Norvég Civil Támogatási Alap Internet: http://www.norvegcivilalap.hu
Hivatkozási szám: (a lebonyolító tölti ki!)
Pályázati adatlap Norvég Civil Támogatási Alap (2008)
A pályázó szervezet adatai A pályázó szervezet hivatalos neve (magyarul és angolul): A pályázó szervezet székhelye: A pályázó szervezet adószáma: A szervezet hivatalos képviselőjének / képviselőinek neve(i): A szervezet alakulásának éve:
A pályázó szervezet elérhetőségének adatai Levelezési (értesítési) cím (csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos a székhellyel): Telefonszáma(i):
Faxszáma(i): E-mail: Honlap címe:
Norvég Civil Alap
1
A pályázat főbb adatai A pályázat címe: A pályázat témaköre: (csak egy választható)
Környezetvédelem és fenntartható fejlődés Civil szervezetek kapacitásépítése Szociális ügyek, gyermek- és egészségvédelem Kulturális örökségvédelem
A projekt tervezett kezdése (év/hó/nap): A projekt tervezett befejezése: (év/hó/nap): A pályázott projekt teljes költsége: Jelen pályázaton igényelt támogatás összege: Jelen pályázathoz pályázó által biztosított önrész összege: A projekt végrehajtásért felelős személy adatai: A projekt végrehajtásért felelős személy neve (Kérjük, csak egy nevet jelöljenek meg!): E-mail elérhetősége: Telefon elérhetősége (mobiltelefonszám is megadható):
[A Norvég Civil Támogatási Alaphoz benyújtandó pályázatokhoz a következőket kell kitölteni és benyújtani a www.norvegcivilalap.hu honlapon található űrlapkitöltő program használatával: pályázati adatlap; projektterv / pályázati űrlap; költségvetési űrlap. Kérjük, fogalmazzon tömören, világosan!. A szerzői jogvitákat elkerülendő, a pályázat 1. pontjában szereplő adatok nyilvánosak. Pozitív döntés esetén a www.norvegcivilalap.hu honlapon a nyertes program leírását, a támogatási összeg, a projektet lebonyolító szervezet nevének, elérhetőségének megjelölésével együtt közzé tesszük. A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatainak elkészítésével kapcsolatos szabályokról a pályázati felhívásból valamint a www.norvegcivilalap.hu internet oldal „Gyakran Ismételt Kérdések” menüpontjából részletesen tájékozódhat. Kérjük, hogy a pályázat elkészítését megelőzően ezekről tájékozódjon! ]
Norvég Civil Alap
2
A pályázati projekt bemutatása (Projektterv)
1. Kérjük, foglalja össze a projektjét maximum fél oldalban 1.1. A projekt célja/céljai A projekt célja a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete az ökológiai vízgazdálkodás Magyarországon való elterjesztésén keresztül, valamint a részvételi folyamatok természetvédelemben való megjelenítésén keresztül 1.2. Célcsoport(ok) média és sajtótermékek lakossági csoportok , helyi közösségek döntéshozók, helyi önkormányzatok, Nemzeti Park képviselői civil szervezetek képviselői egyetemi, kutatói szektor 1.3. A fontosabb tevékenységek bemutatása A projekt két programból áll, az egyik az ökológiai vízgazdálkodás elterjesztését célzó kampány, a másik pedig egy részvételi folyamatokat a természetvédelemben vizsgáló kutatási projekt, közös pont a kettőben, hogy mindkettő a jövő nemzedékek érdekeit tartja szem előtt, és ebben az aktív állampolgárságnak/ társadalmi részvételnek nagy jelentőségét látja. Az ökológiai vízgazdálkodás program áll egy szemléletformáló kampányból, minek során felhívjuk a figyelmet az összefüggésre a fenntarthatóság és az aktív állampolgárság között; egy hagyományos érdekképviseleti kampányból, melynek során konkrét ügyekben lépünk fel a jövő nemzedékek érdekeinek védelme érdekében és egy szakértői platform létrehozásából, mely hitelesen tudja majd képviselni az ökológiai vízgazdálkodás ügyét a döntéshozók előtt. A részvételi kutatási program pedig arra keresi a választ, hogy léteznek-e Magyarországon részvételi tervezésen és végrehajtáson alapuló természetvédelmi kezelési tervek, ha igen ezek javítják-e a kezelések hatékonyságát. Tervezünk még egy külföldi példák adaptációján alapuló „pilot project” lebonyolítását is, ami egy természetvédelmi kezelési terv részvételi tervezése és végrehajtása lenne. Végül megkísérlünk kidolgozni egy módszertant a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére.
1. Kérjük, az összefoglalót angol nyelven is nyújtsa be (maximum fél oldalban) / please provide an English translation of the summary (in half a page) Project title: Please provide information on: Project goals and objectives Target group The aim of the project is to protect the future generations’ interests through propagating the sustainable water management in Hungary and representing the participation in biodiversity governance press; public; local communities; decision makers; municipalities; National Parks; NGOs; experts and researchers Used methods and project activity The project comprise two programmes, one is a campaign about propagating sustainable water management, the other is a research programme about participation in biodiversity governance. The common thing is that all two is about protection of the future generations’ interests and about active citizenship/ participation. The Norvég Civil Alap
3
sustainable water management programme consists of a public opinion influencing campaign that is based on the connection between active citizenship and sustainable development; a common interest representation in specific cases which closely links to the protection of future generations’ rights; and creating a platform that is comprise experts from the academic area and from the NGO sector and that allows to communicate the sustainable water management genuinely towards the decision makers. The participation research programme is seeking for existing public involvement processes in biodiversity governance and observe whether these processes increase the effectiveness of biodiversity governance. We also planned to launch a public participation based planning and implementing pilot project in biodiversity governance. Finally we try to work out an effectiveness measuring method in biodiversity governance. Level of involvement and activity of partners (if applicable)
Norvég Civil Alap
4
