Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program

Alkalmazott közösségi jóváhagyás időpontja:

2010. április 20.

Fenntartói jóváhagyás időpontja:

2010.

MIP felülvizsgálatának tervezett időpontja:

2015.

Az intézmény igazgatójának neve:

Szegediné Bozzay Katalin

Fenntartóhoz történő benyújtás dátuma:

2010.

Verziószám:

3.

Készítette:

1

Tartalom

1. BEVEZETÉS .................................................................................................... 555 1.1 Az intézmény bemutatása ........................................................................................................................... 555 1.2 Az intézmény minőségpolitikai múltjának bemutatása ........................................................................... 777 1.3 Minőségfejlesztési irányelvek ..................................................................................................................... 888 1.4 Tapasztalatok a minőségfejlesztésben ....................................................................................................... 888

2. A FENNTARTÓ MINŐSÉGPOLITIKÁJA, AZ INTÉZMÉNYTÍPUSRA, AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK ........................................... 999 2.1 Általános fejlesztési feladatok az általános iskolában: ........................................................................101010 2.2 Az intézmény általános iskolai egységére vonatkozó elvárások: .......................................................111111 2.3 Általános fejlesztési feladatok a szakképző iskolában: .......................................................................111111 2.4 Fenntartói elvárások a kézműves szakképzőben: ...............................................................................111111

3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA ...................................................131313 3.1 Minőségpolitikai nyilatkozat .................................................................................................................131313 3.2 Az intézmény minőségcéljai ..................................................................................................................141414

4. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ...............................161616 4.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége .........................................................................................161616 4.1.1 Jogszerű működés .............................................................................................................................171717 4.1.2 A vezetési modell ..............................................................................................................................202020 4.2 A tervezés ......................................................................................................................................232323 4.2.1 Stratégiai tervezés ..................................................................................................................242424 4.2.2 Éves tervezés ..........................................................................................................................262626 4.3 A vezetői ellenőrzés ................................................................................................................................303030 Az ellenőrzés rendszere intézményünkben ................................................................................................313131 4.3.1 A vezetői ellenőrzés folyamata .........................................................................................................323232 4.4 Az értékelés rendszere ...........................................................................................................................353535 4.4.1.A vezetői és pedagógus teljesítményértékelés ........................................................................ - 38 -- 38 -38

4.4.1.1 Vezetők teljesítményértékelése ........................................................................................ - 39 -- 39 -39 4.4.1.2 Középvezetők értékelése (igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, stb.) .................... - 42 -- 42 -42 A középvezetői értékelés rendszere .................................................................................................. - 43 -- 43 -43 Középvezetői önértékelés ................................................................................................................... - 45 -- 45 -45 4.4.1.3 Pedagógusok értékelése.................................................................................................... - 46 -- 46 -46 Pedagógusértékelés ............................................................................................................................ - 47 -- 47 -47 Pedagógus önértékelés ....................................................................................................................... - 48 -- 48 -48 4.4.2 Intézményi önértékelés ......................................................................................................................494949 4.4.3 Éves értékelés ...................................................................................................................................545454 4.5 A partnerkapcsolatok irányítása ..........................................................................................................545454 4.5.1 A partnerek (érdekelt felek) azonosítása ..........................................................................................545454 4.5.2 Partneri igény-és elégedettségmérés .................................................................................................565656 4.5.3 A partneri kommunikáció .................................................................................................................575757 4.5.3.1 A tanulók (szülők) panaszkezelési eljárása ................................................................................616161 4.5.3.2 Panaszkezelés az alkalmazottak részére .....................................................................................626262 4.6 A nevelő-oktató munka értékelése ........................................................................................................646464 4.6.1 Az intézményben folyó munka, az alapfeladatok ..............................................................................646464 4.6.2 Tanulói értékelés ...............................................................................................................................656565 4.6.3 Tanulásszervezési módszerek meghatározása ...................................................................................656565 4.6.4 A nevelési-oktatási tevékenység eredményei ....................................................................................676767 4.7 A minőségirányítási rendszer működtetése .........................................................................................717171 4.8 A humán erőforrás fejlesztése ...............................................................................................................727272 4.9 A biztonságos intézmény.......................................................................................................................747474 4.9.1 A fizikai biztonság megteremtése .....................................................................................................747474 4.9.2 Az intézményben folyó prevenciós tevékenységek ...........................................................................767676

5. ELJÁRÁSRENDEK A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERHEZ .................777777 Jogi megfeleléshez kapcsolódó eljárásrend ....................................................................................................787878 A pedagógiai-művelődési program felülvizsgálatának eljárásrendje .............................................................808080 Eljárásrend a stratégiai tervezéshez................................................................................................................828282 Az éves munkaterv elkészítésének eljárásrendje ............................................................................................838383 A vezetői ellenőrzés eljárásrendje ..................................................................................................................858585 Az intézményi önértékelés eljárásrendje ........................................................................................................868686 Az éves értékelés elkészítésének eljárásrendje ..............................................................................................898989 Eljárásrend az érdekelt felek azonosításához .................................................................................................909090 A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje ...............................................................................929292

3

A tanulói panasz kezelésének eljárásrendje ...............................................................................................959595 Az alkalmazotti panasz kezelésének eljárásrendje ....................................................................................979797 A továbbképzési rendszer működtetésének eljárásrendje ..............................................................................999999 Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) .................................................................................................................................................................101101101 Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése (nem pedagógus munkatárs)..............................................................................................................................................103103103 Eljárásrend a biztonságos működtetéshez ................................................................................................105105105 A vezetői teljesítményértékelés eljárásrendje ..........................................................................................107107107 Középvezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje ...........................................................................109109109 Pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje .............................................................................111111111 6. Mellékletek..........................................................................................................................................123123123

4

Minőségirányítási programunk létrehozásának jogszabályi alapja: Kt. 40. §-a. A Magyar Közlöny 2006. augusztus 2-án megjelent 97. száma tartalmazza a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításait, mely rendelkezett az intézményi minőségirányítási program kiegészítéséről. A 2006. évi LXXI. törvény 9.§ szerint a Kt. 40.§-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” Az intézmény kiépítette és működteti a COMENIUS I. intézményi minőségirányítási modellt. 1. Bevezetés 1.1 Az intézmény bemutatása A Kovács Margit Általános Művelődési Központ 1981-ben kezdte meg működését Marcalváros I-es lakótelepén. Az épület helyiségei és felszereltsége jó feltételeket adnak az oktatás és közművelődés feladatainak megvalósításához. A hatalmas tornaterem, két kézilabdapálya, két futópálya a sportolás kiváló színterei. Az aula iskolai és lakótelepi rendezvények befogadására alkalmas. Korszerű világítási és hangosítási berendezései színházi előadások, hangversenyek, kiállítások rendezését is lehetővé teszik.

5

A közművelődési könyvtár 20 ezres könyvállománya a tanulók és a környéken élők olvasási igényeinek kielégítését szolgálja. Tevékenységüket a tanulók számára szervezett tartalmas programok színesítik. A tornaterem kihasználtsága teljes. A testnevelés órák mellett a délutáni, esti és hétvégi programok az ifjúság és a felnőtt polgárok igényeit elégítik ki. Az épületben működik az 1500 adagos, saját működtetésű, jól felszerelt konyha, és az ehhez kapcsolódó esztétikus berendezésű ebédlő. Személyi bázis Az intézményben 86 fő szakalkalmazott dolgozik, ebből a pedagógusok száma: általános iskolában: 50 fő, szakképzésben: 26 fő. A közművelődési csoport 2 népművelővel, 3 könyvtárossal, egy oktatástechnikussal működik az egységvezető irányításával. A szakalkalmazotti kör felkészültsége, a tanulókhoz és a munkához való pozitív hozzáállása a jó színvonal biztosítéka. Az intézménybe járó tanulók összlétszáma - a szerkezetváltás megvalósításának és az intézményben folyó munkának köszönhetően nem változik jelentősen. (Ehhez hozzájárul a 8. osztály utáni kiváló beiskolázás és a középiskolák pozitív visszajelzései is.) A lakókörzetben panellakásban élnek a családok. Az utóbbi évben elég jelentős mozgás tapasztalható: megnőtt a faluról és más városból beköltözöttek száma. A szabad iskolaválasztás óta, az intézményben folyó tartalmi munka minősége és sokoldalúsága miatt egyre több a közvetlen körzeten kívüli tanulók száma. Összetételük heterogén: az átlagosnál magasabb értelmi képességű tanulók mellett közepes és gyenge képességűek is megtalálhatók. A tanulók többsége a hagyományos nyolcosztályos iskolai keretben folytatja tanulmányait. A 8. osztály befejezése után azok a tanulók tanulnak tovább helyben, akik a kézműves szakképzést választják. Intézményünk egységei: általános iskola 1-8. évfolyam kézműves szakképző iskola, művészeti szakközépiskola 9-13. alapfokú művészetoktatás 1-10. évf. közművelődés nyilvános könyvtár A szélsőségesen problémás tanulók száma csökkent, de ugrásszerűen növekedett a szociálisan hátrányos és veszélyeztetett tanulók száma. Tartalmi munka Oktatás Az iskolai programban hangsúlyos szerepet kapott a differenciált oktatás, amely sikerrel igazodik a tanulók egyéni adottságaihoz. A tehetséggondozást szolgálják:  Emelt szintű rajz és német oktatás (németből csoportbontás évfolyamonként),  Alapfokú művészetoktatás,  Nemzetiségi oktatás,  Matematika nívócsoport,  Idegen nyelv,

6

    

Számítástechnika, Az intézményi ingyenes szakkörök, Sporttevékenységek, Közművelődési programok (mozi, színházlátogatások, helyi rendezvények), Könyvtár.

A felzárkóztatást a tanórákon kívüli célirányos pótló foglalkozások teszik lehetővé. Közművelődés Az intézményben különös jelentősége van annak, hogy általános művelődési központként működik. Ennek köszönhetően egészül ki az oktatás művelődéssel, sporttal, szabadidős tevékenységekkel, s így válik kulturális szellemi központtá. Az oktató munka hagyományos szervezeti keretei mellett itt szerveződnek a különböző tanfolyamok, szakkörök, klubok, művészeti csoportok. A programok sikere abban áll, hogy elsősorban az ide járó tanulóifjúság és a lakótelepi felnőtt lakosság érdeklődésére épít. Munkájában kiemelt helyen szerepel a hagyományápolás, egy-egy tájegység néprajzának sokoldalú bemutatása. A közművelődés évek óta helyt ad és szervezi a német nemzetiség kulturális fesztiválját és felmenő rendszerű versmondó versenyét. Ezeken az eseményeken a német tagozat tanulói is eredményesen szerepelnek. 1.2 Az intézmény minőségpolitikai múltjának bemutatása A minőségpolitika összefoglalja az intézmény mint szervezet minőséggel kapcsolatos céljait, továbbá a célok elérésének elveit, a célok eléréséhez alkalmazott eszközöket. A minőségpolitikát a szervezeti célok (pedagógiai, működési), a minőségügyi szabályozók, a pedagógiai program és a felülvizsgált minőségügyi helyzet alapján kell meghatározni. A fentiek értelmében az intézmény minőségpolitikai múltját a stratégiai dokumentumok és a minőségügyi dokumentációs rendszer kidolgozása jelenti. 1998.

2001.

2002.

2002-2004 2002-2003 2004

Kezdetét veszi a kétszintű szabályozási rendszer Helyi szintjét a tanterveket is magába foglaló pedagógiai program képviseli Hárompólusú tanterv: NAT és a kerettanterv + a helyi tanterveket magába foglaló pedagógiai program Felülvizsgált, módosított, nevelőtestület, fenntartó által elfogadott pedagógiai-művelődési program bevezetése Pályázat a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének csoportos formában, tanácsadói segítséggel történő kiépítésére Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési I. modell kiépítése A HACCP Élelmiszerbiztonsági Rendszer kiépítése, működtetésének megkezdése Alapító okirat, Pedagógiai-művelődési program, SZMSZ felülvizsgálata, MIP elkészítése

7

1.3 Minőségfejlesztési irányelvek A minőség fogalma sokféleképpen értelmezhető. Az intézmény dolgozói az alábbi definíció szerint értelmezik. A minőség nem más, mint a célnak való megfelelés. Vagyis az, ha a megtervezett és elvárt követelmények szerint zajlanak a folyamatok. Erről a nevelési-oktatási tevékenység szereplői a visszacsatolás fázisában győződhetnek meg. Megkülönböztetünk szűkebb (szakmai-pedagógiai) és tágabb (társadalmi vagy szervezeti) értelmezését is. A szűkebb szakmai-pedagógiai értelmezés szerint a minőség a tanulmányi eredménnyel, a szocializációs folyamat sikerével mérhető. A tágabb értelmezés szerint a minőség mutatója a szolgáltatást igénybe vevők elégedettsége. A szervezeti értelmezés alapján a minőség nem más, mint a minőséggel való törődésnek a szervezetben való folyamatos jelenléte. Ebben az értelemben a szervezeti működésnek az a jellemzője, hogy a résztvevők folyamatosan minőség-problémákat érzékelnek és ezekre folyamatosan reflektálnak. A minőségfejlesztés tudatos intézményi tevékenység, amely az intézmény szakmai céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja a tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartók igényeinek kielégítése céljából. Ennek érdekében:  Azonosítjuk partnereinket.  Rendszeresen figyelemmel kísérjük igényeiket, a kapott információkat feldolgozzuk.  Rendszeres önértékelést végzünk, törekedve a felszínre hozott problémák dokumentálására és megoldására. 1.4 Tapasztalatok a minőségfejlesztésben Intézményünk először élelmiszerbiztonsági rendszerét dolgozta ki, melynek segítségével a hagyományosan kiváló minőség mellett az élelmiszerbiztonság oldaláról is garantálható fogyasztóink megelégedettsége. 2003 óta működtetjük a Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) Élelmiszerbiztonsági Rendszert. E megelőző rendszer kiterjed az alap- és csomagolóanyagok beszerzésére, tárolására, a közétkeztetési tevékenység technológiájának minden lépésére, a raktározásra és kiszállításra, az élelmiszerbiztonság szempontjából befolyással bíró berendezések karbantartására és tisztítására, valamint a személyi és üzemi higiéniára. Minőségbiztosítási vezető: Berger Sándorné. Intézményünk 2004. áprilisában befejezte a Comenius I. intézményi modelljének kidolgozását. A munkát 7-tagú minőségfejlesztő team fogta össze, minőségi körökbe szerveződve a nevelőtestület tagjai részt vállaltak a munkában. A szabályozások kiinduló pontja minden esetben az intézmény működését meghatározó alapdokumentumok tanulmányozása volt. A partnerközpontú működés kiépítésével a következő eredményeket várjuk:

8

 az intézményen belül kimutatható, a pedagógusok által nyújtott minőségi szolgáltatás elismerése  átlátható irányítási elvek és döntéshozatal  a tanítás és tanulás hatékonyságának növekedése  a problémák eredetének megértése és nem tüneti kezelése  a tényszerű és konstruktív kommunikáció erősödése  a tanulói, szülői, fenntartói elégedettség növekedése  jobb pozíció és elismertség a „piacon”  nagyobb szponzori támogatás 2. A fenntartó minőségpolitikája, az intézménytípusra, az intézményre vonatkozó megállapítások Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, intézményünk fenntartója törvényi kötelezettségének eleget téve megfogalmazta minőségirányítási programját, benne küldetését, minőségi céljait, elvárásait. Küldetésének tekinti, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, újabb erőforrások folyamatos feltárásával és bevonásával minőségi szolgáltatást biztosítson a közoktatás területén a város és a környéke lakossága számára. Mindezt annak érdekében teszi, hogy a kisgyermekek, fiatalok és szülők az iskolarendszer keretei között minél értékesebb, hasznosabb, folyamatos megújulásra alapokat adó és versenyképes tudást szerezzenek a folyamatosan változó környezeti igényeknek megfelelően. Az önkormányzat megfogalmazta az ágazat hosszú távú céljait, melyeket általános fejlesztési feladatokra bontott le. Hosszú távú céljai közül az intézményre vonatkozók:             

A rugalmas átjárhatóság biztosítása a tanulók számára az intézmények között Felkészülés az integrált nevelés és oktatás megvalósítására Gyermekközpontú, humánus működés, egyéni képességfejlesztés Az iskolázottsági, képzettségi színvonal folyamatos emelése, az érettségizők számának növelése A képességfejlesztést támogató nevelés-oktatás. Korszerű szakemberképzés és felnőttoktatás A szakképzés európai uniós elvárásaihoz való közelítés, a piacképesség erősítése Az idegen nyelv és az informatikai oktatás hatékonyságának növelése Egymásra épülő rendszerként működtetni a művészeti képzést alap- és középfokon Egészséges, edzett nemzedékek nevelése Az iskolaorvosi, védőnői hálózat és a testnevelő tanárok eredményes és hatékony együttműködése Hatékony információs rendszer működtetése a fenntartó és az intézmény között A pedagógusok számának és aktivitásának növelése a minőségfejlesztő munkában

9

2.1 Általános fejlesztési feladatok az általános iskolában:  Az önkormányzat elvárja az intézménytől a gyermekközpontú, humánus iskola elvének betartását. Ennek érdekében továbbra is célul tűzi ki, hogy az intézmények a tananyagot hatékony módszerekkel dolgozzák fel, a diákok egyéni képességeit fejlesszék.  Az önkormányzat fontosnak tartja az ifjúság védelmére irányuló tevékenységet, és erősíteni kívánja az intézmények szociális funkcióját.  A jövőben is kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges, edzett nemzedék ügyének. Ennek érdekében a rendszeres sportolás iránti igényt, - mint az egészséges életmód – a szabadidő eltöltésének fontos részét, a nevelési-oktatási intézményekben kell megalapozni. Szükséges, hogy a testnevelésre, testmozgásra fordított iskolai idő a jövőben sem csökkenjen. továbbra is támogatja a diáksport verseny rendszerét.  Nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Uniós csatlakozásnak. Támogatja az egyes intézmények kétoldalú nemzetközi partnerkapcsolatait, szorgalmazza többoldalú iskolaprojektekben való együttműködésüket.  Az önkormányzat elvárja az intézményeitől, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak – a magatartáskultúra, kommunikáció, informatika, környezetkultúra, identitástudat, technikai és technológiai kultúra, testkultúra – műveltségelemek fejlesztésére.  Javuljon az Országos Kompetenciamérésben elért tanulói teljesítmény  Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelés-oktatási profiljukat. Ezt a gazdag hagyományt a jövőben is ápolni és gondozni kell. A felhasználói igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait.  Az önkormányzat elvárja, hogy az alapfokú művészetoktatást végző intézményekben a nevelés-oktatás színvonala tovább fejlődjön.  Az intézmények a nevelő-oktató munkájuk során kiemelten kezeljék a környezetvédelmi nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be.  Az intézmények nagy hangsúlyt helyezzenek a drogmegelőzési programok szervezésére.  Az intézmények –a társadalmi és szakmai elvárásokkal összhangban – fejlesszék az innovációs törekvéseket.  Az intézményekben a szakos ellátottság minden szakterületen biztosított legyen.  Az intézmények növeljék azoknak a tanulóknak a számát, akik Győrújbaráton a Gyermektáborban nyári táborozásban részt vesznek.  Az emelt óraszámban tanított tantárgyak eredményességét az intézmények növeljék.  Kiemelt hangsúlyt fektessenek az idegennyelv-oktatás és informatika hatékonyságának fokozására.  Az intézmények fokozott figyelmet fordítsanak a speciális nevelési igényű tanulók fejlesztésére, integrálására. Az integrált oktatás megvalósítása érdekében működjenek együtt a Nevelési Tanácsadóval és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal.

10

 Az intézmények tűzzék ki célul a hazafias nevelés érdekében hazánk történelmi emlékhelyeinek megismerését, látogatását, továbbá a lokálpatrióta szemlélet fejlesztését.  Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel.  A nem győri tanulók fogadásának biztosítása a szabad férőhelyek figyelembevételével.  A pályaorientációt az alapfok 5-8. évfolyamán is biztosítani kell. Ennek érdekében rendelkezzenek az intézmények pályaorientációs programmal, és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesszék.  Az intézmények működési feltételeinek javítása érdekében készüljenek pályázatok.  Intézményi szintű mérés-értékelési és önértékelési rendszer működtetése, amely kiterjed az intézmények minden tevékenységi területére. 2.2 Az intézmény általános iskolai egységére vonatkozó elvárások:         

A német nyelv magas szintű oktatása A művészeti pályára való hatékony felkészítés Más népek hagyományainak, kultúrájának megismerése Magas szintű képességfejlesztés kiemelten a matematikai, és az olvasásszövegértési képességterületeken. A helyi feltételek optimális kihasználása Felkészítés a különböző kézműves mesterségek magas szintű elsajátítására A közművelődési tevékenység járuljon hozzá az intézményi célok megvalósításához, és elégítse ki a lakókörnyezet igényeit. Az integráció további erősítése az ÁMK intézményegységei között Ráhangoló nevelés népünk kulturális örökségeinek megőrzésére 2.3 Általános fejlesztési feladatok a szakképző iskolában:

 A 9-10. évfolyamra épülő szakmai képzésben nem emelkedhet a lemorzsolódás aránya. Ezen intézményekben szorgalmazzuk a speciális felzárkóztató foglalkozások szervezését. A szakmai képzés rugalmasan kövesse a munkaerő-piaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában.  A tanulásban és később a munka világában jól hasznosítható képességek, kiemelten a matematikai és az olvasás-szövegértési kompetenciák fejlesztése. 2.4 Fenntartói elvárások a kézműves szakképzőben:  Növekedjen a nemzetközi, országos szakmai versenyeken, kiállításokon sikeresen szereplők száma  Dolgozza ki az intézmény az OKJ változásából következő egyes szakmák magasabb szinten történő elsajátíttatását

11

 A közművelődési tevékenység járuljon hozzá az intézményi célok megvalósításához, és elégítse ki a lakókörzet igényeit.  Javuljon a tanulók teljesítménye az Országos Kompetenciamérésben.

