Külkereskedelmi Főiskola Külgazdasági szak Másoddiplomás képzés
INTERNET: ÜZLET A JÖVŐBEN
Készítette: Mecséri Ildikó Budapest, 1997.
2
Tartalomjegyzék I. A téma aktualitása ________________________________________________ 4 II. A számítógépes hálózatok kialakulása és fejlődése______________________ 5 III. Az Internet szolgáltatásai _________________________________________ 7 IV. Hálózati körkép Magyarországon___________________________________ 9 V. Az Internet jelentősége makrogazdasági szinten_______________________ 14 V.1. Nemzetközi kapcsolatokban: __________________________________________ 14 V.1.1. Befektetés:_____________________________________________________________ 14 V.1.2. Kutatás:_______________________________________________________________ 16 V.1.3. Kultúra:_______________________________________________________________ 16 V.1.4. Bűnüldözés: ___________________________________________________________ 16 V.1.5. Egészségügy: __________________________________________________________ 16 V.1.6. Globális problémák: _____________________________________________________ 17
V.2. Az adott országok makrogazdasági szintjén: _____________________________ 17 V.2.1. Államigazgatás: ________________________________________________________ 17 V.2.2. Oktatás _______________________________________________________________ 18
VI. Az Internet lehetőségei az üzleti életben_____________________________ 19 VI.1. Felhasználási területek ______________________________________________ 19 VI.1.1. Piackutatás____________________________________________________________ 19 VI.1.2. Termék-tesztelés _______________________________________________________ 20 VI.1.3. Új munkaerő felvétele ___________________________________________________ 21 VI.1.4. Gyors információ-elérés _________________________________________________ 21 VI.1.5. Hirdetés ______________________________________________________________ 21 VI.1.6. Olcsó dokumentum továbbítás ____________________________________________ 23 VI.1.7. Értékesítés ____________________________________________________________ 23 VI.1.8. Raktárkészlet feltöltés: __________________________________________________ 26 VI.1.9. Intranetek: ____________________________________________________________ 26
VI.2. A hálózat hatékony használatának kulcstényezői:_________________________ 27
VII. Felhasználási területek ma és holnap______________________________ 30 VII.1. A fogyasztói piacokon ______________________________________________ 30 VII.2. Viszonteladói piacokon _____________________________________________ 37 VII.3. Intézményi, ipari felhasználói piacokon ________________________________ 39
VIII. Problémák és nehézségek_______________________________________ 42 VIII.1. Technikai nehézségek: _____________________________________________ 42 VIII.2. Hibás szemlélet: __________________________________________________ 43 VIII.3. Biztonsági hiányosságok:___________________________________________ 43
IX. Vélemények, javaslatok__________________________________________ 45 X. Irodalomjegyzék ________________________________________________ 51
I.
3
A téma aktualitása
N
apjainkban, egy ország komparatív előnye nagymértékben függ információs technológiájának (IT) fejlettségi szintjétől. Egyre inkább megfigyelhető, hogy
az információs technológiák beépülnek a gyártási folyamatokba és a termékekbe, robotokkal és számítógépekkel helyettesítve a munkaerőt. Egyre több és több funkciót integrálnak egyetlen szilikon chipbe. A megmaradó munkaerő-szükséglet viszont magasabban képzett munkaerőt igényel. Ha egy ország aktív szerepet kíván játszani a nemzetközi kereskedelemben, akkor ehhez a hatékony telekommunikációs rendszer megléte elengedhetetlen szükséglet. Ennek működtetéséhez természetesen nélkülözhetetlen egy stabil és megbízható áramszolgáltató rendszer és végül de nem utolsósorban a hatékony oktatási rendszer. Másrészt viszont a K+F költségek növekedése és a termékéletciklusok lerövidülése is megfigyelhető. Ez maga után vonja, hogy a legtöbb nemzeti piac önmagában nem képes biztosítani a gyártott termékek felvételét, a gazdaságos kibocsátási mennyiségben. Így szükségessé vált a piacok összeolvadása ill. az egyszerre több piacon történő megjelenés. Az egyes piacok,
vagy
a
különböző
országokban
lévő
gyáregységek
közötti
kapcsolattartáshoz nyújtanak hatékony eszközt a nemzetközi számítógép hálózatok. Mára ahhoz, hogy egy szolgáltató jelen legyen a nemzetközi piacon elegendő kapcsolódnia egy ilyen hálózathoz, amelyek kialakulását két kulcságazat, a távközlés és az informatika összekapcsolódása tett lehetővé.
Ezt az irányt jelzi napjainkban az információs szupersztrádának nevezett Internet felhasználói táborának száma és növekedési üteme. Ennek az eszköznek a használata révén a résztvevők túlnyomó többsége, nemcsak befogadója, hanem aktív előállítója is az információnak. Ilymódom a különböző döntési folyamatokba többen bevonhatók, akár makro szinten is.
Érdekes tehát megvizsgálni, az élet mely
területein használjuk illetve használhatjuk ezt az új kommunikációs hálózatot, figyelembe véve az előnyöket és a használatból adódó veszélyeket, problémákat.
4
A számítógépes hálózatok kialakulása és fejlődése "Ahogyan a háló csomók sorozatából áll, úgy ezen a világon is mindent kötések sorozata tart össze. Ha bárki azt hiszi, hogy egy hálószem valami független, elszigetelt dolog, akkor téved. Azért nevezik hálónak, mert összekapcsolt hálószemek sorozatából áll össze, és minden csomónak megvan a saját helye és feladata a többi hálószemhez viszonyítva " Buddha A számítástechnikai alkalmazások egyre szélesebb körű elterjedése magával hozta a külön-külön működtetett
gépek összekapcsolásának igényét, mind a cég
irodaépületén belüli adatátvitelhez, mind a különböző telephelyek és egyéb információszolgáltatók közötti kapcsolattartáshoz. Így alakultak ki elsőkét a helyi hálózatok (LAN). A nagyméretű, földrészeket összekötő hálózatok kezdete, mint sok más csúcstechnológia a hadiiparba nyúlik vissza.
Az 1960-as években a RAND Corporation, az USA legnagyobb hidegháborús stratégiai vállalata vetette fel egy olyan kommunikációs hálózat kifejlesztésének kérdését, amely biztosítaná az amerikai kormányhivatalok közötti összeköttetést akár egy esetleges atomháború idején is. A megoldás a decentralizációban látszott. Az első ilyen hálózatot 1968-ban az angliai National Physical Laboratory szerelte fel. 1969 decemberére már az amerikai csomópontokat is üzembe helyezték, így összesen 4 szupergép alkotta a legnagyobb támogatójáról ARPANET-nek elnevezett hálózatot.
Az 80-as években a hálózatok, hálózata, melyet időközben összefoglaló néven Internetnek kezdtek nevezni, gyors ütemben növekedett. Százasával, majd ezresével kezdték csatlakoztatni hozzá a számítógépeket. A felhasználók azonban eleinte csak akkor tudtak bekapcsolódni a számítástechnika mindent átszövő vérkeringésébe, ha a hálózatba közvetlenül bekötött intézményekben tanultak vagy dolgoztak. Ma már szerencsére egyre nô az Internetes szolgáltatást nyújtó cégek száma, így a "Net populáció" is egyre bővül.
5
Most már bárki, egy számítógéppel és egy modemmel hozzákötheti magát a világhoz.
"Az Interneten ma becslések szerint közel 13 millió szerver, vagyis kiszolgáló számítógép működik, a rajtuk tárolt és róluk lekérhető adatok terjedelme milliárd oldalakban mérhető, és félévenként megduplázódik."1 Az Internet mellet természetesen léteznek más, kereskedelmi hálózatok is, úgymint a CompuServe vagy a Prodigy, de ezeknél az Internettel ellentétben van központi üzemeltető számítógép vagy számítógépek. Az Internetnél a központi gépek erőforrásait elosztották sok, önálló számítógép között. A gerincvezetéken lévő gépekhez kisebb hálózatok csatlakoznak, melyek egy bizonyos földrajzi körzetet szolgálnak ki. Ezekhez még további kisebb hálózatok, vagy számítógépek kapcsolódnak. Egy számítógép többféleképpen csatlakoztatható az Internetre, így például modem segítségével kapcsolt vonalon, vagy ISDN vonalon, esetleg bérelt vonalon. A különféle kapcsolódási módszerek természetesen nagymértékben befolyásolják a költségeket és a hálózati használat sebességét. Míg egy modemes kapcsolat esetén a 28,8 Kb/s sebesség biztosított a legtöbb esetben, addig egy ISDN vonalon 64 vagy 128 Kb/s is elérhető, de léteznek már szolgáltatók akik még ezt is felülmúlják. A decentralizált hálózati lánc adja az Internet legnagyobb erejét, de ugyanígy ez jelenti a leggyengébb pontját is. A rendszer egyidejű összeomlása szinte teljesen kizárt, viszont az összekapcsolt számítógépek megnehezítik a navigálást. Nem lehetséges egyetlen adatbázisként keresni a rendszerben. Az adatok és a felhasználók egyre növekvő száma a kezelhetetlenség veszélyével fenyeget és arra ösztönzi a fejlesztőket, hogy egy második generációs Internet kifejlesztését kezdjék meg.
III.
1
Szendrei Tibor: Jól keresni kunszt HVG Melléklet: Hétköznapi komputer 1996. október 19.
6
Az Internet szolgáltatásai Elektronikus levél: A hálózaton keresztül más felhasználóknak másodperceken keresztül juttathatjuk el leveleinket, illetve számunkra is küldhetnek levelet, annak ellenére, hogy nem tartózkodunk mindig a hálózaton. Leveleink egy szerveren jelszóval védett elektronikus postaládába kerülnek, ahonnan bármikor lekérhetők, elolvashatók.
Telnet: Segítségével más szerverekre lehet bejelentkezni, azaz egy általunk kiválasztott számítógépet használhatunk úgy mintha saját terminálja, végfelhasználói állomása lennénk.
FTP : Adatállományok mozgatását teszi lehetővé a felhasználó gépe és a kiválasztott szerver között. Segítségével a hálózatról különféle programok is letölthetők.
News: Hálózati hírek. A felhasználó az előfizetett rovatoknak megfelelően kapja meg a világszerte e témakörökben születő híranyagokat elektronikus postaládájába. A felhasználó maga is írhat cikkeket, amelyek megjelennek a világ valamennyi, e témájú rovatokra előfizetők újságos ládájában.
Gopher: Témák szerinti keresőrendszer. Arra fejlesztették ki, hogy könnyebben lehessen megtalálni a szükséges információt a hálózaton.
WWW: Multimédia adatbázis, amelyben könnyen kereshetők a dokumentumok a megadott témában. A használónak nem kell tudnia, hogy a keresett anyag hol található a rendszerben. A kapcsolat kétirányú, a felhasználó információt kaphat és ő is eljuttathat a rendszerbe.
7
A fenti szolgáltatásokon kívül természetesen a hálózat egyéb lehetőségeket nyújt, amelyek például kiegészítik vagy olcsóbbá teszik a hagyományos távközlési szolgáltatásokat. Így például:
Konferencia beszélgetés (IRC): Többszereplős Internet szolgáltatás. Itt is szükség van egy saját gépünkön futó programra, amely képes együttműködni egy szerverrel, amely ezt a szolgáltatást nyújtja. Képes a föld különböző részein lévő embereket interaktívan összekötni és biztosítani a beszélgetést közöttük.