2. A pályázati projekt fontossága, a projekt által kezelni kívánt probléma bemutatása (maximum 4 oldal) Kérjük, adja meg az információkat és tudnivalókat az alábbi bontásban! 2.1. Milyen okokra vezethető vissza a pályázatban megfogalmazott probléma, és a megpályázott tevékenység mennyiben ad választ erre a problémára? A gazdasági tervezés és a politikai ciklusok rövid időtávlata következtében a társadalmi döntések költség-haszon elemzése ideális esetben is egy nagyságrenddel rövidebb távra (5-10 évre) szól, mint a döntések többsége esetében azok tényleges hatásainak időhorizontja. Ennek eredményeképpen a káros hatások aránytalanul nagy része hárul az utánunk jövő nemzedékekre. A rövid távon való gondolkodáson kívül jellemző probléma még a szektorális érdekek mentén való döntéshozatal és ezzel összefüggően a rendszer szintű gondolkodás hiánya. A társadalmi döntések többsége esetében figyelmen kívül hagynak számos olyan ökológiai és társadalmi szempontot, melyek a fenntarthatóság és a környezeti igazságosság szempontjából relevánsak. A jelenségek kiküszöbölése érdekében a jövő generációk érdekeinek megjelenítésére, azok képviseletére és a rendszerszintű gondolkodás figyelembevételére új elemeket kell beiktatni a döntéshozatali mechanizmusokba. A Védegylet megalakulásától (2000) kezdve szorgalmazta egy új intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa poszt létrehozását. Erre vonatkozó törvényjavaslatunkat az Országgyűlés 2007. novemberében fogadta el, megteremtve az új ombudsmani intézményt. 2008. május 26-án a poszt betöltésre került Fülöp Sándor személyében. Továbbra is fontosnak tartjuk ugyanakkor a jövő generációkról szóló diskurzus erősítését, illetve azt, hogy érdekeiknek más mechanizmusok révén is hangot adjunk. A pályázat keretin belül két területre összpontosítunk, a vízgazdálkodás és a természetvédelem területén próbáljuk a döntéshozatali mechanizmusikba beépíteni ezeket a szempontokat. A vízgazdálkodás területén is jellemzően megjelenik a jövő és jelen nemzedékek érdekeinek figyelmen kívül hagyása, és a rendszerszintű gondolkodás hiánya. A hazai vízes szektor gondolkodása az utóbbi kétszáz évben döntően nem változott, a gyakorlat azt mutatja, hogy a beavatkozások nagy része nem kínál rendszerszintű megoldást a vízgazdálkodási probléma megoldásra, csupán tüneti kezelésről beszélhetünk, amely teljes mértékig figyelmen kívül hagyja a vízgazdálkodás ökológiai- társadalmi-gazdasági összefüggéseit. Az ökológiai vízgazdálkodás mindezen szempontokat figyelembe veszi, mind a jövő nemzedékek számára fenntartható megoldással szolgál, mind a jelen nemzedékek közötti igazságosságnak eleget tesz. A program során egyrészt egy szemléletformáló kampány segítségével népszerűsíteni kívánjuk az ökológiai vízgazdálkodás koncepcióját, másrészt fel kívánjuk hívni a lakosság figyelmét, hogy a részvétel és az aktív állampolgárság eszközeivel ők is részt vehetnek a fenntartható vízgazdálkodás alakításában. Ezen kívül részt kívánunk venni a kormányzati jogalkotás folyamatában, a fenntarthatóság és hosszú távú érdekek megjelenítése céljából a vízgazdálkodás területén. Végül olyan konkrét ügyekben (pl.: Duna-hajózhatóság), amelyek során meglátásunk szerint a jövő generációk érdekei aránytalanul sérülnek, jogi és egyéb (sajtókampányok, lobbizás) eljárásokat kívánunk kezdeményezni. A természetvédelmi intézkedések esetében elmondhatjuk, hogy ugyan a kezelések elméletben a biodiverzitás megőrzésére irányulnak, sajnos a gyakorlatban nem teljesítik be az általuk elérni kívánt célt. Ennek oka általában az, hogy egyrészt figyelmen kívül hagynak fontos társadalmi tényezőket, amelyek bevonásával legitimálnák az intézkedéseket, másrészt sokszor rövid távú céloknak rendelik alá a jövő nemzedékek érdekeit. A kutatási program során arra próbálunk választ keresni, hogy a részvétel és az aktív állampolgárság a természetvédelem területén milyen mértékben épít be fenntarthatósági szempontokat a helyi közösségek gondolkodásába és hogy a részvétel milyen mértékben növeli a természetvédelmi kezelések hatékonyságát.
Norvég Civil Alap
5
2.2. Fogalmazza meg azt a problémát (környezeti ügyet, konfliktust, szociális, társadalmi, gazdasági szükségletet stb.), amire megoldást keresnek! 1. Program- A jövő nemzedékek érdekképviselete és védelme a vízgazdálkodásban- Ökológiai vízgazdálkodás Az elmúlt két évszázad során hazánkban - bolygónk nagy részéhez hasonlóan, a hosszú távú hatások figyelembevétele nélkül - a területek java részét a szántóföldi termelés érdekében kiszárították, a vízfolyásokat kiegyenesítették, kimélyítették, megfosztották árterüktől, a kisebb patakokat gyakran még ki is betonozták. A természeti rendszereket (pl. erdőket) közvetlenül vagy közvetve kiirtották vagy végletesen átalakították. Mindez a talajvíz-készlet csökkenéséhez, a felszíni és felszín alatti vízelfolyás megnövekedéséhez vezetett, ugyanakkor – éppen a vízelvezető vízrendezés és a természetes növényzet java részének kiirtása következtében – megnövekedtek az árvízi vízhozamok, és a folyók, patakok vízjárása szélsőségesebbé vált. A szántóterületek nyerése, a „belvízmentesítés” és „árvízvédelem” , valamint esetenként hajózóút-fejlesztés céljából máig alkalmazott módszerek – a vízelfolyás mértékének és sebességének növelése, a vízfolyások ártereinek kikapcsolása a vízrendszerből – nemcsak a helyi körforgásokban részt vevő víz krónikus csökkenéséhez vezettek, hanem – az árvízi szélsőségek növelésével - a szintén költséges árvízi katasztrófa-helyzeteket is újratermelik. Az elmúlt néhány száz év mederrendezései során ugyanis a víz lefolyásának begyorsítását jellemzően egy adott hely (vagyis egy adott vízkörforgás-szakasz) túl sok víztől való védelmének céljából végezték, mintha egy adott mederszakasz vize lenne a rendezés tárgya, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott szakasz egy teljes vízgyűjtő részét képezi. Valójában egy adott mederszakasz vízáramlásának befolyásolása az összes többi vízkörforgás-szakaszra hatást gyakorol, és alapvetően befolyásolja a tenger irányába elfolyó vízmennyiség valamint a tájban természeti rendszereket éltető, majd elpárolgó, csapadékhajlamot javító - tehát a kis (táji) vízkörforgásban maradó víz mennyiségének arányát. Mindezzel a vízelvezető mederrendezési beavatkozások az árvízi vízhozamok (vagyis az árvízveszély) megnövelése mellett az aszályok kialakulását idézik elő, és a klíma egészére negatív hatást gyakorolnak. A jövőben nem tartható fenn a vízfolyások vizének jelenlegi arányú elvezetése a tenger felé, ehelyett az a cél a jövőben, hogy minél nagyobb területet vissza tudjunk adni a vizet hasznosító, megőrző, elpárologtató természeti rendszereknek vízfolyásaink regenerációs folyamatainak segítésével. Ezt folyóink kanyargósságának és változatosságának helyreállításával, a mederszint-visszatöltődési folyamatok