt lehet. Az intézmény vezetésében az igazgatót segítik közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, a munkaközösség-vezetők és a nevelők, diák-, szülői szervezetek. 1.1. A vezetőség elkötelezettsége  Intézményünk vezetősége elkötelezettségét az alábbiakban fogalmazza meg:  A szervezet minden szintjén tudatosítja a partneri elvárások és a jogszabályi követelmények teljesítésének fontosságát.  Meghatározta és a vezetőségi megbeszéléseken rendszeresen aktualizálja az intézmény stratégiai céljainak elérését támogató minőségpolitikáját.  Évente legalább egyszer vezetőségi elemzés keretében értékeli a minőségirányítási rendszer eredményességét, a minőségcélok és a folyamatos fejlődés megvalósulását. A vezetőség vállalja:  A kiépített rendszer folyamatos tökéletesítését.  A partneri elégedettség megtartását, javítását. Konkrét vezetési feladatok:  Stratégiai tervezés  Minőségpolitika és jövőkép megfogalmazása  Az intézmény teljes körű menedzselése  Partnerközpontú működés támogatása  Pontos hatáskör, jogkör, feladatkör megfogalmazása munkaköri leírásokban, azzal a céllal, hogy minden alkalmazott tudja, ki a közvetlen vezetője, kihez forduljon, ha gondja van, ki illetékes munkájának elbírálására, ellenőrzésére, elismerésére.  Szervezeti kultúra fejlesztése  Az intézmény egyéni arculatának formálása  Jogszabályi leírásoknak, törvényeknek való megfelelés  Hatékony együttműködési formák alakítása  Humán erőforrás racionális és hatékony felhasználása  Továbbképzési program működtetése  Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása, benne: gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés

13

 Belső információs rendszer létrehozása, működtetése  A külső és belső szabályzó dokumentumok nyilvánossá tétele  Biztonságos intézmény kialakítása, működtetése Az iskola vezetői arra törekszenek, hogy a munkatársak fejlesszék a minőségtudatukat, szakmai hozzáértésük növekedjen. Minden vezető és beosztott felelős az általa végzett tevékenység minőségéért. 1.2. A minőségirányítási rendszer működtetéséhez az igazgató minőségügyi vezetőt bíz meg:  A minőségügyi vezető az igazgató közvetlen munkatársa.  Feladatait tervszerűen, az éves munkaterve alapján önállóan az igazgatóval egyeztetve, a munkatársak bevonásával végzi.  Feladatainak részletes leírását a munkaköri kötelezettsége tartalmazza. A minőségügyi vezető feladata a minőségirányító csoporton belül:  minőségirányítási csoport vezetése,  az éves munka tervezése, végrehajtása  a feladatok elosztásának szervezése,  a feladatok elvégzésének ellenőrzése, határidők betartatása,  a csoporton belüli és azon kívüli kapcsolattartás,  a csoport munkájához szükséges feltételek biztosítása Jogköre:  kör tagjainak összehívása,  az ülések napirendjének meghatározása,  a kör képviselete különböző fórumokon,  a tagok által vállalt feladatok ellenőrzése Felelős:  a vezetésnek és a tantestületnek szóló beszámoló elkészítéséért,  az elkészült anyag iskolavezetés és a tantestület előtti prezentációjáért. Intézményen belül feladata, hatásköre:           

az intézményben folyó minőségbiztosítási munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, a minőségirányítási csoport irányítása. partneri igény és elégedettségvizsgálat szervezése, irányítása, tájékoztatás az eredményekről, irányított önértékelés szervezése, irányítása, minőségügyi csoportok szervezése, munkájuk ellenőrzése, minőségbiztosítási rendszer adatgyűjtésének megszervezése, kapcsolattartás az intézményvezetővel a bejövő információk alapján az intézményvezetővel prevenciós vagy fejlesztő intézkedések, intézkedési tervek kidolgozása, intézkedési tervek készítése, azok végrehajtásának ellenőrzése, értékelése, az iskolavezetés tagjaként részt vesz a vezetői értekezleteken, megbeszéléseken, vezetői döntés alapján részt vesz a vezetői ellenőrzésekben, értékelésekben, év végén beszámolási kötelezettsége van az elvégzett munkáról 14

Beszámolási kötelezettsége:  

az intézményvezető felé írásban adott év januárjában és júniusában; nevelőtestület felé a testületi értekezleteken szóban.

