INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ( )

Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (2007-2011)

Jóváhagyta: ................................................................ Fenntartó Intézmény neve: Szőlőskerti Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Címe:

4432 Nyíregyháza, Kollégium út 54

Készítette:

Smidt Ferenc vezetésével Szabados Györgyné Igazgatóhelyettes

Elfogadva:

2007. április 25. az alkalmazotti közösség

A fenntartóhoz benyújtva: 2007. május 4. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1.1 Jogi háttér 1.2 Kapcsolatok egyéb dokumentumokkal 2. IMIP rendeltetése 2.1 Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználási köre 2.2 Felülvizsgálat 2.3 Módosítási eljárás 2.4 Az intézményre vonatkozó fenntartói elvárások 3. Helyzetelemzés 3.1 Az intézmény rövid bemutatása 3.2 Az intézményszervezeti felépítése, vezetési szerkezete 3.3 Erősségeink 3.4 Gyengeségeink 3.5 Lehetőségeink 3.6 Az intézményt befolyásoló veszélyek 3.7 Partnerkapcsolataink, más ágazatokkal való kapcsolataink 4. A minőségirányítási program célja 4.1 Fogalmi meghatározások 4.1.1 Minőségbiztosítás 4.1.2 Sajátos minőségi tényezők az oktatásban 4.2 Pedagógus, mint kulcsszereplő 4.3 A minőségügyi folyamat főbb összetevői 4.4 A minőségfejlesztési munkában használt leggyakoribb módszerek 5. Minőségpolitika 5.1. Intézményünk jövőképe 5.2 Intézményünk küldetése 5.3 Stratégiai célok 5.4 Sikerkritériumok és azok mérése 5.5 Minőségpolitikai nyilatkozat 5.6 Az intézmény minőségcéljai 5.7 Célrendszer megvalósításához szükséges elvárások az intézmény szereplőitől 6. Minőségfejlesztési rendszer 6.1 Vezetés elkötelezettsége és felelőssége 2

6.2 Törvényes jogszerű működés biztosítása 6.3 A pedagógiai vezetés filozófiája 6.4 A pedagógiai vezetés elvei 6.5 A pedagógiai vezetés 6.6 Tervezési feladatok 6.7 Folyamatok rendszere 6.8 Minőségi körök szervezése 6.9 Gondoskodás az erőforrásokról 6.9.1 Humánerőforrás 6.9.2 Adatok, információhordozók 6.10 Infrastruktúra biztosítása 6.11 Munkakörnyezet 6.12 Felelősségek és hatáskörök 6.13 Intézkedési terv készítése 6.14 Minőségrendszer működtetése az intézményen belül 6.15 Rendszerkiépítésének ütemezése 7. Az oktatási-nevelési tevékenység ellenőrzése, mérése, értékelése 7.1 A program beválás vizsgálatának szabályozása 7.2 A tanulók értékelése 7.3 Hozzáadott értéket mutató mérések 7.4 Nevelési-oktatási munka ellenőrzése, mérése, értékelése 7.5 A nem oktatómunkát végzők tevékenységének értékelése 7.6 Teljesítményértékelés 8. A fenntartói ellenőrzés és értékelés rendje Az IMIP nyilvánossága Mellékletek: 1. sz.: A partnerekkel történő kommunikáció szabályozása 2. sz.: Az információ áramlás rendje 3. sz.: Irányított önértékelés 4. sz.: Vezetési feladatok 5. sz.: Tervezési folyamatok 6. sz.: Iskolai marketing tevékenység szabályozása 7. sz.: Jelentések rendje 8. sz.: Mérési rendszerterv Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere 9. sz.: A pedagógusmunka teljesítményértékelése 10. sz.: A Fenntartói Ellenőrzési és Értékelési Ütemterv

3

1. BEVEZETÉS 1.1 Jogi háttér A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 85§ (7) bekezdése előírja, hogy a fenntartó önkormányzatok Önkormányzati Minőségirányítási Programot kötelesek készíteni, amely alapján a nevelési-oktatási intézmények elkészítik Intézményi Minőségirányítási Programjaikat (továbbiakban IMIP). Közismert, hogy Magyarországon – és a világban – a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés többféle rendszer felhasználásával valósítható meg. Az ISO minőségbiztosítási szabványrendszer, a TQM vezetési filozófia, a Comenius minőségfejlesztési rendszer egyaránt előfordul a nevelési-oktatási intézmények minőségprogramjában. Mi ez utóbbit alkalmazzuk. A fenntartói elvárásokat, a követelményeket és a közoktatást érintő, más ágazatokkal kapcsolatos intézményi feladatokat az ÖMIP hivatott megfogalmazni. Ahogyan mi látjuk a minőségbiztosítást: • Egy jól átgondolt törekvés, az oktató-nevelő munka sikerességének biztosítására, az intézmény mindennapjait megélő szolgáltató, és az intézményhasználók együttműködésével. • Egyfajta folyamatszervezés, egyfajta folyamatos szervezetfejlesztés, amely önértékelési, önellenőrzési és problémafeltáró szakaszokból áll. • A minőségfejlesztési rendszer szerves része annak a „háromoldalú szerződésnek”, mely az intézményről a fenntartó, a klientúra és a szakma között forog. • Ez mindhárom felet kötelezi arra, hogy a minőségről, a megadott dokumentumrész alapján gondoskodjanak. Minőségbiztosításunk akkor lesz eredményes, ha munkánkat érintő döntések meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét tartjuk szemelőt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy intézményünkben minden tanulónak lehetősége legyen képességei kibontakoztatására, személyisége fejlesztésére. Intézményi minőségfejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy működésünk egyenletesebbé és kiszámíthatóbbá válik, a munka hatékonysága nő, képesebbé válunk a felmerülő problémák folyamatos kijavítására. Az intézményi minőségi munka feltételezi a változatos igények és a fenntartói elvárások integrálását, melyet az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer fogalmaz meg.

4

1.2 Kapcsolatok egyéb dokumentumokkal ÖMIP – a IMIP alapja Az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: - az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni, - az Intézmény minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az Intézmény által az országos mérés, értékelés során elért eredmények alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben. A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó. A fenntartó közzé teszi honlapján az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási programot. A fenntartó intézkedéseket köteles tenni – és minőségirányítási programján is változtatnia szükséges – ha az Intézmény országos mérési és értékelési eredményei nem megfelelőek, azaz nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot. PP – tartalmi szabályozás SZMSZ – működési szabályozás Kollektív szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Éves munkaterv Munkaköri leírások Költségvetési szabályzat A fent felsorolt dokumentumok szoros kölcsönhatásban állnak egymással.

5

2.

AZ IMIP RENDELTETÉSE

Az intézményi minőségirányítási programunk határozza meg működésünk hoszszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Ebben határozzuk meg az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 2.1. HATÁLYBALÉPÉS, ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE, FELHASZNÁLÁSI KÖRE A MIP hatályba lépésének időpontja: 2004. június 30. és 2007. május 04-i módosításaival 2011. december 31-ig érvényes. Érvényességi terület: az intézmény egésze. Nyilvánosságra hozatal módja: ismertetése intézményi munkaértekezleten, SZMK megbeszélésen, DÖK megbeszélésen, jóváhagyás után 1-1 példány kihelyezésre kerül a könyvtárban és a nevelői szobában, felkerül az intézmény honlapjára. 2.2 FELÜLVIZSGÁLAT Évente felülvizsgáljuk, mely alapját képezi a tanévvégi beszámolásnak. A beszámolót az igazgató készíti el, mely tartalmazza a minőségcélok teljesülésének helyzetét, és így a következő évi tervezés alapját képezi. 2.3. MÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS A módosítást az intézmény bármely dolgozója kezdeményezheti az intézményvezetés felé, amelyet az alkalmazotti közösség hagy jóvá. A változtatás csak a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. 2.4 AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK o o o o

Az intézmény jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön, erősödjön a tervezés szerepe. Rugalmasan alkalmazkodjunk a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűséget. Az intézményben stabil, innovatív nevelő-oktató tantestület működjön. Minden rászoruló gyermeknek nyújtsunk segítséget a problémái kezeléséhez, az alapfokú oktatás befejezéséhez, illetve a középiskolai oktatásba és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz.

6

o

o

o o

o o

o

o

Legyen hatékony együttműködés az intézmény és a közoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Az tevékenységünk során elő kell segítenünk az Önkormányzati Minőségirányítási Programban foglaltak megvalósulását, teljesítenünk kell ezekben a dokumentumokban a számunkra előírt feladatokat. Az intézmény vezetőjének kiemelt figyelmet kell fordítani a munkafolyamatokba épített belső ellenőrzések végrehajtására. Az intézményi minőségirányítás keretében illetve a külső értékelési rendszer működése során feltárt problémákat hatékonyan kell kezelni, és törekedni kell a megelőző szemlélet megvalósítására a hibák megelőzése és a folyamatos fejlesztés céljából. Költség-hatékony gazdálkodást kell folytatni A Város vezetése elvárja a közoktatási intézményeitől a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, melyhez racionális mértékben az önkormányzat biztosítja a szükséges önrészt. Intézményünknek be kell kapcsolódnia az uniós közösségi programokba, és törekednünk kell az eddig kialakított és újabb együttműködések elmélyítésére az Európai Unió tagállamai közoktatási intézményeivel. Elő kell segítenünk a diákok számára az uniós tanulási-, illetve munkalehetőségeket. Kiemelt feladat az Európai Unióval kapcsolatos tudás és kompetencia megszerzésének elősegítése.

Az IMIP-re vonatkozó általános fenntartói elvárás: o Az intézmény működésére legyen jellemző a minőségelvűség és a partnerközpontúság, melynek kereteit határozzák meg az intézményi minőségirányítási programjukban. Határozzák meg az intézmény küldetését. o Határozzák meg középtávra vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket, minőségcéljaikat és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseiket. o Határozzák meg és szabályozzák a működésük kulcsfolyamatait. Ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, valamint a vezetői ellenőrzés és értékelés (ezen belül a pedagógus teljesítményértékelés) feladatait. o Továbbá határozzák meg a partnerekkel való együttműködés rendjét és e folyamat értékelésének szempontjait (felhasználva a külső partnerekkel a kapcsolattartási mátrixot), valamint a partneri igény- és elégedettségmérés rendjét. o Az IMIP eleme a munkatársak attitűdjeinek pontos megismerése, elégedettségük fokozása, motiváltságuk folyamatos ébrentartása illetve növelése. 7

o Az intézmények alakítsák ki az intézmény önértékelés rendszerét, eljárási rendjét, a szükséges mérési, értékelési, ellenőrzési rendszert. Az intézményi önértékelés alapján, az intézmény erősségeinek és gyengeségeinek megjelölésével, határozzanak meg feladatokat a működés javítására, a folyamatok folyamatos fejlesztésre. o A nevelési-oktatási intézmények dolgozzák ki a nevelési, pedagógiai, szakmai programjuk alapján, hogy az oktatási, nevelési eredményeik mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. Ezeket a szakmai indikátorokat használják az értékelésekhez. o Az intézményi MIP-eknek részletesen szabályozniuk kell az előforduló hibákkal, eltérésekkel, nem megfelelőségekkel kapcsolatos felelősségeket, a szükséges helyesbítő intézkedések rendjét valamint a lehetséges problémák valószínű okainak meghatározásával és hatásaival kapcsolatos tevékenységeket és mindezekkel kapcsolatos feljegyzések rendszerét. o Az egyes intézmények a minőségirányítási programjuk részeként eljárást működtetnek az oktatási infrastrukturális feladatok ellátása, a szakmai folyamatok feltételeinek biztosítása érdekében. Az eljárás (vagy az azzal összhangban elkészített szabályzatok) az érintett intézményekben kitérnek az alábbi tevékenységek szabályozására (amennyiben értelmezhető): • Oktatási, nevelési segédanyagok kezelése • Információ- és kommunikációtechnológiai háttér biztosítása • Karbantartási, üzemeltetési tevékenység • Takarítás • Anyagkezelés (raktározás), szállítás o Határozzák meg a minőségirányítással foglalkozó felelős feladat- és hatáskörét, valamint a minőségi körök szervezési kereteit, működési rendjét (feladat és felelősségi körét). A város közoktatási intézményrendszerében elvárás, hogy minden, a közoktatási szolgáltatások minőségére hatással lévő munkatárs rendelkezzen munkaköri leírással, valamint az egyes munkatársak aláírási, kiadmányozási jogait az SzMSz-ek illetve a Kiadmányozási szabályzatok rögzítsék.

8

3. HELYZETELEMZÉS 3.1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA Nyírszőlős Nyíregyházához csatolt 6000 lelkes településrész, mely a városközponttól 10 km-re található. A városrész létszáma növekszik a vonzó kertvárosi jellege miatt. A fiatalok többsége – bár a városban dolgoznak – helyben maradnak. Az iskolát támogató környezet veszi körül. A belső környezete viszonylag barátságos, a tanuláshoz jó közérzetet teremt. Légköre befogadó, családias hangulatú, gyermekbarát. Pedagógiai programunk célrendszere nagy gondot fordít arra, hogy mindenki szilárd alapképességekkel fejezze be tanulmányait, s egyéni képességeinek megfelelő képzésben részesüljön. Fontosnak tartjuk az önálló ismeretszerzés képességének a kialakítását. Kiemelten kezeljük a nyelvi és informatikai képzést. A délutáni felkészülést segítik a napközis, és diákotthoni foglalkozások. Erősségeink között tartjuk számon a délutáni, esti szabadidős foglalkozások sokszínűségét és jól felszerelt könyvtárunkat. Intézményünk speciális feladatot is ellát. A diákotthonba, átmeneti otthonba került sérült gyerekek pszichés gondozása, közösségbe illesztése, elemi szokásrendszer megalapozása sok tekintetben más eljárásokat kíván egy hagyományos általános iskolához képest. A településről hozzánk járó tanulók, a diákotthonban és az átmeneti otthonban elhelyezett gyerekek harmonikus összeillesztése, értékeik összehangolása speciális feladatot jelent. Intézményünkben az oktató-nevelő munkához a személyi feltételek adottak. Valamennyi engedélyezett álláshely betöltésre került.

9

3.2 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZTI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI SZERKEZETE IGAZGATÓ DÖK GAZDASÁGV. IG.H.

SZMK

IGAZGATÓ HELYETTES PEDAGÓGIAI

DÁIKOTTH ON VEZETŐ IG.H.

ÁTMENETI OTT.VEZ IG.H.

KÖNYVTÁR

SZAKSZERVEZET KÖZALKAMAZOTTI TANÁCS GONDNOK TAKARÍTÓ

KARBANTARTÓ

KÖNYVELŐ

SZABADIDŐ SZERVEZŐ

PÉNZTÁROS

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK REÁL HUMÁN ALSÓ

DIÁKOTTHON, NAPKÖZI

NEVELŐK

10

PED MUNK. SEGÍTŐK D.O-ban ÁTM.O-ban

3.3 ERŐSSÉGEINK • Az iskolát támogató környezet veszi körül. A fenntartó kiemelten kezeli az intézményt. • Jól felszerelt nyelvi és informatikai labor, új tornaterem, felújított épület áll rendelkezésünkre. • Az iskolai programok sokszínűek, a szabadidő és sport, az egészséges életmód és a közművelődési kínálat kiemelt szerepet tölt be. • Az intézmény nyitottsága a településre kisugárzó hatású. • Nagy az iskola pedagógusainak innovációs és pályázati hajlandósága. • A gyerekek képességeinek megfelelő módszertani kínálat az oktatásban. 3.4 GYENGESÉGEINK • • • • • •

Szakember hiány: fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus. Intézmény felújításra nem került rész külső képe sivár. Nincs játszótér és közösségi tér a kollégiumban. Elavult bútorzat. Környeztünk tisztasága nem megfelelő, karbantartási munkák elhúzódnak. Hiányzó taneszközök.

3.5 LEHETŐSÉGEINK • Új támogatási lehetőségek keresése (pályázat) támogatói kör szélesítése, a partnerközpontú működés további javítása. • A számítástechnikai és informatikai háttér szélesítése, az önálló ismeretszerző képesség kialakításának a szolgálatába állítása. • A folyamatos fejlesztés állandósítása és belső szabályozottság kiterjesztése az intézményi működés egészére. • Belső kimeneti pontok pontos meghatározása, s a hatékony munka mérési ellenőrzési rendszerének a megteremtése és folyamatos működtetése. • Pedagógusok módszertani eszköztárának bővítése. 3.6 AZ INTÉZMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ VESZÉLYEK • Gyermekek behordása a településrészről. • Családi szocializáció. • Ha az óvoda nem veszi fel (vagy csak igen magas csoportlétszámba) a gyerekeket, akkor iskolába sem ide fognak jönni. • Téves nézetek az iskoláról.