segítésével, valamint a vízparti, ártéri, szigeteken lévő őshonos fás növényzet megőrzésével, életrekeltésével, az ártéri szántók egy részének beerdősítésével, a vízfolyás-menti exóta faültetvények (pl. nemesnyárasok, akácosok) erdővé való fokozatos átalakításával, az erdők folyamatos erdőborítást szolgáló kezelésének (szálalás) széleskörű bevezetésével és az elzárt („ármentesített”) eredeti árterek (szabályozott) újbóli megnyitásával érhetjük el. Mindezekhez sok esetben a mederfenntartási, szabályozási, nagyvízi mederkezelési, és az erdőgazdálkodási tervek módosítása is szükséges, melyre a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés folyamatában sort kell keríteni. A szélsőséges eloszlásban érkező nagyvizeket is áldásnak tekinthetjük ismét, ha helyet találunk azoknak. E hely a természetes, eredeti árterek nagy részén adott, e helyeken csak a támogatásból fenntartott szántók indokolták máig víztelenítésüket. A folyóvölgyek, így például a Duna-völgy, a Tisza-völgy, a Rábaköz, vagy a Dráva menti térség árvízi és aszálykárok elleni védelmét a klíma- és tájhelyreállítással együtt kell megoldani. Ma már rendelkezésünkre állnak azok a kutatási eredmények, melyek konkrét számítások alapján - a katasztrófa-megelőzési szempontok mellett gazdasági szempontból is rámutatnak a természetes medrek, ártéri öblözetek és természeti rendszerek felélesztésének szükségességére és gazdaságosságára. Alföldjeinken kézenfekvő megoldás az egyszer már létezett, és sok száz éven keresztül működött ártéri vízellátó rendszerek (fokrendszerek) felélesztése. Ezek az eredeti árterek jelentős hányadán újra lehetővé tehetik majd a rétek, nádasok, ökológiai gyümölcsösök, erdők-ligetek, és a természetes (vagy azzá váló) ártéri halastavak vízellátását . A természetes folyódinamika, az ártér, valamint a fokrendszer helyreállítása segítségével erdős, ligetes területek, ökológiai gyümölcsösök, rétek és természetes halastavak hozhatók újra létre, melyek nem kárként, hanem haszonként élik meg a nagyvizet; és annak használatával, eltárolásával, párologtatásával közhaszú (pl.éghajlatjavító, csapadékhajlam-javító) hatást is kifejtenek. Norvég Civil Alap
6
A belvíz elleni védekezés eddigi gyakorlata fenntarthatatlan. A belvizet értékként kell kezelni, és a területhasználatokat a domborzathoz kell igazítani. A szántók egy részét be kell erdősíteni, más részén tavak, rétek, árasztással öntözhető ökológiai gyümölcsösök rendszerét kell létrehozni. A Duna hajózóút- fejlesztésre vonatkozó jelenlegi elképzelések nem felelnek meg a jó ökológiai állapot/potenciál feltételeinek, mert a folyó ökológiai állapotának további romlását, az utolsó természetközeli folyamszakaszok tönkretételét vetítik előre. A Duna teljes magyarországi szakaszára vonatkozó komplex víz- és tájgazdálkodási koncepció elkészítésére van szükség, amely a VKI-ban foglaltaknak megfelelően a folyó „jó ökológiai állapotának” helyreállítását tűzi ki célul, és bármilyen beavatkozást csak ezen céllal összhangban enged meg. Ezt a stratégiát, amelynek a Duna eltereléséből fakadó szigetközi krízishelyzetre is megoldást kell kínálnia, törvényi formában („Duna-törvény”) látjuk megvalósíthatónak. Domb- és hegyvidékeinken a vízmegőrző vízrendezés a vízfolyások revitalizációján túlmenően magába foglalja a lehető legtöbb terület természetszerű újraerdősítését, valamint víztartó mélyedések és természetes anyagokból (pl. a szintvonalak mentén rögzített farönkökből) készült, kis méretű víz- és talajfogók kialakítását. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe bele kell foglalni a domb- és hegyvidéki erdők folyamatos erdőborítással való kezelésre (szálalás) történő fokozatos átállítását. Domb- és hegyvidékeinken az útépítések is sok esetben jelentős vízelvezetéssel járnak, ezért az utakmentén is vízmegtartó beavatkozások szükségesek. A klímaváltozás kapcsán erősödő szélsőségek megjelenése mindezt különösen indokolttá teszi (lásd pl. hegyvidéki patakok hirtelen megáradása). Felül kell vizsgálni a dombvidéki kisvízfolyások árvíz levezetésére meghatározott standardokat és ötvözni azokat a differenciált mezőgazdasági területhasználat kialakításával. Az Európai Unió rendkívül ambiciózus jogszabálya a Víz Keretirányelv lehetőséget ad arra, hogy hazánk a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálja és az ökológiai vízgazdálkodás bizonyos elemeit beépítse a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe. Sajnos azonban a nyilvánosság számára vitára bocsájtott „Ökológiai szempontból jelentős vízgazdálkodási kérdések” című dokumentum tartalmából kitűnik, hogy a hazai vízügynek nem sikerült elszakadnia a hagyományos vízgazdálkodás gondolkodásmódjától. Az ökológiai szempontokon túl figyelembe kell vennünk a nemzedékeken belüli környezeti igazságosság szempontjait is a jelen vízgazdálkodási gyakorlat vizsgálatakor. Amint arra több hazai és nemzetközi tanulmány is rámutatott, a legsúlyosabb környezeti ártalmak, hátrányok és kockázatok egyértelműen a szociális és/vagy etnikai tekintetben (is) hátrányos helyzetű állampolgárok csoportjait terhelik. A rossz vízgazdálkodással kapcsolatban felmerült olyan ártalmakról és kockázatokról van szó, mint az árvízveszély, a jó minőségű ivóvízhez való hozzáférés, vagy a klímaváltozás hatásai. 2.Program- Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben Hazánkban a védett területeken történő természetvédelmi intézkedések nagy hányada nem éri el az általuk kitűzött a hazai és nemzetközi jogszabályokban illetve nemzetközi egyezményekben előírt faj- és élőhely védelemre irányuló célkitűzéseit. Ennek okai a nem megfelelő tudományos megalapozottság, az intézkedések legitimációjának hiánya a kezelések által érintett helyi lakosság körében, a környezetvédelmi ágazat alulfinanszírozottsága, illetve az ágazat gyenge érdekérvényesítő képessége a többi ágazattal szemben. A helyi lakosság bevonásával megteremthető lenne a természetvédelemben alkalmazott tudományos eszközök legitimációja, megjelennének a fenntarthatósági szempontok a lakosság gondolkodásában és a természetvédelmi kezelések hatékonysága növekedne. Ezentúl probléma még, hogy a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére nem létezik egységes módszertan Magyarországon, így a kezelések átláthatósága és számonkérhetősége is rendkívüli módon megkérdőjelezhető, gyengítve ezzel a fenntarthatósági szempontok érvényesülését és erősítve a gazdasági és politikai lobbi érdekérvényesítő képességét.