Internet phone: Egy emberi hangot digitalizáló szoftver, amellyel lehetőség van a telefonálásra az Interneten keresztül. Egyenlőre még csak úgy, ha a két fél előre megbeszél mondjuk hagyományos telefonon keresztül - egy találkozót az Interneten és ott már helyi díjért beszélgethetnek például a világ túlsó végével.
Video phone: Ugyanaz mint az előző csak továbbfejlesztve mozgókép átvitelével is.
IV.
8
Hálózati körkép Magyarországon Hazánkban a COCOM tilalom feloldása után szinte azonnal 1991-92 folyamán teljesültek a kapcsolódás feltételei, majd 1993-ban a Budapesti Műszaki Egyetem folyamatszabályozási tanszékén elindították az első WWW-szervert. Kiépítés alatt vannak a hálózati hírek hazai rovatai is. Jelenleg kb. 30 magyarnyelvű rovat van a kb. 10 000 külföldi mellett. A Magyar Elektronikus Könyvtár pedig biztosítja a klasszikus magyar irodalom hálózati megjelenését. Azóta folyamatosan bővül a felhasználói tábor, havonta átlag 6,9%-kal, de a felmérések azt mutatják, (Medián: http://www.eunet.hu/median/) hogy még mindig csak nagyon szűk réteget érintett meg a számítástechnika és ezen belül még kevesebben vannak akik ugyanezt elmondhatják magukról az Internettel kapcsolatban.
Ha belenézünk egy kicsit a statisztikák által tálcán nyújtott adatokba, azt tapasztaljuk, hogy már magával az Internet fogalmának az ismertségével is problémák vannak: 1
A Medián 96. áprilisában végzett kutatása szerint a magyar népesség 61%-a nem
hallott az Internetről.
34% pontos meghatározás 39% hallott
41% homályos meghatározás 5% téves válasz 20% nem tudja
A számítógép használatára vonatkozó 1996. augusztusában készült felmérés szerint csupán minden hatodik felnőtt polgár, körülbelül 1,2 millió fő használ számítógépet otthon, vagy munkahelyén. Az otthonok 8 százalékában van számítógép, ami kevesebb mint 200 000 otthont jelent. Ez az adat is némileg csalósnak mondható, hiszen ebben a számban bennefoglaltatik a Commodore, Spectrum vagy más nem éppen újfejlesztésnek számító gépállomány is.
1
http://www.eunet.hu/median/
9
1. sz. diagram: Számítógép-használat Magyarországon Van-e lehetősége számítógép használatára?
Nincs Csak a munkahelyén Csak otthon Is-is
84%
3% 4%
9%
Forrás: HVG Melléklet: Hétköznapi komputer XVIII. évfolyam 42. szám. 1996. október 19.
Az Internet csatlakozáshoz nélkülözhetetlen modemmel, azonban csak minden tízedik gép van felszerelve. A számítógép vásárlását elsősorban nem a jövedelmi viszonyok határozzák meg, hanem az iskolai végzettség, hiszen a diplomás megkérdezettek háztartásai közül, minden negyedikben volt számítógép. Tovább növeli a számítógéppel való ellátottság valószínűségét, ha a családban van gyermek. Így a diplomás gyermekes családok körében a legmagasabb az arány, minden harmadik család rendelkezik számítógéppel.
2.sz. diagram:
Forrás: http://www.eunet.hu/szonda/
10
1
Összehasonlítva ezeket az adatokat az amerikai statisztikákkal - természetesen
elismerve, hogy az összehasonlítás nem egészen fair - azt láthatjuk, hogy 9,5 millió felhasználó, köztük 1,1 millió gyermek használja rendszeresen az Internetet. Ez a szám az összlakosság 3,7 százalékát jelenti. A felhasználók 51 százaléka 1995-ben hajtott rá először az információs szupersztrádára. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy ott a helyi telefonhívások díjtalanok, szemben az európai gyakorlattal.
Mindenesetre ezt a hazánkban viszonylag szűknek mondható réteget szolgáltatók tucatjai célozzák meg ajánlataikkal. Mára a távközlési monopol cégnek számító MATÁV is megkezdte szolgáltatását ezen a területen, de jó néhány kisebb cég is felsorakozott, úgymint DataNet, ISYS Hungary, Eunet Hungary, Elender Computer, Syneco stb. Felmérésem során 25 szolgáltató céget találtam, de számuk folyamatosan nő.
A MATÁV Rt-nél interjút készítettem Nagy Robin, Internet termékmenedzserrel, aki tájékoztatott, hogy cégüknek jelenleg 1400 ügyfele van és szeretnék a jó műszaki hátterükhöz fejleszteni szolgáltatásaikat. Az Internet szolgáltatás jelenleg nem tartozik a fő tevékenységi körükbe, de felismerték az ágazat növekvő jelentőségét és ezért próbálnak nyitni ezen a területen is, hiszen rövid időn belül üzleti kommunkációból szeretné a cég megszerezni bevételének 40%-át.
Véleményem szerint egyenlőre főként műszaki szemlélet jellemzi a cég Internet szolgáltatását. Nincs tudatos marketing politika, a hozzájuk forduló cégeket sem tudják ilyen ügyekben segíteni. A support is hiányzik az ügyfelek problémáinak folyamatos kezelésére, de tervezik ezen gyenge pontok fokozatos felszámolását. Budapesten 4 munkatárs foglalkozik az Internet témakörével, de ha valaki vidékről akar csatlakozást igénybe venni, akkor ezt csak a budapesti irodán keresztül igényelve teheti meg.
1
FIND/SVP: http://etrg.findsvp.com/
11
Visszatérve a hálózatra kapcsolódás lehetőségeihez elmondható, hogy az érdeklődők továbbra is használhatják az Internetet az egyetemeken ill. főiskolákon, amennyiben ezek oktatói ill. hallgatói. Erre az 1986-ban útjára indított Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) révén van lehetőség, amely lehetővé teszi a kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák számára a hálózathoz való hozzáférést. (Kivételek persze vannak, hiszen e sorok írójának sem engedélyezték a Külkereskedelmi Főiskolán a hálózat használatát.) A Budapesti Műszaki Egyetemen minden érdeklődőt szeretettel várnak. Valamint egyre inkább elterjedőben van a középiskolákban is a hálózat. Megnyílt a C3 is, a Soros alapítvány jóvoltából, ahol szintén ingyenesen gépek várnak minden érdeklődőt. Ezenkívül általában vállalkozói alapon jöttek létre az Internet kávéházak is, ahol óradíj ellenében egy csésze ital mellett használhatják az érdeklődők a szupersztrádát.
A felmérések azt mutatják, hogy habár az Internet-felhasználók köre rohamosan bővül, összetétele nem változik. A felhasználás igényéhez vezető kulcstényezőt tehát, az oktatás és művelődés fejlesztésében kell keresni. Az USA és Európa nyugati fele már a diplomások számában is jelentős előnnyel rendelkezik Magyarországhoz képest,
és úgy tűnik ez már önmagában is nagymértékben
determinálja a felhasználói kört.
A hazai számítástechnikai és hálózati felhasználás szélesebb körű elterjedéséhez nyújt iránymutatást a kormányzati és társadalmi szervezetek kezdeményezésére
kialakított Nemzeti Informatikai tanulmányban
foglaltak
hangsúlyozva
az
5-15
információs
Stratégia. A évre határozták meg az iránymutatásokat., társadalom
kialakulásának
szükségességét
(http://www.mtesz.hu/nis/). A szerzők az informatikát a modernizáció pillérének
12
tekintik és hangsúlyozzák kormánytámogatásoktól sem mentes fejlesztésének szükségességét.
V.
13
Az Internet jelentősége makrogazdasági szinten V.1. Nemzetközi kapcsolatokban: Az információs társadalom jelenségei, és közöttük természetesen az Internet, egy sor olyan lehetőséget is jelentenek, amelyek a földrajzilag elzártabb vagy kisebb méretű országokat is bekapcsolhatják a világgazdasági folyamatokba. Így például egy országnévre rákeresve bepillantást kaphatunk az adott ország történelmébe, gazdaságába, politikai viszonyaiba vagy a turistákat vonzó látványosságok interaktív világába. Ezek az adatok pedig nagy valószínűséggel teljesen naprakészek, akár a jövő heti fesztiválprogram is megtudható belőlük ugyanakkor archív adatbázissal is rendelkeznek, a korábbi információk tetszés szerint kikereshetők belőlük. Ezt a fajta naprakészséget ilyen széles körben terjesztve, egyetlen hagyományos nyomtatott média sem tudja nyújtani. Nézzük meg a lehetőségeket egy kicsit részletesebben: V.1.1. Befektetés: Vegyük például az átalakulóban lévő Közép-kelet európai régiót, mint a külföldi tőke egyik befektetési célpontját. A hálózaton naprakész befektetési lehetőségek láthatók például a privatizációba bevont vállalatokról. Jó példát láthatunk az összefogott információs rendszerre az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége által készített tanulmány felkeresésekor. Az anyag az 1996-os pénzügyi évre épül és bemutatja Magyarország kereskedelmi környezetét. 1
Részei:
1. Gazdasági trendek és kitekintés: fő trendek a gazdaságban, a kormány szerepe a gazdaságban, fizetési mérleg, infrastruktúra
2. Politikai környezet: Bilaterális kapcsolat az USA-val, fő politikai kérdések, melyek az üzleti életre hatással vannak,
1
http:www.tradecompass.com/library/books/com-guide/hungary01.htm
14
rövid szinopszis a politikai rendszerről
3. Marketing U.S. termékek és szolgáltatások disztribúciós és kereskedelmi csatornák, ügynökségek és disztribútorok, partnerkeresés, franchise, direct marketing, licenc, irodaalapítás lépései, eladási technikák, hirdetés és reklám, árazás, vevőtámogatás, eladás a kormánynak
4. Vezető kereskedelmi kilátások: ipar, mezőgazdaság
5. Kereskedelem szabályozás: tarifák, import adók, import engedély, export szabályozás, tiltott import stb.
6. Beruházási klíma: szabályozórendszer, statisztika, magántulajdon védelme stb.
7. Kereskedelem és project finanszírozás: bankrendszer, export finanszírozás stb.
8. üzleti utazás: vám, vízum, ünnepek, infrastruktúra
Ehhez hasonló tanulmányokat találhatunk Magyarország más országokkal kialakított kapcsolatainak és potenciális lehetőségeinek leírására, úgymint: Svéd kereskedelmi kamara -Magyarország, magyar-finn, magyar-norvég kapcsolatok stb.
15
I.1.2. Kutatás: A különböző nemzetiségű kutatók folyamatosan információhoz juthatnak a kutatási problémákkal kapcsolatos változásokról, így elkerülhető a párhuzamosan végzett ugyanabban a témakörben folytatott felesleges kutatás.
