INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Intézmény neve:

Készítette:

Móricz Zsigmond Általános Iskola Nyíregyháza, Virág u. 65.

……………………. Hrenkó Lászlóné ( tanító )vezetésével ……………………. Bátyiné Nagy Búza Mária ( tanító ) …………………….. Mészárosné Tóth Erzsébet ( tanító ) …………………….. Némethné Pétervári Judit ( tanár )

Érvényes: 2007. május 2. – 2011. augusztus 31.

Tartalomjegyzék ÉRVÉNYES:

2007 – 2011.......................................................................................................................... 1

1.BEVEZETŐ ................................................................................................................................................. 3

Az intézményről .................................................................................................................3 1.1 A jogszabályi háttér értelmezése ...................................................................................4 2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA...................................................................................................... 6

2.1. Küldetésnyilatkozat......................................................................................................6 2.2. Intézményi minőségpolitika .........................................................................................6 2.3. Intézményi minőségcélok.............................................................................................7 3. FENNTARTÓI MIP INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSAI ÉS FELADATAI........................ 8

Általános elvárások.........................................................................................................8 Az intézményi minőségirányítási programra vonatkozó általános elvárások ....................8 Fenntartói elvárások és sikerkritériumok / elvárt eredmények, valamint az egyes közoktatási intézmény-típusok feladatai a fenntartói elvárásokkal kapcsolatosan. .........10 4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER ........................................................................ 15

4.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége...................................................................15 4.1.1. Jogszerű működés ...............................................................................................15 4.1.2. Tervezés.............................................................................................................16 4.1.2.1. Az intézmény közép távra szóló elvei, szervezeti kultúra követelményei .........16 4.1.2.2. Szervezeti kultúra követelményei .....................................................................17 4.1.2.3. A fenntartó stratégiai céljai intézményünkre vonatkozóan ................................17 4.1.2.4. Felelősségi mátrix ............................................................................................18 4.1.2.5. Stratégiai tervek elkészítésének rendje..............................................................19 4.1.2.6. Éves munkaterv elkészítésének rendje ..............................................................23 4.1.3. Vezetői ellenőrzés ...............................................................................................25 4.1.3.1. A fenntartó által előírt ellenőrzési és értékelési ütemterve intézményünkre vonatkozóan..................................................................................................................25 4.1.3.2. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása.......................................................27 4.1.4 Intézményértékelés........................................................................................29 4.1.4.1. A vezetés és a pedagógusok teljesítmény mérésének szempontjai és az értékelés rendje............................................................................................................................29 4.1.4.2. MIP értékelésének szabályai.............................................................................31 4.1.4.3. A tanév értékelésének rendje .....................................................................31 4.1.4.4. Belső audit szabályai .................................................................................32 4.1.4.5. Intézmény teljes körű önértékelésének rendje ............................................33 4.1.5. Intézmény minőségirányítási rendszere..........................................................34 4.1.5.1. A minőségfejlesztési rendszer működtetése ......................................................34 4.1.5.2. Partneri igényfelmérés szabályozása.................................................................35 4.1.5.3. Intézmény működésének javítása, fejlesztése....................................................35 4.2. Nevelő – oktató tevékenység.....................................................................................41 4.2.1. Nevelési/pedagógiai program beválás vizsgálat szabályozása ........................41 4.2.2. Az egyes tanulók és egyes osztályok mérésének, fejlődésének és teljesítményének követési rendje...................................................................................42 ZÁRADÉK.................................................................................................................................................... 48 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................................... 48

2

1.Bevezető Az intézményről Névadónkkal – Móricz Zsigmonddal – együtt valljuk: „Nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud.” Az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye székhelyén működünk. 1982-ben egy új intézmény létesült a régi 14-es iskola összevonásával. Háromszintes, modern épületünkben 16 tanterem, szaktantermek, két részre osztható tornaterem, 1500 adagos konyha került kivitelezésre Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk. Iskolánk évről évre fejlődik. Belső videólánc, minden igényt kielégítő számítástechnikai szaktantermek, nyelvi labor, játszóudvar és tükrös táncterem létesült. . A jelenlegi iskolánkba már a 2. tanévben testnevelés tagozat, az 1991/92-es tanévtől 1. és 5. évfolyamon matematika-informatika tagozat indult elhivatott pedagógusok kezdeményezésére, speciális egyedi tantervek kidolgozásával. A ’80-90-es évek elején a népi ismereteket tantárgyakba integráltan tanítottuk és nívódíjas néptáncoktatás zajlott nálunk továbbképzésekkel. 1992-ben „ A testnevelés és sportban kiváló intézmény” kitüntető címben részesültünk. Ez az intézmény tízszeres országos diákolimpiai bajnok labdarúgásban. A különböző sportágak széles tárházában nevelhetünk a sport szeretetére, ezek: atlétika, röplabda, kosárlabda, sakk, úszás, aerobic, gyógytestnevelés. Az országos versenyeken atlétáink is sikereket érnek el. A „kismatematikusok” már 7. éve a megye legjobbjai, ill. vidéki viszonylatban országos másodikak 2004-ben, 2006-ban, országos elsők 2005-ben és 2007-ben is. Az iskola erénye a sokszínű diákélet, a tanórán kívüli tevékenységek széles köre, a tanulmányi versengések, táborozások. 1996-ban választottuk névadóul megyénk szülöttjét. Évről évre rendezvénysorozattal emlékezünk és ápoljuk hagyományait. Az évek folyamán nagy kihívást és a teammunka erősödését jelentette a Pedagógiai Programunk ki- és átdolgozása, tantervkészítés, szabályzataink megalkotása és módosításai, a COMENIUS I. minőségfejlesztési program I. intézményi modell pályázati úton történő kiépítése, IMIP-ünk elkészítése. Kialakultak szép hagyományaink: Kulturális és sportgálák, alapítványi báljaink, nyílt napok, szülők-gyerekek-pedagógusok sportnapjai, stb. Megyei szintű Dienes és idegen nyelvi verseny szervezői lettünk. 2003 óta együttműködünk holland, angol és német partnerekkel a Socrates program Inclusive practise programjában. 2005-ben a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány „Oktatás-Nevelés Eredményességéért Oklevél”-lel ismerte el szakmai munkánkat. 2007-ben a Területfejlesztési Minisztérium Elismerő Oklevelét vehettük át élenjáró diáksportéletünkért, kiemelkedő versenyeredményekért. A szervezeti felépítést lásd az 1. sz. mellékletben.

3

1.1 A jogszabályi háttér értelmezése

A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 40. §. (10) bekezdése a közoktatási intézmények számára előírja, hogy a minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert az intézményi minőségirányítási programban (továbbiakban: IMIP) kell meghatározni. Az IMIP-et 2006.évi LXXI. Törvény 9.§-a szerint dolgoztuk át. Cél: az intézményi feladatok hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának javítása, fejlesztése. Az IMIP határozza meg  az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit;  a megvalósítást szolgáló elképzeléseket;  az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata –mint fenntartó – minőségirányítási programban fogalmazta meg minőségpolitikáját, a minőségi célokat, szervezetünkre vonatkozó elvárásait. A 3/2002. (II.15.) OM rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően az intézményben folyamatos önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenység folyik. A minőségfejlesztési folyamat célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújt.

4

Az iskolában dolgozók számának megoszlása: (2007)

tanító 12

Pedagógusok tanár napközis nevelő 22 15

Gazdasági és ügyviteli gazdasági ügyviteli 3 1

könyvtáros 1

Pedagógiai munkát segítők ped. oktatás gyerm. szab. assziszt. techn. és ifj. szerv. 1 1 1 1 Technikai dolgozók takarító udvari m. 7,5 0,5

szakmunkás 3

portás 0,5

SWOT – ELEMZÉS /Kereszttáblázat/

3.

Átjárhatóság

2.

Iskola elhelyezkedése

1. Neveltségi szint csökken

VESZÉLYEK 4.

Marketing

Belső kapcsolatok

3. Pedagógus továbbképzés

2.

Az iskola rendezvényeihez külső támogató

LEHETŐSÉGEK 1.

ERŐS PONTOK 1. 2.

Pedagógusok felkészültsége Jól szervezett iskolai programok, hagyomány 3. Emelt szintű képzés 4. Gyermekközpontúság

X X

X

X

X

X

X

X

GYENGE PONTOK 1. 2. 3.

Leterhelt tanulók, nevelők Magas osztálylétszám Kevés az idő a nevelésre

X X

5

X

X X X

X

2. Intézményi minőségpolitika

2.1. Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk, ahol: ▪ a partnerekkel együttműködve, ▪ a biztos alapismeretek nyújtásán túl, ▪ a XXI. század követelményeinek megfelelő - emelt szintű képzéssel, - önművelésre, - kultúrált viselkedésre képes, testi-lelki harmóniában élő, - kreatív személyiségeket formálunk, ▪ és ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik teljessé.

2.2. Intézményi minőségpolitika  Célunk, hogy színvonalas EU komfort oktatással biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, különös tekintettel az országos kompetencia mérésekből adódó fejlesztendő területeken, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Megrendelőinknek biztosítjuk speciális szolgáltatásainkat: emelt szintű testnevelés, matematika-informatika és idegen nyelv képzés, sokféle szabadidős tevékenység, melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják.  Fontosnak tarjuk a gyerekeknek az ismeretek, a vallás és a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, de nem foglalunk állást semmilyen vallási és világnézeti kérdésben.  A nevelés területén célunk a közösség és a személyiség együttes fejlesztése, előtérbe helyezve az életkori és egyéni sajátosságokat, adottságokat.  Intézményünk minőségfejlesztő team irányításával törekszik arra, hogy partnereink igényeinek megfelelő szolgáltató, együttműködő, egymás jogait tisztelő iskolává váljék.  Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyeket a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően végzünk.  Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett munkatársakkal és a velünk együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.

6

2.3. Intézményi minőségcélok  Jól felkészült, a pályázati lehetőségek minél szélesebb körét kihasználó, új módszerek alkalmazására, megújulásra képes legyen a nevelőtestületünk.  A szervezetünk vezetőit, pedagógusait munkájuk során felelősség, a minőség iránt elkötelezettség jellemezze, segítőkészek legyenek a partnereikkel szemben.  Segítséget nyújtunk a rászoruló gyermekeknek a problémáik kezeléséhez, az alapfokú oktatás befejezéséhez, illetve a középiskolai oktatásba és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz.  Kapcsolatrendszerünket a kölcsönös előnyök biztosításával építsük, az együttműködés alapja a stabilitás, a kiszámíthatóság legyen.  Intézményünk a működés minden területén törekedjen a költség-hatékony gazdálkodásra, vegye figyelembe a fenntartói elvárásokat, az intézményhasználók igényeit.  A szakmai hagyományok, az országos mérés eredményei, a kialakult pedagógiai értékrend továbbra is meghatározó szerepet töltsön be szervezetünk életében, különös gondot fordítva a hátrányos helyzetű gyerekek sikeres felzárkóztatására.

Sikerkritériumok

 Minden munkatárs motivált legyen önmaga sokoldalú fejlesztésében (módszertani kultúra, informatikai ismeretek, önismeret, önértékelés)  A kapcsolatok és a marketing tevékenység eredményeként a forrásbővítés kimutatható.  A minőségfejlesztéssel a folyamatos fejlesztés érvényesül, mérhetővé válik.  Minden tanulónk továbbtanul, megalapozottá válik az élethosszig való tanulás.  Iskolánk összes hátrányos helyzetű tanulójának sikeres beiskolázása a következő iskolafokozatba.  Az ismeretátadó funkció tanulásirányító, képességfejlesztő funkcióba csap át.  A szolgáltatást igénylők elégedettsége 4,0 átlag feletti lesz.

Nyíregyháza, 2007. május 2.

…………………………………… Hadobásné Alexa Vera igazgató

7

3. Fenntartói MIP intézményre vonatkozó elvárásai és feladatai Általános elvárások - Az intézmények jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjenek, erősödjön a tervezés szerepe. - A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűséget. - Az intézményekben stabil, innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a problémái kezeléséhez, az alapfokú oktatás befejezéséhez, illetve a középiskolai oktatásba és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz. - Legyen hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. - Az intézményeknek tevékenységük során elő kell segíteniük az Önkormányzati Minőségirányítási Programban foglaltak megvalósulását, teljesíteniük kell ezekben a dokumentumokban a számukra előírt feladatokat. - Az intézményvezetőknek kiemelt figyelmet kell fordítani a munkafolyamatokba épített belső ellenőrzések végrehajtására. - Az intézményi minőségirányítás keretében illetve a külső értékelési rendszer működése során feltárt problémákat hatékonyan kell kezelni, és törekedni kell a megelőző szemlélet megvalósítására a hibák megelőzése és a folyamatos fejlesztés céljából. - Költség-hatékony gazdálkodást kell folytatnia minden közoktatási intézménynek. A Város vezetése elvárja a közoktatási intézményeitől a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, melyhez racionális mértékben az önkormányzat biztosítja a szükséges önrészt. - Lehetőségei szerint valamennyi közoktatási intézménynek be kell kapcsolódnia az uniós közösségi programokba, és törekedniük kell az eddig kialakított és újabb együttműködések elmélyítésére az Európai Unió tagállamai közoktatási intézményeivel. - A közoktatási intézményeknek elő kell segíteniük a diákok számára az uniós tanulási-, illetve munkalehetőségeket. Kiemelt feladat az Európai Unióval kapcsolatos tudás és kompetencia megszerzésének elősegítése a közoktatás területén. Az intézményi minőségirányítási programra vonatkozó általános elvárások

- Az intézmények működésére legyen jellemző a minőségelvűség és a partnerközpontúság, melynek kereteit határozzák meg az intézményi minőségirányítási programjukban. Határozzák meg az intézmény küldetését. - Az intézmények határozzák meg középtávra vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket, minőségcéljaikat és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseiket. - Az intézmények határozzák meg és szabályozzák a működésük kulcsfolyamatait. Ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, valamint a vezetői ellenőrzés és értékelés (ezen belül a pedagógus teljesítményértékelés) feladatait.

8

- Továbbá határozzák meg a partnerekkel való együttműködés rendjét és e folyamat értékelésének szempontjait (felhasználva a külső partnerekkel a kapcsolattartási mátrixot), valamint a partneri igény- és elégedettségmérés rendjét. - Az IMIP-ek eleme a munkatársak attitűdjeinek pontos megismerése, elégedettségük fokozása, motiváltságuk folyamatos ébrentartása illetve növelése. - Az intézmények alakítsák ki az intézmény önértékelés rendszerét, eljárási rendjét, a szükséges mérési, értékelési, ellenőrzési rendszert. Az intézményi önértékelés alapján, az intézmény erősségeinek és gyengeségeinek megjelölésével, határozzanak meg feladatokat a működés javítására, a folyamatok folyamatos fejlesztésre. - A nevelési-oktatási intézmények dolgozzák ki a nevelési, pedagógiai, szakmai programjuk alapján, hogy az oktatási, nevelési eredményeik mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. Ezeket a szakmai indikátorokat használják az értékelésekhez. - Az intézményi MIP-eknek részletesen szabályozniuk kell az előforduló hibákkal, eltérésekkel, nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségeket, a szükséges helyesbítő intézkedések rendjét valamint a lehetséges problémák valószínű okainak meghatározásával és hatásaival kapcsolatos tevékenységeket és mindezekkel kapcsolatos feljegyzések rendszerét. - Az egyes intézmények a minőségirányítási programjuk részeként eljárást működtetnek az oktatási infrastrukturális feladatok ellátása, a szakmai folyamatok feltételeinek biztosítása érdekében. Az eljárás (vagy az azzal összhangban elkészített szabályzatok) az érintett intézményekben kitérnek az alábbi tevékenységek szabályozására (amennyiben értelmezhető):  Oktatási, nevelési segédanyagok kezelése  Információ- és kommunikációtechnológiai háttér biztosítása  Portaszolgálat  Karbantartási, üzemeltetési tevékenység  Takarítás  Anyagkezelés (raktározás), szállítás - Az intézmények határozzák meg a minőségirányítással foglalkozó felelős feladat- és hatáskörét, valamint a minőségi körök szervezési kereteit, működési rendjét (feladat és felelősségi körét). A város közoktatási intézményrendszerében elvárás, hogy minden, a közoktatási szolgáltatások minőségére hatással lévő munkatárs rendelkezzen munkaköri leírással, valamint az egyes munkatársak aláírási, kiadmányozási jogait az SzMSz-ek illetve a Kiadmányozási szabályzatok rögzítsék.

9

Fenntartói elvárások és sikerkritériumok / elvárt eredmények, valamint az egyes közoktatási intézmény-típusok feladatai a fenntartói elvárásokkal kapcsolatosan.

Fenntartói elvárások 1.

2.

3.

4.

5.

6.

Az intézmények jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjenek, erősödjön a tervezés szerepe.

Sikerkritériumok / elvárt eredmények Törvény szerinti osztálylétszámok, a helyi előírásoknak megfelelően optimális a férőhely kihasználtsága és az egy pedagógusra jutó tanulók számának aránya. Az éves tervezésben megjelennek a hatékonyság, gazdaságosság mutatói.

Az intézmények rugalmasan alkalmazkodjanak a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskola kultúraközvetítő szerepe, megtartva a sokszínűséget. Az intézményekben stabil, innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek.

Változó elvárások nyomán az intézményi stratégia, éves munkatervek, pedagógiai programok, IMIP módosítása. Az iskolák nyitottak a helyi közösségek felé. Önfejlesztő, alacsony fluktuációjú nevelőtestület.

Az intézmények nyújtsanak segítséget minden rászoruló gyermeknek a problémái kezeléséhez, az alapfokú oktatás befejezéséhez, illetve a középiskolai oktatásba és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz. Legyen hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.

Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása. A gyermekek a folyamatos fejlesztések eredményeként, igény esetén, bejutnak a középfokú oktatási intézményekbe. Fejlesztésük biztosított. Az együttműködés dokumentáltan hatékony.

Az iskola a bentlakásos intézményekkel kiemelt kapcsolatot tartanak a gyermek- és ifjúságvédelem megyei szervezeteivel, nevezetesen a gyámhivatallal

Együttműködés a megállapodás alapján.

10

Intézményi feladatok Demográfiai statisztikai adatok elemzése, a tényadatok és várható alakulásuk alapján az osztály-, csoportszámok és létszámok optimalizálása, a férőhely kihasználtság, valamint az egy pedagógusra jutó tanulók számarányának szükség szerinti

javítása. A gazdálkodásban a hatékonyság feltételeinek megteremtése. Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése: innovációs programok, idegennyelvi órák, informatikai, művészeti foglalkozások. Nyílt rendezvények szervezése. Fejlesztési terv készítése és végrehajtása: - pedagógusok kompetenciáinak fejlesztésére - szervezetfejlesztésre Az egyéni bánásmód elvének, és az egyéni tanulási út biztosítása. A nevelőtestületi egységes elv érvényesítése: a tehetségekkel és hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés. Motivációs jellegű, felzárkóztató foglalkozások szervezése. A hátránykompenzáció és prevenció érdekében az érintettek fejlesztését szolgáló speciális programok alkalmazása. Logopédiai ellátás és gyógytestnevelés biztosítása. Együttműködés hatékonyságának növelése a Családsegítő Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó munkatársával. A dokumentálás módjának kidolgozása. Az együttműködés kialakítása, a megállapodás megkötése és az együttműködés biztosítása.

7.

8.

9.

10.

11.

és a gyermekvédelmi szolgálattal annak érdekében, hogy az állami gondoskodás alatt álló gyermekotthonban, vagy nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek nevelése-oktatása kielégítő legyen. A kapcsolattartás ezekkel az intézményekkel eseti. A kapcsolattartás közvetlen viszont az állami gondoskodású gyermekeket nevelő gyermekotthonokkal, lakásotthonokkal. Az együttműködés formáiról háromoldalú megállapodásban dönt az iskola, az illetékes gyermekvédelmi intézmény és a fenntartó. Az intézményeknek tevékenységük során elő kell segíteniük az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulását, teljesíteniük kell a számukra előírt feladatokat. Az intézményvezetőknek kiemelt figyelmet kell fordítani a munkafolyamatokba épített belső ellenőrzések végrehajtására. Az intézményi minőségirányítás keretében illetve a külső értékelési rendszer működése során feltárt problémákat hatékonyan kell kezelni, és törekedni kell a megelőző szemlélet megvalósítására a hibák megelőzése és a folyamatos fejlesztés céljából. Költség-hatékony gazdálkodást kell folytatnia minden közoktatási intézménynek.

A Város vezetése elvárja a közoktatási intézményeitől a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, melyhez racionális mértékben az önkormányzat biztosítja a szükséges önrészt.

Fenntartói elvárások teljesülése.

Az elvárások, feladatok végrehajtásának megtervezése (középtávú és éves tervekben), a végrehajtás ellenőrzése és értékelése.

A folyamatba épített ellenőrzések tervezettek, végrehajtásuk nyomonkövetett és értékelt.

A vezetők a folyamatba épített ellenőrzéseket tervezik és terveztetik, a végrehajtást nyomon követik, az értékelését elvégzik.

A feltárt problémák javítása megtörténik, a megelőzésre hatékony eljárást alkalmaznak.

A feltárt problémák korrekciója, a megelőzés módjának kidolgozása és alkalmazása a gyakorlatban.

Javul a gazdálkodás hatékonysága. Az eszközellátottság megfelel a rendeletnek.

Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás áttekintése, biztosítása. A gazdálkodás költségtakarékos lehetőségeinek feltárása, a felhasználás hatékonyságának javítása. Eszköz ellátottságra, programokra, innovációs projektekre az ésszerű igények és lehetőségek felmérése. Pályázatkiírás figyelése, pályázatírás. Kimutatás készítése a benyújtott-, valamint az elnyert pályázatokról, összegekről.

Az intézmények pályázatot nyújtanak be a céljaiknak megfelelő központi és/vagy EU-s pályázatokra, pályáznak a fenntartó által javasolt forrásokra.

11

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

Lehetőségei szerint valamennyi közoktatási intézménynek be kell kapcsolódnia az uniós közösségi programokba, és törekedniük kell az eddig kialakított és újabb együttműködések elmélyítésére az Európai Unió tagállamai közoktatási intézményeivel. A közoktatási intézményeknek elő kell segíteniük a diákok számára az uniós tanulási-, illetve munkalehetőségeket. Kiemelt feladat az Európai Unióval kapcsolatos tudás és kompetencia megszerzésének elősegítése a közoktatás területén.

Sikeres az együttműködés az Uniós intézményekkel, a bekapcsolódás a közösségi programokba.

Uniós intézményekkel az együttműködés - és a közösségi programok lehetőségeinek felkutatása, a bekapcsolódás megszervezése, az együttműködés biztosítása.

Az Európai Uniós tanulási- és munkalehetőségek ismertetése szerepel a pedagógiai programokban. A vonatkozó kompetenciák fejlesztésére programokat dolgoznak ki.

Tantervi EU-s ismeretek kimunkálása a tanulási és munkalehetőségekről. Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek alkalmazása, az alapkészségek megfelelő szintű fejlesztése. Kiemelten az anyanyelvi / kommunikációs, az idegen nyelvi, a matematikai, az informatikai, a szociális és életviteli készségek fejlesztése.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél – a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése érdekében – építeni kell a közművelődési intézmények által nyújtott lehetőségekre. A tanulók egészségének megóvása valamennyi intézmény alapvető érdeke, ennek megfelelően rendszeres kapcsolatot kell kiépíteni az egészségügyi szervekkel, intézményekkel, illetve a különböző sportszervezetekkel. A tanuló veszélyeztetettsége csökkentése érdekében valamennyi nevelési és nevelési-oktatási intézmény köteles kapcsolatot tartani az intézmény szerint illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint szociális szervezetekkel. Az intézmények működésére legyen jellemző a minőségelvűség és a partnerközpontúság, melynek kereteit határozzák meg az intézményi minőségirányítási programjukban. Határozzák meg az intézmény küldetését. Az intézmények határozzák meg középtávra vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket, minőségcéljaikat és azok

A közművelődési intézmények szabadidős programjaiban a részvétel növekedése kimutatható.

Az együttműködés lehetőségeinek bővítése a közművelődési intézmény munkatársaival a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.

Az egészségügyi és sport intézményekkel, szervezetekkel kiépül a kapcsolat.

Az egészség megóvása, az egészséges életmód kialakítása érdekében az egészségügyi és sport intézményekkel a kapcsolat kiépítése az iskola programjának és lehetőségeinek alapján.

A gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális szervezetekkel a kapcsolattartás folyamatos.

A veszélyeztetettség csökkentése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális szervezetekkel a folyamatos kapcsolattartás megteremtése.

Az IMIP-ben meghatározottak a minőségelvűség, a partnerközpontúság, az intézményi küldetés, és biztosított az ezek szerinti működés.

Az IMIP-ben a minőségelvűség és partnerközpontúság fogalmainak, kereteinek, jellemző feladatainak, valamint az intézmény küldetésének a meghatározása, az ezek szerinti működés biztosítása.

Az IMIP-ben meghatározottak a minőségcélok, a középtávú fejlesztési elképzelések, és kidolgozottak a megvalósításra

Az IMIP-ben a minőségcélok, a középtávú fejlesztési elképzelések meghatározása, és a megvalósításra vonatkozó

12

19.

20.

21.

22.

23.

megvalósítására vonatkozó elképzeléseiket.

vonatkozó elképzelések.

elképzelések kidolgozása.

Az intézmények határozzák meg és szabályozzák a működésük kulcsfolyamatait. Ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, valamint a vezetői ellenőrzés és értékelés (ezen belül a pedagógus teljesítményértékelés) feladatait. Továbbá határozzák meg a partnerekkel való együttműködés rendjét és e folyamat értékelésének szempontjait (felhasználva a külső partnerekkel a kapcsolattartási mátrixot), valamint a partneri igény- és elégedettségmérés rendjét. Az IMIP-ek eleme a munkatársak attitűdjeinek pontos megismerése, elégedettségük fokozása, motiváltságuk folyamatos ébrentartása illetve növelése.

Az IMIP-ben meghatározottak és szabályozottak a kulcsfolyamatok – a kiemelten jelzett folyamatok is.

Az IMIP-ben a kulcsfolyamatok meghatározása és szabályozása. Ezen belül kiemelten az alábbiak: - Vezetési folyamatok - Tervezési folyamatok - Ellenőrzési, Mérési folyamatok - Értékelési folyamatok - Vezetői ellenőrzési – értékelési folyamatok (ebben a pedagógus telj. ért. is)

Az IMIP-ben meghatározott a partnerekkel az együttműködés rendje, valamint a partneri igény- és elégedettségmérés rendje.

Az IMIP-ben a partnerekkel az együttműködés rendjének, valamint a partneri igény- és elégedettségmérés rendjének meghatározása.

Az IMIP-ben kidolgozott a munkatársi attitűd, motiváltság, elégedettség pontos megismerési módja, eljárási rendje, valamint készül szervezetfejlesztési terv a javítására / növelésére / ébrentartására. Az IMIP-ben kialakított az intézményi önértékelés rendszere, eljárásrendje. Az önértékelés alapján az intézményi erősségekre és gyengeségekre meghatároznak továbbfejlesztési, ill. javítási feladatok a működés javítása, a folyamatos fejlesztés érdekében.

Az IMIP-ben a munkatársi attitűd, motiváltság, elégedettség pontos megismerési módjának, eljárási rendjének kidolgozása, valamint javítására / növelésére / ébrentartására szervezetfejlesztési terv készítése. Az IMIP-ben az intézményi önértékelés rendszerének, eljárásrendjének kialakítása. Az önértékelés alapján az intézményi erősségekre és gyengeségekre továbbfejlesztési, ill. javítási feladatok meghatározása a működés javítása, a folyamatos fejlesztés érdekében.

Az IMIP-ben kidolgozottak a szakmai indikátorok. A szakmai indikátorokat használják az értékelésekhez.

Az IMIP-ben a szakmai indikátorok kidolgozása (a szakmai program alapján az oktatási, nevelési eredmények mérhetőségének kidolgozása) abból a célból, hogy az eredmények értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. A szakmai indikátorok használata az értékelésekhez.

Az intézmények alakítsák ki az intézmény önértékelés rendszerét, eljárási rendjét, a szükséges mérési, értékelési, ellenőrzési rendszert. Az intézményi önértékelés alapján, az intézmény erősségeinek és gyengeségeinek megjelölésével, határozzanak meg feladatokat a működés javítására, a folyamatok folyamatos fejlesztésre. A nevelési-oktatási intézmények dolgozzák ki a nevelési, pedagógiai, szakmai programjuk alapján, hogy az oktatási, nevelési eredményeik mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. Ezeket a szakmai indikátorokat használják az értékelésekhez.

13

24.

25.

Az intézményi MIP-eknek részletesen szabályozniuk kell az előforduló hibákkal, eltérésekkel, nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségeket, a szükséges helyesbítő intézkedések rendjét valamint a lehetséges problémák valószínű okainak meghatározásával és hatásaival kapcsolatos tevékenységeket és mindezekkel kapcsolatos feljegyzések rendszerét. Az egyes intézmények a minőségirányítási programjuk részeként eljárást működtetnek az oktatási infrastrukturális feladatok ellátása, a szakmai folyamatok feltételeinek biztosítása érdekében. Az eljárás (vagy az azzal összhangban elkészített szabályzatok) az érintett intézményekben kitérnek az alábbi tevékenységek szabályozására (amennyiben értelmezhető):  Oktatási, nevelési segédanyagok kezelése Információ- és kommunikációtechnológia i háttér biztosítása  Portaszolgálat • Takarítás  Karbantartási, üzemeltetési tevékenység  Anyagkezelés (raktározás), szállítás Az intézmények határozzák meg a minőségirányítással foglalkozó felelős feladat- és hatáskörét, valamint a minőségi körök szervezési kereteit, működési rendjét (feladat és felelősségi körét). A város közoktatási intézményrendszerében elvárás, hogy minden, a közoktatási szolgáltatások minőségére hatással lévő munkatárs rendelkezzen munkaköri leírással, valamint az egyes munkatársak aláírási, kiadmányozási jogait az SzMSz-ek illetve a Kiadmányozási szabályzatok

Az IMIP-ben meghatározottak a hibákkal, eltérésekkel, nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségek, a szükséges helyesbítő intézkedések eljárásrendje kidolgozott. Az eljárásrend tartalmazza a problémák okainak feltárását, a problémaelemzés módját, módszerét, eszközét, a kapcsolódó feljegyzések rendszerét.

Az IMIP-ben a hibákkal, eltérésekkel, nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségek meghatározása, a szükséges helyesbítő intézkedések eljárásrendjének kidolgozása. Az eljárásrend tartalmazza a problémák okainak feltárását, a problémaelemzés módját, módszerét, eszközét, a kapcsolódó feljegyzések rendszerét.

Az IMIP-ben szabályozottak az infrastrukturális feladatok ellátása (vagy már van működő szabályozó, pl. az SzMSz-ben, ill. nem értelmezhető a feladat)

Az IMIP-ben az alábbi infrastrukturális feladatok ellátásának szabályozása (nem kell, ha már van működő szabályozó, pl. az SzMSz-ben, vagy nem értelmezhető a feladat): - Oktatási, nevelési segédanyagok kezelése - Információ- és kommunikációtechnológiai háttér biztosítása - Portaszolgálat - Karbantartási, üzemeltetési tevékenység - Takarítás - Anyagkezelés (raktározás), szállítás

Az IMIP-ben meghatározottak - minőségirányítási felelős feladat- és felelősségi köre - minőségi körök szervezési keretei, működési rendje (feladat- és felelősségi köre) - a munkaköri leírások készítésének és kezelésének eljárásrendje Az aláírási, kiadmányozási szabályok felülvizsgálata, és a szükséges módosítások megtörténtek.

Az IMIP-ben az alábbiak meghatározása: - minőségirányítási felelős feladat- és felelősségi köre - minőségi körök szervezési keretei, működési rendje (feladat- és felelősségi köre) - a munkaköri leírások készítésének és kezelésének eljárásrendje Az aláírási, kiadmányozási szabályok felülvizsgálata, és a szükséges módosítások végrehajtása.



26.

14

4. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 4.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Az intézményvezetés minőség iránti elkötelezettsége alapos, a vezetői programban kinyilvánított, az attitűd mérés eredménye szerint 90 %. Az intézmény jónak tartja az ÖMIP minőségpolitikáját és az ott meghatározott célokat, feladatokat. Az IMIP-et ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével állítottuk össze. Cél: Felelősséggel biztosítani a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program négyévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, négyévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. 4.1.1. Jogszerű működés

Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző színtű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. Ezen kívül rendszeresen járatjuk a „Jogfutár”-t. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az ágazat specifikus Oktatási Közlöny, a CD Jogtár biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya a könyvtárban található meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű Iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei.

A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló információt körlevélben teszi közzé, illetve az érdekelt személyhez továbbítja. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja az érdekvédelmi fórumok részére, az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja.

15

Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása két úton valósul meg az intézményben: - egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. - másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését teszi lehetővé.

4.1.2. Tervezés 4.1.2.1. Az intézmény közép távra szóló elvei, szervezeti kultúra követelményei Humán erőforrás biztosítása érdekében - Az iskolai dolgozók továbbképzésének tudatos tervezése mellett érvényesülnie kell az egyéni ambícióknak. A személyiség és közösségfejlesztés terén: önismereti tréning, kommunikációs tréning helyben történő megszervezéséhez biztosítani kell az anyagi erőket. - A tanévek tervezése előtt személyes beszélgetések keretében történő tájékozódás a dolgozók elképzeléséről, terveiről, segítve ezzel a jó közérzet kialakítását. Tárgyi feltételek, gazdálkodás területén - A tantermi berendezések cseréjét folytatni kell. Az épület nyílászáróinak cseréjéért kell lobbiznunk. - A tanári szoba tárgyi eszközeinek cseréje indokolt. Az épület több helyen beázik, ezért a tetőszigetelését, a tornaterem padlózatának cseréjét, a 2 öltöző felújítását, a számítástechnika terem légköbméterének bővítése, eszközcseréjét tervezzük.

A nevelés-oktatás területén A tantestületet a társadalmi tapasztalatai meggyőzték arról, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a nevelésre. - Jól megszervezett mindennapos testnevelés bevezetése - Humán erőforrás fejlesztése az önismereti, kommunikációs tréningek irányába. - Szép szóval oktató, de játszani is engedő iskola felé való orientálódás. - Havi egy alkalomra szervezett közösségi osztályprogramok megvalósításának folytatása az eszmei osztályfőnöki óra terhére. - Milyen legyen a 2.4.8. év végére a jól nevelt tanuló – kimeneti szint elvárásainak kialakítása. - Az iskola falain kívüli viselkedés szabályait is el kell sajátíttatnunk tanulóinkkal, szituációs játékok beépítése a nevelő munka terén.

16

-

-

Pedagógusainknak hozzá kell segítenie tanítványainkat az önálló és egyéni tanulás képességeinek elsajátításához. Tanuljanak meg tanulni, és akarjanak tanulni, mert a tanulás életminőségük meghatározója. Igen erős alapokat kell lefektetnünk az írás, olvasás és számolási készségek terén. Folyamatos felzárkózási lehetőséget kell biztosítani. Nevelőtestületünkben érvényesíteni kell a tehetségekkel és hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődést. Az önkifejezés, az egymásra figyelés, a metakommunikáció, a közösségi szokások fejlesztése érdekében hatékonyabban kell alkalmaznunk a drámapedagógia eszköztárát. Az információs és kommunikációs eszközök új, egyéni tanulási útjába kell bevezetnünk tanítványainkat. A P.P. betartása, a szellemében végzett közös, egységes elvek melletti haladásról való meggyőzés, és a P.P. szellemében végzett nevelő-oktató tevékenység következetes megkövetelése. Közös fellépés, alkalmazás a tanulók számára világos követelménytámasztás, egymás tevékenységét megkönnyítő nevelő-oktató folyamattá váljon.

4.1.2.2. Szervezeti kultúra követelményei -

-

Több egyéni beszélgetésre, gondolatcserére kell törekedni. Olyan vezetési technikák alkalmazása, amelyek segítik a többségi vélemények kiszűrését, a döntésképesség fokozása érdekében. Teammunka erősítése egy-egy feladat elvégzése céljából. Minőségfejlesztő csoportok működtetése a folyamatok szabályozottsága céljából. A menedzserszemlélet erősítése: pénzügyi, technikai, szellemi erőforrás megteremtése, racionális felhasználása, pályázatírásra ösztönzés, valamint az iskolának a köz számára is értelmezhető formában való megjelenítésének újragondolása. Az iskola szervezeti felépítettségében meghatározó a munkaközösségek szerepe, a vezetők szakmai rálátása a saját területükre, a magasabb vezető-iskolatanács- szűkebb vezetés közötti információáramlás tervszerűsége.

4.1.2.3. A fenntartó stratégiai céljai intézményünkre vonatkozóan

A közoktatási feladatellátás szervezésére irányuló döntések meghozatalakor elsődlegesnek tartjuk a gyermekek mindenek feletti érdekeit, a tudáshoz jutásban esélyegyenlőségük biztosítását, a működtetés során meghatározónak tartjuk a minőségi ellátás biztosítását, a racionalitást és a rentabilitást. Az ÖMIP kidolgozása előtt meghatároztuk stratégiai céljainkat, melyekből az egyes közoktatási intézményeink az Intézményi MIP-ekben bontják le a mérhető minőségcélokat. Célunk: (1) A partnerek és érdekelt felek elégedettségének megtartása, szükség esetén fokozása. (2) A fenntartói kínálattervezés és –fejlesztés, valamint az intézményi programok, helyi tantervek közötti harmónia biztosítása, a város oktatási rendszerén belül a sokszínűség, az önkormányzati és nem önkormányzati oktatási-nevelési szervezetek közötti partneri kapcsolat kialakítása, ápolása.

17

(3)

(4) (5) (6)

Az önkormányzat és a közoktatási intézmények közötti kiszámítható együttműködés és a hatékony kommunikáció működtetése, a közoktatási információk áramlásának biztosítása. A különböző szintű oktatási és képzőintézmények hálózatépítése az élethosszig tartó tanulás jegyében. Városunk közoktatása közéleti jelenlétének és elismertségének fokozása a korszerű kommunikációs módszerek, eszközök alkalmazásával, fejlesztésével. Hazai és nemzetközi stratégiai partnerkapcsolatok létrehozása, szakmai szövetségekkel való együttműködés építésének ösztönzése és fejlesztése.

4.1.2.4. Felelősségi mátrix A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a felelőse

A B C D E F G

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szervezeti egység Igazgató I.sz. igazgató helyettes II:sz. igazgató helyettes Gazdasági vezető Minőségügyi vezető Munkaközösség vezető Továbbképzési felelős

Folyamat

A

B

C

D

E

F

Stratégiai tervezés Éves tervezés Irányított önértékelés Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségnek mérése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer (munkatársak értékelése) Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Gazdasági és pénzügyi folyamatok

X X

X X

X X

X X

X X X

X X

10.

Egyéb kiszolgáló folyamatok

11. 12.

Beiskolázás Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) ellenőrzése A tanuló értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök Az intézmény működésének éves értékelése Belső audit

G

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

13.

14. 15.

X X

X X

18

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

4.1.2.5. Stratégiai tervek elkészítésének rendje Stratégiai tervezés – folyamatábra -

-

-

-

-

Szervezetünk 1998 óta rendelkezik Pedagógiai programmal, amely tartalmazza az alapelveket és a hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat, tartalmazza a helyi tantervet. A program a fenntartó által az alapító okiratban meghatározott feladatokra vonatkozik, figyelembe veszi a rendelkezésre álló erőforrásokat. A program felülvizsgálata folyamatosan csoportmunkában történik, a résztvevők szakmai hozzáértése és felelőssége az intézményvezető által kontrollált. A program módosítására a törvényesség, a szakmaiság és a megvalósíthatóság jellemző. A fenntartó közoktatási intézkedési terve és minőségirányítási programja, az abban megfogalmazott elvárások segítik az IMIP készítést, amely középtávra határozza meg a minőségpolitikát, és a megvalósítás érdekében működtetett minőségirányítási rendszert. A humán erőforrás fejlesztés dokumentuma a Pedagógus továbbképzési terv, amely tartalmazza a hétévenkénti továbbképzés tartalmi szabályait, szervezeti szintű szempontjait, a finanszírozás szabályait. Kulcsfolyamatnak tekintjük a beiskolázást, így annak tervezése stratégiai kérdés, melyet szabályoztunk.

A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.

19

Folyamatábra START

Jogi szabályozás HPP Támogatói kör listája

Munkacsoportok listája Munkacsoportok listája

1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése

2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre 4. A területek szétosztása a csoportok között

HPP Módosító javaslatok Törvényi szabályozás Kiegészített P.P. Módosító javaslatok, kiegészítés ek

Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt munkacsoportok

5. Tantestület tájékoztatása a csop.–ok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról

Jegyzőkönyv

6. A munkacsoportok elemző munkája

Javaslat a módosításokra

HPP Jogi szabályozások

Azonosított területek, folyamatok

7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása

8. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal

9. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása Javaslatok Javaslatok elfogadása elfogadása

Igen

20

STOP nem

Hiányok pótlása

Módosító javaslatok, kiegészítések

Igen HPP Módosítások Kiegészített PP.

10. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített PP.

11. A módosított PP véleményeztetése az iskolaszékkel és a DÖK-kel megismertetése a DÖK-kel

Jegyzőkönyv

A kiegészített PP lexkomform

Ne m

Igen

HPP fejlesztési módosítás

Jegyzőkönyv

12. Testületi vita

Elfogadot t HPP

Nem

Módosítások

Igen Elkészült HPP

Új HPP

13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel

14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra STOP 21

Jegyzőkönyv

A folyamat leírása

1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 4 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a Közoktatási Törvényt és a szükséges rendeleteket. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 9. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 10. Amennyiben a tantestület megismeri a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 11. Az így kiegészített pedagógiai programot az iskolaszék, a DÖK véleményezi, a Szülői Közösség megismeri.. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

22

4.1.2.6. Éves munkaterv elkészítésének rendje Éves tervezőmunka – folyamatábra A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A tanév végén a szakmai blokkok értékelik az évben kitűzött céljaik megvalósítását, majd meghatározzák a következő tanév szakmai feladatait. Írásban továbbítják az iskola igazgatójának saját működési területükre vonatkozó értékelését, a jövő tanévre meghatározott munkatervi céljaikat, feladataikat. A tanév munkáját értékelő beszámoló elfogadását követően az igazgató összeállítja a következő tanév munkatervi javaslatát. Figyelembe veszi: - szakmai blokkok munkaterveit - az elmúlt tanév értékelő beszámolóját - helyi Pedagógiai Programot - minőségfejlesztés céljait - az adott év munkarendjéről szóló rendeletet - fenntartó által kitűzött célokat - DÖK éves beszámolóját. A munkatervi javaslat tartalmazza az ellenőrzések tapasztalatait, a feladattervet, mérési tervet, eseménynaptárt. Az alakuló értekezleten tájékoztatja a tantestületet a személyi változásokról, a tárgyi feltételek alakulásáról. Az iskolatanács ülésén ismerteti a tanévre vonatkozó nevelési-oktatási célkitűzéseket, munkatervi javaslatait. A munkaközösségek az első megbeszélésükön megvitatják ezeket, javaslatot tesznek a kiegészítésére. A tanévnyitó értekezleten dönt a nevelőtestület a munkaterv elfogadásáról.. A módosításra, kiegészítésre a félévi értekezlet és a rendkívüli értekezlet ad lehetőséget. A feladatterv tartalmazza a pontos határidőket és a felelősség részletes kibontását. Az elfogadás után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét és szeptember 15-ig egy példányt elküld a fenntartónak és eljuttat a munkaközösség vezetőknek is belőle.

23

Folyamatábra START Mk-ek év végi beszámolói

Partneri igényfelmérés beszámolói Helyi Ped. program

Munkatervi javaslat összeállítása, mely tartalmazza –feladattervet -mérési tervet -eseménynaptár -ellenőrzések tapasztalatait

Személyi változások, tárgyi feltételek ismertetése

Munkatervi javaslat ismertetése

Fenntartói célkitűzések Munkaközösségi megbeszélések, munkaterv megvitatása, Javaslattétel

Törvényi előírások

Adott év munkarendjéről szóló rendelet

Munkaterv kiegészítése, elfogadása

Mérési tervek

Munkaterv írásba foglalása

Munkaterv elküldése a fenntartónak, eljuttatása a mk. vezetőknek

STOP

24

DÖK munkaterve

4.1.3. Vezetői ellenőrzés 4.1.3.1. A fenntartó által előírt ellenőrzési és értékelési ütemterve intézményünkre vonatkozóan

ÉV

ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI INTÉZKEDÉSEK

2007

01-Alapító okirat felülvizsgálata 02-IMIP jóváhagyása 03-P.P. jóváhagyása 04-A felülvizsgált házirend fenntartói jóváhagyása 06-Tantárgyfelosztás, óraterv jogszerűségének vizsgálata, az éves engedélyezett óraszám és pedagógus létszám megállapítása, illetve felülvizsgálata, a munkáltatói dokumentumok és alkalmazottak foglalkoztatásának ellenőrzése 10-Az éves munka (munkaterv) értékelése (beszámolók, az esetleges tanév közbeni ellenőrzések, kimutatások, illetve a munkaterv tényleges megvalósulása tekintetében) 05-A szülői jogok érvényesülésének vizsgálata 06-Tantárgyfelosztás, óraterv jogszerűségének vizsgálata, az éves engedélyezett óraszám és pedagógus létszám megállapítása, illetve felülvizsgálata, a munkáltatói dokumentumok és alkalmazottak foglalkoztatásának ellenőrzése 08-A jóváhagyott nevelési, illetve pedagógiai (szakmai) program szerinti működés ellenőrzése 09-Törvényességi, tanügyi igazgatási ellenőrzés (tanügyi dokumentumok) 10-Az éves munka (munkaterv) értékelése (beszámolók, az esetleges tanév közbeni ellenőrzések, kimutatások, illetve a munkaterv tényleges megvalósulása tekintetében 11-Gazdasági ellenőrzés 12-A gyermek, a tanuló jogainak érvényesülése (információáramlás, a gyermekek, tanulók értékelése, véleménynyilvánítás lehetőségei, fegyelmi eljárások jogszerűsége, a tanulói jogviszony megszűnése, stb. ) 13-Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység, tanuló-és gyermekbaleset megelőzés 14-A szülők és gyermekek jogainak védelme adatvédelmi szempontból 15-Az intézmény működésével összefüggő adatvédelmi előírások betartása 01-Alapító okirat felülvizsgálata 06-Tantárgyfelosztás, óraterv jogszerűségének vizsgálata, az éves engedélyezett óraszám és pedagógus létszám megállapítása, illetve felülvizsgálata, a munkáltatói dokumentumok és alkalmazottak foglalkoztatásának ellenőrzése 07- A jóváhagyott IMIP szerinti működés ellenőrzése 10-Az éves munka (munkaterv) értékelése (beszámolók, az esetleges tanév közbeni ellenőrzések, kimutatások, illetve a munkaterv tényleges megvalósulása tekintetében

2008

2009

2010

03-P.P. jóváhagyása 06-Tantárgyfelosztás, óraterv jogszerűségének vizsgálata, az éves engedélyezett óraszám és pedagógus létszám megállapítása, illetve felülvizsgálata, a munkáltatói

25

dokumentumok és alkalmazottak foglalkoztatásának ellenőrzése 10-Az éves munka (munkaterv) értékelése (beszámolók, az esetleges tanév közbeni ellenőrzések, kimutatások, illetve a munkaterv tényleges megvalósulása tekintetében) 2011

02-IMIP jóváhagyása 06-Tantárgyfelosztás, óraterv jogszerűségének vizsgálata, az éves engedélyezett óraszám és pedagógus létszám megállapítása, illetve felülvizsgálata, a munkáltatói dokumentumok és alkalmazottak foglalkoztatásának ellenőrzése 07- A jóváhagyott IMIP szerinti működés ellenőrzése 10-Az éves munka (munkaterv) értékelése (beszámolók, az esetleges tanév közbeni ellenőrzések, kimutatások, illetve a munkaterv tényleges megvalósulása tekintetében 11-Gazdasági ellenőrzés 15-Az intézmény működésével összefüggő adatvédelmi előírások betartása

26

4.1.3.2. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez

START Indikátor -rendszer

Indikátorrendszer

Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv

Idő- és felelősség

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása

Szempontlista Az ellenőrzött területek listája

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása

Ellenőrzési terv

3. Éves ellenőrzési terv elkészítése

Jegyzőkönyv 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Megbízások

Idő- és felelősségmátrix

5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása

Ellenőrzési szempontlis ta

6. Az ellenőrzés végrehajtása

Feljegyzések az ellenőrzésről Ellenőrzési lista Ellenőrzési lista

Feljegyzések

Időterv a beszámoláshoz

Feljegyzések 7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenőrzési lista

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Feljegyzés

9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Eredményes

Ne m

Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése

STOP

27

Elektromos adatbázis

A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. ( SZMSZ ) 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés augusztus végén elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató augusztus végén ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Augusztus végén az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Szempontlista A ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix Feljegyzés Terv Jegyzőkönyv

Kitöltő/készítő Vezetői kör igazgató

Igazgató igazgató igazgató

Megőrzési hely IMIP Munkaterv Beszámoló Irattár Munkaterv IMIP IMIP Irattár IMIP IMIP Beszámolók Irattár Irattár IMIP

Megbízatások Időterv (a beszámoláshoz)

igazgató igazgató

Ellenőrzési lista Elektronikus adatbázis FEUVE beszámoló

A delegált A feljegyzést végző Igazgató Irattár Gazdasági vezető

Megőrzési idő

Másolatot kap

5 év 1 év

Irattár Irattár

1 év

irattár

1 év 1 év

önkormányzat önkormányzat

1 év

A delegált A delegált

5 év

irattár

5 év

Önkormányzat

Vezetőségi átvizsgálás : Az ÖMIP ellenőrzési és értékelési ütemtevének megfelelően a 4.1.3.1-es pont alapján.

28

4.1.4 Intézményértékelés 4.1.4.1. A vezetés és a pedagógusok teljesítmény mérésének szempontjai és az értékelés rendje Az eljárás célja: A pedagógusok és vezetők tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erős és fejlesztendő területek, konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükről és a teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. Felelős: intézményvezető Hatókör: iskolavezetés, minden pedagógus Dokumentumok: méréshez, ellenőrzéshez, összesítéshez használt űrlapok A folyamatleírás tartalma: A teljesítménymérést az alábbi táblázatban megadottak szerint kell elvégezni Pedagógus értékelése: Értékelés fajtái Önértékelés értékelése Pedagógus csoportok

Ind.szám 75 pont 75 pont

Ellenőrzési adatok

75 pont

Vezetői értékelés

75 pont

összesen

300 pont

Ki végzi? Érintett pedagógusok Megbízott pedagógusok Vezető Vezető helyettes Munkaköz. vezető Vezető és az általa bevont vezetés

Mikor/meddig? 3 évente 3 évente

Módszer Kérdőív (önértékelő lap) Kérdőív (értékelő lap)

Értékelés évében legalább 3-5x

Ellenőrzési lap (óralátogatás)

3 évente

Kérdőív (értékelő lap) megbeszélés

Az értékeléshez felhasznált lapokon 4 fokozatú skálát alkalmazunk: 3 pont kiemelkedő eredmény, 2 pont megfelelő eredmény, 1 pont kevéssé megfelelő eredmény, 0 pont nem megfelelő eredmény. Ha a pedagógus az értékelő lap egy területén is nem megfelelő minősítést kap, akkor alkalmatlanrangsorolásba kerül. A teljesítménymérést a mérés évében az igazgató rendeli el, és írásban megbízza az érintett kollégákat. Az önértékelő lapokat a minőségfejlesztő team vezetőjének irányításával töltik ki az érintett pedagógusok és leadják a minőségfejlesztő team vezetőjének . A leadás előtt minden pedagógus összesíti önértékelő lapjának pontszámait. A pedagógus társak értékelő lapját a megbízott pedagógusok töltik ki a minőségfejlesztő team vezetőjével. Az értékelő lapok pontszámait összesíti az értékelő pedagógus és leadja a minőségfejlesztő team vezetőnek, aki az egyéni értékelő lapok pontszámait összeadja és átlagolja. Az ellenőrzési lapokat, amelyek az óralátogatás tapasztalatait tartalmazzák a pedagógust felügyelő igazgató vagy igazgató helyettes gyűjti és összesíti a megadott határidőig. Az értékelő és ellenőrzési lapokat az iskolatitkár gyűjti és adja át az igazgatónak.

29

Az igazgató az összesített értékelő lapokból, ellenőrzési tapasztalatok alapján felkészül a vezetői értékelő megbeszélésre. A megbeszélésen részt vesz az igazgató vagy az iskolavezetés és az érintett pedagógus. A megbeszélésen a vezetés kitölti az értékelt pedagógusról a kérdőívet ( önértékelési lap ) és a rendelkezésükre álló anyagok alapján rangsorolják a pedagógus teljesítményét. Rangsorolni négy kategóriába lehet a pedagógust: - kiválóan alkalmas 0-29 % - kevéssé alkalmas 30 59 % - alkalmas 60-79 % - kiválóan alkalmas 80-100% A gyakornokokat 2 kategóriába lehet sorolni: - megfelelt - nem megfelelt Meg kell határozni a kolléga erős és fejlesztendő területeit és a fejlődési célokat, feladatokat, amelyet rögzíteni kell „ fejlődési terv” című űrlapon. A következő teljesítményértékelésnél figyelembe kell venni a kolléga fejlődési céljainak és feladatainak megvalósulását.

Vezetői feladatokat ellátó pedagógus értékelése: ( iskolatanács tagjai ) Értékelés fajtái

Ind. szám

Ki végzi?

Mikor/meddig?

Módszer

Önértékelés

75 pont

érintett vezető

3 évente

Kérdőív (önértékelő lap)

Pedagógus társak értékelése

75 pont

Megbízott pedagógusok

3 évente

Kérdőív (értékelő lap)

Ellenőrzési adatok

75 pont

Vezető Vezető helyettes Munkaköz. vezető

Értékelés évében legalább 3-5x

Ellenőrzési lap (óralátogatás)

Vezetői értékelés

75 pont

Vezető és az általa bevont pedagógusok

3 évente

Kérdőív (értékelő lap)

Specifikált elvárások

75 pont

Magasabb vezető

3 évente

Összesen:

375 pont

Kérdőív (értékelő lap) megbeszélés

A vezetői feladatokat ellátó pedagógusok értékelése a pedagógusok értékelésének rendje alapján történik A pedagógus és a vezetői feladatokat ellátó pedagógus értékelése során elkészült dokumentumokat az iskolatitkár a személyi anyaghoz csatolja.. A fejlődési (karrier) terv 1 példányát az értékelt pedagógus is megkapja. A kitöltött kérdőíveket a következő mérésig kell megőrizni. Az értékelés végén a módszereket felül kell vizsgálni, szükség esetén a módosítást el kell végezni az értékelést követő 3 héten belül, melyért felelős a minőségfejlesztő team vezetője. (Kérdőívek, összesítők 2. sz. melléklet)

30

4.1.4.2. MIP értékelésének szabályai Cél: A IMIP működtetésének és a művelődés eredményeinek összegyűjtése, véleményeztetése és értékelése, annak érdekében, hogy az intézmény gyakorlata egyre inkább törekedjen a kitűzött célokhoz. Felelős: igazgató Hatókör: minőségfejlesztő vezető minőségfejlesztő team, igazgató helyettesek Dokumentumok: Értékelő szempontsor űrlapja Kérdéslista a szülőknek (3.sz. melléklet) Jelenléti ív Jegyzőkönyv Intézkedési és feladattervek

A folyamatleírás tartalma Az IMIP-et évente értékelni kell. A minőségfejlesztő team előkészíti az értékelés szempontsorát,a szülői kérdéslistát április 30ig. Az értékeléshez a minőségfejlesztő vezető összegyűjti az adatokat: - igazgató által készített tanulmányi eredményeket - az országos mérések eredményének összehasonlításait - szülői kérdéslistát - szülői javaslatokat június 05-ig A minőségfejlesztő team feldolgozza, összesíti az adatokat, elkészíti az értékelést. A tanévzáró értekezleten a nevelőtestület véleményt mond, javaslatot tesz a következő időszak feladataira. A nevelőtestület egyszerű többséggel elfogadja a dokumentumot. A minőségfejlesztő team tájékoztatja a szülőket a következő időszak feladatairól. Az intézményvezető a jóváhagyás után megküldi a fenntartónak június 30-ig. 4.1.4.3. A tanév értékelésének rendje Az értékelés célja: az intézmény nevelő – oktató munkájának éves értékelése, mennyiségi és minőségi jellemzőinek összegzésével, elemzésével. A tanév végén a szakmai blokkok értékelik az évben kitűzött intézményi és munkaközösségi célok megvalósítását. Az intézmény különböző területeinek felelősei írásban elkészítik a tanév feladatainak értékelését és eljuttatják az intézmény vezetőjének június 05-ig. Az értékeléshez a minőségfejlesztő vezető összegyűjti a szülői kérdéslista alapján a szülői javaslatokat június 05-ig. A tanévet értékelő beszámolót az igazgató állítja össze a beérkezett írásbeli anyagok figyelembe vételével június 10-ig. A tanévzáró értekezleten a nevelőtestület módosításra, kiegészítésre tehet javaslatot, és elfogadja a tanév értékelését. Az intézményvezető a fenntartónak elküldi a dokumentumot június 30-ig.

31

4.1.4.4. Belső audit szabályai Célja: A minőségirányítási rendszer, a szabályozott folyamatok ellenőrzése évente, annak érekében, hogy a működés hatékony, az eljárásnak megfelelő legyen. Felelős: igazgató és a minőségfejlesztő team vezetője Hatókör: a kijelölt auditorok Dokumentumok: Éves auditterv ( űrlap ) Kérdésjegyzék ( űrlap ) ( 4. melléklet) Auditjelentés A vezető intézkedései

A folyamat leírás tartalma: 1. Az intézmény vezetése elkészíti az éves audit tervet határidő: augusztus 31. 2. Az igazgató írásban megbízza a kijelölt auditorokat határidő: szeptember 30. 3. A minőségfejlesztő team vezetője felkészíti az auditorokat határidő: október 15. 4. Az auditorok megismerik a kijelölt terület szabályozásait és elkészítik hozzá a kérdésjegyzéket. határidő: november 15. 5. Az auditorok értesítik az érintett terület vezetőit az audit időpontjáról. határidő: november 30. 6. Az auditorok lefolytatják a belső vizsgálatot. határidő: március 1. 7. A belső vizsgálat után egy héten belül elkészítik az auditjelentést ( bizonylatokkal és dokumentumokkal )és átadják az intézmény vezetésének. határidő: március 10. 8. A vezető intézkedései határidő: június 20.

32

4.1.4.5. Intézmény teljes körű önértékelésének rendje Az önértékelés célja: az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése. Az önértékelés gyakorisága: 4 év Az önértékelés konkrét időpontját az intézmény vezetése jelöli ki, és az éves munkatervben rögzíti. Az IMIP hatálya alatt 2010-ben. Az önértékelés módszere: a munkatársakból az értékelés elvégzésére 6 csoport alakul.. Összetétele: 1 fő iskolavezető, 3-4 fő pedagógus, 1 fő egyéb dolgozó, 1 fő számítógép kezelési ismeretekkel rendelkező dolgozó Az értékelő folyamat lépései: -

A csoportok összetételének megszervezése Az egyes témakörök feldolgozásához segédanyag, szempontsor biztosítása a csoportok részére A csoportok adatgyűjtése, feldolgozása, elemzése, következtetések levonása ( 2-5 hét ) A csoportok prezentációja munkatársi értekezlet keretében, kiegészítések, vita Támogató csoport összegzése, legitimáció

Résztvevők köre: Az értékelésbe valamennyi munkatársi kör részt vesz A végrehajtás felelőse: A minőségfejlesztő team vezetője. Keletkezett dokumentum: Az önértékelés eredményéről összefoglaló készül, melyben az értékelés területeit a feldolgozó csoport és a tantestület véleménye alapján minősíteni is kell : kiemelkedő, elfogadható, fejlesztendő. Ezt az összefoglalót a teljes munkatársi körrel ismertetni kell, melynek felelőse az intézmény vezetője. Az irányított önértékelés területei , és azok felosztása csoportok között, valamint a témakörök feldolgozásához javasolt módszerek

1.

Témakör Adottságok  A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

2.



3.

 

4.



Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása A meglévő folyamatok szabályozottsága A szabályozási rendszer teljeskörűsége Az erőforrások

Eredmények  A folyamatos fejlesztés eredményei  A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei  A kitűzött célok elérése, megvalósítása

Módszerek  1.,6.,7.sz. kérdőív a CD-ről  dokumentum elemzés  statisztikai kimutatások   

2.,3.sz. kérdőív a CD-ről dokumentum elemzés statisztikai kimutatások



 

5.sz kérdőív a CD-ről dokumentum elemzés ( SZMSZ, Házirend, P.P., továbbképzési terv, munkatervek vizsgálata ) statisztikai kimutatások 4.,8.sz. adatgyűjtőlap a CD-ről



A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

A munkatársak

33

 

figyelembevételének módja

5.

6.







A partneri igények figyelembevételének módja



Társadalmi szerepvállalás



bevonásának mértéke Az erőforrások felhasználásának hatékonysága A partnerek elégedettsége

 

dokumentum elemzés Min.biz. munkajelentések



9.,10.sz. kérdőív,adatgyűjtőlap a CD-ről a korábbi igényfelmérések eredményeinek elemzése statisztikai kimutatások 11.,12.sz. adatgyűjtőlap a CDről statisztikai kimutatások csoportos interjú



A kitűzött célok elérése, megvalósítása

   

4.1.5. Intézmény minőségirányítási rendszere 4.1.5.1. A minőségfejlesztési rendszer működtetése Támogató szervezet A minőségirányításért az igazgató felelős. Az intézményünkben 2003-2004-es tanévtől a minőségfejlesztési feladatok megvalósításának irányítására, szervezésére, koordinálására minőségfejlesztő team jött létre, melynek vezetőjét és a csoport tagjait az intézmény vezetője bízza meg. Feladatukat és hatáskörüket a „ Szervezeti és Működési Szabályzat” határozza meg. Az IMIP felelőse a minőségfejlesztő team vezetője. Intézményi értékelés, önértékelés A minőségfejlesztő team közvetlenül az intézmény vezetőjéhez tartozik, neki tartozik beszámolási kötelezettséggel a végzett tevékenységről. A testületet szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a végzett munkáról. A csoport tagjai a közösen összeállított munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A keletkezett dokumentumokat az Ügyviteli és Iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint tárolják. Folyamataikat a PDCA-SDCA ciklusnak megfelelően működtetik. A csoport munkájáról évente beszámolót készít, melyről tájékoztatja az iskolavezetést és az alkalmazotti közösséget. Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Célja: az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése. Gyakorisága: 4 év. A konkrét időpontját az iskola vezetése jelöli ki, és az éves munkatervben rögzíti. A munka az eljárásrendben megfogalmazottak alapján folyik. Az intézményi működés javítása, fejlesztése Az értékelést végző csoportok tényekre, adatokra épülő részösszefoglalóit megismerve az értékelési területeken feltárt „ fejlesztendő területeken” talált problémalistából a fejlesztő team prioritási sorrendet állít fel, melyet a kibővített vezetői értekezlet megismer és elfogad. A célkitűzéseket a kiemelt problémák listájából kiindulva, a problémák megoldása érdekében a súlyozás módszerével fogalmazzuk meg. A fejlesztő team és az iskolavezetés együttesen határozza meg a célkitűzéseket, a minőségfejlesztés további irányát, kulcsterületeit. A célok megvalósításához az iskolavezetés teameket hoz létre, melyek munkája rövid, közép, vagy hosszútávra szól. Munkájuk befejeztével beszámolnak az alkalmazotti közösségnek.

34

4.1.5.2. Partneri igényfelmérés szabályozása A partnerek igény – elégedettség és elégedetlenség mérése A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és a partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. Ezt célozza a pedagógus attitűd mérése 3 évente. A folyamattal foglalkozó csoport évente felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Meghatározza az igény és elégedettségmérés módját, lefolytatja a mérést. Az elemzés után célokat fogalmaz meg, melyeket alkalmazotti értekezleten ismertet. Az eredmények ismertetése után az értekezlet eldönti szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik. Partnertáblát készítettünk, melyben röviden rögzítjük az igényfelmérés módszerét, a gyakoriságot és a kapcsolattartó személyét. ( 5. melléklet ) Kommunikáció a partnerekkel A szülőkkel szülői értekezleten ismertetjük az összegzést. Szülői közösséggyűlésen külön tájékoztatjuk az SZK vezetőket. Az óvodák képviselőivel kerek asztal megbeszélés keretében kérjük véleményeiket, tapasztalataikat, javaslataikat. A tanulók osztályonkénti képviselőivel DÖK ülésen mondjuk el a mérések eredményeit. Javaslatokat kérünk tőlük a problémák kezelésére. A pedagógusokat folyamatosan tájékoztatjuk az eredményekről értekezletek keretében, ahol elmondhatják véleményeiket, javaslataikat. Az egyéb dolgozóknak csoportos megbeszéléseket tartunk. Szívesen alkalmazzuk viszonyításként a benchmarking technikát is. 4.1.5.3. Intézmény működésének javítása, fejlesztése Belső kommunikáció A vezetőség heti egy alkalommal vezetőségi ülést tart. Ezek az ülések biztosítják az információcserét a vezetőségi tagok között, valamint a heti felelősség és programegyeztetést. Havonta egy alkalommal iskolatanács ülésen, ahol a vezetőségi tagokon kívül a munkaközösség vezetők, a szakszervezet vezetője, Közalkalmazotti Tanács vezetője, DÖK és a minőségirányítás vezetője vesz részt történik az információk cseréje. A tanácskozáson részt vett vezetők az információkat szóban továbbítják a hozzájuk tartozó pedagógusoknak, iskolai dolgozóknak. A tantestületet érintő információk átadása körlevél formájában jut el mindenkihez. A belső kommunikációt szolgálják a munkaértekezletek, az információs lánc kiépítése is. A törvényileg előírt értekezletek rendjét az SZMSZ tartalmazza. Az aktualitásoknak megfelelően alkalmazotti értekezletek összehívására kerül sor. Az intézmény a partnerekkel való kommunikációja során biztosítja a partnereket érintő bármilyen információ teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. Nagy gondot fordít arra, hogy a partnereket naprakészen tájékoztassa az iskolánkban folyó munkáról, rendezvényeinkről, sikereinkről, a ránk váró feladatokról. A tájékoztatást szolgálják a következő kommunikációtechnológiai eszközök: iskola rádió, iskola újság, iskolai képújság, internetes honlapunk, iskolai videó-és tv lánc, iskolai könyvtár. Ezen működésével kapcsolatos szabályzók az SZMSZ-ben találhatók. Dokumentációs rend Az intézmény alakítja és működteti dokumentációs és iratkezelési rendjét. Az intézmény vezetése – a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően . szabályozza az intézmény jogszerű és hatékony működését igazoló dokumentumok azonosítását, tárolását (irattározását), hozzáférhetőségét, védelmét, megőrzését és selejtezését. Gondoskodik az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásáról.

35

A nevelést-oktatást segítő segédanyagok kezelése intézményünkben több munkatársunk feladata: igazgató, igazgató helyettesek, könyvtáros, iskola titkár, számítástechnikai rendszergazda. A segédanyagok kezelésének szabályzása az SZMSZ-ben található. A minőségfejlesztéssel kapcsolatos dokumentációs rendszer a következőkből áll össze. - „Minőségügyi alapdokumentum”-ból, mely tartalmazza az IMIP-et, kiegészülve a helyi minőségirányítási folyamatleírásokkal, (szabályozásokkal), továbbá mellékleteivel. - intézményi alapító okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat és függelékei - Pedagógiai Program és mellékletei - a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett összes dokumentum és bizonylat (kérdőívek, feljegyzések, összegzések, értékelések, stb. ) E dokumentáció kezelési szabályai beépülnek az intézményben érvényben lévő ügyviteli és iratkezelési szabályzatba. ( 6. melléklet )

36

A Móricz Zsigmond Általános Iskola információs rendszere Információs források

Közvetlen források

Gazdasági vezetés

Igazgató Igazgató helyettesek

Technikai dolgozók

Iskola vezetőségi Karbantartók

Kibővített iskolavezetőségi ülés - Iskolatanács

Konyha

DÖK Tantestületi értekezlet

Minőségi munka

Szülői közösség

Vezetői kör Egész iskolai közösségi fórum Munkaértekezlet

M. k. ülések

M. k. ülések

Évfolyamok

Osztályok

Minőségi körök

Szülői értekezlet

Osztályok

szülők Egyes pedagógusok

37

Minőségi körök

Takarítónők

Gazdálkodás az erőforrásokkal: Emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Cél: a megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. Kiválasztási és betanulási rend működtetése A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait ) eljárásrendet alkalmazunk. ( 7.sz. melléklet ) Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy kísér figyelemmel. A pedagógus munkatársainktól elvárt kötelezettségek betartását a munkaköri leírások tartalmazzák beosztástól függően, amelyeket az SZMSZ tartalmaz. Az egyéb dolgozók munkaköri leírását a felelős igazgató vagy helyettese készíti el. Továbbképzési rendszer működtetése A működés szempontjából meghatározó partnerek -pedagógus és nem pedagógustovábbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Programjának figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzésről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. ( 8.sz. melléklet ) Ösztönző rendszer működtetése A pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendje az alapdokumentumainkban ( P.P., SZMSZ ) megfogalmazott, mindenki által ismert és elfogadott alapértékekre támaszkodik. A nem pedagógusok értékelési rendje is kidolgozott. A pedagógus és nem pedagógus dolgozók számára az ösztönző rendszer elemei biztosítják az alapértékek magas szintű teljesítésére való ösztönzést. Az ösztönző rendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyaránt. Egyéb erőforrások biztosítása és felhasználása Gazdasági és pénzügyi folyamatok. A gazdasági erőforrások biztosítása, tervezése Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján működnek. Az intézményi költségvetési –és pénzellátási terv célja az, hogy a rendelkezésekre álló erőforrások ( költségvetési előirányzat, saját bevételek ) valamint az intézményi program végrehajtásánál jelentkező igények legyenek összehangolva, racionalizálva, továbbá a mozgástér keretein belül teremtődjenek meg a fejlődés lehetőségei. Az intézmény vezetése – a testület véleményét és igényét figyelembe véve – minden évben elvégzi a pedagógiai program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi tervezést

38

(költségvetés-tervezés, pályázati lehetőségek, külső támogatások feltárása), valamint meghatározza az erőforrások biztosításának prioritásait. A vezetés tudatosítja, hogy mindenki felelős a közös vagyon, az infrastruktúra megóvásáért, hatékony kihasználásának biztosításáért, a pazarlás megakadályozásáért. Beszerzés A vezetés elvégzi a mindennapi hatékony működéséhez szükséges tárgyi eszközök, infrastruktúra és szolgáltatások felmérését, és költségvetési lehetőségeihez képest optimális szinten eszközbeszerzési tervet készít. A tervezési és beszerzési folyamat során figyelembe veszi a ténylegesen meglévő eszközök kihasználtságát. Egyéb kiszolgáló folyamatok: Az intézmény a szabályozottság szempontjából ellenőrzi a nevelési-oktatási tevékenységéhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó, azokat kiszolgáló, a szükséges feltételeket biztosító, nem pedagógiai, un. Támogató folyamatait: könyvelés, számvitel, gondnokság, munkaügy, infrastruktúra karbantartás, munkavédelem. Szabályozással gondoskodik arról, hogy e folyamatok valóban szolgálják ki az intézmény pedagógiai működését. Ezeket a Számviteli törvény betartásával készült szabályok, munkaköri leírások, karbantartási munkanaplók rögzítik. Az intézmény működtetése Az egészséges és biztonságos munka-és tanulási körülmények biztosítása: Az intézmény meghatározza, hogyan érhető el a biztonságos és egészséges feltételek közötti működés, a megfelelő tárgyi környezeti kultúra kialakítása, a veszélyek megelőzése, illetve azok elfogadható mértékűre való csökkentése. ( PP., SZMSZ, Házirend ) A megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a rend, a tisztaság, s a fegyelem, melynek fenntartásában a munkatársak és a tanulóifjúság egyaránt közreműködik. Az intézményt használók fizikai biztonságának érdekében az intézmény kidolgozza azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát, felméri a veszélyeket (rendszeres intézménybejárás, vezetői ellenőrzés, tanári és tanulói ügyelet, hibajelentő füzet). Az ide tartozó és elkészített szabályzók a gazdasági iroda irattárában találhatóak. Az intézmény vezetése rendszeresen értékeli e követelmények teljesülését. Helyesbítő és megelőző tevékenység Az eljárás célja, területi érvényessége Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során jelentkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Folyamatleírás A folyamat során a minőségfejlesztő team vezető feladata a működési problémák, nem megfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása. Működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtésének módja

39

Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák, nemmegfelelőségek összegyűjtésére alapvetően a Hibabejelentő lap, Fejlesztő javaslat illetve a Tanulói észrevételek c. lap szolgál.( 9. sz. melléklet) Kitöltetlen lapok a portán, és a nevelői szobában a hivatalos űrlapoknál találhatók. Pótlásukról a minőségfejlesztő team gondoskodik. A dolgozók által kitöltött lapokat a portán, illetve a nevelői szobában elhelyezett gyűjtődobozba kell dobni. A gyűjtődobozt úgy kell kialakítani, hogy a bennük található lapokhoz csak a minőségfejlesztő team vezető, illetve az iskolavezetés tagjai férhessenek hozzá. A doboz kihelyezésért, megfelelő állapotukért a minőségfejlesztő team vezető a felelős. Hibabejelentő lapot kell kitölteni -

-

-

az intézmény dolgozóinak, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak, a belső audit vezetőjének a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt működési rendellenességekről, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt illetve más területen történő bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség, az iskolavezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei vagy az indikátorrendszer mutatói alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbítő, fejlesztő tevékenységre van szükség, a diákönkormányzatot segítő tanárnak az észlelt működési rendellenességekről, illetve a tanulói észrevételek alapján.

Fejlesztő javaslat A Fejlesztő javaslat c. lap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez. Tanulók jelzései A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzésére, a Tanulói észrevételek c. lap használható, melynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat az aulában kihelyezett gyűjtőládába kell dobni, melynek kezelése a DÖK feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár kitölt egy Hibabejelentő lapot. Az összegyűjtött lapok, információk feldolgozása, megoldási módok A dobozban található lapok további kezelése a minőségfejlesztő team vezető feladata. A gyűjtődoboz tartalmát ellenőriznie kell. A lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, ami lehet: intézkedés intézkedési terv fejlesztői tevékenység. Minden hibajelzés után prevenciós elemzést köteles végezni. Az elemzés alapján dönt a folytatásról.

Intézkedés Ha probléma elhárítása intézkedést igényel, akkor minőségfejlesztő team vezető továbbítja a területért felelős vezetőnek. Ez történhet szóban vagy írásban. Az intézkedő a hibajelentő lapon rögzíti a probléma okát, az elrendelt intézkedést, , a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt, az ellenőrzésért felelős személyt és aláíratja az intézkedés elrendelőjével.

40

Az ellenőrzésért felelős személy feladata az intézkedés hatékonyságának az ellenőrzése. Amennyiben az intézkedés hatékony volt, a minőségfejlesztő team vezető a hibajelentő lapot dátumozza, aláírja, és ezzel lezárja. Ha az intézkedés nem volt hatékony, meg kell tenni a szükséges lépéseket. Intézkedési terv Ha az elhárítás hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben kell rögzíteni. Ezt a munkát a területért felelős vezetőnek kell elkészíteni. A hibajelentő lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítőjét és a minőségfejlesztő team vezető aláírásával le kell zárni. A végrehajtás ellenőrzésért felelős személy módosítás végrehajtását javasolhatja, ha az intézkedési terv nem volt hatékony. A módosítás tényét a minőségfejlesztő team vezető rögzíti az intézkedési terven, dátumozza, és aláírásával lezárja. Fejlesztő tevékenység Fejlesztő tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert. E tevékenységet a minőségfejlesztő team vezető a Fejlesztő tevékenység adatlap kitöltésével indítja. A folyamatban lévő tevékenységről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a felelős személyek nevét és a határidőket. A megoldási javaslatot a tantestület elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából. A fejlesztő tevékenység következményeit a következő tanévben meg kell vizsgálni. Amennyiben az intézkedések nem érték el céljukat, a minőségjavító, fejlesztő folyamatot meg kell ismételni. Nyilvánosság, felülvizsgálat A minőségfejlesztő team vezető az iskolavezetést minden iskolatanács ülésen, a tantestületet a félévzáró tantestületi értekezleten tájékoztatja a lezárt és folyamatban lévő intézkedésekről és fejlesztésekről. Munkakörnyezet Az intézmény meghatározza, hogyan érhető el a biztonságos és egészséges feltételek közötti működés, a megfelelő tárgyi környezeti kultúra kialakítása, a veszélyek megelőzése, illetve azok elfogadható mértékűre való csökkentése. ( P.P., SZMSZ, Házirend ) A megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a rend, a tisztaság, s a fegyelem, melynek fenntartásában a munkatársaknak és a tanulóifjúságnak egyaránt aktívan kell közreműködnie. Az intézményt használók fizikai biztonságának érdekében az intézmény kidolgozta azokat a módszereket, amelyekkel folyamatosan figyeli az eszközök, az infrastruktúra állapotát, felméri a veszélyeket ( rendszeres intézménybejárás, vezetői ellenőrzés, tanári és tanulói ügyelet, hibajelentő füzet, stb. ). Az intézmény vezetése értékeli e követelmények teljesítését. 4.2. Nevelő – oktató tevékenység 4.2.1. Nevelési/pedagógiai program beválás vizsgálat szabályozása Lásd: 4.1.2.5. pontban Nevelési – oktatási fejlesztési eredmények mérhetőségének kidolgozását (szakmai indikátorok) a következő tanévben a P.P. módosításával együtt készítjük el.

41

4.2.2. Az egyes tanulók és egyes osztályok mérésének, fejlődésének és teljesítményének követési rendje A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

CÉL A tanulók legelőnyösebb személyiségjegyeinek kibontakoztatása. A közösség normáihoz alkalmazkodni tudó, megfelelő viselkedési kultúrával rendelkező személyiség kialakítása.

A tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása, kortárscsoportok megismerésével. A közösségi élethez szükséges készségek, szokások, értékek megtanulása.

FELADAT Az alapvető normák, értékrendek öntevékeny módon történő megismerése, beépítése a személyiségbe, gyakorlása a különböző élethelyzetekben. Az önismeret fejlesztése és az önnevelés irányítása. Az ember és a természet kapcsolatának erősítése, természetvédelem. Az egymásrautaltság felismerése, az egymás iránti tolerancia fejlesztése közös programok alkalmával. A gyermekközösség sokirányú tevékenységének, a közösséghez tartozás felelősségének fejlesztése, a veszélyhelyzetek felismerése, a visszautasítás lehetőségeinek elsajátítása.

Személyiség-és közösségfejlesztés korcsoportonként 1-2. évfolyam bevezető szakasz

CÉL

- alkalmazkodás a társakhoz, felnőttekhez SZEMÉLYISÉG- - a közösségbe való FEJLESZTÉS beilleszkedés készségének elsajátítása

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

3-4. évfolyam kezdő szakasz

- szokásrend kialakítása - mentálhigiéniás illemszabályok gyakorlása, elsajátítása

FELADAT - köszönés - beilleszkedés az iskolai rendbe - a társakkal és a nevelőkkel szembeni udvarias viselkedés - önkiszolgálás megtanítása - feladatvégzéssel a feladattudat kialakítása - udvarias kommunikációra törekvés - alkalmazkodás a közös szabályokhoz

CÉL

- az osztályban elfoglalt szociális pozíció SZEMÉLYISÉG- megtapasztalása FEJLESZTÉS - a tanulótársak

FELADAT - udvarias viselkedés a társakkal és a nevelőkkel - életkornak megfelelő vitakultúra elsajátítása 42

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK - felelősi teendők kiépítése - házirend - közös játékok - szerepjátékok - kirándulások - családlátogatás - „Fejlesztő játékok” gyűjteménye - szociometriai mérések - elbeszélgetés

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK - egyéni elbeszélgetések - személyiségfejlesztő játékok - szituációs játékok

tulajdonságainak elfogadása

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

5-6. évfolyam alapozó szakasz

- az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályainak megismerése

CÉL

- kölcsönös tisztelet egymás iránt - baráti kapcsolatok SZEMÉLYISÉGépítése FEJLESZTÉS - az egyéni képességek kibontakoztatása - felelősségtudat erősítése - az egészséges életmód iránti igény felkeltése - a kialakult csoportok elfogadása KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS - a felmerülő konfliktusok megoldása

7-8. évfolyam fejlesztő szakasz

FELADAT - reális önértékelés - a hibák kiküszöbölésére való törekvés - a képességeknek megfelelő teljesítmény - az udvarias viselkedés szabályainak gyakorlása - egymás erényeinek és hibáinak reális értékelése - a másság elfogadása, integrált oktatás, nevelés - kooperatív tanulás - demokrácia szabályainak alkalmazása - a felelősi rend gyakorlása

CÉL

- képességek reális ismeretének kialakítása - életkornak megfelelő jövőkép megfogalmazása - pozitív példamutatás a SZEMÉLYISÉG- tanulótársak felé FEJLESZTÉS - értelmes életcél kitűzése

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

- kulturált véleményalkotás - felelősi feladatok ellátása - kooperatív tanulás fejlesztése - a felelősi rend kialakítása, gyakoroltatása

- demokratikus szellemű osztályközösség megjelenése - a vitakultúra fejlesztése - a baráti és a csoportkapcsolatok elmélyítése

FELADAT - reális „énkép” megformálása - a tanulói jogok ismerete, gyakorlása - visszautasítási technikák megismerése, alkalmazása - a csoportnyomás kivédése - döntések következményeinek vállalása - pozitív szerepvállalás csoportban, közösségben - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken - kommunikációs készség fejlesztése - a közösségi feladatok önálló megoldása - a közösségre vonatkozó

43

- kirándulások - versenyek - „Fejlesztő játékok” gyűjteménye - szociometriai mérések

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK - önismereti játékok - személyiségfejlesztő játékok - közösségfejlesztő játékok - osztályprogramok - „csevegő” (fogadóóra gyerekeknek) - versenyek - „Fejlesztő játékok” gyűjteménye - szociometriai mérések

ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK - önismereti játék - önértékelés - kérdőíves felmérés - természetjárás - társadalmi munka - diszkó - pályaválasztási, pályaalkalmassági ismeretek - „Fejlesztő játékok” gyűjteménye szociometriai mérések

kötelességek betartása - kultúrált viselkedés az iskolán kívül is

Félévente egy alkalommal az egy osztályban tanítóknak megbeszélést kell tartani a tanulók tanulmányi eredményeiről, a magatartás, a szorgalom és a nevelés területén bekövetkezett változásairól illetve a tanulási módszerekről. Félévi és év végi osztályozó konferencián az osztályfőnökök tájékoztatást adnak osztályuk neveltségi szintjéről. Az intézményi ellenőrzés folyamata Az ellenőrzés az értékelés első részművelete, amelynek során információkat gyűjtünk a tanulókról, a nevelőkről, az ellenőrzendő területről. Célja: az adatok segítségével képet kapjunk a tanulók ismereteiről, tudásuk gyarapodásáról, az ellenőrzött tevékenység, terület helyzetéről. Alapelvei: - Az ellenőrzés nem szorítkozhat csupán az ismeretekre, készségekre, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. - Az ellenőrzés ne legyen öncélú, minden esetben tartalmazzon értékelést, mellőzzük a szubjektivitást. - Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulókban azt kell tudatosítanunk, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Értsék és érezzék, hogy az ellenőrzés és vele együtt az értékelés - nem a bizalmatlanság jele, a pedagógus nem „ítélkezik” felettük, hanem arra szolgál, hogy megmutassa, megfelelő ütemben, irányban haladnak-e a tanulásban, illetve személyiségük pozitív irányban fejlődik-e. - Minden pedagógus feladata, hogy a tanulókban tudatosítsa az önellenőrzés fontosságát. - A tanulók életkori sajátosságait figyelembe kell vennünk az ellenőrzés módszereinek megválasztásakor. - Mindig tudja az egész közösség az ellenőrzés célját, területét. - Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl az SZMSZ, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzés területei A tanulók ellenőrzése

A tanítási-tanulási folyamat ellenőrzése Egy-egy osztály, csoport ellenőrzése

Módszerei, eszközei Megfigyelés, beszélgetés, Feleltetés / szóban, írásban / Felmérés feladatlapon Kérdőíves kikérdezés Feleltetés / szóban, írásban / Felmérés feladatlapon Megfigyelés, beszélgetés, Kérdőíves kikérdezés

Az iskola ellenőrzése a pedagógiai területek, tantárgy helyzetére vonatkozóan P.P. beválásának ellenőrzése

Tantárgytesztek Kérdőíves kikérdezés Felmérés Statisztikai adatok elemzése

44

Az ellenőrzést végző személy Osztályfőnök Szaktanár – a napközis nevelő

Szaktanár – a napközis nevelő Osztályfőnök – a napközis nevelő Igazgatóhelyettes Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaközösség vezető Belső ellenőrzés, minőségi

Az ellenőrzés területei

Módszerei, eszközei Óralátogatás A neveltségi szint ellenőrzése Beszélgetés Kérdőíves kikérdezés Egy tantárgy vagy Felmérés feladatlapon tantárgycsoport műveltségi Tantárgyteszt terület ellenőrzése Kérdőíves kikérdezés Pedagógiai munka ellenőrzése Megfigyelés Óralátogatás Konzultáció Az intézmény működésének (továbbképzés, innováció, szabályozók érvényesülése, gazdálkodás hatékonysága ) ellenőrzése, konzisztencia a fenntartói intézményi tervvel BEB előző évi tapasztalatok alapján

Megfigyelés Interjú Dokumentumok elemzése

Az ellenőrzést végző személy körök Osztályfőnök, a DÖK-vezető, munkatervi felelős Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaközösségi vezető Munkaközösség vezető Igazgatóhelyettes Igazgató Külső szakértők

BEB tagok

Ütemterv: - A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve az ennek alapján összeállított tanmenetek, foglalkozási tervek alapján. - A pedagógusok nevelő – oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az éves iskolai munkaterv, illetve annak részét képező ellenőrzési terv alapján.

Az intézményi mérés folyamata A mérés az ellenőrzés, értékelés eszköze. Célja: Az iskolai élet, a nevelési-tanítási folyamatok és eredmények olyan jellegzetességeinek felfedése, amelyek más eszközökkel nem tárhatók fel megbízhatóan. Hozzájárul a pedagógiai tevékenység teljes, megfelelő alapozásához, eredményesebbé tételéhez.

Alapelvei: - Tudatosan választott szempontok szerint mérünk. - A lényeget pontosan tükröző vizsgálati módszerekkel juthatunk megbízható eredményekhez. - Méréssel a pedagógiai folyamatokat az átmeneti állapotok szakadatlan soraként értelmezzük, melynek eredményei nem abszolút pontosak, nem örökérvényűek. Az egyik legfontosabb alapelv az adatvételi-értékelési –és értelmezési objektivitás.

Területei

Módszerei, eszközei

Mérést végző személy(ek) ütemterve Személyiségtulajdonságok és Nem standard eszközök: osztályfőnök saját döntése csoportjellemzők mérése megfigyelés,jegyzőkönyv,ankét, alapján interjú,,szociometriai mérések

45

Tudást mérő tesztek

Standard eszközök: figyelem és emlékezetvizsgálat, képzelet-gondolkodás vizsg., személyiségtesztek Diagnosztikus mérés: általában a tanítási folyamat elején végezzük, nem osztályozzuk Formatív mérés: tanítási folyamat kis szakaszaira vonatkozik, 1-3 kérdés feltevésével, nem osztályozzuk. Szummatív mérés: a tanítási folyamat, egység végén alkalmazzuk és osztályozzuk Országos kompetenciamérés mérőlapok

osztályfőnök, az iskolavezetés terve szerint

szaktanár, tanév elején

szaktanár, alapján

saját

döntése

szaktanár, ill. a vezetés

mérési koord. nevelők beosztás szerint

A mérési koordináló feladata az országos mérések előkészítése, feldolgozása, a tapasztalatok összegzése, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. Az összegzésből adódó feladatokat a munkaközösségek maguk határozzák meg a következő tanévre.

Az osztályfőnökök által készített méréseket, annak eredményeit osztályonként 1-1 dossziéban az osztályfőnökök tárolják, melyek megtekintésére az ott tanító nevelőknek is van lehetőségük. Az éves munkaterv által kitűzött fő nevelési célok megvalósításának mérése hosszabb távon, a munkatervben meghatározva történik a felelősök kijelölésével együtt. Az intézményi értékelés folyamata A tanulói teljesítmények mennyiségi és minőségi jellemzőinek elemzése, összegzése. Célja: Az oktatás hatékonyságának növelése. A tanulót önismerethez vezesse el, további teljesítményekre ösztönözze. Alapelvei: - Személyre szóló legyen. - Fejlesztő ösztönző legyen. - Folyamatosságot biztosítson. - Iskolai követelményrendszerre épüljön. - Megfelelő légkörben, ne félelemmel terhes környezetben történjen. - A szóbeli és az írásbeli értékelés egyensúlyát biztosítsa. - Tárgyszerű legyen – tájékoztassa a tanulót arról, hol hibázott, mit kell tennie a hibák kijavítása érdekében. - A dolgozatokat mindig adjuk vissza a tanulóknak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk, és a tanulók tudomására kell hoznunk. - Alkalmat kell teremteni arra, hogy a szülő is betekinthessen a tanuló írásbeli munkájába.

46

Területei Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése, az intézmény működésének értékelése

Módszerei, eszközei beszámoló, munkaértekezlet, félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezlet

Mérést végző személy (ek) igazgató, igazgató helyettesek, munkaközösség vezetők, felelősi feladattal megbízott nevelők A pedagógus nevelő-oktató óralátogatások, igazgató, munkájának értékelése tanórán kívüli foglalkozások, igazgató helyettesek, rendezvények látogatása, munkaközösség vezetők, megfigyelése, DÖK vezető beszámoltatás Tanulói közösségek statisztikai adatok elemzése, osztályfőnökök, tevékenységének, szociometriai mérés, DÖK vezető fejlődésének értékelése interjú, kérdőíves kikérdezés Tanulók szöveges értékelés szóban osztályfőnökök, személyiségfejlődésének, vagy írásban, szaktanárok, tanulmányi munkájának, osztályzat, nevelőtestület magatartásának, jutalmazás és büntetés az szorgalmának, viselkedésének SZMSZ alapján értékelése Teljes körű intézményi EFQM, KMD modell minőségfejlesztő team, önértékelés PDCA alkalmazotti kör ( 1.sz. melléklet ) IMIP beválás értékelése 1 évenkénti beszámoló minőségfejlesztő team

Ütemterve: - A közoktatásról szóló törvény 104. § szerint az intézmény vezetője négyévenként beszámol az Oktatási Bizottságnak az intézményben folyó szakmai munka minőségéről. A nevelési, pedagógiai program eredményességéről, időarányos végrehajtásáról. - Az intézmény vezetője minden évben értékeli a minőségcélok megvalósítását és az intézmény éves beszámolójában rögzíti ezt. - Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója, vagy az általa megbízott igazgató helyettes minden tanévben két alkalommal ( félév végén, illetve tanév végén ) nevelőtestületi értekezleten átfogóan értékeli. - A pedagógusok nevelő-oktató munkáját folyamatosan szóban, illetve 5 évente írásban átfogóan értékeli.

47

Záradék A Móricz Zsigmond Általános Iskola Minőségirányítási Programja kiterjed az intézmény működési területére és alkalmazottaira. Időbeli hatálya: 2007. május 2. - 2011. augusztus 31.

Véleményezte: 2007.április.

Diákönkormányzat ………………………………

2007.április.

SZK vezető

………………………………

Elfogadta: 2007.május.

Alkalmazotti közösség

2007. május 2-án megtartott alkalmazotti értekezleten az Intézményi Minőségirányítási Programot a jelenléti íven feltüntetett személyek aláírásukkal egyhangúan elfogadták. A távollévők igazoltan hiányoztak.

MELLÉKLETEK

48