Norvég Civil Alap
7
2.3. Indokolja a probléma megoldásának fontosságát az adott közösség, régió és az ország számára! 1. Program - A jövő nemzedékek érdekképviselete és védelme a vízgazdálkodásban- Ökológiai vízgazdálkodás A jelenlegi döntéshozatal meghatározó hatást gyakorol az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeinek alakulására, miközben érdekeik képviselete és megjelenítése ezekben a mechanizmusokban lényegében teljesen hiányzik. A jelenlegi vízügy fenntart egy drága és fenntarthatatlan vízgazdálkodási gyakorlatot, mely rengeteg kockázatot rejt magában és sem a jövő generációk érdekeit nem veszi figyelembe, sem a jelen nemzedékek érdekeivel nem törődik. Elengedhetetlennek tartjuk a jövő generációk érdekeinek és szempontjainak megjelenítését a vízgazdálkodásban, ez mind az ország, mind az egyes régiók, mind az egyes közösségek számára fontos. Az ország számára fontos lenne egy igazságos, gazdaságos, fenntartható és rendszerszemléletű vízgazdálkodási gyakorlat bevezetése, amely a többi ágazatot is pozitívan befolyásolná (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) és ezzel az egész lakosság életminőségét javítaná. 2. Program- Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben Egy természetvédelmi terület nem csupán a helyi közösség számára jelent értéket, hanem az egész ország lakossága, sőt ha globálisan gondolkodunk a biodiverzitás növelése az egész bolygó számára értéket képvisel. Ha egy természetvédelmi kezelés hatékonyságát növeljük azzal, hogy a helyi lakosságot bevonjuk a kezelés tervezésébe és végrehajtásába, akkor növeljük a biodiverzitást és ezzel az egész ország (világ) számára fontos tevékenységet végzünk. Ha viszont a másik oldalról szemléljük a dolgot, a helyi közösségek számára is fontos tevékenységet végzünk, hiszen a konfliktusok számát, ami a helyi lakosság és a hivatalos természetvédelem között fennáll a részvételi módszerek alkalmazásával lecsökkentjük.
Norvég Civil Alap
8
3. A pályázati projekt részletes bemutatása (kisprojektek esetében maximum 4 oldal, nagyprojektek esetében maximum 8 oldal) A leírás tartalmazza a következők részletes leírását: 3.1. A projekt hosszú távú célja 1.Program A jövő nemzedékek érdekképviselete és védelme a vízgazdálkodásban- Ökológiai vízgazdálkodás A vízgazdálkodásban, vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésben megjeleníteni a jövő nemzedékek érdekeit, az ökológiai vízgazdálkodás fogalmát, ezen keresztül új értelmet adni a fenntartható fejlődés fogalmának a vízgazdálkodásban. A vízfolyások, vizes élőhelyek valódi rehabilitációjának, a táji vízkörforgások újratöltésének, a klíma javításának elősegítése valódi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésen keresztül. A társadalmi részvétel mértékének növelése a vízgazdálkodásban. 2. Program Társadalmi részvételi folyamatok a természetvédelemben A társadalmi részvételi folyamatok megjelenítése a természetvédelmi kezelésekben, a természetvédelmi kezelések hatékonyságának növelése, a természetvédelmi kezelési tervek hatékonyságénak mérésére szolgáló módszertan kifejlesztése ill. bevezetése. 3.2. A projekt közvetlen/rövid távú célja(i) 1.Program: -széles körben ismertté tenni a hagyományos vízgazdálkodás jövő nemzedékekre gyakorolt hatását és alternatívaként megismertetni az ökológiai vízgazdálkodás fogalmát - Konkrét ügyek során érvényesíteni a jövő generációk érdekeit -
A jogszabályalkotás és stratégiai tervezés során megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait
-
szakértői hálózat létrehozása a témában 2.Program -
meglévő társadalmi részvételi folyamatok felkutatása a természetvédelemben, a kezelések hatékonyságának vizsgálata egy konkrét esetben végigvinni egy részvételi tervezésen alapuló és lakossági bevonással végrehajtott természetvédelmi kezelési tervet módszertan kidolgozása és bevezetése a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére a kutatási eredmények közzététele és eljuttatása a döntéshozóknak
3.3. A projekt által közvetlenül, és/vagy közvetetten érintett célcsoport(ok). Kérjük, becsülje meg a csoport(ok) nagyságát is! Norvég Civil Alap
9
1. Program média és sajtótermékek – 20-30 megjelenés lakossági csoportok – 1000-1500 fő döntéshozók- 30-40 fő civil szervezetek képviselői- 30- 40 fő egyetemi, kutatói szektor- 20-30 fő
2. Program média és sajtótermékek- 1-2 megjelenés helyi állampolgári csoportok- 100-200 fő helyi önkormányzatok-10-20 fő Nemzeti Parkok képviselői 30-40 fő civil szervezetek képviselői- 30-40 fő egyetemi, kutatói szektor- 40-50 fő
3.4. Miért az adott célcsoportot szándékoznak elérni projekttel, illetve a projekt milyen szükségleteikre, problémáikra kíván választ adni? -média és sajtótermékek- képes a szemléletformáló kampányban ill. konkrét ügyekben a lakosság indirekt elérésére -lakossági csoportok direkt elérése- a közvélemény végső soron képes nyomást gyakorolni a döntéshozókra, ha megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezik, és tudatára ébred, hogy a kérdésben személyesen is érintett (vízgazdálkodás és klímaváltozás kapcsolata stb.) -döntéshozók/helyi önkormányzatok/Nemzeti Park képviselői)- megfelelő nyomásgyakorlással lehetséges célt érni -civil szervezetek- szintén főleg a helyi lakosság indirekt elérésének módja - egyetemi, kutatói szektor- új, szakmai inputokkal szolgálhatnak
3.5. A projekt megvalósítása során tervezett konkrét tevékenységek bemutatása és indoklása, lépésenként pontokba szedve. Válaszoljon a „mit” kérdésre: Mit fog csinálni a projektben?