Irányítja:  

a fejlesztő csoport munkáját; az adott téma köré szervezett teamek (minőségi körök) munkáját.

1.3. Minőségirányítási csoport feladata A csoport meghatározása Vezetői csoport, mely az intézményi minőségirányítás kiépítését, felügyeletét, irányítását vállalja. Éves munkaterv alapján dolgozik. A csoport tagjai felelősek:  

az ütemterv betartásáért a vezetésnek és a tantestületnek szóló beszámoló elkészítéséért.

Beszámolási kötelezettségük van:   

az iskolavezetésnek a tantestületnek és a csoport vezetőjének.

Segítséget kérhetnek:  

az intézmény bármelyik tagjától az iskolavezetéstől

2. Tervezési feladatok végrehajtása Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése  az intézmény céljainak,  az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, valamint  szabályozott  egymásra épülő folyamatokból álló,  átlátható,  ellenőrizhető legyen.

15

Az intézményben folyó tervezőmunka lépései  Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása.  Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása.  A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés).  Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése).  A terv kialakítása:  az elérendő célok;  a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása.  Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel.  Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása.  Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel.  Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban.  A megvalósítás értékelése és ellenőrzése:  Az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása,  A feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése.  Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie. Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei Hosszú távú tervek:  Intézményi minőségirányítási program Középtávú tervek:  Pedagógiai program  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend  Továbbképzési program  Minőségfejlesztési intézkedési terv Rövid távú tervek:  Éves munkaterv  Költségvetés  Feladat-ellátási terv  Beiskolázási terv  Belső ellenőrzési terv  Munkaközösségek munkatervei  Tantárgyak tanmenetei Egy-egy adott feladatra, tevékenységre vonatkozó tervek

16

3. Ellenőrzési feladatok végrehajtása Az ellenőrzés fogalma 

Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján.  Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak. Az ellenőrzés feladata és célja 

Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről.  Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. Az ellenőrzés módszerei      

Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). Írásos kikérdezés (kérdőív). Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített produktumok vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Dokumentumok elemzése.

A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai 

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

17

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. Belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

18

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Igazgató      

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Igazgatóhelyettesek:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;  a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai Minden dolgozóra vonatkozóan:  a munkafegyelem megtartása,  a munkaidő kihasználása,  a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala,  a munka-, a tűz- és a vagyonbiztonság előírásainak betartása,  a leltár rendje. Pedagógusokra vonatkozóan:  a szakmai munka színvonala,  a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése,  a tanulói házirend betartatása a tanulókkal,  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja,  tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,

19



a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, határidők betartása, nevelői ügyelet ellátása, kapcsolattartás a szülőkkel,

Ügyviteli dolgozókra vonatkozóan:  közalkalmazotti nyilvántartás vezetése,  tanuló-nyilvántartás vezetése,  irattári rend, Takarítókra vonatkozóan:  az iskola tisztasága,  az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje,  az épületek előtti járdák tisztasága, Karbantartókra vonatkozóan:  az épületek, berendezések állapota,  az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje,  karbantartási, javítási munkák minősége. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:  az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,  a tanítási óra felépítése és szervezése,  a tanítási órán alkalmazott módszerek  a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,  az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

20

A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének szempontjai Az óra célja és tartalma  Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját?  Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe?  Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól?  Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e:  a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,  a tudományosság elvének,  a tanulók életkori sajátosságának Az óra felépítése és szervezése  Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak?  Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása?  Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára?  Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat?  Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység)?  Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?  Alkalmazta-e a nevelő a kooperatív tanulásszervezés eljárásait? Az órán alkalmazott módszerek  Milyen módszereket alkalmazott a nevelő bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk?  Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.)  Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre?  Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?  Folyamatos volt-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán?  Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?  A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását?  Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása?  Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása  Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem?  Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya?  Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?  Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)  Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel?  Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

21

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása  Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése?  Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása?  Mennyire: barátságos, bíztató, együtt érző?  Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését?  Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély?  Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai?  Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel?  Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét?  Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán?  Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő?  Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége  El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt?  Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről?  Milyen mértékben járult hozzá az óra  a megismerési képességek fejlesztéséhez (megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek);  az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása; az értő olvasás, íráskészség, a számfogalom fejlesztése);  a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszerinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a főbb dokumentumfajták tanulásban betöltött szerepe, információs értéke; az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiája; az interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége);  a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása, kreatív gondolkodás fejlesztése, tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk sokoldalú alkalmazása, a kockázatvállalás, az értékelés, a legjobb lehetőségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése)?

