INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA

INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA AJÁNLÁS

ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK BÁLINT MÁRIA, TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA, ÓVODAPEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ BORSÁNYI CSABÁNÉ, ÓVODAPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐPEDAGÓGUS, KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA CSEREKLYE ERZSÉBET, INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ, TANÁRSEGÉD, ELTE PPK HORVÁTHNÉ KISS ANDREA, ÓVODAPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS, KŐBÁNYAI RECE-FICE ÓVODA KERCSULA ENIKŐ, PSZICHOLÓGUS, KŐBÁNYAI RECE-FICE ÓVODA

A dokumentum összeállításakor azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy az interkulturális pedagógiai program a helyi pedagógiai programot egészíti ki, ezért az abban szereplő általános alapelveket, jogokat, célokat és feladatokat nem említjük újra, elsősorban terjedelmi okokból, de azok minden intézményben természetesen az interkulturális pedagógiai programra is érvényesek. Az általunk ajánlott segédanyagokat a saját óvodai pedagógiai program mellékleteként javasoljuk rögzíteni, olyan dokumentumokként, amelyek igény és indokoltság esetén nevelőtestületi döntés alapján felhasználhatók. Fontos, hogy az intézmény pedagógiai programja utaljon a segédanyagokra és a velük kapcsolatos célokra, feladatokra.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Migráns gyermekek a kőbányai óvodákban........................................................................ 4 A migráns gyermekek főbb típusai ...................................................................................................4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek demográfiai jellemzői.......................................... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyerekek óvodai felvételéhez szükséges jogcímek és az azokat igazoló dokumentumok: .......................................................................................................................... 4 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek a kőbányai óvodákban...........................5 A migránsok óvodaválasztását motiváló tényezők ......................................................................................... 5 Az interkulturális pedagógiai program bevezetését indokló tényezők..................................6 A migráns gyermekek megjelenésével kapcsolatos változások ...............................................6 Az interkulturális program bevezetését támogató szakmai közeg ......................................................... 6 Az intrekulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapja.......................................................... 7 Az interkulturális pedagógiai program bevezetésének céljai.................................................................... 7

Interkulturális program az óvodában................................................................................... 8 Az ismerkedési, beilleszkedési szakasz...........................................................................................8 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz csoportszintű önelemzési/önértékelési szempontjai .. 9 Az ismerkedési szakasz összegző értékelését segítő szempontok a személyi dossziékban, személyiséglapokon.......................................................................................................................................................10 Az ismerkedési szakaszt követő szülői értékelés...........................................................................................10 A beilleszkedés, befogadás segítése......................................................................................................................11 A nevelés – fejlesztés szakasza ........................................................................................................ 12 Eszközök a migráns gyermekek kompetenciáinak megismeréséhez...........................................................12 A migráns gyermekek fejlesztésének kiemelt fontosságú területei egyéni szinten.......................12 A migráns gyermekeket is befogadó óvodai csoportok fejlesztésének kiemelt fontosságú területei................................................................................................................................................................................13 A személyiség fejlődésének nyomokövetése, értékelése ........................................................ 17 A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott mérföldkövei - ajánlások migráns gyermekek nevelésével foglalkozó óvodák számára....................................................................................17

Az egyes óvodai szakemberek a migránsok jelenlétéhez kapcsolódó feladatai, intézményi jó gyakorlatok felhasználásával .................................................................... 18 Az óvópedagógus feladatai.........................................................................................................................................18 A fejlesztő pedagógus feladatai................................................................................................................................18 Az óvodapszichológus feladatai...............................................................................................................................19

A migráns-barát óvodai nevelés és környezet intézményi szintű önértékelésének javasolt megközelítési szempontjai (összeállította: Barnáné Likovszky Márta) ............................ 20 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz intézményszintű önértékelésének javasolt megközelítési szempontjai............................................................................................................... 22 A gyermeki fejlődés féléves időkeretben való értékeléséhez ajánlott szempontok, amelyek felhasználásával az önértékelés megvalósítható egyéni, csoportonkénti és óvodai szinten egyaránt. ................................................................................................................... 23 A fejlődés áttekintése 5 éves korban ....................................................................................................................23

2

Döntés a beiskolázásról 6–7 éves korban ..........................................................................................................24 Utánkövetés:......................................................................................................................................................................25

Módszertani segédletek ......................................................................................................... 26 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz segédletei.................................................................. 27 Megfigyelési szempontok az óvodában (össszeállította Bálint Mária).......................................... 27 Szempontok a nyelvismeret megfigyeléséhez ....................................................................................................27 Szempontok a szociális kompetenciák megfigyeléséhez...............................................................................28 Szempontok a tanulási és a fejlődési szinttel járó kompetenciák megfigyeléséhez........................31 Ajánlott mérések................................................................................................................................................................35 Óvodában használható nonverbális tesztek gyűjteménye (összeállította: Kercsula Enikő) .................................................................................................................................................................. 35 Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak (szókincs, szövegértés) megismeréséhez (kidolgozta: Horváthné Kiss Andrea)............................................ 38 Aktív és passzív szókincs vizsgálata......................................................................................................................38 Mondatalkotás-vizsgálat.................................................................................................................................................45

A nevelés fejlesztési szakasz segédlete..................................................................................... 55 Egyéni fejlesztési terv minta (kidolgozta: Barnáné Likovszky Márta)................................ 55 Egyéni fejlesztési feladatok – tervezési sablon pedagógusok, segítő szakemberek részére ...56 Fogadóórai tájékoztató lap egyéni fejlődés bemutatásához szülők számára..................................58 Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztéséhez – beszédszervek ügyesítése (összeállította: Borsányi Csabáné)................ 60 Arcizomerősítő gyakorlatok .........................................................................................................................................60 Ajak-, áll- és légzőgyakorlatok ...................................................................................................................................60 Nyelvgyakorlatok..............................................................................................................................................................63 Kommunikációs kompetenciáit fejlesztő játékok (összeállította: Horváthné Kiss Andrea) .................................................................................................................................................. 64 Tárgyképek megnevezése és főfogalom alárendezése................................................................................64 Színek, egyszerű formák felismerése, megnevezése ....................................................................................64 Testrészek megnevezése, felismerése..................................................................................................................65 Irányok (tájékozódás síkban, térben) ..................................................................................................................66 Migráns gyermekek magyar nyelvi ismereteinek fejlesztése: nyelvi ismereteket bővítő Játékok (összeállította Borsányi Csabáné) ....................................................................................................... 67 Pedagógiai helyzetteremtés a migráns gyermekek befogadásának segítésére, helyzetük megismerésére (kidolgozta: Barnáné Likovszky Márta)........................................................ 75 Pedagógiai helyzetteremtés szituációs játékokkal ........................................................................................75 Pedagógiai helyzetteremtés történetekkel........................................................................................................76

A személyiség fejlődésének értékelése - segédlet ................................................................... 78 Az értékelés ajánlott megközelítése és módszerei ............................................................................ 78 Segédlet a migráns gyermekek szüleinek tájékoztatásához ........................................................... 78 Tájékoztató lap szülők számára...................................................................................................... 79

3

MIGRÁNS GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ÓVODÁKBAN

A MIGRÁNS GYERMEKEK FŐBB TÍPUSAI 

A nemzetközi migrációban részt vevő, Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező gyermekek, akik a jelen interkulturális program elsődleges célcsoportja. Ezek a gyerekek lehetnek olyan migránsok, akiknek szülei egy jobb élet reményében, az utazást gondosan megtervezve, előkészítve indultak el, de lehetnek azok is, akiknek menekülnie kellett, veszélyes környezet vagy politikai, etnikai, vallási üldöztetés miatt.



Az Európai Unió valamely tagállamából érkező gyermekek: érvényes, személyazonosságot tanúsító okmánnyal (útlevéllel, személyi igazolvánnyal) rendelkeznek; szüleik munkavállalás vagy egyéb ok miatt tartózkodnak huzamosabb ideig Magyarországon. A lakóhelyváltás - amit gyakran kényszerűségként élnek meg a gyerekek – lelki és szociális terheket jelent, beilleszkedési nehézségekkel társulhat.



Országon belüli migrációban részt vevő gyermekek – bár a gyermek állampolgársága magyar, a lakóhely elhagyása és az új lakóhelyre való beilleszkedés hasonló – elsősorban lelki és szociális – megterhelést jelenthet, mint a nemzetközi migráció, sok esetben ideértve a lakóhelyek nyelvhasználati jellemzői közti különbségeket.



Társadalmi rétegek és kulturális csoportok közti migrációban részt vevő gyermekek – a migráció ez esetben nem feltétlenül jár lakóhelyváltással, azonban az óvodai közösség szociokulturális jellemzői nagyban eltérhetnek a családétól, ezért hasonló fejlődési-fejlesztési folyamatnak kell végbemennie, mint az egyéb migráns gyermekek esetében.

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A Budapest X. kerületi óvodákba számos, nem magyar állampolgár, és magyar állampolgársággal rendelkező, de nem magyar anyanyelvű gyermek is jár. Származási helyüket tekintve legnagyobb számban a távol-keleti, elsősorban kínai és vietnami gyermekek vannak jelen, de a kőbányai óvodákba járnak a Közel-Keletről, Afrikából, és a környező országokból érkező gyermekek is, ez utóbbi csoport tagjai legnagyobb számban Romániából, Erdélyből érkeznek.

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYEREKEK ÓVODAI FELVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES JOGCÍMEK ÉS AZ AZOKAT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK: 

Menekült - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.



Menedékes - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.



Oltalmazott – okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.



Letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: letelepedési engedély vagy személyi igazolvány.

4



Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum; nemzeti vízum; munkavállalási vízum.



Tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár – okmánytípus: tartózkodási kártya családtag részére.



Bevándorlási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány; bevándorlási engedély.



Tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány.

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ÓVODÁKBAN A migráció, és elsősorban a munkavállaláshoz kapcsolódó migráció, mindig is jellemző volt a kerületre. A kőbányai óvodákban a 2000-es évek elején jelentek meg először nagyobb számban migráns gyermekek. Számuk az elmúlt mintegy másfél évtizedben dinamikusan nőtt, egyes intézményekben a migráns hátterű gyermekek aránya a 30%-ot is meghaladja.

A MIGRÁNSOK ÓVODAVÁLASZTÁSÁT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK 

A szülők munkahelyéhez közeli intézmények: a migráns, főként a munkavállalási céllal érkező migráns szülők gyakran nagyon magas óraszámban dolgoznak, ezért fontos számukra, hogy a gyermekük olyan intézményt látogasson, amelyet könnyen tudnak megközelíteni. Mivel rendkívül korán kezdik a napi munkát, és ugyanilyen későn fejezik be, gyakran létfontosságú, hogy a munkahely közelében legyen a gyermeket befogadó intézmény.



Az intézmény beiratkozási körzetében sok migráns lakó: a migráns szülők igyekeznek a munkavégzés helyéhez közel letelepedni. Ez elsősorban olyankor válik különösen érzékelhetővé, amikor az etnikai csoportok tagjai hasonló munkavégzési formákat választanak. Jellegzetesen ilyenek a kínai és vietnami piacok környékei.



Közlekedési csomópontban elhelyezkedő intézmények: a megközelítés egyszerűsége és időhatékonysága elsődleges szempont az intézmények kiválasztásánál.



A migránsok által jól ismert intézmények: Jellemző folyamat, hogy a migráns csoportok tagjai egy-egy intézményt preferálnak. Ennek a választásnak legfőbb oka az, hogy a migránsok már ismerik az intézmény működését, szabályait, elvárásait, ezek kommunikálásában egymás segítségére is lehetnek. Az intézmény számára is segítséget jelenhet, ha a már korábban oda járó gyermekek szülei vállalják az ilyen típusú információk közvetítését az újonnan érkező szülők számára.

5

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉT INDOKLÓ TÉNYEZŐK A MIGRÁNS GYERMEKEK MEGJELENÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK



A migráns gyermekek intézménybe lépése nem követi a tanév megszokott rendjét.



A migráció, és különösen a menekülés olyan pszichés és szomatikus hatásokat okozhat, amelyek kiemelt figyelmet, különös bánásmódot igényelhetnek.



Az érkező migráns gyerekek fejlettsége a nyelvi és kulturális különbségek miatt nehezen mérhető.



A migráns gyermekek kulturális mássága sok olyan helyzetet hoz létre, amelyre az intézmények nem készültek, nem is készülhettek fel. Ilyenek: -

A magyar nyelvtudás hiánya a gyermek és a szülők esetében is.

-

A származási és a befogadó ország oktatási-nevelési rendszerének különbözőségeiből fakadó nehézségek.

-

A migráns gyermekek magyartól eltérő anyanyelve (pl. vietnami, ukrán, stb.) intézményes fejlesztési lehetőségének hiánya és az ebből fakadó hátrányok kezelése.

-

A migráció során megélt nehézségek, esetleges traumák, valamint a gyakori környezetváltozás hatásai (pl. hazautazás) és ezek kezelése: 

Új szociális és nyelvi közegbe való beilleszkedés nehézsége.



Baráti, rokoni kapcsolatok megszakadásával járó érzelmi problémák.



A saját kultúrájától eltérő szokásokhoz való alkalmazkodás. 

Mindezek a hatások a gyermeki viselkedésben a következő megjelenési formákban jelentkezhetnek: o

Szorongás

o

Magatartási problémák (verekedés, elzárkózás, szabályok figyelmen kívül hagyása, stb.)

o

Egyéb tünetek (bepisilés, tic, részleges némaság, gyakori betegség, stb.)

Tehát a megjelenő társadalmi és kulturális sokféleség a nevelési és fejlesztési feladatok átgondolását igényli, a helyi pedagógiai programoknak fontos reflektálniuk a gyermekek kulturális és társadalmi hátterére is.

AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ SZAKMAI KÖZEG 

A migráns gyermekek nevelését támogató pedagógiai program szorosan csatlakozik a TÁMOP-3.4.1.B11/1-2012-0009 számú, „Kőbányai befogadó közösségek – interkulturális nevelés” című pályázati programhoz.



A pedagógiai program kidolgozását olyan intézményekben kezdtük el, melyek nagy számú migráns gyermek nevelésével, fejlesztésével foglalkoznak és vezetőik, pedagógusaik, a pedagógiai munkát segítő

6

szakembereik és egyéb munkatársaik innovatív szemléletűek, készek nevelési feladataik, gyakorlatuk újragondolására, és az interkulturális program adaptálására.

AZ INTREKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNAK JOGI ALAPJA Az intrekulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapját az oktatási miniszter “A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról” című, a Magyar Közlöny XLVIII. Évfolyam 24. számában megjelent közleménye jelenti.

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI 

Az interkulturális pedagógiai program kialakításában részt vevő intézmények társadalmi sokféleséghez, és kiemelten a migráns gyermekek befogadásához, neveléséhez kapcsolódó tapasztalatainak rendszerezése és hozzáférhetővé tétele.



Hozzájárulás - a társadalmi sokféleség reprezentációival, különösen a migráns gyermekekkel végzett -, nevelőmunkára való tudatos felkészülés intézményspecifikus jellegének, a környezeti igényekre való reflektálás változatos módszertani kultúrájának biztosításához.



Az eddig kialakított jó gyakorlatok megerősítése mellett a hiányosságok felismerése és kiküszöbölése, az esetleges téves eljárások korrekciója.