I.1.3. Kultúra: Különböző turisztikai adattárak találhatók a hálózaton, amellyel régiók szerint lehet keresni. Így információt kaphatunk a kiválasztott célpont múzeumairól, történelmi épületeiről, kulturális eseményekről, kiállításokról stb. A Travel File például egy ilyen kereső rendszer és 280 000 travel agent terminált tartalmaz. 1989 óta működik, eleinte a SABRE Travel Information network-ön keresztül. Szolgáltatásait az utazni vágyók ingyenesen vehetik igénybe. Travel File tagok: Hotelek Utazási irodák Idegenvezetők Szórakoztató ipar Múzeumok, történelmi nevezetességek pihenőhelyek sí/golf/teniszpályák éttermek Magyarországról még viszonylag kevés látnivaló szerepel, így például a Vasi Falu múzeum, Zalaegerszeg, Szendrő, Szombathely, Szentendre nevezetességei stb. I.1.4. Bűnüldözés: Lehetővé válik a körözés alatt állók naprakész, világszerte elérhető nyilvántartása és a nemzetközi kapcsolattartás a rendőrségek között. I.1.5. Egészségügy: Az adott szakterület
legnevesebb
szaktekintélyei
a
hálózat
segítségével
diagnózisokat állíthatnak fel vagy akár műtéteket is végezhetnek. A leleteket és a javasolt terápiát akár egy ország más-más kórházában dolgozó orvosaival is megbeszélhetik.
16
I.1.6. Globális problémák: Például a környezetszennyezés, esőerdők irtása, éhínség mind-mind olyan kérdések, amelyekhez szükséges a nemzetközi mértékű összefogás és a jólinformáltság. A különböző országokban élő aktivisták egymással véleményt cserélve hasznos ötletekkel segíthetik az előrelépést és együtt fellépve nyomásgyakorlással az érintetek felé elérhetik a problémák csökkentését. Az Internet közösség 50 milliós táborát megnyerve hatalmas tömeget sorakoztathatnak fel maguk mögé, tovább erősítve a demokratikus állásfoglalást ezekben a kérdésekben.
I.2.
Az adott országok makrogazdasági szintjén:
I.2.1. Államigazgatás: Az elektronikus kormányzat, amely lehetővé teszi a jobb kapcsolattartást a választókkal nem képzelhető el hálózat nélkül A téma aktualitását ismerték fel annak a huszonöt országnak a szakértői is, akik részvettek az ICA (International Council for IT in Government) 1996. október 8-10.-ig tartott kongresszusán, melynek témája "Az elektronikus kormányzat az információs társadalomban." címet kapta. (http://www.itb.hu/dokumentumok/b8.html) Természetesen az előadók is jelentős szerepet szánnak a feladatok megvalósítása során az Internetnek. Érdekes adatként említhetjük meg, hogy minden eddigi hiedelem ellenére, miszerint az USA magasan vezet a hálózatot használók számát tekintve, a valóság az, hogy a finnek körében sokkal nagyobb népszerűségnek örvend az Internet. Hiszen náluk az egy főre eső Internet
hozzáférés
kétszerese
az
USA-énak.
Természetesen
magyar
kezdeményezést is találhatunk ebben a témakörben. Egy olyan honlapot, ahol az érdeklődő levelet küldhet Horn Gyulának, természetesen e-mail segítségével, bepillanthat a parlamenti képviselők önéletrajzába és az általuk indítványozott törvényjavaslatok, módosítások szövegébe vagy akár az eddig megjelent törvényeket olvasgathatja (igaz egyenlőre csak az 1990 után megjelenteket). A Nemzeti Informatikai Stratégia pedig további javaslatokkal szolgál, hogyan lehetne továbbfejleszteni a szolgáltatásokat és csökkenteni a költségeket: pl. Elektronikus közlöny, tenderezés, adatbázisokban használható azonosítók kialakítása, digitális aláírás jogi erejének biztosítása stb.
17
I.1.2. Oktatás A hálózat olyan oktatási segédeszközként funkcionálhat, amely segítségével szemléletesen taníthatók a különböző tárgyak. A tanár a legkülönbözőbb földrajzi térképeket hívhatja a képernyőre és ezekről tetszés szerinti nagyításokat készíthet. A diákok láthatják a csillagászati távcsövek által real-time küldött képeket a különböző bolygókról.
Biológia órán szemléletes betekintést
kaphatnak a szervezet
működéséről. Angol vagy német órán pedig akár egy ausztrál vagy német testvériskola diákjaival beszélhetnek a nebulók hangkártya segítségével. A lehetőségek szinte határtalanok. Ennek elősegítésére indult el az a kezdeményezés, amelynek keretében 1998-ra minden magyar középiskolában lesz internetes kapcsolat. A kultusztárca elképzelései között szerepel egy központi közoktatási adatbázis létrehozása is, amelyre folyamatosan frissített oktatási anyagokat vinnének fel, amelyeket aztán bárki bárhonnan lehívhatna.
VI.
18
Az Internet lehetőségei az üzleti életben Egy vállalat munkájában a Világháló rendkívül sok területen nyújt alkalmazási lehetőséget. A felhasználási terület és annak hatékonysága pedig csak a cégtől függ.
Így lehet például: piackutatás termék-tesztelés új munkaerő felvétele gyors információ-elérés hirdetés olcsó dokumentum továbbítás kereskedelem készlet utánpótlás stb. 1
Az Active Media piackutató intézet felmérése szerint 1996-ban 518 millió USD volt
a hálózat kiskereskedelmi forgalma, amely 2000-re elérheti a 6,6 milliárdot.
I.1.
Felhasználási területek
I.1.1. Piackutatás Ennek a feladatnak a végrehajtásához többféle lehetőség is kínálkozik, de talán ezek együttes alkalmazása vezet a legkielégítőbb eredményre. Tegyük fel, hogy a cég elhelyez egy honlapot a hálózaton, amelyben bemutatja termékeit, szolgáltatásait. Az oldalt, ha jól helyezte el azt, és sok keresőgép megtalálja feltehetően több ezren meglátogatják néhány hét leforgása alatt. A kérdés csupán annyi, hogy kik ők, mi érdekelte őket és mennyire voltak megelégedve a látottakkal. Erre megoldásként elhelyezhetnek egy számlálót, amely rögzíti a látogatók számát, de egyebet nem tud. Ráadásul a megbízhatósága is kétséges. Igaz ugyan, hogy mára több cég végez úgynevezett "számláló auditálást" (Pl. a Medián), 1
http://www.active-media.co.uk
19
vagyis hitelesítést, amellyel mint egy mérlegnél, garantálják a számláló hitelességét. A rendszer azonban nem tud mit kezdeni a visszatérő látogatókkal. Hiszen 1000, gyakran visszatérő látogató nem ugyanaz mint 10 000 különböző. Ehhez találták ki az un. "cookie"-t, amely képes azonosítani a látogatót, méri a Web lapon töltött idejét és ha esetleg többször visszatérő látogatóról van szó, célirányosan megmutathatja részére a Web lapon legutolsó látogatása óta történt változásokat. Hogy, honnan tudja mindezt? A látogató gépén egy file-ban tárolt információ közli ezt vele. Ám elméletileg ez lehetőséget teremt a "túlkiváncsi" cégeknek, hogy betekintsenek a látogató számítógépének egyéb adataiba is, vagy esetleg megnézzék, hogy meglátogatta e a konkurenciát is a hálózaton és mennyi időt töltött nála. A Web lapon található "vizsgáló" szoftver természetesen rendes körülmények között nem ad információt a látogató személyéről, csak annyit rögzít, hogy egy látogató érkezett, ennyi és ennyi időt töltött a lapon. A legújabb browserek például az Internet Exproler 3.0 már rendelkezik egy figyelővel, amely üzenetet küld a felhasználónak, hogy egy Web lap "cookie"-t küldött a gépre és megkérdezi, hogy elfogadjuk e vagy sem. Közli továbbá, hogy amennyiben nem fogadjuk el, akkor a behívandó lap lehet, hogy nem lesz látható.
Ez a piackutatási forma
mindenesetre lehetővé teszi a cégek számára, hogy
kielégítő információhoz jussanak látogatóikról, főként ha azt kiegészítik elektronikus igényfelmérő lapokkal vagy megrendelőlappal. A vállalatnak azonban rendelkeznie kell megfelelő apparátussal, akik a kapott információt kiértékelik és a cég marketing és fejlesztési munkájához használható formába hozzák. A net-et természetesen konkurencia analízisre is fel lehet használni, hiszen egyre inkább elmondható, hogy nem csak egy cég jelenik meg egy adott témában a hálózaton. Nemcsak egy témában nem, de régiónként is egyre több a hirdető. Így az esetleg földrajzi elhelyezkedés miatt nem konkurens cégek Web lapjairól is vehetünk ötleteket marketing munkánkhoz. Bár ugyanez igaz a többi cégre is, akik ugyanilyen könnyen hozzáférhetnek a mi Web oldalainkhoz. I.1.2. Termék-tesztelés Ahogy a termékek életciklusa csökken, a piacra jutás sebessége egyre inkább lényegesebb tényezőnek számít. A még fejlesztés alatt lévő termékek vagy 20
szolgáltatások tesztelését teszi lehetővé a hálózat azáltal, hogy a potenciális felhasználók millióit nyújtja, valamint a cég folyamatosan, már ebben a kezdeti stádiumban is együtt tud működni a szállítókkal. Ma főként a szoftverek tesztelésére használják ezt az eszközt. Miszerint az un. Beta verziójú szoftverek a hálózatról ingyenesen letölthetők és használhatók. A gyártók pedig gyűjtik a használat során felmerült észrevételeket. Ez a módszer a szoftverpiacon nagyon gazdaságos eszköznek tekinthető, hiszen gyakorlatilag nem jár semmiféle költséggel (lemez, másolás, postaköltség stb.) Természetesen ez a módszer jól alkalmazható lenne más termékek esetében is, ahol a mintát ingyenesen küldenék el a potenciális ügyfeleknek és
e-mailben
elküldött
kérdőíven
kérnék
a
tesztalanyokat
tapasztalataik
beszámolására. I.1.3. Új munkaerő felvétele A hálózati felhasználók között a munkaerő adatbankokba hirdetéseket helyezhet el a cég, így világszerte kereshet például különleges szakértelemmel rendelkező munkaerőt. Lehetőség van továbbá a hálózaton bemutatkozó álláskeresők közül is a megfelelő
szakember
kiválasztására.
Ezek
a
módszerek
a
hagyományos
munkavállaláshoz használhatók, de elterjedőben van egy újfajta munka is, a távbedolgozás. Ebben az esetben a dolgozó a hálózaton keresztül kapja meg a feladatokat, otthon végzi el, és szintén hálózaton juttatja el a cégnek. Ez a módszer hatékony, költségkímélő megoldás lehet például a szoftverfejlesztők, fordítók, statisztikusok foglalkoztatására. I.1.4. Gyors információ-elérés Az üzleti életben nemcsak a jó minőségnek és a megbízhatóságnak van kiemelkedő szerepe, hanem legalább ilyen, vagy talán még elsőrendűbb tényező, a sebesség. A gyorsaság az információk megszerzésében és felhasználásában. Ehhez nyújt ideális eszközt a hálózat. Legyen szó akár a tőzsdei hírekről, akár statisztikai adatokról, kutatási-fejlesztési eredményekről. Kiemelkedő előnye, az időfüggetlen felhasználás. Tehát ki-ki a számára legkedvezőbb időpontban, a nap 24 órájában elérheti a keresett információt. I.1.5. Hirdetés Mióta 1993-ban kifejlesztették a World Wide Web-et kettős folyamat indult meg. Egyrészt a nem szorosan tudományos körökbe tartozó felhasználók milliói kezdték 21
használni a hálózatot, másrészt az eredetileg nonprofit jellegű Interneten egyre szaporodni kezdtek a kereskedelmi hirdetések, reklámok. Az ilyen típusú hirdetések nemcsak szöveggel és képpel, hanem akár hanggal és animációval vagy videóval is kombinálhatók. Ezenkívül összeköthetők megrendelőlappal is. A probléma csak abból adódik, hogy a potenciális vevőnek tudatosan keresnie kell a hirdető Web lapját különben nem ér célba a hirdetés. Persze azért vannak kivételek is a hatékonyság javítására. Így például a cégek a keresőgépek használatakor a képernyő felső és alsó mezőjében egy szalag formájú felületen elhelyezik villogó-mozgó hirdetésüket, amelyet aztán egy egér kattintással el lehet érni, ha valakinek felkeltette az érdeklődését.
