Intézményi MinőségIrányítási Program

Intézményi MinőségIrányítási Program

Intézmény neve: Általános Iskola 9484 Pereszteg, Fő u. 76. Készítette: Győri Edit Közreműködött: Nagy Bertold

Tartalomjegyzék 1. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA 1.1 1.2 1.3

A fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok.....................3. A fenntartói MIP-ből adódó feladatok csoportosítása...................................4. Minőségi célok...............................................................................................5.

2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 2.1 2.2 2.3 2.4

Minőségpolitikai nyilatkozat ........................................................................6. Az intézmény nevelési elvei, küldetésünk.....................................................7. Az IMIP működtetése, céljai, tervezett lépések.............................................9. Mérési, értékelési feladatok ..........................................................................10.

3. INTÉZMÉNYÜNK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FOLYAMATAINAK SZABÁLYOZÁSA 3.1 Vezetés felelőssége, törvényesség biztosítása...............................................11. 3.2 Emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése ...................................................14. 3.3 Iskolánk információs és kapcsolatrendszere..................................................18. 3.4 Partnerkapcsolatok irányítása és fejlesztése..................................................19. 3.5 Partneri igény –és elégedettségmérés folyamata...........................................21. 3.6 Éves munkaterv elkészítésének folyamata.....................................................22. 3.7 Az intézményi értékelés/önértékelés eljárásrendje .......................................24. 3.8.1 Nevelési és oktatási tevékenységek értékelése .............................................31. 3.8.2 Vezetői értékelés szempontjai és eljárásrendje .............................................32. 3.8.3 Középvezetők értékelése ………………......................................................37. 3.8.4 A pedagógusok teljesítményértékelése ….....................................................40. 4. ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZABÁLYZÓ DOKUMENTUMOK – ELLENŐRZÉSIÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12

Az írásbeli értékelés szempontjai és tartalma a1-4. osztályban.....................44. Magatartás és szorgalom értékelés.................................................................49. Értékelési alapelvek – modulok értékelése ...................................................52. Ügyeletesi munka – tanulószoba ..................................................................54. Hetesek feladatai............................................................................................56. Tanórai szervezési feladatok..........................................................................57. Füzetvezetés...................................................................................................58. Tanmenetek....................................................................................................59. Óravázlatok....................................................................................................60. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának alapelvei.....61. Nevelési elvárások.........................................................................................64. Naplók vezetése.............................................................................................65.

2

1. Fenntartói minőségpolitika 1.1 A fenntartói MIP-ből az intézményünkre vonatkozó feladatok •

Biztosítsák az Alapító Okiratban meghatározott körzetből érkező gyermekek,

tanulók felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük teljesítését. •

Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a tanuló- és

gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. •

Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek, tanulók testi és lelki állapotának

javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. •

Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a

tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. •

Fordítsanak kiemelt figyelmet az osztálytermek, illetve az iskolai környezet

esztétikájára, otthonossabbá tételére, valamint e környezet védelmére. •

Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására,

illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. •

Tervezetten, rendszeresen és elleőrizhetően tájékoztassák a gyermekek,

tanulók szüleit – részletes és érdemi módon – a gyermek, tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről. •

Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi,

szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal aq gyermekek, tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. •

Kísérjék figyelemmel az általános iskolai tanulók számára szervezett

versenyeket, vetélkedőket, s lehetőségeik maximális kihasználásával vegyenek részt e programokon. •

Lehetőségeik kihasználásával a jövöben is szervezzenek, rendezzenek iskolai

tanulmányi versenyeket, kulturális és sportvetélkedőket a tanulók számára. •

A nyelvtanítás kiemelt terület legyen az intézményben.

3

1. 2 Az ÖMIP-ből és az intézményi minőségpolitikából adódó feladatok csoportosítása: I. Magas szintű oktatás: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

szakszerű, színvonalas, humánus feladatellátás használható tudás átadása ismeretszerzési módszerek tanítása tantárgyközi integráció alkalmazása pályázatok kihasználása felzárkóztatás, tehetséggondozás versenyeken, vetélkedőkön való részvétel és azok szervezése nyelvtanítás, informatika kiemelkedő szerepe integrált oktatás elveinek érvényesítése pályaválasztás segítése

II. Nevelési feladatok ellátása a) b) c) d) e) f) g) h) i)

gyermekek személyi higiéniája (testi, lelki állapot, tisztálkodás, ruházat, környezet) erkölcsi normák átadása a tanulás értékének növelése családi légkör kialakítása otthonos, tiszta környezet és annak védelme tanulók személyiségfejlesztése közösségi emberek kialakítása (dolgozik, irányít, alkalmazkodik) tervezett, rendszeres, ellenőrizhető szülői tájékoztatás kapcsolattartás a társintézményekkel a tanulók problémáinak megoldása érdekében

III. Minőség irányítási és pedagógiai program kidolgozása és működtetése a) b) c)

a minőségirányítási program működtetése partnerek által felállított igényeknek való megfelelés (gyerekek, szülők, fenntartó, társintézmények szolgáltatók) intézményvezetés elkötelezettsége a minőségirányítási programmal szemben

IV. Intézmény működtetése a) b) c) d)

törvényesen, jogszerűen, költség-hatékonyan működni szakszerű, színvonalas, humánus feladatellátás pályázati lehetőségek felkutatása, kiaknázása körzetből érkező gyerekek beiskolázása, és színvonalas oktatásuk

V. Humánerőforrás kiaknázása a)

humánerőforrások folyamatos fejlesztése

4

VI. Baleset megelőzés a) baleseteket előidéző okok feltárása, és ezek megszüntetésére tett lépések meghatározása

1.3 Minőség célok

Minőségcél

Mutató

A fenntartói elvárásoknak való megfelelés Az intézmény jogszerű működtetése Szervezetfejlesztés az IMIP működtetése érdekében

Fenntartói elégedettség fokozódik Törvényességi ellenőrzések tapasztalata Beválásvizsgálat

Beiskolázási körzetből érkezők beiskolázása

Beíratottak szám (emelés) Lemorzsolódás okai

Pedagógiai feltételek javítása A pedagógusok kultúraközvetítő-innovatív szerepének fokozása Egyénekre szabott képességfejlesztés

Megfelelő szaktanári ellátottság Szakképzettségek Új produkciók, hagyományőrzés, pályázatírás Teljesítmény értékelés, szülői elégedettségmérés

Tehetséggondozás, pályára irányítás

Versenyeken, bemutatókon való részvétel

Egészségnevelés és környezetvédelem Az iskolai folyamatok dokumentálása

HPP programjai Dokumentáció vizsgálat

Feladataink az iskolában Folyamatos kapcsolattartás a fenntartóval Folyamatos naprakészség a törvények tekintetében IMIP terveinek működtetése, elégedettség, szervezettség növekedése Vonzerőnövelés, publikáció, kommunikáció a partnerekkel Humán erőforrás tervezése Rendkívüli munkáért járó kereset kiegészítés szabályzatának elkészítése Tanórai differenciálás, tanulói teljesítmények fokozása, elégedettségmérés Versenynaptár készítése, résztvevők felkészítése, szereplések értékelése Folyamatok megvalósítása a terveknek megfelelően Iratkezelési szabályzat

5

2. Intézményi minőségpolitika 2.1 A peresztegi Általános Iskola minőségpolitikai nyilatkozata „ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) Iskolánk Szent-Györgyi Albert szavait tekinti mottójának, és e szerint oktat, nevel. Célunk, hogy színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket, használható és alkalmazható tudást nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.

Iskolai specialitásaink: német nyelv oktatása, informatika, sokféle szabadidős tevékenység,

melyek

tanítványaink

tehetségének

felismerését,

annak

kibontakoztatását szolgálják. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg.

6

2.2 Az intézmény nevelési elvei, küldetésünk 2.2.1 Küldetésünk

„Minden gyermek cseppnyi jövő Nyitunk számára egy kaput, Félénk, bátor, nagyra törő, Ésszel, s kézzel sikerre jut!” 2.2.2 Az intézmény nevelési elvei Általános iskolai szinten nincs oktatás nevelés nélkül, a kettő elválaszthatatlan egymástól. Kiemelkedő, fő nevelési elveink: 1) Értelmi nevelés A mai kor kívánalma, hogy a gyerekek képesek legyenek önálló ismeretszerzésre. Tudják használni a modern technikát, eligazodjanak az információs tengerben. A megszerzett ismereteket tudják használni, alkalmazni és kreatívan gondolkodjanak. Felfedezzék magukban azokat a területeket, amelyben tehetségesek. Legyenek sokoldalúak. 2) Érzelmi, akarati nevelés Ismerjék meg önmagukat és alakítsanak ki reális önértékelést. Gondolkodjanak pozitívan. Lássák meg magukban, környezetükben, vagy az adott helyzetben azt, amit jól fel tudnak használni. Tudjanak uralkodni negatív érzelmeiken. Becsüljék önmagukat és a környezetükben élőket. 3) Esztétikai nevelés Becsüljék meg környezetükben a szépet, és tudatosan törekedjenek annak kialakítására, megtartására. Érezzék második otthonuknak az iskolát. Legyenek igényesek mindarra, amit kiadnak a kezükből. 4) Erkölcsi nevelés Szükségesnek tartjuk, hogy a gyerekek megismerjék, elfogadják és megtanulják az alapvető társadalmi normákat, azokat beépítsék értékrendjükbe, formálódjanak önálló egyéniséggé.

7

5) Egészséges életmódra nevelés Törekedjünk arra, hogy minden gyerek igényes legyen ápolt megjelenésére és tiszta környezetére mind otthon, mind az iskolában. Tudják, hogy mit jelent az egészséges életmód, és azt tudatosan alkalmazzák saját maguk életvezetésében. 6) Környezeti nevelés Célunk, hogy kialakítsuk diákjainkban a környezettudatos magatartást, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet értékei iránti felelősséget, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a rendszerszemléletet, tudományosan megalapozzuk a globális összefüggések megértését.

8

2.3 Az IMIP működtetése, céljai, tervezett lépések A peresztegi Általános Iskola Minőségirányítási programjának működtetéséért az igazgató a felelős. Munkáját a minőségirányítási vezető egyenrangú partnerként segíti. Feladata az IMIPben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Az IMIP felülvizsgálatát 5 évente kötelezően, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. Emellett mód van arra, hogy a működést évente felülvizsgáljuk, és a módosítási javaslatokat feljegyezzük, majd azt csatoljuk az IMIP mellékleteként. Az IMIP vezető a törvényben meghatározott módon minőségi bérpótlékban részesül. Az IMIP program ebben az évben indul iskolánkban, ezért most csak a legfontosabbnak ítélt elveket és folyamatokat szabályoztuk, illetve elkészítettük a szabályzó dokumentumokat. Rövid távú cél: A 2004-2005. tanévben az iskolai élet valamennyi területének a helyzetelemzése (kérdőíves módszerrel), ezek feldolgozása, értékelése, és további folyamatszabályozások létrehozása. Helyzetelemzésre javasolt témák: - Az oktatás színvonala - Az iskola nevelő szerepe - Napközi helyzete - Délutáni foglalkozások fajtái, rendje - Szabadidős tevékenységek - Táborok, kirándulások, erdei iskola - Fogadónapok - Könyvtárhasználat - Tisztaság, környezeti - és egészségnevelés Folyamatszabályzási feladataink - Könyvrendelés - Iratkezelés - Ellenőrzés - Beiratkozás rendje - Panaszkezelési rend - Költségvetés elkészítése - Új munkaerő beilleszkedésének elősegítése - Ötéves beiskolázási terv alapelvei Hosszú távú cél: az IMIP folyamatos működtetése, ellenőrzés, értékelés, javítás.

9

2.4 Mérési, értékelési feladatok Cél Az iskola jogszerű működése Elégedettség Vizsgálat Az IMIP folyamatos működtetése Az iskola vonzerejének fejlesztése Foglalkozások eredményességének fokozása

Mit vizsgál HPP, IMIP Gazdasági folyamatok -fenntartó -szülők -tanulók -tanárok elégedettségét Az intézményi folyamatok megfelelnek-e a szabályzóknak -falurendezvények -versenyek -középiskolai megfelelés A foglalkozásokat

Ki vizsgál Szakértő, fenntartó, ig. Ig.

Ig.

Ig.

Ig.

Mikor

Hogyan

Elvárás

eljárás

Felelős

4 évente

Dok. Elemzés

Törvényes működés

Fegyelmi szankciók

Ig. fenntartó

2 évente

Kérdőív

Növekvő tendencia

Oknyomozás, hibák kiküszöbölése

Ig.

Folyamatos

Dok. Elemzés Kérdőív Óralátogatás

Megfelelés

Folyamatos fejlesztés, Hibajavítás

Csop. Vez.

Folyamatos

Fellépések látogatása Versenyeredmények Kérdőív

Jutalmazás, megrovás

Ig. Csop. Vez.

Hiánypótlás, megbeszélés

Ig. Mk. Vez. Csop. Vez

folyamatos

óralátogatás

Színvonalas, eredményes, Jó hangulatú Emelkedő Tervszerű, jól szervezett, tervszerű

10

3. Intézményünk minőségirányítási folyamatainak szabályzása 3.1 A vezetés felelőssége, törvényesség biztosítása Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat, a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével. Tartalmi leírás Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. Ezen kívül rendszeresen járatjuk a Jogi Értesítőt. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Az Oktatási Közlöny az igazgatói irodában, a Magyar Közlöny a polgármesteri hivatalban tekinthető meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és az Iskolaszolga kötetei. A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a

11

faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági

vezető

rendelkezésére,

rendkívüli

munkatársi

értekezlet

összehívását

kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórum – közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Melléklet: intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumainak listája. Intézményünkben a stratégiai összhangban van a Helyi Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés taktikai tervét. Az éves program, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat.

12

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozások Tartalmi rész Az SZMSZ célja

A szabályozás neve SZMSZ

Az intézmény meghatározása

Alapító Okirat

Jogi status

HPP

Tanulói jogviszony meghatározása

HPP

Az intézmény munkarendje

SZMSZ

A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek

SZMSZ Közoktatási törvény

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. Indikátorrendszer

HPP IMIP

SZMSZ Közoktatási törvény

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész

Szabályozás

Hol található

Igazgató hatásköre

Közoktatásról szóló törvény

Intézmény munkarendje

Közoktatásról szóló törvény

Pedagógiai program

Közoktatásról szóló törvény

Tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formája, rendje Nevelőtestület

Közoktatásról szóló törvény

Szakmai munkaközösségek

Közoktatásról szóló törvény

56. § 57. § 58. §

Tanítási év rendje

Közoktatásról szóló törvény

52. §

Közoktatásról szóló törvény

54. § 55. § 40. § 44. § 48. § 53. §

13

3.2.1 Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések

Módszer

Eszköz

Felelős

I.

Pályázat kiírása

Pályáztatás

Média

Igazgató

II.

Határidőre beérkező pályázatok értékelése Személyes beszélgetés a pályázóval Intézmény céljainak megismertetése

Dokumentumelemzés Beszélgetés

Szakmai önéletrajz

Igazgató Igazgató

A feltételrendszer megismertetése Megbízás

Beszélgetés

Dokumentumok, pályázat Küldetésnyilatkozat , Pedagógiai program Munkajogi dokumentumok Munkaszerződés, munkaköri leírás

III. IV.

V. VI.

Beszélgetés

Döntés

Igazgató

Igazgató Igazgató

3.2.2 Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése, nem pedagógus munkatárs Lépések I.

Álláshirdetés

II. Beérkező jelentkezések értékelése III. A feltételrendszer megismertetése IV. Döntés az álláshely betöltéséről , megbízás

Módszer Hirdetés Értékelő megbeszélés Beszélgetés Döntéshozatal

Eszköz Média

Felelős Gazdasági vezető Gazdasági vezető

Munkajogi dokumentum Szerződés

Gazdasági vezető Gazdasági vezető

14

3.2.3 Továbbképzési rend működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Bevezető Az 1997/98-as tanévben a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó minőségi kör kidolgozta, és a tantestület elfogadta egy ötéves továbbképzési terv alapelveit. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. Ez a dokumentum a Pedagógus-továbbképzés kulcsfolyamata c. zárójelentésben található. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól működött, amit 2002-ben a módosított kormányrendelet alapján (111./2001.) felülvizsgáltunk és kiegészítettünk. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. A folyamat leírása: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Miután az iskola elkészíti a szükségleltárt, a támogatandó képzésekről, év elején a megérkezés után az igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. A továbbképzésre jelentkezők kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. Ezután a tantestület a továbbképzési terv és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. Az iskola igazgatója véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve az iskola elsődleges érdekeit és a pénzügyi lehetőségeket. Az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek, a továbbiakban figyelemmel kísérik az adott szakterület iskolai folyamatait.

15

Továbbképzés Folyamatábra

START

1. A továbbképzési Továbbképzési jegyzékek

jegyzékek közzététele Írásbeli 2. A megfelelő tovább-

jelentkezés

képzés kiválasztása Írásbeli jelentkezése

3. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a jelentkezési igényeket

Jegyzőkönyv

k 4. A tantestület kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát

Továbbképzés re jelentkezők névsora

A jelentkezések elutasítása

5. Az igazgató véglegesíti a továbbtanulók jelentkezését

Továbbtanulás i költségvetés igen Továbbtanulók névsora

nem

Írásos visszaigazolás Végleges névsor a továbbtanulókról

6. Éves beiskolázási terv elkészítése

Éves beiskolázási terv

A 16

A Visszaigazolás Jelentkezés i lap

7. A továbbtanulók jelentkeznek a megjelölt intézményekbe, befizetik a tandíjat

a felvételről

Tandíjszámla

8. Beszámolók a továbbképzésekről

Feljegyzés

STO P

17

3.3 Iskolánk információs és kapcsolatrendszere

Információs források Közvetlen források Igazgató

Gazdasági vezetés

Igazgató helyettes

Technikai dolgozók

Iskola vezetősége

Karban

Kibővített iskolavezetőségi ülés

M. k. vezetők M. k. ülés

DÖK vezető

-tartók

Iskola vezetősége DÖK

Szülői munkaközösség Szülők fóruma

Nevelőtestület i értekezlet

Szülői értekezlet Osztályok

Takarítónők

Konyha MIP. csop. vezető Folyamatgazdák

Nevelőtestület

Egyes szülő

Egyes nevelő Egyes gyerek

18

3.4 Partnerkapcsolatok irányítása „ Óriási lépést tesz meg a fejlődés útján az, aki felismeri, hogy mások segítségével, sokkal jobb munkát végezhet, mint egyedül.” 1) Polgármesteri Hivatal A Hivatal és a Képviselőtestület az iskola fenntartója és ugyanakkor a falu vezetése is. Így a velük való folyamatos kapcsolattartás nélkülözhetetlen feltétele egy jó együttműködésnek. A jó kapcsolatnak a folyamatos párbeszéd az alapja. A problémák csak akkor megoldhatók, ha beszélünk róluk. Munkánkban figyelembe kell venni a falu igényeit, ugyanakkor céltudatosan törekedni kell az iskola céljainak megvalósítására. A jó munkakapcsolat alapja lehet egy FÓRUM, melyen a polgármester, a jegyzőnő, és a tantestület közösen venne részt, és ahol megbeszélhetnénk a problémákat, elvárásokat. 2) Megyei Pedagógiai Intézet A megyei Pedagógiai Intézet továbbképzésein rendszeresen részt veszünk, ezzel is segítve a minőségi munka elérését. Az Intézet által kínált – fejlesztési és ellenőrzési- lehetőségeket az nevelők igényei szerint vesszük igénybe. Az Intézet híreiről a kollégákat rendszeresen tájékoztatjuk a faliújságon és az értekezleteken. 3) Óvoda Mivel az óvoda közvetlenül kapcsolódik az iskolához, ezért kiemelt szerepe van a két intézmény közötti jó kapcsolatnak. Ennek alapjai: - Szülői értekezlet a leendő elsősök szüleinek - Óvodai szokások megismerése - Konzultáció az óvoda és az iskola nevelői között - Kölcsönös foglalkozás-látogatások 4) Szülők Mivel a szülőknek és a nevelőknek közös a célunk, ezért nagyon fontos a kapcsolattartás és a tájékoztatás. Ezek színterei: a) Szülői értekezletek (osztályfőnök és szülők kapcsolata) b) Összevont szülői értekezletek ( iskola vezetés és szülők kapcsolata) c) Családi nap (szülők, gyerekek, nevelők) d) Fogadónapok ( szaktanárok és szülők)

19

5) Középiskolák Célunk, hogy minél pontosabb ismereteink legyenek arról, hogy a tanulóinknak milyen továbbtanulási lehetőségeik vannak az egyes középiskolákban, ezzel segítve a pályaválasztást. Emellett pedig azt is fontos tartjuk, hogy iskolánk tanulói miképpen állják meg helyüket a választott intézményben. Ez fontos mutatója az iskolában folyó munka minőségének. Pályaválasztásért a mindenkori 8-os osztályfőnök a felelős, míg a visszajelzésekért az IMIP vezető és az iskolatitkár. E két terület folyamatszabályozását a következő évben kell pontosan kidolgozni, az IMIP csoportnak vezetésével.

Partnerkapcsolatok irányítása (táblázat)

Kivel Polgármesteri Hivatal Tel: 532-040 Pedagógiai Intézet Tel: 96/529-400 Óvoda Tel:360-523 Szülők Telefonszámok a naplóban Középiskolák

Kapcs. tartás módja - igazgatói látogatás - fórum - nyílt nap

Kapcsolattartó/felelős Idópontok

- továbbképzések - Hírek - „látogatások” - szülői értekezlet - konzultációk - foglalkozás lát. - szülői értekezlet - összevont sz. ért. - családi nap - fogadónapok - továbbtanulás - visszajelzések

minden nevelő igazgató helyettes igazgató leendő elsős tanító alsós mk. alsós mk. osztályfőnökök igazgató alsós és felsős mk. szaktanárok 8. o. osztályfőnök IMIP vez., isk. titkár

igazgató minden nevelő minden nevelő

Folyamatosan Két évente egyszer Minden évben egyszer szeptember megjelenés után szükség szerint április évente évente két havonta két havonta évente egy alk. két havonta szept-febr-ig  9. osztály után szept.

20

3.5 A partneri igény és elégedettségmérés folyamata Cél: A partnerek igényeinek megismerésével közös értékrend alakuljon ki, az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 1.lépés: A felméréssel foglalkozó csoport két évente márciusban előkészíti az előző felmérések adatait. 2. lépés: A kérdőíveket aktualizálják, a felmerülő igények szerint átdolgozzák. 3. lépés: Meghatározzák a munka folyamatát, felelőseit, értékelésének módját. (Kik készítik a felmérést? Ki gondoskodik a kérdőívek gépeléséről, sokszorosításáról, az érintettekhez való eljuttatásáról? A felmérés elvégzésének határidejét meghatározzák. Kik, mikor és hogyan végzik az elemzést?) 4. lépés: Táblázatban összesítik az eredményeket, és mellé írásbeli értékelést csatolnak Az eredmények értékelése után célokat, és javaslatokat fogalmaznak meg a felmerülő problémák javítására, és ezeket eljuttatják az igazgatóhoz. 5. lépés: Az eredményeket és javaslataikat az alkalmazotti közösség elé tárják, és a tantestület eldönti, hogy szükséges-e beavatkozás a folyamat valamelyik pontján, és mik legyenek azok. 6. lépés: A partnereket is tájékoztatja a mérés eredményeiről. 7. lépés: Dokumentáció készítése és csatolása az IMIP dokumentációhoz.

21

3.6 A Peresztegi Általános Iskola éves munkatervének elkészítése

(folyamatszabályozás) A folyamat leírása: 1. lépés: Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól, a leadási határidőkről. 2. lépés: Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi- és tárgyi feltételekről, és elmondja, hogy a nyáron milyen fejlesztések voltak. 3. lépés: A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket, cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időpontokat, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez és értékeléséhez. 3/a lépés: A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök is elkészítik munkatervüket. 4. lépés: Egy héten belül a munkaközösség vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 5. lépés: A munkaközösségek értékelik és elfogadják a terveket formailag és tartalmilag is. Ha valamilyen változtatást javasolnak, akkor azt a változtatást megteszik. A munkaközösség vezetők a terveket az igazgatónak továbbítják. 6. lépés: Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység felelőseit és időpontját. 7. lépés: Az intézményvezető a fentiekkel összhangban elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 8. lépés: Ezzel egyidőben, az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 9. lépés: Az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 10. lépés: Tantestületi értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. 11. lépés: Szeptember 30-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában.

22

Tervek elkészítésének szabályozása

Tervek Iskolai munkaterv Munkaközösségi terv D.Ö.K. terv

Ki készíti? Ig.

Határidő Szept. 30.

Elvárás PP-vel összhangban Isk.-i tervvel összhangban PP-t segítse

Ellenőrzi fenntartó

Mk. vezetők

Szept. 15.

DÖK. vezető

Szept. 20.

Of-i munkatervek Tanmenetek

Osztályfőnökök Szept. 20

Ig.

Szept. 20.

Isk-i tervvel összhangban Helyi tantervvel összhangban PP-t segítse

Szaktanárok

Szept. 3. hétfő

GYIV-i terv

GYIV-i felelős

Szakkörök fogl. tervei

Szakkörvezető

Szept. 30.

PP-t segítse

Igh.

Napközis munkaterv

Napközis nevelő

Szept. 20.

Iskolai tervvel összhangban

Mk. vezető

Ig. Ig.

Mk. vezetők Ig.

iratkezelés Iktató, Önk. Nevelői Iktató Nevelői Iktató Nevelői Osztályf-i Tanmenetek Igazgatói i. Szaktanárok GYIV-i felelős Iktató Iktató Szakköri napló Iktató Napközis nevelő

23

3.7 Az intézményi értékelés/önértékelés eljárásrendje Cél: Az intézményi önértékelés során értékeljük az intézmény és a fenntartó által meghatározott célok, valamint a minőségfejlesztés eddig elért eredményeit. Az elemzés során feltárt információk segítenek megtervezni a további feladatainkat a partnerközpontú intézmény kialakításának folyamatában. Érvényességi terület: Az intézmény összes működési folyamatára kiterjedően Felelősségi körök: Intézményvezető feladata: • • • • •

betartás, betartatás erőforrások biztosítása tájékoztatás a munkatársak minél szélesebb körű bevonása a fejlesztési célok, intézkedések meghatározása és megvalósítása

Minőségirányítási vezető feladata: • • • • • •

az aktuális önértékelési folyamat tervének elkészítése adatgyűjtés adatfeldolgozás elemzés tevékenységek koordinálása javaslatok elkészítése

Az eljárásrend: A pedagógiai munka és partnerközpontú minőségirányítás stratégiai céljaihoz kapcsolódóan intézményünk minden igazgatói ciklus 5. évében irányított önértékelést végez. Az önértékelés kiterjed az intézmény adottságaira és az adottságokkal elért eredményekre. Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit, folyamatait. Az intézményi önértékelés folyamatát a minőségirányítási csoport vezetője irányítja, és ellenőrzi. Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása: Az eljárásrend módosítására az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy szóban az intézmény minőségirányítási vezetőjénél. A javaslatról az intézmény vezetője dönt. A minőségügyi csoport a mindenkori intézményi önértékelés elvégzését követő 30 napon belül felülvizsgálja (és szükség szerint módosítja) az eljárásrendet.

24

A dokumentálás módja: Az intézményi önértékelés mérési rendje a minőségügyi dokumentáció része. A mérési rendet mellékleteivel együtt kell kezelni és nyilvántartani, az irattározás rendje szerint. A mérési rend az Intézményi Minőségirányítási Program részét képezi. Kapcsolódó dokumentumok, feljegyzések: Intézményi önértékelés rendje (táblázat). Intézményi értékelés elemei.

25

Intézményi értékelés elemei Értékelési terület 1. Tanulmányi eredmények 2. Kompetenciamérés eredményei 3. Továbbtanulási eredmények 4. Tehetséggondozás, versenyeredmények 5. Felzárkóztatás

6. Magatartási- és viselkedési rendellenességek 7. Szabadidő, programok, hagyományok 8. Beiskolázás 9. A szülők véleménye

Értékelés módja, formája, mérőeszközök

Elvárt kritériumok

KÉPZÉSI ÉS TANULMÁNYI EREDMÉNYESSÉG Iskola tanulmányi átlagainak táblázatba Tanulói eredmények változásának figyelemmel kísérése. foglalása, különös tekintettel a fő tantárgyakra Országos felmérés eredményei Az osztályok magukhoz viszonyítva fejlődjenek. Statisztikai kimutatás az adott évek felvételi Az összes tanuló felvétele az általuk megjelölt intézményekbe. eredményeiről Versenyek mennyiségi és minőségi Mennyiségi, de főleg minőségi előrelépés. (Több tanuló, több eredményességének kimutatása a részvételek területen.) alapján Kimutatás, hogy miből és hány órában történt a A lehetőségekhez képest minél több tantárgyból szervezzük meg felzárkóztatás. Írásbeli beszámoló az a felzárkóztatást. A tanulók önmagukhoz képest fejlődjenek. eredményekről. SZOCIALIZÁCIÓ Beírások száma. Észrevehető pozitív változás az iskolai fegyelem terén. Pedagógus és tanulói kérdőív. Elégedettségvizsgálat: szülői, tanulói, tanári. Nívós programok, hagyományok ápolása. Éves kimutatás a programokról. INTÉZMÉNY IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS Adminisztratív adatok. A beiskolázható és a beiskolázott tanulók számának közelítése. Cél, hogy minél többen halljanak iskolánkról, az itt folyó nevelőoktató munka sajátosságairól Kérdőíves felmérés. Célunk, hogy a szülők pozitívan értékeljék az itt folyó munkát, a felszereltséggel és az iskola munkájával minél elégedettebbek legyenek.

26

10. Tanítási módszerek, programok megismerése 11. Pedagógus továbbképzés 12. Információs rendszer 13. A munka szervezettsége 14. Kommunikáció, problémamegoldás, konfliktuskezelés 15. Célok megvalósulása 16. Innováció, pályázatok

17. Nyitottság, külső kapcsolatok 18. Az iskolavezetés tevékenysége

A PEDAGÓGUS A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATBAN Bemutató órák tartása. Nevelési és oktatási Évente legalább 2 bemutató óra megfigyelése, értékelése egyprogramok megismerése. egy témakör szerint. Minden évben legalább két nevelési program, vagy kísérlet jellegű módszer megismerése Továbbképzéseken való részvétel. A kötelező továbbképzéseken túl egyéb bemutató órákon, továbbképzéseken, tájékoztatókon való részvétel. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE Szülői, fenntartói és pedagógus Az intézményhez tartózó minden szereplő úgy érezze, hogy az őt elégedettségvizsgálat érintő dolgokkal kapcsolatosan jól tájékozott. Pedagógus elégedettségvizsgálat. Az IMIP Az iskolai munka minél gördülékenyebben menjen szabályzók működése Szülői és pedagógus elégedettségvizsgálatok Elvárás, hogy az intézmény szereplői kellően tájékoztatva legyenek az őket érintő kérdésekkel kapcsolatban, érezzék, hogy problémáik megoldásában a partnereik segítőkészek. A konfliktusokat pedig ne elodázzuk, hanem szükség szerint oldjuk fel. A MŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE Eredmények és célok megvalósításának Az igazgatói programban megfogalmazottak minél szélesebb objektív vizsgálata, az igazgatói program körű megvalósulása. alapján. Elégedettségvizsgálatok (fenntartó). A fenntartó érezze, hogy az iskola pedagógusai és a vezetés Számszerű kimutatások. mindent megtesz annak érdekében, hogy anyagi, vagy szellemi támogatást szerezzen programja megvalósításához. KÜLSŐ KAPCSOLATOK Partnerlista összeállítása és folyamatos Rendszeres kapcsolattartás a partnerlistán szereplő frissítése. személyekkel, intézményekkel. VEZETÉS Elégedettségvizsgálat (szülő, pedagógus, A partnerek elégedettsége az iskolavezetés tevékenységével. fenntartó)

27

19. Épületek állapota, technikai felszereltség.

TÁRGYI FELTÉTELEK Ciklus alatt tett fejlesztések és a hozzájuk Az épületek állagának, a szertárak és az iskola technikai tartozó ráfordítások. Számszerű kimutatások. felszereltségének legalább szinten tartása, józan fejlesztése, az iskola programjának érdekében.

28

Az intézményi önértékelés mérési rendje Az intézményi önértékelést minden igazgatói ciklus 5. évében tesszük meg.

Az önértékelés folyamata: Módszerek megbeszélés

Sikerkritérium pontosan megfogalmazott cél, módszerek, területek

Dokumentáció jegyzőkönyv

Informált igazgató

MÉCS vezető

megbeszélés, nyilvánossá tett megbízás

az értékelő csoport megalakulása

igazgató tantestület

4.

Az intézményi önértékelés ütemtervének összeállítása Tesztek, kérdőívek összeállítása

MÉCS vezető MÉCS vezető

reális, megvalósítható ütemterv kifogástalanul elkészített mérőeszközök

5.

Kérdőívek kitöltetése a célcsoporttal

MÉCS vezető

értékelő csoport megbeszélése értékelő csoport megbeszélése, gyűjtés, rendszerezés kérdőív

jegyzőkönyv (csoport összetétele, névsora) ütemterv

6.

A kérdőívek összegyűjtése, feldolgozása, és beépítése a teljes körű intézményi önértékelésbe

MÉCS vezető

1. 2.

3.

Feladatok Az intézményi önértékelés céljának, és alkalmazott módszereinek kiválasztása Az értékelő csoport és a megkérdezettek körének kiválasztása

Felelősök

MÉCS vezető

a kérdőívek időben kimennek és időben visszaérkeznek dokumentumelemzés elkészül az értékelési statisztikai eredmények összefoglalója számítások, adatbázis vizsgálat

mérőeszközök mintapéldányai

igazgató tantestület MÉCS tagok

kérdőív

MÉCS vezető

az értékelési eredmények összefoglalója

igazgató

29

Feladatok

Felelősök

Módszerek

7.

Eredmények elemzése, következtetések levonása

MÉCS vezető

statisztikai és összehasonlító elemzések, diagramok

8.

A nyilvánosságra hozás eljárásrendjének összeállítása Az eredmények nyilvánosságra hozatalának előkészítése és nyilvánossá tétele

MÉCS vezető MÉCS vezető, igazgató

team-munka

9.

helyben szokásos módon

Sikerkritérium

Dokumentáció

Informált

az értékelés eredményeinek adattáblák, szakmailag korrekt grafikonok, interpretálása szöveges elemzések, problémalista az eljárásrend elkészült eljárásrend

tantestület

megvalósul a mérési eredmények nyilvánossá tétele

tantestület fenntartó szülői közösség

nyilvánosságra hozott szakmai anyag összefoglalója

tantestület

30

3.8.1. Nevelési és oktatási tevékenységek értékelése Teljesítményértékelés szempontjai, eljárásrendje A személyre szóló értékelési rendszer alapvető célja az oktatás minőségének javítása és a teljesítmények növelése. Ezt akkor érhetjük el, ha az értékelés folyamán az objektivitásra, ezen belül a pozitív értékelésre törekszünk. A teljesítményértékelés minősítő következtetést ad az addig elért teljesítményről, hozzájárul az értékeltek munkájának, kompetenciájának fejlesztéséhez, valamint segíti az intézményi és egyéni célok megvalósulását. Az értékelés több részből tevődik össze, amelyet zárásként egy értékelő megbeszélés és a fejlesztendő területek meghatározása követ. Az értékeléseket vezető esetén kétévente/négyévente, beosztott esetén kétévente kell lefolytatni. A keletkező dokumentumok a személyi anyag részét képezik. A Közoktatási törvény 40. § (11) bekezdése alapján az intézményi Minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetői, valamint a pedagógus értékelés szempontjait, eljárásrendjét. Az értékelést három szinten kell végrehajtani: A) vezető B) középvezető: igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető C) pedagógus.

A teljesítményértékelés alapelvei: -

A teljesítményértékelés elvégzése a gyermekek mindenek feletti és az oktatás minőségének javítása érdekében történik. Előre ismert normarendszer alapján valósuljon meg. Az értékelést adatok támasztják alá. Az értékelés személyre szóló és ösztönző legyen. A fejlesztési terület meghatározása az értékelt által elfogadott legyen. Az értékelő megbeszélések légköre segítse elő a pozitív megerősítést, ne a hibákat hangsúlyozza. Az értékelő megbeszélés során a partneri viszony biztosított legyen. Az adatok kezelése az adatvédelmi törvénynek megfelelően történjen.

31

3.8.2 VEZETŐI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS, –MINŐSÍTÉS 1. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (11) bekezdés (továbbiakban: Kt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 30.§ (1) c) bekezdés, 40.§ (továbbiakban: Kjt.) 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 8. § (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS CÉLJA Távlati • az oktatás minőségének javítása; • a pedagógia/ nevelési programban megfogalmazottak megvalósulása a közoktatási törvény alapelveinek, szellemiségének megfelelően; • információszerzés, visszacsatolás, fejlesztés; Konkrét • a vezetői tevékenység minőségének megítélése, teljesítmény-visszajelzés • a fenntartó reális képet kapjon a vezetői munka hatékonyságáról, eredményességéről adatok és információk összegyűjtésével a követelményeknek, a törvényi előírásoknak való megfelelés vizsgálatához • a fenntartó egységes szempontrendszer szerint tudja értékelni az intézményvezetőket • a vezetői feladatokat ellátók teljesítményének megerősítésével, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az egyén és a szervezet céljai összhangjának megteremtése • átláthatóvá tudja tenni, hogy az intézményvezető irányítása mellett milyen hatékonysággal működik a szervezet, hogyan valósul meg a nevelő-oktató munka szakmai és módszertani irányítása, ellenőrzése és értékelése • a tudatos és minőségi vezetői munkavégzés fejlesztése • tényekre alapozott fenntartói döntések előkészítése 3. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS HATÁLYA A fenntartói értékelés és minősítés a közoktatási intézmények azon magasabb vezetőire terjed ki, akiknek a fenntartó a munkáltatója. A keletkező dokumentumok a személyi anyag részét képezik. 4. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS IDŐPONTJA A) Jogszabály szerint Kjt. 40. § (1) A közalkalmazottat a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,

32

f) címadományozást megelőzően, B) IMIP/ÖMIP által meghatározott időszakonként C) Saját kérésére 40. § e) legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, 5. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS ALAPELVEI • • • • •

az írásban rögzített feladatok, követelmények, elvárások (munkaköri leírás) teljesítése és az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyes tulajdonságok vizsgálata alapján történő értékelés; a vezető munkáját az intézmény munkájával összefüggésben kell értékelni; az értékelés a minősítés alapja; a vezetői értékelés és a vezetői önértékelés azonos, összevethető szempontok alapján történik; előre ismert normarendszer, dokumentálható tények, adatok (munkatervek, beszámolók, vezetői pályázat;

6. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJA A Kt. 54. § (1–3) 55. § (2) szerint meghatározott intézményvezetői feladatok 7. AZ ÉRTÉKELÉS SORÁN VIZSGÁLT DOKUMENTUMOK • • • • • • • •

az intézményben végzett szakmai, pénzügyi, törvényességi, hatósági ellenőrzések, mérések tapasztalatai, megállapításai; az intézmény szűkebb és tágabb környezetében végzett elégedettség mérések eredményei; az IMIP-ben foglaltak megvalósulásáról szóló értékelés eredményei, a nevelési/pedagógiai/pedagógiai-művelődési programban foglaltak megvalósulásáról szóló beszámoló; az ÖMIP-ben és a fenntartói középtávú oktatásfejlesztési tervben foglalt elvárásoknak, követelményeknek való megfelelés; az igazgató megválasztásakor elfogadott vezetői programban szereplő célkitűzések megvalósulásáról szóló értékelés; az éves munkatervben rögzített feladatok végrehajtásáról szóló beszámolóban foglaltak; az igazgatói munkaköri leírásban foglaltak végrehajtásáról szóló fenntartói értékelés eredménye

8. A VEZETŐI ÉRTÉKELÉS, –MINŐSÍTÉS FELÉPÍTÉSE 1) Fenntartói értékelés (1. számú táblázat) • A vezető végső értékelését értékelő team végzi, melynek tagjai között a szakértő is részt vehet. Az értékelő teamet a vezető munkáltatójának képviselője vezeti. • A pedagógusok, az alkalmazottak és a szülői szervezet körében végzendő értékelést a minőségfejlesztési team végzi (az aktuális intézményi önértékelés adatai).

33

• • •

Az értékelés konkrét időpontját az éves munkaterv rögzíti. A fenntartói értékelést a fenntartónak terveznie kell. Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, részt vevők megjelölésével. Az értékelő/önértékelő kérdőíveket az IMIP felülvizsgálata vagy a vonatkozó jogszabályok változása esetén felül kell vizsgálni, aktualizálni kell. A teljesítményértékelési szempontok meg kell, hogy feleljenek a jogszabályokban előírt minősítési szempontoknak.

2) Vezetői önértékelés (2. számú táblázat) Az önértékelést az ütemterv alapján, de legalább az értékelő megbeszélés előtt 1 munkanappal célszerű elvégezni. 3) Értékelő megbeszélés Az értékelő megbeszélés vezetője mindenkor a fenntartó képviselője. Amennyiben szakértő segítette a szakmai munka értékelését, a szakértő is részt vehet a megbeszélésen a felmerülő szakmai kérdések megválaszolása céljából. 1. lépés: Az Értékelő megbeszélés időpontjának meghatározása az ütemtervnek megfelelően 2. lépés: A megbeszélésen a fenntartói értékelés, az önértékelési mutatók, statisztikák, elemzések eredményeinek összehasonlítása 3. lépés: Az összevetés eredményeképpen a fenntartói értékelés helybenhagyása vagy módosítása 4) A vezető minősítése A vezető minősítését a Kjt. 40. §-ának megfelelően és a Kjt. 1. sz. mellékletével összhangban készített minősítési lappal végezzük. • A minősítés csak a vezető személyi adatait és a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat a jogszabályi előírásoknak megfelelően. • A vezető alkalmasságának megítélését a fenntartó képviselője, mint minősítő írásban indokolni köteles. • A minősítést a vezetői teljesítményértékelés eredményei alapján minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. ( 3. sz. melléklet) A minősítés lépései: 1. lépés: A vezetői teljesítményértékelő lap, illetve a vezetői önértékelő lap valamennyi állítását értékelni kell. 2. lépés: Az egyes minősítési szempontokat értékelni kell a következő kategóriákkal: kiemelkedő 3 pont megfelelő 2 pont kevéssé megfelelő 1 pont nem megfelelő 0 pont 3. lépés: Az elért pontok és az elérhető pontok százalékos arányának kiszámítása alapján a vezetőt minősíteni kell. A minősítés eredménye lehet: 80-100 % – kiválóan alkalmas, 60-79 % – százalékig alkalmas, 30-59 % – kevéssé alkalmas, 34

30% alatt – alkalmatlan A vezető alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (Kjt. 40.§ (8)) 4. lépés: A minősítési lap kitöltése, észrevételek rögzítése 5. lépés: Jegyzőkönyv aláírása, irattárazás (személyi anyag) 6. lépés: A minősítési lap egy írásbeli példányának átadása a minősített vezető részére, az átvétel tényének rögzítése 5) Intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása, munkajogi döntések meghozatala Az értékelés és minősítés folyományaként el kell dönteni, hogy melyek a vezető erősségei és fejlesztendő területei, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt hogyan tegye az érintett (intézkedés/ek hozása). A minősítés alapján a fenntartó a Kjt. 65.§ (3); 66.§ (7) (8) szerinti munkajogi döntéseket hozhat. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. (Kjt. 30. § 1. c) 9. DOKUMENTÁCIÓ A dokumentáció a vezetői teljesítményértékelés és –minősítés teljes folyamatát végigköveti. A vezetői teljesítményértékelés és –minősítés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban kell őrizni.

35

1. sz. táblázat Értékelő: fenntartó-fenntartó megbízott belső munkatársa-a fenntartó által felkért külső szakértő Értékelési terület Értékelés eszközei, módszerei Eredményesség Szakmai Jog és tanügyigazgatás Módszerei Értékelési ismeretek - dokumentumelemzés: jegyzőkönyv Vezetéselmélet (stratégiai szabályozó Minősítési lap Pedagógia dokumentumok, munkaköri A minőségi Erőforrás gazdálkodás leírások, vezetői pályázat, éves munkavégzés Szakmai Tervezés (stratégiai, operatív) beszámolók, elismerése gyakorlati munka Szervezés, végrehajtás munkatervek, intézményi önértékelések, koordinálása ellenőrzések, külső és belső Vezetés, irányítás, igazgatás mérések dokumentumai, Ellenőrzés jegyzőkönyvei, stb.) Értékelés, visszacsatolás - vezetői önértékelés Problémamegoldó Érdekérvényesítés - vezetői értékelés képesség Döntés - értékelő megbeszélés Konfliktuskezelés Felelősség és Önképzés Eszközei hivatástudat Motiválás - vezetői értékelő kérdőív Vezetői alkalmasság - írásos beszámolók Képviselet - egyéb adatszolgáltatás Pontosság, Határidők betartása, betartatása szorgalom, Adminisztráció igyekezet Az intézmény Eredményesség munkájának Szervezeti kultúra színvonala Innováció Az intézmény Jogszerű működés biztosítása munkavégzésének Szervezetfejlesztés szervezése Erőforrás gazdálkodás A nevelő-oktató munka és a működési folyamatok irányítása

Visszacsatolás fenntartó intézmény szülői szervezet közvetlen partnerek

36

2. sz. táblázat Értékelő: intézményvezető (önértékelés) Értékelési terület Szakmai Jog és tanügyigazgatás ismeretek Vezetéselmélet Pedagógia Erőforrás gazdálkodás Szakmai Tervezés (stratégiai, operatív) gyakorlati munka Szervezés Vezetés, irányítás, igazgatás Ellenőrzés Értékelés Problémamegoldó Érdekérvényesítés képesség Döntés Konfliktuskezelés Felelősség és Önképzés hivatástudat Motiválás Vezetői alkalmasság Képviselet Pontosság, Határidők betartása, betartatása szorgalom, Adminisztráció igyekezet Az intézmény Eredményesség munkájának Szervezeti kultúra színvonala Innováció Az intézmény Jogszerű működés biztosítása munkavégzésének Szervezetfejlesztés szervezése Erőforrás-gazdálkodás A nevelő-oktató munka és a működési folyamatok irányítása

Értékelés eszközei, módszerei Eredményesség Módszerei Önértékelő kérdőív - dokumentumelemzés: (stratégiai szabályozó dokumentumok, munkaköri leírások, vezetői pályázat, éves munkatervek, beszámolók, intézményi önértékelések, ellenőrzések, külső és belső mérések dokumentumai, jegyzőkönyvei, stb.) - vezetői önértékelés - értékelő megbeszélés

Visszacsatolás fenntartó

Eszközei - vezetői önértékelő kérdőív - írásos beszámolók - egyéb adatszolgáltatás

37

3.8.3 A pedagógus-teljesítményértékelés és –minősítés szempontjai, eljárásrendje A személyre szóló értékelési rendszer alapvető célja az oktatás minőségének javítása és a teljesítmények növelése, a humán erőforrás-gazdálkodás segítése. Ezt akkor érjük el, ha az értékelés folyamán az objektivitásra, ezen belül a pozitív értékelésre törekszünk. A teljesítményértékelés minősítő következtetést ad az addig elért teljesítményről, hozzájárul az értékeltek munkájának, kompetenciájának fejlesztéséhez, valamint segíti az intézményi és egyéni célok megvalósulását. Az értékelés több részből tevődik össze, amelyet zárásként egy értékelő megbeszélés, minősítés és a fejlesztendő területek meghatározása, intézkedési terv készítése követ. Az értékeléseket kétévente kell lefolytatni. A keletkező dokumentumok a személyi anyag részét képezik. A Közoktatási törvény 40. § (11) bekezdése alapján az intézményi Minőségirányítási programnak tartalmaznia kell a vezetői, valamint a pedagógus-teljesítményértékelés szempontjait, eljárásrendjét. Az értékelést két szinten kell végrehajtani: - vezető - pedagógus szintjén A pedagógus-teljesítményértékelésre és –minősítésre vonatkozó jogszabályok 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 40. §; 22. § (15); 30. § (1); 65. § (3); 66. § (7); 1. sz. melléklet 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 8. §; 15/A. § (5) A teljesítményértékelés, minősítés alapelvei -

A teljesítményértékelés, minősítés elvégzése a gyermekek mindenek feletti és az oktatás minőségének javítása érdekében történik. Előre ismert normarendszer, dokumentálható tények, adatok (beszámolók) alapján valósuljon meg. Az értékelés, minősítés személyre szóló és ösztönző legyen. A teljesítményértékelés és az önértékelés azonos (összevethető) szempontok alapján történik. Az értékelés, minősítés a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott tevékenységek megvalósítását, az ezt befolyásoló ismereteket, képességeket, személyi tulajdonságokat kell, hogy vizsgálja. Az értékelő megbeszélések légköre segítse elő a pozitív megerősítést, ne a hibákat hangsúlyozza. Az értékelés a pedagógusminősítés alapja. Az értékelő megbeszélés során a partneri viszony biztosított legyen. A fejlesztési terület meghatározása az értékelt által elfogadott legyen. Az adatok kezelése az adatvédelmi törvénynek megfelelően történjen.

38

Pedagógusok teljesítményértékelése, minősítése I. Cél: a pedagógus értékelése az iskola eredményességének és hatékonyságának javítása, a tanítási-tanulási és nevelési folyamatok jobbítása, a pedagógiai/nevelési programban megfogalmazottak megvalósulása a gyermekek érdekében. Az objektív, megalapozott minősítést segíti elő. II. Felelősségi körök A magasabb vezető felelős az intézményben dolgozók fejlesztő teljesítményértékeléséért. Az értékelés elvégzéséért az intézményvezető a felelős, de egyes feladatokat delegálhat a munkaköri leírásban és más dokumentumokban rögzítetteknek megfelelően (igazgatóhelyettes/ek, munkaközösség-vezetők, minőségfejlesztési csoportfelelős). Az értékelő megbeszélés nem delegálható feladat. III. A pedagógusértékelés, –minősítés felépítése, eljárásrendje 1) Pedagógusértékelés (1. számú táblázat) • Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, résztvevők megjelölésével. • A pedagógusok értékelésének ütemterve az intézmény éves munkatervének része. (IPR esetén: külön tartalmi szempontok lehetnek a munkatervben – Korm. rendelet) • A diákok és a szülői szervezet körében is végezhető értékelés (elégedettségmérés), melyet a minőségfejlesztési team végez az IMIP-ben meghatározott intézményi önértékelés eljárásrendje szerint. • Az értékelő/önértékelő kérdőíveket az IMIP felülvizsgálata vagy a vonatkozó jogszabályok változása esetén felül kell vizsgálni, aktualizálni kell. A teljesítményértékelési szempontok meg kell, hogy feleljenek a jogszabályokban előírt minősítési szempontoknak. 2) Pedagógus önértékelés (2. számú táblázat) Az önértékelést a munkatervi ütemezés alapján, de legalább az értékelő megbeszélés előtt 1 munkanappal célszerű elvégezni. 3) Értékelő megbeszélés Az értékelő megbeszélés vezetője mindenkor az intézmény vezetője. 1. lépés: Az Értékelő megbeszélés időpontjának meghatározása az ütemtervnek megfelelően 2. lépés: A megbeszélésen a vezetői értékelés, az önértékelési mutatók, statisztikák, elemzések eredményeinek összehasonlítása 3. lépés: Az összevetés eredményeképpen a vezetői értékelés helybenhagyása vagy módosítása 4) A pedagógusok minősítése A pedagógusok minősítését a Kjt. 40. §-ának megfelelően és a Kjt. 1. sz. mellékletével összhangban készített minősítési lappal végezzük. •

A minősítés csak a pedagógus személyi adatait és a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

39

• •

A pedagógus alkalmasságának megítélését a vezető, mint minősítő írásban indokolni köteles. A minősítést a pedagógus-teljesítményértékelés eredményei alapján minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. (Kjt. 1. sz. melléklete)

A minősítés lépései: 1. lépés: A pedagógus teljesítményértékelő lap, illetve a pedagógus önértékelő lap valamennyi állítását értékelni kell. 2. lépés: Az egyes minősítési szempontokat értékelni kell a következő kategóriákkal: kiemelkedő 3 pont megfelelő 2 pont kevéssé megfelelő 1 pont nem megfelelő 0 pont 3. lépés: Az elért pontok és az elérhető pontok százalékos arányának kiszámítása alapján a vezetőt minősíteni kell. A minősítés eredménye lehet: 80-100 % – kiválóan alkalmas, 60-79 % – százalékig alkalmas, 30-59 % – kevéssé alkalmas, 30% alatt – alkalmatlan A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (Kjt. 40.§ (8)) Gyakornok minősítésekor a „megfelelt” és a „nem felelt meg” kategóriákat kell alkalmazni. 4. lépés: A minősítési lap kitöltése, észrevételek rögzítése 5. lépés: Jegyzőkönyv aláírása, irattárazás (személyi anyag) 6. lépés: A minősítési lap egy írásbeli példányának átadása a minősített alkalmazott részére, az átvétel tényének rögzítése 5) Intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása, munkajogi döntések meghozatala Az értékelés és minősítés folyományaként el kell dönteni, hogy melyek a pedagógus erősségei és fejlesztendő területei, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt hogyan tegye az érintett (intézkedés/ek hozása). A minősítés alapján az intézményvezető a Kjt. 65.§ (3); 66.§ (7) (8), illetve gyakornokok esetén a 22.§ (16) szerinti, valamint a 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet 15/A § (5) szerinti (az IPR-t bevezető intézményekre vonatkozik!) munkajogi döntéseket hozhat. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. (Kjt. 30. § 1. c) IV. Dokumentálás A dokumentáció a pedagógusértékelés és –minősítés teljes folyamatát végigköveti. A pedagógusértékelés és –minősítés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban kell őrizni.

40

41

1. számú táblázat: Pedagógus teljesítményértékelés Ki végzi? I. Vezetés (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők)

Mit értékel? (Értékelési szempontok) Szakmai ismeretek • pedagógiai szaktudás, felkészültség • önképzés Szakmai, gyakorlati munka • módszertani kultúra • külső és belső kapcsolat • kommunikáció • kapcsolatok: tanuló, szülő, egyéb • tanulók, pedagógustársak motiválása Problémamegoldó képesség • innovációs érzékenység, pályázatírás • vezetői képesség Pontosság, szorgalom, igyekezet • iskolai dokumentumok készítése, vezetése • adminisztráció • határidők Felelősség, hivatástudat • közösségi tevékenységek • személyes megjelenés, attitűd • tehetséggondozás/felzárkóztatás • teljesítménymutatók (mérési eredmények, versenyek, stb.)

Mikor értékel? Kétévente (IMIP szabályozása) A pedagógus kérésére Kjt. 40. § (1) e) Ha a munkáltatói döntés minősítést igényel Kjt. 40. § (1)

Hogyan (mivel) végzi? Pedagógusértékelő lap

Eredményesség (készült dokumentum) Elért pontszám, százalék

Óralátogatás eredményei (meghatározott szempontok szerint)

Óralátogatási jegyzőkönyvek

Intézményi, munkaközösségi és egyéni beszámolók

Konkrét adatok Minőségi mutatók

Dokumentumok megtekintése

Feljegyzések

Informáltak köre (visszajelzés) érintett pedagógus (személyi anyag) nevelőtestület, fenntartó – általánosítható tapasztalatok (éves beszámoló)

42

2. számú táblázat: Pedagógus önértékelés Ki végzi? Pedagógus

Mit értékel? (Önértékelési szempontok) Szakmai ismeretek • pedagógiai szaktudás, felkészültség • önképzés Szakmai, gyakorlati munka • módszertani kultúra • külső és belső kapcsolat • kommunikáció • kapcsolatok: tanuló, szülő, egyéb • tanulók, pedagógustársak motiválása Problémamegoldó képesség • innovációs érzékenység, pályázatírás • vezetői képesség Pontosság, szorgalom, igyekezet • iskolai dokumentumok készítése, vezetése • adminisztráció • határidők Felelősség, hivatástudat • közösségi tevékenységek • személyes megjelenés, attitűd • tehetséggondozás/felzárkóztatás • teljesítménymutatók (mérési eredmények, versenyek, stb.)

Mikor értékel? Kétévente (IMIP szabályozása) A pedagógus kérésére Kjt. 40. § (1) e)

Hogyan (mivel) végzi? Önértékelő kérdőív

Eredményesség (készült dokumentum) Elért pontszám, százalék

Informáltak köre (visszajelzés) érintett pedagógus (személyi anyag) vezető (értékelő megbeszélés)

Ha a munkáltatói döntés minősítést igényel Kjt. 40. § (1)

43

44

3.8.4 Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak teljesítményértékelés és –minősítés szempontjai, eljárásrendje A teljesítményértékelés és minősítés alapelvei -A fejlesztő szándék elve: Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére. -A sokoldalúság elve: Az értékelés térjen ki a tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. -A méltányosság elve: Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan,az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. -A kivitelezhetőség elve: Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre állóerőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel valótakarékos gazdálkodásra.

I.A teljesítmény-értékelés célja: A teljesítményértékelés célja, hogy az intézmény adminisztratív és technikai feladatait ellátó személyek teljesítménye fokozatosan - különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével- javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A teljesítményértékelést kétévenként kell elvégezni. A cél megvalósítása érdekében szükség van a -a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélésére, nyomon-követésére -visszajelzés az értékelt személy számára munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének -a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére II. Felelősségi körök A magasabb vezető felelős az intézményben dolgozók fejlesztő teljesítményértékeléséért. Az értékelés elvégzéséért az intézményvezető a felelős, de egyes feladatokat delegálhat a munkaköri leírásban és más dokumentumokban rögzítetteknek megfelelően (igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, minőségfejlesztési csoportfelelős). Az értékelő megbeszélés nem delegálható feladat.

45

III. minősítés felépítése, eljárásrendje 1) A nem pedagógusok értékelése • Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős, résztvevők megjelölésével. • A diákok és a szülői szervezet körében is végezhető értékelés (elégedettségmérés), melyet a minőségfejlesztési team végez az IMIP-ben meghatározott intézményi önértékelés eljárásrendje szerint. • Az értékelő/önértékelő kérdőíveket az IMIP felülvizsgálata vagy a vonatkozó jogszabályok változása esetén felül kell vizsgálni, aktualizálni kell. 2)A nem pedagógus önértékelés Az önértékelést ütemezés alapján, de legalább az értékelő megbeszélés előtt 1 munkanappal célszerű elvégezni. 3) Értékelő megbeszélés Az értékelő megbeszélés vezetője mindenkor az intézmény vezetője. 1. lépés: Az Értékelő megbeszélés időpontjának meghatározása az ütemtervnek megfelelően 2. lépés: A megbeszélésen a vezetői értékelés, az önértékelési mutatók, statisztikák, elemzések eredményeinek összehasonlítása 3. lépés: Az összevetés eredményeképpen a vezetői értékelés helybenhagyása vagy módosítása 4) A nem pedagógusok minősítése A minősítését a Kjt. 40. §-ának megfelelően és a Kjt. 1. sz. mellékletével összhangban készített minősítési lappal végezzük. • • •

A minősítés csak az alkalmazott személyi adatait és a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A alkalmazott alkalmasságának megítélését a vezető, mint minősítő írásban indokolni köteles. A minősítést a nem pedagógus-teljesítményértékelés eredményei alapján minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni.

A minősítés lépései: 1. lépés: A nem pedagógus teljesítményértékelő lap, illetve a nem pedagógus önértékelő lap valamennyi állítását értékelni kell. 2. lépés: Az egyes minősítési szempontokat értékelni kell a következő kategóriákkal: kiemelkedő 3 pont megfelelő 2 pont kevéssé megfelelő 1 pont nem megfelelő 0 pont 3. lépés: Az elért pontok és az elérhető pontok százalékos arányának kiszámítása alapján a vezetőt minősíteni kell. A minősítés eredménye lehet: 46

80-100 % – kiválóan alkalmas, 60-79 % – százalékig alkalmas, 30-59 % – kevéssé alkalmas, 30% alatt – alkalmatlan A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (Kjt. 40.§ (8)) 4. lépés: A minősítési lap kitöltése, észrevételek rögzítése 5. lépés: Jegyzőkönyv aláírása, irattárazás (személyi anyag) 6. lépés: A minősítési lap egy írásbeli példányának átadása a minősített alkalmazott részére, az átvétel tényének rögzítése 5) Intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása, munkajogi döntések meghozatala Az értékelés és minősítés folyományaként el kell dönteni, hogy melyek az alkalmazott erősségei és fejlesztendő területei, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt hogyan tegye az érintett (intézkedés/ek hozása). A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. (Kjt. 30. § 1. c) IV. Dokumentálás A dokumentáció a nem pedagógusértékelés és –minősítés teljes folyamatát végigköveti. A pedagógusértékelés és –minősítés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban kell őrizni.

47

48

4. Érvényben lévő szabályzó dokumentumok 4.1 Az írásbeli értékelés szempontjai és tartalma iskolánkban. 1-4. osztály Az értékelés előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg. Az értékelés a szülőknek szól, nyelvezete ehhez igazodik. (A tanulók szóbeli tájékoztatást kapnak.) Az értékelés félévkor és év végén írásban történik, mely kiegészül alkalmankénti szóbeli értékeléssel. (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás) A közbeeső időszakokban a pedagógus maga dönti el, hogy mikor és hogyan tájékoztatja a szülőt. Matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakban a felmérések képezik az értékelés alapját. Iskolánk alsó tagozata mindkét tárgyból az Apáczai Kiadó tankönyvcsaládjához tartozó felmérőlap alapján állítja össze mérőlapjait. Az írásbeli értékelés során közérthető nyelven kerül megfogalmazásra a gyermek adott tantárgybeli tudásszintje. ( ismeret, jártasság, készség, képesség) Pl.: a mondatfajták felismerésénél – ismeri a mondatfajtákat, felsorolja őket meg tudja különböztetni a mondatfajtákat felismeri, és jelöli a mondatfajtákat alkalmazza és alkot mondatfajtákat

- ismeret szint - jártasság szint - készség szint - képesség szint

Valamennyi tantárgynál értékelésre kerül - az alapfogalmak ismerete, használata, - a beadott, elvégzett munka külleme. A készségtárgyaknál fontos értékelési elem a saját magához viszonyított fejlődés.

49

A szöveges értékelés tartalma 1.osztály Magyar nyelv és irodalom. Beszéd: érthetőség tisztaság szókincs beszédhiba memoriterek ( szöveg- és verstanulás ) Olvasás: félévkor: betűfelismerés összeolvasás megértés, jelentéstartalom év végén: hangos olvasás tempó, folyamatosság, írásjelek érzékeltetése, hangerő néma olvasás tempó, szövegértés, feladatmegoldás Írás: külalak ( betűalak, kapcsolás, elhelyezés ) helyesírás ( másolás, tollbamondás, hibajavítás) Matematika: Számfogalom ( félévkor 10-s, év végén 20-as számkörben) Műveletek - értelmezés, műveletvégzés Szöveges feladatok Sorozatok, függvények Geometria, mérés Eszközhasználat Környezetismeret: Érdeklődése, ismeretei a családról, az iskoláról, a természet jelenségeiről, évszakokról, növényekről, állatokról, a közlekedésről. Ének: Éneklés (közös éneklés szabályai, a dalok hangulatának megfelelő előadás) Dallam és ritmus ismeretek Alkalmazás játékban, táncban Technika: eszközhasználat (ügyes, nehézkes) munkavégzés ( önálló, irányításra szorul, segítségre szorul) küllem ( tiszta, tetszetős) kreativitás ( ötletes, irányításra vár) Testnevelés: alkat (megfelelő, vékony, túlsúlyos, könnyítés – felmentés) alapképességek ( gyorsaság, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság) mozgáshoz való viszony (aktivitás, önzetlenség, akaraterő, bátorság) Rajz: eszközhasználat ( rajzolás, festés, formázás, kollázs, vegyes technikák ) szín és formaérzék kreativitás 50

A szöveges értékelés tartalma 2.osztály Magyar nyelv és irodalom. Beszéd: érthetőség, folyamatosság tisztaság szókincs beszédhiba memoriterek ( szöveg- és verstanulás ) Olvasás: hangos olvasás tempó, folyamatosság, írásjelek érzékeltetése, hangerő néma olvasás tempó, szövegértés, feladatmegoldás Írás: külalak ( betűalak, kapcsolás, elhelyezés ) helyesírás ( másolás, tollbamondás, emlékezetből írás, hibajavítás) Nyelvtan: alapfogalmak ismerete, alkalmazása (szabályok, szókészlet) Matematika: Számfogalom (100-as számkörben) Műveletek - értelmezés, műveletvégzés Szöveges feladatok Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínűség, statisztika Eszközhasználat Környezetismeret: Érdeklődése, ismeretei a családról, az iskoláról, a természet jelenségeiről, évszakokról, növényekről, állatokról, a közlekedésről. Ének: Éneklés (közös éneklés szabályai, a dalok hangulatának megfelelő előadás) Dallam és ritmus ismeretek Alkalmazás játékban, táncban Technika: eszközhasználat (ügyes, nehézkes) munkavégzés ( önálló, irányításra szorul, segítségre szorul) küllem ( tiszta, tetszetős) kreativitás ( ötletes, irányításra vár) Testnevelés: alkat (megfelelő, vékony, túlsúlyos, könnyítés – felmentés) alapképességek ( gyorsaság, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság) mozgáshoz való viszony ( aktivitás, önzetlenség, akaraterő, bátorság) Rajz: eszközhasználat ( ceruza, kréta, ecset, papírmunkák, formázás, ) szín és formaérzék kreativitás

51

4.2 MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉS (A magatartás - és szorgalomértékelés minden hónapban, a hónap utolsó osztályfőnöki óráján történik) MAGATARTÁS:

példás: -Viselkedése iskolában és az iskolán kívül példamutató - Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben illendően viselkedik. - Beszéde tisztelettudó. - Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, azok betartására mindenképpen törekszik. - A közösségi munkában szívesen részt vesz, abban vezető szerepet is vállal. - Segítőkész, fegyelmezett és másokat is arra buzdít. - Hetesi és ügyeletesi teendőit lelkiismeretesen ellátja. - Pontos, munkájára mindig számítani lehet.

Jó: - Viselkedése példamutató, fegyelmezett. - Ő maga fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozó. - Ő maga nem kezdeményez, de többségében a helyes kezdeményezés mellé áll. - A tanáraival és a felnőttekkel szemben tisztelettudó. - Hetesi és ügyeletesi teendőit ellátja. -Önmaga ritkán vállal munkát, de a rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi.

változó: - Néha fegyelmezetlen, udvariatlan. - Könnyen befolyásolható, sodródik a jók és a rosszak között. - Többször a rosszak mellé áll. - Munkájára nem lehet mindig számítani. - Hangulatai befolyásolják a munkához való viszonyát. - Hetesi, ügyeletesi teendőit felelőtlenül sokszor hanyagul végzi. - Tanáraival és a felnőttekkel szemben időnként udvariatlan, szemtelen. - Beszédstílusa kifogásolható, a házi rendet több pontjában is megsérti.

rossz: -Iskolai követelményeket nem tartja meg, sokszor ellenszegül. - Szándékosan fegyelmezetlen, rosszindulatú. - A rossz magaviseletben kezdeményező, többeket magával sodor. - Ellenszegül a kezdeményezéseknek, gátolja a közösségi munkát. - Társaival durva, goromba. - Munkája trehány, megbízhatatlan. - Közösségi feladatokat nem vállal, vagy azt felelőtlenül végzi el. - Beszéde és viselkedése romboló hatású.

52

SZORGALOM

példás: - Tanulmányi munkája a tudás megszerzésére irányul. - A kapott iskolai és iskolán kívüli feladatokat lelkiismeretesen elvégzi. - Önállóan többlet feladatokat vállal. - Társainak példát mutat, segíti őket a tanulásban. - Versenyekre, szereplésekre önállóan vállalkozik, és feladatait teljesíti. - Házi feladatait lelkiismeretesen megcsinálja.

jó: - Feladatait teljesíti. - Munkája megbízható, de nem vállal önként többlet munkát. - Szereplésekre, versenyekre elmegy, de csak tanári ösztönzésre. - Az órán figyel, házi feladatait elkészíti.

változó: - Tanulmányi munkában való részvétele ingadozó. - Az órán figyelme elkalandozik, szétszórt. - Munkája folyamatos tanári figyelmet kíván. - Házi feladatait pontatlanul, vagy egyáltalán nem készíti el. - A feladatokat többszöri elmondásra teljesíti, figyelmetlen.

hanyag: - Tanulmányi munkájában figyelmetlen, megbízhatatlan. - Feladatait legtöbbször nem végzi el. - Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a munkáját. - Házi feladatai elmaradnak, hiányosak, pontatlanok. - Munkájának külalakja erősen kifogásolható. - Az órai munkában önmagát és társait is hátráltatja az előrehaladásban. - Kötelességtudata nem alakult ki. - A munkával szemben közönyt tanúsít.

53

BÜNTETÉSEK ÉS DÍCSÉRETEK FOKOZATAI Minden osztályfőnök (3-8. osztályig) magatartás füzetet vezet, amit a napló elejébe tesz. Ennek segítségével tudja nyomon követni az eseményeket az osztályában. A magatartás füzetbe vezetik a nevelők: - ellenőrző hiányát - órai és szüneti magatartás problémákat DÍCSÉRETEK: - A magatartásfüzetben lévő öt dicséret osztályfőnöki dicséretet érdemel. - Az osztályfőnöki dicséret abban a hónapban emel egy jegyet a magatartás jegyen. - Szaktanári dicséret adható pl. versenyeken, ünnepségeken való részvételért az ellenőrzőbe. Ennek értéke 2 magatartás füzetbeli dicsérettel ér fel. - Dicséretet adhat a D.Ö.K. is kiemelkedő közösségi munkáért - Három osztályfőnöki dicséret után a tanulót a tantestület is kiemelheti egy tantestületi dicsérettel. - Igazgatói dicséret illeti meg a tanulót ha – megyei szintű versenyen szép eredményt ért el, – az egész iskola közösségének hasznára példamutató magatartást nyújt – az iskolai élet valamelyik területén kitűnik – az igazgató megítélése alapján bármely más esetben - Három osztályfőnöki dicséret után a tanulót az igazgató kiemelheti egy igazgatói dicsérettel. - Nevelőtestületi dicséret illeti meg a tanulót, ha – megyei szintű versenyen szép eredményt ér el - az egész iskola közösségének hasznára példamutató magatartást nyújt - az iskolai élet valamilyen területén kitűnik BÜNTETÉSEK: - Öt magatartás füzetbeli beírás egy osztályfőnöki fokozatot jelent, melynek következménye, hogy az adott hónapban egy osztályzattal rosszabb magatartás jegyet kap a tanuló. Jelölése a magatartás füzetben egy egyenes vonallal, aláhúzással történik és mellé kell írni, hogy a tanuló milyen fokozatú büntetést, vagy dicséretet kapott. - Osztályfőnöki fokozatok: - figyelmeztető - intő - rovó - Amennyiben valakinek mind a három fokozata meg van, akkor az osztályfőnök behívatja a szülőt a tantestület elé, és megpróbálnak közösen megoldást találni a magatartás -problémára. - A szaktanárnak joga van a gyermeknek szaktanári figyelmeztetést adni, ami két magatartás füzetbeli beírással ér fel. - Az osztályfőnöki fokozatok és a szülő behívása után az igazgatói fokozatok következnek.

54

Igazgatói fokozatok: - figyelmeztető - intő - rovó - A három igazgatói fokozat után a szülőt az osztályfőnök behívatja a tantestület és az iskolavezetés elé, és közösen döntenek a további lépésekről. -A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat kezdeményezésére az említett szervezetek közösen indíthatnak fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást. Ennek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása. Egyeztető eljárást azonos ügyben legfeljebb kétszer lehet kezdeményezni. Az egyeztető eljáráson jelen kell lennie a kötelességszegőnek, a sértettnek, az igazgatónak és az osztályfőnöknek, az érintett kiskorúak szüleinek, továbbá jelen lehetnek a Szülői Munkaközösség elnöke, a DÖK segítő tanár és a DÖK elnök. Az egyeztető eljárással kapcsolatos további szabályozás tekintetében a 11/1994 MKM rendelet 32§ (1-3) pontja irányadó.

55

4.3 Értékelési alapelvek-modulok értékelése: Alsó tagozatban: 4. osztály végéig szöveges értékelés Felső tagozatban, ill. 4. osztálytól: érdemjegyekkel értékelünk Használt színek és értékeik: - piros jegy (dolgozatok jegyei) értékük: 200% - kék jegy (minden más osztályzat) értékük: 100% - fekete (hangos olvasás, vers) értéke 100% - zöld ( nem szakrendszer Témazárók százalékos értékelése: 0-40% 41-60% 61-75% 76-90% 91-100%

1 2 3 4 5

Írásbeli feleltek és egyéb írásbeli munkák százalékos értékelése a tanár egyéni szabadsága. Kerekítési alapelvek: A félévi és év végi jegyek megállapítása átlagszámítás alapján történik, a következő kerekítési szabályok alapján: 1,61-től 2,61-től 3,61-től 4,61-től

2 3 4 5

Ellenőrzés Felelőse: minden nevelő (naplókban: igh.) Határidők: folyamatosan Dokumentálás: magatartás füzet, napló, ellenőrző Elvárás: A magatartás, szorgalom értékelés és osztályzás egységesítése A gyerekek magatartásának nyomon követése Minél objektívebb értékelés Értékelés: Fél évenként a bizonyítványok kiosztása után felülvizsgáljuk az értékelési módokat, és szükség esetén módosítunk.

56

Modulok értékelése, minősítése és beszámítása Iskolánkban moduláris oktatás folyik, melyeket a következő módon építettünk be az egyes tantárgyak óraszámaiba: - tánc- és drámát (5. és 6. o.)  magyar nyelv- és irodalom - hon- és népismeretet (5. és 6. o.)  történelem - egészségtant (6. és 8. o.)  6.o-természetismeret, 8.o. biológia - informatikát ( 6. o.)  informatika - mozgókép- és médiaismeret (8. o.)  önálló tárgyként - etika (7. o)önálló tárgyként Ezeket az órákat a haladási naplóban külön jelezzük. Értékelésük jeggyel történik ( félévente legalább 2 jegy),és az, az adott tantárgy osztályzataiba kerül beszámításra. Értéke megegyezik a tantárgy feleletjegyeinek értékével, azaz 100%-ként kell elfogadni. A törzskönyvbe, naplóba és a bizonyítványba beírjuk, és mellé írjuk, hogy az adott modul tananyagtartalmát milyen szinten teljesítette. (megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt)

57

4.4 Ügyeletesi munka – tanulószoba 1.)Ügyeletesi munka ellátója: - I. félévben a 8. osztály + ügyeletes nevelők - II. félévben a 7. osztály + ügyeletes nevelők 2.) Ügyeleti rend: - kezdete: 730-tól - ügyeletesek feladatai:  Első óra előtt krétát osztanak minden osztálynak ( ez az ajtónál ügyelő tanuló feladata)  A WC ajtót becsukják, a csapokat elzárják, a villanyt lekapcsolják.  Figyelmeztetik a rendetlenkedőket  Kifogástalan magatartást tanúsítanak  Rossz idő esetén a folyosóra, jó idő esetén az udvarra kísérik a tanulókat  A bejárati ajtónál ügyelő tanuló felelős a következő termekért: - magyar terem - 3. osztály - biológia terem - matematika terem  A WC-nél ügyelő tanuló felelős a következő termekért: - történelem terem - 4. osztály - mosdó, WC  Az ügyeletesek az órák után az iskolaudvaron a padokat a helyükre viszik. A rendetlenkedőket az ügyeletes nevelőnek azonnal jelentik. Harmadszori figyelmeztetés a magatartás füzetben történő beírást von maga után. A kirívóan fegyelmezetlen tanulók esetében a házirend szabályai az irányadók. ( rongálás, verekedés) 3.) Ügyeletes nevelők feladatai: Az ügyeletes nevelők 730-kor, ( a bejárók a busz érkezése után) kezdik meg az ügyeletesi munkát. Ekkor engedik be a tanulókat. Két ügyeletes nevelő látja el az ügyeletesi munkát. Őket –előzetes egyeztetés után – a D.Ö.K. vezetője osztja be. Amennyiben a létszám nem teszi lehetővé, hogy minden napra jusson ügyeletes, váltónapot iktatunk be. A tízperces szünetekben, jó idő esetén a tanulók az udvaron tartózkodnak, ezért az egyik nevelő az udvaron várja a kiérkezőket, a másik meggyőződik arról, hogy a kivonulás rendben megtörténjen. Az osztályok bevonulásakor az egyik nevelő az igazgatói iroda előtt várja a beérkező tanulókat. Nagyszünetben a tanulók a tantermekben maradnak, csak indokolt esetben jöhetnek ki az osztályokból. A tanulók problémájukkal elsősorban az ügyeletes nevelőkhöz forduljanak.

58

4.) Tanulószobai ügyelet A délutáni ügyelet a kijelölt teremben van, ( jó idő esetén az udvaron is lehet). Oda mennek az 5. óra után azok a gyerekek, akiknek nincs már órájuk a buszig, és azok is, akiknek nincs 6. órájuk, de valamilyen délutáni foglalkozásra várnak. Az ügyeletes nevelő ott van velük, csak az ő engedélyével mehetnek ki a teremből. A gyerekeket a busz indulása előtt a nevelő sorakoztatja, és kiviszi a buszmegállóba, ahol ügyel a rendre a busz érkezéséig.

Ellenőrzés Felelőse: D.Ö.K. vezető és annak az osztálynak az osztályfőnöke, akinek az osztálya az ügyeletes. Határidő: folyamatos Ellenőrzés: fél évente, kérdőívvel történik Értékelés: A kérdőívek kitöltése után. a DÖK. vezető tájékoztatja: -igazgatót (írásban) -nevelőket (értekezleten szóban) -gyerekeket ( az értékelés után az egyik 10 perces szünetben az udvaron) Dokumentálás: Ügyeletesi füzetben az igazgatói irodában

59

4.5 Hetesek feladatai A hetesek névsor szerint (alsóban kettesével, felsőben egyesével), egy hétig végzik a munkát. Reggel: - Érkezés: ½ 8-ra - Gondoskodik krétáról - Ellenőrzi a létszámot - Ügyel a rendre, a rendbontókat jelenti az ügyeletes nevelőnek. Szünetekben: - Letörli a táblát - Szellőztet - Alsóban segít a tanító néninek előkészíteni a szükséges tanszereket - Gondoskodik arról. hogy mindenki elhagyja az osztályt. - Dolga elvégzése után ő is kimegy. Tanítás végén: - Lemossa a táblát. - Ellenőrzi a padok tisztaságát. A felsős hetes mindig abban az osztályban, ahol az utolsó órájuk volt. -Napközis terem esetén a napközi előtt és után is táblamosás. A hetesi munka értékelése a hetesség hónapjában, a magatartási jegyben tükröződik.

Ellenőrzés: Határidő: Folyamatosan minden nevelő, és bizonyos időszakonként átfogó ellenőrzés (1-1 hét) Felelőse: Ügyeletes nevelők, osztályfőnökök Elvárás: Az osztályokban javuljon a rend és a tisztaság. Értékelés: A félévi és év végi beszámolókban. Felelőse: Munkaközösség vezetők

60

4.6 Tanóra szervezési feladatok 1. A gyerekek óra előtt a folyosón fegyelmezetten várakoznak. 2. Testnevelés órára várakozók: a) ha a szünetben az udvaron voltak, akkor az osztály a sorakozás helyén várja meg a testnevelőt b) ha a szünetben a folyosón voltak, akkor az előtt az osztály előtt sorakoznak, ahová a testnevelés óra ki van írva, és ott várják a nevelőt. 3. Tanár engedi be a tanulókat. 4. Vigyázzállás. - Hetes jelentése: Pl. „Márti néninek jelentem, az osztály létszáma 15, hiányzó nincs.” 5. Felelősök jelentése: a) alsóban: padsoronként b) felsőben: egyéni jelentés (ha valamit nem jelent, azért dupla büntetés jár) - Ha a Hf. 3x hiányzik, az tantárgyi elégtelent von maga után. - Ha a felszerelés hiányzik, azt a tanár, egyéni szabadsága alapján bünteti. 6) Tananyag feldolgozása 7) Óra vége: Vigyázzállás - csomagolás - egyénenként szemétszedés, amit a hetes ellenőriz - indulás

Ellenőrzés: Határidő: folyamatos, - tanórák látogatása Felelőse: ig. és igh. Elvárás: A szabályzó pontos betartása. Értékelés: A tanóraelemzés alkalmából Az összegzett tapasztalatok a minőségi bérpótlék összegének megállapításakor jelentkeznek.

61

4.7 Füzetvezetés, és annak ellenőrzése - Füzetmunka vezetése: Minden óra új oldal! Óraszám — Tananyag címe __

Dátum (római számmal)

Házi feladat

Dátum - Piros toll a tanár színe, a gyerekek ne használják! - Zölddel a tanulók saját munkájukat javítják.

Füzetek ellenőrzése: Alsó tagozat: 1. osztály: naprakész 2-4. osztály: Hetente és mindent ellenőrizni helyesírásilag is. Felső tagozat: A heti 3-4, vagy annál több órás tantárgyaknál havonta kell mindent ellenőrizni tartalmilag, magyar nyelvből pedig helyesírásilag is. A heti 1-2 órás tantárgyaknál témakörönként legalább egy alkalommal kell megnézni és ellenőrizni a füzeteket, és egyben az utolsó írásbeli munkát helyesírásilag is ellenőrizni , majd láttamozni és aláírni! A külalakot félévente osztályzattal értékeljük.

Tanulói írásmunkák ellenőrzése Az ellenőrzés folyamatos. Felelőse: Igazgató és igazgató helyettes, munkaközösség vezetők. Dokumentálása:„ Füzetek ellenőrzése” mappa. Elvárás: A füzetek formai és tartalmi javulása, figyelmes, igényes órai munka. Értékelés: A tanárok munkájának értékelésénél különös fontossággal bír a tanulói írásmunkák külalakja és az e területen végzett ellenőrzés gyakorisága, minősége.

62

4.8 Tanmenetek I. Központi tanmenetek: A tantestület többségében központi tanmenetet használ. Ezeket a helyi tantervnek, az óraszámoknak, és az éves iskolai programban megjelölt célok és feladatokból az adott tantárgyra vonatkozó feladatokkal ki kell egészíteni és át kell dolgozni. II. Egyéni tanmenetek: Ha valaki bármely okból nem tudja használni a központi tanmenetet, akkor készítenie kell egy tananyagfelosztást az éves óraszámnak megfelelően, és mellé csatolnia kell a követelményrendszert. Tanmenetek leadási határideje: Minden tanév 3. hétfőjén a munkaközösség vezetőknek, akik azt ellenőrzik és észrevételeiket továbbítják a kollégáknak és az iskolavezetésnek. Tanmenetek tárolása: Minden tanmenetből egy másolatot minden nevelő lead az igazgatói irodába az erre a célra létrehozott mappába, hogy az bármikor elérhető legyen hiányzása esetén. A tanmenetek begyűjtése, tárolása, kölcsönöztetése a könyvtárosok feladata. Tankönyvek: Mivel a tankönyvekre is szükség van helyettesítés esetén, azért a 2005-ös tankönyvrendelésnél cél, hogy minden tankönyvből legyen a könyvtárban egy plusz példány az ilyen esetekre. Ezért az iskolatitkár felel.

Ellenőrzés Tanmenetek ellenőrzésének felelőse: Mk. vezetők, igazgató és igazgató helyettes időpontja: Szeptember Tanmenet tárolásának felelőse: könyvtárosok időpontja: folyamatosan Tankönyvrendelés felelőse. iskolatitkár időpontja: február Dokumentálás: Tanmenet dossziéban Elvárás: - A NAT-nak, a HPP-nek, az iskolai éves tervnek és a helyi tantervnek megfelelő legyen. - A tanmenetnek megfelelő haladás a tananyaggal. - Ellenőrizhetőség - A helyettesítés megkönnyítése Értékelés: A tanmenetek ellenőrzése után személyre szólóan, szóban. Amennyiben probléma merül fel, akkor korrekciót kell alkalmazni, rövid határidővel.

63

4.9. Óravázlatok Tartalmi követelmények: - Óraszám - Tananyag címe - Hf. ellenőrzésének módja és helye az órán. - Tananyag váza –módszerek - használt eszközök - adott részhez tartozó megoldandó feladatok - Következő órai Hf. és egyéb feladatok - Megjegyzések Formai követelmények: - Használhatóak a központilag kiadott óravázlatok, de a fent felsorolt követelményeknek meg kell felelniük. - Amennyiben a központi vázlatok ezeket, vagy ezek egy részét nem tartalmazzák, akkor azt pótolni kell. - A vázlatoknak egy csomagban kell lenniük (ez lehet könyv, mappa, füzet ), amit a nevelőknek magukkal kell hordaniuk és ellenőrzés esetén, ezt az igazgató rendelkezésére kell bocsátani.

Ellenőrzés Felelős: minden nevelő Elvárás: Az órára való pontos felkészülés, tervezés Ellenőrzés: Óralátogatások alkalmával, vagy bármikor. Dokumentálás: Óralátogatások füzet Értékelés: Az óralátogatások után a megbeszéléskor. A minőségi bérpótlék elosztásakor.

64

4.10. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának szabályai Az átlagon felüli munkateljesítmény megítélésének alapja a gyermekek érdekében végzett, kiemelkedő szaktanári és osztályfőnöki tevékenység, valamint a minőségirányítási program kiépítésében végzett munka. Kiemelt munkavégzésért kereset kiegészítés jár annak, aki a munkaköri leírásában szereplő feladatok mellett az alább felsorolt területek bármelyikén kiemelkedő eredményt, teljesítményt nyújt.

Szaktanári munka területén: • Szakmai továbbképzéseken vesz részt és az ott szerzett tapasztalatokat, ismereteket konkrét módon hasznosítja az oktató-nevelő munka valamely területén, vagy az hozzájárul a nevelő mobil alkalmazásához. • Az iskola külső megítélésének javításában vállal jelentős szerepet. (Például: Kimagasló színvonalú ünnepséget szervez, a falu rendezvényeihez kimagasló munkájával járul hozzá, stb.) • Nevelőtestületi értekezleteken aktív, segítőszándékú munkájával segíti az iskolai feladatok elvégzését. • Fogadja az intézményünket szakmai gyakorlata helyszínéül választó felsőfokú tanintézet hallgatóját, munkáját kiemelkedően segíti, irányítja, értékeli. • A kezdő kollégákat segíti a beilleszkedésben, pedagógiai segítséget nyújt számukra. • Bemutató órát vezet, melynek színvonala előremutató segítséget nyújt a kollégáknak. • A tanórán kívül vállalt, dotált foglalkozásokat, kötelezettségeket magas színvonalon, a dotáció értékét magasan túlszárnyaló módon végzi. • A felzárkóztatásban és tehetséggondozásban a fizetett foglalkozásokon felül is tevékenykedik és látványos eredményt ér el. • Hagyományteremtő-és ápoló tevékenységet végez az iskolában, vagy a településen. • tanulmányi, vagy egyéb versenyeket szervez, tevékenyem részt vesz annak lebonyolításában. • Bármilyen – a személyes bérben nem finanszírozott – munkát önként vállal. ( Pl. ügyelet korrepetálás, tehetséggondozás)

Osztályfőnöki tevékenység területén – tanórán és tanórán kívül • A tanulói megnyilvánulásokra nevelő hatással reflektál. • Az osztálya tanulóinak közszereplései színvonalasak – az ennek az érdekében végzett munka mennyisége és minősége kiemelkedő. • Az osztályközössége részt vesz az intézmény megmozdulásaiban, tanítványai szívesen dolgoznak az intézményért, azt saját érdeküknek tekintik. • A beilleszkedési nehézségekkel küszködő gyermekek érdekében tett erőfeszítései eredményesek. • A családi környezetből hozott szociális –és kulturális hátrányok ledolgozásában eredményt ér el, és arról beszámol. • Részt vállal a tanulók reális önértékelésének fejlesztésében.

65

• A kötelező feladatokon túl, osztályával részt vállal a település kulturális –és sport életében. • Az iskola szépítésében Ő maga – vagy osztálya segítségével – minőségi munkát végez. • Mivel különösen sok munka hárul az 1. és 8. osztályos osztályfőnökökre, így azoknak júniusban ez a munka kiemelten kerül beszámításra.

Minőségirányítási rendszer kiépítésében végzett munka: • Vezeti, irányítja, szervezi, koordinálja a minőségirányítási rendszer kidolgozását, munkáját, az egész tantestület megelégedésére. • Részt vesz a részfeladatok kidolgozásában, annak színvonala, minősége példamutató. • Szaktanárként közreműködik a folyamatos minőségellenőrzési,- értékelési munkában. (Diagnosztikus és szummatív felméréseket végez, értékel és megjelenít.) • Újságcikkek írásával és megjelentetésével hozzájárul az iskola jó hírnevének alakításához. • Az iskola honlapjának rendszeres frissítésével segíti az iskola és a szülők kapcsolattartását. • Pályázatok figyelésével és/vagy azok írásával jobb feltételek kialakításához segíti az iskolát. • Tevékenyen részt vállal a falu életében ( önként részt vesz falunapon, szemétszedésen, illetve a faluban szervezett kulturális és sport rendezvényeken.)

A kiemelt munkavégzés elbírálása, a kereset-kiegészítés kifizetésének elvei: Az átlagon felüli munkateljesítményért járó illetménykiegészítés megállapítására, mértékének meghatározására a munkáltatói jogkört gyakorló jogosult. Határozathozatala előtt javaslatot kér az igazgatóhelyettestől, de javaslatot tehetnek a munkaközösségek, valamint a munkaközösség vezetők, D.Ö.K.. Az intézmény vezetője a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztását és annak indoklását írásban készíti el, melyet ismertet az érintettekkel, és azt csatolja a minőségbiztosítási rendszer mellékleteként. Csökkentések, megvonások: - Szóbeli figyelmeztetés után : a kifizethető 25%. - Írásbeli figyelmeztetés esetén : a kifizethető 50% - Fegyelmi eljárás esetén: jutalommegvonás a fegyelmit követő jutalomosztáskor Például: Figyelmeztetés nélkül megilletné a dolgozót 100 000Ft. Szóbeli figyelmeztetés esetén csak 75 000 Ft a járandósága - Csökkentés jár annak a dolgozónak, aki a munkaköri leírásában szereplő feladatokat hiányosan, vagy nem megfelelő módon teljesíti. A csökkentés nagysága a hiányosság súlyának megfelelő mértékben történik.

A kifizetés módja: A minőségi munkáért járó kereset kiegészítés elbírálása és kifizetése két alkalommal történik meg évente. - június 66

- december A minőségirányítási program vezetésével megbízott tanár havi kifizetésben kapja a bérét, a 3/2002 II. 15. OM rendelet alapján. A bérpótlék többi része differenciáltan kerül kifizetésre decemberben. Júniusban a szaktanári és osztályfőnöki munka területén végzett munka, decemberben pedig a minőségirányítási rendszer kidolgozásában való részvétel kapja a fő hangsúlyt. Ehhez tartozó anyagi erőforrások: - A júniusi elosztás alapját a fenntartó által juttatott „pedagógusnapi” jutalom adja. - A decemberi juttatáskor, pedig az egész éves minőségi bérpótlék kerül felosztásra.

67

4.11 Nevelési elvárások Itt azokat a legfontosabb nevelési elveket fogalmaztuk meg, amelyeket a tanórán és azon kívül is mindenképpen alkalmazni kell, és a gyerekeket mindig javítani, figyelmeztetni szükséges. 1) Órai fegyelem – megszólalás, csak jelentkezés és felszólítás után (nincs bekiabálás) 2) Viselkedés kultúra a) testtartás – egyenes hát, - szemtávolság - kulturált ülésmód b) kérdés kultúra, megszólítás, kérés Pl. „ Márti néni kérem….” „ Márti néni legyen szíves” stb. c) a mondanivaló pontos megfogalmazása d) gyerekek egymás közötti megnyilvánulása, a vitakészség fejlesztése 3) Szép külalak és füzetvezetés, pontos másolás

Ellenőrzés Felelős: Minden nevelő Ellenőrzés: Óralátogatások alkalmával és folyamatosan Elvárás: A fenti nevelési területek folyamatos javulása Dokumentálás: Óralátogatások füzet Értékelés: Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélésekor

68

4.12 Naplók vezetése Az osztályozónaplók vezetése a szaktanárok, a haladási naplók vezetése az osztályfőnökök feladata. A haladási naplót kék tintával vezetjük, hét végén az osztályfőnök ellenőrzi és aláírja a hiányzó beírásokat pótoltatja. Az osztályfőnök előre beírja az órarendet. Az osztályozási napló színei a következők: - piros: dolgozatok jegyei (200%-ot érnek) - kék: minden egyéb jegy (100%-ot érnek)

I. szeptember 2. hétfőjére: a) megnyitás b) órarend c) tanító tanárok névsora d) ülésrend e) nevek és a tanuló adatai tintával + TAJ számok és diákig. számok f) névsor g) DÖK. vezetőségi tagok (1 titkár + 2 küldött) h) az első szülői értekezletdátuma, hiányzó szülők névsora i) irodalom, német nyelv felvétele a tantárgyak közé

II. október 1. hétfőjére a) statisztika ( okt.1-i állapot) tintával b) SZM. tagok

III. folyamatosan: a) Hiányzások vezetése: - Minden hónap végén le kell zárni - Igazolások időpontja: Annak a hétnek a végéig, amikor a tanuló a hiányzás után először jön iskolába. - A szülő egy évben összesen 3 napot igazolhat. - Egyéb hiányzás előzetes igazgatói engedéllyel, vagy orvosi igazolással lehetséges. b) A szülői értekezleteken és fogadó napokon jelenléti ívet vezetünk, és a napló hátsó oldalára az osztályfőnök beírja ezek időpontjait és, hogy hányan vettek részt azon. c) Családlátogatások vezetése d) Magatartás és szorgalom értékelés havonta

IV. félévkor és év végén: a) b)

Jegyek átírása félévkor kékkel, év végén pirossal Napló részeinek lezárása (elől, haladási napló, és osztályozó napló)

Ellenőrzés Felelőse: igazgató helyettes Időpontja: Minden hónap utolsó péntekje után következő hétfő 69

Dokumentálás: Naplók vezetése c. dosszié Elvárás: A naplók folyamatos, pontos vezetése, a hiányosságok csökkenése Értékelés: Bérpótlékok alkalmával és félévi értékeléskor

70