11

3.7 PARNERKAPCSOLATAINK, MÁS ÁGAZATOKKAL VALÓ KAPCSOLATAINK A közoktatás helyi közszolgáltatás, mely nem képzelhető el az oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttműködés nélkül. Fontos a folyamatos párbeszéd, a széleskörű konszenzuskeresés és az oktatásban érdekelt partnerek véleményére való nyitottság Intézményünk külső és belső partnereinek körét az SZMSZ-ben határoztuk meg. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletérért az igazgató és az igazgatóhelyettes a felelős. Együttműködünk az egyes intézményekkel, szervezetekkel, más ágazathoz tartozó partnerekkel is az oktatás érdekében, melyet jelen dokumentum KAPCSOLATTARTÁS mátrixa tartalmaz. • Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek és ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: NYIGYU, Nagycsaládosok Egyesülete • A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő valamennyi szakmai munkaközösség bekapcsolódik a területi szakmai munkaközösségek munkájába. • A közoktatási törvény 39§ (4) bekezdése alapján az intézményben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Közvetlen belső partnerek: • Az intézmény alkalmazottai: - nevelők - nevelő munkát segítő - technikai dolgozók - ügyviteli dolgozók • szülők • tanulók • végzett tanulók következő életútjának színterei (család, intézmények) A partnerekkel történő kommunikáció szabályozása 1. számú melléklet Az információáramlás rendje 2. számú melléklet

12

Kapcsolattartási Mátrix Külső partnerek Együttműködő szervezet OKÉV Észak Alföldi regionális ig. OOIH

Együttműködési területe Országos tanulmányi mérések Integrációs pedagógiai rendszer Szabolcs-Szatmár-Bereg Irányítási feladatok pedaMegyei Önkormányzat gógiai szakszolgálat Beiskolázás Nyíregyháza Megyei Intézményirányítási felJogú Város Önkormány- adatok összehangolása, zat Közgyűlése városi fejlesztési terv, közoktatási koordináció - Oktatási Bizottság Napi munkakapcsolat - Kulturális Bizottság Eu.Integrációs Gyerekek felkészítéséhez Bizottság szervezett programokhoz segítség kérése - Gazdasági Iroda Gazdálkodással összefüggő tevékenységek egyeztetése Polgármesteri Hivatal Beiskolázás Jegyzője Gyámhivatal Gyermekvédelmi ügyek nyomon követése Ellenőrzési és Minőségügyi Iroda Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Megyei Nevelési Tanácsadó Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló

Intézményi kapcsolattartó Igazgató, ált. igh. Zentai Károlyné Verebélyiné Tóth Mariann ig.h. Smidt Ferenc Igazgató Smidt Ferenc Igazgató Smidt Ferenc Igazgató Hornyák Enikő Smidt Ferenc igazgató Tóth Zoltán gazd.vezető Bodnár Miklósné ig.h.

Smidt Ferenc igazgató Bodnár Miklósné ig.h. Vékony Zoltánné ig.h. IMIP elkészítése Smidt Ferenc igazgató Ellenőrzési feladatok Bodnár Miklósné ig.h. egyeztetése Ifjúságvédelmi feladatok Smidt Ferenc igazgató egyeztetése, segítségkérés, Kovács Margaréta ifj.véd. egymás tájékoztatása, felelős együttműködés a hátrá- Bodnár Brigitta nyos és veszélyeztetett gyermekek gondozásában Gyerekek mérése, vizsgá- Smidt Ferenc igazgató lata Bodnár Miklósné ig.h. Szakértői vélemények ké- Smidt Ferenc igazgató rése az érintett gyerekek- Sebőkné Fodor Gabriella nek 13

Együttműködő szervezet Együttműködési területe Megyei Ped.Int. és To- Továbbképzések szervezévábbképző Központ se, mérések kérése ANTSZ Az intézmény működésének egészségügyi feltételeinek ellenőrzése Műv.Központ, Múzeum, Könyvtár, Kiállítóhelyek, kulturális szervezetek, Múzeumfalu, Vadaspark

Munkaügyi Központ Diáksport Szövetség

Iskolaegészségügyi szolgáltatások - gyermekorvos - fogszakorvos Foglalkozásegészségügy

Kisebbségi Önkormányzat

Intézményi kapcsolattartó Smidt Ferenc igazgató Smidt Ferenc igazgató Tóth Zoltán gazd.vez. Verebélyiné Tóth Mariann ig.h. Smidt Ferenc igazgató Vékony Zoltánné ig.h. Dalnics Györgyné szabadidő szervező Kardkovács Jolán könyvtáros

Tanulást segítő kiegészítő programok szervezése, tanórán kívüli szabadidős programok, tevékenységek, önművelődés segítése, élethosszig tartó tanulás segítése, ped. Továbbképzéshez való hozzájárulás szolgáltatásaik révén Munkaerő gazdálkodáshoz Smidt Ferenc igazgató segítség nyújtása Sportversenyek szervezés, Cservenyák Ottó és testszabadidősport támogatók, nevelők sport tárgyi feltételeinek támogatása (pályázat) szabadidősport támogatása Benkő Lilla védőnő Gyerekek rendszeres egészségügyi vizsgálata, egészséges életmódra nevelés Tanulók, pedagógusok egészségfelmérése, pályaválasztás segítése, iskolai testnevelés segítése Kisebbségi tanulók és szüleik esélyeinek növelése érdekében lehetőségek keresése, egyeztetések Esetleges, helyi közös programok szervezése

Helyi termelők, gazdálkodó szervezetek egyének Alapítványi iskolák Helyi PP-ban felsorolt szabadidős kínálat szélesítése 14

Benkő Lilla védőnő

Smidt Ferenc igazgató Verebélyiné Tóth Mariann ig.h Smidt Ferenc igazgató Programfelelős Bodnár Miklósné ig.h. Dalanics Györgyné szabadidő szervező

Együttműködő szervezet Együttműködési területe Periféria Egyesület Hátrányos helyzetű gyerekek hasznos szabadidő eltöltése Középfokú Intézmények Végzett tanulóink előmenetelének nyomonkövetése, pályaválasztás segítése Nyíregyháza város általá- Munka összehangolása, nos Iskolái egyeztetése, részvétel egymás versenyein, rendezvényein Lehetséges kapcsolatok: Intézményben történt - Nyíregyházi Rádió események közzététele. - Városi TV intézmény menedzselése - KeletMagyarország (újság) Egyházak Hit és vallásoktatással kapcsolatos ügyek Rendőrség Közlekedési ügyességi versenyek É-Magyarországi Szenve- Dogprevenció délybetegségeket Megelőző Egyesület Lakóotthonok Befogadó otthon

Gondozott gyerekek fejlődésének, előmenetelének egyeztetése. Egységes követelmény állítása, ezáltal egymás munkájának segítése.

15

Intézményi kapcsolattartó Bodnár Miklósné ig.h. Smidt Ferenc igazgató Pályaválasztási felelős Igazgató Igazgatóhelyettesek Mk vezetők Smidt Ferenc igazgató

Smidt Ferenc igazgató Bodnár Miklósné ig.h. Smidt Ferenc igazgató Cservenyák Ottó Verebélyiné Tóth Mariann ig.h. Udvariné Tanyi Judit Smidt Ferenc igazgató Kovács Margaréta ifj.véd. felelős osztályfőnökök

4. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM CÉLJA Célja, hogy az oktatás résztvevőiben is tudatosuljon, hogy az iskolai, kollégiumi tevékenység is szolgáltatás, melynek lényege a partnerek igényeinek minél színvonalasabb kielégítése. Nincs olyan szervezet, mely hibátlanul működik. A különbség abban áll, hogy míg az egyik szervezet erről igyekszik megfeledkezni, addig a másik a hibák kijavítására törekszik és a gyöngykagylóhoz hasonlóan – a hibából erényt kovácsol. „Bámulatra méltó, hogy egy olyan egyszerű élőlény, mint a kagyló. Olyan csodákra képes, mint az igazgyöngy. Az emberek, ha irritálja őket valami, dühöngenek, morgolódnak, csapkodnak. A kagyló egészen mást tesz. Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagot bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyönggyé változik. Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája. Nincs probléma – nincs igazgyöngy.” (M. Dole Boguhman) Intézményünk „igazgyöngy” párti. 4.1

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

4.1.1 MINŐSÉGFEJLESZTÉS Minőségbiztosítás egyik alapfogalma „elkötelezettség” vagy „elhatározás” amely az iskolai munkában a tanulók differenciált felkészítését tűzi ki célként. A másik fontos tényező a „tervezés” és „szervezés” amely a pedagógus számára a tervezett és dokumentált nevelő-oktató tevékenységet írja elő tanórai és tanórán kívüli munkában egyaránt. 4.1.2 Sajátos minőségi tényezők az oktatásban • A pedagógusok, akik egyben lehet, hogy családanyák is, esetleg rosszul fizetettek, ezért anyagi gondjaik is vannak. • A tanulók, akik különböző környezetből érkeznek, más-más előismerettel, jellemmel, habitussal és beállítódással. • A szülők, akik elvárásaikban legalább annyira különböznek egymástól, mint a tanulók. Tényleges igényeik gyakran nem is artikulálódnak. 4.2 A PEDAGÓGUS, MINT KULCSSZEREPLŐ Ahhoz, hogy a fenti tényezőkben meglévő esetlegességeket a minimumra csökkentsük, a rendszer első számú kulcsszereplőjét (a pedagógust) kell „kiképeznünk”.

16

A „képzés” első, nem elmulasztható fázisa az önismereti tréning, amelyen minden pedagógusnak részt kell vennie, mielőtt a minőségbiztosításban való konkrét részvételre szánja el magát. Ezt követően minden pedagógust, akire számítunk a minőségfejlesztésben meg kell ismertetni a minőségbiztosítás alapjaival. Intézményünkben 6 fő vett részt az elmúlt években ilyen típusú alaptanfolyamokon. A képzés bővítése szükséges. Feltétlenül tisztázni kell, hogy a teljes körű minőségfejlesztés: • hosszú távú elképzelésre épül, a feladathoz illeszkedő attitűdöt feltételez, és a szervezet minőségi kultúrájának kialakításához 3-5 évre van szükség, miközben egyszerűbb megoldások már korábban kialakíthatók és végrehajthatók. • Nem nélkülözheti az érintettek teljes körű elkötelezettségét, mert e nélkül a minőségi körök, melyet a Pedagógiai Programban meghatározott konkrét feladatokra szervezünk, működésképtelenek. • Megvalósítása az iskolai pedagógiai munka egészére terjed ki, és akik a megvalósításáért felelősek, a folyamat minden fázisában előre megtervezett irányítási, ellenőrzési feladatot látnak el. 4.3

A MINŐSÉGÜGYI FOLYAMAT FŐBB ÖSSZETEVŐI

A vezető elkötelezettsége elsősorban azt jelenti, hogy az eredményes pedagógiai munka fontos eszközének tekinti a minőségbiztosítást, fogékony az innovációra, és képes környezetét is magával ragadni az újszerű feladatok elvégzésében. Ez az elkötelezettség nem csak az igazgatóra vonatkozik, hanem mindazokra a vezetőkre – menedzsment – akik részt vesznek a folyamatok irányításában. Az igazgató mellett elkötelezettnek kell lenniük a helyetteseknek és a munkaközösség-vezetőknek. Megfelelő munkaszervezés a minőségi munka alapja. Az eredményes megvalósítás előfeltétele olyan minőségi körök megszervezése, amelyek képesek a feladat maradéktalan végrehajtására. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy van ötletgazda, aki „kitalálja”, hogy mit kell csinálni, van fejlesztő, aki az ötletekből feladatcsoportokat dolgoz ki, van aki a feladatot végrehajtja és van aki a minőségi kör munkájáról tájékoztat és összekötőként szerepel a körök között. Az ilyen szempontok szerint szervezett minőségi kör a kezdeti feladatmegoldás - teljesítményképesen tud dolgozni. Ha a csoportépítés folyamatában a vezető nem elég körültekintő, kudarcokkal kell számolnunk, ezt a csoport újraépítésével, a szükséges korrekciók elvégzésével szüntetjük meg. Elemzés értékelés nélkül munkánk tévútra terelődhet és eredmény helyett kudarcban lesz része a közösségnek. Az elemzésnek és az értékelésnek minden munkafázisban működnie kell, hogy már a részfeladatok se spontán módon teljesüljenek. Az elemzés – értékelésnek úgy véljük nagy szerepe van abban is, hogy a figyelem ne lanyhuljon, a csoportoknál ne következzen be az önelégültség állapota, mert ez a munka hanyatlását jelentené. 17

Stratégia kétirányú folyamat. Egyrészt biztosítja, hogy az intézményünk pedagógiai célkitűzései kapjanak nyilvánosságot, másrészt meghatározza a folyamat lépéseit, felelőseit az elvárható eredményeket. Szervezés, amely nem a munkafolyamatra irányul legalább olyan jelentős, mint maga a munkavégzés. Ebbe a kategóriába tartozik a belső továbbképzés, amely az alapfelkészítés után minden minőségfejlesztésben résztvevő részére elengedhetetlen. Ezeken a belső továbbképzéseken a feladatok elemzéséből levont következtetések és feladatcsoportok kerülnek megbeszélésre, vagyis a résztvevők számba veszik mit végeztek el. Itt lehet összevetni a kialakított stratégiákat a szülői (tanulói) elvárásokkal. A struktúra és rendszer új értelmezést nyer a minőségfejlesztés folyamatában. Más megvilágításba kerülnek a megszokott formák és tevékenységek, előfordulhat, hogy a minőségfejlesztés érdekében szakítanunk kell velük. Ezek a változások, változtatások konfliktusokat teremthetnek, mert a megszokásnak érzelmi vetülete is van. A vezetőnek és a csoportoknak az ilyen típusú konfliktusok kezelésére fel kell készülni. A tervszerű fejlesztés a minőségügyi rendszer természetes velejárója. A teljes körű minőségfejlesztés hosszú távú és mindenre kiterjedő folyamat eredménye lehet, amelyben elkötelezetten kell részt vennie pedagógusainknak és tanulóinknak egyaránt. Minőségirányítási programunk alapvető célkitűzése, hogy a fentebb megfogalmazott kritériumok alapján minőségügyi rendszer alakuljon ki intézményünkben. 4.4 A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MUNKÁBAN HASZNÁLT LEGGYAKORIBB MÓDSZEREK • • • • • • • • •

Adatfeldolgozási technikák Mintavételi eljárás Összehasonlító elemzések Kérdőíves felmérés Listázás Személyes interjúk Problématérkép SWOT elemzés Partnerek azonosítása

18

5. MINŐSÉGPOLITIKA 5.1 INTÉZMÉNYÜNK JÖVŐKÉPE Tanulóink, nevelőink jól érezzék itt magukat, szeressenek ide járni, az intézmény legyen valódi lehetőségekkel teli élettér, az önmegvalósítás színtere. Intézményünk jövőorientált, boldog embereket akar neveli, akiknek a tudása feleljen meg az Európai Unió elvárásainak. 5.2 INTÉZMÉNYÜNK KÜLDETÉSE A törvényességet és a szakmaiságot szem előtt tartva olyan intézmény működtetése, amelynek „szereplői” az önkormányzati, a társadalmi és a helyi igényeket figyelembe véve, a szülőkkel együttműködve a teljes személyiség megalapozását végzik. A nevelés folyamatában a gyerek teljes jogú résztvevője a pedagógiai folyamatnak. Szent-Györgyi Albert szavaival élve: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogy hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt amit szeretünk csinálni.” 5.3 STRATÉGIAI CÉLOK • A partnerek és az érdekelt felek megtartása, szükség esetén fokozása. • Meglévő külföldi partnerkapcsolatunk minőségi bővítése. • Jelenjen meg pedagógiai tevékenységünkben a helyi, a nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos magatartás, a kommunikációs kultúráltság, a testi és lelki egészségre törekvés, az egyéni adottságokra épülő képességek és készségek fejlesztése, eredményes tanulási stratégiák követése, a gyermekközpontúság figyelembe vételével. • Teremtsünk olyan iskolai légkört, amelyben a gyerek és felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként éli meg önmagát. • Sajátítsuk el a sikeres állampolgári magatartáshoz vezető út módszereit, hogy a gyerekek elemezni tudják az adott élethelyzeteket és választani tudjanak a sikeres megoldáshoz vezető magatartásformák között. • Korszerű kommunikációs eszközök alkalmazása. Tanulóink: • Rendelkezzenek reális önismerettel és reális életszemlélettel. • Legyenek felkészültek a középiskolai továbbtanulásra. • Legyenek nyitottak a problémák megoldására, az újra, a szépre, az igazságra, a szeretetre.