7

INTERKULTURÁLIS PROGRAM AZ ÓVODÁBAN Az óvodai interkulturális program kialakítása során két fókuszból vizsgálódtunk. A program egyrészt reflektál a migráns gyermekek különleges szükségleteire, és ismereteire, másrészt foglalkozik a teljes óvodai közösség számára hasznosítható, a migráns gyermekek és szülők megjelenésével az óvoda kultúráját újraformáló tapasztalatokkal. Az óvodai nevelés magyar nyelvű és a magyar kultúrára épül, de fontos a magyartól eltérő nyelvek és kultúrák megjelenítése is az óvodai nevelőmunka során. Fontos tehát, hogy a nevelőtestületek készüljenek fel a migráns gyermekek nevelésére, ne egyes óvodapedagógusok változásokra való reagálási módja, innovációs hajlama döntse el a befogadás eredményességét. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az óvodapedagógusok előzetes továbbképzése mellett sem elegendő a csoporton belüli differenciált fejlesztés megvalósítása, ha nagy számban érkeznek migráns gyermekek az óvodába. Ilyen helyzetben arányosan növelni szükséges a segítő szakemberek óraszámát, (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus), hogy a migránsok beilleszkedésének segítésére, egyéni és mikrocsoportos fejlesztésére legyen elegendő órakeretük. Nagyon jó gyakorlat, hogy a Kőbánya Önkormányzata óvodái számára függetlenített fejlesztő pedagógusokat biztosít, akik munkájukkal hatékonyan támogatják a csoportokban folyó nevelőmunkát. Az interkulturális program megfogalmazásakor óvodai nevelésről három egységben gondolkodunk: 1) Az ismerkedési, beilleszkedési szakasz 2) A nevelés és fejlesztés időszaka 3) A személyiség fejlődésének értékelése

AZ ISMERKEDÉSI, BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ

Az óvoda a másodlagos szocializáció színhelye. Az itt szerzett első élmények hosszútávon befolyásolhatják a gyermekek közösségi kapcsolatait és felnőttek iránti bizalmát, a család és az óvoda interakcióinak minőségét. Ez kiemelten fontossá teszi ezt a nevelési szakaszt. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés, adaptiv nevelés alapját képező együttműködő óvoda-család kapcsolatot ebben az időszakban kezdjük el építeni, ezért kiemelten lényeges, hogy a gyermekek (és családjuk) beilleszkedésének támogatása az óvodai nevelési gyakorlat legtudatosabban átgondolt és folyamatosan fejlesztett elemei közé tartozzon. Az óvodába érkezést közvetlenül követő időszakot ismerkedési szakasznak nevezzük, amivel kifejezzük, hogy: 

Ebben az időszakban nem csak a migráns gyermekek, de szüleik is ismerkednek az óvoda intézményével, és ezen túl feltehetőleg a magyar társadalom számos más intézményével és szabályával. Esetükben tehát nem feltételezhetjük, hogy az általános tudnivalóknak birtokában lennének.

8



A migráns gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus nemcsak a gyermeket segíti abban, hogy egyéni tempójában alkalmazkodjon az óvodához, hanem ő maga, és rajta keresztül az intézmény működése is alkalmazkodik a gyermekhez (pl. tudja, ki szereti a reggeli babusgatást, ki akar egyedül megbirkózni a bánatával, ki tekinti őt az elválás fájdalmában átmenetileg ellenségnek, vagy ha szükséges, utazó gyógypedagógust igényel fejlesztéséhez, esetenként felveszi a kapcsolatot tehetséggondozó szakemberrel, stb.).

A minél zökkenőmentesebb beilleszkedést, anyától való fokozatos elválást megsegíti az anyás, szülős ismerkedés felkínálása, feltételeinek biztosítása. Az óvodával való ismerkedési szakasz előkészítése, a gyermekek anyás beilleszkedésének felkínálása, a szülőkkel való párbeszéd következetes kezdeményezése az óvoda gyermekközpontú működésének egyik kiemelkedően fontos állomása. Nem elég arra gondolnunk, mi fog történni, amikor új gyermeket fogadunk az óvodában, milyen bevált, jól működő módszereink vannak a családtól való elválás segítésére, a családok bizalmának megnyerésére, hanem például arra is gondolnunk kell, hogy pedagógiai programunkat minél többen megismerjék, elolvassák, minél többet halljanak és olvassanak róla, vagy arra, hogyan fogadjuk az óvodánk iránt érdeklődő, óvodaválasztás előtt álló szülőket, mit jeleznek számunkra a beiratkozási adatok, mit tehetünk óvodánk imázsának javítása, vagy karbantartása érdekében a mindennapokban, vagy konkrétan az ismerkedési szakaszban. Speciális terület a migráns családok, gyermekek fogadása is, amelynek sikerességét nem bízhatjuk egyes pedagógusok attitűdjére, rugalmasságára, szakmai helytállására. Óvodai szinten kidolgozott kiegészítő programra van szükség.

AZ ISMERKEDÉSI-BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ CSOPORTSZINTŰ ÖNELEMZÉSI/ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI 

Az új szülők hány százaléka élt az anyás beilleszkedés lehetőségével?



Szükség van-e ezen a területen hatékonyabb meggyőzésre?



Milyen eredményei vannak a két óvónő és a dajka folyamatos jelenlétének az ismerkedési szakasz kritikus időszakában?



Mely módszerekkel érünk el leggyakrabban eredményeket az ismerkedési időszakban, melyekkel lehetne gazdagítani programunkat?



A vegyes csoportokban sikerül-e figyelembe venni az adódó nevelési helyzetek megoldása során mindhárom korosztály szükségleteit és érdekeit?



Homogén csoportban sikerül-e a fokozatosságot érvényesíteni?



Milyen tapasztalataink vannak a napi kapcsolattartás módszerének alkalmazásával?



A családokkal történő interakciók során kezdettől figyelünk-e a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok megnyerésére?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA 

Tájékozottak vagyunk-e a migráns gyermek családi hátterét, családban elfoglalt helyét illetően?



Érte-e a gyermeket olyan trauma a migráció során, amelynek feldolgozásához pszichológus segítségére van szükség?

9



Sikerült-e megnyernünk a gyermekeket, hogy segítsék migráns társukat, társaikat a nyelvi nehézségek leküzdésében, a számukra idegen környezet megismerésében?

AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZ ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSÉT SEGÍTŐ SZEMPONTOK A SZEMÉLYI DOSSZIÉKBAN, SZEMÉLYISÉGLAPOKON 

Az anyától, a családtól való elválás folyamatának jellemzői.



A gyermek érzelmi biztonságának alakulása.



A gyermek kedvenc játékai, otthonról hozott jellegzetes szokásai.



A családdal való együttműködés tapasztalatai (családlátogatás, anamnézis felvétel, anyás beilleszkedés, napi kapcsolattartás stb.)



A gyermek személyiségének erősségei, várható társas pozíciói.



Beszédének tartalmi, formai jellemzői, kedves mondásai.



A fejlődés akadályainak mérlegelése: döntés arról, van-e szükség speciális szakemberek együttműködésének igénylésére, gyermekvédelmi támogatásra (természetesen vannak esetek, amikor előbb döntünk a gyermekvédelmi támogatásról, vagy kezdettől speciális szakemberrel együtt segítjük a beilleszkedést).

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: 

A nyelvi nehézségek ellenére hogyan alakult a család - óvoda kapcsolat?



A nyelvi nehézségek és az idegen környezet mennyire befolyásolták a migráns gyermek beilleszkedését?



Súlyosbítja-e trauma a gyermek helyzetét?

AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZT KÖVETŐ SZÜLŐI ÉRTÉKELÉS Az ismerkedési szakasz után tartandó fogadóórákon érdemes interjú kérdésekkel tájékozódnunk arról, hogy az egyes családok/szülők esetében mely módszereink segítették legjobban a beilleszkedést, mely módszereink nem váltak be. Kérdések lehetnek: 

Olvasta-e az óvoda nevelési programját? Mit hallott, olvasott róla?



Milyen élményei vannak a beiratkozásról?



Elégséges tájékoztatást kapott-e ahhoz, hogy segíteni tudja gyermekének óvodai beilleszkedését?



Hogy érezte magát az első szülői értekezleten?



Véleménye szerint a csoportos óvónők/dajka hogyan segítették gyermekének óvodai beilleszkedését?



A csoportban együtt töltött első napokban hogyan érezték magukat?



Volt-e valami, ami zavarta Önt és/vagy gyermekét az ismerkedési szakaszban?

10



Véleménye szerint jól érzi-e magát gyermeke az óvodában? Beszél otthon óvodai élményeiről?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: 

Szükség van-e a migráns szülők számra önálló Szülői Szervezet működtetésére?

A BEILLESZKEDÉS, BEFOGADÁS SEGÍTÉSE A beilleszkedés és befogadás folyamatát segíti, ha tudatosan építjük fel ennek folyamatát. Ennek kiváló eszközei lehetnek a következő megoldások: 

A társadalmi sokféleség iránti pozitív attitűdöket támogató kezdeményezések óvodás gyermekek és szüleik számára, így pl. drámajátékok, tréningfeladatok használata. (Szülők számára szülői értekezleteken használhatjuk pl. a Kompasz kézikönyv és a Képzők könyve gyűjtemény feladatait.)



Magyar szülők befogadó készségének, migráns szülők bekapcsolódási készségének javítása, közös programok szervezésével.



A szülő számára hozzáférhető nyelven elkészített dokumentációs csomag átadása, amely tartalmazza a házirendet, az óvoda szokásrendjét. -

-



Fontos elem a gyermek jogi képviseletének tisztázása. Mivel kulturálisan eltérő, hogy ki milyen jogokat gyakorolhat, a szülőkkel ismertetni kell a magyar szabályozást, ideértve a dada/bébiszitter korlátozott jogait (nem vehet igénybe orvosi ellátást, nem jogosult a gyermek hiányzásának igazolására, stb.). A migráns családok gyakran alkalmaznak bébiszittert, akinek feladata az intézmény és a család közti közvetítés is. A szülő-gyermek kapcsolat kultúránként változik, ezért az óvodának is rugalmasabbnak kell lennie a szülőktől elvárt magatartás tekintetében.Ugyanakkor kiemelten fontos tisztázni, hogy a bébiszitter/dada nem a gyermek gondviselője, nem jogosult képviseletére.

-

Fontos tisztázni, hogy kik azok a magyar nyelvet is értő kontakt személyek, akikkel az óvoda felveheti a kapcsolatot szükség esetén.

-

Kiemelkedő fontosságú a beiratkozáskor a Gyerekvédelmi Törvény alapvető pontjainak tisztázása: pl. a fizikai bántamazás nem megengedett.

A fogadásra felkészülés további elemei lehetnek: -

Étkezési szokások egyeztetése a konyhai dolgozókkal is.

-

Öltözködési szokások megismerése és ismertetése a csoporttal.

-

A származási kultúra egyes elemeinek bevonása az óvodai tevékenységekbe (zene, képek, játékok, stb.).

11

A NEVELÉS – FEJLESZTÉS SZAKASZA

ESZKÖZÖK A MIGRÁNS GYERMEKEK KOMPETENCIÁINAK MEGISMERÉSÉHEZ A gyermekek képességeinek megismeréséhez és a fejlesztést igénylő területek azonosításához mindenképpen ajánljuk a jelen dokumentumban szereplő gyermeki megismerési rendszer bemeneti mérésének alkalmazását. A bemeneti felmérés időzítése a nyelvi nehézségek és a beilleszkedés változó időigényessége miatt nem eshet egybe az intézménybe kerüléssel, így türelmi időt javasolunk, amely a beilleszkedésre és a nyelv alapjainak elsajátítására, illetve gyakorlására szolgál. 

A migráns gyerekek megfigyelését, felmérését egyrészt az érkezés idejéhez, beilleszkedésükhöz, másrészt nyelvi kompetenciáikhoz kell igazítani, ezért a gyermeki fejlődés nyomon követését esetükben egyéni ütemezéssel célszerű végezni.



A 3 és 4,5 éves kor között óvodába érkező migráns gyermekek esetében a magyar nyelvi kompetenciákat soron kívül kell vizsgálni az érkezést követően, amikor megnyílik a gyermek, az egyéb szempontú megfigyelés pedig a beilleszkedési szakaszra vonatkozó megfigyelési szempontok alapján történik.



4,5 évesnél idősebben érkező gyerekek magyar nyelvi kompetenciáinak mérése az érkezést követő első lehetséges időpontban történjen. A gyermekek teljeskörű felmérése 5 éves korban történhet, de legkorábban 3 hónappal az érkezés után érdemes elvégezni.

A migráns gyermekek fejlődésének megfigyelése, mérése után az egyéni fejlesztési feladatok megtervezésében – ugyanúgy, mint a többi gyermek esetében – elsősorban a gyermek önmagához mért erősségeinek, illetve tehetségcsírájának további erősítését segítő feladatokra koncentrálunk. Emellett a lemaradások közül kiválasztjuk azt az egy, legfeljebb két tényezőt, ami a gyermek fejlődésének legfőbb akadálya. Ehhez tervezünk feladatokat a csoporton belüli differenciált fejlesztéshez, illetve rögzítjük a speciális szakemberekkel, szülőkkel való együttműködés, munkamegosztás lehetőségeit, kb. féléves időtartamonként (lásd: segédanyagok).

A MIGRÁNS GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI EGYÉNI SZINTEN 

A motiváció és a kognitív képességek fejlesztése.



A migrációs nehézségek, traumák kezelése, a komplex identitásformák kialakításának segítése és a jövőképek gondozása.



A magyar nyelvi készségek és a magyar kultúrában honos kommunikációs készségek (metakommunikáció, szokásrendek) fejlesztése. Fontos megoldandó feladat a magyar nyelvi készségek fejlesztésére való lehetőség kialakítása, ideértve annak kereteit, financiális hátterét, támogatórendszerét.



A nem magyar anyanyelvű gyermekek anyanyelvi fejlődésének, a származási kultúrához való erős kötődésének támogatása.



Migráns gyermekek szociális készségeinek fejlesztése

12

-

Magyar kulturához kötődő, kulturálisan elvárt kompetenciák fejlesztése: 

az óvodai szokás- és szabályrendszer megismerése,



a kulturális szokások és szabályok megismerése.

MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉS ÉS A KULTURÁLIS ISMERETEK BŐVÍTÉSE Feladathelyzetben a magyarul már jól beszélő migráns gyermekek sem mindig értik a nyelvi instrukciókat. Ezért javasoljuk: 

A migráns gyerekeknek az óvoda nyelvét és szokásrendszerét ismertető egyéni/ mikrocsoportos foglalkozások bevezetését heti 3-5 órában, fejlesztő szakemberekkel



Az 5 éves korban alkalmazott képességmérő teszt (MSSST) nyelvi kompetenciákat igénylő részeire felkészítő foglalkozások elérhetővé tételét a migráns gyermekek számára.



Magyar, mint idegen nyelv fejlesztési lehetőségének megteremtését, és az ehhez szükséges módszertani ismeretek bővítését/kidolgozását.



Nagy segítséget jelenthet a logopédusok bevonása a nyelv tanításába, valamint a magyar nyelvi készségeket fejlesztő segédanyagok használata – főként a fejlesztőpedagógusok szakmai tapasztalatára alapozva.

A MIGRÁNS GYERMEKEKET IS BEFOGADÓ ÓVODAI CSOPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI Csoportszinten a migráns gyermekek jelenléte természetes terepet biztosít és kiváló lehetőségeket teremt a más kultúrákkal való ismerkedésre, a nyitott és befogadó attitűd megalapozására, az előíteletesség megelőzésére. Ezt jelentheti a különböző kultúrkörök ünnepeinek megismerését, változatos étkezési, öltözködési, viselkedési szokások megjelenítését, bátorítást az idegen nyelvekkel való ismerkedésre (üdvözlések, udvariassági formulák), stb. Fontos továbbá a magyar nyelvi és a társas kompetenciák fejlesztése, csakúgy mint a migráns gyermekek nyelvi, kulturális ismereteinek átadása a kortársak számára.

