INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

BUDAPESTI WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPESTI WARD MÁRIA GIMNÁZIUM 1056 Budapest, Molnár utca 4.

Készítette: az intézmény igazgatója Elfogadás dátuma: 2012. április 25. Jóváhagyás dátuma: 2012. Érvényesség időtartama: visszavonásig

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2012

Tartalomjegyzék 1. Az Intézmény bemutatása ................................................................................................. 4

1.1 Az intézmény adatai ............................................................................................................................................................... 4 1.2 Az intézmény pedagógiai programjának kiemelt alapelvei, céljai: ............................................................................................. 4

2. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei ............................................ 6 3. A fenntartó általános elvárásai az iskolákkal kapcsolatban .............................................. 7 4. A fenntartó az intézménnyel szembeni konkrét elvárásai ................................................ 7 5. Minőségpolitika ................................................................................................................ 8 5.1 Intézményi minőségpolitika ...................................................................................................................................................... 8 5.2 A minőségpolitika megvalósulását szolgáló célok ...................................................................................................................... 8 5.3 Minőségpolitikai nyilatkozat ................................................................................................................................................... 9

6. Stratégiai célkitűzések..................................................................................................... 10 7. A minőségirányítási program működtetése .................................................................... 11 7.1 A minőségirányítási program értékelése .................................................................................................................................. 11 7.2. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása ......................................................................................................... 11 7.3 A minőségirányítási program módosítása ............................................................................................................................... 11 7.4 A minőségirányítási program nyilvánossága ........................................................................................................................... 11

8. Vezetési feladatok végrehajtása ...................................................................................... 12 9. Tervezési feladatok végrehajtása .................................................................................... 15 10. Ellenőrzési feladatok végrehajtása ................................................................................ 17 11. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai ......................................................... 18 12. Mérési feladatok végrehajtása ....................................................................................... 22 13. Alkalmazottak értékelésének, minősítésének rendszere ............................................... 24 13.1 Az alkalmazottak értékelésének célja ................................................................................................................................. 24 13.2 Az értékelés elvi alapjai ...................................................................................................................................................... 24 13.3 A teljesítményértékelési rendszer alappillérei ........................................................................................................................ 25 13.4 Az értékeléshez szükséges információgyűjtés formái .............................................................................................................. 25 13.5 Adatkezelés ........................................................................................................................................................................ 25 13.6 Minősítés ............................................................................................................................................................................. 25

14. Teljeskörű Intézményi Önértékelés eljárásrendje (folyamatának szabályozása) ......... 27 Mellékletek .......................................................................................................................... 28 Záró rendelkezések ............................................................................................................. 29 A Minőségirányítási program legitimációja ....................................................................... 30

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 Az intézmény adatai

Neve: Budapesti Ward Mária Általános Iskola Budapesti Ward Mária Gimnázium Székhelye: 1056 Budapest, Molnár utca 4. Fenntartója: Congregatio Jesu Szerzetesrend (1056 Budapest, Váci u. 47.) Alapítója: Angolkisasszonyok Szerzetesrend (1056 Budapest, Váci u. 47.) Az alapító okirat kelte: Budapest, 2004. április 15. A működési engedélyt kiadó szerv: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) A működési engedély kelte: Budapest, 2001. augusztus 10. Típusa: közös igazgatású két oktatási intézmény Jogállása: egyházi intézmény, önálló jogi személy, önálló gazdálkodó Budapesti Ward Mária Működési engedély száma Bírósági bejegyzés

Általános Iskola 489/2007 14-976/3/2001

Gimnázium 14-1723/4/2007 14-976/3/2001

Alaptevékenység: iskoláskorúak alap és középfokú nappali képzése és katolikus szellemben történő nevelése Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója Működő Alapítvány: Ward Mária Iskola Alapítvány 1.2 Az intézmény pedagógiai programjának kiemelt alapelvei, céljai: Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Pedagógiai tevékenységünk:  keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,  a nevelő jelleg dominál,  a nemzeti értékeket szolgálja,  fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak iskolánk pedagógiai működésében. 

A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra.

4

    

A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. Jezsuita szellemiségű, családközpontú iskolánkban fontosnak tartjuk:

      

- hogy minden egyes diák eljusson képessége maximumáig, és intellektuálisan fejlődjön az Isten adta adottságai kiteljesedésében, ahol a végső cél a személy teljes, cselekvéshez vezető növekedése, - a másokért élő ember nevelését, aki személyiségében kiteljesedett, szakmájában kompetens, a növekedésre nyitott, vallásos, képes a szeretetre, mások elfogadására, - a személyes törődést, a személyközpontú nevelést, - az érték-orientált tudást („magis” – többre törekvés), az önfegyelemre vezetést, - az ön-elfogadásra, a kudarctűrésre bátorítást, - a művészeti nevelés fontosságát, (színjátszás, kézműves műhely, társastánc, néptánc, kórus, fotózás, rajz, filmkészítés), amely egy olyan önként vállalt óra, ahol a diák kibontakoztathatja a tehetségét, - a szociális érzékenység, a gyengeség megtapasztalását magamban és a másikban, az együttmunkálkodás örömének felismerését a Szeretetszolgálat keretein belül (szolgálat idősek otthonában, fogyatékos gyermekek segítése, diáktársak korrepetálása). (Pedagógiai program – részlet)

5

2. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei A minőségirányítási program – közoktatási tv. 40.§ (11) bekezdés figyelembevételével – meghatározott célja, hogy rögzítse, szabályozza:  



 

az Intézmény működésének hosszútávra szóló elveit, a hosszú távú elvek szerinti működésének folyamatát, ennek keretei között a - vezetési, - tervezési, - ellenőrzési, - mérési, értékelési feladatok végrehajtását, a teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét - a vezetői feladatokat ellátók, - a pedagógus munkakörben, továbbá - a nem pedagógus munkakörben feladatokat ellátó foglalkoztatottak vonatkozásában azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

6

3. A fenntartó általános elvárásai az iskolákkal kapcsolatban A CONGREGATIO JESU MAGYAR TARTOMÁNYÁNAK ISKOLAI KÜLDETÉSE A Congregatio Jesu női szerzetesrend elsődleges küldetése Magyarországon az iskolai nevelésoktatás. A nővérek, világi tanárok és nevelők Egerben és Budapesten működnek együtt a felnövekvő generációk szolgálatában. Értékközvetítő pedagógiánk a szentignáci lelkiség szerint és Ward Mária rendalapító karizmája alapján három alappillérre épül: TUDÁS – LELKISÉG – SZOLGÁLAT. A TUDÁS átadásában a klasszikus gimnáziumi oktatás keretein túl a diákjainkban rejlő személyes tehetség kibontakoztatására törekszünk. A LELKISÉG közvetítésében fontos, hogy minden tanár és diák megismerje a szentignáci lelkigyakorlatokat, életvezetésükben reflektált, fejlődőképes és elkötelezett emberek legyenek. A SZOLGÁLATRA nevelésben arra törekszünk, hogy diákjaink érzékenyek legyenek a társadalmi igazságtalanságokra, és síkra szálljanak egy igazságosabb világért. A Congregatio Jesu célja a nevelés által, hogy evangéliumi értékekre épülő társadalmat szolgáljon. Ezt azzal kívánjuk elősegíteni, hogy iskoláinkban egészséges női és férfi identitású, önállóan gondolkodó, felelősséget vállaló, nemzeti és keresztény gyökereiben erős, szolgálatra kész fiatalokat képzünk. „MINDENT ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE!” (Loyolai Szent Ignác) 4. A fenntartó az intézménnyel szembeni konkrét elvárásai A nevelésben és a tudás átadásában elsődleges szerepe van a pedagógusnak. Ezért elvárjuk tőlük az iskola iránti elkötelezettséget, Ward Mária lelkiségének és az intézmény szabályainak és eljárásmódjának hatékony képviseletét, a lelkiismeretes és magas színvonalú szakmai munkát, együttműködést az iskolában dolgozó munkatársakkal, szülőkkel, diákjainkkal és a különböző külső partnerekkel. Pedagógiánkban kiemelt fontosságú a ránk bízottakkal való személyes törődés. A szerzetesrend nemzetközisége tükröződik intézményeink idegen nyelvi oktatásában. Iskoláink kapcsolatokat ápolnak más európai országok diákjaival és részt vesznek olyan pályázatokon, ahol több ország tanulói működnek együtt egy-egy művészeti vagy tudományos területen. Ward Mária nevelési módszerei közül évszázadok óta jelentős szerepe van a művészetre nevelésnek, ezért intézményeinkben hangsúlyos helyet kap a zene, a tánc, a színjátszás és a képzőművészet. A szeretetszolgálat és a családi életre nevelés programok által biztosítjuk, hogy az iskoláinkban felnövekvő generációk ne csak elvben, hanem gyakorlatban is közelebb kerüljenek olyan társadalmi csoportokhoz (idősekhez, fogyatékkal élőkhöz, hátrányos helyzetű gyermekekhez, stb.), akik segítése közben mélyebb önismeretre jutnak, és szolidaritást tanulnak. „Felebarátodnak ne annyira a tetszését keresd, sokkal inkább azt, hogy mi válik hasznára.” (Ward Mária)

7

5. Minőségpolitika Az Intézmény a minőségpolitikáját a Közokt. tv. 40. § (10) bekezdése értelmében a feladatai  hatékony,  törvényes és  szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg.

5.1 Intézményi minőségpolitika Általános alapelvek:  Az iskola vezetői, minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással arra törekszik, hogy a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősítse, korrekt, kiszámítható együttműködést alakítva ki partnereivel, minden érdekelt fél megelégedésére. 

Napjaink kihívásaira csupán magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos ön-, és továbbképzést vállaló pedagógusok tudnak megfelelni.



Pedagógusaink szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget biztosítanak növendékeinknek, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.



Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy a nevelő és oktató munkánk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk.



Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást és problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottságot.



A fentiek megvalósulása, fenntartása és folyamatos fejlesztése érdekében intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet.

5.2 A minőségpolitika megvalósulását szolgáló célok Pedagógiai célok      

Törvényes intézményi működés kialakítása. A szakmai színvonal emelése. Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció. Alapkészségek megalapozása, továbbtanulásra felkészítés. Tehetséggondozás. A nevelő- oktató munka mérési értékelési rendszerének kialakítása.

Szervezeti célok   

Az emberi erőforrások fejlesztése. Az iskola tanulói kapcsolódjanak be az egyház és a társadalom életébe. A szervezeti kultúra fejlesztése.

Minőségi célok 

Partnerközpontú működés kialakítása.

8

 

Partnereink igényének, elégedettségének és elégedetlenségének folyamatos mérésén keresztül törekszünk arra, hogy az elvárásoknak megfelelő, elismert intézménnyé váljunk. Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink a munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s munkájuk során igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni.

5.3 Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi oktató- illetve nevelőmunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Minőségpolitikánk alapeleme az oktatáspolitikai, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára is. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatot építünk ki. Intézményünk a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. Az iskola segíti a tanulók társadalomba, az Egyház közösségébe való beilleszkedésének menetét. Intézményünk fontos alapelve, hogy a nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak. Az Intézmény egyszerre törekszik arra, hogy:  megfeleljen az elvárásoknak, a környezetből érkező kihívásoknak, speciális képzési és oktatási igényeknek, valamint  ellássa az általános műveltség megalapozását és megteremtését biztosító oktatási, nevelési feladatokat, továbbá  folytassa az alapvető vallási, erkölcsi, etikai normák szerinti nevelést, és ápolja a hagyományokat. Az Intézmény:  a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít jó hírének megtartására és növelésére, aktív marketingtevékenység folytatására,  széles nyilvánosságot kíván biztosítani partnerei számára. Az Intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében:  a dolgozók elkötelezettek a minőségi munka iránt,  a pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti oktatást, nevelést,  a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak saját területükön, illetve az oktatási nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével.

9

6. Stratégiai célkitűzések Az iskola kiemelt céljai a fenntartói elvárásokkal összhangban a következők:  Tehetséges tanulóinknak sikerüljön megfelelni a magas követelményszintű közép- és felsőfokú oktatási intézmények elvárásainak.  Az oktatás tanulóközpontúságával magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása.  Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, tartalmas életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művészeteket értékelő és értő művelt állampolgárok képzése.  Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulók nevelése.  Szociálisan érzékeny nemzedék nevelése.  Az iskola alapcélja az intézményben tanítók továbbképzéseinek biztosítása.  Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulók képzése.  Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez a harmonikus test-lélek-szellem egységének megteremtésével.  Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt.  Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.  Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával  Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése.

10

7. A minőségirányítási program működtetése Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért az iskola igazgatója felelős.

7.1 A minőségirányítási program értékelése  A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a nem pedagógus dolgozók – a szülői szervezet véleményének kikérésével – minden tanév végén értékelik.  A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.  Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.  A nevelőtestület és a nem pedagógus dolgozók, valamint a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

7.2. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása  A Budapesti Ward Mária Általános Iskola és a Budapesti Ward Mária Gimnázium minőségirányítási programját az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a munkavállalók 2012. április 25. fogadták el.  Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülői szervezet.  A minőségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző minőségirányítási program érvénytelenné válik.

7.3 A minőségirányítási program módosítása  A minőségirányítási program módosítása csak a nevelőtestület és a nem pedagógus dolgozók elfogadásával, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.  A minőségirányítási program módosítását kezdeményezheti: - az intézmény fenntartója, - a nevelőtestület, - a nem pedagógus dolgozók testülete - az intézmény igazgatója, - az intézmény szülői szervezete, - a diákönkormányzat vezetősége.

7.4 A minőségirányítási program nyilvánossága  Az intézmény minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.  A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény honlapján, - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában, ill. könyvtárában.

11

8. Vezetési feladatok végrehajtása Az intézmény vezetése Az intézmény tevékenységeinek irányítását az alábbi felelős személyek, illetve közösségek látják el: Az intézmény igazgatósága  Az intézmény igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják.  Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: - igazgatóhelyettesek, - gazdasági vezető - az iskola vallásos életéért felelős vezető (lelki vezető)  A kibővített iskolavezetés tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - az iskola vallásos életéért felelős vezető (lelki vezető) - gazdasági vezető - a szakmai munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzat vezetője, - a közalkalmazotti tanács elnöke, - a reprezentatív szakszervezet(ek) vezetője(vezetői), - a minőségirányítási csoport vezetője  A kibővített iskolavezetés az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület.  Az iskolavezetés rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról.  Az iskolavezetés megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.  A kibővített iskolavezetés tagjai a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az igazgatóság tagjainak feladatai  Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.  Az igazgató munkáját elsősorban az iskola igazgatóhelyettesei segítik. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető és a lelki vezető feladatai elsősorban az intézmény működésének alábbi területeire terjednek ki: Igazgató

felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért felelős az intézményben folyó pedagógiai munkáért felelős a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, a végrehajtás megszervezéséért felelős a fenntartóval való együttműködésért felelős a közalkalmazotti tanáccsal, az intézményben működő reprezentatív szakszervezettel, valamint az iskolai szülői szervezettel való együttműködésért felelős az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításáért képviseli az intézményt a fenntartó és más külső szervek előtt

12

felelős az intézmény belső szabályzatainak kidolgozásáért tanévenként összeállítja az intézmény éves munkatervét és a tantárgyfelosztást biztosítja a nevelők szakmai továbbfejlődését, irányítja a nevelők továbbképzését az intézmény összes dolgozója esetében gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok a hatáskörébe utalnak felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért felelős a munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért (munkavédelem, tűzvédelem) felelős a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, nyilvántartásáért, kivizsgálásáért felelős az OKÉV mérésekért és a belső ellenőrzés működéséért Igazgatóhelyettesek

felelősek az iskolában folyó nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért felelősek a diákönkormányzattal való együttműködésért felelősek az iskolában dolgozó pedagógusok munkaidő beosztásának elkészítéséért, munkaidejének nyilvántartásáért felelősek a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezéséért felelősek a továbbtanulással kapcsolatos feladatok megszervezésért felelősek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellenőrzéséért, irányításáért felelősek a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért felelősek a gyermekek testi épségének megőrzéséért és a gyermekbalesetek megelőzéséért folyamatosan ellenőrzik az általuk irányított területre beosztott pedagógusok nevelő és oktató, valamint ügyviteli munkáját

Gazdasági vezető

A „műszaki” és a „kisegítő dolgozó” elnevezésű munkakörökbe tartozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlása. A költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyessége. A számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartása. A vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések. A munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése. Térítési díjak befizetéseinek ellenőrzése és a többletfizetés visszatérítése. Beruházás, karbantartás megtervezése. Ellenjegyzési, utalványozási és átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorol. Külső szervek felé adatokat szolgáltat, jelentési kötelezettségeket teljesít az APEH, a TB, KSH részére, a fenntartó, MKPK Okt. Oszt. Részére. Gondoskodik a folyamatos pénzellátásról, figyelemmel kíséri a bankszámla egyenlegének alakulását.

Lelki vezető

képviseli a Congregatio Jesut az iskolai vezetésben

13

képviseli az iskolát a rendben egyezteti az iskolai programokat a Váci utcai házfőnökkel az igazgatóval egyetértésben összeállítja az éves miserendet.

14

9. Tervezési feladatok végrehajtása Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése az intézmény céljainak, az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, szabályozott, egymásra épülő folyamatokból álló, átlátható, ellenőrizhető legyen. Az intézményben folyó tervezőmunka lépései 1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése). 5. A terv kialakítása:  az elérendő célok;  a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő;  a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása. 6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése:  az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása,  a feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése. 11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie. Az intézményben folyó tervező munka szintjei 1. Hosszú távú tervek:  Intézményi minőségirányítási program  Épületfejlesztési program  Pedagógiai program - Nevelési program - Helyi tanterv (A NAT és az ennek megfelelően átdolgozott helyi tanterv.)  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend 2. Középtávú tervek:  Továbbképzési program  Pályázati projektek 3. Rövidtávú tervek:  Éves munkaterv  Költségvetés  Beiskolázási terv

15

   

Munkaközösségek munkatervei Tantárgyak tanmenetei/tématervei Belső ellenőrzés tervei Pályázati projektek

16

10. Ellenőrzési feladatok végrehajtása Az ellenőrzés fogalma:  Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján.  Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel, vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak. Az ellenőrzés feladata és célja:  Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről.  Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. Az ellenőrzés módszerei, az ellenőrzés során alkalmazható módszerek:      

Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán) Írásos kikérdezés (kérdőív) Interjú (lehet egyéni vagy csoportos) Tanulók által készített produktumok vizsgálata Tanulói teljesítmények felmérése (mérés) Dokumentumok elemzése, összehasonlító elemzések

A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Óralátogatásra előre tervezett módon, legalább három alkalommal kerül sor, amelyből kettő esetében az ellenőrzést végző, egy esetben az ellenőrzött pedagógus határozhatja meg a látogatásra kijelölt tanulócsoportot.

