INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Intézmény neve: XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény Készítette: Frank Gabriella igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2009. október 15. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2009. október 16. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2012. 1
TARTALOMJEGYZÉK A MINŐSÉGFEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI, JELENLEGI HELYZETE INTÉZMÉNYÜNKBEN ...................................................................................................... 3 1. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA, INTÉZMÉNYÜNK KIJELÖLT FELADATAI ........................................................................................................................ 4 A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAI A HELYI KÖZOKTATÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A KÖZGYŰJTEMÉNYI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATBAN ............................................................................................................ 4 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK A PIHGY-GYEL SZEMBEN ......................................... 5 2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA ............................................................................. 7 JÖVŐKÉP .......................................................................................................................... 8 INTÉZMÉNYI KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................................................................. 9 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER................................................. 13 JOGSZERŰ MŰKÖDÉS ................................................................................................. 16 A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS RENDSZERE .................................. 18 A KÖZGYŰJTEMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDSZERE ........................................... 20 TERVEZÉS ...................................................................................................................... 21 STRATÉGIAI CÉLJAINK .............................................................................................. 22 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TERVEZÉSI RENDSZERE .............................. 24 ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS ......................................................................................... 25 A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMAT LÉPÉSEI .................................................... 28 FÜGGELÉK 1.SZEMPONT-MÁTRIX 2. INDIKÁTOROK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐI ÉRTÉKELÉSHEZ 3. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI - MINŐSÍTÉSI SZABÁLYZAT 3.1 PEDAGÓGIAI ELŐADÓK, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐK, GYŰJTEMÉNYI SZAKALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELŐ – ÖNÉRTÉKELŐ LAP 3.2. FOGLALKOZÁSLÁTOGATÁSI LAP A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSÉHEZ 3.3 TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS – MEGÁLLAPODÁS 3.4 PEDAGÓGIAI ELŐADÓK, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐK, PEDAGÓGUSOK, GYŰJTEMÉNYI SZAKALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELÉS – MINŐSÍTÉS MUNKALAP 3.5 PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT KÖZALKALMAZOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK TOVÁBBI SZEMPONTJAI 3.6 PEDAGÓGIAI ELŐADÓK, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐK, PEDAGÓGUSOK, GYŰJTEMÉNYI SZAKALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSI LAP 3.7 EGYÉB KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSI LAP
2
A MINŐSÉGFEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI, JELENLEGI HELYZETE INTÉZMÉNYÜNKBEN
1999-ben kezdtük meg a felkészülést a minőségirányítási rendszer kiépítésére. A PIHGY-ben 4 minőségbiztosítási szakértő dolgozik. Munkatársaink több külső intézményben ismerték meg a minőségbiztosítás gyakorlatát. Tapasztalataik alapján 2000 óta a minőségbiztosításra való felkészítés terén több széles körű tájékoztatást tartottunk a kerület oktatási intézményei (óvodái-iskolái) számára. A PIHGY folyamatosan támogatta és támogatja ezt a tevékenységet a kerület nevelési- oktatási intézményeiben (tantestületeknek és pedagógusoknak tartott tájékoztató előadásokkal, 30 órás képzésekkel,
gyakorlati
konzultációkkal,
szakanyagok
közreadásával,
információs
anyagok
biztosításával a témában).
Intézményünkben a partnerközpontú intézményi modell kiépítésére és bevezetésére 2003-ban alakult meg a támogató szervezet. Koordinálásukkal jelenleg a rendszer kiépítése folyik. Nyitott önértékelés után azonosítottuk partnereinket, jelenleg a partneri elégedettség mérések alapján megfogalmazott intézkedések végrehajtásának szakaszában vagyunk. A partnerközpontú intézményi modellben és a bevezetési folyamatban nyert tapasztalataink, a minőségfejlesztés eredményei érzékelhető módon megjelennek a mindennapi munkában. Hosszú távú stratégiai céljainkban, szervezetépítő tevékenységünkben kiemelt helyen szerepel a minőség folyamatos javítása. A minőségfejlesztő tevékenységhez eddig meglévő erőforrásokat (anyagi, emberi, tárgyi) a jövőben is biztosítani szeretnénk. A rendszer működtetése során 4 évente tervezünk irányított önértékelést.
3
1. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA, INTÉZMÉNYÜNK KIJELÖLT FELADATAI FENNTARTÓI STRATÉGIAI CÉLOK Hosszú távú célok: A pedagógiai szakmai szolgáltatás és közgyűjteményi tevékenység minőségközpontú fejlesztése. Ezen belül
partnerközpontúság
folyamatos fejlesztés
hatékony működés
elszámoltathatóság
Középtávú célok:
kiegyensúlyozott szakmai munka
a nevelési-oktatási intézményekben folyó munka közvetlen segítése
a kerületi pedagógiai és közgyűjteményi innováció támogatása
A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAI A HELYI KÖZOKTATÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A KÖZGYŰJTEMÉNYI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATBAN
A közoktatási szolgáltatást nyújtó és közgyűjteményi tevékenységet folytató szervezetek jogszerűen,
törvényszerűen,
költségorientáltan,
hatékonyan,
eredményesen
működjenek;
erősödjön a tervezés szerepe;
A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek garantálják a minőségi nevelést, oktatást;
A kerületben élő gyermekek, tanulók számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését; az „átjárhatóság” és a „folytathatóság-továbbépíthetőség” elvének érvényesítését; a teljes körű óvodai nevelő-fejlesztő tevékenységet;
A közoktatási rendszerbe kerüléstől – óvoda, iskola – a közoktatási rendszerből kikerülésig – munkába állás, felsőoktatásba kerülés – nyomon követhetőségét (a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja);
A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskola kultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűséget;
Az intézményekben stabil nevelő-oktató testületek működjenek;
4
A szolgáltatást nyújtó szervezet adjon segítséget a szülőknek, tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított;
A „hozzáadott pedagógiai értékek” (jóváhagyott pedagógiai program alapján) mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek;
Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz;
Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés a közoktatási és a kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában;
A működést szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, törvényi megfeleltetése, tartalmi koherenciájuk biztosítása (házirend, alapító okirat, SZMSZ) meghatározott időközönként;
Az országos mérések eredményeinek feldolgozása, iskolánkénti értékelése és évente összefoglaló készítése a PIHGY-ben;
A szakmai szolgáltató igénybevétele az intézményi minőségirányítási programok segítésében, szakmai háttérmunkálatok, elemzések végzésében.
A kerületben közgyűjteményi tevékenységet és helytörténeti kutatást folytató szervezetek minőségi munkát végezzenek;
A kerületben élők és az itt működő intézmények, szervezetek megismerhessék, színvonalas módon feldolgozhassák, bemutathassák mindazt, ami múltunkra vonatkozik, legyen szó a településhez kötődő egyes intézmények és szervezetek, családok vagy személyek történetéről.
Hatékony helytörténeti ismeretterjesztés, különösen az iskoláskorú gyermekek számára
Hatékony együttműködés a forrásőrző és múltjukat kereső vagy megismerni vágyó intézmények, szervezetek és magánszemélyek között a gyűjtésben, feldolgozásban és bemutatásban
Erősödjön a múzeumi tevékenység kultúraközvetítő szerepe, minél több kor- és műveltségi csoport számára.
FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK A PIHGY-GYEL SZEMBEN
A tanulói méréseket az önkormányzati minőségirányítási program alapján végzi.
Minőségirányítási programjában rögzített módon rendszeresen méri a kerületi közoktatási intézmények igényét és elégedettségét.
Munkatársai segítik, hogy a különböző intézmények megismerjék egymás munkáját.
A pedagógusok továbbképzésében és a helytörténeti ismeretterjesztésben aktív munkát vállalnak.
Közös programokat, versenyeket szerveznek.
A kerületi munkaközösségi hálózaton keresztül, óralátogatások keretén belül elemzéseket végeznek a tanulást segítő technikák alkalmazásáról.
Az elégedettségi mutatók értékei folyamatosan partneri elégedettséget vagy javuló tendenciát mutatnak a Pedagógiai Intézet és a Helytörténeti Gyűjtemény szakmai munkáját illetően.
5
Fenntartói elvárás
Intézményi cél
Feladat
Az oktatás tartalmának fejlesztése
A közoktatás modernizációjának segítése, a pedagógus innováció terjesztése
Személyiségfejlesztés A tehetségesekkel és a hátrányos helyzetűekkel arányos törődés elősegítése.
Változatos, tervszerű, sok területre kiterjedő színvonalas tehetséggondozás. Hatékony segítségnyújtás a szakos tanároknak, osztály-főnöknek, gyermekvédelmi felelősöknek, oktatást segítőknek biztosított továbbképzésekkel, konzultációs lehetőségekkel és tantárgygondozói óralátogatásokkal A kiinduló állapot pontos, gyors körültekintő felmérése, körültekintő felmérése, Részvétel a fejlesztésben
Innovációs programok kidolgozása, terjesztése Továbbképzések szervezése tantárgygondozói óralátogatások, óraelemzések, bemutatóórák szervezése Pedagógusok számára módszertani megújulást ösztönző pályázatok meghirdetése Versenyek szervezése Diákpályázatok meghirdetése Statisztikai elemzések Tanulási programok terjesztése
Alapkészségek fejlesztése Idegen nyelvek oktatásának fejlesztése
Tantervek beválásának nyomon követése Intézményi együttműködés Intézmények igény- és elégedettség mérése
Tudásszint- és képességmérés 4. 6. 8. évfolyamon Az eredmények értékelése Feladatbank létrehozása, óralátogatások és elemzések egyéni szaktanácsadás, konzultáció Általános intézményi igény Mérések, óralátogatások, kialakítása a pedagógiai intézet által kérdőíves adatgyűjtések végzett követő vizsgálatokra. elemzések Rendszeres, folyamatos információs kapcsolat biztosítása az iskolák között. A közös tevékenységek koordinálása.
Hivatali posta megbízható működtetése. Tanulmányutak, konferenciák szervezése; továbbképzések szervezése Munkaközösségi értekezletek részvételi arányának növelése. A település kulturális Múzeumi tevékenység folytatása, Pedagógiai és játékanyag, illetve életének sokszínűbbé tétele, saját programok és kiadványok általános életmódtörténeti anyag vonzóerejének növelése az létrehozása, közreműködés és gyűjtése, feldolgozása, bemutatása intézménybe kerülő együttműködés minden lehetséges Kiállítások, előadások, kulturális örökségre partnerrel, a lehető legtöbbféle konferenciák, múzeumpedagógiai támaszkodva programban foglalkozások, szabadtéri programok, cikkek, tanulmányok, kiadványok (könyv, füzet, digitális, film) készítése, megjelentetése A település múltjának Forrásainak gyűjtése, feldolgozása, Felhívások, terepmunka, interjúk megőrzése, megismerhetővé közzététele készítése, tudományos kutatás tétele közgyűjteményekben, kutatószolgálat
6
2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA
Minőségfelfogásunk középpontjában a partnerek elégedettségének biztosítása áll. A központi oktatásirányítás előírásait szem előtt tartva segítünk abban, hogy a kerület közoktatási intézményei alkalmazkodni tudjanak a közoktatás folyamatosan változó környezetéhez. Az oktató munka segítését célzó szolgáltatások tervezésénél a fenntartó elvárásain kívül figyelembe vesszük a kerületi óvodák és iskolák vezetőinek és pedagógusainak egyéni igényeit is. A fenntartó irányítása és ellenőrzése mellett gondoskodunk arról, hogy a kerületi közoktatási intézmények pedagógiai szakmai háttere megfelelőképpen biztosítva legyen. A PIHGY igyekszik valamennyi partnere szakmai igényeit a legmagasabb szinten kielégíteni. Elkötelezett támogatói vagyunk az intézmények és az oktatás résztvevőinek együttműködésére épülő, kompetencia-alapú tanításnak. Elképzeléseinket az óvodák és iskolák vezetői, illetve az oktatási folyamatban együttműködő csoportok és szervezetek számára egyértelműen megfogalmazzuk. Segítjük az intézményeket az emberi erőforrás fejlesztésében, részt vállalunk a pedagógusok képzésében, önképzésében, illetve az innovációs folyamatok irányításában. A közgyűjteményekre vonatkozó előírásokat figyelembe véve törekedünk arra, hogy minden érintett, de elsősorban a kerület intézményei, egykori-mai lakói biztonságban tudhassa és megismerhesse a kulturális örökség, különösen a település - már intézményünkben lévő, illetve később ide kerülő emlékeit. A helytörténeti kutatások eredményeinek és a kulturális örökségnek a közzétételét segítő szolgáltatások tervezésénél a fenntartó elvárásain kívül figyelembe vesszük a kerületi intézmények, az itt működő civil szervezetek igényeit is. Elkötelezett gyakorlói vagyunk a közgyűjtemények és az oktatás résztvevőinek együttműködésére épülő múzeumpedagógiának. Rendszeres visszajelzést gyűjtünk a célok megvalósulásáról, a feladatok elvégzéséről és a partnerek elégedettségéről. A hatékony és eredményes munkavégzést elismerjük, ennek ösztönző rendszerét kidolgozzuk, illetve működtetjük.
7
JÖVŐKÉP A XVIII. kerületben az óvodától a középiskoláig sokféle (kerületi, fővárosi, egyházi és magán) fenntartású és sokféle típusú (speciális, normál és tagozatos körzetes, körzeten kívüli nemzetiségi, nyelvi, zenei, sport) intézményben, de egységes rendszerben nevelkedhetnek a gyermekek. A partneri igények kielégítéséhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások magas színvonalú biztosításához a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény segítségét vehetik igénybe az intézményekben dolgozó pedagógusok, illetve az ott tanuló gyermekek és szüleik. A szigorúan vett szakmai szolgáltatást végző Pedagógiai Intézet mellett a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény is segíti a helyi oktatási intézmények működését. Alapfeladata a település kulturális örökségének, különösen a pedagógiai és helytörténeti emlékeknek gyűjtése, megőrzése, feldolgozása és sokrétű közzététele minden érdeklődő számára. Jelentős feladatunknak tartjuk az intézményi együttműködés megvalósítását. Közös céljaink sikeres megvalósításának záloga a jól képzett kerületi szakemberek együttműködése, a kompetenciák folyamatos bővítése, ill. a jelenlegi szűkös lehetőségek pályázati úton történő kiegészítése. Mindezek eszközeként működtetjük partnerközpontú minőségirányítási rendszerünket. Folyamatosan jó minőségű szolgáltatásokat nyújtunk partnereink számára. A kerületi intézmények értékelik és igénylik tevékenységünket. Az adott szakterületeken műhelymunkát végzünk. A terület- és tantárgygondozók területük kiemelkedő tudású képviselői, akikhez szívesen, bizalommal fordulnak a kollégák tapasztalatcserére. Az iskolában tanító kollégák is tudatában lesznek annak, hogy minden, amit teszünk, az ő érdekükben történik. Hatékonyan működik külső és belső kommunikációnk. Partnereinkkel egymást segítő, élő kapcsolatunk van. A tantárgygondozók sok időt töltenek az intézményekben. Munkánk fontos része az iskolára, osztályra, tanítóra, tanórára szabott projektek előkészítése. Munkatársaink csak az érdemi szakmai munkával foglalkoznak, az egyéb feladatok ellátása ésszerű munkamegosztás szerint történik. Lehetőség lesz az egyéni fejlődésünket előmozdító továbbképzésekben való részvételre. Beleértve a nyelvtanulást és számítógépes ismereteink karbantartását. Időnk, lehetőségünk lesz a szakirodalommal való elmélyült foglalkozásra, tudományos munkára a szakterületünkön. Az iskolai oktatás-nevelés segítésére kiadványokat, segédanyagokat készítünk. Reális ismeretekkel rendelkezünk a közoktatás nemzetközi fejlődési vonalairól, a Magyarországon megvalósítható fejlesztés lehetőségeiről. Tanulmányutakon, felkészítéseken veszünk részt. Tárgyi felszereltségünket folyamatosan bővítjük, így biztosított a színvonalas szolgáltatások lehetősége. Szakmai munkánk ismert és elismert a fenntartó és az intézmények részéről. Ehhez kapcsolódik anyagi elismertségünk is. A fenntartó által biztosított, a munkatervünkhöz igazodó költségvetésünket
folyamatosan
ki
tudjuk
egészíteni
8
egyéb
források
által
(pályázat).
INTÉZMÉNYI KÜLDETÉSNYILATKOZAT
Partneri elégedettségre épülő minőségfelfogásunk alapja a pedagógusok, a diákok, a szülők és a fenntartó, illetve minden a múlt, a kulturális örökség iránt érdeklődő igényeinek figyelembevétele. Folyamatosan jó minőségű szolgáltatásokra törekszünk az igénybevevő partnerek számára. Vállaljuk a partnereinkkel egymást segítő, élő kapcsolat kialakítását, a külső - belső kommunikáció hatékony.működtetését. Rendszeresen visszajelzést gyűjtünk céljaink megvalósulásáról, és a munkatársak elégedettségéről. A partneri igényeket folyamatosan beépítjük céljainkba, és ezek megvalósítása által tökéletesítjük szakmai tevékenységünket, szolgáltatásainkat. Elkötelezettek vagyunk a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. A változó társadalmi- és helyi elvárásoknak megfelelően törekszünk az innovatív és sokszínű szolgáltatások biztosítására. Fontosnak tartjuk az iskolafejlesztés érdekében történő szakmai segítségadást, az oktatás hatékonyabbá tételének segítését. Törekszünk arra, hogy az intézmények építsenek ránk az iskolai pedagógiai munka fejlesztésében, a szakmai tevékenység színvonalának növelésében A nevelés- oktatás területén hatékony elméleti és gyakorlati ismeretek terjesztésével segítjük elő az intézményekben a módszertani kultúra folyamatos fejlődését. Egységes követelményű és átjárható kerületi intézményrendszer szakmai segítése, az esélyegyenlőség - óvodától gimnáziumig tartó érvényesítése a célunk. Munkánk fontos része az iskolai projektek előkészítése iskolára, osztályra, tanítóra, tanórára szabva. Az adott szakterületeken műhelymunka kialakítását tervezzük. Munkatársaink rendelkeznek a legkorszerűbb kompetenciákkal, melyek feltételei a sikeres működésnek. Fontosnak tartjuk Pestszentlőrinc-Pestszentimre, Budapest XVIII. kerülete múltjának, emlékeinek megőrzését és közzétételét. Törekszünk arra, hogy a fenntartó, a partner intézmények és szervezetek, magánszemélyek építsenek ránk történeti kutatásaik kiteljesítésében, a kulturális örökség megismerésében és megőrzésében. Helytörténeti ismeretek terjesztésével segítjük elő a közösségekben és az egyénben a lokálpatriotizmus folyamatos fejlődését. Munkánk fontos része kiállítások, tudományos és ismeretterjesztő igényű kiadványok készítése az oktatás-nevelés segítésére és a település történetének megismeréséhez. Célunk közös kulturális örökségünk védelme, ennek az igénynek a megerősítése. Vállaljuk a szakterületek felelősi rendszerének, a minden területet lefedő tantárgygondozói hálózatnak optimális, célszerű működtetését. A kiemelkedő szakmai munkát végző munkatársak állandó kapcsolatban állnak az iskolák pedagógusaival, a helytörténeti kutatásban vagy közgyűjteményi munkában érdekelt partnerekkel. Az oktatás-nevelés segítésére kiadványokat, segédanyagokat készítünk. A pedagógiai munka
9
eredményességének megállapításával, mérésével a fenntartói és intézményi igényeknek megfelelően támogatjuk az önfejlesztést. Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakban a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat, valamint a szakmai elvárások fontosságát. Szervezeti céljainkat egyértelműen megfogalmazzuk a munkatársak számára, bevonjuk őket a döntéshozatalba. Biztosítjuk a hatékony csoportmunka feltételeit. Minőségpolitikánk megvalósításához 2003 óta működtetjük a partnerközpontú (Comenius 2000) minőségfejlesztő rendszert. A színvonalas munkavégzéshez, minőségfejlesztéshez szükséges erőforrásokat a vezető biztosítja. Az emberi erőforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, önképzés) a társadalmi és partneri igényeknek való megfelelést biztosítjuk. A vezető tudatosan törekszik arra, hogy a dolgozók számára támogató munkakörülményeket, kiegyensúlyozott belső klímát alakítson ki. Kidolgozzuk, működtetjük a hatékony és eredményes munkavégzés elismerő és ösztönző rendszerét .
10
Minőségcélok
Iskolafejlesztés
Az iskolákban folyó pedagógiai munka fejlesztése A szakmai tevékenység színvonalának növelése
Az oktatás hatékonyabbá tételének segítése. A pedagógiai értékelő munka fejlesztése.
Sikerkritérium Aktív közreműködés az iskola működését meghatározó dokumentumok elkészítésében, módosításában Az iskolák legalább 50 %-a építsen szakmai segítségünkre, és hasznosnak ítélje értékelésében. Hatékony segítség tankönyv, taneszköz készítésében, kiválasztásában, értékelésében Tankönyvbörze szervezése 80 %-os részvétellel Bemutatóórák szervezése tantárgyanként legalább 1-1 alkalommal Pedagógiai módszerek, eszközök eljárások megismertetése az iskolák min. 50 % -ának bevonásával Évente legalább 2 szakmai, módszertani pályázat kiírása tanítók, ill. tanárok számára Szakmai-szolgáltató célú kiadványok írása, szerkesztése publikálása megjelentetése évente legalább 2 alkalommal. Az oktatás hatékonyabbá tételének segítése. Tudás-, készség- és képességmérések szervezése és értékelése 4. 6. 8. évfolyamon. Gyors visszajelzések, visszacsatolás, megbízható tájékoztatás. Feladatbank létrehozása az alapkészségek és kompetenciák mérésére Mintaként használható mérőeszközök kifejlesztése Feladatbank létrehozása az alapkészségek és kompetenciák mérésére, mintaként használható mérőeszközök kifejlesztése.
Értekezleteken résztvevő iskolák száma min. 75%-os. Évente min. 5 rendezvény (órabemutató, szakmai előadás, tanulmányi kirándulás). Közös szellemi produktum létrehozása. A tagok közti információcsere havonta min. 1 alkalommal (hivatali posta). Évente 1 szakmai nap a tagság igényelte téma feldolgozására. Évente legalább 2-3 közösen (3-4 munkaközösség által) szervezett program. Havonta 1 munkamegbeszélés A munkaközösségi hálózat célszerű Munkanaplók folyamatos ellenőrzése működtetése Havonta 1 munkaközösségi értekezlet Partneri elégedettségmérés eredménye min. 75%-ban pozitív. Munkaközösség-vezetők szakmai fejlődése, Havonta kerületi munkaközösség-vezetői értekezleten, a szakértelem növekedése. évente min. 2-2 fővárosi szakmai értekezleten, konferencián való részvétel. A szaktárgyi munkaközösségek munkájának hatékonyabbá tétele
11
Minőségcélok
Sikerkritérium
A közgyűjteményi tevékenység fejlesztése Az állománygyarapítás, állományvédelem, feldolgozás (rendszerezés, nyilvántartás) és bemutatás területén.
Igényfelmérés minden éves munkaterv elkészítése előtt. A munkatervben vázlatos (a lehetőségeket szemmel tartó) gyűjtési, állományvédelmi és rendszerezési (nyilvántartási), kiállítási, kiadvány, illetve rendezvény terv összeállítása. A célok megvalósításának érdekében, lehetőség szerint pályázatok beadása. Igény szerint anyagkölcsönzés más partnereknek. Hetente legalább két napon kutatószolgálat biztosítása Évente legalább egy helytörténeti kiadvány megjelentetése, egy helytörténeti tematikájú kiállítás összeállítása és bemutatása. Évente egy helytörténeti előadás tartása. Sajtóanyagok írása. A saját helységben, komplex, azaz tárgyi anyagot is bemutató kiállításokhoz múzeumpedagógiai program összeállítása, a legalább két hónapig nyitvatartó, múzeumpedagógiai programmal bíró kiállításokon 4 iskolai csoport fogadása. Igényes külső formában, közérthető fogalmazásban tájékoztató füzetek, szórólapok, meghívók megjelentetése és időben történő eljuttatása a címzetthez. Minden rendezvényünkről szóbeli, ill. írásbeli tájékoztatás az érintetteknek, nagyobb kerületi rendezvényekről a médiának. Mindezek eredményeként a rendezvényeken való részvétel 20 %-os növekedése. Évente min. 5 fővárosi értekezleten, konferencián való részvétel. 2 évente min. egy, legalább 30 órás továbbképzésen, ill. tréningen való részvétel. Évente legalább egy szakmai publikáció elkészítése.
A helytörténeti tevékenység fejlesztése. Együttműködés a partnerekkel.
A múzeumpedagógiai tevékenység fejlesztése.
Propagandatevékenységünk színvonalának emelése
Belső munkatársak szakmai fejlődése
12
3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER E fejezet meghatározza azokat a felelősségeket és feladatokat, amelyek az intézményvezetés számára az intézmény irányításával és szervezésével kapcsolatosan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülnek.
A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A kerületi pedagógiai szolgáltató intézmény alaptevékenységéből adódó célkitűzéseit csak akkor tudja sikeresen megvalósítani, ha kiemelten épít a felhasználók igényeire, szükségleteire. Ezeknek az igényeknek a felmérése, beépítése saját feladataink rendszerébe tudatosan és rendszerezetten történik. Ehhez újszerű kommunikációs és visszacsatolási eljárások megismerése és alkalmazása vált szükségessé. A PIHGY munkatársai a pedagógiai szolgáltatás terén is fontosnak tartják a minőségbiztosítást. A minőségbiztosítás jelentősen javítja külső és belső partnerkapcsolatainkat és szervezetépítő tevékenységünket. Ebben a fenntartói és az egyéb, különböző csatornákon érkező visszajelzések, valamint a belső önértékelések eredményei is megerősítettek bennünket.
Fogalom-meghatározások Intézményvezetés: E dokumentum értelmében a döntéshozó vezető, valamint helyettese (általános helyettes és a helytörténeti gyűjtemény vezetője). Jogi követelmények: Az intézményre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés. Jogszabálynak minősülnek itt az országos törvények, rendeletek és az azok által az intézményben kötelezően előírt szabályozó dokumentumok, a fenntartó rendeletei és szabályozó dokumentumai. Stratégiai tervezés: A tervezési folyamat nagyobb (5 év, vagy annál hosszabb) távon történő alapelvek szintjén történő szabályozása. Ellenőrzés: Ellenőrzésnek tekinthető minden olyan eljárás, amely során előre meghatározott kritériumok meglétét vagy hiányát vizsgálja a szervezet. Kulcsszavai: megfelelés – nem megfelelés. Értékelés: Olyan eljárás, amely előre meghatározott szempontok szerint számszerűsíthető, összehasonlítható indikátorokkal jelzi egyes intézményi tulajdonságok, teljesítmények mennyiségét, nagyságát, és ezzel fejlesztési irányokat határoz meg.
13
Vezetői célok a minőségfejlesztés során partneri valós és látens igények megismerése, kielégítése, a törvényes és kiszámítható működés biztosítása, a felmerülő problémák megelőzése, kezelése, javítása, a fejlesztő, javító tevékenységekbe a kollégák bevonása, hatáskörök, jogkörök megosztása, az önértékelő tevékenység erősítése, igénylése, a szervezet intézményi és stratégiai céloknak megfelelő alakítása, szervezeti kultúra fejlesztése, a csapatmunka feltételeinek megteremtése, a problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése, elfogadott és vállalt, közös értékeket képviselő, kohézióval rendelkező közösség erősítése, a szabályozásba bevont folyamatok számának növelése, a minőségirányítási programok kiépítésének további támogatása a kerület intézményeiben, az egymástól tanulás előnyeinek bemutatása, népszerűsítése, kihasználása kerületi és más szinten is. Vezetői feladatok: a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése programok, projektek támogatása (tervezés, irányítás összehangolás), minőségközpontú gondolkodás további erősítése. A PIHGY vezetője régóta elkötelezett híve a minőségfejlesztésnek (ez 2002-es és 2007-es igazgatói pályázatából is kitűnt). Irányító, szervezetépítő munkájában tudatosan számol a jól működő, hatékony és autonóm csoportok munkájával. Biztosítani igyekszik azokat a feltételeket, amelyek az eredményes munkavégzéshez elengedhetetlenek (megfelelő idő, anyagi elismerés a támogató szervezet számára). Minőségbiztosítási feladatok megoszlása A pedagógiai szolgáltató munkatársai munkakörükből adódóan szerteágazó feladatokat látnak el, gyakran nem az intézményen belül (külső továbbképzések, intézménylátogatások, terepgyakorlatok stb.). A sokféle szakmai tevékenységet végző munkatársak szerepének, helyének meghatározása az intézményi minőségfejlesztésben nagy körültekintést igényel részünkről. Rendszeresen felülvizsgáljuk, hogy az intézmény munkatársai közül kik, milyen mélységben és esetekben vegyenek részt a minőségfejlesztésben. Ennek során áttekintjük, hogyan tudjuk legeredményesebben biztosítani a külső (részmunkaidős) kollégák bevonását, milyen módon oldjuk meg folyamatos tájékoztatásukat. Munkánk során a külső munkatársak eseti bevonásával a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kívánjuk a reprezentativitást, az egyes területek lefedettségét és a hatékony információáramlást (iskolafokozat, kor, nem, humán - reál, vezető - beosztott). Intézkedési terveink meghatározzák az egyes csoportok feladatkörét és döntési kompetenciáit.
14
A PIHGY munkatársai több éve végez minőségfejlesztő tevékenységet. Olyan tapasztalatra tettek szert ebben a munkában - elméletben és gyakorlatban is, ami a feladatok gördülékeny megvalósítását és a célszerű szervezést is elősegítik. Képességeik, személyes tulajdonságaik alkalmassá teszik őket a projekt megvalósítására, a mások mozgósítására, motiválására. Valamennyien rendelkeznek a lényeglátás,
analizálás,
szintetizálás
képességével,
tervezésükben
reálisan
gondolkodnak,
kommunikatívak, erősek az adminisztrációs munkában.
ERŐFORRÁS LELTÁR a, Humán erőforrás: A PIHGY belső munkatársai a kollektíva döntése alapján heti munkaidejük 10%-át minőségfejlesztési feladatokra fordíthatják. Ezt a tevékenységüket a vezető megbízása alapján végzik. b, Anyagi- technikai erőforrás: A minőségfejlesztés sikeres megvalósításához az intézmény teljes eszközrendszere rendelkezésre áll (számítógépek, fénymásoló, fax, Internetes hozzáférés, papír, projektor, táblák, kartonok). A minőségbiztosítási feladatok díjazása a hatályos jogszabályok szerint történik. Az eredményes és hatékony team munka alapfeltételét, jellemzőit az alábbiakban látjuk: közös célok és szándékok, erőforrások hatásos használata, a kísérletezés, kreativitás bátorítása, kölcsönös bizalom, elkötelezettség, konfliktus-megoldó légkör, vezetési feladatok megosztása, hatásos interperszonális kommunikáció, közös megegyezésen alapuló problémamegoldás és döntéshozatal, a team teljesítmény (folyamat, teljesítmény) rendszeres, egységes értékelése.
15
JOGSZERŰ MŰKÖDÉS Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó, aktuális jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Dokumentum
felülvizsgálat, frissítés ideje
felelős
hol található?
PIHGY Alapító Okirat
37.§ (5.); 128.§ (16.) 2009. szeptember 17. XVIII. ker. Önkormányzat
igazgató
irattár
Múzeumi működési engedély
MK/b/74 - 1990
igazgató
irattár
igazgató
irattár
igazgató és minőségfejlesztő team vezetője
könyvtár, honlap
igazgató
könyvtár, honlap
igazgató, gazdasági vezető
SZMSZ, gazdasági ügyintéző
gazdasági vezető
SZMSZ, gazdasági ügyintéző
Intézményi Minőségirányítási Program
20/1997. kormányrendelet 12./A§ 4. visszavonásig Közoktatási Törvény 40.§ (10-11-12.) 129.§ (6.) 2009. október 15.
SZMSZ és mellékletei
3/2002 (II.15.) OM rendelet változás esetén
OM azonosító
Leltározási szabályzat Selejtezés
1991. évi XVIII.. törvény 42. § 54/1996 (IV.12.) kormányrendelet évente 1991. évi XVIII. törvény 22/1995. (03. 08.) kormányrendelet
Iratkezelés
10/1994. (05. 13.) MKM rendelet 2. számú melléklet 25/1998. (06. 09.) MKM rendelet
Igazgatóhelyettes SZMSZ, titkár igazgatóhelyettes
Munkahelyi kockázatok felmérése és értékelése
8/1998. (03. 31.) MÜM rendelet 10/2002. (12. 23.) FMM évente
igazgató, gazdasági vezető
SZMSZ, gazdasági ügyintéző
Munkavédelmi szabályzat
1993. XCIII. törvény 5/1993. (12. 26.) MÜM rendelet évente felülvizsgálni, dokumentumot 5 évig őrizni.
igazgató, gazdasági vezető
SZMSZ, gazdasági ügyintéző
Tűzvédelmi szabályzat Pénzkezelési szabályzat Számviteli rend
évente általános ellenőrzés 5 évente tűzoltó készülék csere gazdasági vezető negyedévente tűzoltó készülék ellenőrzés 217/1998. (12. 30.) kormányrendelet gazdasági vezető 1991. évi XX. törvény 140.§ 1/C visszavonásig
16
igazgató, gazdasági vezető
gazdasági ügyintéző SZMSZ, gazdasági ügyintéző gazdasági ügyintéző
Dokumentum
felülvizsgálat, frissítés ideje
felelős
217/1998. (12. 30.) Kormányrendelet XVIII. kerületi Önkormányzat rendelete évente
igazgató, gazdasági vezető
igazgató, gazdasági ügyintéző
változás esetén
igazgató
SZMSZ, igazgató
Továbbképzési terv
évente felülvizsgálat, 5 évre elkészíteni Közoktatási Törvény 22.§ 277/1997 (XII.22.) Korm. rendelet
igazgató,
irattár
Bélyegző használat
változás esetén
igazgató, gazdasági vezető önkormányzat, polgármester, PSZK
irattár
Költségvetés
Munkaköri leírások
Vezetői pályázat
Közoktatási Törvény 18.§/1-8.
Eszköz és felszerelési jegyzék
10/1994. (5.13.) MKM rendelet 2008. augusztus 31., folyamatosan
Szakkönyvtár működése
10/1994. (5.13.) MKM rendelet
1992. XXXIII. törvény 17.§ Közalkalmazotti Közalkalmazotti Törvény szabályzat határozatlan idejű
igazgató, gazdasági vezető igazgató, könyvtáros igazgató, közalkalmazotti képviselő
Intézményi megállapodás
Mt. 1992. évi XXII. törvény 1992. évi XXXIII. törvény 138/1992. (10. 08.) Kormányrendelet Kt. 1993. évi LXXIX. törvény határozatlan idejű
igazgató, képviselő
Munka és formaruha juttatás
Kjt. 79.§
igazgató, gazdasági vezető
Kiemelt igazgató, munkavégzésért Kt. 1993. évi LXXIX. törvény, 118.§/10. gazdasági vezető járó keresetkiegészítés
hol található?
önkormányzat irattár irattár könyvtár, irattár SZMSZ, irattár
SZMSZ, irattár
irattár
irattár
Illetménykiegészítés
Kjt. 67.§
igazgató, gazdasági vezető
igazgatóhelyettes, irattár
Étkezési hozzájárulás
Mt. 165.§
igazgató, gazdasági vezető
irattár
Adatszolgáltatás, Kt. 40.§ 5. 2. számú melléklet pedagógus igazolvány
igazgatóhelyettes
igazgatóhelyettes, irattár
17
A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS RENDSZERE A megfogalmazott sikerkritériumok elérésére törekszünk. Teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha intézményünk céljainak, a törvényi előírásoknak és a főbb működési területeknek megfelelően partnereink minimum 80%-os elégedettségüket fejezik ki. Elégedettségük mérése rendszeresen, kétévente történik a szempontmátrixban felsorolt területeken. (1. sz. melléklet)
Feladatok
Mérés, értékelés
Sikerkritériumok, várható eredmények A központi kompetencia mérések kerületi értékelése, elemzése. A kerületi mérési rendszerben, az OKSB által elfogadott kerületi tudás és neveltség mérések elvégzése, elemzése és tájékoztatók elkészítése.
Módszerek, eljárások Mérés, elemzés, adatbázis működtetése az FPIvel és a kerületi pedagógiai szolgáltatókkal együttműködve.
Megvalósítás Felelősök, időszaka, közreműködők gyakorisága, határidő Intézményvezető, mérési szakértők, szaktanácsadók
Folyamatos illetve a mérések évente meghatározott időpontjai, kiépítés: 2005. 06. 30.
Továbbképzések.
A bemenetmérések (DIFER) elkészítésének szakmai támogatása, a kerületi adatok feldolgozása.
Szaktanácsadás
Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás
Az iskolai mérési „felelősök” továbbképzésének szervezése. A tantermi gyakorlat megújí- Bemutató órák tását szolgáló módszerek tartása. ismertetését szolgáló bemutatók tartása, szervezése. Hatékony tanulási környezet Iskolalátogatás kialakítását szolgáló trénig (óralátogatás, hospijellegű továbbképzések tálás és egyéni ajánlása, szervezése a tanácsadás), kerületben. Kerületi pedagógiai innovációk indukálása, támogatása és a csoportos munkában sikeresek terjesztése, való részvétel publikálása. Pályázatok, projektek közös kidolgozása, segítése. A kerületi szaktanácsadói pályázati rendszer kidolgozása. A törvénymódosításokkal Tájékoztatás, kapcsolatos napra kész infor- igényvizsgálat. mációk a PIHGY honlapján. A vezetők igény szerinti jogi tájékoztatás szervezése. Forrásteremtő pályázatokról szóló információk terjesztése.
18
Tantárgygondozók
Folyamatos
Szaktanácsadók
Intézményvezető
2005. február 1.
IntézményFolyamatos vezető, informatikus, szaktanácsadók
Feladatok Minőségfejlesztés
Sikerkritériumok, várható eredmények
Módszerek, eljárások
Sikeresen működő MIP-ek
Megvalósítás Felelősök, időszaka, közreműködők gyakorisága, határidő Intézm.vezető Folyamatosan
Konzultáció, egymástól tanulás, publikációk Pedagógiai tájékoz- Módszertani adatbázis, Szülők, lakosság Intézménytatás, információ- módszertani és tájékoztatása az vezető, továbbítás innovációs kiadványok óvodák, iskolák - informatika, beszerzése és naprakész tevékenységéről könyvtáros és - könyvtár, tájékoztatás. kiadványokban, - kiadványok Az elérhető szakmai a kerületi lapban. szaktanácsadók információ terjesztése, Tankönyvválasztás Internet-kapcsolat segítése állandó folyamatossá tétele. hozzáféréssel és bemutatóval Továbbképzés Rugalmas, a helyi igényekhez Előadás, tanfolyam, Intézményvaló alkalmazkodás, a humán- bemutatóóra, fórum, vezető, erőforrás fejlesztésben kerekasztalTantárgyaz intézmények támogatása. beszélgetés, gondozók. A továbbképzési igények konferencia, nemzetösszegyűjtése, tanév eleji közi tapasztalatcsere, korrekciója. Igények szerinti önképzés, egyéni tanfolyamok kihelyezett karriertervek szervezése. A tanfolyamok segítése akkreditálása, pontos adminisztrációja. Továbbképzési Pedagógus nyelvtanfolyamok előadó igény szerinti szervezése. Tantárgyi és Tehetséggondozás, Rendszeres Intézménykulturális versenyfeladatok adatbázisa, tájékoztatás a vezető, versenyek Versenynaptár elkészítése versenyeredmétehetségszervezése Kerületi fordulók megszerve- nyekről a honlapon. gondozás zése az iskolákkal való Évvégi gálaműsor. szakértők együttműködésben. A versenygyőztesek VersenykoordiA versenyszabályzat kiadása. és felkészítő tanáraik náló tantárgyAranyalbum kiadása ünnepélyes jutalma- gondozók, Aranygála megszervezése zása. szaktanácsadók A kerületi szak- és Multidiszciplináris Esetmegbeszélések, Intézményvez., szakmai teamek működtetése fórumok, gyermekvéd. szolgáltatás kiadványok, és tanó. kiv. kapcsolatainak előadások, nev. segítő koordinálása egymástól való mk.vez., fejl. tanulás ped., szaktan. Szakmai Fővárosi és regionális Konferenciák és Intézménykapcsolatok Szakmai szolgáltatókkal való módszertani vezető, kiszélesítése együttműködés. bemutatók tantárgygondozók szaktanácsadók
Folyamatos
Folyamatos Minden tanév jún.15. illetve szeptember 10.
2004. jún.10.
Folyamatos
Jún 20. Tanév vége. Folyamatos
Folyamatos
A fenntartó minőségirányítási programjaiban meghatározott célok és feladatok megvalósításához rendelkezünk a megfelelő feltételekkel.
19
A KÖZGYŰJTEMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDSZERE Feladatok
Állománygyarapítás
Sikerkritériumok, várható eredmények A közgyűjtemény állományának folyamatos, átgondolt, tervszerű, a helyi igényeket és a működési engedélyben meghatározott gyűjtőkör és gyűjtőterület figyelembevételével folytatott gyarapítása.
Módszerek, eljárások
Gyűjtés, vásárlás.
Megvalósítás Felelősök, időszaka, közreműködők gyakorisága, határidő Intézm.vezető gyűjteményvezető
Éves terv alapján
Éves terv alapján
Terepmunka, ügyfélszolgálat, felhívások, szóróanyagok, gyűjteményi internetes árverések munkatársak figyelemmel kísérése, ügyintézés
Rendszerezés, A közgyűjtemény nyilvántartás, állományának folyamatos, állományvédelem átgondolt, tervszerű, a lehetőségeket és a jogszabályi előírásokat és ajánlásokat figyelembe vevő megőrzése.
Az előírt nyilvántartások vezetése, digitalizálás, törekvés a megfelelő raktári rend és tárolási feltételek kialakítására, megfelelő tárolóeszközök lehetőség szerinti beszerzése. A veszélyeztetett anyag szakszerű tisztítása, megfelelő anyagi eszközök esetén restaurálása.
Intézm.vezető gyűjteményvezető
Bemutatás, kulturális és egyéb tevékenységek
Saját kiállítások rendezése, kiadványok készítése (cikkek, ismertetők, tanulmányok, kötetek szerkesztése, írása).
Intézm.vezető gyűjteményvezető
A kulturális örökség tudományos vagy ismeretterjesztő igényű, szakszerű közzététele minél szélesebb kör számára elérhető módon.
Kapcsolattartás, együttműködés, kutatószolgálat. Közreműködés, kölcsönzés, mások kiállításainak, kiadványainak elkészítésében. Rendezvények: konferenciák, előadások, múzeumpedagógiai programok, vezetések, séták, szabadtéri rendezvények komplex programjai.
20
gyűjteményi munkatársak
gyűjteményi munkatársak
Éves terv alapján
TERVEZÉS A minőségfejlesztő tevékenységben és az intézményi működés egészében a PDCA -elv érvényesül: Tervezés (Plan), melyet helyzetértékelés előz meg; Megvalósítás (Do), Ellenőrzés-értékelés (Check), Korrekció (Akt). A minőségirányítási rendszer valójában stratégiai tervezés, és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához. Stratégiai tervezés (IMIP, vezetői pályázat): A stratégiai tervezésünk magába foglalja: az intézmény küldetését (misszióját), erőforrásait, környezet elemzését, az intézményi prioritások és stratégiák meghatározását. A stratégiai tervben (IMIP, vezetői pályázat) fogalmaztuk meg, hogyan tud az intézmény a legjobban teljesíteni a meghatározott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén. A stratégia megvalósítása érdekében az intézményi struktúra, az információs rendszer, a tervezés és az ellenőrzés rendszerének újragondolása és átalakítása is megtörtént/ megtörténik. Mindezekkel az intézmény működésének folyamatos javítása a célunk. A stratégiai terv megfogalmazásához az alábbiakat vettük figyelembe:
törvényi előírások változásai, a fenntartó elvárásai (ÖMIP), az irányított önértékelés eredményei (dokumentációk, szabályozottság), a partneri igény- és elégedettség-mérések számszerűsített eredményei, intézményünk jelenlegi struktúrája, kommunikációs, információs rendszere, a szervezeti kultúra jelenlegi helyzete, személyi, tárgyi erőforrásaink.
21
STRATÉGIAI CÉLJAINK
Hosszú távú célok
Középtávú célok
Sikerkritériumok
Strukturált pedagógiai szolgáltatás (ld. fenntartó által meghatározott feladatok)
elért értékek továbbvitele
partneri igényeket kielégítő (látens is!) kínálat (75%-os elégedettség)
Színvonalas pedagógiai, szakmai szolgáltatások biztosítása
szakmai „fejlesztő műhely” profil erősítése, intézménylátogatások hatékonyságának növelése, közös projektek, innovációk támogatása
pedagógusok szakmaimódszertani kultúrájának fejlődése zökkenőmentes átmenet az iskolafokozatok között, összehangolt tanulási utak a gyermekek számára
Összhangteremtés a Kt.ben meghatározott feladatok és a kerületi közokt. politikai koncepció, az ÖMIP között
adekvát feladatellátás, szakmai szempontok erősítése gyors reagálás a törvényi változásokra, társadalmi környezet igényeire
törvényes, szakmailag igényes intézményi működés partnerkapcsolatok erősödése intézményi önértékelés folyamatos működése, átláthatóság
Nevelési-pedagógiai programok megvalósításának segítése
mérési szakértelem, informatikai, idegen nyelvi ismeretek bővítése, tehetséggondozás segítése
Fenntartói, intézményi döntések segítése
kerületi mérési rendszer koordinálása adatszolgáltatás, szakmai elemzés, értékel., minőségi munka segítése minőségfejlesztés eredményes működtetése ellenőrző, értékelő, önértékelő tevékenység fejlesztése, a szabályozásba bevont kulcsterületek növelése
Minőségfejlesztés
22
mérési kultúra fejlődik, összehasonlíthatóság biztosított, adatbázis 75 %-os fenntartói, intézményi elégedettség partnerközpontú működés folyamatszabályozás, megvalósulása belső munkatársak 80%-os elégedettsége
Hosszú távú célok
Középtávú célok
Sikerkritériumok
Szakmai kapcsolatok kiszélesítése
határon túli magyar és EU országok pedagógusai részvételével egymástól tanulás belső innovatív, öntevékeny közösség erősítése, megtartása, hatékony humán erőforrás gazdálkodás, önismereti tréningek rendszeressé tétele
közvetlen és közvetett partnerek 80%-os elégedettsége
ésszerű kiszámítható gazdálkodás, hatékonysági mutatók javulása
folyamatos fejlődés, tárgyi eszközök bővülése, további korszerűsödése kedvező, kulturált környezet kialakítása, partnerek 80%-os elégedettsége
Szervezetfejlesztés
Tárgyi felszereltség bővítése, értékek megőrzése
Közoktatást érintő más ágazatokkal való kapcsolat koordinálása Integráció, esélyegyenlőség megteremtésének támogatása Marketing és PR
pályázati pénzforrások bevonása (ebben a kerületi intézmények segítése) multidiszciplináris teamek működtetése
stratégiai terv készítése, egyéni arculat erősítése
hatékony team munka közösen képviselt értékek, egyéni fejlődés (szakértőiszaktanácsadói feladatok, publikálás) intézményi célok, humánerőforrás koherenciája
esélyegyenlőség növekedése, hatékony gyermekvédelem, a tehetségek támogatása, intézményvezetők, fenntartó 80%-os elégedettsége ismertség növekedése (80%) a közvetett, közvetlen partnerek körében
Stratégiai tervünket (IMIP) az előzőekben megfogalmazottak szerint rendszeresen felülvizsgáljuk, ha szükséges módosítjuk.
23
Éves munkaterv A stratégiai céljaink lebontását jelenti konkretizált feladatok, felelősök, elvárt eredmények meghatározásával (minden év júniusában készül el a következő évi, melyet a fenntartó és az intézmények is akkor kapnak meg). A folyamatosan ellátandó napi feladatok mellett, mint újfajta tervezési módszert a projekttervezést alkalmazzuk, melynek segítségével egyszeri, adott időben végrehajtandó feladatra koncentrál az intézmény. A projekt egy-egy konkrét stratégiai program vagy részprogram (időben, feladatban, költségben) jól körülhatárolható része (pályázatok, rendezvények, éves munkaterv)
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK TERVEZÉSI RENDSZERE A pedagógiai és közgyűjteményi munka szabályozása:
A szervezeti működés szabályozása: SZMSZ
Minőségirányítási program
Munkáltatói feladatok
Gazdálkodási feladatok
Vezetői pályázat
Továbbképzési terv Éves munkaterv
Munkavédelmi szabályzat Selejtezési, leltározási szab. Közalkalmazotti szab. Pénzkezelési szab. Iratkezelési szab. Tűzvédelmi szabályzat Szabadságolási terv
Belső ellenőrzési terv Az intézmény önértékelése
Fenntartói ellenőrzések
24
Költségvetés tervezése egyéb gazdálkodási tervek
ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS A vezetői ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól működjön, az igénybevevők számára megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. A vezető ellenőrzésén kívül a munkatársak önértékelése is dokumentálja az intézményi feladatok megvalósulását. A vezető a delegált ellenőrzési jogkörökről döntést hoz. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, a végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az ellenőrzések előre bejelentett időpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenőrzések ütemezését, konkrét időpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetői ellenőrzések területei: szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése gazdálkodás ellenőrzése munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés jogszerű működés ellenőrzése Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. A belső ellenőrzések változatos módszerekkel történnek.(Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, mérések, beszélgetés,
szóbeli,
írásbeli beszámoltatás, interjú.) Kiemelt helyen szerepel a vezetői pályázatban és a MIP-ben megfogalmazott célok és feladatok teljesítésének nyomon követése, valamint a fenntartói elvárások teljesítésének ellenőrzése. A vezetői belső ellenőrzés célja: a tervezett feladatok kellő időben, és megfelelő minőségben történő megvalósulása, megfelelő mennyiségű és minőségű információk gyűjtése, elemzése, a tényleges állapot összehasonlítása a kitűzött céllal, a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés, hatékony munkavégzés elősegítése, visszajelzés a szakmai munka színvonaláról, a vezető tervező munkájának segítése, az emberi erőforrás fejlesztése, munkaköri leírás teljesítésének áttekintése, az egyéni erőfeszítés ösztönzése, jutalmazása.
25
Belső ellenőrzési tervben határozza meg és hozza nyilvánosságra: az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, (ennek keretében a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során a vezető vizsgálni kíván), mely szakaszait kívánja személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni, mely területeken kíván véletlenszerű mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni. A vezető a saját ellenőrzési rendszerében nyert információkat és a folyamatokban keletkező ellenőrzési bizonylatokat a dolgozók egyéni teljesítményének értékeléséhez, az intézményi működés javításához használja fel. Az ellenőrzés bizonylatai a dolgozók személyi anyagába, valamint az éves belső ellenőrzési tevékenység összefoglalójába kerülnek. Az egyes ellenőrzések során szükségessé váló beavatkozás minden esetben megtörténik a vezető részéről. A belső ellenőrzést az ellenőrzést végző személyek a belső ellenőrzési szabályzat szerint végzik. Az ellenőrzés konkrét időpontja a mindenkori éves munkatervben szerepel. A belső ellenőrzés tapasztalatairól a vezető éves értékelésében a dolgozóknak szóban és/vagy írásban (ez egyben a jutalmazási, elismerési szempontok alapját is képezi), a fenntartónak pedig a szükséges és megtett intézkedésekkel együtt az éves beszámoló keretében ad tájékoztatást. Intézményi értékelés Az intézmény értékelését az intézményvezetés évente készíti el az értékelés 2. sz. táblázatban feltüntetett indikátorai alapján. Az elemzési, értékelési szempontokat az előzőekben részletezett sikerkritériumok alapján határozzuk meg. Az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek igényei alapján készíti el és hozza nyilvánosságra. Az értékelések az alábbi területre terjednek ki: a vezetői ellenőrzés és a belső mérések eredményei, a partnerektől származó visszajelzések, az indikátorrendszer mutatóinak eredményei, tanévzáró értékelő értekezlet eredményei, a javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei, a korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata, az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele, a minőségfejlesztési munka eredményei. Vezetői önértékelés célja: adatszolgáltatás a vezetői kvalitásról, teljesítőképességről a vezető helyzetének, fejlődésének ismertetése az egyéni erőfeszítés ösztönzése, jutalmazása
26
Vezetői önértékelés az alábbi területekre terjed ki: tervezés (stratégiai és operatív) szervezés igazgatási feladatok ellátása döntés munkafolyamatok koordinálása intézményen belüli ellenőrzés – értékelés erőforrás gazdálkodás intézmény és munkatársak menedzselése szervezet eredményessége A vezető az éves beszámolóban összegzi saját önértékelésének legfontosabb megállapításait. Ezt kiegészítik azok az elemzések és legfontosabb mutatók, melyeket az intézmény éves munkájáról, eredményekről és gondokról a fenntartónak benyújt. A vezetői önértékeléshez felhasznált értékelő lapok a 3. számú mellékletben találhatók. Intézményi önértékelés A vezetés és a támogató szervezet 4 évente a Közoktatás Minőségéért Díj meghatározott szempontrendszere alapján megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a folyamatos alkalmasság, illetve a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. Közalkalmazottak önértékelése Minden év júniusában történik meg. Formája: írásos (kérdőív) önértékelés a vezetés által meghatározott szempontok szerint. Ezt követi a vezetővel folytatott személyes értékelő beszélgetés, a megadott szempontok alapján. Az összegző megállapítások a dolgozó személyi anyagába kerülnek. Az egyéb megállapítások az éves intézményi értékelés részét képezik. Az értékelés legfontosabb szempontjai: a dolgozó legfontosabb feladataiban produkált konkrét outputok a legnagyobb teljesítmények a legnagyobb hiányosságok a célok elérését befolyásoló körülmények a munkakörhöz szükséges szakértelem a munkatársakkal való kapcsolat az értékelt által elért fejlődés egyéb, a munkaköréhez szükséges képességek, készségek
27
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMAT LÉPÉSEI
Partnerek azonosítása
Igény- és elégedettség-mérés
Mérési eredmények elemzése
Intézkedési terv készítése
Tervek megvalósulásának értékelése
Eredmények beépítése a gyakorlatba
Irányított önértékelés
FELHASZNÁLT IRODALOM 1.Fábry Béla – Ferenciné Ivicz Ilona – Makai Katalin – Tóth Béla: Fenntartói felelősség – fenntartói értékelés OKAIM – Módszertani Füzetek IV. Okker Kiadó 2.Pőcze Gábor: Minőségi szempontok az intézményi értékelésben és a pedagógiai programban. Új Pedagógiai Szemle 2001. 3.Cseh Györgyi: A közoktatás minőségfejlesztési stratégiája ISO 9000 FÓRUM 2003. 09 4.Dr. Horváth Attila: Fenntartói és intézményi minőségirányítási program, 2003. 5. Modinfo Kft. Módszertani füzetek 2003. 6. Comenius Kézikönyv 7. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Minőségirányítási Programja 2004. 8. Frank Gabriella igazgatói pályázati anyaga, 2002. 9.A pedagógusok munkájának értékelése Cseh Györgyi VI. Közoktatási Minőségfejlesztési Konferencia Szeged (munkaanyag) 10.Értékelő - Önértékelő lapok XXI. ker. Pedagógiai Szolgáltató Központ 11.Értékelő - Önértékelő lapok VI. ker. Pedagógiai Szolgáltató Központ
28
FÜGGELÉK
1
1. sz. melléklet
SZEMPONT-MÁTRIX Iskolák Óvodák Fennigazgatói vezetői tartó
Belső Külső TovábbTársintézmunka- munka- képzések mények társak társak résztvevői vezetői
1.
Szakmai tanácsadás
X
2.
Versenyek szervezése
X
3.
Innovációs készség
X
X
4.
Intézménylátogatás
X
X
5.
Kiadványaink színvonala
X
X
X
6.
Kapcsolattartási formák (kommunikáció a partnerekkel)
X
X
X
7.
Továbbképzés színvonala, hatékonysága
X
X
8.
Munkamegosztás, együttműködés (idővel való gazdálkodás)
X
9.
Munkahelyi légkör
X
10.
Feltételrendszer (adatbázis, könyvtár)
11.
Gazdálkodás hatékonysága
12.
„Szakmai műhely”
X
X
X
X X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
2
2. sz. melléklet
INDIKÁTOROK AZ INTÉZMÉNYVEZETŐI ÉRTÉKELÉSHEZ 1. Közönségkapcsolatok: kapcsolatfelvétel elérhetőség 2. A partnereknek nyújtott szolgáltatások tanácsadás, iskolalátogatás módszertani kultúra fejlődése közös projektek, innovációk kerületi mérési rendszer koordinálása intézményi önértékelés, minőségfejlesztés támogatása továbbképzések, tanfolyamok új információk átadása esélyegyenlőség támogatás 3. Fizikai környezet, tárgyi felszereltség tárgyi felszereltség kiszámítható gazdálkodás hatékonysági mutatók pályázati források 4. Minőségfejlesztés partneri igények, elégedettség, elégedetlenség mutatói önértékelő tevékenység eredménye belső ellenőrzés eredménye, tapasztalatai kulcsterületek szabályozottsága 5.Szervezet szervezeti kultúra hatékony team munka stratégiai tervezés, dokumentumok összhangja közös értékek képviselete kommunikáció humánerőforrás fejlesztés továbbképzés, önképzés 6.Vezetés az intézményvezető személyes eredményei (képzés, továbbképzés, innováció beindítása) értékek képviselete, személyes példa források és elosztásuk 7.Külső kapcsolatok marketing, PR társadalmi, határon túli kapcsolatok
3
3. sz. melléklet
TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI - MINŐSÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: 2009. március 24. TARTALOM: A PIHGY ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÉNEK LEÍRÁSA 1. Bevezetés 2. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve A sokoldalúság elve A méltányosság elve A kivitelezhetőség elve. 3. A teljesítményvizsgálat célja és jellege Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése rendszerbe 4. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A követelményrendszer alapjai és összetevői A vizsgálandó területek Az információgyűjtés eszközei Az értékelés lebonyolítói Az értékelési ciklus 5. A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai. A Foglalkozáslátogatási (csoportfoglalkozási) lap A Teljesítményértékelő - Önértékelő lap Az Értékelési beszélgetés és a Teljesítményértékelés-megállapodás Közalkalmazottak minősítése 6. Felelősök és feladatköreik Az igazgató Az értékelést végzők feladatai Az érintett alkalmazott Az alkalmazotti testület 7. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok felhasználása 8. Eljárási szabályok
4
AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER LEÍRÁSA 1. Bevezetés Az alábbi Teljesítményértékelési szabályzat a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 2006. évi LXXI. törvény alapján, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2009. évi végrehajtási rendeletének megfelelően készült a PIHGY 2004. szeptember 3-án nyilvánosságra hozott Minőségirányítási programjának 3. sz. mellékleteként. A 2 intézményegységből álló, összetett feladatokat ellátó PIHGY pedagógiai szakértői, előadói, gyűjteményi és gazdasági munkatársai a kerületi drámapedagógus és múzeumpedagógus kivételével nem végeznek oktató-nevelő munkát. A nehezen összehasonlítható feladatok ellenére a teljesítmények értékelésére minden munkakörre egyaránt érvényes, minden munkatárs által elfogadott szempontsort állítottunk össze. E szabályzat célja, hogy rögzítse a működés alapelveit és a teljesítményértékelés célját, meghatározza a vizsgálandó területeket, az információgyűjtés eszközeit, az értékelés rendjét és módszereit, az értékelés végeredményének felhasználását és a nyilvánossá tétel feltételeit. Az értékelési rendszert befolyásoló tényezők A PIHGY szolgáltató intézmény, ezért küldetésnyilatkozatának megfelelően a teljesítményértékelés során kiemelt szerepet kell kapnia a partnerek elégedettségének. Az intézményértékelésen belül az egyes munkaterületek teljesítményének megítéléséhez eddig is többféle indikátort határoztunk meg. A jövőben az egyéni attitűdök és teljesítmények értékeléséhez az önértékelést is elvégezzük a megadott értékelési szempontok alapján. Az értékelési rendszer alapvonásai Elfogadott értékelő rendszerünk elsődlegesen fejlesztő, nem pedig minősítő jellegű célokat fogalmaz meg. Legfőbb feladatunknak a töretlen szakmai fejlődés biztosítását tekintjük. Ezért teljesítményértékelési rendszerünk az oktatás-nevelés színvonalának emelésére irányul. Lehetővé teszi a problematikus területek azonosítását és az érintett alkalmazottak kezdeményezésére a kezelésükhöz szükséges reális célok kitűzését, valamint segíti az igazságosabb és megalapozottabb vezetői döntések meghozatalát. 2. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segítse a munkatársak és a vezetés közötti információcserét, segítsen a vezetésnek abban, hogy jobban megismerje az alkalmazottak véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a közoktatási és közgyűjteményi tevékenység rendkívül összetett, és a minőségi munkának számos aspektusa van: • tegye egyértelművé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg az alkalmazottak teljesítményét; • vegye figyelembe mind a neveléssel-oktatással összefüggő, mind pedig az intézményi élet szervezésével kapcsolatos egyéb tevékenységeket;
5
A méltányosság elve A személyiségi jogokra és érzékenységekre való tekintettel az értékelés során • a helyi körülményekből kell kiindulni; • minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kell kezelni; • objektivitásra, az érintett bevonására kell törekedni; • félreérthetetlen megállapításokat kell tenni; • a legapróbb részletet is körültekintően kell kezelni; • az értékeltnek lehetőséget kell kapnia véleményének kifejtésére; az értékeltet segíteni kell a fejlődési lehetőségek megtalálásában; meg kell akadályozni az érdekellentét és ellenségeskedés kialakulását. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; • ne legyen szükség külső szakemberek bevonására. 3. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A közalkalmazotti teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon a végzett munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes pedagógusok oktatónevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az intézményi munka szervezésévelirányításával összefüggő célokon keresztül valósulhat meg. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok − segíteni abban, hogy minden alkalmazott képet alkothasson arról, hogyan ítélik meg teljesítményét kívülről, egy testületi konszenzus alapján létrehozott és a közösség egésze által elfogadott kritériumrendszer szerint; − nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; − segíteni az esetleges egyéni problémák feltárását, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével elősegíteni a közalkalmazott szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok − elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; − elősegíteni az intézményi feladatok jobb elosztását; − elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; − javítani az alkalmazottak és az iskolavezetés közötti kommunikációt; − információkkal segíteni a beosztással kapcsolatos személyi döntéseket; − információkkal segíteni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntéseket. A vizsgálat egyeztetett jellege és a helyi igények beépítése a rendszerbe Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai ne egy központilag, előre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, ezért a vizsgálat minden eleme a testület aktív közreműködésével nyerte el végső formáját, ill. kizárólag annak jóváhagyásával alkalmazható. 4. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A teljesítményértékelés eszköze a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, a gyakorlatban bevált, általánosan elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer, amely közmegegyezésen és az intézmény dolgozói által értelmezett minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: − a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített, az érintett alkalmazott és az igazgató megegyezésének kulcspontjait rögzítő munkaköri leíráson;
6
− a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a munka különböző szintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes kritériumrendszeren; − az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek A fenti összetevők a maguk teljességében praktikusan nem vizsgálhatók. Ezért feltétlenül szükség van bizonyos prioritások kijelölésére. A követelményrendszer normajellegének erősítése és az időbeli összehasonlíthatóság érdekében egy viszonylag tágabb, állandó vizsgálati területkört jelölünk ki. A következő területek rendszeres vizsgálatát tartjuk szükségesnek: − a munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek értékelése; − a szakmai-gyakorlati, ill. az oktató-nevelő munka értékelése; − az intézményi tevékenységek során mutatott kompetenciák értékelése; − a közalkalmazott képzettségének és felkészültségének értékelése; − a teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; − a közalkalmazott hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; − a közalkalmazott intézményen kívüli szakmai tevékenységének értékelése. Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer 4 különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Foglalkozáslátogatási lap a pedagógusoknál • Teljesítményértékelő lap (önértékelés, vezetői értékelés) • Értékelési beszélgetés (a vizsgálat tanulságait összegző Teljesítményértékelés-megállapodás) Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az igazgató és helyettese végzi az érintett aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történő) közreműködésével. A megfigyelések, kérdőívek eredményeinek összegzése után az értékelési beszélgetésen történő konszenzus kialakítása az igazgató feladata. Dráma- és múzeumpedagógus esetében az információ-szolgáltatásban a tanulók is részt vesznek. A végleges adatokat a mérési csoport vezetője rögzíti. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatos, és minden alkalmazott esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során − a magasabb vezetők évente legalább egyszer meglátogatják, és a megadott kritériumok alapján értékelik a foglalkozásokat, a látogatásokat (csak a látogatók és az értékelt részvételével) megbeszélések követik; − a ciklus végén (az adott év májusában-júniusában) minden közalkalmazott önértékelő kérdőívet tölt ki; − a ciklus végén (az adott év júniusában), az összes adat birtokában Értékelő beszélgetésre kerül sor, amely során az értékelt, az értékelő és az igazgató megbeszéli az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelöli a következő két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat; − a ciklus legvégén a minden érintett által egyetértően aláírt Teljesítményértékelésmegállapodásban rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat; - a Kjt. által szabályozott esetekben kerül sor a minősítés elvégzésére, a minősítő lap
elkészítésére
7
5. A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai A Foglalkozáslátogatási lap a pedagógus értékelésében A munkatársak által tartott csoportfoglalkozások értékelési lapjának kritériumait minden ciklus végén felül kell vizsgálni, és minden változtatást a testületnek többségi szavazással kell engedélyeznie. A kétéves ciklus során az igazgató és helyettese évente legalább egy teljes csoportfoglalkozást látogat meg. Ha a látogatók úgy ítélik meg, hogy a foglalkozáson nem kaptak elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehetnek, ill. külső szakmai látogatót hívhatnak. A látogatók döntik el, milyen csoportfoglalkozásokat akarnak meglátogatni, de a látogatás időpontját 5 nappal a tervezett időpont előtt közölniük kell az érintettel. A látogató csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhet, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes területeken mutatott teljesítményt: 3 = kiemelkedő 2 = megfelelő 1 = kevéssé megfelelő 0 = nem megfelelő X = nincs elegendő információ Minden esetben rendelkezésre áll egy “nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. A foglalkozás minősítését a látogatónak (szóban a megbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva. Az így kapott pontszámokból átlagot számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk). A foglalkozáson tett látogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül a foglalkozás után) megbeszélést kell tartani, és két munkanapon belül a munkatársnak meg kell kapnia a kitöltött Foglalkozáslátogatási lap másolatát, ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. Az Értékelő beszélgetés előtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül a Teljesítményértékelés-megállapodásba. Az Értékelési beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és a Teljesítményértékelésmegállapodásban rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. A Teljesítményértékelő Lap A cél az, hogy a testület tudatosítsa: az egyénenként különböző speciális szakmai feladatokon, a konkrét oktató-nevelő tevékenységen túl milyen – az intézmény életében meghatározó – egyéb tevékenységeket és általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, ill. hogy rögzítse, dokumentálja az e területeken elért eredményeket. A Teljesítményértékelő lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, legkésőbb két héttel az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek, ill. a magasabb vezetőknek kitölteniük. A lap értékelése az Értékelési beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a testület átlagához képest kiemelkedően sikeres, az átlagnak megfelelő, vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt – jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik a Teljesítményértékelés-megállapodásban a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. Az Értékelési beszélgetés és a Teljesítményértékelés-megállapodás A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások és a teljesítményértékelés tapasztalatai. A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelők vesznek részt, a fenti dokumentumok alapján az igazgató vezeti. A tipikus napirend a következőképpen néz ki:
8
1. Áttekintik az alábbiakat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről: a) Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása; b) A Foglalkozáslátogatási lapok alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre; c) A Teljesítményértékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre. 2. Megvitatják az összegzés során felvetődő kérdéseket. 3. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok – lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) – összefoglalják a fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. 4. Legkésőbb egy héttel a beszélgetés után az értékelt megkapja az igazgató által véglegesített értékelést, amelyet mind az érintett, mind pedig az értékelők aláírásukkal hitelesítenek.
Közalkalmazottak minősítése Alapelv A minősítések alapjai a kétéves közalkalmazotti értékelések. Az Értékelés-minősítés munkalapon és a minősítési lapon a teljesítményértékelő lap szempontjainak megfelelően alkalmazzuk a jogszabályban előírt minősítési kategóriákat. Esedékesség A Kjt. által szabályozottan Az értékelés eredményei és a minősítés megfeleltetése
Egy-egy terület teljesítményértékeléséhez tartozó pontszámokból számított átlag 0-29%
30-59%
60-79%
80-100%
Jelentések
A minősítés pontszáma
Minősítés
nem, egyáltalán nem jellemző, nincs, alkalmatlan Kicsit, részben jellemző, néha, kevésbé alkalmas Többnyire, gyakran jellemző, alkalmas
0
Mindig, teljes mértékben jellemző, kiválóan alkalmas
3
nem megfelelő (a minimum követelmények nem teljesítése esetén) kevéssé megfelelő (a minimum követelmények teljesítése esetén) megfelelő (a minimumot meghaladó, de az optimumot el nem érő teljesítmény esetén) kiemelkedő (az optimum követelmények teljesítése esetén)
1
2
9
A minősítés eredménye Az értékelési összesítő lap alapján kerül meghatározásra A maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni
Kiválóan alkalmas: 80-100% Alkalmas: 60-79% Kevéssé alkalmas: 30-59% Alkalmatlan: 30% alatt
Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 6. Felelősök és feladatköreik Az igazgató Intézményi szinten a vizsgálatot az igazgató felügyeli. Feladatai: − a kétéves ciklus egyénekre szóló megtervezése; − az értékelő beszélgetések beosztása; − az év eleji tájékoztató értekezletek lebonyolítása, amelyen összegzi a tanulságokat és előterjeszti az igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges intézkedéseit; − az értekezletre a testületi átlagokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készíttet; − ellenőrzi a kérdőívek számítógépes feldolgozását, valamint az egyéni visszajelzések elkészítését a tanév végén; − biztosítja a vizsgálat egységességét; − bizalmas tanácsadással segít minden érintettet a folyamat során. Minden alkalmazott értékeléséről az igazgató és helyettese gondoskodik. Az értékelésben résztvevő igazgató és igazgatóhelyettes − felelős ciklusonként legalább egy foglalkozáslátogatás és az azt követő megbeszélés lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot; − felelős a vizsgált alkalmazott teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért, összesítéséért (óralátogatási lapok, a teljesítményértékelő lapból és véleménykérésekből származó információk); − felelős az Értékelési beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért; − felelős a Teljesítményértékelés-megállapodás véglegesítésért. Az érintett alkalmazott − tájékoztatást ad arról, hogyan látja a saját helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit stb.; − fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik foglalkozásán az értékelőt; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába; − a látogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül megbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött Foglalkozáslátogatási lap másolatát – ahol szükséges, konkrét indoklásokkal; − minden év szeptemberében szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást kap az intézmény összesített eredményeiről; − a ciklus végén Értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; − a ciklus végén Teljesítményértékelés-megállapodást kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait, a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges; − panaszt tehet az igazgatónál az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt az igazgató köteles az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.
10
A közalkalmazotti testület egésze − a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, elfogadja a Teljesítményértékelési Szabályzatot; − minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az egész közalkalmazotti testületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a testületi átlagokról, valamint az igazgatóság ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről; − ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.
7. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. A név szerint gyűjtött adatokat csak az igazgató és helyettese kezelheti. Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött Foglalkozáslátogatási lapok másolatát és kitölti a Teljesítményértékelő lapot. Az ezekre épülő Értékelési összesítő lap a következő ciklusig megőrzendő. Az értékelési összesítők biztonságos tárolása az igazgató kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak az igazgatóhelyettesre terjed ki. A Teljesítményértékelés-megállapodás mindaddig nem selejtezhető, amíg a munkatárs az intézményben dolgozik. Ha munkaviszonya megszűnik, a lapot kérésére át kell neki adni, vagy meg kell semmisíteni. Az adatok felhasználása Az érintett közalkalmazott − megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait, mit tanul az információkból; − az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével, vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni; – ha valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; − kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat. A munkáltató − bármikor hozzáférhet minden alkalmazott személyes Teljesítményértékelő lapjához; − adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat az alkalmazottak beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára; − felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az intézmény vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.); − felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg; − az összesített adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra; − a tanár kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy mentort kijelölni. Az Igazgató az alábbi esetekben felhasználhatja a minősítési lapon szereplő személyes adatokat és információkat: − érvként tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; − fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez az értékeléssel összefüggésben álló vagy egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során hozandó döntés befolyásolásához; − előléptetés, kitüntetés és elbocsátás kezdeményezéséhez; − referenciákhoz, információszolgáltatási célból intézményen belülre és kívülre, a közalkalmazott kifejezett kérésére.
11
8. Eljárási szabályok 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a testület által elfogadott Teljesítményértékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag e szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, − amely nem ismert vagy névtelen forrásból származik; − amely az érintett tudta nélkül keletkezett; − amely nem a közalkalmazott szakmai munkájával kapcsolatos; − amelyről nem kap tájékoztatást a közalkalmazott az Értékelési beszélgetés előtt. 2. A Szabályzatot bevezetése előtt a testület tagjai egy erre a célra összehívott értékelési értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden új ciklus kezdetén megtartandó értékelési értekezleten kezdeményezhető a testület bármely tagja által. Minden módosítás a testület többségi szavazatával lép érvénybe, de minden közalkalmazottra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan lehet alkotni, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen megállapítás esetén kellően indokolva kell megtenni. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési beszélgetés keretében konszenzusra kell jutni. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés résztvevőinek többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni. 5. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az egész testületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az igazgatón kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató és helyettese kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. 6. Az értékelt – a Teljesítményértékelés-megállapodás, illetve a Minősítő lap aláírása előtt – bármikor panasszal élhet. A panaszt írásban kell benyújtani az igazgatónak, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: − egy, a panaszos által megnevezett alkalmazotti testületi tag; − a testület két sorsolással kiválasztott tagja. A bizottság bizalmasan tárgyal, majd – tartózkodási tilalom mellett – titkos többségi szavazással dönt a panaszról.
12
A pedagógus-közalkalmazotti minősítés területei Teljesítmény kritérium I. Szakmai felkészültség
Mutatók/ alkritériumok
Szempontok
Adatok, tények / indikátorok
Információforrás módszer
1. A munkakörnek megfelelő végzettség
Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható
Végzettség
Diploma személyi anyagok
2. Továbbképzésen való részvétel
a PIHGY éves továbbképzési terve szerinti képzésben való részvétel
Továbbképzések
Tanúsítvány
Az elsajátított új ismeretek, módszerek bevezetése, átadása
Tanúsítvány jelenléti ívek, beszámolók Önértékelés
Saját finanszírozású továbbképzések, amelyek a szakmai munka személyi feltételeit erősítik 3. Folyamatos önképzés
4. Szakmai tudás
Önképzési motiváció
Szakmai felkészültségét önképzéssel is fejleszti Ismeret, információ, tapasztalatszerzés kerületi, fővárosi, országos szinten szervezett szakmai fórumokon, tanácskozásokon Részvétel fővárosi, országos szintű szakmai műhelyek, szervezetek munkájában Pedagógiai, lélektani ismeretek fejlesztése Szakirodalmi (szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai) tájékozottság
Előadás bemutató tartása, szervezése
A szakirodalom eredményeinek saját gyakorlati tevékenységre vonatkoztatása
Foglalkozás / program látogatás Dokumentumelem zés Beszámolók
publikációs tevékenység 5. Feladat ellátáshoz szükséges szabályrendszer ismerete
Oktatási és a közalkalmazotti foglalkoztatási jogszabályok, az intézményi alap dokumentumok ismerete
1. Dokumentáció, iratkezelés, adminisztrációs fegyelem
A szakmai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység elvégzése.
Munkarend betartása
Közreműködés az intézményi rend megtartásában Munkafegyelem Az erről készült jelentések
Dokumentumellen őrzés
Munkatervi javaslat, egyéni munkaterv Tanfolyami összegzések Pályázati beszámoló, pénzügyi elszámolás Tanulmányi versenyek eredményjegyzékei Munkaközösségi foglalkozások jegyzőkönyve
Dokumentumellen őrzés A vezetői megfigyelés
II. Szakmai munka
Saját dokumentációs rendszer fejlettsége A dokumentumok vezetésének pontossága
13
Az eljárási rend, a határidők betartása
Havi eseménynaptár Tanév végi beszámoló Egyéni (eseti) feladatokról készített beszámolók
2. Pontosság
Megjelenés előírt időben a munkahelyen Megjelenés előírt időben a szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken
Munkarend betartása
Megfigyelés
3. Általános feladatok
A szervezőmunka során a
Részvétel szakmai, pedagógiai napok szervezésében, lebonyolításában
Beszámolók feljegyzések jegyzőkönyvek Jelenléti ívek,
megfelelő időpontválasztás, a szervezés időben való elkezdése
A szervezőmunka során széleskörű tájékoztatás, koordinálás társintézményekkel Előadók, zsűri biztosítása Helyszínszervezés, körülmények biztosítása Anyagi feltételek biztosítása, kifizetések bonyolítása Részvétel intézményi kiadványok megjelentetésében
Szaktanácsadói tevékenység
Fejlesztés-fejlődés, szakmai, módszertani megújulás, szemléletváltás ösztönzése Az intézményekben végzett dokumentáció elemzés szakmai tartalma
(tanulmányi versenyek aktuális téma szerint, szakmai ankétok a mérések tapasztalatairól, diákfórumok, bemutató órák és foglalkozások) Bekapcsolódás a kiadványok, segédanyagok, bibliográfiák, módszertani anyagok összeállításába és publikálásába A helyi munkaközösségek belső szakmai továbbképzéseinek segítése, kutatói munka támogatása Szorgalma, kitartó munkavégzése
Publikációk Tantárgyi mérések, értékelésének szakmai tartalma Taneszközfejlesztés 4. A szakterületének megfelelő feladatok
A szakterületnek megfelelő feladatok ellátásának minősége
Speciális feladatok (munkaköri leírásból)
Szakmai hitelesség, hatékonyság, eredményesség, elismertség, elfogadottság
Rendszerelvűség Tényszerűség III. Elkötelezettség, kommunikáció, konfliktuskezelés 1. Az intézmény működésében való részvétele
Az intézmény jövőprogramjával való azonosulás Részvétel a minőségbiztosításban, szervezet-fejlesztésben
Innovatív javaslatok Részvétel az operatív tervezésben Az intézményi érték-és normarendszerrel való azonosulás Fegyelmezettség a közös döntések végrehajtásában
Önértékelés, önellenőrzés Az igazgató a helyettes, a minőségirányítási csoport tagjai, véleménye Konkrét adatok a közreműködésről
14
Részvétel döntéselőkészítésben, végrehajtásban
A belső szabályozás írásbeli útmutatásainak való megfelelés
A stratégiai tervezés szintjeinek érvényesülése (Törv., az ÖK int. terve, ÖMIP, IMIP, Vez. pr.)
Részvétel az intézményi dokumentumok készítésében (IMIP, SZMSZ, éves munkatervek)
Az éves munkaterv kialakításában az intézmény stratégiai, középtávú és rövidtávú céljainak, a partneri igényfelmérés eredményeinek és a belső ellenőrzés, értékelés megállapításának figyelembe vétele
Pályázatok figyelemmel kísérése Pályázatírási aktivitás A pályázatot érintő határidők betartása Az elkészített pályázat minősége A pályázati program megvalósítása és/vagy koordinálása A pályázati beszámoló elkészítésének minősége
Pályázati dokumentáció
Kerületi, fővárosi, országos szakmai fórumokon képviseli az intézetet
Jelenléti ívek, jegyzőkönyvek
Aktív résztvevője a közös munkának
Beszámolók feljegyzések Jelenléti ívek, Dokumentumelem zések az értekezletek jegyzőkönyvei
Pályázatírás vagy pályázat megvalósításában való közreműködés
Az intézmény képviselete
Az intézmény hírnevének, külső képének javítását szolgáló tevékenységek
Fenntartóval való kapcsolat ápolása 2. Az Intézmény szervezetei egységeiben való részvétel Munkaköri kapcsolaton alapuló együttműködések Megbízások vállalása, ellátása szervezeti szinten kezdeményező készsége feladatvállalási készsége, szorgalma, kitartó munkavégzése Megbízások vállalása, ellátása munkacsoporti szinten
Saját ötletek, motivációk alapján a munkaköri feladatok kiterjesztése Munkaköri kötelezettségen túli feladatvállalás Munkatársaival megfelelő szakmai kapcsolatot alakít ki és tart fenn
Segítségnyújtás kollégáknak Bemutatóóra, továbbképzésen, tanácskozásokon tanultak továbbadása, belső képzések tartása Az ad - hoc feladatok vállalásának készsége. Feltárja saját problémáit, segíti a tantestület közös problémamegoldását. együttműködés tapasztalatcsere, szakmai segítségnyújtás Kollegialitása, segítőkészsége,
15
3. Konfliktuskezelés kommunikáció
Motiváltsága és motiváló képessége
együttműködési készsége saját munkatársakkal
Értekezleteken való aktív részvétel
Részvétel az intézményi normákat, értékrendszert megtestesítő szabályrendszer kimunkálásában Az értékeknek következetes képviselete és érvényre juttatása Kezdeményező szerep a kollektív felelősségvállalás konkrét gyakorlati lépéseinél. Etikus magatartása (emberi tisztesség, korrektség, őszinteség, nyíltság )
Egyéni problémamegoldó képessége Objektivitás, hatékonyság a pedagógiai problémák meghatározásában megoldásában Nyíltság, objektivitás a véleménynyilvánításban Konfliktuskezelési módszerek alkalmazása Előadói kifejező képessége
Önértékelés Az igazgató, a helyettes véleménye Jegyzőkönyvek
Írásbeli kifejező képessége
Az írásos kommunikáció A belső kommunikáció, emberi kapcsolatok fejlesztésében való részvétel Szervezeten belüli munkatársak közötti kommunikáció szakmai tartalmának fejlesztésében való részvétel (információ átadása, kezelése) Egyéni, mikrocsoportos konzultációk gyakorisága intézményi kérés alapján Egyéni, mikrocsoportos szakmai konzultációk eredményessége
Kerületi szintű továbbképzéseken megvalósuló tanácsadás szakmaisága 4. Kapcsolattartás
Folyamatos kapcsolattartás a kerület intézményeinek vezetőivel, munkaközösségvezetőivel, pedagógusaival A kapcsolatrendszer pozitív hatásának felhasználása
Kapcsolattartás kerületi, kerületen kívüli partner intézményekkel Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat Tankönyvkiadók Fővárosi PSZK-k FPI OH A hagyományos együttműködési formák hatékonyabbá tétele. Vonzó, továbbképzési formák, együttlétek, speciális tanácsadások
Munkaközösségi értekezletek, rendezvények látogatottsága, színvonala, Intézményi támogatás, elégedettség mértéke. Jelenléti ív
Jegyzőkönyvek Beszámolók feljegyzések
Kötelező kapcsolattartásokon túli alkalmak és befektetett idő
16
Kollegialitása, együttműködési készsége partnereinkkel Kiegyensúlyozottság, empatikusság Kezdeményezések az intézményi szakmai munka támogatására Eredményes segítségnyújtás Nyitottság és megértés a problémákra Az intézmények rendezvényeinek látogatása Intézményi szakmai munkába való bekapcsolódás, igénylések gyakorisága A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése Mentori munka,
Következetes, etikus magatartása ( emberi tisztesség, korrektség, őszinteség, )
A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak teljesítményértéke lésének további szempontjai
1. A tanulók képességeinek megítélése
Az életkori és az egyéni sajátosságaiknak, képességeiknek, érdeklődésének, adottságaiknak megfelelő nevelés és oktatás. Az oktatás tartalmainak és módszereinek és a nevelés szempontjainak összehangolása A tantervi célkitűzések összhangba hozása a tanulók fejlesztési lehetőségeivel. Önálló személyiségnevelés A tehetséges tanulókat támogató tevékenységek végzése
Az életkori sajátosságokhoz igazodó tanórai módszerválasztás Megnyilatkozásai a diákok képességével kapcsolatban Felkészítés a továbbtanulásra A tanulás tanítása
Óralátogatás
Szakkörök látogatottsága
.
b) Felzárkóztatás
A hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenységeket végez Hátránykompenzációs programban való részvétel
hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás mikéntje, tanórán felmerülő problémák száma, jellege
Óralátogatás
c) Szociális kompetenciák fejlesztése
Diákmozgalom segítése Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő tevékenységek
Iskolai és osztályszintű közösségi programok szervezése rendezvényekben való részvétel
Óralátogatás
a) Tehetséggondozás
Érték- és normaközvetítésben vállalt szerep 2. Tanórákra való felkészülés
A Pedagógia Program ezen belül a Helyi Tanterv teljes körű ismeretén alapuló oktatónevelő munka tervezése, végzése Rendszeres napi felkészülés Tevékenységére megfelelő időt szán, időben elkészül
Óralátogatás
17
3. A tanóra / foglalkozás vezetése a) módszerta ni kultúra
b) motiválás ellenőrzés értékelés 4. Konkrét eredmények az oktató – nevelő munkában 5. A szülőkkel való partner kapcsolat
6. Pedagógus-tanuló kapcsolatok
Változatos módszertani kultúra Ismeri, alkalmazza saját szakja tanításának módszereit. Új módszerek megismerése, kreatív alkalmazása Korszerű audiovizuális eszközrendszer alkalmazása Támogató pedagógiai környezetet biztosítása Fejlesztő, motiváló, visszajelző, megerősítő értékelés A tanítványok mérhető teljesítménye Országos kompetenciamérés eredményei Folyamatos kapcsolattartás A hagyományos együttműködési formák hatékonyabbá tétele. Vonzó, továbbképzési formák, együttlétek, speciális tanácsadások Eredményes segítségnyújtás Rendszeres tájékoztatás a tanuló előrehaladásáról. Nyitottság és megértés a gyerekekkel kapcsolatos problémákra. Együttműködés tanórán és tanórán kívül A kapcsolatrendszer pozitív hatásának felhasználása Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás kiegyensúlyozottság, empatikusság Beszédmodor; magatartás Gyermek és diákjogok betartása
Különböző – célszerű, hatékony, eredményes módszerek, oktatási formák alkalmazása
A követelménytámasztás realitása Folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményről Dokumentumelemzés jegyzőkönyvek Szülői értekezletek, rendezvények látogatottsága, színvonala, Kötelező kapcsolattartásokon túli alkalmak és befektetett idő Szülői támogatás, elégedettség mértéke. Jelenléti ív
Óralátogatás dokumentumelemz és
Dokumentumelem zés (napló, ellenőrzés). Óralátogatás Jegyzőkönyvek Beszámolók feljegyzések
. Vezetői megfigyelések Önértékelés Beszámolók
Megfigyelés beszámoló
18
Az adminisztratív és technikai feladatokat ellátó foglalkoztatottak teljesítményértékelése Felelős: Az igazgató Hatóköre: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Adminisztrátor Takarító Az értékelés periódusa A technikai munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének folyamata megegyezik a pedagógusok teljesítmény értékelésének módjával, azzal együtt, egy időben zajlik. Az eljárásrendben csak az eltérés szabályait, folyamatát határozzuk meg. Ahol szükséges, ott hivatkozunk a pedagógusok teljesítmény értékelésének eljárásrendjére. Értékelő dokumentumok: 1. A közalkalmazott önértékelő lapja A megfelelő kérdőívet az értékelt személy (önértékelés) tölti ki. 2. A közalkalmazott munkáját értékelő lap Az értékelt személy felettese(i) tölti ki. 3. A közalkalmazott teljesítményértékelésének összesítő lapja Az értékelést vezető tölti ki. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a munkaköri feladatokra, elvárt ismeretekre, szükséges képességekre, személyes tulajdonságokra vonatkozóan. A teljesítmény-értékelés célja: A teljesítményértékelés célja, hogy az intézmény adminisztratív és technikai feladatait ellátó személyek teljesítménye fokozatosan - különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A cél megvalósítása érdekében szükség van a a nem pedagógus státuszban foglalkoztatottak teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélésére, nyomon-követésére visszajelzésre az értékelt személy számára munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére Az értékelés szempontrendszere Az értékelés szempontrendszerének alapja az egyénre szabott munkaterv és az SZMSZ: A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása Szakmai felkészültség, fejlődés: elvárt ismeretek megléte, mélysége Szükséges képességek Személyes tulajdonságok Felelősségi kör betartása Vagyonbiztonság, titoktartás betartása A munka hatékonysága Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés Emberi kapcsolatok, kommunikáció A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség
19
A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Helyzetfelismerés, kreativitás
Értékelési skála A lapokat kitöltők egy négyes skála alapján értékelik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt.. A kapott pontszámokból átlagot kell számítani. 3 kiváló, átlagon felüli 2 jó 1 átlagos 0 gyenge, külön figyelmet kell rá szánni X nincs elegendő információ ennek megítéléséhez Minden esetben beírható „X = nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” érték. Az összesített teljesítményértékelő lap egy példányát az érintettnek át kell adni, az azon szereplő megállapításokhoz a dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet
A közalkalmazott minősítése:
Kiválóan alkalmas: 80-100% Alkalmas: 60-79% Kevéssé alkalmas: 30-59% Alkalmatlan: 30% alatt
20
3. / 1. sz. melléklet
PEDAGÓGIAI ELŐADÓK, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐK, GYŰJTEMÉNYI SZAKALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELŐ – ÖNÉRTÉKELŐ LAP Név: ……………………………………………………………………. Dátum: ………………………………………………………………….. Teljesítmény kritérium I. Szakmai felkészültség
Mutatók/ alkritériumok
Szempontok
Értékelés
1. A munkakörnek megfelelő végzettség
Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható
0- 1 – 2 - 3
2. Továbbképzésen való részvétel
a PIHGY éves továbbképzési terve szerinti képzésben való részvétel
0- 1 – 2 - 3
Saját kezdeményezésű továbbképzések
0- 1 – 2 - 3
Önképzési motiváció
0- 1 – 2 - 3
Ismeret, információ, tapasztalatszerzés kerületi, fővárosi, országos szintű szakmai fórumon, tanácskozáson Részvétel fővárosi, országos szintű szakmai műhelyek, szervezetek munkájában Pedagógiai, lélektani ismeretek fejlesztése
0- 1 – 2 - 3
Szakirodalmi (szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai) tájékozottság A szakirodalom eredményeinek saját gyakorlati tevékenységre vonatkoztatása publikációs tevékenység
0- 1 – 2 - 3
5. Feladat ellátáshoz szükséges szabályrendszer ismerete
Oktatási és közalkalmazotti jogszabályok, az intézményi alap dokumentumok ismerete
0- 1 – 2 - 3
Munkarend betartása
0- 1 – 2 - 3
1. Dokumentáció, iratkezelés, adminisztrációs fegyelem
A szakmai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység elvégzése.
0- 1 – 2 - 3
Saját dokumentációs rendszer fejlettsége
0- 1 – 2 - 3
A dokumentumok vezetésének pontossága
0- 1 – 2 - 3
Az eljárási rend, a határidők betartása
0- 1 – 2 - 3
Megjelenés előírt időben a munkahelyen
0- 1 – 2 - 3
Megjelenés előírt időben a szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken
0- 1 – 2 - 3
3. Folyamatos önképzés
4. Szakmai tudás
0- 1 – 2 - 3 0- 1 – 2 - 3
0- 1 – 2 - 3 0- 1 – 2 - 3
II. Szakmai munka
2. Pontosság
21
3. Általános feladatok
A szervezőmunka során a
0- 1 – 2 - 3
megfelelő időpontválasztás, a szervezés időben való elkezdése A szervezőmunka során széleskörű tájékoztatás, koordinálás társintézményekkel
0- 1 – 2 - 3
Előadók, zsűri biztosítása Helyszínszervezés, körülmények biztosítása
0- 1 – 2 - 3 0- 1 – 2 - 3
Anyagi feltételek biztosítása, kifizetések bonyolítása
0- 1 – 2 - 3
Részvétel intézményi kiadványok megjelentetésében
0- 1 – 2 - 3
Szaktanácsadói tevékenység
0- 1 – 2 - 3
Fejlesztés-fejlődés, szakmai, módszertani megújulás, szemléletváltás ösztönzése Az intézményekben végzett dokumentáció elemzés szakmai tartalma
0- 1 – 2 - 3
Publikációk Tantárgyi mérések, értékelésének szakmai tartalma Taneszközfejlesztés
0- 1 – 2 - 3 0- 1 – 2 - 3 0- 1 – 2 - 3
4. A szakterületének megfelelő feladatok
A szakterületnek megfelelő speciális feladatok ellátásának minősége
0- 1 – 2 - 3
1. Az intézmény működésében való részvétele
Az intézmény jövőprogramjával való azonosulás
0- 1 – 2 - 3
Részvétel a minőségbiztosításban, szervezetfejlesztésben
0- 1 – 2 - 3
Részvétel döntés-előkészítésben, végrehajtásban
0- 1 – 2 - 3
A stratégiai tervezés szintjeinek érvényesülése (Törv., az ÖK int. terve, ÖMIP, IMIP, Vez. pr.)
0- 1 – 2 - 3
Részvétel az éves munkaterv kialakításában
0- 1 – 2 - 3
Pályázatírás vagy pályázat megvalósításában való közreműködés
0- 1 – 2 - 3
Az intézmény képviselete Az intézmény hírnevének, külső képének javítását szolgáló tevékenységek
0- 1 – 2 - 3
Megbízások vállalása, ellátása szervezeti szinten
0- 1 – 2 - 3
Megbízások vállalása, ellátása munkacsoporti szinten
0- 1 – 2 - 3
Saját ötletek, motivációk alapján a munkaköri feladatok kiterjesztése
0- 1 – 2 - 3
Munkatársaival megfelelő szakmai kapcsolatot alakít ki és tart fenn Motiváltsága és motiváló képessége
0- 1 – 2 - 3
III. Elkötelezettség, kommunikáció, konfliktuskezelés
2. Az Intézmény szervezetei egységeiben való részvétel Munkaköri kapcsolaton alapuló együttműködések
0- 1 – 2 - 3
22
3. Konfliktuskezelés kommunikáció
4. Kapcsolattartás
Értekezleteken való aktív részvétel
0- 1 – 2 - 3
Objektivitás, hatékonyság a pedagógiai problémák meghatározásában megoldásában
0- 1 – 2 - 3
Nyíltság, objektivitás a véleménynyilvánításban
0- 1 – 2 - 3
Konfliktuskezelési módszerek alkalmazása
0- 1 – 2 - 3
Előadói kifejező képessége
0- 1 – 2 - 3
Az írásos kommunikációs képességek
0- 1 – 2 - 3
A belső kommunikáció, emberi kapcsolatok fejlesztésében való részvétel
0- 1 – 2 - 3
Egyéni, mikrocsoportos konzultációk gyakorisága intézményi kérés alapján Egyéni, mikrocsoportos szakmai konzultációk eredményessége
0- 1 – 2 - 3
Kerületi szintű továbbképzéseken megvalósuló tanácsadás szakmaisága
0- 1 – 2 - 3
Kapcsolattartás a fenntartóval
0- 1 – 2 - 3
Folyamatos kapcsolattartás a kerület intézményeinek vezetőivel, munkaközösségvezetőivel, pedagógusaival Kapcsolattartás kerületi, kerületen kívüli partner intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Tankönyvkiadók, Fővárosi PSZK-k, FPI, OH, múzeumok, levéltárak, gyűjtemények)
0- 1 – 2 - 3
A hagyományos együttműködési formák hatékonyabbá tétele. Vonzó, továbbképzési formák, együttlétek, speciális tanácsadások
0- 1 – 2 - 3
Kollegialitása, együttműködési készsége partnereinkkel Kiegyensúlyozottság, empatikusság
0- 1 – 2 - 3
Eredményes segítségnyújtás, nyitottság és megértés a problémákra
0- 1 – 2 - 3
Az intézmények rendezvényeinek látogatása
0- 1 – 2 - 3
Intézményi szakmai munkába való bekapcsolódás, igénylések gyakorisága, Kezdeményezések az intézményi szakmai munka támogatására
0- 1 – 2 - 3
A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése Mentori munka,
0- 1 – 2 - 3
Következetes, etikus magatartása ( emberi tisztesség,
0- 1 – 2 - 3
korrektség, őszinteség,
0- 1 – 2 - 3
0- 1 – 2 - 3
)
23
A vezetői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak teljesítményértéke lésének további szempontjai
1. Tervezési feladatok Vezetői elhivatottság, küldetéstudat Tervezés
Döntés
2. Az irányított egység munkavégzésének szervezése Koordinálás Emberi erőforrás gazdálkodás
Igazgatás-irányítás
Kapcsolattartás
3. Az irányított egység munkájának színvonala Ellenőrzés - értékelés
Munkahelyi légkör
a célok meghatározása, jövőkép közös értékrendünk fejlesztése az intézményben érvényes szabályok megtartása a fontos dolgokra koncentrál, ismeri a buktatókat, mérlegeli a lehetőségeket a visszacsatolások során gyorsan, hatékonyan tudja alakítani a tervet ismeri az intézmény és az alkalmazottak erősségeit és gyengeségeit döntéseiben következetes a döntései nyomán esetleg kialakuló problémákat tudja kezelni döntéseiért felelősséget vállal
0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-0 0-1-2-3
a munkafolyamatokat össze tudja hangolni munkamegosztása hatékony és motiváló támogatja az önszerveződő szakmai csoportokat a munkakörök pontosan meghatározottak, tisztázottak. a munkához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. a munkatársakkal való viselkedése, beszédstílusa megfelelő kapcsolatokat teremt és erősít a kollégák között a hatáskörébe tartozó működésre vonatkozó dokumentumokat rendszeresen áttekinti, frissíti ismeri és alkalmazza a közoktatásra vonatkozó jogszabályokat hatékonyan képviseli az intézmény érdekeit kiépítette az intézménynek megfelelő kommunikációs csatornákat használja az információs csatornákat, információkat gyűjt és továbbít
0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3
rendszeresen ellenőriz és értékel értékelése fejlesztő jellegű elismeri a kimagasló teljesítményt szükség esetén be tud avatkozni a folyamatokba jó munkahelyi légkör teremtése. jó javaslatok támogatása konfliktusok kezelésének képessége
0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3
0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3
0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3 0-1-2-3
24
A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak teljesítményértéke lésének további szempontjai
1. A tanulók képességeinek megítélése a) Tehetséggondozás b) Felzárkóztatás c) Szociális kompetenciák fejlesztése 2. Tanórákra való felkészülés 3. A tanóra / foglalkozás vezetése a) módszertani kultúra b) motiválás ellenőrzés értékelés 4. Konkrét eredmények az oktató – nevelő munkában 5. A szülőkkel való partner kapcsolat
6. Pedagógus-tanuló kapcsolatok
Az életkori és az egyéni sajátosságaiknak, képességeiknek, érdeklődésének, adottságaiknak megfelelő nevelés és oktatás. Önálló személyiségnevelés A tehetséges tanulókat támogató tevékenységek végzése
0- 1 – 2 - 3
A hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenységeket végez Hátránykompenzációs programban való részvétel Diákmozgalom segítése Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő tevékenységek Érték- és normaközvetítésben vállalt szerep Rendszeres napi felkészülés Tevékenységére megfelelő időt szán, időben elkészül
0- 1 – 2 - 3
Változatos módszertani kultúra Új módszerek megismerése, kreatív alkalmazása
0- 1 – 2 - 3
Támogató pedagógiai környezetet biztosítása
0- 1 – 2 - 3
Fejlesztő, motiváló, visszajelző, megerősítő értékelés
0- 1 – 2 - 3
A tanítványok mérhető teljesítménye Országos kompetenciamérés eredményei
0- 1 – 2 - 3
Folyamatos kapcsolattartás Vonzó, továbbképzési formák, együttlétek, speciális tanácsadások Eredményes segítségnyújtás Rendszeres tájékoztatás a tanuló előrehaladásáról. Nyitottság és megértés a gyerekekkel kapcsolatos problémákra. Együttműködés tanórán és tanórán kívül A kapcsolatrendszer pozitív hatásának felhasználása Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás Beszédmodor; magatartás Gyermek és diákjogok betartása
0- 1 – 2 - 3
0- 1 – 2 - 3
0- 1 – 2 - 3
0- 1 – 2 - 3
0- 1 – 2 - 3
25
3.2. sz. melléklet
FOGLALKOZÁSLÁTOGATÁSI LAP A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSÉHEZ Pedagógus: ............................................................................... Csoport:................................................................................ Értékelő:................................................................................ Dátum: ................................................................................ 3 = kiemelkedő 2 = megfelelő 1 = kevéssé megfelelő 0 = nem megfelelő X =nincs elegendő információ
SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK: 1. a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás 2. fellépés, megjelenés 3. hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal 4. a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 5. a tanári figyelem terjedelme 6. a tanulók kognitív szintjéhez való alkalmazkodás képessége 7. a tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége 8. a saját teljesítmény objektív értékelésének képessége
1 2 3 4 5 6 7 8
ÓRATERVEZÉS MINŐSÉGE: 9. célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága 10. megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése 11. a feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége 12. feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya 13. a tanítási anyagok/eszközök változatossága, előkészítettsége
9 10 11 12 13
TANÍTÁS MINŐSÉGE: 14. óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között 15. gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája 16. az egyes óraelemek/feladatok lebonyolítása 17. tanítási segédanyagok/ szemléltetőeszközök használata 18. az utasítások világossága 19. magyarázatok érthetősége, színessége 20. kommunikáció a tanulókkal 21. a tanulók differenciált bevonása az órai munkába 22. a tanulók hibáinak kezelése 23. a tanulási folyamat tudatosítása 24. a tanulók munkájának értékelése 25. a tanulók önértékelésének biztosítása 26. az óra hangulata, munkalégkör
14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
SPECIÁLIS TANTÁRGYI SZEMPONTOK: 27. a tantárgy logikájának követése 28. a szakmaiság érvényesülése 29. a tantárgyi kompetenciák arányos fejlesztése 30. a tanórán kívüli/ önálló tanulás segítése
27 28 29 30
MEGJEGYZÉSEK: RÉSZTERÜLETEK ATLAGAI: Indoklás:
26
3.3. sz. melléklet
TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS – MEGÁLLAPODÁS Az értékelt kolléga neve, beosztása: ______________________________________________ Az értékelő kollégák neve, beosztása: ____________________________________________ Az értékelő megbeszélés időpontja: ______________________________________________ Az értékelés során elért pontszám: ______________________________________________ A kitöltött értékelő lap a teljesítményértékelés-megállapodás mellékletét képezi. Az értékelés eredményeként az értékelt és az értékelő kolléga a következő megállapítást tette: A kolléga erősségei: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Fejlesztendő területek: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A fejlesztés érdekében a következő feladatokban állapodtak meg: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ A kolléga céljai és vállalt feladati a következő tanévre: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
27
A vezetéstől várt támogatás: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Különvélemény, fellebbezési joggal való élés rögzítése: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
Dátum
_______________________________________
______________________________________
Értékelt aláírása
Értékelő aláírása
28
3.4. sz. melléklet
PEDAGÓGIAI ELŐADÓK, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐK, PEDAGÓGUSOK, GYŰJTEMÉNYI SZAKALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELÉS – MINŐSÍTÉS MUNKALAP Név:
………………………………………………………………
Terület I. Szakmai felkészültsége, képzés, önképzés, innováció A munkakörnek megfelelő végzettség
Továbbképzésen való részvétel Folyamatos önképzés
Szakmai tudás
Feladat ellátáshoz szükséges szabályrendszer ismerete II. Oktató – nevelő munka Dokumentáció, iratkezelés adminisztrációs fegyelem
Kategória
Kategóriák pontértékei
Minősítés pontértékei 0-1-2-3
nincs megfelelő képzettség megszerzése folyamatban van megfelelő képezettség több szakirányú végzettséggel rendelkezik mint amit a foglalkoztatás alapvetően igényel az előirt továbbképzésen nem vesz részt az előirt továbbképzésen részt vesz bármely, iskolai végzettséghez nem kötött, a tevékenysége körében felhasználható ismeret középfokú végzettség idegen nyelven középfokú végzettség vagy/és számítástechnikai, vagy /és idegen nyelvi ismeretek megszerzése felsőfokú végzettség felsőfokú végzettség idegen nyelv, vagy /és számítástechnika területen Elméleti felkészültség nem elegendő hiányos átlagos megalapozott kiváló hiányos kielégítő megfelelő kiváló
0 1- 2- 3 4 5- 6
0 2 l -2 3 4
5 6 0 1 2-3 4-5 6 o-1 - 2 3-4 5-6 7-8 p 0-1-2-3
pontatlan, határidőre nem készül el pontatlan de felhívásra helyesen kerül kitöltésre a szükséges adatokat tartalmazza
0-1-2 3-4 5-6
29
Pontosság
Általános feladatok
A szakterületének megfelelő feladatok
III. Elkötelezettség, kommunikáció, konfliktuskezelés Részvétel az intézményi tervek kidolgozásában, megvalósításában Innovációs tevékenység Az Intézmény szervezetei egységeiben való részvétel Munkaköri kapcsolaton alapuló együttműködések Konfliktuskezelés kommunikáció
pontos, naprakész, az adatokat folyamatosan tartalmazza a munkahelyén előirt időben rendszeresen késve jelenik meg munkahelyén pontosan előirt időben érkezik A rendezvényeken alapvetően pontosan jelenik meg A rendezvényeken mindig pontosan jelenik meg hiányos kielégítő megfelelő kiváló hiányos kielégítő megfelelő kiváló
7-8 0- 1- 2 3-4 5-6 7-8 0-2 3-4 5-6 7-8 0-2 3-4 5-6 7-8 0-1-2-3
Nem vesz részt felszólításra vesz részt Részt vesz Önállóan kezdeményez, javaslatokkal él nem vesz részt felhívásra sem. felhívásra részt vesz aktív segítő jelenléttel vesz részt vezető szerepet és többletfeladatot vállal konfliktushelyzetekben bizonytalan, azt nem jól kommunikálja a konfliktushelyzetet felismeri, de rendszeresen külső segítséget vesz igénybe annak megoldásában a helyzetben határozott és jól kommunikálva megoldja azt, esetenként segítséggel a konfliktushelyzet felismerésében , és megoldásában hatékony, eredményes, önálló
0 1. 2 3 0.p l-2-3p 4-5-6-7 p 8p 0-2 3- 4- 5
6-7 8
30
3.5. sz. melléklet
A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT KÖZALKALMAZOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK TOVÁBBI SZEMPONTJAI 0-1-2-3 A tanulók képességeinek megítélése
Tehetséggondozás
Felzárkóztatás
Szociális és személyes kompetenciák fejlesztése
Tanórákra való felkészülés
A tanóra / foglalkozás vezetése
nem ismeri fel helyesen a képességeket bizonytalan a képességek felismerésében felismeri az igényeket és képességeket felismeri és annak megfelelő pedagógiai módszert alkalmaz Nem végez ilyen tevékenységet Ritkán végez ilyen tevékenységet Gyakran végez ilyen tevékenységet Kiválóan végez ilyen tevékenységet Nem végez ilyen tevékenységet Ritkán végez ilyen tevékenységet Gyakran végez ilyen tevékenységet Kiválóan végez ilyen tevékenységet Nem végez ilyen tevékenységet Ritkán végez ilyen tevékenységet Gyakran végez ilyen tevékenységet Kiválóan végez ilyen tevékenységet felkészülés esetleges, elmult évi adatokra támaszkodik felkészülése pontos időszerű felkészülése időszerű és ellenőrizhető felkészülése során dokumentáltan felhasználja a tárgyban történt legújabb tudományos eredményeket bizonytalan határozott szakszerű, magabiztos
0- 1 - 2 3-4 5-6 p 7-8 0p 1-2 p 3-4 p 5-6 p 0p 1-2 p 3-4 p 5-6 p 0p 1-2 p 3-4 p 5-6 p 0- 1 - 2 3-4 5-6p 7-8
0- 1 - 2 3- 4-5 6- 7- 8
31
Módszertani kultúra
Motiválás ellenőrzés értékelés
Konkrét eredmények az oktató – nevelő munkában
Nem rendelkezik a pedagógiai módszertan területén szükséges információkkal Hiányosan rendelkezik információval pedagógiai módszerek területén Átlagosan informált a pedagógiai módszerek területén korszerű pedagógiai módszerek Nem megfelelő Kevéssé alkalmas
0p
Megfelelő
2p
Kiváló külső méréseken eredményelen teljesítés külső méréseken eredményes teljesítés továbbtanulási törekvésekkel vesznek részt a képzésben tanulmányi versenyeken eredményes részvétel ( l-10.helyezés)
3p 0p
1-2 3–4p 5-6 p 0p 1p
1p 2p 3p 0-1-2-3
A szülőkkel való partner kapcsolat
Pedagógus-tanuló kapcsolatok
Együttműködés, megértés hiánya részleges megértés, együttműködés Képes az együttműködésre Az eredményes munkavégzéshez szükséges kapcsolat Az együttműködés és megértés hiánya Részleges megértés, együttműködés Képes az együttműködésre Az eredményes munkavégzéshez szükséges kapcsolat
0.p 1-2 3-4 5-6 0. 1-2 3-4 5-6
32
3.6. sz. melléklet
PEDAGÓGIAI ELŐADÓK, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐK, PEDAGÓGUSOK, GYŰJTEMÉNYI SZAKALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSI LAP 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ............................................................................................................... Anyja neve: ................................................................................................................. .............. Születési hely, idő: .................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ................................................................................................... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: .............................................................. A minősítés indoka: .................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai felkészültség Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 3.2. Szakmai munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 3.3. Elkötelezettség, kommunikáció, konfliktuskezelés Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .............................................................................................................. .... 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: .......................................................................................................................................................................... .................................... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ............................................................... Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. ........................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása
A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. ........................................................................ a minősített aláírása
33
3.7. sz. melléklet
ÜGYVITELI KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSI LAP 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ...................................................................................................... ......... Anyja neve: ............................................................................................................................... Születési hely, idő: ........................................................................................................ ............ 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ................................................................................................... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: .............................................................. A minősítés indoka: .................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ................................................................................................................ .. 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: ......................................................................................................... ......... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: .......................................................................................................................................................................... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ............................................................... Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem. ........................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása
A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. ........................................................................ a minősített aláírása
34
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Alkalmazotti közösség elfogadásának ideje: 2009. október 14. Az IMIP módosítása kapcsán véleményezési jogát gyakorolta: A Közalkalmazotti Tanács ………………………………………………….. elnöke
Fenntartóhoz benyújtás ideje: 2009. október 15. Fenntartói Jóváhagyás Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete ………………………………………………..sz. határozata
……………………………………………………… Dr. Mester László polgármester
Hatálybalépés: 2009. október 16. Érvényesség: Határozatlan idő Felülvizsgálat: Törvényi változás, fenntartói rendelkezés, testületi szándék alapján, de legkésőbb 2012-ben
p.h.
…………………………. igazgató