1.Program a) Szemléletformáló kampány az ökológiai vízgazdálkodás témakörében - kiadvány az ökológiai vízgazdálkodásról –összefoglalja közérthető módon a Védegylet álláspontját a vízgazdálkodásról; alkalmas a lakosság szemléletformálására, felhívja a figyelmet a problémákra és alternatív megoldásokkal szolgál (a vízgyűjtő szinttől a lakossági vízhasználat szintjéig), felhívja a figyelmet az aktív állampolgárság fontosságára a vízgazdálkodásban - interaktív honlap létrehozása- alkalmas arra, hogy összefoglalja a fontos tudnivalókat a vízgazdálkodásról a Védegylet honlapján és, hogy a honlap látogatói számára lehetővé tegye, hogy interaktív ábrák segítségével felfedezhessék a különbséget a hagyományos és az alternatív vízgazdálkodás között - animációs videofilm készítése- alkalmas arra, hogy vizuálisan megjelenítse a különbséget az alternatív vízgazdálkodás és a hagyományos között - plakátkiállítás- művészi megjelenítése az alternatív vízgazdálkodásnak - média és sajtótermékek útján népszerűsíteni az ökológiai vízgazdálkodást Norvég Civil Alap
10
b)
Jogszabályalkotás és stratégiai tervezés során megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait
-
készülő jogszabályokban megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait
-
Duna-törvény létrehozása – kidolgozni egy törvénytervezetet a Duna védelmére
-
részvétel a Víz Keretirányelv társadalmi egyeztetési folyamatában: Vízgyűjtő-gazdálkodási Tanácsok, ill. Területi Bizottságaiban való részvétel; KvVM VKI Bizottságában való részvétel
-
szakértői anyag összeállítása- ennek eljuttatása döntéshozók felé
c)
Konkrét ügyek során a jövő nemzedékek érdekeit képviselni
-Duna-hajózhatóság fejlesztés -Szigetköz rehabilitáció stb. d)
Szakértői hálózat létrehozása az ökológiai vízgazdálkodás témájában
-
szakértői konferencia szervezése szakértői levelezőlista létrehozása és működtetése
2. Program - bevonási technikák tanulmányozása - hazai helyzetelemzés, meglévő társadalmi bevonási gyakorlatok felkutatása - külföldi tapasztalatok integrálásának lehetőségei a magyar természetvédelemben -„pilot project” indítása- egy konkrét természetvédelmi kezelés esetében, részvételi tervezés és végrehajtás - kidolgozni és bevezetni egy módszertant a természetvédelmi kezelések hatékonyságának mérésére - kutatási eredmények közzététele a média és döntéshozók felé
3.6. Milyen módszerrel hajtja végre az egyes tevékenységeket? Ennél a pontnál egyszerűen válaszoljon a „hogyan” kérdésre lépésenként, pontokba szedve! Az előző pontból már tudjuk, hogy mit fog csinálni, most fejtse ki, hogyan fogja megvalósítani az egyes tevékenységeket! Minden tevékenységhez tartozzon módszer! 1.Program a) Szemléletformáló kampány az ökológiai vízgazdálkodás témakörében - kiadvány az ökológiai vízgazdálkodásról- 30 oldalas kiadvány, ami közérthető módon, ábrákkal összefoglalja azt, hogy mit gondol a Védegylet a vízgazdálkodásról, a folyók kezeléséről, társadalmi részvételről; a Védegylet rendezvényein, illetve a jeles napokon (Víz napja; Föld napja; Duna nap) kívánjuk terjeszteni; illetve a döntéshozók részére is eljuttatjuk Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás - interaktív honlap- a Védegylet honlap vízgazdálkodásra vonatkozó oldala, amely közérthető módon összefoglalja az ökológiai vízgazdálkodás fogalmát interaktív ábrákkal (kattintgatással át lehet változtatni egy folyót a szabályozott állapotból az ökológiai vízgazdálkodás során létrehozott természetes állapotig), azoknak akik mélyebben érdeklődnek a témában tartalmaz részletes leírást és szakértői anyagokat Norvég Civil Alap
11
-
-
-
b)
-
-
-
Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás; Vida Viktor animációs videofilm- a honlap vonatkozó részén egy kisfilm a hagyományos vízgazdálkodás hatásáról, illetve az ökológiai vízgazdálkodás lehetőségeiről Felelős: Karakai Tamás; Vida Viktor plakátkiállítás- a művészet eszközeivel kívánjuk megjeleníteni egyrészt a hagyományos vízgazdálkodás hatásait, másrészt az ökológiai vízgazdálkodás lehetőségeit ; a Védegylet rendezvényein illetve a jeles napokon kívánjuk kiállítani Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás; Vida Viktor média és sajtótermékek útján népszerűsíteni az ökológiai vízgazdálkodást, jeles napokon sajtónyilatkozat kiadása, médiaszereplések; egyéb alkalmakkor publikációk, sajtóközlemények Felelős: Linder Bálint Jogszabályalkotás és stratégiai tervezés során az ökológiai vízgazdálkodás szempontjainak megjelenítése - készülő jogszabályokban megjeleníteni az ökológiai vízgazdálkodás szempontjait- a vízgazdálkodással kapcsolatos készülő jogszabályokat véleményezni Felelős: Fabók Vera; Karakai Tamás; jogi szakértő (a Védegylet Jogászköréből) Duna-törvény létrehozása – egy törvénytervezetet kidolgozása a Duna védelmére szakértők bevonásával, majd a törvénytervezettel való lobbizás Felelős: Molnár Péter (mérnök); Karakai Tamás; Jávor Benedek; jogi szakértő (a Védegylet Jogászköréből); Fabók Vera részvétel a Víz Keretirányelv társadalmi egyeztetési folyamatában: Vízgyűjtő-gazdálkodási Tanácsok, ill. Területi Bizottságaiban való részvétel; KvVM VKI Bizottságában való részvétel Felelős: Karakai Tamás szakértői anyag összeállítása- ennek eljuttatása döntéshozók felé, főleg a Vízügyi Igazgatóságok és Nemzeti Parkok, Környezetvédelmi Minisztérium a célcsoport Felelős: Karakai Tamás
c)
Konkrét ügyek során a jövő nemzedékek érdekeit képviselni
- Duna-hajózhatósága projekt - Jogi eljárásokat kezdeményezése - sajtókampányok- a Bős-Nagymarosi vízlépcső munkálatainak befejezésének 20 éves évfordulóján figyelemfelkeltő kampány, Big Jump! a Dunába; jeles napokon sajtónyilatkozat, médiaszereplések; publikációk - nyomásgyakorlás, lobbizás- önkormányzatok, nemzeti parkok, Európa Parlamenti Képviselők, stb. Felelős: Fabók Vera, Vida Viktor, Jávor Benedek, jogi szakértő (Védegylet jogászköréből) Szigetköz-rehabilitáció- tervek véleményezése, sajtónyilatkozatok, médiaszereplések Felelős: Fabók Vera d)
Szakértői hálózat létrehozása az ökológiai vízgazdálkodás témájában
szakértői konferencia szervezése - összegyűjteni az ökológiai vízgazdálkodásban jártas szakértőket (civil szervezetek képviselői, az egyetemi, kutatói szektor képviselői), szakértői platform létrehozása a témában, a civil szervezetek és egyetemi kutatói szektor közötti diskurzus erősítése, stratégiai szövetségesek összegyűjtése Felelős: Fabók Vera, Karakai Tamás - szakértői levelezőlista létrehozása és működtetése Felelős: Fabók Vera
-
2.Program A kutatási projekt felelőse: Fabók Vera Konzulens: dr. Izsák Éva, ELTE Regionális Földrajzi tanszék Norvég Civil Alap
12
dr. Jávor Benedek, Védegylet
- bevonási technikák tanulmányozása- irodalmi áttekintés, külföldi tapasztalatok a) Mit ír a szakirodalom a kérdésről? Milyen bevonási technikák, gyakorlatok léteznek külföldön (pl. helyi közösségek által üzemeltett védett területektől a folyamatos kommunikáción, közös tervezésen át szimplán a természetvédelmi kezelés megvalósításába való bevonásig)? b) Néhány külföldi gyakorlat részletes bemutatása - hazai helyzetelemzés, meglévő társadalmi bevonási gyakorlatok felkutatása- Mennyire vesznek részt a helyi közösségek a védett területek kezelésében Magyarországon? Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terveinek ill. települési önkormányzati védett területek fenntartására tervezett intézkedéseinek vizsgálata. A vizsgálat fókusza: van- e összefüggés sikeresség és a „stakeholderek” bevonása között ill. a sikeres kezelések során milyen módszereket alkalmaztak a társadalom bevonására. Módszertan:
Értékelés eszközei:
egy legjobb gyakorlat – egy mintaterület kezelésének értékelése (Aggteleki Nemzeti Park területén) egy legrosszabb gyakorlat – egy mintaterület kezelésének értékelése (Duna-Dráva Nemzeti Park területén) Több részben sikeres kezelés vizsgálata stakeholder-analízis: interjúk - érintett helyi lakosság (akik valamely módon kapcsolatba kerülnek a védett területtel) - földtulajdonosok - helyi gazdasági szerveződések - helyi civil szervezetek képviselői - érintett önkormányzatok képviselői - Nemzeti Park, hatóság képviselőivel - független szakértők, kutatók egyéb befolyásoló tényezők vizsgálata: - helyi erőviszonyok (politikai, gazdasági lobbi képviselői) - tudományos megalapozottság jelen van-e a kezelések tervezése, kivitelezése, nyomon követése során - egyéb
-Külföldi pozitív tapasztalatok integrálása interjúk (a Nemzeti Park képviselőivel, és egy-két külföldi sikeres projekt résztvevőivel is) módszerek elsajátítása (külföldi tanulmányút) hazai fogadókészség vizsgálata (interjú a Nemzeti Park képviselőivel, alkalmazhatónak látják-e a külföldi tapasztalatokat itthon?)