Egy másik formája a "hívatlan reklámnak" az, amikor a hirdető cégek különféle témájú hírcsoportok tagjait veszik célba és az ő levelesládáikba küldik el hirdetési anyagokat. Ez a módszer esetleg visszatetszést szül a tagok körében és a cég könnyen a hálózati feketelistán találhatja magát, ahol az agresszíven reklámozó cégeket gyűjtik csokorba, felsorolva az általuk elkövetett "bűnöket" is.
Harmadik fajta hirdetési módszer a "szponzorálásos" reklám. Ekkor a cégek szponzorálnak különféle hálózati szolgáltatásokat, például hírújságokat, amelyeket az érdeklődők ingyenesen megrendelhetnek elektronikus postaládájukba. Ennek fejében megkapják a hírcsokrot támogató cégek reklámajánlatait is. Ebben az esetben például a hirdetők célzottan tudják eljuttatni hirdetéseiket, hiszen a hírcsoport előfizetésekor egy kérdőívet kell kitöltenie az előfizetőnek, amelyben szerepel életkora, neme, foglalkozása esetleg jövedelme és az érdeklődési köre, amely témában a hírcsokrot kéri.
A negyedik módszer, az egyszer már igénybevett szolgáltatáshoz kapcsolódik. Például ha egyszer ingyenesen letöltjük az egyik szoftvercég termékét,
22
akkor a gyártó az új termékeiről automatikusan reklámajánlatot küld a postaládánkba. (Az ügyfelek adatait az ingyenes letöltéskor kitöltendő regisztráció során gyűjti össze a cég.) I.1.6. Olcsó dokumentum továbbítás Azt hiszem ez a címszó nem igényel részletesebb kifejtést, hiszen teljesen egyértelműnek látszik, hogy főként nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cégek esetén egy-egy dokumentum továbbítása sokkal gazdaságosabb a hálózat segítségével helyi telefondíjért, mint a nemzetközi távhívási díjakat fizetve, mondjuk egy fax készülékkel. I.1.7. Értékesítés Mivel a hálózat egy interaktív eszköz, és visszacsatolást tesz lehetővé, ezért mód van a hálózaton boltok, vagy akár bevásárlóközpontok elhelyezésére is. Az áruk körét elsősorban az Internetet használó réteg összetétele és a hosszú idők során kialakult berögződött bevásárlási szokások befolyásolják. Az eddigi példák szerint sokféle témában találhatunk kereskedelmi tevékenységet folytató céget. Így élelmiszerek, számítástechnikai termékek, mezőgazdasági gépek, ajándéktárgyak, ruhák, könyvek stb. Elsősorban azonban az olyan cikkek a legkeresettebbek, amelyek előzetes információ-felderítést igényelnek és műszaki paraméterekkel jól behatárolhatók: pl. autók tapasztalati termékek: a vásárlók viszonylag gyakran fogyasztják és jól ismerik őket: pl. parfümök, borok, CD-k a hálózat eszközeivel is jól bemutathatók: pl. könyvek, amikor a fogyasztó nem igényli a kipróbálást, szaglást, tapintást hírnéven alapuló szolgáltatások, amikor a szolgáltatás minősége utólag nehezen összehasonlítható más cég szolgáltatásával. Pl. utazási iroda
Az Interneten történő értékesítés előnyei: Költségmegtakarítás a
23
gyártásban, például szoftvereknél nincs szükség hordozó elemre, mert a szoftver a hálózatról letölthető disztribúcióban, mert lerövidül az út a gyártó és a felhasználó között a reklámozásban, mert a drágább médiákban csökkenthetjük a megjelenések számát a
bolti
polcok
megszerzésében,
hiszen
gyakorlatilag
nincs
szükség
kiskereskedelmi bolthálózatra
Távoli és niche piacok elérése: A hálózat segítségével például a speciális igényekkel rendelkező de földrajzilag elszórtan élő fogyasztók részére is gazdaságosan gyártható akár kis mennyiségben is az adott termék.
A University of Michigan Business School által 1995 novemberében készített kutatás szerint a válaszadók 11%-a használja a WWW-t vásárlásra, de ebben a körben a vásárlási információ megszerzése és az online vásárlás is beletartozik. A legnépszerűbb termékek: könyv, zene, utazás. A válaszadók meglehetősen szkeptikusak voltak az online vásárlás valódi elterjedésével kapcsolatban. Az egyik gátló tényezőnek a biztonság hiányát tekintették. Ilyen egyenlőre még nem teljesen megoldott probléma a fizetés.
1
A virtuális pénz
Bevezetésével már több cég próbálkozik, jó nevű bankokkal összefogva. Nézzünk erre néhány példát:
CyberCash: 1995 áprilisától élő szolgáltatás. A vásárló letölt egy "elektronikus pénztárcát" (electronic wallet) a CyberCash Web lapjáról. Ez a pénztárca információkat tartalmaz a hitelkártyákról. A CyberCash technológia a meglévő bankrendszerhez kapcsolódik. Amikor a vásárló egy elektronikus pénztárcával vásárol a technológia lehetővé teszi az eladónak, hogy gyorsan megszerezze a banktól az engedélyt és 1
http://www.smartbiz.com/sbs/cats/dobiz.htm
24
kiadja az elektronikus számlát a vevőnek. A CyberCash a kisösszegű vásárlásokhoz (10 USD alatt) CyberCoin-t ajánl, így az összeget hitelkártya helyett csekkszámláról egyenlítik ki, amely szintén része a pénztárcának.
Jelenleg több mint 30 bank és 200 elárusítóhely kapcsolódott hozzá. Eddig több mint 700 000 pénztárcát értékesítettek. Költségek: ingyenes a vásárlónak a bankok, amelyek ezt a technológiát használják, az eladókat terhelik meg tranzakciónkénti díjjal. A CyberCash egy kis összegű jutalékot kap.
Alliance: 1994 október-től élő szolgáltatás. A vásárlók PIN kódot kapnak a First Virtual-tól, ezt használják vásárláskor. 2700 eladó csatlakozott hozzá és a First USA Paymentech Inc. of Dallas kezeli az eladók számláit. Költségek: A vásárlók 2 USD éves díjat fizetnek. Az eladók 10-350 USD-ig terjedő díjat fizetnek évente, tranzakciónként 29 cent és 2% további költség terheli őket, illetve további 1%, amikor a pénz beérkezik a bankba.
Mastercard and Visa Secure Electronic Transactions SET 1997 második felétől induló szolgáltatás. Visa vagy MasterCard tulajdonosok használhatják ezt a fajta elektronikus pénztárcát, amely tartalmaz egy digitális igazolást a credit kártya kódolt információiról. Amikor a vásárló megrendel egy árut megadja a jelszavát, ezután az eladó és a vevő pénztárcája között elektronikus üzenetváltás következik. Amikor az eladó komputere megkapja az információt, továbbítja a banknak. Az eladó sohasem látja a hitelkártya információit. Amikor a vásárlást a bank jóváhagyta, visszaigazolja a vevőnek. Költségek: a digitális igazolás, amelyet a vásárlók váltanak változó díjú, illetve a bevezető időszakban ingyenes.
25
Az eladók 50-100 USD-ig terjedő összeget fizetnek a belépéskor és minden tranzakció után egy bizonyos százalékot. I.1.8. Raktárkészlet feltöltés: A vállalatok, gyárak a hálózaton keresztül könnyen kapcsolatba léphetnek beszállítóikkal, megnézhetik, hogy van e raktáron a keresett termék és lefoglalhatják, megrendelhetik azt. Így azonnali pontos visszajelzést kaphatnak a keresett termékekről. Természetesen egy kellő védelemmel ellátott, például jelszókkal védett rendszer képzelhető el ezen a területen. I.1.9. Intranetek: A hálózatot, mint összekötő kapcsot nem csak a világpiac szereplőivel való kapcsolattartásban lehet elképzelni, hanem a cégen belüli kacsolattartásban és információtovábbításban is. Erre olyan belső hálózatokat hoznak létre, amelyek ugyanazzal az infrastruktúrával működnek, mint az Internet, azzal a különbséggel, hogy míg kifele ugyanúgy el lehet érni az Interneten tárolt információkat, kívülről senki nem érheti el az intranetek adatait. Ezeket ugyanis biztonsági hardver-szoftver rendszer, úgynevezett tűzfal védi az illetéktelen felhasználástól. Az intranet legfőbb előnye más rendszerekkel szemben a platformfüggetlenség, tehát így a vállalatnál található különböző gépeken dolgozók is képesek az egymással történő kommunikációra. Így a nagyszámítógépek, pc-k vagy Macintoshok is képesek együtt dolgozni.
A gyártási folyamatok internacionalizálódása figyelhető meg világszerte és nem ritka, hogy egy cég különböző részlegeit más-más országokba telepíti. Például egy terméket
az
USA-ban
terveznek,
Japánban
továbbfejlesztenek,
Koreában
összeszerelnek, Csehországban csomagolnak és Németországban adnak el. Az intranet
az
ilyen
gyáregységek,
telephelyek
között
lehetővé
teszi
a
legmagasabbszintű koordinációt, gyorsítja a szállításokat, csökkenti a költségeket.
Az AT&T-nek például, 300 000 dolgozója van és közülük 50 000 használ Internetet Miután kialakították a saját belső hálózatukat, lehetővé vált a hálózatról történő referenciakérés, a cég fejlesztői által készített több ezer műszaki fejlesztési
26
dokumentum lehívása,
a cég belső elszámolásai és a rendelések is a hálózat
segítségével történnek, kiküszöbölve ezáltal a papírmunkát.
Mivel ennek a hálózatnak sincs központja, ezért valamely gép meghibásodása esetén sem omlik össze a rendszer. Megoldható továbbá a cég dolgozói számára hozzáférési szintek meghatározása is, így jelszóval védhetők, a nem minden munkatárs számára publikus anyagok, így ezekhez csak az illetékesek férhetnek hozzá.
I.2.
A hálózat hatékony használatának kulcstényezői:
A hálózatból való profitáláshoz tehát nem elegendő egyetlen Web oldal megtervezése és elhelyezése. Hiszen a kapott információkat elemezni és feldolgozni kell. Az ehhez szükséges kritériumokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: marketing stratégiai tervezés Internet kultúra műszaki háttér
Ha valamely cég nem használ marketing eszközöket, akkor az Interneten történő megjelenést sem tudja összehangolni. Nem tudja felmérni, hogy a megjelenéshez milyen kiszolgáló alapinformációkra van szükség, hogyan kell folyamatosan ellenőrizni a Web oldal sikerességét, hogyan lehet megrendeléseket felvenni és a beérkező megrendeléseket a leghatékonyabban kiszolgálni stb. A sikeres és hatékony hálózati jelenléthez tehát szükség van egy Internet stratégia kidolgozására, amely része kell, hogy legyen a vállalati marketing tervnek.
