Intézményi Minőségirányítási Program

KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Intézményi Minőségirányítási Program

Készítette: Mészáros Ferenc Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2004. április 26. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2004. április 29. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Kisebbségi önkormányzat egyetértő nyilatkozata dátuma: Felülvizsgálat időpontja: 2010. március 1.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Vác

Tartalomjegyzék FENNTARTÓI HATÁROZAT ........................................................................................................................................ 4 1

BEVEZETÉS ............................................................................................................................................................ 5 1.1 1.2 1.3 1.4

BEVEZETŐ.......................................................................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................................................................ 6 AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI-NEVELÉSI IRÁNYA .................................................................................................... 6 AZ ISKOLA MINŐSÉGÜGYI MÚLTJA .................................................................................................................... 8

2

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT .......................................................................................................... 10

3

KÜLDETÉSI NYILATKOZAT ............................................................................................................................ 10

4

MINŐSÉGPOLITIKAI CÉLOK .......................................................................................................................... 12

5

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ................................................................................................................. 17 5.1 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ ELVEI ......................................................................... 17 5.2 A MEGVALÓSÍTÁSRA SZOLGÁLÓ ELKÉPZELÉSEK ............................................................................................. 17 5.3 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATA .................................................................................................. 17 5.3.1 Vezetési feladatok végrehajtása ................................................................................................................. 19 5.3.1.1 5.3.1.2 5.3.1.3 5.3.1.4 5.3.1.5 5.3.1.6 5.3.1.7 5.3.1.8 5.3.1.9 5.3.1.10 5.3.1.11

5.3.2

Belső működés ............................................................................................................................................ 40

5.3.2.1 5.3.2.2 5.3.2.3 5.3.2.4 5.3.2.5 5.3.2.6

5.3.3

Nevelés-oktatás .................................................................................................................................................. 40 A csoport vezetéséért felelős személye .............................................................................................................. 42 Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanítása............................................................................................ 43 Továbbképzési rendszer működtetése ................................................................................................................ 45 Tanulók értékelése .............................................................................................................................................. 45 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................................................................................. 56

Mérés, értékelés, elemzés ........................................................................................................................... 57

5.3.3.1 5.3.3.2 5.3.3.3

5.3.4 5.3.5 5.3.6

A vezetés elkötelezettsége és felelőssége ........................................................................................................... 19 Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása ............................................................................. 19 Stratégiai tervezési feladatok végrehajtása......................................................................................................... 21 Éves tervezési feladatok végrehajtása ................................................................................................................ 27 A vezetői ellenőrzés ........................................................................................................................................... 29 A pedagógiai munka ellenőrzésének rendje ....................................................................................................... 30 Az ellenőrzés feladatai: ...................................................................................................................................... 31 Irányított önértékelés .......................................................................................................................................... 32 Éves értékelés ..................................................................................................................................................... 36 MIP működtetése ................................................................................................................................................ 37 Felelősségi mátrix............................................................................................................................................... 38

Nevelő-oktató munka eredményességének komplex mérése ............................................................................. 57 Az ellenőrzési - értékelési program .................................................................................................................... 62 Ifjúságvédelem

A szervezeti felépítés................................................................................................................................... 64 Iskolánk információs rendszere .................................................................................................................. 64 Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése ........................................................................................ 72

5.3.6.1 5.3.6.2

Felelősségek és hatáskörök ................................................................................................................................ 73 Keletkezett dokumentumok, bizonylatok ........................................................................................................... 73

5.3.7 Belső ellenőrzési, értékelési rendszer működtetése .................................................................................... 74 5.3.8 Ösztönző rendszer működtetése .................................................................................................................. 80 5.3.9 Partnerkapcsolatok működtetése................................................................................................................ 81 5.3.10 Panaszkezelés (szülői, tanulói) .............................................................................................................. 85 5.3.11 Panaszkezelés (alkalmazotti) ................................................................................................................. 86 5.3.12 Nyomon követés, beválás vizsgálat........................................................................................................ 87 5.4 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE .............................................................................................................................. 88 5.4.1 Beszerzési terv ............................................................................................................................................ 88 5.4.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok ............................................................................................................ 89 5.4.3 Pályázatfigyelés, projekttervezés ............................................................................................................... 91 5.5 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS JAVÍTÁSA, FEJLESZTÉSE .......................................................... 92 5.5.1 Biztonságos intézmény, biztonságos környezet .......................................................................................... 92 5.5.2 Belső audit .................................................................................................................................................. 93 6

A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI ....................... 954

2

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 7


MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................... 97 7.1

TANÉV ELLENŐRZÉSI TERVE ...................................................................................................................... 97104

7.2

PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI SZÉK VÉLEMÉNYE DIÁKÖNKORMÁNYZAT VÉLEMÉNYE NEVELŐTESTÜLETI JEGYZŐKÖNYV - HATÁROZAT

3



Fenntartói határozat Pest Megye Önkormányzata

……………………….számú, 2010………………………………… kelt határozatával, a Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium módosított Intézményi Minőségirányítási Programját jóváhagyta.

Budapest, 2010. …………………….hó …………..nap

…………………………………………………………

4



1 BEVEZETÉS 1.1 Bevezető A gazdasági szféra emberi erőforrással szemben támasztott igényei között megkülönböztetett fontosságú, a jól képzett, az innovációra, folyamatos szakmai megújulásra képes szakképzett munkaerőréteg biztosítása. A szakképesítéssel rendelkező munkaerő képzése mind a társadalom, mind a gazdaság, mind pedig közvetlenül a munkaerőpiac tekintetében fontos tényező. A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, miközben törli a minőségbiztosításra vonatkozó szövegrészeket [47. § f/ és 48. § (1) a/, valamint 54. § (1) és 121. § (1) 23.], előírja a fenntartó önkormányzatok és a közoktatás intézményei számára minőségirányítási program készítését. A változtatás a szóhasználaton kívül koncepcionális módosítást is tartalmaz, bár a 121. § értelmező bekezdése csak a minőségbiztosítás szót cserélte minőségpolitikára. Ez utóbbi csupán arra bizonyíték, hogy a törvény általánosan a minőség fogalmaként továbbra is az intézményekkel szemben támasztott partneri igényeknek való megfelelést (gyerek/tanuló, szülő, pedagógusok, fenntartók és a munkaerő-piac), valamint a tervezett és ellenőrzött működést tekinti. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézmények számára jelenleg több szinten fogalmazódnak meg feladatok: q Léteznek olyan feladatok, amelyek országos elvárásként jelennek meg (magasabb szintű jogszabályokban) minden olyan intézmény számára, amely a közoktatás feladatainak ellátására vállalkozik. q Az intézmény számára fenntartója fogalmazhat meg hosszú távra szóló feladatokat (pl. Pest megye fejlesztési tervében, oktatáspolitikai koncepciójában). q Az intézmény maga fogalmazhat meg hosszú távú célokat, valamint feladatokat, azonosított partnerei igény- és elégedettségjelzéseinek elemzését is tartalmazó- időszakos önértékelése alapján. A Pedagógiai Program az intézmény szakmai szolgáltatásának tartalmát, annak kereteit, módszereit tartalmazza a törvényi előírásoknak és a fenntartói, illetve helyi igényeknek megfelelően. Az IMIP az intézménynek, mint szervezetnek azon működési szabályzóit, eszközeit fogja összefüggő rendszerbe, amely hivatott biztosítani, hogy a stratégiai célokban megfogalmazott tartalmak (melyeket a Pedagógiai Program bont ki részletesen) biztonságosan, folyamatosan, a céloknak, terveknek megfelelően és hatékonyan valósuljanak meg. A Minőségirányítási Program ebben az értelemben a szervezeti működést szabályozó rendszer leírása. Az IMIP létrehozásával egyúttal megkülönböztettük az intézmény szabályozó dokumentumait, és két nagy csoportot alkottunk: a „PEDAGÓGIAI” szabályzók körét, mely a szolgáltatás tartalmát, tárgyát, irányát, szintjét és a pedagógiai követelményeket határozzák meg, és az intézményi MŰKÖDÉSRE vonatkozó szabályzókat, melyek a működtetés elveit határozzák meg annak érdekében, hogy a pedagógiai követelmények teljesülhessenek. Az intézményi stratégiai célok korábban a Pedagógiai Programban kerültek megfogalmazásra, most külön választottuk a pedagógiai célokat az intézmény működésére vonatkozó fejlesztési céloktól. Külön választottuk a Pedagógiai Programtól az intézmény minőségfejlesztésével kapcsolatos tevékenységek szabályozását.

5



Az IMIP célja: ösztönzi az intézményt arra, hogy bizonyos működési szabályzókat megerősítsen, újakat kifejlesszen, illetve, hogy a szabályozási rendszert összehangolja. Az IMIP kifejlesztése tehát egyúttal segíti áttekintenünk, és megkülönböztetnünk és harmonizáltatnunk is az intézmény szakmai és szervezeti működését, struktúráját, illetve az egyik és/vagy a másik „részhez” kapcsolódó dokumentumok feladatát, jelentőségét. A minőségirányítási program egységes dokumentum, amely szakmai tartalmát illetően két részből áll: q minőségpolitika és q minőségfejlesztési rendszer. Az egyes alkotóelemek tartalmát taxatív módon nem határozza meg a törvény, de az intézményi MIP szakmai jellemzőire utal a 40. § (11) bekezdése. Ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy q q

a minőségpolitika a működés hosszú távra szóló elveit és a megvalósításra vonatkozó elképzeléseket tartalmazza; a minőségfejlesztési rendszer pedig a működést szabályozó folyamatokat, ennek keretén belül pedig: § § § §

a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását és annak intézményi szervezeti kereteit határozza meg.

1.2 Az intézmény bemutatása Intézményünk a váci Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pest megye Önkormányzata által fenntartott többcélú, közös igazgatású szakképző intézmény, ahol az alábbi intézményegységek működnek: o Szakközépiskolai intézmény egység o Szakiskolai intézmény egység o Kollégium intézmény egység Intézményünkben több mint 50 éve folyik az ipari szakemberképzés. A hagyományokra támaszkodva feladatunknak tekintjük a jövő nemzedékének képzését, nevelését. .Iskolánkban a szakiskolai képzéssel szemben a szakközépiskolai képzés rövid múltra tekint vissza. 1990-től folyik az érettségire való felkészítés az intézményben. Természetesen iskolánk továbbra is megőrzi szakképzési funkcióját, miközben vállalja az általános műveltség megalapozását. A szakképző évfolyamon a szakmai gyakorlati hátteret minden szakmában - csaknem teljes egészében - az iskola biztosítja, de lehetőség van iskolán kívüli szakmai gyakorlat igénybevételére is. A távolról beiskolázandó tanulóink számára kollégiumot működtetünk.

1.3 Az intézmény oktatási-nevelési iránya a./ Ellátandó alaptevékenységei: OKJ száma

Tevékenység megnevezése 85.31általános középfokú oktatás - szakközépiskola ( 9 - 12. évfolyamon ) - szakiskola ( 9 - 10. évfolyamon ) - nyelvi előkészítő szakközépiskola ( 9-13. évfolyam) - rendvédelmi képzés 6


528410100105201 528410100105203 51525 01 1000 54582030000 54582010000 54543020010 54481011000 545420100105408 515250100015401 33543011000 33 582 011000 33542041000 335420500103302 335420500103301 315821501002101 33582031000 31582 151000 33582041000 31 5216 20 33 5241 02 31 525 031000 33 522 041000 335820201002101 31525 021000 31521 111000 31521 091000 33522 010000


85.32. szakmai középfokú oktatás · Szakközépiskolai szakképző évfolyamokon - közlekedés üzemviteli, gépjármű – üzemi technikus - közlekedés üzemviteli szállítmányozási technikus - autószerelő - magasépítő technikus - épületgépész technikus - faipari technikus - CAD_CAM informatikus - ruhaipari technikus /modellszerkesztő - közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész · Szakiskolai szakképzési évfolyamokon - asztalos - ács - állványozó - kárpitos - női szabó - gyermekruha .szabó - beton és vasbetonkészítő - burkoló - kőműves - szobafestő-mázoló és tapétázó - vízvezeték és központifűtés-szerelő - gázvezeték és készülékszerelő - karosszérialakatos - villanyszerelő - szárazépítő járműfényező hegesztő gépi forgácsoló elektroműszerész

55.23 egyéb szálláshely szolgáltatás 559011 kollégiumi szálláshely nyújtás Szakfeladatok: 853 211 Szakképzés megszerzésére felkészítő oktatás, szakmai elméleti oktatás, szakmai gyakorlati oktatás 853 131 Szakiskolai oktatás 853 121 Szakközépiskolai oktatás 855 921 Kollégiumi externátusi nevelés b. Kisegítő, kiegészítő tevékenységei tanulószobai ellátás 853 124 Szakközépiskolai felnőttoktatás esti szakközépiskola (9-12. évfolyamon) ifjúsági osztály (9-12. évfolyamon) nappali munkarend szerint iskolarendszeren kívüli képzés 33 582 011000 ács-állványozó 33543011000 asztalos 335430101002101 asztalosipari szerelő 335250100103302 motorkerékpár szerelő 33582031000 burkoló 7



335430101003101 Bútoripari gépkezelő 335420500103303 férfiruha készítő 33 5241 02 gázvezeték és készülékszerelő 31521101000 géplakatos 33542050010 gipszkarton szerelő 31525010000 gumiabroncs javító és kerékkiegyensúlyozó 33542041000 kárpitos 335250100103301 kerékpárszerelő 335420501002102 lakástextil varró-javító 31521020000 NC-,CNC gépkezelő 54481011000 CAD-CAM kezelő informatikus 52 4641 03 számítástechnikai szoftverüzemeltető 33 4641 01 számítógépkezelő (használó) 33582041000 szobafestő- mázoló és tapétázó 31 5276 03 varrómunkás 315821501002101 beton és vasbetonkészítő 31 5216 19 vasszerelő 33 522 041000 villanyszerelő 31 5216 20 vízvezeték-és központi-fűtés szerelő Szakfeladatok: 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562914 kollégiumi intézményi étkeztetés 869042 Ifjúság-egészségügyi alapellátás 862231 Foglalkozás egészségügy 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Gyógytestnevelés 853124 Fejlesztő felkészítés Az intézménybe felvehető maximális létszám: 1500 fő, a kollégiumba 60 fő Az ellátható vállalkozási tevékenység és mértéke: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

1.4 Az iskola minőségügyi múltja Iskolánk minőségfejlesztés terén hosszú múltra tekinthet vissza. A minőség biztosítási rendszer kötelező bevezetése előtt is kiemelt figyelmet fordított a minőségi munkavégzésre, annak folyamatos fejlesztésére és a partnereink igényeinek kielégítésére. Ennek érdekében az EFQM önértékelő modell: (A Kiválóság Modellen alapuló Európai Minőségi Díj filozófiájára épülő módszert az NSZI adaptálta hazai viszonyokra.) bevezetésére került sor intézményünkben. A modell alkalmazása során önértékelési módszerrel vizsgáltuk egyrészt az intézményirányítási és működési jellemzőit, másrészt az intézmény eredményeit. Ezt követően megpályáztuk és elnyertük a COMENIUS I: Partner központú modell szerinti minőségbiztosítási rendszer megvalósításában való lehetőséget (2000-2003) melynek alapja az EFQM modell volt. A COMENIUS I. Minőségfejlesztési Programot 2002 júniusában eredményesen zártuk, melyet az OM szakértői is megerősítettek jelentésükben. A minőségfejlesztési munka tapasztalatait csoportmunkában értékeltük, feltártuk a nehezítő tényezőket és megállapítottuk a pozitív eredményeket.

8



Az Oktatási Minisztérium a 2002/2003-as tanévtől elsőbbséget élvező minőségfejlesztési programot nem írt ki. Minden iskolának lehetősége volt, a helyi adottságok és tervei, célkitűzései figyelembevételével „testre szabott” minőségfejlesztési programot kidolgozni és bevezetni. Az Oktatási Minisztérium pályázatot írt ki a szakiskolai képzés minőségének fejlesztésére a képzés négy kulcsfontosságú területére. Iskolánk pályázott ezen „Szakiskolai Fejlesztési Programra „és elnyert két komponenst és négy tematikus projektet. Minden projekt tartalmazza az „Önfejlesztő iskolai és minőségfejlesztési programot „melynek megvalósítása a projektekben való részvétel feltétele. Ez a komponens támogatja az A, B és C komponensek keretében megvalósuló fejlesztéseket, azáltal, hogy feltárja – önértékelés segítségével – a fejlesztendő területeket, valamint készségeket, képességeket és ismereteket biztosít a folyamatos önfejlesztéshez. A Szakiskolai Fejlesztési Programban résztvevő intézményeknek az intézményi önfejlesztés, minőségfejlesztés rendszerszerű elindítását, megvalósítást megelőzően – és a fejlesztés folyamatában rendszeresen – az iskola helyzetét megmutató önértékelést kellett elvégezniük. Az önértékelést elvégezve tudtuk megállapítani azokat az erősségeket, amelyekre építve további sikereket tudunk elérni, és azonosítani fejlesztendő folyamatainkat, tevékenységeinket és területeinket. Az önértékelés során feltárt fejlesztendő területeinkre fejlesztési célokat fogalmaztunk meg, és ehhez intézkedési tervet készítettünk. Fejlesztési irányok meghatározásánál figyelembe vettük a Szakiskolai Fejlesztési Program többi komponense által nyújtott lehetőségeket. Mindezek által reméljük, hogy az önértékelés egy hatékony célorientált önfejlesztő folyamatot indít el az intézményben, amely az innováció alapjává válik. Az önértékelést rendszeresen – háromévente megismételjük, annak érdekében, hogy mérni lehessen az előrehaladást. Ez az önértékelési modell átfogja az intézmény teljes működési rendszerét, érinti a folyamatait, képességeit, elért eredményeit. Az előbbiekben megfogalmazottak szerint az éves minőségfejlesztési tevékenységünket az Intézményi Minőségfejlesztési Programban határozzuk meg. A tevékenységünket meghatározza egyrészt a COMENIUS I. program végrehajtása kapcsán elkészült intézkedési tervből adódó feladatok megvalósítása, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Program D/2 komponensének iskolai önértékelésének elvégzése során megfogalmazódott feladatok megoldása határozza meg. Az eddigi minőségfejlesztési tevékenységünk által elért eredményeink: - A pedagógusok felismerték, hogy munkájuk megítélését nagyban befolyásolja a partnerek véleménye, ezért szükséges a teljes partnerkör feltárása. - Javuló partnerkapcsolatokat eredményezett a partnerek azonosítása, az elégedettségük (elégedetlenségük) mérése, az igényeik felmérése. - A minőségfejlesztési program megvalósítása során a munkatársak gyakran dolgoztak együtt, megismerték egymás munkáját, ezzel javult a kommunikáció, erősödtek az emberi kapcsolatok, nagyobb lett a csapatszellem. - Természetessé vált, hogy az értékelés és önértékelés az objektív bizonyítékokra és tényszerű adatokra épüljön. A partneri igény- és elégedettség felmérés tapasztalatai alapján megfogalmazott célok megvalósítására intézkedési terv és korrekciós intézkedési terv készült, melynek megvalósítása folyamatos.

9



2 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT A Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetése és minden dolgozója kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi nevelő- illetve oktató munka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Intézményünk elsősorban a tanulók igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket szolgálni. Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás, betartva az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait. Intézményünk működése nyitott, nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatot építünk ki. Az általános kompetenciák fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Közös célunk: a társadalom, a gazdaság és benne az oktatás változásaira nyitott, tanulóközpontú, magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó feladatellátás illetve nevelés – oktatás (ismeretközvetítés), eredményes és hatékony szakmai munka. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Minőségpolitikánk lehetővé teszi a környezettől való előnyös különbözőség elérését, mely intézményünk jövőjének záloga.

3 KÜLDETÉSI NYILATKOZAT Intézményünk szakközépiskola, szakiskola, melynek elsődleges feladata • az általános műveltséget megalapozó, • szakmai elméleti és gyakorlati kompetenciákat biztosító, • érettségi és szakmai vizsgára, és • felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, valamint a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A kollégium biztosítja a tanulók kollégiumi nevelését és komfortos körülmények szerinti lakhatását, a tanuláshoz és művelődéshez, a sportoláshoz, továbbá az önálló életvitelhez szükséges feltételeket és nevelői támogatást. Mit akarunk elérni? Ø Az iskola küldetésének megfelelő valamennyi feladatellátásban kiválóságot elérni. Ø Az intézmény működését egyenletes, kiszámítható, felhasználóbaráttá tenni. Ø Olyan működés létrehozását, amely vezetői beavatkozások és nagyobb megrázkódtatások nélkül is alkalmas minden fontosabb szakmai, és működési nehézség folyamatos kezelésére és javítására. Ø Pozitív problémamegoldó kultúra kialakítását. Ø Olyan módon átalakítani tevékenységünket, hogy az intézmény teljes működésében, struktúrájában pozitívan érzékelhető legyen.

10



Hogyan akarjuk elérni? Ø Tevékenységét az intézmény a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. Ø Az intézmény a tiszta értékrendek képviseletét, ezek közvetítést vállalja. Nemzeti és egyetemes emberi értékrendek, erkölcsi és etikai normák kialakítását fontos nevelési alapelveink között tartjuk számon. Ø Nyitottság. Az emberi környezet komplex igényeinek figyelemmel kísérése a nevelésoktatás kiegészítő helyi tartalmában. Ø A nevelés, a képességek fejlesztése, az általánosan művelő oktatás és a szakmai képzés szerves egységben szolgálja iskolahasználóink elvárásait. Ø Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve: • biztosítjuk az intézmény szakmai profiljának keretei között, az eltérő adottságú és motivációjú tanulóink számára az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek, kompetenciák fejlesztésének lehetőségét. Ø Igazodás a tanuló egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez, fejlődési üteméhez: • biztosítjuk az intézmény szakmai profiljának keretei között a szükséges felzárkóztatást, valamint a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók tehetséggondozását. Ø Hagyományos keretek között korszerű, tanulási kurdarcokat mellőző, ösztönző, lehetőleg egyénhez igazodó nevelés-oktatás. Ø Személyiség-, tevékenység-, teljesítményközpontú nevelés-oktatás eredményességet meghatározó, együttes érvényesítése. Ø Tanulói aktivitást ösztönző, cselekedtető pedagógiai ráhatások alkalmazása. Ø A fiatalok személyiség- és képességfejlődését, készségfejlesztését elősegítő (pozitív irányú), és nem korlátozó iskola megvalósítása, a másság elfogadtatása. Ø Iskolarendszeren belüli átjárhatóság, igény esetén évfolyamismétléssel, szükség esetén tanterv-különbözeti vizsgával. Ø A pedagógiai munka folytonos megújítása, az eredményesség javítása. Megvalósítás garanciái Az intézmény működésében minőségügyi alapelvként, garanciaként jelentkezik a: Ø Minőségközpontú szemléletmód, Ø a vezetés minőségalapú elkötelezettsége, Ø az alkalmazottak teljes körű – meggyőzésen, meggyőződésen alapuló – bevonása a minőségügyi tevékenységbe, Ø a partnerközpontúság, Ø a folyamatszemlélet, Ø a folyamatos fejlesztések fontossága, Ø megfogalmazott és a továbbiakban rendszeresen karbantartott intézményi minőségirányítási program. Ø Az intézmény működteti a COMENIUS I. minőségirányítási rendszermodellt, továbbfejleszti azt, Ø az intézmény átgondolja a COMENIUS I. minőségirányítási rendszermodellt, más minőségirányítási rendszermodell bevezetésének lehetőségét (ISO 9002), és Ø ezekhez -lehetőségeihez mérten- tanácsadó-szakértő közreműködését kéri. Ø Szervezeti, személyi, dologi feltételek (erőforrások)

11



4 MINŐSÉGPOLITIKAI CÉLOK A minőségbiztosítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. A minőségbiztosításban fontos szerepe van az ellenőrzésnek és az értékelésnek. Az ellenőrzés elsősorban a jogkövető magatartás vizsgálatára szorítkozik, míg az értékelés egy komplex feladat, amely a kitűzött célokat veti össze a működés mérhető eredményeivel. Az értékelés feltétele, hogy összehasonlíthatóságot biztosító méréseket végezzünk, és ennek alapján információt gyűjtsünk a további tevékenységek megtervezéséhez, illetve az addigi tevékenységekről kapjunk visszajelzéseket. A minőségbiztosítási rendszer akkor működik jól, ha az értékeléskor tapasztaltakat a szükséges korrekciók elvégzésével beépítjük rendszerünkbe és a mindennapi munkánkba.

12



A közvetlen és közvetett partnerek elégedettségének eléréséhez kapcsolódó minőség célok: Cél 1 Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása

Sikerkritérium - 100%-os ellátottság - továbbképzési terv teljesítése - újabb szakmai kompetenciák, végzettségek megszerzése

2 Szakértői és vizsgáztatói, - szakmai előmenetel valamint szaktanácsadói tevékenység 3 Nyitottság és önfejlesztés a szakma elmélet és gyakorlat területén 4 Publikációk

-

5 A tanulói viselkedéskultúra fejlesztése, ennek részeként a jó kommunikációs képesség kialakítása

-

Idő folyamatosan

folyamatosan

Indikátor - alkalmazottak megfelelő képesítése - továbbképzések fajtái, területei, a résztvevők száma - a többdiplomások és a tantestület számarányának változása

- a felkérések száma - hasznosítható eredmények mutatói - szakértők, vizsgáztatók, szaktanácsadók számának növekedése szakmai napok megszervezése, az 1 tanéven belül - külső és belső előadók száma intézmény szakmai hírnevének folyamatosan - szakmai napok száma és résztvevő vállalkozások növelése számszerű mutatói továbbképzési terv - konferencián való részvétel, rendszeres módszertani továbbképzés - a továbbképzéseken szerzett új ismeretek, eljárások belső szakmai képzések tartása illetve beépítése az iskolai folyamatokba azokon való részvétel szervezése - továbbképzésen a résztvevők és nem vevők arányának változása a szakmai kompetenciák, folyamatos - publikációk minősége és száma tapasztalatok közzététele iskolaújság, iskolarádió rendszeres folyamatosan - szereplési lehetőségek száma működtetése, megjelenése - az iskolaújság megjelenésének gyakorisága és a keresett mozi, színház, koncertlátogatások példányszám, iskola rádió működési adás ideje ünnepségek (hivatalos és helyi) - az ünnepségek száma, színvonala, kiselőadások a tanulók részéről - rendezvények száma, színvonala, résztvevők száma tanulói projektek, vizsgaremekek - kiselőadások száma, színvonala készítése - tanulói projektek, vizsgaremekek száma, színvonala

13



6 A tanulók képességeinek - a diákok igényének kialakítása, az Tanévente, fejlesztése érettségi tantárgyak emelt illetve óraszámban történő oktatására folyamatosan - csoportbontások nyelvekből, matematikából és informatikából, szakmai képzés esetén - a tanulók évente növekvő létszámban C típusú nyelvvizsgát tegyenek

- a tantárgyi eredmények javulása nyelvvizsga-előkészítőkön résztvevők és a sikeres nyelvvizsgát, tevők aránya - a vizsgarendszer eredményessége, a megszerzett oklevelek száma és minősége - továbbtanuló diákok száma

7 Hasznos szabadidő tanórán kívüli tevékenység fejlesztése nappali tagozatos tanulóinknál

- Sportolók száma, tanórán kívül szervezett sportolási alkalmak, tömegsport órák látogatottsága, szabadidős programok számának, kínálatának változása, a résztvevők számának változása

- A sport, mint a tanulók testi és személyiséget formáló tevékenység eredményeinek hasznosítása a napi oktató-nevelő munkában - szabadidős programok szervezése

Tanévente, illetve folyamatosan

14



8 Partnereink igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő – oktató munkába. Működő és új partnerkapcsolatok folyamatos információ cseréje

- tanári elégedettség - szülői elégedettség - tanulói elégedettség (az elégedettségi mutatók méréseink alapján minden évben átlagosan 65%-osak legyenek) - Ifjúságvédelmi kapcsolatrendszer kiépítése, hatékony működése a vonzáskörzetbe tartozó ifjúságvédelmi szervezetekkel és alapítványi csoportokkal - Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése.

Folyamatosan Elégedettség mérése 2 évente

9 Beiskolázási és továbbtanulási mutatók növelése

Kezdő évfolyamainkra minden évben minimum másfélszeres legyen a jelentkezés, érettségizett tanulóink 3/4 –e a szakképzésben vagy a felsőoktatásban tanuljon tovább, szakképzésben résztvevők intézményünkben másodszakmát szerezzenek a stratégiai tervezési folyamat kialakítása

tanévente

10

Rendszerszemlé-let kialakítása, az intézményi folyamatok szabályozása Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

1 tanév

- tervezés és mérés - ellenőrzés és értékelés, - partnerkapcsolatok

15

Belső partnerek: - a szülői értekezletek látogatottsága, szülői aktivitás, - fogadóórák látogatottsága, szülői részvétel az iskolai rendezvényeken - partneri visszaadott mérési lapok számának változása - elégedettség mennyiségi-minőségi változása - megkérdezettek válaszadási hajlandósága Ifjúságvédelem: - a választott eszközök sikeres alkalmazása - a látogatott és fogadott előadások száma (egészségnap) - veszélyeztetett tanulók eredményeinek, szocializációjának javulása - igény és elégedettség mérés mutatói - kortárs segítők száma Külső partnerek: - az új partnerek száma - külső partnereinkkel folytatott konstruktív együttműködés mutatói - a jelentkező és beiskolázott tanulók száma, beiskolázási ponthatár - pályaorientációs tevékenység eredményei, a továbbtanulni szándékozók és továbbtanulók száma - felsőoktatásba felvettek száma

- folyamatokkal kapcsolatos mérések eredményei - értékelések, mérések száma - ellenőrzési, mérési dokumentumok


A szervezeti kultúra fejlesztése 12 Együttműködés helyi, megyei, országos intézményekkel, szervezetekkel 11


- klímateszttel kimutatott pozitív 3 év változás - Működő kapcsolat a város folyamatos intézményeivel, szervezeteivel - Működő kapcsolat a fenntartó bizottságaival, szervezeteivel és működő kapcsolat országos szakértői bizottságokkal, érdekvédelmi szervezetekkel

16

Klímateszttel mért változások Együttműködési megállapodások száma, jellege, változása Közös programok, továbbképzések számának változása



5 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 5.1

Az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei

A fenntartó minőségirányítási programja referenciapont az intézmény MIP-je elkészítéséhez, mivel az nem lehet ellentmondásban a fenntartó elvárásaival, és az intézmény nem hagyhat válasz nélkül irányában megfogalmazott elvárásokat. Ø Az EU tagállami státusz keretében Pest megye a Közép-magyarországi Régió tagjaként dolgozik az oktatás fejlesztéséért. Így intézményünk bekapcsolódik egy koncepcionálisan is nagyobb egység munkájába. Ø Olyan intézménnyé szeretnénk válni, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfőbb összetartó ereje a „mi” tudat, legfőbb erénye a kiemelkedő munka méltó megbecsülése. Ø Olyan intézménnyé, amely ápolja hagyományait, épít a nagy elődök eredményeire, munkatársai tapasztalataira, amelyben követelmény a sokrétű magas fokú felkészültség, amelyet hosszú távon is együttműködésre kész elkötelezett vezetők irányítanak a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében. Ø Olyan intézménnyé, ahol az oldott és nyugodt légkör az uralkodó, amelyben a és a tanuló és a felnőtt egyaránt jól érzi magát. E légkör a kölcsönös bizalom, az elfogadás, és az egyéni sajátosságok figyelembevételével, az egységes és következetes egymásra épülő pedagógiai munkán nyugszik.

5.2 A megvalósításra szolgáló elképzelések Ennek érdekében munkánkat minden területen a partneri igények figyelembe vételével magas szintű szakmai követelményeknek megfelelően végezzük. A szakmai felkészültség terén az aktuális igényeknek megfelelő folyamatos humán erőforrás politikát valósítunk meg. A kiemelkedő munka erkölcsi és anyagi megbecsülésével ösztönző erőt adunk a folyamatos minőségi munkához. Az ismertség és elismertség érdekében munkánkat, elért eredményeinket szakmai lapokban, folyóiratokban, konferenciákon folyamatosan bemutatjuk, társintézményekkel szorosra fűzzük kapcsolatainkat. A hagyományápolás és a nagy elődök eredményeire, idősebb munkatársaink tapasztalataira való támaszkodás az idő hármas egységében történik. Vagyis nem lehet jelen a múlt ismerete, eredményeinek felhasználása nélkül, illetve nem képzelhető el jövő, megalapozott jelen nélkül.

5.3 Az intézmény működésének folyamata A közoktatási törvény elvárása alapján, a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetése, valamint kollektívája az intézményi működés folyamatát az alábbi ábrának megfelelően határozza meg és értelmezi.

17


Logikai fázis

P


Az intézményi működés folyamatának főbb területei Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információ-bázis kezelése-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai célhierarchia, funkcionális akciótervek kidolgozása, MIR létrehozása.

Példák - a teljesség igénye nélkül - a MIR lehetséges folyamataira Pedagógiai Program megalkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata. Éves munkaterv és funkcionális akciótervek készítésének folyamatai. IMIP, MIR alkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata. Partneri igényfelmérés folyamata (COM I.). Folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata.

Végrehajtás, beavatkozás.

Nem megfelelőségek kezelésének folyamata. Megelőző tevékenység folyamata. Beiskolázási rendszer működési folyamata.

Bemeneti területek.

Munkaerő kiválasztásának és betanításának

D

folyamata. Beszerzések folyamata. Tanulók mérésének, értékelésének folyamata.

Transzformációs blokk.

Környezeti nevelés folyamata. Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai.

Kimeneti területek.

Képzések, továbbképzések folyamata. Helyesbítések folyamata.

Mérés, értékelések területe.

Reklamációk kezelésének folyamata. Partnerek elégedettségének mérési folyamata

C

Intézményi önértékelés folyamata Vezetői ellenőrzés folyamata (int. működés). Belső ellenőrzés folyamata (MIR működése). Döntés előkészítés folyamatai.

Kontrollmechanizmusok működtetése.

Döntési protokollok.

A

Kommunikációs folyamatok. Dokumentáció kezelési folyamata. Feljegyzések kezelési folyamata.

Az ábra rendszerszemléletben -, egy a teljes intézményi működést átfogó, PDCA logikának megfelelő, ciklikusan fejleszthető körfolyamatot mutat be. Különös jelentősége a következőkben foglalható össze: 18



Mivel az IMIP kialakításában az intézmény szorosan együttműködött a fenntartó önkormányzatával, konkrét fenntartói elvárásként eleve olyan feladatokat határoz meg az ÖMIP, melyek a vezetés, tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, mérés és értékelés területeire történt lebontásban később illeszkedni fognak az IMIP vezetési, tervezési, megvalósítási, ellenőrzési, mérési és értékelési folyamataiba, illetve azok szabályozó mechanizmusa által kontrollálhatóak lesznek. 5.3.1 Vezetési feladatok végrehajtása 5.3.1.1 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. A Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kinyilvánítja, hogy a szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében az intézmény minden dolgozójára kiterjeszti a személyes felelősség elvét, és erre kidolgozza és alkalmazza a szükséges nyomon követési szabályozási és dokumentációs rendszert. Ennek érdekében vállalja, hogy kifejleszti teljes körű minőségirányítási rendszerét és vállalja, hogy a kiépített teljes körű rendszer fenntartására, működtetésére biztosítja a szükséges személyi és dologi feltételeket. A minőségfejlesztési rendszer irányítása, a rendszer működését támogató szervezeti feltételek megteremtése, biztosítása vezetői feladat. Az intézmény vezetője munkatársak bevonásával, fejlesztő projekt teamek indításával, folyamatgazdák valamint a folyamatokat fejlesztő és végrehajtó munkatársak megbízásával garantálja a hatáskört a folyamatos fejlesztés működtetésére. Minőségirányítási rendszer működésének irányításával megbízott munkatárs (minőségügyi vezető: SzMSz) az elsőszámú vezetőnek tartozik jelentési kötelezettséggel, és felelős a vezetési stratégia kidolgozásához, felülvizsgálatához szükséges feltételek biztosításáért, a működési feltételekért, a helyesbítő, fejlesztő tevékenységért. Az intézmény a rendszer megfelelő működtetése érdekében belső képzések szervezésével gondoskodik arról, hogy munkatársai kellően felkészültek legyenek: ismerjék az adott folyamatokat és működtetésük szabályait, módjait, eszközeit. A képzések szervezésével biztosítja továbbá, hogy kompetensek legyenek a folyamatos fejlesztés megvalósításában: ismerjék és tudják alkalmazni a megfelelő módszereket, eljárásokat. 5.3.1.2 Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Fenntartónk Önkormányzati Minőségirányítási Programjában (továbbiakban: ÖMIP) alapvető elvárásként jelöli meg a magasabb szintű jogszabályok és a fenntartói, valamint a helyi belső szabályzatok ismeretét. Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, azokat minden munkatárs ismerje meg, munkaköri feladatuk e szabályzók betartása. A megismerés biztosítása 19



Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben valamint az Interneten, illetve a postai, elektronikus levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon teszi közzé. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja kéthetente operatív értekezleten. Ezen kívül biztosítja a Közalkalmazotti Tanács (szakszervezetek) részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalókkal kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. Jogszerű működés A Minőségirányítási programban hivatkozott jogi dokumentumok és hozzáférési módjai Hozzáférés (megtekintésre) A dokumentum Alapító Okirat* Pedagógiai program* Szervezeti és Működési Szabályzat* Házirend* IMIP* Munkaközösségek munkatervei Ifjúságvédelmi munkaterv Diákönkormányzat munkaterve Ellenőrzési terv Mérési, értékelési terv Éves munkaterv* Rendezvényterv Beiskolázási terv* Továbbképzési terv

Igazgatónál, www.kiralyendre.hu honlapon Igazgatónál, helyetteseinél, tanári szobákban, könyvtárban, www.kiralyendre.hu honlapon Igazgatónál, helyetteseinél, könyvtárban és tanári szobákban, elektronikus formában belső hálón Igazgatónál, helyetteseinél, könyvtárban, tanári szobákban, DÖK képviselőknél, osztályfőnököknél, www.kiralyendre.hu honlapon Igazgatónál, helyetteseinél, tanári szobákban, könyvtárban, www.kiralyendre.hu honlapon Igazgatónál, helyetteseinél, munkaközösség-vezetőknél, tanári szobákban Ifjúságvédelmi felelősnél, tanári szobákban igazgatónál, helyetteseinél Diákönkormányzatot patronáló tanár, diákönkormányzat vezetőinél Igazgatónál és helyetteseinél, gazdasági csoportvezetőnél, tanári szobákban Igazgatónál és helyetteseinél, munkaközösség-vezetőknél, gazdasági csoportvezetőnél Igazgatónál és helyetteseinél, gazdasági csoportvezetőnél, tanári szobákban Igazgatóhelyetteseknél, tanári szobákban Igazgatónál, igazgatóhelyetteseknél, tagozatvezetőnél Igazgatónál és helyetteseinél, gazd. csoportvezetőnél

A *-al jelzettek a fenntartó által bekért dokumentumok.

20



5.3.1.3 Stratégiai tervezési feladatok végrehajtása Folyamat leírása 1. A Pedagógiai Program teljes körű felülvizsgálata 5 évenként történik. Jogszabály és alapító okirat módosítása esetén évente. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a jogi szabályzókat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a pedagógiai program (továbbiakban: PP) módosítására, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a nevelőtestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén, nevelőtestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a nevelőtestület megvitat. 9. Amennyiben a nevelőtestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített PP-t a szülői szervezet, az intézményszék és a DÖK elé terjesztjük. 11. December közepén az intézményvezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Ha a nevelőtestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, tanulók) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti a fenntartóhoz elfogadásra. Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Felelős Érintett Informált Igazgató Nevelőtestület Igazgató Kibővített int. vez. Nevelőtestület Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület Igazgató Nevelőtestület Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató Igazgató Nevelőtestület Munkacsoportok vezetői Nevelőtestület Igazgató, szülői szerv. vezető Szülői szerv., int. szék, DÖK Intézményvezetés Igazgató Intézményvezetés Munkacsoport Igazgató Nevelőtestület Munkacsoport Igazgató Szülői szervezet, DÖK Igazgató Fenntartó

21



A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve

Kitöltő/készítő

Megőrzési hely

Megőrzési idő

Másolatot kap

A PP módosításra szoruló területe, folyamatai Megalakult munkacsoportok listája

Kibővített int. vezetőség

Minőségügyi kézikönyv

1év

Munkacsoportok

minőségügyi vezető


l év

Igazgató

A területekhez rendelt minőségügyi vezető munkacsoportok


1 év

Igazgató

Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített PP

Minőségügyi kézikönyv Minőségügyi kézikönyv

1év

Igazgató

5 év

Könyvtár, igazgatói iroda

Munkacsoportok vezetői Munkacsoportok vezetői

22



A fenntartói és az intézményi minőségcélok összehangolása STRATÉGIAI ÉS MINŐSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE STRATÉGIAI CÉL A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK A STRATÉGIAI IRÁNY FORRÁSA FENNTARTÓI Cél az új ismeretek, új Élethossziglani tanulás rendszerének kialakítása MINŐSÉGPOLITIKA technológiák és új módszerek Pest megyei Közoktatási alkalmazása és beépítése a Intézményrendszere pedagógiai-szakmai munkába Működésének Minőségirányítási Programja Humán Erőforrás Fejlesztési intézményünknek el kell sajátítania a sikeres pályázáshoz és a projekt megvalósításhoz szükséges kézségeket, és ki kell alakítanunk a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszert, a pályázatok során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséggondozásra, az esélykiegyenlítésre A végzett tanulóink a sikeres munkavállalói léthez szükséges munkaerő-piaci beilleszkedése kulcskompetenciák fejlesztése; a szabad szakma-, és iskolaváltást, az átjárhatóságot; az iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző intézmények által közösen hasznosítható térségi bázistanműhelyek kialakítása a gyermekvédelem az egyéni tanulási feladatainak kiemelt kezelése utak támogatására, a lemorzsolódás megelőzésére és csökkentésére.

A MEGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA folyamatos

folyamatos

Operatív Programban való részvétel

23

Aktuális tanév Fenntartótól függően folyamatos

folyamatos



A partnereink növekvő megelégedettsége

PEDAGÓGIAI ROGRAM

Partneri igény és elégedettségmérés. Intézményi minőségirányítási rendszer kialakítása és működtetése. Partneri igények és visszajelzések beépítése az intézmény működésébe. Korszerű általános és szakmai ismeretekhez való jutás biztosítása, különös tekintettel a kommunikáció, idegen nyelv és informatika tantárgyakra az UNIO-s elvárásoknak megfelelően.

Fenntartói felmérés 4 évente, intézményi felmérés kétévente

A tanuló szerezhesse meg az általános ismeretek mellett azokat az ismereteket is, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét Az intézmény segíti diákjait Érettségi és szakmai záróvizsgák követelményei, abban a folyamatban, PP célrendszere amelyben művelt és felkészült szakemberré, válhatnak

folyamatos

A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) elősegíti az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos nevelő- oktató munkával.

szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges, önmegvalósításra képes, a demokratikus társadalomban aktivizálódó nemzedékek nevelése

folyamatos

Iskolánk folyamatosan részt vállal a közéletben, folyamatosan fejleszti partnerkapcsolatait

Partneri elégedettség javuló trendje

Folyamatos, felülvizsgálat kétévente

24

folyamatos



Az intézmény hosszú távú dokumentumainak elkészítési rendje:

A dokumentum

Kapcsolódó dokumentum

Határidő

Alapító okirat

Közoktatási törvény

Törvény szerint

Házirend

Közoktatási törvény, A Pedagógiai program, SZMSZ

Törvény szerint

Helyi tanterv, szakmai program

A Pedagógiai program részét képezi

Törvény szerint

Intézményi Minőségirányítási program

Alapító okirat, SZMSZ, Pedagógiai program, Házirend Iskolai munkaterv

Törvény szerint

Nevelési program

A Pedagógiai program részét képezi

Pedagógiai Program

Közoktatási törvény, Szakképzési törvény Az érettségi és

Törvény szerint

Törvény szerint

Készítésben résztvevők

Véleményezi/elfogadja

Fenntartó Igazgató, Igazgató, igazgató helyettesek, tagozatvezető, tantestület Igazgató, igazgatóhelyettesek, mkv. tagozatvezető, megbízott pedagógusok Igazgató, igazgatóhelyettesek, minőségügyi vezető, tagozatvezető, minőségügyi cs. Igazgató, igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, megbízott pedagógusok Igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők, tagozatvezető,

tantestület, diákönkormányzat SzMK Intézményi szék Tantestület, intézményi szülői szervezet, intézményi szék, diákönkormányzat, Az iskola szakmai és gazdasági vezetése, tantestület diákönkormányzat, szülői szervezet,

Jóváhagyja

Felelős

Hozzáfér

Felülvizsgálja

Fenntartó

Fenntartó Fenntartó Igazgató, Igazgató

Fenntartó

Igazgató

Az iskola valamennyi Fenntartó partnere

Fenntartó

Igazgató


Fenntartó

Igazgató


Fenntartó

tantestület intézményi szülői szervezet, intézményi szék, diákönkormányzat,

Fenntartó

Igazgató


Tantestület, intézményi szülői szervezet, intézményi szék, diákönkormányzat,

Fenntartó

Igazgató


25


Szervezeti és működési Szabályzat (SZMSZ)

szakmai vizsga vizsgaszabályzatok kiadásáról szóló rendeletek, Az intézmény alapító okirata Pest megye Közoktatásfejlesztési terve, Kerettanterv, kollégiumi nevelés országos alapprogramja, NAT, ÖMIP Közoktatási törvény, Házirend, Alapító okirat, Államháztartási törvény, Belső szabályzatok mellékletként: Belső Ellenőrzési Szabályzat Iratkezelési Szabályzat, Közalkalmazotti Szabályzat, Tűzvédelmi utasítás, Tűzriadó terv Intézeti Munkavédelmi Szabályzat stb.


megbízott pedagógusok

Törvény szerint

Igazgató, segítik: igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, gazdasági csop.vezető megbízott pedagógusok

Tantestület, intézményi szülői szervezet, intézményi szék, diákönkormányzat,

26

Fenntartó

Igazgató




5.3.1.4 Éves tervezési feladatok végrehajtása Az intézmény munkarendje: Részlet az SZMSZ vonatkozó fejezetéből: A tanév munkarendjénél figyelembe kell venni a „Közoktatási törvény” és a „Szakképzési törvény” előírásait, továbbá a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat. Intézményünkben a nevelő-oktató munka a pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai program, az intézményi munkaterv, az órarend, tanítás-tanulás programok (tanítás-tanulás programok, tantervek) alapján folyik. Az éves tervezési folyamat célja: Az éves munkaterv célja, hogy meghatározza az intézmény oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva a tanévben elvégzendő feladatokat. A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti (fejlesztések). 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek és az ifjúságvédelmi felelősök cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők és a területvezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaterveiket. 7. Ezután a munkaközösségek és a területvezetők értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési és ellenőrzési tervet, amely tartalmazza a mérések és ellenőrzések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az intézmény éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szept. 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, és a helyi hozzáférést az érintetteknek biztosítja. TERVEZÉS Stratégiai tervezés Éves tervezés (szakmai, működtetési)

Képzési kínálattervezés Munkaközösségek programja

Pedagógiai program Éves munkaterv

Továbbképzések tervezése Gyakorlati oktatás éves terve Ifjúságvédelem éves terve Könyvtár éves munkarendje Felnőttképzés éves munkaterve

Továbbképzési terv Éves munkaterv Éves munkaterv Éves munkaterv Éves munkaterv

27



Kollégium munkaterve Diákönkormányzat éves munkaterve Működtetés tervezése (gazdasági) Költségvetés tervezése Gazdálkodási tervek készítése Ellenőrzések, mérések és Ellenőrzési terv értékelések tervezése Felelősségek és hatáskörök Felelős 1. Igazgató 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Éves munkaterv DÖK éves munkaterve Intézmény költségvetése Gazdálkodási tervek Éves munkaterv

Érintett Mk. vezetők, területvezetők ifjúságvédelmi felelősök Igazgató Nevelőtestület Igazgató Nevelőtestület Mk. vezetők, területvezetők Munkaközösségek Mk. vezetők, területvezetők Munkaközösségek Intézmény vezetés tagjai, Intézményvezetés, mk. vezetők, területvezetők munkaközösségek,

Informált Nevelőtestület

Intézmény vezetés tagjai, Nevelőtestület mk. vezetők, területvezetők Igazgató Mk. vezetők, területvezetők ifjúságvédelmi felelősök Igazgató Mk. vezetők Igazgató Mk. vezetők Igazgató Igazgató Igazgató Nevelőtestület Igazgató Iskolatitkár

Igazgató

Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Kitöltő 1. Jegyzőkönyv

Megőrzési hely

Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület

Nevelőtestület Fenntartó, szülő -

Megőrzési idő

Másolatot kap

Jegyzőkönyvvezető Igazgatóhelyettesek Ifjúság védelmi felelősök Mk. vezetők

Irattár

1 tanév

-

Igazgatóhelyettesi iroda Igazgatói iroda

1 tanév

Tanárok

1 tanév

Igazgató helyettesek

Igazgatói iroda

1 év

Mk. vezetők

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Mk. vezetők

6. Mérési és ellenőrzési Igazgató terv 7. Időterv Igazgató int. egys. vez. h. 8. Tájékoztatási Igazgató rendszer

Igazgatói iroda

1 év

Mk. vezetők

Igazgató1 év helyettesi iroda Min.-i kézikönyv 1 év

Szülők, alkalmazotti közösség -

9. Az intézmény munkaterve

Igazgatói iroda

Fenntartó

2. Órarend 3. Ifjúság védelmi munkaterv 4. Munkaközösségi tervek 5. Feladatterv

Igazgató

28

1 év



5.3.1.5 A vezetői ellenőrzés Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez Vezetői ellenőrzés és értékelés célcsoportok szerint A Pedagógiai program és az SZMSZ alapján eljárásrend készült, mely tartalmazza a tevékenységet, a módszert, az eszközt, az alapelveket, a határidőket és az érintettek körét. Az iskolánkban folyó ellenőrzés és értékelés területeit az ellenőrzési és értékelési terv tartalmazza. Az iskola vezetői közti feladatmegosztás az ellenőrzés és értékelés területén a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján történik. A folyamat leírása 1. A vezetés a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezlet formájában. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. Felelősségek és hatáskörök Felelős 1. Igazgató 2. Igazgató 3. Igazgató 4. Igazgató 5. Igazgató 6. Igazgató 7. Az ellenőrzést végző személy 8. Delegált ellenőrző 9. Delegált ellenőrző 10. Delegált ellenőrző

Érintett Informált intézményvezetés Alkalmazotti közösség intézményvezetés Alkalmazotti közösség intézményvezetés Alkalmazotti közösség Alkalmazotti közösség Delegáltak Delegáltak ellenőrzött ellenőrzött Ellenőrzött igazgató

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési idő Szempontlista az ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés

Vezetői kör igazgató

Irattár

Igazgató 29

5 év 1 év 1 év

Másolatot kap Irattár Irattár irattár


Terv Jegyzőkönyv Megbízatások Időterv (a beszámoláshoz) Ellenőrzési lista


Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató A delegált

Irattár Irattár Irattár Irattár

1 év 1 év 1 év 1 év

Fenntartó A delegált A delegált

Célcsoportok Tanulók A tanuló belső értékelésében résztvevő személyek és kompetenciájuk: Ki Mit

Szaktanár Szakoktató

Osztályfőnök

Osztályközösség

A tanuló

Tantestület

Neveltség magatartás Tanulási folyamat / szorgalom Tantárgyi tudás Tanulmányi eredmények Ellenőrzési, mérési, értékelés módszerek és gyakoriságuk: Hogyan Szóbeli

Írásbeli

Kérdőívek

Szintfelmérők

Témazárók

Röpdolgozatok

Házi dolgozatok

Házi feladat

Füzet

Tanulói előadás

Órai munka

Felelet

Mikor

Tervszerűen

Alkalomszerűen Rendszeresen Előzetes egyeztetéssel félévente

Pedagógusok, technikai dolgozók 5.3.1.6 A pedagógiai munka ellenőrzésének rendje /Lásd, KT. 39. §-ának (l) bekezdését, 19. § (2) bekezdését, valamint 58. §-át./ Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „Belső ellenőrzési szabályzat” határozza meg.

30



Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 5.3.1.7 Az ellenőrzés feladatai: •

• • •

biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések, fejlesztési koncepciók elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • kollégiumvezető- nevelési igazgatóhelyettes. • gyakorlati okt. vezetők és helyettesek, • tagozatvezető, • munkaközösség-vezetők, • osztályfőnökök (saját osztályukban), • minőségügyi vezető. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme, • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, • az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, • a tanítási óra szakszerűsége, felépítése és szervezése, • a tanítási órán alkalmazott módszerek, • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, • az óra eredményessége, a PP, a helyi tanterv, szakmai tantervi program követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) • nevelési-oktatási folyamat eredményessége, • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, • differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó tevékenység.

31



5.3.1.8 Irányított önértékelés A folyamat leírása Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Az irányított önértékelés a vezetői ciklushoz igazodva min. 3 évenként történik. Az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az önértékelés területei: • szervezeti kultúra • folyamatok szabályozottsága • folyamatos fejlesztés alkalmazása Felhasznált módszerek: • dokumentumelemzés • strukturált interjú • kérdőív • fókuszcsoportos interjú • teszt. • PDCA • Ötletroham • trendvizsgálat Lépései: 1. Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú. Résztvevői: Az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség – reprezentatív kiválasztással. 1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, - az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, intézményegység-vezetők, helyettesek, területvezetők) kérdőív alapján elvégzik a vezetői önértékelést. 4. A vezetői kör elvégzi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározza a vizsgálat célját - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészíti annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazzák a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 32



7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen került sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. 10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút. 11. Az igazgatóhelyettesek a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatják az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíteti az irányított önértékelés végső összesítését. 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán került sor. 14. Ezután a vezetői kör összeállítja a problémakatalógust, meghatározza az erősségeket és kijelöli a fejlesztendő területeket.

33



Irányított önértékelés A lépés tárgya 1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése 3. A vezetői önértékelés elkészítése 4. A klímateszttel való vizsgálat módszertani előkészítése 5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú módszertanának lebonyolítási tervének kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása 9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése 10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása

Felelős igazgató Projektvezető Intézményi minőségügyi vezető

Érintett Vezetői kör Vezetői kör + tárriogatói kör

Informált Nevelőtestület Nevelőtestület

Intézményfelelős Vezetői kör + aktív mag Igazgató, igazgatóhelyettesek Vezetői kör Intézményi minőségügyi vezető, Értékelő Intézményfelelős Aktív mag team Igazgató Vezetői kör Intézményi minőségügyi vezető Értékelő Aktív mag (munkatársi Nevelőtestület team kollektíva) Intézményi minőségügyi vezető, Értékelő Igazgató team Vezetői kör Aktív mag Az interjú lebonyolításáért A fókuszcsoportos interjú A fókuszcsoportos interjú és feldolgozásáért kijelölt moderátorai és feldolgozói alanyai felelős Fókuszcsoportos interjú Fókuszcsoportos interjú moderátorai moderátorai, alanyai és Intézményi minőségügyi vezető, Értékelő Vezetői feldolgozói kör team intézményfelelős Intézményi minőségügyi vezető, Értékelő Vezetői kör team Intézményfelelős Az interjú lefolytatásával Igazgató megbízott munkatárs igazgatóhelyettesek

34



A lépés tárgya 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről érőlProblémakatalógus összeállítása, fejlesztendő 14. területek kijelölése

Felelős Minőségirányítási vezető

Érintett Vezetői kör

Informált -

Igazgató Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető

Vezetői kör

Alkalmazotti közösség Intézményfelelős Aktív mag

Vezetői kör

Dokumentumok és bizonylatok rendje Küldő/készítő 1. Céllista 2./1. Munkajelentés 2./2.Szempontlista 3. Vezetői kérdőív 4. Kérdőívek klímavizsgálathoz 5. Összegzés a klímavizsgálatról 6. A fókuszcsoportos interjú kérdése 7. Fókuszcsoportos interjú protokollja 8. Jegyzőkönyv 9. Összefoglaló a fókuszcsoportos interjúról 10. Vezetői interjú kérdései 11. Vezetői interjú 12. Összefoglaló az irányított önértékelésről 13. Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14.Problémakatalógus

Küldő/készítő Vezetői kör Projektvezető Projektvezető Igazgató, int.egys.-vez./h. Vezetői kör Vezetői kör Vezetői kör Vezetői kör Interjú lebonyolításában részt vevők Vezetői kör

Megőrzési hely Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

Megőrzési idő 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év 5 év

Vezetői kör igazgató, int.egys.-vez./h. Vezetői kör

Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

5 év 5 év 5 év

Projektvezető Vezetői kör

Minőségügyi irattár Minőségügyi irattár

5 év 5 év

35

Másolatot kap



5.3.1.9 Éves értékelés A folyamat leírása: 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke, a PP érvényesülése. 2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a területvezetők és az ifjúságvédelmi felelősök, a IMIP vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a nevelőtestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról. Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását. Véleményezteti a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról, feladatokat határoznak meg a követő tanévre. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját, feladatokat határoz meg a követő tanévre. 4. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 5. A nevelőtestület elfogadja a tanév végi beszámolót, a feladatjavaslatokat. 6. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön, továbbá egy példányt eljuttat a szülői szervezethez.. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámolóban megfogalmazottakat, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. Felelősségek és hatáskörök: A lépés Felelős tárgya

Érintett

Informált Nevelőtestület Igazgató Nevelőtestület, szülői szervezet, DÖK Nevelőtestület -

1. 2. 3.

Igazgató Területek felelősei Igazgató, területek felelősei

Területek felelősei Nevelőtestület Igazgató helyettesek

4-5. 6.

Területek felelősei Igazgató

Nevelőtestület Fenntartó

A dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat Kitöltő/készítő megnevezése 1. Éves beszámolók Területek felelősei 2. Jegyzőkönyv Felkért jegyzőkönyvvezető 3. Az intézmény Igazgató éves beszámolója

Megőrzési hely Irattár Irattár

Megőrzési idő

Másolatot kap

½ év 1 év

Igazgató -

Irattár

1 év

Fenntartó

36



5.3.1.10 MIP működtetése

37



A Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. A minőségirányítási vezető feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a minőségirányítási csoport tagjai (folyamatgazdák) segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük áttekinthetővé. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). A MIP felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. 5.3.1.11 Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki(k) a gazdá(i)ja Szervezeti egység vagy A

folyamatgazda

Igazgató

H Minőségügyi vezető

B intézményvezető helyettes - tanügyigazgatási, felnőttképzési, természettudományi igazgatóhelyettes (az igazgató általános helyettese) C

szakközépiskolai és kollégiumi intézményegység-vezető és nevelési, társadalomtudományi igazgatóhelyettes

D szakiskolai intézményegység-vezető és minőségirányítási igazgatóhelyettes

I műszaki és létesítmény-fenntartási igazgatóhelyettes: – az építészeti, faipari, könynyűipari, környezetvédelmi, létesítmény-fenntartási J szakterületek Gyakorlati oktatásvezető (Építőipar, faipar)

K műszaki vezető, létesítmény-fenntartás – műszaki ügyintézés

E műszaki és szervezési - innovációs igazgatóhelyettes: – informatikai, közlekedési, gépész, elektrotechnikai-elektronikai szakterületek F gyakorlati oktatásvezető: közlekedési, közlekedésgépész, gépész, elektrotechnikaielektronikai, informatikai G Gazdasági csoportvezető

38


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

20. 21. 22. 23. 24. 25.

Folyamat Jogi szabályozók hozzáférhetősége Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Ifjúságvédelem Belső ellenőrzési, értékelési rendszer Ösztönző rendszer működtetése Infrastruktúra biztosítása (eszköz, felszerelés, épület) Egyéb kiszolgáló folyamatok Beiskolázás Módszertani eszköztár és kultúra Gazdasági és pénzügyi folyamatok Pályázatfigyelés, projekttervezés Éves pedagógiai tervezés (tanmenet) A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Panaszkezelés Beválás vizsgálat (végzett tan) Biztonságos környezet Belső minőség-ellenőrzés (audit) Pedagógusok együttműködése Intézmény működésének éves értékelése


A

B

C

D

E

F

x

G

H

I

J

K

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

39

x

x



5.3.2 Belső működés 5.3.2.1 Nevelés-oktatás A pedagógusok együttműködése A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési szokásrendszerét táblázatba rögzítettük. Szakmai keretek Munkaközösségek:

Ülések száma

Tevékenység

Elvárt eredmény

évente 5

Tanterv - beválás vizsgá- Mérési feladatok öszlata szehasonlító elemzéfeladattól függően Tanmenetek - beválás se ennek gyakorisága vizsgálata nőhet Módszerek, eszközök Bevált módszerek kiválasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (Bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése

40

Értékelés

Ellenőrzés területei Igazgató, intézmény egység vezetők, helyettes


Szakmai keretek


Ülések száma

Egy osztályban 1,- 2 havonta matanító tanárok kö- gatartás és szorgazössége: lom elbírálása 1. - nevelési tréning szükség esetén

Tevékenység

Elvárt eredmény

Értékelés

Magatartás, szorgalom - Magatartás, szorga- az adott osztályértékelése lom, pedagógiai főnök, Információk átadása a alapelv kritériumai- osztályfőnöki Problémák megbeszélése, nak megfelelő ered- munkaközösségmény vezető - Sokoldalú tájékoz tatás (korrekt, pontos) - Nevelési problémákra konszenzuson alapuló nevelési eredmény

41

Ellenőrzés területei Igazgató, intézmény egység vezetők, helyettes vezetése tanmenet int.egys. vez., hely. családláto gatás mód szerek, szentpontok ig., igh.h. mk.vez.



5.3.2.2 A csoport vezetéséért felelős személye Követelmények, elvárások az osztályfőnökkel szemben: 1. Rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal. 2. Mentálhigiénés, szakmai és intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport vezetésére. Az osztályfőnökökkel szemben támasztott követelmények között preferáltan szerepel a jó kommunikációs és együttműködési készség, intuitív készség, szolidaritás a tanulóval elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás szülőkkel, kollégákkal. A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár: a.) Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás részletesen rögzíti. /Az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg/ b.) A kezdő osztályfőnökök mellé az intézményegység-vezető v. helyettese, ill. a munkaközösségvezető szeptembertől un. mentort jelöl ki, aki segíti nevelői munkáját. c.) A havi rendszerességgel megtartott munkaközösségi megbeszélésen a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet az adott osztályfőnök. d.) Évente valamennyi évfolyamon bemutató osztályfőnöki órát tartunk, amely lehetőséget ad nevelési problémák módszertani kezelésére. e.) Évente 1 osztályfőnöki munkaközösségi összejövetelen valamennyi osztályfőnök ötletbörze (tanulmányi kirándulás szervezése, vetélkedő, stb..) keretében járul hozzá a tapasztalat- és eszköztár gyarapításához, rögzíti az osztályfőnöki munkaközösség vezető. A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollegák/pszichológus segítségével, évente két alkalommal, tréning formájában megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival kapcsolatban: - munkaközösségi tagok részére - adott osztályban tanító nevelők részére.

42



5.3.2.3 Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanítása Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések

Módszer Pályáztatás

I.

Pályázat kiírása

II.

Határidőre beérkező pályázatok értékelése Dokumentum elemzés

Eszköz Média, Okt. közlöny, Köznevelés Szakmai önéletrajz

III. Személyes beszélgetés a pályázóval

Beszélgetés

Dokumentumok, pályázat

IV. Intézmény céljainak megismertetése

Beszélgetés

V. A feltételrendszer megismertetése

Beszélgetés

Küldetésnyilatkozat, pedagógiai program Munkajogi dokumentumok

VI. Megbízás

Döntés

VII. Patronáló tanár kijelölése*

Felkérés

Munkaszerződés, munkaköri leírás Megbízás

Beszélgetés

Iskolai dokumentumok

VIII. Személyes beszélgetés a vezetővel - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése IX. Személyes találkozások (a patronáló tanárral) A kiválasztás és betanulás értékelése

Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján

Bemutatás Megbeszélés írásbeli értékelés Korrekció

Értékelés szempontjai PP Munkaköri leírás óralátogatás értékelő Adminisztráció Eljárásrend

43

Érintett Az adott szakmai munkaközösség Pályázó, igazgató

Felelős Igazgató

Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Patronáló tanár, pályázó, igazgató Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője Munkatársak+ új munkatárs+ patronáló Új munkatárs patronáló tanár igazgató

Igazgató

Tanév vége Pályázat határideje (aug. 1.) Aug. 15.

Igazgató

Aug. 15.

Igazgató

Aug. 15.

Igazgató

Aug. 20.

Igazgató

Aug. 28.

Igazgató, patronáló tanár

Szept. 10.

Igazgató helyettes igazgató

Szept. 10

Minőségügyi csoport

Igazgató

igazgató

Határidő

Jan.31. Május 31.

Június 15.



Szempontok a patronáló tanár kiválasztására: - Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető illetve az Ő javaslatára kiválasztott munkatárs. A patronáló pedagógus feladata: o a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az adminisztráció pontos vezetése informális problémák megbeszélése o a munkavégzéshez szükséges dokumentumok átadása, megismertetése o SZMSZ, PP., Házirend, Munkatervek, Tantervek, Munkavédelmi Szabályzat, stb., esetleg közös értelmezése, átbeszélése o közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása o az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés) o tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek) az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok) o a helyi kommunikációs szokások megismertetése o feljegyzéseket készít az új pedagógus tevékenységéről. o megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést.

44



5.3.2.4 Továbbképzési rendszer működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Nevelőtestületünk elfogadta az ötéves továbbképzési terv alapelveit. Ez a PP-vel összhangban van, s képezi az évenkénti beiskolázás alapját. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1.

Minden év elején (általános ig. helyettes) közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobákban. 2. A továbbképzésre jelentkezők február 10-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 3. Február 15-éig az általános igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. Ezután a nevelőtestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 5. A Közalkalmazotti Tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 6. Február 20-áig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 7. Február 25-éig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 8. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe. 9. Az igazgató tanulmányi szerződést köt az érintettel. 10. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a nevelőtestületnek. 11. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 1.1.1.1.1. A tanulók értékeléséhez szükséges követelmények és mérőeszközök, módszerek meghatározása Az intézmény - az országos jogszabályok, tantervek, szakmai és vizsgáztatási követelmények, szakmai vizsgaszabályzat, érettségi szabályzat a helyi szabályzók, az intézményi alapértékek és az intézményben folyó nevelő-oktató munka jellegének figyelembevételével - határozza meg a tanulók értékeléséhez szükséges követelményeket. Ezek a helyi tantervben kerülnek kidolgozásra, mint a továbbhaladás minimum feltételei. Az értékelés eljárási rendje 5.3.2.5 Tanulók értékelése Az intézmény értékelési alapelvei 1. Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentőszerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. 45



2. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. 3. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. 4. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái. tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a " feladatmegoldás " tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. A számonkérés írásbeli formáinak terjedése miatt az intézmény tantestülete kívánatosnak tartja a szóbeli számonkérés részarányának növelését, elsősorban a humán terület tantárgyai és az élő idegen nyelvek esetében, de lehetőség szerint egyes reál és szakmai tantárgyak vonatkozásában is. Az írásbeli számonkérés esetében előnyben kell részesíteni az esszé formájú összefüggő megnyilatkozásokat, és az ésszerű minimum szintjén kell tartani a tesztek, elsősorban feleletválasztós változataik használatát. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó / nagy - vagy témazáró / dolgozatok számát. Elvárás, hogy valamennyi átfogó témát írásbeli számonkérés zárja. A témazárók időpontját, témáját a számon kérő nevelőnek a megírás előtt legalább egy héttel be kell jelenteni, és egyeztetni a tanító tanár-teammel, mert egy tanítási napon csak két ilyen típusú ellenőrzésre kerülhet sor. 5. A tanuló tantárgyi teljesítményében bekövetkezett jelentős visszaesés esetén a szaktanár segítő szándékkal konzultál a tanulóval, az osztályfőnökkel, az osztályközösséggel, és szükség esetén természetesen a szülőkkel. A felzárkóztatásról írottak szellemében a szaktanár személyre szabott, egyéni segítségnyújtás formájában törekszik mind a fenti típusú tanulási gondok, mind az iskola 9. évfolyamára felvett, vagy a felsőbb évfolyamokra más iskolákból átvett tanulóknál jelentkező, a teljesítménnyel, részképesség hiánnyal összefüggő problémák megoldására. 6. A tanuló tantárgyi teljesítményét a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel minősítjük. A minősítés alapja kizárólag a tanuló teljesítményének a tantervi követelményekkel való összevetése. Mindenképpen kerüljük az olyan minősítést, amely csupán a tanulók egymáshoz viszonyított relatív teljesítményén alapszik. 7. A tanuló érdemjegyeiről, tantárgyi előrehaladásáról a szaktanár és az osztályfőnök az ellenőrző könyv, kivételes esetekben levél útján írásban, a fogadó napokon és a szülői értekezleteken szóban tájékoztatja a szülőket. 8. A tanuló félévi és év végi tantárgyi osztályzatának kialakításához a heti tantárgyi óraszám és a félévenként minimálisan elvárt érdemjegyek száma a következőképpen alakul: 1/3, 2/4, 3/5, 4/6. A félévi és év végi tantárgyi osztályzat kialakításakor az adott időszak alatt megszerzett különböző típusú érdemjegyek súlyozott átlagától a szaktanár lefelé legfeljebb egy osztályzat erejéig, felfelé is ennyire eltérhet. A szaktanár mérlegelésétől függően a tanuló lehetőséget kaphat félévi és év végi osztályzatának átfogó javítására. A mérlegelés alapjául szolgáló szempontokat a tanulóval ismertetni kell. Ha az osztályt/csoportot az adott tantárgyból egynél több szaktanár tanítja, a félévi és év végi osztályzatot közösen alakítják ki. A szakmai orientációs tantárgyak osztályzattal és érdemjeggyel történő értékelése tantárgyanként történik. A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát.

46



9. A számonkérés egyes tantárgyakra jellemző formáit, a belső és külső vizsgákat, a különböző típusú (szóbeli felelet, témazáró felelet, írásbeli nagydolgozat, stb.) érdemjegyek súlyát, valamint az egyéb tényezőket a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. 10. Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen Az érdemjegy /osztályzat/ akkor Jeles,(5) ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó,(4) ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, és kisebb bizonytalansággal tudását önállóan alkalmazni tudja. Közepes,(3) ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen, több hibával teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel képes alkalmazni. Elégséges,(2) ha a tanuló a minimumszintet teljesíti, amely a továbbhaladás feltétele. Kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre. Elégtelen,(1) ha a tanuló nem sajátította el a helyi tanterv minimumszintjét, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes feladatvégzésre. 11. A szorgalmi időben kapott értékelést a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. 12. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat, ez az elismerés lehet igazgatói, valamint nevelőtestületi szintű. Ha a tanulónak a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb 3 "jó" osztályzata van (s ennél rosszabb osztályzata nincs), a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és bizonyítványban is dokumentálni kell. A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a szülőnek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, és az iskolavezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul. Az értékelés rendszeressége A tanulók magatartását és szorgalmát - az érettségizett, beszámoltató oktatásban részesülő tanulók kivételével - félévente osztályzat formájában értékeljük. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. Az adott érdemjegyeket és osztályzatokat minden esetben a tanuló - kérés esetén a szülő - számára szóban indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket ellenőrző könyvébe a tanulónak kell beírnia, amelyért Ő a felelős.

47



Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés A „magatartás" minősítése: - A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, az iskolai kötelezettségekhez való viszonyt /felelősségérzet, a közösség érdekében végzett tevékenység, a viselkedés, a hangnem, az önállóság stb./. - Az osztályfőnök rendszeresen kísérje figyelemmel a tanulók magatartását. Az elbírálás során arra kell törekedni, hogy a minősítés megegyezzék az osztályközösség véleményével és az elbírált tanuló számára nevelő hatású legyen. - A tanulók félévi és év végi magatartásának minősítésében az osztályban tanító tanárok, szakoktatók, - kollégiumban lakó tanulóknál a nevelőtanárok - és a diákkör vezetőjének javaslatai alapján az osztályfőnök dönt. - Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola végzi, a tanuló magatartását a képzés szervezője értékeli és ezt a döntésnél az osztályfőnök vegye figyelembe. - A magatartás elbírálásánál figyelembe kell venni az igazolatlan mulasztásokat és a fegyelmező intézkedéseket, fegyelmi büntetéseket! - A tanuló fegyelmi büntetését a magatartás elbírálásánál csak abban a tanévben kell figyelembe venni, amelyben a fegyelmi határozat jogerőre emelkedett. A szorgalom minősítése: - A tanulók szorgalmának minősítése az egyéni képességeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához, a szakma elsajátításához való viszonyt /cselekvőkészség, törekvés, kötelezettségteljesítés, rendszeresség, pontosság stb./ - Az osztályfőnök rendszeresen kísérje figyelemmel a tanulók szorgalmában mutatkozó változásokat. - A szorgalom minősítésénél arra kell törekedni, hogy a tanuló számára nevelő hatású legyen és az osztályközösség véleményével megegyező legyen. - Félévkor és tanév végén a tanulók szorgalmának minősítése a magatartás minősítésével hasonlóan történjen. - A szorgalom minősítése legyen összhangban a tanuló átlagos tanulmányi eredményével. Érdemjegyek, osztályzatok megállapítása: - A tanulók tudását, előmenetelét, teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján - a tanítási órákon a szóbeli és írásbeli munka, beszámolók figyelembevételével - tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal értékeljük. - A gyakorlati oktatásban a tanulók gyakorlati tevékenységét, a szakma elsajátításához való viszonyt, az elért teljesítményt, a végzett munka minőségét stb. a tantervi követelmények figyelembevételével értékeljük, - tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal. - A tanulók osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, illetve a beszámoltató-, továbbá a különbözeti- és a javítóvizsga alapján kell megállapítani. - Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a tanuló szakmai tudását a gyakorlati képzés szervezője értékeli. - A félévi és tanév végi osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló fejlődését vagy visszaesését. Az elégtelenre /1/ álló, illetve javítani szándékozó tanulónál lehetőséget kaphat a javításra. Ezt követően állapítja meg a tantárgyat tanító tanár, illetve a szakoktató az osztályzatokat. - A végső osztályzatok kialakításánál súlyozottan kell figyelembe venni a témazáró érdemjegyeit és az egyéni feleleteket. - Az osztályozó értekezletet megelőzően az osztályfőnök vezetésével az osztályban tanító pedagógusok bírálják el a tantárgyi, illetve gyakorlati osztályzatokat. Vitás esetekben az osztályozó tantestületi értekezlet dönt. - A tanulók félévi, illetőleg tanév végi eredményeinek elbírálására osztályzatokat használunk. 48



A nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az osztályfőnök előterjesztése alapján. Abban az esetben, ha a tanuló év végi osztályzata két fokozattal eltér - az év közben adott érdemjegyek átlagától - az osztályfőnök indokolni köteles. Érdemi indokok hiányában a nevelőtestület dönt a tanuló javára. Az intézmény mérés-értékelési gyakorlata: ❖ A 8. év végi, hozott osztályzatok regisztrálása, egybevetése a kompetencia alapú bemeneti méréssel. ❖ Munkaközösségek összeállítják a bemeneti mérőlapokat. Ø NAT kompetencia követelményeinek alapján a minimumszint figyelembe vételével tisztázzuk mit, milyen szinten, hogyan mérünk. Ø Taxonómia elkészítése Ø Mérőlapok elkészítése Ø A javítókulcs és értékelés csatolása Ø Mérőlapok kijavítása Ø Az eredmények kiértékelése Ø Az eredmények adatbázisba való felvitele Ø Fejlesztés, felzárkóztatás tervezése Ø Tanmenetek elkészítése Tantárgyi mérések a pedagógiai program alapján: Az ellenőrzés, értékelés formái Szóbeli: beszélgetés, szóbeli összefüggő felelet, kiselőadás stb. Írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró stb. Gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény stb. A pedagógus maga tervezi meg a szóbeli és írásbeli formák helyes arányát. Értékelő skálával való osztályozás 30% alatti tudásszint: elégtelen (1) 31%-50% közötti tudásszint elégséges (2) 51%-70% közötti tudásszint közepes (3) 71%-85%közötti tudásszint jó (4) 86% feletti tudásszint jeles (5) Feladatok: - a sokszor jelentkező liberalizmus felszámolása, - a hátrányos helyzetű tanulóknál az elnézés, a jobb jegy megadása helyett külön segítéssel a tudásanyag emelése, - a szóbeli, írásbeli és gyakorlati munkához kapcsolódó értékelés helyes arányának kialakítása és komplex alkalmazása, - munkaközösség által összeállított tantárgytesztek, kompetencia alapú mérőlapok alkalmazása, a különböző tantárgyak értékelési normáinak közelítése. Átfogó beszámoltatás az ismeretek számonkérése 9. év végén: írásban - Matematikából képességteszt (számolási készség, gondolkodási képesség) - Magyar nyelv és irodalom tantárgyból: olvasás, szövegértés, íráskészség, helyesírás, szövegalkotás.

49



- Történelemből: szövegértés, forráselemzés, elemző-képesség. Szóbeli - magyar irodalomból, - történelemből beszédkészség, előadó-elemző képesség. - idegen-nyelvből beszédkészség. Gyakorlati: makett készítés meghatározott témakörökből, szabad választás alapján, a manuális képesség vizsgálata, szakmai érdeklődés kialakítása céljából. 10. év végén: - matematika, magyar nyelv-és irodalom, történelem, idegen-nyelv gyakorlat, hasonlóan a 9. év végén történő számonkéréshez, természetesen a 10. év tantervi anyagának, kompetenciáinak megfelelően. 10. év végén a bemeneti méréshez hasonlóan egységes mérőlapokkal mérjük a kimenetet, illetve a szakképző évfolyamba lépés feltételét, a bemeneti kompetenciák meglétét. Mivel mi szakképző iskolaként működünk, igen nagy gondot fordítunk a 10. év végén végzett számonkérésre, hogy tanulóink a megfelelő kimeneti kompetenciák birtokában lépjenek be a szakképző évfolyamba, a realitás szintjén maradjanak, a szakmaválasztás vagy továbbtanulási szándékaikat illetően. A tanulók továbbhaladása 1. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és a választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. 2. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus hónap). Három vagy több elégtelen esetén az évfolyamot meg kell, illetve (nem köteles tanuló esetében) meg lehet ismételni. 3. Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható. Ugyancsak nem osztályozható, ha az egyes tantárgyak esetében a hiányzás meghaladja az évi óraszám 30%-át, a szakképző évfolyamokon pedig a 20%-át. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása, évfolyamismétlést von maga után. 4. Választott tárgyat leadni - általános szabályként - lezárt év után lehet, felvenni igazgatói engedéllyel. Ez utóbbi esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő. 5. Magántanulók esetében a magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló félévkor beszámoló-, a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.

50



INTÉZKEDÉSI TERV

Feladatok

Sikerkritériumok várható eredmények

Eredmények ellenőrzése, értékelése, elemzése. Mit? Hogyan? Ki?

Határidő

Az intézményi minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer működtetése. Az I M I P átdolgozása, különös tekintettel a kompetencián alapuló oktatásra és a mérésre.

A nevelőtestület által elfogadott rendszer működik. Partnerközpontú működés, oktatásnevelés és vezetői tevékenység folyamatainak működtetése

Folyamatszabályoz ások, eljárásrendek, ellenőrzési értékelési folyamatok dokumentációjának vizsgálata, elemzése.

2010. március 15.

A pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv) folyamatos egyeztetése a KT-nek megfelelően. A kompetenciaalapú oktatás szerinti működés.

A stratégiai céloknak és a kapcsolódó jogszabályoknak való megfelelés.

A tanév elején kialakított folyamatos munkacsoportok figyelemmel kísérik a PP-t a helyi tanterveket és a szükséges eszközök jegyzékét.

A kompetenciamérések eredményeinek javítása érdekében fejlesztő csoport létrehozása

A tanulók értékelése, mérése tervszerű, egyéni legyen

51

Felelős


Motivációs szint emelése a tanulás érdekében a pedagógusok változatos módszertani kultúráján keresztül. Fontos feladat tanulók tanulási technikáinak fejlesztése a hatékony önálló tanulás fejlesztése


A tanulók érdeklődése, a tantárgyak iránt, ami a tanulmányi eredmény javulásával, a bukások számának csökkenésében és a szakmai kompetencia erősödésében mutatkozzon meg. OKÉV kompetencia mérésekben elért

Vezetői, mk.vezetői, óralátogatások jegyzőkönyvei alapján készült intézményi beszámoló. Statisztika elemzése, tanulók motivációjának vizsgálata kérdőíves módszerrel 9. 10. és 12. évfolyamon októberben.

eredmények

Trendvizsgálatok. Belső

javuljanak.

továbbképzés, ötletbörze.

A az 1. szint, illetve az alatti tanulók elérjék 2. szintet. A 2. szintet elérők pedig a 3. szintet. Az oktatás tartalmának és A változó

Innovációs programok

kínálatának fejlesztése.

elvárásoknak való

elemzése.

megfelelés,

Pályázatokon való

alkalmazkodás. A

részvétel. Továbbképzésen

kompetencián alapuló való részvétel. oktatás feltételeinek kialakítása Tehetségekkel és a

Egyéni tanulási út

Statisztika elemzése

hátrányos helyzetűekkel

biztosítása.

(bukások száma, okai,

való egyenrangú törődés. Versenyeken

kitűnő tanulók száma,

Az

eredményes

versenyzők száma,

esélyegyenlőséget,

szereplés.

eredmények). Tehetséges

biztosító oktatási, nevelési Integrációs terv

tanulók képességeinek,

programok.

készségeinek vizsgálta,

elkészítése

feladatok kijelölése. Felzárkóztató programok kidolgozása 52



Idegen nyelvi

Versenyeken való

Tudásszintmérés 9. 10.

kompetencia

eredményes

évfolyamon .

fejlesztése

részvétel. Alapfokú, középfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma növekedjen

Digitális

A feltételek biztosítása Intézményvezetői

kompetencia

mellett a tanárok,

beszámoló,

fejlesztése

diákok eszközként

statisztika elemzése.

Életpálya

használják. Sikeres szakmaválasztás.

Pályaválasztási

kompetencia

statisztika

fejlesztése

elemzése.

Szociális

A szolidaritás, szo-

Drámapedagógiai

kompetencia

ciális érzékenység az

módszerei. Kérdőíves

fejlesztése

együttműködés, az

módszer, SWOT analízis

empátia, kooperáció fejlődjön. A közösségi magatartás formálása. A pedagógiai

Az iskolai

Munkatervek,

program céljai

munkatervek

beszámolók,

megvalósításához

tartalmazzák a

partneri

kapcsolódó

tevékenységek formáit, visszajelezések

feladatok,

költségek forrását.

elemzése.

tevékenységek

A partneri

SZM ülések jegyző könyve

visszajelzések elégedettségi mutatója legalább 80%-os legyen. Szervezeti kultúra

Az együttműködés a

fejlesztése, ezen belül a

nevelőtestületen belül foglalkozások szervezése.

Szervezeten belüli csoport-

53


szervezeti kohézió


javuljon.

Egymás

erősítése.

munkájának megismerése. Közös óralátogatások.

A humán erőforrás újabb Pedagógusok

Továbbképzési terv,

hosszú távú tervének

kompetenciájának

beiskolázási terv elemzése,

elkészítése.

növekedése.

újragondolása

A szülőkkel való

Egységes szemlélet

SZM vezetők beszámolója

kapcsolat-tartás

alakul ki a szülőik és

erősítése.

iskola között

A taneszköz-ellátottság

Funkcionális

Taneszköz ellátottság

fejlesztése, beszerzési

fejlesztéssel a teljes

áttekintése. Igények

terv készítése a

ellátás elérése.

felmérése.

Egységes Szakképzési

Eu-ban ajánlott

Minőségügyi felelős

Minőségbiztosítási

minőségbiztosítási

Keretrendszer kiépítése

rendszer kiépítése

kompetencia alapú oktatás bevezetése érdekében 2010. 12.

Az országos kompetenciamérés eljárásrendje 1. A mérést megelőző eljárásrend Feladat Az érintett tanulók, szülők írásos tájékoztatása

Felelős Iskolai koordinátor

A felmérésvezetők felkészítése, a felkészítés dokumentálása

Iskolai koordinátor

A tesztanyagokat tartalmazó doboz átvétele, ha szükséges, jegyzőkönyv felvétele A felmérés előkészítése: terembiztosítás, helyettesítések megszervezése Az iskolai kérdőív átadása az igazgatónak


Az iskolai kérdőív kitöltése

Igazgató

A tanulók adatainak átvezetése a jelenléti ívekre

Felmérésvezetők

. A mérés eljárásrendje Feladat A jelenléti ívek és a tesztanyagok kiosztása a felmérésvezetők részére A felmérés lebonyolítása, a kódszámok kezelése

54

Igazgatóhelyettes Iskolai koordinátor

Határidő Mérést megelőző héten Mérést megelőző héten Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Amikor a mérés megérkezik Mérést megelőző nap Mérést megelőző nap


Határidő Mérés napján

Felmérésvezetők

Mérés napján



A felmérési jegyzőkönyvek vezetése, kezelése A kitöltött és rendezett felmérési anyagok összegyűjtése A tanulói háttérkérdőívek kiosztása A felmérés menetének ellenőrzése

3. A mérés utáni eljárásrend Feladat A tesztek, kódszámok ellenőrzése, a jelenléti ívek, jegyzőkönyvek összegyűjtése, ellenőrzése, javítása Az iskolai jegyzőkönyv kitöltése a felmérési jegyzőkönyvek alapján A kitöltött iskolai kérdőív átvétele A tanulói háttérkérdőívek összegyűjtése A tesztek, kérdőívek és egyéb dokumentumok összegyűjtése, becsomagolása, lezárása

Felmérésvezetők Iskolai koordinátor Felmérésvezetők Iskolai koordinátor


Határidő Mérés napján


Mérést követő nap

Iskolai koordinátor Osztályfőnökök Iskolai koordinátor

Mérést követő nap Mérést követő nap Mérést követő nap

4. A mérési eredmények feldolgozásának eljárásrendje Feladat Felelős A mérési eredmények ismertetése a szaktanárokkal

Munkaközösség vezetők

Az erősségek és gyengeségek meghatározása Stratégiai célok megfogalmazása, ezek megvalósításához szükséges feladok, módszerek meghatározása A célkitűzésekből származó aktuális feladatok beépítése a munkatervekbe, az intézkedési tervbe A kitűzött feladatok megvalósulásának nyomon követése Az eredmények ismertetése a szaktanárokkal

Munkaközösség vezetők Szaktanárok Munkaközösség vezető IMIP vezető Munkaközösség vezető Munkaközösség vezetők

55

Mérés napján Mérés napján Mérés napján Mérés napján

Módszerek, eszközök Értekezlet

Határidő

A mérés megérkezését követő 30 napon belül Értekezlet Adott tanév végéig Probléma specifikus Mérést követő tanév szept. 30-ig Mérést követő tanév szept. 30-ig Tematikus mérés Folyamatosan Értekezlet Tanévzáró Mk. ért.



5.3.2.6 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az optimális intézményi működéshez szükséges, hogy a 11/1994 (VI. 8.) és az ezt módosító 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet szerint rendelkezzünk a szükséges eszközökkel, felszerelésekkel. Funkcionális taneszközjegyzékünk – amely a pedagógiai programunk mellékletét képezi – tételesen tartalmazza: - az előírt tanári és tanulói eszközöket, felszereléseket, - a rendelet szerinti, és a ténylegesen szükséges mennyiségi mutatókat, - a leltár szerinti állapotot, - a fejlesztés három éves ütemtervét. Az eszközfejlesztéssel összhangban tervezzük az éves költségvetésben a beszerzéseket, amelyet a fenntartó hagy jóvá. Mérőeszközeinket szükség szerint felülvizsgáljuk, s megtesszük a korrekciókat. Eljárási rend a mérőeszközök felülvizsgálatához: • Kétévente a munkaközösségek áttekintik az iskolában használatos mérőeszközökről szerzett • • • • •

tapasztalataikat A helyi tanterv követelményeinek figyelembe vételével javaslatokat tesznek az egyes mérőeszközök korrekcióival kapcsolatban Feladatlapok szerkesztése Próbaméréseket végeznek az új mérőeszközökkel Az adatok értékelése Az új mérőeszközök rendszeresítése

Figyelembe veendő mérésmetodikai alapelvek: • Érvényesség (validitás) • Megbízhatóság (reliabilitás) • Objektivitás (adatfelvételi, értékelési, értelmezési)

AMIT ÉRTÉKELNÜNK AKIK ÉRTÉKELIK AZ ÉRTÉKELÉS AZ ÉRTÉKELÉS KELL RENDSZERESSÉGE FORMÁJA Kiemelkedő tanulmányi, Szaktanár, osztály- aktualitástól függően Írásban, az ill. sporteredmények főnök, ill. igazgató osztályközösség, illetve az iskola közössége előtt szóban Nagyobb osztály, ill. Osztályfőnök, ill. aktualitástól függően Az osztályközösség, ill. a iskolai rendezvény igazgató tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is Magatartás, szorgalom osztályfőnök havonta, félévenként, Szóban, érdemjeggyel de aktualitástó írásban függően is Tanulmányi munka osztályfőnök folyamatosan szóban szaktanár folyamatosan szóban, érdemjeggyel 56


A vizsgázók telj. Tantárgyi felmérés eredménye Érettségi eredmények

Felvételi eredmények


igazgató szaktanár Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető, osztályfőnök, igazgató Munkaközösség vezető, osztályfőnök

félévkor év végén év végén aktualitástól függően aktualitástól függően

ellenőrző könyvben bizonyítványban szóban szóban és írásban írásban

a végzés utáni testületi értekezleten

Szóban és írásban

az új tanévnyitó értekezletén


5.3.3 Mérés, értékelés, elemzés Az ágazati irányítás és a fenntartó, valamint az intézmény által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása az intézmény tevékenységének tényleges pedagógiai eredményességével a közoktatási törvény koncepcionális szelleméből is kiolvasható. Az értékelés az ellenőrzések, mérések tapasztalataira épül, vele szoros egységet alkot. Értékelési tevékenységünk ellátásával célunk: - a végzett munka során adódó eredmények számbavétele, - a hibákkal történő szembenézés, - amely minősíti a munkában részt vevő személyeket, - feltárja a vezetőség (vezető) lényeglátását, feladatkijelölő készségét.

5.3.3.1 Nevelő-oktató munka eredményességének komplex mérése A nevelési programban a tanulói teljesítmények méréséhez csupán a legjellemzőbb eljárásokat adjuk meg, mivel a helyi tantervekben megjelennek a méréssel kapcsolatos konkrét eljárások. Mérési-értékelési célfeladat

Mérésmód

Idő

Sikerkritéri * um

I. A: TANULOK Tesztlap értékelése-belső mérések Bemenet mérések - Kulcs-kompeten-ciák - Alapkész-ségek állapota - Visszamérés a problémás tudáselemeknél

Minden év szeptember 30-ig. Következő év március

A mérés elvégzése, dokumentálás

Minimumszintű tantárgyi méré-

Minden év október 30-

60 ± 10% Javulás

Tesztlap

Felelős

Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése Szaktanárok, Szóban, írásban, Munkaközös- munkaközösségi ség-vezetők megbeszélésen. MÉCS-vezető Fejlődési napló tanulónként. Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek. Fejlesztési tervek értékelése. Nevelési értekezleten

Érintett oszÍrásban: tályfőnökök és - szülő

57

Ellenőrzés

Munkaközösség-vezető, igazgató MÉCSvezető

Igazgató-helyettes

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM sek ■ Matematika ■ Magyar Minden évfolyamon Tantárgyi formatív és szummatív mérések

A tanulók állóképességének vizsgálata

Év végén április 30-

Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Vác egyénenként is kimutatható legyen.

a szaktanárok

Témazáró Folyamatos, Az évvégi dolgozatok, a PP-nek mérés röpmegfelelően eredménye dolgozatok, javulást szóbeli mutasson feleletek % Tanév során folyamatosan

Minden osztály

- tanuló - pedagógus Nevelési értekezleten Év végi beszámolók-ban. Szaktanár konferencia

Testnevelő ta- Írásban, nárok munkaIskolaorvos közösségi megbeszélésen. Nevelési értekezleten Év végi beszámolókban. Szóban, Funkcionális he- Szépirodal- Minden év Az elemMunkaközös- írásban, lyesírás vizsgálata mi szövemárciusázés megség-vezető. munka9. évfolyamokgen ban történte. közösségi ban Ismerettermeg-beszéjesztő szölésen és nevegen velő-testületi értekezleten. Tanulói motiváci- Tesztlap Minden év A mérés Osztályfőnöki Szóban, ók, attitűdök vizsnovemberé- megtörtén- munkaközös- írásban, gálata ben te, a fejség munka9. 11. évf. lesztés ki- Osztályfőnö- közösségi jelölése kök megbeszéléKollégiumi sen és nevenevelők lő-testületi értekezleten Tanulók figyelTesztlap Minden év A mérés Osztályfőnö- A mérés mének, emlékezeoktóberében megtörtén- kök, szaktaná- megtörténte, tének vizsgálata a te, a fejrok, a fejlesztés tanulás tanulásálesztés ki- kollégiumi kijelölése hoz jelölése nevelők. 10. évfolyamon

I. B.TANULOK értékelése- külső mérések

Minden év

Minden is- Szaktanárok,

58

A központi

MÉCS-vezető Munkaközösség-vezetők

Ig.h.,mkv.

Igazgató Munkaközösség-vezető

Igazgató

Igazgató

Igazgató

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tesztfüzet Országos kompetenciamérés: olvasás-szövegértés és matematika eszköz-használat 10. évfolyam

Hozzáadott érték Belső és külső mévizsgálata rések alapján Záróvizsga II. PEDAGÓGU- Pedagógus SOK önértékelő, - Pedagógusok értékelő és teljesítmény-érté- összesítő lapok. kelése - Vezetői feladat- Vezetői érkörben foglalkoz- tékelő tatottak értékelése. jegyzék

Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak ellenőrzése, értékelése.

Ellenőrzési terv szerint

III. PARTNEREK .-Tanulók - Szülők - Alkalmazottak - Külső partnerek - Fenntartó - Iskola - Orvos, védőnő

Kérdőív Kérdőív Interjú Kérdőív Interjú Interjú


május vége. kolatípusban elérni a térség azonos típusú isk. eredményét, majd elérni a 450 pontot. Az egyes és egyes alatti szinten lévő tanulók magasabb szintre fejlesztése A bemeneti Az érték és kimeneti pozitív lepontok ösz- gyen szehason-lítása Kétévente Az értékeKétévente lé-sek megtörténte, dokumen-tálása, megerősí-tések, fejleszté-sek megjelölése. Évente illet- Az értékeve az ellen- lé-sek őrzési terv- megtörténben meg-je- te, dokulöltek szerint men-tálása, megerősí-tések, fejleszté-sek megjelölése. Kétévente Az előző Kétévente méréshez Kétévente viszonyított Kétévente pozitív Kétévente irányú %-os elKétévente mozdulás

Osztályfőnökök, MÉCS- vezető

elemzés lemezen. Tantestületi fórumon elemzés. Fejlesztések kijelölése.

Elemzés készítése Igazgató és MÉCS vezető

Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport Az eljárásrendben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban. Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban.

Igazgató-helyettes

Szóban, írásban

Igazgató

Minőség-irá- Szóban, írásban, nyítási csoport ne-velő-testületi a minőségi meg-be-szélésen körök bevonásával

Igazgató

Minőség-irá-

Igazgató

Kétévente Interjú Kétévente

- Sport és műve-

Dokumen-

Mérés meg- Azonos-

59

Szóban, írásban,

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM lődési intézmények Összehasonlító elemzés Trendvizsgálat

tum-elemzés Dokumentum-elemzés

történte után 30 napon belül.. Kétévente

Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Vác ságok, különbö-zőségek meghatá-rozása Fejlesztések meghatároz ása intézkedési tervekben

nyítási csoport Minőség-irányítási csoport és nevelőtestület legitimálásával

ne-velő-testületi megbeszélésen Szóban, írásban, ne-velő-testületi megbeszélésen

IV. CEL, TARTALOM VIZS-

Minden év őszén

GÁLAT

- Intézményi önértékelés

SWOT-analízis

Erősségek, Gyengeségek, Minőség-iráLehetősé- nyítási csogek, port veszélyek meghatároz ása

Kétévente

Minőségirányítási csoport

Teszt - Klímavizsgálat

Az elemzés megtörtémte

NégyEFQM mo- Évente - Irányított önérté- dell kelés SZÖM Dokumentumok felülvizsgálata, karbantartás - Helyi Pedagógiai Program benne a NAT-ra épülő kerettanterv Törvények - IMIP megismerése, - SZMSZ dokumentum-elem- Házirend zés

Minőségirányítási csoport

Adottságok, elért eredmé-nyek meg-határozása. A dokumen- Intézkedétumokban si tervek megjelöltek készítése. szerint.

Évente

Szóban, írásban, nevelőtestületi meg-beszélésen

Igazgató

Szóban, írásban, neNevelőtestület velőtestülevagy az erre ti meg-bealakult minő- szélésen ségi körök

Pontosítások megtörténte

- Alapító okirat

A vizsgá-

Igazgató

Igazgató

Igazgató

GazdaságiVezető

Évente

Törvények,

Igazgató

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

- Továbbképzési terv

Gazdálkodással kapcsolatos felülvizsgálat

Szóban, írásban, nevelőtestületi megbeszélésen

Iskolai me-

60

Szóban, írásban, nevelőtestületi meg-beszélésen

Szóban, írásban, ne-

Igazgató

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM dokumenEllenőrzési rend- tumok szer felülvizsgála- Dokumenta tum-elemzés

Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Vác lat elvégnedzsment zése. Pontosítások megtörtént Megerősítés, illetve korrekció

velő-testületi meg-beszélésen

A pedagógus munkájának értékelését az iskola vezetősége a mellékelt értékelési táblázat alapján végzi el. A vezetői értékelések Az ellenőrzést mindig egy értékelés kell, hogy kövessen. Ez történhet írásban, illetve szóban. Ennek részletes kifejtését az alábbi táblázat tartalmazza.

61



5.3.3.2 Az ellenőrzési - értékelési program Mit? (Kit?)

Ki?

Milyen Milyen formában? rendszerességgel? AKIK ÉRTÉKELIK AZ ÉRTÉKELÉS AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERESSÉGE FORMÁJA intézményvezetés évente írásban munkaközösségek évente Írásban

AMIT ÉRTÉKELNÜNK KELL Pedagógiai programunk Helyi tantervünk, szakmai programunk Kiemelkedő tanulmányi, Szaktanár, osztályill. sporteredmények főnök, ill. igazgató

aktualitástól függően

Nagyobb osztály, ill. iskolai rendezvény

Osztályfőnök, ill. igazgató

aktualitástól függően

Magatartás, szorgalom

osztályfőnök

Tanulmányi munka

osztályfőnök szaktanár

esetenként, félévenként folyamatosan folyamatosan félévkor év végén év végén aktualitástól függően aktualitástól függően

A vizsgázók telj. Tantárgyi felmérés eredménye Érettségi eredmények Felvételi eredmények A diákmozgalom tevékenysége Az oktató, nevelő munka körülményei Az épületek rendje, tisztasága

igazgató szaktanár Munkaközösség vezető Munkaközösség vezető, osztályfőnök, igazgató Munkaközösség vezető, osztályfőnök igazgatóhelyettes Munkaközösség vezetők, igazgató Gondnok Gazd. csop. vez..

Írásban, az osztályközösség, illetve az iskola közössége előtt szóban Az osztályközösség, ill. a tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is Szóban, érdemjeggyel írásban szóban szóban, érdemjeggyel ellenőrző könyvben bizonyítványban szóban szóban és írásban írásban

a végzés utáni testületi értekezleten


az új tanévnyitó értekezletén


évente

szóban

félévente

szóban, írásban

Havonta

szóban

Az értékelő munkát elemzés és javítás kell, hogy kövesse a PDCA ciklusnak megfelelően. A megvalósulás feltétele, hogy a mérés, értékelés, elemzés és az azt követő beavatkozás intézményi szinten is megtörténjen. Ezt a tevékenységet az intézmény az adott folyamatban érintett pedagógus és nem pedagógus munkatársai együttesen végzik. A főbb operatív tevékenységeink kontrolljára az alábbiak szerint kerül sor:

62


Minden tanévben értékeljük Tervező, szervező munkát. Erőforrások, személyi, tárgyi feltételeket. Beiskolázás eredményességét. Alkalmazottak munkájának hatékonyságát.


Minden tanév (év) végén értékeljük A nevelő-oktató munka, a gazdálkodás eredményességét. Tanórán kívüli tevékenységet. Erőforrások, személyi, tárgyi feltételek alakulását.

Kétévente értékeljük Tanulói, szülői, dolgozói jogok érvényesülését. Az iskolán belüli kapcsolatok minőségjegyeit. Iskolai innovációs folyamatokat. Az iskola kapcsolatrendszerét.

Az igazgató vezetői ciklusának végén Pedagógiai program megvalósulását. Gazdálkodási formák eredményessége. Fejlesztés, felhalmozás. Törvényes, szakszerű működés feltételei. Az iskola szervezeti élete.

5.3.3.3 Ifjúságvédelem Az ÖMIP különös figyelmet vár el a ifjúságvédelem területén, amit elvárásai között kihangsúlyoz. Az intézmény minden pedagógusától, de főleg az osztályfőnököktől nagyfokú odafigyelést, érzékenységet, empátiát, tapintatot igényel ez a tevékenység. Az osztályfőnöki munka egyik legfontosabb eleme, amelynek mindig a tanuló érdekeit, segítését kell szem előtt tartania. Az ifjúságvédelmi munkát az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. (Az iskola, kollégium figyelembe véve a tanulólét-számot - a Közoktatási törvény létszám-előírásai alapján félállásban ifjúságvédelmi felelőst foglalkoztat.) E munka keretében közreműködünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében először is pedagógiai eszközeinkkel. Ha ez eredménytelen, együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Az igazgató nevezi ki az ifjúságvédelmi felelőst, akinek a feladata a tevékenységgel kapcsolatos minden nemű tájékoztatás, koordinálás, kapcsolattartás. Tevékenységét az intézményegység-vezetője (ig. helyettes) felügyeli. Kapcsolattartásukra a havi rendszeresség jellemző, szükség esetén gyakrabban. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos kiemelt és részletes feladatait iskolánk Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ifjúságvédelmi tevékenység végzése munkaterv alapján, az ifj.védelmi felelős az osztályfőnökök, az érintett tanító tanárok, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat, a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekjóléti szolgálatok együttműködésével történik. • Feladat a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulók felderítése, nyilvántartása és annak megoldása, hogy a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszűnjön, a rászoruló tanulók szociális támogatása megtörténjen. • Feladat a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók iskolai tevékenységének, mulasztásainak, tanulmányi eredményük folyamatos figyelemmel kísérése. • A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres munkakapcsolatot tartunk az illetékes önkormányzatok gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó hivatalával (előadójával), a gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézményekkel, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, egészségnevelő és védő szervezetekkel, intézményekkel és szükség esetén a helyi rendőri szervekkel. • Erősödő és kiemelt feladat a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkára felkészítése, munkájának összehangolása, valamint a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat és az iskolaszék bevonása az ifjúság védelmét szolgáló feladataink megoldásába. 63



• Szükséges az ifjúságvédelemmel kapcsolatos felvilágosító tevékenység, előadások, viták, megbeszélések szervezése. • Feladat az ifjúságvédelemhez szükséges erőforrások megszerzése, biztosítása. • Az ifjúságvédelmi tevékenységünkről félévkor és év végén jelentésben számolunk be. Értékeljük az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot készül annak fejlesztésére. Eljárási rend az ifjúságvédelemmel kapcsolatban: 1. Minden tanév elején az osztályfőnökök, feltérképezik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóinkat 2. Ha a veszélyeztetettség ill. a hátrányos helyzet anyagi alapokra vezethető vissza, akkor az intézmény (ifjúságvédelmi felelős) szociális segélyek indítványozásával (átmeneti-, rendkívüli segély kezdeményezése az önkormányzatoknál, étkezési támogatás javaslat stb.) próbálja a rászorult családok helyzetét javítani. 3. Ha az osztályfőnök anyagi veszélyeztetettséget tapasztal az általános ig. helyettesnek jelzi ennek tényét. 4. Az iskola általános ig. helyettese a szociálisan rászoruló tanulók támogatási rendszerének megítélésekor javaslatot tesz a támogatás formájára, módjára. 5. Az önkormányzatokkal a kapcsolatot az iskola igazgatója tartja, s teszi meg az egyes támogatásokra a javaslatokat. 6. Ha a veszélyeztetettség a tanulói jogok területén tapasztalhatók, akkor az osztályfőnök jelzi az ifjúságvédelmi felelősnek, aki az osztályfőnökkel együtt megpróbálja pedagógiai eszközökkel orvosolni a problémát. 7. Ha ennek eredményeképp sem szűnik meg a probléma, akkor az ifjúságvédelmi felelős jelzi ennek tényét az igazgató helyettesnek, aki ezek után levélben felveszi a kapcsolatot a illetékes önkormányzatok gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó hivatalával (előadójával), a gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézményekkel, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, egészségnevelő és védő szervezetekkel, intézményekkel és szükség esetén a helyi rendőri szervekkel. 8. Az egyes intézmények és a ifjúságvédelemmel foglalkozó külső szakemberekkel a kapcsolattartást az igazgató és az általános igazgató helyettes tartja, akik bejelentéseiket levélben teszik meg az illetékes szervek felé. 5.3.4 A szervezeti felépítés Ennek pontos leírását az érvényben lévő SZMSZ tartalmazza, felülvizsgálata során beépítjük a szervezetbe a minőségirányítási vezetőt és a minőségirányítási csoport tagjai. 5.3.5 Iskolánk információs rendszere A belső információáramlást az alábbi eszközökkel oldjuk meg • • • • • • • • • • •

körözvények, rendezvénymeghívók, faliújság, heti vezetőségi megbeszélések, kétheti operatív értekezletek, aktualitástól függő munkamegbeszélések, félévi, év végi osztályozó értekezletek, félévi, év végi tantestületi záró értekezletek, tanév eleji alakuló értekezlet, rendkívüli megbeszélések, nevelési értekezletek, 64


• • • • • • •


szórólap, plakát, helyi kiállítás stb., tájékoztató füzet, levél, elektronikus levél, iskolaújság, iskola rádió, honlapunkon ( www.kiralyendre.hu ), külső média, elektronikus adathordozók.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: • a családlátogatások, • a szülői értekezletek, • a pedagógusok fogadó órái, • intézményi fogadónapok, • a nyílt tanítási napok, • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és az intézményi fogadónapok időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskola és kollégiumszékkel. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon, fogadónapokon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető.

65



Partneri kommunikáció Partnereink

Az intézmény alkalmazotti köre

Kapcsolattartó

Igazgató Közalkalmazotti képviselők, a Közalkalmazotti tanács vezetője, gazdasági vezető (nem pedagógus dolgozókkal)

A Közalkalmazotti tanács

Igazgató

Az intézményben dolgozó pedagógusok

Igazgató, igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, Közalkalmazotti képviselők, a közalkalmazotti tanács vezetője, Munkaközösségek vezetői

Kapcsolattartás módja - Személyes kapcsolat, a közalkalmazottakk al, - Kt értekezletek. - Iskolavezetés tájékoztatásai, nem pedagógus dolgozók munka értekezletei - Írásbeli, szóbeli

Írásban, szóban

- Személyes kapcsolat, a közalkalmazottakk al, eseti megbeszélés - Kt értekezletek. - Iskolavezetés tájékoztatásai - Írásbeli, szóbeli

66

Kommunikációgyakorisága/ mérés jellemzői

Szükség szerint, valamint az éves munkaterv szerinti értekezleteken Mérés gyakorisága: évente A mérés módszere: kérdőív

- személyes kapcsolat folyamatosan - Kéthavonta KT értekezletek, szükség esetén azonnal. - Az iskolavezetés a Kjt. 16.§-ban meghatározott kérdésekben 3 havonta tájékoztatást ad a KT-nak - A munkáltató a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő kérdésekben annak meghozatala előtt 15 nappal írásban kéri a KT véleményét. Mérés gyakorisága: évente A mérés módszere: kérdőív Havi munkarend, kiírás alapján, indokolt esetben nevelőtestületi értekezleten (Igazgató, igazgatóhelyettesek, tagozatvezető készíti, rendelheti el) Félévi értekezlet (február), Tavaszi értekezlet: (április,) Tanév eleji értekezlet (augusztus), A nappali tagozaton minden iskolai szintű értekezlet, illetve a szülői értekezletek előtt tagozatértekezlet, Munkaközösségi értekezletek: augusztus, február, május, Osztályozó értekezletek: január és június Nevelési értekezlet továbbképzési céllal: április, Konkrét egyéb témákban összehívott értekezletekről az Igazgató dönt a 8/2000. rendelet 12. § /1.-2.p/ alapján Mérés gyakorisága: évente A mérés módszere: kérdőív

Átadható információ

A munkavégzéshez, érdekképviselethez szükséges információk




Partnereink

Az intézményben tanuló diákok szülei

Az intézményben tanuló diákok, a diákönkormányzat

Kapcsolattartó

Pedagógusok, Osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, igazgató, igazgatóhelyettesek, tagozatvezető

Pedagógusok, Osztályfőnök, Diákmozgalmat segítő pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, igazgató, igazgatóhelyettesek, tagozatvezető

Pest Megye Önkormányzata

Igazgató, Igazgatóhelyettes, tagozatvezető, gazdasági vezető

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

Igazgató, Igazgatóhelyettes, tagozatvezető, gazdasági vezető

Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Kht

Igazgató, Igazgatóhelyettes, tagozatvezető, gazdasági vezető Gyakorlati oktatásvezető

Naszály – Galga Szakképzés Szervezési Társaság Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. 2600 Vác, Naszály út 31.

Igazgató, Igazgatóhelyettes, Gyakorlati oktatásvezető


Kapcsolattartás módja

- személyes kapcsolattartás. - Nappali tagozaton fogadóórákon, szülői értekezleteken.

Kommunikációgyakorisága/ mérés jellemzői Fogadóórák: minden pedagógusnak heti 1, - A nappali tagozaton intézményi szinten: félévenként 1 fogadónap (november, március) Szülői értekezletek: félévenként 1, (november, március), a végzős osztályokban áprilisban. - Az igazgató, igazgatóhelyettesek és a tagozatvezető fogadóórái: éves munkaterv szerint

- Az ifjúságvédelmi felelős heti 10 meghatározott órában tart fogadóórát. Mérés gyakorisága: évente A mérés módszere: kérdőív Szükség szerint. A havi munkarendből eseti megbeszélésekből tanulókat érintő témákról az osztályfőnök tájékoztat. A DÖK működési szabályzatának Eseti megbeszélések, megfelelően, írásban, az Diákparlamenteken, ellenőrzőbe írt A tantestületi értekezleteken a információk útján diákokat érintő közvetlen kérdések napirendi pontjainál a DÖK képviselője is részt vesz. Mérés gyakorisága: évente A mérés módszere: kérdőív


Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat.

Az SZMSZ-ben meghatározott jogkörök gyakorlásához szükséges információk, minden, a diákok többségét érintő kérdésben.

Szükség szerint

Fenntartó igényei szerint

Szóban, írásban

Szükség szerint

A törvényi előírásoknak megfelelően, az Igazgatóság, igényei szerint

Szóban, írásban

Konkrét alkalmanként

Mestervizsgára vonatkozó információk

Konkrét alkalmanként

Továbbképzésre jelentkezők neve, képzési, szolgáltatási igény,

Szóban, írásban

Szóban, írásban

67


Partnereink

OH Középmagyarországi Regionális Igazgatósága

Kapcsolattartó

Igazgató




-továbbképzéseken, mérésekben, vizsgáztatásban való részvétel, Ellenőrzések alkalmával, -ellenőrzések Aktuális feladatok kapcsán alkalmával, -vizsgák előkészítése és bonyolítása során

Egészséges Ifjúságért Alapítvány

ifjúságvédelmi felelős tagozatvezető

Személyes kapcsolat, kapcsolat

írásbeli Konkrét ügyek kapcsán

Gyermekjóléti Szolgálat

ifjúságvédelmi felelős



ÁNTSZ




Családsegítő központ




68

Átadható információ A törvényi előírásoknak megfelelően, az Igazgatóság, mint hatóság igényei szerint - Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat - Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat -


Partnereink

Iskolaorvos

Rendőrség Bűnmegelőzési Osztálya

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Váci Reménység Egyesület

Pest Megyei Munkaügyi Központ

Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Vác

Vác és Vidéke Ipartestület

Kapcsolattartó

ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök

ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, igazgató vagy helyettese

tankönyvfelelős pedagógus

testnevelő tanár, igazgatóhelyettesek

Igazgató, Igazgatóhelyettesek, Gyakorlati oktatásvezetők és helyetteseik, Szabadidő szervező Igazgató Igazgatóhelyettesek Gyakorlati oktatás vezető és helyettesei Szabadidő szervező Igazgatóhelyettesek Gyakorlati oktatás vezető és helyettesei





- Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak Személyes kapcsolat megfelelően, iskolaorvosi Konkrét ügyek kapcsán figyelembe véve a rendelőnkben személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak Személyes megfelelően, kapcsolat, írásbeli Konkrét ügyek kapcsán figyelembe véve a kapcsolat személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat A törvényi Tankönyvrendelés Tavaszi, illetve tanév eleji időszakban előírásoknak írásban megfelelően Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak Szükség szerint, valamint az éves Sportrendezvények megfelelően, munkaterv szerinti értekezleteken szervezése kapcsán figyelembe véve a Mérés gyakorisága: évente személyesen személyiségi A mérés módszere: kérdőív jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat Személyes kapcsolat, kapcsolat

Szükség szerint, valamint az éves munkaterv szerinti értekezleteken írásbeli Mérés gyakorisága: évente A mérés módszere: kérdőív

A törvényi előírásoknak megfelelően, a munkaerőpiac igényei szerint







69


Partnereink

Kapcsolattartó

Madách Imre Művelődési Központ Katona Lajos Városi Könyvtár

Könyvtáros Szabadidő szervező pedagógusok

Pest Megyei Közművelődési Információs Központ

Nevelési igh. Könyvtáros Szabadidő szervező

Tempus Közalapítvány


Porta Speciosa Közhasznú Egyesület


Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány

Magyar Madártani Egyesület

Pangea Kulturális és Környezetvédelmi






írásbeli Szükség szerint

Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat -


írásbeli Szükség szerint,

Az SZMSZ előírásoknak megfelelően,



Az SZMSZ előírásoknak megfelelően,



Az SZMSZ előírásoknak megfelelően

Munkavédelmi vezető Gyakorlati ov. Osztályfőnök Ifjúságvédelmi felelős




Pedagógus, osztályfőnök


írásbeli Szükség szerint

Környezeti nevelés





70


Partnereink

Váci Polgárok Egészségéért Egyesület

Esélyt a Tanulásra Közalapítvány

termelő, gazdálkodó szervezetek

Kapcsolattartó







Nevelési igh. Könyvtáros Szabadidő szervező Ifjúságvédelmi felelős



Gyakorlati oktatásvezetők és helyetteseik



71

Átadható információ Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat Az iskolai Pedagógiai program és az SZMSZ által szabályozottaknak megfelelően, figyelembe véve a személyiségi jogokra, titoktartásra vonatkozó előírásokat A törvényi előírásoknak megfelelően, a munkaerőpiac igényei szerint



5.3.6 Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése A fejezet célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. Az intézmény humán erőforrás fejlesztése A folyamat leírása 1. A munkaközösség vezetők a 277/1997. /X. 22./ kormányrendeletben meghatározott határidő /7 évenként/ szerint novemberben összegyűjtik a pedagógusok egyéni 7 éves továbbképzési terveit és átadják a feladattal megbízott igazgatóhelyettesnek. 2. Az igazgatóhelyettes az igényeket megfelelteti a pedagógiai programban megfogalmazott célokkal, tanulói és pedagógusképpel, valamint a helyi tantervben megfogalmazottakkal. 3. Az igazgatóhelyettes szétválogatja a továbbképzési igényeket. 4. A továbbképzési igények alapján az igazgatóhelyettes elkészíti az alprogramokat /továbbképzési, szakvizsgás/. 5. A továbbképzési igények alapján az igazgató januárban összeszerkeszti a javasolt továbbképzési tervet. 6. Az igazgató a félévi értekezleten előterjeszti a javasolt továbbképzési tervet a nevelőtestületnek. 7. A nevelőtestület dönt az előterjesztett továbbképzési tervről év félévi értekezletén. 8. Az igazgató az elfogadott továbbképzési tervet formába önti év februárjának közepén. 9. Az igazgató az áttekinti és értékeli a folyamatot, majd javaslatot tesz a korrekcióra február 20ig. 10. Az igazgató beépíti a folyamatba a korrekciós javaslatokat. Az éves pedagógus beiskolázási terv A pedagógusok továbbképzéséről szóló információkat – ki, hol, milyen képzést kínál – tanév közben az igazgatóhelyettes folyamatosan gyűjti, és folyamatosan, valamint december 15-re összegyűjtve, rendszerezve a tanári szobában hozzáférhetővé teszi a tanárok számára. 2. Az igazgató és a gazdasági vezető a továbbképzésre kapott normatíva alapján megállapítja a felhasználható pénzösszeget, valamint a már folyamatban lévő továbbképzések finanszírozási összegét. 3. Az érintett szaktanárok a kiadott formanyomtatványon január 15-ig leadják továbbképzési igényüket a munkaközösség-vezetőnek. 4. A munkaközösség-vezető az összegyűjtött igényeket támogatom, vagy nem támogatom jelöléssel ellátva január 20-ig átadja az igazgatóhelyettesnek. 5. Az igazgatóhelyettes – a továbbképzési terv alapelveit, szempontjait figyelembe véve – elkészíti a következő tanévre szóló beiskolázási terv javaslatot és átadja az igazgatónak. 6. Az iskolavezetés megvitatja a tervjavaslatot /egyéni és csoportos továbbképzések/, és február 1ig kifüggeszti a tanári szobában a faliújságra. 7. A nevelőtestület február 14-ig dönt a beiskolázási terv elfogadásáról. 8. A gazdasági vezető elkészíti a beiskolázási tervhez igazodó finanszírozási tervet. 9. Az igazgatóhelyettes megszervezi a tantestületi döntéshez igazodva a szükséges állandó vagy az aktuális időpont előtt az eseti helyettesítéseket. 10. Az igazgató augusztus végén az éves munkatervhez illeszti a beiskolázási tervet. 11. Az esetlegesen tanév közben felmerülő új továbbképzési igényekről – a február 14-ig megtartott nevelőtestületi döntéskor létrehozott tartalékalapból – az 1-8. Pontoknak megfelelően az aktuális időpontban történik a továbbképzés támogatása. 1.

72



5.3.6.1 Felelősségek és hatáskörök Lépés Továbbképzési igényfelmérés

Felelős Igazgatóhelyettes

Igények megfeleltetése

Igazgatóhelyettes

Igények szétválogatása

Igazgatóhelyettes

Javasolt alprogramok elkészítése A javasolt továbbképzési Terv összeszerkesztése A továbbképzési tervjavaslat előterjesztése Döntés Végleges formába öntés

Igazgatóhelyettes

A folyamat áttekintő értékelése Korrekciós javaslatok beépítése a folyamatba

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Igazgató Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Érintett Pedagógusok, Munkaközösség vezetők, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes Igazgató

Informált Igazgató

Nevelőtestület Igazgató, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes

Nevelőtestület Érdekeltek Nevelőtestület Vezetőség

Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Nevelőtestület

Igazgató

5.3.6.2 Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Bizonylat Továbbképzési igénylista Továbbképzési terv első változata Végleges továbbképzési terv

Kitöltő Pedagógus

Korrekciós javaslatok

Igazgató helyettes

Igazgató, Igazgató helyettes Igazgató, Igazgató helyettes

Hely Titkárság, igazgatói iroda Titkárság, igazgatói iroda Igazgatói iroda Titkárság, igazgatói iroda

73

Megőrzési idő Másolatot kap 5 év Igazgató, Igazgató helyettes 1 év Igazgató helyettes 5 év 5 év

Irattár: Személyügyekért felelős dolgozó



5.3.7 Belső ellenőrzési, értékelési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer működtetésének eljárása: Definíció: Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak, mindenki által ismert és elfogadott értékelési rendjét tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik. Hivatkozások: - Comenius 2000.I. int. Modell - Szakiskolai Önértékelési Modell - Pedagógiai Program - SZMSZ - Számviteli törvény - Jogi szabályozás Felelősség és hatáskör: Az eljárásban meghatározottak szerint. Meghatározások: Folyamatszabályozás: a vezetői kör által kidolgozott, standardizált szabályozás, amely a PDCA ciklus logikáját követi. Munka- és foglalkozási tervek: az igazgató által elfogadott célokat és feladatokat összefoglaló dokumentum. Kérdőívek: alkalmazottak önértékelése Vezetői ellenőrzés értékelési dokumentumai: o óralátogatások feljegyzései o tanmenetek ellenőrzési listája (Vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközösség vezető a minőségét) o adminisztráció ellenőrzési listája o naplóvezetés, törzskönyv, bizonyítvány o felkészítő tanárok versenyeredményei Értékelési szempontok: minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei, a PP célkitűzései alapján összeállított elvárások. Kompetencia-térkép: tartalmazza a pedagógusok feladatkörét, képzettségét, szakmai érdeklődését, továbbképzéseken való részvételét. Bizonylatok: az eljárás során keletkező nyilvántartások, feljegyzések, rögzített adatok. Minőségirányítási utasítások: a minőségirányítási vezető, a folyamatgazdák által jóváhagyott rendelkező leírásai, észrevételei. Az eljárás működtetése a PDCA ciklusnak megfelelően történik. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok: PP, SZMSZ, Küldetésnyilatkozat, különböző szabályozók, munkaköri leírások, jogi szabályozók, Kjt, a vezetői ellenőrzés folyamatának kimenő adatai.

74



Az eljárás leírása: A minőségügyi vezető az alakuló értekezleten felkéri az iskolavezetést az értékelésben résztvevő pedagógusok kiválasztására. Az önkéntes jelentkezéseket itt megtehetik az érintettek, ha nincs ilyen, akkor kezdődik meg a kijelölés. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ismerteti az adott évben értékelésre kerülők nevét, az értékelést végző személyt és az értékelések időbeli ütemezését. A minőségügyi vezető az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláírattatja az értékeléshez szükséges dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés összegzéséhez készült vázlat). A minőségügyi vezető vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében kiscsoportos beszélgetést folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az óralátogatások idejében, számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is), az értékeléshez szükséges egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció, kollégák és munkaközösségi vezető véleménye, tanulói produktumok) Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt, az ütemezésnek megfelelően. A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettel vesznek részt. Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül. Az összegző értékelés vázlata 1. 2. 3. 4. 5.

Szakmai felkészültség A tanulókhoz való viszony A tanulók teljesítménye Tanórán kívüli tevékenység Kollégákkal való kapcsolat szintje, minősége

75



Ellenőrzési és értékelési terv ELLENŐRZÉS

Ellenőrzés, értékelés területei

Mikor és ki végzi? VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. 1.1.Tanórához, szabadidős tevékenységhez kapcsolódó Óra- és foglalkozás látogatás Folyamatos (Ig., Igh., Gyv., Mkv.) Dokumentumok Igh. Igh. Igh. Igh. Igh. Igh. Igh. Igh. Igh. Igh. Taneszköz Igh. Igh. Igh. Tanulók Folyamatos: T Alkalmanként:Ig., ig.h, Gyv., mkv., Tanulmányi eredmények Ig. Ig. Ig. Ig. Igh. Igh. Igh. Igh. Mkv Mkv Mkv Mkv Vizsgák és Ig. Ig. vizsgaeredmények Igh. Igh. Mkv Mkv Tankönyv és taneszköz Igh. Igh. kiválasztás Mkv Mkv T T Tanítási módszerek Folyamatos Ig. Igh. Gyv., Mkv Tankönyvrendelés Differenciált foglalkozás

Igh.

Rendezvények, ünnepségek

Igh. Igh. Mkv Mkv Szsz Szsz

Igh. Folyamatos Mkv. T

Fakultáció

Igh. Igh. Mkv Mkv Szsz Szsz Folyamatos Igh, Mkv.

Szakkör Verseny

Folyamatos Igh. Alkalmanként Igh, Mkv. 76

Igh. Igh. Mkv Mkv Szsz Szsz

Hogyan? Megfigyelés, helyszíni segítő ellenőrzés helyszíni ellenőrzés helyszíni ellenőrzés megfigyelés, tanulói produktum, írásos kikérdezés, szóbeli felelet adatok, eredmények alapján adatok, eredmények alapján tételes ellenőrzés tevékenységellenőrzés, helyszíni ellenőrzés beszámoltatás tevékenységellenőrzés, interjú, megfigyelés helyszíni ellenőrzés, beszámoltatás beszámoltatás, tevékenység, tanulói produktum helyszíni ellenőrzés, tevékenység ell. beszámoltatás, interjú



Szaktantermek Pedagógusok együttműködése Pedagógusok tervező munkája

Ig.h.

Ig. Mkv,

Ig. Mkv. Folyamatos Ig., Igh., Gyv. Folyamatos Igh., Gyv.

Rövidítések magyarázata: Igazgató Igazgatóhelyettesek, tagozatvezető Munkaközösség vezető Gazdasági vezető

Mkv. Gcsv.

Szaktanár, szakoktató Szabadidő szervező Gyakorlati oktatásvezetők

T Szsz Gyv.

Ig. Igh.

77

helyszíni ellenőrzés tevékenység, interjú, adatszolgáltatás ell. interjú, határidő betartása



ELLENŐRZÉS Ellenőrzés, értékelés területei

Mikor és ki végzi? VIII. IX.

X.

XI.

Hogyan? XII. I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

1.2. Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek Kirándulás Igh. Igh. Mkv. DÖK Igh. Igh. Igh. Fogadóóra Igh. Igh. Szülői értekezlet Ig Igh. Igh. 1.3.Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások Szociális érzékenység Folyamatos Ig. Igh. Mkv Gyv. Empátia Folyamatos Ig. Igh. Mkv Gyv. Bánásmód Folyamatos Ig. Igh. Mkv Gyv. Pozitív értékelés Folyamatos Ig. Igh. Mkv Gyv. 1.4. Egyéb Ifjúság Folyamatos Igh., Gyv. Magatartás, deviancia Folyamatos Igh., Gyv. Elismerések, Ig. Ig. elmarasztalások Igh. Igh. Motiváció Folyamatos Igh., Mkv., Gyv. Konfliktuskezelés Folyamatos Ig. Igh. Mkv., Gyv. Igh. Igh. Továbbtanulás Mkv Mkv. Ig. Ig. Ig. Beiskolázás Igh. Igh. Igh. Mkv. Mkv Mkv Ügyeleti rendszer Folyamatos Igh., Gyv. Házirend Igh. Igh. Tanítás nélküli munkanapok Ig. Ig. felh. Továbbképzésen való Alkalmanként Ig. Igh. részvétel 78

VII. beszámoltatás, interjú tevékenységellenőrzés helyszíni ell. helyszíni ell. megfigyelés, megfigyelés, megfigyelés, helyszíni ell. megfigyelés, adatellenőrzés, interjú, írásos kikérdezés megfigyelés, tevékenység ell. helyszíni ell. tevékenység ell., visszacsatoló értekezlet megfigyelés megfigyelés, helyszíni ell. határidő betartás, tételes dokumentumell., adatellenőrzés helyszíni ellenőrzés, tevékenység ell. dokumentum ell., megfigyelés adatellenőrzés beszámoltatás



ELLENŐRZÉS Ellenőrzés, értékelés területei

Mikor és ki végzi? VIII. IX.

X.

XI.

XII. I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

Hogyan?

2. Tanügyigazgatás Naplók Anyakönyvek, törzslapok Ellenőrzők Adminisztráció pontos vezetése Tantárgyfelosztás Órarend Munkatervek Mulasztások jelölése, összesítése Beiratkozás Képzési kínálat tervezése Vizsgák szervezése Tanév rendje Tanmenetek

Igh Igh Ig Folyamatos Igh

Igh

Igh

Igh

Igh Ig

Igh

Igh

Igh

Igh Ig

Folyamatos Igh

tételes ellenőrzés

Ig. Igh. Mkv Ig., Igh. Ig. Igh. Mkv

Ig. Igh. Mkv

elemzés, adatellenőrzés

Igh.


Ig. Igh. Mkv


Folyamatos Igh. Igh. Folyamatos Ig. Ig. Ig. Ig. Igh. Mkv

tételes dokumentumellenőrzés tételes dokumentumellenőrzés szúrópróbaszerű

szúrópróbaszerűen Igh Ig.

Ig.

Ig.

adatszolgáltatás elemzése adatszolgáltatás elemzése dokumentumellenőrzés, tevékenység ell. adatellenőrzés adatszolgáltató elemzés

79



5.3.8 Ösztönző rendszer működtetése A minőségirányítási programban résztvevő vezető és a minőség irányítási csoport tagjai minőségi kereset kiegészítésben és órakedvezményben részesülnek. A vezető kinevezése és a csoport tagjainak megbízása az igazgató hatásköre, melyet a nevelőtestület minden tanévnyitó értekezletén jóváhagy. A csoport tagjainak bővítése illetve összetételének, létszámának változtatása a mindenkori minőségfejlesztési feladat függvénye. Eljárásrend az intézményi ösztönző rendszer működtetésére

II. III. IV. V.

Lépések

Módszer

Eszköz

Érintett

Munkaközösség által írásban benyújtott javaslat a szempontrendszer alapján díjazandó munkatársakra A munkaközösségek javaslata alapján címekre, illetve Király Gyűrű– jelöltek névsorának és összeállításának közzététele A szakmai értékek ismertetése a jelölttel, és a jelölt részéről a kiegészítés megtétele

Javaslattétel

Jelölőlista

Munkatársak

Dokumentum elemzés

Jelölési lista

Összes értékelés

Szakmai értékelő beszámoló Értékelő beszámoló

Az április havi munkaértekezlet keretében a szakmai értékelések ismertetése, és az egyéni szavazás A Király Gyűrű odaítélésében a legtöbb szavazatot kapott pedagógus kapja a Pedagógus napon.

Felolvasás számlálás, javaslattétel Kitüntetés

Szavazólapok, Jelölőlista

80

Felelős (a lebonyolításért) Munkaközösség vezető, Intézményvezető

Határidő

Munkatársak

Intézményvezetőség

Márc.28.

Jelöltek

Intézményvezető Jelölt

Márc. 28.

Jelölt munkatársak

Intézményvezető

Április első hétfője

Igazgató

Jún. 4.

Jelölt munkatársak

Márc. 25,



5.3.9 Partnerkapcsolatok működtetése Partneri igény és elégedettség vizsgálata. Célja: 1. Mutassa be az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, elemzésére, a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikációra, különös tekintettel a beiskolázás folyamatára. 2. A szűkebb intézményvezetés a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését. 3. Külön eljárásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendben annak elemzését. 4. Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. 5. A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott. 6. A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályoztuk, melyben kiemelt szerepet szántunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek. 7. A leendő 9. évfolyamos szülőkkel való kommunikáció folyamatát a Beiskolázás eljárás szabályozza. Az oktató-nevelő munka népszerűsítése a szakmai munkaközösségek feladata, amelyet az intézményegység-vezető(k), ill. helyettesek felügyelnek. 8. A végzett tanulóink tanulási útját, beválását a Nyomon követés folyamata szerint végezzük. Az összehasonlítás eredményeit a munkaközösségek elemzik, és beavatkozásokat terveznek. Erről tájékoztatják az intézményvezetést. 9. A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az intézmény és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. Partnerazonosítás Kiemelt (közvetlen) partnereink az intézményben dolgozó pedagógusok az intézmény alkalmazotti köre, Közalkalmazotti tanácsa (KT) az intézményben tanuló diákok szülei az intézményben tanuló diákok, a Diákönkormányzat (DÖK)

81



Közvetett partnereink: Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézményvezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • Az intézmény fenntartójával: Pest Megye Önkormányzata, 1052 Budapest, Városház u. 7. • A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Vác Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala 2600 Vác, Március 15. tér 11. • Naszály – Galga Szakképzés Szervezési Társaság Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.2600 Vác, Naszály út 31 • Szakmai szolgáltató intézményekkel: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 1085 Budapest, Baross u. 52. Szakiskolai Programkoordinációs Iroda, 1106 Bp. Fehér u. 1./5.em. • • Szakminisztériumok (elnevezésük és címük változó) • · Oktatási Hivatal: 1054 Budapest, Báthory u. 10. • · OH – Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, 1132 Bp., Váci út 18. • • • • • •

Valamennyi helyi és megyei oktatási intézmények vezetőjével és tantestületével A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó 2600 Vác, Temető u. 29. Pest Megyei Munkaügyi Központ 1117 Budapest, Karinthy F. u. 3. Pest Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, 2600 Vác, Dr. Csányi László krt. 45. Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Kht. 1054 Budapest, Podmaniczky tér 4. I/2. Vác és Vidéke Ipartestület 2600 Vác, Köztársaság út 5.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: • Pest Megyei és a Városi Rendőrkapitánysággal (rendvédelmi orientációs oktatás) • Az iskolát támogató Király - alapítvány kuratóriumával. • A következő közművelődési intézményekkel: o Madách Imre Művelődési Központ, 2600 Vác, Dr. Csányi László körút 63. o Katona Lajos Városi Könyvtár 2600 Vác, Budapesti főút 37. o Pest Megyei Közművelődési Információs Központ 1052 Budapest, Városház u. 7. • A következő társadalmi egyesületekkel: o Váci Reménység Egyesület 2600 Vác, dr. Csányi krt. 58. o Tempus Közalapítvány 1134 Budapest, Váci út 37. o Porta Speciosa Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Fehérvári út 159. o Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület 8426 Pénzesgyőr, Béke u. 57. o Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány 2600 Vác, Március 15. tér 11. o Váci Polgárok Egészségéért Egyesület 2600 Vác, dr. Csányi krt. 47. o Esélyt a Tanulásra Közalapítvány 114 Budapest, Ajtósi dürer sor 19-21.

•

A következő termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: o Wilker Kft. 2600 Vác, Honvéd u. 5. o Lavina Autó Kft. 2600 Vác, Szilassy u. 1/A. o Wallis Motor Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. 82


o o o o o o

•


Volánbusz Közlekedési Rt. 1134 Budapest, Szabolcs u. 17. Magyar Suzuki Rt. 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52. Lózs 2626 Nagymaros, Váci u. 149. Duna-Dráva Cement Kft. 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2. TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1149 Budapest, Pillangó park 7-9. Dunamenti Regionális Vízmű Rt. 2600 Vác, Hóman B. út 3.

A következő gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: o Egészséges Ifjúságért Alapítvány 2600 Vác, Pf. 14. o Magyar Vöröskereszt Országos Ifjúsági Tanács 1051 Budapest, Arany J. u. 31. o Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete 1021 Budapest, Kuruclesi út 5/b.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezetés tagjai a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézményvezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn a Jávorszky Ödön Városi Kórház és Rendelőintézetei, 2600 Vác, Argenti Döme tér 1/3., illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a kistérségi gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért a kollégiumvezető – nevelési igazgató helyettes a felelős. A folyamat lépései: 1. lépés A folyamattal foglalkozó csoport kétévenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. lépés A csoport évente (április) az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. lépés A csoport évente (április) azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést.

83



6. lépés A kérdőívek begyűjtése után a „kérdőíves” csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. lépés Intézményen belül (évente, május) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is: - összefoglaló az alkalmazotti közösség számára. 8. lépés A folyamat értékelése. Az eredmények ismertetése után a nevelőtestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megKitöltő / készítő Megőrzési hely Megőrzési nevezése idő 1. Partneri adatbázis Igazgató frissíti Minőségügyi irattár 2 év 2. Elégedettségi támogató csoport Minőségügyi irattár, 2 év kritériumok kérdőív csomag 3. Eljárásrend az támogató csoport Minőségügyi irattár, érdekelt felek kérdőív csomag igényeinek és elégedettségének mérésére 4. Az Támogató Minőségügyi irattár, igényfelmérésben csoport kérdőív csomag résztvevők listája 5. Az eredmények Kérdőíves Minőségügyi irattár, összegzése csoport kérdőív csomag 6.a.) Nevelőtestületi Támogató Irattár összefoglaló csoport b.) Éves teljesítmény Támogató Irattár értékelése csoport Szabályozás az eljárásokban SorTartalmi meghatározás szám 1. Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése, elemzése, fejlesztések tervezése és beépítése a munkatervbe. 2. Panaszkezelés az alkalmazottak számára 3. Panaszkezelés az iskola tanulói számára. 4. Beiskolázás rendje. 5. A végzett tanulók nyomon követése, be84

Másolatot kap

5 év

A minőségügyi vezető Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője Kérdező csoport

2 év

„kérdőíves” csoport

2 év

Támogató csoport

2 év

csoport

2 év

Támogató csoport Eljárás neve

partneri igény- és elégedettségmérés. A panaszok kezelése. A panaszok kezelése. Beiskolázás. Nyomon követés,



válása.

beválásvizsgálat.

5.3.10 Panaszkezelés (szülői, tanulói) A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök, szakoktató nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az intézményegység-vezető (ill. helyettesek), valamint az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, és közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az általános igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges elvégzi a korrekciót az adott lépésnél és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. Felelősségek és hatáskörök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Felelős Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Igazgató Igazgató Fenntartó Fenntartó Igazgatóhelyettes

Érintett A panaszos A panaszos A panaszos A panaszos/képviselője A panaszos/képviselője A panaszos/képviselője A panaszos/képviselője A panaszos/képviselője A panaszos/képviselője

Informált A panaszos/képviselője A panaszos/képviselője A panaszos/képviselője Igazgató Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök Osztályfőnök

A dokumentumok és bizonylatok rendje Kitöltő/készítő

6.

A bizonylat megnevezése Jegyzőkönyv

Iskolatitkár

Megőrzési hely Irattár

Megőrzési idő Végleg

9.

Feljegyzés

Fenntartó

Irattár

Végleg

85

Másolatot kap Panaszos/ képviselője Panaszos/



képviselője 5.3.11 Panaszkezelés (alkalmazotti) Folyamat leírása: I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. A I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős megbeszéli az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 4. Az egyeztetés után a felelős és a panaszos a megállapodást írásban rögzítik, és a panaszos elfogadja az abban foglaltakat. Ezt a tényt a feljegyzésben rögzítik. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után a panaszos és a felelős közösen értékelik a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódik meg, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére - írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. 9. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. Felelősségek és hatáskörök

2. 3. 4. 5. 6.

Felelős

Érintett

Informált

Panaszos Felelős Felelős Felelős Igazgató Fenntartó képviselője Fenntartó képviselője

Felelős Panaszos Igazgató/panaszos Panaszos Panaszos Igazgató/panaszos Igazgató/panaszos

Igazgató Igazgató Fenntartó -

86



A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megKitöltő/ készítő nevezése Felelősségi mátrix Biztonságos int.” min. kör Panaszlevél írás Panaszos Feljegyzés Felelős 5. Feljegyzés Igazgató 6. Javaslat Fenntartó képviselője Feljegyzés Fenntartó képviselője 10. Bírósági határozat Munkaügyi Bíróság

Megőrzési hely

Megőrzési idő Min. kézikönyv 5 év Iktató „panasz dossz.” Iktató Iktató Iktató Iktató

Másolatot kap Min. igazgató

végleg Igazgató 5 év Érintettek Végleg Végleg Panaszos Végleg Panaszos Végleg Panaszos, igazgató

5.3.12 Nyomon követés, beválás vizsgálat A Központi Informális Pályakövetési Rendszer kiépítéséig az alábbi eljárást követi az intézmény. A folyamat leírása 1. lépés Az adott évben a végzett osztályok osztályfőnökei levélben információ kérnek azoktól az intézményektől, munkáltatóktól ahová a végzett diákjaink felvételt nyertek. Ugyancsak információkat gyűjtenek a szülőktől gyermekük munkavállalásával, elhelyezésével kapcsolatban. Az elküldött levelekről az iskolatitkár listát készít. 2. lépés A beérkező levelek határidejét szeptember 30. ára határozzuk meg. Amennyiben késnek a válaszok, a feldolgozás kitolódik október végére, a beszámoló pedig a félévi tanévzáró értekezleten lesz. Megérkezett levelek iktatásra kerülnek és lista készül róluk. 3. lépés A minőségügyi csoport tagjai elvégzik a dokumentumelemzést. Összegzést készítenek a végzett tanulóik felvételi eredményeikről, elhelyezkedésükről. 4. lépés A minőségügyi vezető az összegzés eredményeiről tájékoztatja a nevelőtestületet a félévi tanévzáró értekezleten. 5. lépés A minőségügyi csoport elvégzi a mérési eredmények dokumentálását. Felelősségek és hatáskörök A lépés tárgya Felelős Érintett Információ kérés a végzett tanulók A volt osztályfőnök Iskolatitkár, volt felvételéről és elhelyezkedéséről osztályfőnök A határidőre beérkezett levelek Iskola titkár, A volt iktatása, lista készítése a volt osztályfőnök osztályfőnök Dokumentumelemzés és összegző Minőségügyi csoport Minőségügyi értékelés vezető az iskolatitkár Az eredmények ismertetése és Minőségügyi vezető Nevelőtestület megbeszélése a nevelőtestülettel Az elkészült dokumentumok Minőségügyi vezető Minőségügyi tárolása csoport

87

Informált Minőségügyi csoport Minőségügyi csoport Minőségügyi csoport Nevelőtestület Nevelőtestület


Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Küldő / készítő megnevezés


Megőrzési hely

Iskolatitkár irattár Elküldött levelek listája Beérkező levelek Iskolatitkár irattár listája Összegzés a felvétel és Minőségügyi Minőségügyi irattár elhelyezkedés csoport alakulásáról félévzáró értekezlet Jegyzőkönyvjegyző könyve irattár

Megőrzési idő 1 év

Másolatot kap Oszt. főnök

5 év


5 év


5év

5.4 Az intézmény működése 5.4.1 Beszerzési terv Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. Beszerzési terv készítése Az igazgató és a gazdasági vezető és a gazdasági központ vezetője elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza beszerzési keretszámokat. Az egyes részlegvezetők, illetve munkaközösség-vezetők, valamint a gondnok összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető előzetes beszerzési tervet készít. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési keretet, akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beruházási tervről és szállító kiválasztásáról a fenntartó dönt. Az előzetes beszerzési tervhez a gazdaság vezető az érintett szakterületi vezetővel közösen elkészíti az egyes eszközök és beszerzések specifikációját, követelményeit. A beszerzési tervet az intézményvezető fogadja el. Beszerzési eljárás (A Gazdasági Központ által készülő szabályzat részletesen szabályozza az eljárást és a hatásköröket, felelősségi köröket) A beszállítók minősítése és a szállítók kiválasztása Az intézmény a nevelési - oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmaz, melyek a minőségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és szolgáltatások (például irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő beszállítás. A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha az intézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik. A szállítók értékelését a gazdasági vezető végzi a gazdasági év végén. A szállítók értékelését az intézményvezető hagyja jóvá. A gazdasági vezető a jóváhagyott értékelési eredményekről – igény esetén - tájékoztatja a fenntartót és a szállítókat is. 88



A beszerzések végrehajtása, felügyelete A beszerzési tevékenység folyamatosan történik. A beszerzendő eszközök, és felújítások listáját a gazdasági vezető adja át a szállítónak. Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg, akkor a gazdasági vezető dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem szerezhető be akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzésével történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és Selejtezési Szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt aktiválni kell, az aktiválásért a leltárfelelős felel. A leltárfelelős dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a működést bemutatni a felhasználóknak. A beszerzés megvalósulásának értékelése A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak – igény esetén -visszajelzést készít. Terven kívüli beszerzés A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák kijavítása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő (munkaközösség-vezető) jelzi a gazdasági vezetőnek az igényt, aki intézményvezetővel egyeztetve engedélyezi a beszerzést. Nagyobb értékű beszerzések a gazd. közp. jóváhagyásával történik. 5.4.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok Iskolánk részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. Gazdálkodását a Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat (2600 Vác, Március 15. tér) látja el.

89



Jelen leírás az oktatási-nevelési tevékenységünk feltételrendszere finanszírozásának intézményi szabályozását tartalmazza. Felelősség és hatáskör Az eljárásban meghatározottak szerint. Meghatározások Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és dologi kiadások előirányzatait, valamint az önálló tevékenységből származó bevételeket, egyéb pénzbeli juttatások kereteit. Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb pénzbeli juttatások, beruházások, fejújítások. Az önállóan működő költségvetési intézmény gazdasági csoportjának élén a gazdasági csoportvezető áll (vezetői munkakör) , aki a Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat gazdasági központ gazdasági vezetőjének szakmai irányítása szerint felelősen látja és láttatja el a gazdálkodással kapcsolatos helyi feladatokat. Feladatait a gazdasági vezetőjének irányítása illetve útmutatása által, valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályozás (szabályzatok), valamint munkaköri leírás alapján látja el. A gazdasági folyamatok ellenőrzését, rendszeresen az intézmény belső ellenőre, a fenntartó belső ellenőrzési szervezete, a negyedéves pénzügyi beszámolók alapján a Pénzügyiközgazdasági szervezete, és évenkénti gyakorisággal a könyvvizsgálók, célzottan pedig az APEH, a MÁK és a Számvevőszék végzik.

90



5.4.3 Pályázatfigyelés, projekttervezés Az ÖMIP fenntartói elvárásai között szerepel, hogy fel kell készülni a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban való részvételre. A felkészülés részeként intézményünknek is el kell sajátítani a sikeres pályázáshoz és projektmegvalósításhoz szükséges készségeket, és ki kell alakítani a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszert. A fejlesztési pályázatok között kiemelt szerepet képvisel a tehetséggondozás, az esélykiegyenlítés, valamint az informatikai és nyelvi képzések feltételeinek javítása. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a pályázati előírások, projektmegvalósítási feltételek is változnak. Ezek a feladatok képzett, az új kihívásoknak megfelelő kollégákat igényelnek. Ennek érdekében a következő hosszú távú beiskolázási tervünkbe beemeljük az erre a feladatra irányuló képzéseket, amelyek a jövőben prioritást élveznek. Megfelelően képzett, az uniós pályázatírási követelményeknek megfelelő szakember nélkül nem juthatunk forrásokhoz. Természetesen támaszkodunk a fenntartóval kiépítendő közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszerre. Folyamatosan támogatjuk munkatársaink minőségirányítási, informatikai, idegen nyelvi valamint mérés, értékelés és egyéb szükséges módszertani továbbképzését. Ennek érdekében az ide vonatkozó pályázatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük Az eljárás leírása: 1. Pályázatok folyamatos nyomon követése (Internet, folyóiratok, szaklapok, közlönyök, stb.). 2. A pályázati kiírás és a Pedagógiai Program, valamint az alapító okirat megfelelőségének vizsgálata. 3. Egyeztetés a pályázat kiírási feltételeiről az igazgatóval. 4. A pályázat megírása. 5. A pályázati önrész elkülönítése. 6. A Pályázat határidőre történő beadása. 7. Nyertes pályázat esetén a pályázati célban foglaltak megvalósítása. 8. Pénzügyi elszámolás. 9. Pályázati beszámoló elkészítése. Felelősségi kör, hatáskör: A pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése, elkészítése az SzMSz-ben megfogalmazott az intézményegység-vezetők, területvezetők, igazgatóhelyettesek feladata. A pályázatban vállalt célok megvalósulásáért, a pénzügyi elszámolásért, valamint a pályázati beszámolóért a pályázat elkészítője vállal felelősséget. A pályázati önrész pontos átutalása és a pénzügyi elszámolás a gazdasági vezető feladata.

91



5.5 Az intézmény működésének folyamatos javítása, fejlesztése 5.5.1 Biztonságos intézmény, biztonságos környezet A folyamat leírása: 1. Augusztus végén kockázatfelmérés, elemzés céljából az igazgató, területvezetők, a gazdasági vezető, a munkavédelmi vezető és a gondnok bejárják az iskolát. 2. Ezek után a munkavédelmi vezető javaslata alapján az igazgató dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető ütemtervet készít szeptember 15-ig. 4. Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi vezető ellenőrzi a hiánypótlást. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető 10 napon belül korrekciós tervet készít. 5. Augusztus 21 - 30. között a munkavédelmi vezető baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 6. Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. 7. Az első tanítási napon az osztályfőnökök és a testnevelő tanárok, valamint az első gyakorlati oktatási foglalkozáson a szakoktatók tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek, illetve tanulócsoportoknak 8. Szeptember 30-áig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. 9. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. Biztonságos intézmény- fizikai biztonság Felelőségek és hatáskörök: Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 9.

Felelős igazgató munkavédelmi vezető gazdasági vezető munkavédelmi vezető munkavédelmi vezető osztályfőnök, testnevelő tanárok és szakoktatók tűzvédelmi felelős tűzvédelmi felelős minőségügyi vezető

Érintett gondnok gondnok, gazdasági vezető karbantartó és külső szakemberek technikai dolgozók nevelőtestület tanulók

Informált igazgató, gazdasági vezető igazgató gazdasági vezető igazgató helyettes gazdasági vezető munkavédelmi vezető

alkalmazotti tanulói közösség a riadót nem jólteljesítők minőségi csoport

igazgató igazgató vezetői kör

Bizonylatok és dokumentumok rendje Bizonylat / Dokumentum 1. frissített veszélylista 2. jegyzőkönyv a bejárásról

Kitöltő/Készítő

Megőrzési hely

munkavédelmi vezető munkavédelmi vezető

Irattár

Megőrzési idő 1 év

Irattár

1 év

92

Másolatot kap igazgató, gazdasági vezető igazgató, gazdasági vezető



3. bizonylat a munka elvégzéséről 4. ütemterv

érintett szakember gazdasági iroda

1 év

Gondnok

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1 év

5. korrekciós terv

gazdasági vezető

gazdasági iroda

1 év

igazgató, gondnok, munkavédelmi vezető igazgató, gondnok, munkavédelmi vezető

6. jegyzőkönyv 7. jegyzőkönyv

iskola titkár tűzvédelmi felelős

Irattár iktató

1 év 1 év

igazgató

5.5.2 Belső audit A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. Az eljárás leírása: A belső auditok felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. Az előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén az intézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki. A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére éves audit tervezési lapot kitöltve auditprogramot készít, amely kiterjed a: • a minőségirányítási audit időpontjára • a vizsgált tevékenységekre; • az auditorok kijelölésére; az audit ütemtervére; az auditcsoport(ok) összeállítására és az ellenőrzendő modellkövetelményekre, valamint helyszínek azonosítására, • az auditdokumentumok leadásának határidejére. Az auditprogramot az intézmény vezetője hagyja jóvá. •

A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol az intézményvezető a felelős munkatársakkal együtt értékeli a rendszer hatékonyságát és hatásosságát. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére az intézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort alkalmazunk. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezető kötelezettsége. A belső auditok végrehajtása: Az audit időpontját az auditálandó téma munkatársaival, az audit megkezdése előtt legalább egy hónappal meg kell ismertetni. Az auditcsoport vezetője illetve az auditor egy héttel a helyszíni 93



vizsgálat előtt átveszi az audit dokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók segítségével Belső audit ellenőrzési lapot készít, amelyen feltünteti(k) az audit-témára vonatkozó ellenőrzési pontokat. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott auditprogram és az auditálás általános szakmai szabályai szerint kell végrehajtani. Az auditon az intézményvezető engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. A helyszíni vizsgálatról az auditornak a Belső audit ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. Az audit jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzési pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. A Megfelelés és a Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az auditor(ok)nak, mind az auditált(ak)nak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt (p1. véleményeltérés). Az auditornak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania, ha az auditor lényeges eltérést tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a Nem megfelelőség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak határidejével együtt, az auditáltakkal való megegyezés alapján, melyet az illető aláírásával igazol. Vitás esetekben elsőfokon a minőségirányítási vezető, másodfokon az intézményvezető dönt. A belső auditok tapasztalatainak értékelése: A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az Audit jelentés lapon el kell készítenie az audit értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. Az Audit jelentések tartalmát az intézmény működésének értékelésekor a minőségirányítási vezető ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott javaslatokat és Intézkedési terveket az intézményvezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. Az auditorok a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a Nem megfelelőség jelentés lapon. A belső auditok, valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében az Nem megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek eljárások az irányadók. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségirányítási vezető ellenőrzi. A teljes folyamatot az intézményvezető felügyeli és a intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá.

94



6 A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI Ø Az intézményfenntartó önkormányzat az Alapító okiratban és az Önkormányzati Minőségirányítási Programban rögzítetteknek megfelelően a következő feladatokat fogalmazta meg számunkra: Ø Ki kell alakítani – együttműködve a felnőttoktatás és a munkaerőpiac szereplőivel-az élethossziglani tanulás olyan rendszerét, amely biztosíthatja megyénk tanulói és adófizetői számára a munkavállaláshoz és helytálláshoz szükséges tudás és kompetenciák folyamatos és folyamatos elsajátítását. Ø Cél az új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiaiszakmai munkába a közoktatásban és a felnőttképzésben is; széleskörű, konvertálható szakmai tudásra felkészítés a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében. § Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk részeként minden intézményünknek fel kell készülnie a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban való részvételre megyénk fejlesztése érdekében, a szükséges projektekben való aktív megjelenésre, a sikeres fejlesztésekhez szükséges partnerhálózat kialakítására a szociális partnerekkel. A felkészülés részeként intézményeinknek el kell sajátítaniuk a sikeres pályázáshoz és a projektmegvalósításhoz szükséges kézségeket, és ki kell alakítaniuk a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszert. A fejlesztési pályázatok során kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséggondozásra, az esélykiegyenlítésre, valamint az informatikai és nyelvi képzések feltételeinek javítására. § A megye intézményei egyre komolyabb szerepet töltenek be s munkaerőpiacra történő felkészítés rendszerében. Kiemelt elvárás, hogy ennek keretében tegyék sikeressé végzett tanulóink munkaerő-piaci beilleszkedését a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével. A pályaorientációs szakaszban biztosítani kell a szakmacsoportok, a szakmai alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát. Megyei és fővárosi szinten, hosszú távon szükséges összehangolni a szakmai tartalmi munkát annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szabad szakma-, és iskolaváltást, az átjárhatóságot, az iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző intézmények között. Szorosabban együtt kell működni a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal megyénkben, különösen a gyakorlati képzés területén közös bázistanműhelyek kialakításával, valamint a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. Ø Minden intézményünknek különös figyelmet kell fordítania a gyermekvédelem feladataira, az egyéni tanulási utak támogatására, a lemorzsolódás megelőzésére és csökkentésére. Ennek keretében fejleszteni szükséges: Ø a prevenciós tevékenység alkalmazott módszertanát, Ø a veszélyeztetett, tanulási és egyéb problémákkal küzdő gyermekek, tanulók időbeni előrejelzési, felismerési rendszerét, Ø a számukra szükséges megfelelő ellátást, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzését, Ø a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságát, Ø az egyes intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködést, Ø a kommunikációt és az információáramlást. § Prioritásként kell kezelni a gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök szakmai továbbképzését. 95



Ø A közoktatás szervezésében is alapvető elvárás, hogy megyénkben az intézmények partnereik növekvő megelégedettségére működjenek. Ennek biztosítására és a fenntartói minőségirányítás támogatására négyévente átfogó megyei partneri igény- és elégedettségi mérés történik és a kapott visszajelzéseket feldolgozva, folyamatosan fejleszti a fenntartó oktatáspolitikáját, fenntartói oktatásirányítási gyakorlatát, intézményeinek nyújtott szolgáltatásait és intézményrendszerét. Ugyanakkor elvárja, hogy minden egyes intézménye úgy alakítsa ki és működtesse intézményi minőségirányítási rendszerét, mely biztosítja a megfelelő belső szabályozottságot és a partneri igények és visszajelzések beépítését az intézményi működésbe.

96



7 MELLÉKLETEK 7.1 Tanév ellenőrzési terve Aug. utolsó hete. majd folyamatos / naponta, hetente, havonta /

Aug. utolsó hete.

Aug. harmadik hete és szept. második hete

szept. második és harmadik hete.

Az iskola valamennyi helyisége, létesítménye, tárgyi feltételrendszer

- Funkciónak történő megfelelés - funkció szerinti felszereltség - ÁNTSZ előírások Megvalósulása - Munkavédelmi, tűzvédelmi előírásoknak megfelelés - rend, tisztaság Tantárgyfel- törvényességi, fenntartói osztás, előírások érvényesülése Óra-rendek - pedagógiai program feladatainak lefedettsége - egyenletes leterheltség - pedagógiai elvek érvényesülése - emberi tényezők figyelembe vételének indokoltsága - a tárgyi, személyi feltételek és órarendek összhangja - tanórán kívüli foglalkozások tervezettsége - helyettesítések szervezhetősége Tervezés: - munkatervek munkaelőkészítésének színvonala közösségi - helyzetkép realitása Munka- munkaközösségi szintű tervek, követelmények igazodása Tan-menetek, az iskolai és a kimeneti tanórán kívüli elvárásokhoz tevékenység - tankönyvárusítás tervei megszervezése, a támogatottak körének kijelölése - tervező munka pedagógiai, szakmai színvonala, realitása ill. megvalósíthatósága - munkatervek közötti

Hiányosságok meg-szüntetése, zavartalan tanévkezdés, folyamatos működés feltételeinek kialakítása

Vizsgálat, helyszíni bejárás, szervezési dokumentációk adaptálása

Teremfelelő sök, gondnokok, igazgató helyettesek, kollégiumve zető, igazgató

Erőforrások optimális felhasználása, hatékony munkavégzés feltételeinek biztosítása.

Vizsgálat, elemzés.

Munkaközös ség-vezetők, ig. helyettesek, igazgató.

Átgondolt, Vizsgálat, folyamatjellegű elemzés. oktató-nevelő tevékenység fenntartása. Munkakapcsolat ok erősítése.

Közalkalma zotti Tanács, Szakszervez et

Munkaközös ség vezetők, Igazgató helyettesek. Vezető pedagóguso k 13. évfolyamon a szakmai, és az osztályfőnöki terveket: igazgató


Aug. utolsó hete.

Aug. utolsó hete.

Aug. utolsó hete

Aug. utolsó hete

Augusztus harmadik hetétől folyamatos

Aug. harmadik hete

szept. 1.


Tanügy- beiratkozások, nyári igazgatási termelési gyakorlatok teendők teljesítése és javítóvizsgák előkészítettség eredményei alapján e osztályba sorolás - javítóvizsgák dokumentálása - tanügyi nyilvántartó és egyéb nyomtatványok beérkezése, kiadásának megszervezése - irodaszerek felhasználása Javító-vizsgák - vizsgák szervezettsége, előkészítettsége - bizottságok vizsgáztatásának szakszerűsége - vizsgák előírásszerű adminisztrálása Magyar – Tanévnyitó ünnepély és történelem és műsorának előkészítettsége osztályfőnöki Munkaközöss ég. Kollégium - tanévkezdés előkészítettsége - kollégiumvezető és a nevelők munkarendje - munkaterv illeszkedése a Pedagógiai Programhoz Igazgató - elméleti, gyakorlati képzés helyettesi, szervezettsége, irányítása, gyakorlati a vezetői tájékozottság oktatás vez. és szintje kollégium - kooperációs szint ill. irányítás készség vezetési szinten - meglévő hiányosságok oka, korrigálhatósága Iskola- különbözeti vizsga (aug. rendszerű 25-26. csoportokban) felnőtt-oktatás - beiratkozás (aug. 26.) szervezése - tanító tanároknak teammegbeszélés (aug. 26.) - pótbeiratkozás (aug. 28.) - of. adminisztráció, adategyeztetés, házirend, munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek

Nevelőtestület tanévindítási feladatainak segítése. Statisztika előkészítése. Gazdálkodás.

Tájékozódás, információgyűjtés.

igazgató helyettesek. Gazdasági ig.h. Gyakorlati okt. vezető

Objektivitás, törvényesség

Tájékozódás, vizsgálat.

Munkaközös ség vezetők Igazgató helyettesek, Igazgató.

Hagyományápolás

Tájékozódás.

Ált. igazgató h.

Hiányosságok megszüntetése törvényesség betartása, tervezés minősége. Irányító, szervezőmunka színvonalának felmérése. Az irányítási szint meg-erősítése.

Vizsgálat.

Igazgató

Beszámoltatás Szakterület vizsgálata.

Igazgató.

megfelelő Beszámoltatás előkészítéssel, felkészítéssel az iskolarend-szerű felnőttoktatás ifjúsági és esti tagozatának megszervezése megfelelő beszámoltatás, előkészítés a tájékozódás zökkenő-mentes évkezdéshez

Tagozatvezető, of.

igazgató, ig.h., of.mkv.


Szept. első hete. majd folyamatos

Munka-ügy

szept. első hete.

Aug. harmadik hete. majd folyamatos / havi /

Szept.1-től folyamatos / havonta /

Szept. harmadik hete, majd folyamatos /területtől

Gazdálkodás


- határidős munkaügyi feladatok elvégzése - munkaügyi nyilvántartások előírásszerű vezetése - továbbképzési igények összesítése, döntéshozatal előkészítettsége - munkavédelmi bejárás

- pénzügyi helyzet - tanévkezdés előtti megrendelések megvalósulása - gyakorlati képzés anyagellátottsága - szükséges beszerzések és ütemezettségük - költségvetés tarthatósága - takarékos működtetés megvalósulása - eszközgazdálkodás - átvett pénzeszközök beérkezése - kintlévőségek, várható bevételek szerződések szerinti alakulása - pénzügyi fegyelem, nyilvántartások előírásszerűsége Osztályok, - osztály és csoport tudás és csoportok neveltségi szintje, fejlődés tudás és tendenciája neveltségi - osztály ill. szintje csoportösszetétel pedagógiai szempontok szerinti helyzete, változás jellege, milyensége - tanulási készségek állapota, szintje - nevelési ráhatások és ezek eredményessége Adminisztráci Pedagógusok ós adminisztrációs tevékenység tevékenysége, kiemelten: - osztály- és csoportnaplók előírásszerű vezetése - szakköri naplók vezetése

Pénzügyi gazdálkodás, személyzeti tevékenység, statisztika előkészítése

Vizsgálat

Igazgató

Működés Vizsgálat, finanszírozhatós elemzés. ágának megítélése. Oktatás tárgyi feltételeiről megerősítés szerzése.

Osztálykép kialakítása. Okt. - nevelési folyamat személyi tényezőinek meghatározása.

Gazd. csop.vez.

Megfigyelés, mérés, Osztályonkénti nevelési értekezletek, elemzés

Pontos tanulóVizsgálat nyílvántartás. Működés jogszerűségének biztosítása.

igazgató, ig.h-k, gyak.okt. vez., munkavédelmi vez. Gazd. csop. vez. igazgató

Osztályfőnökök, Szaktanárok Szakoktatók Szükség esetén: nevelési és szakmai ig. h.



Szept. 1.

Szakterületi vezetők tervező tevékenysége

szept. harmadik hete. okt. második hete. Szept. utolsó hetétől folyamatos

Vagyonkezelés

/ közzétett részletes ütemezés szerint /

Tanítási órák


- a tervezés előzményekre, helyzet-vizsgálatra épülése - a helyzetkép pozitívumainak megerősítése, negatívumainak feladatmeghatározó jellege - közismereti, szakmai és gyakorlati képzés eredményességét célzó vezetői elképzelések, elvárások konkrétsága, realitása, szükségessége - személyi, tárgyi fejlesztési koncepciók, javaslatok - irányító, vezető funkció hatékony érvényesülése - munkakapcsolatok átgondoltsága - helyiségleltárok felülvizsgálata - nyilvántartások naprakészsége - selejtezések indokoltsága, előkészítettsége - a tanítási óra célja és tartalma, tervezettsége, szakszerűsége - alkalmazott módszerek, pedagógiai technológiák illeszkedése a tartalomhoz - pedagógiai, didaktikai alapelvek érvényesülése, és illeszkedése a tanítási óra célkitűzéseihez - az óra felépítése, szervezettsége - bemutatás, szemléltetés színvonala - tanulók motiváltsága, aktivitása, felkészültsége, munkamorálja, együttdolgozás készségszintje, kommunikáció készsége, viselkedése - eszközhasználat készségszintje - pedagógus felkészültsége, órai tevékenysége, - pedagógus vezető szerepének érvényesülése,

A vezetés valamennyi szintjén a vezetési funkciók érvényesítése. A pedagógiai program időarányos, és az iskolai munkaterv végrehajtása.

Vizsgálat, elemzés

Igazgató

Helyzetkép kialakítása. Elszámoltatás.

Tételes ellenőrzés

Gazdasági csop.vez. Igazgató

Eredményes, hatékony oktató –nevelőmunka fenntartása. Reális helyzetkép és értékelés kialakítása. Tervek megvalósulásán ak követése. Kezdő tanárok megismerése, segítése. Pozitív folyamattényezők, kezdeményezése k megerősítése Negatív tényezők megszüntetése. Tantestületi együtt-dolgozás erősítése. Elismerés,

Óralátogatás, vizsgálat: szakterületenké nt. Tanítási nap ellenőrzése osztályon-ként, nem bejelentett formában

Osztályfőnö kök: osztályukba n

Szakértői: magyar, történelem, ruhaipari szakterület, faipari szakelmélet. Kollégium.

Munkaközös ség vezetők: saját, igazgató által elfogadott ellenőrzési terv szerint Vezető tanárok: szakterületü kön Igazgató helyettesek: igazgató által elfogadott ell. terv és igény szerint Igazgató: 12. és 13.


Szept. utolsó hetétől folyamatos

Gyakorlati oktatás

/ közzétett részletes ütemezés szerint /

Szept. utolsó hetétől

Tanórán kívüli tevékenység


- gyakorlati foglalkozás célja, szakmai tartalma, tervezettsége, szakszerűsége - gyakorlati tevékenység előkészítettsége, dokumentációi - alkalmazott módszerek, pedagógiai technológiák illeszkedése a szakmai feladathoz - pedagógiai, didaktikai alapelvek érvényesülése, illeszkedése a célkitűzésekhez - a gyakorlati foglalkozás felépítése, szervezettsége - bemutatás, szemléltetés színvonala - tanulók szakmai motiváltsága, aktivitása, felkészültsége, munkamorálja, együttdolgozás készségszintje, kommunikáció készsége, viselkedése - eszközhasználat készségszintje - munkavédelmi előírások betartásának szintje - begyakorlás mértéke, formai megfelelése - produktív – improduktív tevékenység aránya - képességfejlesztés metodikája - oktató felkészültsége, tevékenysége, - oktató vezető szerepének érvényesülése, egyénisége, magatartása - oktatás – nevelés folyamatjellegének érvényesülése - értékelésmotiváló, nevelő hatásának érvényesülése - tervezés és megvalósítás összhangja, nagy eltérés esetén az előidéző okok - iskolai sportélet minőségi jegyei - sportolási és kulturális

Eredményes, hatékony oktató –nevelőmunka fenntartása. Reális helyzetkép és értékelés kialakítása. Tervek megvalósulásán ak követése. Kezdő oktatók megismerése, segítése. Pozitív folyamattényezők megerősítése Negatív tényezők megszüntetése. Tantestületi együtt-dolgozás erősítése. Elismerés, szükség esetén elmarasztalás.

Látogatás, vizsgálat szakterületenké nt. Egész napos ellenőrzés csoporton-ként, nem bejelentett formában. Külső képzési helyek látogatása.

Valós érdeklődés feltételeinek

Látogatás, vizsgálat

ipar-kamarák által végzett vizsgálat

Szakelméleti tanárok: szakterülete nként Gyakorlati okt. vezető és helyettesei: szakterülete nként Műszaki igazgató helyettesek: szakterülete nként Igazgató: 12. és 13. évfolyam képzése

Osztályfőnö ki és magyar - történelem


Okt. második hetétől folyamatos / havonta /

Szept. harmadik hete Okt. utolsó hete. Dec. második hete Márc. harmadik hete. Nov. második hete és Jan. második hete szept. 1. és jan. második hete

Szept. 1-től folyamatos


Munkaközöss - Munkatervi feladatok égek időarányos teljesítése tevékenysége. - Felzárkóztatás, tehetséggondozás szervezettsége, feltételei - elmúlt időszak eredményei, ezek elemzése - korrekciós készség, elképzelések - munkaközösségi munkamegbeszélések tartalmi, formai és hangulati jegyei Szülők – - nevelőtestület és szülők iskola együttműködésének kapcsolat igénye, formái, - az együttgondolkodás és cselekvés szintje - aktivitás felmérése - szülői munkaközösség szerveződése

Tevékenységek figyelemmel kísérése Önellenőrzés önértékelés. Munkaközösségi hangulat felmérése.

Beszámoltatás. Igazgató Részvétel munkamegbesz éléseken, értekezleteken.

Gyerekeket érő nevelési ráhatások feltérképezése, összehangolása

Szülői értekezletek látogatása, megbeszélése.

Tanműhelyek termelési tevékenysége

- illeszkedése az oktatási folyamatba - minőségi, mennyiségi mérőszámok - árbevétel alakulása

Oktatási funkció Vizsgálat és a termelés egyen-súlyának megtartása

Gyak.okt vez. Gazd. csop. vez.. Igazgató

Ifjúságvédelem

- veszélyeztetettek nyilvántartása - intézkedések formái, eredményességük - nevelési ráhatások összehangoltsága - külső kapcsolattartás az önkormányzatokkal, gyermekvédőkkel - ifjúságvédelmi felelős és a nevelőtestület együttműködése - iskolai könyvtáros munkaköri leírás szerinti tevékenysége - könyvtárhasználat jellemzői, kölcsönzések műfaj szerinti megoszlása - könyvtárfejlesztés nevelőtestületi segítése

Veszélyeztetetts Tájékozódás ég mértékének csökkentése. Beilleszkedési zavarok elhárítása. Segítségadás.

Nevelési ig. h.

Könyvtárhasznosítás mérése. Helyzetkép kialakítása. Segítés.


Könyvtár

Tájékozódás, Vizsgálat.

Nevelési ig.h. Igazgató

Igazgató



dec. harmadik hete és jan. első hete

magántanulók beszámoló vizsgáinak elő-készítése

Jan. harmadik hete.

Irányítás és - félévzárás előkészítettsége, Tantestület szervezettsége Félév-záró - oktatók, tanárok Tevékenysége osztályozó, értékelő tevékenysége - osztályfőnökök ellenőrző, koordináló szerepének érvényesülése - munkaterv érvényesülése az osztályozás terén - véleményezési jogok érvényesíthetősége - osztályfőnöki jelentések tartalmi, formai jegyei - szakterületek vezetői által végzett félévi értékelések, elemzések tartalmi, formai jegyei - félévi nevelési értekezlet aktivitása Félévi - osztály és csoportnaplók adminisztráció lezárása, hiányzások összesítése - statisztika elkészítése - félévi értesítők időbeni átadása a tanulóknak Jelentkezés - vizsgaszabályzatok vizsgákra betartása

Febr. első hete. Jan. harmadik hete.

Febr. második hete. Febr. harmadik hete. Márc. második hete. Ápr. harmadik hete.

- vizsgabizottság ellenőrzi a tudásmérés tartalmi és formai ismérveit és - a vizsgák előkészítettségét

Májusi - a vizsgaszabályzatok vizsgaidőszak szerinti előkészítő szervezési, feladatok pontos, előkészítési határidőre történő feladatai elvégzése Márc15-i - megemlékezés nevelő megemlékezés hatása, az ünnepi program színvonala Király napok - sportversenyek rendezvényei előkészítettsége, lebonyolítása - diáknapi programok

A vizsga szabályos lebonyolítása

Vizsgálat

Vizsgabizott ság tagjai Igazgató

Önszabályozás, önszervezés feltételeinek kialakítása. Tanulók és pedagógusok jogainak érvényesítése.

Aktív részvétel Igazgató a tevékenységbe n.

Tanév rendjének Vizsgálat. betartása.

Nevelési ig.h.

Adminisztrációs tájékozódás tevékenység pontossága A vizsga vizsgálat szabályos lebonyolítása

Igazgató és helyettesek

Nevelési hatások érvényesülése Tanulóifjúság önszerveződésé nek, igényeik megismerése, a

igazgató

Aktív részvétel Ig. helyettesek Igazgató Részvétel a Ig. rendezvényeke helyettesek n Igazgató


Máj. első hete

Máj. második hete, Jún. második harmadik hete. Jún. hónap Aktualitás szerint


Irányítás és - évzárás előkészítettsége, Tantestület szervezettsége Évet záró - oktatók, tanárok Tevékenysége osztályozó, értékelő a végzős évtevékenysége folyamon - osztályfőnökök ellenőrző, koordináló szerepének érvényesülése - munkaterv érvényesülése az osztályozás terén - véleményezési jogok érvényesíthetősége - osztályfőnöki jelentések tartalmi, formai jegyei pontos, igényes adminisztrációs feladatok ellátása Érettségi és - vizsgaszabályzat szerinti szakmai feltételek kialakítása vizsgák - írásbeli vizsgák ellenőrzése - gyakorlati vizsgák ellenőrzése - szóbeli vizsgák ellenőrzése Irányítás és - évzárás előkészítettsége, Tantestület szervezettsége Évet záró - oktatók, tanárok Tevékenysége osztályozó, értékelő tevékenysége - osztályfőnökök ellenőrző, koordináló szerepének érvényesülése - munkaterv érvényesülése az osztályozás terén - véleményezési jogok érvényesíthetősége - osztályfőnöki jelentések tartalmi, formai jegyei - szakterületek vezetői által végzett félévi értékelések, elemzések tartalmi, formai jegyei - év végi nevelési értekezletre felkészülés, értekezleti aktivitása - nevelőtestület adminisztrációs tevékenysége - beiratkozások előkészítettsége, lebonyolítása

Önszabályozás, önszervezés feltételeinek kialakítása. Tanulók és pedagógusok jogainak, kötelességeinek érvényesítése.

Aktív részvétel Igazgató a tevékenységbe n

Megfelelő vizsgakörülmén yek, szabályzatok betartása

Aktív részvétel, vizsgálat

Önszabályozás, önszervezés feltételeinek kialakítása. Tanulók és pedagógusok jogainak, kötelességeinek érvényesítése.

Aktív részvétel Igazgató a tevékenységbe n.

Ig. helyettesek, igazgató



7.2. Pedagógus teljesítményértékelés

„Sokkal fontosabb az, hogy (a pedagógusi teljesítmény méréséből) az egyénnek származzon előnye, mint hogy maga az intézmény profitáljon a dologból. (...) A tantestület - és ezen keresztül - az osztályokban folyó oktatás nyugalma és méltósága semmiképpen nem kerülhet veszélybe pusztán azért, mert az értékelés esetleg jobbá tehet egyet s mást." Robert E. Stake PEDAGÓGUSOK/VEZETŐK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE



A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER LEÍRÁSA 8 BEVEZETŐ A vezetői és pedagógusi teljesítmény értékelésére irányuló rendszer bevezetésének indokai Az 1993. évi LXXIX. sz. Oktatási Törvényt a 2006. évi LXXI. sz törvény módosította, mely szerint: 40. § (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását, szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Mivel az iskolában folyó munka minőségének egyik - valószínűleg messze a legfontosabb tényezője az ott dolgozók teljesítménye, nyilvánvaló, hogy a minőség menedzselésének mindenekelőtt a vezetői és pedagógustevékenység színvonalának emelésére való törekvést kell jelentenie. Ehhez a törekvéshez az intézményben olyan mérési - értékelési rendszer szükséges, amelynek alapelvei, felépítése valamennyi érintett számára legitimálható. Egy értékelési rendszer elsődlegesen fejlesztő vagy minősítő jellegű lehet és elméletileg számos különböző célt szolgálhat: -

teljesítmények, személyes kompetenciák azonosítása egy vezető valamint pedagógus munkájának különböző területein; egyes vezetők, pedagógusok teljesítményének összehasonlítása; az elért teljesítmények helyi pedagógiai program célkitűzéseivel továbbá az országos normarendszerrel való összevetése; segíthet az intézményi feladatellátás ésszerű megtervezésében, stb.

Az alapvető kérdés tehát, hogy egy adott értékelő rendszer milyen célokat határoz meg. Egyrészt az értékelés jellege messzemenően meghatározza a rendszer elemeit, eljárásait és felhasználási lehetőségeit, másrészt pedig közvetlenül befolyásolja az érdekeltek viszonyát, hozzáállását az egész



9 A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS ALAPELVEK ÉS AZ EZEKBŐL KÖVETKEZŐ ELVÁRÁSOK

Az intézményvezető (igazgató) teljesítményének értékelése Pest Megye Önkormányzata Minőségirányítási programja szerint történik. A teljesítményértékelési szabályzat kiegészíti, részletesen meghatározza a 312/2004. (08.27.) sz. KGYH-al jóváhagyott IMIP „5.3.7Belső ellenőrzési, értékelési rendszer működtetése" fejezetével összhangban a pedagógusok/vezetők teljesítményének értékelésére vonatkozó folyamatszabályozását, meghatározza az értékelési tevékenység eljárásrendjét az alábbi elvek és elvárások alapján. A fejlesztő szándék elve Mivel alapvető cél az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása, az értékelő rendszer: • alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; • alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • egyértelműen kimutatja a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segíti a pedagógusok és az iskolavezetés közötti információcserét, segít az Iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a vezetői és a pedagógusi tevékenység rendkívül összetett, és a vezetői illetve a nevelő - oktató munka minőségének számos különböző aspektusa van: • egyértelművé teszi, hogy az intézményi közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg a vezetőinek és a pedagógusainak teljesítményét; • figyelembe veszi mind a szaktárgy(ak), tanításával illetve gyakorlati oktatással összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet irányításával, szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; • minden munkaközösség külön megvitatja, majd a speciális tantárgyi, szakmai követelmények figyelembevételével pontosítja az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: • a tantestület felkészülten és átgondoltan megvitatja, a helyi körülmények figyelembevétele mellett konszenzussal elfogadja az értékelési rendszert; • minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kezel, teljes mértékben kizárja a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;



A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes; • vélelmezés szerint nem lesz szükség külső szakemberek bevonására.

10 A TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT CÉLJA ÉS JELLEGE A vezetői és pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy - mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában és az Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes közalkalmazottak munkateljesítménye között - hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez, valamint a fenntartói (Pest Megye Önkormányzata) Minőségirányítási Program célrendszerének intézményi szintű érvényesüléséhez. E célok elérése egyrészt közvetlenül a nevelőtestület egyes tagjai nevelő - oktató munkájának és egyéb munkaköri tevékenységének színvonalát javító, másrészt pedig az intézményi munka szervezésével-irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és iskolai szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő' és nem minősítő jellegű Az oktatás-nevelés/vezetés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok •

• •

segíteni abban, hogy a nevelőtestület tagjai képet alkothassanak arról, hogy teljesítményük hogyan ítéltetik meg kívülről, egy konszenzus alapján létrehozott és az intézményi közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással, segítséggel és egyéni célok kitűzésével - végső soron azonban az érintettek döntéseire hagyatkozva elősegíteni a pedagógusok szakmai fejlődését, a szervezet munkamegosztásában lehetőségeik megtalálását.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok • • • • • • • • • •

elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; elősegíteni az egyéni igények/szükségletek összehangolását; adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program megvalósításának értékeléséhez, aktualizálásához; javítani a pedagógusok és az intézményvezetés közötti kommunikációt; adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással, feladatellátás szervezésével kapcsolatos személyi döntésekhez;* adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással és egyéb munkajogi intézkedéssel kapcsolatos döntésekhez.* *



11.1 A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő pilléren nyugszik: • a különböző szintű jogszabályokban és az ezekre épülő intézményi működést meghatározó alapdokumentumokban (Önkormányzati Minőségirányítási Program, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Intézményi Minőségirányítási Program) rögzített, a pedagógus munkakör általános és személyre szóló (az érintett pedagógus és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri feladatrendszeren; • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az intézményvezetés, a tantestület és akár a szülői képviselet jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma- vagy kritériumrendszeren; • az előző értékelési ciklus végén született, az egyénre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. (Ez a pillér nyilván előzmény esetén játszhat szerepet.

11.2 A vizsgálandó területek A fenti összetevők - a vezetői illetve pedagógusi munka komplexitásából adódóan - egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, amelyről első látásra megállapítható, hogy a maga teljességében praktikusan aligha vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség volt valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. Az intézményi mérési - értékelési rendszer felépítése, működtetése - az egyes területek „fontossága", az információk illetve adatok hozzáférhetősége és praktikus (pl. anyagi, munka- és időigényre vonatkozó) megfontolások alapján, valamint a fejlesztő jelleg elsődlegességének eleve deklaráltsága okán - a függelékben részletesen meghatározott módon és célterületek vizsgálatával történik. összefoglalóan kiemelve: Pedagógus munkakör esetén: • képzettség és felkészültség, személyes kompetenciák értékelése; • tanórai tevékenység/gyakorlati foglalkozások nevelő - oktató munkájának értékelése; kompetencia alapú oktatás fejlettsége, • tanórákon/gyakorlati foglalkozásokon kívüli iskolai és iskolán kívüli tevékenységek értékelése; • a pedagógus által tanított tanulók tanulmányi eredményeinek, a változás trendjének értékelése; • a pedagógusi teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; • a pedagógus hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; Vezetői munkakör esetén: Pedagógusi tevékenységre vonatkozókon felül: • az intézmény jogszerű működésének biztosítása; • forrásteremtés és elosztás; • szervezeti struktúra és kultúra;


•


Értékelési beszélgetés és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési összesítő lap

Vezetői tevékenység mérésénél: • Pedagógusi tevékenység mérésénél alkalmazott eszközökön felül • Vezetői értékelő és önértékelő lap Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi/vezetői munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedi, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történik.

11.4 Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt pedagógus munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetőiből) és az intézményvezetés egy tagjából álló Értékelő Team végzi az érintett pedagógus aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történő) közreműködésével. A munkaközösség-vezetők értékelését a legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi. Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével a tanulók is részt vesznek. A mérőeszközök közül az Óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az Értékelő Team tagjainak feladata, a Tanulói kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen maguk a diákok alkotnak ítéletet, míg az Önértékelő lapon, a Véleménykérő lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett pedagógus és a Team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.

11.5 Az értékelési ciklus A vizsgálat/mérés - értékelési terv alapján (1. sz. függelék) - folyamatba építetten történik (2. sz. függelék), és egy érintett (pedagógus/vezető) esetében egy kétéves ciklus után zárul. - a ciklus során az értékelt pedagógus/vezető által tanított minden tárgy - munkaközösségvezetője évente legalább egyszer, az intézményvezetőség tagja (vezető esetén az igazgató) pedig ciklusonként legalább kétszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel (3. sz. függelék) egy-egy teljes (45 perces) tanórát. (Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett pedagógusnak.) Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik és az értékelést végző a 8. sz. függelék segédtábláit naprakészen kitölti/vezeti. • két alkalommal (minden év májusának elején) a pedagógus/vezető által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével értékelik a pedagógus/vezető teljesítményét (4. sz. függelék); • a ciklus vége felé az érintett pedagógus/vezető (az adott év májusában) két különböző típusú -



12 AZ ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES KRITÉRIUMRENDSZERE ÉS AZ INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ELJÁRÁSAI Az Óra- illetve foglalkozáslátogatási lapok (Lásd az 3. sz. melléklet) Az Óra- illetve foglalkozáslátogatási lapok kritériumrendszere a nevelőtestület véleményének megkérdezése után nyerte el jelenlegi formáját. A dokumentumok általános, a feladatellátás színtereinek többségére érvényes szempontot, valamint speciális tantárgyi, szakterületi feladat-ellátási szempontokat (felsorolt kritériumok) sorol fel. Esetenként a munkaközösségek, illetve szakterületek különböző (és akár eltérő számú kritériumot tartalmazó) Óra- illetve foglalkozáslátogatási lapjainak felhasználhatóságát végül a tantestületnek a Teljesítményértékelési Szabályzat elfogadásával, többségi szavazással kell engedélyeznie. A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: A = kiváló, átlagon felüli B = jó, de nem rendkívüli C = közepes D = gyenge, de nem elfogadhatatlan E = külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge, elfogadhatatlan) X = nem értékelhető, mert nincs elég adat Minden esetben rendelkezésre áll egy "nincs elegendő információ ennek megítéléséhez" (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. Az íven szereplő kritériumok közül a Speciális szempontokat a Team intézményvezetési tagja nem értékeli (kivéve, ha szakos pedagógus), ez a munkaközösség-vezető(k) kompetencia-körébe tartozik. Az egyes minősítésekhez - kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követő értékelő ciklusok közötti teljesítménykülönbségek szemléletessé tételének céljából - utólag pontszámokat kell rendelni. A D-s és az E-s minősítést a látogatónak (szóban a megbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán/foglalkozáson tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva. Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk). Az óra- illetve foglalkozáslátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra/foglalkozás után) megbeszélést kell tartani. Az Óra- illetve foglalkozáslátogatási lap 7. sz. kritériuma értelemszerűen az itt tapasztaltak alapján, utólag értékelendő. A látogatás utáni két munkanapon belül a pedagógus/vezető megkapja a kitöltött Órailletve foglalkozáslátogatási lap másolatát - ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. Az Értékelő beszélgetés előtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül az Értékelési összesítő lapra. Az Értékelési beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és az Összesítő lapon rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. A Tanulói kérdőívek A kérdőív kritériumrendszere a pedagógusok, valamint a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményének megkérdezése után alakult ki. (Lásd 4. sz. mellékletek.) A felhasználhatóság feltételei itt is azonosak az Óra- illetve foglalkozáslátogatási lapnál leírtakkal, és itt is előfordulhat, hogy egyes



A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a pedagógusnak/vezetőnek kell levonnia, de az Értékelő beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az Értékelési összesítő lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és a két év során született összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelző lapok pedig az Összesítő lap mellékletét képezik A pedagógusok Önértékelő lapja A lapon szereplő kérdések szintén a Szülő és Diákönkormányzat véleményének megkérdezése után kerültek a kritériumrendszerbe. A cél itt egyrészt az, hogy a lap mintegy deklarálja, hogy a tantestület a Pedagógiai program függvényében a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az e területeken elért eredményeket (lásd 5. sz. melléklet). A felhasználás feltételei itt is azonosak az Óra- és foglalkozáslátogatási lapnál leírtakkal. Az Önértékelő lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, legkésőbb két héttel az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az Értékelési beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban az intézményi átlaghoz képest kiemelkedően sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt -jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési összesítő lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. A jelek pontokká konvertálására és laponkénti összesítésére itt nincs szükség, a tantestületi átlagok e nélkül is kiszámíthatók. A Véleménykérő lap A Véleménykérő lap kritériumai is a többi mérőeszközhöz hasonló előzmények után alakultak ki (lásd 6. sz. melléklet). A kérdőív alapvető célja az, hogy: • lehetőséget adjon az értékelt pedagógusnak/vezetőnek arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel • kapcsolatban; • segítsen az intézményi szervezési hiányosságok feltárásában és a • javítás lehetőségeinek kidolgozásában; • segítsen a következő ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében. A Véleménykérő lapot is ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, néhány nappal az Értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot a Team Intézményvezetési tagja/vezető esetén az Igazgató kapja meg és felhasználja az Értékelési beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az Értékelési beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelő konklúziókat. Az Összesítő mérőlapok a pedagógus teljesítményértékelés fő területeihez és az Értékelési összegző lap A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző Értékelési beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév



2. Megvitatják a Véleménykérő lapon felvetett kérdéseket; 3. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok - lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) - mintegy összefoglalják az Értékelési összegző lap „Több figyelmet érdemlő területek" rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. (lásd 11. sz. melléklet) Legkésőbb egy héttel az Értékelő beszélgetés után az értékelt megkapja a Team intézményvezetési tagja által véglegesített Értékelési összegző lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig a Team tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

13 FELELŐSÖK ÉS FELADATKÖREIK Az Mérésvezető Intézményi szinten az értékelési eljárást az igazgató irányítása mellett az e feladatra kijelölt igazgatóhelyettes, vezetők esetén az igazgató azaz az Mérésvezető felügyeli. Feladatai: 2. a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; 3. az Értékelő Teamek beosztása; 4. az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó előző év végi összesített adatokról - ahol lehetséges -, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Program és az IMIP végrehajtásával kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az Intézményvezetés mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit; 5. az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést készít; a Tanulói kérdőívek számítógépes feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén. (E feladatot az Mérésvezető, nem ruházhatja át másra, illetve az igazgató jogköre a tartós akadályoztatás miatti feladat-áthelyezés.); 6. a vizsgálat egységességének a biztosítása; 7. bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelő Team Egy pedagógus értékeléséről az Mérésvezető, a vezetői munkakörben dolgozók esetén az igazgató által kijelölt Értékelő Team gondoskodik, amelynek tagjai a következők: Pedagógus esetén: 8. az intézményvezetés egyik (ciklusonként változó) tagja, valamint 9. az érintett pedagógus által az iskolában tanított tantárgyak munkaközösségvezetője/vezetői. Vezető esetén: • az Igazgató vagy az Igazgató tanács megbízott tagja • az érintett pedagógus által az iskolában tanított tantárgy(ak) munkaközösségvezetője/vezetői. Feladatok:


• •

• • • •

• •


egyeztetést követően fogadja az óralátogatókat tanítási óráin/foglalkozásain az óra- illetve foglalkozáslátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött Óralátogatási lap másolatát - ahol szükséges, konkrét indoklásokkal; minden júniusban tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről; önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő és vezetői tevékenységéről; véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit stb.; a ciklus végén Értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; a ciklus végén Értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges; panaszt tehet az Mérésvezetőnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és jogosult a panaszkezelésre.

A tantestület egésze • •

•

a rendszer bevezetése előtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az intézmény Teljesítményértékelési Szabályzatát; minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az Mérésvezetőtől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az Intézményvezetés ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről; ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges.

14 A VIZSGÁLAT DOKUMENTÁLÁSA ÉS AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett pedagógus/vezető az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, minden év végén megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az Önértékelő és Véleménykérő lapokat. Az Értékelési összesítő lap megírása után ezek mellékletként a következő ciklusig megőrizendők. Az Értékelési összesítő lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Mérésvezető/igazgató kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a pedagógus munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire/vezető esetén az Igazgató tanács tagjaira, és természetesen magára az érintett pedagógusra/vezetőre terjed ki. Az Értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a pedagógus/vezető az iskolában tanít. Ha a pedagógus/vezető munkaviszonya megszűnik, a lapot a pedagógus/vezető kérésére át kell neki adni, amennyiben nem


•


egy - de nem kizárólagos - adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához;

A munkáltató (az Igazgató és Igazgató tanács) • bármikor hozzáférhet minden pedagógus/vezető személyes Értékelési összesítő lapjához; • egy - de nem kizárólagos - adatforrásként felhasználhatja a mérés/vizsgálat során szerzett információkat a pedagógusok/vezető beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az Igazgató egy személyben vagy helyetteseinek és az érintett pedagógus munkamunkaközösség-vezetőinek körében hozza meg; • felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg; • felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos • döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg; • az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra; • a pedagógus/vezető kérésére köteles kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt • problémák megoldásában. Az Igazgató/Igazgató tanács nem használhatja fel viszont a vizsgálat során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat: • érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések • befolyásolására; • fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; • felmentés/megbízás visszavonás kezdeményezéséhez; • információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a pedagógus/vezető kifejezett kérésére.

15 ELJÁRÁSI SZABÁLYOK a.) Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Teljesítményértékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyűjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, • amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a Tanulói kérdőív); • amely az érintett pedagógus tudta nélkül keletkezett; • amely nem a pedagógus szakmai munkájával kapcsolatos; • amelyről nem kap tájékoztatást a pedagógus az Értékelési beszélgetés előtt. 0 b.) Az Értékelési Szabályzatot illetve annak módosítását bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a



pedagógusra/vezetőre vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. d.) Az Értékelő Team tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési beszélgetés keretében a Team tagjainak és az érintett pedagógusnak/vezetőnek konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a pedagógus szavazata legyen döntő. e.) Az adatok kezelése a 6. és 7. pontokban leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az Mérésvezető egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Mérésvezetőön, valamint igazgatón és helyettesein/Igazgató tanács tagjain kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett pedagógus munkaközösség-vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. A pedagógusok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel. f.) A pedagógus/vezető - az Értékelési összesítő lap aláírása előtt - bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Mérésvezetőnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: - az Mérésvezető, amennyiben nem tagja az érintett Értékelési Teamnek. Ha igen, akkor • az intézményvezetés által kijelölt nem érintett másik vezetőségi tagja; • egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag; • a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja; A bizottság bizalmasan tárgyal, majd tartózkodási tilalom mellett - titkos többségi szavazással dönt a panaszról.

Intézményi Minőségirányítási Program

Recommend Documents