12

3. Az intézmény minőségpolitikája Minőségpolitikánk meghatározásának alapja a szervezeti (pedagógiai, működési) célokat tartalmazó pedagógiai-művelődési program (PMP) és a már elkészült minőségügyi szabályozók. Intézményünk embereszménye: a testi-lelki harmóniában élő, szüntelenül fejlődő, kulturált, esztétikai igényességgel bíró, kreatív ember, akit az európai humanista értékrend hat át. Az intézmény céljául tűzte ki, hogy segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben az intézményi embereszményt igyekszik közelíteni, illetve az iskolahasználók megelégedettségére működjön. A Comenius I. modell kidolgozása során elkészítettük küldetésnyilatkozatunkat. „Mi, a Kovács Margit Általános Művelődési Központ dolgozói közös akarattal arra törekszünk, hogy munkánk középpontjában mindenkor a tanuló és annak érdeke álljon. Elsődlegesnek tartjuk tanulóink egyéni képességfejlesztését, nevelését. Munkánkat demokratikus vezetés mellett, jó munkahelyi légkörben, partnereinket bevonva végezzük. Céljaink elérésének mindenkori biztosítéka megújulásra kész, kreatív tantestületünk.” Ebben az időszakban, a minőségfejlesztési rendszerünk kiépítésének 1. munkaszakaszában jövőképünk is kirajzolódott: Az esztétikus környezet továbbfejlesztésével, nyugodt légkörben, jó tárgyi feltételek mellett, demokratikus, erős vezetéssel következetes, szervezett munkával történő iskolafejlesztés. A jövőkép megrajzolása a jelen helyzet értékelése alapján (erősségek, gyengeségek), a szolgáltatást igénybevevő szülők, tanulók elvárásainak megfelelően, a lakókörzet helyzetének alakulását figyelembe véve, a dolgozók újító szándékára építve történt. Az intézmény hitvallását minőségpolitikai nyilatkozatban fogalmaztuk meg. 3.1 Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk, a Kovács Margit Általános Művelődési Központ nevelési-oktatási, kézműves szakképző, művészeti, kulturális és szabadidős központ. Fontosnak tartjuk, hogy partnereink minél teljesebb körű megelégedettségére végezzük munkánkat. Felelősek vagyunk tanulóink testi-lelki fejlődéséért, segítjük őket abban a folyamatban, amelyben az intézményi embereszményt igyekeznek megközelíteni. Munkánk középpontjában mindenkor a tanuló és annak érdeke áll, tanítványaink iránti tiszteletünket következetességgel, erőfeszítést kívánó követelményekkel fejezzük ki. Folyamatosan fejlesztjük német kisebbségi oktatásunkkal tanulóink identitását, a közösséghez való kötődését, fontosnak tartjuk, hogy nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei.

13

Arra törekszünk, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk az intézményünket érintő kihívásokhoz, érjük el a környezettől való előnyös különbözőséget, mely jövőnk záloga lehet. Elkötelezettek vagyunk a kiépített minőségfejlesztési rendszer működtetésében, figyelembe véve a változó társadalmi igényeket és partnereink elvárásait. Intézményvezetésünk biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket. Minőségpolitikánk érvényes minden dolgozónkra, tanulónkra, az intézmény minden folyamatára és tevékenységére. Az intézményvezetés a minőségi munka feltételeit a kiválasztási rend tervszerű működtetésével, a külső és belső képzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő munkakörnyezet fenntartásával biztosítja. Kovács Margit Általános Művelődési Központ dolgozói

3.2 Az intézmény minőségcéljai A minőségcél tartalmazza meghatározott mutatók mentén az elvárható eredményeket. Azt fogalmazza meg, hogy milyen lesz adott idő után a helyzet, az akkori vizsgálat milyen eredményt kell, hogy mutasson, vagyis a jövőre vonatkoztatott helyzetleírást jelenti. A minőségcélok megfogalmazásakor szem előtt tartottuk a minőségpolitikai nyilatkozatot, felhasználtuk a PMP-ban megfogalmazott célokat, értékeket, elveket. Pedagógiai célok, értékek, elvek Minőségcélok (PMP alapján) Az értékelés alapja a folyamatos teljesít- A nívócsoportok száma ne csökkenjen. mény, melyet befolyásol a fejlődési ütem. A szülőkkel való együttműködés eredményeként az elégedettségi mutató ezen a területen legalább 0,1-del emelkedjen. Az országos kompetenciamérés mutatói érjék el a megyei szintet. Tanórán kívüli tevékenységekkel erősít- A tanulóknak legalább 50 %-a éljen a délutáni jük, kiegészítjük, elmélyítjük a nevelő tanórán kívüli lehetőségekkel (szakkör, sport, hatást, melyeken a részvétel önkéntes. művelődési lehetőségek stb.). Az alapfokú nevelés-oktatás első szaka- A bukások száma negyedik évfolyamon ne szának célja: elemi ismereteket, alapvető haladja meg a 3 %-ot. képességeket és alapkészségeket fejleszszen. Második szakaszának célja: készítse fel A tanulói elégedettség minden kérdésben leőket a továbbtanulásra, a társadalomba galább 3,0 legyen. való beilleszkedésre. 14

A kézműves tanulók legyenek képesek sikeres szakmai vizsgát tenni. A művészeti pályára való hatékony felkészítés

A végzős kézműves tanulók legalább 10 %-a folytassa tanulmányait magasabb iskolafokon. Az emelt szintű rajzoktatásban, az alapfokú művészetoktatás és a kézműves képzésben részt vevő tanulók legalább egy negyede vegyen részt pályázaton, kiállításon A német nemzetiségi oktatás erősítse a A nemzetiségi osztályok tanulói évente legaközösséghez való kötődést. lább 1 rendezvényen aktívan vegyenek részt (tánc, versmondó verseny, találkozó stb.) A közművelődés sokoldalú tevékenysé- Ne csökkenjen a rendhagyó órák, hangversegével járuljon hozzá az intézményi célok nyek, kiállítások, előadások száma. megvalósításához, biztosítson művelődési és szórakozási lehetőségeket a felnőtt lakosságnak is. Nemzeti értékek ápolása, hagyományápo- Évente megrendezett kiállításon hazánk egylás, nemzeti azonosságtudat fejlesztése egy tájának bemutatása Minden tanuló legalább egy rendezvényen vegyen részt, melyen megismerkedhet nemzeti értékeinkkel. Nyitottság más népek, kultúrák iránt, szo- A nemzetiségi oktatásra jelentkező tanulók kásaik, nyelvük megismerése száma érje el a 20 főt. Legyen érték a jó méréseredmény, a tu- Az országos kompetenciamérés eredményei dás, a jó tanulmányi eredmény tanulónak érjék el a megyei szintet! A tanulók és azok és szülőnek egyaránt! szüleinek tájékoztatása legyen sokoldalú, jobb eredményre ösztönző! Minden kolléga tekintse feladatának a Ismerje meg minden pedagógus a mérések kompetenciafejlesztést! kiértékelését követően meghatározott fejlesztendő területeket, azokat építse be tervező munkájába! Szemlélet- és módszerváltás a pedagógu- Minden pedagógus vegyen részt legalább 1 sok részéről külső vagy belső továbbképzésen a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatban! A kompetenciafejlesztést szolgáló felada- Feladatbank létrehozása, annak használata tok tervezett, tudatos használata a tanórákon A motiváció fenntartása a tanév során, Jelenjen meg a tervező munkában a figyelem figyelem és koncentrációs képesség fej- és koncentrációs képesség fejlesztése! lesztése

15

4. Az intézmény minőségirányítási rendszere Minőségirányítási rendszerünk alapjait a Comenius I. modell kiépítésével lefektettük. A partnerközpontú működés folyamatai szabályozottak. A folyamatok, szabályozások a PDCA elvét érvényesítik: a tervezés, megvalósítás, ellenőrzés-értékelés és visszacsatolás tervezett. Minőségirányítási rendszerünk biztosítja partnereink igényeinek teljesülését, valamint a szervezet igényeinek teljesülését mind a külső, mind pedig a belső igényeket, optimális költségek mellett rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával. A minőségirányítási programban használt fogalmak értelmezése megtalálható az alábbi helyeken: Pedagógiai-művelődési program Szervezeti és működési szabályzat Minőségügyi munkajelentés Minőségügyi kézikönyv (Kapcsoskönyv) Minőségirányítási program

(Rövidítve: PMP) (SZMSZ) (MÜ.J) (MÜ.KK) (MIP)

Az intézmény rendelkezik pedagógiai-művelődési programmal, szervezeti és működési szabályzattal, házirenddel, melyek felülvizsgálatakor törekedtünk arra, hogy azok koherensek legyenek egymással. A bennük foglaltak szakszerű, hatékony megvalósulását segíti a MIP. A szabályozásra kerülő területeknél (fő folyamatoknál) meghatároztuk a célt, a tartalmat, felsoroltuk a szabályozásokat, összegyűjtöttük a tartalomra vonatkozó belső és külső szabályozókat. 7 terület szabályozását gondoltuk végig az intézményi munka minőségének megteremtése, javítása céljából. 4.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége A minőségirányítási program működtetésében az intézményvezetés szerepe, felelőssége olyan tevékenységekben nyilvánul meg, mint: személyes példamutatás, stratégiai dokumentumok tervezése, partnerekkel való együttműködés, kommunikáció, erőforrás gazdálkodás, jogszerű működés, intézményi szabályozó dokumentumok összehangolása, a kompetenciafejlesztést támogató környezet biztosítása. A vezetés szerepe és felelőssége a kompetencia alapúság érvényesítéséhez – szemléletváltás, melynek elemei:  A tanítási folyamatban a tananyagcentrikus gondolkodást fel kell váltania a kialakítandó kompetenciák fejlesztésére fordított munkának.  Ismeretek és tapasztalatok nélkül nem lehet a gondolkodást, a kreativitást, a problémamegoldást fejleszteni. A kompetenciafejlesztés nem jelenti az ismeretek háttérbe szorítását. Az intézményvezetésnek biztosítania kell a következő feltételeknek való megfelelést:  megfelelő színvonalú és elegendő számú ilyen irányú továbbképzésen való részvételi lehetőség a pedagógusok számára  megfelelő segédanyagok az új módszerek bevezetésére  megfelelő eszközök (írott anyag, CD, DVD, interaktív tábla, számítógép, projektor, egyéb manipulációs eszköz) a megvalósításhoz

16

 tanterem a csoportmunkák megvalósíthatóságához 4.1.1 Jogszerű működés Cél: az intézmény jogszerű, törvényes működése. Ennek érdekében az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok ismerete és betartása. Biztosítani kell az intézmény használói számára a hozzáférhetőséget, és hogy azokat az alkalmazottak ismerjék és betartsák. Alapvető jogi dokumentumok, szabályozók felsorolása, tárolási helye és formája, valamint felülvizsgálatának ideje szerepel a következő táblázatban. Három területet kezelünk egyidejűleg:  szakmai,  gazdasági és  tanügy- igazgatási feladatokat. Szabályozó neve

Hozzáférhetősége Tárolási formája

Alapító okirat Pedagógiaiművelődési program

igazgatói iroda titkárság könyvtár tanári szobák titkárság tanári szobák tantermek titkárság könyvtár tanári szobák titkárság könyvtár igazgatói iroda

nyomtatott elektronikus és nyomtatott nyomtatott elektronikus elektronikus és nyomtatott elektronikus nyomtatott elektronikus és nyomtatott nyomtatott elektronikus nyomtatott nyomtatott nyomtatott

igazgatói iroda

nyomtatott

gazdasági iroda

nyomtatott

titkárság

elektronikus vagy nyomtatott

titkárság igazgatói iroda igh. irodák

nyomtatott nyomtatott nyomtatott

2006.

titkárság titkárság

elektronikus és nyomtatott elektronikus és nyomtatott

2006. 2007.

Házirend

MIP

Helyi tantervek Továbbképzési pr., beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok Intézményi ügyintézés dokumentumai Kollektív szerződés Munkaköri leírások SZMSZ Minőségügyi eljárások, szabályzatok

Felülvizsgálata 2006. 2007.

2006.

2007.03.31.

2007.09.30. 2006. 2006.

évente

17

A többször módosított 1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1992. évi államháztartásról szóló XXXVIII. tv. A költségvetési szervek 137/1993. (X.12.) Korm. számú rendelet

titkárság könyvtár

elektronikus és nyomtatott elektronikus

titkárság könyvtár könyvtár gazdasági hivatal

elektronikus és nyomtatott elektronikus elektronikus nyomtatott

könyvtár gazdasági hivatal

elektronikus nyomtatott

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az Oktatási Közlöny, Kulturális Közlöny valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya az igazgatói, illetve a gazdasági vezetői irodában találhatók meg. A jogi megfelelés biztosításához kiadott minőségügyi eljárásokat tartalmazó dokumentum: Az eljárás azonosítója Mi. 4.1.1

Címe Jogi megfeleléshez kapcsolódó eljárásrend

A közoktatással kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye: 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény A szakképzésről 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről

18

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet A diákigazolványról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról 45/1997. (III. 12.) Korm. rendelet Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1/2001. (I. 16.) OM rendelet A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 42/1999. (X. 13.) OM rendelet Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről 41/1999. (X. 13.) OM rendelet A pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről 40/1999. (X. 8.) OM rendelet Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól 24/1999. (VI. 25.) OM rendelet Az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről 15/1999. (III. 24.) OM rendelet A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 9/1989. (IV. 30.) MM rendelet A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról 5/1988. (II. 17.) MM rendelet A központi műhelyekről Az iskolai sporttevékenységről (34/2001. (IX.14.) OM-ISM e. rend.) Az alapfokú művészetoktatás követelményei és a tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról (27/1998. (VI.10.) MKM r.) A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (32/1997. (XI.5.) MKM r.) Az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról (24/1997. (VI.5.) MKM r.) A szakmai követelmények kiadásáról (16/1994. (VII.8.) MKM r.) Az iskola-egészségügyi ellátásról (26/1997. (IX.3.) NM r.) A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról (130/1995.(X.26.) Korm.r.)

19

Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 12/2003. (V. 23.) OM rendelet a 2003/2004. tanév rendjéről Az intézményi alapdokumentumok közül a pedagógiai-művelődési program felülvizsgálatának eljárásrendje meghatározza a többi dokumentum módosításának útját is. Az eljárás azonosítója

Címe

Mi. 4.1.1.1

A pedagógiai-művelődési program felülvizsgálatának eljárásrendje

4.1.2 A vezetési modell Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működéséért, a kompetenciafejlesztést támogató környezet biztosításának tervezési, irányítási és ellenőrzési feladataiért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A törvény előírásai megkövetelik bizonyos döntések meghozásában a demokrácia érvényesülését, jogszabályban rögzítik a vezetőnek azt a kötelességét, hogy az iskolai élet mindenkit érintő ügyeiben megkérdezze a nevelőtestületet, kikérje a véleményüket. A intézmény vezetőjének hatásköre 4 területre terjed ki:    

Az intézmény pedagógiai tevékenységének irányítása Tanügyigazgatás feladatainak ellátása Személyzeti és munkáltatói jogkör gyakorlása Szervezeti és tárgyi feltételek biztosítása

Az intézményvezető a vezetés szervezettsége és demokratizmusa érdekében megosztja munkáját közvetlen munkatársaival, döntéseiben meghallgatja véleményüket.

20

Közvetlen segítőtársai az igazgatóhelyettesek és egységvezetők, a gazdasági vezető, valamint a munkaközösségi vezetők és a nevelői, diák-, szülői önkormányzatok. Az intézmény szervezeti felépítése un. törzskari szervezeti vezetés. A törzskar nem más, mint az igazgatótanács. Ez a forma biztosítja az igazgatóhelyettesek, egységvezetők közötti koordinációt, kitágítja a vezetői döntésekben részt vevők számát, mégsem kollektív döntést eredményez, hanem segíti a vezetőt a döntéshozatalban. Előnyei:  Minden alkalmazott tudja, hogy ki a közvetlen vezetője.  Nem elszigetelt a dolgozóktól, azok szakmai véleményét ez a forma közvetíti leginkább.  Rendszeres, hetenkénti munkamegbeszéléseken egyeztetik álláspontjukat a vezetőség tagjai. Az alkalmazottak munkaköri leírása tartalmazza, hogy közvetlenül kitől kap feladatot, és ki ellenőrzi a munkáját.

21

A vezetési modell bemutatása:

Kovács Margit ÁMK

Intézményvezető

Ált. iskola igazgatóhelyettesek

Szakképző és szakközépisk. egységvez - vezető

mk. vezetők

gyak. oktatás vez

Pedagógusok szaktanárok

Alapfokú művészetoktatás igazgatóhelyettes

Igazgatótanács

Közművelődés egységvezető

Konyha konyhavezető

Gazdasági csoport gazdasági vezető

könyvtár vez.

Szaktanárok

könyvtárosok műv. szervezők okt.techn.

konyhai dolgozók

adminisztrációs dolgozók technikai dolgozók

22

A hatás- és felelősségi körök leírását, a vezetők közötti feladatmegosztást az SZMSZ tartalmazza. Kapcsolódó részterület megnevezése Hivatkozott dokumentum Az ÁMK vezetési szerkezete, a vezetők SZMSZ közötti feladatmegosztás Hatás- és felelősségi körök Munkaköri leírások 4.2 A tervezés A tervezési folyamat összefüggéseit mutatja a következő ábra. Fenntartó fejlesztési terv

SZMSZ Cél-stratégia

Helyzetfeltárás

PMP Vezetői program

Irányított önértékelés

szakmai gazdasági tanügyi

MIP-HACCP Feladat

Éves munkaterv Munkaköri leírások

Belső ellenőrzés

Mérés-értékelés

Sikerkritériumok

Korrekció-éves munkaterv

23

4.2.1 Stratégiai tervezés Cél: az intézmény fejlesztési irányának kijelölése a kitűzött céloknak megfelelően. Ennek érdekében meghatározzuk hosszú távra szóló dokumentumaink elkészítési rendjét, tartalmát. A stratégiai terv egy folyamat eredménye, ahol megválaszolásra kerülnek a következő alapkérdések:  Miért létezik a szervezet?  Mit csinál?  Merre kell haladnia?  Hogyan fog odajutni? Stratégiai tervezéskor az alábbi közös tartalmakat építettük be dokumentumainkba:  intézményünk jövőképét, küldetését és értékrendjét  helyzetfelmérést a környezetről, az eddigi tapasztalatokról  célokat, feladatokat  a munka értékelésének módszerét. Az intézmény stratégiai tervezésének dokumentumai: Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Pedagógiai-művelődési program (PMP) Minőségirányítási program (MIP) Házirend (HR) A dokumentumok tartalma SZMSZ A működés rendje, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzés rendje A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

PMP Az intézmény működési területe Személyi feltételek Technikai feltételek Irányítási, szervezeti séma Biztonság Pedagógiai alapelvek Az intézmény nevelési-oktatási céljai Helyi tanterv Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az intézménybe je-

MIP Helyzetfelmérés A fenntartó minőségpolitikája, az intézményre vonatkozó megállapítások Az intézmény minőségpolitikája: minőségpolitikai nyilatkozat, minőségcélok Minőségirányítási rendszer:  A vezetés elkötelezettsége, felelőssége  Tervezés  A vezetői ellenőrzés, értékelés

HR Az iskolai tanulói munkarend A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola és az iskolához tartozó területek használatának rendje Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt, illetve tiltott tanulói magatartás. Előírja az iskolába a

24

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Azok az ügyek, amelyeken a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel Az intézmény felépítése, struktúrája – benne a gazdálkodást végző szervezet helye, szerepe A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§ (2) bekezdése rendelkezik a következő területek megjelenéséről is: a napközis és tanulószobai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, a

lentkező tanulók felvételének elve A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának , szorgalmának ellenőrzése, értékelése Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszere Csoportbontások szervezésének elvei, módja, ideje Általános rendelkezések

 A partnerkapcsolatok irányítása  Az oktató-nevelő munka értékelése  Vezetői és pedagógus teljesítményértékelés szempontjai  A minőségirányítási rendszer működtetése  Teljes körű intézményi önértékelés  A humán erőforrás fejlesztése  Mellékletek: szabályzatok, eljárásrendek

tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését, Megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelésioktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. Meghatározza azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartani. Rendelkezik a veszélyhelyzetek megelőzéséről. Leírja a szülők tájékoztatásának módját.

25

felnőttoktatás, az idegennyelvórák, a diákönkormányzati szervekkel való kapcsolattartás, a sport, a szociális támogatás, a tanulók véleménynyilvánításának formái, a rendszeres tájékoztatás, a tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések, a könyvtár működési rendje. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.

A stratégiai tervezés minőségügyi eljárásait tartalmazó dokumentum: Az eljárás azonosítója Mi. 4.2.1

Címe Eljárásrend a stratégiai tervezéshez

4.2.2 Éves tervezés Célja: A vezetés az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza az éves feladatokat, a javítandó, fejlesztendő területeket. A közoktatási intézmény vezetőjének felelőssége kiterjed az intézmény működésének valamennyi kérdésére. Feladata, hogy biztosítsa a szakszerű, hatékony és gazdaságos működést. Feladatkörébe tartozik:  a nevelőtestület vezetése,  a nevelő és oktatómunka irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a rendelkezésre állóköltségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel való együttműködés,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

26

Az intézményi szintű irányítás dokumentumai felölelik a fenti feladatokat, egyben megadják a dokumentumok tartalmát is. Az éves tervezés intézményi szintű dokumentumai:  Vezetői program  Intézményi éves munkaterv  Közművelődés éves munkaterve  Igazgatói beszámoló az elmúlt tanévről  Vezetői ellenőrzési terv  Pedagógus-továbbképzési terv Elkészítésükért az igazgató felelős. Az témához kapcsolódó dokumentumok: Az eljárás azonosítója Mi. 4.2.2

Címe Az éves munkaterv elkészítésének eljárásrendje

Éves munkatervet készítenek még:  Munkaközösségek  Diákönkormányzat  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök  Mérésügyi felelős  Közművelődési egység  Osztályfőnökök  Gazdasági hivatal (felújítási, karbantartási terv, beszerzési lista stb.) A munkaterv készítésének folyamatát ábrázolja a következő oldalon található folyamatábra.

27

Éves munkaterv elkészítésének folyamata: MIP és PMP cél és feladatrendszere

tanév végi beszámoló

Cél meghatározása

a fenntartó munkaterve

minőségügyi vizsgálati eredmények

előzetes munkatervek

Feladatok meghatározása

Erőforrás tervezés

Megfelel?

nem

igen Felelősök, ellenőrök meghatározása

Időterv elkészítése, határidők

Munkaterv elkészítése

Intézményi szintű munkaterv esetében a folyamat folytatása:

28

Munkaterv elkészítése

Tantestületi vita

Döntés Módosítás

nem igen Nyilvánosságra hozatal, elküldés a fenntartónak

Időterv elkészítése, határidők

munkaterv

Jegyzőkönyvet kell készíteni minden intézményi szintű döntés megszületésének folyamatáról, az intézményi szintű munka- és feladattervek elfogadásáról és módosításairól, a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és a közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározásáról, valamint az ÁMK munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. Utóbbit köteles az intézmény a fenntartó részére is megküldeni. A jegyzőkönyv hitelességét a részt vevők aláírásukkal igazolják. Tárolási helye: titkárság. Megőrzésének ideje: 1 év.

29

A tervezéshez kapcsolódó dokumentumok és bizonylatok: Megőrzési Másolatot idő kap

Kitöltő

Megőrzési hely

Jegyzőkönyvvezető Igazgatóhelyettesek DÖK vez., ifj. védelmi vezető

Dosszié (titkár1 tanév ság) Igazgatóhelyet½ tanév tesi irodák Igazgatói iroda

1 tanév

-

Mk. vezetők

Igazgatói iroda

1 év

Mk. vezetők

Igazgató Igazgató

Igazgatói iroda Igazgatói iroda

1 év 1 év

7. Eseménynaptár

Igazgató és ig. helyettesek

Igazgatóhelyet1 év tesi irodák

Mk. vezetők Mk. vezetők Szülők, alkalmazotti közösség

8. Mérési rend

Mérésügyi felelős

Min-i kézikönyv

1 év

-

9. Az intézmény munkaterve

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Fenntartó

A bizonylat 1. Jegyzőkönyv 2. Órarend 3. DÖK és ifj. védelmi munkaterv 4. Munkaközösségi tervek 5. Feladatterv 6. Mérési terv

Tanárok

4.3 A vezetői ellenőrzés Az ellenőrzés célja: a hatékony működés elősegítése, a tények okainak keresése, mely lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák javítását, a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetését, az eredmények erősítését, az érdekükben alkalmazott jó módszerek elterjesztését. A pedagógiai ellenőrzés elvei: 1. Sem az intézményt, sem pedagógust nem lehet kizárólag a tanulók teljesítménye, ill. annak változása alapján megítélni. Figyelembe kell venni működésük, munkájuk eltérő körülményeit is. Komplex vizsgálódás keretében az értékelésre saját lehetőségeikhez, saját induló eredményeikhez képest kerül sor. Fontos, hogy a tanulók mennyivel tudnak többet annál, mint amit az intézménybe kerülésük idején tudtak. 2. Nélkülözhetetlen háttéradatok: családi háttér, a tanulók jellemzői, adottságai, képességei, érdeklődése, a környezet változói. 3. Intézményünk tudatosan vállalt pedagógiai érték-többlete: a tagozatos osztályokban folyó nevelő-oktató munka, a közművelődési lehetőségek tárháza, a tanórán kívüli foglalkozások, belföldi és külföldi tanulmányi kirándulások, tanulmányutak, testvériskolai kapcsolat, a nemzetiségi nyelvet, hagyományokat birtokló családok. 4. Az iskolában minden pedagógus végez ellenőrzést, mérést, értékelést. Ezzel önmaguk tevékenységének önellenőrzésére is kényszerülnek. 5. A pedagógus joga a tanulók előrehaladásának megítélése, az osztályozás (a tanügyigazgatási eljárások betartása mellett). 30

6. Az ellenőrzés fontos része, hogy a végeredményt hasonlítsa össze a kívánalom szintjével. A végeredményt a tanulók neveltségi és tudásszintje adja, a kívánalom szintje pedig a pedagógiai programban rögzített követelményrendszer. 7. Ezt megnyugtatóan csak tanév végén lehet lemérni, viszont a pedagógiai ellenőrzést a nevelés-oktatás folyamatában kötelességünk végezni. 8. Az ellenőrzés, mérés színterei: legnagyobb részt tanítási órákon, de jelentős mértékben tanórán kívül: napközi, szünetek, iskolai kirándulás, sportesemény, kulturális élet, tanműhely, üzemi gyakorlat stb. 9. Az ellenőrzési tervet az intézmény munkaterve rögzíti. 10. Az ellenőrzés tapasztalatainak írásbeli rögzítésére szükség van. Ezek a feljegyzések csupán az emlékezet felidézésére és segítésére szolgálnak. 11. A szélesebb körű vizsgálatról írásbeli feljegyzést kell készíteni (pl. neveltségi szint, tudásszint). Terjedelmét, tartalmát felhasználásuk célja határozza meg. Az ellenőrzés rendszere intézményünkben Az ellenőrzés = a normáknak, jogszabályoknak való megfelelés. Területe többszintű: KÜLSŐ – ágazati ellenőrzés (OKÉV, szakértők stb.) - fenntartói ellenőrzés (szakirodák ellenőrzései) BELSŐ (intézményi szintű) ellenőrzés Az ellenőrzésre jogosultak tervszerűen, éves munkatervben meghatározott módon végzik ellenőrző tevékenységüket. Az ellenőrzési rendszer lényege: KI? KIT? MIKOR? MIT? HOGYAN? ellenőriz. KI végzi az ellenőrzést?  Igazgató  egységvezetők  igazgatóhelyettes  gyakorlati oktatásvezető  munkaközösség-vezető  gazdasági vezető KIT ellenőriz?  pedagógusokat (munkaközösség-vezetőket, osztályfőnököket, szaktanárokat, tanítókat stb.),  technikai dolgozókat (adminisztráció, titkárság, takarítók, karbantartók stb.),  tanulókat (mely osztályokat, évfolyamokat, csoportokat). MIKOR történik az ellenőrzés?  a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok,  tevékenység befejezésekor (kimenet szabályozás),  tevékenység közben (folyamatellenőrzés). MIT ellenőriz?  Intézményműködést,  pedagógiai tevékenységet,  tantárgyfelosztást, munkabeosztást,

31

    

az óraszám tervezésének törvényi megfelelőségét, az órarendet, szakkörök ütemtervét, szabadidős programokat, szakmai jellegű kirándulások tervezését, tanári felügyelet meglétét, ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat,  határidők betartását,  végrehajtások színvonalát,  tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetését (naplók, anyakönyvek, tanuló-nyilvántartások, osztályozó-, javítóvizsgák jegyzőkönyvei),  tanterveket, tanmeneteket,  tanítási órákat, foglalkozásokat,  osztályfőnöki teendőket,  tanórán kívüli tevékenységeket (könyvtár, tanfolyam, ügyelet stb.),  munkatervi feladatok határidőre való teljesítése,  szaktárgyi versenyek megszervezését,  szakmai szertárak fejlesztését, anyagok, eszközök gazdaságos használatát,  munkatervi iratok vezetését, értekezletek jegyzőkönyveit,  osztályozást, értékelést,  belső méréseket, tanulmányi eredményeket. HOGYAN, milyen módszerrel?  Folyamatos adatszolgáltatás elemzése,  munkafolyamatba épített ellenőrzés során,  adatellenőrzéssel,  tevékenység-ellenőrzéssel,  beszámoltatás,  aláírási jog gyakorlása,  helyszíni ellenőrzés,  határidő nyilvántartási rendszer alapján,  óralátogatás, 

dokumentum (iratok, okmányok) ellenőrzése tételesen vagy szúrópróbaszerűen, formailag vagy tartalmilag, folyamatosan vagy alkalomszerűen.

4.3.1 A vezetői ellenőrzés folyamata Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg az intézmény működésének gyakorlatát, a folyamatos alkalmasság, a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. Az ellenőrzési terv készítésének tevékenységi sora: 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet.

32

4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10.Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat ne- Kitöltő/készítő ve Szempontlista Vezetői kör A ellenőrzött igazgató területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Igazgató

Megőrzési hely Minőségirányítási Kézikönyv

Megőrzési idő

Másolatot kap

5 év 1 év

irattár irattár

1 év

irattár

Kapcsolódó eljárásrend: Az eljárás azonosítója Mi. 4.3.1

Címe A vezetői ellenőrzés eljárásrendje

33

A vezetői ellenőrzés folyamatábrája

Idő- és felelősség mátrix

START Indikátorrendszer

Indikátorrendszer

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása

Az ellenőrzött területek listája

3. Éves ellenőrzési terv elkészítése

Ellenőrzési terv

4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel

Szempontlista

Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv

Jegyzőkönyv

Megbízások Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista

5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása Időterv a beszámoláshoz 6. Az ellenőrzés végrehajtása Feljegyzések

Feljegyzések az ellenőrzésről

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenőrzési lista

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Ellenőrzési lista

Ellenőrzési lista Feljegyzés

9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Feljegyzések Eredményes ellenőrzés

Nem

Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése

Elektromos adatbázis

STOP 34

4.4 Az értékelés rendszere Az értékelés szembesítést jelent: az eredmények számbavételét, a hibákkal való szembenézést, mely minősíti a munkában részt vevő személyeket. A tanulók és pedagógusok értékelése egyaránt tapasztalatokon alapul. Az intézményi értékelés elvei: 1. Elvégzett munka értékelés nélkül ne maradjon. 2. Az értékelést mindig azok előtt végezzük, akiknek a munkáját vizsgáltuk. 3. Dicséret és -ha van- hibák feltárása mindig szerepeljen az értékelésben. 4. Egy csoport (osztály, mk., évfolyam stb.) teljesítményének értékelésekor nyíltan szóljunk az egyes emberek által készített munkáról is. 5. Ellenvéleményre, érvek kifejtésére legyen mód. 6. Az értékelés soha nem lehet megalázó. 7. Eredményvizsgálatot csak az végezhet, aki ért is hozzá. Az igazgató félévi és év végi értekezleten értékeli az elvégzett munkát. A beszámolók tartalmazzák a következő időszak célkitűzéseit és tennivalóit is. A beszámoló előkészítésében nagy szerepük van a szakmai munkaközösségeknek, a tagozatok, egységek önellenőrzési és elemzési tapasztalatainak. Az elért eredményekről, az intézmény munkájáról rendszeresen tájékoztatjuk a tanulóifjúságot és a szülőket is. Legalább évi 2 tagozatgyűlést tartunk. A szülők tájékoztatását az igazgató végzi a szülői munkaközösségen keresztül. Az ellenőrzési, értékelési feladatokban szükség esetén igénybe vesszük egy-egy terület szakértőinek segítségét is. Pedagógiai-szakmai értékelésre felkérést az intézmény igazgatója ad:  az intézményben folyó nevelő és oktatómunka színvonalának ellenőrzésére, értékelésére,  valamely alkalmazott munkájával kapcsolatban felmerült teljesítménybeli problémák rendezéséhez,  vagy maga a pedagógus is kérheti, ha nem ért egyet a szakmai munkájáról készített értékeléssel, ezért annak felülvizsgálatát kéri. Az intézmény értékelési rendszere tartalmazza: KI? KIT? KINEK? MIKOR? MIT? MILYEN FORMÁBAN? MILYEN CÉLLAL? HOGYAN? MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN? értékel. KI végzi az értékelést?  Igazgató  igazgatóhelyettesek, egységvezetők,  munkaközösség-vezetők,  tanítók, tanárok. KIT értékel?  Valamennyi közösséget és egyént,  irányítása alatt dolgozó személyeket,

35

KINEK? A nevelőtestület számára

MIKOR? tanév végén

MIT? az iskolai munka egész folyamatát. Nem pedagógus dolgozóknak félévenként tájékoztatás az iskola eredményeiről. Tanulóifjúságnak félévkor, év végén elemző értékelés, a további feladatok ismertetése. Szülői szervezetnek év elején, félévkor az iskolában folyó munkát, tárgyi, személyi, szervezeti feltételek alakulását. fenntartónak félévkor, év végén, igény sze- A félévi és év végi pedagógiai rint munkát (jegyzőkönyv), képviselői ülésen a kért területről tájékoztatás.  vezetése alatt álló pedagógusokat,  a TEAM tagokat,  a kollégákat és a diákokat. A tanulói teljesítmények értékelését a helyi tantervekben minden tantárgynál részletesen kifejtjük. A szaktárgyi értékelés legyen: 1. folyamatos és kiszámítható, 2. konkrét, érthető, támaszkodjon pozitívumokra, 3. objektív, igazságos, 4. személyre szóló, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevő, 5. a helyes önértékelést segítő, 6. serkentsen további erőfeszítésekre, 7. tartsa életben az egészséges munkakedvet. KINEK, MIKOR, MIT értékel a vezető? MILYEN FORMÁBAN? KÜLSŐ értékelés BELSŐ értékelés Módja:  különböző jellegű értekezleteken,  megbeszélés során,  négyszemközti beszélgetés alkalmával,  beszámolók alapján,  minősítés során,  jelentések alapján,  csoportos értékelés keretében,  kérdőíves módszerrel,  minőségi értékelés alapján,

36

 összegező értékelés során,  mennyiségi értékelés (megítélés, becslés, mérés) során. MILYEN CÉLLAL?  a kitűzött célok, feladatok teljesítésére való ösztönzés,  a munkavégzés hatékonyságának javítása,  problémák, eredmények feltárása,  a továbbfejlesztés lehetőségeinek megbeszélése,  a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése,  a tanórai munka hatékonyságának növelése,  az adminisztrációs munka pontossága,  a határidők pontos betartatása,  az ideális pedagógus-tanuló viszony erősítése,  az iskola belső légkörének javítása,  a pedagógus-szülő kapcsolat formáinak gazdagítása MILYEN SZEMPONTOK SZERINT ÉRTÉKELÜNK?  A munkaköri leírásban szereplő elvárások teljesítési szintje,  a nevelőmunka színvonala, eredményessége,  az oktatómunka minősége, eredményessége,  a munkához való viszonyulás,  a tanulókkal való bánásmód,  a kollégákkal való kapcsolat,  az új módszerek iránti fogékonyság,  az önképzés iránti igényesség (továbbképzés),  a kezdeményezőkészség,  az aktivitás,  a konfliktuskezelési képesség, készség,  tolerancia,  önállóság,  nyitottság,  empátia,  szervezőképesség, szervezőkészség.

37

4.4.1.A vezetői és pedagógus teljesítményértékelés A személyre szóló értékelési rendszer alapvető célja az oktatás minőségének javítása és a teljesítmények növelése. Ezt akkor érhetjük el, ha az értékelés folyamán az objektivitásra, ezen belül a pozitív értékelésre törekszünk. A teljesítményértékelés minősítő következtetést ad az addig elért teljesítményről, hozzájárul az értékeltek munkájának, kompetenciájának fejlesztéséhez, valamint segíti az intézményi és egyéni célok megvalósulását. Az értékelés több részből tevődik össze, amelyet zárásként egy értékelő megbeszélés és a fejlesztendő területek meghatározása követ. Az értékeléseket vezető esetén négyévente, beosztott esetén évente kell lefolytatni. A keletkező dokumentumok a személyi anyag részét képezik. A Közoktatási törvény 40. § (11) bekezdése alapján az intézményi Minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetői, valamint a pedagógus értékelés szempontjait, eljárásrendjét. Az értékelést három szinten kell végrehajtani: A) vezető B) középvezető: igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető C) pedagógus. A teljesítményértékelés alapelvei: -

A teljesítményértékelés elvégzése a gyermekek mindenek feletti és az oktatás minőségének javítása érdekében történik. Előre ismert normarendszer alapján valósuljon meg. Az értékelést adatok támasztják alá. Az értékelés személyre szóló és ösztönző legyen. A fejlesztési terület meghatározása az értékelt által elfogadott legyen. Az értékelő megbeszélések légköre segítse elő a pozitív megerősítést, ne a hibákat hangsúlyozza. Az értékelő megbeszélés során a partneri viszony biztosított legyen. Az adatok kezelése az adatvédelmi törvénynek megfelelően történjen. Az eljárás azonosítója Mi. 4.4.1

Címe A vezetői teljesítményértékelés eljárásrendje

- 38 -

4.4.1.1 Vezetők teljesítményértékelése A külső és belső szervek, közösségek értékelése: Ki végzi?

I. Nevelőtestület

Mit értékel? (szempontok)

Mikor értékel?

Belső értékelés 2 évente Szakmaiság:  szakmai tudás, módszertani kultúra,  innovációs tevékenység  pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulása  eredmények: nevelési, oktatási, mérési, beiskolázási, stb. Vezetői képesség:  tervezés  szervezés  döntési képesség  irányítási képesség  értékelési, ellenőrzési tevékenység  menedzselés  motiválás  tanügyigazgatási dokumentumok készítése, dokumentumok vezetése, törvénynek való megfelelése, stb. Kapcsolattartás, kommunikáció: külső, belső Személyes tulajdonságok:

- 39 -

Hogyan (mivel) végzi?

Értékelő kérdőív

Eredményesség (dokumentum)

Informáltak köre (visszajelzés)

Pontszám vagy % diagramok, statisztikák elemzés

Fenntartó Nevelőtestület szülők

Ki végzi?

Mit értékel? (szempontok)

Mikor értékel?

 konfliktuskezelés  problémamegoldás  kommunikáció  megjelenés, stb. Gazdálkodás: pénzügyi és humánerő II. Pedagógiai munkát Hasonló tématerületek: vezetői képesség, személyes segítők/alkalmazottak tulajdonságok, kapcsolattartás

III. Fenntartó

IV. Szülői szervezet

2 évente

Külső értékelés A Kt. 102. §-a alapján: 4 évente - pénzügyi, - törvényességi Probléma - szakmai: különös tekintettel az országos kompetenesetén ciamérés eredményeire Kapcsolattartás – együttműködés 4 évente Pedagógiai Program megvalósulása Vezetői/személyes tulajdonságok

- 40 -


Értékelő kérdőív vagy fókuszcsoportos interjú



Jegyzőkönyv, elemzés

Fenntartó, alkalmazottak

Külső szakértővel, Jegyzőkönyv, gazdasági szakszakértői anyag emberrel

Igazgató, alkalmazottak

Értékelő kérdőív vagy fókuszcsoportos interjú

Fenntartó, alkalmazottak, szülők

jegyzőkönyv

Vezetői önértékelés: Mit értékel? (Önértékelési szempontok)

Ki végzi? Vezető

   

  



Mikor értékel?