A KÜLFÖLDI GYEREKEK ANYANYELVÉNEK ÉS KULTÚRÁJÁNAK BEILLESZTÉSE AZ ÓVODA KULTÚRÁJÁBA 

Migráns hét szervezése: a szülők bevonásával ismerkedés az adott nemzet ünnepeivel, öltözködésével, ételeivel; kiállítás szervezése.



A migránsok származási kultúrájához kötődő tárgyak beszerzése és velük kapcsolatos tevékenységkezdeményezések ötleteinek összegyűjtése.



Kínai és vietnami ünnepek naptárának elkészítése és használata.



Kínai, vietnami dalok tanulása a csoportban, eredeti nyelven (felvétel esetleg szülő segítségével is).



Magyar gyermekdalok, mondókák, versek lefordítása a származási nyelvre.



A magyartól eltérő étkezési szokások megjelenítése az óvodában.



A származási kultúra látható elemeinek megjelenítése, mint viseletek, zene, mozgásformák, játékok, stb.

13



Magyar VS anyakönyi név: a pedagógus próbálja megtanulni a gyermek a szülők által is használt nevét. A gyermek legyen részese annak a döntési folyamatnak, amelyben kiválasztják, hogyan szólítják őt a közösségben. A gyermek választását és esetleges későbbi, változtatási szándékát a pedagógus tartsa tiszteletben és segítse.

14

A BEFOGADÓ KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI 

A magyar nyelvi készségek fejlesztését motiváló, segítő közeg kialakítása.



A nem nyelvi alapú kommunikációs képességek és szociális készségek fejlesztése.



Szociális készségek fejlesztése, például: -

szülők és pedagógusok érzékenyítése a társadalmi sokféleség, a migráció és annak hatásai iránt,

-

a kapcsolatteremtő készségek fejlesztése,

-

a kortársak, szülők és a munkatársak együttműködésre, mentori feladatokra való felkészítése.



A migránsok kultúrájánák integrálása az óvoda intézményi kultúrájába és fejlesztő tevékenységeibe.



Multikulturális tartalmak integrálása az óvoda szakmai programjába, ideértve a toleranciára-, kooperációra nevelést, a kultúrák és társadalmi viszonyok, szerkezetek sokféleségének megismerését, valamint az emberi, és gyermeki jogokkal kapcsolatos tanulást.

AZ ÖNKÉNTES KORTÁRS MENTORPROGRAM KIALAKÍTÁSA Az önkéntes kortárs mentor program a migráns gyermekeket fogadó óvodában úgy működik, mint a vegyes csoportokban az új gyermekek, a kiscsoportosok fogadása. A nagyobbakat előkészítjük arra, hogy mire számíthatnak (reggeli sírás, félénkség stb.) és megkérjük őket, hogy segítsenek a kicsiknek az óvodával való ismerkedésben, a játékok megmutatásában, vagy éppen valamilyen tevékenység elvégzésében. A legtöbb nagycsoportos komolyan veszi a feladatot, és ha odafigyelésüket a kicsikre megerősítjük, a segítőkészség, empátia, a különbözőségek elfogadása kibontakozik a csoportban. Migráns gyermekek esetén a felkészítő beszélgetéseken a nyelvhasználati nehézségekre kell helyeznünk a hangsúlyt, ha a gyermek és családja nem beszél magyarul. Azt is megértik a gyermekek, milyen nehéz a tágabb családtól, nagyszülőktől, barátoktól való elválás, egy másik országban való letelepedés. Ha a csoportban vannak jól szocializált, empatikus nagycsoportosok, elképzelhető, hogy naposi rendszerben, vagy hosszabb távra egyénenként vállalják, hogy segítenek egy-egy más országból érkező gyermeket. Nevelőtestületi döntést érdemes hozni arról, hogy közös támogatásra kérjük a nagyobb gyerekeket a kiscsoportosok befogadásához hasonlóan, vagy egyéni “felelősi” rendszert alakítunk ki, amelyben a migráns kisgyermek is tudja, ki az ő legfőbb segítője az óvodapedagógusok és a dajka mellett. Az önkéntes kortárs mentor program tehát két változatban működhet az óvodában: 

Közös segítés – rendszeres visszajelzés a pozitív megnyilvánulásokról.



Egyéni felelősi rendszer – az életkornak megfelelő felnőtti támogatással (milyen helyzetben, mire lehet szükség, mi az ami jól sikerült, mit lehetne még tenni).

MIGRÁNS GYERMEKEK SZÜLEINEK BEVONÁSA AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGÉBE 

Két vagy többnyelvű tájékoztató feliratok elkészítése a szülők segítségével.



Piktogrammok használata az óvodai tájékozódás elősegítéséhez szülők számára is, valamint a nem-verbális kommunikáció kiterjedt alkalmazása.

15



A származási nyelven és magyarul is jól beszélő mentor szülő keresése migráns szülők számára.



A tolmácsolásra képes szülők bevonása az óvoda életébe, szoros együttműködés kialakítása, esetleg közvetítői szerepkör létrehozása (pl. migráns szülői szervezet, munkaközösség).



Ünnepekkel, hagyományokkal, étkezési szokásokkal való ismerkedés szülők bevonásával (pl. kínai újév megünneplése).



Magyar nyelvű játszó- és munkadélutánok szülők bevonásával.



Korcsolyázás, úszás, óvodai kirándulások szervezésekor –gyermekek kísérése, migráns szülők bevonásával.



Gyermeknapi rendezvény – családi versenyek szervezése – migránsokra jellemző kulturális szokásokkal bővítve.



Szülői értekezlet/konzultációs alkalmak: -

Szülői értekezlet után fontos lehetőséget biztosítani az ott elhangzottak kiscsoportos megvitatására anyanyelven

-

Amennyiben lehetséges, nagy segítség a tolmács igénybevétele a szülői értekezleten. A tolmácsok az óvodával kapcsolatban álló szülők közül is kikerülhetnek, így alkalmat teremtünk az ismerkedésre és a tapasztalatok megosztására.

16

A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK NYOMOKÖVETÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az óvodáskorú migráns gyermekek fejlődésének értékeléséhez a kezdeti megfigyelési szempontok és a kompetenciák felméréséhez használt eszközök újbóli felvételét javasoljuk az óvodapedagógus által megfelelőnek tartott időpontban. Javasoljuk az első felvétel és megfigyelés fél évvel későbbi megismétlését, majd évenként két ismételt felmérést. A megfigyelés a csoporton belül, de felmérés a csoporton kívül történik, az erre fordított időkeretet a munkadőből kell kijelölni. A gyermek megfigyelése és felmérése alapján készült értékelést rögzíteni kell a gyermek személyi anyagában, a módszertani segédletben található, a szülőnek szóló tájékoztatással együtt.

A GYERMEKI FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSÉNEK AJÁNLOTT MÉRFÖLDKÖVEI AJÁNLÁSOK MIGRÁNS GYERMEKEK NEVELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA Mérföldkőnek tekintjük azokat a konkrét határidővel, időtartammal megjelölhető pontokat, amikorra minden egyes gyermek személyiségfejlődését elemezni, értékelni, dokumentálni szükséges a törvényi előírásoknak megfelelően, az intézmény által meghatározott módon, a pedagógiai programmal koherens szempontrendszer alapján. A mérföldkövek mentén a nevelőtestület elemezni, értékelni, az óvodavezető pedig ellenőrizni tudja az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés tervezésének, gyakorlatának tudatosságát az egyes csoportok/gyermekek esetében. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés mérföldkövei:      

Az óvodával való ismerkedés, a beilleszkedés szakasza Félévenkénti megfigyelési eredmények a fejlődésről, a fejlesztési eredményekről (saját pedagógiai programhoz illesztett szempontrendszer alapján, a törvényi előírásoknak megfelelő területeken)) Migráns gyermekek esetében szükséges a nyelvi fejlődés mérésére – kiegészítés a szokásos szempontrendszerhez A fejlődés áttekintése 5 éves korban Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban Utánkövetés

Minden megfigyelés, mérés után, vagyis nevelési évenként minimum 2 alkalommal megtervezzük a csoporton belül végezhető egyéni fejlesztési feladatokat, valamint a speciális szakemberekkel és a szülőkkel való együttműködés, munkamegosztás módját. A mérésekhez ajánlott eszközöket a jelen ajánlás melléklete tartalmazza.

17

AZ EGYES ÓVODAI SZAKEMBEREK A MIGRÁNSOK JELENLÉTÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI, INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ÓVÓPEDAGÓGUS FELADATAI 

Az óvodába belépő gyermekeknél minden esetben megtörténik egy képességszint megismerés, amit az óvodapedagógusok a megfigyelés módszerével végeznek, így nyelvi területen is. Migráns gyermekek esetében a nyelvi kompetenciák azonosítása és azok változásainak nyomon követése különös figyelmet igényel.



A hazájukban hosszabb időt töltő gyermekeknél nem ritka, hogy mire visszajönnek, elfelejtik a magyar nyelvet. Ilyenkor a nyelvi felmérést és fejlesztést szinte elölről kell kezdeni.



A migráns családok mozgékonyak, sokat, sokszor meghatározatlan időre utaznak. A migráns gyermekkel és a csoportban lévő többi gyermekkel is fel kell dolgozni a nem pontosan tervezett, hosszú távú utazások és az esetleges vissza nem térés problematikáját, akár pszichológusi segítséggel is. Ennek folyamata az alábbi: -

Az óvopedagógus észleli a problémát, majd: 

Ha kizárólag nyelvi problémáról van szó, játékos módszerekkel, gyakori beszélgetés kezdeményezésével, a kortárs kapcsolatok, barátságok támogatásával, a csoport minél több tevékenységébe történő bevonással segíthet.



Komolyabb probléma esetén (lassúbb a nyelvelsajátítás, lemaradás tapasztalható másterületeken is, rövid idő áll rendelkezésre iskolakezdésig) a fejlesztő pedagógus segíthet a nyelvi és más kompetenciák fejlesztésében.



Ha egyéb pszichés probléma is fennáll, a pszichológus konzultál a szülővel és gyermekkel is (tolmács igénybevétele ajánlott). A konzultáció után speciális pszichológiai foglalkozás a gyermek részére (3-4 alkalom).

A FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS FELADATAI 

Ha a migráns gyermeknek feladathelyzetekben akár nyelvi, akár egyéb szocializációs nehézségei vannak, javasolt a feladatok utasításainak megértését segítő foglalkozások tartása, a fejlesztő pedagógus segítségével.



A nyelvi képességek erősen befolyásolják az általában 5 éves korban elvégzett képességméréseken elért eredményeket. Ezért, ha a gyermek a képességmérés előtt kb. fél évvel még jelentős nyelvi hátránnyal küzd, javasoljuk a fejlesztő pedagógus bevonását a nyelvi kompetenciák fejlesztésébe.



Az öt éves korban végzett MSSST tanulási képességeket előrejelző vizsgálatnál a nyelvi képességek gyengesége megmutatkozik, ilyenkor a magyarul kevéssé beszélő migráns gyermek szintén bekerülhet a fejlesztőpedagógus által végzett képességfejlesztésbe: -

A tesztfelvételek nem mindig mutatnak valós képességszintet, mert a nyelvi korlátok gátolják a feladatmegértést, ezért lehet, hogy nem a képesség gyenge, csak nem érti a gyermek a feladatot. Ezért javasolt a tesztek eredményeit az óvópedagógus megfigyelési tapasztalataival összevetni.

18



A fejlesztőpedagógus sok nyelvelsajátítást segítő játékot alkalmaz, ezek közül többet jól lehet csoportban is használni. Ilyen feladatleírásokat a mellékletben is találhatnak.

AZ ÓVODAPSZICHOLÓGUS FELADATAI 

A pszichológusok a pedagógusoktól érkező jelzések alapján, valamint a csoportokban végzett hospitálások alapján, ha szükséges, célzottan kezdenek el dolgozni migráns gyermekekkel, családokkal.



Előforduló problémák: bántalmazás, teljesítményszorongás, mutizmus, viselkedési problémák, stb. A tünetek előfodulási esélye kultúránként, családonként is eltérő lehet. -

pl.: tapasztalataink szerint a kínai emberek kevésbé szocializálódtak az érzelmi segítségkérésre, ezért ennek önálló indítványozásra a pedagógusok és a pszichológusok nem számíthatnak.



A gyakori utazások, lakóhelyváltások, valamint az egyes kultúrák közötti nagy különbségek, gyors változások miatt kialakuló kultúrsokk is befolyásolhatja a gyermek fejlődését. Ezeket a problémákat ugyancsak a pedagógus észleli, aki ismeri a családok életvitelét is. A pedagógus jelzését követően a pszichológus konzultál a szülővel és a gyermekkel, ha szükséges, tolmács bevonásával. Az adaptáció megkönnyítése érdekében egyéni, vagy csoportos foglalkozásokba vonja be a gyermeket.



A migráns gyermekek értelmi képességeinek felméréséhez, amennyiben szükséges, non-verbális teszteket végeztet el a gyermekkel. Rendszeresen konzultál az óvoda fejlesztőpedagógusával az MSSST teszt eredményeiről, ha kell, ő végzi el a mérést.

19

A MIGRÁNS-BARÁT ÓVODAI NEVELÉS ÉS KÖRNYEZET INTÉZMÉNYI SZINTŰ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK JAVASOLT MEGKÖZELÍTÉSI SZEMPONTJAI (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA) 

Van-e átgondolt tervünk a beiratkozást megelőző időszakban már óvodákat látogató családok tájékoztatására?



A beiratkozás előkészítésével sikerül-e hivatalos aktus helyett az első találkozás élményét biztosítanunk akkor is, ha bizonyos időszakokban többen érkeznek egyszerre?



Vannak-e ajánlataink a beiratkozástól az óvodába lépésig az ismerkedést elősegítő programokra?



Az óvodaválasztóknak készített tájékoztatónk felhívja-e a figyelmet az ismerkedési szakasz megkönnyítését támogató módszereinkre, a családdal való együttműködés fontosságára?



A családlátogatás módszere mennyire elfogadott a szülők körében?



Alapvető módszernek tekintjük-e a családlátogatást az óvoda-család együttműködésben?



Az előkészítő szülői értekezleten foglalkozunk-e programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével? Van-e stratégiánk programunk tartalmának folyamatos közvetítésére? Készült-e írásos tájékoztató a szülők számára a fontos információk átadásának megkönnyítésére?



Az óvoda gyermekközössége hogyan kapcsolódik be az új gyermekek fogadásába?



Milyen tapasztalataink vannak a szülőknek kiadott anamnézis lapok kitöltésével kapcsolatban?



Vannak-e tapasztalataink az anamnézis óvodai felvételéről?



Vannak-e módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: 

A házirend, a szokás, szabályrendszer és a helyi program rövidített változatának fordítása rendelkezésre áll-e a kérdéses idegen nyelven/ nyelveken?



Tudunk-e tolmácsot biztosítani az első szülői értekezletre?



Ismerjük-e a migráns gyermekek beilleszkedését segítő mentor programot? Ha igen, milyen tapasztalataink vannak?



Elkészültek-e azok a piktogramok, jelzések, amelyek segítik a magyarul nem beszélő szülők, gyermekek tájékozódását az óvodában?



Mennyire vagyunk tájékozottak az adott ország kultúrájával, nevelési kultúrájával kapcsolatosan? Van-e tapasztalatunk, segítségünk, hogy támogassuk a migráns gyermek identitásának megőrzését, illetve növeljük csoportunk nyitottságát más kultúrák iránt?

20



Van-e lehetőség a nyelvelsajátítási folyamat szakszerű segítésére, különös tekintettel az iskola előtt 1-2 évvel érkező gyermekekre?



Van-e lehetőség megfelelő óraszámban pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus igénybe vételére a migráns gyermekek beilleszkedésének és további fejlődésének segítésére?

AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZ BEVÁLÁSÁNAK LEHETSÉGES SIKERKRITÉRIUMAI 

Az ismerkedési szakasz óvodai szintű előkészítésének szabályozása.



Az ismerkedési szakasz beválását segítő módszerek folyamatos frissítése.



Az ismerkedési szakasz eredményességét vizsgáló megfigyelési, önértékelési szempontok, interjú kérdések következetes használata.



Az anyás beilleszkedést felvállalók arányának növelése x %-ről, y %-ra.



A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel való interakciók számának növelése, a kapcsolattartási formák bővítése (konkrétan megjelölve).



Az ismerkedési szakasz végétől számított egy hónapon belül felvesszük a kapcsolatot a szükséges speciális szakemberekkel, kijelöljük a szakember csoport feladatait, megtesszük a szükséges gyermekvédelmi lépéseket, ha szükséges.



A beilleszkedés második hónapja után a gyermekek x %-a szívesen jár óvodába.



A szülők x %-a eljön fogadóórára, hogy beszélgethessünk a gyermek fejlődésének-fejlesztésének tapasztalatairól.

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: 

Az óvoda támogatja a migráns családokat a beilleszkedési nehézségek leküzdésében – megtapasztalhatják, hogy gyermekeik minden segítséget megkapnak, hogy minél előbb jól érezzék magukat az óvodában.



Az óvodában van lehetőség a migráns gyermekek magyar nyelvtanulásának szakszerű támogatására (különös tekintettel a 4-5 éves korban érkező gyermekekre).



Az óvodában van lehetőség megfelelő óraszámban pszichológus, fejlesztő, pedagógus igénybe vételére.

Az óvodai ismerkedési, beilleszkedési szakasz értékelése, vagyis a helyi pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatrendszere és a gyakorlat, a működés összehasonlítása, a partnerek visszajelzéseinek elemzése jelentős szerepet játszik a folyamatos fejlesztés prioritásainak, illetve az áttörés (teljes átalakítás) szükségességének meghatározásában. A migráns gyermekek fontos jellemzője, hogy gyakran év közben érkeznek az óvodába, és/vagy hosszabb távollét után újból vissza kell őket szoktatni – az ismerkedési, beilleszkedési szakaszt esetükben egyénileg kell értékelni.

21

AZ ISMERKEDÉSI-BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ INTÉZMÉNYSZINTŰ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK JAVASOLT MEGKÖZELÍTÉSI SZEMPONTJAI  

 

  

   

Van-e átgondolt tervünk a beiratkozást megelőző időszakban már óvodákat látogató családok tájékoztatására? A beiratkozás előkészítésével sikerül-e hivatalos aktus helyett az első találkozás élményét biztosítanunk akkor is, ha bizonyos időszakokban többen érkeznek egyszerre? Vannak-e ajánlataink a beiratkozástól az óvodába lépésig az ismerkedést elősegítő programokra? Az óvodaválasztóknak készített tájékoztatónk felhívja-e a figyelmet az ismerkedési szakasz megkönnyítését támogató módszereinkre, a családdal való együttműködés fontosságára? A családlátogatás módszere mennyire elfogadott a szülők körében? Alapvető módszernek tekintjük-e a családlátogatást az óvoda-család együttműködésben? Az előkészítő szülői értekezleten foglalkozunk-e programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével? Van-e stratégiánk programunk tartalmának folyamatos közvetítésére? Készült-e írásos tájékoztató a szülők számára a fontos információk átadásának megkönnyítésére? Az óvoda gyermekközössége hogyan kapcsolódik be az új gyermekek fogadásába? Milyen tapasztalataink vannak a szülőknek kiadott anamnézis lapok kitöltésével kapcsolatban? Vannak-e tapasztalataink az anamnézis óvodai felvételéről? Vannak-e módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA:

 A házirend, a szokás, szabályrendszer és a helyi program rövidített változatának fordítása rendelkezésre áll-e a kérdéses idegen nyelven/ nyelveken?  Tudunk-e tolmácsot biztosítani az első szülői értekezletre?  Ismerjük-e a migráns gyermekek beilleszkedését segítő szülői és kortárs mentor programot? Ha igen, milyen tapasztalataink vannak?  Elkészültek-e azok a piktogramok, jelzések, amelyek segítik a magyarul nem beszélő szülők, gyermekek tájékozódását óvodánkban?  Mennyire vagyunk tájékozottak az adott ország kultúrájával, nevelési kultúrájával kapcsolatosan? Van-e tapasztalatunk, segítségünk, hogy támogassuk a migráns gyermek identitásának megőrzését, illetve növeljük csoportunk nyitottságát más kultúrák iránt?  Van-e lehetőség a nyelvelsajátítási folyamat szakszerű segítésére?  Van-e lehetőség megfelelő óraszámban pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus igénybe vételére a migráns gyermekek beilleszkedésének és további fejlődésének segítésére?

22

A GYERMEKI FEJLŐDÉS FÉLÉVES IDŐKERETBEN VALÓ ÉRTÉKELÉSÉHEZ AJÁNLOTT SZEMPONTOK, AMELYEK FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ÖNÉRTÉKELÉS MEGVALÓSÍTHATÓ EGYÉNI, CSOPORTONKÉNTI ÉS ÓVODAI SZINTEN EGYARÁNT.     

Jól láttuk-e az ismerkedési szakasz összegzésekor a gyermek egyéni szükségleteit, a megtervezett feladatok jól szolgálták-e a gyermek fejlődését? Ha speciális szakemberekkel dolgozunk együtt, milyen a munkamegosztás, milyen az együttműködés hatásfoka? A családdal való kapcsolat szinten tartásában vagy fejlesztésében milyen eredményeink vannak? Milyen biztosítékokat látunk arra, hogy a gyermek az óvodáskor végére várható fejlődési jellemzőket el fogja érni? Mely területeken van szüksége differenciált segítségre?

LEHETSÉGES SIKERKRITÉRIUMOK:   

A félévre kijelölt fejlesztési feladat elvégzése. A segítő szakemberekkel való együttműködés, munkamegosztás megszervezése. A családdal való együttműködésről nehézségek esetén sem mondunk le, törekszünk a folyamatos interakcióra, segítő kapcsolatra.

A FEJLŐDÉS ÁTTEKINTÉSE 5 ÉVES KORBAN

Cél: A differenciált nevelőmunka eddigi eredményeinek értékelése annak érdekében, hogy szükséges esetben elegendő idő legyen az átlagostól eltérő iskola előkészítésre, (csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos illetve egyéni fejlesztésre). 



Azon gyermekek esetében, akiknél 5 éves korig semmilyen diagnosztikai módszer alkalmazását nem tartottuk szükségesnek, mert fejlődésüket megfigyelési módszerek és a mindennapi tapasztalat alapján elemeztük, 5 éves korban érdemes óvodapedagógus által használható diagnosztikai eljárással kontrollálni gyermekismeretünket (pl. DIFER vizsgálat rövidített változata, SINDELAR vizsgálat, Gósy Mária GMP vizsgálata, MSSST vizsgálat, és/vagy önállóan kialakított és rögzített szempontok szerinti megfigyelések különböző feladathelyzetekben).

Indoklás: 



A csoporton belüli megfigyelések mellett érdemes tapasztalatokat szereznünk a gyermek egyéni feladathelyzetben való viselkedéséről is. Vannak gyermekek, akik csoportban, vannak akik egyénileg teljesítenek jobban. A nagy és a finommozgások, valamint az észlelési funkciók fejlettségének standardizált vizsgálata elősegíti, hogy ne maradjanak rejtve olyan

23

  

részképesség kiesések, amelyeket óvodás korban az intelligencia elfedhet, de iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak. A vizsgálat előtt a várt teljesítményszintek rögzítésével és a vizsgálati eredmények összehasonlításával önellenőrzést végezhetünk. A vizsgálatok nemcsak a különböző lemaradásokra való felfigyelést, a tanulási zavarok megelőzését, hanem a tehetséges gyermekek felfedezését is segíthetik. A speciális szakemberekkel együtt fejlesztett gyermekek esetében adatokat kapunk az elmaradás mértékéről, majd, félév év múlva a fejlesztés eredményeiről.

ÖNELEMZÉSI SZEMPONT:  

A vizsgálat, megfigyelés mivel járult hozzá a gyermek alaposabb megismeréséhez? Ha a vizsgálati eredmény és a várt teljesítmény eltérő, fontos konzultálni

DÖNTÉS A BEISKOLÁZÁSRÓL 6–7 ÉVES KORBAN

Ha a már eddig tárgyalt gyermeki fejlődést nyomon követő mérföldkövek szükségességét elfogadjuk és nevelési gyakorlatunkba beépítve alkalmazzuk, akkor adott gyermek beiskolázásról hozott döntésünk megalapozott lesz és nem éri váratlanul a szülőket. Migráns gyermekek esetében az egyik fő kérdés, meddig akar, vagy tud a család hazánkban maradni, mennyire fontos számukra a gyermek iskolai előmenetele, van-e interkulturális programmal dolgozó iskola elérhető közelségben. JAVASLATOK A DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉRE 





A gyermeki fejlettség elemzése, értékelése az óvodáskor végére elérendő fejlődési jellemzők és az önmagához viszonyított fejlődés figyelembe vételével. Az összegzést a törvényi előírásoknak megfelelően az iskolakészültség kiemelten fontos területein végezzük el: önkiszolgálás szintje, egészségi állapot, mozgás-észlelés jellemzői, érzelmi fejlődés-szocializáció, értelmi fejlődés, azaz a testi-lelki-szociális fejlettség alapprogramban meghatározott mutatói. Segítő megoldások keresése az óvoda/iskola átmenet megkönnyítésére Alkalmazott eljárások lehetnek: konzultáció a leendő elsős tanítónőkkel, az óvoda-iskola kapcsolatának folyamatos fejlesztése, kölcsönös hospitálások szervezése, stb. Felkészülés a fogadóórára: A szülők tájékoztatása a gyermek nevelésében, fejlesztésében elért közös eredményekről. A gyermekre vonatkozó konkrét tanácsokkal az iskolaválasztás segítése pl. tehetség szerinti tagozat ajánlás (zene, testnevelés) vagy a nevelési tanácsadó javaslatának megfelelő döntés támogatása, a tanulási képességvizsgáló diagnózisának megfelelő legjobb megoldás megtalálása stb.

24



UTÁNKÖVETÉS:

Gyermek

Várt iskolai teljesítmény

Visszajelzés az iskolából

névsor

jó

vártnak megfelelő

átlagos

gyenge

eltérő

1. 2. 3. 4. Az eltérések okainak elemzése, értékelése:

Gyermek

Várt iskolai magatartás

Visszajelzés az iskolából

névsor

jó

vártnak megfelelő

átlagos

gyenge

1. 2. 3. 4. Az eltérések okainak elemzése, értékelése:

25

eltérő

MÓDSZERTANI SEGÉDLETEK Ebben a szakaszban az Interkulturális Pedagógiai Program ajánlás készítői által kidolgozott segédanyagok találhatók. Ezek az eszközök választhatóak, előzetes nevelőtestületi döntés alapján az egyéni szükségletek, igények és lehetőségek szerint kell a gyermekkel foglalkozó óvopedagógusnak kiválasztania, hogy mely eszközöket használja, melyeket nem. Bizonyos eszközöket csak ahhoz megfelelő képesítéssel rendelkező szakember használhat, például ilyenek a csak pszichológusok által felvehető tesztek. Az ajánlott eszközök alábbi felsorolásban zárójelben megjelöljük, hogy kinek ajánljuk az egyes eszközök használatát. a) Segédlet migráns gyermekek nyelvi kompetenciájának, műveltségterületekhez kötődő kompetenciáinak felméréséhez

kulcskompetenciáinak

és

a. Szempontok a nyelvismeret megfigyeléséhez (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus). b. Szempontok a szociális kompetenciák megfigyeléséhez (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus). c. Szempontok a tanulási és a fejlődési szinttel járó kompetenciák megfigyeléséhez (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus). d. Óvodában használható nonverbális tesztek gyűjteménye (pszichológus). e. Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak (szókincs, szövegértés) megismeréséhez i. Aktív és passzív szókincs vizsgálata (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus vagy fejlesztő pedagógus) ii. Mondatértés-vizsgálat (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus vagy fejlesztő pedagógus) b) Segédletek migráns gyermekek nyelvi kompetenciájának, műveltségterületekhez kötődő kompetenciáinak fejlesztéséhez

kulcskompetenciájának

és

a. Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztéséhez – Beszédszervek ügyesítése (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus). b. Migráns gyermekek kommunikációs kompetenciáit fejlesztő játékok (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus). c. Pedagógiai helyzetteremtés a migráns gyermekek befogadásának segítésére, helyzetük megismerésére (a gyermekkel a csoportban foglalkozó pedagógus). c) Segédlet migráns gyermekek fejlődésének / teljesítményének értékeléséhez (a megfigyelést végző pedagógus, ill. az egyes méréseket végző szakember).

26

AZ ISMERKEDÉSI-BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ SEGÉDLETEI 1 MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK AZ ÓVODÁBAN (ÖSSSZEÁLLÍTOTTA BÁLINT MÁRIA)

SZEMPONTOK A NYELVISMERET MEGFIGYELÉSÉHEZ

MAGYAR NYELVI KÉPESSÉGEK Fejlettségi Év Részképesség szintek terület rendszere Hónap BESZÉD Beszédstílus Hangerő a) Halk b) Hangos c) Megfelelő Beszédtempó a) Gyors b) Lassú c) Megfelelő BESZÉDÉRTÉS Szavak szintjén (passzív szókincs) a) Néhány szót ért. b) Részben érti a szavakat. c) A szavak többségét érti. d) A szavak többségét megérti és a kevésbé ismert szavak közül is megért néhányat. e) A szavakat megérti, a kevésbé ismert szavak közül is sokat megért (pl. elvont fogalmak). Mondatmegértés a) Néhány mondatot ért. b) Kevés mondatot ért. c) A mondatokat részben érti meg. d) A mondatok többségét megérti. e) Megérti a bonyolultabb, összetettebb mondatokat is. Minden mondatot ért. KIFEJEZŐKÉPESSÉG Aktív szókincs Általános szókincs

1

27

a) Nem beszél, beszédét aktív szókincs nem jellemzi. b) Aktív, általános szókincsének szegényessége beszédét akadályozza, szókincse többnyire hiányos. c) Aktív, általános szókincse részben hiányos. d) Aktív, általános szókincse átlagos. e) Aktív, általános szókincse gazdag (árnyalt). KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS KAPCSOLATTARTÓ KÉPESSÉG Kommunikációs viszony Gyermek - gyermek viszonylatában – CSAK SAJÁT ANYANYELVI KÖRNYEZETÉBEN (olyan társaival, akik beszélik anyanyelvét) a) Közömbös, elutasító, passzív, egyáltalán nem veszi fel a kapcsolatot. b) Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot. c) Fecsegő, mindig, mindenkivel, idegennel is, minden helyzetben sokat beszél, nincs beszédfegyelme. d) Természetes dialógusra képes, beszédfegyelme többnyire jó.