A stratégiai tervezés szükségszerűsége szintén nyilvánvaló, hiszen a cég profilja vagy egy megkezdett beruházás jövője nagymértékben függ a környezeti tényezőktől. Ha ki akarjuk használni az Internet nyújtotta gyors információhoz jutás előnyeit, akkor ezeket az információkat fel kell tudni használni. Ehhez nyújt keretet a stratégiai terv, amely nagymértékben előreláthatóvá képes tenni a vállalkozási tevékenységet, így lecsökkenthetők a váratlan meglepetések és a bizonytalanság
27
okozta károk. Az előre kidolgozott alternatívák és ezek folyamatos alakítása a lehető legrövidebb időn belüli reagálást teszik lehetővé a cég számára. Ez pedig kulcstényező az üzleti életben.
Amikor az Internet kultúra fontosságát említem, akkor nem csak arra gondolok, hogy a hálózatra kerülő oldalakat esztétikus grafikai megjelenésben kell megtervezni, hanem az Internet vállalaton belüli használatát is értem alatta. Így ebbe a fogalomkörbe tartozik annak szabályozása, hogy a cégen belül mely munkatársak és mire használhatják az Internetet. Ki kell alakítani egy biztonsági szabályzatot a céges adatok kezelésére és a jelszók védelmére. Ide sorolnám még az ügyfelekkel történő kapcsolattartás egységesítésének kialakítását is. Így az elektronikus levelek formátuma, a beérkező kérésekre történő reagálási idő leghosszabb idejének meghatározása stb.
Végül, de nem utolsósorban említeném a műszaki hátteret, amibe a hálózati csatlakozást lehetővé tevő számítógépes háttéren és infrastruktúrán kívül, az ezt karbantartó, üzemeltető és továbbfejlesztő műszaki szakembergárda s beletartozik.
Az ISYS Hungary média igazgatójával, Steven Carlson-al készített interjúm alapján is a fenti tényezők szerepét lehet hangsúlyozni.
Az ISYS Kft. 1995 szeptemberében alakult. Média és marketing szolgáltatással foglalkozik. Fő tevékenységi körük: Web oldalak tervezése, Internet stratégia kidolgozása, szoftverek készítése.
Főbb ügyfeleik közé leginkább külföldi cégek, vegyes vállalatok tartoznak, úgymint: SCALA ECE., GREY ADVERTISING AGENCIES, BATES, SAATCHI & SAATCHI stb.
Carlson úr a magyar Internet felhasználás legfőbb akadályának nem az infrastruktúra alacsony szintjét tartja, hanem a marketing hiányát és azt, hogy a magyar üzletemberek nem értik a menedzsment lényegét. Véleménye szerint a jövőben az Internet kapcsolódást nyújtó szolgáltatók száma csökken (3-4 cég lesz) és 28
elterjedőben lesznek a Web tervezőházak, valamint ezzel párhuzamosan egyre többen tervezik meg sajátmaguk Web oldalaikat, a könnyen kezelhető szoftverek segítségével.
VII.
29
Felhasználási területek ma és holnap VII.1. A fogyasztói piacokon Ezeken a piacon a felhasználás körét nagymértékben befolyásolják a kulturális hagyományok és bevásárlói szokások. Az üzlet-üzlet kapcsolatokban ezek szerepe nem annyira jelentős, hiszen az érzelmi oldalt ellensúlyozzák a gazdasági megfontolások.
Az alábbiakban egy olyan vizsgálat eredményeit mutatom be, amely szemlélteti, hogy a felnőtt Internet felhasználók mire használják jelenleg leginkább a hálózatot.
3. sz. diagram: A legnépszerűbb hálózati helyszínek
Forrás: http://etrg.findsvp.com
Mint már fentebb említettem elsősorban az alábbi termékek vásárlását részesítik előnyben az online vásárlók: könyv, hanglemez, élelmiszer, szoftver, műszaki cikk, utazás, befektetés.
Ezen termékek vásárlói tehát bizonyára előnyösebbnek látták e vásárlási forma használatát az adott termékek esetén. Vizsgáljuk meg tehát az Internet előnyeit az eladási folyamatban illetve azt, hogy milyen hátrányai vannak a hálózati vásárlásnak.
30
Az Internet előnyei a vásárlási folyamatban: gyors bármikor elérhető képet és hangot is közvetít írásos visszaigazolás a megrendelésről
hátrányai: a szaglást és tapintást nem teszi lehetővé nem eléggé biztonságos személytelen
Összehasonlítva más kereskedelmi csatornákkal, például a Direct Mail útján történő megrendeléssel, szembetűnő előnye ezzel szemben a gyorsaság és a hang továbbítása. Így könnyebbé válik például a
CD-k vásárlása. Ezenkívül e-mail
segítségével lehetőség van a rendelés néhány percen belüli írásos visszaigazolására.
Amennyiben a televízió, shopping szolgáltatásával hasonlítjuk össze, szintén előnyként értékelhetjük a gyorsaságot és a visszaigazolást.
Fő előny tehát mindkét esetben az interaktivitás. Tehát a vásárló azonnal kiöltheti a megrendelőlapot, sőt némely esetben, például szoftvereknél, vagy magazinok eléfizetésénél azonnal hozzá is juthat a termékhez és a fizetést is lebonyolíthatja.
A hagyományos kiskereskedelmi üzlettel elvégezve ugyanezt az összehasonlítást, láthatjuk, hogy itt már más tényezők is közrejátszanak. Vegyük például a ruhaneműk vásárlását, melyet leggyakrabban ilyen üzletekben vásárol a fogyasztó. Itt lehetőség van a ruha felpróbálására és az anyagok tüzetes átvizsgálására, megtapintására is. Ez pedig az ilyen termékkör esetén lényeges előnye ennek a vásárlási formának. Igaz ugyan, hogy az ilyen jellegű vásárlások egy bizonyos százaléka például katalógusból történő rendelés útján kerül a fogyasztóhoz, de ezekben az esetekben nagy szerepe van a visszavásárlási garanciának. Ugyanez igaz az Interneten történő eladásokra is.
31
A vásárlók sokkal jobban igénylik az ilyen garanciákat, mint más típusú vásárlások esetén.
Ebből a szempontból megvizsgálva az előbb említett legnépszerűbb termékek körét láthatjuk, hogy a szoftverek és a műszaki cikkek jól leírhatók műszaki paraméterekkel. A hagyományos bolti kereskedelem sem nyújt ennél sokkal többet. A könyvek szintén egy jól megfogalmazott ismertetővel jellemezhetők és az író neve is utal a tartalomra. A zenei anyagok, CD-k esetén szintén egyszerű a vásárló feladata, hiszen akár bele is hallgathat a kiválasztott zeneművekbe. Az utazások vásárlása a hagyományos vásárlás során is mindössze egy utazási katalógus rövid útleírására és néhány fényképre korlátozódik, ezt a szolgáltatási szintet pedig Interneten keresztül is könnyedén lehet teljesíteni. Fontos persze az utazási iroda jól csengő márkaneve is.
Első látásra érdekes adatként szolgál azonban a befektetések online vásárlásának viszonylag magas szintje. Ezekben az esetekben a döntést meghatározó legfontosabb tényezők a hozam és a befektetés megbízhatósága. A hozam, legalábbis a tervezete jól számszerűsíthető ezért éppúgy mint a műszaki paraméterek kitűnően bemutatható a hálózaton. A megbízhatóság megítélése pedig nagy mértékben függ az ismertségtől, ami szintén adott tényező. Ezenkívül a hálózaton neves pénzügyi cégek helyezik el kockázatelemzési és befektetési tanácsaikat, ami szintén befolyásolja az ilyen irányú döntéseket. Ez magyarázza talán a University of Michigan Business School által végzett felmérés alapján azt, hogy az emberek befektetési döntéseiknél előnyben részesítik az online utat, a direct marketinggel szemben.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve próbálom meg csoportosítani a fogyasztói piacok részére sikerrel bevezethető termékek és szolgáltatások körét az Interneten.
Online vásárlásra lenne lehetőség: Bank és pénzügyi tevékenységek Biztosítások Élelmiszerek (elsősorban az exclusivabb termékek) 32
Turisztikai szolgáltatások Háztartási cikkek Szoftverek Műszaki cikkek Kozmetikai cikkek Könyvek, CD-k Tanfolyamok Ruházati cikkek Dísznövények és haszonnövények Kertészeti és mezőgazdasági cikkek területén Ajándéktárgyak Nemzeti specialitások területén.
Előkészítő, tájékoztatási szerepe lehet a Bútorok Ékszerek Gépkocsik, haszonjárművek Ingatlanok vásárlásakor.
A Lycos keresőgép például a mall szóra keresve 41677 dokumentumot talált. Ezek között természetesen megtalálhatók a hálózati bevásárlóközpontok de olyan szöveges dokumentumok is amelyekben szerepel a mall szó. 1
A PRONET Global Interactive Business Directory régiók ill. országok szerint teszi
lehetővé a keresést. Ki lehet választani, hogy mely földrészen, mely országban szeretnénk üzleti lehetőségeket találni. Pl. Kiválasztom Európát, ezután megjelennek az országnevek, zászlóikkal. Kiválasztom Nagy-Brittaniát. Megjelennek a különböző üzleti kategóriák: Accounting Advertising/marketing Aerospace/aviation 1
http://www.pronet.com
33
Agriculture Arts and entertainment Banking/financial services Business Services stb.
Több mint 50 kategória szerepel. Kiválasztom a mezőgazdaságot és az equipment/machinery címszót. David Tanstall: mezőgazdasági kereskedés és traktor dealer szerepel az adatbázisban. Konkrét árlistákat láthatunk új és használt gépekről. A listát havonta egyszer frissítik. A mezőgazdaság címszónál szerepelnek még könyvek, konzultációk, export/import kategóriák is.
Az országlistából Hungary-t kiválasztva, sokkal kevesebb címszót, mindössze 10-et láthatunk. Bank/pénzügyi szolgáltatás kommunikációs szolgáltatás Computer HW, SW Tanulás Kormány Egészség Internet Hírek Utazás
Láthatunk egy bemutatót Budapest bevásárlóközpontjáról (Virtual Shopping Mall): Váci utca Foto Porst Interchange Christian Dior Clara Liska divat szerepel benne egyenlőre választékként.
A http://Home.acl.com/Hung/mprts címen a californiai Ottó cyber boltját találhatjuk, amely Otto's Hungarian Import Store and Deli nevet viseli. Itt élelmiszereket (méz,
34
csokoládé, italok, hurka stb) lehet postán vásárolni. A hálózaton szereplő megrendelési lapot az áruház címére postán vagy faxon kell visszaküldeni. A kezdeményezés valószínűleg az Amerikában élő magyar származású lakosságot célozza.
1
A TESCO, angol szupermarket lánc is próbaképpen beindított egy
szolgáltatást, 1996 novemberében, Londonban, amely lehetővé teszi az Interneten keresztüli bevásárlást, egy több mint 20 000 különböző terméket tartalmazó listáról. A vásárlók kiválaszthatják a lakóhelyükhöz legközelebb elhelyezkedő Tesco áruházat a listáról és megtekinthetik az árucsoport listából kiválasztott termékeket, árukkal együtt. A kiválasztott termék ezután a vevő "bevásárlókosarába" kerül. A bevásárló lista öntanuló, ezért a rendszeresen vásárolt termékeket nem kell újra és újra kikeresni az adatbázisból. A vásárlóknak meg kell adniuk a szállítási adatokat és a hitelkártyájuk számát. Így a megrendelés a szerverre kerül, ahonnan eljut a cég email rendszerére és felvételi listaként kinyomtatásra kerül. Minden megrendelést a Tesco munkatársai állítanak össze és ellenőriznek le, valamint a cég másnapra házhoz szállítja a megrendelt árut. Ennek költsége 5 GBP körül van. A TESCO honlapját, csak a Microsoft Explorer-t használók érhetik el, mivel a fejlesztő szoftver, amellyel a lapot tervezték csak ezt teszi lehetővé. A browser háború tehát ezen a területen, szintén kompatibilitás-hiányokat okoz és a felhasználók egy részét (pillanatnyilag a többséget) kirekeszti bizonyos szolgáltatások igénybevételéből.
2
A Karstadt - Németország vezető áruházlánca - is megnyitotta
"my-world" nevű elektronikus bevásárlóközpontját, ahol több mint 150 000 termék és szolgáltatás közül lehet választani a last-minute utazásoktól, a virsliig.
1
http://www.tesco.co.uk/superstore/
2
http://www.my-world.de
35
1
Az első magyar hálózati boltok is megnyitották már
"kapuikat", így a Zenebona CD-boltban kb. 30 000 zenemű közül lehet válogatni. Lencsés Gyula, az Ad Libitum Bt. vezetője elmondta, hogy az MKM pályázatán nyerte el az induláshoz szükséges 800 000 Ft-ot. Igaz CD értékesítéssel, már korábban is foglalkozott, ritkaságszámba menő zenei albumokat szerzett be és értékesített szűkebb környezetében. Így a hálózati bolt lehetőséget nyújtott számára, hogy vevőkörét bővítse. A szegedi székhelyű Bt. két fős. Lencsés Gyula és felesége alkotja a tagságot. Ezenkívül négy fő segítségét veszik még igénybe, akik a szoftver fejlesztését, az adatbázis fejlesztését és a grafikai megjelenést segítik. Az 1996 novemberi indulás óta a forgalom fokozatosan nő. Jelenleg 100 körüli rendelés érkezik hetente, ami ugyan jórészt csak a költségek fedezésére elég, de ilyen rövid időszak alatt általában a hagyományos vállalkozási formák sem produkálnak nagyobb eredményt. Főként ha figyelembe vesszük, hogy a cég eddig nem fordított túl nagy figyelmet a bolt megismertetésére. Mindössze néhány hálózati keresőhelyen regisztráltatták magukat, illetve megjelent róluk egy cikk a HVG-ben, igaz ugyan itt nem tűntették fel a pontos címet. A kezdeti tapasztalatok után szeretnék hagyományos médiákat is magába foglaló kampány keretében tovább növelni ismertségüket. Így Lencsés Gyula a napokban indít útjára egy Internet rejtvényműsort a Bartók Rádióban, amely kéthetente jelentkezik és alkalmat ad boltjuk bemutatására. A rejtvény megoldásait a Zenebonához kell majd elküldeni, a nyeremények pedig CD-k lesznek. Ezenkívül a Gramofon című újságban és a Magyar Narancs című lapban történő megjelenésüket tervezi. Az Intereneten pedig az Internetto-ban kíván hirdetést elhelyezni, hiszen ez az egyik legolvasottabb magyar nyelvű hálózati kiadvány.
Az Internetes forgalmazás előnyeként lehet
megemlíteni, hogy a honlapot külföldiek, elsősorban külföldön élő magyarok is felkeresik és főként a magyar albumokból szeretnének rendelni. Az ilyen igények kielégítése hagyományos bolton keresztül nem lehetséges.
Végezetül néhány szó magáról a szolgáltatásról:
1
http://www.zenebona.hu
36
A katalógusban egyenlőre két kategóriában (komolyzene és könnyűzene) lehet keresni a szerző, a zenemű vagy a lemez címe alapján. Böngészés egyenlőre nincs, tehát csak úgy találhatunk meg valamit, ha már rendelkezünk róla valamilyen információval. Ha megtaláltuk a keresett lemezt, részletes információt láthatunk róla, beleértve az árat is. A szállítás és fizetés postai utánvéttel történik, mivel a magyar bankok a hitelkártyával történő fizetés ilyen formájára egyenlőre nincsenek felkészülve. Lehetőség van ezenkívül Szegeden (a cég székhelyén) és Budapesten (egy Internet könyvesboltban) a megrendelt CD-k személyes átvételére is. Az eddigi tapasztalatok szerint a vásárlók szívesen veszik igénybe ezt a lehetőséget.
I.2.
Viszonteladói piacokon
A hálózat legnagyobb előnye ezeken a piacokon, a gyors, pontos kapcsolattartás. Így például, ha egy nagykereskedő raktári adatbázisát elhelyezi a hálózaton, és megfelelő védelemmel látja el, úgy, hogy csak a vele szerződésben álló kiskereskedők
érhetik
el,
akkor
a
hálózat
segítségével
nagymértékben
automatizálhatja munkáját, és ezzel költséget takaríthat meg. Hiszen a kiskereskedő a hálózaton leadhatja rendelését, beállítva a kért szállítási határidőt. Megnézheti, hogy az adott árucikk raktáron van-e, ha nincs és gyorsan kell az áru, helyettesítő terméket választhat. Megrendelésével egyidejűleg automatikusan lekötheti a raktáron levő árut. Rendeléséről a nagykereskedő szervere automatikusan visszaigazolást és számlát küld. A nagykereskedő hálózati megrendelő rendszerét kombinálva logisztikai szoftvermodullal, a leghatékonyabb szállítás is megoldható.
Ugyanez a kapcsolattartás jól alkalmazható gyártó és kiskereskedő között is. A Volkswagen cég például tervezi egy virtuális oktatóprogram bevezetését dealerei számára. Ennek keretében a cég szeretné ellátni a kereskedőket naprakész információkkal, dokumentációkkal és kézikönyvekkel, valamint a felhasználóknak lehetőségük lesz virtuálisan "körbejárni" a járműveket és tesztelni a kicserélt elemeket, tájékozódni a projekt menedzsment felől. A Volkswagen cég a programtól, jobb visszacsatolást, magasabb színvonalú oktatási környezetet és javuló eladási mutatókat remél.
37
1
Kiváló példája az élelmiszer nagykereskedelmi tevékenység online szolgáltatásainak
a Northern Wind Seafood cég honlapja, amely Kínából, Norvégiából, Alaskából és Peruból származó friss és fagyasztott tengeri élelmiszereket forgalmaz. Tartalamazza a kapható termékek leírását, csomagolási információkkal kiegészítve, valamint szállítási lehetőségeket. Egy órán belül vállalnak szállítást repülőgéppel, de igény szerint a vevő rendelkezésére állnak a légkondicionált hajók is. A cég várja beszállítók jelentkezését is, akiktől a hét minden napján és a nap 24 órájában fogadják a szállítmányokat. A Boston's Logan International repülőtérre például naponta 3 szállítmányuk érkezik.
2
A spanyol Howland Electric and Electronics Wholesale
Company elektronikai termékek és alkatrészek forgalmazásával foglalkozik. 1952ben alakult a cég és 1992-től vannak jelen a hálózaton. Több mint 20 000 terméket tartanak raktáron, köztük relék, lámpák, hangszórók, ellenőrző műszerek, tápegységek is szerepelnek. A termékeket leginkább csak felsorolják a honlapon ritkán találhatók részletesebb műszaki specifikációk. Árakat sem tüntettek fel, az érdeklődőket személyesen vagy elektronikus úton várják és ekkor küldik meg ajánlatukat. Szállítást ez a cég is vállal, három, rádiótelefonnal felszerelt saját kamionnal. 3
Az egységes piacok elterjedésének időszakában nem meglepő, hogy a hálózaton is
találunk egy NAFTANET nevű honlapot, ahol a tagországok üzleti ajánlatai találhatók a buy/sell listákban, amely többszáz témakörben ajánl termékeket, szolgáltatásokat. Pl: fagyasztott csirke, elektronika, pékség berendezése, orvosi műszerek stb. Ezeken az oldalakon találhatók még export tanácsok a régión kívüli területekre.
1
http://www.northernwind.com/wholesal/home.html
2
http://www.hewco.com
3
http://www.nafta.net
38
Természetesen az European Union címszóra keresve szintén több ezer kapcsolódó dokumentumot találunk, amely tartalmazza az unió jogrendszerét, kereskedelmi tanácsokat az USA-ba történő exporthoz stb. Pl. http://www.tradecompass.com/library/books/com-guide/EuropeanUnion.toc.htm
I.3.
Intézményi, ipari felhasználói piacokon
Az olyan termékeket szolgáltató cégeknek, amelyek elsősorban ezeken a piacokon szeretnék
értékesíteni
árujukat,
szolgáltatásukat,
általában
bonyolultabb
többszereplős döntési folyamaton kell keresztüljutniuk, mire a potenciális megrendelésből valóság lesz. Termékeik is legtöbbször bonyolult, összetett berendezés vagy szolgáltatás, ami esetleg a felhasználó igényei alapján egyedileg kerül legyártásra. Így az Internet elsősorban figyelemfelkeltő, előkészítő segítséget tud nyújtani. A hagyományos tárgyalások az esetek döntő többségében nem mellőzhetők.
Kormányzati piac: Az USA-ban találhatunk jó példát a tendereztetés hálózati úton történő lebonyolítására. 1
A Federal Goverment's EDI Program keretében a tender ajánlatok a kormányzat
hálózatán keresztül jutnak el a címzetthez és a hivatalok is elektronikus úton tájékoztatják a pályázókat a nyertesről és az elfogadott ajánlati összegről. A szereplő árufajták például: fegyverek,
repülőgép-tartozékok,
hajózási
műszerek,
traktorok,
gumik,
malomgépek, liftek, biztonságtechnikai berendezések stb.
Fuvaroztatás: A cégek árujuk vasúti fuvarkövetését segíti az a magyar szolgáltatás, amelyet az Andersen Consulting épített ki és a MÁV Informatika Kft. üzemeltet 1997. január 1-óta. Ebben a szállítmányozási információs rendszerben a központi Tandem szerverről egyedileg válogatják le és továbbítják a fuvaroztatók által kért adatokat,
1
http://www.sshare.com/facnet.htm
39
de hamarosan elkészül a jogosultságok automatikus ellenőrzési rendszere és így lehetővé válik a szállítmányok valós idejű követése a hálózaton.
Bankszolgáltatás: A belga bakok által kifejlesztett, ISABEL (Interbank Standards Association Belgium) olyan szolgáltatásokat nyújt a rendszerhez kapcsolódó cégek számára, melynek segítségével lehetővé válik a biztonságos elektronikus tranzakciók lebonyolítása. Az ISABEL, tulajdonképpen egy intranet, melyhez több mint 30 bank kapcsolódott lehetővé téve, hogy a hálózat vállalati előfizetői az Internet által nem biztosított biztonsági környezetbe küldjenek egymásnak számlát, utaljanak pénzt. A rendszer lehetővé teszi az Internet elérését is. Robert Van Hoofstat, a Bank Bruxelles Lambert marketing menedzsere szerint nem a rendszer potenciális lehetőségei jelentik a korlátot az elektronikus kereskedelem terjedése előtt, hanem a felhasználói attitűd megváltozása vesz majd igénybe hosszú időt, akár több évtizedet. Hoofstat úr szerint ennek alátámasztására jó bizonyítékként szolgálhat, ha visszaemlékszünk mennyi ideig tartott míg az emberek elfogadták és alkalmazták a hitelkártyákat.
Hálózati informatikai rendszerek: 1
A Honeywell cég feldolgozó-ipari cégek számára készít gyártás-ellenőrzési
rendszereket. Mivel ez a termékkör nem tartozik az egyszerű vásárlási döntést igénylők közé, ezért a cég elhelyezett egy térképet a hálózaton, amelyről a potenciális ügyfél egyszerűen kiválaszthatja azt a régiót, ahol cégének telephelye található. Ekkor pedig megtalálja az ehhez legközelebbi Honeywell képviselet címét és a cég képviselőjének nevét, e-mail címét. Így akár rögtön írhat neki és időpontot kérhet a személyes megbeszéléshez.
Automatizálás: 2
Az olasz TES Automation cég elektronikai összeszerelő berendezések és
gyártósorok forgalmazásával foglalkozik. Honlapján nem találhatók részletes 1
http://www.iac.honeywell.com/
2
http://tes-automation.com/products.htm
40
termékleírások, csak a szektorok felsorolása található itt, amelyek számára szállítják berendezéseiket. Ezenkívül feltüntették referenciáikat is, amelyek közül néhány világhírű cég is szerepel, úgymint a FIAT csoport vagy a Texas Instruments. Ez a cég is a személyes kapcsolatfelvételt ajánlja az érdeklődőknek.
Robotok: 1
Elsősorban reklám vagy oktatási célra ajánlja a Robot Factory Inc. nevű cég
termékeit, amelyek akár egyedi kivitelben is készülhetnek. Ez a termékkör tipikusan olyan példa, amelyre egy cég reklámszakembere valószínűleg nem gondol első alkalommal. Tehát nem gondolja, hogy a cég saját robotját gyártassa le. Esetleg mozgó embléma, vagy emberszabású figura formájában. Ha mégis eszébe jut, hogy jó ötlet lenne például a kiállítási standot élénkíteni egy ilyen csodamasinával, akkor is hosszú időbe telne, mire kinyomozná hol talál igényére gyártót. Itt van az Internet jelentős előnye a hagyományos médiumokkal szemben. Néhány billentyű leütése után ugyanis biztosan rábukkan erre a Web helyre és máris küldheti a megrendelést.
VIII.
1
http://robotfactory.com/
41
Problémák és nehézségek VIII.1.
Technikai nehézségek:
A hálózati kereskedelem, egyik legfontosabb előnye a sebesség, de ezzel szemben a sebesség hiánya az, ami az otthoni felhasználók tömegei számára megnehezíti, vagy zavarja az információ megszerzését. Az Információs oldalak ugyanis főként ha különböző szemléletes grafikával, fotóval vagy animációval vannak feldíszítve esetenként hosszú másodpercekig, rosszabb esetben pedig percekig tartó várakozásra kényszerítik a felhasználókat.
1
A FIND/SVP felmérése szerint a
felhasználók túlnyomó többsége kikapcsolja a képek letöltését a kereskedelmi oldalak letöltésekor, illetve 25K-nál nagyobb anyagokat nem hívja le képernyőjére. Főként az Amerikai Egyesült Államokban jelent problémát, a honlapok elérhetetlensége. Hangsúlyozottan igaz ez az olyan számítógépekkel jól ellátott övezetekben, ahol túl sok felhasználó foglalja le egyidejűleg a vonalat, ugyanazt a web oldalt megnyitva, így akár órák hosszat is elérhetetlenné téve azt, más érdeklődők számára. A beépített "cookie"-k adatszolgáltatása pedig azt mutatja, hogy a homelapra látogatók jelentős része csupán az első oldalt nézi meg, majd elhagyja azt és tovább böngész. Ez főként a lassan elérhető oldalakkal történik meg. Napjainkban folyamatban van az új modem generáció, - az 56k sebességgel működő - kibocsátása, amely már versenytársa lehet az ISDN összeköttetésnek is, és nagymértékben
javítja
majd
a
telefonvonali
kapcsolattal
rendelkezők
szolgáltatásának színvonalát.
Ezenkívül elindultak olyan fejlesztések, amelyek már 350 USD körüli áron kaphatók, és segítségükkel normál televíziókészülékek köthetők rá a világhálóra. A videókészülék méretű dobozt egyszerűen össze kell kapcsolni egy hagyományos tv készülékkel és a telefonvonallal és máris megoldott az összeköttetés. Segítségével böngészhető a WWW, de akár e-mail is küldhető általa, ha kiegészítjük egy normál számítógép-klaviatúrával. Ez az egyszerű, olcsó kapcsolat lehetővé teszi a számítástechnikáért nem rajongó, de a hírekre és az új típusú szórakozásra igényes
1
http://etrg.findsvp.com/
42
tömegek bevonását a hálózat vérkeringésébe. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az ilyen érdeklődésű fogyasztók száma korántsem elhanyagolható. 1
A FIND/SVP felmérése szerint a felhasználók többsége kevesebb mint 100 Web-
helyszínt nézett át alaposabban, mióta elkezdte az Internet-túrázást. Ebből következően látszik, hogy a hálózaton történő puszta jelenlét nem elegendő a figyelem felkeltésére.
I.2.
Hibás szemlélet:
A web-en hirdetők nagy része csalódott, a várt eredmények elmaradása miatt. Ennek oka a rosszul felépített jelenlétben és a marketing hiányában keresendő. A FIND/SVP kutatása vizsgálta, hogy a hirdető cégekre milyen mértékben tudnak visszaemlékezni a felhasználók. Az eredmény nem volt túlzottan biztató. A legtöbb cég számítástechnikai területen működött, volt néhány pénzügyi tevékenységet folytató cég és egy-két szórakoztatóipari vállalat.
I.3.
Biztonsági hiányosságok:
Ebben a témakörben egyrészt a digitális aláírás kérdéséről szeretnék néhány gondolatot szólni, másrészt a hálózatba kapcsolt gépeken tárolt információ védettségének kérdését szeretném érinteni.
Az elektronikus levelet, ma még nem fogadják el, hivatalos dokumentumként, mivel a küldő személye nem bizonyítható be teljes mértékben, hiszen nincs ellátva valódi aláírással és pecséttel. Valamint az e-mail nemcsak a végpontokon, hanem útközben is jobban ki van téve az illetéktelen beavatkozásnak, mint a hagyományos levél. "A digitális postának garantálnia kell, hogy a hitelesnek tekintett változatba ne lehessen beleírni - vagy kihúzni belőle -, és hogy az átvitel során senki se tekinthessen bele az iratba. A hiteles elektronikus levélnek tehát a "digitális aláíráson" kívül tartalmaznia kell a keltezés, a kézbesítés és a "posta" digitális pecsétjét is - mindezt garantáltan
1
http://etrg.findsvp.com/
43
hiteles és megváltoztathatatlan módon."1 A hazai kormányzati levelezésben például valószínűleg úgy oldják meg a kérdést, hogy bevezetnek egy kétkulcsos rendszert. "E szisztémában minden "aláírásra jogosult" félnek lesz egy csak általa ismert négyjegyűnél lényegesen hosszabb - kódja és egy nyilvános kulcsa. A feladó a saját titkos és a címzett nyilvános kódjával "pecsételi le" a levelét. A digitális hitelesítés harmadik eleme egy magából a hitelesítendő elektronikus iratból képzett, úgynevezett "lenyomat" lesz. Ez utóbbi kódot a rendszer automatikusan képezi, a feladónak csak az lesz a dolga, hogy ha végleges a szöveg, nyomjon le egy bizonyos gombot, jelezve: ezután csak a saját titkos kódjával bonthatja fel a levelet."2
Más biztonsági problémát vet fel a nap mint nap felbukkanó elektronikus bankrablás kérdése, amely újabb és újabb eseteivel egyrészt károkat okoz a bankoknak, másrészt nehezíti az elektronikus bankszolgáltatások terjedését. Magyarországon a bankrendszer viszonylagos fejletlensége egyben védelmet is jelent a hasonló esetek megtörténtével szemben, mivel az elektronikus (home banking) tranzakciókat egyenlőre hagyományos dokumentumokkal is alá kell támasztani, mielőtt a bank ezekre utalást teljesít. Ezenkívül az egymillió forint feletti kifizetéseket a bankok szigorúan ellenőrzik. A pénz nem vehető fel azonnal, és széleskörű személyi adatszolgáltatásra van szükség (a pénzmosás ellenőrzése és elterjedésének megakadályozása érdekében).
1
Digiszignó HVG Melléklet: Irodavilág 1996. november 30.
2
Digiszignó HVG Melléklet: Irodavilág 1996. november 30.
44
IX. Vélemények, javaslatok Ebben a fejezetben két honlapot szeretnék összehasonlítani, bemutatva a jó és kevésbé jó megoldásokat az adott feladatra. 1
Elsőként, jó példaként a Graphisoft www megjelenését szeretném elemezni.
A céget magát, valószínűleg nem kell bemutatni, hiszen köztudott, hogy az egyik legsikeresebb magyar cégről van szó, amely kis létszáma ellenére szép nemzetközi sikereket ért el a szoftverpiacon. A honlap szövege angolul íródott, jelezve, hogy a cég elsősorban a nemzetközi piacok számára ajánlja termékeit. A magyar anyacég telephelye és országa eléggé homályba vész, erre nézve csak a cég történetét leíró részben található utalás. Ez bizonyára azért alakult így mert a nemzetközi szoftverpiacon nem túl nagy dicsőség magyar cégnek lenni. Ez a politika talán nemzeti szemszögből nézve egy kicsit kiábrándító, üzletpolitikailag viszont azt hiszem mindenképpen érthető.
A megjelenő oldal háttereként stílszerű grafika látható, a cég programjait illusztráló épületalaprajz. Az első oldal tetején mindjárt egy aktuális információt közöl a cég az érdeklődőknek, miszerint résztvesz a hannoveri CEBIT kiállításon és invitálja az érdeklődőket a G 37/1-es standjukra. Erre a feliratra rákattintva eljuthatunk a kiállítás honlapjára ahol áttekinthetjük a kiállítók névsorát és a programokat is. Ez a meghívó jó példája annak, hogy hogyan kell aktuális és értékes információkat elhelyezni a hálózaton.
1
http://www.graphisoft.hu
45
Ezután
a
tartalomjegyzék
következik,
amely
az
alábbi
hyperlinkeket
tartalmazza:
Ezek közül az Általános információ alatt részletes ismertetőt találunk a cégről, az alakulástól mostanáig, bemutatva az elért eredményeket.
A termékek címszó alatt először a kapható szoftverek felsorolása, következik, amelyekből kiválasztható a keresett program. A cég mindegyik termékéhez részletes szakmai leírás található illusztrációkkal színesítve. A leírások részletessége nem csak arra elegendő, hogy felkeltse az érdeklődést, hanem beavat jó néhány technikai részletbe is, hosszan ecsetelve a programok által nyújtott előnyöket. Az illusztrációs fotók minőségéről pedig szintén elmondható, hogy professzionális szinten készültek.
Az eseménynaptár címszó felsorolja a tervezett kiállítások, bemutatók időpontját és helyszínét, így lehetőséget adva az érdeklődőknek a személyes találkozás beütemezésének.
A letöltési terület a programokhoz, kiegészítők, valamint rövid ismertetők letöltését teszi lehetővé.
46
A honlap nagy előnye az értékes és aktuális információ valamint a viszonylag gyors letölthetőség, hiszen nincsenek benne felesleges díszek.
Egy más iparágban tevékenykedő cég honlapját megvizsgálva némileg eltérő megállapításokra juthatunk. A cég Magyarország egyik legjelentősebb cége, amely nemzetközi viszonylatban is szép eredményeket tudhat magáénak az eladásokat tekintve.
1
A Graboplast Rt. országszerte több leányvállalattal rendelkezik és 2700 embert
foglalkoztat. Honlapja megtalálható az Interneten is.
1
http://www.gyor.hungary.net/uzleti/grabo/.
47
Szabó Zoltán, a cég stratégiai marketing ügyeivel foglalkozó vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy elsősorban image-javítási célból jelentek meg a hálózaton. Bár az 1996. szeptemberi indulás óta 12 megkeresést kaptak a net-ről, amelyből végül 1 üzlet köttetett meg. Ezenkívül eddig kb 300-4000 látogatót regisztráltak az oldalakon. Mégsem tekintik a hálózatot aktív marketing eszköznek. Az angol nyelven íródott oldalaikon rövid profilismertető található a cégről kiegészítve a tulajdoni szerkezet diagrammjával. Külön-külön elérhetők a leányvállalatok oldalai, ahol szintén rövid termékkör ismertetőt olvashatunk kiegészítve néhány nem túl jó minőségű fotóval. Megtalálhatjuk a főként Kelet-Európai irodahálózatuk címlistáját és elérhető a cég részvényindexének grafikonja is.
Mi az, ami ezek után mégis hiányzik? Mindjárt az elején feltűnik a saját URL hiánya, amely a cég neve alapján könnyen kereshető lenne. Ezenkívül nincs semmi aktualitás az oldalakon. Nem találhatunk kiállítási naptárt, ahol esetleg élőben is megnézhetnénk a cég termékeit. Nincsenek részletes termékleírások, ecsetelve az általuk gyártott termékek előnyeit. Úgyszintén nem találhatjuk meg a cég múltját bemutató visszatekintést sem. Nem sorolnak fel a minőséget alátámasztó referenciákat, amelyek esetleg emelhetnék az oldalak presztízsértékét, hiszen a gyár olyan jó nevű, és igényes cégeknek is beszállítója, mint az Opel és a Suzuki.
Szabó Zoltán szerint ennek oka, a szűkös pénzügyi keret, amelyet az Ineternetes megjelenésre fordíthatnak (mindössze 10 000 Ft/hó). Azért ennyi, mert sem most, sem az elkövetkezendő néhány évben nem várnak a hálózattól nagy eredményeket az üzletszerzés területén. Piackutatásra jelenleg is próbálta a hálózatot az igazgató úr használni, de mint mondotta a keresés rendkívül nehéz és szinte eredménytelen, ezért nem fordít rá nagy energiát. Ezért készült a cég honlapja is azzal a filozófiával, hogy lehetőleg olyan adatokat tartalmazzon, amely nem igényel folyamatos frissítést és ezáltal túl sok energiát. A másik problémának pedig Szabó úr azt tekintette, hogy a cég stratégiai célpontja Kelet-Európa és itt a hálózatot használók száma még az 1%ot sem éri el, ezért az együttműködés az ottani partnerekkel a hálózat útján szinte lehetetlen. Mindenesetre én elgondolkodtatónak tartom ezt a szemléletet egy több mint 15 000 millió Ft. forgalmú konszern esetében. Szabó úr egyébként a hálózat 48
néhány éven belüli letisztulását reméli és abban bízik, hogy jobban kezelhető adattömeg alakul ki, amely lehetővé teszi majd a könnyebb eligazodást. Addig is a konszern leányvállalatai között a kapcsolattartást szintén nem az Intranet révén, hanem saját helyi hálózaton keresztül bonyolítják le.
Általánosan megfigyelhető a hálózattal kapcsolatban az a hibás szemlélet, miszerint az Internetet különálló technikai csodaként kell kezelni és ennek megfelelően a cég számítástechnikusa foglalkozzon vele. Az ebből adódó problémák kiküszöbölésére az alábbiakat javasolom:
A cégen belül ne egy elkülönített csoport (vagy személy) foglalkozzon a hálózattal. Az Internetes megjelenés és az általa elérendő cél illeszkedjen a meglévő marketingtervbe. A honlapba be kell építeni a látogatók gyakoriságát és érdeklődését vizsgáló modult. Fontos, hogy a honlap tartalma lekösse a látogatót és rávegye, hogy visszatérjen. A kutatások szerint jó eszköz lehet erre a humor és az értékes információ. A tartalom folyamatos frissítése sem elhanyagolható tényező. Nagyon kellemetlen, ha a lap végén a frissítés utolsó dátuma esetleg egy évvel ezelőtti. Minőség és megjelenés: ezalatt a letöltési idő gyorsasága éppúgy értendő mint a tervezés esztétikai színvonala. Jó, ha a cég oldalainak színvilága illeszkedik az egyéb médiumokban szereplő vállalati arculathoz. Folyamatos ellenőrzés: nem csak operatív, hanem stratégiai célból is elemezni kell a begyűjtött információt.
Véleményem szerint az Internet üzleti lehetőségeit jelenleg azok a cégek használják ki a leginkább, amelyek amúgy kevés tőkével rendelkeztek egy hagyományos üzlet beindításához speciális termékeikre az igény világszerte elszórtan jelentkezik számítástechnikai szektorban dolgoznak olyan nagy, főleg multinacionális cégek amelyek kiépítették saját intranetüket
49
Sok cég csak image szempontokat szemelőtt tartva jelent meg a hálózaton. Web marketinget aktívan használó cégek főként Amerikában találhatók. Európa és főként Magyarország úgy tűnik, nem annyira felkészült ezen a területen.
A hálózati felhasználók köre valószínűleg fokozatosan nő majd, és az előnyök több szektor
számára
is
kézzelfoghatóak
lesznek,
ahogy
csökkennek
a
net
gyermekbetegségei és nő a felhasználói tábor. Most a kezdetek viszont olyan esélyt adnak akár kis cégek számára is, amelyet később egy esetlegesen sokkal strukturáltabb hálózat már nem tesz lehetővé. Így kimaradni a kezdeti lehetőségekből nem vall nagy bölcsességre. Ilyen alacsony költségek mellet elérni ezt a nagytömegű potenciális felhasználó réteget más eszközökkel szinte lehetetlen. Lehetséges, hogy az Internet - vagy egy hozzá hasonló hálózat - csak 20-40 év múlva válik olyan elterjedté mint ma a televízió, de az is lehet, hogy 5 év alatt éri el ezt a szintet. Ezért napjainkban csatlakozni rá azért is elengedhetetlen követelmény, mivel az évek során kicsiszolt stratégiák előnyhöz juttatják majd használóikat.
X.
50
Irodalomjegyzék 1. ADAM GAFFIN: Nagy Internet kalauz mindenkinek, I.I.F. Budapest, 1994 2. Alaptechnológia, HVG Melléklet: Televilág 1995. február 25. 3. CSABA LÁSZLÓ: A hálózatok hálózata, HVG Melléklet: Televilág 1995. február 25. 4. Digiszignó, HVG Melléklet: Irodavilág 1996. november 30. 5. Digitális fejtágítás, HVG Melléklet: Váltás multimédiára 1997. február 15. 6. ERDÉLYI M. ISTVÁN: Belső világok, HVG Melléklet: Hétköznapi komputer 1996. október 19. 7. GÁCS LAJOS: Mi az Internet, CoDe Kft. 1995 8. Információs
Makadámút,
HVG
Melléklet:
Hétköznapi
komputer
Information
Strategy,
1996. október 19. 9. JONATAN
BARLING-TWIGG:
Power
shift,
February 1997 Vol.2 No.1 10. JONATAN MOULES: Growing an intranet culture,
Information Strategy,
February 1997 Vol.2 No.1 11. Kormányinfo, HVG Melléklet: Televilág 1995. február 25. 12. LENGYEL VERONIKA: Az Internet világa, Computer Books, Budapest 1995 13. LUC VAN AELST: Banking on ISABEL, Information Strategy, March 1997 Vol.2 No.2
51
14. MATTHEW
MAY:
Web
buyers
revealed,
Information
Strategy,
February 1997 Vol.2 No.1 15. NAGY ANDREA: Szellemi távbedolgozók, HVG Melléklet: Televilág 1995. február 25. 16. NAGY GÁBOR: Egy másba gabalyodva, HVG Melléklet: Váltás multimédiára 1997. február 15. 17. PAUL GROVER: Karstadt launches 'my-world' mall, Information Strategy, December 1996/January 1997 Vol.1 No.3 18. PAUL GROVER: Volkswagen's virtual mechanics, Information Strategy, December 1996/January 1997 Vol.1 No.3 19. PETER ROBINSON: IT Imperatives, Computers and Communications for the 21st Century, TIDE 2000, Statisztikai Kiadó, Budapest 1990 20. RÉTI PÁL:
Rendszertelen rendszerek, HVG Melléklet: Bájtkorszak
1996. április 13. 21. Selling
online
government,
Information
Strategy,
December 1996/January 1997 Vol.1 No.3 22. SZENDREI TIBOR: Jól keresni kunszt, HVG Melléklet: Hétköznapi komputer 1996. október 19. 23. The
Internet
party
could
be
nearly over,
Information
Strategy,
December 1996/January 1997 Vol.1 No.3 24. Világháló, HVG Melléklet: Televilág 1995 február 25.
52
Az Internetről felhasznált anyagok: 1. http://www.eunet.hu/median/ 2. http://www.eunet.hu/szonda/ 3. http://www.tradecompass.com/library/books/com-guide/hungary01.htm 4. http://www.active-media.co.uk 5. http://www.smartbiz.com/sbs/cats/dobiz.htm 6. http://etrg.findsvp.com 7. http://www.pronet.com 8. http://www.tesco.co.uk/superstore/ 9. http://www.my-world.de 10. http://www.zenebona.hu 11. http://www.northernwind.com/wholesal/home.html 12. http://www.nafta.net 13. http://www.sshare.com/facnet.htm 14. http://www.iac.honeywell.com/ 15. http://tes-automation.com/products.htm 16. http://robotfactory.com/ 17. http://www.graphisoft.hu 18. http://www.gyor.hungary.net/uzleti/grabo/
53
Köszönetnyílvánítás
Szeretnék köszönetet mondani dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségükért Dr. Eszes István Lencsés Gyula Steve Carlson úrnak Nagy Robin Szabó Zoltán
belső konzulensemnek külső konzulensemnek az ISYS Hungary média igazgatójának termékmenedzsernek (MATÁV Rt) marketing igazgatónak (Graboplast Rt.)
54