Szakmaiság, pedagógiai munka 2 évente Gazdálkodás: pénzügyi és humánerő Vezetői program teljesülése (mérföldkövek) Vezetői képesség: o Tervezés o Szervezés o Döntési képesség o Irányítási képesség o Menedzselés o Motiválás o Dokumentáció Kapcsolattartás, kommunikáció: külső, belső Országos mérések mutatói Személyes tulajdonságok: o Konfliktuskezelés o Problémamegoldás o Kommunikáció o Megjelenés, stb. Önképzés

- 41 -

Hogyan (mivel) végzi? Önértékelő kérdőív

Eredményesség (készült dokumentum) Pontszám

Informáltak köre (visszajelzés) Fenntartó, alkalmazottak,

4.4.1.2 Középvezetők értékelése (igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, stb.) A középvezetők értékelése járuljon hozzá az iskola eredményességének javításához, a pedagógiai programban és az éves munkatervben rögzítettek megvalósulásához, a tanítási-tanulási folyamatok jobbításához, a nevelés hatékonyságának növeléséhez. A magasabb vezető felelős az intézményben dolgozók teljesítményértékeléséért. Az igazgatóhelyettes(ek) értékeléséért a vezető a felelős, de egyes tevékenységek elvégzésével megbízhat más személyt (pl. minőségfejlesztési csoport vezetőjét). A munkaközösség-vezetők értékeléséért a felsőbb vezető a felelős. Az egyes értékelési lépéseknél a felelősséget átruházhatja – írásban – az igazgatóhelyettesre. Az eljárás azonosítója Mi. 4.4.1.2

Címe Középvezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje

- 42 -

A középvezetői értékelés rendszere Belső és külső értékelés: Mit értékel? (szempontok)

Ki végzi? I. Vezető (munkaközösség-vezetők esetén igazgatóhelyettes /ek)

II. Munkaközösség

III. Diákok (felső tagozat, középiskola)

                        

szakmai tudás, felkészültség módszertani kultúra külső és belső kapcsolatok kommunikáció, információ átadás vezetői képesség személyes megjelenés, attitűd pedagógusok, tanulók motiválása dokumentumok kezelése, adminisztráció önképzés innovációs érzékenység, pályázatírás eredmények (mérések, versenyek) teljesítménymutató (+ vagy -) szakmai tudás, felkészültség módszertani kultúra külső és belső kapcsolatok kommunikáció, információ átadás vezetői képesség személyes megjelenés, attitűd pedagógusok, tanulók motiválása dokumentumok kezelése, adminisztráció innovációs érzékenység, pályázatírás részvétel a munkaközösség munkájában szakmai tudás, felkészültség módszertani kultúra tanulókkal való bánásmód

Mikor értékel? Évente Probléma esetén

Évente

2 évente

- 43 -



1) Óralátogatás (meghatározott szempontok szerint) 2) Értékelő és eredménygyűjtő lap kitöltése 3) Dokumentumok megtekintése

Óralátogatási jegyzőkönyv,

Óralátogatás (meghatározott szempontok szerint)

Feljegyzés

Értékelő kérdőív

Pontszám

Értékelő kérdőív (elégedettségmérés)

Adatok, diagramok

Informáltak köre (visszajelzés) Közép-vezetők Nevelő-testület

Pontszám Feljegyzés

Pedagógus Vezetés

Pedagógus Vezetés, Diákok

Ki végzi?

IV. Szülői szervezet

Mit értékel? (szempontok)  tanulók motiválása  kommunikáció  személyes megjelenés  szervezőkészség  szakmai tudás, felkészültség  módszertani kultúra  tanulókkal való bánásmód  tanulók motiválása  kommunikáció  személyes megjelenés szervezőkészség

Mikor értékel?

2 évente

- 44 -




Értékelő kérdőív (elégedettségmérés)

Adatok, diagramok

Pedagógus, Vezetés, Szülők

Középvezetői önértékelés Önértékelés elvégzésének szempontjai Ki végzi? Középvezető

     



Mit értékel? (Önértékelési szempontok) Szakmai, módszertani felkészültség Tanulókkal való bánásmód Vezetői képesség, szervezési, döntési képesség, a vezetői utasítások végrehajtása Kapcsolattartás: külső, belső Országos mérések mutatói Személyes tulajdonságok: o Konfliktuskezelés o Problémamegoldás o Kommunikáció o Megjelenés, stb. Önképzés

Mikor értékel? 2 évente


- 45 -

Eredményesség (készült dokumentum) pontszám


4.4.1.3 Pedagógusok értékelése Az eljárás azonosítója Mi. 4.4.1.3

Címe Pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje

A pedagógusok értékelésének célja az iskola eredményességének és hatékonyságának javítása, a tanítási-tanulási és nevelési folyamatok jobbítása, a pedagógiai/nevelési programban megfogalmazottak megvalósulása a gyermekek érdekében A magasabb vezető felelős az intézményben dolgozók fejlesztő teljesítményértékeléséért. Az értékelés elvégzéséért az intézményvezető a felelős, de egyes feladatokat delegálhat a munkaköri leírásban és más dokumentumokban rögzítetteknek megfelelően (igazgatóhelyettes/ek, munkaközösség-vezetők, minőségfejlesztési csoportfelelős). A pedagógusértékelés táblázatos felépítése a következő oldalon található-

- 46 -

Pedagógusértékelés Belső-külső értékelés: vezetés, munkaközösségek, diákok, szülők: Ki végzi? I. Vezetés (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők)

II. Diákok

III. Szülői szervezet

                      

Mit értékel? (Értékelési szempontok) szakmai tudás, felkészültség módszertani kultúra kommunikáció vezetői képesség személyes megjelenés, attitűd tanulók motiválása kapcsolatok: tanuló, szülő, egyéb innovációs érzékenység, pályázatírás tehetséggondozás/felzárkóztatás teljesítménymutatók (mérési eredmények, versenyek, stb.) iskolai dokumentumok készítése, vezetése felkészültség módszertani kultúra pedagógus-diák kapcsolat kommunikáció személyes megjelenés, attitűd tanulók motiválása szervezőkészség Kapcsolattartás: szülő, diák Pedagógiai program megvalósulása Kommunikáció Szervezőkészség Személyes tulajdonságok

Eredményesség (készült dokumentum) Óralátogatási jegyzőkönyv, pontszám Konkrét adatok

Informáltak köre (visszajelzés) pedagógus

4 évente teljeskörű, Értékelő kérdőív (elégeévente véletlensze- dettségmérés) rűen kiválasztott tanulókkal

Adatok, diagramok

Pedagógus Vezetés, diákok

4 évente teljeskörű, Értékelő kérdőív (elégeévente a mérésben dettségmérés) részt vevő tanulók szüleivel

Adatok, diagramok

Pedagógus, vezetés, szülők

Mikor értékel? Évente Probléma esetén

- 47 -


1) Óralátogatás (meghatározott szempontok szerint) 2) Feladatértékelőeredménygyűjtő lap kitöl- Feljegyzés tése 3) Dokumentumok megtekintése

Pedagógus önértékelés Önértékelés elvégzésének szempontjai Ki végzi? Pedagógus

           

Mit értékel? Mikor értékel? (Önértékelési szempontok) évente szakmai tudás, felkészültség módszertani kultúra kommunikáció vezetői képesség személyes megjelenés, attitűd tanulók motiválása kapcsolatok: tanuló, szülő, egyéb innovációs érzékenység, pályázatírás tehetséggondozás/felzárkóztatás teljesítménymutatók (mérési eredmények, versenyek, stb.) iskolai dokumentumok készítése, vezetése önképzés

- 48 -


Eredményesség (készült dokumentum) pontszám


4.4.2 Intézményi önértékelés Az intézmény a 2006. évi módosított közoktatási törvény 40. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időközönként teljes körű intézményi önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is. Az intézményi önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az intézményi önértékelés adatai és eredményei nyilvánosak, és alapul szolgálnak a stratégiai tervezéshez Az intézményi önértékelés célja:  az értékelés minden szereplője számára adjon iránymutatást, tájékoztatást ahhoz, hogy az intézmény által meghatározott célok és az egyén céljai összhangban legyenek,  elősegítse az egyén és az intézmény teljesítményének javulását,  serkentse az információáramlást,  segítse elő az intézmény fejlesztését, fejlődését, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján,  tegye lehetővé az intézet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat,  nyújtson segítséget a karriertervezéshez és a képzési igények felméréshez, tervezéséhez. Az intézményi önértékelés területei:  az irányítási és működési jellemzők és adottságok,  az intézményi eredmények. Az intézmény 2004 óta működteti a COMENIUS I. intézményi minőségirányítási modellt. Irányított önértékelése kidolgozott. A 2006/2007-es tanévben felmérte adottságait és összegyűjtötte az elért eredményeket. Az intézményi önértékelés folyamata: Feladatok Az intézményi önértékelés céljának, módszereinek megismerése, az alkalmazott módszerek kiválasztása Az értékelő csoport és a megkérde-

Határidő Felelősök

Módszerek

Min.felelős

megbeszélés

Min.felelős

piramis-elv megbeszélés; nyilvánossá

-49-

Sikerkritérium Dokumentáció Informált pontosan meg- jegyzőkönyv fogalmazott cél, módszerek, területek

igazgató

az értékelés jegyzőkönyv, igazgató, elvégzésére csoport összeté- tantestület felhatalmazással tele, névsora

zettek körének kiválasztása

tett megbízás

Az intézményi önértékelés ütemtervének összeállítása A tárgyi feltételek megteremtése az önértékeléshez

Min.felelős

Értékelő csoport megbeszélése

Min.felelős

Értékelő csoport megbeszélése, gyűjtés, rendszerezés

Reprezentatív értékelő csoport véleményeinek összegyűjtése Országos mérési eredmények elemzése Alkalmazottak megkérdezése

Min.felelős

kérdőív

Min.felelős

Min.felelős

dokumentumelemzés, statisztikai számítások kérdőív

Fenntartó, ha van Oktatási bizottság, vagy oktatási referens megkérdezése A pedagógusok személyre szóló értékelési eredményeinek összegyűjtése, feldolgozása, és beépítése a teljes körű

Min.felelős

interjú

Min.felelős

bíró, az intézményi dolgozók összetételét a piramis-elv alapján reprezentáló csoport megalakul reális, megvaló- ütemterv sítható ütemterv

biztosított erőforrások, szükséges példányszámban, technikailag is kifogástalanul elkészített eszközök a kérdőívek időben visszaérkeznek

kérdőívek

elkészül a méré- összefoglaló, si eredmények értékelés a méértékelése rési eredményekről a kérdőívek kérdőív időben eljutnak az érintettekhez és időben viszszaérkeznek az interjú elké- interjúvázlat, szült interjú

dokumentum- elkészül az értéelemzés, sta- kelési eredmétisztikai szá- nyek összefogmítások, adatlalója bázis vizsgálata

-50-

a felhasznált mérőeszközök mintapéldányai

az értékelési eredmények összefoglalója

igazgató, tantestület

MÉCS tagok

Min.felelő s

Min.felelő s igazgató Min.felelő s

igazgató

igazgató

intézményi önértékelésbe Az adatok ellenőrzése, feldolgozás

Min.felelős

Eredmények elemzése, következtetések levonása

Min.felelős

Az eredmények nyilvánosságra hozatalának előkészítése és nyilvánossá tétele

Min.felelős igazgató

kérdőíves felmérés, interjú, dokumentumok, adatbázis vizsgálata, adatrögzítés statisztikai és összehasonlító elemzések, SWOTanalízis, diagramok a helyben szokásos módon, honlap, újság, hirdetőtábla, stb.

-51-

a tényeken alapuló értékeléshez szükséges adatok rendelkezésre állnak

dokumentált létszámadatok (kiküldött és visszaérkezett kérdőívek, interjúk)

igazgató

az értékelés eredményeinek szakmailag korrekt interpretálása

adattáblák, grafikonok, szöveges elemzések, problémalista

tantestület

megvalósul a mérési eredmények nyilvánossá tétele

a nyilvánosságra hozott szakmai anyag öszszefoglalója

fenntartó, tantestület

Adatok, visszajelzések gyűjtésével, rendszerezésével, képet kapunk az intézményben folyó munkáról, a vele szemben támasztott igényekről vagy a partnerek elégedettségéről. A mérés területei:  Partneri elégedettség mérése  Intézményi önértékelés  Fenntartó által megjelölt teljesítménymutatók Kapcsolódó dokumentum: Kapcsolódó részterület megnevezése A partneri igény- és elégedettségvizsgálat eljárásrendje Mérési rend táblázat Irányított önértékelés eljárásrendje Kérdőívek ÖMIP

Hivatkozott dokumentum Comenius I modell intézményi minőségügyi dokumentumai Comenius I. modell intézményi minőségügyi dokumentumai Comenius I. modell intézményi minőségügyi dokumentumai Teljesítménymutatók

Az intézmény 4 évenként teljes körű önértékelést végez. Célja: az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek, folyamatainak meghatározása a feltételek és eredmények rendszeres értékelésével. Területei: Értékelendő adottságok:  A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében  Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása  A meglévő folyamatok szabályozottsága  A szabályozási rendszer teljeskörűsége  Az erőforrások figyelembevételének módja  A partneri igények figyelembevételének módja A bemutatandó eredmények:  A munkatársak bevonásának mértéke  A folyamatos fejlesztés eredményei  A partnerek elégedettsége  A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága  A kitűzött célok elérése, megvalósítása  Az országos mérések eredményei  Az erőforrások felhasználásának hatékonysága Az eljárás azonosítója Mi. 4.4.2

Címe Az intézményi önértékelés eljárásrendje

-52-

A fenntartó elvárásaihoz igazodva mérjük a következő teljesítménymutatókat: Általános iskolai egységben:  Tanulmányi eredmények  A tanulók életpályájának követése  Kiállítások rendezése  Az életkornak megfelelő tevékenységek szervezése  A pedagógusok szakmai törekvései  Művelődési és szórakozási lehetőségek száma, résztvevők nyilvántartása  Különböző közösségek együttműködési formái  Bemutatkozások, fellépések száma  Versenyeredmények Kézműves képzésben:  A tanulók életpályájának követése  Sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma  Kiállításokon eredményesen szereplő tanulók száma  Továbbtanulási mutatók  Tehetséggondozás  Az iskolahasználók elégedettségi mutatói  Művelődési és szórakozási lehetőségek száma és minősége  A részt vevők elégedettségi mutatói

A mérés területei Elégedettségmérés Önértékelés Tanulmányi eredmények A munkatársak részvétele a tervezésben, fejlesztésekben Az intézmény oktatási, nevelési eredményei Közösségi, társadalmi szerepvállalás Erőforrások felhasználása A kitűzött célok elérése, megvalósítása Tehetséggondozás, versenyeredmények

Fenntartói mérés X X X X X

X

Intézményi mérés X X X X X X X X X

A mérésekben részt vevők: igazgató, ig. helyettesek, egységvezetők, alkalmazottak. Felelősök: igazgató és minőségügyi felelős.

-53-

4.4.3 Éves értékelés Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. A folyamat leírását tartalmazó dokumentum: Az eljárás azonosítója Mi. 4.4.3

Címe Az éves értékelés elkészítésének eljárásrendje

4.4.3.1 Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának és az országos mérés eredményeinek értékelése A közoktatási törvény 40.§ (11)-ben foglaltaknak megfelelően nevelőtestületünk minden tanév végén értékeli - az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, - az országos mérés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján – szükség esetén – kidolgozzuk azokat az intézkedéseket, melyek segítségével intézményünk célkitűzései és a tényleges működés szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető megküldi a javasolt intézkedéseket a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére szólítja fel az intézményt, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészítjük. az intézkedési terv készítése során feltárjuk a kiváltó okokat, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. 4.5 A partnerkapcsolatok irányítása 4.5.1 A partnerek (érdekelt felek) azonosítása A partnerazonosítás célja: azon szervezetek, csoportok, személyek körének meghatározása, akik/amelyek igényeket fogalmaznak meg az intézmény működésével kapcsolatban. A Comenius I. partnerközpontú működés kiépítése során keletkezett bizonylatok és dokumentumok alapján végezzük ezt a tevékenységet. Kapcsolódó részterület megnevezése Hivatkozott dokumentum Szempontok a Kovács Margit Általá- Comenius I modell intézményi minőségügyi

-54-

nos Művelődési Központ partnereinek dokumentumai azonosításához Partnerlista Comenius I. modell intézményi minőségügyi dokumentumai A partnereket közvetlen és közvetett partnerekre osztjuk. Közvetlen partnereink:  A tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői: a tanulók, dolgozók.  A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára: szülők, fenntartó, Német Nemzetiségi Önkormányzat.  A tanuló életútjának előző állomása: óvodák. Közvetett partnereink:  Mindazon megrendelők, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek.  Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljainak elérésében.  Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben. Közvetett partnereink nagy számát indokolja az intézmény összetett feladatrendszere, a többfunkciós működés. Közvetett partnereink felsorolása a partnerlistán található. A listán szerepelnek a partner intézmények, szervezetek vagy közösségek képviselői, azok elérhetősége. Az intézményi kapcsolattartók biztosítják a kétoldalú információáramlást. A partnerazonosítás folyamatát bizonyos időközönként meg kell ismételni, fel kell frissíteni az adatainkat, vagy éppen felül kell vizsgálni a fontossági sorrendet. A folyamat ismételhetőségét biztosítja a megfelelő írásbeli dokumentumok megléte. Ebben a munkaszakaszban született meg: Az érdekelt felek azonosításának szabályzata és az Eljárásrend az érdekelt felek azonosításához. Szabályozza a partnerek azonosítási folyamatának megismétlését, a partnerlista érvényességi idejét, az ismételt partnerazonosításban résztvevőket, a jóváhagyó személyét. A munka során keletkező dokumentum: Eljárásrend az érdekelt felek azonosításához. Az eljárás azonosítója Mi. 4.5.1

Címe Eljárásrend az érdekelt felek azonosításához

-55-

4.5.2 Partneri igény-és elégedettségmérés A mérés célja: adatok, visszajelzések gyűjtése, rendszerezése, melyek segítségével képet kapunk egy meghatározott partneri kör intézményünkkel szemben támasztott igényeiről, elégedettségéről, elégedetlenségéről. Ezeket feldolgozva célokat tudunk meghatározni, hogy gyengeségeinket kiküszöböljük. A mérés a partnerlistán megjelölt minden közvetlen és a megjelölt közvetett partnerekre terjed ki. Célunk: a partnerek elégedettségének növelése, a jogos és kielégíthető igények teljesítése, az elégedetlenség csökkentése. Ennek megfelelően mérünk:  Partneri igényt  Partneri elégedettséget  Az elégedettség mértékéből levonható elégedetlenséget. A mérés főbb közös tartalmi területei:  A nevelés, oktatás minősége  A közművelődés helyzete  Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció  Az intézményhez való viszonyulás. A Gallup Intézet által készített kérdőívekkel ezen kívül a következő szempontok is előkerülnek:  A nevelés, oktatás minősége  teljesítményre ösztönző elvárások, követelmények  személyes törődés  személyes erősségekre építő fejlesztés  emberi kapcsolatok, közérzet  pedagógiai módszerek  rendszeres visszajelzések  Az iskolai környezet  felszereltség  biztonságosság  Együttműködés, kapcsolattartás, kommunikáció  bevonás  tájékoztatás Az eljárás azonosítója Mi. 4.5.2 Mi. 4.5.2.1

Címe A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Mérési rend táblázat

-56-

4.5.3 A partneri kommunikáció Célja, hogy az intézmény szabályozza a közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikációját, az őket érintő információ teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Az elégedettségmérésekről a korrekt tájékoztatás és visszajelzés elengedhetetlen. Az elsődleges tájékoztatók felelőseit és a tájékoztatás módjait tartalmazza a következő táblázat. Partnercsoport Közvetlen partnerek: Tanulók Szakalkalmazottak Szülők

Felelős Diákönkormányzat segítő tanára Minőségügyi felelős Az intézmény vezetője

Pedagógiai munkát segítő munkatársak Fenntartó

Az intézmény vezetője

Német Nemzetiségi Önkormányzat Óvodák

Az intézmény igazgatója

Közvetett partnerek




A tájékoztatás módja Írásos anyag alapján szóban Szakalkalmazotti értekezleten Szülői értekezleten szóban, írásos anyaggal a faliújságon Munkatársi értekezleten szóban Szóbeli és írásbeli tájékoztatás Szóbeli tájékoztatás Beiskolázási tájékoztató szóban Szóbeli tájékoztatás

A szülőkkel való kapcsolattartás, kommunikáció módszerei az intézményben:          

szülői értekezlet meghívó (pl.: rendezvények, gála, stb) bemutató órákra szórólap, plakát, helyi kiállítás rendkívüli megbeszélések ellenőrző, üzenő-füzet levél kábel TV tanulói értékelés havi rendszerességgel tagozatonként közös programok fogadóórák