17

11. Az intézményben folyó belső ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt;  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

18

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. Belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi az intézményi szintű tervek megvalósulását,  ellenőrzi a fejlesztés intézményi szintű megvalósulását;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettes:  Ellenőrzi a munkaközösségi szintű fejlesztési tervek megvalósulását;  A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését;  A pedagógusok együttműködési készségét,  Folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; - a pedagógusok adminisztrációs munkáját; - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját,  a nevelő és oktató munka eredményességét

19



a mérésekre épülő, egyénekre, csoportokra szóló fejlesztési tervek készítését és megvalósulását;

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai Minden dolgozóra vonatkozóan:  a munkafegyelem megtartása,  a munkaidő kihasználása,  a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala,  a munka-, a tűz- és a vagyonbiztonság előírásainak betartása,  a leltár rendje. Pedagógusokra vonatkozóan:  a szakmai munka színvonala,  a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése,  a tanulói házirend betartatása a tanulókkal,  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja,  tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, határidők betartása,  nevelői ügyelet ellátása,  kapcsolattartás a szülőkkel,  a tanulók alapkészségének fejlesztése. Ügyviteli dolgozókra vonatkozóan:  közalkalmazotti nyilvántartás vezetése,  tanuló-nyilvántartás vezetése,  irattári rend. Konyhai dolgozókra vonatkozóan:  az étkező és a konyha rendje, tisztasága  a tanulói étkeztetés, a tálalás kulturáltsága. Takarítókra vonatkozóan:  az iskola tisztasága,  az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje,  az épületek előtti járdák tisztasága. Karbantartókra vonatkozóan:  az épületek, berendezések állapota,  az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje,  karbantartási, javítási munkák minősége.

20

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzése 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő-oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

21

12. Mérési feladatok végrehajtása A mérési, értékelési rendszer Célunk megvalósítása érdekében felhasználjuk az országos kompetenciamérés eredményeit, minden évben elemezzük azokat. Az iskolánkra vonatkozó adatok alapján a mérési csoport tagjai feldolgozzák, és a nevelőtestülettel megismertetik az eredményeket. Javaslatot tesznek, az iskolavezetéssel közösen, a szükséges intézkedésekre. Ezek figyelembevételével készítjük el az egyéni fejlesztési terveket. A fejlesztéshez a humán erőforrásokat folyamatosan képezzük, egyrészt külső továbbképzéseken, másrészt belső továbbképzéseken. Ezekhez az anyagi forrásokat elsősorban pályázatokból és saját költségvetésünkből fedezzük. Az iskola éves munkatervében határozzuk meg a mérés-értékelési rendszer továbbfejlesztéséhez rendelve a felelősöket, a határidőket, az érintetteket (tanár, tanuló). A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez:  az elért eredmények,  az esetleges problémák,  a fejlesztendő területek feltárásához. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit:  Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből?  A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal.  A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül. Mérések az intézményen belül Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt gyakorisággal:

A pedagógusok körében

A nevelőtestületi klíma vizsgálata  Módszere: klímateszt  Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében (javasolt: minimum 4 évente) SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása  Módszere: tantestületi értekezlet (csoport-munka)  Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében (javasolt: minimum 4 évente) A pedagógusok igény- és elégedettség mérése  Módszere: Kérdőív  Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körű önértékelés évében (javasolt: 2-3 évente)

A szülők körében

A szülői igény- és elégedettség mérése:  Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban Módszere: Interjú Gyakorisága: Évente a tanév utolsó szülői értekezletén 22



Kérdőíves módszerrel a 2., a 4., a 6., a 8. és 10. évfolyamon Módszere: Kérdőív Gyakorisága: évente

A tanulók körében

A tanulói igény- és elégedettség mérése és/vagy tantárgyi attitűd-mérés:  Kérdőíves módszerrel Módszere: Kérdőív Gyakorisága: évente A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések a Pedagógiai Program alapján.  Felelős: igazgatóhelyettes, osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok a Pedagógiai Program alapján.  Felelős: igazgatóhelyettes, osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok A tanulók állóképességének, erőnlétének mérése: minden évfolyamon évente  Felelős: igazgatóhelyettes, osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban előírt, a fenntartó által meghatározott, illetve – a nevelőtestület döntése alapján – más külső szervek által szervezett mérésekbe. A jogszabályban előírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása  

  

A nevelőtestület évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha az Oktatási Hivatal (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) értesítése alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot. Az intézkedési tervet az iskolának a felhívástól számított három hónapon belül kell megküldenie a fenntartónak. Az intézkedési tervet a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell: - azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek, - a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, - az intézkedések végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot, - azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást.

23

13. Alkalmazottak értékelésének, minősítésének rendszere A vezető, a pedagógusok (gyakornoki idő alatt is) és az alkalmazottak értékelési és minősítési rendszere a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 33. tv. 40. §-ának megfelelően kerültek kialakításra a mellékletben szereplő dokumentumok alkalmazásával. Az értékelési rendszer alapvetően az egyén és az intézmény fejlődését, fejlesztését szolgálja. Magában foglalja a pedagógusmunka rendszeres vizsgálatát, az információk összegyűjtését. Az összegyűjtött információk  a munkavállalót segítik: - munkájában, - életpályájának formálásában.  az iskola vezetőségét segítik: - az alkalmazott céljainak támogatásában, - az alkalmazott munkájának szervezésében, - az oktatási feltételek javításában, - a vezetői feladatok megfogalmazásában, - az intézményi stratégia kialakításában.

13.1 Az alkalmazottak értékelésének célja      



A sikeres munka és a teljesítmény kimutatása, az eredmények, az erősségek megfogalmazása, tudatosítása. A problematikus területek azonosítása. A teljesítmény javítására vonatkozó lehetőségek felderítése. Az egyéni célok és ambíciók közvetítése a vezetés számára. A vezetés információt, visszajelzést kap az alkalmazott közérzetéről, egyéni problémáiról, saját munkáját, munkakörülményeit érintő észrevételeiről, javaslatairól. Az intézményi célok elérésében való szerepvállalás lehetőségeinek felderítése. A pedagógus érezze, hogy tevékenysége nem közömbös az iskola életében. Érzékelje, hogy a vezetés magas színvonalú szakmai és pedagógiai munkát vár el tőle, bíznak tudásában, tehetségében és szándékaiban, s természetesnek tartják az iskola oktatási céljainak elérésében való közreműködését. A fentiek közös értékelése, dokumentálása.

13.2 Az értékelés elvi alapjai Az értékelés legyen:  rendszeres  tervszerű 

nyílt



konkrét



fejlődést segítő

- egy vezetői ciklus alatt minden pedagógus értékelésére sor kerül, - az igazgatóság minden tanév elején értékelési tervet készít. A tervet a vezetőség fogadja el. Az óralátogatási szándékról az érintettet előre értesítik, - az értékelési szempontok, illetve az információgyűjtés formái mindenki számára nyilvánosak, - a munkafegyelemmel kapcsolatos és az óralátogatáson alapuló megállapítások a kialakított szempontok alapján születnek meg, - az értékelés folyamatában sor kerül az eredmények megerősítésére, szükség esetén a munkával vagy a

24



sokoldalú

 humánus  méltányos

 kivitelezhető

munkakörülményekkel kapcsolatos problémák megoldását szolgáló feladatok megfogalmazására, - az értékelés során törekedni kell minél több információ beszerzésére, - az értékelés mindig személyes. Figyelembe veszi az érintett eddigi munkáját, egyéni képességeit, ambícióit, elképzeléseit, s minden olyan személyes információt, amit a vezetőséggel közöl. - az értékelés megállapításai nem nyilvánosak. Az értékelést személyes megbeszélés zárja, ahol az érintett minden róla addig összegyűlt információt megkap, s ezekhez később is hozzáférhet. Az elkészült dokumentumok őrzésére az adatkezelés törvényi előírásai érvényesek. - kerülni kell a felesleges bürokráciát. Az értékeléshez szükséges információgyűjtés formái, keretei célszerűek, beláthatóak legyenek.

13.3 A teljesítményértékelési rendszer alappillérei    

Szabályozó dokumentumokban rögzített elvek és feladatok Személyre szóló munkaköri leírás (A csökkent munkaképességű dolgozók esetében a személyre szóló munkaköri leírás három hónap türelmi idő után készül el, és kerül átadásra/átvételre. Ezután az abban foglalt munkaköri feladatok elvégzése értékelhető.) Sokoldalú és részletes szempontrendszer Előző értékelés egyénre vonatkozó megállapításai

13.4 Az értékeléshez szükséges információgyűjtés formái 1. az igazgatóság értékelése a munkafegyelemmel kapcsolatban, 2. a vezetőség valamely tagjának, illetve az érintett pedagógus vagy az igazgató kérése esetén szakos kollégának óralátogatásai, 3. tanári kérdőív, 4. az értékelést összegző személyes megbeszélés,

13.5 Adatkezelés 1. Az értékelés dokumentumait névre szólóan rendszerezve őrzik. 2. A dokumentumokhoz csak az igazgatóság tagjai, a minőségirányítási csoport vezetője és az iskolatitkár rendelkezik hozzáférési joggal. Ők a dokumentumokkal kapcsolatban titoktartásra kötelezettek. 3. A pedagógusok a rájuk vonatkozó dokumentumokhoz bármikor hozzáférhetnek, azokról saját célra másolatot készíthetnek.

13.6 Minősítés 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról „40. § (1) A közalkalmazottat b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve

25

e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minősíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.” 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról – értelmében a minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése. Az ezt befolyásoló  ismeretek,  képességek,  személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítési eljárás és a teljesítményértékelés eljárásrendje szoros összefüggésben van egymással. A minősítés elvégzése a közalkalmazott teljesítményértékelésén keresztül történik. A teljesítményértékelés eredményei átszámításra kerülnek a minősítési kategóriáknak megfelelően, majd az annak alapján kapott pontszámok adják a minősítési kategóriákat.

Az értékelés rendje 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 40. §-a értelmében a minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:  kiemelkedő minősítés három pont,  megfelelő minősítés kettő pont,  kevéssé megfelelő minősítés egy pont,  nem megfelelő minősítés nulla pont. A pontszámok aránya adja a minősítés eredményét, miszerint a közalkalmazott minősítése  kiválóan alkalmas (nyolcvantól száz százalékig)  alkalmas (hatvantól hetvenkilenc százalékig)  kevéssé alkalmas (harminctól ötvenkilenc százalékig), illetve  alkalmatlan lehet (harminc százalék alatt). Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A minősítés eredményének ismertetésekor a közalkalmazott  átveszi annak egy példányát  a megismerés tényét a minősítésen aláírásával igazolja  továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit.