SZEMPONTOK A SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK MEGFIGYELÉSÉHEZ

ÉRZELMI - AKARATI KÉPESSÉGEK, SZOCIALIZÁCIÓS KÉPESSÉGEK ÉRZELEM Részképesség Fejlettségi Év terület szintek Hónap Alapvető érzelmi állapot közömbös labilis szorongó-félénk-gátlásos lehangolt heves-indulatos kiegyensúlyozott-vidám AKARAT Akadályok, nehézségek leküzdésének módja (frusztrációs tolerancia) a) Feladja (nem kezdi el a tevékenységet) b) Elkezdi a tevékenységet, segítséget kér, nem viszi végig. c) A felnőtt konkrét, gyakorlati

28

segítségével viszi végig a tevékenységet ( együtt kezdik el). d) A tevékenység végigviteléhez időnkénti megerősítés, illetve szóbeli segítség szükséges. e) Önállóan viszi végig a tevékenységet. Késleltetés a) Szükségleteit, vágyait nem képes késleltetni. b) Szükségleteit, vágyait rövid ideig (1-2 mp) képes késlelteni. c) Szükségleteit, vágyait hosszabb ideig (3-4 mp) képes késleltetni. d) Szükségleteit, vágyait hosszú ideig (56 mp) képes késleltetni. e) Szükségleteit, vágyait a megadott jelig képes késleltetni (8mp). Kudarc esetén mutatkozó érzelmi megnyilvánulás a) Nem mer belevágni a feladatba. b) Rövid ideig, néhányszor próbálkozik, a kudarcot heves indulati kitörések kísérik, vagy elsírja magát. c) Viszonylag hosszú ideig, többször próbálkozik, a kudarcot heves indulati kitörések kísérik. d) Türelmes, többször próbálkozik, de rövid idő után feladja (max. 4-5 perc). e) Türelmes, hosszú ideig, többször próbálkozik. ÖNISMERET, ÉNKÉP, ÖNÉRVÉNYESÍTÉS Önbizalom a) Önbizalom kevés b) Önbizalma túlzott. c) Egészséges önbizalommal rendelkezik. Az önérvényesítés módja a) Nem jellemzi önérvényesítés. b) Negatív önérvényesítési mód, pl.: sírás, duzzogás, dac, agresszivitás, árulkodás jellemzi. c) Pozitív önérvényesítési mód jellemzi. TÁRSAS KAPCSOLATOK A gyermek viszonya a közösséghez a) Nincs kapcsolata a mikrocsoporttal, egyedül tevékenykedik. b) A mikrocsoporthoz kötődik, de periférián helyezkedik el. c) A mikrocsoportban túlzottan alárendeli magát, vagy erőszakos. d) A mikrocsoportban alkalmazkodó, engedelmeskedő. e) A mikrocsoportban jól megragadható

29

szerepe van (vezető, ötletadó, szervező). TEVÉKENYSÉGEKHEZ VALÓ VISZONY A SZERVEZETT TEVÉKENYSÉG ESETÉN Kezdeményezőképesség a) Nem kezdeményez tevékenységet, a szervezett tevékenységben nem vesz részt. b) Bekapcsolódik egy más által szervezett tevékenységbe, de nem viszi végig, kilép a tevékenységből. c) Nem kezdeményez tevékenységet, de a más altal kezdeményezett tevékenységhez szívesen társul, végig a tevékenységbe marad. d) Saját ötlete alapján kezdeményez tevékenységet, és egyedül, vagy 1-2 gyermekkel viszi végig. e) Saját ötlete alapján kezdeményez tevékenységet, és megosztja másokkal. Segítség igénylése a) Nem igényli, nem kéri akkor sem, ha szüksége lenne rá. b) Csak felnőttől kéri. c) Csak társtól kéri. d) Rendszeresen kéri felnőttől és társtól. e) Alkalmanként kéri felnőttől és társtól. Segítség nyújtása a) Nem képes, vagy alig képes segíteni. b) Kérésre néha segít, néha nem. c) Kérésre segít. d) Kérés nélkül segít a felnőtteknek. e) Kérés nélkül segít társainak is. Alkalmazkodó képesség a) Nem képes alkalmazkodásra, társaival indulatos. b) Nem képes az alkalmazkodásra, de nem indulatos. c) Csak 1-2 gyermekhez képes alkalmazkodni. d) Több gyermekhez képes alkalmazkodni. e) Minden gyermekhez képes alkalmazkodni.

30

SZEMPONTOK A TANULÁSI ÉS A FEJLŐDÉSI SZINTTEL JÁRÓ KOMPETENCIÁK MEGFIGYELÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZÓDÁS Az óvoda épületében jól tájékozódik Időben jól tájékozódik – tudja a napszakokat, a várható napirendi pontokat MOZGÁSFEJLETTSÉG, TESTNEVELÉS Ujjak ritmikus ökölbe zárása Ujjak széttárása Fűzés Páros lábon szökdelés Szökdelés egy lábon Labda dobás, elkapás Egyensúlyozás egy lábon Hüvelykujj érintése a többi ujjhoz Ujjak azonosítása csukott szemmel Ujjak kisujjal kezdődő tenyérbe zárása Nagymozgása koordinált, különböző irányú és tempójú járásra, futásra képe Nagymozgása koordinált, különböző irányú és tempójú járásra, futásra képes Tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani A begyakorolt mozgás-formákat változatos módon alkalmazza Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban A szabályokat betartja MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY Önként vállal feladatokat a közösség érdekében A munka során alkalmazkodik társaihoz Betartja a baleset-védelmi és higiénai szabályokat Önállóan végzi az élősarok gondozását Igényli maga körül a rendet, annak kialakításában részt vesz Tiszteletben tartja mások munkáját Önálló kertimunkát végez

31

Önállóan, kreatívan barkácsol, játékeszközt készít …stb Önkiszolgáló tevékenységében önálló Ismeri a munka menetét, az eszközök használatát JÁTÉK Képes az együttjátszás elemi szabályainak betartására Megegyezik társaival a játékszerek használatában Elvállalja a számára kevésbé vonzó szerepeket is Játéka tartós, elmélyült, olykor napokig tartó Igényes alkotásaival szemben Egy-egy témában új szabályt talál ki Tartós együttműködésre képes Elfogadja, megérti mások elgondolásait Játékához önállóan készít eszközöket Kialakult nála a küzdeni, nyerni akarás GONDOLKODÁSI STRATÉGIA Cselekvéses játékot játszik Érti a szerepcsere lényegét Képpel, kártyával kategorizál Stratégia-játékban vállalkozó szerepet tölt be Képes emlékezeti tevékenysége hatékony szervezésére TESTÁPOLÁS Önállóan, a szokásoknak megfelelően tisztálkodik Önállóan, a szokásoknak megfelelően mos fogat Fogápolási eszközeit tisztán tartja A mosdó-használat sorrendjét betartja Önállóan fésülködik Önállóan használja a WC-papírt Megfelelő-en használja a zsebkendőt Önállóan használja a körömkefét Önállóan törli le a szivaccsal a karját, lábát Igénye van a tisztaságra Részt vesz a mosdó tisztántartásában ÖLTÖZKÖDÉS Önállóan, a szokásoknak megfelelően tisztálkodik

32

Ruháit megfelelő sorrendben veszi fel és le A gombokat önállóan gombolja be és ki Önállóan zippzárazza a ruháját Cipőjét befűzi és beköti Szól, ha melege van, vagy fázik Ruháit rendben tartja ÉTKEZÉS Önállóan étkezik Önállóan önti a folyadékot Megfelelő mennyiségű ételt szed Helyesen használja az evőeszközöket Esztétikusan terít Rendet hagy maga után az asztalon A használt edényeket a megfelelő helyre rakja ZENEI KÉSZSÉGEK Élvezettel hallgatja a zenét. Tud a normál tempónál gyorsabban, lassabban énekelni, mozogni Megkülönbözteti és kiemeli az egyenletes lüktetést és a ritmust Tapsol, dúdol rövid ritmus-, és dallam-motívumo-kat Dallam-bújtatásra képes Felismeri a dalokat motívumairól, tartalmáról, eszközeiről A különböző mozgásokat, táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi VIZUÁLIS KÉPESSÉGEK Helyesen fogja a ceruzát Vonalvezetése határozott Különböző technikákkal, fantázia dúsan alkot Egyszerű mozgást, eseményt megjelenít Rajza kidolgozott Bonyolult formákat is pontosan vág Ötletes, stabil építményeket épít Esztétikusan alkot Díszítő motívumokat, sormintákat talál ki Emberábrázolás életkori szintjének megfelelő SZÖVEGÉRTÉSI ÉS ALKOTÁSI KÉPESSÉGEK Igényli a mesét Szívesen nézegeti a könyveket

33

Élvezi a versmondást, mesemondást, ezekkel ő maga is próbálkozik A könyvekre vigyáz BIZTONSÁGI SZABÁLYOK TARTÁSA Idegenek közeledését visszautasítja Az útviszonyoknak megfelelően, társaira figyelve közlekedik A tűt, ollót, stb. helyesen használja A tornaszerek használatakor betartja az óvónő utasításait A rollert, kismotort a kijelölt helyen használja Ismeri az alkohol és a dohányzás káros hatásait A medencében ügyel saját és társai testi épségére El tudja különíteni a veszélyes anyagokat (gyógy-szer, vegyszer) Vészhelyzetben fegyelmezetten követi az óvónő utasításait ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Csoportosít szín szerint Csoportosít forma szerint Csoportosít méret szerint Hasonlóságokat felismer Időbeli relációk (képről) Ok, okozati viszony (képekről) Összpontosításra képes Főfogalom-alkotásra képes – vizuális ingerek esetén Felismeri az összetartozó dolgokat Analizálásra képes – képek, tárgyak részekre szedése Szintetizálásra képes – képek, tárgyak összeállítása

34

AJÁNLOTT MÉRÉSEK

AZ ÉRTELMI KÉPESSÉGEK MEGISMERÉSÉHEZ 5 éves kor után kerül sor az MSSST teszt felvételére, amely nyelvi, mozgásos és perceptuális-vizuális képességeket vizsgál. Amennyiben ez a nyelvi nehézségek miatt nem lehetséges, a következő megfigyelési szempontok alkalmazása javasolható (zárójelben a tesztek felvételét végző szakember):  





Nyelvi képességméréshez – lsd. fenti szempontok (óvodapedagógus) Mozgáskészségek felméréséhez o nagymozgásokhoz lsd. fenti szempontok (óvodapedagógus) o finommotorikus képességek felméréséhez  Emberrajz teszt (pszichológus)  Bender A teszt (pszichológus)  Sematikus ábramásolás az iskolaérettségi tesztsorból (pszichológus) A perceptuális-vizuális képességek, a logikai, analógiás készségek méréséhez o Színes Raven IQ teszt (pszichológus) o Pieron figyelemteszt (pszichológus) o Snyder-Owens-féle nonverbális IQ teszt (pszichológus) o Frostig teszt (pszichológus) o KIM teszt az iskolaérettségi tesztsorból (pszichológus) Kreativitás méréséhez o TCI (pszichológus) o Torrance tesztek (pszichológus)

ÓVODÁBAN HASZNÁLHATÓ NONVERBÁLIS TESZTEK GYŰJTEMÉNYE (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KERCSULA ENIKŐ) A tesztek felvételére pszichológus jogosult.

Frostig-teszt Marianne Frostig dolgozta ki és publikálta 1963-ban ezt a mérőeszközt. A vizuális percepció területét vizsgáló teszt, amely képesség zavara később tanulási nehézségeket okozhat. Ennek feltérképezésére alkották meg ezt a tesztet. A tesztre épülő Frostig-terápia eredményesen alkalmazható az ezen a területen elmaradással küzdő gyermekek esetében. A teszt nyolc különböző területet vizsgál, amelyek a következők: szem és kéz koordináció, másolás, alak-háttér állandóság, alakkonstancia, térbeli helyzet, térbeli összefüggések, vizuo-motoros sebesség, vizuális zártság. 4 éves kortól alkalmazható, felvételi ideje körülbelül 35-60 perc, vizsgálati személytől függően. Referencia: Lányiné Engelmayer Ágnes: Képességzavarok diagnosztikája pszichológiában, Akadémiai Kiadó, Bp.

és terápiája a

gyógypedagógiai

Gerebenné Várbíró Katalin: A Frostig-terápia hatása a pszichikus képességek fejlődésére a tanulási zavar jeleit mutató gyermekeknél.

35

Raven teszt John C. Raven publikálta ezt a nonverbális megfigyelőképességet, világos gondolkodást és logikai képességeket mérő tesztet. Összetett információkon alapuló következtetési képességet vizsgál. Három változata van, a gyermekeknél, 6 éves kortól az úgynevezett „színes Raven” alkalmazható. A teszt felvétele során a feladatok egyre nehezednek, mintegy rávezeti a vizsgált személyt a megoldásra. Összesen 3 tesztsor 12 táblája alkotja, felvételi ideje körülbelül háromnegyed óra. Referencia: Rózsa, S. (2006). Raven Progresszív Mátrixok. Kézikönyv. OS Hungary Kft. Rózsa, S., Nagybányai, N. O., Oláh, A. (2006). A pszichológiai mérés alapjai (www.mek.oszk.hu/05500/05536/05536.pdf)

Wartegg-teszt Ehrig Wartegg publikálta 1939-ben. Ez a mérőeszköz a projektív rajztesztek közé tartozó képkiegészítő eljárás. Ingerként az egésznek csak egy része szerepel. Ezek a részek pszichológiai jelentéssel rendelkeznek, más és más felszólító jellegük van. Ezzel párhuzamosan minden vizsgálati személyből más és más megoldást hív elő a teszt. Más eljárásokkal együtt alkalmazva képet adhat a vizsgálati személy személyiségstruktúrájáról. Referencia: Kreácsik J. (2005). A Wartegg-teszt bemutatása és iskolai alkalmazásának lehetőségei. Iskolapszichológia 6. ELTE PPK

SON-teszt Snijders-Oomen holland pszichológus eredetileg hallássérültek vizsgálatára dolgotza ki ezt az intelligenciatesztet. Kultúrafüggetlen nonverbális mérőeszköz, amelyet két paralel tesztsor alkot P és Q). Négy alskálát összesen nyolc feladat alkot, tesztsoronként egy. Az alskálák a következők: Formaészlelés, Közvetlen emlékezet, Elemi kombinatív készség, Absztrakciós képesség. Felvételi ideje körülbelül egy óra, 2,5 és 7 éves korú gyermekeknél alkalmazható (idősebb gyerekeknél az úgynevezett SSON változat alkalmazható).

Piéron-teszt Toulouse és Piéron által először 1911-ben publikált mérőeszköz, amelyet két alkalommal is ádolgoztak. Figyelmi képességet vizsgáló teszt, gyermek és felnőtt változata is van. A teljesítményt a vizsgált személy által átnézett ingermennyiség és a személy hibáinak aránya adja. Egyszerűen és gyorsan alkalmazható teszt, tesztfelvételi idő 5 perc (időkorlátos).

Goodenough rajzteszt Florence L. Goodenough publikálta 1926-ban ezt a rajtesztet, amellyel az emberalak ábrázolás minőségét vizsgálta. A szerző úgy vélte, a rajz színvonala összefüggést mutat a gyermek kognitív képességével, illetve a rajz színvonalának vizsgálatával feltárul a gyermek szenzo-motoros tevékenységének fejlettsége, az élmények, ismeretek, képességek integrációjának foka és minősége. A rajz a gyermek egész személyiségének kifejezése, ezért nem elegendő a mechanikus kiértékelés, hanem figyelni kell a rajz üzenetére is. Az értékelési szempontok a következők: részletezettség, komplexitás, arányok, motoros koordináció. 3 éves kortól alkalmazható.

36

Torrance-teszt Ellis Paul Torrance 1974-ben publikálta az általa kidolgozott kreativitás tesztet. Ez a teszt verbális és nonverbális, figurális feladatokat is tartalmaz. A nonverbális feladatokat három rajz-kiegészítési teszt alkotja. A megoldásokat a következő szempontok alapján értékelik: fluencia (folyékonyság), flexibilitás (rugalmasság), originalitás (eredetiség), elaboráció (kidolgozottság).

Bender-teszt A Bender második változatát 1979-ben publikálta Brannigan és Decker. A Bender-teszttel a vizsgálati személy vizuo-motoros koordinációját tudjuk felmérni. Alkalmas neuropszichológiai deficitek azonosítására is. A vizuo-motoros koordináció érettsége együtt fejlődik a nyelvi készségekkel, illetve az intelligencia egyes területeivel. Felhasználása sokrétű lehet, alkalmazható szűrőtesztként is. A teszt tíz ábrát tartalmaz, értékelése egy ötpontos skálán történik, a tesztinger illetve a vizsgálati személy ábrái közötti eltérések alapján. Rövid idő alatt felvehető, 4 éves kortól alkalmazható. Referencia: Kotta, I. (2005). A Bender-próba értelmezési lehetőségei a gyerekkori érzelmi zavarok feltárásában. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 6(3), 191-2008.

37

MÓDSZERTANI SEGÉDLET MIGRÁNS GYERMEKEK MAGYAR NYELVI KOMPETENCIÁINAK (SZÓKINCS, SZÖVEGÉRTÉS) MEGISMERÉSÉHEZ (KIDOLGOZTA: HORVÁTHNÉ KISS ANDREA) AKTÍV ÉS PASSZÍV SZÓKINCS VIZSGÁLATA A mérés menete: A méréshez egy 100 képet tartalmazó képanyagot használunk, mely 75 névszót és 25 igét tartalmaz. A mellékelt értékelőlapot két példányban kell kinyomtatni, külön a passzív szókincs, és külön az aktív szókincs vizsgálatához. Passzív szókincs vizsgálata: A pedagógus mondja a szót, a gyerek azonosítja és megmutatja a hozzá illő képet. Utasítás: „Mutasd meg azt, amit mondok!” Aktív szókincs vizsgálata: A pedagógus mutatja a képet, a gyerek nevezi meg. Kérdés: ”Mi ez?”, „Mit csinál?” ÉRTÉKELÉS: A válaszokat az értékelő táblázatokban jelöli a pedagógus, aszerint, hogy a gyermek ismeri a szót, segítséggel ismeri fel, vagy nem ismeri. Az ismert szó 1 pontot ér, a segítséggel felismert/kimondott szó 0,5 pontot, ha a gyermek nem ismeri a szót, akkor 0 pontot kap. A méréshez két értékelő lapra lesz szükségünk. Egyet az aktív és egyet a passzív szókincs méréséhez használunk. Az eredményt a pontok és az életkor alapján számíthatjuk ki az értékelő táblázat segítségével. ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZATOK: PASSZÍV SZÓKINCS ÉRTÉKELÉSÉHEZ: ÉLETKOR

FEJLETT SZÓKINCS

3 éves 4 éves 5 éves 6 éves

60 fölött 70 fölött 85 fölött 90 fölött

FEJLETLEN SZÓKINCS 25 alatt 35 alatt 50 alatt 60 alatt

ÁTLAG

FEJLETLEN SZÓKINCS 20 alatt 30 alatt 45 alatt 55 alatt

ÁTLAG

25-60 között 35-70 között 50-85 között 60-90 között

AKTÍV SZÓKINCS ÉRTÉKELÉSÉHEZ: ÉLETKOR

FEJLETT SZÓKINCS

3 éves 4 éves 5 éves 6 éves

50 fölött 60 fölött 75 fölött 90 fölött

Értékelő lapok:

38

20-50 között 30-60 között 45-75 között 55-90 között

NÉVSZÓK Fogalmi kategória

GYÜMÖLCSÖK

ZÖLDSÉGEK

ÁLLATOK

RUHA

KONYHAI ESZKÖZÖK

KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK

BÚTOROK

FÜRDŐSZOBAI ESZKÖZÖK

IRÁNYOK

SZINEK

Kifejezések

Nem ismeri

alma körte eper szőlő szilva répa paradicsom borsó saláta paprika kutya macska nyúl egér ló nadrág pulóver kabát cipő sapka tányér pohár kanál kés villa autó vonat villamos busz repülő asztal szék pad ágy szekrény fésű fogkefe mosdó WC fürdőkád föl le alatt fölött mellett piros kék zöld sárga fekete

39

segítséggel felismeri

Jól ismeri

TESTRÉSZEK

FOGLALKOZÁSOK

ÓVODAI ESZK.

NAPSZAKOK SZABÁLYOK SZÓKINCSE

TERMÉSZET

szem száj fül kéz láb orvos óvónéni szakács kertész fodrász ceruza ecset olló labda reggel dél este tilos szabad kérem fa virág gomba nap felhő

IGÉK Kifejezések

nem ismeri

segítséggel felismeri

ül áll eszik iszik alszik sír nevet megy simogat mosogat főz fut telefonál mos rajzol játszik biciklizik hintázik labdázik söpör fogat mos mosakszik locsol kalapál cipőfűzőt köt

40

jól ismeri

NÉVSZÓK KÉPANYAGA

41

42

43

IGÉK KÉPANYAGA

44

MONDATALKOTÁS-VIZSGÁLAT A mérés menete: A méréshez egy 100 képet tartalmazó képanyagot használunk, mely 75 névszót és 25 igét tartalmaz. A pedagógus névszók minden kategóriájából kiválaszt 1-1 képet, az igék közül pedig 3 képet, majd megkéri a gyermeket, hogy a szóval kapcsolatosan alkosson egy mondatot. Utasítás: “Mondj valamit erről a képről!” A megfigyelés alapján a megfelelő kategóriát jelöljük az értékelő lapon, majd összesítjük az értékelési táblában. A vizsgálatot fél évente ismételve vezessük az alábbi értékelési táblát, a gyermek személyi anyagához csatolva, így lehetővé válik nyelvi fejlődésének nyomonkövetése. Értékelési tábla: Felvétel időpontja év/hó/nap

nem képes mondatot alkotni 20/

segítséggel képes mondatot alkotni 20/

képes mondatot alkotni 20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

Értékelő lap:

45

NÉVSZÓK Fogalmi kategória

GYÜMÖLCSÖK

ZÖLDSÉGEK

ÁLLATOK

RUHA

KONYHAI ESZKÖZÖK

KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK

BÚTOROK

FÜRDŐSZOBAI ESZKÖZÖK

IRÁNYOK

SZINEK

Kifejezések

nem képes mondatot alkotni

alma körte eper szőlő szilva répa paradicsom borsó saláta paprika kutya macska nyúl egér ló nadrág pulóver kabát cipő sapka tányér pohár kanál kés villa autó vonat villamos busz repülő asztal szék pad ágy szekrény fésű fogkefe mosdó WC fürdőkád föl le alatt fölött mellett piros kék zöld sárga fekete

46

segítséggel képes mondatot alkotni

nem képes mondatot alkotni

TESTRÉSZEK

FOGLALKOZÁSOK

ÓVODAI ESZKÖZÖK

NAPSZAKOK SZABÁLYOK SZÓKINCSE

TERMÉSZET

szem száj fül kéz láb orvos óvónéni szakács kertész fodrász ceruza ecset olló labda reggel dél este tilos szabad kérem fa virág gomba nap felhő

IGÉK Kifejezések

nem képes mondatot alkotni

segítséggel képes mondatot alkotni

ül áll eszik iszik alszik sír nevet megy simogat mosogat főz fut telefonál mos rajzol játszik biciklizik hintázik labdázik söpör fogat mos mosakszik locsol kalapál cipőfűzőt köt

47

nem képes mondatot alkotni

48

49

50

51

Mondatértés-vizsgálat Feladat: „Mutasd meg amit mondok!” / „Melyik képen van amit mondtam?” Segédeszközök: A méréshez 20 képet használunk . Értékelés: 8-10 mondat megértése: kiváló 5-7 mondat megértése: jó 5 mondatnál kevesebb megértése: gyenge

Mondatok: 1. Helyek meghatározása 1. a. A cica fut az egér után. b. Az egér fut a cica után. 2. Színek, tárgyak 1. a. A fiú piros nadrágban van. b. A kislány kék szoknyában van. 3. Helyek meghatározása 2. a. A fán piros alma van. b. A fa alatt piros alma van. 4. Cselekvések 1. a. A néni kiflit eszik. b. A néni kiflit ad a kisfiúnak. 5. Cselekvések 2. a. A fiú mesét olvas. b. Az anyuka mesét olvas a fiúnak. 6. Helyek meghatározása 3. a. A kutya a házában fekszik. b. A kutya a háza előtt fekszik. 7. Színek, tárgyak 2. a. A vázában piros tulipánok vannak. b. A vázában piros és sárga tulipánok vannak. 8. Cselekvések 3. a. A kisfiú játszik. b. A gyerekek játszanak. 9. Cselekvések 4. a. A gyerek virágot szed. b. A néni meggyet szed. 10. Cselekvések 5. a. A kislány elfújja a gyertyákat. b. Akislány felfújja a lufit.

Képanyag a mondatértés vizsgálatához:

52

53

54

A NEVELÉS FEJLESZTÉSI SZAKASZ SEGÉDLETE

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV MINTA (KIDOLGOZTA: BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA) A migráns gyermekek fejlődésének megfigyelése, mérése után az egyéni fejlesztési feladatok megtervezésében – ugyanúgy, mint a többi gyermek esetében – elsősorban a gyermek önmagához mért erősségeinek, illetve tehetségcsírájának további erősítését segítő feladatokra koncentrálunk. Emellett a lemaradások közül kiválasztjuk azt, ami a gyermek fejlődésének legfőbb akadálya, és arra tervezünk feladatokat, csoporton belüli differenciált fejlesztésre, illetve speciális szakemberekkel, szülőkkel való együttműködésre kb. féléves időtartamra.

55

EGYÉNI FEJLESZTÉSI FELADATOK – TERVEZÉSI SABLON PEDAGÓGUSOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

A gyermek önmagához mért erősségei/tehetségcsírái:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok csoporton belül óvodapedagógussal:

Változások a fejlesztendő területeken, további javaslatok:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok speciális szakemberrel:

A személyiségfejlődést legjobban akadályozó terület:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok csoporton belül óvodapedagógussal:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok speciális szakemberrel:

56

Változások a fejlesztendő területeken, további javaslatok:

speciális szakember(ek) aláírása

óvodapedagógus(ok) aláírása

57

FOGADÓÓRAI TÁJÉKOZTATÓ LAP EGYÉNI FEJLŐDÉS BEMUTATÁSÁHOZ SZÜLŐK SZÁMÁRA

A gyermek önmagához mért erősségei/tehetségcsírái:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok (csoporton belül, ill. spec. szakemberrel)

A személyiségfejlődést legjobban akadályozó terüet:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok (csoporton belül, ill. spec. szakemberrel)

A gyermeki fejlődés egyéb megfigyelési, mérési tapasztalatai (a saját óvodai szempontrendszer alapján):

A szülők otthoni tapasztalatai, véleményük a gyermek fejlődéséről, esetleges nevelési kérdéseik:

Megállapodás, javaslatok, kérések:

A következő értékelés dátuma2: ______________________

2Javasoljuk

a fejlesztési feladatok félévenkénti frissítését

58

szülő(k) aláírása

speciális szakember(ek) aláírása

59

pedagógus(ok) aláírása

MÓDSZERTANI SEGÉDLET MIGRÁNS GYERMEKEK MAGYAR NYELVI KOMPETENCIÁINAK FEJL ESZTÉSÉHEZ – BESZÉDSZERVEK ÜGYESÍTÉSE (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BORSÁNYI CSABÁNÉ)

ARCIZOMERŐSÍTŐ GYAKORLATOK FELADAT NEVE

Arcjáték

KOR– CSOPORT 3-6 év

Arcjáték

3-6 év

Arc masszírozása

3-6 év

Pofonocskák

3-6 év

Hörcsög

3-6 év

Pislogás

3-6 év

Kacsintás

3-6 év

FEJLESZTÉSI CÉL Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

Érzelmeket kifejező kártyacsomag

Arckifejezések utánzása, pl. durcás, vidám, csodálkozó, haragos, Halacskák beszédének utánzása, ásítás, puszi dobás, csámcsogás, erőlködés Erőteljes mozdulatokkal, ujjheggyel masszírozd az arcodat körkörös mozdulatokkal Kis távolságból pofozgasd végig az arcod Vegyél egy nagy levegőt és fújd fel a szájüregedet, mint egy hörcsög és tologasd a levegőt jobbra, balra, fel, le, végül szép lassan engedd ki

Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése

Pislogás lassan, gyorsan

Kacsintás jobb szemmel, majd ballal

AJAK-, ÁLL- ÉS LÉGZŐGYAKORLATOK FELADAT NEVE

KOR– CSOPORT

FEJLESZTÉSI CÉL

Mosolygunk, csücsörítünk

3-6 év

Ajakmozgás ügyesítése

Hangutánzás

3-6 év

Ajakmozgás ügyesítése

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA Ajakpattintás, csettintés ajkak váltakozó beharapása, alsó-felső egyszerű nyitás – zárás, kerekítés - terpesztés Pólyás baba sírása: oá-oá, állatok hangja: iá-iá motor: brrr-brrr, harang: bimm-bamm.

60

Öblögetés

Fúvógyakorlatok

3-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Fúvógyakorlatok

3-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Fúvógyakorlatok

4-6 év

Fúvógyakorlatok

4-6 év

Fúvógyakorlatok

4-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Fütyülés

5-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Röptetés

3-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Hasi légzés

3-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Lufizás

5-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Fúvógyakorlatok

4-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Légzőgyakorlatok

5-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

Zizi evés

4-6 év

Ajakmozgás ügyesítése

Helyes beszédlégzés előkészítése Helyes beszédlégzés előkészítése

tükör

gyertya

ping-pong labda forgó

papírdarab

lufi

61

A gyerekek felfújják az arcukat, csukott szájjal mozgatják a levegőt jobbról balra ill. vissza A gyerekek felfújják az arcukat, mint a lufit és az arcukra csapva kipukkasztják azt, először egyszerre engedik ki a levegőt, később szakaszosan A gyerekek párba állnak, egyikük a falevél, lefekszik a földre, társa fújja, és neki arra kell gurulnia, amerre a szél fújja Folyamatosan és szakaszosan kifújt levegő érzékelése tenyérrel, tükörrel A gyertya lángját kell lobogtatni a kifújt levegő erősségének szabályozásával Ping-pong labda fújása kijelölt pályán pl. asztalon, épített labirintusban, ki a gyorsabb, forgó hajtása, szappanbuborék fújás, pálcikára kötött pillangó röptetése A beszívott levegőt csücsörített szájon át fújják ki, kinek ad hangot A gyerekek tenyerébe egy papírdarabot helyezünk, amit nagy belégzés után erős kifújással elrepítenek, A gyerekek a földön fekszenek, kezük a hasukon, beszívják a levegőt, emelkedik a hasuk, majd kifújják a levegőt, süllyed a hasuk, lassan, gyorsan Minden gyerek kap egy felfújt lufit, az a feladatuk, hogy a szájukból kifújt levegővel megakadályozzák, hogy a lufi leessen a földre A gyerekek papírszeletet tesznek a szájuk elé, beszívják a levegőt és bent tartják, ezzel a papírdarabot megtartják a szájuk előtt, majd olyan lassan fújják ki a levegőt, hogy a papír ne essen le A gyerekek felhúzzák az órát (beszívják a levegőt) és indul is az óra tik-tak, tik-tak, az a nyertes, akinek újabb levegővétel nélkül a legtovább jár az órája Tányérban zizit teszek az asztalra, a gyereknek az

ropi

ajkaival egyenként kell felszedegetnie Tedd hátra a kezed és ropogtasd el a ropit úgy, hogy a szádat ügyesen mozgatva húzd mindig beljebb a következő falatot Állremegtetés, vacog a fogunk a hidegben

Ajakmozgás ügyesítése

pálcika

Bajusz megtartása a felső ajkakkal

3-6 év

Ajakmozgás ügyesítése

szívószál

Pálcika megtartása ajakkal, mozgatása le, fel

4-6 év

Ajakmozgás ügyesítése

4-6 év

Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése

4-6 év

Állmozgás ügyesítése

Ügyeskedj!

3-6 év

Ügyeskedj!

Ropi evés

Állmozgás

Nyuszi

Nyuszi száj kialakítása, ajkak mozgatása le, fel

62

NYELVGYAKORLATOK FELADAT NEVE

KOR– CSOPORT

Ügyeskedj!

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Bohóc

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Fagyi nyalás

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Cicák

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Fogak számolása

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Fogmosás

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Ügyeskedj!

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Harangozás

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Hintáztatás

4-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Gombóc

4-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

4-6 év

A nyelv izmainak tornáztatása, mozgásának tudatosítása

4-6 év

A nyelv izmainak tornáztatása, mozgásának tudatosítása

Rágógumi

Lovacskázás

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

FEJLESZTÉSI CÉL

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA Ajkak érintése széles – laza nyelvvel majd hegyes, feszes nyelvvel váltakozva fent - lent: pl. legyen olyan a nyelved, mint a lihegő kiskutyáé A gyerek testrészeinek érintésére mozog a bohóc nyelve, megnyomja az orrát, előbújik, meghúzza a jobb fülét, a jobb szájzugba szalad, bal fülre a bal szájzugba, az áll meghúzásával visszatér a szájba Kidugott nyelvük hegyét fölfelé kunkorítva húzzák vissza a szájukba Lenyalják a tejfölt a szájukról, nyelvükkel körkörös mozgást végeznek Nyelvheggyel egyenként megérintik a fogaikat Tegyétek a hátsó fogatok mögé a nyelveteket és vezessétek körbe a fogaitokon mintha fogat akarnátok mosni, majd elől és a fogatok tetején is Nyújtsátok ki a nyelveteket és legyen széles és keskeny szakállatok, majd bajuszotok A nyelv hintáztatása jobbra, balra, le, fel Támasszátok meg a nyelveteket az alsó fogsorotok mögött, most így hintázzon a nyelvetek előre, hátra Csukott szájjal nyomjátok a nyelveteket balra, majd jobbra, mintha egy gombóc lenne a szátokban, mozgassátok egyik oldalról a másikra Csukott szájjal tegyétek a nyelveteket a fogaitok közé és óvatosan rágjátok, mint a rágógumit, mozgassátok egyik oldalról a másikra Csettintsetek a nyelvetekkel, közben mozgassátok a szátokat, csücsörít, széthúz váltakozva

63

KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁIT FEJLESZTŐ JÁTÉKOK (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HORVÁTHNÉ KISS ANDREA) A játékok célja a szókincs bővítése, a kifejező képesség és a beszéd értés javítása A játékok a szűkebb és tágabb környezetében való eligazodást is segítik.

TÁRGYKÉPEK MEGNEVEZÉSE ÉS FŐFOGALOM ALÁRENDEZÉSE gyümölcsök,zöldségek,állatok,közlekedési eszközök,ruhák, konyhai eszközök, és egyéb használati tárgyak képeit A szókincsbővítést segítik az alábbi játéktípusok: 

kakukktojás játék



szólánc játékok



“Lexi” társasjáték: a dobokockán 6 főfogalom szimbóluma található, a játékot játszó gyermek akkor léphet tovább, ha tudott mondani a dobott főfogalomhoz tartozó szót.



ellentétpárok dominó



szinonímák

SZÍNEK, EGYSZERŰ FORMÁK FELISMERÉSE, MEGNEVEZÉSE 

Színesre festett tészta fűzése

64



forma mátrix: a) A játékosnak ki kell választania a játék vezetője által megnevezett színű formát és el kell helyeznie a „mátrixban”, b) később a játék vezetője mutatja a kártyát és a játékos megmondja,hogy milyen színű és milyen formájú ábrát lát.

TESTRÉSZEK MEGNEVEZÉSE, FELISMERÉSE a. A játék vezetője mondja a testrész nevét, a játékos mutatja magán, vagy társán. b. „Hová szállt a pillangó?”- A játékos mondja a játék vezetője által megérintett testrész nevét c. képek,kirakók

65

IRÁNYOK (TÁJÉKOZÓDÁS SÍKBAN, TÉRBEN) 

Tájékozódás térben: a)

A játékvezető instrukciója: „mi van előtted, mögötted, jobbra, balra,?”

b) „Hol van a pl. szekrény?” 

Tájékozódás síkban: o

Eszköz: „nyilas mátrix” – föl,le,jobbra,balra irányok+ színek

a)

A játkvezető instrukciója: “Keresd meg a pl. lefelé mutató piros nyilat!”

b) A játékvezető mutatja a kártyát és a játékos mondja,hogy milyen irányba mutat és milyen színű a nyíl.

66

MIGRÁNS GYERMEKEK MAGYAR NYELVI ISMERETEINEK FEJLESZTÉSE: NYELVI ISMERETEKET BŐVÍTŐ JÁTÉKOK (ÖSSZEÁLLÍTOTTA BORSÁNYI CSABÁNÉ)

FELADAT NEVE

Tárgyat, személyt jelölő szó azonosítása Rokon értelmű fogalom azonosítása

KORCSOPORT

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

A1

Passzív szókincs fejlesztése

5-6 év

3-6 év

3-6 év

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

képek

Megnevezek egy tárgyat (személyt), a gyermeknek meg kell mutatnia, hogy hol található a képen

A1

Passzív szókincs fejlesztése

képek

Nem magát a szót mondom, hanem egy rokon értelmű fogalmat, a gyermeknek meg kell mutatnia a képen (zsemle-buci)

A1

Aktív szókincs fejlesztése

használati eszközök, képek

Mi ez? Tárgy megnevezése Mi lehet ez? Ki lehet ez? Tárgy, személy felismerése, megnevezése

5-6 év

A1

Párkereső Tárgy felismerése, megnevezése

5-6 év

A1

Ellentétpárok felismerése, megnevezése

5-6 év

4-6 év

Figyelem, aktív szókincs fejlesztése

A1

Aktív szókincs fejlesztése

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Rész - egész felismerése, megnevezése

Aktív szókincs fejlesztése

képek

A tárgy, személy fogalmi jegyeit mondom, ki kell találni, hogy mire vagy kire gondolok (először képek vannak az asztalon, azok közül választok, később képek nélkül játszunk)

kártya

2 kártya van egymás mellett, mind a két kártyán 10 db tárgy képe, ezek közül egy mind a két kártyán megtalálható, meg kell találni a párt és meg kell nevezni, az nyer, aki a legtöbbször elsőnek nevezte meg a párt

kártya

A kártyákat szétszórom az asztalon, minél több párt kell gyűjteni, de csak az tarthatja meg, aki meg tudja nevezni az ellentétpárokat, az nyer, aki a legtöbbet gyűjtötte

kártya

A kártyákat szétszórom az asztalon, meg kell találni a párokat és meg is kell nevezni őket

memória játékok

A képeket lefordítva teszem az asztalra, a gyerekek két képet fordíthatnak meg, megnevezik őket, ha párt találnak, akkor megtarthatják, az nyer, akinek több párja van.

Memória játékok Párok megtalálása, megnevezése

4-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

67

Rámutatok egy tárgyra, a gyermeknek meg kell neveznie

FELADAT NEVE

KORCSOPORT

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

képes dominók

Képes dominó Tárgy megnevezése Képes lottó tárgyak megnevezése

3-6 év

A1

Forma- és színfelismerés, megnevezés

Azonosságok és különbségek megfogalmazása

Fogalomrendszere sítések

képes lottó

Képek azonosítása, megnevezése.

3-6 év

A1

Aktív szókincs

rakosgató foglalkoztat ó játék

Tárgyak azonosítása többféle szempontból, tárgykép, körvonal, árnykép megtalálása, párosítása, megnevezése.

fejlesztése

3-6 év

A1

Aktív szókincs

Coloráma társasjáték

2 dobókockával dobunk, az egyiken a szín, másikon a forma, azonosítani kell, a megfelelő színű formát, meg kell nevezni és elhelyezni a játéklapon.

Differix, bohóc, maci kártyák

Képek elemzése, különbségek, azonosságok felfedezése és megfogalmazása.

fejlesztése

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

5-6 év

A1

Aktív szókincs

szék

fejlesztése

Fogalomrendszere sítések

5-6 év

A1

Mit csinál?

3-6 év

3-6 év

A1

A1

A gyerekek körben ülnek, gyümölcsök, zöldségek, közlekedési eszközök stb. nevét kapják, (3-4 féle) aki a nevét hallja annak helyet kell cserélnie valamelyik társával, ha a gyűjtőfogalmat mondjuk, mindenki megváltoztatja a helyét. Kakukktojás játék – egy fogalomkörbe tartozó dolgok közé egy másik fogalomrendszerbe tartozó dolgot keverünk, ki kell találni, hogy melyik nem illik a többi közé. Eleinte képekkel, később képek nélkül.

Aktív szókincs fejlesztése

Cselekvést jelölő szó azonosítása

A dominó szabályai, meg kell nevezni, hogy milyen formákat keresünk, és mit teszünk le.

fejlesztése

Mi ez? Tárgyak megnevezése

Aktív szókincs

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

Passzívszókin cs Aktív szókincs

képek

összetett képek

fejlesztése

68

Megnevezek egy cselekvést a gyereknek meg kell mutatnia a képen. Képolvasás vagy társak mozgásának megnevezése.

FELADAT NEVE

Cselekvések felismerése

KORCSOPORT

5-6 év

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

A1

Aktív szókincs

képek

fejlesztése

Hogy történt?

5-6 év

A1, A2, B1

Aktív szókincs

eseményké pek

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

Napirend – időrendi elrendezés, napszakokhoz kapcsolódó tevékenységek megnevezése.

Esemény mozzanatainak időrendi elrendezése, történet elmesélése.

fejlesztése

Mi lehet ez?

4-6 év

A1

Aktív szókincs

képek

fejlesztése

Ki lehet ez?

4-6 év

A1

Személy fogalmi jegyeit mondom, ki kell találni, hogy kire gondolok a jelenlévő gyerekek közül, aki kitalálja, az mondja a következő feladványt.

Aktív szókincs fejlesztése

Milyen?

4-6 év

A1

A tárgy fogalmi jegyeit mondom, ki kell találni, hogy mire gondolok (először képek vannak az asztalon, később képek nélkül játszunk).

Aktív szókincs

tárgyak, képek

Tárgyak jellemző jegyeinek felsorolása.

fejlesztése Testrészek, érzékszervek nevét jelölő szó azonosítása Testrészek megnevezése

3-6 év

A1

Passzív szókincs

Testrészek nevét mondom, a gyereknek magán vagy egy társán meg kell mutatni.

fejlesztése

3-6 év

A1

Aktív szókincs

Megérintem a testrészt, gyereknek meg kell nevezni.

fejlesztése

Helyezd el!

A1

Passzív szókincs

plüssállat

Utasítások követése, maci elhelyezése különböző helyeken a szobában.

plüssállat

A gyerekeknek meg kell határozni a maci helyét.

fejlesztése

Hol van?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

69

KORCSOPORT

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

5-6 év

A1

Passzív szókincs fejlesztése

Gyerekek irányítása, hogy hol helyezkedjenek el – állj az asztal mellé, a társad elé, mögé, jobb oldalára, bal oldalára.

Térbeli helyzetet jelölő szó azonosítása

4-6 év

A1

Passzív szókincs fejlesztése

Mutasd meg, hogy ki áll XY előtt, mögött, mellett, stb.

Hol állsz?

4-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

A gyereknek saját térbeli helyzetét kell meghatározni.

FELADAT NEVE

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Állj oda, ahová mondom! Térbeli helyzetet jelölő szó

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

azonosítása

Síkban való tájékozódáshoz használt szavak azonosítása

feladatlapo k,

Síkbeli helyzet megtalálása, mellette, jobbra-balra, alsó-felső pl. rajzolj a meghatározott helyre vagy helyezz el valamit.

A1

Passzív szókincs fejlesztése

A1

Passzív szókincs fejlesztése

feladatlapo k, apró állatkák, ceruzák

Rajzolj a sor elejére egy napot, a sor végére egy házat vagy tegyél a sor elejére egy nyuszit, a sor végére egy kacsát.

A1

Passzív szókincs fejlesztése

feladatlapo k

Tegyél egy tyúkot az első sor 2. helyére, a harmadik oszlop 3. helyére egy halat ,vagy rajzolj karikát, háromszöget.

4-6 év

A1

Passzív szókincs fejlesztése

feladatlapo k

A feladatlapon előre rajzolt formák vannak, mutasd meg, mi van a nap alatt, mi van a jobb oldalán, mi van felette, stb.

Síkbeli helyzet meghatározása

4-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

feladatlapo k

U. az a feladatlap, mond meg, mi van a nap alatt, mi van a jobboldalán, mi van felette, stb.

Mit hallasz?,

3-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Mit hallasz?

3-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Síkban való tájékozódáshoz használt szavak azonosítása Síkban való tájékozódáshoz használt szavak azonosítása

Síkbeli helyzet megmutatása

5-6 év

5-6 év

4-6 év

mini-matt állatkák, ceruzák

Kinyitom az ablakot, a környezet hangjainak felismerése, megnevezése. CD

70

Ide hallgass! – CD, az élet hangjainak felismerése, megnevezése.

FELADAT NEVE

KORCSOPORT

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

Zajok, zörejek felismerése, megnevezése. Minek a hangját hallod, mit csinálok?

Súgott szavak felismerése

4-6 év

4-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

különböző használati eszközök

A1

Passzív szókincs fejlesztése

Hírvivő - súgott szavak, majd rövid mondatok meghallása, továbbadása, hangos kimondása, a mondat hossza fokozatosan bővüljön. Suttogva mondok ismert szavakat, a gyerekeknek hangosan ki kell mondaniuk, az nyer, aki elsőnek jól mondja ki a szót.

A gyerekeknek bekötött szemmel kell felismerni a papírgyűrés, ceruza leejtés, kulcscsörgés hangját.

Szavak meghallása

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Mit mond a kisrobot?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Mit mond a kisrobot? -szótagolt szavak megértése.

Mit mond a kisrobot?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Szavak, mondatok szótagolása, először lassan, majd gyorsan.

Szótagolás

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Ismert szavak, pl. saját név, gyümölcsök neveinek szótagolása, a szótagok tapsolása.

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Szavak felismerése szájmozgásról, először a gyerekek nevét mondom, majd gyümölcsök, zöldségek stb. neveit, eleinte képek segíthetik a felismerést.

Kinek a nevét mondom?

Honnan hallod?

4-6 év

5-6 év

képek

A hang irányának beazonosítása – erre csörög a dió, alvó kutya – a gyerekek körben ülnek a földön, a kutya a kör közepén alszik, előtte van a csont, valaki elindul a körből, hogy megszerezze, ha a kutya meghallja a közeledőt, arra mutat, ahonnan a zajt hallotta, a társnak vissza kell ülni, ha megszerzi a csontot, ő lesz a kutya.

Hallási észlelés

71

KORCSOPORT

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

5-6 év

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

A gyerekek körben ülnek és sorban kérdezik egymást, mindenkinek mesélnie kell, arról, hogy hogyan érzi magát és meg is kell indokolnia, hogy miért.

Kommunikációs helyzetek

5-6 év

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

Telefonos játék, valakit fel kell hívni meghatározott ügyben - a gyerekek improvizálnak, kitalált szituációk.

Kommunikációs helyzetek

5-6 év

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

Kitalált történetek eljátszása – a gyerekek elosztják a szerepeket, improvizálnak.

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

Történetek kitalálása meghatározott szavakkal – 6 db dobókocka (személyek, tárgyak) dobnak a gyerekek, a történetben szerepelnie kell a kidobott szavaknak.

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

Egy gyerek elkezd egy mesét, mond egy mondatot, társa megismétli az elhangzott mondatot és hozzáfűzi a sajátját stb.

FELADAT NEVE

Nyuszi pajtás, hogy vagy?

Kommunikációs helyzetek

Egyszer volt, hol nem volt?

5-6 év

5-6 év

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

képek

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

Melyiket hallod?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Hangok differenciálása, a gyerekeket két csoportra osztom, az egyik csoport a görög, a másik a török, ha a saját nevüket hallják, meg kell hajolniuk, aki rosszkor hajol meg, az kiesik.

Szógyűjtések

5-6 év

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

Meghatározott kezdőhanggal szavakat gyűjtünk.

Szólánc

3-6 év

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

Szógyűjtés az elhangzott szó utolsó hangjával.

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Boltos játék – először vásárlási lista képekből, majd a listát csak szóban közlöm és meg kell jegyezni és fel kell idézni.

Mit vegyek?

5-6 év

72

FELADAT NEVE

Mit láttál?

Mi történt?

Saját név meghallása

KORCSOPORT

5-6 év

5-6 év

5-6 év

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Zeneszó mellett történet mondása, a történetre kell figyelni és minél több információt megjegyezni, felidézni.

Passzív szókincs fejlesztése

Gyerekek körben állnak, mindenkinek van egy babzsákja, neveket sorolok, ha valaki a saját nevét hallja, akkor feldobja és elkapja a babzsákját, nehezítésként lehet lassan és gyorsan sorolni a neveket, u.ezt lehet játszani különböző fogalomkörbe tartozó nevekkel is. A szobában kiindulópont és cél kijelölése, ha a gyerek a saját nevét hallja, akkor egyet lép előre, ha elmulasztja, akkor visszafelé lép egyet, az nyer, aki először beér a célba, nehezíthetjük, hogy a barátja nevére is figyelnie kell és arra is léphet, u.ezt lehet játszani különböző fogalomkörbe tartozó nevekkel is.

A1

A1

Passzív szókincs fejlesztése

Mit jelent?

5-6 év

A1, A2, B1

Aktív szókincs fejlesztése

Hallgass meg és csináld!

5-6 év

Összetett képek

Nagyméretű színes, mozgalmas képet mutatok a gyerekeknek 1-2 percig, a képet lefordítom és kérdéseket teszek fel a képpel kapcsolatban illetve igaz és hamis állításokat fogalmazok meg, az nyer, aki a legtöbb jó választ adja.

Passzív szókincs fejlesztése

5-6 év

5-6 év

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

A1

Név – út játék

Csináld!

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Igekötők megváltoztatása az igék előtt, jelentésük megmagyarázása.

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Lassú, folyamatos feladatadás, a gyerekeknek folyamatosan végezniük kell a feladatokat, lépj előre kettőt, tapsolj egyet, fordulj balra, stb. Először 2, majd 3-4 elem, még bővíthető.

A1

Aktív szókincs fejlesztése

2 – 3 – 4 elemből álló feladatot mondok, a gyereknek meg kell jegyeznie az utasításokat, meg kell ismételnie és végre is kell hajtania.

73

FELADAT NEVE

Mi van a hátizsákban?.-

KORCSOPORT

5-6 év

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL

SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Kirándulni indulunk, elővesszük a hátizsákot és elkezdünk pakolni, az első gyerek azt mondja, én teszek a hátizsákba egy almát, a következő azt, hogy a hátizsákban van egy alma én teszek bele egy esernyőt, stb. Elrejtett mondat - foglalkozás elején megegyezünk egy mondatban, ami ha elhangzik, akkor pl. tapsolni kell, a foglalkozás során.

Mikor hallod?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Mikor hallod?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Egy bizonyos szó meghallása mesében. A foglalkozás elején megegyezünk egy szabályban (mozgásos feladathoz kapcsolódik), hogy mit nem szabad csinálni, a feladatok között szerepel az a bizonyos feladat is, amit a gyakorlatok során nem szabad végrehajtani, az nyer, aki nem végzi el.

Jegyezd meg!

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Tudod-e?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Foglalkoztat ó füzet

A beszédkészség, a megfelelő nyelvi rendezettség fejlesztését szolgálják.

Mit gondolsz?

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Foglalkoztat ó füzet

A figyelem-, az emlékezet-, a gondolkodás-, és beszédfejlesztő játékok.

Okos(koc)ka

5-6 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

Fejlesztő kockajáték család

Varázsdoboz

4-14 év

A1

Aktív szókincs fejlesztése

CD

74

Akusztikus észlelés és anyanyelvi játékok. Játékos beszédoktató és gyakorló program gyerekeknek.

PEDAGÓGIAI HELYZETTEREMTÉS A MIGRÁNS GYERMEKEK BEFOGADÁSÁNAK SEGÍTÉSÉRE, HELYZETÜK MEGISMERÉSÉRE (KIDOLGOZTA: BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA) A megfigyelni kívánt jelenséget, cselekvést, állásfoglalást kiváltó szituációt mi hozzuk létre, vitaalkalmakat, konfliktusszituációt teremtünk a gyermekek attitűdjének, esetlegesen alakuló előítéleteinek, helyzettel kapcsolatos tájékozottságának, érdeklődésének megismerése érdekében. Teremthetünk egyéni állásfoglalást megismerő helyzeteket és csoportos beszélgetéseket.

PEDAGÓGIAI HELYZETTEREMTÉS SZITUÁCIÓS JÁTÉKOKKAL KÖNYVTÁRLÁTOGATÁS Eszközök: Saját jelű kölcsönző kártyák, különféle mesekönyvek, természeti könyvek, illetve más népek kultúráját, saját népi hagyományainkat bemutató könyvek. Instrukció: Vegye el mindenki a kölcsönző jegyét. Elmegyünk a könyvtárba, én leszek a könyvtáros. Ha már választottatok valamit, kérem a kártyátokat, hogy feljegyezzem rá a könyv, vagy újság címét, amit választottatok. Akinek már felírtam, leülhet nézegetni a választott könyvet. Elemzés: Milyen arányban motiváltak a gyermekek a már csoportjukba járó migráns gyermekek befogadásakor megismert, más népek kultúráját bemutató könyvekhez? Alakulnak-e ki beszélgetések a közösen átélt élményekről?

A GYERMEKEK BÁBOZÁSÁHOZ AJÁNLOTT HELYZET BEMUTATÁS, TOVÁBBI SZABAD FELDOLGOZÁSRA Eszközök: állat bábok Bábozásra ajánlott helyzet, mese: Az állat óvodában Zsiráf Zsuzsi kitalálta, hogy rajzoljanak szép virágokat, és adják oda holnap az Afrikából érkező Elefánt kislánynak, akiről mesélt az óvó néni. Kutya Karcsi azt mondja, hogy ő inkább autót rajzol neki. Cica Cili kitalálja, hogy vágják is ki a virágokat. Oroszlán Ottó megkérdezi, mi lesz a jele új csoporttársuknak, csinálni szeretne neki egy nyakláncot. Marci Maci megkérdi, hogy fogunk vele beszélni? Ki, melyik állattal szeretne bábozni? Más állatok is jöhetnek az állat óvodába. Akinek van ötlete, folytassa a bábozást. Elemzés: A más országból érkező gyermekek fogadásával kapcsolatos élmények hogyan jelennek meg a bábozásban? A tapasztalatok megbeszélése a kollégákkal.

TEMATIKUS BÁBJELENET BEMUTATÁSA Eszközök: gyerek és felnőtt bábok, (lehetőleg kínai gyermek arcú báb is) paraván. Bábjelenet: Évi és Kati játszanak, nevetgélnek. Megjön az új kínai kislány, de csak nézi a reggelizőket, nem megy oda, pedig éhes, és a dadus néni is hívja. Évi és Kati észreveszik, kedvesen megterítenek neki, és elkísérik a mosdóba kezet mosni. Az óvó néni és a dadus néni nagyon megdicséri őket.

75

A jelenet után megkérdezzük, miért kapott dicséretet Évi és Kati? Ti észre szoktátok-e venni, ha valakinek segítségre van szüksége? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Felismerik a helyzet erkölcsi tartalmát? Kik tudnak példákat sorolni?

BÁBJELENET ISMERT MESÉBŐL Eszközök: két kislány báb, kék és piros masnival. Bábjelenet: A Pöttyös Panni című Szepes Mária könyvből Panni és az orosz kislány barátkozásának eljátszása, a másik nyelvével való ismerkedés, öröm bemutatása. A jelenet után megkérdezzük: Miért jó, ha más országból érkező barátaink is vannak? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Tudnak-e releváns érveket mondani? Hogyan jelennek meg a csoportban átélt élmények?

PEDAGÓGIAI HELYZETTEREMTÉS TÖRTÉNETEKKEL TÉMA: ÚJ, MAGYARUL NEM BESZÉLŐ GYERMEK FOGADÁSA AZ ÓVODÁBAN Eszközök: Gyermekek névsora a válasz bejelöléséhez, illetve beírásához, toll. Reggel, a gyermekek fogadásakor tesszük fel mindenkinek egyénenként a kérdést, és fülbesúgással kérjük a választ. Történet: Egy óvodában jártam, ahol az óvó néni azt mondta a gyermekeknek, hogy a jövő héten új kisgyermek érkezik hozzájuk Japánból, aki még sohasem volt a mi hazánkban, Magyarországon, és nem beszél magyarul. Megkérdezte, tudnának- e neki segíteni, hogy jól érezze magát náluk, hogy megértsék, mit szeretne? Mit gondolsz, mit válaszoltak a gyerekek? Tudnak segíteni, vagy nem? Van ötleted, hogyan segítettek? Elemzés: Hányan válaszolnak igennel? Milyen javaslatok merülnek fel? A javaslat és az adott gyermek viselkedése migráns gyermekkel mennyire van szinkronban?

TÉMA: KAPCSOLATFELVÉTEL A MIGRÁNS GYERMEKKEL Eszközök: Csoportnapló az utólagos tapasztalat bejegyzéshez Történet: Az egyik óvodába érkezett egy másik országból egy kisgyerek, aki szomorú volt és nem játszott, csak ült és pityergett. Az óvó nénik vigasztalták, de hiába. A gyermekek közben játszottak. Marci odaült mellé a legós dobozzal, és megmutatta, mit épít. A kisfiú elmosolyodott. Az óvó néni megsimogatta mindkettőjüket. Mit gondoltok, miért? Miért ült Marci az új kisfiú mellé?

76

Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe. Kik ismerik fel a helyzet lényegét?

TÉMA: CSÚFOLÓDÁS Eszközök: Csoportnapló az utólagos tapasztalat bejegyzéshez Történet: Az egyik óvodában egy gyerek csúfolni kezdte Afrikából érkezett csoporttársát, a barna bőre miatt. Az óvó néni magához hívta. Mit gondoltok, mit mondott neki? Miért? És mit mondanánk az Afrikából származó kisfiúnak? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Kik ismerik fel a helyzet lényegét? Előjönnek-e más előítéletek?

TÉMA: TÖBBFÉLEKÉPPEN LEHET ÜNNEPELNI Eszközök: Csoportnapló az utólagos tapasztalat bejegyzéshez Történet: A csoport karácsonyra készülődött. Dalokat, verseket tanultak, meséket hallgattak, díszítették a csoportszobát. Az egyik nap a vietnami gyerekek is elénekeltek egy dalt, ami az ő hazájukban szokás a Holdújévkor énekelni, és képeket hoztak a tavalyi ünnepségről. A gyerekek megkérték az óvó nénit, hogy készítsenek olyan díszeket is, ami Vietnamban szokás. Észrevették, hogy vietnami társaik örülnek ennek. Mit gondoltok, miért? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Kik ismerik fel a helyzet lényegét?

77

A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE - SEGÉDLET AZ ÉRTÉKELÉS AJÁNLOTT MEGKÖZELÍTÉSE ÉS MÓDSZEREI Az óvodáskorú migráns gyermekek fejlődésének értékeléséhez a kezdeti megfigyelési szempontok és a kompetenciák felméréséhez használt eszközök újbóli felvételét javasoljuk az óvodapedagógus által megfelelőnek tartott időpontban. Javasoljuk az első felvétel és megfigyelés fél évvel későbbi megismétlését, majd évenként két ismételt felmérést. A megfigyelés a csoporton belül, de felmérés a csoporton kívül történik, az erre fordított időkeretet a munkadőből kell kijelölni. A gyermek megfigyelése és felmérése alapján készült értékelést rögzíteni kell a gyermek személyi anyagában, az alábbi, a szülőnek szóló tájékoztatással együtt. 3

SEGÉDLET A MIGRÁNS GYERMEKEK SZÜLEINEK TÁJÉKOZTATÁSÁHOZ A megfigyelt és mért szempontokról, kompetenciákról az alábbi táblázat alapján javasoljuk tájékoztatni a szülőt, a gyermek önmagához és társaihoz viszonyított változásairól. A táblázatban foglaltak a szülő anyanyelvén szerepeljenek, ha megoldható. A felsorolást természetesen ki kell egészíteni egy rövid, pár mondatos általános jellemzéssel, amely tartalma pozitív és előremutató kell, hogy legyen. A táblázat esetén is törekedjünk arra, hogy az értékelést el is tudjuk magyarázni a szülőnek, ne csak a minősítést ismerje meg, hanem, hogy mi áll annak hátterében. Az értékelést fogadóóra keretében lehet ismertetni a szülővel, amennyiben szükséges, tolmács segítségével.

3

78

TÁJÉKOZTATÓ LAP SZÜLŐK SZÁMÁRA A kompetenciák részletes megfigyelési és mérési szempontjait lásd fent (megfigyelési szempontok, mérések) A gyermek saját A gyermek önmagához képest Megfigyelt vagy felmért kompetencia

korosztályához képest javult

stagnál

romlott

fejlett

átlagos

gyenge

Passzív szókincs Aktív szókincs Mondatértés Mondatalkotás Kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség Óvodai szabályok ismerete és betartása Önállóság Késleltetés Kudarctűrés Önismeret, önbizalom Társas kapcsolatok Kezdeményezőkézség Alkalmazkodóképesség Általános tájékozódás Mozgásfejlettség Munkához való viszony Gondolkodási stratégia Testápolás Öltözködési szokások Étkezési szokások Zenei készségek Vizuális képességek Biztonsági szabályok tartása Logikai és kategorizálási képességek

Rövid jellemzés minta: Kedves Szülők! Liu nagyon érdeklődő, kedves kisfiú. Megérkezése óta nagyon sokat fejlődött az óvodai szabályok megismerésében és betartásában. Egyre több magyar szót ért, de beszéde még bátortalan. Emiatt még nehezen teremt kapcsolatot a többiekkel, de látjuk, hogy törekszik rá. Csak így tovább!

Bp. 201………………….

79

szülő(k) aláírása

pedagógus(ok) aláírása

80