Kapcsolódó részterület Hivatkozott dokumentum Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolat- SZMSZ tartás rendje, formája A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rend- SZMSZ

-57-

je A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Partnerlista

SZMSZ SZMSZ COM.I minőségügyi dokumentáció

4.5.3.1 Belső kommunikáció Cél: az intézményi célok eléréséhez és a működéshez szükséges információk tervszerű belső áramlása Az alkalmazottak információs rendszere Résztvevő igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető Vezetői koordinációs minden hét ÁMK igazgató, egytestület megbeszélése 1.munkanapja ségvezetők, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető Szakalkalmazotti ér- havonta 1 alkalommal szakalkalmazottak tekezlet Fajta Vezetői megbeszélés

Nevelési értekezlet

Gyakoriság minden hét 1.munkanapja

2 alkalommal (őszi, tavaszi)

Tagozati megbeszélé- heti 1 alkalommal sek Munkaközösségi megbeszélések

alkalomszerűen

Téma A folyamatos működés biztosítása döntések előkészítése, véleményezések, javaslattételek

Az adott időszak feladatai, az éves munkaterv időarányos részének teljesülése, az intézményi dokumentumok aktualizálása, elfogadása, a tanév féléves és éves pedagógiai munkájának értékelése, a tanév megnyitása és zárása. AZ ORSZÁGOS MÉRÉS EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE szakalkalmazottak Az éves munkatervben meghatározottak szerint Az egyes tagozatokon Aktuális, közös megdolgozó szakalkalma- beszélést vagy döntést zottak igénylő feladatok A munkaközösség A munkaközösségi tagjai munkatervben megha-

-58-

tározottak szerint, a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, bemutató órák, továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok, versenyek Mérési csoport össze- alkalomszerűen mérési felelősök, A mérések előkészítéjövetelei a mérések lebonyolí- se, tói lebonyolítása Mérési-értékelési Az országos mérést minőségfelelős, Az országos mérés csoport megbeszélései követően szükség sze- magyar és matemati- eredményeinek értérinti gyakorisággal ka mk. vezetői (kiérté- kelése, okok feltárása, kelők), javaslatok fejlesztési mérési szakemberek feladatok kijelölésére Írásbeli tájékoztató a szükség szerint igazgató, Aktuális feladatok tanáriban elhelyezett igazgatóhelyettesek, hirdetőtáblán mk.vezetők Dolgozói kérdések alkalmanként Az intézmény bárKérdések, vélemészóban és írásban mely dolgozója nyek, javaslatok a dolgozók vagy tanulók nagyobb körét érintő kérdésekben Számítógépes adatbá- folyamatos frissítéssel igazgató, igazgatóhe- A tanári szobákban: a zis lyettesek, informati- működést érintő fonkus tosabb dokumentumok, tantárgyakhoz kapcsolódó feladatbankok, az intézmény honlapja A tanulók információs rendszere Fajta Gyakoriság Hirdetmény: alkalmanként faliújságon vagy hangos bemondón keresztül Tagozatgyűlés legalább évi 2 alkalom

Kibocsátó/részt vevők Téma igazgató, Aktuális tudnivalók, igazgatóhelyettesek, eredmények, rendelkezések tagozatvezető, pedagó- Aktuális tudnivalók, gusok, tanulók eredmények, rendelkezések, értékelések, feladatok a következő

-59-

Osztályfőnöki óra

heti 1 alkalom

osztályfőnök, az osztály tagjai

Iskolarádió

alkalomszerűen

szerkesztőség, igazgató

időszakra Az intézmény élete, intézményi munkaterv, aktuális feladatok, eredmények Aktualitások, megemlékezések

4.5.3.2 A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos szakmai együttműködés A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel. Az együttműködés tartalma Folyamatos belső-külső kommunikáció Tanórai tevékenységek elemzése Bemutató órák, hospitálások rendszere Innováció, módszertani megoldások keresése, átadása Rövid távú cselekvési tervek készítése Értékelő esetmegbeszélések a problémák valódi okának feltárására, a lehetséges megoldási módok kiválasztására Hosszú távú cselekvési terv

Helye Részt vevők/felelősök az információs rendszerben külső és belső partnerek meghatározottak szerint munkaközösségi megbeszélés adott munkaközösség tagjai műhelymunka

minden érdeklődő pedagógus

belső és külső továbbképzések tanmenetekhez

munkaközösség-vezetők, pedagógusok szaktanárok, mk.vezetők

Közös megbeszélések 3 havonta kibővített munkaközösségi megbeszélésen (meghívás alapján) az országos kompetenciamérés eredményeihez kapcsolódva A kompetenciamérések ered- mérési csoportban mérési – ményeinek értelmezése, értékelési szakemberek közelemzése, fejlesztési feladatok reműködésével kijelölése Óralátogatások, az egyéni A tanév ellenőrzési terve szefejlesztések nyomonkövetése rint

az esetet „hozó”, a meghívottak (szaktanárok, tanítók, osztályfőnök, napközis nevelők, gyógypedagógus stb.) mérési-értékelési felelősök, minőségügyi felelős, munkaközösség-vezetők magyar és matematika munkaközösség, mérési-értékelési felelős igazgató, igazgatóhelyettesek, egységvezető

A kompetenciafejlesztés megváltoztatja a tanár-diák viszonyt, hatékonyan készít fel a felnőtt szerepekre, az élethosszig tartó tanulásra, az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre. Változnak az alkalmazott pedagógiai módszerek, a tanárok rugalmassága, a tananyag szerkezete. Mindezek szoros szakmai együttműködést követelnek a nevelőtestület tagjaitól.

-60-

4.5.3.3 A tanulók (szülők) panaszkezelési eljárása Cél: hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: START

I. szint

1. Panasz

Nem jogos

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Az osztályfőnök tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos

3. Az osztályfőnök egyeztet Az egyeztetés eredményes az érintettel A probléma megnyugtatóan lezárult 4. Panasz leírása

II. szint

5. Az igazgató egyeztet a panaszossal (megállapodás)

6. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat

Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

Türelmi idő szükséges 1 hónap múlva

Igen A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése feljegyzésben

Nem 7. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé

III. szint

8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére

9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése

stopS TOP -61-

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

A panaszkezelés folyamatának eljárásrendjét tartalmazó dokumentáció: Az eljárás azonosítója Mi. 4.5.3.1

Címe A tanulói panasz kezelésének eljárásrendje

4.5.3.2 Panaszkezelés az alkalmazottak részére A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani.

Az alkalmazotti panaszkezelés eljárásrendjét tartalmazó dokumentáció: Az eljárás azonosítója Mi. 4.5.3.2

Címe Az alkalmazotti panasz kezelésének eljárásrendje

Az alkalmazotti panaszkezelés folyamatábrája a következő oldalon található.

-62-

STAR T Panaszleírás

1. Panasz, panaszleírás eljuttatása

Panaszleírás

2. A panasz jogosságának vizsgálata

I. szint Felelősségi mátrix Nem jogos A felelős tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos Panaszleírás

3. A felelős egyeztet a panaszossal Az egyeztetés eredményes 4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat

Feljegyzés

Türelmi idő szükséges Igen

Egy hónap múlva

Feljegyzés Nem Panaszleírás

5. Probléma fennáll. Panasz jelzése a fenntartó felé

Feljegyzés

6. Az iskola igazgatója, dolgozója a Feljegyzés

II. szint

fenntartó képviselőjének bevonásá-

Javaslat

val megvizsgálja a panaszt, közös Javaslat

javaslat a probléma kezelésére – 7. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítve írásban is. Türelmi idő szükséges

Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

STOP

10. A döntés dokumentálása

-63-

Dokumentum a döntésről

4.6 A nevelő-oktató munka értékelése 4.6.1 Az intézményben folyó munka, az alapfeladatok Az intézmény működését meghatározza az alapító okirat, az abban foglalt feladatok ellátásának színvonala képezi az ellenőrzések és értékelések alapját. Az intézmény Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában, a Közgyűlés felügyelete alatt működő helyi önkormányzati nevelési-oktatási, kulturális intézmény. Tevékenységét szakmailag egységes szervezet keretében végzi. Az intézményben a nevelés és oktatás pedagógiai-művelődési program szerint folyik. Az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon történik. Tanszakok: grafika, festészet, szobrászat, kézműves és tűzzománc. Az általános iskolának nyolc, a szakiskolának négy, az alapfokú művészetoktatásnak tíz évfolyama van. Az iskola első évfolyamtól nemzetiségi osztályt, harmadik évfolyamtól kezdődően német nyelvi, első évfolyamtól emelt szintű rajz osztályt működtet. A művészeti szakközépiskolai képzés a 9. évfolyamon kezdődik és párhuzamos oktatásban a 13. évfolyamon fejeződik be. A szakiskolában a képzés a 9. évfolyamon kezdődik, a 9. és 10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A szakképzés a 11. évfolyamon kezdődik és az OKJ által meghatározott évfolyamon fejeződik be. Az általános iskolai egységbe felvehető tanulók száma: 700 fő. A szakiskolában és a művészeti szakközépiskolában az engedélyezett tanulói létszám. 280 fő. Az intézmény alapfeladata (szakfeladat szerint): 75192-2 Önkormányzatok , valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai ne velése, oktatása 80222-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 85191-2 Anya-, gyermek- és csecsemővédelem 92403-6 Diáksport 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75176-8 Intézményi vagyon működtetés 75177-9 Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 80131-3 Alapfokú művészetoktatás 80221-1 Nappali rendszerű , szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 92601-8 Máshová nem sorolható kulturális tevékenység 92181-5 Művelődési központok, házak tevékenysége -64-

92312-7 Közművelődési könyvtári tevékenység 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés 80223-6 Szakiskolai felnőttoktatás 80218-8 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézményben hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás folyik. 4.6.2 Tanulói értékelés

Kapcsolódó részterület Szaktárgyi követelményrendszer Tanulmányi munka értékelése Magatartás, szorgalom értékelése Magasabb évfolyamra lépés feltételei Jutalmazás, büntetés A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Hivatkozott dokumentum Helyi tanterv PMP PMP PMP Házirend SZMSZ

4.6.3 Tanulásszervezési módszerek meghatározása

Kapcsolódó részterület Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani és szervezeti formái a tanítási órákon A nevelési és oktatási célok megvalósítása tanítási órán kívüli tevékenységekben Tehetség, képesség kibontakoztatásának lehetőségei A közművelődés hagyományrendszere NAT és a közművelődés Az iskolai könyvtár működési rendje Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

Hivatkozott dokumentum PMP PMP PMP PMP PMP PMP SZMSZ PMP

A kompetenciafejlesztés szempontjából kulcsfolyamatnak számít a tankönyvválasztás. Intézményünkben a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

-65-

amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. A tankönyv és taneszköz vizsgálat célja:  olyan taneszközök kiválasztása, amelyek az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottakkal összhangban vannak, megfelelnek a helyi adottságoknak és igényeknek, valamint támogatják a tanulói képességfejlesztést.  Lehetővé teszik a korszerű cselekedtető tanítási-tanulási módszerek alkalmazását a tanórákon Értékelési kritériumok: -

A taneszköz megfelel-e az iskola helyi tantervének? Több tanéven keresztül használható-e? Biztosítható-e az állandóság? Támogatják-e a tanulói képességfejlesztést? Lehetővé teszik-e a korszerű cselekedtető tanítási-tanulási módszerek alkalmazását a tanórákon? Elfogadott-e a munkaközösség számára? A többség számára megfizethető-e? Tartós-e? Örökölhető-e?

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt ( a megelőző tanév májusában) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. § (2)) Sikerkritériumok:  motiváltabb tanulók  javuló tanulói teljesítmények a belső méréseken és az országos kompetenciamérésben Az eljárás azonosítója Mi. 4.6.3

Címe A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, eljárásrendje a kompetenciafejlesztés szempontjából

-66-

4.6.4 A nevelési-oktatási tevékenység eredményei 4.6.4.1 Az intézményi önértékelés területe az intézmény oktatási, nevelési eredményeinek mérése Kapcsolódó részterület Hivatkozott dokumentum Irányított önértékelés eredménymérés kér- Comenius I. minőségügyi dokumentumai dőívei A nevelési-oktatási tevékenység eredményességét a következő adatok vizsgálatával állapítjuk meg:

Terület Az intézmény oktatási, nevelési eredményei

Adatok

Értelmezés

A következő iskolaszintre felvettek aránya Tanulmányi átlagok

Adatforrás

Felelős

Pályaválasztási fele- Pályaválasztási felelősök beszámolója lősök Igazgatóhelyettesek év végi beszámolója

Tanulmányi, sport és Figyelembe vehető: Összesített eredméegyéb versenyek Városi 1-3. hely nyek a titkárságon helyezettjei Megyei (területi, regionális) 1-6. hely Országos 1-10. hely Nemzetközi bármilyen helyezés Helyezéseket számolunk! A rajzpályázatok eredménye a művészeti versenyek közé tartozik.

Igh-k Osztályfőnökök

Az eredmények számszerűek, trendet lehet alkotni. 4.6.4.2 Külső és belső mérések Az intézmény reális önképének kialakítása, fenntartása valamint eredményességének növelése céljából az olvasási-szövegértési és a matematikai-logikai kompetenciák fejlesztését támogató belső méréseket végzünk, melyek időben megelőzik az adott tanévben esedékes országos kompetenciamérést.

-67-

Belső kompetenciamérés: Cél:  A tanulók olvasási-szövegértési, illetve matematikai képességeinek megismerése.  Objektív alapok a tanulók képességeinek fejlesztését segítő egyéni fejlesztési programok tervezéséhez.  Legyen nyomon követhető a pedagógusok képességfejlesztést támogató nevelő-oktató munkája, a fejlesztő munka eredményessége és esetleges hiányossága.  A kompetenciafejlesztés- és mérés igényeinek megfelelően vizsgáljuk felül intézményünk belső mérési rendszerét. A kompetenciafejlesztést segítő belső mérési rendszerről, annak jellemzőiről és céljáról, illetve a mérések általános eredményeiről tájékoztatjuk a szülőket is. Ennek célja, hogy az eredmények, illetve az esetleges hiányok felismertetése hozzájáruljon a támogató családi környezet kialakulásához. Sikerkritérium:  Javuló eredmények az Országos Kompetenciamérésben. Előzmények:  A fejlesztési tervben megfogalmazottaknak megfelelően létrejött egy kompetenciamérését segítő feladatbank  A fejlesztési tervben megfogalmazottaknak megfelelően kialakult a mérőeszköz tartalmi és feladattipológiai szerkezete Érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika Érintett évfolyamok: 5., 7., és 9. évfolyam bemeneti mérés Minden tanulóra vonatkozó belső mérések Cél: pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erősségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk. A mérés történik: a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontoknál (tanévkezdés, egy-egy témakör lezárása, félév zárása, tanév zárása) A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:  Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok  Tanév végén a tanulók teljesítményét magyar irodalom, magyar nyelv, matematika tantárgyakból az addig feldolgozott teljes tananyagot és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok, mk.vezetők

-68-

A nevelő-oktató munka ellenőrzéséhez kapcsolódó méréseket végezheti:  

pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógus, valamint külső szakértők tanulók esetében: az iskola pedagógusai

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan történik. A belső mérések eljárásrendje: Az eljárás azonosítója Mi. 4.6.4.2

Címe Az olvasási-szövegértési és matematikai-logikai kompetenciák fejlesztését támogató belső mérés eljárásrendje

Országos kompetenciamérés: Ktv.99.§ (5) A …mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. (6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat – a további feldolgozhatóság céljából – hozzáférhetővé kell tenni. Külső mérések szervezési alapelvei:  Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer az 1. évfolyamosok számára Komplett, folyamatosan felhasználható mérési-értékelési rendszer, amely elsősorban a pedagógusoknak nyújt segítséget a gyerekek alaposabb megismeréséhez. Rendelkezésre áll: mérőeszköz, értékelési kézikönyv, értékelő szoftver. Felelős: igh., gyógypedagógus Mérés időpontja: minden tanév december 15-ig.  Országos készség- és képességmérés a 4. évfolyamon Szervezési alapelvei: - Kötelező részvétel - Központi eljárásrend - Intézményi koordinátorok - Egységes feladatlapok - Mintaválasztás / teljes körű feldolgozás

-69-

- Minta – iskolajelentés, fenntartói jelentés - Iskolai szoftver – teljes körű feldolgozás lehetősége Felelős: igh., mérési felelős  Országos kompetenciamérés 6., 8. és 10. évfolyamokon Szervezési alapelvei megegyeznek a 4. évfolyamon végzett mérésével. Felelős: ig., mérési felelős Eljárásrend: Az eljárás azonosítója Mi. 4.6.4.2

Címe Országos kompetenciamérés eljárásrendje

-70-

4.7 A minőségirányítási rendszer működtetése A Minőségirányítási program működtetéséért az igazgató a felelős.A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. A MIP illetve a folyamataink működtetése felelősségteljes, időigényes munka, amelynek minőségi elvégzéséhez heti órakedvezmény szükséges. A felelősségi mátrix láthatóvá teszi a folyamatok gazdáit.

Felelősségi mátrix Szervezeti egység vagy folyamatgazda A Igazgató B Alsó tagozatos igazgatóhelyettes C Felső tagozatos igazgatóhelyettes D Minőségügyi vezető E Közművelődési egységvezető F Alapfokú műv. okt. igazgatóhelyettese G Mérési felelős

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Folyamat Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Eszköz, felszerelés, épület biztosí-

A X X X

Szervezeti egység vagy folyamatgazda H Folyamatgazda: óvodai kapcsolat felelőse I Gazdasági vezető J Folyamatgazda: pályaválasztási felelős K Munkaközösség-vezetők L Kézműves egységvezető

B

C

D

E

F

G H

I

J

K L

X X

X X

X

X X

X X

X

X X

X

X X

X

X X X X X -71-

X X

9. 10. 11. 12. 13.

14.

15. 16. 17. 18. 19.

tása (infrastruktúra) Gazdasági és pénzügyi folyamatok Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Az intézmény működésének éves X értékelése A 8. osztályosok nyomon követése Belső audit Belső mérések Országos kompetenciamérések X

X X X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X X

X X

4.8 A humán erőforrás fejlesztése A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A fejezet tartalma A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. A működés szempontjából meghatározó partnerek-pedagógusok és nem pedagógus továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Program figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozás: Kapcsolódó részterület A minőségi munka elvei

Hivatkozott dokumentum SZMSZ

-72-

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész Alkalmazási feltételek Kinevezés

Pedagógusok továbbképzése, szakvizsga, 7 évenkénti kötelezettség

A szabályozás neve Kiválasztás, betanulás Kjt. Kjt. Kjt. Munka Törvénykönyve 138/92. Korm. rendelet Továbbképzés Kt. Kt. 138/92. Korm. Rend. 277/97. Korm.rend.

Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés

Jutalom

A szabályozásban hol található? 16. – 17.§ 20.§ 21.§ közalkalmazotti jogviszony létesítése 111. §

20-21.§ 122.§ (3) 19.§ (5)

41/1999. OM. rendelet

A továbbképzés /A továbbképzés teljesítése

Értékelés Kt. 11/94 Miniszteri rendelet

107.§

Ösztönzőrendszer Kjt. 138/92. Korm.rend. Kt. 24/200. OM rendelet Kjt.

67.§ 118.§ (10-12). 77.§ (1-2)

A humán erőforrás fejlesztésére készített eljárásrendet tartalmazó dokumentáció: Az eljárás azonosítója Mi. 4.8.1

Mi. 4.8.2

Mi. 4.8.3

Címe Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (nem pedagógus munkatárs) A továbbképzési rendszer működtetésének eljárásrendje

-73-

4.9 A biztonságos intézmény Cél: hogy biztosítsuk az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket. A PMP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok beilleszkedési zavarok tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. 4.9.1 A fizikai biztonság megteremtése Belső szabályozások Kapcsolódó részterület Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Munkavédelmi utasítás Tűzvédelmi utasítás Mentálhigiéné, drogprevenció Szociális hátrányok beilleszkedési zavarok Szociális és mentális segítségadás lehetőségek Tanulási nehézségek

Hivatkozott dokumentum SZMSZ SZMSZ SZMSZ PMP PMP PMP PMP

Külső szabályozások Tartalmi rész Balesetvédelmi oktatás Munkavédelmi előírások Munkavédelmi előírások

A szabályozás neve

A szabályozásban hol található Munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről A munkavédelmi törvény 5/1993. (XII.26.) MüM. végrehajtására kiadott rende- Rendelet let Törvény a Munka Törvény- 1992. évi XXII. törvény könyvéről

-74-

Eljárásrend a biztonságos működtetéshez

Az eljárás azonosítója Mi. 4.9.1

Címe Eljárásrend a biztonságos működtetéshez

-75-

4.9.2 Az intézményben folyó prevenciós tevékenységek

TERÜLET

TARTALOM

SZEMÉLYI HIGIÉNIA

étkezési szokászoktatás, napi sok, tisztálkodás, gyakorlat WC-használat

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

napi testmozgás

ISK, mindennapos testneve- testnevelő tanár lés, versenyek

AIDS-megelőzés, a biológiai és pszichés érettség, nemi betegségek megelőzése, amit a védekezésről tudni kell

felvilágosítás, előadás, tananyag, prospektusok, szórólapok

a drog fogalma, hatása

DADA, Életvezetési készségek és ismeretek

SZEXUÁLIS KULTÚRA, CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

DROGPREVENCIÓ

BŰNMEGELŐZÉS ÉLETVEZETÉSI ISMERETEK KÖRNYEZETTUDATOS GONDOLKODÁS

Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között? önismeret, konfliktuskezelés, személyiség fejlesztés Mit tehetünk közvetlen környezetünk védelmében?

MÓDSZER

MEGVALÓSÍTÓ

tanító, napközis

védőnő, biológiatanár, (osztályfőnök) nőgyógyász

külsős szakember (rendőr) osztályfőnök

DADA, felvilágosítás, előrendőr adás, szórólap

tanterv szerint

osztályfőnök

tisztasági verseny, hulladékgyűjtés, projekt, madarak és fák napja

osztályfőnök D.Ö.K. szabadidőszervező

-76-

IDŐ/ GYAKORISÁG

1-4 évfolyam napi 1-8 évfolyam tanítási időn kívül, tanórán 5-8 évfolyam biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül évente min. 4 óra Osztályfőnöki óra Minimum évi 2 alk.évfolyamonként osztályfőnöki óra min. évi 2 alk. Osztályfőnöki óra Tanterv szerint Évi két alkalom, tanév meghatározott ideje

5. Eljárásrendek a minőségirányítási rendszerhez Jogi megfeleléshez kapcsolódó eljárásrend A pedagógiai-művelődési program felülvizsgálatának eljárásrendje Eljárásrend a stratégiai tervezéshez Az éves munkaterv elkészítésének eljárásrendje A vezetői ellenőrzés eljárásrendje Az éves értékelés elkészítésének eljárásrendje Eljárásrend az érdekelt felek azonosításához A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Mérési rend táblázat A tanulói panasz kezelésének eljárásrendje Az alkalmazotti panasz kezelésének eljárásrendje A továbbképzési rendszer működtetésének eljárásrendje Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére

(pedagógus munkatárs)

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére

(nem pedagógus munkatárs)

Eljárásrend a biztonságos működtetéshez Az intézményi önértékelés eljárásrendje A vezetői teljesítményértékelés eljárásrendje Középvezetők értékelésének eljárásrendje Pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje Az olvasási-szövegértési és a matematikai-logikai kompetenciák fejlesztését támogató belső mérés eljárásrendje Országos kompetenciamérés eljárásrendje A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, eljárásrendje a kompetenciafejlesztés szempontjából

-77-


Címe Jogi megfeleléshez kapcsolódó eljárásrend

Jogi megfeleléshez kapcsolódó eljárásrend 1. Cél: az intézmény használói számára biztosítani, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. 2. Felelősségi körök Intézményvezető: gondoskodik arról, hogy az intézmény jogszerűen működjön, biztosítja a jogi dokumentumokhoz való hozzáférhetőséget, a megismerést és a betartást. Alkalmazottak: ismerik az intézmény működését szabályozó alapvető jogi dokumentumokat, szabályozókat, rendeleteket, továbbá az egyéb belső szabályozókat, betartják azokat. 3. Alapvető jogi szabályozók  A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv.  A többször módosított 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  A közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. tv.  Szervezeti és működési szabályzat  Pedagógiai-művelődési program  Intézményi minőségirányítási program  Kollektív szerződés  Házirend 4. A megismerés biztosítása 4.1 A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi szakalkalmazotti értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. 4.2 Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. 4.3 Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. 4.4 Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezik.

-78-

4.5 A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. 4.6 A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. 5. A megismerés eljárásrendje Az intézmény jogi szabályozóit az alkalmazottak számára teljes terjedelemben hozzáférhetővé kell tenni elektronikus vagy nyomtatott formában. A titkársági szobában és/vagy a könyvtárban munkaidő/nyitvatartási idő alatt kikérhető bármely dokumentum. Az alkalmazottak a fenti szabályozókat az intézmény területéről nem vihetik ki, azokról feljegyzéseket azonban készíthetnek. A dokumentumokban történő változásokról az intézményvezető tájékoztatja a munkatársakat. A pedagógiai-művelődési programot, a minőségirányítási programot, a szervezeti és működési szabályzatot és a házirendet nyilvánossá tesszük. (Kt. 40.§ (12), 44.§ (2)) A házirend egy példányát beiratkozáskor átadjuk a szülőnek, tanulónak. A jogi szabályozók könyvtárban történő elhelyezésével biztosítjuk a szülőnek és tanulónak azt a jogát, hogy megismerjék a pedagógiai-művelődési programot, hozzájussanak a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz. Kérésre intézményünk dolgozói szóbeli tájékoztatást adnak a dokumentumok tartalmáról a tanuló vagy szülő számára. A MIP tartalmazza a fenti szabályozókon kívüliek tárolási helyét, formáját. 6. Az eljárásrend módosítása, felülvizsgálata Az intézményvezetés az éves munkaterv elkészítése előtt felülvizsgálja az eljárásrendet, szükség esetén módosítja azt.

-79-

Az eljárás azonosítója Mi. 4.1.1.1

Címe A pedagógiai-művelődési program felülvizsgálatának eljárásrendje

A pedagógiai-művelődési program felülvizsgálatának eljárásrendje

1. Cél: az intézmény stratégiai tervezési folyamatának szabályozása, a pedagógiai-művelődési program érvényességének és jogszerűségének biztosítása. 2. Felelősségi és hatáskörök: Az intézményvezető felelős a tevékenység elvégzéséért, a munkacsoport megalakításáért. A megalakult munkacsoport elvégzi a PMP felülvizsgálatához kapcsolódó tevékenységeket. SZM képviselők elfogadják a változásokat, a diákok informálódnak.

3. Eljárásrend 3.1 A PMP felülvizsgálata szeptemberben 8 évenként történik (legközelebb 2012-ben). Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a Ktv-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 3.2 A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PMP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3.3 Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok. 3.4 Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 3.5 Október elején az igazgató szakalkalmazotti értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 3.6 A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 3.7 November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 3.8 November közepén szakalkalmazotti értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 3.9 Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 3.10 Az így kiegészített pedagógiai-művelődési programot szülői munkaközösségi ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 3.11 December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai-művelődési program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 3.12 Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PMP fejlesztési módosításait.

-80-

Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 3.13 Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 3.14 Az igazgató a második félév elején a módosított PMP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

4. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve A PMP módosításra szoruló területe, folyamatai Megalakult munkacsoportok listája A területekhez rendelt munkacsoportok Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített PMP

Kitöltő/készítő Intézményvezetőség

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Minőségügyi 1 év kézikönyv

Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi Munkacsoportok kézikönyv Minőségügyi Munkacsoportok kézikönyv munkacsoport vezetője munkacsoport vezetője

-81-

Másolatot kap Munkacsoportok

1 év

Igazgató

1 év

Igazgató

1 év

Igazgató

5 év

Könyvtár, titkársági iroda


Címe Eljárásrend a stratégiai tervezéshez

Eljárásrend a stratégiai tervezéshez

Felelős

Szervezeti és PedagógiaiMinőségirányíHázirend működési művelődési tási szabályzat program program Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Iskolaszék (szülői mk) diákönkorm.

Véleményezési joga van

Iskolaszék (SZM) diákönkorm.

Iskolaszék (SZM) diákönkorm. Elfogadási joga Szakalkalmazotti Szakalkalmazotti Közalkalmazotti értekezlet értekezlet közösség van Egyetértési joga van

Jóváhagyó

Fenntartó

Országos közoktatási szakértő véleménye (fenntartói f.) Fenntartó Fenntartó

Jóváhagyás után

Nyilvánosságra kell hozni


Jóváhagyás előtt


Iskolaszék (SZM) diákönkormányzat Szakalkalmazotti értekezlet

Fenntartó

Nyilvánosságra kell hozni Beiratkozáskor szülőnek, tanulónak át kell adni

(Intézményünkben jelenleg a szülői képviseletet a SzM tagjai látják el. Iskolaszék nem működik.)

-82-


Címe Az éves munkaterv elkészítésének eljárásrendje

Az éves munkaterv elkészítésének eljárásrendje 1. Cél: az intézmény munkájának kiszámíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása, ahol előre láthatóak a tervezhető események. A feladatokhoz rendelt felelősök, határidők pontos megjelölésével minden dolgozó számára egyértelmű tenni a munka szervezését, irányítását, ütemezését. 2. Felelősségi körök: Az intézményi éves munkaterv elkészítéséért az igazgató felelős. Közvetlen résztvevői: igazgató, közművelődési egységvezető, kézműves képzés egységvezetője, igazgatóhelyettesek, munkaközösségek vezetői, minőségügyi felelős. 3. Határidő: Minden tanév szeptember 1. 4. Eljárásrend: 4.1 A munkatervet az alakuló értekezlet és a tanév megkezdése közötti időszakban kell végleges formájában elkészíteni. Ez alatt az időszak alatt kell érdemi vitáját lefolytatni, a javaslatokat beépíteni és elfogadni. 4.2 A munkatervet a szakalkalmazotti értekezlet véleményezi és fogadja el. A munkaterv életbelépéséhez a tantestületi elfogadottságnak legalább 51 %-osnak kell lennie. 4.3 A munkaterv az elfogadás napjától érvényes. 4.4 A munkatervet nyilvánosságra kell hozni. 4.5 A munkatervet, valamint az elfogadásáról készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak. 4.6 A munkaterv változtatása év közben a szakalkalmazotti értekezlet egyetértésével lehetséges. 4.7 A változtatást a munkaterveken (nyilvános és irattári példányon is) át kell vezetni. 4

A munkaterv készítésének lépései 1. A tanév céljainak meghatározása  A stratégiai célokból az aktuális tanévre lebontott célok meghatározása  Az előző tanév év végi értékelésekor meghatározott célok 2. A feladatok meghatározása  Aktuális jogszabályok figyelembe vétele, a tanév rendjéről szóló rendelet, fenntartói rendelkezésekből adódó feladatok  Ismétlődő feladatok  Előző évi vizsgálatok eredményeiből adódó (minőségügyi) feladatok  A minőségfejlesztés feladatai (mérések, vizsgálatok terve)  Speciális, egyedi feladatok a tanévben  Projektek -83-

3.

4. 5. 6. 7.

8.

5

 Előző tanévről áthúzódó feladatok  Tanítás nélküli munkanapok programja  Munkaközösségek munkaterveiben megjelenő feladatok Az egyes feladatok időtartamának megbecsülése. Erőforrás tervezés:  A tervezett feladatok kinek milyen leterhelést adnak, hol van szabad kapacitás?  Mely feladatok milyen pénzügyi és tárgyi eszközöket igényelnek, és azokat milyen forrásból tudjuk biztosítani?  Erőforráshiány esetén szükséges a feladat-meghatározást megismételni, áttekinteni. Felelősök kijelölése a feladatokhoz Határidők rendezése – időterv készítése. Eseménynaptár (rendezvényterv, kiállításterv stb.) elkészítése. Ellenőrzési terv elkészítése (KI, mit, mikor, milyen módszerrel fog ellenőrizni?) Vita a munkatervről. Amennyiben a szakalkalmazotti értekezlet nem a meghatározott arányban fogadja el a munkatervet, akkor az elfogadhatóság irányában módosítani szükséges. Elfogadás után a munkatervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni, a fenntartó számára meg kell küldeni.

Dokumentáció Bejövő dokumentumok:  Tanév végi értékelő beszámoló és jegyzőkönyv (tartalmazza az éves vizsgálatok, mérések eredményeit)  A MIP és a PMP  Munkaközösségek előzetes munkatervei  DÖK és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkaterve  Önkormányzati feladatok határidői (fenntartói utasítások) Készülő dokumentumok:  Intézményi munkaterv, melynek elemei:  Ellenőrzési terv  Eseménynaptár  Minőségfejlesztési terv  Közművelődési munkaterv

-84-


Címe A vezetői ellenőrzés eljárásrendje

A vezetői ellenőrzés eljárásrendje 1. Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez. 2. Felelősség és hatáskörök: A vezető felelős az ellenőrzés megszervezéséért. A folyamat elején meghatározza vezetőtársai segítségével az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. 3. Eljárásrendje: 3.1 Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3.2 Szeptember elején elkészítik az éves ellenőrzési tervet. 3.3 Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel szakalkalmazotti értekezleten. 3.4 Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 3.5 Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 3.6 Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 3.7 Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 3.8 Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 3.9 Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 4. Kapcsolódó dokumentumok: Intézményi éves munkaterv Minőségügyi dokumentumok Tanév végi beszámolók Önkormányzati minőségirányítási program

-85-


Címe Az intézményi önértékelés eljárásrendje

Az intézményi önértékelés eljárásrendje 1. Cél  Az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek, folyamatainak meghatározása a feltételek és eredmények rendszeres értékelésével,  az intézményi működés folyamatos fejlesztése a partnerek elvárásainak megfelelően 2. Felelősségi körök Intézményvezető: az irányított önértékelés eljárásrendjének betartása és betartatása, az adatgyűjtéshez, adatfeldolgozáshoz és elemzéshez szükséges emberi és tárgyi erőforrások biztosítása, az érdekeltek tájékoztatása az értékelés eredményeiről. Az értékelés alapján a munkatársak minél szélesebb körű bevonásával fejlesztési célok és intézkedések meghatározása és megvalósítása. Minőségügyi felelős: az aktuális önértékelés folyamattervének elkészítése, az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, elemzés, célmegvalósítás tevékenységeinek koordinálása, fejlesztési javaslatok előkészítése. 3. Az intézményi önértékelés eljárásrendje 3.1 A pedagógiai munka és a partnerközpontú minőségfejlesztés stratégiai céljaihoz kapcsolódóan intézményünk 4 évenként (először 2003. decembere és 2004. februárja között) intézményi önértékelést végez. Az önértékelés kiterjed az intézmény adottságaira és az adottságokkal elért eredményekre. Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit, folyamatait, tendenciákat mutatunk be. Az önértékelés területei: 3.1.1 Értékelendő adottságok:  Az intézményvezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében  Stratégia és operatív tervezés meghatározása és megvalósítása  A dolgozók irányításának értékelése  Erőforrások felhasználása  Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok szabályozottsága  A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje (Adottság: annak bemutatása és minősítése, ahogyan történnek a dolgok az intézményben.) Amennyiben az intézmény folytatni kívánja a minőségfejlesztési munkát a COMENIUS II. intézményi modell megvalósításával, akkor az előzőek kiegészülnek a szervezeti kultúra és klíma értékelésével.

-86-

3.1.2 A bemutatandó eredmények:  A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásába  A külső partnerek elégedettsége  A belső partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége  Közösségi, társadalmi szerepvállalás  Az intézmény oktatási, nevelési eredményei (Kiemelten az országos mérések eredményei)  A személyre szóló pedagógus értékelésének eredményei (Eredmény: annak bemutatása és minősítése, amit elért az intézmény.) Az önértékelés keretében elvégzendő elemzések alapján következtetéseket vonunk le, célokat tűzünk ki és megtervezzük azok megvalósítását. Az intézményi önértékeléssel egy következő időszak PDCA ciklusát indítjuk újra. 3.2 Az intézmény minőségügyi felelőse készíti elő és szervezi meg az önértékelés folyamatát. 3.3 A felmérést legalább 1 hónappal korábban elő kell készíteni. Az előkészítés magában foglalja az önértékelési cél, az értékelési területek, módszerek, eszközök, erőforrások és az elvárt kimenetek formájának pontos meghatározását, a folyamatterv aktualizálásával és az értékelő csoport feladatra történő felkészítésével. 3.4 Az intézményi önértékelés keretében szükséges adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az adatok kiértékelése az értékelő csoport feladata. 3.5 Az értékelés eredményeiről a feldolgozást végzők szöveges leírást, adattáblákat és grafikonokat készítenek az elemzés (és a későbbi összehasonlítások) számára. Ki kell mutatni az értékelési területeknek megfelelően részletezve a következőket:  Az erősségeket és a fejlesztendő területeket az adottságok vonatkozásában  Az erősségeket és a fejlesztendő területeket az eredmények vonatkozásában 3.6 Az intézményi önértékelés eredményeit a teljes alkalmazotti körrel az intézményvezető ismerteti. Ennek módjai: szóbeli tájékoztatás alkalmazotti értekezleten, szóbeli tájékoztatás egységenként, esetleg kisebb csoportok számára, írásbeli tájékoztatás faliújságon, írásos anyag készítése stb. Az ismertetés módjáról a mindenkori vezetői értekezlet dönt. Az eredmények nyilvánosságra hozataláért az intézményvezető felel. 3.7 A fejlesztendő területekkel kapcsolatos elemzések elvégzésére, a következtetések levonására, a fejlesztési irányok és célok pontos meghatározására minőségi körök (team-ek) alakulnak. Elkészítik a fejlesztendő területekkel kapcsolatos elemzéseket és a következtetéseket. Ennek keretében elvégzik a valós helyzet valamint az elérni kívánt célállapot (és annak mérhető sikerkritériumai) közötti eltérések okainak feltátását, elemzését, továbbá megtervezik a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat, és javaslatot tesznek a célok

-87-

priorizálására és időtáv szerinti strukturálására. E közben szükség szerint konzultálnak az intézményvezetővel. Az ily módon elkészített elemzéseket és célmeghatározásokat a minőségi körvezetőkkel (team-vezetőkkel) kibővített intézményvezetés megvitatja, és dönt arról, mire szükséges azonnali vezetői intézkedést hozni, mit kell beépíteni az intézmény stratégiai dokumentumaiba, illetve mire készüljenek intézményi munkatervbe beépülő intézkedési tervek. 3.8 A vezetőségi döntésnek megfelelően a minőségi körök a célállapot elérésére intézkedési terveket készítenek. Az intézkedési terveket az alkalmazotti kör fogadja el és valósítja meg. A munkát a minőségügyi felelős koordinálja, segíti, az intézményvezető ellenőrzi, és az alkalmazotti közösség az aktuális tanév végén átfogóan értékeli. Az intézkedési terveket a fenntartóhoz mindig be kell nyújtani. A fenntartó jóváhagyása után kezdődhet meg megvalósítás. 3.9 A felmérési, adatgyűjtési eszközök egy-egy példányát, az önértékelés összesített és elemzett eredményeit, a céllistát, az intézkedések tervét és azok megvalósításának értékelési dokumentációját intézményünk iratkezelési szabályzata szerint tároljuk. Az elemzések és értékelések eredményeiről az idősoros elemzések számára adatbázist alakítunk ki. Az adatok és a szöveges összegzések az intézmény dolgozói számára hozzáférhetőek. Ezt a minőségügyi felelős biztosítja. 4. Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása Az eljárásrend módosítására az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy szóban a modell kiépítésének ideje alatt a támogató csoport vezetőjénél, későbbiekben az intézményvezető által megbízott minőségügyi felelősnél. A javaslatról az intézmény vezetője dönt. Az intézményvezetés a mindenkori irányított önértékelés elvégzését követő 15 napon belül felülvizsgálja (és szükség szerint módosítja) az eljárásrendet. 5. Dokumentálás Az intézményi önértékelés eljárásrendje a minőségügyi dokumentáció része. A modell kiépítését követően az eljárásrend az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. Az eljárásrendet mellékletével együtt kell kezelni és nyilvántartani az irattározás rendje szerint.

-88-


Címe Az éves értékelés elkészítésének eljárásrendje

Az éves értékelés elkészítésének eljárásrendje 1. Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. 2. Felelősség és hatáskörök Elkészítéséért az igazgató felelős. A területek felelősei határidőre elkészítik az érintett terület értékelését az igazgató részére. Az intézményvezető informálja a tantestületet és a fenntartót. 3. Eljárásrend 3.1 Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 3.2 Júniusban az igazgatóhelyettesek, egységvezetők, munkaközösség- vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a minőségügyi felelős, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat. 3.3 Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. A minőségügyi felelős beszámol az aktuális statisztikai adatokról. 3.4 Az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását. 3.5 A tanévzáró értekezleten a 3.2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 3.6 Ezek után a szakalkalmazotti értekezlet tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 3.7 A szakalkalmazotti értekezlet elfogadja a tanév végi beszámolót. 3.8 Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. 4. Felülvizsgálat A minőségügyi felelős a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. 5. Dokumentálás Az éves beszámolókat, jegyzőkönyvet, intézményi éves beszámolót a bizonylatok kezelésének általános szabályai szerint kell kezelni és nyilvántartani.

-89-


Címe Eljárásrend az érdekelt felek azonosításához

Eljárásrend az érdekelt felek azonosításához 1.Cél: Azon szervezetek, csoportok, személyek körének meghatározása akik/amelyek igényeket fogalmaznak meg az intézmény működésével kapcsolatban 2. Hatásköre: A partnerazonosítás és az ismételt azonosítás, frissítés során alkalmazandó. A Kovács Margit ÁMK teljes körű nevelési-oktatási tevékenységére vonatkozik a szabályozás. 3. Felelősök: A modellkiépítés időszakában a támogató csoport vezetője irányítja és ellenőrzi a feladatokat. A továbbiakban az intézményvezető bízza meg az ismételt azonosítás felelősét. 4. Fogalom meghatározások: A partnerazonosítás során az érdekelt feleket közvetlen és közvetett partnerek csoportosításban, fontossági rendbe állítva tüntetjük fel a partnerlistán. 4.1 Közvetlen partnerek: - a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői - a tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára - a tanuló életútjának előző illetve tanulási útjának következő állomása 4.2 Közvetett partnerek: - mindazon megrendelők, akik társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek - azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézmény céljainak elérésében - azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben. 5. Eljárásrend 5.1 A partnerkör meghatározása a partnerlista elkészítésével valósul meg. A partnerlista tartalmazza a partnercsoport megnevezését, a partnereket képviselő személyek meghatározását, elérési adataikat, továbbá az intézményi kapcsolattartókat. 5.2 A felsorolás fontossági sorrendet követ. 5.3 A közvetlen és közvetett partnereket betűformájuk szerint különítjük el. 5.4 A félkövér betűkkel megjelölt partnerek véleményét, elégedettségét, igényét mérjük. A többiek visszajelzését a folyamatos napi kapcsolattartáson keresztül gyűjtjük, vagy szakhatóságként maguk fogják jelezni elvárásaikat. 5.5 Közvetlen partner: a vele való együttműködés a mindennapi munkánk során számít. Közvetett partner: akinek befolyása van intézményünk munkájára együttműködés, szabályozás vagy véleményalkotás útján.

-90-

6. A partnerazonosítás aktualizálása 6.1 Amennyiben az érdekelt felek külön igényt nem támasztanak, az intézményvezetés minden tanév szeptemberében felülvizsgáltatja a partnerlistát. A felülvizsgálat eredménye lehet: adatfrissítés új partner felvétele fontossági sorrend megváltoztatása A felülvizsgálat felelősét az intézményvezető határozza meg. 6.2 Az intézményben dolgozók közül bárki bármikor javaslatot tehet az intézmény vezetőjének vagy a támogató csoport vezetőjének szóban vagy írásban a partnerlista frissítésére. Elbírálás után a támogató csoport vezetője (későbbiekben az intézmény vezetője által megbízott személy) a javaslattal kiegészíti a listát. 6.3 A partnerazonosítást meg kell ismételni abban az esetben, ha a partnerlista aktualizálása következtében az adatok jelentős mértékben változnak. Ezt a mértéket az intézményvezető mérlegeli. Iskolavezetési ciklusként (5 évenként) meg kell ismételni a partnerazonosítást. 6.4 Az ismételt partnerazonosításban részt vevőket az intézmény vezetője kéri fel, és hagyja jóvá az új listát. Az új partnerlista a teljes alkalmazotti kör bevonásával készül. 6.5 A partnerlista érvényessége: 1 tanév 7. Dokumentálás módja Az érdekelt felek azonosítási folyamatának dokumentumait (szempontsor, szabályzat, partnerlista, eljárásrend) a bizonylatok kezelésének általános szabálya szerint együtt kezeljük. A dokumentumokat a titkársági irodában tároljuk. Hozzáférését minden munkatárs számára biztosítjuk. A lista kezelésénél tekintettel vagyunk (leszünk) a személyiségi jogok megtartására.

-91-

Az eljárás azonosítója Mi. 4.5.2 Az eljárás azonosítója Mi. 4.4.2.1

Címe A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Címe Mérési rend táblázat

A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje 1. Cél: Meghatározott partneri kör elégedettségének és igényeinek felmérését biztosító folyamat szabályozott működtetése. 2. Hivatkozás A COMENIUS 2000. Minőségfejlesztési program I. modell 3.4. pontja kimondja: „Az intézmény írja le a partnerek igényeinek meghatározási folyamatát!” 3. Érvényessége: a partnerlistán félkövér betűtípussal írt közvetett és közvetlen partneri körre vonatkozik. A többi partner esetében a kapcsolattartás keretében gyűjtünk információkat. 4. Felelősségi körök: A minőségügyi felelős megszervezi a mérés folyamatát, lebonyolítását irányítja. Munkatársak adatok felvételében, adatfeldolgozásban vesznek részt. 5. Az igény- és elégedettségmérés folyamatának leírása 5.1 A modellkiépítés időszakában a támogató csoport vezetője irányítja és ellenőrzi a folyamat feladatait. A későbbiekben az intézmény vezetője bízza meg a mérési felelőst az éves munkaterve elkészítésekor. 5.2 A megbízott mérési felelős részére a szükséges iratokat hozzáférhetővé kell tenni. Ezek: felmérési eszközök egy-egy példánya, az előző mérések összesített és kiértékelt eredményei, melyeket az intézmény iratkezelési szabályzata szerint kell kezelni. 5.3 A mérést legalább 30 nappal korábban elő kell készíteni. A mérési folyamattervet aktualizálni kell, az eszközöket megfelelő példányban el kell készíteni, fel kell készíteni az adatgyűjtésben, feldolgozásban és kiértékelésben közreműködőket. Megbízásukat írásban át kell adni. 5.4 Az eljárásrend melléklete tartalmazza a különböző partnercsoportok mérési területeit, gyakoriságát, módját, eszközeit, a mintavételi eljárását, az elfogadási kritériumokat. 5.5 A felmérésben részt vett valamennyi érdekelt felet a mérést követő két hónapon belül tájékoztatja az intézmény a mérési eredményekről. A tájékoztatás formái: szóban vagy írásos formában. Megjelöljük azt a forrást is, amelyből bővebben tájékozódhat a részletek iránt érdeklődő partner. 5.6 A feldolgozás és kiértékelés után a kitöltött kérdőíveket, felmérési eszközöket az intézmény megsemmisíti. Felelős: az intézményvezető és a mérési felelős.

-92-

5.7 A felmérés ismételhetőségét biztosítja az eljárásrend betartása. Az összehasonlíthatóság feltételeként valamennyi partnert érintő közös területek, kérdések szerepelnek a mérőeszközeinken. A méréseket hasonló nagyságú és összetételű mintán végezzük. 5.8 A vizsgálati eszköz kérdéseit (itemeit) a későbbiekben legfeljebb 50%-ban változtatjuk, a frissítés lehetőségével él az intézmény. 5.9 Minden 4. évben (legközelebb 2006-ban) az első mérés alkalmával alkalmazott kérdőívvel és azonos mintavételi eljárással vizsgáljuk az elégedettséget a tanulók, a szülők és az alkalmazottak körében. 5.10Az információk csoportosítását partnerenként és összesített módon is elvégezzük az igényekre, az ezek kielégítésével való elégedettségre és elégedetlenségre vonatkozóan. 5.11A mérések során kapott adatok csak a felmérés céljára használhatók fel. Az adatok védelméről és bizalmas kezeléséről az intézményvezető és a mérési felelős gondoskodik. 6. Az eljárásrend módosítása Az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy szóban a támogató csoport vezetőjénél (későbbiekben az igazgató által megbízott mérési felelősnél) az eljárásrend módosítására. A javaslatról az intézmény vezetője dönt. 7. Felülvizsgálat Az intézményvezetés az éves munkaterv elkészítése előtt felülvizsgálja az eljárásrendet. Szükség esetén módosítja azt. 8. Dokumentálás A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendjét a bizonylatok kezelésének általános szabályai szerint kell kezelni és nyilvántartani.

-93-

Partnerek

Mérés területei

Tanulók

Motiváció Tanár-diák viszony Teljesítmény Elismerés Viszonyulás az intézményhez Munkafeltételek

Első mérés: 2002. Továbbiakban: minden tanév november 1. hetében

Kérdőív zárt kérdésekkel, 5fokú mérőskálával, nyitott kérdéssel kiegészítve

Szülők

Viszonyulás az intézményhez, a pedagógusokhoz Tanár-diák viszony

Első alkalommal 2002. Évente november 2. hetében

Kérdőív zárt kérdésekkel, 5fokú mérőskálával, nyitott kérdésekkel kiegészítve

Szakalkalmazottak

Szakmai önmegvalósítás Személyes fontosság Személyes megbecsülés Vezetés Csapatszellem Szervezeti dinamizmus Individualizált gyakorlat Munkafeltételek Viszonyulás az intézményhez Munkafeltételek Kapcsolat a közvetlen vezetővel Munkaterületek kapcsolata Dolgozói mentálhigiéné Az oktatásnevelés általános színvonala Kapcsolattartás Fejlesztési lehetőségek Gazdálkodás

Első alkalommal 2002. Négy évente november végén

Első alkalommal 2002.

Technikai munkatársak

Fenntartó

Mérések Módja, eszközei ideje, gyakorisága

Mintavételi eljárás

Felelős

Elfogadási kritérium

Első alkalommal teljes körű a 2., 3., 4.,5.,6., 7.,9.,10.,11. évfolyamokon. Minden 4. évben azonos ezzel. A közbeeső években véletlen mintavételi eljárással a tanulók minimum egynegyede részvételével. A felmért tanulók szülei

TCS vezetője, későbbiekben a megbízott mérési felelős

Teljes körű mérés esetén a tanulói létszám háromnegyede, véletlenszerű mintavétel esetén a létszám egynegyede.

TCS vezetője, később a mérési felelős

A tanulói mérés elfogadási kritériumaival megegyezően

Kérdőív zárt kérdésekkel, 5fokú mérőskálával, nyitott kérdésekkel kiegészítve

Teljes körű


A szakalkalmazottak létszámának legalább három negyede

Irányított interjú

Első alkalommal teljes körű, Később képviselők

TCS vezetője, későbbiekben a megbízott mérési felelős

Első alkalommal a létszám három negyede, később minden munkaterületről legalább 1 képviselő

1 képviselője


100%=1 fő képviselő

Két évente

Első alkaElső alkalommal lommal 2002. kérdőívvel kombinált interjú Két évente Később interjú

-94-


Címe A tanulói panasz kezelésének eljárásrendje

A tanulói panasz kezelésének eljárásrendje 1. Cél: a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. 2. Felelősségek és hatáskörök Felelős Osztályfőnök Osztályfőnök Igazgató

Érintett A panasz alanya Panaszos/képviselője Panaszos/képviselője

Informált Panaszos/képviselője Igazgató Osztályfőnök

3. A panaszkezelés eljárásrendje I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája a minőségügyi felelős, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

-95-

4. A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizony- Kitöltő / Megőrzési lat megkészítő hely nevezése JegyzőIskolatitkár Iktató könyv Feljegyzés Fenntartó Iktató

-96-

Megőrzési idő

Másolatot kap

Végleg

Panaszos képviselője

Végleg

Panaszos képviselője


Címe Az alkalmazotti panasz kezelésének eljárásrendje

Az alkalmazotti panasz kezelésének eljárásrendje

1. Cél: az intézményben történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. 2. Felelősség és hatáskörök Az intézményvezető a munkaköri leírásokban rögzíti a felelősségi területeket. 3. Eljárásrend leírása I. szint Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix ( munkaköri leírás alapján) tartalmazza. 1. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 2. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 3. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 4. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 5. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 6. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 7. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája a minőségügyi felelős, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

-97-

4. Dokumentálás Az írásbeli panaszokat iktatjuk, irattárba helyezzük. Létrehozott bizonylatok: feljegyzés, javaslat, melyet a fenntartó képviselője készít, bírósági határozat. Megőrzési idejük: nem selejtezhető.

-98-


Címe A továbbképzési rendszer működtetésének eljárásrendje

A továbbképzési rendszer működtetésének eljárásrendje 1. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. 2. A folyamat leírása: 1. Minden év elején a megérkezés után az általános igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 3. Márc. 10-ig az általános igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. a, Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4. b, A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Márc. 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. Márc. 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. 8. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 9. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 3.

Felelősségi és hatáskörök Igazgató, ig.helyettesek, gazdasági vezető, Közalkalmazotti Tanács, munkaközösségek.

4. Keletkezett dokumentumok, bizonylatok

Lépés 1. 2.

Dokumentum neve Továbbképzési jegyzék Írásbeli jelentkezés

Készítő / kitöltő -

Megőrzési hely Megőrzési idő Helyettesi iroda 1 év

Másolatot kap -

Jelentkező

Továbbképzési dosszié

Igazgató

-99-

1 év

3.

Jegyzőkönyv

Igazgató helyettes Irattár

1 év

4.

Jegyzőkönyv

Igazgató helyettes Irattár

1 év

5.

Továbbtanulók névsora Írásos visszaigazolás Éves beiskolázási terv Visszaigazolás a felvételről Feljegyzés

Igazgató

1 év

Igazgató

Továbbtanulási terv Irattár

Igazgató

Irattár

1 év

6. 7. 8. 9.

A felvételt hirdető Irattár intézmény Munkakörvezető Továbbképzési dosszié

-100-

1 év

Gazdasági vezető Gazdasági vezető Gazdasági vezető Jelentkezők Gazdasági vezető -

1 év

Igazgató

1 év

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

Felelős

Határidő

I.

Pályázat kiírása

Pályáztatás

Média

Az adott szakmai munkaközösség

Igazgató

Tanév vége

II.

Határidőre beérkező pályázatok értékelése

Dokumentumelemzés

Szakmai önéletrajz

Pályázó, igazgató

Igazgató

III.

Személyes beszélgetés a pályázóval

Beszélgetés

Dokumentumok, pályázat


Igazgató

Pályázat határideje (aug.1.) Aug. 15.

IV.

Intézmény céljainak megismertetése

Beszélgetés

Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program


Igazgató

Aug. 15.

V.

A feltételrendszer megismertetése

Beszélgetés

Munkajogi dokumentumok


Igazgató

Aug. 15.

VI.

Megbízás

Döntés

Munkaszerződés, munkaköri leírás


Igazgató

Aug. 20.

VII.

Patronáló tanár kijelölése 

Felkérés

Megbízás

Patronáló tanár, pályázó, igazgató

Igazgató

Aug. 28.

VIII.

Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése

Beszélgetés

Iskolai dokumentumok

Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője

Igazgató patronáló tanár

Szept. 10.

-101-

IX.

Személyes találkozások (a patronáló tanárral)

Bemutatás

X.

A kiválasztás és betanulás értékelése

Megbeszélés Írásbeli értékelés

XI.

Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

korrekció

Értékelés szempontjai PMP Munkaköri leírás Óralátogatás értékelő lap Adminisztráció Eljárásrend

Munkatársak+ új munkatárs+ patronáló tanár

Igazgató helyettes

Szept. 10

Új munkatárs Patronáló tanár igazgató

igazgató

Jan.31. Május 31.

Minőségügyi tanács

igazgató

Június 15

 Szempontok a patronáló tanár kiválasztására - Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs A patronáló pedagógus feladata - a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint - az adminisztráció pontos vezetése - informális problémák megbeszélése

-102-

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése (nem pedagógus munkatárs)

I.

II. III. IV. V.

Lépések Álláshirdetés Beérkező jelentkezések értékelése A feltételrendszer megismertetése Döntés az álláshely betöltéséről , megbízás Patronáló munkatárs kijelölése

Módszer Hirdetés Értékelő megbeszélés Beszélgetés

Eszköz Média

Döntéshozatal

Munkajogi dokumentum Szerződés

Felkérés

Megbízás

VI.

Patronáló munkatárs értékelé- Szóbeli megbeszé- Munkaköri leírás se a jelentkezőről lés

VII.

Az eljárásrend lépéseinek kor- Korrekció rekciója az értékelés tapasztalatai alapján

Eljárásrend

Érintett Gazdasági vezető

Felelős Gazdasági vezető

Hat.idő Aktualitás szerint

Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Jelentkező Gazdasági vezető Patronáló munkatárs Minőségügyi tanács

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

Gazdasági vezető

A munkaszerződést követő 3 hónap elteltével

Gazdasági vezető

Aktualitás szerint

Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására A gazdasági vezető javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül.

-103-

A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését. A konyhai dolgozók kiválasztásánál a konyhai működést szabályozó minőségügyi rendszer az irányító.

-104-


Címe Eljárásrend a biztonságos működtetéshez

Eljárásrend a biztonságos működtetéshez 1. Cél: hogy biztosítsuk az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket. 2. A folyamat leírása: 1. Augusztus végén az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, a munkavédelmi felelős és a karbantartók bejárják az iskolát. 1. Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 2. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető ütemtervet készít szeptember 15-ig. Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető 10 napon belül korrekciós tervet készít. 3. Augusztus 21 – 25. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 4. Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. 5. Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. 6. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. 7. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A munkavédelmi felelős júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. 3. Felelősségi és hatáskörök Lépés

Felelős

1.

igazgatóhelyettes

2.

munkavédelmi felelős

3.

gazdasági vezető

Érintett

Informált igazgató, gazdasági karbantartók vezető balesetvédelmi felelős fenntar- igazgató tói képviselő gazdasági vezető karbantartó és külső szakem- gazdasági vezető berek -105-

4.


technikai dolgozók

igazgató helyettes

5.


tantestület

gazdasági vezető

6.

osztályfőnök

tanulók


7.

tűzvédelmi felelős

alkalmazotti tanulói közösség

igazgató

8.

tűzvédelmi felelős

a riadót nem jól teljesítők

igazgató

4. Bizonylatok és dokumentumok rendje Bizonylat / Do- Kitöltő / Készíkumentum tő Jegyzőkönyv a munkavédelmi bejárásról felelős Bizonylat a érintett szakmunka elvégzéember séről gazdasági vezeÜtemterv tő gazdasági vezeKorrekciós terv tő tűzvédelmi feJegyzőkönyv lelős


Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

iktató

1év

igazgató, gazdasági vezető

gazdasági iroda

1év

-

gazdasági iroda

1év

gazdasági iroda

1év

iktató

1év

igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel. igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel. igazgató

Címe A vezetői teljesítményértékelés eljá-

-106-

rásrendje A vezetői teljesítményértékelés eljárásrendje I. Cél: a külső és belső vezetői értékeléssel az iskola eredményességének és hatékonyságának javítása, a nevelési és pedagógiai program célrendszerének megvalósítása, a vezetői kompetenciák fejlesztése az intézményi és az egyéni célok összhangjának megteremtése és teljesülése érdekében. II. Felelősségi körök: 1. A magasabb vezető felelős az intézményben dolgozók teljesítményértékeléséért. Az értékelés egyes fázisaiban a felelősségi és hatáskört átadhatja a helyettesének, a munkaközösség-vezetőknek, illetve a minőségfejlesztési vezetőnek. A delegálást írásban kell megtenni. 2. A középvezetők értékeléséért a magasabb vezető a felelős. Az egyes értékelési lépéseknél a felelősséget átruházhatja – írásban – a vezetőhelyettesre. III. A vezetői értékelés felépítése, eljárásrendje 1) Külső és belső szervek, közösségek értékelése       

A fenntartó a szakmai, törvényességi vizsgálat, értékelés elvégzéséhez olyan szakértőt kérhet fel, aki rajta van az Országos Szakértői Jegyzéken (Kt. 102. §-a alapján) A vezetői értékelés időpontját célszerű a vezetői kinevezés vagy meghosszabbítás évében, vagy azt megelőzően elvégezni, elvégeztetni. Az intézményvezető fenntartói értékelésének időpontját az ÖMIP tartalmazza. A vezető végső értékelését értékelő team végzi, melynek tagjai között a szakértői is részt vehet. Az értékelő teamet a vezető munkáltatójának képviselője vezeti. A pedagógusok, az alkalmazottak és a szülői szervezet körében végzendő értékelést a minőségfejlesztési team végzi. Az értékelés konkrét időpontját az éves munkaterv rögzíti. Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, részt vevők megjelölésével. Az értékelő kérdőíveket minden értékelés elvégzése előtt felül kell vizsgálni, aktualizálni.

2) Önértékelés elvégzése Az önértékelést a vezető az értékelő megbeszélés előtt végezze el. 3) Értékelő megbeszélés: A külső-belső értékelés és a vezetői önértékelés összehasonlítása 1. lépés: Értékelő team létrehozása (fenntartó képviselője, szakértő, stb.) -107-

2. lépés: A külső, belső és önértékelési mutatók, statisztikák, elemzések összehasonlítása 3. lépés: A vezetői munka erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása (önvizsgálat), következtetések levonása 4. lépés: Jegyzőkönyv készítése 4) Intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása Az értékelő megbeszélés eredményeként el kell dönteni, hogy a vezető eredményesen végezte-e munkáját, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt hogyan teljesítse (intézkedés/ek hozása). IV. Dokumentálás: A vezetői értékelés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban kell őrizni.


Címe Középvezetők teljesítményértékelésének

-108-

eljárásrendje Középvezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje I. Cél: a középvezetők értékelése járuljon hozzá az iskola eredményességének javításához, a pedagógiai programban és az éves munkatervben rögzítettek megvalósulásához, a tanításitanulási folyamatok jobbításához, a nevelés hatékonyságának növeléséhez. II. Felelősségi körök: 1. A magasabb vezető felelős az intézményben dolgozók teljesítményértékeléséért. Az igazgatóhelyettes(ek) értékeléséért a vezető a felelős, de egyes tevékenységek elvégzésével megbízhat más személyt (pl. minőségfejlesztési csoport vezetőjét). 2. A munkaközösség-vezetők értékeléséért a felsőbb vezető a felelős. Az egyes értékelési lépéseknél a felelősséget átruházhatja – írásban – az igazgatóhelyettesre. III. Az értékelési folyamat felépítése és eljárásrendje: 1) Belső és külső értékelés elvégzése  A középvezetők értékelését az éves munkaterv rögzíti  Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, résztvevők megjelölésével.  A diákok és a szülői szervezet körében végzendő értékelést (elégedettségmérést) a minőségfejlesztési team végzi.  Az értékelő kérdőíveket minden értékelés elvégzése előtt felül kell vizsgálni, aktualizálni.  A értékelő megbeszélés vezetője mindenkor az intézmény vezetője. 2) Önértékelés elvégzése Az önértékelést a középvezetők az értékelő megbeszélés időpontja előtt végezzék el (Önértékelő kérdőív). 3) Értékelő megbeszélés: A külső-belső értékelés és az önértékelés összehasonlítása 1. lépés: Értékelő megbeszélés időpontjának meghatározása 2. lépés: A külső, belső és önértékelési mutatók, statisztikák, elemzések összehasonlítása 3. lépés: A középvezetői munka erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása (önvizsgálat), következtetések levonása 4. lépés: Jegyzőkönyv készítése

4) Intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása

-109-

Az értékelő megbeszélés eredményeként el kell dönteni, hogy az igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető hatékonyan látta-e el a munkáját, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen akkor ezt hogyan teljesítse az érintett (intézkedés/ek hozása). IV. Dokumentálás: A középvezetői értékelés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban kell őrizni.

-110-


Címe Pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje

Pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje I. Cél: a pedagógus értékelése az iskola eredményességének és hatékonyságának javítása, a tanítási-tanulási és nevelési folyamatok jobbítása, a pedagógiai/nevelési programban megfogalmazottak megvalósulása a gyermekek érdekében II. Felelősségi körök: 1.

A magasabb vezető felelős az intézményben dolgozók fejlesztő teljesítményértékeléséért. Az értékelés elvégzéséért az intézményvezető a felelős, de egyes feladatokat delegálhat a munkaköri leírásban és más dokumentumokban rögzítetteknek megfelelően (igazgatóhelyettes/ek, munkaközösség-vezetők, minőségfejlesztési csoportfelelős).

III. A pedagógusértékelés felépítése, eljárásrendje: 1) Belső és külső értékelés:  A pedagógusok értékelését az éves munkaterv rögzíti  Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, részt vevők megjelölésével.  A diákok és a szülői szervezet körében végzendő értékelést (elégedettségmérést) a minőségfejlesztési team végzi  Az értékelő kérdőíveket minden értékelés elvégzése előtt felül kell vizsgálni, aktualizálni.  A értékelő megbeszélés vezetője mindenkor az intézmény vezetője. 2) Önértékelés elvégzése Az önértékelést az értékelő megbeszélés előtt célszerű elvégezni. 3) Értékelő megbeszélés: A külső-belső értékelés és az önértékelés összehasonlítása 1. lépés: Az Értékelő megbeszélés időpontjának meghatározása 2. lépés: A külső, belső valamint az önértékelési mutatók, statisztikák, elemzések összehasonlítása 3. lépés: Az erősségek és a fejlesztési területek feltárása (önvizsgálat), következtetések levonása 4. lépés: Jegyzőkönyv készítése 4) Intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása Az értékelő megbeszélés eredményeként el kell dönteni, hogy a pedagógus eredményesen végezte-e munkáját, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt hogyan tegye az érintett (intézkedés/ek hozása). IV. Dokumentálás: A pedagógus értékelés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban kell őrizni.

-111-


Címe Az olvasási-szövegértési és matematikai-logikai kompetenciák fejlesztését támogató belső mérés eljárásrendje

Az olvasási-szövegértési és a matematikai-logikai kompetenciák fejlesztését támogató belső mérés eljárásrendje 1. Belső kompetenciamérés Cél:  A tanulók olvasási-szövegértési, illetve matematikai képességeinek megismerése.  Objektív alapok a tanulók képességeinek fejlesztését segítő egyéni fejlesztési programok tervezéséhez.  Legyen nyomon követhető a pedagógusok képességfejlesztést támogató nevelő-oktató munkája, a fejlesztő munka eredményessége és esetleges hiányossága.  A kompetenciafejlesztés- és mérés igényeinek megfelelően vizsgáljuk felül intézményünk belső mérési rendszerét. A kompetenciafejlesztést segítő belső mérési rendszerről, annak jellemzőiről és céljáról, illetve a mérések általános eredményeiről tájékoztatjuk a szülőket is. Ennek célja, hogy az eredmények, illetve az esetleges hiányok felismertetése hozzájáruljon a támogató családi környezet kialakulásához. Sikerkritérium:  A belső mérés kimeneti pontján nyújtott jobb tanulói teljesítmények.  Javuló eredmények az Országos Kompetenciamérésben. Előzmények:  A fejlesztési tervben megfogalmazottaknak megfelelően létrejött egy kompetenciamérését segítő feladatbank  A fejlesztési tervben megfogalmazottaknak megfelelően kialakult a mérőeszköz tartalmi és feladattipológiai szerkezete Érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika Érintett évfolyamok: 5., 7., és 9. évfolyam bemeneti mérés 6., 8., és 10. évfolyam kimeneti mérés Bemeneti mérés: ötödik, hetedik, kilencedik évfolyamok Feladat/ tevéHatáridő kenység A mérőeszköz augusztus 31. feladatainak kiválasztása

Felelős

Eredmény

Dokumentáció

Magyar és matematika munkaközösség

Kiválasztott feladatok

Feladatlista

-112-

A mérés időpont- augusztus 31. jának kiválasztása A feladatlapok szeptember 15. szerkesztése A mérés lebonyo- szeptember 15. lításának tervezése A mérőeszköz sokszorosítása Mérés lebonyolítása A feladatlapok javítása

szeptember 29.

Az eredmények értékelése

október 30.

szeptember 30. október 15.

Fejlesztési terv november 15. meghatározása, egyéni fejlesztési tervek elkészítése Képességfejlesztés A tanév során beépítése a tanórai folyamatosan tevékenységbe valamennyi tantárgy esetén

vezető Igazgató Informatikus, illetve felkért szaktanár Igazgató, Magyar és matematika munkaközösség vezető Iskolai segítő személyzet Igazgató, szaktanárok szaktanárok

A mérés időpontja Tanév rendje Megszerkesztett feladatlapok

Megőrzött feladatlapok Eljárásrend

Megfelelő számú mérőeszköz Megoldott feladatlapok Kijavított feladatlapok

Terembeosztás, ülésrend Javításiértékelési útmutatók Szaktanárok, A fejlesztendő Összesítések munkaközösség területek feltárása, (táblázatok, gravezetők a sajátos egyéni fikonok) fejlesztési feladatok feltárása Szaktanárok, Különböző szin- Fejlesztési tervek munkaközösség tekre elkészített vezetők fejlesztési tervek Valamennyi Óratervek, módtantárgy oktatá- szertani eszköztár sában érintett szaktanár, munkaközösség vezetők

Óratervek, óralátogatások jegyzőkönyvei, szakmai megbeszélések jegyzőkönyvei

Kimeneti mérés: hatodik, nyolcadik, tizedik évfolyamok Feladat/ tevéHatáridő kenység A mérőeszköz február 15. feladatainak kiválasztása A mérés időpont- augusztus 31. jának kiválasztása A feladatlapok március 14. szerkesztése

Felelős

Eredmény

Magyar és matematika munkaközösség vezető Igazgató

Kiválasztott feladatok

Informatikus, illetve felkért szaktanár -113-

Dokumentáció

Feladatlista

A mérés időpont- Tanév rendje ja Megszerkesztett Megőrzött felafeladatlapok datlapok

A mérés lebonyo- március 14. lításának tervezése A mérőeszköz sokszorosítása Mérés lebonyolítása A feladatlapok javítása

március 30. március 31. április 15.

Az eredmények május 10. értékelése, Fejlesztési terv megvalósulásának vizsgálata

A tapasztalatok június 30. alapján a mérési rendszer, illetve a mérőeszközök szükséges módosítása

Igazgató, Magyar és matematika munkaközösség vezető Iskolai segítő személyzet Igazgató, szaktanárok szaktanárok

Eljárásrend

Megfelelő számú mérőeszköz Megoldott feladatlapok Kijavított feladatlapok

Terembeosztás, ülésrend Javításiértékelési útmutatók Igazgató, szak- Elemzések: Összesítések tanárok, munka- Az eredmények (táblázatok, graközösség veze- összevetése a fikonok) tők fejlesztési terv Rövid írásos célkitűzéseivel a összegzés a két fejlődés bemuta- kompetenciatása, a meglévő fejlesztésében problématerületek elért eredméazonosítása nyekről. Igazgató, mun- Javaslatok a Módosított fejkaközösség ve- szükséges módo- lesztési terv zetők sításra

2. Minden tanulóra vonatkozó belső mérések Cél: pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erősségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk. A mérés történik: a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontoknál (tanévkezdés, egy-egy témakör lezárása, félév zárása, tanév zárása) A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:  Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok  Tanév végén a tanulók teljesítményét magyar irodalom, magyar nyelv, matematika tantárgyakból az addig feldolgozott teljes tananyagot és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok, mk.vezetők -114-

A nevelő-oktató munka ellenőrzéséhez kapcsolódó méréseket végezheti:  

pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógus, valamint külső szakértők tanulók esetében: az iskola pedagógusai

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan történik. Eljárásrend Feladatok Év eleji tantárgyi mérések minden évfolyamon magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból 2. évfolyamtól Javítás, teljesítmények kimutatása osztályonként, egyénenként Az adatok elemzése munkaközösségenként Témazáró összegző mérések Javítás, teljesítmények kimutatása, öszszehasonlítás az azonos évfolyam osztályainak eredményeivel Félévi tantárgyi mérések magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantár-

Módszer Javított, kompetenciamérő feladatokkal kiegészített felmérőlapok

Határidő szept. 4. hetéig

Felelős igh., tanítók szaktanárok

Táblázatos kimutatás osztályonként, egyénenként

tanév 5. hete

tanítók, szaktanárok

mk. megbeszélés fejlesztési tervek

tanév 6. hete

mk. vezetők

Javított, kompetenciamérő feladatokkal kiegészített feladatlapok Műhelymunka

folyamatos

mk. vezetők tanítók, szaktanárok

A mérést követő 2 héten belül

mk. vezetők szaktanárok, tanítók

Javított, kompetenciamérő feladatokkal kiegészített feladatlapok

A félév zárása előtt 1 héttel


-115-

gyakból minden évfolyamon Javítás, teljesítmények kimutatása osztályonként, egyénenként Az adatok elemzése munkaközösségenként Fejlesztési irányok kijelölése Év végi tantárgyi mérések magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból minden évfolyamon Javítás, adatszolgáltatás Mérési eredmények összesítése intézményegységenként Intézményi összesítő statisztika elkészítése Összesítő eredmények megküldése a fenntartóhoz Az elmúlt tanév értékelése a mérés alapján Egyéni fejlesztési tervek felülvizsgálata

Táblázatos kimutatás osztályonként, egyénenként

Osztályozó értekezlet tanítók, szaktanárok

mk. megbeszélés

február 1. hete

mk. vezetők

Javított, kompetenciamérő feladatokkal kiegészített feladatlapok

Tanév 35. hete


Táblázatos kimutatás osztályonként, egyénenként Statisztikai kimutatás

Tanév végi osztályozó tanítók, szaktanárok értekezlet június 15.

igh. egységvezető

Összesített statisztikai június 20. kimutatás postázás június vége

ig. igh., egységvezető igazgató

Eredményességvizsgálat

igh. mk. vezetők tanítók, szaktanárok

Augusztus 31.

-116-


Címe Országos kompetenciamérés eljárásrendje

Országos kompetenciamérés eljárásrendje

Ktv.99.§ (5) A …mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. (6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét …közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat – a további feldolgozhatóság céljából – hozzáférhetővé kell tenni. 1. Külső mérések szervezési alapelvei  Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer az 1. évfolyamosok számára Komplett, folyamatosan felhasználható mérési-értékelési rendszer, amely elsősorban a pedagógusoknak nyújt segítséget a gyerekek alaposabb megismeréséhez. Rendelkezésre áll: mérőeszköz, értékelési kézikönyv, értékelő szoftver. Felelős: igh., gyógypedagógus Mérés időpontja: minden tanév december 15-ig.  Országos készség- és képességmérés a 4. évfolyamon Szervezési alapelvei: - Kötelező részvétel - Központi eljárásrend - Intézményi koordinátorok - Egységes feladatlapok - Mintaválasztás / teljes körű feldolgozás - Minta – iskolajelentés, fenntartói jelentés - Iskolai szoftver – teljes körű feldolgozás lehetősége Felelős: igh., mérési felelős  Országos kompetenciamérés 6., 8. és 10. évfolyamokon Szervezési alapelvei megegyeznek a 4. évfolyamon végzett mérésével. Felelős: ig., mérési felelős 2. Eljárásrend 1. Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. 2. A mérésben részt vevő pedagógus a mérés napjára eső kötelező óráját a méréssel az adott napon összefüggő feladatok végrehajtásával teljesíti. -117-

3. A mérésen való részvétel, illetve távolmaradás elbírálására a tanórai foglalkozáson való részvételre, illetve a tanórai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 4. A mérés napja tanítási napnak minősül (további kötelező tanórai foglalkozás a tanulók számára nem szervezhető). 5. Az SNI-s tanulók részvétele a mérésben: - Az értelmi fogyatékos tanulók a mérésben az iskolai döntés alapján részt vehetnek, számukra is biztosítunk füzetet, de füzeteiket a központi elemzés során nem dolgozzák fel, eredményeiket nem értékelik. - Az integráltan tanuló testi és érzékszervi fogyatékos tanulók (kivéve azokat a tanulókat, akiket fogyatékosságuk megakadályoz a teszt kitöltésében) részt vesznek a mérésben. 3. Mérési ütemterv Tevékenység/feladat Telephelyi koordinátor részvétele a központi képzésen / a tudnivalók elsajátítása az Útmutató alapján Az érintettek tájékoztatása a felmérés céljáról, jellegéről, részleteiről Kellő számú felmérésvezető kolléga kijelölése A felmérésvezetők felkészítése, a felkészítés dokumentálása A felmérés helyének kijelölése A felmérés anyagainak megérkezése, a dobozok ellenőrzése Jelenléti ívek előállítása

Módszer Határidő Központi képzés vagy A mérés előtt 1 hóönálló felkészülés nappal

Felelős telephelyi koordinátor (mérési felelős)

Szóbeli tájékoztatás

szeptember

igh.

Feladatátadás

Mérés előtt 1 hónappal

igh.

Tájékoztató Május eleje Jegyzőkönyv készítése Mérés előtt 2 héttel Probléma esetén jegy- Mérés előtt kb.2 hét zőkönyv

Országos kompeten- Május vége ciamérés adatbegyűjtő és – kezelő szoftver Jelenléti ívek kitöltése Május vége A dobozok, borítékok Megérkezésükkor felbontása, tartalmuk ellenőrzése A felmérési anyagok Biztonságos elhelye- Megérkezéstől a mébiztonságos tárolása a zés rés napjáig

-118-

mérési felelős

igh. ig. mérési felelős mérési felelős informatikus felmérésvezetők mérési felelős

ig. mérési felelős

felmérés megkezdéséig Az iskolára vonatkozó Online adatbevitel adatok online rögzítése Kompetenciamérés Feladatlapok lebonyolítása Tesztfüzetek összegyűjtése a felmérésvezetőktől A tanulói részvétel és Online adatbevitel mentesség jelölése a szoftverben Tanulói kérdőívek összegyűjtése A tesztfüzetek telephelyi kódolása A felmérési anyagok és dokumentumok becsomagolása A dobozok elszállítása

Mérés előtt 1 nappal

mérési felelős informatikus

Országosan kijelölt napon és időpontban A mérés napján

ig. mérési felelős mérési felelős

A mérés napján

mérési felelős informatikus

május 29. május 30-ig

mérési felelős osztályfőnökök mérési felelős

május 31-ig

mérési felelős

június 1. hete

mérési felelős

4. Feldolgozás és nyilvánosság A kompetenciamérés feladatlapjait külön felkészített javítók értékelik, majd az eredményeket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya munkatársai számos szempontból feldolgozzák. Ezeket az eredményeket hozzák nyilvánosságra a számítások elvégzése után, a mérést követő tavasszal. Az eredmények feldolgozása intézményi szinten: Tevékenység/feladatok Az intézményben maradt 4. évfolyamos felmérési anyagok javítása, adatbevitel, feldolgozás

Módszer Országos készségés képességmérés adatfeldolgozó és – elemző szoftver (4. évfolyam)

Határidő A program megjelenése

Felelős igh., mérési felelős, informatikus

június 20.

igh. mk. vezetők informatikus szaktanárok

www.kir.hu

Az országos kompeten- Elemzés, teljesítciamérés értékelt adata- ményértékelés inak megismerése, elemzése a 6., 8. és 10. évfolyamokon minden szinten feladatonként

-119-

Tantestületi tájékoztatás az eredményekről Belső kompetenciamérés – bemeneti 5., 7., 9. évfolyamokon Fejlesztési tervek készítése az utolsó országos kompetenciamérés eredményei és a belső bemeneti mérés elemzése alapján Belső kompetenciamérés – kimenet (6., 8., 10. évf.) A belső mérés elemzése, hiányosságok feltárása, korrekció Országos kompetenciamérés

Tantestületi értekezlet Saját fejlesztésű kompetenciamérő feladatlapok Okok feltárása Korrekció Fejlesztési feladatok

június 20.

ig.

következő tanév szept. 15.

mk. vezetők szaktanárok

szept.20.


Saját fejlesztésű kompetenciamérő feladatlapok Elemzés

márc. 31.


ápr. 1. hete


Központi feladatlapok

május vége

mérési felelős

-120-


Címe A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, eljárásrendje a kompetenciafejlesztés szempontjából

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei, eljárásrendje a kompetenciafejlesztés szempontjából Intézményünkben a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. (K.t. 44. § (2)) A tankönyvek és taneszközök értékelését négyévente végezzük (első alkalommal 2010/2011-es tanévben), ezen kívül akkor, amikor ezt egy tankönyvcsalád kifutása vagy a felhasználói (tanári, tanulói, szülői) jelzések ezt szükségessé teszik. A tankönyvválasztásban törekszünk arra, hogy a tankönyvtámogatás kritériumai, illetve az intézmény pedagógiai céljai összhangban legyenek. A taneszköz és tankönyv vizsgálat eljárásrendje:

Feladat / tevékenység

Határidő

Értékelési kritériumok szept. vége felülvizsgálata (első alkalommal 2010/2011. tanévben)

Felelős

Eredmény

munkaközösség- Korszerű minősívezetők tési feltételek szaktanárok

-121-

Dokumentáció Kritérium lista

É R T É K E L É S

Szaktanári vélemények gyűjtése a tankönyvekről: módszertani lehetőségek elemzése (a képességfejlesztés segítése) Tanulói vélemények gyűjtése Tájékozódás a tankönyvpiacon

A begyűjtött információk elemzése Tankönyvválasztás

nov. vége

szaktanárok, mk.vezetők

Alkalmazhatósági Vélemény táblákritériumok zat Elemzések

nov. vége

szaktanárok

Alkalmazhatósági Véleménykritériumok táblázat

december közepe

szaktanárok, mk. A kompetenciaTankönyvlista vezetők fejlesztést segítő tankönyvek megismerése mk. vezetők Tankönyvek kivá- Emlékeztető lasztása

január közepe

február eleje ig.h., egységvez. A tankönyv toTankönyvlista mk.vez. vábbi használata vagy új tk. választása

Az intézmény saját könyvtárában biztosítja valamennyi iskolában használatos –egyéni tanuláshoz szükséges- taneszköz használatát. ennek érdekében a könyvtár minden taneszközből az évfolyamok számával megegyező példányt tart.

-122-

6. Mellékletek Jegyzőkönyvek a Minőségirányítási Program elfogadásáról

-123-

Intézményi Minőségirányítási Program

Recommend Documents