26

14. Teljeskörű Intézményi Önértékelés eljárásrendje (folyamatának szabályozása) Célja:

Biztosítani az intézmény rendszeres időközönkénti elvégzendő önértékelésének megismételhetőségét. Az összehasonlító elemzéssel megállapítani, hogy az intézmény  milyen eredményeket ért el az eltelt időszak alatt,  a PP-ben és az IMIP-ben kitűzött céljai irányába halad-e,  illeszkednek-e ahhoz folyamatai,  rendelkezésre állnak-e a megfelelő szabályzók,  kimutatható-e a Fenntartó MIP-jében foglaltakkal való összhangja, valamint  a kapott információk fejlesztési célú felhasználásának kimutatása. Felelős: Intézményvezető, az aktuális munkatervben meghatározva. A végrehajtásért: a minőségirányítási csoport vezetője. Határidő: Négy évente

27

Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER ELJÁRÁSRENDJE PEDAGÓGUS – TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI LAP NAPKÖZIS NEVELŐ – TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI LAP TECHNIKAI DOLGOZÓ – TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI LAP MINŐSÍTÉSI LAP TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZEMPONTRENDSZERE – TECHNIKAI DOLGOZÓK 8. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZEMPONTRENDSZERE – PEDAGÓGUSOK, NAPKÖZIS NEVELŐK

28

Záró rendelkezések A Minőségirányítási program hatálya: A Minőségirányítási program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola külső rendezvényeire, tanórán és iskolán kívüli foglalkozásaira, az iskola összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. A Minőségirányítási program érvényessége: Hatálybalépésével egyidejűleg a 2007. március Minőségirányítási program hatályát veszti.

26-án

kelt

és

jóváhagyott

A Minőségirányítási program felülvizsgálata A Minőségirányítási programban megfogalmazottak végrehajtását és megvalósítását a nevelőtestület és a nem pedagógus dolgozók a tanév munkarendjében meghatározott időpontokban folyamatosan értékelik, és javaslatot tesznek az esetleges módosításokra. A Minőségirányítási program módosítása 1. A Minőségirányítási program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a dolgozók 25%-a; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az iskola fenntartója. 2. A Minőségirányítási program módosítását az intézmény dolgozóinak testülete fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. Központi intézkedés, vagy jogszabályváltozás esetén is szükségessé válik a program felülvizsgálata és módosítása. A Minőségirányítási program nyilvánosságra hozatala 1. Az intézmény minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény honlapján, - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában, ill. könyvtárában. Budapest, 2012. április 25. PH ………………………… Varga Károly igazgató

29

A Minőségirányítási program legitimációja 1. ) Jelen Minőségirányítási Programot a diákokat képviselő tanulók a 2012. ……………….-én tartott küldöttgyűlésen megismerték, véleményezési jogukkal éltek. Budapest, 2012. …………………………. DÖK elnök

……………………… DÖK segítő tanár

2. ) Jelen Minőségirányítási Programot a szülői közösség képviseletében eljáró Iskolai Szülői Választmány 2012. ……………….-én tartott ülésen megismerte, a szülők véleményezési jogukkal éltek. Budapest, 2012. …………………… Szülők képviseletében SZMK elnök 3.) A Minőségirányítási Programot, az intézmény dolgozóinak testülete megismerte, az abban foglaltakkal egyetértett és ….%-os igenlő szavazattal elfogadta. Budapest, 2012. ..…………………………. az intézmény dolgozóinak képviseletében 4.) A Congregatio Jesu Szerzetesrend, mint fenntartó 2012. ……………….-én tartott ülésén megtárgyalta és jóváhagyta. Budapest, 2012. PH ………………………… Varga Károly igazgató Az IMIP legitimációs eljárásának lefolytatását igazoló nyilatkozatok (jegyzőkönyvek) mellékletben találhatóak.

30

MELLÉKLETEK

1. melléklet TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE Feladat/lépések

Kik hajtják végre

Alkalmazott módszerek

Értékelő csoport kijelölése, vezetőjének megbízása Feladat tisztázás Vizsgálandó területek áttekintése Dokumentumelemzés Ütemterv elkészítése

Intézményvezető

Megbeszélés

Éves munkaterv

Értékelési csoport

Megbeszélés

3.

Mérőeszközök felülvizsgálata, szükség szerinti aktualizálása

Értékelési csoport Intézményvezető

TEAM- munka

Közvetlenül a csoport kijelölését követően Munkaterv szerint Mérési terv szerint

4.

Önértékelés lebonyolításának előkészítése Szükséges erőforrások meghatározása


Megbeszélés TEAM- munka

5.

Az önértékelés lebonyolítási rendjének pontosítása

TEAM- munka

6.

Önértékelés lebonyolítása

Kijelölt munkacsoport vezetők (ért. csoport tagjai) Kijelölt munkacso-

Munkamegosztással: Önállóan

1. 2.

Határidő

Szükséges dokumentumok (bemenet) Megelőző mérési csoport névsora

Keletkező dokumentumok (kimenet) Új értékelési csoport névsora

PEPO SZMSZ Megelőző intézményi önértékelés dokumentációi Megelőző intézményi önértékelés eszközei Partneri komm. adatbázis Módszertani anyagok Alkalmazásra kerülő, felülvizsgált mérőeszközök Partnerlista

Mérési rend Mérési terv Határidőkkel és felelősökkel ellátva

Megfelelő példányszámban mérőeszközök Érintettek listája

Értékelési csoport vezetője

Intézményvezetés

Mérési ütemterv szerint

Mérésbe bevontak listája Mérési ütemterv

Lebonyolítás részletes ütemterve (pontosított mérési ütemterv)

Intézményvezető

Méréssel érintett partnerek

Mérési ütemterv

Megfelelő példányszámú

Adatokkal feltöltött mérőeszközök



Aktualizált mérőeszközök az összehasonlíthatóság biztosításával

Felelős

Kiket kell tájékoztatni

Intézményvezető

Nevelőtestület


Intézményvezető

Értékelési csoport tagjai feladatelosztás szerint

Intézményvezető

port vezetők (ért. csoport tagjai)

vagy TEAMmunka a részletes ütemterv szerint Kézi és számítógépes feldolgozás

szerint

mérőeszköz Részletes ütemterv


Adatokat tartalmazó kitöltött mérőeszközök Összegzett adatok

7.

Adatösszesítés Adatfeldolgozás


8.

Elemzés- értékelés

Ütemterv szerint elemző csoportok

Összehasonlító elemzés


9.

Okok kutatása

TEAM- munka


Fejlesztésre kijelölt problémák listája

10.

Összefoglaló jelentés összeállítása

Ütemterv szerint elemző csoportok Értékelési csoport

TEAM- munka

Mérési ütemterv szerint, legkésőbb a tárgy év április 30. Mérési ütemterv szerint Értékelést követő nevelési/tanév szeptember 1.

Előző önértékelés összefoglalója Statisztikai elemzés adatai Cél és megoldási javaslat listák Összefoglaló jelentés

Éves Munkaterv szerint

11.

Összefoglaló jelentés ismertetése

Intézményvezető

Szóbeli ismertetés

12.

Intézkedési tervek kidolgozása és a következő évi munkatervébe illesztése Intézkedési tervek végrehajtásának és eredményességének nyomon követése

Értékelési csoport Intézményvezető

TEAM- munka

Megbízott minőségi körök vezetői

Megfigyelés Hatékonyság mérések és vizsgálatok

13.

vezetője

Összegzett mérési adatok


Szöveges értékelés Erősség és problémalista Fejlesztésre kijelölt problémák listája Ok listák Cél listák Megoldási javaslat listák Összefoglaló jelentés


-----

1. Intézményvezetés 2. alkalmazotti kör 1.Intézményvezetés 2. alkalmazotti kör


Intézményvezetés


Intézményvezetés

Jegyzőkönyv

Intézményvezető

Teljes dolgozói kör

Intézkedési tervek

Éves Munkaterv

Intézményvezető

Nevelőtestület

Éves Munkaterv, benne az Intézkedési tervek időarányos feladataival

Megfigyelés Hatékonyság mérések és vizsgálatok dokumentumai

Intézményvezető Minőségügyi vezető

Intézkedési tervekre javaslat

Nevelőtestület

2. melléklet Teljesítményértékelési rendszer eljárásrendje - a ciklus során évente Ssz. 1

2

3

4

Feladat /lépés MIT? Az értékelés tartalmi elemeinek áttekintése, szükség szerint a mérőeszközök korrekciója

Felelős KI? TEAM vezető

Határidő MIKOR? Nevelési évet nyitó értekezlet előtt

A tárgyévben - amennyiben ezt kiemelt feladatok vagy egyéb körülmények indokolják - az értékelésre kerülő munkatársak kijelölése, az értékelés időpontjainak meghatározása Éves munkaterv szerint az intézményvezető, munkaközösség vezetők, valamint a nevelőtestület felhatalmazott és érdeklődő tagjai óralátogatásokon vesznek részt, illetve az értékelési, és a gyakorlati munka alkalmával szokásos kritériumrendszer alapján értékelnek. A nevelési év folyamán a vezetés által felhatalmazott személy/személyek folyamatosan ellenőrzi a munkafegyelmet

Intézményvezető

Nevelési évet nyitó tanácskozás / értekezlet

Munkaterv szerint: Intézményvezető, Munkaközösség vezető, TEAM vezető

Munkaterv szerint Az óralátogatásokat (minimum a látogatást vezető és az értékelt részvételével) a lehető legrövidebb időn belül megbeszélő értékelés követi Munkaköri leírás és Munkaterv szerint

5

Mérési rend szerint a teljesítményértékelést szolgáló eszközök kitöltése és összegyűjtése

6

Az adatok feldolgozása  Adatkezelő rendszerbe Táblázatokba történő bevitel  Diagramok, (radar, oszlop), vagy egyéb megjelenítés

7

Az adatok értékelése

Munkaterv szerint: Intézményvezető, Munkaközösség vezető, TEAM vezető TEAM vezető

Tárgy év április 15.

TEAM - tagok

Tárgy év április 30.

Intézményvezető

Tárgy év május 15.

Módszer / eszköz MIVEL, HOGYAN?  Előző mérés tanulságai  Új feladatok listája Tervezés dokumentumai

Keletkezett dokumentum Aktualizált teljesítményértékelési szempontsor Mérési rend Mérési terv Nevelési év Munkaterve

Megfigyelés Értékelés

„Nevelő/fejlesztő tevékenység megfigyelése” értékelő adatokkal feltöltött mérőlapok

Megfigyelés Ellenőrzés Jelenléti ív Munkaterv pedagógusok önértékelő/társértékelő véleményre kérdező eszközöket töltenek ki. A technikai dolgozók is kitöltik a (vezetői értékelő) véleményre kérdező kérdőívet. Kézi és számítógépes feldolgozás

Visszacsatolás bizonylatai Feljegyzés Értékelő lap

Elemzés Értékelés

Adatokkal feltöltött mérőeszközök

Egyéni-, csoport- és intézményi eredményeket tartalmazó dokumentumok

Egyéni, csoport és intézményi szintű fejlesztési javaslatok

Ssz.

Feladat /lépés MIT? Az eredmények vezetői szinten történő megvitatása  Fejlesztési irányok és feladatok meghatározása

Felelős KI? Intézményvezető

Határidő MIKOR? Éves Munkaterv szerint legkésőbb: május 30.

9

A mérési eredmények egyéni visszacsatolása: Értékelő beszélgetések lebonyolítása

Intézményvezető

10

Egyéni és intézményi dokumentumok rendezése:  Teljesítményértékelési napló tartalmi aktualizálása  Intézményi összesítők rendezése, irattárba helyezése Nevelőtestületi tanácskozáson / értekezleten  Intézményi összesítés ismertetése  Intézményi szintű fejlesztési javaslatok ismertetése  A rendszer működési tapasztalatainak megvitatása, korrekciós javaslatok beépítése

Mérési terv szerint, az érintettekkel egyeztetett időpont, legkésőbb tárgy év június 30. A tanév végét megelőző nap

8

11

12

Az egyéni és intézményi célok/feladatok megvalósítása  Egyéni / intézményi fejlesztési tervek nyomon követése, ellenőrzése és értékelése

TEAM vezető

Módszer / eszköz MIVEL, HOGYAN? Megbeszélés Okok kutatása Fejlesztési javaslatok megvitatása Beszélgetés Értékelő elemzés az egyéni teljesítmények tükrében Teljesítményértékeléssel kapcsolatos dokumentumok rendezése

Keletkezett dokumentum Vezetés által megvitatott fejlesztési javaslatok Tartalommal feltöltött „Teljesítményértékelés egyéni összegzése” eszköz Aktualizált Teljesítményértékelési naplók Irattárba helyezett dokumentumok

Intézményvezető Intézményvezető

Intézményvezető és feladatellátás szerint felhatalmazott munkatársak

Mérést követő nevelési évnyitó tanácskozás/értekezlet, legkésőbb augusztus 31.

Prezentáció Előterjesztés Megbeszélés Határozathozatal

Munkaköri leírás és Munkaterv szerint

Beszélgetés Tanácsadás Belső képzés Ellenőrzés Értékelés

Mérést követő nevelési év Munkatervi elemei.  Nevelőtestületi határozat az intézményt érintő fejlesztésre kijelölt célokról és feladatokról  Szükség szerint a rendszer működési tapasztalataira alapozott korrekciós javaslatok „Nevelő/fejlesztő tevékenység megfigyelése” értékelő adatokkal feltöltött mérőlapok Feljegyzések Jegyzőkönyvek

3. melléklet

PEDAGÓGUS – TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI LAP

Név:

1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1.1 A szakmai munkához szükséges végzettség 1.2 Továbbképzések teljesítése 1.3 Az intézmény stratégiai dokumentumainak ismerete 1.4 Nyelvvizsga és egyéb szakképzettség

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

1. Összesen: 2. Szakmai, gyakorlati munka 2.1 Az óra felépítése és szervezése 2.2 Az órán alkalmazott módszerek 2.3 A tanulók munkája és magatartása 2.4 A nevelő munkája, egyénisége, magatartása 2.5 A tanulók értékelésének objektivitása, fejlesztő, támogató jellege, jogszerűsége 2.6 Újszerű ötletek elgondolások alkalmazása 2.7 A tanulók továbbtanulásának eredményei

0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

2. Összesen: 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 3.1 Tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció megoldása 3.2 A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival 3.3 Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, és a szülőkkel 3.4 Rendelkezésre állás 3.5 Részvétel a stratégiai tervek megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3. Összesen: 4. Felelősség és hivatástudat 4.1 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 4.2 Felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása 4.3 Részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 4.4 Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások 4.5 A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás 4.6 Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése, versenyek

0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

4. Összesen: 5. Pontosság, szorgalom, igyekezet 5.1 Tanterem rendje, tisztasága 5.2 Munkafegyelem, a munkához való viszony 5.3 A tanórák pontos kezdése és befejezése 5.4 Adminisztrációs fegyelem 5.5 Dolgozatjavítási határidők betartása

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

5. Összesen: 6. Egyéb szempontok 6.1 Az iskola külső képviselete 6.2 Nem az iskola által szervezett szakmai bemutatókon való részvétel 6.3 Iskolán kívüli szakmai munka

0 0 0

1 1 1

2 2 2

6. Összesen: 7. Vezetői szempontok 7.1 A szervezeti egység szakmai irányítása 7.2 Az irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységének vezetése, szervezése 7.3 Az ellenőrzés, értékelés, ösztönzés megjelenése a vezetésben 7.4 A tárgyi feltételek javítása érdekében végzett tevékenység 7.5 A szervezeti egység menedzselése 7.6 A vezetői személyiség jellemzői

0 0 0 0 0 0

7. Összesen: 1-7. Összesen:

…………………

a minősítést végző vezető

……………………

a minősítést végző munkaközösség-vezető

1

Pontrendszer és értékelés-minősítés 3 pont – Kiemelkedő 2 pont – Megfelelő 1 pont – Kevésbé megfelelő 0 pont – Nem megfelelő

80 – 100% 60 – 79% 30 – 59% 30% alatt

= Kiválóan alkalmas = Alkalmas = Kevésbé alkalmas = Alkalmatlan

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

Önértékelés

Pontok1

Vezetés

Szempontok

Munkaközösség

Dátum:

3 3 3 3 pont

%

3 3 3 3 3 3 3 pont

%

3 3 3 3 3 pont

%

3 3 3 3 3 3 pont

%

3 3 3 3 3 pont

%

3 3 3 pont

%

3 3 3 3 3 3 pont pont

% %

…………………….. értékelt pedagógus

4. melléklet

NAPKÖZIS NEVELŐ – TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI LAP

Név:

1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1.1 A szakmai munkához szükséges végzettség 1.2 Továbbképzések teljesítése 1.3 Az intézmény stratégiai dokumentumainak ismerete 1.4 Nyelvvizsga és egyéb szakképzettség

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

1. Összesen: 2. Szakmai, gyakorlati munka 2.1 A foglalkozás felépítése, szervezése 2.2 A házi feladatok elvégeztetése 2.3 Étkeztetés 2.4 Mindennapos testmozgás 2.5 Közös napközis programok 2.6 Személyes törődés

0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

2. Összesen: 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 3.1 Tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció megoldása 3.2 A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival 3.3 Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, és a szülőkkel 3.4 Rendelkezésre állás 3.5 Részvétel a stratégiai tervek megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3. Összesen: 4. Felelősség és hivatástudat 4.1 Felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása (4.2)3 4.2 Részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében (4.3) 4.3 Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások (4.4) 4.4 A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás (4.5)

…………………

……………………

a minősítést végző munkaközösség-vezető

2

Pontrendszer és értékelés-minősítés 3 pont – Kiemelkedő 2 pont – Megfelelő 1 pont – Kevésbé megfelelő 0 pont – Nem megfelelő 3

80 – 100% 60 – 79% 30 – 59% 30% alatt


A Teljesítményértékelési szempontrendszer mellékletében a hivatkozott alpont alapján

3 3 3 3 3 pont

%

0

1

2

3

1 1 1

2 2 2

1 1 1

2 2 2

6. Összesen:


%

3 3 3

0 0 0

7. Összesen: 1-7. Összesen:

3 3 3 3 3 3 pont

2 2 2

5. Összesen:

7. Vezetői szempontok 7.1 A szervezeti egység szakmai irányítása 7.2 Az irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységének vezetése, szervezése 7.3 Az ellenőrzés, értékelés, ösztönzés megjelenése a vezetésben 7.4 A tárgyi feltételek javítása érdekében végzett tevékenység 7.5 A szervezeti egység menedzselése 7.6 A vezetői személyiség jellemzői

%

1 1 1

0 0 0

6. Egyéb szempontok 6.1 Az iskola külső képviselete 6.2 Nem az iskola által szervezett szakmai bemutatókon való részvétel 6.3 Iskolán kívüli szakmai munka

3 3 3 3 pont

0 0 0

4. Összesen: 5. Pontosság, szorgalom, igyekezet 5.1 Tanterem rendje, tisztasága 5.2 Munkafegyelem, a munkához való viszony 5.3 Adminisztrációs fegyelem (5.4)

0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

Önértékelés

Pontok2

Vezetés

Szempontok

Munkaközösség

Dátum:

pont

%

3 3 3 pont

%

3 3 3 pont

%

3 3 3 3 3 3 pont pont

% %

………………………… értékelt napközis nevelő

5. melléklet TECHNIKAI DOLGOZÓ – TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI LAP Név:

1 A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása

0

1

2

3

2 Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége

0

1

2

3

3 Jogszabályok, belső szabályozások ismerete

0

1

2

3

4 A munka hatékonysága

0

1

2

3

5 Szükséges képességek megléte: helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság

0

1

2

3

6 Személyes tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság

0

1

2

3

7 Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása

0

1

2

3

8 Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség

0

1

2

3

9 Emberi kapcsolatok, kommunikáció

0

1

2

3

0

1

2

3

10 Túlmunka végzése

Összesen: …………………


……………………

a minősítést végző munkacsoport-vezető

4

Pontrendszer és értékelés-minősítés 3 pont – Kiemelkedő 2 pont – Megfelelő 1 pont – Kevésbé megfelelő 0 pont – Nem megfelelő

80 – 100% 60 – 79% 30 – 59% 30% alatt


pont …………………….. értékelt dolgozó

Önértékelés

Pontok4

Vezetés

Szempontok

Munkaközösség

Dátum:

%

6. melléklet Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ..................................................................................................................................... Anyja neve:....................................................................................................................................................... Születési hely, idő: ........................................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ........................................................................................................ A közalkalmazott besorolása: ........................................................................................................................ A megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ............................................................................................ A minősítés indoka: ........................................................................................................................................ 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................