-„pilot project” indítása Egy konkrét esetben (Őrségi Nemzeti Park területén) bevonjuk a helyi lakosságot a természetvédelmi kezelés tervezésébe, illetve kivitelezésébe. A kísérlet tartalmazza a módszertan kidolgozását, a folyamat nyomon követését, és értékelését. Értékelés:
Norvég Civil Alap
a bevonás időráfordítása (a Nemzeti Park és a helyi lakosság részéről) a bevonás pénzügyi ráfordítása (a Nemzeti Park és helyi lakosság részéről) 13
a bevonás hatása a kezelési tervekre - a lakossági álláspontok integrációjának mértéke a kezelési tervekbe - szakmailag is elismert hozzájárulás mértéke a helyi közösség részéről a bevonás hatása a megvalósításra - csökkent-e a természetvédelem és a helyi lakosság közötti konfliktusok száma (szabálysértések gyakorisága, bírságolások mértéke csökkent-e) - tapasztalható-e javulás a természetvédelmi kezelés eredményességében, hatékonyságában - az eredményesség, hatékonyság mérésére már meglévő külföldön sikeresen használt módszerek alkalmazása (pl.: Rapid Assessment ) illetve ezek alapján új módszer kifejlesztése kutatók, természetvédelmi szakemberek bevonásával (ELTE Növényökológiai Tanszék, WWF, Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézete stb.) - a kutatás végén egy kutatási összefoglaló készítése, mely a döntéshozók és a média felé kommunikálható
4. A pályázati projekt ütemterve Az ütemtervben a tervezett tevékenységekhez éveket és hónapokat társítson, a táblázatban egy adott tevékenység mellett a végrehajtás időpontjának hónapját egyértelműen jelölje ( X-szel, O-val stb!). Az ütemtervben nem kell feltüntetniük az egyes tevékenységek részletes leírását, csak azok megnevezését/címét (kérjük, győződjék meg arról, hogy ezek egyeznek a 3.5. pontban felsoroltakkal). Az ütemterv részletezze minden tevékenység előkészítését és végrehajtását. A táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető! (Kérjük, legyen figyelemmel a pályázati útmutatóban megjelölt minimális és maximális projekt-időtartamokra.) Az ütemtervet az alábbi táblázatban kell benyújtani:
2008 Tevékenység megnevezése
Norvég Civil Alap
A u g .
S z e p t .
O k t .
2009 N o v .
D e c .
J a n .
F e b r .
M á r c .
Á p r .
M á j .
J ú n .
J ú l .
2010 A u g .
S z e p t .
O k t .
N o v .
D e c .
J a n .
F e b r .
M á r c .
Á p r .
M á j .
J ú n .
J ú l .
14
A u g .
S z e p t .
O k t .
N o v .
D e c .
Tevékenység megnevezése
Norvég Civil Alap
2008
2009
2010
15
5. A pályázati projekt várható hatásai, eredményei (maximum 2 oldal) 5.1. A projekt várható eredményeinek, hatásainak bemutatása az adott szakmai területen Milyen konkrét, számszerűsíthető eredményeket kívánnak elérni a projekt lezárultával? Eredmény
Eredménymutató (fő, darab, négyzetméter stb.) Közvetlenül elért lakosság fő az ökológiai vízgazdálkodás témakörében (kiadvány, honlap) Sajtómegjelenések száma darab az ökológiai vízgazdálkodás témakörében Szakmai folyóiratokban darab megjelent cikkek száma az ökológiai vízgazdálkodás témakörében Véleményezett darab jogszabályok száma az ökológiai vízgazdálkodás témakörében Konkrét ügyek- Duna, darab Szigetköz stb. témájában sajtómegjelenések Részvételi folyamatok a darab természetvédelemben kutatási téma sajtómegjelenései Részvételi folyamatok a darab természetvédelem kutatási téma megjelenése a szakfolyóiratokban Részvételi kutatás és pilot fő project révén elért helyi közösségek
Projekt előtti érték évi 50-60
Projekt eredményeként létrejött érték évi 1000-1500
évi 2-3
évi 15-20
évi 1-2
évi 3-5
0
évi 2-3
évi 5-10
évi 15-20
0
évi 3-4
0
1-2
0
100-200
Az elért eredményeknek milyen hatásai lehetnek az adott szakmai területen? Szemléletformáló hatás az ökológiai vízgazdálkodás területén: a lakosság egy része megismerkedik (vagy közvetve vagy közvetlenül) az alternatív vízgazdálkodás elveivel a vízgazdálkodásban és felismeri, hogy az aktív állampolgárság segítségével lakóhelyén tehet azért, hogy ezek az elvek érvényesüljenek. A sajtómegjelenések számának növekedése és a véleményezett jogszabályok nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra. A szakmai folyóiratokban megjelent cikkek a hasonlóan gondolkodó kutatók, mérnökök érdeklődését keltheti fel, akik a későbbiekben stratégiai szövetségesekké válhatnak. A természetvédelmi részvételi kutatás sajtómegjelenései felhívják a figyelmet a társadalom bevonásának szükségességére, serkenhetik a részvételt és nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra. A szakmai lapokban publikált cikkek pedig a kutatók érdeklődését keltheti fel akik sok hasznos tapasztalattal gazdagíthatják a Norvég Civil Alap
16
projektet. A helyi közösségek bevonása pedig szemléletformáló hatású, növeli a környezettudatosságot és csökkenti a konfliktusok számát.
5.2. A projekt várható eredményeinek hatásai a szervezetre A pályázó szervezet, illetve az esetleges partnerek szempontjából szervezeti szinten milyen változások következhetnek be a projekt megvalósítás során és azt követően? Ismertesse a projekt végrehajtásának hatását a szervezet(ek) fejlődésére! A projekt hatására létrejön a szervezetben egy új munkacsoport, amely vízgazdálkodással, vizes élőhelyekkel foglalkozik és amely tevékenység ilyen formában évek óta hiányzott a szervezet portfoliójából. Évekkel ezelőtt volt hasonló tevékenység a szervezetben, de a munkacsoport vezetőjének kiválásával megszűnt. DunaMunkacsoport létezett, hektikus módon, önkéntes alapon működött a szervezetben, de átfogó koncepciója a vízgazdálkodásról a szervezetnek évek óta nem volt. A projekt lehetőséget adna arra, hogy egy új tevékenység kerüljön a Védegylet portfoliójába és hogy szerves részként egészítse ki az Agrár-; Erdő-; TermészetvédelmiMunkacsoportok mondanivalóját, ezzel teljesítve ki a Védegylet ökopolitikáról alkotott átfogó véleményét. A részvételi folyamatok kutatása a természetvédelemben egy merően új, progresszív elem lenne mind a Védegyletben, mind hazánkban, ezzel megteremtve azt a különös és haladó szellemű helyzetet, hogy (többek között) egy civil szervezet keretei között indul meg egy teljesen új téma kutatása az országban. Ennek az lenne a hatalmas előnye, hogy a szakmai folyóiratok mellett az eredmények a mainstream médiában is publikálva lennének, a döntéshozók felé is kommunikálható formában. A projekt során a Védegylet olyan összekötő intézményként szolgálna, amely kommunikációs csatornát biztosít a kutatás és a döntéshozók között. 5.3. A projekt eredményeinek, hatásainak mérése Milyen módszerekkel kívánja mérni és dokumentálni a projekt által elérni kívánt eredményeket, hatásokat? 5.3.1. Az adott szakmai területen: sajtófigyelés, a Védegylet 800 tagú levelezőlistájának nyomon követése, követlen visszajelzések (szakértői és lakossági) 5.3.2. Szervezeti szinten: munkacsoport- meeting; szervezőbizottsági ülés; stratégiai elvonulás kereti között a szervezet tagjai értékelik a projektet
6. A projekt fenntarthatósága (maximum 1 oldalon) Kérjük, fejtse ki a projekt folytatásának lehetőségét a fenntarthatóság alábbi szempontjainak megfelelően. 6.1. Pénzügyi fenntarthatóság Hogyan fogják a tevékenységet finanszírozni a Norvég Civil Alap támogatásának befejeződése után? A szervezet forrásainak elosztásánál a projekt prioritást élvez és mivel a projektet a jövőben is civil kezdeményezésként kívánjuk folytatni, ezért a következő támogatásokra számítunk: Nemzeti Civil Alap; International Visegrad Fund, Környezetvédelmi Minisztérium Zöld Forrás pályázata.
6.2. Szervezeti fenntarthatóság A tervezett projekt befejezésekor rendelkezésre áll-e majd a folytatáshoz szükséges szervezeti háttér? A projekt eredményei mennyiben járulnak hozzá a szervezet szakmai tevékenysége folytatáshoz? A Védegylet Egyesület 2000-ben kezdett körvonalazódni. Ezután fél évvel kezdett ténylegesen kiépülni egyesületünk irodai szervezete. Ebben az időben pár munkacsoport indult néhány üggyel: a Vallás és Ökológia Munkacsoport és a Jövő Nemzedékek Képviselete. A fenti fő csapásvonalakkal foglalkozó munkatársak száma a kezdetekben 5 fő volt, jelenleg pedig 20 fő. Norvég Civil Alap
17
2001-ben egy 12 nm-es szobát kaptunk használatra. 2003-ban nyertük meg első komolyabb pályázatunkat egy Phare Micro pályázatot, a fent említett Jőnek programra. Ennek a programnak a kapcsán tudtuk bővíteni szervezeti kereteinket. 2004-ig a szervezet normál ütemben növekedett, akkor költöztünk egy 25 nm-es helyiségbe. Szervezetünk döntéshozó és szakértői köre ekkor indult hirtelen növekedésnek. Emellett leginkább a költségvetés és a tevékenységek száma, aránya nőtt meg. A későbbi Phare pályázatok nagyon komoly munkát jelentettek a számunkra, mind kötelezettségek, mind a szervezet struktúrálása terén. Ekkor már elég gyakran szólaltunk meg nagy formátumú közéleti ügyekben is, mint például az EU-csatlakozás vagy az adatvédelmi átláthatósági kérdések. Ez a vonal teszi egyedivé a Védegyletet és fajsúlyossá a megnyilvánulásait zöld ügyekben is. 2004-től már 5 munkatársunk dolgozott állandó foglalkoztatottként, egy 8, a többi 4-6 órás munkaidőben. Értelemszerűen a többség otthon, távmunkában dolgozott. Ekkor már volt külön sajtókapcsolatokért felelős munkatársunk, pénzügyi felelősünk és irodavezetőnk, a szakértő munkatársakon kívül. 2005-ben 10 fővel tudtuk már ellátni feladatainkat. 2005 őszén költöztünk jelenlegi irodánkba (75 nm), innentől kezdve növekedésünk is állandósult. Jelenleg 5 főállású munkatársunk van, emellett 7 részmunkaidős. Rajtuk kívül a szervezet szakértői (akik nem alkalmazottak) végzik a napi munkát a szervezetben, valamint foglalkoznak az egyes projektekkel. Pályázataink nagy része 2005-ig hazai kis pályázat volt (KAC, KÖVICE, NCA), azóta költségvetésünk felét az uniós pályázatok teszik ki (EU DG Development, DG Environment, FP7).
7. Horizontális szempontok (maximum 1 oldalon): 7.1. Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget a fenntartható fejlődés elvének! Az ökológiai vízgazdálkodás fenntartható, rendszerszemléletű, a környezeti igazságossági szempontoknak is eleget tesz. Maga a projekt pedig egyrészt az ökológiai vízgazdálkodást népszerűsíti, másrészt aktív állampolgárságra, részvételre buzdít, harmadrészt konkrét ügyekben a jövő nemzedékek érdekeit képviseli, tehát eleget tesz a fenntartható fejlődés elvének. A kutatási projekt szintén a fenntarthatóság elveit képviseli, hiszen részvételi eszközök segítségével a természetvédelem hatékonyságát kívánja növelni, ami végső soron a biodiverzitás növelését és ennek megfelelően a fenntarthatóságot jelenti. 7.2. Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget az esélyegyenlőség elvének! Az ökológiai vízgazdálkodás az esélyegyenlőség elvének hisz a jó vízgazdálkodás elősegíti a nemzedékek közötti környezeti igazságosság megjelenését és csökkenti azokat a kockázatokat, ártalmakat, amelyek a rossz vízgazdálkodás nyomán a szociálisan és/vagy etnikailag hátrányos helyzetű lakosságot érintené, gondolunk itt az árvízveszélyről, a tiszta ivóvízhez való hozzáférésről, vagy a klímaváltozás hatásairól. A projekt eredményeihez bárki hozzáférhet majd a Védegylet honlapján. A kutatási projekt folyamán külön figyelmet fordítunk arra, hogy a természetvédelmi kezelések részvételi tervezésénél és végrehajtásánál a szociálisan és/vagy etnikailag hátrányos helyzetű lakosság köréből is vonjunk be tagokat, hogy az esélyegyenlőség elvének megfelelően ugyanolyan szavazattal rendelkezzen a kezelések tervezésénél, és ezzel rendelkezzen környezetének természeti tőkéjéről, mint kevésbé hátrányos helyzetű társaik. A projekt eredményeihez bárki hozzáférhet a Védegylet honlapján.
Norvég Civil Alap
18
7.3. Ismertesse, hogy a projekt mennyiben tesz eleget a jó kormányzás elvének! A projekt mindkét programja eleget tesz a jó kormányzás elvének, az ökológiai vízgazdálkodás program keretein belül a szemléletformáló kampány részeként aktív állampolgárságra buzdítjuk az embereket, a döntéshozókat pedig mind a szemléletformálás részeként, mind konkrét ügyekben pedig a jövő nemzedékekért felelős, átlátható kormányzásra szólítjuk fel. A kutatási program alapja az aktív állampolgárság, a döntéshozók felé pedig itt szintén az átláthatóság (mint a részvétel alapja) és a jövő nemzedékek érdekeiért felelős kormányzás a fő követelmény.
Norvég Civil Alap
19
8. A pályázó szervezet bemutatása (maximum 1 oldalon) Kérjük, mutassa be a pályázó szervezet küldetését, általános főbb céljait, a szervezet tevékenységének motivációit, működésének főbb területeit! Vázolja az elmúlt két év legfontosabb szakmai tevékenységeit! A Védegylet célja a környezeti tudatosság elmélyítése, a biológiai és kulturális sokféleség megőrzése, a fenntarthatóság elveinek nyilvános képviselete és a helyi környezetvédelmi kezdeményezések támogatása. A Védegylet az 1997.évi CLVI. tv. közhasznú szervezetekről szóló törvény 26.§ c) pont 3. alpontjában szereplő „tudományos tevékenység, kutatás”, az 5. alpontban szereplő „kulturális tevékenység”, a 6. alpontban szereplő „kulturális örökség megóvása”, a 8. alpontban szereplő „természetvédelem, állatvédelem”, a 9. alpontban szereplő „környezetvédelem”, a 12. alpontban szereplő „emberi és állampolgári jogok védelme” és a 16. alpontban szereplő „fogyasztóvédelem” közhasznú tevékenységet végez. A Védegylet tevékenysége ismeretterjesztésre, környezetpolitikai kutatásokra és szakmai véleményezésre, a II/1 pontban szereplő közhasznú tevékenységek keretében, könyvek és egyéb kiadványok kiadására, valamint környezetvédelmi akciók szervezésére terjed ki. Tevékenységünket az alábbi munkacsoportjaink keretében végezzük: Jövő Nemzedékek Képviselete Magyarországon és az Európai Unióban, Vallás és Ökológia, Alterglob: (Nemzetközi kereskedelem- és fejlesztéspolitika, Globálprojekt, Méltányos Kereskedelem, Közszolgáltatások piacosítása és fogyasztóvédelem), Egészségügy, Fenntartható Mezőgazdaság, Erdők A Jövő Nemzedékek Képviselete (JŐNEK) Célkitűzések: A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogállásáról törvénytervezetet dolgozott ki a Védegylet (Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, Majtényi László ex-ombudsman és Nagy Boldizsár, a téma nemzetközi jogi szakértője), melyet számos hazai és nemzetközi fórumon népszerűsítettünk, és folyamatosan a hazai politika napirendjén tartunk. 2000 óta a Védegylet működteti a JŐNEK hálózatot, melynek keretében, más környezetvédő szervezetek közreműködésével, a majdani ombudsman ügykörébe eső esetekben járunk el (az érintett közösségek érdekérvényesítését megtámogatva) a környezetet veszélyeztető beavatkozások ellen. Ezeket tárjuk fel, hozzuk nyilvánosságra, mutatjuk be a fenntartható alternatívákat és segítjük a civil érintettek önvédelmi kezdeményezéseit a jog és a nyilvános politizálás eszközeivel. Eredmények: A JŐNEK minden évben közreadja az adott esztendőben készült elemzéseit (4 db.). Ezen felül sok száz dokumentált média-megjelenés, jogszabálymódosítási javaslatok, jogszabálytervezetek, jogi eljárások, kampányok, demonstrációk, kísérleti programok sarjadtak e rendkívül sikeres kezdeményezés talaján. Legfontosabb ügyeink: Zengő, budai alsó rakpart, Verespatak, Jókai tér, Kékkút, Őrség, mezőgazdasági géntechnológia, tájrehabilitáció a Bodrogközben, Dráva, Rába, Bükk. E tiltakozó irány mellett alternatív, pozitív folyamatok támogatásán is dolgozunk. E jelentések részben tartalmazzák a törvények, rendeletek módosítására kidolgozott javaslatainkat, a kezdeményezett tanácskozások, vitafórumok, beszámolóit, különböző állásfoglalásainkat. Témaköreik felölelik a Védegylet tevékenységének teljes spektrumát. Az elmúlt években számos külföldi konferencián és eseményen mutattuk be a kezdeményezést (2003 Kijev, Lviv, Firenze; 2004 Európai Társadalmi Fórum, London; 2005 Berlin).
9. Szervezeti háttér, projekt-lebonyolítási gyakorlat 9.1. Kérjük, a szervezet mérleg adatai alapján adott évre vonatkozóan adja meg a szervezetre vonatkozó alábbi adatokat: Év A szervezet összes bevétele (támogatások, tagdíjak stb.) (Ft) 2005 Norvég Civil Alap
20
2006 2007
9.2. A szervezet „munkatársainak” száma a 2007-es évben:
Önkéntesek (fő)
Alkalmazottak, megbízási vagy egyéb (pl.: vállalkozói) szerződés alapján tartósan a szervezetnél tevékenykedők száma: (fő)
9.3. A szervezet tulajdonában, vagy használatában lévő technikai eszközök (telefon, számítógép, projektor, gépkocsi, fax készülék stb.), berendezések, ingatlan(ok) bemutatása: Megnevezése, főbb jellemzője: (pl. számítógép, Pentium III, iroda helység, 30 m2)
Mennyisége (db)
9.4. Hasonló projektekben szerzett tapasztalatok (Maximum 5 projekt felsorolását kérjük!) Kérjük, fejtse ki, hogy szervezete az elmúlt években milyen projekteket hajtott végre a pályázati kiírás témaköreiben az alábbiak szerint: az adott projekt célja; a projektben végrehajtott tevékenységek; a projekt eredménye; a projektek teljes költsége; a projekt támogatói/támogatója.
Norvég Civil Alap
21
10. A projektben a pályázó szervezettel együttműködő partnerek Csak abban az esetben kell kitölteni, ha van partnerszervezet!!! Az alábbi táblázatot minden egyes partnerre vonatkozóan ki kell tölteni! A táblázat több együttműködő partner esetében szükség szerint bővíthető. Partner 1
Partner 2
A szervezet neve: (hivatalos név) A szervezet hivatalos elnevezésének angol fordítása: Kapcsolattartó személy: Telefonszám: Fax szám: E-mail cím: A partner bevonásának indoka:
A tervezett projekt végrehajtásban betöltött szerepe: A projekt összes költségéből való részesedése (euróban):
Norvég Civil Alap
22
