Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program

Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola OM azonosító: 037882

Készítette: Tauber Gabriella Dorog, 2007. március 30. Kiegészítve: 2007. 05. 09. 2009. 09. 01.

1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 3 1.1 Törvényi háttér ............................................................................................................................... 3 1.2 Az országos kompetencia-mérést követő feladatok ....................................................................... 4 1.2.1 Intézkedési terv ........................................................................................................................... 4 1.2.2 Eljárási rend ................................................................................................................................ 4 1.2.3 A következő évi országos kompetencia-mérést követő feladatok .............................................. 5 KT 99. § (7) bekezdés .................................................................................................................. 5 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ................................................................................................ 6 2.1. Az iskola múltja ............................................................................................................................ 6 2.2. Minőségügyi előzmények ............................................................................................................. 6 3. FENNTARTÓI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI ELVÁRÁSOK ............................................................ 7 3.1 Fenntartói minőségpolitika ............................................................................................................ 7 3.1.1 A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolával szembeni elvárások ... 8 3.1.1. A fenntartó minőségfejlesztési rendszere .................................................................................. 9 4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI POLITIKA ................................................................ 14 4.1. Küldetésnyilatkozat ..................................................................................................................... 14 4.2. Minőségpolitikai nyilatkozat....................................................................................................... 14 4.3. Minőségpolitikai célok................................................................................................................ 14 5. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER .............................................................. 16 5.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége ................................................................................... 16 5.2. A jogszerű működés biztosítása .................................................................................................. 16 5.2.1. Dokumentumok kiadása, kezelése ........................................................................................... 17 5.2.2. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások .............................................................. 17 5.3. Tervezés ...................................................................................................................................... 17 5.4. Vezetői ellenőrzés és értékelés ................................................................................................... 18 5. 5. A minőségfejlesztési rendszer .................................................................................................... 19 5.6. Az intézményi önértékelés .......................................................................................................... 19 5.7. Partnerkapcsolatok ...................................................................................................................... 20 5.7.1. A partnerazonosítás folyamata ................................................................................................. 20 5.7.2. Partnerek igény-, elégedettség és elégedetlenségmérése ......................................................... 20 5.7.3. Kommunikáció a partnerekkel ................................................................................................. 20 6. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................... 22

2

1. BEVEZETÉS 1.1 Törvényi háttér Az intézményi minőségirányítási program elkészítését az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról így írja elő a 40. paragrafusban: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.” A közoktatási törvény legutóbbi módosítása [2006: LXXI. Tv. 9. §], a KT. 40. paragrafusának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezést léptette: KT. 40. § (11) „A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását. Az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. … „ KT. 99. § (7) „Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével.”

3

1.2 Az országos kompetencia-mérést követő feladatok 1.2.1 Intézkedési terv •

Cél: eredményes országos kompetencia-mérés Probléma: ha az országos kompetencia-mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: a jogszabályban meghatározott minimum-szint teljesítése

•

Erőforrások: Humán: érintett szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus Tárgyi: mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (Oktatási Hivatal), számítógép •

Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó

1.2.2 Eljárási rend Szám Tevékenységek / feladatok 1. Adatfeldolgozás minden Adatfeldolgozó tanulóra vonatkozóan Hivatal) 2.

3.

4.

Határidő (Oktatási 3 héten belül Érin szak szám Az adatok elemzése Teljesítmények kimutatása (osztályok teljesítménye, 3 héten belül Érin egyéni teljesítmények tantárgyankét és feladatonként) szak szám Szülők tájékoztatása a mérési Szülői értekezlet, iskola honlapja Eredmények Sza eredményekről kézhezvétele szám után Az alulteljesítés okainak feltárása • Háttértényezők vizsgálata a) Attitűdvizsgálat, induktív a. Tanulói gondolkodás mérése, olvasási képességek képességek mérése, stb. mérése 2 héten belül Érin b) kérdőív szak szám osz b. Szülők iskolázottsága Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, • Pedagógusok stb. módszertani kultúrájának vizsgálata • Egyéb okok feltárása • Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógus-váltás, betegség, stb. • Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések • motiválás A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel 1 héten belül Osz érin ped

4

Módszer szoftver segítségével

5.

6.

7. 8.

Fejlesztési terv készítése • tanulókra vonatkozóan • pedagógusokra vonatkozóan

Tantárgyanként, osztályonként, tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, 3 héten belül motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás felzárkóztatás, stb. A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala • egyéb területek A szülők tájékoztatása a Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők 1 héten belül fejlesztési tervekről (az iskola bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába honlapján) A fejlesztési tervek Iktatott anyag, dokumentálás 1 héten belül megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott A terv beépítése az éves iskolai munkatervbe Jóváhagyást intézkedési terv végrehajtása követően azonnal

1.2.3 A következő évi országos kompetencia-mérést követő feladatok KT 99. § (7) bekezdés „Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai szolgáltatóintézmény szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”

5

Érin szak inté

Osz

Inté

Igaz ped

2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA • • • • • • • •

Neve: Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Székhelye: 2510 Dorog, Otthon tér 3. Telefon: 06-33-431-675 E-mail: [email protected] Web: http://antares.dorogi-gimn.sulinet.hu Fenntartója: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Jogállása: részben önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv Képzési formák: • Négyosztályos gimnázium 9-12. évfolyamon, ezen belül o Emelt óraszámú német-angol nyelvi gimnáziumi osztály o Általános tantervű gimnáziumi osztály • Informatikai szakközépiskola 9-12. évfolyam (műszaki szakterület) • Számítástechnikai szoftver-üzemeltető szak I/13. évfolyamon (OKJ 52 464103) • Számítástechnikai programozó I/14. évfolyamon (OKJ 54 464103) • Iskolánkban ECDL Nemzetközi Számítástechnikai Vizsgaközpont működik

2.1. Az iskola múltja A Zsigmondy Vilmos Gimnáziumot és Informatikai Szakközépiskolát 1969-ben alapították. A képzés profilja az elmúlt évtizedekben alapvetően gimnáziumi volt, de 1972-1982 között az intézmény óvónői szakközépiskolai képzést is folytatott. Ekkor a gimnáziumi osztályokban német nyelvi tagozat működött, majd a fakultációs rendszer bevezetésével a képzésben nagyobb szerepet kaptak a gyakorlati fakultációs tárgyak, jobban hozzásegítve tanítványainkat a továbbtanuláshoz, illetve a munkába álláshoz. A gyakorlati tárgyak a szállítási- és gépjármű vezetési ismeretek, a gépírás és a számítástechnikai alapismeretek voltak. Az informatikai képzés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését követően alakult ki a jelenlegi szakközépiskolai képzés, amely 2001-ben indult, bővítve a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit. A dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola egy átlagos magyar kisváros feltételei között működő intézmény, ahol 13 tanulócsoportban 330-360 nappali tagozatos diák számára biztosítjuk a célokban meghatározott oktatási és nevelési lehetőségeket. Az iskola tanulói a város és az egykori dorogi szénmedence településeiről verbuválódnak, tükrözve a mai magyar társadalom és a vonzáskörzet szerkezetét. Természetes, hogy az évszázados iskolaváros, Esztergom közelsége is meghatározza iskolánk tanulóinak összetételét és az ebből adódó pedagógiai feladatokat is. Az egykor ipari körzetként ismert bányászvidék magán viseli az átalakulóban lévő mai magyar gazdaság minden társadalmi következményét. A hagyományok is a termelő tevékenységhez, illetve a bányász- és nehézipari örökséghez kötődnek. Ez indokolja az intézmény nevének megválasztását is. Diákjaink az egykori bányászhagyományok kulturális örökségének ápolására vállalkoznak. Mindezt csak színesítik a környék szlovák és német nyelvű nemzetiségi csoportjai.

2.2. Minőségügyi előzmények Intézményünk 2004-től végez minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat a fenntartói minőségpolitika elvárásainak megfelelően.

6

3. Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának általános elvárásai a fenntartása alá tartozó közoktatási intézményekkel szemben 3.1 Fenntartói minőségpolitika Fenntartónk, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat megfogalmazta intézményeivel szembeni elvárásait, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: • Minden intézmény teljesítse pedagógiai alapdokumentumaiban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseit, nevelési-oktatási feladatait és törekedjen a lehető leghatékonyabb működésre. • Az intézményrendszer hatékony működése érdekében elvárás az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése, fejlesztése és évenkénti értékelése a közoktatási törvény előírásai alapján. • Intézményeink mindegyikében működjön teljesítményértékelési rendszer. • Intézményeink tartsák szem előtt az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését, vegyék figyelembe az önkormányzati és az intézményi esélyegyenlőségi tervekben foglaltakat. • Elvárás a szakmai együttműködés egyéb oktatási-nevelési intézményekkel. • Elvárás az intézményvezetőkkel szemben az intézmény „imázsának” erősítése, az intézmény népszerűvé, ismertté tétele, támogatók, szponzorok megnyerése. • Intézményeink használják ki a hazai és az európai uniós pályázati lehetőségeket, különös tekintettel a felújításokat, átalakításokat, fejlesztéseket célzó pályázatokat. • Intézményeink mindegyikében legyen teljes körű a szakos ellátottság. • Minden intézmény gondoskodjon a hátránykompenzációról és/vagy a tehetséggondozásról. További elvárások a gimnáziumokkal szemben: Az uniós elképzelések és a középtávú közoktatási-fejlesztési stratégia gimnáziumokra vonatkozó részének adaptálása, a makro- és mikrokörnyezeti adottságoknak és a fenntartó finanszírozási lehetőségeinek megfelelően. Törekedni kell a magas színvonalú oktatás megvalósítására, az oktatás minőségének megőrzésére, javítására, különös figyelmet fordítva a felvételi arányszám további javítására és a kompetenciamérések eredményeire. Elvárás a kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű alkalmazása. Törekedni kell a racionális, hatékony feladatellátásra az intézmények közötti együttműködés növelésével, különös tekintettel a nyelvi előkészítő osztályok megszervezése és az angol nyelv oktatása terén. Elvárás a hatékony oktatás-szervezés érdekében, hogy intézményeink rendelkezzenek az ide vonatkozó rendeletben előírt minimálisan kötelező eszközökkel és felszerelésekkel. További elvárás a szakképzést nyújtó intézményekkel szemben: Az új OKJ fokozatos bevezetése, az egyes szakképzések egymásra épülésének és elágazási lehetőségeinek figyelembe vételével. Kompetencia alapú oktatás megvalósítása. Az érettségi adó szakképzésben résztvevő tanulók jelenlegi arányának megtartása. Felkészülés a szakközépiskolában kötelezően bevezetésre kerülő nyelvi előkészítő osztályok indítására. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság Által meghatározott és a Komárom-Esztergom Megyei Szakképzés-szervezési Társulás (TISZK) által is támogatott szakképzési irányok és arányok szerinti beiskolázás bevezetése.

7

A TISZK fejlesztési tervében meghatározott és támogatott eszközfejlesztés. Elvárás a középfokú szakképzést folytató intézményekkel szemben, hogy a munkaerő piaci igényekhez igazodó képzéseket folytassanak, és ezt intézményi továbbképzési terveikben is fogalmazzák meg. Felkészülés a gazdasági igények szerinti felnőttképzésre, átképzésre. Elvárás az idegen nyelvek tanításán túl a szakmai idegen nyelv oktatása. Az iskolarendszert minden tanuló valamilyen szakmai végzettség birtokában hagyja el, illetve ilyen végzettséget nyújtó képzésbe lépjen be.

3.1.1 A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolával szembeni elvárások

8

3.1.2. A fenntartó minőségfejlesztési rendszere Irányítási elvei: Az intézmények tervezési dokumentumainak elkészítésénél ill. módosításánál az önkormányzat figyelembe veszi a közoktatási-fejlesztési tervében foglaltakat. A fenntartói feladatok közé tartozik az ÖMIP-ben az intézményekkel kapcsolatos elvárások teljesülésének kétévenkénti vizsgálata. A Közgyűlés Művelődési, Oktatási és Sport Bizottsága figyelemmel kíséri az intézmények működését, meghatározott esetekben beszámoltatja intézményvezetőit. Az önkormányzat főjegyzője ellátja a törvényességi felügyeletet. A fenntartói irányítás folyamatábrája: Az éves munkaterv összeállításának javasolt szempontjai, melyet az oktatási osztály ellenőriz: megfelel-e a fenntartói elvárásoknak (ÖMIP), tükrözi-e az intézmény PP-ból adódó szakmai feladatait, az intézmény működtetéséből adódó feladatok (tanügy-igazgatási, szervezési, stb.) megfogalmazásra kerültek-e? Tartalmazza-e az előző év beszámolójában megfogalmazott célokra összeállított feladatokat? (Határidő: szeptember 30.) Az éves beszámoló tartalmazza, hogyan sikerült a feladatokat megvalósítani. Határidő: június 30. Az éves beszámolót az oktatási osztály vezetője fogadja el. Bírálat szempontja: a feldolgozás koherens-e az ÖMIP-ben megfogalmazottakkal. Felelősök: a főosztályi referensek. Az ÖMIP felülvizsgálata során (az adott év szeptemberi közgyűlésén) döntés születik arról, hogy a teljesített elvárások helyébe szükséges-e új elvárásokat megfogalmazni. A felülvizsgálat eredményéről az intézmények írásban kapnak visszajelzést. (határidő: október 10. felelős: főjegyző) A fenntartói ellenőrzések rendje: A fenntartó a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztési rendszerét – ha jogszabály másként nem rendelkezik, négyévente legalább egy alkalommal – ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét intézményeiben. A fenntartó ellenőrzéseit szakaszosan végzi. Komplex fenntartói ellenőrzésre négyévenként kerül sor, amelyet kiegészíthet az intézményvezető Közgyűlés előtti beszámoltatása. Az intézményvezető beszámoltatását a Közgyűlés az Intézményi és Önkormányzati Főosztály vezetőjének javaslatára rendeli el. A beszámoltatásra akkor kerülhet sor, ha a komplex ellenőrzés során kirívó szabálytalanságra derül fény, vagy az ellenőrzés eredményével az intézményvezető nem ért egyet. Törvényességi ellenőrzésre kétévente kerül sor, amelyet a főjegyző rendel el. Pénzügyi ellenőrzésre kétévente kerül sor. Az ellenőrzések évében az Intézményi és Önkormányzati Főosztály vezetőjének koordinálásával ellenőrzési terv készül, amelyben intézményre bontva szerepel az ellenőrzések típusa, várható időpontja és az ellenőrzésért felelős személy neve (külső szakértői ellenőrzés esetén a szervezéssel megbízott munkatárs neve). Az ellenőrzési tervet a főjegyző hagyja jóvá. Az ellenőrzési terv évente január 30-ig készül el, és azt február 15-ig az átvétel igazolásával meg kell küldeni az érintett intézményvezetőknek és az ellenőrzésben résztvevő szakosztályok számára. Az ellenőrzést követően az ellenőrzést végző szakember, jelentést készít. A jelentést, az ellenőrzést követő 15 munkanapon belül meg kell küldeni az intézménynek és a főjegyzőnek. Amennyiben az intézményvezető az ellenőrzés eredményével nem ért egyet, az ellen 15 munkanapon belül felszólamlással élhet a főjegyző felé. Ebben az esetben a főjegyző kiegészítő ellenőrzést vagy új ellenőrzést rendelhet el.

9

Az ellenőrzések eredményeként a jelentésben meghatározott javításokat és pótlásokat kijelölő feladatokat be kell építeni az intézmény következő éves munkatervébe. Ennek során az intézményvezetésnek intézményi intézkedési tervet kell készítenie, amelyben a javító intézkedések mellett meg kell határoznia a bevezetendő megelőző intézkedéseket is (olyan intézményi változtatásokat, amelyek megakadályozzák, vagy csökkentik annak lehetőségét, hogy az ellenőrzés során feltárt hiba, hiányosság ismét előforduljon). Az Intézményi és Önkormányzati Főosztály referensei nyomom követik az ellenőrzések eredményeként az intézményi éves munkatervbe bekerült feladatok teljesítését. Az ellenőrzési jelentésben rögzített hiányosságok, hibák dokumentált pótlásának a referensek által való igazolásával zárul. A lezárt ellenőrzés bizonylatait az Iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell archiválni. A fenntartói ellenőrzés főbb területei: Az intézményi tanügyi dokumentáció ellenőrzése során sor kerül a szabályozó dokumentumok átvizsgálására. Az ellenőrzés kiterjed az alapdokumentumok jogszabályoknak való megfelelésére, az ellenőr vizsgálja a vonatkozó szabályozások - tartalmát (tartalmaznak-e mindent, amit a jogszabály előír, vagy tartalmaznak-e jogszabállyal ellentétes elemet), - formáját (megfelelnek-e az előírt formai, érvényességi kritériumoknak). Az intézményi tanügyi dokumentáció ellenőrzésének másik területe a tanügyi bizonylatok meglétének, szabályos vezetésének és irattározásának kontrollja. Tanügyi dokumentumok Alapító okirat - Megtörtént-e a tevékenységi kör felülvizsgálata –az ellátandó területek megszüntetése vagy bővítése alkalmával – közgyűlési döntés alapján; az alapító okiratot befolyásoló egyéb körülmény megváltozását átvezették-e a dokumentumba? SZMSZ - A szervezeti és működési változások követése megtörtént-e? - A Pedagógiai Program feladatmódosításakor megtörtént-e a felülvizsgálat a helyi önkormányzati határozat alapján? Házirend -A SZMSZ és PP utáni átdolgozás alapján a házirend ellenőrzése (koherens legyen az alapdokumentumokkal) Tantárgyfelosztás -Mutatja-e a pedagógiai, a munkajogi, a munkaszervezés, pénzgazdálkodási dokumentum az egyes pedagógus feladatait, terhelését; a túlórákat, a tartós helyettesítéseket? Határidő: minden tanév szeptember Ellenőrzés, értékelés: referensek Jóváhagyja: a főosztályvezető Tanügyi bizonylatok: Tanulói nyilvántartás: - Megtörtént-e a megfelelő formanyomtatványok szerint szeptemberben? - Rendelkezésre állnak-e a diákigazolványok érvényesítéséről szóló dokumentumok? Anyakönyvek/törzskönyv: - Szabályosan vezetettek-e (különös tekintettel a záradékokra és a tanulók nyomonkövetésére)?

10

Bizonyítványok: - Összhangban állnak-e az anyakönyvekkel, törzskönyvekkel? Foglalkozási naplók: - Rendelkezésre állnak-e a megtartott foglalkozásokról? - Megtörtént-e a tanulói hiányzások vezetése? Naplók: - A megtartott órákról szabályszerű feljegyzések vannak (formailag és tartalmilag)? - Az óra beírások szabályosak-e a haladási naplóban (helyettesítések zölddel, túlóra pirossal, normál kékkel). - Megtörtént-e a tanulói hiányzások vezetése, a naplóvezetés ellenőrzése munkaközösségvezető vagy intézményvezető részéről, a helyi szabályozásnak megfelelően: az osztályozási naplóban részben tanulói adatok, megfelelő számú osztályzatok, záradékok; a napló megnyitása, aláírások, bélyegző, statisztikai adatok megléte. Vizsgák dokumentumai: - Rendelkezésre állnak-e a központi és a helyi szabályozásnak megfelelően? Irattár - Az előírásoknak megfelelő-e az iktatás rendje? Munkáltatói dokumentumok - Munkaköri leírások: érvényesek és aktualizáltak-e a dolgozók munkaköri leírásai - Kinevezések, megbízások: dokumentáltak-e a kinevezések, megbízások és azok visszavonása? - Személyi anyagok: - Tartalmuk megfelel-e az aktuális állapotnak, csatolták –e az igazoló bizonylatokat (önéletrajz, kinevezés , végzettséget igazoló diplomák, oklevelek, bizonyítványok, aktuális munkaköri leírások, határozatok, aktuális átsorolások, minősítések)? - Továbbképzési terv/beiskolázási terv végrehajtása - A továbbképzési tervek a PP-nak és a MIP-nek megfelelőek-e? - Rendelkezésre állnak-e a végzettséget és a kötelező továbbképzéseket igazoló bizonyítványok, tanúsítványok. - Jegyzőkönyvek - minden olyan alkalomról, amelyet a jogszabály előír. Gazdálkodás A gazdálkodási ellenőrzés során különösen az alábbi kérdéseket vizsgálja az ellenőr. - Aktuális-e az eszköz és anyagnyilvántartás? (Ha számítógépes a nyilvántartás, akkor két biztonsági másolat szükséges.) - Dokumentáltan megtörtént-e a leltározási tevékenység a szabályozásnak megfelelően? - Időarányos és szabályos-e a költségvetés: - személyi és dologi rovatainak felhasználása - bevétel-kiadás alakulása - Helyesen kalkulált-e a státuszhoz tartozó bártömeg? - Az óraadókra felhasznált bér nem több mint az iskola státuszaihoz bértömegből megmaradó rész. - Indokolt és szabályos-e a külső szerződések/megbízási szerződések vizsgálata? - Szabályos-e a túlórák elszámolása? (Naplókkal, helyettesítési naplóval, tantárgyfelosztással legyen összhangban.) - A táppénzes helyettesítések megfelelően bizonylatoltak-e? - Megfelelő-e az ügyelet, készenlét (kollégiumokban) kalkulációja és bizonylatolása? - Rendelkezésre áll-e a tankönyvnyilvántartás nyilvántartása? - Rendelkezésre áll-e az étkeztetés (ingyenes, stb.) nyilvántartása?

11

Fenntartói értékelések rendje A közoktatásról szóló jogszabályok a fenntartó ellenőrzései mellett annak intézményértékelési kötelezettségét is előírják. Az értékelésen belül vizsgálni kell az intézmény hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. A fenntartó csak az értékelési eredmények mentén tud teljesítménycélokat meghatározni és minőségelvű finanszírozást működtetni. A minőségelvű finanszírozás értelmezésében a fenntartó az intézményértékelések alapján dönt forrásainak felhasználásáról úgy, hogy a lehetséges legnagyobb javulást idézzen elő az oktatási rendszerben. Értékelési alapelvek - A megyei közoktatás értékelési rendszerének kialakításakor alapelvnek kell tekinteni az önkormányzati alapfeladat-ellátásból kiinduló intézményértékelést. - Az intézményi önértékelés fontos része a fenntartói rendszernek. - Az intézmény által készített éves beszámolót, illetve a Közgyűlés előtti beszámoltatást adatforrásnak kell tekinteni. - A feladatok függvényében külső szakértők igénybevétele válhat szükségessé. - Minden értékelési eljárás során az érintettek minél nagyobb mértékű bevonására kell törekedni. - Az értékelési rendszer tényekre, adatokra épül. A pedagógiai mérési, értékelési rendszer kialakítása és működtetése a Közép- dunántúli Regionális Pedagógiai intézet feladata. Értékelési célok - Az oktatásmenedzsment fejlesztése - Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményessége - Az erőforrás-felhasználás hatékonysága - A közoktatási szolgáltatásokban érintettek elégedettsége A fenntartói intézményértékelés területei - Humán tényezők vizsgálata Gyermekekre/ tanulókra vonatkozóan: - létszám, annak várható alakulása - szociokulturális összetétel - veszélyeztetettség Nevelőtestületre vonatkozóan: - létszám megfelelő aránya - szakképzettség - nemek szerinti megoszlás - átlagéletkor - tanításban eltöltött évek száma - pályakezdők, nyugdíjasok aránya - továbbképzéseken való részvétel - milyen pályázatokat készítettek és nyertek - külső szereplések Tartalmi munka dokumentumai: A tartalmi munka első számú dokumentuma a Pedagógiai Program, melynek értékelése során a legalapvetőbb, hogy a tervek és a valós folyamatok mennyire vannak összhangban egymással. A vizsgálat szempontjai: - a programban megfogalmazott tartalmi kínálat mennyire van összhangban a helyi kulturális és költségvetési lehetőségekkel

12

- milyen specialitásokat kínál a program, ezek mennyire vannak összhangban az igényekkel - a program mennyire tükrözi a rendszerszerű tervezést és a hosszabb távú folyamatok megvalósítását. Infrastruktúra: - épületek és azok helyiségeinek állapota, karbantartottsága, a szükséges helyiségek megléte - belső környezet (bútorzat, dekoráció) - taneszközök (meglétük, állapotuk) Kihasználtság: - hasznos négyzetméter/tanuló - csoportok/tanuló száma - kollégiumi férőhely/ellátottak száma - összes ellátandó óra/kötelezően ellátandó óra Költségmutatók: - nem költségvetési bevételek alakulása az előző három év átlagában - kiadások-felhasználások alakulása - a személyi juttatások felhasználása Fajlagos mutatók a hatékonyság vizsgálatához: - tanuló/pedagógus arány - egy tanulóra jutó tanórák száma - egy tanulóra jutó felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordított órák száma - egy tanulóra eső intézményi költségvetés - egy hasznos négyzetméterre eső fenntartási költség - átlagos osztálylétszám és az ehhez tartozó szórás - a csoportbontásban tanított tantárgyak száma - a csoportbontás átlaglétszáma és az ehhez tartozó szórás

Az intézményértékelés fajtái Értékelés fajtái Intézményi önértékelés Mérések (megyei, országos)

Intézményi komplex MIP Audit (intézményrendszert érintő változások)

Gyakorisága Felelős Javasolt az intézményvezetői ciklus Intézményvezetők 2. tanév végén és a 4. tanév elején Törvényi és helyi szabályozás alapján Intézményi és Önkormányzati Főosztály, Oktatási Hivatal (OH), Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI), intézményvezetők Javasolt: intézményvezetői ciklus 4. Megyei Önkormányzat (Intézményi évében és Önkormányzati Főosztály vezetője) Évente Referensek Közgyűlési határozat alapján Külső szakértők

13

4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI POLITIKA Tantestületünk tudatában van annak, hogy egy túl sok iskolával rendelkező régióban nem vállalhatja fel az elitképzés feladatát, hanem első sorban a magyar társadalom átlagos képességekkel rendelkező gyermekei részére nyújthat megfelelő színvonalú oktatást és nevelést. Ugyanakkor nem mondhatunk le a tehetséges tanulókkal való foglalkozásról sem. Iskolánkban igen fontos feladat az egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, az ifjúságvédelem, és az egyéni teljesítménynek és képességeknek megfelelő pályaorientáció.

4. 1. Küldetésnyilatkozat Eddigi hagyományainknak megfelelően fontosnak tartjuk, hogy iskolánk tanulói indíttatást kapjanak ahhoz, hogy tudásukat később is a városban vagy a régióban kamatoztassák. Legfontosabb célunk, hogy diákjaink versenyképes tudást szerezzenek, az iskolai oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művelt állampolgárokat képezzünk és az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat adjon az ország számára. Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Őrizzük és ápoljuk nemzeti és helyi hagyományainkat. Célunk, hogy iskolánk gyermek-központú, de következetes iskola legyen.

4.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Tantestületünket kezdettől fogva a minőségi munkára való törekvés jellemezte. Elkötelezettek vagyunk a minőségi munka iránt. Partnereink igényeit szem előtt tartva az intézmény folyamatos megújulásán dolgozunk. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi oktató- illetve nevelőmunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Azon munkálkodunk, hogy tanítványainkban is kialakuljon a minőség iránti igény mind a saját munkájuk, mind a környezetük iránt.

4. 3. Minőségpolitikai célok • •

A tanulók szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés. Konstruktív életvitelre nevelés, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése tehetséggondozással.

14

• • •

El kell érni, hogy az érettségi vizsgaeredmények osztályonként legalább egy tizeddel nőjenek a jelenlegi állapothoz képest. Cél, hogy tanulóink középiskolai tanulmányaik befejezéséig legalább egy idegen nyelvből minél nagyobb arányban szerezzenek középfokú nyelvvizsgát. A szakközépiskolai tanulók minél nagyobb aránya rendelkezzen ECDL bizonyítvánnyal.

15

5. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 5. 1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőség elérésében a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket, a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. Az alkotó vezető: • • • • • • • •

nem törekszik arra, hogy mindenre saját válasza legyen figyelmesen hallgat másokra lehetőséget ad az embereknek, hogy maguk döntsenek húzza a szervezetet közös jövőkép felé hallgat a megérzéseire nyitott gondolkozású erősségek fokozására összpontosít arra nevel, hogy a szervezet tagjai tanuljanak a hibáikból

A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Elengedhetetlen a vezetői elhatározása, elkötelezettsége. Ennek megvalósítása érdekében: • • •

• • •

Az intézmény vezetése nyilvánítsa ki elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Tartsa be az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait. Készítse el az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját; ezt megfelelő időközönként vizsgálja felül; ugyancsak vizsgálja felül éves munkatervét, minőségpolitikáját és a minőségpolitikai céljait. Nevezze ki az intézmény minőségügyi vezetőjét. Készítse el az intézményi és munkatársi értékeléseket, kezdeményezze a szükséges beavatkozásokat. Biztosítsa mindezekhez a szükséges erőforrásokat.

5. 2. A jogszerű működés biztosítása Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetők legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Ezek betartása mindenkinek munkaköri feladata. Az intézményvezetés kötelessége arról gondoskodni, hogy az intézmény működését szabályozó dokumentumok megfeleljenek a jogszabályoknak és gondoskodik azok szükség szerinti frissítéséről.

16

5. 2. 1. Dokumentumok kiadása, kezelése • •

Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó (iskolatitkár) bontja fel. Az ügyiratkezelés az iskolában az érvényes iratkezelési szabályzat alapján történik.

5. 2. 2. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások A közlönyben megjelent változásokról az iskola vezetése értesíti az érintetteket, melynek módszere a következő: • •

• • •

Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül megtörténik (szóban vagy fénymásolattal). Mindenkit érintő esetben tantestületi megbeszélésen szóban kell ismertetni a törvényi változást, majd a dokumentumot hozzáférhetővé kell tenni. Ennek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség. A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás szükséges. A közlönyökhöz, a különféle jogszabályokhoz és dokumentumokhoz a felelős személyek betekintést biztosítanak az alkalmazottaknak, a tanulóknak és a szülőknek. A jogszabályok betartását az iskola vezetése folyamatosan ellenőrzi.

5. 3. Tervezés Az intézményvezetés a rövid-, közép- és hosszú távú célok elérésére tervezési stratégiát alakít ki. Ennek érdekében a vezetés • •

• •

Megalkotja az intézmény minőségpolitikáját. Ezen belül gondoskodik arról, hogy az intézmény saját filozófiáját meghatározó küldetésnyilatkozatot készítsen és fogadjon el. Stratégiai fejlesztési irányokat határoz meg, amelyben rögzíti az intézmény fejlesztésének két fontos dimenzióját: kinek, azaz milyen partneri körnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani. A fejlesztési irány meghatározása a fejlesztési feladatokat is tartalmazza (elmozdulási irányok). Éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhető minőségi célokat fogalmaz meg. Gondoskodik a stratégia időszakos felülvizsgálatáról.

Az intézményi célokból eredő, a oktató-nevelő munkákkal kapcsolatos feladatokat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • • •

Rövid távú feladatok (1 év) Középtávú feladatok (2-3 év) Hosszú távú feladatok (3 éven túli)

A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei: a tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra.

17

5. 4. Vezetői ellenőrzés és értékelés • • •

Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.

Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, az értékelés mégsem azonos fogalom a minőségbiztosítással. A minőségbiztosítás tágabb fogalom, a minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. A mérés az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Értékelés során a kitűzött célok és az elért eredmények összevetése történik. Színterei: •

Tanulók o tanulmányi munka o tanórai és tanórán kívüli tevékenység o érettségi vizsgák o tanulmány versenyek o tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint)

•

Pedagógusok, technikai dolgozók munkája o önértékelés (évente, munkaközösségenként) o vezetői ellenőrzés, értékelés o tervezett (munkatervi) o eseti o külső, szakmai vizsgálat

•

Intézményi szintű o fenntartói, és egyéb vizsgálatok o szakmai tevékenységre vonatkozó o gazdasági, pénzügyi szempontú o vizsgák o irányított önértékelés

Ellenőrzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai: a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; • hosszú távú céljai: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az emberi erőforrás optimális kihasználása segíti.

•

18

5. 5. A minőségfejlesztési rendszer A vezető szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében meghatározó. Az intézmény vezetője: • elkészíti a minőségfejlesztési tervet. • szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására. Elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. • biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. • kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményi partnerek joggyakorlását. • menedzseli az intézményt. • személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását. • felügyeli a rendszer működését.

5. 6. Az intézményi önértékelés Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Az önértékelés lebonyolítása: Az irányított önértékelés évében az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével – szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. Az önértékelés a mellékletben található önértékelési lap alapján történik. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás végett a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégítenie az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető a feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja. A határidő január 15. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegező jelentést készít „Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről” címmel. Ebben minden területen ki kell térnie az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a FÉLÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN terjeszti a tantestület elé.

19

5. 7. Partnerkapcsolatok 5. 7. 1. A partnerazonosítás folyamata A közvetett és közvetlen partnerek meghatározását a minőségügyi team tagjai, a munkaközösség vezetők, és a munkaközösségbe nem tartozó kollégák közösen végzik el. A partnerlistát a teljes nevelőtestület véglegesíti. A közvetett és közvetlen partnerek körét a Partnernyilvántartás tartalmazza. A partneri kör azonosítását évenként felül kell vizsgálni. Amennyiben az iskolát érintő környezeti változások felgyorsulnak, úgy az azonosítást meg kell ismételni. Az iskola a következő közvetlen partnereit azonosította: • • • • • • • •

Diákok – DÖK Szülők – SZMK Pedagógusok Nem pedagógus alkalmazottak Dorog Város Önkormányzata „Pro Schola Nostra” iskolai alapítvány Fenntartó Az intézmény vezetésének értékelése

5.7. 2. Partnerek igény-, elégedettség és elégedetlenségmérése Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése. Ennek érdekében az intézmény: • • •

azonosítja partnereit, meghatározza az igények és elégedettség, elégedetlenség felmérésének rendjét, az így nyert adatokat elemzi és megtervezi a vizsgálatra épített fejlesztendő területeket.

A fenti területre vonatkozó szabályozást tartalmazó dokumentumok a következők: • • • • • •

Munkaterv Munkatársi kérdőív Szülői kérdőív Tanulói kérdőív Fenntartói interjú Interjú az Alapítvány kuratóriumának elnökével

5. 7. 3. Kommunikáció a partnerekkel Az intézmény kötelessége a közvetlen és közvetett partnereit tájékoztatni, kommunikációs csatornáit meghatározni. Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése.

20

•

•

•

•

•

Pedagógusokkal: folyamatosan, illetve a rendszeres nevelőtestületi értekezleteken az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, illetve közösen döntést hoznak. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Felelős: igazgató A nem pedagógiai munkát végző dolgozókkal: Az igazgató és a gazdasági ügyintéző szükség esetén munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató A távollévő dolgozókat az első munkanapon az igazgatóhelyettes tájékoztatja. Diákokkal: A nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be a szülői értekezlet, fogadónap időpontját, a dicséreteket, büntetéseket. Felelős: igazgatóhelyettes Szülőkkel: o Fogadónapok Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, 16 órai kezdettel várjuk a szülőket az iskolába. Az igazgatóhelyettes a terembeosztás rendjét a portán függeszti ki. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. o Szülői értekezlet Minden évben két alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember és február hónapban. A szülői értekezletet az összes osztálynak egyszerre kell megtartani. Fenntartóval: Az intézmény vezetője és a gazdasági ügyintéző tartja a rendszeres kapcsolatot.

21

6. MELLÉKLETEK 1. Partnerek igényeinek meghatározási folyamata 2. Munkaterv 3. Munkatársi kérdőív 4. Szülői kérdőív 5. Tanulói kérdőív 6. Fenntartói interjú 7. Interjú az alapítvány kuratóriumának elnökével 8. Eljárások kézikönyve 9. Kiegészítés az intézmény minőségirányítási programjához a 2006. LXXI. törvény alapján 10. A pedagógus tevékenységéhez szükséges kompetenciák 11. A pedagógus teljesítményértékelésének dokumentumai: önértékelő és intézményvezetői értékelő, illetve minősítő lapja 12. Az intézményvezetés munkájának értékelése

22

1. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium Általános előírások és Informatikai Szakközépiskola Tárgy: PARTNEREK IGÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSÁNAK FOLYAMATA Készítette: minőségbiztosítási Jóváhagyta: igazgató team

Változat: 01

Dátum: 2007.03.15.

1. A folyamatleírás célja és területe A partnerek, az intézmény tevékenységében érdekeltek azonosításának, igényeik, elégedetlenségük és elégedettségük mérésének szabályozása, a mérés során alkalmazott mintavételi eljárás meghatározása, a mérés módszereinek, gyakoriságának meghatározása az ismételhetőség és összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe véve. Az érdekelt felek igényeinek, elégedettségének és elégedetlenségének felmérése. 2. A folyamatleírás tartalma 2.1. Az érdekelt felek azonosítása Az intézmény azonosította érdekelt feleit (partnereit). A partnereket képviseleti szerveikkel, képviselőikkel tartjuk számon, a listát minden tanév szeptember 15-ig a minőségügyi team tagjainak felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni. Az általuk kiegészített javaslatot a minőségbiztosítási vezetőnek ki kell függesztenie a tanári szobában véleményezés céljából. A vélemények alapján az igazgató jóváhagyja a Partneri nyilvántartást. A partneri nyilvántartás tartalmazza a kapcsolattartó személyét, elérhetőségét. A partnerekkel való kapcsolat szintje alapján az intézmény különbséget tesz közvetlen és közvetett partnerek között. Közvetlen partnerek a nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői (a tanulók, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak). A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat fogalmaznak meg vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára. Ilyenek például a szülők és a fenntartó. Közvetett partnerek mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg vagy közvetítenek az intézménynek. Ilyenek például a különböző jogalkotó szervezetek, köztük az Oktatási Minisztérium, az Oktatási Hivatal, stb. Közvetett partnerek lehetnek továbbá azok, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében. (Például a civil szervezetek, szociális szervezetek, kulturális szervezetek és intézmények, gazdasági szervezetek, köztiszteletben álló magánszemélyek, egyházak, sportintézmények.) 2.2 A partnerek igényeinek, elégedettségének és elégedetlenségének mérése: 2. 2.1 Igények meghatározása Az intézmény stratégiai célkitűzéseinek figyelembevételével az intézményvezetés meghatározza a megkérdezendők körét, gondoskodva arról, hogy a kapott információk segítsék a leghatékonyabb szervezési és vezetési eszközök megtalálását. A tantestület is javaslatot tesz a

23

megkérdezettek körére. A végső döntést a megkérdezettek körére vonatkozóan a minőségügyi team hozza meg. 2. 2. 2 Az alkalmazandó kérdőívek megfogalmazása, tesztelése és tökéletesítése A minőségbiztosítási vezető felel a vizsgálandó célcsoportok számára megfelelő kérdőívek kidolgozásáért. A kidolgozás szempontjait és folyamatát az OM által kiadott módszertani leírások tartalmazzák. Ezeket felhasználva a minőségfejlesztő team dolgozza ki a kérdőíveket, és az intézményvezető hagyja jóvá. A minőségbiztosítási vezető felel azért, hogy a használat előtt az igények felmérésére szánt kérdőívek tesztelése, ill. tökéletesítése (pl. a vizsgálati alany számára nem egyértelmű megfogalmazások pontosítása) megtörténjen.. Az intézmény a partnerek igényeinek és elégedettségének meghatározását az 5. 7. 1. pontban lévő partnerek körére vonatkozóan végzi. A felméréshez a mellékletben megtalálható kérdőíveket, interjú kérdéslistákat használjuk: 2. 2. 3. Mintavétel A felmérésben csak azokat a közvetlen partnerek kérdezzük meg, akik legalább 4 hónapja kapcsolatban vannak intézményünkkel. A partneri igény és elégedettség felmérések során a szülőknél és a tanulóknál reprezentatív mintavételen alapuló felmérést, a munkatársaknál teljes körű felmérést végzünk. 2. 2.3.1. Mintavételi eljárás folyamata A reprezentatív mintavétel az iskola tanulóinak szoros névsora alapján történik. A folyamat első lépése az iskola tanulóinak szoros abc-szerinti névsorának összeállítása. Ebben a szoros sorrendben minden negyedik tanuló kap kérdőívet, indító az első négy tanulóból kisorsolt diák. A szülői kérdéslistánál is minden negyedik. tanuló szülei kapnak kérdőívet, indító az iskola első négy tanulójából kisorsolt diák, de ekkor nem vehető figyelembe a tanulói kérdőív kitöltéséhez kisorsolt „kezdő” tanuló. 2. 2. 4. A kérdőívek kitöltése és kiértékelése Minden kiválasztott tanuló nevét az osztályfőnöke kapja meg. Ő gondoskodik arról, hogy a minőségbiztosítási vezető által kitűzött határidőre a kisorsolt tanulókkal kitöltesse a kérdőívet. Felelős azért, hogy az osztályában tanuló diákok szülei megkapják a szülői kérdőíveket és azokat kitöltve, határidőre összegyűjtse. A felmérésben résztvevő partnerek név nélküli kérdőíveket töltenek ki. A kérdőívek kiértékeléséért a minőségbiztosítási vezető felel. A felmérést és az eredmények feldolgozását a minőségbiztosítási team végzi. A számítógépes összesítés intézményi szinten történik.

24

A felmérést eredményesnek kell tekinteni, ha a kérdőívek 70%-a kitöltve érkezik vissza. A szülőket és a tanulókat évente kell megkérdezni, míg a többi felmérést kétévente végezzük el. Az elemzéssel nyert információkat felhasználjuk • • • • • •

Intézményünk stratégiai tervezéséhez A Pedagógiai Program felülvizsgálatához, módosításához A partnerkapcsolatok irányításához Az éves munkaterv készítéséhez A helyi képzési kínálat tervezéséhez Továbbképzési rendszerünk működtetéséhez

Minden mérést azért végzünk, hogy elegendő információnk legyen az intézményünkben végbemenő folyamatairól, tevékenységünkről, és ezáltal fejlesztéseink a leghatékonyabban szolgálják partnereink elégedettségének és intézményünk hatékonyságának folyamatos növekedését. A felmérés eredményéről a minőségbiztosítási team tájékoztatja az érintetteket az iskola honlapján való közzététellel. A partneri igény és elégedettség meghatározása folyamatának határidőkre lebontott lépéseit külön munkaterv tartalmazza. A munkatervet a minőségbiztosítási team tagjai készítik el és ebben meghatározzák az egyes elvégzendő feladatok felelőseit és határidejét.

5. E folyamat dokumentumai, bizonylatai • • • • • • •

Munkaterv (01) Munkatársi igény és elégedettség mérés (02) Szülői igény és elégedettség mérés (03) Tanulói igény és elégedettség mérés (9-12. osztály) (04) Fenntartói interjú (05) Interjú a „Pro Schola Nostra” alapítvány kuratóriumi elnökével (06) Eljárások kézikönyve

25

2. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium Munkaterv és Informatikai Szakközépiskola Tárgy: PARTNEREK IGÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSÁNAK FOLYAMATA Készítette: team Jóváhagyta: igazgató

Változat: első

01 Dátum: 2007.03.15.

M U N KA T E RV FELADAT Tanulói névsor összeállítása Megkérdezendők körének meghatározása Szülői és tanulói kérdőívek összeállítása Névsor alapján a megkérdezendő tanulók és szülők névsorának összeállítása Kérdéslisták összeállítása Kérdéssorok próbakitöltése Kérdőívek sokszorosítása Kiértékelő lap elkészítése Végleges tanulói és szülői lista átadása az osztályfőnököknek Kérdőívek és a kiértékelő lap átadása az osztályfőnököknek Tanulói kérdőívek kitöltése osztályfőnöki órán Szülői kérdőívek kiosztása osztályfőnöki órán Tanulói kérdőívek kiértékelése és átadása a teamnek Az interjúk elkészítése a kérdéslisták alapján Szülői kérdőívek összeszedése, kiértékelése, átadása a teamnek A részeredmények összesítése Az interjúkról készített összefoglalók leadása a teamnek

FELELŐS Iskolatitkár Team Team Team

Az iskolai kapcsolattartó a partnerlista alapján Team Iskolatitkár Team Team Team Osztályfőnökök Osztályfőnökök Osztályfőnökök Az iskolai kapcsolattartó a partnerlista alapján Osztályfőnökök Team Az iskolai kapcsolattartó a partnerlista alapján

26

HATÁRIDŐ

3. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium Munkatársi kérdőív és Informatikai 02 Szakközépiskola Készítette: team Jóváhagyta: ig.

Változat: első

Dátum: 2007. 03.15.

MUNKATÁRSI KÉRDŐÍV

Gimnáziumunk arra törekszik, hogy minél jobban megfeleljen a tanulók, a szülők és a tanárok igényeinek. Nem lehet azonban úgy fejleszteni az iskolát, hogy az érintettek ne mondják meg, hogyan vélekednek annak mai állapotáról. Intézményünk ezzel a kérdőívvel kívánja összegyűjteni a munkatársi véleményeket. Vigyázunk arra, hogy soha senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés az miatt, mert ezekre a kérdésekre válaszolt. Kérjük, töltse ki a kérdőívet! Így segíthet abban, hogy iskolánk mindenki számára kellemesebb hely lehessen. Amennyiben úgy érzi, hogy valamelyik kérdés megválaszolásához nem rendelkezik elegendő információval, arra nem szükséges válaszolnia. Dorog, 2007. március A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE NÉVTELENÜL TÖRTÉNIK!

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1

2

3

4

5

27

Teljes mértékben igaz Többnyire igaz

Egyáltalán nem igaz

1. Jól érzem magam az iskolában. 2. Ebben az iskolában igényes nevelő munka folyik. 3. Munkám értékelését megfelelőnek találom. 4. Személyes törődést is kapok ebben az iskolában. 5. Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel meg tőlem. 6. Véleményem szerint az iskola minden lehetőséget megad tudásom bővítésére. 7. Úgy érzem, hogy tudásom legjavát tudom átadni a tanulóknak. 8. Elégedett vagyok az iskola tanulóinak viselkedésével, fegyelmével. 9. Az iskolában odafigyelnek a munkakörülményeimre. 10. Szeretek tanítani. 11. Szívesen dolgozom együtt munkatársaimmal. 12. Iskolánkban a tanulást elegendő számú és megfelelő színvonalú oktatási eszköz segíti. 13. A tanulók vigyáznak az iskola berendezési

Nem minden esetben Többnyire nem igaz

Kérjük, karikázza be, hogy az állítást mennyire érzi igaznak!

2 2

3 3

4 4

5 5

Nem minden esetben igaz

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Teljes mértékben igaz Többnyire igaz

Többnyire nem igaz

16. Az iskolavezetés foglalkozik problémáimmal. 17. Úgy érzem, hangot tudok adni véleményemnek. 18. Minden szükséges információt megkapok. 19. az iskolában megfelelőnek találom a tanulók munkájának értékelését. 20. Személyesen törődök diákjaim problémáival. 21. Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel meg a tanulóktól. 22. Véleményem szerint az iskola eredményesen fejleszti a tanulók képességeit. 23. Úgy érzem, hogy az itt szerzett tudás segítségével jó esélyei vannak diákjainknak a továbbtanulásra. 24. ebben az iskolában a tanulókat az egészséges életmódra neveljük. 25. Véleményem szerint jól érzik magukat a diákok az iskolában. 26. Elégedett vagyok a tanórán kívül szervezett programokkal. 27. Véleményem szerint iskolánkban komolyan foglalkoznak a diákok problémáival. 28. A diákok minden szükséges információt időben megkapnak.

1 1 Egyáltalán nem igaz

tárgyaira. 14. Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. 15. Szépnek találom az iskolát. Kérjük, karikázza be, hogy az állítást mennyire érzi igaznak!

Írja le, ha bármilyen ötlete, javaslata van azzal kapcsolatban, hogy a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola még eredményesebben működjön és még inkább otthonunknak érezzük az iskolát! ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………

28

4. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium Szülői kérdőív és Informatikai 03 Szakközépiskola Készítette: team Jóváhagyta: ig.

Változat: első

Dátum: 2007. 03.15.

SZÜLŐI KÉRDÍV

Gimnáziumunk arra törekszik, hogy minél jobban megfeleljen a tanulók, a szülők és a tanárok igényeinek. Nagyon nehéz fejleszteni az iskolát, ha az érintettek nem mondják el, miként vélekednek az iskola mai állapotáról. Intézményünk ezzel a kérdőívvel kívánja összegyűjteni a szülői véleményeket. Vigyázunk arra, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés amiatt, mert ezekre a kérdésekre válaszolt. Kérjük, töltse ki a kérdőívet! Így segíthet abban, hogy iskolánk mindenki számára kellemesebb hely lehessen. A felmérés eredményéről szülői értekezleten és az iskola honlapján tájékoztatást adunk. Dorog, 2007. március A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE NÉVTELENÜL TÖRTÉNIK!

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1

2

3

4

5

29

Teljes mértékben igaz Többnyire igaz

Egyáltalán nem igaz

1. Gyermekem jól érzi magát ebben az iskolában. 2. Ebben az iskolában igényes nevelői munka folyik. 3. Gyermekem értékelését megfelelőnek tartom. 4. Gyermekem személyes törődést is kap ebben az iskolában. 5. Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel meg gyermekemtől. 6. Véleményem szerint az iskola eredményesen fejleszti gyermekem tudását. 7. Úgy érzem, hogy az itt szerzett tudás segítségével gyermekemnek jó esélyei vannak a továbbtanulásra. 8. Elégedett vagyok az iskolai fegyelemmel, szigorral. 9. Ebben az iskolában gyermekemet az egészséges életmódra nevelik. 10. Gyermekem szeret tanulni. 11. Gyermekem jól érzi magát az osztályban. 12. Az iskolában a tanulást elegendő számú és megfelelő színvonalú oktatási eszköz segíti. 13. Az iskola berendezési tárgyai megfelelőek.

Nem minden esetben Többnyire nem igaz

Kérjük, karikázza be, hogy az állítást mennyire érzi igaznak!

Többnyire nem igaz

Nem minden esetben igaz

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

Teljes mértékben igaz

Egyáltalán nem igaz

14. Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. 15. Szépnek találom az iskolát. 16. Elégedett vagyok a tanórán kívül szervezett programokkal. 17. Az iskola komolyan foglalkozik gyermekem problémáival. 18. Úgy érzem, hangot tudok adni véleményemnek a gyermekemet érintő kérdésekben. 19. Elégedett vagyok a gyermekemet tanító szaktanárok munkájával, szakmai színvonalával. 20. Gyermekem és az osztályfőnöke közötti emberi kapcsolatot megfelelőnek tartom. 21. Az iskola véleményem szerint elegendő információt ad magáról a környezetének.

Többnyire igaz

Kérjük, karikázza be, hogy az állítást mennyire érzi igaznak!

22. Írja le, ha bármilyen ötlete, javaslata van azzal kapcsolatban, hogy a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola még eredményesebben működjön és a tanulók még inkább otthonunknak érezzék az iskolát! ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………

30

5. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium Tanulói kérdőív és Informatikai 04 Szakközépiskola Készítette: team Jóváhagyta: ig.

Változat: első

Dátum: 2007. 03.15.

TANULÓI KÉRDŐÍV

Gimnáziumunk arra törekszik, hogy minél jobban megfeleljen a tanulók, a szülők és a tanárok igényeinek. Nehéz fejleszteni az iskolát, ha az érintettek nem mondják el, miként vélekednek az iskola mai színvonaláról. Intézményünk e kérdőívvel kívánja összegyűjteni a tanulói véleményeket. Gondosan vigyázunk arra, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés, mert ezekre a kérdésekre válaszolt. Kérjük, töltsd ki a kérdőívet! Így segíthetsz abban, hogy iskolánk mindenki számára kellemesebb hely lehessen. A felmérés eredményéről osztályfőnöki órán és az iskolai honlapon adunk tájékoztatást. Dorog, 2007. március A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE NÉVTELENÜL TÖRTÉNIK!

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

31

Teljes mértékben igaz Többnyire igaz

Egyáltalán nem igaz

1. Jól érzem magam ebben az iskolában. 2. Ebben az iskolában igényes nevelőmunka folyik. 3. Tanulmányi munkám értékelését megfelelőnek találom. 4. Ebben az iskolában személyes törődést is kapok. 5. Az iskola magas színvonalú teljesítményt követel meg tőlem. 6. Véleményem szerint az iskola eredményesen fejleszti tudásomat. 7. Úgy érzem, hogy az itt szerzett tudásom segítségével jó esélyeim vannak a továbbtanulásra. 8. Elégedett vagyok tanulótársaim viselkedésével, fegyelmével. 9. Ebben az iskolában egészséges életmódra nevelnek bennünket. 10. Szeretek tanulni. 11. Jól érzem magam az osztályomban. 12. iskolánkban a tanulást elegendő számú és

Nem minden esetben Többnyire nem igaz

Kérjük, karikázd be, hogy az állítást mennyire érzed igaznak!

2

3

4

5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

Teljes mértékben igaz

Nem minden esetben igaz

1

Többnyire igaz

Többnyire nem igaz

13. A tanulók vigyáznak az iskola berendezési tárgyaira. 14. Elégedett vagyok az iskola tisztaságával. 15. Szépnek találom iskolámat. 16. Elégedett vagyok a tanórán kívül szervezett programokkal. 17. Tanáraim komolyan foglalkoznak problémáimmal. 18. Úgy érzem, hangot tudok adni véleményemnek. 19. Tanáraimtól minden szükséges információt megkapok.

Egyáltalán nem igaz

megfelelő színvonalú oktatási eszköz segíti. Kérjük, karikázza be, hogy az állítást mennyire érzi igaznak!

20. Írd le, ha bármilyen ötleted, javaslatod van annak érdekében, hogy a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola még eredményesebben működjön, és még inkább otthonodnak érezd az iskolát! ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………

32

6. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium Fenntartói interjú és Informatikai 05 Szakközépiskola Készítette: team Jóváhagyta: ig.

Változat: első

Dátum: 2007. 03.15.

Interjú a fenntartó képviselőjével

1. Milyen színvonalúnak tartja a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolában folyó oktató- és nevelőmunkát? 2. Mi a véleménye az iskolának a város és a megye életében betöltött szerepéről? 3. Mi alapján ítéli meg a fenntartó az iskolánkban folyó munka színvonalát? 4. Mennyire ismeri a megyei önkormányzat az iskola mindennapos gondjait, problémáit? 5. Ön szerint milyen a munkakapcsolat a fenntartó és az iskola között? 6. Min kellene változtatni a még hatékonyabb együttműködés érdekében? 7. Megítélése szerint milyen a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola felszereltsége, taneszközökkel való ellátottsága? 8. Milyen elképzeléseik vannak a gyermekek sportolási lehetőségeinek bővítésére? 9. Megfelelőnek tartja-e a közalkalmazottak munkájának megbecsülését? 10. Milyen további lehetőségeket lát arra, hogy elismerje a kiemelkedő munkavégzést az iskolában? 11. Véleménye szerint az önkormányzat lehetőségeihez mérten mennyire támogatja az intézmény munkáját? 12. Hogyan képzeli el középtávon az iskola képzési struktúráját? 13. Mit változtatna meg és miért annak érdekében, hogy még eredményesebb munka folyjék iskolánkban?

Köszönjük együttműködését! A minőségbiztosítási munkacsoport tagjai

33

7. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

Készítette: team

Interjú a Pro Schola Nostra alapítvány kuratóriumának elnökével 06 Jóváhagyta: ig.

Változat: első

Dátum: 2007. 03.15.

Interjú a kuratórium elnökével 1. 2. 3. 4. 5.

Milyennek ítéli meg az iskola és az alapítvány kapcsolatát? Min kellene változtatni a még hatékonyabb együttműködés érdekében? Milyennek ítéli meg az iskola közéletben betöltött szerepét? Véleménye szerint az iskola megfelelően ápolja-e hagyományait? Milyennek látja a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Szakközépiskolában jelenleg folyó oktató- és nevelőmunka színvonalát? Milyen változást lát a korábbiakhoz képest? 6. Mi a véleménye gyermekeink neveltségi szintjéről, viselkedéskultúrájáról? 7. Középtávon milyennek képzeli el az iskola jövőjét? 8. Van-e bármilyen ötlete, javaslata van annak érdekében, hogy intézményünk még hatékonyabban működjön, és a tanulók még inkább otthonuknak érezzék az iskolát?

Köszönjük együttműködését! A minőségbiztosítási munkacsoport tagjai

34

8. sz. melléklet Zsigmondy Vilmos Gimnázium Eljárások kézikönyve és Informatikai Szakközépiskola Tárgy: IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS Készítette: minőségbizt. team Jóváhagyta: ig.

Változat: első

Dátum: 2007. 03.15.

IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS

1. A folyamatleírás célja A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola irányított önértékelési eljárási rendjének meghatározása, amely során különösen érvényesülnie kell a következő szempontoknak: • • • • • •

Az adottságok és eredmények teljes körű felmérése A szervezet erős és gyenge pontjainak azonosítása A legfontosabb fejlesztési területek kijelölhetősége A stratégiai célok és továbbfejlődési irányok meghatározhatósága A többszöri ismételhetőség Összehasonlíthatóság, trendvizsgálat.

2. Alkalmazási terület •

Tevékenység: A szabályozás a minőségfejlesztési munka irányított önértékelési szakaszára, és az irányított önértékelési ciklusokra az irányított önértékeléshez szükséges adatgyűjtési tevékenységre, az adatok elemzésére, és a szükséges intézkedések / intézkedési terv, lebontott cselekvési sorok/ megalkotási folyamatára terjed ki.

•

Személyi hatály: A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkatársára, különös tekintettel a minőségfejlesztési támogató szervezet tagjaira.

•

Időbeli érvényesség: A szabályzat elfogadása után lép hatályba, határozatlan időre.

3. A folyamatleírás tartalma •

Fogalomértelmezés o Közvetlen partnerek Ahol jelen szabályzat közvetlen partnereket említ, ott ezen a körön a nevelésioktatási folyamathoz kapcsolódó személyeket és szervezeteket, a tanulókat, a

35

szülőket, az intézmény munkatársi körét, a fenntartót, valamint a megelőző és a kapcsolódó életút intézményeit kell érteni. o Közvetett partnerek A közvetett partnerek meghatározás alatt a partnerlista által felsorolt partnereket értjük. (OKM, Oktatási Hivatal, stb.)) 3. 1. Az önértékelés területei Az önértékelés során a vizsgálandó területeket két részterületre osztjuk. Adottságok 1. A vezetés 2. Stratégia 3. Emberi erőforrások, munkatársak 4. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 5. Folyamatok Eredmények 1. A közvetlen partneri elégedettség terén elért eredmények 2. Munkatársak elégedettsége terén elért eredmények 3. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények 4. Kulcsfontosságú eredmények Értékelésbe bevont területek módosítása, bővítése: • A szabályzat által meghatározott értékelési területek csak különösen indokolt esetben szűkíthetők. • A területek számának bővítésére csak a következő esetekben kerülhet sor: o Jogi szabályozók változása o Indokolt partneri igények alapján, különös tekintettel a belső partnerek javaslataira. Az esetleges módosítás eljárásrendje: 1. Módosítási javaslatok összegyűjtése Módszer: kérdőív, dokumentumelemzés Végzi: támogató szervezet, az osztályfőnöki munkaközösség Felelős: minőségbiztosítási vezető Határidő: az irányított önértékelést megelőzően 90.-60. nap 2. A módosítási javaslatok vizsgálata, elemzése Végzi: támogató szervezet, a munkaközösségek Felelős: minőségbiztosítási vezető Határidő: az irányított önértékelést megelőző 60.-30. nap 3. Beterjesztés a munkatársi értekezletre Végzi: intézményvezető Felelős: minőségbiztosítási vezető 4. Elfogadás esetén jelen szabályzat módosítása

36

Végzi: minőségbiztosítási vezető Felelős: minőségbiztosítási vezető 3.2. Az irányított önértékelés folyamata Az irányított önértékelés gyakorisága Az irányított önértékelést a szervezet négyéves gyakorisággal végzi. A négyéves gyakoriság kezdőpontja az első önértékelési szakasz, amely 2008. február. A későbbiekben elvégzett önértékelések esetén is ez az időpont az irányadó. Partnerek elégedettsége A partnerek elégedettsége: új elégedettség-mérést csak akkor kell végezni, ha o a legutóbbi mérés több mint egy éve történt vagy o a korábbi igények és elégedettségi mutatók alapján történt olyan intézkedés, amely jelentősen befolyásolhatja a partneri elégedettséget vagy o partneri kör személyi összetétele jelentősen megváltozott. Módszerek o Kérdőíves adatgyűjtés (interjú): Adottságok 1., 4., 5. és Eredmények 1., 2., 3. területek esetén. o Dokumentumelemzés: Adottságok 1., 2., 3., 4. és Eredmények 3. területe esetén. o Statisztikai adatgyűjtés és elemzés: Adottságok 4., 5. és Eredmények 4. területe esetén. Az irányított önértékelés eljárásrendje 1. A mérés dokumentumainak és eszközeinek előkészítése Végzi: iskolatitkár Felelős: minőségbiztosítási vezető Határidő: az irányadó intervallum első 20 napja 2. A mérések, adatgyűjtések elvégzése Végzi: osztályfőnöki munkaközösség Felelős: minőségbiztosítási vezető Határidő: az irányadó intervallum 2008. január 20. 3. Az adatgyűjtés eredményeinek összesítése, elemzése, erős és gyenge pontok, fejlesztendő területek. Végzi: osztályfőnöki munkaközösség Felelős: minőségbiztosítási vezető Határidő: az irányadó intervallum február 25. 4. Intézményi Önértékelés elkészítése Végzi: tantestület csoportokban Felelős: minőségbiztosítási vezető, iskolavezetés Határidő: az irányadó intervallum február 28. 5. Az Önértékelés eredményeinek ismertetése a partnerekkel.

37

Végzi: munkatársi kör esetében a minőségbiztosítási vezető. Felelősök: minőségbiztosítási vezető, iskolavezetés Határidő: az irányított önértékelés befejezését követő 1 hónap. Intézkedési terv készítése az irányított önértékelés alapján. Előkészítő szakasz. 1. A gyengeségek és fejlesztésre kiválasztandó területek vizsgálata Végzi: tantestület Kontrollálja: vezetőség Felelős: minőségbiztosítási vezető Határidő: az önértékelést követő 15 nap Dokumentum: fejlesztendő területek listája 2. A gyengeségek okainak elemzése Végzik: problémamegoldó csoportok Felelősök: munkaközösség-vezetők Koordinál: team Határidő: 1 hónap Dokumentum: ok-okozati lista 3. Feladat meghatározás Végzi: team Felelős: minőségbiztosítási vezető Kontrollálja: intézményvezető Határidő: 2 hét Dokumentum: intézkedési tervvázlat Részletes intézkedési terv kidolgozása 1. Intézkedési terv-vázlat véglegesítése Végzi: munkatársi kör Felelős: intézményvezető Határidő: 1 hét Dokumentum: jegyzőkönyv 2. Részletes intézkedési terv kidolgozása Végzik: problémamegoldó csoportok Felelősök: team-vezetők Koordinál: támogató szervezet Határidő: 1 hónap Dokumentum: fejlesztési tervek, részletes cselekvési sorok 3. Elkészült dokumentumok véglegesítése Végzi: munkatársi kör Felelős: intézményvezető Határidő: 1 hónap Dokumentum: jegyzőkönyv

38

4. Elkészült intézkedési terv szabályozásainak beépítése az iskola munkatervébe, szabályozási rendszerébe Végzi: iskolavezetés Felelős: igazgató Határidő: szeptember 30. A szabályzat módosítása A módosítást tárgyalni kell: o o o o

A munkatársi kör legalább 1/3-ának javaslatára Jogi háttér változása esetén A szervezeti háttér jelentős változása miatt Az iskola vezetésének javaslatára vagy fenntartói utasításra

A módosítás életbeléptetéséhez a tantestület kétharmados egyetértése szükséges. A módosításokat a szabályzat mellékletét képező változáskövető lapon rögzíteni kell.

39

9. sz. melléklet Kiegészítés az intézmény minőségirányítási programjához a 2006: LXXI. törvény alapján 2000-ben Lisszabonban, az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőiből álló testülete, az Európai Tanács azt a célt tűzte az unió elé, hogy 2010-re az európai képzési és oktatási rendszerek színvonala és minősége emelkedjék, és nemzetközi viszonylatban is referenciaként szolgáljon. 2010-re az Európai Uniónak a világ legeredményesebb és legdinamikusabban fejlődő társadalmává kell válnia. Ezért az oktatásban az „új alapkészségek” öt fontos területét határozták meg: az információs és kommunikációs készségek használatát (IKT), a technológiai kultúra fejlettségét, az idegen nyelvek ismeretét, a vállalkozást és a szociális készségek fejlesztését. Elsődlegesnek célként az alapkészségek alapos elsajátíttatása fogalmazódott meg. A 2002 februárjában megjelent első jelentés nyolc kulcskompetenciát alakított ki, és meghatározta az egyes területekhez tartozó ismereteket, készségeket, attitűdöket. A magyar közoktatásban az állami oktatásirányítás szintjén az anyanyelvi és matematikai kompetenciák fejlesztése terén megjelent az igény a nemzetközi mértékadó folyamatokhoz (OECD, IEA, EU) való igazodásra. Az adatokra és a pontosabban mérhető egyéni teljesítményekre is figyelő értékelési elemek fejlesztésére, alkalmazására. Megjelent az igény arra, hogy pontosabban legyen kimutatható az egyén tanulási folyamata, annak fejlesztő célú követése, s az iskolai szintű adatok nyilvánosságának a biztosítása. Az elmúlt évek hazai és nemzetközi vizsgálatai, szakmai elemzései felhívták a figyelmet a képességfejlesztési hiányosságokra mint a magyar közoktatás egyik jellemzőjére. Az egy-egy populáció tudását, képességeit felmérő országos kompetenciamérések eredményeinek feldolgozása során a tanárok pontos visszajelzést kapnak arról, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást. Képet kaphatunk a tanítás-tanulás hatékonyságáról, a tananyag érvényességéről. Intézményi szinten megtörténhet a megfogalmazott kompetenciák értelmezése, iskolai tevékenységekre való (tartalmi, műveleti) elemekre bontása. Fejlesztési feladatsorok, fejlesztési programok kidolgozása is megtörténhet, melyek alapján döntéseket hozhatunk a szükségesnek ítélt változtatásokról. Magyarországon a kompetenciamérések két alapkészségre irányulnak: az anyanyelvi kompetencia mérésére az olvasás – szövegértés és a technológiai kultúra mérésére a matematika. Anyanyelvi kommunikáció: A kommunikáció az a képesség, hogy a társadalmi kontextusok teljes skálájában (a munkahelyen és otthon is) a tényeket, gondolatatokat, érzéseket mind szóban, mind írásban (hallás utáni értés, beszéd, olvasás, írás), nyelvileg helyes formában fejezzük ki, magyarázzuk meg. Ennél az alapkészségnél az alábbi szükséges ismereteket, készségeket és attitűdöket határozták meg:

Ismeretek: szókincs

Készségek: különféle szóbeli üzenetek meghallgatása és értelmezése különböző kommunikációs szituációkban

40

Attitűdök: az anyanyelv iránti pozitív attitűd kialakítása, valamint az anyanyelv személyes és kulturális gazdagodás lehetséges forrásaként való elismerése

funkciónak nyelvtan és stílus

megfelelő kommunikáció szóban és írásban, különféle szituációkban és különböző célokat szolgáló különféle üzenetek megértése vagy megértetése másokkal irodalmi szövegfajták (mese, tömör és világos beszéd, mítosz, legenda, vers, lírai figyelve arra, hogy az költészet, színdarab, novella, üzenetet sikerül-e átadni, regény) és fő jellemzőik beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése különböző kommunikációs kontextusokban különböző szövegek olvasása és megértése, stratégiák egyéb (nem irodalmi alkalmazása a különféle szövegek): önéletrajz, célokat szolgáló olvasáshoz pályázat, beszámoló, (olvasás tájékozódási, tanulási vezércikk, esszé, beszéd, ezek céllal, vagy kedvtelésből) és jellemzői különféle szövegfajtákhoz a verbális interakció írásos információk. adatok és különböző fajtái (beszélgetés, fogalmak kikeresése, gyűjtése interjú, vita,) és jellemzőik és feldolgozása a tanulmányok során való felhasználás és az ismeretek szisztematikus elrendezése céljából a nyelv funkciói különféle típusú szövegek írása különféle célokra, az írás folyamatának folyamatos ellenőrzése ( a megfogalmazástól az átolvasásig) a különféle stílusok, valamint érvek megfogalmazása a beszélt és írott nyelv szóban és írásban, meggyőző különböző stílusváltozatainak módon és teljes figyelembe fő jellemzői (hivatalos, véve más, akár írásban, akár hétköznapi, tudományos, szóban kifejezett zsurnalisztikai, köznyelvi, nézőpontokat társalgási) bonyolultabb írott vagy szóbeli szövegek (előadás, beszélgetés, magyarázat, interjú, vita) létrehozását, előadását vagy megértését segítő technikák alkalmazása (például jegyzetelés, vázlatok, térképek) a fontos és kevésbé fontos információk

41

annak tudatosítása, hogy a nyelv és a kommunikáció az idők során és a különböző földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezetekben különböző mások véleményének és érveinek megközelítése, részvétel konstruktív és kritikus párbeszédben

önbizalom a nyilvánosság előtti beszéd során

hajlandóság az esztétikai minőségre való törekvésre a szavak/ kifejezések technikai értelemben vett helyességén túl

Az irodalom kialakítása

szeretetének

a kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása

megkülönböztetése a szövegértés, beszéd és írás után

42

10. sz. melléklet A matematikai műveltség, valamint a természettudományos és technológiai kompetenciák A matematikai műveltség az a képesség, hogy tudjuk alkalmazni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást, és arányokat tudjunk megbecsülni szóban és írásban a mindennapi életben keletkező problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton van és nem az eredményen, inkább a tevékenységen és nem a tudáson. Ismeretek A számok megbízható ismerete és a képesség azok különféle mindennapi kontextusokban való használatára olyan alapvető készség, mely különféle elemeket tartalmaz, úgymint: összeadást és kivonást

Készségek A matematikai műveltség sokféleképpen alkalmazható a mindennapi életben:

Attitűdök A számoktól való ”félelem” leküzdése

háztartási költségvetés kezelése (a jövedelem és a kiadások közti egyenlőség, előre tervezés, megtakarítás)

szorzást és osztást

vásárlás (árak összehasonlítása, súlyok és mértékek megértése, a pénzért kapott érték) utazás és szabadidő (távolság és idő közötti összefüggés; pénznemek és árak összehasonlítása) a szimbolikus és formális matematikai nyelv dekódolása és értelmezése (szimbólumok és képletek), és azok természetes nyelvhez való viszonyának a megértése matematikai szimbólumok és képletek kezelése

hajlandóság számítások alkalmazására a mindennapi munkában és a családi életben felmerülő problémák megoldására az igazság tisztelete

százalékok és arányok becslését

mértékegységek ismeretét

matematikai kifejezések és fogalmak ismeretét, ideértve a geometria és algebra legfontosabb tételeit

43

hajlandóság az állításokat alátámasztó okok keresésére

hajlandóság mások véleményének igazolható (vagy nem igazolható) okok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására vagy elutasítására

matematikai entitások ábrázolása, matematikai tárgyak, jelenségek és helyzetek különböző fajta ábrázolásának megértése és hasznosítása (dekódolása, értelmezése, megkülönböztetése), a megfelelő ábrázolás kiválasztása, ill. a megfelelő ábrázolásra való átváltás mások érveinek követése és értékelése, az alapgondolatok (különösen bizonyítás) feltárása egy adott érvelési vonulatban stb. matematikai gondolkodás és érvelés (a matematikai gondolkodásmód elsajátítása) elvonatkoztatás és általánosítás, amennyiben a kérdés megkívánja; matematikai modellezés (azaz elemzés és modellek felállítása) – meglévő modellek alkalmazása az adott kérdésre kommunikáció a matematikán belül, a matematikával és a matematikáról segédletek és eszközök (többek között informatika) használata annak ismerete, hogy a matematika milyenfajta kérdésekre adhat választ különbségtétel különböző matematikai megállapítások között (valami állítás vagy feltételezés stb.) egy adott fogalom hatókörének és korlátainak ismerete a matematikai bizonyítás megértése kritikus gondolkodás

44

Iskolánk 2006. májusi mérési eredményeinek vizsgálatánál a várható eredményeket összegezve, megállapíthatjuk a következőket: olvasás-szövegértésnél a gimnazisták várható eredménye 496, a valós eredményük 509 lett. A szakközépiskolások várható eredménye 498 volt, valós eredményük 508 lett. A matematikai kompetencia vizsgálatánál a várható teljesítmény a gimnáziumi osztályoknál 491 volt, ezzel szemben csak 473-at teljesítettek. A szakközépiskolásoknál a várható eredmény 493, a tényleges eredmény 551 lett. (A tényleges eredmény szignifikánsan jobb lett.) Ha az egyes vizsgált területeket és feladatokat is összehasonlítjuk, észrevehető, hogy a gimnáziumi osztályokban tanuló diákjaink átlag alatti képességekkel érkeztek hozzánk, és átlag alatt is teljesítettek, míg a szakközépiskolai osztály tanulói jobb eredményeket mutatnak. Összességében így az eredményeink a magyar átlagnak felelnek meg. Ezek az eredmények nem lepnek meg bennünket, mert iskolánkban a bekerülési eredményeket megvizsgálva, tudjuk, hogy az emelt óraszámú nyelvi képzésre és az informatikai szakközépiskolai osztályba lehet jobb eredményekkel bekerülni, míg az általános tantervű gimnáziumi osztály a gyenge tanulmányi eredményű általános iskolai diákok gyűjtőhelye. Ebben az osztályban igencsak szükségesek a felzárkóztató foglalkozások, s az egyéni tanulói korrepetálások is. Itt fordul elő legnagyobb számban az évismétlés és a lemorzsolódás is. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a mulasztások száma is ezekben az osztályokban a legmagasabb. A gyenge képességeken akkor lehetne rövidebb idő alatt úrrá lenni, ha a tanulók és szüleik fontosabbnak tartanák a rendszeres tanulmányi munkát. Nem engednék gyermeküknek az indokolatlan hiányzásokat. Az iskolai munkában való rendszeres részvétel előfeltétele lenne munkánk eredményességének. A szülők meggyőzésére tett eddigi kísérleteink azonban eredménytelenek maradtak. Az intézményi minőségirányítási program legfontosabb feladata változatlanul az, hogy meghatározza a közoktatási intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az elvek és elképzelések minőségpolitikai célkitűzéseket kell, hogy szolgáljanak, vagyis a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítását. Ezért van szükség arra, hogy a minőségirányítási program tartalmazza az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Ezek az elvárások kiegészültek további követelményekkel: az intézményi minőségirányítási programnak a vezetői feladatokat ellátó, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével. Rögzíteni kell ugyanakkor a minőségirányítási programban a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit. Szintén rögzíteni kell a minőségirányítási programban az intézményi minőségirányítási program és a fenntartói minőségirányítási rendszer kapcsolatát. Új elemként a minőségirányítási program végrehajtásakor figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit is. Nem csak a minőségirányítási program tartalma változott meg, hanem az intézményi értékelés rendszere is. A változás hivatott biztosítani a szolgáltatást igénybe vevők részvételét az intézményi tevékenység értékelésében. A nevelőtestületnek az új előírások alapján a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékelnie kell az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, egybevetve az országos mérés, értékelés eredményeivel. Az értékelés során figyelembe kell vennie a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Ezért a nevelőtestületnek meg kell határoznia azt az eljárási rendet, amely alapján nyomon lehet követni az egyes tanuló és az egyes osztályok teljesítményét. A közoktatásról szóló törvény új 133. §-ának (5) bekezdése alapján első ízben a 2008-2009. évet kell az új előírások szerint előkészíteni és a közoktatási intézményeknek a minőségirányítási programban meghatározott feladatokat végrehajtani és értékelni. Ugyanezen törvény 40. §-ának új, (11) bekezdése meghatározza az

45

intézményi minőségpolitika végrehajtásának további folyamatát is, mivel előírja, hogy az értékelés alapján folyamatosan közelíteni kell egymáshoz az intézmény szakmai célkitűzéseit és az intézmény működését. A gyakorlatban tehát rögzítették a törvényben az egész minőségirányítás folyamatának legfontosabb elemeit. A folyamat kezdete tehát a minőségfejlesztési rendszer kiépítése, a minőségirányítási program megalkotása, az abban meghatározottak folyamatos értékelése és az értékelés alapján a további feladatok meghatározása. Ez egy állandóan tartó folyamat, mert a jobb teljesítményre való törekvés mint célkitűzés soha nem tekinthető befejezettnek. A nevelőtestület ebben a munkában szorosan együttműködik a szülői szervezettel. A szülői szervezet értékelésével és javaslataival kiegészíti a nevelőtestület szükséges intézkedések megtételére tett javaslatát és azt az intézmény jóváhagyásra megküldi a fenntartónak. A felterjesztett javaslatok akkor válnak érvényessé, ha azt a fenntartó jóváhagyja. A nyilvánosság szerepe is felértékelődik ebben a munkában, mert a fenntartó által jóváhagyott programot az intézménynek saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia. A táblázatos formában összefoglalt anyanyelvi és matematikai kompetenciák alapján tervezi meg az iskola szaktárgyanként éves munkáját. A szaktanárok tanmeneteikben rögzítik, hogy melyik kompetenciát mely anyagrészeknél és milyen módon tudják fejleszteni. Az egyes tanévek mérési eredményeit mindig a következő év február végén kapja meg az iskola és a fenntartó. Az iskolavezetés feladata arról gondoskodni, hogy az elemzés a tanárok számára is hozzáférhető legyen az iskola informatikai hálózatán keresztül. Az eredményeket a minőségbiztosítási team vezetésével és a munkaközösség-vezetők segítségével a szaktanárok dolgozzák fel, illetve javítják ki az esetleg helyben maradt mérési dolgozatokat. Ezeket az eredményeket a munkaközösség-vezető összesíti és a minőségbiztosítási team vezetőjének rendelkezésére bocsátja. A következő nevelőtestületi értekezleten megfogalmazzuk a legfontosabb megoldandó feladatokat, melyek a következő tanév munkatervében és egyéb dokumentumaiban már tükröződni fognak. A terv véglegesítésének határideje minden tanév április 30. A másik, törvény által meghatározott feladat a pedagógus tevékenységének mérése és értékelése, és ennek során a tanári tevékenységhez szükséges kompetenciák meghatározásának figyelembevétele. Ennek a lépései a következők: minden tanév november és január hónapja között a pedagógusok munkaköri leírásuk alapján önértékelő lapot töltenek ki a táblázatban meghatározott kompetenciák figyelembevételével. Az intézményvezető ugyanezen időszakban a tantestület minden tagjára vonatkozóan értékelő lapot tölt ki és azt egy személyes megbeszélés keretén belül minden tanév februárjában egyezeti az illető kollégával. Ezzel párhuzamosan az egyes kollégákra vonatkozóan egy ún. Minősítési lap kiöltése is megtörténik (ennek felelősei: igazgató, igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezetők). A végleges összesítést a minősítési lapok eredményei alapján az igazgatóhelyettes és a minőségbiztosítási team vezetője készíti el. Az összesítésről szóló beszámoló a soron következő tantestületi értekezlet témája (határidő: április 30.).

46

Kiegészítés a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Minőségirányítási Programjához 2007.05.09.

Önértékelés:

Az intézmény vezetője minden tanévben a tanév végi értekezleten értékeli az éves munkatervben megfogalmazott feladatok alapján az adott tanévben végzett munkáját, ekkor kitér a számára a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Minőségirányítási Programja 2004. dokumentumban megfogalmazott feladatokra is, melyeknek elvégzéséről beszámol a tanári testületnek. Tanárként az iskola minőségirányítási programja szerinti módon és ütemezésben történik munkájának minősítése.

Vezetőkre vonatkozó teljesítményértékelés formái:

A vezetőkre vonatkozó teljesítményértékelés az ÖMIP 32-33. oldalán összeállított, a Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolára vonatkozó feladatok elvégzésének évenkénti vizsgálatából tevődik össze. Az éves beszámoló szempontjai: a szakmai ellenőrzés indikátorai alapján az intézmény adott évi működésének hatékonysága a beiskolázás, a továbbhaladás, az eredményesség, a költséghatékonyság, az oktatás, a nevelés, a gyermek és ifjúságvédelem területein. Formája az évenkénti írásos beszámoló. Az éves beszámoló elkészítésének határideje: június 30. Az éves beszámolót az Intézményi Főosztály vezetője fogadja el. A fenntartói ellenőrzések rendjét az ÖMIP 51-55. oldalán találhatjuk, ennek értelmében szakaszos ellenőrzésekre kerül sor: pénzügyi és törvényességi ellenőrzésre kétévente, komplex fenntartói ellenőrzésre négyévenként. Az ÖMIP részletezi az egyes ellenőrzendő területeket is: tanügyi dokumentumok, tanügyi bizonylatok, munkáltatói dokumentumok, gazdálkodás. A fenntartó minőségirányítási programjában megadta az értékelés szempontjait is (ÖMIP: 56-59. lap). Részletes értékelési alapelveket, értékelési célokat fogalmazott meg, megadta a fenntartói intézményértékelés területeit. A két fél munkáját szoros kapcsolatban és együttműködéssel végzi, a fenntartó az intézményvezető munkáját az intézményvezetői ciklus 4. évében értékeli teljes körűen.

Önértékelő lap a teljesítményértékeléshez Név: Beosztás: Munkaköri leírásban foglaltakból adódó alapvető feladatok: .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................

47

Kulcskompetenciák

Értékelés (1-5)

Tanári munkához kapcsolódó feladatok

Értékelés (1-5)

A munkakörből adódó feladatok

Értékelés (1-5)

Dorog, 200… ………………………………

Név, aláírás

48

Értékelő lap a teljesítményértékeléshez Név: Beosztás: Munkaköri leírásban foglaltakból adódó alapvető feladatok: .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. Kulcskompetenciák

Értékelés (1-5)

Tanári munkához kapcsolódó feladatok

Értékelés (1-5)

A munkakörből adódó feladatok

Értékelés (1-5)

Dorog, 200… ………………………………

Név, aláírás

49

Minősítő lap a pedagógusok teljesítményértékeléséhez Név: …………………………………. Kompetencia 1. Anyanyelv

2. Digitális 3. Tanulás tanulása

4. Személyközi szociális

5. Vállalkozói

6. Kulturális

7. Szakmai

Szakpárosítás: ………………………..

Indikátor megnevezése Kérdéstípusok változatossága, szóbeli kifejezőkészség, szókincsgazdagság, hanghordozás, beszédstílus, kommunikációs készség A tanulók feladatokkal való ösztönzése az ITK technológia használatára Elvégzett továbbképzéseinek témái, teljesített óraszáma (továbbképzésen megszerzett ismeretek továbbadása a kollégáknak és a tanulóknak), hatékonyság Tájékozottság a diákok személyiségét és munkamorálját érintő egyéni problémákról. A sajátos nevelési igény és hátrányos helyzet kezelése. Aktív részvétel és feladatvállalás a tantestület munkájában (értekezletek, ünnepélyek, kirándulások, kulturális programok, tantervfejlesztés, ügyelet, helyettesítés). Pályázati tevékenység, innováció. Tanórán kívüli kulturális tevékenység a tanulókkal közösen: színház-, mozi-, múzeumlátogatás, vetélkedő, kulturális foglalkozás, ünnepség, megemlékezés szervezése és azokon való részvétel a/ Tanulásszervezés, a tanítási órák vezetése (önálló tanulási módszerek kialakítása, korszerű ismeretek beépítése a tanítás-tanulás folyamatába, differenciált foglalkozás, tanulói tevékenység irányítása). b/ Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás c/ A tanár-diák kapcsolat minősége d/ Megértő, segítő, korrekt kapcsolat kiépítése szülőkkel. e/ Elért versenyeredmény, felkészítő munka a versenyre f/ A felzárkóztatás módjai, sokszínűsége, intenzitása.

Összesen:

Az értékelő személye Igazgató vagy igazgatóhelyettes Munkaközösségvezető Igazgató vagy megbízottja

Mérőszám

Teljesítményérték

5 kiemelkedő 4 átlag feletti 3 átlagos 2 átlag alatti 1 nem kielégítő

Munkaközösségvezetők, más műhelyek vezetői Igazgatóhelyettesek ill. megbízottaik

Szabadidőszervező vagy munkaközösségvezető Igazgatóhelyettes és szakmai munkaközösségvezető

Pontszám: Minősítés:

A pedagógus teljesítménye annál értékesebb, minél közelebb van az összpontszáma a maximális 60 ponthoz. Minősítések: 0-20 = gyenge 21-40 = közepes 41-60 = kiváló 50

…………………………….. iskola pedagógusainak teljesítményértékelési minősítése

Név

Szakpárosítás

Kompetencia 1. Anyanyelv 2. Digitális 3. Tanulás tanítása 4. Személyközi, szociális 5 Vállalkozói 6. Kulturális 7 Szakmai a) b) c) d) e) f) Összesen pontszám: Minősítés:

Teljesítményérték

Név

Szakpárosítás

Kompetencia 1. Anyanyelv 2. Digitális 3. Tanulás tanítása 4. Személyközi, szociális 5 Vállalkozói 6. Kulturális 7 Szakmai a) b) c) d) e) f) Összesen pontszám: Minősítés:

Teljesítményérték

51

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 1* Egyáltalán nem jellemző 2* Általában nem jellemző 3* Többé-kevésbé jellemző 4* Általában jellemző 5* Teljes mértékben jellemző Megjegyzés: Az üresen hagyott mezők esetében értékelhető válasz nincs.

1* 2* 3* 4* 5* 1. Az iskolavezetés fontosnak tartja a tanárok szakmai fejlődését. 2. Az iskolavezetés néha inkább akadályozza, mint segíti a tanárok munkáját. 3. Az iskolavezetés nem fordít elég figyelmet az iskolában felmerülő problémák megoldására. 4. A tantestületet az iskolavezetés túl sok felesleges feladattal terheli meg. 5. Az iskolavezetés törődik azzal, hogy a tantestület tagjai jól érezzék magukat. 6. Az iskolavezetés elismeri azokat a pedagógusokat, akik komoly munkát végeznek. 7. Az igazgató jól irányítja az intézményt. 8. Az igazgató jó szervező. 9. Az igazgató a legtöbb kérdésben saját álláspontját tartja egyedül érvényesnek. 10. Az igazgató gyakran nem elég tájékozott arról, ami az iskolában történik.

11. Az igazgató néha olyasmit is megkövetel, amit maga sem tudna végrehajtani. 12. Az igazgató ismeri az iskolába járó gyerekek jelentős részét. 13. Az iskolán és a tantestületen sokat formál az igazgató személyes hatása. 14. Az igazgató, mielőtt döntést hoz, tanácsot, véleményt kér a tantestülettől. 15. Az igazgató döntései során ténylegesen figyelembe veszi a tantestület javaslatait. 52

1* 2* 3* 4* 5* 16. Az igazgató világosan és egyértelműen határozza meg a tantestület feladatait. 17. Az iskolaigazgató elvárja, hogy a tantestület tagjai minden utasítását kérdés nélkül hajtsák végre. 18. Az igazgató megköveteli, hogy mindenki a képességei legjavát nyújtsa. 19. Az igazgató kezdeményezésre, új megoldások keresésére biztatja a pedagógusokat. 20. Az igazgató elvárja a tantestülettől, hogy minden lényeges dologról tájékoztassák, ami az iskolában történik. 21. Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak a felmerülő pedagógiai problémákkal kapcsolatban. 22. Az igazgató előre bejelenti, ha órát látogat.

23. Az igazgató igyekszik elsimítani a tantestületen belül jelentkező kisebb-nagyobb nézeteltéréseket. 24. Az igazgató irodájába bárki bármilyen problémával nyugodtan bemehet. 25. A tanárok egy része tart az igazgatótól. 26. Az igazgató bírálataiban tapintatos. 27. Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak személyes emberi problémáik megoldásában. 28. Az igazgató tájékozott munkatársai személyes problémáiról. 29. Az igazgató távolságot tart kollégáival szemben. 30. A tantestületi vitákon, értekezleteken sok az eredménytelen szócséplés, nehezen alakul ki közös álláspont. 31. Közös feladatok esetén a tantestület jól együttműködik. 32. A tantestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzeléseiket. 33. A tantestület jó közösség.

53

Végül arra kérjük, hogy egy tízfokozatú skálán globálisan értékelje az Önök iskolájának tantestületét és az iskolavezetést. (Az 1-es osztályzat a legrosszabb, a 10es a legjobb): TANTESTÜLET nagyon rossz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 nagyon jó

ISKOLAVEZETÉS nagyon rossz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 nagyon jó

54

VEZETÉS MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE:

Erısségek

Fejlesztendık

Lehetıségek

Veszélyek

55

Vélemények összegzése a vezetés munkájának értékelésérıl

Erısségek

Fejlesztendık

Lehetıségek

Veszélyek

56

Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, és az alkalmazottak teljesítményértékelésének pontozásánál az alábbi módosításokat hajtjuk végre: A vezetésre vonatkozóan vizsgáljuk a vezetők elkötelezettségét, felelősségét, a jogszerű működés biztosítását, tervezési stratégiájukat, ellenőrző és értékelő tevékenységüket. Az alkalmazottakra vonatkozó szempontok közül vizsgáljuk a szükséges kompetenciák meglétét, így az anyanyelvi, a digitális, a személyközi, a szociális, a vállalkozói, a kulturális és a szakmai kompetenciák szintjét. A törvényi előírásnak megfelelően módosul az egyes kérdőívek pontozása is: a MIP 47. oldalán az „Önértékelő lap a teljesítményértékeléshez” című dokumentumon változik a pontozás (3-2-1) pontra, így az elérhető maximum érték ezen a kérdőíven 9 pont lesz; a MIP 49. oldalán levő „Értékelés” pontozása szintén módosul (3-2-1) pontra, az elérhető maximális pontszám itt is 9 pont lesz; a MIP 50. oldalán a „Minősítő lap a pedagógusok teljesítményértékeléséhez” táblázatban a mérőszám pontozása változik (3-2-1) pontra. Itt az adható maximális pontszám 36 pont lesz. Az összteljesítmény értékelésében az elérhető maximális (100 %) pont 54 pont lehet. A teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat az alábbiak szerint: 80-100 % (43-54 pont között), kiválóan alkalmas, 60-79 % (32-42 pont között), alkalmas, 30-59 % (16-31 pont között), kevéssé alkalmas, 16 pont alatt alkalmatlan. Alkalmatlan minősítést kap a pedagógus abban az esetben is, ha egy minősítési szempont értékelésekor „nem megfelelő” minősítést kap. A változások a 2009/2010-es tanévtől érvényesek.

57