4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ............................................................................. ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. ………………………………………. a minősítést végző aláírása, beosztása A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. ……………………………………… a minősített aláírása

7. melléklet Teljesítményértékelés szempontrendszere – technikai dolgozók 1

A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása

2

Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége

3

Jogszabályok, belső szabályozások ismerete

4

A munka hatékonysága

5

Szükséges képességek megléte: helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság

6

Személyes tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság

7

Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása

8

Vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség

9

Emberi kapcsolatok, kommunikáció

10

Túlmunka végzése

Kiválóan alkalmas A dolgozó a munkaköri leírásnak megfelelően minden feladatát kiválóan teljesíti. A dolgozó szakmai felkészültsége kiváló, és ez segíti önálló munkavégzését.

A dolgozó munkavégzése minden követelménynek kiválóan megfelel. A dolgozó önállóan, kreatívan látja el feladatait, az esetek nagy részében a megfelelő döntéseket hozza egy-egy probléma megoldásánál. A dolgozó minden feladatát időben és pontosan elvégzi. Szívesen vállalja kezdő kollégáinak betanítását, csökkent munkaképességű munkatársainak mentorálását. A birtokában lévő információkat a szabályoknak megfelelően kezeli, óvja az intézmény értékeit, a munkakörére vonatkozó munkavédelmi szabályokat ismeri és betartja. A feladatok arányos elosztására törekszik, munkatársait időben tájékoztatja az elvégzendő feladatokról. Munkájával kiválóan szolgálja az intézmény zökkenőmentes működését. A dolgozó minden kollégájával törekszik jó emberi és szakmai kapcsolat kialakítására, nyitott és együttműködő a közös munka érdekében. A dolgozó szívesen vállal munkaköri feladatain túli feladatokat, és azokat sikeresen hajtja végre. Gyakran munkaidőn túl is dolgozik.

Alkalmas A dolgozó a munkaköri leírásban szereplő feladatait megfelelően ellátja. A dolgozó szakmai felkészültsége megfelelő, ez segíti munkavégzését. A dolgozó minden rá vonatkozó szabályt ismer és megfelelően alkalmaz munkája során. A dolgozó feladatait megfelelően látja el. A dolgozó önállóan látja el feladatait és az esetek nagyobb részében jó döntéseket hoz. A dolgozó a legtöbb feladatát időben, ha figyelmeztetik, azonnal elvégzi. Felkérésre vállalja kezdő kollégáinak betanítását, csökkent munkaképességű munkatársainak mentorálását.

Kevésbé alkalmas A dolgozó a munkaköri leírásban szereplő feladatait kevésbé megfelelően látja el. A dolgozó szakmai felkészültsége kevésbé alkalmas arra, hogy önállóan ellássa munkáját. A dolgozó nem ismeri a rá vonatkozó szabályokat.

Alkalmatlan A dolgozó a munkaköri leírásban szereplő feladatait nem látja el megfelelően. A dolgozó szakmai felkészültsége nem megfelelő szintű, ami akadályozza a munkavégzésben.

A dolgozó ellátja feladatait, de több esetben nem megfelelően. A dolgozó nem minden feladatát látja el önállóan, a kreativitás nem jellemzője.

A dolgozó nem látja el feladatait.

A dolgozó a legtöbb feladatát késve vagy nem pontosan végzi el. Felkérésre vállalja kezdő kollégáinak betanítását.

A dolgozó nem végzi el a feladatait.

A feladatok arányos elosztására törekszik. Munkájával szolgálja az intézmény zökkenőmentes működését.

A feladatok arányos elosztására törekszik. Munkájával kevésbé szolgálja az intézmény zökkenőmentes működését.

A dolgozó kollégái nagy részével, de legalább az azonos feladatot ellátó munkatársakkal törekszik jó emberi és szakmai kapcsolat kialakítására.

A dolgozónak nem sok kapcsolata van kollégáival és nem is keresi az alkalmat a kapcsolatfelvételre, kérdéses esetekben fordul csak kollégáihoz.

A dolgozó a rá kiosztott feladatokat végrehajtja. Előfordul, hogy munkaidőn túl is dolgozik.

A dolgozó nem vállal munkaköri feladatain túli feladatokat, csak a legritkább esetekben. Munkaidejét pontosan betartja.

A dolgozó nem tudja ellátni feladatait, a kreativitás és a jó helyzetfelismerés nem jellemzője.

A birtokában lévő információkat a szabályoknak nem megfelelően kezeli, nem megfelelően óvja az intézmény értékeit, a munkakörére vonatkozó munkavédelmi szabályokat nem tartja be. A feladatok arányos elosztására nem törekszik, munkatársait nem tájékoztatja az elvégzendő feladatokról. Munkájával nehezíti az intézmény működését. A dolgozónak nincsenek kapcsolatai a kollégái körében, minden problémát önállóan próbál megoldani. A dolgozó még a munkaköri feladatait is nehezen látja el. Munkaidejének betartásában és kihasználásában pontatlan.

8. melléklet Teljesítményértékelés szempontrendszere – pedagógusok, napközis nevelők * napközis nevelőkre vonatkozik 1 1.1

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek A szakmai munkához szükséges végzettség

1.2

Továbbképzések teljesítése

1.3

Az intézmény stratégiai dokumentumainak ismerete

1.4

Nyelvismeret és egyéb szakképzettség, kompetencia

2 2.1

Szakmai, gyakorlati munka Az óra felépítése és szervezése

*2.1

A foglalkozás felépítése, szervezése

2.2

Az órán alkalmazott módszerek

*2.2

2.3

A házi feladatok elvégeztetése

A tanulók munkája és magatartása

Kiválóan alkalmas Kétszakos, illetve magyar nyelv és irodalom szakos vagy szakvizsgával rendelkezik, amit szakmai munkájában használ. A kötelező 120 órás továbbképzésen túl is képzi magát, illetve ha életkora miatt mentesül e kötelezettség alól és mégis képzi magát, tudását továbbadja, megosztja munkatársaival a képzéseken szerzett tapasztalatait. Az intézmény stratégiai dokumentumait az általa érintett összes területre vonatkoztatva ismeri és alkalmazza. Rendelkezik a szakmai munka végzéséhez szükséges végzettségen túl egyéb nyelvismerettel, szakképzettséggel, kompetenciával, ami az intézmény érdekében hasznosítható.

Alkalmas

Kevésbé alkalmas

Alkalmatlan

A szakmai munkához szükséges végzettséggel rendelkezik. A kötelező 120 órás továbbképzést teljesíti.

Önhibájából nem teljesíti a kötelező 120 órás továbbképzést, de elkezdte, és a vezető felkérésének eleget tesz.

A továbbképzéseket nem teljesíti.

Az intézmény stratégiai dokumentumait saját területére vonatkoztatva ismeri és alkalmazza.

Az intézmény stratégiai dokumentumait saját területére vonatkoztatva ismeri, de kevéssé alkalmazza.

Az intézmény stratégiai dokumentumait nem ismeri.

Rendelkezik a szakmai munka végzéséhez szükséges végzettségen túl egyéb nyelvismerettel, szakképzettséggel, kompetenciával.

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevésbé alkalmas

Az óra mindvégig a nevelő irányítása alatt áll, felépítése kiválóan szolgálja az adott tananyag elsajátítását.

Az óra felépítése világos, követhető, de több esetben érezhetőek bizonytalanságok, kitöltetlen idők.

Az óra felépítése a diákok körülbelül felének nem érthető, sok a kihasználatlan idő.

A foglalkozás a nevelő irányítása alatt áll, felépítése kiválóan szolgálja az adott program célját. A nevelő az órán több módszert és megfelelő helyen és időkeretben alkalmaz. Biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket: rend, eszközök, csend, fegyelem. A tanulók házi feladataikat legjobb tudásuk szerint elkészítik, megtanulják. A tanulók nagy része együtt dolgozik a nevelővel, és magatartásukkal csak kevésszer zavarják az óra menetét, de ezt a nevelő gyorsan korrigálni tudja.

A foglalkozás felépítése világos, követhető, de több esetben érezhetőek bizonytalanságok, kitöltetlen idők. A nevelő legalább egy módszert biztosan alkalmaz az órán.

A foglalkozás felépítése a diákok körülbelül felének nem érthető, sok a kihasználatlan idő.

Alkalmatlan

Biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket. A tanulók házi feladataikat lehetőség szerint elkészítik.

Az órán a nevelő csak egy módszert alkalmaz, és azt sem mindig megfelelően. Nem kielégítően biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket. A házi feladatok hiányosan készülnek el.

Az óra nincs felépítve, nem érződik rajta, hogy mi lett volna a célja, a diákok nem dolgoznak együtt a nevelővel. A foglalkozás nincs felépítve, nem érződik rajta, hogy mi lett volna a célja, a diákok nem dolgoznak együtt a nevelővel. A nevelő módszere az órán nem felismerhető, a diákok nagy része nem tudja követni. A tanuláshoz nem biztosítja a megfelelő körülményeket. A házi feladatok hiányosan, vagy nem készülnek el.

A tanulók nagy része együtt dolgozik a nevelővel és magatartásukkal időnként zavarják csak az óra menetét, amit a nevelő az esetek nagy részében

A tanulók körülbelül fele dolgozik együtt a nevelővel, néhány diák magatartásával zavarja, kizökkenti a munkát, a nevelő az esetek kisebb

A tanulók nagy része nem dolgozik együtt a nevelővel, néhány diák a magatartásával annyira zavarja az óra menetét, amit a nvelő nem tud kezelni,

korrigálni tud. *2.3 2.4

*2.4

Étkeztetés A nevelő munkája, egyénisége, magatartása

Mindennapos testmozgás

2.5

A tanulók értékelésének objektivitása, fejlesztő, támogató jellege, jogszerűsége

*2.5

Közös napközis programok

2.6

*2.6 2.7

3

3.1

3.2

Újszerű ötletek elgondolások alkalmazása Személyes törődés A tanulók továbbtanulásának eredményei

A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció megoldása

A nevelő szakmai, pedagógiai

részében tudja korrigálni az ebből fakadó hibákat. Csoportja gyakran fegyelmezetlenül viselkedik az ebédlőben. A nevelő magatartása sokszor határozatlan, az egyénisége a tanulók számára nehezen fogadható el, ezért a közös munka sok esetben kárt szenved. Az esetek kisebb részében lehetőséget biztosít, hogy a tanulók bizalommal forduljanak hozzá. Csoportjának általában biztosít testmozgást.

így az óra nem tudja a célját elérni.

Csoportját kulturált étkezési szokások kialakítására neveli. A nevelő kisugárzása pozitív, bíztató, és határozott. Mindig lehetőséget biztosít, hogy a tanulók bizalommal forduljanak hozzá, ami megteremti a közös munka alapjait.

Törekszik csoportja kulturált étkezi szokásainak kialakítására. A nevelő kisugárzása alapvetően pozitív, a legtöbb tanulóval sikeresen együtt tud dolgozni. Az esetek nagy részében lehetőséget biztosít, hogy a tanulók bizalommal forduljanak hozzá.

Az értékelés nem mindig következetes, és nem érthető a tanulók számára.

Csoportja mindig fegyelmezetlenül, illetlenül viselkedik az ebédlőben. A nevelő kisugárzása inkább negatív, nem tud együtt dolgozni a tanulókkal határozatlansága miatt az óra kicsúszik a kezei közül. Nem teremt lehetőséget, hogy a tanulók bizalommal forduljanak hozzá, továbbá elhárítja a hozzá fordulókat. Csoportjának gyakran nem biztosít testmozgást. Az értékelés csak érdemjegyekkel történik és az sem rendszeresen.

Csoportjának minden nap biztosít legalább 45perc testmozgást, lehetőleg a szabadban. A tanulók minden számonkérés esetén visszajelzést kapnak a munkájukról, ami egységes értékrendszer alapján van felállítva, melyet a tanulók is jól ismernek. A nevelő szívesen vesz részt, aktívan, kreatívan közreműködik közös napközis programok szervezésében és lebonyolításában. A gyerekeket is lelkesíti. A nevelő kreativitásra, a diákság megmozgatására törekszik, hogy a tananyag nagy részét saját felfedezésként élhessék meg. A nevelő szükség szerint beszélget, játszik a gyerekekkel a szabadidőben (pl.: udvaron, játszótéren). A tanulók nagy része eléri a továbbtanulásban az általa kitűzött célt, amit sok esetben a nevelővel is megbeszélt.

Csoportjának minden nap biztosít 45perc testmozgást Az értékelés nem történik meg minden esetben, többször előfordul, hogy a tanulók nem értik miért kapták azt az érdemjegyet. A nevelő szívesen vesz részt közös napközis programok lebonyolításában. A gyerekeket is ösztönzi.

A nevelő részt vesz közös napközis programok lebonyolításában.

A nevelő vonakodik részt venni közös napközis programokon.

A nevelő törekszik az újszerű ötletek megvalósítására, a régi módszereket biztosan alkalmazza.

A nevelő nem törekszik újszerű ötletek megvalósítására, de a régi módszereket biztosan alkalmazza.

A nevelő nem törekszik újszerű ötletek megvalósítására, és nem biztos a régi módszerekben sem.

A nevelő időnként játszik, beszélget a gyerekekkel a szabadidőben (pl.: udvaron, játszótéren). A tanulók legalább fele eléri a továbbtanulásban kitűzött célját.

A nevelő csak felügyeli a gyerekeket a szabadidőben (pl.: udvaron, játszótéren).

A nevelő nem biztosít megfelelő felügyeletet a szabadidőben.

A tanulók a továbbtanulásnál több esetben kudarcot vallanak, pedig reális célokat tűztek ki, mert nem kapta meg a kellő bíztatást, a szükséges ismereteket.

A tanulók nagy része nem tud továbbtanulni a nevelő munkája miatt.

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevésbé alkalmas

Alkalmatlan

A nevelő mind a tervezett, mind a spontán nevelési szituációkban talpraesetten, és minden fél megelégedésére törekszik a problémákat kezelni. Felismeri saját határait, és szükség esetén szakember segítségét kéri. A nevelő minden kollégájával törekszik

A nevelő mind a tervezett, mind a spontán nevelési szituációkban megállja a helyét, és előrevivő döntéseket hoz.

A nevelő mind a tervezett, mind a spontán nevelési szituációkban elbizonytalanodik és sokszor nem kielégítően oldja meg a problémákat. Nem fordul szakemberhez.

A nevelő mind a tervezett, mind a spontán nevelési szituációkban legtöbbször olyan döntést hoz, ami egyik fél számára sem elfogadható, nem előrevivő és újabb problémák forrása.

A nevelő kollégái nagy részével, de

A nevelőnek nem sok kapcsolata van

A nevelőnek nincsenek kapcsolatai a

kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival

jó emberi és szakmai kapcsolat kialakítására, nyitott és együttműködő a közös munka érdekében. A nevelő kapcsolata a tanulókkal a közös munkára ösztönző, egyben bizalmon is alapuló. A szülőkkel a tanulók és az iskola érdekét mindig egyaránt szem előtt tartva egyeztet.

3.3

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal és a szülőkkel

3.4

Rendelkezésre állás

A nevelő az iskolában töltött ideje alatt, kötelezettségeinek függvényében, mindig a partnerek (vezetőség, tanártársak, diákok, szülők) rendelkezésére áll, és ezt tudják is róla.

3.5

Részvétel a stratégiai tervek megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében

4 4.1

Felelősség és hivatástudat A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

A nevelő maximálisan részt vesz a stratégiai tervek megalkotásában, megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében. Kiválóan alkalmas A nevelő tart szakkört, iskolai és iskolán kívüli egyéb programokat szervez (témanap, műsor, sportnap, Ward Est stb.).

4.2

Felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása

4.3

Részvétel a szakmai munkaközösség tevékenységében

4.4

Munkaköri kötelezettségeken túli, munkatervben szereplő/nem szereplő feladatvállalások

* A nevelő a gyengébb képességűekkel korrepetálás keretében, rendszeresen foglalkozik, a tanórákon rendszeresen differenciáltan foglalkozik a gyengébb képességűekkel. Maximálisan figyelembe veszi a „papíros” gyerekek szakvéleményét és egyéni bánásmódban részesíti őket. * A nevelő a gyengébb képességűekkel rendszeresen foglalkozik. A nevelő minden alkalommal megjelenik a megbeszéléseken és az őt érintő témákban konstruktívan vesz részt a szakmai munkában, kollégái úgy ismerik, mint akire lehet számítani. A nevelő szívesen vállal munkaköri feladatain túli feladatokat, és azokat sikeresen hajtja végre.

legalább az azonos szakot tanítókkal törekszik jó emberi és szakmai kapcsolat kialakítására. A neveló kapcsolata a tanulók többségével a közös munkára ösztönző, egyben bizalmon is alapuló. A szülőkkel a tanulók és az iskola érdekét általában szem előtt tartva egyeztet. A nevelő, az iskolában töltött ideje alatt, kötelezettségeinek függvényében, általában, de megbeszélt időpontban mindenképpen a partnerek (vezetőség, tanártársak, diákok, szülők) rendelkezésére áll. A nevelő a megkövetelt szinten vesz részt a stratégiai tervek megalkotásában, megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében. Alkalmas A nevelő igény szerint tart szakkört, egyéb programokra felkérés nélkül viszi őket (múzeum, színház stb.).

kollégáival és nem is keresi az alkalmat a kapcsolatfelvételre, kérdéses esetekben fordul csak kollégáihoz. A nevelő a tanulók elenyésző részével van a nevelő munkára ösztönző kapcsolatban, a szülőkkel való kapcsolata kevésbé sikeres.

kollégái körében, minden problémát önállóan próbál megoldani.

A nevelő kevésbé áll rendelkezésre, és kevésbé lehet vele időpontot egyeztetni.

A nevelő nem áll rendelkezésre egyik partnere felé sem.

A nevelő amennyire lehet, kerüli a részvételt a stratégiai tervek megalkotásában, megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében. Kevésbé alkalmas A nevelő önként nem vállal szakköri foglalkozást, egyéb programokra csak kötelezően viszi őket.

* A nevelő a gyengébb képességűekkel korrepetálás keretében, igény szerint foglalkozik. A tanórákon esetenként differenciál. Figyelembe veszi a „papíros” gyerekek szakvéleményét.

* A nevelő általában nem vállal felzárkóztatást, nem differenciál, nem mindig veszi figyelembe a „papírokat”.