19

• Érezzék az önképzés szükségességét, sajátítsák el az élethosszig tartó tanulás képességét. • Legyenek tevékenységeikben (játék, tanulás, munka) kapcsolataikban együttműködők, segítőkészek. • Legyenek képesek védeni környezetüket, dolgozni szebbé tételéért. • Legyenek jártasak az informatikában, használható idegen nyelvismerettel rendelkezzenek. Ennek érdekében: • A meglévő oktatási szoftvereket és az e-tananyagokat a tanórák minél szélesebb körében alkalmazzuk, bővítjük. • Minőségirányítási programunkat folyamatosan értékeljük és a szükséges módosításokat elvégezzük az ÖMIP-pel való összehangolása mellett. • Intézményi ellenőrzési és értékelési rendszert működtetünk. • Naprakész pedagógus értékelési rendszert működtetünk. 5.4 SIKERKRITÉRIUMOK ÉS AZOK MÉRÉSE Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha az iskolánk végzős diákjainak legalább 90%-a a nyolcadik évfolyam végén: • Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervében meghatározott továbbhaladás feltételének. ( természetesen elsődleges célunk az hogy a tanulók többsége – vagyis több mint 50%-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Mérése: Komplex társadalomtudományi és természettudományi mérés • Rendelkezik olyan továbbfejleszthető, továbbépíthető tudással, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre, reális tervek és elképzelések segítségével. Mérése: tanulási orientáció vizsgálat • Határozott elképzeléssel bír saját közebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően Mérés: önértékelési kérdőív SEI • Ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberi közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Mérés: JEPQ teszt • Önmaga és társa másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés kerülése Mérése: kontaktometria Kívánatos elérnünk: • Hogy tanulóink legalább 50%-a nyerjen felvételt gimnázium, illetve szakközépiskolába • 50%-a tanuljon szakmát szakiskolába 20

• hogy a 8. osztály év végi és szakközépiskola félévi eredménye között 1 egész alatt maradjon az eltérés Fontosnak tartjuk a végzett diákjaink életútjának figyelemmel való kísérését. Ez történhet : • személyes beszélgetések útján • középiskolákból megkért eredmények alapján Iskolába lépéskor: • tanító nénik szeptemberben pontos képet alkotnak arról, hogy tanulóink milyen képességek, készségek és ismeretanyag birtokában kezdik meg a tanévet, illetve milyen a tanuló családi háttere. Mérése: iskolaérettségi mérés, családi háttérmérés 4. évfolyam végére a tanulók: • rendelkeznek a továbbtanuláshoz elengedhetetlen alapismeretekkel, tanulási technikákkal Mérés: tantárgyi mérések • képesek oldottan viselkedni iskolai környezetben, kötődnek társaikhoz, a felnőttekhez, részt vesznek az iskolai közösségek életében Mérése: szociometria • képesek a szokások, hagyományok elfogadására, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatására. Mérése: magatartás, viselkedéskultúra kérdőív

21

5.5 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT Iskolánk a minőségfejlesztésen egy hatékonyabb munkakultúra érti. Nyitottak vagyunk a környezetünkre, ami szükségessé teszi pontú működés erősítését, a helyi elvárások számbavételét és az való elégedettség mértékének a növelését az intézmény minden során.

működtetését a partnerközintézménnyel tevékenysége

A minőségfejlesztés eredményeként működésünk gazdaságosabbá, egyenletesebbé és kiszámíthatóbbá válik, a munka hatékonysága nő, törekszünk a felmerülő problémák folyamatos javítására. Mivel – iskolai profilunkból adódóan – sok a problémás tanuló, gondosan tervezzük a személyiségfejlesztés teendőit és a toleranciára, másság tiszteletére való nevelést megfelelve az Európai Unió elvárásainak. Fontos alapelvünk a gyermekközpontúság. Olyan légkörre törekszünk, amelyet áthat a személyesség, s olyan környezet kialakításra, ami biztosítja a zavartalan tanulás feltételeit. Nagy gondot fordítunk arra, hogy mindenki szilárd alapkészségekkel fejezze be tanulmányait, s az egyéni képességeinek megfelelő képzésben részesüljön. (fejlesztő, integráció, tehetséggondozás, felzárkóztatás) Fontosnak tartjuk az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását. Kiemelten kezeljük: • A minőségi oktatás biztosítását, a gazdaságosságot a feladatellátás szervezésében és működtetésében. • A követelmények érvényesítését, az intézmény ellenőrzésében és a teljesítmények értékelésében. • Az informatikaképzést és az idegen nyelv oktatását. • A környezetvédelmi nevelést. • A gyereket, miközben tudomásul vesszük, hogy jó közérzetre jogosult a többi partner és a munkavállaló is. • A hozzáadott értéket, mivel úgy gondoljuk, hogy különböző bemeneti tényezők, különböző környezeti feltételek keményen befolyásolják a teljesítményeket. • Tanulmányainkban bekövetkezett fejlődésben látjuk a minőség lényegét, miközben fontosnak tartjuk a működés önellenőrzésen alapuló menedzselését. • Az intézmény mindennapjait megélő „szolgáltatók” és intézményhasználók (szülő, gyerek) szoros együttműködésére építünk. • A sajátos gyakorlat és az intézmény specifikus megoldások mellett törekszünk az összehasonlíthatóságra. 22

• Minden nevelőben tudatosodjon az iskolai, kollégiumi, átmeneti otthoni tevékenység szolgáltatás, amelynek lényege a partneri igények kielégítése. Úgy véljük, hogy a vezetői elkötelezettség mellett, csak a teljes nevelőtestület minőségközpontú szemléletével lehet az iskolai folyamatokat a minőségfejlesztés igényeinek megfelelően formálni. Vállalásaink: • Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az Intézmény Minőségirányítási Programját és a Minőségolitikáját az intézményhasználók megismerjék, megértsék és elfogadják. • Az IMIP intézményünk honlapjára felkerül, így minden érdeklődő fél számára megtekinthető. • Az intézmény vezetése aktív szerepet vállal az IMIP bevezetésében, működtetésében, irányításában. • Céljaink elérése érdekében az IMIP működtetésében feladatot vállaló munkatársak motiváltak legyenek önmaguk sokoldalú fejlesztésében. • Valamennyi munkatársunk kötelezettséget vállal, hogy tevékenységével hozzájárul céljaink eléréséhez és közvetlen felelősséggel tartozik munkája minőségéért. • Korszerű képzési elvek, módszerek és eszközök hatékony alkalmazásával növeljük a hozzáadott értékmutatókat. • A működés hatékonyságának növelése érdekében innovatív forrásteremtő tevékenységet végzünk. Pedagógiai programunkban kitűzött célokat akkor teljesíthetjük, ha önmagunk fejleszthetőségéhez mért legmagasabb szint elérthetőségét biztosítani tudjuk. Igényes példát kívánunk adni arra, hogy egy átlagos feltételekkel rendelkező, problémás tanulói összetételű iskola is képes eredményesen dolgozni és minőségileg színvonalas szolgáltatást nyújtani.

Nyíregyháza, 2007.május 04.

Smidt Ferenc Igazgató

23

5.6 Az intézmény minőségcéljai Minőségcél

Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idő

Oktatás minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok A környezet elvárásainak való megfelelés.

- A helyzetfelmérések kedvező alakulása, elégedettségi szint növelése, - A kérdőíveken, felméréseken szereplő igények és a valós helyzet közeledése. - A helyi közösség felé nyitott intézmény. - Felzárkóztató oktatással a gyengébb tanulók eredményeinek növelése. - Az SNI-s tanulók kontrollvizsgálata javulást mutat.

- Helyzetfelmérés alkalmazása, - Írásbeli felmérések, - Kérdőívek. - Nyílt rendezvények száma igény szerint.

Az oktatás szervezés során - a fenntartói elvárások szem előtt tartása, - igényfelmérés a tanulók, illetve a szülők körében stb. - Nyílt rendezvények szervezése

- Választható tantárgyakra, szakkörökre való jelentkezés jogszabályban meghatározott határideje, -Folyamatos

- Felzárkóztató és rehabilitációs foglalkozások megszerezése. - Évvesztés 5%-s csökkenése. - Fejlesztésük biztosított

- 2 éven belül.

Az oktatás színvonala emelkedjen.

-Versenyeken elért eredmények mérhető növekedése. -Nő az érettségit adó középiskolába felvett tanulók száma.

Az oktatás során a gyermekek alapkészségei javuljanak.

- A központi és helyi felmérések eredményei javuló tendenciát mutassanak.

- Korszerű oktatási módszerek alkalmazása - A gyengébb alapkészségű gyermekekre fokozott figyelem fordítás.

- 2 éven belül.

A nyelvoktatás színvonalának emelése, és a nyelvválasztás lehetőségének biztosítása.

- A tanterv szerint oktatott nyelv számának növelése, - A szakkör, illetve egyéb tanórán kívüli foglalkozás keretében további 3 nyelv tanulási lehetőségének biztosítása, - Nyelvismerettel kapcsolatos versenyeken, tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Korszerű, alkalmazható informatikai tudással rendelkezzenek tanulóink.

Tehetséggondozó szakkör megszervezése - Részvétel a mentori programban - 50%-ot eléri az érettségit adó középiskolákban továbbtanulók aránya. - Kompetencia mérés eredménye 5%-al nő - Az alapkészségek elsajátításában problémás gyermekek kiszűrése. - Igényfelmérés a tanulni kívánt nyelvekről, lehetőség szerint kisiskolás korban. - Igényfelmérés a tanórán kívüli foglalkozás keretében oktatandó nyelvekre vonatkozó igényekről.

- Felzárkóztató és rehabilitációs foglalkozások biztosítása. - Egyéni bánásmód elvének és egyéni tanulási út biztosítása. - Logopédiai foglalkozás és gyógytestnevelés biztosítása - Tehetséggondozó szakkörök biztosítása - Mentori program működtetése

- A nyelvoktatás megszervezése, képzett pedagógusokkal, - A tanórán kívüli oktatások megszervezése, - Idegen-nyelv tanulmányi versenyeken való részvétel.

- Folyamatos.

A tanórák 10%-ban hasznosítjuk az informatikát.

- Tanórákon az Internet és e-tananyag használata.

- folyamatos

- Végzett tanulók között a felvételt nyertek száma eléri a 90%-ot.

- Felvételi előkészítő oktatások megszervezése igény szerint 7. évfolyamtól.

- 2 éven belül.

A szociális és képességbeli (SNI) hátrányok csökkentése.

A tanuló a tanulási folyamatban, önművelődésben tudja használni informatikai tudását. A továbbtanulási esélyek növelése.

A továbbtanulásra jelentkezett és felvételt nyert tanulók száma és aránya.

24

-2 éven belül

Minőségcél

Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idő

Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok Az intézményi szabályozottság megteremtése (működési, szakmai és gazdálkodási területen is).

- Az intézmény működése szabályozottan történik, - Az intézmény dolgozói ismerik a feladatukat, felelősségüket.

- A felülvizsgálandó szabályzatok száma, - A meglévő szabályzatok száma, - A feladatát pontosan nem ismerő dolgozók száma.

- A meglévő szabályok felülvizsgálata, - A hiányzó szabályzatok listájának összeállítása, - A szabályzatok elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, - A szabályzatok megfogalmazása.

- 2 éven belül.

Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása.

- Több elégedett partner, - Az igényekhez jobban igazodó intézményi működés, szervezés. - Évente megvalósuló diákcsere program, - Közös Suliexpó - Nevelők közötti tapasztalat csere. - A könyvtárhasználók számának növekedése, - A könyvtári foglalkozások számának növekedése.

-Elégedett partnerek száma, - Nyilvános rendezvények száma.

- A partnerekkel való kapcsolattartás, - A partnerkapcsolatok erősítése.

- folyamatos.

- Csereprogramokban résztvevő tanulók, nevelők száma, - A csereprogramok száma - Könyvtárlátogatók száma, - A programok száma 10%-al nő. - Az Internet használók száma 15-al nő.

- A meglévő kapcsolatok ápolása, - A tartalom minőségi javítása.

- 1 év.

- A könyvtár dokumentum állományának felmérése, - A könyvtár fejlesztésére vonatozó források felkutatása, - A könyvtár megismertetése, népszerűsítése. - Játszóházi foglalkozások szervezése. - Forrás keresése (pályázat) az interaktív eszközök beszerzéséhez.

- 3 év

Nemzetközi kapcsolatok erősítése.

A könyvtár és teleház nyitottabbá váljon a település lakói felé is.

Az informatikai háttér fejlesztése.

- Interaktív eszközök számának növekedése. - Nő az ezen eszközöket igénybevevő foglalkozások, órák száma.

Igényes szabadidős tevékenységek megszervezése, biztosítása.

- A partnerektől érkezett észrevételekben az elégedettség növekedése a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban. - Az intézmény megjelenése a nyilvánosság előtt, - Széleskörű információ biztosítása az intézmény gyermekei számára.

Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása.

- Számítógépes oktatásban résztvevők arányának emelkedése, - Számítógép hálózat minőségi szintje. - Interaktív eszközök száma. - Szabadidős tevékenységgel kapcsolatos felmérések, - Versenyeken való részvétel száma. - Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában, - A gyermekek tájékoztatásai. - Intézményi honlap

25

- 3 év.

- Felmérések megszervezése, kiértékelése, - Szabadidős tevékenység szervezés.

- 2 év.

- A média eszközök igénybevétele, - A gyermekek tájékoztatása szóban és írásban, - Honlap készítése és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala.

- Folyamatos.

Minőségcél

Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idő

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosítása.

Teljesített továbbképzési program és beiskolázási terv.

Az oktatásban alkalmazott módszertanok sokszínűsége.

- Különféle módszertan hatékony alkalmazása különösen a nehézséget jelentő alapkézségek oktatásánál, fejlesztésénél, - A pedagógusok módszertan választásának változása, - Több sikeresen kezelt probléma, - Kevesebb a gyermekre kiszabott fegyelmi intézkedés. - Több dicséret.

A pedagógusok problémakezelő és megoldó készségének javítása.

Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése.

- Kevesebb negatív, több pozitív visszajelzés a tanulói viselkedéssel kapcsolatban.

Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése.

- Az intézmény népszerűségének növekedése.

- Javuló szakos ellátottság, - Korszerű módszertani képzésen a tantestület 90%-a részt vesz. - Módszertani képzéseken való részvétel, - Módszertannal kapcsolatos megbeszélésen, tájékoztatón, bemutató foglalkozásokon való részvétel. - Fegyelmi vétségek száma csökken, - Dicséretek száma nő - Neveltségi szint javul

- A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei az intézmény tanulóinak viselkedésére vonatkozóan. - Sikeres rendezvények szervezése, - A versenyeken való eredményes részvétel.

- Továbbképzési lehetőségek biztosítása.

- 3 éven belül.

- Minél több pedagógus módszertani képzése, - A tapasztalatok megbeszélése szervezett formában. - Bemutató foglalkozások szervezése.

- Folyamatos.

- Pedagógusok képzése, - Megfelelő programok szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. - Neveltségi szintmérés - A nevelők egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén. - Szociometriai mérés Népszerűsítést szolgáló - rendezvények szervezése, - versenyeken való részvétel.

- Folyamatos.

- Folyamatos.

- Folyamatos.

Diákotthonhoz kapcsolódó minőségcélok - Otthonos diákotthon a gyermekek számára - Egyéni tanulási módszerek váljanak szokássá Szabadidős foglalkozások sokszínüsége.

Közéletre nevelés

Gazdasági feltételek javítása

A személyi és tárgyi feltételek javulása, (komfortosság, otthonosság) Tanulási idő hatékony kihasználása, tanulásszórakozás-pihenés arányainak tervezése Fejlesztő program Tanulói elégedettség nő

- Módszertanilag képzett nevelőtanárok - Tárgyi feltételek

Kollégiumi, diákönkormányzat működtetése, nevelőtanár-diák viszony kölcsönös bizalmon alapul A nyári szünet idején is használják – kiadják pl.bérbe adják a kollégiumot

Diákönkormányzati programok

- Évismétlők számának csökkenése Szabadidős foglalkozások száma, Résztvevő gyermekek száma.

Vendég éjszakák száma

26

- A kollégium pedagógiai programjához igazodó feltételek megteremtése, javítása Tehetséggondozás, hátránykompenzáció. Esélyegyenlőség megteremtése, személyiségfejlesztés Szabadidő hasznos eltöltése: - Kulturális, személyiségfejlesztő és sportfoglalkozások, diákotthoni körök szervezése A pedagógiai programban elfogadott nevelési feladatok végrehajtása, sajátos nevelési feladatok színvonalas megvalósítása Törekedni kell a kollégium saját bevételeinek növelésére, a hatékony működtetésre

folyamatos

folyamatos

folyamatos

folyamatos

folyamatos

5.7 A CÉLRENDSZER MEGVALÓSULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ELVÁRÁSOK AZ INTÉZMÉNY SZEREPLŐITŐL ISKOLAVEZETÉS FELÉ

a/ Az egész szervezetet érintő kérdésekben törekedjen a demokratikus döntéshozatalra. A folyamtatos, stratégiai tervezésen alapuló döntéseiben elsősorban a szakmai szempontok érvényesüljenek. b/ Probléma megoldásban alkalmazzon előrelátó gondolkodást. c/ A vezetéshez szükséges speciális szakismeret szerezze meg és folyamatosan bővítse. d/ A munkaszervezéshez megfelelő szintű egyeztetésre törekedjen. e/ Következetesség, vagyis minden vezető minden helyzetben ugyan azt tartsa szem előtt. A felső vezetésnek egyöntetűen kell cselekednie, egy célt kell szolgálnia (érdekek összehangolása, gyerekek mindenek feletti érdeke). f/ Figyeljen a részletekre, miközben a folyamat egészére is figyelnie kell. Értékelni és erősíteni kell a sikereket, a problémákat meg kell oldani, a gyengeségeket és hiányosságokat észre kell venni és megtenni a szükséges lépéseket. g/ Az iskolavezetés tartson megfelelő kapcsolatot a fenntartóval, és külső szakmai irányítással. ELVÁRÁSOK A PEDAGÓGUS FELÉ

a/ Érezzen felelősséget saját lelki egészségéért, tegyen meg mindent ennek megőrzéséért b/ törekedjen a professzionális pedagógiai kultúra elsajátítására: • ismerje a közoktatás fontos dokumentumait • ismerje az oktatáspolitika országos és helyi szándékait • tájékozott legyen a praxisra vonatkozó kérdésekben • képes legyen az önreflexióra • ne „tanulóban, tananyagban, osztályban” hanem folyamatban gondolkodjék c/ Vegye észre az esetlegesen elkövetett hibákat, rendszeresen elemezze pedagógiai tevékenységét, attitűdjét.