22

4. Mérési feladatok végrehajtása  A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi hozzárendelésével valamilyen szabály alapján.  A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása.

jellemzése

egy

szám

A mérési, értékelési rendszer A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez:  az elért eredmények,  az esetleges problémák,  a fejlesztendő területek feltárásához. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit:  Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből?  A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal. A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül.

23

MÉRÉSI FOLYAMATOK BELSŐ SZEPTEMBER Mérés megnevezése

DIFER

Részképesség vizsgálat

Mérés jellege

Időpontja/ célja

Kontroll mérés ideje

Érintettek

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben)

Dokumentum/ tárolása

belső

Szeptember / az eltérő ütemű fejlődési tanulók mérése

Május: a lejelentett problémás gyerekek számára

1.évfolyam

Fejlesztő és gyógypedagógusok

Feljegyzések / a fejlesztő és gyógypedagóguso k

belső

Szeptember / A fejlesztésre járó tanulók vizsgálata

Május

2 – 8. évfolyam

Fejlesztő pedagógusok

Feljegyzések / fejlesztőpedagógusok

Kistérségi PSZSZ Vezetője

Feljegyzések / PSZSZ vezető

Kistérségi PSZSZ vezetője, szakorvos


Artikulációs vizsgálat

Kistérségi Szeptember / PSZSZ Beszédhibák kiszűrése belső - külső

Gyógytestnevelés

Kistérségi PSZSZ Szeptember belső - külső

1./Saját tanulók: 1.évf. és az előző évben járt problémás tanulók 2./ Kistérségi körzet tanulói 1./ Saját tanulók: 1.évf. és a problémás tanulók 2./ Kistérségi körzet tanulói

24

Mérés megnevezése

Mérés jellege

Időpontja/ célja

Hangos olvasás

belső

Szeptember

Szövegértés

belső

Szeptember

Matematika

belső

Szeptember

Nyelvtan, helyesírás

belső

Szeptember

Diagnosztikus mérés: matematika

belső

Szeptember / Felvételire hangolódás

belső

Szeptember / Felvételire hangolódás

belső

Szeptember / Nem szakrendszerű oktatás előkészítése

belső

Szeptember / Nem szakrendszerű oktatás előkészítése

Diagnosztikus mérés: magyar Diagnosztikus mérés: Matematika Diagnosztikus mérés: magyar

Kontroll mérés ideje Január és május Január és május Január és május Január és május Január / felvételi előkészítő foglalkozás ok alapján Január / felvételi előkészítő foglalkozás ok alapján május

május

Érintettek


2 - 4.évfolyam

Alsós munkaközösség

2 - 4.évfolyam


2 - 4.évfolyam


3 – 4. évfolyam


8. évfolyam

8. évfolyam

5. és 6.. évfolyam

5. és 6.. évfolyam

Dokumentum/ tárolása Feljegyzések / tanítók Feladatlap / tanítók Feladatlap / tanítók Feladatlap / tanítók

Reál munkaközösség

Feladatlapok / munkaközösség vezető

Humán munkaközösség


Reál és nem szakrendszerű munkaközösség


Humán és a nem szakrendszerű munkaközösség


25

OKTÓBER Mérés megnevezése

Mérés jellege

Fizikai állapot mérés

belső

Neveltségi szint

belső

Időpontja/ célja Október Október - két évente


Érintettek


május

1 – 8. évfolyam

Testnevelő tanárok, munkaközösség vezető

május

2., 4., 6., 8. évfolyam

Osztályfőnöki munkaközösség, osztályfőnökök

Dokumentum/ tárolása Feljegyzések / testnevelő tanárok, tanítók Feljegyzések / osztályfőnökök

JANUÁR Mérés megnevezése Környezetismeret

Mérés jellege belső

Időpontja/ célja Január

Kontroll mérés ideje Május

Érintettek 2., 3., 4. évfolyam

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Alsós munkaközösség

Dokumentum/ tárolása Feladatlapok / tanítók, tanárok

FEBRUÁR Mérés megnevezése Tantárgyi versenyek: matematika


Időpontja/ célja Február


Érintettek 5 – 8. évfolyam Jelentkezett tanulók

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Reál munkaközösség, szaktanárok

Dokumentum/ tárolása Feladatlapok / Munkaközösség vezető

26

MÁRCIUS Mérés megnevezése

Magyar Nyelv Hete

Mérés jellege

belső

Időpontja/ célja


Érintettek

2 -8. évfolyam Jelentkezett tanulók

Március

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Alsós és humán munkaközösség

Dokumentum/ tárolása Feljegyzések, feladatlapok / Munkaközösség vezetők

ÁPRILIS Mérés megnevezése Tantárgyi versenyek: angol

Mérés jellege

belső

Időpontja/ célja


Érintettek

2 -4. évfolyam Jelentkezett tanulók

Április

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Angol munkaközösség

Dokumentum/ tárolása Feljegyzések, feladatlapok / Munkaközösség vezető

MÁJUS Mérés megnevezése Tantárgyi versenyek: angol


Időpontja/ célja Április


Érintettek 2 -4. évfolyam Jelentkezett tanulók

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Angol munkaközösség

Dokumentum/ tárolása Feljegyzések, feladatlapok / Munkaköz.vezető

27

FOLYAMATOS, ILLETVE EGYEDI Mérés megnevezése Tantárgyi mérések angol, német magyar matematika történelem természetismeret biológia, földrajz fizika, kémia

Mérés jellege belső (témazárók)

Nevelőtestületi: - klíma vizsgálata - SWOT analízis

belső

Szülői igény és elégedettség - kérdőív - SWOT analízis - interjú

belső

Időpontja/ célja Évente több alkalommal, tananyag egységenként, a haladás ütemétől függően (az egyéb számonkérések is egységes szempontok alapján történnek) Igazgatói megbízás első évében – összehasonlítás céljából az utolsó évben mért eredményekkel második éve, valamint a teljeskörű önértékelés évében Igazgatói megbízás második éve, valamint a teljeskörű önértékelés évében Csoportos interjú – évente/utolsó szülői értekezlet


5 – 8. évfolyam

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Felsős munkaközösségek

pedagógusok

Minőség irányító csoport

Klímateszt illetve teszt és értékelése / minőség irányító csoport vezetője

1 – 8. évfolyamos tanulók szülei

Minőség irányító csoport

Kérdőív illetve teszt és értékelése/ minőség irányító csoport vezetője

Érintettek

Dokumentum/ tárolása Feladatlapok, feljegyzések / szaktanárok

28

Mérés megnevezése Tanulói igény és elégedettség


Időpontja/ célja


Igazgatói megbízás második éve, valamint a teljeskörű önértékelés évében

Érintettek 4 – 8. évfolyam

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Minőség irányító csoport

Dokumentum/ tárolása Kérdőív és értékelése/ minőség irányító csoport vezetője

KÜLSŐ SZEPTEMBER Mérés megnevezése

Mérés jellege

Időpontja/ célja

Artikulációs vizsgálat

Kistérségi Szeptember / PSZSZ Beszédhibák kiszűrése belső - külső

Gyógytestnevelés

Kistérségi PSZSZ Szeptember belső - külső


Érintettek 1./Saját tanulók: 1.évf. és az előző évben járt problémás tanulók 2./ Kistérségi körzet tanulói 1./ Saját tanulók: 1.évf. és a problémás tanulók 2./ Kistérségi körzet tanulói



Kistérségi PSZSZ Vezetője


Kistérségi PSZSZ vezetője, szakorvos


29

OKTÓBER - FOLYAMATOS Mérés megnevezése Szaktárgyi versenyek: alsó és felső tagozat

Mérés jellege külső

Időpontja/ célja


Októbertől – folyamatos

Érintettek 3 – 8. évfolyam érintett tanulók

Felelősök (Az iskolai mérési felelős minden esetben) Szaktanárok, munkaközösség vezetők

Dokumentum/ tárolása Eredmények / szaktanárok

JANUÁR Mérés megnevezése

Központi felvételi

Mérés jellege

külső OH

Időpontja/ célja

Január


Érintettek

Április Belső mérések: Követő mérések a felvételi 6. és 8. évfolyam eredmények alapján, a kompetenci a mérés előkész.


Humán és reál munkaközösség


Feladatlapok / Munkaközösség vezetők

30

MÁJUS Mérés megnevezése

Mérés jellege

Időpontja/ célja


Érintettek



4. évfolyam

Koordinátor, felmérésvezetők

Mérés dokumentumai / Iskolavezetés, irattár

6. és 8. évfolyam

Koordinátor, felmérésvezetők

Mérés dokumentumai / Iskolavezetés, irattár

Május

4.évfolyam Két tanítási nyelvű

Német munkaközösség

Május

2. évfolyam

2. évfolyam tanítói, fejlesztő pedagógus

Országos alapkészség mérés

külső OH

OKM matematika és szövegértés

külső OH

Május

Német nyelv

külső

Diszlexia szűrés

külső

Május Következő tanév: Január 7. évfolyam

Eredmények / iskolavezetés Feljegyzések /

31

Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban előírt, a fenntartó által meghatározott, illetve – a nevelőtestület döntése alapján – más külső szervek által szervezett mérésekbe. A jogszabályban előírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása  A nevelőtestület – a szülői szervezet véleményének kikérésével – évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az intézményekben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az iskola igazgatójának figyelmét, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont értesítése alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot.  Az intézkedési tervet az iskolának a felhívástól számított három hónapon belül kell megküldenie a fenntartónak.  Az intézkedési tervet a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.  Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell:  azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek,  a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket,  az intézkedések végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot,  azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást.

5. Értékelési feladatok végrehajtás Az értékelés fogalma Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés, szembesítést jelent. Az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal. Az értékelés feladatai  

rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg.

32

Az intézményben folyó értékelés tervezése Az értékelés tervezése során rögzíteni kell az alábbiakat:  Mi az értékelés célja?  Az értékelés a működés milyen területeire terjed ki?  Ki végzi az értékelést?  Kiket értékel?  Milyen szempontok alapján történik az értékelés? (Mik az indikátorok? Milyen követelményekhez kell viszonyítani?)  Mikor történik az értékelés? (Milyen időközönként történik az értékelés?)  Milyen módszerek, eszközök segítségével történik az értékelés?  Hogyan történik az értékelésben érintett személyek tájékoztatása az értékelés megállapításairól? Az értékelés területei     

a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, (részletesen a pedagógiai program tartalmazza) a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, a vezetők munkájának értékelése, a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése, az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése  Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.  A nevelők, a tanulók a tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. Értékelésünk színterei Iskolában  tanórán  tanórán kívül (szakkörökön, szünetekben, diákönkormányzat rendezvényein, iskolagyűléseken, versenyeken, ünnepélyeken, rendezvényeken).  a tanulóközösségek előtti értékelés színtere a tanulók rendszeres informálását elősegítő iskolagyűlések szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal.

33

Iskolán kívül:  tanulmányi kirándulásokon, külterületi, országos tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyeken, iskolánk kívüli programokon (pl. színházlátogatások, egyéni és közösségi pályázatok) nyári táborok stb. Az értékelés csak akkor hatásos, ha sokoldalú teret ad a tanulásnak, játéknak, munkának, hogy fejlődjön a tanulók önismerete, együttműködési készsége, akaratereje. Segítenie kell életmódjuk, motívumaik, szokásaik értékekkel való azonosulásának kialakítását. Az értékelés dokumentálása A kategorizált szöveges értékelés formáit és az érdemjegyet illetve osztályzatot  év közben a naplóban és értesítő könyvben (tanulói ellenőrzőben) rögzítjük. Az osztályfőnök legalább havonta ellenőrzi a beírt osztályzatokat, a szülők által legalább hetente történt aláírásokat. Problémák esetén – szükség szerint, de mielőbb – értesítik a tanulók szüleit  év végén az anyakönyvben, a naplóban és a bizonyítványokban az előírásoknak megfelelően rögzítjük az értékelést. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai:  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

34

A vezető munkatársak teljesítményértékelése Vezetői feladatokat ellátók köre: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, Az igazgató esetében az ellenőrzés és értékelés felelőse a fenntartó önkormányzat, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők esetében az igazgató. Alapja: Az egyes munkaköröket ellátó dolgozók egyénre szabott munkaköri kötelezettsége. Célok: Közvetlen cél:  a vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, nyomon követése,  visszajelzés az értékelt személy számára vezetői és pedagógiai munkájának erősségéről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének,  a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése. Közvetett cél:  intézményi működés hatékonyságának, eredményességének növelése,  a szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése, a közösség által megfogalmazott értékek elfogadása és képviselete,  az emberi erőforrások optimális kihasználása. Elvárások az értékelők felé:  tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát,  vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat,  adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét,  tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé:  működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést,  fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát,  őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban. A teljesítményértékelés szempontjai:  a munkaköri kötelezettségben foglaltak megvalósításának mértéke,  szakmai felkészültség, önképzés  tervező munka, a tervezési mechanizmus gyakorlata  szervezőkészség, irányító tevékenység  naprakészség, pontosság,  adminisztrációs tevékenység  kommunikációs készség és hatékonyság,  együttműködési készség, kapcsolattartás,  ellenőrző, értékelő munka  reális önértékelési készség. 35

Értékelés gyakorisága: évente Formája:  önértékelés,  felettes általi értékelés,  beosztották általi értékelés  összegző értékelés Az értékelés folyamata: Az igazgató teljesítményének értékelése Az igazgató teljesítményének értékelését az intézményen belül minden tanév végén teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján végezzük. Vezetői teljesítményértékelő lapot tölt ki:  az igazgató (önértékelés),  az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója  az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója Az igazgató esetében a vezetői teljesítményértékelő lap kitöltésére (fenntartói igény esetén) felkérjük a fenntartó képviselőjét is. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, valamint a fenntartó képviselője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában összesítjük. Az így kapott összesített értékelés alapján összesített vezetői teljesítményértékelő lapot kell kitölteni. Igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezető teljesítményértékelése A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján végezzük. Teljesítményértékelő lapot tölt ki:   

az érintett vezető beosztású dolgozó (önértékelés), az igazgató, vagy a közvetlen felettese a vezető beosztású dolgozó irányítása alatt pedagógus/ vagy nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó

A kitöltött lapokat az igazgató, az értékelési felelős és a minőségirányítási vezető dolgozza fel, és százalékos formában összesíti. Az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „összesített vezetői teljesítményértékelő lapot.. A lapon megjelenik az összesített értékelés, a minősítés, javaslatok, intézkedések, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő.

36

Az összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításait az igazgató szóban ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval, egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni, melynek megállapításaihoz a dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. A magasabb vezetők és vezetők teljesítményértékelésének szabályzata és mérőlapjai a Mellékletben találhatók. A pedagógusok teljesítményének mérése és értékelése Általános előírások, alapelvek A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása:  legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására,  legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére,  egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget,  segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van:  tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét,  vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket, A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó:  a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert,  kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét,  törekedjen objektivitásra,  csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre,  a lehető legegyszerűbb és egyértelmű legyen,  minden részletében átlátható legyen,  lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba,  az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen,  adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejhesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan,  segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra,  ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.

37

Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz,  amelyeket a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve 

ne legyen szükség külső szakemberek bevonására,

Az értékelés célja A pedagógus teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja, hogy hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt az egyes pedagógusok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő (egyéni és iskolai szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok    

segíteni abban, hogy minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan mérhető kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógusközösség egésze által elfogadott kritériumrendszer szerint, nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést, segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva – elősegíteni a pedagógus szakmai fejlődését, kijelölni a jövőben fejlesztendő területeket, az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítások alapján, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok  elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását,  elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását,  elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását  adatokat szolgáltatni az iskolai pedagógiai program aktualizálásához,  javítani a pedagógusok és az iskolavezetés közötti kommunikációt,  adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez,  adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. A vizsgálandó területek Az értékelési rendszer a következő területekre terjed ki:  a pedagógus tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése  a pedagógus tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése  a pedagógus képzettségének és felkészültségének értékelése

38

     

a pedagógus által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése a pedagógus által tanított tanulók felzárkóztató tevékenységének eredménye a pedagógus teljesítmény egymást követkő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése a pedagógus hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése a pedagógus adminisztrációs munkájának értékelése a pedagógus tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.

Az adatgyűjtés módszerei A pedagógusok teljesítményét az intézmény vezetősége a következő módszerek/eszközök segítségével értékeli:  az óralátogatások tapasztalatainak megbeszélése  munkaközösség-vezetők értékelése, beszámolója  vezetői, magasabb vezetői értékelés  pedagógus önértékelő lap  pedagógustól véleménykérő lap  értékelési megbeszélések Az értékelés folyamata 

 

 

A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy pedagógus esetében egyéves ciklus után zárul. Az értékelt pedagógus munkaközösség-vezetője legalább kétszer, a vezetőségi tagok pedig legalább egyszer látogatnak és értékelnek a megadott kritériumoknak megfelelően egy tanórát. A ciklus végén (május) az érintett pedagógus önértékelő és véleménykérő lapot tölt ki. A ciklus legvégén (az adott év május-június) az összes adat birtokában az értékelő beszélgetésre kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat. Majd – minden érintett által egyetértően aláírt értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat. Minden év szeptemberében az értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről.

A pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata és a mérőlapok a Mellékletben találhatók. A nem pedagógusok/alkalmazottak mérőlapok a Mellékletben találhatók.

teljesítményértékelésének

szabályzata

és

a

Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése Tanév végi intézményi értékelés A nevelőtestület minden tanév végén értékeli:  az intézmény nevelő oktató munkáját,  a minőségirányítási program végrehajtását,  az országos mérés, értékelés eredményeit.

39

A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. Az igazgató által összeállított értékelésről – a nevelőtestületi elfogadás előtt – ki kell kérni a szülői szervezet iskolai vezetőségének véleményét. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai:  az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai),  a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok),  a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása),  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók),  a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása),  a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése,  az intézmény éves munkatervében meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése,  az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). Teljes körű intézményi önértékelés A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. A teljes körű intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével  azonosítani tudja az intézmény működésének erős és gyenge pontjait,  kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket,  meghatározza a továbbfejlődés irányát (célkitűzés és intézkedések elrendelése).

40

Teljes körű intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó nevelő és oktató munkát ötévente, az igazgatói megbízatás lejáratát megelőző tanév végén. A teljes körű intézményi önértékelés során az eltelt öt évre visszamenően kell vizsgálni:  a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését,  a pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (nevelőtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése),  a szülők és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit,  az intézmény működésének egyes területeire jellemző adatokat az intézményi minőségirányítási program mellékletében található szempontok alapján. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata során meg kell állapítani, hogy az intézmény működésében  melyek az erősségek,  hol jelentkeznek problémák,  melyek a fejlesztendő területek. A teljes körű intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.

41

IV. MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMOK KEZELÉSE, MEGŐRZÉSE 1. Dokumentumok kezelése Képzések nyilvántartása A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:  képzések pontos megnevezését, helyét, idejét  a résztvevők nevét  a beszámítható munkaórát  a képzésen kapott dokumentumokat Levelezés A levelezések rögzítésére iktatófüzetet vezetünk. Ez tartalmazza a beérkező és az elküldött leveleket. Az iktatófüzetbe be kell jegyezni:  az iktatás helyét  a küldő nevét  az ügy tárgyát Mérések, elemzések  kérdőívek  mérések elemezése, összesített adatok, részletes mutatók Támogató csoport megbeszéléseinek munkafeljegyzései  a kiadott munkafeljegyzés séma alapján  minden írásos feljegyzés, határozat Az elkészült dokumentumokat hitelesíti: az Irányító csoport vezetője. A tanácsadó által az irányító csoport megbeszéléseiről készített munkalapok Hitelesíti: az intézmény vezetője. Az Irányító Csoport köteles a minőségügyi dokumentumok gyűjtésére irattárat fenntartani, az irattári anyagokat abban megőrizni, és annak rendeltetésszerű használatáról gondoskodni. Az iratkezelés és irattár vezetéséért felelős: a minden tanévben pontosított személy. Az Irányító Csoport tagjai kötelesek az irattári anyagokat időben leadni, szükség esetén rendezésében segíteni. Irattári anyagnak kell tekinteni a minőségügyi munka során keletkezett valamennyi dokumentumot.

42

2. Irattári anyagok      

Minőségügyi Kézikönyv Képzések nyilvántartása Mérések, elemzések Irányító Csoport gyűléseinek munkafeljegyzései, nyilvántartások Minőségügyi témával foglalkozó testületi megbeszélések feljegyzései Segédanyagok

Az irattári anyagok tartalma Minőségügyi Kézikönyv  Megbízólevelek  Irányító Csoport által készített szabályozások  Intézkedési tervek  Mérések összesített eredményei  OM értékelés A Minőségügyi Kézikönyvbe kerülő dokumentumokat a tartalomtól függetlenül hitelesítik:  intézményvezető  tanácsadó  Irányító Csoport tagjai A testületi megbeszéléseken végzett vizsgálatok, alkalmazott módszerek, határozatok dokumentumai Hitelesítik: alkalmanként a testület két tagja A minőségügyi dokumentumok nem selejtezhetők!

3. Ellenőrzés A minőségügyi dokumentumok kezelési szabályainak betartását az Irányító Csoport vezetője ellenőrzi. Az ellenőrzés szempontjai:  a dokumentumok hitelessége  az iratkezelés szabályainak betartása  a naprakész dokumentálás Az ellenőrzés legalább 2 havonta végzendő. Az ellenőrzés tapasztalatairól feljegyzést kell készíteni, felsorolva a tapasztalt hiányosságokat, meghatározva a hiányok pótlásának határidejét. Dokumentumok hozzáférhetősége Az Irányító Csoportnak kell biztosítania a lehetőséget, hogy a dokumentumok hozzáférhetőek legyenek az arra kijelölt helyeken. Az aktuális felhívások, fontosabb tudnivalók a folyosón található Minőségfejlesztés hirdetőtáblán találhatók. A minőségfejlesztési rendszer működésének, értékelésének felülvizsgálata 43

4. Értékelés  Az ellenőrzési, értékelési rendszer feltételei szerint  Az önértékelés tapasztalatai alapján  Újabb mérési, elégedettségi eredmények alapján A felülvizsgálat gyakoriságának meghatározása A minőségirányítási program érvénybe lépésétől számítva kétévente tartunk felülvizsgálatot.

V. MELLÉKLETEK 1. Fenntartói elvárások 2. Közvetlen partnerek azonosítása 3. Partnerkapcsolataink, együttműködési formák 4. Közvetett partnerek kommunikációs adatbázisa 5. Minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásának folyamata, felülvizsgálata 6. Éves tervezés 7. 2007/2008 intézkedési tervek témái 8. Az irányított önértékelés folyamatterve 9. Az iskolai fegyelem megszilárdításának intézkedési terve 10. Az iskolai munka ellenőrzési és értékelése rendszere 11. A szervezeti kultúra fejlesztésének intézkedési terve 12. Minőségirányítási Csoport munkaterve 2009/2010. 13. Minőségirányítási Csoport munkaterve 2010/2011. 14. 2010. intézkedési tervek témái 15. Vezetői feladatokat ellátók teljesítmény-értékelése. Szabályzat, mérő- és értékelő lapok. 16. Pedagógus teljesítmény-értékelési szabályzat. Mérő- és értékelő lapok. 17. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelési szabályzata. Mérő- és értékelő lapok.

44

A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Az iskola minőségirányítási programját az Általános Iskola és az Alapfokú Művészetoktatás alkalmazotti közössége 2011. év 09. hó 12. napján tartott ülésén 5/2011. (IX.12) határozattal elfogadta. Kelt: 2011. ……………. ………………………………………………… Igazgató Az iskola minőségirányítási programját az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat nevelőtestülete 2011. október 18. napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: 2011………………. ………………………………………………. Intézményegység-vezető Az iskola minőségirányítási programját az Iskolaszék 2011.év 09 . hó 15. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. ……………... ………………………………………………… Iskolaszék elnöke

Az iskola minőségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat 2011. év 09. hó 14. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. ……………... ………………………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskola minőségirányítási programját az iskola szülői munkaközössége 2011.év 05. hó 24. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. ……………... ………………………………………………… SZMK elnöke

45

Az iskola minőségirányítási programját a NKÖ megtárgyalta, és a 85/2011.(X.22.) számú Határozatában elfogadásra javasolta. Kelt: 2011. ……………... ………………………………………………… NKÖ elnöke

A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményi minőségirányítási programjának módosításait Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011. év ….. hó ….. napján tartott ülésén jóváhagyta Kelt: 2011. ……hó……nap ………………………….. polgármester

46

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents