Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program (általános iskolai intézmény-egység)

Dorogi Óvoda, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Intézmény vezetője: Iskolai intézményegység vezetője: Intézményegység vezetőhelyettes(ek):

Sitku Pál főigazgató Dankó József Jászberényi Károly, Víg Attila

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: Érvényesség időtartama: 5 év Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2012-2013-as tanév

Tartalomjegyzék

1. Az intézmény bemutatása 2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része 2.2.Minőségpolitikai nyilatkozat 2.3. Pedagógiai minőségcéljaink 3. A minőségfejlesztési rendszer működtetésének célja, a közös irányítás, a közös minőségfejlesztés vezetési alapelvei, elvárásai 3.1. Minőségfejlesztési rendszer: 3.1/1. Szervezeti elemek 3.1/2. Szervezeti szintek 3.2. A IMIP működtetésének terve 3.3 Minőségügyi dokumentációk rendje 3.4. Az intézményi működés belső rendje 3.4.1. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése 3.4.2.Emberi erőforrás 3.4.3.Az intézmény mérési és értékelési rendszere 3.4.4. Biztonság az intézményben

2

1. Az intézményegység bemutatása Az intézmény neve: Dorogi Óvoda, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Címe: 2510 Dorog, Borbála ltp.8. Fenntartó: Dorog Város Önkormányzata Az iskolai intézményegység funkciója: 8 évfolyamos általános iskola Az intézmény vezetője: Sitku Pál főigazgató

Dorog Város Önkormányzata Képviselőtestülete 2010-ben a város három általános iskoláját (Eötvös József Általános Iskola, Petőfi Sándor Általános Iskola, Zrínyi Ilona Általános Iskola) három óvodáját és a Pedagógiai Szakszolgálatát egy intézménnyé vonta össze. A létrejött iskolai intézményegység tanulólétszáma jelenleg 1213 fő, nevelőinek száma: 112 fő. Több telephelyen és iskolaépületben folyik a tanítás. Iskolaegységeink elhelyezkedésük, múltjuk, hagyományaik következtében más – más társadalmi és szociális háttérrel rendelkeznek. A szakmai igényesség jellemzi a nevelőtestületünket. Eddig is jelentős szerepet tulajdonítottunk a tanulásban, a személyiségformálásban az önálló alkotó munkára nevelésnek, a tehetségek felismerésének, a jobb képességű gyermekekkel történő kiemelt foglalkozásnak, és a kis lépésekkel haladók hátránycsökkentésének. Mivel tanulóink szociokulturális helyzetét igen nagy szélsőségek jellemzik, gazdag nevelésioktatási programkínálattal igyekszünk megfelelni a környezet elvárásainak. Az önképzés mellett rendszeresen veszünk részt szakmai továbbképzéseken, a nyílt tanítási napokon bemutató órákat tartunk, tanfolyamokat, versenyeket szervezünk, szakköröket vezetünk, kulturális bemutatókra készítünk fel, szakmai anyagokat publikálunk, pályázatokat írunk, előadásokat tartunk, konferenciákat szervezünk, s e mellett a hétköznapi munkánkra is lelkiismeretesen felkészülünk. Kiemelt értéknek tartjuk közvetlen partnereink igényei, valamint hagyományaink miatt az énekzene, az idegen nyelvek (angol, német nyelv), a testnevelés és az informatika tanítását, a tömegsportot, minőségi szinten a kézilabda, foci, birkózás, úszás sportágakban az utánpótlás nevelést.

3

2. Az intézmény minőségpolitikája Bevezetés A minőségirányítási program jogi alapjai Az intézményi minőségirányítási program elkészítését az 1993. LXXIX többször módosított közoktatási törvény írja elő. 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvénye és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63 §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni.

2.1. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része A másik fontos szabályozó tényező a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programja, (ÖMIP), amelyet Dorog Város Képviselő-testülete 2010. júniusi ülésén fogadott el.

Az ÖMIP tartalmazza: - a közoktatási rendszer egészére vonatkozó fenntartó elvárásokat, - az intézménynek a fenntartó elvárásokkal kapcsolatos feladatait, - közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, sport, egészségügy– kapcsolatait, a fenntartó irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.

4

Ennek szellemében az intézménynek kiemelkedő célja: Élethosszig tanulás feltételeinek biztosításával a pedagógusok és tanulók támogatása, segítése 1. Pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása: szakmai rendezvények, fórumok, konferenciák rendezésének támogatása 2. Tanulók - az alapkészségek rendszeres mérésével és folyamatos nyomon követésével a kompetenciák megerősítése, a cél elérése érdekében az országos pályázatokon való folyamatos részvétel - tanulásmódszertan, tanulási technikák, önálló tanulás fejlesztése új tanulási technikákat bemutató előadások szervezésével, majd nyomon követése önálló feladatértelmezéssel és megoldással ellenőrizve intézményi szinten, illetve országos pályázatokon való eredményes szerepléssel Az esélyegyenlőség növelése 1. a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek számára az integrált nevelési feltételek biztosítása az intézményi pedagógiai program alapján 2. személyiségfejlesztési és felzárkóztató programok alkalmazása a személyi feltételek intézményegységenkénti biztosításával (továbbképzések, átképzések) 3. szabadidős tevékenységek szerepének erősítése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, folyamatos nyomon követése az intézmények beszámolóiban, illetve a szabadidő szervező kollégák munkaköri leírása és éves munkaterve alapján 4. az esélyegyenlőség érdekében a közoktatási intézményben a gyermek, tanuló személyiségét és jogait tiszteletben tartó, fizikai és lelki fejlődését előmozdító feltételek biztosítása. Az óvodai intézményegységre vonatkozó minőségi célok Biztosítsa valamennyi óvodás korú gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságainak megfelelő nevelésüket. Érjék el, hogy Dorogon minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a gyermekbaleseteket esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek testi, lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. Folyamatosam törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és a gyermekek, valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Fordítsanak kiemelt figyelmet a csoportszobák, illetve az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkenését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyermekek szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek fejlődéséről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a gyermek neveléséhez. Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. Érjék el, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába.

5

Az általános iskolai intézményegységre vonatkozó minőségi célok Biztosítsák a működési körzetükből érkező gyermekek, tanulók felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságainak megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük teljesítését. Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a tanuló – és gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat, ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek, tanulók testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. Folyamatosam törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és a tanulók, valamint a tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Fordítsanak kiemelt figyelmet az osztálytermeknek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. Fordítsanak kiemelt figyelmet hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyermekek, tanulók szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek, tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a gyermek, tanuló neveléséhez. A pedagógiai szakszolgálat intézményegységre vonatkozó minőségi célok Fordítson kiemelt figyelmet a működési körzetéből érkező beilleszkedési, tanulási, magatartási vagy beszédbeli nehézségekkel küzdő gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatásának minél teljesebb körű ellátására. Minél hatékonyabban működjön együtt az érintett szülőkkel, az óvodai, ill. iskolai intézményegységgel és a szakértői és rehabilitációs bizottsággal a gyermekek érdekeit, állapotát veszélyeztető problémák feltárásában és megoldásában.

2.2.Minőségpolitikai nyilatkozat

Az iskolánk alapvető feladatát, funkcióit – a szocializálást és személyiségformálást, a továbbhaladáshoz szükséges alapok lerakását, a tehetséggondozást, a kulturális és társadalmi státust meghatározó nevelést - magas szinten látja el. Az iskola minőségirányítási rendszerének kialakítása, működtetése, illetve folyamatos fejlesztése azt jelenti, hogy az intézmény kollektívája elkötelezte magát a vezetői programban megfogalmazott minőségcélok és minőségfejlesztési feladatok megvalósítása mellett. Stratégiai célunk, hogy a megfogalmazott értékek közvetítésével, sokszínű helyi programjainkkal, tanulmányi kínálatunkkal, nevelő-oktató munkánkkal, minden tevékenységünkkel iskolánkat vonzóvá tegyük. Testületünk olyan folyamatként fogja fel az oktatást, amely állandó tökéletesítésre ösztönzi az egyént saját képességeit, készségeit illetően, tágítja az egyén érdeklődési körét, fejleszti jellemét.

6

Fontosnak tartjuk biztosítani tanulóinknak, hogy képességeiket kifejleszthessék, elsajátítsák az ismeretszerzés sokféle módját, az információszerzésben jártasságot szerezzenek, mind e mellett tartalmas diákéletet éljenek. A tudásnak, mint értéknek a legelső helyet kell kapnia az ember életében, ezért a tudásvágy felébresztése és ébren tartása a legfontosabb teendőnk. Életörömmel, szeretettel, türelemmel kell átitatnunk az ismeretszerzés teljes folyamatát. Felelősen akarunk együttműködni a szülőkkel, a tanulókkal, minden érintett partnerrel, hogy olyan iskola legyünk a továbbiakban is, ahol a gyerekek humánus pedagógiai környezetben, barátságos légkörben gondoskodást és törődést kapva élhetnek, s megszerezhetik a sikeres pályafutásához szükséges elméleti és alkalmazható tudást. A jó testületi légkör, az emberi kapcsolatok milyensége, az eredményes munka öröme, az elégedettség a minőségi munka feltétele. A minőségnek való megfelelés, az önmagunk munkáját mérő, értékelő rendszerek alkalmazása, az állandó visszacsatolás, a szükséges korrekciók biztosítják a céljaink elérését.

7

2.3. Pedagógiai minőségcéljaink

Személyi feltételek megteremtése Cél

Teljes körű szakos ellátottság A pedagógiai munkát közvetlenül segítők rendelkezésre állnak (asszisztens, fejlesztő pedagógus, logopédus, stb.) Munkaköri feladatok áttekintése/meghatározása

1.

Iskolai folyamataink meghatározása/szabályozása Feladatok

Egyre árnyaltabbá tesszük intézményi elismerési rendszerünket A szükséges munkakörök tervezése és a fejlesztés egyeztetése a fenntartóval A továbbképzési terv teljesítése

Cél

Tárgyi feltételek javítása A tanulási környezet alkalmassá tétele A meglévő eszközök, berendezések célszerű alkalmazásának tervezése

2. Feladatok

A hiányzó eszközök beszerzése az eszközfejlesztési terv keretei között Pályázatok rendszeres figyelése

Cél

A tanulók tudás iránti elkötelezettségének növelése Differenciált képességfejlesztés Kölcsönös kapcsolat kialakítása A szociális háttér, az egyéni képességek, a motivációs lehetőségek megismerése.

3. Feladatok

Tehetséggondozás – a tanulók ösztönzése az iskolai és a városi tehetséggondozó szakkörök látogatására Vetélkedőkön, versenyeken, helyi és országos pályázatokon való részvétel. Tanórai differenciálás, felzárkóztató foglalkozások.

Cél

A tantestület tagjainak problémafeltáró és problémamegoldó képességének fejlesztése, a pedagógusok módszertani kultúrája gazdagítása A modern problémafeltáró módszerek fokozatos használata az értekezleteken.

4. Feladatok

A team munka általánossá tétele. Tanórák és tanórán kívüli alkalmak látogatása Bemutató órák, esetmegbeszélések, önképzés, belső tovább8

képzések szervezése A munkaközösségek pedagógiai szerepének megerősítése A jelenlegi mérési rendszer alkalmassá tétele az új feladatra

Cél

Intézményi szintű ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer működtetése. A mérési-értékelési rendszer alapján a tanulói kompetenciák fejlettségének mérése, a mérések elemzése, visszacsatolás.

5. Feladatok

A külső és a belső mérések összehasonlítása Az intézményi önértékelésben fontos szempont az iskola kompetencia alapú oktatásának eredményessége

Cél 6. Feladatok

Cél

A partnerek igényeinek a megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről A visszajelzett igények beépítése az erőforrások és az értékek figyelembevételével Az információs rendszer hatékonyságának növelése: a belső partnerek közötti kommunikáció, kapcsolattartás formáinak megújítása Az információs fegyelem fejlesztése

7. Feladatok

Új információs technikák felkutatása és bevezetése. A feladat- és hatáskörök tisztázása. Elkészítjük az új iskola honlapját

Cél

Intézmények közötti együttműködés Pályázatok írása

8.

Feladatok

Közös programok, továbbképzések szervezése Versenyek szervezése Szakmai kapcsolatok erősítése

Cél

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi, kulturális helyzetének javítása Esélyegyenlőség lehetőségének a megteremtése

9. Feladatok

Kulturális programkínálat bővítése Versenyek szervezése Tanulási attitűdmérés

Cél 10. Feladatok

Az innovációs munka folytatása, az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése Pályázatok figyelése, pályázatírás A pedagógiai fejlesztések megismerése, kipróbálására való haj9

landóság A szakmai fejlődés nyomon követése: önképzés Tájékozódás, vállalkozás Új oktatási formák bevezetése Cél

11. Feladatok

Cél

Tanulóink igényeinek felkeltése az egészséges és a környezettudatos életmód iránt Tanulóink tudják elemezni, értékelni, megbecsülni otthoni és iskolai környezetüket, településük, régiójuk természeti és ember alkotta értékeit. Érzékeljék személyes felelősségüket környezetük megóvásában. Tanulóink ismerjék fel a sport, az egészséges életmód személyiségformáló hatását, tanulják meg tisztelni az emberi teljesítményt, az egyetemes, a nemzeti és a helyi sportkultúra értékeit. Az országos kompetenciamérés eredményeinek javítása Intézkedési terv alapján az eredmények javítása

12. Feladatok

A kulcskompetenciák fejlesztési mechanizmusának beépítése a tanmenetbe A kulcskompetenciák fejlesztésének komplex alkalmazása a gyakorlatban Projektek, modulok alkalmazása a kompetenciák fejlesztésében

13.

Cél

A tagintézmények által városunkban kivívott jó hírnevének megőrzése, öregbítése Partnereink igényeinek és elégedettségének folyamatos nyomon követése

Feladatok

PR tevékenységünk bővítése, rendszerezése Partnereinkkel való kapcsolattartás formáinak fejlesztése, bővítése

3. A minőségfejlesztési rendszer működtetésének célja, a közös irányítás, a közös minőségfejlesztés vezetési alapelvei, elvárásai A minőségfejlesztési rendszer működtetésének célja, hogy  megvalósítsuk a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott céljainkat  működtessük önértékelő rendszerünket  biztosítsuk az iskolahasználók bevonását  garantáljuk a folyamatos fejlődést, fejlesztést  tegyük az iskolai kultúra részévé a kiválóság kultúrát

10

A közös irányítás, a közös minőségfejlesztés vezetési alapelvei, elvárásai Az Intézményi Minőségirányítási Program az iskolai szervezet céljainak optimális megvalósítási eszköze. Az iskolai egységek minőségirányítási programjait ez a minőségirányítási rendszer hangolja össze, mely teljes összhangban van a fenntartói minőségirányítási programmal.

Közös értékeink, feladataink Alapkövetelmény, hogy versenyképes tudáshoz jusson minden gyerek, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek minden gyermekben megfelelően kifejlődjenek. Mérséklődjenek az oktatási esélyegyenlőtlenségek, csökkenjenek az iskolai kudarcélmények. Előnyben kell részesíteni az előre vivő oktatási formákat. Be kell vezetni minden iskolai egységben a kompetencia alapú oktatást, ki kell használni a nem szakrendszerű oktatásban rejlő lehetőségeket. A tartalomfejlesztési koncepcióval párhuzamosan az iskolai eszközfejlesztést is ki kell dolgozni. (Pl.: kompetencia alapú oktatás) Fokozottan támaszkodni kell az IKT eszközökre.

Egységes mérési- és értékelési rendszert alkalmazunk Központilag szervezett mérésekkel, adaptált kompetencia alapú feladatlapok alkalmazásával, azonos értékelési és szempontrendszerrel jól mérhető, összehasonlítható legyen az intézményben tanuló gyerekek teljesítménye. Lehetővé kell tenni a hozzáadott érték mérhetővé tételét, kimutatását Az összehasonlító elemzéseket közös célok, feladatok kitűzése, megvalósítása kövesse. A munkaközösségek szakmai kompetenciáját erősíteni kell.

A kor kihívásaira azonnal reagálni tudó szervezet kialakítása, állandó elkötelezettség a folyamatos fejlődés iránt A módszertani és szervezeti megújulás szükséges. Egységes elvárásaink a pedagógusokkal szemben: együttműködő partnerkapcsolat figyelem a szülői és gyermeki igényekre szakmai tekintélyre és elismertségre törekvés folyamatos önképzés, továbbképzés az oktatási innovációban való aktív részvétel az informatikai kommunikációs készség fejlesztése 11

Kiemelt területeink A legmagasabb prioritással rendelkező területek: Szövegértés, szövegalkotás magyar nyelven Matematikai logika, a matematika eszközszerű alkalmazása Fizikai állóképesség, testnevelés, sport Informatikai jártasság, a technikai vívmányokkal szembeni fogékonyság Kommunikáció idegen nyelven Óvoda-iskola közötti átmenet segítése

Alkotó légkör teremtése, az együttműködés támogatása A pedagógusokat érdekeltté kell tenni munkájuk javításában. (ösztönző rendszer) A helyi tanterv, a pedagógiai program, a minőségpolitika egységesítése egységes értékrendet, értékelhető és átlátható rendszert eredményez. A továbbképzésen megszerzett ismereteket a kollégák az iskola valamennyi pedagógusának továbbadják. Az egységes mérési, értékelési rendszer működtetésével a pedagógusok szakmai tudása növekszik, kapcsolataik erősödnek. A közösen szervezett programok erősítik az összetartozás érzését. A szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése erősíti a szakmai munkát. Kialakítható egy jól működő helyettesítési rend. Egységes adminisztrációt alakítunk ki.

Vezetési szerkezet A vezetési szerkezet lehetővé teszi pedagógusok bevonását az intézmény egészét érintő döntések meghozatalába. Jól elkülönülő irányítási szintek jönnek létre, melyben a vezetők eltérő hatáskörrel rendelkeznek. Újjáalakulnak a közös feladatok összefogására a szakmai munkaközösségek, a szakszervezet, a közalkalmazotti tanács. Egy kézben összpontosítjuk a beszerzések, a pályázatok, a programok, a rendezvények, a külső kapcsolatok felügyeletét, irányítását.

12

Információáramlás Az iskola működését, eredményeit folyamatosan rögzítjük. Az informatikai rendszer átalakításával online információ-áramlást vezetünk be. Tanári portál, közös honlap kialakításával kell helyet biztosítani a hírek, az események, a fórumok, a dokumentumtár, a levelezés számára.

3.1. Minőségfejlesztési rendszer: 3.1/1. Szervezeti elemek

Az intézmény vezetője felelős a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítéséért és működtetéséért. Példamutatása, és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Ennek megvalósítása érdekében: Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait. folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minőségpolitikai céljait. Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat Intézményi minőségfejlesztő csoport működését biztosítja. Az intézményi egységekben a minőségfejlesztési feladatok irányítására csoportot bíz meg

3.1/2. Szervezeti szintek a)

Minőségvezetői szint: Intézményi minőségirányítási csoport

Vezetője: a főigazgató által megbízott minőségügyi vezető

13

A minőségügyi vezető feladata:

A főigazgató bízza meg az igazgatótanács véleményének kikérését követően. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kidolgozásában. Felelősségi körébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése. Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetőségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése, a fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. Segíti és koordinálja a minőségi és fejlesztő körök munkáját. Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket. A minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját.

Minőségirányítási csoport tagjai: az intézményegység-vezető (helyettesek) a minőségügyi vezető az intézményegységek kijelölt tagjai

Működése: A csoport munkáját az intézményegység-vezető felügyeli. Az intézményi minőségfejlesztési feladatok koordinálását a főigazgató által megbízott minőségügyi vezető végzi. Az intézmény vezetője az iskolai egységekben, vezetőtársai véleményének kikérésével, csoportvezetőt bíz meg a minőségirányítási csoport vezetésével. Az intézmény vezetője a minőségirányítási csoport vezetője és tagjai számára biztosítja a törvényben előírt rendszeres minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítést.

Feladata: A csoport azonosítja az intézményi működés fő folyamatait, ezekhez eljárásrendeket készíttet, melyek megvalósítását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. Javaslatot tesz a következő tanév fejlesztési feladataira. 14

Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat. Meghatározza évente a belső auditra jelölt folyamatokat. A folyamatgazdákkal rendszeres kapcsolatot tart. Évente értékeli a célok megvalósulását.

b)

A középszint: Feladat-ellátási helyek minőségirányítási tagjai

A minőségirányítási felelősök feladata: A főigazgató bízza meg az iskolai feladat-ellátási hely vezetője véleményének kikérését követően. Felette a munkáltatói jogokat a feladat-ellátási hely vezetője gyakorolja. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kidolgozásában. Működteti az iskolai intézmény-egység minőségügyi rendszerét Felelősségi körébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése. Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetőségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése, a fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. Segíti és koordinálja a minőségi és fejlesztő körök munkáját. Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket. A minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. Munkáját minőségirányítási vezető irányítja Munkaterv alapján végzi munkáját Tagjai között lehetőség szerint mérésirányító szakember van Elemző és dokumentáló feladatokat lát el A csoport tagjai egy-egy kulcsfolyamat irányításáért is felelősek Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét az iskolai egység vezetőjének felügyeletével Felelősségi körébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése Ütemezi, lebonyolítja és elemzi a különféle elégedettségi méréseket Koordinálja a pedagógiai és tantárgyi méréseket Létrehozza és építi a minőségügyi adatbázist 15

Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Segíti és koordinálja a fejlesztő körök munkáját. Tájékoztatja a testületet a munka eredményeiről. A munkacsoport záró jelentését elkészíti. c)

Folyamatgazda (feladatát a minőségirányítási csoport tagjai végzik) Tevékenységét az intézményi minőségirányítási csoport vezetőjének útmutatásai alapján végzi. A folyamatgazda az iskolai egység egyik kulcsfolyamata működtetéséért felelős A folyamattal összefüggő valamennyi szervezési munkát ellátja és összehangolja a folyamatban dolgozók tevékenységét. A folyamat dokumentációs rendszerét „karbantartja”. Az intézmény vezetését tájékoztatja az általa felügyelt folyamat helyzetéről. Az intézmény vezetésével egyeztetve biztosítja a működtetéshez szükséges feltételeket. A folyamatteljesítményt méri és értékeli Anyagi és erkölcsi elismerését az intézmény igazgatója biztosítja.

A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája

Szervezeti egység vagy folyamatgazda

Szervezeti egység vagy folyamatgazda

A

főigazgató

D

Folyamatgazda

B

Intézményegység-vezető

E

Folyamatgazda

C

Intézményegység-vezető helyettes, minőségügyi vezető

F

Folyamatgazda:

G Folyamatgazda

Folyamat

A

1.

Stratégiai tervezés

X

2.

Éves tervezés

X

3.

Vezetői ellenőrzés

X

B

C

D

E

F

G

X 16

4.

Irányított önértékelés

5.

Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése

6.

Kiválasztási és betanulási rend X működtetése

7.

Továbbképzési rendszer működtetése

8.

A tanári munka értékelése

9.

Ösztönző rendszer működtetése

X

10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra)

X

11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok

X

12. Egyéb kiszolgáló folyamatok

X

X X

X X

13. Beiskolázás

X

14. Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet)

X

X

15. A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök

X

X

16. Az intézmény működésének éves X értékelése 17. A 8. osztályosok nyomonkövetése 18. Belső audit

X X

3.2. A IMIP működtetésének terve Minden tanévet megelőző augusztus hónap végéig intézményünk megalkotja évi minőségirányítási tervét, melynek tartalmaznia kell a következőket: Mérések rendje: Dátumok, határidők, felelősök megjelölése Értékelések rendje: Félévi, év végi záró értekezlet Osztályozó értekezletek Rendezvényeket követő értékelések Minőségindikátorok követése 17

Minden tanév vége: Elemzés Javaslat új feladatokra Javaslat a módosításokra Minőségindikátorok rögzítése 3.3 Minőségügyi dokumentációk rendje A minőségügyi dokumentáció céljai Az intézmény munkájával kapcsolatos információk rögzítése Az információk rendszerezése és rendszerbe helyezése Emlékeztetés a korábban történtekre Folyamatfigyelés és azonnali korrekció Az összehasonlíthatóság lehetővé tétele A visszacsatolás segítése Az átláthatóság biztosítása belső szakemberek számára Az átláthatóság biztosítása külső szakértők számára A megerősítés és a korrekció A tapasztalatok átadása A szakmai önvédelem Az önellenőrzés lehetővé tétele Az önértékelés lehetővé tétele A minőségszemlélet elmélyítése

Az iskolai dokumentumok rendszere: - Alapító Okirat - Pedagógiai Program és IMIP - SZMSZ - Házirend

18

A dokumentumtárba a minőségfejlesztő munka során keletkezett anyagokat kell elhelyezni. 1. A mintakérdőíveket a dokumentumtárban kell őrizni. 2. Az elemzésről készült összefoglalót, az elvárás listát és a problémalistát a nevelőtestületi szobában kell kifüggeszteni. 3. A dokumentumtár kezelője az intézményi minőségfejlesztő csoport vezetője, aki a dokumentumtár rendjéért felelősséggel tartozik. 4. A minőségfejlesztő munka során keletkezett adatok közül védett, kezelésük bizalmas. Kitöltött kérdőívek Interjúk tartalma Mérések anyagai Ötletrohamok információi Kérdőívek adatbázisa. Tárolás: A mérések eredményét a dokumentumtárban elektronikus formában is el kell helyezni. A kitöltött kérdőíveket zárt borítékban a dokumentumok között kell tárolni. Hozzáférhetőség: Az intézmény valamennyi dolgozója számára a dokumentumtárhoz való hozzáférést biztosítjuk, ezért azt az iskola könyvtárában helyezzük el. A fent említett bizalmas adatok, információk a minőségfejlesztő koordinációs csoporton kívüli személynek és más intézménynek az érintett felek beleegyezése nélkül nem adható ki. Az adatvédelmi szabályzat hatálya alá eső dokumentumok kezelésével foglalkozó valamennyi személy titoktartási kötelezettséggel rendelkezik az adatok felett. Nyilvánosságra hozatal A IMIP helye

A IMIP tárolási formája

Példányszám

Főigazgatói iroda

Nyomtatott

Egy példány

Iskolai feh-ek vezetőinek irodái

Nyomtatott

Egy példány

Titkársági szobák

Elektronikus

Egy példány

Iskolai könyvtárak

Elektronikus és nyomtatott

Egy példány

Tanári szobák

Elektronikus

Egy példány

19

3.4. Az intézményi működés belső rendje 3.4.1. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése A fejezet bemutatja az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, elemzésére, a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikációra, különös tekintettel a beiskolázás folyamatára. Prezentálja a tanulóink beválását a tanulási út következő állomásán. Tartalmi leírás: A minőségirányítási csoport a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi a frissítést. Külön eljárásban szabályozzuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendben annak elemzését. Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. A leendő 1. osztályos szülőkkel való kommunikáció folyamatát a Beiskolázás eljárás szabályozza. 8. osztályt végzett tanulóink tanulási útját, beválását a nyomonkövetés folyamata szerint végezzük. Az összehasonlítás eredményeit a munkaközösségek elemzik, és beavatkozásokat terveznek. Erről tájékoztatják az iskolavezetést. Az oktató-nevelő munka népszerűsítése a szakmai munkaközösségek feladata, amelyet az igazgatóhelyettesek felügyelnek. A belső partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott. A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályoztuk, melyben kiemelt szerepet szántunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek. Kommunikáció a partnerekkel Az érdekelt felek azonosítása Az intézmény azonosította érdekelt feleit (partnereit). A partnereket képviseleti szerveikkel, képviselőikkel a Partneri nyílvántartásban tartjuk számon, amit minden tanév szeptember 15ig a minőségügyi team tagjainak kell felülvizsgálni és kiegészíteni. Az általuk előterjesztett javaslatot a minőségfejlesztési vezetőnek ki kell függeszteni a nevelői szobában véleményezés és kiegészítés céljából. A kiegészítések alapján az igazgató jóváhagyja a Partneri nyílvántartást. A partneri nyilvántartás tartalmazza a kapcsolattartó személyét, elérhetőségét. A partnerekkel való kapcsolat szorossága alapján az intézmény különbséget tesz közvetlen és közvetett partnerek között. Közvetlen partnerek: ●

A nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői (a tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak)

●

A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára (ilyen például szülők és a fenntartó) 20

●

A tanuló életútjának, illetve tanulási útjának megelőző és következő állomása (előző és következő oktatási szint)

●

Az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb közvetlen felhasználó (az intézmény által kínált oktatási program közvetlen vagy potenciális megrendelője).

Közvetett partnerek: ●

Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (ilyenek például a különböző jogalkotó szervezetek, köztük az NEFMI)

●

Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (ilyenek például a civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális szervezetek, gazdasági szervezetek, köztiszteletben álló magánszemélyek, egyházak, sportintézmények, a kollégiumunkban más intézményből elhelyezett tanulók oktatási intézményei.

●

Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a nevelésioktatási tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben (ilyenek például a szakmai szervezetek, a kamarák, a civil szervezetek, az egyházak, a munkaadói szervezek)

A partnerazonosítás eredményét tartalmazza a partnerazonosítás folyamatának és eredményének összefoglalója. Az 1. osztályosaink beiskolázási rendje Cél: Hét 1. osztály A folyamat leírása 1. Az iskolás szülők számára novemberben szervezett nyílt nap látogatását lehetővé tesszük az óvodás szülők számára. 2. Januárban a feladat-ellátási helyek vezetői kijelölik a következő tanév első osztályos tanítóit. 3. Februárban a város óvodáiban az intézmény vezetője szülői értekezleten bemutatkozik és bemutatja az iskolát, nemcsak szóban, hanem a szülők számára készített szórólapokon is. Az alsós munkaterv rögzíti ennek felelősét, időpontját. 4. Márciusban tartjuk a nyílt napot kimondottan az óvodás szülők részére, mely ismerkedési lehetőség az intézménnyel, nevelőkkel. 5. Április első hetében a testnevelés szakos tanárok az a gyermekek mozgáskészségét mérik fel. A javasoltak névsorát átadják a főigazgatónak. Angol kéttannyelvű osztályokba jelentkezőknél a nyelvi készségeket vizsgáljuk. 6. Április közepén, a fenntartó által meghatározott időpontban történik a beiratkozás az iskolában, amelyre a szülők bemutatják az óvodai szakvéleményt, a gyermek anyakönyvi kivonatát. A beírt tanulók névsorát a beiratkozási ív tartalmazza. 7. Május utolsó hétfőjén az alsós munkatervben előírtnak megfelelően az igazgató és az első osztályos tanítók közös szülői értekezletet tartanak az iskolában. Leendő első osztályosok szülei itt tájékoztatást kapnak. Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor az igazgató a testületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét. Ismerteti a szülői kérdőív elemzését. 21

Nyomon követés, beválás vizsgálat A 8. osztályt végzett tanulók beválásának vizsgálata a következő iskolafokozat visszajelzése alapján. A folyamat leírása 1. A továbbtanulási felelős levélben információt kér azoktól az intézményektől, ahová a gyerekek felvételt nyertek. Ez egy fénymásolat lesz a naplóból az adott tanuló évvégi eredményéről. Az elküldött levelekről az iskolatitkárok listát készítenek. 2. A beérkező levelek határidejét az utolsó tanítási napra határozzuk meg. Amennyiben késnek a válaszok, a feldolgozás kitolódik június végére, a beszámoló pedig a következő tanévnyitó értekezleten lesz. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik iktatásra kerülnek és lista készül róluk. 3. A minőségirányítási csoport által meghatározott elégedettségi kritériumoknak megfelelően a volt osztályfőnök elvégzi a dokumentumelemzést. Felhasználja hozzá a 8.-os anyakönyvet, a 9. évf. év végi eredményeit és a kritériumértékeket. Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről. 4. A volt osztályfőnök az összegzés eredményeiről tájékoztatja a tantestületet az évnyitó értekezleten. 5. Ugyanez a személy elvégzi a mérési eredmények dokumentálását.

Partneri igény és elégedettségmérés Igények meghatározása Az intézmény stratégiai célkitűzéseinek figyelembevételével az intézményvezetés meghatározza, - a vizsgálati igényt megjelölve -, a megkérdezendők körét, gondoskodva arról, hogy a kapott információk segítsék a leghatékonyabb szervezési és vezetési eszközök megtalálását, az intézmény által megfogalmazott célok elérése érdekében. A tantestület javaslatot tesz a megkérdezettek köréről, melyet a minőségügyi team jóváhagy. Az alkalmazandó kérdőívek megfogalmazása, tesztelése és tökéletesítése A minőségfejlesztési vezető felel a vizsgálandó célcsoportok számára megfelelő kérdőívek kidolgozásáért. A kidolgozás szempontjait és folyamatát a NEFMI által kiadott módszertani leírások tartalmazzák. Ezt felhasználva a minőségfejlesztő team dolgozza ki a kérdőíveket, és az intézményvezető hagyja jóvá. A kérdőívekkel igényt, elégedettséget és elégedetlenséget mérünk. A minőségirányítási vezető felel azért, hogy a használat előtt, az elégedettség és elégedetlenség vizsgálatára, valamint az igények felmérésére szánt kérdőívek tesztelése, ill. tökéletesítése (pl. a vizsgálati alany számára nem egyértelmű megfogalmazások pontosítása) megtörténjen azoknál a partnereknél, ahol ezt a minőségfejlesztési team szükségesnek ítéli meg. Az intézmény a partnerek igényeinek és elégedettségének meghatározását az alábbiak szerint végzi. A felméréshez a következő kérdőíveket, kérdéslistákat használjuk: ●

Alkalmazotti igény és elégedettség mérés

●

Szülői igény és elégedettség mérés

22

●

Tanulói igény és elégedettség mérés (2-8. osztály)

●

Tanulói igény és elégedettség mérés (1. osztály)

●

Fenntartói kérdőív

●

Következő iskolafokozat igény és elégedettség felmérése (kérdéslista)

●

Óvodák igény és elégedettség felmérése (kérdéslista)

●

Nyitott mese

Egyéb intézményekhez küldött egyszerűsített kérdéslisták (Pedagógiai Szakszolgálat, Zeneiskola, Művelődési Ház, egyházak)

Mintavétel A partneri igény és elégedettség felmérés során a szülőknél, és a tanulóknál mintavételt alkalmazunk, a munkatársaknál teljes körű felmérést végzünk. Objektív mintavételi szempont: nem és az életkor. A listák meghatározása átlagos mintavételi szabályok alapján történik. (Osztályonként a névsorban minden 3. tanuló és szülője kap kérdőívet.) A kérdőívek kitöltése és kiértékelése A folyamatgazda felel a partnerek megszólításának, tájékoztatásának és a kérdőív kitöltésére történő felkérésének megszervezéséért, illetve a munkatársak felkéréséért, felkészítéséért. Erről az adott időszakra vonatkozóan írásos munkatervet készít, amely tartalmazza a feladatokat, határidőket és felelősöket. A partnerek név nélküli kérdőíveket töltenek ki. Minden eszközzel, meggyőzően biztosítani kell a közreműködőket, hogy személyükkel nem kívánja közvetlen kapcsolatba hozni az eredményt sem a tantestület, sem az intézmény vezetése. A minőségfejlesztési vezető felel a kérdőívek kiértékeléséért. A felmérést és az eredmények feldolgozását először az osztályfőnökök, majd a minőségfejlesztési team tagjai végzik, összesítik, csoportosítják az eredményeket. Az összesítés írásban, vagy számítógépen, először osztályonként, majd intézményi szinten történik. Sikerkritériumnak tekintjük, ha a kiadott kérdőívek 80%-a visszaérkezik. A felmérést 2 évente kell elvégezni. A gyakoriság felülvizsgálata is kétévente történik a minőségfejlesztési team által.

Az elemzéssel nyert információkat felhasználjuk Intézményünk stratégiai tervezéséhez A pedagógiai program felülvizsgálatához, módosításához A partnerkapcsolatok irányításához Az éves munkaterv készítéséhez A helyi képzési kínálat tervezéséhez Továbbképzési rendszerünk működtetéséhez 23

A felmérések eredményeit az érintettekkel a felmérést végző személy közli, illetve értesíti őket a felmérés eredményeinek megtekinthetőségéről. Kommunikáció a belső partnerekkel A pedagógusok együttműködése A munkaközösségek és az egyes osztályokban tanító tanárok szokásrendszerét ismertetjük az alábbiakban. A munkaközösségek évente legalább 3 alkalommal üléseznek. Tevékenységi körük: tanterv - beválás vizsgálat, tanmenet - beválás vizsgálat, módszerek, eszközök kiválasztása, módszertani tapasztalatok átadása, a tanulói értékelés követelményeinek teljesülése. Az egy osztályban tanító tanárok szintén egy-egy közösséget alkotnak. Együttműködésük főbb területei: magatartás, szorgalom értékelése, információcsere a gyermek előrehaladása érdekében, problémák megbeszélése, szoros kapcsolattartás az osztályfőnökkel. Követelmények, elvárások az osztályfőnökkel szemben: 1. Rendelkezzen legalább 2 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal 2. Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére. Az osztályfőnökökkel szemben támasztott követelmények között preferáltan szerepel a jó kommunikációs és együttműködési készség, intuitív készség, szolidaritás a gyerekekkel, elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás szülőkkel, kollegákkal. Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg az év elején/ A kezdő osztályfőnökök mellé a munkaközösség-vezető szeptembertől un. Mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját. A havi rendszerességgel megtartott munkaértekezleten az osztályfőnök a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja , segítséget kérhet . Évente bemutató osztályfőnöki órát tartunk, amely lehetőséget ad nevelési problémák módszertani kezelésére. Panaszkezelési rend a tanulók és szülők részére Célja: hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

24

II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal a feladat-ellátási hely vezetője felé. 5. A feladat-ellátási hely vezetője 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a főigazgató felé. 8. A feladat-ellátási hely vezetője a főigazgató bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A főigazgató egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. 10. A folyamat gazdája a feladat-ellátási hely vezetője, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

A fent leírt panaszkezelési renden kívül az érintettek közvetlenül is fordulhatnak az igazgatóhoz. Panaszkezelés rendje az alkalmazottak részére A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se a főigazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül az iskola főigazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is.

25

7. Ezután, a fenntartó képviselője, a főigazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.

A folyamat gazdája a feladat-ellátási hely vezetője, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. A panasz jellegéből adódóan az alkalmazott közvetlen a főigazgatóhoz is fordulhat.

3.4.2. Emberi erőforrás A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A fejezet tartalma A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. A működés szempontjából meghatározó partnerek (pedagógusok és nem pedagógusok) továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. A munkatársak kiválasztása, betanítása

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) 1. A főigazgató kiírja a pályázatot a szükséges állásra. Ezt megjelentetheti a médián keresztül is. 2. Értékeli a határidőre beérkező pályázatokat, elemzi a beérkezett dokumentumokat, szakmai önéletrajzokat. 3. Személyes beszélgetés a pályázóval 4. A főigazgató megismerteti a pályázóval az intézmény céljait (Küldetésnyilatkozat, Pedagógiai program)

26

5. Megismerteti a pályázóval alkalmazásának feltételrendszerét. (Munkajogi dokumentumok) 6. Megtörténik a megbízás. (Munkaszerződés, munkaköri leírás) 7. A főigazgató kijelöli az új alkalmazott mellé a patronáló tanárt. 8. Személyes beszélgetés a vezetővel, érdekvédelmi szervezeti képviselővel, munkaközösség vezetőjével (egyéni érdeklődési kör megismerése- érdekvédelmi szervezetek megismerése- munkaközösség megismerése- az iskola hagyományainak megismerése iskolai dokumentumok alapján) 9. Személyes találkozások (a patronáló tanárral), bemutatás. 10. A kiválasztás és betanulás értékelése (megbeszélés, írásbeli értékelés az értékelés szempontjai, a munkaköri leírás, óralátogatás értékelő lap, adminisztráció alapján) 11. Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján Szempontok a patronáló tanár kiválasztására - Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető, ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs A patronáló pedagógus feladata - a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint - az adminisztráció pontos vezetése - informális problémák megbeszélése Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, (nem pedagógus munkatárs) Az új munkatársak kiválasztása az intézményvezető feladata. 1. Álláshirdetés a médián keresztül. 2. Beérkező jelentkezések értékelése (Értékelő megbeszélés) 3. A feltételrendszer megismertetése (beszélgetés, munkajogi dokumentumok ismertetése) 4. Döntés az álláshely betöltéséről, megbízás. (Szerződéskötés) 5. Az eljárásrend lépéseinek korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása A főigazgató a 2010-11-es tanévben kidolgozza, és a tantestület elfogadja a Továbbképzési Programot, mely egy ötéves továbbképzési terv alapelveit tartalmazza. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felsőfokú képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével.

27

A folyamat leírása: 1. Minden év elején a megérkezés után az intézményegység-vezető közzéteszi a továbbképzési jegyzéket. A nevelőtestület számára hozzáférhető az igazgatói irodában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8.-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 3. Márc. 14.-ig az feladat-ellátási hely vezetője a főigazgatóval egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 4. Márc. 15.-ig az intézményegység-vezető elkészíti az éves beiskolázási tervet. 5. A folyamatgazda lebonyolítja a jelentkezést a továbbképzésekre. 6. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 3.4.3.Az intézmény mérési és értékelési rendszere Nevelő-oktató tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése Tanári munka értékelése és mérése

Megalkottuk a pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét tartalmazó szabályozást, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönző rendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzését. Az eljárás működtetése a PDCA ciklusnak megfelelően történik. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok: PP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különböző szabályozók, munkaköri leírások, jogi szabályozók, KJT, a vezetői ellenőrzés folyamatának kimenőadatai. Értékelési szempontok: minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei, a PP célkitűzései alapján összeállított elvárások. A tanév során a szűk iskolavezetés (intézményegység vezető + 2 helyettes) és a minőségirányítási csoport tagjai 40 főt értékel az eljárásnak megfelelően. Ha nincs önkéntes jelentkező, akkor az alsó, felső tagozatról és a napköziből betűrendben választjuk ki az értékelteket. A teljes körű értékelés 3 év alatt zajlik le.

Vezetői ellenőrzés értékelési dokumentumai: -

óralátogatások feljegyzései

-

tanmenetek ell. listája (Vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség vezető a minőségét)

-

adminisztráció ell. listája

-

naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte

-

interjútervezet

-

felkészítő tanárok versenyeredményei 28

A folyamat leírása: 1. Az alakuló értekezleten az iskolavezetés kiválasztja az értékelésben résztvevő pedagógusokat. Az önkéntes jelentkezéseket itt megtehetik az érintettek, ha nincs ilyen, akkor kezdődik meg a kijelölés. 2. A tanévnyitó értekezleten az intézményegység vezető ismerteti az adott évben értékelésre kerülők nevét, az értékelést végző személyt és az értékelések időbeli ütemezését. 3. A folyamatgazda az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláírattatja az értékeléshez szükséges dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés összegzéséhez készült vázlat) A folyamatgazda vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében kiscsoportos beszélgetést folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is), az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció, kollegák és mk. vezető véleménye, tanulói produktumok) 4. Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt, az ütemezésnek megfelelően. 5. A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettel vesznek részt. 6. Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül.

Az összegző értékelés vázlata 1. Szakmai felkészültség 2. A tanulókhoz való viszony 3. A tanulók teljesítménye 4. Tanórán kívüli tevékenység 5. Kollegialitás 6. Kapcsolattartás a szülőkkel

Ösztönző-rendszer működtetése Ösztönző lehetőségeink: 1. Az esetleges bérmaradvány kiosztása jutalomként novemberben. 2. A minőségi munkáért járó illetmény kiosztása május, ill. november hónapban. 3. Tanácsosi cím adományozása. 4. Az Eötvös díj odaítélése.

29

Az 1-2. pont szabályozása 1. A munkaközösségek vezetői, érdekképviseleti szervek vezetői elkészítik javaslatukat. 2. Az főigazgató a beterjesztett javaslatok, illetve a vezetői ellenőrzés tapasztalatai alapján dönt. 3. pont szabályozása A főigazgató dönt a cím odaítéléséről a munkaközösség-vezetők véleményezése alapján 4. pont szabályozása 1. Javaslattétel: a munkaközösség-vezetők, a nevelőtestület, az iskolavezetés javaslatot terjeszt elő, megfelelő indoklással. 2. A cím odaítéléséhez a nevelőtestület titkos szavazással dönt. 3. A szavazatok 70%-át elérő személy kaphatja meg a díjat. 4. A díj átadása a tanévzáró ünnepélyen történik. Tanulók iskolai szintű mérése és értékelése A tanulók iskolai szintű mérésének, értékelésének rendszerét a Pedagógiai Programban rögzítettük. Vezetők munkájának mérése és értékelése A vezetők munkáját, teljesítményét az igazgató értékeli. Kiterjed az adminisztrációs munka végzésére, a tervezésre és a szakmai munka irányítására. Az ellenőrzés, értékelés folyamatos, mint ahogy a tapasztalatok megbeszélése is.

Intézményi önértékelés Az irányított önértékelés folyamata Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra - folyamatok szabályozottsága - folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: - dokumentumelemzés - kérdőív - fókuszcsoportos interjú

30

Lépései: 1.

Dokumentumelemzés.

2.

Klímateszttel való vizsgálat.

3.

Fókuszcsoportos interjúk.

Résztvevői: A főigazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség. A folyamat leírása 1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, - az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. A vezetői kör elvégzi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározza a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 4. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészíti annak öszszefoglaló elemzését. 5. A klímatesztek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazzák a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. 6. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve. 7. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen kerül sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. 8. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. 9. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. 10. A felmérések eredményeinek ismertetésére az év végi értekezleten kerül sor. 11. Meghatározásra kerülnek a fejlesztendő területek. Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk.

31

Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. Jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzés elvégzéséért, az eredmények dokumentálásáért az auditcsoport vezetője, az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. A folyamat leírása 1. A belső auditok felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. A előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. 2. A minőségirányítási rendszert háromévente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert. 3.

A minőségirányítási vezető tervezi meg a belső auditot,melyet az intézmény vezetője hagy jóvá.

4. A belső auditok végrehajtása 5. Az auditot végző személyek dokumentálják a tapasztaltakat. E dokumentumot a minőségirányítási vezető ismerteti az intézmény működésének értékelésekor. 6. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket 7. A teljes folyamatot az intézményvezető felügyeli és a intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá. 8.

A minőségirányítási auditokról a minőségirányítási vezető tart fenn irattárat.

3.4.4. Biztonság az intézményben Cél: hogy biztosítsuk az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülményeket. Tartalmi leírás 1. A biztonságos intézmény területet folyamatgazda felügyeli. Az oktató-nevelő munkához szükséges biztonságos tárgyi feltételek meglétét biztosítani kell. Az esetlegesen megfogalmazott veszélylista alapján intézkedés történik a biztonságos körülmények megteremtésére.

2. A PP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok beilleszkedési zavarok tanulási nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. 3. Intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát egy táblázatban rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát.

32

Biztonságos intézmény Az iskolai alkalmazottak és tanulók fizikai biztonságának biztosítása A folyamat leírása: 1. Augusztus végén a veszélylista alapján a feladat-ellátási hely vezetői és a karbantartók bejárják az iskolát. 2. Ezt követően a Városüzemeltetési KFT vezetőjével a feladat-ellátási hely vezetője egyezteti a feladatokat. 3. Sürgősségi sorrendnek megfelelően a karbantartók elvégzik a szükséges munkálatokat. 4. Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. 5. Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. 6. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. 7. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. 3.2.5. Minőségirányítási rendszer ( program ) felülvizsgálata

Az intézményi minőségirányítási programjának érvényessége 5 év. Felülvizsgálata 2012/13-as tanévben válik szükségessé. Az intézményvezető irányításával az egyes területek felelősei, folyamatgazdái átvizsgálják, elemzik a dokumentumot. Egybevetik az ötéves tapasztalattal, elért eredményekkel. Amennyiben szükségesnek látják, kezdeményezik a korrekciót. A módosítási javaslat elfogadása esetén az érintettek kidolgozzák az új folyamatszabályozást.

33