27

d/ Értsen a pedagógiai tervezéshez , fogalmazza meg rövid és hosszú távú céljait, illessze ezeket a intézmény céljaihoz, lehetőségeihez, elemezze a folyamatokat e/ Jó kommunikátor legyen, fogalmazza meg a véleményét, kultúrált vitában törekedjen a konszenzusra. A tantestületen belül együttműködéssel segítse elő pedagógiai munkánk hatékonyságát. f/ Tartsa szem előtt pedagógiai programban megfogalmazott értékeket, egyéni autonómiája megőrzése mellett azonosuljon az iskola törekvéseivel. g/ Tekintse feladatának a környezettel való kapcsolattartást. h/ Rendszeresen tájékoztassa az iskolahasználókat az eredményekről, problémákról. i/ Céljának tekintse a tanulóknak szintjén: • az alapvető emberi szükségletek fejlesztését (létfenntartás, fiziológiás körülmények) • az érzelmek nevelését • az érdeklődés fejlesztését • a képességek fejlesztését • a magatartás befolyásolását • az akarat nevelését • a jellemnevelést • az attitűdök befolyásolását • kreatív társadalmi létre, igazságosságra, és demokráciára neveljen. • az egyéni tudás és tudatosság fejlesztését • Unióval kapcsolatos ismeretek átadását • egyéni példamutatás j/ ismerje és alkalmazza a különböző tanulási munkaformákat, igazodjon a gyereke eltérő képességéhez. k/ Tartsa be a tantestület által elfogadott etikai kódexet. l/ A pedagógiai programban megjelölt ellenőrzési és értékelésrendszerben foglaltak pedagógusokra vonatkozó feladatait felelősséggel végezze el. m/ Törekedjen beszédében és cselekvésében az igényességre. A SZÜLŐ FELÉ

28

a/ Tanulási feltételeket megteremtse meg saját gyermeke számára, anyagi helyzetéhez mérten. b/ Érezze kötelességének az iskolával való rendszeres kapcsolattartást. c/ Ismerje meg céljainkat, és együttműködésével segítse azok megvalósulását. d/ Kísérje figyelemmel és segítse gyermeke fejlődését, (üzenő, ellenőrző, szülői értekezlet, fogadó óra stb.) A TANULÓK FELÉ

a/ A közösen kialakított normák betartásával igyekezzen az iskola működését segíteni. (lásd: Házirend, Diák Etikai Kódex) b/ Önműveléssel és a tanulási folyamatban való aktív részvétellel fokozza tudását, szerezzen ismereteket az EU működéséről, elvárásairól. c/ Érezzen felelőséget saját és társai testi és lelki egészségének megőrzéséért.

6. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 6.1 A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE Az intézmény létrehozta és működteti azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a mindenkori érvényes jogi szabályozás alapján a partnerek elvárásainak megfelelő szolgáltatást. Az intézmény vezetése biztosítja minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, szükség szerint pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a háromévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. Irányított önértékelés 3. számú melléklet Az intézmény vezetése vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségfejlesztési rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítás (újabb partnerek megnyerése) céljából. A vezetési feladatokat konkrétan a 4. számú melléklet tartalmazza

29

6.2 TÖRVÉNYES JOGSZERŰ MŰKÖDÉS BIZTOSÍTÁSA Az intézmény vezetése vállalja, hogy gondoskodik az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Az Oktatási Közlöny, a Magyar Közlöny, az Adó Kódex, Iskolaszolga, Jogalkalmazás a közoktatásban, Hírmondó nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek egy-egy példánya az igazgatói irodában, illetve a könyvtárban található meg. Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. Az intézmény honlapját rendszeresen aktualizálja, mely segíti az IMIP-ben meghatározott célkitűzések elérését. A jogszerű működés érdekében a következő intézkedéseket hoztuk: - megalkottuk küldetésnyilatkozatunkat, minőségpolitikánkat és minőségügyi célkitűzéseinket, - tevékenységünket éves munkaterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsoljuk stratégiai terveinkhez, - folyamatosan biztosítjuk az intézmény működési rendjét, és az ahhoz szükséges erőforrásokat (beleértve a folyamatos fejlesztés és a szervezeti kultúra fejlesztését.) - rendszeres felülvizsgálattal gondoskodunk arról, hogy minőségügyi céljain megvalósuljanak és a kiépített minőségirányítási rendszerünket eredményesen és hatékonyan működtessük. - Szolgáltatásunkhoz kapcsolódóan partnerközpontú szemléletet tudatosítunk minden munkatársunkban. - A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg intézményünkben. a/ a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése b/ az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyetértési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. Az iskola szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelőségéért, ezek szükség szerinti frissítéséért az intézmény vezetője a felelős. 30

A külső és belső szabályzatok eredeti példánya az igazgatói irodában található, a másolatok a nevelői szobában. Azért, hogy az érintettek, az iskola dolgozói, a tanulók, a szülők megismerjék és betartsák a külső és belső jogszabályi követelményeket, az iskola igazgatója a felelős. 6.3 A PEDAGÓGIAI VEZETÉS FILOZÓFIÁJA Nálunk a vezetés azt jelenti, hogy a munkavégzés feltételeit megteremtjük, segítőként működünk a képességek fejlesztésében, az önmegvalósítás folyamatában, a problémamegoldásban, az ebben való együttműködésben, a csoportépítésben, stb. Ebből következnek mindennapi és hosszú távú feladataink is. Törekednünk kell a professzionális kultúra kialakítására. Feladatok: • a nevelőtestület szakmai együttgondolkodása • önművelésre, önképzésre való beállítódás • reális szakmai önismeret • továbbképzések megszervezése • a pedagógusteljesítmények kritériumainak megállapítása és rögzítése • belső ellenőrzési rendszer kiépítése • belső értékelési rendszer kidolgozása A versenyképesség megteremtése érdekében fokozottabban kell figyelnünk a környezet igényeire, elvárásaira. Feladatok: • a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak fejlesztése • a fenntartóval való folyamatos kapcsolat (a helyi oktatáspolitikai tendenciák megismerése, elvárások beépítése napi munkánkba) • a szakmai szervezetek munkájának megismerése, figyelemmel kísérése • az oktatásirányítás programjának, stratégiájának megismerése • településrész demográfiai alakulása, prognosztizálása • közvetlenebb kapcsolat az óvodákkal és a középiskolákkal A tartalmi munka megújításával kapcsolatos teendőink: • a Nemzeti Alaptanterv által megállapított minimumkövetelmények megvalósulásának ellenőrzése • a helyi tanterv érvényesüléséről gondolkodás • a kiemelt feladatok megfogalmazása, rögzítése az éves munkatervben • az iskolaszervezet fejlesztése 31

6.4 A PEDAGÓGIAI VEZETÉS ELVEI 1. Mindenki minden helyzetben kifejt valamilyen hatást, jó vagy rossz hatást az emberekre és környezetükre. 2. Ha megtanuljuk ezeknek a hatásoknak a megfigyelését, mindig észreveszszük a vezetői beavatkozás lehetőségeit és értékelni tudjuk az eseményeket. 3. Mindenki dönthet úgy, hogy mindig megpróbál kedvező változást elérni minden embernél, de legalábbis közvetlen hatókörén belül valószínűleg ki tud fejteni valamilyen kedvező, vagyis átalakító vezetői hatást. 4. Erőnket és befolyásunkat pozitív célok érdekében és másokat tisztelve kell bevetnünk, ha azt akarjuk, hogy vezetésünk a kellő hatást kifejtse, és sikeresnek minősüljön. 5. A vezetés a szó legmélyebb értelmében a vezetettek igényeinek megértése és teljesítése. 6. A vezetés fontos alkotóeleme az erkölcsi meggyőződés, az etikai normák betartása (Etikai kódex) 7. A pedagógiai vezető bevonja a különböző szintű csoportokat a feladatokba. 8. A vezetés hosszú távú hatásokra és hosszú távú fejlődésre törekszik, nem csak azonnali eredményekre. 9. Ahhoz, hogy a vezetés hatékonysága fennmaradjon, szilárd szakmaismeretre és küldetéstudatra van szükségünk. 10. A vezető személyisége nyitott a kezdeményezésekre és az új ismeretek befogadására, a lehetőségek felismerésére. 6.5 A PEDAGÓGIAI VEZETÉS Vezetői szerepek az iskolában Az iskola sajátos szervezet, melyben a munka tárgya is ember: a gyermek. Ebből következik, hogy a szervezet alrendszerei összetettebbek, mint más szervezetekben. Ezek a következők: • Tantestület • Tantestület csoportjai: munkaközösségek vagy egyéb csoportok • tanulók • tanulócsoportok • osztályon belüli csoportok • szülők • szülőcsoportok • SZMK

32

A iskolában mindenki vezető, vagy tanulnia kell a vezetői szerepet. A vezetés itt elsősorban folyamatok irányítását jelenti. Az iskolát tanuló-és önfejlesztő rendszerként definiáljuk. 6.6 Tervezési feladatok A vezetési feladatok és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: - a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat, - a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni. Az Intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, - gazdálkodással kapcsolatos tervezés, - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés. A részletes tervezési folyamatokat a 5. számú melléklet tartalmazza. A marketing terv szabályozását a 6. számú melléklet tartalmazza

33

6.7 AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ FOLYAMATOK RENDSZERE

Stratégiai tervezés 1. vezetés ellenőrzés Irányított önértékelés 2. partnerkapcsolat irányítása

Partnerek csoportosítása Kommunikáció a partnerekkel, kapcsolati mátrix, partneri igény és elégedettség mérés Továbbképzési rendszer

Cél az intézmény partnereinek elégedettsége

3. humán erőforrások biztosítása, fejlesztése. Egyéb erőforrás fejlesztése

Etikai kódex Beruházás, berendezés, funkcionális taneszköz beszerzés

Helyi cél, pedagógiai program

4. Nevelés

Diákotthon PP., Átmeneti otthoni nev. terv Helyi nevelési program indikátorai

5. Mérések, értékelés

értékelés

34

6.8 MINŐSÉGI KÖRÖK SZERVEZÉSE A minőségirányítási program működéséért az igazgató a felelős. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkában egyenrangú partnerként vesz rést. Feladata a folyamatok koordinálása és felügyelete. Munkáját a létrehozott teamek segítik, akik az adott folyamat működéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Megalakított teamek feladatai: 1. partnerek azonosítása, együttműködés javítása, szabályzatok készítése. 2. mérések, ellenőrzések hiányosságai, szabályozás. 3. feltételek jelenlétében lévő hiányosságok feltárása, javaslat a fejlesztésre. 6.9 GONDOSKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKRÓL 6.9.1 HUMÁNERŐFORRÁS Az intézmény az előzőekben és a PP-ben meghatározott módon gondoskodik munkatársai megfelelő felkészültségéről, fejlődéséről. Az intézmény valamennyi dolgozója képzettségéről, jártasságáról és kompetenciájáról, rendszeres időközönként aktualizált Szakmai önéletrajzok adnak információt, melyet a személyi nyilvántartások tartalmaznak. A munkatársaktól elvárt minimális végzettséget a Munkaköri leírásokban rögzítjük. – ezeknek csak az aktualizálása szükséges. 6.9.2 ADATOK, INFORMÁCIÓHORDOZÓK Az adatok információk és ezek hordozói (iratok, dokumentumok) biztonságos kezelése érdekében iratkezelési szabályzatot alkalmazunk. Kidolgoztuk a jelentések és értekezletek rendjét. Jelentések és értekezletek rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza. 6.10 INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA Cél: az intézmény tárgyi feltételei infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg szabályozzuk, figyelembe véve az országos és helyi törvényeket. Beszerzési terv készítése Beszerzési eljárás

35

A/ Definíció A jelen leírás a Szőlőskerti Általános Iskola beszerzési tevékenységeire vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy az intézmény (tárgyi) eszközei, infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki. Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerben dolgoznak. B/ Hivatkozások Pénzkezelési Szabályzat SZMSZ Leltározási és selejtezési szabályzat Szabadságolási terv Éves költségvetés C/ Felelősség és hatáskör Az eljárásleírásban foglaltak szerint. D/ Meghatározások Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. E/ Az eljárás leírása • BESZERZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE: A gazdasági vezető elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza beszerzési keretszámokat. Az egyes részlegvezetők, illetve munkaközösség-vezetők, valamint a gondnok összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető előzetes beszerzési tervet készít. Az előzetes beszerzési tervhez a gazdasági vezető elkészíti az egyes eszközök és beszerzések specifikációját, követelményeit. A beszerzési tervet az intézményvezető fogadja el. • A BESZÁLLÍTÓK MNŐSÍTÉSE ÉS A SZÁLLÍTÓK KIVÁLASZTÁSA Az iskola az oktatási tevékenységben csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmazunk, melyek a minőségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és szolgáltatások (pl. irodaszerek,

36

segédanyagok, stb) melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető az igényeknek megfelelő beszállítás. A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az esetben, ha az intézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik. A szállítók értékelését a gazdasági vezető végzi a gazdasági év végén. A szállítók értékelését az intézményvezető hagyja jóvá. A gazdasági vezető a jóváhagyott értékelési eredményekről tájékoztatja a fenntartót és a szállítókat is. • A BESZERZÉSEK VÉGREHAJTÁSA, FELÜGYELETE A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető felelőssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági vezető adja át a szállítónak. Amennyiben az eszközt nem sikerül beszerezni, vagy a beszerzés nem valósul meg a nyár folyamán, akkor a gazdasági vezető dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem szerezhető be akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be. A beszerzett terméket, eszközt, illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció illetve a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzésével történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv,minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért és beszerzésért felelős, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. • A BESZERZÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak visszajelzést készít.

37

• TERVEN KÍVÜLI BESZERZÉSEK A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet pl. a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő (munkaközösségvezető) jelzi a gazdasági vezetőnek az igényt, aki az intézményvezető jóváhagyását kéri. 6.11 Munkakörnyezet A megfelelő munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának alapja a hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság, rendszeresség mindennapi biztosítása. Az intézmény vezetése folyamatosan értékeli e három feltétel teljesülését. A közoktatási szolgáltatás hatékony és minőségi ellátáshoz szükséges a megfelelő mentális és fizikai munkakörnyezet. A megfelelő munkakörnyezeti feltételek megteremtése fontos elvárása a minőségpolitikának. Tartalmi rész Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Munkavédelmi utasítás Tűzvédelmi utasítás Mentálhigiéné Szociális hátrányok beilleszkedési zavarok Szociális és mentális segítségadás lehetőségek Tanulási nehézségek

A szabályozás neve SZMSZ

A szabályozásban hol található 15.3 fejezet

Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat HPP 9. fejezet HPP 2.4.5 fejezet HPP

2.4.6

HPP

2.4.4 fejezet

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozások Tartalmi rész

A szabályozás neve

A szabályozásban hol található Balesetvédelmi oktatás Munkavédelmi törvény 1993.évi XCIII.törvény a munkavédelemről Munkavédelmi előírások A munkavédelmi törvény 5/1993. (XII.26.)MüM. végrehajtására kiadott Rendelet rendelet Munkavédelmi előírások Törvény a Munka Tör- 1992. évi XXII. törvény vénykönyvéről

38

6.12 Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős 1. Igazgatóhelyettes 2.

Munkavédelmi felelős

3.

Gazdasági vezető

4. 5. 6.

Munkavédelmi felelős Munkavédelmi felelős Osztályfőnök

7.

Tűzvédelmi felelős

8.

Tűzvédelmi felelős

9.

Folyamatgazda

Érintett Karbantartók

Informált Igazgató, gazd.vezető Balesetvédelmi felelős, Igazgató fenntartói képviselő gazdasági vezető Karbantartók és külső Gazdasági vezető szakemberek Technikai dolgozók Igazgató helyettes Tantestület Gazdasági vezető Tanulók Munkavédelmi felelős Alkalmazotti tanulói Igazgató közösség A riadót nem jól teljesí- Igazgató tők Minőségi kör Vezetői kör

Bizonylatok és dokumentumok rendje Bizonylat/dokumentum 1. frissített veszélylista 2. jegyzőkönyv a bejárásról 3. bizonylat a munka elvégzéséről 4. Ütemterv

Kitöltő/készítő

Megőrzé- Megőrsi hely zési idő Munkavédelmi felelős Iktató 1 év

Másolatot kap

Munkavédelmi felelős Iktató

Igazgató, gazdasági vezető Igazgató, gazdasági vezető -

1 év

Érintett szakember

Gazdasá- 1 év gi iroda

Gazdasági vezető

Gazdasá- 1 év gi iroda

5. korrekciós terv Gazdasági vezető

Gazdasá- 1 év gi iroda

6. jegyzőkönyv 7. jegyzőkönyv

Iktató Iktató

Iskolatitkár Tűzvédelmi felelős

39

1 év 1 év

Igazgató, karbantartó, munkavédelmi felelős Igazgató, karbantartó, munkavédelmi felelős igazgató

6.13 AZ INTÉZKEDÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSE Az intézmény rendelkezik munkatervvel, tehát az iskolai, szorgalmi időre a tervezés elkészül. A feladatokat kitűzi, a felelősöket és a határidőket megjelöli. A tanév feladatai közé szükséges beilleszteni a felmérési adatokra épülő részletes konkrét folyamatsort. Hasonlóan a munkatervi feladatokhoz, a célok elérése érdekében évente tervezni kell a személyeket, az időtartamot, a felelősöket és a megvalósításhoz szükséges eszközöket. A minőségbiztosításnál az igazolhatóság, az érték meg kell, hogy jelenjen. A feladatok végrehajtását ellenőrizni kell. A cél, a feladat, a határidő, a felelős itt is megjelenik, majd utána a jelentési kötelezettség. A feladatot végrehajtóknak dokumentálni kell: - a munkában résztvevők névsorát - a megjelölt munkát - a munka felelőseit és a határidőket Az intézkedési terv megvalósítását nyilvánossá kell tenni. Módja legyen a tantestület minden tagjának megismerni a cselekvéssort a cél elérése érdekében. A csoporttagok a munka folyamán tájékoztassák egymást, ismerjék a területen jelentkező eredményeket, hibákat. Az utolsó fázik az összefoglalás elkészítése, melynek kritériuma a pontosság, rendezettség és a valós érték. Az intézkedési terv megvalósításának értékelése Az értékelés, az elkészült összefoglalás után intézményvezetői feladat. A kitűzött célok megvalósítása, majd az elemzés megmutatja, milyen változások következtek be, amit célként megjelöltünk. Természetesen minden olyan célkitűzés, amelyik nem valósul meg, újra kitűzésre kell kerüljön. Újra vizsgálni kell, milyen tényezők akadályozták a megvalósítást és ezt részletesen elemezni kell. A következtetéseket, módosításokat, terveket megfogalmazva újra indítani kell az eredményes munka érdekében. Hiányok pótlása, tervkészítés, intézkedés Az intézmény a felmerülő hiányok pótlására új tervet készít a minőségbiztosítás érdekében, valamint elkészíti a korrekciós javaslatokat.

40

Amennyiben a korrekciós javaslat készül, tudomásul vesszük, hogy nem kielégítők az eredmények, megkeressük az okokat, végigtekintjük a cselekvési sorokat s megfogalmazzuk a megállapításainkat.

Összegzés Az intézmény vezetője az előző fejezetekben, illetve pontokban leírtak alapján hajtja végre az elemzést, a kiértékelést az intézményi fejlesztő munka érdekében, valamint meghatározza a szükséges teendőket és végrehajtandó feladatokat. Az elemzés az év végi intézményi értékelés részét képezi, a végrehajtandó feladatok a következő tanév feladatai lesznek. 6.14 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE AZ INTÉZMÉNYEN BELÜL Intézményi értékelés indikátorai és használatának rendje: A folyamat leírás célja: Az intézményi folyamatok és tevékenységek eredményének folyamatos nyomon követésének biztosítása Alkalmazási terület: a folyamatok tevékenységének mérése A folyamat leírás tartalma: Az intézményi folyamatok és tevékenységek mérésére a partneri igény – és elégedettségmérések eredményeit alapul véve alakítjuk ki az indikátorrendszert, amelynek keretében adatgyűjtést, adatfeldolgozást és adatelemzést végzünk. • Az indikátorrendszer a következő területekre terjed ki: o Szakmai szempontok o Partneri elvárások teljesítése o Partnerek elégettsége, illetve elégedetlensége o Humán erőforrások fejlesztése o Eszközgazdálkodás és finanszírozás o Az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése o Az intézmény folyamatainak fejlesztése Az indikátorrendszer az intézményi folyamatok és tevékenységek indikátorait, azok származási helyét, a mérések és elemzések felelőseit, valamint a dokumentálás előírásait írja le.

41

Az intézmény folyamatainak fejlesztése nem külön fejezetenként szerepel az indikátorrendszerben, hanem beépül az egyes területekbe, mivel azokat folyamatainkon keresztül valósítjuk meg. Az indikátor származási helyei: • Az érdekelt felek igényeinek, elégedetlenségének, elégedettségének felmérése • Év végi beszámoló • Felvételi statisztika • Klímamérés • Leltár • Mérési jegyzőkönyvek • Munkaközösségi módszertani gyűjtemények • Munkaközösségi statisztikák • Októberi statisztika • Partneri észrevételek nyilvántartásában • Pénzügyi beszámoló • Személyi anyag A mérési utasítás szerint használt mérőeszközök biztosítják az eredmények öszszehasonlíthatóságát, ami egyik feltétele annak, hogy az elemzéséből nyert adatok felhasználhatóak az intézményi működés értékelésénél, fejlesztésénél. Az indikátorok felhasználásának módja: Az indikátorrendszer évenkénti elemzését és összehasonlítását az előző évi eredményekkel az intézmény minőségbiztosítási vezetője végzi. Az elemzést megtárgyalja és véleményezi az iskola vezetése, jóváhagyja az igazgató. Mivel év végi beszámolók is forrását képzik a rendszernek, ezért ennek elkészülte megelőzi az elemzést. A folyamat dokumentumai és bizonylatai: - jegyzőkönyv - jelenléti ív - szakmai értékelés és önértékelés kérdőíve A folyamatleírás tartalma: A vezető intézményértékelés elkészítésének rendje: Az intézmény értékelés minden második évében a táblázatban meghatározottak szerint teljes körű. Az éves munka értékelése legkésőbb minden év június 30-ig megtörténik. Az értékelésben a teljes dolgozói kör részt vesz. Az ellenőrzést végzők az ellenőr42

zés után elkészítik az értékelést. A részértékelések összefoglalóját az igazgató készíti el. Az értékelés az ellenőrzött területek szempontjainak teljesültségét elemzi. Az értékelésnek ki kell térnie a beavatkozás után történő kontroll ellenőrzések eredményeire is, ha azok határideje az értékelés elkészítése előtt lejárt. Az értékelés eredménye az adatok elemzése, a következtetés levonás, erősségek és javítandó területek meghatározása. A nevelőmunka értékelése, osztályok eredményei, munkaközösségek munkája és pedagógusok önértékelése a tanévzáró értekezleten történik. A vezetői értékelés után a pedagógusok véleményt nyilvánítanak. A tanévzáró értekezlet időpontja nem lehet később a vezetői Iskolai értékelésnél. Az intézményi – és tanévzáró értékelésről jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. A jegyzőkönyv kiemelten tartalmazza azokat a következtetéseket, amelyeket a dolgozók valamint nevelőtestület a végzett munka alapján határoz meg, amelyek alapját képezik a következő év fejlesztendő feladatainak. Az értékelés területeit a részletek kidolgozásának felelőseit és az eljárás rendjét táblázat tartalmazza. Értékelés kiterjed

Gyakoriság

Ki melyik területért felelős? Iskola- ig.h. Napközi és diákotthon – - do.vez. Átmeneti o.-átm.o.vez intézmény vez. Koordinátor

Értékelés ha- Keletkező dotárideje kumentum Június 15. Beszámoló jegyzőkönyvek

Nyilvánosság fóruma Nevelőtestület Szülői közösség Technikai dolgozók

Június 30.

Jegyzőkönyv Beszámoló

Alkalmazotti közösség

Koordinátor

Október 15.

Időszakos méré- 2 év sek alapján képzett indikátorok Éves munkaterv 1 év teljesültsége /tanévben végzett munka/ Minőségfejlesztés 1 év eredményei

Szaktanárok Oszt.f.

Június 15.

Kérdőív össze- Szülői ért. sítő Diákönkorm. Gyűlés Alkalmazotti kör Beszámoló Nevelőtestületi értekezlet

Igazgató

Június 30.

Beszámoló

Nevelőtestületi értekezlet

Koordinátor

Június 30.

Összefoglaló

Alkalmazotti közösség

Korábbi intézkedések következményei Változások intézkedésre gyak. hatásai

Team vezetők Feladatterv Beszámoló befejezésétől 1hó-n belül Igazgató Program Beszámoló felülvizsg. Hat.idejében

A vezetés által 1 év végzett ell. eredményei

Belső auditból 2 év származó tapasztalatok Partnerek vissza- 1 év jelzései

1 év Program felülvizsgálat idejében

43

Alkalmazotti közösség Alkalmazotti kör

6.15 RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

Intézményünk most kezdi a minőségbiztosítási rendszer kiépítését, melyet a Comenius 2000 közoktatási és minőségfejlesztési rendszer alapján kívánunk végezni. Elképzeléseinket a következő ütemezés szerint kívánjuk végrehajtani: A/ 2004/2005. tanév partnerközpontú intézményi modell kiépítése Feladat: • partnerek azonosítása, együttműködése • formák • partnerek elvárásai • elégedettségi, elégedetlenségi mutatók • az eltérésékre célmeghatározás, illetve intézkedési terv • irányított önértékelés Elkészítjük: • a minőségfejlesztési csoport működési szabályzatát • erőforrásleltár • eljárások kézikönyvét A dokumentumok tárolására, a hozzáférhetőség biztosítására a nevelői szobában kialakítunk egy szekrény részt. 2004/2005. tanév munkájának ütemezése 1.sz.melléklet. B/ 2005.szeptemberétől 2008-ig Comenius II. intézményi modell kiépítése: Feladat: • folyamatok szabályozásának képessége. Olyan dokumentált minőségirányítási rendszer létrehozása, amely kiterjed mindazon folyamatokra, amelyek befolyásolják az oktatás-nevelési tevékenységünket. Várt eredmény: • folyamatok azonosításának képessége • tudatos folyamattervezés képessége • folyamatszabályozás képessége • alakuljon ki a folyamatok mérő és értékelő rendszere. A szervezeti kultúra fejlesztésének képessége. Az intézmény vezetése a munkatársak bevonásával fejlessze a szervezeti kultúrát.

44

Várt eredmény: • munkatársak bevonása a fejlesztési folyamatokba • személyes teljesítményt értékelő rendszer kialakítása és működése • a humán erőforrás-gazdálkodás tudatos tervezése • a feladatok ésszerű delegálása • intézményen belüli kommunikáció fejlettsége • munkatársak elégedettségének növekedése • intézményi motivációs rendszer kialakulása A folyamatos fejlesztés képessége Valósuljon meg: • a szervezet közös tanulása • a szervezet nyitottsága • az egymástól való tanulás Távolabbi cél a III-as intézményi modell – a minőségfejlesztés terjesztése kiépítése. Intézményünk vezetői, pedagógusai képessé válnak a minőségfejlesztés terén szerzett ismereteik, tapasztalataik továbbadására – a multiplikációs tevékenységre. Módszerek, eszközök: • a Comenius 2000 program adaptálása • önértékelések (nyitott, irányított) • iskolahasználói értékelések (közvetlen és közvetett partnerek) • projektbeszámolók • iskolai mérés- értékelési rendszer: o feltételek mérése (külső, belső) o folyamatkövető mérések o neveltségre vonatkozó mérések o tanulási motiváció és attitűdmérések o kimeneti mérések o klímavizsgálatok o munkatársi teljesítményértékelések o vezetésszervezési mérések, értékelések o a pedagógusok teljesítményének értékelése Feltételek: • vezető és a munkatársak elkötelezettsége • belső konszenzus kialakítása • szervezetten működő teamek, minőségi körök

45

• a minőségfejlesztéshez szükséges kompetenciák, szakszerű eszközök, módszertani kultúra. 7. AZ OKTATÁSI-NEVELÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az értékelés célja és alapelvei iskolánkban A pedagógiai értékelés fogalma: Minden pedagógiai kategóriára és jelenségre (cél, tartalom, folyamat, környezet, feltételek, eredmény) kiterjedő, metodikailag változatos, a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának fenntartására szolgáló visszajelzés, visszacsatolás. „A pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata.” (Báthory 1992. 224.o.) 1.Az értékelés célja: tudás, teljesítmény, attitűd, magatartás, egyéni és közösségre megállapított követelmények, önmagához mért fejlődés értékelése. 2. Alapelveink: • ösztönző hatású legyen segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését. • Segítse a reális önértékelés kialakítását. • Differenciált, egyéni vonatkozású normaorientált értékelés kapjon prioritást • Legyen sokoldalú, változatos értékelési formákat alkalmazzunk • Igazodjon a tanulók értelmi képességéhez, életkorához, a tantárgy jellegéhez • Diagnosztikus és formatív értékelési módok kerüljenek túlsúlyba. „AZ ÉRTÉKELÉS KOMPLEX NEVELŐI FUNKCIÓJÁNAK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ EGÉSZ SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ ÖSSZETEVŐ.” 7.1 A PROGRAM BEVÁLÁS VIZSGÁLATÁNAK SZABÁLYOZÁSA A szabályozás célja: a helyi pedagógiai program eredményes, hatékony területeinek megerősítése, az elvégzett vizsgálatok eredményeiből következő módosítások folyamatának szabályozása Célcsoport: alkalmazotti közösség Felelős: intézményvezető

46

A folyamat dokumentumai, bizonylatai: • partneri igény és elégedettség mérés összefoglaló • tanév végi statisztika • tanmenetek • éves munkatervek • pedagógiai program A folyamatleírás tartalma: A program beválás vizsgálatát 4 évente végezzük. Az első vizsgálatot 2006. június 30-ig el kell végezni. Terület

Eszköz

A program általá- Dokumentum nos része elemzés

Felelős Igazgató

Nevelési program Partneri igény és Koordinátor elégedettségi mérés Helyi tanterv Dokumentum Igazgatóhelyettesek elemzés, (tanmenet,éves munkatervek)minimum követelmények teljesítése

Kritérium a módosításra A leírtakhoz képest 50% eltérés van A partnerek 40%-a elégedetlen A leírtaktól 25%os eltérés van. Az iskola tanulói létszámának 30%-a nem teljesíti a min. követelményt.

Amennyiben módosításra van szükség, készül egy javaslat a szakmai munkaközösség által. Ezt a javaslatot az alkalmazotti közösség megtárgyalja, s kétharmados szavazattöbbség esetén elfogadja. Ezután véleményezési jogot gyakorol a szülő és a diákönkormányzat, majd a fenntartó elé benyújtjuk jóváhagyásra. 7.2 TANULÓK ÉRTÉKELÉSE AZ EMBER NEM ÚGY TANUL, AHOGY ÉRTÉKELIK, NEM ÚGY AHOGY TANÍTJÁK AZ ÉRTÉKELÉS A TANULÁS MOTORJA 1.

Mi az értékelés?

a/ Viszonyítás a pedagógiai célokhoz - milyen célokat és milyen szinten sikerült elérni? /fontos információ a pedagógusnak!/ 47

- reálisak voltak –e a célok? - Szükség van-e ezek módosítására? - Célok elvetése? b/ Viszonyítás a tanulási követelményekhez - reálisak – e a követelmények? - Megfelelő volt-e a tanulási stratégia kiválasztása? - Megfelelőek voltak-e a módszerek és eljárások? - Reálisak voltak-e az egyes termékek elé állított követelmények: c/ viszonyítás a tárasakhoz az egyén korábbi teljesítményéhez - az adott csoportnak megfelelőek voltak – e a követelmények? - Az egyén számára reális követelmények fogalmazódtak –e meg? - A követelmények eléréséhez megfelelő tanulási körülményeket teremtettünk –e? Az értékelés folyamata: 1.

2. 3. 4.

Az értékelés megtervezése, célok megfogalmazása, az adatgyűjtés módszerinek és eszközeinek kiválasztása - mikor, milyen funkciót helyezem előtérbe: - mikor használok diagnózist? - Mikor, milyen követelmények teljesítését akarom értékelni? /tanmenet, tanterv, egyéni fejlesztési terv/ információgyűjtés: megfigyelés, beszélgetés, szóbeli kikérdezés, írásos kikérdezés, feladatlapok, tantárgytesztek, felmérések, képességvizsgálatok az információk mennyiségi és minőségi értékelése megfelelő minősítések, döntések megfogalmazása, megjelenése - metakommunikativ formában /gesztus, mimika…./ - szóban - szimbólumokban - szöveges minősítésben - szöveges értékelésben - osztályzatban

Az értékelés típusai: Diagnosztikus Funkció Helyzetfeltárás, tudás, mennyiségének, milyenségének feltárása, a differenciált tanulásszer-

Formatív Visszacsatolás, mit értett meg a tanulás, mit értett meg a tanuló, fejlesztés-formálás a tanulási folyamat közbeni irányítás, se48

Szummativ Tanulók minősítése, kategorizálása a teljesítmény alapján. hatékonyságának alapja az

vezés kialakításának alapja, csak szöveges értékelés lehet

Időpont Tárgya

gítés, a tanulási sikerek megerősítése, a hibák, a nehézségek differenciált feltárása. Csak szöveges értékelés lehet Diagnosztikus Formatív Bármely ponton Folyamat közben Pszichomotoros, Kognitív kognitív és affektív környezeti tényezők

objektivitás, hitelesség, megbízhatóság. Osztályozás, százalékértékek, pontértékek Szummativ Szakasz végén Tárgytól függően pszichomotoros, kognitív

Egyéni vonatkozású normaorientált szöveges értékelés előnyei a tanulók fejlesztésénél: 1. A tanulók teljesítményénél a pedagógus, s tanulók aktuális teljesítményének magyarázatánál számításban veszi: - oktatás tartalmát - változó tanulói érdeklődést - az oktatás minőségét 2. A pedagógus az elvárását rugalmasan, általában a tanuló utolsó teljesítményéhez igazítja. /önmagához mért fejlődés regisztrálásának lehetősége/ 3. nem ad lehetőséget a „beskatulyázásra/ 4. bízik a folyamatos fejleszthetőségben 5. a teljesítménygyenge tanulónak is lehetőséget biztosít a jutalmazásra, elismerésre /ezzel javítja a tanuláshoz való viszonyát is./ 6. a tanulók teljesítményfejlődését értékeli 7. az egyéni vonatkozású normaorientált szöveges értékelés csak differenciált tanulásszervezéssel lehet eredményes 8. a „Pygmalion effektus” (önmagát beteljesítő jóslat/ kevésbé érvényesül 9. segíti az önértékelési, önellenőrzési képesség fejlesztését 10. csökkenti a tanuló szorongását, csekélyebb mértékű a kudarcfélelem, növeli sikerelvárását. Javíthatja a tanuláshoz a megfelelő beállítódást 11. alkalmazása főként a diagnosztikus és formatív értékelési formáknál lehet eredményes 12. információt nyújt a javításhoz, gyakorláshoz, korrekcióhoz A szöveges értékelések kidolgozását a Helyi Tanterv tartalmazza, csakúgy mint a magatartás és a szorgalom értékelését. Jutalmazási és fegyelmezési formáink a Pedagógiai Programban találhatók.

49

Az értékelés közös követelményei és a mérőeszközök használatának rendje A szabályozás célja: hogy meghatározza az értékelés azon elveit, amelyek biztosítják a tanulók személyiségjogainak védelmét, és információt adjon a partnereknek a tanulók jelenlegi teljesítményéről. Hatóköre: minden pedagógus Felelős: igazgató helyettes A folyamat dokumentumai és bizonylatai: a Pedagógiai Programban meghatározott mérőeszközök A folyamat leírása: A tanuló értékelése minden pedagógus joga és kötelessége. Az értékelés történhet szóban és írásban. Az írásbeli értékelés lehet jegy vagy szöveges vagy ezek együttese is. A szóbeli értékelés követhet minden olyan tevékenységet, amikor azt a nevelő indokoltnak véli. A témazáró dolgozatot egy héttel a megírás előtt a tanárnak kötelessége bejelenteni. Egy napon két témazáró dolgozatnál több nem lehet. A dolgozatokat a pedagógus két héten belül köteles kijavítani, és azt a naplóban és ellenőrzőben dokumentálni. A témazáró dolgozat jegyét piros színnel, a témaközi dolgozatokat zöld színnel, a szóbeli feleleteket kék színnel köteles minden pedagógus jelölni. Az osztályfőnök háromhavonta ellenőrzi a tanulók ellenőrzőjét a naplóban beírtakkal összevetve. Az értékelés ösztönző, pozitívumokra épített legyen. Nem sértheti a gyermek önérzetét, személyiségjogait. Az értékelés hordozza magában a fejlődés biztos hitét, melyet a pedagógusnak kell közvetíteni. Mérési terü- Mérőeszközök Mérés ideje letek Szaktárgyi Feladatlapok A tanévre dolgozatok elosztva Olvasás Olvasókönyv Tanév eleje, mérés félév, tanév vége Központi Feladatlapok Kiírás szemérés rint Magatartás, szorgalom Szóbeli kifejező képesség, tantárgyi tudás

Dokumentálás módja Ellenőrző, napló Ellenőrző, napló

Informálandó köre Tanuló, szülő, pedagógus Tanuló, szülő, pedagógus

Az osztály- Értékelő lap ban tanító pedagógus, ig.h. Házirend Havonta, Osztályfőnök Ellenőrző, félévenként napló, bizonyítvány Szóbeli szá- A tanév so- Szaktanár Ellenőrző, monkérés rán folyanapló matos

Tanuló, szülő, tantestület, OKÉV központ Tanuló, szülő, tantestület

50

Felelőse Szaktanár Igazgató

Tanuló, szülő, pedagógus

7.3 HOZZÁADOTT ÉRTÉKET MUTATÓ MÉRÉSEK Minőségbiztosítási rendszerünkben a fentebb már ismertetett, ellenőrzési és értékelési rendszerünknél leírtakon túl azt is szeretnénk tudni, hogy: • milyen képességekkel, milyen készségekkel, milyen ismeretanyag birtokában kezdi meg iskolai tanulmányait a gyerek • milyen a tanuló családi háttere, hiszen ez alapvetően határozza meg mind a szocializáltság mértékét, mind pedig a belső motivációját • milyen szintre fejlődik egy vagy több bizonyos időszak alatt a tanuló, hogyan változnak képességei, mennyi ismeretanyagot gyűjt össze. • Milyen szinten képes megszerzett, tanult ismereteit rendszerbe építve, komplex módon használni. Ezek a tanuló szempontjából fontos célok. Az iskola szempontjából a következőket szeretnénk tudni: • Milyen képességű tanulók érkeznek az első osztályba • Milyen szociális, családi problémával küzdenek, melynek egy részét természetesen majd nekünk kell megkísérelni megoldani Mérés az 1. évfolyamon Csoportos és egyéni szűrővizsgálatok /pszichológiai és pedagógiai módszerek/ a/ pszichológiai eljárások: - Edtfedt –féle teszt: téri pozíció észlelésének vizsgálatára - Figyelemvizsgálat (vizuális, akusztikus) - Dislexia Prognosztika Teszt két szubtesztje - Bendler A,B teszt - Goodinough emberalak ábrázolás - Syndelar – teszt b/ Pedagógiai eljárások: - osztálytermi megfigyelés megadott szempontsorozatot tartalmazó feladatlappal - tanórán kívüli megfigyelés megadott szempontsorozatot tartalmazó feladatlappal - füzetvizsgálat - laterancia - fogalomalkotás - artikuláció - verbális emlékezet - vizuális emlékezet - szeriális emlékezet 51

-

szó-szótag-hang szintézis szóanalízis ritmusvizsgálat hallás differenciálás matematikai alapismeretek logikai gondolkodás általános tájékozottság /saját személyre, családra vonatkozó ismeretek, testvázlat, időbeni tájékozottság/ - szociológiai eljárás – családrajz Kísérő mérés: családi háttérmérés, a szülők töltik ki a kérdőíveket Kérdései: - szülői házra - a szülők iskolázottságára - a családi szokásokra vonatkozik Mérés haszna: A pedagógus nem a családi házból kiszakítva látja a gyereket, hanem információt kap a kisdiák és családja szokásairól, a családban preferált értékekről, tradíciókról, motiváltságról. Októberben a nevelő kiegészíti a két mérés kiértékelését minden tanulónál saját tapasztalatával, észrevételével. Tárgyi mérések 4. osztályban Célja: tanulók tudásszintjének mérése Ideje: május vége Mért ismeretek: Matematikai ismeretek Magyar nyel ismereteinek mértékét elsősorban írási és olvasási készségeket térképez fel. A mérés nem tekinthető pusztán diagnosztikus mérésnek, hiszen az adott életkori tudásszint mellett rendelkezünk azzal az információval, hogy az adott diák honnan indult, milyen indulási paraméterek mellett vagy éppen ellenére jutott el a negyedikes tudásszintre. Ezzel lehetővé válik a pedagógiai hozzáadott értékek körülhatárolása, vizsgálata, elemzése. Előnye: intézményünk saját magához viszonyítva elemezheti munkáját. minőségét a saját hozzáadott érték növelési jelenti.

52

Komplex mérés 7. évfolyamon A felmérés kimeneti mérés, mivel a tanulókat intézményünknél végzet tanulmányait befejezése közelében méri. Miért 7.osztályban és nem 8.osztályban? Mert: - a felmérést tanév végén kell elvégezni, és a nyolcadik osztály a középiskolai felvételire való készülődés jegyében telik el, ezért sem szakmailag, sem pedagógiailag nem várható el, hogy a középiskolába már bejutott tanulók tudásuk legjavát nyújtsák az ilyen felmérésben. - A hetedik osztályban elvégzett felmérés tapasztalatait a pedagógusok a következő évben még ugyanazokkal a tanulókkal tudják öszszehasonlítani. Itt a felmérés komplex jellegű: olyan társadalom-és természettudományi mérőlap, ahol a lexikális és tárgyi ismereteken túlmenően a tanulóknak számot kell adniuk ismereteik kreatív használatáról az egyes tantárgyakon átívelő tudástartalomról. MÉRÉS 1.évfolyam

Iskolaérettségi mérés + családi mérés

2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Anyanyelvi mérés /írás, olvasás, nyelvtan, matematika mérés/

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam

Komplex társadalomtudományi mérés /magyar nyelv és irodalom, történelem, művészettörténet/ komplex természetismerettudományi mérés /matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz

8. évfolyam

53

KÖZÉPISKOLA Az egyes tanulók számára ezek egyszeri cselekvések, egy adott életkorban elvégzett felmérések nem ismétlődő pedagógiai folyamatok. Az iskola és a teamek számára a feladatok ritmikusan váltják egymást egy adott tanéven belül, sőt az érékelő fázisok a következő tanévben jelennek meg. 7.4 A NEVELÉSI-OKTATÁSI MUNKA ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény vezetője a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, ütemezését minden évben az ellenőrzési terv tartalmazza. A tervben nem szereplő, alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerülhet, melyről az igazgató dönt. A nevelési-oktatási munka ellenőrzését végezhetik: • • • • •

Igazgató Igazgatóhelyettesek Munkaközösség-vezetők Gazdaságvezető Felkérés és megbízás alapján – szakértők

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: • A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: • a tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására • a szülőkkel való kapcsolattartás • a nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órán belül Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: ƒ a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája ƒ a tanítási órán alkalmazott módszerek ƒ a tanulók ellenőrzése, értékelése ƒ a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán ƒ az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése ƒ a felzárkóztatás és a tehetséggondozás • az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére

54

•

• a tanórán kívüli foglakozások szervezésére, az ezeken való részvételre • a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására • a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására • a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára a tanulók iskolai munkáján belül: - a tanulók értékválasztása, jellemvonásaira - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekre - az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre - a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére

Az iskolai szintű eredményesség követése: - tanulmányi mutatók - pedagógiai hozzáadott érték típusú vizsgálatok - országos, megyei, városi versenyeredmények - kimenetvizsgálatok - beválásvizsgálatok Az értékelés alapja a teljesítmény – a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazása – legyen az szóbeli felelet, írásbeli munka vagy valamilyen viselkedés: • az iskolában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. • A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére • A iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: ƒ Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére ƒ A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére ƒ A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére ƒ A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére ƒ Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízás lejárta-

55

kor – a tanulók , a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli ƒ A pedagógusok nevelő és oktató munkája értékelésének színterei: ƒ A tanítási órák: • Az óra célja és tartalma • Felépítése és szervezése • Alkalmazott módszerek • A tanulók munkája, egyénisége, magatartása • Az óra eredményessége • Tanórán kívüli pedagógusi tevékenység • a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása • folyamtatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében • munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások • az iskola képviselete • személyes példamutatás • megfelelő kapcsolat szülőkkel és kollégákkal • szakmai felkészültség 7.5 A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozó, - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végző személy. Az értékelési szempontok: - a saját szakmai tevékenységének milyensége, - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás), - együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel), - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége. Mérés-értékelési területek: - önértékelés - a pedagógiai programban foglalt nevelési-oktatási célok teljesülésének eredményei - kimeneti eredményesség mérése:

56

ƒ tanári munka értékelése ƒ a vezetés értékelése /nevelőtestület, nyilvánosság, információrendszer, kommunikáció/ ƒ viszonyok /tanulói, szülői, pedagógus jogok/ ƒ eszközök /tanterv, tankönyv, taneszközök kiválasztásának elvi érvényesülése/ ƒ feltételrendszer /gazdasági, technikai, humán/ A mérési rendszertervet és az iskola ellenőrzési és értékelési rendszerét a 8. számú melléklet tartalmazza 6 TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A pedagógus munka teljesítmény értékelésének célja: • A pedagógusok számára a munkavégzéssel szemben elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek konkrét, értékelhető támpontokat adnak munkájuk végzéséhez és meghatározza anyagi elismerésüket. • Az iskolában dolgozó pedagógusok munkavégzését egységes, munka és teljesítményalapon értékelje. • A munka eredményességének növelése, önfejlesztésre ösztönzés. • Adjon alapot az intézményi szervezetfejlesztéshez. Az értékelés alapjai, szempontjai: • Pedagógiai tevékenységek, melyek részei az intézményi munkának és elengedhetetlen feltételei a minőségi kritériumok meghatározásának. o Ezek egy része független a pedagógus személyétől, külső tényezők, de meghatározzák a pedagógiai munkát. o Másik része az iskolai élet nevelői tevékenységéhez tartozik összhangban az iskola feladat ellátási tervével. o A harmadik legfontosabb eleme az elért eredmények értékelése, a tanulókkal szemben támasztott követelmények teljesítése és ennek teljesítmény-értékelésben történő megjelenése. • A minőségi bérpótlék felhasználásának és az egyéb lehetséges elismeréseknek összhangban kell lenniük a befektetett munkával és az elért eredményekkel.

57

8. A FENNTARTÓI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDJE Az önkormányzat intézményünkre vonatkozó ellenőrzési ütemtervét a 10.számú melléklet tartalmazza

58

1. számú melléklet A PARTNEREKKEL TÖRTÉNŐ KOMMUNIKÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA A folyamat leírás célja: a partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének, fórumainak meghatározása, annak érdekében, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő tájékozottságukat az iskola működéséről és az őket érintő folyamatokról. Célcsoport: minden dolgozó Felelős: koordinátor A folyamat dokumentumai és bizonylatai: • Jegyzőkönyv • Jelenléti ív A folyamat leírás tartalma: PartMikor Téma nerek (milyen fórum Szülő Szülői értekezlet Intézmény működés Fogadó óra Nevelés-oktatás Írásbeli tájékoz- Nevelés- oktatás tatás Intézmény működés Tanévnyitó tanévzáró Irányított önértékelés Eredménye igényfelmérés eredménye DÖK DÖK gyűlés Aktuális feladatok, Hulladékgyűjtés Gyermek-vezetők továbbképzése Táboroztatás Pedagógiai program Házirend véleményezése tanu- Tanóra Aktuális témák irányított lók önértékelés eredménye Igényfelmérés eredménye Szülői Szk értekezlet Intézmény működése Mk. fenn- Intézmény veze- Intézmény működés irányítartó tői értekezlet tott önértékelés eredménye, igényfelmérés eredménye közép- Pályaválasztási Továbbtanulás fok tájékoztató Beiskolázás Nyílt nap Irányított önértékelés eredménye, Igény felmérés eredménye

59

Felelős

Módszer

Dokumentum

Osztályfőnök

Szóban

Jelenléti ív

Osztályfőnök Szaktanár

Szóban Ellenőrző

Ellenőrző

Igazgató igazgató DÖK vezető

Szóban szóban Szóban

Osztályfőnök

Írásban Szóban

SZK összekötő Szóban tanár Igazgató Szóban Írásban pályaválasztási Írásban felelős

Jegyzőkönyv

Jelenléti ív Beszámolók Meghívó

Intézményben a nyilvánosságra hozatal előtt az információ helyességéről intézményi szinten a vezető, az osztályok szintjén az osztályfőnökök kötelesek meggyőződni. Közvetett partnerek informálása szükség szerint az adott eseményre vonatkozóan szóban vagy írásban az intézményvezető kötelessége. Az információ áramlás ellenőrzése a keletkező dokumentumok ellenőrzésével történik. Felelős: minőségfejlesztési koordinátor. Az információ hozzáférhetőség és nyilvánosságra hozatal. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy a fenti táblázatba jelzett partnerek az őket érintő információkat 2 héten belül megkapják.

60

2. melléklet AZ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS RENDJE A szabályzat célja. Az Iskola információs hálójának és fórumainak kiépítése annak érdekében, hogy a dolgozók számára a szükséges információ biztosított legyen. Célcsoport: az iskola minden dolgozója Felelős: az információt adó A folyamat dokumentumai és bizonylatai: munkaköri leírás Folyamat leírás tartalma: Az információ hitelességért és az informálás megtörténtéért minden esetben az információt adó a felelős. Az iskola sikeres működéséhez szükséges információk átadásának rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza: Információt adó Igazgató

Helyettes MB Koordinátor

Informálás Tárgya

InformáIdő/ ciót gyakoriság Kapja Szakmai mun- Minden Tanév eleje ka, Dolgozó Munkarend, m.dolgozó Int.működ. Munkaszerve- Minden Szükség Vezés Dolgozó Szerint Minőségm.dolgozó Félévenként fejlesztés

Munka-közvetítő Szakmai munka Iskolatitkár Tanügyi dokumentumok, formanyomtatványok használatáról DÖK vezető DÖK munkája Szakszerv. Bizalmi

Érvényes jogszabályok jogainkról Közalkalmazotti Érdekvédelem tanács vezetője Dolgozó Szakmai továbbképzésen való részvétel

Keletkező Dokumnet.

Folyamatot Ell. Jegyzőkönyv Mf. Koordinátor Jegyzőkönyv Igazgató

Szóban Írásban Szóban

Jegyzőkönyv Igazgató Feljegyzés lap Jegyzőkönyv Koordinátor Igazgató

Alkalomszerűen Szóban

Igazgatóh.

Szükség szerint

Team tag

Pedagógus Negyedévente Igazgató Minden Szükség szerint dolgozó

Pedagógus, Tanuló Szakszervezeti tagok Minden dolgozó Minden dolgozó

Informálás Módja Szóban Faliújság Köröző Füzet Szóban Írásban Faliújság Szóban

Szóban

Alkalomszerűen Szóban

Igazgató

Munkaértekezle- Szóban ten

Igazgató

61

Táblázatban nem jelölt előre nem látható váratlan helyzetekben történő információ átadás módja: • Megbeszélések összehívása, kezdeményezője: igazgató • Tájékoztatók kifüggesztése hirdetőtáblára • Aláírás köteles körözvény • felelőse: igazgató

62

3. számú melléklet Irányított önértékelés folyamatának szabályozása A folyamatleírás célja: Az iskolai önértékelés szabályozása, annak érdekében, hogy az iskolában láthatóak legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, hogy ennek eredményeként az iskola működésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés. Biztosítani az önértékelés ismételhetőségét, trend vizsgálatot. Célcsoport: minden dolgozó Felelős: Minőségfejlesztési Koordinátor A folyamat dokumentumai és bizonylatai: - Feladatterv - Irányított önértékelés kérdőíve - Intézkedési terv - Kulcsembertérkép - Feladat és időmérleg pedagógusok részére - Feladat és időmérleg technikai dolgozóknak - SWOT tábla Folyamatleírás tartama: Az irányított önértékelést team végzi, munkájukhoz feladattervet készítenek. Az irányított önértékelés területei: Adottságok: - a vezetés, a szervezeti kultúra, - intézményi stratégia, oktatáspolitika, - ember és egyéb erőforrás, - intézményi folyamatok (ebben vannak a partneri igények), szabályozási rendszer Eredmények: - folyamatos fejlesztés eredményei, - partnerek (dolgozók) elégedettsége, - szervezeti kultúra változásában meginduló folyamatok, - szabályozottság a folyamatokban - célok teljesülése - erőforrások felhasználásának hatékonysága Az irányított önértékelés gyakorisága: 2-3 évente

63

Módszerek: - időmérleg és feladatmutató - kulcsembertérkép - kérdőív - SWOT analízis Az irányított önértékelést 2-3 évente az igazgató rendeli el. A koordinátor az egyes területek értékelésére felelőst jelöl ki. A team az adottságokat, eredményeket feltérképezi, ehhez a szükséges adatokat és információkat a csoport rendelkezésére kell bocsátani. Ha a munka megtervezése során valamilyen információ hiányát észleli joga van arra a területre vizsgálati anyagot összeállítani és az Iskolavezető jóváhagyása után a vizsgálatot elvégezni. Az adatok rögzítése előre megtervezett formában történik. A vizsgálatok elvégzése után elsődleges adat elemzést végeznek melyek összesítéseket, százalékolásokat tartalmaznak. Ez alapján megállapítják, hogy szükséges-e valamelyik vizsgálati eredmény pontosítására kiegészítő adatot gyűjteni, illetve elegendő adat érkezett-e be. Ezt követi a másodlagos adat elemzés mely összehasonlító elemzést jelent. Az elemzésnek ki kell térni az előző önértékelésben elért eredmények és fejlesztendő területeken történt változásokra is, és az Iskola programjában megjelölt prioritásokra (trend vizsgálat). Az elemzés után következtetéseket vonnak le, melyben egyértelműen meg kell jelölni az Iskola erősségeit és fejlesztendő területeit. A folyamat végén vizsgálják a használt eszközök beválását, szükség szerint javaslatot tesznek az eszközök cseréjére, illetve kiegészítésére. A vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, illetve ennek hatására módosítani kell az irányított önértékelés eljárásrendjét. A koordinátor az elemzést az igazgató számára átadja. A vezetés az értékelés eredményeit az intézményi működés értékelése, javítása és fejlesztése területén kötelezően hasznosítja. A hasznosításra intézkedési terv készül, melyek rövid, közép és hosszú távúak lehetnek. A rövid távú feladatok beépülnek az éves munkatervbe, a megoldásukra feladatterv készül. Az irányított önértékelés eredményeiből meghatározott közép és hosszú távú feladatok alapját képezik az intézmény stratégiai tervének, ezért az igazgató a felelős. Az elemzés eredményét az adat szolgáltató partnerekkel közölni kell a belső szabályzat szerint. Az irányított önértékelés bizonylatait és dokumentumait a belső szabályzás szerint kell kezelni.

64

4. számú melléklet Vezetési feladatok A minőségirányítási programban meghatározottak érvényre jutása érdekében a következő vezetői feladatokat kell ellátni: A feladat ellátásáért felelős személy megnevezése Minőségirányítási csoport lét- Intézményvezető rehozásának kezdeményezése Minőségirányítási vezető meg- Intézményvezető bízása Intézkedési terv meghatározása Intézményvezető és minőségadott évre irányítási vezető Az intézmény belső szabályai- Intézményvezető, minőségnak áttekintése a minőségirá- irányítási vezető nyítási programra tekintettel Tervezési feladatok ellátásának Intézményvezető irányítása Mérési feladatok ellátásának Intézményvezető irányítása Mérési rendszer kidolgozása Intézményvezető, minőségirányítási vezető Értékelési feladatok ellátásának Intézményvezető irányítása Értékelési rendszer kidolgozása Intézményvezető, minőségés működtetése irányítási vezető Vezetési feladat megnevezése

65

Határidő

5. számú melléklet A tervezési folyamatok Dokumentum

Dokumentummal kapcsolatos feladatok

A dokumentum tartalma

Határidők

A dokumentum viszonya más dokumentumhoz

A/ Szakmai tervezési feladatok A.1. Minőségirányítással kapcsolatos tervezési feladatok Minőségirányítá- - Minőségirányítási - Jogszabály szerint si program. program elkészítése, meghatározott tartalmi az abban foglaltak elemek, melyek figyeérdekében intézkedé- lembe veszik az insek tétele. tézmény helyzetét.

Minőségnyilatkozat.

- A minőségirányítási program részeként kerül meghatározásra.

Éves intézményi minőségcél meghatározása.

- Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célok adott évre való konkrét lebontása.

- Fontos, hogy tartalmában olyan legyen, amely valóban az intézmény törekvéseit, szándékát rögzíti. A dokumentumnak tartalmaznia kell: - a konkrét célokat, - az ellátandó feladatokat, - felelősöket, - mérési eszközöket (indikátorokat), - az elérendő eredményeket (sikerkritériumokat), - határidőket.

- Felülvizsgálati időt jogszabály határozza meg, (Annál kevesebb időt is meghatározhat az intézmény). u.a.

Tanévnyitó értekezlet.

A.2. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok Pedagógiai - Felülvizsgálat a Tartalma: Jogszabály program. minőségirányítási - jogszabály szerint szerint, illetve program figyelembe- meghatározott. szükség esetén. vételével.

Helyi tanterv.

- Felülvizsgálat a minőségirányítási programmal való harmonizáció szerint.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott.

66

Jogszabály szerint, illetve szükség szerint.

1. Alapját a következők képezik: Önkormányzati minőségirányítási program, - Helyzetfelmérések. 2. Alapjául szolgál szinte valamennyi más folyamatnak. u.a.

1. Alapját a következők képezik: - Intézményi minőségirányítási program, az abban meghatározott minőségcélok, - Az előző évi minőségcélok és az elért eredmények értékelése. 2. Alapjául szolgál az adott évi minőségirányítási tevékenységeknek. 1. Alapját a következők képezik: - Központi előírások, - Minőségirányítási program, 2. Alapját képezi - A helyi tanterv megalkotásának, - Az oktatási, nevelési tevékenységnek. 1. Alapját képezik: - Nemzeti Alaptanterv, - pedagógiai program, 2. Alapjául szolgál: - a tanév helyi rendjének megállapításához,

Pedagógiai éves munkatervek.

- Elkészíti az intézményvezető, jóváhagyja a nevelőtestület.

Tartalma: - feladatok, - felelősök, - határidő, - egyéb.

Tanévnyitó értekezleten.

Intézmény egyéb - A szervezet vezető- - Tartalma: - A szervezet szervezeteinek je. a szervezet működési működési rendjét éves munkaterrendjét szabályozó szabályozó dovei (szülői mundokumentumban. kumentumban. kaközösség, stb.). A.3. A pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos szakmai feladatok Továbbképzési Továbbképzési Tartalma: - 7 évenként, program. program részletes - jogszabály szerint illetve szükség elkészítése, felülvizs- meghatározott tarta- esetén (ha módogálata. lom, a minőségirányí- sítani kell). tási célok figyelembevétele. Éves beiskolázási terv.

- A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott tartalom, valamint az éves minőségcélok figyelembevétele.

- Évente.

- a tantárgyfelosztásnak. 1. Alapját képezik: - a pedagógiai program, - a helyi tanterv, - a MIP, - éves minőségcélok. 2. Alapjául szolgál: az intézmény egyéb szervezeteinek éves munkatervei kialakításához. 1. Alapjául szolgál: - éves munkaterv. 2. Alapjául szolgál: - az adott szervezet éves működésének. 1. Alapját képezik: - a MIP célkitűzései, - pedagógiai program, valamint - a helyi tanterv. 2. Alapjául szolgál: - az éves beiskolázási tervnek. 1. Alapját a következők képezik: továbbképzési program, - éves minőségcélok.

B/ Biztonságos intézményüzemeltetéssel kapcsolatos tervezési feladatok Tűzvédelmi oktatás és tevékenység tervezése. Munkavédelmi oktatás és munkavédelmi tevékenység. Balesetvédelmi oktatás és tevékenység.

A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: tűzvédelmi szabályzat szerint.

Évente, illetve a tűzvédelmi szabályzat szerint.

-

A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint.

-

A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint.

Évente, illetve a munkavédelmi szabályzat szerint. Évente, illetve a munkavédelmi szabályzat szerint.

-

C/ A Gazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatok Költségvetési koncepció.

- Évenként költségvetési koncepció készítése.

Tartalma: - intézmény várható feladatai és annak kiadásai, - jelentős változások, és annak hatásai, - várható bevételek, - a MIP és az intézmény éves minőségcéljai megvalósításá-

67

- Évente, októberben.

1. Alapját képezi: - az előző évi költségvetés, - a várható teljesítési adatok, - várható feladatváltozások, - a MIP. 2. Alapjául szolgál a költségvetési terve-

Költségvetési terv.

- Évenként költségvetési terv készítése szakfeladatonként, indoklással.

Előirányzatfelhasználási ütemterv és likviditási terv.

- Évente.

Éves beszerzési terv.

- Évente.

Gazdálkodási folyamatok tervezése (gazdálko-

- Évenkénti vizsgálat.

hoz szükséges kiadások. Tartalma: - jogszabály szerint, valamint ezen túl a helyi információs igények kielégítése, különösen a MIP-pel összefüggésben. - Valamennyi bevétel és kiadás havi ütemezésben, legalább főbb bevétel és kiadásnemek szerinti bontásban, - Likviditási terv havi és halmozott adatokkal. - Külön szabályzat szerint.

felül-

zésnek. - Évente, januárfebruár hónapban.

1. Alapját képezi: - a költségvetési koncepció. 2. Alapjául szolgál: - az előirányzatfelhasználási ütemtervnek, valamint a likviditási tervnek.

- Évente, januárfebruár.

1. Alapját képezi: - az éves költségvetési terv. 2. Alapjául szolgál: - az éves beszerzési tervnek.

- Évente, február.

1. Alapját képezi - az előirányzatfelhasználási ütemterv. 2. Alapjául szolgál: - a gazdálkodási tevékenységnek.

- Évente, legkésőbb márciusig.

dási szabályzatok).

D/ Ellenőrzési tevékenység tervezése Hosszú- és középtávú ellenőrzési terv (a pénzügyigazdálkodási területre). Éves ellenőrzési terv.

- Ellenőrzési terv megfelelő tartalommal történő elkészítése.

- Jogszabály szerint.

- Évente.

- Ellenőrzési elkészítése.

- Jogszabály szerit.

- Évente.

terv

68

1. Alapját képezi - a Belső ellenőrzési kézikönyv. 1. Alapjául szolgál: - az éves ellenőrzési tervnek. 1. Alapját képezi: - a Belső ellenőrzési kézikönyv, - a hosszú- és középtávú ellenőrzési terv. 1. Alapjául szolgál: - az éves ellenőrzési tevékenységnek.

6. számú melléklet ISKOLAI MARKETING TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA A folyamat leírás célja: az intézmény és partneri közötti irányított kommunikáció kialakítása az intézmény sikereinek, eredményeinek széleskörű ismertetése. Célcsoport: intézmény pedagógusai Felelős: a team egyik tagja A folyamat dokumentumai, bizonylatai: statisztika, beszámoló A folyamat leírás tartalma: Funkció Elsős előkészítő Szülői értekezlet Szülők tájékoztatása a tanévkezdésről Munkaközösségekben folyó munka bemutatása Tanulmányi, sport, és kulturális eredmények közzététele Névadó hét

Partner Szülők

Rendszeresség Augusztus

Felelős Igazgató Alsós mk.vez. Igazgató

Szülők, tanulók

Augusztus vége

Nevelőtestület

A tanév első felé- Igazgató ben folyamatos Mk.vez

Helyi újságok, A tanévben fo- Igazgató megyei sajtó, szü- lyamatos Mk.vez. lők, fenntartó Városi iskolák Október Igazgató Mkv.vez Őszi és tavaszi szak- Intézmény nevelői Első félév és má- Igazgató mai továbbképzés sodik félév eleje /belső/ Sulirádió Tanárok, tanulók Folyamatos Dök vezető Karácsonyi ünnepség Tanárok, tanulók, December, téli Alsós mk.vez. szülők szünet előtti utolsó nap Vers-és prózamondó Tanulók, tanárok, Október és febru- Alsós mk.vez. verseny szülők ár Humán mk. Farsang Szülők, nevelők, Február DÖK tanulók SZMK Jótékonysági bál Szülők, támoga- Március SZK összekötő tók Március 15-ei megem- Tanulók, neve- Márciusban Humán mkv. lékező műsor lők,szülők Mezei futóverseny Meghívott iskolák Névadó hét Testnevelők Kazinczy verseny Tanulók, nevelők Április Mk.vez.

69

Funkció Kulturális Gála SULIEXPO

Partner Rendszeresség – Tanulók, tanárok, Május vége szülők, külföldi partnereink Szülők és tanulók tá- Tanulók, szülők Június jékoztatása a tanévzárásról Rajz Tanulók Szeptember és folyamatosan

70

Felelős Mk.vez DÖK igazgató Mk.vez.

7. számú melléklet JELENTÉSEK RENDJE JELENTÉSEK TÉMÁJA 1. Baleseti jelentés

IDŐPONT - negyedévente a fenntartónak 2. felmentés testnevelésből - május 20. – előzetes felmentés - szept.29.- kategóriába sorolás - október 1. – határozatok felmentésre - február 6. – félévi összesítő - június 20. – éves összesítő 3. Pályaválasztás - május 6. – fel nem vett tanulók 4. Tanévnyitó értekezlet - szeptember 10. 5. Munka és tűzvédelmi, valamint - szeptember 1. balesetelhárítási szemle 6. Kimutatások megküldése a fenntartónak 7. tanév eleji statisztikák megküldése 8. áttelepítő javaslatok megküldése 9. tankönyvrendelés 10. Év végi testületi értekezlet

FELELŐS Igazgató Igazgató

Igazgató

Igazgató Munka – és tűzvédelmi balesetelhárítási felelős - tantárgyfelosztás – Igazgató szept. 10. és febr.6. - túlóra kimutatás szept.10 és febr.6. - október 12. Igazgató -

december 15.

Igazgató

- jelentés OM-hez Igazgató - június 20. Jegyző- Igazgató könyve

71

GAZDASÁGI JELENTÉSEK 1. Éves beszámol 2. Féléves beszámoló 3. Költségvetés 4. Havi pénzügyi információ 5. Negyedéves jelentés mérleg 6. Változóbér jelentés 7. Távollét jelentés 8. Hóközi jelentés 9. Ingyenes buszbérlet igénylés 10. Rászorultsági étkezésjelentés 11. ÁFA elszámolás jelentés 12. Munkaügyi iratok 13. Energiafelhasználási beszámoló 14. Statisztikai jelentés 15. Légszennyezés mértékének bejelentése

Év január 20. Év július 21. Év február 15. Hó 10-ig Negyedév 15-ig Hó 09-ig Hó 07-ig Hó 29-ig Negyedév 12-ig Hó 10-ig

Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez.

Negyedév 20-ig Hó 14-ig Év márc.01-ig

Gazd.vez. Gazd.vez. Gazd.vez.

Negyedév 20-ig Év március 31-ig

Gazd.vez. Gazd.vez.

72

ÉRTEKEZLETEK RENDJE Értekezletek témája Alakuló értekezlet Tanév eleji szakmai városi munkaközösségvezetők tanácskozás Tanévnyitó értekezlet Félévi testületi értekezlet Tanév végi testületi értekezlet Nevelési értekezlet

Időpont Augusztus 25. Augusztus 28.

Igazgató Igazgató

Augusztus Február 6. Június 23.

Iskola vezetés Iskola vezetés Iskola vezetés

Őszi: október-november Tavaszi:március-április Szülői értekezlet 1. szeptember 2.tanítási nap 2. szeptember első hete utáni hétfő 28.évfolyam 3. február 2.hete 1-8. Évf. félév értékelése 4. április vége 1-8. Évf. év értékelése + kir. Pályaválasztási értekezlet November SZMK értekezlet Külön ütemterv szerint Óvodai szülői értekezlet Február, március Vezetőségi értekezletek, Külön ütemterv szerint munkaértekezletek Munkaközösségi értekez- Külön ütemterv szerint letek Minőségirányítással kap- Külön ütemterv szerint csolatos értekezletek

73

Felelős

Isk.vezetés 1.oszt.főnökök Osztályfőnökök Osztályfőnökök Osztályfőnökök Ig.helyettes Ig.helyettes Igazgató Igazgató Igazgató Minőségügyi vezető

8. számú melléklet PARTNER

MÉRÉSI RENDSZERTERV MIT MÉRÜNK? 1. neveltségi szint

A gyerekek 2. tantervi követelmények teljesítését vizsgáló mérés 3. tantárgyi tudásszint mérése 4. elégedettségi vizsgálatok 5. beválásvizsgálat 6. tehetségazonosítás A szülők

1. elégedettségi vizsgálat 2. igényfelmérés

A pedagógusok

1. iskolai klímavizsgálat

IDŐPONT KI MÉRI? Belépéskor, 1.,4.,5., 8 Osztályfőnökök évfolyamon, májusban Pszichológus

MÓDSZERE Osztályfőnöki megfigyelések, JEPQ teszt és szintfelmérőlap Évfolyamonként, tan- Osztályban tanító pe- Tantárgyi feladatlapok tárgyanként, témakör dagógusok lezárása után Minden évfolyamon 2 Tanítók, szaktanárok Tantárgyi feladatlapok évente váltva, humánreál tantárgyakban, májusban 4.,8. évfolyamon Osztályfőnökök, igaz- Kérdőív, interjú gatóhelyettesek Továbbtanulási vissza- Igazgatóhelyettes Statisztikai kimutatás jelzések után Összehasonlító elemzés Évente 4.évfolyamon Tehetséggondozó pe- Tesztlapok, kérdőívek dagógus, tanítók 4., 8. évfolyamon, má- Osztályfőnökök Kérdőív, interjú jus vége Belépő gyerekek, az 5. Leendő 1. és Kérdőív, interjú évfolyamra lépő gyerek 5.osztályos osztályfőszülei nökök 5 évente Külső szakértő klímateszt

74

9. számú melléklet PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELŐ/ÉRTÉKELŐ LAPJA Szempontsor 4 fokú skálán:

1- nem megfelelő 3- megfelelő

2-kevésbé megfelelő 4- kiemelkedő

SZEMPONTSOR 3.1 SZAKMAI ISMERETEK Előírások, szabályok ismerete Tanmenetek tartalmi előkészítése, tartalom aktualizálása Korszerű módszerek, eszközök ismerete

1

2

3

4

Ö

1

2

3

4

Ö

Életkori sajátosságok ismerete Tanulásszervezési módok ismerete Differenciálási technikák ismerete Az intézmény mérési rendszerének ismerete A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatásával kapcsolatos ismeretek elsajátítása Továbbképzéseken való önkéntes részvétel által ismeretek bővítése Jártasság a szakirodalomban

SZEMPONTSOR 3.2 SZAKMAI, GYAKORLATI MUNKA Óralátogatás tapasztalatai, értékelése Korszerű módszerek alkalmazása Korszerű eszközök alkalmazása Életkori sajátosságok figyelembe vétele Tanulásszervezési módok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban Differenciálás tanórán Az intézmény mérési rendszerének megfelelő mérési rendszer használata Szakmai munka tervezése a mérési eredmények figyelembevételével A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatása során egyénre szabott módszerek alkalmazása Kulturális és vagy sport rendezvények lebonyolítása, iskolai rendezvények, versenyek lebonyolítása, városi, területi versenyek lebonyolítása, osztályfőnöki/ csoportvezetői munka, osztályprogramok lebonyolítása

75

SZEMPONTSOR 3.3 PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG Részvétel a munkaközösség munkájában

1

2

3

4

Ö

1

2

3

4

Ö

Kollégákkal való együttműködés, kapcsolat Iskolavezetéssel való együttműködés, kapcsolat Kulturális és vagy sport rendezvények szervezése Iskolai rendezvények, versenyek szervezése Városi, területi versenyek szervezése Osztályfőnöki/ csoportvezetői munka, osztályprogramok szervezése Részvétel az ügyeleti teendők elvégzésében Részvétel a közösség konfliktusainak kezelésében Fegyelmezés, szabályok betartatása

SZEMPONTSOR 3.4 FELELŐSSÉG ÉS HIVATÁSTUDAT Határidők betartása Gyerekkel való együttműködés Szülőkkel való együttműködés, kapcsolat A tanulókra való odafigyelés Továbbtanulásra, továbbhaladásra való sikeres felkészítés A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása Az intézmény eredményes képviselet külső rendezvényeken, szakmai fórumokon, PR-tevékenység A tanulók név szerinti ismerete, akikkel kapcsolatban áll, megszólítása A tanulói képességek, érdeklődési kör, egyéni problémák ismerete Iskolai rendezvényeken, versenyeken való részvétel, felügyelet

76

SZEMPONTSOR 3.5 PONTOSSÁG, SZORGALOM, IGYEKEZET Munka és órakezdés

1

2

3

4

Ö

Ügyeleti munka pontossága Naplók naprakészsége A diákok önbizalmának pozitív alakítása (tanulói személyiség fejlesztése) Versenyekre való felkészítések Aktív részvétel a diákönkormányzat programjain Bemutató órák, foglalkozások tartása (külső, belső), projektekben való részvétel Önművelés Egyéb iskolai vállalások (mk. vezetés, pályázatírás, honlap gondozása, iskolaújság szerkesztése, iskolai dokumentumok- át/kidolgozása, innovációk) Önállóság, kezdeményezőkészség, nyitottság, megbízhatóság, aktív feladatvállalás-

Teljesítmény értékelés évente egyszer augusztus végén történik. Az értékelés eredménye beszámít a minőségi bérpótlék kiosztásába, mely december hónapban történik. A teljesítmény az értékelés az önértékelés eredményéből tevődik össze 50-50%-ban. A pedagógiai munka legjelentősebb része az órákon végzett szakmai munka, melyre külön értékelő lap lett kidolgozva, mely a minősítési lap 3.2-es szempontsorának első alszempontjánál lesz alkalmazva. Vezetői értékelés a mellékelt vezetési teljesítménymérés alapján történik, mely évente egyszer kerül végrehajtásra. A szempontsorok a 4 fokú skálán a következő megoszlásban szerepel: Kiemelkedő:80-100%

Megfelelő: 60-79%

Kevésbé megfelelő: 30-59%

Nem megfelelő: 30% alatt

77

SZEMPONTSOR ÓRALÁTOGATÁS Szakmai felkészültség

1

Módszertani, pedagógiai kultúra Fellépés, megjelenés Hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal A figyelem és fegyelem fenntartásának képessége A tanuló teljesítményének objektív értékelése A helyi tantervnek való megfelelés A célok egyértelműsége Megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése A tanítási anyagok /eszközök változatossága, előkészítettsége Az óra helye a tanítási folyamatban Időbeosztás A tanítás minősége Óravezetés, a munka szervezése, struktúrája Az óra dinamikája Az utasítások világossága Magyarázatok érthetősége Kérdezési technikák Kommunikáció a tanulókkal A tanulók szereplésének ideje A tanári interakció A tanulói munka értékelésének objektivitása Az óra hangulata, légköre Szemléltetés, a tantárgy sajátosságainak érvényesülése Összefüggések, következtetések megláttatása A képességfejlesztés módszerei Összes pontszám Átlagpontszám: Az átlagpontszám szórása

78

2

3

4

Ö

A vezetés teljesítménymérése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

19.

Állítások Vezetői stílusa magabiztos Munkájábak elkötelezett, következetes, rámutat a hibákra is Demokratikus légkört teremt intézményében Képes új célok, feladatok kidolgozására és megvalósítható célokat tűz ki a tantestület elé Átlátható szervezeti struktúrát működtet Pályázatírásra személyes példamutatással ösztönöz Személyre szóló motivációval erősíti munkatársait Ellenőrző-értékelő tevékenységre a rendszeresség, tervezettség, segítő szándék jellemző Jól működteti a belső információs hálózatot, naprakész Törekszik az egyenletes teherelosztásra a feladatok kiosztásánál A vezetői feladatokat megosztja vezető munkatársaival, partnerként viselkedik A közvetlen partnerekkel a kommunikációs kapcsolata példaértékű, nyitott az új kapcsolatokra PR tevékenysége hatékony, célravezető Objektíven értékel, kompromiszszumra képes Felvállalja a konfliktushelyzet megoldását Az emberi erőforrás ismeretében pontos feladatelosztás Munkáját menedzseri törekvés hassa át. Képes a színvonalas nevelői munka erkölcsi és anyagi elismerésére

Értékek Egyáltalán nem jellemző 1.

Lehetővé teszi a szakmai felkészültség növelését, a meglévő tudás kiaknázását

79

Részben jellemző

Gyakran jellemző

2.

3.

Teljes mértékben jellemző 4.

1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez Minősítési lap 1. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): ............................................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................................... Születési hely, idő: .................................................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................................... A közalkalmazott besorolása: ................................................................................................... A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: .............................................................. A minősítés indoka: .................................................................................................................. 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4. Vezetői megbízásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: .................................................................................................................. 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: .......................................................................................................................................................................... .................................... 6. A közalkalmazott minősítése kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) - kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ............................................................... Dátum:

A minősítés megállapításait a közalkalmazottal A minősítés tartalmát ismerem, ismertettem. észrevételeimet megtettem. ........................................................................ ........................................................................ a minősítést végző aláírása, beosztása a minősített aláírása 80

Technikai dolgozók önértékelő/értékelő lapja Kedves Kollega! Kérlek, értékeld a munkádat az alábbi szempontok alapján az alábbi 4 fokú skálán! (1 – nem megfelelő, 2 – kevésbé megfelelő, 3 – megfelelő, 4 – kiemelkedő) Név: ................................................................................... Beosztás: ............................................................................ Szempontsor 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

1.1. A munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek, tapasztalatok (szakmai végzettség, szükséges kompetenciák, képzéseken, szakmai továbbképzéseken való részvétel)

1 2 3 4

1.2. Előírások, szabályok ismerete, betartása, munkaköri feladatok ellátása (a PP-ban, SZMSZ-ben, Házirendben, munkaköri leírásban, egyéb belső dokumentumokban foglalt előírások, szabályok ismerete, betartása /tűzvédelem, munkavédelem, balesetvédelem/,) 2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

1 2 3 4

2.1. A munka minősége (önálló munkavégzés, takarékosság, ingatlanok, berendezési tárgyak, felszerelések állagának védelme, odafigyelés a veszélyes és veszélyt jelentő tárgyakra a gyerekek testi épségének védelmében) 2.2.Ellenőrzések tapasztalatai (munkaidő kihasználás, tisztaság, rend, munkaszervezés, következetesség, odafigyelés) 3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

1 2 3 4

1 2 3 4

3.1. Együttműködési készség (egyéni és csoport érdek, elkötelezettség, viselkedési 1 2 3 4 normák, tolerancia, kommunikáció gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal, munkatársakkal) 1 2 3 4 3.2. Emberi kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció, konfliktuskezelés (gyerekekkel, szülőkkel, kollegákkal, vezetőkkel; „reakcióidő”, empátia, tolerancia, viselkedési normák, kötődések, megjelenés, érzelmek, indulatok kezelése) 4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

81

4.1. Többletek: terhelhetőség, vállalások (a kötelező munkakörin túl is vállal feladatot: helyettesítés, egyéb intézményi megbízások) 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

1 2 3 4

5.1. Munkafegyelem, pontosság (rendszeresség, munkaerkölcs, munkakezdés, befejezés, ügyelet, határidők betartása, részvétel a közösség munkájában) 5.2. Adminisztrációs tevékenység* (Nyomtatványok, bizonylatok, dokumentumok, ügyeleti, fejlesztési naplók - megléte, tartalma, naprakészsége, külalakja)

1 2 3 4

*Gazdasági-ügyviteli dolgozóknál, gyermekfelügyelőknél MUNKÁM SWOT-ANALÍZISE ERŐSSÉGEI 1. 2. 3. 4. 5. 6.

GYENGESÉGE 1. 2. 3. 4. 5. 6.

LEHETŐSÉGEI 1. 2. 3. 4. 5. 6.

VESZÉLYEI 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Dátum:…………………………………….

…………………………………………… aláírás

82

1 2 3 4

A nevelőtanár munkájának önértékelő/értékelő lapja Kedves Kolléga! Kérlek, értékeld a munkádat az alábbi szempontok alapján a 4 fokú skálán! (1 – nem megfelelő, 2 – kevésbé megfelelő, 3 – megfelelő, 4 – kiemelkedő) Név: ........................................................................................................ Szempontsor 1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

1.1. A munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek, tapasztalatok (szakmai végzettség, szükséges kompetenciák)

1

2

3

4

1.2. Előírások, szabályok, belső dokumentumok (PP, IMIP, SZMSZ, Házirend, egyéb belső dokumentumok) ismerete

1

2

3

4

1.3. A csoport nevelési programjának illeszkedése a kollégiumi nevelés országos alapprogramjához, pedagógiai programhoz, munkaközösségi irányelvekhez 1.4. Szakmai, módszertani továbbképzéseken való részvétel

1

2

3

4

1

2

3

4

1.5. Jártasság a szakirodalomban

1

2

3

4

2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka 2.1. A diákotthoni tanulás szervezése, irányítása

1

2

3

4

2.2. A nyugodt tanulási körülmények megteremtése (szilenciumi rend, fegyelem stb.) 2.3. Korszerű módszerek ismerete, alkalmazása, korszerű eszközök használata 2.4. Integrációs és képesség-kibontakoztató programban való részvétel 2.5. Differenciálás a foglalkozáson, életkori sajátosságok figyelembe vétele 2.6. Nevelési eredmények, fegyelmezés, szabályok betartatása

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

2.7. A diákok önbizalmának pozitív alakítása, a tanulókra való odafigyelés

1

2

3

4

83

2.8. A különböző ellenőrzési és értékelési formák célszerű és változatos használata 2.9. Tevékenység a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban

1

2

3

4

1

2

3

4

2.10. Adminisztráció, dokumentumok vezetése

1

2

3

4

1

2

3

4

3.2. Diákotthoni rendezvények (tervezés, szervezés, lebonyolítás, 1 közreműködés) 3.3. Részvétel a munkaközösség munkájában (tervezés, szervezés, 1 lebonyolítás, közreműködés) 3.4. Szabadidős foglalkozások szervezése, lebonyolítása 1

2

3

4

2

3

4

2

3

4

3.5. Prevenciós tevékenység

1

2

3

4

3.6. A tanulóknak a diákotthonba való beilleszkedésének, a diákotthonhoz való pozitív viszony alakításának megvalósulása

1.

2.

3.

4..

3.7. Gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi felada- 1 tok ellátása

2

3

4

3.8. A diákotthoni nevelői munka és az osztályfőnök, szaktanárok munkájának egyeztetése 3.9. Kapcsolat a szülőkkel (együttműködés, konfliktus megoldás)

1

2

3

4

1

2

3

4

3.10. Kapcsolat a gyerekekkel (konfliktus megoldás, motiválás)

1

2

3

4

4.1. A tanulói képességek, érdeklődési kör, egyéni problémák ismerete 4.2. A tanulók családi, szociális körülményeinek ismerete

1

2

3

4

1

2

3

4

4.3. Együttműködés, kapcsolat a rábízott tanulókkal

1.

2.

3.

4.

4.4. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolat

1

2

3

4

4.5. Kollégákkal való együttműködés, kapcsolat

1

2

3

4

4.6. Intézményvezetéssel való együttműködés, kapcsolat

1

2

3

4

3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

3.1. Ügyeleti tevékenység

4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

84

4.7. Az intézmény mérési rendszerének ismerete, ennek megfelelő 1 mérési rendszer használata 5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet

2

3

4

5.1. Munkafegyelem, pontosság (megbízhatóság, rendszeresség, munkaerkölcs, munkakezdés, - befejezés, ügyelet, határidők betartása, részvétel a közösség munkájában) 5.2. Adminisztrációs tevékenység (Naplók, dokumentumok, ügyeleti, fejlesztési naplók - megléte, tartalma, naprakészsége, külalakja) 5.3. Továbbképzéseken való önkéntes részvétel

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

5.4. Bemutató foglalkozások tartása (külső, belső)

1

2

3

4

5.5., Diákotthoni, intézményi, városi, megyei rendezvények, versenyek szervezése, lebonyolítása, közreműködés 5.6. Egyéb intézményi vállalások (mk.vezetés, pályázatírás, isk.dok át/kidolgozása, innovációk, közművelődési tevékenységben való részvétel) 5.7. Az intézmény eredményes képviselete külső rendezvényeken, szakmai fórumokon, PR-tevékenység 5.8. Önismeret, önállóság, kezdeményezőkészség, nyitottság

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

5.9. Empátia

1

2

3

4

5.10. A pedagógusi tevékenység és a családi élet összeegyeztetése; személyes problémák kezelése

1

2

3

4

85

MUNKÁM SWOT-ANALÍZISE ERŐSSÉGEI

GYENGESÉGE

1.

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

5.

5.

6.

6.

LEHETŐSÉGEI

VESZÉLYEI

1.

1.

2.

2.

3.

3.

4.

4.

5.

5.

6.

6.

Dátum: ………………………………….

……………………………………………. aláírás

86

10. számú melléklet Fenntartói Ellenőrzési és Értékelési Ütemterv (2004-2008) Ellenőrzési, értékelési intézkedések számkódja: 01 = Alapító okirat felülvizsgálata 02 = Intézményi minőségirányítási program jóváhagyása 03 = Az intézmények által felülvizsgált nevelési, illetve pedagógiai (szakmai) program jóváhagyása 04 = A felülvizsgált házirend fenntartói jóváhagyása 05 = A szülői jogok érvényesülésének vizsgálata 06= Tantárgyfelosztás, óraterv jogszerűségének vizsgálata, az éves engedélyezett óraszám és pedagógus létszám megállapítása, illetve felülvizsgálata a nevelési-oktatási intézményeknél, továbbá valamennyi közoktatási intézménynél a munkáltatói dokumentumok és alkalmazottak foglalkoztatásának ellenőrzése. 07 = A jóváhagyott minőségirányítási program szerinti működés ellenőrzése. 08 = A jóváhagyott nevelési, illetve pedagógiai (szakmai) program szerinti működés ellenőrzése 09 = Törvényességi, tanügy igazgatási ellenőrzés (A nevelési-oktatási intézményeknél tanügyi dokumentumok) 10 = Az éves munka (munkaterv) értékelése (beszámolók, az esetleges tanév közbeni ellenőrzések, kimutatások, illetve a munkaterv tényleges megvalósulása tekintetében) 11 = Gazdasági ellenőrzés 12 = A gyermek, a tanuló jogainak érvényesülése (információáramlás, a gyermekek, tanulók értékelése, véleménynyilvánítás lehetőségei, fegyelmi eljárások jogszerűsége, a tanulói jogviszony megszűnése, stb.) 13 = Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység, tanuló- és gyermekbaleset megelőzése 14 = A szülők és gyermekek jogainak védelme adatvédelmi szempontból 15 = Az intézmény működésével összefüggő adatvédelmi előírások betartása

Intézmény megnevezése Szőlőskerti Általános Iskola

2004 01,02,03,04,06,10,11,15,

2005

2006

06,10,

01,05,06,07,08,09,10,12, 13,14,

87

2007 03,06,10,11,15,

2008 02,06,07,10,