Internetes gyógyszervásárlás megítélése a gyógyszertárba járó fogyasztók, betegek körében

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

Internetes gyógyszervásárlás megítélése a gyógyszertárba járó fogyasztók, betegek körében Fittler András dr.

■

Bősze Gergely dr.

■

Botz Lajos dr.

Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyógyszerészeti Intézet, Pécs

Az internet térhódításával szabadon elérhetővé váltak a betegek és fogyasztók számára olyan termékek, így a gyógyszerek is, amelyek korábban kizárólag korlátozott hozzáféréssel, orvosi rendelésre voltak csak elérhetők. Tanulmányunkkal az internetes gyógyszerrendelés helyzetét kívántuk felmérni a gyógyszertárakba betérő, azaz az egészségügyi ellátást már igénybe vevő hazai betegek és fogyasztók körében. Öt magyar város kilenc gyógyszertárában 434, specifikusan a gyógyszer- és gyógyhatású készítmények termékkörre irányuló kérdőív segítségével gyűjtöttünk adatokat. Felmérésünk alapján a válaszadók 6,2%-a rendelt már gyógyszert vagy gyógyhatású terméket interneten keresztül, és még legalább ugyanennyien tervezik ezt a közeljövőben. Interneten keresztül gyógyszert jellemzően a 30–49 év közöttiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a nők rendeltek. Többségük előtt nem volt ismert az ilyen módon forgalmazott és a gyógyszertárban kapható termékek közötti esetleges minőségi eltérés. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek, hogy már a rutin-betegellátás során is fokozott figyelemmel kell lenni az ilyen módon beszerzett és szedett készítményekre. Orv. Hetil., 2010, 48, 1983–1990. Kulcsszavak: internetes gyógyszerrendelés, kérdőív, hamis gyógyszer

Attitude of patients and customers regarding online drug purchase – a Hungarian community pharmacy survey As internet is now available to nearly everyone in Hungary, the accessibility of websites offering pharmaceutical products is also increasing. The national and international regulation of these sites is currently an unsolved problem worldwide, thus potentially harmful, counterfeit and prescription only medicines are easily accessible on the market. We aimed to measure and estimate the current situation of the ordering of online medicines. In 5 Hungarian cities 434 self-administered questionnaires were collected in community pharmacies. Our results show that 6.2% of the respondents have already ordered drugs or dietary supplements online and approximately same amount of people are considering this option in the near future. Based on our survey mostly the educated, the 30-49 year old people and women are likely to buy drugs online. Every fifth respondent reported willingness to buy drugs online from abroad if lower prices were offered. Most people do not know that the quality of medicines purchased online could be different from the ones purchased from community pharmacies. We would like to draw attention of healthcare professionals to the rising popularity and potential risks of drugs available online. Orv. Hetil., 2010, 48, 1983–1990. Keywords: online drugs, questionnaire, counterfeit drugs

(Beérkezett: 2010. augusztus 24.; elfogadva: 2010. szeptember 28.)

DOI: 10.1556/OH.2010.28974

1983

2010

■

151. évfolyam, 48. szám

■

1983–1990.

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

A gyógyszer egy olyan speciális áru, amely termék és információ is egyben, így forgalmazása és rendelése szigorú személyi és tárgyi feltételekhez kötött. Az Európai Bíróság 2009. május 19-én hozott, gyógyszerellátást érintő ítéleteiben (C-531/06, 171/07 és C-172/07) a gyógyszerek sajátos jellegét, egyedi sajátosságát abban határozta meg, hogy a gyógyszereket gyógyhatásaik élesen elkülönítik a többi árutól, mivel abban az esetben, ha a gyógyszereket szükségtelenül vagy nem megfelelő módon alkalmazzák, akkor akár súlyosan is károsíthatják az egészséget, anélkül, hogy a páciens a készítmény alkalmazása során mindezt észlelné [1]. Magyarországon az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsMrendelet szabályozza az internetes gyógyszerforgalmazást. Ennek értelmében hazánkban csak létező, működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár folytathat ilyen tevékenységet, betartva a szakmai követelményrendszert. A rendeletnek megfelelően jelenleg csak vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülő készítményeket lehet on-line úton a legális on-line patikákból igényelni. Így tehát minden olyan vényköteles gyógyszerkészítmény, amelyet orvosi utasítás nélkül interneten keresztül forgalmaznak hazánkban, bizonytalan minőségű. Ennek ellenére napjainkban Magyarországon sem elhanyagolható a gyógyhatású készítmények és gyógyszerek „szabadabb beszerzése” és laikus alkalmazása, az internetes kereskedelem előretörése, ahol a gyógyszerellátás korábbi évtizedekben megszokott gyógyszerbiztonságot szavatoló feltételrendszer jellemzően hiányos vagy egyáltalán nem biztosított. A területre irányuló felméréseknél is komoly gondot jelent az úgynevezett gyógytermék és étrend-kiegészítő termékkör, amelyeket a gyógyszerekkel hasonló megjelenésük miatt a közvélemény többsége gyakran szintén gyógyszernek vél (a félrevezető reklámok, szóróanyagok alapján is). Ezért a felmérésünk során, illetve a kapott válaszok értékelésekor a gyógyszer és gyógytermék kategóriát összevontan vettük figyelembe. Az ellenőrizetlen, sok esetben engedéllyel sem rendelkező, így bizonytalan minőségű gyógytermékek, étrendkiegészítők, „csodateák”, szinte „mindent” gyógyító kapszulák, pasztillák és cseppek az illegális kereskedelmen keresztül bizonyosan megjelentek már hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a különböző „személyes árusítási láncokon” keresztül, illetve a kevésbé dokumentált beszerzéssel (is) dolgozó különböző üzleteken, valamint a piaci illegális árusításokon keresztül a hazai fogyasztóknál is megjelentek a hamisított termékek. A hazai gyógyszertárainkat is elsősorban ezen termékkör érheti el viszonylag könnyebben, különösen akkor, ha a gyógyszertárak – esetleg – nem ellenőrzött, kevésbé ismert beszállítóktól („viszonteladóktól”) szerzik ezeket be. Jóllehet, ezek nem törzskönyvezett gyógyszerek, azaz nem „igazi” gyógyszerhamisítást jelentenek, azonban a fogyasztók számára közel sem ismert ez az elhatárolás. 2010 ■ 151. évfolyam, 48. szám

A hamis gyógyszerek Magyarországra kerülésének legvalószínűbb és egyben legfenyegetőbb formája az internetes kereskedelem révén valósulhat meg, hiszen számtalan külföldi és hazai honlap hirdet és árul törvénysértő módon gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt [2]. Erre hívja fel a figyelmet az a felmérés is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban működtetett több mint 38 700 on-line „gyógyszertár” közül kevesebb mint 350 felel (tehát kevesebb mint 1%) meg a nemzeti gyógyszerészeti szövetség (National Association of Boards of Pharmacy, NABP) által elfogadott szakmai standardoknak [3]. Az intézetünk egy korábban elvégzett vizsgálata során hazai fórumokon hirdető terjesztőktől, illetve külföldi internetes honlapokról sildenafil- és paracetamoltartalmú gyógyszereket rendelt, majd a beérkezett készítmények gyors minőség-ellenőrző vizsgálatát végezte el. Megállapítottuk, hogy a négy sildenafiltartalmú készítményben a 76,4–95,9%-os főhatóanyag-tartalom mellett 2–4 egyéb szennyezésnek minősülő társkomponenst lehetett kimutatni [4]. Az internetes beszerzést kínáló több mint 163 „nemzetközi” honlap előzetes kritériumfeltétel szerinti minősítését követően a forgalmazóktól beszerzett paracetamoltartalmú készítmények esetében pedig az bizonyosodott be, hogy a többé-kevésbé felismert minőségi kockázat mellett általánosságban „olcsóbbnak” tekintett forgalmazáson keresztül valójában – minden felmerülő költséget számításba véve – négyszer drágábban lehetett elérni a népszerű fájdalomcsillapítókat, mintha azokat hazai gyógyszertárakban szereztük volna be [5]. Az utóbbi évek során megjelent piackutatói és gyógyszergyártói felmérések segítenek felmérni az internetes vásárlás trendjeit és a lakosság hozzáállását a különböző hamis vagy illegálisan forgalmazott termékekhez. A Nielsen piackutató vállalat által megkérdezett ötszáz magyar rendszeres internetező válaszai alapján hazánkban is terjed az internetes kereskedelem, hiszen százból 78 magyar internetező vett már valamit a világhálón, többségük kimondottan on-line értékesítésre specializálódott áruházakból. Megállapítható továbbá, hogy a gyógyszerek és gyógyhatású termékek vásárlói körében az interneten történő előzetes tájékozódás kiemelkedően fontos szerepet játszik [6]. Egy idén közzétett, tizennégyezer főt számláló európai gyógyszergyártói tanulmány szerint minden ötödik megkérdezett nyugateurópai vásárolt már orvosi ajánlás nélkül receptköteles gyógyszert az interneten keresztül. Így a nyugat-európai lakosság mintegy 10,5 milliárd eurót költ évente illegális forrásból származó, recept nélkül beszerzett gyógyszerekre [7]. A probléma súlyosságát fokozza, hogy a WHO becslése szerint a hálózati címüket elfedő internetes honlapokon forgalmazott termékek több mint 50%-a hamis [8]. A Hamisítás Elleni Nemzetközi Testület megbízásából Magyarországon végzett ezerfős reprezentatív felmérés alapján kiderült, hogy a lakosság közel 1%-a gondolkodás nélkül vásárolna illegális forrásból gyógy-

1984

ORVOSI HETILAP

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

szert, és további 6% hajlana erre a lehetőségre, ha abból anyagi előnye származna [9]. Jóllehet, a rendelkezésre álló tanulmányok hasznos információkat szolgáltathatnak az interneten keresztül forgalmazott hamis gyógyszerkészítmények jelentőségével kapcsolatban, a gyakorló egészségügyi szakember számára számos kérdésben hiányérzetet is kiválthatnak. Ugyanis a felmérések egy része elsősorban kereskedelmi szempontú, így többnyire marketingorientált, sok esetben valamely gyártó vagy forgalmazó megrendelésére készült, így nem tekinthető függetlennek. További problémát jelenthetnek az on-line kérdőívek, hiszen olyan országokban, ahol viszonylag még alacsonyabb az internethasználók gyakorisága (így Magyarországon is), felülreprezentáltak a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek és az átlagosnál magasabb jövedelműek. A korábban közölt kérdőívek nem tekinthetőek specifikusnak a gyógyszerekre nézve, mivel jellemzően több kérdéskört vagy termékkört tárgyalnak. Szintén nehézséget jelent az orvosok és a gyógyszerészek számára, hogy a szakirodalomban kevés szabadon hozzáférhető és hiteles, a konkrét mérési adatokat is bemutató tényadat található. Évente több tízezer ember haláláért és súlyos egészségkárosodásáért felelősek a hamis gyógyszerek. Számos nemzetközi szervezet, így a WHO és a World Health Professions Alliance (WHPA, a Világ Egészségügyi Szakembereinek Szövetsége) is, egyre nagyobb energiát fordít a hamis gyógyszerek felismerésével és forgalmazásuk megakadályozásával kapcsolatos tájékoztatásra [10]. Így tehát az egészségügyi szakembereknek egyik legfontosabb feladata a tájékoztatás, ehhez azonban szükséges ismerni az internetes gyógyszer-kereskedelem helyzetét és a hamis gyógyszerek kereskedelmének célcsoportjait. Sajnálatos módon azonban úgy a magyar, mint az európai viszonylatban kevés szakirodalmi publikáció áll rendelkezésre a lakosság hozzáállásáról az internetes gyógyszerrendelés vonatkozásában, illetve tájékozottságáról a gyógyszerhamisítással kapcsolatban [11]. A szerzők célja egy olyan hiánypótló kérdőíves felmérés elvégzése volt, amely az internetes gyógyszerrendelés helyzetét és jelentőségét kívánta közelebbről is megismerni az egészségügyi ellátást valamilyen szinten már igénybe vevő, így a gyógyszertárakba is betérő hazai betegek és fogyasztók körében. A vizsgálatunkba vont válaszadók között így a gyógyszer- és egyéb „gyógyszerjellegű” termékeket fogyasztók felülreprezentáltak voltak. A vizsgálati mintapopulációnk ezen sajátosságának előnye, hogy ilyen módon a gyógyszer–gyógytermék fogyasztók szokásait, vélekedéseit tudtuk közelebbről megismerni.

Módszer 2009. január 15. és október 30. között öt magyar város kilenc közforgalmú gyógyszertárában 434 fő (Kaposvár: 88, Szeged: 121, Pécs: 127, Budapest: 48, Sopron: 50) ORVOSI HETILAP

töltött ki egy 13 feleletválasztós kérdésből álló anonim kérdőívet, amely az alábbi négy részből állt: a) demográfiai adatok; b) internetezési szokások és egészségügyi vonatkozású honlapok látogatása; c) internetes gyógyszerrendelés tapasztalatai; d) interneten rendelt gyógyszerek minőségének megítélése, gyógyszerhamisítás veszélyeinek ismerete. Az eredmények rögzítését és kiértékelését SPSS Statistics 17.0 programmal (SPSS Inc. Chicago, Illinois, Amerikai Egyesült Államok) végeztük. A kérdések értékelésére és a demográfiai adatok bemutatására leíró statisztikát, míg a nominális változók összehasonlítására χ2-próbát alkalmaztunk. Felmérésünk során a gyógyszer, gyógytermék és étrend-kiegészítő termékkör kategóriákat célszerűnek láttuk együtt kezelni, hiszen a fogyasztók, sőt, az egészségügy dolgozói is, a gyógyszerekkel hasonló megjelenésük miatt, gyakran szintén gyógyszernek vélik azokat, és nem tudnak különbséget tenni köztük. Számos esetben ugyanaz a hatóanyag kapható vény nélküli, vényköteles vagy gyógytermék formájában is, illetve országonként eltérő lehet ezen kategóriák termékpalettája és a készítmények besorolása.

Eredmények Demográfiai adatok A megkérdezettek között a női válaszadók aránya nagyobb (276 nő, 158 férfi). Átlagéletkor 35,6 év, szórás 13,1 év. Tizennégy éves életkor felett valamennyi korosztály reprezentálódik a felmérésben, a 18 és 35 év közöttiektől származik a kérdőívek 53,5%-a. A megkérdezettek 7,1%-a általános iskolai, 51,8%-a középiskolai és 41,0%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett.

Internethasználat, gyógyszerreklámok és az egészségügyi vonatkozású honlapok látogatottsága Felmérésünk alapján a magyar lakosság 60 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet. A diplomásoknak 6,2%-a, míg a nyolc általános iskolát végzetteknek egyharmada nem jut heti rendszerességgel internethez. Az internetezők több mint 70%-a találkozik gyógyhatású készítményeket reklámozó hirdetésekkel (spamekkel). Az emberek közel fele gyakran vagy legalább alkalmanként látogat egészségüggyel vagy egészségmegőrzéssel kapcsolatos oldalakat, és mindössze 13,9% nem tette ezt még soha. A kérdőív alapján megállapítható, hogy a magyar lakosság fele rendszeresen vagy legalább alkalmanként keres egészségügyi vonatkozású információkat az interneten. Szintén nagy jelentőséggel bírnak a gyógyszerekkel és gyógytermékekkel foglalkozó honlapok (1. táblázat). A nemleges válasz a férfiak esetén gyakoribbnak bizonyult (36,7%), mint a nőknél (19,6%).

1985

2010 ■ 151. évfolyam, 48. szám

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

1. ábra

Internetes gyógyszerrendelés gyakorisága a gyógyszertárakba betérő hazai betegek és fogyasztók körében

A gyógyszerekkel foglalkozó honlapok rendszeres látogatóinak többsége diplomás (56,9%), és csupán 3,9%át teszik ki a nyolc általános iskolát végzettek. A középiskolai végzettségűekre az jellemző, hogy ritkán tekintenek meg ilyen témájú oldalakat, míg az érettségivel nem rendelkezők 71%-a még soha sem járt ilyen honlapokon. Megállapítható, hogy a nem (p = 0,001), illetve az iskolai végzettség (p<0,001) is szignifikáns módon befolyásolja a gyógyszer-információkat tartalmazó weboldalak látogatásának gyakoriságát.

A lakosság eddigi tapasztalatai internetes gyógyszerrendeléssel kapcsolatban A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából 2009 tavaszán készült felmérés [5] alapján a magyar lakosság az egészségre potenciálisan veszélyes termékek esetében a legóvatosabb, hiszen például bizonytalan eredetű gyógyszert csak 1%-uk vásárolna bármikor. Ezen eredménnyel szemben kérdőívünk alapján a gyógyszertárakba betérő hazai betegek és fogyasztók 6,2%-a már rendelt gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt interneten keresztül. Ráadásul ezenfelül a megkérdezettek további 7,4%-a tervez ilyen jellegű vásárlást (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a jövőben feltételezhetőleg a megkérdezettek több mint 13%-a szerez majd tapasztalatot az internetes gyógyszerrendelés területén. A válaszadók csupán 8,5%-a nem hallott még az internetes beszerzés lehetőségéről. Ez is arra mutat rá, hogy az emberek nyitottabban állnak az interneten keresztül be-

1. táblázat

szerzett gyógyszerekhez, mint az korábban feltételezett volt. Annak ellenére, hogy nem mutatható ki statisztikailag szignifikáns különbség a nemek vonatkozásában (p = 0,282), a rendelés tényét figyelembe véve megállapítható, hogy kétszer annyi nő (7,6%), mint férfi (3,8%) vásárolt már interneten keresztül gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt. Jóllehet, a korcsoportok között sem mutatható ki statisztikailag szignifikáns különbség (p = 0,688), mégis az figyelhető meg, hogy a 30–49 év közötti korosztály az, amelyik a legnagyobb hajlandóságot mutatja az internetes vásárlás iránt (összesen 6,7% már rendelt és további 11,3% tervezi) (2. táblázat). Ki kell emelni, hogy a 18 éven aluliak kivételével minden korosztályból éltek már az internetes gyógyszerrendelés lehetőségével. Az iskolai végzettség összetett és egyben szignifikáns módon (p = 0,014) befolyásolja a gyógyszerrendeléshez való viszonyát az embereknek. A diplomások tűnnek leginkább érintettnek (10,1% rendelt, 8,4% tervezi), őket követik a nyolc általános iskolát végzettek (6,5% rendelt, 9,7% tervezi), még annak ellenére is, hogy ezen csoporton belül a legmagasabb azok aránya, akik még soha nem hallottak az internetes gyógyszerrendelés lehetőségéről; a középiskolát végzettek számára kisebb jelentőségűnek bizonyul az internet mint potenciális beszerzési forrás. Akik már vásároltak gyógyszert interneten, azok 87,5%-a hazai, míg 12,5%-a külföldi honlapról tette ezt. Ezek alapján megállapítható, hogy nem elhanyagolható a nagyszámú külföldi gyógyszerforgalmazó weboldal jelentősége Magyarországon sem, hiszen ezek jellemzően szakmai felügyelet nélkül működnek, és az OTCkészítményeken kívül erős hatású szereket is forgalmaznak. Figyelmeztető eredmény továbbá az is, hogy a lakosság 21,2%-a, tehát akár minden ötödik ember rendelne gyógyszert/gyógyhatású készítményt külföldről, ha az olcsóbb lenne, mint belföldön, és csupán az emberek kevesebb mint fele (46%) zárkózik el ettől a lehetőségtől (2. ábra). Az „olcsóbb” fogalmat minden válaszadó saját megítélése szerint értelmezte, azaz egyéni megítélés alá esett, hogy ki milyen mértékű árcsökkenésnél érzi úgy, hogy ezért már „megéri”. Mivel felmérésünk során arra koncentráltunk, hogy az „olcsósága”

Internethasználat és az egészségügyi vonatkozású honlapok látogatásának gyakorisága

Naponta

Hetente többször

Hetente egyszer

Ritkábban

260 (60,0%)

82 (19,0%)

26 (6,0%)

65 (15,0%)

Rendszeres

Már többször előfordult

Ritkán

Még soha

Egészségüggyel, egészségmegőrzéssel foglalkozó lapok látogatása

91 (21,1%)

124 (28,7%)

157 (36,3%)

60 (13,9%)

Kifejezetten gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos információkat tartalmazó honlapok látogatása

51 (11,8%)

91 (21%)

179 (41,3%)

112 (25,9%)

Internethasználat gyakorisága

2010 ■ 151. évfolyam, 48. szám

1986

ORVOSI HETILAP

EREDETI KÖZLEMÉNYEK 2. táblázat

A nem, az életkor és az iskolai végzettség hatása az internetes gyógyszerrendelésre

Rendelt már gyógyszert, gyógyhatású készítményt interneten keresztül? Igen

Még nem, de tervezi

Nem

Nem hallott ilyenről

Nem

Férfi

6 (3,8%)

12 (7,6%)

123 (77,8%)

17 (10,8%)

Nő

21 (7,6%)

20 (7,2%)

215 (77,9%)

20 (7,3%)

χ = 0,094 p = 0,282

Életkor

14–17 év

0 (0%)

2 (15,4%)

9 (69,2%)

2 (15,4%)

18–24 év

5 (6,5%)

4 (5,2%)

58 (75,3%)

10 (13,0%)

25–29 év

7 (7,9%)

3 (3,4%)

72 (80,9%)

7 (7,9%)

30–34 év

4 (6,1%)

8 (12,1%)

51 (77,3%)

3 (4,5%)

35–39 év

2 (5,0%)

5 (12,5%)

31 (77,5%)

2 (5,0%)

40–44 év

2 (5,4%)

5 (13,5%)

28 (75,7%)

2 (5,4%)

45–49 év

3 (10,3%)

2 (6,9%)

22 (75,9%)

2 (6,9%)

50–54 év

3 (7,3%)

2 (4,9%)

31 (75,6%)

5 (12,2%)

55 évesnél idősebb

1 (2,4%)

1 (2,4%)

36 (85,7%)

4 (9,5%)

χ = 0,216 p = 0,688

Iskolai végzettség

Nyolc általános

2 (6,5%)

3 (9,7%)

21 (67,7%)

5 (16,1%)

Érettségi

7 (3,1%)

14 (6,2%)

180 (80,0%)

24 (10,7%)

Diploma

18 (10,1%)

15 (8,4%)

137 (77,0%)

8 (4,5%)

χ = 0,192 p = 0,014

Megjegyzés: néhány esetben a kérdőívet kitöltők nem válaszoltak az összes kérdésre.

2. ábra

„Rendelne-e gyógyszert, gyógyhatású készítményt külföldi honlapról, ha az olcsóbb lenne az itthoni árakhoz képest?”

miatt váltók arányát megismerjük, ezért figyelmen kívül hagytuk az árcsökkenés mértékének meghatározását.

Internetről rendelt gyógyszerek minőségének megítélése és a gyógyszerekkel kapcsolatos információk forrásainak értékelése Felmérésünk alapján megállapítható, hogy a gyógyszertárakba betérő hazai betegek és fogyasztók legnagyobb részének nincs határozott véleménye a külföldi cégek által interneten forgalmazott gyógyszerek minőségéről. A válaszok alapján valószínűsíthető, hogy azzal sincsenek tisztában, hogy a zárt gyógyszerellátási láncnak mekkora jelentősége van ma Magyarországon a gyógyszerek minőségének szavatolása szempontjából. A kérdőív kitöltőinek 75,3%-a nem tudja, hogy létezik-e bármiféle ORVOSI HETILAP

minőségi eltérés a legális és illegális úton beszerzett gyógyszerek között, 10% azonos minőségűnek gondolja azokat, sőt, páran (1,9%) jobb minőséget tanúsítanak az interneten forgalmazott, külföldről beszerzett gyógyszereknek. Kiemelten fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a megkérdezettek csupán 12,8%-a véli rosszabb minőségűnek az interneten keresztül beszerzett gyógyszereket (3. ábra). A 40 évnél fiatalabbak között szignifikánsan többen állnak pozitívan (jobb vagy azonos minőségűnek érzik) a külföldről interneten keresztül beszerzett termékekhez, mint az idősebb korosztály (p = 0,040). Így például a 18–24 éves korcsoport 6,5%-a jobb minőséget feltételez az interneten rendelt gyógyszerről, mint azok gyógyszertárból beszerezhető változatáról. A 40–44 éves korcsoport harmada ezzel szemben már azon a véleményen van, hogy rosszabb az internetről beszerzett termékek minősége. A magasabban iskolázottak feltételezhetőleg jobban tájékozottak, és így közülük vélik legtöbben úgy, hogy a klasszikus módon, gyógyszertárból beszerzett termékek minősége megbízhatóbb. Megnyugtató, hogy a gyógyszertári kérdőívet kitöltő hazai betegek és fogyasztók kétharmada számára még mindig a gyógyszerész, illetve az orvos tájékoztatása szükséges ahhoz, hogy bizalommal kezdjen el használni egy új gyógyszerkészítményt. A megkérdezettek egyharmada viszont beérné a szakemberek által szolgáltatott információk nélkül is, hiszen 22,8%-uk a betegtájékoztató, 8,4%-uk az internetes informálódás és 3,5%-uk akár szóróanyagok alapján is elkezdene szedni egy

1987

2010 ■ 151. évfolyam, 48. szám

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

3. ábra

„Mi a véleménye a külföldi honlapokról online megrendelhető gyógyszerek, gyógyhatású készítmények minőségéről a gyógyszertárban kapható készítményekhez képest?”

4. ábra

„Melyik információforrás elegendő ahhoz, hogy az Ön által megvásárolt készítményt bizalommal kezdje használni?”

gyógyszert. Amennyiben az életkor szerepét vizsgáljuk, megállapítható, hogy a fiatalok kisebb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek által nyújtott információknak, hiszen csak 46,2%-uk igényli, míg az 55 évnél idősebbek többsége (76,2%) feltétlenül fontosnak tartja szakemberek véleményét (4. ábra). Az internet és a szóróanyagok jelentősége fiatalabb korban jelentősebb, hiszen a 14–17 éves korosztály 23%-a internetes információk alapján, míg 15,4%-a akár még szórólapok alapján is bizalommal elkezdene szedni egy új gyógyszert. Az életkor növekedésével tehát folyamatosan csökken az internet szerepe mint megbízható információforrás, és nő az egészségügyi szakemberek által nyújtott információk jelentősége. A betegtájékoztató, szinte korcsoporttól függetlenül, a megkérdezettek 20– 30%-a számára bizalmat növelő egy készítmény alkalmazásakor.

aránya, akik nagyobb bizalommal vannak az interneten rendelt gyógyszerek iránt. A férfiak többen (41,7%) gondolták biztonságosnak az internetes gyógyszerrendelést, mint a nők (31,4%) (p = 0,032). Szintén megfigyelhető, hogy az iskolázottság jelentős módon befolyásolja a veszélyesség megítélését (p = 0,008), hiszen míg a diplomások többsége (70,5%) veszélyt lát az internetes gyógyszerrendelésben, addig az érettségivel sem rendelkezők többsége (58,1%) nem tart tőle (3. táblázat). A gyógyszerhamisítás ismert fogalom, hiszen az emberek többsége (68%) tisztában van azzal, hogy a gyógyszerek hamisítása úgy az elmaradott, mint a fejlett országokban problémát jelent. Az emberek a hamisítás okozta „károkozást” általánosságban ismerik, ugyanakkor kétséges a felmérés alapján, hogy a saját egészségükre kiható veszélyeket is helytállóan ítélnék meg.

Az interneten történő gyógyszerrendelés, gyógyszerhamisítás veszélyei

Megbeszélés

Kérdőíves felmérésünk eredményei alapján a gyógyszertárakba betérő hazai betegek és fogyasztók 64,9%-a lát veszélyforrást az interneten történő gyógyszerrendelésben. A megkérdezettek jellemzően az alábbi veszélyforrásokat/szempontokat tartották fontosnak: – bizonytalan minőség, – egészségre kifejtett ártalom, – vásárlók megtévesztése, – hamisítás, – a reklamáció nem megoldható, – ellenőrizetlenség és szabályozatlanság, – tájékoztatás hiányosságai, – személyes kapcsolat hiánya, – alapanyagok eredetének kérdésessége stb. Mindezek ellenére mégis minden harmadik személy a kérdőív kitöltői közül biztonságosnak véli a gyógyszerbeszerzés nem legális formáját. A fiatalkorúak (25 év alatt), illetve a 35–55 évesek között a legmagasabb azok 2010 ■ 151. évfolyam, 48. szám

Az internet térhódításával széleskörűen szabadon elérhetővé váltak a betegek és fogyasztók számára olyan termékek, így a gyógyszerek is, amelyek korábban kizárólag korlátozott hozzáféréssel, orvosi rendelésre voltak csak elérhetők. Ezen forgalmazás átfogó hazai és nemzetközi szabályozása, biztonságának szavatolása és ellenőrzése jelenleg még megoldatlan, így potenciálisan egészségkárosító készítményekhez és akár hamis gyógyszerekhez is könnyen hozzájuthatnak a betegek. Ennek következménye, hogy az orvosi terápia részeként beállított gyógyszerek mellett növekvő arányban szednek a betegek bizonytalan eredetű és minőségű készítményeket, gyakran vényköteles gyógyszereket is. Mára az orvos–beteg és gyógyszerész–beteg konzultációk szükséges lépésévé vált az ilyen „egyéb” szerek szedésének felderítése, majd figyelembevétele is. Önkitöltős, tizenhárom kérdést tartalmazó kérdőívünkkel az internetes gyógyszerrendelés helyzetét és jelentőségét kívántuk felmérni a gyógyszertárakba betérő hazai betegek és fogyasztók körében. A vizsgálatunkba

1988

ORVOSI HETILAP

EREDETI KÖZLEMÉNYEK 3. táblázat

„Lát-e bármilyen veszélyforrást az interneten történő gyógyszerrendelésben?”

Igen

Nem

Nem

Férfi

91 (58,3%)

65 (41,7%)

Nő

188 (68,6%)

86 (31,4%)

χ = –0,104 p = 0,032

Életkor

14–17 év

5 (38,5%)

8 (61,5%)

18–24 év

44 (57,1%)

33 (42,9%)

25–29 év

68 (76,4%)

21 (23,6%)

30–34 év

46 (69,7%)

20 (30,3%)

35–39 év

22 (56,4%)

17 (43,6%)

40–44 év

20 (55,6%)

16 (44,4%)

45–49 év

15 (51,7%)

14 (48,3%)

50–54 év

30 (73,2%)

11 (26,8%)

55 évesnél idősebb

29 (72,5%)

11 (27,5%)

13 (41,9%)

18 (58,1%)

Érettségi

142 (63,7%)

81 (36,3%)

Diploma

124 (70,5%)

52 (29,5%)

χ = 0,210 p = 0,389

Iskolai végzettség

8 általános

χ = 0,150 p = 0,008

Megjegyzés: néhány esetben a kérdőívet kitöltők nem válaszoltak az összes kérdésre.

vont válaszadók között így a gyógyszer- és egyéb „gyógyszerjellegű” termékeket (például gyógytermékek, étrend-kiegészítők) fogyasztók felülreprezentáltak voltak. A vizsgálati mintapopulációnk ezen sajátosságának előnye, hogy ilyen módon a gyógyszer–gyógytermék fogyasztók („gyógyszertárba járók”) szokásait, vélekedéseit tudtuk közelebbről megismerni. A kérdőíves felmérésünk eredményei alapján minden második, gyógyszertárba betérő hazai beteg és fogyasztó napi rendszerességgel használja az internetet, ennek következményeként 70%-uk akarva-akaratlanul rendszeresen találkozik gyógyszert, gyógyhatású készítményt bemutató reklámmal, üzenettel. Ők bizonyosan célcsoportjai az úgynevezett „spammereknek”, akik kéretlen és szinte minden esetben illegális hirdetéseket küldenek, ezért a lakosság figyelmét fel kell hívni az ezekben rejlő veszélyekre, hiszen a jogosulatlan reklámok és spamek kiszűrésére a jelenlegi jogszabályi háttér nem ad lehetőséget [12]. A gyógyszerekkel és egészségmegőrzéssel kapcsolatos honlapok tudatos látogatása jellemző minden kilencedik válaszadóra. Főleg a magasabb iskolai végzettségűek és a nők fordulnak nagyobb figyelemmel az internetes forrásokhoz. A gyógyszertárba betérő betegek, fogyasztók körében végzett kérdőíves felmérésünk eredményei alapján a megkérdezettek 6,2%-a már rendelt gyógyszert, gyógyterméket interneten keresztül, és legalább ugyanennyien (7,4%) tervezik ezt a közeljövőben. Amennyiben ők nincsenek tisztában az ebben rejlő kockázatokkal, potenciális veszélynek és egészségkárosodásnak tehetik ki maORVOSI HETILAP

gukat és hozzátartozóikat. Ez a pozitív hozzáállás az interneten rendelt gyógyszerek iránt további növekedést mutathat, ha figyelembe vesszük azt az eredményt, amely szerint minden ötödik ember (21,2%) rendelne gyógyszert, gyógyterméket külföldi honlapról, ha az olcsóbb lenne a hazai beszerzési árhoz képest. Felmérésünkkel arra koncentráltunk, hogy az „olcsósága” miatt váltók arányát megismerjük, így figyelmen kívül hagytuk az árcsökkenés mértékének meghatározását. A külföldi honlapokon hirdetett olcsóság egyértelmű hívószóként szerepel, és ez felülírja az internetes gyógyszervásárlással szemben érzett félelmüket, amely az emberek többségénél (64,9%) a kérdőívünk alapján kimutatható volt. Magyarországon az internetes gyógyszervásárlás a magasabb végzettségű, illetve 30–49 év közötti korosztályt érinti leginkább. A nők nagyobb arányban látogatnak egészségügyi vonatkozású honlapokat és nagyobb valószínűséggel rendelnek interneten keresztül gyógyszert, akár külföldről is. Szintén veszélyeztetett csoportnak tekinthetőek a 17 év alatti fiatalok is, akik jellemzően nem ismerték fel az illegális úton beszerzett készítmények okozta veszélyeket, továbbá egészségügyi vonatkozású döntéseikhez is kevésbé igénylik az orvosok és gyógyszerészek szakértelmét. Megállapítható, hogy folyamatos és felvilágosító kampány szükséges a lakosság igényességének és felkészültségének növelésére, hogy kizárólag szakmailag megbízható forrásból szerezzék be az információkat és magukat a készítményeket is. Mindezeken túl szükségszerű minden egészségügyi szakdolgozó figyelmét felhívni az internetes gyógyszer- és minden annak „látszó”

1989

2010 ■ 151. évfolyam, 48. szám

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

termék rendelésének térhódítására és az abban rejlő veszélyekre. Felmérésünk arra is felhívja a figyelmet, hogy a betegek, fogyasztók egészségügyi ellátása során napjainkra elengedhetetlenné vált az „egyéb” vásárlások révén szedett készítmények figyelembevétele, dokumentálása. Mindezek mellett rendkívül fontossá vált az internetes forrásból származó gyógyhatású készítmények és gyógyszerek alkalmazásában rejlő veszélyekre vonatkozó felvilágosítás az orvosok, gyógyszerészek részéről is. Napjainkra a gyors ütemben gyarapodó európai és hazai kedvezőtlen jelenségek, tapasztalatok – a jelen írásunkban bemutatottak is – halaszthatatlan sürgősséggel vetik fel az európai közösségi szintű és hazai átfogó szabályozás szükségességét, amely – reményeink szerint – képes lesz kezelni ennek a forgalmazásnak az újszerűségét, egyedi jellemzőit úgy, hogy közben indokolatlanul nem korlátozza ezen a területen sem az egyének elvárt „szabadságát”, de mindezekkel együtt mégis képes lesz ismét szavatolni a korábbi évtizedekben megszokott európai gyógyszerbiztonságot.

Köszönetnyilvánítás A kérdőív kitöltetésében részt vevő gyógyszertárak munkatársainak, minden gyógyszerésznek és asszisztensnek szeretnénk köszönetet mondani. Hálával tartozunk Pécsett az Árkád Gyógyszertárban dr. Lovász Juditnak, a Schulek Elemér Gyógyszertárban dr. Leitner Tündének, a Primula Gyógyszertárban dr. Aponyi Ildikónak, Szegeden a Kabay Gyógyszertárban dr. Csuhány Rékának, az Aranysas Gyógyszertárban dr. Balka Kornéliának, a Tisza Palota Gyógyszertárban dr. Kecskeméti Kovács Istvánnak és dr. Mártha Gabriellának, Kaposváron a Gerse Patikában dr. Hetesi Erzsébetnek, Budapesten az Aranykehely Gyógyszertárban dr. Gyenge Balázsnak, Sopronban a Segítő Mária Gyógyszertárban dr. Horváth Juditnak.

Irodalom [1] Európai Közösségek Bírósága C-531/06. számú ügyben, illetve a C-171/07. és C-172/07. számú egyesített ügyekben hozott ítéletei. http://curia.europa.eu/hu/actu/communiques/ cp09/aff/cp090044hu.pdf [2] Botz L.: Gyógyszertárak és gyógyszerészek a gyógyszerhamisítások ellen – 2. Gyógyszertár, 2008, 10, 18–19. [3] LegitScript LLC. www.legitscript.com (megjelenítve: 2010. 04. 06.). [4] Bősze G., Botz L., Fittler A.: Internetes gyógyszerkereskedelem. Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIV., Budapest, 2009. november 13–15. Gyógyszerészet 2009, 11, 123, S120. [5] Bősze G.: Az internetes gyógyszerárusítás, mint jellemző hamisítványforrás. XLIV. Rozsnyay Mátyás-emlékverseny és Kórházi Gyógyszerészek Szimpóziuma. Eger, 2009. május 14–16. [6] Internetes vásárlás trendjei 55 országban – Nielsen tanulmány, 2010. június. ACNielsen Piackutató Kft. http://hu.nielsen.com (megjelenítve 2010. 08. 12.). [7] Cracking Counterfeit Europe – Pfizer, 2010 február. http:// www.pfizer.co.uk/SITES/PFIZERCOUK/MEDIA/Pages/ CrackingCounterfeitEurope.aspx (megjelenítve: 2010. 07. 08.). [8] IMPACT Brochure: Counterfeit Drugs Kill – WHO International Medical Products Anti-Counterfeiting Taskforce. www. who.int/impact (megjelenítve: 2010. 07. 08.). [9] Hamisítás Elleni Nemzeti Testület: Hamisítás Magyarországon. Kutatási jelentés. 2009. április. www.hamisitasellen.hu (megjelenítve: 2010. 04. 06.). [10] Télessy I.: Hamis gyógyszerek szaporodása – figyelmeztetés odafigyelésre és intézkedésre. Gyógyszerészet, 2010, 54, 336–338. [11] Swami, V., Chamorro-Premuzic, T., Furnham. A.: Faking it: Personality and individual difference predictors of willingness to buy counterfeit goods. J. Socio-Economics 2009, 38, 820–825. [12] Pálffyné Poór R.: Az OGYI hatósági feladatai a gyógyszerek minőségbiztosításában. Gyógyszereink, 2009, 59, 260–262.

(Fittler András dr., Pécs, Honvéd u. 3., 7624 e-mail: andras.fi[email protected])

FELHÍVÁS Fiatalok Fóruma – 2011 Helyszín: MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok, Verseghy F. út 6–8. Időpont: 2011. május 20.

Az Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága 2011-ben is megrendezi a Fiatalok Fórumát. Az eseményre 35 év alatti, a rehabilitációt érintő bármely szakmában dolgozó fiatalok előadásait várjuk. A legjobb előadásokat 3 tagú zsűri javaslata alapján jutalmazzuk. Az előadások, melyekhez számítógépes kivetítőt lehet igénybe venni, maximum 7 percesek lehetnek. Kérjük az előadás címét, az előadók nevét, korát, munkahelyét, postai és elektronikus levelezési címét, valamint az előadás absztraktját tartalmazó jelentkezést elküldeni az alábbi címre: Dr. Vén Ildikó – OORI; 1528 Budapest, Szanatórium u. 19. Telefon: (06-1) 391-1900, (06-20) 327-7426 E-mail: [email protected] Jelentkezési határidő: 2011. április 10. Ebédigény bejelentése: Dr. Angyal Gyöngyi osztályvezető főorvos 5000 Szolnok, Verseghy F. út 6–8. Telefon: (06-56) 524-633 E-mail: [email protected]

2010 ■ 151. évfolyam, 48. szám

1990

ORVOSI HETILAP