A nevelő nem is törekszik részt venni a stratégiai tervek megalkotásában, megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében. Alkalmatlan A nevelő csak az iskolai feladatait látja el, semmi plusz elfoglaltságot nem vállal, még kollégái segítségével sem. Az éves munkatervben meghatározott iskolai programokon többször nem vesz részt. * A nevelő csak az iskolai feladatait látja el, semmi plusz elfoglaltságot nem vállal, még kollégái segítségével sem, nem differenciál. Negatív kritikával illeti a „papíros” gyerekeket.

* A nevelő a gyengébb képességűekkel igény szerint foglalkozik. A nevelő általában részt vesz a megbeszéléseken és mértékletesen, de kiveszi a részét a szakmai munkában.

* A nevelő a gyengébb képességűekkel ritkán foglalkozik. A nevelő kevésbé vesz részt a megbeszéléseken, és egyáltalán nem aktív.

* A nevelő a gyengébb képességűekkel nem foglalkozik. A nevelő nem vesz részt a megbeszéléseken, kollégái nem tudnak vele együtt dolgozni.

A nevelő a rá kiosztott feladatokat végrehajtja.

A nevelő nem vállal munkaköri feladatain túli feladatokat, csak a legritkább esetekben.

A nevelő még a munkaköri feladatait is nehezen látja el.

A nevelőnek nincs jó kapcsolata a tanulókkal, nem tudja őket motiválni, nem fordulnak hozzá bizalommal, a szülőkkel vagy rossz a kapcsolata, vagy egyáltalán nincs.

4.5

4.6

5

A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése, versenyek

A nevelő szervez közösségformáló programot a tanulóknak, ahol azok értékekkel gazdagodhatnak.

A nevelő szervez közösségformáló programokat a tanulók részére, de leginkább iskolai keretekben oldja meg a közösségformálást.

A nevelő diákjaival versenyeken vesz részt, felkészíti őket, eredményeket érnek el, továbbjutnak a következő fordulóba. *

A nevelő tájékoztatja a diákjait a versenyekről, és ösztönzi őket a versenyeken való indulásra. *

A nevelő kevés programot szervez, vagy azok kevésbé alkalmasak a közösségformálásra, iskolai keretekben sem annyira sikeresen formálja a közösséget. A nevelő a versenyről tájékoztat.

A nevelő csak iskolai keretekben formálja a közösséget, ami általában nem jár sikerrel.

*

*

A nevelő a versenyről nem tájékoztat.

Pontosság, szorgalom, igyekezet Tanterem rendje, tisztasága

A nevelő termében mindig rend van.

A nevelő termében általában rend van.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

A nevelő mindig pontos, megtervezi az óráit, szakmai tartalommal tölti azt ki.

A nevelő általában pontos. Szakmai tartalommal tölti ki az óráit.

5.3

A tanórák pontos kezdése és befejezése

* A nevelő mindig pontos, és fegyelmezett rendben tartja foglalkozásait, készül rájuk. A nevelő mindig pontosan kezdi óráit és pontosan is fejezi be.

* A nevelő általában pontos, rendben tartja foglalkozásait. A nevelő általában pontosan kezdi óráit és általában pontosan fejezi be.

5.4

Adminisztrációs fegyelem

* A nevelő minden adminisztrációs feladatát időben és pontosan elvégzi.

5.5

Dolgozatjavítási határidők betartása

6 6.1

Egyéb szempontok Az iskola külső képviselete

* A nevelő a legtöbb adminisztrációs feladatát időben, ha figyelmeztetik, azonnal elvégzi. A nevelő általában pontos, néha kicsúszik dolgozatjavítási határidőből. * Alkalmas A nevelő pozitívan képviseli az iskolát az iskolán kívül.

A nevelő az esetek több mint felében késik és a legtöbbször késve vagy előbb fejezi be az órát. * A nevelő a legtöbb adminisztrációs feladatát késve vagy nem pontosan végzi el. A nevelő a dolgozatokat általában nem javítja ki időben. * Kevésbé alkalmas A nevelő inkább negatívan képviseli az iskolát az iskolán kívül.

* Csoportja általában kulturáltan viselkedik az iskolán kívüli programokon.

* Csoportja nem mindig viselkedik kulturáltan az iskolán kívüli programokon.

* Nem törekszik arra, hogy csoportja kulturáltan viselkedjen az iskolán kívüli programokon.

Kevésbé alkalmas Az elvárásokat nem pontosan

Alkalmatlan Az elvárások előzetes megfogalmazása

5.1 5.2

6.2

Nem az iskola által szervezett szakmai bemutatókon való részvétel

6.3

Iskolán kívüli szakmai munka

7 7.1

Vezetői szempontok A szervezeti egység szakmai

Kiválóan alkalmas

A nevelő a dolgozatokat mindig időben kijavítja. * Kiválóan alkalmas A nevelő az iskolát szívesen és pozitívan képviseli az iskolán kívül, ennek eredménye érezteti hatását az intézmény életében. * Csoportja az iskolán kívüli programokon való kulturált viselkedésével dicséretére van iskolánknak. A nevelőt gyakran kérik fel az iskolán kívüli, vagy más intézmény által szervezett bemutató óra vagy előadás megtartására. Iskolán kívüli szakmai munkájával nem csak saját magának, hanem az iskolának is megbecsülést szerez. Kiválóan alkalmas Pontosan és világosan fogalmazza meg

Alkalmas

Kevésbé alkalmas A nevelő terme általában szemetes, nincs rend. A nevelő általában nem pontos, nem mindig tervezi meg az óráit, és nem csak szakmai tartalommal tölti azt ki. * A nevelő általában nem pontos.

Alkalmatlan A nevelő termében mindig rendetlenség és szemét van. A nevelő nem pontos, nem tervezi meg az óráit, sokszor nincs felkészülve. * A nevelő gyakran felügyelet nélkül hagyja csoportját. A nevelő mindig késik, és mindig később, vagy előbb fejezi be az órát. * A nevelő nem végzi el az adminisztráció feladatait. A nevelő mindig késik a dolgozatok javításával. * Alkalmatlan A nevelő negatívan képviseli az iskolát, aminek hatása érzékelhető az intézmény életében.

A nevelő alkalmas az iskolán kívüli, vagy más intézmény által szervezett bemutató óra vagy előadás megtartására. Iskolán kívül is végez szakmai munkát. Alkalmas Az előzetes elvárásokat többnyire

irányítása

7.2

Az irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységének vezetése, szervezése

7.3

Az ellenőrzés, értékelés, ösztönzés megjelenése a vezetésben

7.4

A tárgyi feltételek javítása érdekében végzett tevékenység

7.5

A szervezeti egység menedzselése

7.6

A vezetői személyiség jellemzői

* napközis nevelőkre vonatkozik

az elvárásokat az adott feladat megkezdése előtt. A munkafolyamat végzése alatt rendelkezésre áll és tanácsaival támogató légkörben segíti beosztottjait, így lehetővé téve a folyamatos szakmai fejlődésüket. Jól használható éves munkaterv készítése. Az értekezletek lényegre törő megtartása és irányítása. Feladatok személyre szabott, arányos és időben történő kiosztása. Törekszik a munkatársak tervszerű ellenőrzésére, objektív értékelésére, és a pozitívumok megerősítése mellett építő kritikát gyakorol. Szakmai munkája követendő példa. A munkatársak fejlesztési igényei iránt rendszeresen érdeklődik. Keresi a pályázati lehetőségeket és ajánlja vagy segíti azokat. Az ötletek megvalósításához szponzorokat keres. A munkaeszközök, tárgyi feltételek meglétét rendszeresen ellenőrzi, gondoskodik azok pótlásáról, időben való beszerzéséről. Rendszeresen közzéteszi különböző fórumokon a szakmai eredményeket, programokat. Bemutató foglalkozásokat, egyéb szakmainevelési programokat tart szélesebb körben (kerület, KPSZTI, stb.) is. Emberileg és szakmailag példamutató. Empatikus, higgadt, beszélgetésre nyitott. Kompromisszumra törekvő határozott egyéniség. Felismeri a feladatok közötti fontossági sorrendet.

pontosan és világosan megfogalmazza, igény esetén tanácsaival segíti a munkát és a szakmai fejlődést.

fogalmazza meg, a szakmai fejlődést nem kíséri figyelemmel.

és/vagy tanácsok adása nélkül negatív kritikát fogalmaz meg.

Használható éves munkaterv készítése. Értekezletek rendszeres tartása. Feladatok arányos elosztása.

Éves munkaterv készítése. Időnkénti értekezletek tartása. Feladatok kiosztása.

Sematikus munkaterv készítése. Értekezleteket ritkán (évi 2) tart. Feladatokat nem vagy nem jól osztja ki.

Törekszik a munkatársak objektív értékelésére és a pozitívumok megerősítése mellett építő kritikát gyakorol.

Nem emeli ki a pozitívumokat és főként kritikát gyakorol.

Értékelésénél a szubjektivitás kerül előtérbe, saját szakmai példája nem követendő.

A munkatársak fejlesztési igényei iránt érdeklődő. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket. A munkaeszközök, tárgyi feltételek meglétét ellenőrzi.

A munkatársak fejlesztési igényeit összeírja. Pályázat keresésre bíztatja a munkatársakat.

A munkatársak fejlesztési igényei iránt nem érdeklődik. Pályázatokkal nem foglalkozik.

Közzéteszi különböző fórumokon a szakmai eredményeket, programokat. Bemutató foglalkozásokat, egyéb szakmai-nevelési programokat tart.

Nem mindig teszi közzé a szakmai eredményeket, programokat.

Nem teszi közzé a szakmai eredményeket, programokat. Nem tart bemutató foglalkozásokat.

Emberileg és szakmailag példamutató. Kevésbé kompromisszumra képes. Következetes, a konfliktusokat tudja kezelni, segítőkész.

Nem mindig példamutató, kevés empátiával rendelkezik. Nem mindig következetes, a konfliktusokat nem mindig tudja kezelni.

Nem következetes, a konfliktusokat nem tudja kezelni.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents