INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Körzeti Általános Iskola és Óvoda Tiszanagyfalu Intézményi Minőségirányítási Program

TARTALOMJEGYZÉK

I. A MIP RENDELTETÉSE ................................................................................................................................ 4 1.1. HATÁLYBALÉPÉS, ÉRVÉNYESSÉG IDEJE, FELHASZNÁLÁSI KÖRE .................................................................... 4 1.2. FELÜLVIZSGÁLAT.......................................................................................................................................... 4 1.3. MÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS ................................................................................................................................... 4 1.4. HIVATKOZÁS AZ ÖMIP-RA ........................................................................................................................... 5 II. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA ................................................................................................. 6 2.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE .................................................................. 8 III. MINŐSÉGÜGYI TERVEZÉS ...................................................................................................................... 9 3.1. MINŐSÉGÜGYI ELŐZMÉNYEK ........................................................................................................................ 9 3.2. MINŐSÉGPOLITIKA ........................................................................................................................................ 9 3.3. MINŐSÉGCÉLOK .......................................................................................................................................... 10 IV. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER .................................................................................................... 12 4.1. A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE ....................................................................................... 12 4.1.1. Jogi követelmények ............................................................................................................................ 12 4.1.2. Tervezés .............................................................................................................................................. 13 4.1.2.1. Stratégiai tervezés szabályozása ............................................................................................................. 13 4.1.2.2. Éves munkaterv kialakítása .................................................................................................................... 13

4.1.3. Az intézmény belső működési rendje ................................................................................................. 14 4.1.4. Vezetői ellenőrzés ............................................................................................................................... 14 4.1.5. Értékelés (mérés) ................................................................................................................................ 16 4.2. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL ................................................. 17 4.2.1. Intézményi értékelés indikátorai (alapját szolgáló jelzések, források) és használatuk rendje ......... 17 4.2.2. Az irányított önértékelés folyamatának szabályozása ....................................................................... 18 4.2.3. Minőségbiztosítási dokumentálási rend szabályozása ....................................................................... 19 4.2.3.1. Iratkezelés ................................................................................................................................................. 19

4.2.4. Az információáramlás rendje ............................................................................................................. 20 4.3. PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ......................................................................................................... 21 4.3.1. A partnerazonosítás folyamatának szabályozása .............................................................................. 21 4.3.2. Partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása ........................................................................... 22 4.3.3. Partnerekkel történő kommunikáció szabályozása ........................................................................... 22 4.3.4. Panaszkezelés eljárásrendje ............................................................................................................... 23 4.4. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE .............................................................................. 24 4.4.1. A programbeválás vizsgálatának szabályozása ................................................................................. 24 4.4.2. Értékelés közös követelményei és a mérőeszközök használatának rendje ........................................ 26 4.5. A MIP KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK, FELADATOK ÉS BEVEZETÉSI ÜTEMTERV ................... 28 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 31

2


Készítette:

Tilman Jánosné igazgatóhelyettes Szalaga Andrásné óvodavezető-helyettes

Elfogadta:

2004. …………. hó ……. nap az alkalmazotti közösség

A fenntartóhoz benyújtva: 2004. ………… hó …..nap

Jóváhagyta:

2004. ………… hó …..nap

Jóváhagyási határozat száma: ………………….

Felülvizsgálati ideje:

2006. június 30.

3


I. A MIP RENDELTETÉSE 1.1. Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználási köre A Közoktatási törvény 40. §. (10) (11). bekezdése alapján a közoktatási intézmény elkészíti minőségirányítási programját, melyben meghatározza minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét. A Tiszanagyfalui Körzeti Általános Iskola és Óvoda Minőségirányítási Programja 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, érvényessége 2010. augusztus 31-ig tart. Érvényességi területe: Körzeti Általános Iskola és Óvoda egésze. Nyilvánosságra hozatal módja: Az IMIP-ot a teljes dolgozói körrel az intézmény vezetői értekezleten megismertetik. Az alkalmazotti közösség legalább kétharmados többséggel fogadhatja el. Az intézményvezető az alkalmazotti közösség által elfogadott IMIP-ot átadja a fenntartónak, mely a Képviselő Testület jóváhagyásával válik érvényessé. Az IMIP-ot a szülőkkel az intézmény vezetője szülői értekezleten ismerteti meg és a jegyző számára egy példányban elküldi, közvetlen partnerei számára a nevelőtestületi szobákban illetve a tagóvodában a tagóvoda-vezetőnél hozzáférhető helyen elhelyezi.

1.2. Felülvizsgálat IMIP felülvizsgálata 2006. június 30-ig, a tanév végi értékelést megelőzően esedékes.

1.3. Módosítási eljárás A nevelőtestület egyeztetésével, a fenntartó jóváhagyásával az érvényességi idő meghosszabbítható.

4


Módosítást az intézmény bármely dolgozója, illetve a jegyző vagy a Képviselő Testület bármely tagja a fenntartónál kezdeményezheti. Változtatás csak a fenntartó jóváhagyásával történhet.

1.4. Hivatkozás az ÖMIP-ra Az IMIP készítésénél figyelembe vettük az ÖMIP-ot, melyben az intézményre vonatkozó fenntartói elvárások egyértelműen megtalálhatók a "Fenntartói minőségpolitika, jövőkép" c. III. fejezetben ezen belül: -

III/2. pontban: A minőségbiztosítás érvényesülése az óvoda és az általános iskola tevékenységében

-

III/3. pontban: A közoktatási szolgáltatás működésével kapcsolatos fenntartói elvárások: 3.1. - Az óvodára vonatkozó elvárások; 3.2. - Az általános iskolára vonatkozó elvárások;

illetve a IV. fejezetben található: A helyi közoktatás fenntartói minőségfejlesztési rendszere.

5


II. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA A Körzeti Általános Iskola és Óvoda 1999. szeptember 1-je óta működik összevont közös igazgatású közoktatási intézményként. A munkáltatói jogkört az óvodában is az intézmény igazgatója gyakorolja, ugyanakkor az óvoda szakmai önállósága biztosított, melyért az óvodavezető-helyettes felel. A gyerekek, tanulók szüleinek nagy része munkanélküli járadékban, jövedelempótló támogatásban részesül, GYES-en lévők és nyugdíjasok a település lakosságának 41 %-át alkotják.

Szülők iskolai végzettségének eloszlása:

értelmiségi:

13 %

középiskolai végzettségű:

15 %

szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik: 51 %

általános iskolai végzettségű:

nem fejezte be az általános iskolát:

20 % 1%

Intézményünkben a 2003/2004-es tanévben:

211 tanuló

-

11 tanulócsoportban

84 gyermek

-

3 óvodai csoportban

oktatását-nevelését

- 2 csoport Tiszanagyfaluban

végeztük.

- 1 csoport Virányoson

Pedagógus létszám:

26 fő

Egyéb alkalmazott:

19 fő

összesen: 45 fő

6


Óvodánkban a nevelőmunkát 6 felsőfokú végzettségű, gazdag tapasztalattal rendelkező óvodapedagógus látja el, munkájukat segíti naponta 2 órában egy középfokú végzettségű óvodapedagógus. A csoportokban 3 dajka dolgozik, közülük 2 szakirányú végzettségű. Az iskolában az alsó tagozat alapozó képzését nagy gyakorlattal rendelkező tanítók végzik. Felső tagozaton jelenleg szakos ellátottságunk 97 %-os, szaktanáraink felkészültsége, nagy szakmai tapasztalata biztosítéka az eredményes munkának. Egy idegen nyelvet (németet) oktatunk 4. évfolyamtól kezdődően. Az 1-4. évfolyam tanulóinak napközis ellátását 2 tanulócsoportban, 5-8. évfolyamosoknak tanulószobai foglalkoztatást biztosít az intézmény. Az étkezéssel kapcsolatos igényeket (menza, napi 3-szori étkezés, stb.) 100 %-ig ki tudjuk elégíteni. Gyermekek, tanulók közül veszélyeztetett 10 fő, hátrányos helyzetű 58 %, melyek létszáma folyamatosan növekszik. SNI - tanulók száma 10 fő, melyek oktatását-nevelését a törvényi előírásoknak megfelelően integráltan végezzük. Munkánkat segíti a Körzeti Pedagógiai Szakszolgálat. (gyógytestnevelés, logopédia, pszichológus). Ezelőtt közvetlen a településen élő családok gyermekeinek kínáltunk hatékony és eredményes nevelést és oktatást, de ma már a településen kívül élő családok is szívesen választják intézményünket. (Bejáró tanulók száma: 22 fő) A nevelőtestület korábbi és jelenlegi eredményei, szakmai felkészültsége, elhivatottsága, munkabírása garancia arra, hogy az intézményünkben tanuló diákoknak nyugodt, biztonságos légkört tudjunk teremteni. Iskolánk vezetői, pedagógusai és munkatársai olyan személyek, akik nyitottak, felkészültségüket folyamatosan fejlesztik. Óvodánkban a gyerekek nevelését a Tevékenységközpontú Óvodai program helyileg adaptált változata alapján végezzük. Pedagógiai Programunk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre, és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg, a feladatrendszer elemei komplexen jelentkeznek a nevelési folyamatban: ✾ Játék és tanulási tevékenység ✾ Társas közösségi tevékenység ✾ Munkatevékenység ✾ Szabadidős tevékenység.

7


A gyerekek fejlesztése a komplex foglalkozások rendszerében történik, melyek a következők: ✾ anyanyelv ✾ matematika ✾ természet - társadalom - ember ✾ művészeti tevékenységek ( mese-vers, dramatizálás, bábozás, vizuális tevékenység, ének-zene, énekes játék) ✾ mindennapi testnevelés

Pedagógiai munkánkban két értéknek adunk prioritást: a kreativitásnak és a humánumnak. E két érték és képesség kialakításával, erősítésével készítjük fel tanulóinkat arra, hogy folyamatos tanulásra kész és képes emberré váljanak. A lexikális tudás helyett előtérbe helyezzük a logikus gondolkodásra építő tanítást, segítve ezzel a tanulókat, hogy az iskola befejeztével képesek legyenek eligazodni az információk egyre növekvő rengetegében. Fontosnak tartjuk a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintő szociális és érzelmi képességének fejlesztését. 5. évfolyamtól képességcsoportos foglalkozásokon oktatunk néhány tantárgyat. A tanulók képesség és tudásszintjüknek megfelelően csoportban tanulnak. Eredményeink igazolják, hogy a nívócsoportos oktatási forma lehetővé teszi a tehetség korai felismerését, szakszerű gondozását, fejlesztését, ugyanakkor biztos alapokat nyújtunk az adott tantárgytól nem elforduló, sikerélményekben is részesülő gyenge képességű tanulóink számára.

2.1. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete (1.számú melléklet)

8


III. MINŐSÉGÜGYI TERVEZÉS 3.1. Minőségügyi előzmények A minőségügyi tervezés alapját képezi az ÖMIP, a PP, a HOP, a település oktatási koncepciója valamint az oktatást érintő egyéb helyi sajátosságok. Intézményünk előnyös helyzetben van, hiszen 2002. júniusától folyamatosan kidolgoztuk a COMENIUS I. modellt. A munkát 5 tagú támogató csoport fogta össze, tevékenységüket segítették a minőségi körök. Elmondhatjuk, hogy a nevelőtestület 70-80 %-a kisebbnagyobb feladatok formájában részt vett a kidolgozásban és a nem pedagógus kollégákat is bevontuk az őket érintő területek szabályozásába. A COMENIUS I. modellépítés során készítettünk jövőképet, de szükségesség válik annak újragondolása. A rendszer kiépítésének keretein belül megtörtént: a partnerek azonosítása igény és elégedettség felmérése ezekre alapozva megfogalmaztuk az elvárásokat, problémalistát készítettünk javaslatot tettünk a prioritási sorrendre. Az említett folyamat során nyert információk alapján, továbbá a PP-okban megfogalmazott gyermekkép, pedagóguskép, szülőkép és iskolakép figyelembevételével fogalmaztuk meg az intézmény jövőképét, minőségpolitikáját.

3.2. Minőségpolitika Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményünk, a Tiszanagyfalui Körzeti Általános Iskola és Óvoda elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz.

9


Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges gyermekek - tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Gyermekeinket, tanulóinkat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, mely segíti őket az iskolakezdésben, a pályaválasztásban, továbbtanulásban. Elsősorban a gyerekek-tanulók igényeinek kívánunk megfelelni és érdekeiket szolgálni. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy gyermekeink társadalmilag hasznos, együttműködésre képes, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Intézményvezetésünk elkötelezett a már életbe léptetett minőségirányítási rendszer működtetésében és biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket. Kinyilvánítjuk, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Minőségpolitikánk lehetővé teszi a környezettől való előnyös különbözőség elérését, mely intézményünk jövőjének záloga.

3.3. Minőségcélok A minőségcélok, a jelen helyzet elemzéséből következő, a jövőre vonatkoztatott helyzetleírás elemei, melyek összhangban vannak a minőségpolitikával.

Alkalmazotti közösségünk célként tűzi maga elé: ⇔

Az ÖMIP-ban óvodára és iskolára meghatározott elveket, elvárásokat teljesíteni

⇔

hogy továbbra is működteti a COMENIUS 2000. Minőségbiztosítási rendszert

⇔

hogy sokszínű, a gyermekek életkori és egyéni fejlettségéhez igazodó komplex illetve differenciált fejlesztő foglalkozásokat szervez

⇔

hogy tehetséggondozó programjainak eredményeképpen nő a versenyeken sikeresen szereplő tanulók - gyermekek száma, felzárkóztató programjaink hatására javulnak a tanulmányi eredmények

⇔

a szervezeti struktúránk változzon meg úgy, hogy a minőségirányítási csoport ugyanolyan szinten szerepeljen az intézményvezetésben, mint a munkaközösségek

⇔

hogy biztosítja az SNI gyermekek megfelelő foglalkoztatását, a gyerekek - tanulók neveltségi szintjének emelését

10


⇔

tanár - diák kapcsolat javítását, motiválja a tanulók tanórai munkába való aktívabb bekapcsolódását

⇔

külső és belső környezetünk esztétikájának, a tanulók - gyerekek környezettudatos viselkedésének fejlesztését

⇔

működteti a belső ellenőrzési rendszerét, ennek következtében javulnak illetve szinten maradnak a mérési eredmények.

11


IV. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER A minőségfejlesztési rendszer kiépítésével az a célunk, hogy kialakítsuk az intézmény tudatos, tervszerű működésének feltételeit, és biztosítsuk a fenntartását.

4.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A vezetés elkötelezte magát a minőségirányítási rendszer létrehozása és továbbfejlesztése, valamint folyamatos javítása iránt. Ennek érdekében a következő intézkedéseket hoztuk:

!

megalkottuk a küldetésnyilatkozatunkat és minőségügyi célkitűzéseinket

!

tevékenységünket éves munkaterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsoljuk stratégiai terveinkhez

!

folyamatosan biztosítjuk az intézmény működési rendjét és az ahhoz szükséges erőforrásokat (beleértve a folyamatos fejlesztés és a szervezeti kultúra fejlesztését)

!

rendszeresen felülvizsgálattal gondoskodunk arról, hogy minőségügyi céljaink megvalósuljanak

!

partnerközpontú szemléletet tudatosítunk minden munkatársunkban

!

az intézmény valamennyi dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, amely tartalmazza a beosztásában ráruházott felelősségeket és hatásköröket.

4.1.1. Jogi követelmények Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása, hiszen ez biztosítja a törvényes működést. Ezáltal gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, a fenntartó és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az alkalmazottak ismerjék és betartsák.

12


A dokumentumok a dokumentumtárban megtalálhatók, és valamennyi dolgozó hozzáférhet, ha betartja az iratkezelési szabályzat előírásait.

4.1.2. Tervezés

4.1.2.1. Stratégiai tervezés szabályozása

A szabályozás célja, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza az intézményi tervezés folyamatát, a tervek hierarchiáját és összhangját, az intézmény működésének rendjét. E körbe tartozik: -

a hosszú távra szóló küldetésnyilatkozat (iskolai, óvodai)

-

a partneri igények felmérése alapján, a nevelőtestület által készített és felülvizsgált nevelési program (PP, HOP)

-

az intézmény minőségpolitikáját meghatározó dokumentum

-

az intézmény vezetői pályázat stratégiai vállalásai

Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a nevelési programokkal, melyek tartalmazzák az alapelveket és a hosszú távú céljainkat, leírják pedagógiai folyamatainkat, melyek mindenkor összhangban vannak a partneri elvárásokkal. A hosszú távon meghatározott dokumentumok elkészítésének rendje és tartalma: (2. számú melléklet.)

4.1.2.2. Éves munkaterv kialakítása

Az éves munkatervben kitűzött célok a partnerek elvárásainak megfelelő működés elérését, a pedagógiai program minél pontosabb, jobb megvalósítását, a küldetésben megfogalmazottakhoz közeledést szolgálják. A munkaterv elkészítésekor figyelembe kell venni az előző évben elvégzett szakmai munka ellenőrzésének és értékelésének eredményeit, a munkaközösségek tapasztalatait, a partneri visszajelzéseket, a fenntartói utasításokat.

13


A munkaterv valódi, mérhető célokat, pontos minőségfejlesztési és szakmai feladatokat, felelősöket és határidőket tartalmaz. A munkatervet az igazgató, óvodavezető-helyettes terjeszti elő, elfogadására a nevelőtestület jogosult, minden tanévnyitó értekezleten. Az éves munkaterv az adott nevelési év helyi rendjének meghatározása, az intézményi feladatellátás, a nevelő és oktatómunka irányításának, ellenőrzésének ütemezése. Terveink figyelembe veszik a gyermekek szükségleteit, személyes érdeklődését, támogatják a fejlődését. Célunk, hogy a különböző tervek, dokumentumok harmonikusan kapcsolódjanak össze, különböző színtereken egészítsék ki illetve erősítsék egymást.

4.1.3. Az intézmény belső működési rendje Az intézmény vezetése megtervezi és biztosítja belső működési rendjét az SZMSZ-ben. Ezen belül határozza meg a minőségirányítási rendszert támogató szervezeti feltételeket is. Megbízza a minőségirányítási rendszer felelős vezető személyét, aki elegendő ismerettel és hatáskörrel rendelkezik a rendszer működtetéséhez. (igazgatóhelyettes, óvodavezetőhelyettes.) A vezetés feladata a belső dokumentálás szabályainak kialakítása oly módon, hogy valamennyi dolgozó ismerje a minőségirányítás által meghatározott folyamatok eljárásrendjét. Ezekben a dokumentumokban kell szabályozni az intézményen belül az egyes dolgozók feladatait és hatáskörét: •

Az együttműködést biztosító kétirányú kommunikáció fórumait,

•

A szervezeten belül a közösségek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatrendszerét. (Szervezeti struktúra. Az intézmény minőségmenedzsmentje

3. számú

melléklet)

4.1.4. Vezetői ellenőrzés A szabályozás célja: Az intézményen belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása, az ellenőrzéssel kapcsolatos hatáskörök, módszerek meghatározása

Célcsoport: Teljes intézmény

14


Ellenőrzés feladata: ⇔

Tudatosabbá tenni az ellenőrzési - értékelési - mérési rendszert, mely összhangban áll a minőségbiztosítási munkával.

⇔

Feltárni a működés sikeres területeit - erősségeket, ezáltal könnyebben leküzdhetővé tenni a gyengeségeket, hiányosságokat.

⇔

A nevelőmunka színvonalát, hatékonyságát, a partnerek számára láthatóvá tenni, és számukra az elégedettséget biztosítani.

⇔

COMENIUS 2000. I. Intézményi modell működtetése

⇔

Óvoda - iskola munkaközösségeinek együttműködése.

Az ellenőrzés az Ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően történik. (4. számú melléklet) A vezetés ellenőrzési hatáskörét, az ellenőrzés eljárásrendjét az alábbi táblázat tartalmazza.

Ellenőrzött

Ellenőrzést

Ellenőrzés

területek

végzők

gyakorisága

Nevelő - oktató munka

Tanulók neveltségi szintje, viselkedéskultúrája Tanulók tudásszintjének ellenőrzése

igazgató, igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes igazgató, igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes Osztályfőnökök, munkaközösségvezetők, DÖK segítő Szaktanárok, iskolavezetés

Az óvodás korú gyerekek egyéni fejlődésének, a csoport neveltségi szintjének ellenőrzése

Csoportban dolgozó óvónők, munkaközösség-vezetők, óvodavezetőhelyettes

Technikai dolgozók

Módszer

Dokumentálás helye

Éves munkarend szerint

Megfigyelés, látogatás

Látogatási napló

Havonta egyszer

Megfigyelés

Ellenőrzési napló

Minőségbiztosítási terv szerint

Megfigyelés, kérdőív

Írásbeli értékelés

Munkaterv, pedagógiai program, vizsgaszabályzat szerint Éves munkaterv szerint

Mérőlapok, szóbeli vizsgák

Mérőlapok, beszámolók, vizsgajegyzőkönyv Megfigyelés, látoga- Csoportnapló, betás számoló, feljegyzések

Az ellenőrzés szempontok alapján történik, mely a munkaköri leírásban, az SZMSZben, Pedagógiai Programban és az éves munkatervekben megtalálható. Az ellenőrzést az értékelés követi, melynek kötelező eleme - ha az indokolt - a beavatkozás.

15


Elrendelhető:

! ! ! ! !

kötelező hospitálás hiánypótlás képzésen való részvétel fegyelmi felelősségre vonás folyamatszabályozás

Egy-egy területet átfogó ellenőrzés eredménye az intézményi értékelésbe beépítetten kerül nyilvánosságra. Az ellenőrzési rendszer működtetéséért felelős: az igazgató.

4.1.5. Értékelés (mérés) Szabályozás célja: ⇔

Mérési adatok alapján erősségek, gyengeségek, fejlesztési irány meghatározása.

⇔

Az intézmény gyakorlatának átvizsgálása annak érdekében, hogy meghatározhatók és kijelölhetők legyenek a partneri jelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztendő területek, a javítandó és szabályozandó folyamatok.

Célcsoport: minden dolgozó.

Felelős: intézményvezető

Az ellenőrzést végzők az ellenőrzés után elkészítik az értékelést. A részértékelések öszszefoglalóját az intézményvezető készíti el. Az értékelés az ellenőrzött területek szempontjainak teljesültségét elemzi, eredménye: az adatok elemzése, a következtetések levonása erősségek, és javítandó területek meghatározása. A nevelőmunka értékelése (óvoda, iskola) osztályok eredményei, munkaközösségek munkája, és a pedagógusok önértékelése a tanévzáró értekezleten történik. Az értékelés területeit a részterületek kidolgozásának felelőseit és az eljárás rendjét a táblázat tartalmazza. Az intézményi értékelés minden második évben a táblázatban meghatározottak szerint teljes körű. Az éves munka értékelése minden évben június 30-ig megtörténik.

16


Értékelés kiterjed

Gyakoriság

Felelős

Határidő

Keletkezett dokumentum

Nyilvánosság fóruma

A vezetés által végzett ellenőrzés eredményei

1 év

Intézményvezető Minden év és helyettesek június 30-a

Beszámolók, jegyzőkönyvek

Belső auditból származó tapasztalatok Partnerek visszajelzései

2 év

Koordinátorok

június 30.

Jegyzőkönyvek, beszámolók

1 év

Koordinátorok

Február utolsó hete

Időszakos mérések alapján képzett indikátorok Az óvodai csoportok neveltségi szintje Éves munkaterv teljesültsége

2 év

Szaktanárok, osztályfőnökök

június 15.

Kérdőív összesí- Szülői értekezlet tő DÖK gyűlés Alkalmazotti közösség Beszámoló Nevelőtestületi értekezlet

1 év

Óvodapedagógu- június 15. sok

Csoportnapló

1 év

Beszámolók

Minőségfejlesztés eredményei Korábbi intézkedések következményei Intézkedések következményei (visszajelzés)

1 év

Intézményvezető Minden év júniÓvodavezetőus 30. helyettes Koordinátor június 30.

Összefoglaló

TEAM vezetők

Beszámoló

A terv befejezésétől 1 hónapon belül Program felül- Intézményvezető Program felülvizsgálat határvizsgálatakor ideje

1 év

Beszámoló

Nevelőtestület Fenntartó Technikai dolgozók Alkalmazotti közösség

Nevelőtestületi értekezlet Szülői értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség.

4.2. Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül 4.2.1. Intézményi értékelés indikátorai (alapját szolgáló jelzések, források) és használatuk rendje Cél: Az intézményi folyamatok és tevékenységek eredményének folyamatos nyomon követésének biztosítása. Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva vizsgálni, hogy a nevelőoktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseknek.

17


Az indikátor rendszer a következő területekre terjed ki:

szakmai szempontok

partneri elvárások teljesítése

partnerek elégedettsége, elégedetlensége

humán erőforrások fejlesztése

eszközgazdálkodás és finanszírozás

az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése

az intézmény folyamatainak fejlesztése

Az indikátorok származási helyei:

Partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérés

Év végi beszámoló

Felvételi statisztika

Klímateszt

Mérési jegyzőkönyvek

Októberi statisztika

Pénzügyi beszámoló

Személyi anyag

Az indikátorok felhasználásának módja: Az indikátorrendszer évenkénti elemzését és összehasonlítását az előző évi eredményekkel az intézmény minőségbiztosítási vezetői végzik. Az elemzést megtárgyalja és véleményezi az intézmény vezetése, jóváhagyja az intézményvezető. Az elemzést az alakuló értekezleten az intézményvezető ismerteti, eredményei beépülnek az éves munkatervbe.

4.2.2. Az irányított önértékelés folyamatának szabályozása Cél: -

Az intézményi önértékelés szabályozása annak érdekében, hogy láthatóak legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, hogy ennek eredményeként az intézmény működésébe beépüljön a folyamatos fejlesztés.

-

Biztosítani az önértékelés ismételhetőségét, a trendvizsgálatot.

18


Célcsoport: Valamennyi dolgozó Felelős: Minőségfejlesztési koordinátorok Az irányított önértékelést team végzi, munkájukhoz feladattervet készítenek. Az irányított önértékelés eljárásrendje: 5. számú melléklet. A kapott eredmény számszerű feldolgozása a COMENIUS 2000. Minőségfejlesztési program modell leírásának megfelelően történik, mely kiterjed az alábbiakra: -

A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében és a fejlesztés eredményei, a munkatársak bevonásának mértéke.

-

Az intézmény stratégiájának meghatározása, megvalósítása.

-

A meglévő folyamatok szabályozottsága.

-

Az erőforrások figyelembevételének módja, illetve felhasználásuk hatékonysága.

-

A partneri igények figyelembevételének módja, a partnerek elégedettsége.

Az intézményben, az irányított önértékelés folyamatát 2003. november 15-től 2004. február 28-ig végeztük, melynek részletes dokumentációja a Minőségbiztosítási dokumentumtárban található.

4.2.3. Minőségbiztosítási dokumentálási rend szabályozása A szabályozás célja: A minőségbiztosítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és kezelhetőségének megteremtése. Célcsoport: Intézmény vezetői, minőségbiztosítási team. Felelős: Minőségbiztosítási koordinátor - dokumentumtár kezelője. A folyamat dokumentumai, bizonylatai: • Jegyzőkönyvek • Emlékeztetők • Szabályzatok • Projekttervek • Mérési dokumentumok • Elemzések stb. Az intézmény minőségbiztosításával összefüggő minden dokumentációt a dokumentumtárban kell tárolni. Az áttekinthetőség kedvéért és a dokumentumok azonosítása érdekében számozó rendszert kell alkalmazni. (Iktató számmal, időponttal, tartalommal társítva.) 4.2.3.1. Iratkezelés

19


Az intézmény a jogszerű és hatékony működését igazoló bizonylatok azonosítását, tárolását, hozzáférhetőségét, megőrzését és selejtezését az Iratkezelési Szabályzatban rögzíti, a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően. Az intézményvezetése gondoskodik az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak betartásáról.

4.2.4. Az információáramlás rendje A szabályozás célja: Az intézmény információs hálójának és fórumainak kiépítése annak érdekében, hogy a dolgozók számára a szükséges információ biztosítva legyen. Célcsoport: Az intézmény minden dolgozója Felelős: Az információt adó Az intézmény sikeres működéséhez szükséges információk átadásának rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza.

Információt adó Igazgató, igazgatóhelyettes, óvodavezetőhelyettes

Informálás tárgya

Információt Időgyakorikapó ság

Szakmai minden dolmunka, mun- gozó karend, intézmény működtetése, munkaszervezés MinőségbizMinőségfejTeamek tosítási koor- lesztés dinátorok Munkaközös- Szakmai Intézményveség-vezetők munka zetés, pedagógusok Iskolatitkár Tanügyi do- Érintett dolkumentumok, gozók iratkezelés, nyomtatványok használata DÖK segítője DÖK munkája Pedagógusok, tanulók, iskolavezetés Közalkalma- Érdekvédelem Minden dolzotti Tanács gozó vezetője Dolgozó Szakmai to- Minden dolvábbképzésen gozó való részvétel

Informálás módja

Keletkező dokumentum

Folyamatot ellenőrzi

Tanév elején, Szóban, hirde- Jegyzőkönyv és szükség tőtáblán, köszerint rözvényben

Koordinátorok

Félévenként

Intézményvezető

Szóban, hirde- Jegyzőkönyv, tőtáblán emlékeztető

Vezetői meg- Szóban, írás- Jegyzőkönyv beszélés ban Beszámoló

Koordinátorok

Szükségszerűen

Szóban

Igazgató, igazgatóhelyettes

Alkalomszerűen

Szóban

Igazgató

Alkalomszerűen

szóban

Igazgató

Munkaértekezleten

Szóban

Igazgató

20


A táblázatban nem jelölt, előre nem látható váratlan helyzetekben történő információátadás módja: -

megbeszélések összehívása

-

tájékoztatók kifüggesztése hirdetőtáblára

-

aláírás köteles körözvény

Az információ hitelességéért és az informálás megtörténtéért minden esetben az információt adó a felelős.

4.3. Partnerkapcsolatok irányítása A folyamatleírás célja: A partnerek változásának követése annak érdekében, hogy be tudja építeni elvárásaikat az intézmény működési gyakorlatába. A partnerlista felülvizsgálata minden év októberében Partnerlista Koordinátor

Törvény

nem Van-e változás?

Stop

igen

Partnerlista javítása

Módosított partnerlista

Stop

4.3.1. A partnerazonosítás folyamatának szabályozása

21


Intézményünkben a partnerazonosítás folyamata szabályzatban meghatározottak alapján történik. (6. számú melléklet)

4.3.2. Partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása (7. számú melléklet)

Célunk: A partnereink igényeinek megismerése, beazonosítása, minél magasabb szinten megfelelés, a partneri elégedettség elérése. A vizsgálat elvégzése után az adatok elemzésre kerülnek, fel kell tárni a felszínre kerül partneri elégedetlenségek okait. Az elemzés után prioritási sorrendet kell készíteni. Az előző vizsgálat alapján mért adatokból készült sorrendhez viszonyítottan trend vizsgálatot kell végezni. Az elemzés eredményeként határozhatjuk meg azokat a területeket vagy folyamatokat, amelyeket a partneri elvárásoknak megfeleltetve javítani, fejleszteni kell. Az eredményekről a partnereket legkésőbb a vizsgálatvégzéstől számított 60 napig tájékoztatni kell szóban, illetve az elemzés kifüggesztésével írásban. A dolgozókat a koordinátorok szóban tájékoztatják a vizsgálat eredményeiről.

4.3.3. Partnerekkel történő kommunikáció szabályozása Cél: A partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének fórumainak meghatározása, annak érdekében, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő tájékozottságukat az intézmény működéséről és az őket érintő folyamatokról. A partnerekkel történő kapcsolat megvalósulása az éves munkatervekben illetve a partneri igénymérés szabályzatában meghatározottak szerint történik.

A folyamat leírás tartalma: 22


Partnerek Szülő

Mikor

Téma

Felelős

(milyen fórum) Szülői értekezlet Fogadóóra Írásbeli tájékoztatás Tanévnyitó Tanévzáró

Intézmény működése Nevelés-oktatás Irányított önértékelés eredménye Igény-felmérés eredménye DÖK DÖK gyűlés Aktuális feladatok Gyermekvezetők továbbképzése Szabadidős tevékenység szervezése Pedagógiai Program, Házirend véleményezése Tanulók Tanárok Aktuális témák Irányított önértékelés eredménye Igény-felmérés eredménye Szülői közösség SZK értekezlet Intézmény működése Pedagógiai program Fenntartó Vezetői megbe- Intézmény műszélések ködése Interjú Irányított önértéÉrtekezletek kelés eredménye Igény-mérés eredménye Következő iskola Pályaválasztási Továbbtanulás, fokozat tájékoztató, beiskolázás, (Tokaji Ferenc Nyílt nap, Irányított önértéGimnázium, RakaInterjú, Kérdőív kelés eredménye, mazi SzakmunkásIgény-felmérés képző) eredménye Andrássy Katin- Interjúk, értekez- Intézmény műka Alapfokú letek, megbeszé- ködése (művéMűvészetoktatá- lések szet-oktatás) si Intézmény Igény-felmérés eredménye Pedagógiai Interjúk Intézmény műSzakszolgálat Kérdőívek ködése Igény-felmérés eredménye

Módszer

Osztályfőnökök Szóban Szaktanárok Tájékoztató TCS vezetők füzetben Intézményvezető

DÖK segítő pedagógus

Jelenléti ív Ellenőrző

Szóban

Írásban

Osztályfőnökök

Dokumentum

Jegyzőkönyv

Szóban

Intézményvezető Szóban Óvodavezetőhelyettes

Jelenléti ív

Intézményvezető Szóban, írásban TCS vezető Óvodavezetőhelyettes

Beszámoló

Pályaválasztási felelős TCS vezető

Írásban

Levél

TCS vezető

Szóban, írásban

Levél

TCS vezető

Szóban, írásban

Levél

A közvetett partnerek informálása szükség szerint az adott eseményre vonatkozóan szóban vagy írásban a megjelölt felelősök kötelessége. Az információáramlás ellenőrzése a keletkező dokumentumok ellenőrzésével történik. Felelős: Minőségfejlesztési koordinátor 4.3.4. Panaszkezelés eljárásrendje

23


Célja: az intézmény működésével kapcsolatban jelzett problémák hatékony kezelése, annak érdekében, hogy az intézményvezetés illetve a pedagógusok munkavégzése zavartalan legyen, valamint a partnerek által felvetett problémák számukra megfelelő módon megoldódjanak. A szülők az alábbi témakörökben a fogadóórák időpontjában, rendkívüli esetben munkaidőben kereshetik fel az intézmény vezetőit: -

étkezési térítési díjjal kapcsolatos problémák

-

tankönyvvel kapcsolatos problémák

-

elveszett tárgyak bejelentése

-

szakmai munkával kapcsolatos panaszok.

Az intézmény vezetése orvosolja a problémát, szükség esetén panaszkezelési eljárást indít. Az intézmény vezetője az eljárás eredményéről a szülőt köteles tájékoztatni szóban vagy írásban. Az intézményvezető által kijelölt felelős (igazgatóhelyettes) minden problémát köteles írásban rögzíteni, ahol a szülő aláírásával tanúsítja az írásban foglaltak valódiságát. A szakmai problémákat az igazgató a tantestületi értekezleten ismerteti. A gyerek panasszal fordulhat az osztályfőnökhöz, vagy az intézmény vezetőjéhez. Kiskorút érintő eljárás esetén a kiskorút törvényesen képviselő személynek jelen kell lennie.

4.4. Oktatási és nevelési tevékenységek értékelése 4.4.1. A programbeválás vizsgálatának szabályozása A szabályzás célja: A helyi pedagógiai Program eredményes, hatékony területeinek megerősítése, az elvégzett vizsgálatok eredményeiből következő módosítások folyamatának szabályozása. Célcsoport: alkalmazotti közösség. Felelős: Intézményvezető

A folyamat dokumentumai: 24


•

Partneri igény- és elégedettségmérés összefoglalója

•

Tanév végi statisztika

•

Tanmenetek

•

Éves munkatervek

•

Pedagógiai Program

A programbeválás vizsgálatát 4 évente végezzük. Első felülvizsgálatot 2006. június 30ig el kell végezni.

Terület Program általános részei Nevelési program Helyi tanterv

Eszköz Dokumentumelemzés

Felelős Igazgató

Partneri igény és elége- Koordinátor dettség mérés Dokumentumelemzés Igazgatóhelyettes (tanmenet, éves munkatervek) minimumkövetelmények teljesítése

Kritérium a módosításra A leírtakhoz képest 50 % eltérés van A partnerek 40 %-a elégedetlen A leírtaktól 25 %-os eltérés van. Az iskola tanulói létszámának 30 %-a nem teljesíti a minimumkövetelményt

Amennyiben módosításra van szükség a szakmai munkaközösségek javaslatot készítenek. A javaslatot az alkalmazotti közösség megtárgyalja és 2/3-os szavazattöbbség esetén elfogadja. Ezután véleményezési jogot gyakorol a Szülők Közösséges és a DÖK, majd a fenntartóhoz kerül jóváhagyásra.

25


4.4.2. Értékelés közös követelményei és a mérőeszközök használatának rendje Szabályozás célja: Meghatározni az értékelés azon elveit, amelyek biztosítják a tanulók személyiségjogainak védelmét és információt adjon a tanulók teljesítményéről. A folyamat dokumentumai: A Pedagógiai Programban meghatározott mérőeszközök A folyamatleírás tartalma: A tanulók értékelése minden pedagógus joga és kötelessége. A szóbeli és írásbeli értékelés részletes szabályozása a Pedagógiai Program idevonatkozó részében megtalálható. Az értékelés minden esetben ösztönző legyen, nem sértheti a gyermek önérzetét, személyiségjogait. Az értékelést megelőzi az ellenőrzés és sok esetben a mérés, melyek eredményei képezik a szaktárgy, évfolyam és intézményi értékelés alapját.

A mérőeszközök használatának rendjét az alábbi táblázat tartalmazza:

Mérési területek

Mérőeszközök

Szaktárgyi dolgozatok

Feladatlapok

Olvasás mérés

Olvasókönyv

Központi mérés

Feladatlapok

Magatartás, szorgalom Szóbeli kifejezőképesség Tantárgyi tudás A gyerekek egyéni fejlődésének nyomon követése

Pedagógiai program Szóbeli számonkérés

Mérés ideje

Felelőse

Dokumentálás Informálandók köre módja

A tanévre elSzaktanár Ellenőrző, napló osztva legalább 4 alkalom Tanév eleje, Igazgató Ellenőrző, napló félév, tanév vége Október, március Igazgatóhelyet- Értékelőlap tes, pedagógusok

Havonként, félévenként A tanév során folyamatosan

Porkolábné féle Nevelési évben mérőanyag (8. folyamatosan számú melléklet) meghatározott időpontokban

Osztályfőnök, tantestület Szaktanár

Csoportban dolgozó óvónők

Tanuló, szülő, pedagógus

Tanuló, szülő, pedagógus Tanuló, szülő, tantestület, fenntartó, OKÉVKözpont Ellenőrző, napló, Tanuló, szülő, bizonyítvány tantestület Ellenőrző, napló Tanuló, szülő, pedagógus Mérőlapok kitöl- Szülők, pedagótése, feljegyzégusok sek

A mérések folyamatosságáért, ellenőrzéséért felelős az igazgatóhelyettes illetve az óvodavezető-helyettes.

26


Az értékelés rendje:

Amit értékelünk

Akik értékelnek

Az értékelés rendszeressége

PP-HOP Helyi tantervünk Kiemelkedő tanulmányi illetve sporteredmények

intézményvezetés évente munkaközösségek évente szaktanár, osztályfőnökök, amikor aktuális igazgató

Osztály illetve iskolai rendezvény

osztályfőnök igazgató

amikor aktuális, munkaközösségi értekezlet

Magatartás, szorgalom

osztályfőnök szaktanárok közössége szaktanár, osztályfőnök igazgató, igazgatóhelyettes

havonta félévenként folyamatosan félévente

szaktanár, bizottság munkaközösség-vezetők

amikor aktuális amikor aktuális

Tanulmányi munka

Vizsgák teljesítménye Tantárgyi felmérés eredményei Tanárok munkája

igazgató, igazgatóhelyettes Könyvtáros munkája intézményvezetés DÖK tevékenysége intézményvezetés Munkaközösségek munká- igazgató, igazgatóhelyetja tes, óvodavezető-helyettes Oktató-nevelőmunka tantestület, intézményvekörülményei zetés Épület rendje, tisztasága vezetés, területfelelősök Technikai dolgozók mun- intézményvezetés kája Igazgató, igazgatóhelyet- nevelőtestület, fenntartó tesek munkája Iskolai oktatóSzülők közössége nevelőmunka Intézmény átfogó értéke- külső szakértők lése

félévkor, év végén

Az értékelés formája írásban, szóban írásban szóban, illetve írásban az osztályközösség illetve iskolai közösség előtt munkaközösség illetve tantestület, iskolai közösség előtt szóban, dicséret írásban szóban és érdemjeggyel írásban szóban, érdemjegy vagy szövegesen ellenőrzésben, bizonyítványban szóban, beszámolóban szóban és írásban írásban

amikor aktuális, illetve évente évente évente félévente

szóban szóban beszámoló

félévente

beszámoló

havonta évente

szóban, írásban szóban

évente

szóban és kérdőívvel

évente

kérdőív

fenntartói döntés szerint

írásos vélemény

27

szóban, beszámolóban


4.5. A MIP kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok és bevezetési ütemterv Fejlesztés / feladat Igényfelmérés Stratégiai terv Tehetségek feltárása, egyénre szabott személyiségfejlesztés Az oktatás-nevelés közös követelményeinek érvényesítése Szakmai csoportmunka lehetőségének megteremtése, fejlesztése Egységes helyi mérési rendszer átdolgozása (NAT-tanulói) Értékelési rendszer kiválasztása, alkalmazása Partnerkapcsolatok erősítése szülőkkel, tanulókkal

Határidő 2005. február utolsó hete 2006. június 30. *

Felelős minőségügyi felelős igazgató szaktanárok, szakkörvezetők

* *

munkaközösség-vezetők, szaktanárok munkaközösség-vezetők

*

munkaközösség-vezetők

*

igazgató

*

igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes

* Fejlesztésre, kidolgozásra váró.

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

28


ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A Körzeti Általános Iskola és Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programját az iskola diákönkormányzata a 2004. .………….. hó ……… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: Tiszanagyfalu, 2004. …………… hó …….. nap

…………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője

2. A Körzeti Általános Iskola és Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programját a Szülők Közössége a 2004. .………….. hó ……… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.


…………………………… a Szülők Közössége vezetője

29


3. A Körzeti Általános Iskola és Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programját az intézmény alkalmazotti közössége a 2004. .………….. hó ……… napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.


…………………………… Dojcsák Margit igazgató

4. A Körzeti Általános Iskola és Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programját Tiszanagyfalu Önkormányzatának Képviselőtestülete 2004. .………….. hó ……… napján tartott ülésén jóváhagyta.


…………………………… Kemecsei László Polgármester

30


MELLÉKLETEK 1. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 2. A hosszútávon meghatározott dokumentumok elkészítésének rendje, tartalma 3. Szervezeti struktúra - Az intézmény minőségmenedzsmentje 4. Ellenőrzési terv 5. Irányított önértékelés eljárásrendje 6. A partnerazonosítás folyamatának szabályzata 7. A partneri igénymérés intézményi szabályzata 8. Porkolábné féle mérőanyag (az óvodások méréséhez)

1. számú melléklet

31



32


A hosszútávon meghatározott dokumentumok elkészítésének rendje és tartalma

Dokumentum

Tartalma Alapvető általános dokumentumok

Alapító okirat SZMSZ Házirend

A Közoktatásról szóló többször módosított törvény és az államháztartásról szóló törvény határozza meg Az intézmény működési rendje, vezetők közötti feladatmegosztás, kapcsolattartás stb. rendje Intézményi felvétel, átvétel eljárásrendje, nevelési év, napi nyitva tartás, tanulók iskolában tartózkodása, jogok, kötelességek stb. Alapvető szakmai dokumentumok

HOP, PP

Továbbképzési program

Az intézményben folyó nevelő-oktatómunka tartalmi irányvonala. A végrehajtáshoz szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke stb. Tartalmát az intézmény nevelési - pedagógiai programja határozza meg, a jogszabályi előírások figyelembevételével. Intézményi ügyintézés dokumentumai

Iratkezelési szabályzat Tanügyi nyomtatványok

Ügyviteli rend, tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások stb. dokumentálási szabályai Az oktató-nevelő munka ellátásának konkrét megtervezésének, a végrehajtás ellenőrzésének alapjául szolgáló dokumentum. Munkaügyi dokumentumok

Személyi anyag nyilvántartás Tartalmát a KJT és a KT valamint az SZMSZ és a Közalkalmazotti alkalmazási okiratok Szabályzat határozza meg. Munkaköri leírás Meghatározza az alkalmazott munkavégzésének részleteit Gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok Védelmi jellegű szabályzatok Munkavédelmi Szabályzat Munkavédelemről szóló módosított törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg. Tűzvédelmi Szabályzat A BM-rendeletek illetve az Országos Tűzvédelmi Szabályzat határozza meg. Érdekvédelmi Szabályzatok Közalkalmazotti Szabályzat

A jogszabályban előírt feladat, hatás és jogkörök gyakorlásának rendjét, az átruházott feladat és hatásköröket tartalmazza. DÖK Szabályzat DÖK működésének és jogosítványainak rendje stb. Szülői Szervezetek Működési Szülők Közössége működésének és jogosítványainak szabályozása. Szabályzata


33


Szervezeti struktúra - Az intézmény minőségmenedzsmentje A minőségirányítás törvényi háttere

Nemzeti minőségpolitika

ÖMIP

Önkormányzat

IMIP

Intézményi vezetés

A rendszer működtetése

Minőségi vezetők, fejlesztő csoport vezetők

A nevelés minőségmenedzsmentje (A fejlesztő csoport tagjai

Minőségi kör

Op

Op

Minőségi kör

Op

Gyf

Ped

EK

Minőségszabályozás

Helyzetelemzés Minőséget javító javaslat Értékelés

Minőségi kör

Ped

Ikt

Ped

K

Op

A nevelési folyamat szinten tartása

EK

A minőségi körben dolgozók személye és létszáma a feladattól függően változik.

Jelek: Op P Gyf Ikt. D K

= = = = = =

óvodapedagógus pedagógus gyermekvédelmi felelős iskolatitkár dajka karbantartó

EK = egyéb alkalmazottak: élelmezésvezető, konyhai dolgozó hivatalsegéd, takarító

4. számú melléklet Ellenőrzési terv 34


Az ellenőrzés területe

Iskolavezetés felelőse

Felelősök

Az ellenőrzés módszere

1. Tanórán, foglalkozásokon folyó oktató-nevelő igazgató munka tanulmányi munka, szaktanári, tanítói igazgatóhelyettes tevékenység ellenőrzése óvodavezetőhelyettes 2. Tanórán kívüli foglalkozások, tanulószoba, napkö- igazgató zis foglalkozás, korrekciós órák, szakkörök, fakul- igazgatóhelyettes tációk, korrepetálás 3. Osztályfőnöki munka, osztályprogram, kapcsola- igazgató tok a szülőkkel, családlátogatás, osztályfőnökök igazgatóhelyettes ellenőrző, értékelő tevékenysége, neveltségi szint óvodavezetőhelyettes 4. Pályaorientáció igazgató Iskolaérettségi vizsgálatok óvodavezetőhelyettes

munkaközösségek vezetői

óralátogatások

munkaközösségvezetők osztályfőnökök munkaközösségvezetők osztályfőnökök

foglalkozások dokumentációk

5. Ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi tevékenység, egészségügyi vizsgálatok

munkaközösségevezetők, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő diákönkormányzat felnőtt vezetője, osztályfőnökök, munkaközösségvezetők munkaközösségvezetők, a munkatervben kijelölt pedagógusok diákönkormányzat felnőtt vezetője, munkaközösségvezetők, pedagógusok iskolatitkár osztályfőnökök pedagógusok

igazgató igazgatóhelyettes óvodavezetőhelyettes

6. Diákönkormányzat igazgató Információáramlás, iskolaújság, iskolarádió, iskolatükör, versenyek, tanulói ügyelet

7. Ünnepélyek, megemlékezések, versenyek, vetélkedők

igazgató óvodavezetőhelyettes

8. Ügyeleti rend szünetek fegyelme

igazgató igazgatóhelyettes

9. Személyi anyag

igazgató igazgató naplók, foglalkozási naplók, hiányzások, törzslap, igazgatóhelyettes ellenőrzők óvodavezetőhelyettes 11. Térítési díjak igazgatóhelyettes 10. Adminisztráció

12. Iratkezelés 13. leltárak

gazdasági területek, költségvetés, karbantartás

14. Munka-, tűz- és balesetvédelem

15. Technikai személyzet

igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes munkaközösségvezetők óvodavezetőhelyettes igazgató igazgatóhelyettes óvodavezetőhelyettes igazgatóhelyettes óvodavezetőhelyettes

pályaválasztási felelős osztályfőnökök nagycsoportos óvodapedagógusok

élelmezésvezető iskolatitkár iskolatitkár

egyéni beszélgetések óralátogatás dokumentáció szülői értekezlet, tantestületi értekezlet, egyéni elbeszélgetések, családlátogatás, beszámoltatások dokumentáció beszélgetések családlátogatás

faliújság iskolaújság rádióműsorok

rendezvényterv, dokumentáció

iskola épületei, értékelő napló, verseny ügyeleti tanulócsoportok között dokumentáció dokumentáció

dokumentáció dokumentáció

iskolatitkár, leltárfe- dokumentáció lelősök, élelmezés- iskola területe vezető, karbantartó

tűz- és munkavédel- iskola épületei, mi felelős, karbantar- környezet tó iskola épületei, közvetlen környezete


35


Az irányított önértékelés eljárásrendje

I.

Az önértékelés célja: Az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése.

Az önértékelés területei: 1.

A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében, a fejlesztés eredményei. A munkatársak bevonásának mértéke.

2.

Az intézmény stratégiájának meghatározása, megvalósítása. A kitűzött célok elérése, megvalósítása, a folyamatos fejlesztés eredményei.

3.

A meglévő folyamatok szabályozottsága, szabályozási rendszer teljeskörűsége, szabályozási rendszer szervezettsége, alkalmazás hatékonysága.

4.

Az erőforrások figyelembevételének módja és az erőforrások felhasználásnak hatékonysága.

5.

A partneri igények figyelembevételének módja, a partnerek elégedettsége.

II.

Az önértékelés módszere: Az önértékelés csapatépítő tréning keretében - team munkában - történik, a munkatársak az értékelés elvégzésére 5 csoportot alkotnak.

III.

Az önértékelés tervezett gyakorisága:

IV.

Az értékelő folyamat lépesei:

4 év

1.:

A csoportok összetételének megtervezése, megszervezése

2.:

Az egyes témakörök feldolgozásához segédanyag biztosítása a csoportok részére.

3.:

A csoportok munkatervének elkészítése.

4.:

A csoportok adatgyűjtése és feldolgozása, a csoportvélemények kimunkálása. (előzetes értékelés - TCS és a tanácsadó)

5.:

A csoportok prezentációja munkatársi értekezlet keretében. Nevelőtestületi kiegészítések, vita, legitimáció. 36


A legitimációt erősítjük a kitöltött kérdőívek segítségével, melyet a TCS öszszegez és a javaslatokkal együtt mellékel a nevelőtestület véleményéhez és állásfoglalásához.

V.

Résztvevők köre: Az értékelésben valamennyi munkatársat bevonjuk.

VI.

A végrehajtásért felelős:

Intézményvezető TCS vezetői

VII.

Keletkezett dokumentumok: •

eljárásrend

•

Munkacsoportok munkaterve

•

Munkacsoportok beszámolója

•

Az irányított önértékelés összegzése.


37


A partnerazonosítás folyamatának szabályzata

Az érdekelt felek azonosításának eljárásrendje

A partnerazonosítás célja:

A munkatársakban és a vezetőkben tudatosodjon, hogy tevékenységünk szolgáltatás, melynek partnerei vannak. Ahhoz, hogy az intézményünk által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó igényeket, elvárásokat, véleményeket megismerjük azonosítanunk kell a legfontosabb partnereinket.

A partnerazonosítás folyamata:

Feladat 1. Célcsoport létrehozása 2. Csoportos megbeszélés a lehetséges partnerek képviselőinek részvételével és a TCS tagjaival 3. A lista és az eljárásrend nyilvánosságra hozatala 4. A listára került partnerek értesítése

Felelős

Keletkezett dokumentumok

igazgató TCS vezető

Partnerlista tervezet Feljegyzés Partnerlista tervezet

TCS vezető

Jegyzőkönyv az eljárásrend ismertetésről Telefonbeszélgetés (levelek)

TCS vezető


38


A partneri igényfelmérés intézményi szabályzata 1. A szabályozás célja Az intézmény partnerközpontú működéséhez a partnerkapcsolatok folyamatos javítása érdekében tervszerűen és szakszerűen történjen a partnerek igényeinek a felmérése. 2. Gyakoriság és módszer A táblázatban rögzített partnereinknél az abban szereplő módszerrel és gyakorisággal kell a felmérést elvégezni.

Közvetett

Közvetlen

Partner

Gyakoriság

Módszer

Minta nagysága

Gyerek

1 év

Kérdőív

40 %

Szülő

1 év

Kérdőív

40 %

Pedagógus

1 év

Kérdőív

100 %

Fenntartó

2 év

Interjú

Polgármester

Körzeti Általános Iskola

2 év

Kérdőív

Igazgatóhelyettes

Nem pedagógus munkatársak

1 év

Interjú

100 %

Szakmunkásképző, Általános Iskola és Komplex Szakszolgálati Intézet Andrássy Katinka Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

2 év

Interjú

Intézményvezető

2 év

Interjú

Igazgató

2 év

Interjú

Igazgató helyettes

Intézményünk közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben szakmailag önálló egységet alkot az óvoda és iskola. ezért az óvodai egység közvetlen partnerének tekinti az általános iskolai egységet, mint következő életút.

3. Mintavétel és visszaérkezés

39


Az intézmény létszámának 40%-át kérdezzük meg. A mintaválasztás módja: réteges Gyerekek Óvoda: középső- és nagycsoport Iskola: 4. 6. 8. évfolyam Szülők: A kiválasztott gyerekek szüleit kérdezzük meg. A kiosztott kérdőívek minimum 60%-ának kell visszaérkeznie A kérdőívek összegyűjtésének módja: Óvoda Szülők: folyosón elhelyezett ládában Iskola: Tanulók: osztálytitkárok gyűjtik össze Szülők: Folyosón elhelyezett ládában Pedagógus: tanári szobában elhelyezett ládában.

Tartalmi területek

4. Tartalmi területek partnercsoportonként

Oktatás, nevelés Intézmény környezete esztétikája Tanórán kívüli tevékenység Kapcsolatrendszer Vezetés Információáramlás

Partnereink Közvetlen

Közvetett

Fenntartó

Körz. Ált. Isk. (óvoda következő életút)

Nem pedagógus munkatárs

Ped. Szaksz.

A. K. Alap. Műv. Int.

X

X

Gyerek

Szülő

Pedagógus

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Tokaji Ferenc Gimnázium X

X

X

5. A kérdőívek és interjútervek általános szempontjai

40


A partneri igényfelmérés kérdőíveinek, illetve interjúkérdéseinek összeállításakor alapul vesszük a nyitott önértékelés tartalmi területeinél tapasztaltakat. A nyitott önértékelés eredményeképpen az alábbiakat állapítottuk meg: Erősségeink: • • • • •

gyermekközpontúság jó kollektíva, vidám, demokratikus légkör szakmai felkészültség rendezvények színvonala jól alapoz (felkészít a következő életútra)

Gyengeségeink: • kifogásolható tanórai fegyelem, rend, viselkedés, kötelességtudat • szülő – diák – tanár kapcsolata • Szétszórt oktatási intézmény • Zsúfolt óvodai csoport • Ingerszegény családi háttér Munkatársak elvárásai • kultúrált, jól felszerelt körülmények között végezzék munkájukat • a munka feltételeinek javítása • munkaeszközök hiányának pótlása Intézményi jövőkép: • Az intézmény szerkezeti struktúrája nem változik • Jobb felszereltségű, esztétikusabb külső, belső környezet • Megszűnik a szétszórtság • Csökkenő gyereklétszám következményeként jobb munkafeltételek Szempontjaink a kérdőívek és az interjútervek készítéséhez: • Az egyértelműen erősnek tartott területekre elegendő csak 1-1 átfogó kérdés, megerősítésképpen • A vitát kavart, de erősségként elfogadott területre 1-3 kérdés • A gyengeségek területére 1-3 kérdés • A partnereknél a vélt elégedettség ellenőrzéseképpen az egyértelműnek talált esetben 1 kérdés, a vitás esetekben több konkrét kérdés • A feltételezett igényekre irányított 1-2 kérdés • A fel nem merült elégedetlenségek és igények felszínre hozatalát lehetővé tevő 1-1 kérdés

6. Technikai lebonyolítás

41


A TCS által elkészített és kipróbált kérdőívek és interjútervek alapján.

Határidő

Feladat

Felelős

Kérdőívek elkészítése Kérdőívek sokszorosítása Mintaválasztás Érintettek tájékoztatása, felkészítése Visszaérkezett kérdőívek begyűjtése Interjúkat készítő személyek felkészítése Interjú Adatok feldolgozása, öszszegzése Nyilvánosságra hozatal

TCS tagok, tanácsadó TCS tagok TCS tagok TCS vezetők TCS tagok TCS vezetők Interjú készítők TCS tagok TCS vezetők

7. Nyilvánosságra hozatal Óvoda: Faliújság Iskola: Tanulók: osztályfőnöki óra Szülők: szülői értekezlet, faliújság Pedagógus: faliújság Munkatársak: munkatársi értekezlet Óvoda: Iskola: Fenntartó: Szakszolgálat: Andrássy K. A. M. I.: Tokaji Ferenc Gimnázium

tájékoztató levél tájékoztató levél tájékoztató levél tájékoztató levél tájékoztató levél tájékoztató levél


42


A gyerekek egyéni fejlődésének nyomon követése, egyéni fejlődési ütemének rögzítése (Porkolábné Balogh Katalin féle mérőanyag)

Minden gyermek saját üteme szerint fejlődhet, tehát önmagához mérten kell viszonyítani a fejlődés, fejlesztés eredményeit. Az iskolába menő gyermekeknél az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, illetve a helyi Pedagógiai Programunk is megfogalmazza az óvodáskor végére elérendő fejlődés jellemzőit. Az iskolaérettségi vizsgálatok három fő területe a testi, szociális és az értelmi képességek szintjének, érettségének vizsgálata. Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy biztosítsa a gyerekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges óvodai környezetet, objektív, szubjektív feltételeket, érzelmi biztonságot. Az elfogadott általános elvárások közül vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, képességét, tehetségét, segítse őt a hátrányos helyzetéből adódó felzárkóztatásban, illetve tehetsége kibontakozásában. Ehhez szükséges a gyermek környezetének megismerése, fejlődésének nyomon követése, egyéni fejlődési ütemének rögzítése. A gyermek szociokulturális környezetéről, eddigi életének fejlődéséről az óvoda kezdés előtti környezettanulmány - családlátogatás során tájékozódik az óvodapedagógus. A gyermek szokásainak, természetének, a család nevelési felfogásának pontosabb megismerését segíti elő a "Szülői kérdőív". A megismert tényeket az óvodapedagógus hasznosítja majd a gyermek jobb megismeréséhez, a fejlesztési feladatok tervezéséhez. Az óvodai tevékenységek során a gyermek állandóan fejlődik. A spontán illetve a szervezett foglalkozások alatt valamilyen módon viselkedik. A Porkolábné Balogh Katalin programjából átvett "Megfigyelési szempontsor" alapján (félévente) készülő feljegyzések segítik az óvodapedagógust a gyermekek viselkedésének, tevékenységének elemzésében, ezáltal támogató nevelés, fejlesztésük időben elkezdhető. A gyermek fejlődésének nyomon követése az óvodába lépés kezdetétől a "Fejlettségmérő lapok" alkalmazásával történik. A vizsgált pszichikus struktúrák a tanulási képesség meghatározó, illetve az iskolára való alkalmasság kritériumai. A szempontsor szerinti megfigyeléseket a mindennapi életben folyamatosan célszerű végezni, de van amikor játékos egyéni vizsgálatokat is be kell iktatni. A gyermekek egyéni fejlődési üteme ezáltal nyomon követhe-

43


tő, a fejlesztő játékok, fejlesztési feladatok tervezéshez támpontokat adnak a különböző területeken jelöl válaszok. A szülőkhöz intézett kérdőív, a félévenkénti feljegyzések, a "Fejlettségmérő lapok" rendszere, pontos vezetése elősegíti a problémák korai felismerését, az esetleges egyéni prevenciós program időbeni elkezdését, illetve a megfelelő szakember segítségének igénylését. A fent említett módszerekkel, eszközökkel elérhető, hogy az iskolai életre kellőképpen felkészült gyerekek kerüljenek ki az óvodából.

44


1. Szülőkhöz intézett kérdőív

KEDVES SZÜLŐK! Gyermekük életében komoly változást okoz az óvodába lépés. Nem ismerjük a gyermekeket, sem szokásaikat, sem természetét. Kérjük, segítsenek a gyermeknek és nekünk, hogy könnyebben "összeszokhassunk". Értelemszerűen válaszoljanak az alábbi kérdésekre a megfelelő válaszok aláhúzásával, illetve egy-két szóval, ahol szükséges. A közölt dolgok ismeretében jobban tudjuk támogatni a gyermeket, elősegíteni zökkenőmentes beilleszkedését a közösségünkbe és további nevelését is a számára legfontosabb szempontok szerint tudjuk irányítani. Köszönjük fáradozásukat!

Szalaga Andrásné óvodavezető-helyettes

1. ADATOK Név:

________________________________________________

Becenév:

________________________________________________

Szül. hely, idő: _______________________________________________ Apa neve:

________________________________________________

Anya neve:

________________________________________________

Testvérek neve, kora: __________________________________________ ________________________________________________ Az egy háztartásban élő személyek neve, kapcsolata a gyerekkel: ________________________________________________ ________________________________________________ ________________________________________________ Sürgős szükség esetén (baleset, betegség, stb.) ha a szülők nem érhetők el, értesíthető: (név, cím, telefon)

________________________________________________

________________________________________________ ________________________________________________

45


2. EGÉSZSÉGÜGYI HÁTTÉR a.) Eddigi komolyabb betegségek (fertőző, műtét, baleset, stb.) vagy állandóan meglévő érzék- vagy mozgásszervi károsodás (szemüvegviselés, hallókészülék, stb.) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ b.) Van-e valamilyen betegségre kifejezetten hajlama?

Nincs

-

van

nátha - torokgyulladás - középfülgyulladás - hörghurut - bőrproblémák - hasmenés székrekedés - egyéb: __________________________________________________

c.) Allergiás-e valamire?

Nem - Igen: étel - gyógyszer - növény - állat - házi por -

egyéb: ______________________________________________________________ d.) Lázcsillapítóként milyen gyógyszer alkalmazható? _______________________________________________________________ e.) Van-e tudomása gyógyszerérzékenységről? _______________________________________________________________

3. ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK a.) Étvágya: jó

-

közepes

igen

-

nem

-

Igen

-

Nem

-

Igen

-

Nem

Használ kanalat? -

Igen

-

Nem

Használ villát?

-

Igen

-

Nem

Használ poharat?-

Igen

-

Nem

Használ cumisüveget?

Igen

-

Nem

a.) Szobatiszta-e?

Igen

-

Nem

b.) Szobatiszta éjjel?

Igen

-

Nem

c.) Ráül-e a WC-re?

Igen

-

Nem

Válogat? b.) Eszik egyedül? Iszik egyedül?

-

rossz

4. SZOBATISZTASÁG

46


5. ALVÁS a.) Milyen alvó? Alvása: b.) Mivel alszik?

Jó Nyugodt

-

Rossz

-

Nyugtalan

Cumi - cumisüveg - takarócska - "rongyocska" - baba - pelenka kedvenc állat- egyéb: ___________________________________

c.) Napközben alszik-e?

Igen

-

Nem

d.) Este mikor alszik el?

_______________________________________________

6. JÁTÉK a.) Hogy játszik a legszívesebben? Egyedül - gyerekekkel - felnőttekkel - hangosan szaladgálva - elmélyülten - csendben - mindegy b.) Hogy reagál rá, ha játékát valaki elveszi?

Sír - kiabál - panaszra megy - üt, harap visszaveszi - nem érdekli - egyéb: _______________________________

7. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK a.) Melyek azok a kifejezések, amelyek legjobban jellemzik az Ön gyermekét? Valamennyi érvényest húzza alá! Jó kedélyű - nyugodt - kiegyensúlyozott - türelmes - érzékeny - sértődős - makacs közömbös - okos - ravaszkás - ingerlékeny - akaratos - huncut - dacos - visszahúzódó eleven egyéb: _________________________________________________________ b.) Hogyan fejezi ki haragját? Sír - kiabál - földhöz vágja magát - tárgyakat dobál - megüt másokat - elbújik egyéb: _______________________________________________________________ c.) Hogyan nyugtatható meg a legjobban? Karban - ölben - simogatással - jó szóval - erélyesen - nem véve róla tudomást egyéb: _______________________________________________________________ d.) Vannak-e különlegesen erős félelmei? Nincsenek

-

Vannak

sötét - zaj - jármű - kutya - dörgés, villámlás - egyedüllét - egyéb állat más: _______________________________________________________________ 47


e.) Van-e különleges vagy bármilyen tartós szokása?

Nincs -

Van

ujjszopás - cumizás - gallér vagy egyéb ruhanemű szopogatása - körömrágás egyéb: _______________________________________________________________ f.) Az otthon szokásos fegyelmezési módok: nem vesznek róla tudomást - haragszanak rá "nem szeretik" - megszidják - megvonnak tőle valamit (tv, rágó, stb.) - pofont kap - helyre kell hozni a hibát - egyéb verés egyéb módszerek: _____________________________________________________ g.) Volt-e már valaha gyermekközösségben? Könnyen szokta meg

-

Igen

-

Nem

nehezen szokta meg

h.) Milyen a kapcsolata idegenekkel (gyerekekkel, felnőttekkel)? Könnyen barátkozik - visszahúzódó - félénk - bizalmatlan - barátságos - elutasító egyéb: _______________________________________________________________ i.) Történt-e a gyerek élete során nagyobb változás a családban?

Nem -

Igen

halál - testvérszületés - válás - új apa/anya egyéb: _______________________________________________________________ j.) Melyik kezét használja? Jobb kéz

-

bal kéz

-

mindkettő

Tiszanagyfalu,

…………………………….. szülő aláírása

Még egyszer köszönjük fáradozásukat, amellyel megkönnyebbítették gyermekük óvodai életét! (Az itt közölt adatokat és tényeket csak az óvodapedagógusok ismerik meg, és hivatali titokként kezelik!)

48


2. A gyermekekről félévente készülő feljegyzésekhez

Megfigyelési szempontok A csoporton belüli viselkedés megfigyeléséhez ad segítséget. Így konkrétabb formában megfogalmazhatjuk a viselkedés általános szempontjait illetve elemezhetjük a teljesítményhangsúlyos helyzetben mutatott magatartásformákat.

I. Viselkedésre általában jellemző

1.) Állandó mozgás, nyugtalanság van körülötte Nem tud nyugton maradni, állandóan fészkelődik, mocorog 2.) Állandóan babrál, piszkál valamit 3.) Nem hallja, ha szólítják, vagy legalábbis úgy tesz, mintha nem hallaná 4.) Neve hallatán összerezzen 5.) Szeszélyes, heves érzelmi kitörései vannak 6.) Ha egyszer belelendült valamibe, nehezen szakítja félbe, nehezen vált tevékenységet 7.) Nagyon lassú, tétova mozgású 8.) Nagyon félénk, sírós Egyéb viselkedési jellemzők

II. Foglalkozások alatti viselkedése 1.) Nem figyel, úgy tesz, mintha ott sem lenne 2.) Elterelhető könnyen a figyelme 3.) Nem követi a pedagógus utasításait 4.) Úgy tűnik, mintha nem értené meg a feladatot, tanácstalan, nem tudja elkezdeni a munkát 5.) Kérdésre zavartan hallgat 6.) Maszatol ábrázolásnál, összegyűri a rajzlapot, vonalvezetése görcsös 7.) Nem tud várni, igényeit késleltetni

49


3.

Fejlettségmérő lapok Mérési időpontok meghatározása:

Óvodába lépéskor: A szeptemberben óvodába lépőknél minden év október 31-ig; az év közben óvodába lépőknél az óvodakezdés 2. hónapjában

Kiscsoportban:

minden évben június 10-ig

Középső csoportban:

minden évben június 10-ig

Nagycsoportban:

minden évben január 30-ig

50


A gyermek szociális fejlettsége Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma: Kapcso- kezdeményező latteremté elfogadó s felnőt- visszahúzódó tekkel elutasító kezdeményező elfogadó visszahúzódó társakkal elutasító szemlélődő magányosan tevékenykedő Beillesztársakhoz sodródó kedése a bekapcsolódó tevékenyalkalmazkodó ségekbe együttműködő kezdeményező irányító megérti elfogadja teljesíti Feladat- nem érti megértése, érti, de nem teljesíti feladatrészben teljesíti tartása irányítással, segítséggel elvégzi önállóan teljesíti elmélyült, kitartó kapkodó, szétszórt kiegyensúlyozott Érzelmi nyugtalan élete erőszakos változó hangulatú zárkózott Megjegyzés:

Óvodába lépéskor

51

Kiscsoportban

Középső csoportban

Nagycsoportban


Testséma fejlesztésének mutatói

Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma: Fej, törzs, hát, has


Kiscsoportban

Szem, szemhéj Orr, orrcimpa Száj, nyelv Fül, nyak, fültő Kéz, kézfej, tenyér Ujjak, ujjbegy, ujjperc Láb Mell, mellkas Arc Kar Comb Térd, térdhajlat Homlok, szemöldök Áll Könyök Csukló Boka Lábfej, talp Lábujjak, sarok Váll Derék Csípő Megjegyzés:

52


Nagycsoportban


A gyermek téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettsége

Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma: fent


Kiscsoportban

lent alatt fölött föl, fölé jobb, bal előre, elől hátra, hátul mellett, mellé között le, alá kívánságra irányt tud változtatni

mögé elé jobbra balra túl közé Megjegyzés:

53


Nagycsoportban


A gyermek szociális érettsége

Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma: személyi kontaktus nélkül is teljesít időnként személyi kontaktust Önállósága igényel állandó személyi kontaktust igényel motivált, jó megoldásra törekvő

Feladatvégzése

a motiváltság hiánya jellemzi, erőtlen tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kapkodó, kitartásra nem képes gyors, dinamikus átlagos

Munkatempója

lassú, nehézkes könnyen vált át más tevékenységre

nehezen áll át más tevékenységre kivárásra képes, toleráns Válasz tevé- feladja kenységek indulatkitöréssel válaszol akadályozászemélyek elleni agresszióval sára regresszióval Megjegyzés:

54


Kiscsoportban


Nagycsoportban


55

A gyermek nyelvi kifejezőképességének fejlettsége Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: Szókincs Elvont kifejezések előfordulása A nyelvi fejlettség mutatói

Beszédritmus

Képolvasás

Szövegviszszaadás Megjegyzés:

Óvodába lépéskor gazdag árnyaltan kifejező átlagos szegényes, hiányos gyakran néha sohasem beszédhibás (milyen?) folyamatos akadozó gyors lassú felsorol egyszerű cselekvést megnevez összefüggéseket felismer nem képes visszaadni hiányos lényeges mozzanatokat teljes, pontos

Kiscsoportban


Nagycsoportban


A gyermek finommotoros koordinációjának fejlettsége Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma:

Részletek feltüntetése

Arányok Dimenzió Érintkezés

Óvodába lépéskor kusza firka van feje van lába van karja van törzse van nyaka a fej részletei: haj, fül az arc részletei: szem, orr, száj ruha, ruha részletei kéz részletei láb részletei fej, kar, láb, törzs aránya helytelen fej, kar, láb, törzs aránya helyes a végtagok kétdimenziósak többszempontú profil a négy végtag összefügg a törzzsel a nyak vonala átmegy a fej, törzs vonalába a törzs vonala átmegy a láb vonalába

Megjegyzés:

2

Kiscsoportban


Nagycsoportban


A gyermek értelmi fejlettsége Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma: A tárgyak csoportosításának mutatói Időbeli relációk felismerésének mutatói

Figyelem jellemzői

Motoros feladat verbális visszaadása Megjegyzés:

Óvodába lépéskor szín szerint forma szerint méret szerint hasonlóság-különbözőség szerint képi szint időrendiség: beszéd szint ok-okozati viszony összpontosításra képes rövid ideig figyel csak a játék köti le könnyen elterelhető szétszórt, figyelmetlen egyéb teljes, pontos visszaadás a lényeges mozzanatok visszaadása képtelen elmondani

3

Kiscsoportban


Nagycsoportban


Mozgásfejlettség Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: Ujjak ritmikus ökölbe zárása (pumpálás)


Ujjak széttárása (utánzás) Fűzés (nagylyukú gyöngy, majd cipő, tű, stb.) Páros lábon szökdelés (veréb) majd egy lábon (váltakozva) Labdaelkapás (15 cm átmérőjű, 3 méterről) (labdázás) Egy lábon egyensúlyozás 15 mp-ig (gólya mozgásos játék) Ujjakkal sorra érinteni a hüvelykujjat (játék) A megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása Ujjak kisujjal kezdődő gördülékeny tenyérbe zárása Kezesség Megjegyzés:

4

Kiscsoportban


Nagycsoportban

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents