INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV
2007-2011
Tomori Pál Fıiskola
Kalocsa
2007. január 3.
Tartalomjegyzék
1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ........................................................................ 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA ......................................... 14 A KÉPZÉSI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA ............................................................................................................... 14 ESÉLYEGYENLİSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS ....................................................................................................... 18 DOKTORI KÉPZÉS FOLYTATÁSA, TOVÁBBFEJLESZTÉSE ...................................................................................... 19 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS INTÉZMÉNYI „SZOLGÁLTATÓ” RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA .................... 19 OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓK KÜLSİ ÉRDEKLİDİK SZÁMÁRA, A RÉGIÓ IGÉNYE ................................... 20 KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS INTÉZMÉNYI GYAKORLAT .................................................. 20 HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŐKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTİ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN .................................................................. 34
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK............................................................................................................................. 34 INTÉZMÉNYI SZERVEZET, MENEDZSMENT STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA ................................................................. 35 MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSA, A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MŐKÖDTETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK BEMUTATÁSA, VISSZAHATÁS A KÉPZÉSI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGRE............................................................................................................................................... 41
HUMÁN STRATÉGIA JELLEMZİI, A FOGLALKOZTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA, FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................... 43
INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŐSÍTÉSE ................................................................................................. 47 INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI PROGRAM ................................................................................. 49 OKTATÓI, DOLGOZÓI, HALLGATÓI ÉLETMINİSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSEK ................................. 52 3. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA .................................................................................................................................................. 54 A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAINAK MEGHATÁROZÁSA ...................................................................... 54 MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA, ÉRTÉKELÉSI TECHNIKÁK, STATISZTIKÁK KÉSZÍTÉSE .................................................................................................................................. 57
A SZENÁTUS ÉS GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE AZ ELLENİRZÉSBEN............................................... 57 4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA.................................................. 57 INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŐKÖDÉSE ............................................................................... 57 HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG .............................................................................. 57 MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS, ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN.................... 58
2
1. Az intézmény bemutatása: múlt-jelen-jövı A Tomori Pál Fıiskola állami intézményi akkreditációját követıen 2004. szeptember 1-én kezdte meg mőködését két akkreditált szakon (MAB 2003/9/VII/2. sz. határozata, FTT 87/2004/03/03. sz. határozat, 2004. június 14-i parlamenti ülésen meghozott határozat; szakok: Gazdálkodási szak - MAB 2003/9/VI./1./42. sz. határozat, Külgazdasági szak - MAB 2003/9/VI/1/43. sz. határozat). A Fıiskola Kalocsa székhellyel „egyéb jogi személyiségő” non-profit szervezet formájában a Kalocsai Felsıoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság mint Fenntartó felügyelete mellett mőködik. A Fıiskola új felsıoktatási intézményként, jogelıd intézmény nélkül jött létre, alaptevékenységét, a mőködés irányítását, stratégiai fejlesztéseit az elfogadott Alapító okirat szerint és a küldetésnyilatkozat szellemében végzi. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: az Alapító okiratban felsorolt tudományágakban, szakindítási engedéllyel rendelkezı szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint fıiskolai szintő alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált felsıfokú szakképzés nappali, levelezı, esti tagozaton és távoktatásban (e képzési formákban oklevél, illetve bizonyítvány kiadására jogosult ); továbbképzés, az arra vonatkozó külön jogszabály rendelkezések szerint; a képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos kutatás és fejlesztés, valamint tudományszervezı tevékenység végzése, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése; tankönyv- jegyzetíratás és kiadás, taneszköz fejlesztés, és ezek biztosítása az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére; könyvtári és laboratóriumi szolgáltatás, kollégiumi elhelyezés, kulturális és sportolási lehetıség, a hallgatók beilleszkedését, életvitelét biztosító szolgáltatások mőködtetése; az alkalmazásában lévık ellátásával kapcsolatos feladatok elvégzése; az intézmény infrastruktúrájának fenntartása és folyamatos fejlesztése; igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, mőszaki és más szolgáltató szervezeti egységek mőködtetése. Az alaptevékenység ellátásának anyagi feltételeit a fenntartó és az állam közösen biztosítja az Ftv.-ben foglalt rendelkezések szerint. Az intézmény mőködésének forrását képezik még azon tevékenységek bevételei, amelyek ellátására a Fıiskola alaptevékenységként jogosult.
Ilyen tevékenység: az államilag finanszírozott
3
felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára olyan képzés, illetve szolgáltatás
nyújtása,
követelményekben teljesítéséhez;
és
amely a
közvetlenül
tantervekben
költségtérítéses
felsıfokú
nem foglalt
kapcsolódik tanulmányi
szakemberképzés
a
képesítési
kötelezettségek a
szakindítási
engedéllyel rendelkezı szakokon, valamennyi képzési szinten és formában; felvételi elıkészítı és egyéb tanfolyamok tartása; általános továbbképzés; a képzéshez kapcsolódó
tudományágakban
kutatás
és
fejlesztés,
tudományszervezés,
kultúramővelés és fejlesztés, szaktanácsadási és egyéb tevékenység; az intézményi infrastruktúra szabad kapacitásainak hasznosítása (kiadói tevékenység, nyomdaipari szolgáltatások,
nyomdaipari
termékek
gyártása,
üzemi
étkeztetés,
sportlétesítmények, oktatást szolgáló helyiségek, valamint kollégiumi szálláshely bérbeadása). Az intézmény alaptevékenységén túlmenıen – alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – jogosult az alapító okiratban, valamint a Szabályzatban meghatározott feladatkörnek megfelelı vállalkozási tevékenységre, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével. A Fıiskola akkreditációs eljárásának idıigénye miatt csak 2004. június 14-én kapta meg a mőködéséhez feltétlenül szükséges törvényi felhatalmazást, így a 2004/2005ös tanévben csak a pótfelvételi keretében tudott hallgatókat beiskolázni. Ennek ellenére is az alapszakokon – nappali és levelezı képzés keretében – közel 250 hallgató kezdte meg tanulmányait. A Fıiskola mindkét szakon meghirdette a másoddiplomás képzést is. A két alapszak (Gazdálkodási, Külgazdasági – a bologna folyamat miatt ezek, mint „kifutó” szakok) szakmai képzését 6 tanszék és a Testnevelési csoport biztosítja. Az egyes tanszékeken a képzés teljes vertikumához szükséges oktatói létszám rendelkezésre áll. A minısített oktatók száma induláskor 19 fı volt – akiket határozatlan idıre szóló munkaviszonyban, teljes munkaidıben foglalkoztat az intézmény. A fıiskolai diplomát adó Gazdálkodás és Külgazdasági szak mellett 2004. ıszétıl a különbözı szakirányú felsıfokú szakképzés is megkezdıdött, és a Fıiskola együttmőködési megállapodásokat kötött szakközépiskolákkal felsıfokú szakképzés
4
szervezésére.
Az
elıször
indított
szakok:
banki-,
pénzügyi-,
számviteli
szakügyintézı, valamint az idegenforgalmi szakmenedzser szak. A többciklusú, lineáris képzési szerkezet bevezetéséhez igazodva a Fıiskola 2005. ıszén nyújtott be szakindítási kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz a Gazdálkodási és menedzsment valamint a Nemzetközi gazdálkodás alapszak indítására. 2006-ban a Magyar Akkreditációs Bizottság mindkét szak mőködését támogatta (a Nemzetközi gazdálkodási szakot Budapest székhelyen kívüli képzési hellyel együtt). Az intézmény a hallgatók munkaerı-piaci versenyképességének biztosítása érdekében a megfelelı szakembergárda és színvonalas oktató munkájuk mellett, kezdettıl fogva kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvek oktatására, az angol nyelvő szakmai képzés kiépítésére. A hallgatók nyelvi képzésben való részvételének motiválását szolgálja a kezdettıl fogva létezı nyelvvizsga felkészítı kurzusok szervezése a két tannyelvő (ORIGÓ, PANNON) és a két egynyelvő (GOETHE, TELC) vizsgarendszerhez. 2005-ben a Fıiskola Idegen nyelvi Tanszéke a PANNON kétnyelvő vizsgarendszer akkreditált vizsgahelyévé vált. Együttmőködési megállapodás van a Fıiskola és az Avicenna College International Education Centre között az angol nyelven folyó gazdálkodási és külgazdasági program indítására. A szakmai-tudományos munka fókuszában ezideig a tananyagfejlesztés, a tankönyvés jegyzetírás, az oktatási segédeszközök (példatárak, hallgatói
munkafüzetek)
elkészítése állt. Ezek némelyike már megjelent, ill. egy részük kiadás elıtt van. Az alapképzés és felsıfokú szakképzés megváltozott tartalma miatt még legalább két évig nagy erıkoncentrációval tovább kell folytatnunk az új követelményeknek megfelelı tartalmú tananyagfejlesztéseket, ami miatt kevesebb energia jut a külsı publikációkra. A szakmai-tudományos munka minıségi megalapozottságát az oktatógárda dokumentált kvalifikáltsága, tudományos minısítése garantálja. A jövıbeni szakmaitudományos potenciál megalapozását pedig a PhD tanulmányokat folytató fiatal oktatói csapat biztosítja. Az oktatói-kutatói együttmőködés egyik formája az a belsı tudományos mőhely, amelynek kiépítése 2004. ıszén kezdıdıtt
a Magyar
Tudomány Ünnepe keretében megrendezett tudományos konferenciával, amelyet a Fıiskola azóta is minden évben megszervez. Az együttmőködés másik formája a
5
képzési program-, tananyag- és taneszközfejlesztés, ami a fıiskolai képzés megindításától kezdıdıen folyamatosan tart. A Fıiskola által kínált képzések egyik erıssége a képzés tartalmában is megjelenı gyakorlatorientált szakmai képzés, a másik a rendelkezésre álló oktatói potenciál, a tudományos minısítéssel rendelkezı oktatói állomány, akik többsége maga is üzleti, vezetıi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik, ezáltal is megjelenítve a munkaerıpiaci elvárásokat a képzésben és a képzések fejlesztésében. A Tomori Pál Fıiskola 2004/2005-ös tanévtıl kezdıdıen szervezett képzéseiben részt vevı hallgatói létszám, az oktatáshoz és az intézmény mőködtetéséhez szükséges
humán
erıforrások,
valamint
infrastruktúra
rendelkezésre
állása
stabilizálódott az elmúlt két évben és kellı alapul szolgál a további fejlesztési tervek megvalósításához. A Tomori Pál Fıiskola nappali, levelezı alapképzést, kiegészítı képzést és felsıfokú szakképzés folytat, szeptemberi és keresztféléves indítással, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában. Az alapszakok, képzési formák, képzési idı szerinti létszámadatok a 2006.október 15-i állapot szerint: Szak Tagozat Félévek Létszám száma (fı) Gazdálkodási szak nappali tagozat 6 56 (hagyományos képzés) Levelezı tagozat 8 455 A képzéshez tartozó szakirányok: számvitel, pénzügy, regionális gazdaságtan Külgazdasági szak nappali tagozat 6+1 18 (hagyományos képzés) Levelezı tagozat 8 24 A képzéshez tartozó szakirány: Európa-tanulmányok Gazdálkodási és nappali tagozat 6+1 34 menedzsment szak (BA) Levelezı tagozat 6+1 50 A képzéshez tartozó szakirány: régiófejlesztés, kis-és középvállalkozások menedzsmentje Nemzetközi gazdálkodási nappali tagozat 6+1 15 szak (BA) A képzéshez tartozó szakirány: EU agrárpolitika, logisztika Összesen: 652 A szakirány választásra nappali és levelezı tagozaton egyaránt a negyedik félév végén kerül sor, kivéve a „kifutó” szakok levelezı tagozatát, ahol ez a választás a 6. félévben történik. A fıiskolai képzés szakdolgozat megírásával, annak megvédésével
6
és záróvizsgával zárul. A záróvizsgát és a nyelvvizsga követelményeket sikeresen teljesítık közgazdász diplomát szereznek a választott szak feltüntetésével. A fıiskola különbözı szakokon képzést folytató hallgatóinak létszáma összesen 727 fı. Ebbıl a felsıfokú szakképzésben résztvevık létszáma 75 fı, a fıiskolai képzésben résztvevık létszáma 652 fı, amelybıl a nappali képzésben résztvevık száma 123 fı, a többiek, a lényegesen nagyobb létszámot adó levelezı képzés keretében folytatják tanulmányaikat. Az államilag finanszírozott hallgatók száma összesen: 118 fı. Az intézmény hallgatói létszáma jelenleg is a „felfutás” stádiumában
van.
Az
intézmény
összes
felvehetı
hallgatóinak
számát
a
Felsıoktatási Regisztrációs Központ eljárása határozza meg a rendelkezése álló személyi és tárgyi feltételek figyelembe vételével. A maximális hallgatói létszám várhatóan 1500 fı körül lesz. A képzés fejlesztésével kapcsolatosan tervezett lépések (szakindítás, szakirányok megválasztása, indítandó felsıfokú szakképzési szakok megválasztása, tananyagfejlesztés stb.) a minıségi képzés erısítését szolgálják. A hallgatók minıségi képzéséhez, gazdasági igényeknek való megfelelıséghez nagymértékben hozzájárul a mySAP.com termékcsalád, melyet oktatási célokra az SAP Hungary Kft. nyújt a Fıiskolának. Ezen integrált ügyviteli rendszer segítségével a hallgatók a különbözı vállalati folyamatok számítógépes támogatását ismerhetik meg a termeléstıl az ügyfélkapcsolaton, logisztikán, számvitelen, emberi erıforrásgazdálkodáson és pénzügyön keresztül az értékesítésig. A Tomori Pál Fıiskola a munkaerı-piaci igényekre és azok változására reagál egyrészt az egyes szakokhoz tartozó szakirányok aktualizálásával, másrészt az alapozó
tantárgyak
tananyagainak
folyamatos
korszerősítésével,
a
gyakorlatcentrikus képzési tartalmak kidolgozásával. Példa erre a logisztikai képzés beépítése a graduális képzésbe (mint szakirány). Ez a szakmai képzés a felsıfokú szakképzésben, és a másoddiplomás képzésben is, mint önálló szak kapott helyet. Ma intézményünk úgy látja, hogy a piacok kiszélesedésével a termelı és szolgáltató vállalatok egyik kulcsfontosságú területévé nıtte ki magát a vállalati logisztika. Mindezen túl hazánk földrajzi elhelyezkedése és az európai integrációban elfoglalt pozíciója és potenciális régiófejlesztési törekvések alapján is a logisztika, mint funkció és a logisztikával foglalkozó szervezetek felfutása prognosztizálható. 7
Hallgatóink szakmai tudásának ezen a területen való naprakészen tartása, másrészt a munkaerı-piaci lehetıségek kiszélesítése érdekében is szorosan együttmőködünk a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társasággal. A munkaerı-piac igényeire és azok változására intézményünk más vonatkozásban is reagál. Különösen a graduális képzés területén, a szakirányok bıvítése mellett, a képzési szakok számának növelése is napirenden van. Jelenleg elıkészítés alatt áll a gazdasági informatika szak tanterve, ugyanis a munkaerı-piaci adatok arra engednek következtetni, hogy ezekbıl a szakemberekbıl a Dél-Alföldi régióban is szők még a
keresztmetszet. Elıkészítés alatt van a szabad bölcsészet és az
egészségügyi szervezı szak is, ezen szakemberek iránt inkább a jövıben látunk jelentısebb kereslet-felfutást. A már meglévı szakjaink tantárgyainak felfrissítésekor, a szakirányok bıvítésénél, az indításra tervezett új szakok tanterveinek összeállításánál messzemenıen figyelembe vesszük a széles társadalmi igények ill. a gazdasági szféra végzıs hallgatókkal szembeni szakmától független elvárásait. A különbözı intézmények, a vállalatok a diplomás fıiskolásoktól elvárják, hogy képesek legyenek nagy önállósággal végezni feladataikat, ami megalapozott szakmai felkészültségre és begyakorlott ismeretekre építve valósítható meg. Az önállóság mellett a kooperáció, a gyors döntés képessége is elvárás. Lényegi követelmény a tanult ismeretek magabiztos gyakorlati alkalmazásának megléte a munkavégzés során. Ezért van az, hogy oktatásunk egész rendszerében a gyakorlat-orientált képzés élvez prioritást. A végzıs hallgatók pályakövetési módszerei most vannak kidolgozás alatt. Győjtjük más intézmények tapasztalatait is munkánk eredményes mőködése érdekében. Úgy látjuk, hogy mindenképpen szükséges egy jól felépített kérdıív és annak a rendszernek a kidolgozása, amely a visszacsatolást, az elemzéshez szükséges anyagot, összegyőjtést biztosítja számunkra. A Tomori Alma Mater keretében olyan fórumot kívánunk nyújtani volt hallgatóinknak, mely lehetıséget biztosít a személyes karrierútjuk figyelemmel kísérésére és a fıiskolai kapcsolatrendszerhez való csatlakozásukra. A végzett hallgatókkal való folyamatos kapcsolattartás révén az Alma Mater visszajelzést
kaphat
egykori
hallgatóitól,
megismerheti
munkavégzési
tapasztalataikat, amelyek hozzájárulhatnak a fıiskolai képzésfejlesztéshez. A 8
Fıiskola pedig megújuló továbbképzési kínálatával továbbra is hozzájárulhat egykori hallgatói egész életen át tartó tanulási lehetıségeinek támogatásához, a kapcsolatok további fenntartásához és kölcsönös erısítéséhez. E mellett természetesen sok más eszköz is felhasználható – a teljes pályakövetési rendszer intézményünkben néhány év múlva tudja elérni igazi célját. A Tomori Pál Fıiskola középtávon elérendı célja meghatározó szereppel bíró gazdasági felsıoktatási intézménnyé válni a régióban, az uniós elvárások szem elıtt tartásával beágyazódva a város, a kistérség és a Dél-Alföldi régió mőködésébe. A fenti cél elérése érdekében olyan képzési kínálatot kívánunk kifejleszteni, olyan az elızetes tudás, készség mérését és beszámíthatóságát biztosító képzési programot kínálunk, amely elsıdlegesen a kistérségi és régiós munkaerıpiaci igénynek leginkább megfelelı szakirányokban rendelkezésre áll, olyan tanulási formákat és olyan hallgatói ügyfél-centrikus mőködést kívánunk kialakítani, amely szolgáltatásai a régió mind szélesebb körő lakossága számára elérhetık, mindezek eredményeként biztosítottá válik az egész életen át tartó tanulás (LLL) lehetısége a Tomori Pál Fıiskolán. A fenti cél érdekében stratégiai partnerségünket bıvítjük a régió különbözı intézményei,
gazdasági
vállalkozói
körében,
kezdeményezzük
a
kamarai
együttmőködést a hazai munkaerıpiaci igényeknek és a régióba betelepülı külföldi vállalkozásoknak
leginkább
megfelelı
humán
erıforrás
fejlesztési
igények
megismerésére, közös fejlesztési projektek kidolgozására. A képzési kínálat „gerincét” az új BA szakok, a szakirányú továbbképzések és a fıiskola profiljába illı új OKJ szerinti felsıfokú szakképzési kínálat képezi. A további BA szakok akkreditálása mellett tervezzük az MA képzések beindítását is. Az MA képzések indítását más felsıoktatási intézménnyel együttmőködve szeretnénk végezni. Kiemelt prioritásként kezeljük a szakmai gyakorlati képzés feltételrendszerének és mőködési keretrendszerének továbbfejlesztését. A képzési kínálat bıvítésére törekszünk egyrészt az angol nyelven folyó BA és szakirányú szakmai képzések, másrészt a rövidebb idıtartamú szakmai képzések megteremtésével.
9
A régió közalkalmazottai számára kifejlesztendı képzési kínálattal a képzésbe bevonható célcsoport kiszélesítését kívánjuk elérni. A mőködéshatékonyság növelésére tervezzük az informatikai kommunikációs technológia (IKT) nyújtotta lehetıségek mind szélesebb körő beépítését a tananyagfejlesztésekbe, képzési és felnıttképzési szolgáltatásainkba. A hallgatói és oktatói mobilitást támogató pályázatokban való részvétel, az európai együttmőködési lehetıségek kihasználása, azok régiós mőködésbe való integrálása kiemelt jelentıséggel bír a középtávú terveinkben. Különösen a nyelvképzés lehetıségeinek bıvítése hallgatóink és oktatóink számára egyaránt. Terveink között szerepel a Tomori Pál Fıiskolán a PANNON kétnyelvő vizsgarendszer akkreditált vizsgahelye mellé egy gazdasági szaknyelvi vizsgahely kialakítása is. A Fıiskola kiemelt figyelmet fordít a fiatal kollégák szakmai fejlıdésére, minden oktatónak lehetıséget biztosítva a PhD képzésben való részvételre. Ezzel célunk a már most is jelentıs számú minısített oktatói gárda létszámának bıvítése. A Tomori Pál Fıiskola aktualizált küldetésnyilatkozata szerint a Fıiskola a Dél-Alföldi EU-régió meghatározó tudásbázisaként kíván mőködni. Elsısorban a régió versenyképességének megalapozásához, illetve fejlıdése elısegítéséhez illeszkedı, a
dinamikusan
változó
társadalmi-gazdasági kihívásoknak megfelelı
széles
spektrumú tudás-szolgáltatások nyújtásával. A kiindulási alapnak tekinthetı földrajzi terület lefedése után, mőködési körét tovább kívánja bıvíteni az országos felsıoktatási piac irányába. Prioritások: -
Kalocsa város több száz éves felsıoktatási hagyományainak újjáélesztése, a
történelmi alapokra, egy a kor elvárásainak messzemenıen megfelelı felsıoktatási intézmény felépítése; -
a Dél-Alföldi EU-régió felsıoktatási és felnıttképzési szempontból ellátatlan
területének lefedése; -
a
régió
tudáspiaci
igényeinek
kielégítése,
elsısorban
közgazdaságtani,
külgazdasági és európai uniós ismeretek felsıfokú képzése területén, valamint ezekre alapozva újabb tudományterületeken;
10
-
a Magyar Akkreditációs Bizottság által támasztott követelmények összehangolása
a régió innovációs- és tudáspiacának elvárásaival, erre alapozott képzési programok és tudományos tevékenység megvalósítása; -
a humán erıforrás kihasználásával olyan színvonalú oktatás megvalósítása
melybıl a felsıfokú végzettséggel kikerülık a hazai- és az európai munkaerıpiacon versenyképesek; -
a felsıfokú oktatáshoz és a felnıttképzéshez kapcsolódó szaktanácsadással,
kutatásokkal, kiadói tevékenységgel, rendezvény- és konferenciaszervezéssel a tudásrégió kiépülésének támogatása. Annak érdekében, hogy az intézmény küldetését teljesítse, a következı irányelveket fogalmazta meg: -
kiemelt fontosságú a versenyképesség folytonos és rugalmas fejlesztése, annak
érdekében, hogy a Fıiskola szervezeti felépítése, tevékenység szerkezete, mőködési szabályai, személyi és tárgyi feltételei mindenkor megfeleljenek a változó környezet elvárásainak; -
a
„Bologna
folyamat”
szellemében
szervezett,
nemzetközi
mércével
is
színvonalas felsıoktatás megvalósítása, amely jól illeszkedik a lineáris képzési rendszerbe, és amelynek érdekében be kell vezetni az európai kreditrendszert és minıségbiztosítás elveit, lehetıvé kell tenni a nemzetközi oktatói és hallgatói mobilitást, és integrálni kell a tantervekbe az európai ismereteket; -
kapcsolati tıke kialakítása, kiterjesztése és kihasználása az országhatárokon
belül és nemzetközi szinten egyaránt annak érdekében, hogy a Fıiskola értékes tagjává váljon a civil-, üzleti- és tudományos szférának, a felek minél nagyobb hasznára és megelégedésére; -
elkötelezettség kialakítása arra nézve, hogy az intézmény a fıiskolai hallgatók,
oktatók, dolgozók és partnerek elvárásainak maximálisan megfeleljen. Az érintettekkel kapcsolatos viszonyát a Fıiskola a következıképpen fogalmazza meg: -
A hallgatók számára az oktatási szolgáltatások keretén belül biztosítja a
tudományos
szempontból
naprakész,
ugyanakkor
gyakorlatorientált
képzést,
amelynek célja a munkaerıpiacon hasznosítható és a mögötte lévı tudás alapján értékes végzettség megszerzése. Az intézmény oktatási kínálatát három, egymásra
11
épülı szintre tagolja. A minél szélesebb kínálat biztosítása érdekében oktatási programjait
felsıfokú
szakképzés,
alapképzés
és
szakirányú
továbbképzés
területeken tárja a potenciális igénybe vevık elé. Az iskolarendszerő képzésen kívül a Fıiskola lehetıséget nyújt a nappali képzéssel egyenértékő végzettség megszerzésére levelezı rendszerben, továbbá a már diplomával rendelkezı számára posztgraduális képzésben való részvételre, ezzel is biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetıségét. -
A Fıiskola biztosítani kívánja felsıfokú végzettség megszerzésének lehetıségét
idegen nyelven, ehhez kiépíti a szükséges kapcsolatokat külföldi felsıoktatási intézményekkel, oktatókkal. Mindezekkel párhuzamosan az intézmény meg kívánja szervezni külföldi hallgatók felsıfokú képzését magyar, illetve idegen nyelven. -
A hallgatók életminıségének javítása érdekében az intézmény folyamatosan
fejleszteni kívánja a kapcsolódó szolgáltatásokat, úgymint a hallgatók kollégiumi elhelyezése, idegen nyelvoktatás, kulturális-, sport- és szabadidıs tevékenységek. -
Az oktatók motivációja szempontjából a legfontosabb az önmegvalósítás és a
folyamatos szakmai továbbfejlıdés, hiszen ez az alapja az egyéni érvényesülésnek és
az
egzisztenciális
biztonságnak.
Annak
tudatában,
hogy
a
Fıiskola
versenyképessége és a küldetés teljesítése mindenekelıtt az oktatókon múlik, a fent említett kérdéskör a hatékonyság szempontjából elsıbbséget élvez. -
A nem oktató dolgozókkal szembeni viszony hasonló az oktatókéhoz, kiegészítve
azzal, hogy legfontosabb feladatuk az alaptevékenységet megvalósító személyi állomány támogatása, részükre a munkakörülmények személyi-, tárgyi- és szellemi hátterének biztosítása. Mindezek szellemében elengedhetetlen a munkavállalókból – beleértve az oktató és nem oktató dolgozókat is – egységes humán erıforrás állomány kialakítása, hiszen ennek színvonala, csapatszelleme, elégedettsége és állandó szakmai fejlıdése képes csak megteremteni a hatékony és sikeres mőködés alapját. -
Kalocsa város önkormányzata és a város lakossága irányába tanúsítandó
felelısségével a Fıiskola teljes mértékben tisztában van. A cél, hogy közös erıvel a Dél-Alföldi EU-régió nyugati felének tudományos központja, húzóereje legyen. Ennek érdekében
a
Fıiskola
stratégiáját,
infrastrukturális
fejlesztéseit,
intézményi
mőködését és marketing tevékenységét mindenkor össze fogja hangolni a város és a régió terveivel.
12
-
A Dél-Alföldi EU-régió, mint az intézmény tágabb mőködési területe csak abban
az esetben lesz képes az EU –„tudásrégió” kihívásainak megfelelni, amennyiben kiaknázza a Fıiskolában rejlı lehetıségeket, amely egyrészt a felsıoktatás szempontjából „fehér foltnak” tekinthetı terület lefedése, másrészt a regionális tudásbázis pozíció, harmadrészt pedig a lineáris oktatásba való bekapcsolódás. A Fıiskola ennek érdekében mindent hajlandó megtenni, hiszen küldetésének központi gondolata is errıl szól. -
A hazai felsıoktatás és az oktatási kormányzat irányába a Fıiskola kinyilvánítja
azon szándékát, hogy részt kíván venni minden olyan törekvésben, amely a hazai felsıoktatást színvonalasabbá, értékesebbé teszi. Kész közremőködni olyan reformokban, amelyek az intézmény versenyképességét javítják, a felsıoktatás egészének minıségbeli elırelépését szolgálják. Tapasztalatait természetesen bármikor kész megosztani a kormányzat és más felsıoktatási intézmény képviselıivel, továbbá fontosnak tartja, hogy a felsıoktatás fejlesztését szolgáló hazai és nemzetközi szervezetekbe illetve rendezvényekre felkészült képviselıit rendszeresen delegálja. A Tomori Pál Fıiskola számára a fent megfogalmazott irányelvek szükségszerően az intézményi stratégia alapköveit képezik, az operatív tervek és konkrét feladatok ennek szellemében fogalmazódtak meg. A Fıiskola mőködési környezetének dinamikus és turbulens fejlıdését feltétezve ezen irányelvek néhány éven belül újragondolandók, és ennek megfelelıen szükség esetén módosítható a stratégia, megváltozhat a súlypontok prioritása és tartalma is az intézményfejlesztési terveinkben.
13
2. Az intézményfejlesztés fıbb területeinek bemutatása A képzési szerkezet átalakítása A Tomori Pál Fıiskola a nappali tagozatos képzés keretében – az intézmény rövid múltja miatt – diplomát eddig nem tudott a hallgatók számára kibocsátani. A 2004ben beiskolázottak jelenleg harmadévesek, ık lesznek a 2006/2007-es tanévben Gazdálkodási szakon az elsı végzıs évfolyam, a Külgazdasági szakon mivel a képzési idı 7 félév, 2008. januárjában kapnak a hallgatók elıször diplomát. A hallgatók elhelyezkedési lehetıségeirıl elemzı adataink így nincsenek, de úgy látjuk, hogy a viszonylag kis létszámú évfolyamainknak középtávon nem lesznek elhelyezkedési gondjai. Erre enged következtetni az, hogy a most végzıs hallgatóink szakmai gyakorlati helyeinek megoldása nem ütközik nehézségekbe. Ebben jelentıs segítséget kapunk a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi Kamarától és a velük kapcsolatban álló vállalkozásoktól, valamint a fıiskola számára komoly biztosítékot adnak a fıiskola azon fıállású oktatói, akik a gyakorlati élet különbözı területeinek (bank, biztosító, kutatóintézet, vállalkozás) vezetı szakembereiként vesznek részt hallgatóinak oktatásában. Mivel a nappali képzésben a hallgatói létszám az egyes szakokon illetve évfolyamokon viszonylag alacsony, ha néhányan nem tudnak a tanterv szerint záróvizsgát tenni, tanulmányaik folytatatását a levelezı képzés keretében biztosítjuk számukra. Levelezı tagozaton is mindkét szakon folyik képzés, a tantervi elıírások szerint a hallgatók 8 félév után szerezhetnek diplomát. E képzés keretében szeptemberben induló és a februárban induló (keresztféléves) képzés egyaránt folyik. Mivel minden félévben indítottunk évfolyamot, a „legidısebb” hallgatói csoport jelenleg 7. féléves, így idıben – a tantervi elıírások szerint – az elsı végzıs évfolyam a „kifutó” hagyományos képzés keretében a 2006/2007 tanév végén kerül ki intézményünkbıl. Ezután félévenként adunk ki diplomát még a „kifutó” rendszerben egészen 2011. januárjáig. A Tomori Pál Fıiskola a 2006/2007. tanévben két új típusú alapképzési szakon iskolázott be hallgatókat, így: a Gazdálkodási és menedzsment és a Nemzetközi
14
gazdálkodás szakon. Mindkét alapszak a MAB által akkreditáltan és az OM által engedélyezetten indult. A szakok tanterve úgy épül fel, hogy minden hallgató az elsı tanévben ugyanazokat az alapozó tantárgyakat tanulja, így a szakok közötti átjárásra két szemeszter elvégzése után még lehetıség nyílik. A hallgatók számára biztosítjuk a szakok párhuzamos hallgatását, illetve azt is, hogy a Gazdálkodás és menedzsment alapszakot végzı hallgató párhuzamosan felvegye a nemzetközi logisztika szakirányt is, a Nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató pedig a másik szakon meghirdetett régiófejlesztési vagy a kis- és középvállalkozások menedzsmentje szakirányt a saját tantervi kötelezettségeinek teljesítése mellett. A Fıiskola a két alapszak nappali tagozatán összesen 50 fı állami normatívát kapott. Ebbıl 35 fıt iskoláztunk be a Gazdálkodás és menedzsment szakra, 15 fıt a Nemzetközi gazdálkodás alapszakra. Emellett költségtérítéses hallatóink is vannak. A levelezı képzés keretében csak költségtérítéses hallgatót iskoláztunk be. A Gazdálkodási és menedzsment alapszak csak Kalocsa székhellyel indult be, a Nemzetközi gazdálkodás szakot a MAB két helyre is akkreditálta, így a képzés Kalocsa székhellyel és Budapest telephellyel is indulhat, illetve indulhatott. A Tomori Pál Fıiskola a következı években további alapszakok, valamint mesterszakok akkreditációját és beindítását is tervezi. Az akkreditációs eljáráshoz szükséges anyagok (tantervek, tantárgyi programok, stb..) összeállítása folyamatban van. A tervezett szakokra történı beiratkozás kezdete az akkreditációs eljárás függvénye. Reményeink szerint erre a 2008/2009. és/vagy 2009/2010. tanévben kerülhet sor. Az alapképzési szakstruktúra összeállításánál messzemenıen figyelembe vesszük a munkaerı-piaci igényeket, azok szem elıtt tartásával bıvítjük képzésünket középtávú terveink szerint a szabad bölcsészet, az egészségügyi szakterület és a logisztika irányába. E mellett egy olyan képzési struktúra kialakítására is törekszünk (2008. után), ahol az érdeklıdı hallgatók a reál- és a humán szakterületek között egyaránt választhatnak.
15
A 2006. szeptemberében indult alapképzési szakokon az oktatás kiemelkedı mértékben épít az elméleti és módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazására. Így mindkét területen a szerzett tudás lehetıvé teszi azt, hogy a hallgatók késıbb egyéni tanulás formájában szélesítsék és mélyítsék ismereteiket. A BA képzés felkészíti ıket arra is, hogy képesek legyenek szakmájukban mester fokon is tanulmányokat folytatni. Ezt az elméleti ismeretek magas szintő oktatása alapozza meg, amelyben a tantárgy
ismeretek
mellett
jelentıs
súlyt
helyezünk
a
hallgatók
kutatási
képességeinek fejlesztésére és saját karrierjük tervezésére is. A Tomori Pál Fıiskola rendszeres szakmai konzultációt tart fenn a Corvinus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem oktatóival. BA képzési tervünk összeállításánál építettünk az ı szakmai tapasztalataira is. A folyamatos együttmőködés során az egyetemek elvárásait hallgatóink érdekében továbbra is figyelembe fogjuk venni, annak érdekében is, hogy a nevezett intézmények – de más gazdasági jellegő intézmények is – szívesen fogadják fıiskolánkról mesterfokon tanulni szándékozó hallgatóinkat. A Fıiskolán BA képzés folyik, a BA és MA közötti átjárás, valamint a vendéghallgatói jogviszony szabályozása csak akkor válik aktuálissá, ha a mesterképzési terveink realizálódnak. Az intézményünk mőködésében élni kívánunk a felsıoktatási fejlesztéseket, hallgatói és oktatói mobilitást ösztönzı programokban való részvétellel, valamint más felsıoktatási intézménnyel való együttmőködésben hallgatóink külföldi szakmai gyakorlati lehetıségeinek megtermetésével. Ennek kiépítése a témában várható új pályázati lehetıségek megjelenésével kezdıdik meg. A diákcsere programban való részvétel lehetısége motivációt jelenthet a hallgató szempontjából is. A diákcserék pl. 1-2 szemeszter idıtartamúak lehetnek. A diákcsere programok létrehozásának, lebonyolításának nem szükségszerő feltétele a közös oktatási program, de annak megléte mindenképp erısíti az intézményi kapcsolatokat, azok fejlıdését. Az oktatói csereprogramok az intézményi kapcsolatok szempontjából alapvetı fontossággal bírnak. A vendégoktatók fogadása egyrészt színesíti, gazdagítja és
16
rangossá teszi a képzést, másrészt igen értékes gyakorlati tapasztalatszerzést, információcserét tesz lehetıvé. Az oktatók és ezáltal az intézményvezetés betekintést kaphat nemcsak a partner által folytatott képzések tartalmába, minıségébe, hanem megismerkedhet az ott zajló intézményi folyamatokkal, helyi sajátságokkal, továbbfejlesztve ezáltal saját mőködését, képzésének színvonalát. A nemzetközi pályázatokban való részvétel, bekapcsolódás már folyamatban lévı programokba (pl. TEMPUS III, ERASMUS, SOKRATES megújuló programjai) további innovációs lehetıségeket nyújt Fıiskolánk számára. A fıiskolán folyó felsıfokú szakképzés mellett 17 szakképzı intézménnyel van együttmőködési szerzıdés, a különbözı szakirányú felsıfokú szakképzésre. Ezekben az iskolákban folyó felsıfokú szakképzések a Tomori Pál Fıiskola oktatóinak szakmai felügyelete mellett folynak. Az FSZ képzési kínálat a diplomás képzési kínálattal összhangban került kialakításra, építve a szakképzı intézmények szakképzési kínálatára, hogy a szakmai kompetencia rendelkezésre állása biztosított legyen. Az együttmőködési szerzıdések keretében folyó felsıfokú szakképzések szakképesítés, képzési forma és képzési idı szerinti létszámadatai a partner szakképzı intézményekben a 2006. október 24-i állapot szerint Szakképesítés Tagozat Félévek Létszám száma (fı) Banki szakügyintézı Nappali 274 4 Levelezı 86 Pénzügyi szakügyintézı Nappali 4 76 Levelezı 25 Számviteli szakügyintézı Nappali 4 55 Idegenforgalmi szakmenedzser Nappali 4 91 Levelezı 4 30 Nemzetközi szállítmányozási és Nappali 4 56 logisztikai szakügyintézı Levelezı 4 53 Reklámszervezı szakmenedzser Nappali 4 11 Levelezı 4 16 Összesen: 773 A felsıfokú szakképzésben az OKJ jegyzék megváltozása miatt vannak „kifutó”, a régi OKJ szerinti képzéseink. Ezek egy része a 2006/2007-es tanévben kifut, más részük a 2007/2008-as tanévben. Mivel ebben is van keresztféléves képzés, a régi OKJ szerinti felsıfokú szakképzéseink kifutása 2008. végére várható, feltéve, hogy
17
megjelennek az FSZ képzések központi programjai, amelyek szerint a 2007/2008-as tanév ıszétıl indíthatók az új OKJ szerint FSZ képzések. A megújuló FSZ képzési kínálatunkkal az új OKJ szerinti szakképzések megszerzésének lehetıségét biztosítjuk a jövıben, szem elıtt tartva részben a fıiskolai alapképzés tervezett bıvítésének szakirányait, részben a régióban várható szakképzési igényeket. A fıiskolai képzési profilhoz illeszkedı bıvítését
a
potenciális
szakirányú továbbképzések kínálatának
munkaerı-piaci igények
alapul vételével tervezzük.
Beiskolázási gyakorlatunkban fenntartjuk az ıszi féléves és keresztféléves képzések indítását, a rövidebb idıtartamú szakmai képzéseket a piaci igények szerint szervezzük. Angol nyelven folyó diplomás képzést is hirdettünk, amelyhez a külföldi hallgatók számára un. elıkészítı kurzus kapcsolódik részben a közel azonos nyelvi tudásszint megtermetésére, részben a beilleszkedés támogatására. Az elsı induló csoport 2007/2008 ıszére várható. Felkészültünk erre az angol nyelvő jegyzetekkel, oktatási segédanyagokkal, valamint az oktatógárda rendelkezésre állásának biztosításával. Tervezzük szakirányú képzéseink egyes moduljainak angol nyelven folyó oktatását és rövidebb idıtartamú angol nyelvő szakmai kurzusok indítását.
Esélyegyenlıség, tehetséggondozás A tehetséggondozás keretében biztosítjuk hallgatóink számára a TDK mőhelyben való részvételt - ennek eredményeként az intézmény egy éves mőködése után már 5 hallgató vett részt Országos Tudományos Diákköri Konferencián-, ennek intézményi és intézményközi kiterjesztését tervezzük. Az
esélyegyenlıség
megerısítésére
egyrészt
az
alapképzési
és
felsıfokú
szakképzési programjainkba beépítettünk olyan tantárgyakat, amelyek a hallgatóink önismereti, munkaerıpiaci alkalmassági készség-fejlesztését szolgálják, másrészt képzési szolgáltatásaink is opcionálisak a hallgatóink számára.
18
Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése A fıiskola nem tervezi doktori képzés beindítását, de különbözı csatornákon részt vesz a doktori képzésben. Egyrészt oktatóink mentorként részt vesznek más felsıoktatási intézmények doktori képzéseiben, másrészt fiatal oktatóink PhD hallgatóként
folytatnak
tanulmányokat
más
felsıoktatási
intézmények
által
meghírdetett doktori képzésekben.
Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása Az
egész
életen
át
tartó
tanulás
Fıiskolánkon
elérhetı
lehetıségeinek
keretrendszerét a munkaerı-piaci igényekre alapozott graduális képzési kínálatra épülı szakirányú továbbképzések, rövidebb idıtartamú szakmai képzések kínálata alkotja. A potenciális célcsoport a régióban mőködı vállalkozások, közszféra munkavállalóiból verbuválódik. A régiós együttmőködések, partnerségek építésének egyik célja a térség humán erıforrás fejlesztési igényeinek megismerése és a képzési igényeknek leginkább megfelelı tartalmú felnıttképzési kínálat kiépítése. A Fıiskola által kínált felnıttképzési programokkal minıségi képzést biztosítunk, a programok tartalmi kidolgozásában arra törekszünk, hogy kellıen kompatibilisek legyenek ahhoz, hogy a potenciális résztvevık számára lehetıvé váljon a képzési programok sokszínőségének kihasználása és az átjárás közöttük. A felnıttképzési programok eredményeként megszerzendı képességek függvényében lehetıvé tesszük a munkatapasztalat során szerzett tudás-, kompetenciaszint mérését, az adott szakmai tudás, kompetencia elismerési, beszámítási lehetıségét. A képzések innovációját a potenciális felhasználókkal való együttmőködésben, a stratégiai partnerek által igényelt képzési programfejlesztésekkel kívánjuk biztosítani. Kiemelt prioritásként kezeljük a vállalati és intézményi kapcsolatrendszer erısítését, e mentén a munkaerı-piaci fejlesztési, képzési igények folyamatos megismerését és a
fejlesztési
igényeknek
leginkább
megfelelı
képzési
programok
megújult
kínálatának kidolgozását. A felnıttképzési kínálatunk fejlesztésével az egész életen át tartó tanulás egyik régiós intézményi bázisát szeretnénk megteremteni.
19
A Fıiskola stratégiai célkitőzése: az egész életen át tartó tanulás lehetıségét biztosító felnıttképzési rendszer kiépítése, a minıség és hatékonyság folyamatos javítása; a felnıttképzési rendszerhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára; a felnıttképzési rendszer mind szélesebb körő megnyitása a régió lakossága számára. A felnıttképzési stratégiai célok megvalósulása érdekében biztosítjuk a fıiskolai képzési profilba tartozó alapképzések, szakirányú továbbképzések, mesterképzések és
a
felsıfokú
szakképzés
eredményeként
elérhetı
szakképzettséget,
szakképesítést a tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítık számára. A régió munkavállalói alkalmassági potenciájának növelésére együttmőködést építünk ki a Munkaügyi Központtal, hogy a regisztrált diplomás munkanélküliek számára is felajánlhassuk képzési kínálatunkat, ill. hogy megismerve az átképzési igényeket, képzési kínálati palettánkat bıvítsük.
Oktatási szolgáltató funkciók külsı érdeklıdık számára, a régió igénye A képzési formák különbözı lehetıségeit biztosítjuk hallgatóink számára, hogy ki-ki egyéni igényei, lehetıségei szerint választhasson a nappali és felnıttképzési programok nyújtotta „esti”, „levelezı” vagy az IKT nyújtotta távoktatási, e-learning tanulási formák között. Szorosabb együttmőködésre készülünk a régióban mőködı Munkaügyi Központtal, hogy képzési és továbbképzési kínálatunkat és partnerségi együttmőködésünket felajánljuk. A
jövıben
is
élni
kívánunk
a
gazdálkodó
szervezetek
által
adható
szakképzésfejlesztési támogatások adta lehetıségekkel. E mellett a foglalkoztatók igényeire alapozva szakmai tanácsadást biztosítunk belsı vállalati képzési programok kidolgozásában, ill. részt vállalunk vállalatok külsı vagy vegyes képzéseinek biztosításában.
Kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat Az oktató gárda minden tagja kötelességének tekinti, hogy választott témakörében publikációkat készítsen. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az oktatott tananyagokhoz
20
– a kutatási eredmények beépítésével, illetve a tudományterület országos és nemzetközi eredményeinek figyelembe vételével – jegyzeteket, tankönyveket és példatárakat is készítenek. Azt a célt tőztük ki, hogy 2011-re minden tárgyból legyen a Fıiskolának saját készítéső jegyzete, amelyek tartalma és minısége illeszkedik a bolognai folyamat által diktált normákhoz. A jegyzeteket és példatárakat elıször a hallgatókkal együtt teszteljük a gyakorlati foglalkozások során és fél- vagy egy éves „próbaidı” után a szükséges javítások elvégzésével véglegesítjük, végsı formájában tankönyvként megjelentetjük. Az intézmény saját kiadójában megjelentetett jegyzetek, tankönyvek és oktatási segédeszközök nemcsak a fıiskolai képzésekben kerülnek felhasználásra, ezek egy részét ajánljuk a felsıfokú szakképzésben tanulók számára is. A publikációk különféle kiadványokban jelennek meg, attól függıen, hogy tanulmány vagy elıadás-anyag formáját öltik, továbbá attól, hogy az elıadás hol és milyen fórumon hangzott el. Így oktatóink munkái különbözı intézmények konferenciaköteteiben is szerepelnek. A Fıiskola megalakulása óta minden évben megrendezzük a Tudomány Ünnepén saját tudományos konferenciánkat, amelyre külsı elıadókat is meghívunk. 2004. november 11-én három szekcióban 17 elıadás hangzott el a „Társadalom – gazdaság – kultúra” témakörében. 2005. november 24-én a „Tudás – etika – felelısség” fıcím alatt két szekcióban 15 elıadást hallgathattunk meg, 2006. november 23-án szintén két szekcióban, 19 tanulmányt prezentáltak az „Evolúció – fejlıdés – revolúció” témában. A szekciókat nem lehetett „tisztán” szétválasztani, mert egyrészt több tudományterület is szerepelt (orvostudomány, nyelvészet, közgazdaságtan,
számvitel,
stb.),
másrészt
pedig
a
szerzık
egy
része
interdiszciplináris megközelítést alkalmazott a tanulmányában. A
Tudomány
Ünnepe
alkalmából
készült
tanulmányokat
minden
évben
megjelentetjük a Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyvében. Ez egy sorozat, amelynek jelenleg a 3. kötetét rendezi sajtó alá az oktatókból álló szervezı bizottság. A jövı évben, 2007-ben lesz Magyarországon a Tudomány Ünnepe létrehozásának 10 éves évfordulója. A jubileum országos ünnepléséhez a Tomori Pál Fıiskola azzal kíván hozzájárulni, hogy kibıvíti a tudományos konferencián elıadók körét
21
tekintélyes szakemberekkel, társintézmények oktatóival. A konferencia egész napos lesz, a plenáris ülés után délelıtt és délután is két-két szekcióban hangzanak el az elıadások. Kiterjesztjük a meghívott hallgatóság körét is a Kalocsa TV és a Kalocsai Korona Rádió segítségével. A Pólus Fejlesztési Program keretében együttmőködı partnerként veszünk részt a régió egyik innovációs és inkubációs fejlesztést támogató projektjében. Ennek munkálatai még az elıkészítés stádiumában vannak. A Dél-alföldi Regionális Operatív Program Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye jövıbeni fejlesztéseit foglalja magában 2007 és 2013 között a régióban. A projekt célja egy területileg kiegyensúlyozott és fenntartható fejlıdés keretén belül kialakítandó tudás alapú gazdasági park, inkubátor ház, szolgáltató központ együttes létrehozása, melynek multiplikátor hatása alkalmas foglalkoztatottság bıvítésére, a versenyképes tudás és mőveltség fejlesztésére, a népesség egészségi állapotának javítására, valamint az információs társadalom kiteljesítésére. A Tomori Pál Fıiskola gazdasági felsıoktatási- és felsıfokú szakképzési kínálatával, a rendelkezésre álló szellemi kapacitással kész együttmőködni a Pólus fejlesztési Program keretében kiépítendı Innovációs és Inkubációs Park innovációs és inkubációs tevékenység nyomán létrejövı új tevékenységekhez kapcsolódó humán erıforrás
fejlesztés
és
az
ahhoz
kapcsolódó
szolgáltatások
kiépítésében,
ellátásában, kiemelten a gazdaság és felsıoktatás, szakképzés, felnıttképzés rendszerének kiépítésében, a szükséges képzési infrastruktúra létrehozásában. A Fıiskolán olyan tudományos mőhelyt alakítottunk ki, amely több, egymással összefüggı területen mőködik. Tudás-Klub elnevezéssel a társadalomtudományok különbözı területein tevékenykedı oktatóink önkéntes és kreatív közremőködésével eszmecseréket folytatunk – a mindenkori félév kezdéséhez képest – minden páros héten. Aktuális kérdésekrıl beszélgetünk, illetve érdeklıdésre számot tartó gazdasági, politikai témákat, tudományos cikkeket és könyveket elemzünk. Minden kolléga a saját szakterületének, nézıpontjának megfelelıen fejti ki álláspontját és ezzel járul hozzá az oktatói gárda tájékozódásának, tájékozottságának növeléséhez. Az egyes tudományterületek fejlıdésének, változásának nyomon követésével arra is lehetıség nyílik, hogy azt beépítsük az aktuális elıadásokba, tananyagokba, ezzel is bıvítve mind a saját, mind a hallgatók tájékozottságát. Az együtt gondolkodásra,
22
együtt dolgozásra serkentı mőhelymunkával a diákok Tudományos Diákköri tevékenységének és a diplomadolgozatok konzultációs feladatainak ellátása „napra készen” valósulhat meg. További fontos hozadéka ennek az együttmőködésnek, hogy a különbözı szakterületekhez tartozó, más-más vetületet hangsúlyozó fogalmak, összefüggések értelmezésében is közös álláspont alakítható ki. Lényegét tekintve, átfogóbban látjuk és értékeljük a különbözı tudományágak, kutatási területek országos és nemzetközi eredményeit, jobban átláthatjuk a gazdaságban játszódó konkrét folyamatokat. Az egyes kormányzati és civil szervezetek mőködését és a gazdasági szereplık kapcsolatait komplexebb megközelítéssel tekinthetjük át. Közös kutatási téma kidolgozását kezdtük meg, amely kapcsolódik a hosszú távú stratégiai céljainkhoz is. Címe: „Tudás, regionális társadalom, polgárosodás”. A címbıl is következıen Kalocsa város és a kisebb térségi, illetve tágabb régiójában kezdünk vizsgálatokat közgazdasági, társadalmi és kulturális-vallási aspektusból. Ennek a témakörnek az elsı tanulmányát két éven belül kívánjuk befejezni és újabb két év múlva a következıt. A végsı változat lezárása elıtt a részeredményeket kisebb tanulmányok formájában tesszük vitára alkalmassá. A vitára a diákjainkat is meghívjuk, hogy észrevételeikkel, esetleges tapasztalataikkal (például ismerik a régiót, mert ott laknak, vagy ott végezték a középiskolát) járuljanak hozzá a teszteléshez. Ezzel a kutatással hozzájárulunk a régiófejlesztési szakirány tananyagainak speciális irányban való fejlesztéséhez. A fiatal oktatóink közül 8 fı folytat más felsıfokú intézményben PhD tanulmányokat, 3 fı pedig a jövı tanévben kezdi el PhD tanulmányait. Évfolyamok szerinti csoportok: 3. évfolyamra jár 4 fı, 2. évfolyamra 2 fı, 1. évfolyamra 2 fı. Egyetemek szerinti csoportok: Pécsre 5, Gyırbe 3, Szegedre 2, Budapestre 1 oktatónk jár, illetve jár majd a jövıben. A 2007-2011 közötti idıszakban tervezzük az MA képzésbe való belépést, tervezett együttmőködéseinkkel megalapozzuk az oktatói gárda felkészülését, a továbbiakban pedig az MA ellátásához szükséges tudományos minısítéssel rendelkezı tanárokkal bıvítjük oktatói gárdánkat. Erre az idıszakra a jelenleg tanuló doktoranduszaink minden valószínőség szerint megszerzik a PhD fokozatot és ık is bekapcsolódnak az MA képzésbe.
23
Fıiskolánkon is mőködik Hallgatói Önkormányzat. A szokásos feladatkörökön kívül bevonjuk ıket a TDK és a Tudomány Ünnepe eseményeinek elıkészítésébe is. Az elkövetkezı idıszakban a Tudományos Évkönyvben a diákok részére is biztosítunk publikációs lehetıséget. A „Hallgatóink bemutatkoznak” c. részben a Fıiskola Tudományos Diákköri Konferenciáján legjobbnak ítélt dolgozat jelenhet meg. Ily módon minden évben lesz egy olyan hallgató, aki még tanulmányai befejezése elıtt publikálhat és ez ösztönzıként hat az alaposabb, elmélyültebb kutatási, adatgyőjtési munkához. A Hallgatói Önkormányzatnak tagja a felsıfokú szakképzés keretében tanulók képviselıje is, ugyanis szeretnénk szorosabbra főzni kapcsolatainkat a felsıfokú szakképzésben résztvevı hallgatókkal. Ennek egyik módja, hogy felkészítjük és bevonjuk ıket a TDK munkába, rendszeres konzultációs lehetıséget biztosítunk számukra az egyes tantárgyakból, ezzel is segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a fıiskolai képzésben folytassák tanulmányaikat. Oktatóink* által írt könyvek, tankönyvek, jegyzetek, tanulmányok, és egyéb publikációk, elıadások a 2004-2006. közötti idıszakban: Önálló könyv, könyvfejezet, jegyzet, tankönyv, oktatási segédanyag 1. Bálint J.(2006.): Jogi alapismeretek, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 2. Bánhegyi T.né (2005): Közgazdaságtan III., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 3. Bánhegyi T.né (2005): Közgazdaságtan IV., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 4. Bánhegyi T.né (2005): Makroökonómia példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 5. Bánhegyi T.né (2006): Mikroökonómia I., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 6. Budaházy Gy. (2005): Gazdasági matematika III. Példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 7. Budaházy Gy. (2005): Gazdasági matematika IV. Példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 8. Budaházy Gy. (2006): Statisztika képletgyőjtemény, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 9. Budaházy Gy. (2006): Statisztika példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 10. Daubner K.( 2006): Mikroökonómia példatár I. , Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 11. Daubner K.( 2006): Mikroökonómia példatár II., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 12. Dános A. (2004.): Pénzügytan (külgazdasági szakos hallgatók számára) Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa
*
Oktatóink tudományos tevékenységének személyre szóló tételes bemutatása messze túlmutat a Tomori Pál Fıiskolán folytatott tevékenység idıszakán – részben a Fıiskola létrejöttének idıpontját, részben az intézményfejlesztési terv projekciós idıszakát vettük alapul, amikor a legutóbbi három év publikációs „termését” emeltük ki jelen anyagunkban. Természetesen jóval bıvebb oktatóink publikációs listája és vannak olyanok is, akiknek az erıforrásait a fıiskolai mőködés beindítása, az oktatáshoz szükséges tananyagok, oktatási segédeszközök kidolgozása kötötte le ez ideig és még ez várható az elkövetkezendı két évben.
24
13. Dános A. (2005.): Devizaügyletek (pénzügyi, banki, számviteli szakügyintézık számára) Tomori Pál Fıiskola, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 14. Dános A. (2006.) : Pénzügytan, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 15. Dános A. (2006.) Nemzetközi pénzügyek (gazdálkodási szakos hallgatók számára) Tomori Pál Fıiskola, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 16. Dános V. (2005): Gazdasági jog, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 17. Dános V. (2006): Gazdaságvédelem, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 18. Dános V. (2006): Közigazgatástan, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 19. Domboróczky Z. (2004): Idegenforgalmi marketing II., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 20. Fenyves A. (2004.): Számvitel I., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 21. Fenyves A. (2005.): Eszközök számvitele, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 22. Fenyves A. (2005.): Eszközök számvitele példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 23. Fenyves A. (2005.): Eszközök számvitele példatár megoldások, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 24. Fenyves A. (2005.): Források könyvvitele, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 25. Fenyves A. (2005.): Források könyvvitele példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 26. Fenyves A. (2005.): Számvitel I. példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 27. Fenyves A. (2005.): Számvitel II., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 28. Fenyves A. (2005.): Számvitel III., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 29. Fenyves A. (2005.): Számvitel III. Példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 30. Fenyves A. (2005.): Számvitel IV., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 31. Fenyves A. (2005.) társszerzı Kotálik G.: Számvitel IV. Példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 32. Fenyves A. (2005.): Számviteli alapok, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 33. Fenyves A. (2005.): Számviteli alapok példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 34. Fenyves A. (2006.): Pénzügyi számvitel I. példagyőjtemény megoldásokkal, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 35. Gál J.(2004) társszerzı Meszlényi R., Szabó Zs.: Az éves beszámoló és a vállalati eredmény elemzése, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 36. Gál J.(2004) társszerzı Lénártné Dobrai E.: Idegenforgalmi ügyvitel gyakorló feladat oktatói segédlet, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 37. Gál J.(2004) társszerzı Lénártné Dobrai E.: Idegenforgalmi ügyvitel gyakorló feladat, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 38. Gál J.(2004) társszerzı Lénártné Dobrai E.: Idegenforgalom ügyvitele, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 39. Gál J.(2005) társszerzı Kereyné Szabó E.: Bizonylati szabályzat, bizonylati album, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 40. Gál J.(2006): Pénzügyi számvitel I., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 41. Hardi T. (2004) A határ menti együttmőködések lehetıségei Magyarország EU tagsága elıtt és után. – A határmenti együttmőködés lehetıségei és korlátai Magyarország és Ukrajna között. Ukrán Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézet–MTA Debreceni Akadémiai Bizottság– Nyíregyházi Fıiskola Európai Tanulmányok Központja, Nyíregyháza–Ungvár. 58– 73.o. 42. Holmár K.(2005): Hitelbírálat I., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 43. Holmár K.(2005): Pénzügyi és banki alapok, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 44. Hardi T.: 50–66; 76–78; 405–413. oldalak Bunovácz D. (szerk.) (2004) GyırMoson-Sopron megye kézikönyve. Sorozatcím: Magyarország régiói: Nyugatdunántúli régió. CEBA Kiadó, Budapest.
25
45. Hardi T. (2005) Borders and regional co-operations. – Györgyi Barta - Éva G. Fekete - Irén Kukorelli Szörényiné - Judit Timár (eds.) Hungarian Spaces and Places:Patterns of Transition. MTA RKK, Pécs. 46. Hardi T. – Pap N. (2006) Az államhatár megvonások hatása a Kárpát-medence és a Nyugat-Balkán városhálózatára – példák. – Pap N. (szerk.) A Balatontól az Adriáig. Lomart Kiadó, Pécs. 47. Hardi T. – Szörényiné Kukorelli Irén (megjelenés alatt) A gazdaság és a társadalom földrajza. Felsıoktatási elektronikus jegyzetcsomag. Széchenyi István Egyetem, Gyır. 48. Jákli Gy. (2005): Gazdasági matematika I. példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 49. Juhász P. (2006.): Gazdasági elemzés a sajtóban, in: Mikulás Gábor (szerk.): Információból üzleti érték, Magyar Információbrókerek Egyesülete, Budapest, pp. 169-174. 50. Király Z.( 2005): Szövegszerkesztés példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 51. Király Z.( 2005): Táblázatkezelés példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 52. Kiss L. (2005): Társadalombiztosítás, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 53. Kiss L. (2006): Gyakorló feladatsorok számvitel-elemzés szigorlatra, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 54. Laufer T. (2004): Értékelemzés alapjai - Esettanulmány-elemzés, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 55. Laufer T. (2005): Környezetgazdaságtan, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 56. Mádi-Nagy G.(2005): Gazdasági matematika I., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 57. Miklós Gy. (2005): Bevezetés a logikába, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 58. Miklós Gy. (2005): Ismeretelméleti alapok a filozófiatörténetben, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 59. Miklósné Zakar A. (2006): Európai integrációs alapismeretek, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 60. Móróné Zupkó T. (2005). Társszerzı Dvorszki L.: Vállalatgazdaságtan II. Példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 61. Móróné Zupkó T. (2005).: Versenystratégia Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 62. Süge Cs. (2005): Vállalkozások pénzügyei I., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 63. Süge Cs. (2006): Vállalkozások pénzügyei II., Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 64. Szántó Z.(2006.) Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Tanulmányok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan néhány kortárs elméleti irányzatáról. Bp. Helikon 1-204.old. 65. Rédei A. (2005): Biztosítási alapismeretek, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 66. Szántó Z. (2004.) A kapcsolatháló-elemzés szociometriai gyökerei. Megj: Letenyei László (szerk.) Településkutatás. Szöveggyüjtemény. Budapest: L Harmattan - Ráció Kiadó, 649-662.o. 67. Szántó Z. (2005.) Gary Stanley Becker. Megj: Bekker Zsuzsa (szerk.) Nobel-díjas közgazdászok. Budapest: KJK Kerszöv, 541-554.o. 68. Szántó Z. (2005.) Douglas Cecile North. Társszerzı: Orbán Annamária. Megj: Bekker Zsuzsa (szerk.) Nobel-díjas közgazdászok. Budapest: KJK Kerszöv, 571588.o. 69. Szántó Z. (2005.) Metaelméleti keretek. Megj.: Zsolnai József (szerk.) A tudomány egésze. A magyar tudomány tudománypedagógiai szemléje. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 70. Szántó Z. (2005.) Elméleti szempontok a fejlesztéspolitikai koncepciók társadalmi hatásainak elemzéséhez. Társszerzı: Bartus Tamás. Megj.: A fejlesztéspolitikai intézkedések társadalmi hatásainak vizsgálata. TÁRKI, 5-41.old. www.tarki.hu.
26
71. Szántó Z. (2006.) Gazdaság. Fejlemények az ezredfordulón. Társszerzı: Lengyel György. Kiegészítı részfejezet Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. (Budapest: Osiris) c. könyvéhez, 485-499.old. 72. Szántó Z. (2006.) Gazdaságszociológia. Társszerzı: Lengyel György. Elıszó a Lengyel Gy.-Szántó Z. (szerk.), Gazdaságszociológia. Szöveggyőjtemény. Bp. AULA, 1-16.old. 73. Szántó Z. (2006.) What Do Economic Sociology and Business Marketing Say about Business Relationships? Társszerzık: Mandják Tibor, Orbán Annamária, Research Paper, Bordeaux Business School, Business Relationship Management Research Centre. 74. Szántó Z. (2006.) Interfacing the Market: Business Focused, Network Based Reengineering of a Hierarchy. The Case of the Hungarian Broadcasting Company. Társszerzı: Vedres Balázs. Research Paper, Bordeaux Business School, Business Relationship Management Research Centre. 75. Szántó Z. (2006.) How Can Economic Sociology Help Business Relationship Management? Társszerzı: Mandják Tibor. Journal of Business and Industrial Marketing, (Sajtó alatt, közlésre elfogadva) 76. Szántó Z. (2006.) Social Embeddedness of Business Relations. Társszerzık: Mandják Tibor, Orbán Annamária. Journal of Business and Industrial Marketing, Special Issue: Business Marketing and Sociology (Sajtó alatt, közlésre elfogadva) 77. Tóth P. (2004.): Számvitelszervezés, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 78. Tóth P. (2004.): Számvitelszervezés példatár, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 79. Tóth P. (2005.) Szövegszerkesztés, jegyzet, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 80. İsz Á. (2005): 'Gyakorló feladatgyőjtemény az alap és középfokú német nyelvvizsgához Tanulmányok 1. Daubner K. (2006): Kultúra és fenntartható gazdasági fejlıdés In: Gazdaság és/vagy kultúra? Szerk.: Karikó Sándor Gondolat Kiadó 2. Hardi T. (2004) Az államhatáron átnyúló régiók formálódása. – Magyar Tudomány. 9. 991–1001. 3. Hardi T. (2004) Felsıoktatási kapcsolatok a Kárpát-medencében – magyarországi intézmények és professzorok szerepe a határon túli magyar felsıoktatásban. – Társadalomkutatás. 22 (Supplementum) 61–72.o. 4. Hardi T. – Nárai M. (2005) Szuburbanizáció és közlekedés a gyıri agglomerációban – Tér és Társadalom. 1. 81–101. o. 5. Hardi T. (2005) határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben. – Tér és Társadalom. 2. 65–81.o. 6. Hardi, T. (2005) Grenzüberschreitende Pendlerei, Erwerstätigkeit imösterreichisch–ungarischen Grenzraum. – Tér és Társadalom. 2. 199–218.o. 7. Hardi T. (2006) A városhálózat átalakulása a Balkánon. http://www.europainstitut.hu/pdf/elemzes/hardi.pdf. 8. Hardi T. (Megjelenés alatt) Euroregions in Hungary – Moravian Geographical Reports (2007/1) 9. Hardi T. (Megjelenés alatt) Euroregions in Hungary – Geopolitica (2007/1) 10. Juhász P. (2006.) Társszerzık: Tátrai Tünde – Csáki Attila: A hazai vállalatok elektronikus beszerzés iránti nyitottsága. A versenyképesség kutatás 2004-2006. mőhelytanulmány-sorozat 37. sz. kötete
27
11. Juhász P. (2005.) Társszerzı: András Krisztina: A versenyképesség kihívása a pénzügyi menedzsmenttel szemben. A versenyképesség kutatás 2004-2006. mőhelytanulmány-sorozat 4. sz. kötete 12. Juhász P. (2005.): Az üzleti kapcsolatok pénzügyi értékelési lehetıségei, Vezetéstudomány, 5. szám, pp. 35-43. 13. Juhász P. (2005.): A szellemi tıke szerepe és megítélése a magyar vállalatok mőködésében, BCE Vállalatgazdaságtan tanszék 68. sz. mőhelytanulmány 14. Juhász P. (2005.) Társszerzı András Krisztina: A versenyképesség kihívása a pénzügyi menedzsmenttel szemben, BCE Vállalatgazdaságtan tanszék 67. sz. mőhelytanulmány 15. Juhász P. (2005.): A marketing szerepe a tulajdonosi értékteremtésben Magyarországon, BCE Vállalatgazdaságtan tanszék 64. sz. mőhelytanulmány 16. Juhász P. (2005.): Az emberi erıforrás értékelési kérdései, Vezetéstudomány, 1. szám, pp. 13-32. 17. Juhász P. (2004.): A szellemi tıke értékelési problémái, Hitelintézeti Szemle, 5. szám, pp. 59-82. 18. Juhász P. (2004.): Az üzleti és könyv szerinti érték eltérésének magyarázata – Vállalatok mérlegen kívüli tételeinek értékelési problémái, PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola 19. Juhász P. (2004.): Iránytő nélkül – Információs válságban a pénzügyi döntéshozatal, Vezetéstudomány, 7-8. szám, pp. 30-41. 20. Juhász P.(2004.): Az üzleti kapcsolatok értékelési lehetıségei, BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék 48. sz. mőhelytanulmány 21. Juhász P. (2004.): Az emberi erıforrás értékelési kérdései, BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék 36. sz. mőhelytanulmány 22. Sz. Berki É. (2005.) A kompetencia alapú fejlesztés, képzés igénye az Európai Közösség oktatási és képzési tevékenységében Készült: BMGE kutatás keretében Megjelenés alatt Kutatási beszámoló c. kötetben 23. Sz. Berki É. (2006.) A gazdaság szakképzéssel, oktatással szembeni elvárásai a Római Szerzıdéstıl napjainkig Tanulmány Készült: A bolognai folyamat által indukált MsC szakok képesítési követelményeinek kidolgozásával foglalkozó projekt keretében OM Megjelenés alatt Kutatási beszámoló c. kötetben 24. Sz. Berki É. (2006.) A gazdaság szakképzéssel, oktatással szembeni elvárásai Megjelenés alatt Társadalom és Gazdaság c. folyóirat 25. Sz. Berki É. (2006.) Szakmai vizsgáztatási rendszerek az Európai Unióban Készült: az FKA-KT 4/2006. sz. kutatás keretében Megjelenés kutatási beszámoló kötetben angol és magyar nyelven 2007-ben várható 26. Sz. Berki É. (2006.) A hazai szakmai vizsgáztatási rendszer továbbfejlesztése a statisztikai információk és a vizsgarendszer elemzése alapján Készült: az FKA-KT 4/2006. sz. kutatás keretében Megjelenés kutatási beszámoló kötetben angol és magyar nyelven 2007-ben várható 27. Sz. Berki É. (2006.) Regionális Vizsgaközpont hálózat koncepciója és megvalósíthatósági alternatívái (társszerzık: Hideg É., Bartus Zs.,Szilágyi A., Szilágyi J.) Készült: az FKA-KT 4/2006. sz. kutatás keretében Megjelenés kutatási beszámoló kötetben angol és magyar nyelven 2007-ben várható 28. Sz. Berki É. (2006.) A kompetencia alapú szakképzés megújuló rendszere Készült: a Magyar Tudomány Ünnepe elıadásaként TPF Kalocsa Megjelenés tanulmánykötetben 2007-ben várható 29. Szántó Z.(2004.) Társadalomtudomány és értékítéletek. Századvég 2. szám, 145-159.o. Újra megjelent: Helmich D.-Szántó Z. (szerk.) Metodológia,
28
társadalom, gazdaság. In Memoriam Bertalan László. Bp. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2004, 40-52.o. 30. Szántó Z. (2004.) Gary Stanley Becker és a modern társadalomtudomány. Az ökonómiai szemléletmód jelentısége és korlátai. Megj.: Válogatás G. S. Becker mőveibıl. Budapest: Rajk László Szakkollégium, 279-294.o. 31. Szántó Z. (2005.) Racionális döntések és társadalomtudomány. Megj: Társadalmi térben. (A BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék 20. évfordulójára rendezett emlékülésen elhangzott elıadások) Budapest: 323-340.o. 32. Szántó Z. (2005.) Társadalmi tıke. Társszerzı: Orbán Annamária. Erdélyi Társadalom /2. szám, 55-70.o. 33. Szántó Z. (2006.) Magyar közgazdászok szerzıtársi kapcsolathálói és tudományos teljesítménye. Társszerı: Tóth István János. Magyar Tudomány, Hálózatelemzési Különszám (Sajtó alatt, közlésre elfogadva) 34. Szántó Z. (2006.) Unemployment and local labour market. Trento University, Joint European Master in Comparative Local Development, Research Paper. (Sajtó alatt, közlésre elfogadva) Konferencia-kiadványok 1. Bánhegyi P.(2004): Neoklasszikus vagy evolúciós közgazdaságtan a XXI. században (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga),Tomori Pál FıiskolaTudományos Évkönyve I. kötet 2. Bánhegyi P.(2005): A közgazdasági gondolkodás erkölcsi hatásai (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 3. Bánhegyi T.né (2004): A felsıfokú képzés helyzetének, valamint a felsıfokú képzettségőek foglalkoztatási helyzetének alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga),Tomori Pál FıiskolaTudományos Évkönyve I. kötet 4. Bánhegyi T.né (2005): A jog szerepe a gazdasági és társadalmi felelısség érvényesítésében (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 5. Daubner K. ( 2004): Kultúra és piac (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 6. Daubner K. (2005): Felelısségünk a természeti környezetért (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 7. Dános A. (2004.): A nık társadalmi helyzete Magyarországon a rendszerváltás elıtt és után (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 8. Dános A. (2005.): A magyar nık munkaerı-piaci helyzete, foglalkoztatási esélyeik javítása (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 9. Dános K.(2004): Klinikai és kísérleti neurolingvisztika (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet
29
10. Dános V.(2004): A gazdasági bőnözés megelızése (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 11. Domboróczky Z.(2004):Politikai marketing mejlıdésének történeti átekintése (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga),Tomori Pál FıiskolaTudományos Évkönyve I. kötet 12. Domboróczky Z.(2005): Az etikai megközelítés jelentısége politikai marketing esetén (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 13. Finta J.(2004):A kereszténység értékhordozó szerepe a mai európai társadalomban (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 14. Finta J.(2005): A média szerepe az egyén és a társadalom erkölcsi formálásában vagy rombolásában (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 15. Gál J.(2005): A tudás – etika – felelısség megjelenése a könyvvizsgálói munkában (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 16. Hardi Tamás - Mezei István (2004) A racionalizmus és a nacionalizmus küzdelme. – Az integrálódó Európa politikai földrajza. III. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia Pécs, 2002. november 7–8. Szerk.: Reményi P. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, 2004. 173–177. o. 17. Hardi T. (2004) társszerzıként Rechnitzer J.: Effects of a University for the Regional Development Case Study of the Hungarian–Austrian–Slovakian TriBorder Region. – И.В. Абрамов– Б.А. Якимoвич – A.B. Eленcкий (ред.) Технические Университеты: Интеграция c европейскими и мировыми системами образования. Ижевский Гасударственный Технический Университет, Ижевск. 116–137. o. 18. Hardi, T. (2005) társszerzıként László, T.: Možnosti využitia e-learningu a Internetu vo vyučovaní geografie. (Possibilities of the use ICT and e-Learning in the lecturing of geography) – XXIII. mezinárodní kolokvium o řízení osvojovacího procesu k aktuálním problémům vědy, výchovy, vzdělávání a rozvoje tvůrčího myšlení Univerzita obrany Brno, 19. května 2005 CD-ROM. ISBN 80-85960-92-3. 19. Hardi T. (2005) The Austrian–Slovakian–Hungarian tri-border region: emergence of a new transborder unit. – Komornicki, T.– Czapiewski, K. L. (eds) Central and Eastern Europe: Changing Spatial Patterns of Human Activity. Polish Academy of Sciences Institute of Geography and Spatial Organization, Warszawa. 135–144.o. 20. Holmár K.(2004):A finanszírozás egyes kérdései (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 21. Holmár K.(2005): A rendszerváltó országok bankrendszereinek fejlıdése (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 22. Juhász P.(2005.): Az emberi erıforrás pénzbeli értékelésének lehetıségei, in: Botos Katalin (szerk.): Pénzügyek és globalizáció, JATEPress, Szeged, pp. 233243. 23. Juhász P. (2005.): A szellemi tıke szerepe és megítélése a magyar vállalatok mőködésében, in: Tudásalapú társadalom, tudásteremtés – tudástranszfer,
30
értékrendváltás, II. kötet, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 316323. 24. Juhász P. (2005.) Társszerzı: András Krisztina: A versenyképesség kihívása a pénzügyi menedzsmenttel szemben, in: Tudásalapú társadalom, tudásteremtés – tudástranszfer, értékrendváltás, I. kötet, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, pp. 178-186. 25. Juhász P. (2004.): Az üzleti és a könyv szerinti érték eltérése, in: Gazdasági szerkezet és versenyképesség az EU csatlakozás után, MTA IX. osztály Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottsága, pp. 460-468. 26. Kapitány J.(2005): A főszerpaprika kutatás eredményei és hasznosuilása a gyakorlatban (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 27. Laufer T.(2004): A fenntartható fejlıdés elvei, értelmezése a kalocsai kistérségben (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga, Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 28. Meszlényi R.(2004): Szakképzés és a reálszféra igényeinek figyelembevétele (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga, Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 29. Miklós Gy.(2004): A nacionalizmus értelmezése és az európai kérdései (a Magyar Tudomány Ünnepe társadalomszervezıdés alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 30. Miklósné Zakar A.(2004): Az Európai Unió tagállamaiban mőködı köztisztviselıképzési modellek tanulságai, különös tekintettel a magyarosrzsági köztisztviselıképzés jövıjére (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga, Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 31. Miklósné Zakar A.(2005): Nagyhatalmi etika vagy társadlami iniciatíva ? Az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány esete (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 32. Süge Cs.(2004): Hétköznapi tévképzetek és közgazdasági átverések (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve I. kötet 33. Süge Cs.(2005): Tızsdei elırejelzés – illúzió vagy valóság ? (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. Kötet 34. Szabó M.(2005): Etika és Gazdaság (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. kötet 35. Szántó Z.(2005): Max Weber tudomány- és oktatásetikai koncepciójának aktualitása (a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencia anyaga), Tomori Pál Fıiskola Tudományos Évkönyve II. Kötet Szerkesztıi munka tudományos mővek kiadásában 1. Daubner K. (2005): Bánhegyi Tiborné dr.: Mikroökonómia I. fıiskolai jegyzetének lektorálása 2. Hardi T. A Tér és Társadalom folyóirat, az MTA Regionális Kutatások Központja folyóirata (megjelenik negyedévente, az MTA IX. Osztálya és az MTA RKK, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával). Szerkesztı 1998/3 számtól folyamatosan.
31
3. Juhász P.(2006.) lektor Aswath Damodaran: A befektetések értékelése. Módszerek és eljárások. Panem Kiadó, Budapest, 4. Szántó Z. (2004.) Metodológia, társadalom, gazdaság. In Memoriam Bertalan László. Bp. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Társszerkesztı: Helmich Dezsı. 5. Szántó Z. (2006.) Gazdaságszociológia. Szöveggyőjtemény. Bp. AULA, Társszerkesztı: Lengyel György. Más értékelhetı alkotások 1. Dános A. (2006.): A nık munkaerı-piaci helyzete az Európai Unióban és Magyarországon PTE-KTK Évkönyv 2. Hardi T. (2004) Izsák Éva: A városfejlıdés természeti és társadalmi tényezıi – Budapest és környéke. – Tér és Társadalom. 1. 151–153.o. 3. Hardi T. (2004) Nagy Imre–Kugler József (szerk.):Lehet-e három arca e t ájnak?Tanulmányok a délkeleti határrégió újraszervezıdı kapcsolatairól. – Tér és Társadalom. 159–162.o. 4. Hardi T. (2006) Beszámoló az MTA Regionális Tudományos Bizottságának és Településtudományi Bizottságának ülésérıl. – Tér és Társadalom. 1. 171–178. 5. Juhász P. (2006.) társszerkesztı David Osborne – Peter Hutchinson: A kormányzás ára, Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején, Alinea– IFUA Horváth & Partners, Budapest 6. Juhász P. (2006.) társszerkesztı John Rolfe – Peter Troob: A Wall Street dzsungelében, Lelkesedésünk és kiábrándulásunk története, Alinea Kiadó, Budapest 7. Szántó Z. (2006.) Recenzió Egy kettıs évforduló kapcsán: A strukturális kiegyensúlyozottság elméletének újrafelfedezése. Szociológiai Szemle 3. szám (Sajtó alatt, közlésre elfogadva) Elıadások 1. Bánhegyi T.né (2006): Makrogazdasági politikák és munkanélküliség Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 2. Bányai K.(2006): Az emberi tényezı szerepének kezelése a vezetéselméletben, hadtörténeti példákon keresztül Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 3. Budaházy Gy.(2006): Az önkormányzatok és a PPP Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 4. Daubner K.(2006): Környezetvédelmi lépések a világban: elıre vagy hátra ? Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 5. Dános A. (2006.): A matriarchátustól a „Girl power”-ig, avagy a nık társadalmi és gazdasági helyzetének változása az idık folyamán Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 6. Domboróczky Z.(2006): Szervezeti formák az evolúcióelmélet tükrében Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 7. Finta J.(2006): Az evolúció és a bibliai teremtéstörténet Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 8. Gál J.(2006): A számvitel fejlıdésére ható tényezık Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 9. Hadi T.(2006): A Balkán területi fejlıdése Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 10. Homár K.(2006): Az elektronikus pénz Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa
32
11. Juhász P. (2005. szeptember 26.) „A szellemi tıke pénzügyi értékelése”, Budapesti Mőszaki és Gazdasági Egyetem, Tudásmenedzsment elıadássorozat 12. Juhász P. (2005. május 12.)„A szellemi tıke szerepe és megítélése a magyar vállalatok mőködésében”, „Tudásalapú társadalom, tudásteremtés – tudástranszfer, értékrendváltás” V. Nemzetközi konferencia (Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar) 2005. május 11-12., Miskolc –Lillafüred 13. Juhász P. (2005. május 12.) „A versenyképesség kihívása a pénzügyi menedzsmenttel szemben”, „Tudásalapú társadalom, tudásteremtés – tudástranszfer, értékrendváltás” V. Nemzetközi konferencia (Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar) 2005. május 11-12., Miskolc –Lillafüred 14. Juhász P. (2004. november 9.) „Az emberi erıforrás pénzbeli értékelésének lehetıségei”, „Pénzügyek és globalizáció” konferencia, (Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar), Szeged 15. Juhász P. (2004. október 22.) „Az üzleti és a könyv szerinti érték eltérése”, VIII. Ipar- és Vállalatgazdasági Konferencia (MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottság), 2004. október 21-22., Pécs 16. Juhász P. (2004. június 8.) „The value missing from the balance sheet”, II. International Value Conference, Bordeaux Business School – BKÁE, Budapest 17. Juhász P. (2004. június 7.) „On the financial valuation of the business relations”, II. International Value Conference, Bordeaux Business School – BKÁE, Budapest 18. Juhász P. (2004. április 2.) „Valuation problems of the human capital”, EDAMBA, 7th International Science Conference, Nove Zamky, Szlovákia 19. Kapitány J.(2006): Evolúció és revolúció a főszerpaprika kutatásban Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 20. Lieszkovszky J.(2006): Kis vasútszociológia, avagy egy kérdıíves felmérés eredményei a Kalocsa-Kiskörös vonalán Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 21. Meszlényi R(2006.): Aggályok és tények – reformok a felsıoktatásban Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 22. Miklós Gy. (2006): Paradigmaváltás vagy forradalmi változás és kultúra a civilizáció értékrendjében Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 23. Miklósné Zakar A.(2006): A regionális szemlélet minıségi változásai Romániában Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 24. Süge Cs.(2006): Quo vadis, lakossági megtakarítás ? Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 25. Szabó M. (2006): A reklámok evulóciós alapjai Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 26. Sz.Berki É. (2006.): A kompetencia alapú szakképzés megújuló rendszere Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa 27. Szántó Z.(2006): Strukturális kiegyensúlyozottság és bizalom koevoluciója ismétlıdı kooperációs helyzetekben Tudomány Napi Konferencia, Tomori Pál Fıiskola, Kalocsa
33
Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttmőködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztı és társadalomalakító programokban A Pólus Fejlesztési Program keretében együttmőködı partnerként veszünk részt a régió egyik fejlesztési projektjében, amelynek célja Innovációs és Inkubációs Park létrehozása. Az innovációs és inkubációs tevékenység kiépítésére szolgáló projekt stratégiai célkitőzései között szerepel tudás klaszter létrehozása, valamint a versenyképesség szempontjából kiemelt jelentıséggel bíró K+F tevékenység helyi feltételeinek megteremtése, ill. a fenntartható mőködés keretrendszerének kiépítése. A fejlesztés másik modulja, a betelepülı vállalkozások igényeként
logisztikai
centrum létesítése. A Fıiskola gazdasági felsıoktatási- és felsıfokú szakképzési kínálatával, a rendelkezésre álló szellemi kapacitással vesz részt az Innovációs és létrejövı új
Inkubációs Park innovációs és inkubációs tevékenység nyomán
tevékenységekhez kapcsolódó humán erıforrás fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások kiépítésében, ellátásában, kiemelten a gazdaság és felsıoktatás, szakképzés, felnıttképzés rendszerének kiépítésében,
a szükséges képzési
infrastruktúra
munkái
létrehozásában.
A
projekt
elıkészületi
2006.
ıszén
megkezdıdtek, nagyobb aktivitások 2007. ıszétıl kezdıdıen várhatók.
Nemzetközi kapcsolatok A Tomori Pál Fıiskola tervezi a MealLearn Hálózatba való bekapcsolódást, és a nemzetközi kapcsolatfelvételének beindítását és továbbfejlesztését (a moblitást támogató programokon túlmenıen) az alábbi területeken: közös oktatási programok létrehozása, indítása; nemzetközi akkreditáció. A közös oktatási programok létrehozása, indítása kapcsán megvizsgáljuk, hogy mely felsıoktatási
intézmények
rendelkeznek
olyan
szakirányokkal,
melyek
összehangolhatók a Tomori Pál Fıiskola által ajánlott szakirányokkal, illetve mely intézmények biztosítanak olyan képzéseket, melyek kiegészíthetik és vonzóbbá tehetik a hallgatók részére a Tomori Pál Fıiskola programjait. Intézményi szempontból a kínált programokon túl fontos a leendı partner adott országbeli státusza, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere, megítélése, az általa biztosított képzések keresettsége, népszerősége.
34
A közös oktatási programok több formában valósulhatnak meg, pl. az oktatás összehangolásával a partnerintézmény elismeri a Tomori Pál Fıiskola képzését és a hallgató tanulmányai végeztével mindkét intézmény által kiállított diplomát kap; a hallgató a képzés egy meghatározott idejét (pl. a képzés utolsó éve) a partnerintézményben végzi, mely lehetıséget teremt egy adott ország/régió helyi adottságainak megismerésére, az ott szerzett tapasztalatok további hasznosítására; a hallgató a Tomori Pál Fıiskola elvégzése után további meghatározott idıtartamú, továbbképzésben vehet részt a partnerintézményben, mely révén a hazai diploma mellett magasabb szintő nemzetközi végzettséget is szerezhet. A
nemzetközi
akkreditáció
lehetıségeinek
feltárása,
érvényesítése,
kiemelt
jelentıséggel bír a Fıiskola számára. Az intézmény és képzési programjainak akkreditálását a nemzetközi együttmőködési lehetıségek nagymértékben elısegítik. A kapcsolatfelvétel némely potenciális partnerországgal megtörtént, de e kapcsolati szándékok tényleges realizálása, az együttmőködés kiépítése hosszabb idıt igényel.
Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása A Fıiskola szervezetét oktatási valamint funkcionális (igazgatási) és szolgáltató szervezeti egységek alkotják. A szervezeti egységek tevékenységét azok vezetıi, valamint testületei (tanácsok, bizottságok, értekezletek) irányítják, koordinálják, illetve állásfoglalásukkal, tanácsokkal segítik. A szervezeti egységek elhelyezkedését a Fıiskola organogramja ábrázolja (lásd: következı oldalon). A Fıiskola döntést hozó, és a döntés végrehajtását ellenırzı legfıbb szerve a szenátus. A Fıiskola vezetésével kapcsolatos feladatokat a szenátus és a rektor látja el. A Fıiskola vezetésében az alkalmazottak választott képviselıiken keresztül vesznek részt. A fıiskolai vezetés határozatainak, intézkedéseinek végrehajtását a szervezeti egységek végzik saját vezetıik irányításával. A Fıiskola alkalmazottainak munkáltatója a rektor. A rektor tekintetében a munkáltatói jogokat a Fenntartó gyakorolja.
35
A szenátus létszáma az Ftv.-ben meghatározott képviseleti arányok figyelembe vételével: 9 fı. A szenátus szavazati jogú tagjai: a)tisztség alapján rektor, (1 fı), fıtitkár, Fenntartó képviselıje, (1 fı); b) delegálás alapján a hallgatói önkormányzat által delegált képviselık, (2 fı); c) választás útján az oktatók és kutatók választott képviselıi, (4 fı) és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak választott képviselıje (1 fı). A szenátus üléseire tanácskozási jogú állandó meghívottak: a) rektorhelyettesek, b) a szervezeti egységek vezetıi, c) a felügyelı bizottság tagjai, d) könyvvizsgáló. Tanácskozási joggal vehetnek részt a testület munkájában, akiket a rektor esetenként meghív. A szenátus tagjainak választását a rektor rendeli el olyan idıpontra, hogy a tanév elsı szenátusi ülésén az újonnan választott képviselık részt vehessenek. Választójoggal az rendelkezik és a szenátus tagja – a hallgatói önkormányzat képviselıinek kivételével – az lehet, aki a Fıiskolával munkaviszonyban áll. A szenátus választott tagjait az oktatók és kutatók valamint a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak – mint két, jelölésre és választásra jogosult közösség – választja.
36
A rektor választási bizottságot hoz létre a választásokat megelızıen legalább két héttel. A bizottság egy elnökbıl és két tagból áll, feladata a jelöltlisták összeállítása az alkalmazottak körében végzett kellı tájékozódás alapján, valamint a választás szabályszerő lebonyolítása. A bizottság kijelölésével együtt a rektor meghatározza a jelöltlisták összeállításának határidejét és a választás napját. Nem lehet a választási bizottság tagja olyan személy, aki jelöltként kíván indulni a választáson. A jelöltlistára bármely választójoggal rendelkezı személy kérheti felvételét. A jelöltek listára kerülési sorrendjének nincs jelentısége. Választásra jogosult közösségenként külön jelöltlista összeállítása szükséges. Egy személy csak egy jelöltlistán szerepelhet és nincs kizárva annak lehetısége, hogy az illetı a másik közösség jelöltlistájára kérje felvételét. A jelöltlista lezárása után a választási bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítésérıl. A jelölteket ABC sorrendben kell feltüntetni a – választásra jogosult közösségenként összeállított – szavazólapokon. A választás titkosan történik, érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet. A szavazólapon a választóknak annyi jelöltet kell választani, ahány tagot a választásra jogosult közösség bejuttathat a szenátusba. Érvénytelen a szavazat, ha: a) nem a hivatalos szavazólapon adták le, b) nincs elegendı/több jelölt lett megjelölve a megadottnál, c) a véglegesített jelöltlistán nem szereplı személy nevét írták fel. A különbözı közösségek szavazólapjainak közös urnába történı győjtése megengedett. A szavazás akkor eredményes, ha a választásra jogosultak 50%-a leadja szavazatát. A részvételi arányt választásra jogosult közösségenként különkülön kell ellenırizni. Csak abban a közösségben kell megismételni a választást, ahol a résztvevık aránya kisebb a meghatározottnál. A
választási
bizottság
végzi
a
szavazatok
összeszámlálását,
melynek
eredményeként a legtöbb szavazatot megszerzett jelöltek lesznek a szenátus tagjai. Azonos pontszámot elért jelöltek esetében a jelölt életkora dönt: az idısebb jelölt elsıbbséget élvez. Az utolsó bejutott képviselıt – a szavazás eredményeként kialakult listán – követı jelölteket póttagként kell nyilvántartani. A póttag automatikusan a szenátus tagjává válik abban az esetben, ha a vele azonos listán megválasztott szenátusi tag tagsága bármely okból megszőnik. Idıközi választást kell tartani, ha póttag hiányában a szenátus létszáma nem teljes. Az idıközi választást a rendes választási szabályok szerint kell megtartani. A szenátus tagjainak megbízatása három évre szól és többször – újabb választást követıen – megismételhetı. A hallgatói önkormányzat által delegált tagok 37
megbízatása egy évre szól, mely szintén többször megismételhetı, de csak a hallgatói jogviszonyuk megszőnéséig terjedı idıre. A szenátusi tagság megszőnik: a) a megbízatás lejártával, b) a munkaviszony megszőnésével, c) a tag lemondásával, d)a tag visszahívásával. A rektor kezdeményezésére vissza kell hívni a tagot: a) ha a tanácstag adott évben, két alkalommal, igazolatlanul távol maradt az ülésekrıl; b) ha bármilyen okból, a tagságból eredı feladatait – több mint fél éven keresztül – nem tudja ellátni; c) ha azt a választásra jogosult közösség tagjainak legalább 50%-a, írásban kéri a rektortól. A fıiskola irányítási munkájában az Ftv.-ben meghatározottak szerint vesznek részt a hallgatók. A szenátus állandó bizottságaiban is biztosítani kell a hallgatói részvételt. A hallgatók az ıket érintı – az Oktatási Bizottság által hozott döntésekkel kapcsolatban az intézmény rektorához fordulhatnak fellebbezéssel. Az eljárást részletesen a Szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza. A Fıiskola vezetését, a napi tevékenységek elvégzését a Fıiskola funkcionális és szolgáltató szervezeti egységei végzik. A Rektori hivatal a Fıiskolán mőködı olyan átfogó szervezeti egység, amely a Fıiskola igazgatási és ügyviteli feladatait látja el. Segíti a Fıiskola vezetıinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek, bizottságainak tevékenységét. A Gazdasági Hivatal a Fıiskolán mőködı olyan átfogó szervezeti egység, amely biztosítja a rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználást, ellátja a Fıiskola gazdasági, mőszaki, beruházási, pénzügyi, számviteli és munkaügyi teendıit. A Gazdasági Hivatal segíti a Fıiskola vezetıinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek, bizottságainak tevékenységét. A Tanulmányi Hivatal feladata: a) a hallgatók tanulmányi és egyéb ügyeinek intézése, b) a hallgatók tanulmányi információkkal való ellátása, c) a hallgatói jogviszonyból
eredı
iratok
dokumentálása,
archiválása,
d)
felvételi
eljárás
lebonyolítása. A Fıiskola a Kiadói hivatalon keresztül látja el a hallgatókat tankönyvekkel, tanulási segédletekkel. A Kiadói hivatal gondoskodik a könyvek kiadásáról, sokszorosításáról valamint értékesítésérıl. A Nemzetközi oktatási centrum a külföldi hallgatók beiskolázását, valamint Magyarországon tartózkodását segíti. Közremőködik a vízumok megszerzésében és szállást biztosít. Kommunikál azon nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, akikkel a Fıiskola kapcsolatban áll. 38
A Kollégium célja és feladata: a) elsısorban a Fıiskola hallgatóinak elhelyezése tanulmányi idıszak alatt, b) a hallgató eredményes tanulmányi munkájának elısegítése, a szabadidı eltöltésének szervezése, c) a demokratikus elveken szervezıdı Hallgatói Önkormányzat mőködtetése. A Karrier és felnıttképzési iroda a képzési és felnıttképzési szolgátatásokat biztosítja,
kiemelten
a
hallgatókat
tanulmányaik
megválasztásában
segítı
pályaorientációs és karrier tanácsadást, valamint a végzett hallgatók munkahelyi karierútját nyomon követı pályafigyelést, értékelést. A Pályázati és kommunikációs iroda a Fıiskola PR tevékenységét végzi, továbbá felkutatja azon pályázati lehetıségeket, melyek segítségével a Fıiskola támogatást nyerhet el feladatainak elvégzéséhez, infrastruktúrájának fejlesztéséhez, új képzések elindításához. Az egyes szervezeti egységek egymással szoros együttmőködésben végzik munkájukat. A napi feladatok ellátásán túl ad-hoc csoportok jönnek létre egy-egy projekt során. Ezen csoportokba jellemzıen azon szervezeti egységek munkatársai kerülnek, akik az adott probléma megoldásában kompetensek.
Az egyes szervezeti egységek mőködésének rendjét a Szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza. A Szervezeti és mőködési szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) és annak mellékleteit a szenátus fogadja el, melyet az elfogadást követıen meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartó a szervezeti és mőködési szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelıségét vizsgálja. A Szabályzat mellékleteivel együtt határozza meg a Fıiskola szervezeti és mőködési rendjét, a foglalkoztatási követelményrendszert, a hallgatói követelményrendszert és a minıségbiztosítás rendszerét. A fentieken túlmenıen a Fıiskola egészére kiterjedı – a Fıiskolán alkotott – valamennyi szabályzat, a Szabályzat részét képezi, felsorolásukat a melléklet tartalmazza. A Szabályzat, illetve annak mellékletei módosítását a szenátus szavazati jogú tagja kezdeményezheti. A Szabályzat és mellékleteinek hiteles példányait a Rektori Hivatalban kell tartani. A Szabályzatot és mellékleteit a Fıiskola honlapján nyilvánosságra
kell
hozni.
A
Fıiskolán
alkotott
valamennyi
szabályzatnak,
határozatnak, intézkedésnek a Szabályzattal összhangban kell állnia.
39
A Tomori Pál Fıiskola jelenleg karok nélküli, kvázi egykaros fıiskolaként mőködik. Jogállását tekintve: a Khsz. szabályainak alkalmazásával közhasznú jogállású szervezet, az Ftv.-ben meghatározott, magán felsıoktatási intézmény; gazdálkodási rendje szerint: éves költségvetés alapján mőködı, önálló jogi személyiségő felsıoktatási intézmény. A fentieknek megfelelıen az új felsıoktatási törvény hatályba lépését követıen nem volt szükség irányítási illetve mőködtetési szerkezetátalakításra, mivel a fıiskolai szervezeti struktúrája megfelel jelenlegi funkciójának, és a megalapításától kezdve, saját bevételeibıl tartja fenn magát. A Fıiskola éves költségvetés alapján látja el feladatait, költségvetési tervét a szenátus fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A költségvetés nem lehet deficites. A Tomori Pál Fıiskolán több információs rendszer bevezetése már megtörtént. A hallgatók tanulmányi ügyeinek adminisztrálására az Egységes Tanulmányi Rendszert (ETR) használjuk. A rendszer fejlesztését a Dexter Kft. végzi a Fıiskolával kötött együttmőködési megállapodás keretein belül. Az ETR nyílt szabványokat használ, így lehetıséget biztosít helyi fejlesztések végrehajtására is. A tanulmányi rendszert a hallgatókon kívül az oktatók és a Tanulmányi hivatal munkatársai is használják. A Gazdasági hivatal munkáját a Fıiskolán bevezetett SAP rendszer szolgálja, melyben valamennyi – a fıiskolát érintı – gazdasági folyamat leképezése megtörtént. Az SAP integráltan mőködik a Fıiskola bérszámfejtési feladatait ellátó, Nexon Kft. által fejlesztett NexONBér programmal. A tanulmányi rendszer és a gazdálkodási rendszer integrációja 2006. decemberében valósult meg, melynek eredményeként a hallgatókkal kapcsolatos pénzügyek is megjelennek az SAP rendszerben. Mindkét rendszerben lehetıség van arra, hogy a napi mőködés során keletkezı adatokból a vezetés számára különbözı jelentéseket állítsunk elı. Ezen jelentések között lehet elıre definiált, rendszeresen ismétlıdı jelentés valamint igény szerint elıállítható jelentés. A felsıoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény hivatalos nevét, a fenntartójának nevét és címét, az alap- és kiegészítı tevékenységét, az alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatokat, azokat a képzési területeket, tudományterületeket, mővészeti ágakat, képzési szinteket, amelyeken a felsıoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat, feltüntetve a székhelyen kívüli képzést is, a felsıfokú szakképzés szakmacsoportjait, az ellátott közoktatási, közmővelıdési,
40
közgyőjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, továbbá más feladatokat, a vállalkozási tevékenység megjelölését, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, a székhelyen kívüli képzés címét, az intézmény szervezeti tagolásának elveit, a felsıoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlan vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a maximális hallgatói létszámot. Az alapító okiratot a fenntartó adja ki, melyet a Felsıoktatási Regisztrációs központ vesz nyilvántartásba. A Fıiskola a marketing tevékenysége részeként kezeli a PR tevékenységét, amelynek egyebek mellett meghatározó szerepe volt az intézmény létrejöttében és szerepe kiemelt jelentıséggel bír a fıiskola tevékenységeirıl, eredményeirıl szóló információk mind szélesebb körő megosztásában, elterjesztésében. A belsı PR „csatornája” egyrészt a munkamegbeszélés, szakmai egyeztetés, másrészt az ICT nyújtotta intranetes
belsı kommunikációs háló mőködtetése. Ezek a mindennapi
mőködésben rendszeresített belsı kommunikációs
formák. A külsı PR egy
részében személyes találkozások alkalmával valósul meg, így: helyi, regionális és országos pályaválasztási fórumokon, kiállításokon való megjelenéssel; a helyi és regionális gazdasági-, tudományos-, és oktatási fórumokon való megjelenéssel, kapcsolatépítéssel; a gazdasági szereplıkkel való személyes kapcsolatfelvétellel; középiskolákkal a beiskolázás ösztönzésére, illetve közös felsıfokú szaktanfolyamok szervezésére, lebonyolítására kialakított együttmőködések keretében; nyílt napok keretében, másik részében az intézményi honlapon,
intézményi tájékoztató
kiadványokban, a helyi és országos médiumokban, szaksajtóban megjelentetett cikkek, riportok formájában, ill. az üzleti partnereinkkel való rendszeres szakmai egyeztetések,
visszajelzések.
Ezek
egy
része
tervezett,
meghatározott
idıszakonként ismétlıdı külsı megjelenés, más része célirányosan szervezett, és elıkészített .
Minıségfejlesztési program kidolgozása, a minıségirányítási rendszer kialakítása, mőködtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre. A Fıiskola új felsıoktatási intézményként elıször 2006-ban készített éves intézményi önértékelést az elsı (2004/2005) tanévrıl. Az önértékelés elkészítéséhez a Fıiskola vezetése létre hozott egy Minıségbiztosítási bizottságot. A bizottság által elkészített önértékelés kiterjedt: oktatói létszám alakulására, minısített és minısítéssel nem 41
rendelkezı oktatók arányának változására; a rendelkezésre álló oktatási és infrastruktúra
mőködési
állapotára,
fejlesztésének
lehetıségeire;
képzési,
tudományági vizsgálatokra szakonként; az intézmény kulcsfontosságú eredményeire, azok mutatószámaira. Az önértékelési eredmények alapján némely vizsgált területre vonatkozóan
javaslatok
is
megfogalmazódtak.
A
Fıiskola
mőködésének
megszilárdulásával szükségessé vált az intézményi Minıségirányítási Kézikönyv létrehozása, amelyet folyamatos fejlesztésnek és aktualizálásnak kell követnie. A feladat
ellátására
munkacsoport
létrehozását,
illetve
külsı
tanácsadó
cég
megbízását javasolta a bizottság. A Fıiskola minıségbiztosítási rendszerének hatékony
mőködése
érdekében,
szem
elıtt
tartva
a
minıségbiztosítás
dokumentáltságára, rendszeres ellenırzésére, értékelésére és visszacsatolására, illetve a mindezekre alapozott beavatkozások elveit a bizottság javasolta az intézmény oktatási alaptevékenységének egészét átfogó információs és értékelési rendszer kidolgozását. Az elképzelés szerint az értékelési rendszernek többek között ki kell terjednie a hallgatói- , a munkavállalói elégedettség mérésére, valamint a kulcsfontosságú partnerek elégedettségének vizsgálatára. A visszajelzések alapul szolgálhatnak a szükséges minıségfejlesztési intézkedések meghozatalához, a képzési
és
a
képzéshez
kapcsolódó
folyamatok
mőködéshatékonyságának
növeléséhez. A kitőzött minıségpolitikai célok megvalósítása és a felsıoktatási törvényben szereplı kritériumok teljesítése érdekében az intézmény vezetése úgy döntött, hogy megbízást
ad
egy
külsı
tanácsadó
cégnek
az
ISO
szabvány
szerinti
minıségbiztosítás bevezetésére és a hozzá kapcsolódó minıségbiztosítási rendszer kidolgozására.
Az
ISO
szabvány
bevezetésének
távlati
célja
a
tanusított
minıségbiztosítási státusz elérése, ami egybeesik az intézmény minıségpolitikai céljaival. Az ISO szabvány szerinti minıségbiztosítási rendszer kiépítésének elıkészítése megkezdıdött. A folyamat keretén belül az alábbi fontos mérföldkövek azonosíthatók: minıségbiztosítási bizottság létrehozása, minıségügyi tanácsadó cég bevonása, az ISO szabvány bevezetésének indításához szükséges feltételek megteremtése, az ISO szabvány bevezetésének kezdeti lépései. A folyamat jelenleg a Minıségügyi kézikönyv kidolgozásánál tart, melynek elsı, de már alkalmazható változata a 2006/2007 tanév elsı félévében került bevezetésre a szervezet mőködési folyamataiba.
42
Humán stratégia jellemzıi, a foglalkoztatási terv kidolgozása, foglalkoztatási követelményrendszer meghatározása A
Fıiskola
humánpolitikai
döntéseit
a
jelenlegi
adottságok
alapvetıen
meghatározzák. Emberi erıforrásai jól körülírhatóan három szegmensre oszthatók: oktatókra, alkalmazottakra és hallgatókra. Tekintettel arra, hogy mindhárom humánpolitikai oldalról lényeges sajátosságokkal rendelkezik, ezért a kifejtés során is külön kezeljük azokat. Az oktatók és az alkalmazottak vonatkozásában a humán erıforráskénti kezelés nem igényel különösebb magyarázatot. Más a helyzet a hallgatókkal kapcsolatban. A jelenlegi felsıoktatás-finanszírozási gyakorlatban a hallgatói létszám az intézmények legfontosabb árbevételi forrása. Ebbıl a szempontból közvetlenül is erıforrásnak tekinthetı. Ha figyelembe vesszük, hogy hallgatóink egyben a belsı piacon kínált szolgáltatások potenciális felhasználói, akkor közvetve oktatóink és alkalmazottaink létszámára is hatást gyakorolnak. A múltbeli adatokra és a jelenlegi értékekre támaszkodva az alábbi számadatokkal jellemezhetı az oktatói humán erıforrás helyzete: A Fıiskola munkaerı szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a fejlesztési terv készítésének idıpontjában a fıállású oktatók létszáma 42 fı, akik közül 27 fı a minısített oktató. A tudományos fokozatokat tekintve 6 fı kandidátusi, 13 fı Ph.D, 4 fı dr. univ., 1 fı dr. és 3 fı habilitált fokozattal rendelkezik. A vizsgált periódusban várhatóan további 7 fı szerez minısítést a Fıiskola támogatásával. A 42 oktató közül 38 nyilatkozott arról, hogy a költségvetési támogatás megállapításánál a Fıiskola ıket figyelembe veheti teljes munkaidıs oktatóként. Az oktatást segítı alkalmazottak száma 5 fı. Óraadói tevékenységet további 15 fı lát el megbízási szerzıdés alapján. Teljes munkaidıs oktatóink valamivel több, mint 36 %-a egyetemi- és fıiskolai tanár, 36 %-a fıiskolai docens és fıiskolai tanár, 7%-a fıiskolai adjunktus. A jövı szempontjából meghatározó jelentıségő, hogy az oktatói állomány milyen korösszetételő. A vizsgálódás alapvetı eszköze a korfa. Ennek segítségével kívánjuk bemutatni, illetve igazolni azt az állítást, miszerint az oktatói állomány összetétele kiegyensúlyozott képet mutat, sıt a teljes létszám 44 %-a 40 év alatti. E felismerés
43
igazolása azért fontos, mert az a humán erıforrások tervezésének kiinduló alapjául szolgál. Az összesített korfa adatai két, a jövıre nézve pozitív fejleményrıl árulkodnak: egyrészt a kor szerinti összetétel egészségesnek nevezhetı, a fiatal oktatók aránya viszonylag magas, ugyanakkor a 65 év feletti oktatók aránya alacsony (1 fı), sıt a 60 év felettiek aránya is mindösszesen kevesebb, mint 15 %, másrészt a középgeneráció (30-50 évesek) belsı kor szerinti összetétele egyenletes, aránya 54 %, amely az ún. „húzó” generációt adja. A nemek szerinti bontást mutató adatok azt jelzik, hogy minden generáció vonatkozásában a férfiak vannak túlsúlyban.
A
jelenlegi állapot szerint oktatóink 56%-a férfi, 44%-a nı. Emberi erıforrásunk fontos szegmense a hallgató. A hallgatói létszám az alakulás óta folyamatosan nıtt. Hallgatóink 20%-a nappali tagozaton, 80%-a levelezı tagozaton végzi tanulmányait. A nappali tagozatosok aránya növekedést mutat, hiszen az indulás évében csak levelezı tagozaton kezdıdött meg a képzés. A költségtérítéses hallgatók aránya a teljes hallgatói létszám tekintetében 76 % . Emberi erıforrásaink harmadik szegmensét a nem oktatóként alkalmazottak alkotják. A tisztán kutatói tevékenységet folytató kolléga nincs alkalmazásban, ami azonban nem jelenti a kutatás háttérbe szorítását, ugyanis oktatóink kutatói tevékenységet is folytatnak. Az alkalmazottak létszáma 2006-ban 5 fı, bıvülése összhangban van mind, az oktatói, mind a hallgatói létszám növekedésével. Ha figyelembe vesszük a Fıiskola elıtt álló szakmai célkitőzéseket, akkor valószínősíthetı, hogy az újonnan indítandó képzési irányok maguk után vonják a személyi állomány bıvítését és személyi összetétel változtatását.
44
A Tomori Pál Fıiskola humán erıforrás terve Alkalmazási minıség (fı)**1
2006/2007 2007/08
2008/09
2009/10 2010/11
Fıállású oktató
42
53
63
73
73
Minısített oktató
27
30
36
38
41
Óraadó
15
17
19
21
21
Adminisztratív alkalmazott
5
6
8
10
12
A szerkezetváltás legfontosabb irányait és arányait egyre inkább a piaci igények változása határozza meg. A piaci igények alakulása mögött pedig mindig a versenyképesség mint fı motivációs tényezı szerepel. Globalizálódó világunkban a tıke és a technológia mellett kritikus tényezıként jelenik meg a munkaerı is. A munkaerı versenyképességének egész életen át tartó biztosítása a felsıoktatási szféra jövıbeli legfontosabb feladata. Ehhez felkészült és folyamatosan megújulni képes oktatói gárdára van szükség. A fejlesztési programokban körvonalazódó követelményeket összevetve a jelenlegi helyzettel az oktatói gárdával szemben az elvárásokat elsısorban a Fıiskola „Oktatói-kutatói követelményrendszer” címő szabályzatában fogalmaztuk meg, a foglalkoztatással kapcsolatos elvárásokat külön szabályzat tartalmazza. Ezen követelményrendszerek hatálya kiterjed a Fıiskola valamennyi oktatójára és adminisztratív alkalmazottjára. Az oktató-kutatói követelményrendszer célja, hogy: támpontot nyújtson az oktatói vagy kutatói állásokra kiírt pályázatok feltételeinek elıírásához és a pályázatok elbírálásához;
kiindulópontként
elıírásához;
megbízható
munkájának
rendszeres
alapot
szolgáljon
a
szolgáltasson
értékeléséhez,
konkrét az
munkaköri
illetı
feladatok
felkészültségének,
alkalmasságának
megítéléséhez;
ösztönözzön a magas színvonalú oktatási-nevelési, tudományos, szakmai és közéleti tevékenység kifejtésére, magasabb oktatói vagy kutatói beosztások elérésére; elısegítse az oktatók-kutatók alkalmazásában, tevékenységének irányításában és a vezetı
oktatók-kutatók
kiválasztásában
az
akkreditációs
szempontok
és a
minıségbiztosítás érvényesülését.
**
A következı négy évre tervezett létszámadatok a különbözı jogcímen foglalkoztatottak várható létszámát jelzik.
45
A követelményrendszert alkalmazni kell: a pályázati eljárás során az oktató és tudományos kutató az álláshely betöltésére való alkalmasságának megítélésekor; a határozott idejő alkalmazás lejártakor és a további foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálása céljából; minden olyan esetben, amikor szükség van a végzett munka értékelésére. A Fıiskolán oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki egyetemi oklevéllel rendelkezik, büntetlen elıélető és cselekvıképes, és a fıiskolai oktatói, tudományos kutatói vagy alkotói követelményeknek beosztásához mérten megfelel: szakmai felkészültsége, pedagógiai képessége, hivatástudata, valamint erkölcsi és emberi magatartása
alapján
alkalmas
oktató-nevelı
munkára,
munkájának
eredményességét a közösség is elismeri; tudományos kutatómunka végzésére alkalmas;
képes
szakmai ismereteinek folyamatos tartalmi és
módszerbeli
megújítására, és ezt oktató-nevelı, szakmai és tudományos munkájában is bizonyítja; széleskörő általános mőveltségénél fogva képes arra, hogy a hallgatókat az értelmiségi funkciók ellátására is elıkészítse; vezetı oktatói címre pályázva a követelmények általános teljesítésén túl egy-egy területen kiemelkedı teljesítményt nyújt, pályázati tevékenységet folytat. Egyes oktatói munkakörök kivételes esetben fıiskolai végzettséggel is betölthetık. Ilyenek lehetnek a nyelvtanárok, a testnevelı, valamint a tanársegédek. A fıiskolán a szenátus egyetértésével nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató, amennyiben a fentebb leírtaknak megfelel. Majdnem minden fejlesztési programnak vannak olyan vetületei, amelyek valamilyen módon érintik az alkalmazottak egy-egy csoportját, ami azt jelenti, hogy itt várhatók a legmélyebb változások. A Fıiskola, a képzések felfutó jellege miatt, valamint az új képzési irányok piacra történı bevezetésével pótlólagos alkalmazotti erıforrást kíván igénybe venni, de az eddig indított képzések a jelenleg rendelkezésre álló állománnyal is elláthatók.
Az alkalmazottak létszámalakulását alapvetıen és egyértelmően azonosíthatóan két lényeges hatás éri: a fıiskolai informatikai rendszer korszerősítése és folyamatos üzemeltetése, a fıiskolai információs szolgáltató rendszer bıvülése és üzemeltetése. Azon fejlesztési programok, amelyek az informatikai rendszer fejlesztésével és késıbbi üzemeltetésével függnek össze, effektív pótlólagos humánerıforrásszükséglettel járnak Feltételezve, hogy az informatikai fejlesztés megvalósul, e 46
fejlesztési
programok
pótlólagos
humánerıforrás-szükséglete
más
fejlesztési
programok megvalósulásához is hozzájárul, de a fenti kettıhöz kötıdik leginkább. Ezek nem oldhatók meg csak belsı erıforrások átcsoportosításával. A pótlólagos létszám felvétele az informatikai rendszer fejlesztésének megfelelı ütemben kell, hogy történjen. Azon fejlesztési programok, amelyek a szolgáltató rendszer kiépítésével és folyamatos üzemeltetésével kapcsolatosak, általában belsı átcsoportosításokkal illetve átképzéssel, átszervezéssel megoldhatók, tehát pótlólagos alkalmazotti erıforrásokat nem, de átgondolt átképzési és továbbképzési stratégiát viszont igényelnek Az oktatásfejlesztéssel kapcsolatos fejlesztési programjaink informatikai alap- és továbbképzést tesz szükségessé néhány dolgozó esetében. A fejlesztési programok közül kiemelten kezelendı a pályázati források kérdése. Ehhez olyan pályázatfigyelı rendszerre van szükség, ami szakmai szempontból irányítottan értesíti a potenciális belsı érdeklıdıket, nem csak címeket, hanem értelmezett és feldolgozott kiírásokat és javaslatokat közvetít, valamint részt vesz a pályázatok elkészítésében is. A pályázatok megírása egyre inkább önálló szakmává válik, ezért az e területtel foglalkozóknak nem csak az internetezés rejtelmeiben kell szakmailag felkészültnek lenni, hanem a pályázatok megírásában is. Ehhez mintegy 3 fı továbbképzésére van szükség. A képzések folyamatos innovációja és minıségbiztosítása érdekében oktatóink számára továbbképzési programokat dolgozunk ki, kiemelt jelentıséggel kezeljük az intézményi
belsı
változásokra
történı
felkészültség
biztosítására
a
belsı,
célspecifikus képzések rendszerének kialakítását és mőködtetését.
Intézményi gazdálkodás korszerősítése A jelenlegi felsıoktatás-finanszírozási gyakorlatban a hallgatói létszám, a fizetıképes piaci kereslet az intézmények legfontosabb árbevételi forrása. Hallgatóink 20%-a nappali tagozaton, 80%-a levelezı tagozaton végzi tanulmányait. A költségtérítéses hallgatók aránya a teljes hallgatói létszám tekintetében 76 %. A megváltozott felsıoktatás-finanszírozási rendszer hatása a felsıoktatási intézmények mőködésére teljességgel még nem belátható, de vélelmezhetı, hogy továbbra is igen komoly erıfeszítéseket kell tenni a fizetıképes kereslet megnyeréséért és megtartásáért
47
ahhoz, hogy az intézményi mőködésfinanszírozás relatíve nagyobb veszteség nélkül fenntartható legyen. A Fıiskola gazdálkodásához szükséges ügyviteli szoftvereket az induláskor (2004. szeptember) ismert feltételeknek megfelelıen alakítottuk ki, így : a tanulmányi ügyek és a hallgatói pénzügyek nyilvántartására az ETR; a személyzeti nyilvántartásra és a bérszámfejtésre a nexONBÉR nevő programot alkalmazzuk, a banki átutalásokra az OTP Elektra (a bank által rendelkezésünkre bocsátott) program szolgál. Ezen szoftverekben keletkezett adatok, illetve papír alapú bizonylatok adatainak nyilvántartására az SAP Smart Enterprise szoftvert vezettük be. A rendszer kialakításának alapjául a Fıiskola vezetése és a SAP Hungary Kft. korábbra visszanyúló kapcsolata szolgált, vagyis a SAP program licenc-ét a Fıiskola gyakorlatilag ingyen megkapta, mivel oktatási célra is használja. A Tomori Pál Fıiskola így referencia intézményként szolgál a SAP Hungary Kft. számára. A SAP Smart Enterprise megoldás bevezetése a HostLogic Kft-vel kötött üzemeltetési és implementációs szerzıdések szerint zajlik. Az implementáció díjára a Fıiskola 48 havi részletfizetési kedvezményt kapott, ami
segített az induláskor felmerülı
likviditási gondok megoldásában. A jelenlegi SAP megoldás az üzemgazdasági számvitel vállalati mőködésére alapszik és nem tartalmazza a Fıiskola közhasznú mőködésébıl eredı hatósági riportokat és funkciókat. A Felsıoktatási törvény változása alapján a Fıiskola közhasznú besorolást kért, ezért a következı évben újabb fejlesztésekre lesz szükség, mellyel megoldható a közhasznú beszámoló elkészítése illetve a közhasznúsági jelentés elkészítéséhez szükséges riportok lekérése. A hallgatókkal kapcsolatos pénzügyi kérdések korrekt kezelése szükségessé teszi az alkalmazott gazdálkodási és tanulmányi rendszer közti kapcsolatot, „átjárhatóságot”. Az adminisztrációs feladatok minıségi megoldása érdekében kezdeményeztük a SAP és az ETR rendszer adatainak összekapcsolását. Az ehhez szükséges infrastrukturális és személyi feltételeket biztosítjuk. A SAP program és az ETR program adatbázisainak összekötésére tett fejlesztıi ígéretek alapján a SAP Smart Enterprise program üzembe állításánál a rendszer paraméterezése, beállítása a két alapprogramot összekötı interfészre épült. Ez a kapcsolat azonban az indulás évében nem mőködött az elvárt módon, a két szoftver összekötése elmaradt, a hallgatói pénzügyi adatok (pl.: költségtérítésbıl származó
48
bevételek, stb.) elektronikus átvételére épített könyvelési és kontrolling rendszer nem volt képes ellátni a koncepcióban meghatározott feladatát. Az idei évben ismét kísérletet tettünk a két program összekapcsolására, mely folyamat jelenleg is zajlik. Terveink szerint az ETR adatbázisának fogadása a SAP felé a közeljövıben, de legkésıbb a 2006. év beszámolási idıszakáig megtörténik. Az intézmény mérete, mőködési formája a gazdálkodást támogató fejlesztések megvalósítását nélkülözhetetlenné teszik, hiszen az oktatást segítı alkalmazottak száma alacsony, az általuk elvégzendı feladatok száma az újabb elıírásokkal egyre bıvül. A rendszerekkel szemben megfogalmazódó elvárások a ma alkalmazott rendszerek esetében nem teljesülnek maradéktalanul. Az
intézménymőködés,
a
különbözı
folyamatok
informatikailag
támogatott
nyilvántartási rendszerének rendelkezésre állása hosszabb távon, bıvülı feladatok mellett is egy transzparens, idı-, költség-, és erıforráshatékony mőködést tesz lehetıvé. Az intézmény a kezdetektıl kialakított gazdálkodási stratégiáját – bár a megváltozott felsıoktatás-finanszírozás miatt nehezebb körülmények között -, fenntartja. Bevételi forrásként
szolgálnak továbbra
is
a
képzési költségtérítések,
valamint
az
alaptevékenységet is szolgáló vállalkozások bevételei. A képzési szolgáltatások- és az intézményi
mőködésében tervezett fejlesztések
pénzügyi erıforrásigénnyel járnak, ezek biztosítására nagyobb erıkoncentráció szükséges a képzési paicon elfoglalt pozícióink erısítésére, ill. az olyan pályázati lehetıségek kihasználásra, amelyek az intézményi fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési célok elérését támogatják. Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerét részben a jogszabályi elıírások, részben a fenntartói elvárások indukálják.
Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program A mőködés zavartalanságát biztosító infrastrukturális feltételek jelentıs részét (oktatási épület, kollégium, sportolási lehetıség) Kalocsa Város Önkormányzata biztosítja a Fıiskola részére. Az oktatói helyiségek berendezéséhez az Este Bank nyújtott
segítséget.
Az
intézmény
2004.
október
27-én
együttmőködési
49
megállapodást kötött a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal, amelyben mindkét fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik a megye igényeinek megfelelı szakemberek képzését, valamint arra, hogy a fıiskolai képzésben résztvevı hallgatókat és oktatókat bevonják a megye közéletébe, társadalmi, gazdasági, oktatási és kulturális életének fejlesztésébe. A Megyei Önkormányzat anyagi támogatást nyújtott az intézménynek 2004-ben és 2005-ben annak érdekében, hogy a Fıiskola a megye felsıoktatási rendszerében gyökeret verhessen és megerısödhessen. A képzéshez szükséges infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak, és mindezt támogató aktivitással kiegészíti a város és a tágabb régió szakembereinek együttmőködési készsége. A Tomori Pál Fıiskola központi és kollégiumi épületét Kalocsa Város Önkormányzata az intézmény számára használatra adta, és vállalta annak – legalább 8 évi idıtartamra – a fenntartási, általános üzemeltetési és közüzemi díjait. A központi és a kollégiumi épületben három elıadóterem (156-63-42 fıs), hét tanterem (1 db 70 fıs, 6 db 30 fıs), és egy 20 fıs taniroda található. A központi épület ad helyet a Gazdasági Hivatalnak, a Tanulmányi Hivatalnak, a Rektori Hivatalnak, valamint 10, egyenként 20 m2-es oktatói szobának. Az idegen nyelvi oktatás két helyszínen folyhat, egyrészrıl a központi épület nyelvi tantermében, másrészrıl a Dózsa György Szakközépiskola nyelvi laborjaiban – 2 db 20 fıs -, melyek nyelvi szoftverekkel telepített, multimédia PC-kkel felszerelt laborok. 2006. március 1-tıl önálló jogi személyként mőködik a Tomori Pál Városi és Fıiskolai Könyvtár. A frissen alapított intézmény eleget tesz a városi könyvtár feladatának, valamint a fıiskola által bevonható források révén a fıiskolai könyvtár funkcióinak is. A könyvtár jelenlegi állománya: könyv, bekötött folyóirat: 130.236 db, melynek közel 60 %-a képzések során felhasználható szakkönyv, audiovizuális dokumentum: 5.444 db, elektronikus dokumentum: 185 db. Az Érseki Könyvtár ingyenes használata is rendelkezésünkre áll. Hallgatóink számára – korlátozott férıhellyel – kollégiumi elhelyezést biztosítunk. A kollégium épületében hálózatba kötött számítógépekkel, nyomtatóval kialakított tanuló helyiség áll a hallgatók rendelkezésére.
50
A hallgatók étkeztetésérıl a kollégiumban található 150 férıhelyes étterem és teljesen felszerelt konyha gondoskodik. A Fıiskola 2006. szeptemberében akkreditáltatta budapesti, székhelyen kívüli képzési helyét. Az oktatásnak az ADU Oktatási Központ biztosít termeket és egyéb infrastruktúrát. Az oktatás ellátásához szükséges informatikai infrastruktúra rendelkezésre áll. Kapacitása a várható felvehetı maximális hallgatói létszám figyelembe vételével is elegendı. Az intézmény hálózati kapcsolatát várhatóan bıvíteni kell, fıleg abban az esetben, ha a távoktatási módszerek nagyobb teret nyernek és elektronikus formában biztosítjuk a hallgatók számára a tananyag egy részét. A fejlesztés a városi informatikai gerinchálózatának kialakításához kapcsolódik. A székhelyen megtalálható ingatlanok Kalocsa Város tulajdonát képezik. Ezen épületek fejlesztése és felújítása csak a város önkormányzatával történt egyeztetést követıen valósulhat meg. A tantermek száma jelenleg elegendı, azok bıvítése, fejlesztése nem a 4 éves terv része. Hosszabb távon szükségesnek tartjuk új épület építését, melyben a késıbb elindítandó képzéseknek biztosítunk helyszínt. Rövidtávon a legfontosabb feladat a kollégiumi férıhelyek korszerősítése, a jogszabályokban lefektetett, I. kategóriás férıhelyek kialakítása. Forrás: saját bevételek. A tervezett fejlesztésekhez pályázati forrásokat kívánunk igénybe venni. A pályázati kiírásokban szereplı önrészt az intézmény saját bevételeibıl kívánjuk biztosítani. Amennyiben a szükséges cél eléréséhez nem áll rendelkezésre pályázati forrás, úgy az adott idıszak gazdasági helyzete fogja eldönteni, hogy a beruházás önerıbıl megvalósul vagy nem. A Fıiskola ingatlanvagyonnal jelenleg nem rendelkezik, így az ingatlan értékesítés kérdésköre nem releváns. A fejlesztések eredményeképp megvalósuló beruházások üzemeltetésének forrása az intézmény saját bevétele (költségtérítéses képzésbıl származó bevétel). Minden beruházás elıtt meg kell határozni az adott épület/tárgyi eszköz mőködtetésének költségeit, és azok figyelembevételével szabad elkezdeni a beruházást.
51
Oktatói, dolgozói, fejlesztések
hallgatói
életminıség
javítására
irányuló
Az elérhetı pénzügyi, pályázati források rendelkezésre állásának függvényében folytatjuk a megkezdett infrastukturális beruházásokat, informatikai fejlesztéseket. A munkavégzéshez szükséges alapvetı informatikai infrastruktúra rendelkezésre áll, az intranetes belsı kommunikációs rendszer alapjainak kiépítése megtörtént. Ahhoz, hogy az e-learning tanulási lehetıségeket biztosítnai tudjuk hallgatók számára, további informatikai fejlesztések szükségesek. A külsı megjelenést internetes
honlap
funkcionalitásának
kiszélesítéséhez
biztosító
ugyancsak
további
fejlesztéseket tervezünk. Az elkövetkezı években tervezzük az egyéni teljesítményértékelési rendszer kidolgozását, ehhez kapcsolódóan a teljesítménytıl függı differenciált javadalmi rendszer kiépítését. Pilot keretében tervezzük a teljesítményértékelési rendszer értékelését
és
a
tapasztalatok
alapján
a
rendszer
mőködési
kereteinek
véglegesítését és a mőködtetés bevezetését. Az
oktatói
követelményrendszer
kiegészítéseként
tervezzük
az
oktatói
karriermenedzsment rendszer kiépítését, ahhoz kapcsolódóan pedig a saját munkavállalók fejlesztési, elımeneteli rendszerének kidolgozását. A képzési, felnıttképzési szolgáltatások fejlesztése, a mőködéshez szükséges informatikai
infrastruktúra
megteremtése
kiemelt
jelentıséggel
bír
intézményfejlesztési terveinkben. A Karriertanácsadó Központ létrehozását tervezzük, amelynek egyik szolgáltatása a hallgatók képzési igényeinek felmérése, a másik opcionális igénybe vehetı szolgáltatás a munkaerıpiaci kompetenciák fejlesztését szolgáló tréningek. A Tomori Alma Mater létrehozásával olyan fórumot kívánunk nyújtani volt hallgatóinknak, mely lehetıséget biztosít a
személyes karrierútjuk figyelemmel
kísérésére és a fıiskolai kapcsolatrendszerhez való csatlakozásukra. A végzett hallgatókkal való folyamatos kapcsolattartás révén az Alma Mater visszajelzést
52
kaphat egykori hallgatóitól, megismerheti munkavégzési tapasztalataikat, amelyek hozzájárulhatnak a fıiskolai képzésfejlesztéshez. A Fıiskola pedig megújuló továbbképzési kínálatával továbbra is hozzájárulhat egykori hallgatói egész életen át tartó tanulási lehetıségeinek támogatásához, a kapcsolatok további fenntartásához és kölcsönös erısítéséhez. E kapcsolatok révén új utak nyílhatnak az éppen tanulmányaikat folytatók szakmai gyakorlati lehetıségeiben, ezáltal a potenciális munkaerıpiaci tapasztalatok megszerzésében. Az infrastrukturális beruházások részben az oktatás fizikai feltételeinek javítását, részben a hallgatók lakhatási feltételeinek minıségi megváltoztatását szolgálják. Az elkövetkezı 4 esztendı kiemelten foglalkozik a kollégium felújításával, azon belül is I. kategóriás férıhelyek kialakításával a korábbi fejezetben leírtakkal összhangban. A fejlesztés forrása: saját bevételek. A Tomori Pál Fıiskola Kalocsa város sportlétesítményeit (uszoda, sportcsarnok) használja képzései során. A fenti intézményekkel jó kapcsolat alakult ki, melyet a késıbbiekben is fenn kívánunk tartani és ezen infrastruktúra mellett nem kívánunk saját létesítményeket építeni és fenntartani.
53
3. Az intézményi fejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység bemutatása A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása Fıbb fejlesztési terület2
Mutató
Típus
Kiinduló
2007/08
2008/09
2009/10
2010/11
érték3 1. Képzési szerkezet, képzési formák átalakítása4
2. Képzési szolgáltatások
Kifejlesztett BA képzési programok száma*
Kimenet5
2
1
1
1
0
Kifejlesztett kiegészítı képzési programok száma* Beindított MA képzési programok száma* Beindított új FSZ szakképzési programok száma* Kifejlesztett rövidebb idıtartamú képzések száma* Képzettséget szerzettek száma**
Kimenet
4
1
1
1
1
Kimenet
0
1
1
0
0
Kimenet
0
3
2
1
1
Kimenet
0
3
2
2
2
Eredmény6
69
140
180
200
200
Nyelvvizsgát tettek száma**
Kimenet
300
300
300
300
300
Gazdasági szaknyelvvizsgát tettek száma**
Kimenet
0
40
120
140
160
1
A fejlesztési projektek az intézményfejlesztési terv szöveges leírásában deklarált fıbb fejlesztési területek, amelyekhez az indikátorokat is rendeltük. Kiinduló értékként a 2006/2007-es tanévben már létezı program, rendszer, tevékenység, a fıbb fejlesztési területeken meglévı aktivitást vettük alapul. A fıbb fejlesztési területeken a következı négy tanévre tervezett fejlesztésekben történı elıre lépés, az aktivitások eredménye mindenkor az adott évre tervezett többlet tevékenységként értendı. A mutatószámok típusa a nemzetközi projektek eredménymérésére használatos mérési rendszernek megfelelı, és az adott aktivitás eredményességének mérhetıségével adekvát. 3 Az egyes éveknél tervezett és *-gal jelzett gyakorisági értékek a megelızı évhez képesti +növekedést, **-gal jelzett adatok gyakorisági értékei az adott tanévben elérendı mennyiségi sokaságot vélelmezik. 4 Kimeneti mutató: „x” számú program, „x” számú résztvevı a képzésben, a vizsgán, stb. aminek a számossága mérhetı 5 Eredménymutató: pl. a képzettséget szerzettek száma nem feltétlenül egyezik meg a képzésben résztvevık számával, a képzést sikeresen befejezık száma; az eredménymutató minden esetben az adott tevékenységben ténylegesen teljesítık számára vonatkozik 2
54
3. Külsı kapcsolatok
4. Kutatás-fejlesztés
5. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia
6. Minıségfejlesztés
7. Humán stratégiahumán erıforrások fejlesztése
Karrier tanácsadót igénybe vevı hallgatók száma** Pályakövetési rendszerbe bejelentkezett hallgatók aránya a végzett hallgatói létszámhoz képest** Megkötött partnerségi (intézményi/céges) szerzıdések száma* Benyújtott pályázatok száma*
Eredmény
32
75
96
110
110
Eredmény
0
50
60
70
80
Kimenet
18
3
3
3
3
Kimenet
1
3
3
3
3
Kutatási projektekben való részvétel*
Kimenet
0
1
2
1
1
Innovációs projektben való részvétel*
Kimenet
0
1
1
1
1
7
Publikációk száma**
Kimenet
28
15
17
19
21
TDK dolgozatok száma**
Kimenet
5
6
6
9
9
Hatás
8
5
5
5
5
Kimenet
1
1
1
1
1
Hatás
80
5
5
5
5
Kimenet
0
1
1
1
1
Hatás
0
1
1
1
1
Forrás9
42
53
63
73
73
Belsı szabályzatok kidolgozása, szükség szerinti aktualizálása** Stratégiai partnerségi kommunikációs rendszer továbbfejlesztése* Hallgatókat szolgáló információs rendszer továbbfejlesztése,** mőködtetése Külsı minıségi tanúsítás megszerzése** Humán erıforrás menedzselési rendszer mőködtetése** Fıállású oktatók száma**
8
6
Ez a Tomori Pál Fıiskolán oktatók 2006-ban megjelent azon publikációinak száma, amelyek önálló könyvként, könyvfejezetként, jegyzetként, tankönyvként, oktatási segédanyagként, vagy tanulmányként ténylegesen kiadásra kerültek. Nem tartalmazza a kiadásra váró 2006-ban készített publikációkat, a konferencia-kiadványokban megjelent munkákat, a szerkesztıként végzett munkákat, az elıadásokat és más értékelhetı alkotásokat. 7 Hatásmutató: pl. a képzést sikeresen elvégzık közül azok aránya (vagy száma), akik állást találtak bizonyos idın belül; a hatásmutató egyértelmően jelzi az adott tevékenység kapcsolatát az intézményi tevékenységgel, mutatja az adott tevékenység eredményességét
55
8. Intézményi gazdálkodás
9. Infrastruktúrafejlesztés és felújítás
10. Oktatói, dolgozói, hallgatói életminıség javítása
11. Monitoring tevékenység 12. Kommunikáció10
Minısített oktatók száma **
Forrás
27
30
36
38
41
Adminisztratív alkalmazottak száma**
Forrás
5
6
8
10
12
Képzési programban részt vevı oktatók száma** Képzési programban részt vevı adminisztratív alkalmazottak száma** Informatikai fejlesztés**
Kimenet
8
21
32
35
35
Kimenet
3
4
5
6
7
Kimenet
3
4
4
4
4
Kimenet
1
2
2
2
2
Hatás
20
20
20
20
20
Kimenet
70
10
10
5
5
Hatás
0
30
60
80
100
Karriermenedzsment rendszer kidolgozása, mőködtetése** Karrier tanácsadó és pályakövetési rendszer kialakítása, mőködtetése** Belsı audit mőködtetése**
Hatás
0
30
60
80
100
Hatás
0
20
40
20
20
Eredmény
1
1
1
1
1
Tájékoztatási fórumok külsı partnerek számára* Tájékoztatási fórumok belsı partnerek számára
Kimenet
3
1
1
1
1
Kimenet
5
1
1
1
1
Riporting rendszer továbbfejlesztése** Oktatási és kollégiumi infrastruktúra felújítás aránya ** Informatikai infrastruktúra továbbfejlesztésének aránya** Teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, mőködtetése**
8
Forrásmutató: a rendelkezésre álló dologi, tárgyi, személyi erıforrás mérıszáma, így pl. létszám - fı A kimeneti mutató a létezı formák számosságát és az évenkénti továbbfejlesztési szándékot jelzi, nem tartalmazza a létezı formák mőködtetésének napi, heti, havi gyakoriságát. 9
56
Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra, értékelési technikák, statisztikák készítése Az intézményfejlesztési tervben a fıbb fejlesztési területek eredményességét mutató indikátorok jelzıszámainak nyomon követésére belsı auditot mőködtetünk. A belsı auditért felelısök feladata az indikátor számítások, elemzések rendszerének kidolgozása
és
a
mőködéshatékonyság-mérés
gyakorisági
rendszerének
meghatározása, az intézményvezetés számára szóló tájékoztatók elkészítése.
A szenátus és gazdasági tanács feladatrendszere az ellenırzésben. A szenátus jelöli ki a belsı audit lefolytatására megbízott személyeket, a szenátus fogadja el a belsı audit monitoring tevékenységének tervét és az audit eredményeirıl szóló beszámolókat.
4. Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája Intézményi testületek és fórumok közremőködése A szenátus által elfogadott intézményfejlesztési terv megismertetése az oktatókkal. Az intézményfejlesztési tervben leírtak alapján az éves operatív munkaterv elkészítése, a feladatok teljesítéséért felelıs tanszékek, adminisztratív egységek kijelölése. A fenntartó és a szenátus tájékoztatása az éves operatív munkatervrıl.
Hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség A Fıiskola minden, a felsıoktatás mőködésére vonatkozó törvényben, illetve a vonatkozó rendelkezésekben elıírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz mind a hallgatók, mind a munkavállalók felé. A tájékoztatási kötelezettség fórumai: 1.) személyes tájékoztatás, tanácsadás az ügyintézık által; 2.) nyílt adatok esetében alkalmazott kommunikációs csatorna az intézményi honlap; 3.) a nem mindenki számára hozzáférhetı adatok esetében pedig a Fıiskola Egységes Tájékoztatási rendszerének informatikai megoldása, melyhez az érintettek jelszóval tudnak on-line csatlakozni és szőrések beállításával biztosítható, hogy csak az adott egyének számára hozzáférhetı tartalmak váljanak elérhetıvé. A jövıben tervezzük egy rendszeresen megjelenı Fıiskolai Hírlevél létrehozását, ezzel is segítve nemcsak a belsı kommunikációt, hanem a városban, a kistérségben és a régióban való
57
megjelenés erısítését, a Fıiskola mőködésérıl eredményérıl és terveirıl szóló folyamatos tájékoztatást.
Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben. A Fıiskola a törvényi elıírások szerinti adat-, információszolgáltatási tevékenységét továbbra is teljesíti. A Fıiskola mőködési profilját bemutató web-alapú megjelenés nyilvános, úgy a hazai, mint a nemzetközi érdeklıdık számára elérhetı. A stratégiai partnerségi kör bıvítésével, a külföldi hallgatók számára szervezett képzésekkel
lehetıvé
válik
a
Fıiskola
mőködésének
szélesebb
körő
megismertetése, a folyamatos jelenlét a partneri megállapodások alapján.
58
