INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM 8900 Zalaegerszeg Göcseji út 16. Pf.: 36. Telefon: 92/596-445 Fax: 92/510-201 OM azonosító: 040693 E-mail: [email protected]

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Igazgató:

Sümegi László

Készítette:

Käsz Ildikó igazgatóhelyettes, minőségirányítási vezető Sümegi László kollégiumigazgató VKK Támogató Csoportjának tagjai 2011. 05. 17.

Átvizsgálta: A diákönkormányzat véleményezésének dátuma: Nevelőtestületi jóváhagyás dátuma: Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: A dokumentum időbeli hatálya: Tervezett felülvizsgálat időpontja:

2011. 05. 17. 2011. 05. 17. 2011. 09. 15. 2015. 08. 31. 2013. március


Tartalomjegyzék Sorszám 1. 1.1 2. 3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 4. 5. 5.1 5.1.1 5.1.2 5.1.3 5.2 5.2.1 5.2.2 5.2.3 5.3 5.3.1 5.3.1.1 5.3.1.2 5.3.1.3 5.3.2 5.3.2.1 5.3.2.2 5.4 5.4.1 5.5 5.5.1 5.5.1.1 5.5.1.2 5.5.1.3 5.5.1.4 5.5.1.5 5.5.2 5.5.2.1 5.6. 5.6.1.1 5.6.1.2 5.6.1.3

IMIP Változat: 01

Fejezetek Igazgatói előszó Fogalom-meghatározások Fenntartói minőségpolitika Minőségpolitika - Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata - Az intézmény bemutatása - Az intézmény küldetésnyilatkozata - Intézményi jövőkép - Intézményi minőségcélok - Ágazatközi feladatok - Folyamatos fejlesztés Szervezeti felépítés A minőségfejlesztési rendszer - A vezetés felelőssége, elkötelezettsége - Jogi megfelelés - Irányelvek a helyi minőségfejlesztési rendszerben - Humán elemek a rendszerben A vezetés Stratégiai tervezés Éves munkaterv Vezetői ellenőrzés - A tervezés, szervezés - Humán erőforrás gazdálkodás területe - Továbbképzési rendszer - Kiválasztás és betanulás - Munkatársak értékelése - Egyéb erőforrások biztosítása - Berendezések és feltételek - Munkakörnyezet - Az ellenőrzés - A vezetői átvizsgálás - Mérés - A mérések területe - Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok - Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok - Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok - Az intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok - Az intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése - Belső audit - Az indikátorrendszer - Értékelés - A költségvetési terv és beszámoló értékelése - A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése - A nevelő-oktató munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése

VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM

Oldalszám 4. 5. 6. 9. 9. 11. 15. 16. 17. 26. 28. 29. 31. 31. 31. 33. 33. 36. 36. 37. 37. 37. 37. 37. 38. 38. 38. 38. 38. 39. 39. 40. 41. 41. 41. 41. 41. 42. 42. 42. 45. 46. 47. 47.

2


5.6.1.4 5.6.1.5 5.6.2 5.6.3 5.6.3.1 5.6.3.1.1 5.6.3.2 5.6.4

5.6.5 5.6.6 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 7. 7.1 7.2 7.3 8. 9. 10.

IMIP Változat: 01

-

A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése Az intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Vezetői értékelés Teljesítményértékelés A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése Az igazgató fenntartói értékelése A nem vezető feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése - Teljes körű intézményi önértékelés - Közoktatás Minőségéért Díj modell - Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei - Az önértékelés eljárásrendje - A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat - Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok A partneri kapcsolatok területe Partnerazonosítás A partneri igény- és elégedettség mérés folyamata Kommunikáció a partnerekkel Panaszkezelés A minőségfejlesztés információs rendszere A minőségfejlesztési folyamatszabályozás készítésének anyagai - Lehetséges rövidítések - Az intézmény működését meghatározó dokumentáció jegyzéke A minőségirányítási program nyilvánossága Záradék Mellékletek 1. Partnerlista 2. Kérdőív a belső intézménykép felmérésére 3. Kérdőív a külső intézménykép felmérésére 4. Munkatársi kérdőív 5. Tanulói kérdőív 6. Szülői kérdőív 7. Interjúlap 8. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése 9. A közoktatási intézményvezetők értékelésének területei és szempontrendszere ZMJV ÖMPI 3. sz melléklete alapján 10. Vezető pedagógus teljesítményértékelése 11. Részletes teljesítményértékelő lap 12. Összefoglaló teljesítményértékelő lap 13. Minősítési lap – nem pedagógus alkalmazott teljesítményértékelése 14. MF 1.4 Teljes körű intézményi önértékelés (irányított önértékelés) 15. Feljegyzés a tagintézményekben megtartott alkalmazotti közösségi értekezletekről 16. Feljegyzés a kollégiumi diákönkormányzat véleményezéséről 17. A fenntartói jóváhagyás dokumentuma (határozat)


48. 49. 49. 49. 50. 51 52. 56. 56. 58. 59. 60. 60. 61. 61. 62. 62. 62. 62. 62. 63. 64. 70. 70. 71. 72. 78. 80. 84. 85. 89. 93. 94. 102. 105. 109. 111. 113. 115. 127. 128. 129.

3


„Nem az új gondolatok megértése a nehéz, hanem a régiektől való megszabadulás…” (John Keynes)

1. IGAZGATÓI ELŐSZÓ Valamennyi közoktatási intézménynek kötelessége, hogy feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni, a közoktatási törvény 40. § (10-11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Minőségirányítási programunk (IMIP) elkészítésének célja a törvényi előírásnak való megfelelés mellett a Városi Középiskolai Kollégium meglévő alapdokumentumai és ezen új dokumentum közti kapcsolatrendszer meghatározása, hiszen értelmezésünkben az IMIP kollégiumunk SZMSZ-ében, Pedagógiai Programjában foglaltak megvalósítását támogatja. Az intézmény valamennyi dolgozója és vezetése elkötelezett a minőség iránt, amit alátámaszt, hogy az integrált kollégium két tagintézménye sikeresen fejezte be a Comenius 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítését.

IMIP Változat: 01


4


1.1 Fogalom-meghatározások Audit: audit bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Értékrend: elvárások, értelmezések összessége, amelyek megadják, hogy a munkatársak hogyan viselkedjenek, és amelyek alapját képezik a partneri kapcsolatok kezelésének. Folyamat: a tevékenységek olyan rendszer, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy bemeneteket kimenetekké alakítson át. A folyamat egymást követő lépések sorozata, amely adott bemenetekből az elvárt kimenetet eredményezi, és ezáltal növeli az értéket. Kompetencia (alkalmasság, ügyesség): alapvetően értelmi alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Minőségcél: a minőséggel kapcsolatos cél, amire törekednek, amit el akarnak érni. Minőségcélokat a szervezet különböző szintjein ki lehet tűzni 8stratégiai, vezetési, operatív). Minőségirányítás: koordinált tevékenységek egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére, a minőség szempontjából. Tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazását. Minőségirányítási rendszer: a minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazásához és a célok eléréséhez vezető, egymással összefüggő elemek összessége Minőségpolitika: egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felsővezetőség által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minőségpolitika egyben az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából Intézmény-specifikus fogalmak Kollégiumi Tanács (KT): a Városi Középiskolai Kollégium vezetősége. Tagjai a kollégiumigazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, gazdasági vezető. Minőségirányítási vezető: A TCS vezetője, a minőségfejlesztési tevékenység irányítója. „Nem megfelelőség”: nem megfelelőségen a pedagógiai programban, az éves munkatervben, nevelési tervben megfogalmazott elvárásoktól való eltérést értjük. Támogató Csoport (TCS): a Városi Középiskolai Kollégium minőségfejlesztési tevékenységét koordináló testület, melynek tagjai a tagkollégiumok pedagógusai.

IMIP Változat: 01


5


2. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA I. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közoktatási minőségpolitikája Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése és Polgármesteri Hivatala gazdaságos, eredményes, hatékony és törvényes működésének alapja és feltétele a minőség. Az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményrendszer irányításának minősége a kötelező és önként vállalt feladat- és hatáskörök ellátását lehetővé tevő, gyakorlását biztosító döntési (tervezési, szervezési, ellenőrzési és értékelési) és eljárási rendszer működésének minőségén alapszik. A minőségpolitika egységesen és teljes körűen érvényes minden tevékenységre és folyamatra, amely a közoktatási intézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos. A minőségnek a mindennapi munkafolyamatok részeként kell érvényesülnie. A minőségpolitika részeként a Közgyűlés elkötelezett a közoktatás-politikai tendenciák változásainak követésére, a racionális feladat-ellátásra és intézmény-működtetésre, a szülői és tanulói (szélesebb értelemben: iskolahasználói, lakossági és társadalmi) igények folyamatos nyomon követésére és kielégítésére, továbbá helyi és területi foglalkoztatás-politikai problémák megoldására, az intézmények és dolgozóik minőségszemléletének továbbfejlesztésére. A közoktatási feladatok maradéktalan teljesülése, valamint az intézményfenntartás és működtetés minősége (magas színvonala) érdekében a Közgyűlés felelős azért, hogy - a közgyűlés és bizottságai működése feleljen meg a törvényesség, eredményesség és hatékonyság követelményeinek, - a Polgármesteri Hivatal hatósági és egyéb eljárásaiban a jogszabályi megfelelőség mellett ügyfél- és partnerközpontú gondolkodásmód (bizalom, következetesség, őszinteség, nyitottság, hatékonyság és gyors ügyintézés) jelenjen meg, - a város közoktatási intézményei kiemelkedően fontos feladatként kezeljék a minőségi munka iránti igény kialakítását, és a város fejlesztése érdekében azért felelősséget vállaljanak, biztosítsák a tehetséggondozást, esélyegyenlőséget, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, - szakképzett, szakértelemmel rendelkező munkatársi közösségek kialakítása a minőségi munkavégzés érdekében. 1. Alapelvek, elvárások Az intézményeket használók (gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, alkalmazottak) és minden – a közoktatáshoz kapcsolódó jelenlegi és várható – szereplő számára átlátható, kiszámítható, követhető viszonyokat kell teremteni ahhoz, hogy érdekeiket kialakítva és érvényesítve ne gyengítsék, hanem segíthessék, erősíthessék egymást.

IMIP Változat: 01


6


Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata számára: • az oktatást a várospolitika stratégiai ágazatának tekinti; • a város közoktatással összefüggő ellátási kötelezettségei sorában elsőbbséget élvez az alapellátás, a 16, illetve 18 éves korig tartó tankötelezettség teljesítése feltételeinek biztosítása; • olyan intézményrendszert tart fenn az óvodák és általános iskolák esetében, amely az állampolgári jogok alapján a városi térszerkezetben megjelenő ellátási kötelezettséggel összhangban van; • a város a területi, illetve regionális érdekeltségű kérdésekben a törvényi kötelezettségei, a várospolitikai érdekek figyelembevételével dönt; • demokratikus iskolarendszert működtet, esélyegyenlőséget biztosít a tanuláshoz, a tehetség kibontakozásához, a folyamatban indokolttá váló korrekciókhoz, a mobilitáshoz (átjárhatóság), választási lehetőséget biztosít a különböző arculatú, struktúrájú, fenntartású intézmények között, szakmai-, szakszolgálati rendszerrel és speciális intézményeivel segíti a sajátos fejlesztési feltételeket igénylők körét; • a demográfiai és társadalmi folyamatokat a városi intézményhálózat szervezésében, működtetésében folyamatosan érvényesíti. Az intézmények feladatellátásához szükséges tárgyi, gazdasági és személyi feltételek távlati tervezésekor, valamint működésük figyelemmel kísérésekor minden esetben fontosnak tartja az intézményekre vonatkozó demográfiaitársadalmi tényezők, adatok elemzését; • visszatérően elemzi a közoktatás mint rendszer optimális működését (a prognosztizálható változtatások szükségességét a szakmaiság prioritásának elfogadásával és az ésszerűség, az optimatizálás követelményeivel kezeli); • felelősséget vállal a közoktatás értékeinek megőrzéséért, a törvényi változásokból következő, a pedagógiai programokkal elfogadott feltételek biztosításáért, a színvonal növekedését szolgáló lehetőségek érvényesítéséért (pedagógusok helyi ösztönzése), meghatározott, preferált területek közel azonos fejlesztéséért (idegen nyelv, számítástechnika stb.); • elvárja az intézményektől, hogy a nevelési-pedagógiai, művelődési programokkal tegyék hangsúlyossá adottságaikat, vállalják a folytonosságot, vegyék figyelembe a klientúra igényeit, s mindezt átfogó, egyedi, összefüggő rendszerként alkossák meg; • megfogalmazza az intézmények pedagógiai-művelődési programjainak értékelési szempontjait és jóváhagyási eljárását; • biztosítja az elfogadott programok – vállalt – pénzügyi fedezetét; • az ifjúsággal kapcsolatos kérdések megoldása érdekében – elsősorban a Városi Diákönkormányzat közreműködésével – a város ifjúságpolitikai koncepciójának megvalósítása. Intézményrendszer, intézmények számára: • korszerűség elve (tudásban, felkészültségben, tartalomban, működésben, bánásmódban, eszközökben, technikában, stb.) • demokratikus működés elve; • a gyermek fejlődési esélye biztosításának, az esélyegyenlőségnek az elve (a differenciált pedagógiai módszerek lehetőségeivel); • az átjárhatóság elve (intézményen belül, intézmények, intézménytípusok között); • a nevelési-, pedagógiai (művelődési) programoknak és az aktuális munkatervnek alárendelt szakmai önállóság elve; IMIP Változat: 01 VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM 7


• az ideológiai semlegesség elve; • a gyermek alapvető szükségletei biztosításának elve; • az állandóság lehetséges őrzésével a tudatos, érdekegyeztetett, jövőt formáló változtatásokra való készenlét elve; • a városi közoktatás-politikához illeszkedés elve; • az intézményi helyzetelemzés és pedagógiai-művelődési programkészítés, az elfogadott programoknak megfelelő működés kötelezettségének elve; • nevelési-, pedagógiai-, művelődési programban vállalt, kínált tudás, színvonal, értékközvetítés megismerhetőségének-megszerezhetőségének (a lehetőség biztosításának) elve. • a közoktatási intézményrendszer hatásossága (a működés eredményének mérhető mennyisége, minősége) szinten tartásának, növelésének elve • a közoktatási intézményrendszer hatékonysága (a működés eredményének, minőségének és a ráfordításnak a hányadosa) szinten tartásának, növelésének elve. • a belső ellenőrzési rendszer folyamatos fejlesztése és ennek megfelelő folyamatos önértékelés • az intézményvezetők elkötelezettjei a fenntartói minőségpolitikának és ennek megfelelően működtetik a közoktatási intézményeket. Pedagógusok – szakalkalmazottak – számára: • korszerű tájékozottság és szakmai műveltség (szaktudományban, pedagógiában és más fontos területeken), tanítási képesség, tanulásszervezés elve; • gyermekszeretet (elfogadás, tisztelet, értékkereső mentalitás, megismerő, ösztönző képesség) elve; • folyamatos önképzés, továbbképzés, az alkotó munka igényének elve; • az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének elve; • a demokrácia szabályainak megfelelő érdekérvényesítés gyakorlásának elve. Iskolafelhasználók (szülők, gyermekek, tanulók) számára: • a szabad iskola-, illetve intézményválasztás elve (az intézményrendszer racionális működtetését biztosító, a várostérségi ellátási kötelezettségből fakadó korlátozási jog fenntartásával); • az intézmények működésével kapcsolatos véleménynyilvánítás elve; • a gyermekért, tanulóért, az intézményért érzett felelősség elve; • a funkciónak megfelelő, illetve rendeltetésszerű intézményhasználat elve.

IMIP Változat: 01


8


3. MINŐSÉGPOLITIKA 3.1 Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata A zalaegerszegi Városi Középiskolai Kollégium minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése, illetve folyamatos karbantartása azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája elkötelezte magát az aktuális vezetői programban megfogalmazott minőségcélok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Meggyőződésünk, hogy a tudatos minőségfejlesztési munka következtében az intézmény működése kiszámíthatóbbá, egyenletesebbé és felhasználóbarátabbá válik. Ezáltal olyan működés jön létre, amely alkalmas minden fontosabb szakmai működési nehézség folyamatos kezelésére és javítására. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet igyekszünk a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően végezni. Kollégiumi nevelőmunkánk célja, hogy diákjaink a választott középiskola sikeres elvégzése után harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal valósítjuk meg. Célunk, hogy tanulóink számára megfelelő ellátási, lakhatási feltételeket biztosítsunk, ehhez felhasználjuk a fellelhető külső forrásokat (pályázatok, alapítványok működtetése), növeljük saját bevételünket szálláskiadási tevékenységünkkel. A kollégiumban az jelenti a minőséget, ha az intézmény alaptevékenysége kiváltja a közvetlen működési környezet megelégedettségét törvényes működésével, szakmai felkészültségével, megbízhatóságával, felelősségtudatával, és tanulóinat tekintve érvényesül -

a tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítése a „második otthon” kialakítása szocializáció személyiségformálás, tolerancia össztársadalmi és nevelési értékközvetítés életmód-mintaadás az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése, szakmaszerzés felkészítés felsőoktatásban való továbbtanulásra - az általános iskolából "hozott" hátrányok felszámolása tehetségmentés és tehetséggondozás pályaorientáció, pályaválasztás elősegítése az iskolai tudást kiegészítő praktikus ismeretek nyújtása kiegészítő-, hobbifoglalkozások megtanítása, biztosítása

IMIP Változat: 01


9


Az intézmény vezetője és munkatársai elkötelezettek abban, hogy a Comenius I. modellt – mint a minőségfejlesztési rendszer egyik elemét – a kiépítést követően tovább működtetjük, ennek keretében rendszeresen vizsgáljuk a partnerek igényeit, elégedettségét, a kapott eredmények alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési terveket készítünk, ezeket megvalósítjuk. A munkatársak minőségi munkavégzését megfelelő munkakörnyezettel és a szükséges erőforrásokkal, továbbképzéseken való részvétel szervezésével igyekszünk segíteni. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat.

IMIP Változat: 01


10


3.2 Az intézmény bemutatása A zalaegerszegi Városi Középiskolai Kollégiumot Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozta létre 2003. augusztus 1-vel. Az intézmény az addigi három önálló zalaegerszegi kollégium – Kaffka Margit Középiskolai Leánykollégium, Kovács Károly Középiskolai Fiúkollégium, Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium -, valamint két iskolához csatolt kollégium - Ganz Kollégium, Munkácsy Mihály Kollégium – integrációjának eredményeként jött létre. 2006. őszétől - a Kinizsi Kollégium épületének TISZK intézményegységgé alakítása miatt – a Kinizsi Kollégium lakóival bővült diákjaink száma. A tanuló létszám csökkenése miatt 2007. szeptemberétől a tagintézmények száma négyről háromra módosult, a Kaffka Margit Tagkollégium Mártírok úti épületét ki kellett üríteni, a tagintézmény a volt Munkácsy Kollégium épületében folytatja a munkát. A 790 fő befogadóképességű intézmény 3 tagintézménye összesen 5 különálló épületrészben helyezkedik el, és a város 11 középiskolájának, valamint egy általános iskolájának tanulói számára biztosít elhelyezést. Két tagintézmény leánykollégiumként, egy fiúkollégiumként, működik. Két tagkollégiumban az Arany János Tehetséggondozó Program keretében tanuló gimnazisták is színesítik a diákok összetételét. A tagintézmények között a kollégiumok felszereltségét illetően jelentős különbségek vannak, ami a korábbi iskolához csatolás, illetve a nem megfelelő hatékonyságú gazdálkodás következtében jöhetett létre. Azonban még a legjobb komfortfokozatú tagintézmény berendezései, eszközei sem érik el a tanulók és a szülők részéről jogosan elvárható polgári otthon színvonalú kollégium szintjét. A 60-70-es években készült épületek mind tervezésben, mind kivitelezésben magukon viselik a kor stílusát, az akkori elvárásokat. A 4-6 ágyas szobákban történő elhelyezés ugyan kielégítőnek mondható a magyar kollégiumi viszonyok ismeretében, de lapvető hiányosság, hogy már a tervezésnél sem számoltak a kollégiumokban elengedhetetlen közös helyiségek kialakításával, sőt több helyen tanári szobát sem terveztek. A hálók rendkívül kicsi mérete miatt – kevés kivétellel - az ágyakon és szekrényeken kívül tulajdonképpen nem fér el kiszolgáló bútorzat a szobákban. Teljes körű felújításra a tagintézmények fennállása óta nem került sor. Leginkább a vizesblokkok használódtak el a nagy igénybevétel következtében. Ezen túlmenően a szobákban a műanyagpadlók cseréje, a parkettás szobákban annak csiszolása, a világítás korszerűsítése, a lapos tetők szigetelése, a nyílászárók külső és belső festése, esetenként cseréje, a 20-30 éve használatban lévő heverők lecserélése, a kiszolgáló bútorzat (szekrények, székek, padok) felújítása, illetve cseréje, ágyneműk cseréje további elvégzendő feladatot jelent. Az épületek adottságai miatt a nagy többség számára a szilencium idején a tanulótermekben tanári felügyelettel történő tanulás jelent szinte egyetlen lehetőséget a másnapi felkészülésre, mivel a szobákban részben helyhiány, részben az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt nincs mód tanulóasztalok elhelyezésére.

IMIP Változat: 01


11


A felsorolt nehézségek, hiányosságok ellenére, kollégiumunk nevelőtestülete bízik abban, hogy a fenntartó segítségével a meglévő feltételek folyamatos javítása mellett - olyan egyéni sajátosságokkal, jellemzőkkel, arculattal rendelkező egyedi kollégiumot tudunk létrehozni, működtetni, mely pedagógiai munkájával megfelel a törvényi előírásoknak, teljesíteni tudja a külső partnerek, megrendelők elvárásait, igényeit és a benne élők, résztvevők kívánságait. Ugyanakkor színes, differenciált tevékenységrendszerével, pedagógiai módszereivel és programjával minden itt lakó diák számára meghatározó élményeket nyújt, emlékezetes, tartalmas itt töltött éveket jelent. A kollégium tevékenységrendszere több elemből áll: a tanulást segítő tevékenység, a szabadidős és sportfoglalkozások, az egyéni képességek kibontakoztatását, érdeklődést kielégítő foglalkozások rendszere. Tanulást segítő munkánk szerves része a tantárgyi-nyelvi felzárkóztatás, a tehetséges tanulók segítése. Csoportvezetőink hozzásegítik kollégistáinkat az egyéni tanulási stílusuk, stratégiájuk megismeréséhez, a legmegfelelőbb tanulási módszerek, technikák kiválasztásához. A Zrínyi Miklós Gimnáziummal együttműködve részt veszünk a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában is. A Programban részt vevő kollégistáink a szabadidős tevékenységek sokszínű kínálatából választhatnak: színházlátogatás, mozi, uszodalátogatás, sportdélután, filmklub, informatika – szakkör, képzőművészeti körök, zene-tanulás. E lehetőségekben részben csoportos szervezésben, részben egyéni érdeklődés alapján vehetnek részt. A program része egy hónapban egy alkalommal a kollégium szervezésében eltöltött hétvége. Céljaink megvalósításában jelentős segítségünkre van az a külső kapcsolatrendszer, amelyet a gyakorlati munkavégzés során építettünk ki az Oktatási Minisztériummal, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel, a középfokú oktatási intézményekkel és közművelődési intézményekkel. Segítségüket, szakmai támogatásukat ezúton is megköszönjük. Az oktatás olyan szolgáltatás, amelyet mindenki igénybe vesz, így egyetlen közoktatási intézmény sem kerülheti meg a minőség kérdését. A kollégiumok helyzete azért is különleges, mert az elmúlt évtizedek kedvezőtlen demográfiai változásai, illetve a szabad intézményválasztás lehetősége olyan versenyhelyzetet teremtett, amelyet ez az intézménytípus sem hagyhat figyelmen kívül. A minőség már nem definiálható egyszerűen a jól végzett munkával, más kritériumoknak is meg kell felelni a kollégiumoknak, ami szükségessé teszi az intézmények teljes körű bemutatkozását, minőségjegyeik felmutatását. Nevelőtestületünk számára is egyértelmű, hogy a színvonalas szakmai munka és a kiszámítható működés csak akkor lehet igazán eredményes, ha a felhasználók és a megrendelők igényeit figyelembe veszi, és eredményeiről, erősségeiről az érintetteket folyamatosan tájékoztatja. Ezért döntött úgy a jelenlegi integrált intézmény két tagkollégiuma a Kovács Károly Tagkollégium és a Teleki Blanka Székhelykollégium, hogy részt vesz a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének pályázatán (csoportos kiépítési forma), és megkezdi a partnerközpontú működés kiépítését. A programot az akkor még önálló intézmények 2002 tavaszán kezdték el és 2003 októberében fejezték be. Természetesen a munka továbbra is folytatódik a program tematikáját követve, illetve a két másik tagkollégium bevonásával a közös munkába. IMIP Változat: 01


12


A program megvalósítása során megkezdtük a partnerközpontú működés kiépítésének munkálatait. A tevékenység talán legnagyobb eredménye, hogy a kollégiumon belül megindult a belső párbeszéd az intézmény helyzetéről, annak értékeléséről. Jelentős eredmény az is, hogy létrejött az összefogás a nevelőtestület és a teljes alkalmazotti közösség között, hogy sikerüljön minél használhatóbb, őszintébb információkat kapni a dolgozók véleményéről, elvárásairól. Egyre tudatosabb az a tevékenység, hogy a partnerek igényeit felmérjük, és a kapott eredményeket beépítsük mindennapi munkánkba. A tagkollégiumok Támogató Szervezete vezetésével elkészültek a legfontosabb partnereket tartalmazó partnerlisták. Közvetlen partnereink igényeinek felméréséhez a kérdőív és az interjú módszereket választottuk. A partnerek azonosítására, igényeik, elégedettségük, és elégedetlenségük mérésére minőségfejlesztési folyamatszabályozást dolgoztunk ki. A felmérés eredményeiről, tapasztalatairól visszajelzéseket készítettünk a tanulók, szülők, alkalmazottaink számára. Nagy munka előzte meg a kérdőívek anyagának, valamint az interjúlapok kérdéseinek összeállítását. Igyekeztünk olyan kérdéseket feltenni, melyek megválaszolásával valóban fontos és értékes információhoz jutunk kollégiumunkkal kapcsolatban. A közvetlen partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése során kapott eredmények további feladatokra, a pedagógiai program kiegészítésére, felülvizsgálatára ösztönöztek, így a munkatársak bevonásával intézkedési terveket készítettünk. Az egyéni bánásmód alkalmazására kidolgozott pedagógiai módszerrel kiegészítettük pedagógiai programunkat is. A Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program záró szakaszában minden intézménynek el kell végeznie az irányított önértékelést, ami akkor érheti el célját, ha az intézmény tényekre alapozva állapítja meg erősségeit, fejlesztendő területeit. A tagintézmények az irányított önértékeléssel első esetben a kiinduló állapotot rögzítették, ami a későbbi értékelésekkor viszonyítási alapul szolgál. Az önértékelésnek ki kellett terjedni a tagintézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira, valamint az elért eredményekre Az előbbiekből következik, hogy az irányított önértékelés komplex szervezeti értékelés, célja az intézmény gyors, számszerű értékelése, ezért elkészítéséhez a Közoktatás Minőségéért Díj kritériumrendszerét, valamint a szervezeti klíma megismerésére tesztet alkalmaztuk. Az önértékelés eredményei alapján egyértelmű lett nevelőtestületünk számára, hogy intézményünk előtt még rengeteg megoldásra, javításra, fejlesztésre váró feladat áll a jövőben, ezért – a két tagintézményi Támogató Szervezet javaslatát figyelembe véve - intézményünk úgy döntött, hogy folytatja a Comenius I. intézményi modell további alkalmazását, és erősíti a partnerközpontú működés eredményeit. 2004. áprilisában birtokába jutottunk annak a „TANÚSÍTVÁNY”-nak, mely igazolja, hogy a Kovács Károly Tagkollégium és a Teleki Blanka Székhelykollégium sikeresen befejezte a modell kiépítését. A meglévő rendszer elemeiből használhatónak tekintjük: - a partnerekkel való folyamatos párbeszéd és egyeztetés fontosságának felismerését, beépítését az intézmények mindennapi munkájába - a működés biztosításának módját - a partneri igény és elégedettség mérés rendjét - a folyamatszabályozás képességének kialakítását IMIP Változat: 01 VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM 13


-

az intézményi értékelés, önértékelés rendszerét az értékelések alapján a működés javítását a folyamatos fejlesztési képesség kialakítását

Fejlesztendőnek ítéljük a stratégiai tervezést és a rendszerszemlélet erősítését, a tudatos szervezetfejlesztést., a belső információáramlás hatékonyabb működésének biztosítását, a bensőségesebb tantestület kialakítását segítő tevékenység fejlesztését.

IMIP Változat: 01


14


3.3 Az intézmény küldetésnyilatkozata

A zalaegerszegi Városi Középiskolai Kollégium önálló, a partner középiskolákkal szoros kapcsolatban álló, a középfokú képzésbe való bekapcsolódás miatt kollégiumi ellátást és szolgáltatást igénylő tanulók kiszolgálására létrehozott és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által fenntartott közoktatási intézmény. A három tagkollégiumot magában foglaló intézmény a város középiskoláiból felvételüket kérő tanulók igényeinek megfelelően biztosítja a folyamatos és biztonságos ellátást, a tanulási feltételeket, a tehetséggondozást és korrepetálást. Diákjaink számára alkotmányossági, szociális, érzelmi és kulturális védőhálót kíván intézményünk nyújtani, valamint hatékonyan kívánja elősegíteni a középfokú oktatás kiterjesztését megyei és regionális szinten egyaránt. Nevelőmunkánk során szeretnénk elérni, hogy tanulóink a kollégiumi évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás alapvető szabályait, megértsék a tanulás, képzettség megszerzésének fontosságát, felismerjék a közösségi létben rejlő lehetőségeket, elsajátítsák az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Kollégiumunk nevelőtestülete bízik abban, hogy olyan egyéni sajátosságokkal, jellemzőkkel, arculattal rendelkező egyedi kollégiumot tudunk létrehozni, működtetni, mely teljesíteni tudja a külső partnerek, megrendelők elvárásait, igényeit és a benne élők, résztvevők kívánságait, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységrendszerével, pedagógiai módszereivel és programjával minden itt lakó diák számára meghatározó élményeket nyújt, emlékezetes, tartalmas itt töltött éveket jelent. Nevelőtestületünk tagjai rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe. Nevelői közösségünk minden tagjában megvan az a képesség, hogy vállalni tudja a szülői ház pótlásának kívánalmát. Pedagógusaink és a kollégium többi dolgozójának szilárd meggyőződése, hogy a nálunk eltöltött évek alatt a gyerekek nemcsak tudásban, hanem emberségben is gyarapodnak.

IMIP Változat: 01


15


3. 4 Intézményi jövőkép

A Városi Középiskolai Kollégium ebben a szervezeti formában nem rendelkezik még nagy múlttal, de tagintézményei az eltelt évtizedekben a város által elismert munkát végeztek. Ezt a hagyományt folytatva igyekszik intézményünk széleskörű szolgáltatást nyújtó kollégiummá válni, ahol a legfontosabb tevékenység a diákok tanulási feltételeinek, megfelelő elhelyezési körülményeinek biztosítása, ezzel az esélyegyenlőség elvének érvényre juttatása. Intézményünk meglévő hagyományai ápolása mellett fogékony az új kezdeményezések, törekvések iránt, nem fél elismerni az esetleges hibákat, feltárni azok okait és a felmerült problémákat a minőségügyi követelmények alkalmazásával megoldani, kijavítani. Tanulóink számára a tanulási és szabadidős tevékenységeket tudjuk biztosítani szervezett foglalkozásainkkal, szakköreinkkel, előadásokkal, rendezvényekkel. Ezt a jövőben szeretnénk bővíteni a diákok érdeklődési köréhez, igényeihez igazítva. Az intézmény szolgáltatásait szeretnénk minél színvonalasabbá, vonzóbbá tenni mind a szülők, mind a diákok számára. A tagintézmények jelenlegi zsúfoltságát szeretnénk az alapító okiratban szereplő férőhelyszámok csökkentésével enyhíteni, ezzel egyben a kötelező eszközjegyzékben foglaltakat teljesíteni. A kollégium komfortfokozatának emelése érdekében kihasználunk minden pályázati lehetőséget, alapítványi forrást. A kollégiumi férőhelyek hasznosításával – szálláskiadás – keletkező bevételeinkből próbáljuk otthonosabbá, kényelmesebbé tenni tanulóink közvetlen lakókörnyezetét, illetve a tagintézmények tárgyi felszereltségében meglévő hiányosságokat pótolni.

IMIP Változat: 01


16


3.5 Intézményi minőségcélok Figyelembe véve a fenntartó által az intézmény számára megfogalmazott feladatokat

1. Az eszközellátottság biztosítása Tevékenység: a, a kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklet) foglaltak teljesítése a fenntartó ütemezése alapján b, pályázati lehetőségek kihasználása Határidő : - folyamatos, fenntartó ütemezés alapján tanévenként Felelős: -

igazgató

2. Intézményi együttműködés, kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálókkal Tevékenység: a, partneri kör felülvizsgálata, szükség szerint bővítése, módosítása b, partnerlista aktualizálása c, partneri igény- és elégedettségmérés lebonyolítása d, az eredmények ismertetése a partnerekkel e, szülői értekezletek, fogadóórák tartása f, a fenntartó folyamatos tájékoztatása, információcsere, feladatok határidőben történő elvégzése Határidő : -

a, b, - szeptember, október c, – november, december d, - január, február e, - ősszel és tavasszal, fogadóórák esetén igény szerint f, folyamatos

Felelős: -

IMIP Változat: 01

a, b, - igazgató, igazgatóhelyettes c, d, - tagintézményvezetők, TCS vezető, tagjai e, - igazgató, tagintézményvezetők f, - igazgató


17


3. Baleseti források felülvizsgálata, megszüntetése Tevékenység: a, biztonságos intézmény működtetése, intézménybejárások b, munka- és balesetvédelmi oktatás dolgozók és tanulók részére c, tűzvédelmi oktatás dolgozók és tanulók részére d, feltárt baleseti források megszüntetése, kijavítása Határidő : - a, d, - folyamatos - b, c, - szeptember Felelős: -

a, - igazgató b, - tagintézményvezetők, munkavédelmi megbízott c, - tagintézményvezetők, tűzvédelmi megbízott d, - igazgató

4. Költséghatékony és törvényes gazdálkodás (csoportszámok, csoportlétszámok) Tevékenység: a, az intézményi finanszírozás kialakításának alkufolyamatában az intézmény érdekeinek képviselete b, a költségvetési javaslat elkészítésénél több dimenzióban való gondolkodás, amely át kell, hogy fogja a feladatellátás minden területét c, a többletbevételhez (szállásdíj bevétel, tanulói étkezési hozzájárulás) kapcsolódóan az intézményi érdekeltségi és felhasználási szabályok rögzítése d, az intézményi pénzgazdálkodás bevételein belül a jogszabályi feltételek biztosítása, szabályzatok készítése e, a létszámgazdálkodás tekintetében figyelembe kell venni a Közoktatási Törvény 1. számú mellékletét f, gazdálkodási rendet és fegyelmet kell megvalósítani a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások területén g, intézkedéseket kell tenni az intézményi vagyon megóvására h, évente két alkalommal, a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet alapján a költségvetés szerkezetének megfelelően beszámolót kell készíteni i, a kollégiumi csoportonkénti maximális tanulólétszám 27 fő, melyet a Közoktatási Törvény 3. számú mellékletének figyelembevételével kell kialakítani j, a normatív hozzájárulás igénylésekor a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell figyelembe venni, aki a kollégiummal tagsági jogviszonyt létesít k, fizetési hátralék miatt meg kell szüntetni a tanuló kollégiumi tagságát, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján l, a céltámogatások (pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakkönyvvásárlási támogatás, minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés) igénylése, a tényleges pedagógus létszámot kell figyelembe venni

IMIP Változat: 01


18


Határidő: -

a, b, - december c, g, – folyamatos h, június 30., december 31. i, szeptember és folyamatos j, október k, folyamatos l, október

Felelős: -

a, b, d, f, h, l, - igazgató, gazdasági vezető c, gazdasági vezető e, igazgató g, j, - igazgató, tagintézményvezetők, gazdasági vezető i, k, - igazgató, tagintézményvezetők

5. A hátrányos helyzetűekkel és a tehetségekkel való egyenrangú törődés Tevékenység: a, a közoktatásról szóló törvény 53. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet: - felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos- a kollégium számára ez alapfeladat b, az általános iskolából hozott hátrányok leküzdése, hiányosságok pótlása c, az egyes szaktanárok végezzenek tantárgyukból felméréseket, ezek eredménye alapján a gyenge tanulók felzárkóztatásának megszervezése d, együttműködés az iskolai szaktanárokkal e, tanulópárok szervezése f, a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése csoportos és egyéni, illetve differenciált foglalkozások szervezésével g, a tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése (többirányú, világos gondolkodás, hajlékonyság, újat alkotási vágy stb.) h, folyamatos motiváció; elkötelezettség erősítése, a feladataik, munkáik, tanulásuk, kiválasztott tudomány-területük, értelmiségi pályájuk szerepei iránt i, a teljesítmény elismerése j, az iskolai tanulmányi munka, a szakkörök, tehetséggondozó körök elvi és együttműködő támogatása k, érdeklődési körök, önképző körök indítása l az Arany János Tehetséggondozó Program keretében tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű diákok számára a Program ütemezése alapján foglalkozások szervezése, megtartása m, intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv készítése, működtetése Határidő : - a, d, e, h, i, j, l, m, - folyamatos - b, - első évfolyamosoknak első félév IMIP Változat: 01


19


-

c, - első évfolyamosoknak szeptember f, - tanév első féléve k, - szeptember 30.

-

a, j, - igazgató b, c, d, e, f, g, h, i, - tagintézményvezetők, nevelőtanárok k, l, - igazgató, tagintézményvezetők

Felelős:

6. Kommunikációs alapkészségek, szociális képességek fejlesztése; készségek, képességek magas szintű továbbfejlesztése Tevékenység: a, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör szervezése a készségek, képességek továbbfejlesztésére b, városi szintű foglalkozások, szakkörök munkájának megismertetése a diákokkal c, csoportfoglalkozások keretében, közösség előtti szereplések során a kommunikációs kultúra fejlesztése d, csoportfoglalkozások keretében az együttélés szabályainak, normáinak betartására, a konfliktusok feloldására, az elfogadott társadalmi normákhoz való igazodásra nevelés Határidő : - a, b, - szeptember, október - c, d, - folyamatos Felelős: -

a, - igazgató b, c, d,- tagintézményvezetők, nevelőtanárok

7. Pályaorientáció, pályaválasztás segítése Tevékenység: a, a sikeres pályaorientáció és pályaválasztás érdekében a tanuló minél alaposabb megismerése, az önismeret szerepének tudatosítása a helyes pályaválasztásban b, a felsőoktatási intézményekbe való bejutás követelményeinek alapos ismerete, a vizsgakövetelményekkel kapcsolatos tájékozottság, munkaerő-piaci lehetőségek, munkavállalói szerepek megismerése c, a Megyei Munkaügyi Központ munkatársaival együttműködve előadások, beszélgetések szervezése az esetleges átképzésekbe való bekapcsolódás, szakmaváltás lehetőségeiről d, az önálló életkezdést elősegítő tényezők köréből kiemelten kezeljük és támogatjuk: - az informatikai tudás fejlesztését - a jogosítvány megszerzését - az idegen nyelvek ismeretének, alkalmazásának fontosságát - az állásinterjúkon való megjelenés, álláskeresési technikák - az önéletrajz készítésének megtanulását IMIP Változat: 01


20


e, a folyamatos tanulás, önképzés szükségességének tudatosítása a diákokban Határidő : - a, b, c, d, e- folyamatos Felelős: -

a, - igazgató, nevelőtanárok b, c, d, e, - tagintézményvezetők, nevelőtanárok

8. A nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint – helyi specifikumok Tevékenység: a, a tanulási kultúra fejlesztése b, felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése c, a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése d, az egészséges és kulturált életmódra nevelés e, az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése Határidő : - a, b, c, d, e, - folyamatos Felelős: -

a, b, c, d, e,- igazgató, tagintézményvezetők, nevelőtanárok

9. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés Tevékenység: a, a tanulási kultúra fejlesztése b, életterv, karrierterv szükségességének tudatosítása a diákokban c, a tanulást segítő hagyományos és modern eszközök használatának megtanítása d, munkaerő-piaci lehetőségek, munkavállalói szerepek megismerése e, tudatosítani a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek Határidő : - a, b, c, d, e, - folyamatos Felelős: -

IMIP Változat: 01

a, b, c, d, e,- igazgató, tagintézményvezetők, nevelőtanárok


21


10. Évenként tervezett belső ellenőrzés, mérés-értékelés Részletesen : Belső Ellenőrzési Szabályzat A belső ellenőrzés tartalmát tekintve lehet: -

oktató-nevelő munkára vonatkozó tanügyigazgatási gazdálkodási pénzügyi-számviteli ügyviteli a kollégium épületeinek működtetési feltételeire vonatkozó

Belső ellenőrzés gazdasági területen: Tevékenység: a, külső ellenőrző szervezet vagy személy bevonásával történő belső ellenőrzés b, munkafolyamatba épített belső ellenőrzés c, utóellenőrzés Határidők: - a, évente egy alkalommal - b, c, ellenőrzési ütemterv alapján, évente legalább öt alkalommal Felelősök: - a, megbízott szerv vezetője vagy a megbízott személy - b, igazgató, gazdasági vezető - c, megbízott, gazdasági vezető Belső ellenőrzés az oktató-nevelő munka területén: a, -

Tevékenység: tevékenységi folyamatba épített ellenőrzés csoportfoglalkozások látogatása szilenciumi foglalkozások látogatása kötelező foglalkozások ellenőrzése a pedagógusok adminisztrációs munkájának ellenőrzése beszámoltatás helyszíni ellenőrzés

b, folyamatok, tevékenységek szabályozása c, témaellenőrzés (egy-egy nevelési területre vonatkozóan) d, célellenőrzés (egy feladat végrehajtásának adott körben, területen történő ellenőrzése) e, utóellenőrzés (egy korábbi ellenőrzés alapján tett intézkedés ellenőrzése) IMIP Változat: 01


22


Határidők: - a, b, c, d, , e, - ellenőrzési ütemterv alapján folyamatos Felelősök: - a, b, c, d, - igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményvezető - b, - igazgató 11. Személyiség fejlesztés, szabadidő hasznos eltöltése Tevékenység: a, a diákok személyiségjegyeinek megismerése b, egyéni bánásmód alkalmazása c, nevelés, példaadás d, szakkörök, diákkörök szervezése e, előadások, foglalkozások f, városi szintű rendezvények látogatása Határidők: - a, b, c, e, f, - folyamatos - d, - szeptember, október Felelősök: - a, b, c, e, f, - tagintézményvezető, nevelőtanár - d, - igazgató, tagintézményvezető 12. A kollégium saját bevételeinek növelése Tevékenység: a, főiskolai hallgatók számára szerződés alapján szállás biztosítása b, a kollégiumi férőhelyek turisztikai célú hasznosítása szorgalmi időszakon kívül c, helyiségek bérbeadása d, a tagkollégiumok főzőkonyhájának hasznosítása (Zalagast Rt.) e, pályázati tevékenység Határidők: - a, c, d, e, - folyamatos - b, - szorgalmi időszakon kívül Felelősök: - a, - igazgató - b, c, d, – igazgató, tagintézményvezető - e, - igazgató, igazgatóhelyettes IMIP Változat: 01


23


13. Az intézményen belüli információáramlás javítása rendszeres tájékoztatással Tevékenység: a, a Kollégiumi Tanács értekezleteiről feljegyzés készítése b, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezlet c, tagkollégiumi nevelőtestületi értekezlet d, gazdasági területen dolgozók értekezlete e, dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, tájékoztatás f, információs csatornák működtetése – szóban, írásban, telefonon, faliújságon, e-mailben Határidők: - a, b, c, d, e, f - folyamatos Felelősök: -

a, - igazgatóhelyettes b, – igazgató c, - tagintézményvezető d, - gazdasági vezető e, f, - igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményvezető

14. A folyamatszabályozások teljes körűvé tétele Tevékenység: a, az intézményi folyamatok azonosítása b, felelősség-mátrix alapján az azonosított folyamatok felosztása folyamatgazdák között c, folyamatszabályozások elkészítése d, folyamatszabályozások alkalmazása, felülvizsgálata Határidők: - a, - április 30. - b, c, - június 15. - d, - folyamatos Felelősök: - a, b, - TCS vezető, TCS tagok - c, d, – TCS vezető

IMIP Változat: 01


24


15. A tárgyi felszereltség, munkakörülmények, közös helyiségek állapotának javítása Tevékenység: a, a kötelező eszközjegyzék ütemezése alapján beszerzések elvégzése b, intézménybejárások során tapasztaltak alapján javítások, felújítások, cserék elvégzése c, saját forrás összpontosítása a legsürgetőbb problémák helyére d, pályázati tevékenység e, állagmegóvás Határidők: - a, - a kötelező eszközjegyzék ütemezése alapján - b, c, d, e, - folyamatos Felelősök: - a, c, - igazgató - b, d,- igazgató, gazdasági vezető, tagintézményvezető - d, - igazgató, igazgatóhelyettes 16. Az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítése, megvalósítása és folyamatos fejlesztése Határidők: - folyamatos Felelősök: - igazgató - igazgatóhelyettes - minőségirányítási vezető

IMIP Változat: 01


25


IMIP Változat: 01


26


IMIP Változat: 01


27


3.7 Folyamatos fejlesztés Kollégiumunkban a folyamatos fejlesztés az alábbiak révén valósul meg: -

a minőségpolitika és a minőségcélok teljesítése az auditok az adatok elemzése képzés és benchmarking különböző szintű megbeszélések vezetőségi átvizsgálás

Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa élhet. A folyamatos fejlesztések eszközei a megelőző és helyesbítő tevékenységek nevelő-oktatő munkánk során. A megelőző tevékenységek fő fóruma a csoportfoglalkozás, a nevelési értekezlet. Megelőző tevékenységünket segítik: - az intézményi belső szabályzatok - információs megbeszélések - felkészítő értekezletek - csoportvezető tanári megfigyelések - kommunikáció a partnerekkel

IMIP Változat: 01


28


A VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

KOLLÉGIUMI TANÁCS IGAZGATÓ

ÁLTALÁNOS ÉS PEDAGÓGIAI IGH. (minőségirányítási vezető)

GAZDASÁGI VEZETŐ

TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐK

KOLLÉGIUMI TITKÁR, GONDNOK

PROJEKT HHT ARANY JÁNOS TEHETSÉG GONDOZÓ PROGRAM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÁMOGATÓ CSOPORT

IMIP Változat: 01

KÖNYVTÁROS

NEVELŐTANÁROK

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

RENDSZERGAZDA

KÖZPONTI GAZDASÁGI CSOPORT

KARBANTARTÓK, FŰTŐK TAKARÍTÓK, PORTÁSOK TANULÓCSOPORTOK

1-3. TAGINTÉZMÉNY


29


4. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Városi Középiskolai Kollégium vezetője a kollégiumigazgató. Az ő alárendeltségében látja el feladatait: - az általános és pedagógiai igazgatóhelyettes, - a gazdasági vezető, - tagintézmény-vezetők - a kollégiumi titkár, gondnok A kollégiumi titkár, gondnok kivételével együttesen alkotják a Kollégiumi Tanácsot. A Kollégiumi Tanácson belül az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők, a gazdasági vezető „stáb” jelleggel vesznek részt a tanácsot vezető igazgató döntéseinek előkészítésében, a stratégiai vonatkozású feladatok végrehajtásában, illetve az igazgatói döntések funkcionális és operatív megvalósításában. A gazdasági vezető funkcionális irányítása alá tartoznak a központi gazdasági csoport tagjai, valamint a tagintézményekben dolgozó gazdasági ügyintézők (gondnok), és a technikai dolgozók. Speciális helyzetben vannak a tagintézmény vezetők. Egyrészt szerepet kapnak a Kollégiumi Tanácsban, másrészt ők irányítják a szervezeti struktúra egységeit jelentő tagintézményeket. Az egységek létjogosultságát jelenleg elsősorban a tagintézmények területi elkülönültsége indokolja, de az alaptevékenység jellegében, összetételében és minőségi követelményrendszerében is felfedezhető bizonyos mértékű elkülönülés. Minden tagintézmény saját gazdasági ügyintézővel és az alárendeltségében dolgozó technikai személyzettel rendelkezik, tehát az önálló működés egy jól meghatározott szintjén áll. Ezt a szintet a szigorú - központilag meghatározott és ellenőrzött - költséggazdálkodás és feladat meghatározás jellemzi. A Városi Középiskolai Kollégium szervezeti struktúrájának további sajátossága, hogy a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program - mint már funkcionáló projekt – és a minőségirányítási program – mely hamarosan életbe lép - horizontálisan áthatják a tagintézmények működését. A Városi Középiskolai Kollégium által ellátandó feladatok tükrében, a vázolt szervezeti felállás elfogadhatónak tekinthető. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs már finomítani, javítani való az intézmény szervezésében. Elsősorban a technikai dolgozók létszámának bővítésére lenne szükség, emellett egy pszichológus, illetve kollégiumi orvos foglalkoztatása kiváltképp indokolt lenne, mivel kollégistáink orvosi ellátása sok gond forrása. Az információáramlás pontossága és sebessége még időnként hagy kívánnivalókat maga után, ám a szervezet a vázolt módon működtethető. A szervezeti kultúra további fejlesztése, hatékonyságának növelése és az adott szervezeti felépítés keretében az összhangnak a hosszú távú biztosítása az intézmény minőségügyi rendszerének egyik lényeges feladata. IMIP Változat: 01


30


5. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

5.1 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége A Városi Középiskolai Kollégium vezetője a közoktatatási törvény követelményeinek megfelelően dolgozta ki az intézmény minőségirányítási programját, melynek során a fenntartó önkormányzat ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is figyelembe vette. A Kollégiumi Tanács tagjai elkötelezettek -

a partnerközpontú működés biztosításában az intézményi minőségpolitika, minőségcélok betartásában, elérésében, azok rendszeres felülvizsgálatában a minőségfejlesztési rendszer működéséhez szükséges erőforrások biztosításában

Az intézmény vezetője az intézmény minőségirányítási vezetője, valamint a Támogató Csoport tagjainak közreműködésével évente legalább egyszer átvizsgálás keretében értékeli a minőségfejlesztési rendszer eredményességét, a minőségpolitika, a minőségcélok, valamint a folyamatos fejlődés megvalósulását. A Városi Középiskolai Kollégium vezetője vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségfejlesztési rendszert fenntartja, és azt igyekszik tökéletesíteni a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek, elvárásainak figyelembe vételével.

5.1.1 Jogi megfelelés A Városi Középiskolai Kollégium vezetőségének felelőssége, hogy az intézmény működése a hatályos, szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, a fenntartó önkormányzat rendeletei, valamint a kollégium belső szabályozói alapján történjen. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy ezek a dokumentumok hozzáférhetőek legyenek, azokat az alkalmazottak megismerjék és betartsák.

IMIP Változat: 01


31


A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúrája

JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Például: Közoktatási törvény, Munka törvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb.

ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: Alapítói okirat, Pedagógiai Program, IMIP stb.

FŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: SZMSZ, Házirend, eljárási utasítások, belső szabályzatok stb.

RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: Például: eljárási utasítások, szabályzatok stb.

MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Például: Igazgatói utasítások, Tűzvédelmi utasítás stb.

BIZONYLATOK SZINTJE : Például: Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb. A szabályozó dokumentumok részletes listáját a 7. fejezet tartalmazza.

IMIP Változat: 01


32


5.1.2 Irányelvek a helyi minőségfejlesztési rendszerben Intézményünk célja egy jól működő minőségirányítási struktúra kiépítése, amit jelentősen befolyásolnak olyan külső tényezők, melyekkel mindenkor számolni kell. Így például meghatározó a rendszer működésében -

a tanulólétszám az alapító okiratban szereplő férőhelyszám (a kötelező eszközjegyzékben foglaltakat teljesíteni kell) a tanulólétszámhoz jogi szabályozás alapján rendelhető alkalmazotti létszám a fenntartó oktatáspolitikája a pénzügyi források az aktuális intézményi stratégia

A fent említett változó tényezők szem előtt tartásával nem rögzítünk konkrét szervezeti felállást a minőségirányítási rendszerben, de megfogalmazunk olyan irányelveket, melyek biztosíthatják a minőségirányítási rendszer zavartalan működését. Ezek a következők: -

a minőségügyi szervezetet közvetlenül a minőségügyi vezető irányítja a minőségügyi vezető és az irányításával működő Támogató Csoport (TCS) tagjai legyenek folyamatos kapcsolatban az intézmény vezetésével minden feltárt működési folyamatnak és nem folyamatszerű tevékenységnek legyen „gazdája” a dokumentációs rendszer kezelése egy kézben összpontosuljon legyen olyan megbízott személy, aki az indikátorrendszer működtetését szervezi és felügyeli a minőségirányítási rendszer működtetésébe legalább időszakosan vonjunk be minden kollégát az aktuális feladatok projekt jellegű megvalósításához hozzunk létre időszakosan működő teameket akár a TCS keretében, akár a többi kolléga körében

5.1.3 Humán elemek a rendszerben Minőségirányítási vezető: -

IMIP Változat: 01

a minőségirányítási vezetőt az igazgató bízza meg, a Kollégiumi Tanács véleményének kikérését követően, felette a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja részt vesz a Kollégiumi Tanács munkájában, ahol folyamatosan tájékoztatja a résztvevőket a TCS munkájáról működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját


33


-

felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit) javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására, gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése, a fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása minőségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez segíti és koordinálja a Támogató Csoport, a lehetséges teamek munkáját a minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit

A projektirányításból eredő feladatai: -

a projekt munkatervének intézményre adaptálása a támogató szervezet kiépítésének segítése a szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása (előadó hívása, képzésekre delegálás stb.) az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének koordinálása a testület tájékoztatása az elvégzett munkáról kapcsolattartás: igazgató, Oktatási Minisztérium, Támogatói Csoport, munkacsoportok, teamek, dolgozói közösség.

Támogató Csoport: -

feladata az intézményi minőségfejlesztési munka feladatait egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elő a célnak való megfelelést munkáját az igazgató írásos megbízása alapján végzi –munkaköri leírás a TCS létszáma lehetőleg 8-10 fő

Tevékenysége, hatásköre -

elkészítik munkatervüket rendszeresen üléseznek elkészítik a folyamatleírást tájékoztatják a testületet a munka eredményeiről ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére a TCS beszámolóit, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja

A csoport munkájának dokumentumai: IMIP Változat: 01

intézményi munkalap az ülésekről a folyamatszabályozás leírása VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM

34


-

beszámoló

-

a team vezetőjét az igazgató jogosítványokkal (pl. számítógéphez való hozzáférés) és határidős megbízással látja el a teamet mindig egy aktuális probléma megoldására hozzuk létre a team létszáma lehetőleg 3-4 fő

Team:

-

Folyamatgazda: -

tevékenységét a minőségirányítási vezető útmutatásai alapján végzi a TCS által kidolgozott folyamat működtetéséért felelős a folyamattal összefüggő valamennyi szervezési munkát ellátja összehangolja a folyamatban dolgozók tevékenységét a folyamat dokumentációs rendszerét folyamatosan felügyeli az intézmény vezetését tájékoztatja az adott folyamat helyzetéről anyagi és erkölcsi elismerését az intézmény igazgatója biztosítja

és

A kollégiumi vezetés és a munkacsoportok kapcsolata: A feltételek megteremtése: - Humán erőforrás: -

a nevelőtestület előtt ismertetett megbízás a feladatok meghatározása hatáskör, felelősségkör a szükséges szakmai fejlesztés biztosítása (képzés, könyvek) a feladatteljesítés határideje ösztönző források (anyagi, erkölcsi)

- Dologi feltételek: -

működéshez, munkához hely biztosítása eszközök segéd- és munkaanyagok

Az igazgató felelőssége: -

IMIP Változat: 01

a rendszer kialakításának, működtetésének támogatása a szakmai működési keret biztosítása folyamatos tájékozódás a támogató szervezet (TCS) biztosítása


35


5.2. A vezetés A vezető és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ-e és a munkaköri leírások tartalmazzák. A szervezeti belső kommunikáció formái a vezetőségi, nevelőtestületi, tagintézményi nevelőtestületi megbeszélések, melyekről feljegyzést készítünk, ennek formáját és kezelését szabályozzuk. A belső kommunikációt segítő további eszközeink: - elektronikus levelezés - telefon - faliújság - információs füzet (porta, karbantartás, kölcsönzés stb.) Az intézmény kialakította és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását (Kollektív Szerződés). A vezetési tevékenység vonatkozásában a kulcsfontosságú folyamatként értelmezett területek a következők: 5.2.1 A stratégiai tervezés folyamata, az intézményi stratégia (továbbiakban: Pedagógiai Program) kialakítása, a kollégium működtetésének legalapvetőbb feladata. Célja, az intézmény hosszú távú – a küldetés teljesülését elősegítő, a külső és belső környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó – üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon hogy a közösen kialakított jövőkép – mint fő stratégiai cél – egyértelműen meghatározott rövid távú feladatok sorozataként, később a legoptimálisabb mértékben megközelíthető legyen. 5.2.2 Az éves munkaterv készítésének folyamata az intézményi stratégia, vagyis a Pedagógiai Program célkitűzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Meghatározza az intézmény előtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel a nevelőmunka feladataira, a tanév rendjére, a minőség fejlesztés feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, valamint az ellenőrzésekre és értékelésekre. Az éves munkatervnek tartalmaznia kell a tanév feladatait a fenti fő területeken olyan részletességgel, határidőkkel és felelősökkel, hogy annak alapján a tagintézmények vezetői, valamint a nevelőtanárok el tudják készíteni munka- és nevelési terveiket. A vezetői ellenőrzés folyamata a szakmai program megvalósításának nyomon 5.2.3 követése, az intézmény külső-belső megfelelőségének vizsgálata (Belső ellenőrzési szabályzat alapján). A belső ellenőrzés legfőbb célja a minőségelvű munkavégzés, az intézményi minőségfejlesztési elvek megvalósítása.

IMIP Változat: 01


36


5.3 A tervezés, szervezés A minőségirányítási vezető és TCS tagjai az intézmény vezetőjével egyetértésben határozzák meg a kollégium minőségcéljait, mely folyamat során figyelembe veszik az ÖMIP követelményeit, elvárásait. A kollégium meghatározza azokat a feladatokat (folyamatokat), melyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások minél színvonalasabb ellátásához. A kollégium igazgatója az éves munkatervben meghatározza és biztosítja a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez és fenntartásához szükséges erőforrásokat. 5.3.1

A humán erőforrás gazdálkodás területe

5.3.1.1 A továbbképzési rendszer működtetési folyamatának célja az, hogy a kollégium működésének egyik alapvető feltétele a környezeti igények változásaihoz történő folyamatos alkalmazkodás optimális legyen. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége, melyhez nélkülözhetetlen egy átgondolt továbbképzési rendszer, célirányos képzés működtetése. A külső környezet elvárásai a képzési rendszerrel kapcsolatban: -

a vonatkozó törvényi előírásoknak (277/1997. (XII. 22. Kormányrendelet) megfelelő működés – öt évre szóló továbbképzési program és az ehhez évente kapcsolódó beiskolázási terv elkészítése a kollégiumi szolgáltatás színvonalának folyamatos emelése újabb feladatoknak történő megfelelés (pl. drogprevenció, AJTP stb.).

Belső környezeti elvárások: -

az intézmény szervezeti kultúrájának javítása a távlati stratégiai célok elérhetőségének megteremtése a fluktuáció kedvezőtlen hatásainak kompenzálása a kollégák szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos igényének szem előtt tartása

5.3.1.2 A kiválasztás és betanulás folyamatával érjük el, hogy munkatársaink eleget tudjanak tenni a munkakörükre előírt követelményeknek. Az új munkatárs kiválasztásánál az alábbi eljárási rendet követjük: - a betöltetlen álláshely meghirdetése (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ - www.kozigallas.gov.hu, Oktatási Közlöny, Zalai Hírlap, Zalai Tanügy) - a jelöltek meghallgatása (igazgató, vezetés kompetens tagja) - a pályázók értesítése - pályakezdő esetén 1 éves határozott időre szóló munkaszerződés kötésére kerül sor IMIP Változat: 01


37


5.3.1.3 A munkatársak értékelési folyamatának lényege, az intézmény teljes alkalmazotti körének folyamatos, objektív munkateljesítmény értékelése és az ehhez kapcsolódó ösztönzés. Ehhez belső ellenőrzési rendszert működtetünk, pl. a pedagógusok értékelése a rendszeres csoportfoglalkozások ellenőrzése, a mindennapi tevékenység során meglévő aktivitás, valamint az egyéni önértékelés alapján történik. Képzéssel és a szemléletformálás egyéb eszközeivel érjük el, hogy a munkatársaink tudatában legyenek tevékenységük fontosságának, és azzal, hogy miképp járulnak hozzá a minőségcélok eléréséhez. A belső képzésekről feljegyzés készül, az egyéb képzéseken való részvételi tanúsítványokat a személyi anyagokban gyűjtjük 5.3.2 Egyéb erőforrások biztosításának területe Az erőforrások tervezési folyamatának célja, hogy a helyi önkormányzat költségvetési előirányzatának oktatásüggyel kapcsolatos kiadásait, a saját erőforrások kihasználását és a kollégium - küldetésének megfelelő színvonalú - működéséből eredő forrásfelhasználását, a tervezés szintjén összehangolja, racionalizálja, továbbá a szűkös lehetőségek keretein belül megteremtse a fejlődés lehetőségét. 5.3.2.1 A berendezések és feltételek biztosítása a szolgáltatás színvonala érdekében nem nélkülözhető. Az infrastruktúra helyzetét, műszaki állapotát az intézményvezető és a gazdasági vezető évente egy alkalommal – a tanév megkezdése előtt, vagy a tanév végén – bejárással mérik fel. A szükséges intézkedéseket megteszik, melyről intézkedési terv készül. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről készült jegyzéket. A fenntartó utasítása alapján intézményünk 2003 őszén elkészítette a jelenleg hiányzó eszközök és felszerelések mennyiségéről és értékéről szóló kimutatást, melynek biztosítását a Ktv. 2003. évi módosításának megfelelően a fenntartó 2008-ig átütemezte. Az MKM rendelet 2008. december 9. hatállyal módosult, és kimondja, hogy - a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel - ha az intézmény több feladatellátási helyen működik, az eszközjegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, ha az adott helyen lévő tanulók, azokat a másik feladatellátási helyen aránytalan teher nélkül igénybe tudják venni 5.3.2.2 Tevékenységünk során olyan munkakörnyezetet biztosítunk – figyelembe véve az egészségügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi előírásokat -, amely szükséges az eredményes munkához. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási környezet biztosítására minden évben munkavédelmi, tűzvédelmi bejárás van, valamint oktatásra kerül sor. A kollégium mindkét területen külső felelőst foglalkoztat megbízásos jogviszonyban. Az előírásokat a tűzvédelmi és a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Diákjaink az iskolákban vesznek részt évente iskolaorvosi vizsgálaton, munkatársainknak kétévente kell foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venniük. A munka alkalmassági vizsgálatot az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján. IMIP Változat: 01


38


5.4

Az ellenőrzés

Az intézmény igazgatója meghatározza és nyilvánossá teszi a kollégium működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket . Működési folyamatainkat rendszeresen és tervszerűen ellenőrizzük (Belső ellenőrzési szabályzat). A minőségfejlesztési rendszer alkalmasságának és folyamatos tökéletesítésének biztosítása érdekében évente legalább két alkalommal – a naptári év végén és a tanév végén - áttekintjük és felülvizsgáljuk a rendszer működését. A felülvizsgálat alapján elrendelt intézkedéseket minőségügyi feljegyzésekben dokumentáljuk. A feljegyzés tartalmazza: - a megállapított eltéréseket - a helyesbítő intézkedéseket - a végrehajtásért felelős személyek nevét - a határidőket Az intézkedések végrehajtásának megtörténtét a minőségügyi vezető dátummal és aláírással igazolja. 5.4.1

A vezetői átvizsgálás témaköreit az alábbi táblázat tartalmazza: Téma

1.

2.

Minőségpolitika, minőségcélok jogszabályok, küldetésnyilatkozat, partnerigények alapján Nevelési célok megvalósulása Gazdasági jogszabályi megfelelőség

Előkészítő fórum Kollégiumi - tanács (KT)

Döntéshozó

Felelős

nevelőtestület

igazgató

nevelőtestület

nevelőtestület

igazgató

KT

gazdasági vezető

Átvizsgálás ideje tanév vége

tanév vége, félév vége naptári év vége

4.

Nevelő-oktató munkával kapcsolatos jogszabályi megfelelőség

KT

nevelőtestület

gazdasági vezető, igazgató igazgató

5.

KT

igazgató

igazgató

naptári év vége

KT

nevelőtestület

igazgató

tanév vége

7.

Vezetői ellenőrzések – gazdasági Vezetői ellenőrzések – nevelő-oktató tevékenység Partnerlista

KT

igazgató

igazgató

naptári év vége

8.

Beszállítók értékelése

KT

igazgató

gazdasági vezető

tanév vége

3.

6.

IMIP Változat: 01


tanév vége

39


9.

Alvállalkozók értékelése

KT

igazgató

igazgató

tanév vége

10.

Belső és külső auditok

TCS

nevelőtestület

tanév vége

11.

Erőforrások – humán

KT

igazgató

minőségirányítási vezető igazgató

12.

Erőforrások infrastruktúra Erőforrások munkakörnyezet

KT

igazgató

naptári év vége

KT Nevelőtestületi értekezlet TCS

igazgató

tanév vége

igazgató

TCS

igazgató

KT

tanév vége

19.

Külső ellenőrzések

KT

igazgató, nevelőtestület igazgató, nevelőtestület igazgató

minőségirányítási vezető minőségirányítási vezető minőségüg yi vezető igazgató

naptári év vége

18.

A szabályozó dokumentumok változtatási javaslatai A minőségfejlesztési rendszerre ható változások A minőségfejlesztési rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatok Az előző átvizsgálás végrehajtása Partneri visszajelzések

munkavédelmi - tűzvédelmi felelős igazgató

gazdasági vezető igazgató

igazgató

naptári év vége

20.

Pályázati tevékenység

KT

igazgató

igazgató

naptári év vége

13.

14.

15.

16.

17.

TCS, KT

tanév vége

naptári év vége

tanév vége tanév vége

A vezetői átvizsgálás eredményeként elrendelt intézkedések végrehajtásának ellenőrzése a minőségirányítási vezető feladta. Az átvizsgálásról az igazgató tájékozatja a nevelőtestületet. A partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan esteket, ahol a szolgáltatások megfelelősége kívánnivalót hagy maga után, minden esetben eltérésként kell kezelni. 5.5 Mérés A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az iskolai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. 5.5.1 A mérések területe A mérési feladatok kiterjednek - az intézmény egészére - az intézmény fontosabb partnereire - intézmény foglalkoztatottjaira - az intézmény tanulóira IMIP Változat: 01


40


- a tanulóközösségek tevékenységére - a pedagógus közösségre - az intézmény rendezvényeire, programjaira 5.5.1.1 Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről - a nevelő-oktató és munka színvonalának méréséről - a szakmai tevékenység méréséről - az 1 tanulóra jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról - az 1 tanulóra jutó saját tervezett és tényleges bevételről 5.5.1.2 Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét - a tanulók által elért tanulmányi eredmények változásával - a bukások számának alakulásával - a pedagógus kötelező foglalkozásokon nyújtott teljesítményének színvonalát - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját - az alkalmazott nevelési-oktatási módszert - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását - a tanár-diák kapcsolat milyenségét - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel milyenségét és mennyiségét A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. 5.5.1.3 Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát 5.5.1.4 Az intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok Az intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladat - a tanulói létszám mérése - a 0. és a 9. osztályosok szintfelmérése - a tanulmányi eredmény mérése - tanulmányi átlagokkal: - személyi tanulmányi átlag - iskola típus szerinti tanulmányi átlag - tagkollégiumok szerinti tanulmányi átlag IMIP Változat: 01


41


- a személyiség és közösségi magatartás mérése - kérdőívekkel - szociometriai méréssel - szociális háttérvizsgálattal 5.5.1.5 Az intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése Az intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell: - az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával - az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával - az egyes programokkal kapcsolatos költségekkel - a programokkal elért pozitív hatást, a kollégium hírneve növelésének mértékével 5.5.2 Belső audit A minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira vonatkozó intézményi belső audit célja, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekintően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. A minőségfejlesztési rendszer működését éves auditterv alapján vizsgáljuk felül, amely tartalmazza az auditok területeit, az időbeni ütemezését. A terv augusztus 31-ig történő elkészítése a minőségügyi vezető feladata. Az auditok végrehajtásához szükséges auditorok képzése, ami a pedagógus továbbképzés területén hajtható végre. 5.5.2.1 Az indikátorrendszer Az indikátorrendszer alapvető célja az intézmény működésének folyamatos, méréseken és mintavételeken alapuló nyomon követése, valamint a vezetés munkáját elősegítő információ szolgáltatás biztosítása. Indikátorok az intézmény működésének egészére vonatkozóan: Intézményi mutatók: - férőhely kihasználtság Nevelés és fejlesztés: -intézményvezetői óralátogatások száma -intézményen belüli tapasztalatcserék és továbbképzések száma Humánerőforrás: -továbbképzési normatív támogatás felhasználása - a továbbképzések száma -a pedagógusok szakmai végzettsége: - törvényi megfelelés, alapképzettség - másoddiplomák száma, koherenciája - szakvizsgázottak száma, aránya Eredményesség: IMIP Változat: 01


42


- bemeneti-kimeneti mutatók, hozzáadott érték - lemorzsolódók száma Hatékonyság: - férőhely kihasználtság - csoportok átlaglétszáma - az intézmény költségvetésének forrásbővítése (pályázatok, támogatások) Vezetés: - szakmai dokumentumok - külső és belső környezet (higiénia és környezetkultúra) - a gazdálkodás tervszerűsége, törvényessége és hatékonysága - az intézményvezető szakmai eredményei (továbbképzés, tanulás, publikációk stb.) - vezetői beszámoló és önértékelés - az intézmény szervezeti kultúrája - a bevételi lehetőségek és azok kihasználásának aránya Társadalmi hatások: - a pedagógusok részvétele a közéletben - az intézmény kapcsolatai - partneri elégedettség Indikátorok a meglévő folyamatszabályozásokhoz kapcsolódóan: A belső intézményi kép felmérésénél az alkalmazottak véleményének felmérésére az alábbi indikátorokkal dolgoztunk: 1. Motivációs szempontok: MM1 célok, stratégia MM2 bevonás, felhatalmazás, elismerés MM3 szakmai fejlődés, karrier MM4 kommunikáció MM5 vezetési stílus 2. Elégedettségi szempontok: ME1 munkakörülmények ME2 bér és juttatások ME3 munkavállaló-érzet ME4 változások

IMIP Változat: 01


43


A külső intézményi kép felmérésénél az alkalmazottak véleményének felmérésére az alábbi indikátorokkal dolgoztunk: 1. Tanulók, szülők K1

oktatás-nevelés színvonala

K2

képesség-kibontakoztatás

K3

felkészítés

K4

egyéb szolgáltatások

K5

munkatársak alkalmassága

K6

információ, kapcsolattartás

K7

tárgyi felszereltség

K8

általános elégedettség

A közvetlen partnerek igény- és elégedettség mérése során az alábbi indikátorokat képezzük: Az alkalmazottak esetében: 1. Motivációs szempontok: MM1 célok, stratégia MM2 bevonás, felhatalmazás, elismerés MM3 szakmai fejlődés, karrier MM4 kommunikáció MM5 vezetési stílus 2. Elégedettségi szempontok: ME1 munkakörülmények ME2 bér és juttatások ME3 munkavállaló-érzet ME4 változások A szülők és a tanulók esetében: P1

nevelés-oktatás színvonala

P2

képességfejlesztés

P3

felkészítés

P4

szolgáltatások

P5

alkalmasság (munkatársak)

P6

információ, kapcsolattartás

IMIP Változat: 01


44


P7

tárgyi felszereltség

P8

általános elégedettség

Az irányított önértékelés során a fő indikátorok: 1. A 9 önértékelési kritérium értékelési átlagának összege (összpontszám) Kritérium száma 1. Vezetés 2. Stratégia (hosszú távú intézményi tervezés) 3. Emberi erőforrások 4. Közvetett Partnerkapcsolatok és Erőforrások 5. Folyamatok ADOTTSÁGOK 6. Közvetlen Partneri eredmények 7. Munkatársi eredmények 8. Társadalmi hatás eredményei 9. Kulcsfontosságú eredmények EREDMÉNYEK 2. A szervezeti klíma kérdőív összesített intézményi átlagértéke. 3. Az eredmények értékelését kritériumonként/területenként, illetve az alkalmazotti csoportonként is el kell végezni. 5.6

Értékelés

Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését. Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön - a költségvetési terv és beszámolók adatai - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok - a nevelő-oktató munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése - a nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése - a kollégium rendezvényei alapján Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg.

IMIP Változat: 01


45


5.6.1.1 A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendő szempontok: - a költségvetési tervet - csak a megelőző költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével, - a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben, - a fenntartó elképzelései ismeretében lehet értékelni. - a költségvetési beszámolót - az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével, - a megvalósított feladatokkal összefüggésben lehet értékelni. A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói: - a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, (eredeti terv és módosított terv adatokkal) - a főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása - a legnagyobb arányt képviselő kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya A költségvetési beszámoló értékelésének ajánlott mutatói: - a teljesített költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása - a teljesített költségvetési főösszegek eredeti terv és módosított terv adatokkal való összehasonlítása (adott évben, illetve évek között) - a terv és a teljesítés adatok közötti eltérések aránya - a teljesített főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása - a legnagyobb arányt képviselő teljesített kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és a szakmai feladatellátás kapcsolatát, oda-vissza hatását. Az értékelés fontosabb szempontjai: - gazdaságosság szempontjából: - a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél - megfelelő szállítók kiválasztása - gazdaságos üzemeltetés - gazdaságos üzemeltetési technológiák és technikák - munkaerő gazdálkodás szempontjából: - állományi létszám mennyisége - 1 fő pedagógusra jutó tanulók száma - a szakmai tervek megvalósítása szempontjából: - szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e - szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások

IMIP Változat: 01


46


5.6.1.2 A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott - mutatók, és - értékelési szempontok alapján kell végezni. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása - a szakos ellátottság alakulása - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma - a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve Az értékelés szempontjai: - a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az intézmény minőségcéljainak elérését - a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az intézmény költségvetése számára - a képzés hozzá járul-e új pedagógiai módszerek alkalmazásához 5.6.1.3 A nevelő-oktató munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze tanulmányait választott iskolájában. Pedagógiai munkánk eredményeként - reméljük – minden tanuló elsajátítja a kollégiumi nevelési folyamat során a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. A nevelő-oktató tevékenység értékelése során figyelembe vesszük - a jogszabályoknak való megfelelés érvényesülését (Ktv., 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, 44/2002. (VI. 18.) OM rendelet a kollégiumi foglalkozások keretprogramtervéről - pedagógiai programunkban deklarált értékrendünket - közvetlen partnereink és intézményünk dolgozóinak igényeit és elvárásait a jogszabályi keretek figyelembe vételével A nevelő-oktató munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése - amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján - amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik Az alkalmazandó mutatószámok különösen: - a pedagógusok képzettségi szint mutatója - a tanulók tanulmányi átlagainak alakulása képességükhöz és korábbi eredményeikhez képest - a sikeres érettségi és záróvizsgát tett tanulók száma és aránya IMIP Változat: 01


47


- a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező - pozitív - észrevételek száma - a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma Az értékelés szempontjai: - a pedagógusok pedagógiai nevelési munkája során figyelembe kell venni: - a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét - a nevelő-oktató munkájának minőségét - az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát - a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét - a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát - a korrepetálási tevékenységet - a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel mennyiségét és minőségét - a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget - a tanulókkal való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: - a tanulókkal való bánásmódját - a tanulókkal való együttműködő készségét - segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét, - a tanulók szabályok betartatására irányuló magatartását - konfliktushelyzet kezelési tevékenységét - a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: - a pozitív hozzáállást az oktatáshoz, a tanulókhoz, munkatársaihoz - pontosság, határidők, házirend betartását - adminisztrációs feladatok ellátását - konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel - terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal 5.6.1.4 A nem oktató munkát közalkalmazottak minősítése

végzők

tevékenységének

értékelése,

a

2009. január 1-jétől a közalkalmazotti pályán történő előrejutás, a törvényi garantált illetménytől való eltérés rendeltetésszerű alkalmazása érdekében jelentősen módosultak a minősítés korábbi szabályai. A Kjt. előírja a minősítés kötelező eseteit, lehetséges eredményeit, továbbá a vonatkozó garanciális kérdéseket. A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az a Kjt. 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni.(12. sz . melléklet) A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozó - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végző személy IMIP Változat: 01


48


Az értékelési szempontok: - a saját szakmai tevékenységének milyensége - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás) - együttműködési készség (kollégákkal, tanulókkal, szülőkkel) - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége 5.6.1.5 Az intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Az intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában – azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek. Az értékelés szempontjai pedig a következők: - megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények - a rendezvények látogatottsága - a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e - a rendezvény lebonyolítása - a rendezvény elérte-e a célját - a résztvevők elégedettek voltak-e - a költség-haszon mérleg 5.6.2

Vezetői értékelés

Az intézmény igazgatója félévente és a tanév végén meghatározott szempontok alapján értékeli a kollégium munkáját, megvizsgálja, hogy a kollégium, és az elvégzett tevékenység egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek Az értékelésben – tanév végén – figyelembe veszi a fenntartói ÖMIP-ben szereplő szempontsort. 5.6.3 Teljesítményértékelés A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed - a munka eredményének, - a szervezeti magatartásnak, valamint - a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek - meghatározott célrendszeren kell alapulnia, - fejlesztő értékelésnek kell lennie, - tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés kommunikációs csatorna a munkatársak és a szervezet között, segítve annak tisztázását, hogy mit várnak el egymástól. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. IMIP Változat: 01


49


E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: - a képzési szükségletek felmérésére, - a fejlődési törekvések támogatására, - a munkavállalók önértékelésére, - a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, - a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására, - a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az intézményt azáltal, hogy - teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben, - összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, - biztosítja a dolgozók fejlődését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol - a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, - meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, - meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál). A teljesítményértékelés lehetséges technikái közül intézményünkben a kompetenciaalapú értékelést alkalmazzuk, mely követelményként a munkaköri specifikációt, teljesítményként pedig a személyi specifikációt használja fel. 5.6.3.1 A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetők teljesítménykövetelményének, szempontjainak kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők, valamint - a fenntartó önkormányzat – közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával A vezetők teljesítménykövetelményeinek, szempontjainak olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények, szempontok meghatározása során ügyelni kell a következőkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell IMIP Változat: 01 VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM

50


- a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait - a teljesítménykövetelmények részletes leírását A teljesítményértékelés A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények, szempontok alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők - a fenntartó A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények, szempontok alapján értékeli a vezetők tevékenységét. A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: - kiemelkedő teljesítmény - átlag feletti teljesítmény - átlagos teljesítmény - átalag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény - nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő A teljesítménykövetelmények, szempontok meghatározásának és a teljesítményértékelés végrehajtásának mintáját az IMIP 9. számú melléklet tartalmazza. 5.6.3.1.1 Az igazgató fenntartói értékelése Az értékelés során alkalmazott módszerek 1. Dokumentumelemzés - vezetői pályázat (cél- és feladatrendszer, valamint az ehhez tervezett módszerek) - munkaköri leírás - éves munkatervek - tanév végi beszámolók - intézményi önértékelések eredményei IMIP Változat: 01 VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM

51


2. Kérdőíves felmérés (az intézmények pedagógusai és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) 3. Vezetői önértékelő kérdőív 4. Vezetői interjú Az értékelés szempontsora - pedagógiai munka: elkötelezettség az értékek, a folyamatos fejlesztés mellett stb. - ellenőrzés, értékelés, ösztönzés: rendszeresség, erőfeszítés és teljesítmény ismerete, ösztönző rendszerek, stb. - feltételek megteremtése: személyi (pl. kiválasztás, betanítás), anyagi (bevételek, pályázatok) - partnerkapcsolatok irányítása: azonosítás, elégedettség mérése, a kapcsolatok hatékonysága stb. - munkatársakkal való kapcsolat: informálás, támogatás, konfliktuskezelés, bevonás a döntésekbe stb. - társadalmi hatás: külső tevékenység, elismertség, publikációk, előadások stb. - vezetői személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, nehéz helyzetek kezelése, személyes hatás, szervezőképesség stb. 5.6.3.2 A nem vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények, szempontok meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelmények, szempontok kialakítását az intézményvezetők végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek, szempontoknak olyanoknak kell lenniük, melyek - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, - figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetők számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, - mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítményszempontokat minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítményszempontok meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők (tagintézmény-vezető, igazgató) - a nem vezető pedagógusok

IMIP Változat: 01


52


A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: - a nevelés-oktatás minőségéhez - a pedagógusokhoz - az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok A teljesítménykövetelmények, szempontok meghatározásának és a teljesítményértékelés végrehajtásának mintáját az IMIP 8. számú melléklet tartalmazza. A teljesítményértékelés eljárásrendje A komplex értékelőlapot kitölti maga az értékelt kolléga és kitölti az őt értékelő vezető is. Az értékelőlap kitöltésének alapjai a kolléga tevékenységéről különböző forrásokból összegyűjtött információk. Az értékelés során felhasználható információk, tapasztalatok, eszközök, dokumentumok: Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerű elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az intézményben keletkezett, illetve az intézményben meglévő adatokból, információkból előállítható dokumentumokat, adatforrásokat. Az értékelés során az adott tanévre vonatkozó adatok, tapasztalatok használhatók. Ezek lehetnek: - kötelező foglalkozások látogatásának tapasztalatai - dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai - egyéni és csoportmunkában tapasztalat aktivitás - egyéni vállalások, azok teljesítése - napi tapasztalatok - személyes beszélgetések Az értékelőlapon a felsorolt szempontok érvényesülésének mikéntjét, esetleg azok hiányát regisztrálja a kitöltést végző személy. Az értékelőlapok eredményeinek összesítése összesítőlapon történik. Az önértékelés és a vezetői értékelés alapján személyre szólóan értékelni kell a munkatárs munkáját. Szempontok: - erősségek (továbbfejlesztésük) - fejlesztendő területek, gyengeségek (kezelésük) - egyéni továbbképzési tervek

IMIP Változat: 01


53


Az értékelőlap kitöltése után kerül sor a munkaértékelő interjúra, megbeszélésre. Az interjú résztvevői az értékelt kolléga és az értékelést végző vezető. A megbeszélésen kerül sor - a munkaköri leírás áttekintésére - az erősségek és fejlesztendő területek számbavételére, okok feltárására - a fejlődést szolgáló szükségletek megfogalmazására - a személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavételére - a szervezeti célok megvalósulásához való hozzájárulás lehetőségeinek feltárására - programokban, fejlesztésekben való részvétel megbeszélésére Az értékelő megbeszélés célja - a teljesítmény minősítése - elvárások, gondok megvitatása - az értékelő indokai az adott értékelésről - fejlesztési, továbbképzési igény megfogalmazása Az interjú végén a legfontosabb megállapítások az értékelőlapra kerülnek, a közösen tett megállapításokat az értékelést végző és az értékelt kolléga is aláírja. A következő értékelés alapját már ez az értékelés jelenti. Eljárásrend Ssz. 1.

2.

Tevékenységek/feladatok Az éves feladatok tervezése: intézményi munkaterv, tagintézményi munkatervek, egyéni feladatok Az értékelésben részt vevő pedagógusok és értékelőjük megnevezése

3.

Értékelési információk gyűjtése

4.

Az értékelt pedagógus önértékelése

5.

Az információt gyűjtő vezetők megbeszélése

IMIP Változat: 01

Határidő

Felelős

Minden év szeptember 1.

Igazgató Tagintézményvezető Pedagógus

minősítő értékekés esetén mindenkit minden évben értékelni kell Adatgyűjtés Az adatgyűjtés az előző naptári évre vonatkozik

Minden év szeptember 15.

Igazgató vagy Minőségügyi vezető

Minden következő év április 30.

Az értékelt pedagógus „vezetői” (igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézményvezetők, minőségügyi vezető stb.)

Az értékelési szempontrendszer mentén Az egyes értékelt pedagógusokról az értékelési

Április 30.

Értékelt pedagógus

Május 10.

Igazgató vagy Minőségügyi vezető

Módszer/ magyarázat


54


szempontokhoz összeszedik az információkat – pedagógusonként külön-külön 6.

Az igazgató és az értékelő egyeztetése

7.

Az értékelő megbeszélés lefolytatása; az értékelési megállapodás megkötése; aláírása

8.

Az értékelési megállapodás munkáltató által történő aláírása; az értékelt egyet nem értése esetén helyzetkezelés

9.

A fejlesztések ellenőrzése, értékelése

10.

A következő értékelés előkészítése

IMIP Változat: 01

Amennyiben nem az igazgató folytatja le az értékelő megbeszélést, előtte mint az értékelt munkáltatója egyeztet az értékelővel Az értékelt és az értékelő megbeszélése – értékelő interjú; Az értékelő és az értékelt megállapodást köt a szükséges és lehetséges fejlesztésekről Amennyiben nem az igazgató az értékelő, úgy neki, mint munkáltatónak, külön alá kell írnia a megállapodást A legkevésbé jó teljesítményt nyújtó pedagógusok tevékenységének rendszeres ellenőrzése e területeken

Május 10.

Igazgató

Június 15.

Értékelő

Június 15.

Igazgató

A megállapodásb an rögzített időpontokban és az 1. sorban írtak szerint.

Igazgató, értékelő

Minden tanév szeptember 1.


55


5.6.4 Teljes körű intézményi önértékelés (irányított önértékelés) A közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés - periódusát - módszereit - a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az intézmény fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján. Lehetővé teszi a szervezet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat, mely területeken szükséges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés célja a kollégium adottságainak, eredményeinek - felmérése, - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. Az intézményi önértékelés periódusa Kollégiumunk rendszeresen teljes körű intézményi önértékelést végez, amit a Közoktatás Minőségéért Díj önértékelési modellje (valamint a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljében leírtak) alapján szervezünk meg. Az irányított önértékelés komplex szervezeti értékelés, célja az intézmény gyors, számszerű értékelése, ezért elkészítéséhez a Közoktatás Minőségéért Díj kritériumrendszerét, valamint egy 75 pontból álló klímatesztet alkalmazunk. A Közoktatás Minőségéért Díj modell A Közoktatás Minőségéért Díj önértékelési modellje az Európai Minőségi Díj alapját adó EFQM Kiválóság Modell (Közszolgálati kategória) közoktatásra adaptált változata. A Közoktatás Minőségéért Díj alapgondolata szerint, az intézményvezetés a partnerek és a munkatársak elégedettségét, valamint a pozitív társadalmi hatást megalapozott, hosszú távú tervezéssel, stratégiával, a munkatársakra építve, az intézmény erőforrásainak és folyamatainak menedzselésével éri el, ami kiváló eredményekhez vezet. Ezen alapgondolatnak megfelelően a KMD Modell 9 kritériumra tagolódik. (lásd ábra)

IMIP Változat: 01


56


A modell intézményi adaptációja

ADOTTSÁGOK

EREDMÉNYEK

Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 90 pont

Emberi erőforrások 90 pont

Vezetés 100 pont

Folyamatok 140 pont

Stratégia 80 pont Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 90 pont

Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények 200 pont

Kulcsfontosságú eredmények 150 pont

Társadalomi hatással kapcsolatos eredmények 60 pont

INNOVÁCIÓ és TANULÁS

IMIP Változat: 01


57


Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az irányított önértékelésnek ki kell terjedni az intézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira. Ezen belül különösen: - a vezetés szerepére a szervezeti kultúra fejlesztésében - az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására - a meglévő folyamtok szabályozottságára - a szabályozási rendszer teljes körűségére - az erőforrások figyelembevételének módjára - a partneri igények figyelembevételének módjára Az önértékelés térjen ki az intézmény által elért eredményekre. Ezen belül különösen: -

a munkatársak bevonásának mértékére a folyamatos fejlesztés eredményeire a partnerek elégedettségére a szabályozási rendszer bevezetettségére, az alkalmazás hatékonyságára a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményeire a kitűzött célok elérésére, megvalósítására az erőforrások felhasználásának hatékonyságára

Az önértékelés során meg kell határozni - az erősségeket - a lehetőségeket - a gyengeségeket - a veszélyeket Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: - gazdálkodás - tanügyigazgatás - az intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység - a pedagógus munkájának megszervezése - a szakmai munka értékelése a tanulás eredményei alapján - a pedagógiai program megvalósítása - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények b) az intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: - gazdálkodás - tanügyigazgatás - az intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek - az intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata IMIP Változat: 01


58


- az oktatás, nevelés, képzés milyensége - az intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások - az intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különböző adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az intézmény, illetve az intézmény fenntartón kívüli partnerei. Az önértékelés alapján a kollégium meghatározza az intézmény erős oldalait és fejlesztésre váró területeit, és a TCS a kapott eredmények figyelembevételével javaslatot tesz az intézmény vezetése számára a javítandó tevékenységekre, fejlesztésekre. Az önértékelés eljárásrendje Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségirányítási vezető egyetértésével szeptember 30-ig megbízza az önértékelést lebonyolító Támogató Csoport tagjait. A team vezetője a minőségirányítási vezető. A TCS október 30-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, illetve pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyásra a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségirányítási vezető a feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a TCS feladata. Ezt a munkát a minőségirányítási vezető koordinálja, határidő január 31. Az önértékelés lebonyolítása után a TCS összefoglaló jelentést készít a teljes körű intézményi önértékelésről. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségirányítási vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a nevelőtestület elé. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal A nevelőtestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a TCS feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a TCS fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területekre. A nevelőtestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségirányítási vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés a teljes körű intézményi önértékelésről dokumentum, valamint a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségirányítási vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségirányítási vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.

IMIP Változat: 01


59


Az intézményi önértékelésre vonatkozó külön helyi szabályozás A teljes körű intézményi önértékelés szabályozását lásd az MF 1.4 Minőségfejlesztési Folyamatszabályozás Irányított önértékelés dokumentumban, mely az Intézményi Minőségirányítási Program 12. számú mellékletében található. Az intézményi önértékelésre vonatkozó részletes helyi szabályozásra vonatkozó belső szabályzatot legkésőbb 2007. december 31-ig kell elkészíteni és a minőségirányítási programhoz csatolni. 5.6.5 A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: - az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni, - az intézmény minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben. A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az intézmény, mind pedig a fenntartó. A fenntartó közzé teszi honlapján az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási programot. A fenntartó intézkedéseket köteles tenni – és minőségirányítási programján is változtatnia szükséges – ha az intézmény országos mérési és értékelési eredményei nem megfelelőek, azaz nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot. 5.6.6 Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok Értékelés A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli - az intézményi minőségirányítási program végrehajtását - az országos mérés, értékelés eredményeit A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit is. Az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni - a tanulók egyéni fejlődését, valamint - az egyes osztályok teljesítményét. IMIP Változat: 01


60


Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitűzései és az Intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére hívja fel a figyelmet azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján az Intézmény nem érte el a jogszabályi minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészíti. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések - az intézkedés végrehajtását segítő fejlesztési program akkor, ha az intézkedési terv készítésére azért került sor, mivel az országos mérési, értékelési rendszerben az intézmény eredményei nem érték el a jogszabályban meghatározott minimum értéket.

6. A PARTNERI KAPCSOLATOK TERÜLETE 6.1

Partnerazonosítás

A partneri kör meghatározásakor tisztáztuk, hogy legfontosabb „partnerünk” természetesen a diák, és ebből kifolyólag a szülő, de számos intézmény, illetve személy fogalmaz meg igényeket, véleményt munkánkkal kapcsolatban. A partneri kör meghatározása során ezeket az érdekelteket gyűjtöttük össze, illetve csoportosítottuk, mint közvetlen és közvetett partnereket. A közvetlen partnerek körében elsőként a tanulóközösséget neveztük meg, őket követte a pedagógusuk, a pedagógiai munkát segítők, majd a szülők köre. Meghatározó szerepe miatt következett a fenntartó, majd pedig azok a zalaegerszegi középiskolák, melyek tanulói kollégiumunkban nyernek elhelyezést. Ezzel a közvetlen partnereink köre ki is alakult. Közvetett partnereink azonosítása már valamivel nehezebb feladatnak bizonyult, hiszen ennél a csoportnál a kollégiummal közvetlen szakmai kapcsolatban nem álló érdekelt feleket is számba kellett venni. Mindenek előtt a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséget soroltuk ide, akiktől már eddig is sok segítséget kaptunk szakmai munkánkkal kapcsolatban, majd IMIP Változat: 01


61


következett a tagkollégiumok alapítványa, továbbá a különböző közalapítványok, ahol rendszeresen pályázunk. Azonosítottuk azokat a közművelődési intézményeket, néhány olyan partnert, akik az intézmény folyamatos működéséhez nélkülözhetetlen tevékenységet folytatnak (konyha, mosoda). Közvetlen partnereink közé soroltunk még néhány művelődési intézményt, a pedagógiai munka szabályozását végző jogalkotó intézményeket (OM, OKÉV), a helyi sajtó és média szerveit, a biztonságos üzemeléshez nélkülözhetetlen partnereinket (Zala-Tűz, Zavéd, ÉDÁSZ,stb). A partneri kör - az intézmény kapcsolatrendszere - meghatározására partnerlistát készítettünk. (3. sz. melléklet) 6.2

A partneri igény- és elégedettség mérés folyamata

A folyamatszabályozás a partnerként azonosított körbe tartozóktól igényeinek, elvárásainak és elégedettségének rendszeres vizsgálatával, összehasonlítható adatok gyűjtésével foglalkozik. Biztosítja, hogy az igények, elvárások, elégedettség és elégedetlenség feltárása rendszeresen, szabályozottan történjen. Az eredményeket így figyelembe lehet venni az éves és hosszú távú célok kitűzésénél. 6.3

Kommunikáció a partnerekkel

A partnerekkel való kapcsolattartásra a következő fórumok hivatottak: - szülői értekezlet - fogadóóra - diákközgyűlés - faliújság A kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére pl. telefon, fax, e-mail, levél. 6.4

Panaszkezelés

A TCS munkatársainak minden egyes partneri panaszt, illetve a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adniuk a minőségügyi vezetőnek.

7. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 7. 1. A minőségfejlesztési folyamatszabályozás készítésének anyagai A MF készítés eljárásrendje 1. A folyamatleírás célja: itt kell utalni arra az új eljárás elkészítésekor, hogy az hogyan járul hozzá a minőség biztosításához, mely problémákat kell a segítségével megoldani, és mely célokat kell a használatával elérni. 2. Alkalmazási terület: a MF mely szakterületre érvényes. 3. Felelősség: a MF-ban részletezett feladatok végrehajtásáért felelősök munkakörének nevét kell itt megadni (rövidítést is). IMIP Változat: 01 VÁROSI KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM 62


4. Fogalom meghatározások, rövidítések: a MF-ban megemlített egyes specifikus kifejezések, ill. rövidítések magyarázatát szolgálja. 5. Hivatkozások: kiemeli az összes olyan dokumentumot, mely a MF-ban említésre került. 6. Az eljárás leírása: a szabályozott folyamat leírása (kinek, mikor, milyen feladatot kell elvégeznie). 7. Kapcsolódó dokumentumok: a MF-k részét képezik, pl. interjúlap, kérdőív. Értelmezés Címlap -

minden MF egységes címlapot kap fejléc: az intézmény neve, címe, lógója a fejléc alatt a MF verzió száma található az intézmény neve, alatta a MF neve jóváhagyási mátrix (készítette, jóváhagyta) lábléc: itt lehet megadni a folyamatleírás számát, dátumot, kiadás számát, dokumentum fájlnevét is

Azonosítás -

A MF azonosító száma a minőségirányítási rendszer megfelelő eleméhez (vezetés, tervezés, ellenőrzés, értékelés, mérés) igazodik és egy futó sorszámot is kap

7.2. Lehetséges rövidítések

Rövidítések

Munkakör

IG IGH GV MV TV KT KÖT NEVT KOLL NEVTAN T DÖK VKK TCS MIK MF

Igazgató Igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Minőségirányítási vezető Tagintézményvezető Kollégiumi Tanács Közalkalmazotti tanács Nevelőtestület Kollégium Nevelő tanár Tanuló Diákönkormányzat Városi Középiskolai Kollégium Támogató csoport Minőségirányítási Kézikönyv Minőségfejlesztési folyamatszabályozás

IMIP Változat: 01


63


MR MP FG COM Fel. S. sz. DOK SZ J PT MIP IMIP ÖMIP

Minőségirányítási rendszer Minőségpolitika Folyamat gazda Comenius Felelős Sorszám Dokumentum Szabályzat Jegyzőkönyv Példánytulajdonos Minőségirányítási Program Intézményi Minőségirányítási Program Önkormányzati Minőségirányítási Program

7.3 Az intézmény működését meghatározó dokumentáció jegyzéke

SZABÁLYOZÁS DOKUMENTUM AZONOSÍTÓ SZINTJE MEGNEVEZÉSE JELE Jogi szabályozás A közoktatásról

1993/LXXIX

JELLEGE törvény

Végrehajtási utasítás 20/1997 (II. 13.) kormányrendelet

IMIP Változat: 01

MEGJEGYZÉS

Pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

277/1997 (XII. 22.)

Kollégiumi nevelés országos alapprogramja

46/2001(XII. 22. )

Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve

44/2002 (VI. 18.)

Tanév rendje

évente változó

A közalkalmazottak jogállásáról

1992/XXXIII. törvény

közoktatási törvényhez

kormányrendelet

miniszteri rendelet

OM szintű

OM szintű

miniszteri rendelet


OM szintű

64


A nevelési-oktatási intézmények működéséről

11/1994. (VI. 8.)

MKM rendelet

A 138/1992 (X. 8.) kormányrendelet közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben Államháztartásról

IMIP Változat: 01

Kjt-hez

1992/XXXVIII. törvény

A Munka Törvénykönyvéről

1992/XXII.

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

33/1998. (VI. 24. )

miniszteri rendelet

Törvény a gyermekek védelméről.

1997. XXXI.

törvény

A szociális igazgatásról és ellátásról.

1993.III.

törvény

Számviteli törvény

2000. C.

törvény

A személyi jövedelemadóról

1995. CXVII.

törvény

Az ÁFA-ról

1992. LXXIV.

törvény

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város középtávú fejlesztési terve

ZMJV

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata… …... évi költségvetési koncepciója

ZMJV Ö.

törvény

önkormányzati terv aktuális időszakra vonatkozóan önkormányzati terv


aktuális időszakra vonatkozóan

65


AlapAlapító okirat dokumentumok

DOK

bizonylat

az alapítást bizonylatoló dokumentum

SZ

szabályzat

a legmagasabb prioritású szabályzat

Igazgatói program

DOK

munkaterv

stratégiai terv

Pedagógiai program

DOK

munkaterv

stratégiai terv

HHT Arany János Tehetséggondozó Program

DOK

munkaterv

DOK

munkaterv

SZ

szabályzat

SZMSZ

Fő szabályozó Éves munkaterv dokumentumok Házirend

………… tagintézmény

IMIP Változat: 01

Iratkezelési szabályzat

SZ

szabályzat

Belső ellenőrzési szabályzat

SZ

szabályzat

Kollégiumi férőhelyek hasznosításának szabályzata

SZ

szabályzat

Munkavédelmi szabályzat

SZ

szabályzat

Tűzvédelmi szabályzat

SZ

szabályzat

Kockázatértékelési szabályzat

SZ

szabályzat

Informatikai Biztonsági Szabályzat

SZ

szabályzat

Villám- és érintésvédelem

SZ

nem folyamatszerű terület műveleti utasítása

Belső auditáció

MF

folyamatszabályozás


66


Részterületek szabályozása

Erőforrások tervezése

MF


Partneri igény és elégedettség mérés

MF


Irányított önértékelés

MF


Munkaköri leírások

SZ

szabályzat

személyre szóló

Munkarend

SZ

szabályzat

…………… tagintézmény

Tagintézményi munkaterv

DOK

Nevelési terv

DOK

munkaterv


munkaterv

………… tagint. és tan.csoport

Kötelező foglalkozások rendje

SZ

Létesítmények, helyiségek használati rendje

SZ

Rendezvényterv

DOK

szabályzat


szabályzat


munkaterv


IMIP Változat: 01

Számvitel politika

SZ

szabályzat

Számlarend

SZ

szabályzat

Pénzkezelési szabályzat

SZ

szabályzat

Eszközök és források értékelésének szabályzata

SZ

szabályzat

Leltározási szabályzat

SZ

szabályzat

Selejtezési szabályzat

SZ

szabályzat


67


Önköltség számítási szabályzat

SZ

szabályzat

Gazdasági szervezet ügyrendje

SZ

szabályzat

Éves ellenőrzési terv

DOK

munkaterv

Továbbképzési program

DOK

munkaterv

Beiskolázási terv

DOK

munkaterv

DOK

munkaterv

Munkautasítások Órabeosztás

csak a gazdasági szervezetre


Partnerlista

DOK

jegyzőkönyv


Vizsgálati szempontok partnerenként Lebonyolítási ütemterv

DOK

jegyzőkönyv

DOK

jegyzőkönyv

Vezetői ellenőrzés tapasztalatai Intézkedési terv

DOK

jegyzőkönyv

DOK

munkaterv

DOK


Bizonylatok

IMIP Változat: 01

Végrehajtási terv

DOK

munkaterv

Fejlesztési és korrekciós terv

DOK

munkaterv

Intézményi munkalap

DOK

Belső auditori megbízás

DOK

bizonylat

Belső audit ellenőrzési lap és jegyzőkönyv

DOK

jegyzőkönyv

Nem megfelelőség jelentési lap

DOK

jegyzőkönyv

Audit jelentési lap

DOK

jegyzőkönyv



…..…… személyre szóló

68


Éves értékelés

DOK

jegyzőkönyv

Intézménybejárás jegyzőkönyvei

DOK

jegyzőkönyv

Éves költségvetés

DOK

bizonylat

önkormányza ti jóváhagyással

Általános jegyzőkönyv formátum

DOK

jegyzőkönyv

pl. tantestületi értekezlethez

Végleges lista partnerenként módszer, eszköz, mintavételi eljárás Eredmények összesítése partnerenként Az elemzés összegzése Partnerenként az igény és elégedettségvizsgálat ról szóló tájékoztató Csoportnapló

DOK

jegyzőkönyv

DOK

jegyzőkönyv

DOK

jegyzőkönyv

DOK

jegyzőkönyv

DOK

napló

……….. csoporton ként

Ügyeleti napló

DOK

napló

………. tagintézmény -szintenként

Kollégiumi törzskönyv

DOK

Szakköri napló

DOK

napló


napló

……………. tagintézmény

Szobarend értékelő füzet

IMIP Változat: 01

DOK

napló


………. tagintézmény -szintenként

69


8. A minőségirányítási program nyilvánossága A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén közzé kell tenni.

9. Záradék

A Városi Középiskolai Kollégium minőségirányítási programját - az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje - a teljes körű intézményi önértékelés periódusai és módszere tekintetében a kollégium nevelőtestülete 2009. március 25-én elfogadta. A kollégium minőségirányítási programját az intézmény alkalmazotti közössége a tagintézményekben megtartott alkalmazotti értekezletek alapján 2009. március 25- én elfogadta. Az intézmény diákönkormányzata a programmal kapcsolatosan véleményezési jogát gyakorolta. A kollégium minőségirányítási programjának felülvizsgálata 2011. május 17-én megtörtént. Jelen minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyása után lép életbe.

Zalaegerszeg, 2011. május 18. …………………………………… Sümegi László kollégiumigazgató

IMIP Változat: 01


70


10. Mellékletek

1. Partnerlista 2. Kérdőív a belső intézménykép felmérésére 3. Kérdőív a külső intézménykép felmérésére 4. Munkatársi kérdőív 5. Tanulói kérdőív 6. Szülői kérdőív 7. Interjúlap 8. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése 9. A közoktatási intézményvezetők értékelésének területei és szempontrendszere ZMJV ÖMIP 3. sz melléklete alapján 10. Vezető pedagógus teljesítményértékelése 11. Részletes teljesítményértékelő lap 12. Összefoglaló teljesítményértékelő lap 13. Minősítési lap nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak számára 14. MF. 1.4 Teljes körű intézményi önértékelés (irányított önértékelés) 15. Feljegyzés a értekezletekről

tagintézményekben

megtartott

alkalmazotti

közösségi

16. Feljegyzés a kollégiumi diákönkormányzat véleményezéséről 17. A fenntartói jóváhagyás dokumentuma (határozat)

IMIP Változat: 01


71

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Dátum: 2010. 10. 12.


PARTNERLISTA Sorsz.

A PARTNER MEGNEVEZÉSE

Verzió: 05 Oldal: 6

KÉPVISELŐ NEVE, BEOSZTÁSA

ELÉRHETŐSÉGE CÍME

I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

KÖZVETLEN PARTNEREK Tanulóközösség Pedagógusok Pedagógiai munkát segítő dolgozók Szülők Fenntartó Apáczai Csere János ÁMK Gimnáziuma Páterdombi Szakképző Iskola Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Kodolányi János Szakközépiskola Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Ady Endre Ált. Isk., Gimnázium és alapfokú Művészetoktatási Intézmény School of Business Üzleti Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Zrínyi Miklós Gimnázium Landorhegyi Integrált Ált. Iskola

IMIP Változat: 01

TEL. FAX, E-MAIL

– DÖK elnök nincs Szemes Béla – középiskolai referens Bogdán Marianna - igazgató Kónyáné Tömpe Lívia- igazgató Rozmán Sándor – igazgató

8900 - Zalaegerszeg, Kossuth. u. 17-19. 8900 - Zalaegerszeg, Apáczai tér 5. 8900 – Zalaegerszeg, Báthory u. 58. 8900 – Zalaegerszeg, Göcseji u. 16.

92/502-100, 502-193 92/549-400, 511-211 92/596-409, 596-424 92/596-456, 313-078

Vargáné Bérczes Bernadett – igazgató Rigó Csabáné - igazgató Grünvald Anna - igazgató Dr. Szalay Zoltánné - igazgató Czigány László - igazgató

8900 – Zalaegerszeg, Gasparich u. 27.

92/596-369, 596-372

8900 – Zalaegerszeg, Jókai u. 6. 8900 – Zalaegerszeg, Rákóczi u. 4-8. 8900 - Zalaegerszeg, Béke-ligeti u. 1. 8900 – Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 2.

92/313-580 92/510-591 92/501-240, 501-239 92/596-390

Tarján György – igazgató Szűcs Gergely - igazgató Horváth Attila - igazgató Mátai Ferenc - igazgató

8900 – Zalaegerszeg, Ola u. 13. 8900 – Zalaegerszeg, Rákóczi u. 49-53. 8900 – Zalaegerszeg, Rákóczi u. 30. 8900 – Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 12.

92/310-725 92/510-944, 599-343 92/596-402, 313-490 92/510-755


72



PARTNERLISTA KOMMUNIKÁCIÓ MÓDJA

GYAKORISÁGA


IGÉNY, VÉLEMÉNY SZERINTI KATEGÓRIÁK

BELSŐ KAPCSOLATTARTÓ NÉV, BEOSZTÁS

MINTA

MÓDSZER MÉRÉS

I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

KÖZVETLEN PARTNEREK írásban évente írásban írásban írásban szóban szóban szóban szóban szóban szóban szóban szóban szóban szóban szóban szóban szóban

IMIP Változat: 01

évente évente évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente 2 évente

Deák Enikő – diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

kérdőív kérdőív kérdőív kérdőív

Csoportvezető tanárok Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató Sümegi László - kollégiumigazgató


GYŰJTÉS

interjú interjú interjú interjú interjú interjú interjú interjú interjú interjú interjú interjú interjú

73

JELZÉS



PARTNERLISTA Sorsz.

A PARTNER MEGNEVEZÉSE


KÉPVISELŐ NEVE, BEOSZTÁSA

ELÉRHETŐSÉGE CÍME

I. 1. 2.

KÖZVETETT PARTNEREK Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség Oktatásért Közalapítvány

3.

Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Hevesi Sándor Színház Art Mozi Kft. Strandfürdő és Fedett Uszoda Kft. ÁNTSZ ZALAGAST Konyha CENTRÁL MOSODÁK RT. Zeg.-i Üzeme Deák Ferenc Megyei Könyvtár József Attila Városi Könyvtár Keresztury ÁMK Városi Hangverseny- és Kiállító Terem Foglalkozási Információs Tanácsadó Oktatási Hivatal Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Iroda Oktatási Minisztérium Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Zalaegerszegi Városi Televízió Kft.

IMIP Változat: 01

Horváth István - elnök Kiss Balázs Szijártóné Horváth Andrea -titkárságvezető Nagy Ferenc - közönségszervező Lang József – ügyvezető igazgató Gyuk György - igazgató - védőnő Büki László - igazgató nincs Kiss Gábor - igazgató Major Árpád - igazgató Dezsőné Kondor Anita- igazgató Dezsőné Kondor Anita -igazgató nincs nincs nincs nincs Bánfi Katalin - újságíró Frauenhoffer Márta – szerkesztő-


8640 – Fonyód, Ady u. 1. 1075 - Budapest, Rumbach Sebestyén utca 19-21. 8900 – Zalaegerszeg, Kosztolányi u.10. 8900 – Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 3. 8900 – Zalaegerszeg, Széchenyi tér. 4. 8900 – Zalaegerszeg, Mártírok u. 78. 8900 – Zalaegerszeg, Göcseji u. 24. 8900 – Zalaegerszeg, Jákum u. 1/B 8900 – Zalaegerszeg, Pf. 182. 8900 – Zalaegerszeg, Deák tér 6. 8900 – Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 21. 8900 – Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 21 8900 – Zalaegerszeg, Ady u. 14. 8900 – Zalaegerszeg, Mártírok u. 42-44. 1055 – Budapest, Báthori u. 10. 9001 – Győr, Pf. 681. 1055 – Budapest, Szalay u. 10-14. 8900 - Zalaegerszeg, Ady u. 60. 8900 – Zalaegerszeg, Kossuth u. 45-49.

74

TEL. FAX, E-MAIL

06-(1)-302-6522 30/501-279 92/598-400 92/314-575, 311-175 92/325-594 92/549-180 92/311-230 92/311-342 92/314-120 92/314-120, 314-129 92/313-766 92/549-480 06-1-374-2100

06-96-510-000 06-1-473-7000 92/331-030, 30/9797-193 92/311-309, 311-581


20.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Zala Megyei Rendőrkapitányság Göcseji Múzeum Stúdium Színház Zala Megyei Levéltár ZALA-TŰZ Biztonságtechnikai Egyéni Cég ZAVÉD Vagyonvédelmi Kft. ÉDÁSZ RT. Zeg.-i Üzemvezetőség KÖGÁZ Közép-dunántúli Gázszolgáltató RT. Zalaegerszegi kirendeltsége ZALAVÍZ Észak-Zalai Víz- és Csatornamű RT. TARR Kft.

29. 30.

IMIP Változat: 01

újságíró Csondorné Józsi Anikó - ügyintéző nincs Dr. Vándor László - igazgató Kovács Eszter nincs - igazgató – ügyvezető igazgató nincs nincs nincs nincs


8900 – Zalaegerszeg, Kis u. 8. Zalaegerszeg, Kazinczy tér 4. 8900 – Zalaegerszeg, Kossuth u. 45-47. 8900 – Zalaegerszeg, Batthyány u. 2.

92/316-930, 92/310-194 92/348-551, 92/312-034 92/311-537 92/314-537

8900 – Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3/1. 8900 – Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 18/B 8900 – Zalaegerszeg, Ady u. 50-54. 8900 – Zalaegerszeg, Kert u. 9. 8900 – Zalaegerszeg, Mártírok u. 54.

92/312-794, 92/598-956 92/315-364 92/312-357, 510-825 92/550-711. 40/220-220 92/549-230, 80/301-301

8900 – Zalaegerszeg, Balatoni u. 8. 8900 – Zalaegerszeg, Mártírok u. 6.

92/500-300, 80/202-178 92/330-480

75



PARTNERLISTA KOMMUNIKÁCIÓ MÓDJA


BELSŐ KAPCSOLATTARTÓ NÉV, BEOSZTÁS

IGÉNY, VÉLEMÉNY SZERINTI KATEGÓRIÁK

GYAKORISÁGA

MINTA

MÓDSZER MÉRÉS

GYŰJTÉS

JELZÉS

II. KÖZVETETT PARTNEREK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

szóban, írásban szóban szóban szóban írásban írásban szóban, írásban szóban szóban, írásban szóban szóban, írásban szóban szóban szóban szóban szóban szóban, írásban

IMIP Változat: 01

alkalmanként rendszeresen rendszeresen rendszeresen alkalmanként alkalmanként rendszeresen rendszeresen alkalmanként alkalmanként rendszeresen alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként

Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Baksa Anita – gazdasági vezető könyvtáros tanár könyvtáros tanár Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató


jelzés interjú interjú interjú jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés

76


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban szóban szóban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban szóban, írásban

IMIP Változat: 01

alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként alkalmanként

Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Baksa Anita – gazdasági vezető Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Sümegi László - igazgató Baksa Anita – gazdasági vezető Baksa Anita – gazdasági vezető Baksa Anita – gazdasági vezető Baksa Anita – gazdasági vezető Baksa Anita – gazdasági vezető Baksa Anita – gazdasági vezető


jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés jelzés

77

2. sz. melléklet


KÉRDŐÍV Az alkalmazottak véleményének felmérésére

Dátum: 2010. 10. 12. Verzió: 02 Oldal: 2 MR 01-08-01

Tisztelt Munkatársunk! Kollégiumunkban a minőségirányítási rendszer működtetése kapcsán tájékozódunk a munkatársak véleménye felől. Ennek keretében a Támogató Csoport, a jelen kérdőívvel szeretné feltárni a kollégium dolgozóinak munkájukkal, feladatkörük ellátásával kapcsolatos elvárásait, valamint az intézmény erősségeiről és fejlesztendő területeiről alkotott véleményét. A kérdőív kitöltésével olyan változásokhoz tud hozzájárulni, amelyek jobbá tehetik munkatársi közérzetét, eredményesebbé a kollégium munkáját.

Válaszait nevének megjelölése nélkül kérjük. Az eredményeket kollégiumi és munkacsoportos összesítésben értékeljük ki. Beosztása:

1. pedagógus

2. nem pedagógus

1. A munkájával, feladatkörének ellátásával kapcsolatos véleménye Az alábbi kérdőíven sorszámmal ellátott állításokat talál. A kérdések mögött az A oszlopba írt számjeggyel minősítse az adott terület jelenlegi állapotát, a B oszlopba pedig azt értékelje, hogy az adott szempont mennyire fontos összetevője az Ön munkájának.. A válaszokhoz használt hatfokozatú skála értelmezése:

5 = maximálisan; 4 = eléggé; 3 = közepesen; 2 = valamennyire; 1 = egyáltalán nem 0= nem tudom megítélni

MM2

MM1

CSOPORT

S.SZ . I.

TERÜLET MOTIVÁCIÓS SZEMPONTOK

1.V 2.V

Egyetértek a kollégium céljaival. Egyetértek a kollégium által képviselt értékekkel, fejlesztési stratégiájával.

3.V

Azonosulni tudok a kollégium pedagógiai programjába foglaltakkal.

4.T 5.T

Tagintézmény-vezetőm igényt tart javaslataimra, véleményemre. Véleményemet figyelembe veszik a döntéseknél.

6.T

Hatásköröm és felelősségem egyértelműen meghatározott.

7.T

Munkaterületemen mindenkinek azonos esélye van az előbbre jutásra.

8.T

A feladatok elosztása megfelelő szakmai szempontok szerint történik.

9.T

Munkám megtervezésében megfelelő önállóságom van.

10.T Munkámmal kapcsolatban megfelelő visszajelzéseket kapok.

MM3

11.T Munkámat méltányosan értékelik. 12.V Munkahelyem megfelelően támogatja szakmai fejlődésemet. 13.V A kollégium megfelelő feltételeket nyújt az érvényesülésemhez. 14.V A vezetés a munkámhoz szükséges hatáskörrel lát el.

MM5

MM4

15.T Munkatársaim megfelelően hozzájárulnak munkám sikeréhez. 16.T Munkámhoz mindig kellő információval rendelkezem. 17.T A fontos döntéseket a megfelelő időben és mélységében megismerem. 18.V Van lehetőségem, hogy gondjaimmal, javaslataimmal vezetőimhez forduljak. 19.V A vezetés a munkámat változatos eszközökkel, folyamatosan segíti. 20.V A kollégiumvezetés vezetési stílusát megfelelőnek tartom 21.T A tagkollégiumban megfelelően szervezettek a feladatok, ez munkámat segíti.

A

B

ÉRTÉKELÉS

FONTOSSÁG

ME4

ME3

ME2

ME1

CSOPORT

S.SZ. II. 1.T 2.T 3.T 4. 5. 6. 7. 8.T 9.T 10.T 11.V 12.V 13.V

TERÜLET

A

B

ÉRTÉKELÉS

FONTOSSÁG

ELÉGEDETTSÉGI SZEMPONTOK Feladatom egyértelműen meghatározott. Munkámhoz megfelelően biztosítottak a munkakörülmények, a feltételek. Munkám környezete, biztonságossága megfelelő számomra. Munkabérem és az egyéb juttatások megfelelőek számomra. Többletmunkámért megfelelő erkölcsi elismerést kapok. Többletmunkámért megfelelő anyagi elismerést kapok. Munkám stabilitást, biztonságot nyújt számomra. Kollégiumi munkám az eredményesség érzetét nyújtja számomra. Elégedett vagyok a munkaviszonyommal kapcsolatos ügyintézéssel. Munkahelyemen egyenrangúnak érezhetem magamat a munkatársakkal. A vezetőség a szükséges változásokat egyezteti a munkatársakkal. Az intézményben bekövetkezett változások nem veszélyeztetik munkámat. Az intézmény életében bekövetkezett változások áttekinthetők számomra.

2. Mit tart kollégiumunk … (3 tényező) … erősségének?

… fejlesztésre váró területének?

Egyéb észrevételei, javaslatai: ………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………………………………….. Leadási határidő:

Válaszait köszönjük!


KÉRDŐÍV }}A külső intézménykép felmérésére

Dátum: 2010. 10. 12. Verzió: 02. Oldal: 3 MR 01- 12-01

Tisztelt Munkatársunk! Kollégiumunkban a minőségirányítási rendszer működtetése kapcsán a Támogató Csoport az ún. külső intézményi kép megalkotásához kéri a segítségét. A jelen kérdőívvel szeretné feltárni a kollégium dolgozóinak a véleményét arról, hogy szerintük miképp értékelik a szülők és a tanulók intézményünk munkáját. A kérdőív kitöltésével olyan összehasonlításhoz teremt alapot, amelyik során összevethetjük a kollégium alkalmazottai által feltételezett és a partnereink válaszaiban majd valóban megjelenő értékelést. Ez az összevetés növelni fogja önismeretünket, tehát hozzájárul jövőnk pontosabb tervezéséhez. Válaszait nevének megjelölése nélkül kérjük. Az eredményeket kollégiumi és munkacsoportos összesítésben értékeljük ki. Beosztása: 1. Pedagógus 2. Nem pedagógus Véleményére mind a szülők, mind a tanulók szemszögéből kíváncsiak vagyunk. Az egyes kérdéseknél talál útmutatást arra, hogy miképp adhatja meg válaszait.

1. Kérjük, az alábbi értékek betűjelének a táblázatokba írásával válaszoljon: 1.1 Melyik lehet az az 5 érték, amelyet a szülők a legfontosabbaknak tartanak?

1.2 Melyik lehet az az 5 érték, amelyet a tanulók a legfontosabbnak tartanak?

a./ egészség d./ tolerancia g./ becsületesség j./ önbecsülés m./ szorgalom p./ hazaszeretet, nemzeti identitás

b./ emberi méltóság tisztelete e./ segítőkészség h./ akaraterő, kitartás k./ kreativitás n./ önállóság q./ hit

c./ érvényesülés, karrier f./ tudás, műveltség i./ igényesség l./ fegyelmezettség o./családszeretet r./ egyéb: ………………

2. Kérjük, az alábbi kollégiumi feladatok betűjelének a táblázatokba írásával válaszoljon: 2.1 Melyik lehet az az 5 feladat, amelyet a szülők leginkább elvárnak a kollégiumtól?

2.2 Melyik lehet az az 5 feladat, amelyet a tanulók leginkább elvárnak a kollégiumtól?

a./ az egyéni képességek kibontakoztatása c./ szocializáció, másokkal való együttélésre nevelés e./ tehetségek gondozása g./ pályaválasztás, munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása

b./ alapvető emberi normák betartására nevelés d./ kultúrált, egészséges életre nevelés f./ felzárkóztatás, tanulás segítése h./ a továbbtanulásra, érettségire való felkészítés

i./ értékközvetítés

j./

k./ a nyugodt felkészülés körülményeinek biztosítása m./ hátrányos helyzetűekkel való kiemelt törődés

l./ a tanulók érdeklődésének a kielégítése n./ felkészítés a felnőtt életre, társadalmi szerepvállalásra

o./ egyéb: ………………………..

a biztonságos lakhely és étkezés biztosítása

Kérjük, az alábbi feladatok betűjelének a táblázatokba írásával válaszoljon: 3.1 Melyik lehet az az 5 szempont, amelyet a szülők leginkább elvárnak a kollégium tanáraitól?

3.2 Melyik lehet az az 5 szempont, amelyet a tanulók leginkább elvárnak a kollégium tanáraitól?

a./ tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait kérdéseire c./ kísérje figyelemmel és segítse a tanulók fejlődését e./ rendszeresen tájékoztassa a szülőket gyermekükről g./ értékeljen rendszeresen, igazságosan és objektíven

b./ adjon érdemi választ a tanulók d./ szeresse tanítványait f./ vállalja fel a "szülőpótló" szerepet h./ segítse a tanulók beilleszkedését egyéni bánásmód alkalmazásával j./ legyen szigorú l./ magas követelményeket támasszon n./ szervezze a tanulók kollégiumi tevékenységét

i./ szakmailag felkészült legyen k./ tegye érdekessé, vonzóvá a csoportfoglalkozásokat m./ legyen türelmes és megértő o./ egyéb: ………………………… 4

Mit tarthatnak kollégiumunk erősségének … (3 tényező)

… a szülők:

5

… a tanulók:

Mit tarthatnak fejlesztésre váró területnek …(3 terület)

… a szülők:

… a tanulók:

6. A meglévőkön kívül milyen szabadidős programokat igényelhetnek …(3 program) … a szülők:

… a tanulók:

7. Szeretnek-e kollégiumunkban lakni tanítványaink? Véleménye szerint ezt miképp „osztályozhatják” … … a szülők:

… a tanulók:

(Az iskolában szokásos érdemjegyek valamelyikével válaszoljon.) 8. Az alábbi táblázatban a kollégium teljesítményei közül a legfontosabbakat soroltuk fel. Megítélése szerint

hogyan értékelik a szülők, illetve a tanulók kollégiumunknak ezeket a teljesítményeit? (Válaszait a szokásos ötfokozatú skála használatával adja meg.) A válaszokhoz használt ötfokozatú skála értelmezése: 5 = nagyon, maximálisan; 4 = eléggé; 3 = közepesen; 2 = valamennyire; 1 = egyáltalán nem S.sz Mennyire elégedett … . 1. a kollégium oktató-nevelő munkájával K1

K2

K3

K4

K5

K6

K7

2.

a kollégium által közvetített értékekkel

3.

a követelmények szintjével

4.

a tanulói teljesítmények értékelésével

5.

az alkalmazott pedagógiai módszerekkel

6.

a pedagógusoknak a tanulók fejlődését segítő munkájával

7.

a kollégiumi tehetséggondozással

8.

a felzárkóztatással, támogató tevékenységgel

9.

a kollégium továbbtanulásra felkészítő tevékenységével

10.

a kollégiumnak az önálló életvitelre való felkészítő tevékenységével

11.

a szabadidős tevékenységekkel

12.

a kollégium sportéletével

13.

a diákönkormányzat tevékenységével

14.

a pedagógusok felkészültségével

15.

a pedagógusok munkájával, magatartásával

16.

a kollégium többi dolgozójának munkájával

17.

a tanár-diák viszonnyal

18.

a tanulók kollégiumi közérzetével

19.

a kollégium munka szervezettségével

20.

az elismerés-elmarasztalás rendjével

21.

az előrehaladásról való tájékoztatással

22.

a tanulók problémáinak megoldásával

23.

a nevelő-oktató munkához biztosított létesítményekkel

K8

24.

a kollégium tárgyi felszereltségével

25.

a kollégium tisztaságával

26.

az étkeztetéssel

27.

a kollégiumi elhelyezés körülményeivel

28.

Mennyire ajánlják ismerőseiknek kollégiumunkat? Válaszait köszönjük!


9

MUNKATÁRSI KÉRDŐÍV

Dátum: 2010. 10 .12. Verzió: 03 Oldal: 2 MR 02 – 05

Kedves Munkatársunk! Kollégiumunkban a minőségirányítási rendszer működtetésének munkái folynak. Ennek keretében, a Támogató Csoport a jelen kérdőívvel szeretné feltárni a munkatársak kollégiumunk hosszú távú céljait, tennivalóit meghatározó véleményét, álláspontját. A kérdőív kitöltésével ahhoz nyújt segítséget, hogy kollégiumunk a jövőben még hatékonyabban, a munkatársak álláspontjának figyelembe vételével tudja végezni munkáját. Válaszait neve megjelölése nélkül kérjük. A kérdőívre adott válaszokat kollégiumi összesítésben értékeljük ki. Beosztása:

1. Pedagógus

2. Nem pedagógus

A válaszok értelmezése: 1: egyáltalán nem igaz ………….. 5: teljes mértékben igaz

1 1.

Kollégiumunkban magas színvonalú nevelő-oktató munka folyik.

2.

A kollégium minden tanulótól a képességeinek maximálisan megfelelő szintű teljesítményt követel meg. A diákok jól érzik magukat kollégiumunkban.

P1 3. 4.

Elégedett vagyok a kollégium fegyelemelvárásával.

5.

Elégedett vagyok a tanulók tanuláshoz való hozzáállásával.

6.

A kollégium megfelelő feltételeket biztosít a tanulók számára az iskolai felkészüléshez. Megfelelő módon figyelembe vesszük az egyéni tanulói képességeket.

P2 7. 8. P3 P4 P5

2

3

4

5

A nevelők folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók tanulmányi helyzetét.

9.

A kollégium folyamatosan szem előtt tartja a továbbtanulásra való felkészítést, a tehetséggondozást. 10. A nevelőtanárok igyekeznek felkelteni a tanulók érdeklődését -különböző programok szervezésével - a művelődés, a közélet, a sport iránt. 11. Általában elégedett vagyok a pedagógus kollégák alkalmazott módszereivel. 12. Megfelelőnek tartom a tanulók értékelését. 13. A tanulók kollégiumunkban személyre szabott törődést kapnak. 14. Úgy látom, a tanulók figyelnek egymásra a kollégiumban.

P6

15. A szülőknek van lehetőségük arra, hogy együttműködjenek a pedagógusokkal a kollégiumi neveléssel kapcsolatos tevékenység során. 16. A kollégium minden szülők részéről felmerülő aggodalommal, gonddal komolyan foglalkozik, igyekszik megoldást keresni.

17. A szülők hangot tudnak adni véleményüknek a gyermeküket érintő kérdésekben. 18. Szerintem elegendő információt ad a kollégium magáról a környezetének. 19. Jónak látom kollégiumunk technikai felszereltségét. 20. Kollégiumunk biztonságos, védett környezetet nyújt. P7

P8

21. Elégedett vagyok a kollégium tisztaságával. 22. A kollégium közös helyiségeinek és hálóinak berendezési tárgyai megfelelőek. 23. Mind a szilenciumi, mind a szabadidős programok esetében megfelelő helyet tudunk biztosítani a tanulóknak. 24. Szívesen ajánlja ismerőseinek kollégiumunkat. Válaszait köszönjük!

TELEKI BLANKA KÖZÉPISKOLAI LEÁNYKOLLÉGIUM

TANULÓI KÉRDŐÍV

Dátum: 2010. 10. 12. Verzió: 03 Oldal: 4 MR 02 – 07

Kedves Tanulónk! Kollégiumunkban a minőségirányítási rendszer működtetésének munkái folynak. Ennek keretében, a Támogató Csoport a jelen kérdőívvel szeretné feltárni a kollégium tanulóinak az intézménnyel kapcsolatos elvárásait, a kollégium teljesítményeivel való elégedettség mértékét. A kérdőív kitöltésével, őszinte válaszaiddal ahhoz nyújtasz segítséget, hogy kollégiumunk a jövőben még hatékonyabban, a diákok érdekeit jobban figyelembe véve tudja végezni munkáját. Válaszaidat neved megjelölése nélkül kérjük. A kérdőívre adott válaszokat kollégiumi összesítésben értékeljük ki. 1. A kitöltő neme:

fiú

leány

2. Kollégiumi csoportvezető tanár neve: 3. Iskola, évfolyam: 4. A kollégiumban eltöltött évek száma: ♣♣♣ Az egyes kérdéseknél találsz útmutatást arra, hogy miképp adhatod meg a válaszaidat. 3. Kérjük, az alábbi értékek betűjelének a bekarikázásával válaszolj: Melyik az az 5 érték, amelyet a legfontosabbnak ítélsz? a./ egészség d./ tolerancia g./ becsületesség j./ önbecsülés m./ szorgalom p./ hit

b./ emberi méltóság tisztelete e./ segítőkészség h./ akaraterő, kitartás k./ kreativitás n./ önállóság q./ hazaszeretet

c./ érvényesülés, karrier f./ tudás, műveltség i./ igényesség l./ fegyelmezettség o./családszeretet r./ egyéb: ………………

4. Kérjük, az alábbi kollégiumi feladatok betűjelének a bekarikázásával válaszolj: Melyik az az 5 feladat, amelyet leginkább elvársz a kollégiumtól? a./ az egyéni képességek kibontakoztatása c./ szocializáció, másokkal való együttélésre nevelés e./ tehetségek gondozása g./ pályaválasztás, munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása i./ értékközvetítés

b./ alapvető emberi normák betartására nevelés d./ kultúrált, egészséges életre nevelés f./ felzárkóztatás, tanulás segítése

k./ a nyugodt felkészülés körülményeinek biztosítása m./ hátrányos helyzetűekkel való kiemelt törődés

l./ a tanulók érdeklődésének a kielégítése n./ felkészítés a felnőtt életre, társadalmi szerepvállalásra

o./ egyéb: ………………………..

h./ a továbbtanulásra, érettségire való felkészítés j./ a biztonságos lakhely és étkezés biztosítása

5. Kérjük, az alábbi szempontok betűjelének a bekarikázásával válaszolj: Melyik az az 5 szempont, amelyet leginkább elvársz a kollégium tanáraitól? a./ tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait kérdéseire c./ kísérje figyelemmel és segítse a tanulók fejlődését e./ rendszeresen tájékoztassa a szülőket gyermekükről g./ értékeljen rendszeresen, igazságosan és objektíven


i./ szakmailag felkészült legyen k./ tegye érdekessé, vonzóvá a csoportfoglalkozásokat m./ legyen türelmes és megértő o./ egyéb: ………………………… 6. Mit tartasz kollégiumunk … (3-3 tényező) … erősségének?

(Válaszaidat szövegesen írd be a táblázatba.) … fejlesztésre váró területének

7. A meglévőkön kívül milyen szabadidős programokat igényelsz? (3) táblázatba.)

(Válaszaidat szövegesen írd be a

8. Jól érzed magad kollégiumunkban? (Véleményedet „osztályzattal” add meg a szokásos módon: 5 = nagyon jól; 4 = eléggé jól; 3 = közepesen; 2 = valamennyire; 1 = egyáltalán nem) (A következő kérdéseknél [7-8] a megfelelő betűjel bekarikázásával válaszolj.) 9.

Hogyan viszonyulsz a tanuláshoz? a. Nem szeretek tanulni; d. Szeretek tanulni;

b. Alig érdekel a tanulás;

c. A kedvenc tantárgyaimat szívesen tanulom;

e. Egyéb: ………………..

10. Kitől igényelsz, illetve kapsz segítséget, ha a tanulásban nehézséged adódik? a.

kollégiumi nevelőmtől

e. barátomtól/barátnőmtől;

b. kollégista társamtól;

f. általában nem veszek igénybe segítséget;

11. Milyen mértékben értesz egyet az alábbi állításokkal? Kollégiumunk az a hely, ahol …

9.1

… jól érzem magam

9.2

… boldog vagyok

9.3

… magányos vagyok

c.; magántanáromtól;

d. szüleimtől;

g. egyéb: ……………..

(Válaszaidat x-szel jelöld az egyes oszlopokban.) TELJES MÉRTÉKBEN

TÖBBÉKEVÉSBÉ

EGYÁLTALÁN NEM

9.4

… a társaim bíznak bennem

9.5* … egyéni bánásmódban részesülök 9.6

…feladataimat a megfelelő mértékben teljesíteni tudom

9.7

… szükség szerint tanulópár segít feladataim megoldásában

9.8

… olyan dolgokat tanulhatok, amelyek hasznosak számomra

… megbeszélhetem nevelőtanáraimmal, hogy hogyan oldjam meg a feladataimat 9.10 … be tudok kapcsolódni a diákokat érintő döntések előkészítésébe

9.9

• egyéni bánásmód alatt értendő: Nevelőtanár-diák személyes találkozása, beszélgetés, kapcsolat, egyéni problémák személyre szabott megoldása elkülönülve a csoport többi tagjától. Nem jelent kivételezést, elvtelennek tűnő egyéni engedményeket. 10. Az alábbi táblázatban a kollégium teljesítményei közül a legfontosabbakat soroltuk fel. Hogyan értékeled kollégiumunknak ezeket a teljesítményeit? (Válaszaidat a szokásos ötfokozatú skála használatával add meg.) A válaszokhoz használt ötfokozatú skála értelmezése:

5 = maximálisan; 4 = nagyon; 3 = közepesen; 2 = valamennyire; 1 = egyáltalán nem S.sz Mennyire elégedett … . 1. a kollégium oktató-nevelő munkájával K1

K2

K3

K4

K5

K6

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


21.


22.


K7

K8

23.


24.


25.


26.

az étkeztetéssel

27.


28.



SZÜLŐI KÉRDŐÍV

Dátum: 2010. 10. 12. Verzió: 03 Oldal: 4 MR 02 – 09

Kedves Szülő!

Kollégiumunkban a minőségirányítási rendszer működtetésének munkái folynak. Ennek keretében, a Támogató Szervezet a jelen kérdőívvel szeretné feltárni a kedves szülőknek a kollégiummal kapcsolatos elvárásait, az intézmény teljesítményeivel való elégedettség mértékét. A kérdőív kitöltésével, őszinte válaszaival ahhoz nyújt segítséget, hogy kollégiumunk a jövőben még hatékonyabban, a diákok és a szülők érdekeit jobban figyelembe véve tudja végezni munkáját. Válaszait neve megjelölése nélkül kérjük. A kérdőívre adott válaszokat kollégiumi összesítésben értékeljük ki. 1. Gyermeke neme:

fiú

leány

2. Kollégiumi csoportvezető tanárának neve: 3. Iskola, évfolyam: 4. A tanuló kollégiumban eltöltött éveinek száma: ♣♣♣ Az egyes kérdéseknél talál útmutatást arra, hogy miképp adhatja meg a válaszait. 12. Kérjük, az alábbi értékek betűjelének a bekarikázásával válaszoljon: Melyik az az 5 érték, amelyet a legfontosabbnak ítél? a./ egészség d./ tolerancia g./ becsületesség j./ önbecsülés m./ szorgalom p./ hit

b./ emberi méltóság tisztelete e./ segítőkészség h./ akaraterő, kitartás k./ kreativitás n./ önállóság q./ hazaszeretet

c./ érvényesülés, karrier f./ tudás, műveltség i./ igényesség l./ fegyelmezettség o./ családszeretet r./ egyéb: ………………

13. Kérjük, az alábbi kollégiumi feladatok betűjelének a bekarikázásával válaszoljon: Melyik az az 5 feladat, amelyet leginkább elvár a kollégiumtól? a./ az egyéni képességek kibontakoztatása c./ szocializáció, másokkal való együttélésre nevelés e./ tehetségek gondozása g./ pályaválasztás, munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása i./ értékközvetítés

b./ alapvető emberi normák betartására nevelés d./ kultúrált, egészséges életre nevelés f./ felzárkóztatás, tanulás segítése

k./ a nyugodt felkészülés körülményeinek biztosítása n./ hátrányos helyzetűekkel való kiemelt törődés

l./ a tanulók érdeklődésének a kielégítése m./ felkészítés a felnőtt életre, társadalmi szerepvállalásra

o./ egyéb: ………………………..

h./ a továbbtanulásra, érettségire való felkészítés j./ a biztonságos lakhely és étkezés biztosítása

14. Kérjük, az alábbi szempontok betűjelének a bekarikázásával válaszoljon: Melyik az az 5 szempont, amelyet leginkább elvár a kollégium tanáraitól? a./ tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát és jogait kérdéseire c./ kísérje figyelemmel és segítse a tanulók fejlődését e./ rendszeresen tájékoztassa a szülőket gyermekükről g./ értékeljen rendszeresen, igazságosan és objektíven


i./ szakmailag felkészült legyen k./ tegye érdekessé, vonzóvá a csoportfoglalkozásokat m./ legyen türelmes és megértő o./ egyéb: ………………………… 4. Mit tart kollégiumunk … (3-3 tényező) táblázatba.) … erősségének?

(Válaszait szövegesen írja be a … fejlesztésre váró területének

5. A meglévőkön kívül milyen szabadidős programokat igényel gyermeke számára? (3 program) (Válaszait szövegesen írja be a táblázatba.)

6. Gyermeke jól érzi-e magát kollégiumunkban? (Véleményét „osztályzattal” adja meg a szokásos módon: 5 = nagyon jól; 4 = jól; 3 = közepesen; 2 = valamennyire; 1 = egyáltalán nem) (A következő kérdéseknél [7-8] a megfelelő betűjel bekarikázásával válaszoljon.) 7. Gyermeke hogyan viszonyul a tanuláshoz? a. Nem szeret tanulni;

b. Alig érdekli a tanulás;

d. Szeret tanulni;

e. Egyéb: ………………..

c. A kedvenc tantárgyait szívesen tanulja;

8. Kitől igényel, illetve kap segítséget gyermeke, ha a tanulásban nehézsége adódik? b.

kollégiumi nevelőjétől;

e. barátjától/barátnőjétől;

9.

b. kollégista társától; f. általában nem vesz igénybe segítséget;

c.; magántanárától d. szüleitől; g. egyéb: ……………..

Véleménye szerint gyermeke milyen mértékben ért egyet az alábbi állításokkal?

(Válaszait x-szel jelölje az egyes oszlopokban.) Kollégiumunk az a hely, ahol …

9.1

… jól érzem magam

9.2

… boldog vagyok

TELJES MÉRTÉKBEN

TÖBBÉKEVÉSBÉ

EGYÁLTALÁN NEM

9.3

… magányos vagyok

9.4

… a társaim bíznak bennem

9.5 *

… egyéni bánásmódban részesülök

9.6

…feladataimat a megfelelő mértékben teljesíteni tudom

9.7

… szükség szerint tanulópár segít a feladataim teljesítésében

9.8

… olyan dolgokat tanulhatok, amelyek hasznosak számomra

9.9

… megbeszélhetem nevelőtanáraimmal, hogy hogyan oldjam meg a feladataimat … be tudok kapcsolódni a diákokat érintő döntések előkészítésébe

9.10

• egyéni bánásmód alatt értendő: Nevelőtanár-diák személyes találkozása, beszélgetés, kapcsolat, egyéni problémák személyre szabott megoldása elkülönülve a csoport többi tagjától. Nem jelent kivételezést, elvtelennek tűnő egyéni engedményeket. 10. Az alábbi táblázatban a kollégium teljesítményei közül a legfontosabbakat soroltuk fel. Hogyan értékeli kollégiumunknak ezeket a teljesítményeit? (Válaszait a szokásos ötfokozatú skála használatával adja meg.) A válaszokhoz használt ötfokozatú skála értelmezése:

5 = maximálisan; 4 = nagyon; 3 = közepesen; 2 = valamennyire; 1 = egyáltalán nem S.sz Mennyire elégedett … . 1. a kollégium oktató-nevelő munkájával

K1

K2

K3

K4

K5

K6

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


21.


22.


K7

K8

23.


24.


25.


26.

az étkeztetéssel

27.


28.


7. sz. melléklet


Dátum: 2010. 10. 12.

}}

INTERJÚLAP

Verzió: 01. Oldal: 1

Partner beazonosítása: ELÉGEDETTSÉG

ELVÁRÁSOK

az intézményről alkotott általános kép

az oktatónevelő tevékenység

a személyi és tárgyi feltételek

Dátum: ……………………… interjút készítő

Időtartam:

Helyszín:

…………………………… jegyző

………………………... interjúalany

PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE Név: ………………………………….. … ………….

Értékelést végző vezető: …………………………………………..

Munkakör: ……………………………………………

Utolsó értékelés dátuma: ………………………………………….

A pontozás módszere 3 – kiemelkedő 2 – megfelelő 1 – kevéssé megfelelő 0 – nem megfelelő

Az elért pontszámok alapján 80 – 100 % kiválóan alkalmas 79 – 60 % alkalmas 59 – 30 % kevéssé alkalmas 30 % alatt alkalmatlan

Terület, szempont 1.

Információforrás

Indikátorok

Adminisztráció - ügyeleti napló vezetése - napi tevékenységről, programokról bejegyzés - különleges események feljegyzése - hiányzók, hazautazók regisztrálása - tanulói létszám feljegyzése - nevelői feljegyzések vezetése (csoportnapló) - tanulók adatainak bejegyzése - kollégiumi törzskönyv vezetése - tanulmányi előmenetel regisztrálása - tanulóval kapcsolatos fontosabb bejegyzések - csoportfoglalkozások regisztrálása - kötelező foglalkozások jelenléti ívének vezetése - szilencium - szakkör, sportkör - csoportfoglalkozás - tanulói lap

Ügyeleti napló

naprakész nem hiányos pontos

Nevelői feljegyzések Törzskönyv

naprakész pontos

szilenciumi jelenléti ív, füzet szakköri napló csoportnapló tanulói lap kollégiumi tagsági könyv

pontos hibátlan naprakész

Egyéni teljesítmény 3210

8. sz. melléklet

Eredmény %-ban

- kollégiumi tagsági könyv vezetése - éves csoportfoglalkozási terv elkészítése - havi bontások elkészítése - megtartott foglalkozások adminisztrálása - a vezetett csoport félévi, év végi tanulmányi statisztikájának elkészítése - kéthavi tanítási időkeret vezetése - az éves munkáról írásos beszámoló elkészítése - éves reszortmunkaterv, szakköri munkaterv elkészítése - hálószobák napi ellenőrzéséről értékelő füzet/lap vezetése - tanulók havi étkezési igényének felmérése Összesen: 21 2.

éves csoportfoglalkozási terv, havi tervek, megvalósított foglalkozások leírása (csoportnapló) statisztikai lapok kéthavi időkeret táblázat

pontos jogszerű kreatív

év végi beszámoló munkatervek értékelő füzet/lap étkezési igény lap

alapos, rendszeres, pontos

oklevél, tanúsítvány

foglalkoztatásának, beosztásának megfelelő PP megvalósítás, hasznosíthatóság mértéke

oklevél, tanúsítvány éves beiskolázási terv továbbképzési program

intézményi munkában mobilizálható aktivitás, további ismeretek megszerzésére való igény

pályázatok újítások szemléltetőeszközök módszerek

nyertes pályázatok száma hasznosítás aktivitás kreativitás önfejlesztés megújulás iránti igény publikáció

pontos hibátlan

pontos átlátható

Feltételek - pedagógus végzettség, szakképesítés, szakképzettség megléte - diplomák, szakképzettségek, szakképesítések mennyisége, minősége (helyi munkavégzésben alkalmazhatóság szempontjából) - továbbképzési kötelezettségének eleget tesz - kötelező 7 éves továbbképzés teljesítése - szakirányú továbbképzésen, illetve egyéb továbbképzéseken való részvétel - saját költségen megszerzett képesítés - a feltételek megteremtésében való részvétel - pályázatírásban részvétel - szakmai, pedagógiai önfejlesztés - pedagógiai újítás, innováció - foglalkozáshoz szükséges szemléltetőeszközök felkutatása, elkészítése - szakirodalomban való jártasság, pedagógiai,

kollégiumpedagógiai, szakmai nóvumok ismerete - tartalmi fejlesztő munka (publikáció) Összesen: 9 3.

Szakmai tevékenység (nevelés-oktatás, kompetenciafejlesztés) 3.1 Nevelés-oktatás folyamata -

képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesíti a tanulókat szakmai biztonság foglalkozások tervezettsége, hatékonysága, eredményessége a foglalkozás megtervezése az adott csoportra vonatkozik követelményszint motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít szemléltetés információs eszközök (média, Internet, könyv, újság, projektor, stb.) használata szóbeli értékelés külső, belső mérések tanulói figyelem, aktivitás tanári stílus, egyéniség, dinamika kommunikációja logikus, világos, érthető

3.2 Tehetséggondozás, felzárkóztatás

óralátogatás megfigyelés naplók csoportfoglalkozások éves terve munkaterv interjú tapasztalatszerzés beszélgetés

szervezett rendezvény színvonala tanulók képességeinek figyelembe vétele életkori sajátosságok figyelembe vétele érthető világos nyílt naprakész életkori sajátosságok figyelembe vétele

-

szaktárgyából tehetséggondozó, illetve felzárkóztató foglalkozás vezetése szaktárgyából szakkör, sportkör vezetése, vizsgára való felkészülés segítése tehetségek felismerése, támogatása, szakemberek felé orientálása

3.3 Kötelező foglalkozásokkal le nem kötött munkaidőben végzett tevékenység -

versenyek, vetélkedők, bajnokságok szervezése, részvétel tanulók számára szabadidő eltöltésének szervezése

-

kollégiumi rendezvényekre való kísérés, részvétel

-

ügyeletek ellátásában való részvétel megbízások, felkérések, helyettesítések vállalása, ellátása

-

képviselet, tevékenység kollégiumi szervezetekben (DÖK, alapítvány, KÖT) a város kulturális és sportéletében való részvétel

-

ügyeleti napló helyettesítési lap munkaterv interjú beszélgetés tapasztalatszerzés megfigyelés

aktivitás rendelkezésre állás terhelhetőség szervezőkészség

Összesen: 21 4.

Nevelés (személyiségfejlesztés, szocializáció, értékés normaközvetítés) - tanulók napi ügyeivel, gondjaival való foglalkozás, gondoskodás - tanulók megismerése (név szerint szólítás, képességek, készségek ismerete, egyéni problémák, családi, szociális körülmények ismerete)

együttműködő csoportkohézió-kiépítő feladatorientált felelősségteljes magatartásra nevelő példamutató

-

hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozás - közösségteremtő, közösségalakító tevékenység mikro- és makro tanulóközösségben - közösségben előforduló konfliktusok kezelése - beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek - környezettudatos magatartásra, egészséges életmódra nevelés - pályaorientációs tevékenység - diákjogok betartása, betartatása, diákmozgalom segítése - hagyományápolás - új értékek, események, rendezvények - meghonosítás Összesen: 15 5.

szabálykövető magatartásra nevelő tevékenységek, és azok változatossága asszertivitás együttműködés hatékonyság

konfliktuskezelés meggyőzőerő nyitottság megbízhatóság érdeklődés empátia elhivatottság

Szolgáltatások -

ifjúságvédelemi feladatok végrehajtásában való részvétel tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység

-

figyelemfelhívás városi kulturális, sport- és szabadidős rendezvényekre - az intézmény épületének otthonosabbá tételében való részvétel - információk közvetítése Összesen: 6 6.

megfigyelés, beszélgetés tanóra, korrepetálás csoportfoglalkozás csoportnapló, feljegyzések adatlap, kérdőív interjú, éves munkatervek foglalkozási tervek attitűd vizsgálat szociometria értékorientációs vizsgálatok

A pedagógus, mint munkavállaló (szervezet és vezetés)

Pedagógiai Program naplók munkatervek balesetvédelmi oktatás jelenléti íve faliújság programfüzet plakát szórólap

probléma megoldására vonatkozó terv elkészítése és végrehajtása elkötelezettség empátia informáltság terhelhetőség szabálykövetés

-

jelenléti ív ügyeleti napló megfigyelés beszélgetés interjú munkaköri leírás megbízatások értekezletek a Pedagógiai Program feladatellátásának minősége eredményesség humánerőforrás fejlesztés részvétel értekezleteken, részvétel a nevelőtestület SZMSZ munkájában házirend kollégákkal, vezetőkkel való együttműködési készség

munkafegyelem munkarend betartása határidők betartása közreműködés a kollégiumi rend megtartásában állagmegóvás munkavégzés szempontjából mobilizálható, terhelhető fogadóóra részvétel az intézményi dokumentumok készítésében (PP, SZMSZ, IMIP, Házirend)

hatékonyság példamutatás feladatokkal azonosulás motiváció önfejlesztő attitűd nyitottság expresszivitás innovációs készség racionalitás kezdeményezőkészség együttműködés kollegialitás precizitás motiváció terhelhetőség együttműködés rugalmasság

Összesen: 9 7.

Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás

7.1 Partneri kapcsolatok partnerek véleménye a pedagógus munkájáról - nevelőtestület tagjaival való kapcsolat (meghallgatás, segítés, elfogadás) - tanulókkal való kapcsolat - szülőkkel való kapcsolat - (fogadóóra, értesítések, informálás, együttműködés)

beszélgetés megfigyelés csoportnapló partnerek véleménye

kooperativitás precizitás a személyközi viszonyok alakulása (gyerek-tanárlő)

-

iskolai osztályfőnökökkel, kollégákkal való kapcsolat városi intézmények, szervezetek képviselőivel való kapcsolat szakmai szervezeti tagság véleménynyilvánítás objektivitása, arculatformálás

szülők személyes és írásbeli folyamatos tájékoztatása fogadóórák pályaválasztási kiállítás

szülő) asszertivitás tolerancia empátia frusztráció tűrés

megfigyelés tapasztalás óralátogatás naplók munkatervek értekezletek tanulói vélemény más partnerek véleménye kollégiumi szervezetekhez való kötődés módszertani repertoár bővítése kollégiumon kívüli rendezvények

együttműködés normakövetés objektív önmagával és másokkal szemben is tanári felkészültség személyes kvalitások expresszivitás feladatorientáltság kezdeményezés munkaköri kötelezettségek fegyelmezett teljesítése nyitottság érdekérvényesítő technikák alkalmazása konstruktivitás tolerancia rendszerező képesség

7.2 Személyes vonások, önértékelés -

személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést megbízható pontos következetes céltudatos kitartó kiegyensúlyozott lojális rugalmasság alkalmazkodóképesség munkamorál igényes kreatív ambiciózus konstruktív meggyőző erő, érvelés kevés hiányzás, rendelkezésre állás feladatvállalásban aktív nem hárító magatartást képvisel utasításokat betartja

-

megfelelő empatikus készséggel rendelkezik ismeri saját adottságait, lehetőségeit ismeri saját korlátait, hibáit visszajelzéseket, esetleges bírálatokat pozitívan hasznosítja a munkában pedagógus tevékenység és a magánélet összeegyeztetése, személyes problémák kirekesztése részt vállal a közösség konfliktusainak megoldásában

Összesen: 24 Valamennyi szempontban összesen: 105

frusztráció tűrés rugalmasság asszertivitás kezdeményezőkészség reális önértékelés önkép

9. sz. melléklet

A közoktatási intézményvezetők értékelésének területei és szempontrendszere ZMJV ÖMIP 3. sz melléklete alapján A közoktatási intézményvezető neve: 1. A vezetői munkakör ellátásából adódó tevékenységek értékelése Ssz.

Készségek/képességek

3.

Vezetői feladatok szakszerű és rendszerszemléletű ellátása Minőségre való törekvése a szakmai irányító munkában Önállósága a döntéshozatalban

4.

Kapcsolatépítő tevékenysége, annak hatékonysága

1. 2.

5. 6. 7. 8. 9.

0

Értékelés 1 2

3

0

Értékelés 1 2

3

Konfliktuskezelő képessége Az intézmény sikeressége érdekében tett intézkedései Együttműködő, segítő, menedzselő tevékenysége A közoktatást érintő jogszabályok ismeretében történő jártassága A működés jogszabályi feltételeinek gyakorlati alkalmazása

Minősítési átlag (az értékelési skála alapján) 2. A szakmai munkában jelentkező megújulási készség Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

Készségek/képességek Szakmai, módszertani kultúrája Szakterületén irányítója az új módszerek kipróbálásának, alkalmazásának, tovább adásának Fogékonysága és alkalmazkodása a szakmai, módszertani megújulás érdekében Az intézményben tanúsított innovációs tevékenysége, annak dokumentáltsága Az intézmény arculatának formálása

Minősítési átlag

Városi Középiskolai Kollégium

3. Vezetői alkalmasság, megbízhatóság, felelősségvállalás Ssz. 1. 2.


4.

Megbízhatóság és felelősségvállalás jellemzi A szervezet minden szintjén kialakítja és fejleszti az emberekkel való kapcsolatát Munkáját szakmai hozzáértéssel, becsületesen végzi, nyitottság jellemzi Értékelése megbízható, reális alapokra épül.

5.

Elszámoltatja munkatársait a feladatokról

3.

6. 7.

0

Értékelés 1 2

3

0

Értékelés 1 2

3

Együttműködése korrekt az intézményt irányító önkormányzati szervekkel Együttműködése korrekt a szülői szervezettel

Minősítési átlag:

4. Partnerekkel való együttműködés:

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5.

Készségek/képességek Munkatársakkal, beosztottjaival kialakított viszony A szülőkkel, mint a szolgáltatást igénybe vevőkkel való kapcsolattartás Az intézmény és más intézmény vezetőivel való partneri kapcsolat A tanulókkal kialakított közvetlen és közvetett kapcsolat Egyéb partnerekkel való kapcsolat-teremtése, alkalmazkodó képessége



5. Gazdasági érzékenysége, hatékonysága Ssz. 1. 2. 3. 4.


0

Értékelés 1 2

3

Értékelés 1 2

3

Gazdálkodása takarékos, alkalmazott módszerei költségcsökkentők Önállóan meghozott gazdasági döntéseinek fejlesztő hatása Az intézmény gazdálkodásából adódó erőforrás fejlesztése A vonatkozó jogszabályi háttér ismerete és gyakorlati alkalmazása


6. Konfliktus kezelési hajlama: Ssz. 1. 2.


0

A konfliktusokat megfelelő időben pozitív és konstruktív módon oldja meg Az intézményben felmerülő konfliktusok kezelésében önálló


Az értékelés során adott számok jelentése: 0123-

nem megfelelő kevéssé megfelelő megfelelő kiemelkedő

Az intézményvezető minősítésének eredménye %-os formában: alkalmatlan: 30 % alatt kevéssé alkalmas: 30 – 59 % megfelelő: 60 – 79 % kiemelkedő: 80 – 100 % Egyéb információk (szöveges értékelést csak 0 és 1 pont szerepeltetése esetén adunk): ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________

Városi Középiskolai Kollégium 10. sz. melléklet

VEZETŐ PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE Név: ………………………………….. …

Értékelést végző vezető: ……………………………

Munkakör: …………………………………

Utolsó értékelés dátuma: ……………………………

A pontozás módszere

0123-

Kompetencia meghatározása 1.

Az elért pontszámok alapján


alkalmatlan: kevéssé alkalmas: alkalmas: kiválóan alkalmas:

30 % alatt 30 – 59 % 60 – 79 % 80 – 100 %

Állítások

Személyes tulajdonságok

pontozás

2310 - elfogadja és kedveli a vezető szerepét - magabiztos személyiség - lelkes és önálló - igen céltudatos és elkötelezett - tevékenységközpontú, erős késztetése van teljesíteni és eredményt elérni - tiszta értékrend vezeti - kész a kiállásra, még ha népszerűtlen dologról van is szó - döntésre képes személyiség - becsületes személyiség - folyamatosan tanul, fejlődik, kibontakoztatja magát

2.

Összesen A változások követése

2310 - képes elképzelni az új valóságot és segíteni azt konkrétan megfogalmazni - képes elhagyni az elavult felvetéseket, és más elvi változatokkal kísérletezni - a dolgok megtörténését kiváltó személyiség - képes egy gondolat formálására ás mozgásba hozására, amíg az hasznosítható alakot nem ölt - képes elég erőt összegyűjteni az emberek és erőforrások mozgósítására az új dolgok kezdeményezése és megvalósítása céljából - tevékenyen bevonja kollégáit a változás tervezésébe - a változást normának elismerő magatartást fejleszt ki - képes a változást minimális ellenállással elfogadtatni - keresi és elfogadja elgondolásának kritikáját - képes a saját területén kiválóságot elérni

3.

Összesen Az elképzeléseinek megvalósítása

2310 - jól megragadja a szervezeti egység lényegét és haladásának módját - jól megragadja a nagyobb szervezet céljait és stratégiai terveit - képes a kritikus jelentőségű kérdésekre összpontosítani - képes látni a távlati elképzelést, amely a mindennapi tetteket a jövő céljaihoz kapcsolja


- képes a hatáskörébe tartozó szervezeti egység részére új irányt kijelölni - meghatározza azt az átfogó célt, amely összefogja az egység erejét, és az egységnek közös célt ad - képes világos és összefüggő képet alkotni arról, amivé a szervezeti egység válhat - képes átültetni elképzelését valamennyi csapattag gondolatvilágába arról, amivé a szervezeti egység válhat - képes valamennyi csapattagot az elképzelés „tulajdonosává” tenni - képes az egységben mindenki figyelmét az elképzelésre összpontosítani Összesen 4.

A csapat kialakítása

2310 - képes csapatot kialakítani a kulcsemberekből, akik a vezetővel közösen felelnek az egység sikeréért - szorgalmazza a csapatszellem kialakítását, miközben támogatja a nagy szervezet céljait is - bizalmat tápláló légkört teremt a csapattagok között - tevékenyen bevonja a csapattagokat a csoport céljainak kialakításába - eléri, hogy a csapattagok a csoport céljai iránt elkötelezetté váljanak - tevékenyen bevonja a csapattagokat a munkájukat befolyásoló döntésekbe - tanácsért, konzultációért folyamodik a csapattagokhoz - szorgalmazza a becsületes, nyílt visszajelzést az összes csapattag között - szorgalmazza a közös győzelem módszerét a konfliktus feloldásában - tevékenyen bevonja a csapattagokat a csoportteljesítmény értékelésébe és a korrekciós lépésekről való döntésbe

5.

Összesen A kollégium értékeinek közvetítése

2310 - példát mutat az egységnek a szervezeti értékek valóra váltásában - kimutatja, hogy világosan érti a szervezeti értékrendszert - képes kifejezni és élettel telíteni a szervezeti értékrendszert - közvetíti a szervezeti értékeket az adott témához kapcsolódó megfelelő megállapításokkal - a szervezeti értékek közvetítésével képes az alkalmazottaknak iránytűt adni és megmutatni nekik a helyes irányt - a szervezeti értékrendszerrel összhangban dönt és cselekszik - hűségesen ragaszkodik a szervezeti értékrendszerhez - tettei és szavai összhangban vannak - a dolgozókat a szervezeti értékekhez való ragaszkodása szerint jutalmazza - sikeresen alakítja valósággá a szervezeti értékeket, ami a dolgozók mindennapi magatartásában nyilvánul meg

6.

Összesen Kifogástalan hely- és helyzetismeret

2310 - képes reális hidat építeni a szervezeti egység jelene és jövője között - jól érzékeli a csoportjára ható külső körülményeket - jól érzékeli a partnerek szükségleteit és igényeit - jól érzékeli a szervezeti egységek erősségeit és korlátait


- megállapítja a fő fejlesztési irányokat és azokra összpontosít - kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendet és az erőforrásokat összefogó éves írásos tervet - bevonja a beosztottakat a tervek kidolgozásába -„mi lesz, ha?” kérdéseket tesz föl, a váratlanra is terveket dolgoz ki - a terveket időszakonként felülvizsgálja, és kellőképpen módosítja - rendszeres felhagyási politikája van, tudja mikor „vonuljon ki” egy adott területről 7.

Összesen A kommunikálás

2310 - képes a befogadó nyelvén kommunikálni - jó meghallgató - hatásos előadó - hatékony és eredményes értekezletet tart - jól fogalmaz írásban - tudatja a dolgozókkal, merre tart a szervezet, hogyan tervezi, hogy oda eljusson, és mit jelent mindez számára - tudatja kollégáival állásfoglalását a kulcskérdésekkel kapcsolatban - a rábízott egységet ellátja pontos és teljes információval -„körbejárással” vezet, hogy közvetlen párbeszédbe kerüljön munkatársaival - tettei összhangban vannak szavaival

Összesen 8.

A kapcsolatok kialakítása

2310 - az embereket a legfontosabb értéknek fogja föl - az emberekhez méltósággal és megbecsüléssel viszonyul - igaz érdeklődést mutat a kollégák, mint személyiségek iránt - képes megérteni emberi szükségleteiket - hatékonyan kapcsolja össze az egyes dolgozók és a szervezet szükségleteit - nyilvánvaló elkötelezettséget tanúsít a kiválósághoz - képes az emberek érdeklődését felkelteni és mozgósítani a jövő izgalmas elképzelése irányában - másokat motivál lelkesedésével, optimizmusával - képes az emberekből a legjobbat kihozni, „jobbik énjükre” emelni őket - képes kollégáival érzékeltetni, hogy ők a győztesek

9.

Összesen A beosztottak felkészítése

2310 - eleget foglalkozik az emberekkel, időt szentel rá, hogy személyesen kapcsolatot létesítsen velük - személyesen érdekli a csoport valamennyi tagja pályájának fejlődése - a kollégákkal való találkozásait a tanulás elősegítésére hasznosítja - jól hasznosítja a munkamegbízásokat, mint a dolgozók fejlesztésének legjobb eszközét - hatékony megbízó - egyenes, őszinte visszajelzést ad a kellő időben - a teljesítményértékelést nem oktatási és nem intési vagy figyelmeztetési eszközként használja - hatékonyan közreműködik tehetséges beosztottjai vezetővé képzésében - tevékenyen dolgozik egy vagy több helyettese kinevelésén


- szorgalmazza, hogy életen át tartó tanulás-életmódja legyen valamennyi csoporttagnak Összesen 10. Értékelési

2310

tevékenysége - jól érzékeli a kollégium adottságait, amelyért felelős - jól érzékeli az intézmény anyagi viszonyait bármely időpontban - jól érzékeli az okbeli, logikai kapcsolatot a rendszerben, amelyért felelős - képes megállapítani a kritikus sikertényezőket, azt a néhány területet, amelyben elért sikeres eredmény sikeres teljesítményre vezet - folyamatosan adatokat és információkat gyűjt a kritikus sikertényezőkről, amelyek a működéshez a legfontosabbak - kiegyensúlyozottan értékeli a tárgyi és eszmei értékeket egyaránt - folyamatosan értékeli a tervhez viszonyított haladást - ellenőrzése, teljesítményértékelése hatékony - a problémákkal fontosságuknak megfelelően foglalkozik - hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől Összesen Valamennyi szempont alapján összesen


RÉSZLETES TELJESÍTMÉYNÉRTÉKELŐ LAP Az értékelt pedagógus neve:…………………………………..

……………/…………tanév

Az értékelt pedagógus beosztása:……………………………… A beosztott pedagógus teljesítményének értékelése 1. Adminisztráció KIEMELKEDŐ

pontszám: MEGFELELŐ

2. Feltételek KIEMELKEDŐ

MEGFELELŐ

MEGFELELŐ

4. Nevelés KIEMELKEDŐ

MEGFELELŐ

6. A pedagógus, mint munkavállaló KIEMELKEDŐ

MEGFELELŐ

7. Kapcsolatrendszer KIEMELKEDŐ

KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

pontszám:


NEM MEGFELELŐ

% alapján elért pont:


NEM MEGFELELŐ



pontszám:

NEM MEGFELELŐ




NEM MEGFELELŐ



NEM MEGFELELŐ


pontszám:

5. Szolgáltatások KIEMELKEDŐ


pontszám:

3. Szakmai tevékenység KIEMELKEDŐ


NEM MEGFELELŐ



NEM MEGFELELŐ

Az értékelés során adott számok jelentése:

Az teljesítményértékelés eredménye %-os formában:

0123-

alkalmatlan: kevéssé alkalmas: alkalmas: kiválóan alkalmas:


Valamennyi kompetencia alapján összesen elért pontszám:

30 % alatt 30 – 59 % 60 – 79 % 80 – 100 %



RÉSZLETES TELJESÍTMÉYNÉRTÉKELŐ LAP Az értékelt pedagógus neve:…………………………………..

……………/…………tanév

Az értékelt pedagógus beosztása:……………………………… A vezető teljesítményének értékelése 1. Személyes tulajdonságok KIEMELKEDŐ

MEGFELELŐ

2. A változások követése KIEMELKEDŐ

KIEMELKEDŐ


pontszám:

pontszám:


MEGFELELŐ

7. A kommunikálás KIEMELKEDŐ

pontszám:

8. A kapcsolatok kialakítása KIEMELKEDŐ

9. A beosztottak felkészítése KIEMELKEDŐ

10. Értékelési tevékenysége KIEMELKEDŐ

pontszám:

pontszám:

pontszám:

Az értékelés során adott számok jelentése: 0123-


NEM MEGFELELŐ



MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ



MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ



MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ



MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


6. Kifogástalan hely- és helyzetismeret pontszám: KIEMELKEDŐ

NEM MEGFELELŐ



MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ



MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


pontszám:

5. A kollégium értékeinek közvetítése KIEMELKEDŐ

pontszám:

MEGFELELŐ

4. A csapat kialakítása



MEGFELELŐ

3. Az elképzeléseinek megvalósítása KIEMELKEDŐ

pontszám:

NEM MEGFELELŐ



NEM MEGFELELŐ

Az teljesítményértékelés eredménye %-os formában: alkalmatlan: 30 % alatt kevéssé alkalmas: 30 – 59 % alkalmas: 60 – 79 % kiválóan alkalmas: 80 – 100 %

Valamennyi kompetencia alapján összesen elért pontszám:



12. sz. melléklet

……………..……………………………… munkakörű pedagógus ..………/…..….. tanévre szóló teljesítményértékelése

1. ÖSSZEFOGLALÓ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

A teljesítménykövetelmények meghatározásának, átadásának, valamint a teljesítményértékelési feladatok ellátásának szükségességét az intézmény Minőségirányítási Programja határozza meg. A teljesítményértékelésre a …....…./…….... tanévre kiadott teljesítménykövetelmények alapján került sor, a Minőségirányítási Programban meghatározott információk figyelembevételével. Tájékoztatom, hogy a ….…../……… tanévben nyújtott teljesítményét az előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján kiválóan alkalmas alkalmas kevéssé alkalmas alkalmatlan A teljesítmény értékelését részletesen a melléklet tartalmazza. A teljesítményértékelés átadás-átvételét, a szóbeli megbeszélés megtörténtét aláírásommal igazolom. Melléklet: 1 db részletes teljesítményértékelés

Kelt: ………………………….., ………év …………………. hó ….. nap

................................................................ értékelést végző pedagógus(átadó)

............................................................... értékelt pedagógus (átvevő)


2. Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések Tájékoztatom, hogy a ……..…./…………tanévben nyújtott teljesítményét, az előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján kiválóan alkalmas alkalmas kevéssé alkalmas alkalmatlan A teljesítményértékelés alapján erősségei: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………. A teljesítményértékelés alapján fejlesztésre váró területek: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………… Javaslatok Az egyéni munkateljesítménye javításával, fejlesztésével összefüggésben javaslom - a következő szempontok, tények figyelembevételét: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………….. - a következő képzésen való részvételt: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… Intézkedések Az egyéni munkateljesítménnyel kapcsolatosan teendő intézkedések: ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................... Az összesített teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő kiegészítéseket, észrevételeket fűzöm: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………… Dátum:……………………………….

…………………………………… aláírás


1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez Minősítési lap Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak számára 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ............................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................... Születési hely, idő: .................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ................................................................................................... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ......................................................... A minősítés indoka: .................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ..................................................................................................................


5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: ................................................................................................................................................................................. .........................…………………………………………………………………………..…………… ………………………………………………………………………………….. 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ...............................................................

Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

........................................................................

........................................................................

a minősítést végző aláírása, beosztása

a minősített aláírása


14. sz. melléklet

VVárosi ÁROSI K ÖZÉPISKOLAIKollégium KOLLÉGIUM Középiskolai 8900 8900Zalaegerszeg, ZalaegerszegGöcseji Göcsej u. út16. 16.Pf.: Pf.:353. 353. Telefon: 92/596-445 Telefon/fax: 92/314-544 Telefon: 92/596-445 Telefon/Fax: 92/314-544 e-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

Verzió száma : 2

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMATSZABÁLYOZÁS

IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS

MF 1.4 Készítette: a VKK Támogató Csoportja

Jóváhagyó:

Támogató Csoport vezetője

kollégiumigazgató


1.0

A folyamatszabályozás célja Ez a folyamatleírás tartalmazza a kollégium rendszeresen elvégzett, irányított önértékelésének folyamatát, eljárási rendjét.

2.0

Alkalmazási terület A jelen szabályozás a Városi Középiskolai Kollégium alkalmazottaira terjed ki.

3.0

Hivatkozások Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program, I. intézményi szint 10. pont, II. intézményi szint, 1.1.6 pont.

4.0

Fogalom meghatározások IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS: az intézmény teljes körű, önértékelésre alapozott értékelési módja. Tartalmát a Com. I./ 10. pontjában és a Com. II/1.1.6 pontjában meghatározottak alkotják. SZERVEZETI KULTÚRA KÉRDŐÍV: Az a 75 pontos klímateszt, melynek teljes körű leírása, valamint gyakorlati és empirikus vizsgálatának eredménye Halpin és Croft nyomán Halász Gábor: „Az iskolai szervezet elemzése” c. kutatási beszámolójában található. /MTA PKCS Rendszer- és Szervezetkutatás (Iskolakutatás) 48. sz. Kézirat, Bp. 1980. 229. p./

5.0

Az eljárás leírása

5.1 A kollégium irányított önértékelésének alapját a Közoktatási Minőség Díj (KMD) pályázat anyaga, önértékelési rendszere, illetve gyors önértékelési kérdőívei , valamint a szervezeti kultúra kérdőív képezik. Az ebből származó intézményi önértékelési rendszert a „Szempontok és követelmények az irányított önértékeléshez” c. dokumentum (=leírás) foglalja össze. Az önértékelés két részből áll: 5.1.1 Az adottságokhoz kapcsolódó kérdőíveket a leírásban található módon kell kitöltetni. A kérdőívek kitöltését – az egyéni vélemények előzetes kialakítását követően – egyénileg kell elvégezni. A kérdőívek kitöltésével párhuzamosan – az egyes kérdésekhez, témákhoz tartozóan – gyűjteni kell az oda tartozó információkat. Ezeket a szöveges értékelésnél fel kell használni. A kérdőívek összesítését, az elért pontok kimutatását a TCS adott kritériumáért felelős tagja végzi. Az egyes kritériumokban az elért pontot a kérdőívekhez kiadott átváltó táblázat segítségével kell feldolgozni. A kritériumonkénti eredményeket az átlag pontértékek, illetve az ezekből számolt %-os eredmények adják. 5.1.2 Szöveges értékelést az adottságok és eredmények kritériumcsoportban a leírásban szereplő minden, kritikus eredményűnek ítélt kritérium és alkritérium esetén el kell végezni. Az erről szóló döntést a TCS tagjai – az aktuális eredmények összehasonlítása alapján - konszenzussal alakítják ki. Az értékeléseket a TCS tagjai végzik. A szöveges értékeléshez fel kell használni a KMD kritériumrendszerét is. Az egyes kritériumok értékelését a TCS testülete hagyja jóvá. Ez a testület végzi el az egyes kritériumok pontozásos értékelését is, az eredmények értékelési szempontjai szerint. 5.2 Az eredmények kritériumcsoportban fel kell használni az MF 1.1 folyamatleírásban meghatározott, a partnerek elégedettségével kapcsolatos adatokat. A munkatársak elégedettsége kritériumhoz el kell végezni a szervezeti kultúra adott állapotát tükröző felmérést is – az MF 1.2/2. sz. melléklet alapján. Ennek eredményeit a 7. kritériumnál figyelembe kell venni.


5.3 A kollégium adott önértékelése kapcsán az eredményt az egyes kritériumokra kapott pontértékei jelentik. Ezek képezik az összehasonlítás alapját, de az összehasonlító elemzést az alkritériumokra is el kell végezni. 5.4 Az irányított önértékelést az elsőtől számított minden 4. tanévben el kell végezni, a tanév munkatervében meghatározott határidőig. Az irányított önértékelés alapján fejlesztési tervet kell készíteni a fennálló hiányosságok kiküszöbölésére. 5.5 Az irányított önértékelés elvégzésére az abban résztvevőket – a TCS vezetőjének irányításával – ki kell képezni, illetve az ismételt alkalmazáskor ismeretfelújító képzést kell részükre tartani. 5.6 A leírást és a szervezeti kultúra kérdőívet az alkalmazást megelőzően felül kell vizsgálni, a tapasztalatok, új ismeretek alapján meg kell újítani. A változtatások mértéke egy-egy alkalommal nem haladhatja meg a 20%-ot. 5.7 Az önértékelés eljárásrendje Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségirányítási vezető egyetértésével szeptember 30-ig megbízza az önértékelést lebonyolító Támogató Csoport tagjait. A team vezetője a minőségirányítási vezető. A TCS október 30-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, illetve pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyásra a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségirányítási vezető a feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a TCS feladata. Ezt a munkát a minőségirányítási vezető koordinálja, határidő január 31. Az önértékelés lebonyolítása után a TCS összefoglaló jelentést készít a teljes körű intézményi önértékelésről. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségirányítási vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a nevelőtestület elé. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal A nevelőtestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a TCS feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a TCS fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területekre. A nevelőtestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségirányítási vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés a teljes körű intézményi önértékelésről dokumentum, valamint a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségirányítási vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségirányítási vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.


6.0

Ellenőrzés, mérés Az irányított önértékelés folyamatában a TCS tagjai által végzett tevékenységet, illetve annak eredményeit, a megfelelőséget a TCS vezetője ellenőrzi. Az irányított önértékelés eredményeinek az intézmény egésze szempontjából történő, valamint az intézményi működést segítő hatásának értékelését az igazgató (kollégiumvezető) végzi el.

7.0

Indikátorok Az irányított önértékelés során a fő indikátorok: 1. A 9 önértékelési kritérium értékelési átlagának összege (összpontszám) 2. A szervezeti klíma kérdőív összesített intézményi átlagértéke. 3. Az eredmények értékelését kritériumonként/területenként, illetve az alkalmazotti csoportonként is el kell végezni.

8.0

Dokumentálás Az irányított önértékelésről készített dokumentáció tartalmát és formáját a leírás határozza meg. Az elkészült dokumentációt az igazgató (kollégiumvezető) és a TCS vezetője együttesen adja ki. A dokumentációt nem lehet selejtezni, hanem kiegészítésre kerül az ismételt értékelések során keletkező új dokumentációkkal.

9.0

Kapcsolódó dokumentumok MF 1.4/1. sz. melléklet: Szempontok és követelmények az irányított önértékelés elkészítéséhez MF 1.4/ 2. sz melléklet:

Szervezeti kultúra kérdőív


10.0

Folyamatábra START

Céllista

Önértékelés céljainak meghatározása

Ütemterv A feladatok ütemezése. önértékelés területeinek, meghatározása

Adottságok, eredmények

A vezetői önértékelés elkészítése

Vezetői kérdőív Kérdőívek a klímavizsgálatho

A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése

Vezetői kérdőív Összegzés a vizsgálatról A gyors önértékelés kérdései

A klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése korrekció A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből következtetések

Következtetések eredményei

A gyors önértékelés ütemezése korrekció A gyors önértékelés lebonyolítása

A gyors önértékelés feldolgozása

Önértékelő dokumentumok

Összegzés a klímavizsgálatról

Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése

Jegyzőkönyv

Összefoglaló a gyors értékelésről Összefoglaló az irányított önértékelésről


A nevelőtestület tájékoztatása az irányított önértékelésről

A fejlesztendő területek kijelölése

STOP

Jegyzőkönyv

Fejlesztési terv a hiányosságok kiküszöbölésére

Szempontok és követelmények az irányított önértékelés elkészítéséhez 1. Bevezetés Az irányított önértékelés tartalmi követelményeit a Com.I 10.1 és a Com. II. 1.1.6 pontja határozza meg. Miután utóbbi követelményeit a 10.1 pont tartalmának kiterjesztett értelmezése magában foglalja, az önértékelést ez utóbbi szempontsor alapján kell elvégezni. 1. Az irányított önértékelés terjedjen ki az intézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira. Ezen belül különösen: S.SZ.

KÖVETELMÉNY

ESZKÖZ

1.1.

a vezetés szerepére a szervezeti kultúra fejlesztésében

KMD-1

1.2.

az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására

KMD-2

1.3.

a meglévő folyamatok szabályozottságára

KMD-5

1.4.

a szabályozási rendszer teljes körűségére

KMD-5

1.5.

az erőforrások figyelembevételének módjára

KMD-4

1.6.

a partneri igények figyelembevételének módjára

KMD-2

2. Az önértékelés térjen ki az intézmény által elért eredményekre. Ezen belül különösen: S.SZ.

KÖVETELMÉNY

ESZKÖZ

2.1.

a munkatársak bevonásának mértékére

KMD-3

2.2.

a folyamatos fejlesztés eredményeire

KMD 9.

2.3.

a partnerek elégedettségére

KMD-6

2.4.

a szabályozási rendszer bevezetettségére, az alkalmazás hatékonyságára

KMD-5

2.5.

a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményeire

Klímavizsgálat

2.6.

a kitűzött célok elérésére, megvalósítására

KMD-9.

2.7.

az erőforrások felhasználásának hatékonyságára.

KMD-7

Az irányított önértékelés alapját a Közoktatás Minőségéért Díj (EFQM alapú) értékelési rendszere, a gyakorlati megoldás alapját pedig az un. gyors önértékelés módszere és eszközrendszere teremti meg 1.

1

Ld. 1. sz. melléklet: A gyors önértékelés módszere; 2. sz. melléklet: A gyors önértékelés kérdőívei


2. Az irányított önértékelés módja Az irányított önértékelés három részből áll: 1. Az adottságokhoz és az eredményekhez kapcsolódó kérdőívek összesített eredményei. 2. Szöveges értékelés az önértékelés során kritikusnak tekintett kritériummal kapcsolatban. 3. A szervezeti kultúra vizsgálatára alkalmas kérdőíves felmérés. 3. Az irányított önértékelés szervezése

3.1. Továbbképzés, az eszközök, eljárások megismerése Az alkalmazást megelőzően a Támogató Szervezet tagjainak képzést kell nyújtani az irányított önértékelés eszközének, a KMD gyors önértékelési eljárásának alkalmazásával kapcsolatban. A képzést a TSZ vezetője tartja. A képzésnek ki kell terjednie: -

az irányított önértékelésnek a minőségfejlesztés rendszerben betöltött szerepére

-

a KMD (EFQM) alkalmazhatóságára

-

az adottságok és az eredmények értékelésének sajátosságaira

-

az önértékelés elvégzésének fázisaira, módszereire

-

a TCS egyes tagjainak feladataira.

A képzést követően a TCS tagjainak lehetővé kell tenni, hogy az irányított önértékelés teljes anyagát önállóan tanulmányozhassák, kérdéseikre eligazító válaszokat kapjanak. A képzést a továbbiakban minden olyan munkatársnak meg kell kapnia, aki új résztvevőként lép be a TCS-be, illetve az önértékelési folyamatba.

3.2. A kérdőíves értékelés A kérdőíves értékelésre a munka első fázisában kerül sor. Kollégiumunkban minden pedagógus minden adminisztratív dolgozó kitölti a kérdőívet. A kitöltésben a TCS tagok segítik a munkatársakat. Az értékelés az egyéni álláspontok/értékelések megismerését követően a konszenzus megteremtésének szándékával történik. A konszenzus alapját az egyes alkritériumok értékelésének alátámasztására szolgáló, un. „bizonyítékok” (dokumentumok, konkrét eljárások, módszerek, eredmények, stb.) teremtik meg. A kitöltésben közreműködő TCS tag alkritériumonként jegyzeteket készít a kitöltő elhangzó információi alapján, hogy ezeket az intézményi szintű konszenzus kialakításánál, illetve a problémás kritérium szöveges értékelésénél felhasználja. A munka sikere érdekében gondoskodni kell arról, hogy az önértékeléssel, illetve a gyors önértékelés eszközével a résztvevők előre megismerkedjenek, fő vonalakban előre kialakíthassák álláspontjukat (ld. még: a gyors önértékelés tartalma c. fejezetben). Az értékelés eredményeit a TCS vezetője összegzi. A Támogató Csoport dönt arról, hogy melyik kritérium, alkritérium eredményeit tekintik problémásnak, azaz melyik kritérium, vagy alkritérium elemzését kell szövegesen is elvégezni.


3.3. A szöveges értékelés Szöveges értékelést az irányított önértékelés azon kritériumára, illetve azon alkritériumára kell elvégezni, amelye(ke)t az intézményi értékelő csoport problémásnak tekintett. A szöveges értékeléshez fel lehet használni a KMD vonatkozó kritériumát, illetve az alkritériumokon belül található szempontokat. Ezek segítséget nyújtanak az adott alkritérium kifejtéséhez.

3.4. Az összefoglaló elkészítése Az önértékelés eredményei alapján a TCS tagjainak közreműködésével a TCS vezetője elkészíti az irányított önértékelés összefoglalóját. Az irányított önértékelés összefoglalója max. 25 oldalas lehet. Az összefoglaló elkészítéséhez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. Az összefoglaló elejére max. 2 oldalas összefoglaló ismertető készül, amelyben ki kell térni: a kollégium történetére, tanulói, alkalmazotti létszámra, a szakmai és az egyéb kínálatra, a kollégium legfontosabb partnereire, a létesítmények, a felszereltség állapotára, a minőségfejlesztő munka helyzetére, minden olyan tényre, amelyik közvetlenül segíti a következő irányított önértékeléssel történő összevetést. 2. Az összefoglalóban elemezni kell a kapott eredményeket, azok egymáshoz és a korábbi eredményekhez való viszonyát. 3. Az eredmények alapján meg kell határozni az intézmény erős oldalait és fejlesztésre váró területeit. Ezekhez a kategóriákhoz a számszerű értékelési eredményeken túl ki kell térni az értékelés közben, a fókuszcsoportokban, illetve az intézményi értékelő csoportban született információkra is. 4. Az eredmények alapján javaslatot kell fogalmazni az intézmény vezetése számára a stratégiai jellegű, vagy az egyéb fejlesztésekre, javító tevékenységekre, proaktív tennivalókra. Az önértékelés eredményeit meg kell ismertetni az alkalmazottakkal, illetve lehetővé kell tenni számukra, hogy az önértékelés összefoglalóját tanulmányozhassák.

Zalaegerszeg, 2007. 02 .26. …………………………………… kollégiumigazgató Melléklet: 1. A KMD kritériumrendszere 2. Gyors önértékelés kérdőívei 3. Gyors önértékelés összesítő lapjai 4. Gyors önértékelés módszere



KLÍMATESZT

Dátum: 2006. 04. 24. Verzió: 02 Oldal: 3

A teszt 75 állítást tartalmaz, amelyből 50 pozitív és 25 negatív értékű. A negatív állítások sorszámait aláhúzással jelöltük meg. - Az 50 pozitív állítás elbírálásához öt válaszlehetőség adott a) Teljes mértékben jellemző d) Általában nem jellemző b) Általában jellemző e) Egyáltalán nem jellemző c) Többé-kevésbé jellemző - A 25 negatív állítás esetében (ezek sorszámait aláhúzással jelöltük) ugyancsak öt válaszlehetőség van: - A) Mindig - D) Ritkán - B) Gyakran - E) Soha - C) Nem is gyakran, nem is ritkán Válaszait a megfelelő betűjel oszlopában „X”-el jelölje. a 1. "A tanári szoba barátságos légkörű" 2. "A tantestület különböző pedagógiai kérdésekben általában egy véleményen van" 3. "A tanárok egy része tart attól, ha az igazgató a csoportjukba látogat" 4. "A tantestületben vannak szembenálló csoportok (klikkek)" 5. "Az igazgató jó szervező" 6. "A fiatalabb és idősebb tanárok nem értik meg egymást" 7. "Az igazgató tájékozott munkatársai személyes problémáiról" 8. "A vezetőség törődik a tanárok szakmai fejlődésével" 9. "A tantestület igazi közösség" 10. "Az igazgató nem ismeri a tanárok egymás közötti személyes kapcsolatait" 11. "Az igazgató szobájába bárki bármilyen problémával nyugodtan bemehet" 12. "A kollégiumon kívül a tanárok között megszűnik minden személyes kapcsolat" 13. "Az igazgató távolságot tart kollégáival szemben" 14. "A tanárok egy része tart az igazgatótól" 15. "Az igazgató minden kérdésben saját álláspontját igyekszik érvényre juttatni" 16. "Az igazgató bírálataiban igyekszik tapintatos maradni" 17. "A tantestület jó munkaközösség"

b

c

d

e


18. "A tanárok nem nevelhetnek saját elképzeléseik szerint” 19. "Az igazgató érti a szakmáját" 20. "Az igazgató kezdeményezésre, bírálatra, új megoldások keresésére bíztatja a tantestületet" 21. "Több olyan tanár is van, aki szívesebben dolgozna másik kollégiumban, vagy iskolában" 22. "A tantestületi vitákon, értekezleteken sok az eredménytelen szócséplés, nehezen alakul ki közös álláspont" 23. "A tantestületet túl sok felesleges feladattal terhelik meg" 24. "Az igazgató maga is keményen dolgozik, így állít példát" 25. "A vezetés törődik azzal, hogy a tantestület tagjai jól érezzék magukat" 26. "A tanárok szívesen ellátnak kollégiumi feladatokat munkaidőn túl is, még akkor is, ha erre külön nem szólítják fel őket" 27. "A tantestület tagjai között nincsenek személyes ellentétek" 28. "Az igazgató a különböző feladatok elvégzésére könnyen talál önként vállalkozót a tantestületben" 29. "Az igazgató gyakran nem elég tájékozott arról, hogy mi történik a kollégiumban" 30. "A vezetés nem fordít elég gondot a kollégiumban felmerülő problémák megoldására" 31. "A kollégiumi felszerelések nem felelnek meg az igényeknek" 32. "Az igazgató rögtön észreveszi, ha valahol nehézségek, problémák vannak" 33. "Az igazgató ismeri a kollégiumban lakó gyerekek jelentős részét" 34. "A kollégiumban túlságosan sok az óralátogatás" 35. "Az igazgató elvárja a tantestülettől, hogy mindenről tájékoztassák, ami a kollégiumban történik" 36. "A tantestület több tagját szoros érzelmi kötelék fűzi egymáshoz" 37. "A vezetés inkább akadályozza, mint segíti a tanárok munkáját" 38. "Az igazgató megköveteli, hogy mindenki a képességei legjavát nyújtsa" 39. "A kollégiumon és a tantestületen sokat formál az igazgató személyes hatása" 40. "A tanárok többsége lelkesedéssel végzi a munkáját" 41. "A tanárok személyes problémáikkal nyugodtan fordulhatnak az igazgatóhoz" 42. "A tantestületben barátok között érzi magát az ember" 43. "Az igazgató világosan és egyértelműen meghatározza a tantestület feladatait" 44. "Az igazgató igyekszik elsimítani a tantestületen belül jelentkező kisebb-nagyobb nézeteltéréseket" 45. "Az igazgató alig ismeri tanárait, mint embereket" 46. "A tantestület tagjait érdekli az is, ami kollégáikkal a kollégiumon kívül történik"


47. "A vezetés elismeri azokat a pedagógusokat, akik komoly munkát végeznek" 48. "Előfordul, hogy a tantestület tagjai otthonukba is meghívják egymást" 49. "A tantestület részt szokott venni a kollégiumon kívüli közös programokon" 50. "Közös feladatok esetén a tantestület jól együttműködik" 51. "Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak a felmerülő pedagógiaproblémákkal kapcsolatban" 52. "Feladatkiosztáskor az igazgató figyelembe veszi az egyes tanárok teherbírását" 53. "A tantestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzeléseiket" 54. "Az igazgató olyasmit is megkövetel, amit maga sem tudna végrehajtani" 55. "Az igazgató felfigyel arra, ha a tantestület valamelyik tagjának rossz kedve van" 56. "Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület tagjai kikérik egymás véleményét" 57. "Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak személyes emberi problémáik megoldásában" 58. "Az igazgató előre bejelenti, ha órát látogat" 59. "Ha valaki bajban van, számíthat a kollégái segítségére" 60. "Az igazgató döntései során ténylegesen figyelembe veszi a tantestület javaslatait" 61. "A tantestület tagjai meg szokták beszélni egymással magánéletük problémáit" 62. "Az igazgató elvárja, hogy a tantestület tagjai kérdés nélkül hajtsák végre az utasításait" 63. "Az igazgató, mielőtt döntést hoz, tanácsot kér a tantestülettől" 64. "Az igazgató, ha egyszer valamit elhatározott, makacsul kitart mellette" 65. "Az igazgató bátorítja az új megoldásokkal próbálkozó pedagógusokat" 66. "Az igazgató elsők között van bent a kollégiumban és az utolsók között távozik" 67. "Az igazgató több megoldási javaslatot is figyelembe vesz döntései előtt" 68. "A tantestület tagjai megbeszélik egymással pedagógiai problémáikat" 69. "Az igazgató hamar rátalál a helyes megoldásra" 70. "A problémás gyerekek nevelését a tanárok megbeszélik az igazgatóval" 71. "Az igazgató érezteti a tantestület tagjaival, hogy hatalom van a kezében" 72. "A tantestület tagjai között vannak nézeteltérések" 73. "Ha a tantestület együtt van, jó hangulat uralkodik" 74. "A tantestület leinti azokat a tagjait, akik valamilyen problémára újszerű megoldást javasolnak" 75. "A tantestület tagjait korlátozzák oktatási és nevelési módszereik megválasztásában" Válaszait köszönjük!

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents